Egy élet a kezedben. ( Dorothy Law Holtz )

Egy élet a kezedben

Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják, milyen megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak, veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak, szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak, bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak, türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak, bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságba élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon. ( Dorothy Law Holtz )

A fenti gondolatsorral szeretném pedagógiai programunkat ajánlani, mely hűen tükrözi nevelőtestületünk hitvallását. A ma élő és dolgozó óvodapedagógusoknak megadatott az a szabadság, amely hozzásegít minket ahhoz, hogy munkánkban megvalósíthassuk önmagunkat, saját értékrendünk és ennek megfelelő céljaink szerint alakíthassuk pedagógiai gyakorlatunkat. Szeretnénk megfelelni a szülők által elvárt értékszeretet, egészség, tudás, kultúra, boldogság és boldogulás megvalósításának. Ezen értékek átadása, közvetítése a társadalmi változások következtében a család és még inkább az óvoda feladatává válik. Ez a hitvallás segít bennünket abban, hogy élethivatásunkon túl, valódi és értékes legyen a szakértelem, mellyel a gyermekek nevelését végezzük. Hegyiné Horváth Éva óvodavezető

1

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE, NEVELÉSÜNK FŐ ELVEI

2

GYERMEKKÉPÜNK

Gyermekképünk, abból a tényből indul ki, hogy az ember másokkal nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermekek fejlődési tempója eltérő, egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek. Személyiségüket genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, természeti, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti együttesen határozzák meg Óvodai nevelésünk mely gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekszik, biztosítva gyermekeink számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Gyermekképünk tehát olyan gyermeki személyiség megformálása, aki érdeklődő, kreatív, kitartó. Nyitott az őt körülvevő világ iránt, testileg, lelkileg egészséges, edzett. Szereti és védi környezetét. Közösségben jól érzi magát, örömben, nyugalomban, derűs szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Elfogadja és tiszteli népe hagyományait, kultúráját, nemzeti hovatartozására büszke. Gyermekeink fejlődését, sokoldalú fejlesztését az önfeledt, szabad játékkal tudjuk a legjobban kibontakoztatni. Nevelőmunkánk eredményessége, ha az óvodai élet során az eltérőségek figyelembevételével testi, lelki és szociális téren megfelelnek gyermekeink az iskolai munkához szükséges fejlettségi szintnek. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Nevelőmunkánk során nem az egyéni különbségek eltörlése, hanem a gyermek egyéniségének tiszteletben tartása a feladatunk.

3

ÓVODAKÉPÜNK- NEVELÉSI HITVALLÁSUNK Az óvodás gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Célunk olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógusok, a nevelést segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód az emberi értékek közvetítése és nevelési gyakorlat kialakítása. 

Nevelőmunkánk bizalomra és megbecsülésre épül, amelynek során arra törekszünk, hogy testi , szociális és értelmi területen egyaránt kibontakozhassanak a gyermekek egyéni képességei és készségei s ezáltal, könnyebben beilleszkedhetnek az iskolai közösségbe, célunk a hátrányok csökkentése.



Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy testi, szociális és értelmi területen egyaránt kibontakozhassanak a gyermekek egyéni képességei. Szeretetteljes, derűs légkörben, az óvoda dolgozói munkatársi modellel és mintanyújtással gondoskodunk s gyermekek érzelmi biztonságáról, testi, lelki harmóniájáról.



Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.



Óvodai nevelésünk során biztosítjuk a nemzeti kisebbséghez tartózó, s hazájukat elhagyni készülő családok gyermekeinek az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

„ Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük, de ha olyannak vesszük át, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.” ( Goethe )

4

ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA Óvodánk két helyszíne – a Jutasi lakótelep és az autóbusz pályaudvar szomszédsága. A Haszkovó utcában található Bóbita Óvoda, a város legnagyobb lakótelepén helyezkedik el. A házak zöme tízemeletes. Környékünkön kevés a játszótér és az olyan létesítmény, ahol a gyermekek mozgásvágyukat kielégíthetnék. Az óvoda környezetében élő családok egy része hátrányos helyzetű. A romló gazdasági körülmények hatására kevesebb pénzt és időt tudnak fordítani az egészséges életvitelre. A környéken élő gyermekek egy része érzelmileg szegény környezetben nő fel. A városközpontban fekvő Hársfa Óvoda az autóbusz pályaudvar közelében helyezkedik el, ennek köszönhető a vidéki (bejáró) gyermekek viszonylag magas létszáma. Környezetében elöregedett lakótelepi és kertváros rész tartozik, így az óvodások 70%-a más-más pontról érkezik. A szülők iskolázottsága vegyes képet mutat. o o o o

Diplomások, ~ 25% Érettségizettek ~ 35% Szakmunkások ~35 % Alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők ~ 5%.

A romló gazdasági helyzet következtében egyre több szülő válik munkanélkülivé. A gyermekek ~30%-a elvált szülők gyermeke. Növekvő tendenciát mutat a gyámügyi támogatásban részesülő gyermekek száma, ezért kiemelten foglalkozunk a problémák megoldásával, a gyermekvédelemmel. A családok életfeltételeinek romlása miatt a szülők elvárásai folyamatosan növekednek óvodánkkal szemben. Változatos programokkal igyekszünk színesebbé tenni a gyermekek mindennapjait. Kirándulások, színház ill. bábszínház látogatásokkal, állatkerti sétákkal, óvodai ünnepélyek, rendezvények megszervezésével. Figyelembe véve és az egyéni igényeket felismerve, ellensúlyozni kell az ingerszegény életvitelt. A családok bevonásával történik a gyermeknapi, és a farsangi programok megszervezése. Az ingerszegény és mozgáshiányos életmód miatt kiemelten foglalkozunk:   

a külső világ tevékeny megismerésével, környezetvédelemmel, testi neveléssel, egészséges életmód megalapozásával, vizuális neveléssel

A Bóbita Körzeti Óvodában működik a Veszprémi Egyetemi Úszóklub óvodás csoportja, amelynek kiemelt célja az egészséges életmód megerősítése. Óvodáinkban növekvő tendenciát mutat a beszédzavarokkal és kommunikációs problémákkal küzdő gyermekek száma. Fokozottan figyelünk a kompenzációra, szükség esetén logopédus segítségét kérjük.

5

ÓVODÁNK SZERKEZETE BÓBITA ÓVODA Óvodánk önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású napközi otthonos intézmény, nagy udvarral, ami EU. Szabványos játékkal van felszerelve. 12 csoportos, kihasználtsága 93%-os. Saját tornateremmel és főzőkonyhával rendelkezik, jelenleg tizenegy:- öt homogén és hat heterogén csoporttal. Az álláshelyek száma: 41 fő. HÁRSFA ÓVODA Első épület Négy csoportszobával, tornaszobával, melegítő konyhával rendelkező épület. Hátsó épület Kettő csoportszobával és melegítőkonyhával rendelkező épület. Az első és második épület kihasználtsága 93%-os. Mindegyik csoport homogén. Az álláshelyek száma: 21 fő. Mindegyik épülethez tartozik udvar, amelyet fákkal, bokrokkal próbálunk a környező forgalomtól elzárni. Személyi feltételek: Valamennyi munkatársunk folyamatos együttműködése, összehangolt munkája a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében történik. A foglalkozás egészségügyi szolgálat évi egy alkalommal tart szűrést a felnőttek számára. A fogorvos egy új rendelet alapján évi 2 alkalommal tart szűrést. A védőnők évente több alkalommal látogatják az intézményeket. A Hársfa tagóvodában az étkeztetést a Cserhát Vendéglátóipari Kft. Biztosítja. Intézményünkben Szakszervezeti és Közalkalmazotti Tanács működik. Minden csoportban a Szülői Szervezet tagjai képviselik a szülők érdekeit. Óvodáink alapítványai: „Vidám Bóbiták” „Szemünk fénye „

6

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA       

sokoldalú személyiségfejlesztés az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hangsúlyozza a szabad játék, fejlesztő hatását a családdal együttműködve sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása (logopédia, gyermekvédelem), megfelelés a társadalom elvárásaival szemben gyermekek környezet tudatos magatartásának megalapozása esélyegyenlőség megteremtése az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés

ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN Egészséges életmód terén         

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés terén         

kedvező érzelmi hatások biztosítása az óvodába érkezés első pillanatától kezdve, pozitív érzelmi kapcsolat alakuljon ki (óvónő-gyermek, gyermek-dajka, gyermekgyermek), pozitív érzelmi töltés jellemezze biztonságos, derűs, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, az „én”-kép megerősítése, a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban, a gyermek tudjon rácsodálkozni a jóra és szépre környezetében, tisztelje és becsülje azt az óvodában dolgozó munkatársak modellértékű viselkedésükkel formálják a gyermeket. hazaszeretetre nevelés az óvoda segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését együttműködés a speciális felkészültségű szakemberekkel, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében

7

Értelmi fejlesztés terén A gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre, életkori sajátosságokra, valamint meglevő tapasztalataira építve    

változatos tevékenységek biztosítása, a természeti és társadalmi környezetből, értelmi képességek, kreativitás fejlesztése, a spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése ösztönző környezet biztosítása

Anyanyelvi nevelés terén  helyes mintaadással,  beszélgető körök szervezésével,  a javítgatás elkerülésével  logopédus bevonásával  a kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése, gyermekek meghallgatása

AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ELÉRENDŐ FEJLETTSÉGI SZINT A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés es az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE Az óvodai nevelés egymásra épülő komplex módon érvényesülő tevékenységek sorozata, amelyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A rendszer elemei: A nevelési folyamat alapvető keretei:  gondozás, egészséges életmódra nevelés,  érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az egyes kereteken belül a gyermek tevékenységei:  játék  munka  tanulás

8

A fejlesztés tartalmi eszközei:  anyanyelvi nevelés  a külső világ tevékeny megismerése, matematikai tevékenységek  irodalmi nevelés, verselés, mesélés  rajzolás, festés, mintázás, kézimunka  ének-zene, énekes játék  mozgás, testi nevelés Kapcsolatok más nevelési színterekkel: Az óvodai nevelőmunka a nevelés szintjeinek: család, társadalmi intézmények, civil szervezetek, közművelődési intézmények, segítő intézmények – szoros együttműködésével lehet csak eredményes.

A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI Gondozás, egészséges életmód alakítása Az óvodai nevelés kiemelkedő kerete, amely a gyermek olyan szükségleteit elégíti ki, mely elősegíti a növekedését, fejlődését, segíti egészségének megőrzését, védelmét, általa jó lesz a közérzete, segíti az egészségügyi szokások kialakulását, testi képességeinek, mozgásának fejlődését. A gondozás kiemelt jelentősége, nevelés folyamatában a kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Általa fejlődik a gyermek:  biztonságérzete  önállósága, szokásrendje  társas kapcsolatai, segítőkészsége,  harmonikus összerendezett mozgása, testi ereje,  toleranciája,  kitartása, feladattudata  egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése Érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, gyakorlati módszere, mely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása, a hazaszeretet az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével, ezek megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyermekek fejlődéséhez szükséges társas kapcsolatok. Az együttes tevékenység, a másokra figyelés, lehetővé teszi a közösségi

9

magatartás fejlődését. A közös élményekre épülő társas együttműködés a szocializáció szempontjából is fontos, olyan erkölcsi tulajdonságok kialakulását segíti, mint az együttérzés, hazaszeretet, a beleélés képessége, érzelmek kifejezése, az önzetlenség, figyelmesség, segítőkészség, önfegyelem, önállóság, feladattudat, szabálytudat, a helyes viselkedés, mások elfogadása, alkalmazkodó képesség. A közösségi nevelés serkenti a szocializációt, mely során olyan szabályokat, normákat, magatartásformákat sajátít el a gyermek, ami szükséges a társadalom életében való hatékony részvételhez.

KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az gyermeki jogok és alapvető szabadságának tiszteletben tartására, megerősítésére kell irányulnia, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondozás, különleges védelem illeti meg. Nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodának esetenként hátránycsökkentő szerepe van. Az óvoda összes dolgozójának modell szerepe kiemelkedő, melyben az érzelmeknek és a beszédnek fontos szerepe van, kulturáltságuk legyen minta a gyermek számára, nevelői magatartásuk nyújtson modellt a család számára. Nevelő munkájukat a szeretet, őszinte érdeklődés, elfogadás, nagyfokú tolerancia jellemezze. Rendelkezzenek nagyfokú empátiás készséggel. Türelemmel hagyjanak időt a felfedezésre, ennek örömét éljék át a gyermekekkel. Helyi adottságokból és igényekből adódó kiemelt nevelési feladatok:        

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével. Az egyre növekvő számú hátrányos és veszélyeztetett gyermekek védelme, fejlesztése, a családdal való kapcsolattartás, együttműködés. Az egészséges környezet biztosítása érdekében az udvari növényzet ápolásával és utánpótlásával ellensúlyozzuk a levegőszennyeződést. Kirándulások szervezésével megismertetjük gyermekeinkkel, a környék szépségét, a természet kincseit. Példamutató magatartásunkkal ösztönözzük óvodásainkat, hogy óvják, védjék a környezetüket. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek az ünnepekre való készülődésre, tervezgetésre és kialakítjuk az ezekkel kapcsolatos hagyományokat, identitás tudatot (teremdíszítés, ajándékkészítés, stb.). Udvari játékaink folyamatos fejlesztésével ösztönözzük gyermekeinket a helyes és változatos mozgásformák elsajátítására, ezzel teret biztosítva, mozgásigényük kielégítésére. Folyamatosan gondoskodunk a rajzpályázatokon való részvételről. Biztosítjuk a városban megrendezendő kiállítások és egyéb kulturális programok megtekintését.

10

ÓVODAI NEVELÉSÜNK TARTALMA

11

NEVELÉSI KERETEK  

Gondozás, egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés

Gondozás, egészséges életmódra nevelés A gyermek óvodai beilleszkedése, későbbi szokásainak kialakítása nagyfokú nevelői tapasztalatot igényel. Óvodapedagógusként feladatunk, hogy a gyermek életkorának megfelelő életritmust, folyamatos, nyugalmas napirendet, kiegyensúlyozott élettempót alakítsunk ki. Figyeljünk az egészséges életmód kialakítására:      

a táplálkozási szokások egészséges életvitel igényének alakítása a testápolás az öltözködés a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése a betegség megelőzésére, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.

Biztosítsunk lehetőséget a családos beszoktatásra, s figyeljünk a fokozatosságra. Az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény, hogy a gyermeket szeretettel fogadja, tapintattal, törődéssel, megértéssel, teljes odaadással segítse beilleszkedését. A gyermekek kedvenc játékaikat, babáikat, a biztonságukat fokozó tárgyaikat elhozhassák magukkal.     

A beszoktatásnál nem csak a gyermeket szoktatjuk az új környezethez, hanem a szülőt is meg kell nyernünk magunknak. Ismerkedjünk meg az otthoni szokásrendszerekkel, és ezt vegyük figyelembe a nevelés során. Tartsuk szem előtt a gyermekek táplálkozási szokásai közötti nagy egyéni különbségeket. Ne akadályozzuk a gyermeket a testi szükségleteinek kielégítésében. Kérjük a szülőket, hogy a gyermekek öltözéke célszerű, önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen.

Biztosítsuk a gyermekeknek megfelelő mozgáslehetőséget mind a csoportszobában, mind a szabad levegőn. Tegyük lehetővé a gyermek szabad mozgását, lehetőség szerint minél több időt töltsön a szabadban. Nyáron biztosítsuk a pancsolás, napfürdőzés lehetőségét. Pihenés alatt megfelelő, nyugodt körülményeket kell teremtenünk. A lehetőségeket figyelembe véve gondoskodnunk kell a tárgyi környezet elrendezéséről, balesetmentessé tételéről. A csoportszoba otthonos legyen, ugyanakkor feleljen meg a gyermekek mozgásigényének. Folyamatos szellőztetéssel biztosítjuk a levegő cseréjét. Legfontosabb feladatunk, hogy megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással vegyük körül a gyermekeket. Szavaink, tekintetünk, hangsúlyunk, mozdulataink, gesztusaink gondozás közben is elfogadást közvetítsenek.

12

Feladatunk a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, a szülőkkel együttműködve, szükség esetén szakemberek bevonásával. Napirendünk A napirend tervezésekor ügyelünk arra, hogy a nap során érvényesüljön a folyamatosság és a rugalmasság. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányokat szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend általános kerete 11 órás nyitva tartás esetén érvényes. A napirendet az óvodapedagógusok saját csoportunkban a legideálisabb formában alakítják ki, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. Természetesen az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható váratlan események, hatására. Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb legyen. Az iskolai életre való felkészítés folyamata a hetirend és a napirend pontos betartását helyezi előtérbe. A szervezésnél fontos, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, vagy közös megvitatására. A rugalmasság a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A nevelés tervezése: 

 



Egy heti nevelési-oktatási terv készítése. A heti terv tartalmazza, a feladatot, célt és az eszközt, az éves terv a feladatokat. A pedagógiai szabadságunkkal élve, a csoportokra vonatkozóan, az egyéni fejlődési ütemek figyelembe vételével tervezzük a folyamatot. A szabadság nem azt jelenti, hogy nincsenek kötöttségek, közösen kialakított szabályok. A szabadság nem jelent, szabadosságot. Hetirend és a napirend összeállítása: A csoportok egymás közötti megegyezése alapján tervezzük. Egyeztetve a különböző foglalkozásokat, a tornaterem beosztását. A napirend összeállításánál is egymáshoz kell alkalmazkodni, ezzel biztosítva a gyermekeknek a nyugodt, folyamatos napirendet. A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése: évente legalább két alkalommal feljegyzéseket készítünk a csoportnaplóba, amelynek másolatát a Fejlődési mappába helyezzük. A nevelőmunka folyamatos értékelése: Háromhavonta egy nagyobb időszak lezárásaként a csoportnaplóban történik az értékelés.

13

Táplálkozás A gyermekek kulturált étkezési szokásait már az óvodában megalapozzuk. Étkezésüknél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, egyéni igényeket, s hogy minden esetben egészséges ételek kerüljenek az asztalra. Ügyelünk az asztal esztétikus rendjére. Különösen odafigyelünk az étkezések előkészületeire, a helyes higiéniai szokásokra. Ügyelünk a főétkezések utáni helyes fogápolásra. Példamutatással segítjük elő az eszközök megfelelő használatát, a kultúrált étkezés szokásait. A napi folyadékszükséglet kielégítésére folyamatosan figyelünk, nyáron vízzel, teával kínáljuk őket. Napi rendszerességgel a gyümölcsnapok beiktatása. Testápolás A helyes testápolási szokásokat és a gyermekek tisztálkodási igényeit folyamatosan alakítjuk ki. Törekedünk a család és az óvodai szokások összehangolására. A tisztálkodási eszközök mindig elérhető helyen legyenek. Az óvodapedagógusok és az óvoda dolgozói, maguk is ügyeljenek személyes gondozottságukra. Öltözködés Megkérjük a szülőket, hogy gyermekeik öltözéke célszerű, önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Javasoljuk a szülőknek, hogy gyermekeiket rétegesen öltöztessék, legyen mindig tartalék fehérnemű gyermekük ruhazsákjában. Felhívjuk a figyelmüket a kényelmes, stabilan tartó váltócipő fontosságára. Mozgás-edzés Az óvodai nevelés feladatainak teljesítésére a testnevelés két formáját használjuk fel, a mindennapi frissítő testnevelést és a heti két testnevelési foglalkozást. Az udvari élet során a testedzés érdekében szervezünk nagymozgásos játéktevékenységet. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk, kihasználva az udvar adta lehetőségeket. Pihenés – alvás Biztosítjuk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő pihenési időt, csendet, nyugalmat. Lehetővé tesszük a kényelmes, laza ruhák használatát. Kedvenc kabalájukat is az ágyba vihetik. Megnyugtató magatartással pihenéshez szükséges légkört teremtünk (mese, halk ének). Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása A testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, környezetéhez történő alkalmazkodást és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában: - a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása, - a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása

14

A lelki egészségre nevelés területei az óvodában: - az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása, - a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelését), - a stressz hatások kompenzálása, - a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és megoldása, - szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, pszichológus segítségének kérése A feladatok komplex módon kapcsolódnak valamennyi feladathoz, átszövik az óvodai tevékenységeket. Jól szolgálják a feladat megvalósítását, a differenciálásra is alkalmas drámajáték. Tevékenységek Mozogjanak minél többet a gyermekek, használják ki az udvar adta változatos lehetőségeket. Környezetükre legyenek tekintettel, és életkoruknak megfelelően vegyenek részt az udvar ápolásában, a növények gondozásában.  Óvják az udvar és a csoportszoba berendezési tárgyait  Sajátítsák el a helyes testápolási szokásokat, váljék igényükké a terített asztal és a szalvéta használata.  Tanulják meg a helyes evőeszköz használatot.  Kóstolják meg az új ízeket.  Sajátítsák el az önálló öltözködést, szükség esetén kérjenek segítséget. A fejlődés jellemzői: Minden gyermeket önmagához mérten figyelünk a fejlődésben. 3-4 éves korra: Ismerkednek különböző szokásokkal. A feladatokat a felnőttek segítségével és ellenőrzésével végzik. 4-5 éves korra: Egyre önállóbak a testápolási teendők, az öltözködés, az étkezés, a környezet rendbetartása terén. Kérésükre segítünk, de már jelen van a belső igény is az önállóságra. 6-7 éves korra. Testápolás: önállóan végzik a testápolási teendőket. Vigyáznak a mosdó rendjére, az eszközöket a helyére teszik. Önkiszolgálás: a tevékenységeket teljes önállósággal és biztonsággal végzik. Tevékenységeikben segítséget nyújtanak a társaiknak és a felnőtteknek is. Érzik, hogy a közösségért végzik ezeket a feladatokat. Ügyelnek saját személyük és környezetük gondozottságára, rendjére. Táplálkozás: étkezés közben kultúráltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Öltözködés: önállóan, helyes sorrendben öltöznek, vetkőznek. Ruhájukat rendben, összehajtogatva rakják el a helyére. Cipőjüket megkötik. Ha fáznak, ha melegük van, segítenek magukon.

15

Módszertani alapelvek Vegyük figyelembe a gyermekek eltérő fejlődési ütemét. Törekedjünk az óvoda és a család szokásainak összehangolására. Tegyük lehetővé az utánzást, a tevékenységek gyakorlását, pozitív minta gyakorlásával. A szokások alakításában érvényre juttatjuk a tudatosságot és a következetességet. Biztosítjuk az egészséges testi és lelki fejlődés feltételeit. A nevelési terület kapcsolatai Az anyanyelvi neveléssel, mert a gondozási tevékenységek elképzelhetetlenek párbeszéd nélkül, a gyermek meg kell, hogy értse a szóbeli utasításokat, hogy követni tudja azt. A testi neveléssel, mert felerősíti és kiegészíti annak hatásait. A környezet megismerésére való neveléssel, mert a terítésnél, öltözködésnél lehetőség van a számolgatásra, párosításra, stb. Vizuális neveléssel, mert az ápolt, csinos gyermek látványa az esztétikai érzéküket is fejleszti. Közösségi neveléssel, mert a nagyobb gyermekek felelőséget éreznek a kicsikkel szemben, szívesen segítenek nekik.

Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés Az érzelmi nevelés eredményeképpen, a gyermekek szívesen járnak óvodába, kötődnek óvodapedagógusukhoz, csoportjukhoz. Az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, hangsúlyosan a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésében. A csoport életében az „ én „- től a „ mi „ tudat kialakulásáig spontán és szervezett pedagógiai hatásokkal juttatjuk el a gyermekeket. Az óvoda dolgozói elsőszámú modellek, példaképek a társas viselkedés alakulásában. Szervezik a gyermekek életrendjét, és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok formálódnak. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz, és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. A közösségi nevelés a gyerekek napirendjének céltudatos megtervezését igényli, amellyel hozzájárulunk a gyermekek biztonságérzetének, tájékozódásának és szokásainak kialakulásához. Közös élmények szervezésével, közös tevékenységek gyakorlásával elősegítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (figyelmesség, segítőkészség, együttérzés) akaratának fejlődését. A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek az időről időre visszatérő sajátos keretek között lezajló közösségi események, ünnepek. Ezek egyéni színezetű légkört biztosítva mélyítik a gyermekek összetartozását, együttérzését. Különös gondot fordítunk arra, hogy óvodánk ünnepei emelkedjenek ki a mindennapi életünkből. Fontosnak tartjuk az ünnepre való örömteli készülődést, ráhangolódást. Ünnepeink fényét emeli a csoportszobák feldíszítése, gyermekek, felnőttek ünneplő ruhája. Az örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnep, ahol óvodapedagógusok bábjátékokkal, közös énekléssel, zenéléssel emelik a közös együttlét hangulatát. A szülők együttműködő támogatásával szervezzük rendezvényeinket, ügyelve arra, hogy ez számukra ne legyen terhes kötelesség.

16

Óvodáink hagyományai, ünnepei    

A gyermekek életével és a családdal kapcsolatos: születésnap, névnap, gyermeknap, Mikulás, Karácsony, Anyák napja. Évszakokkal kapcsolatos: farsang, Húsvét. Társadalmi ünnep: Március 15.-e., a Nemzeti Összetartozás napja; Madarak és Fák napja, Föld napja, Víz világnapja, Állatok világnapja, Környezetvédelmi világnap,

A nevelés tervezése          

Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, neveljük a gyermekeket az egyéni különbségek tiszteletben tartására, az elfogadáson alapuló magatartásra. Biztosítsunk a nap során folyamatosságot. Támogassuk a baráti kapcsolatok kialakulását. Alakítsuk ki a csoportszoba családias jellegét. Tegyük lehetővé, hogy a legtöbb idő a játékra jusson. Az illemszabályok gyakorlásával érjük el, hogy a gyermekek érkezéskor és távozáskor köszönjenek. Ösztönözzük a szülőket, hogy minél több időt töltsenek gyermekeikkel. Törekedjünk a szülők reális, tapintatos tájékoztatására. Segítsük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a hazaszeretet és a szülőföldhöz kötődés alapja. Az óvodapedagógus viselkedésével, bizalmával, szemléletével, türelmével személyiségének modellértékével hasson a csoportszerveződés folyamatára.

Tevékenységek     

A gyerekek azonosuljanak csoportjukkal, örömmel töltse el őket a közös tevékenység. Legyenek nyitottak társaikkal szemben, ha szükséges segítsék a másikat. Vállaljanak szívesen megbízásokat, alkalomszerű munkákat a csoportért. A közös tevékenységek során gyakorolják a különféle viselkedési szabályokat. Aktívan vegyenek részt az ünnepek előkészületeiben (közös dekoráció, ajándékkészítés, teremrendezés).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek az óvodába érkezéskor és távozáskor köszöntik egymást és a felnőtteket. Használják az udvariassági formákat. A játékeszközökre vigyáznak, óvatosan bánnak velük. Vigyáznak saját és társaik holmijára, játékára, alkotásaira, munkájuk eredményére. Segítenek egymásnak az öltözködésben. Észreveszik a rendetlenséget, segítenek a megszüntetésében. Tevékenységükben egyre önállóbbak. A közös tevékenységekben aktív szerepet vállalnak. Érdeklődnek egymás iránt, figyelmesen, türelmesen végighallgatják egymás mondanivalóját. Problémáikat igyekeznek önállóan megoldani. Képesek

17

együttműködni, elfogadják egymás kérését, ötleteit. Önálló véleményüket vállalják. A felnőttek kéréseit, megbízásait teljesítik. Törekednek az elkezdett feladat befejezésére. Képesek alkalmazkodni egymáshoz a közösség érdekében.

Kapcsolata más nevelési színterekkel Anyanyelvi neveléssel: mert a szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A játékkal: mert a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze, lehetőséget ad a szerepek felcserélésére, mások ötleteinek elfogadására. Lehetőség nyílik a szabályok megértésére, a helyes magatartás gyakorlására. Általa fejlődik a gyermek társas kapcsolata. Munkával: az egymásért és a közösségért végzett munka során. A környezet megismerésére való neveléssel: mert a környezet megismerése közben alakul ki a gyermek társas magatartása. Kialakul nemzeti hovatartozása, hazaszeretete, a népi kultúra iránti érzelmi viszonya. Testneveléssel: mert az együttműködést, egymás segítését, az együttes mozgást segíti.

Tevékenységek JÁTÉK Óvodánkban a legfőbb tevékenységi forma a játék. A játékot a belső indíttatás szintjei határozzák meg, amely lehet: cselekvéses, képi és szimbolikus. E tevékenységformából kapjuk a gyerekekről a legtöbb információt ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. Feladatok:       

Biztosítsunk megfelelő eszközöket, helyet és időmennyiséget, derűs, nyugodt légkört. Szem előtt kell tartania, hogy az a gyermek, aki szabadon, kreatívan használhatja az eszközöket, és módja van befejezni az önállóan választott tevékenységeket, aki kijátszhatja magából a feszültségeket, annak fejlődése jó irányba halad. Fontos a személyes kontaktus kialakítása, az óvodapedagógus szeressen játszani, szervezzen motiváló élményeket, így biztosítja az indirekt irányítást. Figyeljünk a gyermekek meglévő ismereteire és tartsuk szem előtt az egyéni fejlődési eltéréseket. Differenciáltan kezeljük a játékos tevékenységek kezdeményezését. Mindig csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását. Bátran használjunk humoros kifejezéseket és tréfás szavakat, ezáltal odafordulásunkkal serkentjük a játékot. Ügyeljünk arra, hogy a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés, pozitív érzelmeket váltson ki a gyermekből, amit játékával megjelenít.

18

Udvari játéktevékenység szervezése: Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett, kapjon nagyobb szerepet a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetősége (pl. babák, plüss állatok kivitelének lehetősége, labdázás). A szülői szemléletformálás feladatai: A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda. A gyermeki fejlődés nyomon követése, sikerkritériumai Fontos az egyeztetés az érzelmi nevelés és szocializáció fejezet sikerkritériumaival. Abból a tényből, hogy óvodáskorban a játék a személyiségfejlődés leghatékonyabb eszköze következik, hogy a gyermeki fejlődést is legcélszerűbb egy jól felépített, a játékban való megfigyelés elsődlegességét arányaiban is kifejező szempontrendszer alapján értékelni.

Tevékenységek         

A gyermekek felhasználják játékukhoz a környezetükben lévő játékeszközöket és tárgyakat. A gyermekek a játék során megismerik a játékeszközöket. Magukra vállalják a különböző személyek, állatok szerepét. Szerepjátékuk során kijátsszák élményeiket. A játékszabályoknak megfelelően viselkednek. Tekintettel vannak egymásra, és megkímélik egymás játékait. Önállóan kezdeményeznek, megosztják egymás között a szerepeket. Fantáziájuk segítségével konstruálnak, valós és képzeletbeli tárgyakat. Szívesen barkácsolnak, gyűjtögetnek olyan anyagokat, amelyeket meg tudnak munkálni.

A fejlődés jellemzői: 3-4 éves korban a gyermekek tevékenységét a gyakorlójáték és a szerepjátékból kiemelt művelet jellemzi. Cselekvésük a saját személyükkel és a közvetlen környezetükkel kapcsolatos. A gyakorló játék: a. ) verbális gyakorló játék  Hangok, szótagok, szavak szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká, nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. A halandzsa szöveg kitalálása nagy örömforrás a gyermekeknek.

19

b.) manipulációs gyakorló játék  Megjelenik az építőelemek egymás mellé és egymásra rakása, az autók húzogatása, tologatása, stb. c.) mozgásos gyakorló játék  Amikor a gyermek felmászik, lemászik, bebújik, kibújik, stb.  Ismételgeti a játékos mozgásokat ugyanabban a formában, ezáltal fejlődik testi képessége, ismerkedik testrészeivel és fejlődnek nagymozgásai. Ezen tevékenységei során a gyermek ismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival, az anyagok tulajdonságaival, ezáltal matematikai ismereteket szerez. A játék közben alkalmazott tépegetés, öntögetés, gurítás vagy egymásra rakosgatás nagyjelentőségű a gyermek szem-kéz koordinációjának fejlődésében, a testséma gyakorlásában. A kockák szín szerinti válogatása a percepció fejlesztésére is lehetőséget ad, valamint a gyerek vizuális memóriája is fejlődik. A verbális játékok fejlesztik kommunikációs képességüket, szociális érésüket. A 4-5 éves gyermekeknél is megmarad a gyakorló játék, de oda kell figyelnünk arra, hogyha egy gyermeknél hosszú időszakon át tart ez a tevékenység, milyen részfunkciók fejlődési lemaradása okozza, vagy esetleg érzelmi válságot tükröz-e. Szerepjáték: amely a gyakorló játékból bontakozik ki. Tartósan kialakul az együttjátszás igénye, a gyermekek már megértik környezetük egyszerűbb jelenségeit. Az eszközökkel végzett cselekvés, a szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak. Mozgásos szabályjátékok: amelyek lehetnek testnevelési játékok, dalos játékok, stb. Fontos, hogy az óvodapedagógus sok ilyen játékkal ismertesse meg a gyermekeket, hogy bármikor maguk is eljátszhassák, kezdeményezzék kedvenc játékukat. Ezáltal fejlődnek érzelmeik, közösségi érzésük, tanulják a siker és kudarctűrést, szabálytudatuk magatartást formál. Ebben a korban a szem-kéz koordináció fejlődésére jellemző a finommotorika megjelenése, például a labdázás. A szem-láb koordináció fejlődése is szembetűnő. Értelemfejlesztő szabályjátékok: ahol a szabályok betartása fejleszti önuralmukat, türelmüket, toleranciájukat, kudarc és sikertűrő képességüket. Ezekben a játékokban fejlődik logikus gondolkodásuk, sok matematikai ismeretre is szert tehetnek és gyakorolhatják is azokat (pl. kártyázás, dominózás, stb.). Ezek a játékok sem elválaszthatók a verbális fejlődést szolgáló játékoktól. Ilyenkor a gyermekek állításokat, kérdéseket fogalmaznak meg, problémákat vehetnek fel, szabályt is megfogalmazhatnak . Barkácsolás: Ebben az életkorban a gyerekek segítenek az óvodapedagógusoknak a játékok megjavításában. Ez ösztönzőleg hat saját játékszükségletük kielégítésére, egyszerű eszközök készítésére. E tevékenység közben tapasztalatokat szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Fejlődik finommotorikus képességük, matematikai ismereteik gyarapodnak, s ismerkednek a munkaformákkal. Közösségi tudatuk is fejlődik az együttmunkálkodás során. Munka közben átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk. A percepció fejlesztése, a tapintásos észlelés fejlesztése, a téri viszonyok felismerése és alkalmazása, a tárgyak készítése közben válik teljessé. A verbális fejlesztésben nagy szerepünk van, ugyanis meg kell neveznünk a különböző technikákat, eszközöket, a munka közben előforduló téri helyzeteket, relációkat. Ha tudatosan használjuk a fogalmakat, akkor a gyermekek elsajátítják és maguk is alkalmazzák ezeket.

20

Bábozás, dramatizálás: A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Itt az egyszerű meséket már önállóan megjelenítik, megformálják. Vannak kedvenc bábok, akiknek a gyermek szívesen elmondja örömét, sikerét, bánatát. A bábozáshoz szükséges kellékeket az óvodapedagógussal együtt készítik. Az óvodába hozott kedvencek, kabalák lehetnek a legjobb bábok, melyek segítik a beilleszkedést, a szociális problémák megoldását. A bábok mögé bújva igazán lehetőség van az önmegvalósításra. Fejlődik emlékezetük, fantáziájuk, kommunikációs képességük, társas kapcsolatuk, esztétikai érzékük, térpercepciós készségük. Az építő, konstruáló játék: A konstrukciós játék, amely kapcsolódik a barkácsoláshoz, az óvodapedagógussal együtt vagy önállóan hoz létre alkotásokat. A gyermek itt is átéli az „én készítettem” örömét. Játék közben fejlődik kreativitásuk, tanulják és tapasztalják a rész-egész viszonyát, fejlődik megfigyelőképességük, gondolkodásuk, matematikai észlelésük, szem-kéz koordinációjuk, a téri percepció és a kommunikációs képességük. A 6-7 évesek jellemző játéktípusa már a szimbolikus és szerepjáték Ebben az életkorban megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek több napon keresztül egyazon témában együttesen részt venni. Barkácsolás, konstruálás: a gyerekek önállóan választanak eszközt, szerszámot. Az elképzelt modellt egyre pontosabban, biztosabban kezelik. Félrevonulva, önállóan készítenek eszközöket a szerepjátékhoz. Önállóan hoznak szabályokat és alkalmazzák azokat. Megfigyelhető, hogy a gyermekek játékában három, hat-hétéves korban keverednek a különböző játékfajták, s az óvodapedagógus feladata, hogy segítse a gyermek játékának továbbfejlődését, szem előtt tartva az egyéni fejlettségi szinteket. Módszertani alapelvek     

Kezeljük tapintattal a gyermekek különböző élményanyagát. Tartsuk tiszteletben a gyermekek kezdeményezését, ötleteit. Erősítsük az együttjátszás mélységét. A játékot indirekt módon irányítsuk. A szabad játék túlsúlyát érvényesítjük a napirend során

Kapcsolata más nevelési színterekkel Anyanyelvi neveléssel: mert a játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyermekek beszédkedve, ez ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlesztését. Testneveléssel: mert a játék fejleszti a gyermekek mozgását. Segíti az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását. Fejleszti kézügyességüket. A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermekeket.

21

Irodalmi neveléssel: mert azonosul a szereplőkkel, átéli, újra játssza élményeit. Kijátszhatja magából a feszültségeit. Matematikával: mert a játékon keresztül bővülnek mennyiségi tapasztalatai. Vizuális neveléssel: mert a játék során alkotó fantáziája kialakul, maga is elkészíti eszközeit. A környezet megismerésére neveléssel: mert a játék útján ismerkednek a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit, az egymásutániságot. Ének-zenével: mert a gyakorló játék ritmusossága megjelenik az egyszerű mondókákban, mert az énekes játék szabályjátéknak tekinthető. Közösségi neveléssel: mert a játékban fejlődnek a társas kapcsolatok.

Munka és munka jellegű tevékenységek A munka jellegű tevékenységek is a játékból bontakoznak ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik a gyerekek. Kezdetben óvodapedagógusi segítséggel, később önállóan tevékenykednek. Feladatok      

Tanítsuk meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére, biztosítsunk megfelelő méretű eszközöket. Osszuk meg a gyermekek között a munkát, ismertessük meg velük a munkafolyamatokat, azok célszerű fogásait. Alakítsuk ki a munkakészségeket és szokásokat. Teremtsük meg az önálló munkavégzés lehetőségét. Vegyük figyelembe az egyes gyerekek mozgáskészségét és munkatempóját. Biztosítsuk a napirendben a munkavégzéshez szükséges időt.

Tevékenységek     

A gyermekek szívesen vállalják a naposi teendőket és apróbb megbízásokat. Fontosnak érzik a csoportban végzett munkájukat. Ismerik az egyes munkafajtákhoz szükséges eszközök helyét, azok használatát. Örömmel, kényszer nélkül végezzék a munkákat. Részt vesznek a csoportszoba átrendezésében, ügyelnek az öltöző, a mosdó rendjére tisztaságára. Szívesen vesznek részt a növények gondozásában, ápolásában a teremben, és az udvaron egyaránt.

A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére Az önkiszolgálásban teljesen önállóak, a kisebbeknek is segítenek. Képesek utasításra, kérésre kisebb megbízatásokat önállóan elvégezni, kifejezésre jut kitartásuk, monotóniai tűrésük, eredményre törekvésük.

22

Módszertani alapelvek 1 A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka es munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önállótevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- es állatgondozás stb.). 2.A gyermek, munka jellegű tevékenysége  

önként - azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.  A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját es mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel.  Vegyük figyelembe a gyerekek egyéni sajátosságait és a munka elosztásánál, tartsuk ezt szem előtt.  Szeretessük meg a munkajellegű tevékenységet.  Az óvoda lehetőségeihez mérten adjunk változatos feladatokat, a csoport szintjének megfelelően.  Biztosítsuk a napirendben a munkavégzéshez szükséges időt. Kapcsolata más nevelési színterekkel Közösségi neveléssel: mert az óvodai munka a közösségért végzett tevékenység. Gondozással: mert az önkiszolgáló tevékenységek is munkafolyamatok. Játékkal: teremrendezés, játékelrakás. Környezetismeret: az évszakokhoz kapcsolódó udvari munka, élősarok gondozása. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képesség fejlesztése. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Feladatok 

Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.

23



A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése.  Lehetőséget kell kínálni a gyermek számára, olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.  A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.  Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti  A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban, a gyermeket ne csupán külső motiváció késztesse erre. Az önfeledt, boldog tanulást akkor érjük el igazán, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést adunk a gyermekeknek. A sikerélmény erősíti a gyermekek önbizalmát és bátorságot ad az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A tanulás lehetséges formái az óvodában:       

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások kialakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés; a játékos,cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati problémamegoldás;

A fejlesztés tartalmi eszközei Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikáció kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire épít. Biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

24

Feladatok:     



Ismerjük és szeressük anyanyelvünket, a gyermekek családjának anyanyelvi kultúráját. Beszédünk legyen követésre méltó, a mondatszerkesztés egyszerű, de változatos. Hívjuk fel a szülők és az óvoda többi dolgozójának a figyelmét arra, hogy a gyermekek modellként követik kommunikációs megnyilvánulásaikat. Figyeljünk a verbális kifejezőképesség folyamatos bővítésére, színek, formák, tulajdonságok, cselekvések, gyűjtőfogalmak, mennyiségfogalom terén. Mérjük fel a gyerekek beszédészlelési, megértési és reprodukciós szintjét, kérdéseinkkel fejlesszük a gyermekek gondolkodását. Segítsük elő a gyermekeknél az iskolaérettség feltételeit, a gyermekek artikulációs bázisának fejlesztésével. Például a helyes beszédlégzés játékos módon történő kialakításával, ritmusfejlesztéssel, hallási figyelem fejlesztésével, a passzív és aktív szókincs bővítésével, beszédértés fejlesztésével. Mindig találjunk időt meghallgatni a gyermekeket, válaszoljunk kérdéseikre, gyarapítsuk szókincsüket. Teremtsünk szituációs helyzeteket, amiben a gyermekek élményeiket, konfliktusaikat, tapasztalataikat újrajátsszák, ezáltal egymást fejlesztve alakul beszédük. Legyünk mindig elfogadók, együttműködők és kerüljük a javítgatást

Tevékenységek:        

Szervezzük úgy a napirendet, hogy minél több csoportos, ill. egyéni beszélgetést kezdeményezhessünk. Válaszoljunk a gyermekek kérdéseire, fűzzük tovább a beszélgetés fonalát. Adjuk jelét annak, hogy szívesen hallgatjuk a gyermekeket, s ösztönözzük őket arra, hogy a szóbeli kapcsolatot folytassák. Biztosítsunk lehetőséget a gyermekek spontán megnyilatkozására, hogy természetes helyzetekben gyűjthessenek tapasztalatot beszédük szerepéről, hatásairól, a szóbeli kapcsolatok formáiról. Szervezzünk anyanyelvi játékokat a beszédtechnika és a helyes kiejtés fejlesztésére. Egész magatartásunkkal, válaszainkkal őszinte odafordulásunkkal erősítsük, ösztönözzük a gyermekek beszédkedvét, beszédörömét, keltsük fel az érdeklődésüket. Fejlesszük a gyermekek beszédészlelését és megértését. Fordítsunk különös figyelmet a megkésett beszédfejlődésű gyermekekre, szükség esetén kérjük szakember segítségét.

A fejlődés jellemzői: Kiscsoportban: szívesen beszélnek arról, ami összefügg saját cselekvésükkel, velük történt eseményekkel. Ismerik a környezetükhöz tartozó tárgyak, jelenségek nevét. A megismert új szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat más, hasonló beszédhelyzetekben alkalmazzák. Leggyakrabban kérés, kérdés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg. A mondatok, mondatszakaszok hangsúlyozása nem mindig felel meg az értelem, érzelem vagy a ritmus által megkívánt hangsúlynak. A beszédhangokat egymástól megkülönböztetve, pontosan hallják. A magánhangzók és a mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik.

25

Középső csoportban: a gyerekek bátran, szívesen beszélnek. Elmondják korábbi élményeiket, mit tesznek, és mit akarnak tenni most. A felnőtthöz fűződő beszédkapcsolatukat a „miért” kérdések sora jellemzi. Értik és használják az ismert szavakat akkor is, ha az azokkal együtt jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat a szokástól eltérő beszédhelyzetekben is jelentésüknek megfelelően értik és használják. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni: közölnek, leírnak, mesélnek. Szövegszerkesztésüket gyakran sok ismétléssel, fölösleges kötőszóval halmozzák. Társaik beszédére odafigyelnek és igénylik, hogy őket is meghallgassák. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, a figyelemfelhívást, a köszönést, udvariassági kifejezéseket. Helyesen használják a jelen és múlt idejű igekötőket, képzőket, ragokat, a határozott és határozatlan névelőt. Megfelelő hanglejtéssel használják a mondatfajtákat. Még előfordulhat néhány helytelenül képzett vagy helyettesített hang. Nagycsoportban: aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran nem követi a történések logikai, időbeli sorrendjét. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvodapedagógust és a gyerekeket is. Helyesen használják a névutókat, névmásokat, a jövő idejű igeidőket és az igemódokat. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédüket személyiségüknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden hangot. Kapcsolata más nevelési színterekkel: Áthatja a kisgyermek mindennapi tevékenységét, a játékát, a munkát, a tanulást, a gondozást, az egészséges életmódra nevelést, az ének-zenét, vizuális nevelést, testnevelést.

A külső világ tevékeny megismerése Környezettudatos magatartásformálás alapozása, alakítása. A természetet ismerő és szerető gyermekből válhat csak természetvédő, környezetvédő ember. Ha a gyermek megérzi a természet szépségét, a mai természetidegen, és természetpusztító világunkból ez lehet a kivezető út. A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerése, közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása, konkrétumok megtervezése (pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban ) vezet a széleskörű ismeretek elsajátításához. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés A környezet megismerésére nevelés során kialakulnak a gyermekekben a kultúrált élet szokásai, a helyes viselkedési formák, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyok. Ha ehhez hozzájárulunk lelkesedésünkkel, empátiás készségünkkel, egyéniségünkkel, biztos, hogy a gyermekek megszeretik a környezetüket. Ragaszkodnak ahhoz, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne.

26

Ajánlat a tapasztalatszerzésre:             

Kirándulás a kiserdőbe, családi házas környéken kertek, kerti munkák megfigyelése. Séta a várba (Gizella kápolna és szobor, Tűztorony megtekintése). Séta a piacra. Köz és művészeti intézmények látogatása Petőfi színház, Pannon Várszínház, bábszínház (Kabóca bérlet) ” Ovis játszó ” programjain való részvétel. Közlekedési szabályok megismerése gyalogos, járművel) Kirándulás a zirci arborétumba, Koloska völgybe, Sümegre, Tihanyba, Bándra, az évszakváltozásainak megfigyelése a Bakonyba, séta a Séd-patak partján. Az Állatkert meglátogatása. A Bakonyi Tájház, Könyvtár, múzeum látogatása. Tűzoltó bemutató és kiállítás. Virágültetés, udvarrendezés, különböző termések gyűjtögetése Szelektív hulladékgyűjtés Madáretetés, megfigyelés, madárvédelem

Feladatok:        

Keltsük fel ismeretek, tapasztalatok kialakításával, feldolgozásával a gyermek kíváncsiságát, érdeklődését. A spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítása, problémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Segítsük elő, hogy a gyermek maga fedezhesse fel környezete tárgyait és jelenségeit. Szűkebb környezetén keresztül szerettessük meg a gyermekkel tágabb környezetét, hazáját, ültessük el a magyarság tudatát, hazaszeretetet. Tegyük lehetővé a jelenségek, változatos, folyamatos megfigyelését. Támaszkodjunk a gyermekek családi kirándulásain szerzett tapasztalataira. Az egyes tevékenységek szervezésénél vegyük figyelembe az egyéni eltérő fejlődési különbségeket.

Tevékenységek:     

A gyerekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten. (ünnepek alkalmával megtekintjük, a fellobogózott várost és emlékműveket, ezzel is erősítve a nemzeti öntudatot). Észreveszik az őket körülvevő természet szépségeit, óvják, védik a fákat, virágokat, közös gyűjtögetéssel ismerkedünk szűkebb és tágabb környezetünk növény és állatvilágával. (télen madáretetőt készítünk és etetjük a madarakat). Biztonsággal közlekednek az óvoda helyiségeiben, ismerik az udvar és az óvoda környékét. Kísérletezünk különböző halmazállapotú elemekkel: víz, jég, hó, azon kívül szagok, aromák, formák, érzékelésével. Figyelik a helyes közlekedés szabályait, és a megszerzett tapasztalatokat hasznosítják a kirándulások, séták alkalmával ismerkednek a közlekedési eszközökkel.

27

   

Észre veszik környezetük mennyiségi és formai viszonyait. Matematikai tapasztalatokat szereznek, összehasonlítást, szétválogatást, sorba rendezést és méréseket végeznek. Látogatásokat szervezünk előre megbeszélt időpontban a szülők munkahelyén, ezáltal megismerkedhetnek a szülők munkájával. Közös fotónézegetések során felelevenítjük a családi élményeket, ezzel is erősítve bennük a család, mint összetartó erő fontos szerepét.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére         

Ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását. Tudják óvodájuk, csoportjuk, nevét, óvodapedagógus, dajka nevét. Tudják saját születési helyüket, idejüket. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Biztonsággal tájékozódnak az óvoda helyiségeiben, ismerik az udvart, a környezetükben lévő néhány intézményt, üzletet. Felismerik és megnevezik környezetük színeit. Tárgyak jelenségek közötti összefüggéseket felismernek. A testrészeket felismerik. Különbséget tudnak tenni évszakok között, ismerik az egyes évszakok jellegzetességét. Felismerik a napszakokat. Ismerik környezetük növényeit és azok gondozását, háziállatokat, vadon élő állatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik Magyarország jelképeit, szimbólumait: a kokárdát, a trikolort, a címert. Matematikai tapasztalatokat szereznek, összehasonlítást, szétválogatást, sorba rendezést és méréseket végeznek.

Módszertani alapelvek:     

Alkalmazkodjunk a témák válogatása közben a lakóhely, a lakókörnyezet sajátosságaihoz. Keltsük fel érdeklődésüket környezetük iránt. Tegyük lehetővé, hogy a gyermekek természetes környezetben, élőben figyelhessék meg a környezetüket. Segítsük elő, hogy szűkebb és tágabb környezetünkből szerezzenek minél több tapasztalatot. Tartsuk szem előtt, hogy a környezetvédelem akkor válik a gyermek sajátjává, ha megismertetjük, megszerettetjük velük a környezetünkben előforduló élő és élettelen világot.

Kapcsolata más nevelési színterekkel Játékkal, munkával: mert a természeti, társadalmi környezetből szerzett tapasztalatait e két területen folyamatosan felhasználja, gyakorolja, alkalmazza. Anyanyelvei neveléssel: mert az anyanyelv a gondolatközlés eszköze. Az anyanyelv fejlettsége szükséges a környezetismereti és matematikai feladatok pontos megértéséhez, a megoldások végiggondolásához. A szerzett tapasztalatok megfogalmazása pontos

28

megértéséhez, a megoldások végiggondolásához. A szerzett tapasztalatok megfogalmazása pontos nyelvi kifejezést kíván. Közösségi neveléssel: mert a társadalmi környezetbe való alkalmazkodás és a szociális tanulás képessége nélkül nincs személyiségfejlődés. Vizuális fejlődéssel: mert az őket körülvevő világ s annak esztétikuma jelenik meg a gyermekek ábrázoló tevékenységeiben (színek, formák). Gazdagodnak a gyermekek tér és formaismeretei. Zenei neveléssel: mert a népszokások, hagyományok hordozói a népdalok, népi rigmusok. Matematikával: mert megismerkednek környezetük mennyiségi és formai viszonyaival. Irodalmi neveléssel: mert a leíró jellegű történetek a természettel foglalkoznak. A mese-vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van. Testneveléssel: mert a térben való elhelyezkedésre, irányok gyakorlására itt sok lehetőség adódik. A párkereső játékok, labdajátékok, sorversenyek jó tapasztalatszerzési lehetőségek. A séták és kirándulások szervezésével javítjuk a gyermekek állóképességét.

Mozgás „ 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.”

29

A mozgásfejlesztés, testedzés nem csak a heti kötelező testnevelés foglalkozásokon jelenik meg, hanem a nap folyamán a csoportszobában és az óvoda udvarán is a gyermek igényei szerint alakul. A szabadon mozgó gyermeket a sokféle mozgástevékenység során tanítjuk meg a veszélyhelyzet felismerésére, mert életkori sajátosságuk, hogy nincs veszélyérzetük. A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet teherbíró képességét, és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepe van az egészség megóvásában. A tanulási zavarok megelőzéseként ügyelünk a nagy és finommozgások, a testséma és a dominancia fejlesztésére. A gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térbeli tájékozódást, a döntést, és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Mozgáskedvük, önbizalmuk, akaratuk, kitartásuk érdekében dicséretet, biztatást kapnak.

Feladatok     



Vegyük figyelembe a gyermekek biológiai fejlődését, teherbíró képességét, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Biztosítsunk a napirendben minél több időt és eszközt a mozgásos tevékenységekre, és tegyük lehetővé, hogy a gyerekek szabad levegőn tornázhassanak, labdagyakorlatokat végezhessenek. Vegyük figyelembe a környezeti feltételek adta lehetőségeket, az egyéni, eltérő életkori sajátosságokat a feladatok tervezésekor. Figyeljük a lúdtalpas, gerincferdüléses, hanyag tartású gyermekekre, figyeljünk a kezességre. Szükség esetén irányítsuk a gyermek szüleit szakemberhez. A vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó, illetve azt kiegészítő szerepű mozgások gyakoroltatása mindhárom korosztályban ügyelünk, vagyis a gyermek a szóban történő utasítást, segítségadás, bemutatás mellett végrehajtja. Mozgáskedvük, önbizalmuk, akaratuk, kitartásuk érdekében dicséretet, bíztatást kapnak. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése.

Tevékenységek          

Szerep, vagy utánzó játékok, futójátékok különböző elhelyezkedésben. Fogójátékok, egyéni és csoportos versengések, labdajátékok. Kartartások, testhelyzetek, társas és kézi szergyakorlatok. Láb és testtartást javító gyakorlatok. Ütemérzék fejlesztő játékok. Különböző járásgyakorlatok. Futás, különböző alakzatokban, versenygyakorlatok. Egyensúlygyakorlatok talajon és szeren. Csúszás, kúszás, mászás. Gurulóátfordulás, kézi szergyakorlatok. Helyből távol és magasugrás.

30

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére       

Fejlődik a gyermekek mozgása, izomzata, ügyesebbé válnak, fejlődik testi képességük (erő, állóképesség, gyorsaság). Szeretik a mozgást és kitartóak a mozgásos játékokban. Cselekvőképességük gyors. Képesek versenyezni egymással, egyénileg és csoportosan a szabályok megtartásával. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Megértik a testneveléssel kapcsolatos vezényszavakat. A különböző eszközöket szívesen és helyesen használják. Tudnak irányt változtatni adott jelre, szétszórt elhelyezkedésből kört alakítani. A tér és időbeli tájékozódási képességük fejlődik.

Módszertani alapelvek    

Adjunk lehetőséget, hogy a gyerekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Differenciált egyéni feladatadással segítsük elő, hogy minden gyermek találja meg a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét. Törekedjünk a gyermekek képességének és fizikai erőnlétének fejlesztésére.

Kapcsolata más nevelési színterekkel 

 

 

Gondozással: mert a helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltétele. A táplálkozás a növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele. A testápolás egészségünk védelmét és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Az edzés fontos az egészség megőrzéséhez, a testi képességek fejlődéséhez. Közösségi neveléssel: mert kialakul a versenyszellemük, egymást segítik és együttműködnek. A környezet megismerésére neveléssel: mert a szabadban végzett testnevelés foglalkozásokon a természet változásait megtapasztalják (időjárás, évszakok). Az óvoda udvarának növény és állatvilágát megismerik. A térbeli alakzatok a testnevelésen belül is fontosak. Az irányok, a halmazok fontosak a csoportok kialakításánál. A számlálás fontos a párok kialakításánál is és a csapatjátékoknál is. A testnevelés eszközei: karika, a téglatest, gömb, stb. mint testek. Az ének-zenével: mert a ritmus és ütem fejlődése a különböző ütemgyakorlatokkal, járásokkal, meneteléssel összefügg. Az irodalommal: mert a mondókára menetelnek. A relaxációs gyakorlatokkal fejlődik a fantáziájuk.

Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka Sokszínű, összetett nevelési terület. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építkezést, képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezetalakítást.

31

A gyermek számára nem az eredmény, hanem maga az örömteli tevékenység fontos az alkotásban. A vizuális tevékenység az óvodai élet egész napját végigkíséri, nem korlátozódik egy-egy foglalkozásra. Javaslat a tapasztalatszerzésre     

Várostörténeti és népi hagyományok megismerése. „Ovis-játszó” (agyagozás, csuhébaba készítés….). Bakonyi Tájház állandó kiállításainak megtekintése. A Múzeum kiállításainak figyelemmel kísérése. Rajzpályázati felhívások figyelése.

Feladatok          

Teremtsük meg az ábrázoláshoz szükséges oldott csoportlégkört, biztosítsunk megfelelő helyet és időt bármikor a nap folyamán az alkotókedv kielégítésére. Vegyük figyelembe a gyermekek egyéni adottságait, az életkori, fejlődési sajátosságokat. Differenciált irányítással segítsük a gyermekek ábrázoló tevékenységének fejlődését. Keltsük fel a gyermekek ábrázolási tevékenység iránti vágyát, ismertessük meg őket a különböző anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. A megfigyelés és ábrázolás segítségével formáljuk a gyermekek képzetét és gazdagítjuk fantáziájukat, fejlesztjük kép és formaképzetüket, térérzéküket. Formáljuk a gyermekek szépérzékét. A gyermeki munkákból rendezzünk kiállítást, tegyük lehetővé a gyermekek számára a műalkotásokkal való megismerkedést. Pozitív megerősítéssel motiváljuk a gyermekeket újabb ábrázolási tevékenységre. Használjunk természetes és lehetőség szerint jó minőségű anyagokat. A nap folyamán elérhető helyen biztosítjuk a gyermekek számára az ábrázoló tevékenységhez szükséges változatos eszközöket, amelyekkel, spontán, szabadon, saját örömükre, játékukat ezzel kiegészítve tevékenykedhetnek. Ismertessük meg a szülőket a vizuális nevelés fontosságával, az írás-olvasás előkészítése szempontjából. Alakítsuk a gyermekek ízlésvilágát, az ízléses, egyszerű, tágas csoportszoba kialakításával.

Tevékenységek    

A gyermekek szívesen rajzoljanak, fessenek, mintázzanak. Használjanak változatos technikákat, eszközöket Ismerkedjenek műalkotásokkal. Agyagozás, gyurmázás, homokozás közben szerezzenek térbeli tapasztalatokat.

32



Közös alkotásnál tudjanak együttműködni.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül alkotásainak és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak alkotásaikról. A műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt alkotnak. Önállóan tudják alkalmazni a megismert technikákat. Szívesen vesznek részt a csoportszoba szépítésében, az eszközök elrakásában, képesek figyelmüket összpontosítani, technikai tudásukat aktivizálni, kialakul vizuális nyelvük.

Módszertani alapelvek    

Építsünk a gyermekek élményeire, fantáziájára. Teremtsünk lehetőséget az új technikák kipróbálására. Tartsuk szem előtt a gyermekek egyéni fejlettségi tempóját, képességeit. Törekedjünk arra, hogy az ábrázoló tevékenység mindenkor a gyermek alkotókedvét és önbizalmát erősítse.

Kapcsolata más nevelési színterekkel A vizuális neveléssel: mert tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a játékkal és a környezeti neveléssel, (konstruálás, színek formák megfigyelése, környezetalakítás.) Összefügg a matematikai neveléssel (geometriai formák, síkban, térben való tájékozódás). A zenei neveléssel: mert élményt teremtő hatása is a vizuális nevelés szolgálatába állítható. Az irodalmi neveléssel: mert az érdeklődés felkeltése könnyebb vizuális eszközökkel, képekkel és ez által jobban kialakul a gyermekekben, a képzeletbeli kép egy bizonyos dologról. Testneveléssel: mert általa alakul a térérzékelés, s a testséma megtapasztalása. Anyanyelvi neveléssel: mert a szavak mögötti képzettartalmat formálja meg. A tartalmához kapcsolódó beszéd ösztönzésével a mesék, versek képi megjelenítésével a gyermekek gondolkodása, nyelvi kifejezőkészsége sokoldalúan fejleszthető.

33

Irodalmi nevelés,verselés mesélés, A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzásviszonyok szerint, spontán játékos módon sajátítja el a nyelvet. Ehhez igen közel állnak a népi mondókák, dúdolók, csiklandozó, höcögtető, és más játékok. Ezek adják a kisgyermek első olyan élményeit, melyek a nyelven át egy másik emberhez kötődnek és ő magát is tevékenységre serkentik. Fontos, hogy sok nyelvileg tiszta és válogatott mesét és verset halljanak a gyermekek. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A mese oldja a szorongást.

Feladatok  



    

 

Biztosítsunk derűs, nyugodt, családias légkört. Használjuk ki és építsünk a magyar gyermek költészetre, a népi hagyományokra. Ezek segítségével alapozzuk meg a gyermek érzelmi biztonságát az óvodában. Tudatosan válogassuk össze az irodalmi anyagot a gyermek életkorának megfelelően. Tartsuk szem előtt a gyermekek meglévő élményanyagát. Ismerjünk sok mesét, verset, mondókát, hogy a megfelelő időben élményszerűen alkalmazhassuk. A gyermekekkel ismertessünk meg minél több találós kérdést, közmondást, szólást, népszokást. Használjuk fel a gyermekek által alkotott fantáziameséket vagy verseket és azt is építsük be a gyermekek tevékenységébe. Segítsük a gyermeki önkifejezés fejlődését, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkultúrális nevelés megvalósítása. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. Adjunk lehetőséget a gyermekeknek, hogy kedves meséiket, verseiket gyakran hallgathassák A beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). Tudjunk emlékezetből mesélni. Alvás előtt rendszeresen mondjunk mesét a gyermekeknek. Hívjuk fel a szülők figyelmét a mindennapi élő mese fontosságára, az anyanyelv ápolására.

Tevékenységek     

A gyerekek szívesen hallgassanak mesét, verset. Kapcsolódjanak be a közös verselésbe, mondókázásba. Vigyázzanak a mesekönyvekre, legyen kedvenc meséjük, verseskönyvük. Improvizáljanak rövid történeteket, rigmusokat. Játsszák el kedvenc meséiket, szívesen bábozzanak, dramatizáljanak.

34

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 

    

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat, mesei részleteket, hallgatnak hosszabb mesét, különösen tündérmesét és kedvelik ill. meg is értik a több szálon futó történeteket. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. Várják, igénylik a mesehallgatást. Viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeletbeli képek készítésének jelei. Bábozásukban, dramatizálásukban ill. rajzaikban fellelhetők a mesehősök, mesei motívumok. Igénylik a folytatásos meséket és képesek a részletek összekapcsolására. A versek témáját megértik a költői képek hangulatát, érzelmeit átérzik. Megbecsülik a könyveket.

Módszertani alapelvek    

Válasszunk olyan meséket, verseket, amelyek mondanivalójukban, terjedelmükben, szókincsükben megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, erkölcsi nevelő hatásukban megfelelőek, az óvodás gyermekek érzelmi világának. Szervezzük úgy az óvodai életet, hogy abban az irodalmi nevelés fontos szerepet kapjon. Legyen a mese-vers hallgatásának igénye, a játékkal egyenrangú természetes igénye. Gondoskodjunk arról, hogy csak nyelvileg tiszta, értékes mesét és verset és mesét halljanak a gyermekek. Mindig legyünk felkészültek a: - mese,- vers,- mondóka, mondása során, hisz ilyenkor a hangsúly a szöveget mondó, a gyermekekkel játszó felnőtt beszédén, cselekedetén van.

Kapcsolata más nevelési színterekkel    

A vizuális neveléssel: mert élményeiket itt kivetíthetik. Közösségi neveléssel: mert a vers, mese az anyanyelv közegén át az emberi kapcsolatokra tanít. Az anyanyelvi neveléssel: mert az irodalmi alkotások esztétikája, az anyanyelvi nevelés egyik eszköze. Ének-zenével: mert a ritmus, egyenletes lüktetés a versek, mondókák elsajátításánál szintén nagyon fontos.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ének-zene az esztétikai nevelésünk része. Törekszünk arra, hogy minél több zenei élményhez jussanak a gyermekek, amely megalapozza zenei anyanyelvüket, formálja zenei ízlésüket. Az új élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dalban a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése a gyermek néptáncok, és népi játékok, a hagyományok megismerését és továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását.

35

Feladatok 

     

Juttassuk a gyermekeket énekléssel és zenehallgatással minél több élményhez, keltsük fel zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenehallgatási anyag megválasztásánál vegyük figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Szeretessük meg a gyerekekkel az éneklést, a gyermekdalokat, a népdalokat, népi szokásokat, szoktassuk a gyermekeket tiszta éneklésre. Fejlesszük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, harmonikus, szép mozgását. Vegyük figyelembe az egyéni életkori sajátosságokat a fejlesztésnél. Biztosítsunk friss levegőt a csoportszoba szellőztetésével, mindig álljon megfelelő tér a táncok tanításakor. Igényesen válogassuk össze a zenehallgatáshoz szükséges anyagot. Használjunk különböző hangszereket.

Tevékenységek      

A gyermekek örömmel vesznek részt a közös mondókázásokban, körjátékokban. Fedezze fel a dallam, a ritmus, a mozgás örömét. Ismerjenek meg egyszerű táncos mozdulatokat. Szívesen hallgat zenét. Legyenek képesek zenei párokat felismerni, összekötni. Énekeljenek tisztán, ismerjenek különbféle hallás és ritmusfejlesztő játékokat.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére     

Arra neveljük a gyermekeket, hogy zenei tevékenységeiket, mindinkább tudatosan és önállóan végezzék. Mozgásuk összerendezett, harmonikus, a dalok ritmusát képesek ritmushangszerekkel kísérni. Tudnak tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni Gyakorlatban alkalmazzák a különbféle zenei képességfejlesztő anyagot. Szívesen hallgatnak élő és gépi zenét.

Módszertani alapelvek   

Vegyük figyelembe a fejlesztés terén mindig a már korábban elért szintet, erre építve tervezzük a következő lépéseket. A dalanyag kiválasztásánál vegyük figyelembe a nehézségi fokot, feleljen meg az életkori sajátosságoknak. Segítsük a zenei önkifejezés által a gátlások oldását, a biztonságérzet növekedését, az önként vállalt fegyelem a közösségi érzés és magatartás kedvező alakulását. Hasson a zenén keresztül az érzelmi nevelésre, fokozza az együttlét társas örömét.

36

Kapcsolata más nevelési színterekkel   

Anyanyelvi neveléssel: mert a magyar nyelv magába rejti a ritmikus hangzást. A szép tiszta beszéd, a hangsúly, a hanglejtés a kommunikációs elemek szerves részei, a zenei nevelésnek. Az irodalmi neveléssel. Ezen belül a népköltészettel való kapcsolata az egy tőről fakadás miatt erős, a nép dallamvilága és a népköltészet elválaszthatatlan egymástól. A mozgással: mert szinte minden gyermekdalhoz kapcsolódik mozgásos játék.

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK Tanulási problémákkal küzdő gyermekek  

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek 

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb  ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek    

intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

TEHETSÉGNEVELÉS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS

A tehetség felismerése  

a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdődik a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet

37

A kiemelkedő gyermekek teljesítményei a mindennapi életben nem mindig jók. Van, hogy adott területen tűnnek csak ki, a többiben akár elmaradás is mutatkozhat társaihoz képest. Fejlesztés módjai az óvodában Külön differenciált feladatok adása, kedvenc tevékenységükkel többet foglalkozhatnak, amiben a felnőtt segítséget nyújt egyéni ötletekkel. A szülők figyelmének felhívása, esetleg külön foglalkozás javaslása óvodán kívül, pl. művészi torna, sportiskola, kézműves játszóház.

38

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE AZ ISKOLAÉRETTSÉG „1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdőik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

39

A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.”

* ( 363/2012(XII.17.) Kormány rendelet melléklete- Az Óvodai nevelés alapprogramja

40

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Az óvoda kapcsolatot tart, és szorosan együttműködik társadalmi és természeti környezetével. Az ebből eredő pozitív határokat, a nevelés során igyekszünk felerősíteni, a negatív hatásokat gyengíteni, az életfeltételek hiányosságait pedig megpróbáljuk kompenzálni. A kapcsolatok sokfélesége egyedi, helyi jellegű. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA Az óvodai nevelés a családi neveléssel, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ezért az egyik legfontosabb feladat-e téren a családdal való együttműködés ( Szülői értekezlet, esetenként családlátogatás, kirándulás, farsang, Karácsony, Mikulás, közös munka délután..)  

 

   

 



A családok légköre nagyon különböző. A gyermekek érdekében bármilyen életvitelű családdal keressük az együttműködés lehetőségeit, segítünk, ha tudunk, hogy a kedvezőtlen hatások ne tegyenek nagy kárt a gyermekek érzelmi fejlődésében. Fontos az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás. A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. A szülőkkel, gyermekekkel való közös gondolkodás, véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítése az óvoda normarendszerébe. Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. Figyelem ráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá (kézműveskedő, főzőcskéző, babázó, lányokkal játszó kisfiú, építkező, autózó, szerelő, főleg fiúkkal játszó kislány). Magatartásunkban a nyitottság, empátia, türelem és teljes diszkréció érvényesüljön. A szülők pozitív motivációja érdekében, a találkozások alkalmával legyen néhány elismerő szavunk a gyermek tevékenységéről. A gyermekekkel kapcsolatos problémákat, minden esetben nyugodt körülmények között beszéljük meg a szülőkkel, bizalommal teli légkörben, biztosítva a szülőt jó szándékunkról. Az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődési jellemzőit, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről. A leendő óvodások és szüleik számára játszónapokat tartunk, a jobb kapcsolat kialakítása érdekében. Beszoktatásnál lehetőséget biztosítunk a családtagok részvételére. Ilyenkor a gyermekek kedvenc játékaikkal és a biztonságérzetet növelő szülővel vesz részt a napi tevékenységben. Még az óvodába érkezés előtt megismerkedünk a leendő óvodásainkkal és családjukkal. Megismertetjük őket jelükkel, mesélünk nekik az óvodai életről. Az óvodába érkező gyermekek szüleinek szülői értekezletet tartunk, amelyen tájékoztatjuk a szülőket a házirendről, óvodánk sajátosságairól.

41

       

Évközi szülői értekezleteinken az éves nevelési tervünkről, a kitűzött célokról tartunk tájékoztatót. Ismertetjük a szülőkkel az életkoroknak megfelelő fejlődési szintet. Segítséget kérünk az egyes programok megszervezéséhez, megvalósításához. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése). Az intézmények alapítványaira befolyt összeg felhasználására is kikérjük a szülők véleményét. Nyitottak vagyunk a napi tevékenységek során is, amikor a szülők bejöhetnek a csoportba és megnézhetik a napi nevelő munkánkat, szokásainkat. Közös farsangi mulatságot szervezünk a szülőkkel. Évente két alkalommal a környezetvédelem keretén belül, meghirdetjük a papírgyűjtést. Fontosnak tartjuk óvodánkban a Szülői Szervezet működését és segítségét. Közreműködésüket elsősorban az intézményben végzett közös munkák szervezésében és lebonyolításában, valamint a különböző óvodai programok gördülékenyebbé tételében várjuk.

TÁRSINTÉZMÉNYEK: BÖLCSÖDE A nevelés folyamatossága érdekében fontosnak tartjuk, hogy kapcsolatunk a gondozónőkkel élő legyen. Kölcsönös látogatással ismerkedünk óvodába érkezés előtt a gyermekekkel, s ezzel zökkenőmentessé tesszük az átmenetet a bölcsődés gyermekek számára.

ISKOLA A megváltozott társadalmi és gazdasági élet hatására az iskolák nyitottabbak lettek az óvodák felé. Sokkal mélyebb lett a kapcsolat, nyílt napokat szerveznek, melyre a szülőkkel együtt várják az óvodáskorú gyermekeket. Óvodai csoportoknak játszó délelőttöt, órabemutatót tartanak. Visszajelzést kapunk volt nagycsoportosainkról, meghívják az óvodapedagógusokat egy-egy órára, konzultálunk az óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. ÓVODÁK KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A Megyei Könyvtár és a Márc.15. úti Klub Könyvtár rendezvényeit rendszeresen látogatjuk. A Kabóca bábszínházba, a Petőfi Színházba és a Pannon Várszínházba is rendszeresen váltunk bérletet a gyermekeknek. A városban rendezett kiállításokat, rendezvényeket figyelemmel kísérjük és megnézzük. Az Állatkertbe évente több alkalommal ellátogatunk.

42

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK Közjóléti Iroda Gyámhatóság Köznevelési Ifjúsági és Sport Bizottság Képviselők Családvédelmi szervek VKSZ ISZSZ SZAKSZOLGÁLATOK: Gyermekorvos, Védőnő, EGYMI, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat MÁK

ÓVODÁNK ALAPELLÁTÁSON TÚLI EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS A logopédus hatékonyan segíti az óvodában folyó nevelési, beszédkorrekciós feladatokat, beszédindítást, beszédhibák javítását, dyslexia megelőzését, a beszédfogyatékosság súlyosságától, típusától függően heti két-három alkalommal logopédiai foglalkozások keretében. A logopédiai munka kiterjed a gyermekekkel, óvodapedagógusokkal, valamint a szülőkkel kapcsolatos egyéni és csoportos konzultációra, tanácsadásra, beszédhibákat szűrő és javító eljárásokra. Fontos, hogy az óvodapedagógus és a logopédus egymást kiegészítve, a gyermekek fejlődését elősegítve tevékenykedjen.

43

GYERMEKVÉDELEM „ A családbizonyos tekintetben végzet, S ha nem is visszavonhatatlanul az, Mindenképpen egyike a leghatékonyabb Sorsfordító erőknek.” A gyermekvédelem a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi, egészségügyi, pedagógiai tevékenységek és intézkedések összessége. A gyermekvédelem magába foglalja mindazokat a területeket, amelyek a gyermek és a család jólétét, védelmét szolgálják a megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás tekintetében. A gyermekvédelem az óvodai munka szerves része és minden gyermekre megkülönböztetés nélkül érvényes gondoskodást jelent. Figyelmünket elsősorban a megelőzés lehetőségére kell irányítanunk. Az óvodai gyermekvédelem tehát nemcsak a kirívó esetekben foganatosított hatósági intézkedésekből áll, hanem aprólékos felnőtt nevelésből is, annak érdekében, hogy a megromlott, vagy laza szülő-gyermek kapcsolat megjavuljon. Óvodánkban viszonylag sok a hátrányos helyzetű gyermek. Ez elsősorban környezeti fekvésünkből adódik. Az óvodai beiratkozásoknál mindig szem előtt tarjuk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek három éves kortól helyet biztosítsunk. A gyermekek személyiségének harmonikus fejlődéséért, a biztonságáért, a gyermekvédelemért az egész nevelőtestület együttesen felelős. Hátrányos helyzetű gyermek: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Akinek a személyiség fejlődéséhez alapvetően szükséges anyagi, érzelmi, erkölcsi, testi és értelmi szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes képviseltét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be sikeresen,vagy tartós nevelésbe vették.( kt.121.§(1) bekezdés pontja szerint).A gyermekeket megillető kedvezmények az óvodában:ingyenes étkezés,kötelező óvodai felvétel. Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások:     

Minden évben kiszűrjük ezeket a gyereket A hátrányos helyzetet előidéző okokat feltárjuk és ha szükséges szakember segítségét kérjük. A gyermek rendszeres óvodalátogatását figyelemmel kísérjük, s a hiányzást, ha szükséges jelentjük. Fel kell vennie a gyermekvédelmi felelősnek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szakszolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval a kapcsolatot és közösen a szülő bevonásával együtt kell működni a gyermek érdekében. A szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyeket az Önkormányzat biztosít az arra rászoruló családok részére.

44

A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A gyermekvédelmi feladatok ellátására nagy hangsúlyt helyezünk, a gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladata. A gyermekvédelmi feladatok koordinálását megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el, közvetlen kapcsolatot tartva a gyermekvédelmi feladatokért felelős óvodavezetővel. Az óvónők évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, melyről a óvodavezetőt és a megbízott gyermekvédelmi felelőst folyamatosan tájékoztatják. Az általános elvárások közül - a tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő attitűd, szeretetteljesség, következtetés – kiemelten fontos. Az óvodapedagógus a pedagógiai asszisztens segítségével a nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe kell hogy vegye a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Alapelvek érvényesítése  A szegregálás elkerülésének elve. Az integrált nevelés során az összes gyermeknek, ezen belül minden gyermeknek megfelelni.  Normalizációs elv, melyben a gyermekek normavilágának megértése, átmeneti értékrend deficitjének változtatása, minimális korlátozással. Azonos jogok és lehetőségek biztosítása a speciális szükségletek, különleges ellátást igénylő gyermekek számára.  Integráció. A gyermekek sajátságos szükségleteit, problémáit egyénre szabott nevelési, oktatási programmal elégítjük ki, differenciálás sokszínű alkalmazása.  A gyermekeket csak annyira terheljük, amennyire képes és annyi segítséget biztosítunk, amennyire szüksége van. Az önállósághoz vezető utak kialakításának segítése.  A lehető legkorábbi beavatkozás elve.  Az együttműködés, a probléma komplex megközelítése, a célkitűzések megfogalmazásában.  A családok tiszteletben tartása a családi nevelés erősítése a rászorultak körében  Az egyenlő hozzáférés elve az esélyegyenlőtelenségek csökkentése érdekében  Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja  Érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, a védelem o a testi, értelmi, érzelmi fejlődést akadályozó környezeti ártalmaktól.  Megvalósul hátránykompenzálással az esélyegyenlőség, o az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek körülményeinek figyelemmel kísérése, a fejlődés nyomon követése, a gyermekvédelmi munka, valamennyi óvónő feladata.

45

       

A gyermekvédelmi esetek kiszűrése A szükséges nyilvántartások vezetése Kapcsolattartás, együttműködés az óvodán belüli munkaközösségekkel, óvodapszichológussal, az óvodán kívüli, Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal., Egészségügyi szervekkel Prevenció és korrekció, tehetséggondozás a pedagógiai munkában. Integráció a pedagógiai gyakorlatban A szociális érzékenység felkeltése a gyermekek és szülők közösségében Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése A családi nevelés kiegészítése, kompenzálása a gyermekek szociokulturális, mentális hátrányainak, esélykülönbségeinek csökkentése

A megelőzés feladatai  A gyermeki és szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.  Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és folyamatos itt tartózkodását.  A be óvodázás segítése (a gyermekek fogadásának új elemei)  A gyermek sajátos nevelési igényének, hátrányának megfelelő pedagógiai ellátás biztosítása.  Egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása.  Együttműködés gyermekvédelmi társszervekkel. A feltárás feladatai    

A gyermekek és családjuk sokoldalú megismerése (dokumentumok, nyilatkozatok begyűjtése) komplex állapotfelmérés A gyermekek veszélyeztetettségének és hátrányos helyzetének megkülönböztetése – a gyermek és környezetének aktuális állapotának figyelembe vételével. Az adatváltozások nyomon követése Sokrétű egészségügyi szűrővizsgálatok, ill. szükség esetén szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése. A fejlődés nyomon követése. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás, közös programok. A gyermekek óvodai beíratásának támogatása.

A megszüntetés feladatai      

Hatékony egyéni felzárkóztató munkával az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése. Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése, veszélyhelyzetek elkerülésére nevelés, teljes körű egészségfejlesztés kialakítása, működtetése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, kiemelkedő képességének felismerése, és gondozása. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (adomány-gyűjtés) Az esélyteremtést támogató lépések szolgáltatások folyamatos figyelemmel kísérése (a nevelésben, a gyermekek mérésében) Az óvodában való tartózkodást segítő tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (jelzőrendszer működése, partnerségi kapcsolatok, egészségügyi szolgáltatások, szociális segítségnyújtás lehetőségei)

46

  

Az igazolatlan hiányzások minimalizálása (a napi nyilvántartásban az igazolások nyomon követése Fogadóórák, egyéni beszélgetések, visszatérő családlátogatások alkalmainak gyarapítása, a meggyőzés módszerének alkalmazása Szoros kapcsolat kialakítása a látens módon segítséget kérő családokkal

Az óvoda gyermekvédelmi kapcsolatrendszere:    

Közjóléti Iroda Nevelési Tanácsadó Gyermekorvosok és védőnők EGYMI

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési programja A Közoktatási Törvényben előírt feltételek az SNI és a részképesség zavarokkal küzdő gyermekek nevelése-oktatása biztosított, az integrált nevelés feltételei részben biztosítottak. Nevelésük csoporton belül, integráltan történik, együttműködve más szakemberekkel. Intézményünk rendelkezik saját fejlesztő pedagógusokkal is. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásra, beilleszkedésük segítésére különös figyelmet fordítunk, mivel a V.M.J.V. Önkormányzata feladatul adta ezt az óvodáknak és megjelenik az Alapító okiratban is. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A Bóbita Körzet Óvodái az integráltan nevelhető gyermekek közül sérülés specifikuma szerint: A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (integráltan nevelhető autista, enyhe értelmi fogyatékos óvodai ellátását vállalja fel. A gyermekek a szakértői bizottság véleménye és javaslata alapján nyernek felvételt az óvodába. A gyermekek fejlesztése szakember pszichológus segítségével készített terv alapján történik. Az óvodai nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.

47

A sajátos nevelési igényű gyermekek jelenléte az intézményben szükségessé teszi a szükséges tárgyi feltételek meglétét és akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a gyermek annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. Az alkalmazott módszert a gyermek állapotából adódó szükséglet határozza meg. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára       

A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása; az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igény kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

A fejlesztés feladatai:     

Az enyhe értelmi fogyatékosságból, vagy autizmusból fakadó hiányzó, vagy sérült funkció kialakítása A meglévő ép funkciók bevonása a hiánypótlás érdekében Az eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása Sikerorientált nevelés Felismerni az egyes területen esetlegesen kiemelkedő teljesítményt

A fejlesztés magába foglalja az értelmi, érzelmi, mozgás, nyelvi készségek fejlesztését. Enyhén értelmi fogyatékos Központi feladat, amennyiben lehetséges, a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy az óvodába lépéskor milyen beszédkészenléti állapotban van. Családi, szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció fejlesztés rendszerébe. Abban az esetben, ha a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság a gyermek integrált nevelését javasolja, fel kell készülni a gyermek fogadására, biztosítani kell a szükséges feltételeket. Az önkormányzat a szükséges eszközök beszerzését finanszírozza. Az intézménynek nyilatkoznia kell arról, hogy az integrált nevelés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a fenntartóval egyeztetve teljesíti. Csoportonként maximum két fő integráltan nevelhető gyermek elhelyezését biztosítjuk, a befogadó pedagógus egyetértésével. A spontán tanulást segítik a tapasztalati minták, amelyet a gyermek a korcsoportjában megél

48

Az autista, autizmus spektrumzavar „Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikus fejlesztésre, minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nem beszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.”

49

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének legfontosabb irányelvei:     

Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez Fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg A nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl a gyermeket A rehabilitációs célú fejlesztő terápia váljon az óvodai nevelési program tartalmi elemévé. Speciális szakemberek igénybevétele

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. A sajátos nevelési igény kifejezi:  

a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

Feladatok:      

A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata Szakember javaslatára építve kell kidolgozni a gyermek egyéni fejlesztési tervét, a fogyatékossági típusnak megfelelően. A gyermek alkalmazkodásának segítése, velük szembeni követelmények felállítása, ami a gyermek képességeinek, terhelhetőségének megismerésén alapszik. Fogyatékossági típusnak megfelelő fejlesztő eszközök beszerzése, bővítése. Személyi feltétel megteremtése, az integráció eredményes megvalósítása érdekében szakmai továbbképzések biztosítása. Az óvoda tárgyi, infrastrukturális feltételeinek felmérése, javítása, akadálymentesítés.

SZAKSZOLGÁLAT 

Bárczy Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Szoros kapcsolatban állunk a Nevelési Tanácsadóval. A kiszűrt sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata és fejlesztése a szakintézményben történik. Az orvos és a védőnők rendszeres szűrővizsgálata biztosítja a gyermekek egészségmegőrzését. Amennyiben szükséges speciális szakrendelésre utalja a gyermekeket. A beszédfogyatékosság javításával az Egységes Pedagógiai Intézet szakembere foglalkozik meghatározott időben az óvoda területén.

50

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK

FELTÉTELRENDSZERE

51

ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI Óvodánk két működési területen található. A Haszkovó úton, jelenleg 11 csoporttal, a megengedett maximális létszámunk 286 gyermek, a Jutasi úton 6 csoporttal, a megengedett maximális létszámunk 154 gyermek. A gyermeklétszámhoz a fenntartó által engedélyezett álláshelyeket töltöttük be. Óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent gyermekeink számára. Mindegyik óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel rendelkezik, többen végezték szakirányú továbbképzésen. Az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul óvodai nevelésünk eredményességéhez. A dajkák 40 %-a elvégezte a dajkaképzőt. A gazdasági feladatokat ellátó dolgozók elvégezték a mérlegképes könyvelői továbbképzést, élelmezésvezetőnk dietetikus képesítéssel rendelkezik. Pedagógusaink jól képzettek, belső indíttatásuk, hogy tovább képezhessék magukat, tapasztalataikat átadhassák kollégáiknak. Továbbképzések kiválasztásánál elsődleges szempont a környezeti neveléssel kapcsolatos témák kiválasztása. Óvodánkban minden dolgozó felelőséggel tartozik a kitűzött célok és feladatok megvalósításáért, tudásának legjavát adja a gyermekek testi-lelki fejlődése érdekében. 3. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZRENDSZER

Óvodáink felszereltsége átlagosnak mondható. A lehetőségekhez mérten igyekszünk a csoportszobákat a gyermekek számára otthonossá, biztonságossá, kényelmessé tenni. Folyamatosan próbáljuk a csoportszobák berendezési tárgyait csinosítgatni. Az udvaron található fajátékok folyamatos karbantartása, újabbak beszerzése szerepel a terveink között. Az óvónők és a dadusok alkotókészségét kihasználjuk, amelyekkel a csoportszobát szépítjük, illetve a különböző játékok árusításából befolyt összeget a csoport felszerelési tárgyainak bővítésére fordítjuk. Pályázatokon folyamatosan részt veszünk. Az alapítványra befolyt összegek is segítik az eszközrendszer bővítését. Sokat jelent a szülők támogatása, amely munka délután, rajzeszközök pótlása, alapítványra befizetett hozzájárulás formájában jelentkezik.

52

AZ ÓVODAI NEVELŐMUNKÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER           

Festő és rajzeszközök Audio vizuális eszközök Fejlesztő és egyéb eszközök Anyagok Foglalkoztatók Sportszerek Szemléltető eszközök Udvari játékok és javításuk Szakkönyv, könyv, szakmai folyóirat Élősarok Bútorzat csere

AZ INTEGRÁLT NEVELÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK    

Különböző nyelvi kommunikáció szintnek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó. Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenésének ellenőrzésére alkalmas eszköz. Használata másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében. ( Utazó Alapcsomag.) Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeknek fejlesztő játékeszközök (kb. másfél, két éves gyermeknek megfelelő nagyméretű játékok, különböző formájú, nagyságú labdák, tapintható eszközök. Egyensúly fejlesztő eszközök.

53

I.Melléklet Zöld Óvoda Program Intézményünk kiemelt feladatának tekinti a környezet megismerésére nevelést a környezet védelmet. Programunk célja, hogy az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Tanulják meg, hogyan kell tudatosan együtt élni a környezetünkkel, hogyan kell védeni azt. Ebben a folyamatban a gyermeket körülvevő felnőttek (szülő, pedagógus, dajka) példája elengedhetetlen. Az óvó néni viselkedése, az általa tanúsított környezeti vonatkozású cselekvések (tisztasággal, hulladékkal, élőlényekkel, energiával kapcsolatban) a gyerekek számára olyan minták, amelyeket mélyen bevésnek, követnek Az óvoda környezetkultúrája és környezetgazdálkodása azért meghatározó jelentőségű, mert ez az a pedagógiai környezet, amelyet a gyerekek megismernek és megszoknak, azaz szokásaik alakulásában ezeknek meghatározó befolyásuk van. Óvodánk 2006-ban elnyerte a „ Zöld Óvoda” címet, melynek kritériumait kötelező érvényűnek tartjuk gyermekeink nevelése során.

ZÖLD ÓVODA Kritériumrendszer A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt pályázat alapján

1. Az óvoda szellemiségében a környezeti nevelés alapján működik. A helyi nevelési program a környezeti nevelést kiemelten „kezeli”, erre építi a fejlődést elősegítő tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. 2. A helyzetelemzésben kitérnek a helyi, regionális környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek, a civil szerveződések, a társintézmények, a szülői közösség stb. helyi stratégiájára, terveire. Ezek lehetnek: a helyi környezetvédelmi program, az egészségkép vagy –terv, az óvodával kapcsolatban álló iskola környezetegészségvédelmi programja stb. amelyek mind a humán, mind az anyagi erőforrások biztosításában az óvoda segítségére vannak és gazdagítják tevékenységeit. Az egészségkép megfogalmazásában is szerepel a helyi környezet kiemelt szerepe. 3. A helyi célok, feladatok megfogalmazásában természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepelnek a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, hulladék kezelése és felhasználása, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság, a lakóhely-megismerési tevékenységek, az épített és a természeti környezet védelme stb.). 4. A nevelőmunka tervezésében, a megvalósítás gyakorlatában megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői. 5. A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése,

54

eszközhasználat megtanulása, ismeretszerzés és alkalmazás modern módszereinek használata, kirándulások stb.) 6. A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján tevékenységközpontú módszerekkel zajlik, kiterjed a sajátos nevelési igényű, nemzetiségi és kisebbségi gyermekek nevelésére is. 7. Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, a tanulás tanulásának megvalósítását (játék, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, projekt módszer alkalmazása, kooperatív tanulás, erdei óvoda stb.) 8. A településen és az óvodában élő, a gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása megvalósul az óvoda életében a szülők bevonásával, és így a családdal való kapcsolatban, valamint a település szinterein. A zöld jeles napok (természet-ünnepek, egészségi jeles napok) kiválasztásánál is érvényre jutnak a környezeti adottságok (pl. a vízparti településeken a víz világnapját, a hegységekben lévőknél a madarak és fák napját ünneplik elsősorban). 9. Az óvoda minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel és ez minden tevékenységben megnyilvánul. Ezáltal az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre. 10. Az óvodapedagógusok hét évenkénti továbbképzésének környezettudatos neveléshez kapcsolódó területek.

részét

képezi

a

11. Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok felhasználása érvényesül. A gyerekek által használt eszközöket, játékokat körültekintően vásárolják meg, pl.: nincs mérgező festékkel bekenve, nem káros a környezetre. 12. Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, sok-sok növénnyel, a természetsarokban a természet által adott „kincsekkel”. Növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el a gyermekek rendszeresen az egészségügyi előírásoknak megfelelő és megengedett mértékben. 13. Az óvoda udvara mentes az allergiát, a mérgezést és sérülést okozó növényektől. Az óvodakertben a helyi lehetőségek figyelembevételével valósul meg a zöldséges- és virágoskert, a gyógy-és fűszernövény rész, a sziklakert, a kerti tó stb. A gyermekek kertgondozáshoz használnak kerti szerszámokat. 14. Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek játékának. Udvari árnyékolók és ivókút illetve ívási lehetőség biztosított. A szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz megfelelő hely és idő áll rendelkezésre minden nap a gyermekek számára. 15. A takarékossági rendszer kiépített az óvodában a villany-, a vízhasználat és a fűtés terén. Az épületen belül energiatakarékos izzók vannak a folyosókon, termekben a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. A fűtési rendszer környezetbarát. WC öblítők, hideg-meleg kevert csapvíz, a levegő illatosítására gyógynövények (nem használnak hajtógázos légillatosítókat).

55

16. Szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvoda egész épületében (pl. papír, műanyag stb.), kivéve a veszélyes hulladékokat (pl. elem, olajos palack stb.). A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) megvalósul. 17. Az óvoda működése során rontott (használt) papírok külön tárolóba kerülnek, hogy a gyerekek újból felhasználhassák (elvihessék onnan rajzolni, hajtogatni stb.) 18. Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége a környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószereket használata), a tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére kiemelten törekszik. 19. Az óvodapedagógusok folyamatosan gyarapítják a környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalmat, a felnőtt és a gyermek környezet- és egészségbarát szemléletre ható könyvek vonatkozásában egyaránt. Alakítják a gyermekek és családtagjaik környezettudatos településlakói /városlakói és fogyasztói szokásait. 20. Széles körű kommunikációs kapcsolat folyik az óvoda és partnerei között. Ezzel biztosított a társadalmi hatás a minőségfejlesztés elvek alapján, vagyis partneri kapcsolat működik a környezet- és természetvédelem érdekében: az óvoda környezetében élőkkel szülőkkel, a lakossággal, (szülői értekezleti témák, fórumok szervezése, rendezvények: sportnapok, állatok gondozása, egészséges táplálkozás, növényápolás és védelem, kirándulások stb.), az óvodákkal, és más gondozási-, nevelési-, valamint nevelési-oktatási intézményekkel, a fenntartóval. Környezeti nevelésünk színterei      

az óvoda belső tere a csoportokban található természetsarkok a közös és egyéni kirándulások és az ott gyűjtött „kincsek” városi rendezvények az óvoda udvara a családi környezet.

Ajánlat tapasztalatszerzésre    

a hulladék, a szemét kezelése – társasjátékok, elemgyűjtés, papírgyűjtés természetvédelem – védett fajok fogalma, madáretetés környezetvédelmi jeles napok – részvétel a városi rendezvényeken ( Állatkert, ÖKO napok) munkajellegű tevékenységek a környezetvédelem területén.

Tevékenységek     

Saját főzőkonyhában a magvas, rostos ételek, italok megjelenése. Egészséges étkezés a lehetőségeknek megfelelően (kevesebb édesség, több zöldség, gyümölcs). Szelektív hulladék gyűjtés – elsőként elemgyűjtő beszerzése ( szelektív konténer az önkormányzattól függ). Papírgyűjtés évi két alkalommal. Jó kapcsolat a gyermekorvossal, védőnőkkel, gyermek fogorvossal.

56

           

Madarak- Fák napja, Víz világnapja, Állatok világnapja, Környezetvédelmi világnap megünneplése Föld napjának megünneplése csoportonként más, más módszerrel. Napirendbe beépítve szabad levegőn tartózkodás, mozgás (szinte minden időben) kivéve eső. Pedagógus továbbképzéseken való részvétel ( előnyt élvez). Veszélyes növények kiiktatása. Gyümölcsnap kialakítása a szülőkkel közösen. Só szoba rendszeres látogatása (minden csoport). Közös kirándulás évente 1-2 alkalommal Komposztáló kialakítása. Szülőkkel közösen szabadtéri programok szervezése. Szoros kapcsolat kialakítása a környezetvédelmi oktatóközponttal. Környezetvédelemmel kapcsolatos társasjátékok használata

Célunk  Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, amely elősegíti és megalapozza a  gyermekek környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját.  Alakítani érzelmi viszonyulásukat, értékrendjüket, s képessé tenni a gyermekeket  az együttműködésre, toleranciára, empátiára, a másság elfogadására.  Érzelmi, cselekvési, környezettudatos magatartási minták megalapozása.  Tapasztalataik segítsék a környezetben való eligazodást, az értékek védelmét, a  szülőföld és az ott élő emberek megismerését, szeretetét, tiszteletét.  Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, melynek során képesek elsajátítani,  alkalmazni, a hulladékokkal ( elem, papír), a hulladékszelektálással kapcsolatos  ismereteket, szokásokat. Feladataink  Biztosítsunk változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat  szerezhetnek a természeti és a társadalmi környezetről.  A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony alakítása.  A gyermekek közvetlen környezetében lévő világ megismertetése,  megszerettetése.  Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek  megláttatása, a helyi sajátosságok bemutatásával.  Olyan, az életkoruknak megfelelő szokásrendszerek, viselkedésformák alakítása,  olyan képességek tudatos fejlesztése, melyek szükségesek a természetes és az  ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti  problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos  életvitel megalapozásához.  Egészséges életmód szokásainak kialakítása  A spontán és szervezett tapasztaltszerzés során ismerjék meg a gyermekek a  közvetlen és a tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai-, mennyiségi és  téri viszonyait.  Használjuk ki a különböző élethelyzetek kínálta lehetőségeket a matematikai  fogalmak megismertetésére, a fokozatosság elvének figyelembe vételével.  Ismertessük meg a gyermekekkel a Zöld Óvoda Program alapelveit.  Ismerkedünk a vadon élő állatokkal, növényekkel, megtanuljuk tisztelni és védeni

57

   

Növényeket ültetünk és gondozunk. Arra törekszünk, hogy tevékenységeinkkel ne zavarjuk a természetet. A lehetőségeket kihasználva szelektáljuk a hulladékot, komposztálunk. Törekszünk az energiatakarékosságra.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően:                    

Alakul a gyermekekben a természethez és a környezethez való pozitív viszony Tudatosul bennük, hogy a természetben nincs elhanyagolható, „felesleges” Ismernek néhány környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket: hulladékszelektálás, újrahasznosítás, komposztálás, stb. Tudják, hogy egészséges, tiszta környezetben az élet minősége javul, míg a szennyezett környezet rontja azt. Meglátják az ok – okozati összefüggést az egészség és a környezet minősége között. Megtanulják a helyes életvitel alapjait, kialakulnak az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások alapjai. Képesek a jelenségek egyes részeinek észrevételére vagy globális szemléletére. Felismerik, kutatják, értelmezik az ok – okozati összefüggéseket. Emlékeznek jelenségekre, történésekre, élőlényekre, tárgyakra. Képesek elemi következtetések levonására, egyszerű ítéletek alkotására. Megkülönböztetik a mennyiségi-, formai-, nagyságbeli viszonyokat, azonosságokat, különbözőségeket. Felhasználják a természet tárgyait, élőlényeit a közvetlen tájékozódásban. Keresik környezetükben a matematikai vonatkozású ismeretszerzési lehetőségeket. Játékukban megjelennek a matematikai ismeretek, szívesen vesznek részt matematikai játékokban. Tevékenységeik során alkalmazzák a gondolkodási műveleteket: analízis, szintézis, általánosítás, stb. Figyelnek a környezet új jelenségeire, változásaira, érdeklődnek a változás iránt. Elítélik a környezet és az élőlények pusztítását. Ismerik a Zöld Óvoda Program alapelveit. Szívesen fogyasztanak gyümölcsöt és reform ételeket.

58

MELLÉKLET II. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉT NYOMON KÖVETŐ DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER SZEMÉLYISÉG LAP Gyermek

neve: __________________________________________________________ születési helye: __________________________________________________ születési ideje: (év, hó, nap): _______________________________________ TAJ száma: _____________________________________________________ lakcíme: _______________________________________________________

Családra vonatkozó adatok: Kikből áll a család? Édesapa neve: ____________________________________ Születési éve: _______________ Foglalkozása: __________________________________________________________ Iskolai végzettsége: _____________________________________________________ Telefonszáma: _________________________________________________________ Édesanya neve: ___________________________________ Születési éve: _______________ Foglalkozása: __________________________________________________________ Iskolai végzettsége: _____________________________________________________ Telefonszáma: _________________________________________________________ Egyéb elérhetőség (nagyszülő, stb.) ________________________________________ Együtt élnek-e a szülők? Ha nem, milyen kapcsolatban állnak a gyermekkel? (szülők, nevelőszülők) _____________________________________________________________________ Testvérek neve: Életkora: Foglalkozása: _______________________________ ____________ ______________________ _______________________________ ____________ ______________________ _______________________________ ____________ ______________________ _______________________________ ____________ ______________________ Testvérei egészségesek-e? ______________________________________________________ Milyen kapcsolata van a családnak, a gyermekeknek a nagyszülőkkel? __________________ Ha a gyermek nem lakik együtt a szüleivel együtt, ki neveli? __________________________ Oka? ______________________________________________________________________ Lakáskörülmények: ___________________________________________________________ Van-e a gyermeknek olyan önálló helye, ahol zavartalanul tevékenykedhet? ______________ A gyermek korai fejlődésére vonatkozó adatok: 1. A terhességgel kapcsolatosan: a/ Akarta-e az anya ezt a gyermeket? _______________________________________ b/ Az anya egészségi állapota a terhesség alatt: szedett-e gyógyszert? _________________________________________________ mit? _______________________________________________________________ sima vagy veszélyeztetett terhesség? _____________________________________ voltak-e rosszullétei? __________________________________________________ cigarettázott-e, szeszes italt fogyasztott-e? _________________________________

59

2. A szülésről: hányadik gyermek? _____________________________________________________ időre vagy korábban született-e? (koraszülés): ________________________________ 3. A csecsemőkorban (0-1 éves korig) a/ szopott-e? __________________________ meddig? _________________________ jó evő volt-e? ________________________________________________________ b/ milyen betegségei voltak az első évben ? __________________________________ voltak-e magas lázai? _________________________________________________ került-e kórházi kezelésre sor? __________________________________________ c/ ki gondozta? ________________________________________________________ d/ érte-e valamiféle baleset, sérülés, mikor? milyen kezelést kapott? ______________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Mikor kezdett el önállóan járni? _________________________________________________ Mikor kezdett mondatokban beszélni? ___________________________________________ Volt-e beszédhibája? __________________________________________________________ Milyen betegségei voltak és mikor? ______________________________________________ ___________________________________________________________________________ Jobbkezes vagy balkezes? ______________________________________________________ Ha balkezes volt, történt-e kísérlet az átállításra? ____________________________________ Járt-e bölcsődébe, mikortól? ____________________________________________________ Könnyen megszokta-e a gyermek? _______________________________________________ Egészséges-e általában? _______________________________________________________ Fáradékony-e általában? _______________________________________________________ Mennyit alszik naponta? _______________________________________________________ Alvása nyugodt vagy nyugtalan? ________________________________________________ Véleménye szerint a gyermek: nyugodt vagy élénk, zárkózott vagy közlékeny, lassú vagy gyors, kiegyensúlyozott vagy kiegyensúlyozatlan, szófogadó vagy engedetlen, kötelességtudó vagy felelőtlen, alapos vagy felületes, érzékeny a dorgálásra vagy nem. Egyéb észrevételek: ___________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mikor és milyen módon szokták jutalmazni, dicsérni? ________________________________ ___________________________________________________________________________ Mivel lehet rá hatni leginkább? __________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Van-e valamilyen nevelési problémájuk? __________________________________________ ___________________________________________________________________________ Van-e idejük beszélgetni a gyerekekkel? Igen – nem – ritkán _________________________ Mivel tölti a szabadidejét a család leggyakrabban? __________________________________ Hétköznap __________________________________________________________________ Munkaszüneti napokon ________________________________________________________ Mit közölne még velünk a gyermekével kapcsolatban ? ______________________________ ___________________________________________________________________________ A családi körülményekben, család és gyermek kapcsolatában bekövetkezett változások bejegyzése (dátum, esemény) : ____________________________________________________ ___________________________________________________________________________

60

MELLÉKLET III. Megfigyelési szempontok:

A csoporton belüli viselkedés megfigyeléséhez ad segítséget. Konkrétabb formában fogalmazhatjuk meg a viselkedés általános szempontjait, illetve elemezhetjük a teljesítményhangsúlyos helyzetben mutatott magatartásformákat A megfigyelési szempont segítségével, könnyen kiszűrhetők a részfunkció zavaros gyermekek. A viselkedési tünet együttesek speciális jelzői lehetnek, a hiperaktivitásnak, a potenciális tanulási zavarnak. I. Viselkedésre általában jellemző 1. Állandó mozgás, nyugtalanság van körülötte. Nem tud nyugodtan maradni, állandóan fészkelődik, mocorog. 2. Állandóan piszkál, babrál valamit. 3. Nem hallja, ha szólítják, vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem hallaná. 4. Neve hallatán összerezzen. 5. Szeszélyes, heves érzelmi kitörései vannak. 6. Ha egyszer belelendül valamibe, nehezen szakítja félbe, nehezen vált tevékenységet. 7. Nagyon lassú, tétova mozgású. 8. Nagyon félénk, sírós. Egyéb egyéni viselkedési jellemzők. II. Foglalkozások alatti viselkedése 1. Nem figyel, úgy tesz, mintha ott sem lenne. 2. Könnyen elterelhető a figyelme. 3. Nem követi a pedagógus utasításait: 4. Úgy tűnik, mintha nem értené meg a feladatot, tanácstalan, nem tudja elkezdeni a munkát. 5. Kérdésre zavartan hallgat. 6. Maszatol ábrázolásnál, összegyűri a rajzlapot, vonalvezetése görcsös. 7. Nem tud várni, igényeit késleltetni.

61

MELLÉKLET IV. Mozgásfejlettség Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma: Finommotorika szintje

Óvodába lépéskor

Kiscsoportban Középső csoportban

Nagycsoportban

Egyensúlyozás Kezesség Megjegyzés: MELLÉKLET V. Testséma fejlesztésének mutatói Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Fej, törzs, hát, has Szem Orr Száj Fül, nyak Kéz Ujjak Láb Mell, mellkas Arc Kar Comb Térd Homlok, szemöldök Áll Könyök Csukló Boka Lábfej, talp Lábujjak Váll Derék Csípő Megjegyzés

Óvodába lépéskor

62

Kiscsoportban

Középső csoportban

Nagycsoportban

MELLÉKLET VI. A gyermek térbeli tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Fent Lent Alatt Fölött Föl, fölé Jobb, bal Előre, elől Hátra, hátul Mellett, mellé Között Le, alá Kívánságra irányt tud változtatni Mögé Elé Jobbra Balra Túl Közé Megjegyzés

Óvodába Lépéskor

Kiscsoportban

63

Középső csoportban

Nagycsoportban

MELLÉKLET VIII. A gyermek értelmi fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születési dátuma:

Óvodába lépéskor Szín szerint

A tárgyak csoportosításának mutatói

Forma szerint Méret szerint Hasonlóság-különbözőség Szerint Képi szint

Időbeli Időrendiség Relációk felismerésének Beszédszint mutatói Ok-okozati viszony Összpontosításra képes Figyelem jellemzői

Rövid ideig figyel Csak a játék köti le Könnyen elterelhető Szétszórt, figyelmetlen Egyéb

Motoros feladat Verbális visszadása

Teljes,pontos visszaadás A lényeges mozzanatok Visszaadása Képtelen elmondani

Megjegyzés

64

Kiscsoportban

Középső csoportban Nagycsoportban

MELLÉKLET IX. A gyermek finommotoros koordinációjának fejlettsége

Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma:

Részletek feltüntetése

Arányok Dimenzió

Érintkezés

Óvodába lépéskor

Kusza firka Van feje Van lába Van karja Van törzse Van nyaka A fej részletei: haj, fül Az arc részletei: szem,orr,száj Ruha, ruha részletei Kéz részletei Láb részletei Fej, kar, láb, törzs aránya helytelen Fej, kar, láb, törzs aránya helyes A végtagok kétdimenziósak Több szempontú profil A négy végtag összefügg a törzzsel A nyak vonala átmegy a fej, törzs vonalába A törzs vonala átmegy a láb vonalába

Megjegyzés

65

Kiscsoportban

Középső csoportban

Nagycsoportban

MELLÉKLET X. A gyermek nyelvi kifejezőképességének fejlettsége

Óvoda neve: Gyermek neve Születés dátuma:

Óvodába Lépéskor

Gazdag, árnyaltan kifejező Átlagos Szegényes, hiányos Elvont Gyakran Kifejezé- Néha sek Sohasem A előforBeszédhibás nyelvi dulása (milyen) fejlettBeszéd Folyamatos ség ritAkadozó mutamus Gyors tói Lassú KépFelsorol olvaEgyszerű csel. megnevez sás Összefüggéseket felismer Szöveg- Nem képes visszaadni visszaHiányos adás Lényeges mozzanatokat Teljes, pontos Megjegyzés Szókincs

66

Kiscsoportban

Középső csoportban

Nagycsoportban

MELLÉKLET XI. A gyermek szociális fejlettsége Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: KapcsolatKezdeményező teremElfogadó tés Visszautasító felnőtElutasító tekkel Kezdeményező Elfogadó Visszahúzódó társakkal Elutasító Szemlélődő BeilleszMagányosan tev. kedése a Társakhoz sodródó tevékenyBekapcsolódó ségekbe Alkalmazkodó Együttműködő Kezdeményező Irányító Megérti Elfogadja Teljesíti FeladatNem érti megértéÉrti, de nem teljesíti se, Részben teljesíti feladatIrányítással, seg. elvégzi tartása Önállóan teljesíti Elmélyült, kitartó Kapkodó, szétszórt Kiegyensúlyozott Nyugtalan Érzelmi Erőszakos Élete Változó hangulatú Zárkózott Megjegyzés

Óvodába lépéskor

67

Kiscsoportban

Középsőcsoportban

Nagycsoportban

MELLÉKLET XII. A gyermek szociális érettsége

Óvoda neve: Óvodába Gyermek neve: lépéskor Születési dátuma: Személyi kontaktus nélkül is teljesít Időnként személyi Önállósága kontaktust igényel Állandó személyi kontaktust igényel Motivált, jó megoldásokra törekvő A motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen FeladatTevékenysége elmélyült végzése A feladat nem köti le Kitartó a tevékenységben Kapkodó, kitartásra nem képes Gyors Dinamikus Lassú, nehézkes MunkaKönnyen vált át más tempója tevékenységre Nehezen áll át más tevékenységre Válasz Kivárásra képes, toleráns tevékenyFeladja ségek Indulatkitöréssel válaszol akadáSzemélyek elleni lyozására agresszióval Regresszióval Megjegyzés

Kiscsoportban

68

Középsőcsoportban

Nagycsoportban