Az energiagazdálkodás alapjai
BME OMIKK
ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 5–15.
Az energiagazdálkodás alapjai
Égető problémák, eltékozolt idő – az ENSZ kudarca a fenntartható energiaellátás terén Az elmúlt 30 év során az ENSZ különböző testületeinek és ügynökségeinek figyelme gyakran fordult a globális energetika fenntartható fejlődésének témaköre felé. Milyen eredményekhez vezetett mindez? A válasz lehangoló. Összeállításunk részletesebben megvilágítja ezt a sommás kijelentést és a mögöttes eseményeket.
Tárgyszavak: megújuló energiaforrások; fenntartható fejlődés; környezet; üvegházhatású gázok.
Az elmúlt 30 év során az ENSZ különböző tes-
főhőse csak hegedül, miközben a háza ég.
tületeinek és ügynökségeinek figyelme gyakran
Mindez nem jelentheti, hogy kizárólag vagy
fordult a globális energetika fenntartató fejlődé-
nagyrészt az ENSZ-et vagy annak szervezeteit
sének témaköre felé. Milyen eredményekhez
kellene hibáztatni. Közülük több jó munkát
vezetett mindez? A válasz lehangoló. A követ-
végzett, például az Egészségügyi Világszerve-
kezők részletesebben megvilágítják ezt a som-
zet kiválót; noha vannak, akik szerint ezt a jó
más kijelentést és a mögöttes eseményeket.
munkát olcsóbban kellett volna végezni.
Ha az energia és a környezet közötti kapcsola-
Húsz eltékozolt év
tot vizsgáljuk, kezdve az 1972. évi Stockholmi Konferenciától (ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről) a mai ENSZ által támogatott
Amikor az ECOSOC (az UN Economic and
konferenciákig – ez az eltékozolt idő története.
Social Council – az ENSZ Gazdasági és Szo-
Erősen emlékeztet arra a mesére, amelynek
ciális Tanácsa) 1968-ban összehívta a Konfe5
Az energiagazdálkodás alapjai
renciát az Emberi Környezetről, ezt a környe-
cemberében Buenos Airesben tartott konferen-
zetszennyezés miatti svéd aggodalmak hatása
ciáján 167 kormányküldöttség és 512 kor-
alatt tette. A svéd aggodalmakat a savas esők
mányközi és nem kormányszervezet küldöttei
erdőikre és tavaikra gyakorolt romboló hatása
voltak jelen). A Stockholmi Konferencia
váltotta ki; a savas esők az Egyesült Királyság,
eredménye a nemzeti szinten megfogalmazott,
Dánia, Németország (beleértve az akkori
környezetvédelemmel kapcsolatos aggályok
NDK-t is), Lengyelország és más a Balti-
támogatása, a környezetvédelem tárgyának a
tengertől délre lévő országok szénerőművei
nemzetközi politika szintjére való emelése. A
által a levegőbe kibocsátott kén miatt keletkez-
Stockholmi Nyilatkozat 26 ’alapelvet’ foglal
tek. A Stockholmi Konferencia napirendje
magába, amelyek közül több tartalmazza a
bővült a fejlődés témakörével, a résztvevő
környezet és a fejlődés közötti kölcsönhatás
fejlődő országok azonban akkor óvakodtak (és
kérdését, de kevés kézzelfogható kötelezett-
most is óvakodnak) bármilyen környezetvé-
ségvállalást tartalmaznak. A további eredmé-
delmi kötelezettséget vállalni, mert ezekkel
nyek között szerepelt az ENSZ Környezetvé-
szemben előnyben részesítik az emberi és gaz-
delmi
daságfejlesztési szempontokat. Mégis 1971-
Programme – UNEP) létrehozása, amely kata-
ben (Svájcban, Founexben) létrejött „az első
lizátora vagy koordinátora az ENSZ-en belül a
átfogó dokumentum a fejlődés-környezet-
környezetvédelmi projekteknek, és számos
védelem” tárgyában, amely a környezetvédel-
országban a környezetvédelmi ügynökségek és
met a sikeres fejlődés kritikus összetevőjének
minisztériumok létrehozásának.
Programja
(UN
Environment
nevezte meg. A dokumentum elsőbbségben részesítette a szegény országok fejlődését, el-
Az 1973 októberi ún. Jom Kippur-i háború és
ismerte a különböző országok különböző kör-
az azt gyorsan követő első ’olajválság’ miatt
nyezetvédelmi prioritásait, és támogatta a nem-
azonban a Stockholmi Konferencia pozitív
zeti környezetvédelmi politikák által felvetett
eredményei lassabban és kevéssé nyilvánvaló-
nemzetközi horderejű problémák kezelését.
an érvényesültek. Más prioritások – a bevételek és vagyon átáramlása az olajtermelő orszá-
A Stockholmi Konferencia résztvevői között
gokba, a gazdasági recesszió a legnagyobb
113 kormányküldöttség és 400 kormányközi
ipari országokban, az energiaellátás miatti ag-
és nem kormányszervezet küldöttei voltak
godalom és alternatív források és ellátási útvo-
jelen (összehasonlítás kedvéért: az ENSZ leg-
nalak keresése – hátráltatták a környezetvé-
utóbbi klímaváltozással foglalkozó, 2004 de-
delmi célok megvalósítását. Még a savas eső 6
Az energiagazdálkodás alapjai
miatti vita is halasztást szenvedett, a határokon
tevékenysége is (1980). Energiaügyben és
átmenő légszennyeződés megszüntetésére vo-
környezetvédelem területén azonban kevés
natkozó regionális európai (és észak-amerikai)
konkrét eredmény született.
egyezmények ellenére a probléma évekig megoldatlan maradt. Lengyelországban és
Az UNEP Kormányzótanácsa a Stockholmi
Kelet-Németországban késleltette a megoldást
Konferencia után 10 évvel kiadott beszámoló-
a politikai merevség, kombinálva azzal a gaz-
jában arra a következtetésre jutott, hogy a kör-
dasági kihívással, ami a széntől való függés
nyezetvédelmi problémák láthatóan növeked-
csökkentését, vagy a füstgáz kéntelenítését
tek, a világ lakosságának a növekedése, a sze-
igényelte volna. Dániában a hatóságok úgy
mét felhalmozódása, az emberi viselkedés nem
döntöttek, hogy az olajhiányra először a szén-
megfelelő volta akadályozza az emberi fejlő-
felhasználás növelésével felelnek. Az Egyesült
dést. Számos fejlődő ország számára az 1980-
Királyságban az állami tulajdonban lévő (ál-
as évek ’elveszett évtizednek’ bizonyultak, ezt
lamosított) Központi Áramfejlesztő (Central
előre jelezve az UNEP arra a következtetésre
Electricity Generating Board – CEGB) először
jutott, hogy egységesebb környezetvédelmi
nem hitte el, hogy a kénkibocsátás káros hatás-
tervezés szükséges, amely tekintetbe veszi
sal van Skandinávia erdőire és tavaira, majd
mind a jelen, mind a jövő kihívásait. 1983-ban
azt állította, hogy a széntüzelésnek egyedüli
az ENSZ Közgyűlése két – a környezetről és a
alternatívája a nukleáris energia hasznosítása,
fejlődésről szóló – jelentést tett közzé.
és a füstgáz kéntelenítése túl drága. A Brundtland-bizottság jelentése ’Közös JöA Stockholmi Konferenciát követően volt né-
vőnk’ címen a fenntartható energiafejlesztés
hány hasznos kezdeményezés. Ezek között a
következő négy kulcselemét sorolta fel:
legfontosabb a hulladékoknak a tengerbe való
az energiaellátás elégséges, az emberi szük-
lerakása megfékezésére vonatkozó egyez-
ségleteket kielégítő növelése (aminek ösz-
mény, az ózonréteg védelméről szóló jegyző-
szeegyeztethetőnek kell lennie az egy főre
könyv (Montreal, 1987), és végül sikeres meg-
jutó jövedelem legalább 3%-os növelésével
állapodás a határokat átlépő légszennyeződés-
a fejlődő országokban);
ről Európában ás Észak-Amerikában. Számos
az energiahatékonyságot és az energiataka-
Észak-Dél egyezmény született, amely a ke-
rékosságot elősegítő intézkedések, amelyek
reskedelem és a segélynyújtás lehetőségeit
az elsődleges források pocsékolását mini-
kereste, eredményes volt a Brandt-bizottság
málissá teszik; 7
Az energiagazdálkodás alapjai
közegészségügyi kérdések, az energiafor-
kérdései”. Megerősítette az államok felelőssé-
rásokkal együttjáró biztonsági kockázatok
gét a fennhatóságuk alatt lévő területeken vég-
felismerése;
zett tevékenység következtében a környezet-
a bioszféra védelme és a szennyeződés hely-
ben vagy a természeti erőforrásokban okozott, a határokon átnyúló károkért.
hez kötöttebb formáinak megakadályozása. A Bizottság következtetése szerint: „Az előt-
A határozat már tartalmazta a Riói Konferen-
tünk lévő időszakot átmenetinek kell tekinteni
cia egyik feltűnő kudarcának a csíráit. A hatá-
egy olyan időszakból, amikor az energiát nem
rozat (prioritások említése nélkül) kilenc kör-
fenntartható módon használták... Azt hisszük,
nyezetvédelmi problémát sorol fel, de nem
hogy ezeket a dilemmákat a nemzetközi kö-
tesz említést az energiáról. Ezt hasonlóan el-
zösség eddig nem megfelelően kezelte.”
mulasztja az 1992. június 13-án kiadott Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről. A
A párhuzamosan készült UNEP-jelentés célja
fenntartható energiaellátás kérdését a Napirend
keretek létrehozása a nemzeti és nemzetközi
csak a 9. ’Az atmoszféra védelme’ című feje-
akciókhoz, lefordítani a Brundtland-jelentést
zetében tárgyalta. A legkézzelfoghatóbb utalás
gyakorlati tevékenységekre, előkészíteni az
a következő volt:
ENSZ Közgyűlés 44/228. számú 1989. december 22.-i keltezésű határozatát, amely ösz-
„Az energia elengedhetetlen a gazdasági és tár-
szehívta az ENSZ Konferenciát a Környezetről
sadalmi fejlődéshez és a jobb életkörülmények-
és Fejlődésről (UN Conference on Environ-
hez. A világ jelenlegi energiatermelésének és
ment and Development – UNCED) Rio de
fogyasztásának nagy része változatlan technoló-
Janeiróba 1992. júniusára. A Közgyűlés
gia és a termelés növelése mellett nem fenntart-
44/228. számú határozata megerősítette, hogy
ható. Az üvegházhatású gázok és anyagok kibo-
stratégiák és intézkedések szükségesek „a kör-
csátása visszaszorításának az energiatermelés,
nyezetpusztulás folyamatának megállítására és
-továbbítás, -elosztás és -felhasználás hatásfo-
visszafordítására – ez része kell, hogy legyen a
kának növelésén és a környezetet kímélő ener-
fokozott nemzeti és nemzetközi erőfeszítések-
giatermelő rendszerek, különösen a megújuló
nek, amelyek elősegítik a fenntartható, a kör-
energiaforrások növekvő felhasználásán kell
nyezet jó állapotát lehetővé tevő fejlődést.” A
alapulnia. Az összes energiaforrást az atmoszfé-
környezet védelme és állapotának javítása „az
ra, az emberi egészség és a környezet egészének
emberek jólétének és a világ fejlődésének fő
védelmét tekintetbe véve kell hasznosítani.” 8
Az energiagazdálkodás alapjai
Újabb 10 eltékozolt év
sek között nem szerepel a nagyobb hozzáférés az energiaszolgáltatásokhoz, bár a környezet
Mindez nem tűnik túl nagy előrelépésnek a
fenntarthatósága terén elért előrehaladás jel-
Stockholmi Konferencia után 20 évvel. Az
lemzésére energiához köthető indikátorokat
1990-es évek számos „fontos eseményt” hoz-
használnak.” Még ez a megjegyzés is enyhé-
tak; 1994-ben életbelépett az ENSZ Keret-
nek tűnhet, ha tekintetbe vesszük, hogy a Nyi-
egyezménye a Klímaváltozásról, lezajlott a
latkozat 32 pontja egyikéből sem világos, hogy
Nemzetközi Konferencia a Környezetszennye-
ezek az indikátorok az energiához kötődnek.
zésről és a Globális Konferencia a Kis Szigetállamok Fenntartható Fejlődéséről. 1995-ben
2001. szeptemberében a Világ Energiatanácsa
megszületett a Világ Csúcstalálkozó a Társa-
(World Energy Council, UNDP/UNDESA/
dalmi Fejlődésről, a Negyedik Világkonferen-
WEC) különösebb hírverés nélkül 508 oldalas
cia a Nők Helyzetéről, és a Klímaváltozással
jelentést publikált a világ energiahelyzetéről
Foglalkozó Kormányközi Bizottság Második
(World Energy Assessment –WEA), a kiadvány
Értékelő Jelentése. 1996-ban megtartották az
alcíme „Az energia és a fenntarthatóság kihívá-
ENSZ Konferenciáját az Emberi Települések-
sa”, a szerzők egyetemi és gyakorlati szakem-
ről, a Nap Világkonferenciát, valamint az Élel-
berek voltak. A WEA célja, hogy információkat
mezési Csúcstalálkozót. 1997 fontosabb mér-
és iránymutatást adjon az ENSZ Fenntartható
földkövei az ENSZ Közgyűlés 19. Speciális
Fejlődés Bizottsága 9. Ülésének, amelyre
Ülésszaka (a delegátusok itt vetették fel először
ugyanabban az évben került sor. E Bizottság
a fenntartható energiafejlesztés kérdését és eset-
megbízását az ENSZ Közgyűlése 19. Speciális
leges kormányközi figyelemre méltó szerepét!),
Ülésszakától kapta 1997-ben. Sajnos a jelentés
év végén elkészült a Kiotói Jegyzőkönyv (bár
egyes alkotói, akik az ENSZ Gazdasági és Szo-
nem lépett hatályba 2005. február 16-ig).
ciális Ügyek Osztályát (UN Department of Economic and Social Affairs – UNDESA) kép-
Azóta 2000-ben közreadták a Millenniumi
viselték és egyikük sem volt energetikai szakér-
Nyilatkozatot, amelyben az ’energia’ szó egy-
tő, kifogásolták a WEA egyes részeit. Mivel a
általán nem szerepel. Az „Áttekintés a világ
szöveget nem tudták megváltoztatni és a publi-
energiahelyzetéről” (Overview of the World
kálását nem tudták meggátolni, akadályozták a
Energy Assessment) című kiadvány frissített
terjesztést, majd a végül 2004-ben megjelent
változata (lásd később) ehhez a következő
korszerűsített változat megjelenését is. Mindez
megjegyzést fűzte: „A millenniumi célkitűzé-
károsnak bizonyult. 9
Az energiagazdálkodás alapjai
Visszatérve az időbeli sorrendhez, 2001-ben
lett 60 év szükséges ahhoz, hogy a jelenleg
volt az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága
szolgáltatásokkal nem rendelkezők igényeit
(UN Commission on Sustainable Develop-
kielégítsék. Ugyancsak nem veszi tekintetbe
ment) 9. ülése (CSD-9). A „Világ energiahely-
a jelentés, hogy az ENSZ előrejelzése szerint
zetének 2004. évi áttekintésében” a következő
a kevésbé fejlett országok lakossága 2060-ig
nagyvonalú állítás szerepel: „A CSD-9-en első
2,5 milliárddal (közepes becslés), esetleg
alkalommal jött létre egyetértés arról, hogy az
4,5 milliárddal (felső becslés) fog növeked-
energiának központi szerepe van a fenntartható
ni. Megfeledkezik arról a tényről is, hogy
fejlődés céljainak megvalósításában.” Elismer-
évente újabb 40 millió embert láttak el ener-
ték továbbá, hogy a világ lakosságának egy-
giaszolgáltatással az 1970-es és 1980-as évek-
harmada – főleg a fejlődő országokban élő
ben (többségüket Kínában). A jelentés célul
mintegy kétmilliárd ember – nem jut hozzá a
tűzi ki továbbá, hogy az elkövetkező évtized-
modern energiaszolgáltatásokhoz; az óriási
ben 200 millió ember jobb konyhai tűzhelyhez
egyenlőtlenségek az energiafogyasztásban tar-
jusson, de nem veszi tudomásul, hogy ez a
tósnak bizonyultak; az energiatermelés, -el-
növekedés csak Kínában és Indiában az 1980-
osztás és -felhasználás jelen formái nem fenn-
as és 1990-es években évi 20 millió volt. Ha a
tarthatóak. Felmerülhet azonban az Olvasóban,
vezető ipari országok együttes erőfeszítése
hogy mi ebben az új, ez nem az, amit már 30
nem képes többre, akkor a kilátások valóban
év óta ismételnek?
sivárak.
Ugyancsak a 2001. évben jelent meg a G8-ak
A 2002. évi Johannesburgi Csúcstalálkozó
Jelentése a Megújuló Energiáról, noha a G8-ak
valamivel sikeresebb volt. Felvetették a meg-
2001 júniusában Genovában ülésező miniszte-
újuló energiák felhasználásának növelését, de
rei nem foglalkoztak e jelentéssel (G8 – a
ezek a felvetések párhuzamosan szerepelnek a
nyolc vezető ipari államot magába foglaló
fosszilis üzemanyagokat felhasználó tisztább,
csoport). Ez szerencsére nem ENSZ-termék
fejlettebb technológiák igénylésével. Nem
volt. A jelentés nem tartalmazta a kiválasztott
hivatkoztak arra, milyen bizonytalanságok
forgatókönyvek vagy az elfogadott célok ész-
vannak a hagyományos kőolaj- és földgáz-
szerű elemzését. A cél, hogy évi 30 millió em-
készletek nagyságát illetően (nem említették
ber jusson modern energiaszolgáltatáshoz
az ennél nagyobb szénkészletek kiaknázásának
megújuló forrásokból a következő 10 évben,
nehézségeit, költségeit és környezetromboló
úgy tűnik, eltekint attól, hogy ilyen ütem mel-
hatásait sem). 10
Az energiagazdálkodás alapjai
A friss fejlemények
ják az 1990. évi szinthez képest”. Az ezt követő, a földhasználat változtatására vonatkozó
Talán nem meglepő, hogy az Egyesült Király-
tárgyalások során (erdősítés, erdőfelújítás,
ság kormánya 2005 elején bejelentette, hogy a
erdőirtás) ezt a kitűzött célt csökkentették. Az
G8-ak és az EU soros elnökeként politikájának
1. táblázat a szén-dioxid kibocsátására (nem a
két iker-sarkköve lesz: a klímaváltozás elleni
teljes üvegházhatású gázkibocsátásra) vonat-
küzdelem és Afrika fejlődésének előmozdítá-
kozó tényleges adatokat tartalmazza 1990 és
sa. Sajnos ezzel egy időben az Egyesült Ki-
2003 között. A COP-10 félhivatalos jelentése
rályság kormánya lemondott a 2008/2012 idő-
szerint: „A COP-10-en kristálytisztán nyilván-
szakra tervezett, az üvegházhatású gázok kibo-
valóvá vált, hogy egyes résztvevők nem kíván-
csátásának csökkentését célzó programjáról,
ják elkezdeni a 2012 utáni időszakra vonatko-
mert azt nem tekintette megvalósíthatónak;
zó tárgyalásokat. A legjobb esetben is csak az
ugyancsak lemondott 2006 márciusában a
remélhető, hogy az I. Melléklet szereplői (a
2002–2012
napelem-de-
fejlett államok) hozzáfognak a kibocsátás
monstrációs programjáról; és megháromszo-
csökkentésére vonatkozó kötelezettségeik tel-
rozta 2005 áprilisától a villamos energiát meg-
jesítéséhez és a Jegyzőkönyvben szereplő me-
újuló energiaforrásokból termelő társaságok
chanizmusok megvalósításához.”
évekre
tervezett
adóját. Nem vetette fel senki, hogy miért volt
1. táblázat
szükség további kezdeményezésre Afrika fej-
A fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxidkibocsátásának változása 1990 és 2003 között (a változás százalékban)
lesztése ügyében, amikor az a Johannesburgi Kiáltvány 62-71 paragrafusaiban már szerepel. Visszatérve az ENSZ-hez, a Klímaváltozási Keretegyezmény Résztvevőinek Tizedik Konferenciáján (Tenth Conference of the Parties – COP-10) 2004 decemberében Buenos Airesben több mint 6100 fő volt jelen. A Kiotói
Észak-Amerika
+18,4
Közép- és Dél-Amerika
+37,3
EU-15
+ 6,5
Korábbi Szovjetunió
–36,5
Fejlődő országok (ezen belül a Közel-Kelet +60,5)
+56,4
Világ
+18,2
Jegyzőkönyv bevezetése szerint: „A (1997. decemberi) konferencián egyhangú határozat
Ez nem ad okot optimizmusra. Van azonban
született, hogy a fejlett országok a kombinált
egy nyomasztóbb probléma. Kína (a maga
üvegházhatású gázkibocsátásukat a 2008-2012
38,6%-os részarányával) és az Egyesült Álla-
időszakban legalább 5%-kal csökkenteni fog-
mok (a maga 22,4%-ával) felelős a világ szén11
Az energiagazdálkodás alapjai
dioxid-kibocsátása 1990 és 2003 között bekö-
elő, amelyből kimaradt a fejlődő országok
vetkezett növekedésének 61%-áért. A Kiotói
önkéntes kötelezettségvállalása is, és ez halá-
Jegyzőkönyv és a Stockholmi Konferencia
los csapást jelentett az Egyesült Államok általi
után követett irányvonal a figyelmet a fejlett
ratifikáció szempontjából (az előző év júniu-
országok kötelezettségeire összpontosítja (az I.
sában 95-0 arányban elfogadott Byrd-Hagel-
Melléklet szereplőire). A fejlődő országokra
féle szenátusi döntés ugyanis a fejlődő orszá-
nem hárul semmilyen kötelezettség. Cserébe a
gok kötelezettségvállalásához kötötte az USA
technológiai, pénzügyi és know-how segítsé-
elköteleződését). Az Egyesült Államok követe,
gért, helyes lenne e kérdést újratárgyalni és
Eizenstat és küldöttségének vezetője, Melinda
megtalálni a fejlődő országok közreműködésé-
Kimble erőfeszítései ellenére Estrada elnök
nek lehetőségét. Ez nem azt jelenti, hogy a
nem változtatta meg álláspontját. Ő és a G-77
fejlődő országok rövid vagy közepes távon
csoport még szélsőségesebb elemei az Egye-
csökkentsék kibocsátásukat, hanem azt, hogy
sült Államok fosszilis tüzelőanyagokban ’uta-
tegyenek kibocsátást csökkentő intézkedése-
zó’ érdekcsoportjának kezére játszottak.
ket, pl. új technológiák alkalmazásával szorítsák vissza vagy kerüljék el a fosszilis tüzelő-
Most – miután a Kiotói Jegyzőkönyv hivatalo-
anyagok használatát.
san is életbe lépett – ideje visszatérni a tárgyra. A 20. cikkelynek megfelelően bármely részt-
A Kiotói Jegyzőkönyv tárgyalása során vilá-
vevő javaslatot tehet a Jegyzőkönyv módosítá-
gossá vált, hogy bizonyos (akár enyhe és ön-
sára. Lehetséges, hogy ehhez a jelenleginél
kéntes) kötelezettségek vállalása hiányában (a
felvilágosultabb adminisztrációra van szükség
világ CO2-kibocsátásának 24%-áért felelős)
a Fehér Házban, mégis a jövő fontos célja rá-
Egyesült Államok nem fogja a Jegyzőkönyvet
bírni az Egyesült Államokat és a fejlődő or-
ratifikálni. Estrada elnök többszöri figyelmez-
szágokat az üvegházhatású gázok kibocsátásá-
tetésének hatására a fejlődő országok G-77
nak csökkentésére.
csoportja (különösen 35 fejlődő ország és a Kis Szigetállamok Szövetsége – az AOSIS)
Nem meglepő, hogy az ENSZ vezető tisztség-
módosította korábbi álláspontját. Estrada elnök
viselői csüggedésüket és pesszimizmusukat
megmagyarázhatatlanul, számos küldöttség,
fejezték ki az események alakulása miatt, noha
köztük az Egyesült Államok küldöttsége meg-
makacsul reménykednek, hogy mások sikere-
döbbenésére olyan szövegtervezetet terjesztett
sebbek lesznek. Néhány példa:
12
Az energiagazdálkodás alapjai
tunk elég bátrak’, kíváncsiak lehetünk, hogy
„A bizonyítvány nagyon rossz.” (Nitin Desai, az ENSZ főtitkárhelyettese, a
mit értett ez alatt. Kevés haladás történt az ’új’
Johannesburgi Csúcstalálkozón).
megújuló energiaforrások elterjesztésének és
„Végig kell gondolnunk az elmúlt évtizedet
hasznosításának felgyorsításában; az elmúlt
és nagyon világos nagyon gyakorlati intéz-
években a világon a kőszén alkalmazása növe-
kedések
kedett; több mint kétmilliárd ember nem jut
végrehajtásáról
kell
megállapod-
modern energiaszolgáltatáshoz; kb. ugyaneny-
nunk.” (Klaus Topfer, igazgató, ENSZ Környezet-
nyi ember van kitéve súlyos környezetszeny-
védelmi Program)
nyezési ártalmaknak otthonában és otthonán
„A vállalati szektornak nem kell megvárnia a
kívül; indokoltan aggódhatunk a világ víztarta-
kormányok döntését. Csak a vállalati szektor
léka mennyiségi és minőségi veszélyeztetett-
aktivizálásával érhetünk el jelentős előrehala-
sége miatt; az emberi infrastruktúra növekedé-
dást.”
sével szűkül a fajok természetes előfordulási területe és csökken a fajok száma is – valóban
(Kofi Annan, ENSZ főtitkár)
bátor intézkedésekre van szükség. A jelenlegi Meg kell jegyezni, hogy – a vezetés, a részvé-
célkitűzések azonban távolról sem reálisak. A
nyesek, vagy más befektetők miatt – csak ke-
Johannesburgi Csúcstalálkozó előtt létrejött, és
vés vállalat képes e területeken a többieket
azóta is működő Megújuló Energia és Ener-
jócskán megelőzni. Az élenjárók közt lenni
giahatékonysági Társulás (Renewable Energy
egy dolog, erre a sikeres vállalatok gyakran
and Energy Efficiency Partnership – REEEP)
törekszenek, de az élenjárók megelőzését
sikerei is inkább a világhálón, mint a gyakor-
gyakran túl kockázatosnak tekintik.
latban mutatkoznak meg. 2. táblázat A megújuló energia hasznosításának ’fejlődése’ 1990. és 2003. között (a világ primer energiafelhasználásának százalékában)
Mindenesetre a tények magukért beszélnek. Mind a megújuló energiaforrások hasznosításában, mind a fosszilis tüzelőanyagok széndioxid-kibocsátásának csökkentésében az ed-
1990.
2000.
2003.
11,0
9,8
9,5
Nagy vízerőművek
2,0
2,5
2,2
Amikor Tony Blair, az Egyesült Királyság
Modern biomassza
1,3
1,7
1,9
miniszterelnöke a Johannesburgi Csúcstalál-
’Új’ megújuló energia
0,2
0,4
0,5
kozón azt mondta: ’Őszintén szólva, nem vol-
’Megújuló’ összesen
14,5
14,2
14,1
digi eredmények nem biztatóak (2. táblázat).
Hagyományos biomassza
13
Az energiagazdálkodás alapjai
Megválaszolandó kérdések
elterjesztéséhez, az ’új’ megújuló energiaprojektek hatékonyabb pénzügyi támo-
Könnyű az ENSZ szervezetét és ügynökségeit
gatásához? Milyen szerepük kell, hogy le-
úgy jellemezni, hogy nem értek el semmi je-
gyen az innovációk és a foglalkoztatás ha-
lentős haladást a fenntartható energiaellátás
gyományos létrehozóinak, a kis cégeknek
területén, működésük hatástalan, ennek ellené-
és vállalkozóknak? Mit kell tenni ezek ve-
re személyzetük busásan meg van fizetve és
zetési és ellenőrzési képességeinek támo-
stabil állásuk van. E kritikai megjegyzések
gatásához és fenntartásához, a magas szín-
többsége azonban inkább érvényes a nemzeti
vonalú karbantartás és vevőszolgálat eléré-
kormányokra és azok képviselőire. Másfelől a
séhez?
nemzeti kormányok hivatkozhatnak a lakosság érdektelenségére vagy szerzett jogaira, szava-
3. Nem ezt az alternatív utat választva mit
zási szokásaira, a választási ciklus rövidségére,
lehet tenni, hogy az ENSZ hatékonyabban
az emberek szűklátókörűségére.
szolgálja a fenntartható energiaellátást? 4. Lehet valamilyen szerepe a WREN/WREC*
A következő négy kérdés megválaszolása vezethet a problémák megoldásához:
szervezeteknek, ha igen, kell-e ezeknek
1. Létezik-e nemzetközi szinten alternatív útja
szorosabban együttműködniük az ENSZ
a hatékony energiapolitika támogatásának –
megfelelő szerveivel, vagy inkább kritikusi
és ezen keresztül megvalósíthatók-e haté-
szerep jusson nekik?
konyabb regionális, nemzeti és helyi intézkedések?
Az e kérdésekre adott válaszok attól függnek, hogy hiszünk-e abban, hogy az ENSZ képes
2. Mi ez, vagy mik ezek? Az 1992 áprilisi
alkalmazkodni alternatív gondolatokhoz és
Kuala Lumpuri Nyilatkozatból kiindulva
azokat elfogadni, vagy olyan zárt rendszert
többet lehet tenni a dél-déli együttműködés
alkot, amely nem veszi tekintetbe a kritikát. A
hatásosabbá tétele érdekében (a Nyilatkozat
válasz függ attól is, hogy hiszünk-e abban,
30. paragrafusa). Milyen mértékben igényli
hogy a magánszektor képes a technológiai,
a dél-déli együttműködés az északi technológiai/ pénzügyi segítséget a programok és
*
WREN – World Renewable Energy Network Megújuló Energia Világhálózat; WREC – World Renewable Energy Congress – Megújuló Energia Világkongreszszus.
projektek beindításához; mit kell tennie északnak a technológiai újításai gyorsabb 14
Az energiagazdálkodás alapjai
pénzügyi, vállalkozói és vezetési kihívásokra
problémák inkább nemzeti szinten találhatók
megfelelően válaszolni. Visszajutunk arra a
meg.
kérdésre, hogy nemzeti szinten jó-e a vezetés –
Összeállította: Schultz György
megvan-e a gazdasági és politikai stabilitás, a vitára való készség, a javító tevékenység óha-
Irodalom
ja, az oktatás lehetősége és a tudatos környe[1] Jefferson, M.: Fiddling while the world is burned. =
zetvédelem?
Renewable Energy, 31. k. 5. sz. 2006. p. 583–592.
Könnyű hibáztatni vagy kigúnyolni az ENSZ-
[2] World Energy Assessment Overview: 2004 Update.
et, de sokak tapasztalatai szerint az alapvető
= http://www.undp.org/energy/weaover2004.htm
BME–OMIKK
MUNKAVÉDELEM – ERGONÓMIA munkavédelem munkabiztonság foglalkozás-egészségügy munkabalesetek megbetegedések ergonómia
BIZTOS, AMI BIZTOS…
[email protected] 061/4575322
15