Égető problémák, eltékozolt idő az ENSZ kudarca a fenntartható energiaellátás terén

Az energiagazdálkodás alapjai

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 5–15.

Az energiagazdálkodás alapjai

Égető problémák, eltékozolt idő – az ENSZ kudarca a fenntartható energiaellátás terén Az elmúlt 30 év során az ENSZ különböző testületeinek és ügynökségeinek figyelme gyakran fordult a globális energetika fenntartható fejlődésének témaköre felé. Milyen eredményekhez vezetett mindez? A válasz lehangoló. Összeállításunk részletesebben megvilágítja ezt a sommás kijelentést és a mögöttes eseményeket.

Tárgyszavak: megújuló energiaforrások; fenntartható fejlődés; környezet; üvegházhatású gázok.

Az elmúlt 30 év során az ENSZ különböző tes-

főhőse csak hegedül, miközben a háza ég.

tületeinek és ügynökségeinek figyelme gyakran

Mindez nem jelentheti, hogy kizárólag vagy

fordult a globális energetika fenntartató fejlődé-

nagyrészt az ENSZ-et vagy annak szervezeteit

sének témaköre felé. Milyen eredményekhez

kellene hibáztatni. Közülük több jó munkát

vezetett mindez? A válasz lehangoló. A követ-

végzett, például az Egészségügyi Világszerve-

kezők részletesebben megvilágítják ezt a som-

zet kiválót; noha vannak, akik szerint ezt a jó

más kijelentést és a mögöttes eseményeket.

munkát olcsóbban kellett volna végezni.

Ha az energia és a környezet közötti kapcsola-

Húsz eltékozolt év

tot vizsgáljuk, kezdve az 1972. évi Stockholmi Konferenciától (ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről) a mai ENSZ által támogatott

Amikor az ECOSOC (az UN Economic and

konferenciákig – ez az eltékozolt idő története.

Social Council – az ENSZ Gazdasági és Szo-

Erősen emlékeztet arra a mesére, amelynek

ciális Tanácsa) 1968-ban összehívta a Konfe5

Az energiagazdálkodás alapjai

renciát az Emberi Környezetről, ezt a környe-

cemberében Buenos Airesben tartott konferen-

zetszennyezés miatti svéd aggodalmak hatása

ciáján 167 kormányküldöttség és 512 kor-

alatt tette. A svéd aggodalmakat a savas esők

mányközi és nem kormányszervezet küldöttei

erdőikre és tavaikra gyakorolt romboló hatása

voltak jelen). A Stockholmi Konferencia

váltotta ki; a savas esők az Egyesült Királyság,

eredménye a nemzeti szinten megfogalmazott,

Dánia, Németország (beleértve az akkori

környezetvédelemmel kapcsolatos aggályok

NDK-t is), Lengyelország és más a Balti-

támogatása, a környezetvédelem tárgyának a

tengertől délre lévő országok szénerőművei

nemzetközi politika szintjére való emelése. A

által a levegőbe kibocsátott kén miatt keletkez-

Stockholmi Nyilatkozat 26 ’alapelvet’ foglal

tek. A Stockholmi Konferencia napirendje

magába, amelyek közül több tartalmazza a

bővült a fejlődés témakörével, a résztvevő

környezet és a fejlődés közötti kölcsönhatás

fejlődő országok azonban akkor óvakodtak (és

kérdését, de kevés kézzelfogható kötelezett-

most is óvakodnak) bármilyen környezetvé-

ségvállalást tartalmaznak. A további eredmé-

delmi kötelezettséget vállalni, mert ezekkel

nyek között szerepelt az ENSZ Környezetvé-

szemben előnyben részesítik az emberi és gaz-

delmi

daságfejlesztési szempontokat. Mégis 1971-

Programme – UNEP) létrehozása, amely kata-

ben (Svájcban, Founexben) létrejött „az első

lizátora vagy koordinátora az ENSZ-en belül a

átfogó dokumentum a fejlődés-környezet-

környezetvédelmi projekteknek, és számos

védelem” tárgyában, amely a környezetvédel-

országban a környezetvédelmi ügynökségek és

met a sikeres fejlődés kritikus összetevőjének

minisztériumok létrehozásának.

Programja

(UN

Environment

nevezte meg. A dokumentum elsőbbségben részesítette a szegény országok fejlődését, el-

Az 1973 októberi ún. Jom Kippur-i háború és

ismerte a különböző országok különböző kör-

az azt gyorsan követő első ’olajválság’ miatt

nyezetvédelmi prioritásait, és támogatta a nem-

azonban a Stockholmi Konferencia pozitív

zeti környezetvédelmi politikák által felvetett

eredményei lassabban és kevéssé nyilvánvaló-

nemzetközi horderejű problémák kezelését.

an érvényesültek. Más prioritások – a bevételek és vagyon átáramlása az olajtermelő orszá-

A Stockholmi Konferencia résztvevői között

gokba, a gazdasági recesszió a legnagyobb

113 kormányküldöttség és 400 kormányközi

ipari országokban, az energiaellátás miatti ag-

és nem kormányszervezet küldöttei voltak

godalom és alternatív források és ellátási útvo-

jelen (összehasonlítás kedvéért: az ENSZ leg-

nalak keresése – hátráltatták a környezetvé-

utóbbi klímaváltozással foglalkozó, 2004 de-

delmi célok megvalósítását. Még a savas eső 6

Az energiagazdálkodás alapjai

miatti vita is halasztást szenvedett, a határokon

tevékenysége is (1980). Energiaügyben és

átmenő légszennyeződés megszüntetésére vo-

környezetvédelem területén azonban kevés

natkozó regionális európai (és észak-amerikai)

konkrét eredmény született.

egyezmények ellenére a probléma évekig megoldatlan maradt. Lengyelországban és

Az UNEP Kormányzótanácsa a Stockholmi

Kelet-Németországban késleltette a megoldást

Konferencia után 10 évvel kiadott beszámoló-

a politikai merevség, kombinálva azzal a gaz-

jában arra a következtetésre jutott, hogy a kör-

dasági kihívással, ami a széntől való függés

nyezetvédelmi problémák láthatóan növeked-

csökkentését, vagy a füstgáz kéntelenítését

tek, a világ lakosságának a növekedése, a sze-

igényelte volna. Dániában a hatóságok úgy

mét felhalmozódása, az emberi viselkedés nem

döntöttek, hogy az olajhiányra először a szén-

megfelelő volta akadályozza az emberi fejlő-

felhasználás növelésével felelnek. Az Egyesült

dést. Számos fejlődő ország számára az 1980-

Királyságban az állami tulajdonban lévő (ál-

as évek ’elveszett évtizednek’ bizonyultak, ezt

lamosított) Központi Áramfejlesztő (Central

előre jelezve az UNEP arra a következtetésre

Electricity Generating Board – CEGB) először

jutott, hogy egységesebb környezetvédelmi

nem hitte el, hogy a kénkibocsátás káros hatás-

tervezés szükséges, amely tekintetbe veszi

sal van Skandinávia erdőire és tavaira, majd

mind a jelen, mind a jövő kihívásait. 1983-ban

azt állította, hogy a széntüzelésnek egyedüli

az ENSZ Közgyűlése két – a környezetről és a

alternatívája a nukleáris energia hasznosítása,

fejlődésről szóló – jelentést tett közzé.

és a füstgáz kéntelenítése túl drága. A Brundtland-bizottság jelentése ’Közös JöA Stockholmi Konferenciát követően volt né-

vőnk’ címen a fenntartható energiafejlesztés

hány hasznos kezdeményezés. Ezek között a

következő négy kulcselemét sorolta fel:

legfontosabb a hulladékoknak a tengerbe való

ƒ az energiaellátás elégséges, az emberi szük-

lerakása megfékezésére vonatkozó egyez-

ségleteket kielégítő növelése (aminek ösz-

mény, az ózonréteg védelméről szóló jegyző-

szeegyeztethetőnek kell lennie az egy főre

könyv (Montreal, 1987), és végül sikeres meg-

jutó jövedelem legalább 3%-os növelésével

állapodás a határokat átlépő légszennyeződés-

a fejlődő országokban);

ről Európában ás Észak-Amerikában. Számos

ƒ az energiahatékonyságot és az energiataka-

Észak-Dél egyezmény született, amely a ke-

rékosságot elősegítő intézkedések, amelyek

reskedelem és a segélynyújtás lehetőségeit

az elsődleges források pocsékolását mini-

kereste, eredményes volt a Brandt-bizottság

málissá teszik; 7

Az energiagazdálkodás alapjai

ƒ közegészségügyi kérdések, az energiafor-

kérdései”. Megerősítette az államok felelőssé-

rásokkal együttjáró biztonsági kockázatok

gét a fennhatóságuk alatt lévő területeken vég-

felismerése;

zett tevékenység következtében a környezet-

ƒ a bioszféra védelme és a szennyeződés hely-

ben vagy a természeti erőforrásokban okozott, a határokon átnyúló károkért.

hez kötöttebb formáinak megakadályozása. A Bizottság következtetése szerint: „Az előt-

A határozat már tartalmazta a Riói Konferen-

tünk lévő időszakot átmenetinek kell tekinteni

cia egyik feltűnő kudarcának a csíráit. A hatá-

egy olyan időszakból, amikor az energiát nem

rozat (prioritások említése nélkül) kilenc kör-

fenntartható módon használták... Azt hisszük,

nyezetvédelmi problémát sorol fel, de nem

hogy ezeket a dilemmákat a nemzetközi kö-

tesz említést az energiáról. Ezt hasonlóan el-

zösség eddig nem megfelelően kezelte.”

mulasztja az 1992. június 13-án kiadott Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről. A

A párhuzamosan készült UNEP-jelentés célja

fenntartható energiaellátás kérdését a Napirend

keretek létrehozása a nemzeti és nemzetközi

csak a 9. ’Az atmoszféra védelme’ című feje-

akciókhoz, lefordítani a Brundtland-jelentést

zetében tárgyalta. A legkézzelfoghatóbb utalás

gyakorlati tevékenységekre, előkészíteni az

a következő volt:

ENSZ Közgyűlés 44/228. számú 1989. december 22.-i keltezésű határozatát, amely ösz-

„Az energia elengedhetetlen a gazdasági és tár-

szehívta az ENSZ Konferenciát a Környezetről

sadalmi fejlődéshez és a jobb életkörülmények-

és Fejlődésről (UN Conference on Environ-

hez. A világ jelenlegi energiatermelésének és

ment and Development – UNCED) Rio de

fogyasztásának nagy része változatlan technoló-

Janeiróba 1992. júniusára. A Közgyűlés

gia és a termelés növelése mellett nem fenntart-

44/228. számú határozata megerősítette, hogy

ható. Az üvegházhatású gázok és anyagok kibo-

stratégiák és intézkedések szükségesek „a kör-

csátása visszaszorításának az energiatermelés,

nyezetpusztulás folyamatának megállítására és

-továbbítás, -elosztás és -felhasználás hatásfo-

visszafordítására – ez része kell, hogy legyen a

kának növelésén és a környezetet kímélő ener-

fokozott nemzeti és nemzetközi erőfeszítések-

giatermelő rendszerek, különösen a megújuló

nek, amelyek elősegítik a fenntartható, a kör-

energiaforrások növekvő felhasználásán kell

nyezet jó állapotát lehetővé tevő fejlődést.” A

alapulnia. Az összes energiaforrást az atmoszfé-

környezet védelme és állapotának javítása „az

ra, az emberi egészség és a környezet egészének

emberek jólétének és a világ fejlődésének fő

védelmét tekintetbe véve kell hasznosítani.” 8

Az energiagazdálkodás alapjai

Újabb 10 eltékozolt év

sek között nem szerepel a nagyobb hozzáférés az energiaszolgáltatásokhoz, bár a környezet

Mindez nem tűnik túl nagy előrelépésnek a

fenntarthatósága terén elért előrehaladás jel-

Stockholmi Konferencia után 20 évvel. Az

lemzésére energiához köthető indikátorokat

1990-es évek számos „fontos eseményt” hoz-

használnak.” Még ez a megjegyzés is enyhé-

tak; 1994-ben életbelépett az ENSZ Keret-

nek tűnhet, ha tekintetbe vesszük, hogy a Nyi-

egyezménye a Klímaváltozásról, lezajlott a

latkozat 32 pontja egyikéből sem világos, hogy

Nemzetközi Konferencia a Környezetszennye-

ezek az indikátorok az energiához kötődnek.

zésről és a Globális Konferencia a Kis Szigetállamok Fenntartható Fejlődéséről. 1995-ben

2001. szeptemberében a Világ Energiatanácsa

megszületett a Világ Csúcstalálkozó a Társa-

(World Energy Council, UNDP/UNDESA/

dalmi Fejlődésről, a Negyedik Világkonferen-

WEC) különösebb hírverés nélkül 508 oldalas

cia a Nők Helyzetéről, és a Klímaváltozással

jelentést publikált a világ energiahelyzetéről

Foglalkozó Kormányközi Bizottság Második

(World Energy Assessment –WEA), a kiadvány

Értékelő Jelentése. 1996-ban megtartották az

alcíme „Az energia és a fenntarthatóság kihívá-

ENSZ Konferenciáját az Emberi Települések-

sa”, a szerzők egyetemi és gyakorlati szakem-

ről, a Nap Világkonferenciát, valamint az Élel-

berek voltak. A WEA célja, hogy információkat

mezési Csúcstalálkozót. 1997 fontosabb mér-

és iránymutatást adjon az ENSZ Fenntartható

földkövei az ENSZ Közgyűlés 19. Speciális

Fejlődés Bizottsága 9. Ülésének, amelyre

Ülésszaka (a delegátusok itt vetették fel először

ugyanabban az évben került sor. E Bizottság

a fenntartható energiafejlesztés kérdését és eset-

megbízását az ENSZ Közgyűlése 19. Speciális

leges kormányközi figyelemre méltó szerepét!),

Ülésszakától kapta 1997-ben. Sajnos a jelentés

év végén elkészült a Kiotói Jegyzőkönyv (bár

egyes alkotói, akik az ENSZ Gazdasági és Szo-

nem lépett hatályba 2005. február 16-ig).

ciális Ügyek Osztályát (UN Department of Economic and Social Affairs – UNDESA) kép-

Azóta 2000-ben közreadták a Millenniumi

viselték és egyikük sem volt energetikai szakér-

Nyilatkozatot, amelyben az ’energia’ szó egy-

tő, kifogásolták a WEA egyes részeit. Mivel a

általán nem szerepel. Az „Áttekintés a világ

szöveget nem tudták megváltoztatni és a publi-

energiahelyzetéről” (Overview of the World

kálását nem tudták meggátolni, akadályozták a

Energy Assessment) című kiadvány frissített

terjesztést, majd a végül 2004-ben megjelent

változata (lásd később) ehhez a következő

korszerűsített változat megjelenését is. Mindez

megjegyzést fűzte: „A millenniumi célkitűzé-

károsnak bizonyult. 9

Az energiagazdálkodás alapjai

Visszatérve az időbeli sorrendhez, 2001-ben

lett 60 év szükséges ahhoz, hogy a jelenleg

volt az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága

szolgáltatásokkal nem rendelkezők igényeit

(UN Commission on Sustainable Develop-

kielégítsék. Ugyancsak nem veszi tekintetbe

ment) 9. ülése (CSD-9). A „Világ energiahely-

a jelentés, hogy az ENSZ előrejelzése szerint

zetének 2004. évi áttekintésében” a következő

a kevésbé fejlett országok lakossága 2060-ig

nagyvonalú állítás szerepel: „A CSD-9-en első

2,5 milliárddal (közepes becslés), esetleg

alkalommal jött létre egyetértés arról, hogy az

4,5 milliárddal (felső becslés) fog növeked-

energiának központi szerepe van a fenntartható

ni. Megfeledkezik arról a tényről is, hogy

fejlődés céljainak megvalósításában.” Elismer-

évente újabb 40 millió embert láttak el ener-

ték továbbá, hogy a világ lakosságának egy-

giaszolgáltatással az 1970-es és 1980-as évek-

harmada – főleg a fejlődő országokban élő

ben (többségüket Kínában). A jelentés célul

mintegy kétmilliárd ember – nem jut hozzá a

tűzi ki továbbá, hogy az elkövetkező évtized-

modern energiaszolgáltatásokhoz; az óriási

ben 200 millió ember jobb konyhai tűzhelyhez

egyenlőtlenségek az energiafogyasztásban tar-

jusson, de nem veszi tudomásul, hogy ez a

tósnak bizonyultak; az energiatermelés, -el-

növekedés csak Kínában és Indiában az 1980-

osztás és -felhasználás jelen formái nem fenn-

as és 1990-es években évi 20 millió volt. Ha a

tarthatóak. Felmerülhet azonban az Olvasóban,

vezető ipari országok együttes erőfeszítése

hogy mi ebben az új, ez nem az, amit már 30

nem képes többre, akkor a kilátások valóban

év óta ismételnek?

sivárak.

Ugyancsak a 2001. évben jelent meg a G8-ak

A 2002. évi Johannesburgi Csúcstalálkozó

Jelentése a Megújuló Energiáról, noha a G8-ak

valamivel sikeresebb volt. Felvetették a meg-

2001 júniusában Genovában ülésező miniszte-

újuló energiák felhasználásának növelését, de

rei nem foglalkoztak e jelentéssel (G8 – a

ezek a felvetések párhuzamosan szerepelnek a

nyolc vezető ipari államot magába foglaló

fosszilis üzemanyagokat felhasználó tisztább,

csoport). Ez szerencsére nem ENSZ-termék

fejlettebb technológiák igénylésével. Nem

volt. A jelentés nem tartalmazta a kiválasztott

hivatkoztak arra, milyen bizonytalanságok

forgatókönyvek vagy az elfogadott célok ész-

vannak a hagyományos kőolaj- és földgáz-

szerű elemzését. A cél, hogy évi 30 millió em-

készletek nagyságát illetően (nem említették

ber jusson modern energiaszolgáltatáshoz

az ennél nagyobb szénkészletek kiaknázásának

megújuló forrásokból a következő 10 évben,

nehézségeit, költségeit és környezetromboló

úgy tűnik, eltekint attól, hogy ilyen ütem mel-

hatásait sem). 10

Az energiagazdálkodás alapjai

A friss fejlemények

ják az 1990. évi szinthez képest”. Az ezt követő, a földhasználat változtatására vonatkozó

Talán nem meglepő, hogy az Egyesült Király-

tárgyalások során (erdősítés, erdőfelújítás,

ság kormánya 2005 elején bejelentette, hogy a

erdőirtás) ezt a kitűzött célt csökkentették. Az

G8-ak és az EU soros elnökeként politikájának

1. táblázat a szén-dioxid kibocsátására (nem a

két iker-sarkköve lesz: a klímaváltozás elleni

teljes üvegházhatású gázkibocsátásra) vonat-

küzdelem és Afrika fejlődésének előmozdítá-

kozó tényleges adatokat tartalmazza 1990 és

sa. Sajnos ezzel egy időben az Egyesült Ki-

2003 között. A COP-10 félhivatalos jelentése

rályság kormánya lemondott a 2008/2012 idő-

szerint: „A COP-10-en kristálytisztán nyilván-

szakra tervezett, az üvegházhatású gázok kibo-

valóvá vált, hogy egyes résztvevők nem kíván-

csátásának csökkentését célzó programjáról,

ják elkezdeni a 2012 utáni időszakra vonatko-

mert azt nem tekintette megvalósíthatónak;

zó tárgyalásokat. A legjobb esetben is csak az

ugyancsak lemondott 2006 márciusában a

remélhető, hogy az I. Melléklet szereplői (a

2002–2012

napelem-de-

fejlett államok) hozzáfognak a kibocsátás

monstrációs programjáról; és megháromszo-

csökkentésére vonatkozó kötelezettségeik tel-

rozta 2005 áprilisától a villamos energiát meg-

jesítéséhez és a Jegyzőkönyvben szereplő me-

újuló energiaforrásokból termelő társaságok

chanizmusok megvalósításához.”

évekre

tervezett

adóját. Nem vetette fel senki, hogy miért volt

1. táblázat

szükség további kezdeményezésre Afrika fej-

A fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxidkibocsátásának változása 1990 és 2003 között (a változás százalékban)

lesztése ügyében, amikor az a Johannesburgi Kiáltvány 62-71 paragrafusaiban már szerepel. Visszatérve az ENSZ-hez, a Klímaváltozási Keretegyezmény Résztvevőinek Tizedik Konferenciáján (Tenth Conference of the Parties – COP-10) 2004 decemberében Buenos Airesben több mint 6100 fő volt jelen. A Kiotói

Észak-Amerika

+18,4

Közép- és Dél-Amerika

+37,3

EU-15

+ 6,5

Korábbi Szovjetunió

–36,5

Fejlődő országok (ezen belül a Közel-Kelet +60,5)

+56,4

Világ

+18,2

Jegyzőkönyv bevezetése szerint: „A (1997. decemberi) konferencián egyhangú határozat

Ez nem ad okot optimizmusra. Van azonban

született, hogy a fejlett országok a kombinált

egy nyomasztóbb probléma. Kína (a maga

üvegházhatású gázkibocsátásukat a 2008-2012

38,6%-os részarányával) és az Egyesült Álla-

időszakban legalább 5%-kal csökkenteni fog-

mok (a maga 22,4%-ával) felelős a világ szén11

Az energiagazdálkodás alapjai

dioxid-kibocsátása 1990 és 2003 között bekö-

elő, amelyből kimaradt a fejlődő országok

vetkezett növekedésének 61%-áért. A Kiotói

önkéntes kötelezettségvállalása is, és ez halá-

Jegyzőkönyv és a Stockholmi Konferencia

los csapást jelentett az Egyesült Államok általi

után követett irányvonal a figyelmet a fejlett

ratifikáció szempontjából (az előző év júniu-

országok kötelezettségeire összpontosítja (az I.

sában 95-0 arányban elfogadott Byrd-Hagel-

Melléklet szereplőire). A fejlődő országokra

féle szenátusi döntés ugyanis a fejlődő orszá-

nem hárul semmilyen kötelezettség. Cserébe a

gok kötelezettségvállalásához kötötte az USA

technológiai, pénzügyi és know-how segítsé-

elköteleződését). Az Egyesült Államok követe,

gért, helyes lenne e kérdést újratárgyalni és

Eizenstat és küldöttségének vezetője, Melinda

megtalálni a fejlődő országok közreműködésé-

Kimble erőfeszítései ellenére Estrada elnök

nek lehetőségét. Ez nem azt jelenti, hogy a

nem változtatta meg álláspontját. Ő és a G-77

fejlődő országok rövid vagy közepes távon

csoport még szélsőségesebb elemei az Egye-

csökkentsék kibocsátásukat, hanem azt, hogy

sült Államok fosszilis tüzelőanyagokban ’uta-

tegyenek kibocsátást csökkentő intézkedése-

zó’ érdekcsoportjának kezére játszottak.

ket, pl. új technológiák alkalmazásával szorítsák vissza vagy kerüljék el a fosszilis tüzelő-

Most – miután a Kiotói Jegyzőkönyv hivatalo-

anyagok használatát.

san is életbe lépett – ideje visszatérni a tárgyra. A 20. cikkelynek megfelelően bármely részt-

A Kiotói Jegyzőkönyv tárgyalása során vilá-

vevő javaslatot tehet a Jegyzőkönyv módosítá-

gossá vált, hogy bizonyos (akár enyhe és ön-

sára. Lehetséges, hogy ehhez a jelenleginél

kéntes) kötelezettségek vállalása hiányában (a

felvilágosultabb adminisztrációra van szükség

világ CO2-kibocsátásának 24%-áért felelős)

a Fehér Házban, mégis a jövő fontos célja rá-

Egyesült Államok nem fogja a Jegyzőkönyvet

bírni az Egyesült Államokat és a fejlődő or-

ratifikálni. Estrada elnök többszöri figyelmez-

szágokat az üvegházhatású gázok kibocsátásá-

tetésének hatására a fejlődő országok G-77

nak csökkentésére.

csoportja (különösen 35 fejlődő ország és a Kis Szigetállamok Szövetsége – az AOSIS)

Nem meglepő, hogy az ENSZ vezető tisztség-

módosította korábbi álláspontját. Estrada elnök

viselői csüggedésüket és pesszimizmusukat

megmagyarázhatatlanul, számos küldöttség,

fejezték ki az események alakulása miatt, noha

köztük az Egyesült Államok küldöttsége meg-

makacsul reménykednek, hogy mások sikere-

döbbenésére olyan szövegtervezetet terjesztett

sebbek lesznek. Néhány példa:

12

Az energiagazdálkodás alapjai

tunk elég bátrak’, kíváncsiak lehetünk, hogy

„A bizonyítvány nagyon rossz.” (Nitin Desai, az ENSZ főtitkárhelyettese, a

mit értett ez alatt. Kevés haladás történt az ’új’

Johannesburgi Csúcstalálkozón).

megújuló energiaforrások elterjesztésének és

„Végig kell gondolnunk az elmúlt évtizedet

hasznosításának felgyorsításában; az elmúlt

és nagyon világos nagyon gyakorlati intéz-

években a világon a kőszén alkalmazása növe-

kedések

kedett; több mint kétmilliárd ember nem jut

végrehajtásáról

kell

megállapod-

modern energiaszolgáltatáshoz; kb. ugyaneny-

nunk.” (Klaus Topfer, igazgató, ENSZ Környezet-

nyi ember van kitéve súlyos környezetszeny-

védelmi Program)

nyezési ártalmaknak otthonában és otthonán

„A vállalati szektornak nem kell megvárnia a

kívül; indokoltan aggódhatunk a világ víztarta-

kormányok döntését. Csak a vállalati szektor

léka mennyiségi és minőségi veszélyeztetett-

aktivizálásával érhetünk el jelentős előrehala-

sége miatt; az emberi infrastruktúra növekedé-

dást.”

sével szűkül a fajok természetes előfordulási területe és csökken a fajok száma is – valóban

(Kofi Annan, ENSZ főtitkár)

bátor intézkedésekre van szükség. A jelenlegi Meg kell jegyezni, hogy – a vezetés, a részvé-

célkitűzések azonban távolról sem reálisak. A

nyesek, vagy más befektetők miatt – csak ke-

Johannesburgi Csúcstalálkozó előtt létrejött, és

vés vállalat képes e területeken a többieket

azóta is működő Megújuló Energia és Ener-

jócskán megelőzni. Az élenjárók közt lenni

giahatékonysági Társulás (Renewable Energy

egy dolog, erre a sikeres vállalatok gyakran

and Energy Efficiency Partnership – REEEP)

törekszenek, de az élenjárók megelőzését

sikerei is inkább a világhálón, mint a gyakor-

gyakran túl kockázatosnak tekintik.

latban mutatkoznak meg. 2. táblázat A megújuló energia hasznosításának ’fejlődése’ 1990. és 2003. között (a világ primer energiafelhasználásának százalékában)

Mindenesetre a tények magukért beszélnek. Mind a megújuló energiaforrások hasznosításában, mind a fosszilis tüzelőanyagok széndioxid-kibocsátásának csökkentésében az ed-

1990.

2000.

2003.

11,0

9,8

9,5

Nagy vízerőművek

2,0

2,5

2,2

Amikor Tony Blair, az Egyesült Királyság

Modern biomassza

1,3

1,7

1,9

miniszterelnöke a Johannesburgi Csúcstalál-

’Új’ megújuló energia

0,2

0,4

0,5

kozón azt mondta: ’Őszintén szólva, nem vol-

’Megújuló’ összesen

14,5

14,2

14,1

digi eredmények nem biztatóak (2. táblázat).

Hagyományos biomassza

13

Az energiagazdálkodás alapjai

Megválaszolandó kérdések

elterjesztéséhez, az ’új’ megújuló energiaprojektek hatékonyabb pénzügyi támo-

Könnyű az ENSZ szervezetét és ügynökségeit

gatásához? Milyen szerepük kell, hogy le-

úgy jellemezni, hogy nem értek el semmi je-

gyen az innovációk és a foglalkoztatás ha-

lentős haladást a fenntartható energiaellátás

gyományos létrehozóinak, a kis cégeknek

területén, működésük hatástalan, ennek ellené-

és vállalkozóknak? Mit kell tenni ezek ve-

re személyzetük busásan meg van fizetve és

zetési és ellenőrzési képességeinek támo-

stabil állásuk van. E kritikai megjegyzések

gatásához és fenntartásához, a magas szín-

többsége azonban inkább érvényes a nemzeti

vonalú karbantartás és vevőszolgálat eléré-

kormányokra és azok képviselőire. Másfelől a

séhez?

nemzeti kormányok hivatkozhatnak a lakosság érdektelenségére vagy szerzett jogaira, szava-

3. Nem ezt az alternatív utat választva mit

zási szokásaira, a választási ciklus rövidségére,

lehet tenni, hogy az ENSZ hatékonyabban

az emberek szűklátókörűségére.

szolgálja a fenntartható energiaellátást? 4. Lehet valamilyen szerepe a WREN/WREC*

A következő négy kérdés megválaszolása vezethet a problémák megoldásához:

szervezeteknek, ha igen, kell-e ezeknek

1. Létezik-e nemzetközi szinten alternatív útja

szorosabban együttműködniük az ENSZ

a hatékony energiapolitika támogatásának –

megfelelő szerveivel, vagy inkább kritikusi

és ezen keresztül megvalósíthatók-e haté-

szerep jusson nekik?

konyabb regionális, nemzeti és helyi intézkedések?

Az e kérdésekre adott válaszok attól függnek, hogy hiszünk-e abban, hogy az ENSZ képes

2. Mi ez, vagy mik ezek? Az 1992 áprilisi

alkalmazkodni alternatív gondolatokhoz és

Kuala Lumpuri Nyilatkozatból kiindulva

azokat elfogadni, vagy olyan zárt rendszert

többet lehet tenni a dél-déli együttműködés

alkot, amely nem veszi tekintetbe a kritikát. A

hatásosabbá tétele érdekében (a Nyilatkozat

válasz függ attól is, hogy hiszünk-e abban,

30. paragrafusa). Milyen mértékben igényli

hogy a magánszektor képes a technológiai,

a dél-déli együttműködés az északi technológiai/ pénzügyi segítséget a programok és

*

WREN – World Renewable Energy Network Megújuló Energia Világhálózat; WREC – World Renewable Energy Congress – Megújuló Energia Világkongreszszus.

projektek beindításához; mit kell tennie északnak a technológiai újításai gyorsabb 14

Az energiagazdálkodás alapjai

pénzügyi, vállalkozói és vezetési kihívásokra

problémák inkább nemzeti szinten találhatók

megfelelően válaszolni. Visszajutunk arra a

meg.

kérdésre, hogy nemzeti szinten jó-e a vezetés –

Összeállította: Schultz György

megvan-e a gazdasági és politikai stabilitás, a vitára való készség, a javító tevékenység óha-

Irodalom

ja, az oktatás lehetősége és a tudatos környe[1] Jefferson, M.: Fiddling while the world is burned. =

zetvédelem?

Renewable Energy, 31. k. 5. sz. 2006. p. 583–592.

Könnyű hibáztatni vagy kigúnyolni az ENSZ-

[2] World Energy Assessment Overview: 2004 Update.

et, de sokak tapasztalatai szerint az alapvető

= http://www.undp.org/energy/weaover2004.htm

BME–OMIKK

MUNKAVÉDELEM – ERGONÓMIA munkavédelem munkabiztonság foglalkozás-egészségügy munkabalesetek megbetegedések ergonómia

BIZTOS, AMI BIZTOS…

[email protected] 061/4575322

15