Egészségterv. Készítette: SARKAD ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS a Dr. Hanusz és Társai Szanitárius Bt. szakmai közreműködésével

„Három lépcsős barboncás-bábterápia" Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1-2010-0013

SARKAD VÁROS Egészségterv

Készítette: SARKAD ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS a Dr. Hanusz és Társai Szanitárius Bt. szakmai közreműködésével

Sarkad, 2011. november 24.

1/102


TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezetés ........................................................................................................................... 4

II.

Küldetés......................................................................................................................... 6

III.

Vonatkozó jogszabályok .............................................................................................. 6

IV.

Sarkad város jellemzői a sarkadi kistérség tükrében ............................................... 7

IV.1.

A Sarkadi Kistérség................................................................................................ 7

IV.2.

Sarkad városról röviden ......................................................................................... 8

IV.3.

Földrajzi elhelyezkedés .......................................................................................... 9

IV.4.

Természeti adottságok, értékek ............................................................................ 10

IV.5.

Sarkadon és térségében élő emberek néhány jellemzője ..................................... 11

IV.6.

Gazdaság .............................................................................................................. 16

IV.7.

Foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség............................................................ 18

IV.8.

Lakás, lakhatás ..................................................................................................... 19

IV.9.

A gyerekes családok helyzete8 ............................................................................. 20

IV.10.

Segélyezési helyzetkép......................................................................................... 21

IV.11.

Szolgáltatások, egészségügyi ellátás11 ..................................................................... 21

IV.12.

Szegregátumok ..................................................................................................... 24

IV.13.

Helyi média .......................................................................................................... 24

IV.14.

Kultúra, turizmus.................................................................................................. 25

IV.15.

Egyházak, civil szervezetek ................................................................................. 26

IV.16.

Kisebbségi önkormányzatok ................................................................................ 28

IV.17.

Oktatás, sport........................................................................................................ 28

IV.17.1.

Az egészségterv megvalósításában közreműködő szociális és egészségügyi

intézmények ..................................................................................................................... 30 IV.17.2.

Sarkad Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési Terve 32 2/102


V.

A települési szükségletfelmérés ..................................................................................... 34 V.1.

Módszertani leírás .................................................................................................... 34

V.2.

Kulcsszemély kérdőívek értékelése ......................................................................... 38

V.3.

Érintettek kérdőíveinek értékelése ........................................................................... 49

V.3.1.

Pedagógusok kérdőíveinek értékelése.............................................................. 49

V.3.2.

Szülői kérdőívek értékelése.............................................................................. 53

V.3.3.

Diák kérdőívek értékelése ................................................................................ 57

VI.

Problémák meghatározása a fentiek alapján........................................................... 67

VII.

Az egészségfejlesztési terv elkészítésének lépései .................................................... 69

VII.1.

Általános leírás ..................................................................................................... 69

VII.2.

Célfa ..................................................................................................................... 70

VII.3.

SWOT analízis ..................................................................................................... 71

VII.4.

Logikai Keretmátrix a TÁMOP.6.1. pályázathoz ................................................ 75

VIII.

Az egészségfejlesztési terv...................................................................................... 76

VIII.1.

Stratégia célok ...................................................................................................... 79

VIII.2.

Az egészségfejlesztési terv................................................................................... 80

IX.

Visszacsatolás.............................................................................................................. 94

IX.1.

Monitoring............................................................................................................ 94

IX.2.

A programciklus értékelésének szempontjai........................................................ 94

IX.3.

Alkalmazott indikátorok....................................................................................... 95

X.

Összegzés ......................................................................................................................... 95

Mellékletek .............................................................................................................................. 97 1. sz. melléklet: Ábra és táblázat jegyzék ............................................................................ 97 XI.

Szakirodalom ............................................................................................................ 101

3/102


I.

BEVEZETÉS

Sarkad város, a 311/2007. Kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű és az országos átlagot meghaladó munkanélküliségű kistérség vezető települése. A kistérség átlagosnál is nehezebb helyzete miatt szükségessé vált átgondolni és tanulmányozni az utóbbi években azokat a felzárkóztató és fejlesztési programokat, amelyek az itt élő emberek jobb életkörülményeinek, megélhetésének a javítását szolgálják. Különböző területen készültek fejlesztési tervek, amelyek mentén sok változás kezdődött meg a Kistérségben és Sarkad városában is. Az elmúlt években ezek megvalósulásához nyíltak pályázati lehetőségek, amelyeket a kistérség ki is használt és élt vele. A tervezetek áttanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy elsősorban a gazdaságélénkítés, a munkanélküliség, valamint a magasabb iskolai végzettség és az esélyegyenlőség elveinek az érvényesítése szerepelt a térség elsődleges feladatai között.

Az életminőség javításához azonban mindezzel csak az alapot lehet megteremteni. A hosszú távú eredmény eléréséhez azonban olyan szemléletváltás is szükséges, amely középpontba állítja a testi, lelki, szociális jobblétet.

2009. június 30-án megjelent Társadalmi Megújulás Operatív Program-6.1.2./LHH/09/1 „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” Tervezési Felhívásra a Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be. A pályázat átfogó célja volt, hogy a kistérségben élő fiatalok leginkább rászoruló csoportjánál, tudatosan, speciális módszer alkalmazásával gyökeresen megíndítsa ezt a változást. Ezt a „Három lépcsős Barboncás bábterápia” programmal kívánja elérni. A program középpontba helyezi a fiatalok egy csoportját, akik közül olyan mintacsoportot tud kialakítani, amely az alkalmazott módszerrel (speciális foglalkozásokkal) képessé válik arra, hogy húzóerőt képviseljen, olyat, amit másoknak is érdemes követniük. Ennek a csoportnak a tagjai a kistérség több településéről összegyűjtött fiatalok lesznek, akiknek Sarkad város, mint a kistérség meghatározó települése biztosítja a helyszínt, és az ott dolgozó szakemberek pedig a korrekt elvárható támogatást.

4/102


A pályázatban kötelező elemként szerepel Sarkad város egészségtervének elkészítése, amellyel ennek a programnak a hosszú távú helyét és szerepét is a megfelelő környezetbe tudjuk helyezni. Komoly és eredményes változást, alulról építkezve, lépésről lépésre, s főleg a fiataloknál bekövetkezett változásokkal tudunk elérni. A kistérség, mint a pályázat megvalósítója erre vállal ezen feladat teljesítésével kötelezettséget. A dokumentum a Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás intézményénél dolgozók, önkormányzati dolgozók, iskolai vezetők és pedagógusok, az iskola- egészségügyi szolgálat, a szülők, és egészségfejlesztési szakemberek közös munkája. Legfőbb célja, hogy az eddigi eredményekre épüljön, a jelen helyzetből induljon ki, felmérje a helyi lehetőségeket és igényeket, amelyre alapozva megfogalmazható az egészségfejlesztési stratégia, aminek következetes alkalmazásával mérhető javulás várható a városi, illetve a kistérségi lakosok életminőségében. Sarkad Város Önkormányzata a 246/2011. (XI. 24.) KT sz. határozatával fogadta el.

Sarkad, 2011. november 24.

Bende Róbert s.k. Kistérségi elnök

5/102


II.

KÜLDETÉS

A helyi önkormányzat és kistérségi társulás vállalja, hogy minden eszközzel segíti a helyi közösség egészségtudatos magatartásának kialakítását abból a célból, hogy településen élő lakosok életminősége és egészségi állapota a lehető legmagasabb szintet érje el. Ennek érdekében az egészségi állapotot befolyásoló környezet fejlesztését és az egészséges életmódot elősegítő közösségi programok szervezését vállalja magára, valamint az egészségügyi ellátás prevenciós tevékenységeinek hatékonyabbá tétele érdekében Sarkad város egészségtervének elkészítését és tudatos megvalósítását tervezi. Kiemelt célul tűzi ki, hogy Sarkad városában élő fiatalokat egészségtudatos közösségi életre nevelje, s ehhez megfelelő körülményeket is biztosítson, hogy vonzóvá tegye számukra a letelepedést, illetve az otthonmaradást a lehető legjobb életszínvonalon.

III. •

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Sarkadi Többcélú Kistérségi Társulásra vonatkozó szabályozás A Sarkad székhellyel működő 3404 számú statisztikai kistérséghez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testületei a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §. (1) bek. b./ pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 41. §. (1) bek. (Ötv.), a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. (Tft.) alapján

a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása

az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelt szintű biztosítása, fejlesztése és szervezése

a szabad társulás elve alapján önkéntes elhatározásukból

Többcélú Kistérségi Társulást hoztak létre, deklarálva azt, hogy ezen átalakult társulás, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV törvény 16. §-a alapján korábban létrejött társulás között jogfolytonosság áll fenn. •

46/2003 (IV.7) országgyűlési határozat: Nemzeti Népegészségügyi Program. 6/102


•

1997.

évi

CLIV.

törvény

az

egészségügyről

VII.

fejezet

Nemzeti

Egészségfejlesztési Program tartalmazza: (2) b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását, (2) c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét •

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. május 1-jén hatályba lépő 63/A. §-a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programról.

•

A Szociális és Családügyi Miniszter többször módosított 1/2000. (I.7.) rendelete

•

A mindenkori költségvetésről szóló törvény

•

„Közös kincsünk a gyermek” – Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program

•

IV.

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet

SARKAD VÁROS JELLEMZŐI A SARKADI KISTÉRSÉG TÜKRÉBEN

IV.1. A SARKADI KISTÉRSÉG1 A Sarkadi Kistérség 11 településből áll, központja Sarkad város. Békés megye Észak-keleti, a román határ mentén elterülő kistérség területe 57,1 km2, lakosainak száma 23.863, népsűrűsége 41,8 fő/ km2. A településcsoport a megye területének egytizedét foglalja el, keletről Románia, délről a Gyulai Kistérség, északról a Berettyóújfalui Kistérség, nyugatról a Szeghalmi Kistérség és a Békési Kistérség határolja. A legújabb felmérések szerint a lemaradó kategóriába sorolják a fejlettségi állapotát tekintve. A települések közül egyedüli város Sarkad 10.000 fő feletti lakosságszámmal, 0-499 fő közötti település 1 – Újszalonta –; 500-999 fő közötti település 3 – Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány –; 1000-1999 fő közötti település 4 – Kötegyán, Mezőgyán, Sarkadkeresztúr, Zsadány –; 2000-4999 fő közötti település 2 – Méhkerék, Okány.

1

Forrás: A Sarkadi Kistérség Komplex felzárkóztató programja, 2010.

7/102


A Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás a Belügyminisztériummal kötött megállapodásban a következő feladatok ellátását vállalta: •

közoktatási feladatok: bejáró gyermekek, tanulók ellátása, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás

•

a szociális alapszolgáltatási feladatok: Családsegítés, közösségi ellátás, támogató szolgálat

•

a gyermekjóléti alapellátási feladat

•

egészségügyi alapellátás: orvosi ügyelet

•

belső ellenőrzési feladat

•

területfejlesztési feladatok

IV.2. SARKAD VÁROSRÓL RÖVIDEN Sarkad kb. 10.000 lakosú város. Békés megye délkeleti részén a Fekete-körös jobb partján helyezkedik el, 1989. óta viseli a városi rangot. A megyeszékhelytől 30 km-re található. Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt.

8/102


A város a 11 településből álló Sarkadi Kistérség központja, s már több éve jól működő testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Nagyszalontával, Snagovval és Baróttal, valamint a németországi Niestetallal. A település központjában található a világon egyedülálló, kilenctornyú református templom. Szép színfoltja a városnak a millennium évében állított Szent István és az Árpád vezért ábrázoló lovas szobor, továbbá az I. és II. világháború hőseinek, valamint az aradi vértanúk emlékére emelt emlékmű.

IV.3. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS Jellegzetesen mikrodomborzatú, területe számtalan régi és új folyómeder vonulattal szabdalt. Fő folyója a Fekete-Körös, illetve a Kopolya, a Gyepes és a Bárkás, melyek a települést több irányba átszelik. Jellemző állóvizei: az 1997-ben új formát és funkciót kapott Éden-tó, valamint a Gyepes kiöblösödéseként létrejött Széles-vízből kialakított, s 2001. évben átadott Éden-tó II. Mindkettő a település belterületén található. Sarkad városa megközelíthető közúton a megyeszékhely, Békéscsaba irányából Gyula és Doboz érintésével, megyén kívülről Debrecen irányából Sarkadkeresztúron át, valamint Románia felől Méhkerék és Újszalonta településeken keresztül. Ez utóbbi irányból a nap 24 óráján át nyitva tartó nemzetközi határátkelőhelyen is áthalad az utazó. A település vasúton az Alföld-Fiume vasútvonal részét képező Békéscsaba-Kötegyán vonalon is megközelíthető, mely a város délkeleti peremét érinti. Sarkadon két vasútállomás található: az egyik a Sarkad (nagyállomás) elnevezésű, míg a másikat Sarkadi Cukorgyár megállóhely néven ismerik. Vasúton Kötegyán állomáson át Vésztő, Szeghalom, valamint a romániai Nagyszalonta érhető el, ez utóbbi a vasúti határátkelő igénybevételével.

A térség az ország halmozottan hátrányos keleti részéhez tartozik. Lemaradottsága jelentős, melyet elsősorban a megújulási folyamatok beindítása, saját térségfejlesztési erőfeszítései, illetve a kormányprogram ezen terület fejlesztése melletti elkötelezettsége mérsékelhet. Térségfejlesztési erőfeszítések eredményeképpen a 6/1999. (I. 19.) Kormányrendelet az Északkelet Békési és az Észak Békési Kistérség 22 települését vállalkozási övezetté nyilvánította (Békés Megyei Vállalkozási Övezet), illetve a volt sarkadi cukorgyári terület ipari parki címet kapott a gazdasági minisztertől, mely adottság az ide befektetni és

9/102


betelepülni szándékozó vállalkozások számára államilag garantált kedvezmények és támogatások lehetőségét nyújtja.

IV.4. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK A város közigazgatási területe 11.728,04 hektár. Ebből a belterület 79,1 hektár. A tengerszint feletti magassága 87-90 méter között változik. Évi középhőmérséklete 11 Celsius fok, az évi csapadékmennyiség 800 milliméter körüli. Gyakori a tavaszi belvíz és a több hónapos aszály. A város területe jellegzetesen alföldi, síkvidéki, folyókkal, holtágakkal, erekkel szabdalt. A hajdan volt nagy mocsári erdők jellegzetes növény- és állatvilága mára már eltűnt. A FeketeKörös és az országhatárt átszelő folyók, erek szabályozásuk után (ez utóbbiak élővíz pótlás hiányában), pangó vízkészletükkel, kiszáradt medreikkel alig emlékeztetnek az egykori gazdag vízivilágra. A Fekete-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója, őshonos és telepített halfajokban rendkívül gazdag. A folyó partjai, a partmentén elterülő erdők különösen szépek. Sarkad talaja igen változatos, a savanyú öntésföldek, a mezőgazdasági talajok és a szikes területek egyaránt megtalálhatóak. Felszíni vízkészletét a csapadék és csorgalékvizek, valamint a Fekete-Körösből és a Bárkás vagy Kopolya csatornán mesterséges úton, időszakonként történő “átöblítések” biztosítják. A felszíni kutak vizei magas vas és nitrát tartalmuk miatt nem hasznosíthatóak. A mélyfúrású kutak vize tűrést meghaladó arzéntartalma miatt ivóvízként csak korlátozottan használható fel. A város növényzetét zömében a körösvidék mélyfekvésű területeire jellemző őshonos fafajok, így a fűz, nyár, kőris, tölgy alkotják. A cserjék közül a kökény és a bodza található meg, a vízinövények közül pedig a nád, a gyékény, a sás, a mocsári nőszirom és különböző fűfélék. A Fekete-Körös menti erdők csapadékos időjárás esetén fajokban és tömegében is gazdag gombatermést kínálnak. A táj nagyvad állományát a dámszarvas, őz, vaddisznó, róka, apróvad állományát a mezei nyúl, fácán, fogoly alkotja. A vadállatok számára jó búvóhelyeket biztosítanak a folyók árterei, a remetei, a mályvádi és a fási erdők, a szétszórt kisebb facsoportok, cserjések. A vízi szárnyasok közül említésre méltó a helyben is költő szürke gém, kiskócsag, szárcsa, kerceréce, valamint az átvonuláskor itt megpihenő nyári lúd, tőkésréce és dankasirály. A Gyepes folyó háborítatlan részein még megtalálhatóak az egykori mocsárvilág őshonos halfajai: a compó, a sárga kárász, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka és a csík. 10/102


A főbb, őshonos madárfajok: a szarka, a szajkó, a vetési varjú, a dolmányos varjú, a csóka, a vörösvércse, a kékvércse, az egerészölyv, a rétisas, a gébics, a vadgalamb, a balkáni gerle, a sárgarigó, a feketerigó, a seregély, a kuvikbagoly, a fülesbagoly, a zöldharkály, a tarkaharkály, a cinege, az örvös galamb, a kakukk, a veréb, a fecske, a gólya, a fürj, a mezei pacsirta, a bíbic és a búbos banka.

IV.5. SARKADON ÉS TÉRSÉGÉBEN ÉLŐ EMBEREK NÉHÁNY JELLEMZŐJE Demográfiai adatok2 Sarkad település teljes népessége 10262 fő (2010. január 1.) Népsűrűség: 81,72 fő/km². A város lakossága többféle népcsoportból tevődik össze. Az itt lakók többsége magyar, jelentős számban élnek itt cigányok (becsült arányuk 23%), valamint németek, románok és szlovák is élnek a településen. Az előző évek népességadatait tekintve megállapítható, hogy a létszám az utóbbi években nagymértékben és folyamatosan csökken. 2003 óta az állandó és a lakónépesség száma is közel azonos arányban csökken. (1. ábra). 1 ábra Állandó és lakónépesség számának változása Sarkadon 1991-2009. között 11400 11200

Fő

11000 10800 10600

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

10400

Állandó népesség száma (fő)

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

2003.

2002.

2001.

2000.

1999.

1998.

1997.

1996.

1995.

1994.

1993.

1992.

1991.

10200

Évek

Állandó lakónépesség száma 2009.01.01-én, KSH szerint 10702 fő volt, ebből 5156 férfi, és 5546 nő. A népességszám változásban a két természetes népmozgalmi eseménynek, az 2

Forrás: KSH

11/102


élveszületések és halálozás alakulásának, valamint a negatív előjelű migrációnak egyaránt szerepe volt. A csökkenés visszavezethető részben a természetes fogyásra, hiszen 1991-2009 között a halálozás – 1994. és 1996. kivételével - minden évben meghaladta az élve születések számát, azaz a ”természetes fogyás” a jellemző (2. ábra) 2 ábra Az élveszületések és halálozások számának alakulása Sarkadon 1991-2009. között

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

Halálozások száma (fő)

2002.

2001.

2000.

1999.

1998.

1997.

1996.

1995.

1994.

1993.

1992.

Élveszületések száma (fő)

2003.

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

A településre történő be és elvándorlás a bázisévként számító 2002-2003. évek kivételével negatív előjelű, azaz többen költöztek el, mint ahányan beköltöztek a településre. A negatív vándorlási különbözet átlaga 66 fő volt (1. táblázat). 1. táblázat: Vándorlási különbözet alakulása Sarkadon 2002-2009. között Év

Állandó odavándorlások száma (eset)

Állandó elvándorlások száma (eset)

Vándorlási különbözet

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009

274 241 207 216 242 203 216 238

258 225 266 270 273 280 328 303

+16 +16 -59 -54 -31 -77 -112 -65

A házasságkötések száma az 1991-es évektől ingadozásokkal ugyan, de tendenciájában csökkenést mutat. Amíg jelen esetben bázis évnek számító 1991-ben hatvanheten kötöttek házasságot, addig 2009-ben 21-en, ugyanezen években 16 válásról 19 válásra emelkedett a házasságot felbontók száma. A 2009-es évben volt a vizsgált időszak legalacsonyabb 12/102


házasságkötési és 1998-ban a legmagasabb válási száma. Ez utóbbi év az első, amikor többen váltak el, mint ahányan házasságot kötöttek, valamint ettől az évtől kezdődően látványosan lecsökkent a házasságkötések száma és a válások száma ettől fogva megközelítette a házasságkötések számát, 2008-ban jelentősen meg is haladta azt. (3. ábra). 3 ábra Házasságok és válások számának alakulása Sarkadon 1991-2009 között Válások száma (eset)

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

19 91 . 19 é v 92 . 19 é v 93 . 19 é v 94 . 19 é v 95 19 . é v 96 . 19 é v 97 . 19 é v 98 . 19 é v 99 . 20 é v 00 . 20 é v 01 . 20 é v 02 . 20 é v 03 . 20 é v 04 20 . é v 05 . 20 é v 06 . 20 é v 07 . 20 é v 08 . 20 é v 09 .é v

Esetszám

Házasságkötések száma (eset)

Évek

A település korösszetételére az elöregedés jellemző. A 15 év alattiak és 60 év felettiek aránya emelkedő tendenciát mutat, és meghaladja a hazai kedvezőtlen értéket is (4. ábra). 4 ábra Öregedési Index változása Sarkadon 2000. és 2009. között 200%

150%

100%

50%

Öregedési Index Sarkad Öregedési Index Magyarország

0% 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

13/102


Ezt a kedvezőtlen demográfiai helyzetet szemlélteti a 1994. és 2009. évek korcsoporti megoszlás alapján bemutatott korfa, mely az idős korosztály növekedését szemlélteti, különösen a női lakosság vonatkozásában (5. ábra). 5 ábra A népesség számának eltérése nem és korcsoport szerint Sarkadon 1994. és 2009. években3

Férfi

Nő

-600 -500 -400 -300 -200 -100 0 Férfi 2009 Nő 2009

95-X 90-94 85-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

100 200 300 400 500 600 Férfi 1994 Nő 1994

Az 1990-2009 közötti időszakban a 60 éves kor feletti lakosság aránya növekvő tendenciát mutat az összlakossághoz képest, ezzel szemben a 0-17 éves korosztály aránya nagyobb arányban csökken, valamint az utóbbi 12 évben az aktív, 18-59 évesek aránya is lassan, de folyamatosan csökkenő arányt mutat. (6. ábra)

3

Forrás: Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházai Kistérségi Intézete, Tájékoztató Sarkad és a Sarkadi Kistérség népegészségügyi helyzetéről, 2011.

14/102


6 ábra A lakosság korösszetétele Sarkadon 1990-2009 között 7000 6000

Állandó népességből a 0-17 évesek száma (fő) Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)

5000 4000 3000 2000 1000

2009. év

2008. év

2007. év

2006. év

2005. év

2004. év

2003. év

2002. év

2001. év

2000. év

1999. év

1998. év

1997. év

1996. év

1995. év

1994. év

1993. év

1992. év

1991. év

1990. év

0

Települési megbetegedési és kistérségi halandósági adatok A halandósági adatok tekintetében a Sarkadi Kistérségre vonatkozóan állnak rendelkezésre feldolgozott adatok. Ebből a tanulmányból kiemelt másodelemzések megállapításai nagy valószínűséggel Sarkad lakossága halandósági viszonyaira is jellemzőek, azzal a megállapítással, hogy a kistérségen belül is lehetnek egészségi állapoti egyenlőtlenségek. Azonban a tanulmány adatai általános tájékoztatásul mindenképpen szolgálnak. Az – elsősorban egészségügyi ellátás révén- elkerülhető halálozás magyarországi átlaghoz képest – mely 100%-nak felel meg - a Sarkadi Kistérség vonatkozásában a nők és a férfiak tekintetében az 2006-2008 évek összevont adatai szerint egyaránt kedvezőtlenebb (102,5 %, azaz a 100%-ot jelentő országos értéket meghaladja) az országos átlaghoz viszonyítva. (Forrás: Egészség Monitor Kutató és tanácsadó Nonprofit Közhasznú KFT, egészségjelentés 2010. www.egeszsegmonitor.hu) Ezen egészségi állapoti mutató szoros összefüggést mutat a kistérségek társadalmi-gazdasági helyzetével. Az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ kistérségekre vonatkozó ok specifikus halandósági elemzése szerint a Sarkadi Kistérség halandósága az alábbiakat mutatja az országos átlaghoz képest. Daganatok okozta halálozás –C00-C48- a nők esetében mintegy 7%-kal meghaladja az országos szintet, férfiak esetében a halandóság 2%-kal a referencia szint alatt marad. 15/102


A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (I00- I99) férfiaknál - bár szignifikancia nem igazolható - 25%-kal, nők esetében 46%-kal haladja meg a referencia értéknek számító hazai halandósági átlagot. A légző rendszer betegségei okozta halálozás (J00-J98) férfiaknál 60%-kal és szignifikánsan, nők esetében 59%-kal haladja meg a referencia értéknek számító hazai halandósági átlagot. Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (K00-K92) az országos átlag alatt marad, férfiak esetében 58%-kal, nők esetében pedig 36%-kal. A külső okra visszavezethető halálozás (V01-Y98) férfiak esetében mintegy 32%-kal meghaladja az országos szintet, nők esetében pedig 61%-kal a referencia szint felett van. (OSZMK Kistérségi halandósági mutatóinak elemzése 2005. www.oszmk.hu) (7. ábra) 7 ábra Az országos átlaghoz (100% ) viszonyított okspecifikus halandósági eltérések a Sarkadi Kistérség lakossága körében 2005-ben

nő

Összes halálozás

Külső okok

Emésztőrendszeri

Légzőrendszeri betegségek

Keringési betegségek

férfi

Daganatok

180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

IV.6. GAZDASÁG Sarkadon a rendszerváltozást követően minden nagyobb létszámot foglalkoztató üzem, termelőszövetkezet megszűnt. Köztük a város gazdasági életében jelentős szerepet játszó Sarkadi

Cukorgyár,

a

Sarkad

és

Vidéke

ÁFÉSZ,

valamint

a

sarkadi

Lenin

Termelőszövetkezet. A település szempontjából kulcsfontosságú vállalatok bezárása mind gazdaságilag, mind pedig társadalmilag hátrányosan érintette a várost. A gazdaság szereplőinek számbeli növekedése a ’90-es években elkezdődött, üteme azonban napjainkban jelentősen lelassult. A vállalkozások alacsony száma azt is mutatja, hogy a város az ország gazdasági potenciállal lemaradó településeihez tartozik.

16/102


A lemaradás csökkentésére tett erőfeszítések eredményeként a korábbi cukorgyári terület ipari parki címet kapott. Az ipari park teljes körű infrastruktúrával rendelkezik: villamos energia központ, transzformátor, gázfogadó állomás, vezetékes víz, csatorna, digitális telefonközpont, szilárd burkolatú úthálózat, iparvágány, ipari víz, szennyvíztisztító telep, olajtartályok, irodák, öltöző-fürdő, raktárépületek és kisebb műhelyek. Az elmúlt években stagnált a vállalkozói kedv, a mezőgazdaság területén pedig évek óta nincs változás. A mezőgazdasági kis vállalkozói, őstermelői réteg lecsökkent, szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaságban koncentrálódott a tőke egy-két - részben helyi - nagyvállalkozó kezében, a meglévő két termelőszövetkezet egykori TSZ helyén létesült. Az állattartással foglalkozó vállalkozások teljesen leszűkültek. A sertéságazat 1 üzemi méretű állattartóra zsugorodott. A háztáji állattartás még mindig jellemző a településre, de ez is csökkenő tendenciát mutat. Juhászat 1 db működik Sarkadon. Egyik mezőgazdasági termelőcsoportnak sincs érdekképviselete (beszerzés-értékesítés), így az országos helyzethez hasonlóan a felvásárlók fölözik le a haszon nagy részét. Városi szinten nagyon kevés a 20 főnél több embert foglalkoztató vállalkozás.4 A rendszerváltást követően 2005-ig folyamatosan növekedett a kiskereskedelmi üzletek száma, ezt követően azonban folyamatosan csökken a darabszámuk. (8. ábra) 8 ábra Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Sarkadon 1999-től 2008-ig 200

189 178

180 165 160 145 140

182

169

169 159

148

135

120 Db 100 80 60 40 20 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Évek

4

Forrás: Sarkad Város Településfejlesztési koncepciója II., 2008

17/102

2006

2007

2008


A város nehéz gazdasági helyzetét szemlélteti az alábbi táblázat is. 2. táblázat: Sarkad város gazdasági mutatóinak alakulása5 Mutató Személyi jövedelemadót fizetők száma /1000 fő Egy lakosra jutó személyi jövedelemadó (Ft) Regisztrált munkanélküliek aránya a lakosság körében (%) Tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%) Működő vállalkozások aránya/ 1000 fő Személygépkocsi aránya/1000 fő Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások /1000 fő

2009. 347 167968 15 49,5 36 235 21

IV.7. FOGLALKOZTATÁSI HELYZET, MUNKANÉLKÜLISÉG A kistérséget összehasonlítva a megyei, a térségbeli és az országos munkanélküliségi adatokkal, az tapasztalható, hogy a sarkadi kistérségben jóval magasabb a munkanélküliségi ráta, valamint az utóbbi években nagyobb ütemben romlik az arány, mint térségbeli, megyei és országos viszonylatban. Ezeket a mutatókat szemléleteik a 9-10. ábrák. 9 ábra: Munkanélküliségi ráta változása, 1990-2008, százalék6

5

Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházai Kistérségi Intézete: Tájékoztató Sarkad és a Sarkadi Kistérség népegészségügyi helyzetéről, 2011. 6 Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség

18/102


Erős térségi differenciálódás. A sarkadi kirendeltségen a legmagasabb az álláskeresők aránya 10 ábra7

IV.8. LAKÁS, LAKHATÁS8 A jegyzők tájékoztatása szerint a kistérségben összesen 8 940 lakás található, melyek közül mindössze 87 van önkormányzati tulajdonban (0,9%). Ez az arány elmarad mind a megyei (3,2%)9, mind az országos aránytól (3,1%)10.

3. táblázat: Lakásjellemzők (jegyzői adatlap alapján), 2010

település

Sarkad Sarkadi kistérség összesen

lakások száma

önkormányzati lakások száma

4 319

72

8940

87

vezetékes vízzel ellátott lakások aránya (%)

95,0

csatornahálózatba bekötött lakások aránya (%)

65,0

árammal ellátott lakások aránya (%)

98,0

vezetékes életkomfort gázzal veszélyes nélküli ellátott lakások lakások lakások aránya (%) aránya (%) aránya (%)

90,0

0,0

Kiépített csatornahálózat található Sarkadon, a hálózatra kötött lakások aránya 65,0%.

7

Domokos Zoltán (Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Sarkadi Kirendeltség): Munkaerőpiaci helyzetkép, 2010. 8 Forrás: Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség 9 10

Forrás: Mikrocenzus, 2005.: http://www.mikrocenzus.hu/mc2005_hun/kotetek/01/tables/load1_4_1.html lásd előző lábjegyzet

19/102

20,0


IV.9. A GYEREKES CSALÁDOK HELYZETE8 A háztartások és gyerekes háztartások helyzetéről a jegyzőktől kaptunk információkat, mely szerint a kistérségben 2010. január 1-jén összesen 7 689 háztartás volt. A háztartások körében külön érdemes vizsgálni azokat, amelyeket különösen veszélyeztet az elszegényedés, azaz a foglalkoztatott nélküli, a három és több gyermeket nevelő, valamint az egyszülős háztartásokat. Adataink szerint a kistérségben összesen 800 foglalkoztatott nélküli, 837 három és többgyerekes, valamint 508 egyszülős gyerekes háztartás van. A legtöbb ilyen módokon veszélyeztetett család Sarkadon él (400, 400, 300 család).

4. táblázat: A legnagyobb szegénységi kockázatú háztartástípusok száma és aránya a kistérségben és Sarkadon (jegyzői adatlap alapján), 2010 település Sarkad

háztar- foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások tások száma aránya (%) száma 3 500 400 11,4

Sarkadi kistérség összesen

7 689

800

10,3

3 és több gyereket egyszülős háztartások nevelő háztartások száma aránya (%) száma aránya (%)

400

11,4

300

8,6

837

10,6

508

5,9

A KSH 2008. évi Szociális Statisztikai Évkönyve szerint a veszélyeztetett gyerekek aránya az országban 10,7%, a védelembe vett gyerekek aránya 1,2%, a szakellátásban nevelkedő gyerekek aránya pedig 0,9%. A Sarkadi kistérségben a veszélyeztetett gyerekek aránya az országos másfélszerese (15,2%), ugyanakkor a védelembe vett és szakellátásban nevelkedő gyerekek aránya az országossal megegyezik. Sarkadon az országosnál nagyobb arányban élnek veszélyeztetett gyerekek. 5. táblázat: Gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyerekek a kistérségben és Sarkadon (jegyzői adatlap alapján), 2010

település

18 éven aluliak száma

veszélyeztetett gyerekek száma (fő)


aránya (%)

rendszeres szakellátásban gyermeknevelkedő védelmi gyerekek kedvezményben részesülők aránya száma aránya száma (fő)

védelembe vett gyerekek

száma (fő)

(%)

(fő)

(%)

2 256

247

10,9

27

1,2

1 248

7

0,3

4 929

692

15,2

58

1,2

2 966

44

0,9

*A táblázatban feltüntetett arányok a 18 éven aluli népesség számához viszonyítva értendők.

Bár rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a fiatal felnőttek 24 éves korukig kaphatnak, így az ezen ellátásban részesülők számának összevetése a 18 év alattiak számával valamelyest 20/102


torzít, fontos kiemelni, hogy a kistérségben élő 18 év alattiakhoz viszonyítva több mint 60,0% azok aránya, akik ebben az ellátásban részesülnek, azaz olyan háztartásban élnek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 37.000 Ft-ot.

IV.10. SEGÉLYEZÉSI HELYZETKÉP11 A jegyzők tájékoztatása szerint a 2010. január 1-jei állapot szerint összesen 283 fő részesült rendszeres szociális segélyben a kistérségben, azaz az ott élők 1,2%-a. Krízissegélyt a települések lakosságának 1,8%-a kapott 2009-ben. Lakásfenntartási támogatásban a kistérség háztartásainak egynegyede részesült szintén 2009-ben. A Kormányzati Krízis Alap igénybevétele nem volt igazán jellemző a kistérségben: a háztartások mindössze 3,4%-a vette igénybe ezt a segítséget.

6. táblázat: Rendszeres szociális segélyben, krízissegélyben, lakásfenntartási támogatásban és a Kormányzati Krízis Alapból részesülők száma és aránya a kistérségben és Sarkadon (2009 és 2010) (a jegyzői adatlapok alapján)

település

RSZS-ben krízissegélyben részesülők részesülők (2009. a település száma évben) lakosság(2010. száma január 1(fő) aránya jén) száma (fő)

IV.11.

10 702 24 358

88 283

száma (házt.)

(%)

(fő)


háztartások száma

133 411

1,2 1,8

lakásfenntartási támogatásban részesülők

3 500 7 689

615 1830

aránya (%)

17,6 24,1

Kormányzati Krízis Alapból részesülők száma (házt.)

aránya (%)

174 315

SZOLGÁLTATÁSOK, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS11

„A Sarkadi kistérségben általánosságban megfogalmazható, hogy a humán infrastruktúra intézményei leromlott állapotúak, ezért felújításra szorulnak.”12 Ez a megállapítás nem csupán az infrastruktúra fejlesztési szükségleteire utal, hanem a szakemberek munkafeltételeiben történő lényeges elmozdulás szükségességét is jelzi.

A szociális alapszolgáltatások egy részéről a következő információkkal rendelkezünk: Sarkadon működik házi segítségnyújtás, étkeztetést biztosít, falugondnoki szolgálat is megoldott. 11 12

Forrás: Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség NFÜ, Sarkadi kistérség, LHH tervdokumentum és projektcsomag, 2009

21/102

5,0 3,4


A természetben nyújtott szociális ellátások közül fontos kiemelni az adósságkezelési szolgáltatást, amely Sarkadon nem működik.

Sarkadon egy bölcsőde található. Az intézmény összesen 48 kisgyerek ellátására kapott engedélyt, ám 2010 tavaszán 56 gyerek járt az intézménybe, tehát 116%-os kihasználtsággal működött. A településen nem működik családi napközi, így a bölcsődei férőhelyek hiányát más szolgáltatás sem kompenzálja. A gyerekek többsége ellátásokban és ingerekben egyaránt szegény környezetben ’lézeng’ a nyári szünidőben.

A kistérségben összesen négy családsegítő és gyerekjóléti szolgálat működik. Egyetlen szervezet biztosítja Sarkadon kívül másik 7 település ellátását.

7. táblázat: Szolgáltatási helyzetkép – a szolgáltatások Sarkad településre vetített óraszáma (családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások és jegyzői adatlap alapján), 2010 település Sarkad

lakónépesség (fő)

18 év alattiak (fő)

10 702

2 256

családsegítés

gyerekjóléti szolgálat

40,0

40,0

védőnői szolgálat

40,0

házi gyermekorvos

háziorvos

20,0

Szolgáltatások felsorolása: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, tanya-vagy falugondnoki szolgálat, adósságkezelési szolgáltatás, bölcsőde, családi napközi, nyári napközi, nyári étkeztetés, gyerekház, közösségi ház, játszótér, szélessávú internet, nyilvános internet hozzáférés, házi gyermekorvos

Közétkeztetési Intézmény Az intézmény teljes körű szolgáltatásai: • Intézményi étkeztetés • Ételek házhoz szállítása

22/102

20,0


Egészségügyi és szociális ellátás13 A városban 6 felnőtteket ellátó háziorvos, 3 gyerekorvos és 3 fogorvos praktizál, valamint Védőnői hálózat, és 2 gyógyszertár is működik, melyek a felmerülő igényeket kielégítik. Az Önkormányzat célul tűzte ki a Tűdőbeteggondozó és Pulmonológiai szakrendelő fejlesztését és további szakrendelések telepítését. Jelenleg a központi Orvosi Rendelő Épületében 4 szakrendelés működik heti 6, illetve a gyermek-kardiológia szakrendelés, heti 4 órában. Az utóbbi évek egyik jelentős fejlesztése volt Sarkadon a kistérségi járóbeteg-ellátó központ kialakítása, melyre pályázati úton sikerült forrást nyerni. A központ 2011 szeptembere óta fogadja a kistérségi lakosokat. A rendelőintézet 200 szakorvosi és 120 nem szakorvosi órával, 19 szakellátást befogadó, korszerűen felszerelt új rendelővel, 6 szakrendelővel, diagnosztikai háttérrel (RTG, UH, labor) és fizikoterápiás kezelővel, valamint oktató helyiséggel is rendelkezik. A lakosság ellátását egy korszerűen felszerelt 10 ágyas nappali kórház is szolgálja, kiváltva ezzel a drágább, kórházi ellátások egy részét. A fekvőbeteg részleg – mint a neve is mutatja - kizárólag reggel 8.00 és 16.00 között működik, tehát éjszakai ellátásra nincs berendezkedve. A lakosság egészséges életmódra történő nevelése Érdekében Sarkad Város Egészségéért Közalapítványa, valamint a Központi Orvosi Rendelő szűrővizsgálatokat, egészségügyi felvilágosító programokat szervez a felnőtt-és gyermekkorú lakosság körében. A 2002-ben kiépült Sarkadi mentőállomás egy jelentős hiányosságot pótolt a városban, és a kistérségben egyaránt. Sarkad város szociális intézménye – a Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ integrált intézményként működik, a szociális törvény által előírt ellátásokat az évek során az Önkormányzat létrehozta, sőt olyan ellátásokat is működtet, amely számára nem volt kötelező (pl. Idősek Otthona). Jelenleg az Önkormányzat mellett a Belvárosi Református Egyházközösség tart fenn szociális intézményt (Idősek Napközi Otthona, Támogató Szolgálat). Az elmúlt években, a városban és a kistérségben működő civil szervezetek jelentkeztek be szociális alapfeladatok ellátására.

13


23/102


IV.12. SZEGREGÁTUMOK14 Sarkad területén található szegregátum. Ez a terület a Magyar u. – Hajdú u. – Gólya u. – Toldi u. – Szalontai utca által határolt rész, ahol 380 család és 1 244 ember él. A 18 év alattiak száma 450 fő. A jegyző tájékoztatása szerint vezetékes ivóvíz van, de nem minden házba van bevezetve. A csatorna és a vezetékes gáz bizonyos utcákban hiányzik. Az áram mindenhol biztosított, de vannak olyan családok, akiknél kikötötték. A tömegközlekedés elérhető 1 kilométeren belül. A szegregátum szociális és egészségügyi helyzete Sarkad városon belül rosszabb az átlagosnál. A szegregátumban élők körében kiemelten magas a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya. A területen igen magas a rokkantnyugdíjasok száma, és az alacsony komfortfokozat,

illetve

a

rendszertelen

életvitel

miatt

gyakoribbak

a

krónikus

megbetegedések.

IV.13. HELYI MÉDIA • STV Sarkad Televízió: Alapvető feladata a lakosság tájékoztatása a város életéről, az önkormányzat, ill. a Képviselő-testület és szervei munkájáról, a települést érintő kulturális, politikai, gazdasági eseményeiről, a lakosságot érintő közérdekű témákról. Segíti a település múltjának, hagyományainak, kulturális értékeinek közkinccsé tételét, ezáltal a városhoz, a szülőföldhöz való kötődést. Városi audiovizuális dokumentációs tevékenységet lát el. Ennek keretében rögzíti a Képviselő-testület üléseit, és a város más fontosabb eseményeit, ellátja a Sarkad Város honlapjának szerkesztésével, frissítésével kapcsolatos feladatot. • Sarkadi újság, Sarkad város hetilapja A Sarkad Város Ingyenes Közéleti, Információs és Hirdetési Hetilap IX. évfolyamától (1999. január 8.) kezdve Sarkad sajtótörténetben új oldalt nyitott, a városi képvelőtestület kiadásában jelenik meg, új fejléccel (Fazekas László terve), A/3-as nagyságban (315x417 mm), fotó és grafikai illusztrációkkal és dekoratív minőségű papírra nyomtatva hetente 4600 példányban. • Sarkad.hu weblap

14

Forrás: NFÜ honlap – Dokumentumtár: http://www.nfu.hu/doc/1326

24/102


IV.14. KULTÚRA, TURIZMUS A városban rendszeres gyerekprogramok, nyári táborok kerülnek megrendezésre, ám szükség lenne a kulturális programok színesítésére, rendezvények szervezésére, melyek a helyi lakosokon kívül a környező településekről is vonzanának érdeklődőket, Sarkadot kulturális kistérségi központtá tehetné. A helytörténeti gyűjtemény tovább fejlesztése is átgondolásra érdemes, egy akár egy skanzen jellegű kiállítás kialakítása is szóba jöhet. Továbbra is hiányzik egy olyan ,,tér”, ahol nagyobb tömegeket vonzó szabadtéri ünnepségeket, rendezvényeket lehetne, kulturált formában megrendezni. Helyi szinten kiemelkedő vonzerővel bír az Éden-horgásztó. A Vendégház Panzió családias hangulatával várja kedves vendégeit Sarkadon, az Édenhorgásztó közelében. A panzióban 8 db kétágyas szoba található. Minden szobához tartozik fürdőszoba (zuhanyzó + WC) és színes televízió. Van légkondicionált szoba és internet elérés is. A társalgó 30-35 fő befogadására alkalmas. A városban a legfontosabb művelődési intézmények a következők: • Városi Képtár • Márki Sándor Helytörténeti gyűjtemény • Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár A könyvtár a több mint háromezer olvasóval és közel negyvenezer kötettel a kulturális élet központja. A település helyéből adódó hátrányokat az információ gyors megszerzésével igyekeznek leküzdeni. Fejlett informatikai rendszerük van, nincs elérhetetlen dokumentum könyvtárhasználók számára, mely az ODR-en bonyolítható, jól működő könyvtárközi kölcsönzésnek köszönhető. Rendelkeznek Európai Uniós Sarokkal. Alapszolgáltatások: kölcsönzés, olvasóterem használata, helyismereti tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés, tájékoztatás, irodalomkutatás, csoportos foglalkozások: óvodai, általános iskolai és középiskolai tanulócsoportok számára könyvtárhasználati és egyéb

tematikus

foglalkozásokat

szerveznek,

rendezvények:

kiállításokat,

évfordulókhoz kapcsolódó rendezvényeket, író-olvasó találkozókat szerveznek, teret adnak a helyi amatőr művészeknek, internethasználat: kilenc munkaállomás áll az olvasók

rendelkezésére,

melyhez

a

kapcsolódó

(internethasználat, nyomtatás, szkennelés).

25/102

szolgáltatások

díjkötelesek


Mozgókönyvtári ellátás A 2008-óta működő mozgókönyvtári ellátás célja, hogy a nyilvános könyvtári szolgáltatás - utazás nélkül elérhetővé váljon a környező kistelepüléseken élő valamennyi lakos számára. A társult települések könyvtárainak beszerzett dokumentumai a világhálón azonnal elérhetővé válnak, a már meglévő állományt folyamatosan dolgozzák fel. A könyvtár helyt ad: o Márky Sándor Helytörténeti gyűjtemény o Képtár és Kónya emlékszoba

IV.15. EGYHÁZAK, CIVIL SZERVEZETEK A közösségi tudatot a településen 29 működő helyi civil szervezet erősíti. A kistérségben működik a Sarkadi Kistérségi Civil Fórum, mely a működő civil szervezetek munkáját, szakmai információkkal való ellátását hivatott biztosítani. A Fórum keretében a civileket érintő és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos aktuális témákról, forrásszerzési lehetőségekről, pályázatokról tartanak rendszeresen Információs napot, melyen a kistérség területén kívül működő civil szervezetek is nagy számban jelennek meg. A Civil Fórum képviselője a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület elnöke Ungvári Mihály. Helyi egyházak: • adventista gyülekezet • baptista gyülekezet • református gyülekezet • pünkösdi gyülekezet • római katolikus gyülekezet Helyi civil szervezetek: • Lovas és Fogathajtó Szabadidő Sport Klub • Sarkad Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért, Művészetéért Közalapítvány • Sarkadi 1. sz. Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány • Újteleki Iskola Alapítvány • Városi Tűzoltó Egyesület 26/102


• Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Sarkad és Körzete Egyesülete • Sarkad Város Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete • „Sarkadi Középiskoláért” Alapítvány • Cukorbetegek Sarkadi Egyesülete • Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete • Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ Nyugdíjas Egyesület • „Idegennyelv Oktatása” Alapítvány • Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesület Sarkadi Csoportja • Pelikán Asztalitenisz Sportklub • Sarkadi Kinizsi Tenisz Egyesület • Sarkad és Térsége Közbiztonságáért Közalapítvány • Sarkadi Polgárőr Egyesület • Veress Ferenc Polgárőr Egyesület • Sarkadi Horgász Egyesület • Postagalamb Egyesület Sarkad • Sarkadi Városszépítő Egyesület • Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete • Kónya Sándor Kamarakórus Egyesület • Sarkad-Újteleki Református Egyházközség • Sarkad Város Egészségéért Közalapítvány • Sarkadi Kinizsi Labdarugó Egyesület • Habakuk Ifjúsági Társaság • Sarkad-Belvárosi Református Egyházközség • Római Katolikus Plébánia • Magyar Nemzetőrök Világszövetsége Békés Megyei Szervezete • Sarkad Város és Térsége Infrastruktúrájáért Közalapítvány • Környezetért, Egészségért, Sportért Egyesület (KE.S. 2005) • Sarkadi Ipartestület • Cégvezetők és Vállalkozók Sarkadi Egyesülete • Sarkad és térsége Mentőalapítvány

27/102


IV.16. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK • Cigány Programjuk: - Aki tisztaságot teremt a környezetében, azokat szeretnénk egy kirándulással jutalmazni. - Hölgyeknek nőnapra virágot ajándékozni - Május 1-én hagyományőrző csoportok fellépése és ebédosztás a kisebbség részére - Mikulás ajándékozás - Kulturális nap - 20 személyt szeretnénk foglalkoztatni (20-55év), illetve munkát biztosítani számukra - Kisebbségnek klubot szeretnénk vásárolni vagy bérelni - Karácsonyra gyerekeknek szeretnénk szervezni egy „KI MIT TUD” programot • Román A Sarkadi Román Kisebbségi Önkormányzat harmadik ciklusa óta fejti ki tevékenységét. Az önkormányzat tagjai a Sarkadon élő románság tagjaiból kerültek ki. Ezek között találhatunk pedagógust, kereskedőt, nyugdíjast egyaránt. A kisebbségi önkormányzat megalakulásakor fő célul tűzte ki a román nyelv ápolását, az anyaországgal való kapcsolattartás, és az identitás megőrző tevékenységek gyakorlását. Ezért minden évben olyan eseményeket igyekszik szervezni, amely fő célkitűzéseinek megfelel. Ezekre a rendezvényekre egyaránt meghívást kapnak a román ajkúak mellett, a vegyes házasságban élők és a szimpatizánsok is. A kisebbségi önkormányzat e mellett nyitott minden olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a hagyományápoláson túl, a helyi városi közösségi életben való részvételt szorgalmazza, segíti elő.

IV.17. OKTATÁS, SPORT15 Sarkad város óvodájával, két általános iskolájával és középiskolájával – melyhez kollégium is tartozik –oktatási szempontból is kistérségi központ. Ezen kívül minden közoktatási szakszolgálati feladatot ellátnak a városban, így pl. a gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztő felkészítés, stb. A gyermekjóléti alapellátások közül biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás, 15


28/102


48 férőhelyes, központban levő bölcsőde, iskolai napközi és a helyettes szülői hálózat. Az elmúlt években indult, és remélhetőleg folytatódni fog az alapfokú művészeti képzés a településen, melyre nagy igény mutatkozott. A városban egy óvoda működik, mely négy, területileg egymástól elkülönülő tagintézménnyel üzemel, lefedve ezzel a város teljes területének szükségleteit. Az óvoda épületei nagyon régiek, folyamatos felújításra szorulnak, valamennyi telephelye lakásból átalakított, ún. ,,lakásóvoda”. Az óvodába beirtatott gyerekek száma évről évre kevesebb, az óvodai intézmények racionalizáló összevonása, területi átszervezése, korszerűsítése hosszú távon szükségszerű lehet. A központi szociális támogatások miatt azonban a rászoruló családok egyre szívesebben veszik igénybe az óvodáztatási támogatást, így a városon belül egyenlőtlenül megjelenő igénynövekedésre kell számítani. A településen egy önkormányzati fenntartású általános iskola működik két feladat ellátási helyen (Központi Intézmény Kossuth utca 17. sz. alatt, Tagintézmény Gyulai út 17. sz. alatt). Az iskolák felszereltsége, ellátottsága megfelelő, a folyamatos fejlesztés biztosított, az Általános Iskola Központi Intézmény továbbra sem rendelkezik tornateremmel. Az Általános Iskola Központi Intézményében a gyerekek 58 %-a hátrányos helyzetű, az iskolában összevont, és önálló gyógypedagógiai osztályok is működnek. Az iskolában kisebbségi oktatás is folyik. Az Általános Iskola Tagintézményben 384 gyermek tanul, a hátrányos helyzetűek aránya itt is magas, 43 %. Az Általános Iskola Tagintézményébe az Újteleki városrészen élők gyermekei járnak leginkább. Az alapfokú oktatási szinten folyamatosan csökken a gyereklétszám, mely egyrészt a csökkenő születésszám, másrészt annak a következménye, hogy nagy létszámban járatják az iskolás korú gyerekeket más települések intézményeibe, a szélesebb körű szolgáltatás, az oktatás magasabb színvonalának reményében. Sarkadon az Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium gimnáziumi és szakközépiskolai képzést is biztosít. A helyi középfokú oktatásban az alapfokúval ellentétben nem figyelhető meg létszám csökkenés, mely az oktatás színvonalának növekedése, és a kistérségi és határon (nagyszalontai diákok) átnyúló szerepkör kiszélesedésnek köszönhető.

29/102


Az iskolák felszereltsége ellátottsága többnyire megfelelő, azonban Sarkadi Általános Iskola Központi Intézményének továbbra sincs tornaterme. A minőségi kollégiumi elhelyezés megoldódott az elmúlt években, és további igény mutatkozik új férőhelyek létesítésre.

8. táblázat: A közoktatási intézményekbe járó gyermekek létszáma 2001-2007 között

Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Óvodába beíratott gyerekek száma 423 409 386 386 404 369 326

Általános iskolai tanulók száma 1222 1199 1206 1196 1147 1100 1046

Középiskolai tanulók száma gimnáziumi

szakközépiskolai

129 147 171 209 287 247 263

124 154 156 122 113 117 190

A sportolás intézményrendszere, létesítményhálózata nem változott az elmúlt években, egy többcélú kulturális, sportcélokat is szolgáló centrum kialakítása továbbra megfontolandó. Ezt szolgálhatja a közeljövőben tervezett fejlesztések az ipari parkon belül, ahol egy sport és szabadidőközpont kialakítását tervezik. A horgászat, sporthorgászat (mely napjainkban egyre nagyobb tömegeket meghódító szabadidős tevékenysége) kedvelőinek az Éden tó II nyújt lehetőséget, mely beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért célszerű lenne az Éden tó környezetének rekreációs, sportolási, kereskedelmi-szállás stb. lehetőségekkel való tovább bővítése. Nincs a településen, és igény mutatkozik a Fekete-Körös partján egy hivatalos, kiépített szabadstrand kialakítására is.

IV.17.1. AZ EGÉSZSÉGTERV MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK

16

Családsegítő és Gondozási Központ keretében működő pedagógiai szakszolgálat A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmények feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat keretében a városban felvállalható feladatok: • 16

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Sarkad Város Oktatási Intézményeire Vonatkozó Intézkedési Terv, 2004

30/102


Feladata: a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek betöltötte harmadik életévét, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. •

Fejlesztő felkészítés Feladata: azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával

•

Nevelési tanácsadás Feladata: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása,

ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek

rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, tovább az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi •

Logopédiai ellátás Feladata: a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása

Jelenleg a szolgáltatás többségben vizsgálatokra, szűrésekre korlátozódik, iskolaérettségi vizsgálatokra, szakértői vélemények elkészítésére.

Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Az intézmény által végzett közfeladat: szociális alapszolgáltatásokat és gyermejóléti alapellátást nyújtó közintézmény, mely önkormányzati szociláis és gyermekvédelmi közfeladatok ellátásáról gondoskodik. Általános feladatai: •

Családsegítő Szolgálat működtetése

•

Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

•

Helyettes szülői hálózat működtetése

•

Támogató Szolgálat működtetése

31/102


Iskolaegészségügyi Szolgálat A gyermekeket 6-18 éves korig gondozza a védőnői szolgálat. Feladata az oktatási intézmények egészségügyi ellátása a törvények és rendeletek által előírt önálló védőnői kompetenciakörbe tartozó vizsgálatok és módszertani irányelvek szerint. Team munkában dolgozik iskolaorvos, pedagógus és védőnő. A védőnői alaptevékenység a családgondozás, ezen kívül az iskolában végzett egészségnevelő munkával is hozzájárul a gyermekek egészségkultúrájának és egészségmagatartásának alakításához, formálásához.

IV.17.2. SARKAD VÁROS TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Sarkad város önkormányzata az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt szem előtt tartva 2008-ban elkészítette a települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét.

A terv céljai a következők Általános célok A város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzik ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében: •

a beiratkozásnál, felvételinél

•

tanításban, ismeretközvetítésben

•

a gyerekek egyéni fejlesztésében

•

az értékelés gyakorlatában

•

tanulói előmenetelben

•

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

•

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

•

a továbbtanulásban, pályaorientációban

•

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében 32/102


•

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Céljuk az, hogy érvényesüljön a: •

diszkriminációmentesség,

•

szegregációmentesség,

•

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

•

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az

•

integráció biztosítása.

Konkrét célok a város közoktatás-politikai koncepciója alapján Szakmai célok •

A kistérségi tehetséggondozó központ, kistérségi tehetségháló kialakítása

•

A tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerési módjának kidolgozása

•

A bölcsőde – óvoda – iskola együttműködés elmélyítése

•

Utazó gyógypedagógusi hálózat bővítése

•

Logopédiai ellátás bővítése

•

Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás lehetőség szerinti igénybevétele, az IPR bevezetése

•

Pályaorientációs tevékenység megszervezése

Személyi fejlesztési célok •

Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése

•

A pedagógus továbbképzési tervekben az integrációs képzések, kompetencia alapú oktatás, konfliktuskezelés tréningek előtérbe helyezése

•

A kistérségi tehetséggondozó központ, tehetségháló kialakításához szakemberek biztosítása

•

Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára

•

Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)

33/102


Tárgyi feltételek •

Akadálymentesítés a Gyulai úti feladat-ellátási helyen

•

Nyílászárók cseréjének folytatása

•

Vizesblokkok, tetők felújítása, épületgépészeti fölújítás

•

Játszókertek folyamatos fölújítása, karbantartása, KRESZ parkok és tanösvények létesítése

•

A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje

•

Partnerség-építés és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

V.

A TELEPÜLÉSI SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS

V.1.

MÓDSZERTANI LEÍRÁS

Az egészségterv akkor lesz sikeres, ha figyelembe vesszük az érintetteket, illetve azokat, akik befolyásolják a célok megvalósítását, vagy annak a befolyásolásában érdekeltek. A kistérség törekvése és tevékenysége így egy szélesebb társadalmi kontextusba kerülhet értékelésre és a sikeres megvalósítására is nagyobb esélyt kap.

Az egészségterv sikeres megvalósítását szolgálja a készítők felkészítése is a feladatukra, valamint az a széleskörű konzultáció, amit a készítők az érintettekkel folytatnak. Elengedhetetlen ebben a folyamatban a folyamatos együttműködés a megvalósítók és az érintettek között, fontos az elvárások, a vélemények, célok, az igények valamint az önkéntes együttműködésre való hajlandóság feltárása.

Az ilyen jellegű szükségletfelmérésnek mindig az adott színtérhez alkalmazandó módszertana van. A helyi viszonyoknak megfelelően kell a szereplőket kiválasztani, akiktől a megfelelő információt várjuk.

34/102


Ezek a szereplők azok, akik a. valamilyen módon kapcsolatba kerülnek az egészségtervvel Ők a kulcsszemélyek, akik lehetnek: o Belső érintettek: megvalósítók, felelősök, szakemberek, intézményvezetők, képviselők, stb., a helyi viszonyoknak megfelelően o Külső érintettek: lakosok, civil szervezetek, közösségek, helyi intézmények, gazdasági szereplők, egyház, stb. a helyi viszonyoknak megfelelően b. vagy valamilyen módon arra befolyást gyakorolnak (érintettek - célcsoport és környezetük)

Jelentőségük változó, azonban a programok kijelölésénél és a megvalósításnál jelentős figyelmet kell, hogy kapjon a véleményük, a tőlük begyűjtött információ, mivel minden terv csak akkor lehet eredményes, ha a helyi viszonyokra alkalmazott, figyelembe veszi a helyi igényeket és a helyi lehetőségekre támaszkodik a megfelelő szaktudást így alkalmazza. A fenti szereplők lehetnek direkt vagy indirekt hatással a programok megvalósítására, amelyet megfelelő információgyűjtés és elemzés, feldolgozás sikeresen tud alkalmazni. A szakszerűséget két dolog biztosítja: -

a kérdezett személyek tudatosan felépített kiválasztása

-

szakszerű kérdőívek és azok helyes értékelése.

Az alábbi 2 ábra alapján (11-12. ábrák) bemutatjuk a kiválasztott kulcsszemélyek helyét illetve a megvalósítóhoz való viszonyát és a kiválasztás módját, majd a kiválasztott személyek szerepére szeretnénk rámutatni az egészségterv stratégiai koncepciójának kidolgozása szempontjából.

35/102


11 ábra: Kulcsszemélyek kiválasztásának módja

Vizsgálatunk során 30 fő kulcsszemély került megkérdezésre. Olyan közösségi véleményformálókat kérdeztünk meg, akik a település életére nagy rálátással bírnak, valamint különböző szakterületek képviselői, akik beosztásukból, foglalkozásukból adódóan rendszeres kapcsolatban vannak a lakosokkal. A projekt megvalósítói 15 kulcsszemélyt jelöltek ki (fenti ábra belső köre) és kértek fel a kérdéseink megválaszolására, majd az első körben kijelölt személyek mindannyian egy-egy újabb személyt jelöltek ki, akiket ők tartottak érdemesnek arra, hogy kikérdéseinket megválaszolják (fenti ábra külső köre) – ún. „hólabda módszer”-rel. 12 ábra: A kulcsszemélyek egészségterv megvalósításához való viszonya Az interjú alanya milyen szinten képviseli az egészséges életmódot alacsony közepes magas alacsony Az interjú alanya mennyire közepes domináns a településen?

A; D; B1; C; B2; F1; E1

B3; E2; G1; F2; H1; H2; H3; G2; I; J; K L; M; N; O; P; Q; R; S

magas 36/102


A kulcsszemélyeket a szerint is megvizsgáltuk, hogy milyen szinten képviselik az egészséges életmódot és mennyire dominánsak a településen. Ezekről a környezetük objektív megítélése alapján kaptunk képet, az eredményeket a fenti táblázatban szemléltetjük.

A fenti ábra értelmezése Amennyiben a középső mezőben (kék) van a legtöbb megszólított akkor: •

rájuk számíthatunk a megvalósításban

•

releváns a véleményük, valós problémákat fogalmaznak meg

•

igényt tarthatunk az együttműködésükre, mert valamelyik szinten érdekeltek

Az a mező (zöld), amely a középvonaltól jobbra helyezkednek el, megmutatja •

kik azok, akikre leginkább számíthatunk

•

vezéralakok, meghatározók az egészségterv véghezvitelében

•

vagy egy-egy program kulcsszereplői, vezetői lehetnek.

Az a mező (narancssárga és piros), amely balra helyezkedik el, megmutatja, hogy kik azok, akikkel tenni kell valamit programszinten ahhoz, hogy az egészségterv megvalósulhasson (pl. célzott kommunikáció, felkészítő tréning stb.)

A következőkben a felmérések eredményeit foglaljuk össze, melynek alapján, a helyzetképben foglalt tényeket is figyelembe véve, megfogalmaztuk a fő problémákat, amelyek megoldására készült a jelen egészségfejlesztési terv.

37/102


V.2.

KULCSSZEMÉLY KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE

A kulcsszemélyek többsége a 36-45 éves korosztályba sorolható, átlagéletkoruk 41 év (13. ábra). 13 ábra Válaszadók életkor szerinti megoszlása

4% 4% 20%

20%

18-24 éves kor 25-35 éves kor 36-45 éves kor 46-55 éves kor 56-65 éves kor

52%

Kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak, melyek a településen élők életét nehezítő körülmények, problémák. Arra kértük őket, hogy próbálják életkoronként átgondolni, megfogalmazni a problémákat. A válaszokat korcsoportonként, táblázatokban foglaljuk össze.

Főbb egészségi állapoti problémák: - mozgásszervi elváltozás gyenge izomzat miatt (lúdtalp, hanyag tartás, gerincferdülés) - táplálkozási zavarok, túlsúly, elhízás, alultápláltság, anorexia, bulimia - légúti megbetegedések, asztma, - allergia (liszt, tejcukor érzékeny, étel, bőr, légúti), - függőség (hamburger, chips, kóla) - szemészeti problémák, - higiéniai problémák - gyermekkori betegségek - fogszuvasodás, ínysorvadás, - viselkedési zavarok,

0-14 évesek Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: Főbb egészségmagatartási problémák - kevés sport, mozgáshiány - egészségtelen táplálkozás (chips, üdítő, sok édesség) - kevés időt töltenek szabad levegőn - szülők hiányos ismeretei az egészséges életmódról - rossz minták rögzülnek (felnőtt, nagytesó), a megszerzett, kapott ismereteket nem tartják fontosnak beépíteni az életükbe, reklámok nagy hatása - motiváció hiánya - inaktivitás, önértékelési zavarok - ingerszegény

38/102

- több zöldség, gyümölcs alapanyagú étel fogyasztása, gyermekeknek - rendszeresen olyan foglalkozások, melyen megismerkedhetnek az egészséges életmóddal (akár tanórán belül is, új tantárgyként bevezetni) - több sportolási lehetőség, több szabadtéri program biztosítása, tömegsport szervezése a gyerekeknek - játszóterek építése, sportpálya, tornatermek, strand, uszoda, új sportcsarnok létrehozása. - Különböző programokkal, szakkörökkel, játszóházzal kellene segíteni a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltését. - szülők tájékoztatása, családi motiváció erősítése - családi programok, szülőcsoportok patronálása (baba-mama klub, serdülő szülők klubja, természetjáró klub), - életmódtáborok, - szűrővizsgálatok fontosságának


Főbb egészségi állapoti problémák: túlmozgásos figyelemzavarok, magatartászavarok, szorongásos problémák - tetvesség, - pszichés gyengeség.

Főbb egészségi állapoti problémák: - gerincferdülés, tartáshibák - túlsúly, elhízás, alultápláltság, étkezési zavarok - szenvedély betegségek, (drog, cigaretta, alkohol, játékszenvedély) káros szenvedélyek, függőség (számítógép) - allergia - stressz, - depresszív tünetek, mentális problémák, teljesítményzavarok, szorongásos problémák, deviáns megnyilvánulások, nagyobb öngyilkossági hajlam - gyakori fejfájás, - gyomor és hasfájás, emésztőrendszeri és gyomorpanaszok, magas gyomorsav - asthma - szexuális betegségek, - egyéb fiatalkori betegségek

0-14 évesek Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: Főbb egészségmagatartási problémák környezet - szülői passzív dohányzás - haszontalan, káros szabadidő eltöltés, túlzott TV, videojáték

hangsúlyozása - orvos, védőnő tanácsadása szülői értekezleten - gyermeknevelési, egészségnevelési programok szervezése, egészség, egészséges énkép fontosságának hangsúlyozásával - javaslat: a szülőkkel való tartós kapcsolatfelvétel, iskolai szinten

15-18 évesek Főbb egészségmagatartási problémák - egészségtelen táplálkozás (hamburger, energia italok, nincs reggeli stb.), - rendszertelen életmód (alvás-pihenés) - mozgásszegény életmód - keveset vannak levegőn (sokat ülnek a számítógép előtt), - alkohol, dohány általános elfogadottsága, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás - elhanyagolás, szülői; stresszkezelési, konfliktuskezelési technikák nem ismerete; - szexuális felvilágosítás hiánya, korai szexuális élet, korai szülések

39/102

Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: - több zöldség, gyümölcs alapanyagú étel készítése a helyi gimnáziumban tanulók részére (menzán), - egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozások és előadások lehetőleg tanórán is, - sportrendezvények, tornaklubok, szabadtéri programok - programok szervezése – az egészség propagálása (média, újság stb.) - helyes minta mutatás, közösségi programok, komolyabb odafigyelés a család, a szociális szféra és az iskolák részéről - Kortársi pozitív példa megismerése (sportolókkal való találkozás) - túra csoportok szervezése, tömegsport újra népszerűsítése - drog, dohányzás, alkohol ellenes előadások, szexuális felvilágosítások, feszültségcsökkentő terápiák, szülői szerep erősítése, kulturális foglalkozások - szülői felvilágosítás - tájékoztató anyagok, kiadványok, szórólapok „terítése” az egészséges életről - kortárssegítő, önsegítő, személyiségfejlesztő csoportok szervezése; konfliktuskezelési, stresszkezelési technikák elsajátítására, megismerésére tréningek szervezése - szűrések bevezetése


Főbb egészségi állapoti problémák: - elhízás, túlsúly, táplálkozással összefüggő betegségek - gerincbetegségek, tartási rendellenességek, - magas vérnyomás, - stressz - légúti probléma - allergia, - szív-érrendszeri betegségek, - cukorbetegség - szemészeti problémák, - romló fogazat, - daganatos megbetegedések - dohányzás káros mellékhatásai, - alkohol problémák, - fertőző betegségek - személyiségzavarok, pszichés problémák, türelmetlenség, ingerültség, depresszió

Főbb egészségi állapoti problémák: - szív és érrendszeri megbetegedés, - reumatikus betegségek, izületi problémák, porckopások - túlsúly, - gerincbetegség - szemészeti problémák, - romló fogazat - pszichés problémák, szorongás, depresszió, szenvedélybetegség (alkoholizmus, dohányzás), - emésztéssel összefüggő betegségek - klimax (nőknél), - daganatos betegségek,

19-35 évesek Főbb egészségmagatartási problémák - egészségtelen táplálkozás, - kevés mozgás, sportolás hiánya - Rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel hiánya - Stresszes rohanó életmód, pénzhajtás, vagy nemtörődömség - Káros szenvedélyek drog, alkoholfogyasztás, dohányzás, - elhanyagolt higiéniai viszonyok - egészségtudatosság hiánya, bagatellizálása <--> pénz, anyagiak nagyobb hangsúlya; - szűrésekről való kevés információ

Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: - több motiváció az egészséges életmódra - elérhető programok szervezése (aerobik, foci stb.), egészség propagálása, csoportos prevenciós foglalkozások - Ingyenes szűrés szervezése, reklám - olyan szórakozóhely ahol kulturáltan lehet beszélgetni, felnőtteknek játék lehetőség (ping-pong, túra) - pszichológiai tanácsadások, - kulturális elfoglaltságok - felvilágosító beszélgetés szervezése, - a szociális szféra részéről komolyabb segítség (életvezetési tanácsadások, különböző terápiák, stb.) - városi program, rendezvények az egészséges életmóddal kapcsolatban - biztosabb megélhetés biztosítása - munkahelyi tréning, stresszoldás, - problémás alkoholproblémák esetén további megoldásként több létesítmény létrehozása

36-65 évesek Főbb egészségmagatartási problémák - egészségtelen táplálkozás, - mozgásszegény életmód, - túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, szenvedélybetegségek - rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel hiánya - begubózás TV elé, családok elszeparálódása, - szorongás, lehangoltság, pszichés betegségek - rohanás, stresszes élet, - kellő figyelem hiánya önmagukra; egyéni és családi szabadidő eltöltés min. szintje;

40/102

Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: -

több motiváció az egészséges életmódra tájékoztatás Ingyenes szűrés szervezése, reklám családi programok, klubokegyedülállók, egy-egy problémával rendelkező csoportok önsegítő jelleggel pszichiáterek felkeresése, szűrések, tanácsadása nyugodtabb életvitel folytatása, a sportolás hangsúlyozásának felerősítése, a megfelelő és egészséges táplálkozásra való áttérés megerősítése sokkal komolyabb kötelező szűrővizsgálatok előre látható biztos megélhetés szakemberek segítségével betegségük elfogadtatása


36-65 évesek Főbb egészségmagatartási problémák

Főbb egészségi állapoti problémák: - pszichiátriai problémák - kezdődő krónikus betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés, - belgyógyászati megbetegedések

Főbb egészségi állapoti problémák: - szív és érrendszeri megbetegedés, magas vérnyomás, érelmeszesedés - cukorbetegség, - túlsúly - emésztőszervek betegsége, táplálkozási zavarok, székrekedés, - fogazat romlása - mozgásszervi megbetegedések, csontritkulás, ízületi problémák, gerincbántalmak, reumatikus betegségek, - érzékszervek állapotának romlása, károsodása, - prosztata problémák, - daganatos betegségek, - fokozódó krónikus betegségek - lelki problémák, pszichés megbetegedés - pszichiátriai betegségek demencia, depresszió

- konfliktuskezelési technikák ismeretének, használatának alacsony szintje

Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: - konfliktuskezelés, stresszkezelés - háziorvosi kontroll – bizonyos évenkénti vizsgálatok

65 év felettiek Főbb Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: egészségmagatartási problémák - egészségtelen táplálkozás, - kevés mozgás, - sok alkoholfogyasztás, dohányzás - elszeparálódás, elmagányosodás, védtelenség, félénkség, bizalmatlanság, közösségi kapcsolatok leértékelődése - elhanyagolt higiéniás viszonyok, - túlzott gyógyszerfogyasztás - betegségtudat túlerősödése

-

-

-

41/102

több motiváció az egészséges életmódra tájékoztatás a helyes életmódról, homeopátia alkalmazása, tanácsadás Idősek Klubja programkörének színesítése, egészséges életmóddal kapcsolatos programok szervezése Szervezett lehetőségek bővítése idősek játszótere (lsd. Győr), több pad, hogy séta közben pihenni tudjanak, közösségi programok, „segédeszközök vására” megrendezése, egészségügyi és szociális rendszer összehangolása alacsonyabb gyógyszerárak, amivel tudják betegségüket, állapotukat egy megfelelőbb szinten tartani háziorvosok, családgondozók és a rokonság jobb odafigyelése az idősekre, több érzelmi törődés, magasabb nyugdíj elmagányosodás megelőzése, így pszichés állapotuk javulása szemléletváltás ---> idősen is lehet valaki fitt és aktív; kapcsolati háló kiépítésének, működtetésének hangsúlyozása, előadások szervezése az aktív időskorról több szűrővizsgálat pl.: tüdő, szív stb.


Főbb egészségi állapoti problémák: - higiéniai gondokból adódó betegségek, problémák - az újszülött egészségügyi problémákkal jön világra - bőrbetegségek (rüh, tetű) - táplálkozás hiánya, nem megfelelő összetétele miatt kialakuló krónikus vagy akut szervi problémák - fertőzéses megbetegedések, - légúti megbetegedések (asztma) - alkohol problémák - szív- és érrendszeri problémák, - cukorbetegség, - depresszió, agresszió - magas koleszterinszint - orbánc, - TBC

Hátrányos helyzetű lakosságcsoport Fogalmazza meg a megoldási javaslatait: Főbb egészségmagatartási problémák - Elhanyagolt higiéniás viszonyok - Helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód - dohányzás, alkohol, - életvitelben rejlő gondok, passzivitás, - ismeretek hiánya, - a szokások miatt nehezen változtat a hagyományokon - szűréseken való részvétel elhanyagolása, bagatellizálása, - szociális problémák ---> gyógyszerek kiváltásának nehézségei, nem szedés, állapot javulása esetén idő előtti abbahagyása

- tájékoztatás (előadások, szórólapok), programok szervezése - mielőbbi intézményes nevelésbe, oktatásba való bekerülés, - pozitív minta gyermekkortól. - életmód tanácsadások, életvezetési tréningek szervezése, fiatalok egészségnevelése, családok egészségnevelése, családügyi tanácsadás, - elsősegély oktatás, betegség megelőzési tanácsadás - védőnői ill. családgondozói hálózat megerősítése - nagyobb odafigyelést kívánnak ezek a csoportok, több segítségre van szükségük mind anyagi és lelki támogatás területén - munkahelyek teremtése! - szűrések céljainak, hatékonyságának, eredményességének propagálása a célcsoport közvetlen megszólításával, - hivatali segítségnyújtás vagy állami

A lakosság életmódszokásait vizsgálva különböző kérdéseket tettünk fel, melyekre 1-10ig terjedő skálán (ahol 1=legkevésbé jellemző probléma – 10=nagyon jellemző probléma) kellett megjelölni egy-egy probléma súlyosságát. A kérdéseket 11 kérdéscsoportra osztottuk, amelyekkel kapcsolatos eredményeket a következő ábrák szemléltetik.

A táplálkozási szokásokat vizsgáló kérdéskör alapján kiderült, hogy a legnagyobb probléma a fiatalok túlzott egészségtelen élelmiszer (chips, cukros üdítők) fogyasztása. E mellett jelentős problémának értékelték a túlzott só- és gyári ételízesítő fogyasztást is (14. ábra).

42/102


14 ábra

A testmozgás témakörét vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb probléma az, hogy a családok szabadidős tevékenységére a passzivitás jellemző, valamint az aktív, rendszeres testmozgás elterjedését szemléletbeli akadályok is nehezítik (15. ábra). 15 ábra

43/102


A 18 év alatti fiatalok körében igen nagy probléma a dohányzás, ezen kívül jelentős probléma az is, hogy a fiatalok gyakran vannak otthoni környezetükben kitéve passzív dohányzásnak. A kérdéskörben adott válaszok összesítése alapján nem született jobb eredmény az 5,1-es átlagnál (16. ábra). 16 ábra

Bár a település közösségének csak egy kisebb aránya elfogadó a rendszeres alkoholfogyasztó magatartással kapcsolatban, az alkoholfogyasztási szokások - hasonlóan a dohányzási szokásokhoz- mégis igen kedvezőtlen képet mutatnak a felmérésünk alapján. A 18 év alattiak körében gyakori probléma a hétvégi lerészegedés, viszont az alkoholproblémákkal küzdő lakosok nem szívesen fordulnak szakértő segítséghez (17. ábra). 17 ábra

44/102


Sajnálatos módon az is kiderült a vizsgálatunkból, hogy a hétvégi szórakozással kapcsolatos olcsóbb, könnyen beszerezhető drogok is jelen vannak a településen, ami szintén nagy, megoldásra váró probléma (18. ábra). 18 ábra

A sarkadiak lelki egészségét vizsgálva legnagyobb probléma az, hogy a feszültség és a stressz csökkentésének technikái kevéssé ismertek körükben és magas a fiatalok és a felnőttek körében is a szorongás és a magatartászavar aránya, ezeket az eredményeket viszont enyhítheti az a tény, hogy szakértői segítségnyújtás hozzáférhető a településen (19. ábra) 19 ábra

45/102


Jellemző probléma az is, hogy a szűrővizsgálatok kihasználtsága alacsony (elsősorban) a fiatalok körében, viszont nem jelent gondot, hogy nem lenne igény az önsegítő közösségekre (20. ábra). 20 ábra

A családi életre való felkészítés témakörében adott válaszok alapján alig elkülöníthetők a problémák, mivel közel azonos szinten értékelték őket, egyedül a várandós (babát váró) családok felkészítése kapott elfogadható értékelést (21. ábra). 21 ábra

46/102


A felmérésünkben résztvevők kiemelkedően nagy problémának értékelték a túl korán megkezdett szexuális életet (22. ábra). 22 ábra

A balesetek számát nem értékelték nagy gondnak, viszont a laikus elsősegélynyújtás szabályait kevesen ismerik és merik alkalmazni (23. ábra). 23 ábra

Az interjú kérdései közül a „Jellemző a fiatalok túlzott számítógép vagy televízió használata” állításra adtak a válaszadók legnagyobb pontszámot, tehát úgy értékelték, hogy ez okozza a legnagyobb problémát a lakosság életmódszokásait tekintve (24. ábra).

47/102


24 ábra

Az előző ábrákban szemléltetett 11 kérdéscsoport összesített értékelését mutatja be a 25. ábra. Ennek alapján a következő témakör - rangsor született: 1. Szexuális felvilágosítás

8. Illegális drogfogyasztás

2. Egyéb szokások

9. A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok

3. Dohányzási szokások 4. Családi életre való felkészítés

10. Krónikus betegségek

5. Alkoholfogyasztási szokások

11. Baleset megelőzés, elsősegély

6. Lelki egészség 7. Egészséges táplálkozás, energiaegyensúly 25 ábra

48/102


Összefoglalva a kapott eredményeket, fő probléma a település lakosságát illetően, hogy a fiatalok hasznos szabadidős tevékenységek híján túl sokat számítógépeznek és TV-t néznek, ezen kívül a családi minta sem ad megfelelő ösztönzést arra, hogy egészséges életmódot folytassanak, többen közülük rendszeresen fogyasztanak alkoholt és dohányoznak is, valamint a drog használat is megjelent a településen. Közösségi programok szervezésével megoldást látnak a megkérdezett kulcsszemélyek ezen problémakör kezelésére.

V.3.

ÉRINTETTEK KÉRDŐÍVEINEK ÉRTÉKELÉSE

A kulcsszemély interjún kívül felmérést végeztünk az érintettek (célcsoport és környezete) körében is. Ezekben a kérdőívekben arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy: -

Melyek azok a tényezők, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolni tudják az egészségfejlesztési tevékenységeket.

-

Milyen a pedagógusok és a szülők véleménye az egészségnevelésről és miben látják a megoldásokat.

Ennek érdekében három kérdőíves felmérés készült: -

megkérdeztük a diákokat a szokásaikról, tudakozódtunk az egészséggel kapcsolatos elképzeléseikről

Mivel a gyermekek, mint célcsoport szempontjából leginkább a pedagógusok és a szülők a meghatározók, ezért -

megkérdeztük a pedagógusokat

-

valamint a szülőket is megkérdeztünk az egészségnevelésről és a véleményüket kértük az alkalmazható programokkal kapcsolatban.

V.3.1. PEDAGÓGUSOK KÉRDŐÍVEINEK ÉRTÉKELÉSE Az iskola dolgozói közül 50 fő vett részt a felmérésünkben. A válaszadók 100%-a szerint fontos az iskolában egészségneveléssel foglalkozni. Úgy gondolják, hogy a gyermekeknek az egészségesebb életmód elsajátításához főképp táplálkozási programokra, sportnapokra és egészségnapokra van szüksége (26. ábra).

49/102


26 ábra Ön szerint mire van szüksége a fiataloknak az egészségesebb életmód elsajátításához?

internet 3%

tájékoztatő szakkör anyag 8% 7%

táplálkozási programok 17%

kreativitást fejlesztő programok 9%

életvezetési tanácsadás 13%

egészségna p 14% interaktív programok 4%

elsősegély programok sportnapok 10% 15%

Prevenciós programok közül a testmozgást népszerűsítő és a lelki egészségvédelmi programokat tartják legfontosabbnak (27. ábra). E kérdésünkhöz egyéb javaslatuk volt még a higiéniai ismeretek fejlesztése és az önismeret, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió kezelése. 27 ábra

Nagyrészt önálló egészségtan tantárgyként, és szabadidős programokkal javasolnák legtöbben fejleszteni az iskolai egészségnevelési tevékenységet (28. ábra). A gyermekeket egészségtudatosabb életmódjára felkészítő munkájukban leginkább a védőnői tanácsadás és a

50/102


szülő és pedagógus közötti kapcsolat fejlesztése lenne segítségükre, ezen kívül sokat segítenének még a versenyek, vetélkedők anyagai és az iskolaorvosi tanácsadás is. (29. ábra) 28 ábra

29 ábra Mi segítene Önnek a munkája során annak érdekében, hogy a gyermekek minél inkább egészségtudatosabb életmódot folytassanak?

Milyen módon javasolná fejleszteni az egészségnevelési tevékenységet az iskolában? szabadidős programok ban 29%

tanórán belül tantárgyba építve 25%

versenyek, vetélkedők anyagai 13% internetes játékok 6%

szakkör formájában 16%

önálló egészségta n tantárgykén t 30%

szülő és internetes felületfejlesztés pedagógus közötti 1% interaktív kapcsolat játékok fejlesztése 6% 14% saját tudásszint növelése 9% módszertani anyagok 9%

szóróanyagok 7%

iskolaorvosi tanácsadás 11%

külső előadó 10% védőnői tanácsadás 14%

A pedagógusok úgy látják, hogy fontosabb a szülők példamutatása a saját maguk példamutatásánál. 1-10-ig terjedő skálán (ahol 1= legkevésbé fontos – 10= legfontosabb) 10 pontot adtak a szülői példamutatás fontosságára (30. ábra). 30 ábra Jelölje, hogy mennyire fontos a szülő és a pedagógus példamutatása! 10,0 10,0 9,9 9,9

9,8

9,8 9,8 9,7

Pedagógus

Szülők

Az alábbi válaszokat adták arra a kérdésre, hogy hogyan/mivel tudnának a leírtakban segíteni: •

Szokásrendszer kialakításával. Prevenciós programokban való részvétellel.

•

Alsós tanítóként próbálom az egyes tárgyakba beépíteni, teljes osztálylétszámmal aktívan részt venni a programokon, versenyeken iskolánk védőnőjét lehetőséghez

51/102


mérten hívom az osztályhoz különböző témákban tart órát pl. mentálhigiéné, elsősegélynyújtás... stb. •

Oktatómunkámmal, programokon való részvétel.

•

Prevenciós programokon való részvétel, sportfoglalkozásokban való részvétel, egészséges életmódra nevelés.

•

Példamutatás. A tanórába beillesztve, a témák körbejárása, ehhez kapcsolódó feladatok kiadása pl.: plakát készítés.

•

Aktív részvétellel.

•

Környezetismeret óra szakkör.

•

A mindennapokba, minden órán az aktuális problémákról beszélni.

•

Napi munkánk során folyamatosan igyekszünk egészségnevelő munkát is végezni.

•

Mindennapi munkánk során végzünk egészségnevelési munkát. Programokon részt veszünk.

•

A programok lebonyolításában, szervezésben részt vennék.

•

Részt vehetek a különböző programok szervezésében, lebonyolításában.

•

Rendszeres önképzés, még hatékonyabb kapcsolattartás a környezettel.

•

Versenyek, előadások szervezése.

•

Sportvetélkedő szervezésével.

•

Egészséges életmód programok szervezése.

Egyéb javaslataik voltak: •

Munkám során nagyon sok ápolatlan, kulturálatlan (étkezési kultúrára gondolok) gyermekkel találkozom, ezért ezt a témát is kiemelten fontosnak tartom. Ha a jövő tanévtől újra bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés, az egészségnevelési programot be lehetne építeni tudatosabb formában.

•

Szükség lenne szakkörökre, illetve akár önálló tantárgyként is működhetne a fent említett témákról kevés a gyermekek és a szülők tudása, ezekhez itt az iskolában kell a gyermekeket eljuttatni.

•

Fontosnak tartom a higiéniát, ápoltságot, amire jobban oda kellene figyelni. Szabadidejükben sportoljanak, mozogjanak többet a gyerekek, mert eléggé ingerhiányos környezetben élnek.

•

Szakemberek bevonása. 52/102


•

Először a szülővel kellene leülni és elmagyarázni az egészséges nevelést, a tisztaság fontosságát.

V.3.2. SZÜLŐI KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE Fontosnak tartottuk a szülőket is megkérdezni az oktatási intézmények egészségnevelési tevékenységével kapcsolatban. Felmérésünkben 45 fő vett részt. Mindannyian úgy gondolták, hogy fontos az iskolákban egészségneveléssel foglalkozni Szerintük a gyermekeik egészségesebb életéhez táplálkozási programokra, sportnapokra és egészségnapokra lenne szükség leginkább (31. ábra) 31 ábra Ön szerint mire van szüksége a fiataloknak az egészségesebb életmód elsajátításához? szakkör 8%

tájékoztatő anyag 7%

internet 2% kreativitást fejlesztő programok 8%

táplálkozási programok 17%

életvezetési tanácsadás 12%

egészségna p 16% interaktív programok 2%

sportnapok 17%

elsősegély programok 11%

A szülők a prevenciós programok közül az egészséges táplálkozást és testmozgást népszerűsítő programokat tartják legfontosabbnak (32. ábra). E kérdésünkhöz egyéb javaslatuk volt még a hitre nevelés.

53/102


32 ábra

Az iskola egészségnevelési tevékenységének fejlesztését vizsgálva az önálló egészségtan tantárgy bevezetését és a tanórán belül, tantárgyba épített fejlesztést látják legjobb megoldásnak (33. ábra). 33 ábra Milyen módon javasolná fejleszteni az egészségnevelési tevékenységet az iskolában? szabadidős programokb an 18%

tanórán belül tantárgyba építve 31%

szakkör formájában 16% önálló egészségta n tantárgykén t 35%

Arra kértük a kitöltőket, hogy jelöljék be, mi segítené őket a gyermeknevelés során annak érdekében, hogy a gyermekeket minél inkább egészségtudatos életmódra tuják nevelni. E szerint számukra a legjobb segítség a védőnői és iskolaorvosi tanácsadás, a szülő és pedagógus közötti kapcsolat fejlesztése, valamint a saját tudásszint növelése lenne (34. ábra).

54/102


34 ábra Mi segítene Önnek a gyermeknevelés során annak érdekében, hogy a gyermekek minél inkább egészségtudatosabb életmódot folytassanak?

versenyek, vetélkedők anyagai 11% internetes játékok 0%

internetes felületfejlesz interaktív tés játékok 5% 3%

szóróanyag ok 8%

saját tudásszint növelése 13% szülő és pedagógus közötti kapcsolat fejlesztése 15% külső előadó 7%

iskolaorvosi tanácsadás 19%

védőnői tanácsadás 19%

A pedagógusokkal megegyező állásponton vannak, tehát fontosabbnak tartják a saját példamutatásukat a pedagógusok példamutatásánál. 1-10-ig terjedő skálán (ahol 1= legkevésbé fontos – 10= legfontosabb) 10 pontot adtak a szülői példamutatás fontosságára (35. ábra). 35 ábra Jelölje, hogy mennyire fontos a szülő és a pedagógus példamutatása! 10,0 10,0 9,9 9,8

9,8

9,7 9,6

Pedagógus

Szülők

Az alábbi válaszokat adták arra a kérdésre, hogy hogyan/mivel tudnának a leírtakban segíteni: •

Sport és egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása.

•

Sokat beszélgetni és sok időt tölteni a gyermekemmel. Meghallgatni, hogy tudjam, mi van a szívében. Ez segít abban, hogy felismerjem a szükségleteit. Közös munka, 55/102


közös étkezések, és közös kikapcsolódás. Minél szorosabb a családi kötelék, annál nagyobb a biztonsága. •

Gyermekeinkkel otthon is foglalkozni. Sport és egyéb felvilágosítás.

•

Minimális anyagi forma. Otthoni gyakorlás. Maximálisan támogatni mindenben.

•

Beszélgetésekkel az iskolában elhangzottakkal és a felmerülő problémákkal kapcsolatban. A gyerekem figyelmének felhívásával az egészségnevelési programok fontosságára. Aktív részvételemmel az egyes programokban.

•

Megpróbálom a gyermekemet egészséges életmódra nevelni és jó lenne, ha minden szülő így gondolkodna.

•

Rendszeresen járjanak iskolába.

•

Aktívan részt vennék gyermekem egészséges életmódját, nevelését célzó programokon.

•

Beszélgetések otthon a gyerekkel az egészséges életmódról és a helytelen életmód veszélyeiről.

•

Anyagi és tudásbeli lehetőségekhez mérten maximális segítség (versenyre felkészítés)

•

Olvasásban és tudásban.

•

Oda figyelés a gyerekekre, időt szánni rájuk és meghallgatni őket.

•

Szeretetre nevelés. Mások elfogadására nevelés - empátia. Határozottság, egyéniség erősítése.

•

Példamutatás, könyvek beszerzése, internet biztosítása. Beszélgetés a gyermekkel.

Egyéb javaslataik voltak: •

Motiválni a gyermekeket arra, hogy tudatosan, egészségesen éljenek, iskolai büfében túlsúlyban legyen az egészséges táplálék.

•

Gyermekeinket a tiszta, rendes egészséges beszédre tanítani. Ne káromkodjanak, és ne beszéljenek csúnyán és trágárul. A valódi hitre nevelésre tanítani.

•

Fontos lenne az alapvető életvezetési stratégiák, problémák megoldási módjait megtanítani. Nemcsak saját életét, hanem később a saját gyermekét is képes legyen irányítani, a helyi sajátosságokat figyelembe véve.

•

Egészségesek legyenek és egészségesen táplálkozzanak.

•

Csapatversenyek iskolai szinten rendszeres időközönként. Szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözni gyermekeinket. 56/102


•

Oktató filmek vetítése, amely elborzasztja a gyerekeket és megmutatja a káros életvitel hatását. Pl. dohányzás, kábítószer, túlsúly, szexualitás

•

Az iskolába olyan oktató filmeket vetíteni, amely a káros életvitel következményeit mutatja be pl. dohányzás, kábítószer, túlsúly, szexualitás.

•

A különböző felvilágosítás pl. szexuális legyen koedukált és az értelmi szintjüknek megfelelő. Az oktató legyen roppant nyitott és kreatív.

•

Egészségesen táplálkozás.

•

Szabadidő foglalkoztatás. Szigorúságot a gyerekeknek.

•

Több sportolási lehetőség kellene az iskolába.

•

Szeretetre nevelés. Mások elfogadására nevelés - empátia. Határozottság, egyéniség erősítése. Mindezt otthon és az iskolában is igyekezni megvalósítani.

V.3.3. DIÁK KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE A célcsoport problémáinak a megítéléséhez a diákok véleményét gyűjtöttük össze. Az általános iskolások köréből két korosztályt vizsgáltunk, a 7-10 évesek és a 11-14 évesek korosztályát, 70 fő válaszolt kérdéseinkre, valamint megkérdeztük a középiskolásokat is, közülük 87 fő töltötte ki kérdőívünket.

A beérkezett 157 kitöltött kérdőív összesítését az alábbiak szerint foglaltuk össze. •

A kitöltők jellemzői és véleményük az egészséges életmódról.

•

Megkértük őket, hogy jellemezzék a rájuk jellemző életmódtényezőket.

•

Véleményüket kértük, hogy az iskolában mennyire élnek egészségesen?

•

Milyen programokra van szükségük a fiataloknak? Mivel töltik legszívesebben a szabadidejüket, milyen programoknak örülnének és szerintük mi a fontos az egészséghez?

A válaszokat az alábbiakban részletezzük.

A kitöltők jellemzői és véleményük az egészséges életmódról. A következő ábrákon szemléltetjük a válaszadók kor szerinti (36. ábra) és nemek szerinti megoszlását (37. ábra). A 16-18 éves korosztályból töltötték ki legtöbben a kérdőíveket, kb. egyharmaduk lány.

57/102


36 ábra

37 ábra

Válaszadók korcsoport szerinti megoszlása

Válaszadók nemek szerinti megoszlása

7-10 éves 15%

16-18 éves 56%

fiú 32%

11-14 éves 29%

lány 68%

összes válaszadó

összes válaszadó

A nemek szerinti megoszlás aránya közel megegyezik a 7-10 éves és a 11-14 éves korcsoportnál, a 16-18 éves korcsoportból a válaszadók negyede volt fiú (38-40. ábrák). 38 ábra

39 ábra



fiú 41%

fiú 42%

lány 59%

lány 58%

7-10 éves korúak

11-14 éves korúak 40 ábra Válaszadók nemek szerinti megoszlása

fiú 25%

lány 75%

16-18 éves korúak 58/102


Rákérdeztünk arra, hogy szerintük mit jelent egészségesen élni, amire a következő típusú válaszokat kaptuk: •

Nem leszünk betegek, nincsenek betegségeink.

•

Egészséges táplálkozás

•

Mértékkel evés, kevés chips, rendszeres étkezés, kevés édesség fogyasztás

•

Rendszeres mozgás, sok sport

•

Rendszeres és megfelelő mennyiségű gyümölcs, zöldség fogyasztás

•

Sok vitamint kell fogyasztani.

•

Kevés stressz

•

Tisztán tartani magunkat, fogmosás, fürdés

•

Friss levegőt szívni

•

Nem szemetelünk

•

Kiegyensúlyozott életmód

•

Nem szabad dohányozni, és alkoholt inni. 41 ábra Szerinted mit jelent egészségesen élni? stresszment es tiszta mindennapo környezet k elegendő 1% 2% alvás betegségek gyors kezelése 0%

2%

alkohol mellőzése 9% dohányzás mellőzése 13%

drogok kerülése 8%

odafigyelés az étkezésre 30%

egészséges (nem beteg) 3%

rendszerese n sport 32%

16-18 éves korúak válaszai

59/102


Megkértük őket, hogy jellemeznék a rájuk jellemző életmódtényezőket. Az életmódjukat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az alsósok kicsivel több, mint negyede, a felsősöknek és a középiskolásoknak pedig már a 34-38%-a naponta fogyaszt édességet. Míg az alsósokra nem annyira jellemző, addig a felsősöknek a 38%-a általában nem reggelizik, ez az arány azonban a középiskolásoknál visszaesik 21%-ra. Örvendetes az is, hogy az alsósok negyede, a felsősöknek már mintegy fele, a középiskolásoknak pedig közel kétharmada hetente 2-3-szor sportol, a felsősök közel fele, a középiskolásoknak pedig több mint fele naponta fogyaszt gyümölcsöt és hétvégén együtt ebédel a családjuk. Az is szintén figyelmet érdemel, hogy az alsósoknak csak alig negyede állította magáról, hogy hétvégén együtt ebédel a családjuk. Az életkor előrehaladtával egyre többen fogyasztanak alkoholt és egyre többen dohányoznak. (42-44. ábrák) 42 ábra

7-10 éves korúak 43 ábra

11-14 éves korúak 60/102


44 ábra

16-18 éves korúak Arra a kérdésre, hogy „szerinted az általános iskolában egészségesen éltek-e” 23-an válaszoltak úgy, hogy igen és 20-an, hogy nem. Igen válaszra, indokok voltak:

Nem válaszra, indokok voltak:

•

Igen, mert gyümölcsöt kapunk.

•

Igen, mert változatos étkezést

Nem, mert sok egészségtelen áru van a büfében.

•

biztosítanak. •

•

Nem, mert többen cigiznek az iskola területén belül

Igen, mert rendszeresen eszünk.

45 ábra Szerinted mennyire élnek egészségesen a környezetedben?

eléggé 26%

semenny ire 41%

közepes en 33%

16-18 éves korúak válaszai 61/102


Igen negatív eredményt mutat a 45. ábra, amely szemléletei, hogy a középiskolás korosztály többsége úgy gondolja, hogy a környezetükben élül egyáltalán nem élnek egészségesen.

Milyen programokra van szükségük a fiataloknak? Mivel töltik legszívesebben a szabadidejüket, milyen programoknak örülnének és szerintük mi a fontos az egészséghez? Programjavaslataik Megkérdeztük, hogy nekik milyen programokra lenne szükségük, amit az alábbi ábrán szemléltetünk. Az „egyéb” kategóriához a focit, az úszótanfolyamot, internetet és a kirándulást írták be a kitöltők. Ebben a kérdésben nagyjából megegyezett mindhárom korcsoport véleménye, a sportnapokról tartották legtöbben azt, hogy szüksége van a rá a fiataloknak. (46-49. ábra)

46 ábra Szerinted milyen programra van szüksége a fiataloknak?

egyéb 6%

sportnapo k 30%

ifjúsági tábor 21%

diáknapok 23%

kultúrális programo k 8% kreativitás t fejlesztő programo k 12%

összes válaszadó

62/102


47 ábra

48 ábra Szerinted milyen programra van szüksége a fiataloknak

Szerinted milyen programra van szüksége a fiataloknak egyéb 12% ifjúsági tábor 19% diáknap kreativit ok ást 14% fejlesztő program ok

ifjúsági egyéb 2% tábor 23%

sportna pok 38%

diáknap ok 17%

kultúráli s program ok 7%

7-10 éves korúak

kreativit ást fejlesztő progra mok 17%

sportna pok 30%

kultúráli s progra mok 11%

11-14 éves korúak 49 ábra

Szerinted milyen programra van szüksége a fiataloknak?

egyéb 7%

sportnapo k 28%

ifjúsági tábor 21%

diáknapok 25%

kreativitás t fejlesztő programo k 11%

kultúrális programo k 8%

16-18 éves korúak

Életmódszokásaikról is szerettünk volna felvilágosítást kapni, ezért a szabadidős elfoglaltságukra is rákérdeztünk. A középiskolások válaszaiból az látható, hogy legtöbbjük szabadidejét a zene és az internet köti le, de emellett sokat szórakoznak és sportolnak is. A felsős válaszok összesítéséből az mutatkozik meg, hogy legtöbbjük játékkal, internettel és TV nézéssel tölti szabadidejét. Az alsós korosztálynál kedvezőbb a helyzet, mivel a sport megelőzi az internetet és a TV nézést is (50-52. ábra).

63/102


50 ábra

51 ábra

Mivel töltöd szabadidődet legszívesebben?

Mivel töltöd szabadidődet legszívesebben?

szórakoz ás egyéb 3% 7%

szórakoz egyéb ás 0% 10%

sport 17% mozi 2% játék 21%

internet 12%

internet 17%

sport 15%

tv 14%

mozi 1%

zene 12%

tv 17%

játék 18%

olvasás 12%

olvasás 8%

7-10 éves korúak

zene 14%

11-14 éves korúak 52 ábra Mivel töltöd szabadidődet legszívesebben?

szórakozá s 18%

egyéb 5%

internet 19%

tv 10%

sport 13% mozi 5% játék 5% olvasás 6%

zene 19%

16-18 éves korúak

Nyitott kérdésünkre adott válaszaikban azt is leírták, hogy szerintük mi a legfontosabb az egészséghez. A válaszaik a következő csoportokba sorolhatók: •

Táplálkozás témakör: o egészséges táplálkozás: 16 válasz, o rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás: 5 válasz, o rendszeres gyümölcsfogyasztás: 4 válasz, o sok vitamin, 2 válasz o változatos étrend: 2 válasz, 64/102


o elegendő vízivás: 2 válasz, o rendszeres táplálkozás: 2 válasz, o ne fogyasszunk sok édességet: 2 válasz, o mértékkel együnk: 1 válasz, o elegendő mennyiségű étel: 1 válasz, o nem eszek össze-vissza mindent: 1 válasz, o ne együnk egészségtelen dolgokat és zsíros ételeket: 1 válasz, o sportoláshoz igazodó táplálkozás: 1 válasz •

Testmozgás témakör: o mozgás: 11 válasz, o sport: 15 válasz,

•

Egyéb megállapítások: o megfelelő minőségű és mennyiségű alvás: 2 válasz, o meg ne betegedjünk 1 válasz, o nem dohányzom és nem iszom alkoholt 1 válasz.

A középiskolások közel ¾-e szerint legfontosabb a sport és az egészséges táplálkozás az egészséghez (53. ábra). 53 ábra Szerinted mi a legfontosabb az egészséghez?

akaraterő elegendő 1% alvás stressz 2% tiszta környezet 5%

család 1% egszséges életmód 3%

mentes életmód 3%

pozitív hozzáállás 4%

sport 40%

káros szenvedélyek elhagyása 7%

odafigyelés az étkezésre 34%

16-18 éves korúak válaszai 65/102


„Milyen programoknak örülnél?” kérdésünkre a következőket írták válaszul. Testmozgás témakör: •

Sportnap: 10 válasz,

•

Sport rendezvény, program: 10 válasz,

•

Egyéb konkrét sport programok: biciklitúra - 3 válasz, tenisz - 2 válasz, sportkör - 2 válasz, atlétika - 1 válasz, karate - 1 válasz, foci - 1 válasz, gyógytestnevelés és testnevelés - 1 válasz, minimum havi 1szer séta - 1 válasz,

Táplálkozás témakör: •

gyümölcs kóstolás: 5 válasz,

•

étkezés: 1 válasz,

•

saláta fesztivál: 4 válasz,

•

kenyér kóstoló: 1 válasz,

Kreatív hobbi, művészetek témakör: •

gyümölcs szobrászat: 3 válasz,

•

kézműves szakkör: 1 válasz,

•

rajzszakkör: 3 válasz,

•

zenei programok: 1 válasz,

•

elsősegélynyújtás: 11 válasz,

•

vöröskereszt programok: 1 válasz,

•

kirándulás, tábor: 4 válasz,

•

több szakkör: 1 válasz,

•

csecsemőgondozás: 3 válasz,

•

számítástechnika szakkör: 1 válasz.

•

az alsósoknak több buli: 1 válasz,

Egyéb:

54 ábra Mi segítene Neked abban, hogy egészségesebben tudj élni?

33

30

30

25 20 15 11 7 1

66/102

eü b or s

ye

jo bb

és

gy

le g b ób

16-18 éves korúak válaszai

el lá tá s

en in d ab

ás al v b

1

n

tö b

k, sp

or t)

ő

ob b

(é te le

ak

ar

at er

ás lko z

ol cs

ég es zs eg és

na gy

eb

b

ze ti ye kö rn

ha

tá pl á

lt o zt at na

v) s

tí v

vá

,p as s

zí

tu do m t( ak él e en te s m

i

or t

ne m

sp üs t ny f do há

m m

2

km

2

so

3

0

és

7

te le z

5

kö

7

ta tá s

10

ok

10

se

Válaszok száma

35

1


Az 53. ábra összecseng az 54. ábrával mivel legnagyobb arányban a sportot és az egészséges táplálkozást jelölték be, mint egészségük megőrzéséhez nyújtott legnagyobb segítséget.

Az érintettek kérdőíveinek válaszait összefoglalva megállapíthatjuk, hogy elsősorban a lelki egészségük, másodsorban pedig a táplálkozásuk, rendszeres testmozgási szokásaik és káros életmódszokásaik (dohányzás, alkoholfogyasztás) területén jelentkeznek a legégetőbb problémák. Ezek kezelése feltétlenül indokolt az általános és középiskolás korosztály körében.

VI.

PROBLÉMÁK MEGHATÁROZÁSA A FENTIEK ALAPJÁN

Kis forrásigényű és helyi szinten jól kezelhető problémák (van kompetencia, forrás) -

Szakemberek és civil szervezetek közötti párbeszéd kialakítása, összefogás erősítése

-

Civil szervezetek közötti folyamatos tapasztalatcsere kialakítása

Helyi szinten megoldható, amennyiben van rá forrás -

Prevenciós programok szervezése

-

Alapfeltételek javítása

-

Épített és természeti környezet fejlesztése

Kis forrásigényű, de helyi szinten rosszul kezelhető problémák -

családi nehézségek

-

az egészséges életmód, mint igény megjelenítése

-

a hátrányos helyzetű családok helyzetének megkönnyítése

-

a nem megfelelő egészségkultúra befolyásolása pozitív irányba

Nagy forrásigényű, de helyi szinten rosszul kezelhető problémák: -

Túlterhelt alapellátás, szakellátás hiánya

-

Az érintett családok szociális helyzetének javítása

-

Munkanélküliség

-

Az egészség, mint érték fogalmának társadalmi elismertsége

-

Társadalmi támogatottság elnyerése

-

A térség gazdasági helyzetének jobbá tétele

A problémákat ok-okozati viszonyba rendeztük és a következő problémafát készítettük el. 67/102


SARKADON ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGE NEM MEGFELELŐ

PROBLÉMAFA

Rossz szociális helyzet

Túlterhelt alapellátás,

1. okhoz vezető állapot Hiányos szakellátás Nincs kellő prevenciós tevékenység, egészségterv

2. okhoz vezető adottságok A szociális támogató rendszer nem kellő működése. Romló gazdasági helyzet

1. okhoz vezető tény Nincs elegendő szakember, nincs kellő összefogás az érintett szakemberek között

Nincs kellő program és motiváció arra, hogy az egészséges szemlélet kialakuljon

Egészséges életmódra való igény és ismeret hiánya, közösségi szellem hiánya, rossz közhangulat

Rossz egészségi állapot és nem megfelelő életkörülmények

A létbizonytalanság miatt rossz helyzet

1. okhoz vezető helyzet Sok a támogatásra szoruló, túlélni akaró, akinek nem fontos az egészség

2. okhoz vezető tény Munkanélküliség, iskolázatlanság, kisebbség nagy aránya

A fiatalok egészségmagatartása

2.okhoz vezető helyzet Nincs kistérségi, városi ifjúságpolitika

1. okhoz vezető körülmények Károsító pszichoszociális környezet

68/102

Egészséges életfeltételek és ismeretek hiánya

Az életmód programok nem kellően hatékonyak

1. okhoz vezető helyzet Nincs összefogás és központi szervezésben egészség program (táplálkozás, mozgás, egészségnap. Dohányzás, alkohol megelőzés)

2. okhoz vezető helyzet Nincs kellő számú ifjúsági program, csoport, nincs húzóerő, illetve rossz a húzóerő

2. okhoz vezető helyzet Nincs kellő feltétel az egészséges életmódhoz

2. okhoz vezető helyzet Közösségi programok hiánya, lelki egészség támogató környezet

1.okhoz vezető helyzet Általános ismeret és tájékozottság hiánya, nincs kellő egészségkommunikáció

„Három lépcsős barboncás-bábterápia" Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1

VII. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI VII.1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az egészségterv első lépése minden esetben a küldetés megfogalmazása (újragondolása vagy megerősítése). Ezen küldetés ugyanis meghatározza az információk rendező elvét, valamint a problémák megfelelő csoportosításához iránymutatást ad. A szükségletfelmérés során a begyűjtött információkból meghatározzuk a felmerülő problémákat, s mindezt második lépésként ok-okozati összefüggésbe csoportosítjuk. Ez a rendszerezés és tudatos átgondolás vezet el az általános célok elsődleges megfogalmazásához (problémafa - célfa). A harmadik lépésben az így rendszerezett problémákat összevetjük a külső és belső különböző tényezőkkel. Ezzel az elemzéssel tudjuk meghatározni az ún. releváns döntési kritériumokat, amelyen belül a meglevő problémák megoldására, a helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve megoldást kereshetünk.(SWOT analízis – releváns döntési kritériumok). Ez ad megfelelő kontrollt továbbá arra is, hogy a megfogalmazott problémák közül melyekre találhatunk megoldást, melyek azok az irányvonalak, ahol hatékonyan és reálisan tervezhetjük a „beavatkozást”. Mindezek elvégzése után, negyedik lépésként, azért van szükség a logikai keretmátrix eszközrendszerének a használatához, mert ez arra ad útmutatót, hogy konkrétan milyen területeken lehet hatékony és mérhető programokkal megfelelő eredményeket elérni. A logikai keretrendszer ad továbbá lehetőséget arra is, hogy elemezzük a tervezett programokat (melyek a kitűzött célok megvalósításához mutatnak irányt) a fenntarthatóság szempontjából, valamint választ kapunk arra (meghatározzuk), hogy milyen indikátorokat használhatunk az eredményesség mérésére. A település egészségtervének az elkészítését a fenti eszközrendszerrel végeztük el. Első lépésként megfogalmaztuk a küldetést (újragondoltuk). Második lépésként a problémafából célfát alkottunk. Harmadik lépésként elvégeztük a SWOT analízist. Negyedik lépésként elkészítettük a logikai keretmátrixot. Ezen fejezet további pontjaiban ezt ismertetjük, és ennek ismeretében fogalmazzuk meg a városra vonatkozó egészségtervet.

69/102


SARKADON ÉLŐ EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

VII.2. CÉLFA

Alapellátás és járóbetegellátás minőségének fejlesztése

Az egészségügyi ellátásban növelni kell a prevenciós szolgáltatásokat

Erős és jól szervezett szociális és foglalkozáspolitika kialakítása

Munkanélküliség szervezett csökkentése, fejlesztési terv készítése és megvalósítása

Szakemberek számának növelése, együttműködések, egészségterv készítése

Egészséges életmód programok szervezése, az ehhez szükséges támogató környezet kialakítása

Egészséges életmódra való igény felkeltése, ismeretterjesztés, szemléletformálás

Egészségi állapot javítása, a gyógyító-megelőző helyi tevékenység fokozása

Közmédiában népszerűsíteni az egészséges életmódot

Szociális háló erősítése, gazdasági élénkítés

Fiatalok egészségtudatos magatartásának a tudatos kialakítása

Egészséges életmóddal való ismeretek terjesztése

Egységes helyi és kistérségi ifjúságpolitika kialakítása

Közösségek életre hívása, szakmai irányítással, ismeretterjesztés

70/102

Életmódprogramok szervezése, tudatos szemléletformálás

Egészségnapok szervezése, speciális életmódprogramok. Lelki egészség, táplálkozás, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás megelőzése

Ifjúsági programok számának növelése, mintacsoportok szakmailag irányított kialakítása

Egészséges életmódhoz szükséges környezeti feltételek kialakítása

Környezetvédelmi akciók, környezetszépítés Kerékpárutak építése, kereskedelmi szolgáltatások kínálatának egészségcentrikus növelése

Helyi civil szervezetek erősítése, sportversenyek, sportprogramok szervezése

Lakások korszerűsítése, a l lehetőséegek belü,l ismeretterjesztés


VII.3. SWOT ANALÍZIS Összegyűjtve és áttekintve az eddigi információinkat, elvégeztük a SWOT (GYELV) analízishez szükséges szempontok csoportosítását. (gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek)

A BELSŐ JELLEMZŐKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK: Erősségek •

Fejlesztési tervek és sikeres pályázatok

•

Pályázati tapasztalatok

•

Jól képzett elkötelezett pedagógusok, egészségügyi és önkormányzati dolgozók

•

A szakemberek együttműködési hajlandósága

•

Elkötelezett Önkormányzati Testület

•

Elkötelezett Polgármester

•

Erős kistérségi támogatás

•

Kiváló Intézményvezetők

•

A hátrányos helyzet miatt megnyíló új lehetőségek a fejlesztésre

•

A hagyományok őrzése

•

Elkötelezett, jól működő civil szervezetek

•

Aktív, életerős fiatalok

•

Jól kiépült szociális alapellátás és egészségügyi ellátórendszer

•

Alapfokú művészeti oktatás működése

•

Sportcsarnok és egyéb sportlétesítmények

•

Természeti környezeti értékek

•

Épített környezeti értékek

Gyengeségek •

Alacsony helyi lakosok egészségkultúrája

•

Általános érték és bizalomhiány

•

Káros pszicho-szociális környezet

•

Egészségkárosító életmód

•

Rossz gazdasági mutatók 71/102


•

Magas munkanélküliség

•

A kistérség periféria helyzete

•

Sarkadon lévő szegregátum

•

Rossz minőségű lakásállomány

•

Magas a cigány lakosság aránya

•

Leghátrányosabb helyzetű Mo.-i kistérség

•

Gyenge a közösségi erő

•

Öregedő korösszetétel

•

Számos közintézmény épülete felújításra szorul

•

Kevés munkahely

•

Kevés rendezvény, programlehetőség van a városban

•

Magas a dohányzó és túlzott alkohol fogyasztó lakosság aránya, a fiatalok körében is

•

Lelki problémák magas száma (stressz, szorongás, agresszió) - kezelési technikák nem ismertek

A KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK SZEMPONTJÁBÓL VIZSGÁLVA: Lehetőségek •

Új pályázati lehetőségek

•

Természeti adottságok

•

Önkormányzatok és civil kapcsolatok kiszélesítése kapcsán új támogató közösségek, tevékenységek, programok kialakítása

•

Együttműködések kapcsán a jó példa bemutatása

•

Az egészség értékének a hangsúlyozása az alapellátásban

•

Új egymást támogató közösségek kialakítása

•

A meglévő kulturális értékekre épülő programok szervezése az egészséges életmód jegyében

Veszélyek •

Az egészség fogalma nem kellően érték.

•

A lakosság érdektelensége akadályozhatja programok sikerét

•

Az alacsony iskolázottság miatt nehezen használhatóak az ismeretterjesztő anyagok 72/102


•

A média hatása erősebb.

•

Eladósodás, pénzhiány

•

Egyre többen elmennek Sarkadról.

•

A humán vezető szakemberek kifáradása

Erősségekre építve több veszély is elhárítható: •

Az erős önkormányzati elkötelezettség segíti az egymást támogató együttműködéseket.

•

Az aktív, elkötelezett szakemberek közreműködésével a programokon való részvétel fokozható

•

A hagyományok kiemelésével csökkenthetjük az alacsony iskolázatlanságból eredő különbségeket

•

A sikeres pályázatírási tapasztalattal enyhíthető a pénzhiány

•

A médiában a jó példák bemutatásával csökkenthető, elhárítható az egészségtelen életmódra vonatkozó reklámok hatása.

•

A jó szakmai csapat, az erős civil szervezetek maradásra késztetik az itt lakókat

Milyen erősségeink segíthetik a lehetőségeink kihasználását? •

A jó szakemberek összefogásával, több olyan tevékenység, program szervezhető és valósítható meg, ami maradandó értékké válik

•

A jó példák középpontba állításával emelhetjük az egészségkultúrát

•

Az elkötelezett Testület segíti a helyi egységes ifjúságpolitika kialakítását és megvalósítását.

Melyik gyengeségünk akadályozza meg a veszélyek elhárítását? •

Az egészség értékként való kezelésének a hiánya akadályozza a programok sikerét

•

A beszűkült munkaerőpiac csökkenti az emberek egészségesebb életet biztosító feltételeit

•

A kistérség perifériás helyzete nehezíti a gazdasági fellendülést, valamint a természeti adottságok megfelelő kihasználását

73/102


Melyik gyengeségünk akadályozza meg a lehetőségek kihasználását? •

A humán értelmiségiek kifáradása és túlterheltsége csökkenti a pályázatok megvalósítását.

•

A magas munkanélküliség miatt az emberek passzivitása nő

•

A szociálisan rossz lakáshelyzet nehezíti az egészséges életfeltételek kialakítását.

RELEVÁNS DÖNTÉSI KRITÉRIUMOK Figyelembe véve a fenti megállapításokat olyan egészségfejlesztési stratégiát kell kialakítani az adott kistérségben, ami elsősorban a humán értelmiség erejére támaszkodva, együttműködéseket és közösségeket létrehozva az egészség érték fogalmát helyezi a középpontba. Az elsődleges szempontnak a helyzetből adódóan az életszínvonal emelését a munkanélküliség támogatásával

kezelésével, kell

kezdeni,

a

gazdaság

amelyet

az

élénkítésével, elkészített

az

egyéni

fejlesztési

vállalkozások

tervek

kitűnően

megfogalmaznak. Ez azonban nem elegendő. A valódi változáshoz alapvetően az a szemléletformálás szükséges, ami az embereket képessé teszi az adott helyzet lehetőségeinek a kihasználásában. Áttanulmányozva a város és a kistérség adottságait, célszerűnek és eredményre vezetőnek azt a megállapítást tehetjük, hogy a legtöbbet az ifjúság nevelésébe fektetett befektetéstől várhatjuk. A fiatalokat támogatni kell, közösségszinten ebben a változásban, és olyan mintacsoportok létrejöttét kell facilitálni, amelyek húzóerővel és megfelelő támogatással képessé válnak arra, hogy a kívánt szemléletváltást megalapozzák példamutató tevékenységeikkel.

74/102


VII.4.

LOGIKAI KERETMÁTRIX A TÁMOP.6.1. PÁLYÁZATHOZ Intervenciós logika

Globális cél (Átfogó cél)

Specifikus cél

Eredmények

Sarkadon élő emberek életminőségének a javítása Egészségi állapot javítása Az ifjúság szemléletváltásával, az egészségmagatartásuk javítása Közösségi programok számának növelése Kielégítő egészségi állapot Az ifjúság egészségmagatartásának javulása Az ifjúság egészségi állapotának a javulása Működő közösségi programok.

Prevenciós programok, egészségnapok szervezése Alapellátásban a prevenciós Az eredményekhez vezető szolgáltatások növelése Egységes ifjúságpolitika tevékenységek kialakítása Minta „húzó” csoportok szakszerű támogatás, programok szervezése

Objektíven mérhető Teljesítési indikátorok

Indikátorok információ forrása. Ellenőrzési lehetőségek

Feltételezések, külső tényezők

Életmódvizsgálatok mutatói KSH, ÁNTSZ, célzott életmódvizsgálatok Háziorvosi adatok Helyi iskola-egészségügyi adatok

Háziorvosi (ház gyermekorvosi) szolgálat Iskola-egészségügyi szolgálat

Elkötelezett egészségügyi alap és szakszolgálat, dolgozók és az emberek megnyerése

Kevesebb gondozásra és ellátásra szoruló beteg Csökken a csellengő fiatalok száma Nő a gyermekek egészségmagatartása és az egészségi állapot mutatói Rendezvények száma nő, ismeretterjesztő anyagok, előadások média megjelenések száma nő Ifjúsági közösségek (csoportok) száma nő

Háziorvosi statisztika Iskola-egészségügyi statisztika Életmód vizsgálatok.

Jól végzett adatgyűjtés, a programvezetők elhivatottsága. Kistérségi jó szervezés, nyilvántartás

Önkormányzati és kistérségi adatgyűjtés, jelentések. Működő csoportok adminisztrációs tevékenysége.

Sikeres TÁMOP pályázat Önkormányzati és egyéb források. Szakmai együttműködések.

Elkötelezett Önkormányzat, helyi szakemberek. Jó kistérségi szakmapolitikai elkötelezettség.

Előfeltétel

75/102


VIII. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV Általános irányelvek: Ebben a fejezetben a törvényi háttérből indulva, az egészségterv általános célrendszerét is bemutatva, a hosszú távú, távlati elvárt hatásokat rögzítjük, hogy tudjuk, hogy merre tartsunk. Megnevezzük azon értékeket, módszereket, melyeket az egészségterv megvalósítása során előnyben részesítünk, így a „hogyan”-okat rögzítjük elvi szinten. A SWOT elkészítésével az egészségterv stratégiai irányait szabjuk meg és az intézményi működés számára operatív beavatkozási lehetőségeket vázolunk fel.

Az egészségterv készítése és megvalósítása illeszkedik ahhoz az alkotmányos joghoz, mely szerint: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.’ (Magyar Alkotmány 70/D §/1)

Segíti az Önkormányzatot a 1990. évi helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvényben foglalt feladatok teljesítésében, miszerint: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, a közösségi tér biztosítása; a sport támogatása, és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” Sarkad város Egészségterve a kompetenciáját meghaladó, kistérségi szintű összehangolást igénylő problémák, szükségletek feltárásával, beazonosításával hozzájárul a Sarkadi Kistérségi Egészségterv elkészítéséhez.

Az egészségtervek általános, hosszú távú (globális) célja A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az egészségterv tervezésével, megvalósításával olyan változások kezdődnek meg az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő.

76/102


Az egészségtervek specifikus céljai • Javuljon egy adott színtéren élő emberek életminősége és egészségi állapota. • Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv segítségével támogassa a színtéren élőket. • A

közösség

szellemi

és

anyagi

erőforrásainak

bevonásával

növelje

a

kompetenciájukba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit.

Az egészségtervek működési, konkrét céljai • Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoport. • Az állapot leírásában az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjanak a színtérről. • A közösséget, színteret érintő problémákat fogalmazzanak meg és tematizálják legalább saját kompetencia és forrásigény alapján. • A saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakuljon ki, amely: o a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; o erősíti

az

egyének,

közösségek

autonómiáját,

önbizalmát,

egyúttal

felelősségérzetét is.

Az egészségfejlesztési stratégia elvárt hatásai: •

Az egyén egészségtudatos magatartás változásával javul az önértékelése, stressztűrő képessége, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodási képessége

•

Befolyásoló hatással van a családi kapcsolatokra és kohézióra, ami tovább növeli a társadalmi szinten megjelenő munkaerő minőségét és mennyiségét

•

A helyi társadalom közösségi aktivitásának növelésével védi és javítja a munkavállalók és munkanélküliek egészségét, amelynek következtében csökken a betegség

miatti

kiesett

munkaidő

munkavállalás esélyei nőnek. 77/102

és

teljesítményveszteség,

valamint

a


•

Az aktív korú népesség körében lényegesen csökkenti hosszabb távon az egészségügyi kiadások és a társadalombiztosítási ráfordítások volumenét és ezzel is hozzájárul a versenyképesség növeléséhez.

•

A nem aktív korú népesség körében az optimális önállóság és akadályozottságmentes életmódhoz egyaránt hozzájárul.

Értékek (alapelvek) melyek az egészségterv folyamatát jellemzik:

Demokratikus részvétel, partnerség: együtt, közösen tevékenykedünk, a tervezés, megvalósítás és értékelés folyamatában, közös a sikerünk és a felelősségünk is.

Szubszidiaritás (az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a célcsoporthoz mérten, a lehető legközelebbi szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek) Átláthatóság, elszámoltathatóság: mindenki számára elérhető módon láthatóvá tesszük az egészségterv működését, az egyéni vállalások teljesüléséről a közösségnek beszámolunk.

Emberközpontúság, szolgáltatói alapállás – humanista megközelítésben, a célcsoport igényeit kielégítve működtetjük az egészségtervet. Az egészségterv a közösség tagjainak igényeire és szükségleteire reflektál, elsősorban nem elvárásokat fogalmaz meg, hanem lehetőségek biztosításával támogatja a közösség tagjait, hogy tegyenek saját és közösség tagjainak egészségéért, közérzetéért.

Ágazatköziség – az egészség ügyét az egészségügyi ágazat kizárólagos kompetenciáját meghaladó, minden ágazatot és szakmát érintő ügynek tekintjük, széles körben együttműködünk.

Fenntarthatóság: az akciók, programok tervezésekor is már szem előtt tartjuk azt, hogy miként lesz az fenntartható a pályázati források megszűnése után és arra törekszünk, hogy a célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatásokat hosszú távon fenntarthassuk.

78/102


Esélyegyenlőség, szolidaritás (Az esélyegyenlőség érvényesítése több az egyenlő bánásmód biztosításánál és a diszkrimináció tilalmánál, mert magába foglal olyan célzott fejlesztéseket is, amelyek az esélyegyenlőtlenség ill. annak oki felszámolását célozzák.)

VIII.1. STRATÉGIA CÉLOK A fentiekben vázolt szempontok szerint a stratégiai célokat a következőkben foglaljuk össze Átfogó cél: A Sarkad város lakossága életminőségének, egészségi állapotának javítása Specifikus célok Hosszútávú célok •

Egészségi állapot javítása

•

Az ifjúság szemléletváltásával, az egészségmagatartásuk javítása

•

Közösségi programok számának növelése, közösségek életre hívása

Középtávú célok •

Alap és szakellátás prevenciós tevékenységének fejlesztése

•

Szakmai együttműködések kialakítása

•

Egységes ifjúságpolitika kialakítása

•

Civil szféra megerősítése, önkormányzat általi támogatása, a szervezetek és önkormányzat közötti együttműködés erősítése

•

Helyi életmódprogramok folyamatossá tétele

Rövidtávú célok: •

Prevenciós programok megszervezése és megvalósítása közösségi és ifjúsági intézményi színtereken

•

Helyi oktatási intézmények közötti kapcsolat erősítése

•

Minta „húzó” csoportok szakszerű támogatás, programok szervezése

•

Egészségkommunikáció

•

Egészséges életfeltételek kialakítása

79/102


VIII.2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV Az egészségfejlesztési célok meghatározásánál az önkormányzatnak is át kell gondolnia, hogy mit tud tenni, mivel tud hozzájárulni települési szinten mindazokhoz a tényezőkhöz, amelyek az élhetőbb élettér, az egészségesebb környezet, a lakosság egészségesebb életmódjának megvalósítását célozzák. Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők ismeretében, illetve a helyzetelemzés során a különböző területeken feltárt hiányosságokra figyelemmel kerültek meghatározásra a A.) FŐ CÉLKITŰZÉSEK: A.)/ 1. Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma. A cél elérésének eszközei: -

Az

egyének

és

közösségek

képességének

fejlesztése

oktatás,

nevelés,

ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni. -

A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése.

-

A hátrányos helyzetű egészségmegőrzésre

rétegek, veszélyeztetett csoportok támogatása az

figyelemmel,

az

ellátásokhoz

való

hozzájutásuk

támogatásával. A.)/ 2. Javuljanak a lakosság életkörülményei, életminősége. A cél elérésének eszközei: -

A környezeti feltételek fejlesztése (gazdasági, szociális, természeti és épített környezet),

különös

tekintettel

a

munkanélküliség

leküzdésére

irányuló

fejlesztésekre -

Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása (táplálkozás, sport, kulturált szórakozás)

A.)/ 3. Kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban az egészségtudatos magatartás megalapozása, legyen hatékonyabb az iskolai egészségfejlesztő tevékenység. A cél elérésének eszközei: -

Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők (orvosok, pedagógusok, védőnők), valamint laikus segítők képzése, továbbképzése, speciális módszertani ismeretek nyújtása. 80/102


-

Az oktatási intézmények rendelkezzenek kidolgozott, kipróbált, hatékony programokkal az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében.

-

Fordítsanak

nagyobb

figyelmet

az

egészséges

életmód

népszerűsítésére,

szervezzenek azt elősegítő programokat. A.)/ 4. Erősödjön az egészségügyi alapellátásban a prevenció szerepe. A cél elérésének eszközei. -

A betegség megelőzése, korai felismerése érdekében a tájékoztatási lehetőségek bővítése a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről.

-

Az egészséges táplálkozás, aktív pihenés, mozgás népszerűsítése.

A célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszközök átgondolásán túl, szükséges meghatározni azokat a konkrét tevékenységeket, cselekvési program javaslatokat, amelyek hozzájárulnak a célok megvalósításához. Az egészségfejlesztési cselekvési programok szorosan kapcsolódnak az alábbi fő célkitűzések megvalósításához: 1) a betegségek megelőzése, 2) az egészségkárosító magatartások visszaszorítása, 3) az egészséges életmód népszerűsítése, 4) a kedvező környezeti feltételek alakítása. 5) az egészségtudatos magatartás kialakítása, Az egészségtudatos magatartás kialakításának lehetséges színterei a család, a lakóhely, a munkahely, az oktatási-nevelési intézmények, a helyi közösségek, ezért a különböző programokat e mindennapi színterekhez kötődően javasoljuk meghatározni. Fontos továbbá a programok tervezésénél a különböző korosztályok eltérő igényéhez és szükségleteihez való igazodás.

B.) JAVASOLT PROGRAMOK B.)/1. A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN JAVASOLT PROGRAMOK Kapcsolódó programok: -

az egészséges táplálkozás népszerűsítése,

-

az aktív testmozgás elterjesztése,

-

a dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentése, 81/102


-

az egészséges környezet kialakítása.

Várható eredmények: -

Az onkológiai éberség, a felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben.

-

A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel.

-

A korai gondozásba vétellel a túlélési esélyek növekedése.

B.)/1./ a. A keringési betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja, várható eredmény: -

A korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása.

-

A betegséget okozó magas vérnyomás időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében.

-

A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása.

Célcsoportok: -

Az egész lakosság, különösen a potenciálisan veszélyeztetett korosztályokra.

Program javaslat -

A magas vérnyomás korai kiszűrése.

-

A kiszűrt betegek rendszeres kezelése, ellenőrzése.

-

A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóróanyagok terjesztése, rendezvények tartása.

Módszer: -

Egészségnap

B.)/1./ b. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja -

A daganatos betegségek növekvő számának megállítása, hosszabb távon a csökkentése.

-

A betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése.

-

A szűrővizsgálatokon való részvétel növelése.

Célcsoportok: -

A teljes lakosság, a potenciálisan veszélyeztetett egyes korosztályok.

Program javaslat

82/102


-

Előadások,

szórólapok,

plakátok,

tájékoztató

kiadványok

a

betegség

megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálati lehetőségekről. -

A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának széleskörű megismertetése, a részvétel szorgalmazása.

B.)/1./ c. Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban Kapcsolódó programok: -

Dohányzás elleni,

-

Az egészséges táplálkozást népszerűsítő,

-

Aktív testmozgás népszerűsítő programok

A program szervezői és lebonyolítói: -

Háziorvosok,

-

Egészségfejlesztő szakemberek,

-

Szociális intézmények gondozói, munkatársai,

-

Nyugdíjas klubok,

-

Egyesületek, civil szervezetek.


A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a bekövetkező halálozások csökkenése.

-

Az egyéni felelősségtudat erősödése a betegségek megelőzésében.

-

A szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának erősödése

Módszer: -

Asszonytorna, Női torna

-

Táplálkozási programok

B.)/2. AZ

EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ

MAGATARTÁSOK

VISSZASZORÍTÁSA

ÉRDEKÉBEN JAVASOLT PROGRAMOK B.)/2./ a. Lelki egészségvédelmi programok szervezése A program célja -

Pszichés megbetegedések megelőzése, leküzdésükben való segítségnyújtás

-

Csökkenjen a depressziósok, szorongásos megbetegedések száma

-

Javuló közhangulat a település lakosainak körében

-

Stressz negatív hatásainak csökkentése 83/102


-

A hátrányos helyzetű lakosságcsoport pszichés állapotának javítása

Célcsoportok: -

Óvodák, általános és középiskolák, munkahelyek, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi intézmények, civil közösségek, gyermek és felnőtt lakosság.

Program javaslat -

Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak

hangsúlyozása

(felvilágosító

előadások,

műsorok,

vetélkedők,

rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.). -

Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése.

-

Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt a lelki egészségnevelés, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget.


pedagógusok, munkahelyi vezetők, egészségügyi dolgozók (egészségfejlesztési szakemberek, orvosok, védőnők), civil segítők


A pszichés megbetegedések gyakoriságának csökkenése.

-

Emberi kapcsolatok minőségének javulása

-

A hátrányos helyzetű lakosságcsoport képessé válik a lelki nehézségek, traumák és azok következtében kialakult érzelmi/ lelki deficitek feldolgozására, emellett szociális kompetenciájuk és problémamegoldó készségük erősödik.

B.)/2./ b. Dohányzás elleni programok folytatása a különböző színtereken A program célja -

Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, illetve a dohányzás kezdő időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki.

-

Csökkenjen az aktív dohányosok száma.

-

A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nem dohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése.

Célcsoportok:

84/102


-

Óvodák, általános és középiskolák, főiskola, munkahelyek, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi intézmények, civil közösségek, kismamák, leendő apukák.

Program javaslat -

Dohányzás elleni kampányok a mindennapi élet színterein, a dohányzás káros hatásainak

hangsúlyozása

(felvilágosító

előadások,

műsorok,

vetélkedők,

rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.). -

Az aktív dohányzásról való leszokást támogató programok szervezése, népszerűsítése.

-

Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt a dohányzás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget.


pedagógusok, munkahelyi vezetők, egészségügyi dolgozók (egészségfejlesztési szakemberek, orvosok, védőnők), civil segítők


Hosszú távon a születéskor várható élettartam növekedése, a korai halálozás csökkenése.

-

A dohányzással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkenése.

-

A fiatalok dohányzásra való rászokásának, az aktív dohányosok számának csökkenése.

-

A passzív dohányzás ártalmainak kitett lakosság egészségének hatékonyabb védelme.

-

Az „elfogadó” magatartás változása.

B.)/2./ c. Alkoholról leszoktató programok szervezése A program célja -

Az alkoholt rendszeresen fogyasztók körében csökkenjen annak mértéke.

-

Csökkenjen az alkoholbetegek száma.

-

Legyenek elérhetők a leszokást segítő, visszaesést gátló közösségi gondozók, klubok, intézmények.

85/102


Célcsoportok: -

Az alkohollal még csak ismerkedő fiatalok, az alkalmanként és rendszeresen alkoholt

fogyasztók,

a

szenvedélybetegségből

kigyógyultak,

szülők,

hozzátartozók. Program javaslat -

A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának hangsúlyozása, az alkoholizálás elleni kampányok a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.)

-

Az iskolák egészségfejlesztési programjában kapjon nagyobb hangsúlyt az alkoholfogyasztás visszaszorítása, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget.

-

Az alkoholbetegek és hozzátartozóik tájékoztatása a városban igénybe vehető segítő szolgáltatásokról, egészségügyi és rehabilitációs intézményekről.


Orvosok, védőnők, pedagógusok, szociális intézmények munkatársai, civil segítők


Az alkoholfogyasztással összefüggő megbetegedések, károsodások, halálozások számának csökkenése.

-

Az alkoholbetegek számára a segítő szolgáltatások hozzáférhetőségének javulása.

B.)/3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD NÉPSZERŰSÍTÉS ÉRDEKÉBEN JAVASOLT PROGRAMOK B.)3./ a. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése A program célja -

A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása az egészséges táplálkozással.

-

Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése.

-

A közétkeztetésben is érvényesüljenek az egészséges táplálkozás irányelvei.

-

A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése.

Célcsoportok: -

Gyermekek, iskoláskorúak, fiatal felnőttek, középosztály, idősek.

86/102


Program javaslat -

Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken, szórólapokon, internetes fórumokon, stb.

-

A bölcsődés és óvodás korosztály egészséges táplálkozásának elősegítése a családi szokások befolyásolásával.

-

Az iskolai büfék egészséges választékának további bővítése, ízlésformálás.

-

A táplálkozási zavarban, élelmiszer allergiában szenvedők speciális étkezésének biztosítása, segítése, támogatása.


Orvosok, védőnők pedagógusok, segítő foglalkozásúak, diabetikusok, civil szervezetek, közétkeztetők, élelmezésvezetők, iskolai büfét üzemeltetők, bölcsődei gondozók, óvónők.


Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás.

-

Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly).

-

Csökken a táplálkozással összefüggő betegségek okozta elhalálozás.

B.)3./ b. Az aktív testmozgás elterjesztése – sport programok A programok elméleti előkészítése17 17

Néhány a sporttervezés során használt fogalom. Szabadidősport: olyan sporttevékenység, amit szabadidőben, kikapcsolódás, felfrissülés, illetve egészségünk megőrzése vagy növelése céljából űzünk. Egészségsport: az egészségi állapot javítása, és megőrzése, betegségek megelőzése céljából végzett rendszeres testedzést jelent. Célja a mozgáshiány megszüntetése, pontosabban a káros következmények elkerülése. A szabadidősport és rekreációs sport részének tekinthető. Rekreáció: összességében a szabadidő eltöltés kultúrája, a jó közérzet, jól-érzés minőségi élet megteremtése. Cél az egészség megszilárdítása, ezáltal a jól megélt élet, alkotókedv, a megújulási képesség és készség, az optimális fizikai, lelki, szellemi teljesítő képesség állandósítása. 87/102


Célunk, hogy a több éves, egymásra épülő terv során, a település teljes lakosságát elérjük. A helyben szervezett sportolási „kínálat” akkor éri el célját, ha minden lakost érint, tekintet nélkül nemükre, korukra, esetleges fogyatékosságaikra, társadalmi vagy gazdasági helyzetükre, mindenki által űzhető fizikai aktivitásra, sportolásra és hasznos szabadidő eltöltésre ösztönzi az ott élőket. A sport, mint eszköz: -

javítja a társadalmi integrációt,

-

előítéletek leküzdését,

-

önbizalom növelést,

-

támogatja az egészségfejlesztést, az egészségtudatosságot,

-

az energia egyensúly kialakításának és megtartásának eleme , elhárítja az elhízás veszélyét, közvetlenül hat a testsúly csökkentésben, krónikus betegségek kialakulásának esélyét csökkenti (szív-érrendszeri, cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések..)

Gyakorlati megvalósítás: Kisgyermekek, gyermekek számára (3-14 éves korig) - intézményesített keretek között Cél: oktatási programba illesztve a mindennapos testnevelés megvalósítása Tárgyi feltételek: oktatási intézményben tornatermek, sportpályák, játszóterek, tájvédelmi körzet Személyi feltételek: - óvoda pedagógus - testnevelő, nevelők - szülők, nagyszülők bevonása, családi programok Kiemelt törekvés: a mozgás öröme, élményszerűvé tétele, helyi adottságok kiaknázása Fiatalok számára szabadidő eltöltésére alkalmas helyek megnyitása, programokba korosztályos megszólítás, meghívás. Nők, (serdülő lányok, asszonyok) számára. Cél: a mozgás és helyes életforma megkedveltetése érdekében, a nők megnyerése, akik a család életmódjának alakításában meghatározó szerepet töltenek be. Tárgyi feltételek: megfelelő helyiség, tornaszőnyeg, és egyéb eszközök (pl. bordásfal, gumiszalag). 88/102


Személyi feltételek: gyógytornász vagy testnevelő tanár vagy sportoktató szakember Kiemelt törekvés: Elérhető, kezdetben költségmentes, majd kis költségű programsorozat, mely többek számára elérhető és fenntartható. Közösségi, települési programok. Cél: valamennyi korosztály bevonása, a helyi adottságok felhasználásával Ilyenek.” Fut a város” „ Kerékpárral egészségesebb” „ Kocogjunk együtt” Személyi feltételek: szakember vagy gyakorlott sportosan élő civilek. Helyi egészségügyi szakemberek az indításkor állapotfelmérést végezhetnek Kiemelt törekvés: rendszeresség, mely időnként a falu rendezvényein bemutathatja, hol tartanak. A sportprogramok átfogó célja: -

A lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény.

-

A testedzés váljon rendszeres szükségletté.

-

A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás.

-

A közoktatásba épüljön be a mindennapos testmozgás.

Célcsoportok: -

A teljes lakónépesség.


A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás elterjedése.

-

A sportolási lehetőségek, programok választékának bővülése, a korosztályok és speciális igényekhez igazodása.

-

A szabadidős sportolási lehetőségek ismertté válása, szélesebb körű igénybe vétele.

-

A lakosság közérzetének, egészségének javulása.

89/102


B.)/4. AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSI ÉRDEKÉBEN JAVASOLT PROGRAMOK Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein A program célja -

Az egészségfejlesztés szempontjai érvényesüljenek a mindennapi élet színterein (egészségügy, kulturális, oktatási, sport intézményekben, a munkahelyeken és szórakozóhelyeken).

Célcsoportok: -

Családok, pedagógusok, munkavállalók, egészségügyi dolgozók.

Program javaslat -

Az oktatási intézményekben a családok és a pedagógusok egészségfejlesztése érdekében szerveződjenek programok.

-

A munkahelyek készítsék el a saját egészségfejlesztési tervüket, munkálkodjanak azok megvalósításában. Jó példával járjanak elő az önkormányzat költségvetési intézményei.

-

Az

alapellátásban

dolgozók

egészségügyi

szakemberek

prevenciós

tevékenységének fejlesztése, érdekében készüljenek programok. -

Az egészségfejlesztés érdekében szerveződött mozgalmakhoz való csatlakozás lehetőségének felmérése (Egészséges Városok, Egészséges Óvodák pályázata, Egészséges Iskolák Nemzeti Hálózata, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület).

-

Az önkéntes segítő hálózat szervezési lehetőségének vizsgálata.

-

Egészségösztönzéssel foglalkozó szakmai közösség létrehozása.


Pedagógusok, munkahelyi vezetők, szupervizorok, pszichológusok, foglalkozásegészségügyi orvosok, civil szervezetek.


Az egészség, az egészségfejlesztés szempontjai a mindennapi élet színterein tudatosabban jelennek meg.

-

Javul a városlakók egészségtudata.

-

Az egészségfejlesztési programok bővülnek, hatékonyabbá válnak.

90/102


C.) A RÖVIDTÁVÚ CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TERVEZETT 2011/2012 ÉVI PROGRAMOK •

Egészségnapok a civil szervezetek és az alapellátás közreműködésével

•

Életmód-tanácsadás az egészségügyi alap és szociális ellátásban

•

Járóbeteg és szakellátás fejlesztése

•

Ifjúsági prevenciós programok kialakítása o Egészséges életmódra nevelés program bölcsődéseknek és szüleiknek o Mazsola nap bölcsődéseknek és szüleiknek o Elsősegélynyújtás,- és baleset-megelőzési program bölcsődéseknek és szüleiknek o Egészséges táplálkozás – a helyes és egészséges étkezési szokások megismerése óvodásoknak o Rendszeres testmozgás óvodásoknak o Elsősegélynyújtás,- és baleset-megelőzési program óvodásoknak és szüleiknek o Egészséges táplálkozási program általános iskolásoknak o Elsősegélynyújtás,- és baleset-megelőzési program általános iskolásoknak o Rendszeres testmozgás általános iskolásoknak o Barboncás bábterápia

•

Egészséges életfeltételeket támogató programok szervezése és megvalósítása o Kerékpárút o Egészséges ételek kínálatának fejlesztése o Ökoturizmus, egészségturizmus, fejlesztése

•

Egészségkommunikáció – helyi kulturális egészségprogramok számának növelése, ismeretterjesztés

91/102


D.) A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA Az alábbiakban az egészségterv sikeres végrehajtásához kívánunk segítséget nyújtani.

Javasolt önkormányzati feladatok: 1. Egészségtervért felelős személy kijelölése 2. Egészségnevelési munkacsoport életre hívása 3. Egészségnevelési Tanács vagy Fórum működtetése

Első lépésként az egészségtervben meghatározott célok és kidolgozott programok megvalósítása

érdekében

az

önkormányzat

részéről

szükséges

egy

egészségterv

végrehajtásáért felelős személy kinevezése, aki tudatosan képviseli az egészségtervet és amennyiben szükséges, mindehhez kompetenciafejlesztésen és tudásnövelő oktatáson is részt vesz. A munkacsoport vezetője lehet: kistérségi elnök vagy Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, vagy orvos vagy egyéb helyi választott vagy bárki, akit az önkormányzat ezzel a feladattal megbíz.

Második lépésként szükséges egy „Egészségterv Munkacsoport” életre hívása, amelynek tagjai a felelős személy vezetésével az alábbi feladatokat látja el: •

Az egészségterv elkészítése, következetes megvalósítása

•

Az együttműködések életre hívása

•

A közösségi programok követése, minőségi ellenőrzése, szükség esetén szakértők bevonásával.

•

Félévente vagy szükség esetén összehívja az Egészségnevelési Tanácsot / Fórumot.

•

Szakmailag minden döntés előtt egyeztet az Egészségnevelési Tanáccsal / Fórummal, valamint kikéri a véleményét az elkészült tervek, program véglegesítése előtt.

92/102


•

Negyedévente beszámolókat készít az önkormányzat Képviselő Testülete részére a munkacsoport által végrehajtott tevékenységekről és az egészségterv kapcsán végrehajtott programokról (elvégzett feladatok, eredmények, hatások, további célok és tervek stb.)

•

Javaslatot tesz az önkormányzat Képviselő Testülete részére az Egészségnevelési Tanáccsal / Fórummal egyeztetett, egészségtervet érintő változtatásokra.

A Munkacsoport tagjait a város önkormányzatának Képviselő Testülete nevezi ki a felelős személy javaslatai alapján. A csoport tagjai a következők lehetnek: kiemelt fontossággal az ifjúsági intézmények képviselői -közös jelölt (oktatási bizottság), rajtuk kívül pedig önkormányzati, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények képviselői.

Az Egészségnevelési Munkacsoport felügyeletére és szakmai munkájának segítésére mindezek mellett szükséges egy Egészségnevelési Tanács vagy egy Egészségnevelési Fórum létrehozása is.

Egészségnevelési Tanács 5-10

tagságát

fős

az

Egészségnevelési Fórum

önkormányzat

Az

Egészségnevelési

munkacsoport

Képviselő Testülete választja ki. A Tanács

működése

háromhavonta

fórumot rendez, ahol az egészségterv

felülvizsgálatot

Egészségnevelési beszámolói

tart

az

Munkacsoport

alapján

az

egészségterv

során

végrehajtásával

minimum

kapcsolatban

félévente

szakmai

megbeszélést tartanak a munkacsoporthoz

végrehajtásával kapcsolatban és e szerint

képest kibővített szakmai résztvevőkkel.

hoz

az

Meghívottak

Az

önkormányzati, egészségügyi, szociális és

határozatokat,

önkormányzati ülésezés

javaslatokat

döntéshozók

eredményeit

felé.

az

ifjúsági

teszik

kulturális

intézmények

képviselőinek

interneten, a helyi újságban, illetve a

szélesebb

köre,

szakemberek,

kommunikációs program szerint.

egyházak, civil szervezetek és lakosság

Tagjai

lehetnek:

önkormányzati,

az

ifjúsági

képviselői stb.

egészségügyi

(háziorvosok, szakorvosai,

közzé

lehetnek:

járóbeteg-ellátás védőnők),

szociális

és 93/102

egyéb


kulturális intézmények képviselői, egyéb szakemberek.

IX.

VISSZACSATOLÁS

IX.1. MONITORING A programok folyamatának monitorozásával biztosítjuk, hogy a tervezetben megfogalmazott célok és tevékenységek optimálisan valósuljanak meg. Biztosítjuk továbbá, hogy az időszakos értékelésekkel, melyeket előre megtervezünk, a felmerülő problémákra olyan megoldásokat találjunk, ami segíti a kitűzött célok megvalósítását. A monitorozás a cselekvési terv megvalósítása során történő adat és információgyűjtésen alapszik, melyet a programtervezetben meghatározott módon és indikátorok szerint a programmenedzser gyűjt. A monitoring folyamatát, a projekt megvalósítási tervének következetes követése biztosítja.

IX.2. A PROGRAMCIKLUS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI A programok ciklikus működésének biztosítása szempontjából az értékelést az alábbi szempontok szerint végezzük:

-

A program célkitűzései mennyire valósulnak meg (szakmai visszajelzések, a program résztvevőinek elégedettsége és tudásszintjének változása)

-

A problémák megoldás mennyire történt meg.

-

Milyen volt a program kommunikációja (információáramlás – belső és külső, visszajelzések)

-

A program milyen partnerségi viszonyban valósult meg.

-

Megfelelő volt-e a programdokumentációja.

-

A program szervezeti és működési területei megfelelőek voltak-e (működési jellemzők, finanszírozási kérdések megoldása, határai)

-

A program a fenntarthatóság szempontjából mennyire releváns

(tudják-e folytatni a programot az első ciklus befejezése után és milyen módon, milyen feltételekkel)

94/102


IX.3. ALKALMAZOTT INDIKÁTOROK Az alkalmazott indikátorok meghatározása két szempont alapján történik: -

globálisan, az egészségterv eredményességének mérésére

-

az egészségtervben megvalósuló programoknak megfelelően.

A két indikátor csoport szorosan összefügg, azaz a programok megvalósításánál használt fő indikátorok egy része alkalmazható kell, hogy legyen az egészségtervben szereplő átfogó célok ellenőrzésére. Jelen tervezetben használt indikátorok: -

a tanulók egészségi állapotában történt pozitív változás

-

A tervben megvalósuló programok száma

A megvalósuló programokban alkalmazott indikátorok: o A programokon résztvevők egészségi állapotának és tudásszintjének mérése o A programokon résztvevők száma o Partneri együttműködések száma. o Ismeretterjesztő anyagok száma o Kommunikációs anyagok száma.

X.

ÖSSZEGZÉS Jelen tervezet három évre szól. A jól megfogalmazott stratégiai célok mentén, minden évben felül kell vizsgálni a tevékenységet és ha szükséges, évenként módosítani azt. A cselekvési programok részletes kibontása külön dokumentumokban a programok szerint kerülnek kidolgozásra. Az első évre tervezett programok –melynek megvalósítását a TÁMOP pályázat lehetővé tesz- egy hosszú távú prevenciós tevékenységet alapoz meg. A kistársági társulás, valamint a települési önkormányzat dolgozóinak és vezetőségének elkötelezettségét és kitartását tartjuk biztosítéknak a programok folytatására és az eredmények széleskörű, mintaértékű terjesztésére.

95/102


96/102


MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET: ÁBRA ÉS TÁBLÁZAT JEGYZÉK Helyzetkép

1. ábra:

Állandó lakónépesség számának változása Sarkadon 1991-2009. között

2. ábra:

Az élve születések és halálozások számának alakulása Sarkadon 1991-2009. között

3. ábra:

Házasságok és válások számának alakulása Sarkadon 1991-2009. között

4. ábra:

Öregedési index változása Sarkadon 2000-2009. között

5. ábra:

A népesség számának eltérése nem és korcsoport szerint Sarkadon 1994. és 2009. években

6. ábra:

A lakosság korösszetétele Sarkadon 1990-2009 között

7. ábra:

Az országos átlaghoz (100%) viszonyított okspecifikus halandósági eltérések a Sarkadi Kistérség lakossága körében 2005-ben

8. ábra:

Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Sarkadon 1999-től 2008-ig

9. ábra:

Munkanélküliségi ráta változása, 1990-2008, százalék

10. ábra:

Az álláskeresők száma és aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, körzetenként 2010. január

Szükségletfelmérés

Szükségletfelmérés módszertana 11. ábra:

Kulcsszemélyek kiválasztásának módja

12. ábra:

A kulcsszemélyek egészségterv megvalósításához való viszonya

Kulcsszemély kérdőívek értékelése 13. ábra:

Válaszadók életkor szerinti megoszlása

14. ábra:

Egészséges táplálkozás, energiaegyensúly témakör

15. ábra:

A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok

16. ábra:

Dohányzási szokások 97/102


17. ábra:

Alkoholfogyasztási szokások

18. ábra:

Illegális drogfogyasztás

19. ábra:

Lelki egészség

20. ábra:

Krónikus betegségek

21. ábra:

Családi életre való felkészítés

22. ábra:

Szexuális felvilágosítás

23. ábra:

Baleset megelőzés, elsősegély

24. ábra:

Egyéb szokások

25. ábra:

Témakörök összesített átlagai

Érintettek kérdőíveinek értékelése: Pedagógusok kérdőíveinek értékelése 26. ábra:

Ön szerint mire van szüksége a fiataloknak az egészségesebb életmód elsajátításához?

27. ábra:

Mennyire tartja fontosnak az alábbi prevenciós programokat?

28. ábra:

Milyen módon javasolná fejleszteni az egészségnevelési tevékenységet az iskolában?

29. ábra:

Mi segítene Önnek a munkája során annak érdekében, hogy a gyermekek minél inkább egészségtudatosabb életmódot folytassanak?

30. ábra:

Jelölje, hogy mennyire fontos a szülő és a pedagógus magatartása

Szülői kérdőívek értékelése 31. ábra:

Ön szerint mire van szüksége a fiataloknak az egészségesebb életmód elsajátításához?

32. ábra:

Mennyire tartja fontosnak az alábbi prevenciós programokat?

33. ábra:

Milyen módon javasolná fejleszteni az egészségnevelési tevékenységet az iskolában?

34. ábra:

Mi segítene Önnek a gyermeknevelés során annak érdekében, hogy a gyermekek minél inkább egészségtudatosabb életmódot folytassanak?

35. ábra:

Jelölje be, hogy mennyire fontos a szülő és a pedagógus példamutatása

98/102


Diák kérdőívek értékelése 36. ábra:

Válaszadók korcsoport szerinti megoszlása (összes válaszadó)

37. ábra:

Válaszadók nemek szerinti megoszlása (összes válaszadó)

38. ábra:

Válaszadók nemek szerinti megoszlása (7-10 éves korúak)

39. ábra:


40. ábra:


41. ábra:

Szerinted mit jelent egészségesen élni? (16-18 éves korúak)

42. ábra:

Jelöld be, hogy melyik jellemző rád (7-10 éves korúak)

43. ábra:

Jelöld be, hogy melyik jellemző rád (11-14 éves korúak)

44. ábra:

Életmódbeli szokások (16-18 éves korúak)

45. ábra:

Szerinted mennyire élnek egészségesen a környezetedben? (16-18 éves korúak)

46. ábra:

Szerinted milyen programra van szüksége a fiataloknak? (összes válaszadó)

47. ábra:

Szerinted milyen programra van szüksége a fiataloknak? (7-10 éves korúak)

48. ábra:


49. ábra:


50. ábra:

Mivel töltöd szabadidődet legszívesebben? (7-10 éves korúak)

51. ábra:


52. ábra:


53. ábra:

Szerinted mi a legfontosabb az egészséghez? (16-18 éves korúak)

54. ábra:

Mi segítene Neked abban, hogy egészségesebben tudj élni? (16-18 éves korúak)

Táblázatok

1. táblázat: Vándorlási különbözet alakulása Sarkadon 2002-2009. között 2. táblázat: Sarkad város gazdasági mutatóinak alakulása 3. táblázat: Lakásjellemzők (jegyzői adatlap alapján), 2010 4. táblázat: A legnagyobb szegénységi kockázatú háztartástípusok száma és aránya a kistérségben és Sarkadon (jegyzői adatlap alapján), 2010 5. táblázat: Gyermekvédelmi ellátásban részesülő gyerekek a kistérségben és Sarkadon (jegyzői adatlap alapján), 2010 99/102


6. táblázat: Rendszeres szociális segélyben, krízissegélyben, lakásfenntartási támogatásban és a Kormányzati Krízis Alapból részesülők száma és aránya a kistérségben és Sarkadon (2009 és 2010) (a jegyzői adatlapok alapján) 7. táblázat: Szolgáltatási helyzetkép – a szolgáltatások Sarkad településre vetített óraszáma (családsegítő és gyerekjóléti szolgáltatások és jegyzői adatlap alapján), 2010 8. táblázat: A közoktatási intézményekbe járó gyermekek létszáma 2001-2007 között

100/102


XI.

SZAKIRODALOM

1. Kopp Mária-Kovács M. E: :A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. /Semmelweis.2006/ 2. Megelőzőorvostan és népegészségügy /Szerk: Ádány Róza.Medicina. 2006/ 3. Ádány Róza: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. /Medicina.2003./ 4. http://statinfo.ksh.hu: Éves településstatisztikai adatok 5. Módszertani Útmutató – a TÁMOP pályázat elkészítéséhez -2009 6. OEFI. Egészségfejlesztési Módszertani Füzetek. /2004.- 2009/ www.oefi.hu -

Az egészségfejlesztés alapelvei

-

Korszerű törekvések az egészségfejlesztésben

-

Egészségfejlesztés régiókban és településeken

-

Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken

-

Legalább ennyit a közösségfejlesztésről

-

Kutatás – monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben

7. OEFI. Egészségfejlesztési szakkifejezések glosszáriuma /2008./ 8. Községi Egészségtervek.- Módszertani útmutató – Soros Alapítvány 1998 9. De Blasio Antonio: Az Európai Unió egészség stratégiája és az „Egészség Minden Szinten” program./NETT. 2008./ 10. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Szőke Katalin, Dr. Tistyán László: Egészségmegőrzés a közösségekben 11. Kiss Judit: Adatok és adatforrások a települési egészségtervek állapotleírásának elkészítéséhez 12. Nemzeti Népegészségügyi Program 13. Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének nemzeti programja 14. A Sarkadi Kistérség Komplex felzárkóztató programja, 2010. 15. NFÜ honlap – Dokumentumtár: http://www.nfu.hu/doc/1326 16. Sarkad Város Településfejlesztési koncepciója II., 2008 17. Sarkad Város Oktatási Intézményeire Vonatkozó Intézkedési Terv, 2004

101/102


18. Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Gyulai, Sarkadi, Mezőkovácsházai Kistérségi Intézete, Tájékoztató Sarkad és a Sarkadi Kistérség népegészségügyi helyzetéről, 2011. 19. Kistérségi Tükör - Sarkadi kistérség 20. Domokos Zoltán (Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Sarkadi Kirendeltség): Munkaerőpiaci helyzetkép, 2010. 21. NFÜ, Sarkadi kistérség, LHH tervdokumentum és projektcsomag, 2009

102/102

Egészségterv. Készítette: SARKAD ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS a Dr. Hanusz és Társai Szanitárius Bt. szakmai közreműködésével

Recommend Documents