1
SARKAD HELYISMERETI BIBLIOGRÁFIÁJA 1979-IG.
2
Bevezető A szűkebb haza, az otthon környékének alaposabb megismerését, a tárgyi és szellemi értékek összegyűjtését célzó honismereti mozgalom és helytörténeti kutatások fellendülése megkívánja, hogy a Sarkadi Községi Könyvtár is egyre szélesebb körben folytassa helyismereti tevékenységét. Biztosítanunk kell, hogy az igénylők gyorsan megkapják a szükséges dokumentumokat és információkat. A bibliográfia használatát mutatók könnyítik, mindegyik betűrendes és a tételszámra utal, ugyanis a címleírások tételszámozottak. Szerzői mutatóban önálló szerzők, és közreműködők neve szerepel. Helyi személyek mutatója a község történetében, fejlődésében fontos szerepet betöltött személyek neveit tartalmazza. Földrajzi nevek mutatója a címekben és annotációkban szereplő helyneveket részletezi. A helyi földrajzi nevek közül azokat is tartalmazza, melyek ma már nem léteznek, de a tárgyalt időszakban jelentősek voltak. Címmutató a bibliográfiában szereplő összes címet kigyűjti.
3
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK
Akad. K. – Akadémiai Kiadó Bibliogr. – bibliográfia BMK. – Békés Megyei Könyvtár Békési Gyűjteménye Bp. – Budapest Cm. – centiméter Db. – darab é.n. – év nélkül GYJK. – Gyulai Járási Könyvtár illusztr.- illusztrált K. – Kiadó Kiad.a. – Kiadja a … Köt. – kötet KSH. – Központi Statisztikai Hivatal mellékl. – mellékletek ny. – nyomda OSZK. – Országos Széchenyi Könyvtár összeáll. – összeállította p. – lap SHGY. – Sarkadi Helyismereti Gyűjtemény SKK: - Sarkadi Községi Könyvtár sz. – szám szerk. – szerkesztette t. – tábla térk. – térkép vál. – válogatta
4
A. / ÁLTALÁNOS MŰVEK I.ORSZÁGOS MŰVEK 1. Magyarország helységnévtára 1863. Pest, 1863. Szerk.: Emich Gusztáv, 8 77 p. 22 cm. Sark.: 651 p. OSZK 15 103 2. Magyarország helységnévtára. Pest Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 27 cm. 1863 -, 1873-1903-ig: Magyar Korona Országainak helységnévtára. Változó terjedelemben. OSZK 15 103 3. A magyar szent korona országainak helységnévtára. 1926. Fővárosi Nyo mda Részvénytársaság. 132 p. 24 cm. Sark.: 92 p. OSZK 13 909 4. Csonka – Magyarország közigazgatási helységnévtára. 1941. Szerk.: Várady Károly Bp. 1941 Hornyánszky. 283. p. 23 cm. Sark.: 193 p. SKK 5. Magyarország helységnévtára 1944. Bp. Szerk.: A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Sark.: 508 p. SKK 6. Magyarország helységnévtára. 1967 (kiad. a.) KSH. Bp. 1967 Statisztikai K. 865. p. 32 cm. Sark.: 159 p. SKK 7. A Magyar Népköztársaság helységnévtára. (Kiad. a.) KSH. Bp. 1973. Statisztikai K. 1120. p. Sark.: 694 p . SKK 8. A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára. (Kiad. a.) KSH. Bp. 1977. 158 p. Sarkad több helyen is szerepel. SKK 9.
FÉNYES Elek Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben. 1-6. köt. Pest. 1839, Trattner ny. 6 db 24 cm. Sark.: 4. köt. 109. 235 p. A községre jellemző statisztikai és geográfiai adatok. SKK
5
10. FÉNYES Elek Magyarország ismertetése statisztikai földirati, történeti szempontból. 1-4 köt. 22 p. Rövid története, mezőgazdaság, földrajzi adottságok, birtokmegoszlás. DSZK 276 388 11. FÉNYES Elek Magyarország leírása. Pest, 1847. Deimel ny. 520 p. 24 cm. Sark.: 393 p. Természeti földrajza, népessége, gazdasági életre jellemző adatok. Kiemeli a református egyház tornyait. OSZ K 232 218 12. Magyarország. 2. kiad. Bp. 1967. Panoráma, 692 p. 48. t. 95 térk. 19 cm. Sark.: 401 p. Útikönyv – Sarkad nevezetességeit sorolja fel. SKK II. MEGYEI MŰVEK 13. SIPOS Orbán Biharvármegye. A népesedési, vallási, nemzetségi és közoktatási statisztika s zempontjából. Színezett térképekkel. Nagyvárad, 1903, 203 p. 24 cm. Sark.: 21, 40, 53, 110, 185, 195, 201, 225 p. Népfajok, felekezetek, népesség, népiskolák, kisdedóvintézetek Sarkadon. SKK 14. Biharvármegye. Szerk.: Nadányi Zoltán. Bp. 1938. 686. p. 24 cm. Sark.: 507, 254, 260 p. Az első részben különböző tanulmányok ismertetik Bihar vármegye történeti fejlődését, a bihari np. életét, földrajzát, statisztikáját, szociográfiáját, mezőgazdaságát, a néprajzi vonásokat, majd a községek jellemző adatait. A második , személyi rész sok sarkadi születésű személyt tárgyal. SKK 15. Békés Vármegye tíz éve 1918 -1928. Sark.: Oroszlány Gábor. Orosháza, 1929. Mitlasovoszky ny. 167 p. Népességi, kultúrtörténeti adatok. BMK 000 688 16. IRÁNYI Dezső Békés megye ismertetése és útikönyve. Gyula, 1959. 87 p. 18 cm. Sark.: 5, 24, 31, 59 -60 p. Általános ismertetés a megyéről – Sarkad nevezetességei – templom, Cukorgyár, Lenin Tsz. SKK
6
17. Békés megye fontosabb statisztikai adatai. Békéscsaba, 1956 -tól évente. Változó terjedelemben. Népesség, gazdasági, kulturális életre vonatkozó adatok. SKK 18. Tények és adatok Békés megye életéről. Békéscsaba, 1962. 84 p. 18 cm. Sark.: 15, 80 p. A megye statisztikai elemzését végzi el, - terület, beruházások, ipar, életkörülmények, egészségügy, oktatás, népművelés . Lakosság száma – Művelődési Ház. SKK 19. Békés megye húsz éve, Szerk.: Botyánszki Pál. Békéscsaba, 1965. 151 p. Sark.: 44, 102, 112 p. A felszabadulástól – 1965-ig történt beruházások. (Cukorgyár, Gimnázium, Művelődési Ház) SKK 20. Tanulmányok. (Kiad. A.) MSZMP Békés Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság 20 cm. 1975. Gyula, 174. p. illusztr. 1976. Gyula, 239. p. illusztr. 1977. Gyula, 197. p. illusztr. A megye aktuális fejlődésével foglalkozó tanulmányokat tartalmaz. Ipar, mezőgazdaság, kulturális fejlődés eredményei. Sarkadot több helyen is említi. SKK B./ TERMÉSZETI VISZO NYOK
I.DOMBORZAT 21. FÉNYES ELEK Magyarország geographiai szótára, amelyben minden város, falu, puszta betűrendben, körülményesen leíratik. Pest, 1851. 1-4 kötet, Kozma ny. 4 db. 22 cm. Sark.: 4. köt. 12 p. ”Magyar mezőváros – tölgyes erdeje szép, de szőlőskertje felettébb silány bort ad. A föld minősége nagyobb részben szikes, vagy szurkos fajta, mely a zabot is csak esős időben termi jól meg. Rétje, legelője sok van – sok szarvasmarhát tenyésztenek, de jó lovakat egyáltalán nem akarnak tartani, mert ezeket ellopják. Fog - és vöröshagymát,
7
sárgadinnyét nagy men nyiségben termesztenek.” BMK 13 338 22. SZABÓ József Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése. Békés - Csanád megye. Pest, 1861, Herc ny. 131 p. 24 cm 1 térk. Sarkad talajneme: turfás vagy korhány talaj. SKK II. ÉGHAJLAT, VÍZRAJZ 23. SCHERER Ferenc Békés Vármegye társadalma. 1695 -1848. Gyula, 1941. 47. p. 24cm. Sark.: 9 p. 15 éves háború után a föld szabadon maradt, a vizek szabadon terjeszkedtek. „Így keletkezett Gyulától Sarkadig sík víz…”. BMK CO 1984 24. Békés-Bihari árvízkönyv. Összeáll.: Csige Varga Antal. Gyula, 1926. Kultúra ny. 128. p. l t. 25 cm. A Fekete-Körös vízszintjelentései, árvízvédelem. SKK 25. PETIK Ambrus Békés megye leírása. Sajtó alá rendezte: Dankó Imre. Gyula, 1961. 50 p. 18 cm. Békés megye első önálló megyei földrajza. Beszél a népéletről, adatokat szolgáltat a földműveléshez, a halászathoz, beszél a vízimalmokról, kompokról, stb. Több sarkadi vonatkozást fedezhetünk fel. BMK B09 095 26. SZŰCS Sándor Régi magyar vízivilág. Eszmék, karcolatok, elbeszélések. Bp. 1977. Magvető. 311 p. illusztr. 19 cm. Sark.: 9 p. Sarkad a Kis -sárrét területén fekszik. SKK 27. Magyarország tájföldrajza. Szerk.: Frisnyák Sándor B. 1977. Tankönyv Kiadó. 444 p. 24 cm. Sark: 71, 330, 349, 413, p. Felhőszakadás Sarkadon: 1958. július 18 -án 160mm. A Cukorgyár telepítésének természeti feltételei. SKK Lásd: 30, 63, 69
8
III. NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG 28. Békés megye gazdasági földrajza. Debrecen, 1933. Kertész ny. 83 p. 24 cm. (A Debreceni Tisza István Tudományos Társulat Honismereti Bizottságának kiadványa) Sark.: 402 p. Részletesen foglalkozik a megye természeti földrajzával, növényvilágával, állatfö ldrajzával. SKK 29. HANKÓ Béla A Hajdani Alföld ősi állatvilága. Főszerk.: Kr ajkó Gyula. (kiad.a.) Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1974. 506 p. XXIV t. Tudományos megalapozottságú munka. A Kis sárréttel kapcsolatos megállapítások Sarkadra is vonatkoznak. OSZK 14055/VII. 29. C./ GAZDASÁGI ÉLET I.MEZŐGAZDASÁG 30. IMRE Gyula Öt mezőgazdasági termelőszövetkezet fejlődésének története. Bp. 1965. 94 p. 24 cm. Sark.: 10-35 p. A község mezőgazdasági történetét mutatja be a középkortól – a hatvanas évekig. Földrajzi – éghajlati - birtokviszonyok. Sarkadi Földmunkás Szövetk ezet tevékenysége, története. (Lenin Tsz.) BMK 001 540 31. SÁPI Vilmos A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon, a XVI. századtól 1848 -ig Bp. 1967. 292 p. 24. cm. Jogforrások, - Királyi rendelet, normatívum, intimatum, regulamentum, szokásjog. A munkaszerződések jellege, (részesek, napszámosok, hétszámosok) vitás kérdések, büntetőperek. BMK C07 590 32. DÁVID Zoltán A paraszti gazdálkodás mérlege. (Bihar megyei adatok 1789-től). Agrártörténeti Szemle, 1969. 1 -2 sz. 129-154 p. Paraszti bevételeket és kiadásokat összefoglaló táblázatok érdekes bepillantást engednek a 18. századi népesség életkörülményeinek részletibe. BMK
9
33. SCHRAM Ferenc Két XIX. Század elejei kézirat. Gyula, 1962. 47. p. 15 cm. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 39.) Sark.: 8, 38 p. 1. „Bihar Vármegye Szalonta Járása Statisticai ésTopographiai ismerete 1882. esztendőben”. szarvasmarhatartás 2. „Vármegye Tisztviselői és Cseledhei” SKK 34. HANZÓ Lajos A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében. Gyula, 1964. 79 p. 15 cm. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 51 -51.) Sark.: 34 p. A kisparaszti birtok összezsugorodása – agrárszocialista mozgalmak kibontakozása. SKK 35. SZEKER Gyula Gróf Almásy Dénes úr sarkadi törzsgulyájának vázlatos ismertetése. Függelékben a sarka di uradalomra vonatkozó általános adatokkal. Gyula, 1903. SKK 36. G. VASS István A nagybirtoktól a szocialista nagyüzemig. Békési Élet. 1966. 1. sz. 53 p. Kovács Imre: Sarkad, Feketeér című cikkét elemzi, a mezőgazdaság átalakulása. Megjelent: Társadalmi Szemle 1965. 5. sz. SKK 37. KOMRÓCZY György Az elhagyott nagybirtok helyzete Bihar megyében a földreform előtt. (1944. november – 1945. március)= Agrártörténeti Szemle. 1966. 4 sz. 449-467 p. ”Már a földreform előtt megindultak a földosztó törekvések, egyelőre az elhagyott területeket véve célba.” BMK 38. Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. Bp. 1965. Kossuth K. 576. p. 24 cm. Sark.: 377 p. 1944. június 7. „Különösen Békés és Sarkad községekben a termelő, de különösen a f öldigénylő bizottság mereven a rizstermelés ellen foglal állást, hangsúlyozva, hogy a község lakossága a múltba n, a rizstermelés jövedelméből nem részesült és e
10
termelési ággal szemben a községben előf ordult megbetegedések miatt idegenkedik. BMK C04 781 39. A Sarkadi Földmunkás Termelőszövetkezet első jegyzőkönyve és alapszabálya. 1945. (Közli: Máday Pál) = Körös népe. 1965. 5.sz. 159-164 p. Ismerteti a szövetkezet célját, a tagok jogait, kötelességeit, a szövetkezet szervezetét. SKK 40. Források a magyar népi demokrácia történetéhez. (Főszerk.: Réti László) Bp. Kossuth Kiadó 24 cm. 2. köt. Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből 1945-1948. Összeáll.: Káposztás István 1977. XXVII, 916 p. Sark.: 161, 236, 559, 664, 698, 747, 778, 783, 785, 795 p. Termelésszövetkezet – cukorrépa-termeléssel kapcsolatos dokumentumok. SKK 41. Termelőszövetkezetek története. Szerk.: Donáth Ferenc TIT, 1967. = Békési Élet. 1968. 1.sz. 137 -138 p. Sarkadi Termelőszövetkezete k története. 42. A sarkadi járás termelőszövet kezeti parasztsága a boldog élet útján. Békéscsaba, 1951. 7 p. 18 cm. A Sarkadi Dózsa, Lenin Tsz. Eredményeiről számol be. BMK 11 831 43. Békés megye termelőszövetkezeteinek évkönyve. Gyoma. 1956. 139. p. 18 cm. Sark. : 62. p. A sarkadi Lenin Tsz. 1955 -ben vett részt először az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. SKK 44. Sarkad múltja és jelene. Kiadja a Békés megyei Tanács. VB Mezőgazdasági Igazgatósága. Békéscsaba, 1956. Röviden bemutatja a felszabadulás előtti és utáni mezőgazdasági életet. SKK 45. MEGGYESI Mihály A rizs termesztésének jelene, jövője a sarkadi Haladás Tsz-ben. Szakdolgozat. Sarkad, 1970. 25 p. 28 cm. A rizstermelésnek Sarkadon hagyományai voltak. A Haladás Tsz. 1960 -tól termelte – eredmények. SKK
11
46. Szabadság, te szülj nekem rendet! (Összeáll. és szerk.: Nagy Eta, Petrák Katalin) Bp. 1970. Kossuth K. 286 p. 22 t. 24 cm. Sark.: 259-273 p. A Lenin Termelőszövetkezet története, fejlődése, helyzete, a hatvanas évek végén. SKK 47. A feketeériek negyedszázada. A sarkadi Le nin Tsz jubileumi kiadványa. 1945 -1970. Gyula,1970. A feketeéri Lenin Tsz. 25 éves küzdelme, eredményes fejlődésének bemutatása. SKK 48. Negyedszázada együtt. (Írta és összeáll.: Földeáki Béla, Kiadja a TOT és a Mezőgazdasági, Egészségügyi Minisztérium.) Gyula , 1970. Sark.: 3-8 p. A sarkadi Lenin Tsz, az ország első termelőszövetkezetének rövid története. (1945 -1970). SKK 49. KESZTYŰS Lajos A termelőszövetkezetei pártszervezetek termelését segítő, irányító, ellenőrző tevékenysége Sarkad községben. Szakdolgozat. Sa rkad, é. n. 34 p. 29 cm. Gépírásos kézirat. SKK BMK DO2 543 50. Békés megye 30 éve. Szerk.: Damiss Győző és Sass Ervin. Szolnok, 1975. 598 p. 24 cm. Sark.: 89, 333-335, 540-541 p. Sarkad község bemutatása – kihangsúlyozva a Lenin Tsz eredményei – ÁFÉSZ. GYJK Lásd:13, 20, 21, 25, 53, 62, 63, 69, 113, 126, 127, 128. II. IPAR, KERESKEDELEM 51. EPERJESI Géza Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1869 -1848. Bp. 1967. Akadémiai K. 278 p. 20 cm. Sark.: 224 p. Céhek kialakulása. Sarkadi mesterek kérelm e céh alapítására. OSZK B8 376 52. SÁNDOR Vilmos Nagyipari fejlődés Magyarországon, a szabad
12
versenyen alapuló kapitalizmus idején 1867 -1900. Bp. 1954. 771 p. 16 cm Bihar megyéről is átfogó képet ad, részletesen elemzi a korra jellemző sajátosságokat – az imperializmus kialakulását, a munkásosztály helyzetét. BMK 13 544 53. Számvetés a Magyar Szocialista Munkáspárt 7. Kongresszusa előtt. (Békés megye 14 éves fejlődése a statisztikai adatok tükrében, Békéscsaba, 1959. 45 p. 18 cm.) Elemzi az ipar, mezőgazdaság, kere skedelem, népmozgalom alakulását, táblázatokat közöl. Sok sarkadi vonatkozás. BMK B06 485 54. MÁRAI György A Sarkadi Cukorgyár története. Gépirat. é.n. 1836 ban gr. Almássy alapította. Bemutatja fejlődését, eredményeit. 55. Mit adott az ötéves terv és kormánypro gram Békés megyének. Békéscsaba, 1954. 27 p. Sark.: 7 p. A sarkadi Kendergyár létesítése. SKK 56. KISS Lajos A kender. A Sarkadi Kendergyár története, valamint gyártástechnológia módszerei. Szeged, 1963. Kézirat a Szegedi Tanárképző Főiskolában. 57. KISS Ilona Gyáregységi eredmények elemzése, Szakdolgozat. Sarkad, 1974. 47. p. 28 cm. 1949. január 15 -én Sarkad községben is létrejött az Állami Mezőgazdasági Gépállomás. A dolgozat az 1973. évi eredményeket elemzi. SKK Lásd: 19, 20, 27, 50, 63, 68, 69, 127, 128. D./ TÁRSADALMI ÉLET I. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MŰVEK 1.Régészet 58. VAJDA Aurél Békés megye helytörténeti térképének szöveges magyarázata. Békéscsaba, 1958. 33 p. Sark.: 5, 14 p. Áttekinti az őskori, honfoglaláskori és középkori
13
régészeti helyeket. Sarkad az 1, 2, 6 szá mú térképen szerepel. BMK B06 503 59. RÓMER Flóris Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. 1-2 köt. Bp. 1866. Sark.: 1 köt. 119 p. Őskori műrégészet. „Cameák” gr. Andrássy – féle gyűjteményben. BMK C00 139 60. BANNER János Kőkori élet Békés vármegyében. Gyula, 1941. 71 p. 15 cm. (Gyulai dolgozatok 4.) Képet kapunk a kőkor geológiai viszonyairól, növény – állat – vízivilágról. A régészeti leletek – a köröskultúra eszközei, fegyverei, ruházat, ékszerek, anyagi, kultúrjavak, díszítés, temetke zési szokások vallási szertartásokról tanúskodnak. BMK C02 583 61. JUHÁSZ Irén Régészeti ásatások a középkori Bihar megye nyugti részének településtörténetéhez.= Békés megyei múzeumok közleményei. 1971. 1.sz. 155 -165. p. Sark.: 156, 159 p. Árpád és középkori edénytöredékek, a vár helye is meghatározható. SKK 62. DANKÓ Imre Kötegyán, Gyula, 1960. 43 p. 15 cm. 1 térk. ( A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 11.) Sark.: 5, 6, 26,36,p. Régészeti vonatkozások. ”A váradi jószágkormányzóság uradalmai mel lett fekvő remetei és sarkadi birtok összeírása.” SKK 2.HONFOGLALÁSTÓL A RÁKÓCZI - FÉLE SZABADSÁGHARCIG (1711. JANUÁR 11-IG) SARKAD VÁRA KAPITULÁL 63. Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk.: Komoróczy György. Sarkad, 1974. 545 p. mellékl. Ez a mű a településtörténet minden szakaszához felhasználható. SKK 64. MÁDAY Pál Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, 1960. 512 p. Sark.: 369 -385, 479, 491 p.
14
Sarkad rövid története, - társadalmi gazdasági fejlődését ismerteti. SKK 65. KARÁCSONY János Békés vármegye története 1-4. köt. Kiadja Békés vármegye közönsége. 1896. Sark.: 32, 33, 39, 147, 259, 264, 267, 283, 285, 287, 306, 317, 318, 323, 343, 451, 389, 396. GYJK 66. KRISTÓ Gyula Olvasókönyv Békés megye történetéhez. Békéscsaba, 1967. 1. köt. A honfoglalástól 1915-ig. (Forráskiadványok a Békés megyei levéltárból 1.) Sark.: 25, 38, 86, 116-118, 120, 122, 138, 141. Tudományos megalapozottságú munka. Királyi vármegyerendszer, a nemesi vármegyerendszer, török veszedelem. I. Rákóczi György fejedelem 1644. évi oklevele, melyben hadiszabadsággal jutalmazza meg Sarkadot. SKK 67. GYŐRFFY György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. Akadémiai K. 25 cm. 1. köt 1966. 907 p. Sark.: 659. p. „Álmos herceg 1108 után e helyen 10 szolgát adott a dömösi prépostságnak. 1226-ban részben nemesi birtok volt, ekkor Sarkadi Máté perelte Pner pap rokonait felesége szabadosai miatt.” BMK C05 076 68. Tanulmányok Békéscsaba történtéből. (Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos.) Békéscsaba, 1970. 390 p. 24 cm. Sark.: 22, 28, 83, 116, 133, 298, 352, 357 p. ” A 12. sz. elején Álmos herceg Sarkadon is juttatott javadalmakat az által alakított dömösi prépostságnak.” Ipari munkásmozgalmi adatok. 1945 nyarán került sor a Sarkadi vasúti híd újjáépítésére. 69. MÁRKI Sándor Sarkad története. Bp. 1877. 189 p. 1 térkép. Szószerinti másolat. 1958. Sarkadot 1217 -től vizsgálja. Bemutatja – földrajzi fekvés, éghajlat, talaj, növény –és állatvilág, történet (vár), társadalmi élet (vallás), építkezés, néphagyományok,
15
Sarkad híres szülöttei: Csathó Pál , Rácz Károly, Márki István, Trajanovics Ágoston, Paulkovics Lajos. Közoktatás, közigazgatás, birtokmegoszlás, ipar, kereskedelem. SKK 70. VERESS Endre Gyula város oklevéltára. 1313 -1800. Bp. 1938. 500p. 28 cm. Sark.: 53-55, 352, 441 p. ” Bethlen Gábor fejedelem sarkadi Gyulai Jánosnak – címeres nemességet ad neki hű szolgálati jutalmául.” BMK D02 670 71. JAKÓ Zsigmond Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940. A sarkadi járás községeinek törökkori története. SKK 72. VIRÁGH Ferenc Török hódoltság Gyula térségében. Békéscsaba, 1960. 101 p. 18 cm. Sark.: 10, 63,64 p. Sarkadi vár 1556-ig Ferdinánd birtokában Gyula déli elővára volt. Kitér a gazdasági életre, a művelődési viszonyokra is. BMK B07 515 73. HAAN Lajos Békés vármegye hajdana. Pest, 1 870. 2köt. Oklevéltári rész. 309 p. 18 cm. Sark.: 220, 25, 28 p. „Doboz -békési határjárás 1620.” Tanúvallomások vitéz Nádudvari János peréből, ami a békési és dobozi határokról folyt. BMK B05 933 74. SZENDREY István A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, 1958. 63. p. 24. cm. A legrégibb ősi hajdú múltra Bihar megyében Nagyszalont tekint vissza. (1606) Sarkad a nagyszalontai járásban tartozott, sok vonatkozásba érinti. SKK 75. IMPLOM József Gyula város története szemelvényekben. I. rész 1313 1695. Gyula, 1961. 101 p. Sark.: 87 p. A sarkadi és a szalontai hajdúk vetélkedéséről közöl egy népmondát, a sarkadi Csavarga Miksa és a szalontai Bakó Jánosról. SKK
16
76. VIRÁGH Ferenc (második) II. Rákóczi Ferenc szabadságharc a Körös -Maros közben. Békéscsaba, 1962. 127 p. 24 cm. 1703. augusztus – Sarkad, Szalonta kuruc kézre kerül. 1707. február 13. – Sarkad várát megostromolják a szerbek. 1708. július 28. – A sarkadiak elfogják Thökölyt Aradon. 1710. december – a sarkadi kurucok támadása Gyula ellen. 1711. január 11. – Sarkad vára kapitulál. BMK 10 112 77. ESZE Tamás II. Rákóczi Ferenc Tiszántúli hadjárata= Századok. 1951 1-2. sz. 30-119 p. ”Jobbágyságról való pátens” A táborban szolgáló jobbágyokat mentesíti a földesúri szolgálat alól. Védelmet nyújt az önkénteseknek. BM K 78. DANKÓ Imre Körösköz-bihari hajdúság. Gyula, 1959. 70 p. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8 -9.) Sark.: 3, 5, 6, 11, 12, 27, 29, 31, 32, 47 -49 p. ”A második Rákóczi Ferenc féle szabadságharcból a Körösközi-bihari hajdútelepek közül Sarkad vette ki a legjobban a részét.” Adatok a sarkadi hajdúság létrejöttéről, életéről, társadalmi jelentőségéről. Adattárat is közöl. GYJK 79. PESTY Frigyes Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Bp. 1888. 445 p. 24 cm. Sark.: 124, 125 p. Kötegyánnal kapcsolatban említi. BMK B16 337. 80. KÁLMÁN Béla A nevek világa. Bp. 1973. Gondolat. 258 p. 19 cm. Sark.: 149. Köznévből keletkezett helységnevek, Körös néveredete.
17
3. 1711-TŐL A SZABADSÁGHARC BEFEJEZÉSÉIG 1849-IG.
81. DANKÓ Imre A sarkadi hajdúságról. Békési Élet, 19 67. 2. sz. 1927 p. A hajdúság helyzete a 17-18. században. SKK 82. SZENDREY István A hajdúszabadság elvesztéséről. Alföld 1967. lsz. 73 78 p. ”A szabadság elvesztésének okai között keressük azt a kétségkívül komoly tényezőt, hogy a hajdútelepek lakossága a XVII. századi harcokban igen megritkult, és új betelepülőkkel erősen felhígult. Ez a felhígult közösség a XVIII. században nem tudott egységesen és utóképesen fellépni a kiváltság érdekében.” BMK 83. MÁDAY Pál Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés. Békéscsaba, 1957. 55p. Sark.: 15, 21, 38, 39 p. Szegedinecz Jovanovics Pérer, - „Péró” – által szervezett parasztlázadás sarkadi vonatkozásai. Zászlótartójuk a sarkadi Tokay Ferenc és Nagy Mihály volt. SKK 84. KISMARJAI KONRÁD Emil Harruckern János György báró és települései. Gyula, 1935. Dobai ny. 64 p. 18 cm. Sark.: 43, 46, 47 p. ”Pérő”-féle lázadás. SKK 85. MÁRKI Sándor Péró lázadásban. Székfoglaló értekezés. Bp. 1893. A Magyar Tudományos Akadémia Kiadása. Sark.: 53, 83, 84, 86, 90, p. A kurucok vezérének tisztje – Nagy András Sarkadról, zászlótartó Tokay Ferenc. Péró testét Sarkadon – a néphagyomány szerint Szeles-mezőn aggatták fel. Tárgyalja a lázadás következményeit. SKK 86. SZABÓ Ferenc A Dél-alföldi betyárvilág. Gyula, 1964. 172. p. 15 cm. (A Gyulai Erkel Ferenc M úzeum kiadványai 53 -
18
54.) Sark.: 32 p. ” A francia háborúk idejére bontakozott ki először nagyobb mértékben a délalföldi betyárvilág. SKK 87. IMPLOM József Olvasókönyv Békés megye történetéhez. 2. rész. 1694-1848. Békéscsaba, 1971. 440 p. Sark.: 9, 10, 15, 16, 17, 36, 127, 180, 200, 203, 237, 243, 248, 251, 255, 260, 370 p. A község hívei feudális korszakának történetére vonatkozó adatokat találunk, a törökök Gyuláról történt kiűzésétől az 1848-as szabadságharcig, a sarkadi hajdúságról is. SKK 88. EMBER Győző Iratok az 1848-as magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp. 1951. 280 p. 28 cm. Bihar megye: 173 -176 p. ” Valószínű, hogy e mozgalmakat is a fennálló gazdasági és társadalmi renddel való elégedetlenség váltotta ki.” BMK C00 814 89. HEGYESI Márton Biharvármegye 1848 -1849-ben. Nagyvárad, 1885. 343 p. 24 cm. Sark.: 196, 197 p. Részletesen tárgyalja az 1848-as magyar szabadságharcot, s előzményeit B ihar vármegyében. SKK 90. OLÁH György Békés vármegye 1848-1949-ben. Békés vármegye utolsó követei. Gyula, 1889 -1892. 499 p. 24 cm. Bemutatja a márciusi eseményeket, sok Sarkadra vonatkoztatható adattal. BMK B07 498 4. A SZABADSÁGHARCTÓL AZ I. VILÁGHÁBORÚIG. (1849-1914)
91. Magyarország vármegyéi és városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk.: Borov szki Samu. Nagyvárad, é.n. 684 p. 28 cm. Sark.: 140 -141 p. Sarkad története, jellemzői. ” Nagyközség, házaink száma 1423., lakosainak száma 9002 fő. Van postája, távírója és vasúti állomása. Legelső nyomása 1332 -ben a pápai
19
tizedjegyzékben található… …A református templom, 1700 körül épült, 1866 -ban leégett, és hét évvel később újra felépítették. A római katolikus templomot 1809 -ben fejezték be, de 1899 ben lebontották, s most épül. Ide tartozik, Nyék, Nagy Ősi, Kis-ősi, Jenő, Feketeér, Herpa, Remet eház, Prépost-ősi, Hosszúsziget, és Csáki - szigetdűlők is.” GYJK 92. ROZVÁNYI György Nagyszalonta történelméhez. Nagyszalonta, 1889 1892. 232 p. 18 cm. Nagyszalonta -Sarkad történelme sok vonatkozásban összefügg. Elemi csapások, szokások. BMK 93. CSÁNKI Dezső Magyarország történeti földrajza, a Hunyadiak korában. 1890-1897. Bp. 1913. 800 p. Sark.: 621. p. BMK 14 765 94. SIMON Péter A századforduló földmunkás és szegényparaszt mozgalmai 1891-1907. Bp. 1959. Szikra. 275 p. 18 cm. A második Internacionálé hatása a szegényparasztságra, szerveszekedései. 1907. cselédtörvény, deres törvény, aratósztrájkok. BMK B09 425 95. KÖPÖSDI Vera A mezőgazdasági munkásság mozgalmai Békés megyében 1905-1907-ben. Szeged, 1958. 65 p. 24 cm. Sarkadon és környékén lezajlott földmunkásmozgalmak előzménye i, társadalmi okok. BMK 5. AZ I. VILÁGHÁBORÚ, A FORRADALOM ÉS A HORTTY KORSZAK (1914-1944) 96. FARKAS Dezső A két forradalom Bihar megyei történetéhez. 1917 1919. Bp. 1965. 107. p. 22 cm. Az őszirózsás forradalom előtt, - a polgári demokratikus átalakulás, a b ihari munkáshatalom egy hónapja – a proletár hatalom megszűnése, Bihar
20
megyében. Sok sarkadi vonatkozást közöl. BMK B12 804 97. Tanácsköztársaság Hajdú Biharban. Dokumentumgyűjtemény. Debrecen, 1959. 599 p. 20 cm. Sark.: 398, 399, 406 p. ” Tájékoztató a front helyzetről 1919. március 22 én… Őrségek létrehozása, azzal a feladattal, hogy az esetleg Nagyváradra szállítandó francia csapatokat feltartóztassák.” SKK 98. FARKAS Dezső A Magyar Tanácsköztársaság Bihar megyei történetéből. Alföld, 1961. 2. sz. 141-148 p. ”1919. március 22 -én ült össze Nagyváradon a Munkás és Katonatanács és megtárgyalta a Tanácsköztársaság kialakításával előállt új helyzetet. Március 27-én Bihar megye nagyközségeinek munkástanácsai és a vörös őrség küldöttei tartottak megbeszélést. Ezen a n apon határozta el a megyei direktórium a Forradalmi Törvényszék felállítását… … Alig egy hónapi fennállás után a proletárhatalom megszűnt a bihari területeken.” BMK 99. Békés megye 1918 -1919-ben. Válogatott dokumentumok. (Összeállította: Szabó Ferenc, G. Szabó István) Békéscsaba, 1968. 11 p. 20 cm. Sark.: 45-46, 80p. ” A szakszervezet vezetőségének ülése megállapítja a munkaidőt és a bérezést a Sarkadi Cukorgyárban.” BMK B00 628 100. Tanácsköztársaság Békés megyében. 1919. Békéscsaba, 1969. 376 p. Sark.: 15, 31, 48, 206, 237, 360 p. Bemutatja a forradalom előzményeit, elemzi sajátosságait. Közli a Sarkadi vöröskatonák névsorát. SKK 101. LIPTAI Ervin A magyar Vörös Hadsereg harcosai 1919. Bp. 1960. Zrínyi K. 590 P. 18 CM. Sark.: 154, 155, 475, 485 p. A Tanácsköztársaság eredményei Sarkadon. SKK 102. A fasiszta rendszer és a népnyomor Magyarországon. 1921-1924. Szerk.: és bev. : Nemes
21
Dezső Bp. 1966. 653. Sark.: 52 p. BMK. 103. SZAKÁCS Kálmán A KMP falusi szervezeti tevékenységéről a II. kongresszustól 1933. májusáig.= Párttör téneti Közlemények, 1968. 3. sz. 78 -108 p. ” A KMP 1930 tavaszán szervezetileg is igen gyorsan megerősödött. A szervezőmunka az Alföldön indult meg, ahol a válság hatására 1929. végétől a mezőgazdasági munkásság jelentős megmozdulásai hívták fel magukra a figyelmet.” BMK 104. BORSÁNYI György A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikájáról. 1929-1933.= Párttörténeti Közlemények, 1966. 3 sz. 62 p. ” 1932. április 7-én az MSZMP falusi pártszervezetei küldöttséget menesztenek a kormányhoz, ahol átnyújtják a párt memorandumát, s felszólítják szervezeteiket, hogy minden községben szervezzék meg a küldöttségjárást a helyi hatóságokhoz. A küldöttségjárás harcos tömegmozgalommá vált, ami megmutatta, hogy az MSZMP mögött forradalmi energiával telített tömegek állnak.” 6. FELSZABADULÁS ÉS AZ AZT KÖVETŐ ÉVEK (1944 -.)
105. Felszabadulás. 1944. szeptember 26. - 1945. április 4. (dokumentumok) Bp. 1955. Szikra ny. 512 p. 24 cm. Sar.: 9, 147 p. A szovjet tájékoztatási iroda hadijelentései 1944. október 7- és a békéscsabai pártszervezet jelentése 1944. október 8.-november 5-ig folytatott tevékenységéről. SKK 106. NEMES Dezső Magyarország felszabadulása. Magyarország fejlődése a felszabadulás után. Bp. 1962. Kossuth K. 330 p. 20 cm. A Vörös Hadsereg októberi hadműveleteinek eredményei – a felszabadulás. Sok sarkadi vonatkozás. BMK B07 150
22
107. Magyarország felszabadulása. Tanulmányok hazánk felszabadításának történetéből. Bp. 1975. Zrínyi Kiadó 417 p. 24 t. 24 cm. Sark.: 119 p. Felszabadítási hadműveletek részletes leírása. Térképek. SKK 108. Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember – 1945. április (Szerk.: Kassai Elek, Somlyai Magda) 1-2. köt. Bp. 1970. Sark.: 1 kötet 202 -203 p. Sarkad, 1944. november 30. Cséffa -Nagyszalontai járás főszolgabírójának felterjesztése a főispánhoz. 17 problémára kér utasítást. (polgárőrség szervezésére, orosz őrség felállítására, stb.) GYJK 109. BORUS József Békés megye felszabadulása.(1944. szept. okt.7)=Békési Élet. 1969. 3.sz 393 -420 p. Sarkad felszabadulásáról is szó van. SKK 110. ZIELBAUER György Huszonöt éve történt. (Békés megye felszabadításának eredményei)= Körösmen ti Honismereti Közlemények, 1969. 3sz. 7 -18 p. Sark.: 11 p. Az események pontos tárgyalása. SKK 111. Békés megye 1944 -1945-ben. A felszabadulás és a népi demokratikus forradalom első esztendeje a Viharsarokban. Tanulmányok. Szerk.: Dér László és Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1975. 482 p. 64 t. A megye társadalmi-gazdasági életének bemutatása sok sarkadi vonatkozásban SKK 112. ORBÁN Sándor Az agrárszegénység számának és helyzet ének alakulása a felszabadulás után. (1945 -1948) = Párttörténeti Közlemények. 1966. 2sz. 56 -92 p. Az egész ország helyzete megyénkénti bontásban. (Agrárproletárok, félproletárok száma.) BMK
113. KOVÁCS Béla Agrárforradalom Hajdú és Bihar megyében.= Alföld, 1970. 3. sz. 43-53 p.
23
Felszabadulás előtti birtokviszonyok, s az agrárforradalom következetes végrehajtása. „Sarkad zselléreinek, gazdasági cselédjeinek kép viselői, akik a feketeéri gróf Almássy birtokon alakították meg elsőnek az országban a termelőszövetkez etet. 1944. őszén vetettek először közösen a béresek, majd 1945. április 23-án alakult meg a szocialista jellegű termelési társulás, a későbbi Lenin Termelőszövetkezet elődje. BMK 114. DONÁTH Ferenc Demokratikus földreform Magyarországon. 1945 1947. Bp. 1969. Akadémiai I. 421 p. 2 t. 24 cm. A termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti – Sarkadkeresztúri Földigénylő Bizottság. BMK 115. JENNEI Károly – RÁCZ Béla – STRASSENREITER Erzsébet. Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért (1944 1948)= Békési Élet, 1967. 3. sz. 104 -105 p. SKK 116. CSIZMADIA Andor A nemzeti bizottságok államhatalmi tevékenysége. (1944-1949) Bp. 1968. Közgazd. És Jogi Kiadó 486 p. 19 cm. A nemzeti bizottságok, mint politikai szervek. Felépítésük, működésük, eredményeik, megszűnésük. A korszak tanulmányozásá hoz. BNK B12 600 117. BEÉR János A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon 1945-1960. Bp. 1962. Közgazd. és Jogi kiadó. 646 p. 20 cm. A tanácsi szervek kialakulásának folyamata, fejlődése, tanácstörvények. BMK 08 904 118. VARGA Sándor A sarkadi Kommun ista Párt megalakulásának története a felszabadulást követő napokban. Emlékezetből, a kortársak meghallgatásával. Sarkad, 1965. február 7. Gépirat. A felszabadulás előtti két hét eseményei. 1944. október 10. – Kommunista Párt megalakulása. Elnök: Boros Ge rgely. SKK
24
119. Emlékezés a kezdetre. Szerk.: Varga István. Békéscsaba, 1970. 222 p. 22 cm. Sark.: 7 -12, 217 p. Boros Gergely – a Kommunista Párt Sarkadi Szervezetének alapító tagja, a földosztás vezetője, a sarkadi földműves-szövetkezet ügyvezetője, a sarkadi járás pártbizottságának első titkára, a MESZÖV volt Békés megyei elnöke, országgyűlési k épviselő, visszaemlékezései. SKK 120. Mit adott az ötéves terv és a kormányprogram Békés megyének. Békéscsaba, 1934. 24 p. Sark.: 7 p. Eredmények. SKK 121. CSEREI Pál – VARGA Tibor Ködös napok. Békéscsaba, 1958. 104 p. 18 cm. Sark.: 17, 49 p. 1956. ősze – ellenforradalom hatása, eredményei Sarkadon. BMK B09 359 122. BALÁZS Béla A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon.= Századok, 1957. 1-6. sz. 297 p. „ A Viharsarokban a néptömegek öntevékenysége, demokratikus aktivitása már a felszabadulást követő napokban nagy erővel nyilvánul meg, és változatos formáit hozták létre azoknak a népi, forradalmi szerveknek, amelyek helyi viszonylatban kezükbe vették az irányítást, a problémák megoldását. A nemzeti bizottságok elnökévé a bírót választották meg”. BMK 123. TIBORI János A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története. 1944-1961. Békéscsaba, 1961. 311 p. 3 tér kép 21 cm. Sark.: 307 p. Okmányok a szabadság első napjáról. (1944. okt. 6.) Sarkadon az MKP megalakulása: 1944. okt. 10. Életrehívói: Boros Gergely, Pett László, Váradi Lajos, stb. (Nemzeti Bizottság Tagjai) SKK 124. A tanácsok Békés megyében. 1950 -1975. Szerk.: Kertész István, Ó Kovács István, Nagy János stb. Békéscsaba, 1975. 294 p. 24 cm. 9 t. Sark.:228 p. 264 p. Bemutatja a tanácsok fejlődésétnek negyedszázadát.
25
Közli a fejlődés fő mutatóit, ismerteti a tanácsok névsorát. SKK 125. Évek és adatok a gyulai járásbó l az 1967. évi választásokhoz. Gyula, 1967. 46. p. 20 cm. Sark.: 40, 42, 43, 44, 45, p. A III. ötéves terv célkitűzéseit ismerteti. SKK 126. KÉPÍRÓ Sándor Sarkad község 25 éves fejlődésének története. Sarkad, 1970. Gépirat. Létesítmények, az életszínvonal, a k ulturális és szociális helyzet, mezőgazdasági beruházások. A Hazafias Népfront helyzete, feladatai. SHGY 127. Békés megye társadalmi fejlődése 1945 -1970. (Kiad. az) MSZMP Békés megye Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztálya, Békéscsaba, 1970. 109 p. A megye társadalmi politikai fejlődése, az ipari, a mezőgazdasági átalakulás, közoktatás, közművelődés, egészségügy, változásait tárgyalja az eltelt 25 évben. Sok Sarkadi járásra vonatkozó adat. SKK 128. A változó falu. Szerk.: Kulcsár Viktor. Bp. 1976. Gondolat 343 p. 40 t. 24 cm. Szociológiai mű. Sarkadot több helyen említi, - fejlődés, demográfiai, jellemzők, gazdasági típus, mezőgazdasági életszínvonal, jövedelem, lakásviszonyok, kultúra, oktatás – kapcsán. SKK Lásd: 37, 38, 49, 63. 7. NEMES- ÉS BIRTOKOS CSALÁDOK TÖRTÉNETE 129. BAROSS Károly Magyarország földbirtokosai. Bp. 1893. 860 p. 32 cm Sark.: 169 p. Almássy Kálmán id. gróf, Gorove István, Lacsmy János, Lakatos Ilona, Leel -Őssy Kálmán id., Márky Imre, Márky János. OSZK 278 948 130. KEMPELEN Béla Magyar nemes családok. 1-18 köt. Bp. 1911-1932. 18 db 24 cm. Sark.: 1 kötet. 74 -78 p.
26
Almássy család -nemesek, és grófok. Címerük. BMK C08 685 131. PALATINUS József Békés megyei nemes családok története. Bp. 1909, Frankein ny. 127 p. 28 cm. Sark.: 104 -106 p. Bemutatja az Almássy-ak sarkadi ágát. Ősei – I. Pál , gyermeke II. Ignácz, aki az első sarkadi gróf volt. ”1815. augusztus 11-én kelt oklevéllel I. Ferenc király II. Ignácot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a „Sarkad örökös ura” címet adományozta.” BMK D00 936 II. KÖZIGAZGATÁS, NÉ PESSÉG. 132. GYŐRFFY Lajos Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. (Az 1571-. Szolnoki török Defber fordítása). Szolnok, 1956. 63 p. 20 cm. 1 térkép (Jászkunsági füzetek 4.) Sark.: 37p. A meghódított területek – közigazgatása, birtokviszonyok. BMK 02 000 133. MAGDA Pál Magyarországnak és a Határ Őrző Katonaság Vidékének újabb statisztikai és geográfiai leírása. Pest, 1819, XVIII. 586 (13.) p. Sark.: 462 p. Népesség Közigazgatás. SHGY 134. A mai Magyarország vármegyéinek általános ismertetője. Szerk.: Radenich György. II.köt. Békés, Bihar, Csanád, Arad-Torontál vármegyék. é. n. Sark.: 31, 55, 56, 58, 60 p. Ismerteti a községhez közigazgatásilag tartozó helységeket,(Meggyes, Nyék, Jenő, Csákisziget, Feketeér, Újmajor puszta) a házak számát, a lakosság megoszlását, a közintézmények tulajdonosait. Betűrendes névjegyzéket ad a 100kh -on felüli földbirtokosoktól. (Grf. Almássí Dénes, Csüdör Árpád, Kalb Kálmánné) Református egyház. SHGY 135. Bihar megye és Nagyvárad. Szerk.: Borovszky Samu Bp. Sark.: 140-141 p. A község általános jellemzése – közigazgatás, népesség, természeti -társadalmi helyzete. OSZK 68 518/5
27
136. A népmozgalom főbb adatai községenként. 1901 1968. (kiad. a.) KSH: Bp. 1969. 530 p. 32 cm. Sark.:64, 316 p. Élveszületések, halálozások száma 190 1-1968-ig, évenkénti bontásban. BMK D01 719 137. Adatok Békés megye községeiről. (Kiad. az.) KSH Békés megyei Igazgatósága, Békéscsaba, 1968. Sark.: 10, 14, 18, 22, 26, 32, 36 p. Terület, népesség, népmozgalom, hivatali intézmények, egészségügy, kiskereskedele m, községgazdálkodás, művelődésügy, népsűrűség, kereskedelem, lakásépítés, kommunális ellátás. SKK 138. Helyzettérkép az ország községeiről. (Kiad. az.) KSH. Bp. Stat. Kiadó. 1968. 593 p. Sark.: 356,476 p. Népesség, terület, népmozgalom, egészségügy, oktatás, népművelés. BMK D01 605 139. Békés megye fontosabb adatai. Békéscsaba, 1956 tól évente. Változó terjedelemben. Népesség, gazdasági, kulturális életre vonatkozó adatok. Lásd: 13, 63, 69, 90, 91. III. NÉPRAJZ 1. TÁRGYI NÉPRAJZ 140. BARABÁS Jenő Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula, 1964. Békés megyei ny. 67 p. 20 cm. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványa 58-59.) Sark.: 61 p. Sok Sarkadra érvényes néprajzi vonatkozás. Tárgyi néphit: boszorkányság. SKK 141. SZŰCS Sándor Pusztai szabadok. Bp. 196. Rajzok a régi Alf öld éltéből. Pásztortörténetek -életük, tárgyaik, hagyományaik. BMK 02 280 142. LINDER László Doboz és környékének pásztorművészete. A békéscsabai Városi Múzeum kiadása. 1940. 24 p. 20 cm. ”A bihari szarudíszítésű karikásnyelvek eredete,
28
egyéb pásztoreszközök készítése jellemző volt Sarkad pásztoraira is.” SHGY 143. TÁBORI György Rokkárok Békés megyében. Békéscsaba, 1959. 27 p. 18 cm. Sark.: 4, 19 p. Sarkadi rokkakészítő: Sas István. Ismerteti a rokka készítését, részeinek elnevezését, eladásának módját. BMK B07 133 144. DANKÓ Imre A gyulai fazekasság. Gyula, 1963. 62 p. 15 cm. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 48 -49. Sark.: 23 p. ”Sarkad agyagedény és kályhaszükségletét a vásározni járó gyulai fazekasoktól szerezte be…” SHGY 145. DANKÓ Imre A sarkadkeresztúri vályogvetés. Adatok a dél-alföldi népi építkezéshez. = Körös népe. 1965. 5 sz. 113 -124 p. Az egész Dél-Alföldi vályog vetéstét ismerteti, adatokat szolgáltat a sarkadi népi építkezés megismeréséhez. SKK 146. DANKÓ Imre Életmódbeli változások a dél -bihari síkság parasztságának felszabadulása utáni élethez. (Különös tekintettel a településre, építkezésre, lakásbelsőre) Kézirat. Kandidátusi disszertáció. Békéscsaba, 1966- 1-2. köt. Sark.: 711-717, 12081213 p. Nagyon sok helyen érinti Sarkadot. Önállóan a megjelölt részekben foglalkozik vele, adattár jelleggel. BMK D01 543 147. DANKÓ Imre Opuscula Etnographica. Válogatott tanulmányok. Debrecen, 1977. 470. p. 24 cm. Sarkad: 183 -326 p. ”A dél-bihari síkság települései” című tanulmányokban települési -építkezési jellegzetességeket közöl(hagyományos népi építkezés) elemzi a mait. „… a bihari hajdútelepek zöme palántatelepülés volt, a telepek
29
közepén erődtemplommal és hadrendszerinti közigazgatással.” 2. NÉPDAL, NÉPMESE, NÉPHIT 148. Bartók Béla levelei. Szerk .:Demény János. Bp. 1976, Zeneműkiadó. 948 p. 24 cm. Sark.: 109 p. Édesanyjának írt levelében, - 1906. július 15. – beszámol a Sarkad melletti Fekete -ér pusztai gyűjtéséről. BMK C08 872 149. ifj. BARTÓK Béla – VARGYAS Lajos Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai. – Az Alföld és Bartók békési gyűjtése folklórkutatásban. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 24.) Feketetérről – Gyula környékéről összegyűjtött 83 dalt, 47 felvételt készített. SKK 150. SZŰCS Sándor Békési históriák. Gyula, 1959. 47. p. 15 cm. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai. 6.) Sark: 19 p. ” A magatojta tojás” című história B. Nagy Márton elbeszélése alapján. GYJK 151. DÖMÖTÖR Ákos Sarkadi népmesék. Gyula, 1962. 96. p. 15 cm ( A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai a.) Két sarkadi mesemondó – Komádi Ferenc és Bondár Károly által őrzött meséket közli. Ezzel a mesék kapcsolatot mutatnak a székely és a bihari hajdúsági területek tipikus anyagával. A varázsmesék azonban tipikus sajátosságokat mutatnak. SKK 152. CSÁKABONYI Kálmán Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. Gyula, 1960. 15 cm. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17.) Sark.: 17 p. Doboz 1716. – pert indítanak Sándor Mátyásné ellen – aki a „boszorkányhad” feje – és ezelőtt Sarkadon lakott. GYJK 153. DOMOKOS Sámuel Méhkeréki Néphagyományok. Vaszile G orzsa meséi. Bp. 1963. Néprajzi Múzeum. Sark.: 2, 3, 4 p. Többször is említi Sarkadot. OSZK B46 710
30
154. ERDŐS Kamil A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon. Gyula, 1969. 63 p. 15 cm. Sark.: 44 p. Ismerteti a cigányok letelepedésének történeté t, népszokásaikat. Sarkadon főleg magyar cigányok (magyar anyanyelvűek ) élnek. Őseik jelentős része eredetileg valamilyen „cigánybűn” miatt lett kiközösítve és kitaszítva vándorló törzseikből. GYJK Lásd: 69, 140. IV. Egyház, vallás 155. A magyar Református Egyh áz történetéről. Szerk.: Bíró Sándor. Bp. 1949. 511 p. 24 cm. Reformáció – református egyház kialakulása, iránya i, története a II. világháború végéig. Sok Bihar megyei, sarkadi vonatkozással. BMK C01 843 156. A sarkadi Református Egyház névkönyve. Kézirat. 1841. 157. Magyar zsidó oklevéltár. Szerk.: Scheiber Sándor és Grünvald Fülöp. Bp. 20 cm. 7. köt. 1725-1748. 864 p. 20cm. ”Több ízben és nagyobb számban tűnek fel Bihar megyében, de nem találtak még végleges megoldást. 1748-ban már 252 személyen hajtották be a kive tett rendkívüli adót.” BMK C04 334 158. A százéves sarkadi zsidóság emlékkönyve. (1837 1937) Sarkad, 1937. 107 p. illusztráció A százéves zsidó hitközösség emlékkönyve. A szerkesztő bizottság elnöke: Grózs Manó a főrabi. I. „Beszámolók a sarkadi zsidó közületek évszázados történetéből.” 1804 -ben zsidó templomot létesítenek, s az első „zsidó testvéri egylet” is létrejön. II. A főrabbik élettörténete. III. -IV. Történetek, mondák a régi sarkadi zsidókról. Családfák. (Bleyer, Fleisner, Grunberger, Scheinek, Friseher , Kohn, Klein családok.) BMK C01 596 Lásd: 13, 63, 69.
31
E./ KULTÚRA, MŰVELŐDÉSI VISZONYOK I. MŰVELŐDÉS 1. MŰVELŐDÉS ÁLTALÁBAN. 159. TIBOR János Békéscsaba története a Körös – Kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba, 1960. 187 p. 20 cm. 4. térkép. Sark.: 15 p. A város 4. kerülete összekapcsolódott a sarkadi erdőkkel. Ezen kívül sok adatot kapunk a Körös kultúráról, amely részben Sarkadra is jellemző volt. SKK 160. KOMRÓCZY György Művelődésügyi és egészségügyi kérdések a felszabadult Bihar megye első hónapjaiban . (1944. október – 1945. március). ”Alföld, 1966. 4. sz. 65-71. p. Oktatás, népművelés, eü helyzet a megye területén. „ A felszabadulás utáni művelődéspolitika már kiindulása idején a demokratikus erők első lendületét képviselte, amelyek később a proletárd iktatúra eredményeit készítették elő. BMK 161. Zárójelentés a Békés megyében folytatott életmódkutatásról. Készítette. Losonczy Ágnes, Sas Judit, Kárpáti Zoltán, Kónya Judit. Bp. 1971. 438 p. Kultúra, művelődés, családi életmód kérdései. Sok sarkadi vonatkozás. SKK 162. SZENTIRMAI László A sarkadi értelmiségről. (Beszámoló egy szociológiai vizsgálatról.)= Békési Élet, 1979. 1.rész 70 -80 p. Művelődési szokásaik, életmódvizsgálatok, igények. SKK
2. OKTATÁSÜGY 163. BARCSA János A Tiszántúli Református Egyházkerület történet e a XVI. századból 1908-ig. Debrecen, 1908 Sarkadot is megemlíti a Sarkad -ősi pusztán felállítandó iskolával
32
kapcsolatban. OSZK 285 168 164. SZENTKERESZTY Tivadar Békés vármegye népoktatásának története. Békéscsaba, 1932. 181 p. 24 cm. A vármegye népoktatása 17 10-1932-ig. A népoktatás adatai. (iskolai, iskolán kívüli). BMK C03 619 165. A sarkadi államilag segélyezett községi (koedukált) Polgári Leányiskola Évkönyve az 1941 1942. tanévről. Az iskola fennállásának 22. évében. Szerk.: Pákh Károly. Sarkad, 1942. 45 p. Ismerteti Csathó Pál munkásságát, majd beszámol az 1941/42 tanév történetéről. BMK C03 879 166. A gyorsuló időben. Közlemények a Békés megyei pedagógusok oktató-nevelő tevékenységéből. A Békés megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának pedagógiai, módszertani ki adványa. Szerk.: Tóth Lajos, Békéscsaba, 1970. 135. p. 21 cm. Sark.: 99 p. Csausz Vilmos gimnázium igazgató tanulmánya elemzi az osztályszintű tanulóközösség kialakításának és fejlesztésének szervezés módszertani problémáit a középiskolai KISZ alapszervezetekben. SKK Lásd: 13, 19, 63, 69, 127, 128.
3. ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS, KÖZMŰVELŐDÉS
167. FENYVESI Ferenc Hogyan érvényesül az ismeretterjesztésnél a lakosság nem, kor, foglalkozás szerinti differenciáltságának figyelembevétele? Kézirat. Békéscsaba, 1969. 82 p. 28 cm. melléklet. Szociológiai munka, azt vizsgálja, hogy hogyan érvényesül az ismeretterjesztés tervezésekor az emberek igényeinek, rétegződésének figyelembevétele Sarkadon. BMK 01 658
33
168. KISS Jenő Magyar olvasókori mozgalom az első világháborúig. Bp. 1955. 28 p. Sark.: 7p. ”Sarkadon a 48-as kör díszelnöke maga Kossuth volt.” SHGY 169. Népkönyvtáros. A békéscsabai Megyei Könyvtár tájékoztatója. Kéziratként kiadja. Békés megye VB. Tanácsa. Fel. Kiadó: Lipták Pál. é. n. Korabeli képet kapunk a Sarkadi Járási Kö nyvtár életéből. SHGY 170. Békés megyei Könyvtári Híradó. Békéscsaba 1961. 27 p. Sark.: 2,n17-19 p. A sarkadi Járási Könyvtár bemutatása. „1960 -ban 1166 olvasó jár a könyvtárba, 45.850 kötet könyvet kölcsönöznek.” GYJK 171. CSENDE Béla A művelődési otthonok negyedsz ázada Békés megyében. 1949-1974. Kiad. a. Békés megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. Békéscsaba, 1974. Kner ny. Gyoma. 178 p. 20 cm. Sark.: 166 p. Termelőszövetkezeti klubok adatai. SKK 172. KÖTELES Lajos Adatok Békés megye kis-és nagyközségeinek közművelődéséről.= Békési Élet, 1976. 3 -4 sz. 421428 p. Sarkadot az eljáró munkavállalókkal kapcsolatban említi. SKK 173. TÓTH Imre A művelődés helyzete a sarkadi Cukorgyárban. Szakdolgozat. Sarkad, 1977, 75 p. illusztráció. „Az üzem figyelme aránytalan mér tékben a szakemberképzésre irányul, egyidejűleg kevésbé figyel, illetve nagy mértékben spontán folyamatokra bízza az emberek képzését, továbbképzését.” SKK Lásd: 19, 20, 63, 126, 127, 218, 161.
34
II. MŰVÉSZET I. MŰEMLÉKEK 174. SZABÓ József Budapest – Dél Tiszántúl. Bp. 1962. Panoráma. 104, VI. p. illusztr. 16 cm. Sark.: 68, 69 p. ”Az Almássy grófok 1819 -ben épült klasszicista kúriája egyike a környék gondosan ápolt műemlékeinek.” SKK Lásd: 16, 63, 91.
2. AZ IRODALOM – SZÉPIRODALMI MŰVEKBEN VALÓ ELŐFORDULÁS
176. MOGYORÓSSY János (id.) Gyűjteménye. (Gyulai Codex.) Összeirogatta a gyulai várban. 1. köt. 1828-1833 166 p. l. t. 2. köt. 1834-1850 119 p. l. t. Sark.: 2. köt. 28-35 p. Magyar és latin nyelvű kéziratok, eredeti és másolt versek, vegyes, főként történelmi tárg yú prózai feljegyzések. BMK kéziratos gyűjteménye. 177. PAULKOVICS Lajos Sarkadvár. Regény. Pest. 1861, Boldoni Róbert könyvnyomdája, 115 p. 29 cm. Sarkadról – névváltozatairól, történetéről – a várról kaphatunk adatokat. 178. LAUKÓ Zoltán Mindennapi életünk. Regény. Bp.1977. Kossuth K. 269 p.19 cm. Sarkad környékén (meggyes) játszódik, többször utal a községekre. SKK
35
III. SARKAD KIEMELKEDŐ EGYÉNISÉGEIRŐL
179. BEÖTHY Zsolt Csathó Pál élete, szépirodalmi munkái. Az író arcképével és életrajzával. Kiad. a. Kisfaludy Társaság. Bp. 1883. Hírlapíró és író. Született 1804. január 7. Sarkadon – 1841. február 15. Pozsony A magyar novella egyik úttörője. Kora egyik legnépszerűbb írója volt, igen kedvelték franciás könnyedségű novelláit és vígjátékait. SHGY 180. BEKE György Veress Sándor tolla és körzője. Budapest, 1976. Politikai könyvkiadó. 241 p. 18 cm. (Testamentum) Bibliográfia: 231-241 p. Született Sarkadon, 1828 dec. 3. Bukarest 1844. okt. 27. Mérnök, negyvennyolcas honvédtiszt. A szabadságharcot Bem oldalán küzdötte végig, majd emigrációba kényszerült. Várnában, Konstaninápolyban és a Kirmban élt. Bejárta Kis-Ázsiát, majd Dobrudzsában gazdálkodott. 1859-ben az olasz – osztrák háborúban az itáliai m.légió kapitánya lett, Nevéhez fűződik az első romániai vasút megépítése. Több tagosítási és földrajzi tárgyú munkája jelent meg. SHGY 181. DANKÓ Imre Sarkad nagy fiai: Veress Sándor=Békési Élet, 1974/1. sz. 28-43 p. Életútjának ismertetése. SKK 182. ÁRVAY Árpád Apa és fia. A Kossuth -kor Mikes Kelemenje.= Magyarország. 1978. 42-43 sz. Kiemelkedő irodalmi tevékenységet végzett Veress Sándor mérnök és később fia. Dr. Veress Endre történész. ”Veress Sándor apja Veress Ferenc református lelkipásztor. Az apa nevezetes ember volt, nemcsak hittudományi, hanem orvosi tanulmányokat is végzett. Legemlékezetesebbé tette, hogy 1849. augusztusában egy napig ágyában rejtegette az ellenséges hadsereg elől menekített Magyar Királyi koronát…” 183. DANKÓ Imre Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez. Osváth
36
Imre és Veress Ferenc emlékezete.= Békési Élet. 1973. 3sz. 559-566 p. Lelkészek, életútjuk, munkásságuk, arcképük is megtalálható. SKK 184. KOVÁCH Géza Márki Sándor. Bukarest, 1976. Politikai Könyvkiadó. 230 p. 18 cm. (Testamentum) Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. (1852. március 27-1925. július 1.) Iskoláit 1856-ig Sarkadon végezte. Ő írta Sarkad történetét. Behatóan foglalkozott Bihar megye történetével is. SHGY 185. PAPP János Márki Sándor=Körös menti Honismereti Közlemények. 1973-. 4-5 sz. 137-138 p. Életútja, művei. SKK 186. BAMMER János Márki Sándor emlékezete. Gyula, 1961. 36 p. 15 cm. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21.) ”1877-ben, 25 éves korában írta meg Sarkad történetét. Apja Márki János a sarkadi uradalom főintézője, édesanyja Zay Júlia. Szülei Sarkadon vannak eltemetve.” 187. Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához. Szerk.: Zielbaner György. A Hazafias Népfront Békés megyei és Gyulai Járási Helytörténeti honismereti Bizottságának kiadványa. 29 p. sokszor. Márki Sándor Sarkadon töltött évei és munkáira vonatkozó adatok. SHGY
IV. A KÖZSÉG SAJTÓJA
1.
NÉPSZERI Szentírás magyarázatok a Szószéken. 184. 1. füz. – 4. füz. Megjelent negyedévenként . Szerk.: Szondy Béla. BNK: 1884 (1, 2)
2.
SARKADI Újság 1913-(?) Társadalmi szépirodalmi és közgazdasági hetilap.
37
Szerk.: Kiss Lajos SKK: 1914 (27) 3.
SARKAD és Vidéke (1.) 1918-(?) Szünetelt: 1920. augusztus 20. Társadalmi, közigazgatási és politikai hetilap. Párton kívüli programmal 1921. február 6. politikai és irredenta hírlap, és Ébredő Magyarok Egyesülete sarkadi csoportjának hivatalos közlönye. Megjelent hetenként. Fel szerk. és laptulajdonos Zakar János. Oszk: 1922 (1-12, 19, 27-) Somogyi könyvtár (Szeged: 1920. (4, 6 -10, 12-) 1921 (4, 8-)
4.
SARKADI Hírek 1926. január 7. – 1937. december 23. Társadalmi, politikai hetilap. Fel. Szerk.: Szondy János OSZK 1934, 1935, 1936, 1937. SKK: 1931, 1936 Somogyi K.: 1926, 1927, 1929, 1930, 1931.
5.
MÚZSA. 1936. február – 1938. január, Szépirodalmi lap. Megjelent évenként tízszer, rendszertelenül. Főszerk.: Puskás Imre OSZK: 1936-1938 SKK: 1936 (2) , 1937 (4 -6).
6.
MAGYAR Vidék 1937. január – 1938. május. Gazdasági, ipari, és kereskedelmi szemle. Megjelent: évenként tízszer. Szerk. és laptulajdonos: Süldy József. OSZK: 1937-1938.
7.
SARKAD és Vidéke (2) 1938. április 7. – december 22. Keresztény politikai és közgazdasági lap. Megjelent havonként kétszer. Fel.szerk.: Südy József. Szerk.: Szőllőssy Zoltán. OSZK 1938.
8.
KÖZSÉGI Rendőr 1943. szeptember 15. – 1944. májusáig megjelent havonként. Szerk.: Dénes Andor. A községi rendőrség értesítője, mint az „Új Magyar Munkás” hetilap melléklete. OSZK: 1943 (1, 4), 1944 (1 -3, 5-)
38
9.
SARKADI Cukorgyár 1960. április 4. – 1962. május 1. (szünetelt: 1961. okt. – 1962. márc.). Az MSZMP Üzemi Szervezetének lapja. Fel. szerk.:Jakó Imre. Szerk.: Csernai Zoltán. Felelős kiadó: Kesztyűs Sándor SKK: 1960-1962
10. ADY - Szemle A gimnázium diáklapja. 1973 -. Megjelenik havonként. 11. A FEKETEÉRIEK Útján A sarkadi Lenin Tsz. Üzemi lapja 1974. január. – 1977. (?). Megjelent negyedévenként. Fel. Szerk.: Ary Róza SKK
39
SZERZŐI (KÖZREMŰKÖDŐI) NÉVMUTATÓ
Árvay Árpád: 182. Balázs Béla: 122. Banner János: 60, 186. Barabás Jenő: 140. Barcsa János: 163. Baross Károly: 129. Bartók Béla: 148., 149. Beér János: 117. Beke György: 180. Beöthy Zsolt: 179. (Bíró Sándor: 155.) (Borovszki Samu: 91, 135. ) Borsányi György: 104. Borus József: 109. (Bottyánszki Pál: 19.) Csánki Dezső: 93. Csende Béla: 171. Cserei Pál: 121. (Csige Varga Antal: 24) Csizmadia Andor: 116. Daniss Győző: 50. Dankó Imre: 25, 62, 78, 81, 144, 145, 145, 181, 183. Dávid Zoltán: 32. (Demény János: 148.) Dér László: 111. Domokos Sámuel: 153. Donáth Ferenc: 41, 114. Dömötör Ákos: 51. Ember Győző: 88. (Emich Gusztáv: 1.) Eperjessy Géza: 51. Erdős Kamil: 154. Esze Tamás: 77. Farkas Dezső: 96, 98. Fényes Elek: 9, 10, 11, 21. (Földeáki Béla: 48.) (Frisnyák Sándor: 27.) Győrffy György: 67. Győrffy Lajos: 132. Haan Lajos: 73. Hankó Béla: 28.
40
Hanzó Lajos: 34. Heggyesi Márton: 89. Implom József: 75. Imre Gyula: 30. Irányi Dezső: 16. Jakó Zsigmond: 71. Jenei Károly: 115. Juhász Iván: 61. Kálmán Béla: 80. (Káposztás István: 40.) Karácsony János: 65. Kárpáti Zoltán: 161. (Karsai Elek: 108.) Kempelen Béla: 130. (Kertész István: 124.) Kismarjai Konrád Emil: 84. Kiss Jenő: 168. Komoróczy György: 37, 63, 160. Kónya Judit: 161. Kovács Béla: 113. Kovács Imre: 36. (Kovács István: 124.) Köpösdi Vera: 95. Köteles Lajos: 172. (Krajkó Gyula: 29.) Kristó Gyula: 66, 68. Kulcsár Viktor: 128. Linder László: 142. Liptai Ervin: 101. (Lipták Pál: 169.) Losonczy Ágnes: 161. Laukó Zoltán: 178. Magda Pál: 133. Máday Pál: 39, 64, 83. Márai György: 54. Márki Sándor: 69, 85. Mogyoróssy János: (id.): 176. (Nádányi Zoltán: 14.) (Nagy Eta: 46.) (Nagy János: 124.) Nemes Dezső: 102, 106. Oláh György: 90. Orbán Sándor: 112. (Oroszlány Gábor: 15.)
41
Palatinus József: 131. Papp János: 185. Pesty Frigyes: 79. Petik Ambrus: 25. (Petrák Katalin: 46.) Rácz Béla: 115. (Réti László: 40.) Rómer Flóris: 59. Rezványi György: 92. Sándor Vilmos: 52. Sápi Vilmos: 31. Sas Judit: 161. (Sass Ervin: 50) Scherer Ferenc: 23. Schram Ferenc: 33. Simon Péter: 94. Sipos Orbán: 13. (Somlyai Magda: 108.) Srtassenreiter Erzsébet: 115. Szabó Ferenc: 86, 99, 111. Szabó István: 99. Szabó József: 22, 174. Szakács Kálmán: 103. (Székely Lajos: 68.) Szeker Gyula: 35. Szendrey István: 74, 82. Szentirmay László: 162. Szentkereszty Tivadar: 164. Szűcs Sándor: 26, 141, 150. Tábori György: 143. Tibori János: 123, 159. Vajda Aurél: 58. (Varga István: 119.) (Váradi Károly: 4.) Varga Tibor: 121. Vargyas Lajos: 149. Vass István: 36. Veress Endre: 70. Virágh Ferenc: 72. Zielbauer György: 110, 187. A zárójelben szereplő személyek közreműködők. (Szerkesztők, összeállítók, stb.)
42
HELYI SZEMÉLYEK NÉVMUTATÓJA (A NEMES ÉS FÖLDBIRTOKOS CSALÁDOK AT, S AZ AMOTÁCIÓKBAN SZEREPLŐ SZEMÉLYNEVEKET IS TARTALMAZZA) Almássy gr. Család: 35, 113, 129, 130, 131, 134, 174. Andrássy gr. Család: 59. Álmos herceg: 67, 68. Bakó János: 75. Bethlen Gábor: 70 Bleyer család. 158. Bondár Károly: 151. Boros Gergely: 118, 119, 123. Csathó Pál: 69, 165, 179. CSAUSZ VILMOS: 166. Csavarga Miksa: 75. Csüdőr Árpád: 134. I.Rákóczi György: 66. Ferdinánd: 72. Fett László: 123. Fleisner Család: 158. Frischer Család: 158. Gorove János: 129. GRÓSZ MANÓ: 158. Grünberger Család: 158. Gyulai János: 70. Harruckern János György báró: 84. KÉPÍRÓ SÁNDOR: 126. KESZTYŰS LAJOS: 49. KISS ILONA: 57. KISS LAJOS: 56. Klein Család: 158. Kohn Család: 158. Kolb Kálmánné: 134. Komádi Ferenc: 151. Kovách Géza: 184. Lacsmy János: 129. Lakatos Ilona: 129. II. Rákóczi Ferenc: 76, 77, 78. Márki Imre: 129. Márki István: 69.
43
Márki János: 129. MÁRKI SÁNDOR: 184, 185, 186, 187 . MEGGYESI MIHÁLY: 45. Mádudvari János: 73. Nagy Mihály: 83. Osváth Imre: 183. Pákh Károly: 165. Paulkovits Lajos: 69, 177. Rácz Károly: 69. Sánta Mátyásné: 152. Sarkadi Máté: 67. Scheiner Család: 158. Szegedinecz Jovanovics Péter (Péró): 83, 84, 85. Tokay Ferenc: 83, 84. TÓTH IMRE: 173. Trajánovics Ágoston: 69. Váradi Lajos: 123. VARGA SÁNDOR: 118. Veres Márton: 73. Veress Endre: 182. Veres Ferenc: 182, 183. Veress Sándor: 180, 181, 182. (A nyomtatott nagy betűkkel írott személyeknek önálló művük van a bibliográfiában.)
44
FÖLDRAJZINÉP MUTATÓ Alföld: 29, 51, 86, 103, 132, 141, 145, 149. Arad: 76. Békéscsaba: 123, 159. Békés megye: 19, 17, 18, 19, 22, 25, 29, 34, 43, 50, 55, 58, 64, 66, 87, 100, 109, 110, 111, 120, 127, 131, 140 , 143, 149, 150, 152, 154, 161, 170, 171, 172. Békés vármegye: 15, 23, 24, 60, 65, 73, 90, 134. Bihar vármegye: 13, 14, 23, 24, 32, 33, 37, 52, 61, 71, 88, 89, 91, 96, 98, 135, 146, 147, 157, 160. Budapest: 174. Dél – Tiszántúl: 174. Doboz: 73, 142, 152. Fekete-Körös: 24, 80. Gyula: 23, 70, 72, 75, 87, 144. Hajdú-Bihar: 97. Kis-Sárrét: 26, 28. Körösköz: 78. Körös-Maros köz: 76. Kötegyán: 62, 79. Méhkerék: 153. Nagyszalonta: 74, 192, 108. Nagyvárad: 91, 97, 98, 135. Sarkad: 35, 36, 38, 39, 42, 44, 45, 47, 51, 54, 56, 5 7, 63, 64, 81, 118, 126, 151, 156, 158, 162, 165, 167, 173, 177,183. Csákisziget: 91, 134. Feketeér: 36, 47, 91, 134. Herpa: 91. Hosszú-sziget: 91. Jenő: 91, 134. Kis-Ősi: 91. Meggyes: 134, 178. Nyék: 91, 134. Prépost-Ősi: 91. Remeteháza: 91. Szeles-mező: 85. Sarkadkeresztúr: 114, 145. Tiszántúl: 163. Viharsarok: 111, 122.
45
CÍMMUTATÓ Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához: 187. Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez: 132. Adatok Békés megyei kis - és nagyközségeinek közművelődéséhez: 172. Adatok Békés megye községeiről: 137. Agrárforradalom Hajdú és Bihar megyéhez: 113. Az agrárszegénység számának és helyének alakulása a felszabadulás után. (1945-1948): 112. Apa és fia: 182. Az Árpád-kor Magyarország történetei földrajza: 67. Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai: 149. Békés-Bihar árvízkönyv: 24. Békéscsaba története a Körös -kultúra idejétől a felszabadulásig: 159. Békési históriák: 150. Békés megye 1944 -1945-ben. A felszabadulás és a népi demokratikus forradalom első eszten deje a Viharsarokban: 111. Békés megye 1918 -1919-ben: 99. Békés megye felszabadulása. (1944. szeptember -október 7.): 109. Békés megye fontosabb statisztikai adatai: 17. Békés megye gazdasági földrajza: 29. Békés megye 30 éve: 50. Békés megye helytörténeti térképének szöveges magyarázata: 58.
46
Békés megye húsz éve: 19. Békés megyei boszorkányperek a VIII. században: 152. Békés megyei cigányok: 154. Békés megyei Könyvtári Híradó: 170. Békés megyei nemes családok története: 131. Békés megye ismertetése és útikö nyve: 16. Békés megye leírása: 25. Békés megye néprajza a VIII. században: 140. Békés megye társadalmi fejlődése 1945 -1970: 127. Békés megye termelőszövetkezeteinek évkönyve: 43. Békés megye városainak és községeinek története: 64. Békésvármegye: 1848-1848: 90. Békésvármegye hajdana: 73. Békésvármegye népoktatásának története: 164. Békésvármegye társadalma: ( 1695 -1848): 23. Békésvármegye tíz éve: (1918 -1928): 15. Békésvármegye története: 65. A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért: 74 Bihar megye és Nagyv árad: 135. Bihar megye a török pusztítása előtt: 71. Bihar vármegye. A népesedéi, vallási, nemzetiségi és közoktatási statisztika szempontjából: 13. Biharvármegye: 14. Biharvármegye 1848 -1849-ben: 89. Budapest-Dél-Tiszántúl: 174. Csathó Pál élete, szépirod almi munkái: 179.
47
Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára: 4. A Dél-alföldi betyárvilág: 86. Demokratikus földreform Magyarországon.(1945 -1947): 114. A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadu lt Magyarországon: 122. Doboz és környékének pásztorművészete: 142. Életmódbeli változások a délbihari síkság parasztságának felszabadulása utáni életében: 146. Az elhagyott nagybirtok helyzete Biharmegyében a földreform előtt. (1944. november-1945. március): 37. Emlékezés a kezdetre: 119. Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez: 183. Évek és adatok a gyulai járásból az 1967 -es választásokhoz: 125. Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkeléshez: 83. A fasiszta rendszer és a népnyomor Magyarországon .(19211924.): 102 A feketeériek negyedszázada: 47. Felszabadulás. 1944. szeptember 26. -1945. április.: 105. A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története. (1944-1961): 123. Források a magyar népi demokrácia történetéhez. Dokumentumok a magyar mezőg azdaság történetéből: 40. A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. Század második felében: 34. Földreform 1945: 38. Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése. Békés, Csanád megye: 22.
48
Gróf Almássy Dénes úr sarkadi törzsgulyájának vázlatos ismertetése: 35. Gyáregységi eredmény elemzése. (Mezőgazdasági Gépállomás, Sarkad): 57. A gyorsuló időben: 166. A gyulai fazekasság: 144. Gyula város oklevéltára: 70. Gyula város története szemelvényekben. (I. rész 1313 1695): 75. A Hajdani Alföld ősi állatvilága: 28. A hajdúszabadság elvesztéséről: 82 Harruckern János György báró és települései: 84. A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon. (1945-1960): 117. Helyzetkép az ország községeiről 1968. : 138. Hogyan érvényesül az ismeretterjesztésnél a la kosság nem, kor foglalkozás szerinti differenciáltságának figyelembevétele? (Sarkadon): 167. Huszonöt éve történt.(Békés megye felszabadításának eseményei): 110. Iratok z 1848. évi magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. (1917-1919): 96. Két XIX. század elejei kézirat: 33. A KPM falusi szervezeti tevékenységéről a II. kongresszusról 1933. májusáig: 103. Ködös napok: 121. Kőkori élet Békésvármegyében: 60. Körösköz – Bihari hajdúság: 78. Kötegyán: 62.
49
Magyar nemes családok: 130. A Magyar Népköztársaság h elységnévtára. 1973. : 7. A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára. 1977. : 8. Magyar olvasóköri mozgalom az első világháborúig. : 168. A Magyar Református Egyház történetéről: 155. A Magyar szent korona országainak helységnévtár a.: 3. A Magyar Tanácsköztársaság Bihar megyei történetéből: 98. A Magyar Vörös Hadsereg harcai. 1919. : 101 Magyar zsidó oklevéltár: 157. Magyarország: 12. A magyarországi Szociáldemokrata Párt: 104. Magyarország felszabadulása, fejlődése a felszabadulás után.: 106. Magyarország felszabadulása. Tanulmányok. : 107. Magyarország földbirtokosai. : 129. Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu, és puszta betűrendben, körülményesen leíratik. : 129. Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben: 79. Magyarország helységnévtára 1863. : 1. Magyarország helységnévtára 1873 -1920-ig: 2. Magyarország helységnévtára 1944. : 5. Magyarország helységnévtára 1967. : 6. Magyarország ismertetése statisztikai földirati, történeti szempontból. : 10. Magyarország leírása: 11.
50
Magyarországnak és a Határ őrző katonaság Vidékének újabb statisztikai és geographiai leírása. : 133. Magyarországnak, a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben. : 9. Magyarország tájföldrajza. : 27. Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. (1890-1897). 93. Magyarország vármegyéi és városai. : 91. A mai Magyarország vármegyéinek általános ismertetője. : 134. (Második) II. Rákóczi Ferenc szabadságharc a Körö s-Maros közben. : 76. (Második) II. Rákóczi Ferenc Tiszántúli hadjárata. : 77. Márki Sándor: 184. Márki Sándor: 185. Márki Sándor emlékezete: 186. Méhkeréki néphagyományok. : 153. A mezőgazdaság bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. században. : 31. A mezőgazdasági munkásság mozgalmai Békés megyében. (1905-1907.): 95. Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. (1689-1848) : 51. Mindennapi életünk. : 178. Mit adott az ötéves terv és a kormányprogram Békés megyének: 55. Mogyoróssy János (id.) gyűteménye. (gyulai codex). : 175. Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. : 59. A művelődés helyzete a sarkai Cukorgyárban. : 173.
51
A művelődéi otthonok negyedszázada Békés megyében.: 171. Művelődésügyi és egészségügyi kérdések a fels zabadult Bihar megye első hónapjaiban. : 160. A nagybirtoktól a szocialista nagyüzemig. : 36. Nagyipari fejlődés Magyarországon. (1867 -1900): 52. Nagyszalonta történelméhez. : 92. Negyedszázada együtt. : 48. A nemzeti bizottságok államhatalmi tevékenysége. (1944-1949) : 116. Népkönyvtáros. : 169. A népmozgalom főbb adatai községenként. (1901 -1908). 136. A nevek világa. : 80. Olvasókönyv Békés megye történetéhez. (1. köt. : A honfoglalástól 1915-ig.): 66. Olvasókönyv Békés megye történetéhez. (2. köt.: 16941848.) :87. Opuscula Etmographica. : 147. Öt mezőgazdasági termelőszövetkezet fejlődésének története. : 30. A paraszti gazdálkodás mérlege. (Bihar megyei adatok 1789.): 32. Péró lázadása: 85. Pusztai szabadok. : 141. Régészeti adatok a közép kori Bihar megye Nyugati részének történetéhez. : 61. Régi magyar vizivilág.: 26. A rizs termesztésének jelene, jövője, a Sarkadi „Haladás” Tsz-ben.
52
Rokkások Békés megyében. : 143. A sarkadi államilag segélyezett község (koedukált) Polgári Leányiskola Évkönyve az 1941-1942. évi tanévről. : 165. A sarkadi Cukorgyár története. : 54. A sarkadi értelmiségről. : 162. A sarkadi Földmunkás Termelőszövetkezet első jegyzőkönyve és alapszabálya: 39. A sarkadi hajdúságról. : 81. A sarkadi járás termelőszövetkezeti par asztsága a boldog élet útján. : 42. A sarkadi Kommunista Párt megalakulásának története a felszabadulást követő napokban: 118. Sarkadi népmesék: 151. A sarkadi Református egyház névkönyve. : 156. A sarkadkeresztúri vályogvetés. : 145. Sarkad község 25 éves fejlődésének története. : 126. Sarkad múltja és jelene. : 44. Sarkad nagy fia: Veress Sándor. : 181. Sarkad története. : 69. Sarkadvár: 177. Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. : 108. Szabadság, te szülj nekem rendet! : 46. Számvetés az MSZMP 7. Kongresszusa előtt. (Békés megye 14 éves fejlődése a statisztikai adatok tükrében) : 53. A századforduló földmunkás és szegényparaszt mozgalmai. (1891-1907) : 94. A százéves sarkadi zsidóság emlékkönyve. : 158.
53
Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. : 100. Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban. : 97. A tanácsok Békés megyében. (1950 -1957): 127. Tanulmányok. : 20. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. : 68. Tanulmányok Sarkad múltjából. : 63. Tények és adatok Békés megye életéből. : 18. Termelőszövetkezetek története. : 41. Termelőszövetkezeti párszervezetek termelést segítő, irányító, ellenőrző tevékenysége Sarkad községben. : 49. A Tiszántúli Református Egyházkerület története a XVI. századtól 1908-ig. : 163. Török hódoltság Gyula térségében. : 72. Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért. (1944 -1948). : 115. A változó falu. : 128. Veress Sándor tolla és körzője. : 180. Zárójelentés a Békés megyében folytatott életmódkutatásról. : 161.
54
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető .......................................................................................................... 2. Rövidítésjegyzék ............................................................................................. 3. A./ ÁLTALÁNOS MŰVEK I. Országos művek ................................................................................... 4. II. Megyei Művek .................................................................................... 5. B./ TERMÉSZETI VISZONYOK I. Domborzat............................................................................................ 6. II. Éghajlat, vízrajz .................................................................................. 7. III. Növény- és állatvilág......................................................................... 8. C./ GAZDASÁGI ÉLET I. Mezőgazdaság ...................................................................................... 8. II. Ipar, Kereskedelem ............................................................................. 11. D./ TÁRSADALMI ÉLET I. Településtörténeti művek. 1. Régészet ...................................................................................... 12. 2. Honfoglalástól a Rákóczi - féle szabadságharcig, - 1711. január 11-ig, a Sarkad várának kapitulálásáig ......................................................... 13. 3. 1711 – a szabadságharc befejezéséig.(1849.) ............................. 17. 4. A szabadságharctól az I. világháborúig. (1849-1914) ................ 18. 5. Az első világháború, a forradalom és a Horty korszak. (1914-1944) ..................................................................................... 19. 6. Felszabadulás és az azt követő évek. (1944-) ............................. 21. 7. Nemes és birtokos családok története ......................................... 25. II. Közigazgatás, népesség .............................................................................. 26. III. Néprajz 1. Tárgyi néprajz ..................................................................................... 27. 2. Népdal, népmese, néphit ..................................................................... 29. IV. Egyház, vallás ........................................................................................... 30. E./ KULTÚRA, MŰVELŐDÉSI VISZONYOK I. Művelődés 1. Művelődés általában ................................................................... 31. 2. Oktatásügy................................................................................... 31. 3. Iskolán kívüli művelődés, közművelődés ................................... 32.
55
II. Művészet 1. Műemlékek .................................................................................. 34. 2. Irodalom, szépirodalomi művekben való előfordulás................. 34. III. Sarkad kiemelkedő egyénegyéniségeiről .......................................... 35. IV. A község sajtója ................................................................................ 36. Szerzői (közreműködői) névmutató ................................................................ 39. Helyi személyek mutatója ............................................................................... 44. Földrajzi névmutató ......................................................................................... 45. Címmutató ....................................................................................................... 57. Tartalomjegyzék .............................................................................................. 54.
