HELYISMERETI, IRODALMI, MŰVÉSZETI, NÉPRAJZI TANULMÁNYOK

VÁSÁRHELYI TÉKA HELYISMERETI, IRODALMI, MŰVÉSZETI, NÉPRAJZI TANULMÁNYOK

15.

Hódmezővásárhely irodalomtörténeti emlékei

A sorozatot szerkeszti KOVÁCS ISTVÁN, KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR, MÁYER JENŐ, SZIGETI JÁNOS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1

Eddig megjelent: Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban. 1993. Jeles vásárhelyiek. Összeáll. Kőszegfalvi Ferenc. 1993. A hódmezővásárhelyi zsidóság, 1740–1993. 1993. Kovács István – Kruzslicz István Gábor – Szigeti János: Százéves a hódmezővásárhelyi városháza. 1994. Herczeg Mihály: Hódmezővásárhelyi parasztételek. 1994. Francisztiné Molnár Erzsébet: A Hódmezővásárhelyi Állami Óvónőképző negyven éve, 1892–1932. 1994. Szeremlei Sámuel emlékezete. 1994. Halmos Sándor: Virágos Mihály. 1996. Válságos évek. Dokumentumok Szántó Kovács János korából. Összeáll. Herczeg Mihály. 1997. Kovács István–Kruzslicz István Gábor–Szigeti János: Szent István szobor Hódmezővásárhelyen. 1997. Francisztiné Molnár Erzsébet: Hódmezővásárhely óvodatörténete. 1997. Varsányi Péter István: Kossuth Lajos és a hódmezővásárhelyiek 1848–49-ben. 1998. Hódmezővásárhely jeles tudósai. 2000. Ormos Ferenc: 50 év a katedrán. 2000.

2

SZIGETI JÁNOS Hódmezővásárhely

Szerkesztette, a képeket válogatta és az előszót írta: Máyer Jenő

irodalomtörténeti emlékei © Szigeti János, 2003 ISSN 1217-0968 ISBN 963 86087 5 7 Kiadja a Máyer Nyomda és Könyvkiadó Felelős kiadó: Máyer Jenő Készült a Máyer Nyomdában

Máyer Nyomda és Könyvkiadó

1089 Budapest, Vajda Péter u. 12.

Hódmezővásárhely - Budapest, 2003

06/309-440-105

3

4

Előszó

5

6

Várostörténeti kutatások és irodalmi élet Hódmezővásárhelyen

7

8

Gimnázium, amelyben jeles tanárelődök, tudós-tanárok példája hatott a helyismeret művelőire. Valóságos irodalmi szalonnak számított a Galyasi Miklós (1903-1974) Az 1869. január 3-tól megjelentetett Vásárhelyi Közlöny, s az ezután napvilágot látott helyi folyóiratok,

költő, múzeumigazgató köré szerveződő társaság, amely zömében fiatal művészekből, tanárokból állott.

napilapok közleményei, cikkei, valamint a helyi nyomdák

A Tornyai Társaság folyóirata, a Puszták Népe

által kibocsátott könyvek egyre jobban felkeltették az

1946-1948 között jelent meg, és éppúgy rövid életűnek

érdeklődést a város múltja iránt.1 Szeremlei Sámuel öt-

bizonyult, mint a Délsziget (1946-1947). A Vásárhelyi

kötetes várostörténeti monográfiája 1900-1913 között

Szó című, szintén hamvába holt irodalmi, művészeti és

került az olvasók asztalára. Ez után évtizedekig csak a

kulturális szemlében (1955. jún. - 1956. dec.) olvashat-

régészet (Banner János, Móra Ferenc, Bálint Alajos,

tunk olyan tanulmányokat, amelyek a helyi irodalmi

Párducz Mihály, Korek József, Foltiny István) és a néprajz

panteon alapkövét jelentették.3

(Kiss Lajos, Péczely Attila, Tálasi István) tudott ered-

A Vásárhelyi Szó 1956. jún.-júl.-i számában Péter

ményt felmutatni a társadalomtudományok itteni köré-

László írása szinte az elsők között hívta fel a figyelmet az

ből. Városunk irodalmi emlékeinek, tradícióinak szám-

irodalmi tradíciók kutatására és ápolására.4 Az említett

bavétele még váratott magára. A városismereti búvárko-

folyóiratban a vásárhelyi irodalomtörténet egyes fejezete-

dás szinte az újságírás, a napisajtó szintjére szorult.

inek a vázlata is fellelhető Sipka Sándor, Láng István,

Fejérváry József (1874-1960) füzetei, Hód-tava parti tör-

Péter László, Dömötör János, Tárkány Szűcs Ernő tanul-

ténetei, a város múltját idéző színes írásai jelentették a

mányaiban.

korabeli napilapokban a helyismereti olvasmányokat.

A helyi irodalmi miliőt beárnyékolta, hogy Bibó La-

Szabó Ferenc megalapozott véleménye szerint a vá-

jost (1890-1972) 1945 után hosszú időre kiszorították az

rostörténeti kutatás újabb szakasza ténylegesen az

irodalmi életből, az 1952-ben Debrecenbe „emigrált”

1950-es évek második felétől bontakozott ki.2

Pákozdy Ferencnek (1904-1970) negyedszázadot kellett

Az irodalmi élet bázisai a középiskolák voltak, kö-

várnia újabb verseskötetére, Németh Lászlónak (1901-

zülük is a patinás múlttal rendelkező Bethlen Gábor

1975) ekkorra már lezárult vásárhelyi korszaka, Kárász

9

10

József (1914-1996) „szilenciuma” egy darabig még tar-

ged, 2000) és Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-

tott. Közgyűjteményeink ekkor még nem rendezték a vá-

16. században c. gazdag forrásértékű, színes térképeket

ros- és irodalomtörténeti emlékeket.

tartalmazó, összegző könyveket.

A következőkben a teljesség igénye nélkül vázoljuk

Népszerű kiadványunk a Hódmezővásárhely jelesei.

föl a legutóbbi évtizedek helyismereti termékeit, amelyek

Életrajzi kislexikon (1974), majd ennek javítása, kiegészí-

nélkülözhetetlenek egy átfogó városismeret és táji-

tése, folytatása: Jeles vásárhelyiek (1993). A Hódmező-

települési irodalomtörténet tanulmányozásához.

vásárhelyi életrajzi lexikon (Bába Kiadó, Szeged, 2002)

A történelmi, irodalmi és művelődéstörténeti em-

szócikkei korszerűek, tartalmazzák a legújabb kutatási

lékhelyek, valamint az ahhoz kapcsolódó események tár-

eredményeket is, s a 296 életrajz szinte kijelöli városunk

háza a Hódmezővásárhely története I. kötete (1984), to-

helyét a hozzá hasonló települések szellemi, intellektuá-

vábbá a II.1-2. kötet. A Hódmezővásárhely c. útikönyv a

lis tablóján. Ide kapcsolódik a Vásárhelyi almanach. Vá-

magyaron kívül német és angol nyelven is megjelent. A

rosismertető és ki kicsoda Hódmezővásárhelyen c. 513

második, javított kiadás 1995-ben került ki a nyomdá-

oldalas kötet.

ból. A látnivalókat A-tól Z-ig ismerteti, s kultúrhistóriai

Dömötör János Vásárhely szobrai és szintén az

áttekintést is nyújt. A Vásárhelyi téka nevű könyvsorozat

előbbi szerző Vásárhely műemlékei, épületei c. könyvek

1993-ban indult Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen,

népszerű olvasmányok, jól használhatók, levéltári forrá-

Vásárhely az irodalomban c. művével, s eddig 14 kötet

sokra támaszkodó művek. Tágabb épített környezetünk

látott napvilágot.

szintézise a Csongrád megye építészeti emlékei (Szeged,

Ha igazán elszántuk magunkat, hogy utánanéz-

2000) c. vaskos kézikönyv.

zünk a címben megjelölt témánknak, bizony két vaskos

A periodikák közül szinte nélkülözhetetlen a Vá-

sorozaton is túl kell jutnunk: a Tanulmányok Csongrád

sárhelyi Tanulmányok 1964-1985 között rendszertelenül

megye történetéből 1977 óta 31, míg a Dél-Alföldi Évszá-

megjelenő 10 kötete, a Délsziget c. almanach 1987-1995

zadokból 1985-2002. között 17 kötet került a gyűjtők

közötti 4-33. számai. Mint ahogy a korábbiakban utal-

könyvespolcára. Ebből a sorozatból kiemelhetjük a külö-

tunk rá, a negyvenes években ebből 3 szám jelent meg.

nösen szép kivitelű A középkori Dél-Alföld és Szer (Sze-

Iskolai évkönyvek, így a hódmezővásárhelyi gimnázium

11

12

annalesei az 1853/1854. tanévtől jelentek meg. A Hód-

zővásárhely régi képes levelezőlapokon című különleges

mezővásárhelyi Bethlen Gábor Ref. Gimnázium 1962-től

képeskönyvének (Bp., 1999) nagy sikere volt.

napjainkig 15 évkönyvet adott ki. Az 1945 előtti annale-

Dr. Patariczáné Kelecsényi Magdolna - Szigeti János

seket az intézmény és a Németh László Városi Könyvtár

„Lakóhelyünk Hódmezővásárhely” és Szántóné Szilágyi

olvasótermében lehet tanulmányozni. Haszonnal forgat-

Ágnes „Vásárhely kővel van kerítve…” Honismereti szö-

ható Földesi Ferenc - Imre Mihály - Varsányi Péter István

veggyűjtemény általános iskolásoknak c. kiadványa az

könyve: A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium

alsó és középfokú tanintézetek diákjainak szól. Előbbi

(Tankönyvkiadó, Bp., 1990. Iskolák a múltból sorozat). A

1998-ban, utóbbi 2000-ben került az olvasók kezébe.

közelmúlt hasznos publikációja A Hódmezővásárhelyi

Zsilinszky Mihály háromkötetes Csongrád vármegye

Bethlen Gábor Református Gimnázium XVI. századi

története (1897-1900), valamint a Csikvári Antal szer-

könyveinek katalógusa, melyet Zvara Edina és Simon

kesztette Csongrád vármegye (1938) kiadványok után

Ferenc állított össze.

régi adósságát törlesztette régiónk „Három Folyó Mentén”

A Szeremlei Társaságot 1991-ben tizenegy helytör-

Csongrád megye millenniumi albuma (Szeged, 2001) c.

ténész alakította meg. 1996 óta minden évben a régé-

pompás opusszal. A város életében meghatározó jelentő-

szet, a helytörténet és a néprajz köréből színvonalas Év-

ségű személyek bemutatásával és az épített környezet

könyvet tudott megjelentetni. Tekintettel arra, hogy a

múltjának, jelenének felvillantásával a szülőföld megbe-

2001-2002-es kötetet összevontuk, eddig hat annales

csülésére nevel. A közelmúlt figyelemre méltó publikációi: Katona

látott napvilágot. Hódmezővásárhelyt bemutató fotóalbumokkal ko-

Lajos - Ormos Zsuzsanna - Széphegyi Lászlóné: Hódme-

rántsem kényeztették el a kiadók a helyieket és az idelá-

zővásárhely ipari szakképzésének története (Hódmezővá-

togatókat. Gink Károly fotóművész albumához Dömötör

sárhely, 1999), a Dömötör János Emlékkönyv (Hódmező-

János írt előszót (Corvina Kiadó, 1974). E fekete-fehér

vásárhely, 2002) és nem utolsó sorban Gaál Endre A

fotókat

korabeli

szegedi nyomdászat 1801-1918 (Szeged, 2001) című,

Aluminiumszerkezetek Gyára vékony, színes reklámfüze-

gazdag forráskutatáson alapuló munkája, amely a mi

te követte. Kruzslicz István Gábor - Máyer Jenő Hódme-

településünket is érintve, a teljesebb képet világítja meg.

13

14

tartalmazó

kiadványt

a

Az Alfölddel foglalkozó szakirodalom reprezentatív

A Németh László Gimnázium és Általános Iskola

darabjait mutatja be az „Ezer írás az Alföldről” Válogatott

kiadványai: Az iskola és a helyi közösségek kapcsolata,

bibliográfia (Nagyalföld Alapítvány kötetei 5. Békéscsaba,

különös tekintettel a környezeti nevelésre (1997); Liget és

1995).

vadon. Kortárs írók és képzőművészek tájról, természet-

A helyismeret gazdag tárháza Laczó Katalin (1942-

ről, szülőföldről (1998).

2000) válogatott írásait tartalmazó Emlékkönyv (Szeged,

A természettudomány tárgyköréből érdeklődésre

2001) és Péter László vásárhelyi vonatkozású írásai, kü-

tarthatnak igényt az alábbi kiadványok: Hódmezővásár-

lönösen a József Attila nyomában (Argumentum 2000),

helyi fizikus kalendárium (1993); A Vásárhelyi Horizont

valamint a Kívül a körtöltésen. Irodalmi tanulmányok

két kötete: I. Hit és tudomány - teológusok és fizikusok

(Tiszatáj könyvek, Szeged, 2001) kötetekben olvashatók.

párbeszéde (1994). II. Bay Zoltán és Németh László a

Közelebb viszi az érdeklődőt Tornyai János, Kallós Ede,

tudós és az író (1994); Csongrád megye gazdasági föld-

Pákozdy Ferenc, Galyasi Miklós és a többiek szülőváro-

rajza. Főszerk.: Dr. Krajkó Gyula (Szeged, 1983); A Hód-

sához Köszegfalvi Ferenc: Csomorkánytól Csomorkányig.

mezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet centená-

Helytörténeti írások Hódmezővásárhelyről (Szeged, 2001)

riumi emlékkönyve 1898-1998 (1998).

c. könyve, amely összegyűjtött tanulmányait, cikkeit tar-

Hihetetlenül gazdag néprajzi adottságokban városunk és vidéke. Nem hiányozhatnak a könyvespolcokról

talmazza. Más tudományágak gazdag könyvtermésére csupán

a következő alapművek: Kiss Lajos (1881-1965) főbb

utalásszerűen áll módunkban tájékoztatást nyújtani,

munkái: A szegény emberek élete; Vásárhelyi hétközna-

azonban így teljes a kép. Sok hasznos mű jelent meg a

pok; Vásárhelyi művészélet; Vásárhelyi kistükör; Vásár-

környezet- és természetvédelem témaköréből: Kiskunság-

helyi híres vásárok. Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984):

tól a Sárrétig. A Dél-Alföld természeti értékei. Szerk.:

Vásárhelyi testamentumok (Bp. 1961). A néptanító Nagy

Rakonczay Zoltán (Mezőgazd. Kiadó, Bp., 1987); Dr.

Gyula

Sterbetz István két ismeretterjesztő munkája: Vizivad

könyvei: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán

(Mezőgazd. Kiadó, Bp., 1972), valamint Élő múzeumok

(Budapest, 1963); Paraszti állattartás a Vásárhelyi-

(Natura, Bp., 1980).

pusztán (Budapest, 1968); Parasztélet a Vásárhelyi15

(1911-1994)

immár

16

klasszikussá

emelkedett

pusztán (Békéscsaba, 1975). Szenti Tibor életművéből két

mezővásárhelyi helytörténet nélkülözhetetlen publikáció-

könyvét említjük: A tanya (Gondolat, 1979); Parasztval-

ival, feldolgozásaival.4 A Somogyi-könyvtári műhely kiad-

lomások (Gondolat, 1985). A Kiss Lajos Emlékkönyv

ványaiban is érdemes böngészni. Szeged felsőfokú in-

1983-ban jelent meg Dömötör János és Tárkány Szűcs

tézményeinek évkönyvei, annalesei számtalan érdekes-

Sándor

séget kínálnak. A helytörténeti kutatásokban jelentős

tálasmesterről értekezett (1987). A közelmúlt két jelentős

részt vállaló Móra Ferenc Múzeum Évkönyvei közel fél

szakirodalmi alkotása: Novák László Ferenc: Földművelő

évszázada kerülnek ki a nyomdából, közleményei, ta-

gazdálkodás az Alföldön (Nagykőrös, 2002); Uő.: Hódme-

nulmányai jól használhatók, hozzájárulnak a korszerű

zővásárhely telpülésnéprajza, hagyományos gazdálkodá-

városismereti szemlélet kialakításához.

Ernő

szerkesztésében.

Nagy

Vera

Vékony

sa (Nagykőrös, 2003). Jegyzetek

Az üzemtörténetírás iránt érdeklődők szintén haszonnal forgathatják a következő munkákat: A hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár száz éve 1889-1989

1

Kárász József: A Csongrád megyei hírlapok és fo-

(Hódmezővásárhely, 1989); Ötvenéves az Apolló Cipőipari

lyóiratok bibliográfiája 1843-1970. A Somogyi-könyvtár

Szövetkezet (Hódmezővásárhely, 1995); 120 éves a Hód-

kiadványai 15. Szeged, 1974; Kőszegfalvi Ferenc: Adatok

mezővásárhelyi Gazdasági Egyesület (Hódmezővásár-

a hódmezővásárhelyi nyomdászat, sajtó és könyvkiadás

hely, 1999); Fülöp Béla: Kakasszékfürdő. A Kakasszéki

történetéhez 1852-1944. Békéscsaba-Gyoma, 1991.

Gyógyintézet 1932-2002 (Hódmezővásárhely, 2002); itt említjük meg Francisztiné Molnár Erzsébet „Vásárhely kővel

van

kerítve…”

A

Hódmezővásárhelyi

Városi

Vegyeskar negyedszázada 1976-2001 című füzetét. Külön fejezetbe kívánkozik Szeged szellemi kisugár-

2

Szabó Ferenc: Jegyzetek Hódmezővásárhely törté-

netírásáról. = Békési Élet 1985. 2. sz. 220-223. 3

Sipka Sándor: Jókai Mór Vásárhelyen. = VSz, 1956.

3. sz. 17-18; Uő.: A legrégibb „Vásárhelyi” írók. = VSz, 1956. 5. sz. 6-9; Péter László: József Attila Vásárhelyen.

zása a környező és távolabbi településekre. A József Atti-

= VSz, 1956. 5. sz. 22-26.; Péter László: József Attila

la Tudományegyetem Acta Historica kiadványainak I.-C.

nyomában. Válogatott írások. Argumentum, 2000. 46-

számú Tomusai 1957 óta jelennek meg, bennük a hód-

56.

17

18

4

Gaál Endre: A Szegedi Tudományegyetem Acta

Historica I-C. számainak története. Hungária, Szeged, 1999.

19

20

Régi vásárhelyi irodalom

21

22

I. Ferdinándtól (1526-1564) részbirtokot kapott Batidán, Szentkirályon és Réti-Kopáncson. 1561-ben magáénak mondhatta Batida 9 portája közül az egyiket.5 Szeremlei Városunk irodalmi emlékei - ha a latin nyelvű Ké-

Sámuel mindehhez hozzátette, hogy Balassinak Vásár-

pes Krónikát is ide soroljuk -1358-ig nyúlnak vissza. Az

helyen is voltak birtoktestei. A birtokbavétel királyi ki-

I. Lajos korában keletkezett krónika szerzője Kálti Márk.

küldött és törvényes tanúk jelenlétében történhetett, így

István fiát, IV. (Kun) Lászlót (1272-1290) királlyá koro-

nem valószínű, hogy a 7 éves Balassi Bálint jelen lett

názták. „Ezután az Úr 1282-ik évében Oldamér kun vezér

volna. A későbbiek során 50 magyar forintban Réti-

összeszedte a kunok seregét, és a Hód nevű tónál ellen-

Kopáncson és Batidán levő birtokát elzálogosította Kin-

ség módjára tört Magyarországra, hogy uralma alá hajt-

cses András nevű vásárhelyi lakosnak és Bereczky And-

sa…”1 Az 1282-es Hód-tavi csatában IV. László serege

rásnak Fábiánsebestyénen.6

aratott győzelmet, s Oldamér kunjai menekültek. "„ Hód

A protestantizmus 16. századi elterjedésével terüle-

tava partján - Vásárhely mellett - emelkedő pogány kun

tünkön a kálvinista egyházszervezet szilárdult meg. E

és avar temetkezési halmok fogadták be a csatában el-

század utolsó évtizedében már működött iskola, sőt kö-

esett kun és magyar harcosok tetemeit is.”2

zépfokú oktatás, az innen kikerülő tanulók közül néhány

Városunk a XV. század közepén fejlődhetett mezővárosi rangú hellyé.3 Hunyadi János Vásárhely és pusz-

Debrecen Kollégiumának akadémiai tagozatára íratkozott, de a wittenbergi egyetemre is eljutottak.7

táihoz adománybirtokként jutott, s arra is van adatunk,

Szőnyi Benjámin (1717-1794) nemcsak a XVIII. szá-

hogy 1447. szeptember 29-én kormányzói itineráriuma

zadi barokk népiesség és protestáns oktatásügy termé-

(útvonala) során megfordult településünkön.4 A Hunya-

keny alkotója, hanem a felvilágosodáshoz kapcsolódó

diak idején várkastély is épült a Hód-tó partján.

fiziko-teológiai irodalom magyar nyelvű népszerűsítője. A

Balassi Bálint (1554-1594) költészetében és kiter-

pietizmust bizonyos racionalizmussal ötvözte.

jedt levelezésében nem találtunk nyomot, utalást váro-

Ezeket az eszmei irányzatokat részben Debrecen-

sunkra, holott megemlítik a források, mint a Vásárhely

ben, részben harmadfél évig tartó külhoni tanulmányút-

körül fekvő puszták részbirtokosát. 1560-ban Habsburg

ja alatt ismerte meg 1734-1735-ben. Megfordult az Ode-

23

24

után

zése körül tanúsított hanyagságuk és gondatlanságuk

(Leiden),

miatt. Szőnyi kitűzött célját el is érte, mert a kellemesen

Franequerában (Franeker) látogatta az akadémiákat.

gördülő versformába öntött lojalitás Bécsben is megtette

Hódmezővásárhelyre prédikátornak előbb a piskárkosi

hatását. Amikor Vásárhely elöljárói Bécsben jártak a

Szilágyi Sámuelt (1719-1785) hívták, de ő Debrecenben

városra rótt büntetés elengedésére, Koller udvari elöljáró

maradt a kísérleti fizika és görög nyelv tanáraként. He-

így szólt hozzájuk: „Kár, hogy németül nem írták meg,

lyette került 1742-ben Szőnyi Benjámin Vásárhelyre,

mert úgy nem kellene más kérvény”. Zsilinszky Mihály

ahol őt korának jeles vallási költőjeként és tudós egyházi

úgy tudta, hogy Őfelsége gyönyörködött a versekben.

ra

melletti

Trajectumban

Frankfurtban, (Utrecht),

majd

Amsterdam

Lejdában

írójaként is tisztelték. 1742-ben költözött be a vásárhelyi Ótemplom parókiájába, s élete végéig annak nagyérdemű

1792-ben

Pozsonyban

jelent

meg

az

Új

Testamentomi Énekek Éneke.8

lelkésze, s hosszú ideig az egyházmegye esperese is volt.

Farkas András (1770-1832) vándorköltő, rézmet-

Imádságok imádsága 1753-ban Pozsonyban jelent meg.

sző. A „Berei” előnévvel is publikált. A debreceni kollégi-

Az 1760-as években születnek Szőnyi legjelentősebb

umban Csokonai Vitéz Mihály iskolatársa volt. Tanul-

munkái: a Szentek Hegedüje (1762) c. gyűjteménye

mányainak megszakítása után református tanító lett

számtalan kiadást ért meg; 1766-ban jelentette meg a

Békés megyében, majd jurátus Pesten. Országjáró útjain

Gyermekek phísikáját, melyben Charles Rollin pedagógiai

verseiben politikai gyűléseket, főúri lakomákat és beikta-

művének egyik fejezetét dolgozta át magyarra. A „fizika”

tási szertartásokat örökített meg. Kis Trója pusztulása c.

szóban a „természet vizsgálatát” értelmezhetjük, amely-

elbeszélő költeményét szülővárosának elöljárósága ren-

nek a gyermekeket el kell vezetnie a teremtő Isten nagy-

delte meg, ebben az 1808-as vásárhelyi tűzvészt szedte

ságának felismeréséhez.

párosrímű tizenkettős versbe. A kárvallott lakosok zömét

„Nova Thessara homagii et fidelitatis” című latin és

név szerint is felsorolta. Az Aeneis-párhuzam naiv klasz-

magyar nyelven készült apológiája a Törő-Pető-féle kései

szicizáló hajlamáról vall. Műveit rendszerint maga nyom-

kurucmozgalom után Hódmezővásárhely eltörlésére irá-

tatta ki kézisajtóján. Szinnyei 51 könyvét sorolta fel.9

nyuló törekvés ellensúlyozására íródott. Előszavában

Vörös Mihály (1758-1830) asztalosmester, népköltő.

megrója a város elöljáróit a történelmi okmányok megőr-

Nemesi származású családja a Bars vármegyei Ágóról

25

26

költözött a Hód-tó partjára. 1772-ben Szegváron igazol-

ves megyei térképrajzoló és litográfus lett. Vörös Mihály

ták nemességét. Bevallása szerint, csupán egyetlen szűk

éneke több kiadásban látott napvilágot.10

esztendőn át, tíz hónapig járhatott iskolába, de jól ismer-

Az 1819. évi Tudományos Gyűjteményben Abai

te a „szelíd Múzsákat”. Önműveléssel pótolta többek kö-

Nagy Ferenc (1777-1846) ügyvéd, jegyző a város földrajzi

zött a népköltészeti megformálást és a fantáziadús mese-

és gazdasági leírását adja; elmondja, hogy a nagyobb

szövést. A Kis utcában laktak, édesapja mesterségét foly-

terhű hajóknak Körtvélyesnél van a tiszai rakodóhelyük,

tatta, asztalosként dolgozott. 1779 februárjában vette

de a vizek évadján jóval rövidebb és egyenesebb út is

feleségül a 18 éves Szabó Katát. Öt fia és négy lánya szü-

vezet Szegedig és vissza, „mert a Város alatt lévő Nagy Tó

letett. Közel ötven éves, amikor 1807-ben, az ő neve

a Szegedi fedeles Hajókat is elfogadvánn, onnét a

alatt, Szegeden, Grünn Orbán Fülöp (1765-1828) nyom-

réttségenn keresztül egyenessen Szegednek vissza is tér-

dájában megjelent hatvannégy oldal terjedelmű A bajno-

hetnek”. A tudományos igényt már a történeti bevezető

kok Vég-Gyula várában című hősi éneke, népeposza. A

jelzi. Alaposan vizsgálja a Váradi Regestrum XIII. századi

főszereplő Toronyi Tamás, a valóságban Thorny Tamás

vásárhelyi adatait, közreadja a város földesurainak: Ber-

(1541-1587), aki Kemény János erdélyi fejedelem anyai

csényi Miklósnak 1691-ből, illetve Károlyi Sándornak

nagyapja volt. A Toronyi Tamás vitézi tetteit megéneklő

1710-ből származó egy-egy levelét, továbbá Szőnyi Ben-

verses elbeszélés címlapján olvashatjuk: „Írattatott a

jáminnak az 1753. évi parasztmozgalmat tárgyaló híres

„Hód vize” partján…” Élete e főművében a régi népi lan-

verses krónikáját magyar fordításban.11

tosok hagyományait elevenítette föl. Gyula várának tö-

Szathmári Károly (1824-1876) író, ügyvéd Hódme-

rökkori elestét meséli el. Komlovszki Tibor kimutatta,

zővásárhelyen született. Iskoláit Debrecenben végezte,

hogy Arany János a Toldi írásakor merített e lantos köl-

majd a szokásos ügyvédi gyakorlat után Pesten a királyi

tészet emlékeiből. Toronyi Tamás története nem mintája

tábla alkalmazta, mint jegyzőt. 22 éves korában Teleki

Arany Toldijának, de azon ifjúkori, szalontai olvasmá-

Domokos fogadta titkárává. Így került Kolozsvárra, ahol

nyai közé tartozott, melyek fokozottan a régiség felé irá-

az Erdélyi Hírmondó számára is küldött be dolgozatokat.

nyították figyelmét, irodalmi ízlését, stílusát. Népköltőnk

Ügyvédi diplomáját az utolsó pozsonyi országgyűlésen

szinte egész életét Vásárhelyen töltötte. Fia, László, ne-

szerezte, s ekkor Pesten mint a Kereskedelmi Minisztéri-

27

28

um fogalmazója kapott beosztást. Hivatali munkája mel-

tenként világítást nyer” - több szép épület díszíti, legin-

lett Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának, ennek megszűntével

kább zsindely és cserép födélzetűek. A Piactéren áll a

pedig a Közlönynek volt a segédszerkesztője. Írói álneve

város

„Apafi”.

amelynek földszintje börtön. A tanácsház mellett van az

közháza,

udvarán

kőemeletű,

nagy

magtár,

A szabadságharc kitörése után beállt a honvédse-

uraság emeletes törvénykezési épülete és a reformátusok

regbe. A világosi fegyverletételt követően Pesten nevelős-

ótemploma, amely „góth ízlésű és aggszerű”, tornyában a

ködött. Később aktív szerepet vállalt az Alföldi Vasút

Károlyiak ecsedi várából való „serkentő óra” jelzi az időt.

megvalósításában. Publikációiban közgazdasági kérdé-

A Piactér dísze a reformátusok emeletes, tornyos gimná-

sekkel foglalkozott.12 Abai Nagy Ferenc leírása után ne-

ziuma, amelyben két professzor és hat tanító oktatja a

gyedszázaddal, 1844-ben a Garay János szerkesztette

növendékeket a nemzeti és grammatikus tudományokon

Regélő Pesti Divatlapban Szathmári Károly így indítja táj-

kívül poézisre, retorikára, deák, görög és német nyelvre,

és városismertetését: „A tejjel mézzel folyó alföldi sík ró-

valamint füvészetre és matézisre. Két kávéháza van a

náján terül el Hold-Mező-Vásárhely, honunk legmagya-

városnak, az egyik a külső vásártéren, a másik a belpia-

rabb megyéjének egyik mező-városa. Délről fél körben

con; ezek a „gyűlhelyei” az unatkozó középrendűeknek.

terül el alatta a Hold tava, kanyarulatával egy nagy tér-

A piaci vendégfogadó nagytermények egyik vége színpad,

ségű szigetet ölelve át; kelet és éjszak felől szöllős kertek,

hol egyszer Thália vándor papjai ütnek sátort, másszor a

legelő és szántóföldek körítik, mellyeken csinos tanyaépü-

helybeli műkedvelők rendeznek előadásokat.

leteket láthatni; a város éjszaki oldalán van az urasági

Nótás Szabó Pál (1790-1869) népköltő sok versét

roppant serház is, a hozzá csatolt „nagy kerttel”, melly

úgy ismerik a mai napig, hogy nem is gondolnak arra,

nyaranta a köznép mulatságainak nyílik meg; rétei legin-

kitől is származik, sőt valósággal népköltészeti alkotás-

kább a nyugati oldalt foglalják el. Fél mérföldnyire a

nak tekintik.

várostul, határában szökik keresztül a Tisza.”13

Szülei, Szabó András és Tóth Erzsébet telkes-

A Regélő leírása szerint a város utcái, ha nem a leg-

tanyás jobbágyok voltak. A család eredete Gellér község-

egyenesebbek is, de meglehetősen tiszták, az idegenre

be (Komárom megye) nyúlik vissza. Az ősök között ne-

kellemesen hatnak. A főutcát - „mely darab idő óta ese-

mes Gelléri Szabó családnév és cím is előfordult. Nótás

29

30

Szabó a 213. sz. házban született. 30 évig vándorló életet

ton van egy nagy fa. Sipka Sándor - Grezsa Ferenc Nótás

élt. Fiatal korában számadógulyás volt, majd 1835-től

Szabó legszebb dalai közé sorolta a következőket: Tőkés

hajcsárkodással foglalkozott. Bekóborolta az országot,

kanász nótája; Szél hajtja a habot; valamint A Nagyutcán

Bécsben, Bécsujhelyen, Grázban is sokszor megfordult.

végigmenni nem merek kezdetű énekeket.14

Sokat kocsmázott más vidékek hajcsáraival, jártábankeltében rengeteg dalt hallott, és mint afféle nótafa, oly-

A legtöbb időt a vásárhelyi pusztán töltötte. A saját sorsát mondta el ebben a kis versben:

kor költött is. Lakodalmakon, keresztelőkön, disznótor-

Nem szánt vet az árva madár,

okon, vidám mulatságokon szívesen látott vendég volt

Mégis eltartja a határ.

szellemes rigmusai, dalai miatt. Török Károly Csongrád

Én sé szántok, sé nem vetök,

megyei gyűjtésében több dalát lejegyezte a nép ajkáról

Csak elcsellengök köztetök!

anélkül, hogy tudta volna azok eredetét. Cserzy Mihály

Kifakadt, mert a zselléreket kihagyták a földosztásból:

szegedi író visszaemlékezése szerint Nótás Szabó Pál a

Néköm nincsen mezsgyekaróm,

maga dalait, románcait és rigmusait leginkább egy Kosár

Csak a két elfáradt karom,

Pista nevezetű levélhordónak diktálta le, s így maradtak

Azokkal sé lányt ölelök,

meg. Öregségére tanult meg írni-olvasni, ekkor már a

Csak szalmát, amivel fűtök.

Szentesi és a Sárkány utca sarkán épült házban lakott, s kisebb földet és tanyát is magáénak mondhatott.

A búzáról nála aligha daloltak szebben: Búza-búza-búza,

Ha én eltalálok menni,

De szép tábla búza.

Ki fogja azt learatni.

Közepében van

Búza-búza-búza,

kultúrtanácsnok volt. 1927-ben jelent meg Kiss Lajos:

Egy piros bazsarózsa.

De szép tábla búza.

Régi népdalok Hódmezővásárhelyről gyűjtése, melyben

Tarján végén kezdetű versének a szerelmi hűtlenség

nyolc Nótás Szabó-dalt is közölt. A népzenekutató dr.

a tárgya. Népies előadásmódja, kötetlen hangvétele, tö-

Péczely Attila (1897-1964) ezekről megállapította, hogy

mörsége, kompozíciója, vásárhelyi miliője a népköltészet

kevés kivétellel átvett dalok változatai. A dalok közül vi-

mezsgyéjén is remekműnek számítana.

Alakját legendák övezték. A Nótás Szabó-kultusz újjáélesztője

Vetró

Lajos

Endre

(1858-1928)

szont hitelesek: Hallod-e, te nádiveréb vagy az Árokpar31

Tarján végén van egy kis fehér ház, 32

Abba’ van egy felvetett fehér ágy,

bibliafordítást és a „Peleskei nótárius pokolba menetele”

Rajta fekszik egy barna menyecske,

c. históriát. Gimnáziumi évei alatt elmélyültek ismeretei

Előtte van egy rengő bölcsőcske.

az irodalomban, ekkor találkozott a népköltészettel. Negyedikes gimnazista korában egy egész kötetre való nép-

A lábával csak úgy ringatgatja,

dalt, találós mesét és népmesét gyűjtött össze úgy, hogy

Szép szavával csak úgy csitítgatja:

a tudományos rendszerezés érdekében alaposan átta-

„Csicsics lelköm, öszöm a szép szádat,

nulmányozta a népköltészetre vonatkozó szakirodalmat

Verje mög az Isten az apádat!”

és az addig megjelent népköltési gyűjteményeket. Gyűjtése 1872-ben az Arany János és Gyulai Pál szerkesztet-

Ugyan rózsám, tekints az egekre,

te Magyar Népköltési Gyűjtemény Új Folyam második

Ha nem, pedig erre a kisdedre!

köteteként jelent meg Csongrád megyei gyűjtés címen.

„Tekintettem, mikor megcsaltalak,

Erre alapozva írta meg később VIII. osztályos gimnazista

De már mostan az egekre hagylak!

korában „Alföldi magyar szokások” c. tanulmányát, mely 1867-ban jelent meg a Nagy Miklós szerkesztette Ma-

Török Károly (1843-1875) az Hódmezővásárhelynek,

gyarország képekben c. kiadványban.

aki Kriza János a székelyeknek, Kálmány Lajos a szegedi

Hányatott életet élt, sokféle foglalkozás jutott osz-

nagytájnak. 1843. október 28-án városunkban született.

tályrészéül: kanász, inas, diák, legátus vagyis követ, há-

Apja foltozó varga, anyja szegény parasztlány volt. Elemi

zitanító, önképzőköri vezető, író és költő, hivatalnok,

iskolai tanulmányait az újvárosi Nádor utcai iskolában

nyaranként pedig mezőgazdasági munkás. Mindez elő-

végezte. 16 évesen bekerült a helyi gimnáziumba, és 25

nyére vált népköltési gyűjtőmunkája során. Török Károly

éves, amikor leérettségizik. A könyvek iránti érdeklődését

figyelt fel először a siratóénekekre, a gyermekmondókák

a tanári kar azzal jutalmazta, hogy részt vehetett a gim-

és játékdalok szövegét tájszólásban közölte. A történeti

názium tanári könyvtárának rendezésében. E munka

énekektől a siratókon át a gyermekdalokig úgyszólván

folyamán ő találta meg a könyvészeti ritkaságnak számí-

minden népköltészeti szóbeli műfajt felsorakoztatott.

tó Komáromi Csipkés György-féle, Leydenben kiadott 33

34

Török Károly rövid élete során is maradandót alko-

1

Képes Krónika. Hasonmás kiadás. Magyar Helikon

tott: egyetlen település, Hódmezővásárhely viszonylag

Könyvkiadó. Bp. 1964. I-II.k. II.k. 166; Blazovich László:

teljes népköltészeti és néphagyományait szedte össze,

IV. László harca a kunok ellen. = Századok, 1977. 111.

rendszerezte és értelmezte.

évf.5.sz 941-945.

Vásárhelyi tájszólással közölt gyermekdalai közül

2

Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története.

I.k. Bp.1897. 67.

az egyik: Hétfő hetibe,

3

A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban.

Kedd kedvibe,

Szerk.: Blazovich László. Dél-Alföldi Évszázadok 9. Sze-

Szérda szerelmibe,

ged, 1996. 136. 4

Csütörtök csűribe, Péntök pitvarába,

Engel Pál: Hunyadi János kormányzó itineráriuma

(1446-1452). = Századok 1984. 118.évf.5.sz. 982. 5

Szombat szobájába, Vasárnap kétször az istenházába.

A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban:

i.m.52.

A dalköltő sajátosan vásárhelyi hangulatot árasztó vers-

6 Dr. Zsilinszky Mihály: i.m.239.

szaka:

7

Hódmezővásárhely története. A legrégibb időktől a

Vásárhelyi Piac-utca be széles,

polgári forradalomig. I. Hódmezővásárhely, 1984. 606;

A Mucsiné Örzsi lánya be kényes.

Imre Mihály: Iskolakultúra Hódmezővásárhelyen a XVIII.

Ha végigmegy a nagy utcán, ihaja,

század közepétől 1848-ig. = Tanulmányok Csongrád me-

Minden legény utánanéz, igaz a!

gye történetéből. Szeged, 1983. 129-162.

Az 1869-ben keletkezett Mucsi Örzsi című verset

8

Szeremlei Sámuel: Szőnyi Benjámin és a hódmező-

teljes egészében közölte Kiss Lajos Vásárhelyi Kistükör

vásárhelyiek. Korrajz az alföldi reformátusok történeté-

című 1964-ben megjelent könyvében.15

ből. - Budapest: Hornyánszky Viktor. - VIII., 224 p. - (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai; 3.);

Jegyzetek

Szőnyi Benjámin és kora 1717-1794. Tanulmányok Szőnyi Benjáminról. Hódmezővásárhely, 1997. 177; Imre

35

36

Mihály: Szőnyi Benjámin levele Jakob Christoph Beck

1910. okt. 15-i számában és a későbbiekben a helyi la-

baseli professzorhoz 1776-ból. = ItK 1981. 1. sz. 67-72.

pokban. További feldolgozások: Szigeti János: A vásárhe-

9 Farkas András: Kis-Trója pusztulása. Szeged, 1808;

lyi népköltő nagysága és tragikuma. = CSMH 1971. nov.

Sipka Sándor - Grezsa Ferenc: Hódmezővásárhely az iro-

14.; Sz(igeti) J(ános): Nótás Szabó Pál. Szócikk és bibli-

dalomban. = A Hódmezővásárhelyi áll. Bethlen Gábor

ográfia = Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon: i.m. 159-

ált. gimnázium Évkönyve 1963. 64.; Hódmezővásárhelyi

160.

életrajzi lexikon. Bába Kiadó Szeged, 2002. 67.

15

Nagyjelentőségű gyűjtésének egyes darabjai Arany

Szigeti János: Vásárhely története a török kortól a

János Koszorújában, a Nagy Miklós-féle Magyarország

Pető-féle mozgalomig (1526-1753). = Vásárhelyi Tanul-

képekben és a Vasárnapi Újságban jelentek meg a múlt

mányok VIII. k. Hódmezővásárhely, 1977. 23-37. Vö. 12.

század második felében. A helyi lapok a 19. század végé-

jgyz.; Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon: i.m.242.

től szinte napjainkig közöltek népköltészeti gyűjtéséből.

10

11

Sipka Sándor - Grezsa Ferenc, 1963-64: i.m.6-7,

15-19; Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon: i.m.9.

Verseit és egyéb dolgozatait barátai először 1876-ban Török Károly munkái címmel adták ki. Kiss Lajos: Egy

12 Varsányi Péter: Trefort Ágoston és az Alföldi Vasút

úttörő magyar folklorista emlékezete. = Kiss Lajos: Vá-

vásárhelyi munkálatai. = A hódmezővásárhelyi Bethlen

sárhelyi Kistükör. Magvető Kiadó, Budapest, 1964. 167-

Gábor Gimnázium Évkönyve 1970. Hódmezővásárhely,

190; Sipka Sándor: Török Károly. = Vásárhelyi Szó 1955.

1970. 93-112.; Elek László: Művelődés, irodalom Békés

jún. 1.évf. 1.sz. 10-21; Tárkány Szűcs Ernő: Török Károly

megyében II. A XIX. század derekától az 1880-as évekig.

(1843-1875). = Tiszatáj 1955. dec. 9. évf.5-6. sz. 381-

Békéscsaba, 1988. 14-15.

388; Katona Imre: Török Károly népköltészeti gyűjtései-

Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok.

nek jelentősége. = Vásárhelyi Tanulmányok VIII.k. 45-

Utazások a múltban és a jelenben. Panoráma, 1982.

55; Sipka Sándor: Egy úttörő magyar folklorista - Török

311-316.

Károly. = CSMH 1974. okt. 31. 5; Péter László: Szegedi

13

Vetró Lajos Endre már a Hód-Mező-Vásárhely

számadás. Válogatott írások. Bába Kiadó Szeged 2002.

1896. évi 82. számában közölt gyűjtéséből. Uő. „A csodá-

189-191.; Kőszegfalvi Ferenc: Török Károly. A hódmező-

14

latos lelkű paraszt nótafáról” írt A Jövendő c. folyóirat 37

38

vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1994. Hódmezővásárhely, 1994. 84-96.

39

40

Arany János és Mikszáth Kálmán hódmezővásárhelyi kapcsolatai és ismeretforrásai

41

42

nártársa volt.4 Szabó Károly 1855-től négy évig tanított Nagykőrösön. A gimnázium görög nyelv és irodalom tanszékére került. Ekkor fordította le Sophokles: Oidipus Arany János Hódmezővásárhelyhez fűződő kapcso-

királyát, Anonymus Gesta Hungarorumát, tanulmányo-

lata sajátos jellegű. Imre Sándor (1820-1900), a ref. fő-

kat írt, bibliográfiát jelentetett meg. Arany János meghitt

gimnázium igazgatója a fennmaradt iratok szerint mint

barátait, így Szabó Károlyt is, azok közül választotta,

Arany János évfolyamtársa 1834-40-ig volt a Debreceni

akik 1848/49-ben lelkes katonái voltak a szabadság-

Kollégium tanulója.1 Grezsa Ferenc (1932-1991) vélet-

harcnak.5 A két Szabó fivér, Mihály és Károly közül az

lennek tartotta, hogy Arany János az 1849-ben keletke-

utóbbi neves történészként, bibliográfusként vált ismert-

zett népdalszerű katonaversének, a Rásüt az esthaj-

té. Szabó Mihály pedig, az egykori vásárhelyi polgármes-

nal...-nak a színhelyét Vásárhelyre tette.2 A költemény-

ter, nemzetőr-kapitány, Csongrád vármegyei főjegyző

ben egy szegény honvéd kér menedéket a „vásárhelyi tó”

1888-ban megjelentette saját fordításában Goethe Faust-

környékén a számadótól vagy a bojtártól. Az alföldi

ját.6 Szabó Mihály családja egyébként Somogy megyei

toborozóút alkalmával Csongrád vármegyeszerte énekelt

eredetű, később a hevesi Visontára költöztek. Édesanyja,

Kossuth Lajos azt üzente... kezdetű népdallal csengenek

egy vásárhelyi adószedő leánya, Tószegi Zsuzsa, a

össze Arany János versének zárósorai:

kőröstarcsai lelkészhez ment férjhez. Érdekességként

„Leszek míg a világ,

említjük meg, hogy Szabó Mihály a Vasárnapi Újságban

Kossuth katonája,

anonim szerzőként bocsátotta közre elbeszéléseit (Kele

Ország katonája.”

István; Nem roskadtak le keresztjök alatt; Megszelelte

Arany János egy évtizedet töltött Nagykőrösön,

egy asszony a tollat; Nagyobbak ők, mint a hadvezérek

1851. novemberétől magyart és latint tanított a reformá-

stb.) Arany János személyesen is felkereste a családot.

tus gimnáziumban. Tanítványai közé tartozott a vásárhe-

Török Károly (1843-1875) már gimnazista korában

lyi illetőségű Kóti József.3 Hódmezővásárhely első pol-

kapcsolatba került Arany Jánossal. A gimnázium könyv-

gármesterének, Szabó Mihálynak (1821-1899) az öccse,

tárában ráakadt az 1792-ben Baselben kinyomtatott

Szabó Károly (1824-1890) Arany János nagykőrösi ta-

Peleskei nótárius pokolra menetele című történetre. A

43

44

feltalált példányt betűről betűre, a betűk alakjának a

asztal melletti beszélgetés közben is merültek fel ötletek,

megjelölésével lemásolta, és 1862-ben elküldte Arany

történetkék, melyeket feldolgozott.”10

Jánosnak.7 Hamarosan kötetnyi népdalt, népmesét, talá-

A fentebb említett Mikszáth-adomát olvasó hajdani

lós mesét gyűjtött. Arany János a Koszorú 1864. július

helyi nobilitások szinte szó szerint értelmezték az író sa-

24-i számában közölt belőle mutatványt. Ugyancsak a

játos stílusát, miközben megfeledkeztek Arany János

Koszorúban jelent meg a Magyar lakodalmi szokások az

intő sorairól:

Alföldön leírása. 8 Arany János közbenjárására lett a Ma-

„Nem a való hát: annak égi mássa

gyar Földhitelintézet tisztviselője.

Lesz, amitől függ az ének varázsa.”11

Mikszáth Kálmán és Hódmezővásárhely irodalmi

A korabeli mezővárosi közéletben, a helyi és az or-

kapcsolata nem ismeretlen a helyi irodalomtörténetben.

szágos sajtóban vihart kavart anekdotát két közlemény-

Vásárhelyi témájú adomái, karcolatai kötetben is olvas-

ben is ismertette Grezsa Ferenc.12

hatók.9 A parasztok című mulatságos elbeszélésében a

Mikszáth Kálmán 1878. augusztus 1-jétől a függet-

Nagy András János-kút megvalósítását írta meg. A job-

lenségi párti Szegedi Napló újságírója lett. Mintegy két és

bágysorból kiemelkedő parasztnábob jelentős adománya

fél évet töltött az alföldi metropoliszban, s ez alatt többek

1883-1884-ben lehetővé tette a város második ártézi

között megismerte a környező mezővárosokat is.13 Apró

kútjának fúrását. Az író az eseményeket hallomásból

Ferenc ügyvéd úr, szegedi helytörténész hívta fel a fi-

ismerte, s az élőbeszédhez igazította előadását. Scheiber

gyelmemet a A vásárhelyi ember című elbeszélésre.14 A

Sándor (1913-1985) professzor különösen Mikszáth

történet középpontjában Kérdő Márton (1809-1891) gaz-

Kálmán ismeretanyagának forrásterületét kutatta. Ki-

dálkodó, Kossuth Lajos lelkes híve áll. Az író megnevezi

emelte, hogy az író sokat merített az élőszavas közlések-

forrását is: Németh Alberttől (1820-1887), egykori nem-

ből, majd Schöpflin Aladárt idézte: „...egy-egy társaság-

zetőr őrnagytól, későbbi függetlenségi politikustól hallot-

ban hallott anekdotát, érdekes esetet feldolgozott novellá-

ta az „originális” parasztember hűségét Kossuth iránt.

vá. Később, képviselő korában, politikus ismerősei hoztak

Németh Albertet egyébként a 6 ciklusból háromszor is -

neki az ország minden részéből témákat. Folyosói vagy

1872-ben, 1875-ben és 1878-ban - megválasztották a város országgyűlési képviselőjének. Az író utalt arra,

45

46

1

hogy a városi közgyűlés 1880. november 16-án Kossuth

Sipka Sándor: Szaktudós és pedagógus. Imre Sán-

Lajost díszpolgárának választotta, „... és egy aláírásokkal

dor (1820-1900) nevelői munkássága. Debrecen, 2002.

megtöltött díszalbumot szándékozott neki küldeni.”

18-19.

Az emigrációban élő kormányzó-elnök bejövetelét

2

Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az

örökké váró Kérdő Mártont Jókai Mór is ismertté tette

irodalomban. Vásárhelyi téka 1. Hódmezővásárhely,

egyik tárcájában.15 Mikszáth Kálmán A vásárhelyi asz-

1993. 17.

szony című karcolata valójában egy szélhámos, csalafin-

3

Novák László Ferenc: Hódmezővásárhely település-

ta nőről szól, aki a képviselőtől „harmincz forintocskát”

néprajza, hagyományos gazdálkodása. Nagykőrös, 2003.

csalt ki. A furfangot Ábrai Károly polgármester leplezi le.

8.

Mikszáth saját korára utal a lóvasút, a honatyák tarokk-

4 Tálasi Istvánné Varga Anna: A százéves hódmezővá-

partijai, a Tisza-óra és más kifejezések. Az élőbeszéd, a

sárhelyi Faust-fordításról. = Juss 1988. dec. 7-12; Törös

folklorisztikus szólások teszik közvetlenné, népiessé és

László: Arany János Nagykőrösön. Nagykőrös, 1978.

mulatságossá a történetet: „... hogy mint szolgált az éjjeli

114-115.

nyugalma?”; „...De csak hadd verje ki őket az irígység szeplője” stb. Mikszáth a kiegyezés utáni évtizedben kibontakozó alföldi-mezővárosi világot friss, könnyed elbeszélő hangnemben és pompás humorral hozza közelebb. Végezetül megemlítjük, hogy az író vásárhelyi vonatkozású tárcáiról összefoglalást olvashatunk Sipka Sándor - Grezsa Ferenc szerzőpáros munkáiban.16

5

Hegedűs András: Magyar írók pedagógiai nézetei.

Tankönyvkiadó, Bp., 1976. 93. 6

Tálasi Istvánné Varga Anna: i.m.7; Hódmezővásár-

helyi életrajzi lexikon. Bába Kiadó, Szeged, 2002. 199. 7

Tárkány Szűcs Ernő: Török Károly. = Tiszatáj 1955.

dec. 9. évf. 5-6. sz. 381. 8

Péter László: Szegedi számadás. Válogatott írások.

Bába Kiadó, Szeged, 2002. 189-190. 9

Mikszáth Kálmán: Anekdoták. I-II. kötet. Révai ki-

adás, é.n. Jegyzetek

47

48

10

Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet. Bp.

1996. 582; Schöpflin Aladár: Mikszáth Kálmán. Bp., (1941.) 54. 11 Arany János: Vojtina Ars poétikája. 12

Grezsa Ferenc: Mikszáth Kálmán és a vásárhelyi-

ek. = A hódmezővásárhelyi áll. Bethlen Gábor ált. gimnázium Évkönyve 1962-63. Hódmezővásárhely, 1963. 2629; Uő.: Vásárhely az irodalomban. Mikszáth Kálmán és a város. = Csongrád Megyei Hírlap 1974. nov. 21. 13

Szeged története 3/2. Szerk.: Gaál Endre. Szeged,

1991. 1034. 14 Mikszáth Kálmán: Anekdoták. I. köt. 27-31. 15

Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Bába Kiadó,

Szeged, 2002. 116. 16

Dr. Sipka Sándor - Dr. Grezsa Ferenc: Hódmezővá-

sárhely az irodalomban. I. = A hódmezővásárhelyi áll. Bethlen Gábor gimnázium Évkönyve 1963-64. Hódmezővásárhely, 1964. 3-46; Grezsa Ferenc: Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban. Hódmezővásárhely, 1993.

49

50

Vásárhelyi regényírók és lírikusok a XX. századból

51

52

met is, s mindezeknek tükörképe a helyi irodalom. A tradíciók azonban tovább éltek. A pusztai magyarok az olvasókörök hatására közelebb kerültek a városhoz. A A hódmezővásárhelyi alkotók nehéz örökséget cipel-

kortárs magyar írók által magénekelt Gregus Máté

tek magukkal. A témakörök sok esetben a paraszti tár-

(1861-1938) vásárhelykutasi mintagazda a jövőt a pa-

sadalom legmélyéből fakadtak: föld, testamentum, juss.

rasztifjúság sokoldalú oktatásában-nevelésében képzelte

Ugyanakkor a polgári öntudat számára a körtöltésen

el. „Erélyesen követelte a kormányzattól a művelt kis-

belül kínálkozó lehetőségek korántsem megnyugtatóak.

gazdák nevelését”.1

A couleur locale-ben tágabb horizont aligha lelhető fel.

Németh László (1901-1975) egyik esszéjében elosz-

Egy bezárt világképben egyre több lyuk keletkezett, a

latta előítéletünket a hely szellemével kapcsolatosan,

kisvárosi életvitelt a művészek már nyűgnek érezték,

hiszen „a provincializmus nem csak korlátot jelent”, majd

mondandójukat az egész Alföld számára fogalmazták, a

így folytatta: „… lehetőséget is: azt, hogy az embernek

két világháborús generáció már szabadulni szeretett vol-

provinciája, tartománya van. Én Hódmezővásárhelyen,

na katona- és munkaszolgálatos zubbonyától. Egy újabb

mint vidéki író, ezt használtam ki. Hogy a legfeltűnőbb

„belle époque” iránt vágyakoztak. Thália papjai a népker-

példát mondjam: az Égető Eszter nem a legtökéletesebb

ti nyári Színkörben keltettek illúziót, olykor a helyi tár-

regényem, de föltétlenül a leggazdagabb, legeredetibb. S

sasági élet ismert alakjai léptek föl a világot jelentő desz-

miért? Mert egy sajátos, jó részt feltáratlan magyar való-

kákon népes publikum előtt, a Párizsban szerzett élmé-

ságot kaptam benne írói tartománnyal.”2

nyek hatására „műverem” tárta ki kapuit a Kinizsi utcá-

Bibó Lajos (1890-1972) a pusztai szegények írója-

ban. A régi latin mondást egy kicsit átalakítva: semmi

ként indult, élményanyaga közel állt a föld népéhez. Az

sem idegen, ami vásárhelyi. A polgári élet kiteljesedése

Alföld parasztságának népi nyelvét és szemléletmódját

egyszerre volt kedélyes és komor, a XIX. század egyszerű

vitte bele írásaiba. Hősei kisparasztok, kubikosok, nap-

parasztemberét, a tanyák népét a subások, az örökségért

számosok, férj nélkül maradt, gyermekeiket mentő asz-

pörlekedők követték, ez a század már megteremtette a

szonyok, az Alföld kisemberei. Bár nyomasztó az atmosz-

jellegzetesen fülledt, de nélkülözhetetlen polgári kényel-

féra, mégis itt-ott az idilli felé stilizál. 1911-1944 között

53

54

több újságnál dolgozott. Sikeres regény- és drámaíró,

A meseszövést önéletrajzi elemek tarkítják. Keresztes

akit Móricz Zsigmond és Darvas József egyaránt elis-

György húszéves korában vesztette el édesapját, akár-

mert. 1945 után két évtizedig a szocialista irodalompoli-

csak az író. „Apja a helybeli országgyűlési képviselő lap-

tika kirekesztette. 1968-ban adták ki válogatott novelláit

ját

(Subások), majd 1972-ben az Anyám című regényét,

származott nagy családú, előkelő ügyvéd már két évtized

immár negyedszer, átdolgozott, javított kiadásban. A két

óta képviselte a város Kossuth szellemi hagyatékáért he-

világháború között színpadi műveit a budapesti Nemzeti

vülő polgárságát…” Beke nem más, mint Endrey Gyula

Színház sikeresen tűzte műsorára: A juss (1925), Egyet-

(1856-1913). Feltúnik a választási küzdelemben Kun

len asszony (1932), Eszter (1937), Üveghintó (1937), Hi-

Béla (1878-1954). A belső monológok, a bonyolult, ál-

bások (1942), Napfoltok (1944). 1972. augusztus 18-án

landó önvizsgálat Proustot, a kisgyermek- és serdülő-

20 órakor Bibó Lajos két novellájának (A kenyér ; Mihály

korban elszenvedett lelki sérülések ecsetelése, már-már

lovat akar) tévéváltozatát mutatta be a Magyar Televízió.

kicsapongó szerelmi életének ábrázolása Sigmund Freu-

Mihály lovat akar c. novellájában egy kubikos házaspár

dot juttatja az olvasó eszébe. Szerelemre lobban egy

küzdelmét eleveníti meg a megélhetésüket jelentő lóért,

nagyvilági életet élő gazdag asszony iránt. A cselekmény

A kenyér elesett hősei egy favágó és egy csavargó. 1973-

másik szálát egy szegény idős asszony segítése szövi át,

ban A láp c. elbeszélésének tv-változatát láthatták a né-

akinek az ügye kedvezően oldódik meg. A regény idősíkja

zők. A harmincas években játszódó elbeszélés egy láp

állandóan vibrál: hol visszakanyarodik a múltba, hol

lecsapolására vállalkozó férfi harcát ábrázolja egyrészt a

saját korát, frontélményeit, a húszas évek világát hozza

természeti erőkkel, másrészt azoknak az embereknek az

elénk; gyakran az az érzésünk, hogy a társadalomban

értetlenségével, akikért a harcra vállalkozott.3

helyét nem lelő, „felesleges ember” típusát alkotta meg az

szerkesztette.

Az

idegenből

Hódmezővásárhelyre

„Anyám” című regénye először 1928-ban jelent meg

író. „Akarata és tettei között titokzatos, áthidalhatatlan

az Athenaeumnál. A negyedik, átdolgozott, javított ki-

szakadék tátongott. egyetlen cselekedetével nem tudta

adást a Magvető 1972-ben adta ki.

azonosítani magát.” A hős életútját gyakori dorbézolások,

A főhős Keresztes György újságíró. Közeledve a

kártyacsaták, párbaj, hajnalig tartó tivornyák, erősza-

negyven évhez lelkiválságban tölti napjait a fővárosban.

kosság és dúvadság, vergődség kíséri. A hódmezővásár-

55

56

helyi olvasók számára külön érdekesség lehet a korabeli

1910-ben indította Gonda József (1877-1913) az „A

törvényhatósági város helynevei, színhelyei a regényben:

Jövendő” című folyóiratot, amelynek munkatársai nem

Királyszék, tói földek, Papere, Fekete Sas és a Tisza Szál-

tudtak abba belenyugodni, hogy „Itt meddő a nagy gerje-

ló, Nagyállomás, Népkert, kanális, Andrássy utca; vala-

dés…” A lap szerzői között találjuk többek között

mint a személynevek: Tornyay, a szobrász; Francisztiné,

Balassa Ármint, Balassa Józsefet, Palágyi Lajost; Endre

az óvónő; Simon, a költő stb. „Lélektanilag meggyőző -

Béla, Tornyai János festőket; a néprajzos Kiss Lajost,

írja Sipka Sándor -, hogy az életnek e jellemtisztító és

Simonka Györgyöt stb.6

emberséget érlelő pillanataiban Keresztes György lelké-

Ady Endre Párizsból meleghangú, őszinte baráti le-

ből is az anyjával szemben elkövetett hálátlanságok em-

vélben üdvözölte az „A Jövendő” szerkesztőségét. E levél

lékei törnek föl, és keresi hibái jóvátételének talán utolsó

nemcsak helytörténeti érdekesség, hanem a korszakot

lehetőségét.4

jól jellemző kultúrtörténeti kútfő is. Keltezése: „Páris,

A búzát azért learatják című elbeszéléskötete elő-

1910. március 8.”

szavában (1934) többek között ezt olvashatjuk: „Mint

„Hát addig csúfolták „paraszt Páris”-nak Hódmező-

újságíró és író egész könyvtárravalót írtam össze.” Anyám

vásárhelyt a budapesti skriblerek, hogy a „paraszt Páris”

című regénye 1943-as kiadásának borítólapján a szerző

hirtelen beszéltetni kezd magáról, mint a magyar intellek-

addig megjelent 34 kötetének a címe olvasható.

tuális forradalom új sánchelye. Nem tudok szebbet és

Sipka Sándor állapította meg róla: „A jellegzetes pa-

jobbat mondani, mint hogy engem lepett meg legkevésbé

rasztábrázolás mellett egyedi vonása Bibó Lajos szépiro-

Hódmezővásárhely ébredése, kulturális nyugtalansága s

dalmi munkásságának az a városkép is, amely a

az „A Jövendő”. Így kellett történnie, s így lesz ez még sok

századeleji Vásárhelyről villan föl olykor életrajzi vonat-

olyan elátkozott szögletében Hunniának, ahol ma még

kozású regényeiben.” „…Bibó Lajos írói stílusának elő-

csak a halál s legföljebb egy kis prüszkölő bosszúság la-

ször is sajátos tájízét emeljük ki, amely az ö-zés hibátlan

koznak. Itt, Párizsban, hova sok magyar csalódással rej-

alkalmazásában illetve a vásárhelyi tájszavak és szókap-

tőzködtem el, olvasom az „A Jövendő”-t, s néha-néha

csolatok művészi funkcióit betöltő használatában jut

örömet érzek. Ritka eset az, hogy én örüljek tudniillik, de

kifejezésre (gyüszméköl, eltrafál, kászálódik stb.).”5

az Önök lapja örvendezésre méltó. Hiszen Budapesttől

57

58

Orsováig voltaképpen minden, ami van, csak kezdet, de

annak dolgos népe irányában. Tornyai igazi atmoszférát

kaotikus, nyugtalan és ennél fogva minden szépet ígérő.

tudott teremteni írásával:

Magyarországon ma az a fontos, hogy az emberek ne

„Kiss Lajos (még 2 s-sel irva is) olyan kicsi csomó s

aludjanak tovább, s ha alusznak is még, de legalább

olyan szegény ember, hogy bátran elfért volna az Endre

nyugtalan álmaik legyenek. Biztos, mert ez törvény, hogy

Béla árnyékában. Kár volt vele külön számra várakozni,

a mi mai kultúriparkodásunk is majdan a Nyugaton már

annyival inkább kár, mert bizonyosan ő maga se érzi

észlelhető reakcióval fog járni. De, istenem, még olyan

magát jól így - egymagában. „Véribe van”, hogy valaki

messze vagyunk a csalódásoktól, hogy gazember az, aki-

mellette legyen. Olyan paszuly-természete lehet neki, fel

nek nálunk nincs hite. Tehát: előre a forradalom nevében,

kell kapaszkodnia valakire, hogy a tehetségét érvényesít-

melynek székhelye az a Páris, honnan testvéri szeretettel

se. Lehet azonban az is, hogy ő a nádszál és sok élelmes

küld üdvözletet a másik Párisnak - Hódmezővásárhely-

paszuly a magasba futott már az ő támasztékjával. - No, hogy vág a bajusz Lajos ecsém?

nek: Ady Endre.”7

- Csak így, szögényösen: befelé fordítva…

Ha nem is számottevő a neves festőművész, Tornyai János (1869-1936) irodalmi működése, mégsem elha-

- Hogy vagy?

nyagolható az alábbi önvallomás az „A Jövendő” 1910.

- Bizon hé, majdnem azt mondhatnám, hogy séhogy sé…

augusztus 15-i számából: Valami szép sohase voltam,

- ??

Tanúm rá Sárhely sok szép lánya:

- Ögye mög a fene (nagy, lemondó kézlegyintés a le-

Azért, -bár tanú egy se lenne,

vegőbe!) olyan buták az emberek. Ez is baj nekik, az is,

Csókolt, ölelt nem egynehánya.

így se jól van, úgy se… satöbbi na! Tudom is én, hogy mi

Szép, csupán a lélek volt bennem:

a bajom; de valami nagy kedvem nincs még az élethez

De erre nem volt kiváncsi egy sem!

se.

Tornyai János írása őszinte rokonszenvet ébresztett barátja, Kiss Lajos néprajztudós iránt; az alábbi sorok

S csakugyan olyan sápadt, akár egy hulla. - Értem Lajos öcsém, értelek.

bizonyítják mindkettőjük elhivatottságát a szülőföld és 59

60

Nagyon el lehet ilyenkor keseredve a jámbor életű. Bizonyosan „mögén fölgyütt” otthon, hogy hiába a sok

szépet!). A következő percben már vígan „fütyörészi”, megmuzsikálja Dé-mollból, vagy miből:

könyv, (még a kamara polca is tele van már velük, oszt

Elszántottál, elvetöttél,

mégis mindig veszi!) a sok tanulás, a sok tudomány, ha

Engöm - itthon felejtöttél.”8

nincs „látatja”. Egyik se nagyon zsírozza meg a káposz-

Vásárhelyi Pákozdy Ferenc (1904-1970) verseiből változatos és küzdelmes életpálya tárulkozik ki.

tát. - Ne szomorkodj, ne komorkodj azért Lajos öcsém.

…minden ember annyit ér

Inkább mondok egy nagyon szép öreg nótát, az este hal-

amennyit másnak használ - írta.

lottam egy részeg embertől. (A pityókás paraszt a Lajos

Költőbarátjánál, József Attilánál ez a mély gondolat

öcsém gyengéje. Azt tartja, hogy magyar nótát igazán

így öltött versformát:

szépen, keresetlen egyszerűséggel eldanolni csak paraszt

…hiába fürösztöd önmagadban,

ember tud s az is csak akkor, ha egy kis bor van benne.)

csak másban moshatod meg arcodat.

Olyan szépen, halkan dudorászta, „hogy aszongya”:

Pákozdy Ferenc 1904. október 7-én született Hód-

Azt fogadtad, hogy elvöszöl,

mezővásárhelyen. Édesapja állatorvos volt. Tíz évig oda-

Ha elszántol, elvetöl,

haza tanult, ebből 1914-1919 között a helyi gimnázium

Elszántottál, elvetöttél,

padjaiban, ezt követően Szegeden folytatta tanulmányait,

Engöm - itthon felejtöttél.

majd 1922-ben a budapesti református gimnáziumban

A két első sornál fölcsillan a szeme, mint a cigány-

kitüntetéssel érettségizett.

nak a lóvéra, a végén pedig még tán „könyvedzik” is, úgy

A Bethlen Gábor ref. Gimnázium így élt emlékeze-

sóhajtja kipirult arccal, életkedvvel (milyen hamar meg-

tében: „Mi ott mindig haladó hagyományt tanultunk. Fel-

elevenült a hulla!) haj, de gyönyörű szép, -Úristen!- a

világosodást, fölkelést, szabadságot, harcot, emberséget,

végén az a véghetetlen nagy egyszerűség. (De boldogok is

békét.”9

azok a művészek, hogy ilyen nagyon kevés kell nekik a

Először orvosi fakultásra iratkozott be, majd jog-

boldogsághoz és de bolondok, hogy mindig csak az egy-

hallgató, de a doktorátust csak 1948-ban szerezte meg.

szerűségben - és nem a díszes cifraságban - keresik a

Volt katona, újságíró, munkanélküli, ínségmunkás, fő-

61

62

jegyző, levéltáros. 1917-ben jelent meg nyomtatásban

Londont, hallgattuk Moszkvát, a hírek izgalmasak voltak,

első költeménye. Az ötvenes évek elején méltánytalansá-

olykor reménykeltők, de minden távol volt még az iskolá-

gok érték szülővárosában, egy ideig műfordításból élt,

tól is, tőlem is, térben-időben egyaránt. Az elsötétítés va-

majd 1952 őszén Debrecenbe költözött. A Kossuth Lajos

lami különös kék derengést borított fiatal arcaink fölé, de

Tudományegyetem könyvtárában dolgozott nyugdíjba

ez is móka volt, úgy irányítani rövidlátó udvarlómat a

vonulásáig.

szűk kék homályban, hogy lehetőleg a fenekére essék a

Kártyás voltam, játékos mindig,

nem mindenütt csatornázott város egyik árkában, s aztán

csavargó, balek, csontig, húsig.

rohanni, fulladozva a nevetéstől, a Szabadság tér irányá-

De jobb is egy rossz tekergőnek,

ba. A háború csak vitáinkban és a tudatunkban élt úgy

mint bárki jámbor kesergőnek.

igazán, még időbe telt, míg belépett az iskolába és ma-

Tönkre is mentem s tönkre tettem

gánlakásainkat is elérte, első jelentkezése idején annyira

egytől-egyig, akit szerettem.

gyanútlan voltam, hogy még csak észre sem vettem.”11

Kinek étvágya, kinek szomja,

A két világháború között Pákozdynak két jelentő-

de ráment az én passziómra.

sebb kötete jelent meg. Mindkettő szülővárosában: az

Mégis játszottam hatra, vakra,

első 1927-ben, A Tisza sirálya címmel, majd a Förgeteg-

csak végül adtam fejem sakkra.

ben című, 1943-ban. Az Esthajnal című kötet 1968-ban

Mikor beláttam, hogy pech ellen

látott napvilágot Budapesten.

a tehetség is tehetetlen.10 Szabó Magda írónő 1944-ben a Hódmezővásárhelyi Református Leánygimnázium tanára volt. Az Abigél keletkezéstörténete során felvillantja a Pákozdy-családot:

József Attilához különösen meleg, baráti érzés fűzte, művészi értékeit, jelentőségét korán felismerte. „Külvárosi éj” c. kötetéről szinte szuperlativuszokkal ír: „A Külvárosi éj vékonydongájú füzete, mint az igazi

„Hogy el ne feledjek németül, hetente kétszer

költő minden megnyilatkozása a halhatatlanság hétfejű

Pákozdy Ferencékhez jártam gyakorolni. Pákozdyné né-

sárkányát akarja földhöz vágni. Ha jól vettem észre, nem

met volt, olyan Hitler-gyülölettel a szívében, hogy sister-

is gyűrkőzött hiába. Alig másféltucat költemény lélegzik

gett körülötte a levegő. Bekapcsoltuk a rádiót, hallgattuk

benne,

63

hanem

ezek

aztán 64

egytől

egyig

lánglélek

telitüdejéből. A leglanyhább is átfú holmi növendék világ-

dalmi tanszék voltál magad, tansegédszemélyzet nél-

egyetemen.”12

kül.”14

Pákozdy Ferenc szülővárosa szellemi tőkéje volt,

A világirodalom sok remekét eredetiben olvasta. Le-

polihisztornak tartották. Németh László őróla mintázta

fordította Shakespeare szonettjeit, A vihar című tragédiá-

az Égető Eszterben Hallgató Sanyi alakját, aki kapásból

ját. John Boynton Priestley-fordítása a Nagyvilágban je-

teszi át magyarra Vergiliust, a Faust négyezer sorát

lent meg. Idézzük fel versfordításai közül Horatius Har-

mondja

madik római ódájának két versszakát:

fel

németül.

Kortársai

így

méltatták:

"„..nagyméretű szellem volt, a polihisztorok fajtájából.

Igaz és elszánt, eltökélt férfiút

Egész nemzedéket világosított fel „egyszemélyes tanszé-

sem polgárönkény jogtapodó heve,

kén”, az egyetemi könyvtár tájékoztató asztalánál. Tette-

sem őrült zsarnok meg nem rendít,

iben, magatartásában rögösen hű emberségeszményé-

semmi veszély sem, a déli szél sem,

hez. Társasági ember, nyájas társalgó, valóságos kozőr, sok-sok ismerőstől, baráttól övezve. Ártatlan szelíd sza-

háborgó tenger háborodott feje,

kállából úgy nézett bele a világba, mint valami görög szo-

s az Atyaisten cikkanó karja sem:

fista. Nagy szellemi igényei mögött is az alázat, a szolgá-

omoljék bár a világ porba,

lat lelke élt… fehérek közt európai…”13

hős marad, hős a romok alatt is.15

Bata Imre emlékezetében így élt a legendás költő

Pákozdy Ferenc költészetének ismerői kivételes

alakja: „Ültél a sakk-könyvbe alámerülten, megállott előt-

nyelvi erejét és bravúrokra képes alkotókészségét emelik

ted egy virágszál, várakozott hosszan. Mire egyszer mégis

ki. Abban is megegyeznek, hogy a Pákozdy-vers elsősor-

felmerültél: „Nem tesz semmit, kérem, azért vagyok, hogy

ban zenei struktúrájú. Művészetének egyik legjobb isme-

zavarjanak” - mondtad. Néha fel-felsóhajtottál: „Jó a zse-

rője, Juhász Béla írja: „Kompozícióját, a versmag sar-

ni a háznál!” Ma már tán azok is tudják, akik ott hallot-

jaztatását, asszociációs logikáját nagymértékben zenei

ták, mennyire igazad volt. Te mondtad azt is: Illyés - aki-

impulzusok irányítják. Ennek van alávetve képalkotó fan-

nek helyén a lángesze. S mennyi hasonló aforizmát véstél

táziája is. A költői kép itt alig kap külön hangsúlyt, ki-

a nehéz tiszántúli koponyákba: Bölcsészkari modern iro-

emelt szerepet, noha bőségesen jelen van legtöbb versé-

65

66

ben”, majd ehhez hozzáteszi: „A Pákozdy-versek szerkezete gondolatilag olykor laza, bár a népdal és a zenei formák arányos, tiszta, szinte mérnökien pontos szer-

2

Németh László: Vidéken élni. = Napjaink 1966.

márc. 1. 3

Mátrai-Betegh Béla: A láp. Bibó Lajos elbeszélésé-

nek tévéváltozata. = Filmvilág 1973. júl. 15. 16. évf.

kesztésmódját is kipróbálta (Úgy).”16 Pákozdy nyelvi virtuozitását a műítészek valamenynyien kiemelik, hiszen „mértéktelenül halmoz alliteráció-

14.sz. 26; Két novella a régi szegény emberekről. = CSMH 1972. aug. 22. 4. 4

kat és más hangzási vonzatokat.”17

Bibó Lajos: Anyám. = Tiszatáj 1972. okt. 26.évf. 10.

Aki él,

Hogy ragyog

sz. 86-87; Szabó Endre: Bibó Lajos: Anyám. Jegyzet az

előkerül.

bogár szeme,

íróról és regényéről. = CSMH 1972. okt. 8. 6.

Hébe-hóba, előbb-utóbb,

betyár homloka, büszke

5 Sipka Sándor: Bibó Lajos. = Látóhatár 1970. szept.-

szem-

okt. 20. évf. 9-10. sz. 918-921; Kristó Nagy István: Bibó

fölmerül.

Lajos: Subások. = Alföld 1969. aug. 20. évf. 8. sz. 90-91;

öldöke -

Sz-y (Szakolczai Lajos): Bibó Lajos. = Élet és Irodalom Fölveti

Ó, de mély,

1972. nov. 4. 7; Jankovics József: Bibó Lajos (1890-

az éjszaka.

de komoly a

1972). = Kortárs 1973. febr. 17.évf. 2. sz. 359; A Délszi-

Fölbukkan busa feje, dús

tekintete, de meleg a

get újabb évfolyamaiban találkozhatunk írásaival és mél-

bajusza.

mosolya -

tatásával. Szenti Tibor: Az utolsó summás. Szubjektív

…

emlékezés Bibó Lajosra. = Délsziget 1988. 11. sz. 31-35; (Aki él…)17

Fenyvesi Félix Lajos: Most lenne százesztendős. Bibó Lajost idézzük. = Délsziget 1990. 18. sz. 11-13; Bibó La-

Jegyzetek

jos vallomásai. Az interjút készítette és a kötetet összeállította Szenti Tibor. Lazi Bt. Hódmezővásárhely - Szeged,

1

Tárkány Szűcs Ernő: Gregus Máté, a történetíró. =

Tiszamenti Kalendárium, Szeged, 1948. 59.

1998. 147 p. 6

Sipka Sándor: Gonda József (1877-1913). Csongrád

megyei füzetek 16. Hódmezővásárhely, 1955. 35 p. 67

68

7

A két Páris. - Ady Endre az „A Jövendőhöz” - Páris,

1979. okt. 30. évf. 10. sz. 26-27.

1910. márc. 8. = A Jövendő 1910. márc. 15. 8

Tornyai János: Kiss Lajos. = A Jövendő 1910. ápr.

1. I. évf. 5. sz. 58-59; Vö. Kiss Lajos: Vásárhelyi művészélet.

Képzőművészeti

Alap

Kiadóvállalat,

13 Kiss Tamás: Emlékezés Pákozdy Ferencre. = Alföld

Budapest,

14

Bata Imre: Pákozdy Ferenc. = Élet és Irodalom

1970. máj. 16. 10; 15

Juhász Béla: Az önmegvalósítás nehézségei.

1957.

Pákozdy Ferenc (1904-1970) = Alföld 1974. máj. 25. évf.

9

5. sz. 36-47. Horatius: Harmadik római óda. Carminum

Pákozdy Ferenc: Két annáles a vásárhelyi gimnázi-

umból. = Alföld 1964. jún. 15. évf. 6. sz. 582. 10

A „Kártyás voltam, játékos mindig…” Pákozdy-

III. 3. = Alföld 1962. márc. - ápr. 13. évf. 2. sz. 45-48. 16

Juhász Béla: Egy különös sorsú költő esthajnala.

versrészlet megjelenési helye: Alföld 1974. máj. 25. évf.

= Alföld 1968. szept. 19. évf. 9. sz. 61-66; Juhász Béla:

5. sz. 32-35; Sipka Sándor: Esthajnal. = Tiszatáj 1969.

Irodalom és Valóság. Szépirodalmi Könyvkiadó, Buda-

jan 23. évf. 1. sz. 81; Kristó Nagy István: Esthajnal.

pest, 1977. 353-383.

Pákozdy Ferenc verskötete. = Napjaink 1968. jún. 7. évf.

17 = Alföld 1962. júl. - szept. 13. évf. 4. sz. 66-69.

6. sz. 10; Tóth Endre: Emlékezés és filológia. = Alföld 1979. okt. 30. évf. 10. sz. 27-32; Grezsa Ferenc: Pákozdy Ferenc hazatér. = CSMH 1979. okt. 14. 6. 11

Szabó Magda: Színképelemzés: Abigél. = Élet és

Irodalom 1978. dec. 23. (1. rész); 1978. dec. 30. (2. rész). 12 Pákozdy Ferenc: Külvárosi éj. József Attila új verseskötete. = Hetivásár - Hétfői Újság 1933. jan. 2. 2. évf. 40. sz. 2-3; Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. = Vásárhelyi Tanulmányok 8. (1977) 115-133; Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. 359-366.

Galyasi Miklós Költő, múzeumigazgató, művészettörténész

69

70

ták. Rövidesen a pékmesteri oklevelet is megszerezte,

/Hódmezővásárhely,

valamint sofőr vizsgát is tett.

1903. június 18. - 1974. június 3./

A pékműhelyt is magába foglaló Kinizsi utca 17. számú ház legényszobája szolgált "Műverömként", melyet Németh László találóan "elefánttemetőnek" nevezett. Szabolcsi Miklós Galyasi jellemzéséből szókimondását, nyerseségét emeli ki, majd hozzáteszi: "... csizmában járó népfit alakított, s európai, főleg franciás műveltségét magyar paraszti ízekkel álcázta".

1

Életének és költői mun-

kásságának méltatói kiemelik, hogy mélyen azonosult a paraszti sorssal, olthatatlan tiszteletet, megbecsülést érzett irántuk. A lelkükbe látott, hiszen őnála senki sem becsülte jobban Tornyai Jánost, a Koplaló utcai parasztJómódú

zsidó

iparoscsalád

sarja.

Édesapja

fiúból lett nagy alföldi festőművészt. Németh László róla

Reisinger Gyula pékmester, édesanyja Singer Berta, akik

mintázta Égető Eszter című regényének egyik szereplő-

1902. szeptember 14-én kötöttek házasságot. Szeremlei

jét, Gyenest. Az író így emlékezett vissza modelljére: "Ak-

Sámuel tudni vélte, 1904-es adata alapján, hogy a 39

kor került elő bilgerijében Galyasi Miklós, a későbbi mú-

éves Reisinger Gyula vegyeskereskedő, valamint a zsidó

zeumigazgató - egy helyi pékcsalád fia -, aki tán legcso-

hitközség pénztárnoka is volt. Rokonságukba tartozott a

dálatosabban mutatta Vásárhely asszimiláló erejét: egy

világhírű műgyűjtő, a jánoshalmi Nemes Marcell. Galyasi

évet élt Párizsban, franciául tudó költő, biológus, ugyan-

édesapja 1918. május 1-én halt meg.

akkor a legigazibb vásárhelyi különc volt."

2

Elemi- és középiskolai tanulmányait szülőváro-

1929-ben megjelentette "Fut a lidérc" című verses-

sában végezte, 1921-ben érettségizett a ref. főgimnázi-

kötetét. A család Kinizsi utca 17. számú háza a haladó

umban. 1929. júniusában Szegeden jogi doktorrá avat-

írók, művészek, tudósok egyik hatékony vidéki irodalmi szalonjává avanzsált. Galyasi Miklós legényszobája, mint

71

72

ahogy fentebb utaltunk rá, a "Műveröm" - Kohán György

verseskötetéről megállapította: "... Kiss József, Arany

festőművész feleségétől, Balló Margittól ered az elnevezés

János és Reviczky nyomdokain jár, de már Ady hatása is

- az élő magyar művészettörténet egy szelet Mont-

érződik raja. Könnyedén bánt a népies formákkal, de

parnasse-a lett, ahol az egyedüli fokmérőnek a tehetség

mondanivalója még híg és szegényes. Ennek ellenére is

számított. Galyasi szobája tele volt képpel, szoborral,

látszik, hogy önálló arcélű költő indul el."

4

könyvekkel, s ehhez Pákozdy Ferenc még hozzátette,

A második verseskötetéről, melynek címe A nagy

"szabadsággal, szerelemmel". Gyakran megfordult itt

törvény mentén /1934/, megállapítja, igen jelentős hala-

Galyasi nagyon közeli barátja, Pákozdy Ferenc, akit a

dást ért el Galyasi Miklós. "Főleg a szerelmi lírája gazda-

magyar szó Tornyai Jánosának nevezett. Otthon érez-

godott." Észreveszi a tartalmi-formai értékeket, az erede-

hette a Műveremben magát Kohán György, József Attila,

tiséget: "... benne feszül a kor, melyben él."

5

Féja Géza, Berczeli A. Károly, Vén Emil, Rudnay Gyula,

Galyasi Miklós felemelően tragikus költő. Két világ-

Koszta József, Medgyessy Ferenc, Endre Béla, Tornyai

égés, édesapjának korai halála, Holocaust, idős édes-

János és még sorolhatnánk.

anyjának deportálása és mártíromsága, a munkaszolgá-

Fábián Dániel /1901-1980/ remek portrét rajzolt József Attiláról című esszékötetében Galyasi Miklósról:

lat, hadifogsága, 1956-os szerepvállalása, utána a közéletből való kirekesztése, meghurcoltatása azonban nem

"Galyasi hosszú, nyulánk. Végtagjai szinte pózna-

tudta lelkileg összetörni. A hódmezővásárhelyi zsidó hit-

szerűek, ezen a szokatlanul vékony testen kicsike fej sze-

község "Kitérési anyakönyve" szerint 1946. július 2-án

rénykedik, melyből csupán az előugró sasorr bontja meg

jelentette be kikeresztelkedését, majd 17 nap múlva már

a természetalkotta szerénység és igénytelenség vonalait.

ténylegesen is felvette a református vallást. Okként a

Őző helyi tájnyelvéből még írásában sem enged, egész

"meggyőződés" szót jegyezték be.

magatartásában, gondolkodásában a vásárhelyi néplélek kifejezője."

Diogenészi alkat volt. Szűkös nyugdíjából élt. Zsigmond utcai lakásának legfőbb vagyontárgyai: egy agyon-

3

Fábián Dániel szerint a törzsökös vásárhelyinek ti-

használt, de állandóan fortyogó kávéfőző, egy ódon fény-

tulált Galyasinak az első versei nyomtatásban 1927-28.

képezőgép, egy könyvszekréy megritkult könyvállomá-

táján jelentek meg a helyi lapokban. "Fut a lidérc" című 73

74

nyával. A "Pol-Pot-megye" farizeusai eltakarták a napot előle, a hatalom szemében szálka volt. Tarlóhántás című költeménye előrevetítette 1956

1945 után sem hagyta el Euterpé, a lírai költészet múzsája. A második világháború után írt első versének címe: "Egyszerű történet". A névtelen katonáról szól, aki: "Nem tudta, mi köze az egészhez,

utáni sorsát:

Aztán hallotta: ez a Don folyó.

"Ha sorscsapások Özönével jönnek,

Éhezett, fázott, éveken át

Hogyha a barátok

S fején találta egy golyó."

Többé nem köszönnek.

A mostoha bánásmódban részesített költőről emlékezett meg Péter László: "A zsidó iparosfi a legmélyebben

Leszel a folyópart

átélte a magyar paraszti sorsot. 1956-ban is ezt vállalta.

Korhadó nyárfája,

Szabó Iván kopjafáján, Galyasi sírján, találó a fölirat:

Esőtelen tarló

Nyugszik már a nyughatatlan. Joggal vallotta magáénak

Porszínű gunyája."

ezt a földet, akár Vásárhelyre, akár az országra gondolt:

1934-ben, szintén saját kiadásában, a budapesti

"Ide születtem, itt is kötöttem

Egyetemi Nyomda betűivel, Kohán György képeivel, meg-

Vérszerződést a szavával,

jelent második verseskötete: A nagy törvény mentén. A

Hűséget fogadtam, hűséget álltam

könyvet a helyi újságban Pákozdy Ferenc ismertette.

Javában és bánatában."

A Tornyai Társaság 1934. július 14-én alakult meg.

Posztumusz verseskötete Akéla búcsúdala címmel

Galyasi a Társaságnak nemcsak egyik alapítója, hanem

1993-ban jelent meg. Szintén posztumuszként lett 1990-

"lelke, motorja" volt. 1946 elején, a hazatérő Galyasit

ben Hódmezővásárhely megyei jogú város díszpolgára.

elnökévé választották meg. Tárkány Szűcs Ernővel

Emlékezetét festmény /Fodor József/, vers /Moldvay

együtt szerkesztették a Tornyai Társaság folyóiratát, a

Győző/ őrzi többek között. E könyv nyomdai munkálatai

Puszták Népét. 1946-1957. között múzeumigazgató.

közben adta ki Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Egyik életrehívója volt az 1954. október 8-án megnyílt

Polgármesteri Hivatala Irigyelj címmel Galyasi Miklós

Vásárhelyi Őszi Tárlatnak. 75

76

összes hátrahagyott versét. A kötetet a költő állította ösz-

sen. Szeged, 2001.; Kőszegfalvi Ferenc : Csomorkánytól

sze 1968-ban.

Csomorkányig. Helytörténeti írások Hódmezővásárhely-

Főbb munkái: Fut a lidérc. H., 1929; A nagy törvény

ről. Szeged, 2001.; Dömötör János : Galyasi Miklós arc-

mentén. Versek Kohán György képeivel. H., 1934; Akéla

és pályaképvázlata.= A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve.

búcsúdala. Válogatott versek. Előszó: Szabó Éva. 'Aki

Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok 3. Szeged,

nem jussolt" (Utószó:) Kőszegfalvi Ferenc. H., 1993; Tor-

2001. 95-101.; Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Bá-

nyai János: Nagy Bercsényi Miklós.= Szabad Művészet,

ba Kiadó, Szeged, 2002. 80-81.

1956. jan. 27-30; A Koplaló utcától az emberi szívig.= Vásárhelyi Szó, 1956. ápr. 36-39; Tornyai János: Juss /Hogyan készül a mű?/.= Művészet, 1964. jún. 15-17; Adatok és reflexiók Tornyai János "Juss" című festményének

eszmeköréhez.=

Művészettörténeti

Értesítő, Jegyzetek

1964. 1. sz. 31-35; Tornyai János. Gondolatok egy életműhöz.= Művészet, 1969. okt. 4-7. Irodalom: Pákozdy Ferenc: G.M.: A nagy törvény mentén. (Ism.)= Vásárhelyi Újság, 1934. máj. 2. 2.p.; G.M. 1903-1974.= Művészettörténeti Értesítő, 1975. 2.sz.; Pákozdy Ferenc: Az utolsó találkozás. Közreadta Csontos Sándor.= CSMH, 1977. máj. 1. 10.p.; László József: Arcképvázlatok G.M.-ról.= CSMH, 1987. júl. 11.

1 Szabolcsi Miklós : Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930-1937. Akadémiai, Bp., 1998. 2

Vö. Grezsa Ferenc : Németh László vásárhelyi kor-

szaka. Szépirodalmi, Bp., 1979. 275. 3

Fábián Dániel : József Attiláról. Budapest, 1974.

99-100. Újabb kiadás: Múzsák, 1989. 75.

8.p.; László József: G.M. emléke. Megkésett interjú.=

4 Fábián Dániel : i.m. 100.

Délsziget, 1987. 9.sz. 89.p.; Moldvay Győző : G.M. sír-

5. Uo.

halmánál.= Délsziget, 1993. 25. sz. 43-44.; Péter László : G.M., a költő.= A H.-i Szeremlei Társaság Évkönyve 1997. H., 1998. 114-121.; Péter László : Kívül a körtölté77

78

ééé

"... de hív a kötelesség, minduntalan". József Attila családi és baráti kötődései Hódmezővásárhelyhez

79

80

jában lezártam az addig terjedő adatgyűjteményt. József

N

Attila vásárhelyi kapcsolatainak tisztázására azóta számtalan írás látott napvilágot. Ezek közül is a legjelentő-

em kevés azoknak a műveknek, tanulmá-

sebbek: Fábián Dániel /1901-1980/ József Attiláról /Bp.

nyoknak, visszaemlékezéseknek a száma, melyek József

1974./4 Grezsa Ferencnek /1932-1991/ a témáról szóló

Attilának

életrajzi

publikációi /CSMH-ban, gimnáziumi évkönyvben, Kincs-

adatait és az itt született költemények keletkezését vizs-

keresőben/; József Attila válogatott levelezése /Bp.

gálták. Akad köztük napló, esszé, memoár, sőt regénytö-

1976/; Stoll Béla A Medvetánc kötetterve /ITK 1977/;

redék is. Ezek sorában még mindíg a legrangosabb hely

Pákozdy Ferenc

az egykor oly sokat vitatott Bányai László /1904-1979/ -

/CSMH 1977. máj. 1./; Bokor László /1929-1979/ köz-

könyvet illeti: 1943-ban jelent meg Négyszemközt József

leményei az Új Tükörben és a Kritikában.5 Péter László

Attilával című forrásértékű memoárja.1 Még 1956-ban

Időrendet állított össze a költő és városunk vonatkozásá-

közölte Péter László József Attila Vásárhelyen című ta-

ban, majd tanulmánykötetében hozzáférhetőbbé tette

nulmányát a tiszavirág életű Vásárhelyi Szóban.2 Vizi

korábbi írásait.6

Hódmezővásárhelyhez

kapcsolódó

/1904-1970/

Az

utolsó találkozás

Albert /1909-1982/ figyelmet érdemlő írása a József Atti-

Szabolcsi Miklós /1921-2000/ négykötetes monog-

la Emlékkönyvben /Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957/

ráfiája 1963-1998 között került az olvasók asztalára Fia-

látott napvilágot. Ő hívta fel a figyelmet előszőr a rig-

tal életek indulója; Érik a fény; Kemény a menny; Kész a

musmondó Csorba Péterre /1853-1937/ is, akit szívesen

leltár főcímekkel. Szinte hiánytalanul rajzolódik ki a kö-

hallgatott a költő.3 Azóta alapjában véve alig módosult a

tetekben az a családi és művésztársi környezet, amely

pályaképben Vásárhely szerepe, viszont annál inkább

Hódmezővásárhelyen fogadta 1929-1935 között a költőt,

színesedett az összkép. Meglepő adatok, néhány kivétel-

megteremtve olykor az alkotáshoz nélkülözhetetlen hát-

től eltekintve, nem kerültek elő. A Csongrád megyei

teret, feltöltődést, lelkiállapotot és nem utolsó sorban a

Könyvtáros 1972. márciusi száma József Attila és Hódmezővásárhely címmel nyolcvanhárom tételből álló bibliográfiámat jelentette meg. Úgy hittem akkor, hogy való81

versek motívumait és modelljeit. Mikroszkopikus filológiai precizitással követhetjük nyomon József Attila vásárhelyi leutazásait, itteni időzéseit, nyaralásait, hónapjait is. 82

Kőszegfalvi Ferenc helytörténeti kutatásai is gazda-

városban öntötte végső formába. Vásárhelyi keletkezésű

gították József Attila itteni időszakáról kialakított ké-

költemény még a Betlehemi királyok. Testvérhúga, Etus

pünket. Mivel helyismereti írásait tanulmánykötetbe is

első gyermekének születésére írta. Keletkezéstörténetét

rendezte /Csomorkánytól Csomorkányig, Szeged, 2001/,

József Eta így őrízte meg: "A verset nekem írta, a kislá-

így ugyancsak hozzáférhetőbbekké váltak korábban pub-

nyom születésére. "Egész helyes kis mama" - mondta ne-

likált munkái.

kem, s a költemény soraiban pedig így: "boldogságos kis

Már itt a bevezetőben utalnom kell József Attila

mama". Vásárhelyen akkortájt divatban volt a betlehe-

Hódmezővásárhelyen című, különlenyomatban is napvi-

mes játék. Nem tudjuk biztosan, csupán gyanítjuk, hogy

lágot látott /Vásárhelyi Tanulmányok VIII. k., H., 1977.

Kálmány Lajos gyűjtését is ismerhette /Koszorúk az Al-

115-133/ összegző munkámra.7 Valachi Annától

föld vad virágaiból, Arad, 1878./

8

Sza-

Levelezéséből követni tudjuk a vásárhelyi idősza-

bolcsi Miklósig egyaránt hivatkoznak írásomra. Jelen tanulmányomban árnyaltabbá kívánom tenni

kot. Grezsa Ferenc kimutatta, "ha összeadjuk a Vásárhe-

a költő városunkhoz fűződő kötődését. Korábbi írásom-

lyen töltött heteket, hónapokat, féléveket, az itt töltött

hoz szorosan illeszkedve az opuszok felől próbáltam kö-

idő fölér a makói évekkel, meghaladja a szegedi tartóz-

zelíteni ahhoz a témához, amely évtizedek óta foglalkoz-

kodását".9 E város József Attila számára nem adott új

tatott. Remélem, a kutató nemes intencióját az olvasó is

lendületet, viszont nem is vált a versíró számára a vesz-

észre fogja venni.

teglés színhelyévé. Megállapításunk bizonyítására álljon

József Attila életében és költői oevre-jében Hódme-

itt egy Vásárhelyről keltezett József Attila-levél. Címzettje

zővásárhely nem jelentett külön korszakot vagy elhatáro-

Bresztovszky Ede, aki a 20-as évek végén a Népszava

ló szakaszt. Ugyanakkor elhanyagolni sem szabad a köl-

belső munkatársa, 1932-től helyettes szerkesztője, majd

tő találkozását a várossal és akkor itt élő rokonaival. It-

Weltner Jakab halála után /1932-től/ egy ideig főszer-

teni

kesztője volt. A költő 1932. december 6-val dátumozta a

személyes

élményeit

versei,

rögtönzései

is

megőrízték. A kutatók többé-kevésbé megegyeznek a vásárhelyi

fogantatású

versek

Szentesi u. 24. sz. levélcím alól.

fölsorolásában:

Szappanosvíz; Dörmögő; Esik; Nyár; Regősének; a Hetivásár Hétfői Újság hozta le egy pesti lappal majdnem egyidőben az Eszméletet; a Téli éjszaka című versét a 83

84

"Kedves Bresztovszky!

hozta 1933. júniusi számában. A másik vers Petr Bezruč

A mai Népszavában olvastam, hogy levelem van a

"Ki áll helyemre?" c. verse, amely 1932. december 25-én

szerkesztőségben. Nagyon kérem, adassa postára hód-

jelent meg a Népszavában. József Attila ezúttal "nem

mezővásárhelyi címemre. Küldök itt két verset is, két

kopogtatott hiába." Újabb Bezruč-fordítását, "A bá-

fordítást. Az egyik, az Engelsé, a Sozialdemokratban je-

nyász"-t 1933. március 25-én hozta a Népszava. A

lent meg annak idején, újabban a Roter Aufban közölte,

levélbeni antológia kiadására nem került sor.10 A levél

- így a legrendesebb, ha közlésekor az egyik forrás nevez-

hangneme hidegen tárgyikagos, s igazolni látszik Szántó

tetik meg. Engels jegyzetére már nem emlékszem szaba-

Juditnak azt a megjegyzését, miszerint "Bresztovszky,

tosan - fordításomat írtam le - az volt benne, hogy a vers

ahogy a verseit, úgy magát az embert, József Attilát sem

a feudalizmus ellen küzdő parasztok harcaiból szárma-

szerette."11

- A másik költemény Petr Bezručé, ki igen nagy

Hosszabb-rövidebb vásárhelyi látogatásai alkalmá-

becsben áll a cseheknél. Ez a költemény, melyet megbí-

val emberi kapcsolatai is jelentősen tágultak. Aligha té-

zásból fordítottam, más társaival együtt, a Káldor

vedhetett Bányai László, amikor leírta az egyik huzamo-

Könyvkiadó "Szomszédnépek Anthológiája" c. könyvében

sabb itt tartózkodás után: "Tudom és állítom: Attila éle-

fog megjelenni, egy hónap múlva. Ha ilyen fordításokkal

tének egyik egbékésebb, legtöbb új erőt nyújtó időszaka

nem kopogtatok hiába, szívesen küldök újakat. "Hiába" -

volt ez a néhány vásárhelyi hét."12 Az elhagyatottságra is

azért mondom azt, mert Maguknál nem nagyon becsülik

"gyógyír" Vásárhely. Szántó Judittól tudjuk: "Attila lelki-

a szocialista költőt. Akadémikus fordítja finnre olyan

állapota ijesztő volt. Írtam Etusnak, megkértem, hogy ne

verseimet, amelyek a szoc. dem. napilapban nem férnek

említse levelemet válaszában és hívja meg Attilát Hód-

el az igen szép és igen szocialista költeményektől. Kü-

mezővásárhelyre, remélvén, hogy egy más környezet ki-

lönben éppen most! - ne bántsuk egymást!

lendíti halálos magányából.13 1934 tavaszát a költő Vá-

zik.

Üdvözli József Attila"

sárhelyen töltötte, ekkor szakított Judittal. A kortársak, a visszaemlékezők sokkal többet írtak

Bresztovszky Ede /1889-1963/ megjegyzése a levé-

József Attila és Vásárhely kapcsolatáról, mint maga a

len: "Levelét elküldtem, a két verset nyomdába adtam!" A

költő. Ha művei keletkezéstörténetét vizsgáljuk, joggal

két fordítás, amelyről itt szó van, egy ó-dán ballada, a

mondhatjuk, hogy bizony csak nagyon áttételesen, köz-

"Tidmann úr", ezt nem közölték, csak később, a Korunk

vetetten mutatható ki a couleur locale, a helyi élmény-

85

86

anyag. Itteni tartózkodása alatt szüntelenül érezhette a

VIII

családi tűzhely közelségét, mégha azt Jolán szenvedélyes

Fülelt a csend - egyet ütött.

élete meg is bontotta. Amikor Makai Ödön 1928. október

Fölkereshetnéd ifjúságod;

1-én leköltözött Vásárhelyre, a család már széthullóban

nyirkos cementfalak között

volt. A családi tűzhely hőfoka olykor nagyon is eltérő le-

képzelhetsz egy kis szabadságot -

hetett, öröm és bánat váltogatta egymást a Makai-

gondoltam. S hát amint fölállok,

házban. Jolán flörtje az ifjú joghallgatóval, Bányai Lász-

a csillagok, a Göncölök

lóval Vásárhelyen kezdődött, később, 1930. december

úgy fénylenek fönt, mint a rácsok

21-én házassággá ért. Ez volt Jolán harmadik házassága. Időnként a sógor megkülönböztető, ráfigyelő érdek-

a hallgatag cella fölött. IX

lődése a költőt, az alkotót állította előtérbe, ilyenkor

Hallottam sírni a vasat,

szinte másodlagossá vált a polgári egzisztencia illúziója.

hallottam az esőt nevetni.

Makai nem állt Attila költői reményeinek útjában, hiszen

Láttam, hogy a múlt meghasadt

maga is foglalkozott irodalmi kérdésekkel, miként a helyi

s csak képzetet lehet feledni;

lapokban megjelent írásai mutatják; igaz gyakoribbak

s hogy nem tudok mást, mint szeretni,

gazdaságpolitikai, közgazdasági fejtegetései, melyekre

görnyedve terheim alatt -

Nagy Lajos író is fölfigyelt. Dr. Makai Ödön felelősséget

minek is kell fegyvert veretni

érzett Attiláért, ha ezt kétségbe is vonták egyes kutatók.

belőled, arany öntudat!

Szántó Judit határozottan állította: "az "Eszmélet"

Talán éppen a Makai-házban időző, veszteglő József

című verset Attila 1933-ban kezdte meg. A nyolcadik és

Attilát, a Móricz Zsigmond és Nagy Lajos leírásokból is-

a kilencedik szakaszt Etuséknál írta Hódmezővásárhe-

mert Villasor 14. szám alatt, a polgári kényelem kellékei-

lyen, amikor előszőr elváltunk."14 Két kis könyvecske is

vel fölszerelt szobákban, a klasszikus gramofonzene és a

foglalkozik az Eszmélet elemzésével, előbb Szabolcsi Mik-

franciás ételek párája kábulatából az éjfél után egyet ütő

lós,

majd

utóbb

Szuromi

Lajos

/Irodalomtörténeti füzetek 57. és 93. szám/. 87

vizsgálta

falióra ébresztette. A költő úgy érezte, hogy egyre aggasztóbb saját sorsa. Nem tud szabadulni ifjúkora saj88

góan nehéz és fájó emlékképeitől, a nyirkos cementfalak-

Tipikus falusi, mezővárosi kép: disznó a pocsolyá-

tól, s a világegyetem makrokozmoszát is nyomasztónak

ban. Lehet itteni élményanyag is. Rögtönzéseiben olvas-

érezte. A nyolcadik strófa második sorának sorkezdő

hatjuk:

szava - Fölkereshetnéd /feltételes módú, jelen idejű/ -

Vásárhelyről disznó jő,

egyszerre jelzi, hogy gyermekkora emlékhelyeitől időben

fazekunkban disznó fő,

és térben már távol került, de az ifjúkora felé visszafor-

hurka, kolbász, májas, véres:

duló költőt a bezártság érzése is marasztalja. A kilence-

illik annak, aki éhes, -

dik szakasz eleje csupa megszemélyesítés. A megelevenedett vas sír, az eső nevet, az előbbi éjfél utáni csendet

ahogy futnak szagos percek,

most érzékszerveinkre ható ébresztés követi. A múlt

ütemükre hurka serceg,

meghasad. Eredetiség, képes beszéd, sírás-nevetés ellen-

szán zsíros mosolytól fényes,

tétpár. S mélyen a sorokba ágyazva, rejtve, középre he-

ahogy rád gondolunk, édes.

lyezi a szerintünk legfontosabb közlést: "... nem tudok

A Téli éjszaka című költeménynek csupán parányi

mást, mint szeretni." Az arany öntudat metaforában nem

részleteiben lelhető fel a valószínűleg vásárhelyi élmény-

nehéz észrevenni a politikumot.

anyag. Miként az univerzumban sem láthatók szabad

XI

szemmel az "összekoccanó" molekulák, így a költemény-

Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa.

ből sem tetszenek ki azonnal a költői képek jelentései. Zlinszky Aladár találóan írta /Stilisztika és verstan/:

Az udvar szigorú gyöpén

"Hogy a költő milyen tárgykörből veszi képeit, az egyrészt

imbolygott göndör mosolygása.

szemléletétől, másrészt hangulatától függ. Szemléletétől

Ledőlt a puha, langy tócsába,

annyiban, hogy az őt környező világból, saját tapasztala-

hunyorgott, röffent még felém -

tából fogja leginkább képeit venni; hangulatától pedig

ma is látom, mily tétovázva

annyiban, hogy éppen azokat a képeket választja ki, me-

babrált pihéi közt a fény.

lyek hangulatának esetről esetre megfelelnek."15 A vers megírásának ideje /1933/ egybeesett Józsaf Attila vá-

89

90

sárhelyi időzésével. A költemény miliőjébe épült bele a

mezővásárhely kulturális életében. Működése 1949-ig

hazatérő földműves szinte szociográfiai pontosságú leírá-

tartott. Hiba lenne a Társaság bizonyos értelemben vett

sa, a síkságra kiérő tehervonat jellegzetesen ismert képe,

provincializmusa, konzervativizmusa és a költő előretekin-

a pusztaságban előbb még feketéllő varjúcsapat később

tő, modem életszemlélete közé egyenlőségjelet tenni. A József

ködbe vesző szemléje. A költemény vásárhelyi ihletettsé-

Attilát körülvevő jellegzetesen vásárhelyi polgári miliő a maga éle-

gét illetően mindenképpen József Eta a koronatanu, aki

tét élte Móricz Zsigmond találó kifejezésével "e nagy barbár skytha

így emlékezett vissza: "Emlékszem, ahogy a sorokat el-

város"-ban. A "kűfal" nemcsak a várost védte az árvizektől. Különc-

mondta Ödönnek. Fölhívta a figyelmet, hogy "Milyen vit-

ségbe öltözött itt az eszme, a haladó gondolat, melyet olykor a

rinben csillognak / ily téli éjszakák?" /51-52. sor/. Az

"Paraszt-Párizs"-nak csúfolt-titulált hajdani mezőváros

itteni lakásunkban volt ez a vitrin, tele csecsebecsékkel."

legöntudatosabb polgárai hevesen próbálták élesztgetni.

Lehet, hogy József Attila a költeményt csupán Vásárhe-

Az egykor magasan lobogó Kossuth-kultusz lángját ek-

lyen fejezte be, itt öntötte végső formába. A fentebb idé-

korra már a polgárosodás útján csak nagyon nehézkesen

zett szókép közvetlenül a tárgyi környezet egy villanásnyi

lépkedő város Tornyai köré csoportosuló szűk kolóniája

fölidézése.

próbálta más területen, a kilátástalan politikai porondról

Szólnunk kell a vásárhelyi baráti környezet és mű-

a művészet termőtalajára áthelyezett terrénumán újjáé-

vésztársadalom őszinte elismeréséről, mely a művek fo-

leszteni. A vásárhelyi művészekről tudomást szerezhetett

gadtatását is érintette. József Attila nem töltött annyi

még makói diákoskodása alatt. Espersit János csodála-

időt a "Műverem" örökösen kávéillatú falai között, hogy a

tos szobájában remek képekben gyönyörködhetett. "Mint

vásárhelyi progresszív művésztársadalommal azonosulni

csöpp magyar Fiesole" - így jellemezték a gyűjteményt a kor-

tudjon. Lényeges fölfigyelnünk a szemléletbeli különbö-

társak. Említsük meg, hogy Espersit ügyvéd pályafutása

zőségre is.

Hódmezővásárhelyről indult el. Az Országos Köztársasági

Figyelmet érdemel azonban, hogy az 1934. nyarán

Párt alelnöke Espersit János volt.

megalakult Tornyai Társaság rendes tagjai közé válasz-

A Makai-család házi mulatságairól, zsúrjairól, tár-

totta József Attilát. Tudnunk kell azt, hogy a Tornyai

sasági összejöveteleiről városszerte sokat beszéltek. Föllelhető

Társaság megalakulása komoly fordulatot jelentett Hód-

volt ezeken dr. Székely István /1901—1944/ ügyvéd, az izraelita

91

92

kultúrcsoport művészet-kedvelő tagja, Attila legjobb vásár-

a széptanárok. Előtte senkisem volt ilyen. Se magyarul, se idege-

helyi barátja. A rebellis költőduóval, Vásárhelyi Pákozdy

nül". A költészet "maga törte csapásán" haladt már József Attila.

Ferenccel és Gályasi Miklóssal a "Műverem" falai között

Anélkül, hogy megismételnénk József Attila és Hódmezővásárhely feltérképezett és megírt összefonódását,

találkozhatott. A családtagok között alapvető nézetkülönbség nem

néhány korábban "kérdőjeles", tisztázatlan filológiai problé-

volt az eltérő származás ellenére sem. Jolán a műkedvelő

mára is szeretnénk ráirányítani a figyelmet, nem provin-

színésztársadalom ismert színfoltja a városban, Ödön

ciális elfogultságból, hanem inkább a pontosítás igényé-

inkább közgazdaságtannal foglalkozott szabadidejében,

vel. Mindeddig nagyobb súlyt fektettek az életrajz vásár-

mintsem politizált, a háziasszonyos Etát lefoglalták a család

helyi adatainak tisztázására, mint a helyi színezetet is

mindennapos gondjai. Vásárhelyen a családi harmónia

felmutató művek vizsgálatára. Találkoztunk az un. ötvenes

is helyreállt Jolán és Bányai távozása után, Ödön Etá-

évek átpolitizálási gyakorlatával is, ám az igazi író és költő

ban meglelte gyermekeinek szerető anyját.

életművének nem ártanak a társadalmi változások.

József Attila életművének Vásárhelyre eső időpontjait a

József Attilának Vágó Mártához 1928. szeptember

memoárok /Bányai László, József Jolán, Szántó Judit/ és

30-án keltezett levelében többek között az is olvasható,

az irodalomtörténészek /Szabolcsi Miklós, Péter László, Grezsa

hogy Ödön "1-én utazik el Hódmezővásárhelyre, véglegesen."16

Ferenc/ mélyreható filológiai vizsgálódással helyesen rögzí-

Egyetérthetünk azzal, hogy Makai Ödön 1928. október 1-én

tették: 1929. február 17.-1935. augusztus 20. között

költözött Hódmezővásárhelyre. Családja egy hónap múlva

többször leutazott. Mint már erről szóltunk, Makai néhány

követte. Makai rövidesen, dr. Blantz Béla vezérigazgatóval együtt,

hónappal korábban költözött Vásárhelyre. Az életút két olyan

a budapesti Belvárosi Takarékpénztár, mint anyaintézet

stációja is a városban való időzéséhez kapcsolódik, mint

megbízásából átvette a Beregi-házban működő Kereske-

a Külvárosi éj /1931./ fogadtatása, és a Medvetánc /1934./, válo-

delmi Bank Rt. ügyvezetését.

gatott versgyűjteményének összeállítása. 1930-31-ben gondolati

Vitathatatlan, hogy a Kínálgató keletkezése és az

lírájában a forradalmár szerepében szólalt meg. Helyesen vette

1930. február 8-i estély időpontja elválaszthatatlanul

észre a polihisztor-szellemiségű Pákozdy Ferenc a Külvárosi éj-ről

összefügg egymással. Bányai is írt erről: "Farsangkor

írt személyes hangú írásában: " Tárgyilag alanyi, eszelik ki majd róla

álarcos bálat rendeztek a lakásukon Makaiék. A nyomta-

93

94

tott, tréfás szövegű meghívót kézről-kézre adták a meg

zővásárhelyen töltötte, hiszen ekkor állították ki 1929. július 9-i

nem hívottak is." A Vásárhelyi Reggeli Újság 1930. már-

keltezéssel 1932-ig érvényes útlevelét.

cius 25-i száma részleteket közölt a Kínálgatóból. Csu-

A Kereskedelmi Bank a korabeli Andréssy utca 1. szám

pán az Étkek áradata jelent meg itt, A Kosztosok emlék-

alatt működött, azóta az épületet lebontották. Ödönnek és dr.

könyvébe című, erősen szubjektív hangvételű folytatást

Blantz Bélának ez volt a munkahelye, ők ketten vitték a Bank

nem publikálták. Érdemes azonban még az estélynél

ügyeit. A Makai-család a harmincas évek derekán ajánlatot ka-

időzni. Idézzük tovább a szemtanút, Bányait: "A szöveg s

pott a balatonszárszói Magda Panzió megvételére. A megvétel egy

a minden ételről-italról lebeszélő, mulatságos és szellemes ver-

darabig húzódott, hiszen nem lehetett ekkor még rózsás a család

ses étrend József Attila müve volt. De, - mint mondották - ezúttal

anyagi helyzete. A helybeli Népújság irta az ügyvédről: " Ő az a

ezen a bőséges ételű és italú és ötletű estén József Attila még nő-

bankigazgatók közt, aki a szó teljes értelmében szegényen halt

vérének, a ház asszonyának csillogását is elhomályosította: zulu-

meg. Semmi vagyona nem maradt hátra, mindenét családjára és

kaffer leányzőnak volt öltözve, aki szalma-szoknyájával mindun-

a művészetek pártolására, könyvekre áldozta."20 Eta még férje

talan a legszebb és legfiatalabb leányok közé furakodott s állan-

életében, 1936 nyarán három kisgyermekével Balatonszárszóra

dóan azok körül settenkedett. "Tudjátok, mi lányok?..." - illegette,

költözött.

billegette magát egész este. Az évekre kihangzó vidámságnak ő

A Kritika cimíí folyóirat 1979:2. számában Bokor László in-

volt a verhetetlen, angyali sztárja." 17 Mégha bizarr is a beszámoló

terjút közölt Erdei Istvánnal /1904-1987/ József Attila és

által megfestett kép, mindenesetre annyi szomorú-komor arcte-

a Szociáldemokrata Párt kapcsolata címmel. Erdeit 1926-ban a

kintetén túl el tudjuk képzelni az önfeledten vidám költőt is, aho-

hódmezővásárhelyi szociáldemokrata párt titkárává választotta.

gyan másokat szórakoztatott. A Szentesi utcai lakásukban tartott

Egyébként az ő beszámolója alapján ismerjük József Attilának az

farsangi mulatságról fényképfelvétel is készült. A képen József

izraelita kultúrcsoport estjén elhangzott, "Az új magyar költészet-

Attila, Makai Ödön, József Jolán és József Eta jelmezben látható.18

ről" tartott előadását.21 Erdei a riportban arról is szólott, hogy a

Makaiék jelentős társasági életet éltek. "A hetenként össze-

vele és pártjával kapcsolatot tartó Makai ügyvéd egy beszélgetés

jövő társaságban a költő szenvedélyes irodalmi és művészeti vitá-

során "szóba hozta Attilát, hogy anyagi vonatkozásai rendkívül

ival hívta fel magára a figyelmet. Szüntelenül a költészet elveinek

labilisak." Kérte közreműködését abban, hogy a költő "fix állást"

és gyakorlatának kérdései izgatják." 19 A nyári hónapokat Hódme-

kapjon. József Attila még készpénzjuttatás elfogadására sem volt

95

96

hajlandó. Mereven visszautasította a szociáldemokraták ajánla-

cialista" - írta Pákozdy Ferenc, majd így folytatta: " Lehet más a

tát. Szántó Judit szerint viszont a Szocializmus c. folyóirathoz

koldus költő kétezer évvel az időszámítás kezdete után?"

Mónus Illésen keresztül került. "Mónus volt az,, aki helyet adott lapjában Attilának. Erdei tudott a Munkásotthonba eljárogató költő-

Saitos Gyula József Attila Makón című könyvének egy idillikusabb részletét idézzük:

ről. A Munkásotthon előbb a Teleki u.13. szám alatt volt, majd

"A Bartha Miklós Társaság országos szervezkedésé-

1931-től kezdve a Bán Máté-féle ház helyén, a Szentesi út 20. sz.

ben. - azt hiszem -a makói gyűlés volt az utolsó szereplése

/ ma Szántó Kovács János utca / alatt épült föl. Az Épitőmunkás

József Attilának. Mert talán június végéig ezután állandóan

Otthont viszont a korabeli látogatók a III.ker. Révai és Pálfy u.

Hódmezővásárhelyen tartózkodott, az oda költözött Makaiéknál

sarki épületben kereshették föl. Kőszegfalvi Ferenc tanulmányá-

nyaralt. Ez a hódmezővásárhelyi nyara derűs, egészséges, vidám,

ból tudjuk, hogy "megfordult itt Móricz Zsigmond, Veres Péter s

megélhetési és minden egyéb gondok nélküli nyara volt. Talán az

vásárhelyi tartózkodásai idején állandó vendég, beszélgető és

utolsó gondtalan nyár az életében.,.

sakkpartner József Attila, aki sok megértő barátra talált falai kö-

Hódmezővásárhelyről Szegedre és Makóra gyakran átrán-

zött." 22 A Munkásotthonban ismerkedett meg Takács Ferenccel

dult. Hozzánk mindig Jolán nővére társaságával együtt állított be,

/1893-1956/, az ismert szociáldemokrata politikussal. Vissza-

négyszemközti beszélgetésünk már nem volt... Mindig autón, a

térve Erdei interjújára, elmondta azt is, hogy a "Műveremben"

Hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Bank nagy, fekete kocsi-

többször szóba került az a szánalmas helyzet, hogy végered-

ján jöttek... Az autót Jolán vezette, s a társaság tagjai az

ményben vagy a makói Espersit Jánosnak, vagy Makai Ödönnek

elegáns úrvezető és társasági dáma hódolói voltak. Attila vásár-

és környezetének a kitartottja volt, mert számottevő jövedelemhez

helyi irodalmár barátai, újságírók, művészek, széplelkek. Makai

nem jutott." Erdei István visszaemlékezésében a pejoratív szó-

Ödön, a férj és gyám, soha nem jött velük."

hangulatot árasztó "kitartott" három szófajú szó olvasható, amely-

Déry Tibor emlékiratában is felbukkan József Attila és

ről az a véleményem, hogy a Bányai-könyv korabeli kritikáiból

Makai ödön. Az író a Japán Kávéházban előbb Nagy Lajos aszta-

emelte át a kifejezést.

lához ment oda, majd az újságot olvasó József Attilához:

"A nyomor országairól / térképet rajzol a penész tudta ezt a költő, s a maga bőrén érezhette. "Persze, hogy szo-

" - Eljössz velem Hódmezővásárhelyre? - kérdezte. - Mikor? - Holnap.

97

98

- Minek mész te Vásárhelyre? - kérdeztem. - Egyébként

már nem indul vonat Vásárhely felé, ott kellett éjszakáznunk. Egy szállodai szobára való pénzünk még volt.23

mennék, de nincs pénzem.

A Hódmezővásárhelyt felkereső József Attiláról tudomást

- Nem kell pénz - mondta József Attila. - A sógorom

szereztek a helybeli napilapok is, s nemcsak neves költő-

levisz bennünket kocsin. Csodálkozva: - Ilyen gazdag sógorod van?

ként tartották számon, hanem a "Ki a faluba!" kiáltvány egyik

Attila legyintett; akkor még tudott. Családi körülményei felöl

szerkesztőjeként is, "aki a vásárhelyi tanyavilág különböző

teljes tájékozatlanságomban másnap beszáltam a kocsi-

pontjain" is megfordult dr. Fábián Dániel orvos társaságá-

ba; elől ült a sofőr és a sógor, dr. Makai Ödön

ban. 2 4 1930, május 21-én a Tisza Szállóban, a Deák Ferenc utca

/meghalt/, hátul mi ketten Attilával. Nővéreit sem ismer-

13. számú épületben /azóta lebontották/ kezdte meg működését

tem még, csak névről - egy verséből az egyiket, Lidit, akit Jolánnak

a Bartha Miklós Társaság vásárhelyi csoportja.25 Ugyanekkor

hivtak, de Lucienek kellett majd szólítanom - Attila verseit azon-

ismerkedett meg Bányai Lászlóval és Galyasi Miklóssal

ban már annál alaposabban, tulajdonképpen azokhoz szálltam

is.

be a kocsiba. Pesten a sofőr vezetett, a város határához érve a sógor vette át a kormányt. Az első öt percben elgázolt egy tyúkot, utána idegességében nekiment egy fának. - Tegnap tette le a sofőrvizsgát - mondotta Attila. Én sérthetetlenségem tudatában nevettem, Attila azonban reszketett a mosolya alatt, holtfehér volt. - Nincs neked dolgod Kecskeméten? - kérdezte egy idő múlva.

A Vásárhelyi Reggeli Újság többek közt közölte József Attila felszólalásának részletét: " József Attila a nép megismerésének sorsdöntő súlyát éreztette meg tömör áttekintésében. - A népet akarjuk tanítani. Első dolgunk tehát, hogy mi magunk tanítsuk meg a népet. Ismeretlen sziget, melyre a ma-

- Dehogy nincs - mondtam. - Annyi, mint Vásárhelyen.

gyar államélet büszke óceánrepülői mostanáig sem igen és soha

- Akkor ott kiszállunk - mondta Attila - a vonaton

szívesen szállottak le. A magyar jobbágy így szól: "A politika úri

megyünk tovább.

huncutság." Miért? Mert azok, akik a politikát csinálják számára,

A sógor méltányolta nyilt bizalmatlanságunkat, látszólag

sőt sokszor jogtalanul: helyette, - fájdalom, ritka kivétellel becsap-

nem sértődött meg. De Kecskeméten kiderült, hogy aznap

ják szegényt. Ha így marad tovább is, menthetetlenül elveszünk. Ennek meg kell szűnnie. A müvelt társadalmi rétegek hajoljanak

99

100

le gyöngéd, gyógyító szeretettel a paraszt sebei fölé, keressék meg

Szathmáry Lajos egy évvel későbbre tette a hospitálás év-

a betegség okát, ne sajnálják sem az orvosszert, sem a fáradságot

számát. A Móricz Zsigmond-irodalom nem ismer olyan adatot,

s akkor el fog következni Magyarország állami létének egy olyan

amely azt bizonyítaná, hogy az író 1935-ben megfordult volna a

újjászületése, melyben úr és paraszt egyaránt otthon érzi magát,

városban; József Attila vonatkozásában erről az évről csak au-

szóval végrevalahára csakugyan testvérként foghat kezet. Márpe-

gusztusi adataink vannak. 2 7 Móricz Zsigmond 1934. március 7-i,

dig enélkül nincs és nem lehet Magyarország." A "Ki a faluba !" c.

szerdai látogatásáról viszont a helyi sajtó is beszámolt.

röpirat a Törekvés Nyomdavállalatnál jelent meg. Ezt a nyomdát

/Bethlen Gábor Gimnázium/ Csépke Andor dr., helyettes igazga-

ifj.Kurucz János /1889—1953/ alapította 1924-ben.

tó kalauzolta végig néhány osztályon a hospitáló írót, aki az itt

28

"... Itt

József Attila versei a helyi lapokon keresztül is utat találtak

hallottakkal is meg volt elégedve." József Attila nevét nem említette

az olvasókhoz. 1930-ban a helybeli olvasóközönség a Vásárhelyi

az újságcikk. Az országot járó Móricz Zsigmond későbbi "Nagyon

Újság és a Vásárhelyi Friss Újság hasábjain a következő József

fáj " emlékezésében időpontként csupán ez áll: "Néhány éve

Attila költeményekben gyönyörködhetett: Áldalak búval, vigalom-

Hódmezővásárhelyen ebédre voltam meghíjva egy ügyvédhez ...",

mal; Gyöngy; Éji dal; Pöttyös; Sok gondom közt; Kertész leszek;

s itt nincs szó a Szathmáry által említett óralátogatásról, melyet

Tedd a kezed.

együtt végeztek volna. 2 9

Dr. Szathmáry Lajos /1903—1994/ 1931—1941. között a hódmezővásárhelyi ref. Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított. Visszaemlékezésében irta: "1935-ben történt, hogy Mó-

Jegyzetek

ricz Zsigmond és József Attila azzal a kéréssel fordult igazgatónkhoz, hogy engedje meg egy tanítási óra meglátogatását. Móricz

1

Bányai László /1904-1979/ hagyatékából váloga-

látni akarta, mekkorát változott a világ az alföldi gimnáziumok-

tott dokumentum-kötet jelent meg: Hét év József Attila közelé-

ban az ő diákkora óta. Óvatos igazgatónk egy derék idősebb kollé-

ben címmel, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1995. Ebben

ga órájára kalauzolta be őket. Vasárnap meg is jelent a beszámoló

részletek találhatóak többek között a Körmendy Könyvki-

az egyik pesti lapban: Semmi sem változott ott egy emberöltő

adónál 1943-ban megjelent könyvből. Vö. 113—153.

óta. 26

101

102

2 Újabb publikációban: Péter László: József Attila nyomában.

11

Szántó Judit József Attiláról. = Kritika 1972. aug.

Válogatott írások. Argumentum, 2000. 46—56. /A továbbiak-

2—19. /A továbbiakban: Szántó Judit 1972 /Vö. 15; Szántó Ju-

ban: Péter L 2000/

dit: Napló és visszaemlékezés. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest,

3 Szigeti János: József Attila ürügyén Csorba Péterről. = CSMH 1973. márc.ll. 7; Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Bába Kiadó, Újabb kiadás: 1989. Válogatta, szerkesztette és az előszót Kortársak József Attiláról. I—III. Szerk.: Bokor

László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 6

Bányai László: Négyszemközt József Attilával. Körmendy

279. / A továbbiakban: Bányai László /. Vö.56. 13 Szántó Judit, 1972. 12.

írta: B. Bernát István. 5

12

Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1943. Budai Bernwallner Nyomda

Szeged, 1980. 89. 4

1986. 143. / A továbbiakban: Szántó Judit 1986 /

Péter L.2000; Péter László: József Attila közöttünk. Szeged,

14 Szántó Judit, 1972. 13; Szántó Judit, 1986. 155. 15 A magyar stilisztika út.ja. Sajtó alá rend., a lexikont irta és a bibl. összeáll. Szathmári István. Gondolat Kiadó 1961. /Nemzeti Könyvtár/ 699. Vö. 196.

1980. 89. 7 E tanulmányomhoz kapcsolódó írásaim: Szigeti János: Könyv József Attiláról. A szerző (Fábián Dániel) kiadásá-

16 Vágó Márta: József Attila. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1975. 496. Vö. 143.

ban.= CSMH 1974. dec. 8. (Könyvismertetés); Szigeti Já-

17 Bányai László 42—43.

nos: Mozaikkockák József Attila vásárhelyi kapcsolatához. 1-3.

18 Négyszemközt az utókorral. József Attila fényképeinek iko-

rész.= CSMH 1980. ápr. 22, 23, 24.sz. 8 Valachi Anna: József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a huszadik század első felében. Papirusz Book, 1998. 9

Grezsa Ferenc: Vásárhely az irodalomban. = Hódmezővá-

sárhely /Minikönyv/ 1975. ápr.4. Szegedi Nyomda. Szerk.: Szabó Endre. 35—59.

nográfiája. Összeállította és az előszót írta: Macht Ilona. Népművelési Propaganda Iroda Budapest, 1980. 57—58. 19 Macht Ilona: Egy szerelem utókezelése. Ismeretlen fényképek üzenete József Attila balatonlelei napjairól. = Új Írás 1980. ápr. 20. évf. 4.sz. 34-40. 20 Népújság 1937. febr.18. lO.évf,39.sz.2.

10 Kende János: Ismeretlen József Attila-dokumentumok. = Napjaink 1963. jan. 2.évf.l.sz. 5.

103

21 Kortársak József Attiláról. I. Szerk. Bokor László. 262—265*

104

22 Kőszegfalvi Ferenc: Csomorkánytól Csomorkányig. Helytörténeti írások Hódmezővásárhelyről. Szeged, 2001. 45—47. 23 Déry Tibor: ítélet nincs /Életrajzi jegyzetek / = Kortárs 1968. nov.12. évf.ll.sz. 1707.

számadás. Válogatott írások. Bába Kiadó Szeged 2002. 170— 176. 29 Szép Szó József Attila-emlékszám 1938. Hasonmás kiadás. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 23—29.

24 Vásárhelyi Újság 1930. jun.8. 10.évf.128.sz. 2-3. 25 Megkezdte működését a Bartha Miklós Társaság vásárhelyi csoportja. Nagy feladatokra készül az ifjúság új művelődési megmozdulása. = Vásárhelyi Reggeli Újság 1930. máj.23. 26. évf. 116. sz. l. Vö. Sebestyén Sándor: A Bartha Miklós Társaság 1925—1933. Kossuth Könyvkiadó 1981. 261. 26 Dr. Szathmáry Lajos: Akit szerettek az istenek. = Pedagógus sorsok, emlékek. Tankönyvkiadó, Bp. 1977. 196.; Nevelés és műveltség., Válogatás Szathmáry Lajos írásaiból. Hódmezővásárhely, 1986. 184. 27 Móricz Zsigmond Vásárhelyen. Március 18-án előadóestet rendez Vásárhelyen a nagy író. = Vásárhelyi Reggeli Újság 1934.márc.8. 30.évf. 57.sz. 2.p. /Móricz Zsigmond egynapos, márc.7-i, szerdai látogatásának említése./ 28 Uo.. 2; Kőszegfalvi Ferenc; Móricz Zsigmond és Vásárhely. Az író és a város kapcsolatának irodalma. Hódmezővásárhely, Németh László Városi Könyvtár, 1979. 22; Grezsa Ferenc; Móricz Zsigmond és Hódmezővásárhely, ötven éve egy megrovással kezdődött az író és a város kapcsolata. = Csongrád megyei Hírlap 1973. dec.24. 30.évf.301.sz.l0. Péter László: Móricz Zsigmond Csongrádban. = Péter László: Szegedi 105

106

Hol lakott József Attila Hódmezővásárhelyen? A hely szelleme

107

108

Hódmezővásárhely irodalmi emlékhelyei sorában nem elhanyagolhatóak azok a házak, lakások, székházak és közintézmények, ahol József Attila dokumentáltan hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott. A József Attila és a Kinizsi utcák sarkán épült ház, a "Műverem" falára 1955. április 10-én, az egykori Szentesi út 24. számú házra (ma Szántó K. János utca) 1970. április 11-én került fel a József Attila-emléktábla. A költő emlékezetét iskola- és utcaelnevezés őrzi. 1997-ben, a Költészet Napján a hajdani Villasor 14. számú épület (ma Ady E. u.) gazdagodott emléktáblával. Dr. Makai Ödön 1928. október 1-től haláláig, 1937. február 16-ig lakott Hódmezővásárhelyen. József Attila sógorának és a József nővéreknek, Jolánnak (Lucienek) és Etusnak igazi otthona lett "Sárhely", ahogyan József Jolán Bányai Lászlóhoz írt magánleveleiben emlegette. Jolánt városszerte sokan ismerték, hiszen jótékonysági esteket adott, csillogó társasági életet élt. Miután Jolán elvált Makai Ödöntől, Etus feleségül mehetett az ügyvédhez, s kislányukat pedig Makai Zsuzsa néven anyakönyvezhették. Az ambivalens élethelyzet, a látszat-, majd a névházasság végre feloldódott, akárcsak egy mo109

110

dern Pygmalion-darabban, a kizökkent polgári erkölcs-

folyosóval, szép, rendezett udvarral. Így mesélte el ne-

és világrend helyreállt. Makaiék Zsuzsi nevű kislánya

künk József Eta egyik vásárhelyi látogatása alkalmával.

1929. december 12-én, Makai Péter 1932. december 4-

Mivel Makaiék élénk társasági életet éltek, összejövete-

én, Makai Ádám pedig 1935. július 25-én született egy-

leket, estélyeket, farsangi mulatságokat rendeztek. So-

aránt Hódmezővásárhelyen.

kan megfordultak itt, üzletemberek, kereskedők, bank-

Első lőn Zsuzsanna,

tisztviselők, ügyvédek, újságírók és művészek. Miközben

úgy jött mint a manna,

Bányai László szerint dr. Makai Ödön kerüli még a "zsi-

második lőn Péter,

dó" kifejezést is, József Jolán írásából, "A kosztosok em-

őt küldé az éter,

lékkönyvébe!" című 19 versszakos tréfás rigmusból ki-

harmadik lőn Ádám,

derül, hogy a meghívottak többsége egyúttal a helyi zsidó

tulipán a ládán.

hitközség tagja. Anélkül, hogy vallási hovatartozás szerint választanánk szét a baráti társaságot, megpróbáltam

Mindezt olvashatjuk Makainé József Etelka tulaj-

rekonstruálni az 1930. február 8-i est, vidám mulatság

donában levő, 1935. augusztus 23-án kelt levelezőlap-

vendégeit. "Bauer néni" azonos Özv. Bauer Gyuláné

ról.

Láng Blankával, a Stefánia Szövetség elnöknőjével, ki az A Makai-család Vásárhelyen először a Szentesi út

anya- és a csecsemővédelem terén fejtett ki jelentős te-

24. szám alatt lakott, a Máyerfi-házban. A lakást talán

vékenységet. "Groák Flóra" dr. Blantz Béla nejének édes-

Reisz Károlytól bérelték, aki 1922. november 3-án vétel

anyja. "Goldmann Móricz" ügyvéd, az Iparos Daloskör

útján jutott hozzá. A Szentes felé eső irányban, a főbe-

egyik leglelkesebb híve. "Dániel Évaj" dr. Dániel Jenő

járattól balra laktak; Bányai László kissé túlozva írja,

ügyvéd felesége, dr. Dániel Ferenc édesanyja. "A kikapós

ahol Makai Ödön "pazar pompával ötszobás lakást ren-

patikus Müller Marci" újvárosi gyógyszerész. "Czukor Ella"

dezett be". A Kossuth tér és a Cukor utca felé elterülő

Keleti Ella, Czukor László felesége. "Blantz Béla" ügyvéd,

házrészben, ahol természetesen lakásokat adott bérbe a

a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója. "Újváros dísze a

tulajdonos, szintén laktak családok. Kellemes, nyugal-

szende Eliszke" Goldblatt Eliz, Müller gyógyszerész fele-

mat adó, tágas otthon volt ez nagy szobákkal, hosszú

sége. "Czukor László" okleveles gazdász. "Goldmann

111

112

Erzse" Goldmann ügyvéd felesége. "Kétféle fény van, éjje-

rándulásokat tehetett a holt-Tisza-parti Körtvélyesre, s

li s nappali / A nappalit őrzik az ég angyalai / Az éjjelit

az alföldi táj motívumai gazdagíthatták költői képalkotá-

őrzi a Gádor Pali." Gádor Pál villanytelepi igazgató, soká-

sát.

ig igazgatósági tagja a Művészek Majolikatelepének, is-

József Attila 1929. február 7-ét követően 1935. au-

mert művészetpártoló. "Groák Klári" dr. Blantz Béla fele-

gusztus 20-a között többször leutazott, egész nyarakat,

sége. "Sándor Lenke" dr. Sándor Jenő ügyvéd felesége,

sőt közel fél évet is Hódmezővásárhelyen töltött Az életút

"Gádor Mariska" Reich Mária, Gádor Pál villanytelepi

két olyan stációja is a városban való időzéséhez kapcso-

igazgató felesége, "Újvárosi démon a Müller Annyi" Müller

lódik, mint a Külvárosi éj (1931) és a Medvetánc (1934),

patikus leánya. "Etus" József Eta. "A kiváló Jogász, híres

válogatott versgyűjteményének összeállítása. Egy vá-

Dániel" dr. Dániel Jenő. József Eta 1970. december 11-

sárhelyi lapban megjelent találó kritika szerint József

én többek között így emlékezett vissza dr. Blantz Bélára:

Attila az előbbi kötetben "az irodalomtörténeti csillag-

"Amikor szegény Ödön 1937. február 16-án meghalt, én

képben üzen hadat a halhatatlanságnak. "

szó szoros értelemben egy fillér nélkül maradtam. Az

József Attila a Makai-lakásban Móricz Zsigmonddal

egész lakást, a bútorainkat, mindent lefoglaltak. Amikor

is találkozott, és hosszasan elbeszélgettek. A költő elő-

csak alkalom nyílt rá, Blantz Béla segített, csomagot

adást is tartott Vásárhelyen, az izraelita kultúrcsoport

küldött nekem és három árván maradt gyermekemnek."

meghívásának tett eleget, amikor 1932. december 14-én

Fénykép is megőrizte e lakásban 1929 farsangva-

zsúfolt nézőtér előtt a legújabb magyar költészetről be-

sárnapján itt tartózkodó költő alakját, zulukaffer leány-

szélt. A Vásárhelyi Reggeli Újság december 16-i számából

zónak öltözve sógora és nővérei társaságában.

kiderül, hogy "az értékes előadás mély nyomot hagyott a

József Attila számára Vásárhely a családi otthon

hallgatóság lelkében és ráirányította a figyelmet a leg-

melegét, ismeretségi körének bővítését jelentette. Alanyi

újabb magyar költő nemzedékre amelynek termékei dacá-

költőkkel, Galyasi Miklóssal, Pákozdy Ferenccel barát-

ra, hogy általában népi tartalommal vannak telítve s népi

kozhatott. Bepillantást nyerhetett a vidék úri társadal-

formákon szólalnák meg, legkevésbé ismeretesek nálunk

mába. Találkozhatott Csorba Péterrel, az ünneplőbe öl-

az Alföldön és legkevésbé Hódmezővásárhelyen."

tözött rigmusmondó parasztemberrel, felejthetetlen ki113

114

Makaiék 1933-ban, nyilvánvalóan anyagi okok mi-

iparból eredményes szakvizsgát tesz. Ezt a feltételt a

att, átköltöztek a népkerti állomáshoz vezető utcába, a

szegedi kereskedelmi és iparkamara is megerősítette. Az

Villasor 14. számú házba. Az utca Hal tér felé néző sza-

április 8-i határozatban az állt, hogy Dr. Makai Ödönné

kasza az Erzsébet Szálló sarki épületével kezdődött.

I. ker. Horthy Miklós u. 14. szám alatti lakos a szálloda

Földszintjén a Kmetykó-vendéglő csalogatta a szomjazó-

iparával együttesen a kávéház és vendéglő ipart is gya-

kat, utána következett a Müller-féle ház. Ezt az egyeme-

korolhatja, a cukrászipar engedélyezéséről nem történik

letes épületet, 1917-ben vette meg Müller Ármin - a hí-

említés. Május 16-án felvett jegyzőkönyv pedig arról ta-

res író Molnár Ferenc testvére, és felesége, Fischer Ida. A

núskodik, hogy nevezett szálloda, kávéház és vendéglős

második világháború alatt az eredeti belterületi betétek

iparát április 29-én végleg megszüntette.

szétszóródtak, újraszerkesztésükre jóval később került

Hét év József Attila közelében - Dokumentumok

sor. Tulajdonjoguk 1951-ig állott fent, majd Dr. Müller

Bányai László hagyatékából című Valachi Anna által

István öröksége lett, aki ekkortájt Milánóban élt. A házat

sajtó alá rendezett könyvből kiderül, hogy a Makai-

1952-ben államosították.

családot ekkor már sokat foglalkoztatja az Etelke nevű

1935. január 19-én Dr. Makai Ödönné született

budapesti panzió ügye, amelyet Balatonszárszón is így

József Etelka az Elsőfokú Iparhatósághoz folyamodott

telekkönyveztek. Az anyagi ügyek rendezésében igen

szállodaipari szakvizsgára bocsájtás végett. A Vilmos

sokat segített dr. Blantz Béla, ugyanis ekkor már Makai

császárról elnevezett utcát akkortájt Horthy Miklósra

Ödön súlyos beteg. Blantz doktor jól tudta, hogy Etus

keresztelték, így szerepel az iratokban is. József Eta be-

és Ödön ügy vágott bele a "pensiók szörnyű üzleteibe",

adványából az is kiderül, hogy már két esztendeje fog-

hogy ehhez semmi anyagi alapjuk nem volt.

lalkozott a szállodai ipar gyakorlásával, melyet iratokkal

Kanyarodjunk vissza a Villasor 14. számú lakás-

is igazolni tudott. Február 15-én kelt, újabb levelében az

hoz. A ház beépített területe az udvarral együtt 208

állt, hogy a hatóság engedélyezze szállodás iparának

négyszögöl,

vendéglő, kávéház és cukrász iparral való kibővítését. A

"Szappanosvíz" c. költemény teljes egészében itt keletke-

Hódmezővásárhelyi Ipartestület az engedélyezéssel csak

zett. A parkfürdővel szemben levő ház emeletén laktak, s

abban az esetben értett egyet, ha a folyamodó a cukrász-

egyszer kimentek Attilával a folyósóra, lenéztek az ud-

115

116

azaz

748

m2.

József

Eta

szerint

a

varra,

és

ott

lent

valaki

mosott,

s

kiengedte

a

szappanoslét a "hűs udvar téglakocka" vörösére. Eta megjegyezte: - Milyen érdekes, hogy ez a szappanosvíz miként keresi a szabadulást, és végül mégis a kanálisba folyik. "A szappanosvizet eléri / a halál és továbbhalad." formálódott verssorrá ez a kis ötlet. Attila szobája mindjárt a lépcsőfeljáró után követ-

A népi írók sodrásában: Kárász József

kezett. Neves irodalomtörténészek kutatásai alapján tudjuk, hogy e falak között, a szűk kis lakásban 1934 február végétől június végéig dolgozott válogatott verseinek, a Medvetánc címmel megjelenő kötet darabjain. József Etát férje súlyos betegsége nagyon elkeserítette, ez nyomon követhető a már említett Valachi Anna által közzétett dokumentumkötetben. 1937 elején már az foglalkoztatja, hogyan tudnának ismét felköltözni a fővárosba, és mint Jolánhoz címzett levelében kissé leegyszerűsítve a viszonyokat, keserűen megjegyzi, utalva a körülmények megváltozására, hogy "Vásárhelyhez végeredményben semmi más nem kötött bennünket, mint (Ödönnek) az irodája."

117

118

Szegeden született. 1914. május 12-én. Éáesapja vásárhelyi, édesanyja makói parasztok gyermeke. Áz első világháború idején Erdélyben és Békéscsabán is laktak. Édesanyját 1918 őszén vesztette el. Áz elemi iskola két osztályát Szegeden

végezte,

ezután

végleg

átköltöztek

Hód-

mezővásárhelyre. A Bethlen Gábor Ref. Gimnáziumban érettségizett 1932-ben. A vásárhelyi diákévek alatt fellobbant a szépirodalom iránti fogékonysága. Novella- és regényírással is megpróbálkozott. "A szellemi forrást elindító és ébrentartó inspirátorok közt pedig Tölcséry István mellett elsősorban Szathmáry Lajost kell említenem, a Németh László regényhősét, aki 1931-ben került ide éppen Sárospatakról. Ő vezette az önképzőkört..." - emlékezett vissza a gimnáziumi évekre. 1 Paraszt -írók müveit olvassa, ismerkedik a szociológiával. Kamasz éveinek meg-rázó költő-élménye: Ady Endre.

2

Érettségi után a sárospataki református teológiára

iratkozott be. Sárospatakon három társával együtt Korán sötétedik címmel novellás,, illetve verses kötete;t adtak ki, amelyhez Szabó László, a teológia professzora írt előszót. A kötet miatt súlyos konfliktusuk keletkezett a tiszáninneni egyházkerület püspökével. Kárász József A legátus és a Hull a jövendő novellákat 119

120

írta. 3 Sárospatakon mindössze fél évet töltött, 1933-ban Kolozs-

talok kerítették kezükbe, engem kitúrtak a redakcióból.

várra emigrált, ahol befejezte A gyújtogató c, regény első

A népi írók elleni perek idején egy védelmükben írott

változatát. Először Szabédi László /1907-1959/ olvasta, majd

cikk miatt 1938-ban kéthavi fogházra ítéltek. Pályám

Járosi Andor, a Pásztórtfíz szerkesztője, aki mindig is helyt adott

későbbi alakulása a népi írók táborában nem volt ilyen töret-

írásainak lapjában. 1933—1935 között itt és az Erdélyi Heli-

len." 6 Ebben az időszakban ismerkedett, meg József Attila költé-

konban jelentek meg novellái.

1935-ben a budapesti ref.

szetével. "Medvetánc" című kötetére Darvas József hívta fel fi-

teológián fejezte be tanulmányait. 1936—38-ban földrajz-

gyelmét. 1938—1944 között az Egyedül Vagyunk nemzetpoli-

történelem szakos volt a budapesti egyetemen; a második

tikai folyóiratot még két társával együtt szerkesztették,

lelkészképesítő vizsgát nem tette le, ezért törölték a lelkész-

1940-44-ben újságírójelölt az Új Magyarságnál. A máso-

jelöltek sorából. 5

dik világháborúban haditudósító, majd hadifogság kö-

4

Kárász József visszatekintéséből az is kiderül, mi-

vetkezett.1945-ben letartóztatták, perbe fogták, elítélték,

ként került kapcsolatba a népi irók mozgalmával:"...a

1993-ban a Legfelső Bíróság felmentette a háborús bűnösség

Gyújtogató kéziratát elküldtem Szabó Pálnak Biharugrára, ő

vádja alól. 7 1940-ben a Tanya, 1941-ben az Asztagok című regé-

átadta Féja Gézának, az meg elvesztette.

nyei és a Családi tűzhely c. elbeszéléskötete jelent meg. A falusi

Vele személyesen 1955 nyarán, a vásárhelyi írótalálkozón ismerkedtem me-g. Ugyanitt Sinka Istvánnal, Illyés

szegénység életének és küzdelmeinek hiteles ábrázolója. Fölrázta a közvéleményt, és megdöbbentő erővel hatottak írásai.

Gyulával és Nagy Lajossal. Veres Péterrel egy évvel később,

A személyi kultusz éveiben segédmunkásként, raktáros-

amikor a Magyar Út c. ifjúsági lapnak riportot írtam "A

ként, műszaki és beruházási előadóként, benzinkútkezelő-

nép az új magyar irodalomban" címmel róla, Szabó Pál-

ként, majd adminisztrátorként dolgozott. 1957-ben jelent

ról, Sinkáról és Erdélyi Józsefről. Pesten akkor szállták

meg A gyújtogató című regénye. A "Judit" című. regénye folytatá-

meg a Bartha Miklós Társaságot a nép írók. Feloszlatása előtt én

sokban "A szökevény" címmel jelent meg először a Csongrád me-

voltam a társaság főtitkára. Itt találkoztam. Móricz Zsigmonddal,

gyei Hírlapban. Ez a regénye 1958 telén játszódik, amikor újra

Szabó Lőrinccel, Sárközi Györggyel, Németh Lászlóval, Tatayval és

megindul a téeszesítés. A regény főhőse Szőke Sándor

másokkal. Részt vettem az 1937 őszén indult Híd c. időszaki lap

fiatal szövetkezeti elnök és felesége, Judit. A két főhős

szerkesztésében, amikor azonban a lapot a kisgazda párti fia121

122

útja másfelé vezet. A templomkerülők. című regényét a kritika

por Bálint, Vásárhelyen élő, ötvenéves textilgyári munkásember,

türelmetlenül fogadta. 8

akinek életéről szól a kisregény.

10

Mindmáig legnépszerűbb ifjú-

A szegényparasztság és a falu hatalmasságainak /a

sági regénye az önéletrajzi elemeket is tartalmazó Árva ma-

pap, a nagygazda, a kasznár, a csendőr/ ellentétét ábrá-

dár /Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1972/. A mű

zolja hiteles írói eszközökkel. Kárász József egyik remekbe

címe első fogalmazásban "mostohagyermek" volt. A

sikerült novellája a Vonaton. Talán megtörtént esetet mesél el.

Csongrád megyei Hírlapban 1970-ben Elsüllyedt világ címmel

Hajósné, a kövér szakácsnő, a traktorista, a kalauz és a

folytatásokban olvashattuk.

többi utas, no meg egy kisfiú a történet hőse. Á gyerek elvesztette

regénye hiteles kortörténeti dokumentum. "A harmincas évek

a jegyét, a kalauz kötelességteljesitése láttán az utasok összead-

magyar világában folyó cselekmény szerint egy Tisza menti ma-

ják közösen a jegy árát, így a fiú folytathatja az utazást.

gyar falu vezetői, főként az ottani uradalom hatalmaskodó urai

Ennyi a történet, mégis az emberek felébredő jósága a novella

mindenáron szeretnének megszabadulni a maga és társai jogát

végső kicsengése. Felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerez.

öntudatosan védelmező fiatal parasztlegénytől. Valóságos

1958—1975 között a hódmezővásárhelyi megyei ill. a Né-

hadjáratot indítanak ellene, majd a hatalmukba kerülőt látvá-

meth László Városi Könyvtár munkatársa. 1974-ben a So-

nyos kirakatpörben rágalmak, vesztegetés,, fenyegetés és

mogyi-könyvtár kiadja "A Csongrád megyei Hírlapok és folyóirat-

hamistanuzás alapján súlyos börtönre ítélik.12 A szerep-

ok bibliográfiája-1843—1970", majd sajtórepertóriumait is pub-

lők közt kiemelt hangsúlyt kap a parasztlegény megmentésére

likálják. A könyvtár helyismereti, helytörténeti részlegének kiala-

törekvő fiatal református segédlelkész. Kis Péter segédlelkész nép-

kítását is ő kezdte el.

főiskola és analfabéta-tanfolyam szervezésével kapcsolódik a 30-

11

Pörben /Budapest, 1973/ című

Amíg megszületett /Budapest, 1967/ című regényének fő-

as évek falukutató mozgalmához. A törött szobor / Budapest,

hőse, Krisztina, eegy vidéken élő kétgyermekes tanítónő. Életének

1976 / az írónak 1932 és 1971 között írott novelláit tartalmazza.

sorsdöntő szakaszát maga meséli el. Egy vontató gázolta el,

Az 1990-es években megjelent müvei: A kitüntetés / 1991 /; Sza-

súlyosan megsérült, rokkant maradt, A hősnő így is vál-

badulás / 1994 /; Pirkad / 1998 /. Kárász József "életműve iro-

lalta harmadik gyermekének megszületését.9

dalmunk számon tartott értékei közé tartozik" 13 "a helyi sajtó föltá-

A krétashátu című könyvét 1966 januárjában fejezte be,

rásának megkezdésével uj utat jelölt ki a helyismereti kutatás-

de csak négy év múlva került az olvasók asztalára. A főhős, Ka-

ban." 14 Munkásságát és hűségét a város 1993-ban Hódmezővá-

123

124

sárhely díszpolgára címmel és kitüntetéssel ismerte el. Az indok-

8 Kortárs 1965. 11. sz. 1748—1749. / Ilia Mihály /

lásban többek közt ez szerepelt: "Kárász József már ifjúként a

9 Alföld 1968.jun. 19.évf.6.sz. 81. /Benkő Ákos /

kétkezi munkából élő kisemberek ügye mellett kötelezte el magát, akiktől nyelvét, élményvilágát, egész valóját kapta. Az a fajta népi fogantatású, realista epika az övé, melynek legnagyobb mestere Móricz Zsigmond volt.15 Hódmezővásárhelyen, 1996. november 10-én halt meg.

10 Népszabadság 1971. jan.7. 29.évi.5.sz. 7. /Kovács Sándor Iván/ 11 Kőszegfalvi Ferenc: Kárász József. Bibliográfia. Hódmezővásárhely,

1982. 24.

12 Tiszatáj 1974. febr. 28.évf. 2.sz. 82. /Sipka Sándor/ 13. Uo..82. 14 Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Bába Kiadó Szeged, 2002. 109. 15 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármesterének

Jegyzetek 1

jelentése az 1993. évről. Hódmezővásárhely, 1994. 72.

Kárász József: Sárospataki emlék. = Vásárhelyi Tanulmá-

nyok 1964. 87—88. 2

Kárász József: Ady nyomában...= Tiszatáj 1969.jan.

23.évf.l.sz,18—22. 3 Hetivásár-Hétfői Újság 1933. febr.13. 2.évf.46.sz.4. 4 Mi van a fiókban? Két flekk Kárász Józseffel. = Tiszatáj 1969. jan. 23.évf.l.sz. 89. 5 Uj Magyar Irodalmi Lexikon. II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 963. 6 Tiszatáj 1964. jan. 89. 7 Új Magyar Irodalmi Lexikon. II. 963—964. 125

126