EGÉSZSÉGTERV Bóly Város Önkormányzata 2013.
Tartalomjegyzék: Bevezető A program háttere, szükségessége I. Állapotleírás A település bemutatása A település demográfiai jellemzői, sajátosságai Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság Lakhatás Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatás A gyermekek helyzetének jellemzői Az időskorú népesség főbb jellemzői Partnerség bemutatása Jelentős szerveződések a településen A lakosság egészségi állapota Swot analízis Az egészségtervek célja II. Problématérkép III. Stratégia, stratégiai célok IV. Cselekvési terv A megvalósítás módja V. Visszacsatolás. Monitoring Összegzés Szakirodalom
3 3 5 5 5 10 12 17 19 21 22 30 33 34 35 36 38 39 41 43 51 52 53 56
2
„Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.”/Arthur Schopenhauer Bevezető A program háttere, szükségessége Az egészségről alkotott nézetek és fogalmak nagyon változatosak. Szélesen értelmezve az egészség fogalmába nagyon sok jelentés beletartozik, kezdve a szűkebben vett technikai megközelítéstől a mindent átfogó morális vagy filozófikus felfogásig. Maga az egészség szó is az egészre, a jó erőben lévő és boldoguló emberre utal, arra, hogy az egészség a személyiség egészét, épségét, hibátlanságát vagy jóllétét jelenti. Az egészség ésszel való felfogása mint a mindenkori kulturális örökség része generációról generációra vivődött át. Ez az úgynevezett laikus egészségszemlélet, amelyet mindenki elsajátít a társadalomba illeszkedés, szocializáció során. Egy adott társadalomban azonban különböző rétegek, vagy csoportok léteznek, és nekik eltérő véleményük, gondolatuk lehet az egészség felfogásáról. Az egészségnek a hétköznapi értelmezésben két gyakori megközelítése van: az egyik negatív, a másik pozitív felfogást tükröz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem egy erőforrás, melyet a mindennapokban használunk. Az egészség csak akkor tartható fenn, ha annak összes dimenziója kielégítő szinten működik: 1. biológiai egészség: testünk megfelelő működése 2. lelki egészség: világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke 3. mentális egészség: tiszta, racionális és logikus gondolkodás 4. érzelmi egészség: az érzések felismerése, megélése és kifejezése 5. szociális egészség: embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása Az egészség alapvető emberi jog, Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészséghez való jog tágabb értelmű, mint az egészségügyi ellátáshoz való jog. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei körében az alábbiak szerint fogalmaz: „Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni.” A lakóhelyi életfeltételek, a helyi közszolgáltatások biztosítása az önkormányzat feladata. Ennek köréről és mikéntjéről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:„A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a
3
csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” A mai egészségmodell az embert egészében szemléli, ez a holisztikus egészségszemlélet. A szemlélet figyelembe veszi a test mentális és szellemi aspektusait. Nagy hangsúlyt fektet a személyek egyediségére és az egyéni szükségletekre. Az Önkormányzat feladata elsősorban tehát az egészséges életfeltételek biztosítása és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakítása. Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a teendő intézkedéseket, feladatokat. Az egészségterv célja Bóly város lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása az bólyiak testi, lelki és szociális „jóllétét” kell, hogy szolgálja. A önkormányzat döntései során mérlegeli azok egészségügyre gyakorolt hatását, valamint szervező, koordináló, támogató tevékenysége révén a helyi közösségek számára olyan feltételek megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Mivel az egészségi állapotot meghatározó tényezők nagy része az egészségügy kompetenciáján kívül esik, más ágazatok hatáskörébe tartozik, ennek megfelelően a környezetvédelem, közlekedés, oktatás, szociális és ifjúságvédelem, munkaügy, sporttevékenységek együttműködésével határozhatók meg a stratégiai célok, a fejlesztési szükségletek. Célunk valamennyi érintett, tenni akaró hivatalos szerv, hivatásos szakember, civil szervezet és magánszemély bevonása a község egészségtervének végrehajtása érdekében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a születéskor várható átlagos élettartam - 2011-es számítások szerint - a nők esetében 78,23, férfiaknál pedig 70,93 év. Vagyis mindkét nem esetében elmarad Magyarország az európai átlaghoz képest: hazánkban mind a nők, mind pedig a férfiak átlag két évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. Egészséget fejleszteni mindenhol, minden közösség számára, minden korcsoportban lehet és szükséges. Az egészségterv - célrendszerét tekintve - végső soron az egészségről szól, de nem az egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Nem pusztán több, hanem valami egészen más. Az egészségterv hozzásegít minket a lakosság, mint a különböző színterek szereplői, életminőségének javításához.
4
I. ÁLLAPOTLEÍRÁS A település bemutatása: Bóly város Dél-Baranyában, Pécs és Mohács városa között fekszik. Bóly város lakossága 2012-ben 3995 fő. Nemzetiségi összetétele becsült adatok alapján 40% német ajkú, 60 % magyar ajkú. Az első írásos emlék Bólyról egy 1093-ból, Szent László király uralkodása idejéből származó birtokadományozó oklevél, amely Bolok néven, egyházi birtokként tesz említést a településről. A középkorú falu fejlődését megtörte a történelmünket másfél évszázadra meghatározó, 1526os mohácsi csata, mely Bólytól tíz kilométerre zajlott. 1686-ban a II. Mohácsi-csatával kiűzték a törököket e területről. A török elleni kimagasló katonai sikereiért 1703-ban Batthyány Ádám horvát bán kapta meg ezt a birtokot, amelynek Bóly lett a központja. 1730tól kezdődött meg a németek betelepülése, és lakosság számának növekedésével párhuzamosan a település intenzív fejlődése. A XVIII. század végéig a lakosság száz százalékig német származású volt, a település neve Németbóly. Batthyány Julianna grófnő és Montenuovo Vilmos herceg házassága rendkívül fontos Bóly története szempontjából, hiszen többek között nekik köszönhetjük az óvodát, iskolát, amelyet évtizedekig ők tartottak fenn. A fejlődésre és minden újra fogékony Batthyány-Montenuovo család önzetlenül segítette Bóly fejlődését. A II. világháború után teljesen átrendeződött a település lakosságszerkezete. A németek kollektív büntetésével, és Németországba való kitelepítésével 670 személy került vagonokba, 20 kg-os csomagokkal. A kitelepítettek helyére Bihar megyéből telepedett be 27 család, majd az 1947 őszén kezdődött betelepítéssel Felvidékről, Érsekújvár környékéről, főleg Negyedről, ahonnan 104 felvidéki családot helyeztek el Bólyban. A ki- és betelepítésekkel átformálódott a település nemzetiségi, gazdasági és vallási arculata. A település neve 1950-től Bóly. A Nagyközséget 1997. július 1-jétől a térségben betöltött gazdasági, kulturális, oktatási és egyéb szerepéért, valamint az infrastruktúra fejlesztés terén elért eredményeiért várossá nyilvánították. A város történelme folyamán mindig meghatározó gazdasági, kulturális, oktatási szerepet töltött be a térségben. Bóly a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó 16 településnek, kb. 12 000 fő lakosú járás központja. Mikrotérségi szerepéből adódóan oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi, közigazgatási szempontokból szerteágazó tevékenységet folytat. A település 2013. január 1. napjától járási székhely lett. A település demográfiai jellemzői: Lakónépesség száma az év végén
2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH, TeIr
Fő
Változás
3954 3881 4002 3984 3996 3995
98% 103% 100% 100% 100%
5
Lakónépesség 4020 4000 3980 3960 3940 3920 3900 3880 3860 3840 3820 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH Természetes szaporodás élve születések száma 2008 24 2009 30 2010 35 2011 32 Forrás: TeIR, KSH
halálozások száma 61 45 46 57
természetes szaporodás (fő) -37 -15 -11 -25
Mint azt a fenti táblák is igazolják, a Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia Bóly városában nem érvényesül. A város lakosságmegtartó erejének köszönhetően az elmúlt három évben a lakosságszám nem változott relevánsan, még annak ellenére sem, hogy a születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól. A kedvező irányú alakulásához hozzájárul a pozitív vándorlási különbözet is. A környező csekély lakosságszámú településekről történő beköltözések miatt a szomszédos községekben jelentkezik a kisebbnagyobb lakosságcsökkenés. Állandó népesség megoszlása kor és nem szerint 2011.12.31. állapot szerint fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 2011
férfiak 1884
232 54 1012 129 425
230 48 1195 127 254
összesen 3895 102 462 102 2207 256 679
nők 52%
férfiak 48%
50% 53% 46% 50% 63%
50% 47% 54% 50% 37%
6
Állandó népesség - nők
0-14 éves 13%
65 év feletti 23% 15-17 éves 3%
60-64 éves 7%
18-59 éves 54%
Forrás: TeIR, KSH Öregedési index 0-14 éves korú 65 év feletti állandó Öregedési állandó lakosok lakosok száma (fő) index (%) száma (fő) 2001 770 545 141,3% 2008 661 492 134,3% 2009 667 478 139,5% 2010 684 478 143,1% 2011 679 492 138,0% Forrás: TeIR, KSH A korosztályi megoszlást tekintve szembetűnő, hogy igen magas az aktív korú korosztály aránya az összlakosságon belül. A 14 év alatti lakosság számának alakulását összevetve a 65 év feletti lakosságéval, megfigyelhető az a jelenség, hogy közel egyenlő mértékben csökken az összlétszámuk a településen. Oktatás: Az önkormányzat bölcsödét és kétnyelvű óvodát működtet. Magas színvonalú német nemzetiségi oktatás mellett kétnyelvű magyar-német oktatás folyik az általános iskolában. Az iskola keretein belül működő alapfokú művészeti és zeneiskola a mikrotérség tanulóinak is biztosít képzési lehetőséget. A 2007-08-as tanévben integrált oktatási centrum keretében a mikrotérség 6 tagóvodája és 4 tagiskolája kapcsolódott az oktatási intézményekhez, mely szakszolgálati feladatokkal is bővült. 2012. december 31. napjáig fenntartóként, ezt követően működtetőként vállal feladatokat az önkormányzat az általános iskolai oktatásban. A város vonzáskörzetébe tartozó 14 település közül csak itt található szakközépiskola és szakmunkásképző, mely a térség 400 tanulójának nyújt oktatási lehetőséget. A középfokú intézményhez 100 fős kollégium tartozik.
7
Kultúra: A kulturális események színhelye az Erzsébet Vigadó, mely 250 fő befogadó képességű nagytermével, 125 fős mozijával, klub- és kiállító termeivel szolgálja Bóly és térsége lakosságát. A Bóly szívében található, felújított Batthyány magtár ad helyet a Városi Könyvtárnak, a helytörténeti és néprajzi kiállításoknak. 2005-től a városközpont felújítása keretében a volt tiszttartói lakban ifjúsági ház és házasságkötő terem is működik. A Kulturális Egyesület tömöríti a településen működő kulturális szervezeteket, fúvószenekart, énekkarokat, csillagász szakkört, ifjúsági egyesületet stb. Szabadidő és sport: A bólyi Kastélyparkban kialakított 2 db futball-, 2 db kézilabda-, 3 db tenisz- és egy atlétikai pálya kiváló lehetőséget nyújt a Bólyi Sportegyesület tagjainak, az ifjúságnak, valamint a kikapcsolódásra vágyóknak. A feszített víztükrű medencével rendelkező strand, a település közelében lévő horgásztó, a kiépült kerékpárutak mind az aktív pihenésre biztosítanak lehetőséget. 2014. évtől a téli sportolási lehetőségek két darab fallabda pályával bővülnek. Idegenforgalom és turizmus: Az önkormányzat a Tourinform Iroda megnyitásával és működtetésével, civil szervezetek Mohács Bóly Térségi Fehérborút Egyesület - alapításával, támogatásával segíti az idegenforgalom fellendülését. A Batthyány-Montenuovo uradalom műemlékeinek helyreállításával és kulturális nagyrendezvényeivel (Húsvét hétfői Emmausz, Csirkepaprikásfőző fesztivál, Batthyány-napok, Pünkösdi fesztivál) segíti a falusi turizmus és az idegenforgalom kibontakozását. A vendégek fogadásában nagy szerepet játszik a 384 pincéből álló bólyi pincefalu, az önkormányzat által kiépített kerékpárút hálózat Villány és Szajk irányába, és a 2007 novemberében átadott, a két borútat összekötő kerékpárút. Környezetvédelem: Az önkormányzat tagja a Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Rendszernek, hulladékudvart biztosítva Bólyban. Gesztora és üzemeltetője a 14 településen működő szelektív hulladékgyűjtési rendszernek. Építője és üzemeltetője a hét szennyvíztelepet kiszolgáló, 24 települést érintő szennyvíziszap komposztálónak. Jelenleg átadása folyik a Bóly beruházásában elkészült 62 település állati hulladékát gyűjtő- feldolgozó,- ártalmatlanító rendszer megvalósítása. A bólyi szennyvíztelep fogadja Szajk és Babarc csatornázott szennyvizeit és várhatóan további öt település szennyvizeit fogja fogadni – Szederkény, Monyoród, Máriakéménd, Borjád, Pócsa- melynek pályázatát beadtuk. 2005. évben került átadásra a geotermikus közműrendszer I. üteme, majd 2009. évben II. és 2011. évben a II. üteme is. Ennek következtében az önkormányzati intézmények, számos vállalkozás irodaháza és a Bólyi Ipari Parkban több üzemcsarnok fűtési, használati melegvíz és technológiai hőellátását is megújuló energiával biztosítjuk. A rendszer egyrészt rendkívül gazdaságosan üzemeltethető, másrészt a felhasznált termálvíz maradéktalan visszasajtolásának következtében teljesen zöld energia. 2011. évtől előbb a tornaterem tetején egy 49,4 kWp, majd 2012-ben az asztalos műhely tetején egy 34 kWp teljesítményű kis naperőmű került telepítésre a villamos energia felhasználás megújuló energiával történő kiváltására. 2013. évtől további napelemek telepítésére van elképzelés az intézmények energia költségeinek csökkentése érdekében.
8
Infrastruktúra: Az elmúlt évtizedben az önkormányzat teljes infrastruktúrát alakított ki – víz, szennyvíz, gáz, úthálózat, kerékpárút hálózat – a település belterületén. A 2007-ben befejezett minden ingatlant bekapcsoló optikai hálózaton triple play szolgáltatást nyújt. Az önkormányzat folyamatosan fejleszti a településen található Bólyi Ipari Parkot területének bővítésével és szolgáltatások biztosításával. Az elmúlt években Szederkény és Villány települések felé kerékpárutak kerültek kiépítésre. Fontos, régóta várt eseménye volt a településnek a város közelében megépített M6-M60 autópályák átadása 2010. évben, melynek következtében a térség megközelítése zökkenő mentesebbé vált, és ezáltal a vállalkozók számára is vonzóbb lett. Foglalkoztatottság: Az önkormányzat komoly segítséget nyújtott a helyi vállalkozások beindulásához pl. az ingatlanok bérbeadásával, infrastruktúra kialakításával, stb. A település vállalkozásai a helybelieken kívül számos környékbeli családnak biztosítják a megélhetést. A 15 éves Ipari Parkban tevékenykedő 23 vállalkozás mintegy 744 főt foglalkoztat Bólyból és térségéből, nagyban segítve a munkanélküliséggel hátrányosan érintett kistérség foglalkoztatottságát. Önkormányzat vállalkozásba átadott tevékenységei: Az önkormányzat több szolgáltatás tulajdonosa, melyet vállalkozásoknak ad ki üzemeltetésre. Ilyenek a bólyi víz és szennyvízhálózat a tisztítóteleppel, a bólyi strand, a bólyi mozi, az Erzsébet Étterem, kábeltelevíziós és telefon szolgáltatások az FTTH hálózaton, stb. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak egy elvont fogalom a szociológiában, hanem a mindennapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és nagyon kicsi az esélyük arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kilépjen. A mélyszegénység egy komplex jelenség, melynek okai többek között iskolai, képzettségi és foglalkoztatottságbeli, társadalmi és gazdasági hiányosságokban mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek között a rendszerváltást követően bekövetkezett munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő- piaci esélyek szűkülésére, a szakképzettség hiányára vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben jelentkezik elsősorban: lakhatás, egészségi állapot és az iskolázottság területén. A mélyszegénység következménye a társadalmi leszakadás, kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások terén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint ma Magyarországon minden harmadik ember (kb.3 millió) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. E terület vonatkozásában is megalkotásra kerültek azok az alapvető jogi szabályozások, melyek reagálni kívántak és kívánnak a feltárt helyzetre, mind a foglalkoztatási és szociális, mind az egészségügy és lakhatás területén. Ezen jogszabályok a következők:
9
• • • •
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény továbbá a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény.
Az esélyegyenlőségi program tervezése során az önkormányzatnak szem előtt kell tartani, hogy olyan beavatkozást szükséges terveznie, amely reagál a településen feltárt helyzetekre, méghozzá oly módon, hogy hosszú távon oldja a roma, illetve mélyszegénységben élők kirekesztettségét is. Ehhez elengedhetetlenül szükséges lenne a település lakosságának etnika, illetve vagyoni helyzetének alapos ismeretére. A rendelkezésre álló információk nem, vagy csak részben pontosak, így azokat vagyunk kénytelenek kiindulási pontként használni. A roma közösséget érintő problémák tekintetében Bóly városa eltér az országos, megyei és környező települések átlagától. 2001. évi népszámlálás során 4, a 2011. évi népszámlálás során 10 személy vallotta magát roma származásúnak a településen, összlakosság mindössze 0,25%-a. Ebből adódóan az országosan felmerülő problémák, melyek a roma közösséghez köthetők, nem jelentkeznek olyan mértékben, vagy egyáltalán nem is fordulnak elő a városban. Minderre tekintettel, ezen terület, nem igényelt eddig mélyreható beavatkozást a település vezetése részéről. Azonban reagálva a változó társadalmi helyzetre 2010-ben Bóly Város Önkormányzata esélyegyenlőségi tervet fogadott el a 2010-2012. évekre vonatkozóan, melyben külön foglalkozik a roma lakosság helyzetével. A fentiekből adódóan a melyszegénység kapcsán felmerülő problémák városunkban nem kapcsolhatók össze kizárólag a roma közösséggel. Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelmi és vagyon helyzet vizsgálata során csak akkor kapunk átfogó képet az aktuális helyzetről, ha a terület gazdasági aktivitását az országos átlaghoz viszonyítjuk. 250 000 Ft 200 000 Ft 150 000 Ft 100 000 Ft
Országos átlag Baranya megye
50 000 Ft Ft 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 1 20 2 13 .I.
-
Forrás: KSH Baranya megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos bruttó keresete az elmúlt 12 év időszakát vizsgálva az országos átlagtól folyamatosan, jelentős mértékben elmaradt ugyan, de azzal párhuzamosan egyenletes emelkedést mutat.
10
11
2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Dél- Dunántúl országos viszonylatban a 2012. évi KSH adatokat tekintve a középmezőnybe tartozik mind a munkanélküliségi ráta, mind a foglakoztatási aktivitás szempontjából, bár jelentősen elmarad az országos átlagtól. A régió gazdasági élete a szolgáltatásokra és az ipari tevékenységre épül. A lakosság döntő többsége, 60,8% -a a szolgáltatói szférában dolgozik. Az ipari szektorban 31,1%, míg a mezőgazdaságban 8,06%. A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása (2012) Munkanélküliségi ráta Aktivitási Megye (%) (%) Baranya 14,8 61,3 Somogy 10,3 59,1 Tolna 9,6 59,9 12,1 60,2 Dél-Dunántúl 64,3 Országos összesen 11 Forrás: KSH
arány Foglalkoztatási (%) 52,2 53 54,2 52,9 57,2
ráta
Régiónkban a legrosszabb eredményekkel mind a munkanélküliségi ráta, mind a foglalkoztatási ráta tekintetében Baranya megye rendelkezik. Bóly városában azonban ezzel a negatív tendenciával ellentétes folyamat zajlik.
A város lakosságának gazdasági aktivitása szerinti megoszlása 2011. évi népszámlálási adatok alapján foglalkoztatott 22,7%
munkanélküli 39,2% inaktív kereső eltartott
34,5%
3,5%
Forrás: KSH A lakosság gazdasági aktivitását vizsgálva a 2011. évi népszámlálás adatai alapján szembetűnő, hogy a munkanélküliek aránya jelentősen alacsonyabb a baranyai (14,5%), és az országos (10,9%) munkanélküliségi rátához viszonyítva. A megye többi hasonló lakosságszámú, funkciójú településével összehasonlítva a 2013.04.20-i állapotot tekintve (NFSZ adatai) Bóly kitűnik a relatív mutatók tekintetében, mert azok jóval a többi település mutatószámai alatt maradnak. Az önkormányzat mindig komoly erőfeszítéseket tett a vállalkozói környezet megteremtése érdekében: közművek kiépítése, ipari park bővítése, egyedi szolgáltatások létrehozása (optikai hálózat, geotermikus közműrendszer). A pozitív
12
mutatókat mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére ezért sikerült elérni. Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A foglalkoztatás szempontjából általánosságban elmondható, hogy hátrányos helyzetű az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztály, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a szakképesítéssel nem rendelkezők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma lakónépesség (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % 2008 1351 1377 2728 43 3,2% 2009 1339 1377 2716 55 4,1% 2010 1341 1373 2714 69 5,1% 2011 1354 1370 2724 48 3,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 61 82 81 68
% 4,4% 6,0% 5,9% 5,0%
fő 104 137 150 116
% 3,8% 5,0% 5,5% 4,3%
Városunkban a nyilvántartott munkanélküliek számának alakulás eltér az országos, megyei átlagtól, pozitív irányban. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére a munkanélküliek aránya tartósan jóval az országos mutató alatt van, és a 2008-2011 közötti időszakot tekintve nagyobb negatív irányú elmozdulás sem volt, a tartós, magyarországi gazdasági válság ellenére sem. Az adatokból kitűnik, hogy a nyilvántartott munkanélküliek száma a gazdasági válsággal egyidőben kezdett emelkedni. A 2010. évi mélyponthoz képest fokozatos csökkenés figyelhető meg /2011-ben 116 fő, 2012-ben 122 fő, 2013 áprilisában pedig 118 fő volt nyilvántartva álláskeresőként (NSZF adatai)/. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők fő 104 137 150 116 száma összesen 1 5 5 1 20 éves és fő fiatalabb % 1,0% 3,6% 3,3% 0,9% fő 11 18 23 9 21-25 év 10,6% 13,1% 15,3% 7,8% % fő 12 13 16 13 26-30 év 11,5% 9,5% 10,7% 11,2% % fő 19 19 16 16 31-35 év % 18,3% 13,9% 10,7% 13,8% fő 16 21 22 23 36-40 év % 15,4% 15,3% 14,7% 19,8% 41-45 év fő 14 14 19 16 13
% fő 46-50 év % fő 51-55 év % fő 56-60 év % fő 61 év felett % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
13,5% 13 12,5% 9 8,7% 9 8,7% 0 0,0%
10,2% 16 11,7% 17 12,4% 13 9,5% 1 0,7%
12,7% 15 10,0% 22 14,7% 10 6,7% 2 1,3%
13,8% 7 6,0% 19 16,4% 11 9,5% 1 0,9%
A nyilvántartott munkanélküli lakosság korosztályonkénti összetétele rámutat arra, hogy melyek azok a korcsoportok, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítania a település vezetésének, illetve az általa szervezett közfoglalkoztatásba, mely csoportokat kell a jövőben elsősorban bevonni. A munkanélküliek körében a 36-40, valamint az 51-55 év közötti álláskeresők száma a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, a többi korcsoporthoz viszonyítva arányuk nagyobb. A nyilvántartott álláskeresők számának 19,8%-a a 34-40, 16,4%-a pedig az 51-55 év közötti korosztály. Az álláskeresők körében a férfiak száma magasabb, mint a nőké, ez illeszkedik az országos adatokhoz. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A megszerzett iskolai végzettség nagymértékben befolyásolja az elhelyezkedést. A munkerőpiaci kínálat- kereslet folyamatos nyomon követése segít meghatározni a képzési irányvonalakat, rávilágít a hiányszakmákra, illetve megmutatja, mely területeken van túlképzés. 2012. IV. negyedévében országosan 126,2 ezer fő munkanélküli volt, akinek a legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános, 150,4 ezer fő akinek szakiskola vagy szakmunkásképző, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma pedig 8,5 ezer fő volt. Gimnáziummal 49,9 ezer, egyéb érettségivel 85,5 ezer, főiskolai oklevéllel 32,4 ezer, egyetemi diplomával 15,2 ezer fő munkanélkülit tartottak nyilván (KSH: STADAT 2.1.16). Ezek a számok a 2013. évi I. negyedéves adatokat tekintve emelkedést mutatnak, kivéve a gimnáziumi, főiskolai és egyetemi végzettségüket, ezeknél kis arányú csökkenés figyelhető meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy jelenleg Magyarországon a legnagyobb problémát a szakképesítéssel nem rendelkezők, illetve a munkaerő-piaci keresletnek nem megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezők száma jelenti. Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát összesen végzettek száma év összes össze nő férfi nő férfi en sen fő fő fő fő fő fő 2001 3301 1724 1577 2775 1431 1344 2011 3403 1779 1624 3057 1618 1439 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
általános iskolai végzettséggel rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 526 346
nő
% fő % 15,9% 293 17,0% 10,2% 161 9,1%
nem
férfi fő % 233 14,8% 185 11,4%
14
Bólyban az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma a népszámlálási adatokat tekintve csökkent. A 2008-2011. közötti időszakot tekintve is számuk igen alacsony a nyilvántartott álláskeresők körében. A 8 általánossal, szakiskolai és szakmunkásképzővel, illetve szakközépiskolai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya követi az országos tendenciát, e végzettséggel rendelkező álláskeresők száma a legmagasabb. A településen ezek alapján elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők, illetve a már képzettséggel rendelkezők felnőttképzésbe történő bevonása, illetve az igények felmérése tekinthető elsődleges feladatnak. Arra vonatkozóan, hogy az elmúlt időszakban hány fő vett részt felnőttképzésben adat nem áll rendelkezésünkre. A településen az elmúlt években folyamatos problémát jelent, hogy a felsőfokú végzettségűek a településen illetve a környéken nem találnak munkalehetőséget, így sok esetben a várost elhagyni kényszerülnek. Mindez különösen jellemző a fiatal felsőfokú végzettségűekre, akik már később sem térnek vissza a településre Közfoglalkoztatás Bóly Város Önkormányzatának képviselő testülete a 2/2010. (I.5.) határozatával fogadta el a település közfoglalkoztatási tervét. Az önkormányzat folyamatosan nyomon követi a közfoglalkoztatásra vonatkozóan pályázati lehetőségek, és ahhoz igazítva vonja be a nyilvántartott álláskeresőket a közfoglalkoztatásba. A közfoglalkoztatási pályázatokat a település adottságaihoz valamint a pályázati felhívásokhoz igazítja és folyamatosan törekszik a minél nagyobb számú, de egyben eredményes programok megvalósítására, melynek elsődleges célja, hogy évről évre újabb embereket vezessen vissza a munka világába.
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevők száma település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők romák résztvevő aránya az aktív korú romák/cigányok roma/cigány száma lakossághoz képest
2010 35
1%
n.a.
n.a.
2011 42
2%
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2012 94 2% Forrás: Önkormányzati adatok
Az önkormányzat által közfoglalkoztatásba bevont személyek számát tekintve nagymértékű emelkedés figyelhető meg, azonban a település aktív korú lakosságának számához viszonyítva arányuk csekély. A 2012. év IV. negyedévében az NMH adat szerint 101 fő nyilvántartott álláskereső volt. Ha ezt az adatot, összevetjük a 2012. év során a közfoglalkoztatásban résztvevők számával, az látszik, hogy ez a foglalkoztatási forma, még ha átmenetileg is, de pótolni tudja a hiányzó munkalehetőségeket.
15
Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Sztv.) az elmúlt időszakban többször módosították, követve a változó gazdasági, társadalmi viszonyokat. A jogszabály alapján a szociálisan rászorult személyek részére a következő pénzbeli és természetben ellátások nyújthatók: • pénzben: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély • egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély stb. • természetbeni ellátás a köztemetés, közgyógyellátás, adósságkezelési- szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az aktív korúak ellátásának körében a bérpótló juttatást felváltotta a foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Ezen juttatást évente kell felülvizsgálni. Továbbfolyósítás feltétele, hogy a két felülvizsgálat közötti időszakban minden ellátásban részesülőnek legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolni. Ennek összegyűjtésére több lehetőség áll az ellátásban részesülök rendelkezésre: nyílt munkaerő- piacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, munkaerő- piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Bóly Város Önkormányzatának képviselőtestülete 2011. évben fogadta el a szociális ellátások és szolgáltatások helyi szabályozásáról szóló 6/2011.(VI.1.) számú önkormányzati rendeletét, mely összhangban van a törvényi előírásokkal. Az álláskeresőket- amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelel, álláskeresési ellátás illeti meg. Ez lehet álláskereséséi járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítési illeti meg. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, maximum 90 nap lehet. Összege a munkaerő- piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a minimálbér 100%-a. Ezen ellátási formák kimerítését követően jelentkeznek az ellátást igénylők az önkormányzatnál. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos száma rendszeres Foglalkoztatást Azoknak a Azoknak a szociális helyettesítő száma, akik 30 száma, akiktől segélyben támogatás nap helyi részesülők (álláskeresési munkaviszonyt önkormányzati támogatás) nem tudtak év rendelet igazolni és az 15-64 alapján évesek munkanélküliek FHT megvonták a fő fő jogosultságtól %%-ában támogatást elesett ában 2008 18 0,4 na na na 0 2009 6 0,22 14 13,46 na 0 2010 3 0,11 18 13,13 na 0 2011 3 0,11 22 18,19 na 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
16
Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai közt rögzíti a lakás gazdálkodást. A törvény előírja az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől. Lakásállomány egyéb lakáscél bérla ra összes szociális kás használt lakásállo lakásállo év állom nem mány mány ány lakáscél (db) (db) (db) ú ingatlan ok (db) ebből elégtele ebből ebből ebből n elégtelen elégtelen elégtelen lakhatá lakhatási lakhatási lakhatási si körülmény körülmény körülmény körülm eket eket eket ényeket biztosító biztosító biztosító biztosít lakások lakások lakások ó száma száma száma lakások száma 20 1506 n.a 23 0 0 0 n.a n.a 08 20 1529 n.a 23 0 0 0 n.a n.a 09 20 1539 n.a 23 0 0 0 n.a n.a 10 20 1547 n.a 23 0 0 0 n.a n.a 11 Forrás: TeIR, KSH Lakásállomány alakulása Lakásállomány Időszak (db) 2006. év 1472 2007. év 1491 2008. év 1506 2009. év 1529 2010. év 1539 2011. év 1547 Forrás: TeIR, KSH
Épített lakások száma (db) 14 19 16 23 10 9
17
A településen 2011. évben az összes lakásállomány száma 1547 volt, elégtelen lakhatási körülményeket biztosító ingatlanról az önkormányzatnak nincs tudomása. A lakásállomány a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is fokozatosan nő. Bérlakás-állomány Az önkormányzati bérlakások száma 2008-tól nem változott, jelenleg 23 lakás áll rendelkezésre. A bérlakásokat kétféle rendszerben lehet igénybe venni. A Bólyban letelepedni kívánó 35 év alatti párok számára 11 ingatlan nyújt átmeneti segítséget. A Fecskeházban lévő lakásokat 3+2 év időtartamra lehet bérbe venni. Amennyiben a bérlők a kiköltözést követően Bólyban vásárolnak ingatlant, vagy építenek a befizetett bérleti díj 50%-át visszakapják. Az önkormányzat dolgozói részére 12 lakás áll rendelkezésre. Szociális lakhatás Bóly városa, olyan lakásállománnyal, melyet elsősorban nehéz körülmények között élő, szociális szempontok alapján rászoruló családoknak, személyeknek lehetne kiutalni, nem rendelkezik. Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 3 fő él nem lakás céljára szolgáló lakóegységben. Ezen ingatlanok a település zártkerti területén, a pincesoron találhatóak. A pincesoron a közművek közül a villany és víz teljes mértékben elérhető. A szennyvízelvezetés egyelőre megoldatlan. Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Bóly településen hajléktalan személyről nincs tudomásunk. Az építésügyi hatóság elégtelen lakhatási körülményű, veszélyeztetett lakhatási helyzetű ingatlant nem tart nyilván. Lakhatást segítő támogatások Az Sztv. 38.-39.§ szakaszai szabályozzák a lakásfenntartási támogatást. Ezen típusú ellátás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez való hozzájárulás. A jegyző a víz- és gázfogyasztás, a villanyáram, távhőszolgáltatás, szemétszállítás díjához lakásfenntartási támogatást nyújt. A támogatás normatív alapon állapítható meg. Támogatásban részesülők lakásfenntartási adósságcsökkentési év támogatásban támogatásban részesítettek száma részesülők száma 2008 71 0 2009 90 0 2010 2011 2012
66 115 116 Forrás: TeIr, KSH
0 0 0
Bólyban a lakásfenntartási támogatásban részesülők számának folyamatos növekedése összekapcsolódik a gázártámogatás megszűntetésével. Az ellátást inkább pénzbeli támogatás
18
formájában folyósítja az önkormányzat, 2013. április 01-én 102 esetben pénzbeli, 17 esetben (vízdíj) természetbeni juttatásként. Az önkormányzat a fiatalok letelepedését az első lakáshoz jutók támogatásával segíti elő, melynek összege 150.000 Ft. Eladósodottság A lakosság eladósodottságára vonatkozóan adatokkal nem rendelkezünk. Az Szt. által biztosított adósságkezelési szolgáltatást eddig még nem vette igénybe a település lakossága. Az önkormányzat együttműködik a bajba jutott hiteleseknek és eladósodott családoknak segítő Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületével. Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A lakások döntő hányada, 97%-a magántulajdonban van. A lakások komfortokozata szerinti megoszlása a 2011. évi népszámlálási adatok alapján: 943 ingatlan összkomfortos, 473 komfortos, 22 félkomfortos és 29 komfort nélküli. 2011-ben a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 1045, míg a közüzemi ivóvízvezeték- hálózatba bekapcsolt lakások száma 1169 volt. A település három elkülöníthető részből épül fel. A külterület, itt elsősorban pincék találhatok, valamint mezőgazdasági művelés alatt álló területek. A lakott belterület, valamint az ipari park. Az úthálózat a belterületen teljes egészében szilárd burkolattal rendelkezi. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi mutatók viszonylag pontos képet adnak a település egészségügyi helyzetéről. Bóly városában a lakosság a közszolgáltatások többségét- fekvőbeteg ellátás, szakorvosi ellátás kivételével- helyben eléri. E tekintetben az önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: • háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, • fogorvosi alapellátás • alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás • otthonápolási szolgálat • védőnői ellátás • iskolai- és ifjúság orvosi ellátás.
19
Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére részére szervezett házi gyermekorvosok év tervezett háziorvosi által ellátott szolgálatok háziorvosi szolgáltatások száma szolgálatok száma száma 2008 2009 2010 2011 2012
3
2
3 2 3 2 3 2 3 2 Forrás: TeIR, KSH START
1 1 1 1 1
A településen két felnőtt, és egy gyermek háziorvosi körzet került kialakításra, betöltetlen praxis nincs. A lakosság fekvőbeteg, illetve szakorvosi ellátását a mohácsi, illetve pécsi egészségügyi intézmények látják el 2011. évben a háziorvosi ellátásban a megjelentek és meglátogatottak száma összesen 36.090 fő volt. A felnőtt lakosság fogászati ellátását két fogorvos biztosítja. Bóly városában orvosi ügyelet is szolgálja a betegeket a háziorvosi rendelések befejezésétől, délután 16 órától másnap reggel 8 óráig. Minden szolgálatban egy orvos, egy szakápoló és egy gépkocsivezető dolgozik. A védőnői szolgálat kiépített, a településen két védőnői körzet lett kialakítva. A védőnők várandós és csecsemő tanácsadást minden héten tartanak, valamit családlátogatás keretében követik nyomon a gyermekek fejlődését. Az egészségügyi centrumban az alábbi szakellátások érhetők el: nőgyógyászat, urológia, szemészet, rheumatológia- és fizikoterápia. Az ügyelet épületében működik a labor, mely a háziorvosok által elrendelt vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas (vérvétel stb.). Az önkormányzat biztosítja nemcsak a város, de a mikrotérség 23 települése számára is a hétközi-hétvégi háziorvosi ügyeleti ellátást. A településen egy gyógyszertár működik, mely ügyeletet is biztosít. Szajkon székhelyként működik az Euro Med-Ox Bt, amely otthonápolási szolgálatot nyújt a környező lakosság számára, így a bólyi lakosságra nézve is ellátási kötelezettséggel rendelkeznek. A szolgáltatással kórházi tartózkodást váltanak ki, tehát nem kell mindenáron a betegeknek kórházba kerülniük, hanem a szolgálat szakápolót, gyógytornász, fizioterápiás asszisztenst vagy lokopédust küld a beteg lakására háziorvosi elrendelés alapján. Ez a szolgáltatás a betegek részére ingyenes, a szolgálat a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben áll. Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított. A népegészségügyi szűrővizsgálatok pécsi, illetve mohácsi egészségügyi intézményekben vehetők igénybe. 20
Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának keretében két alkalommal volt szűrőkamion a településen. E szolgáltatásnak köszönhetően helyben volt elérhető számos vizsgálat. A gyermekek fogászati szűrése az iskola- egészségügyi feladatok közt biztosított. Az iskolafogászaton szinte minden gyermek megjelenik. Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen a mozgásszervi betegségben szenvedők számára fizikoterápiás kezeléseken való részvételre van lehetőség, orvosi javaslat alapján.
Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat minden köznevelési intézményében, bölcsődében és a gondozási központban megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. Sportprogramokhoz való hozzáférés Az önkormányzat sportlétesítmény hálózata lehetőséget biztosít a település lakossága számára számos sportág kipróbálására. A településen atlétika, foci, kézilabda és teniszpálya, edzőterem található. A nyári időszakban lehetőség nyílik úszásoktatásra, idén az önkormányzat által működtettet strandon. Sszemélyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen mind alap, mind szakosított ellátások működnek. Szociális alapszolgáltatások közül az alábbiak érhetőek el: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások a településen a következők: ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona). Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen helyi rendelete lehetőséget biztosít a közgyógyellátás méltányossági alapon történő igénybevételére. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a civil szervezetek, vallási közösségek, munkahelyek, önkormányzati intézmények. A lakosság számára tartalmas és igényes művelődést, kikapcsolódást biztosít az Erzsébet Vigadó, mely a kulturális események főbb színtere városunkban. Ez ad helyet zeneiskola
21
hangversenyeinek, kiállításoknak. Helyet biztosít a baba-mama klubnak, drámaoktatásnak. Szabadtéri programjaink egy részét a városközpontban (Pünkösdi fesztivál, gyermeknap), míg a nagyobb szabású egész települést megmozgató rendezvények (szüreti csirkepaprikás főző fesztivál, Emausz) a Kántor réten kerülnek megrendezésre. A település lakossága igen aktívan vesz részt ezeken a programokon. Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen, etnikai hovatartozáson alapuló konfliktus még nem volt. A településen élő német nemzetiség érdekeit a Bólyi Német Önkormányzat biztosítja. Tevékenységük fő célja, hogy hagyományaikat, kulturális örökségüket ápolva, a település életében aktívan részt vegyenek. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat szorosan együttműködnek nemcsak a hagyományok ápolásában, de a nemzetiségi intézmények fejlesztésében, pályázatokon történő részvétellel. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Bólyban számos egyesület és alapítvány működik. Mindegyik szervezet célja, hogy a település életét, az itt lakó emberek életminőségét javítsa. A szolidaritás és felelősségvállalás mind e szervezetekben, mind a magánemberekben jelen van. Ez jellemzően felajánlásokban nyilvánul meg. A bólyi caritas munkája kiemelkedő a településen, évek óta támogatja a nehéz anyagi körülmények között élő családokat (pl.: élelmiszercsomagokkal). A települési önkormányzat éves költségvetésében minden évben külön keretet biztosít a civil szervezetek támogatására, a nemzetiségi önkormányzat a német nemzetiségi kultúra, hagyományok ápolása során támogatja a fiatalokat, civil szervezeteket. A gyermekek helyzetének általános jellemzői Magyarország lakossága az utóbbi évtizedekben folyamatos fogyatkozást mutat. Az élve születések száma csökken, a születéskor várható élettartam nő, így a lakosság fokozatosan elöregszik. A születések számának csökkenésében közrejátszik a kedvezőtlen gazdasági helyzet, a bizonytalan jövőkép, a késői gyermekvállalás illetve a családi modell átalakulása. A KSH interaktív korfa adatait elemezve megállapítható, hogy a régiós és megyei népesség szám alakulása követi az országos tendenciát. A város népességére vonatkozó 2011. évi adatok alapján a 3 évesek számának népességen belüli aránya- mely 0,77%- elmarad, mind a megyei (0,945), mind a régiós (0,91%) átlagtól, a 14 évesek tekintetében azonban azokkal azonos. Állandó lakosság Időszak száma 2008 3881 2009 3861 2010 3876 2011 3895 Forrás: TeIR, KSH
0-14 évesek 492 478 478 492
15-18 évesek 195 185 158 152
22
Állandó lakosság kocsoport szerinti összetétele 2012.12.31. állapot szerint 0-14 évesek 13%
63+ évesek 21%
15-18 évesek 4% 0-14 évesek 15-18 évesek 19-62 évesek 63+ évesek
19-62 évesek 62%
Forrás: Helyi Vizuál Regiszter 0-18 év között koroszály korcsoportonkénti összetétele 2011. évben
15-18 évesek 24% 0-2 évesek 16%
0-2 évesek 3-5 évesek 6-14 évesek
6-14 évesek 45%
15-18 évesek 3-5 évesek 15%
Forrás: TeIR, KSH A település népességének korosztályonkénti összetétele az elmúlt öt évben jelentősebb változást csak a 15 és 18 év között lakosságszám területén mutat. A gyermekkorú népesség aránya a 2011. évi népszámlálási adatok tekintetében, mindössze 1,5%-val alacsonyabb az országosnál. A gyermekek életkori megoszlásánál szembetűnő, hogy a 6-14 év közöttiek aránya igen magas, míg a 0-2 éveseké a legalacsonyabb. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) pontosan szabályozza a gyermeki jogokat, azok védelmét, a pénzbeli és természetben ellátások körét, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint a gyermekvédelmi szakellátásokat. Pénzbeli és természetbeni ellátások: • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
23
• •
gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése otthonteremtési támogatás.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása • gyermekek átmeneti gondozása. A helyi szintű ellátórendszer jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja elsősorban. A megelőző tevékenység a köznevelési, szociális és közművelődés intézményhálózatán keresztül valósul meg, és az egyes területeken dolgozó szakemberek együttműködésén alapul. A városban a gyermekvédelmi alapellátások rendszere kiépült, minden gyermekkel foglalkozó intézmény szakmai programjában jelen van a preventív gyermekvédelem. Veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. /Gyvt. 5.§ n) pontja/ Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza, vagy gátolja. / a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 4§ a) pont/
24
Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év
Megszűntetett esetek védelembe vett 18 száma a 18 év alatti veszélyeztetett kiskorú év alattiak száma védelembe vettek gyermekek száma közül
2008
7
2
53
2009
5
0
39
2010
5
5
43
2011
0
0
38
2012
0
0
31
Forrás: TeIR, KSH A településen az adatok alapján 2011. évben már nem volt védelembe vett gyermek. A veszélyeztetett kiskorúak száma az utóbbi öt évben számottevően nem változott.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Rendszeres Kiegészítő Ebből tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008 98
na
0
0
34
2009 94
na
0
0
45
2010 111
na
0
0
24
2011 120
na
0
0
33
2012 151
na
0
0
23
Forrás: TeIR, KSH
25
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt, így az érintett családok száma is. Ez azt jelenti, hogy a településen egyre több az olyan család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg nyugdíjminimum 130, illetve egyedülálló szülő esetén a 140%-át (37.050,- Ft-ot; valamint 39.900,- Ft-ot). 2012. évben 84 család volt jogosult. Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az újszülöttek családja részére születési támogatást nyújt az önkormányzat, melynek összege a mindenkori nyugdíjminimum 80%-a, idei évben 22.800,- Ft. A családi jövedelemhatár kialakításánál a képviselők arra törekedtek, hogy minden kérelmező részére elérhető legyen az ellátás. 2012-ben 30, míg az idei évben eddig 14 alkalommal került megállapításra ez a támogatást. Kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A gyermekek egészséges fejlődésének egyik alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül sokan nem jutnak hozzá a megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagokban gazdag táplálékhoz. Erre tekintettel nagy szerepe van ennek a problémának a megoldásában az önkormányzatnak, az általa szervezett intézményekben történő közétkeztetés biztosításával. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített iskoláskorú gyermekek térítésmentesen, a középiskolai tanulók 50%-os támogatással vehetik igénybe a közétkeztetést. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások biztosítása a helyi önkormányzat feladata. Egészségügyi alapellátás körében gondoskodni kell: • háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, • fogorvosi alapellátásról, • az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, • védőnői ellátásról, • iskola- egészségügyi ellátásról. A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a következők: • bölcsőde, hetes bölcsőde, • családi napközi, • családi gyermekfelügyelet, • házi gyermekfelügyelet, • alternatív napközbeni ellátás. A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják.
26
A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Fogyatékos gyermek ellátásokhoz történő egyenlő hozzáférését biztosítja a szakértői bizottság szakvéleménye. Ez alapján legfeljebb hatéves koráig korai fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Az Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről. A fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
2
131
2009
2
123
2010
2
123
2011
2
132
2012
2
n.a
Forrás: TeIR A védőnői szolgálatot két fő látja el a településen. A védőnőket a várandós kismamák, gyermekes anyukák keresik fel problémáikkal. A családlátogatások alkalmával nagyon sokszor megoldást jelent a szülők számára a felmerülő gondok kapcsán a megerősítő beszélgetés, a problémákról történő együttgondolkodás. Esetenként a megfelelő szakellátást biztosító intézményhez fordulás segítése. A házi gyermekorvosi szolgáltatás folyamatosan megoldott, azonban rendelés idő csak délelőtt van. A gyermekorvos által ellátott esetek száma folyamatosan csökken. A gyermekek szakorvosi ellátása Mohácson, illetve Pécsett biztosított.
27
Gyermekjóléti alapellátás Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek bölcsődébe száma Működő összes bölcsődék beírt (munkanélküli év bölcsődei férőhelyek száma gyermekek szülő, száma száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 2008
1
28
na
10
2009
1
30
na
10
2010
1
28
na
14
2011
1
27
na
14
2012
1
28
na
14
Forrás: TeIR, KSH, helyi adatgyűjtés A gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsőde működik. Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei férőhelyek száma 2010-ben 10 főről 14 főre emelkedett, azonban még mindig kevés, a beíratott gyermekek száma ezt jóval meghaladja. Családi napközi nem működik a településen. 2012-ben az közoktatási intézményi feladatok mindegyike ellátott volt a településen: • egy óvoda 3 tagóvodával • egy általános iskola 4 tagintézménnyel • szakközépiskola szakiskola és kollégium működtetését biztosítja. Egyházi vagy alapítványi fenntartású intézmény nincsen. Mind az alapfokú művészetoktatás, mind a közoktatási szolgáltatások helyben elérhetők. Az óvodában helyhiány miatt elutasított gyermek nem volt az elmúlt hat évben. Az intézményben öt csoport működik, a csoportlétszámok igen magasak, átlagosan a 2013. évben 28,6 fő volt. Az óvodapedagógusok száma 11 fő, az egy főre jutó gyermekek száma 13. 2013. szeptember 1. napjától a magas létszámokra figyelemmel 6 csoport fog működni. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi alapellátások keretében 1998. szeptember 1. óta működik a Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy az önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatásokat, közreműködik a védelembevétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. A településen leggyakrabban előforduló problémák: • az iskolai jelzések, a magatartásproblémák,
28
•
a felnőtt lakosság körében előfordul mentális probléma, családi konfliktus, a válásokból eredő kapcsolattartással összefüggő problémák. A családsegítő munkatársai a következő területeken nyújtanak segítséget: a. közreműködik az igénylő - családi gondjainak rendezésében, - életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, - mentális problémáinak megoldásában; b. szociális információs szolgáltatást nyújt: az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében, életvezetési és egyéb tanácsokat ad, információt és segítséget nyújt a szolgáltatásokhoz való hozzájutásban; c. folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét és kapcsolatot tart fenn a jelzőrendszer tagjaival; d. kezdeményezi a települési önkormányzatnál: - az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését, - új szociális ellátások bevezetését, - egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását. e. rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettségének koordinálása a szociális törvény alapján, mely keretében egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program tevékenységet biztosít. f. Ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadás. A fentieken említett feladatokon túl nyújtott szolgáltatások: • •
kapcsolattartás biztosítása prevenciós tevékenység keretében gondoskodik a hátrányos helyzetű gyermekek nyári üdültetéséről, a lakosság részéről érkezett felajánlásokat (bútor, ruha) eljuttatja a rászorulók részére, minden év decemberében nagyszabású adományozó karácsonyi programra hívják meg a szolgálat által gondozott legrászorultabb családokat.
A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet tölt be a jelzőrendszer. A gyermekjóléti szolgálat kiemelt feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer kiépítése, működtetése, mely a prevenciós tevékenység első számú eszköze. A veszélyeztetettség jelzésére épülő gyermekjóléti szolgáltatások hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a jelzőrendszer működésének minősége, az intézmények közötti párbeszéd. A 2011. évhez képest jelentősen emelkedett a jelzések száma, 2001-ben 41, míg 2012-ben 73 jelzés volt. A jelzések legtöbbször magatartási problémák miatt érkeznek, azonban egyre nagyobb gondot okoz az alkohol, a drog és a dohányzás a fiatalok körében. A gyermekek által elkövetett bűncselekmény száma elenyésző. 2011. évben regisztrált gyermekkorú elkövető nem volt, a regisztrált bűnelkövetők között egy fiatalkorú volt. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetbe került családok számára segítséget nyújt a településen működő családok átmeneti otthona, mely 35 férőhellyel rendelkezik. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A gyermekek egészségügyi szűrése biztosított, részben a védőnői, részben az intézményhálózaton keresztül. A bölcsődében, óvodában, általános és középiskolában zajló szűrőprogramok rendszeresek, az eredményekről a szülők folyamatos tájékoztatást kapnak. A
29
közoktatás intézmények, valamint a sport klubok számos tanórán kívüli tevékenységet kínálnak a gyermekek számára, melyek elsősorban az egészség megőrzését, betegségek kialakulásának megelőzését célozzák. Az általános iskola szervezésében Mikulás kupa, almafutás, Föld Napja, diáksportnap stb. kerül évente megrendezése. A sportolni vágyó gyerekek számára a következő mozgási lehetőségek biztosítottak: futball, atlétika, duatlon, kézilabda, tenisz, thai-boksz, karate, a nyári időszakban úszás. A településen télis sportolásra a lehetőségek nem biztosítottak. A településen a jogszabályi előírásoknak eleget téve biztosított a gyermekétkeztetés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára normatív alapon hozzáférhető. A fenti táblázat adatiból megállapítható, hogy ezen ellátási formát egyre több gyermek veszi igénybe a településen. Arra vonatkozóan, hogy ilyen típusú ellátásban hányan részesültek, csak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermekek tekintetében van. Az általános iskolai oktatásban az elmúlt három tanévet tekintve közel azonos számú gyermek tanult Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon évfolyamon tanulók tanév tanulók száma száma fő fő 2010/201 170 266 1 2011/201 175 266 2 2012/201 178 252 3 Forrás: helyi adatgyűjtés
általános iskolások száma
napközis száma
fő
fő
%
436
43
9,9%
441
47
430
59
tanulók
10,7 % 13,7 %
Az iskolába a környező kis településekről összesen 183 gyermek jár be, őket iskolabuszok szállítják. A hátrányos helyzetű tanulók száma 114 fő, ez az összlétszám 26%-a. A vidéki gyermekek közül 51, míg a bólyi gyermekek közül 63 fő hátrányos helyzetű. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 20 fő, ezen tanulók aránya az osztály létszámhoz viszonyítva átlagosan 5% körüli van. Az adatok alapján az általános iskolába járó gyermekek közül 27 fő (6%) sajátos nevelési igényű tanuló, e tanulók mindegyike integrált oktatásban vesz részt. A lemorzsolódási mutatók igen alacsony. A 2011/2012. tanévben mindössze 6 gyermek ismételt évet, ebből 2 fő volt HHH tanuló. A végzős diákok továbbtanulási mutatói igen kedvezőek Az utóbbi két tanévben az országos átlagot jóval meghaladta a gimnáziumba felvételt nyert tanulók számának aránya.
30
Az időskorú népesség főbb jellemzői A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak. Ennek értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú és hozzátartozói nyugellátást biztosít. A saját jogú nyugellátás körébe az öregségi nyugdíj, valamint a rehabilitációs járadék tartozik. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás formái a következők: • özvegyi nyugdíj, • árvaellátás, • szülői nyugdíj, • baleseti hozzátartozói nyugellátások, • valamint özvegyi járadék. További ellátási forma az időskorúak járadéka, melyet az Szt. szabályoz. Ilyen típusú ellátásra azon idős személyek jogosultak, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Az ellátást a járási hivatal állapítja meg. A demográfiai folyamatokra következők jellemzőek: • növekszik az átlagéletkor, • magasabb a középkorúak halandósága, a kedvezőtlen mortalitása adatok elsősorban a férfilakosságot érintik, • a nők születéskor várható élettartama hosszabb. Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen két felnőtt háziorvosi körzet van, az ellátás folyamatos. A háziorvosok, amennyiben szükséges a betegeket lakásukon keresik fel, látják el. A szakosított ellátások elérésében segítséget nyújt a támogató szolgálat. Az alapszolgáltatás keretében a férőhelyek száma a következő: • nappali ellátás: férőhely 60 fő • házi segítségnyújtás: férőhely 110 fő • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: férőhely 150 fő • étkeztetés: férőhely 200 fő.
Házi segítségnyújtásban Időszak részesülők száma 2008 23 2009 22 2010 22 2011 28 Forrás: TeIR, KSH
Jezőrendszeres házi Szociális segítségnyújtásban étkezésben részesülők száma részesülők száma 63 33 60 36 62 69 69 51
A településen élő idősebb korosztály az alapellátások mindegyikét igénybe veszi. A nappali ellátások között fontos szerepet tölt be az idősek klubja, mely a tizennyolcadik életévüket
31
betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Ezen ellátás évtizedek óta jól működik a településen. Az ellátás hetente hétfőtől péntekig, naponta 8-16 óra között vehető igénybe. A nappali ellátás által nyújtott szolgáltatások köre a következő: • testi és mentális gondozás • orvosi ellátáshoz való hozzájutás elősegítése • szabadidős programok szervezése: kirándulások, foglalkoztatás, sajtótermékek biztosítása • hivatalos ügyek intézésének segítése • életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése • tisztálkodási és mosási lehetőség biztosítása. A házi segítségnyújtása feladata a településen élő életvitelükhöz szükséges segítségnyújtása mindazoknak az időskorú személyeknek, pszichiátria betegeknek, valamint szenvedélybetegeknek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitelükkel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, mivel önmagukat ellátni csak részben képesek, a családi gondoskodást nélkülözik, és róluk senki nem gondoskodik. Továbbá azok az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtás szolgáltatása munkanapokon hétfőtől péntekig, 7-15 óráig vehető igénybe. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen: • a klienssel a segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása • az orvos előírása szerinti alapvető ápolási feladatok ellátása • segítségnyújtás az ellátott háztartásának vitelében • közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában • segítségnyújtás az ellátást igénybevevőnek a környezetével való kapcsolattartásában • segítségnyújtás az ellátottat érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában • az ellátást igénybevevő segítése a szociális ellátásokhoz való hozzájutásban • bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése • együttműködés az egészségügyi és szociális alap-és szakellátást nyújtó intézményekkel. A szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A szolgáltatásvezető a mindenkori térítési díjakról, illetve azok változásairól írásos értesítést küld az ellátott illetve törvényes képviselője részére. A térítési díj összegét helyi rendelet szabályozza. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, olyan saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújt ellátást, akik a készülék használatára képesek. A jelzőrendszeres házi gondozás célja, a szolgáltatást igénybe vevő biztonságos életvitelének fenntartása otthonában. A jelzőrendszeres gondozás a hét minden napján 24 órában működik. A készülékek száma 150 db, de szükség szerinti bővíthető. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe veheti: • az egyedül élő 65 év feletti személy, • az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
32
•
a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
A Bólyi Gondozási Központban alap, illetve szakosított szolgáltatások működnek, melyek a településen élő idősek számára teljes mértékben elérhetők. A szakosított ellátás keretében működik az idősek otthona, mely Bóly városában és a térségben élő, elsősorban nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ad teljes körű ellátásra lehetőséget. Az intézményben 49 fő ellátására van lehetőség. Alapszintű ellátás 44, míg az emeltszintű ellátás 5 fő számára biztosított. A 2008-2012 közötti időszakot vizsgálva teljes kihasználtsággal működött az idősek otthona. Az otthonban lakók átlagéletkora 83,2 év. Életkor szerinti megosztásuk a következő: 40-59
1 fő
60-64
0 fő
65-69
0 fő
70-74
4 fő
75-79
6 fő
80-89
31 fő
90 év és felettiek 7 fő Forrás: helyi adatgyűjtés, 2012. Megfigyelhető, hogy az évek multával a lakók átlagéletkora rohamosan emelkedik. Mindezzel visszavonhatatlan változáson megy keresztül az intézmény is. A korábbi gondozási tevékenység mellett egyre markánsabban jelenek meg az ápolási feladatok. A lakók zöme gyógyászati segédeszközt használ: 6 fő tolókocsit, 7 fő járókeretet, 8 fő rorátot, 1 fő mankót, 4 fő támbotot. A 40 db lakrészben külön fürdő, WC, teakonyha, kiépített kábel TV rendszer, segélyhívő telefon és („KO-KO”) telefon áll rendelkezésre. Közös társalgó található minden szinten. Az étkező helyiségben a klubtagokkal közösen étkeznek a lakók. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások ápolási és gondozási feladatok terén: • 3 x-i étkezés (diéta is) • vérnyomás, súly ellenőrzés • gyógytorna - masszírozás • manikűr - pedikűr • orvosi ellátás • aktív életmód segítése - megőrzése • pszichés ellátás • szabadidős tevékenység • mosás – vasalás. 33
Az intézet biztosítja az ellátást igénybevevők egészségügyi ellátását is. Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény gondoskodik az igénybevevő: • egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításáról, • rendszeres orvosi felügyeletéről, • szükség szerinti ápolásáról, • szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásáról, • korházi kezeléshez való hozzájutásáról, • gyógyszerellátásáról, • gyógyászati segédeszközei biztosításáról. Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Bóly Városban 2006-os évben Bólyi Német Kissebségi Önkormányzat elnevezéssel nemzetiségi önkormányzat alakulat, mely nevét 2010-es évben Bólyi Német Önkormányzatra módosította. A nemzetiségi önkormányzat megalakulását követően együttműködési megállapodást kötött a települési önkormányzattal a jogszabályban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatainak teljesítésére. A Bólyi Német Önkormányzat elsődleges feladata a német nemzetiségi hagyományok ápolása, a kultúra megismertetése a városban élő lakossággal, külön figyelmet fordítva a jövő nemzedékére. A német önkormányzat éves költségvetéséből folyamatosan támogatja a településen működő civilszervezeteket (svábkör) valamint a települési önkormányzat fenntartásában és működtetésében lévő intézmények német nemzetiségű kultúrához kapcsolódó rendezvényeit, tanulmányútjait és beszerzéseit. Ennek keretében a nemzetiségi önkormányzat sikeresen pályázott mikrobusz beszerzésére, melyet a Bólyi Gondozási Központ működtetés ennek keretében biztosítja a svábkör és az Idősek Kórusa szállítását különböző rendezvényekre, programokra. A nemzetiségi önkormányzat az elmúlt esztendőkben együttműködési megállapodásokat kötött a Bólyi Óvoda és Bölcsőde, Erzsébet Vigadó és Városi Könyvtár, az Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Bóly Város Önkormányzata az 1990-es évektől folyamatosan bővülő mikrotérségi szerepkört tölt be. Ennek keretében a bólyi székhellyel működő intézményeket társulási formában kezdte el működtetni, melyek ezáltal szolgáltatásaikat a környező településeken élők számára is biztosítani tudták. Első lépésként az általános iskola, majd az óvoda, idősek otthona, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások kerültek társulási formában megszervezésre. Ezeken felül mára már a hétközi-hétvégi orvosi ügyelet és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás is Bóly Város gesztorságával szerveződik. Az önkormányzat több olyan uniós és hazai beruházást, fejlesztést valósított meg, melynek eredményei a mikrotérség lakói számára is fontosak. Ilyen a térségi szennyvíziszap komposztáló telep az állati hulladék-feldolgozó üzem létesítése kerti zöldhulladékok kezelésére komposztládák beszerzése, szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, közösségi közlekedés fejlesztése. A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Bólyi Német Önkormányzat kiemelt feladata a német nemzetiségi kultúra, hagyományok ápolása, megőrzése, bemutatása. Ezen céljai érdekében együttműködési megállapodásokat kötött a városban működő intézményekkel. A német önkormányzat folyamatosan támogatja a költségvetési szervek, civil szervezetek német nemzetiségi kultúrában kapcsolatos programjait, előadásait és rendezvényeit. Minden évben megrendezésre kerül a Pünkösdi 34
Fesztivál, melyen fellépnek az óvoda, általános iskola, zeneiskola tanulói, továbbá a Gondozási Központ Idősek Kórusa német nemzetiségi műsorral. A nemzetiségi önkormányzat a programok megszervezésénél külön figyelmet fordít arra, hogy a rendezvények tartalmas, az egész család számára hasznos kikapcsolódást jelentsenek, ezáltal a családdal együtt töltött idejét növelje és a nők számára is aktív kikapcsolódást, regenerációt jelentsen. Az óvoda támogatásával olyan német nemzetiségi táncok, énekek, versek kerülnek bemutatásra, melyek révén a gyermekek helyi identitástudata, közösségi kötődése is javul. A közös rendezvények alkalmával a fogyatékos személyek otthona is fellép, ezáltal a különböző célcsoportok egymást megismerhetik és elismerhetik. A településen több idősek klubja is működik, melyek számára az önkormányzat éves költségvetése terhére támogatást biztosít. Az idősek hetente megszervezésre kerülő foglalkozásaik alkalmával együttes kikapcsolódást töltenek el egymással, ezáltal az elmagányosodás szegregáció csökken. A Bólyi Csemete Lovas és Lovasterápiás Sportegyesület lehetőséget biztosít a térségben élő fogyatékos személyek számára sportolásra, versenyeken történő részvételre. Az önkormányzat támogatásával minden évben megrendezésre kerül a fogyatékosok számára a térségi speciális olimpia. A bólyi Caritas kiemelt feladatának tekinti a mélyszegénységben élők folyamatos támogatását, élelmiszerek, ruhaneműk és egyéb adományok gyűjtésével és a rászorulók számára történő eljuttatásával. A református és katolikus egyházközséget vallási alapon szerveződve fontos célként határozzák meg a család egységének támogatását a mélyszegénységben élők közösség általi segítését. For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A településen működő vállalkozások lehetőségeikhez mérten támogatják, segítik a város közös rendezvényeinek megszervezését. A településen működő alapítványok, civil szervezetek támogatási kérelmeit megpróbálják pozitívan segíteni vagy pénzbeli vagy természetbeni módon. Együttműködnek az általános iskola, a zeneiskola közalapítványaival, az egyházakkal és civil szervezetekkel. Közvetett módon az önkormányzat részére befizetett adójuk is ezen célokat mozdítják elő. A településen a katolikus valamint református egyház, közalapítványok, egyesületek munkálkodnak, melyek tevékenységük során aktivizálják a lakosságot. A civil szerveződések mellett fontos szerepük van az oktatási intézmények szülői munkaközösségének is. Jelentős szerveződések a településen: Bóly és térsége zeneoktatásáért Közalapítvány; Bóly Város Általános Iskolai Oktatásáért Közalapítvány; A Bólyi Egészségügyi Gyermekotthon Lakóiért Alapítvány; Bóly Városért Alapítvány; Bólyi Csemete Lovas és Lovasterápiás Sportegyesület; Bólyi Ifjúsági Egyesület; Bólyi Kulturális Egyesület; Bólyi Sportegyesület; Civil Világ Nonprofit Egyesület; KolpingCsaládi Bólyi Katolikus Egyesület; Royal Caritas Alapítvány. A partneri viszony alakult ki az önkormányzat és a civil szervezetek között. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken, közösségi és kulturális programokon, aktívan részt vesznek a szervezetek. Az önkormányzat a költségvetési rendeletében szabályozottak szerint támogatja a helyi civil szervezeteket.
35
A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA: A háziorvosok tájékoztatása alapján Bóly város lakosainak egészségi állapota nem tér el az országos tendenciától, miszerint a vezető megbetegedések a következők: • szív-, és keringésrendszeri megbetegedés • daganatos megbetegedés • cukorbetegség • mozgásszervi, rheumatikus megbetegedés • lelki eredetű megbetegedések • izületi megbetegedések • fogászati problémák • pszichés problémák, szorongás, depresszió, • magas vérnyomás betegség és szövődményei • szenvedélybetegség Bóly városában 2 háziorvosi praxis működik, a felnőtt lakosság ellátására. Az orvosokkal folytatott interjú és az általuk adott statisztikai adatok a következők: Praxis I.: Bejelentkezett személyek száma: 2013.évben: nő: 1122, ffi: 981 Része a praxisnak a Fogyatékos Személyek Otthona lakói, akik között 14 év alatti gyermekek is vannak, akik után a tb kártyapénzt nem fizet. Halmozottan sérült gyermekek, felnőtt emberek 269-n vannak. 2012. év forgalmi adatai: összes orvos-beteg találkozás: 19467 lakáson acut : 105 lakáson folyamatos : 193 szakrendelés összes : 2758 Aktív /szervezett/ szűrővizsgálat: egy alkalommal volt a 2012-es évben, urológiai szűrővizsgálat. A háziorvos szerint fontos lenne elérni, hogy az indokolatlan találkozások száma alacsony legyen, ebben nagy szerepet tulajdonít a educationak. A praxisban a chronikus betegségek gyakorisága az országos átlagnak megfelelően alakul. A cukorbetegségnél a nagy kihívás a "rejtett", még fel nem ismert betegek megtalálása. A felfedezett betegek száma egyenes arányban van a rendelő ilyen irányú aktivitásával. A forgalom jelentős részét a mozgásszervi betegségek adják. Nem kevés a degeneratív betegségek száma, de a lágyrászreumatizmus nagyon gyakori nemtől és kortól szinte függetlenül. /fokozott lelki és fizikai igénybevétel, nem megfelelő életmód állhat a háttérben / Szív és keringésrendszer megbetegedési, úgymint: magas vérnyomás betegség , ISZB, cerebro-vasculáris betegek száma: ffi: 330, nő: 436 Cukorbetegség: ffi: 98, nő: 126 Rizikófaktorok a szokásosak a praxisban is. A háziorvos véleménye szerint komoly kockázati tényező az, ahogyan az emberek megélik a létbizonytalanságot, a médiából rájuk zúduló, nem éppen építő információözönt, a sok-sok békétlenséget családon belül és kívül egyaránt, a kiszolgáltatottságot. Az egészségnevelésnek legfontosabb része annak az elfogadtatása, hogy mindenkinek személyes felelőssége van a saját testi-lelki egészségének megőrzésében. Nem lehet átadni ezt a felelősséget az egészségügynek, orvosnak! Ha csak a testi tünetekkel foglalkozunk, akkor legfeljebb dédelgetjük a jéghegy csúcsát, ettől az akár kisebb is lehet, de a mélyben lévő okok újra és újra meg fognak jelenni testi tünetként.
36
Praxis II.: 2012-ben a rendelési időben megjelenés 14673 alkalomvolt. Szakrendelésre utalások 1391, lakásra hívások száma 410. Fekvőbeteg gyógyintézetbe utalások száma: 65. Betegségek előfordulási arányok szerint: Rosszindulatú daganatos betegek száma 29. Diabetes mellitus 97. Lipoproteinpathia 136. Epilepsia 14. Kábítószerhasználattal összefüggő viselkedés zavarok 13. TIA 13. Magasvérnyomásbetegségek 464,. ISZB 183. Asthma 11. Spondylopathia: 134. Cerebrovascularis betegség 30 Idült alsó légúti betegségek 55, Vérképzőrendszer betegségei 92, Vashiányos anémia 82, Pajzsmirigybetegségek 50, Idült vékony és vastagbélgyulladás 72. Látható, hogy ebben a praxisban sem tér el a betegségek előfordulási száma az országos mutatóktól. A legtöbb betegség életmódváltással, kevesebb lelki megterheléssel, megfelelő táplálkozással gyógyítható lehetne, vagy ki sem alakulna. SWOT ANALÍZIS Összegyűjtve és áttekintve az eddigi információinkat, elvégeztük a SWOT (GYELV) analízishez szükséges szempontok csoportosítását. (gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek) A BELSŐ JELLEMZŐKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK: Erősségek • Fejlesztési tervek és sikeres pályázatok • Pályázati tapasztalatok • Jól képzett elkötelezett pedagógusok, egészségügyi és önkormányzati dolgozók • A szakemberek együttműködési hajlandósága • Elkötelezett Önkormányzati Testület • Elkötelezett Polgármester • Erős kistérségi támogatás • Kiváló Intézményvezetők • A hátrányos helyzet miatt megnyíló új lehetőségek a fejlesztésre • A hagyományok őrzése • Elkötelezett, jól működő civil szervezetek • Aktív, életerős fiatalok • Jól kiépült szociális alapellátás és egészségügyi ellátórendszer • Alapfokú művészeti oktatás működése • Sportlétesítmények • Természeti környezeti értékek
37
• Épített környezeti értékek Gyengeségek • Alacsony helyi lakosok egészségkultúrája • Általános érték és bizalomhiány • Káros pszicho-szociális környezet • Egészségkárosító életmód • Rossz gazdasági mutatók • Magas a dohányzó és túlzott alkohol fogyasztó lakosság aránya, a fiatalok körében is • Lelki problémák magas száma (stressz, szorongás, agresszió) - kezelési technikák nem ismertek A KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK SZEMPONTJÁBÓL VIZSGÁLVA: Lehetőségek • Új pályázati lehetőségek • Természeti adottságok • Önkormányzatok és civil kapcsolatok kiszélesítése kapcsán új támogató közösségek, tevékenységek, programok kialakítása • Együttműködések kapcsán a jó példa bemutatása • Az egészség értékének a hangsúlyozása az alapellátásban • Új egymást támogató közösségek kialakítása • A meglévő kulturális értékekre épülő programok szervezése az egészséges életmód jegyében Veszélyek • Az egészség fogalma nem kellően érték. • A lakosság érdektelensége akadályozhatja programok sikerét • A média hatása erősebb. • Eladósodás, pénzhiány • A humán vezetőszakemberek kifáradása Erősségekre építve több veszély is elhárítható: • Az erős önkormányzati elkötelezettség segíti az egymást támogató együttműködéseket. • Az aktív, elkötelezett szakemberek közreműködésével a programokon való részvétel fokozható • A sikeres pályázatírási tapasztalattal enyhíthető a pénzhiány • A médiában a jó példák bemutatásával csökkenthető, elhárítható az egészségtelen életmódra vonatkozó reklámok hatása. Milyen erősségeink segíthetik a lehetőségeink kihasználását? • A jó szakemberek összefogásával, több olyan tevékenység, program szervezhető és valósítható meg, ami maradandó értékké válik • A jó példák középpontba állításával emelhetjük az egészségkultúrát • Az elkötelezett Testület segíti a helyi egységes ifjúságpolitika kialakítását és megvalósítását. Melyik gyengeségünk akadályozza meg a veszélyek elhárítását? 38
• •
Az egészség értékként való kezelésének a hiánya akadályozza a programok sikerét A beszűkült munkaerőpiac csökkenti az emberek egészségesebb életet biztosító feltételeit
Az egészségtervek célja Az egészségtervek általános, hosszú távú (globális) célja A társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása. Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az egészségterv tervezésével, megvalósításával olyan változások kezdődnek meg az autonóm módon szerveződő, korlátozott forrásokkal rendelkező, színterekhez kötődő közösségekben, melyek hatásuk összeadódásával a társadalmi versenyképesség erősödését segítik elő. Az egészségtervek specifikus céljai _ Javuljon egy adott színtéren élő emberek életminősége és egészségi állapota. _ Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv segítségével támogassa a színtéren élőket. _ A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a kompetenciájukba tartozó problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit. Az egészségtervek működési, konkrét céljai _ Az irányított változtatási folyamatban partnerként működjenek együtt a szakemberek és a célcsoport. _ Az állapot leírásában az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjanak a színtérről. - A közösséget, színteret érintő problémákat fogalmazzanak meg és tematizálják legalább saját kompetencia és forrásigény alapján. - A saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása és értékelése során olyan ciklikus gyakorlat alakuljon ki, amely: a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. Az egészségfejlesztési stratégia elvárt hatásai: - Az egyén egészségtudatos magatartás változásával javul az önértékelése, stressztűrő képessége, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodási képessége - Befolyásoló hatással van a családi kapcsolatokra és kohézióra, ami tovább növeli a társadalmi szinten megjelenő munkaerő minőségét és mennyiségét -A helyi társadalom közösségi aktivitásának növelésével védi és javítja a munkavállalók és munkanélküliek egészségét, amelynek következtében csökken a betegség miatti kiesett munkaidő és teljesítményveszteség, valamint a munkavállalás esélyei nőnek. - Az aktív korú népesség körében lényegesen csökkenti hosszabb távon az egészségügyi kiadások és a társadalombiztosítási ráfordítások volumenét és ezzel is hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. -A nem aktív korú népesség körében az optimális önállóság és akadályozottság mentes életmódhoz egyaránt hozzájárul. II. PROBLÉMATÉRKÉP:
39
Általános kitekintő:A szív- és érrendszeri betegségek jelentik a halálozások legfőbb okát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: 2011-ben 17 millió ember halt meg kardiovaszkuláris betegségben .A 17 millióból 7 millió a szív, míg 6,2 millió az agy vérellátási zavarai miatt halt meg .A WHO által közzétett jelentés szerint a nem fertőző betegségek összességében a 2011-ben bekövetkezett halálesetek kétharmadáért tehetők felelőssé a világon. Egy évtizeddel korábban ez az arány 60 százalék volt. A szív- és érrendszeri betegségek után a rák, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegségek okozták a legtöbb halált. A nem fertőző betegségek miatti halálesetek 80 százalékát – a 36 millióból 26 milliót – a fejlődő országokban jegyezték fel. Mindazonáltal a fejlett országokban is ezek a betegségek okozzák a legtöbb halált, az esetek 87 százalékát. A közepesen fejlett országokban 81 százalék, a közepesen vagy kevéssé tehetős országokban 56 százalék, a szegény országokban 36 százalék ez az arány. A nem fertőző betegségek elsődleges okozója továbbra is a dohányzás, becslések szerint minden tízedik felnőtt a dohányzással összefüggő betegségben hal meg a világon. Megfigyelések szerint egyre aggasztóbb mértéket öltenek a krónikus betegségek a halálozási okok között. 2011-ben a tüdőrák és a légúti szervek rákja 1,5 millió emberrel végzett, ami az összes haláleset 2,7 százaléka. 2000-ben még 1,2 millió és 2,2 százalék volt ez a szám. Hasonló a helyzet a cukorbetegséggel: 2011-ben 1,4 millió ember halt meg diabétesz miatt (2,6 százalék), míg 2000-ben 1 millió (1,9 százalék). Összességében – a fertőző és a nem fertőző betegségeket együttvéve – elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a szív és az agy vérellátási zavarai, a légúti fertőzések, a tüdőbetegségek, a vérzéses hasmenés és a HIV/AIDS vezették a halálokok listáját. Nincs már az első tízben a tbc, amely még így is évente több mint egymillió emberrel végzett 2011-ben. "Toplistás" viszont a közlekedés: naponta 3500-an halnak meg balesetben. A világon 54,5 millióan halnak meg évente. Minden nyolcadik ötéves vagy annál fiatalabb, és 74 százalékuk afrikai. A WHO szerint a várható élethossz globális átlaga 70 év.
Helyi sajátosság: Felmérés: A városban felmérést végeztünk azok segítségével, akik a legtöbbet találkoznak a lakosokkal. Segítségünkre voltak a szociális szakemberek, szociális gondozók az idősek körében, ifjúságsegítők, civil szervezetek, védőnő, pedagógusok a gyermekek és szüleik körében végeztek célirányú beszélgetést, ami az alábbi témákat érintette: • Milyen a lakókörnyezete egészségi állapota • Mit lát problémának az egészséggel kapcsolatosan • Mire volna szüksége az egészségesebb életmód elsajátításához • Milyen témában hallgatna előadást
40
•
Milyen egészségnevelő, egészségfejlesztő program érdekelné.
A lakosság körében végzett felmérése alapján a következő egészséget érintő problémák fogalmazódtak meg: • magas a dohányosok száma • a dohányzás már fiatalkorban számottevő • sok az elhízott ember • sok az elhízott gyerek • A rendszeresen alkoholt fogyasztók, illetve nagyivók magas száma ● A szenvedélybetegek számának növekedése: drog, játék, ● Az egészségtelen táplálkozási szokások, és az ezzel összefüggő túlsúlyosak, elhízottak magas száma ● A lakosság döntő többségének mozgásszegény életmódja • Sok a légúti megbetegedett • Sok az allergiás beteg • Sok a magatartászavaros gyermek • Sok a gerincproblémás gyerek/felnőtt • Kevés az egészséget népszerűsítő program • Több szervezett mozgással kapcsolatos programra lenne szükség Az egészségfejlesztés célkitűzései Az egészségfejlesztési célok meghatározásánál az önkormányzatnak is át kell gondolnia, hogy mit tud tenni, mivel tud hozzájárulni települési szinten mindazokhoz a tényezőkhöz, amelyek az élhetőbb élettér, az egészségesebb környezet, a lakosság egészségesebb életmódjának megvalósítását célozzák. Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők ismeretében, illetve a helyzetelemzés során a különböző területeken feltárt hiányosságokra figyelemmel kerültek meghatározásra a fő célkitűzések. A célkitűzések meghatározása előtt tekintsük át az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket annak érdekében, hogy az önkormányzat kompetenciáján kívül eső tényezők, illetve az e területet érintő beavatkozási korlátok meghatározhatók legyenek. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők: ► Kor, nem, genetika ► Egyéni életmód ► Környezet, ökológia ► Iskolázottság ► Munkahelyi környezet ► Biztonság ► Általános higiénia ► Az egészségügyi szolgáltató rendszer fejlettsége ► Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés ► A közegészségügy fejlettsége ► Élelmiszer biztonság
41
A felsorolt tényezők településű szintű befolyásolására az önkormányzat néhány esetben közvetlenül képes, más feltételekre való ráhatása csak közvetett lehet, illetve vannak olyan tényezők, amelyek csak magasabb szintű, társadalompolitikai síkon kezelhetők. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy semmi sem javítja úgy az emberek egészségi állapotát, mint a megfelelő életfeltételek, egészséges lakás, biztonságos munka, tiszta környezet, oktatási és kulturális lehetőségek, megfelelő egészségügyi és közegészségügyi szolgáltatások. Az egészségi állapotot elsősorban az életmód határozza meg (43%-ban), majd csökkenő mértékben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és az egészségügyi ellátás (11%).
Az életmód „alakítása” elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van.
III.STRATÉGIA STRATÉGIAI CÉLOK: A fentiekben vázolt szempontok szerint a stratégiai célokat a következőkben foglaljuk össze Átfogó cél: Bóly város lakossága életminőségének, egészségi állapotának javítása Specifikus célok Hosszú távú célok · Egészségi állapot javítása · Az ifjúság szemléletváltásával, az egészségmagatartásuk javítása · Közösségi programok számának növelése, közösségek életre hívása Középtávú célok · Alap és szakellátás prevenciós tevékenységének fejlesztése · Szakmai együttműködések kialakítása · Egységes ifjúságpolitika kialakítása · Civil szféra megerősítése, önkormányzat általi támogatása, a szervezetek és önkormányzat közötti együttműködés erősítése 42
· Helyi életmódprogramok folyamatossá tétele Rövidtávú célok: · Prevenciós programok megszervezése és megvalósítása közösségi és ifjúsági intézményi színtereken · Helyi oktatási intézmények közötti kapcsolat erősítése · Minta „húzó” csoportok szakszerű támogatás, programok szervezése · Egészségkommunikáció · Egészséges életfeltételek kialakítása Az egészségfejlesztési célok meghatározásánál az önkormányzatnak is át kell gondolnia, hogy mit tud tenni, mivel tud hozzájárulni települési szinten mindazokhoz a tényezőkhöz, amelyek az élhetőbb élettér, az egészségesebb környezet, a lakosság egészségesebb életmódjának megvalósítását célozzák. Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők ismeretében, illetve a helyzetelemzés során a különböző területeken feltárt hiányosságokra figyelemmel kerültek meghatározásra a FŐ ÉLKITŰÉSEK: Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma. A cél elérésének eszközei: - Az egyének és közösségek képességének fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni. - A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése. - A hátrányos helyzetű rétegek, veszélyeztetett csoportok támogatása az egészségmegőrzésre figyelemmel, az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával. Kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban az egészségtudatos magatartás megalapozása, legyen hatékonyabb az iskolai egészségfejlesztő tevékenység. A cél elérésének eszközei: - Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők (orvosok, pedagógusok,védőnők), valamint laikus segítők képzése, továbbképzése, speciális módszertani ismeretek nyújtása. Az oktatási intézmények rendelkezzenek kidolgozott, kipróbált, hatékony programokkal az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében. - Fordítsanak nagyobb figyelmet az egészséges életmód népszerűsítésére, szervezzenek azt elősegítő programokat. Erősödjön az egészségügyi alapellátásban a prevenció szerepe. A cél elérésének eszközei. - A betegség megelőzése, korai felismerése érdekében a tájékoztatási lehetőségek bővítése a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről. - Az egészséges táplálkozás, aktív pihenés, mozgás népszerűsítése. IV.CSELEKVÉSI TERV: Az egészségfejlesztési cselekvési terv javaslatai A célkitűzések és az elérésükhöz szükséges eszközök átgondolásán túl, szükséges meghatározni azokat a konkrét tevékenységeket, cselekvési program javaslatokat, amelyek hozzájárulnak a célok megvalósításához. Az egészségfejlesztési cselekvési programok szorosan kapcsolódnak az alábbi fő célkitűzések megvalósításához:
43
•
a kedvező környezeti feltételek alakítása,
•
az egészségkárosító magatartások visszaszorítása,
•
a betegségek megelőzése,
•
az egészséges életmód népszerűsítése,
• • •
az egészségtudatos magatartás kialakítása. Születéskor várható élettartam növelése Életet adni az éveknek
Az egészségtudatos magatartás kialakításának lehetséges színterei a család, a lakóhely, a munkahely, az oktatási-nevelési intézmények, a helyi közösségek, ezért a különböző programokat e mindennapi színterekhez kötődően javasolt meghatározni. Fontos továbbá a programok tervezésénél a különböző korosztályok eltérő igényéhez és szükségleteihez való igazodás, mivel az a cél, hogy belülről jöjjön az indíttatás, a motiváció a programok iránt és ezáltal az egészséges életmód felé, az egészségnevelés, egészségfejlesztés irányába. Ha a családok, szülők magukénak érzik a programok fontosságát, beépítik mindennapi életükbe az egészségnevelést, egészségfejlesztést, jó példát mutatnak a gyermekeik számára, akiknek már természetes lesz, szokássá válik és remélhetőleg ezt a pozitív példát viszik tovább életükbe! Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok Drogprevenciós programok indítása A kábítószer-fogyasztás, kábítószer-használat vagy kábítószer-élvezet jóllehet ősi, az ókorba visszanyúló eredetű szokás, Magyarországon nem olyan régi deviáns viselkedésforma. Kábítószernek, drognak tekinthetők mindazok a szerves vegyületek, amelyek a központi idegrendszerre nyugtató, vagy éppen ellenkezőleg stimuláló hatással bírnak, használatuk az öröm érzésével, eufóriával jár, rendszeres fogyasztásuk toleranciát, függőséget, egészségkárosodást, elvonásuk pedig súlyos tüneteket okoz. A kábítószer-használat kialakulásában az egyén személyisége és egyes környezeti tényezők közötti kölcsönhatások szerepelnek. Számos tényező játszhat szerepet abban, hogy az egyén droghasználóvá válik: családi okok, mint a család felbomlása, a gyermek családi szocializálódásának hiánya vagy zavara, a serdülő és szülei közötti kapcsolat megromlása, a szülők által nyújtott rossz magatartásminta. Okként szerepelhet a továbbiakban az egyes személyiségi tényezők, mint a serdülő szorongásos vagy depresszióra hajló személyisége, érzelmi kiegyensúlyozottsága, csorbult önbecsülése, a védtelenség és kiszolgáltatottság érzése, az érdeklődés és az egészséges ambíciók hiánya, lázadó vagy ellenséges természete, az emberekbe vagy intézményekbe vetett bizalom elvesztése, az önkontroll hiánya. Társadalmi és kulturális tényezők, mint a személyiség fejlődését befolyásoló társadalmi normák és csoportok, főleg a kortárs csoportok hatása, a kortárs modell követése, közös szórakozás. A program célja: A megelőzés leginkább ígéretes módja az egészségnevelés, amely a drogmegelőzés problémáját is az egészségfejlesztés tágabb gondolati rendszerébe szemléli. - Információközlés a drogokról, azok hatásáról és káros következményeiről. - érzelmi nevelés, amely azokat a személyiségfejlődésbeli hiányosságokat igyekszik kifejleszteni, amelyek a serdülőt a droghasználathoz vezetheti. - A kortárs hatások befolyásolása, alternatívák felmutatása a droghasználat kielégítette funkcionális szükségletek pótlására. - A drogprevenció széleskörű, hatékony megvalósítása.
44
- Lehetőleg minél kevesebb fiatal próbálja ki és váljon alkalmi, vagy rendszeres drogfogyasztóvá. - Az első kipróbálás időpontja legalább idősebb korra tolódjon ki. - Nőjön azoknak a fiataloknak a száma, akik nemet tudnak mondani a kipróbálásra is. - Az alkalmankénti, illetve rendszeresen drogot fogyasztók körében is csökkenjen a leginkább egészségkárosító szerek használata, a fogyasztás alkalmainak száma és mértéke. - Csökkenjen az alkalmankénti, illetve rendszeresen drogot fogyasztók köre. - Legyenek elérhetők a leszokást segítő, visszaesést gátló közösségi gondozók, klubok, intézmények. Célcsoportok: Általános iskola felső tagozata, középiskolások, főiskolások, egyetemisták drogfogyasztók és hozzátartozóik, a város érdeklődő lakosai számára. Program javaslat: - A tudatmódosító szerekkel, legális és illegális drogokkal kapcsolatba kerülők, potenciálisan veszélyeztetettek számára felvilágosító kampányok szervezése a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.) - Az iskolák egészségfejlesztési programjába épített drogprevenciós programok hatékonyságának növelése érdekében, az ebben közreműködő szakemberek kapjanak speciális módszertani segítséget (képzés, továbbképzés, műhelymunka formájában) - Kortárs segítők képzése, munkájuk segítése, koordinálása, esetmegbeszélés, szupervízió biztosítása. - Az érintettek és hozzátartozóik tájékoztatása az igénybe vehető segítő szolgáltatásokról, szociális, egészségügyi és rehabilitációs intézményekről. A program egy háromnapos egészségnap keretén belül kerül megrendezésre A program szervezői és lebonyolítói: A pedagógusok, főiskolai, egyetemi oktatók, pszichológusok, addiktológusok, kulturális szervező, civil szervezetek, főképpen az ifjúsági klub bevonása. Várható eredmények: A drogfogyasztásban érintettek számának csökkenése. A prevenció hatékonyságának ill. a családok anyagi helyzetének javulása. Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében javasolt programok Az egészséges táplálkozás népszerűsítése A népesség egészségi állapotát befolyásoló, az életmóddal összefüggő kockázati tényezők sorában manapság a táplálkozásnak kitüntetett tulajdonságot tulajdonítunk. Epidemiológiai bizonyítékok ismeretében ma már kétségbevonhatatlan, hogy étrendünk, táplálkozási szokásaink és a leggyakoribb nem fertőző idült betegségek előfordulása között szoros kapcsolat van. Mindezekért hibáztatható a nagymértékű zsír és szénhidrátfogyasztás, valamint a magas energia-bevitel. Egy-egy ország népességének étrendje és táplálkozási szokásai mélyen gyökereznek. Befolyásolásuk szükséges, de nehéz és időigényes vállalkozás, mert „ a rossz szokások nehezen halnak meg”. Ez fokozottan áll a mai ismereteink szerint egészségkárosítónak vált összetevőkben különösen gazdag, hagyományos magyarkonyhára. A táplálkozással összefüggő súlyos betegségteher ismeretében azonban elodázhatatlan, hogy igyekezzünk változtatni a helyzeten. A nehézségeknek több forrása van. Vannak etikai aggályok: jogos e
45
beavatkoznunk a népesség táplálkozási szokásába addig, míg a táplálkozási tényezők hatásmódjáról csupán hézagos tudományos ismeretek vannak? További aggály, hogy van e jogunk az egészséges táplálkozásról beszélni addig, amíg annak egyes összetevői, például a zöldségség és gyümölcsfélék, egészséges húsok a népesség nagy hányada számára árban elérhetetlen. Megnehezítheti a feladatunkat az is, hogy a hagyományostól, megszokottól el kell térni. Nehézzé teheti feladatunkat bizonyos vallási ajánlások, tiltások, egyes személyi tényező, mint a kor, iskolázottság, pillanatnyi egészségi állapot, az egyéni ízlés. A program célja: - A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése,a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással. - Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése. - A közétkeztetésben is érvényesüljenek az egészséges táplálkozás irányelvei. - A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése. - megismertetni az érdeklődőket a táplálékok összetevőivel - egészséges étrend kialakítása - a lakosság egészségkultúrájának fokozása A megelőzési törekvések akkor érik el céljukat, ha az emberekben tudatosodik, milyen egészségkárosodással fenyeget a helytelen táplálkozás, és milyen haszon remélhető az egészséges táplálkozástól. Célcsoportok: Gyermek, iskoláskorúak, fiatal felnőttek, középosztály, idősek, vagyis az érdeklődő lakosság. Program javaslat: - Az egészséges táplálkozás illetve energiaegyensúly megtartása. - A táplálkozás és testmozgás egyensúlya - Megismertetni az egészséges táplálkozás alapelveit. - Az egészséges táplálkozási ismeretek terjesztése a szakemberek és a lakosság körében rendezvényeken, szórólapokon, internetes fórumokon, stb. - Bölcsődés, óvodás, iskolás korosztály egészséges táplálkozásának elősegítése a családi szokások befolyásolásával. - A menzai menü egészségesebbé tétele, ízlésformálás. - A táplálkozási zavarban, élelmiszer allergiában szenvedők speciális étkezésének biztosítása, segítése, támogatása - Megfelelő folyadékfogyasztás - Túlzott só- és energia-bevitel csökkentése - Egészséges ételreceptek összegyűjtése, kiadványok formájában közzététel. - A meglévő, megszeretett ízek ételek egészségessé tétele. - Médiában oktatható műsor sugárzása A program szervezői és lebonyolítói: Egészségügyi szakemberek, védőnők, iskolások, Sághy-Sat-a helyi Tv üzemeltetője Várható eredmények: Arra kell törekedni, hogy az egészséges táplálkozás váljék társadalmi normává. Csökken az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló zsír-, szénhidrát és cukorfogyasztás. Terjed az egészséges élelmiszerek, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása. Csökken a helytelen táplálkozásból fakadó megbetegedések száma (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly). Csökken a táplálkozással összefüggő betegségek okozta elhalálozás, illetve az idült betegségek kialakulásának kockázata.
46
Elsősegélynyújtási és balesetmegelőző programok: "Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett , vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott." Elsősegély alkalmazásáról szóló tv. 1972.évi II.törvény28.§ Az elsősegély nyújtása, az elsősegélyre való felkészültség, így annak minősége is szerves része minden nemzet egészségkultúrájának. A nemzetközi epidemiológiai adatok mutatják, hogy az elsősegélyt szükségessé tevő leggyakoribb helyzetek, azaz a balesetek a harmadik leggyakoribb halálozási okként szerepelnek a világon a szív-, érrendszeri és a daganatos megbetegedések után. Ezért különös hangsúlyt kap a gyors helyzetfelismerés és az első alapvető életmentő elsődleges tevékenységek elvégzése - ezek alapvetően meghatározzak a bajbajutott további sorsát, egyrészt az idő előtti halálozás csökkentésével, másrészt a túlélést követő életminőség javításával. Az elsősegélynyújtás alapmozzanatainak megtanítása a fejlett nyugat-európai államokban már nem csak a szakemberek számára fontos, hanem a laikus emberek képzésében is jelentős szerepet kap, és már kisgyermekkortól együtt jár a segítségnyújtó attitűd kialakításával. Ennek azért van különös jelentősege, mert azok, akik a balesetek vagy a hirtelen egészségkárosodások első szemtanúi, családtagok, barátok, ismerősök, kollégák. Rájuk nehezedik az a felelősség, hogy tudásukhoz mérten próbáljanak segíteni a bajbajutotton. A megfelelő szintű segítség nyújtásához elengedhetetlen az elsősegélynyújtás alapvető elveinek ismerete, amit folyamatosan illik szinten tartani. Az elmúlt évtizedek során az ilyen helyzetben alkalmazható beavatkozások technikáján sokat egyszerűsítettek, egyrészt az újabb tudományos eredmények alapján, másrészt a könnyebb elsajátíthatóság és kivitelezhetőség érdekében. A technikai egyszerűsítés mellett másik nagyon fontos szempont volt, hogy a sürgős szükség eseten végzett beavatkozások mennyire megalapozottak tudományosan. A szakmai ismeretek bővülésével egyre több megalapozott, az elsősegélynyújtás során használható tudás keletkezik, melyek közül számos kap helyet a laikus képzésekben is. Ezért találtuk fontosnak, hogy mindenképpen kapjon helyet a lehető legtöbb szintéren az elsősegélynyújtás elmélete és gyakorlata. A program célja: Minél nagyobb létszámban népszerűsíteni az elsősegéylnyújtást, illetve minél több ember számára gyakorlati ismereteket nyújtani. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. A program célja, hogy a képzésben résztvevő elsajátítsa azokat az elméleti és gyakorlati elsősegélynyújtási ismereteket, amelyek a közúti és munkahelyi, háztartási, oktatási intézményekben, utcán létrejövő baleseteknél szükségesek a szakszerű és eredményes elsősegélynyújtáshoz és újraélesztéshez. A program célja továbbá, hogy a résztvevő baleset során képessé válik gyors és hatékony segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik. Célcsoportok: a település érdeklődő lakossága Program javaslat:
47
Elsősegélynyújtás általános szabályai, jogi kérdések Az elsősegélynyújtás láncolata, mentő hívásának szabályai, elsősegélydoboz használata Sérült/beteg kiemelés, betegvizsgálat Eszméletlenség okai, tünetei, ellátása, elhelyezése Felnőtt újraélesztési ismeretek Fektetési módok Vérzések fajtái, ellátásuk Sebek, sérülések formái, sebellátás Csont-illetve ízületi sérülések és ellátásuk Hasi, mellkasi sérülések Koponya és gerincsérülések Ájulás okai, felismerése, ellátása Mérgezések fajtái, ellátása Légúti idegentest felismerése, ellátásának protokollja Belgyógyászati balesetek és ellátásuk Gyakori, életet veszélyeztető állapotok felismerése, elsősegélynyújtó lehetőségei Tömeges baleset fogalma, ténykedés a helyszínen, az ellátás sorrendje Veszélyes anyagot szállító jármű balesetének speciális kérdései A program szervezői és lebonyolítói: egészségügyi szakember (egyetemi okleveles ápoló, mentőtiszt) Várható eredmények: A megszerzett tudás birtokában biztonságérzetük, bátorságuk is növekszik a témákat illetően. Hamarabb észreveszik az életet veszélyeztető kórképeket és a mentők megérkezéséig a megfelelő életmentő teendőket el tudják látni. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok Fontos kitérni a vezető betegségekre, vezető halálokokra minden programban. Különösen fontos a koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk mind az egészséges táplálkozás, mind a mozgás jelentősége mellett beleszőni programjainkba e betegségek megelőzésének lehetőségét. Különösen fontos a magas vérnyomás betegség megemlítése. A magasvérnyomás-betegség a lakosság jelentős hányadát sújtja és szoros öszefüggésben áll az idő előtti halálozással. Bizonyítékok szólnak amelett, hogy a magas vérnyomás kialakulásában fontos szerepet játszik az életmód. Táplálkozási tényezők jelentősen befolyásolják a vérnyomást. A rendszeres alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény, ülő életmód szintén a vérnyomás emelkedés irányába hatnak. A megelőzés legígéretesebb eszköze az egészségnek kedvező életmódot propagáló egészségnevelés: az egészséges táplálkozás, mindenekelőtt a konyhasóbevitel visszaszorítása, a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás kerülése, a testsúly megfelelő szinten való tartása, valamint a fizikailag aktív életvitel. Epidemiológiai vizsgálatok tanúsítják, hogy az életmóddal összefüggő kockázati tényezők kiiktatása vagy akár csak mérséklődése is jelentősen csökkenti a magasvérnyomás-betegség gyakoriságát vagy késlelteti a kialakulását. A program célja: - A korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása. - A betegséget okozó magas vérnyomás időben történő kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében.
48
- A betegség tüneteinek megismertetése,a kezelés szükségességének tudatosítása. Célcsoportok: Az egész lakosság, különösen a potenciálisan veszélyeztetett korosztályokra. Program javaslat: - Az egészséges életre való nevelés korai életkorban történő elkezdése és folytatása. - A magas vérnyomás korai kiszűrése. - A kiszűrt betegek rendszeres kezelése, ellenőrzése. - A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóró anyagok terjesztése, rendezvények tartása. - Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban. - Kapcsolódó programok: dohányzás elleni program, az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás. A program szervezői és lebonyolítói: Háziorvos, egészségfejlesztő szakemberek, szociális intézmények gondozói, munkatársai, nyugdíjas klubok, egyesületek, civil szervezetek. Várható eredmények: A szív- és érrendszeri betegségek valamint az ez okból bekövetkező halálozások csökkenése. Az egyéni felelősségtudat erősödése a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának erősödése. A korai halálozások számának csökkenése és az életminőség javulása. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja: - A daganatos betegségek növekvő számának megállítása, hosszabb távon csökkentése. - Az onkológiai éberség fokozása az alapellátásban. - A betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése. - A szűrővizsgálatokon való részvétel növelése. Célcsoportok: A teljes lakosság, a potenciálisan veszélyeztetett egyes korosztályok. Program javaslat: - Onkológiai ismeretek nyújtása az iskolai egészségnevelés részeként. - Előadások, szórólapok, plakátok, tájékoztató kiadványok a betegség megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálati lehetőségekről. - A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának megszervezése (tüdő, vastagbél, emlő, méh, szájüreg). - A programok széleskörű megismertetése, a részvétel szorgalmazása. - A betegség elsődleges megelőzése az egészséges életmódra ösztönzéssel. - Kapcsolódó programok: az egészséges táplálkozás népszerűsítése,az aktív testmozgás elterjesztése,a dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges környezet kialakítása. A program szervezői és lebonyolítói: Egészségfejlesztési szakemberek, háziorvos, fogorvosok, pedagógusok, védőnők, civil szervezetek. Várható eredmények: Az onkológiai éberség, a felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben. A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel. A korai gondozásba vétellel a túlélési esélyek növekedése. A korai halálozás csökkenése.
49
Az aktív testmozgás elterjesztése A mozgásszegény életmód a magyar lakosságra erősen jellemző. A fizikai aktivitás összetett magatartásforma, amelyet „energiafelhasználással járó, izomerővel végrehajtott testmozgás”-ként határoznak meg. Intenzitásának mértékéül az anyagcsere alapszintjét meghaladó energiafelhasználást tekintik. A rendszeres fizikai aktivitás növeli a munkavégző képességet, edzettséget, állóképességet: jó kondíciót, fittséget eredményez. A fizikai fittség eléréséhez és fenntartásához rendszeres fizikai aktivitás szükséges, melynek esetleges hiánya egyike az életmóddal összefüggő kockázati tényezőknek. A kellő fizikai aktivitás viszont az egészségi állapotot kedvezően befolyásolja. Erre tekintettel az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés fegyvertárában fontos helyet kap a rendszeres, szélsőségek nélküli testmozgás népszerűsítése a mozgásszegény életmód ellenében. Klinikai epidemiológiai megfigyelések igazolják, hogy a testmozgás hiánya vagy az ülő életmód kockázati tényezőt jelent számos betegség, úgymint szív- és keringési szervrendszer, agyi érbetegek és agyvérzés, magas vérnyomás, a nem inzulinfüggő cukorbetegség és a csontritkulás, valamint egyes daganatos betegségek, pl.: vastagbél-, emlő-, méhtestrák kialakulásában. A rendszeresen végzett, minden nagyobb izomcsoportot átmozgató, a pulzusszám emelkedését eredményező, aerob jellegű testedzés védettséget nyújt a fentebb leírt, a fizikai inaktivitás okozta egészségkárosodásokkal szemben. A fizikai munka élettanát tanulmányozó megfigyelések bizonyítják, hogy az edzett szervezetben nő a szívizom kontrakciós ereje, ezzel egyidejűleg vérellátása fokozódik. A tüdők vitálkapacitásának növekedése fokozott oxigénfelvételt és szén-dioxid leadást tesz lehetővé. A mozgás az egész testre pozitív hatással van, számos összefüggés bizonyítja a stressz-csökkentő hatását is. Egy óra közepesen intenzív mozgás után – különösen, ha csoportosan végezzük – elfelejtjük a nap során felgyűlt problémákat és csak a testünk jelzéseire koncentrálunk. Ha a heti rutin részévé válik a testedzés, a levezetett feszültséggel együtt növekszik az energiaszintünk, nő az optimizmusunk, és sokkal könnyebben meg tudjuk őrizni a nyugalmunkat és a tisztánlátásunkat. A rendszeres mozgás erősíti az önbizalmat, csökkenti a depresszió és a nyugtalanság tüneteit. Ezen felül elősegíti az alvást – amelyet a stressz és a hangulatzavarok megnehezítenek. Ezek a hatások együttesen csökkentik a feszültséget és azt az érzést erősítik bennünk, hogy uraljuk a testünket és ezzel együtt az életünket. A program célja: - A lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény. - A testedzés váljon rendszeres szükségletté. - A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás. - A közoktatásba épüljön be a mindennapos testmozgás. - A mozgásfejlesztő játékok, a szabadidős és versenysporthoz megfelelő feltételek álljanak rendelkezésre, ezek legyenek elérhetők mindenki számára. - Bővüljön az iskolán kívüli sportlehetőségek köre. Célcsoportok: A teljes lakónépesség. Program javaslat: A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, sportolás változatossá tétele a közoktatásban.
50
A bölcsődés, óvodás korosztály mozgáslehetőségének folyamatos bővítése, biztonságos, korszerű játszóeszközök biztosításával. - A fogyatékkal élők testmozgásának, sportolásának megszervezése, segítése. - A munkahelyi testmozgás elősegítése különböző akciókkal, közös rendezvényekkel. - Csatlakozás az országos sportrendezvényekhez, az autómentes nap rendezvényéhez. - Az idősebb korosztály számára életkoruknak és képességeiknek megfelelő programok szervezése (gyalogtúra, sétaprogram, speciális torna, stb.). - Biciklitúra szervezése legalább 2 alkalommal a Bólyi Tekerők Klubjával: Pécsváradra, illetve Sátorhelyre - „Szüreti vesszőfutás”- hagyományos bólyi futóverseny, amelynek keretében a résztvevők csapatban, egyénileg több távban nevezhetnek. - Zumba edzés tartása heti 1 alkalommal. - Óvodai, iskolai keretek között szervezett sportnapok, vetélkedők, játékos testmozgások szervezése - Focibajnokságok szervezése: kispályás focibajnokság a város sporttelepén. 9 fordulós terembajnokság heti 1 alkalommal. A helyben szervezett sportolási „kínálat” akkor éri el célját, ha minden lakost érint, tekintet nélkül nemükre, korukra, esetleges fogyatékosságaikra, társadalmi vagy gazdasági helyzetükre, mindenki által űzhető fizikai aktivitásra, sportolásra és hasznos szabadidő eltöltésre ösztönzi az ott élőket. A sport, mint eszköz: - javítja a társadalmi integrációt, - előítéletek leküzdését, - önbizalom növelést, - támogatja az egészségfejlesztést, az egészségtudatosságot, - az energia egyensúly kialakításának és megtartásának eleme , elhárítja az elhízás veszélyét, közvetlenül hat a testsúly csökkentésben, krónikus betegségek kialakulásának esélyét csökkenti (szív-érrendszeri, cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések..) A sportprogramok átfogó célja: - A lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a rendszeres mozgásra való igény. - A testedzés váljon rendszeres szükségletté. - A közösségi programokba épüljön be a sporttevékenység, a játékos mozgás. - A közoktatásba épüljön be a mindennapos testmozgás. Célcsoportok: - A teljes lakónépesség. Várható eredmények: - A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás elterjedése. - A sportolási lehetőségek, programok választékának bővülése, a korosztályok és speciális igényekhez igazodása. - A szabadidős sportolási lehetőségek ismertté válása, szélesebb kör_ igénybe vétele. - A lakosság közérzetének, egészségének javulása. A program szervezői és lebonyolítói: sportegyesület, iskola-pedagógusok, óvónők, ifjúsági klub, civil szervezetek. AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSI ÉRDEKÉBEN JAVASOLT PROGRAMOK Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein
51
A program célja - Az egészségfejlesztés szempontjai érvényesüljenek a mindennapi élet színterein (egészségügy, kulturális, oktatási, sport intézményekben, a munkahelyeken és Szórakozóhelyeken, családokban). Célcsoportok: - Családok, pedagógusok, munkavállalók, egészségügyi dolgozók. Program javaslat - Az oktatási intézményekben a családok és a pedagógusok egészségfejlesztése érdekében szerveződjenek programok. - Az alapellátásban dolgozók egészségügyi szakemberek prevenciós tevékenységének fejlesztése, érdekében készüljenek programok. - Az egészségfejlesztés érdekében szerveződött mozgalmakhoz való csatlakozás lehetőségének felmérése (Egészséges Városok, Egészséges Óvodák pályázata, Egészséges Iskolák Nemzeti Hálózata, Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület). - Az önkéntes segítőhálózat szervezési lehetőségének vizsgálata. - Egészségösztönzéssel foglalkozó szakmai közösség létrehozása. A program szervezői és lebonyolítói: - Pedagógusok, munkahelyi vezetők, orvosok, civil szervezetek, védőnők, szociális szakemberek Várható eredmények: - Az egészség, az egészségfejlesztés szempontjai a mindennapi élet színterein tudatosabban jelennek meg. - Javul a lakosság egészségtudata. - Az egészségfejlesztési programok bővülnek, hatékonyabbá válnak. A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJA Az alábbiakban az egészségterv sikeres végrehajtásához kívánunk segítséget nyújtani. Javasolt önkormányzati feladatok: 1. Egészségtervért felelős személy kijelölése 2. Egészségnevelési munkacsoport életre hívása 3. Egészségnevelési Tanács vagy Fórum működtetése Első lépésként az egészségtervben meghatározott célok és kidolgozott programok megvalósítása érdekében az önkormányzat részéről szükséges egy egészségterv végrehajtásáért felelős személy kinevezése, aki tudatosan képviseli az egészségtervet és amennyiben szükséges, mindehhez kompetenciafejlesztésen és tudásnövelő oktatáson is részt vesz. A munkacsoport vezetője lehet orvos vagy egyéb egészségügyi szakember vagy bárki, aki érdeklődést és kellő lelkesedést mutat a téma iránt, aki fontosnak tartja lakókörnyezete egészségi állapotát, akit az önkormányzat ezzel a feladattal megbíz. Második lépésként szükséges egy „Egészségterv Munkacsoport” életre hívása, amelynek tagjai a felelős személy vezetésével az alábbi feladatokat látja el: · Az egészségterv elkészítése, következetes megvalósítása · Az együttműködések életre hívása, a segítő kapcsolatok felkeresése. · A közösségi programok követése, megfigyelése, szervezése minőségi ellenőrzése, szükség esetén szakértők bevonásával. · Félévente vagy szükség esetén összehívja az Egészségnevelési Tanácsot / Fórumot. · Szakmailag minden döntés előtt egyeztet az Egészségnevelési Tanáccsal / Fórummal, valamint kikéri a véleményét az elkészült tervek, program véglegesítése előtt.
52
· Negyedévente beszámolókat készít az önkormányzat Képviselő Testülete részére a munkacsoport által végrehajtott tevékenységekről és az egészségterv kapcsán végrehajtott programokról (elvégzett feladatok, eredmények, hatások, további célok és tervek stb.) · Javaslatot tesz az önkormányzat Képviselő Testülete részére az Egészségnevelési Tanáccsal / Fórummal egyeztetett, egészségtervet érintő változtatásokra. A munkacsoport tagjai a következők lehetnek: kiemelt fontossággal az ifjúsági intézmények munkatársai: óvónő, pedagógus, védőnő, szociális gondozó. Az Egészségnevelési Munkacsoport felügyeletére és szakmai munkájának segítésére mindezek mellett szükséges egy Egészségnevelési Tanács vagy egy Egészségnevelési Fórum létrehozása is. Egészségnevelési Tanács 5-10 fős tagságát az önkormányzat Képviselő Testülete választja ki. A Tanács háromhavonta felülvizsgálatot tart az Egészségnevelési Munkacsoport beszámolói alapján az egészségterv végrehajtásával kapcsolatban és e szerint hoz határozatokat, javaslatokat az önkormányzati döntéshozók felé. Az ülésezés eredményeit közzé teszik interneten, a helyi újságban, illetve a kommunikációs program szerint. Tagjai lehetnek: az ifjúsági önkormányzati, egészségügyi (háziorvosok, járóbeteg-ellátás szakorvosai, védőnők), szociális és kulturális intézmények képviselői, egyéb szakemberek. Egészségnevelési Fórum: Az Egészségnevelési munkacsoport működése során minimum félévente fórumot rendez, ahol az egészségterv végrehajtásával kapcsolatban szakmai megbeszélést tartanak a munkacsoporthoz képest kibővített szakmai résztvevőkkel. Meghívottak lehetnek: az ifjúsági önkormányzati, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények képviselőinek szélesebb köre, egyéb szakemberek, egyházak, civil szervezetek és lakosság képviselői stb. V. VISSZACSATOLÁS MONITORING A programok folyamatának monitorozásával biztosítjuk, hogy a tervezetben megfogalmazott célok és tevékenységek optimálisan valósuljanak meg. Biztosítjuk továbbá, hogy az időszakos értékelésekkel, melyeket előre megtervezünk, a felmerülő problémákra olyan megoldásokat találjunk, ami segíti a kitűzött célok megvalósítását. A monitorozás a cselekvési terv megvalósítása során történő adat és információgyűjtésen alapszik, melyet a programtervezetben meghatározott módon és indikátorok szerint a programmenedzser gyűjt. A monitoring folyamatát, a projekt megvalósítási tervének következetes követése biztosítja. A projektidőszak alatt folyamatosan frissítésre kerül a helyi egészségre, rendszeres testmozgásra nevelő programokat népszerűsítő interaktív weboldal. A PROGRAMCIKLUS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI A programok ciklikus működésének biztosítása szempontjából az értékelést az alábbi szempontok szerint végezzük: - A program célkitűzései mennyire valósulnak meg (szakmai visszajelzések, a program résztvevőinek elégedettsége és tudásszintjének változása) - A problémák megoldása mennyire történt meg. - Milyen volt a program kommunikációja (információáramlás – belső és külső, visszajelzések) Eljutott-e a program a megfelelő színterekre? - A program milyen partnerségi viszonyban valósult meg. Voltak-e illetve kik voltak a segítők? Beváltották-e a partnerek a hozzájuk fűzött reményeket? - Megfelelő volt-e a program dokumentációja.
53
- A program szervezeti és működési területei megfelelőek voltak-e (működési jellemzők, finanszírozási kérdések megoldása, határai) - A program a fenntarthatóság szempontjából mennyire releváns (tudják-e folytatni a programot az első ciklus befejezése után és milyen módon, milyen feltételekkel) ALKALMAZOTT INDIKÁTOROK Az alkalmazott indikátorok meghatározása két szempont alapján történik: - globálisan, az egészségterv eredményességének mérésére - az egészségtervben megvalósuló programoknak megfelelően. A két indikátor csoport szorosan összefügg, azaz a programok megvalósításánál használt fő indikátorok egy része alkalmazható kell, hogy legyen az egészségtervben szereplő átfogó célok ellenőrzésére. Jelen tervezetben használt indikátorok: - A lakosság egészségi állapotában történt pozitív változás - A tervben megvalósuló programok száma A megvalósuló programokban alkalmazott indikátorok: o A programokon résztvevők egészségi állapotának és tudásszintjének mérése o A programokon résztvevők száma o Partneri együttműködések száma. o Ismeretterjesztő anyagok száma o Kommunikációs anyagok száma.
ÖSSZEGZÉS: Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hazánkban több évtizede fennálló okok miatt a lakosság egészségi állapota romlik. A statisztikai adatok évről - évre szembesítenek azzal a ténnyel, hogy hazánkban magas az alkoholbetegek, a dohányosok, a kábítószerrel élők száma, emellett jelentős a szorongó, a különböző testi tüneteket kiváltó lelki zavarban szenvedők aránya. Jól ismert tény, hogy bizonyos mentális és testi betegségek gyökere a társadalmi és gazdasági problémákban, ezekkel összefüggésben megjelenő szociális nehézségekben, önsors rontó magatartásmódokban keresendő, így ennek megoldás az egészségügy keretein túlnő. Az, az általános következtetés is érthetővé válik, hogy az egyéni beavatkozások túlságosan időigényesek és komoly energiaráfordítás árán is csak a rászoruló társadalmi rétegek szűk csoportját érik el. Még ha lenne is lehetőség (idő, személyi feltételek) minden egyén problémájával külön foglalkozni, az egészségügyben megjelenő betegségek egy jelentős része megoldhatatlan maradna, mert azok szociális problémákkal, életmódi szokásokkal függnek össze. Ezért ezek megközelítése a társadalomtól egy új szemléletmód kialakulását igényli, mely alapja lehet a konszenzuson alapuló, a szükségleteket felmérő, az egészségfejlesztését célzó, a rászorultságot figyelembevevő, az esélyegyenlőségre törekvő cselekvési program kidolgozásának. A község lakóinak egészségi állapotára vonatkozó információkkal eddig csak az egészségügyi ellátórendszer rendelkezett. Egészségügyi problémáikkal kapcsolatban a polgárok háziorvosukhoz fordultak. A gyakorlatból ismert, de közelebbről nem vizsgált jelenség, hogy a háziorvosi és szakorvosi rendelőkben megjelenők jelentős részénél panaszaik kialakulása és perzisztálása élethelyzeti nehézségek, - a társas léttel együtt járó konfliktusok, adaptációs zavarok, izoláció, szociális gondok, munkahely elvesztésével járó egzisztenciális nehézségek következménye. A szociális és élethelyzeti feszültségek medikalizálódásával az
54
egészségügyi ellátórendszer gyakran az "úszni tudó ember" szerepkörébe kényszerül és nem egyszer tevékenységével a hozzáfordulók elégedetlenségét, illetve saját inszufficiencia élményét növeli. Ezért a problémák valódi orvoslásához szükség van ezek gyökereinek feltárására A szív- és érrendszeri betegségek jelentik a halálozások legfőbb okát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: 2011-ben 17 millió ember halt meg kardiovaszkuláris betegségben.A 17 millióból 7 millió a szív, míg 6,2 millió az agy vérellátási zavarai miatt halt meg.A WHO által közzétett jelentés szerint a nem fertőző betegségek összességében a 2011ben bekövetkezett halálesetek kétharmadáért tehetők felelőssé a világon. Egy évtizeddel korábban ez az arány 60 százalék volt. A szív- és érrendszeri betegségek után a rák, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegségek okozták a legtöbb halált. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy semmi sem javítja úgy az emberek egészségi állapotát, mint a megfelelő életfeltételek, egészséges lakás, biztonságos munka, tiszta környezet, oktatási és kulturális lehetőségek, megfelelő egészségügyi és közegészségügyi szolgáltatások. Az egészségi állapotot elsősorban az életmód határozza meg (43%-ban), majd csökkenő mértékben befolyásolják még a genetikai tényezők (27%), a környezeti hatások (19%) és az egészségügyi ellátás (11%). Az életmód „alakítása” elsősorban az egyén hozzáállásától függ, de természetesen ezt a hozzáállást jelentősen befolyásolja a kulturális környezet, az iskolázottság, a gazdasági lehetőségek és korlátok. Az embert körülvevő környezet is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. Egészséget fejleszteni mindenhol, minden közösség számára, minden korcsoportban lehet és szükséges. Az egészségterv - célrendszerét tekintve - végső soron az egészségről szól, de nem az egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Nem pusztán több, hanem valami egészen más. Az egészségterv hozzásegít minket a lakosság, mint a különböző színterek szereplői, életminőségének javításához. Jelen tervezet három évre szól. A jól megfogalmazott stratégiai célok mentén, minden évben felül kell vizsgálni a tevékenységet, és ha szükséges, évenként módosítani azt. A cselekvési programok részletes kibontása külön dokumentumokban a programok szerint kerülnek kidolgozásra. Az első évre tervezett programok –melynek megvalósítását a TÁMOP pályázat lehetővé tesz- egy hosszú távú prevenciós tevékenységet alapoz meg. A kistársági társulás, valamint a települési önkormányzat dolgozóinak és vezetőségének elkötelezettségét és kitartását tartjuk biztosítéknak a programok folytatására és az eredmények széleskörű, mintaértékű terjesztésére. Ennek az egészségmegőrzés, egészségnevelés programnak köszönhetően a városnak lehetősége van a lakosságot mozgósítani egészsége érdekében, hogy megtalálják a számukra megfelelő programot, előadást mozgási lehetőséget. Kényszeríteni senkit sem tudunk, nem is szabad! Fontos, hogy a lakosság felismerje, hogy az egészség mekkora érték, az egyetlen és legnagyobb, hogy hiányában semmi, de semmi nem úgy működik. „ Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk rá,
55
de még az életünket is kockára tegyük a nyomában: hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány, nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed…” ( Montaigne: Bölcsességek könyve)
SZAKIRODALOM 1. OEFI. Egészségfejlesztési Módszertani Füzetek. /2004.- 2009/ www.oefi.hu - Az egészségfejlesztés alapelvei - Korszerű törekvések az egészségfejlesztésben - Egészségfejlesztés régiókban és településeken - Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken - Legalább ennyit a közösségfejlesztésről - Kutatás – monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben 2. Községi Egészségtervek- Módszertani útmutató – Soros Alapítvány 1998 3. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Szőke Katalin, Dr. Tistyán László: Egészségmegőrzés a Közösségekben 4. Kiss Judit: Adatok és adatforrások a települési egészségtervek állapotleírásának Elkészítéséhez 5. Nemzeti Népegészségügyi Program 6. Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének nemzeti programja 7. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Területi adatok Baranya megye 8. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai 9. A környező falvak, városok helyi esélyegyenlőségi programjai 10. Vítvári László: Egészségtan 11. Dr. Dési Illés: Népegészségtan 12. Döbőssy Lajos: Megelőzés az alapellátásban 13. Jennie Naidoo: Egészségmegőrzés 14. Ewles & Simnett: Egészségfejlesztés
56
