EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 639
EGÉSZSÉGTAN 6. ÉS 8. ÉVFOLYAM
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 640 Egészségtan tantárgy beintegrálásra került 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyba.
"Az iskola helyi tantervében a kerettantervben előírt tantárgyakból, illetve tantárgyakból és tantervi modulokból integrált tantárgy alakítható ki oly módon, hogy a kerettantervben meghatározott tananyagok egy tantárgyba épülnek be (a továbbiakban: integrált tantárgy, melynek óraszáma - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - megegyezik a beépített tantárgyak,
tantervi
modulok
kerettantervben
meghatározott
óraszámának
együttes
összegével." (Az oktatási miniszter 28/2000 (IX. 21.) OM rendelete 10. §4. pont)
CÉLOK ÉS FELADATOK − A Nemzeti alaptanterv értelmében az egészségnevelés a közoktatás egyik kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Ennek a szemléletnek különösen az egészségtan
tantárgyban
is
meg
kell
jelennie,
így
a
tantárgyi
célok
megfogalmazásakor, a jártasságok, készségek szintjének meghatározásakor ennek az alapgondolatnak határozottan jelen kell lennie. − Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához
szükséges
készségekkel
és
jártasságokkal
rendelkezzenek
az
egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. − Az egészségtan oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. − Ismertesse
meg
a
tanulókkal
az
egészségi
állapot
szempontjából
fontos
viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 641 meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. − Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát.
FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK − Az egészségtan oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát. − Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük. − Az egészségtan témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, testmozgásban gazdag életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. − Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges”
-
„kevésbé
egészséges”
tevékenységformák,
anyagok
közötti
megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség - a kiegyensúlyozott életvitel - eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.
A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE
Az ellenőrzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenőrzések, számonkérések alkalmasak legyenek bizonyos készségek, személyiségjegyek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlő lehetőséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is kiterjedhet.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 642 A tanulói tudásról, teljesítményről, tevékenységekről a következő módon juthatunk információkhoz: 1. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (órai aktivitás, érdeklődés, ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása, stb. 2. Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, amelynél törekedjünk az összefüggő tanulói vélemény-kifejtés kialakítására. 3. Írásbeli ellenőrzéssel, amely történhet tesztfeladatok megoldásával, feladatlap kitöltésével, esszészerű kifejtéssel, vázlatrajz készíttetésével. 4. Gyakorlati feladatok megoldása (elsősegélynyújtás, kísérlet bemutatása) 5. Önálló tanulói kutatómunka, kiselőadás vállalása 6. Biológia, környezet-egészségvédelmi, elsősegély-nyújtási, csecsemőgondozási versenyen való részvétel 7. Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel Az ellenőrzést mindig értékeljük! Szóbeli ellenőrzés esetén a számszerű értékelés mellett, mindig adjunk szöveges értékelést is. Ekkor is van lehetőség az elemző, kritikai készségek fejlesztésére, ha lehetőséget adunk a tanulóknak véleménynyilvánításra.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 643 6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 0,5 óra
Belépő tevékenységformák − Megismerkedés
az
egészséges
életvitel
szempontjából
kulcsfontosságú
viselkedéselemekkel azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal. − A tanulók megismerkednek a személyes biztonság megőrzésének fontosságával, és tapasztalatokra tesznek szert ezzel kapcsolatban. − Szerep- és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. − Mindennapi életükből vett példák alapján azonosítják és megkülönböztetik a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, az ezek hátterében húzódó kulturális és társadalmi szokásokat. − Az élelmiszereket, táplálékokat „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba sorolják, és gyakorolják a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás formáit. − Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusaival, plakátokat, újságcikkeket készítenek. − Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket. − A csoportmunka eszközeit alkalmazva a tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén. − A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják. − Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel, hogy kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja. − Ismereteket szereznek a pszichoaktív szerekről s a használatukban rejlő veszélyekről. − Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben dohánnyal, alkohollal, kábítószerrel kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. − Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 644 − Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és női szerepek eltérő sajátosságaival. −
A
környezeti
ártalmakra
vonatkozó
korszerű
ismeretek
elsajátításán
túl
kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban..
Témakörök I.
A biztonság megőrzése
5 óra
II.
A táplálkozás
2 óra
III.
Mozgás és személyes higiéné
2 óra
IV.
Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat
2 óra
V.
Az emberi szexualitás
3 óra
VI.
Családi élet és kapcsolatok
1 óra
VII. A környezet
3 óra
A TANÓRÁK ÓRATÍPUS SZERINTI MEGOSZLÁSA: Új anyag feldolgozása:
10 óra
Gyakorlás, összefoglalás:
5 óra
Ellenőrzés, értékelés:
3 óra
I. A biztonság megőrzése Cél − A különböző életterek, foglalkozások veszélytényezőinek megismerése. − Követendő magatartásformák kialakítása a biztonság megőrzésében. − Az életmentő technikák elsajátítása. Tartalom − Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a „kockázatos” és a „veszélyes” viselkedési módok. − Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. − Veszélyes foglalkozások (tűzszerész, tűzoltó, kaszkadőr, autóversenyző stb.) − Mi a teendő veszélyhelyzetben? Mikor kitől lehet segítséget kérni?
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 645 − Elsősegély-nyújtási alapismeretek: mentőhívás módja, stabil oldalfekvés, mesterséges lélegeztetés, vérzések, égések, mérgezések ellátása.
Követelmény − A tanulók ismerjék fel, a verbális és a testi kommunikációból egyaránt, a különböző érzelmeket és a biztonságukat veszélyeztető viselkedést. − Ismerjék a tűzhely, fűtőtest, elektromos berendezések használati veszélyeit. − Ismerjék az iskolai baleset-és tűzvédelmi rendszabályokat, valamint a testnevelés, a technika és életvitel tantárgyak és a szabadidős tevékenységek veszélyforrásait. − Legyenek tisztában az utazás, kirándulás biztonságos viselkedési formáival. Tudják alkalmazni a tanult elsősegély-nyújtási ismereteket.
II. A táplálkozás Cél Annak tudatosítása és fontosságának megértetése, hogy az étrendnek meghatározó szerepe van az egészség megőrzésében. Tartalom − Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében. − Javaslatok az étrend megváltoztatására. − Az élelmiszerek, tápanyagok viszonya. − A tápanyagok felhasználás szerinti csoportosítása (építők, fűtők, raktáranyagok). − A legfontosabb vitaminok hatása (A, B, C, D). − A tápanyagok és vitaminok előfordulása. − Az egészséges, változatos étrend. − Az étkezés kultúrája és egészségtana. − Ünnepeinkhez kötődő ételek. Követelmény − A tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapvető kívánalmait. − Tudjanak különbséget tenni az egészséges és az egészségtelen anyagok között. − Készségszinten ismerjék az étkezés kultúráját és higiénéjét. − Ismerjék meg a mindennapi életből vett példákon, a mindennapi és az ünnepi étkezés és italfogyasztás formáit és a társadalmi szokásokat.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 646 − Ismerjék meg a fejlődő szervezet számára különösen fontos anyagok forrásait. − Legyenek tisztában a nem megfelelő táplálkozás élettani hatásaival. − Alakuljon ki bennük a reklámokkal szembeni kritikus szemlélet. − Legyenek képesek bizonyos tápanyagok − kimutatásával, vizsgálatával kapcsolatos egyszerű kísérletek elvégzésére. − Tudjanak egyszerű számításokat végezni a táplálék energia tartalmát illetően. − Tudatosuljon bennük, hogy a természethez hasonlóan étkezésünkben is a változatosság a legfontosabb. − Tudjanak önálló kutatómunkával előkészített kiselőadást tartani (régi ételek). III. Mozgás és személyes higiéné Cél Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mozgás, az aktív életmód az egészséges élet záloga valamint, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. Tartalom − A mozgás szervezeti és élettani feltételei (csontok, izmok, inak, idegek, tápanyagok, oxigén). − A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. − A testkép megerősítése. − A sportolás testi és lelki hatásai. − A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. Követelmény − Ismerjék meg a tanulók a mozgásban résztvevő alapvető tényezőket. − Legyenek tisztában a mozgás, a sport testi és lelki hatásaival. − Legyenek tájékozottak az iskola, illetve a lakóhely nyújtotta sportolási lehetőségekről. − Csoportmunkában alkalmazzák az egészséges életmód érdekében eltervezett mozgásformákat (úszás, futás, ülőgyakorlatok). − Ismerjék fel az izmok és bőr jelzéseit (izomgörcs, viszketés, kiütések). − Ismerjék fel, hogy az életkorra jellemző fizikai sajátosságok következtében, különös figyelmet igényel a személyes higiénével való foglalkozás. − Tudják alkalmazni a tanult higiénés ismereteket (bőrápolás).
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 647 − Ismerjék fel a ruházkodás szerepét az egészség megőrzésében és a külső megjelenésben. − Ismerjék fel a táplálkozás a mozgás és a bőr kapcsolatát (energia, allergia). Tudjanak elsősegélynyújtásban részesíteni sportbaleseteseket (zúzódások, törések, horzsolások ellátása).
IV. Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat Cél A dohányzás, alkohol, kábítószerek egészség és környezetkárosító hatásainak és azok elhárítási módjainak megismertetése. Tartalom − Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása. − A szenvedélybetegségek közös vonásai. − A pszichoaktív szerek veszélyei a gyerekek életében. Követelmény − A tanulók szerezzenek ismereteket az alkoholról, a dohányzásról, a kábítószerekről és a használatukban rejlő veszélyekről. − Értsék meg a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást. − Tudjanak mértéket tartani az édesség és a szénsavas üdítőitalok fogyasztásában, tekintettel az esetleges élettani és anyagi problémákra. − Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket. − Szituációs játékokban tudják bemutatni a kínálás elhárítását. − Legyenek képesek rajzokkal, vagy egyszerű folyamatábrával szemléltetni a veszélyes anyagok hatásait. − Alkalmazzák a mérgezésekkel kapcsolatban tanultakat (elsősegélynyújtás). V. Az emberi szexualitás Cél A tanuló ismerje meg a kamaszkor testi és lelki változásait, valamint a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 648 Tartalom − Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. − A nemi érés tudatosulása. − A nemi identitás kialakulása. − Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében. Követelmény − A tanuló, ismerje meg saját szervezetének a serdülőkor okozta változásait. − Tudja alkalmazni a nemiséggel kapcsolatos higiénés szabályokat. − Alakuljon ki benne a saját, életkorának megfelelő nemi identitástudat. − Tudja kezelni a változásokkal együtt járó esetleges kedélyhullámzást. − Alakuljon ki benne egy egészséges önértékelés, öntudat. − Ismerje fel a nemiségével kapcsolatos problémákat és kérjen segítséget. − Ismerje meg azokat a fórumokat, ahol segítséget kérhet. Tudjon arról, hogy milyen –a társadalom által is elfogadott - nemi kapcsolatok léteznek s melyek azok, amelyeket nem szabad természetesnek venni (vérségi kapcsolatok, fajtalankodás, pedofília). Legyen képes a veszélyhelyzetek elkerülésére. Ismerje meg a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákat és azok változásait.
VI. Családi élet és kapcsolatok Cél Ismerjék meg a tanulók, az önismeret jelentését, szerepét és fontosságát, valamint tudatosuljon bennük, hogy a barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja. Tartalom − A kapcsolati hálók fontossága. − A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. − Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. − Társkapcsolat. Férfi és női szerep. − Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. Követelmény − Legyen tisztában a családi, rokoni kapcsolatrendszerekkel. − Legyen képes önállóan egy három generációs családfa ábrázolására. − Tudjon különbséget tenni az érdekek és érzelmek között.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 649 − Ismerje fel az őszinte barátság jellemzőit. − Igyekezzen minél jobban megismerni önmagát. − Próbáljon minél nagyobb empátiával viszonyulni másokhoz (szülők, társak). − Sajátítsa el a konfliktuskezelés kulturált formáit (megbeszélés, önkritika, tévedés beismerése, egy kívülálló bevonása).
VII. A környezet Cél A tanulók legyenek tisztában a technológiai fejlődés káros következményeivel, a jelen jövőbeni hatásával. Tudatosuljon bennük az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében. Tartalom − A jelen hatása a jövőre. − Az ipari méretű áramtermelés és a környezet. − A technológiai fejlődés káros következményei. −
Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.
Követelmény − A tanulók meg az iparosodás következtében bekövetkezett természeti változásokat, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés okozta környezetszennyeződéseket és azok egészségkárosító hatásait. Tudatosuljon bennük, hogy az ember nem tud a természet nélkül élni, de a természet tud az ember nélkül létezni. − Ismerjék fel a helyi környezetvédő akciók (zöldesítés, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelem) fontosságát. − Legyenek tisztában alkotmányos jogaikkal, amely szerint minden embert megillet az egészséges környezetben való élés lehetősége. − Ismerjék meg a jelen környezeti problémáinak jövőbeni hatását. − Váljon igényükké a tiszta környezet érdekében való tenni akarás. − Érezzék a cél érdekében való összefogás szükségességét. − Legyenek képesek interjúkat készíteni a lakóhely környezeti problémáiról illetve javaslatokat gyűjteni azok megoldására. − Tudjanak különbséget tenni a csomagolóanyagok között aszerint, hogy melyik károsítja a környezetet és közvetve az egészséget.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 650 − Legyenek elképzeléseik egy helyi környezetvédelmi probléma kezelésére. − Legyenek képesek csoportmunkában egy környezeti projekttervet készíteni. − Önállóan tudják felhasználni az információhordozókat anyaggyűjtésre. − Tudjanak egyszerű számításokat végezni a környezet-egészségkárosító hatásokkal kapcsolatban. − Plakátok készítésével hívják fel a figyelmet a környezetszennyezések csökkentésére (füstszűrő a gyárak kéményére, víztisztítók, tömegközlekedés, kerékpárutak, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, zöldesítés).
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI − A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. − Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére. − A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint a mindennapi életvezetés, az életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. − Tudjanak különbséget tenni a „kockázatos” és „veszélyes” dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket. − Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. − Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével, fogamzásgátlás egészségre legkevésbé káros, biztonságos és hatékony módjával. − Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik „karbantartásában”, konfliktusaik kezelésében. − Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában.
EGÉSZSÉGTAN ________________________________________________________________ 651 − Legyenek tudatában a testmozgásban gazdag életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben. − Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.
SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ
Az egészségtan oktatása a következő oktatástechnikai eljárások alkalmazását teszi szükségessé: páros munka; csoportmunka; szerep- és szituációs játékok alkalmazása, projektmunka. Az említett módszerek mindegyike azt hivatott szolgálni, hogy a gyerekek részvétele, minél nagyobb mértékű legyen. Az értékelés során a hagyományos osztályozás kevésbé szerencsés. Kiváltképpen azért, mert nem az ismeretek meglétét vagy hiányát kívánjuk vizsgálni, hanem kinek-kinek a személyes előrehaladását, hogy saját lehetőségei felismerésében, átlátásában milyen mértékben történt elmozdulás. Ebből adódóan, a szöveges értékelés különböző formáit javasoljuk alkalmazni még akkor is, ha tudjuk: a tárgyak megbecsültsége, presztízse az osztályozhatósággal szorosan összefügg.
