Egészségügyi reform Dr. doc. Simon Kis Gábor Több biztosító, kevesebb patika Dr. Rékassy Balázs Választások elôtt Dr. Mikola Bálint

Tartalom

A Köztársaság Elnökének levele az Örszággyûlés Elnökéhez

............

2

....................

4

Számunkra mindig fontosak maradnak – Interjú Pap Endrével a rendszerváltást követô elsô magángyógyszerésszel . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

Gyógyszeres Terápia Menedzsment II. Továbbképzô Konferencia – Bevezetô – Dr. Samu Antal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

Egészségügyi reform – Dr. doc. Simon Kis Gábor

GYTM II. január 25-27 Budapest – Részletes Program

.................

10

Kétszintû gyógyszertári együttmûködési rendszer – Phoenix Pharma – Patika Marketing Klub, illetve a Szimpatika Program – Dr. Küttel Sándor . . .

11

Több biztosító, kevesebb patika – Dr. Rékassy Balázs

.................

12

MOSZ Ifjúsági Fórum 2007. – Diabétesz prevenció gazdasági jelentôsége – Argay Márton II. helyezett versenyelôadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14

100 éves a Hôgyes – Ünnepi megemlékezés a Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézete alapításának évfordulóján . . . . . . . . . . . .

16

Gyógyszertár-Mûködtetés 2008. Programelôzetes

....................

17

.............................

18

Választások elôtt – Dr. Mikola Bálint

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Választási Szabályzata

....

18

......................

19

Hetedik évfolyamát indítja a „Gyógyszertár” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20

A MOSZ 2008. évi szervezeti programjai

.........................

21

Életmûdíjasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22

Történelmi sarok – a MOSZ tavaszi konferenciáiról – Dr. Mikola Bálint

.....

23

..............

24

...........................

25

Nyitott szemmel – sajtófigyelô – Horváth Csaba és Pintér László . . . . . . . . . .

26

Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28

Gyógyszertári Menedzsment2 – akkreditált továbbképzô tanfolyam . . . . . . . .

B III

A MOSZ 2008. elsô félévi oktatási programja

„Gyógyszerészek a Földért 2008” Pályázat meghirdetése A kozmetikus tanácsolja – Barabás Éva

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974, E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231

Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866, E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: Mezô Gizi 1061 Budapest, Király u. 12. Telefon: 411-1866, 06 30 984-6683 E-mail: [email protected] Skype: mezo.gizi Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA

Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 1

A Köztársaság Elnökének levele az Országyûlés Elnökéhez A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Dr. Szili Katalin elnök asszony részére Országgyûlés BUDAPEST I-2/5499-0/2007.

Tisztelt Elnök Asszony! Az Országgyûlés 2007. december 17-i ülésnapján fogadta el az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt (T/4221. számú törvényjavaslat). Az Elnök Asszony a törvényt 2007. december 20-án küldte meg részemre kihirdetésre, sürgôsségi kérelemmel. Nem értek egyet a törvény megalkotásának módjával. Nem értek egyet azzal sem, hogy a törvény – álláspontom szerint – nem tartalmazza a tárgyával összefüggô összes szükséges garanciát, továbbá, hogy hatása – többek között a késôbbi jogalkotásra utalt lényeges kérdések miatt is – kiszámíthatatlan. Ezért élek az Alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömmel, és a törvényt a kihirdetésére megállapított határidôn belül megfontolásra visszaküldöm az Országgyûlésnek.

Tisztelt Országgyûlés! 1. A magyar egészségügyi rendszer mûködésével szemben számos jogos kifogás vethetô fel. A hiányosságok felszámolása nem képzelhetô el alapos változtatások nélkül. A helyzeten a közelmúltban végrehajtott ágyszám-leépítések és kórházösszevonások sem javítottak. A hálapénz a vizitdíj ellenére nem szûnt meg. Mind több helyen van komoly nôvérhiány, és egyre több – fôként fiatal – szakorvos inkább külföldön vállal munkát. A mai, súlyosan forráshiányos magyar egészségügyi rendszer mûködôképessége sok tekintetben a hivatásuk felelôsségét átérzô, áldozatot vállaló orvosok, mentôsök, nôvérek és más egészségügyi dolgozók személyes teljesítményén áll. Intézmények, társadalmi ellátórendszerek mûködése azonban nem múlhat egyéni teljesítményeken, a biztonságos mûködéshez intézményi garanciák szükségesek. Az egészségbiztosítás és az egészségügyi ellátás rendszerének létrehozása és mûködtetése az Országgyûlés, továbbá a mindenkori kormány feladata és felelôssége. A rendszer finanszírozásának és megszervezésének tekintetében az Alkotmány és az Alkotmánybíróság gyakorlata széles mozgásteret enged. A legkülönbözôbb egészségbiztosítási rendszerek mûködtethetôk alkotmányosan és sikeresen, és lehetnek másrészt – kialakításuktól függôen – alkotmányellenesek vagy alkalmatlanok. Alkotmányunk is lehetôvé teszi a magántôke bevonását az egészségügy finanszírozásába és ellátásába, és nem zárja ki e területen a versenyt. De ugyanígy alkotmányos lehet a kizárólag állami, központosított társadalombiztosítás is. Elvileg alkotmányos a kettô kombinációja is. 2. A Törvény által bevezetni kívánt átalakítás csak bizonyos társadalmi és politikai feltételnek teljesülése esetén lehet eredményes. A társadalom nagy ellátórendszereinek átalakítását nem lehet sikerre vinni a terhet viselô állampolgárok bizalma nélkül. Ezen túlmenôen az olyan bonyolult és mindenkit érintô intézményrendszerek átalakítását, mint az egészségbiztosítás, a társadalombiztosítás vagy a nyugdíjrendszer, nem lehet parlamenti választási ciklusokhoz igazítani. Ezért elengedhetetlen, hogy alapvetô konszenzus legyen a parlamenti politikai erôk között a szükséges reformnak legalább az irányában, lényegi elemeiben. Ellenkezô esetben a reform kérdése pártpolitikai kérdéssé válik, és a szakmai véleményt vagy ellenvéleményt is pártpolitikai alapon sorolják be és kezelik. Emellett, ha nincs konszenzus, akkor az átalakítás alapelemei választási eredménytôl függôen ki vannak téve egy teljesen más irányú változtatásnak, vagy éppen a visszaállításnak. Ez azon túl, hogy az intézményekbe vetett bizalmat és a jogbiztonságot veszélyezteti, a lehetô legkárosabb a nagy ellátó rendszerekre. Ugyancsak szükséges az egészségbiztosítási rendszer sikeres átalakításához, hogy azt az orvostársadalom többsége, az egészségügyi dolgozók és a szakmai szervezetek nagyobb része támogassa, de legalábbis elfogadja. A rendszer mûködése és hatékonysága ugyanis nagyrészt az orvosok és az egészségügyi dolgozók hozzáállásán múlik, akiken keresztül a beteg az egészségügyi ellátórendszerrel találkozik. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése nem csak a mindenkori kormánytöbbség felelôssége, hanem az ellenzéké is. Az olyan vita, amelyben a felek csak saját javaslatuk elônyeit, és a szembenálló javaslat hátrányait hangsúlyozzák, nagyon megnehezíti a tárgyilagos tájékozódást. 3. A jogalkotási eljárás garanciái a megalapozott és egyetértésre számító döntéshozatalhoz elengedhetetlenek. A törvényalkotás folyamán az érdekelt társadalmi szervezeteket és érdekképviseleteket – többek között alkalmas határidôk megállapításával is – olyan helyzetbe kell hozni, hogy megalapozott véleményt adhassanak a tervezetrôl. A Törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy megkésve kaptak tájékoztatást a készülô Törvény szövegérôl, és – fôleg az orvosi szakmai kollégiumok számára – nem állt rendelkezésre elég idô a véleményezésre. A Törvény számos eleme az országgyûlési döntéshozatal során a koalíciós pártok háttéralkujában, a lehetô legkésôbb született meg. Ez az ellenzék számára eleve kizárta az érdemi hozzászólás lehetôségét. De a kormánypárti képviselôkre is áll, hogy nem lehet elvárni országgyûlési képviselôktôl, hogy a bizottsági ülés elôtt néhány órával ismertté vált, vagy az ülés kezdetén kiosztott nagyszámú módosításról azonnal állást foglaljanak. Nem értek egyet azzal, hogy egy, a társadalom életét alapvetôen és hosszú távon meghatározó törvény ilyen eljárásban szülessen meg. 4. A jogalkotási eljárás alapvetô követelményeit is súlyosan sérti, de a Törvény jövendô hatását is bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány.

2 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám

Mivel a Törvény az egészségbiztosításnak olyan új rendszerét vezeti be, amely ilyen formában egyetlen országban sem ismert, még inkább elvárható, hogy a változások hatását korrekt módszertannal elôre felbecsüljék. Biztos támpontok hiányában pedig még inkább elvárható, hogy az átalakítás fokozatosan, folyamatos mérésekkel és visszacsatolásokkal menjen végbe; továbbá hogy hagyjanak az érintetteknek választási lehetôséget, s ne tegyék ki az egész lakosságot egy bizonytalan kimenetû kísérletnek. Az Egészségügyi Minisztérium által készített háttértanulmány nem tekinthetô hatástanulmánynak, mert számszerûsített hatásokat nem tartalmaz. A Törvény eredeti javaslatának az országgyûlési tárgyalás alatt véghezvitt számos megváltoztatását végképp nem kísérte semmilyen szakmai elemzés vagy hatásvizsgálat. Ez a hiány például a bevezetendô modell által okozott mûködési költségnövekedés hatása szempontjából különösen aggályos. Nincs megalapozott számítással alátámasztva, hogy a rendszerben elegendô anyagi tartalék volna arra, hogy az egészségbiztosítási pénztárak (EBP) a jelenleginél mintegy két százalékponttal magasabbra tervezett bevételarányos mûködési költségére, a szolgáltatói oldalon megjelenô adminisztrációs többletköltségre, valamint a megnövekedett szabályozási feladatok többletköltségére is tekintettel hatékonyság-növekedést, és így a szolgáltatás minôségének javulását lehessen remélni. Az esetleges megtakarításból le kell vonni a befektetôk profitját is. Az Állami Számvevôszék kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogy e rendszer mûködési költsége többszöröse lenne az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenlegi mûködési költségénél, és az Egészségbiztosítási Alapból bizonyosan kevesebb pénz jut majd egészségügyi ellátásra. Az Állami Számvevôszék szerint kérdéses, hogy a struktúra további átalakításával, a kapacitások szûkítésével és a szabályozottabb mûködéssel elérhetô-e annyi megtakarítás, ami fedezi a forráselosztás megnövekvô költségét, a befektetôk osztalékát, úgy, hogy közben az ellátás hozzáférhetôsége és színvonala nem romlik. A rendelkezésre álló nyugat-európai adatok azt mutatják, hogy az egészségbiztosítók közötti verseny megnyitása sem az egészségbiztosítási szolgáltatások minôségében, sem az egészségügyi szolgáltatók hatékonyságában nem hozott érdemi, mérhetô változást. 5. Bár sem egyértelmûen átvehetô külföldi tapasztalat, sem megbízható elôrejelzések nem állnak rendelkezésre, a Törvény fokozatok nélkül, egyetlen lépésben kívánja az alapvetô változtatást végrehajtani, úgy, hogy közben a majdani rendszer mûködését biztosító végrehajtási szabályok szövegét, sôt még koncepcióját sem készítették el. Az, hogy a Törvény számos témát végrehajtási rendeleti szabályozásra utal, szabályozástechnikai ügy. Azonban számos lényegi kérdés is szabályozatlan maradt. A Törvény rövid határidôvel úgy rendeli el az EBP-k létrehozását, illetve az EBP-k bejegyzését követôen az EBP-k forgalomképes részvényeinek értékesítését, hogy sem a biztosítási alapcsomag tartalma, sem az ezt pontosító finanszírozási eljárásrend, sem az Országos Kockázatközösségi Alap (OKA) által finanszírozandó nagyértékû ellátások köre, illetve az OKA-nak a teljes elôirányzaton belüli aránya, sem a minôségbiztosítás rendszere nem derül ki jogszabályból. Olyan szabályozási elemek hiányoznak tehát, melyeket egy fokozatos, átgondolt reformfolyamat során valójában már a strukturális változtatás elôtt meg kellett volna alkotni, és a gyakorlatban kipróbálni, optimalizálni. A fokozatosságnak és a befejezettségnek ez a hiánya a választási ciklushoz igazodó gondolkodásból, illetve az ebbôl eredô idôhiányból adódik. Ez azonban a reform jelentôsége és hatásai miatt elfogadhatatlan. A törvény megalkotásának módjával ebbôl az okból sem értek egyet. 6. A magántôke és a profitérdekeltség bevonása a társadalombiztosítás részeként mûködô egészségügyi ellátásba, amelyért az állam alkotmányos felelôsséget visel, megnöveli az állam szabályozási és ellenôrzési feladatait. Az államnak meg kell alkotnia, és ki kell kényszerítenie azokat a garanciális szabályokat, melyek meghatározzák az igénybe vehetô szolgáltatások körét és minimális minôségét, és kizárják az ügyfelek közötti válogatást az azok által megjelenített kockázat alapján. Ebbôl a szempontból különösen aggályosnak tartom, hogy a Törvény hozzávetôlegesen sem határozza meg az OKA arányát az egész rendszeren belül, és ugyanígy hallgat az OKA által finanszírozandó nagyértékû ellátások mibenlétérôl. Ez a hiány a kockázatszelekció visszaszorításának egyik fontos eszközét teszi kétségessé. A nyugat-európai példák ugyanis azt mutatják, hogy a versenyezô pénztáraknál a kockázatszelekció bekövetkezik, ha az gazdaságilag kifizetôdô; valamint, hogy az elôzetes becslésen alapuló fejkvóta rendszer csak nagyon pontatlanul képes elôre leképezni az egyéni kockázatot. Ezen túlmenôen még ha lehetséges lenne is a pontos elôzetes egyéni kockázat-meghatározás, a ritkán elôforduló, nagyon drága ellátások köre az EBP-k szintjén létrejövô kisebb kockázatközösségek miatt a biztosítás-matematika számára kezelhetetlen. A Törvény rendszerében ezeknek a kockázatoknak a kezelésére szolgál az OKA. Ennek fényében az OKA által fizetendô kezelések meghatározását, illetve azt, hogy mi az OKA aránya a teljes természetbeni egészségbiztosítási költségvetésbôl, nyilvánosan meg kellett volna vitatni, és a Törvényben rögzíteni, nem pedig utólagos alkukra hagyni. Az egyes területekre való pályázás során az OKA mértéke és az általa finanszírozott ellátások köre meghatározó a befektetôk számára is. Ezért nem értek egyet azzal, hogy a Törvény nem határozza meg a lehetô legnagyobb részletességgel az OKA által finanszírozott ellátások körét. 7. A Törvény által bevezetett modell az EBP-k közötti versenyt az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátás minôsége és a gazdálkodás hatékonysága területén teszi csak lehetôvé, szemben azokkal a nyugat-európai modellekkel, melyekben a biztosítók az ár – azaz a fizetendô járulék – tekintetében is versenyeznek. Így a Törvény inkább az állam ellenôrzô és ellátásszervezôi feladatát ruházza át az EBP-kre, mintsem valódi versenyt hoz létre. Mi több, a szolgáltatók elhelyezkedésébôl és az elérési szabályokból következôen a fekvôbeteg szakellátás területén az egészségügyi szolgáltatók közötti verseny legfeljebb a fôvárosban és az egyetemi központokban képzelhetô el. Hiába lehet tehát elvileg az EBP-k között verseny, ha adott esetben ugyanaz az egy kórház látja el az ügyfeleket. Ezért kérdéses, ésszerû-e a magántôke és a profitérdekeltség bevonásával alapvetô strukturális változtatást végrehajtani, annak minden szabályozási, ellenôrzési szükségletével, költségével és bizonytalanságával együtt úgy, hogy ugyanakkor a versenyt a lehetô legszûkebbre korlátozzuk. Ezért kérem az Országgyûlést, hogy a Törvényben foglalt modell bevezetésének indokoltságát ebbôl a szempontból is vizsgálja meg. A Törvényben meghatározott feltételek kétségessé teszik azt is, hogy komoly biztosítótársaságok belépjenek a rendszerbe – pedig ezek rendelkeznek a szükséges biztosítási adminisztrációs szaktudással, és tôlük várható hosszú távú együttmûködés. 8. Ezekre a körülményekre tekintettel – az Alkotmány 26. § (2) bekezdése szerint – a Törvényt megfontolásra visszaküldöm az Országgyûlésnek. Kérem az Országgyûlést, hogy a törvény újratárgyalása során egyrészt pótolja a törvényalkotás hiányosságait. Tekintettel a törvény tárgyának jelentôségére, valamint a jogalkotási eljárás hiányosságaira ezt az orvoslást az államszervezet demokratikus mûködésének biztosítása megköveteli. Másrészt kérem az Országgyûlést, hogy fontolja meg a tartalmi kifogásokat is: különösen a garanciák hiányát, a törvény mûködôképességét biztosító részletszabályok teljes hiányát, a verseny korlátozottságát, és a mindebbôl, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és kockázatot. Csak ezek kiküszöbölésével lehet annak a bizalomnak és társadalmi támogatásnak kialakulására számítani, amely nélkül sem az egészségbiztosítás átalakítása, sem a kikerülhetetlenül elôttünk álló nyugdíjreform nem lehet sikeres. Budapest, 2007. december 27.

Üdvözlettel:

Sólyom László


Egészségügyi reform 2007. végén a Köztársasági elnök nem írta alá az egészségügy reformjára vonatkozó törvényt, mert – nyilatkozata szerint – alapjában nem ért vele egyet. Az egészség-biztosítási törvény tendenciózus irányultsága a társadalombiztosítástól a magánbiztosítás felé mutat, ami nemcsak a Köztársasági elnöknél verte ki a biztosítékot. Egészségügyi rendszerek 3 alapvetô típusát különbözteti meg a nemzetközi szakirodalom: a magánbiztosítást (pl.:USA), a társadalombiztosítást (pl.: Németország) és a költségvetés (Anglia) dominanciáján alapuló rendszert, de mindegyik rendszerre jellemzô, hogy 3 szereplôs: azaz a biztosított (páciens, beteg), a finanszírozó és a szolgáltató közötti különbözô kapcsolatok alapján épül fel. Fontos szempont tehát, hogy profit-érdekeltségû vagy nem profit-érdekeltségû az érintett szolgáltató (kórház és más egészségügyi intézmény beleértve a gyógyszertárakat is) illetve az ellátást nyújtó szakember (orvos, ápoló, stb.) alkalmazottként vagy vállalkozóként végzi-e tevékenységét. Valójában mindhárom rendszer finanszírozása többcsatornás. Az adott finanszírozás a szolgáltatások mely strukturális jellemzôivel (elsôsorban milyen tulajdonviszonyokkal párosul), pl. ki(k)nek a tulajdonában vannak a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények (rendelôk, gyógyszertárak, mentôszolgáltatás stb.), ami visszahat a profitérdekeltség arányára és a vállalkozó egészségügyi szakemberek számának alakulására. A magánbiztosításon alapuló rendszer alapvetô tényezôje, hogy a lakosság jelentôs rétegei biztosítás nélkül maradhatnak (pl. USA-ban 47 millió (!) embernek jelenleg sincs egészségbiztosítása). AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZEREK ALAPTÍPUSAI Állami egészségügyi szolgálatok

Forrás Hozzáférés Piac Ellátók Tulajdon Magánbiztosítók Példa

(Beveridge) Költségvetés (adókból) Állampolgári jogon Marginális Zömmel közalkalmazottak Általában köztulajdon Marginális szerep Egyesült Királyság, Dánia, Olaszo., Finno., Norvégia, Svédo., Írország

Jellegzetes vonása pillanatnyilag a beveridge-i típusú egészségügyi ellátásnak az ún. GP Fundholder, azaz a költségkezelô háziorvos. A kórházakkal történô szerzôdéskötés alapján különbözô vizsgálatokra küldheti a betegét, járóbeteg szakellátást kérhet, kezelheti a ráesô gyógyszerár támogatási keret egy részét. Az esetlegesen keletkezô megtakarításokat pedig a praxis fejlesztésére használhatja fel szigorú szabályok szerint. Ez a modell a háziorvos gate-keeper (= kapuôr) funkciójának erôsítését jelenti. Kb. 100.000 lakost átfogó költségkezelô háziorvosi csoportok létrehozását serkentik legújabban. 4 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám

Szolidaritáselvû társadalombiztosítás (Bismarck) Forrás Társadalombiztosítás (járulékokból) Hozzáférés Kvázi teljeskörû biztosítás Piac Szabályozott Ellátók Vegyes (magán és közalkalmazott) Tulajdon Köz- vagy magántulajdon Magánbiztosítók Kiegészítô szerep Példa Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország A szolidaritáselvû országokban egyre jobban terjed a „Prospective payment system”, amelynek lényege, hogy: elôre definiálják a kórházak által nyújtható szolgáltatások körét, továbbá elôre meghatározzák a szolgáltatások díját. Ezen alapszik napjainkban is Magyarországon az ún. HBCS (Homogén Betegség – CSoportok) szerinti finanszírozás. Az egyidejûleg hazánkban alkalmazott lebegôpontos rendszer, amikor a lejelentett teljesítmény és a kasszában lévô pénz eredôjeként havonta változik egy teljesítménypont forint értéke. Azaz hiába határozták meg elôre a szolgáltatások díját, azt havonta megváltoztathatja az OEP. Érdekes ez a szerzôdéses jogviszony a kórházak és az OEP között, ahol az erôsebbik fél minden jogi és gazdasági következmény nélkül diktál (tipikus hungarikum). Ennek a rendszernek egyik fontos jellemzôje még a fejpénz alapú finanszírozás, ahol a finanszírozás alapja a háziorvoshoz leadott kártyák száma: A háziorvos akkor is megkapja a fejkvótát, ha a beteget nem is látja. Az egészségbiztosítási törvény sarkalatos pontja, hogy a biztosítási díj nem kerül közvetlenül a biztosítóhoz, hanem egy központi alapba jut. Innen alapvetôen a biztosítottak száma alapján részesülnek a magánbiztosítók. A fejkvótát súlyozzák a lakosság életkora, nemek aránya alapján. Ezzel állítólag kiküszöbölhetô, hogy egyes biztosítóknál magasabb jövedelmû és egészségesebb, míg más biztosítóknál alacsonyabb jövedelmû és betegesebb ügyfelek „halmozódjanak”.

Magánbiztosítási modell Forrás Nem szabályozott („önerôs”) Hozzáférés Nem szabályozott Piac Szabályozatlan Ellátók Zömmel magán Tulajdon Magántulajdon Magánbiztosítók Meghatározó, vagy jelentôs szerep Példa Amerikai Egyesült Államok Az 1960-as, 1970-es évek amerikai egészségügyi szolgáltatások finanszírozása zömében utólag (retro-spective payment), számlák alapján történt, A szolgáltatók nem voltak érdekeltek a kiadások vissza-fogásában.

Fee for Services: Az egyes beavatkozásokat tételesen elszámolja a finanszírozó (biztosító) felé. A finanszírozás (a pénz) a beteggel együtt mozog (szabad orvos- és intézményválasztás).

Ez a finanszírozási rendszer a szolgáltatások mennyiségének növekedését eredményezi. Magas az adminisztráció költsége is. Ezért tért át az Egyesült Államok is a prospective payment system valamelyik válfajára.

Szocialista egészségügy (Szemasko) Forrás Költségvetés (adórendszer általában nem mûködött) Hozzáférés Állampolgári jogon (Mo.-on 1972-tôl) Piac Nincs Ellátók Kizárólag közalkalmazott Tulajdon Kizárólag állami Magánbiztosítók Nincs Példa Szovjetunió és volt szocialista A volt szocialista országokban az ún. kapacitáselvû finanszírozás során (ágyszám, óraszám stb.) alapján történt a költségvetés meghatározása. A szolgáltató alapvetô érdeke volt, hogy minél nagyobb kapacitásra szerzôdjön (pl. ágyszámok emelése). Ez a finanszírozási módszer igen egyszerû és olcsó, de a kapacitások ésszerûtlen növelése végül is felesleges kiadásokhoz vezet. A magánbiztosítás fogalma magában foglalja: mind a teljes körû magánbiztosítást, mind a kötelezô biztosítás mellett kötött kiegészítô biztosítást is. A kötelezô és a magán- (önkéntes) biztosítás viszonyának fô típusai: A magánbiztosítás alternatív szerepet játszik. A magánbiztosítás kiegészítô szerepet játszik. A magánbiztosítás és a kötelezô biztosítás teljesen szeparált rendszert alkot. Biztosítási díj fizetésének és kezelésének módjai: Tôkefedezeti (hosszú távú tartalékképzési módszer) (zömmel magánbiztosítók). Felosztó-kirovó módszer (zömmel társadalombiztosítók).

Piac szerepének megítélése az egészségügyben: 1. Az egészség és az egészségügyi ellátás hasonló más javakhoz: a verseny a minôség javítására és a költségek csökkentésére ösztönzi a szolgáltatókat, csakúgy, mint más javak piacán, mivel a beteg is fogyasztó. 2. Az egészségügyi szolgáltatások piaca alapvetôen különbözik más javak piacától. Az információ aszimmetrikus: a beteg, mint fogyasztó nem rendelkezik megfelelô információval a racionális döntés meghozatalához. Az alapvetô döntést az orvos hozza meg, aki viszont egyben szolgáltató is, azaz a kínálati oldalon is megjelenik, ezért a kereslet és a kínálat nem független egymástól. Tehát a piac mûködésének a legalapvetôbb feltétele nem áll fenn. Egészségügyi ellátást finanszírozók különbségei (Forgács [1999] szerint) Szolidaritás alapú, Magánbiztosítás kötelezô biztosítás Egyenlô esélyek Esély egyenlôtlenség Egyenlô hozzáférés Hozzáférés eltérô Egyenlô, de alacsony Magas, de nem egyenlô minôségû minôség szolgáltatás Nem kockázat-orientált Kockázat-orientált Nem preventív-orientált Prevencióban érdekelt Járulék a jövedelem Járulék a kockázat és szolgáltatás arányában szerint Járadék szükség szerint Szolgáltatás a szerzôdés szerint Fejlesztésben nem érdekelt Fejlesztésben érdekelt (üzletpolitika) Merev rendszer Flexibilis rendszer Nem profit-orientált Profit-orientált

Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy: A közfinanszírozás alkalmasnak bizonyulhat a kiadások növekedésének a megfékezésére. Ezzel szemben a magánfinanszírozás dominanciáján alapuló amerikai egészségügy nem volt képes stabilizálni a kiadásoknak a GDP-n belüli részarányát. A közfinanszírozás dominanciája nem követeli meg az intézmények köztulajdonát. Törekvés mutatkozik a finanszírozó és a szolgáltató szerepének elválasztására. Az orvosok szerepe a kiadások alakulásában sokkal jelentôsebb, mint amit a jövedelmüknek az összes kiadáson belüli részaránya mutat. A korábbi idôszakban uralkodó felfogás volt, hogy az orvosok döntéseit nem kell és nem is lehet ellenôrizni. A finanszírozás szempontjából ez azt jelentette, hogy minden költséget meg kell téríteni. A kórházi rendszer jellege, az ágyak száma lényegében meghatározza a kiadásokat. A „Romer-törvény” szerint: a meglévô ágyak be is lesznek töltve, azaz már létezô kapacitás határozza meg az igénybevételt. A hatékonyság, a kiadások korlátozása szempontjából a kínálati oldal szabályozása jelenti a legfontosabb kérdést (ld. kórházi ágyak számának csökkentését, kórházak bezárását). Nem elegendô pusztán az ágyak számát csökkenteni, ennél lényegesebb a struktúra kérdése, ennek része-ként akut és a hosszú ápolási idejû ágyak aránya (az akut ágyak fenntartása sokkal többe kerül). A szabályozás és a piaci ösztönzôk nem zárják ki egymást. A modern technika hozzájárulhat a kiadások növekedéséhez anélkül, hogy eredményként (azaz az egészségi állapotban) bármilyen pozitív változást idézne elô. Az iparnak és az orvosoknak a technika túlzott alkalmazása az érdeke. A finanszírozónak meg kell teremtenie azokat az eszközöket, amelyek biztosíthatják a technika hasznosságának a vizsgálatát és az alkalmazás ellenzését. A kiadások hosszú távú kontrolljához nem elegendô csupán a finanszírozási módszerek megváltoztatása. Az új, költséges technika bevezetésének és alkalmazásának az ellenôrzésére is szükség van. Alapvetô fontosságú olyan információs rendszer kiépítése, amely alkalmas a ráfordítások és az eredmény mérésére, összevetésére: annak vizsgálatára, hogy milyen folyamatok mennek végbe az egészségügyi rendszerben. Néhány témában alapvetô konszenzus alakult ki a magyar (egészség)politikusok többségénél: Nem fogadható el az, hogy valaki azért ne juthasson hozzá az alapvetô szolgáltatásokhoz, mert nem tudja megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatások nem hagyhatók a szabadpiaci mechanizmusokra. Az egészségbiztosítási törvény pont e két feltételt illetôen ébreszt kétségeket a közvéleményben is, nemcsak az egészségpolitikusokban. Mindenfajta finanszírozási rendszer alapvetô axiómája, hogy a beteg által fizetendô önrész (CO-PAYMENT) meghatározása a beteg oldaláról jelent féket. Ez az alapvetô oka a vizitdíj, kórházi napidíj bevezetésének, de a gyógyszerek térítési díja gátlástalan és szinte folyamatos emelésének is. Ha a három egészségügyi rendszer egy lakosra jutó egységköltségét hasonlítjuk össze, kiugróan legmagasabb a költség a magánbiztosítás dominanciájú rendszernél (ld. Amerika) és legalacsonyabb a költségvetés típusú rendszernél (pl. Anglia). Egy olyan szegény és eladósodott ország esetében, mint Magyarország csak kalandvágyból lehet áttérni a magánbiztosítást preferáló egészségügyi rendszerre, hacsak nincs valami más – a széles közvélemény, de az egészségpolitikusok számára is megismerheetlen – motiváló tényezô, ami ebbe az irányba taszítja hazánkat.

Dr. Simon Kis Gábor egyetemi docens, a MOSZ Elnöki Tanácsadó Testület tagja Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 5

„Számunkra mindig fontosak maradnak” Beszélgetés Pap Endrével – Ön volt az elsô magángyógyszerész itthon a rendszerváltást követôen, viszont igen kalandos körülmények közepette jutott engedélyhez, és az indulás is nagy visszhangot váltott ki… (Gyógyszertár) A magángyógyszerészet akkoriban szinte eretnek gondolatnak számított, hiszen még a magángyógyszerészetet magát sem tudták megfelelôen besorolni. Önálló szellemi foglalkozás, vagy éppen vállalkozás? Olyan sok apró nüansz volt, ami ma már fel sem merülhet. De az elsôknek mindig meg kell küzdeniük ezekkel a kihívásokkal. A kérvényem beadásakor még nem az Egészségügyi Minisztérium, hanem a területi fôorvos adta ki az engedélyt egy évre, azzal az ígérettel, hogy majd hosszabbítják. Végül miután kézhez kaptam az engedélyt, 4-5 oldalas felsorolást kaptam, hogy melyek a teendôim, ellátás, kötelezettség terén és milyen feltételek mellett mûködhetek, a végén pedig az utolsó pont úgy szólt, hogy az engedélyt ki kellett adnunk. Tehát nem azt mondták, hogy örülünk, hogy lesz egy másfajta szektor is, hátha ezzel színesebb, jobb lesz az ellátás, hanem azt, ha véletlenül nem sikerül, akkor én mosom kezeimet, hiába én engedélyeztem. Ez a kezdeményezés abban az idôben nagy port vert fel. Meghívtam a miniszter asszonyt, hogy nyissa meg a patikát, ô pedig megígérte, hogy eljön, holott nem gondolta volna ezt senki. Szakmai berkekben hamar el is terjedt, hogy a miniszter asszony jön, akkor az OEP fôigazgatójától kezdve, jó néhány professzoron át az OGYI fôigazgatójáig többen jelezték részvételüket, és egy kis ünnepséget szerveztünk erre a megnyitóra. Egy szombat délelôttön került ez megrendezésre, tehát nem munkanap volt, gondoltuk eljönnek majd húszan, vagy harmincan. Végül több mint háromszázan voltak itt. Zavarban is voltunk, hiszen pogácsákkal, étellel is készültünk, a László kórház konyhája segített ebben nekünk, úgyhogy szaladgálnunk kellett Csepel és a László kórház között, hogy


nehogy szégyent valljunk ennyi ember elôtt. Elôzetesen semmiféle gazdasági számítást nem végeztem, hanem fejest ugrottam a medencébe úgy, hogy nem is tudtam, hogy van-e benne víz. Abban az idôben viszont a kormányzatnak a hozzáállása a vállalkozásokhoz egészen más volt. A kezdôvállalkozásoknak 50 százalék adókedvezményük volt és azon kívül az egészségügyi vállalkozások 80 százalékos adókedvezményt kaptak, tehát összesen 130 százalék adókedvezményem volt három évig. Ez azt jelentette, hogy kellôképpen meg tudtam erôsödni.

– A tapasztalatai miatt szakmabeliek, akik hasonló úton kívántak elindulni fordultak önhöz a késôbbiekben? Sokan úgy gondolták, hogyha Pap Bandinak sikerült, akkor nekem is menni fog. Azoknak, akik hozzám fordultak, igyekeztem nagyon ôszintén elmondani az összes lehetséges buktatót, minden olyan nehézséget, ami felmerülhet. Nekem az volt az alapelvem, hogy szerencsés, ha az ember egymaga mûködteti a vállalkozást, hiszen így önmagával kell elszámolnia, ha valamit rosszul csinál, az a saját kára. Nálam is jelentkeztek akkor már tôkével rendelkezô személyek, hogy adnak pénzt, de én inkább felvettem a banki kölcsönt, ami nagyon nehéz volt abban az idôben, hiszen a bankok sokkal szigorúbban ellenôriztek. A kollégák, akik hozzám fordultak és megfogadták zömmel, hogy önmaguk vágnak bele, úgy ítélik meg, hogy akkor jó tanácsot kaptak. Ami a gyógyszerészetnek nagyon nagy hibája volt akkoriban, hogy azt a pénzt, amit a nem piaci körülmények között spóroltak, egyesek arra használtak fel, hogy többet mutassanak, mint ami ténylegesen van a vállalkozásban. Ezáltal a gyógyszerészet ellen a társadalomnak egy bizonyos rétege irigységbôl, vagy a mi hibánk miatt, elfordult. Tehát egy nagyon hibás gazdaságpolitikai képet mutatott, ami elvezetett

ket találtunk, még ágy sem volt. Az embernek úgy kellett élnie, hogy nagyobb energiát emésztett fel az, hogy magunkat olyan lelkiállapotba hozzuk, hogy túléljük a helyzetet. A két és fél esztendô alatt harminc magyar volt ott összesen, a harminc magyarból három nem tért haza élve… Huszonéves külkereskedôk voltak, akik több nyelvet is beszéltek. Hogy miért vállaltuk? Mert az itthoni fizetéshez viszonyítva jóval többet kereshetett egy diplomás, akinek sikerült egy ilyen lehetôséget megcsípnie. A másik ok pedig az volt, hogy volt az emberben egy olyan töltet, ambíció, hogy szeretett volna segíteni, csak ez roppant szakaszos volt. Mert vagy víz, vagy áram, vagy transzport nem volt, ami a gyárba el tudott volna minket vinni.

egészen idáig, és a visszájára ütött. Jelenleg, fôleg a kispatikák, nagyon komoly hátrányba és létproblémába ütköztek, egészen biztos, hogy jó néhányan kénytelenek lesznek feladni a vállalkozásukat. Hogy ez hosszabb távon mit fog eredményezni, azt nehéz megmondani, de elsôsorban a kisebb települések maradnak majd ellátás nélkül.

– A GYOK 2007-es nyitóbeszédében említette, hogy a rendszerváltás és a privatizáció után is voltak gondjai a gyógyszerésztársadalomnak, s most 17 évvel késôbb ismét komoly problémák ütötték fel a fejüket, de ezek nyílván már más súlyúak... Természetesen, hiszen akkor az volt a legnagyobb tét, hogy minél többen tudjunk patikát létesíteni. 89-tôl elég jelentôs idô eltelt 94ig, amíg a gyógyszertárak privatizációja megindult, nekünk, akik a saját magunk útját, az úgynevezett magángyógyszerészetet teremtettük meg, azt kellett bebizonyítanunk, hogy nem csak állami szinten lehet ezt mûvelni. Bebizonyosodott, hogy az a gyógyszerészet, ami Magyarországon több mint 400 éves önálló polgári foglalkozás, az ugyanolyan körülmények között a mai világban is mûködôképes. Akkoriban az volt a gondolatunk, hogy egy családegy gyógyszertár elven kellene mûködnie a rendszernek, de sajnos ez az elmúlt 15-20 évben nem alakult ki. Létrejöttek a gyógyszertárláncok, amelyek meggyôzôdésem szerint a gyógyszertári központoknak egy bizonyos másolatai, azzal a különbséggel, hogy az irányítás tôkeerôs emberek kezébe került, nem pedig a gyógyszerészekébe. A vállalkozó szellem és a bátorság sem hasonló bennünk. Ezek az okok pedig alaposan átformálták az egy család-egy patika, egy patikus-egy gyógyszertárral kapcsolatos eredeti elképzeléseket. Másképp alakult ki, sajnos.

– Pályája során Afrikában is megfordult. Milyen feladatokkal került Angolába, és milyen körülmények között dolgozhatott?

– Ön harmadik generációs gyógyszerész, illetve a gyerekei is a szakmában dolgoznak. Tekinthetô családi tradíciónak a gyógyszerészet önöknél? Azt hiszem, hogy igen, hiszen 120 éve már, hogy apáról-fiúkra száll a gyógyszerészi pálya, hivatás a családunkban. Akkor, amikor én érettségiztem a gyógyszerésznek gyakorlatilag semmi kifutási lehetôsége nem volt. A szüleim azt szerették volna, hogy én állatorvos legyek, én pedig hajlottam is rá. Falun nôttem fel, az állatokat is szerettem, volt hozzá affinitásom. Azonban azóta sem tudom megmagyarázni senkinek, hogy miért, de akkor, amikor be kellett adni az egyetemi jelentkezést, nem az állatorvosira jelentkeztem, hanem apámék legnagyobb megrökönyödésére azt mondtam, hogy én patikus leszek. Magamnak sem tudom megmagyarázni azóta sem a miértjét. A fiam és a lányom, abban az idôben választották a pályát, a hivatást, amikor én már magángyógyszerészként tevékenykedtem. Látták, hogy a gyógyszerészetet nem csak alkalmazottként, hanem tulajdonosként is lehet mûvelni. Egyiküknek sem mondtam, hogy gyógyszerészi pályát válasszák, mégis azok lettek. A családban hárman voltunk testvérek, a nôvérem is gyógyszerész, a húgom is a gyógyszeriparban dolgozik. A legnehezebb idôkben sem szégyelltem soha, hogy patikus vagyok. A kórházban több és más lehetôségem volt a gyógyszerész szakma mûvelésére, mert az orvoskollégákkal együtt viziteltünk, és alaposan oda kellett figyelni, de szerencsém volt, hogy bizonyos mértékben a kórházi vonalra kerültem. Hihetetlenül szerettem ugyanakkor a gyógyszertári patikusságot is, mert voltak olyan emberek pályám során, akik csak akkor jöttek be a patikába, ha én dolgoztam éppen, még itt Budapesten is. Ezért érdemes mûvelni ezt a szakmát. Teljesen mindegy az én megítélésem szerint, hogy a gyógyszerészet melyik posztján tevékenykedünk, a patikában, a kórházban, vagy akár kutatómunkát, egy valami, ami igazán számít. Jól kell csinálni. És ha jól csinálja az ember, örömét találja benne, akkor van igazán értelme.

az interjút készítette: Lovas Gergô

A körülmények háborús afrikai körülmények voltak, s azt hiszem ezzel elég sok mindent elárultam. A feladatunk az volt, hogy az ottani gyógyszergyárban, – ami persze teljesen más értelemben vett gyógyszergyár volt, mint amilyenre mi gondolunk – porszirupot, tablettát készítsünk. Ott alapanyagot sem gyártottak, ezeket Kínából meg a világ összes tájáról szerezték be és abból kellett tablettákat készítenünk. Ez nem terjedt többre a lázcsillapítónál, fájdalomcsillapítónál, antibiotikumnál, szóval a legalapvetôbb gyógyszerek kerültek csupán szóba. Jegyrendszer és kijárási tilalom volt, este hattól nem nagyon lehet kijárkálni, azaz elég szigorú, kemény élet volt. Elôfordult, hogy ötven napig egyáltalán nem ettünk kenyeret, mert nem volt liszt sem, azt ettük, ami rendelkezésre állt. De nem csak mi, hanem még a nagykövet is hasonló körülmények között élt. Lakást kellett volna az ottani kormánynak biztosítani, de az elôzôleg berendezettnek ígért lakásban mindössze egy darab szé-


Bevezetô a MOSZ

Gyógyszeres Terápia Menedzsment II. konferenciához

Változó igények, változó gyógyszerészet Közismert tény, hogy a gyógyszeres terápia az orvosi beavatkozások egyik leggyakrabban alkalmazott formái közé tartozik. Mivel a nem megfelelôen alkalmazott gyógyszeres terápia következményei mind a beteg(ek), mind a társadalom számára jelentôs negatív (egészségügyi és gazdasági) következményekkel járnak, a gyógyszerészek kulcsszerepet tölthetnek be a biztonságos, hatékony és gazdaságos gyógyszerfelhasználás kialakításában. A társadalmi, szakmai igényeknek, valamint elvárásoknak megfelelôen az elmúlt évek során – a szûkülô forrásokkal és növekvô igényekkel leginkább jellemezhetô egészségügyi ellátórendszeren belül – sokat változott a gyógyszerészek szerepvállalása. A racionális gyógyszerfelhasználást és a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztésének, bôvítésének szükségességét napjainkban is számos tényezô motiválja. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – talán a következôk a legfontosabbak: demográfiai: – öregedô népesség – sérülékeny gyermekgyógyászati populációk – népesség csökkenése – betegségek megjelenési formáiban/epidemiológiájában bekövetkezô változások – népesség földrajzi megoszlása, migrációja gazdasági: – egészségügyi ellátás megnövekedett költségei, csökkenô forrásai – globalizáció – gazdagok és szegények közötti egyre növekvô különbségek technológiai: – új (egyre drágább) gyógyszerek kifejlesztése 8 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám

– összetettebb és hatásosabb gyógyszerek – új informatikai-, biotechnológiai lehetôségek szociológiai: – változó fogyasztói szokások és elvárások kialakulása – gyógyszerek helytelen használata/alkalmazásukkal történô visszaélések – kötôdés a hagyományos gyógyszerek alkalmazásához politikai: – változó piaci filozófiák – irracionális gyógyszerszabályozás – liberalizáció – politika irányítóinak hiányos (olykor tévhiteken alapuló) egészségügyi- és gyógyszerellátási ismeretei – nemzeti erôforrások felhasználásával megjelenô prioritások (nem hazai példa) szakmai szempontok: – gyógyszerészek oktatásában/képzésében történô változások igénye (klinikai orientáció) – gyógyszerészi gondozással/gyógyszeres terápia menedzsmenttel kapcsolatos filozófia kialakítása, megvalósítása – gyógyszerellátási kompetenciák változása – gyógyszerészek javadalmazásának alapja (árrés és/vagy szolgáltatási díj alapú, stb.) egészségügyi ellátás: – hozzájárulás az egészségügyi ellátáshoz – súlyosabb betegségek gyakoribb kórházon kívüli kezelése – interdiszliciplináris teamek együttmûködése

A gyógyszerészeknek az egészségügyi szakmai csoportokkal való együttmûködés révén fontos szerepük lehet/van a gyógyszerpolitika, a gyógyszerhasználat, a terápiás eredmények, valamint a gyógyszerészeti szolgáltatások pozitív befolyásolásában. Ezen munka keretében aktív részvétel szükséges a következô területeken:

részvétel a gyógyszerpolitika kidolgozásában gyógyszerelési irányelvek és kritériumok kialakításában együttmûködés más egészségügyi szakemberekkel a kezelési protokollok kidolgozásában logisztikai rendszerek tervezésében, mûködtetésében, ellenôrzésében objektív gyógyszerinformációs rendszer(ek) mûködtetésében gyógyszerészi gondozás/gyógyszeres terápia menedzsment módszereinek kifejlesztésében, kiértékelésében és dokumentálásában gyógyszerészi gondozásban/gyógyszeres terápia menedzsmentben résztvevô minden egészségügyi szakmai csoport oktatásában egészségügyi szûrésekben (pl. diabetes, dyslipidaemia, hypertonia) történô szerepvállalásban részvétel egészségnevelési programokban (pl. gyógyszerek megfelelô használata; – gyógyszerekkel való visszaélés megakadályozása; dohányzásról leszoktatás; – immunizálás; stb.) kutatás(ok) kezdeményezésében és vállalásában pl.: gyógyszer epidemiológiai, egészség-gazdaságtani, gyógyszerészi gondozási/gyógyszeres terápia menedzsment-i, egészségfejlesztési, stb. A kutatások eredményeinek kiértékelésében és dokumentálásában. szakmai szabványok és auditálási eljárások kialakításában megfelelô szakképesítéssel rendelkezô munkaerô létrehozásában és fenntartásában

lése és felmérése. Annak eldöntése, hogy szükség van-e más egészségügyi szakemberekkel való együttmûködésre. recept nélküli gyógyszerek, ill. egyéb (pl.: életviteli tanácsadás, stb.)terápiás lehetôségek alkalmazása a gyógyszeres/gyógyszer nélküli terápiák kezdeményezése vagy módosítása együttmûködés az orvos által felírt gyógyszerek esetében – betegségmenedzsment a gyógyszerek alkalmazása során felmerülô problémák (hatás, mellékhatások, interakciók, nem megfelelô gyógyszerhasználat, compliance, stb) recept felírójával és/vagy a beteggel terápiás célok kitûzése gyógyszerészi gondozási terv – gyógyszeres terápia menedzsment és egyéb (életviteli) terápiás lehetôségek összeállítása és megvalósítása (oktatás, tanácsadás, felvilágosítás) terápiás eredmények ellenôrzése és a megfelelô lépések megtétele a szükséges módosításokhoz. gyorsdiagnosztikai lehetôségek gyógyszerek felírása, stb.

Ezek a gyógyszerészi tevékenységek jól meghatározható szolgáltatás vagy szolgáltatások csoportját jelentik, amelyek célja, hogy optimalizálják a gyógyszerellátáshoz történô hozzáférést, és fokozzák a betegek terápiájának eredményességét, javítják életminôségét. A betegek számára nyújtott alap- és emeltszintû, valamint specifikus betegségekre fókuszáló szolgáltatások hatásosan egészítik ki a gyógyszeres terápiát, mivel pozitívan járulnak hozzá a gyógyszerek biztonságos, hatékony és gazdaságos felhasználásához. A fent vázolt területeken az elmúlt évek során komoly sikereket elérve jelentôs lépéseket tettünk meg, de további aktív és hatékony intézkedések megtételére van szükség. Ha mi gyógyszerészek nem mozdulunk, megteszik helyettünk mások és kiszorulunk a változások nyújtotta lehetôségekbôl, amelynek következményei beláthatatlanok.

Dr. Samu Antal MOSZ alelnök a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság elnöke

Az új típusú gyógyszerészi szolgáltatásokat érintô igények egyrészt logisztikai-, másrészt technikai-, harmadrészt kognitív jellegûek. Ez utóbbiaknak biztosított prioritás jelentôs mértékben járulhat hozzá a szakma presztizsének, társadalmi elismertségének növeléséhez. Elsôsorban nemzetközi, de hazai vonatkozásban is számos kedvezô példát találhatunk ennek igazolására, pl. jelentôs betegpopulációt érintô területeken – hypertonia, diabetes, dyslipidaemia, metabolikus szindróma, asthma, COPD, osteoporosis, stb. Az egyéni betegek számára nyújtható kognitív szolgáltatások területén megfogalmazódó feladatok a következôkben foglalhatók össze: a gyógyszeres terápiára vonatkozó dokumentumok és egészségügyi információk beszerzése és nyilvántartása öngyógyítás folyamatának segítése – A betegek által leírt tünetek, öndiagnózison alapuló állapot meghatározása, kiértékeGyógyszertár VII. évf. 1. szám 9

Gyógyszeres Terápia Menedzsment II. 2008. január 25-27. Fôtéma:

Dyslipidaemia Helyszín: Budapest, Ramada Hotel Plaza (korábban Corinthia Aquincum Hotel 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94.) A programok során elhangzó elôadások:

2008.01.25 (péntek) 08.00 – Regisztráció 09.00 –

Prof. Dr. Halmos Gábor Megnyitó, üdvözlések

09.15 –

Prof. Dr. Paragh György Dyslipidaemiák és kezelésük

09.45 –

Prof. Dr. Édes István A koleszterin csökkentés lehetôségei igen magas kardiovaszkuláris rizikójú betegekben

11.00 –

Prof. Dr. Halmos Gábor Gyógyszeres Terápia Menedzsment korszerü irányelvei

10.15 – 10.30

Szünet

11.30 –

10.30 –

Dr. Vokó Zoltán Dyslipidaemia epidemiológiája Magyarországon

Dr. Samu Antal Kognitiv szolgáltatási lehetôségek a gyógyszertárakban

12.00 – 13.00

Ebédszünet

Hypertonia Továbbképzés (a hypertonia továbbképzésre történô regisztráció ingyenes!)

2008.01.25 (Péntek) 13.00 – 18.00 Bevezetô- a hypertonia epidemiológiája – szív és érrendszeri program- gyógyszerészi gondozás – Dr. Kiss István Hypertonia szakmai irányelv 2007. (Dr. Kiss István) Kardiovaszkuláris kockázat és becslése (Prof. Dr. Kékes Ede) Metabolikus szindróma és hypertonia (Prof. Dr. Kékes Ede) A hypertonia nem gyógyszeres kezelése (Dr. Barna István) A hypertonia gyógyszeres kezelése (Dr. Barna István) Renalis hypertonia (Dr. Kiss István) Kerekasztal megbeszélés (Dr. Kiss István, Prof. Dr. Kékes Ede, Dr. Barna István) 18.00 – 18.30 „Egy Csepp Figyelem” Alapitvány

Dyslipidaemia Továbbképzés 2008. 01. 26 (Szombat) 08.00 – 08.45 Gyógyszerészi gondozás – egészség, érték, patika (Dr. Szabó Sándor) 08.45 – 09.30 Dylipidaemiák patológiája és laboratóriumi diagnosztikája (Dr. Klukovits Anna) 09.30 – 10.45 Lipidek szerepe a szív– és érrendszeri megbetegedésekben. Lipidmetabolizmus-transzport (Prof. Dr. Halmos Gábor)


10.45 11.00 12.00 13.00

– – – –

11.00 12.00 13.00 14.30

14.30 15.15 15.30 17.00

– – – –

15.15 15.30 17.00 18.00

Szünet „Egy Csepp Figyelem” Alapitvány (Erôs Antónia) Ebédszüet Hypercholeszterinaemia farmakológiája (Prof.D r.Tósaki Árpád) Interakciók dyslipidaemiában (Dr. Vecsernyés Miklós) Szünet Gyógyszerészi lipidterápia menedzsment Koleszterin/triglycerid mérés elmélete és Gyakorlata (Dr. Hodossy Lajos)

2008. 01. 27. (Vasárnap) 08.00 – 08.30 Szakmai együttmüködések a lipidterápiában (Balázsné Dr. Molnár Borbála) 08.30 – 09.30 Táplálkozás szerepe a sziv és érrendszeri betegségek kialakulásában és terápiájában (Bánvölgyi Györgyné) 09.30 – 11.00 Betegegyüttmûködés a gyógyszerészi lipidterápiamenedzsmentben (Dr. Hankó Balázs) 11.00 – 11.15 Szünet 11.15 – 12.00 Gyógyszerészi lipidterápia-menedzsment a gyakorlatban (Dr. Hankó Balázs, Benkô Zsolt, Dr. Samu Antal, Dr.Klukovits Anna, Prof.Dr.Halmos Gábor) 12.00 – 12.30 Kognitiv szolgáltatások a Benkô Patika mindennapi gyakorlatában (Benkô Zsolt) 12.30 – 13.00 Kommunikáció gyakorlata a gyógyszeres terápia során (Dr.Csóka Ildikó) 13.00 – 13.45 Tesztirás 13.45 – 14.00 Konferencia zárása (Dr.Samu Antal) 14.00 Ebéd

Kétszintû gyógyszertári együttmûködési rendszer PHOENIX Pharma – Patika Marketing Klub, illetve a SZIMPATIKA program A gyógyszerpiac átalakulásának hatásai ma már egyértelmûen érezhetôk. A korábban érvényes tendenciák, piaci folyamatok gyorsan megváltoztak, és most minden szereplônek – legyen az gyártó, nagykereskedô, gyógyszertár – merôben új kihívásokkal (forgalom- és árréstömeg-csökkenés, patikaliberalizáció, gyakori készletérték-átértékelési kockázat, gyógyszertáron kívüli gyógyszer-értékesítés stb.) kell szembenézni A gyógyszertárak helyzetére fókuszálva megállapíthatjuk, hogy a különféle változások jelenleg nagyon eltérô módon hatnak a patikák helyzetére, hiszen például a patikaliberalizáció sem egyformán sújtja a különféle települések gyógyszertárait. Ne feledkezzünk meg továbbá az „emberi tényezôrôl” sem. Maguk a gyógyszerészek mondják, hogy a gyógyszertár-tulajdonosok (vezetôk), azaz saját kollégáik sem egyformán készültek fel a változásokra, jelentôs szemléletbeli eltérések tapasztalhatók közöttük. Legyünk ôszinték: ilyen körülmények között senki sem mondhatja azt, hogy az ô birtokában van a Bölcsek Köve, és minden változásra pontosan tudja a gyógyírt. Azt azonban mindenki érzi, hogy valamit tenni kell: a PHOENIX Pharma Zrt. e gondolatsor mentén dolgozta ki a Patika Marketing Klub (PMK) koncepcióját, illetve azon belül a SZIMPATIKA programot. Mind a PMK együttmûködésben, mind a SZIMPATIKA programban fontos részt vállalnak szállítóink, azaz a gyártó cégek is. Ôk képezik az együttmûködési rendszer harmadik pillérét. Szállítóink nagy részének stratégiai elképzeléseibe jól illeszkednek az említett gyógyszertári együttmûködési programok, és már az eltelt hét hónap eredményei is meggyôzôek. Kétszintû gyógyszertári program 2007. júniusától PATIKA MARKETING KLUB (PMK) néven elindítottunk egy új együttmûködési formát a következô szlogennel: „A lehetô legnagyobb függetlenség, a lehetô legkisebb kötöttség.” Ez az elsô szintje a szorosabb együttmûködésnek. A koncepció kidolgozásakor fokozott figyelmet fordítottunk a gyógyszertárak eltérô piaci helyzetére, ezért a PMK keretein belül kínált elônyöket a gyógyszertárak különféle módon, önállóan használhatják mind a mai napig. (Bevételnövelési és költségcsökkentési lehetôség.) A PMK eddigi mûködésének ideje alatt sok gyógyszertár különféle, önállóan alkalmazott módszerekkel is szép eredményeket ért el, többeknek sikerült a kínálkozó lehetôségeket a beteg/fogyasztói kör lojalitásának erôsítésére felhasználni. PMK rendezvényeinken felmerült az is, hogy lépjünk egyet tovább közösen, és te-

remtsük meg annak a feltételeit, hogy együttesen tudjunk fellépni a betegek/vásárlók felé. Ez az igény hívta életre a szorosabb együttmûködési formánk második szintjét, a SZIMPATIKA programot, mely 2007. december 1-én elindult, és amelynek minden PMK tagsággal rendelkezô gyógyszertár részese lehet saját elhatározása alapján. A SZIMPATIKA program céljait vázlatpontszerûen a következôk szerint foglalnám össze: fogyasztói árelônyök, pozitív élmények biztosítása a gyógyszertárba betérô betegeknek/fogyasztóknak, vásárlóknak, a betegek/vásárlók mindenkor szakszerû, udvarias kiszolgálása oly módon, hogy a beteg/vásárló valóban saját gyógyszerészének érezze a Gyógyszertár munkatársait, egységes marketingkommunikáció alkalmazása a SZIMPATIKA márkanevet használó gyógyszertárak piaci pozíciójának erôsítése érdekében, az egészségmegôrzés fontosságának hangsúlyozása, és a gyógyszerész szerepének megismertetése, hangsúlyozása ebben a folyamatban, a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása a csoportosulás lehetôségeihez mérten. Jogok és kötelezettségek A SZIMPATIKA program kidolgozása alatt rendezvényeket, konzultációkat tartottunk, ahol a tagok elmondhatták véleményüket, javaslataikat. Ezen eseményeken fogalmazódtak meg azok az alapelvek, melyekre a SZIMPATIKA program épült és épül folyamatosan. Ez az együttmûködési forma mind társaságunknak, mind az önként csatlakozó gyógyszertárnak többletjogokat biztosít, de ugyanakkor többletkötelezettségek vállalását is szükségessé teszi, melyek betartása rendkívüli fontossággal bír, és melyeket szerzôdésben rögzítettünk. Az együttmûködés minden résztvevôjének – így társaságunknak is – arra kell törekednie, hogy a beteg/vásárló számára a SZIMPATIKA márkanév pozitív élményeket jelentsen, ezért fontos, hogy a hatékony kommunikáció mögött megfelelô tartalom is legyen. A kommunikáció által biztosított elônyökön felül a gyógyszertári aktivitásoknak valóban mûködniük kell, és ezekrôl az aktivitásokról a patika valamennyi munkatársának tudnia kell. Világosan kell látni, hogy minden résztvevô külön-külön is hatással van SZIMPATIKA márkanévrôl kialakított vélemény alakulására. Az esetleges negatív vélemény rontja a közös együttmûködés ke-

retében felhasznált erôforrások hatékonyságát. Ezen kívül engedjenek meg nekem egy személyes véleményt is. Egy marketing jellegû együttmûködés kapcsán talán furcsán hangzik, de valójában mindez azt is jelenti, hogy túl a szerzôdéses kötelezettségen az együttmûködés résztvevôi erkölcsi felelôsséggel is tartoznak egymásért. Fejlôdés és a konzultációk növekvô jelentôsége Tudjuk, hogy ez az együttmûködés csak akkor lehet hosszabb távon igazán eredményes, ha álladóan fejlesztjük, bôvítjük az aktivitások körét. Már eddig is sok ötletet, javaslatot kaptunk a PMK tagoktól a fejlesztési irányok tekintetében, melyek jelentôsége egyre inkább felértékelôdik a jövôben. Azt azonban mi magunk is megtapasztalhattuk a SZIMPATIKA együttmûködés elôkészítése során, hogy nem minden ötlet – legyen az bármilyen kitûnô is – valósítható meg azonnal, gyakran egyeztetések, konzultációk szükségesek a pontos kivitelezés érdekében, melyek idôigényesek is lehetnek. Nem feledkezhetünk meg arról sem – ahogy erre már a bevezetôben is utaltam –, hogy a SZIMPATIKA programban részt vevô gyógyszertárak eltérô adottságokkal rendelkezô, független vállalkozások. Ez pedig azt jelenti, hogy feltétlenül szükséges valamilyen mértékû konszenzus az egyes alapvetô célok tekintetében, mert csak így kínálkozik esély a tevékenységek eredményes megvalósítására, mely biztosíthatja a SZIMPATIKA gyógyszertárak vásárlókörének lojalitását. A PHOENIX Pharma Zrt. már az alapításkor kinyilvánította azon szándékát, hogy a résztvevô gyógyszertárakkal szorosan együttmûködve szeretne dolgozni a Patika Marketing Klubban. Ennek érdekében eddig is rendszeresen tartottunk rendezvényeket, konzultációkat, ahol a klubtagok elmondhatták véleményüket, és ahol mindig tájékozódhattak közös munkánk eredményeirôl is. Ez a rendezvénysorozat folytatódik, és e találkozók jelentôsége egyre inkább felértékelôdik, mert 2008 több újdonságot hozhat még a SZIMPATIKA program életében is. A komoly, esetleg átütô siker érdekében azonban mindenkinek tennie kell valamit, és talán mindannyiunknak egy kicsit nyitottabbnak is kell lennünk bizonyos újdonságok felé.

Dr. Küttel Sándor kereskedelmi igazgató, az igazgatóság elnöke Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 11

Több biztosító – kevesebb gyógyszertár Számomra a mostani egészségügyi reform folyamatok egyik legérdekesebb aspektusát az jelenti, hogy rá kellett döbbenjek a politika hatalmas, mindent – még az épeszû racionalitást is – elsöprô erejére. Az egészségbiztosítási pénztárak koncepciója szerint Magyarországon olyan, egyedi biztosítás modell fog megvalósulni az egészségügyi reform keretében, amelyben magán és állami tulajdonú konzorciumok egy központi biztosítóval együttmûködve menedzselik 10 millió magyar ellátását, kezelik az éves szinten kb. 1100 milliárdos biztosítási járulékot kb. 7% mûködési költségért cserébe. Hogy ez helyes, és hogy a jelenleginél több, mint 4-szer magasabb mûködési költségért cserébe megéri-e, azaz magasabb színvonalú ellátást fognak tudni nyújtani ezen biztosítók, azt csak ez, a 10 millió emberen történô kísérlet fogja tudni eldönteni. Mindenesetre a nemzetközi szakirodalom szerint a több biztosítós modell ezen költségnövekedését nem tudja ellensúlyozni a költség-érzékenyebb gazdálkodásból fakadó megtakarítás. Az új rendszer viszont erôsebb állami szabályozást, folyamatos monitorozást kíván, mert a profitorientált rendszerbôl fakadóan a szereplôk fokozottan hajlamosak az esély egyenlôség csorbítására, a kontraszelekció-, fölözés, információs aszimmetria hangsúlyozására, illetve érdekük a hozzáférés csökkentése az igénybevétel csökkentése céljából, stb. (ezeket az egészség-gazdaságtani alap-sajátosságokat, a jelen írás késôbb, még említi). A hazai döntéshozók meggondolatlanságát jól fémjelzi, az oly sokszor pozitív példaként emlegetett holland rendszer reformja, ahol magánbiztosítók kezébe adták az egészségbiztosítást. Igen, csak ott egy 15 éves vita és kutatómunka – elegánsabban döntés elôkészítés – elôzte meg ezt a reformlépést. Példának okáért a szakemberek közösen döntöttek úgy, hogy a pszichiátriai betegek ellátását kiveszik a piaci elvû rendszer alól, és ott a szolgáltatás finanszírozása megmaradt, mint központi feladat. Evvel szemben nálunk az Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet megszûntetése volt az egyik elsô intézkedés. (Hiszen az ott élôk nem a társadalom legbefolyásosabb tagjai!) 12 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám

Liberális politikusok által többször idézett, piac elvû gondolkodó Kornai Mihály, fogalmazott találólaan, mikor egy írásában azt írta, olyan ez a törvény, mint amikor egy szállodában nem tudják eldönteni, hogy a reggelihez kávét, vagy teát szolgáljanak fel, és ezért 51% kávét, és 49% teát összeöntenek, és együtt szolgálják fel a vendégek „örömére”. Tehát sikerült olyan törvényt alkotni, amely sem a piaci elônyöket nem fogja tudni érvényesíteni, sem pedig az állami felelôsségvállalásban hívôket nem fogja tudni kielégíteni. Az egész törvénytervezet megszavazása azért hihetetlen számomra, mert olyan egészségpolitikával foglalkozó, politikus szakemberek kardoskodtak a törvény megszavazása mellett, akik elôzetesen számos szakmai konferencián vettek részt, felkészítést kaptak hozzá értô orvosoktól, közgazdászoktól, egészségbiztosítási szakemberektôl, egészségügyi menedzserektôl, hogy hogyan is lenne célszerû a biztosítási oldal reformját megoldani. Ezt, a magán- és állami közös, biztosító elképzelést szinte nem volt olyan nemzetközi, illetve hazai szakmai tanácsadó, aki támogatta, vagy javasolta volna. Továbbá olyan, magukat szociális érzékenységûnek tartó, politikusok állnak ki e törvénytervezet mellett, akik pár évvel ezelôtt fennen hangoztatták az egységes társadalombiztosítás megôrzésének szükségszerûségét, és az állam támogató szerepének megôrzésének létfontosságát, illetve a társadalmi igazságosság javításának szükségszerûségét, korunk magyar társadalma számára. De olyan politikusok is megszavazták ezt a törvényt, akik jogi végzettséggel rendelkeznek, és tisztában vannak avval, hogy egy ilyen szintû és horderejû jogszabály, csak hatástanulmányokkal, végrehajtási rendelettervezettekkel, kidolgozottan, és átláthatóan hozható meg. – Itt ez is merôben hiányzik. De végsô soron olyan politikusok is megszavazták e törvényt, akik nem értenek az egészségügyhöz, nem is jogi végzettségûek, sôt talán még nem is hisznek a piac

mindent megoldó erejében, csak egyszerû józan logikával gondolkodók. Itt is érezhetô a pártok összezáró ereje, a politika hatalma, hogy szembeszegülve a külsô értelmiségi körök, a közvélemény nyomásával, a helyi választók haragjával – ôk is megszavazták a törvényt. (Ôk sem gondolták végig, hogy helyi képviselôként, hogyan magyarázzák majd meg a választóiknak, amikor a magánbiztosító ellehetetleníti a helyi kórházat, és be kell zárniuk, mert a biztosító nem odaküldi a beteget.) Miért olyan fontos a szocialista-liberális koalíciónak az egészségbiztosítás magánkézbe adása? Rossz nyelvek szerint bizonyos befektetôi csoportok újabb, és igen jelentôs méretû piac megszerzésérôl van szó, de egészségpolitikai szemmel nézve nem ez a fô vezérlô erô. Az, hogy egészségügyi reformra szükség van, senki sem vitatja, és a régi elavult hatalmas rendszer átalakítására szükség van, ez is tiszta, és elfogadott. A régi, szocialista örökségû ellátórendszer nagy, és fenntartása költséges, ezt is tudjuk. Az is világos, hogy a legdrágább ellátási forma a kórház. E felôl kellene a betegeket az olcsóbb, költséghatékonyabb ellátási formák felé terelni, ami természetesen kórházbezárásokhoz vezetne. Ugyanakkor mégis érthetô, hogy a helyi önkormányzati tulajdonban lévô, tehát helyi politikai viszonyokat igen erôsen érintô kórházakat eddig semelyik politikai erô sem tudta bezáratni. Így az egészségpolitikai magyarázat egyedül az lehet, hogy azt a szükséges nehéz munkát, amelyet sem az állam, sem pedig a helyi önkormányzatok nem tudnak megcsinálni, azaz a helyi kiskórházak bezárását, nagyobb, költséghatékonyabb formában mûködô regionális ellátási egységek létrehozását, majd a magántôke fogja megvalósítani. A magántôkének nincsen helyi politikai kötöttsége, és sokkal racionálisabban, költségszemléletûen vezérelve mûködik, így számára nem fájó pont az ország közel 150 kórházából, radikális

csökkentések árán, sokkal kisebb ellátórendszert megvalósítani. Való motívum tehát a kapacitások csökkentése, azaz a „piszkos munka” elvégeztetése. Megítélésem szerint ez a fô szempont, amiért cserébe az állam oda adja a biztosítóknak ezt az igen jelentôs ágazatot. A jelen elképzelés mellett érvelôk fôbb argumentuma szerint a biztosítók közötti verseny minôségi javulást fog eredményezni. Verseny abban az esetben valósulhat meg, amikor a vevôk és az eladók között nincs jelentôs információs aszimmetria. Az egészség-gazdaságtan egyik alapismérve a vásárló (azaz a beteg) információs aszimmetriája, hiszen az egészségügyi ellátás olyan komplex tudomány, amely esetében valós döntéseket – azaz kinek milyen vizsgálatokra, beavatkozásra van szükség – csak a jól képzett orvos tud meghozni. A biztosító érdeke, hogy minél kevesebb felesleges, és költséges vizsgálat díját fizesse ki, és azon ellátásokat, amelyeket ki kell fizetnie, néhány, az ô irányítása alá tartozó intézményben lehessen elsôsorban igénybe venni. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy a biztosító várhatóan – konfliktus-mentességre törekedve – minden kórházzal szerzôdik de betegeiket elsôsorban az ô általuk menedzselt intézményekbe küldik, elsorvasztva az általuk „nem preferált” intézményeket. Ezen logika mentén hasonló változások várhatóak a gyógyszer-kiskereskedelem terén is. Tudjuk, hogy a gyógyszerkiadások igen jelentôs részét teszik ki a hazai egészségügyi kiadásoknak; a gyógyító megelôzô kassza közel 1/3-át költjük gyógyszerre. Így, ahogyan a mostani politikának is, a biztosítók számára is az egyik legfontosabb terület lesz a hazai gyógyszerkiadások csökkentése: a fogyasztás visszafogása, a támogatás és a támogatott gyógyszerkör csökkentése. Az ilyen jellegû döntéséket a politika számára mindig komoly problémát jelentenek, ezzel szemben a kellemetlen döntések a magánbiztosítónak nem jelentenek gondot. Sôt! A kvázi „egyéni járulékok”, azaz további egyéni gyógyszer hozzájárulásért kiegészítô-biztosítást szervezhet, ajánlhat az ügyfelei részére, plusz egyéni számla terhére. Mennyiben befolyásolhatja a gyógyszer kereskedelmet, és azon belül is a gyógyszer-kiskereskedelmet a magánbiztosítók megjelenése az alap egészségbiztosítási csomagban? Ahogy fentebb írtuk, az egyik legjelentôsebb változás a támogatási díjak további csökkentése, a gyógyszerkiadások féken tartása szempontjából.

Pozitív változás lehet, amelyet a gyógyszerész szakmának jól meg kell ragadnia, és képviselnie magát a finanszírozók irányába, hogy az új elképzelés elônye a betegutak fontosságának, a betegmenedzselés erôsödése. A jelen hazai egészségügy egyik nagy hibája, hogy a betegek elvesznek a rendszerben, és senki nem érdekelt a követésükben, az ellátásuk költség-hatékony menedzselésében. Az új pénztár modell egyik elônye lehet, hogy a biztosítók ki fogják fejleszteni a jobb, és hatékony betegmenedzselési rendszerüket. Ebben a háziorvos mellett a gyógyszerésznek és a gyógyszerészeti gondozásnak fontos szerepe van, illetve kellene, hogy legyen. Mivel az új finanszírozónak elemi érdeke a költség-hatékonyság, (elsôsorban rövidtávú) mindent meg fog tenni a költséges kórházi ellátás kiváltása érdekében. Egy alap cukorbeteg vagy egy, egyszerûbb magas-vérnyomásos beteg beállítása megoldható járóbeteg ellátás keretében belül, illetve számos beavatkozás is rövid kórházi tartózkodással, és késôbbi rendszeres utógondozással, rendszeres kontroll-lal hatékonyan biztosítható. Itt a háziorvos fô szerepe mellett fontos kiegészítô szerep hárul a gyógyszerészre, amennyiben valóban szakmailag képzett, informatikailag felkészült, és anyagilag is motivált a gyógyszerészeti gondozás végzésére, tisztességes betegkövetésére. Nem tartanám irreális célnak, hogy a gyógyszerész a gondozásba vett, és rendszeresen követett, karbantartott betegeiért plusz jutatást kapjon. Tovább, a gyógyszer kereskedelmet érintô változás, hogy az egészségbiztosítási pénztárak egyedileg eltérhetnek a beteg által fizetendô önrész mértékében. Így elôfordulhat, hogy az állam által tudatos gyógyszer politikaként elért gyógyszerár támogatási kulcsokban eltérés keletkezik, azaz az egyik cég termékét az egyik pénztár más támogatással adja, mint a többi pénztár. Ennek rögtön két szembetûnô hatása lehet: például mindegyik pénztár erôs, fiatal aktívkorú biztosítókat szeretne megszerezni magának. Így, ha a fogamzásgátló tablettákra ad plusz támogatást az egyik pénztár, azt valószínû, hogy nem a 80 éves generációra lesz ösztönzô hatással. Vagy másik lehetôség, hogy az egyik pénztárban egy gyógyszergyár befolyásoló közvetett tulajdonrészt szerez. Így a saját gyógyszereire nagyobb támogatást biztosít a piaci forgalmának elôsegítése érdekében. Ezáltal nem érvényesül az állami gyógyszerár- és támogatáspolitika, ugyanis semmi sem garantálja, hogy a %-os támogatás, így a beteg által fizetendô térítési díj az egészségpolitikai céloknak megfelelôen

orientálja a betegeket. Feleslegessé válik a központi tervezés és befogadás, tárgyalás a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ szerepe a támogatások központi meghatározásában, mivel ezt egyedileg úgy is felülbírálhatják az egyes pénztárak. Az egészségpénztárak egyedi áralkuja könnyen okozhatja bizonyos gyógyszergyárak kiszorulását, vagy önkéntes kivonulását a piacról. Az EU-n belüli referencia árak drasztikus csökkenése révén az innovatív gyártóknak, bizonyos szint alatt lehet, hogy nem fogja megérni jelen lenni a magyar piacon. További igen meggondolatlannak tûnô szabályozási elem, hogy a tervezet lehetôvé tenné az egészségbiztosítási pénztárak számára, hogy a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosultjával termék áráról, mennyiségérôl, minôségi követelményérôl, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésrôl saját érdekeik szerint szerzôdést kössenek. Feltehetôen aligha gondolta végig a jogalkotó, hogy egy gyógyszer minôségi követelményérôl (mely az OGYI, illetve az Európai Gyógyszerügyi Hatóság kompetenciájába tartozik) aligha lehet alkuszempont egy helyi regionális biztosító számára. Mégis hogyan nézhetne ki egy ilyen szerzôdés: talán lejárt szavatosságú, vagy bizonytalan eredetû gyógyszert befogad az egyik pénztár, annak érdekében, hogy kevesebbet költsön? A törvény kötelezôvé teszi, hogy a pénztárak szerzôdjenek az egyes gyógyszertárakkal. Itt megint könnyen elôfordulhat, hogy egyes gyógyszertárak, láncok, egyedi szerzôdésekkel jobb kondíciókat alkotnak az adott területen aktív egészségbiztosítási pénztárral, és az EBP elsôsorban ezekhez a láncokhoz irányítja majd a betegeit. Így közvetetten ugyan, de bizonyos patikák forgalomcsökkenése, majdani ellehetetlenülése várható, amely középtávon a piac kevesebb tulajdonos kezében való koncentrálódása felé fog vezetni. „Jövôbe látó” gondolataimat avval szeretném zárni, hogy minden kutató álma, és elvárása, hogy az ôt foglalkoztató terület nagyobb és alaposabb kutatási figyelmet, döntést megelôzô kutatási lehetôségeket kapjon. Itt, mivel a hazai egészségügy alapos változtatása nemcsak a jelen írás „elkövetôjét” érinti, hanem szûken vett a teljes gyógyszerész társadalmat, de tágabban nézve ez egész magyar társadalmat, így itt fokozottan érvényes az a kijelentés, hogy a több biztosítós rendszer bevezetése elôtt, a kérdés jobb megismeréséhez, (alaposabb és több) kutatásra, elemzésre van szükség.

Dr. Rékassy Balázs M.Sc. (a szerzô orvos, közgazdász [szerk.]) Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 13

Ifjúsági fórum

A „Gyógyszertár” korábbi számaiban folyamatosan bemutattuk a 2007. évi Ifjúsági Fórumon elhangzott elôadásokat. Így került sor az elsô helyezett Dr Ságiné Polics Éva „Várandós gondozás – a gyógyszerészi gondozás új kompetencia területe” címû, és Dinya Mariann, a Budapesti Fiatal Gyógyszerészek Klubja elnöke „Külföldi munkavállalás – lehetôségek és kihívások” c. prezentációjának közlésére. A most bemutatott elôadás ennek a sorozatnak a folytatása. Ezúttal Argay Márton ifjú gyógyszerész kollegánk igen figyelemreméltó „Diabétesz prevenció gazdasági jelentôsége” témakörben vázolt gondolatait (II.helyezett) ismertetjük szakmapolitikai magazinunk hasábjain. (szerk.)

Diabétesz prevenció gazdasági jelentôsége

1.ábra A cukorbetegség kezelési költsége

A halálozások 60%-át a krónikus betegségek okozzák a WHO adatai szerint[1]. Ezen betegségek közé tartozik a cukorbetegség is, mely sajátságaival fokozott kockázatott jelent a lakosság jelentôs részére a halálozások 6-%-áért felelôs. A cukorbetegek 90%-a a 2-es típusba tartozik, mely egy heterogén kórkép inzulinrezisztencia és relatív inzulinhiány jellemzi[2]. A cukorbetegségben a szénhidrát anyagcsere zavara mellett a zsír- és a fehérje-anyagcsere is érintett, ennek eredménye számos szerv mûködésének károsodása. Komoly problémát jelent a progresszív lefolyású mikro és makroangiopátiás szövôdmények és társbetegségek kialakulása is. A fokozott rizikó a szívbetegségekben, a stroke-ban, de elôl jár a vakság a veseelégtelenség kialakulásába és az amputációk egyik fô oka is. A magyar lakosság jelentôs része elhízott vagy túlsúlyos és emiatt fokozott a kockázatuk különbözô betegségek kialakulására. A két fô tényezô a metabolikus szindróma kialakulásában az elhízás és az inzulinrezisztencia [3]. Hazánkban nincs pontos adat a cukorbetegek számáról de a feltételezések szerint számuk eléri 500000-et, a nem diagnosztizált esetek száma a becslések szerint hasonló. Így szomorú és riasztó adat, hogy Magyarországon egy-másfél millió ember ismert vagy ismeretlen módon szenved cukorbetegségben vagy károsodott glukózreguláció valamelyik stádiumában[2].

Diabétesz kezelési költségei A cukorbetegség kezelési költségei mind a beteg, mind a társadalombiztosító számára is jelentôsek. A gyógyszerkasszából kb. 20 milliárd Ft-ot fizet ki a társadalombiztosító cukorbetegség gyógyszeres terápiájára [4]. Három különbözô terápiás mód költségvonzatait vizsgáltam meg a beteg és a társadalombiztosító szemszögébôl: – Modern terápiának vettem az ADA (American Diabetes Association) és az EASD (European Association for the Study of Diabetes) ajánlásait – Általánosnak a napi gyakorlatban leggyakrabban elôforduló terápiát – Legkedvezôbb költségû a patikában hozzáférhetô, lehetô legkisebb költségû terápiát

Modern Általános Kedvezôbb árú

Monoterápia

Kettôs kombináció

Hármas kombináció

OAD+Inzulin

Inzulin

történik vezérfonalként a WHO DDD (Defined Daily Dose, WHO által meghatározott, adott hatóanyagra jellemzô napi dózis) értékeivel számoltam a költségeket 30 napra. A 1. ábra a diabétesz kezelés költségeinek alakulását mutatja. Jól látható, hogy a kezdeti növekedés után csökkennek a költségek. A nyert adatokból látszik, hogy míg az átlagos terápia átlagban 29%-kal, a modern terápia átlagosan 56%-kal kerül többe, mint a legkedvezôbb árú. Szövôdmény és társbetegség kezelési költségei A kezelt illetve a nem diagnosztizált betegek esetében is jelentôs problémát okoz a szövôdmények kialakulása, a diabétesz – specifikus mikroangiopátia és az atheroszklerózis különbözô formáiban jelentkezô makroangiopátia. Társbetegségek kezelésének célja az atheroszklerózis kialakulásában szerepet játszó tényezôk csökkentése a hipertónia, diszlipidémia kezelése és a trombocita – aggregáció gátló kezelés. 2. ábra A szövôdmény és társbetegségek kezelési költsége

Originális

A szövôdménykezelés esetében a szakmai elôírások hatóanyagokat adnak meg, ezért itt az originális készítményeket használtam. Mivel a cukorbetegek 80-85-%-a túlsúlyos vagy elhízott, ezért egy ilyen beteg terápiáját mutatom be[5]. A terápiában alkalmazott gyógyszerelés és ezek dozírozása mindig egyénre szabottan


Általános Kedvezôbb árú

Microangiopathias szövôdmények

Micro- macroangiopathias szövôdmények

Szövôdmény és társbetegség

3.ábra Az általános kezelési költségek összevetése

Cukorbetegség kezelése

Szövôdmény és társbetegségek kezelése

Betegség progressziója

A 2. ábrán jól látszik, hogy a cukorbetegség kezelésétôl eltérôen a költségek folyamatosan emelkednek, azonban a terápiaköltségek közötti eltérés jelentôsen csökken, az átlagos 2,8%-kal az originális 8%-kal drágább, mint a legkedvezôbb költségû, tehát nincs jelentôs különbség közöttük.

szeresére emelkedhetnek (CODE 2 tanulmány). A szövôdmények kezelési költségei közötti különbség elenyészô és jól látható ,hogy ez teljes terápiából a legköltségesebb. 3.) A hazai 2-típusú diabéteszesek 47,8%-ának rossz az adherence-e [7]. Ennek eredménye, hogy nem tudjuk a megfelelô glikémiás értéket elérni, mely tovább emeli a kezelési költségeket. A gyógyszertári prevenció során a nagy számú gyógyszerész-beteg találkozás lehetôséget biztosít az adherence javításában. A célom a költségek alakulásán keresztül bemutatni, hogy a diabétesz gyógyszerészi gondozása elsôdleges feladatán az egészségmegôrzésen kívül, a beteg és a társadalombiztosító számára is költségcsökkenést jelenthet. Ezen feladatok tudatában, megfelelô szakmai gondozással gyógyszerészként jelentôs szerepet játszhatunk, ennek a komoly népegészségügyi problémának a kezelésében.

Argay Márton gyógyszerész Aranyszarvas Gyógyszertár Miskolc

A 3. ábra az általános kezelés költségeit mutatja a betegség progressziójának függvényében. A 3. ábrán látható, hogy általános diabétesz terápia során költségek maximuma is jelentôsen kisebb, mint a szövôdmény és társbetegségek kezelési költsége.

Összefoglalás

Irodalomjegyzék

A betegség alakulásában jól meghatározhatóak a gyógyszerészi feladatok, melyeket több részre lehet osztani [6]:

1. www.WHO.int/chp/en/ (2007. 09.05) 2. A Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Diabetes Társaság: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve – A diabetes mellitus kórimézése, cukorbetegek kezelése és gondozása a felnôttkorban 3. Bano KA, Batool A.: Metabolic syndrome, cardiovascular disease and type-2 diabetes. J Pak Med Assoc 2007 Oct;57(10):511-5 4. A Diabetes Mellitus gyógyszeres kezelésének finanszírozási koncepciója – OEP Gyógyszerügyi Fôosztály 2007 www.oep.hu ( 2007.11.05) 5. Dr. Halmy Lászlóné MSc: Az elhízás jelentôsége, gazdasági hatásai és prevenciójának lehetôségei 2005, Folpress Budapest alapján 6. Soós Gyöngyvér: Gyógyszerészi Gondozás ,Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 2004 7. Hankó B.: A beteg-együttmûködés aktuális kérdései III. rész Gyógyszerészet 51. 274-279.(2007)

1.) Elsôdleges feladatunk a lakosság egészségmegôrzéssel kapcsolatos információinak a bôvítése és a szûrés. A diabétesz prevenciós gyógyszertári gondozás során a kiszûrt személyek és a már diagnosztizált, de nem megfelelô vércukor értékû betegek magas aránya- több mint 15,8%- igazolja a tevékenység létjogosultságát. 2.) A kezelt cukorbetegek esetén a gyakori vércukorszint ellenôrzés csökkenti a késôi szövôdmények kialakulását (UKPDS).A nem megfelelô glikémiás kontroll okozta szövôdményköltségek 3-4-

Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében.

(06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 15

100 éves a „Hôgyes”

foto: Blazics Balázs

Ünnepi ülésen emlékezett meg 2007. december 14-én a Semmelweis Egyetem, az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet alapításának 100 éves évfordulójáról. A rangos eseménynek stílusosan a Hôgyes Endre tanterem adott otthont, ahol az egybegyûlteket Dr. Zelkó Romána egyetemi docens, igazgató köszöntötte. „Minden évforduló ünnep. A százéves évforduló történelem. A történelemnek vannak korszakai, dátumai, nagy személyiségei. Egyes személyiségek évtizedekre meghatározzák a fejlôdés útját.” – mondta bevezetôjében az intézet jelenlegi vezetôje. Megnyitójában Dr. Tulassay Tivadar az egyetem rektora a 100 év elôtti Magyarország jeles eseményeivel vonta párhuzamba azt a szellemi mûhelyt fejlesztô áldozatos törekvést, amely alakulásától kezdôdôen küzdelmes, olykor kalandos úton jutott abba a jelenlegi elismert helyzetbe, hogy az egyetemi klinikák ellátása mellett markáns részt vállaljon a jövô gyógyszerészeinek felkészítésében. Az ünnepségen megjelentek a Semmelweis Egyetem, a gyógyszerészet és a vele kapcsolatban álló intézmények vezetôi, szakmai, társadalmi és oktatási életünk prominens személyiségei, akiket a társ oktatási intézmények és a gyógyszerész szervezetek képviselôi üdvözöltek. Az eseményen –mások között- részt vett és felszólalt Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke. Laudációjában egykori diákként felelevenítette az emlékeket, megköszönte az intézet egykori és jelenlegi vezetésének a gyógyszerészi hivatásra való felkészítésben végzett hatékony oktató munkáját. Az egyik legszorosabb egyetemi kapcsolatnak minôsítve a Gyógyszerügyi Szervezési Intézet és a gyakorló gyógyszerészek közötti viszonyt arra kérte a jelenlegi oktatói kart, hogy orientálják a hallgatókat a gyógyszerellátás, a gyógyszertári tevékenység irányába.


Kitért arra, hogy ma, amikor a nemzeti gyógyszerészet fejlesztésének homlokterébe a gyógyszerészi gondozás és a gyógyszeres terápia menedzselése tartozik, társadalmi igényt teljesítve egészségügyi centrummá alakulnak a gyógyszertárak, a fennmaradás záloga az elhivatott, felkészült és mûvelt gyógyszerész, akinek a patikában van a helye. Az emlékülés második részében az Intézet történetével, kialakulásával, feladatainak bemutatásával foglalkozó elôadások hangzottak el kiváló oktatóink tolmácsolásában. Így hallhatták a résztvevôk Vincze profeszszor történeti bemutatását, Zelkó igazgató

asszonyt „Missziós Nyilatkozat” témakörben, Hankó Balázs, Balogh Judit, Mészáros Ági és Hantos Mónika oktatókat s szakfeladatok prezentációjában. A „Hôgyes” mindig meghatározó központja volt a budapesti gyógyszerész oktatásnak. Ha száz esztendôre nem is tudunk élményekben visszatekinteni, arra még sokan, hiszem, hogy emlékezünk, amikor – állandó késésben lévô, elfoglalt egyetemi hallgatóként – két villamosmegálló között kellett leugrani a stuka hátsó peronjáról, hogy odaérjünk idôben a katalógusra, a Hôgyesbe. MOSZinfo

Gyógyszertármûködtetés 2008.

11.30 – 13.30

Gyógyszerellátás – Egészségügyi szolgáltatás (felkért elôadók) Dr. Bodrogi József Dr. Kaló Zoltán Bidló Judit Dr. Dózsa Csaba

13.30 – 14.30

Ebéd

Siófok, március 07-09.

14.30 – 16.00

Gyógyszerészet tudományos és szakmai programok (felkért elôadók) Prof. Dr. Kerpel-Fronius S. – Biológiai gyógyszerek Dr. Samu Antal – Gyógyszerészi gondozás Prof. Dr. Halmos Gábor – Gyógyszeres terápia menedzsment

16.00 – 16.20

Szünet

16.20 – 18.00

Gyógyszerészi érdekérvényesítô gyakorlat (felkért elôadók) Fórum Prof. Dr. Erôs István – Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Horváth Tamás – Magyar Gyógyszerészi Kamara Dr. Mikola Bálint – Magángyógyszerészek Országos Szövettsége

Program (tervezet) Március 7. (péntek) 09.00 – 13.00

Kreditpontos továbbképzés a Boehringer Ingelheim közremûködésével A nazális gyógyszeradagolás fejlôdése-hatás és compliance – Dr. Stampf György (Semmelweis Egyetem) Hogyan tehetjük egy hashajtó hatását kiszámíthatóvá – Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem) A természet kincsei: A természetes hatóanyagokkal szemben támasztott követelmények – Dr. Nyiredyné Dr. Mikita Klára (Kôszikla Gyógyszertár) A véletlen felfedezések jelentôsége a gyógyszerinnovációban – Dr. Dobson Szabolcs (Dictum Kiadó) Kérdezze meg gyógyszerészét- a proaktív gyógyszertári kommunikáció lélektana – Dr. Piczkó Katalin (Tolerance Training)

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 16.00

Gyógyszertárak-kapcsolatrendszerek (felkért elôadók) Dr. Molnár Márk Péter – Gyógyszertárak és az OEP Szabó Ferenc – Gyógyszertárak és nagykereskedôk Sipos Géza – Gyógyszertárak és informatika Dr. Lukács Mariann – Gyógyszertárak és az egészségpénztárak

16.00 – 16.20

Szünet

16.20 – 18.00

Jogi és gazdasági aspektusok (felkért elôadók) Dr. Hardicsay Sándor – Alkotmányjog Dr. Sándor István – Munkajog Kerekes Csaba – Gazdaság és ügyvitel

19.00

Társas vacsora

Interaktív beszélgetés a gyógyszertármûködtetés helyzetérôl, a legsürgetôbb teendôkrôl 20.00

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége fogadása

Március 9. (vasárnap) 09.00 – 10.00

Biztosítás – Biztonság (felkért elôadók) Dr. Schwarcz Tibor – Magyar Országgyûlés Dr. Mikola István – Magyar Országgyûlés

10.00 – 12.30

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlése A konferencia zárása Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Március 8. (szombat) 09.00 – 10.40

Gyógyszertári marketing (felkért elôadók) Dr. Simon Kis Gábor – Új elemek a marketingben Feller Antal – Gyöngy Patikák Dr. Küttel Sándor – Szimpatikák Major Ferenc – Béres Rt.

10.40 – 11.00

Szünet

11.00 – 11.30

Társadalom és egészségügy Prof. Dr. Orosz Éva – ELTE TáTK Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 17

Választások elôtt Tisztelt Kolleganôk, Kollega Urak! A MOSZ a 2006. júniusi, Budapesti Deklarációval kinyilvánította a gyógyszerészi érdekek képviselete iránti elhivatottságát, egyben meghatározva azokat a szakterületeket, amelyek formálásában a jövôben is hatékonyan szerepet kíván vállalni. Az elmúlt idôszakban több alkalommal, 2007. márciusi, majd októberi közgyûlésünk alkalmával, a legszélesebb körben is kristályosítottuk a gyógyszerészet stratégiáját, a szakmai kompetencia visszanyerése, újraépítése, a gazdasági mélyrepülés okozta károk kivédése érdekében tervezett lépéseket. A 2006 ôszi idôszakban a MGYT új elnököt választott, aki programjában meghatározta a szakma tudományos érdekartikulációjának jövôben vállalt stratégiai elemeit. A MGYK ugyanebben az idôszakban ugyancsak új elnököt választott, akinek mandátumát egy jelentôsen megújult tisztségviselôi körrel az elmúlt év tavaszán újabb négy évre meghosszabbították. Az alelnöki tisztségekben, azóta is változások történtek. Bô év alatt történtek ezek a lényeges személyi változások, amikre a teljes gyógyszerész kar nagy figyelemmel fókuszált. Ebben az idôszakban igen felgyorsult az érdekérvényesítô gyakorlat, a szakma sorsát hihetetlen sebességgel és alapvetôen megváltoztató környezet kihívásaira adott válaszok és azonnali lépések kapcsán. Változott a MGYT, változott a MGYK és 2007. nyár elején dinamizációs programot hirdetett a gyógyszertárak mûködéséért felelôsséget érzô MOSZ. A Szövetség 2007. márciusi beszámoló közgyûlésén módosította Alapszabályát. Döntés született a választások idôpontjának változtatásáról, és a tisztségviselôi mandátum idôtartamáról.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Alapítva 1991.

Tekintettel az elmúlt idôszak sorsfordító szakmapolitikai környezetváltozásaira, a MOSZ Alapszabály módosítására, s a közösségi feladatok harmonizálásának jelenlegi helyzetére, a Szövetség kellô idôt kívánt biztosítani tisztségviselôi választásainak elôkészítésére. Így kerül most sor a MOSZ tisztségviselôi választásokra a 2008. márciusi beszámoló közgyûlésen.

Kedves Kollegáim! Mikor Önök ezeket a sorokat olvassák, már megkezdôdtek, illetve számos megyében le is zajlottak a területi tisztségviselôi választások. Az országos tisztségviselôi választások elôkészítése január hónapban a Választási Szabályzat szerint elindult. A MOSZ leköszönô elnöksége február hónap végén tervezi a megújult/megerôsített Országos Választmány összehívását, ahol egyeztetjük elképzeléseinket az országos tisztségekre való jelölések ismeretében. Bízunk abban, hogy a nemzeti lakossági gyógyszerellátás képviseletét az elkövetkezô igen nehéz idôszakban a gyógyszerészet érdekeit szem elôtt tartó, elkötelezett, a gyógyszertárak szakmai és gazdasági mûködôképessége megôrzéséért és annak fejlesztéséért felelôsséget vállaló, három éves mandátummal rendelkezô MOSZ tisztségviselôi karra bízzuk.

Dr. Mikola Bálint elnök

3./ A Szövetség Alapszabályának a felhatalmazása alapján az elnökség: a.) meghatározza a tisztújító választások idôpontját. b.) háromtagú Választási Bizottságot hoz létre a választások lebonyolításának a támogatására és összehangolására. A Bizottság akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Szavazattöbbséggel határoznak, a tartózkodás elutasításnak minôsül. A Bizottság munkájáról jegyzôkönyvet kell vezetni. A – – – –

Választási Szabályzat

III. Választói névjegyzék

I.

1./ A Szövetség választásra jogosult tagjait választói névjegyzékbe kell felvenni. 2./ A névjegyzék a jogosultakat ABC sorrendben, családi- és utónevük valamint címük megadásával tartalmazza. Címként a munkahely is megadható. 3./ A választói névjegyzéket a Szövetség hivatalos helyiségében legalább 10 napra, a választásra jogosult tagoknak betekintés céljából közszemlére ki kell helyezni. A közszemlére tétel elsô és utolsó napját a választói névjegyzékben fel kell tüntetni. Ezen idôszak alatt a névjegyzékbe történt jogellenes felvétel miatt bármely Szövetségi tag, a kihagyás vagy téves felvétel miatt pedig az érdekelt Szövetségi tag a Választási Bizottságnál írásban felszólalhat. 4./ A felszólamlásról a Bizottság a névjegyzék közszemlére tételére megszabott határidô elteltétôl számított három napon belül – szüksége esetén az érdekeltek meghallgatása után – jogorvoslat kizárásával határoz. Ezt követôen a Választási Bizottság elkészíti a választók végleges névjegyzéket.

A Szövetség annak érdekében, hogy tagságát minél szélesebb körben vonja be tevékenységébe, a választások rendjét a közvetlenség elve alapján határozza meg az önigazgatás követelményeinek megfelelôen.

II. A választás szervezése és elôkészítése 1./ A Szövetség rendes tagja választó és választható. 2./ A közgyûlés választja az elnököt, az alelnököket, a fôtitkárt, az elnökségi tagokat és a felügyelô bizottság tagjait.


Bizottság feladatai: a választói névjegyzék összeállítása és közzététele, a jelöltek nyilatkozattételre való felszólítása, a hivatalos szavazócédulák elkészítése, a felszólamlások elbírálása,

IV. A jelölés általános szabályai 1./ A Szövetség tisztségviselôinek a választása elôzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására ajánlás útján a Szövetség valamennyi tagja jogosult. 2./ A Szövetségi tag valamennyi, az (1) bekezdés szerinti tisztségre legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható. 3./ Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi jelölése érvénytelen az adott tisztség vonatkozásában. 4./ A Választási Bizottság a választói névjegyzék végleges szövegének elkészítése után megállapítja a választásra jogosultak számát, továbbá azt, hogy a tisztségekre hány jelölt állítható, majd a választói névjegyzék alapján elkészíti az ajánlóíveket, melynek megküldésével a választásra jogosultakat felhívja jelöltek elôzetes ajánlására a választási közgyûlés napját megelôzô 30 nappal korábban. A választásra jogosultak, a jelöltek személyére vonatkozó elôzetes ajánlásaikat a Szövetség bélyegzôjével ellátott ûrlapokon tehetik meg. Írásban jelöltet ajánlani a választás céljából összehívott közgyûlés napját megelôzô 15. napig lehet. Az ajánlásokat csak eredeti ajánlóívvel lehet megtenni, amelyeket vagy postai úton, vagy személyesen kell leadni a Szövetség irodájában a fenti határidôben. 5./ A választásra jogosultnak elôzetesen írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja. Amennyiben nem nyilatkozott a közgyûlést megelôzôen, úgy a választó közgyûlésen ezt személyesen pótolhatja. 6./ Jelölt azon tisztséget nyerheti el, amelyre a tagok legalább 5%-a jelölte, és a tag a jelölést elfogadja. 7./ Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a testületbe – elnökség, felügyelô bizottság – megválasztható tisztségviselôk számát, jelöltnek kell tekinteni azt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított. Az azonos jelölésszámmal rendelkezôk sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések száma, illetôleg betûrend alapján kell megállapítani. 8./ A jelölés lezárását követôen a Választási Bizottság a jelölteket jelölôlistákba veszi fel.

2./ Megválasztott tisztségviselô az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta. 3./ Érvénytelen a választás, ha azon a jelenlevô tagok több mint a fele szavazatot nem adott le. 4./ Eredménytelenség vagy érvénytelenség esetén a választást 8 napon belül meg kell ismételni. Ismételt választást csak azon tisztségviselôk vonatkozásában kell tartani, amely során az eredménytelenség, illetôleg az érvénytelenség oka felmerült. 5./ Eredménytelenség okából történô ismételt választás során annyi tisztségviselôt kell választani, ahány hely betöltésére nem került sor a megelôzô választás eredményeként. Az ismételt választást követôen azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot szerezték meg.

VI. Rendkívüli választás 1./ A mandátum lejárta elôtt megüresedett tisztségviselôi helyre – a megbízatás hátralévô idôtartamára – a Szövetség legközelebbi közgyûlésén új tisztségviselôt választ, kivéve, ha a megbízatásból hátralévô idôtartam a 60 napot nem haladja meg, és a tisztség be nem töltése következtében a több tagú szerv nem válik határozatképtelenné. 2./ Amennyiben valamely tisztségviselônek a megbízatása megbízatási idejének eltelte elôtt megszûnik vagy valamely okból megszüntetésre kerül, abban az esetben a tisztséget legközelebbi közgyûlésén be kell tölteni. 3./ Amennyiben a tisztségviselô kiválása a Szövetség törvényes mûködését akadályozza, a választást a tisztség megszûnésétôl / megszüntetésétôl számított 30 napon belül meg kell tartani.

VII. Záró rendelkezés V. A választás

Jelen szabályzat elfogadása napján lép hatályba. Budapest, 2002. május 14.

1./ A választás a közgyûlésen nyíltan, a listán szereplô jelöltekre leadott szavazatok alapján történik. A szavazás során a levezetô elnök a listán szereplô személyek nevének felolvasása után szavazásra bocsátja a jelölt személyét, majd a szavazatszámláló bizottság a feltartott szavazó lapok megszámlálásával összesíti azt. Ezután a levezetô elnök kihirdeti és jegyzôkönyvben rögzíti a szavazatokat, feltüntetve azt, hogy hány igen, hány nem és hány tartózkodás volt.

Az alapszabályt, annak 4.§ 5. bek. tekintetében a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége választmánya módosította. Siófok, 2007. március 02.

Dr. Mikola Bálint elnök

MOSZ továbbképzési terv 2008. I. félévre 2008. I. félév Áll. Kódszám

Egyetem

Szervezô

Fôcim Gyógyszeres Terápia Menedzsment II. – Dyslipidaemiák

1.

DOTE-GYTK

MOSZ

2.

DOTE-GYTK

MOSZ

Dyslipidaemia

3.

DOTE-GYTK

MOSZ

Magángyógyszertárak Mûködtetése

4.

DOTE-GYTK

MOSZ

Diabetes I-II-III.

5.

DOTE-GYTK

MOSZ

Egy új népbetegség – gluténérzékenység. Mit tehet a gyógyszerész?

6.

DOTE-GYTK

MOSZ

Mozgásszervi megbetegedések

7.

DOTE-GYTK

MOSZ

Asthma-Allergia a gyakorlatban

Célcsoport Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek Közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek

Kezdete

Helyszín

2008. 01. 25.

Budapest

2008. 02. 08.

Budapest

2008. 03. 07.

Siófok

2008. 03. 21.

Budapest

2008. 03. 29.

Budapest

2008. 04. 25.

Hévíz

2008. 05. 16.

Lillafüred

Pont

gyógyszergyógyszergyógyszergyógyszergyógyszergyógyszergyógyszer-


2008. Megújult tartalommal hetedik évfolyamát indítja a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek havi magazinja a „Gyógyszertár”. A MOSZ mértékadó szakmapolitikai kiadványa szerkesztôi 2008-ban is ellátják Önt egyedülállóan bemutatott ismeretekkel. Információ Helyzetértékelés Vélemények Továbbképzés Aktualitások

Fizesse elô Ön is! Megrendelhetô: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Budapest, 1134. Huba u.10. T:236-0974, Fx:239-0349, E-mail:[email protected] www.magangyogyszereszek.hu


Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2008. évi szervezeti rendezvények naptára Országos elnökségi ülések:

Országos Választmány ülései:

I. félév

I. félév

január 25. március 25. április 15. május 16.

Budapest Budapest Budapest Lillafüred

II. félév

február 23-24. március 7. június 17.

kihelyezett Siófok Budapest

II. félév

július 15. augusztus 12. november 11. december 16.

Budapest Budapest Budapest Budapest

szeptember 19-20. október 9.

kihelyezett Siófok

Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.

Telefon: 06 30 382-0377

Állás lakással

Székesfehérvári gyógyszertárba gyógyszerész házaspár vagy gyógyszerész szakasszisztens házaspár jelentkezését várjuk. Az álláshoz 60 m2 lakást biztosítunk.

Tel: 06 30 565-2204 vagy 06 30 565-2208 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 21

Életmûdíjasok

prof. dr. Nikolics Károly – 1996

Pap Endre – 1996

dr. Lantosi István – 1997

dr. Fodorné dr. Novák Alexandra – 1997

prof. dr. Szász György – 1998

dr. Mohr Tamás – 1998

dr. Pávics László – 1999

prof. dr. Erôs István – 2000

dr. Simon Kis Gábor – 2000

dr. Mikola Bálint – 2001

dr. Écsy Zoltán – 2002

Komáry Kázmér – 2002

prof. dr. Vincze Zoltán – 2003

dr. Szabó Sándor – 2003

Hankó Zoltán – 2004

prof. dr. Stájer Géza – 2004

prof. dr. Dick R. Gourley – 2005

dr. Samu Antal – 2005

Csejtei Mariann – 2006

dr. Orbán István – 2006

MOSZ A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

dr. Várszegi László – 2006

prof. dr. Zalai Károly – 2007

Mátyásné Simon Zsuzsa – 2007

Történelmi sarok A MOSZ szakmai, szakmapolitikai rendezvényeinek több mit évtizedes története van. Az 1991. évi elsô ôszi kecskeméti találkozást évrôl évre egyre gazdagabb program és egyre magasabb számú részvétel követte. Öt év alatt eljutottunk odáig, hogy az októberi Siófok eleinte kettô, majd három és fél napjába már nem fért bele a szakmai továbbképzés, az államigazgatási találkozó, a szakmapolitikai kérdések bemutatása és megtárgyalása, s a gyógyszertárak, a vállalkozás-irányítás mindennapi kérdéseinek közös megbeszélése. 1995. ôszén mintegy ezren gyógyszerészek egyetértettünk abban, hogy új felületet kell nyitnunk a találkozásra. Ekkor szervezôdtek az elsô önálló szakmai, élettani, gyógyszerhatástani konferenciás továbbképzéseink és alapítottuk meg a tavaszi „Gyógyszertár-mûködtetés” konferenciákat, ugyancsak Siófokon. Az arányokat azóta is tartjuk a tavaszi és ôszi Siófok és a (most már akkreditált) gyógyszerészi gondozás és terápia menedzsment tárgykörû évi nyolc továbbképzésünk keretei között.

1995.

A tavaszi MOSZ konzultáció elôször 1996-ban került megrendezésre, majd 1997-ben konferenciává kerekedett. A MOSZ ugyanekkor kezdeményezte a MGYK Vállalkozó Gyógyszerészi Tagozata megalapítását, így stílszerûen annak elsô elnökére Pap Endre kollegánkra (aki egyben akkoriban a MOSZ alelnöki tisztét is betöltötte) bíztuk a szimpózium vezetését. A tagozat megszûnését követôen a MOSZ visszavette saját hatáskörbe a „Gyógyszertár-mûködtetés” éves konferenciák szervezését. 2002 óta a MOSZ éves beszámoló közgyûléseit is áthelyeztük októberrôl márciusra. 2003-ban csak közgyûlést tartottunk Siófokon, az érdemi szakmapolitikát – az MGYT elnöksége kérésére – nagy érdeklôdés által övezett önálló szekcióban jelenítettük meg a CPH aktuális nemzeti kongresszusán, Budapesten. 2008-ban immáron 13. alkalommal, így most is itt tárgyaljuk meg protokollmentesen, gyógyszerész közösségben, a számunkra fontos szakmapolitikai, gazdasági, jövedelmezôségi, adózás- és számviteli, társasági-és munkajogi kérdéseket.

Dr. Mikola Bálint


„Az Év Környezetvédô Gyógyszertára

2008“ 1. Bevezetés

A pályázat kötelezô formai elemei:

A Gyógyszerészek a Földért Környezetvédelmi Alapítvány 2006ban idén megalapította az „Az Év Környezetvédô Gyógyszertára” környezetvédelmi díjat (továbbiakban: Díj).

4.1. Cégismertetô/Bemutatkozó

A nyílt pályázati kiírásban meghirdetett Díj azon gyógyszertáraknak ítélhetô oda, amelynek környezetvédelem iránti elkötelezettsége kimagasló, tevékenységéhez viszonyított környezetvédelmi teljesítménye példamutató értékû. Az Alapítvány a Díjat évente egy alkalommal adja át. 2. A pályázat célja A Díj odaítélésével az Alapítvány a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozását, a fenntartható fejlôdés gondolatának népszerûsítését és a gyógyszertárak környezetvédelmi tevékenységét kívánja elôsegíteni, valamint a gyógyszertárak környezetvédelem terén végzett munkáját kívánja elismerni és támogatni. A Díj és a vele járó nyilvánosságra hozatal, környezetünk védelmében közvetve és közvetlenül kiemelkedô szerepet vállalók számára egyben lehetôséget kínál az elért eredmények szélesebb körben történô megismertetéséhez. A 2004-es évtôl kezdôdôen az Alapító pályázati kiírása az EU Környezetvédelmi Bizottsága hasonló díjának tematikájához igazodóan új struktúrában jelenik meg. 3. Alapkövetelmény A pályázaton részt vehet minden magyarországi közforgalmú gyógyszertár. • A pályázat benyújtása: 2008. június 30-án 18 óráig • maximum 6 oldal (A4) terjedelemben magyar nyelven, egy példányban postán és e-mailen is az • Alapítvány székhelyére: 1034 Budapest,San Marco u.28-30 • Tel.: 06-20-9168176, E-mail: [email protected] • Eredményhirdetés: 2008. október Siófoki Kongresszus. 1. a pályázatokhoz mellékelhetô dokumentumok lehetnek fényképek,videofelvételek,ill.dvd felvételek; 2. a pályázatot a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze nyújthatja be; 3. gyógyszertáranként egy pályázat nyújtható be/kézi gytár nem pályázhat, 4. nem nyújthatnak be pályázatot a Gyógyszerészek a Földért Környezetvédelmi Alapítvány alapítói és tisztségviselôi. 4. A pályázat formája A pályázni kívánó gyógyszertárak az eddigi környezetvédelmi tevékenységükkel, és e téren kifejtett aktivitásuk bemutatásával pályázhatnak. A gyógyszertár pontosabb megismeréséhez és értékeléséhez elengedhetetlen az alábbiakban megadott adatok rendelkezésre bocsátása a pályázat benyújtásakor. 24 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám

Tartalmaznia kell a gyógyszertár fôbb tevékenységeinek összefoglalóját, – a társaságot bemutató – adatokat (a rendelkezésre bocsátott adatokat bizalmasan kezeljük és harmadik félnek nem adjuk át).

4.1. A gyógyszertár környezetvédelmi tevékenységét bemutató rövid szöveges rész A pályázatokat tartalmilag a következô témakörök valamelyikébe sorolva kérjük elkészíteni 1. a pályázó gyógyszertár létesítése ill. üzemeltetés során alkalmazott energia- és anyagtakarékos technológiák ismertetése 2. szelektív hulladékgyûjtésben,anyagtakarékosságban,újrahasznosított alapanyagú termékek, csomagolás anyagok felhasználásában elért eredmények 3. Folyamatok, lokális (települési) vagy regionális társadalmi, lakossági tevékenységek támogatása a fenntartható fejlôdés érdekében 4. Önálló ötletek – akár megvalósult akár nem – a környezetvédelmi fejlôdés érdekében, bármely tervezett tevékenység bemutatása, mely a környezet védelmét szolgálja 5. Fenntartható fogyasztás (olyan viselkedésmódok ösztönzése, melyek a fenntartható fejlôdést szolgálják) elôsegítése 6. Oktatás, tudatformálás (a végsô fogyasztók felé végzett – a fenntartható fejlôdés elvének megfelelô – ismeretterjesztés), a lakosság környezetvédelemmel kapcsolatos felvilágosításának alkalmazott módszerei 7. a gyógyszertár munkatársainak bemutatása,a környezetvédelemben való részvételük és feladataikat illetôen 8. más szakmákkal való együttmûködés (orvosok, tanárok, hatóság, stb...) a környezetvédelmi célok elérése érdekében, esetleges közös projektek. 5. Pályázat elbírálásának módja A formailag és tartalmilag megfelelô pályázatokat a zsûritagok értékelik a gyógyszertár tevékenységéhez hozzárendelt környezeti programok, tevékenységek összevetésével és a beérkezett pályázatok rangsorolásával. A beküldött írásos pályázatok rangsorolása után, a legjobb 5 pályázó gyógyszertárban a bíráló bizottság személyes látogatása után,az öt tagú bizottság tagjainak szavazatai alapján történik „Az év Környezetvédô Gyógyszertára 2008” díj odaítélése. Minden pályázó gyógyszertárat értesítünk az eredményrôl. 6. A Díj átadása A pályázat eredményhirdetése és a díj ünnepélyes átadására a 2008. évi Siófoki Kongresszuson kerül sor. A nyertes gyógyszertár bemutatkozhat szakmai folyóiratokban és országos médiumokban. A gyógyszertár kollektívája eltölthet egy hosszú hétvégét egy Wellness szállodában. Minden pályázó gyógyszertár értékes, környezetbarát termékekbôl álló ajándékcsomagot kap.

–

–

A téli bôrápolás

megfelelô, réteges öltözködéssel, de vigyázzunk, mert az izzadással is árthatunk rendszeres bôrápolással

A téli bôrápolásnál is figyelembe kell venni bôrünk típusát, de van egy fontos szabály: viszonylag alacsony víztartalmú és magasabb zsírtartalmú, vitaminokkal dúsított legyen a téli nappali krémünk. Ilyenkor még a zsírosabb bôrök is jól tolerálják a „vastagabb” krémeket. A magas víztartalmú krémek szó szerint ráfagynak a bôrünkre télen!

Fordítsunk figyelmet a végtagok, a kéz és a láb védelmére is. Kezünket szilikonos, glicerines védôkrémmel, lábunkat melegítô hatású, fahéjolajjal dúsított lábápolóval ápoljuk.

Elôször is minden Kedves Olvasónak Boldog Új Évet kívánok! Megérkezett az igazi tél minden szépségével és kellemetlenségével együtt. Hólapátot és jégkaparót ragadott az egész ország. Ki a házát, ki az autóját menti a hó és a fagy fogságából. Kevesebb idôt töltünk ugyan a szabadban mint más évszakban, de ha nem teszünk ellene, bôrünk maradandó károsodást szenvedhet. Télen a bôrben a sejtmûködés „energiatakarékos üzemmódban” van. A bôr vérellátása drasztikusan csökken, így a hámsejtek mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigén és tápanyagok mennyisége nem jut el a „célállomáshoz”. A hideg hatására történô érösszehúzódás azonban nem állandó, hanem periódikusan felenged, hogy ezzel elkerülje a szöveti károsodást. Ezt érezzük akkor, ha bôrünk egyszerre hideg és égôen forró, piros.

A nappali sminkhez is használjunk krémesebb állagú alapozót.

A faggyúmirigy is csökkenten mûködik, ezáltal a bôrt védô lipidréteg nem tudja meggátolni a bôrön át történô vízvesztést, így nem tud tökéletes védelmet nyújtani a fagy ellen sem.

Éjszakai krémünk azonban lehet gyümülcssav tartalmú, bôrfiatalító hatású, ugyanis most van itt az ideje, ezekben a szürke hónapokban, az aktív sejtregenerálásnak. Különös odafigyelést érdemelnek a száraz, az aktív és a passzív vérbôségre hajlamos bôrök, mert ezek tûrik legrosszabban a hideget, a szelet és a nagy hôingadozást. Ezeknél a bôrtípusoknál már ôsszel el lehet kezdeni a télre való felkészítést, melyet kozmetikus kúraszerûen végez, hidratáló és tápláló hatóanyagok bejuttatásával, iontoforézis illetve ultrahang segítségével.

A hideg okozta károsodásokat megelôzhetjük: – magas tápértékû élelmiszerek fogyasztásával, télen nem ajánlatos a drasztikus fogyókúra

A tél szerelmeseinek, a síelôknek is nagyon fontos a megfelelô bôrvédelem. Erre azonban már vannak gyárilag készített kozmetikumok, melyek nemcsak a hideg ellen, hanem a téli nap sugaraitól is megvédenek.

Az otthoni ápolásnál megörvendeztethetjük testünket, lelkünket egy csokoládé-kezeléssel. Már boltokban kapható a csokoládé tartalmú szett, arc-testradír, masszázsolaj és krém, valamint gélpakolás. Csomagoljuk magunkat a csokoládé jótékony, vitamindús illatába és kencéibe, majd relaxáljunk. A hatás nem marad el! Kívánok Önöknek még egyszer boldog új évet, kellemes és „édes” szépülést!

Barabás Éva


Nyitott szemmel!

Pontosan ezért nem szabad így beengedni az egészségügyi ellátásba. Forrás: Magyar Nemzet (2007. december 11.)

Év végéig teljesen megszûnik az ellátás hat kórházban Többletpénz a gyógyítóknak

Az üzleti átalakítás szomorú lépései. Nem marad kockázatközösség, szolidaritás, intézményrendszer, de befizetett járulék sem A társadalombiztosításnak Európában társadalmi, szociális és morális tradíciói vannak emlékeztet Dr. Mikola Bálint publicisztikájában. A munkát végzô, jövedelemmel rendelkezô egyénektôl elvonja a jövedelem egy részét, a képzôdô alapokból ellátást nyújt az ugyanebbe a körbe tartozó személyeknek. Ezt hívjuk szolidaritási elvnek. Nyilvánvalóan vannak a jelenlegi gyakorlatnak olyan elemek, amelyeken túlnôtt az idô. Típusosan ilyen például a magasabb jövedelmûek igénye a magasabb szintû ellátásra, ami kiegészítô biztosítások keretein belül most is megfelelôen érvényesíthetô. Ugyancsak elôtérbe került az egészségük megôrzésére, hatékony gyógyulásukra nem kellô figyelmet fordítók, önkárosító életmódot folytatók közösségi forrásból való ellátásának korlátozása, ami racionálisan és korrekt módon kezelhetô. A szolidaritási elvû társadalombiztosítás olyan politikai struktúrákon átívelô kapaszkodó, amely valóban a keresztény Európa egyik örökségének tekinthetô. Elemeinek korszerûsítése, finomítása, a hozzájárulások mértékének átstrukturálása nagy figyelmet, de mindenekelôtt teljekörû társadalmi konszenzust igényel. A gazdaság egyéb területeirôl ismerjük a nagytôke szerepvállalását a folyamatok vezénylésében. Átvilágítás, szerkezetátalakítás, optimalizálás, racionalizálás. Itt két ágra szakad a folyamat, disztribúció és felszámolás, ami akkor következik be, ha máshol gazdaságosabban tudjuk azt a terméket „elôállítani“, fúzió és felvásárlás, ha a gazdasági tevékenységbôl tartós profitot akarunk. Az egészségbiztosítás üzleti átalakítása szomorú lépései még csak sejthetôek, a közelmúlt vitában átsejlô motivációk azonban nagy biztonságot adnak a várható lépésekhez. Befektetôi szemmel nézve érthetôek ezek a motivációk, hiszen ha nem így mûködik a tôke, akkor nem jól mûködik, mondják a neves közgazdászok. „Csak az erkölcstelen tôke (!) nem termel profitot“ – mondja Friedman. Neki ez a szerepe a gazdaságban.

Év végéig megszûnik a közfinanszírozott betegek fogadása az áprilisban bezárásra ítélt hat kórházban. Az egészségügyi miniszter tavaszi döntése ellen 48 beadvány érkezett a bírósághoz, 31 esetben már lefolytatták a tárgyalást. Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi tárca kabinetfônöke arról is tájékoztatta a parlament egészségügyi bizottságát, hogy ez utóbbiak közül 23 keresetet elutasított a bíróság, a többi tárgyalását elnapolták, kettôt visszavont a felperes. Forrás: Világgazdaság (2007. december 13.)

Baloldali értelmiségiek a reform ellen Szili Katalin akkor is nyilvánvalóvá teszi álláspontját az egészségbiztosítási törvény zárószavazásakor hétfôn a parlamentben, ha éppen elnököl, legfeljebb nem voks formájában, hiszen a házelnök nem szavazhat. Az Országgyûlés elnöke hangsúlyozta: a magyar közjogi berendezkedésben nincs második kamara, valakinek viszont közvetítenie kell a civil szervezetek és az érdekképviseletek véleményét a döntéshozók felé. Szili fenntartotta véleményét a zárószavazás elhalasztását illetôen. 140 közéleti személyiség kérte a társadalombiztosítási reformtervezet elutasítására a szocialistákat, köztük Tamás Gáspár Miklós, Ferge Zsuzsa, Schiffer András, Szikinger István és Wirth Ádám. Forrás: Magyar Nemzet (2007. december 13.)

Éles kritikák: „Magyarország a verbális polgárháború állapotában van“ A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa, Oberfrank Ferenc szerint az egészségbiztosítási törvénytervezet jelentôsen növelné a társadalmi különbségeket. Bogár László, a Károli Gáspár Református Egyetem docense kiemelte: állatorvosi ló az egészségbiztosítási törvény másfél éves folyamata. Botos Jósef, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára úgy vélekedett, hogy az ellátás tovább romlik az egészségbiztosítási törvénytervezet elfogadása esetén. Az egészségbiztosítási törvénytervezet elfogadásával csúszós lejtôre kerülünk, amelynek alja egyre gyorsabban közelít hozzánk – vélekedett a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatója. Oberfrank Ferenc szerint komoly társadalmi és gazdasági problémák következnek ebbôl, amely után néhány éven belül nem lesz ugyanaz a magyar társadalom. Forrás: Inforádio (2007. december 13.)

E L A D Ó Székesfehérváron közepes forgalmú gyógyszertár fiók patikával, szolgálati házzal eladó. Érdeklôdni a 06 30 431-5015-ös számon lehet. 26 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám

Jutalom az olcsóbb gyógyszerért A kormány leszoktatná a patikusokat a drágább medicinák kiadásáról Gyógyszertári ösztönzô rendszert vezetne be januártól a kormány. Pluszpénzt akkor kapnának a patikusok, ha az úgynevezett referenciakészítményt, vagy annál olcsóbb szert adnák ki ahelyett, amit az orvos felírt a betegnek. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter elmondta: csak azokat a gyógyszereket helyettesítheti egy másik medicinával a patikus, amelyeknél ezt az orvos nem tiltja, s a beteg is beleegyezik. Hozzátette: szerették volna, ha a patikusi ösztönzô rendszer bekerült volna az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvénybe, de végül valószínûleg a költségvetési salátatörvény rendelkezik majd errôl. Forrás: Magyar Nemzet (2007. december 15.)

Nincs válság, válság van Az Országgyûlés elfogadta az egészségbiztosításról szóló törvényt. Minden szocialista képviselô, aki gombot nyomott, igennel szavazott. Nincs koalíciós válság, Gyurcsány Ferenc helyzete az elmúlt hónapok valós vagy vélt ingadozásai után most kifejezetten szilárdnak nevezhetô. A koalíciós pártok képviselôi nyomatékosan kifejezték egységüket, úgy fejezték be a politikai évet, hogy egyöntetûen támogatják a kormányt és azt, amit jobb híján kormányprogramnak neveznek. Sem bomlás, sem frakciózás, sem renitens egyéni akciók nem zavarták meg az összhangot. Véget lehet vetni az emberarcú szocialista képviselôkrôl szóló legendáknak. Akik majd a választóikra hallgatnak, és harsányan nemet mondanak. Mind egyformák. És egyforma lesz a búcsújuk is. Forrás: Magyar Nemzet (2007. december 18.)

Horváth Ágnes levelet írt az MTA elnökének Erôs, állami garanciákkal körbebástyázott, a szabályozott verseny miatt jobb minôségû egészségügyi ellátást alapozhat meg az új egészségbiztosítási törvény, s csökkenti a betegek kiszolgáltatottságát. Ezt írta Horváth Ágnes miniszter az MTA elnökének címzett levelében annak kapcsán, hogy Vizi E. Szilveszter több ismert személyiséggel együtt arra kérte az államfôt, ne hirdesse ki azt. Horváth Ágnes számos kérdést intézett a tudóshoz, s érvelt a jogszabály mellett, mivel úgy látja: az MTA elnöke egyebek között félreértelmezte a társadalombiztosítást, márpedig a több pénztáras rendszerben is megmarad a szolidaritás elve. Forrás: Világgazdaság (2007. december 21.)

ez a tény nem adhat okot“ – fogalmazott. Kumin a helyzetet azzal a hasonlattal illusztrálta, hogy egy autógyár esetében sem külön érdem, ha az ott gyártott autónak megvan mind a négy kereke, ez alapkövetelmény. Forrás: Népszabadság (2007. december 29.)

Kalifornia: általános egészségbiztosítás Általános egészségbiztosítást vezetnek be Kaliforniában, elsôként az amerikai szövetségi államok közül. A legnépesebb szövetségi állam törvényhozásának alsóháza által megszavazott – ám még a szenátus és egy helyi népszavazás jóváhagyását is igénylô – terv szerint 2010. július 1-jéig mind a 36 millió polgárnak kötelezô egészségbiztosítást kötnie, a szegényeket állami támogatás segíti ebben. Az USA 300 milliós lakosságán belül becslések szerint 46 millió fônek semmiféle egészségbiztosítása nincs. Forrás: Világgazdaság (2008. január 2.)

Politikai okból letiltva Többletköltséggel jár, és csökkenti a betegekre jutó idôt a legújabb „reformintézkedés“ Politikai okból megtiltotta az Állami Egészségügyi Központ vezetése, hogy a hozzá tartozó volt MÁV-kórház tanácstermében kerekasztal-tanácskozást tartsanak az egészségbiztosítási törvényrôl, illetve az azzal szembeni társadalmi ellenállásról. Az egészségügyi központ fôigazgatója Szilvásy István, Gyurcsány Ferenc egyik legfôbb bizalmasának, Szilvásy Györgynek a testvére. Az intézmény vezetése december 27-én még engedélyt adott a rendezvény megtartására, tegnapra azonban ez az álláspont egyszer csak megváltozott. Szilvásy István a tervezett tanácskozást – mint a szociális kerekasztal szervezôjének, Simó Endrének címzett levelében áll – „politikai tartalmúnak“ ítélte. Forrás: Magyar Nemzet (2008. január 4.)

Az ellenállás cselekvési terve Népszavazással, népmozgalommal küzdenek a civilek a többbiztosítós egészségügyi rendszer ellen Cselekvési tervet fogadtak el az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozására a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal tagjai az elôzôleg az Állami Egészségügyi Központból és a Kossuth Klubból is kitiltott szombati budapesti tanácskozásukon. Forrás: Magyar Nemzet (2008. január 7.)

Jön az új influenza elleni szer Kumin: Nincs ok elégedettségre Nincs alacsonyabb és magasabb fokozatú vétó – mondta tegnap a Köztársasági Elnöki Hivatal fôosztályvezetôje azokra a kritikákra válaszolva, amelyek az államfô bejelentését követték, miután Sólyom László megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt. Kumin Ferenc leszögezte: a kormányfô nem talált a törvényben alkotmányt sértô rendelkezést. Vagyis: a jogszabály teljesíti a minden törvénnyel szemben támasztott alapvetô, minimális elvárást – hangsúlyozta Kumin. „Örömre vagy elégedettségre önmagában

Az influenzavírus összes A törzse ellen ható vakcinát fejlesztenek az Acambis tudósai. Ha sikerrel járnak, egy injekció beadásával az összes emberre veszélyes influenza gyógyítható, illetve megelôzhetô lesz, köztük a H5N1-es változat is. Az Acambis nem az egyetlen vállalat, amely komplex vakcina kifejlesztésével kísérletezik, az amerikai gyógyszergyártó, a Merck is hasonló kutatásokba kezdett. Forrás: Világgazdaság (2008. január 8.)

- Pintér László -

A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs asszisztenst keresünk. Telefon: 06 30 922-8990 Gyógyszertár VII. évf. 1. szám 27

Ha képbe akar kerülni

olvassa Ön is a MOSZ honlapot a www.magangyogyszereszek.hu portálon

A Veszprém Megyei

Csolnoky Ferenc Kórház gyógyszerész munkatársat keres

az intézeti gyógyszertárába ill. vényforgalmú patikájába. Bérezés megállapodás alapján. Érdeklôdni: Vargáné Hidasi Éva fôgyógyszerésznél telefonon: 06 88 556-400/64-21 melléken


Vízszintes 1. A metabolikus szindróma jellemzô elemei (a „halálos négyes”) – A megfejtés elsô része 13. Az énekes madarat 14. Az akasztófa 16. Az 17. Kiejtett betû 19. Éneklô szócska 20. AI 21. Los Angeles 23. Angol „itt” 25. Kanapé fajta (régies) 28. Ismert Kábeltársaság 31. TM 33. Becézett aranyos 37. Tekergetô 38. CÁKA 40. Robbanóanyag 42. Csillagász kifejezés (Giedi) 44. Kedvelt habos, alkoholtartalmú ital régiesen 45. Bíró teszi 47. ONA 48. ... Togniazzi, világhírû olasz filmszínész volt 50. -re párja 51. Kanállal teszi ezt 52. Angol „mese” 54. Vörös angolul 55. Szövôgyárairól híres francia város 58. Egyesületben van 61. Nagy vihart kavart amerikai film, Mel Gibson rendezésében 62. Az egyik szülô 64. Fa része 66. „A ... és a szende” 67. Kézjegyével lát el 68. Elôtagként jelentése: új 70. TAI 71. Megmunkálás során keletkezô fémhulladék névelôvel 72. Puccini opera Függôleges 2. -be párja 3. Becézett nôi név 4. Egyenletes 5. Járom 6. Állóvíz 7. A megfejtés második része 8. Amennyiben 9. Híres magyar építész volt 10. Szereti az italt (argo) 11. Egy híres földönkívüli 12. Betûket vés 15. A megfejtés harmadik része 18. Szúró eszköz – szerszám 20. Egy-, vagy kétlovas fogatú könnyû hintó kocsi névelôvel 22. kutyafajta névelôvel 24. Ételt ad neki 26. Lefôzött kávé után marad 27. Hatalmas 29. Cseh autók jele 30. Nem áll meg stabilan 32. … Ce Tung 34. A vár, ahol Monte Cristo raboskodott Dumas regényében 35. Három tagú zenekar 36. Népszerû autómárka volt 39. Betakarítja a termést 40. Tyúk népiesen 41. Hamis állítás 43. Járom 46. Világító dióda rövidített neve 48. University of Tennessee 49. Védelem 53. Énekes madár 55. LAMA 56. Becézett iskola 57.Szerb város 59. Ló nógatása 60. Hajba is tehetô ilyen 61. Görög kenyérféleség 63. Menyasszony 65. Elôtagként jelentése: föld 67. ASE 69. A csont latin neve 71. Két A! Beküldendô: a vízszintes 1., függôleges 7. és vízszintes 15. sorok

A helyes megfejtést beküldôk közül a 2008. márciusban megrendezésre kerülô „Gyógyszerész Kongresszusra“ szóló regisztrációt sorsolunk ki, 1 fô részére.

Az elôzô havi keresztrejtvény nyertese: Dr. Csótó Mihály, Panacea Gyógyszertár, Bóly.

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON

•

ERGONOMIKUS

•

GAZDASÁGOS

•

ESZTÉTIKUS

RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ:

SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

GM MANAGEMENT

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VII. évf. 1. szám • 2008. január

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

Mire megszoktuk, sôt megszerettük az önállóságot és függetlenséget, máris készülhetünk az újabb beosztotti és nyomorgó létformára, hacsak fel nem vértezzük magunkat olyan tudással, ami esélyt ad a túlélésre. Erre készíti fel a személyi jogos gyógyszerész társadalmat a gyógyszertári menedzsment tanfolyam jelen évfolyama. Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzésünk negyedik évfolyamának fôbb témakörei:

Versenykörnyezet (elôadó: Dr. Mikola Bálint) Az Európai Unióhoz történt csatlakozás egyrészt lehetôséget kínál a fiatal, jó szakemberek számára külföldi munkavállalás formájában, másrészt a hazai ellátás terén kiélezett versenyhelyzetet teremt, ahol a multinacionális cégek lobbi tevékenysége dominál. A személyi jogos gyógyszerészeket egymás ellen versenyeztetve észre sem vesszük, hogy az oszd meg és uralkodj ôsrégi eszközét alkalmazzák velünk szemben. Legalább legyünk tisztában az igazi versenytársak kilétével! Változásmenedzsment (elôadó: Dr. Sándor István) A változásmenedzsment különbözô fázisait tudatosan alkalmazzák a gyógyszerész társadalom ellen. Az ún. fellazító fázis során nemcsak a gazdasági ellehetetlenítésünket fokozták, de erkölcsileg is lejáratnak bennünket. A gyógyszerellátás szervezetének változása nem egy lezárt folyamat. A változásmenedzsment többi fázisát is végig veretik még rajtunk. Jobb, ha felkészülünk rá! Nyereségérdekeltség (elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) A gyógyszertár, bármilyen gazdasági formációban mûködik, alapvetô feltétele zavartalan gyógyszerellátó tevékenységének, hogy érzékelhetô nagyságrendû nyereséget termeljen. Még akkor is, ha a jelenlegi egészségügyi és pénzügyi kormányzat mindent elkövet tönkretételünkre. Tudatos médiahadjáratot folytatnak, sulykolják a „pénzéhes patikus” rémképét, pedig a magánszférában nyereség termelése nélkül nem lehet megélni. Csoportmunka, csapatmunka, csapatépítés (elôadó: Dr. Samu Antal) Ahhoz, hogy a gyógyszertárban folyó munka szakmailag és pszichológiailag is kielégítô legyen, a csoportból csapatot kell építeni. Fennmaradásunk záloga, hogy a gyógyszerész társadalom tudatosan összezárjon, és ne dôljön be a fellazító kísérleteknek. Konfliktusok menedzselése (elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Minél rosszabb a gazdasági, társadalmi helyzetünk, annál gyakoribbak a konfliktus szituációk a gyógyszertárakban is. Alapvetô szabály, hogy mindenütt, ahol emberek dolgoznak együtt, konfliktusok keletkeznek. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a konfliktusokat a vezetô hogyan tudja lerendezni, tisztában van-e egyáltalán a megoldási módokkal.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 Miskolc

február

23 – 24.

(szombat-vasárnap)

Békéscsaba

március

29 – 30.

(szombat-vasárnap)

Szeged

április

12 – 13.

(szombat-vasárnap

Pécs

április

19 – 20.

(szombat-vasárnap)

Budapest I.

május

17 – 18.

(szombat-vasárnap)

Szombathely

szeptember

20 – 21.

(szombat-vasárnap)

Budapest II.

szeptember

27 – 28.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október

04 – 05.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

08 – 09.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

november

15 – 16.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

22 – 23.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.)

Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

Információ: Marossy Irén tel/fax: 06-1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig; illetve Takács Gézáné dr. tel: 30 955-8125.

JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 IV. évfolyam, 2008. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:

......................................................

Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve: Szül. hely:

......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kamarai mûködési nyilvántartási száma: . . . . . . . . . . Kelte: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem

❏

Semmelweis Egyetem

❏

Szegedi Egyetem

Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

❏

Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahelyi telefon:

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:

...................................................... Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2008. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát.

✄

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

❏

Egészségügyi reform Dr. doc. Simon Kis Gábor Több biztosító, kevesebb patika Dr. Rékassy Balázs Választások elôtt Dr. Mikola Bálint

Recommend Documents