1. Előadás. dr Fazekasné dr Kis Mária főiskolai tanár

1. Előadás

dr Fazekasné dr Kis Mária főiskolai tanár

Tartalom  Alapismeretek  A számítástechnika rövid története, a

fejlődés iránya  Informatikai eszközök 2

Adat vagy információ?  Mi az adat?  Az információ rögzített formája  A valós világban megtalálható, jelent valamit, tulajdonsággal rendelkezik, más adattól megkülönböztethető, számítógépen hosszú távon tárolható jelsorozat.  Mi az információ?  Új ismeret, amit a tárolt adatokból kaphatunk  Az a jelentés amit az adatnak tulajdonítunk.  

Statikus megközelítés – informáltság Dinamikus megközelítés - informálódás

 Mi az információs rendszer?  Nagymennyiségű adatok számítógépes tárolása abból a célból, hogy különböző felhasználók különböző információt kaphassanak a megfelelő hardver és szoftver eszközök segítségével. 3

Az információ mértékegységei Bit: binary digit, 0; 1 Az információ mértékegysége: a bájt, Ez a legkisebb, közvetlenül címezhető táregység.

1 bájt: 28 = 256 különböző állapot tárolására alkalmas 1 bájt 1 KB (kilobájt) 1 MB (Megabájt) 1 GB (Gigabájt) 1 TB (Terabájt)

= = = = =

8 bit 1024 bájt 1024 KB 1024 MB 1024 GB 4

IT + KT  IKT  Mi az IT?  Információ s technológiák     

Hardver Szoftver Hálózat Internet Emberek

 Mi a KT?  Kommunikációs technológiák 

Olyan elektronikus rendszerek, amelyek segítségével egyének vagy csoportok, akik fizikailag nincsenek egy helyen, kommunikálnak

 IT + KT  IKT  Információ s és Kommunikációs Technológiák  Technológia, mely kezeli az információt és elősegíti a kommunikációt.      

Telefon Média Audio és videó Számítógép rendszerek Hálózatok Műholdrendszerek

 Gyorsan növő piac, egyre

nagyobb és nagyobb piaci részesedéssel 5

Történeti áttekintés  a számolást segítő eszközök története egyidős az emberiség történetével  a „szám” fogalom már a kőkorszaki ősember által is ismert volt  számírás • megfelelő számú rovás készítése fadarabba,

csontba, bőrbe • csomóba rakott kövek, fadarabok • Abakusz • Calculus: latinul kövecskét jelent, kőlapon horonyba helyezhető kövecskékkel számoltak 6

Számítógépes generációk 0. generáció- Mechanikus, elektromechanikus 1. Generáció (1946 - 1954) – Elektroncsövek 2. Generáció (1954 – 1964) – Tranzisztorok 3. Generáció (1964 – 1971) – Integrált áramkörök 4. Generáció (1971 – 1995) – Mikroprocesszorok 5. Generáció (1995 – )      

Mesterséges intelligencia alkalmazások Új processzor-architektúrák Telekommunikációs forradalom Multimédia, 3D-s alkalmazások Internet Interaktív programfejlesztő rendszerek 7

Mechanikus számológépek- 0. generáció  Wilhelm Schickard (1592-1635)  négy alapművelet

 Blaise Pascal (1623-1662)  az első egységes egészként működő mechanikus számológépet tervezett  Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716)  szorzás, osztás, gyökvonás is • Joseph Marie Jacquard (1752–1834)  automata szövőszéket szerkesztett 8

 Charles Babbage (1791 – 1871)  Kidolgozta a modern digitális számítógép alapelveit  Analitikus gépe: lyukkártya-vezérelt, általános célú szgép

3 fő része: A számításokat végző processzor, adatokat, részeredményeket tároló mechanikus egység (memória), vezérlés eszköze a lyukkártya

 Herman Hollerith (1860-1929)  lyukkártyás gépével az USA-ban az 1890-es népszámlálási adatait dolgozták fel

• Konrad Zuse (1910-1995)  1932: megépítette az első mechanikus tárolót tetszőleges adatok, elsősorban lebegőpontos számok ábrázolására

• Alan M. Turing  Univerzális gép; Bebizonyította, hogy szerkeszthető olyan

egyszerű gép, mely minden megoldható matematikai feladat megoldására alkalmas.

9

1. generációs számítógépek  Műveletvégzéshez elektroncsöveket, vákumcsöveket,     

  

mágnesdobokat használtak Programozás nehezen megtanulható, gépi nyelven történt Teljesítmény: néhány tízezer művelet/mp Nagy energiafelhasználás (hőtermelés) Gyakori hibák miatt költséges Az első tisztán elektronikus gép: 1943–46 ENIAC Neumann-elvek: 1946 ENIAC építési tapasztalatai alapján Az első belső programvezérlésű gép: 1949 EDVAC Az első sorozatban gyártott számítógép: 1951 UNIVAC 10

Neumann János magyar matematikus (1903 - 1957) Az elektronikus számítógépek logikai működési alapelveinek megfogalmazója Tézise: A „tárolt program elve” A gép működését vezérlő utasítások is kódolhatók, az adatokkal együtt elhelyezhetők a belső tárban. Következmény: az automatikus műveletvégzés. Részt vesz az 1. teljesen elektronikus gép (EDVAC) megépítésében.

11

Neumann elvek (1946)  Teljesen elektronikus számítógép  A gép egyszerre csak egy műveletet végez, de mindezt igen gyorsan  Kettes számrendszer használata 

A tízes számrendszer megfelelt a mechanikus szerkezeteknél, a kettes számrendszert elektronikusan sokkal könnyebb megvalósítani a kétállapotú jelekkel

 Belső memória alkalmazása  A számítógép gyors működésébe nincs értelme emberi erővel beavatkozni .  Neumann javaslata szerint a gépbe kell egy belső memória, amelyben a

részeredmények tárolhatóak, s így a gép egy bizonyos műveletsort automatikusan is el tud végezni

 Tárolt program elve  A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetőek számmal, azaz

adatként kezelhetők. Ezeket éppúgy tárolhatjuk a belső memóriában, mint az adatokat

 Univerzális számítógép  Különböző feladatok elvégzésére nem kell speciális gépeket építeni

12

A Neumann-elvű számítógépek funkcionális egységei  Központi egység

(CPU)

 Processzor  Memória

 Perifériák   

Input Output Input / Output

KÖZPONTI FELDOLGOZÓ EGYSÉG (CPU) M E M Ó R I A

PROCESSZOR Vezérlő egység (CU) Aritmetikai és logikai egység (ALU)

Regiszterek

P E R I F É R I Á K 13

2. generációs számítógépek  1947: a tranzisztor születése

 a számítógép hardver eszközei felépítésénél uralkodóvá vált a moduláris felépítés  a számítógépek üzemeltetésénél jellemző megoldás

volt a kötegelt (batch) feldolgozás  a feldolgozás egyes lépései automatikusan vezéreltek  egész sorprogramot előre mágnesszalagra írtak, a számítógép ezeket folyamatosan, egymás után feldolgozta és az eredményt egy másik mágnesszalagra írta 14

Feldolgozási módok  Kötegelt (batch) feldolgozás:  A futtatandó programokat tartalmazó lyukkártyákat összekötegelték, és egyben adták át futtatásra  Futás a felhasználótól függetlenül  prioritás  Dialógus rendszerű feldolgozás:  közvetlen kapcsolat van a felhasználóval és a lépésenként vagy részenként működtetett program között  előnyök: gyors hozzáférés, nagyon rövid válaszidő, erőforrások hatékony kihasználása (interaktív)  (Program: olyan egyszerű utasítások, műveletek logikus sorozata, amelyekkel a számítógép irányítható) 15

3. generációs számítógépek          

1958: integrált áramkör (IC) kifejlesztése IC – tranzisztorok együttese a 3. generációs számítógépek jellegzetes építőeleme 1964: az első integrált áramköröket tartalmazó számítógépek kereskedelmi forgalomba kerültek a számítógépek több tevékenységet tudtak párhuzamosan végezni 1 millió művelet/mp (1MHz) operációs rendszerek megjelenése Spooling technika - költségcsökkentés csökkentek a számítógépek árai, mérete és meghibásodási gyakorisága növekedett a számítógépek iránti keresletet 16

4. Generációs számítógépek  Mikroprocesszoros számítógépek

 Mikroprocesszor – tranzisztorok ezrei egy szilikon alapon  1971: az Intel elkészíti az első mikroprocesszort

 Intel 4004, CPU = 1IC, Intel 8086 (16 bites)  megszülettek az olcsó perifériák és szoftverek

 otthoni számítógépek  IBM, Apple Microsoft megjelenése 17

5. generációs számítógépek Célkitűzések:  Mesterséges intelligencia alkalmazása  Számítógép, amely ▫ Lát ▫ Hall ▫ Gondolkodik ▫ Beszél

18

Információs rendszer általános felépítése

19

CPU – Central Processing Unit Központi egység feladatai:  számítások végzése  a számítógép részéinek vezérlése  az adatok tárolása a számítógép bekapcsolt állapotában

20

A processzor jellemzői        

Az egy lépésben feldolgozható bitek száma (a belső adatbusz mérete) Címbusz mérete (mekkora tárat tud megcímezni) Órajel-frekvencia (hány MHz-es) Műveletvégzési sebesség Segédprocesszorok Multiprogramozás támogatása Multimédia támogatása Belső gyorsítótár (cache) mérete 21

Memória Bináris jelsorozat tárolását biztosító kétállapotú, elektronikus eszköz. 

A memóriarekeszek minden cellája 1 bit, vagyis a 0 vagy 1 érték tárolására alkalmas.

 A memóriarekesz sorszáma a memória címe. 22

A tárolt információ jelentéstartalma - Kódszabványok A memóriában egy, vagy több összetartozó bájton tárolt bitsorozat jelentése sokféle lehet, mivel minden információt kettes számrendszerbe kell kódolnunk. 

 

Előjeles egész, ill. valós számok Írásjelek, vezérlő jelek – ASCII kódok Utasítások  Egyéb információ (kép, hang, stb.) bináris kódja.

23

A memóriák csoportosítása 1.

RAM (Random Access Memory)    

  

  

Írható/olvasható közvetlen hozzáférésű memória, gyors elérésű nagy kapacitású tartalmazza a háttértárolókról és a beviteli perifériákról beolvasott programokat és adatokat minden bevitt adat először a RAM-ba íródik ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is Szgép kikapcsolásakor a tárolt adatok elvesznek

Dinamikus (DRAM) – olcsó, hosszú elérési idejű Statikus (SRAM) – drága, rövid elérési idejű memória CMOS RAM nem felejtő RAM 24

A memóriák csoportosítása ROM (Read Only Memory)

2.

 



3.

Csak olvasható, nem felejtő tár (pl. BIOS ROM) BIOS ROM - a bekapcsolás után lefutó tesztprogramokat és az alapvető hardverkezelő rutinokat tartalmazza EPROM (ultraibolya fénnyel törölhető, többször újraírható)

Cache: gyorsítótár (cache memory)  kis kapacitású, de gyors írható-olvasható memória  a processzor sokkal gyorsabban képes dolgozni a cache-ben lévő

adatokkal, mint operatív memória tartalmával  rövid elérési idő alatt a processzor számára biztosítja a szükséges adatokat  a gyorsítótár a processzor és az operatív memória között helyezkedik el a gyakran használt utasításokat, adatokat tartalmazza 25

A belső tár (memória- elsődleges tár) és a háttértárolók (másodlagos tárak) kapcsolata 

háttértároló perifériák: az információ tartós tárolására szolgálnak



háttértárolón tárolt információ a processzor számára közvetlenül nem hozzáférhető



mentés: az információ másolása a memóriából valamely háttértárolóra, ennek ellenkezője: betöltés 26

Háttértárolók – Winchester

27

Buszrendszer Busz: jelút, ill. jelutak összessége, a számítógép belső, funkcionális egységeit, illetve a számítógépet a külvilággal összeköti  Adatbusz  Címbusz  Vezérlő busz

28

A PC fizikai felépítése  Alaplap

 Bővítőkártyák  Portok

segítségével azonosítja a perifériákat a processzor. A perifériák illesztőkártyáján lévő csatlakozóhelyeket is portoknak hívjuk, számunkra ezek a tényleges fizikai kapcsolódási helyek, „adatkapuk”. Például:  Soros port (egér),  PS2 port (egér)  USB port (nagysebességű soros port)  Párhuzamos port (nyomtató) 29

Információs rendszerelemek Hardver és perifériák = a fizikai gép és részei

A használat során a szoftver segítségével a hardver egy használható eszközzé válik.

Szoftver = számítógép program

30

Informatikai eszközök Telekommunikáció Navigáció

tömörítés

Multimédia digitalizálás Mesterséges intelligencia 31

Számítógép típusok teljesítmény és méret alapján  Szuperszámítógépek (tudományos munkára)

 Nagy (Mainframe) számítógépek (nagyvállalatok)  Miniszámítógépek (kisebb vállalatok)  Mikroszámítógépek  személyi számítógépek: asztali gépek (desktop),

hordozható gépek (notebook, laptop, palmtop, Apple Tab, Samsung Galaxy)  Okostelefonok (iPhone, Galaxy, Windows Phone)  Beágyazott rendszerek (mikrohullámú, mosógép) 32

A földszimuláció projektre használt szuperszámítógépek 4 teniszpályát foglalnak el.

Mainframe számítógép

Asztali gép variációk

33

Szuperszámítógép-nagyszámítógép • SZUPERSZÁMÍTÓGÉP  legismertebb típus a CYBER és a Cray  Cray kiépítéstől függően 20 millió dollárba is kerülhet és több

mint 1000 processzort tartalmazhat  nagy méretűek lehetnek  leggyorsabb és legdrágább számítógéptípus  használják pl.: katonai célokra, globális időjárás-előrejelzés, mozifilm animációk, szimulációk elkészítéséhez • NAGYSZÁMÍTÓGÉP (MAINFRAME)  nagy cégeknél (bankok, kereskedő és gyártó cégek, kormányhivatalok) ezek végzik az adatfeldolgozást  nagyszámú terminál kapcsolódhat hozzájuk  üzemeltetésük általában klimatizált helyiségben történik  sok program gyors futtatására képesek  áruk megközelítheti a szuperszámítógépekét 34

Konfigurációk A funkcionális elemekből összeállított számítógép a konfiguráció. netbook

notebook

desktop

processzor

Intel Atom

Intel

Intel / AMD

grafikus kártya

alaplapi

külön

külön

memória

1 GB

2-4 GB

4-8 GB

merevlemez

160-250 GB

300-500 GB

500 GB – 2 TB

optikai meghajtó

nincs

DVD

DVD / BD

kijelző

7” – 12”

13” – 18”

17” – 30” 35

A fejlettség mértéke Hardver oldalon  Technológia függő fejlődés  Generációk  Teljesítmény növekedés  Fizikai méret csökkenés  Ára dinamikusan változik

Szoftver oldalon

 A szoftver

fejlettsége hardverfüggő  Programozási nyelvek fejlődése

36

Generációk Technológiai fejlettség szerint

Feldolgozás szerint

1.

Elektroncső

1.

2.

Tranzisztor

2.

3.

Integrált áramkör (IC)

4. Mikroprocesszor (Intel) - 3.

CPU 5.

Mikrochip Többprocesszoros, többmagos rendszer

4. 5.

Bináris alapon, single task, Neumann János Kötegelt feldolgozás, assembly nyelv, magas szintű programozási nyelvek multiprogramozás, időosztásos rendszer, 1 millió művelet/mp többfeladatos, multiprogramozás – hálózat, GUI Multimédiás alkalmazások, komplex rendszerek 37

Törvények…  Teljesítmény dinamikusan nő  Moore törvény (1965)

Feldolgozási kapacitás: az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma - azaz a feldolgozás kapacitás minden 18. hónapban megduplázódik  Gilder törvény:  Sávszélesség: a kommunikációs rendszerek sávszélessége 12 havonta megháromszorozódik, azaz a sávszélesség háromszor gyorsabban nő, mint a teljesítmény.  Ruettger törvény  Tároló (memória) kapacitás: A memória chipek kapacitása egy év alatt a duplájára növekszik 

39

Törvények…  Árak dinamikusan változnak  Shugart törvény:

A mágneses adathordozók egy bitjének ára 18 havonta megfeleződik  Metcalf törvény:  Hálózat értéke: A hálózat értéke négyzetesen arányos a csomópontok számával. 

 Wirth-törvény:

„A szoftverek gyorsabban lassulnak, mint ahogy a hardverek gyorsulnak”. 40

Műveleti sebesség

41

Tárkapacitás

42

43

Perifériák Periféria:  a központi egységhez kapcsolódik,  adatbeviteli / kiviteli (input / output) eszköz,

mely a CPU külvilággal való kapcsolatát biztosítja  Az adatok és a programok tárolása (háttértárolók)  A számítógépek közötti kommunikáció biztosítása (kommunikációs eszközökkel) Eszközvezérlő program (driver):

 a perifériának a CPU-hoz való illesztését és

megfelelő kezelését biztosító program

45

Hardver egységek: perifériák 1. Bemeneti eszközök 

billentyűzet



mutató eszközök egér  hanyattegér (trackball)  fényceruza  érintőképernyő  joystick



vonalkód olvasó  optikai jelolvasó  video digitalizaló, camera 





szkenner,



digitalizáló tábla

optikai olvasó eszközök:



hangfelismerő eszközök

mikrofon  webkamera 

47

Perifériák 2. Kimeneti eszközök

monitor  katódsugárcsöve s  folyadékkristály os  gázplazmás  audio kimenet  Hangszóró  fejhallgató  nyomtató  impact (ütős mátrix)





 



nonimpact(nem ütős)  laser  inkjet

projektor plotter (rajzgép) microfilm (COM)

3. Be-és kimeneti eszközök  Modem  Háttértárolók  Alaplap része:  Hálózati csatolókártya  Hangkártya  Multifunkciós eszközök  Fejhallgatós mikrofon  Multifunkciós nyomtató  POS terminál  ATM  Robotok  Ipari vezérlő egységek

48

Háttértárak  Archiválásra, tárolásra, biztonsági másolat készítésére 1. Elsődleges tár (operatív memória, gyorsító tárak, processzor 2. 3.

regiszterei), másodlagos tár (külső vagy kiegészítő memória), harmadlagos tár (adatok mentésére, archiválásra)

 Elsődleges memória: adatok, utasítások tárolása, futó programok

használják  A személyi számítógépekben memória típusok: Operatív tár Cache (gyorsítótár)

1. 2.  

3.

Belső Külső

ROM-BIOS (csak olvasható memória, Basic I/O System)

 További memóriák találhatók a periféria illesztő (csatoló) kártyákon

és a perifériákban.

49

Háttértárak

4. Háttértárak Papír alapú (lyukkártya, lyukszalag) Mágneses HDD (merevlemez) Flopi (hajlékony lemez) Optikai CD ROM DVD -ROM Elektronikus Pendrive 50

Kapcsolat a külvilággal Kommunikációs portok 1. Soros 2. Párhuzamos 3. IEEE 1394 – FireWire 4. USB A, B 1.0, 1.1 2. 2.0 3. 3.0 1.

51

Portok  külső perifériákkal való kapcsolattartás céljából -

kommunikációs portok 1. Soros (serial) port: egyik legrégebbi, általános célú kommunikációs port  a számítógépben csatlakozási lehetőségek: COM1, COM2, COM3,

COM4 portokon  az információk bitenként kerülnek továbbításra, kevés adat átvitelére képesek  kis adatforgalmat igénylő eszközök – pl egér, modem – csatlakozására alkalmasak

2. Párhuzamos port: • általában a nyomtatók közvetlen csatlakoztatására használják • az adatok egy időben két irányban is áramolhatnak • a számítógépben: LPT1, LPT2 portok • nem lehet sebességet növelni, mert nagy a zaj, nagy az áthallás az 52 egymás melletti bitek között

Portok 3. IEEE1394  legismertebb változat az Apple Firewire, az egyik legnagyobb

adatátviteli sebességet biztosító eszköz  max 63 külső eszköz csatlakoztatható  jellemző alkalmazási területe a multimédiás eszközök, pl: digitális videokamerák csatlakoztatása

4. USB (Universalis Serial Bus)  nagy sebességű csatlakozási port, soros és párhuzamos portok

kiváltására szántak  egy USB porton keresztül max 127 külső periféria csatlakoztatható  nyomtatók, szkennerek többsége rendelkezik ilyen csatlakozási lehetőséggel  Plug and Play funkció: az összes operációsrendszer támogatja 53

Szoftver a memóriában (a hardverben) digitálisan tárolt adatok, amelyekkel a számítógép működtethető 2. általános, szellemi, megfoghatatlan 3. Programok (utasítások sorozat) + adatok (bármilyen információ, amelyre a programnak szüksége van: karakter, numerikus adat, kép, hang) + dokumentumok 4. Biztosítja 1.

a hatékony kommunikációt a szg egységei között b. a felhasználói igények kielégítését a.

54

Szoftverkategóriák Alkalmazói/Felhasználói szoftverek

     

Szövegszerkesztők Játékprogramok Táblázatkezelők Adatbázis kezelők Grafikai programok Web böngészők

Rendszerszoftverek

 Operációs rendszerek  Segédprogramok  Fejlesztő programok/ eszközök , Vizuális fejlesztői környezet  Meghajtó programok (driverek)  Adatbázis rendszerek  Weboldal szerverprogramok

Egyéb

 Firmware (távirányító)  Middleware – osztott rendszerek (op.rsz. és alkalmazások között)  Testware (szoftverek tesztelésére)  Video játékprogramok (kivéve a hardver részei)  Malware (roszindulatú szoftverek-férgek, vírusok,kémprogramok)

55

A szoftverek funkciójuk szerint 1. Rendszerszoftverek:  Operációs rendszerek

 Meghajtó programok (driverek)  Segédprogramok: támogató szerepük van, kis programok,

korlátozott képességekkel  Fejlesztő eszközök: a számítógépek programozását teszik lehetővé  Fordítóprogramok (compilerek), értelmezők (interpreterek) és futtatókörnyezetek, nyomkövetők és hibakeresők (debuggerek), programszerkesztők (linkerek) 56

A szoftverek funkciójuk szerint Alkalmazói szoftverek:  Irodai szoftverek: Szövegszerkesztők, Szervezőprogramok, Prezentációkészítők, Kiadványszerkesztők, Táblázatkezelők, Üzleti alkalmazások, Számlázó-programok, Könyvelő programok  Adatbázis-kezelők  Vállalatirányítási rendszerek  Tervezőrendszerek: CAD-rendszerek  Grafikai szoftverek: Rajzprogramok, Képszerkesztők  Média szoftverek: Médialejátszók, Médiaszerkesztők  Kommunikációs szoftverek  Levelező programok  Csevegő programok 57

Rendszerszoftverek  a felhasználó által a legkevésbé

manipulálható  a számítógép üzemszerű működését biztosítja  a gép és perifériái kommunikációját kezeli  lehetővé teszi más szoftverek elkészítését és üzembe helyezését

58

Programozási nyelvek fejlődése 1. Monolitikus programozás – 1960-as évek

2. Moduláris programozás : (Oszd meg és uralkodj elv) 3. Strukturált programozás: - 1970-es évek  PASCAL, Visual BASIC

4. Objektumorientált programozás:  Java, C++,

5. Komponens alapú programozás  NetBeans, Microsoft Net 59

Programozási nyelvek fejlődése Monolitikus programozás: 1960-as évek végéig monolitikus programozás  egy programozó egy program  a programoknak nincs szerkezete

A jó program legfontosabb kritériumai 1. 2. 3.

jól áttekinthető szerkezetű jól dokumentált bebizonyítható módon azt csinálja, ami a feladata

Moduláris programozás (Oszd meg és uralkodj elv) • • • • • •

a feladatot részfeladatokra bontják egyes részeket külön programban dolgozzák ki – ezek a modulok a független modulokat lefordítják végső programban összeépítik azokat a részek közötti együttműködési felületet - interfész megoldandó feladat komplexitása így csökken 60

Programozási nyelvek – alacsony szintű 1. GÉPI KÓDÚ NYELV  elemi szinten két jel: 0, 1

 ezekből épül fel az utasítás kódja, melyet a szg. ért, fel tud dolgozni

2. ASSEMBLY  szimbolikus nyelv  az utasítások 3 betűs szavak (angol rövidítések)  adat: szöveges elnevezéssel hivatkozunk rá  ma is használják alapfeladatok beprogramozására a

rendszerprogramozók  át kell fordítani a gép nyelvére  minden gépnek saját assembly nyelve van  bonyolult, hosszadalmas 61

Programozási nyelvek – magas szintű 3. PROCEDURÁLIS, ELJÁRÁSORIENTÁLT NYELVEK  pl: BASIC, FORTRAN, PASCAL, C, COBOL…

 nincs elemi utasítás  bonyolult kifejezésekből felépülő forráskód  fordítóprogram készíti a futtatható programkódot  nem géphez kötött

4. NEGYEDIK GENERÁCIÓS NYELVEK  laikusok számára minimális ismeret kell

 felhasználók és programozók használják  gyors, hibamentesebb programozási lehetőség

62

Programozási nyelvek – magas szintű 4. NEGYEDIK GENERÁCIÓS NYELVEK  bizonyos, meghatározott feladatokra készülnek, ezért  a felhasználói kör behatárolt  nagy részük interpreter

(azaz önálló futtatható kódot nem készít)

5. OBJEKTUMORIENTÁLT NYELVEK    

pl: DELPHI professzionális programozók számára cél: programok újrahasznosíthatóságának elősegítése építkezés zárt egységekből, objektumokból 63

Programtervezési módszerek 1. Top-Down dekompenzáció • a feladatot részfeladatokra bontják • azokat további részfeladatokra • míg kezelhető méretű részproblémákhoz nem jutnak

2. Bottom-Up kompozíció • a részfeladatokból végül össze kell építeni a programot, • nincs módszer arra hogyan kell a modulokat összefűzni • nincs eszköz mely bebizonyítja hogy a modulok együtt jól fognak dolgozni

Moduláris programozás előnyei        

részprogramok könnyen áttekinthetőek könnyebben megírható könnyebben tesztelhető több modul írható egy időben (párhuzamos problémamegoldás) könnyebben javítható a modulok szabványosíthatók modulkönyvtárakban tárolhatók újrafelhasználhatók

64

Sruktúrált programozás    

 

  

matematikai alapokon nyugszik Dijkstro: hiearchikus programozás módszertanát kidolgozta ez a módszertan a Top-Down dekompenzációt egészíti ki eredeti feladat részfeladatra bontásával - absztrakt program, az eredeti specifikációból kiindulva bizonyítható módon azt is csinálja amit kell finomítás: csökkenti az absztrakciót (egy részproblémát kifejtenek) további finomítások: egy konkrét gép konkrét utasításkészletéig jut el a megoldás végeredmény egy bizonyítottan helyes program, tesztekkel lehet ellenőrizni Szekvencia, szelekció, iteráció Probléma: több munkát igényel 65

Objektum-Orientált Programozás  Nem matematikai nyelv. Az adat és a funkcionális modell nem elválasztható.   1. 

Az adatok és a rajtuk végrehajtható műveletek elválaszthatatlanok Ezek is algoritmikus nyelvek SMALLTALK, OOP Objektum (A változó általánosítása) Zárt egység, amely az adatokat és a műveleteket együtt tartalmazza. Komponens: több objektumot tartalmaz  Van állapota (attributumai), az állapotot tetszőlegesen komplex adatok

segítségével írjuk le (adatelemek + szerkezet).  Van viselkedése ezt módszereknek hívjuk (függvények és eljárások írják le) Az objektumok állapotának lekérdezésére (mi az értéke) Egyik állapotból másik állapotba vivő módszerek (értékváltoztatás)  Azonosság: Egy objektum csak önmagával azonos és minden mástól különböző. Azonos állapotban vannak-e? Ugyanarról az objektumról van-e szó? 2. Osztály (a típus fogalmának általánosítása)  Az azonos attribútumú és módszerű objektumok együttese az osztály  Az objektumok az osztály példányai 66

Informatikai eszközök Plotter  nagyméretű műszaki rajzok készítésére  tollal működik, nem tintapatronnal  egyszínű fekete nyomtatás  speciális fajtájuk: vágóplotterek, csak kivágni lehet a grafikai alakzatokat  elterjedtebb az LFP (Large Format Printer), nagyformátumú nyomtató kifejezés

Fénymásolók  sokszorosító eszköz  több hasznos funkcióval

rendelkezik  hálózati és kétoldalas nyomtatás (A3-as méretben is) fax, E-mail, E-Fax küldése -fogadása, kódolni lehet a használatot  befejező funkcióval bővíthető, a felhasználó prospektusokat készíthet 67

Informatikai eszközök Multifunkcionális eszközök Dokumentum szkennerek  egyszerre, egy időben, egy vagy lapolvasók készüléken belül több  szövegek, képek feladatot is el tudnak látni digitalizálására  nyomtat, másol, szkennel,  a digitalizált anyag a faxol számítógépen jelenik meg  kis irodákba, kevés  megfelelő szoftverrel példányszámra, egyszerű utólag feldolgozható gyors feladatok ellátására  különbség a szkennerek képes között a sebességükben  rendkívül megbízhatóak van, az otthoni  tintasugaras szkennerek kb. 3-5 (tintapatronos) valamint lap/perc, ipari szkennerek lézer változatban 200 lap/perc 68

Digitális tábla  kivetítő, megjeleníti a számítógép képét  képes információkat küldeni a számítógépnek  a fogadott jelek alapján módosíthatja a kivetített képet  előre elkészített anyagok vetíthetők  az előadás során rajzolhatunk, írhatunk, törölhetünk a

prezentációban  képes tárolni és megjeleníteni tetszőleges, előzőleg megszerkesztett, vagy lefotózott képeket  a képek az előadás során tetszőlegesen átrajzolhatók, módosíthatók, így látványossá és „élővé” tehető az előadás  a táblát (a számítógépet) az úgynevezett elektronikus toll segítségével vezéreljük 69

PDA  A PDA az angol personal digital assistant rövidítése,

 

 

magyarul digitális személyi asszisztens – kéziszámítógép vagy zsebszámítógép – kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, főleg személyes információk tárolására és feldolgozására szolgál PDA-kat emlegetik még palmtop-ként is, ami tenyérszámítógépet jelent PDA-kon: előjegyzési naptár, címjegyzék, számológép, óra, jegyzettömb, internetböngésző alkalmazások, játékok PDA Wi-Fi kapcsolattal csatlakozik a belső vagy külső hálózatokhoz, internethez többsége érintőképernyőt használ 70

Tablets Operációs rendszer

iPad

Android

Processzor Processzor órajel

1.2 GHz

Apple iPad 2.1

6GB

Processzormagok száma

4

Oprendszer

Apple iOS

Processzor típusa

Apple A5

Processzor órajel

1GHz

Processzormagok száma

2

Kijelző típusa

Kapacitív

3D kijelző

Nem

Kijelző Kijelző típusa

Kapacitív

3D kijelző

Nem

Kijelző mérete

8"

Kijelző felbontása

1024 x 768

Memória RAM mérete

1 GB

Belső memória mérete

16 GB

Bővíthető memória

Igen

Kijelző mérete

9.7”

Memóriakártya típusa

microSD (max. 32 GB)

Kijelző felbontása

1024 x 768

RAM mérete

512 MB

Belső memória mérete

16GB

Hátlapi kamera felbontása 5 Mpx

Bővíthető memória

Nem

Beépített vaku

Nincs

Előlapi kamera

van

Videofelvétel

Van

Webkamera Előlapi kamera

Van

Előlapi kamera felbontása 0.3 Mpx

Hátlapi kamera

Van

71