EGÉSZSÉGÜGYI KAR Ápolás és betegellátás alapszak Gyógytornász szakirány. Klímaterápia a lillafüredi Szent Istvánbarlangban

EGÉSZSÉGÜGYI KAR Ápolás és betegellátás alapszak Gyógytornász szakirány

Klímaterápia a lillafüredi Szent Istvánbarlangban

Konzulens: Juhász Eleonóra

Jánosi Alexandra 2014

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ........................................................................................................ 1 1. Bevezetés ............................................................................................................... 2 2. Célok és feltételezések .......................................................................................... 3 3. Irodalmi áttekintés ................................................................................................. 5 3.1 Bronchialis asthma és COPD ismertetése ........................................................ 5 3.2 Klíma és barlangterápia .................................................................................... 7 3.3 A lillafüredi Szent-István-barlang .................................................................... 9 4. Anyag és módszer ............................................................................................... 11 4.1 Anyag .............................................................................................................. 11 4.2 Módszer ........................................................................................................... 11 4.2.1 Vizsgálat 11 4.2.2 Terápia 13 4.2.3 Statisztika 14 5. Eredmények ......................................................................................................... 15 5.1 Objektív adatok eredményei ........................................................................... 16 5.1.1 A teljes csoport eredményei 16 5.1.2 COPD stádium szerinti csoportok eredményei 22 5.1.3 3 hetes terápia utáni eredmények 24 5.1.4 COPD stádium szerinti csoportok eredményei 3 hetes terápia után 27 5.2 Szubjektív adatok eredményei ........................................................................ 29 5.2.1 A teljes csoport eredményei 29 5.2.2 COPD stádium szerinti csoportok eredményei 32 5.2.3 3 hetes terápia utáni eredmények 33 5.2.4 COPD stádium szerinti csoportok eredményei 3 hetes terápia után 36 6. Megbeszélés ........................................................................................................ 38 7. Összefoglalás ....................................................................................................... 47 8. Irodalomjegyzék .................................................................................................. 48

1

1. BEVEZETÉS „A világ tíz vezető haláloka közül négy a légzőrendszer betegsége, amelyek az összes halálozás 17%-át okozzák. A WHO becslése szerint ez a következő harminc évben sem fog számottevően változni…”. 2004-es adatok szerint a COPD a világon a negyedik leggyakoribb halálok, 2030-ra a becslések szerint a 3. helyre léphet előre. Magyarországi adatokra leszűkítve 10 év alatt körülbelül háromszorosára emelkedett a COPD egyik legfőbb rizikófaktorának, az asthmának száma. Európában hazánk első helyen áll a COPD-ben és asthmában elhunyt betegek listáján. Az Észak-magyarországi régió kiemelt helyet foglal el az országos statisztikában légzőszervrendszeri halálokok tekintetében (KSH 2009). [31] Ennek tudatában kiemelten fontos a légzőszervrendszeri betegségek kezelése. A pulmonológiai rehabilitáció komplex folyamatában állapotfelmérés, farmakoterápia, légzőtorna, expektorációs és inhalációs technikák, mellkasi fizioterápia, terhelési tréning, diétás tanácsadás, pszichoszociális támogatás és betegoktatás is beletartoznak.[2] Ebbe a folyamatba a klímaterápia tökéletesen beilleszthető. Régiónk különösen gazdag olyan természetei kincsekben, melyek hozzásegíthetnek minket egészségünk megőrzéséhez. 1990-ben a lillafüredi Szent István-barlangot gyógybarlanggá minősítették és ebben az évben vette itt kezdetét a krónikus légzőszervi betegek barlangterápiája is. A Szent István-barlang mikroklímája igen jótékony hatású a krónikus légzőszervi betegségben szenvedőkre, gyógyhatását tudományos

orvosi

kutatások

is

igazolják[9][10],

azonban

fizioterápiás

módszerekkel végzett kutatásokról kevés adattal rendelkezünk. Gyógytornász hallgatóként úgy gondolom, hogy különösen fontos, hogy számunkra egyszerűen elvégezhető és a betegeket alig megterhelő vizsgálatokkal legyünk képesek felmérni betegeink állapotát, állapot javulását. A dolgozatomban krónikus légzőszervi betegek és asthmások vizsgálatát tűztem ki célul, hogy fizioterápiás eszközökkel igazolhassam ennek az egyedülálló klímaterápiás helynek a hatásait.

2

2. CÉLOK ÉS FELTÉTELEZÉSEK Céljaim: -

A mintában szereplő betegek testösszetételének, COPD súlyosságának, gerincstátuszának,

mellkas

mobilitásának,

állóképességének

és

életminőségének meghatározása fizioterápiás módszerekkel. - A 3 hetes klímaterápia eredményességének meghatározása. Feltételezéseim: 1. Feltételezem, hogy a klímatér megközelíthetősége miatt a barlangterápiára utalt betegek között súlyos stádiumú COPD-s és kardiológiai társbetegséggel rendelkező betegek aránya alacsony. 2. Feltételezem, hogy a d4502 funkcionális diagnózis – „gyaloglás mérsékelt problémája” jellemzően a légzőszervi problémákból adódik. 3. Feltételezem, hogy a szomatometriai vizsgálat rávilágít arra, hogy az irreverzibilis szervi elváltozások tüneteit egyéb szomatikus okok is tovább rontják. 4. Feltételezem, hogy a mintámban szereplő betegcsoport állóképességi paraméterei a COPD-re jellemző szakirodalmi átlagértékekkel azonosak. 5. Feltételezem, hogy a COPD súlyosság stádiumai a FEV1 %-os értékei alapján és a 6 perces járástávolság alapján azonosak lesznek. 6. Feltételezem, hogy igazolható lesz a tény, miszerint a COPD súlyosbodásával az állóképességi paraméterek romlanak. 7. Feltételezem,

hogy

a

klímatérben

végzett

légzőtorna

hatására

a

mellkasmobilitás és az állóképességi paraméterek jelentős javulása igazolható lesz. 8. Feltételezem, hogy a terápia eredményességét az állóképességi paraméterek változása fogja mutatni. 9. Feltételezem, hogy az véroxigén szaturációs értékek a klímaterápia hatására a terápiás szakaszok alatt lineárisan emelkednek. 10. Feltételezem, hogy a mintámban szereplő egyének fizikai és mentális egészségérzete hasonló értékű és hasonló mértékben változó paraméter.

3

11. Feltételezem, hogy a betegség progressziójával párhuzamosan az egészségérzet is romlani fog. 12. Feltételezem, hogy a klímaterápia hatására több szubjektív paraméterben is jelentős javulást tudok kimutatni. 13. Feltételezem, hogy az objektív és szubjektív paraméterek nemtől függetlenül azonos mértékben fognak változni.

4

3. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A szakirodalom felkutatása és feldolgozása során a témához kötődő nagyszámú papír alapú és elektronikus formában elérhető releváns irodalmat tanulmányoztam. A papír alapú irodalmak egy része ugyan régi, de tartalmát tekintve jelenleg is helytálló. Emellett igyekeztem a kutatásomhoz és módszereimhez kapcsolódó legfrissebb jegyzeteket, irodalmakat felhasználni.

3.1 Bronchialis asthma és COPD ismertetése „Az asthma bronchiale rohamokban jelentkező, spontán vagy gyógyszerre reverzibilis diffúz hörgőobstrukció által kiváltott nehézlégzés. Jellemző rá a bronchialis hiperreaktivitás. Patológialilag az asthma úgy definiálható, mint a hörgőrendszer desquamativ eosinophilsejtes gyulladása…A betegség gyakran társul allergiás rhinitisszel, conjuctivitisszel, gyógyszerérzékenységgel, valamint allergiás kórjelenségekkel. Ma már egyértelmű, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak az asthma bronchiale kialakulásában. Az asthma legfontosabb makroszkópos elváltozása-…- a légúti kaliber diffúz beszűkülése. Ez három fő mechanizmus

alapján

jön

létre:

A

légutak

simaizomzatának

spasmusa

(bronchospasmus). A légúti nyálkahártya gyulladás okozta duzzanata. A fokozott nyálszekréció, gyulladásos exsudatum, nyákdugók képződése.”[22] „Az asthma súlyossági fokozatai: intermittáló, enyhe perzisztáló, középsúlyos perzisztáló és súlyos perzisztáló. [29] Az asthmás rohamot kiváltó tényezők egy része specifikus, más része aspecifkus. A kiváltó tényező az allergének (pl.: pollenek, állati szőrök stb.), irritáló gázok (pl.: dohányfüst), erős fizikai terhelés, hideg levegő, sűrű köd, légúti fertőzések, gastrooesophagialis reflux, NSAID szedése, élelmiszer adalékok, béta-blokkolók, kénes anyagok és pszichés hatás is lehetnek. (Magyar Pál, 2006) Klinikai megjelenése igen változatos. Főbb tünetei lehetnek a sípolás kilégzés alatt, súlyosabb esetben belégzés során is, köpetürítés nélküli és köpetürítéssel járó köhögés, nehézlégzés, levegőhiány. Roham alatt felléphet tachypnoe és tachycardia is, a beteg verejtékezhet. Rohamok közötti időszakban közel normális vagy teljesen normális lehet a tüdőműködése. (Magyar Pál, 2006)[22] 5

„Az asthma bronchiale terápiája a gondozáson (gyógyszeres kezelés és életmódrendszerezése) és az akut exacerbatiók (asthmás rohamok) kezelésén alapszik.”[22] Asthmás roham terápiája a farmakoterápián túl részben a támogató kezelés, azaz oxigén adása, folyadék és elektrolit pótlás. Másik része a fizioterápia, ami a gépi lélegeztetést, inhalációs spasmusoldást, aerosol terápiát, kilégzési munka forszírozását, rekesz mozgásának forszírozását, manuális légzéstámogatást és váladékeltávolítást foglalhat magába. A subacut stádium kezelése szintén farmakoterápián alapszik. Ezt egészíti ki az egyéni kezelés, melynek része az aerosol terápia, kötőszöveti masszázs, vibrálás, expectorálás és flutter használata. Csoportos kezelés része a légzőtorna – légzőgyakorlatok, tartássztreccsing, erősítés, kondícionálás, állóképességi tréning és relaxáció. (Zaletnyik-Szántó, 2008)[27] Az asthmás betegek száma tíz év alatt közel háromszorosára emelkedett. A tüdőgondozott betegek közel háromnegyedét teszik ki, körülbelül 230 ezer főről beszélhetünk. (KSH 2009)[31] „A krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) lassan és fokozatosan súlyosbodó funkciózavar (emelkedő bronchiális áramlási ellenállás) jellemzi, amely túlnyomóan írreverzibilis, de hörgtágítók vagy más kezelés hatására mérséklődhet az obstrukció. A bronchialis obstrukció tüdő-, szövetkárosító gázok és részecskék hatására kialakuló, kóros gyulladásos reakciójának a következménye. A krónikus obstruktív bronchitis vezető tünete a legalább két egymást követő évben, évente legkevesebb három hónapon át fennálló produktív köhögés, amely nem szív- (pl. balkamra-elégtelenség) vagy egyéb tüdőbetegség (tüdődaganat, hörgőtágulat stb.) következménye. Hiperszekréció, azaz éveken át fennálló produktív köhögés légúti funkciózavar nélkül is előfordulhat (egyszerű krónikus bronchitis). A nyákmirigyhyperplasia ugyanis főként a centrális hörgők falában alakul ki, míg az obstrukció helye elsősorban a periferikus, ún. kis légutak területe. Az egyszerű krónikus bronchitis nem kezelendő ugyan, de a későbbi bronchialis obstrukció kialakulása szempontjából magas kockázatú csoportnak tartják. Az emphysemát a terminális bronchiolustól distalisan elhelyezkedő légterek túltágulása és ezek falának pusztulása (bullózus parenchymadegeneráció) jellemzi, és mindez nem tüdőfibrosis kísérőjelensége. Az asthma bronchiale – definíciójának megfelelően – reverzíbilis

6

légúti obstrukciót jelent, és az asztmás gyulladás jellege is más, mint COPD esetén. … A krónikus obstruktív bronchitis és emphysema kórfejlődése eltérő ugyan, de általában egymáshoz társulnak.”[2] Krónikus bronchitisben a nagy légutakban fokozott a nyáktermelés és a mucosus mirigyek hyperplasiaja, a kis légutakban pedig macrophag felhalmozódás, oedema figyelhető meg. Idővel a kis hörgők körül fibrosis, majd hegesedés jön létre, ami szűkíti a lumeneket. Az emphysema kialakulásában az α1-antitripszin hiány következtében az interstitialis elasztin rostok degradálódnak és a légterek túltágulnak. Kialakulásában a dohányfüst és genetikai háttér is szerepet játszik. (Dr. Szirma Barna, Dr. Kiss Csongor 2009)[22] Tünettanuk is részben eltérő. Krónikus bronchitisben folyamatos köhögés és köpetürítés figyelhető meg, emphysémára jellemző a fogyás, megnyúlt, nehéz erőltetett kilégzés ajakfékkel és hordó alakú mellkas. (Zaletnyik-Szántó, 2008)[27] „A pulmonológiai rehabilitáció komplex folyamatában (állapotfelmérés, farmakoterápia, légzőtorna, expektorációs és inhalációs technikák, mellkasi fizioterápia, terhelési tréning, diétás tanácsadás, pszichoszociális támogatás, betegoktatás) a rendszeres dinamikus tréning csak az egyik komponens, de hatásosságát illetően az újabb bizonyítékok egyértelműek.”[2] Figyelembe kell venni a terápia során, hogy minden megterhelés fokozott oxigén szükséglettel jár, ami fokozhatja a kialakuló hypoxiát. (Zaletnyik-Szántó, 2008)[27]

3.2 Klíma és barlangterápia A Béke-barlang feltárása során először Jakucs László hívta fel az egészségügy figyelmét a barlangok gyógyító hatásaira 1953-ban. Azonban egyes barlangok jótékony hatásaira már évszázadokkal korábbról is írtak Európa szerte. A XVI. században a Felvidék barlangjai és vizei már Európa-szerte ismertek voltak. A karszt barlangok cseppköveit a népi gyógyászat számos betegség gyógyítására alkalmazta. Maga Kossuth is ír az olasz monsummanói barlang kedvező hatásairól. A második világháború alatt a németországi Ruhr-vidéki lakosság a bombázások elől a környéki barlangokba menekült, majd számolt be légzőszervi bajainak enyhüléséről. Az ötvenes évek elején ilyen tapasztalatok hatására indultak meg a szpeleoterápiás kutatások hazánkban is. (Tardy János, 1984)[19] „Napjainkban a 7

természetes gyógymódok reneszánszát éljük. ... alig vitatható, hogy a légzőszervi betegségekben a légzésrehabilitáció fontos része, méginkább optimális helyszíne a gyógyhatású klíma.” Ennek véghezviteléhez olyan szakmai és kórházi háttér kell, mely rendelkezik a megfelelő vizsgálati módszerekkel, tárgyi és személyi feltételekkel. Ugyanakkor képes legyen egy személyes orvos-beteg kapcsolat kialakítására is. ( Horváth T, 1982)[5] A barlangnak és a külső felszínének, borításának eleget kell tennie bizonyos kritériumoknak. Felszíni feltételek, hogy a barlang könnyen megközelíthető legyen, bejárata ne legyen a környező területnél magasabb és a környezete legalább felét erdő borítsa. Felszín alatti tényezők közül kiemelt fontosságú a légáramlás. A barlang nem lehet huzatos. Ideálisnak azok a barlangok tekinthetőek, melyekben a levegő kicserélődése 8-16 óra alatt megy végbe, mert ilyen körülmények közt még állandó a gyógykomponensek értéke. Következő tényezőként a 10°C-os átlaghőmérsékletet is ki kell emelni. A terápia feltétele a magas 95-100% körüli relatív légnedvesség tartalom is, ami fontos gyógytényezők hordozója. Ennek kialakulásához elengedhetetlen feltétel a vertikálisan beszivárgó vizek jelenléte. A vertikálisan beszivárgó vizek intenzitása a levegő negatív töltésű ionizáltságát is befolyásolja. Tovább folytatva a vizsgálódást látható, hogy a barlang levegőjének öntisztuló képességét a fent megemlített feltételek biztosítják. Gyógytényezők közül fontos mérni a szénsavtartalmat és az állandó biokémiai komponensek mennyiségét is, mivel ezek a képződő aeroszol részei. A barlang levegője és vizei nem tartalmazhatnak az emberi szervezetre káros vegyületeket sem. A barlangi patakok és talajvíz nem veszélyeztetheti a betegek testi épségét.(Roda I. és Rajman L., 1982)[24] Cser és Gádoros kutatásából külön ide kell megemlíteni, hogy stabil aeroszol képződéséhez elengedhetetlen ez a nagyon magas relatív páratartalom, mert csak ilyen körülmények között jönnek létre a megfelelő méretű és kellően stabil aeroszol részecskék. A hőmérséklettel is hasonló a helyzet, csak ezen a 10°C-os hőmérsékleten optimális az aeroszol képződés. Kutatásukban kiemelik, hogy ezen a hőmérsékleten az emberi szervezet érzéketlen a nagy relatív légnedvességgel szemben. (Cser és Gárdos, 1982)[4] Ezen tényezők mellett kiemelendő még a barlangi légtér por- és allergén-mentessége, a barlangi

levegő

bakteriális-virális

sterilitása,

8

penészgombák

esetleges

antibiotikumprodukciója, barlangi légköri frontok, elektromos, barometrikus változások hiánya, karsztbarlangok megnövekedett radongáz tartalma, barlang ingerszegény és pozitív lélektani hatású környezete. A barlangterápia fontos tényezője a levegő magas kalciumion és magnéziumion tartalma is. (Jakucs L., 1982)[6] A barlangterápia hatásának maximálása érdekében kiemelendő, hogy „Az inhalációs és expectoráltató kezelést célszerű a napi barlangkezelések előtt rendszeresen végezni, hogy a megtisztult, szabaddá vált légutak révén, a barlang aerosol-aerion

effektusa

a

nagyobb

légzőfelületen

keresztül

méginkább

érvényesülhessen. Ugyanígy célszerű (az erre rászoruló betegek) spasmusoldó, izomlazító mechano- és elektroterápiás kezeléseit is elvégezni a barlangba való leszállás előtt (RH, iontophoresis, Bg stb.).” (Lengyel L., 1982)[7] Magyarországon 5 minősített karszt gyógybarlang van.[36] Ebből 4 hűvös egy pedig komfort zónába esik. A hűvös barlangokból jelenleg 3 üzemel. ezek egyike a lillafüredi Szent István-barlang.

3.3 A lillafüredi Szent-István-barlang „Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápaIstván-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. …Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba. A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.”[28] Fekete-termének mikroklímája illetve az ingerszegény környezet igen jótékony hatású a légzőszervei betegek állapotára. A négy teraszos terápiás helység is itt található. A levegő átlaghőmérsélete télen-nyáron 10°C körüli, a levegő relatív páratartalma is meghaladja a 90%-ot. (Lakatos-Levendel, 1976)[21] Ezeket az adatokat egy 2001es korábbi TDK kutatás is igazolja.[20] A légtérben képződő aeroszol kalcium- és magnéziumion tartalma igen jelentős. A levegő szennyezettsége, por és baktérium tartalma elhanyagolható. Vízszintes légmozgás elhanyagolható, a szellőzés a terem feletti

hatalmas

kürtőn

keresztül

történik.

(Géczi,

1995)[14]

A

barlangmikroklímájának ellenőrzése és megőrzése végett folyamatos mérésekkel 9

monitorozzák a klímaviszonyokat, ellenőrzik a kórokozók mennyiségét. A barlangi aeroszol magnézium és kalcium tartalma a légzőrendszer nyálkahártya gyulladását csökkenti. Barlangterápia 1990 óta folyik a barlangban.(Munkácsi, 2005)[9][10]

10

4. ANYAG ÉS MÓDSZER 4.1 Anyag Vizsgálatomat a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szent Ferenc Kórházi Telephelyének Légzőszervi Rehabilitációs Osztályán bent fekvő betegein végzem. A kutatásban való részvétel feltétele, hogy a betegek valamilyen krónikus légzőszervi betegségben szenvedjenek, és felnőtt korúak legyenek. Minden olyan felnőtt beteget vizsgálok, aki az osztályon barlangterápiára lesz utalva. A vizsgálatot 2013. június-július hónapjában kivitelezem. A résztvevők egészségi állapotát objektív és szubjektív paraméterek alapján is jellemzem. A terápia megkezdése előtt 6 paramétert vizsgálok az objektív egészségi állapot megítélése céljából, valamint az orvosi dokumentációból 3 alapadatot gyűjtök ki. Egy saját készítésű adatlapon rögzítem az általam gyűjtött és mért adatokat. A betegvizsgálati lapot az I. melléklet tartalmazza. Olyan vizsgálatokat végzek, melyek kis költségűek, egyszerűen kivitelezhetőek és a betegek számára a lehető legkevesebb kellemetlenséggel és megterheléssel járnak. A kapott értékeket felhasználva további számítások alkalmazásával információt kapok a betegek testösszetételéről, gerincstátuszáról, mellkasmobilitásáról és állóképességéről. A terápiát követően 3 paramétert mérek vissza mellkasmobilitás, valamint

az

állóképesség

változásainak

megítélése

céljából.

A

betegek

életminőségét az általuk kitöltött SF-36 kérdőívvel vizsgálom. A kérdőívet a terápia előtt és után is kitöltetem a résztvevőkkel. A kérdőívet nyomtatott formában kapják meg a válaszadók.

4.2 Módszer 4.2.1 Vizsgálat A méréseket a kórház aerosol szobájában végzem. A vizsgálati lapon rögzítem a betegek nemét, születési dátumát, pontos légzőszervi diagnózisát, kardiológiai és mozgásszervrendszeri

betegségeit

valamint

légzésfunkciós

értékeit.

A

légzésfunkciós FEV1 %-os értékük alapján a betegeket COPD súlyosság szerint 11

csoportokba sorolom.[30] A születési dátumokból decimális életkort számolok. Mérem a betegek testtömegét egy 10 dkg pontosságú digitális személyi mérleggel. Centiméterszalaggal, milliméter pontossággal mérem le a betegek testmagasságát a szomatometria szabályainak megfelelően[1]. A Möhr-féle számítási módot alkalmazva számolom a betegek ideális testtömegét. Az optimális testtömegtől való eltérést Malomsoki és Martos táblázata alapján értékelem és ez alapján testtömeg kategóriákba sorolom be betegeimet. A testzsír arányok maghatározásához mérem a betegek „össz” bőrredőjét. Ehhez bőrredőmérő calipert használok, mely milliméter pontosságú. Mérem a m. biceps brachii, a m. triceps brachii, a csípő és has feletti, valamint a lapocka alatti bőrredők vastagságát. A mérést az antropometria szabályainak megfelelően végzem. A has adatainak kivételével 4 bőrredő értékét összeadva Bray táblázata alapján kiszámolom a zsírszövet százalékos arányát a testtömeghez képest az életkor függvényében. Ez alapján testösszetétel kategóriákat állapítok meg.[11][8] A gerincstátusz megítéléséhez Delmas-indexet számolok. Ehhez mérem a gerinc aktuális és teljes hosszát. Ehhez centiméterszalagot használok.[15] A mellkasmobilitás értékeléséhez mellkaskitérést mérek. Centiméter szalaggal, milliméter pontossággal mérek. A mérést a lapockacsúcs magasságában végzem. Nőknél a mellkas előtt a mell fölött vezetem el a mérőszalagot a 3-4. borda magasságában. A betegtől egy maximális kilégzést, majd ezután maximális belégzést kérek. A kapott 2 értéket jegyzem fel, különbségük adja meg a kívánt mellkaskitérés értékét. A 3 hetes terápia előtt és után is megismételem a mérést. A résztvevők állóképességének megítélésére két mérést végzek el. A mérést a 3 hetes terápia előtt, majd a változások detektálása végett a terápia végén is megismételem. Erre a célra az akaratlagos apnoe idő mérését és a 6 perces járástávolság mérését használom. Az akaratlagos apnoe idő vizsgálatakor a beteg ül. Megkérem, hogy maximális belégzés után száját csukja be és orrát kezével fogja be, ezzel megakadályozva, hogy a levegő „elszökjön”. Megkérem, hogy koncentráljon és tartsa benn a levegőt, amilyen hosszan csak bírja. Az időt stopperórával mérem tizedmásodperc pontossággal. A 6 perces járástávolság mérését egy 80 m hosszú,

12

előre kimért pályán végeztetem. A mérés eredményét tizedméteres pontossággal rögzítem. A kapott eredményekből COPD súlyosság kategóriát állapítok meg.[32] A vizsgálatokhoz az alábbi eszközök szükségesek: 1db centiméterszalag, 1db digitális személyi mérleg, 1 db caliper, 1db stopperóra, 1 db kréta. Az SF-36 kérdőív a betegek egészségpercepcióját vizsgálja szubjektív válaszaik alapján. A kérdőív 36 egyszerűen megválaszolható kérdést tartalmaz. Előnye, hogy egyszerűen használható, idős betegek által is könnyedén kitölthető. Nyolc kérdéscsoportot tartalmaz, melyek különböző életminőségi paramétereket vizsgálnak. A vizsgált dimenziók a fizikai aktivitás (PF), a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság (RP), a testi fájdalom (BP), az általános egészségérzet (GH), a vitalitás (VT), a társadalmi aktivitás (SF), az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság (RE) és az általános mentális egészség (MH).[26] A beteg az adott válaszai alapján mind a 8 dimenzióban 0-100 közötti értéket kap. Ezek a dimenziók „score” értékei. A 0 a legrosszabb, a 100 pedig a legjobb értéket jelenti az életminőség értékelésében.[3] A „Score” értékekből egy elektronikus kalkulátor segítségével megkapom a norma értékeket, valamint a fizikai (PCS) és a mentális egészség (MCS) százalékos értékelését is. A fizikai egészség megítélésére az RF, RP, BP és GH szolgál, az RE, VT, MH, és SF értékeiből pedig a mentális egészség értékei kaphatók meg. [17][18] [33]

4.2.2 Terápia A terápia helye a lillafüredi Szent István-barlang Fekete-terme. Terápiás módszerem irányított légzőtorna lesz. A légzőtornához semmilyen eszköz nem szükséges. A terápia 3 héten keresztül zajlik. Heti 5 alkalommal napi másfél órás kezelést tartok. A kezelést 3 szakaszra osztom. A kezelés menetét az alábbiak szerint tervezem. A terápiás helységbe való megérkezés után fél óra pihenés történik. A betegek fekvő helyzetben, hálózsákokba bújva pihennek. Ezután fél óra irányított légzőtornát végeztetek velük. A légzőtornát követően fél óra pihenés következik. A betegek véroxigén szaturációját összesen 4 alkalommal mérem. A mérést a kezelés előtt és után, valamint a kezelés fázisai között egy Omron típusú

13

kézi szaturációmérővel végzem. Az adatokat egy saját készítésű tornalapra rögzítem. A tornalapot a II. számú melléklet tartalmazza. Az irányított légzőtornát mindig azonos elven építem fel. A torna mindig a mellkasi és hasi légzés tudatos elkülönítésével, majd a hasi légzés megéreztetésével kezdődik. A légzőtorna folyamán folyamatosan forszírozom az elnyújtott kilégzést. A hasi légzést különböző pozíciókban gyakoroltatom a tüdő különböző területeinek teljes átlélegeztetése céljából. A légzőgyakorlatokat háton fekvő helyzetben illetve nyújtott ülésben végeztetem. A légzőtornát végtag- és gerincmozgásokkal egészítem ki. A gyakorlatok végrehajtásánál mindig szem előtt tartom a fokozatosság elvét, a betegek aktuális egészségi állapotát, valamint a terápiás helység adottságait. A barlangterápiáról és mérésről készült képeket a IX. számú melléklet tartalmazza.

4.2.3 Statisztika Objektív paraméterek közül a mellkaskitérés, az akaratlagos apnoe idő és a 6 perces járástávolság eredményeinek szignifikanciáját vizsgáltam egymintás tpróbával. A szubjektív paraméterek esetében a fizioterápiás szempontból leginkább meghatározó dimenziókat, azaz a BP, GH, VT, PCS és MCS értékeit elemeztem egymintás t-próbával.

14

5. EREDMÉNYEK A vizsgálatomat összesen 8 héten keresztül folytattam 2013. június – július hónapjában. 6 héten keresztül vettem fel új betegeket a csoportba, hogy a 8 hetes kutatás ideje alatt még be tudják fejezni a 3 hetes terápiát. Az aerosol szobában végzett felmérés után a kezelések Lillafüreden a Szent István-barlang Feketetermében zajlottak. A visszamérések csak azokon a betegeken történtek meg, akik az osztályon tartózkodásuk során legalább 10 barlangterápiás alkalmon részt vettek. A Szent Ferenc Kórházi telephelyről reggelente autóbuszokkal szállították a betegeket a terápia helyszínére heti 5 alkalommal. A betegeknek minden alkalommal előre összekészítve magukkal kellett hozniuk hálózsákjukat, meleg ruházatukat, esetleg váltócipőjüket, bakancsukat. A Kórháztól Lillafüredre az út körülbelül 30-35 percet vett igénybe, körülbelül 9 óra tájban érkeztek meg. Megérkezés után minden beteg felöltözött, felkészülve a barlangban uralkodó 10°C–os hőmérsékletre. A barlang bejáratát az üzemeltető személyzet nyitotta ki. A terápiás terembe minden alkalommal két nővér vezetésével jutottunk le, akik már ismerték a barlang útjait és megfelelően kezelték a világítást. Minden beteg a barlangba hozta magával hálózsákját és esetleges váltó ruháit, aki ezen felül még bírt cipekedni, az a nővérektől kézi reflektort kapott. A Fekete-terembe vezető út nagy része, körülbelül 170 m hosszan a látogatók számára is megtekinthető. Ezen felül egy körülbelül 50 m hosszú elzárt rész vezet a terápiás helységbe. A barlang első termébe (Nagy-terem) vezető út 52 méteres, közel vízszintes. Az első terembe érve mindig rövid pihenőt tartottunk, hogy a barlangi levegőt és megváltozott látásviszonyokat megszokják a betegek. Ezután a „hosszú lépcsősoron” keresztül jutottunk a következő nagyobb terembe (Kupola-csarnok). A lépcsősor igen meredeken emelkedik és 72 nagy lépcsőfokot számlál. Ez a szakasz mindig megterhelő volt a betegek számára, így a Kupola csarnokban újabb pihenő következett. A terápiás helységbe az ún. Bástyán keresztül vezetett az út, amely újabb 30 lépcsőfoknyi emelkedőt jelentett. Ezután ereszkedtünk le a Színház terembe, ami az utolsó látogatók számára is megnyitott rész. Innen egy kb. 50 méteres részen át jutottunk el a Fekete-terembe. Az út első fele lefelé ereszkedő, második fele laposan emelkedő lépcsősorból állt. A lejutás pihenőkkel együtt 15

körülbelül 15-20 percet vett igénybe, miközben a betegek körülbelül 4 emeletnyi lépcsőt másztak meg. Fél és háromnegyed 10 között kezdtük el a terápiát. A terápiás helység teraszos elrendezésű, 4 szinten foglalják el helyüket a betegek. Enyhén homorú műanyag ágyakon és polifoamokon pihentek a betegek hálózsákjaikba burkolózva. A terápia alatt végig megnyugtató, halk zene szólt. A világítást csak az „őrző” lámpák biztosították a szinteken, hogy a betegek minél inkább ellazuljanak. Az ágyak között igen kis hely maradt, ami a rossz látási viszonyok között igen megnehezítette a terápiás szakaszok közötti méréseket. Ehhez hozzájárult a barlangban folyamatosan csordogáló víz is, ami csúszóssá tette a járdákat.

5.1 Objektív adatok eredményei A betegválogatás a klímaterápiára szakorvosi feladat, ezért automatikusan vizsgáltam minden olyan beteget, akit barlangterápiára utaltak. Az orvosi dokumentációk az adatgyűjtés alatt több adat tekintetében bizonyultak részlegesnek vagy hiányosnak. Krónikus légzőszervi betegségek esetében a betegségek fennállásának ideje és egyes légzésfunkciós vizsgálati eredmények nem szerepeltek. Kardiológiai szempontból pontos státuszt nem rögzítettek. Mivel ezek az adatok hiányosnak bizonyultak, ezért ezeket az eredmények készítésénél nem elemzem részletesen. A fizioterápia tüneti terápia. Ebből kifolyólag a COPD és asthma bronchiale kezelése terápiás szempontból nem különül el, ezért diagnózisok mentén elemzést nem készítek.

5.1.1 A teljes csoport eredményei A kutatásban összesen 35 felnőtt vett részt. Az elemzések során egy fő adatai nem kerültek feldolgozásra. A kimaradó beteg kora 21 év volt, míg minden további résztvevő életkora 40 év fölötti. Ennek következtében jelentős torzulást okozott volna a statisztikai elemzésekben, ezért adatai nem szerepelnek a mintában. A betegek alapadatait az III. számú melléklet tartalmazza. A mintában a nemek

16

eloszlása 9 fő férfi és 25 fő nő, összesen 34 fő. A vizsgálatkor a csoport átlag életkora 59,71 év volt. A nők átlag életkora 58,58 év, míg a férfiaké 62,84 év volt. Az orvosi dokumentációkat megvizsgálva a 34 fős betegcsoportból 18 fő COPD-s, ebből 5 társbetegségként ischaemiás szívbetegségben is szenvedett. Ez a COPD-s betegek 27,7%-a, azaz több mint egynegyede. A csoport további 16 tagjának diagnózisa Asthma bronchiale, ebből 7 fő volt érintett ischaemiás szívbetegségben. Ez az asthmás betegek 43,75%-a, azaz közel fele. A diagnózisok megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. A nemeket megvizsgálva 12 nő beteg COPD-s, 3 közülük kardiológiai társbetegséggel rendelkezett. 13 nő asthmás és ebből 5-en ISZB-ben érintettek voltak. Férfiakat megfigyelve 6 COPD-s betegből 2-en szívbetegek voltak, míg 3 asthmásból 2-en szenvedtek ISZB-ben. Összességében elmondható, hogy a csoport 35%-a rendelkezett kardiológiai társbetegséggel. Az asthmás betegek esetében az ischaemiás szívbetegség előfordulása gyakoribb, mint COPD-s társaiknál. Diagnózisok nő (fő) férfi (fő) összesen (fő) 34 fős csoporthoz viszonyítva ISZB+COPD

3

2

5

21%

ISZB+asthma

5

2

7

29%

összes ISZB

8

4

12

35%

1. táblázat: Ischaemiás szívbetegség és légzőszervi diagnózisok összefüggése (n=12) 1

A nők egyharmada (32%) érintett ISZB-ben, míg a férfiak majdnem fele (44%). Az orvosi anamnéziseket vizsgálva 7 esetben (nő: férfi= 6:1) találtam valamely alsó végtagi elváltozást, vagy műtétet. 6 főnél (nő:férfi=5:1) valamilyen gerincet érintő elváltozás volt fellelhető. 3 esetben (nő:férfi= 2:1) mind alsó végtagi, mind gerincet sújtó károsodás jelen volt. Összesen tehát 16 főnél találtam valamilyen féle mozgásszervi elváltozást. Ugyanakkor a diagnózisokat vizsgálva 27 főnél találtam a „Gyaloglás mérsékelt problémáját” (d4502). 20 nőt és 7 férfit érintett ez a funkcionális diagnózis. A mozgásszervi elváltozások és a d4502-es funkcionális diagnózis közötti összefüggéseket az 2. táblázat tartalmazza. 11 fő esetében volt megtalálható a mozgásszervrendszer érintettsége és a gyaloglás mérsékelt 1

Forrás: saját készítés

17

problémája, tehát ezekben az esetekben a funkcionális diagnózist az alsóvégtag és a gerinc problémái okozhatták elsősorban. A táblázatban sárga színnel jelöltem. Mozgásszervi

d4502

Nők száma

Férfiak száma

Összesen

Százalék

elváltozás

diagnózis

(fő)

(fő)

(fő)

(n=34)

Van

Van

9

2

11

32%

Van

Nincs

4

1

5

15%

Nincs

Van

11

5

16

47%

Nincs

Nincs

1

1

2

6%

2. táblázat: Mozgásszervi károsodás- d4502 diagnózis összefüggései 2

5 esetben találtam valamilyen mozgásszervrendszeri problémát, de funkcionális diagnózisként a gyaloglás nem szerepel esetükben. Ez arra utal, hogy ezen betegeknél a korábbi probléma maradéktalanul gyógyult vagy jelenleg nem okoz panaszokat. 16 fő esetében mozgásszervrendszeri problémát nem találtam, viszont d4502-es funkcionális diagnózis szerepel a diagnózisok között. Esetükben következtetek

arra,

hogy

a

mobilitási

problémát

kifejezetten

csak

a

légzőszervrendszer elváltozása okozza. A táblázatban adataikat kék színnel jelöltem. 2 személy esetében sem funkcionális diagnózist, sem alsó végtagot vagy gerincet érintő elváltozást nem találtam. Összességében elmondható, hogy a betegek közel fele (47%) kifejezetten a tüdőbetegsége miatt korlátozott mobilitásában. A felvett adatokból számolt átlag magasság 165,0 cm, nőknél 163,25 cm, míg férfiaknál 170,0 cm. A csoportban mért testtömegek átlaga 78,9 kg, nőknél 78,29 kg, férfiaknál 80,58 kg. A mért testtömegek alapján számolt ideális testtömegtől való eltérés a csoportban átlagosan +30,55%, ami elhízott kategóriának felel meg. Ez az érték nők esetében átlagosan +34%, ami az elhízott kategóriába esik. Férfiaknál az eltérés átlagosan +21%, ami a túlsúlyos besorolásba tartozik. A kategorizálást követően megállapítható, hogy a résztvevők 6%-a (2 fő) volt sovány testalkatú. Normál testtömeggel mindössze 3% (1 fő) rendelkezett. A betegek jelentős hányada 41%-a (14 fő) túlsúlyos, és még nagyobb része, pontosan 50%-a (17 fő) elhízott. Nők esetében az arányok az alábbiak szerint tértek el. 4%-uk 2


18

sovány testalkatú, normál testtömeggel egyikük sem rendelkezett. A csoport egészéhez hasonlóan a nők 44%-a túlsúlyos, 52%-a elhízott. A vizsgált adatokból megállapítottam, hogy férfiak hasonló besorolás alapján 11%-ban soványak, 11%ban normál testalkatúak voltak. A férfiak egyharmada, azaz 33%-a túlsúlyos és majdnem fele, 44%-a elhízott. A testtömeg kategóriákat az 1. ábra mutatja.

Nemek százalékában

Testtömeg kategóriák (n=34) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elhízott Túlsúlyos Normál Sovány

45%

52%

33% 44% 11% 11% férfi (fő) 4 3 1 1

4% nő (fő) 13 11 0 1

1. ábra: Testtömeg kategóriák Möhr-képlete alapján3

Testösszetétel meghatározásánál az 5 bőrredő összege átlagosan 152,12 mm volt, nők esetében ez átlagosan 169,08 mm, míg férfiaknál láthatóan alacsonyabb érték 105 mm. Különböző testtájakon mért bőrredőket egyenként vizsgálva látható, hogy a csoportban a bicepszen mért adat a legkisebb, átlagosan 19,68 mm. Nőknél mért átlag ennél valamivel magasabb 22,72 mm, míg az érték férfiaknál jóval alacsonyabb átlagosan 11,22 mm. Ezt követi a csípőtájékon mért átlagosan 21,29 mm-es bőrredő. Átlagosan ez az adat nőknél 23,72 mm, férfiaknál 14,56 mm volt. A harmadik legmagasabb bőrredő vastagságot a tricepszen mértem, átlagosan 27,03 mm-t. Nőknél az átlagérték magasabb 31,56 mm, férfiaknál jóval alacsonyabb 14,44 mm. A lapockán mérhető a második legmagasabb érték átlagosan 34,62 mm, nőknél 38,0 mm, férfiaknál 25,22 mm átlagértékkel. A legmagasabb bőrredő értéket has tájékon mértem, ez a csoportban átlagosan 49,5 mm. Nőknél az érték az összes többi értékhez hasonlóan magasabb az átlagnál 53,08 mm, míg férfiaknál alacsonyabb 39,56 mm. Összességében elmondható, hogy a nőknél minden bőrredő 3


19

érték magasabb a csoport átlagnál. Férfiak és nők esetében is jelentős zsírréteg található a törzsön. Nők esetében megállapítható, hogy a végtagokon is jelentős zsírmennyiség található. A zsírszövet százalékos aránya a csoportban átlagosan 39,37%. Nőknél az átlag 43,87%, férfiaknál valamivel alacsonyabb 28,01%. Számításokat követően testösszetétel kategóriák az alábbi módon alakultak. A testösszetétel szerinti kategorizálás alapján 25 nőből 1 optimális testtömegű, túlzsírral senki sem rendelkezik, míg 24 elhízott a csoportban. 9 férfiból 2 optimális testösszetételű, 4 túlzsírral rendelkező és 3 elhízott. Az adatok megoszlását a 2. ábra tartalmazza

Nemek százalékában

Testösszetétel kategóriák (n=34) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% elhízás túlzsír optimális

33% 96%

45% 22%

4% Nő (fő) 24 0 1

Férfi (fő) 3 4 2

2. ábra: Testösszetétel kategóriák zsírszövet százalékos aránya alapján 4

. A gerinc vizsgálatánál Delmas–index alapján kategorizáltam. A gerincstátusz a csoportban az alábbiak szerint alakult: 9 fiziológiás, 17 statikus, míg dinamikus gerincet 8 esetben találtam. Nőknél 8 fő dinamikus, 7 fő fiziológiás és 10 fő statikus, férfiaknál 0 fő dinamikus, 2 fő fiziológiás és 7 fő statikus görbületekkel rendelkezik. Összességében elmondható, hogy a betegek 73,5%-a (25 fő) rendelkezik valamilyen tartáshibával. Nőknél és férfiaknál hasonló ez az arány, a nők 72%-a (18 fő), míg a férfiak 77, 7%-a (7 fő) kóros görbületekkel rendelkezik. A mellkas mobilitását vizsgálva a következő adatokat kaptam. Átlagosan 2,45 cm-es mellkaskitérés volt mérhető, nőknél az átlag érték 2,22 cm, férfiaknál 3,1 cm. Az állóképességet jellemző paraméterek közül az akaratlagos apnoe idő átlagosan

4


20

27,83 sec, nőknél az érték 24,52 sec, férfiaknál 37,03 sec. A csoport egészét vizsgálva ez az érték magasabb, mint s COPD-s betegeknél mért 25 sec átlag (Gay és munkatársai 1994)[13]. A két nem között azonban különbség figyelhető meg, a nők az átlag alatt, míg a férfiak jóval az átlag fölött teljesítenek. A másik vizsgált paraméter a 6 perces járástávolság átlag értéke 380,79 m, nőknél az átlagérték alacsonyabb 376,98 m, férfiaké magasabb 391,39 m. A COPD súlyosságát két paraméter alapján is megvizsgáltam. Először a 6 perces járástávolság alapján[32] 23 fő enyhe és 11 fő közepesen súlyos COPD státuszt kategorizáltam. Nemekre bontva nőknél 17 enyhe és 8 közepesen súlyos, férfiaknál 6 enyhe és 3 közepesen súlyos COPD-s státuszt írtam le. A második kategorizálás során a légzésfunkciós értékeket vizsgáltam, azon belül is a FEV1 % értékeket elemeztem.[30] Ebben a felosztásban 28 fő adatait vizsgáltam meg, 21 nő és 7 férfi betegét. Ennek oka, hogy a megfigyelés során az orvosi dokumentációkban légzésfunkciós értékeket 6 fő esetében nem találtam. Ez alapján 14 fő enyhe, 13 fő mérsékelt és 1 fő súlyos COPD súlyosságot soroltam be. Nemek szerinti eloszlásában nőknél 11 enyhe, 9 mérsékelt és 1 súlyos COPD-s, férfiaknál 3 enyhe és 4 mérsékelt státusz írható le, míg súlyos kategóriába egy férfi sem esik. A két kategorizálást összevetve 11 főnél megegyezett a COPD státusz beosztás. 17 esetben találtam eltérést a súlyosságok között. Az összehasonlítást a 3. táblázat tartalmazza. (n=28)

besorolás összehasonlítása

FEV1%

járástávolság

fő

enyhe

enyhe

8

enyhe

közepes

6

mérsékelt

enyhe

10

mérsékelt

mérsékelt

3

súlyos

enyhe

1

3. táblázat: FEV1% és 6 perces járástávolság szerinti COPD stádium besorolás 5

Nőknél 13 fő, férfiaknál 4 fő esetében volt kategorizálás terén különbség. FEV 1 % érték alapján enyhe besorolást nyert esetet a 6 perces járástávolság mérése összesen 6 esetben közepesnek jellemzett. Nemekre bontva nőknél 5 esetben, férfiaknál 1 esetben volt ilyen irányú a kategorizálás eltérése. Fordított esetben, azaz a mérsékelt FEV1 % alapú beosztást a járástávolság besorolása 10 esetben enyhének jellemezte. 5


21

Nőknél 7 esetben, férfiaknál 3 esetben volt ilyen az eltérés. Az egyetlen FEV1 % alapján súlyos COPD-s esetet a járástávolság alapú besorolás enyhe kategóriába sorolt be. Az adatokból megállapítható, hogy több fő besorolás változása enyhébb járástávolság alapján (11 fő), mint FEV1 % alapján (6 fő). Ebből következik, hogy a betegek kategorizálására a FEV1 % alapján történő kategorizálást választom, mivel besorolásnál a súlyosabb kategorizálást célszerű alapul venni.

5.1.2 COPD stádium szerinti csoportok eredményei A FEV1 % alapján történő besorolásban 28 fő adatait vizsgáltam. Mintámat ez alapján 3 csoportba osztottam. 14 fő enyhe (E csoport), 13 fő mérsékelt (M csoport) és 1 fő súlyos (S csoport) kategorizálású. A csoportokra bontott objektív adatokat a 4. táblázat tartalmazza. COPD kategóriák (n=28) Átlagok

Enyhe ( E) (n=14)

Mérsékelt (M) (n=13)

Súlyos (S) (n=1)

Életkor

59,49 év

60,41 év

57,5 év

Testtömeg

81,24 kg

78,62 kg

50,0 kg

Ideális testtömegtől való eltérés

+36,60%

+29,98%

-18,83%

Túlsúlyos testtömeg kategória

4 fő (28,5%)

7 fő (54%)

0 fő (0%)

Elhízott testtömeg kategória

9 fő (64%)

5 fő (38%)

0 fő (0%)

5 bőrredő összege

170,43 mm

144,0 mm

36,0 mm

Elhízás Testösszetétel kategória

12 fő

10 fő

0 fő

Tartáshibák

9 fő (64%)

10 fő (77%)

1 fő (100%)

Mellkaskitérés

2,48 cm

2,3 cm

4,5 cm

Akaratlagos apnoe

25,76 sec

29,62 sec

16,9 sec

6 perces járástávolság

375,04 m

378,75 m

403,6 m

Járás sebessége

1,04 m/s

1,05 m/s

1,12 m/s

4. táblázat: FEV 1 % alapú kategorizálás csoportjainak adatai 6

A súlyos kategória (S csoport) alacsony esetszáma miatt dolgozatomban további elemzéseket erre a csoportra nem végzek. Az osztályon kezelt betegekről 6


22

összességében elmondható, hogy közöttük súlyos állapotú páciens alig akad, ezért ezen betegek elemzésére a kutatás nem adott lehetőséget. Továbbiakban az enyhe (E) és mérsékelt (M) csoportra szorítkozom. Az átlag életkor a 2 csoportban hasonló. Az E csoport átlag életkora 59,49 év, az M csoporté 60,41 év. Kiszámoltam, hogy az E csoport átlag testtömege 81,24 kg., míg az M csoport átlag testtömege 78,6 kg. Tehát az átlag testtömeg a súlyosság növekedésével csökken. Az ideális testtömegtől való átlagos eltérést a szomatometriai adatokból számolva megállapítottam. Az E csoportban az átlag eltérés +36,6%, M csoportnál +28,98%. Látható, hogy az átlagtól való testtömeg eltérés a COPD súlyosságával csökken, azaz egyre

alacsonyabb az átlag

testtömeg. A kategorizálást

követően

megállapítható, hogy az E csoportban sovány testtömegű személy nincs. 1 fő normál testtömegű, 4 fő túlsúlyos és 9 fő elhízott. Megállapítható, hogy az E csoport túlnyomó többségben elhízott. Az M csoportban 1 beteg sovány, normál testtömegű személy nincs, 7 fő túlsúlyos és 5 fő elhízott volt. Az M csoport ezen adatok alapján jellemzően túlsúlyos. A két csoportot összehasonlítva láthatjuk, hogy a COPD súlyosságával együtt a csoport testtömeg összetétele is változik. Minél súlyosabb a státusz, annál alacsonyabb a testtömeg kategória. A testfelépítést a bőrredők mérésével is jellemeztem. Az 5 bőrredő összegét átlagoltam. Ennek átlag értékei E csoportban 170,43 mm, míg M csoportban 144,0 mm. Látható, hogy minél súlyosabb a légzőszervi státusz, annál kisebb a csoport zsírszövet összetétele. A zsírszövet százaléka alapján kategorizáltam a betegeket. E csoportban 1 beteg optimális, 1 beteg túlsúlyos és 12 beteg elhízott kategóriába esett. M csoportnál 1 beteg optimális, 2 beteg túlzsír és 10 beteg elhízott besorolást kapott. Megfigyelhető, hogy a betegség súlyosbodásával csökken az elhízott emberek száma, egyre alacsonyabb testösszetétel kategória lesz jellemző a csoportokban. Ezek után Delmas-index alapján a betegek gerinc görbületeit jellemeztem. E csoportban 5 beteg fiziológiás, 5 beteg statikus és 4 beteg dinamikus görbületekkel rendelkezik. A tartáshibák aránya a csoportban 64%. M csoportban 3 beteg fiziológiás, 6 beteg statikus és 4 beteg dinamikus gerincű. Ebben a csoportban 77% a tartáshibák aránya. Láthatjuk, hogy a tartáshibák aránya a súlyosság fokozódásával növekszik. Következő paraméterként a mellkas kitérést figyeltem

23

meg. E csoportban átlagosan 2,48 cm-t mértem. M csoportban valamivel alacsonyabb, az átlagérték 2,3 cm lett. A két csoportban a betegség progressziójával csökkent a mellkaskitérés mértéke. Állóképességi paraméterként először az akaratlagos apnoe időt mértem. E csoportban az átlag 25,76 sec, M csoportban átlagosan 29,62 sec-ot mértem. Látható, hogy az E csoport értéke közelít a COPD-s betegeknél mért 25 sec átlaghoz (Gay és munkatársai 1994)[13]. Az M csoport nem mutatja a várt csökkenést. A második érték a 6 perces járástávolság eredménye. Az E csoportban 375,04 m-t tettek meg átlagosan. Az átlag érték M csoportban 378,75 m lett. A REP beosztása szerint az E, M is enyhe COPD kategóriákba sorolandó[32]. A 6 perces járástávolság alapján számolt járás sebességek is növekedést mutatnak. Látható, hogy a járástávolság és a járási sebesség sem mutatja a súlyossággal várt csökkenő értéket. Az objektív paramétereket fizioterápiás szempontból összegezve elmondható, hogy a szomatometriai adatok, a testtömeg és testösszetétel kategóriák, a bőrredők értékeinek valamint a mellkaskitérés mértékének

csökkenése

mutatható

ki

a

COPD

státusz

súlyosságának

progressziójával. A tartáshibák százalékos aránya ugyancsak nő a súlyosság előrehaladtával. A táblázatban a várt tendenciát mutató értékeket sárgával jelöltem. Az állóképességi paraméterek, azaz az akaratlagos apnoe idő és a 6 perces járástávolság és az abból számolt járás sebesség értékek egyáltalán nem mutattak a COPD progressziójával csökkenést, sőt csoportonkénti emelkedést mutattak, ami teljesen eltér az eddigi objektív adatok tendenciájától. Ezeket az értékeket a táblázatban narancsszín jelöli.

5.1.3 3 hetes terápia utáni eredmények A vizsgálat során 6 fő értékei nem kerültek visszamérésre. Ennek oka, hogy ezek a betegek nem teljesítették 3 hét alatt a minimális 10 terápiás alkalmat, ezért nem feleltek meg a kutatás alapfeltételének. 4 főt a terápiás idő befejezése előtt otthonába bocsátottak az osztályról, 2 fő a terápia ideje alatt akut légzőszervi megbetegedést kapott. A visszamérés elemzésében összesen 28 fő adatai szerepelnek. A mellkaskitérés eredményénél látható, hogy a terápia utáni átlag 2,40

24

cm lett. Ez a kiindulástól 7,5%-al kevesebb. Ennek alapján elmondható, hogy a mellkas mobilitás negatív változást mutat. Átlagosan 0,1964 cm-rel csökkent a mellkas kitérése (s=±1,0679, t=-0,973, p=0,339). Az akaratlagos apnoe idő vizsgálatakor megfigyelhettem, hogy az átlag érték a terápia után 28,62 sec lett. Ez az érték 1,54%-os csökkenést mutat. Átlagosan értéke 0,45 sec–mal (s= ±10,4809, t= -0,227, p=0,822) alacsonyabb. A 6 perces járástávolság eredménye átlagosan 422,32 m lett. Itt +10% pozitív változás figyelhető meg. Szignifikánsan 39,157m-rel nőtt az átlag (s=±28,1891, t=7,35, p=0,000) A visszamért paraméterek értékeit nemekre bontva is elemeztem. A változások értékeit az 5. táblázat tartalmazza. Nőknél a mellkaskitérés átlag értéke terápia előtt valamivel a csoport átlagnál alacsonyabb: 2,35 cm, terápia után átlag 2,34 cm. Férfiaknál magasabb értéket, 3,1 cm-t találtam átlagosan terápia előtt, míg utána 2,51 cm-es átlagot számítottam. paraméter

nő

férfi

összesen

mellkas 1 (cm)

2,35

3,10

2,59

mellkas 2 (cm)

2,34

2,51

2,40

különbség (cm) -0,01

-0,59

-0,20

apnoe 1 (sec)

25,30

37,03

29,07

apnoe 2 (sec)

26,06

34,03

28,62

-3,00

-0,45

különbség (sec) 0,76 járás 1 (m)

379,27 391,39 383,16

járás 2 (m)

418,99 429,36 422,32

különbség (m)

39,72

37,97

39,16

5. táblázat: Visszamért paraméterek értékeinek nemenkénti alakulása 3 hetes terápia után (n=28) 7

A változásokról elmondhatjuk, hogy az érték nőknél csak -0,011 cm lett, míg férfiaknál jóval magasabb -0,589 cm-es átlag csökkenés volt mérhető. Az akaratlagos apnoe idő eredményeit nemekre bontva nőknél a terápia előtti átlag 25,3 sec, terápia befejeztével magasabb 26,06 sec-t mutatott. A növekedés mértéke 0,76sec volt átlagosan. Férfiaknál a változás negatív irányú. Terápia előtt átlagosan 37,03 sec, míg terápia után 34,03 sec lett az akaratlagos apnoe átlag ideje. A negatív eltérés 3 sec átlagosan. Egyértelmű tehát, hogy a nőknél pozitív, míg a férfiaknál negatív változás következett be. Utolsó paraméterként a járástávolságokat elemezve 7


25

arra jutottam, hogy mindkét nem esetében pozitív változás volt megfigyelhető. Nőknél átlagosan 379,27 m-ről 418,99 m-re nőtt a távolság, ami 39,72 m növekedésnek felel meg átlagosan. Férfiaknál valamivel kisebb, de ugyancsak pozitív irányú az eltérés. Átlag 391,39 m-ről átlag 429,36 m-re nőtt a távolság, ami 37,97 m átlagos növekedésnek felel meg. Összességében elmondhatjuk, hogy a nők esetében a paraméterek vagy kisebb csökkenést vagy javulást mutattak a férfiak hasonló eredményeihez viszonyítva. A két mérés eredménye közötti különbségeket a táblázatban sárga szín jelöli. A nők mellkaskitérése nem változott számottevően, állóképességi paramétereik javulást mutattak. Férfiak esetén a mellkaskitérés és akaratlagos apnoe idő is negatív változást mutat. Egyedül a járástávolság értékei pozitívak, de ez is elmarad a nők javulásához képest. A klímatérben objektív paraméterként a résztvevők véroxigén szaturációját mértem. A szaturációs értékeket a VII. számú melléklet tartalmazza. Minden beteg 3 hét alatt összegyűlt napi adatait külön átlagoltam minden mérési pontban, majd a betegek így kapott átlagait összesítettem csoportátlagokká. A változásokat 3. ábra mutatja. Véroxigén szaturáció változása

O2 szaturáció (%)

96,00% 95,50% 95,00% 94,50%

94,00% 93,50% 93,00% 92,50% nő férfi átlag

1.mérés 94,99% 95,67% 95,21%

2. mérés 93,66% 94,34% 93,88%

3. mérés 93,69% 94,31% 93,89%

4.mérés 94,63% 95,12% 94,79%

3. ábra: A véroxigén szaturációjának alakulása a napi terápia különböző szakaszaiban 3 hetes klímaterápia során (n=28)

8


26

8

A barlangi Fekete terembe való leérkezéskor az átlagosan mért érték 95,21 % volt a csoport egészét figyelembe véve. Fél órás lent tartózkodás után ez az érték átlagosan 93,88 %-ra csökkent. Az ezt követő fél órás légzőtorna után 93,89% lett, ami alig mérhető változást jelent. Emelkedést, mértem a tornát követő fél órás pihenés után, így az érték 94,79% lett. Összességében elmondható, hogy a terembe való megérkezéskor az érték kiemelkedően magas. Fél óra pihenés után az érték süllyedést mutat. A légzőtorna alig van hatással a szaturációs érték változására. Fél óra pihenés után emelkedés tapasztalható, de az érték a kezdeti értéktől elmarad és az emelkedés meredeksége is nagyon kicsi. A nőknél mért összes érték elmarad a férfiak értékeinek átlagaitól.

5.1.4 COPD stádium szerinti csoportok eredményei 3 hetes terápia után Azon betegek száma, akik rendelkeztek FEV1% értékkel és teljesítették a minimum 10 terápiás napot 23-an voltak. A visszamért objektív paramétereiket az alábbiak szerint értékeltem. 11 fő enyhe stádiumú (E csoport), 11 fő mérsékelt stádiumú (M csoport) és 1 fő súlyos stádiumú (S csoport) volt ebben a felosztásban. A változásokat 6. táblázat mutatja. COPD kategóriák (n=23) Paraméterek

Enyhe ( E) (n=11)

Mérsékelt (M) (n=11)

Súlyos (S) (n=1)

terápia előtt

terápia után

terápia előtt

terápia után

terápia előtt

terápia után

Mellkaskitérés

2,78 cm

2,79 cm

2,52 cm

2,01 cm

4,5 cm

4,7 cm

Akaratlagos apnoe

26,75 sec

28,85 sec

30,74 sec

30,45 sec

16,9 sec

20,6 sec


378,23 m

420,35 m

385,83 m

426,41 m

403,6 m

434,8 m

Járás sebessége

1,05 m/s

1,17 m/s

1,07 m/s

1,18 m/s

1,12 m/s

1,21 m/s

Változások átlagai Mellkaskitérés

0,01 cm

- 0,51 cm

0,2 cm

Akaratlagos apnoe

2,11 sec

- 0,29 sec

3,7 sec


42,12 m

40,58 m

31,2 m

Járás sebessége

0,12 m/s

0,11 m/s

0,09 m/s

6. táblázat: Mellkaskitérés és állóképességi paraméterek eredményei COPD kategóriák szerint 9

9


27

Először a mellkas mobilitást jellemeztem. Az E csoportban azt találtam, hogy a terápia előtti átlag érték 2,78 cm átlagosan 0,01 cm-rel javult a terápia végére. Így az értéke 2,79 cm lett. Az M csoportban a kezdeti átlag 2,52 cm volt. A terápia végére átlagosan 0,51cm-es csökkenést mutatott, így a terápia befejeztével 2,01 cm lett az átlag. Mellkasmobilitásról elmondható, hogy egyik csoportban sem mutat jelentős pozitív változást, sőt nagymértékű negatív kitérés mérhető az M csoportban. Állóképesség jellemzésére először az akaratlagos apnoe időt vizsgáltam. Az E csoportban 28,85 sec, míg az M csoportban 30,45 sec átlagot mértem terápia után. Ez az E csoportban átlag 2,11 sec növekedésnek, az M csoportban átlag 0,29 sec-os csökkenésnek felel meg. Láthatjuk, hogy az E csoportban jelentős pozitív változás jött létre a terápia hatására, azonban az M csoport értékei alig változtak. Járástávolság értékek vizsgálatakor mindkét csoportban pozitív változást mértem. Az E csoportban 420,35 m átlagot, az M csoportban 426,41 m-t regisztráltam. Megvizsgálva az átlagos javulás értékeket a legnagyobb javulás az E csoportban mérhető, átlag 42,12 m. Az M csoportban valamivel kisebb a javulás, átlagosan 40,58 m. A visszamért paraméterekből elmondhatjuk, hogy az E csoportban mind a 3 visszamért paraméter alapján pozitív változás detektálható. Az M csoport csak járástávolság paraméterében mutat javulást. A COPD státusz súlyosbodásával kisebb mértékű állóképességi javulás mérhető a 6 perces járástávolság alapján, az erre vonatkozó adatokat a táblázatban sárgával jelöltem. A terápiás helységben mért véroxigén szaturáció változásait COPD stádiumok szerint is feldolgoztam. A szaturációs változások csoportonkénti értékeit és grafikus ábrázolását a 4. ábra mutatja. Látható, hogy minden csoport kiindulási értéke a legmagasabb. Fél óra pihenés után csökkenés tapasztalható. Az E és M csoport görbéje hasonló meredekséggel süllyed. A fél órás légzőtorna hatására alig változnak a paraméterek mindkét csoportban. A légzőtorna utáni pihenés hatására az oxigén hasznosulásának következtében mindkét csoportban emelkedés tapasztalható, az M csoporté minimálisan meredekebb.

28

O2 szaturáció (%)

Véroxigén szaturáció változásai stádiumonként (n=23)

96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% 89,00% enyhe mérsékelt súlyos

1.mérés 95,56% 94,95% 94,30%

2. mérés 94,45% 93,73% 91,30%

3. mérés 94,33% 93,72% 93,00%

4.mérés 95,20% 94,95% 93,30%

4. ábra: Véroxigén szaturáció értékeinek változása COPD stádiumok szerint 10

Megfigyeltem, hogy az E csoport szaturációs értékei a legmagasabbak, az M csoportban valamivel alacsonyabb értékeket mértem. Ez mind a 4 mérési időpontban ugyanúgy megfigyelhető. Ez azt mutatja, hogy a véroxigén szaturációs értékei a betegség progressziójával párhuzamosan csökkennek.

5.2 Szubjektív adatok eredményei 5.2.1 A teljes csoport eredményei A kérdőíves vizsgálat adatait az alábbiak szerint elemeztem. A SF-36 eredményeit a IV.-VI. számú melléklet tartalmazza. Mind a 34 vizsgált beteg értékelhetően töltötte ki a kérdőívet. Az eredmények alapján pontoztam az alanyok kérdésekre adott válaszait. A legkisebb érték a ,,0” volt, ezt padló státusznak neveztem. A legmagasabb érték pedig „100” volt, ezt plafon státusznak neveztem el. Az így kapott státuszokat a 7. táblázat mutatja. (n=34)

RP

BP GH VT SF

Padló/plafon státusz 16/3 1/2

1/0

RE

MH

1/0 1/6 13/8

1/0

7. táblázat: Az SF-36 minimum és maximum számított score értékei a terápia előtt. 11

10 11

Forrás: saját készítés Forrás: saját készítés

29

Padló státuszt 7 dimenzió kapott a 8-ból a betegek saját véleménye alapján. A legtöbben a fizikai problémából adódó szerepkorlátozottságot jelölték meg, összesen 16 fő. Az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság 13 főnél jelent problémát. Ebből megállapítható, hogy ez a két dimenzió okozza a legnagyobb problémát a betegek számára a mindennapi életük, tevékenységeik során. A társadalmi aktivitás, a testi fájdalom, a vitalitás, a mentális egészségérzet és az általános egészségérzet 1-1 fő esetében került megjelölésre. Plafon státuszt 4 dimenzió esetében jelöltek meg a résztvevők. Fizikai problémából adódó szerepkorlátozottságot 3 fő, testi fájdalmat 2 fő, társadalmi aktivitást 6 fő és érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottságot 8 fő jelölt meg maximálisnak, tehát számukra ezek a dimenziók nem jelentenek problémát a mindennapjaikban. A norma alapú pontozás átlagait dimenziónként növekvő értékek sorrendjében a 8. táblázat tartalmazza. A norma alapú pontozás eredményei kimutatják, hogy a terápia előtt a betegek minden dimenzióban átlag alattinak vélték állapotukat. Legrosszabb eredményt az általános egészségérzet mutatta. Legjobb eredményt a vitalitás dimenzió kapta. (n=34) Norma alapú pontozás átlagai

GH

RP

PF

RE

MH

BP

SF

VT

31,0 35,9 36,7 37,0 39,4 41,1 41,7 43,6

PCS MCS 36,5

8. táblázat: Az SF-36 norma alapú pontozásának átlagai dimenziónként terápia előtt

41,4

12

A csoport átlagosan a fizikai egészségét 36,5 %-ra értékelte, a mentális egészségét pedig 41,4%-ra értékelte. Összességében elmondható, hogy mentális és fizikai állapotukat is átlag alá sorolták a betegek. Saját megítélésük szerint mentális egészségük valamivel jobb, mint a fizikai egészségük. Az eredményeket nemekre bontva is elemeztem. A kapott padló/ plafon értékeket a 9. táblázat tartalmazza. Megállapítottam, hogy minimum értéket nőknél a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság kapott 10 főnél. Férfiaknál 6 esetben. Az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság nők esetében 9, férfiak esetében 4 főnél kapott padló státuszt. Ebből megállapítható, hogy mindkét 12


30

nemben ez a két dimenzió okozza a legnagyobb problémát a mindennapi tevékenységeik során, a táblázatban értékeiket sárga színnel jelöltem padló/plafon nő (n=25) férfi (n=9)

PF 0 /0 0/0

RP 10 /3 6/0

BP 0/2 1/0

GH 0/0 1/0

VT 0/0 1/0

SF 1/4 0/2

RE 9/8 4/0

MH 0/0 1/0

9. táblázat: A terápia előtti score értékek padló/plafon értékei nemek szerinti bontásban (n=34) 13

. Nőknél a társadalmi aktivitás egy főnél jelent jelentős problémát. Férfiaknál 4 dimenzió kapott még padló státuszt 1 főnél. Ezek a testi fájdalom, az általános egészségérzet, a vitalitás és az általános mentális egészség. Plafon értéket nőknél 4 dimenzió kapott, míg férfiaknál mindössze 1. Nőknél a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottságot 3 fő, a testi fájdalmat 2 fő, a társadalmi aktivitást 4 fő és az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottságot 8 fő jelölte meg maximálisnak. Ebből látható, hogy ezek a dimenziók nem jelentenek számukra problémát a mindennapokban. Férfiak esetében csak a társadalmi aktivitás kapott plafon státuszt 2 fő esetében. Az értékekből látható, hogy férfiaknál több dimenzió kapott minimum értéket, mint nőknél és kevesebb dimenzió kapott maximumot is. Ebből látható, hogy a férfiak negatívabban értékelik fizikai és mentális állapotukat, mint a nők. A norma alapú pontozás szerint az alábbi eredményeket kaptam. Az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza.

(n=34) nő férfi

PF 36,7 36,7

RP 37,02 32,7

BP 41,98 38,6

GH 31,22 30,4

VT 44,72 40,4

SF 41,07 43,3

RE 39,28 30,7

MH 40,99 34,8

PCS 36,51 36,6

MCS 43,08 36,8

10. táblázat: A terápia előtti norma értékek átlagai nemek szerinti bontásban 14

Nők esetében a vitalitás kapta a legmagasabb értéket 44,72, míg férfiaknál a társadalmi aktivitás 43,3. Legrosszabb eredményt nőknél és férfiaknál is az általános egészségérzet kapta. Férfiaknál 6 dimenzióban is rosszabb norma értékek születtek, mint nőknél. Ebből is látható, hogy a férfiak szubjektíven rosszabbul értékelik mentális és fizikai egészségüket. A nők átlagosan a fizikai egészségét 36,51 %-ra értékelték, a mentális egészségét pedig 43,08%-ra értékelte. Férfiak a 13 14

Forrás: saját készítés Forrás: saját készítés

31

fizikai egészséget hasonlóan, 36,5%-ra értékelték, míg mentális egészséget 36,8%ra, a nőknél alacsonyabbra értékelték. Mind nőknél, mind férfiaknál az átlag alatt maradtak a norma értékek. Összesítve látható, hogy a nők 8-ből 6 dimenzióban pozitívabb eredményt mutatnak, mint a férfiak illetve, hogy a mentális egészségüket jobbnak értékelik, ezeket a táblázatban sárga színnel jelöltem.

5.2.2 COPD stádium szerinti csoportok eredményei Az objektív eredmények kategorizálásához hasonlóan

a

szubjektív

paraméterek vizsgálatánál is 28 fő eredményeit vizsgáltam. A már korábban használt 3 kategóriát használtam, melyből 2-t elemeztem. 14 fő enyhe státuszú (E csoport), 13 fő mérsékelt státuszú (M csoport) és 1 fő súlyos státuszú (S csoport). A csoportonkénti padló/plafon értékeket a 11. táblázat mutatja. A padló/plafon értékelés szerint az E csoportban minimum értéket a fizikai problémából adódó szerepkorlátozottság 7 fő esetében, érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság 5 fő esetében és a társadalmi aktivitás 1 fő esetében kapott.

enyhe mérsékelt súlyos

PF 0/0 0/0 0/0

RP 7/2 8/1 0/0

BP 0/1 1/1 0/0

GH 0/0 1/0 0/0

VT 0/0 1/0 0/0

SF 1/0 0/3 0/1

RE 5/5 7/2 0/0

MH 0/0 1/0 0/0

11. táblázat: COPD csoport szerinti padló/plafon státuszok dimenziónként felosztva terápia előtt 15

Az M csoportban a fizikai problémából adódó szerepkorlátozottságot 8 fő, az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottságot 7 fő, a testi fájdalmat, az általános egészséget, a vitalitást és az általános mentális egészséget 1-1 fő jelölt meg padló státuszúnak. Ebből arra következtethetünk, hogy ezek a dimenziók jelentik az adott csoportokban a legnagyobb problémát. Az E csoporthoz képest az M csoportban a dimenziókban nő a padló státuszok száma. Ez utal arra, hogy a betegség súlyosbodásával egyre több dimenzió egyre több betegnek okoz problémát. Plafon státusszal az E csoportban az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság 5 esetben, testi problémából adódó szerep korlátozottság 2 esetben és testi fájdalom 1 esetben lett megjelölve. Az M csoportban társadalmi 15


32

aktivitást 3 fő, az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottságot 2 fő, érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottságot és testi fájdalmat 1 fő jelölt meg maximálisnak. Csoportonként összeadva a plafon státuszok számát láthatjuk, hogy a COPD súlyosbodásával számuk csökken. A norma értékeket is elemeztem COPD csoportonként. Az eredményeket a 12. táblázat tartalmazza. Láthatjuk, hogy a fizikai aktivitás, a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság, az általános egészségérzet, a vitalitás, az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság és az általános mentális egészség értékei a COPD súlyosságával egyre alacsonyabbak lesznek, csakúgy mint a mentális és fizikai egészség is. A táblázatban zöld színnel jelöltem. Az általános egészségérzet kapta minden csoportban a legalacsonyabb értéket, így elmondhatjuk, hogy ez okozza az összes csoportban a legnagyobb problémát a betegeknek. Az E és az M csoportban a vitalitás kapta a legmagasabb pontszámot, tehát itt ez a dimenzió jelent legkevésbé problémát a betegeknek.

PF RP BP GH VT SF RE MH PCS MCS

Enyhe (E) Mérsékelt (M) Súlyos (S) 37,3 35,1 34,1 36,1 34,0 35,0 39,0 41,4 39,2 31,4 27,6 28,9 44,5 41,8 34,9 38,9 40,0 57,1 39,5 35,0 34,2 38,9 37,5 39,1 35,9 35,2 34,2 41,8 39,4 43,1

12. táblázat: Norma értékek átlagai COPD csoportonként (n=28)16

Összességében elmondható, hogy a fizikai és mentális egészség értékelése romlik a betegség súlyosbodásával. A táblázatban az értékeket sárga színnel jelöltem.

5.2.3 3 hetes terápia utáni eredmények A terápia befejeztével 28 ember válaszolt a kérdőív kérdéseire. A 3 hetes terápia után kapott válaszok alapján az alábbi eredményeket kaptam. Padló státuszt 16

Forrás saját készítés

33

2 dimenzió kapott. Fizikai problémából adódó szerepkorlátozottság 11 főnél, és érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság 9 főnél okoz kimagasló problémát a válaszadók körében. Plafon értéket 5 dimenzióban adtak a válaszadók. Fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság értékére 7 fő, testi fájdalomra 3 fő, társadalmi aktivitásra 6 fő, érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság értékére 9 fő és általános mentális egészségre 1 fő adott maximum értéket. Összehasonlítva a terápia előtti eredményekkel elmondhatjuk, hogy padló státuszt a korábbi 7 dimenzióval szemben csak 2 dimenzió kapott. Ugyanakkor a korábbi 4 plafon státuszt kapó dimenzióhoz képest a terápia után 5 dimenzió kapott maximum értéket. Ez arra utal, hogy a betegek szubjektív értékelése alapján a kezelés hatására javult a kezeltek mentális és fizikális egészség érzete. A kezelés előtti és utáni padló/plafon értékeket a VIII. melléklet 1. táblázata tartalmazza. A norma alapú értékelés eredményénél látható, hogy minden dimenzió átlag értékénél javulás figyelhető meg. A legnagyobb emelkedést a vitalitás dimenzió értéke mutatja, a legkisebbet a fizikai aktivitás. A fizikai egészség értéke kisebb mértékű emelkedést mutat, mint a mentális egészségé. A norma alapú értékek változásait a 13. táblázat mutatja. (n = 28)

VT

RP

MH

BP

RE

SF

GH

PF

PCS

MCS

terápia előtt

42,00

34,30

38,10

39,80

36,10

41,40

30,50

35,80

35,50

40,50

terápia után

48,90

39,60

42,70

43,90

39,50

44,00

33,10

36,50

37,90

45,40

különbség

6,90

5,30

4,60

4,10

3,40

2,60

2,60

0,70

2,40

4,90

13. táblázat: Az SF-36 kalkulátorral számított norma átlag értékei terápia után a terápiát befejező betegek esetében 17

5 paraméter esetében statisztikailag is elemeztem az eltérést. Azokat a dimenziókat vizsgáltam, melyeknél a módszertan hatására a legnagyobb változást vártam. A vizsgált 5 paraméter esetén minden esetben szignifikáns növekedést tapasztaltam. Ez azt jelenti, hogy a terápia hatására a testi fájdalom, az általános egészség, a vitalitás, a fizikai egészség és a mentális egészség jelentősen javult. Az értékeket a 14. táblázat mutatja be.

17


34

(n=28) BP GH VT PCS MCS

eltérés átlaga 4,0786 2,5107 6,9393 2,4536 4,8536

szórás ±7,0534 ±4,8136 ±8,1926 ±4,4276 ±10,4579

t 3,060 2,760 4,482 2,932 2,456

szignifikancia ,005 ,010 ,000 ,007 ,021

14. táblázat: Szubjektív paraméterek változásainak statisztikai elemzése

18

A paramétereket nemenként is elemeztem. A score értékek nemek szerinti elosztását a VIII. melléklet 2. táblázata tartalmazza. A nők esetében a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság, 7 főnél és az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság 5 főnél jelent kifejezetten problémát a terápia után is. Férfiaknál szintén ugyanez a két dimenzió mutatja ezt 4-4 főnél. A nők esetében padló értéket terápia előtt 3 dimenzió, terápia után 2 mutat. Férfiak esetében kezdetekkor 6 dimenzió kapott minimumot, a terápia hatására 2-re csökken ez a szám. Nők esetén az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság 9 főnél, az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság 6 főnél, a társadalmi aktivitás 2 főnél és a testi fájdalom 1 főnél kapott maximumot. Férfiaknál a társadalmi aktivitás 2 főnél és a testi fájdalom 1 főnél kapott plafon státuszt. Plafon státuszt nők esetén kezdetben 5 dimenzió kapott, terápia befejeztével szintén 5 dimenzióban találtam maximumot. Férfiaknál terápia előtt és után is 2 dimenzió mutat plafon értéket. A norma értékek adatait elemezve az alábbi eredményeket kaptam. A kapott eredményeket nemek szerint a VIII. melléklet 3. táblázata tartalmazza. A norma alapú értékek vizsgálatánál látható, hogy nőknél 8-ból 7 dimenzióban pozitív változás figyelhető meg. 1 dimenzió, a fizikai aktivitás értéke csökkenést mutat. Férfiaknál is hasonló eredményt kaptam, itt a negatív változást mutató dimenzió a társadalmi aktivitás. 6 dimenzió esetében látható, hogy a nők nagyobb pozitív változást mutatnak, mint a férfiak. Ezeket a dimenziókat sárga színnel jelöltem a táblázatban. A fizikai egészség és mentális egészség értékelésénél látható, hogy a mentális egészség értékei, mind nőknél, mind férfiaknál magasabbak a terápia után, mint a fizikai egészség adatai. A nőknél a fizikai egészség és a mentális egészség változása is magasabb, mint férfiaknál. Összességében elmondható, hogy a nők 18


35

több dimenzióban is magasabb értéket mutatnak, mint a férfiak a terápiát követően. A férfiak értékei kevésbé változtak pozitívan, mint a nőké. Mindkét nemben a mentális egészség nagyobb mértékben javult, mint a fizikai egészség. A nők ebben a két adatban is magasabb változást mutattak, mint a férfiak.

5.2.4 COPD stádium szerinti csoportok eredményei 3 hetes terápia után Az objektív eredményekhez hasonlóan elemeztem a szubjektív adatokat is. COPD stádiumok szerint az alábbi eredményeket kaptam. Az eredményeket a VIII. melléklet 4.táblázata tartalmazza. Az E csoportban a visszamérés során a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság 4 főnél, az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság 4 főnél kapott minimum értéket. Ez azt mutatja, hogy ebben a csoportban ez a két dimenzió jelenti az adott betegeknek a legnagyobb problémát a mindennapjaikban.

Az

M

csoportban

a

fizikai

problémákból

adódó

szerepkorlátozottság 6 fő, az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság 3 fő, a társadalmi aktivitás 2 fő és a testi fájdalom 1 fő esetében kapott minimumot. Ennek a csoportnak ezek a dimenziók jelentenek nagy megterhelést a terápia után is. Az E csoportban terápia előtt 3, terápia után 2 dimenzió kapott minimumot. Az M csoportban padló státuszt terápia előtt 6, utána 2 dimenzió kapott. A terápia hatására az E csoportban 8-ra, az M csoportban 9-re csökkent a padló státuszok száma, az M csoportban nagyobb mértékben, mint az E csoportban. Az E csoportban maximumot az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság 6 főnél, a fizikai problémából adódó szerepkorlátozottság 4 főnél, a társadalmi aktivitás 2 főnél és a testi fájdalom 1 főnél kapott. Az adott csoportokban ezek a dimenziók okozzák a legkisebb problémát. Az E csoportban terápia előtt és után is 3-3 dimenzió kapott maximumot. Az M csoportban terápia előtt 2, majd utána 3 dimenzió kapott plafon státuszt. Az E csoportban 6-ra, míg az M csoportban 13-ra emelkedett a plafon státuszok száma tehát az M csoportban nagyobb mértékű javulás következett be, mint az E-ben. A norma alapú értékeket vizsgálva az alábbi eredményeket kaptam. Az adatokat a VIII. melléklet 5. táblázata mutatja. Az E csoportban a 8 dimenzióból 7 mutatott javulást. Egyetlen kivételként a fizikai

36

aktivitás kis mértékben csökkenő értéket mutat. Legnagyobb mértékben a vitalitás, legkisebb értékben pedig a társadalmi aktivitás mutatott növekedő értéket. A fizikai egészség és a mentális egészség értéke is emelkedett. A mentális egészség valamivel nagyobb javulást mutat, mint a fizikai. Látható, hogy egyik dimenzió sem éri el terápia után sem az átlag értékét. Az M csoportban mind a 8 dimenzió javulást mutat.

Legnagyobb

mértékben

az

érzelmi

problémákból

adódó

szerepkorlátozottság, míg legkisebb mértékben a társadalmi aktivitás javult. A fizikai egészség és a mentális egészség ebben a csoportban is javult. A mentális egészség jóval nagyobb mértékben, mint a fizikai egészség. A terápia jután sem éri el egyik dimenzió értéke sem az átlag értéket. Összességében elmondható, hogy az E és az M csoportban is ugyanazon 2 dimenzió okozza a legnagyobb problémát a terápia előtt és után is, ezek a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság és az érzelmi problémákból adódó szerepkorlátozottság. Ugyanakkor ugyanez a 2 dimenzió mutatta mindkét csoportban a legtöbb maximum értéket is. A VIII. melléklet 4. táblázatában az értékeket sárga szín jelöli. A testi fájdalom, az általános egészségérzet, a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság, a vitalitás, az általános mentális egészségérzet és a társadalmi aktivitás dimenzióiban a paraméterek javulása a COPD progressziójával egyre alacsonyabb, a VIII. melléklet 5. táblázatában kék színnel jelöltem az értékeket. A terápia befejeztével az értékek a fizikai problémából adódó szerepkorlátozottság, az általános egészségérzet, a vitalitás és általános mentális egészség dimenziókban az E csoportban magasabbak lettek. Azonban a fizikai aktivitás, a testi fájdalom, a társadalmi aktivitás és az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság dimenziókban az M csoport értékei lettek kiemelkedőek.

37

6. MEGBESZÉLÉS A 8 hetes kutatás alatt lehetőségem volt belelátni egy légzőszervi rehabilitációs osztály működésébe, alkalmam nyílt megismerni az ott kezelt asthmás és COPD-s betegek mindennapjait, betegségük lefolyását és betegségük mindennapi életükre gyakorolt hatását. A barlangterápiára utalt betegek között COPD és Asthma bronchiale diagnózis hasonló arányban szerepel. Ennek oka az lehet, hogy az asthmás betegek igen nagy százaléka az idő elteltével és az asthma szövődményeinek következtében maga is COPD-s beteggé válik. A betegek nagy része egyéb társbetegségekkel is rendelkezik. Az 1. feltételezésem vizsgálva látható, hogy a terápiára utaltak egyharmada légzőszervi betegségén túl kardiológiai társbetegségben is érintett, főként ISZB-ben. Ezzel ez a feltételezés részben hamisnak bizonyult, hiszen ez az érték azt jelenti, hogy a barlangterápiára utaltak között minden harmadik ember krónikus szívbetegségben szenved, ami igen magas arány. A klímatérbe való lejutás a számos lépcsőnek köszönhetően igencsak megterheli a cardiopulmonalis rendszert. Akadt olyan hypertoniában szenvedő beteg is, aki nem kontrolált magas vérnyomása miatt több terápiás napot is kénytelen volt kihagyni. A résztvevők átlag életkora 60 év. Amennyiben figyelembe veszem, hogy ezek a betegek két szervrendszert is érintő krónikus betegségben szenvednek és a terápia alatt szakorvosi segítségre és oxigénterápiára nincs lehetőség, akkor fizioterápiás szemmel igen kockázatosnak tartom ezen betegek barlangterápiára utalását. Az asthmások magasabb százalékban érintettek, mint a COPD-sek. A 2. feltételezésem vizsgálatánál társbetegségként meg kell említenem a mozgásszervrendszeri betegségeket és elváltozásokat is. A résztvevők majdnem fele szenved valamilyen gerincet vagy alsóvégtagot érintő elváltozásban vagy esett túl ezekkel összefüggő műtéteken. Mégis, ha a „gyaloglás mérsékelt problémáját” jelentő funkcionális diagnózist vizsgálom, láthatom, hogy ez a betegek közel 80%ának jelent tényleges problémát. A kutatás eredményeiből arra következtetek, hogy a gyaloglás mérsékelt problémáját csak részben a mozgásszervrendszer érintettsége okozza, magasabb százalékban magát a légzőszervi elváltozást teszem felelőssé. Az eredmények azt mutatják, hogy a csoport egyharmadánál ténylegesen a

38

mozgásszervi probléma tehető felelőssé a mobilitás csökkenéséért, azonban közel a csoport felénél csak és kizárólag a légzőszervi betegség diagnosztizált, így ezek a betegek ennek következtében jelzik a gyaloglás problémáját. Ezzel a 2. feltételezésem igaznak bizonyult. A 3. feltételezésemet vizsgálva testtömeg alapján a betegek 91%-a küzd valamilyen testtömeg többlettel. Testösszetétel kategóriák alapján ugyanerre az eredményre jutottam. Többlet testzsírral szintén a betegek 91%-a rendelkezik. A jelentős testtömeg és testzsír többlet okaként a mozgásszegény életmódot valószínűsítem. Ez az életmód adódhat egyrészt az alapbetegség következményeként, a nehézlégzéstől vagy asthmás rohamtól való félelemből, másrészt valószínűsíthető, hogy egyeseknél a mozgásszervrendszer érintettsége is közbe szólhat. A nem megfelelő táplálkozás, a zsíros ételek, melyek a magyar konyhákra jellemzőek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ilyen mértékű túlsúlyokról és elhízásokról beszélhessünk. A megnövekedett testtömeg pedig újra negatívan hat vissza a betegek mozgására és mint egy körfolyamatként oda-vissza súlyosbítja a betegek állapotát. Tovább elemezve a bőrredő értékeket elmondható, hogy ezeken a betegeken jelentős a törzsi elhízás, ami számos betegség rizikótényezője. A hasi légzést a hason felhalmozódó zsírtömeg nagymértékben gátolhatja, míg a lapockán megbúvó plusz súly negatívan befolyásolhatja a bordakosár mozgását és nagy légzési munkát követel. Ha ezekhez az eredményekhez hozzáveszem azt, hogy a betegek háromnegyede valamilyen tartáshibával is rendelkezik, akkor látható, hogy a törsz és mellkas mobilitása igen nagymértékben korlátozott ezeknél a betegeknél. Ezt hivatott alátámasztani az átlagosan mért 2,45cm-es mellkaskitérés is, ami jóval a fiziológiás értékek alatt van. Ezek a szomatikus tényezők pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy az alapbetegségből adódó rossz ventillációt, megnövekedett légzési munkát és irreverzibilis elváltozásokat tovább súlyosbítsák. Ezzel ez a feltételezésem igazolódott. A szomatikus tényezők javításához szigorúbban betartott és felügyelt terheléses tréningre lenne szükség, ami pozitívan hat a testtömegre és testzsír arányokra, de emellett növeli a betegek állóképességét és terhelési toleranciáját is. Emellett a betegek további oktatását is javasolnám a helyes táplálkozásról és életmódról. 4. feltételezésként az állóképességi paraméterek esetében megvizsgáltam, hogy a

39

szakirodalmi adatoknak megfelelőek-e. Az akaratlagos apnoe idő átlagosan 27,83 sec, ami a 25 sec-os COPD-seknél mért átlaghoz[13] képest valamivel magasabb, de nem tér el attól jelentősen. Mivel szakirodalmi adat akaratlagos apnoe idő alapján nem különít el súlyossági csoportokat, így az egész csoportot elemezve láthatjuk, hogy eredményük a várt érték felett van. Ha a COPD stádiumok szerint vizsgálom az akaratlagos apnoe időt, akkor látható, hogy mindkét vizsgált (E és M) csoport a 18-32 sec-os határértéken belül mozog. Tehát a 4. feltételezésem az apnoe idő oldaláról igaznak bizonyult. Amikor az 5. feltételezésem bizonyításához a COPD kategorizálásokat vizsgáltam, akkor szembetűnő volt, hogy a két kategorizálás között nagyon sok eltérés tapasztalható. Mindössze a csoport valamivel több mint egyharmadánál egyezett meg a két kategorizálás eredménye. A 6 perces járástávolság 6 esetben rosszabb, 11 esetben jobb stádium beosztást adott. Ennek okát több tényezőben látom. Egyrészt magát a járástávolság mérését a beteg mozgásszervi állapota befolyásolhatja. Másrészt a beteg pillanatnyi mentális és pszichés állapota is javíthatja vagy ronthatja aktuális teljesítményét. Harmadrészt maga a légzőszervi alapbetegség éppen meglévő állapota vagy fellángoló szövődményei is ronthatják az eredményeket. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy a műszeres FEV1 méréseket is befolyásolhatja a beteg éppen aktuális asthma státusza. Mégis saját belátásom szerint egy objektív műszeres mérés kevésbé tartalmaz szubjektív elemeket, ezért megbízhatóbbnak tartom. Összességében megállapíthatom, hogy az 5. feltételezésem hamisnak bizonyult. A korábbi eredményekből kiindulva az eredményeket a COPD stádiumokat FEV1% alapján kategorizáltam és elemeztem tovább. Ki kell emelnem, hogy súlyos kategóriát mindössze 1 fő kapott a csoportban. Ezzel az 1. feltételezésem a COPD súlyosság szempontjából igaznak bizonyult, hiszen a súlyos stádium csak alacsony hányada a barlangterápián részt vevő csoportnak. Meg kell jegyeznem, hogy a légzőszervi rehabilitációs osztályon a súlyos COPD-s betegek aránya egyébként is igen alacsony. Folytatva elemzésen a 6. feltételezésemmel egyértelműen kimutatható, hogy a COPD progressziójával a testtömeg és testzsír arányok, valamint a mellkaskitérés csökkennek. Ezzel párhuzamosan a tartáshibák százalékos megoszlása folyamatosan nő. Az állóképességi paraméterek, azaz az akaratlagos

40

apnoe idő és a 6 perces járástávolság azonban nem mutatják a progresszióval elvárt csökkenő értéket, így láthatom, hogy a 6. feltételezésem nem bizonyult igaznak. A 6 perces járástávolság a szakirodalmi adatoknak is teljesen ellent mondott, mivel ezek alapján az E, az M átlaga is legfeljebb enyhe COPD stádiumnak felel meg. Ezzel 4. feltételezésem 6 perces járástávolság szemszögéből hamisnak bizonyult, tehát az állóképességi paraméterek közül csak az apnoe idő felel meg a szakirodalmi értékeknek. A terápia alatt lehetőségem volt személyesen is megismerni a betegeket, igazán jó kapcsolatot alakítottam ki velük. Azonban a betegek motiváltságát nem minden esetben találtam megfelelőnek a mérések alatt annak ellenére, hogy a lehető legkevésbé megterhelő és semmiképp sem invazív felmérési módszert alkalmaztam. Ehhez hozzájárult még, hogy számos allergiával küszködő beteg nyár közepén fokozottan hajlamos volt köhögésre, amit rendszerint az akaratlagos apnoe időnél a légzésvisszatartás provokált. Az objektív eredmények visszamérései sem mutatták az általam várt emelkedést. Egész csoportot tekintve a mellkaskitérés csökkenését kaptam eredményül. Ennek okát több tényező együttes hatásának tulajdonítom. Legelőször gondolnom kell a saját mérési hibámra, mivel mellkaskitérés mérésében még nem szereztem meg a kellő rutint. Másrészt a mérési módszer tökéletlenségét feltételezem. Ezalatt azt értem, hogy egy az alapbetegség kapcsán hyperinflálódott mellkas egy erőltetett belégzés során nem feltétlenül a 3.4. borda magasságában fog mérhető kitérést produkálni. Az eleve rossz légzésmechanizmusú betegek a vállöv megemelésével, felhúzásával próbálnak további tágulást elérni, azonban ezzel a felső bordák felfelé irányuló mozgása inkább várható. Ezzel a mechanikával az általam mért magasságban nem várható jelentős kitérés. Hasonló jellegű kutatásoknál javasolnám a mellkaskitérés három magasságban történő mérését, hogy a bordakosár teljes mozgásáról képet kapjunk. A három magasság a 10. borda magassága, az mellbimbók magassága és az axillaris régió, ahogy azt egy más témában végzett kutatás is alkalmazta.[23] Másrészt a mellkas mobilitásának növeléséhez alkalmazandó légzőtorna helyigénye nagy, így ez a feltétel a klímatérben megtalálható keskeny, enyhén kivájt műanyag ágyakon nem teljesül. A barlangterápiás helységben a betegek teljesen felöltözve, vastag kabátokban, rétegesen öltözködve tartózkodnak. Ez a fajta ruházat eleve gátolja a

41

normál mozgások teljes kivitelezését, ami szintén csökkenti a légzőtorna hatékonyságát. Az akaratlagos apnoe idő is negatív eredményt mutatott visszaméréskor. Az apnoe idő mérésével kapcsolatos hiba lehetőségek egy részét már korábban említettem, de fontosnak tartom, hogy sok beteg a barlangterápia ideje alatt akut légzőszervi betegségeket szerzett, amik rontják a visszamérés eredményeit. A visszamérés során objektív paraméterként egyedül a 6 perces járástávolság mérés mutatott pozitív eredményt. Ez az eredmény szignifikáns javulást mutat. Ezzel a 7. feltételezésem részben igazolódott, hiszen a visszamért paraméterek közül a 6 perces járástávolság jelentősen javult, azonban a mellkaskitérés és akaratlagos apnoe idő csökkenést mutatnak. Ezzel a 8. feltételezésemet is részben igaznak tekintem, mivel a visszamért objektív paraméterekből az egyik állóképességi tesztem mutatott szignifikáns javulást, ezzel mutatva a terápia eredményességét. A 9. feltételezésemet vizsgálva objektív paraméterként a véroxigén szaturációs értékeket elemeztem, melyek nem mutatták az általam várt eredményt. A szaturációs értékeket grafikonon ábrázolva a különböző mérési időpontok eredményeit összekötve egy igen különös „kád” alakú grafikont kaptam. Az első mérési pont értéke kimagaslóan magas a grafikonon. Ezt annak tulajdonítom, hogy a betegek a terápiás helyszínre való eljutás során igen aktív

mozgást

végeznek,

a

lépcsők

megmászása

jelentősen

fokozza

a

cardiopulmonalis rendszer működését. Emellett tartaniuk kell az igen szoros menetrendet, ami pszichésen is egy felfokozott állapotot hoz létre a szervezetükben. Ezután a fél órás pihenő alatt igen nagymértékű esés figyelhető meg a szaturációs értékben. Ez annak köszönhető, hogy a felfokozott izommunka következtében a szervezetnek szüksége van regenerációra, és a felhalmozott oxigén adósság rendezéséhez nagy mennyiségű oxigént használ fel. A légzőtorna hatására a szaturációs érték alig emelkedik. Ez részben betudható annak, amit már korábban említettem, hogy a terápiás körülmények nem kifejezetten alkalmasak légzőtorna tartására. Másrészt a légzőtorna során a gazdaságos ventilláció által nyert oxigén többlet hasznosulásához időre van szükség. Ezt igazolja az a tény, hogy a légzőtornát követő pihenés alatt a szaturációs érték lassan növekszik. A 4. mérési érték a kiinduló értéket nem éri el. Ennek oka lehet egyrészt, hogy a többlet oxigén

42

hasznosulása elérte maximumát, másrészt a 4. mérési pont előtt a betegek már vizeletürítési problémákkal küzdenek, indulásra készülődnek, ami pontatlanná teszi a mérést. Az elemzésemből arra következtetek, hogy a betegek valódi nyugalmi értéke valahol a 3. és 4. mérési érték között lehet, ahol oxigén adóssággal és oxigén többlettel sem rendelkeznek. Még objektívebbé lehetne tenni a mérést, ha a barlangba való lejutás előtt az autóbuszban valóban nyugalmi állapotban hajtanék végre még egy oxigén szaturációs mérést, hiszen így valóban a nyugalmi tényleges oxigén szaturációs értékét kapnám kiindulási értéknek. Ezzel látható, hogy a 9. feltételezésem nem igazolódott be, hiszen lineáris emelkedést nem tapasztaltam a mérési pontok között. A visszamért paramétereket COPD stádiumonként feldolgozva azt az eredményt kaptam, hogy csak a 6 perces járástávolság értékének javulása mutatja a COPD progresszióját. Ez abban látható, hogy az enyhe stádiumban mérhető a legnagyobb változás, mérsékelt csoportba kisebb és súlyos stádiumban a legkisebb ez az érték. Ennek okaként arra következtetek, hogy a betegség progressziójával egyre inkább irreverzibilis változások jönnek létre a tüdő parenchymában és légutakban, amelyeket a terápia nem tud visszafordítani. A mellkaskitérés és az akaratlagos apnoe idő esetén az M csoportban eredmény romlás figyelhető meg, amit a már korábban említett mérési és beteg motiváltság hiányosságának tulajdonítok, ezért ezen paraméterek nem mutatják az általam várt eredményt. A véroxigén szaturációs görbéket stádiumonként elemezve látható, hogy egyértelműen mutatják, hogy COPD progressziójával egyre alacsonyabb véroxigén szaturációkat mértem. Az enyhe és mérsékelt stádium betegei is az átlaghoz hasonló ívű görbét produkáltak. SF-36 elemzésekor a norma értékeknél láthatjuk, hogy egyik dimenzió sem éri el az átlagot, a betegek egészségérzete igen rossznak tekinthető. COPD stádiumokat elemezve látható, hogy fizikai aktivitás, a fizikai problémákból adódó szerepkorlátozottság, az általános egészségérzet, a vitalitás, az érzelmi problémából adódó szerepkorlátozottság és az általános mentális egészség értékei alacsonyabbak lesznek a betegség progressziójával. Hasonló tendenciát a fizikai egészségérzet és mentális egészségérzet is mutat. Az átlag alatti értékek és a negatív tendenciák okát abban látom, hogy a COPD-ben és asthmában szenvedő betegek tünettanának a dyspnoé és a fulladásérzés szerves része. Azok a betegek,

43

akik valamilyen fulladásos rohamon már átestek igen gyakran halálfélelemről számolnak be. Mivel ezek a rohamok akármikor megismétlődhetnek, ezért a betegek folyamatos félelemérzettel élik mindennapjaikat, ami jelentősen módosítja minden élettevékenységükhöz való hozzáállásukat. A 10. feltételezésemet vizsgálva látható, hogy a fizikai és mentális egészségérzet terápia előtti értéke közel 10%-os eltérést mutat. A terápia befejeztével mindkét paraméternél szignifikáns emelkedést láthatok, azonban a mentális egészség értéke kétszer akkora növekedést mutat, mint a fizikai egészségé. Ezzel ez a feltételezésem teljes mértékben hamisnak bizonyul, hiszen sem értékükben, sem változásukban nem hasonlóak a paraméterek. A 11. feltételezésem bizonyításához a COPD kategóriák szerinti elemzést vizsgáltam. Látható, hogy a fizikai és mentális egészség is egyértelműen csökkenő értéket mutat a betegség progressziójával. A 3 hetes terápia után a mérsékelt csoport mentális egészség terén jóval nagyobb pozitív változást mutat, értéke meghaladja az enyhe csoportét. Ezzel a feltétezésem csak a fizikai egészségérzet esetében igazolódott be. A 12. feltételezésem bizonyításához 5 paraméter esetében végeztem el statisztikai elemzést. Azokat a paramétereket vizsgáltam, melyeket a tüneti terápiám a leginkább befolyásolhat. Mind az 5 paraméter esetében szignifikáns javulást tapasztaltam. Ezek a testi fájdalom, az általános egészség, a vitalitás, a fizikai egészség és a mentális egészség. Ezzel a feltételezésem igaznak bizonyult. Ezzel az elemzéssel azt is láthatom, hogy a 8. feltételezésem nem helytálló, mivel nem csak az állóképességi paraméterek mutatják terápiám eredményességét. Utolsó, 13. feltételezésem igazolásához minden szempontból összehasonlítottam a férfiak és nők eredményeit. A nők és férfiak aránya a kutatás során 2/3-ad 1/3-ad arányú lett. Ez egy beillik a témában végzett más kutatási eredményekkel, miszerint a férfiak ritkábban és később fordulnak az egészségügyi ellátás felé, mint a nők.[25] A diagnózisokat vizsgálva látható, hogy a nőknél körülbelül fele-fele a COPD-sek és asthmások aránya. Férfiaknál ez az arány kétharmad – egyharmad a COPD javára. Emellett a nők egyharmada, míg a férfiak majdnem fele érintett kardiológiai társbetegségben. Ugyanakkor mozgásszervi elváltozásokat a nők felénél, míg a férfiaknál csak egyharmad részben találtam. Ha a betegségeket veszem figyelembe, akkor a férfiak nagyobb arányban rendelkeznek társbetegségekkel, mint a nők, ami

44

szintén igazolja a korábban lehivatkozott tanulmányt. Szomatometriai eredményeik alapján testtömeg kategóriákat nézve nők valamivel túlsúlyosabbak, mint a férfiak. Azonban testösszetételt vizsgálva a nők 96%-a elhízott, míg a férfiaknál csak 33%. Túlsúlyos a nőknél nincs, még a férfiak közel fele küzd a problémával. Kiemelkedő adat, hogy a nőknél a tricepszen is jelentős zsír halmozódott fel. Összességében a nők sokkal rosszabb testösszetételűek, mint a férfiak. A mellkaskitérés, az akaratlagos apnoe időt és a 6 perces járástávolságot vizsgálva láthatom, hogy a nők minden esetben sokkal rosszabbul teljesítettek, mint a férfiak. Az enyhe és mérsékelt COPD stádiumok aránya mindkét nemben közel 50-50 %. Ebben nem mutatkozott jelentős eltérés. Az oxigén szaturációs görbék a két nem esetén hasonló ívet mutatnak, azonban a nők átlagai alacsonyabban a férfiakénál. Összességében tekintve láthatjuk, hogy az életkorban, az alapbetegségek arányában és a COPD stádiumokban nincs jelentős eltérés nemek között. A férfiak valamivel több társbetegséggel rendelkeznek. A nők testtömeg és testösszetétel alapján valamivel rosszabb

állapotot

mutattak,

ami

részben

magyarázza

a

mellkaskitérés,

állóképességi paraméterek és oxigén szaturációs értékeinek negatív eltérését a férfiakhoz képest. Szubjektív paramétereket nézve a nők 6 dimenzióban is magasabb norma értéket értek el, mint a férfiak, mégis ha a fizikai egészséget vizsgáljuk, akkor a férfiak átlaga magasabb. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy a férfiak jobb állóképességi és mellkaskitérés eredményeket mutattak. A mentális egészség átlaga azonban a nők esetében magasabb. A visszaméréseket elemezve azonban nem várt eredményt kaptam. Mellkaskitérésnél mindkét nemben negatív változást mértem, azonban a nők esetében ez a változás közelít a nullához, míg férfiakban igen negatív. Ezt a nagyon negatív eredményt a férfiaknál a már korábban említett mérési hibáknak tulajdonítom. Akaratlagos apnoe időben a nők javulást mutattak, míg a férfiak csökkenést. A járástávolságok mérésénél mindkét nem pozitív eredményt mutatott, azonban a nők átlagban majdnem 2 méterrel többet jártak, mint a férfiak. Szubjektív adatokat nézve 8 dimenzióból 6 esetében értek el magasabb norma értéket a nők. A fizikai és mentális egészség változása is sokkal magasabb a nők esetében. Összességében a nők objektív és szubjektív paramétereikben is sokkal pozitívabb változást értek el, mint a férfiak. Ezzel a 13.

45

feltételezésem hamisnak bizonyult. A nők jobb eredményeit abban látom, hogy sokkal pozitívabban álltak hozzá a terápiának, sokkal jobban hittek abban, hogy pozitív változást okoz, ezért sokkal agilisabban álltak a légzőtornához is. A nők közül sokan már a barlangterápia kezdete óta járnak vissza kezelésre, régóta ismerik egymást és ennek köszönhetően segítik és támogatják egymást a terápia alatt. A szubjektív adatok értékelésénél meg kell jegyeznem, hogy az SF-36 kérdőív fordítása sajnos igen sok helyen magyartalan és nehézkes. A betegek többször is kértek segítséget a kérdőív értelmezéséhez illetve nagyon lassan haladtak a kitöltésével. Fontos lenne, hogy a kérdőívet egy laikusok számára is jól érthető és könnyen értelmezhető formát nyerjen. Visszagondolva a kutatásomra sikerült egy olyan fizioterápiás módszertant adnom, amely a jövőben hasonló kutatásokban szintén eredményes lehet. Fontos, hogy ez a módszertan kevés vizsgálatból áll és nem megterhelő a betegek számára sem. A kutatásommal sok értékes adatot szolgáltatok a szakma számára a COPD-ben és asthmában szenvedő betegek mellkasmobilitásáról és állóképességéről. Ugyanakkor ezen betegkör alkattani kutatását is véghez vittem, így a szomatometria szemszögéből és fizioterápiás szemszögből is egy átfogó kép alakult ki a betegcsoportról. Ezekből az adatokból igen kevés áll rendelkezésünkre. Nagyon fontos számomra, hogy az osztályon dolgozó nővérekkel, gyógytornászokkal és egyéb munkatársakkal is jó kapcsolatot sikerült kialakítanom. Minden tekintetben a segítségemre voltak és igyekeztek megkönnyíteni a munkámat, amiért igen hálás vagyok. A betegek bizalma és támogatása nélkül szintén nem jöhetett volna lére ez a kutatás. Ki kell emelnem a betegek és az osztályon dolgozók jó kapcsolatát, ami nélkülözhetetlen az eredményes munkához egy ilyen típusú rehabilitációs osztályon. A kapott eredményekből és a feltételezéseimre kapott válaszokból összességében úgy gondolom,

hogy

sikerült

céljaimat

elérnem

és

kifejezetten

fizioterápiás

módszerekkel és szempontból képet kapnom a barlangterápiára utalt betegekről. Úgy gondolom, hogy a barlangterápia eredményességét is tudtam bizonyítani. A jövőben szívesen részt vennék egy hasonló, még nagyobb betegszámú kutatásban is.

46

7. ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás során kapott eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a Lillafüreden végzett barlangterápia pozitív élettani hatásokat fejt ki a betegek fizikai és mentális egészségére is. A 6 perces járástávolság eredményei bizonyítják, hogy a barlangi klíma jótékony hatást fejt ki az állóképességre. A szubjektív mérések rávilágítanak arra, hogy a barlang sajátos hangulata és megnyugtató, külső zajoktól elzárt környezete megnyugvást jelent a betegeknek és segít testi és lelki egyensúly megteremtésében. A mai rohanó, zajos világban, ahol a légszennyezettség mértéke egyre növekvő és az emberek szmogos városokba szorulnak a 3 hetes kúra a szervezet számára igazi megnyugvást jelenthet. A mentális problémák elkerülésére a külvilág kizárása, akár csak néhány óra erejéig is, óriási hatással lehet. A légzőszervi betegek nagy hányada küzd betegsége miatt komplexusokkal, elzárkózik a külvilágtól. A terápia lehetőséget nyújthatna hasonló betegek körében klubok és társaságok kialakulásához. A barlangterápia támogatásával még több beteg juthatna hozzá, ehhez a különleges élményhez. További fizioterápiás kutatásokkal pedig lehetőség nyílhatna a magyarországi légzésrehabilitáció sokszínűségének nemzetközi megismertetésére is. Remélem, hogy ennek a törekvésnek, akár dolgozatommal én is részese lehetek.

47

8. IRODALOMJEGYZÉK [1] „Unisex human fantom-Oscar”: ELTE-TTK, antropometriai jegyzet, 1998 [2] A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokolljai A krónikus obstruktív légúti betegség (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) diagnosztikája és kezelése. Egészségügyi Közlöny. 2009. évi 21. szám. 2009. 3661p. [3] Czimbalmos Á., Nagy Zs., Varga Z., Husztik P.: Páciens megelégedettségi vizsgálat. Népegészségügy, 1. 1999. [4] Cseh

F.,

Gádoros

M.:

Néhány

megjegyzés

a

barlangi

levegő

nedvességtartalmáról. MKBT, VII. Nemzetközi Szpeleoterápiai Szimpózium. Keszthely, 1982. 118-125p. [5] Dr. Horváth T.: A barlangterápia lehetőségei és szerepe az idült léguti megbetegedések

komplex

rehabilitációjában.

MKBT,

VII.

Nemzetközi

Szpeleoterápiai Szimpózium. Keszthely, 1982. 163p. [6] Dr. Jakucs L.: Egyes karsztbarlangok légzéstherápiai hatékonyságának oki tényezői. MKBT, VII. Nemzetközi Szpeleoterápiai Szimpózium. Keszthely, 1982. 63-81p. [7] Dr. Lengyel L.: A barlangterápia helye a komplex légzésrehabilitációs eljárások sorában. Néhány megjegyzés a barlangi levegő nedvességtartalmáról. MKBT, VII. Nemzetközi Szpeleoterápiai Szimpózium. Keszthely, 1982. 184p. [8] Dr. Mészáros J.: Sportantropometria, Budapest : Tankvk., 1987. [9] Dr. Munkácsi A.: A légzésrehabilitáció elmélete és gyakorlata, Tanulmány. Miskolc. 1995. [10]

Dr. Munkácsi A: A Csanyiki Légzőszervi Rehabilitációs Osztály

tevékenysége, különös tekintettel a barlangterápiára, tanulmány. 2005. [11]

Fehérné Mérey I.: Mozgás és egészség, Hungarofit: Mérd magad!, : Mérd

magad!, 8. kötet Útmutató Kiadó 1996. 115-118p. [12]

Fonyó A., Ligeti.E.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Kiadó Zrt.

Budapest, 2008.

48

[13]

Gay SB, Sistrom CL, Holder CA, Suratt PM Breath-holding capability of

adults. Implication for spiral CT fast-aquisition MRI and angiography. Invest radiol 29(9): (1994) 848-851p [14]

Géczi G. és munkatársai: A karsztok légkörzési modellje. MKBT évkönyv.

1995. 237-247p. [15]

Ibrahim A. Kapandji: Az ízületek élettana 3.kötet, Medicina Könyvkiadó

Zrt., Budapest, 2007.22p. [16]

Juhász E.: Légzésfunkciós változások értékelése barlangi gyógyhatás

vizsgálatban. A Kárpát-medence ásványvizei. IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Herkulesfürdő (Románia).2012. 119-12.7p [17]

Juhász E., Barkai L.: Az eredményesség vizsgálatának lehetőségei

fizioterápiában. Egészségtudományi Közlemények, 2. kötet, 1.szám. Miskolc. 2012. 89-94p. [18]

Juhász E., Lénárt L., Barkai L.: Komplex fizioterápia eredményeinek

értékelése az objektív és szubjektív adatok statisztikai feldolgozása alapján. Geotudományok,. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat. 81.kötet. Miskolc. 2011. 79-89p. [19]

Kardos L.: Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Budapest. 1984.

[20]

Karlowits T., Varga A.: A lillafüredi Szent István-barlang klímaterápiás

jellemzőinek vizsgálata. Miskolci Egyetem. 2001. [21]

Lakatos M., Levendel L.: Légzésrehabilitáció. Akadémia kiadó, Budapest.

1976. 72-82p. [22]

Magyar

P.

Pálfy

L.,

Bártfai

Z.:

Egészségügyi

szakdolgozók

tüdőgyógyászati kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest. 2006. 195, 211-222p, 248p. [23]

Mátyás-Mitruczki K., Farkas D.: Légzőtorna fizikai terhelhetőségre

gyakorolt hatásának vizsgálata. Fizioterápia XX. évfolyam 1. szám. 2011. 6-7p. http://www.gyogytornaszok.hu/files/fizio2011_1-1.pdf [24]

PhMr. Roda I., Ing. Rajman L.: A barlangklimatológia területén

alkalmazott mérések módszertana és a klímaterápia feltételei. MKBT,VII. Nemzetközi Szpeleoterápiai Szimpózium. Keszthely, 1982. 48p.

49

[25]

Tóth I. Gy., Susánszky É., Szántó Zs.: A lakosság véleménye az állami és

magánszektor szerepmegosztásáról az egészségügyben. Kutatási jelentés, Budapest, 2003.14p. [26]

Ware. E. Jr.: SF-36 Health Survey: Manual and interpretation guide. The

Health Institute, New England, Medical Centre, Boston MA. 1993. [27]

Zaletnyik Z., Szántó K.: Pulmonológiai fizioterápia, főiskolai jegyzet.

Semmelweis Kiadó, Budapest. 2008. 65-80p. [28]

http://bnpi.hu/oldal/szent-istvan-barlang-135.htm

[29]

http://site.oep.hu/prot20110512/34._Az_asthma_bronchiale_diagnosztikajan ak_es_kezelesenek_finanszirozasi_protokollja_-_hatteranyag.pdf

[30]

http://www.goldcopd.org/uploads/users/files/GOLD_Spirometry_2010.pdf

[31]

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel309013.pdf

[32]

http://www.rehab-kollegium.com/rehabilitacios-programok-es-rehabilitaciosellatasi-protokollok/reszletes-resz/17-2-copd-koevetkezteben-kialakultfunkciozavar-fogyatekossag-miatt-szuekseges-rehabilitacio-ellatasiprotokoll-rep

[33]

http://www.sf-36.org/nbscalc/index.shtml

[34]

http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs307/en/

[35]

http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs315/en/

[36]

https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/termeszetes_gyogytenyezokk el_kapcsolatos/gyogybarlangok_20071128.html

50

8. MELLÉKLETEK

I. számú melléklet: Betegvizsgálati lap II. számú melléklet: Tornalap III. számú melléklet: Alapadatok IV. számú melléklet: Az SF-36 kérdőív terápia előtti score értékei V. számú melléklet: Az SF-36 kérdőív terápia utáni score értékei VI. számú melléklet: Az SF-36 kérdőív norma értékei terápia előtt és után VII. számú melléklet: A véroxigén szaturációs értékek betegenkénti átlagai VIII. számú melléklet: Táblázatok IX. számú melléklet: Képek

I. számú melléklet Betegvizsgálati lap Név: Terápia helye: Légzésfunkció: Testmagasság: Has: Csípő: Delmas: Akaratlagos apnoe:

Születési idő:

Testsúly: Bicepsz: Tricepsz: Lapocka alatti: Mellkaskitérés: Járás:

Visszamérés: Mellkaskitérés: Akaratlagos apnoe:

Diagnózis:

Járás:

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Név: Szaturációs értékek

Tornalap

II. számú melléklet

III. számú melléklet Alapadatok s.sz. Nem Kor (év) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 1

50,3 46,1 56,2 59 59,2 68 57,6 57 66 60,8 55,2 58,3 64,7 55,5 55,9 61,7 71,9 78,2 60,7 41,2 46,1 57,5 58,7 55,1 52,4 69,9 69,8 63 58,5 59,4 67,9 63,8 52,2 72,3

Diagnózis COPD Asthma br. COPD+ISZB Asthma br. COPD Asthma br. Asthma br.+ ISZB COPD+ISZB COPD COPD Asthma br. COPD COPD COPD+ISZB COPD COPD Asthma br. COPD COPD+ISZB Asthma br. Asthma br. COPD COPD Asthma br.+ ISZB Asthma br.+ ISZB Asthma br.+ ISZB Asthma br.+ ISZB COPD+ ISZB Asthma br.+ ISZB Asthma Asthma COPD COPD Asthma br.+ ISZB

Rövidítések, jelmagyarázat: nemek: 1-férfi; 2 – nő Tm – testmagasság

mozgás szervi érintettség _ _ alsó végtag + gerinc gerinc _ _ gerinc alsó végtag _ _ _ gerinc alsó végtag + gerinc gerinc _ _ _ _ alsó végtag _ _ alsó végtag gerinc gerinc alsó végtag + gerinc _ alsó végtag _ alsó végtag alsó végtag _ _ alsó végtag

d4502(gyaloglás) Tm (cm) Testsúly (kg) probléma probléma nincs probléma probléma probléma probléma probléma probléma probléma probléma probléma probléma nincs probléma probléma probléma nincs probléma probléma probléma probléma nincs probléma nincs probléma probléma nincs probléma nincs probléma probléma probléma probléma

170 167 158 164 165 152 165 176 173 172 156 158 165 168 175 154 162 165 165 172 162 168 168 154 169 174 160 173 168 156 157 165 170 165

80,2 69,2 75,7 89,4 74,0 94,2 71,9 103,0 81,6 74,5 70,2 83,0 74,9 102,3 73,4 83,7 75,5 54,8 78,8 61,4 72,7 50,0 80,4 72,1 71,9 100,4 84,6 90,2 68,5 86,9 69,2 108,8 82,8 72,3

III. számú melléklet (folytatás 2.oldal) s.sz

Bicepsz (mm)

Has (mm)

Csípő (mm)

Tricepsz. (mm)

Lapocka (mm)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

21 18 26 21 17 35 18 29 8 9 25 42 7 18 15 39 27 5 23 2 19 5 16 22 24 16 33 21 15 30 18 18 20 7

60 26 57 70 48 70 48 70 39 20 50 65 40 68 40 68 52 19 52 17 60 15 61 59 54 45 66 49 37 53 44 55 68 38

22 12 18 40 16 32 16 38 10 6 17 26 7 25 22 23 21 4 24 3 38 5 34 22 19 28 17 25 16 34 20 29 45 10

20 19 46 36 25 40 24 25 8 6 32 50 10 24 26 48 48 7 33 7 30 6 30 25 26 33 37 29 17 49 23 36 34 10

56 14 34 50 36 36 29 43 24 15 33 46 21 58 24 54 35 10 56 8 40 5 36 59 49 30 50 32 14 49 24 42 47 18

FVC (l)

2,16 2,23 2,18 2,24 3,83 3,17 2,5 2,94 1,76 2,27 2,78 4,25 1,79 2,33 2,75 4,35 3,18 2,67

%

110 79 77 104 77 88 81 64 110 68 78 71 125 76 95 80 97 100 69 87

FEV1 (l/s)

1,98 1,24 1,7 1,54 3,36 2,69 2,16 2,52 1,23 1,94 2,39 2,14 1,51 1,68 1,49 3,81 2,76 1,85

86 2,16 2,2 2,83 2,63

90 125 72 113 113 65 97

%

COPD státusz FEV1

FVC/FEV1 (%)

105 86 51 98 63 97 88 70 111 56 70 76 73 77 83 58

enyhe enyhe mérsékelt enyhe mérsékelt enyhe enyhe mérsékelt enyhe mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt enyhe mérsékelt

81 92 56 102 69 88 85 86 86 70 71 86 64 84 72 72

102 enyhe 102 enyhe 27 súlyos 71 mérsékelt

88 87 33 69

mérsékelt

77

enyhe 87 enyhe 121 60 mérsékelt enyhe 118 enyhe 109 61 mérsékelt enyhe 83

80 82 71 88 80 78 73

77 1,73 1,55 2,5 2,09

III. számú melléklet (folytatás 3.oldal) s.sz . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Mellkas MellkasApnoe Apnoe/2 Járás-kitérés kitérés/2 (sec) (sec) távolság (m) (cm) (cm) 0,5 1,8 17,7 18,7 404,5 4,4 18,9 448,5 1,8 37,4 376,2 0,9 0,6 32,2 36,1 348,6 1,2 1,4 31,9 10 377,4 0,5 19,5 375 3,9 3,1 33,8 48,2 376,4 3,2 1,5 6,6 5,7 426,3 3,8 4,9 61,6 65,5 453,1 0,9 0,5 11,9 19,9 450,4 1,8 9,5 338,9 1,2 1,1 20,6 18,7 352,3 2,1 0,6 36,1 35,4 330 3,9 3,6 60,8 40,8 416,5 4,5 5,5 44,2 48 427,8 1,5 1 25,5 34,4 302,2 1,9 2,6 5,1 9,5 304,7 3,2 2,8 35 39,3 381,7 1,3 3,9 13,4 15,9 413,6 5 5,4 47,2 38,1 304,3 2,4 0,9 27,8 28,4 424,1 4,5 4,7 16,9 20,6 403,6 1,3 34,7 373,4 2,2 0,6 59,6 32,3 342,1 0,9 12,2 306,3 2,7 2 25,3 24,3 452,7 1,5 1,1 2,7 1,7 402,1 2,9 3,1 15,1 40,3 338,6 3,2 2,1 10,1 8,8 374,5 2,9 3,1 36,1 32,7 306,6 1,9 2,4 25,2 27,4 395,3 2,1 0,4 28,2 31,4 454,9 4,2 5,1 34,6 32 456,8 3,1 1,3 48,8 37,3 307,5

COPD beosztás járástávolság

Járástávolság/2 (m)

Terápiák száma (nap)

enyhe

424,3

közepes enyhe

361,3 421,1

enyhe enyhe enyhe enyhe

423,9 443,7 502,9 476,7

enyhe közepes enyhe enyhe közepes közepes enyhe enyhe közepes enyhe enyhe

375,5 362,3 454,9 483,6 343,8 340,9 444,8 440,5 342,9 473,6 434,8

közepes

375,1

enyhe enyhe közepes enyhe közepes enyhe enyhe enyhe közepes

437,8 450,1 483,5 421,2 322,6 415,1 482,7 487,2 398,2

10 5 2 10 11 5 10 13 13 12 5 13 13 10 12 10 10 12 12 10 11 10 9 10 2 16 17 13 10 10 12 10 14 10

IV. számú melléklet s.sz.

PF

RP

BP

GH

VT

SF

RE

MH

1

50

75

57,5

45

50

87,5

100

56

2

75

50

77,5

55

40

62,5

66

72

3

55

0

32,5

15

10

25

0

20

4

30

0

22,5

20

25

12,5

0

28

5

80

25

45

15

10

50

66

48

6

75

100

55

60

75

75

100

72

7

20

0

22,5

25

30

50

0

36

8

30

0

10

15

30

62,5

0

28

9

60

0

22,5

20

40

87,5

0

44

10

35

0

45

5

30

25

66

28

11

45

75

67,5

35

95

87,5

100

88

12

40

0

45

15

45

50

0

64

13

60

50

67,5

40

50

100

66

72

14

25

0

0

0

0

12,5

0

0

15

50

25

90

25

50

62,5

100

76

16

55

0

45

20

40

87,5

0

56

18

65

25

45

20

80

62,5

0

84

19

40

0

57,5

35

30

75

0

52

20

30

25

45

30

40

100

0

52

21

65

0

35

30

30

62,5

33

60

22

65

25

77,5

50

55

87,5

100

80

23

45

25

45

25

25

100

33

56

24

95

100

100

35

65

100

66,6

76

25

45

0

22,5

25

50

50

33,3

60

26

25

0

45

5

70

50

0

72

27

80

50

87,5

65

60

100

33,3

72

28

15

0

22,5

5

15

62,5

100

40

29

65

100

100

60

60

0

100

64

30

20

0

45

5

15

25

0

20

31

40

0

22,5

25

50

50

66,6

60

32

60

25

45

20

60

75

66,6

68

33

70

75

45

65

80

100

100

92

34

65

50

67,5

50

10

62,5

33,3

44

35

42,5

42,1

48,8

38,2

51,4

51,7

23,7

52,7

V. számú melléklet s.sz.

PF

RP

BP

GH

VT

SF

RE

MH

1

55

50

77,5

60

70

75

33

60

4

45

0

32,5

25

30

50

0

60

5

75

100

67,5

25

40

87,5

100

56

7

25

100

45

30

55

50

100

72

8

25

0

20

15

30

62,5

0

28

9

55

0

45

20

50

12,5

0

32

10

55

0

67,5

10

55

50

100

88

12

45

100

45

25

45

87,5

100

60

13

70

25

57,5

55

60

100

33

72

14

20

0

22,5

5

5

62,5

0

4

15

60

0

100

30

75

75

100

92

16

50

0

45

20

40

75

0

24

18

30

0

40

35

65

62,5

33

52

19

55

0

67,5

50

60

62,5

33

64

20

45

0

55

35

70

75

0

60

21

75

75

67,5

35

55

87,5

66

80

22

35

100

90

45

90

100

100

92

23

35

50

45

25

80

100

66

100

25

30

50

45

30

50

75

66,6

64

27

85

50

100

30

70

100

33,3

72

28

20

50

47,5

20

50

75

100

64

29

60

75

57,5

80

60

25

0

52

30

10

0

22,5

10

25

25

0

24

31

65

25

57,5

30

70

75

66,6

84

32

50

100

57,5

40

65

87,5

66,6

84

33

75

100

57,5

65

65

100

100

84

34

70

75

67,5

55

50

62,5

100

72

35

75

25

67,5

45

50

50

0

52

VI. számú melléklet s.szám

PF1

PF2

RP1

RP2

BP1

BP2

GH1

GH2

1

36,2

38,3

49,2

42,1

44,5

53,1

38,2

45,3

2

46,7

42,1

53,1

42,9

3

38,3

28,0

33,8

24,2

4

27,8

34,1

28,0

28,0

29,6

33,8

26,5

28,9

5

48,8

46,7

35,0

56,2

39,2

48,8

24,2

28,9

6

46,7

7

23,6

35,7

28,0

56,2

29,6

39,2

28,9

31,2

8

27,8

25,7

28,0

28,0

24,2

28,5

24,2

24,2

9

40,4

38,3

28,0

28,0

29,6

39,2

26,5

26,5

10

29,9

38,3

28,0

28,0

39,2

48,8

19,5

21,9

11

34,1

12

32,0

34,1

28,0

56,2

39,2

39,2

24,2

28,9

13

40,4

44,6

42,1

35,0

48,8

44,5

35,9

42,9

14

25,7

23,6

28,0

28,0

19,9

29,6

17,2

19,5

15

36,2

40,4

35,0

28,0

58,5

62,7

28,9

31,2

16

38,3

36,2

28,0

28,0

39,2

39,2

26,5

26,5

18

42,5

27,8

35,0

28,0

39,2

37,1

26,5

33,6

19

32,0

38,3

28,0

28,0

44,5

48,8

33,6

40,6

20

27,8

34,1

35,0

28,0

39,2

43,5

31,2

33,6

21

42,5

46,7

28,0

49,2

34,9

48,8

31,2

33,6

22

42,5

29,9

35,0

56,2

53,1

58,5

40,6

38,2

23

34,1

29,9

35,0

42,1

39,2

39,2

28,9

28,9

24

55,0

25

34,1

26

25,7

27

48,8

50,9

42,1

42,1

57,4

62,7

47,6

31,2

28

21,5

23,6

28,0

42,1

29,6

40,3

19,5

26,5

29

42,5

40,4

56,2

49,2

62,7

44,5

45,3

54,6

30

23,6

19,4

28,0

28,0

39,2

29,6

19,5

21,9

31

32,0

42,5

28,0

35,0

29,6

44,5

28,9

31,2

32

40,4

36,2

35,0

56,2

39,2

44,5

26,5

35,9

33

44,6

46,7

49,2

56,2

39,2

44,5

47,6

47,6

34

42,5

44,6

42,1

49,2

48,8

48,8

40,6

42,9

35

42,5

46,7

42,1

35,0

48,8

48,8

38,2

38,2

56,2

43,5

49,2

48,8

56,2 27,8

28,0

45,3

33,6

62,7 42,1

28,0

29,6

33,6 39,2

39,2

28,9

31,2

19,5

VI. számú melléklet (folytatás 2. oldal) s.sz

VT1

VT2

SF1

SF2

RE1

RE2

MH1

MH2

PCS1

PCS2

MCS1

MCS2

1

46,7

56,2

51,7

46,3

55,3

34,2

39,1

41,4

40,5

47,2

50,7

42,8

2

42,0

40,9

44,6

48,2

46,3

44,0

3

27,8

24,6

23,7

18,6

37,2

18,7

4

34,9

37,2

19,1

35,4

23,7

23,7

23,2

41,4

31,3

31,8

23,9

35,8

5

27,8

42,0

35,4

51,7

44,6

55,3

34,5

39,1

38,3

46,3

34,6

46,0

6

58,5

7

37,2

49,1

35,4

35,4

23,7

55,3

27,7

48,2

29,0

33,2

32,0

53,5

8

37,2

37,2

40,9

40,9

23,7

23,7

23,2

23,2

28,9

29,3

30,8

30,9

9

42,0

46,7

51,7

19,1

23,7

23,7

32,3

25,5

34,5

38,6

35,8

24,4

10

37,2

49,1

24,6

35,4

44,6

55,3

23,2

57,3

29,5

27,3

33,7

57,7

11

68,0

12

44,3

44,3

35,4

51,7

23,7

55,3

43,6

41,4

31,1

37,4

38,6

51,5

13

46,7

51,4

57,1

57,1

44,6

34,2

48,2

48,2

40,5

42,4

51,4

48,2

14

23,0

25,4

19,1

40,9

23,7

23,7

7,3

9,6

28,1

30,3

15,0

22,0

15

46,7

58,5

40,9

46,3

55,3

55,3

50,4

59,5

35,1

34,7

53,8

61,9

16

42,0

42,0

51,7

46,3

23,7

23,7

39,1

20,9

35,2

38,4

38,7

28,9

18

60,9

53,8

40,9

40,9

23,7

34,2

55,0

36,8

36,6

30,8

46,1

44,5

19

37,2

51,4

46,3

40,9

23,7

34,2

36,8

43,6

36,4

39,1

35,8

43,6

20

42,0

56,2

57,1

46,3

23,7

23,7

36,8

41,4

34,9

36,5

40,5

42,1

21

37,2

49,1

40,9

51,7

34,2

44,6

41,4

52,7

34,2

44,2

39,7

50,5

22

49,1

65,6

51,7

57,1

55,3

55,3

52,7

59,5

38,5

40,7

57,3

65,8

23

34,9

60,9

57,1

57,1

34,2

44,6

39,1

64,1

34,2

28,2

43,1

66,0

24

53,8

25

46,7

26

56,2

27

51,4

56,2

57,1

57,1

34,3

34,3

48,2

48,2

51,9

50,5

45,1

45,5

28

30,1

46,7

40,9

46,3

55,3

55,3

30,0

43,6

19,0

27,4

47,2

55,8

29

51,4

51,4

13,7

24,6

55,3

23,7

43,6

36,8

52,6

53,2

39,6

28,5

30

30,1

34,9

24,6

24,6

23,7

23,7

18,6

20,9

31,6

27,0

22,2

26,3

31

46,7

56,2

35,4

46,3

44,8

44,8

41,4

55,0

25,8

35,2

48,0

55,0

32

51,4

53,8

46,3

51,7

44,8

44,8

45,9

55,0

33,3

41,1

50,6

54,7

33

60,9

53,8

57,1

57,1

55,3

55,3

59,5

55,0

40,5

46,4

63,9

58,1

34

27,8

46,7

40,9

40,9

34,3

55,3

32,3

48,2

47,7

44,6

29,8

49,8

35

51,4

46,7

51,7

35,4

23,7

23,7

52,7

36,8

45,2

48,0

43,7

30,4

46,3

55,3

51,7

55,3

57,1 46,7

35,4

48,2

57,3

44,8 46,3

35,4

34,3

47,2

36,4

50,4 44,8

23,7

41,4

53,1

64,7

55,2 43,6

48,2

28,7

47,8 32,0

26,6

43,0

50,3

45,1

VII. számú melléklet s.szám 1 4 5 7 8 9 10 12 13 14 15 16 18 19 20 21 22 23 25 27 28 29 30 31 32 33 34 35

1. (%) 92,6 94,9 96,6 95,5 96 95,5 94,2 95,8 96,7 94,3 95,8 93,7 94,3 96,7 95,6 96,3 96,4 94,3 96,3 96,1 95,2 95,8 95,9 93,8 95,4 89,3 97,6 95,2 95,20714

2. (%) 91,9 95,5 95,5 94,8 93,7 94,8 93,2 93,8 94,8 91,2 94,8 93,7 92,9 97 92,3 96,1 96,2 91,3 95 93,7 93,2 95,9 94,8 92,1 92,6 87,4 95,9 94,6 93,88214

3. (%) 92,1 95,9 95,7 92,8 93,4 93,9 93,5 94 95,3 91,5 94,8 92,7 91,8 96,3 92,5 96,6 96,4 93 94,6 93 93,6 95,1 94,9 92,4 92,4 89,4 96,1 95,3 93,89286

4. (%) 93,9 96,4 96 96 94,2 94,8 95,5 94,7 96,2 95,2 95,3 95 94 96,8 92,3 96,1 96,8 93,3 95,6 93,4 95 96 95,4 94 93,5 88,3 96,4 93,9 94,78571

VIII. számú melléklet padló/plafon

PF

RP

BP

GH

VT

SF

RE

MH

Terápia előtt

0/0

14/1

1/1

1/0

1/0

1/5

11/6

1/0

Terápia után

0/0

11/6

0/2

0/0

0/0

0/4

9/9

0/1

1. táblázat: SF-36 padló/ plafon értékei terápia előtt és után (n=28) Forrás: saját készítés

( n=28) nő

férfi

PF

RP

BP

GH

VT

SF

RE

MH

Terápia előtt

0/0

8/1

0/1

0/0

0/1

1/3

7/6

0/0

Terápia után

0/0

7/6

0/1

0/0

0/0

0/2

5/9

0/1

Terápia előtt

0/0

7/0

1/0

1/0

1/1

0/2

4/0

1/0

Terápia után

0/0

4/0

0/1

0/0

0/0

0/2

4/0

0/0

2. táblázat: Az SF-36 score értékek alakulása nemekre bontva Forrás: saját készítés

VIII. számú melléklet (folytatás 2.oldal) PF (n=28)

RP

terápia előtt terápia után különbség terápia előtt terápia után különbség

nő

35,3

35,2

-0,1

35,0

42,5

7,5

férfi

36,7

39,2

2,5

32,7

33,5

0,8

BP

GH

nő

40,4

43,7

3,3

30,6

34,1

3,5

férfi

38,6

44,4

5,8

30,4

31,0

0,6

VT

SF

nő

42,7

50,3

7,6

40,6

44,9

4,3

férfi

40,4

45,9

5,5

43,3

42,1

-1,2

RE

MH

nő

38,7

42,5

3,8

39,7

44,8

5,1

férfi

30,7

33,0

2,3

34,8

38,3

3,5

PCS

MCS

nő

34,9

37,5

2,6

42,3

48,3

6,0

férfi

36,6

38,9

2,3

36,8

39,2

2,4

3. táblázat: A norma értékek megoszlása nemek szerint terápia előtt és után Forrás: saját készítés

VIII. számú melléklet (folytatás 3.oldal) COPD csoport (n=23)

PF RP BP GH VT SF RE MH terápia előtt 0/0 6/1 0/1 0/0 0/0 1/0 4/3 0/0

enyhe (n=11) terápia után 0/0 4/2 0/0 0/0 0/0 0/1 4/3 0/0 terápia előtt 0/0 7/0 1/0 1/0 1/0 0/2 6/2 1/0 mérsékelt (n=11) terápia után 0/0 6/4 0/1 0/0 0/0 0/2 3/6 0/0 terápia előtt 0/0 0/0 0/0 0/0 0/0 0/1 0/0 0/0 súlyos (n=1) terápia után 0/0 0/0 0/0 0/0 0/0 0/1 0/0 0/1 4. táblázat Terápia előtti és utáni padló/plafon státusz értékek COPD stádiumonként Forrás: saját készítés

VIII. számú melléklet (folytatás 4.oldal) PF (n=23)

RP

terápia előtt terápia után különbség terápia előtt terápia után különbség

enyhe

36,6

35,4

-1,2

33,8

40,8

7,0

mérsékelt

34,1

36,7

2,6

32,5

38,9

6,4

súlyos

34,1

29,9

-4,2

35,0

42,1

7,1

BP

GH

enyhe

38,2

42,6

4,4

30,6

34,2

3,6

mérsékelt

39,7

43,2

3,5

27,8

31,0

3,2

súlyos

39,2

39,2

0,0

28,9

28,9

0,0

VT

SF

enyhe

39,4

49,5

10,1

38,9

41,4

2,5

mérsékelt

40,4

45,6

5,2

43,3

44,3

1,0

súlyos

34,9

60,9

26,0

57,1

57,1

0,0

RE

MH

enyhe

35,1

39,0

3,9

38,3

43,4

5,1

mérsékelt

30,7

42,8

12,1

35,4

40,3

4,9

súlyos

34,2

44,6

10,4

39,1

64,1

25,0

PCS

MCS

enyhe

34,8

37,9

3,1

40,8

45,1

4,3

mérsékelt

34,1

36,6

2,5

38,2

45,2

7,0

súlyos

34,2

28,2

-6,0

43,1

66,0

22,5

5. táblázat: Az SF-36 norma értékeinek változásai COPD stádiumok szerint Forrás: saját készítés

IX. számú melléklet

1.kép: A „Hosszú lépcsősor” Megmászása (Forrás: saját készítés 2013.július)

IX. számú melléklet (folytatás 2.oldal)

2. kép:Pihenő a Kupola-teremben (Forrás: saját készítés 2013. július)

IX. számú melléklet (folytatás 3. oldal)

3. kép: Légzőtorna a Fekete-teremben (Forrás: saját készítés 2013. július)

4.kép: Oxigén szaturáció mérése a terápiás szakaszok között (Forrás: saját készítés 2013. július)

EGÉSZSÉGÜGYI KAR Ápolás és betegellátás alapszak Gyógytornász szakirány. Klímaterápia a lillafüredi Szent Istvánbarlangban

Recommend Documents