Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása

TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása

A lelki egészség védelmét és fejlesztését célzó iskolai egészségfejlesztési program, beleértve a stressz kezelést, konfliktus-kezelést, iskolai agresszió megelőzését célzó iskolai egészségfejlesztési tevékenységeket, a mentális megbetegedés kockázatának kitett tanulók célzott lelki egészséget támogató programjait és a pedagógusok kiégés-megelőzését is

Modellprogram a lelki egészség védelmére és fejlesztésére iskolákban

Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából, a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 számú, „Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című projekt keretén belül

Tartalom BEVEZETÉS .................................................................................................................. 3

I.

I.1. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FOGALMA ÉS ALAPELVEI .......................................................... 3 I.2. A PROBLÉMA BEMUTATÁSA: ISKOLÁS GYERMEKEK LELKI EGÉSZSÉGE ...............................11 I.3. A MODELLPROGRAM KIALAKÍTÁSÁNÁL IGÉNYBE VETT MÓDSZERTAN, IRÁNYELVEK ..............14 ÚTMUTATÁS, JAVASLAT ...........................................................................................17

II.

II.1. HELYI TERVEZÉS, SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS .....................................................................17 II.2. A HELYI SZERVEZETI, KÖZÖSSÉGI KÖRNYEZETHEZ TÖRTÉNŐ ADAPTÁCIÓ .........................18 II.3. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTOK MÉRLEGELÉSE .............................................18 II.4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................18 II.5. TÁRGYI FELTÉTELEK.....................................................................................................19 III.

A CÉLOK ÉS A CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA .........................................20

III.1. A MODELLPROGRAM CÉLCSOPORTJA ............................................................................20 III.2. A MODELLPROGRAM SEGÍTSÉGÉVEL ELÉRHETŐ LEHETSÉGES CÉLOK SMARTRENDSZERBEN ...................................................................................................................21 III.3. A CÉLOK ELÉRÉSNEK DOKUMENTÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES VAGY LEHETSÉGES MÉRŐSZÁMOK ÉS A MÉRŐSZÁMOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA ........................................................................24 IV. A MODELLPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ...................................................................24 IV.1. A MEGVALÓSÍTÁS EGYES KONKRÉT LÉPÉSEI (TEVÉKENYSÉGEI/FELADATAI) ÉS AZOK SZAKMAI, TECHNIKAI FELTÉTELEI ..........................................................................................24 IV.2. KOCKÁZATBECSLÉS ÉS -KEZELÉS ................................................................................31 IV.3. A MÓDSZERTANI ELEMEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA, A MÖGÖTTES SZAKMAI MEGFONTOLÁSOKKAL ÉS SEGÉDESZKÖZÖKKEL, TECHNIKÁKKAL .............................................34 IV.4. A PROGRAM BELSŐ MONITOROZÁSI TERVE INDIKÁTOROKKAL .........................................35 A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK ...........................................36

V.

V.1. A PROGRAM HUMÁN-ERŐFORRÁS SZÜKSÉGLETE............................................................36 V.2. A PROGRAM IDŐTARTAMA, ÜTEMEZÉSE .........................................................................36 V.3. PÉNZÜGYI FORRÁSIGÉNY .............................................................................................37 V.4. INFRASTRUKTURÁLIS SZÜKSÉGLETEK ............................................................................38 VI.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV .........................................................................................38

VII.

FÜGGELÉK ...............................................................................................................41

IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................................117

2

I. Bevezetés

I.1. Az egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az egészségfejlesztés mozgalma a 20. század második felében bontakozott ki. Kialakulásában számos tényező szerepet játszott, így az idült (krónikus) nem-fertőző betegségek által okozott halálozásnak a 2. világháború után megfigyelt jelentős mértékű növekedése; azok a tudományos kutatási eredmények, amelyek azt bizonyították, hogy a leggyakoribb idült nem-fertőző betegségek és az életmód (elsősorban a dohányzás, a táplálkozás és a testmozgás), valamint a tágabb társadalmi közeg (társas kapcsolatok, gazdaság, politikai viszonyok) közt oki összefüggés van; valamint azok az adatok, amelyek arra utaltak, hogy az orvostudomány és a betegellátás rohamos fejlődése ellenére sem képes csökkenteni az idült (krónikus) megbetegedések kialakulását (1).

1. ábra Az idült nem fertőző (kék), külső okokból bekövetkező (zöld), és fertőző, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos (halványpiros) betegségek okozta betegségteher megoszlása Magyarországon 1990-ben (bal panel) és 2010-ben (jobb panel) (2) Amint az 1. ábrán is látható, ha az összes betegséget három nagy csoportra osztjuk, akkor a fekete kerettel körbevett idült nem fertőző betegségek (2. csoport) okozta betegségteher aránya a zöld színnel jelzett külső sérülések, balesetek, öngyilkosság miatti megbetegedések által okozott betegségteherhez (3. csoport) és a halványpirossal jelölt 1. csoportba tartozó betegségek okozta betegségteherhez (fertőző, táplálkozással, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos betegségek) képest is növekedett 1990-ről 2010-re

3

hazánkban (az összes betegséget 100%-nak véve). Ez a tendencia már a 2. világháború előtt elkezdődött.(1) Fontos adalék volt annak felismerése is, hogy az egészséggel és betegséggel kapcsolatos információk puszta átadása – korai nevén az egészségügyi felvilágosítás, később egészségnevelés – önmagában rendszerint nem változtatja meg az emberi magatartást. Az egészségnevelés tehát nem tud gátat vetni a leggyakoribb, az emberi viselkedéssel szorosan összefüggő betegségek kifejlődésének. Ezen fejlemények hatására elindult a szakmai közgondolkodás arról, hogyan lehetne a leggyakoribb idült betegségek előfordulását csökkenteni. Erre kínált megoldást az egészségfejlesztés, amelynek alapelveit 1986-ban rögzítették egy, Kanadában tartott nemzetközi konferencián (3). Az egészségfejlesztés eszerint olyan folyamat, amelynek célja az emberi egészség megőrzése és javítása olyan átfogó, egymásra épülő és egymást kiegészítő módszerekkel, amelyek az emberi viselkedést befolyásoló tényezők (2. ábra) tág körére hatnak, a társadalom széles rétegeit bevonva. 2. ábra Az emberi egészségre ható tényezők és azok hierarchiája

Az egészségfejlesztés alapelvei szerint többszörös módon, politikai, jogi, oktatási, közösségekre irányuló módszerekkel együttesen kell alakítani az emberek tudatát, ismereteit, készségeit, és mindennapi fizikai, épített és társas környezetüket annak érdekében, hogy az egészséget szolgáló választások és döntések minél könnyebbek legyenek a népesség minden tagja számára. Az iskolai egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az 1986-os első egészségfejlesztési konferencia után számos projekt indult az alapelvek gyakorlati megvalósítására. Az oktatási intézmények az elsők közt szerepeltek, 4

mint olyan színterek (helyszínek), ahol egészségfejlesztési projekteket lehet és kell megvalósítani, nemcsak a gyerekeket, hanem a tanárokat is bevonva, az iskola egész működését átgondolva. Ezek a kezdeti próbálkozások nagyon sokszínűek voltak, de akkoriban elsősorban az iskolákban folyó nevelési munka bővítését, az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatását célozták. 1990-ben három nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Európa Tanács, EVSZ Európai Régiós Irodája) közös konferencián állapodott meg arról, hogy együtt elindítják az Egészségfejlesztő Iskolák Európai Hálózatát (European Network of Health Promoting Schools). A hálózat 1991-ben kezdett működni, akkor még csak 7 ország részvételével (4). Az iskolai egészségfejlesztést koordináló hálózat jelenleg Schools for Health in Europe (SHE vagy Iskolai Egészség Európában) néven működik (5). Az iskolai egészségfejlesztés európai hálózatának értelmezésében az egészségfejlesztő iskola olyan iskola, amely szervezett és szisztematikus tervet valósít meg az iskola minden tanulójának és oktató, valamint nem oktató dolgozójának egészsége és jólléte javítására. Ennek lényege a teljeskörű iskolai megközelítés (a hazai szóhasználatban a „teljeskörű iskolai egészségfejlesztés” elnevezés honosodott meg), melynek öt fő területe van, amelyeket a 3. ábra mutat. A teljeskörű megközelítés a különféle cselekvési területeken megvalósított beavatkozásokon túl azt is jelenti, hogy az iskola az egészséggel kapcsolatos döntéseit az érintettek minél szélesebb körű bevonásával, résztvevő-cselekvő módon hozza; az iskola gondot fordít a tanárok képzettségének növelésére és attitűdjeinek javítására, tekintettel arra is, hogy a tanárok szerepmodellként jelennek meg a tanulók számára. Az iskolai egészségfejlesztés lényegi szempontja, hogy az egészség és jóllét javítására irányuló cselekvések minden tekintetben kapcsolódjanak az iskola alapfeladataihoz, és azok ne csak a tanulókat, hanem az iskola dolgozóit is célozzák. 3. ábra A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés cselekvési területei

5

I.

Egészséget támogató politikai irányelvek: Az iskola a pedagógiai programjában rögzíti alapelveit és döntéseit a tanulók és a dolgozók egészségének és jóllétének támogatására; például az iskola döntést hoz arról, hogy milyen típusú élelmiszerek vásárolhatók meg az iskolában, vagy hogyan kezelik az iskolai erőszakot.

II. Egészséget támogató környezet: Az iskola olyan fizikai és társas környezetet alakít ki, amely segíti az egészséget megőrző egyéni és közösségi magatartást. Például az iskola fizikai környezete, beleértve az épületet és a külső tereket, esztétikus és segíti a személyi higiéné megőrzését, például a tanulói mosdók (is) megfelelően ellátottak a tisztálkodáshoz használatos szerekkel; a környezet segíti az egészséget megőrző magatartást, a testmozgást és a szabadidő pihentető eltöltését. Az iskolai társas környezet elősegíti a diákok egymás közti, valamint a dolgozókhoz fűződő kapcsolatát, az emberi kapcsolatok ápolását; például beszélgetésre alkalmas alkalom és helyszín biztosításával. III. Egyéni kompetenciák fejlesztése: Az iskola pedagógiai programja és tanterve segíti a diákok tudásának, készségeinek és cselekvési kompetenciáinak növelését nemcsak az oktatás tantárgyait képező ismeretekben, hanem az egészséggel kapcsolatban is. IV. Közösségi cselekvések erősítése: Az iskola biztosítja erős közösségi kapcsolatok kialakulását iskolán belül a diákok, valamint diákok és iskolai dolgozók közt; illetve elősegíti a kapcsolatépítést a diákok, iskolai dolgozók, a diákok szülei, és azon település lakossága közt, ahol az iskola található. V. Egészségügyi ellátás áthangolása: Az iskolában közvetlenül elérhetők egészségügyi szolgáltatások illetve azokat nyújtó szakemberek a diákok számára (pl. védőnő, iskolaorvos, pszichológus, gyógytornász) beleértve a megváltozott képességű és speciális nevelési igényű tanulókat is(5). A tanulók egyéni kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban (ld. III. cselekvési terület) kiemelendőek

az

egészséggel

közvetlenül

kapcsolatos

készségek

és

cselekvési

kompetenciák javításának fő témái (4. ábra). 4. ábra A diákok fejlesztendő egyéni kompetenciái a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés keretében

A. Egészségismeretek

B. Érett személyiség

C. Egészséges táplálkozás

D. Mindennapos testnevelés

6

A. A kompetenciák javításához szükség van az egészséggel kapcsolatos ismeretek és az egészség-műveltség javítására a legkülönfélébb témákban (pl. személyi higiéné, balesetmegelőzés, életmódbeli tényezők, párkapcsolatok, szexualitás, családi élet, stb.). Ez azonban csak alapja, egyik feltétele az egészséggel kapcsolatos kompetenciák kialakításának. B. Az egészségfejlesztő iskola feladata a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése, ezen belül is elsősorban a kognitív teljesítmény és a társas kapcsolatok javítása, amelyben a személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek hatékony alkalmazása (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.) segíti a pedagógusokat. A személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása érdekében folyamatos továbbképzéssel kell segíteni a pedagógusokat. C. Az egészséges táplálkozás megvalósulását az iskola számos módon tudja segíteni. Például, a korszerű táplálkozási alapelvek megismertetésén túl az iskolában nyújtott szervezett étkeztetés étlapjának tervezésekor figyelembe veszik a korszerű táplálkozási elveket; előnyben részesítik a helyi termelőktől való alapanyagbeszerzést; az iskola lehetőséget nyújt korszerű ételek (pl. saláták) elkészítésére iskolai foglalkozás keretében; az iskolai büfében egészséges élelmiszereket kínálnak. D. A mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása minden tanulónak (6) egyrészt

a

fiatalok

testmozgás-igényének

kiszolgálását,

másrészt

mozgáskultúrájának javítását, harmadrészt a napi szintű testmozgás iránti igény kialakítását szolgálja. Az iskolai egészségfejlesztő programok hatékonysága Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) által felkért szakértői bizottság kutatási adatokra támaszkodva már 1995-ben arra a következtetésre jutott, hogy az iskolai egészségprogramok egyszerre csökkentik a leggyakoribb egészségproblémákat, növelik a tanulás eredményességét, javítják az oktatási rendszer hatékonyságát, valamint segítik a nemzetek oktatási, társadalmi és gazdasági helyzetét. Az egészség és iskolázottság egyidejű javítása érdekében a Bizottság két átfogó cselekvést javasolt az országok számára: 1) az iskolázottság javításába való befektetések növelését; 2) a lányok iskolázottságának növelését

(7).

Az

EVSZ

még

abban

az

évben

meghirdette

Globális

Iskolai

Egészségkezdeményezés (Global School Health Initiative) című programját (8), amely az iskolák tanulóinak, dolgozóinak, azok családjainak, valamint a tágabb közösség tagjainak egészségi állapotát kívánta javítani helyi, országos és világméretű akciók révén. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztésről 10 évvel később, 2006-ban készült újabb tanulmány a nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai alapján. Eszerint az iskolai 7

egészségfejlesztési programok közül különösen hatékonyak a lelki egészség javítására, az erőszak és agresszió csökkentésére irányuló beavatkozások. E programok javítják a kortárskapcsolatokat, az önismeretet és az önbizalmat, valamint az alkalmazkodókészséget, a stresszkezelési és problémamegoldási készségeket. A táplálkozás és testmozgás pozitív változását a többszörös célzású, komplex, az iskolai környezetet is változtató programok segítik elsősorban, s az életmód befolyásolásával járulnak hozzá a leggyakoribb idült nem fertőző népbetegségek (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek,

cukorbetegség)

megelőzéséhez

is.

A

dohányzás,

alkoholfogyasztás,

kábítószer-fogyasztás megelőzésére irányuló előadások vagy tematikus programok egyáltalán nem, vagy nagyon kevéssé hatékonyak. A nemzetközi tapasztalatok alapján azok az átfogó és integrált, az iskolák egészét bevonó programok a leghatékonyabbak, amelyek több témakört, köztük a lelki egészséget, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, a pszichoaktív szerek használatának csökkentését is érintik. E programok hatása annál nagyobb, minél intenzívebbek (minél gyakoribbak a foglalkozások), és minél hosszabb időtartamúak. A bizonyítékok tehát egyértelműen a teljeskörű iskolai megközelítések alkalmazása mellett szólnak (9). Az iskolai egészségfejlesztés hazai megvalósítása Jelenleg a Schools for Health in Europe (SHE) hálózat tömöríti azon 43 európai ország nemzeti koordinátorait, amely országokban egészségfejlesztő iskolák léteznek (10). (A hazai koordinátor

az

Egészségügyi

Világszervezet

magyarországi

irodájának

vezetője.)

Magyarország az elsők egyikeként csatlakozott a hálózathoz 1991-ben. Az iskolák toborzását és hálózattá szervezését 1992-től az az évben megalakult Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete végezte. Az Egyesület az akkori Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) támogatásával 1994 és 2000 közt az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment Program keretében korszerű szemléletű tananyagot fejlesztett ki –akkreditált pedagógus-továbbképzéssel együtt – általános iskolák számára (11). A tananyag 1997-ben bevezetésre került az Egészségesebb Iskolákért Hálózat hazai tagiskoláiban. A pozitív tapasztalatok eredményeként a 28/2000. OM rendelet országos hatókörrel elrendelte az egészséges életre nevelést és egészségvédelmet szolgáló tananyag beépítését a kerettantervbe. A 2003. évi LXIX. törvény a közoktatásról 48.§(3) bekezdése pedig arról határozott, hogy az iskolákban egészségnevelési és környezeti nevelési programot kell létrehozni, amelynek összhangban kell lennie az egészségfejlesztés alapelveivel. A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében 2003-ban megszületett az iskolai egészségfejlesztési normatíva terve, mely a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) tevékenységeit tartalmazta, és azokhoz (elsősorban a mindennapos testmozgáshoz) finanszírozást is tervezett biztosítani. Az Oktatási Minisztérium 2004-ben útmutató kiadványt 8

is kiadott az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez (12). A teljeskörű iskolai egészségfejlesztési tevékenységek bevezetését és elterjedését 2009-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásain alapuló különféle pályázati kiírások segítették elő. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés terve bekerült a 2011-től megújuló köznevelési szabályzókba (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról), és számos egyéb új vagy módosított jogszabály is támogatást nyújtott hozzá (13). A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő hazai jogszabályok 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). 2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapos (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása 2012. szeptemberben kezdődött meg az 1., 5. és 9. évfolyamon, és a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben válik teljessé /97.§.(6)/. 3. A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131. paragrafusa a köznevelési intézmények teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól szól. 4. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. 5. A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását. 6. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia tartalmazza a stratégiai célok eléréséhez szükséges 5 fő népegészségügyi prioritást, melyek megvalósításában a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés nélkülözhetetlen. Az iskolázottság összefüggése a demokráciával és a gazdasági fejlődéssel Röviden érdemes megvizsgálni az iskolázottság és az egészség, valamint a gazdaság és a demokratikus működés összefüggéseit, alátámasztva az EVSZ bizottságának állításait.

9

5. ábra A 30 éves férfiak körében várható további élettartam iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1986-2004 (14)

A magasabb iskolázottságú népességcsoportoknak lényegesen jobb az egészségi állapota, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknak. Ezt tudományos kutatások több évtizede zajló, számos vizsgálata bizonyította, s manapság ez már annyira egyértelmű, hogy az iskolázottság mint az egészségi állapot egyik meghatározó tényezője tankönyvekben szereplő alapvetés (15). A magasabb szintű iskolázottság pozitív hatása az egészségi állapotra és a várható élettartamra hazánkban is bizonyított, amint azt az 5. ábra mutatja. A Központi Statisztikai Hivatal két munkatársa által végzett elemzés szerint az alapfokú végzettséggel nem rendelkező (vagyis kevesebb mint 8 osztályt végzett), és a felsőfokú végzettségű magyar férfiak között már az 1980-as évek második felében is több mint 5 év különbség volt a legmagasabban képzettek javára. Ez a 2000-es évek elejére 16 (!) évre nőtt, vagyis ennyivel több megélt életévre számíthatott egy főiskolát, egyetemet végzett 30 éves magyar férfi elemi végzettséggel nem rendelkező, azonos korú társához képest az ezredfordulón. Az iskolázottság és a gazdasági fejlődés közti összefüggést, meglepő módon, kevesebb tudományos kutatási bizonyíték támasztja alá, és ennek oka éppen mostanában körvonalazódik. Az iskolázottsági szintnél (végzettség vagy befejezett osztályok száma) ugyanis nagyobb jelentősége van az iskolában elsajátított kompetenciáknak, amelyet a nemzetközi vizsgálatok a szövegértés különféle mutatóival mérnek (16-18). Amint a 6. ábrán látható, minél magasabb szintű olvasási készségeket kell használni munkavégzés során (vagyis minél összetettebb és igényesebb feladatokat kell a munkahelyen elvégezni), annál magasabb az egy munkaóra alatt előállított bruttó hazai termék összege. Az ábrán a ferde vonal a pontokkal jelölt országokra legjobban illeszkedő regressziós egyenest mutatja.

10

6. ábra Az olvasási készségek használata a munkában (vízszintes tengely) és az egy munkaóra alatt előállított GDP (USA dollárban, függőleges tengely) (19)

A legfejlettebb országokat tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet (OECD) rendszeresen végeztet szövegértési vizsgálatokat tagállamai felnőtt populációiban, amely több dimenzióra (prózai szöveg-értés, dokumentumszöveg-értés, számolási készség, problémamegoldó készség) terjed ki. Magyarország 1998-ban és 2008-ban vett részt ilyen vizsgálatban (1998: International Adult Literacy Survey, 2006-2008: Adult Literacy and Life Skills Survey).

A 2006-2008 közt végzett vizsgálat eredményei szerint a hazai felnőtt

lakosság fele (!) sem dokumentumszöveg-, sem prózai szövegértés, sem számolási készségek tekintetében nem éri el azt a szintet, amely egy modern társadalomban való boldoguláshoz szükséges (20), ezen indikátorok tekintetében a vizsgált országok közt hazánk az utolsó előtti helyen állt. Az érettségivel nem rendelkező hazai 25-34 évesek 30%a munkanélküli, szemben az OECD országok 21%-os átlagával, a felsőfokú végzettséggel rendelkező hasonló korúaknak viszont mindössze 5%-a nem talál munkát, szemben az OECD 7,7%-os átlagával (21). A legújabb közgazdasági vizsgálatok ahhoz is adalékot szolgáltatnak, hogy a közoktatás jelentős mértékben meghatározza az országok politikai intézményeinek minőségét. A fordított összefüggés (tehát hogy a demokratikus politikai intézményrendszer lenne a determinánsa a közoktatásnak) nem bizonyítható (22).

I.2. A probléma bemutatása: Iskolás gyermekek lelki egészsége

A

közoktatásban

tanuló

gyermekek

egészségi

állapotát

a

„Iskolás

gyermekek

egészségmagatartása (Health Behaviour in School-Aged Children Study - HBSC)” című, az Egészségügyi Világszervezet által koordinált nemzetközi vizsgálat követi nyomon, 11

amelynek első felmérése (23) 1983-ben történt. Ma már Észak-Amerika és Európa negyvennégy országa, köztük 1985-től Magyarország is része a vizsgálatnak. A négy évente készülő HBSC kutatásokat hazánkban az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) végzi (24) (2015. április 1-től az OGYEI feladatait a Nemzeti Egészségfjelesztési Intézet vette át). A legutolsó, 2009/2010-es felmérésből készült jelentés fontos adatokat tartalmaz a magyar

11-15

éves

korosztály

iskolai

környezettel

és

támogatással

kapcsolatos

véleményére, tapasztalataira, megélésére vonatkozóan (25, 26). A modellprogram fejlesztése szempontjából az alábbi öt területen kapott eredmények és megállapítások relevánsak: 1) Az iskola szeretete: A kutatásba bevont 11 éves korcsoportban a magyar lányok 42%-a, a fiúk 24%-a nyilatkozta azt, hogy szeret iskolába járni. A kapott eredmény alapján Magyarország a 39 vizsgált országból a 25. helyre került. Lényeges, hogy az iskolával kapcsolatos pozitív érzések az évek múlásával csökkennek: a 13 éves korosztályban a lányoknak már csak a

28%-a, a fiúknak pedig csak a 19%-a

válaszolta azt, hogy szereti az iskoláját. A 15 évesek csoportjában kapott eredmények bíztatóak, a lányok 46%, a fiúk 30%-a nyilatkozott pozitívan az iskolájáról, a véleményváltozás feltehetően az iskolaváltáshoz köthető. A HBSC megállapításai szerint az iskolában szerzett élmények lényegesek a szenzitív

életszakaszban

járó

gyerekek

önértékelésének,

énképének,

egészségmagatartásának kialakulása szempontjából. A pozitív élmények a testi és lelki egészséget, illetve jóllétet alapozzák meg, míg a negatív tapasztalatok növelik az egészségkárosító

magatartásformák

kialakulásának

kockázatát.

Az

iskolával

kapcsolatos pozitív érzések protektív faktort jelentenek a megfélemlítés/zaklatás (angolul: bullying), a kockázatos szexuális élet, a dohányzás, illetve az alkohol- és drogfogyasztás szempontjából. 2) Az iskolai teljesítmény szubjektív megítélése: A statisztikai adatok szerint a gyermekek által szubjektíven megítélt iskolai teljesítmény rosszabb az idősebb korcsoportokban. A 11 éves korcsoportban a magyar válaszadók közül a lányok 68%-a, a fiúk 64%-a, a 13 évesek között a lányok 52%-a és a fiúk 45%-a észlelte jónak a teljesítményét, amely eredménnyel sereghajtóknak számítunk a többi ország között. A 15 éves korcsoportban a magyar diákok az utolsó helyre kerültek az elégedettség terén. A HBSC eredményei szerint a gyermekek által észlelt iskolai teljesítmény az egészség és a jóllét fontos előrejelzője. Azok a tanulók, akik jobbnak ítélik az iskolai teljesítményüket,

elégedettebbek

az

életükkel,

kevesebb,

az

egészséggel

kapcsolatos panaszról, egészségkárosító magatartásformáról és elszenvedett

12

megfélemlítésről számolnak be. Az iskolai teljesítményt, előmenetelt és sikereket elősegítik az osztálytársakkal, tanárokkal kapcsolatos pozitív tapasztalatok. 3) Az iskolai terhelés következtében átélt stressz: Magyarországon a többi országhoz viszonyítva kevesebb iskolai stresszről számolnak be a gyerekek, azonban az életkor előrehaladtával nálunk is nő az átélt stressz mértéke. A 11 éves korosztályhoz képest a 13 és 15 éves csoportokban megduplázódik azoknak a diákoknak a száma, akik stresszesnek ítélik az iskolai munkát. (A magyar gyerekek életében is jelenlévő stressz bizonyítéka a HBSC által feltárt, a pszichoszomatikus tünetek észlelésére vonatkozó eredmény.) A HBSC megállapítása szerint az iskolai terhelés következtében átélt stressz hatással van az egészségre, az egészségmagatartásra, testi-lelki a jóllétre és a tanulási teljesítményre. Azok a diákok, akik nagyobb mértékű stresszről számolnak be,

több

egészségkárosító

magatartásformát

mutatnak

(dohányzás,

alkoholfogyasztás, részegség), több testi (fejfájás, hasi fájdalmak, hátfájás) és pszichés (idegesség, feszültség, rossz hangulat) tünettől szenvednek. A támogató osztálylégkör, illetve a segítőkész tanárok, osztálytársak és szülők hozzájárulnak a stresszel való adaptív megküzdéshez, valamint az átélt stressz mértékének csökkentéséhez. 4) Az osztálytársak szerepe: A kutatási eredmények szerint Magyarországon a 11 éves gyerekek 36%-a érzi úgy, hogy az osztálytársaitól egyáltalán nem kap támogatást, és az életkor előrehaladtával ez az arány egyre növekszik (13 éves korcsoportban 50%, 15 éves korcsoportban 60%). A vizsgált országok között ezen a területen sereghajtónak számítunk. A HBSC megállapítása szerint a kortárscsoport, főként az osztálytársak meghatározó elemei a gyerekeket körülvevő szociális hálónak. Az osztálytársaktól kapott támogatás elősegíti a valahová tartozás érzését, és a támogatás hiánya jelentős károkat okozhat. Az észlelt támogatás mértéke fontos szerepet játszhat az iskolával való elégedettségben, a tanulási motivációban, az iskolával kapcsolatos stressz átélésében, és a megfélemlítés gyakoriságában. Az alacsony támogatottság olyan szomatikus és pszichés problémákhoz vezet, mint fejfájás, hasi fájdalmak, depresszív hangulat, és egészségkárosító magatartásformák. A társas támogatás növeli az önhatékonyságot és a fizikai aktivitás gyakoriságát. Az iskoláknak igyekezniük kell támogató légkört kialakítani az osztályokban, amihez a viselkedéses normák elsajátítását elősegítő gyakorlatok és a kooperációt igénylő tanulási módszerek jelentik a kulcsot. 5) Megfélemlítés,

zsarnokoskodás:

legveszélyeztetettebb

az

Magyarországon

iskolában 13

előforduló

a lelki

11 és

éves

korcsoport

fizikai

a

atrocitások

szempontjából. Ebben a korosztályban a lányok 8%-a, a fiúk 13%-a számolt be arról, hogy iskolai megfélemlítés áldozata volt. Az életkor előrehaladtával lassan csökken a megfélemlítés előfordulási gyakorisága, a 13 éves korcsoportban az előzőekhez hasonló adatokat kaptak (lányok 8%, fiúk 9%), azonban a 15 évesek körében majdnem a felére csökkent ez az arány (lányok 5%, fiúk 4%). Az elkövetők aránya ennél kisebb, a vizsgált korcsoportban a lányok 2%-a, a fiúk 7-9%-a vallotta be, hogy legalább már két alkalommal bánt nem megfelelően iskolatársaival. A kapott eredmények alapján a vizsgált országok között a középmezőnyben foglalunk helyet. A HBSC szerint a megfélemlítés áldozatai nehezebben alakítanak ki baráti kapcsolatokat, gyakran magányosak, gyakoriak körükben a pszichoszomatikus panaszok és a szerhasználat. A megfélemlítés hatása azonnali, de gyakran serdülőkorba és felnőttkorba átívelő következményei vannak, pl. növeli a depresszió kialakulásának valószínűségét. A megfélemlítés az elkövetőre nézve is kifejti kedvezőtlen hatásait, együtt jár a kockázati magatartásformákkal, mint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, verekedés, fizikai sérülések.

I.3. A modellprogram kialakításánál igénybe vett módszertan, irányelvek A lelki egészség védelmével és fejlesztésével kapcsolatban a külföldi szakirodalomban találhatók olyan, bizonyítékokon alapuló iskolai programokat, amelyek csökkentik a megfélemlítés,

az

egészségkárosító

magatartásformák

és

a

pszichés

panaszok

előfordulásának gyakoriságát, valamint elősegítik a jobb iskolai teljesítményt (27). Az alábbiakban felsorolt projektek segítettek a modellprogram fókuszának kialakításában, nevezetesen a tanulást támogató, megfélemlítést ellenző iskolai közeg kialakítása, a problémamegoldás és a stresszel való megküzdés fejlesztése; valamint tartalmának kidolgozásában. Baltimore-i Prevenciós Projekt (Baltimore Prevention Project) (28): -

Cél: a diákok szociális készségeinek és problémamegoldó készségének fejlesztése

-

Célcsoport: 6-7 éves tanulók

-

Eredmény: jobb iskolai teljesítmény, kevesebb agresszió

Program az Iskolai erőszak és Megfélemlítés Megelőzésére (Bullying Prevention Program) (29):

14

-

Cél: megfélemlítést ellenző közeg és szabályok kialakítása, a megfélemlítéssel, erőszakoskodással kapcsolatos problémák megvitatása az elkövetővel, az áldozattal és a szülőkkel

-

Célcsoport: 11-14 éves tanulók

-

Eredmény: csökkent a testi és lelki atrocitások, a lopások és a verekedések száma

Gyermekfejlesztési Projekt (Child Development Project) (30) -

Cél: támogató, segítő környezet kialakítása az osztályközösségben, az iskolai közösségben, valamint az iskola és a család kapcsolatának javítása

-

Célcsoport: városi, külvárosi és vidéki iskolák tanulói

-

Eredmény: jobb kortárs kapcsolatok, kevesebb kábítószer-használat és bűncselekmény

„Nyugalom az Osztályteremben” (Calm Classroom) (31) A Nyugalom az Osztályteremben program keretein belül napi 3-szor 2 percen át meditálnak a diákok, ezen felül a dolgozatok megírása előtt is van lehetőségük meditálni. Tudományos kutatásokat is végeztek a program kifejlesztői, és az eredmények alapján a diákoknak szignifikánsan javult a tanulmányi eredménye a meditáció bevezetése után. A program honlapján elérhetőek az eredeti tanulmányok is. 2013-ban készítettek egy értékelést a Nyugalom az Osztályteremben program hatásosságáról, melyben többek között 13, Chicagoban található állami iskola adatai szerepelnek. Ezekben az iskolákban a tanárok 83%-a állította azt, hogy diákjai élvezik a meditációs gyakorlatokat, 73%-uk szerint a diákok viselkedése kevésbé bomlasztó a Nyugalom az Osztályteremben program bevezetése óta, 84%-uk szerint diákjaik nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak, 82%-uk szerint a diákok megértették, hogy miért hasznos számukra, ha elvégzik a meditációs gyakorlatokat. Valamint szintén 82%-uk szerint a diákjaik jobban tudnak az órán koncentrálni. A Nyugalom az Osztályteremben három korosztályra készült el, és került alkalmazásra nagy hatékonysággal: óvodások, általános iskolások (1-8. osztály), valamint középiskolások körében. (31) Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a meditáció csökkenti a fájdalmat, és erősíti az immunrendszert. Csökkenti az olyan kellemetlen érzelmi állapotokat, mint a depresszió, a szorongás, a harag vagy az összezavarodottság. Csökkenti a stresszt, javítja a vérkeringést, lassítja a szívverést, tehát kiváltja a testben az úgynevezett relaxációs választ (noha ez nem célja, inkább következménye a meditációnak). Nyugalom, béke és kiegyensúlyozottság érzéséhez vezet; segít a gondolatok kontrollálásában és az érzelemszabályozásban; javítja a memóriát. Fontos kutatási eredmény, hogy a meditáció jótékony hatásainak eléréséhez nem annak alkalmankénti hossza, hanem rendszeres végzése a legfontosabb kritérium,

15

tehát már néhány perc is elegendő a kívánt hatás eléréséhez, amennyiben azt rendszeresen, hetente többször végzik1. (31, 32) A témában további hasznos ismeretek, meditációt alkalmazó programok, videók, angol nyelvű meditációs hanganyagok letölthetők és olvashatók az alábbi, átfogó honlapon: http://www.mindful.org/ A „Számít az Elme” Program (The MindMatters Program) (33) -

A program előnye: A „Számít az Elme” Programot fentiekben említett, bizonyítékokon alapuló iskolai lelki egészségfejlesztő projektek eredményeire és tapasztalataira alapozva dolgozták ki (33). A korábbi tapasztalatokat számba véve innovatív, átfogó szemléleti keretet nyújt az iskolák számára a lelki egészség fejlesztésében. A program könnyen adaptálható a különböző oktatási rendszerű iskolákra.

-

Célja: A lelki egészség elősegítése és megőrzése a támogató és biztonságos iskolai közeg kialakítása révén.

-

Célcsoportja: Általános iskola felső tagozatos tanulók, vagyis 10 évesnél idősebb gyerekek.

-

Tematika: Az egészségfejlesztő program magába foglalja a lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek átadását (pszichoedukáció), a prevenciót és a korai intervenciót. A diákok lelki egészségének elősegítésében és megőrzésében az iskolai kapcsolatok (tanár-diák, diák-diák) fejlesztését és a stresszel, megpróbáltatásokkal szembeni ellenállóképesség (reziliencia) kialakítását tartja kulcsfontosságúnak. A program egyszerű és praktikus tanácsokkal, feladatokkal látja el a tanárokat, amelyeken keresztül hozzájárulhatnak a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez. A „Számít az Elme” Program úgy készült el, hogy a pedagógusok az osztályfőnöki órák keretein belül segítsenek a diákoknak az új ismeretek elsajátításában, így nem volt szükséges új alkalmazottak, szakemberek bevonására.

-

Eredmény: A „Számít az Elme” Programot Ausztrália huszonnégy, különböző oktatási rendszerű és földrajzi elhelyezkedésű általános iskolájában tesztelve hasznosnak bizonyult a cél megvalósításában.

A modellprogram kialakításánál a „Számít az Elme” Program módszertanát és alapelveit használtuk

fel,

kiegészítve

a

Nyugalom

az

Osztályteremben

programból

átvett

gyakorlatokkal.

1

A meditációról a függelékben található egy hosszabb összefoglaló segédanyag a programban részt vevő pszichológusok és pedagógusok számára ”Függelék lelki egészség iskolai színtér III. Modul (segédanyag a pszichoedukációhoz).doc” címmel.

16

II. Útmutatás, javaslat II.1. Helyi tervezés, szükségletfelmérés A programmal kapcsolatos iskolai szükségletfelmérés első lépéseként az adott oktatási intézmény tanárai, tanulói (vagy a tanulók egy csoportja) és a tanulók szülei (vagy a szülők egy csoportja) kérdőívet (lásd Függelék Szükségletfelmérés a tanárok körében) töltenek ki arról, hogy szükségesnek tartanak-e egy, a lelki egészség fejlesztésére és védelmére irányuló programot az iskolában. A szükségletfelmérés az alábbi területekre irányul: -

zajlott-e az iskolában a lelki egészség fejlesztésére és védelmére irányuló program

-

az iskolában rendelkezésre áll-e pszichológus

-

van-e lehetőség az iskola tanulói számára, hogy ismereteket sajátítsanak el a stresszel, az iskolai erőszak ártalmas hatásaival és a megfelelő döntéshozással kapcsolatban

-

problémát jelent-e az iskolában a tanulók között előforduló agresszív viselkedésmód

-

van-e lehetőség az iskolában a stresszel való megküzdés és a problémamegoldás fejlesztésére (pl. meditáció, relaxáció formájában)

Amennyiben az iskola tanárainak, tanulóinak és a tanulók szüleinek megítélése szerint a diákok kevés ismerettel rendelkeznek a fent említett területeken, problémát jelent a tanulók közötti erőszakos viselkedés, illetve a stresszel való megküzdés hiányosságai, dönthetnek úgy, hogy szükség van a lelki egészség fejlesztésére és védelmére irányuló programra. A szükségletfelmérés második lépéseként szintén kérdőív segítségével történik (lásd Függelék Szükségletfelmérés – Tanulói kérdőív az iskolai légkörrel kapcsolatban) annak eldöntése, hogy a modellprogram lebonyolítására az adott oktatási intézményen belül melyik osztályban van leginkább szükség (amennyiben korlátozott a programot igénybe vehető osztályok száma egy iskolán belül). A programban részt venni kívánó osztályok által kitöltött kérdőívet a megadott szempontok szerint értékelik az osztályfőnökök, majd az osztályonként kapott

eredményeket

a

munkacsoport-koordinátor

összehasonlítja,

és

ahol

a

legkedvezőtlenebbek az eredmények, illetve a legnagyobb negatív irányú eltérés található a HBSC kutatás eredményeihez képest, abban az osztályban valósul meg a program. Fontosnak tartjuk, hogy a lelki egészség fejlesztését és védelmét célzó program minél korábbi életkorban valósuljon meg, ezért a hasonló eredményeket elért osztályok közül az általános iskolákon belül az 5. évfolyamba tartozó osztályok előnyben részesítését javasoljuk.

17

II.2. A helyi szervezeti, közösségi környezethez történő adaptáció

A modellprogram tervezésénél lényeges szempont, hogy a modulok megvalósítása ne emelje az óraszámot, és ne jelentsen többlet-terhelést az általános iskolai tanárok és diákok számára. Az I. és II. modul lebonyolítása a kerettantervben (34) meghatározott heti egy osztályfőnöki órán történik 12 héten keresztül. A III. modul megvalósítása pedig a testnevelés órákból 10 percet igényel szintén tíz héten keresztül. A program alkalmazható az általános iskolák 5. évfolyamának osztályaiban, illetve a nyolc osztályos gimnáziumok 8/1. évfolyamának osztályaiban, térségtől függetlenül adaptálható bármely alapfokú oktatási intézményre, és felhasználható a 6-8. évfolyamokban is. A program megvalósíthatóságát a bevont osztály létszáma nem befolyásolja.

II.3. A helyi esélyegyenlőségi szempontok mérlegelése

A program tervezésénél figyelembe vettük, hogy az általunk kidolgozott feladatok illeszkedjenek az iskolák kötelező esélyegyenlőségi tervéhez, amely szerint biztosítani kell az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, az intézmény szolgáltatásaihoz, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés egyelőségét, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját, az intézményen belül a szegregációmentességet és diszkriminációmentességet. A program a kerettantervben rögzített, kötelező osztályfőnöki órákon és testnevelés órákon valósul meg, a tanulók számára térítésmentes, a szokványos iskolai eszközökön kívül nem igényel más felszerelést, illetve többlet elfoglaltságot, tehát a bevont osztályok minden tanulója számára biztosított a programhoz való egyenlő hozzáférés. A program feladatai igazíthatóak azoknak a speciális nevelési igényű gyermekeknek a képességeihez, akiknek oktatását az adott osztályban biztosítja az iskola. A program módosítását a pedagógusok és a pszichológus közösen hajtják végre, mérlegelve az iskola esélyegyenlőségi szempontjait. II.4. Személyi feltételek A

modellprogram

megvalósításához

iskolánként

legalább

hat

főre

van

szükség:

munkacsoport-koordinátor (1 fő/program), a program I-II. modulját levezető osztályfőnök (1 fő/osztály), a program III. modulját levezető testnevelés szakos tanár (1 fő/osztály), a program monitorozását ellátó személy (1 fő/program), a program értékelője (1 fő/program), a program I-II. moduljának levezetését segítő és a pszichoedukációs, illetve szupervizori feladatokat ellátó pszichológus (1 fő/program). 18

A program megvalósításában résztvevő személyek számát az iskola ötödik évfolyamába tartozó osztályok számának függvényében kell arányosan bővíteni vagy csökkenteni. Ügyelni kell arra, hogy minden osztály munkáját olyan személy kövesse nyomon, illetve értékelje, aki nem vesz részt a modulok levezetésében (tehát nem osztályfőnök vagy testnevelő tanár). Munkacsoport-koordinátornak az iskola dolgozói közül önként jelentkezhet olyan személy, aki gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy művelődésszervező végzettségű. Amennyiben az iskolában nincs ilyen munkakörű vagy végzettségű dolgozó, általános iskola felső tagozatos szaktanár is betöltheti ezt a pozíciót. A program I-II. modulját minden esetben a programba bevont ötödik évfolyamos osztály osztályfőnökének, illetve a program pszichológusának közösen kell levezetnie. A program III. moduljának levezetéséért a programba bevont osztályok testnevelő tanárai felelősek. A program monitorozásáért programonként egy személy felelős, a feladatot elláthatja általános iskolai szaktanár és tanító is. A program értékeléséért programonként egy személy felelős, a feladatot felső tagozatos általános iskolai szaktanár láthatja el. A program levezetésében részt vevő osztályfőnökök és testnevelők pszichoedukációjáért, illetve szupervíziójáért pszichológus felel. A feladatot az iskolapszichológusi munkakört betöltő személy látja el, de abban az esetben, ha az intézmény nem rendelkezik iskolapszichológussal, a program megvalósításához gondoskodnia kell szupervíziót nyújtó szakemberről.

II.5. Tárgyi feltételek A program lebonyolításhoz az alábbi termékek, eszközök szükségesek: -

lézernyomtató

-

nyomtatópatron a nyomtatáshoz

-

színes kartonpapírok (a csoportba sorolás megkönnyítésére)

-

fénymásolópapír

(feladatok

elvégzéséhez,

segédanyagok,

jelenléti

szükségletfelméréshez, értékeléshez szükséges kérdőívek nyomtatására) -

olló

-

tollak, ceruzák, színes ceruzák, filctollak

-

polifoam vagy matrac a testnevelésórán tartott meditációs gyakorlatokhoz

19

ívek,

A modellprogram adaptációját lehetővé teszi, hogy a megvalósításához szükséges tárgyi feltételek jelentős részét az iskola alapvető helységei (tanterem, tornaterem) és felszerelései (padok, székek, tornatermi szivacsok vagy polifoamok) képezik, amelyek oktatási rendszertől és térségtől függetlenül minden iskolában rendelkezésre állnak.

III. A célok és a célcsoportok meghatározása

III.1. A modellprogram célcsoportja A modellprogram célcsoportja általános iskolák 5. évfolyamos vagy nyolc osztályos középiskolák 1. évfolyamos diákjai, illetve az iskola döntése szerint emellett a 6-8. évfolyamos osztályok is. A modellprogram megvalósítására osztályfőnöki órán kerülhet sor, mely így nem igényel sem a diákoktól, sem a tanároktól az órarendet meghaladó időt és erőfeszítést. Az általános iskola 5-8. évfolyamára kialakított kerettantervben (34) szereplő fejlesztési területeket és nevelési célokat (erkölcsi nevelés, önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) figyelembe véve és azokkal összhangban dolgoztuk ki a programot. A célcsoport kiválasztásának indoklása: Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete (35) szerint a 11 éves gyermekek (általános iskola 5. évfolyam) számos készség birtokában vannak már (olvasás, írás, ok-okozati megértés), amelyek jól hasznosíthatóak a lelki egészség fejlesztésére és védelmére kidolgozott program során. A gyermekkor és a pubertás közötti átmenetet jelentő rendkívül szenzitív időszakban kezdődik el a morális értékek kialakulása, a kulturális és egyéni eltérések észlelése, az identitás és az énkép kialakulása. Ebben az életszakaszban a személyiség és a későbbi lelki egészség kialakulása szempontjából meghatározóak a kortárskapcsolatok és az iskola. Ideális esetben az általános iskola a biztonságos és támogató légkör megteremtése által hozzájárul a megfelelő kompetenciaérzet és társas normák kialakulásához, a nehézségekkel, stresszel való megküzdés fejlődéséhez, illetve a hatékony problémamegoldáshoz. Az Iskolás gyermekek egészségmagatartása (HBSC) felmérés eredményei igazolják, hogy a serdülőkor elején (11 éves kor) kezdődnek vagy már fennállnak azok a problémák, amelyek az iskolai teljesítményen, az iskola szeretetén, az osztálytársakhoz való viszonyuláson és a kötelezettségekkel járó stressz átélésén illetve kezelésén keresztül hatással vannak a tanulók testi és lelki egészségére. (23)

20

A modellprogram bizonyos elemei (konkrétan a meditáció) a tanári munkaközösség számára is hasznosak lehetnek. Azokban az oktatási intézményekben, ahol a tanárok körében is felmerül az igény egy, a lelki egészség fenntartását célzó program megvalósítására, úgy a diákok számára készített programban résztvevő csapattagokon túl további tanárok is elsajátíthatják a meditáció gyakorlatát, képezvén ezzel egy újabb célcsoportot.

III.2. A modellprogram segítségével elérhető lehetséges célok SMART-rendszerben I. modul: Stressz és megküzdés Konkrét cél: a diákok az osztályfőnöki órák során megtanulják és gyakorolják, hogy mi a stressz, és hogyan küzdhetnek meg a stresszbeli életeseményekkel. Mérhető: hetente legalább egy osztályfőnöki óra van, 5 héten keresztül heti 45 perc áll rendelkezésre az ismeretek elsajátításához és a készségek fejlesztésére. A diákok kitöltenek a program elején és végén két kérdőívet, amellyel mérhetjük az I. Modul hatékonyságát. A két kérdőív: Gyermek Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív2 valamint a Gyermek Depresszió Kérdőív3. Mindkét kérdőívet szerzői jogok védik, így javasoljuk azok megvásárlását. Mindkettő megtalálható egy megfizethető tesztcsomagban (75 papír-ceruza teszt), mely az interneten megrendelve beszerezhető (www.animula.hu). Ezt a program előkészítése során javasolt beszerezni, hogy a program elején és a program végén is mérhessük vele a gyermekek szorongás- és depressziószintjét. Ezek a tesztek csupán szűrőtesztek, betegség meghatározására (diagnózis felállítására) nem alkalmasak, ám jól lehet velük követni például a

pszichoterápia

hatását,

mivel

többször

kitölthető.

Így

a

modellprogram

eredményességének mérésére is szolgálhatnak. A kérdőívek részletes kiértékelése megtalálható az előre beszerzendő 75 papír-ceruza tesztcsomagban. Magasabb pontszám magasabb szorongást, depressziót jelez. A szorongást mérő kérdőív 38 pont felett, a depressziót mérő kérdőív 12 pont felett jelez rendre szorongást, depressziót. Célérték lehet a program végére minél több gyermek eredményeit e vágóértékek alá csökkenteni. Elérhető: a megküzdéssel kapcsolatos készségek nem veleszületettek, hanem tanulhatók és fejleszthetők, melyek elsajátítása segíthet a szorongás és a depresszió leküzdésében, azok mértékének a csökkenésében. Az osztályfőnöki óra minden osztály számára adott, így az osztályfőnöki órák keretein belül további időráfordítás nélkül elérhetőek a kívánt célok. Reális: a tudásanyag és a készségek elsajátítására 5 hét áll rendelkezésre, mely megfelelő a kívánt célok elérése szempontjából.

2 3

State-Trait Anxiety Inventory for Children, STAI-C Child Depression Inventory, CDI

21

Időkeret: 5 hét alatt lebonyolítható a program ezen része. A kérdőíveket (szorongás, depresszió, tudásfelmérés és elégedettség) azonban a program teljes lebonyolítása után javasolt kitölteni a diákokkal. II. modul: Megfélemlítés/zaklatás (bullying) Konkrét cél: ismeretek elsajátítása és a készségek fejlesztése -

a diákok az osztályfőnöki órák során megtanulják, mit jelent az iskolai megfélemlítés és erőszakoskodás, milyen formákban jelenhet meg és hol fordulhat elő

-

ismereteket szereznek az iskolai megfélemlítés és erőszakoskodás hatásairól

-

megtanulják, hogyan és kitől kérhetnek segítséget

-

fejlesztik a problémamegoldó képességet

-

gyakorolják, hogyan adhatják át az általuk megszerzett ismereteket a társaiknak

Mérhető: -

A modul során az ismeretek elsajátítására és a készségek fejlesztésére hét héten keresztül heti egy osztályfőnöki óra (45 perc) áll rendelkezésre.

-

A modul megvalósításában az adott osztály minden tanulója részt vesz.

-

A modul hatékonysága a program elején és végén kitöltött feleletválasztós kérdőív (lásd függelék ismeretek elsajátítása) segítségével mérhető, ami öt kérdést foglal magában a modul során elsajátított ismeretekkel kapcsolatban.

-

A készségek elsajátításának ellenőrzését a modul során végrehajtott kreatív feladatok biztosítják.

Elérhető: -

A program minden ötödik osztályos számára elérhető, hiszen a megfélemlítés modul megvalósítására az osztályfőnöki órákon kerül sor. Az általános iskolák 5-8. évfolyamaira szabott kerettanterv alapján heti egy osztályfőnöki óra minden iskolában kötelező. (34)

-

A modul megvalósításához szükséges eszközök minden iskolában rendelkezésre állnak (papír, tollak, iskolapad, székek), plusz költséget sem az iskola, sem a diákok részéről nem igényel.

-

A modul anyagának elsajátításához a célcsoport készségei adottak (írás, olvasás, egyszerű alakzatok rajzolása).

-

A modul megvalósításához a tanárok és pszichológusok továbbképzése nem szükséges, a pontos instrukciókkal ellátott pszichoedukációs segédanyag a függelékben rendelkezésre áll.

-

A modul osztálylétszámtól függetlenül megvalósítható.

Reális:

22

-

A modul során a tudásanyag és a készségek elsajátításához 7X45 perc (7 osztályfőnöki óra) szükséges és elegendő.

-

A megfélemlítéssel kapcsolatos ismeretek és a probléma megoldását segítő készségek bizonyítottan elsajátíthatóak. (lásd. Bevezetés)

Időkeret: -

Ez a modul a teljes programból 7 osztályfőnöki órát, azaz 7X45 percet vesz igénybe.

III. modul: Meditáció Konkrét cél: a diákok minden testnevelés óra elején gyakorolják a meditációs gyakorlatokat, mely megtalálható függelékben. Mérhető: a gyakorlatok néhány (3-10) percet vesznek igénybe a testnevelésórák elején, 12 héten keresztül, hetente 5-ször. A meditáció hatásosságának egyik legfontosabb paramétere a rendszeresség, ezért javasoljuk a mindennapos testnevelésórákba történő beépítését. A meditáció hatásai mérhetővé válnak az I. Modul céljainál ismeretett szorongást és depressziót

mérő

kérdőívek

segítségével,

valamint

a

függelékben

megtalálható

elégedettségi kérdőívekkel is, melyet a diákok számára készítettünk. A szorongást és a depressziót mérő kérdőívek ugyanazok, amelyek alkalmazását az I. modulnál is javasoltuk: Gyermek Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív4, valamint a Gyermek Depresszió Kérdőív5. A kérdőívek részletes kiértékelése megtalálható az előre beszerzendő 75 papír-ceruza tesztcsomagban. Magasabb pontszám magasabb szorongást, depressziót jelez. A szorongást mérő kérdőív 38 pont felett, a depressziót mérő kérdőív 12 pont felett jelez rendre szorongást, depressziót. Célérték lehet a program végére minél több gyermek eredményeit e vágóértékek alá csökkenteni. Az elégedettséget mérő kérdések között megtalálható állítások, melyek a III. modulra vonatkoznak, a következők: „Úgy érzem, könnyebben megy a tanulás, mióta gyakoroljuk a meditációt.” „Úgy érzem, jobb a kedvem, mióta gyakoroljuk a meditációt.” „Úgy érzem, nyugodtabb vagyok, mióta gyakoroljuk a meditációt.” „Most már otthon is szoktam meditálni.” „Kedvesebb vagyok az osztálytársaimmal, mióta gyakoroljuk a meditációt.” „Kedvesebbek az osztálytársaim, mióta gyakoroljuk a meditációt.” Célérték lehet, hogy a diákoknak nagyobb hányada írja azt, hogy egyetért vagy teljes mértékben egyetért az előbbi állításokkal (x > 50%). Elérhető: a meditáció az órarendben eredetileg szereplő testnevelésórákba könnyedén beépíthető.

A

modellprogramunk

kialakítása

során

felhasznált

„Nyugalom

az

Osztályteremben” program eredményei alapján az itt megnevezett célok elérhetőek, reálisak, mert a gyerekek több mint 70%-a tartotta hatásosnak a meditációs gyakorlatok bevezetését 4 5

State-Trait Anxiety Inventory for Children, STAI-C Child Depression Inventory, CDI

23

(pl. nyugodtabbnak érezték magukat, szerették a gyakorlatokat, és könnyebben tudtak koncentrálni dolgozatírás közben). (31) Reális: számos intervenciós program épít arra a tényre, hogy a meditáció módszerei elsajátíthatóak néhány hét alatt, 8 hét rendszeres gyakorlás már pozitív hatással bír a testi és a lelki egészségre egyaránt. (36) Időkeret: 12 héten át minden testnevelésóra elején. A kérdőívek a program 3 moduljának lebonyolítása után kitölthetők a diákokkal.

III.3. A célok elérésnek dokumentálásához szükséges vagy lehetséges mérőszámok és a mérőszámok előállításának módja -

megvalósult-e modulonként az 5, 7 és 12 alkalom (jelenléti ívek alapján)

-

szorongás átlagpontszám a program elején és a végén (a szorongást mérő teszt segítségével)

-

depresszió átlagpontszám a program elején és a végén (a depressziót mérő teszt segítségével)

-

elégedettséget mérő kérdőívek eredménye (%-ban kifejezve azokat, akik egyet értenek, vagy teljes mértékben egyet értenek az állításokkal)

-

tudást felmérő kérdőívek eredménye a program elején és a végén (helyes válaszok aránya %-ban kifejezve), mely cél mindhárom modulhoz hozzárendelhető, és a tudásanyag elsajátításának mértékét jelezhetik

IV. A modellprogram megvalósítása

IV.1. A megvalósítás egyes konkrét lépései (tevékenységei/feladatai) és azok szakmai, technikai feltételei 1. lépés Szükségletfelmérés első lépésének elvégzése a Függelékben található rövid kérdéssor segítségével. Kérjük, hogy lehetőség szerint az iskolában dolgozó minden pedagógus töltse ki a függelékben található 15 kérdésből álló rövid szükségletfelmérő kérdőívet a program előkészítési fázisának legelején. Az első, tanévnyitó értekezlet során a legcélszerűbb ezt a kérdőívet kitöltetni, még a tanítás megkezdése előtt (ez általában még augusztus végére esik). A kérdőívben a (*) csillaggal jelölt itemeket a kiértékelés során fordított itemként kell kezelni. Ezekben az esetekben a 3 pont =0, a 2 pont =1, az 1 pont =2, és a 0 pont =3. Mivel ez a

24

kérdőív nem standardizált, így nem lehet előre megállapítani olyan vágóértéket, amely felett ajánlott a modellprogram megszervezése és lebonyolítása. Összeadjuk a csillaggal jelölt fordított állításokra adott pontszámokat a megfordításuk után, majd a nem csillaggal jelölt állításokra adott pontszámokat egymással. A minimum pontszám ebben az esetben 0, maximum pontszám 45. Magasabb pontszám magasabb szükségletet jelez. Átlagoljuk az összes kitöltött kérdőív összpontszámait. 30 pont felett nagyon ajánlott a program megszervezése és lebonyolítása, mely tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden kérdéssel kapcsolatban azt jelezték a tanárok, hogy egyetértenek vagy teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy szükség van egy lelki egészséget megcélzó egészségfejlesztési modellprogramra. Diákok esetében a kiértékelés némileg módosul, mert nem 15, hanem 10 kérdést tartalmaz a kérdőív. Összeadjuk a csillaggal jelölt fordított állításokra adott pontszámokat a megfordításuk után, majd a nem csillaggal jelölt állításokra adott pontszámokat egymással. A minimum pontszám ebben az esetben 0, maximum pontszám 30. Magasabb pontszám magasabb szükségletet jelez. Átlagoljuk az összes kitöltött kérdőív összpontszámait. 20 pont felett nagyon ajánlott a program megszervezése és lebonyolítása. Amennyiben nem az összes ötödik osztályt kívánja az iskola célba venni, hanem a szükségletfelmérés eredményei alapján szeretné eldönteni, hogy mely osztályokat választja be a programba, úgy nagy segítség lehet a szükségletfelmérés második lépése, melyet minden diák kitölthet a bevonni kívánt osztályok közül a tanévnyitó vagy az első iskolai tanítás napján (lásd Függelék Szükségletfelmérés – Tanulói kérdőív az iskolai légkörrel kapcsolatban). Ennek a második kérdőívnek a felvételével megalapozottabbá válhat az a döntés, hogy a modellprogram lebonyolítására az adott oktatási intézményen belül melyik osztályban van leginkább szükség (amennyiben korlátozott a programot igénybe vehető osztályok száma egy iskolán belül). A programban részt venni kívánó osztályok által kitöltött kérdőívet a függelékben megadott szempontok szerint értékelik az osztályfőnökök, majd az osztályonként kapott eredményeket a munkacsoport-koordinátor összehasonlítja, és ahol a legkedvezőtlenebbek az eredmények, illetve a legnagyobb negatív irányú eltérés található a HBSC kutatás eredményeihez képest (lásd bevezető), abban az osztályban valósul meg a program. Ez a lépés azonban időrendben nem itt következik, hanem a 7. lépés során, csupán a követhetőség miatt ismertettük itt ezt a lépést.

2. lépés A tantestület megismeri a programot, döntenek az alkalmazásáról és arról, hogy mely osztályokban bonyolítják le. 3. lépés A program lebonyolítását végző munkacsoport (team) kialakítása. Az ötödik évfolyam osztályfőnökei és testnevelő tanárai automatikusan a munkacsoport tagjai közé tartoznak. A munkacsoport-koordinátor

és

a

monitorozásért,

valamint

az

értékelésért

felelős

munkacsoport-tag beválasztása lehetőség szerint önkéntes alapon történjen, szükség esetén az intézményvezető kérje fel őket. Amennyiben az iskola nem foglalkoztat pszichológust, így erre a feladatra felkérhetnek valakit a legközelebbi Pedagógiai 25

Szakszolgálattól (ebben az esetben a pszichológus finanszírozását be kell kalkulálni a költségvetésbe). 4. lépés Az első munkacsoport-találkozó során a munkacsoport-koordinátor ismerteti a programot a munkacsoport

tagjaival,

illetve

a

résztvevők

rendelkezésére

bocsátja

megfelelő

példányszámban a lebonyolításához szükséges dokumentumokat. A munkacsoportkoordinátor a tagok segítségével felméri, hogy a megvalósításhoz szükséges tárgyi feltételek közül melyek állnak rendelkezésre, és miket szükséges még beszerezni. A koordinátor gondoskodik a hiányzó eszközök beszerzéséről. Amennyiben nem áll rendelkezésre, be kell szerezni a lebonyolításhoz szükséges termékeket, eszközöket: -

lézernyomtató

-


-

színes kartonpapírok (a csoportba sorolás megkönnyítésére)

-

fénymásolópapír

(feladatok

elvégzéséhez,

segédanyagok,

jelenléti

ívek,

szükségletfelméréshez, értékeléshez szükséges kérdőívek nyomtatására) -

olló

-


-

polifoam vagy matrac a testnevelésórán tartott meditációs gyakorlatokhoz

-

75 papír-ceruza teszt megrendelése

5. lépés A pszichológus munkacsoport-tag felkészül a pedagógusoknak tartandó pszichoedukációra (lásd

a

három

modulhoz

külön

készített

anyagot

a

Függelékben,

„segédanyag

pszichoedukációhoz”), melyre megközelítőleg egy hét elegendő. A javasolt tartalom, az elméleti háttér (különböző terjedelemben kidolgozva, figyelembe véve az akár pályakezdő pszichológusok diplomaszerzéshez szükséges elméleti tudását) és a felkészüléshez szükséges szakirodalmi ajánlások megtalálhatóak a segédanyagokban. 6. lépés A pszichológus munkacsoport-tag a megadott segédanyagok alapján (lásd Függelék) megtartja a pszichoedukációs részt, felkészíti a programban résztvevő osztályfőnököket és a testnevelő tanárokat, vagyis edukálja őket stresszről, megküzdésről, optimista és pesszimista magyarázó stílusról, a rövid- és hosszú távú célok jelentőségéről a lelki ellenálló képesség erősítésében, az iskolai agresszióról és a légzésmeditációról (vagy tudatos jelenlétről - mindfulness). A pszichoedukáció lehetőség szerint csoportosan történjen, melyet a nagyobb általános iskolák, vagy nyolcosztályos középiskolák is lebonyolíthatnak egyszerre. Maximum 15 vehet részt ezen az alkalmon, melyet az időtakarékosság érdekében egy délutánra terveztünk: 1 óra a stresszről és a megküzdésről, 1 óra a meditációról, és 2 óra az iskolai megfélemlítésről. Jelenléti ív kitöltése kötelező. 26

Az első hat lépést érdemes a tanítás előtt, a tanévre történő felkészülési időszak során augusztus utolsó egy-két hetében elvégezni. Természetesen a 2. félévben is megvalósítható a program, akkor is javasolt a félévkezdés előtti utolsó 2 hétben felkészülni rá. 7. lépés A szükségletfelmérés második lépését az első tanítási napon vagy a tanévnyitón érdemes elvégezni az első lépésben (ahol a szükségletfelmérés teljes folyamata bemutatásra került) ismertetett módon. 8. lépés Tájékoztató a szülők számára Javaslatunk szerint a szülők számára készített tájékoztató során az osztályfőnök mellett a pszichológus munkacsoport-tag is legyen jelen. Az osztályfőnök bemutatja a szülőknek a pszichológust, majd közösen ismertetik a programot. A program bemutatása kb. 20 percet vesz igénybe, de ennek nem szükséges külön alkalmat szentelni. Elegendő, ha a félév legelején a szülők számára egyébként is beütemezett szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. Fontos, hogy mindenképp a program megkezdése előtt történjen meg a szülők tájékoztatása. Ilyenkor írathatjuk alá a beleegyező nyilatkozatot a szülőkkel. Amennyiben a szülők közül nem tud eljönni mindenki, úgy postai úton küldjük el számukra a tájékoztatót és a beleegyező nyilatkozatot. Kérjük meg a szülőket, hogy mielőtt eldöntenék,

hogy

modellprogramban,

nem előbb

egyeznek

bele

konzultáljanak

abba, az

hogy iskola

gyermekük

részt

igazgatójával,

a

vegyen

a

gyermekük

osztályfőnökével, valamint a programba bevont pszichológussal, s beszéljék meg velük felmerült aggályaikat. A programmal kapcsolatos aggályok mellett érdemes számításba venni, hogy a gyermekek számára ártalmas lehet, ha kimaradnak az osztályközösségből és 12 héten át az osztályfőnöki órákból, testnevelés órák elején tartott meditációs gyakorlatokból. Amennyiben mégis lesz olyan szülő, aki nem egyezik bele abba, hogy gyermeke részt vegyen a programban, úgy a munkacsoport-tagok közül javasoljük, hogy valaki biztosítsa e gyermekek felügyeletét az osztályfőnöki órák idején (pl. a monitorozást végző munkacsoport-tag), és a testnevelés órák elején. A felügyelet megoldása nagyon fontos, hiszen tanköteles ötödik osztályos gyermekekről van szó. A jelenléti ív kitöltése legyen kötelező a tájékoztató során. 9. lépés Az értékeléshez szükséges a program beindítása előtt tesztek kitöltetése a diákokkal. (0. hét, a program megkezdése előtti osztályfőnöki órán) -

a stresszel, megküzdéssel, megfélemlítés megelőzésével és kezelésével kapcsolatos tudás felmérése (Függelékben megtalálható) 27

-

szorongást és depressziót mérő tesztek (STAI-C, CDI) (az előkészítés során szükséges megrendelni)

10. lépés A programhoz tartozó 3 modul levezetése 12 héten át. A I. Modul (Stressz és megküzdés) az 1-től 5-ig héten, a II. Modul (Megfélemlítés) 6-12-ig héten kerül lebonyolításra. A III. Modul (Meditáció a testnevelésórákon) az 1. héttől a 12. hétig (minden testnevelésóra elején) párhuzamosan zajlik a másik két modullal. I.

II.

1. alkalom (1. hét)

Stressz


Megküzdés, optimizmus


Beszélj róla!


Érzelemkifejezés


Rövid- és hosszútávú, jelentőségteljes célok


Mi a megfélemlítés? – „Emlékszem, hogy...”


Mi a megfélemlítés? – Viselkedésformák és azok okai


Érdemes elmondani? – A megfélemlítés hatásai


Problémamegoldás


Problémamegoldás


Az osztály kampánya



Amennyiben a bevonni kívánt diákok közül valaki ideiglenesen vagy elhúzódóan felmentést kapott a testnevelésórák alól, úgy kérjük, ezek számára a diákok számára is biztosítsák, hogy részt vehessenek ezeken a meditációs alkalmakon. 11. lépés A program közben a monitorozás folyamatosan zajlik, ez a lépés tulajdonképpen párhuzamosan megy az 1.

lépéstől kezdődően

a jelenléti

ívek

és

a lépések

megvalósulásának monitorozásával. A monitorozásért felelős munkacsoport-tag feladatai: -

jelenléti ívet írat a tantestületi értekezleteken, melyek a modellprogrammal kapcsolatosak

-

jelenléti ívet írat a munkacsoport megbeszélésein

-

jelenléti ívet írat a szülői értekezleteken, melyek a modellprogrammal kapcsolatosak

-

számon tartja, hogy a meghívottak közül hányan jelentek meg az adott megbeszéléseken, ezt %-osan képes kifejezni (pl. 30 fős osztályból a szülői értekezleten a szülőknek a 90%-a vett részt)

-

figyelemmel kíséri, hogy beszerezték-e a szükséges eszközöket

28

-

figyelemmel kíséri, hogy a beszerzett eszközök és termékek felhasználásra kerülneke az adott lépésnél vagy modulnál (megvalósítás kiemelt elemeinél, vagyis a 3 modulnál)

-

figyelemmel kíséri, hogy a belső költségvetés a tervek szerint halad-e, szükség esetén, módosíthatja azt (átcsoportosíthatja a pénzügyi erőforrásokat), ha esetleg valamire egyáltalán nincs szükség, más termékekből, eszközökből vásárolhat többet, amennyiben ez indokolt

-

figyelemmel kíséri, hogy a humán-erőforrásra vonatkozó tervek alkalmasak-e a modellprogram lebonyolítására, és szükség esetén átcsoportosíthat embereket, szükség esetén javasolhatja új munkacsoport-tag felkérését

-

amennyiben az értekezleteken, tájékoztatón, osztályfőnöki és testnevelés órákon a vártnál lényegesen kevesebben jelennek meg (tehát nem egy-két hiányzó, aki esetleg megbetegedés miatt maradt távol), megpróbálja kideríteni ennek az okát és megoldást találni rá (pl. rossz időpontban volt, félretájékoztattak valakit – ilyen esetben lehetséges, hogy újabb időpontra van szükség)

-

havonta egyszer legfeljebb egy oldalas beszámolót készít arról, hogy minden a tervek szerint halad-e, s ha esetleg nem, annak mi volt az oka és hogyan kezelték a helyzetet, az általa vezetett monitorozást segítő ívekről fénymásolatot készít és ezeket a jelenléti ívekkel együtt leadja a munkacsoport koordinátor számára

-

amennyiben előre nem látható külső okok miatt a modellprogram késik, csúszik (pl. egy beszerzés késlekedése miatt), a monitorozásért felelős munkacsoport-tag javaslatot tesz arra, hogy miként lehet a modellprogramot módosítani, és a változásról, valamint annak okáról és következményeiről tájékoztat minden érintettet

-

a modellprogram lezárása után a monitorozásért felelős munkacsoport-tag beszámolót készít a munkacsoport koordinátora számára, melyben minden általa vezetett monitorozásra szolgáló ívet lead, és 3-5 oldalban összegzi a modellprogram folyamatát, a jelenléti ívek %-os eredményeit (hányan jelentek meg), a lépések betartását, a forrásfelhasználás betartását, és az esetlegesen fellépő problémákat, azok okait és megoldását

A monitorozáshoz szükséges jelenléti ívek és egyéb monitorozást segítő ívek megtalálhatók a függelékben. 12. lépés A 12 hetes program után az azt követő héten, vagy a 12. hét utolsó testnevelés vagy osztályfőnöki óráján kérjük az értékeléshez szükséges kérdőívek, tesztek kitöltetését a diákokkal, valamint a pedagógusokkal. -

a stresszel, megküzdéssel, megfélemlítés megelőzésével és kezelésével kapcsolatos tudás felmérése úja (Függelékben megtalálható) 29

-

szorongást és depressziót mérő kérdőívek kitöltetése újra (előre megvásárolandó)

-

elégedettség felmérése a diákok körében (Függelékben megtalálható)

-

elégedettség felmérése a pedagógusok körében (Függelékben modulonként megtalálható)

-

elégedettség felmérése a szülők körében (ez lehetséges postai úton, vagy a soron következő szülői értekezletbe is beépítésre kerülhet)

13. lépés A jelenléti ívek, a tudást felmérő rövid kérdéssor, az elégedettségi kérdőív, valamint a monitorozási jegyzőkönyvek segítségével végső beszámoló (értékelés) készül a program sikerességéről. Az értékelés során az alábbi fő kérdések kerülnek megválaszolásra: -

a tudást felmérő kérdéssorok %-os eredményeiben történt-e javulás, emelkedés?

-

a szorongás mérő kérdőív átlagpontszámában történt-e csökkenés?

-

a depressziót mérő kérdőív átlagpontszámában történt-e csökkenés?

-

összesen hány %-a vett részt az osztálynak, osztályoknak az osztályfőnöki és testnevelésórákon?

-

összesen hány %-a vett részt a pedagógusoknak a tantestületi értekezleteken, melyek a modellprogrammal kapcsolatosak:

-

összesen a szülők hány %-a vett részt a modellprogrammal kapcsolatos szülői értekezleteken?

-

a diákok hány %-a írta azt, hogy egyet ért vagy teljesen egyet ért az elégedettséget mérő kérdőív állításaival? (állításonként)

-

az osztályfőnökök hány %-a írta azt, hogy egyet ért vagy teljesen egyet ért az elégedettséget mérő kérdőív állításaival? (állításonként)

-

a testnevelő tanárok hány %-a írta azt, hogy egyet ért vagy teljesen egyet ért az elégedettséget mérő kérdőív állításaival? (állításonként)

-

a szülők hány %-a írta azt, hogy egyet ért vagy teljesen egyet ért az elégedettséget mérő kérdőív állításaival? (állításonként)

14. lépés Az eredmények bemutatása egy tantestületi értekezlet és szülői értekezlet során az intézmény vezetői, további alkalmazottai, valamint a szülők számára.

30

IV.2. Kockázatbecslés és -kezelés Kockázatelemzés (SWOT-analízis)

Segítheti a megvalósulást Erősségek:

Gyengeségek:

-

a program írói megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek

-

a program írói kutatási eredmények által is alátámasztott iskolai

esetében a helyi viszonyokat, és a program nem igazítható

problémákra dolgozták ki a programot

megfelelően az iskola adottságaihoz

-

Belső tényező

Gátolhatja a megvalósulást

-

a program írói bizonyítékokon alapuló, külföldön jól bevált

-

a program feladatai alaposan kidolgozottak, ami segíti a gyors

félévet vesz igénybe a program írói nem számoltak a lebonyolításában részt vevő tanárok vagy pszichológus esetleges hiányzásával, ami

évfolyamosok rendelkeznek a végrehajtásához szükséges

felboríthatja az ütemezést -

a program nem tartalmaz konkrét tervet a szorongást illetve

a program megvalósítása előtt a tanárok pszichoedukációban

a depressziót mérő kérdőíven a határérték feletti

részesülnek, ami segíti a feladatok hatékonyabb végrehajtását

pontszámokat elérő (feltehetően szorongásos és

a program lebonyolításában pszichológus is részt vesz, aki a

depressziós problémákkal küzdő gyermekek kezelésére)

megoldani a problémás helyzeteket, illetve kiszűri a pszichés problémákkal küzdő tanulókat a program alkalmazható általános iskolákban, hat és nyolc osztályos gimnáziumokban -

-

a program feladatai a célcsoportra szabottak, az ötödik

feladatok lebonyolításának szakszerűségét biztosítja, segít

-

a program megvalósítása az ütemezéshez való feszes igazodást igényli, csúszás esetén több, mint egy iskolai

alapvető kompetenciákkal -

-

program írói nem ismerik minden oktatási intézmény

modellprogramot vettek alapul a feladatok megalkotásához megértést és a pontos megvalósítást -

-

a program településtől függetlenül adaptálható bármely alapfokú oktatási intézményre

-

a program nem tartalmaz konkrét tervet a feladatok lebonyolítása során adódó krízishelyzetekre

-

a program felhasználható a 6-8. évfolyamokban is

-

a program írói figyelembe vették az iskolák lehetőségeit, mint tárgyi, személyi feltételek

Lehetőségek: -

Fenyegetések:

az iskola rendelkezik a program megvalósításához szükséges

-

eszközökkel, hiszen azok az iskola alapvető felszereléseit képezik -

Külső tényező

áll módukban külső intézményből érkező pszichológust

személyi feltételekkel (osztályfőnök, testnevelő tanár,

finanszírozni a program megvalósításának idejére -

a program a tanárok munkaidejében valósul meg (osztályfőnöki

szükséges helyiségek valamelyikével (pl. tornaterem) -

az iskola nem rendelkezik a program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételekkel (pl. polifoam, nyomtató,

a program lebonyolítására az iskola rendelkezik a megfelelő

nyomtatópapír) -

a program lebonyolításának idejében a szükséges helységek az osztály rendelkezésére állnak

-

az iskola nem rendelkezik a program végrehajtásához

tevékenységet helységekkel (tanterem, tornaterem) -

az iskola nem rendelkezik iskolapszichológussal és nem

az iskola rendelkezik a program megvalósításához szükséges

óra, testnevelés óra), nem igényel jelentős munkaidőn kívüli -

való részvételébe -

iskolapszichológus) -

szülők nem egyeznek bele a gyermekeik programban

az iskola nem tudja finanszírozni program végrehajtásához hiányzó eszközöket

-

a program megvalósításának idejében más osztályok is

a program megvalósításához hiányzó eszközök beszerzésére

vannak a tornateremben, ami zavarja a meditációs

kereshet az iskola pályázati forrásokat

gyakorlatok végrehajtását -

az I. modul hatékonyságának méréséhez szükséges teszteket tartalmazó tesztcsomag beszerzése időt vehet igénybe készlethiány esetén, ami miatt csúszhat a program megvalósítása

32

A gyengeségek okozta kockázatok kezelése 1. A program írói nem ismerik minden oktatási intézmény esetében a helyi viszonyokat, és a program esetlegesen nem igazítható megfelelően az iskola adottságaihoz. → Kezelés: a modulok megvalósíthatóak külön-külön is, nem feltétlenül épülnek egymásra, önmagukban is hasznosak lehetnek, program írói tájékozódtak a felső tagozatos 2. A program megvalósítása az ütemezéshez való feszes igazodást igényli, csúszás esetén több, mint egy iskolai félévet vesz igénybe. → Kezelés: amennyiben előreláthatólag valamelyik modul végrehajtására nincs idő az adott félévben, akkor a megszakítás helyett a teljes modul átvihető a következő iskolai félévre. 3. A program írói nem számoltak a lebonyolításában részt vevő tanárok vagy pszichológus esetleges hiányzásával, ami felboríthatja az ütemezést. → Kezelés: a programba bevont tanárok részben helyettesíthetik egymást, a munkacsoport-koordinátor, a program monitorozó és a program értékelő átmenetileg elvégezhetik egymás munkáját; a testnevelő tanár helyett a meditációs gyakorlatok lebonyolítását átmenetileg átveheti az osztályfőnök (hiszen a gyakorlatok elsajátítása során ő is jelen van); az osztályfőnök és a pszichológus hiányzása esetén a program moduljainak végrehajtása átmenetileg szüneteltethető. 4. A program nem tartalmaz konkrét tervet a szorongást illetve a depressziót mérő kérdőíven a határérték feletti pontszámokat elérő (feltehetően szorongásos és depressziós problémákkal küzdő gyermekek kezelésére). → Kezelés: a kérdőívek kitöltése anonim módon zajlik, ezért a szorongásos és depressziós problémákkal küzdő tanulók azonosítását segítheti, ha a kérdőíveket a pszichológus sorszámok segítségével kódolja. A sorszámokhoz tartozó nevek listájával kizárólag a pszichológus rendelkezhet, akinek kötelessége a kompetenciájának és a szakmai elveknek megfelelően eljárni a kockázati csoportba tartozó tanulókkal kapcsolatban (pl. szülőknek jelezni a problémát, külön foglalkozni a tanulókkal, továbbirányítani kompetensebb szakemberhez a tanulót). Az intézkedések során a diszkréció minden esetben alapkövetelmény! 5. A program nem tartalmaz konkrét tervet a feladatok lebonyolítása során adódó krízishelyzetekre → Kezelés: a programba bevont pszichológus a képesítése alapján kompetens a krízisintervencióban. 6. A szülők nem egyeznek bele a gyermekeik programban való részvételébe. – Kezelés: lásd IV. Megvalósítás, 8. lépés 7. Az iskola nem rendelkezik iskolapszichológussal és nem áll módjában külső intézményből érkező pszichológust finanszírozni a program megvalósításának idejére. – Kezelés: az iskola a program megvalósításához szükséges anyagi források biztosítására pályázatokat vehet igénybe.

8. Az iskola nem

rendelkezik

a

program

végrehajtásához szükséges helységek

valamelyikével (pl. tornaterem). – Kezelés: a program feladatait a megjelöltektől eltérő helyszíneken is meg lehet valósítani. 9. Az iskola nem rendelkezik a program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételekkel (pl. polifoam, nyomtató, nyomtatópapír). – Kezelés: a megvalósításhoz szükséges eszközök egy része (pl. polifoam) helyettesíthető más eszközzel (pl. szék), a nem helyettesíthető eszközöket szükséges az iskolának beszereznie. 10. Az iskola nem tudja finanszírozni program végrehajtásához hiányzó eszközöket – Kezelés: az iskola a program megvalósításához szükséges anyagi források biztosítására pályázatokat vehet igénybe. 11. A program megvalósításának idejében más osztályok is vannak a tornateremben, ami zavarja a meditációs gyakorlatok végrehajtását. – Kezelés: a meditációs gyakorlatot más óra keretében vagy más helységeben is végre lehet hajtani, esetleg be lehet vonni a tornateremben jelen lévő többi osztály tanulóit is. 12. Az I. modul hatékonyságának méréséhez szükséges teszteket tartalmazó tesztcsomag beszerzése időt vehet igénybe készlethiány esetén, ami miatt csúszhat a program megvalósítása. – Kezelés: a program megvalósítását a tesztcsomag megérkezésééig szüneteltetni lehet, ha program ütemezésének csúszása miatt az adott félévben nem sikerül az összes modult végrehajtani, a hátralévő modulok a következő félévben is lebonyolíthatóak.

IV.3.

A

módszertani

elemek

részletes

bemutatása,

a

mögöttes

szakmai

megfontolásokkal és segédeszközökkel, technikákkal A módszertani elemek részletes bemutatása, a mögöttes szakmai megfontolásokkal és segédeszközökkel, technikákkal részletesen kifejtve megtalálható a Függelékben, az alább felsorolt címmel ellátott részekben. I. Modul (segédanyag pszichoedukációhoz) I. Modul (segédanyag pszichoedukációhoz) II. Modul (feladatok) II. Modul (pszichoedukációs segédanyag) II. Modul (munkalap) II. Modul összefoglaló lapok III. Modul (feladat és tanári segédanyag) III. Modul (segédanyag pszichoedukációhoz)

34

A munkacsoport tagjai (pedagógusok és pszichológusok egyaránt) a felkészüléshez szükséges elméleti összefoglalókat, ismeretterjesztő, hasznos videókat és linkeket, valamint további szakirodalmi ajánlásokat, az elvégzendő feladatok pontos leírását és módszertanát, valamint az ahhoz szükséges feladatlapokat megtalálják a Függelék itt felsorolt fejezeteiben. IV.4. A program belső monitorozási terve indikátorokkal A program belső monitorozási terve indikátorokkal megtalálható a konkrét lépések kifejtésénél, és itt is olvasható: A program közben a monitorozás folyamatosan zajlik, ez a lépés tulajdonképpen párhuzamosan megy az 1.

lépéstől kezdődően

a jelenléti

ívek

és

a lépések

megvalósulásának monitorozásával. A monitorozásért felelős munkacsoport-tag feladatai: -

jelenléti ívet írat a tantestületi értekezleteken, melyek a modellprogrammal kapcsolatosak

-

jelenléti ívet írat a munkacsoport megbeszélésein

-

jelenléti ívet írat a szülői értekezleteken, melyek a modellprogrammal kapcsolatosak

-

számon tartja, hogy a meghívottak közül hányan jelentek meg az adott megbeszéléseken, ezt %-osan képes kifejezni (pl. 30 fős osztályból a szülői értekezleten a szülőknek a 90%-a vett részt)

-

figyelemmel kíséri, hogy beszerezték-e a szükséges eszközöket

-

figyelemmel kíséri, hogy a beszerzett eszközök és termékek felhasználásra kerülneke az adott lépésnél vagy modulnál (megvalósítás kiemelt elemeinél, vagyis a 3 modulnál)

-

figyelemmel kíséri, hogy a belső költségvetés a tervek szerint halad-e, szükség esetén, módosíthatja azt (átcsoportosíthatja a pénzügyi erőforrásokat), ha esetleg valamire egyáltalán nincs szükség, más termékekből, eszközökből vásárolhat többet, amennyiben ez indokolt

-

figyelemmel kíséri, hogy a humán-erőforrásra vonatkozó tervek alkalmasak-e a modellprogram lebonyolítására, és szükség esetén átcsoportosíthat embereket, szükség esetén javasolhatja új munkacsoport-tag felkérését

-

amennyiben az értekezleteken, tájékoztatón, osztályfőnöki és testnevelés órákon a vártnál lényegesen kevesebben jelennek meg (tehát nem egy-két hiányzó, aki esetleg megbetegedés miatt maradt távol), megpróbálja kideríteni ennek az okát és megoldást találni rá (pl. rossz időpontban volt, félretájékoztattak valakit – ilyen esetben lehetséges, hogy újabb időpontra van szükség)

-

havonta egyszer legfeljebb egy oldalas beszámolót készít arról, hogy minden a tervek szerint halad-e, s ha esetleg nem, annak mi volt az oka és hogyan kezelték a 35

helyzetet, az általa vezetett monitorozást segítő ívekről fénymásolatot készít és ezeket a jelenléti ívekkel együtt leadja a munkacsoport koordinátor számára -

amennyiben előre nem látható külső okok miatt a modellprogram késik, csúszik (pl. egy beszerzés késlekedése miatt), a monitorozásért felelős munkacsoport-tag javaslatot tesz arra, hogy miként lehet a modellprogramot módosítani, és a változásról, valamint annak okáról és következményeiről tájékoztat minden érintettet

-

a modellprogram lezárása után a monitorozásért felelős munkacsoport-tag beszámolót készít a munkacsoport koordinátora számára, melyben minden általa vezetett monitorozásra szolgáló ívet lead, és 3-5 oldalban összegzi a modellprogram folyamatát, a jelenléti ívek %-os eredményeit (hányan jelentek meg), a lépések betartását, a forrásfelhasználás betartását, és az esetlegesen fellépő problémákat, azok okait és megoldását

A monitorozáshoz szükséges jelenléti ívek és egyéb monitorozást segítő ívek megtalálhatók a függelékben.

V. A megvalósításhoz szükséges erőforrások

V.1. A program humán-erőforrás szükséglete -

Munkacsoport-koordinátor: 1 fő, az iskolában dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vagy művelődésszervező

-

Munkacsoport-tagok: o

a programot levezető tanárok: az ötödik évfolyam osztályfőnökei és a testnevelő tanáraik, számuk az évfolyam osztályainak számától függ

-

A

o

program-monitorozó: 1 fő/program, az osztályfőnök által választott tanár

o

program-értékelő: 1 fő/program, az osztályfőnök által választott tanár

modulok

lebonyolítását

segítő,

pszichoedukációt

és

szupervíziót

végző

pszichológus: 1 fő, az iskolában iskolapszichológusi státuszban dolgozó szakember vagy az iskola által a projekt idejére megbízott iskolapszichológus vagy klinikai gyermek szakpszichológus V.2. A program időtartama, ütemezése A program teljes megvalósítása egy iskolai félévet vesz igénybe (15 hét), amelyből 4 hét az előkészítés, 12 hét a program három moduljának megvalósítása és 1 hét a program értékelése.

(A

program

részletes

ütemezését

36

lásd

külön

táblázatban.)

A program humán-erőforrás szükséglete Sorszám

Tevékenység (feladat)

1.

Team-koordinátor

2. 3.

4. 5. 6.

Fő (min.)

Szakképzettség

1 gyermek- és ifjúságvédelmi fő/program felelős vagy művelődésszervező A program I-II. modulját 1 felső tagozatos általános levezető osztályfőnök fő/osztály iskolai szaktanár A program III. modulját 1 felső tagozatos általános levezető testnevelő tanár fő/osztály iskolai testnevelés szaktanár Program-monitorozó 1 általános iskolai tanító vagy fő/program szaktanár Program-értékelő 1 felső tagozatos általános fő/program iskolai szaktanár Szupervízor 1 okleveles pszichológus fő/program (iskolapszichológus vagy klinikai gyermek szakpszichológus)

Szakmai tapasztalat

legalább egy éves szakmai tapasztalat legalább négy éves osztályfőnöki tapasztalat legalább négy éves szaktanári tapasztalat nem szükséges nem szükséges legalább egy éves szakmai tapasztalat

A program megvalósításához a személy számára szükséges célzott képzés v. továbbképzés megnevezése

V.3. Pénzügyi forrásigény Egy átlagos osztály megközelítőleg 30 főből áll. Egy osztályra lebontva a költségvetéstervezet a Függelékben megtalálható.

V.4. Infrastrukturális szükségletek I-II. modul infrastrukturális szükségletei: -

tanterem (az osztályfőnöki óra helyszíne)

-

a tanterem alapvető felszerelései: székek, padok, tábla, kréta

-

filctollak, tollak, ceruzák

-

nagy méretű papír/csomagolópapír, 4 db/osztály

-

nyomtató, nyomtatópapír és nyomtatópatron a munkalapok és a segédanyagok nyomtatásához és sokszorosításához

-

írólapok

III. modul infrastrukturális szükségletei: -

tornaterem (a testnevelésóra helyszíne)

-

a tornaterem alapvető felszerelései: szivacsok vagy polifoamok

-

nyomtató, nyomtatópapír és nyomtatópatron a segédanyagok nyomtatásához

Monitorozás infrastrukturális szükségletei: -

nyomtató, nyomtatópapír és nyomtatópatron a jelenléti ívek nyomtatásához

Értékelés infrastrukturális szükségletei: -

nyomtató,

nyomtatópapír

és

nyomtatópatron

a

kérdőívek,

tesztkérdések

nyomtatásához és sokszorosításához

VI. Kommunikációs terv A programról való tájékoztatás célja (üzenet): A cél, hogy a programról való tájékoztatás során minden érintetthez eljusson a program megvalósításának terve, annak várható pozitív hatásai, és a program lezárása után annak eredményei. KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ A programról való tájékoztatás célcsoportja: -

tantestület

-

szülői munkaközösség

-

a programban részt vevő diákok

-

a programban részt vevő diákok szülei

-

szükség esetén a finanszírozó (amennyiben ezt ők kérik, módját és formáját a finanszírozó határozza meg)

A programról való tájékoztatás formája (kommunikációs csatornák): -

szükségletfelmérés keretein belül a tantestület, a szülői munkaközösség, és kétlépcsős formában a bevonni tervezett diákok tudomást szereznek arról, hogy a lelki egészséggel kapcsolatosan az iskolában szerveznek egy programot (szóban és/vagy levél formájában, a lépések során kifejtett módon) o

kommunikációs forma: szóbeli tájékoztatás, postai úton történő értesítés

o

résztvevők: szülői munkaközösség, tantestület, diákok

o

tartalom: rövid tájékoztatás arról, hogy az iskola tervei között szerepel a lelki egészség védelmére és fejlesztésére szolgáló program lebonyolítása

o -

gyakoriság: egyszer, a program lebonyolítás előtt, az előkészítő fázis során

szülői értekezleten az osztályfőnök a pszichológus munkacsoport-taggal együtt szóban tájékoztatja a szülőket, és biztosítják, hogy a szülők minden kérdésüket feltehessék, és később is lehetőségük legyen arra, hogy konzultáljanak a programot lebonyolító munkacsoportból bárkivel, vagy az iskolaigazgatóval o

kommunikációs forma: szóbeli tájékoztatás

o

résztvevők: a programba bevonni kívánt diákok szülei

o

tartalom: rövid tájékoztatás a program céljáról, várható pozitív hatásairól, időtartamáról

o -

gyakoriság: egyszer, a program lebonyolítása előtt

azok a szülők, akik valamilyen okból nem tudnak eljönni az első szülői értekezletre, postai úton kapnak értesítést a tervezett programról, és számukra is lehetőség van bármilyen ezzel kapcsolatos kérdésükkel a munkacsoporthoz vagy az iskolához fordulni o

kommunikációs forma: postai úton történő értesítés

o

résztvevők: a programba bevonni kívánt diákok szülei, akik nem tudtak eljönni a szülői értekezletre

o

tartalom: rövid tájékoztatás a program céljáról, várható pozitív hatásairól, időtartamáról

o -

gyakoriság: egyszer, a program lebonyolítása előtt

a programba bevonni kívánt diákokat az első tanítási héten az első osztályfőnöki órán szóban tájékoztatjuk arról, hogy rendhagyó és izgalmas osztályfőnöki valamint testnevelés órák következnek o

kommunikációs forma: szóbeli tájékoztatás 39

o

résztvevők: a programba bevonni kívánt diákok

o

tartalom: rövid tájékoztatás a program bevezetéséről, annak néhány várható pozitív hatásának kiemelésével, a program időpontjáról és időtartamáról, és hogy mely órákat fogja érinteni

o

gyakoriság: egyszer, a program megkezdése előtti héten közvetlenül

MUNKACSOPORTON BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ A munkacsoport a megalakuláskor a program előkészítése során tartja első találkozóját és megbeszélését. Ezután szükség esetén bármelyik munkacsoport-tag kezdeményezheti megbeszélés tartását. Havonta egyszer érdemes szervezni egy találkozót akkor is, ha minden rendben zajlik. Ekkor a monitorozást végző munkacsoport-tag leadhatja monitorozási beszámolóját, tájékoztathatja szóban az egész munkacsoportot arról, ami az elmúlt egy hónapban történt. Lehetőség van a munkacsoport-tagoknak megbeszélni a tapasztalataikat, és az esetleges nehézségekre, szervezési problémákra, akadályozó tényezőkre közösen kereshetnek megoldást. o

kommunikációs forma: megbeszélés

o

résztvevők: munkacsoport-tagok, iskolaigazgató

o

tartalom: 

tájékoztatás az elmúlt hetekben lezajlott tevékenységekről, a résztvevők arányáról, az esetlegesen fellépő problémákról és azok megoldásáról



szükség

esetén

a

humán

erőforrás

és

a

pénzügyi

erőforrás

átcsoportosításának megbeszélése  o

tapasztalatok megosztása

gyakoriság: legalább havi rendszerességgel, szükség esetén gyakrabban

A programról való tájékoztatás sikerességének értékelése: A programról való tájékoztatás sikerességét elsősorban az határozza meg, hogy minden érintetthez eljutnak-e a szükséges információk: o

a bevonni tervezett diákok szüleinek hány %-a egyezett bele, hogy gyermeke részt vegyen a programban

o

mikor lesz a következő alkalom, amelyen részt kell venni

o

a tervezett részt vevők hány %-a jelent meg az adott alkalmon (tantestület, munkacsoport, szülők, diákok egyaránt)

40

VII.

Függelék

A függelék tartalma a következő (a modellprogram után bemásolva található az alábbi sorrendben): 1. értékelés I. II. III. Modul diákok elégedettsége 2. értékelés I. II. III. Modul szülők elégedettsége 3. értékelés I. II. Modul tanárok elégedettsége 4. értékelés III. Modul tanárok elégedettsége 5. I. Modul (feladatok és tanári segédanyag) 6. I. Modul (segédanyag pszichoedukációhoz) 7. II. Modul (feladatok) 8. II. Modul (pszichoedukációs segédanyag) 9. II. Modul (munkalap) 10. II. Modul összefoglaló lapok 11. III. Modul (feladat és tanári segédanyag) 12. III. Modul (segédanyag pszichoedukációhoz) 13. ismeretek felmérése a program előtt és után 14. jelenléti ív (osztályok számára) 15. jelenléti ív (pedagógusok szülők részére) 16. logikai keretmátrix 17. monitorozás (forrásfelhasználás monitorozása) 18. monitorozás (lépések monitorozása) 19. monitorozás (megvalósítás kiemelt elemeinek monitorozása) 20. segédanyag a szülői értekezlet lebonyolításához 21. szükségletfelmérés diákok körében 22. szükségletfelmérés második lépése diákok körében 23. szükségletfelmérés szülők körében 24. szükségletfelmérés tanárok körében 25. tájékoztató és beleegyező nyilatkozat szülők részére

Függelék Értékelés – A diákok elégedettségének felmérése Kérjük, hogy minden állítás után jelöld X-szel, hogy mennyire értesz egyet az állításban leírtakkal! (Az alábbi kérdőívet a legutolsó meditációs alkalom után vagy az utolsó osztályfőnöki órán javasolt kitöltetni a diákokkal. Ez a szöveg törölhető nyomtatás előtt.) 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek 0 Örültem, hogy az osztályfőnöki órán foglalkoztunk a stresszel. Örültem, hogy az osztályfőnöki órán foglalkoztunk azzal, hogy hogyan lehet megküzdeni a stresszel. Örültem annak, hogy a 10 hetes program során megismerhettem az osztálytársaim véleményét. Örültem annak, hogy a 10 hetes program során az osztálytársaim megismerhették az én véleményemet. Nagyon tetszettek a játékos feladatok. Fontosnak tartom, hogy beszéltünk az iskolai erőszakról, kiközösítésről. Úgy érzem, jobb lett az osztályközösség. Úgy érzem, hasznos volt ez a 10 hetes program, mert sok újat tanultunk. Ha kudarc ér, optimistábban fogom fel, mint a program előtt.

42

1

2

3

Ha bánt valami, tudom, kihez fordulhatok az iskolában. 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 0

2 – egyetértek

1

2

3

3 – teljes mértékben egyetértek Hasznosnak tartom, hogy szó volt a célok felállításáról. Úgy érzem, könnyebben megy a tanulás, mióta gyakoroljuk a meditációt. Úgy érzem, jobb a kedvem, mióta gyakoroljuk a meditációt. Úgy érzem, nyugodtabb vagyok, mióta gyakoroljuk a meditációt. Most már otthon is szoktam meditálni. Kedvesebb vagyok az osztálytársaimmal, mióta gyakoroljuk a meditációt. Kedvesebbek az osztálytársaim, mióta gyakoroljuk a meditációt.

(A kérdések tetszőlegesen bővíthetők, szerkeszthetők. Ez a megjegyzés törölhető nyomtatás előtt.)

43

Függelék Értékelés – A szülők elégedettségének felmérése az egész programmal kapcsolatban Kérjük, hogy minden állítás után jelölje X-szel, hogy mennyire ért egyet az állításban leírtakkal! (Kitöltendő a program lezárása után. Ez a megjegyzés törölhető nyomtatás előtt.) 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek 0

1

2

3

Úgy tűnt, hogy gyermekem örömmel vett részt a programban. Úgy tűnik számomra, gyermekem új és hasznos dolgokat tanult meg a stresszről és annak kezeléséről. Úgy tűnik számomra, gyermekem új és hasznos dolgokat tanult meg az iskolai megfélemlítésről. Úgy tűnik számomra, hogy gyermekem kevésbé szorong az iskolai teljesítménye miatt, mint a program előtt. Úgy tűnik számomra, hogy gyermekem kiegyensúlyozottabb, mint a program előtt. Úgy tűnik számomra, hogy gyermekem könnyebben veszi az akadályokat. Úgy tűnik számomra, hogy gyermekem otthon könnyebben koncentrál tanulás közben.


Függelék Értékelés – Az osztályfőnökök elégedettségének felmérése az I. és a II. Modullal kapcsolatban Kérjük, hogy minden állítás után jelölje X-szel, hogy mennyire ért egyet az állításban leírtakkal! (Kitöltendő a program lebonyolításához szükséges utolsó osztályfőnöki óra, mind az I., mind a II. Modul lezárása után. Ez a megjegyzés törölhető nyomtatás előtt.) 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek 0

1

2

3

A diákjaim élvezték a rendhagyó osztályfőnöki órákat. Úgy tűnik számomra, jobb lett az osztályközösség a program végére, mint amilyen előtte volt (pl. kevesebb a piszkálódás, konfliktus). Úgy tűnik számomra, a diákok megértették a feladatok mondanivalóját. Hasznosnak és fontosnak tartom a stressz és megküzdés témakörét, a feladatok segítettek a diákoknak. Hasznosnak és fontosnak tartom az iskolai megfélemlítés témakörét, a feladatok segítettek a diákoknak. Diákjaim örömmel és aktívan vettek részt a feladatok elvégzésében.


45

Függelék Értékelés – A testnevelő tanárok és osztályfőnökök elégedettségének felmérése a III. Modullal (tudatos jelenlét) kapcsolatban Kérjük, hogy minden állítás után jelölje X-szel, hogy mennyire ért egyet az állításban leírtakkal! (Kitöltendő az utolsó meditációval töltött testnevelés óra után egy héten belül. Ez a megjegyzés törölhető nyomtatás előtt.) 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek 0

1

2

3

A diákjaim élvezték a tudatos jelenlét gyakorlására szolgáló feladatokat. A diákjaim viselkedése kevésbé bomlasztó a tudatos jelenlét gyakorlása óta. Úgy tűnik, diákjaim nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak a tudatos jelenlét gyakorlása óta. Úgy tűnik, diákjaim megértették, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása segít nekik abban, hogy kiegyensúlyozottabbak vagy nyugodtabbak legyenek. A tudatos jelenlét gyakorlatainak bevezetését hatásosnak tartom, a programot sikeresnek értékelem. Szeretném beépíteni a mindennapjaimban a tudatos jelenlét gyakorlatait, mert engem is megnyugtat (vagy rám is pozitív hatással van).

(A kérdések tetszőlegesen bővíthetők, szerkeszthetők. Ez a megjegyzés törölhető nyomtatás előtt.) 46

Függelék - I. Modul Stressz és megküzdés Amire szükség lesz: papírlapok tollak, filctollak színes ceruzák színes kartonpapír olló (valamint székek és padok) ELSŐ HÉT – Stressz 1.

Feladat

Mit értünk stressz alatt?

2.

Feladat

Stresszforrások

3.

Feladat

Rajzold le!

4.

Feladat

Házi feladat

MÁSODIK HÉT – Megküdzés, optimizmus 5.

Feladat

Ti hogy kezelitek a stresszt?

6.

Feladat

Megküzdés gyűjtemény

7.

Feladat

Mi a különbség a fiúk és a lányok között?

8.

Feladat

Optimista magyarázat (ha nincs rá idő, átkerülhet a következő alkalom elejére)

HARMADIK HÉT – Beszélj róla! 9.

Feladat

Szituációs gyakorlat

NEGYEDIK HÉT – Érzelemkifejezés 10.

Feladat

Mi van a felszín alatt?

11.

Feladat

Belső monológ

12.

Feladat

Metaforák, hasonlatok I.

13.

Feladat

Metaforák, hasonlatok II.

14.

Feladat

Metaforák, hasonlatok III. (kihagyható, ha nincs rá idő)

ÖTÖDIK HÉT – Rövid- és hosszútávú, jelentőségteljes célok 15.

Feladat

Pro és kontra

16.

Feladat

Jelentőségteljes célok

17.

Feladat

Rajzolás (kihagyható, ha nincs rá idő)

18.

Feladat

Értékelőlap kitöltetése a diákokkal

47

ELSŐ HÉT 1. feladat – Mit értünk stressz alatt? 

Kérjük meg a diákokat, hogy képzeljenek el egy szituációt: el kell magyarázniuk egy másik bolygóról származó élőlénynek, hogy az emberek mit értenek stressz alatt. Dolgozzanak ki párban egy definíciót, ami úgy kezdődik, hogy „Stressz az, amikor…”, majd írják le pontokba szedve, ezután beszéljük meg közösen.



Vessünk össze néhány, a diákok által kitalált definíciót!



Gyűjtsük össze azokat az ismérveket, amelyek több definícióban is előfordultak, és írjuk fel a táblára!



A definíciókból kiindulva beszéljünk arról, hogy mennyire különbözőek lehetnek az emberek abban, hogy mi jelent számukra stresszt és mi nem!



Van-e különbség a kihívás és a stressz között? Ugyanazt jelenti a kihívás számodra? Miért/miért nem?



Milyen testi érzetekkel járhat együtt a stressz?



Írják le a diákok a lapra: o

Számomra a stressz azt jelenti, hogy…

o

Számomra a kihívás azt jelenti, hogy…

2. feladat – Stresszforrások 

Alkossunk 4-5 fős csoportokat! (Használhatunk különböző színes kártyákat is a csoportbeosztás

kialakításához,

melyből

húzhatnak

egyet-egyet

a

diákok,

így

véletlenszerűen kerülnek csoportokba.) 

Minden csoport ötleteljen arról, hogy milyen stresszforrásokkal és kihívásokkal néznek szembe a korosztályukhoz tartozó diákok? (Az ötletbörze egyik alapszabálya az, hogy nem bíráljuk egymás ötleteit.)



Kérjünk meg két diákot arra, hogy írja fel a táblára a csoportok által összegyűjtött stresszforrásokat és kihívást jelentő helyzeteket!



Az alábbi kérdések segíthetik átfogó lista megalkotását: o

Milyen stresszt okozó tényezőkkel találkozhatunk a fizikai környezetünkben, melyek közvetlenül befolyásolhatják, hogyan érezzük magukat testileg és lelkileg?

o

Milyen stresszt okozó tényezőkkel és kihívásokkal találkozhatunk az emberi kapcsolatainkban?

o

Milyen események történhetnek velünk akár váratlanul, amelyek stresszt vagy kihívást jelentenek számunkra? (pl. iskolai vagy családi nehézségek)

o

Milyen

félelmek

vagy

szorongást

stresszérzetünket?

48

okozó

gondolatok

fokozhatják

a

3. feladat – Rajzold le! 

Készítsenek rajzot arról, hogy milyen érzés stressz hatása alatt lenni. Vannak, akik szerint olyan, mintha egy nagy súly nyomná a vállukat, vagy mintha satu szorítaná őket, mások úgy érzik, mintha zuhannának, vagy egy nagyon meredek hegyet kellene megmászniuk stb.

4. feladat – Házi feladat 

Beszéljünk a diákoknak arról, hogy miért hasznos az úgynevezett vizualizáció vagy imagináció technikája. A stresszt tekinthetjük kihívásként vagy lehetőségként is. Azok az emberek, akik úgy képzelik el (vagy idegen szóval kifejezve imaginálják) saját magukat, mint aki sikeresen kezeli az adott kihívást vagy stresszt jelentő helyzetet, és látják magukat, ahogyan hatalmuk van a helyzet felett, tudják azt kontrollálni, még a nagyon nehéz időszakok után is talpra állnak. Az élsportolók rendszeresen elképzelik magukat a nagy megmérettetések előtt, ahogyan elsőként élnek a célba. Elképzelik, milyen érzés lenne, és hogyan reagálna rá a környezetük. Ezt mi is könnyedén beépíthetjük a mindennapi életünkbe! Amikor félünk a sikertelenségtől vagy a kudarctól, az imagináció technikája hozzásegíthet minket a sikerhez – az elkötelezett felkészülés mellett. Erőfeszítést igényel ugyan, hogy olyan képeket lássunk magunk előtt, amelyeknek az ellenkezőjétől félünk (pl. bukás), de kis gyakorlással ez az „izomzat” erősíthető. Kutató pszichológusok kimutatták, hogy azok, akik el tudták sajátítani az imagináció képességét, sokkal sikeresebbek voltak társaiknál. Ez nem az okosságról vagy az intelligenciáról szól, hanem arról, hogy mire használjuk az agyunkat.



Házi feladat: A tanulók gyakorolják otthon a következő feladatot: képzeljétek el magatokat, ahogy éppen sikert értek el valamiben, ami kihívás elé állított benneteket! Képzeljétek el, hogy könnyedén veszitek a nehézséget jelentő akadályokat, tudjátok őket kezelni. Készítsetek egy videoklipet a fejetekben. Előfordulhat, hogy elsőre könnyebbnek érzitek, hogy sikertelenként képzeljétek el magatokat. Ez csupán annyit jelent, hogy ezt a készséget még gyakorolnotok kell, és a pozitív gondolkozásért felelős „izom” erősítésre szorul. (Itt az „izom” szót képletesen használjuk.)

MÁSODIK HÉT 1. feladat – Ti hogy kezelitek a stresszt? Előkészítés: kis négyzet alakú papírfecniket vágunk ki. 30-at üresen hagyunk, a többire előre felírjuk: visszahúzódás a többiektől; számítógépes játék; elmenni egy baráthoz; többet enni; kilépni a sportcsapatból; elkerülni azt, amit muszáj megcsinálni; fontossági sorrendet felállítani; fantáziálni (álmodozni és így elmenekülni a helyzetből); tervet készíteni a 49

megoldásról; veszekedést kezdeményezni; pozitívan gondolni arra, hogyan fog végződni a helyzet; aggódni, futni egyet; átmenni egy baráthoz; kerülni a barátokat; kevesebbet enni; elfutni; beteget jelenteni; mást okolni; magunkat okolni; segítséget kérni; kibeszélni a dolgot a barátokkal; meleg fürdőt venni; keményebben tanulni; meditálni; azt tettetni, hogy jól vagyok; televíziót nézni; internetezni; sportolni; panaszkodni; irányt változtatni; korán lefeküdni aludni; edzeni; sokáig fennmaradni; zenét hallgatni; viccelődni a helyzeten; sorra venni, hogyan lehet megoldani a problémát; új barátokat keresni; sírni; célokat kitűzni; kockázatot vállalni; pszichológushoz menni; gyorsétteremben enni; többet aludni; felhívni egy barátot; írni a történtekről (pl. naplóba); főzni valamit; kevesebbet aludni; kutyát sétáltatni; édességet enni; játszani; imádkozni; rajzolni, festeni; úszni; mindenkinek elmondani, milyen rossz stb. 

Kérdezzünk rá, hogy ment az előző heti házi feladat!



A diákok párban dolgoznak. Kérjük meg a diákokat, hogy osszák meg egymással, hogy mit szeretnek csinálni, amikor stresszesek, vagy túl nehéz az iskola.



Ezután az egész osztály együtt megbeszéli a különböző stratégiákat. Az osztályfőnök összegyűjti az összes stratégiát (felírja egyenként őket egy kis papírfecnire), amit valaki megemlített. Érdemes kitérni arra, hogy mennyire érdekes ez a sokféleség, mennyire különböző diákok vannak ebben az osztályban, és ez hasznos, mert tanulhatnak egymástól. Ezeket a papírfecnire felírt megoldásokat is felhasználjuk a következő feladatnál.

2. feladat – Megküzdés gyűjtemény 

Használjuk az előkészítés során megírt kártyákat.



Üljenek körbe a diákok. Tegyük ki a megküzdés kártyákat a földre. Minden kártyán van egy megküzdési mód, ahogy a stresszre reagálhatunk. Kérjük meg a diákokat, hogy mindenki válasszon kettőt. A maradékot gyűjtsük össze és tegyük félre.



Kérjük

meg

a

diákokat,

hogy

a

két

kártyából

válasszanak

egyet,

és

mellmagasságban mutassák a többieknek kinyújtott kézzel, hogy el tudják olvasni egymásét. 

Osszuk fel a terem négy sarkát: (1) hasznos, (2) kevésbé hasznos, (3) haszontalan és (4) ártalmas sarkokra. A diákoknak az általuk választott kártyákkal a megfelelő sarokba kell menni, amikor a tanár említ egy-egy stresszt okozó szituációt (használhatja az előző héten, a „Stresszforrások” feladat során összegyűjtött példákat). Lehetséges példák: (a) nehéz dolgozatra kell tanulni; (b) elválnak a szülők; (c) találkozás az utcán egy ittas idegennel.

50



Amikor a példaszituációt elmondjuk, és a diákok beállnak a megfelelő sarokba, kérjük meg őket, hogy magyarázzák el, miért oda álltak. Közösen megegyezhetnek abban, hogy esetleg egy kártya másik „sarokba való-e” vagy sem.



Ismételjük meg a játékot több példával. Emeljük ki, hogy mennyire fontos, hogy a különböző

helyzetekben

más-más

megküzdési

mód

segít,

és

más

tűnik

haszontalannak. (Bátorítsuk a viccelődést, és csillapítsuk a vitát. Hangsúlyozzuk, hogy nincsenek jó vagy rossz válaszok.) 

Kérdezzük meg a következőket: o

Van-e olyan helyzet, amikor a „keményebben tanulni” akár egészségtelen is lehet?

o

Mikor lehet hasznos, ha nem veszünk tudomást a problémáról?

o

Csak egy stratégiát alkalmazhatunk egy helyzetben?

o

Sokan magányosnak érzik magukat ilyen helyzetekben. Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon?

3. feladat – Mi lehet a különbség a fiúk és a lányok között? 

Kérdezzük meg a diákokat, hogy szerintük milyen nemi különbségek vannak a megküzdés terén? Mi lehet a különbségek előnye és hátránya?



A fiúk jellemzően humorizálnak és viccelődnek, több fizikai aktivitásban vesznek részt, tagadják a problémát, agresszívabbá válnak, nem vesznek tudomást a problémáról, maguk oldják meg a nehézséget, alkoholt isznak vagy dohányoznak, elterelik a figyelmüket, és erős érzelmi reakciókat mutatnak.



A lányok jellemzően keresik a társas támaszt (amit bátoríthatunk a fiúknál, hiszen hatékony eszköz a megküzdésben), elhatározásokat hoznak, végzetesnek érzik a problémát,

amire

aggodalmaskodnak,

már

nincs

magukat

megoldás,

okolják,

keményen

imádkoznak,

dolgoznak,

mások

sírnak,

támogatását

és

megerősítését keresik, vágyálmokat szövögetnek. 4. feladat – Optimista magyarázat 

A velünk történő eseményeket minden ember megmagyarázza magának egy bizonyos módon. A magyarázó stílus elemei: (a) állandóság, (b) kiterjedtség, (c) megszemélyesítés. (a) Állandóság: az eseményeket magyarázhatjuk úgy, hogy „állandóak” vagy „átmenetiek”. A pesszimista személy hajlamos arra, hogy a vele történt negatív eseményeket állandónak tekintse, a pozitív történéseket pedig átmenetinek. Az optimista személy a negatív eseményeket inkább átmenetinek tekinti. (b) Kiterjedtség: A pesszimista személy hajlamos a nehézségeket „általánosnak”, „globálisnak” tartani, és kevésbé „specifikusnak”, „egyedinek”, 51

„egyszerinek”, míg az optimista személy a nehézségeket inkább „egyszeri” helyzetként értelmezi. (c) Megszemélyítés: a pesszimista személy úgynevezett oktulajdonítása jellemzően „belső”, az eseményeket rendszeresen a saját hibájának tekinti, és nem veszi figyelembe a „külső”, környezeti befolyásoló tényezőket, melyek a kontrollján kívül esnek. A pozitív eseményeket a pesszimista személy jellemzően külső tényezőknek tulajdonítja. Ezt játékos feladatok formájában tanítjuk meg a diákoknak, bíztatjuk őket arra, hogy használják inkább az optimista magyarázó stílust. Ezt példamutatással is elősegítheti az osztályfőnök, ha az osztályt érintő, vagy az osztály előtt ismert pozitív vagy negatív esemény történik valakivel, akkor közösen meg lehet beszélni, hogy hogyan hangzik az optimista magyarázat. (Forrás: http://www.reachinginreachingout.com/documents/Fosteringoptimism.pdf ) 

A gyerekek jellemzően szeretik beleélni magukat a felnőttek helyzetébe. Már óvodás kortól ilyen játékokat játszanak. Segíthet a játszva tanulásban, ha felnőttekről szóló történeteken keresztül jut el hozzájuk a feladatok üzenete. Bemutatjuk a diákoknak a következő történetet: Anett és Dóri ugyanannál a cégnél dolgoznak, s mindkettőjüket elbocsátották. Anett azon kapta magát, hogy rágódik, hogy valószínűleg azért bocsáthatták el, mert sokszor kellett eljönnie a munkahelyéről a gyermekeivel kapcsolatos ügyek miatt, hiszen Anett nagyon gondoskodó szülőnek tartja magát. Ekkor magát kezdte el hibáztatni, és úgy gondolta, nem képes ellátni feladatait. „Biztos elrontottam valamit, mert mostanában állandóan fáradt vagyok – lehetséges, hogy nem is vagyok alkalmas erre a munkára!” „Úgy tűnik, mintha mostanában semmi se sikerülne.” Ezt követően Anett visszahúzódóvá vált, nem találkozott a barátaival. Sokkal többet kezdett enni és nagyon le volt eresztve. Attól félt, hogy a kislányával együtt az utcán végzik. A végén még azt is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán jó szülő-e. Három hónap múlva felkérték, hogy menjek vissza a munkahelyére. Vonakodva fogadta el, mert attól félt, hogy nem tud megküzdeni a munkahelyi stresszel, különben is el van hízva, már a régi ruháiba se fér be. Dóri másképp reagált: kezdetben sokkolódott és mérges volt. „Miért én? Nagyobb tapasztalatom van és régebb óta vagyok a cégnél, mint a legtöbben.” Elgondolkozott azon, hogy vajon mit ronthatott el, de aztán úgy ítélte meg, hogy munkáját megfelelően végezte. Ezért felhívta a céget, hogy megtudja, mi alapján választották ki az embereket, és megtudta azt is, hogy milyen pénzügyi nehézségei vannak a cégnek (amiért valójában elbocsátották őket). Újra mérges lett a cégre, és most már tudta, hogy nem kell saját magát hibáztatnia. Noha aggódott az anyagi helyzete miatt, de azt mondogatta magának, hogy a „pénzügyi gondok hamar megoldódnak”. Felhívta azt az iskolát, ami a fia is jár, és felajánlotta, hogy önkéntes lesz. Szükség is volt rá néhány órában, rá tudtak bízni néhány feladatot. Mikor a cég felhívta és 52

felajánlotta, hogy visszamehet dolgozni, boldogan fogadta el, mert úgy érezte, mind szakmailag,

mind

emberileg

sokat

fejlődött

az

utóbbi

időkben.

(Forrás:

http://www.reachinginreachingout.com/documents/Fosteringoptimism.pdf ) 

Beszéljük meg a diákokkal közösen: o

vajon mi a különbség Anett és Dóri magyarázó stílusában?

o

mi lehet az előnye, ha a negatív eseményeket átmenetinek és egyszerinek tekintünk, amelyek csak egy bizonyos életterületet érintenek, s külső tényezőkkel magyarázzuk az esemény bekövetkeztét?

o

mi lehet a hátránya annak, ha valaki túláltalánosítja a negatív esemény jelentését, és úgy érzi, hogy az életterületeit széles körben áthatja, s az eseményért magát okolja?

HARMADIK HÉT Ennek a hétnek a célja, hogy a diákok kipróbálják, milyen érzés kimondani nehéz helyzetekben az érzéseinket. Könnyű kigondolni, hogy mit tennénk vagy mondanánk, de sokkal

nehezebb

azt

meg

is

valósítani,

venni

a

bátorságot

a

beszélgetés

kezdeményezésére, a nehéz gondolatok kimondására. A tanár elmondja a diákoknak, hogy az egy dolog, hogy tudjuk, mi a helyes lépés, de az igazi kihívás annak megtételében rejlik, amihez bátorságra és önérvényesítésre van szükség. 1. feladat – Szituációs gyakorlat 

Egymás után játsszuk végig ugyanazokat a feladatokat a diákokkal mindhárom szituáció esetében: o

Szituáció 1: Van két közeli barát (A és B). A aggódik valami miatt, és ezt a titkát elmeséli B-nek, de megígérteti vele, hogy ő ezt sosem mondja el senkinek. B néhány hét múlva észreveszi, hogy A rosszabbul teljesít az iskolában, és furcsán viselkedik a barátok, osztálytársak előtt (pl. semmiségeken látványosan megsértődik). Van, hogy elkésik az órákról, nem készíti el a házi feladatot, és nem tanul a dolgozatokra. B nagyon szeretne segíteni A-nak, biztosítani őt arról, hogy beszélgethetnek a témáról, ha szeretné.

o

Szituáció 2: A és B barátok. B észreveszi, hogy A nagy nyomás alatt van, nem tud koncentrálni az órákon, sokszor elkésik, nem készít házi feladatot. B nem tudja, hogy A mi miatt változott meg (mert A nem akarja elmondani ezt senkinek), csak szeretné arra bíztatni A-t, hogy beszéljen a nehézségeiről valakivel. A nagyon

53

szégyellné, ha beszélnie kellene az érzéseiről, úgy érezné, hogy esetleg akkor B nem fogadja majd el őt. 

Párban dolgoznak a diákok (így kizárjuk a zavarba ejtő közönséget).



Kapnak 2-4 percet, hogy eljátsszák egymással az egyes szituációkat.



o

Ki mit tenne?

o

Ki mit mond egy ilyen helyzetben és hogyan fogalmazná meg?

o

Milyen reakcióra lehet számítani?

o

Játsszák el a szituációt egymás között!

A szituációk eljátszása után közösen megbeszéljük a diákokkal, hogy: o

Milyen érzés elkezdeni egy ilyen beszélgetést? Milyen indító mondatokat használnának?

o

Mi a könnyebb? Célozgatni arra, hogy mi bánt minket vagy egyenesen kimondani?

o

Melyik a célravezetőbb: jelek küldése és célozgatás vagy az egyenes segítségkérés? Miért?

o

Hogyan győzhetjük meg barátainkat, hogy kérjenek segítséget? Milyen reakciókra lehet számítani? Hogyan kezelhetjük ezeket a reakciókat?



o

Miért érdemes ilyen helyzetekben segítséget kérni?

o

Kikhez fordulhatnak a problémáikkal?

o

Mikor érdemes a tanárhoz fordulni a diáktársakon túl?

o

A való életben mi akadályozhat meg egy embert abban, hogy segítséget kérjen?

Amennyiben bármelyik diák elszomorodik a gyakorlat során, ajánljuk fel hangosan, hogy szívesen beszélgetünk bárkivel a témáról az óra után, és bátorítsuk őket, hogy nyugodtan kérjenek segítséget. (A felajánlást név említése vagy konkrét személyhez történő intézés nélkül tegyük meg.)



A tanár elmondhatja, hogy ha egy diák segítséget szeretne kérni egy tanártól, segíthet, ha előre kitalálja az első 2-3 mondatot. Segíthet, ha vázlatot ír arról, mit szeretne mondatni. Megkérheti egy barátját, hogy kísérje őt el. Esetleg az is segítség lehet, ha valaki elmondja helyette a tanárnak, hogy mi a probléma (kérésre történhet, lehet szülő, testvér, rokon, barát). feladat

NEGYEDIK HÉT 1. feladat – Mi van a felszín alatt? 

Emlékeztessük a diákokat arra, hogy az első héten összegyűjtöttek jónéhány stresszteli szituációt, amit a velük egyidős gyerekek átélhetnek. Válasszunk azok közül egyet, azzal fogunk dolgozni!

54



Ötleteljenek közösen (ötletbörze): mit gondolnak a diákok, vajon milyen felszín alatt meghúzódó érzéseik lennének az adott stresszteli életeseménnyel (pl. egyes osztályzatot kapott diák) kapcsolatban? Soroljanak fel minél többet! Írjuk fel a táblára! Ezeket az érzéseket általában nem mutatjuk ki egymás előtt, mert feltesszük a „minden rendben van” álarcot, és nem is sejtjük egymásról, ki milyen érzéseket él át. (A gyakorlat fejleszti a reflektív funkciót vagy mentalizációt is, mely azt jelenti, hogy a személy tud gondolkozni a saját és a másik ember viselkedésének lehetséges okairól, céljairól, gondolatairól, érzéseiről, és ezek alapján be tudja jósolni a másik személy következő lépését.)



Ismételjük meg a feladatot több stresszteli életeseménnyel, amíg egy átfogó lista nem kerül a táblára.



Fontos megjegyezni, hogy nem szükségszerűen érzi mindenki az összes érzelmet egy-egy helyzetben



A diákok válasszanak ki egy érzelmet a táblán szereplő érzelmek közül, és rajzolják le, ami azzal kapcsolatban eszükbe jut, bármit, ami megérintette őket. Például milyen tájkép jut eszükbe ezekről az érzésekről?

2. feladat – Belső monológ 

Beszéljük a diákoknak arról, hogy a belső monológ azt a „beszélgetést” jelenti, ami a fejünkben zajlik, és saját magunknak mondjuk, de nem (feltétlen) mondjuk ki hangosan. Mondjunk néhány példát: „Olyan béna vagyok, mindenki ügyesebb nálam.” „Mindenki engem néz.” „Jaj, nem kellett volna ezt mondanom.” „Ezt el fogom rontani.” Magyarázzuk el a diákoknak, hogy ezek a belső monológok, megjegyzések nagyon nagy

hatással

lehetnek

a

teljesítményünkre,

önértékelésünkre,

emberi

kapcsolatainkra. Az a futó, aki azt mondogatja a verseny előtt magának, hogy „én leszek az utolsó”, valószínűleg nem fut majd a saját teljesítményének maximumán. A kosaras, aki úgy dob a kosárra, hogy „ez nem fog bemenni”, valószínűleg kihagyja a lehetőséget. A diák, aki azt mondja, hogy „ezt én nem értem”, valószínűleg nem fogja megengedni magának, hogy tanuljon az órán a saját hibáiból esetleg, csak nagyon lehangolódik. Aki azt mondja, hogy „engem nem fognak ebben a társaságban szeretni”, az nagy valószínűséggel begyűjti az ezt igazoló jelzéseket a társaitól, még akkor is, ha ez nincs így. 

Amikor negatív gondolataink támadnak magunkról (a belső monológban kritikusok vagyunk magunkkal), érdemes észrevenni és megpróbálni átfogalmazni azt pozitív, szeretetteljes gondolatokká. Ha elég sokszor gyakoroljuk ezt, rászokhatunk. (Pl. „Azt

55

sem tudom, mit vegyek fel, hogy ne szóljanak meg.” átfordítható erre: „Úgy vagyok jó, ahogy vagyok, és nagyon jól fogom magam érezni a barátaimmal.” 

Válasszunk egy stresszteli, nehéz életeseményt (pl. szorongó diák olyan társaságba megy, ahova nagyon szeretne beilleszkedni, de aggodalmaskodik azon, hogy befogadják-e majd). Közösen gyűjtsük össze, milyen negatív és pozitív gondolatai támadhatnak ennek a diáknak saját magával kapcsolatban.

3. feladat – Metaforák, hasonlatok I. 

Beszéljünk a diákoknak arról, hogy a metaforák és a hasonlatok segíthetnek abban, hogy kifejezzük az érzéseinket. Mondjunk rá példát is. („Ha találkozom a főnökömmel, olyan, mint görcsbe rándulna a gyomrom.” „Amikor színpadra kell állnom, remegek, mint a kocsonya.” „Amikor meghallottam a rosszhírt, jéggé dermedtem.”) Ezek a hasonlatok és metaforák szinte megelevenítik előttünk, amit a másik érez. Hivatkozzunk a versekre. Amikor metaforát használunk, például azt mondjuk, hogy valaki körbe-körbe futkorászik, nem szó szerint értelmezzük azt. Mit jelenthet ez a metafora? A metaforák használata segíthet abban, hogy sokkal színesebben fejezzük ki a gondolatainkat. A metaforák használata akár a megküzdés egy fajtája is lehet. Hasonlatokat és metaforákat a belső monológjaink során is használhatunk, hogy jobban megértsük magunkat, mi folyik bennünk. Ha a belső monológ pozitív, nagyon megerősítő lehet, ha negatív, akkor gyengíthet minket a problémákkal való szembenézés során. Egy futó például tudja, hogy a leopárdnak milyen jó tulajdonságai vannak, hogy erős és gyors. Verseny előtt leopárdnak képzeli el magát, mint aki úgy fut, akár egy leopárd. Ezzel növeli az esélyét annak, hogy megnyerje a versenyt.



A diákok párban dolgoznak. Olvassuk fel nekik ezt a kis versikét (mely az eredeti angol nyelvű programból származik, és a metaforákkal és hasonlatokkal kapcsolatos feladathoz igazán alkalmas): o

Seprűk Viharos napokon Amikor a szél erős A fák akár a seprűk Sepregetik az eget Suhognak az ágaik A víz dézsából ömlik Letörlik és kékre festik Újból az eget 56

Beszéljék meg párban a diákok, hogy hányféleképpen fejezte ki a versike írója a fák



és az eső tulajdonságait. Mit jelenthet még a vers a fák mozgásának költői lefestésén túl?



4. feladat – Metaforák, hasonlatok II. Ha boldogok vagyunk, kifejezhetjük így is: „madarat lehetne velem fogatni”. Ha



félünk és bátorságot kell gyűjtenünk, segíthetjük magunkat ezzel a kifejezéssel: „bátor vagyok, akár az oroszlán”. Kérjük a diákokat, hogy fejezzék be az alábbi mondatokat! (Elég, ha lediktáljuk



nekik.) o

Magány 

Olyan magányos voltam, mint a(z) …, de elképzeltem, hogy én vagyok a(z)…, és ettől jobban éreztem magam.

o

Félelem 

Annyira megrémültem, mint a(z) …, de elképzeltem, hogy én vagyok a(z)…, és így megküzdöttem a helyzettel.

o

Harag 

Olyan mérges voltam, mint a(z) …, de elképzeltem magam egy …-ként, és a haragom el is szállt.

o

Féltékenység 

Féltékeny voltam, mint egy …, de elképzeltem magam egy…-ként, és a féltékenységem elillant.

5. feladat – Metaforák, hasonlatok III. 

Kérjük meg a diákokat, hogy találjanak kifejező metaforákat az alábbi helyzetekre: o

Peti új iskolába kerül. Valószínűleg úgy érezheti magát, mint…

o

Annának elpusztult a kedvenc háziállata. Ez úgy érintette őt, mintha…

o

Balázs nagy versenyre készül. Úgy érzi, mintha…

o

Nehéz témazáróra tanul Viki. Segít, ha úgy képzeli el magát, mint…

ÖTÖDIK HÉT 1. feladat – Pro és kontra 

A nehéz döntések gyakran konfliktussal járnak: a szükségleteink és a vágyaink nem mindig egyeznek például az érdekeinkkel.



Elmenni egy születésnapi zsúrra vagy a hétfői témazáróra készülni? o

Párban dolgoznak a diákok. Írjanak egy pro- és kontra listát a döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében. Mi az előnye annak, ha 57

inkább tanulok és mi a hátránya? Mi az előnye annak, ha inkább elmegyek a zsúrra és mi a hátránya? HANGSÚLYOZZUK, hogy az egyik legjobb segítség a nehéz döntések meghozatalában, ha tényleg vesszük a fáradtságot, és kézzel írott listát készítünk az előnyök és a hátrányok összegyűjtésével. o

Néha adódhat olyan helyzet az életünkben, amikor még a pro és kontra lista megírása után is nehéz meghoznunk a döntést. Ezekben a nehéz helyzetekben megtehetjük, hogy listánkat félretesszük, és minden

nap

vagy

2-3

naponta

szánunk

a

lista

bővítésére,

felülvizsgálatára 10-15 percet. 2. feladat – Jelentőségteljes célok 

Kérjük meg a diákokat, hogy írják le 3 személy nevét, akire felnéznek, akiket esetleg

példaképnek

is

tudnának

tekinteni,

akire

valamiért

hasonlítani

szeretnének. 

Gyűjtsék össze a diákok, milyen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek ezek a személyek, amikben hasonlítani szeretnének rájuk (pl. pontosság, határozottság, céltudatosság, egészséges életmód folytatása, sport, ápoltság, szorgalom, becsületesség, kitartás, műveltség, gazdagság) Ezek a diákok számára fontos értékek.



Esetleg ezek mentén az összegyűjtött értékek mentén, vagy teljesen szabadon írjanak fel 2-3 hosszútávú célt (több évre előre), amit szeretnének elérni a későbbiekben, az életükben (pl. orvos szeretnék lenni, szeretnék egy zenekarban énekelni, szeretnék sokat utazni).



Fontos, hogy a hosszútávú célok eléréséhez vezető úton legtöbbször sok apró cél elérése segít minket. Hasznos lehet, ha ezeket a rövidtávú célokat előre összegyűjtjük, és határidőket is megszabhatunk, ha akarunk 

pl. ha orvos szeretnék lenni, ahhoz először meg kell tanulnom kitartóan és szorgalmasan készülni a dolgozatokra, beosztani az időmet; majd később meg kell tanulnom a kémiát, biológiát, fizikát; olvashatok ilyen témájú újságokat, hogy az érdeklődésemnek megfelelően bővüljön a tudásom; később a felvételi érdekében jó jegyeket kell szereznem az érettségin



Ezek a számunkra fontos értékeken alapuló rövid- és hosszútávú célok segítenek minket a céltudatosan élni az életünket. És ahogy a III. Modul tanítja: nem baj, ha néha elterelődik a figyelmünk a célról, csak vegyük észre, és gyengéden irányítsuk vissza a figyelmet a célon való munkálkodásra.

3. feladat – Rajzolás 58



Kérjük meg a diákokat, hogy rajzolják le az eddigi 5 hét feladataival kapcsolatos érzéseiket, legkedvesebb emléküket. Közben elmesélhetik az osztályfőnöknek és a pszichológusnak, hogy mit tanultak, mit szerettek az eddigi 5 hét során, és mi az, ami kevésbé volt kedvükre.

59

Függelék Stressz és megküzdés – I. Modul (segédanyag a pszichoedukáció részhez) A stresszről és a megküzdésről a III. Modullal (tudatos jelenlét) szemben az egyetemi képzés során több féléven keresztül tanulnak a pszichológusok. A stressz hatásainak, valamint az alkalmazkodást segítő megküzdési módoknak az elméleti hátterét ezért nem szükséges jelen modellprogram keretei között ismertetni, csupán az I. Modulhoz szükséges pszichoedukáció lehetséges tartalmára vonatkozóan teszünk javaslatot. Az I. Modullal kapcsolatos pszichoedukáció javasolt tartalma (1 alkalom) 

a stressz fogalma (Selye, Lazarus)



a stressz hatása a testi egészségre



a stressz hatása a lelki egészségre



az alkalmazkodás segítő (adaptív) megküzdési módok



o

problémaközpontú megküzdés

o

érzelemközpontú megküzdés

o

a társas támasz jelentősége

az alkalmazkodást nehezítő (maladaptív) megküzdési módok (pl. elkerülés, szerhasználat stb.)



optimizmus – pesszimizmus, magyarázó stílus (Seligman)



értelemkeresés, jelentőségteljes célok szerepe a lelki egészségben (Frankl)

Szakirodalmi ajánlások -

Kulcsár Zsuzsa (1998): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

-

Csabai M., Molnár P. (1999): Egészség, betegség, gyógyítás. Springer Orvosi Kiadó Kft., Budapest.

-

Frankl, V. (1988) Logoterápia dióhéjban. In:…és mégis mondj igent az életre! Pszichoteam Mentálhigiénés Módszertani Központ Budapest, 60-77.

-

Felvinczi K. (2009) Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudományos gondolkodás alakulása. In: Bagdy E., Demetrovics Zs., Pilling J. (szerk.) Polihistória. Köszöntők és tanulmányok Buda Béla 70. születésnapja alkalmából. Akadémiai Kiadó, Budapest.

-

Seligman, M. E. P. (2008) Autentikus életöröm – A teljes élet titka. Laurus, Győr.

Hasznos honlapok, linkek http://egeszsegpszichologia.blogspot.hu/ http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_34_net.pdf

60

http://www.viktorfrankl.org http://www.ted.com/talks/martin_seligman_on_the_state_of_psychology?language=hu https://www.youtube.com/watch?v=2hHNq45rEnU https://www.youtube.com/results?search_query=coping+with+stress

61

Függelék Feladatsor II. modul: Megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás az iskolákban 1. alkalom: Mit jelent az iskolai megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás, vagyis a bullying? – „Emlékszem, hogy...” Cél: -

a bullying angol szó jelentésének a megismerése, hiszen a médiában általában ezzel a kifejezéssel találkozhatnunk, ám a program megvalósítása során a megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás szavak használatát javasoljuk

-

a megfélemlítéssel kapcsolatos saját tapasztalatok felidézése

Szüksége eszközök: -

székek

Feladatok: 1) „Emlékszem, hogy…” Instrukció: 1. Ebben a feladatban az emberi kapcsolatok egy formájáról lesz szó, és a tanulóknak a saját élményeiket, emlékeiket, megfigyeléseiket kell felidézniük. 2. A feladat végrehajtásához helyezkedjenek el kényelmesen a széken és csukják be a szemüket. 3. A pszichológus a következő kérdéseket teszi fel: -

Próbálj visszaemlékezni arra, amikor valaki kipécézett magának, pikkelt rád, és direkt bántott vagy bosszantott. Hogy érezted magad? Pontosan mi volt a bántó abban, amit tettek veled?

-

Próbálj visszaemlékezni arra, amikor te bántottál, piszkáltál, gúnyoltál vagy kiközösítettél valakit. Lehetett a testvéred, a szomszédod vagy valamelyik iskolatársad. Mit gondolsz, miért tehetted ezt? Mit éreztél és gondoltál akkor?

-

Próbálj visszaemlékezni arra, amikor valaki helyetted hozott meg egy döntést valamiről. Milyen érzés volt?

-

Próbálj visszaemlékezni arra, amikor magadtól hoztál meg egy döntést. Milyen érzés volt?

-

Próbálj visszaemlékezni arra, amikor valami olyat kellett megcsinálnod, amitől féltél, izgultál, ideges voltál, pl. biciklizni, osztály előtt verset mondani vagy olvasni, felhívni valakit, segítséget kérni. Mi vett rá arra, hogy megtedd? Hogy érezted magad utána?

2) Az élmények megosztása és összehasonlítása 62

Instrukció: 1. Mindenkinek a padtársa lesz a párja ebben a feladatban. Minden tanuló válasszon ki egy élményt, amit felidézett az első feladat során, és ossza meg a társával! Annak érdekében, hogy ne bántsanak meg senkit, és tiszteletben tartsanak másokat, nevek nélkül meséljék el az élményüket! (A tanár itt említhet egy példát.) 2. Hangsúlyozzuk, hogy biztosan mindenkinek volt már olyan élménye, amikor csúnyán viselkedtek vele, és olyan is, amikor ő viselkedett csúnyán másokkal. Ezen az órán lehetőség van arra, hogy miért és hogyan történik a bullying, illetve mit tehetünk ellene. 3) A megfélemlítés definíciójának és a bullying kifejezés jelentésének ismertetése a pszichológus által

2. alkalom: Mi a megfélemlítés? – viselkedésformák és azok okai Cél: -

annak tisztázása, hogy milyen viselkedések tartoznak a megfélemlítés körébe, milyen típusai vannak

-

példák említése

-

miért alakulhat ki ez a viselkedésmód

Szükséges eszközök: -

négy nagyméretű papír (csomagolópapír)

-

filctollak

1) Közös fejtörés, hogy milyen viselkedéseket takarhat az iskolai megfélemlítés Instrukció: 1. A feladathoz a tanulókat négy csoportba kell osztani (lásd színes kártya húzása). 2. A csoportoknak az lesz a feladata, hogy a megfélemlítés következményeiről és hatásairól gondolkodjanak. 3. Minden csoportnak szüksége lesz egy nagy papírra, amire rajzolniuk kell egy figurát, akit a megfélemlítőnek (= megfélemlítést, erőszakoskodást elkövető személy) fognak nevezni. 4. A tanulók írják a figura köré azokat a viselkedéseket, amik szerintük a megfélemlítés kategóriájába tartoznak, függetlenül attól, hogy annak durvább vagy enyhébb formái. 5. Bátorítsuk őket, hogy használják fel nyugodtan az „Emlékszem, hogy” feladat során felidézett emlékeiket. 6. Amikor befejezték a közös fejtörést, kérjük meg őket, hogy: 63

-

karikázzák be a felsorolt viselkedésformák közül azt a kettőt, amit a legdurvábbnak ítélnek

-

húzzák alá azt a kettőt, amelyik a leggyakrabban fordul elő az iskolában

7. Kérjünk egy önként jelentkezőt, aki felolvassa a tulajdonságokat, amiket a saját csoportja összeírt. 8. Kérjük meg a többi csoportot, hogy említsenek még olyan viselkedésmódokat, amik nem hangoztak el, de fontosnak gondolják őket. 9. Foglaljuk össze közösen a listát, és írjuk fel a táblára. 10. Mindegyik csoportból kérjünk egy önként jelentkezőt, aki elmondja és felírja a táblára az általuk meghatározott két legdurvább és leggyakoribb viselkedésformát (két külön oszlopba). 11. Hasonlítsuk össze és beszéljük meg közösen a megfélemlítéshez tartozó viselkedésmódokat az alábbi kérdések alapján: -

Egyetértetek abban, hogy melyek a legdurvább és leggyakoribb viselkedésmódok?

-

Mi lenne rosszabb, ha teljesen kiközösítenének, vagy ha folyamatosan piszkálnának?

-

Lehet szavakkal is bántani más embereket? Hogyan?

2) A megfélemlítés okai Instrukció: 1. A tanulóknak most a figura belsejébe kell beleírni azokat a lehetséges okokat, amiért az emberek bántják a másikat. 2. Amikor befejezték a közös fejtörést, kérjük meg őket, hogy húzzák alá a felsorolt viselkedésformák közül azt a kettőt, ami a leggyakoribb oka mások bántalmazásának az iskolában. 3. Hasonlítsuk össze és beszéljük meg a csoportok véleményét a megfélemlítés lehetséges okaival kapcsolatban. 4. A csoportok által készített rajzokat ragasszuk ki a teremben, mert a következő alkalomnak ez lesz a kiindulópontja. 5. Biztassuk arra a tanulókat, hogy a mostani és a következő alkalom közötti időben próbálják felismerni és megfigyelni maguk körül a megfélemlítés különböző formáit. Összefoglalás: A 2. alkalom feladatait levezető tanár készítsen egy rövid összefoglalót arról, hogy mit tanultak az alkalom során a gyerekek. Az összefoglalót strukturálja az ellenőrző kérdések és az azokra adott helyes válaszok mentén (lásd Függelék Összefoglaló lap 2. alkalom)!

64

3. alkalom: Érdemes elmondani? – A megfélemlítés hatásai Cél: -

Az akadályok azonosítása, amelyek meggátolják, hogy a tanulók beszámoljanak az őket érő megfélemlítésről.

-

A megfélemlítés fizikai, társas és a mentális egészségre gyakorolt hatásainak azonosítása.


Munkalap (lásd: Függelék)

-

Íróeszközök

Feladat: Instrukció: 1. A feladathoz a tanulókat négy csoportba kell osztani (lásd színes kártya húzása). 2. Mind a négy csoport kapjon egy-egy munkalapot. 3. A munkalap két oszlopra van bontva, az egyik oszlopba azokat a dolgokat írhatják be a tanulók, amik miatt érdemes segítséget kérni, ha valakit megfélemlítés ér; a másik oszlopba pedig azokat, amik visszatartják az embert attól, hogy elmondja vagy segítséget kérjen, ha bántják. 4. Kérjünk egy önként jelentkezőt, aki csoportját képviselve elmondja, hogy miért érdemes beszámolni a megfélemlítésről és segítséget kérni. A többi csoport tagjai kiegészíthetik az elhangzottakat a saját véleményükkel. / Ugyanezt ismételjük meg azzal kapcsolatban, hogy miért nem érdemes segítséget kérni vagy elmondani, ha megfélemlítés ér egy gyereket. 5. Kérdezzük meg a tanulókat arról, hogy milyen hatással lehet egy gyerekre az, ha hosszú időn keresztül megfélemlítés éri. 6. Kihez fordulhatnak az iskolában a gyerekek, ha bántják őket? Az alábbi kérdések segíthetik a feladat megoldását: -

Miért félnek a gyerekek elmondani, ha bántják őket a társaik?

-

Ha elmesélik egy felnőttnek, hogy bántják őket, akkor általában mit mondanak a felnőttek (tanárok/szülők)?

-

Ha nem veszünk tudomást a megfélemlítésről, akkor az megszűnik magától?

-

Hogyan befolyásolja a megfélemlítés egy gyerek érzéseit, gondolatait, viselkedését önmagával és másokkal kapcsolatban?

-

Hogyan lehet megküzdeni azzal, ha bántanak?

65

Összefoglalás: A 3. alkalom feladatait levezető tanár készítsen egy rövid összefoglalót arról, hogy mit tanultak az alkalom során a gyerekek. Az összefoglalót strukturálja a feladat megoldását segítő kérdések és az azokra adott helyes válaszok mentén (lásd Függelék Összefoglaló lap 3. alkalom)! 4-5. alkalom: Problémamegoldás Cél: -

A problémamegoldás fejlesztése a megfélemlítéssel kapcsolatban.

-

Az akadályok leküzdése, amelyek megfélemlítés esetén a segítségkérés, illetve a tanuló saját jogainak érvényesítése útjában állnak.


papírok (kb. annyi, ahány gyerek van az osztályban)

-

tollak

-

3 db szerepkártya (tanár, szülő/gondozó, osztálytárs)

-

szatyor

Instrukció: 1. A diákok párokban írjanak egy fiktív levelet (Kedves XY...), amelyben a címzettel megosztják, hogy megfélemlítés érte őket az iskolában (hogyan, mikor, ki tette), és kérjenek tanácsot. A levelek fél A/4-es oldalnál ne legyenek hosszabbak, és ne szerepeljen rajtuk a feladó igazi neve (találjanak ki egy álnevet). Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a leveleket a következő feladatban használni fogjuk. Ha készen vannak, összehajtva dobják be egy szatyorba. 2. Tegyünk ki az osztály elé három széket és helyezzük el a szerepkártyákat a székeken. 3. A feladat a következő: A tanulók a problémamegoldást és tanácsadást fogják gyakorolni. Kérünk három önként jelentkezőt, akik az osztály elé kirakott székekre ülnek, és a székekre helyezett kártyákon lévő szerepeket játszák el (tanár, szülő, osztálytárs). A feladatot vezető tanár húz egy levelet a dobozból, felolvassa, és a „tanárnak”, „szülőnek”, „diáknak” tanácsot kell adnia a levél feladójának. A többi tanuló kérdezhet, és tehet megállapításokat. 4. Ismételjük meg a játékot több körön keresztül, változtassuk a szereplőket és húzzunk újabb levelet minden körben. (Nem fontos mindenkinek szerepelnie!) Az alábbi kérdések segíthetik a feladat megoldását: 66

A szereplőket segítő kérdések: -

Mit tenne egy szülő/gondozó, ha ez történne a gyerekével?

-

Mit tanácsolna, hogyan reagálna egy veled egykorú gyerek?

Az osztályt segítő kérdések: -

Mit tenne a segítséget kérő gyerek, ha ezt a tanácsot kapná?

-

Mennyire lenne egyszerű/nehéz megfogadni ezt a tanácsot a valóéletben?

-

Kitől kaphatna ez a gyerek támogatást, segítséget?

-

Mi az, ami ezt a személyt megakadályozhatja abban, hogy segítséget kérjen?

-

Ha továbbra is fennállna a probléma, milyen hatást gyakorolna az áldozat érzelmeire, viselkedésére, gondolataira?

A pszichológus tanácsai: -

Ismételd el többször magadnak, hogy nem benned van a hiba, az elkövető személy az, akivel baj van

-

Tegyél úgy, mintha nem hallanád, amit mondanak neked

-

Képzelj el egy biztonságot adó burkot vagy üveglapot, ami közted és a téged bántalmazó ember között van, és ismételd el többször magadnak, hogy „nem veszem a szívemre, amit mond nekem”

-

Mondd ki a véleményed: Nézz a téged bántó ember szemébe, és mondd meg neki, hogy „nem szeretem, ha (a viselkedésmód megnevezése pl. gúnyolsz, lökdösöl, elveszed a holmimat), és szeretném, ha abbahagynád!”. Érthetően és hangosan beszélj, de ne kiabálj!

-

Kezeld humorral a helyzetet, tegyél vicces megjegyzést a helyzettel kapcsolatban (de ne gúnyold a téged bántó embert)!

-

Kérd meg a barátaidat, hogy segítsenek neked megoldani a helyzetet, gyűjtsetek együtt ötleteket!

-

Nyugodtan kérd egy felnőtt (tanár, szülő, gondozó) segítségét! Segítséget kérni és a problémáról beszélni érett, felnőttes dolog!

-

Hagyd otthon az értékes holmidat!

-

Ha félsz egyedül, nyugodtan kérd meg az osztálytársaidat, barátaidat, hogy maradjanak melletted!

-

Ne feledd, ha visszaütsz, te is bajba kerülhetsz!

-

Ha a probléma nem szűnik meg, kérj nyugodtan ismét segítséget!

Összefoglalás: Előre elkészített példány (lásd Függelék Összefoglaló lap 4-5. alkalom).

67

6-7. alkalom: Az osztály kampánya Cél: -

A barátságos és biztonságos iskolai környezet melletti kampány kitalálása és megvalósítása.

-

A tanulók által készített szórólapok és plakátok elhelyezése az iskola épületében, hogy az iskolai többi osztályának diákjai is tájékozódhassanak a témában.


nagyméretű, plakát készítésére alkalmas papírok

-

kisméretű papírok a szórólapok elkészítéséhez

-

színes ceruzák, filctollak

-

cellux, rajzszög a plakátok kihelyezéséhez

Instrukció: 1. A diákokat osszuk négy egyenlő nagyságú csoportba 2. Az

iskolai

megfélemlítéssel

kapcsolatos

eddig

tárgyalt

témakörök

(Mi

a

megfélemlítés?, A megfélemlítés hatásai, Érdemes elmondani?, Problémamegoldás) nevét írjuk fel egy-egy papírra, és húzassunk mindegyik csoporttal a papírok közül egyet. 3. A csoport feladata, hogy a kihúzott témából látványos plakátot és szórólapokat készítsen, ami tartalmazza az adott téma legfontosabb megállapításait. A feladathoz segítséget

nyújtanak

az

egyes

alkalmak

végén

elkészített

összefoglaló

dokumentumok. 4. Az elkészült plakátokat és szórólapokat helyezzék el a diákok az iskola forgalmas pontjain (folyosó, ebédlő, aula). Megjegyzés: -

Lényeges, hogy a plakátok és szórólapok informatívak legyenek, és felhívják a többi tanuló figyelmét a barátságos és biztonságos iskolai környezet fontosságára!

-

Az anyagokat igény szerint bármilyen eszköz felhasználásával el lehet készíteni, pl. számítógépes szoftver, újságokból kivágott színes képek stb.

68

Függelék Pszichoedukációs segédanyag II. modul: Megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás az iskolákban A programban részt vevő pszichológus a kidolgozott pszichoedukációs segédanyag segítségével tájékozódik az iskolai megfélemlítés és erőszak témájában, illetve a tanárokat felkészíti a II. modul végrehajtására. A pszichológus feladata, hogy az adott iskola sajátosságaihoz igazítsa az ismeretátadás módját, megítélése szerint egyszerűsíthet a segédanyag tartalmán, de bővítheti is azt. A segédanyag kivonata kiadható a tanároknak, azonban ez csak kiegészíti, és nem helyettesíti a pszichológus által tartott felkészítést! A II. modul 1-5. feladatainak levezetését az osztályfőnök és a pszichológus közösen végzi.

A II. modul alapelvei: -

Fontos, hogy a programban részt vevő tanárok és pszichológusok bizalmasan kezeljék a gyerekekkel kapcsolatos információkat, amelyek a feladatok megoldása során és a szupervíziók alatt elhangzanak.

-

A gyerekeket meg kell kérni arra, hogy a program során történtek csak a az osztályra tartoznak, így maradjanak az osztályközösségen belül.

-

Nem szabad elfelejteni, hogy a modul célja nem a bűnösök és áldozatok megkeresése és megbélyegzése, hanem a gyermekek ismereteinek bővítése, valamint egy barátságos és biztonságos iskolai légkör létrehozása, illetve a megfelelő problémamegoldó készségek elsajátítása.

Alapismeretek A bullying angol kifejezés jelentése: megfélemlítés, erőszakos viselkedés, zaklatás, megalázás az iskolákban. Olyan szándékos, ismétlődő viselkedés, melynek célja, hogy fizikális vagy pszichés fájdalmat/kárt okozzon egy nem provokáló, magát megvédeni nem tudó diáknak (egyenlőtlen hatalmi viszonyok). Ami nem tartozik ide: egyenlő felek közötti konfliktus, játékos verekedés, egyszeri támadás, barátok közötti cívódás, önvédelem. (Továbbiakban a megfélemlítés, erőszakoskodás, bántalmazás szavakat használjuk.)

69

Formái: -

Fizikai: verekedés, másik tulajdonának elvétele, tönkretétele…

-

Verbális: megalázó beszólások, sértegetés, gúnynév…

-

Kapcsolati:

kiközösítés,

közeledés

elutasítása,

pletyka

terjesztése,

barát

elcsábítása… -

Cyberbullying: fenyegető üzenetek SMS-ben, email-ben, megalázó tartalmak közzététele interneten, ebben az esetben az elkövető sokszor anonim marad

A gyermekeknek nagyon kis hányada számol be arról, hogy megfélemlítik, megalázzák az iskolában, és a tapasztalat szerint legkevésbé a tanároknak mondják el. A bullying aláássa a bántalmazott gyermek jóllétét, tanulási képességét és önbecsülését, valamint negatív hatással van a bántalmazóra is, mert arra sarkallja, hogy az erejét nem megfelelő módon használja. Tévhit, hogy a bullying elkerülhetetlen és szükséges rosszként része az iskolai életnek. A felnőttek nehezen fogadják el, hogy egy jó tanuló és a felnőttekkel szemben tisztelettudóan viselkedő gyerek zsarnokoskodik a többiek felett. Kutatási eredmények szerint a bullying 7 gyerekből 1-et érint, és gyakoribb a fiúk, mint a lányok körében. A két nem esetében eltérő formában jelenhet meg, míg a fiúknál inkább fizikai erőszakról van szó, addig a lányoknál ez kiközösítésben nyilvánul meg. Tévhit, hogy bármit teszünk a bullying ellen, az csak ront a helyzeten, az iskolák nem lehetnek toleránsak a gyerekek közötti megfélemlítéssel és zsarnokoskodással szemben.

Fontos felismerni azokat a jeleket, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a tanuló iskolai megfélemlítés áldozatául esett: -

gyakran testi tünetek, betegségek formájában jelentkezik, mint a gyakori hasfájás, fejfájás, rossz közérzet

-

az iskolai teljesítmény romlása

-

a korábbi állapothoz képest nagyobb fokú szorongás, félénkség

-

kialvatlanság az alvási nehézségek és éjszakai rémálmok miatt

-

szomorú, könnyen elsírja magát

Mit érezhet a megfélemlítés áldozatául esett gyermek? -

harag, düh

-

kilátástalanság, reménytelenség

-

erőtlenség

-

félelem, rettegés

70

-

megalázottság

-

szorongás

A pszichológus munkáját segítő ismeretek Az alábbiakban olvasható ismeretek, tanácsok főként a programban dolgozó pszichológusok munkáját segítik mind a tanárokkal folytatott szupervíziók során, mind pedig az igény szerint felmerülő diák- és szülői tanácsadások alkalmával. Gyors megoldások az iskolai erőszak, megfélemlítés meggátolásának érdekében: -

a tanuló e-mail címének, közösségi oldalakon létrehozott profiljainak megváltoztatása, törlése, a „megfélemlítő” ismerős letiltása, hogy ne kerülhessen kapcsolatba az áldozattal

-

tanárok, szülők segítségének a kérése

-

az elkövető elkerülése, pl. más útvonal választása az iskola és az otthon között – kizárólag rövidtávon, csak addig, amíg megfelelő segítséget nem kap!

Ismeretek megosztása az áldozattal: -

Fontos tudniuk, hogy a gyermekek kb. 25%-a eshet áldozatául az iskolai megfélemlítésnek, erőszaknak, ez egy átlagos, 30 fős osztályban 7-8 gyermeket jelent, vagyis nincs egyedül a problémájával!

-

Lényeges ismerni az elkövetők néhány jellemző tulajdonságát, ami segít megérteni, hogy nem feltétlenül puszta gonoszságból bántalmaznak másokat. Az elkövető lehet, hogy maga is bántalmazott; esetleg a családja nehézségekkel küzd vagy változásokon megy keresztül (haláleset, válás, kistestvér születése, anyagi problémák, stb.), ami lelkileg megterhelő számára; ilyen módon próbál népszerűségre szert tenni; irigyli az áldozatot olyan tulajdonságai miatt, amivel ő nem rendelkezik (tanulmányi teljesítmény, rendezett életkörülmények, megjelenés)

Hogyan lehet továbblépni az iskolai megfélemlítés elszenvedése után? Iskolai megfélemlítés, erőszak áldozatává válni traumatikus esemény bárki számára. A legfontosabb, hogy a gyermekben tudatosítsuk, ami történt az nem az ő hibája, még akkor sem, ha az elkövető mást mond. A bántalmazás megszűnte után fennmaradhatnak negatív érzelmi állapotok, mint a félelem, kétségbeesés, düh vagy szorongás. A gyerekek gyakran abban látják a megoldást, ha nem érintkeznek másokkal, azonban az izoláció csak ront a helyzeten. A gyógyulás felé vezető 71

első lépés, ha a tanuló megpróbál olyan osztálytársakkal kapcsolatot kialakítani, akik nem vettek részt a megfélemlítésben, és a lehető legtöbb időt velük tölteni. Pár tipp a megfélemlített gyermek számára: -

Adj magadnak időt, hogy lelkileg felépülj a megfélemlítés okozta megrázkódtatásból! Előfordulhat,

hogy

dühöt,

haragot,

bosszúvágyat,

szomorúságot,

félelmet,

tehetetlenséget érzel, ami ilyen esetben teljesen természetes, ne hibáztasd emiatt magad! Nyugodtan elmondhatod az érzéseidet és gondolataidat azoknak az embereknek, akikben megbízol, pl. tanár, szülő, barát. -

Lépj túl a tehetetlenség érzésén! Figyelj a környzetedben azokra, aki szintén iskolai megfélemlítés áldozatai lehetnek/lehettek, próbálj segíteni nekik, adj nekik tanácsot, fogjatok össze, és osszátok meg az élményeiteket!

-

Ne engedd, hogy a düh vezéreljen, és bosszút állj a téged bántalmazókon vagy bajba keveredj! A düh kezelésében segíthet a testmozgás (futás, labdázás, torna), illetve a meditáció.

-

Figyelj oda magadra! Egyél rendesen, próbálj egészségesen táplálkozni, mozogj eleget, pihend ki magad! Hidd el, ha figyelsz a testedre, máris jobban érzed magad, és könnyebben jutsz túl a bántalmazás okozta nehézségeken!

Az iskolába való visszatérés segítése a megfélemlítés után: Az iskolába való visszatérés a megfélemlítést elszenvedett gyermekek nagy részének nagyon nehéz. Többnyire próbálják ezt elkerülni, iskolát akarnak váltani vagy szeretnének magántanulók lenni. Lényeges elmagyarázni nekik, hogy iskolába járni a tanulás és a baráti kapcsolatok kiépítése szempontjából is fontos, ami hatással lehet a jövőjükre. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy ugyanúgy joguk van az adott iskolába járni, részt venni az órákon, élvezni a szüneteket és barátkozni, mint a többieknek! Sajnos minden iskolában előfordulhat megfélemlítés, ezért az iskolaváltás nem minden esetben a legjobb megoldás. Tanácsok a gyerekeknek: -

Próbálj azokra a dolgokra összpontosítani az iskolában, amiket szeretsz (osztálytárs, tanár, tantárgy, elfoglaltság), ahelyett, hogy azokra koncentrálnál, amiket nem szeretsz.

-

Ha az osztálytársad bántott, nyugodtan kérd meg a tanáraidat (akár a szülők vagy az osztályfőnök segítségével) hogy ültessen minél messzebb a bántalmazótól.

72

-

Keress olyan iskola utáni elfoglaltságot, ahol új barátokat szerezhetsz vagy olyanokkal lehetsz együtt, akiket kedvelsz. Csatlakozhatsz szakkörökhöz, járhatsz sportolni vagy zeneiskolába, táncolhatsz, rajzolhatsz, a lényeg, hogy más gyerekekkel együtt csináld. Egyáltalán nem fontos, hogy pénzbe kerüljön ez az új elfoglaltság, légy ötletes!

-

Ne feledd, hogy valószínűleg nem te vagy az egyetlen tanuló, aki iskolai megfélemlítés áldozatává vált. A tapasztalataidat felhasználva észreveheted, ha mással ugyanaz történik, mint veled, és segíthetsz neki!

Az iskolai bántalmazásból való felépülés időigényes lehet, ha azonban több hónap elteltével sem szűnnek meg a korábban említett tünetek (félelem, szorongás, düh, visszahúzódás, sírás), akkor mindenképp szakember segítségét kell kérni. A szülők tájékoztatásának legfontosabb szempontjai: A szülők tájékoztatása az iskolai megfélemlítéssel és erőszakkal kapcsolatban nagyon érzékeny terület, hiszen gyermekük akár elkövető, akár áldozat, érezhetik magukat dühösnek, megszégyenültnek, tehetetlennek. Fontos, hogy a szülői konzultáció során kerüljük a vádló hangnemet, mert az fokozza a szülők negatív érzéseit, és ellenállást válthat ki belőlük. Nem szabad, hogy megvádolva érezzék magukat, ezért érdemes többesszám első személyben beszélni, ami azt sugallja, hogy bárkivel előfordulhatnak azok a viselkedésmódok és gondok, amiket említeni fogunk nekik! (Erre láthatnak példát az alábbiakban!) Ismertetni kell a szülőkkel, hogy milyen hosszútávú következményei lehetnek annak, ha egy gyerek iskolai megfélemlítés vagy erőszakoskodás elkövetője. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a probléma felismerése és a beavatkozás segít megakadályozni a negatív következményeket, amelyek az alábbiak: -

nagyobb

eséllyel

fogyasztanak

nagy

mennyiségű

alkoholt

és

nyúlnak

kábítószerekhez serdülőkorban és felnőttként -

nagyobb valószínűséggel kerülnek bajba, verekednek, rongálnak, és tanácsolják el őket az iskolából

-

nagyobb a valószínűsége annak, hogy összeütközésbe kerülnek a törvénnyel és rendőrségi ügyük lesz

-

felnőttként bántalmazhatják a házastársukat, partnerüket, gyermekeiket

Figyelmeztető jelek, hogy a gyermek iskolai megfélemlítés és erőszak elkövetője: 73

-

gyakran viselkedik erőszakosan másokkal szemben

-

verekszik vagy veszekszik másokkal

-

szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetéseket kap

-

a zsebpénzénél több pénz vagy idegen holmi van nála, amivel nem tud elszámolni

-

könnyen hibáztat másokat

-

nem vállal felelősséget a saját tetteiért

-

olyan barátai vannak, akik időnként agresszívak, zűrösen viselkednek

-

mindenben nyerni akar és a legjobb szeretne lenni (sokszor bármi áron)

A megfélemlítés gyakran tanult viselkedésmód: Az agresszív viselkedést és mások megfélemlítését a gyermek a saját otthonában is megtanulhatja. Számos kutatás rávilágít arra, hogy bizonyos számítógépes játékok erőszakos viselkedést váltanak ki a gyerekekből. A szülőknek figyelniük kell arra, és amennyire módjukban áll, megakadályozni azt, hogy erőszakos TV-műsorokat, filmeket, interneten terjedő videókat nézzenek, illetve agresszív (lövöldözős, véres, verekedős) számítógépes játékokkal játszanak. Szülőként akaratunkon kívül is mutathatunk nem megfelelő példát a gyermeküknek a következő viselkedésmódokkal: 

Leszóljuk, kigúnyoljuk, szidjuk a gyerek edzőjét, a játékvezetőt vagy az ellenfél csapat játékosait



Átkozódunk autóvezetés közben (szidjuk a többi sofőrt, a kerékpárosokat vagy a gyalogosokat)



Megalázzuk a pincért, eladót, taxisofőrt, ha az hibát vétett



Kibeszéljük, szidjuk a gyerek előtt a többi szülőt, osztálytársakat, tanárokat, aminek következtében azt gondolhatja a gyerek, hogy elfogadható bántalmazni őket, csúnyán beszélni velük



Nagyon káros, ha a gyermeket megütjük, megpofozzuk, csúnyákat mondunk neki vagy ugyanezeket a dolgokat tesszük a házastársunkkal, szeretteinkkel

Tanácsok a szülők számára: 

Ismerjük meg jobban a gyermek otthonán kívüli életét: Ha úgy ítéljük meg, hogy otthoni viselkedésünk nincs negatív hatással gyermek viselkedésére, akkor felmerül, hogy a barátai bíztatják mások megfélemlítésére, terrorizálására. Lehetséges, hogy a gyermeknek beilleszkedési problémái vannak, és így próbál részese lenni egy 74

bandának. Beszélgessünk a gyermekkel, ha többet tudunk a dolgairól, akkor könnyebben megtalálhatjuk a probléma forrását. 

Próbáljuk megtanítani a gyermeknek azt, hogy a megfélemlítő, bántalmazó viselkedésének komoly következményei lehetnek: Előfordulhat, hogy gyermek nem tudja felmérni azt, amit a viselkedésével másoknak okoz. Képzeljük el együtt, hogy milyen érzés lenne, ha vele csinálnák ugyanazt, amit ő tesz másokkal. Mit érezne? Mit gondolna? Emlékeztessük arra, hogy amit csinál, az iskolai szabályokat is sért, és ennek különböző következményei lehetnek (figyelmeztetések, intők, elbocsátás stb.).



Kezeljük a stresszt: A gyermek nem megfelelő viselkedésének egyik oka lehet, hogy nem tudja megfelelően levezetni a benne felgyülemlő feszültségeket. Próbáljunk meg minél több időt a szabadban tölteni vele, sétáljunk, fussunk, labdázzunk, sportoljunk együtt vagy játsszunk a háziállattal, hiszen ez az egyik legegyszerűbb és legjobb módja a gőz kiengedésének, a feszültség oldásának.



Korlátozzuk a számítógép, a tablet, a mobiltelefon és a televízió használatát: Beszéljük meg a gyermekkel, hogy oda fogunk figyelni arra, milyen oldalakat használ az interneten, milyen videókat néz, kikkel beszélget. Korlátozzuk a számítógépes játékokkal való elfoglaltság és a Tv-nézés idejét. Vannak olyan népszerű műsorok, amelyekben felnőttként már észre sem vesszük az erőszakos, nem megfelelő viselkedést, ami a gyermekekre rossz hatással lehet. Ezek a műsorok azt közvetítik a gyerekeknek, hogy hazugságokkal, csalással, a másik becsapásával, trükkökkel, nagyszájúskodással előnyökre lehet szert tenni az életben, népszerűséget tudnak kivívni anélkül, hogy büntetés járna érte.



Következetesen neveljünk: Győződjünk meg arról, hogy a gyerek tisztában van-e az otthoni szabályokkal, illetve azzal, hogy a szabályok megszegése milyen büntetést von maga után. A gyerekek általában úgy gondolják, nincs szükségük nevelésre, de ha nincsenek szabályok, nem neveljük őket, akkor azt érezhetik, hogy nem szánunk rájuk elég időt, figyelmet, gondoskodást.

További források: http://www.helpguide.org/articles/abuse/dealing-with-bullying.htm http://www.wikihow.com/Deal-With-Bullies http://www.bandbacktogether.com/how-to-heal-from-being-victim-bully/ http://www.parents.com/kids/problems/bullying/how-to-deal-with-school-bullies/

75

Munkalap Érdemes elmondani valakinek és segítséget kérni, ha bántanak minket az iskolában? Érdemes, mert...

Nem érdemes, mert...

76

Függelék II. modul: Megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás az iskolákban Összefoglaló lap 2. alkalom

Mit jelent a bullying szó?

Milyen formái vannak az iskolai megfélemlítésnek?

Milyen okai lehetnek ennek a viselkedésmódnak?

77

Függelék II. modul: Megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás az iskolákban Összefoglaló lap 3. alkalom

Miért félnek a gyerekek elmondani, ha bántják őket a társaik?

Ha nem veszünk tudomást a megfélemlítésről, akkor az megszűnik magától?

Hogyan befolyásolja a megfélemlítés egy gyerek érzéseit, gondolatait, viselkedését önmagával és másokkal kapcsolatban?

Hogyan lehet megküzdeni azzal, ha bántanak?

78

Függelék II. modul: Megfélemlítés, erőszakos viselkedés, megalázás az iskolákban Összefoglaló lap 4-5. alkalom

Hasznos tanácsok : -

Ismételd el többször magadnak, hogy nem benned van a hiba, az elkövető személy az, akivel baj van

-

Tegyél úgy, mintha nem hallanád, amit mondanak neked

-

Képzelj el egy biztonságot adó burkot vagy üveglapot, ami közted és a téged bántalmazó ember között van, és ismételd el többször magadnak, hogy „nem veszem a szívemre, amit mond nekem”

-

Mondd ki a véleményed: Nézz a téged bántó ember szemébe, és mondd meg neki, hogy „nem szeretem, ha (a viselkedésmód megnevezése pl. gúnyolsz, lökdösöl, elveszed a holmimat), és szeretném, ha abbahagynád!”. Érthetően és hangosan beszélj, de ne kiabálj!

-

Kezeld humorral a helyzetet, tegyél vicces megjegyzést a helyzettel kapcsolatban (de ne gúnyold a téged bántó embert)!

-

Kérd meg a barátaidat, hogy segítsenek neked megoldani a helyzetet, gyűjtsetek együtt ötleteket!

-

Nyugodtan kérd egy felnőtt (tanár, szülő, gondozó) segítségét! Segítséget kérni és a problémáról beszélni érett, felnőttes dolog!

-

Hagyd otthon az értékes holmidat!

-

Ha félsz egyedül, nyugodtan kérd meg az osztálytársaidat, barátaidat, hogy maradjanak melletted!

-

Ne feledd, ha visszaütsz, te is bajba kerülhetsz!

-

Ha a probléma nem szűnik meg, kérj nyugodtan ismét segítséget!

79

Függelék III. Modul (feladatok és tanári segédanyag)

Az itt látható gyakorlatok közül lehetséges, hogy csak az elsőt alkalmazzuk a diákokkal a testnevelés órákon a program egész időtartama során. Ha bárki kedvet érez magában, a feladatokat lehet váltogatni, hetente 3-4 alkalommal az első gyakorlatot (1. MEDITÁCIÓ), heti 1-2 alkalommal a többit. Az első alkalommal (ha korábban nem történt meg), tájékoztassuk a diákokat arról, hogy az elkövetkező 10 hét során meditációs gyakorlatokkal (tudatos jelenlét gyakorlatokkal) kezdődnek a testnevelés órák.

1. MEDITÁCIÓ (10 héten keresztül minden testnevelésóra elején javasolt elvégezni az 5. osztályos diákokkal)


papírra nyomtatva a meditáció szövege székek vagy polifoam-ok vagy matrac stopper

Időtartom: 5-10 perc

Fontos! A diákok lehetőség szerint törökülésben vagy a széken ülve egyenes, de nem merev háttal, csukott szemmel kezdjék el a gyakorlatot.

Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a meditáció csökkenti a fájdalmat, és erősíti az immunrendszert. Csökkenti az olyan kellemetlen érzelmi állapotokat, mint a depresszió, a szorongás, a harag vagy az összezavarodottság. Javítja a vérkeringést és lassítja a szívverést. Nyugalom, béke és kiegyensúlyozottság érzéséhez vezet. Segít visszafordítani a szívproblémákat. Segít gondolataink kontrollálásában. Növeli az energiát. Csökkenti a stresszt. A légzésünk tudatosításának lehetősége (azaz a légzésmeditáció) mindig a rendelkezésünkre áll, bármilyen nehézséggel is nézünk szembe. Lassan olvassuk fel az itt található relaxációs szöveget, és kérjük meg a diákokat, hogy kövessék az abban elhangzottakat. „Helyezkedj el kényelmesen és hunyd le a szemed. Néhány percig egyszerűen csak „legyél”. Figyelj meg mindent az adott pillanatban, amikor felbukkan – legyenek azok hangok, testi érzetek, gondolatok vagy érzések – anélkül, hogy megpróbálnád megváltoztatni azokat. Maradj egy kicsit így, és engedd meg magadnak, hogy megnyugodj.

80

Most irányítsd a figyelmed a légzésedre. Egyszerűen csak figyeld meg, ahogy a levegő ki- és beáramlik, miközben automatikusan, erőfeszítés nélkül belélegzed és kilélegzed azt. Anélkül figyeld meg a légzésedet, hogy bármilyen módon megpróbálnád megváltoztatni azt. Minden apró részletet figyelj meg: ahogy az orrodon ki- és beáramlik a levegő, ahogy emelkedik és süllyed a mellkasod, és így tovább. 1-2 perc szünet A figyelmed automatikusan elterelődhet és el is terelődik máshová. Ez így van jól! Nem számít! Része a meditációnak. Amikor észreveszed, hogy a figyelmed nem a légzésedre irányul, gyengéden irányítsd vissza a légzésedre. 1-2 perc szünet Engedd, hogy minden gondolat, érzés, testi érzet csak jöjjön és menjen, ahogy a falevelek úsznak a víz felszínén, vagy ahogyan az autók elhaladnak előttünk az úton. Figyeld meg, hogy minden gondolat és érzés ugyanolyan automatikusan és erőfeszítés nélkül jön és megy, akárcsak a légzés. 1-2 perc szünet Amikor úgy érzed, a saját tempódban nyújtózkodj egyet és nyisd ki a szemed. Figyeld meg, hogy érzed magad! ” Ezt már a meditáció után olvassuk fel a diákoknak: Idővel megismered majd, hogy hogyan működik az elméd. Milyen gondolatoknak ellenáll, mely gondolatokhoz ragaszkodik. A tudat természetes nyugalmi állapota lehetőséget nyújt arra, hogy észrevegyük ezeket a tudatalatti folyamatokat. Bármikor észreveszed, hogy egy gondolatot vagy érzést szeretnél elkerülni, vagy ellenkezőleg, ragaszkodsz hozzá – egyszerűen csak engedd el.

2. MEDITÁCIÓ (szabadon választható feladat)



Időtartom: 2-3 perc

Fontos! A diákok lehetőség szerint törökülésben vagy a széken ülve egyenes, de nem merev háttal kezdjék el a gyakorlatot.

81

Egy perc tudatos jelenlét Olvassuk fel a következő szöveget a diákoknak: Ez egy egyszerű tudatos jelenlét gyakorlat, amit a nap folyamán bármikor elvégezhetsz. A következő 60 másodpercben az lesz a feladat, hogy erősen koncentrálj a légzésedre. Csupán egy perc, de örökkévalóságnak tűnik! Ülj egyenesen, és hagyd nyitva a szemed. Próbálj nem változtatni a légzéseden. Állj készenlétben, és vedd észre, ha elkalandozna a gondolatod (mert el fog), és tereld vissza a figyelmed a légzésre. Fontos észben tartani, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása nem verseny, és nem tekintünk rá kihívásként. Kezdődjék a 60 másodperc… (stopper indítása)

3. MEDITÁCIÓ (szabadon választható)


papírra nyomtatva a meditáció szövege székek vagy polifoam-ok vagy matrac stopper ceruzák

Időtartom: 5 perc

Fontos! A diákok a gyakorlat elkezdése előtt vegyenek a kezükben egy-egy ceruzát (lehet saját ceruza, vagy a program során beszerzett ceruzák). (Választhatnak bármilyen más tárgyat is természetesen, lehet labda, toll, radír, a ceruza csupán egy kézenfekvő javaslat.)

Tudatos megfigyelés Olvassuk fel a diákoknak a következőt: Fogd meg a ceruzát és tartsd meg a tenyeredben. Hagyd, hogy teljesen magára vonja a figyelmedet a ceruza. Figyeld meg! Ne értékeld, ne gondolkozz róla, ne tanulmányozd, csak figyeld meg. Milyen a formája…? (15 sec szünet) Milyen a súlya…? (15 sec szünet) Milyen a tapintása…? (15 sec szünet) Milyen az illata…? (15 sec szünet) Milyen a felülete, színe, festése…? (15 sec szünet) Milyen a hegye…? 82

A gyakorlat során egyre erősebb jelenlét érzés, most érzés alakul ki bennünk. A tudatos megfigyelés azt az érzetet nyújtja, hogy valóban éberek és tudatosak vagyunk. Figyeld meg, hogyan tűntek el a gondolataid közül a következő órával, vagy a tegnapi tanulással kapcsolatos gondolatok, esetleges aggodalmak. A tudatos megfigyelés a meditáció egy lehetséges formája. Egyszerű, de hatásos. A tudatos megfigyelést gyakorolhatod séta, sport, evés, játék és tanulás közben is. Bármikor.

4. MEDITÁCIÓ (szabadon választható, variálható a többi gyakorlattal)



Időtartom: 5 perc

Fontos! A diákok lehetőség szerint törökülésben vagy a széken ülve egyenes, de nem merev háttal kezdjék el a gyakorlatot.

Számolj 10-ig - tudatosan! Olvassuk fel a diákoknak a következőt: A következő néhány percben az a feladatod, hogy számolj el 10-ig tudatosan, úgy, hogy közben semmi másra nem gondolsz, csak a számolásra koncentrálsz. Egyszerű a feladat, de nem könnyű végigcsinálni. Ha mégis elterelődik a figyelmed, kezdd elölről a számolást. A legtöbb ember valószínűleg így csinálja: „Egy… Kettő… Három… vajon a többieknek hogy megy? Jaj! Kezdhetem elölről!” „Egy… Kettő… Három… ez nem is olyan nehéz! Upsz!” Ne ítéld meg magad, ha elterelődik a figyelmed, csak irányítsd vissza a számolásra és kezdd elölről! A gyakorlat 3 percig tart. Kezdjük el! (stopper)

83

Függelék Tudatos jelenlét és légzésmeditáció – III. Modul (segédanyag a pszichoedukáció részhez) A tudatos jelenlét (vagy éberségmeditáció, éber tudatosság, angol nyelven mindfulness) egy viszonylag új megközelítés a stresszel szembeni sérülékenység és az érzelmi problémák csökkentésében. A tudatos jelenlét buddhista gyökerekig nyúlik vissza. A pszichológia azért emelte át és kezdte használni, hogy növelje a tudatosságot, és javítsa azon készségeinket, melyekkel a lelki problémákat és stresszhelyzeteket kezeljük, vagy ahogyan azokra válaszolunk (Bishop et al 2004). A 80-as években kidolgoztak egy módszert: tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés (Mindfulness-Based Stress Reduction, MBSR, Kabat-Zinn 1982). Ezt először a krónikus fájdalom kezelésében alkalmazták. Azóta a tudatos jelenlét alapú technikák alkalmazása nem csak a testi (szomatikus) betegségek (pl. daganatos betegségekben), hanem a lelki problémák,

mentális

betegségek

(pl.

depresszió,

szorongás,

személyiségzavarok)

kezelésében is széles körben elterjedt. Tudatos jelenlét alapú pszichoterápiás módszerek: mindfulness alapú kognitív viselkedésterápia (Mindfulness-Based Cognitive Therapy, MBCT), dialektikus viselkedésterápia (Dialectical Behavioral Therapy, DBT), elfogás és elköteleződés terápia (Acceptance and Commitment Therapy, ACT). A tudatos jelenlét gyakorlásának jótékony hatását kontrollált klinikai vizsgálatok igazolják. Ezen technikák nagy előnye, hogy költséghatékonyak, a gyakorlatoknak minimális vagy nincs eszközigénye, és már néhány hetes (8-10 hét) RENDSZERES (naponta legalább 5-10 perc) gyakorlás jelentős változást eredményez. Számos lelki probléma és mentális betegség egyik oka lehet többek között az, hogy szinte folyamatosan vagy a múlton rágódunk, vagy a jövőn aggodalmaskodunk, és közben elmulasztjuk a jelen pillanatot. Pedig a létezés, az élet csak a jelen pillanatban, az „itt és most”-ban történik, ahogyan be- és kilélegzünk. A jelen pillanat elszalasztásával elmulasztjuk a lehetőséget, hogy éljünk, érezzünk, fejlődjünk, élményeket szerezzünk (Bishop et al 2004). A légzésmeditáció (a légzés tudatos megfigyelése és figyelmi fókuszban tartása) a tudatos jelenlét gyakorlásának legkézenfekvőbb módja, hiszen légzésünk mindig velünk van. Fontos megjegyezni, hogy a tudatos jelenlét meditációs gyakorlatai nem elmélkedést vagy rágódást jelentenek. Legegyszerűbben úgy magyarázhatjuk, hogy megpróbálunk csak a légzésünkre koncentrálni, ahogy emelkedik és süllyed a mellkasunk, ahogy be- és kiáramlik a levegő az orrunkon

keresztül,

és

csak

erre

koncentrálunk 84

(kvázi

gondolunk).

Eközben

a

legtermészetesebb emberi reakció lép fel: figyelmünk elterelődik. Ez nem a meditáció „elrontása”, éppen ez a tudatos jelenlét alapú meditáció lényege. Szidalmazások, címkézés, ítélkezés nélkül semlegesen észleljük, hogy figyelmünk elterelődött, majd gyengéden visszairányítjuk a légzésünkre. Ahányszor elterelődik a figyelmünk, ezt megismételjük. Tekintettel arra, hogy még a víz hőmérséklete is állandóan változik, itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy természetes jelenség, hogy egyik alkalommal úgy érezzük, hogy „jobban ment” a meditáció, „sikeresebben” tudtuk fenntartani a figyelmünket, kevesebbszer terelődött el a fókusz vagy bukkantak fel nem oda tartozó gondolatok, míg máskor csak úgy cikáznak a gondolataink, és kevésbé érezzük „sikeresnek” a meditációt. Nincs jó vagy rossz meditáció. Mindig olyan a meditáció, amilyenek éppen lennie kell, amilyenek éppen mi is vagyunk, és ez éppen így van jól. Mondhatjuk úgy is, hogy „az van, ami van”. Felfoghatjuk ezt egy tanulásként önmagunkról: ma több dolog foglalkoztat, ma nyugtalanabb vagyok, ma kiegyensúlyozottabb vagyok stb. Törekedjünk az elfogadásra és arra, hogy lehetőség szerint ne ítéljük el magunkat egy nyugtalanabb elmével végzett meditáció után és ne címkézzük azt kudarcként. A

tudatos

jelenlét

két

pilléren

nyugszik:

a

figyelem

önszabályozásán

és

az

élményorientáltságon. A tudatos jelenlét vagy éberségmeditáció során a személy szándékosan szabályozza a figyelmi folyamatokat pillanatról pillanatra. A figyelem önszabályozása lehetővé teszi, hogy a figyelem tartósan az aktuális élményekre irányuljon, megnövelve ezzel a jelen pillanatban zajló gondolati történések felismerésének lehetőségét. A figyelem önszabályozása a fenntartott figyelmet, a figyelem váltásának képességét, valamint az feldolgozási (elaborációs) folyamatok gátlását foglalja magában. Ilyen értelemben a tudatos jelenlét metakognitív készség: gondolatok kontrollja, valamint a kontroll eszközeinek birtoklása. A légzésre figyelés ítéletmentes tudatossággal párosulva gátolja a feldolgozást, így a feldolgozásmentes tudatosság a másodlagos értékelő folyamatok gátlásához is vezet. Az élményorientáltság az egyén jelen pillanatban zajló élményeire irányuló, sajátságos orientációját foglalja magában, mely orientációt kíváncsiság, nyitottság és elfogadás jellemez. Amennyiben elfogadó módon tudatossá válunk az aktuális élményekkel kapcsolatban, az csökkenti az elkerülést (elmenekülést a helyzettől, ahelyett, hogy megoldanánk azokat, például a függőségek bármilyen formája), megnöveli a feszültségtűrő képességet és érzelmeinkkel kapcsolatos tudatossághoz is vezet (Bishop et al 2004). A tudatos jelenlét alapú gyakorlatok hatása A tudatos jelenlét gyakorlása megnöveli a reakcióidőt az inger (pl. valaki ingerülten szólít meg minket) és a válasz (pl. hogy ezt magunkra vesszük és ingerülten reagálunk erre) 85

között. A berögzült, alkalmazkodást nehezítő reflexszerű reakciók helyett időnk lesz arra, hogy megfontoltan válaszoljunk (pl. dönthetünk úgy, hogy mi nyugodtak maradunk), cselekedjünk, vagy éppen ne tegyünk semmit, ha ez a hasznos megoldás (Szondy 2012). Kutatási eredmények szerint a meditáció már 8 hét gyakorlás után csökkenti a szorongást és depressziót, valamint a fájdalmat (Goyal és mtsai 2014; Kabat-Zinn 1982). Javítja az érzelemszabályozási és –kifejezési készségeket (Lutz és mtsai 2008; Farb és mstai 2010; Goldin és Gross 2010). Noha a meditációnak nem célja, hogy bármit megváltoztasson, hiszen leginkább az (aktuális helyzet, állapot) elfogadás(á)ban segít, mégis kiváltja gyakorlás közben a relaxációs választ, így segíthet a stresszel való megküzdésben (Goldin és Gross 2010). Pozitív kapcsolatot találtak a tudatos jelenlét gyakorlása és a problémamegoldás, valamint a kreativitás között (Ostafin és Kassman 2012; Colzato és mstai 2012; Greenberg és mtsai 2012). Kutatási eredmények azt is bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik jobban képesek szabályozni a figyelmüket és a késztetéseiket, négyszer kisebb valószínűséggel kerülnek bűnügyi nyilvántartásba és háromszor kisebb valószínűséggel válnak drogfüggővé, majd felnőtt korukban elégedettebbek a házasággukkal és szignifikánsan alacsonyabb a testtömeg indexük (BMI), mint a kevésbé jó figyelemszabályozású gyerekek (Moffitt és mtsai 2011; Mischel és mtsai 1988). Sőt, a figyelmi fókusz szabályozási képessége hatékonyabban jelezte előre az iskolai teljesítményt, mint az IQ (Duckworth és Seligman 2005). A figyelem fenntartásának javítására az egyik legkézenfekvőbb, legolcsóbb és leghatékonyabb, s mindezeken túl ártalmatlan módszere lehet a tudatos jelenlét meditáció bevezetése az általános iskolák mindennapjaiba. A meditáció figyelemfenntartásra kifejtett jótékony hatását számos kutatás eredménye igazolja (MacLean és mtsai 2010). Noha a meditáció hatásaival foglalkozó tanulmányok eredményeit hosszasan taglalhatnánk, csupán az iskolákban történő lelki egészség fejlesztésére irányuló modellprogram szempontjából lényeges eredmények bemutatására szorítkoztunk. Ajánlott, hasznos és érdekes videók magyar és angol nyelven a III. Modulhoz 

Daubner Béla a meditációról (a meditáció gyökerei iránt érdeklődőknek, a meditációval kapcsolatos tudás elmélyítéséhez, érdekességképpen)

https://www.youtube.com/watch?v=2zW7c0ruYZo&list=PLss5aQAYRuiOcg357DfFJWJFQ2N AStDiH&index=22 

Mester Tamás a meditációról (ELTE-n tartott előadás)

https://www.youtube.com/watch?v=YhuIgpylY0I 

Andy Puddicombe a tudatos jelenlétről (TED előadás) (angol)

https://www.youtube.com/watch?v=qzR62JJCMBQ 

Andy Puddicombe a tudatos jelenlétről (angol)

https://www.youtube.com/watch?v=3E43-66ADKQ 86

A III. Modullal kapcsolatos pszichoedukáció javasolt tartalma (1 alkalom) 

a tudatos jelenlét fogalma



a tudatos jelenlét gyakorlása közben jellemző attitűd



a tudatos jelenlét gyakorlásának jótékony hatásai (esetlegesen nemzetközi kutatási eredményekkel – a szakirodalmi ajánlásokban megtalálhatóak a hivatkozások – alátámasztva vagy csupán összegezve a fentebb olvasható tartalmat)



a tudatos jelenlét alapú légzésmeditáció elmagyarázása



a tudatos jelenlét alapú légzésmeditáció kipróbálása a tanárokkal (10 perces gyakorlat, lásd ezen az oldalon, a javasolt tartalom felsorolása után)



házi feladat: a felkészítendő tanárok (a III. Modulért felelős testnevelő tanárok, akik a gyerekeknek vezetik a gyakorlatokat) ezután napi rendszerességgel legalább 5 percet gyakorolnak az előkészítés és a lebonyolítás során



az itt olvasható összefoglalót a tanároknak kiadhatjuk jegyzet formájában, ezzel is eredményesebbé tehetjük a felkészülésüket

Gyakorlása a tanárokkal L a s s a n olvassuk fel az itt található relaxációs szöveget, és kérjük meg a tanárokat, hogy kövessék az abban elhangzottakat. „Helyezkedj el kényelmesen és hunyd le a szemed. Néhány percig egyszerűen csak „legyél”. Figyelj meg mindent az adott pillanatban, amikor felbukkan – legyenek azok hangok, testi érzetek, gondolatok vagy érzések – anélkül, hogy megpróbálnád megváltoztatni azokat. Maradj egy kicsit így, és engedd meg magadnak, hogy megnyugodj. Most irányítsd a figyelmed a légzésedre. Egyszerűen csak figyeld meg, ahogy a levegő ki- és beáramlik, miközben automatikusan, erőfeszítés nélkül belélegzed és kilélegzed azt. Anélkül figyeld meg a légzésedet, hogy bármilyen módon megpróbálnád megváltoztatni azt. Minden apró részletet figyelj meg: ahogy az orrodon ki- és beáramlik a levegő, ahogy emelkedik és süllyed a mellkasod, és így tovább. 2 perc csend A figyelmed automatikusan elterelődhet és el is terelődik máshová. Ez így van jól! Nem számít! Része a meditációnak. Amikor észreveszed, hogy a figyelmed nem a légzésedre irányul, gyengéden irányítsd vissza a légzésedre. 2 perc csend (közben esetleg el lehet mondani újra, hogy ha észreveszed, hogy a figyelmed elterelődött, csak gyengéden irányítsd vissza a légzésedre) Engedd, hogy minden gondolat, érzés, testi érzet csak jöjjön és menjen, ahogy a falevelek úsznak a folyó felszínén a sodrással, vagy ahogyan az autók elhaladnak előttünk az úton.

87

Figyeld meg, hogy minden gondolat és érzés ugyanolyan automatikusan és erőfeszítés nélkül jön és megy, akárcsak a légzés. 2 perc csend Amikor úgy érzed, a saját tempódban nyújtózkodj egyet és nyisd ki a szemed. Figyeld meg, hogy érzed magad! ” Szakirodalmi ajánlások A teljesség igénye nélkül igyekeztünk a meditáció érthető és részletes leírására, de a pszichoedukációs fázisra való felkészüléshez segítséget nyújthatnak még az alábbi magyar nyelven elérhető könyvek is: -

Szondy Máté (2012) Megélni a pillanatot. Kulcslyuk Kiadó Kft, Budapest.

-

Jon Kabat-Zinn (2009) Bárhová mész, ott vagy. Éberségmeditáció a mindennapi életben. Ursus Libris: Budapest.

-

Kabat-Zinn, J. (2013). Az éber figyelemről – örök kezdőknek. Hódítsuk vissza a jelen pillanatot – és az életet! Ursus Libris: Budapest.

-

Brys, Z., Szirmai, A., Takács , Sz., Bokor P., Kis, J. T., Petró, V. & Szabó, A. (2014) Kognitív irányultságú meditációs módszerek a medicina perifériáján. In: Bagdy, E., Grezsa, F., Komlósi, P., Sepsi, E. & Spannraft, M. (Eds.): Ki látott engem? Buda Béla 75. 356-374. L’Harmattan Kiadó: Budapest.

-

Schlosser, K. (2012) Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság – áttekintés. In: Mikonya, Gy. (Ed.). Vallásos mozgalmak nézetei a családi életről és oktatásról. 143-156.

Angol nyelvű irodalom: -

Killingsworth, M. A. & Gilbert, D. T. (2010) A wandering mind is an unhappy mind. Science, 330, 932.

-

Goyal, M, Singh, S., Sibinga, E. M., Gould, N. F., Rowland-Seymour, A., Sharma, R., Berger, Z., Sleicher, D., Maron, D. D., Shihab, H. M., Ranasinghe, P. D., Linn, S., Saha, S., Bass, E. B. & Haythornthwaite, J. A. (2014) Meditation programs for psychological stress and well-being: a systematic review and meta-analysis. JAMA Internal Medicine, 174(3), 357-68.

-

Schutte, N. S., & Malouff, J. M. (2014) A meta-analytic review of the effects of mindfulness meditation of telomerase activity. Psychoneuroendocrinology, 42, 45-48.

-

Kuyken, W., Taylor, R. S., Barrett, B., Evans, A., Byford, S., Watkins, E., Holden, E., Whithe, K., Byng, R., Byng, R., Mullan, E. & Teasdale, J. D. (2008) Mindfulness-Based Cognitive Therapy to Prevent Relapse in Recurrent Depression. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 76(6), 966-978.

88

-

Colzato, L.S., A. Ozturk, and B. Hommel, Meditate to create: the impact of focusedattention and open-monitoring training on convergent and divergent thinking. Frontiers in Psychology, 2012. 3(116): p. 1-5.

-

Davidson, R.J., et al., Alterations in brain and immune function produced by mindfulness meditation. Psychosomatic Medicine, 2003. 65: p. 564-570.

-

Farb, N.A.S., et al., Minding one’s emotions: mindfulness training alters the neural expression of sadness. Emotion, 2010. 10(1): p. 25-33.

-

9. Kerr, C.E., et al., Effects of mindfulness meditation training on anticipatory alpha modulation in primary somatosensory cortex. Brain Research Bulletin, 2011. 85: p. 96103.

-

Ditto, B., M. Eclache, and N. Goldman, Short-term autonomic and cardiovascular effects of mindfulness body scan meditation. Annals of Behavioral Medicine, 2006. 32: p. 228234.

-

Epel, E., et al., Can meditation slow rate of cellular aging, cognitive stress, mindfulness, and telomeres. Longevity, regeneration, and optimal health, 2009. 1172: p. 34-53.

-

Kilpatrick, L.A., et al., Impact of mindfulness-based stress reduction training on intrinsic brain connectivity. NeuroImage, 2011. 56: p. 290–298.

-

Ospina, M.B., et al., Clinical trials of meditation practices in health care:characteristics and quality. The Journal of Alternative And Complementary Medicine, 2008. 14(10): p. 1199–1213.

-

Yu, X., et al., Activation of the anterior prefrontal cortex and serotonergic system is associated with improvements in mood and EEG changes induced by Zen meditation practice in novices. International Journal of Psychophysiology, 2011. 80: p. 103-111.

-

Hölzel, B.K., et al., Mindfulness practice leads to increases in regional brain gray matter density. Psychiatry Research: Neuroimaging, 2011. 191: p. 36-43.

-

Luders, E., et al., The unique brain anatomy of meditation practitioners: alterations in cortical gyrification. Frontiers in Human Neuroscience, 2012. 6(34): p. 1-9.

-

Hasenkamp, W. and L.W. Barsalou, Effects of meditation experience on functional connectivity of distributed brain networks. Frontiers in Human Neuroscience, 2012. 6(38): p. 1-14.

Hasznos honlapok, linkek http://www.mbsr.hu/ http://www.mindful.org/ http://livingmindfullyinschools.com/ http://www.livingmindfully.co.uk/ http://www.livingmindfully.co.uk/downloads/Mindfulness_Report.pdf 89

https://www.headspace.com/science A segédanyaghoz megírásához felhasznált irodalom 

Scott R. Bishop, Mark Lau, Shauna Shapiro, Linda Carlson, Nicole D. Anderson, James Carmody, Zindel V. Segal, Susan Abbey, Michael Speca, Drew Velting andGerald Devins (2004) Mindfulness: A Proposed Operational Definition.; Clinical Psychology: Science and Practice 11 (3), 230–241.



Kabat-Zinn, J. (1982) An outpatient program in behavioral medicine for chronic pain patients based on the practice of mindfulness meditation: theoritical considerations and preliminary result. General Hospital Psychiatry, 4, 33-47.



Ostafin, B. & Kassman, K. (2012) Stepping out of history: Mindfulness improves insight problem solving. Consciousness and Cognition. 21, 2. 1031 - 1036.



Colzato, L., Ozturk, A. & Hommel, B. (2012) Meditate to create: the impact of focused-attention and open-monitoring training on convergent and divergent thinking. Front. Psychology. 3, 116.



Farb, N. et al. (2010) Minding one’s emotions: mindfulness training alters the neural expression of sadness. Emotion, 10(1): p. 25-33.



Greenberg, J., Reiner, K. & Meiran, N. (2012) “Mind the Trap”: Mindfulness Practice Reduces Cognitive Rigidity. 7, 5.



Goldin, P. & Gross, J. (2010) Effects of mindfulness-based stress reduction (MBSR) on emotion regulation in social anxiety disorder. Emotion. 10, 1. 83-91.



Goyal, M, Singh, S., Sibinga, E. M., Gould, N. F., Rowland-Seymour, A., Sharma, R., Berger, Z., Sleicher, D., Maron, D. D., Shihab, H. M., Ranasinghe, P. D., Linn, S., Saha, S., Bass, E. B. & Haythornthwaite, J. A. (2014) Meditation programs for psychological stress and well-being: a systematic review and meta-analysis. JAMA Internal Medicine, 174(3), 357-68



Lutz, A., Slagter, H. A., Dunne, J. D., Davidson, R. J. (2008) Attention regulation and monitoring in meditation. Trends in Cognitive Sciences, 12 (4), 163-169.



Moffitt, T., Arseneault, L., Belsky, D., Dickson, N., Hancox, R., Harrington, H., Caspi, A. (2011) From the Cover: A gradient of childhood self-control predicts health, wealth, and public safety. Proceedings of the National Academy of Sciences, 108, 7. 2693-2698.



Mischel, W., Shoda, Y., & Peake, P. K. (1988) The nature of adolescent competencies predicted by preschool delay of gratification. Journal of Personality and Social Psychology. 54, 4. 687-696.



Duckworth, A. & Seligman, M. (2005) Self-discipline outdoes IQ in predicting academic performance of adolescents. Psychological Science. 16, 12. 939-944.



MacLean, K. A., Ferrer, E., Aichele, S. R., Bridwell, D. A., Zanesco, A. P., Jacobs, T. L., Saron, C. D. (2010) Intensive Meditation Training Improves Perceptual Discrimination and Sustained Attention. Psychological Science. 21, 6. 829-839.

90

Függelék Ismeretek felmérése (a program megkezdése előtt és a 10. hét után) Kérjük, válaszolj az alábbi kérdésekre saját szavaiddal néhány mondatban! 1. kérdés

Igaz vagy hamis? Ha elképzelem magamat többször, amint jól

megy a tanulás, tudok koncentrálni, az segíthet a tanulásban. a)

igaz, nagyon hasznos, ha elképzeljük magunkat, ahogy kihívást jelentő helyzetben jól teljesítünk

b)

hamis, ez a módszer felesleges képzelődés, nincs hatással a tanulásra, inkább tanulni kell

2. kérdés

Ha nem tudom eldönteni, hogy mit tegyek egy fontos helyzetben,

segít, ha… a)

nem gondolok a problémára

b)

listát írok az előnyökről és a hátrányokról

c)

eszembe jutnak a hosszútávú céljaim

d)

elterelem a figyelmemet, és inkább játszom vagy átmegyek a barátomhoz, barátnőmhöz

3. kérdés

Karikázd be az igaz állítást!

a) A stressz mindenki számára ugyanazt jelenti. Pl. ugyanúgy izgul mindenki egy dolgozat előtt. b) A stressz lelki dolog, a testnek nincs köze hozzá. c) A stressz lelki dolog, de a testünkön is lehetnek jelei. 4. kérdés

A következő stresszel szembeni megküzdési módok közül válaszd

ki azokat, amelyek szerinted hasznosak! Több válasz is lehetséges. a) relaxáció vagy meditáció b) aludni a dolgokra egyet c) magunkat okolni a történekért d) ejtőzni egyet a kádban e) szembenézni a problémával és megoldani azt f)

nem is gondolni rá

g) kevesebbbet aludni és többet tanulni

91

5. kérdés

Vannak olyan stresszt okozó helyzetek, melyeket nem tudunk

befolyásolni, megváltoztatni. Mit tehetünk ilyenkor annak érdekében, hogy leküzdjük a kellemetlen helyzetet, érzéseket? a) elnyomjuk ezeket az érzéseket b) jobb, ha nem gondolunk rá c) meditálunk d) ha fontos, akkor úgyis állandóan arra gondolunk, hiába nem lehet rajta változtatni 6. kérdés

Melyik állítás hamis?

a) a negatív érzelmekről jobb nem beszélni b) az érzelmeinket jól kifejezhetjük például rajzoláson keresztül c) érdemes megkeresni a tanárokat, ha valami miatt szomorúak vagyunk d) segítséget kérni nehéz, de bátor dolog, csak az igazán bátrak képesek rá 7. kérdés

Mit jelenthet a bullying szó?

a) egy játék neve b) egy ital neve c) iskolai megfélemlítés, erőszakoskodás, bántalmazás d) másokkal szembeni kedves, segítőkész viselkedés 8. kérdés

Szerinted milyen okai lehetnek annak, ha egy gyerek csúnyán

viselkedik egy másik gyerekkel szemben? Többet is bekarikázhatsz! a) éppen rossz kedve van b) a másik gyerek megérdemli a bántást c) gondok vannak a családjában d) irigy a másik gyerekre e) versengeni akar a másik gyerekkel f)

menő akar lenni

9. kérdés

Szerinted érdemes elmondani egy felnőttnek, ha bántanak vagy

piszkálnak az iskolában? a) nem, mert az árulkodás b) igen, mert ők tudnak megfelelően segíteni ilyen helyzetben c) nem, mert úgysem tudnak segíteni, ezt egyedül kell megoldani 92

d) igen, mert a bántalmazót jól meg kell büntetni 10. kérdés

Mit tennél, ha bántanának, piszkálnának az iskolatársaid?

a) bosszút állnék rajtuk b) semmit nem csinálnék c) szólnék az osztályfőnöknek vagy a szüleimnek d) egyedül kitalálnék valami jó megoldást 11. kérdés

Az alábbiak közül milyen viselkedések tartoznak az iskolai

megfélemlítés, bántalmazás körébe? Többet is bekarikázhatsz! a) verekedés b) csúfolódás c) kiközösítés d) pletyka terjesztése e) gúnynév ragasztása másokra f)

Facebookon, Instagramon, Snapchaten olyan kép megosztása valakiről, amin előnytelenül néz ki

g) mások telefonjának engedély nélküli elvétele, és a képeinek vagy üzeneteinek a nézegetése h) mások Facebookjába való belépés az engedélye nélkül Megoldókulcs (nyomtatás előtt kérjük törölni) 1. a) 2. b) és c) 3. c) 4. a) és b) és d) és e) 5. c) 6. a) 7. c) 8. c) d) e) f) (az első két válasz is igaz lehet, de a program végére a gyerekeknek tisztában kell lennie azzal, hogy az utolsó négy válasz jelenti az igazi okot) 9. b) 10. c) 11. mindegyik válasz

93

Függelék - Jelenléti ív Modul: ...................................... Alkalom:.................................... Iskola neve: ..................................................................................................................... Település:........................................................................................................................ Osztály: ........................................................................................................................... Monitorozást végző személy neve: ................................................................................. Monitorozást végző személy aláírása: ............................................................................ Sorszám

Név és aláírás

Meghívottak (osztálylétszám) hány %-a jelent meg? ......................

94

Függelék - Jelenléti ív (pedagógusok és/vagy szülők részére) Lépés (pl. tájékoztató, tantestületi értekezlet, munkacsoport megbeszélés): ......................................

Iskola neve: ..................................................................................................................... Település:........................................................................................................................ Monitorozást végző személy neve: ................................................................................. Monitorozást végző személy aláírása: ............................................................................ Sorszám

Név és aláírás

Meghívottak hány %-a jelent meg? ..........................

95

Függelék Logikai keretmátrix

A beavatkozás területei

Hosszútávú célkitűzések

Milyen feltételeknek kell Honnan fognak származni teljesülniük a az indikátorhoz az adatok? megvalósuláshoz?

Indikátorok

1.A diákok tudják, hogyan küzdjenek meg az őket ért stresszel, ennek következtében nem fordulnak az alkoholhoz, droghoz, dohányzáshoz 1. A diákok önbeszámolóira hagyatkozhatunk, megbízhatóbb mérési lehetőség nincs 2.A diákok tudnak meditálni, melynek következtében jobban koncentrálnak és 2. Tanulmányi eredmény az osztálynaplók nyugodtabbak, tehát hosszabb távon is javul alapján a tanulmányi eredmény, és kevesebb lesz a diákok közötti, valamint a tanárok és diákok 3. Pl. az osztálynaplókban számszerűen (egyre) kevesebb szaktanári, osztályfőnöki, vagy közötti konfliktus igazgatói figyelmeztetés található, javulnak a 3.A diákok tudják, hogyan kell megelőzni az magatartásra adható jegyek. iskolai megfélemlítést, és hogy mit tegyenek, 4. Pl. kevesebb igazolatlan óra kerül be az ha mégis előfordul, ezért hosszabb távon osztálynaplóba csökken az iskolában az agresszív viselkedés 4.Javul a szubjektív jóllét az iskolában

96

1. diákoktól 2. iskolától, osztálynaplók alapján 3. iskolától, osztálynaplók alapján 4. iskolától, osztálynaplók alapján

A következő tanévek során figyelemmel kísérik az osztályok tanulmányi eredményét, magatartását, igazolatlan óráit

Középtávú célkitűzések

1.A diákok beépítik mindennapjaikba a tanult készségeket, vagyis elkezdik beépíteni a megküzdési stratégiákat, a jó döntéshozatalhoz szükséges módszereket, az érzelemkifejezés megfelelő módját, az emberek közötti különbségek elfogadását, elkezdenek segítséget kérni, ha szükségük van rá, kezdik beépíteni életükbe a meditációt, és észreveszik az iskolai agressziót, valamint elkezdenek fellépni ellene 2.Tovább csökken vagy alacsony szinten marad a szorongás átlagos szintje 3.Tovább csökken vagy alacsony szinten marad a depresszió átlagos szintje

1. A diákok önbeszámolóira hagyatkozhatunk, 1. diákoktól, papír-ceruza tesztek vagy a 75 papír-ceruza teszt egyéb kérdőíveinek eredményeiből, pedagógus vagy a segítségével mérhetjük (pl. megküzdési módok pszichológus segítségével felmérése) 2. Szorongást mérő kérdőív 3. Depressziót mérő kérdőív

2. diákoktól, papír-ceruza tesztek eredményeiből, pedagógus vagy pszichológus segítségével

3. diákoktól, papír-ceruza tesztek 4. Az előző tanév végi tanulmányi eredményeket, eredményeiből, pedagógus vagy amikor a program még nem került bevezetésre, pszichológus segítségével összehasonlíthatjuk a program zárásakor az új félévi tanulmányi eredményekkel, vagy a 4. iskolától, osztálynaplók alapján következő év végi eredményekkel

4.Javulnak a tanulmányi eredmények

97

A következő félévben, félévekben nyomon követik a diákokat az indikátorokban említett módon.

1. Tudásfelmérő teszt %-os eredménye 1.Nő a diákok tudása a stresszről és a megküzdésről

2. Tudásfelmérő teszt %-os eredménye

2.Nő a diákok tudása az iskolai megfélemlítésről

3. Nem kvantifikálható, a testnevelő tanár megfigyelései és a diákok szubjektív beszámolója az, amire támaszkodhatunk

3.A diákok megtanulnak meditálni

Rövidtávú

4.A programban részt vevő pedagógusok megtanulnak meditálni

célkitűzések

5.A diákok elégedettek a programmal 6.A pedagógusok elégedettek a programmal 7.A szülők elégedettek a programmal 8.Csökken a szorongás átlagos szintje 9.Csökken a depresszió átlagos szintje

Várható eredmények (termékek)

4. Szintén nem kvantifikálható 5. Elégedettséget mérő kérdőív %-os eredménye 6. Elégedettséget mérő kérdőív %-os eredménye 7. Elégedettséget mérő kérdőív %-os eredménye 8. Szorongást mérő kérdőív átlagos eredményeinek összehasonlítása a program elején és végén 9. Depressziót mérő kérdőív átlagos eredményeinek összehasonlítása a program elején és a program végén.

 A diákok által leírtak és lerajzoltak az órákon (plakát, írásos feladatok)  Jelenléti ívek  Szükségletfelmérő kérdőívek kitöltve  Tudást felmérő kérdőívek kitöltve (2 példány)  Elégedettségi kérdőívek kitöltve  Beleegyező nyilatkozat a szülőktől

98

1. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól vagy osztálytfőnöktől 2. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól vagy osztálytfőnöktől 3. testnevelő tanár, diákok 4. tanároktól 5. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól

A modellprogram véghezvitele egy 5. évfolyamos osztályban

6. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól

Kitöltött tesztek a program előtt és után az értékeléshez (tudásfelmérő, értékelő, stb.)

7. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól 8. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól vagy osztálytfőnöktől 8. értékelésért felelősmunkacsoporttagtól vagy osztálytfőnöktől

Tevékenységek

Erőforrások (bemenet)

 Bevezetik a meditáció gyakorlását a testnevelésórák során  Bevezetik a stresszkezelő és a iskolai megfélemlítés megelőzését célzó játékos tananyagot az osztályfőnöki órák során  Kommunikáció a szülőkkel  Kommunikáció az tantestülettel  Pszichoedukáció a tanárok számára  Szupervízió a tanárok számára  A 3 modul levezetése  Folyamatos monitorozás  Értélés a projekt végén A tevékenységek a projekt megvalósításánál részletesen kifejtésre kerültek (a szükséges lépések, a monitorozás, a kockázatbecslés és – kezelés egyaránt)  Letölthető segédanyag és modellprogram  Pénz  Pszichológiai szaktudás  Pedagógiai szaktudás  Terem  Pad  Székek  Tábla  Toll, filctoll  Papír  Nyomtató  Toner  Színes ceruza  Színes kartonpapír  Szakemberek (tanár, pszichológus)

99

Függelék – Monitorozás A forrásfelhasználás monitorozása 1. Kérjük, ezt a monitorozási ívet osztályonként egy-egy példányban kinyomtatni és a program egész során folyamatosan vezetni. A monitorozási beszámolókhoz szükség esetén fénymásolható, amennyiben a monitorozásról havonta egyszer írásbeli beszámoló történik a munkacsoport koordinátora számára. Egy eredeti példány vezetését javasoljuk, mely a program lezárásáig a monitorozásért felelős munkacsoport-tagnál marad. A beszerzett eszközök és tárgyak felhasználásra kerültek-e? II.

II.

III.


Stressz

igen

nem



igen

nem


Beszélj róla!

igen

nem


Érzelemkifejezés

igen

nem


Rövid- és hosszútávú…

igen

nem


Mi a megfélemlítés?...

igen

nem



igen

nem


Érdemes elmondani?...

igen

nem


Problémamegoldás

igen

nem


Problémamegoldás

igen

nem



igen

nem



igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem

10. alkalom (10. hét) Meditáció

igen

nem


igen

nem


igen

nem

........................................... aláírás

A forrásfelhasználás monitorozása 2. Kérjük, ezt a monitorozási ívet egy példányban kinyomtatni és vezetni. A monitorozási beszámolókhoz szükség esetén fénymásolható, amennyiben a monitorozásról havonta egyszer írásbeli beszámoló történik a munkacsoport koordinátora számára. Egy eredeti példány vezetését javasoljuk, mely a program lezárásáig a monitorozásért felelős munkacsoport-tagnál marad. Beszerzésre kerültek-e a program lebonyolításához szükséges eszközök?

-

lézernyomtató

igen

nem

-


igen

nem

-

színes kartonpapírok

igen

nem

-

fénymásolópapír

igen

nem

-

olló

igen

nem

-


igen

nem

-

polifoam vagy matrac a meditációs gyakorlatokhoz

igen

nem

-

75 papír-ceruza teszt

igen

nem

Amennyiben valami már a program előtt rendelkezésre állt, és ezért nem volt szükség a beszerzésére, itt kérjük feltüntetni: ........................................................................................... ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................

........................................... aláírás

101

Függelék – Monitorozás A megvalósításhoz szükséges lépések monitorozása Kérjük, a monitorozásért felelős munkacsoport-tag karikázza be lépésenként, hogy azok megtörténtek-e, és aláírásával igazolja. Kérjük kinyomtatni egy példányban. A monitorozási beszámolókhoz szükség esetén fénymásolható, amennyiben a monitorozásról havonta egyszer írásbeli beszámoló történik a munkacsoport koordinátora számára. Egy eredeti példány vezetését javasoljuk, mely a program lezárásáig a monitorozásért felelős munkacsoport-tagnál marad. 1. lépés megtörtént:

igen

nem

Dátum:

2. lépés megtörtént:

igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:


igen

nem

Dátum:

........................................... aláírás

102

Függelék – Monitorozás A megvalósítás kiemelt elemeinek monitorozása Kérjük, ezt a monitorozási ívet osztályonként egy-egy példányban kinyomtatni és vezetni. A monitorozási beszámolókhoz szükség esetén fénymásolható, amennyiben a monitorozásról havonta egyszer írásbeli beszámoló történik a munkacsoport koordinátora számára. Egy eredeti példány vezetését javasoljuk, mely a program lezárásáig a monitorozásért felelős munkacsoport-tagnál marad. Megtörténtek-e az alkalmak? III.

II.

III.


Stressz

igen

nem



igen

nem


Beszélj róla!

igen

nem


Érzelemkifejezés

igen

nem


Rövid- és hosszútávú…

igen

nem



igen

nem



igen

nem


Érdemes elmondani?...

igen

nem


Problémamegoldás

igen

nem


Problémamegoldás

igen

nem



igen

nem



igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


Meditáció

igen

nem


igen

nem


igen

nem


igen

nem

........................................... aláírás

103

Függelék Segédanyag a szülői értekezlet lebonyolításához A szülői értekezlet levezetése mindenképp az osztályfőnök és a programba bevont pszichológus segítségével történjen. Az osztályfőnök bemutatja a szülőknek a pszichológust, majd közösen ismertetik a programot. A program bemutatásának nem szükséges külön alkalmat szentelni (kb. 20 percet vesz igénybe), elegendő, ha a félév során beütemezett valamelyik szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. Fontos, hogy mindenképp a program megkezdése előtt történjen meg a szülők tájékoztatása! Amit a program bemutatása során érdemes hangsúlyozni: -

A program célja a lelki egészség védelme és fejlesztése az iskolákban, ami azt jelenti, hogy a gyerekek játékos formában sajátíthatnak el ismereteket és készségeket a következőkkel kapcsolatban: - stresszel szembeni ellenálló képesség - a feszültség levezetésének megfelelő és hatékony módja - egymással szembeni tolerancia - megfelelő problémamegoldás - biztonságosabb, barátságosabb iskolai légkör kialakítása

-

A program időtartama kb. egy félév, az osztályfőnöki órákon és a testnevelés órákon bonyolítják le, vagyis iskolaidőben. Iskolán kívüli elfoglaltságot nem jelent sem a tanulók, sem pedig a szülők számára.

-

A programban való részvétel az osztály minden tanulója számára biztosított.

-

A program térítésmentes a szülőknek, nem kell semmilyen felszerelést beszerezni hozzá, a feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket az iskola biztosítja.

-

A feladatok játékos formában zajlanak, a gyerekek rajzolnak, szerepjátékban vesznek részt, a testnevelés órákon egyszerű relaxációs gyakorlatokat tanulnak.

-

A program során nem értékelik egyenként a tanulók teljesítményét, nem kapnak osztályzatot, a tanulmányi eredményükbe nem számít bele.

A program rövid bemutatása során a szülőknek lehetőséget kell adni a kérdezésre és a kételyeik, észrevételeik megfogalmazására. A kérdésekre és az észrevételekre a pszichológus és az osztályfőnök reagáljon. A program során alkalmazott feladatsor a szülőnek nem adható ki, a feladatokkal kapcsolatban egyszerű (lehetőleg nem konkrét) példák említhetőek.

104

A szülőknek megadható a programba bevont pszichológus elérhetősége (e-mail vagy telefonszám), illetve fogadóóráinak időpontja. Azokat a szülőket, akik nem tudtak részt venni a szülői értekezleten, levélben szükséges értesíteni (lásd Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat). A szülőknek kiküldött levélben fel kell tüntetni azt az elérhetőséget, ahol feltehetik kérdéseiket, illetve meg kell adni a pszichológus elérhetőségét, fogadóóráinak időpontját.

105

Függelék - Szükségletfelmérés diákok körében Tisztelt <szülő neve, behelyettesítendő>!

Iskolánk tervei között szerepel, hogy ebben a tanévben nagy hangsúlyt fektetünk diákjaink lelki egészségére. Ebben kérjük együttműködését. Kérjük, ezt a rövid kérdéssort adja oda gyermekének, mely mindössze 10-15 percet vesz igénybe, és a mellékelt felbélyegzett és megcímzett válaszboríték segítségével juttassa vissza hozzánk postafordultával.

Együttműködését köszönjük!

Dátum:

Tisztelettel: ........................................... az Iskolaigazgató aláírása

106

Függelék Szükségletfelmérés a diákok körében Kérjük, hogy minden állítás után jelölje X-szel, hogy mennyire ért egyet az adott állítással. (Kérjük, hogy lehetőség szerint a modellprogramba bevonni kívánt osztályonként 5 diák töltse ki ezt a rövid szükségletfelmérő kérdőívet a program előkészítési fázisának legelején. EZ A MEGJEGYZÉS NYOMTATÁS ELŐTT TÖRÖLHETŐ.) 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek 0 Az iskolában van egy egészségünk fejlesztésére való program, melyben a lelki egészség is benne van.* Minden héten beszélhetünk lelki dolgokról a tanárokkal.* Az órák után vannak az iskolában közös programok, és tudunk egymással barátkozni.* Az iskola ellenzi a diákok közötti veszekedést, verekedést.* Az iskola ellenzi a tanárok és a diákok közötti veszekedést, verekedést.* Az iskolánkban van pszichológus.* Az iskolában szoktunk tanulni a stresszről, és hogy mit kezdjünk vele.* Sok tanulunk arról az iskolában, hogy hogyan mondjuk el, hogy mit érzünk.* Jó lenne, ha tanulnánk valamit arról, hogy hogyan lehet megnyugodni. Jó lenne, ha tanulnánk valamit arról, hogy hogyan kell eldönteni egy nehéz kérdést.

107

1

2

3

*A csillaggal jelölt itemeket a kiértékelés során fordított itemként kell kezelni. Ezekben az esetekben a 3 pont =0, a 2 pont =1, az 1 pont =2, és a 0 pont =3. Értékelés: Ez nem egy standardizált kérdőív, így nem lehet előre megállapítani egy vágóértéket, amely felett ajánlott a lelki egészség fejlesztésére szolgáló program megszervezése és lebonyolítása. Összeadjuk a csillaggal jelölt fordított állításokra adott pontszámokat a megfordításuk után, majd a nem csillaggal jelölt állításokra adott pontszámokat egymással. A minimum pontszám ebben az esetben 0, maximum pontszám 30. Magasabb pontszám magasabb szükségletet jelez. Átlagoljuk az összes kitöltött kérdőív összpontszámait. 20 pont felett nagyon ajánlott a program megszervezése és lebonyolítása. AZ ÉRTÉKELÉS SZÖVEGÉT NYOMTATÁS VAGY POSTÁZÁS ELŐTT KÉRJÜK TÖRÖLNI.

108

Függelék Szükségletfelmérés – Tanulói kérdőív az iskolai légkörrel kapcsolatban Melyik évfolyamba jársz?

5.

Hány éves vagy?

………….

Milyen nemű vagy?

Fiú

6.

7.

8.

Lány

Az alábbiakban állításokat olvashatsz az iskolai élettel kapcsolatban. Ha úgy érzed, hogy igaz rád az állítás, karikázd be az Igen választ; ha úgy érzed, hogy nem igaz rád az állítás, akkor karikázd be a Nem választ! Szeretem az iskolámat.

Igen

Nem

Nyomasztanak az iskolai feladatok.

Igen

Nem

Meg vagyok elégedve az iskolai teljesítményemmel (pl. tanulmányi eredmény, órai viselkedés).

Igen

Nem

Úgy érzem, támogatóak az osztálytársaim.

Igen

Nem

Az elmúlt pár hónapban legalább kétszer előfordult, hogy az osztálytársaim csúnyán viselkedtek velem (pl. kigúnyoltak, kiközösítettek, „leégettek”, elvették a holmimat, fenyegettek).

Igen

Nem

Az elmúlt pár hónapban legalább kétszer előfordult, hogy csúnyán viselkedtem valamelyik osztálytársammal (pl. kigúnyoltam, „leégettem”, kiközösítettem, fenyegettem, elvettem a holmiját).

Igen

Nem

109

Útmutató a kiértékeléshez tanároknak: A modellprogram Bevezetés fejezetén belül a Probléma bemutatása pontban találhatóak a HBSC kutatás által kapott százalékos eredmények a fenti kérdőívben is használt állításokra vonatkozóan. Kérjük, nemek szerinti bontásban számolja ki, hogy az osztályában a tanulók hány százaléka adott Igen illetve Nem választ az egyes állításokra! A kutatás eredményeivel vesse össze az osztályában kapott eredményeket, vagyis az Eltérés rubrikában jelölje, hogy a kutatás eredményeihez képest az osztályában jobb (J), rosszabb (R) vagy hasonló (H) eredmények születtek! Fiú Igen (%) Szeretem az iskolámat Nyomasztanak az iskolai feladatok. Meg vagyok elégedve az iskolai teljesítményemmel. Úgy érzem, támogatóak az osztálytársaim. Az elmúlt pár hónapban legalább kétszer előfordult, hogy az osztálytársaim csúnyán viselkedtek velem. Az elmúlt pár hónapban legalább kétszer előfordult, hogy csúnyán viselkedtem valamelyik osztálytársammal.

110

Lány Nem (%)

Igen (%)

Nem (%)

Eltérés J

R

H

Függelék – Szükségletfelmérés szülők körében Tisztelt <szülő neve, behelyettesítendő>!

Iskolánk tervei között szerepel, hogy ebben a tanévben nagy hangsúlyt fektetünk diákjaink lelki egészségére. Mint a szülői munkaközösség tagja, ebben kérjük együttműködését. Kérjük, ezt a rövid kérdéssort töltse ki, mely mindössze 10-15 percet vesz igénybe, és a mellékelt felbélyegzett és megcímzett válaszboríték segítségével juttassa vissza hozzánk postafordultával.

Együttműködését köszönjük!

Dátum:

Tisztelettel: ........................................... az Iskolaigazgató aláírása

111

Függelék Szükségletfelmérés a szülők körében Kérjük, hogy minden állítás után jelölje X-szel, hogy mennyire ért egyet az adott állítással. (Kérjük, hogy lehetőség szerint a szülői munkaközösség minden tagja töltse ki ezt a rövid szükségletfelmérő kérdőívet a program előkészítési fázisának legelején. EZ A MEGJEGYZÉS NYOMTATÁS ELŐTT TÖRÖLHETŐ.)

0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek 0 Az iskolában van egy átfogó egészségfejlesztést szolgáló program, melynek része a lelki egészség védelme és fejlesztése is.* Elegendő idő jut arra, hogy hetente foglalkozzanak gyermekeink lelki egészségével.* Lehetőség van arra, hogy gyermekeink a tanórákon kívül is találkozzanak egymással közösségi programok formájában, így fontos kapcsolatokat alakítsanak ki, barátságot kössenek.* Az iskolában egyáltalán nem fordul elő a diákok között agresszív viselkedés. * Az iskola egyértelműen és rendszeresen kifejezi, hogy ellenzi a diákok közötti testi és szóbeli bántalmazást.* Az iskola egyértelműen és rendszeresen kifejezi, hogy ellenzi a tanárok és a diákok közötti testi és szóbeli bántalmazást.* Az iskola foglalkoztat iskolapszichológust.* Tudomásom szerint az iskola kapcsolatban áll a legközelebbi pedagógiai szakszolgálattal és a legközelebbi családsegítő szolgálattal.* Az iskola tudja, hová küldheti azokat a diákokat, akiknél pl. magatartási vagy lelki problémákat feltételez.* 112

1

2

3

Az iskolában a diákok elegendő ismeretet szereznek a stresszről és az azzal való megküzdésről.* Az iskolában tanultak elősegítik az optimista hozzáállás kialakulását.* Gyermekeink a tanórák során sokat tanulnak arról, hogy hogyan fejezzék ki érzelmeiket.* Szükség volna arra, hogy gyermekeink tanuljanak relaxációt vagy meditációt. Szükség volna arra, hogy a diákok megtanuljanak jó döntéseket hozni. Szükség volna egy iskolai agressziót megelőző programra. *A csillaggal jelölt itemeket a kiértékelés során fordított itemként kell kezelni. Ezekben az esetekben a 3 pont =0, a 2 pont =1, az 1 pont =2, és a 0 pont =3. Értékelés: Ez nem egy standardizált kérdőív, így nem lehet előre megállapítani egy vágóértéket, amely felett ajánlott a lelki egészség fejlesztésére szolgáló program megszervezése és lebonyolítása. Összeadjuk a csillaggal jelölt fordított állításokra adott pontszámokat a megfordításuk után, majd a nem csillaggal jelölt állításokra adott pontszámokat egymással. A minimum pontszám ebben az esetben 0, maximum pontszám 45. Magasabb pontszám magasabb szükségletet jelez. Átlagoljuk az összes kitöltött kérdőív összpontszámait. 30 pont felett nagyon ajánlott a program megszervezése és lebonyolítása. AZ ÉRTÉKELÉS SZÖVEGÉT NYOMTATÁS VAGY POSTÁZÁS ELŐTT KÉRJÜK TÖRÖLNI.

113

Függelék Szükségletfelmérés a pedagógusok körében Kérjük, hogy minden állítás után jelölje X-szel, hogy mennyire ért egyet az adott állítással. (Kérjük, hogy lehetőség szerint az iskolában dolgozó minden pedagógus töltse ki ezt a rövid szükségletfelmérő kérdőívet a program előkészítési fázisának legelején. Ez a megjegyzés nyomtatás előtt törölhető.) 0 – egyáltalán nem értek egyet 1 – kismértékben egyetértek 2 – egyetértek 3 – teljes mértékben egyetértek

0 Az iskolában van egy átfogó egészségfejlesztést szolgáló program, melynek része a lelki egészség védelme és fejlesztése is.* Elegendő idő jut arra, hogy hetente foglalkozzunk a lelki egészséggel (a tanterv szerint).* Lehetőség van arra, hogy a diákok a tanórákon kívül is találkozzanak egymással közösségi programok formájában, így fontos kapcsolatokat alakítsanak ki egymással, barátságot kössenek.* Iskolánkban egyáltalán nem fordul elő a diákok között agresszív viselkedés. * Az iskola egyértelműen és rendszeresen kifejezi, hogy ellenzi a diákok közötti testi és szóbeli bántalmazást.* Az iskola egyértelműen és rendszeresen kifejezi, hogy ellenzi a tanárok és a diákok közötti testi és szóbeli bántalmazást.* Az iskola foglalkoztat iskolapszichológust.* Az iskola kapcsolatban áll a legközelebbi pedagógiai szakszolgálattal és a legközelebbi családsegítő szolgálattal.* Az iskola tudja, hová küldheti azokat a diákokat, akiknél pl. magatartás problémákat, indulatkezelési nehézségeket, családi problémákat,

114

1

2

3

bántalmazást, szorongást, depressziót, vagy bármilyen szerabúzust feltételez.* A tanterv alapján a diákok elegendő ismeretet szereznek a stresszről és az azzal való megküzdésről.* Az iskolában tanultak elősegítik az optimista hozzáállás kialakulását.* A diákok a tanórák során sokat tanulnak arról, hogy hogyan fejezzék ki érzelmeiket.* Szükség volna arra, hogy a diákok tanuljanak relaxációt vagy meditációt. Szükség volna arra, hogy a diákok megtanuljanak jó döntéseket hozni. Szükség volna egy iskolai agressziót megelőző programra.

*A csillaggal jelölt itemeket a kiértékelés során fordított itemként kell kezelni. Ezekben az esetekben a 3 pont =0, a 2 pont =1, az 1 pont =2, és a 0 pont =3. Értékelés: Ez nem egy standardizált kérdőív, így nem lehet előre megállapítani egy vágóértéket, amely felett ajánlott a lelki egészség fejlesztésére szolgáló program megszervezése és lebonyolítása. Összeadjuk a csillaggal jelölt fordított állításokra adott pontszámokat a megfordításuk után, majd a nem csillaggal jelölt állításokra adott pontszámokat egymással. A minimum pontszám ebben az esetben 0, maximum pontszám 45. Magasabb pontszám magasabb szükségletet jelez. Átlagoljuk az összes kitöltött kérdőív összpontszámait. 30 pont felett nagyon ajánlott a program megszervezése és lebonyolítása. AZ ÉRTÉKELÉS SZÖVEGÉT NYOMTATÁS ELŐTT KÉRJÜK TÖRÖLNI.

115

Függelék - Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat (Kérjük nyomtatott betűkkel, olvashatóan kitölteni!) Iskolánkban a lelki egészség védelmére és fejlesztésére kialakított programot indítunk [dátum; nyomtatás előtt kitöltendő] kezdettel. A program megközelítőleg 12 héten át tart. A diákok számára a program nem jelent további terhelést, hiszen az osztályfőnöki, valamint a testnevelésórákat érinti. A program ismereteket ad át a stresszről, annak kezeléséről, optimizmusról, érzelmek kifejezéséről, valamint fejleszti a diákok megküzdési készségeit (pl. meditációs technikák segítségével). A program hangsúlyt fektet a rövid- és hosszútávú, jelentőségteljes célok felállítására, valamint az iskolai agresszió megelőzésére is. Számos hasonló programot végeztek el a világ különböző pontjain, melynek pozitív hatása a közösséghez tartozás megerősödésében, a stressz mértékének csökkenésében, vagy az iskolai teljesítmény javulásában is megnyilvánult. Amennyiben a lelki egészséget fejlesztő programmal kapcsolatban bármilyen kérdése merül fel, az alábbi elérhetőségek valamelyikén érdeklődhet: [kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe; nyomtatás előtt kitöltendő] Aláírásommal igazolom, hogy a program tartalmát megértettem. Az esetlegesen felmerülő kérdésekkel a program koordinátorához, gyermekem osztályfőnökéhez vagy az intézmény vezetőjéhez fordulhattam, s e kérdésekre választ kaptam. Alulírott ...................................................................................... beleegyezem,

hogy

gyermekem (név: .................................................................................. , születési hely: ................................................................... , születési idő: ..................................................................... , anyja neve: ........................................................................ ,) részt vegyen az [iskola neve; nyomtatás előtt kitöltendő] Általános Iskola által szervezett és lebonyolított a lelki egészség védelmére és fejlesztésére kialakított programban. Dátum: ...................................................

...................................................... a szülő/gondviselő aláírása

116

Irodalomjegyzék 1. Bingenheimer JB, Repetto PB, Zimmerman MA, Kelly JG: A brief history and analysis of health promotion. Encyclopedia of Primary Prevention and Health Promotion. Springer 2003;15-26. 2. Data visualizations. Institute of Health Metrics and Evaluation. University of Washington 2013 http://vizhub.healthdata.org/gbd-compare/ 3. Az Ottawai Egészségfejlesztési Karta. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Kishegyi J., Makara P. (sorozatszerk.) Országos Egészségfejlesztési Intézet 2004. http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf 4. A historical perspective on health promotion in schools. In: Health-promoting schools: a resource for developing indicators. Barnekow V, Buijs G, Clift S, Jensen BB, Paulus P, Rivett D, Young I (szerk). International Planning Committee 2006. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/107805/1/E89735.pdf?ua=1 5. Health promoting schools. SHE network. http://www.schools-for-health.eu/shenetwork/health-promoting-schools 6. Somhegyi A: A mindennapi testnevelés egészségfejlesztési kritériumai: megvalósításuk jelen helyzete. Népegészségügy 2014; 92:4-10 7. Health-Promoting Schools. A healthy setting for living, learning and working. World Health Organization, Geneva Switzerland 1998. http://www.who.int/school_youth_health/media/en/92.pdf 8. Global School Health Initiative. http://www.who.int/school_youth_health/gshi/en/ 9. Stewart-Brown S.: What is the evidence on school health promotion in improving health or preventing disease and, specifically, what is the effectiveness of the health promoting schools approach? WHO Regional Office for Europe, Health Evidence Network 2006. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0007/74653/E88185.pdf 10. Schools for Health in Europe – SHE network. http://www.schools-for-health.eu/shenetwork/she-network/more-about-us. 11. Egészségfejlesztés az iskolákban. Akkreditált tanárképzési programmal párosuló, komplex iskolai egészségfejlesztési tananyagok áttekintése. http://www.oefi.hu/ipb.pdf 12. Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium, Budapest, 2004. 13. Somhegyi A: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben.

Népegészségügy 2012; 90(3):202-213; 14. Kovács K., Hablicsek L: Iskolázottság és halandóság. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2006. http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2006/iskolazottsag_halandosag.pdf 15. Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Digitális Tankönyvtár 2011. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Megelozo_orvostan_es_n epegeszsegtan/ch01s08.html 16. Education at a glance 2006. Organisation for Economic Co-operation and Development http://www.oecd.org/edu/skills-beyond-school/37376068.pdf 17. Hanushek EA, Jamison DT, Jamison EA, Woessmann L: Education and economic growth. EducationNext 2008;8(2) http://educationnext.org/education-and-economicgrowth/ 18. Education and economic growth: from the 19th to the 21st century. Cisco Systems, Inc. http://www.cisco.com/web/strategy/docs/education/eeg_what_research_says.pdf 19. OECD Skills Outlook 2013. First results from the survey of adult skills. http://www.oecd.org/site/piaac/Skills%20volume%201%20(eng)--full%20v12-eBook%20(04%2011%202013).pdf 20. Literacy for life. Further results from the Adult Literacy andn Life Skills Survey. OECD 2011 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/literacy-forlife_9789264091269-en#page3 21. Hungary. Overview of the education system. OECD Education GPS. http://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=HUN&treshold=10&topi c=EO 22. Murtin F, Wacziarg R: The democratic transition. J Econ Growth 2014;19:141-181. http://www.anderson.ucla.edu/faculty_pages/romain.wacziarg/downloads/transition.pd f 23. Currie C et al., eds. Social determinants of health and well-being among young people. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2009/2010 survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 2012 (Health Policy for Children and Adolescents, No. 6). http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/163857/Social-determinants-ofhealth-and-well-being-among-young-people.pdf?ua=1 24. Országos Gyermekegészségügyi Intézet publikációi: http://www.ogyei.hu/letoltheto/publikacio/ 25. Várnai D., Németh Á., Zakariás I.: Kortárs bántalmazás és verekedés a magyar iskoláskorúak körében 118

http://www.ogyei.hu/upload/files/bantalmazas_verekedes_ogyei_hbsc_2009.pdf 26. Kökönyei Gy., Örkényi Á., Zakariás I.: Iskola és közérzet http://www.ogyei.hu/upload/files/iskola_es_kozerzet_ogyei_hbsc_2009.pdf 27. Weisz, J.R., Sandler, I.N., Durlak, J.A., Anton, B.S. (2005): Promoting and Protecting Youth Mental Health Through Evidence-Based Prevention and Treatment. American Psychologist. 60(6):628-648. 28. Baltimore Prevention Project: http://www.jhsph.edu/research/centers-and-institutes/johns-hopkins-center-forprevention-and-early-intervention/Publications/Analytic_Grant_Proposal-FINAL.pdf 29. Bullying Prevention Program: http://www.violencepreventionworks.org/public/index.page 30. Child Development Project: http://www.promisingpractices.net/program.asp?programid=138 31. Calm Classroom: http://www.calmclassroom.com/ 32. Benefits of Meditation: 10 Science-Based Reasons To Start Meditating Today INFOGRAPHIC.

http://www.emmaseppala.com/10-science-based-reasons-start-

meditating-today-infographic/#.VTAOY_msUpo 33. The MindMatters Program: http://www.mindmatters.edu.au/ 34. Nemzeti Kerettanterv: http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_58/index_alt_isk_felso.html 35. Atkinson R.L., Atkinson R.C., Smith, E.E., Bem, D.J., Nolen-Hoeksema, S.N. (2002): Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. 36. Bishop, S.R., Lau, M., Shapiro, S., Carlson, L., Anderson, N.D., Carmody, J., Segal, Z.V., Abbey, S., Speca, M., Velting, D., Devins, G. (2004) Mindfulness: A Proposed Operational Definition.; Clinical Psychology: Science and Practice 11 (3), 230–241.

119

Modellprogram a lelki egészség védelmére és fejlesztésére iskolákban Tevékenység (feladat) A team kialakítása

1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Hetek 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Költségtételek Termék(ek)

Nyomtatópapír (jelenléti ív, projekt kinyomtatása)

berendezések, felszerelések egységár db összes

2 Ft

240

anyagok szolgáltatások egységár alk./db összes egységár alk./db összes

384 Ft

0

díj

bér fő

Összes per feladat összes

0

384 Ft

Osztályfőnök 0 Ft Testnevelés szaktanár

Team-koordinátor

Előkészítés

Program-monitorozó

Program-értékelő

Első meeting

2

0 Ft Tájékoztató a programról az iskola felé

3

Tájékoztató a programról a szülőknek

4

A team felkészítése

5 1. alkalom: Stressz

0 Ft Nyomtatópapír (jelenléti ív, beleegyező nyilatkozat)

2 Ft

40

Pszichológus (ha nincs iskolapszichológus)

80 Ft

0 Ft

80 Ft

20 pszichológusi munkaórának megfelelő bér

Nyomtatópapír

6

2 Ft

40

80 Ft

100 Ft

4

400 Ft

200 Ft

40

8 000 Ft

500 Ft

4

2 000 Ft

500 Ft

4

2 000 Ft

500 Ft

1

500 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

13 300 Ft

Színes kartonpapír

7

I. modul: Stressz és megküzdés

Toll

Színesceruza csomag

Filctoll csomag

Olló 2. alkalom: Megküzdés, optimizmus

Nyomtatópapír

3. alkalom: Beszél róla

Nyomtatópapír

8

9

10

II. modul: Bullying

11

4. alkalom: Érzelemkifejezés

Nyomtatópapír

5. alkalom: Rövid- és hosszútávú, jelentőségteljes célok

Nyomtatópapír

1. alkalom: Mi a bullying? – „Emlékszem, hogy...”

Nyomtatópapír 600 Ft

12

13

14

15

II. modul: Bullying

Háztartási csomagolópapír 2. alkalom: Mi a bullying? – Viselkedésformák és azok okai

Nyomtatópapír

3. alkalom: Érdemes elmondani? – A bullying hatásai

Nyomtatópapír

4. alkalom: Problémamegoldás

Nyomtatópapír

5. alkalom: Problémamegoldás

Nyomtatópapír

Meditáció 1-10 alkalom

Nyomtatópapír

16

40 Ft

5

200 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

40

80 Ft

2 Ft

50

100 Ft

100 Ft

2 Ft

100

200 Ft

200 Ft

Monitorozás

17 Értékelés

Nyomtatópapír

18 Összes per költségtétel A program összköltsége

14 664 Ft

Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása

Recommend Documents