Egészségbiológiai Középiskolai Tanulmányi Verseny „Kedves Egészségünkre! Értsd! Csináld! Szeresd!” „Tisztelet Semmelweis Ignácnak!”
Az anorexia Szerzők: Bohák Anita, Tábori Lilla, Bényi Rebeka - Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája diákjai
Tartalomjegyzék
Bevezető. ................................................................... ................................. 3. oldal Testkép ......................................................................................................... 3. oldal A testképzavar és a vele összefüggő rendellenességek .................... 4. oldal Történelmi vonatkozások ................................................................... 4. oldal Anorexia ...................................................................................................... 9. oldal Az anorexia jellemzése ..................................................................... 10. oldal A média szerepe az anorexia kialakulásában .................................... 11. oldal „A szülők a felelősek nem a divat” ..................................................... 13. oldal Példák a hétköznapokból ................................................................... 13. oldal Nem divat többé az anorexia? ........................................................... 15. oldal Kiút az anorexiából ....................................................................................... 18. oldal Saját tapasztalataink .................................................................................... 19. oldal Befejezés ...................................................................................................... 20. oldal Irodalomjegyzék ........................................................................................... 21. oldal
I/Bevezető Úgy tartják, minden korszaknak megvannak a maga betegségei. A modern kor emberét fenyegető második leggyakoribb betegségcsoport a pszichés betegségeké. Az anorexia nervosa azonban az egyik leggyakoribb halálos kimenetelű pszichés zavar, teljes gyógyulás szinte sosem következik be. A pszichológusok egy része szerint a modern társadalmakban, a fejlett országokban azért fordulnak elő ilyen nagy számban mentális betegségek, mert a családnevelő, szocializáló szerepét a média vette át. A szociológusok szerint a televízió nagyban alakítja az emberek világszemléletét, viszont nem tölt be nevelő szerepet. A modern társadalom tagjai a tévéből, a rádióból, az újságból stb. kapott információkat értelmezni és rendszerezni tudják. A média központi szerepet tölt be az emberek életében, ezt figyelembe kell venni az evészavarok tanulmányozásakor, minden felelősség nem hárítható a televízióra vagy az internetre. Az étel központi szerepet tölt be az emberek életében, de a jelentése megváltozott. Az „életadó táplálék” jelentést felváltotta egy veszélyes, bármelyik pillanatban ellenünk forduló rémkép. A modern emberek nagy részének negatív kapcsolata van az étellel. Rettegünk az elhízástól, a tartósító szerektől. Azt persze nem tudjuk utólag vizsgálni, hogy valóban mostanában vált-e „veszélyforrássá” az élelmiszer, vagy csak most kapott ekkora visszhangot. Sokan gondolják úgy, hogy az anorexia nervosa kialakulása betudható a reklámokban és a magazinok címlapján látható temérdek mennyiségű, „tökéletes” nőt ábrázoló képnek. Elgondolkodtató azonban, hogy mára már olykor nyolcéves gyerekeknél is diagnosztizálják ezt az evészavart, ami alapján feltételezhetjük, hogy korántsem divatos betegségről vagy csupán túlzásba vitt fogyókúráról van szó. Az anorexia vizsgálatakor végig szem előtt kell tartanunk, hogy komplex betegségről van szó, és kialakulásában sok különböző tényező vesz részt, amelyek közül nem emelhető ki a média, mint a betegséget kiváltó ok.
II/ Testkép A testkép, a saját külsőnkről alkotott képet jelenti. Minden ember rendelkezik testképpel, amely biológiai, pszichológiai szociális és kulturális hatásoknak is ki van téve. A testkép kialakulását befolyásolhatja továbbá az emberek személyisége és a saját tapasztalataik. A testkép (angolul: body image) kifejezést először Paul Schilder osztrák neurológus és pszicho terapeuta használta, a The Image and Appearance of the Human Body (1935) című könyvében. Az test szépségére mindig is nagy hangsúlyt fektettek az emberek. Az ideális testkép a történelem során mindig más és más volt, viszont az a közös a különböző korok ideáljaiban, hogy azok mindig is kulcsszerepet játszottak az emberek életében. Ma már teljesen mást értünk az ideális emberi test alatt, mint például a középkorban. Az emberek saját testképét főleg az befolyásolja, hogy a társadalom miként ítéli meg a tökéletes külsőt. Ehhez képest jelenik meg valakiben a pozitív vagy negatív testkép. Gyakran előfordul, hogy a saját testről kialakult testkép eltér a másokban kialakult testképtől, vagyis ahogy az adott személyt látják, megítélik. A leggyakoribb a negatív testkép (pl. hogy valaki kövérnek tartja magát), ami már gyerekkorban kialakulhat. Ez később komoly problémák, betegségek (depresszió, anorexia, bulimia) forrása
lehet. A negatív testkép az egyik legfőbb oka annak, hogy valaki változtatni akar a testén, akár fogyókúrával, akár plasztikai sebészeti beavatkozással. Kutatások sora mutatja, hogy a fogyni akaró férfiak és nők körében általános ez a jelenség.
A testképzavar és a vele összefüggő rendellenességek: A testképzavar egyik legfőbb kiváltó oka a negatív testkép. A szakemberek a nyolcvanas évek óta egyre több testkép- és evészavart jegyeznek fel. A testképzavaros emberre jellemző hogy rögeszmés és aggasztó gondolatai vannak a testi hibáival kapcsolatban. Nem tudja helyesen megítélni a saját testét, azt hogy mi a normális, és azért hogy egy természetellenes ideálhoz hasonlítson, az egészségére ártalmas szokásokat vesz fel. Sőt gyakran önsanyargató életmódot folytat ennek elérésének céljából. Az efféle zavarokkal küzdő emberekre jellemző a megszállottság és a kényszeresség, a szociális elszigetelődés. Ugyanakkor a fokozott megfelelési vágy. A hibás viselkedés elhagyása esetén beteges lelkifurdalás jelentkezhet. Ilyen viselkedészavarok például a Bulimia nervosa, az izomdiszmorfia, fatorexia, és az Anorexia nervosa.
Történelmi vonatkozások: A történelem során az ideális test folyton változott, mindig más volt a divat, ahogyan napjainkban is. A cél mindig is az elvárásoknak való megfelelés volt. ŐSKOR: Kívánatosabb volt az, aki szívósabb, vagy termékenyebb volt, ezért ezek a tulajdonságok nagy jelentőséggel bírtak. Ezt bizonyítja, ha Willendorfi Venus alakjára gondolunk, amely a gömbölyded csípőt, és a melleket hangsúlyozza.
ÓKOR: Az ókori egyiptomiak minél jobban ki akartak tűnni. Mindig hangsúlyosan festették magukat, a nők gyakran istennőként szerettek volna tündökölni. Átlátszó ruhákat hordtak, és volt, hogy meztelen volt a mellük. A férfiak körében a széles váll, és keskeny derék volt a divat. Emellett a nők a szemükbe atropint cseppentettek, hogy vonzóbbak legyenek.
Az ókori görögök előnyben részesítették a természetességet. Egységes női ideál nem nagyon létezett, csupán az akkori, görög istennőkről formált szobrok tanúskodnak az elfogadott testképről. A férfiak szépségideálja pedig Apollón volt.
KÖZÉPKOR: A fényűzés eltűnt az emberek életéből. Mindenki szégyenlős volt, sminkelni kizárólag a kéjhölgyeknek volt szabad. Két női alak létezett csak, mégpedig Éváé, aki elcsábította Ádámot, és bűnbe vitte az emberiséget, és Szűz Máriáé, aki örökké a tisztaságot, az erkölcsösséget, erényességet képviselte.
RENESZÁNSZ: Olaszország diktálta a követendő példát. A férfiaknál Dürer és Da Vinci szemlélete jelentette az ideálist, ami ovális arcot, magas homlokot, egyenes és keskeny orrot, és pici szájat jelentett. A női szépség szintén szabályok közé lett zárva, mégpedig számszerűen: a hölgyeken három fehér (arcbőr, fogak, kéz), három piros (ajak, orca, köröm), és három fekete (szem, szemöldök, szempilla) elem kellett, hogy legyen.
BAROKK: Az ideális nő gömbölyded volt, azonban mégis keskeny derekú. A kövérség azt jelképezte, hogy jómódúan él az illető, a darázsderék pedig fűző segítségével volt elérhető.
ROMANTIKA: Fekete, illetve tengerkék szemük mindig könnyes és karikás, borús és mégis forró, nézésük, beteges láztól ég. Szemrebbenés nélkül még a legerősebb mérgeket is képesek voltak felhörpinteni, a nadragulyát, az atropint vagy a maszlagot. Ez kölcsönözte a pupilláknak azt a misztikus mélységet és különös mozdulatlanságot, csillogást, mellyel tüzes és szenvedélyes természetüket akarták kifejezni. Általános volt közöttük a darázsderék, s testük olyan rugalmas és karcsú volt, akár az orsó. Angyali törékenységüket könnyed, fehér muszlinnal hangsúlyozták ki.
XX.SZÁZAD: 1950-1970: Ekkor tűnik fel Marylin Monroe és Bridget Bardot, aki jelzi az új szépségfelfogást, aminek lényege a fiatalság kultusza.
1960: Az ekkori divatikon Twiggy, akinek a neve egyet jelentett a soványsággal
1980-1990: A hangsúly a tökéletességen tökéletes testű nő, izmos has, hosszú legvonzóbbak egy nőben. A szépség és a felértékelődik. Aszépség ekkor már divat is rövidnadrágot és szűk felsőt ír elő, plasztikai sebészet fejlődésén. Bármi
van, Elle Mac Pherson a lábak, barna bőr a táplálkozás kapcsolata kíméletlen verseny. A ezzel nagyot lendít a megrendelhető:
zsírleszívás, kollagén fecskendezése az ajkakba, stb. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szépség és táplálkozás kapcsolatára. 1990- 2000: A kifutók új szenzációja: Kate Moss. Kevésbé ragyogó, inkább dekadens alkat. A 170 centis, 44 kilós lány felforgatja a szépségről vallott eddigi nézeteket. A kábítószerfüggőkre emlékeztető csontsoványság az új, botrányos szépségeszmény legjellemzőbb vonása. A cérnavékony lányok remekül beleillenek a zenei élet előterébe került legmodernebb trendekbe.
2006. november 15-én anorexiában meghal egy brazil modell, Ana Carolina Reston. Tizenhárom éves korában állt először a kamerák elé, utoljára egy Armani-katalógushoz készítettek vele felvételeket.
III/ Anorexia Így jutunk el napjainkig és napjaink szépségideáljához, ami egyenlő a kifutókon megjelenő kórosan sovány modellekkel. Manapság tehát ez a mintapélda a nők számára. Magával értetődő, hogy miért fantáziál annyi fiatal és idősebb nő a fogyásról. A történelem során is azért követte rengeteg nő a divatot, hogy kitűnjenek a többiek közül, vagy sok esetben csupán azért, hogy megfeleljenek a férfiaknak. Minden emberben ott van a megfelelni vágyás, továbbá a tökéletességre való törekvés legyen az bárhol. A megfelelni vágyásnak viszont vannak „mellékhatásai”, nem várt következményei. Ilyenek például az evészavarok. Az evészavarok egyik klasszikusnak tekinthető példája az anorexia, ami egyre gyakrabban és egyre koraibb életkorban jelentkező pszichoszomatikus betegség.
Az 1.században az anorexiát a vágyak hiányára értették(„anorexis”-latin: orexis=vágy, an=fosztóképző).
12.-13. századtól vallásos elképzelésekkel párosult az anorexia. Például Szent Margit és további éhező szentek.
Az anorexia első orvosi leírása 1689-ből származik. Richard Morton angol orvos jegyezte le annak a 18 éves lánynak az esetét, aki az „ideges felemésztődés” miatt „bőrrel fedett csontváz soványságúra fogyott.
Az 1870-es években Sir William Withey Gull (Viktória királynő orvosa) és Ernest Charles Lasègue (francia patológus professzor) az anorexiát sorvasztó betegségnek, például tuberkulózis következményének tartották. Gull 1874-ben megjelent „Anorexia nervosa” című cikkében közölte a betegség klinikai tüneteit, hangsúlyozva azok lélektani eredetét. Lasègue 1873-ban „anorexia hysterica” néven írta le a kórképet, és hangsúlyozta a szülői attitűdök és a család szerepét annak etiológiájában.
1912-ben Morris Simmonds az anorexia kialakulásában a hipofízis elégtelenségét tartotta lehetséges kialakító tényezőnek.
1930-ban viszont John Berkman kimutatta hogy a hipofízis elégtelenség az anorexia nevosa következménye és nem pedig a kialakuásának az oka.
Az 1940-es évektől a pszichoanalitikus megközelítés, a szexuális és agresszív jellegű tudattalan gondolatok előtérbe kerülése volt jellemző a kórkép magyarázatában.
Az 1960-as években Hilde Bruch leírta a betegség három fő tünetét: a testképzavart, a testi szükségletek felismerésének képtelenségét és a kontrollvesztés érzetével jellemzett pszichológiai állapotot. Mara Selvini Palazzoli ugyanakkor az anya feltételezett szerepét írta le az anorexia nervosa kialakulásában. Az apák szerepével az 1990-es évek végén kezdtek el behatóan foglalkozni.
Az első hazai esetismertetés az anorexia nervosa, mint pszichés eredetű betegség 1955ből származik: Iványi és Kovács (Orvosi Hetilap,1955).
Az anorexia jellemzése: Az anorexia nervosa elnevezés valójában megtévesztő, mert szó szerint idegi eredetű étvágytalanságot jelent, noha a betegek kórosan soványak - valójában nem vesztik el az étvágyukat. Az anorexia nervosa egyre korábban és gyakrabban jelentkező pszihoszomatikus betegség. Kialakulásában nagy szerepet játszik a betegségre való hajlam, és biológiai, pszichológiai és szociális tényezők.
Az anorexia nervosa tünetei:
nagymértékű fogyás, testképzavar, a rendes testtömegnek az énképre gyakorolt indokolatlanul előnytelen hatása az alacsony testsúly ellenére kövérségtől való kifejezett undorodás és félelem, a rendes testtömegnek az énképre gyakorolt indokolatlanul előnytelen hatása a havi vérzés zavara jellemző (legalább három egymást követő menstruációs ciklus hiánya) Gyomor-bélrendszeri zavarok Gyakori az evés utáni teltség- és puffadtság érzés, székrekedés, hasi fájdalom. Ha hirtelen nagymennyiségű étel kerül a gyomorba, akár meg is repedhet! A hashajtózás megöli a bélbolyhokat, a hánytatás pedig szájüregi problémákat okoz! Szív- és érrendszeri szövődmények A hányás, has hajtás, vízhajtás, koplalás és a csökkent folyadék felvétel következtében kiszáradás, mellkasi fájdalom, szívritmuszavar alakulhat ki. Akár meg is állhat a szív! Nőgyógyászati szövődmények Elmaradhat a menstruáció, valamint meddőség is kialakulhat! Ortopédiai szövődmények Az ásványi anyagok és a vitaminok hiánya miatt csontritkulás és csonttörések is előfordulhatnak! Bőrgyógyászati szövődmények A vízhiány miatt a bőr száraz, berepedezett, fertőzésekre hajlamosabb. Egyéb testi szövődmények Fogászati problémák, veseműködési zavarok, pajzsmirigy-működési zavarok, vérszegénység is kialakulhat a hatalmas hiányállapottól!
Típusai: 1. Restriktív típus: ehhez a típushoz tartozó anorexiás betegeknek nincsenek visszatérő falásrohamai, se purgáló viselkedés formái, mint például az önhánytatás és hashajtók szedése. 2. Purgáló típus: ebben a típusban szenvedő betegeknek pedig ismétlődő falásrohamai vannak ezen kívül a purgáló viselkedésforma is jellemző rájuk.
A média szerepe az anorexia kialakulásában:
Az elmúlt időszakban két téma került a társadalmi érdeklődés fókuszába: a test és az evés. A test alakjára, az ételfogyasztás mértékére vonatkozó szociokulturális „elvárások” tömegesen áramlanak felénk, és így nem tekinthető a véletlen művének, hogy az ehhez kapcsolódó problémák is egyre gyakoribbak. A szakemberek többsége egyetért azzal, hogy a médiumok a modern, divatos életmód közvetítésével, a mesterséges szépségideál kialakításával, valamint a karcsúság fontosságának túlhangsúlyozásával hamis képet keltenek az ideális női alakról, ezáltal jelentős szerepet játszanak a testképzavar, és így közvetve az evészavarok kialakulásában és fennmaradásában. Továbbá a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők többszörös együtt járásából is fakadhatnak, melyben a karcsúságot érintő társadalmi normák mellett ugyanolyan jelentős szerepe van például a családi kapcsolatoknak, a szülők testsúlyhoz viszonyulásának és viselkedésének, a testképre vonatkozó észrevételeknek.
Vizsgálat: Becker és munkatársai (2002) a Fidzsi-szigeteken vizsgálták a táplálkozási magatartás zavarait – pontosabban ezen zavarok gyakoriságának változását – serdülő lányok között a rendszeres televíziós műsor bevezetése után egy hónappal, illetve három évvel később. Korábban a szigeteken nem fordult elő evészavar, és a „jól megtermett, izmos alkat” volt mindkét nem esetében a preferált szépségideál. Három év alatt azonban a vizsgált populáció körében drámaian megnőtt a kóros testsúlykontrollmódszereket alkalmazók száma. A rendszeres televíziós sugárzást követően a serdülő lányok 74 százaléka érezte magát a „túl nagynak”, illetve „túl kövérnek”. Ez a vizsgálat is alátámasztja azt, hogy a televízió, mint mintaadó jelentős szerepet játszik a testképzavarok kialakulásában. A mai fogyasztói társadalomban megjelenik a fogyasztás „járványa”: a modern ember mindent túlfogyaszt – több ételt, több energiát, több információt, több árut vesz magához. Ugyanakkor egy ellentmondó parancs is jelen van, mely mértékletességre int, azt üzeni: légy sovány. Ám a média nemcsak felcsillantja az elérendő célt, de alternatívákat is kínál az eléréséhez, melynek legnagyobb haszonélvezője a „fogyókúra-piac”.
A reklámok és a médiumok két egymásra épülő hatásmechanizmussal élnek:
Motivációs fázis: felkeltik a vágyat a kulturális testideál elérésére. Azt az üzenetet közvetítik, hogy a sovány ember szép, fiatalos, boldog, sikeres, elismert és népszerű.
Bűntudatébresztés: ennek célja a nemkívánatos testi állapotok megváltoztatása. Mivel rájöttek arra, hogy a „kövér test egészségtelen” üzenet nem bizonyul elég motiváló erőnek, lecserélték a „kövér test csúnya és depresszióval jár együtt” marketingüzenetre. A reklámok nagy része azonban már nem foglalkozik a motivációs fázissal, hiszen úgy gondolják, hogy a nők tudatába már kellően beleégett az a gondolat, hogy le kell fogyniuk!
Problémamegoldó fázis: a vágyak kielégítésére, valamint a bűntudat enyhítésére nyújt megoldási javaslatokat. Itt kezdődik el igazán a versengés a különböző fogyókúrás módszerek között: a meggyőzés, hogy miért éppen az a módszer az, amire mindig is vártunk, na és persze kihagyhatatlan elem a szemfényvesztés, a csodás átváltozások, az ilyen volt–ilyen lett marketingfogások.
„A szülők a felelősek nem a divat!” Sokan a divatot, a mediatizált divatipart kezdték el hibáztatni, a rossz példát, amit a hétköznapi lányoknak mutatnak a modellek a médián keresztül. A nagy cégek, a sajtó elvárásait, amik miatt éheznek a kifutón szereplő lányok. Gisele Bündchen azonban egészen másképp gondolja. "Soha nem volt ilyen problémám, mert nagyon erős a családi hátterem" nyilatkozta a helyi Globo nevű lapnak. "A szülők a felelősek, nem a divat" - hárított az egész iparág nevében a topmodell. "Mindenki tudja, hogy a modellek számára az az elvárás, hogy vékonyak legyenek. De nem lehet ez alapján általánosítani és azt mondani, hogy minden modell anorexiás" - mondta Bündchen. A szakértők szerint az a gond az anorexiával, hogy a család szégyelli, nehezen ismeri fel, nincsenek eszközei a megoldáshoz, sokan a drogosokhoz hasonlítják az önéheztető lányok helyzetét.
Példák a hétköznapokból: 1. A „szeretethiány” szindróma: Az érzelmileg „üres” gyerekkor elvezethet a táplálkozási problémák és a testképzavarok kialakulásához. Ilyen problémákkal küzdött Anna is, ha a gyerekkorát kellene felidéznie, valahogy így festené le: „húzd ki magad”, „ne beszélj az asztalnál”, „tanulj szorgalmasan”, „ne tegyél fel kérdéseket”. „Még könyveket is kellett a hónom alá szorítanom, hogy a helyes testtartást gyakoroljam. Eleganciára és kifinomultságra akartak tanítani a szüleim. Hiányzott a sok nevetés, játék, ölelés. Szabályok közt éltem, egy magányos világban. Még testvérem sem volt.” Azok a gyerekek, akik kevés érzelmet kapnak, szigorúan nevelik a szülei, vagy a szülők esetleg nem tudják kimutatni az érzelmeiket, hajlamosak ezt az érzelmi hiányt evéssel pótolni. Ez az úgynevezett vigaszevés. A hízás ellen pedig később jönnek a jól bevált módszerek. Hashajtók, étvágycsökkentők, és már ki is alakult az anorexia vagy a bulimia.
2. A „rossz örökség” szindróma: Az olyan anyukák, akik maguk is táplálkozási zavarral küzdenek, gyakran átörökítik ezt lányuknak is. Az alacsony önértékelésük miatt nem tudják belenevelni gyerekükbe az önbecsülést. A gyerek ilyenkor nem lát otthon normális szerepmintát. „Sosem ettünk otthon egészségtelen ételeket – folytatja Anna. – A mogyoróvaj egyenesen méregnek számított. Még arra is emlékszem, hogy az apám azt mondta egyszer anyámnak, hogy „nem tudlak így szeretni, ha nem fogysz le”. Azt hiszem, neki is megvoltak az étkezéshez kapcsolódó félelmei. Azt láttam otthon, hogy a szeretet összefügg a testsúllyal. Ebben a hitben nőttem fel. Nem csoda, hogy én is alig mertem enni.”
3. A „túl magas léc” szindróma: A teljesítménykényszer és a versenyhelyzet is testképzavar majd később anorexia kialakulását okozhatja. „Ötéves korom óta jártam balettre – meséli Kinga. – A kezdetektől fogva arra neveltek minket, hogy profi balerinák legyünk. Napi hat-nyolc órát edzettünk, és mindig formában kellett lennünk. A tanárok rögtön kiszúrták, ha felszedtünk akár csak egy kilót. Le is szidtak érte. Egész nap a tükör előtt álltunk, gyakoroltunk, és bámultuk magunkat, meg persze egymást.” Elkezdődtek a szorongást okozó összehasonlítgatások. Ki a hajlékonyabb, ki a vékonyabb, ki a szebb. „Mindenki vékonyabb volt nálam. Kövérnek éreztem magamat közöttük, pedig normál súlyom volt. Tudtam, hogy ezzel a testalkattal sosem fogok jó szerepeket kapni, így elkezdtem hashajtókat szedni. Egy nap azonban ráébredtem, hogy vagy egy elfuserált, anorexiás balerina leszek, vagy felülemelkedem ezen az egészen.” Ha egy gyerek nem éri el a szülők vagy edzők által elvárt eredményt, akkor a „nem vagyok elég jó” érzés olyan mélyen beleivódik a lelkébe, hogy szinte lehetetlen megszabadulni tőle. Nem minden gyerek személyisége bírja el ezt a terhet. Egy ilyen élmény sok nehézséget okozhat a későbbiekben.
4. A „kilógsz a sorból” szindróma: Súlyos önértékelési zavart okozhat, ha valakit sok bántás ér, vagy kiközösítik a többiek gyerekkorában. Az öngyűlölet egyik tünete az anorexia, az étel elutasítása, az önbüntetés. Bea gyerekkorában helyes, pufi kislány volt. Szülei nem kezelték súlyfeleslegét problémaként, azt gondolták, egyszer csak kinövi majd. Az osztálytársai azonban már nem voltak ilyen elnézőek, jöttek az első pofonok. „Csúfoltak és kiközösítettek a többiek – meséli Bea. – Kövérnek tartottak, és ez nagyon bántott. Ekkor szembesültem először azzal, hogy a külsőm akadálya lehet annak, hogy beilleszkedjek.” Beában fokozatosan kialakult az önutálat érzése. „A testem a fő ellenségemmé vált. Fogyókúra fogyókúrát követett, mindent kipróbáltam. Hiába. Amikor aztán megtudtam, hogy a zselatin képes megszüntetni az éhségérzetet, belekevertem a fogyókúrás italomba, és hónapokon keresztül kizárólag ezen a turmixon éltem. Így lettem kövérből anorexiás. Végül egy terápia során meg tanultam elfogadni és szeretni önmagamat. Ez volt a kiút.”
Nem divat többé az anorexia? Ugyan a nemzetközi divatmagazinok egyre gyakrabban alkalmaznak a divatfotózásokhoz teltebb modelleket, és igyekeznek a pozitív példákat is megmutatni, azért az általános közvélekedés szerint a divat továbbra sem áll túl jól ezen a téren. A divatházak egy része még manapság sem hajlandó komolyan venni, hogy bármi közük lenne az egészségtelen testkép ´népszerűsítéséhez´. Az anorexia terjedésében pedig ma is első sorban a divat az egyik fő ellenség, hiszen a kifutókra állított modellek egy része bizony inkább elrettentő példának felelne meg, nem pedig követendőnek.
2007: Isabelle Caró francia modell és színésznő az étkezési zavarok elleni kampány arca lett. Az akkor csupán 25 éves (és 25 kilót nyomó!) lány vállalta, hogy meztelen testéről készült fotókkal mutassák be az anorexia következményeit. Caró magán már nem tudott segíteni. Túl sokáig titkolta betegségét: 2011-ben szervezete feladta a küzdelmet és belehalt az anorexia okozta szövődményekbe.
Botrány a divathéten: 2011-ben a divatszakmán végigsöpört egy nagy vita, amelyben az egyik csoport követelte, hogy a nemzetközi divatheteken, és a divatházak saját hirdetéseikben ne csak csont sovány lányok szerepeljenek. A nőies alkat újra sikk lett, és például a plus-size üdvöske, Crystal Renn valóságos sztár lett. A kisebbség már ekkor sem értett egyet a törekvésekkel, de a nyilatkozatok szintjén legalábbis csúnyán alulmaradtak a véleményükkel. A milánói divathéten most újra bebizonyosodott, hogy minden csoda csak három napig tart, és a forradalmi változásokból bizony jó néhány divatház látványosan kimarad. A Gianfranco Ferré 2012-es tavasz-nyári show-ja újra anorexiás, vagy ezzel vádolt modellekkel verte ki a biztosítékot.
Ferré azzal, hogy a modellekre olyan ruhákat addott amelyek mégjobban kihangsúlyozták azok soványságát célkeresztbe került.
Az össztűz alá vett márka egyelőre nem tiltakozott, de bemutató kapcsán máris felvetődött, hogy a sem a New York-i, sem a milánói, sem pedig a párizsi divatheteken nem törődnek azzal az ajánlással a cégek, hogy ne foglalkoztassanak túlságosan sovány, vagy éppen túlságosan fiatal modelleket. Hogy lesz-e fejleménye az újabb kritikáknak az szinte biztos, egyre többen fontolgatják, hogy egységes szabályozásra lenne szükség, hiszen az ilyen botrányok hatalmas károkat okoznak a divatiparnak.
Nem egy vázlat vagy! 2013-ban egy brazil modellügynökség elégelte meg, hogy egészségtelen testalkatú lányokkal kellene kiszolgálniuk a divatot. A Star Model sokkoló kampányt indított az anorexia megfékezésére. A képlet egyszerű, fogtak egy tervezői vázlatkönyvből származó outfit rajzot, és mellé állítottak egy a képnek megfelelő testalkatú modellt. Az eredmény sokkoló, a tervezőasztalon született skiccek a valóságban csont és bőr lányoknak felelnek meg.
Képmutató divatvilág: 2013-ban svéd ügynökségek a legnagyobb olyan klinikáról toboroznak modelleket, ahol táplálkozási zavarokkal küzdő lányokat és nőket kezelnek. Ezt állítják a Táplálkozási Zavarok Stockholmi Központjának orvosai. A modellválogatók súlyosan beteg, 14-15 éves lányokat szemeltek ki. Egyes páciensek testtömeg-indexe a 14-est sem éri el a klinikán: az egészséges érték 18,5–24,9 között van. A gyógy intézményben egyszerre 1700 beteget kezelnek, és az elsődleges cél az, hogy abbahagyassák velük önmaguk éheztetését és hánytatását. Bentlakásos és ambuláns programban is részt vehetnek az étkezési problémákkal küzdők. Egy éve az intézet beszüntette a páciensek külső sétájával járó programokat.
Pénzbírság és börtön az anorexia támogatóinak: Egy 2015-ben elfogadott törvényjavaslat szerint Franciaországban törvényt sért majd az, aki dicsőíti, vagyis kiemelkedően jónak, követendőnek mutatja az anorexiát vagy a kóros soványságot. Mostantól egy év börtönnel és akár 10 ezer eurós, vagyis 3 millió forintos büntetéssel sújthatók azok a weboldalak, amelyeken az anorexiát elősegítő, támogató vagy jónak bemutató anyagok jelennek meg, amik arra sarkallják az olvasókat, hogy hosszabb távon súlyos tápanyagmegvonással veszélybe sodorják magukat. A Pro Ana fórum például mostanában egyre népszerűbb főleg a fiatal lányok körében, ahol a legjellemzőbb témák közé tartozik például a „Fogyitabletták” vagy „-5 kg 10 nap alatt” . Egy másik, még ennél is komolyabb tiltásokat tartalmazó törvény nem ment át a francia törvényhozáson. Abban ugyanis az alultáplált, különösen sovány modelleket alkalmazókra is börtönbüntetés kiszabását szerették volna lehetővé tenni.
IV/Kiút az anorexiából
A pszichoterápiák alkalmazása rendkívül fontos az evészavarok kezelésében. Ez az esetek többségében kiegészül gyógyszerek használatával is. A betegek kezelésének a kezdete viszont gyakran nehéz, mivel az evészavarral küzdőknek nincs betegségtudatuk és nem érzik szükségesnek a terapeuta segítségét. Ezért fontos hogy a terapeuta türelmes, megbízható, következetes és rugalmas is legyen. Pszichodinamikus terápiák:
hosszú távúak céljuk a személyiség átalakítása a módszer lényege: egyéni vagy csoportos beszélgetésekből áll
Viselkedés terápiák:
a tanuláson alapulnak legegyszerűbb formája a jutalmazás-büntetés az anorexia kezelésében nagy szerepet játszanak: a rendszeresség kialakítása a táplálkozásban és néhány szigorú szabály betartása (például az anorexiás betegek esetében általában heti egy kg-os súlynövekedést írnak elő az orvosok)
A kognitív terápiák:
céljuk az ítéletalkotás megváltoztatása kommunikációfejlesztő módszerek (csoportterápiák)
Összefoglalásként mondhatjuk, hogy az evészavarok kialakulásában meglehetősen sok tényező vesz részt. A legfontosabb a megelőzés és az időben elkezdett terápia. Nagy figyelmet kell fektetni azokra a tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásában vehetnek részt.
V/Saját tapasztalataink: Hogy jobban tudjuk szemléltetni a társadalom megítélését az egyes testalkatokról, készítettünk egy közvélemény kutatást a 17 és 18 év közötti középiskolás fiúk és lányok körében. A szavazásban 17 lány és 17 fiú vett részt. A kutatáshoz a következő képet használtuk fel:
A képen egy sovány, egy normális, és egy túlsúlyos testalkatú nőt láthatunk. A kutatás végeredménye a következő:
vékony (35,29%) normál (61,76%)
telt (0,029%)
Tehát szavazó fiatalok többsége a normál testalkatú nőt tartotta a legideálisabbnak. Ez azért volt számunkra meglepő, mert arra számítottunk, hogy a fiatalok többsége azt a testalkatot fogja a legideálisabbnak tartani, amelyet manapság a médián és a kifutókon keresztül sulykolnak belénk. Viszont a második legtöbb szavazatot így is a vékony testalkatú hölgy kapta, ami azt mutatja, hogy továbbra sem divat, ha valakin súlyfelesleg található.
Ebből a közvélemény kutatásból azt szűrhetjük le, hogy az általunk megkérdezett fiatalok többsége már a normál testalkatot tartja a legideálisabbnak, ettől függetlenül még mindig sok az olyan fiatal, aki a vékonyabbakat részesíti előnyben. Emiatt a fogyókúrázok száma napjainkban elég magas, és ez szélsőséges esetekben komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
VI/Befejezés: Rövid tanulmányunkkal szerettük volna bemutatni napjaink egyik legjelentősebb betegségét, az anorexiát. Azért választottuk ezt a témát, mert egyre több kortársunkat érinti ez a betegség. Jelenleg is küzd vele egy iskolatársunk. Rajta kívül is ismerünk olyan fiatal lányokat, akik mielőtt beleestek ebbe az ördögi körbe, élettel teli, vidám emberek voltak. Majd ez a betegség nagyban megváltoztatta az életszemléletüket. (Sajnos az iskolatársunkkal nem tudtunk esettanulmányt készíteni, mert mereven elzárkózott ettől.) Mint mindenkiben, már bennünk is többször megfogalmazódott az a gondolat, hogy mi lenne, ha mi is úgy néznénk ki, mint napjaink szépségideáljai. Ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes erről beszélni, és felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a túlzott megfelelési vágy akár az életünkbe is kerülhet. Megfigyelhettük, hogy hogyan változott a testkép az idők folyamán, az őskortól a napjainkig. Megismerhettük számos anorexiás modell életét és vívódásait a betegség ellen. Ezen kívül pár hétköznapi, tanulságos és elrettentő történettel is szemléltettük a betegség következményeit. Bemutattuk azt is, hogy az anorexia kialakulásában nem csak a média a felelős, hanem a családi háttér is fontos tényező lehet. Mindezek mellett az anorexia elkerülésére és az anorexiából való kigyógyulásra is van esély, kellő odafigyeléssel és szakértelemmel.
VII/Irodalomjegyzék: Dr. Pászthy Bea: A gyermek- és serdülőkori anorexia nervosa pszichoszomatikus jellemzői Túry Ferenc: Evészavarok: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa Dr. Sági Zoltán: Evészavarok – testképzavarok
http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/10712/a-testkepzavarok http://hu.wikipedia.org/wiki/Testk%C3%A9p http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szuloknek/3900/testkepzavar http://www.nlcafe.hu/csalad/20110308/testkepzavarok_mar_altalanos_iskolaban/ http://www.szepsegbroker.hu/szakcikk/noidealok_valtozasa_1960_tol_370/ http://www.almamag.hu/eletmod/testidealok-a-tortenelem-soran/ http://fonolevi.mindenkilapja.hu/html/18606388/render/erdekessegek http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_03_osz/02_anorexia_eveszavar http://www.mipszi.hu/cikk/090301-fogyj-fogyassz-uzenetek-media-vilagabol http://m.hvg.hu/app//vilag/20070122_anorexia_bundchen http://www.nlcafe.hu/eletmod/20080609/test-kep_zavarok__es_ami_mogottuk_van/ http://www.femina.hu/vilagsztar/anorexia http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/336/az-anorexia-%28anorexia-nervosa%29 http://www.glamouronline.hu/divathirek/ujabb-botrany-a-divatheten-anorexias-modellek-a-kifuton4970 http://www.glamouronline.hu/divathirek/sokkolo-kampany-az-anorexia-ellen-8107 http://ujnemzedek.hu/jotudni/testkepzavarok_amikor_gorbe_a_tukor-288 http://www.hir24.hu/tag/anorexia http://www.origo.hu/archivum/20120919-divatbotranyok-anorexia-a-modellek-legnagyobbellensege.html http://www.metropol.hu/cikk/1028776-kepmutato-divatvilag-anorexia-a-kifuton http://index.hu/kulfold/2015/04/03/3_millio_es_egy_ev_borton_az_anorexia_tamogatoinak/ http://sgforum.hu/forum.php3?ujsag=xxxproanaxxx
