Egeresi László Sándor
A bibliai héber nyelv tankönyve
yk |nt ÷wvl qwdqd
2, javított kiadás
BIBLIOPHILIA KFT Budapest, 2011
Karasszon Dezső emlékének
l”xz
TARTALOM
Előszó ................................................................................................................... 15 Előszó a második kiadáshoz ................................................................................... 23 Az átírás .............................................................................................................. 23 Rövidítések ......................................................................................................... 24
BEVEZETÉS 1. A héber nyelvtan definiálása ........................................................................ 29 2. A héber nyelv helye a sémi nyelvek között ................................................. 29 2.1. A „sémi” elnevezés ......................................................................... 29 2.2. A sémi nyelvek felosztása ............................................................... 30 3. A héber nyelv története ................................................................................. 33 4.1. A bibliai héber nyelv ....................................................................... 34 4.1.1. Pre-klasszikus vagy archaikus héber ....................................... 35 4.1.2. Klasszikus héber ........................................................................ 37 4.1.3. Kései (fogság utáni) héber ......................................................... 38 4.2. A rabbinusi/misnai héber nyelv .................................................... 41 4.3. A középkori héber nyelv ................................................................ 43 4.4. A modern héber nyelv .................................................................... 45 4. A héber nyelv Biblián kívüli nyelvemlékei ................................................. 46
I. FEJEZET: A HÉBER ÍRÁS ÉS OLVASÁS I.1. A mássalhangzók (az alefbét) ..................................................................... 51 1.1. Az alefbét kialakulása ..................................................................... 51 1.2. A mássalhangzók neve és írása ...................................................... 55
1.3. Elnyújtott betűk (litterae diletabiles) ................................................ 66 1.4. A mássalhangzók ejtése .................................................................. 67 1.4.1. A torokhangzók ejtése ............................................................... 67 1.4.2. A sín és a szín ejtése (c/v) ........................................................ 68 1.4.3. A dágés (vgeD): .............................................................................. 68 1.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 70 I.2. A magánhangzók ........................................................................................ 72 2.1. Az olvasási anyabetűk (t/mai t/yti/a) .............................................. 72 2.2. A magánhangzórendszer (dWQnI) kialakulása ................................. 73 2.3. A teljes magánhangzók ................................................................... 74 2.4. Megjegyzések ................................................................................... 76 2.5. A félhangzók .................................................................................... 77 2.5.1. A söwá (aw:v)] és fajtái, valamint ejtésük .................................... 78 2.5.2. A belopott patah ........................................................................ 80 2.6. Gyakorlatok ..................................................................................... 83 I.3. Az olvasás .................................................................................................... 84 3.1. Kötíb, qöré, qöré perpetuum ............................................................ 84 3.1.1. Kialakulása ................................................................................. 84 3.1.2. A qöré perpetuum ...................................................................... 85 3.1.3. Megjegyzések ............................................................................. 86 3.1.4. Gyakorlatok (kötíb, qöré, qöré perpetuum) .............................. 87 3.2. Maqqéf (¹Qem)'& .................................................................................... 88 3.3. Meteg (gt,m), ....................................................................................... 89 3.4. A hangsúlyjelek (µymi[f ; )] .................................................................. 90 3.5. Szóf pászúq (qWsP; ¹/s) .................................................................... 92 3.6. Az olvasás módja ............................................................................. 92 3.7. Gyakorlatok (az olvasás gyakorlása) ............................................. 93
II. FEJEZET: HANGTAN II.1. A mássalhangzók ....................................................................................... 95 1.1. A mássalhangzók felosztása ........................................................... 95
1.2. A mássalhangzók változásai .......................................................... 95 1.3. A mássalhangzók sajátosságai ....................................................... 97 II.2. A magánhangzók ....................................................................................... 98 2.1. A magánhangzók változásai .......................................................... 98 II.3. Szótagok ...................................................................................................... 99 II.4. A hangsúly .................................................................................................. 100 II.5. A pausa (értelmi szünet) ............................................................................ 101 II.6. Gyakorlatok ................................................................................................ 102
III. FEJEZET: ALAKTAN III.1. A határozott névelő és a névmások ......................................................... 104 1.1. A határozott névelő (h[;ydiyh Ò ' ahe) ..................................................... 104 1.1.1. A határozott névelő képzése ..................................................... 104 1.1.2. Megjegyzések ............................................................................. 105 1.1.3. Szavak ......................................................................................... 105 1.1.4. Gyakorlatok ................................................................................ 106 1.2. A névmás meghatározása ............................................................... 106 1.2. A személyes névmás ....................................................................... 107 1.3. A mutató névmás ............................................................................ 109 1.4. A kérdő névmás ............................................................................... 110 1.5. A vonatkozó névmás ....................................................................... 111 1.6. A birtokos névmás .......................................................................... 112 1.7. A határozatlan és általános névmás ............................................... 113 1.8. A visszaható névmás ....................................................................... 114 1.9. Gyakorlat (névmások)...................................................................... 114 III.2. A névszók .................................................................................................. 115 2.1. A névszó fogalmának meghatározása ........................................... 115 2.2. A főnév (µx,[h , ; µve) ........................................................................... 115 2.2.1. Elnevezés .................................................................................... 115
2.2.2. A főnevek jellemzése: felosztás, nem, szám, status ................ 116 2.2.3. Megjegyzések ............................................................................. 118 2.2.4. Rendhagyó főnevek ................................................................... 121 2.2.5. Megjegyzések ............................................................................. 122 2.2.6. A főnév ragozása (tWkymis)] ......................................................... 123 2.2.7. Megjegyzések ............................................................................. 124 2.2.8. A főnevek ragozás szerinti csoportosítása .............................. 126 2.2.9. Gyakorlatok ................................................................................ 131 2.2.10. Szavak ....................................................................................... 134 2.2.11. Megtanulandó héberül ............................................................ 134 2.3. A melléknév (ra'Th o ' µve) ................................................................... 135 2.3.1. Elnevezés .................................................................................... 135 2.3.2. Jellemzők .................................................................................... 135 2.3.3. A jelzős szerkezet ...................................................................... 136 2.3.4. Megjegyzések ............................................................................. 137 2.3.5. Népnevek ................................................................................... 138 2.3.6. A melléknév fokozása ............................................................... 138 2.3.7. Gyakorlatok ................................................................................ 139 2.3.8. Szavak ......................................................................................... 140 2.3.9. Megtanulandó héberül .............................................................. 140
; ]m)i .................................................................... 141 2.4. A számnevek (µyrIPs 2.4.1. Az elnevezés .............................................................................. 141 2.4.2. Tőszámnevek ..................................................................... 141 2.4.3. Sorszámnevek ............................................................................ 145 2.4.4. Törtszámok ................................................................................ 145 2.4.5. Szorzószámok ............................................................................ 145 2.4.6. Osztószámok .............................................................................. 146 2.4.7. Gyakorlatok ................................................................................ 146 2.4.8. Szavak ......................................................................................... 147 2.4.9. Megtanulandó héberül .............................................................. 147 III.3. Partikulák .................................................................................................. 148 3.1. A prepozíciók .................................................................................. 148 3.1.1. Elnevezés .................................................................................... 148
3.1.2. Felosztás ..................................................................................... 148 3.1.3. Jellemzők .................................................................................... 149 3.1.4. Gyakorlatok ................................................................................ 156 3.1.5. Szavak ......................................................................................... 157 3.1.6. Megtanulandó héberül .............................................................. 157 3.2. Kötőszók ........................................................................................... 157 3.2.1. Mellérendelő kötőszók .............................................................. 157 3.2.2. Alárendelő kötőszók ................................................................. 159 3.2.3. Gyakorlatok ................................................................................ 159 3.2.4. Szavak ......................................................................................... 160 3.3. Határozószók ................................................................................... 160 3.4. Tagadó és kérdőszók ....................................................................... 162 3.4.1. Önálló kérdőszók ....................................................................... 162 3.4.2. A kérdő partikula (hl;aeVh ] ' ahe) .................................................. 164 3.4.3. Tagadó és tiltószók .................................................................... 165 3.4.4. Szavak ......................................................................................... 168 3.4.5. Megtanulandó héberül .............................................................. 168
IV. FEJEZET: AZ IGERAGOZÁS IV.A. Szerkezeti tudnivalók .............................................................................. 169 1. Elnevezések ........................................................................................... 169 2. Jellemzők ................................................................................................ 170 2.1. A gyök (vr,v)o ................................................................................. 170 2.2. Az igetörzsek (µynIy:nB Ò )i .................................................................... 171 2.3. Az igetörzsek jelentése és képzése .............................................. 172 2.4. A nyelvtani kategóriák jelentése és képzése .............................. 178 2.4.1. Az ún. perfectum és imperfectum ...................................... 178 2.4.2. A felszólító módok ............................................................... 180 2.4.3. Az infinitivus ........................................................................ 181 2.4.4. A participium ....................................................................... 182 2.5. A megfordító wáw (waw consecutivum) ...................................... 183
2.6. A héber igeragozás felosztása ..................................................... 185 3. Az igealak meghatározásának lépései ................................................. 186 4. Megjegyzések ...................................................................................... 187 5. Gyakorlatok ........................................................................................ 190 IV.B. 1. Az erős igék ragozása .......................................................................... 193 1.1. A qal igetörzs ragozása ................................................................ 193 1.2. A nifal igetörzs ragozása .............................................................. 196 1.3. A piél igetörzs ragozása ............................................................... 198 1.4. A pual igetörzs ragozása .............................................................. 199 1.5. A hifíl igetörzs ragozása .............................................................. 200 1.6. A hofal igetörzs ragozása ............................................................. 202 1.7. A hitpaél igetörzs ragozása ......................................................... 203 1.8. Az intranzitív igék ragozása ........................................................ 205 2. Megjegyzések ..................................................................................... 206 3. Megtanulandó erős igék ....................................................................... 206 4. Gyakorlatok ........................................................................................... 208 5. Szavak .................................................................................................... 210 6. Megtanulandó héberül ......................................................................... 211
IV.B.2. Erős igék szufixumokkal ...................................................................... 211 2.1. Jellemzők .......................................................................................... 211 2.2. Megjegyzések ................................................................................... 213 2.3. Gyakorlatok ..................................................................................... 214 2.4. Szavak .............................................................................................. 215 2.5. Megtanulandó héberül .................................................................... 215 IV.C. A gutturális igék ragozása ...................................................................... 216 Elnevezés ................................................................................................ 216 Felosztás .................................................................................................. 216 Jellemzők ................................................................................................. 216 IV.C.1. A primae gutturális igék ...................................................................... 216
1.1. Elnevezés .......................................................................................... 216 1.2. Jellemzők .......................................................................................... 217 1.3. Megjegyzések ................................................................................... 218 1.4. Megtanulandó primae gutturális igék ........................................... 219 1.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 220 1.6. Szavak .............................................................................................. 222 1.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 222 IV.C.2. A mediae gutturális igék ...................................................................... 222 2.1. Elnevezés .......................................................................................... 222 2.2. Jellemzők .......................................................................................... 222 2.3. Megjegyzések ................................................................................... 224 2.4. Megtanulandó mediae gutturális igék .......................................... 224 2.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 225 2.6. Szavak .............................................................................................. 226 2.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 226 IV.C.3. A tertiae gutturális igék ........................................................................ 227 3.1. Elnevezés .......................................................................................... 227 3.2. Jellemzők .......................................................................................... 227 3.3. Megjegyzések ................................................................................... 228 3.4. Megtanulandó tertiae gutturális igék ............................................ 228 3.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 229 3.6. Szavak .............................................................................................. 230 3.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 230 IV.D. A gyenge igék ragozása .......................................................................... 231 Elnevezés ................................................................................................... 231 Jellemzők ................................................................................................... 231 IV.D.1. A a”P igék ............................................................................................ 232 1.1. Elnevezés ............................................................................................. 232 1.2. Jellemzők ............................................................................................. 232 1.3. Megjegyzések ..................................................................................... 233 1.4. Megtanulandó a”P igék .................................................................... 234 1.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 235
1.6. Szavak ................................................................................................. 237 1.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 237 IV.D.2. A ÷”P igék ............................................................................................. 237 2.1. Elnevezés ............................................................................................. 237 2.2. Jellemzők ............................................................................................. 237 2.3. Megjegyzések ..................................................................................... 238 2.4. Megtanulandó ÷”P igék ..................................................................... 240 2.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 241 2.6. Szavak ................................................................................................. 242 2.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 243 IV.D.3. A y”P igék .............................................................................................. 243 A y”P igék csoportjai ................................................................................ 243 IV.D.3.1. A wy”P igék ragozása ......................................................................... 244 3.1.1. Elnevezés .......................................................................................... 244 3.1.2. Jellemzők .......................................................................................... 245 3.1.3. Megjegyzések ................................................................................... 245 3.1.4. Megtanulandó wy”P igék ................................................................. 247 3.1.5. Gyakorlatok ..................................................................................... 248 3.1.6. Szavak .............................................................................................. 250 3.1.7. Megtanulandó héberül .................................................................... 250 IV.D.3.2. A yy”P igék ragozása ......................................................................... 250 3.2.1. Elnevezés .......................................................................................... 250 3.2.2. Jellemzők .......................................................................................... 251 3.2.3. Megjegyzések ................................................................................... 253 3.2.4. Gyakorlatok ..................................................................................... 254 3.2.5. Szavak .............................................................................................. 255 3.2.6. Megtanulandó héberül .................................................................... 256 IV.D.3.3. A xy”P csoport ................................................................................... 256 3.3.1. Elnevezés .......................................................................................... 256 3.3.2. Jellemzők .......................................................................................... 256 3.3.3. Megjegyzések ................................................................................... 258
3.3.4. Gyakorlatok ..................................................................................... 258 3.3.5. Szavak .............................................................................................. 258 IV.D.4. Az W”[ igék ............................................................................................ 259 4.1. Elnevezés ............................................................................................. 259 4.2. Jellemzők ............................................................................................. 259 4.3. Megjegyzések ..................................................................................... 263 4.4. Megtanulandó W”[ igék ..................................................................... 264 4.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 265 4.6. Szavak ................................................................................................. 267 4.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 267 IV.D.5. Az y”[ igék ............................................................................................ 268 5.1. Elnevezés ............................................................................................. 268 5.2. Jellemzők ............................................................................................. 268 5.3. Megjegyzések ..................................................................................... 269 5.4. Megtanulandó y”[ igék ..................................................................... 270 5.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 270 5.6. Szavak ................................................................................................. 271 5.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 272 IV.D.6. Az [”[ igék ........................................................................................... 272 6.1. Elnevezés ............................................................................................. 272 6.2. Jellemzők ............................................................................................. 272 6.3. Megjegyzések ..................................................................................... 273 6.4. Megtanulandó [”[ igék .................................................................... 274 6.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 275 6.6. Szavak ................................................................................................. 277 6.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 277 IV.D. 7. A h”l igék ............................................................................................ 277 7.1. Elnevezés ............................................................................................. 277 7.2. Jellemzők ............................................................................................. 278 7.3. Megjegyzések ...................................................................................... 279 7.4. Megtanulandó h”l igék .................................................................... 281
7.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 282 7.6. Szavak ................................................................................................. 283 7.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 283 IV.D.8. A a”l igék ............................................................................................. 284 8.1. Elnevezés ............................................................................................. 284 8.2. Jellemzők ............................................................................................. 284 8.3. Megjegyzések ..................................................................................... 285 8.4. Megtanulandó a”l igék .................................................................... 286 8.5. Gyakorlatok ........................................................................................ 286 8.6. Szavak ................................................................................................. 288 8.7. Megtanulandó héberül ...................................................................... 289 IV.E. Többszörösen rendhagyó igék ................................................................ 289 1. Elnevezés, jellemzők ............................................................................. 289 2. Megtanulandó többszörösen rendhagyó igék .................................... 291 3. Gyakorlatok ........................................................................................... 292 4. Szavak .................................................................................................... 294 5. Megtanulandó héberül ......................................................................... 294
Függelék I. A főnevek csoportosítása ............................................................................... 296 II. Táblázatok ...................................................................................................... 301 1. Táblázat: a fontosabb prepozíciók ragozása ................................................ 301 2. Igeragozás ....................................................................................................... 302 2.1. A héber igeragozás rendszere ........................................................ 302 2.2. Az erős igék ragozása ..................................................................... 304 2.3. Primae gutturális igék ragozása ..................................................... 305 2.4. Mediae gutturális igék ragozása .................................................... 306 2.5. Tertiae gutturális igék ragozása ..................................................... 307 2.6. A ÷”P igék ......................................................................................... 308 2.7. A wy”P igék ....................................................................................... 309
2.8. Az W”[ igék ...................................................................................... 310 2.9. Az [”[ igék ..................................................................................... 311 2.10. A h”l igék ..................................................................................... 312 2.11. A a”l igék ..................................................................................... 313
III. A sémi nyelvek felosztása ........................................................................... 314 III.1. A hagyományos felosztás ................................................................ 315 III.2. A genetikai felosztás ........................................................................ 316 IV. Szókincsépítés ..................................................................................... 320 IV.1. Tulajdonnevek .................................................................................. 321 IV.2. Istenről .............................................................................................. 322 IV.3. Az ember ........................................................................................... 323 3.1. Testrészek és a test működése ..................................................... 323 3.2. A lélek és a lélek működése ......................................................... 325 3.3. A család ......................................................................................... 326 IV.4. Bibliai állatnevek (fauna) ................................................................. 327 IV.5. Bibliai növénynevek (flóra) ............................................................. 328 5.1. Fák, gyümölcsfák .......................................................................... 328 5.2. Gabona, zöldség, egyéb ............................................................... 329 IV.6. Héber idiómák .................................................................................. 330 V. Szakirodalom ajánló ............................................................................. 332 VI. Héber – magyar szójegyzék ............................................................... 338
h”B
ELŐSZÓ
Régi protestáns hagyomány hazánkban, hogy egy-egy teológiai tanár héber nyelvtant ír diákjainak. Ezt a nemes és szép tradíciót szeretné életben tartani e sorok írója is. Persze hogy ott van e hagyomány mögött az is, hogy az új kor kihívásaira új feleletet kell adni. Magyarországon a XX. században csak olyan tankönyvek születtek, amelyek terjedelmükben igen rövidek, tartalmilag hiányosak, a gyakorlatiasság szempontjának pedig csak részben, vagy egyáltalán nem feleltek meg. Többnyire egymást ismételték ezek a nyelvtanok, vagy korábbi nyelvtanok kompilációi voltak. Egész más kép tárul elénk, ha a külföldön használt nyelvtanokra pillantunk. A héber nyelvtanoknak angol és német nyelvterületen két nagy csoportja alakult ki: a gyakorlati, valamint az elméleti, leíró tankönyvek. Előbbiek között további finomodás vehető észre: találhatunk itt kezdőknek, valamint haladóknak írt tankönyvet, akárcsak egy modern nyelv tanulása esetén (pl. „beginners’ level”, „intermediate level”). Esetenként előfordul a kettő ötvözése is, amely kezdő szintről indul, de az ismeretanyag elsajátítása végső soron a haladó szint elérését célozza. Ez utóbbi csoportba tartozik ez a tankönyv is1. A hazai héber nyelvtanítás állapotának szomorú helyzetét mutatja, hogy leíró, elméleti nyelvtan egyáltalán nem született több, mint 150 éve. Egy ilyen nyelvtanra is szükség lenne (bár szűkebb körben), s ennek fényében kifejezetten gyakorlati szempontokat érvényesítő tankönyvek sorát lehetne írni, akár más-más pedagógiai felfogásban. Így a jelen magyar körülmények között azonban egy gyakorlati nyelvtannak is nagyobb figyelmet kell szentelnie az elméleti anyag megjelenítésére. Az elméleti és gyakorlati nyelvtanok szétválása mellett egy újabb korszak köszöntött be az elmúlt évtizedben a héber nyelvtanírás történetébe. A héber nyelvtanírást forradalmasítja a számítógép használata. Sosem látott ábrák, táblázatok, új fajta feladatok jelennek meg kihasználva a számítógép adta lehetőségeket. E tekintetben is ideje felzárkózni a világ élvonalához. A legelterjedtebb nyelvtanok a református teológiákon Módis László professzor és Tóth Kálmán professzor tankönyve. Mindkettő sokáig szolgálta a teológiai oktatást, különösen az utóbbi, hiszen Tóth Kálmán professzor hosszú évtizedeken át oktatta héber nyelvre a budapesti teológusokat. Mégis, a mai igényeknek már egyik nyelvtan sem felel meg sem az anyag mennyiségében, sem az anyag minőségében. 1
Ezért is kerültük szándékosan a könyv címében a „nyelvtan” megjelölést. Nem „Grammatik des biblischen Hebräisch” akar lenni jelen munkánk, abban az értelemben, hogy új nyelvészeti vagy módszertani megközelítést akar közölni, hanem ismert és bevett anyagot akar átadni, de mélyebb elméleti és gyakorlati segítséggel támogatva a törzsanyagot, mindezt külföldön már ismert korszerű eszközök segítségével. Persze egy ilyen tankönyv óhatatlanul egyben nyelvtan is, ezért a műfaji átfedés elkerülhetetlen.
Előbbi 54 oldal, utóbbi 72 oldal és szerzője szerint is inkább „nyelvtani összefoglalás”, ami a héber nyelv elemi szabályait tartalmazza. Nem állítom, hogy egy rövid nyelvtan nem lehet jó, de aki ismeri a héber nyelv gazdagságát, azonnal érzi a csonkítás fájdalmasságát! További gyengesége az említett tankönyveknek, hogy mondattant alig hoznak, gyakorló feladat pedig egyikben sincs. Ha valaki gyakorlatokat szeretne végezni a bibliai héber nyelv tanulása közben, magyar nyelven mindössze két füzet áll a rendelkezésére. Az első Karasszon Dezső professzor könyvecskéje, ami a Hollenberg-Budde szerzőpáros Hebräische Schulbuchjának a magyarra fordított változata. E népszerű és sokszor kiadott német tankönyv2 felett is eljárt azonban az idő: a gyakorlatok nem foglalkoznak sem az alefbét, sem a magánhangzók, sem az olvasás, sem a főnévragozás elsajátíttatásával. Emellett a fordítási gyakorlatokban következetlenség fedezhető fel: egyes mondatok bibliai idézetek, mások a szerzők sajátjai, de még a kettő együttes alkalmazására is akad példa. További hibának tartjuk a didaktikai következetlenségét: az igékhez írt gyakorlatokban gyakran olyan alakok is előfordulnak, amelyek csak később szerepelnek a tananyagban, ráadásul a mondatok sorrendje sem tükrözi a comeniusi fokozatosság elvét3. A másik gyakorlókönyv a holland Lettinga professzor könyvecskéjének4 a fordítása. Ennél szintén kevés feladat van az írás és az olvasás begyakoroltatására, de ennél is nagyobb bajnak érzem, hogy didaktikailag ugyanazon a szinten van, mint fent említett párja. Elég szemléltetni az elmondottakat azzal, hogy ha egy modern nyelvet kellene elsajátítanunk ennyi és ilyen módon összeállított feladattal, bizony nehéz dolgunk lenne. Esetleges megoldás lenne idegen nyelvű tankönyveket adni diákjaink kezébe, de tapasztalatom szerint nem mindenki rendelkezik ilyen szintű nyelvtudással, másrészt felfogásom szerint ez nem válasz a kihívásra, hanem inkább a válaszadás megkerülése. Szükségesnek látszik tehát egy olyan magyar nyelvű bibliai héber tankönyv megírása, ami kellő elméleti tudást nyújt a tanulónak, ugyanakkor a gyakorlati szempontoknak (Biblia-centrikusság, szókincsépítés, a nyelvtani szabályok elsajátítása és begyakorlása) is megfelel. Az idegennyelvű nyelvtanok itt viszont mindenképpen követendő példát jelentenek, gondoljunk itt akár Jenni professzor nagy nyelvtanára5, vagy Seow6 és Weingreen7 angol nyelvű munkáira. Utóbbi magyar fordításban is megjelent8. Említettük, hogy 2
1963: 24. kiadás! Még mindig nagy haszonnal forgatható Comenius Didactica Magna c. műve (Pécs: Seneca Kiadó, 1992) minden pedagógusnak, lelkészi vagy tanári pályára készülőnek. 4 J.P. Lettinga: Hulpboek bij de Grammatica van het Bijbels Hebreeuws (Leiden: E.J. Brill, 19766 ). 5 E. Jenni: Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. (Basel: Helbing & Lichtenhahn, 1981; első kiadása: 1978). Ahogy az alcím is mutatja („Neubearbeitiung des „Hebräischen Schulbuchs” von Hollenberg-Budde”) ez elvileg a Hollenberg-Budde tankönyv átdolgozott változata lenne – a gyakorlatban azonban egy új, saját tankönyvvel állt elő a szerző. 6 C.L. Seow: A Grammar for Biblical Hebrew. (Nashville: Abingdon Press, 19952). Az első kiadás (1987) didaktikai okok miatt nem javasolt: nem szerencsés a héber igetörzsek akkádos átnevezése, ezen kívül a „Subject Index” is használhatatlan. A második kiadás viszont méltán lett az egyik legkedveltebb amerikai tankönyv. 7 J. Weingreen: A Practical Grammar for Classical Hebrew. (Oxford: Clarendon Press, 1959.). 8 J. Weingreen: Bibliai héber nyelv- és gyakorlókönyv. A Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola jegyzete, évszám és hely feltüntetése nélkül. A héber szövegbe csúszott számtalan hiba, valamint a vastagabb, összemosodó héber betűk miatt ez a munka sajnos már közel sem azonos értékű az eredetivel. 3
leíró, elméleti nyelvtan milyen régen nem jelent meg magyar nyelven, ezért az elméletnek is meg kell jelennie valahogyan egy új igénnyel fellépő tankönyvben. A kihívás tehát több szempontból is nehéz, de meggyőződésem, hogy új szintre kell helyezni a honi héber nyelvoktatást. Persze olyan nyelvtanban is gondolkodnunk kell a XXI. század elején, ami elérhető lesz majd digitalizált formában is (CD, Internet)9, s az adott feladat kitöltésénél a képernyőn például azonnal megjelenik a megoldás értékelése. A számítástechnika adta lehetőségeket alkalmazni kell a bibliai nyelvek oktatásában is. Az angol nyelvű tankönyvekben már látható ennek felismerése és egyre nagyobb alkalmazása10. E tankönyvnél ez még csak a külső megformálásában és a feladatok megalkotásában kapott szerepet, de egyetemünk, a Károli Gáspár Református Egyetem Bibliai és Judaisztikai Kutatóintézetének távlati tervei között szerepel egy ilyen digitális tananyag megjelentetése is. Meggyőződésünk, hogy csak olyan embernek szabad nyelvtant írnia, aki nem csak az adott idegen nyelvet ismeri, hanem ismeri és szereti anyanyelvét is. Magyarul szépen és helyesen beszélni nehéz feladat. Írni pedig talán ennél is „keményebb dió”. E tankönyv szerzőjének régi szerelme a magyar nyelv, de akárhányszor vesz kézbe a szerző egy magyar nyelvtankönyvet, gyakorlókönyvet, vagy kézikönyvet továbbképzés céljából, újra és újra rá kell jönnie tudása foghíjas voltára. Ezért kérem a kedves olvasót, hogy ha valamit még szebb magyarsággal lehetett volna kifejezni, ill. lefordítani, de nem tettük azt meg, ne rója azt fel. A magyar nyelv kapcsán még egy megjegyzést szeretnénk tenni. Minden éven találkozni olyan diákokkal, akiknek jártassága a magyar nyelvtanban kívánnivalót hagy maga után. Ezért szükségesnek éreztük néhány fontosabb alapfogalom tisztázását (pl. ige, névmás, számnév stb.). Remélhetőleg ez sem terjedelmében, sem tartalmában nem rontotta a tankönyv színvonalát. Az egyik legfontosabb szempont a Biblia-központúság volt e tankönyv írása közben. Ezt követve igyekeztünk a nyelvtani anyagot minél több Szentírásból vett példával szemléltetni. Külön figyeltünk arra, hogy minél több bibliai könyv szerepeljen a válogatásban. A gyakorlatiasság és a Biblia-központúság vezérelt a tankönyv szókészletének összeállításában is. A héber Biblia szókincse közel 10.000 szóból áll11. Ebből azonban 7500 kevesebb, mint tíz alkalommal fordul elő. A gyakran használt szavak mennyisége tehát viszonylag nem nagy. Ebből a fennmaradó szókincsből igyekeztük a leggyakrabban használt szavakat beépíteni a tankönyv anyagába. Szerepel a tankönyvben minden olyan főnév, továbbá ige, ami százszor, vagy annál gyakrabban fordul elő a Szentírásban. Az egyes igék listájában külön szín jelzi az előfordulás gyakoriságát – ezzel is szerettük volna átláthatóbbá tenni a 9
A változás szelét már érezzük a bevezetéstanoknál: nem rég jelent meg N.K. Gottwald bevezetéstana, a hátoldal belső „zsebében” mellékelve a könyv CD-ROM változata: The Hebrew Bible. A Socio-Literary Introduction with CD-ROM. (Minneapolis Fortress Press, 2002.) Ezt követte J.J. Collins munkája: Introduction to the Hebrew Bible. (Minneapolis: Fortress Press, 2004.) – a sor nyilván egyre hosszabb lesz. 10 Bár a bibliai nyelvek tanításában digitális interaktív nyelvtan tudomásom szerint még nem született meg külföldön sem, csak idő kérdése ennek felbukkanása. Jelentős előrelépés ebbe az irányba E. Raizen munkássága (The University of Texas at Austin), aki a modern héber nyelvhez számos segédeszközt, pl. keresztrejtvényeket, interaktív feladatokat talál ki. Munkája megnézhető és használható az Interneten. 11 F.I. Andersen – A.D. Forbes: The Vocabulary of the Old Testament (Rome: Pontificio Istituto Biblico, 1992; 8.o.) c. munkájának adata: 9.980 lexikális egység.
megtanulandó szókincset. Emellett próbáltuk árnyaltabbá tenni a diák tudását. Az igéknél például ismertetjük nem csak az egyes törzsekben előforduló jelentésváltozást, de azt is, hogy melyik törzset használja gyakrabban vagy leggyakrabban az adott ige, esetleg melyik törzs az, amit egyáltalán nem használ. Ráadásul feltüntetjük az egyes igékből származó fontosabb származékszavakat is, ezzel is gyorsítva és szélesítve a szókészlet felépítésének útját. Ennek az alapszókincsnek a megtanulásával olyan kulcsot kap kezébe a tanuló, ami sok zárat nyit bibliaolvasás közben. Ugyanakkor ritkább szavak is helyet kaptak a könyvben, sőt gondoltam azokra a diákokra is, akik tovább akarják fejleszteni szókincsüket. Így kapott a Függelékben helyet néhány olyan blokk (tulajdonnevek, állatnevek, növénynevek, testrészek stb.), amellyel további rétegeket lehet építeni a már megszerzett szókészletre. Természetesen egy komoly szókincs felépítése csak a héber szövegek további olvasásával és szótározásával lehetséges. Szintén a gyakorlatiasság szempontjának érvényesítése miatt döntöttünk úgy, hogy a standard szótárak használatáról is szót ejtünk (lásd Függelék), elindítva így a diákot az önálló munka felé. Már a fenti gondolatok is sejtetik, hogy a tankönyv célja a Biblia nyelvének alapszintű megismertetése. Ebből fontos módszertani szempontok is következnek, hiszen ez a nyelv, a bibliai héber, egy ókori holt nyelv. (Bár nyelvészetileg a kérdés árnyaltabb, lásd majd részletesebben a modern héber/ivrit bemutatásánál.) Másképp fogalmazva: egy olyan nyelvet kell megtanítani a diáknak, amit egy ókori írásgyűjteményből ismerünk, s a végcél is ennek használata: olvasása és fordítása lesz majd. Ebből következően teljesen kiszorulhatnak olyan, a nyelvtanításban egyébként jól ismert és fontos célok, mint a hallás utáni értés vagy a beszédkészség. Az írás helyet kapott a tankönyvben, de szerepe így is csak másodlagos az olvasás, a nyelvtani szabályok elsajátítása és a fordítási gyakorlatok mellett. Tehát a négy alapkészségből (írás, olvasás, beszéd és megértés) a megértésre esik a legnagyobb hangsúly. Ezeket a módszertani megfontolásokat a gyakorlatok felépítésében, ill. az egyes feladattípusok arányában is érvényesítettük. Itt kell szólnunk részletesebben a könyv gyakorlatairól is. A bibliai héber nyelvet bemutató magyar nyelvű tankönyvek gyakorlat alatt héberről magyarra fordítást, esetleg ennek fordítottját, magyarról héberre fordítást értenek. Többnyire ez „működik” is, az igeragozás elsajáttítatásánál pedig szakmailag szinte elég is. Ugyanakkor ez a szemlélet egyhangúvá és unalmassá teszi a nyelvtanulás gyakorló és ellenőrző szakaszait. Ezért igyekeztünk belopni minél több olyan, a modern nyelvtanításban használt és bevált feladattípust, ami nem csak hogy színesebbé teszi a tanulást, hanem egyúttal jobban felméri, hogy mennyire értette meg a diák az anyagot és mennyire tudja alkalmazni a megszerzett ismereteket. A holt nyelvek oktatására is igaz: „minden nyelvtanulás annyit ér, amennyire a gyakorlatban használható”. Minden feladatot át kell ültetni a bibliai héber nyelv oktatásába, amivel jobban lehet érteni a Bibliát. Az itt bemutatott feladatok mind a szerző sajátja, de némi számítógépes tudással és kreativitással bárki újabbakat találhat ki. E nyelvkönyv célja az, hogy két félév alatt, 15 tanítási héttel számítva, heti négy, egyenként 45 perces órában megbízható alapot nyújtson a héber Biblia folyamatos olvasásához és fordításához. Ez tehát összesen mintegy 120 elvégzett tanórát jelent. A
tananyag elsajátítása kisebb óraszámmal is lehetséges, lassabban is. A példamondatok feldolgozása a tanulás első szakaszában mindenképpen kívánatos. A gyakorlatiasságnál maradva törekedtünk arra, hogy a tankönyv minél átláthatóbb, „olvasóbarát” legyen. A fontosabb kulcsszavakat, kifejezéseket vastag kiemelés jelzi, a definíciók, meghatározások és idegen szavak dőlt betűvel szerepelnek. Ettől csak a lábjegyzetekben tértünk el, ahol a bibliográfiai utalások könyvcímeit vagy a folyóiratokat jelöltük dőlt betűvel. A lábjegyzetek kapcsán ide kívánkozik egy újabb megjegyzés. A lábjegyzetek választása a végjegyzetekkel szemben tudatos választás volt. A lapozgatás elkerülésével gyorsabbá és kényelmesebbé válik a tájékozódás. Ugyanakkor önmérséklet és tanári irányítás kell annak érdekében, hogy a tanuló ne vesszen el a lábjegyzetek tengerében. Igyekeztünk élni a számítástechnika adta lehetőségekkel is. Számítógéppel szerkesztett táblázatok és ábrák teszik egyszerűbbé és érthetőbbé az anyagot (pl. a héber igeragozás rendszeréről). A gyakorlatiasságot igyekeztünk követni abban is, hogy előnyben részesítettük a magyar elnevezéseket, a latin vagy héber elnevezés zárójelben kapott helyet. Nem rejthetjük véka alá, hogy e nyelvtan erősen tükrözi a szerző felfogását. Ez nem csak a könyv szerkezetében, külalakjában jelentkezik, hanem gyakran a tartalomban is. Ilyen például a pe-jód csoportok rendszerezése, ahol visszatérünk a Gesenius féle felosztáshoz, ilyen például az ajin-jód csoport, ahol elvetjük a ÷yBi ige mintaigeként való alkalmazását, de egyes szavak jelentésének meghatározása is ide sorolható. A szakmabeli olvasótábor feladata lesz annak eldöntése, hogy ez a könyv előnyére vagy hátrányára vált. A klasszikus felosztást (írás és olvasás, hangtan, alaktan, mondattan12) a könyv nagyjából követi. Az alaktanban külön fejezetben tárgyaljuk az igeragozást, mivel a sémi nyelvekben ez jóval bonyolultabb és nagyobb anyag, mint más nyelvekben. Didaktikai megfontolásból is jónak tűnt ez a megkülönböztetés. Kimaradt viszont terjedelmi okokból a mondattan. Ez sajnálatos hiányossága e tankönyvnek, ráadásul egy részletes korszerű syntaxis megírása a bibliai héber nyelvből régi adóssága a magyar hebraisztikának. Ez munkában, tanulásban, terjedelemben mindenképpen egy külön kötetet jelent. Terveink szerint ez a jelenlegi tankönyv folytatása lesz majd. Ez a tankönyv nem önálló tanulásra készült. Általános vélekedés szerint a bibliai héber nyelv elsajátítása mindig az egyetemi tanulmányok egyik legnehezebb része. A betűk formája, az olvasás szokatlan iránya, az igeragozás rendkívül összetett szerkezete mind-mind alátámasztják ezt a vélekedést. Saját tapasztalataink is megerősítik ezt, ezért meggyőződésünk, hogy ezt a nyelvet csak tanár-diák közti közös munkával lehet sikeresen megtanulni. Ugyanakkor ez a nehéz munka meghozza gyümölcsét: kevés olyan szellemi élvezet van hívő ember számára, mint a Szentírás eredeti nyelven történő olvasása, tanulmányozása. Ennek az édes gyümölcsnek a megízlelését kívánom kedves olvasómnak (új diákomnak!) is. Még egy megjegyzés az olvasóhoz. A bibliai héber nyelv elsajátításához nagyfokú merevségnek és rugalmasságnak kell párosulnia a diákban. Mereven és kitartóan kell ragaszkodni a szabályok megtanulásához, a gyakorlatok elvégzéséhez, 12
Orthográfia, fonetika, morphológia, syntaxis.
ugyanakkor a megtanult szabályokat tudni kell rugalmasan alkalmazni is. E kettős szorítást a nyelvtan írása közben is éreztük. A héber Biblia (értsd itt: BHS) a maga 1574 oldalával valójában csak szűk irodalmi metszete ezer év zsidó történelmének. A nyelvtanírás közben ebből az irodalmi anyagból kell szabályokat megfogalmazni és nyelvtani gyűjteményt összeállítani. Ez általánosításhoz vezet, aminek érdekében minden nyelvtan hoz például a táblázatokban olyan alakokat, amik a Bibliában nem is fordulnak elő! Ugyanakkor az eredeti szöveg olvasásakor gyakran szembesülünk azzal a tényleges helyzettel, hogy számos, a szabályoktól eltérő formát és jelenséget tartalmaz a Biblia13. Ezért fontos a rugalmasság is. A megtanult szabályokat tudni kell használni, méghozzá a bibliai héber esetében tudni kell rugalmasan használni. A bibliai héber nyelv teológiai nyelv. Bár a nyelvészet ilyen kategóriát nem ismer, ez mitsem változtat azon a tényen, hogy a héber Biblia ezer év isteni kijelentésének és vallási reflexiójának gyűjteménye, amit mélyen áthatnak a teológiai gondolatok, s ez a hatás legyűrűzik a nyelvi szintig. Ez a gyűjtemény a zsidóság Bibliája, a keresztyén Biblia14 mennyiségileg két-harmad, időrendi szempontból pedig majdnem teljes része. Mindezek aláhúzzák a héber Biblia teológiai oldalának fontosságát. Ugyanakkor ennek a gyűjteménynek a legfiatalabb darabja is több, mint 2000 évvel ezelőtt született, tehát a teológiai háttér mellett kívánatos a kortörténet, az összehasonlító sémi nyelvészet, a régészet és más tudományágaknak, valamint a szöveg hagyományozásának és átdolgozási rétegeinek alapszintű ismerete is. A bibliai héber nyelv tehát a tanár részéről a nyelvi kommentárokon túlmenő magyarázatokat is igényel. Aki csak nyelvtani szabályokat tanul, sosem érti meg a héber nyelv gondolkodásmódját és lelkét. Terjedelmi okokból ezektől el kellett tekintenem, de diákjaim tudják, hogy szemléletet is igyekeztem nekik adni a héber nyelvtan tanítása közben. Itt fokozottan számítok kollégáim önállóságára és a Biblia iránti szeretetére. Hála és köszönet illesse Karasszon István professzort, aki már doktoranduszaként megtisztelt azzal, hogy rám bízta a héber nyelv oktatását a Károli Gáspár Református Egyetemen. E bizalom és a tőle kapott szakmai tanácsok sora nagy segítséget jelentettek a tankönyv megírásában. De köszönettel tartozom diákjaimnak is, akik észrevételeikkel maguk is szerzőivé váltak e könyvnek. Ez nem csak az évenként kitöltött speciális kérdőíveket jelenti, hanem diákjaim szóbeli visszajelzéseit is. Sokat tanultam és remélem a jövőben is tanulok diákjaimtól. Szakmai segítséget kaptam Kustár Zoltán, és Kőszeghy Miklós kollégáimtól. Köszönettel tartozom szerető feleségemnek, aki hol türelmével, hol buzdításával segítette e tankönyv megírását. Általa tapasztaltam meg az Írás igazságát: „Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát” (Péld. 18:22). E tankönyv megjelenéséhez jelentős erkölcsi és anyagi támogatást kaptam a Dunamelléki Református Egyházkerülettől, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyétől, a Református Kulturális és Közéleti Központtól, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karától. Külön köszönet illeti Hegedűs Béla esperest, aki sokat fáradozott a nyugodt körülmények 13
A probléma nem újkeletű. Már az ókori görögök közt vita folyt az analogisták és anomalisták közt: előbbiek paradigmákat (példákat, szabályosságokat) kerestek, míg utóbbiak a rendellenességeket és kivételeket keresték. 14 A „keresztyén” jelzőből adódóan itt a protestáns bibliafordításokra gondolunk. A katolikus fordítás esetében („keresztény”) a fenti arányok mások.
biztosítása érdekében. Végül – de elsősorban – hálával tartozom az Örökkévalónak, aki erőt adott e könyv megírásához, a munka mögötti rengeteg átdolgozott éjszakához. Sok imádkozás és elmélkedés van e könyv mögött, kedves olvasó. Mindazáltal korántsem tekintem befejezettnek munkámat. A következő évek tapasztalata, a diákoktól és kollégáktól érkező visszajelzések esetleg további változtatásokat tesznek majd szükségessé e tankönyvben, amit nyitottan várok, már csak a Biblia nyelvének tanítása iránt érzett felelősség miatt is. Az Örökkévaló áldását kérem olvasómra.
ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
Hála az Örökkévalónak az első kiadás sikertörténet lett. A tavaly év végén kiadott tankönyv ma már nem kapható sehol és Komáromtól Debrecenig, reformátusoktól evangelikusokon át a zsidó testvéreinkig használják szerte az országban, sőt az országhatáron túl is. Részben ez a várakozás teszi szükségessé a második kiadást. A másik ok nem ennyire örömteli: minden igyekezetünk ellenére maradtak elírások, sajtóhibák és tévedések a tankönyvben. Ezért remélhetőleg nem ugyanolyan könyvet kap az olvasó, hanem egy szebbet, jobbat. Az olvashatóságot és a gyakorlatok jobb használhatóságát szolgálta a nagyobb méret, a jobban olvasható szöveg, valamint a nagyobb táblázatok a könyv végén. A formai változtatások mellett tartalmi módosításokat is tettünk. S e helyen illesse köszönet Koltai Kornélia tanárnőt (ELTEBTK), aki gondos munkával átnézte a könyvet és papírra vetette javaslatait, amit igyekeztünk beépíteni a második kiadásba. Köszönet illeti ugyanezért Kőszeghy Miklós professzort és kedves barátomat, Karasszon István professzort is. Karasszon professzort külön hála illeti a tördelés nehéz és fáradságos munkájáért. A könyv megjelenéséhez anyagi segítséget nyújtott a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye, Jutta Hausmann professzorasszony (EHE Ószövetségi Tanszék). A nagy összefogást kísérje áldás, legyen a Kárpátmedencében egy még jobb héber tankönyv! Az Örökkévaló áldását kérem olvasómra.
