Eger, 2011: Egy vesztes színházigazgatói pályázat 2011. február 21., 09:30
Gárdonyi Géza Színház, Eger A 7óra7 hozzájutott az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára beadott két pályázathoz. Az alábbiakban kivonatot közlünk Barta Dóra pályamunkájából. Blaskó Balázs nyertes pályázatának kivonatos szövege ezen a linken olvasható. Barta Dóra pályázatát a szakmai bizottság 4 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett támogatta. A szakmai bizottság tagjai: Nagy Judit gazdasági igazgató, Csokonai Színház, Debrecen, Tasnádi Csaba igazgató, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, Török Jolán igazgató, Nemzeti Táncszínház, Budapest, Nánay István színikritikus, Budapest, Szakonyi Zsófia, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Fehér István színművész, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, Gárdonyi Géza Színház, Eger, Tunyogi Péter színművész, Gárdonyi Géza Színház, Eger, Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Dr. Gondos István, a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke. A pályázat pontos szövege szürke háttérrel olvasható, a címek kivételével. Az összefoglalt részeket fehér háttérrel, dőlt betűvel írjuk, a kihagyott szövegrészeket – amelyek tartalmilag nem változtatják meg a szöveget – (…) jellel jelöljük.
Barta Dóra pályázata Szubjektív indíttatás Egri születésű vagyok, talán innen eredeztethető vonzalmam a városhoz, térséghez. Viszonylag fiatalon kirajzolódott már hivatásom iránti elhivatottságom. Tizenegy évesen felvételt nyertem az Állami Balett Intézetbe, ahol 3000 jelentkező közül választottak be a szerencsés 15-be. Egész fiatalon megtanultam a kemény, kitartó munkát végezni, és tisztelni. Korán kaptam mély benyomásokat a színházi életről, napi szinten működtünk közre gyerekként produkciókban, az Erkel Színházban, vagy az Operaházban. Nagy klasszikus kiállítású művek Diótörő, Aida, Coppélia lenyűgöző, és misztikus világa talán akkor, örökre a színházhoz bilincselt. Számos híres művész
fizikai közelsége mámorított, tudásuk iránti tiszteletem, tanulási vágyamat sarkalta. Gyakorló táncművészként is a fővárosban kezdtem, hiszen itthon ez a művészeti ág nem volt jelen. Már akkor megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy otthont szeretnék teremteni a „művészetek királynőjének”, a táncművészetnek szülőhelyemen. Iskolát alapítottam igen fiatalon, fáradságot nem kímélve ingáztam a főváros és Eger között. Sok akkori növendékem, ma már meghatározó, gyakorló művész, és időközben szakértő stáb alakult ki helyi szinten. Korán megnyíltak a „városfalak” és a megye más távolabbi településeiről is érkeztek növendékek. Mivel a szakmám tiszavirág életű, így egy időben kellett építenem táncművész szakmai karrieremet is. (…) A szakmai sikerek mellett is állandó késztetést éreztem arra, hogy megszerzett tudásomat hazahozzam, egy arra érdemes és nyitott közösségnek. Ezen idő alatt alakult meg az Egri Fesztivál Balett, prosperált az Erlau Táncfesztivál, és számos rendhagyó rendezvény, melyeket Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és Heves Megyei Önkormányzata is támogatott, segített. Együttműködtünk az Egri Szimfonikus Zenekarral, Varnus Xavérral, a Szegedi Kortárs Balettal. Közben már intenzíven turnéztam világszerte, hosszabb-rövidebb időkre szólítottak el a felkérések. (…) Minden körülmény arra ösztönzött, hogy professzionális szervezeti működésre épülhessenek a további fejlesztések. A Gárdonyi Géza Színházban folyó bemutatókat nagyon régóta figyelemmel követem, a társulat tagjait személyesen is ismerem, tisztelem. A színház épületén belül és kívül érzékelhető művészi sajátosságokat napi szinten tapasztalom. A Pódium Tánciskola, az Egri Fesztivál Balett, az Erlau Táncfesztivál, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Gárdonyi Géza Színház mind felelősségteljes vezetői attitűdöt kívántak tőlem. Eger komoly szakmai lehetőségeket kínál számomra, hosszú távú kulturális víziómat azonosítani tudom a térség akaratával. Művészeti tapasztalatomat, közgazdasági ismereteimmel együtt kívánom hasznosítani a jövőben. Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója vagyok.
INTÉZMÉNYI KONCEPCIÓ Meggyőződésem, hogy a mai világban minden kulturális intézménynek, így a színháznak is, alaposan ismernie kell azt a valós társadalmi környezetet, amelyben létezik. A színház az élő társadalmi organizmus része, azzal folyamatos kölcsönhatásban működik – ha nem, akkor csak a művészi önmegvalósítás zárt, a világtól elszakadt tere, aminek már közpénzből való fenntartása is megkérdőjelezhető. A valós társadalmi elvárásokat kell szervezetten felmérjük ahhoz, hogy életszerű intézményi stratégiát alkothassunk. (…) Bármilyen piacon akkor lehetünk sikeresek, ha valós fogyasztói igényt elégítünk ki. Olyan piacokra lehet, sőt érdemes betörni, ahol nem kimagasló, kicsit megfáradt szolgáltatások vannak, és lenne igény a jobb minőségre. (…) Egy színház alkotó szellemiségét a társulati létforma, és a társulati tagként színházhoz kötődő művészek, alkotók határozzák meg. (…) vallom, hogy a művészi alkotás és fejlődés alapköve a nyitottság az új inspirációk felé, így híve vagyok vendégrendezők folyamatos jelenlétének. Ugyancsak hiszem, hogy egy vidéki színháznak, mint a térség egyetlen színházának, az új kulturális értékek létrehozásán túl feladata az is, hogy esetenként más alkotóközösségek értékes előadásait is bemutassa a régió közönségének. Ezen vendégjátékok azonban sohasem ad hocjelleggel, hanem csakis a színház művészi fejlődésének részeként, és a repertoárral összhangban jelenthetnek meg.
MŰSORPOLITIKA, avagy vízió arról, milyen színházat kívánunk működtetni A műsor az említett koncepcióból kiindulva olyan darabokból áll, melyek a színészi játékra koncentrálnak, bennük minél változatosabb módon tudjuk bemutatni a színészekben rejlő lehetőségeket, ugyanakkor a szórakoztatáson kívül valamiképp kapcsolódnak korunk emberi problémáihoz. Csak néhány címet sorolok fel, melyekből a következő évadokban válogatnánk. A műsorterv összeállítását nagyban befolyásolja a pénzügyi helyzet, a társulat összetétele és a nézői igény,
melyet mindenképp figyelembe kell vennünk. (…) A lényeg az irányelv: olyan darabokat kell választanunk, melyekben találkozik a művészi és a nézői igény, olyan különleges történetek, melyek önmagukban is lebilincselőek, és gazdaságos formában kivitelezhetőek. A műsorterv összeállításánál azt kell szem előtt tartani, hogy olyan előadások kerüljenek színpadra, melyek alkalmasak a családi színházlátogatásra, minden generáció talál bennük élvezetet és gondolatot. Népszínházat tervezek-abban az értelemben, hogy a színház nem csak a szakmai elit zárt terepe, hanem mindenkié. Nagyon erős közönségnevelő programot is tervezek hozzá- pedagógiai értelemben-, ami elsősorban prózában is, táncban is, operában is, az ismert és népszerű klasszikusokra épül (…). Meggyőződésem, hogy csak e módon, és fokozatosan haladva, napi sikereken át jutunk el a kétségtelenül nehezebben emészthető, és ezért kevésbé népszerű kortárs művek vagy ritkaságok élvezhetővé tételéig. Tisztában vagyok vele, hogy a kulturális marketing a megtérülést csak hosszútávra tervezheti, és nem feltétlenül arra a kulturális területre, ahol a befektetés volt. magyarra fordítva: a színház egyfelől jól teszi, ha épít az oktatás befektetéseire, másfelől örüljön akkor is, ha az ő előadásain nevelkedett néző más kulturális területen, vagy akár a hétköznapokban viselkedik majd kultúremberként. Kulturált város, azaz a kultúra városa, csak kulturált polgárokkal lehetséges. Célom, hogy a színház a város és a megye társasági életének meghatározó helyszínévé váljon, mely jól illeszkedne Eger történelmi városkép hangulatú imázsába. MAGYAR DRÁMÁK Kiemelt fontossággal kezeljük a magyar drámákat, hiszen rendkívül gazdag drámairodalmunk van, ám néha mintha szégyenkeznénk, ha „csak” magyar drámát játszunk. Széles skálán kell felfedeztetni a drámairodalmunkat a nézőkkel, az ismert „kötelezőkön” kívül kutatnunk kell ritkán játszott magyar drámák után. A következő évben ünnepeljük nemzeti drámánk bemutatásának 150.évfordulóját, így műsorra tűzzük Madách: Az ember tragédiájá-t, együttműködésben a Tánctagozattal, igazi társulati előadásként. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban c. vígjátéka épp a színházról szól, fergeteges humorral. Gárdonyi Géza: A bor c. drámája rendkívül időszerű problémákat vet fel. A stúdióban bemutatjuk Remenyik Zsigmond: Blőse úrék mindenkinek tartoznak c. ugyancsak kuriózumnak számító 20. század eleji drámáját. Kortárs szerzők közül a stúdióban bemutatásra kerül Bella Máté-Karafiáth Orsolya: A Macskadémon c. családi musicalje, mely a Madách Színház idei drámapályázatán 3. díjat nyert. VILÁGIRODALOM Shakespeare, Csehov és Brecht egy-egy drámáját műsorra tűzzük, elsősorban a fiatal generáció számára izgalmas előadásban, iskoláknak kísérőprogramként beavató színházi-sorozattal, ismertető előadással és nyílt próbákkal is szolgálunk, hogy a „kötelező olvasmány” helyett valódi színházi élményben legyen részük a fiataloknak. Ez a program a TÁMOP pályázat segítségével jöhet létre, egy gazdaságilag a színház költségvetéséhez hozzáilleszthető elnyert pályázati pénzzel. (…) [A] főbb szerepekre egy-egy országosan ismert színészt hívunk meg. Ez ugyan plusz költség, de az a tapasztalat, hogy a jegybevételekből busásan megtérül, nemhogy a bérletes előadások vannak tele, de számos bérleten kívüli előadást is műsorra kell tűzni. Shakespeare: Vízkereszt Csehov: Sirály Brecht: A szecsuáni jóember Schiller: Haramiák Itt kell felsorolnunk a Tánctagozat tervezett bemutatóját is, mely Rómeo és Júlia történetét dolgozza fel Prokofjev zenéjével. A pályázat említi még Miller: A salemi boszorkányok, és Moliére Az úrhatnám polgár című drámáját, illetve Thackeray: A hiúság vására című regényéből készítene adaptációt.
KORTÁRS DRÁMA A „kortárs dráma” néha nézőriogató címke, pedig a világ nagy részében a repertoár alapját képezi, telt házakkal megy. Hiszen minden kor színháza arra a drámára volt kíváncsi, ami a saját valóságáról szól, a saját hangján. Kötelességünk a nézőket megismertetni a kortárs irodalommal, (…) meghívjuk magukat az írókat is, hogy találkozzanak a közönséggel. Terveink között szerepel Dea Loher: Rablók c. 2010-es drámájának lefordíttatása és bemutatása, a stúdióban Elfiriede Jelinek: Sportdarab-jának műsorra tűzése. Mindkettő sikeres szériákat élt meg külföldön, az emberi kapcsolatokat merőben új nézőpontból bemutató művek. Magyar drámák területén arra is törekszünk, hogy speciálisan a mi színházunk számára szülessenek adaptációk: így például Szepes Mária: A vörös oroszlán c. misztikus regényéből. Bemutatnánk Háy János: Völgyhíd c. családi darabját, mely ebben az évben elnyerte a kritikusok díját. GYERMEKEKNEK A gyermekek nagy kalandra vágynak, és a jövő színházi közönségének nevelése szempontjából is fontos, hogy élményben részesüljenek. Szép Ernő: Azra című egzotikus mesejátéka jórészt ismeretlen a gyerekek körében. Magyar népmesékből és népdalokból állítanánk össze egy fergeteges színházi estét, melyen zene tánc és próza varázsolná el a gyerekeket. A megye népzenészei és előadói is közreműködnének az előadásban, mint pl. a Kerekes Band, a Szilaj dobkör és a Vitézlő Oskola. A legkisebbek számára a stúdióban interaktív mese-előadásokat szerveznénk. Ezeken a színészek egy-egy karaktert képviselnek, és a játékvezető beszéli meg a gyerekekkel, hogyan alakuljon a történet. A színészek aztán a gyerekek által megszavazott történetet improvizálják. Ez egyfajta beavató színházi kaland, igazodva a már működő hagyományhoz, ugyanakkor teljesen újszerű oldaláról mutatja be a színházat, és a színészek számára is kihívást jelent. E mellett szoros kapcsolatot kell ápolniuk a környék iskoláival is. Arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy a környék iskolásai saját előadásaikat is bemutathassák a színpadon: akár évi egy „seregszemlét” lehetne tartani gyereknapon, amikor a színpad óvodásoké és iskolásoké lenne. ZENÉS DARABOK A klasszikus operetteken és musicaleken kívül beemelnénk a műsorba az operát is. Egy vidéki színház ma egyfajta „nemzeti színházként” kell, hogy működjön, és minden színpadi műfajt közel kell hoznia a nézőkhöz. (…) most az operát is be kell emelnünk. Tudvalevő, hogy gazdaságilag ezek kettős szorzósak, tehát növelik a színház anyagi lehetőségeit. Közös produkciós lehetőségeket keresünk az Egri Szimfonikus Zenekarral, Szabó Sipos Máté támogatásáról biztosított. Létrehoznánk kamaraopera-előadásokat, melyeket a nyári szabadtéri bemutató után a színházban műsoron tartanánk. A Liszt évfordulóhoz kapcsolódóan Liszt dalokból összeállított szcenírozott estet rendeznénk operaénekesek és a társulat részvételével, melyet műsoron tartanánk. E mellett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera-tanszakával együttműködve rendszeresen vendégül látnánk a vizsgaelőadásaikat(…). Hasonlóan a prózai beavató színházi sorozathoz, ugyanezt kiterjesztenénk a zenés színházra is, hadd ismerkedjenek a gyerekek az operákkal is. A környék zeneiskoláival is felvennénk a kapcsolatot, szerveznénk közös zenélést, „kakaózást” az általános iskolásoknak, ahol színházunk színészei megismertetnék őket egy-egy operamesével is. Klasszikus musicalként Cole Porter: Csókolj meg, Katám című örökzöld musicaljét mutatnánk be. Retro-operettként Sosztakovics: Cherry Inn című darabját láthatnák a nézők, magyar bemutatóként. Ugyanezen az estén Bernstein: Trouble in Tahiti c. műve is színre kerülne, ugyancsak hazai bemutatóként. A hidegháború korából „szovjet” és „amerikai” szemmel szól a két darab a szerelmibaráti kapcsolatokról, kiváló zenével, nagyon szórakoztató módon. Magyarországi bemutatóként színre állítanánk Webber Sunset Boulevard c. musicaljét (…). Érdekessége, hogy Londonban 2009-ben bemutatták egy olyan változatát, melyet 8 színész játszott,
maguk zenéltek az előadásban, hatalmas sikerrel. Ezt a változatot szeretnénk műsorra tűzni. Nem maradhat ki a klasszikus operett, Huszka Jenő: Lili bárónője nyitná a sort, mely az egyik legbájosabb operett. VENDÉGJÁTÉKOK Ellenzek minden olyan kezdeményezést, amely a Gárdonyi Géza Színházat a befogadó színház irányába tolja el. Ugyanakkor a műsor színesítése céljából felvennénk a kapcsolatot több vidéki színházzal, hogy egyfajta előadáscsere jöjjön létre. A szűkös pénzügyi keretek között teljesen érthetetlen, miért nem működnek össze a vidéki színházak, közös bemutatók terén. Ha egyik évben egy társulat bemutat egy darabot, melynek lemegy bérletsorozata, másik évben ugyanazt a rendezést, díszletet és jelmezt átvéve a helyi színészekkel mi is bemutatnánk a darabot, és fordítva. Ilyen együttműködés lehetséges Debrecennel, mely várossal ma is jól működik az együttműködés, de lehetőségeket kell keresni Nyíregyházával, Miskolccal is. Évente rendszeresen meghívnánk bérleten kívüli játszásra budapesti előadásokat, például Pintér Béla társulatát. KÍSÉRŐ PROGRAMOK Külföldi mintára elindítanánk egy ismertető-sorozatot, minden előadás előtt a büfében az alkotókdramaturg, rendező stb. ismertetnék az előadást. Ez a hagyomány a nyugat európai országokban rendkívül népszerű, segíti a néző befogadói magatartását, támpontokat ad az értelmezéshez. E mellett havonta szerveznénk TALKSHOW-kat, egy-egy meghívott hírességgel- művész, tudós, tv-s személyiség stb. egy ismert műsorvezető beszélgetne, teret adva a nézői kérdéseknek is. ÜNNEPSÉGEK ÉS ÜNNEPEK A város és a megye közéletének is része kell, hogy legyen a színház: a nemzeti és egyéb ünnepekhez kötődő programok fő helyszíne lehet, színészeink közreműködnek az ünnepi műsorokban. De kifejezetten családi programokra is várnánk a közönséget: Karácsony a színházban, ahol betlehemes játék és karácsonyi dalok lennének műsoron, Szilveszteri Bál színészekkel, Farsangi mulatság, Húsvéti locsolkodás, ahol egy középkori vásári húsvéti játék is színre kerülne, illetve évadzárásként Szentivánéji varázslat, koncertekkel- és ezek mellett számítunk a különböző ötletekre, akár a nézőtérről, akár a színészektől jöjjenek. Hangsúlyozom, hogy ezek az alkalmi produkciók inkább bevételt jelentenek, mint kiadást, hiszen a színészi kreativitást aknázzák ki. KÜLKAPCSOLATOK/ FESZTIVÁLOK Felvennénk a kapcsolatot a ludwigshafeni Theater am Pfalzbau-val, hogy akár közös előadást, akár vendégjátékot szervezzünk. A frissen megnyílt színház igazgatóját, Hansgünther Heymét személyesen ismerem, több európai színházi projektben játszott fontos szerepet, és számos kooprodukció lebonyolításában vett részt. Pályázati pénzekből szeretnénk vendégül látni minél több határon túli magyar társulatot is. Rendkívül értékes színházi előadások jönnek létre külhoni magyar alkotóktól, egy vidéki színháznak kötelessége megismertetnie ezeket a nézőkkel. NÉZŐPOLITIKA A jól működő bérletrendszert ki lehet szélesíteni, speciális bérletekkel, mint például a hétvégi bérlet. Ez azt jelentené, hogy szombaton a gyermek, vasárnap a felnőtt előadást játszanánk délutáni matinéban, hogy a környéken élők nyugodtan haza tudjanak érni. A környező falvakban erre külön kampányt indítanánk. Eger turisztikai életébe is aktívan kell bekapcsolódnia a színháznak. Úgy kell a műsortervet alakítani, hogy a hosszú hétvégéken, ünnepeken legyen mit megtekintenie az idelátogató turistának. Ilyenkor, hogy a külföldiek számára is élvezhető legyen, elsősorban zenés, és mozgásszínházi előadásokat kellene játszani, és meg kell oldani ezek angol, ill. német nyelvű feliratozását. (…) Egri szállodák kínálhatnának csomagban 2 éjszaka szállást, színházbelépővel. Egri éttermekkel lehetne felvenni a kapcsolatot, hogy a színház után kedvezményes vacsorát
kínáljanak az idelátogatóknak. Ugyanilyen kapcsolatot kell ápolni az egri borvidékkel, az előadások szünetében borkóstolást rendeznénk, a színházjeggyel jogosultak lennének egy-egy borpince meglátogatására is a nézők. Számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik a kulturális turizmusban, melyet nekünk is ki kell használnunk. GAZDASÁGOS MŰKÖDÉS A színház működésére nézve kulcsfontosságú a további, sikeres és stabil működés alapja: egy olyan ember, aki felelősen képes a színház gazdasági területének irányítására. Hogy a színház állománya mekkora, és valójában szükség van-e ennyi alkalmazottra, az csak az első félév működése után lehet eldönteni. Minden esetre az a tapasztalat, hogy a színházi üzem sokkal jobban működik kevesebb számú, ám lelkes dolgozóval, akik felelősek az adott területért (…). Inkább kevés ember legyen jobban megfizetve, ezért viszont nagyobb elvárások lehetnek iránta, és teljes felelősséggel tartozik a munkájáért. A színészi állományban az egészséges cserélődésen kívül nem tervezek változtatást (…). Mindenképpen hozni kell fiatalokat a Színház-és Filmművészeti Egyetemről, a Kaposvári Egyetemről, és nem ártana beindítani egy gimnazisták számára szóló színházi „szakkört”, ahol színészi gyakorlatként az előadásokban is részt vehetnének. Művészi téren is sok helyen lehet költségeket megtakarítani. Mivel az évadterv hamar elkészül, még az első bemutató létrejötte előtt több fordulós konzultációkban kellene egyeztetniük a különböző produkcióknak. Főleg díszlet területén lehetne így rengeteget spórolni: ha a díszlettervezők egymással kreatívan együttműködnek, számos elem több előadásban is játszhatna, más dekorációval. Sokszor látjuk, hogy óriási díszletek felépülnek, aztán semmit sem lehet belőlük használni a következő bemutatóban (…). Arra köteleznénk a tervezőket, hogy a szokásosnál sokkal hamarabb határidővel készítsék el a terveket, és a színház szcenikusával egy tervezői konferencián keressék meg az átfedések lehetőségeit. A takarékosság szempontjából jó lehetőség, hogy a darabokat tömbösítve játsszuk, hiszen ezzel (…) takarékoskodunk, így kevesebb túlóra kerülne kifizetésre. A gazdálkodás fontos alapja a pályázati lehetőségek jobb kihasználása. Véleményem szerint jelenleg ez a legkevésbé kihasznált forrás a bevételek növelésére. Feltételezésem szerint ennek legfőbb oka a pályázatírásban és a projektmenedzselésben jártas csapat, kapcsolatrendszer illetve a megfelelő intézményi szabályozás hiánya. (…) potenciális bevételi forrást jelentenek a hazai és Európai Uniós pályázatok. A többtagozatú színházak működésének alapproblémája az erőforrások megosztása a tagozatok között. Ennek a kezelésére többféle megoldás létezik. Például külön alszámlán vezetett, jól átlátható gazdasági egység. SZERVEZÉS A színházi szervezés jelenlegi struktúrája a szocializmus terméke, és már sehol sem igazán működik (…). A szervezésnek ma át kell alakulnia Közönségkapcsolatok Osztályává, és nem a régi szisztéma szerint működnie, hanem folyamatosan új fórumokat, lehetőségeket, akciókat keresnie. Erre a feladatra és a jegyirodai erőforrás terhére kis létszámú, szakképzett, a művészetek iránt elkötelezett, agilis csoportot szándékozok felállítani. Dolguk nem pusztán a jegyértékesítés lesz, hanem a széleskörű közönségkapcsolati munka, ami magába foglalja a folyamatos közönségvizsgálatokat, a kutatások eredményeinek összegzését, elemzését, állandó tájékoztatást ezekről a színház vezetése felé. Ilyen lehetőségek a már említett turisztikai kapcsolódási pontok, ilyen lenne a fiatalok és nyugdíjasok számára a LAST MINUTE akció, a felsőoktatásban tanulók megszólítása, az ünnepi akciók és sorolhatnánk. A színháznak ma már személyre szabott tájékoztatást kell nyújtania, nem közönséget „szerveznie”. Nem egy irodában kell ülni, hanem kimenni az emberek közé, kis falvakban akár személyesen felkeresni az embereket, és ajánlani nekik a színház műsorát. AZ IGAZGATÁS A világ számos országában a menedzser típusú igazgatók irányítják a színházakat. Ők egy kiváló
stáb segítségével biztosítják a művészi munka minőségi és gazdaságos lebonyolítását. Lehetnek közgazdászok, vagy akár más művészeti oldalról jövő, eredetileg képzőművész vagy akár táncos végzettségű emberek. Az, hogy nem kimondottan a prózai színház területén dolgoznak, nagyobb rálátást és nyitottságot biztosít a színháznak, némileg objektívebb ítélőképességet. (…) Az igazgatásban nagy mértékben számítok a körülöttem dolgozó felelős emberek áldozatkész munkájára, hiszen a színház közösségi műfaj, egyedül irányítani sem lehet. A táncművészek olyan alázatot és a színpad iránti tiszteletet tanulnak meg az évek során, mely hitem szerint az igazgatásban is hasznos. Az Előadó-művészeti Törvényre hivatkozva: „(4) A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a meghatározott szakirányú felsőfokú végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól felmentést adhat, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályázó rendelkezik előadó-művészeti szervezetben szerzett legalább ötéves vezetői gyakorlattal. A Kossuth-díjban, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesített személy mentesül a meghatározott végzettség, szakképesítés megszerzésének követelménye alól.” A KJT lehetőséget ad arra, hogy amennyiben az előírt kiírásnak megfelelő képzésben veszek részt, ebben az esetben beszámításba kerülhet folyamatos hallgatói jogviszonyom az Eszterházy Károly Főiskolán, gazdálkodási és menedzsment szakon, amely közgazdász diplomát biztosít. A vezetés a következőképp állna fel: - igazgató - művészeti igazgató/főrendező - produkciós igazgató - gazdasági igazgató E mellett felállna egy társadalmi tanácsadó testület: a város és a megye kulturális és oktatási intézményeinek vezetőiből, továbbá a két Önkormányzat kulturális képviselőiből, értelmiségiekből álló fórum, mely (…) megkeresi a kapcsolódási pontokat, lehetséges együttműködéseket, ötleteket ad a színháznak. RENDEZŐK Rendezők terén a legfiatalabb generációtól a „mesterekig” változatos listát tudok összeállítani, akikkel egy nyertes pályázat esetén tárgyalni kezdünk. Hiszen mind a társulat, mind a nézők számára ugyanúgy fontos a friss szemlélet, mint a megbízható konzervativizmus. Barta 2010. december 31-én adta be pályázatát, később a szakmai bizottság, a két önkormányzat kulturális bizottsága előtt jelezte, hogy a következő rendezők és művészek biztosították az együttműködésükről: Gothár Péter, Valló Péter, Szervét Tibor, Mácsai Pál (együttműködést kínált az Örkény Színházzal), Szabó Máté, Kovács Dániel, Szabó Sipos Máté, Almási Tóth András – művészeti vezető, továbbá jelezte, hogy együttműködést kínálna fel a városban élő közkedvelt rendezőnek, Szegvári Menyhértnek. http://7ora7.hu/hirek/eger-2011-egy-vesztes-szinhazigazgatoi-palyazat
