Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKMA 10-22-L A tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön Dr. Sipos Anna Magdolna PhD egyetemi docens, Könyvtári Intézet intézetigazgató
eEurope Információs Társadalom mindenkinek
Szalai Gáborné informatikus könyvtáros szak MA levelező tagozat 2. évfolyam 1 félév Pécs, 2012
1
„Az információs társadalom az anyagi javak bőséges fogyasztása helyett az ember intellektuális kreativitását virágoztatja fel” Yoneji Masuda
Az információs társadalom, a tudásalapú társadalom 1 Napjainkban a könyvtártudományi kutatások egyik legfontosabb kérdése, megtalálni a könyvtárak helyét, szerepét a tudásalapú társadalom megteremtésében. A téma fontosságát bizonyítja, hogy az egész világot foglalkoztatja e kérdés, nemzetközi szervezetek
programokat
dolgoznak
ki,
konferenciákat
szerveznek,
keresik
a
megoldásokat. A hagyományos könyvtári szerepek mellett megjelennek az új kihívásoknak megfelelő, a tudásalapú, társadalom megvalósítását célzó új könyvtári szolgáltatások, ellátási formák. Az információs társadalom új korszak, új társadalmi formáció. Ma a tudás nem cél, hanem eszköz a társadalmi részvételhez. Életünk végéig kell tanulni, hisz az ismeretek gyorsan avulnak. Legfontosabb az információs jelleg, az új információs és kommunikációs technológiák széles körű elterjedése, központi szerepbe kerülése, a globalizáció, az információs munka felértékelődése. Gépi intelligencia egészíti ki az emberit, középpontba helyezi a kultúrát. Az „információs társadalom” szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elején a japán társadalomtudományban bukkant fel. A kifejezés japán változata (joho shakai, johoka shakai) Kisho Kurokawa, a híres építész és Tadao Umesao a neves történész-antropológus 1961-es beszélgetései során született meg.
2
A jövő társadalmának alapja a tudás. Az ipari társadalom átadja helyét a tudásalapú társadalomnak. A tudás közvetítésében az iskola mellett a leghatékonyabban és legmegbízhatóbban a könyvtárak vesznek részt.
2
Bangemann jelentés3 1993 decemberében az Európai Tanács felkért egy szakértői csoportot, hogy készítsen jelentést az információs társadalomról, illetve adjon javaslatokat annak fejlődésének előremozdítására. A jelentés két kulcsfontosságú üzenettel kezdődik: először is az információs társadalom eljövetele elkerülhetetlen, másodszor a piac fogja vezérelni. Az Uniónak ki kell dolgozni egy közös szabályozási keretet a piaci hatások maximális érvényesülésére, egyidejűleg garantálva a szellemi tulajdon és a személyi adatok védelmének, valamint a hálózatok biztonságának megfelelő szintjét. 15 évvel a jelentés után ennyi év távlatából elmondható, hogy Bangemann jelentés az információs társadalmat főleg a gazdasági vonatkozásaiban látta / láttatta.
Az UNESCO kommunikációs és információs programja Az információs társadalom kialakulásának folyamatáról, a tudás felértékelődéséről készült tanulmányok, javaslatok közül meghatározó az ENSZ szakosított szervezetének az UNESCO-nak a programja. „Az UNESCO egyik legfontosabb feladata a szóban és képben kifejezett gondolatok szabad
áramlásának
elősegítése
és
a
tömegtájékoztatási
eszközökkel
folytatott
együttműködés keretében a nemzetek kölcsönös megismerésének és megértésének támogatása”.
4
Az UNESCO kommunikációs és információs programja négy fő stratégiai célt jelöl meg: az információs és kommunikációs technológiák felhasználása, a tudás alapú társadalom érdekében; az Információs és Kommunikációs Technológiák jobb kihasználása a képességfejlesztésben, a legitimációban, az irányításban és a társadalmi részvételben; tudományos kutatás, információáramlás és- csere területén a kapacitások megerősítése; a tanulási lehetőségek fejlesztése.
5
Az eEurope program és az eEurope akcióterv, kommunikációs és információs programok Az EU Bizottság 1998. december 8-án nyilvánosságra hozta az “eEurope: Információs Társadalom mindenkinek” elnevezésű politikai kezdeményezését. Feladatként tűzték ki:
3
l a megfelelő infrastruktúra kialakítását; l új munkahelyek teremtését; l a termelékenység javítását; l a közszolgáltatás fellendítését; l az állampolgárok felkészítését az Európához történő csatlakozásra. Az akciótervet 2000 júniusában Feirában fogadták el. Előzménye a 2000. március 23-24én megtartott lisszaboni Európai Tanács ülése, ahol célul tűzték ki Európának, hogy a világ legversenyképesebb közössége legyen. Ennek érdekében legfontosabbnak ítélték az internet adta lehetőségek kiaknázását és elkészítették az eEurope akciótervet. Célok: 1. Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos internet a) Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés b) Gyorsabb internet a kutatóknak és a diákoknak c) Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. A befektetés tárgya: emberek és készségek a) A digitális korszak európai fiatalsága b) Munkavállalás a tudáson alapuló gazdaságban c) Részvétel a tudáson alapuló gazdaságban 3. cél: Az internet használatának ösztönzése a) Az elektronikus kereskedelem felgyorsítása b) On-line közigazgatás c) On-line egészségügy d) Európai digitális tartalom a globális hálózatokban e) Intelligens közlekedési rendszerek
6
A célkitűzések megvalósításának időpontja 2002. december 31. Mindhárom területen fejlődések tapasztalhatóak. Egy 2002-ben végzett felmérés szerint az EU háztartások 40 %-a rendelkezett internettel a 2000-es adat 18 % volt. 2001-ben 25 tanulóra jutott egy számítógép, 2002-ben 17 tanulóra. 2002-ben az EU munkavállalóinak több mint fele használt számítógépet a munkahelyén. 2002-ben az e kormányzás közszolgáltatásainak 55 %-a volt elérhető on-line.
7
Az eEurope 2005 új cselekvési program az információs társadalom fejlesztésére. Célja elsősorban korszerű on-line közszolgáltatások kiterjesztése, a nagy sávszélességű internet elterjesztése és az infrastruktúra biztonságosabbá tétele. A közigazgatási, az
4
oktatási és az egészségügyi intézményeket be kell kapcsolni a nagy szélessávú kommunikációs hálózatokba. A programot a sevillai EU csúcson fogadták el. A program finanszírozásához támogatást a strukturális alapok biztosítanak. „Brüsszelben az előző ilyen cselekvési programhoz, az eEurope 2002-höz hasonlóan az eEurope 2005-nek is kulcsszerepet szántak annak a célnak a megvalósításában, amely szerint 2010-re Európának a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági övezetévé kell válni.”
8
Az eEurope 2005 folytatása az í2010. „Célja az információs és kommunikációs technológiák terén betöltött európai vezető szerep megerősítése és az információs 9
társadalom előnyeinek kiaknázása az európai növekedés és foglalkoztatás érdekében.” E hivatkozott cikk részletesen elemzi az eredményeket. Csak néhányat szeretnék kiemelni. Mindenki számára elérhető, online közszolgáltatások bevezetése; az Európai Digitális Könyvtár létrehozásával az EU kulturális örökségének elérhetővé tétele. A rendszeres internethasználók száma intenzíven emelkedik 2008-ban már 56% volt, a háztartások fele rendelkezett szélessávú internet kapcsolattal. Az Európai Bizottság 2010 márciusában mutatta be az „Európa 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című programot. Célja a válságból való kilábalás és felkészülés a jövő kihívásaira. E stratégia keretében 2010 májusában megalkották „Az európai digitális menetrend” című dokumentumot. A menetrendben rövid bevezető és helyzetértékelés után hét pontban fogalmazzák meg az intézkedési területeket: l
Élénk, egységes digitális piac.
l
Interoperabilitás és közös szabványok.
l
Bizalom és biztonság.
l
Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés
l
Kutatás és innováció
l
Digitális jártasság és digitális készség
l
Az IKT előnyei az uniós társadalom számára.
Az Információs Társadalom kiépítése Magyarország számára is létfontosságú feladat. 2003-ban több magyar kormányzati és társadalmi szervezet összefogással elkészítette a „Magyarország Információs Társadalom Stratégia” című dokumentumot. „Megalkotásának első
célja mindenki előtt világossá tenni, hogy Magyarország számára nincs más
5
alternatíva, mint belépni az információs korba annyira intenzíven és innovatívan, amennyire erőnkből telik.”
10
Magyarország is részt vesz, az UNESCO által meghirdetett programokban. Egyre gyorsabban zárkózunk fel az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésében valamint a tudásalapú társadalom megszervezésében. Nagyon tanulságos volt számomra a magyarországi helyzetről készült tanulmány,
11
melyet terjedelmi okok miatt nem tudok
bemutatni, de mindenkinek a figyelmébe ajánlom. Összességében elmondható, hogy az eEorope program céljait apró lépésekkel, de elérik a tagállamok.
6
Jegyzetek 1. E fejezet összeállításánál Sipos Anna Magdolna: A könyvtárak az információs társadalomban tanulmányát, mely megjelent a Tudásmenedzsment, VII. évf. 2006. 2. számában (p. 40-60) és Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem című tanulmánykötetét használtam fel. http://mek.niif.hu/ 04400/ 04469/ 04469.pdf (letöltve 2011. 01. 10.) 2. Yoneji Masuda: Az információs társadalom, mint posztindusztriális társadalom.- Budapest, OMIKK, 1988. 3. Európa és a globális információs társadalom. Az Európai Únió Tanácsának készült Bangemann-jelentés; A korfu-i európai csúcs-értekezlet határozata; A beld-i közép-európai miniszteri tanácskozás dokumentumai.1994.június-július http://www.mek.iif.hu /porta/ szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hu (letöltve: 2012. január 12.) 4. Rózsa Mihály: Az UNESCO és az információs társadalom avagy mit tehet egy nemzetközi kormányközi szervezet s nemzetközi szellemi együttműködésben. http://www.inco.hu/inco7/global/cikk6h.htm (letöltve: 2012.01.12.) 5. Sipos Anna Magdolna: A könyvtárak az információs társadalomban tanulmányát, mely megjelent a Tudásmenedzsment, VII. évf. 2006. 2. számában p. 42. 6. eEurope 2002. Mindenki információs társadalma. ftp://ftp.oki.hu/eu/eEurope.pdf (letöltve: 2012. január 14.) 7. Az adatokat Harcsa Henrietta 2004-ben készített szakdolgozata alapján közöltem. http://elib.kkf.hu/edip/D_10329.pdf (letöltve: 2012.01.12.) 8. eEurope 2005: új cselekvési program információs társadalom fejlesztésére. http://hirek.com/cikk/26110/ (letölltve: 2012. január 19.) 9. Jelentés Európa digitális versenyképességéről – Az i2010-stratégia 2005-2009 közötti legfontosabb eredményei. http://einclusion.hu/2009-08-20/jelentes-europa-digitalisversenykepessegerol-az-i2010-strategia-2005%E2%80%932009-kozotti-legfontosabberedmenyei/ (letöltve 2012. január 19.) 10.Magyar Információs Társadalom Stratégia www.afsz.hu/ resource.aspx? ResourceID=kulfoldi_palyaor_eu_llg (letöltve: 2012.01. 19.) 11. A magyar információs társadalom fejlődésének tanulságai a közeljövő kihívásai. http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/07_01_mo_inftars_fejlodesenek_tanulsagai.pdf
7
