A „Területi szolgáltatató központok kialakítása” koncepcióhoz kapcsolódó pilot projektek lebonyolítása (pályázat) 1. Az é r in t e t t e - önk or m á n yza t i sza k t e r üle t összefoglaló bemutatása 1a) A szakterület stratégiai dokumentumai
j e le n
he lyze t é ne k
A Magyar Információs Társadalom Stratégia Önkormányzati Ágazati Informatikai Részstratégiája (valamint az eEurope 2005, és az eEurope ajánlásai). Bár nem igazán stratégiai dokumentumok, az IHM gondozásában megjelent tanulmányok (e-önkormányzat program füzet, e-önkormányzat kiemelt program) ugyancsak tartalmaznak iránymutatásokat. Ezeken kívül még figyelemre méltó az Egységes Ügyfélszolgálati Charta Program, más stratégiai dokumentum nem ismert. 1b) A mûködést megalapozó jogszabályi háttér Nemzetközi vonatkozás: Irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK Irányelve (2000. június 8.) a belsõ piacon az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól ("Elektronikus kereskedelemrõl szóló irányelv") Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK Irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történõ feldolgozásáról és magánjellegének védelmérõl (az adatvédelemrõl és az elektronikus hírközlésrõl szóló irányelv) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK Irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról Rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK Rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történõ kezelésérõl, az egyének védelmérõl, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról Tanácsi határozat Council Resolution of 25 March 2002 on the eEurope Action Plan 2002: accessibility of public websites and their content Council Resolution on 6 February 2003 "eAccessibility" - improving the access of people with disabilities to the knowledge based society
Hazai vonatkozás: 1990. évi LXV. Törvény: a helyi önkormányzatokról 2001. évi XXXV. Törvény: az elektronikus aláírásról 2004. évi CXL. Törvény: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi XC. Törvény: az elektronikus információszabadságról 102/2005. (VI. 4.) Korm. Rendelet: a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének rendjére vonatkozó egyes szabályok módosításáról 193/2005. (IX. 22.) Korm. Rendelet: az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 194/2005. (IX. 22.) Korm. Rendelet: a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekrõl 195/2005. (IX. 22.) Korm. Rendelet: az elektronikus ügyintézést lehetõvé tevõ informatikai rendszerek biztonságáról, együttmûködési képességérõl és egységes használatáról 13/2006. (IV. 28.) PM-IHM-MeHVM együttes rendelet: a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történõ teljesítésének szabályairól 1044/2005. (V. 11.) Korm. Határozat: a közigazgatás korszerûsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1101/2005. (X. 25.) Korm. Határozat: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével kapcsolatos, a közigazgatási tevékenység színvonalának javításához, a közigazgatási szervek szolgáltatásainak egységesítéséhez, együttmûködésének javításához szükséges feladatokról 1103/2006. (X. 30.) Korm. Határozat: az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról
1c) A mûködtetõ szervezeti struktúrája A mûködtetõ minden esetben polgármesteri hivatal, illetve önkormányzatok társulása. A mûködtetõ szervezeti struktúrája tehát a lapvetõen a helyi önkormányzatokról szóló 1990, évi LXV. törvényben meghatározott, külön jellemzése nem releváns.
1d) A szakterület releváns folyamatai A folyamatok és szolgáltatások leírása a különféle szakigazgatási és eljárásrendi szabályzókban megtalálható, jelen esetben ezek részletes kifejtése nem releváns.
Ilyenek például a(z): Iktatás, iratkezelés folyamatai Építéshatósági folyamatok Szociális/gyermekvédelmi/gyámügyi folyamatok, Adózási folyamatok, Szabálysértési feladatokat támogató folyamatok, Ipari és kereskedelmi folyamatok, Közterület-felügyeleti folyamatok, Elektronikus közbeszerzést támogató folyamatok, Elektronikus beszerzést támogató folyamatok, Testületi munkát támogató folyamatok, Egyéb szakhatósági feladatokat támogató folyamatok Csoportmunka folyamatok Elektronikus ügyintézési folyamatok 1e) A szakterület releváns folyamatait támogató számítógépes rendszerek A fenti folyamatokat támogatandó, sokféle számítógépes rendszer készült, s van jelen az önkormányzatoknál. A probléma épp az, hogy ezek a megoldások rendkívül heterogén, különféle interoperabilitási hiányosságokkal rendelkezõ informatikai rendszereket eredményeztek, s mind a kialakításuk, mind a fenntartásuk gazdaságosabban, biztonságosabban is megoldható lenne. 1f)
A szakterületet tevékenységének felhasznált mutatók (indikátorok).
számszerû
jellemzésére
eddig
Elektronikus ügyviteli megoldásokat alkalmazó önkormányzatok száma Elektronikus ügyviteli megoldásokat alkalmazó önkormányzatok aránya Elektronikusan lebonyolítható ügyek száma Elektronikusan lebonyolítható ügyek aránya Honlappal rendelkezõ önkormányzatok aránya Dinamikus információkat megjelenítõ önkormányzatok aránya Elektronikus ügyintézés nyújtására képes önkormányzati honlapok aránya Interaktív elektronikus ügyintézés biztosítására képes önkormányzati portálok aránya A portálokon elektronikusan intézhetõ ügyek aránya Heti átlagos ügyfélfogadási idõ Elérhetõ adatbázisok, helyi nyilvántartások átlagos száma Elavult hardver környezet (valamennyi település számához viszonyítva) Elavult szoftver környezet (valamennyi település számához viszonyítva) Szélessávú internet-eléréssel rendelkezõ önkormányzatok száma Integrációra és együttmûködésre képes rendszerek (valamennyi település számához viszonyítva)
A korszerû elektronikus ügyintézési formákkal elérhetõ lakosok aránya a teljes népességen belül Tematikus képzési programok száma (vezetõknek, informatikusoknak, ügyfélszolgálati referenseknek, pénzügyeseknek, hatósági ügyintézõknek, stb.) Tematikus képzéseken résztvevõk száma és aránya régiónként Tematikus konferenciák száma Tematikus konferenciákon résztvevõk száma régiónként A tájékoztatásba egyéb módon bevont személyek száma és aránya régiónként
2. A feladat behatárolása 2a) Rövid, szöveges összefoglalás Az EU irányelvei, a KET szabályai szerint a vállalkozások és a lakosság igényeit megfelelõ módon, elektronikus úton is ki kell szolgálni. A (jogosan) egyre magasabb ügyféligények ellenére az önkormányzatok informatikai ellátottsága általában alacsony szinten mozog, amelyen jelentõs mértékben javítani kell. Az NFT I. e-önkormányzati projektjeinek tapasztalatai alapján azonban kimondható, hogy az egyes települések elszigetelt fejlesztéseinek támogatását felül kell vizsgálni. Szükséges tehát újragondolni, hogy a jövõben milyen módon célszerû továbblépni az elektronikus önkormányzati szolgáltatások általános elterjedése érdekében. A korszerû technikai lehetõségek ismeretében belátható, hogy érdemesebb fejlett technológiák használatával, szolgáltató központokba szervezett megoldásokkal kiszolgálni az önkormányzatok informatikai igényeit, valamint szélessávú hálózati kapcsolatokat biztosítani ahhoz, hogy a hivatalok és intézmények a központ szolgáltatásait elérjék. A fenti elképzelések összegzése egy „elektronikus önkormányzati szolgáltató központ” koncepció formájában valósult meg. Tekintve, hogy a nevezett koncepció esetleges országos bevezetése milyen mérvû hatással lehet a közigazgatás mûködésére, mindenképpen javasolt az elképzelések „korlátozott, éles üzemi” kipróbálása. Ezért célszerû az ország bizonyos területein, limitált számú résztvevõvel és komplexitással kialakítani és mûködtetni egy-egy pilot rendszert. Ezek egy-egy szolgáltató központból és bizonyos számú – a szolgáltatásokat különféleképpen igénybevevõ – (kliens) önkormányzat eszközeibõl, valamint a szélessávú összeköttetéseket biztosító hálózati megoldásból állnának össze. Az egyes kliens önkormányzatok között szerepelnének valamennyi településtípus képviselõi, a kis falvaktól a nagyvárosokig. A pilot rendszerek kiépítése és adott ideig történõ üzemeltetése alatt összegyûjtött tapasztalatok felhasználásával pedig kidolgozható egy – a gyakorlatban is bizonyítottan használható - modell értékû koncepció és rendszerterv. Az ennek megfelelõ szolgáltató centrumok és kliens hozzáférési hálózatok kialakítása így majd kellõen megalapozott pályázatok keretében valósulhat meg, s a közigazgatás informatikai
támogatása pedig országos szinten megújítható lehet, annak minden elõnyével. A jelen feladat az, hogy az ország hat régiójában (a Közép-Magyarországi régió kivételével) valósuljon meg egy-egy pilot projekt. E cél érdekében az alábbi tevékenységekre van szükség: A vonatkozó akcióterv kidolgozása Pályázat meghirdetése és lebonyolítása gesztor önkormányzatok és partnereik részére, régiónként egy-egy pilot projekt megvalósítása céljából A nyertesek közbeszerzési eljárásainak lefolytatása a szállítók kiválasztására Az infrastrukturálisés alkalmazás-fejlesztések kivitelezése, üzemeltetés Megfelelõ minõségbiztosítási és monitoring tevékenység folytatása a kívánt szakmai színvonal és összehangoltság garantálása érdekében 2b) Azon (uniós vagy hazai) jogszabályi kötelezettségek megjelölése, ami indokolja a fejlesztési projektet (ha vannak ilyenek): A TANÁCS 2005/267/EK HATÁROZATA egy biztonságos, webalapú információs és koordinációs hálózat létrehozásáról a tagállamok migrációigazgatási szolgálatai részére 2005/C53/01HÁGAI PROGRAM: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erõsítése az Európai Unióban COM(2005) 184 final THE HAGUE PROGRAMME: Ten priorities for the next five years COM(2003) 567 final The role of eGovernment for Europe's future COM(2005) 229 final i2010 - A European Information Society for growth and employment 2c) Azon folyamatok és funkciók tételes megjelölése, melyeket a pilot projekt során elkészítendõ rendszer érint; Hatósági ügymeneteket támogató folyamatok: A lefedendõ folyamatok és funkciók olyan workflow alapú megoldásokat igényelnek, amelyek sok helyen hasonlóságot mutatnak a hagyományos nyilvántartás alapú rendszerekkel, azonban kiegészülnek olyan alap komponensekkel, amelyek lehetõvé teszik azt, hogy kiemelkedjenek a nyilvántartás alapú rendszerek közül. A workflow alapú hatósági ügymenet kezelõ rendszerek elõnye az, hogy lépésrõl lépésre nyomon követhetõk az ügyek anélkül, hogy külön adminisztrálni kellene azokat. A legfontosabb különbség abbõl adódik, hogy az adatok itt folyamatban, ügyellátási sorban keletkeznek, tehát nemcsak az adott információkat tartalmazzák, hanem azok keletkezési körülményeit. Egy hagyományos rendszerben nem, vagy csak nehezen mondható meg, hogy pl. egy adott ügyfélnek hány hatósági ügye volt, hány kérelmet adott be eddig, stb.
Az egyes hatósági ügymenetek folyamatai magukban hordozzák az egyes elemi lépéseket, az adatfolyam diagramot, a dokumentum életút diagramot. A folyamatok az önkormányzati hatósági eljárási rendek, szabályok alapján kerülnek leképezésre. A regionális e-önkormányzati szolgáltató központok fõ fókusza az NFT I keretein belül a GVOP 431-2004 prioritásban megvalósult rendszerek által lefedett folyamatok körébõl kerül ki, az alábbiak szerint: Iktatás, iratkezelés folyamatai Építéshatósági folyamatok Szociális/gyermekvédelmi/gyámügyi folyamatok, Adózási folyamatok, Szabálysértési feladatokat támogató folyamatok, Ipari és kereskedelmi folyamatok, Közterület-felügyeleti folyamatok, Elektronikus közbeszerzést támogató folyamatok, Elektronikus beszerzést támogató folyamatok, Testületi munkát támogató folyamatok, Egyéb szakhatósági feladatokat támogató folyamatok A tapasztalatok alapján, a szûken vett „hatósági” rendszereken túl igény van az alábbi rendszerek bevezetésére is: Csoportmunka támogatás: A megoldás különbözõ alkalmazásokat és információkat integrál közös felületekre, biztosítva ezzel a hatékony munkavégzést, együttmûködést. Web-es technológiával gyakorlatilag bárhonnan elérhetõ rendszer, amely segítséget nyújt a hivatali ügyintézés, a képviselõ testületi munka, az intézményi, illetve kistérségi együttmûködés területén, valamint a hivatalok, intézmények, mint szervezetek mûködésének támogatásában is. Elektronikus ügyintézés: Az elektronikus ügyintézési tulajdonképpen egy portálon történik. Ez szervesen együttmûködik a szakigazgatási és egyéb háttérrendszerekkel, így a teljes ügyintézési folyamatot le tudja kezelni, magas szintû elektronikus kiszolgálást nyújtva mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Ebbe beletartozik az ügyek állapotkövetésének lehetõsége is, ahol az ügyfelek nyomon követhetik például a beadott kérelmüket, illetve annak döntési mechanizmusát. Projekt menedzsment: Az erõforrások felhasználását és elszámolását segítõ rendszer. Ezek a rendszerek támogatják pl. az önkormányzatok, kistérségek pályázati forrásokból finanszírozott fejlesztéseit, amelyeknél a pályázati rendszer megköveteli a projektszerû mûködést, az elnyert összegek terveknek megfelelõ felhasználását és elszámolását. Ezen felül a projekt menedzsment rendszer használatával hatékonyabb az erõforrás kihasználás, a határidõk betartása és a projektek pontos pénzügyi és idõbeli követése valósítható meg. Ez különösen akkor
hasznos, amikor párhuzamosan koordinálását kell megvalósítani.
több
nagyobb
beruházási
projekt
E- learning: Az e-learning, avagy „elektronikus tanulás” a legkorszerûbb oktatási formák egyike, amely az önkormányzati területen is hatékonyabban képes a szükséges tudás megszerzését támogatni, mint egy hagyományos, tankönyv alapú képzés. Használatakor a hallgatók az interneten keresztül kapcsolódnak a számítógépes oktatórendszerhez, ahol mindenki a saját egyéni tempójának, tanulásra fordítható szabadidejének függvényében haladhat elõre az ismeretek elsajátításában.
2d) Azon folyamatok és funkciók megjelölése, melyeket a projekt során elkészítendõ rendszer NEM érint, de a szakterület logikája alapján hozzásorolható lenne: Térinformatika (GIS) A térinformatika mind a szakigazgatási rendszerek támogató alkalmazásaként (pl. hol van az adott építéshatósági ügyet érintõ ingatlan), mind mint önálló elemzõ rendszerként is mûködhet (területi eloszlások, trendek vizsgálata, döntéstámogatás), valamint lehetõséget biztosít tájékoztató jellegû információk Interneten történõ publikálására (pl. „turista” térképek, utca keresés, területrendezési információk publikálása, stb.) Gazdasági, pénzügyi rendszerek (ERP) Az önkormányzati és intézményi gazdálkodást elõsegítõ integrált rendszer, mely széleskörûen támogatja a gazdálkodási folyamatokat a költségvetés tervezésétõl a beszámoló elkészítéséig. Vezetõi információs rendszer Az önkormányzatok döntéshozóinak munkáját támogató rendszer, amely valamennyi terület adataihoz hozzáférve - megfelelõ összetételben, megfelelõ formában és megfelelõ idõben képes a szükséges információkat szolgáltatni.
2e) a fejlesztés illeszkedése a szakterület stratégiai dokumentumaihoz (ha vannak ilyenek): A Magyar Információs Társadalom Stratégia Önkormányzati Ágazati Informatikai Részstratégiája tartalmazza az e-közigazgatás önkormányzati szakigazgatásban történõ bevezetése során az elektronikus önkormányzati szolgáltató központok kialakításának és mûködésének szükségességét. Bár nem igazán stratégiai dokumentumok, az IHM gondozásában megjelent tanulmányok (e-önkormányzat program füzet, e-önkormányzat kiemelt program) ugyancsak tartalmaznak elektronikus önkormányzati
szolgáltató központokra vonatkozó támogatás- és fejlesztéspolitikai iránymutatásokat, melyek a tervezésnél figyelembe lettek véve. Az Egységes Ügyfélszolgálati Charta Program célkitûzéseivel összhangban az indokolatlan heterogenitások megszüntetése szintén az elképzelés része. 2f) a pilot projekt során elkészítendõ rendszer jövendõ felhasználói köre A regionális pilot projektek során kialakítandó elektronikus önkormányzati szolgáltató központok jövendõ felhasználói köre: Önkormányzati, kistérségi, intézményi alkalmazottak, munkatársak Választott tisztségviselõk (polgármesterek, képviselõk) Lakosság Vállalkozások
3. A tervezett eredmény 3a) Szöveges rövid összefoglaló i) A létrehozandó termékek A fejlesztés végrehajtásának célja olyan regionális e-önkormányzati szolgáltató központok kialakítása, amelyekben az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve az egyes hivatalok képesek a mûködésükhöz szükséges informatikai szolgáltatásokat elérni/lehívni. A központok alkalmasak több önkormányzat (vagy akár kistérségi társulás) egyidejû kiszolgálását ellátni. A központok szolgáltatásai modulárisan épülnek fel, amelynek köszönhetõen rugalmasan változtatható az egyes önkormányzatoknak nyújtott szolgáltatásportfolió, továbbá interfészek segítségével lehetõvé válik további külsõ, pl. államigazgatási rendszerekkel történõ összekapcsolhatóság. Az önkormányzatok pedig a központ által biztosított rendszereken keresztül nyújtanak e-önkormányzati szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára. A központok kialakításakor elkészült hardver-szoftver infrastruktúra az alapvetõ mûködést biztosító rendszereket nyújtja: operációs rendszer, egységes jogosultsági rendszer, naptár, levelezõ és fax rendszer, adatbázis és fájl kezelõ rendszer, adatvédelmi és biztonság rendszer, irodai alkalmazáscsomag. Erre az alapinfrastruktúrára ráépülnek a különféle alkalmazások (ld. a 2c pontban felsoroltak). A pilot projekt során a kliens önkormányzatok és a központ közötti szélessávú összeköttetést is meg kell oldani, a hozzáférési hálózat szükséges mértékû kiépítésével. A pilot rendszerben részt vevõ kliens önkormányzatok gépparkjának indokolt mértékû korszerûsítése szintén
feladat, hiszen a központ szolgáltatásait csak bizonyos alapvetõ technikai színvonalnak megfelelõ hivatalok tudják igénybe venni. Megtörténik a résztvevõ munkatársak képzése, az érintett lakosság és a vállalkozások tájékoztatása.
ii) a területet tevékenységének számszerû jellemzésére felhasznált releváns mutatók: A megvalósuló projektek keretében nyújtott e-önkormányzati szolgáltatások száma (Ezen mutató a regionális ASP központokban megvalósított folyamatok és funkciók azaz szolgáltatások darabszámát mutatják meg) A megvalósuló projektek keretében nyújtott e-önkormányzati szolgáltatások által elért önkormányzat, lakosság és vállalkozások aránya (Ezen mutató a regionális ASP központokban megvalósított folyamatokat és funkciókat elérõ önkormányzatok, a lakosság valamint a vállalkozások arányát adják meg az össz számukhoz képest.) 3b) azon szakterületi folyamatok tételes megjelölése, melyeket a projekt érint: Ld. mint 2 c) 3c) azon szakterületi funkciók tételes megjelölése, melyek a projekt során elkészítendõ számítógépes rendszer támogat: Ld. mint 2 c) 3d) Az elkészítendõ rendszer felhasználói számának és területi eloszlásának megadása A pilot projektek során az érintett hat régióban, régiónként egy-egy elektronikus önkormányzati szolgáltató központ kialakítása javasolt. Az eddigi elképzelések szerint olyan települési önkormányzatok (önkormányzati társulások) bázisán célszerû a központok megvalósítása, amelyek már folytattak az e-önkormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódóan fejlesztéseket, különösen a GVOP 2004. 4.3.1. komponens nyertes pályázatainak forrásaiból. Ezen önkormányzatok és a csatlakozó „kliens” önkormányzatok együttes száma a pilot projektek során összesen 100-200 körül lenne kívánatos.
3e) Azon folyamatok és funkciók megjelölése, melyeket a projekt során elkészítendõ rendszer NEM érint, de a szakterület logikája alapján beleérthetõk lennének Ld. mint 2d) 3f) Azon infrastrukturális eszközök felsorolása, melyek szükségesek a projekt során elkészülõ létesítmény mûködtetéséhez, és beszerzésüket a projekt forrásainak terhére kívánják finanszírozni szerverterem kialakítása (beléptetõ rendszer, UPS, légtechnikai rendszer, tûzvédelmi rendszer, nagysebességû hálózat kábelezés, rack rendszer, stb.) Szerver számítógépek Storage Adatmentési eszközpark Nagysebességû hálózati kapcsolók (switch-ek, routerek) Védelmi berendezések (hardveres tûzfalak, behatolás védelmi eszközök) Infrastruktúra szoftverek (operációs rendszerek, adatbázis szoftverek, tûzfal, mentés, proxy, vírusvédelem, naptár, levelezés, fax, stb.) LAN-WAN eszközök, anyagok PC-k Nyomtatók, szkennerek 3g) a fejlesztéstõl elvárt elõnyök pénzben kifejezett értéke, illetve a projekt megtérülési adatai (amennyiben ez számítható); A pilot projektek célja alapvetõen nem a közvetlen pénzügyi bevételtermelés, sokkal inkább annak a modellnek a megvalósítására irányulnak, amely keretében az önkormányzati mûködés korszerû informatikai támogatását az eddigieknél gazdaságosabban lehet kiépíteni, s a fenntartási költségek területén is számottevõ megtakarításokat érjenek el. A koncepciónak megfelelõ szolgáltató központok beruházási és fenntartási költsége az egyes önkormányzatokra vetítve, illetve összességében is jóval alacsonyabb, mintha minden önkormányzatnak minden rendszert helyben kellene kialakítania és fenntartania. Ez igaz mind a technikai, mind a személyi kiadások tekintetében is. A szolgáltató központok kialakításával az önkormányzati informatikára szánt pénzmennyiség hatékony elköltése biztosítható, hiszen ugyanazokat az igényeket magasabb szinten, olcsóbban lehet kielégíteni. Az alkalmazandó szélessávú összeköttetések (különösen, ha sikerül kihasználni az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat lehetõségeit) pedig a kommunikációs költségek jelentõs csökkentését is lehetõvé teszik. Ebbe beleérthetõ akár a telefonköltségek drasztikus csökkentése is, hiszen a szélessávú hálózatokra az IP-telefónia minden további nélkül implementálható. Számszerûsíthetõ eredményeket épp a pilot projektek következtében lehet majd produkálni, amelyek felhasználhatók lesznek az e-önkormáyzatiság országos kiépülését támogató jövõbeni pályázatok megtervezésénél.
3h) mindazon egyéb feltételezések felsorolásával, melyek szükségesek a projekt megvalósításához. Az NFT I keretein belül több e-önkormányzati projekt valósult meg a GVOP 4.3.1. keretében. A jelenlegi projekteknek részben ezen alapokra építkezni szükséges, ahhoz, hogy olyan területi szolgáltató központok kerüljenek kialakításra, mely megfelelõ tapasztalatok alapján épülnek, s az adott régió további önkormányzatai számára is biztosítják az e-önkormányzati szolgáltatások igénybevételének lehetõségét.
4. A tervezett fejlesztés menete 4a) Elõkészítési szakasz: Az elõkészítési szakasz három részre bontható. Elsõként a vonatkozó akcióterv kidolgozása és elfogadtatása a feladat, illetve a pályázatok elõkészítése is: a kiírás, az útmutató, az értékelési rendszer, a szerzõdéstervezetek kidolgozása. A szükséges jóváhagyások után az egyfordulós pályázat lebonyolítása következik, melynek átfutási ideje az eredményhirdetésig és szerzõdéskötésig elõre láthatóan két és fél, három hónap. A nyertes önkormányzatok a szállító kiválasztását célzó közbeszerzési eljárást lefolytatva kezdhetik meg a pilot projektek megvalósítását. 4b) A megvalósítási szakasz: Alapvetõen négy részre bontható. A felmérési, tervezési feladatok elvégzése
- kb. 3 hónap
A kliens önkormányzatok infrastrukturális fejlesztése, illetve a központi infrastruktúra és az alapszolgáltatások kialakítása - kb. 3 hónap A projekt leghosszabb szakasza az emelt szintû szolgáltatások megvalósítása, az alkalmazások bevezetése - kb. 5 hónap Ez után következik a bevezetett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tesztelés és oktatás és mûködési támogatás - kb. 3 hónap Ennél pontosabban a beérkezett pályázatok ismeretében lehet csak becsülni. 4c) A tevékenység függõségei, a kezdés és befejezés tervezett idõpontja A fenti elõkészítési tevékenységek ütemezése elsõsorban a különféle egyeztetések és jóváhagyások elõrehaladásától függ. Amennyiben az akciótervet sikerülne a 2007. májusi kormányülésen jóváhagyni, úgy a pályázat kiírására júniusban sor kerülhetne. Ez esetben legkésõbb
szeptember végéig az eredményhirdetés és szerzõdéskötés megtörténhet. Ez után a nyertesek által választott közbeszerzési eljárástól függõen 2007. õszén-telén indulhatnak a regionális projektek, amely várhatólag 2008. decemberéig tartanának. 4d) A tevékenységek minõségbiztosításának tervezett módja Lásd a 6 c) pontban leírtakat.
5. A projekt forrásigénye A hat pilot projekt összköltsége mintegy 3,6Mrd Ft, amelybõl az egyes pilot projektek 500-1000M Ft közötti költségvetéssel indulnának. 5a) A becsült forrásigények a fejlesztés menete szerinti bontásban A jelen ismeretek alapján a 4b) pontban felsorolt négy szakasz között egy pilot projekt költsége várhatólag 20-40-30-10% arányban oszlik meg. Ennél pontosabban a beérkezett pályázatok ismeretében lehet csak becsülni. 5b) fejlesztési utáni állapot üzemeltetési költségei, azok forrásai A nyertes önkormányzatoknak biztosítanunk kell az üzembe helyezést követõen is a rendszerek fenntarthatóságát. A pályázataikban konkrét üzleti modell felállításával be kell mutatniuk az üzemeltetésre vonatkozó koncepciójukat és azok finanszírozási forrásait (szupport bevételek, egyéb EU-s és/vagy központi források, stb.).
6. A projekt lebonyolításának szervezeti háttere. Egy milliárdos költségvetésû projekt lebonyolítása gyakran több szervezet együttmûködését, azok rendszereinek, folyamatának együttes változtatását igényli, ami megfelelõ menedzselési struktúrát igényel. Ezért a megvalósíthatósági tanulmányban be kell mutatni 6a) szöveges rövid összefoglalót a szervezeti háttérrõl; A projekt szervezeti hátterének kiépítésérõl a kedvezményezettnek kell majd gondoskodnia. Az önkormányzatnak biztosítania kell az alábbi szervezeti feltételeket: Program szakmai menedzsment, amelynek feladatai: a projekt szakmai tartalmának irányítása, összefogása. Kapcsolattartás az esetleges partnerszervezetekkel, együttmûködõkkel. Megrendelõként kapcsolattartás a vállalkozókkal, munkájuk koordinálása. Esetleges külsõ projektmenedzsment szolgáltatás igénybevétele esetén külsõ projektmenedzsment szervezet munkájának szervezése, kapcsolattartás. Projektgazda szervezeten belül a projekt képviselete,
közvetítés a Szervezettel.
döntéshozók
felé.
Kapcsolattartás
a
Közremûködõ
Pénzügyi menedzsment, amelynek feladatai: vállalkozóktól számlák befogadása, teljesítés igazolása. Számlaösszesítõk, egyéb összesítõ dokumentumok készítése a jelentésekhez, kifizetési kérelmekhez. Támogatási szerzõdésben, valamint a pályázati útmutatóban meghatározottaknak megfelelõ gyakorisággal, és összegben kifizetési kérelmek összeállítása, és beadása. 6b) A projektet menedzselõ szervezet(ek) tervezett feladatait, funkcióit, jogkörét, létszámát; Ld. 6a) 6c) A projekt monitoringjának és belsõ ellenõrzésének szervezete Az e-önkormányzati szolgáltató központ intézkedés monitoringját és minõségbiztosítását (a meglévõ koncepciók figyelembe vételével) az operatív program felelõs szakmai menedzsmentje (MeH EKK) külsõ szakértõ bevonásával kívánja elvégezni. Az EKK illetve az õt támogató szakértõi teambõl álló projekt iroda feladata, hogy a fejlesztések összehangoltan és kiforrott koncepció alapján történjenek, azaz a korábbi e-önkormányzati projektek tapasztalatai alapján szelesebb körben történõ minõségbiztosítási tevékenységet tervezünk. A minõségbiztosítási tevékenységet három fázisban tervezzük megvalósítani. 1. fázis - pályázati szakasz: a pályázók által elkészített és benyújtott pályázatok értékelésben a KSZ részére segítséget nyújt a projekt iroda a szakmai bírálatok elkészítésében, összegezésében és értékelésben, biztosítva ezzel a szakmai megalapozottságot a döntés(ek) elõkészítésben. 2. fázis – nyertes pályázó általi közbeszerzési eljárás: a sikeres pályázatot készítõ pályázó a projekt megvalósítására közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni, erre az adott Önkormányzat szabályozása vonatkozik, melyet a Kbt. alapján alkottak meg. A KSZ – szerzõdésben rögzített joga alapján – a helyi Önkormányzati döntõbizottságba (vétó joggal) szakértõt delegál, aki a közbeszerezési eljárás elõkészítésében, lefolytatásában részt vesz (ez a feltétel a pályázati kiírásban kötelezõ elemként lesz feltüntetve). 3. fázis – projekt megvalósítás során Felügyelõ Bizottsági tagság: a sikeres közbeszerzési eljárás után, a projekt megvalósítására (projekt) szervezetben a KSZ – szerzõdésben rögzített joga alapján - a Projekt Felügyelõ Bizottságába (vétó joggal) szakértõt delegál, aki a projekt elõkészítésében, megvalósításában részt vesz, ezáltal felügyeli a kialakított standardok szerinti megvalósulást, illetve a késõbbiekben a vállalt szolgáltatási szintek teljesítését.
7. A projekt kockázatelemzése. 7a) Sajátos vizsgálandó kockázati tényezõk lehetnek:
i) Jogi (különösen adatvédelmi aggályok); a jogszabályi környezet esetleges változásából adódó kockázatok Technikai szempontból az adatvédelmi aggályok kezelhetõk, mert az elvárt mûszaki megoldások garantálják az adatbiztonságot. A magasabb szintû jogszabályi környezet adott, azonban önkormányzati rendeletek és határozatok útján, települési szinten alkalmazni kell a magasabb szintû jogszabályt. Ehhez ajánlások kidolgozása és támogatásához módszertani segítség javasolt. ii) a projekt komplexitásából és terjedelmébõl adódó kockázatok A projekt méretei és összetettsége, a résztvevõk jellege és száma fõként az összehangoltság, a koherens szakmai tartalom tekintetében jelentenek kihívást. Ez pedig megköveteli a megfelelõ módszertan szerint mûködõ közremûködõ szervezet (KSZ) és a szakmai menedzsment (MeH EKK) szoros együttmûködését, a projektmenedzsment eszköztárának következetes alkalmazását. iii) a projekt idõkritikusságából adódó kockázatok Amennyiben a projekt késik, azzal lehet számolni, hogy a GVOP 2004 4.3 intézkedés ITC eredményei elavulnak, és mind az ASP központ kiépítése, mind a „kliens” önkormányzatok csatlakozása nehézségekbe ütközhet. További kockázat, hogy a projekt csúszása az e-önkormányzatiság országos kiépülését támogató jövõbeni pályázatok kiírását, s így a a pilot eredmények országos hasznosulását hátráltatja. A csúszások a megfelelõ magas szintû támogatottság, s a határidõk betartását segítõ proaktív menedzsment mellett minimalizálhatók. iv) a projekt kockázatok
feltételezéseiben,
a
kapcsolódó
projektekben
rejlõ
A mûszaki kiindulás szempontjából a kockázat kezelhetõ, hiszen az önkormányzatok IT ellátottságának alacsony szintje ismert, s bevált ITC technológiák és módszertanok alkalmazása lesz az elvárt. Olyan kapcsolódó projekt, amely számottevõ kockázatot jelentene, pedig nem ismert. v) mûszaki jellegû kockázatok A kivitelezés során felmerülõ tipikus kockázatok és kezelésük:
Kockázat
Kockázatkezelési intézkedés(ek)
A projekt terjedelme menet közben bõvül.
A projektvezetés folyamatosan figyelemmel kíséri a projekt elõrehaladását és amennyiben a projekt terjedelme menet közben oly mértékben bõvül, ami a projekt befejezésében csúszást, vagy/és a költségekben módosulást jelenthet, akkor azt a Projekt Felügyelõ Bizottság felé, mint a projekt terjedelmére vonatkozó változtatási igényt továbbítja, elõkészíti a projektterv, Projekt Alapító Dokumentum és a szerzõdés módosítását.
Az önkormányzatii erõforrások, felhasználók a projekt célkitûzései iránti elkötelezettségének hiánya. A projekt sikeressége iránti közöny.
Motiválás. Jelentõs szerepe van a projektbe bevont felhasználók motiválásában az Önkormányzat vezetésének. Az Önkormányzat vezetõsége motivációt növelõ intézkedéseket dolgoz ki, amelyek a bevont felhasználókat is érdekeltté teszik a projekt célkitûzéseinek határidõre történõ elérésére. A projektben résztvevõk presztízsének növelése, a jövõbeni kulcsszerep hangsúlyozása a hivatal életében, az oktatásnál kiemelt szerep jut a projekttagokra. Részletes, teljeskörû képzési tematika, a hivatalon belül a projekt fontosságának érzékeltetése, rendszeres tájékoztatás a projekt állásáról.
Úttörõ szerep a megvalósításban
Folyamatos szakmai egyeztetések (nem csak probléma esetén).
Átállás és migráció
A régi és a bevezetés során létrejövõ új rendszerek közötti átmenet pontos leszabályozása.
Kockázat
Kockázatkezelési intézkedés(ek)
Az ügyfelek (lakosság, vállalkozások) felé vállalt szolgáltatások teljesülése, azok hasznosításának elvárt foka
Az ügyfelek bevonása már a megvalósítás folyamatában meg kell valósuljon tájékoztatás, igényfelmérés, képzés, illetve a mûködési tapasztalatok beszerzése formájában. A beüzemelést követõen is, a visszacsatolások alapján, a megvalósult fejlesztéseknek rugalmasan kell illeszkedni az ügyfelek igényeihez
A kulcsfelhasználók, a delegált szakértõk, a végfelhasználók az egyéb munkaterhelés miatt nem tudnak rendelkezésre állni a szükséges mértékben a projekt számára.
A tervezési dokumentumokban korai idõben jelzett igény. Fokozott rendelkezésre állás biztosítása a rendszer tervezése, átvételi tesztelése és a bõvített rendszer támogatási fázisa során.
Eltérések a követelményspecifikációban elfogadott igények és a végfelhasználói szervezetek elvárásai között
A végfelhasználói szervezet (mértékadó képviselõk) bevonása az alkalmazásfejlesztés korai fázisaiban: modellezés és követelmény specifikáció, prototípus (építés) tesztelés és értékelés során
vi) a rendelkezésre álló humán erõforrás felkészültségébõl és esetleges kiesésébõl adódó kockázatok Az ilyen típusú kockázatok kezelése a megfelelõ kiválasztás, a szükséges képzések, konzultációk biztosítása útján megoldható. A szélesebb felhasználói kör számára az egyéb - képzési célokra fordítható - források felhasználásával célszerû képzéseket szervezni. A projekt résztvevõinek esetleges kiesése nem magas valószínûségû, e kockázat a projekt szerepkörök és hatáskörök megfelelõ szabályozásával kezelendõ. vii) a jövõbeli kockázatok
felhasználók
esetleges
ellenérdekeltségébõl
adódó
Ez esetben leginkább a szokásos, a változásoktól való idegenkedéssel kell számolni, amely a változásmenedzsment eszköztárával (kommunikáció, projekt marketing, motiváció stb.) kezelhetõ. viii) a beszerzési eljárások elhúzódásából adódó kockázatok stb.
Amennyiben a projekt késik, azzal lehet számolni, hogy a GVOP 2004 4.3 intézkedés ITC eredményei elavulnak, és mind az ASP központ kiépítése, mind a „kliens” önkormányzatok csatlakozása nehézségekbe ütközhet. További kockázat, hogy a projekt csúszása az e-önkormányzatiság országos kiépülését támogató jövõbeni pályázatok kiírását, s így a a pilot eredmények országos hasznosulását hátráltatja. A beszerzési csúszások a megfelelõ színvonalú pályázati elõkészítés, és az elvárások egyértelmû kommunikációja mellett minimalizálhatók.
8. Infrastruktúra- fejlesztési projektrész Az „elektronikus önkormányzati szolgáltató központ” koncepciót pilot jelleggel megvalósító projekt egyik jelentõs része infrastruktúra beruházás, hiszen mind a központi, mind a hozzáférési hálózati, mind a „kliens” önkormányzati ITC infrastruktúra tekintetében megvalósít fejlesztéseket. 8a) a jelenlegi (fejlesztés elõtti) infrastruktúra ismertetése, beleértve ebbe beszerzési évét; Mivel ilyen e-önkormányzati szolgáltató központ még nem épült, így a kérdés nem releváns. 8b) az infrastruktúrát használó azon felhasználók szolgáltatások körét, akiknek az érdekében történik a fejlesztése Ld. 2c) és 2f) pont 8c) a beszerzendõ infrastruktúra tervezett amortizációjának lefutását. Az projektben alkalmazandó színvonalú amortizáció ideje várhatólag 3-5 év.
infrastruktúra
esetében
az
9. Szolgáltatás (alkalmazás) fejlesztési projektrész Az „elektronikus önkormányzati szolgáltató központ” koncepciót pilot jelleggel megvalósító projekt másik jelentõs része alkalmazás-fejlesztés és bevezetés, mely a kialakítandó infrastruktúra szolgáltatásaira alapul. 9a) kik és hányan lesznek a szolgáltatás a igénybe vevõje Ld. 2f) és 3d) pont 9b) mekkora teljesítményre tervezik a szolgáltatást
i) ha adatintenzív rendszerrõl van szó, mekkora mennyiségû adatot fog kezelni a rendszer; hogyan tervezik az adatok mentését és archiválást;
Adatmentés, archiválás A GVOP 431-2004 prioritás keretein belül megvalósított projektek esetében végzett vizsgálatok alapján az alkalmazások adatmennyiségének gyarapodása évi 5-8 Gbyte-ra tehetõ ASP központ esetében, 6-8 szakrendszert figyelembe véve. Az adatok biztonságát a szerverfarmon kialakított szerver architektúrával (cluster és RAID) kell biztosítani, természetesen ezt minden egyes szolgáltató központ esetében egyedileg az igények, és a tervezett szolgáltatási portfolió figyelembevételével kell megállapítani. A mentési rendszert egy dedikált kiszolgálóról vezérelhetõ, a kiszolgálókon levõ „ügynökök” segítségével hálózaton keresztüli mentést lehetõvé tevõ, automatizáltan mûködni képes adatarchiválási rendszerrel kell megvalósítani. Az adatmentés eszközeinek a konkrét kapacitáshoz skálázott mentõegységeknek kell lenniük. Az alkalmazásokba a következõ adatbiztonsági elemek kerüljenek beépítésre: alkalmazásszintû jogosultsági rendszer paraméterezhetõ többszintû naplózás (adatbázis módosítások naplózása, rendszeresemények tranzakcionált naplózása, hibák naplózása) paraméterezhetõ több-utas naplózás (amennyiben az adatbázis elérhetõ: adatbázisba, központosítottan, amennyiben nem elérhetõ az adatbázis, akkor az adott számítógép eseménynaplójába, amennyiben az eseménynapló nem elérhetõ, akkor fájlba) (elosztott) tranzakció-kezelés.
9c) Milyen architektúra koncepcióra épít a fejlesztés A megoldások biztonságos mûködésérõl az alkalmazandó architektúra kell, hogy gondoskodjon. Ez a három rétegbõl adódó logikai, funkcionális és adat szeparáció garantálja a maximális adatbiztonságot. A kliensek csak az alkalmazások jogosultsági rendszerében beállított alkalmazás funkciókat hajthatják végre, ill. a beállított jogosultságoknak megfelelõ adatokat olvashatják/módosíthatják/törölhetik. A jogosultságkezelés teljes mértékben központosított rendszerben, egy kitüntetett réteg gondoskodik minden egyes funkció és adat eléréséhez szükséges jogosultság ellenõrzéséhez. Minden felhasználói funkció csak ezen a rétegen keresztül érhetõ el. Ennek köszönhetõen minden egyes funkció és adat elérése során az aktuálisan beállított jogok elengedhetetlenül ellenõrzésre kerülnek. Ezáltal a megvalósított rendszerek adatbiztonsági szempontból egyenszilárdságúvá válnak, és egyúttal magas biztonsági követelményeknek is eleget tesznek. A
rendszernek mindvégig tudnia kell, hogy milyen felhasználóval van kapcsolatban, és számára milyen funkciókat engedélyezhet.
9d) Mely közmû, ill. központi támaszkodik a fejlesztés
szolgáltatásokra
és
alkalmazásokra
Jelenleg ilyen igénybe vehetõ rendszerként az Ügyfélkapu ismeretes, az ezzel való integráció a pilot során alapkövetelmény. 9e) Mely mûszaki szabványok relevánsak az adott fejlesztésben Az alkalmazásoknak elérhetõnek kell lenniük vékony és/vagy vastag kliens felületen keresztül. Mindkét felületi interfésznek megvannak az elõnyei és hátrányai, az alkalmazásuk az adott kiépítéstõl, illetve felhasználói igényektõl függnek. A webes elérés során támogatniuk kell a legelterjedtebb bõngészõ típusokat. Felhasználói oldalon támogatandó a Single Sign On (egyszeri bejelentkezés) szolgáltatás, azaz ha egy ügyintézõ/felhasználó egyszer már azonosította magát, akkor ne kellejen újabb rendszereknél újra regisztrálnia. Általánosan célszerû a központi címtár használatával megvalósítani az SSO funkciókat, így a kialakításnál szükséges egy megfelelõ címtár beüzemelése. Külsõ integrációs kapcsolatokat az interoperabilitási ajánlásoknak megfelelõ korszerû technológiával, pl.: web service-szel, xml alkalmazásával kell megvalósítani, lehetõvé téve a szabványos csatlakoztatást, illetve a biztonságos összekapcsolást. 9f) mikorra várható a fejlesztés elévülése, kiváltási igénye Az projektben alkalmazandó színvonalú amortizáció ideje várhatólag 3-5 év.
rendszerek
esetében
az
9g) mely további fejlesztések eredményeire támaszkodik; beleértve a meglévõ szolgáltatások további igénybe vételének igényét. Tételesen meg kell adni azokat a fejlesztési igényeket, amelyeket el kell végeztetni a projekt sikeréhez. Gv Az Európai Unió Európai Bizottsága programot dolgozott ki, elsõként eEurope 2002, majd eEurope 2003+ néven, majd pedig az eEurope 2005 program keretében melyeknek keretein belül jelentõs fejlõdési lépéseknek kellett a tagországokban megvalósulnia. Ebben a 20 legfontosabbnak ítélt közszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyintézési teher csökkentését, az informatika adta lehetõségek minél magasabb szintû kihasználását irányozták elõ. Ennek keretein belül a 2004-2006 között, – az e-közigazgatás fejlesztésére – a GVOP 431-2004 prioritás keretein belül 44 projekt indult el és ebbõl mintegy 10 valósult meg az országban, mely e-közigazgatási
szolgáltatásokat biztosít, bevezetettségi/minõségi szinteken.
különbözõ
szolgáltatási
és
A projektek megvalósítása során már a befejezésük elõtti idõszakban is az alábbi (tovább) fejlesztési igények léptek fel: Az infokommunikációs (e-önkormányzati) szolgáltatás ellátottság és lefedettség szintjének növelése További potenciális felhasználók elérésének javítása, megteremtése Projekt terjedelmének a tartalmi bõvítése Projekt szolgáltatási szintjének növelése (CLBPS 3. – 4. szint) A fentiek alapján ezen igények kielégítésére olyan társadalmi, lakossági, vállalkozási (és végül, de természetesen nem utolsó sorban) önkormányzati igények lépnek fel, melyek kielégítésére a GVOP 431-2004 prioritásában megvalósított mûködõ elektronikus önkormányzati megoldások tapasztalataira épülõ, azok hibáit elkerülõ, biztonságos és skálázható, a szélessávú Internet szolgáltatáson keresztül elérhetõ szolgáltatás a megoldás, amely egy regionálisan központi helyrõl érhetõ el. Azaz a regionális e-önkormányzati szolgáltató központ támaszkodik a GVOP 4.3.1. keretében megvalósult azon fejlesztésekre, melyek igazolhatóan „jó megoldásokat” valósítottak meg.
This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.
