EESzT Használati Útmutató III. A digitális önrendelkezés Az alábbi tájékoztató önkéntes munkával készült, pótolni igyekszik a hivatalos állami tájékoztató hiányosságait. A Creative Commons 1 BY-SANC licenc alapján a tájékoztató szabadon használható és terjeszthető, megosztható, és kiegészíthető az eredeti szerző adatainak feltüntetése mellett. A szerző szívesen fogad tartalmi kiegészítéseket, megjegyzéseket és javításokat, amelyeket beépít a dokumentumba. Alexin Zoltán, e-mail:
[email protected].
Bevezetés Az EESzT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) a magyar állam központosított, elektronikus egészségügyi adatokat tároló és továbbító rendszere. Minden magyar állampolgár összes lényeges egészségügyi adata 2017. november 1-től kezdve egy központi adatbázisba kerül, ahol a halál után öt évig megőrzik. Az adatok továbbítása és tárolása kötelező, minden rendelőintézet, háziorvos és kórház köteles ide adatokat továbbítani. A polgárok számára annyiban jelent előnyt, hogy egy helyen, a nap huszonnégy órájában elérhető lesz minden egészségügyi adatuk. Saját maguk megtekinthetik, kinyomtathatják a korábbi adataikat. Az állam ugyanakkor egy nagyon szenzitív adatállományhoz jut hozzá, amellyel a polgárok felett élet-halál urává válik. Az adatok állami felhasználása a polgárok személyes létét, biztonságát és integritását fenyegeti. Az állam semmilyen garanciát nem vállalt, és semmilyen korlátot nem ismert el az adatkezelés során. A kötelező adatkezelésekkel szemben pedig előre eltervezett szándék szerint semmilyen bírói jogorvoslatra sincs lehetőség.
1. A Digitális Önrendelkezés Az EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférést a normál egészségügyi ellátás körülményei között az állampolgárok szabályozhatják. Ez a tájékoztató arról szól, hogy az egyes beállításokat hogyan tehetik meg, milyen lehetőségekkel élhetnek a rendszer használata során. A Digitális Önrendelkezés itt ismertetett használatához szüksége lesz Ügyfélkapu azonosítóra. ennek megszerzéséről szól az EESZT Használati Útmutató I. része. Az EESZT lakossági portálra (https://www.eeszt.gov.hu) történő bejelentkezésről és a menürendszer felépítéséről ad tájékoztatást az EESZT Használati Útmutató II. része. Amennyiben ezeket a dokumentumokat Ön már megismerte, akkor készen áll arra, hogy e tájékoztató segítségével önállóan hozzáférési szabályokat állítson fel. Ezzel meghatározhatja, hogy kezelőorvosai közül ki, mikor és milyen adatokhoz, dokumentumokhoz férhessen hozzá.
1.1. Milyen dokumentumok kerülnek be egyáltalán az informatikai rendszerbe? Az EESZT rendszer hatféle egészségügyi nyilvántartást tartalmaz az állampolgárokról. Ezek a következők: beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium 1
https://creativecommons.org/
1
megtartása céljából feltöltött adatok. Az EESZT Használati Útmutató II. részében a 3.7. Fejezetben talál ezekről egy rövid ismertetést. A hat különböző nyilvántartás nem azonos módon működik, kisebb-nagyobb mértékben eltér a használatuk egymástól. Ha önrendelkezési szabályokat hoz létre, akkor a fenti hat csoport közül négy esetében állíthat be engedélyezéseket vagy tiltásokat az állampolgár: a beutalókra, vényekre, eseményekre (orvos-beteg találkozásokra) és a dokumentumokra (zárójelentésekre, leletekre). A fennmaradó kettőre speciális szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi profil esetében három rendkívül egyszerű beállítás lehetséges: • • •
bármely kezelőorvos írási és olvasási jogot kap, vagy bármely kezelőorvos olvasási (megtekintési) jogot kap, vagy egyetlen orvos sem írhatja és olvashatja az adatokat.
A konzílium esetében akkor lehet adatokat egy erre a célra létrehozott mappában megosztani az orvosok között, ha korábban a beteg hozzáférési jogot adott a konzíliumban résztvevő összes orvos számára a megosztani kívánt dokumentumokhoz.
1.2. Kapnak-e tájékoztatást az állampolgárok arról, hogy adatokat töltenek fel róluk az EESZT-be? Az EESZT hivatalos weboldalán található egy Adatvédelmi tájékoztató – ezt bárki elolvashatja. Az EESZT Használati Útmutató II. részében a 3.4. és a 3.5. Fejezetek szólnak erről a dokumentumról. A polgárok a közzétett anyagból azt tudhatják meg, hogy az adatküldés kötelező, és hogy semmilyen tiltakozási és jogorvoslati lehetőségük nincs. A tájékoztató ismerteti a megőrzési időket, az adatkezelés lehetséges céljait és az érintettek önrendelkezési lehetőségeit. További, államilag szervezett tájékoztatás nem várható, az orvosok, klinikák és kórházak belátására van bízva az, hogy ezen túl adnak-e további tájékoztatást. Az adatvédelmi törvény elvben elvárja azt, hogy az adatkezelő – jelen esetben az ÁEEK, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – adjon személyre szabott, részletes tájékoztatást, azoknak is, akik nem olvasták el az Interneten a tájékoztatót. Ez azonban kötelező adatkezelés esetén nem szükséges. Elegendőnek tartja a törvény azt, ha az elrendelő jogszabály megnevezését nyilvánosságra hozzák. Ez a módszer természetesen nem felel meg az Európai Unió elvárásainak és a tisztességesség követelményének sem.
1.3. Mik a korlátai az önrendelkezésnek? Az állampolgár által beállított hozzáférési szabályok nem érvényesek akkor, ha a kezelőorvos úgy dönt, hogy az adatokra sürgős szüksége van. Ilyen esetekben az orvos korlátlan elérést kap minden adathoz. A harmincegy szükséghelyzet felsorolását A sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet melléklete tartalmazza: 1. Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés 2. Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (Pl. embolia, Adams-Stokes-Morgagni szindróma., syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota) 3. Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás életveszélyes zavarai 4. Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma) 2
5. Eszméletlen állapotok 6. Status epilepticus és tüneti görcsrohamok 7. Hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, „vörös szem”, szemsérülés 8. Szepszis 9. Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása 10. Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés 11. Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai 12. Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot 13. Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély 14. Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás) 15. Mérgezések 16. Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés) 17. Égés-fagyás (III.–IV. fokú és nagykiterjedésű I–II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő) 18. Elsődleges sebellátás 19. Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése 20. Compartement szindrómák 21. Nyílt törések és decollement sérülések 22. Amputációk, (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül) 23. Súlyos medencegyűrű törések 24. Politraumatizáció, többszörös sérülések 25. Búvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma 26. Áramütés, elektrotrauma 27. Hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta 28. Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség 29. Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot 30. Heveny pszichés zavarok, pszichózisok 31. Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő. Az EESZT működéséről szóló jogszabály egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy sürgős szükség esetén is csak az ellátáshoz feltétlenül szükséges adatokat tekintheti meg a kezelőorvos. Pedig belátható, hogy mondjuk egy áramütést szenvedett beteg ellátásához megkérdőjelezhető a húsz évvel korábbi nemi betegség adatainak megismerése.
3
Ugyancsak nem érvényes az állampolgár által beállított hozzáférési korlátozás abban az esetben, ha valamilyen állami hatóság, szervezet (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, titkos szolgálat, kormányhivatal stb.) törvény alapján adatigénylést nyújt be az adatkezelőhöz, vagy pedig valamilyen törvény kötelező adattovábbítást rendel el, amit az adatkezelő (ÁEEK) köteles teljesíteni.
1.4. Tudni fogok-e arról, hogy a kezelőorvosom milyen adatokat továbbított az EESZT-be? A kezelőorvos a nála megjelenő beteget tájékoztathatja erről, de nem köteles ezt megtenni. Nagyobb intézetben a számítógépekre telepített programokról keveset tudnak az orvosok, ezért ők maguk sem tudhatják biztosan, hogy mi az, ami továbbításra kerül, és mi az, ami nem. Ugyanúgy nem feltétlenül tudnak arról, hogy melyik az a nap, amikortól kezdve az adatok már továbbításra kerülnek. A háziorvos tudni fogja, hogy mikortól kezd el adatokat továbbítani, de rá van bízva, hogy erről tájékoztatja-e a betegeit. Ha a beteg bejelentkezik az EESZT lakossági portálra, akkor az eseménynaplóból tud tájékozódni arról, hogy az orvos-beteg találkozást leíró esemény látható-e már a rendszerben, és hogy további dokumentumot töltöttek-e fel.
1.5. 2017. november 1-jén mindenhol azonnal elindul az adattovábbítás? Nem. Az állami egészségügyi szolgáltató intézmények csatlakozása azt jelenti, hogy akkorra a dolgozóknak (orvosoknak) már van belépési azonosítója az EESZT-be. A konkrét adatküldés attól függ, hogy az egyéb kellékeket, kártyaolvasókat, szoftvereket mikor szállítják ki, mikor telepítik és üzemelik be az adott intézményben. A tényleges adatküldés fokozatosan indul el, az adott településtől, szolgáltatótól és szoftverfejlesztő cégtől függően más-más időpontban. Akár egy intézményen belül is lehetséges az, hogy egyik osztályon hamarabb, a másikon később kezdődik el az adatok továbbítása.
1.6. Ha elindul az adattovábbítás, akkor mind a hat nyilvántartásba küldenek adatokat? Nem. A jelenlegi jogi előírások az orvos-beteg találkozások összefoglalóinak (eseményeknek) és a keletkezett dokumentumoknak (zárójelentés és leletek) feltöltését rendelik el kötelezően. A beutalók és a vények tekintetében egyelőre a szolgáltatók maguk döntenek a bevezetésről, arról, hogy a vényeket az EESZT-n keresztül írják-e fel, illetve, hogy a beutalókat is az EESZT-n keresztül juttatják-e el szakrendelésekre. A beutalókat akkor tudják elektronikusan eljuttatni, ha a foglalható időpontokat a szakrendelő ugyancsak feltölti az EESZT-be. Az elektronikus egészségügyi profil feltöltése elsősorban a szakorvos feladata, de ha ő nem, akkor a háziorvos köteles az adatokat feltölteni. A betegeknek van lehetőségük a feltöltést megtiltani az egészségügyi profiljukba, de a már feltöltött adatokat nem tudják töröltetni a rendszerből. Ezért nagyon fontos, hogy az állampolgárok minél előbb alakítsák ki az elképzeléseiket és állítsák is ezt be.
1.7. Miért van szükség az önrendelkezésre? Amennyiben Ön nem ad meg korlátozó szabályokat, akkor csak minimális korlátozás van arra, hogy mely orvos milyen adatokat érhet el. (Erről később lesz szó ebben a tájékoztatóban.) A törvény szerint minden orvosi elérést, amelyet a számítógépes rendszer lehetővé tesz, úgy kell tekinteni, hogy az 4
jóhiszeműen és az a beteg hozzájárulásával történt. Természetesen, miután megtörtént a nem kívánt megtekintés, azt már nem lehet meg nem történtté tenni – így az ön magánszférája jelentős kárt szenvedhet. A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a kifogásait, tiltakozását a beteg szóban közölje az orvosnál, ezért még az orvoshoz fordulás előtt, mielőtt valamilyen jóvátehetetlen esemény nem következik be, előre, és az itt ismertetett elektronikus módon, kell rendelkezzenek a betegek a hozzáférésekről.
1.8. Akinek nincs számítógépe vagy okostelefonja az is élhet az önrendelkezési jogaival? Igen, erre a Kormányablakoknál is van lehetőség. Ha valakinek nincs saját számítógépe vagy okostelefonja, akkor az önrendelkezési jogait papír alapon is gyakorolhatja. Ha felkeres egy alkalmas Kormányablakot, akkor ott is kérheti, hogy állítsák be az adatokhoz történő hozzáféréseket az általa megadott módon. Ha később változtatni szeretne a beállításokon, akkor újból a Kormányablakhoz kell mennie, mindaddig, amíg nem jut számítógéphez és Ügyfélkapu azonosítóhoz.
1.9. A kezelőorvosom akkor fordul az EESZT-hez, ha valamilyen adatra szüksége van rólam? Elvben igen, de a gyakorlatban ez nem így történik. Az orvosi szoftverek (egyébként megsértve ezzel az adatvédelmi törvény előírásait) automatikusan letöltenek adatokat a betegekről, amikor az orvos egy új kezelőlapot (rekordot) nyit. Az adatok már akkor letöltődnek az orvos számítógépére, amikor még nem is tudja, hogy a betegnek mi a panasza, egyáltalán mi a jövetelének a célja. Az adatkezelési naplóban ezt természetesen Ön látni fogja. Miközben a beteg a panaszait sorolja, az orvos közben megnézheti a leleteit, vényeit és a közelmúlt orvosi eseményeit, amihez nem fogja kérni a beteg hozzájárulását. A betegnek általában nem lesz lehetősége arra, hogy a vizsgálat alatt éljen az önrendelkezési jogaival, és arra sem lesz lehetősége, hogy később vitassa az adatok elérésének szükségességét. Előzetesen kell a kívánságait és szándékait beállítania. Ez a felfogás sem felel meg a tisztességesség követelményének.
5
2. A Digitális önrendelkezés vezérlőpultja Amennyiben az EESZT Használati Útmutató II. része tájékoztatását követjük, és bejelentkezünk a rendszerbe, akkor az 1. számú ábrán látható képernyőhöz juthatunk el. Csak emlékeztetőül, először is a képernyő jobb felső sarkában látható bejelentkezés gombra kell kattintani; majd előbb bejelentkezni az Ügyfélkapu azonosítónkkal; azután pedig beírni a TAJ azonosítót. Ekkor egy kibővített menüsáv jelenik meg, amelyből már kiválasztható az ÖNRENDELKEZÉS menü a képernyő tetején a zöld sávban (1. ábra).
1. ábra A Digitális önrendelkezés vezérlőpultja Az ÖNRENDELKEZÉS menü alatt egy újabb menüsáv jelenik meg, amelyből a Rendelkezéseim kezelése, Személyes információk, Adatkezelési napló és az Értesítések beállítása menük választhatók ki. Az EESZT Használati Útmutató II. része foglalkozott már a Személyes információk, Adatkezelési napló és az Értesítések beállítása menükkel, a legelsőről, a Rendelkezéseim kezeléséről nem volt még szó. Ezt válasszuk most ki. Ekkor egy vezérlőpult jelenik meg. A bal oldalon (a szélesebb, piros keret jelzi) található négy fontos beállítási lehetőség: Alapállapot, Egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot, Összetett rendelkezéssel szabályozott állapot és a Hozzáférést teljesen tiltó állapot; a jobb oldalon (a keskenyebb piros keret jelzi) három további funkció érhető el (Nyomtatás, Modulonkénti adatkezelés tiltás és az Egyedi engedély). A jobb oldali 6
piros keret felett a Tájékoztatás hozzáférés korlátozásáról feliratú ablak egy információs ablak – ott nem lehet semmit sem beállítani. Az EESZT portálon nem jelennek meg ezek a piros keretek, azok csak a jobb érhetőséget szolgálják, a szerző utólag helyezte rá a képekre.
2.1. A hozzáférési szabályok működési elve Az EESZT-ben kétféle rendelkezést (hozzáférési szabályt) lehet tenni: megengedő rendelkezést és korlátozó (tiltó) rendelkezést. A megengedő rendelkezés (vagy szabály) orvosok bizonyos csoportja számára elérhetővé tesz adott dokumentumokat, a tiltó rendelkezés (vagy szabály) pedig adott csoportba tartozó orvosok számára elérhetetlenné tesz adott típusú dokumentumokat. A számítógépes rendszer minden egyes adat lekérdezésnél megvizsgálja a szabályok teljesülését: • •
• •
amennyiben sem megengedő szabály, sem tiltó szabály nincs, amely érvényes lenne az adott dokumentumra az alapállapot lép életbe, amely megengedő szabályokat tartalmaz, egyébként amennyiben van megengedő szabály és van tiltó szabály is ugyanarra a dokumentumra, akkor a megengedőt veszi figyelembe a rendszer és megadja a hozzáférés jogát [ez ellentétes az adatvédelmi törvény előírásaival], egyébként amennyiben csak megengedő szabály van, ami érvényes az adott dokumentumra, akkor engedi a hozzáférést, egyébként amennyiben csak tiltó szabály van, ami érvényes az adott dokumentumra, akkor megtiltja a hozzáférést.
2. ábra A szabályalkotás módjának kiválasztása 7
A fentiekből következik, hogy komolyan el kell gondolkodni azon, hogy egy határozott tiltást hogyan lehet beállítani, mert, ha közben van egy megengedő szabály is, akkor a tiltást a rendszer nem veszi figyelembe. Az EESZT-ben négyféle módon hozhatunk létre hozzáférési szabályokat: az első esetben az alapértelmezett szabályokat tekintjük érvényesnek (hogy mik ezek, ezt később elmagyarázzuk), a második eset az, amikor egyes meghatározott (szenzitív egészségügyi kategóriába eső) adatokra egyszerű hozzáférési szabályokat készíthetünk egy könnyen kezelhető ablak segítségével; a harmadik esetben tetszőleges szabályt alkothatunk magunknak; míg a negyedik eset ugyancsak egyszerű, egyetlen teljes tiltást tartalmazó szabályt hozunk létre. E négy eset mögött minden esetben hozzáférési szabályok vannak, amelyek azonos felépítésűek, a különbség csak annyi, hogy eltérő módon hozzuk őket létre. A négyféle szabályalkotási lehetőség közül egyiket mindig kötelező kiválasztanunk. Kezdetben minden magyar állampolgár esetében az Alapállapot van kiválasztva, amit igénye szerint megváltoztathat. A 2. ábrán az Alapállapot az érvényes beállítás. Egy sötétebb zöld keret, egy sötétebb zöld háttérszín és egy Aktív felirat is jelzi a képernyőn. Továbbá, a BEÁLLÍTÁS nyomógomb helyett a MEGTEKINTÉS nyomógomb látható a képernyőn. Az 1. ábrán egy olyan képernyő látható, amelyen a Hozzáférést teljesen tiltó állapot van kiválasztva.
3. ábra A kezelőorvos (háziorvos) tájékoztatása a hozzáférés korlátozásáról
8
4. ábra A Súgó szövege a kezelőorvos (háziorvos) tájékoztatásáról Amennyiben a szabályalkotás módját meg kívánjuk változtatni, akkor a kívánt panel jobb szélén található BEÁLLÍTÁS gombra kell kattintani. Ezek helyét lefelé mutató piros nyilak jelzik a 2. ábrán. Bármelyiket választhatjuk. Ha egy újabb módszert választunk, akkor a korábban beállított szabályaink elvesznek, azokat nem tudjuk menteni, későbbi felhasználás céljából megőrizni. Ez a középső két módszernél lehet lényeges, ahol bonyolultabb hozzáférési rendelkezéseket teszünk.
2.2. Értesül-e a kezelőorvos arról, hogy bizonyos adatokhoz nem fér hozzá? Ez az állampolgáron múlik. Amikor egy újabb szabályalkotási módszert választunk ki, akkor a rendszer mindig megkérdezi, hogy az esetleges korlátozásokról szeretnénk-e tájékoztatni a kezelőorvost. A 3. ábrán látható ablak szolgál arra, hogy az állampolgár erről rendelkezzen. Egy jelölőnégyzet jelenik meg (piros ovális jelzi), amelyre kattintva ki- és bekapcsolhatjuk a kezelőorvos tájékoztatását. A pipa a tájékoztatást jelenti (ez az alapbeállítás, amely ismét ellentétes az adatvédelmi törvénnyel), az üres négyzet pedig a tájékoztatás mellőzését. Bármelyiket választhatja. Ne felejtsen el a MENTÉS nyomógombra kattintani, mert ez fogja letárolni a kiválasztott beállítást. Hogy pontosan milyen tájékoztatást kap a kezelőorvos, azt a Súgóból tudhatjuk meg. A Tájékoztatás hozzáférés korlátozásáról jelölőnégyzet melletti „Mi ez?” feliratra kattintva (3.ábra) érhetjük el a Súgót. Ez az ablak a 4. ábrán látható. Eszerint a kezelőorvos egy „A dokumentum lista nem teljes az érintett korlátozó rendelkezései miatt.” üzenetet fog kapni.
2.3. A kezelőorvos tájékoztatását vagy a tájékoztatás mellőzését érdekes választani? Az EESZT bevezetését nagy várakozás előzi meg az orvosok részéről. A rendszer előnyét a gyors és könnyű információhoz jutásban látják, ezért változó vérmérséklettel fogják tudomásul venni azt, hogy a beteg korlátozni merte a hozzáférésüket. A betegeken múlik, hogy képesek-e kiharcolni a jogaikat, megtartani a magánszférájukat és ellenállni az orvosok oldaláról jelentkező finomabb vagy durvább pressziónak, kényszerítésnek. Ha nem biztos a beteg az orvosa reakciójában, akkor a tájékoztatás 9
mellőzését kell válassza, mert akkor az orvos nem értesül a korlátozásokról és így nincs oka arra, hogy a beteget kioktassa, leckéztesse. Bár ez előbb-utóbb úgyis fény derül a korlátozásra.
2.4. Mit jelent az Alapállapot? Ez akkor érvényes, ha a szabályalkotási módszerek közül az Alapállapotot választjuk, vagy elfogadjuk ezt kezdeti beállításként. Ha az Alapállapot az aktív, akkor a panelen található MEGTEKINTÉS gombra kattintva (2. ábra) tudhatjuk meg, hogy mit is jelent ez pontosan. Az 5. ábrán látható ablak jelenik meg, amelyben láthatók az ilyen esetben használt megengedő szabályok. Az adatkategóriák és a hozzájuk tartozó engedélyezés egymás alatt látható, páronként, ahogyan az 5. ábrán a piros oválisok mutatják. Az ablakban kétféle engedély látható: az engedélyezés és a kizárólag szakmai egyezés esetén engedélyez. Az ablakon megjelenő szövegből kitűnik, hogy négy esetben: az addiktológiai, HIV/AIDS, nemi betegségek és a pszichiátriai ellátási esetek adatainak a megtekintéshez az szükséges, hogy a kezelőorvos egy ilyen intézetben dolgozzon (kizárólag szakmai egyezés esetén engedélyez). Tehát a pszichiátria adatok megtekintése egy pszichiátriai osztályon (szakrendelésen) lehetséges. A nemi betegségekre vonatkozó adatok megtekintése pedig csak egy nemi beteg gondozóban.
5. ábra Az Alapállapotban érvényes hozzáférési szabályok 10
A többi esetben – bár az adatok meglehetősen érzékenyek (pl. abortusz, urológia) – az engedélyezés azt jelenti, hogy ezek az adatok bármely kezelőorvos számára láthatók. Látható, hogy a fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok, implantátum, nemi identitással kapcsolatos eltérések, nőgyógyászat, onkológia (daganatos betegségek), urológia – minden adata elérhető bármely kezelőorvos számára pl. szemész, reumatológus számára is. Korábban komolyabb korlátozások voltak ezen a helyen, de az ÁEEK engedett az orvosi pressziónak és jelentősen enyhítette az Alapállapot korlátozásait. Most az Alapállapot alapján szinte minden kezelőorvos mindenhez hozzáfér. Ezt a beállítást az állampolgároknak természetesen nem kell elfogadnia, és megváltoztathatja.
2.5. Milyen szenzitív adatkategóriák vannak az EESZT-ben? Az EESZT jelenleg tizenhárom szenzitív adatkategóriát ismer: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Addiktológia (kóros szenvedélyek, alkohol elvonókúra), Fejlődési rendellenességek, Fogyatékosságok, HIV/AIDS, Implantátum beültetés, Nemi identitással kapcsolatos eltérések, Nemi betegségek, Nőgyógyászat, Onkológia (daganatos megbetegedések), Pszichiátria, TBC (tuberkulózis) Transzplantáció (szervátültetés), Urológia.
Az összes többi egészségügyi adat az egyéb adat kategóriába esik, így nincs lehetőség a genetikai adatok, az andrológiai adatok, a lombik kezelések adatainak a megkülönböztetésére, illetve olyan további csoportosítások sem lehetségesek, amelyek elkülönítik például a légzőszervi, a keringési és a mozgásszervi megbetegedéseket. A szenzitív kategóriák, ha külön nem mondjuk, vagy jelöljük, akkor mindenféle adatra, azaz beutalóra, vényre, dokumentumra, eseményre is vonatkoznak. Tehát mindenre, ami az EESZT-ben található. Azt, hogy egy dokumentum melyik kategóriába fog tartozni feltöltéskor kell megadni. Van, amikor a kategória egyértelműen meghatározható, de lehet olyan eset, amikor nem sorolják be az adatokat egyik kategóriába sem (vagy nem a megfelelőbe), amiből majd különböző félreértések adódhatnak.
2.6. Mit jelent az, hogy hozzáférés csak szakmai egyezés esetén lehetséges? Ebben az esetben egy olyan korlátozásról van szó, amely a kezelőorvos munkahelye szerint enged hozzáférést. Ha kiválasztjuk például a pszichiátria kategóriát, akkor azzal hozzáférést adtunk minden olyan orvosnak, aki Magyarországon pszichiátriai szakrendelőben, gondozóban, vagy kórházi osztályon dolgozik. Elvileg, ezeken a munkahelyeken minden orvos rendelkezik megfelelő szakvizsgával. A gyakorlat azonban ettől némileg eltérhet, mert mondjuk egy nőgyógyászati osztályon is dolgozhat olyan orvos, akinek nincs meg a nőgyógyászat szakvizsgája, mert pl. még csak gyakornok (rezidens), vagy mondjuk éppen egy a második szakvizsgájára készülő orvos genetikus. A jelenlegi elképzelések szerint ezek az orvosok is a munkahelyük szerinti hozzáférést meg fogják kapni, tehát nőgyógyászati 11
osztályon hozzáférhetnek a nőgyógyászati adatokhoz. A szakmai egyezés fenn fog állni (ha nincs egyéb tiltó rendelkezés). Az EESZT-ben kórházak és klinikák maguk döntik el, hogy pontosan mely orvosnak milyen elérési lehetőséget adnak, de itt biztosan nem fog érvényesülni komolyabb korlátozás, azaz maguknak a lehető legszélesebb hozzáférési jogot fogják megadni.
2.7. Mit jelent a Hozzáférést teljesen tiltó állapot? Amennyiben az Alapállapot helyett a hozzáférést teljesen tiltó állapotot választjuk ki, akkor a normál egészségügyi ellátás körülményei között egyetlen orvos sem fér hozzá semmilyen adathoz. Sürgős szükség esetében, vagy törvényi előírás esetén a tiltás nem érvényes. A teljesen tiltó állapot csak a beutalókra, vényekre, dokumentumokra és eseményekre vonatkozik – azonban nem terjed ki az e-Profil adatokra. Az e-Profil adatokról külön lehet rendelkezni. Erről információkat később, az 5.1. Fejezetben találhat.
12
3. Az egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot Ha úgy döntünk, hogy legalább a szenzitív kategóriákban, magunk akarjuk szabályozni az adatokhoz történő hozzáférést, akkor erre a célra hozták létre a 6. ábrán látható beállítási lehetőséget, amit úgy neveznek, hogy Egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot. A funkció egyszerű módot ad arra, hogy a 2.5. Fejezetben felsorolt szenzitív kategóriába eső adatokról rendelkezzünk.
6. ábra Az egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot beállítása
3.1. Ha ezt a módszert választom, de nem módosítok az alapértelmezett beállításokon, akkor milyen hozzáférési szabályokat alkalmaz a rendszer? Ebben az esetben az 5. ábrán látható (Alapállapotra vonatkozó) engedélyek érvényesek, tehát négy szenzitív adatkategóriában szakmai egyezés lesz szükséges az adatok megtekintéséhez, egyébként pedig bármely kezelőorvos hozzáfér az adatokhoz, ahogyan az a 2.4. Fejezetben le van írva.
3.2. Milyen korlátozásokat tehetek az egyes szenzitív kategóriákban? A 2.5. Fejezetben felsorolt tizenhárom szenzitív kategóriában külön-külön szabályozhatom az adatokhoz történő hozzáférést. Az egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot nem ad lehetőséget arra, hogy az érzékeny kategóriákba tartozó adatokon belül megkülönböztessük a vényeket, beutalókat, dokumentumokat és az eseményeket. Ha rendelkezünk a hozzáférésről, 13
akkor az a fenti négy adattípusra egyaránt fog vonatkozni, tehát a vényekre a beutalókra, a dokumentumokra és az eseményekre is.
7. ábra Rendelkezés megadása az egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapotban Háromféle beállítás lehetséges: engedélyezés, korlátozás és a kizárólag szakmai egyezés esetén engedélyez. A korlátozás azt jelenti, hogy egyik kezelőorvosunk (háziorvosunk) sem ismerheti meg az ebbe a kategóriába tartozó egészségügyi adatainkat. Egy részleges tiltó szabályról van szó, amely kizárólag csak a kijelölt kategóriába eső szenzitív adatokra vonatkozik. Az engedélyezés azt jelenti, hogy bármely kezelőorvos elérheti az adatokat. A szakmai egyezésről pedig a 2.6. Fejezetben már volt szó. Összefoglalva, az egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot abban tér el az Alapállapottól, hogy itt újabb szenzitív adatkategóriáknál is beállíthatunk szakmai egyezést megkövetelő korlátozást, illetve egy-egy szenzitív adatkategóriára az elérést teljesen meg is tilthatjuk.
14
3.3. Hogyan állíthatom be a saját korlátozásaimat? Ha a 2. ábrán látható képernyőről indulunk, akkor a BEÁLLÍTÁS gombra kattintva automatikusan a 7. ábrán látható beállításokhoz jutunk. Ha korábban már beállítottuk az Egyszerűsített rendelkezésekkel szabályozott állapotot, akkor a 6. ábrán látható képernyőn az Egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot panelen a RÉSZLETEK gombra kell kattintani és így juthatunk el a 7. ábrán látható képernyőre.
8. ábra A megváltoztatott egyszerűsített rendelkezések Itt tudjuk beállítani a saját rendelkezéseinket. A képernyőn megjelenik a tizenhárom kategória és alatta pedig a „nincs kijelölve” – beállítás, ami egyelőre azt jelenti, hogy nem kértük a korábbi érték megváltoztatását. A nincs kijelölve felirat egy vékony vonallal bekeretezett téglalapban található, amelynek a végén egy nyomógomb van, amelyen egy háromszög látható lefelé mutató csúccsal. Ha 15
erre a kis nyomógomba kattintunk, akkor megjelennek a kiválasztható korlátozások egy lenyíló ablakban: nincs kijelölve, engedélyezés, korlátozás és a kizárólag szakmai egyezés esetén engedélyez. A kívánt lehetőségre kattintsunk és ezzel máris megváltoztattuk a korábbi értéket. A 7. ábrán piros ovális mutatja be a módosítás menetét. Ha a nincs kijelölve (nem akarunk változtatni) érték helyett egy másikat választunk, akkor megváltozott színnel fognak megjelenni a rendelkezéseink. A korábbi szürke szín helyett világoszöld színnel jelennek meg a téglalapok és bennük az általunk kiválasztott új korlátozás (vagy engedélyezés). Célszerű mind a tizenhárom kategóriára beállítani valamilyen értéket. Mindegyik esetben van azért valamilyen alapbeállítás, ami meg is jelenik a rendelkezéseinket tartalmazó téglalapok alatt (engedélyezés vagy szakmai egyezés megkövetelése). Amikor készen vagyunk, akkor a képernyő alján található TOVÁBB gombra kell kattintani (8. ábra), amely menti a korlátozásainkat, majd a számítógépes rendszer felteszi azt a kérdést, hogy szeretnénk-e hogy a kezelőorvos értesüljön arról, hogy korlátozásokat állítottunk be, ezért nem fogja a teljes dokumentum listát látni? Erről már volt szó a 2.2. és a 2.3. fejezetekben. Az ott ismertetett módon válaszoljuk meg a kérdést (igen vagy nem).
3.4. Ha szeretném feloldani a korlátozásokat egy vizsgálat kedvéért, akkor mit kell tennem? Az Egyszerűsített rendelkezésekkel szabályozott állapotból bármikor vissza tudok lépni az Alapállapotba. Ezután a kezelőorvos elérheti az összes adatot a 2.4. Fejezetben felsorolt kivételekkel. Ennél azonban jobb megoldásnak tűnik az, ha maradunk az Egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapotnál és egy napra szóló egyedi engedélyt adunk a kezelőorvosunknak egy bizonyos szenzitív adatkategóriára. Erről az 5.4. Fejezetben lesz szó, később. Ehhez ismernünk kell a kezelőorvos nevét (esetleg munkahelyét, pecsétszámát). Ha csak közvetlenül a rendelés előtt tudjuk meg a kezelőorvos személyét, akkor a váróteremből is megadhatjuk ezt az engedélyt egy okostelefon vagy egy laptop segítségével. Így nem kell a korábbi rendelkezéseinket elveszítenünk és újat beállítani emiatt az egy alkalom miatt.
3.5. Mit jelent az, ha mind a tizenhárom esetben a korlátozást választom ki? Ez azt jelenti, hogy a 2.5. Fejezetben felsorolt tizenhárom szenzitív kategóriába eső adatokat egyetlen kezelőorvos sem ismerheti meg, kivéve sürgős szükség vagy törvényi kötelezettség esetén. Az egyéb egészségügyi adatokra (pl. kardiológia), ugyanakkor az Alapbeállítás érvényes, tehát azok korlátlanul elérhetők minden kezelőorvos számára.
16
4. Az összetett rendelkezéssel szabályozott állapot Ez a funkció (lásd 9. ábra) nyújtja a legteljesebb szolgáltatást, a legaprólékosabb szabályozási lehetőséget. Mielőtt azonban ezt választjuk, el kell döntenünk, hogy biztosan szükségünk van-e ennyire finoman szabályozni az adatok elérhetőségét. Különösen annak a figyelembe vételével, hogy rendelkezésünkre áll a teljesen tiltó állapot, amit kiegészíthetünk a 3.4. Fejezetben említett egy napra szóló egyedi engedéllyel. Az összetett rendelkezéssel szabályozott állapotban megadható rendelkezések meg tudják különböztetni a beutalókat, vényeket, dokumentumokat és eseményeket egymástól, így ezekre külön-külön határozhatnak meg hozzáférési jogosultságokat. A kezelőorvosok és a lekérdező orvosok körének a meghatározására is finomabb lehetőségeink vannak, a szakmai egyezés megkövetelésén túl, akár egy bizonyos kórház (klinika) egyetlen szakrendelője számára is adhatunk meg hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezést.
9. ábra Az összetett rendelkezéssel szabályozott állapot A jelenlegi jogi előírások kezelőorvosnak tekintik az iskolaorvost, a sportorvost és az üzemorvost (később majd a védőnőt és a gyógytornászt) is. Ezeknek a személyeknek automatikusan ad hozzáférést minden adathoz az Alapállapot és az Egyszerűsített rendelkezéssel szabályozott állapot is. Kizárólag az Összetett rendelkezéssel szabályozott állapotban vagy a Hozzáférést teljes tiltó állapotban vagyunk csak képesek arra, hogy korlátozzuk a fenti orvosok számára a hozzáférést. Arra is van mód, hogy egyetlen orvos elérésével kapcsolatos rendelkezést hozzunk létre. 17
A rendelkezések (szabályok) nem alkalmasak azonban az időbeliség kezelésére. Nem lehet megkülönböztetni az adatokat aszerint, hogy mikor keletkeztek. Az összetett rendelkezéssel szabályozott állapotból átléphetünk Alapállapotba, vagy a Hozzáférést teljesen tiltó állapotba. Ilyenkor a korábban meghatározott rendelkezések mind elvesznek. Azokat nem lehet menteni, megőrizni. A 9. ábra tanúsága szerint azonban nem léphetünk át az Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapotba sem. Azt látjuk, hogy a BEÁLLÍTÁS nyomógomb szürke, inaktív. Ha viszont az EESZT-ben tárolt összes összetett rendelkezésünket (szabályunkat) mind töröljük, akkor a rendszer automatikusan átlép az Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapotba. Legalább egy hozzáférési szabály megadása nélkül tehát ez a funkció nem választható ki. Szabályok hiányában a rendszer automatikusan áttér az Egyszerű rendelkezésekkel szabályozott állapotba, azon belül is az alapértelmezett hozzáféréshez, amit aztán meg lehet változtatni.
10. ábra Az összetett rendelkezések megadását biztosító oldal Ha az Összetett rendelkezésekkel szabályozott mód melletti BEÁLLÍTÁS gombra kattintunk, akkor először a 10. ábrán látható ablak jelenik meg, amelynek a segítségével kezelhetjük majd a rendelkezéseinket. Kezdetben ez üres, de ide új rendelkezéseket vehetünk fel az ÚJ RENDELKEZÉS nyomógombra kattintással. Ha befejeztük az új rendelkezések (szabályok) megadását, akkor a TOVÁBB gombra kattintással el tudjuk menteni a szabályainkat. A mentés után a rendszer meg fogja kérdezni, hogy kívánjuk-e, hogy a rendszer tájékoztassa a kezelőorvost arról, hogy a lekérdezések eredménye nem teljes, hiányozhatnak 18
belőle dokumentumok. A 2.2. és a 2.3. Fejezetekben volt már erről szó. A kérdésre igennel vagy nemmel válaszoljunk. Mivel jogszabályba foglalt működési elve az EESZT-nek az, hogy korlátozó és megengedő szabály ütközése esetén engedélyt ad a megtekintésre, illetve, hogy ha sem korlátozó, sem megengedő szabály nincs, akkor az alapértelmezés lép életbe – ezek alapján két fontos tanulság vonható le: •
•
Nem hozhatunk létre olyan korlátozást, amely orvosok egy csoportjának enged hozzáférést, de a csoport egy tagjának azonban nem. [Itt két szabályt alkotnánk: egy általános megengedőt, és egy speciálisabb tiltó szabályt. Mivel azonban mind a két szabály érvényes lesz egy éppenséggel tiltani kívánt dokumentumra, a rendszer nem fogja figyelembe venni a tiltást.] Egy részleges tiltó szabály félrevezető lehet akkor, ha egyre újabb dokumentumok kerülnek be a rendszerbe különböző forrásokból. Ezekre automatikusan az Alapbeállítás lesz az érvényes, tehát bármelyik kezelőorvos láthatja őket, akkor is, ha nem adtunk meg külön megengedő szabályt.
11. ábra A hozzáférést teljesen tiltó szabály létrehozása
19
Az összetett rendelkezésekkel szabályozott állapotban azt tanácsolom, hogy a legelső tevékenységünk egy a hozzáférést teljesen tiltó szabály elhelyezése legyen, amely után kerülhet sor megengedő szabályok létrehozására. Ennek a megközelítésnek megvan az az előnye, hogy a kontroll nem csúszik ki a kezünkből, az újonnan a rendszerbe kerülő adatok kezdetben elérhetetlenek lesznek, és csak az általunk később létrehozott megengedő szabállyal felhatalmazott orvos férhet hozzájuk.
4.1. Hogyan hozhatok létre egy a hozzáférést teljesen tiltó szabályt? Ha a 10. ábrán az ÚJ RENDELKEZÉS gombra kattintunk, akkor a 11. ábrán látható képernyő jelenik meg. A legelső teendő az legyen, hogy a rendelkezés típusát (Korlátozó rendelkezés) adjuk meg. Ezt egy felfelé mutató piros nyíl jelzi. Ha a „Korlátozó rendelkezés” szövegre kattintunk, akkor az előtte látható kis kör (rádiógomb) sötétszürkére változik. A Rendelkezés típusa panel alatt egymás mellett három nagyobb panel található: a Lekérdező, a Dokumentum tartalma és a Dokumentum forrása. Ezekben egyelőre hagyjuk meg az alapértelmezett beállításokat, tehát a Lekérdező panelen – minden, a Dokumentum tartalma panelen a Kategória – bármilyen (itt a tizenhárom szenzitív kategória közül lehetne választani), a Dokumentum tartalma panelen a Típus – bármilyen (itt az eseménykatalógus, beutaló, vény, EHR dokumentum közül lehetne választani). A Dokumentum forrása panelen – bárki.
12. ábra Az összetett rendelkezéseket tartalmazó oldal A paramétereket úgy lehet módosítani, mint ahogyan az egyszerűsített rendelkezésekkel szabályozott módban már láttuk (3. Fejezet): az adott paramétert tartalmazó kis téglalap jobb szélén található egy nyomógomb, amelyet egy lefelé álló csúccsal rendelkező kis háromszög jelöl. Erre kattintva a lehetséges paramétereket tartalmazó ablak lenyílik. Kattintsunk a kiválasztani kívánt paraméterre
20
(jelen esetben a Lekérdező panelen a minden mellett álló kis háromszögre). A 11. ábra mutatja a Lekérdező kijelölését lehetővé tevő lenyitott ablakot. Ha készen vagyunk, kattintsunk a HOZZÁADÁS nyomógombra a képernyő alján. Ezzel visszajutunk a 10. ábrán látható képernyőhöz azonban a rendelkezések listája már nem lesz üres. A 12. ábra mutatja be a változást. A fekete színnel jelölt sorok jelentik a korlátozó rendelkezéseket (szabályokat), később majd látjuk, hogy zöld színnel jelennek meg a megengedő szabályok. A jobbra mutató piros nyíl jelzi az új rendelkezést, a létrehozás dátuma is látszik, illetve egyes paraméterek is. Ez az egyetlen szabály azonos állapotot teremt, mint a 2.7. Fejezetben említett Hozzáférést teljesen tiltó állapot. Azonban ott nem tudunk ezen enyhíteni – az egy teljesen általános tiltás. Az Összetett rendelkezésekkel szabályozott állapot esetében azonban ez után megengedő szabályokat hozhatunk létre, amivel egy-egy kezelőorvost fel tudok hatalmazni bizonyos adatok megismerésére.
13. ábra Az Alapállapothoz tartozó összetett rendelkezések megjelenítése
4.2. Orvosok egy csoportjára hogyan tudok rendelkezéseket tenni? A 11. ábrán látható, hogy a Lekérdező (adatokat megismerni kívánó orvos) megadásakor többféle paramétert megadhatok: minden, orvos, intézmény, szervezeti egység, szervezeti egység kategória. A 21
minden értelemszerűen bármely személyt jelent, az orvos pedig egyetlen meghatározott orvost. A többi esetben megnevezhetek például egy intézményt például 501177 – KISKUNHALASI SEMMELWEIS KÓRHÁZ (Kiskunhalas), vagy azon belül egy szervezeti egységet például 001018515 – Reumatológia szakrendelés (KISKUNHALASI SEMMELWEIS KÓRHÁZ). Ilyenkor minden egyes orvosra, aki azon a munkahelyen dolgozik érvényes lesz a megadott rendelkezés. A szervezeti egység kategória választása esetén a 2.5. Fejezetben felsorolt tizenhárom szenzitív területre vonatkozó rendelkezéseket lehet tenni úgy, hogy a rendelkezés minden Magyarországon található ilyen szervezeti egységre (szakrendelésre, gondozóra, ambulanciára, kórházi osztályra) érvényes lesz. Az egyszerűsített rendelkezésekkel szabályozott állapotban a kizárólag szakmai egyezés esetén engedélyez rendelkezés tulajdonképpen egy szervezeti egység kategóriára felírt szabályt jelent, amely Magyarország összes ilyen rendelőjére, ambulanciájára, kórházi osztályára kiterjed és engedélyezi a hozzáférést. A korlátozás valójában nem korlátozás, hanem sokkal inkább egy nagyon laza és indokolatlanul tág lehetőség, amit csak az összetett rendelkezésekkel szabályozott módban van lehetőség leszűkíteni egyetlen intézményre vagy szervezeti egységre. Nem életszerű ugyanis, hogy egy nemi beteg nem egyetlen gondozóba jár vissza, hanem körbeutazza az országot és felváltva Veszprémben, Miskolcon, Zalaegerszegen, Budapesten és Szegeden kezelteti magát. Ha meg szeretnénk tudni, hogy összetett rendelkezésekkel megfogalmazva hogyan néznek ki az Alapállapot hozzáférési szabályai, akkor erre ad lehetőséget a rendszer. A 12. ábrán a képernyő alján látható egy Alapállapoti rendelkezések – felirat, amely után a jobb szélen van egy zöld lefelé nyíl (kis piros kör jelzi). Ha erre kattintunk, akkor megjelennek az Alapállapot szabályai. A 13. ábrán jól látható ezek felépítése. Ha már nincs szükségünk a szabályokra, akkor ismét kattintsunk a jobb szélen álló (most már felfelé mutató kis nyílra). Erre az Alapállapoti rendelkezések eltűnnek. A rendelkezések ugyanabban a formában jelennek meg, mint a képernyő felső részén az általunk megadott egyetlen tiltó rendelkezés. A felsorolásból látszik, hogy négy esetben, az Addiktológia, HIV/AIDS, Nemi betegségek, Pszichiátria a hozzáférés (lekérdezés) az adott szervezeti egység kategóriába tartozó rendelőkből lehetséges. A Lekérdező oszlopban látható az a szervezeti egység kategória, amelyben dolgozó összes orvos hozzáférést kapott a szenzitív adatokhoz.
4.3. Mit jelent az STD rövidítés a nemi betegségek szavak után? Az STD egy angol rövidítés a Sexually Transmitted Diseases, ami magyarra úgy fordítható le, hogy szexuális úton terjedő betegségek.
4.4. Tudok-e utólag módosítani egy szabályon? Igen, a 13. ábra mutatja be, hogy hogyan tehetem meg. Az adott rendelkezés (szabály) sorában a jobb szélen található a Funkció oszlop. Ebben van egy lenyíló menü (három kis zöld vízszintes vonal és egy kis lefelé mutató háromszög jelzi). Ha a menüre kattintok, akkor két lehetséges funkció jelenik meg: a módosítás és a törlés (piros ovális mutatja az ábrán). Értelemszerűen, ha a módosításra kattintok, akkor visszajutok a 11. ábrán látható képernyőhöz és módosíthatom a rendelkezésemet. A törlés funkcióval pedig törölhető az adott rendelkezés.
22
4.5. Hogyan tudok létrehozni egy megengedő szabályt a háziorvosom számára? Ha a 12. ábrán látható képernyőről indulunk és már létrehoztunk egy teljesen tiltó rendelkezést, akkor a következő lépés egy újabb, de most már megengedő szabály létrehozása. Kattintsunk az ÚJ RENDELKEZÉS nyomógombra. A már ismert képernyőre jutunk, amely most a 14. ábrán látható. A rendelkezés típusát mindjárt állítsuk át „Engedélyező rendelkezésre” a rádiógomb melletti szövegre kattintással. A háziorvosunkról van szó, akinek ebben az esetben szükségünk van a nevére, és ha szükséges, akkor a pecsétszámára vagy a munkahelyére.
14. ábra Implantátum beültetésről szóló dokumentumok elérhetővé tétele Példaként adjunk hozzáférést a háziorvos számára a Szegedi Tudományegyetem, Traumatológiai Osztályon beültetett implantátummal (pl. térdprotézis) kapcsolatos leletekhez műtéti jegyzőkönyvhöz és zárójelentéshez. Idézzük fel, hogy a korábban létrehozott teljesen tiltó rendelkezés miatt, a háziorvos ezeket az adatokat egyelőre nem látja, tehát szükséges egy Engedélyező rendelkezés létrehozása. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ez a rendelkezés csak az Implantátum kategóriába eső dokumentumokhoz enged hozzáférést, semmilyen más adathoz nem, pl. a szemészeti adatokhoz nem, a
23
Traumatológiai Osztályon más alkalommal ellátott lábtörés adataihoz sem, továbbá az esettel összefüggő beutalókhoz, vényekhez és eseményekhez sem. A feladat négy paraméter megadását igényli: a Lekérdező orvos megadását, A Dokumentum tartalmának megadását és a Dokumentum forrásának megadását. Először állítsuk be a háziorvos adatait. Amennyiben a Lekérdező panelen az orvos lehetőséget választjuk, majd utána a Kiválasztás alatt látható téglalapra kattintunk a 15. ábrán látható ablak jelenik meg, amely segít abban, hogy kiválaszthassuk a háziorvosunkat vagy a kezelőorvosunkat. Gyakoribb családnév esetén ugyanis az orvos neve esetleg nem elegendő az azonosításhoz, mert pl. több Kovács László orvos is dolgozhat Magyarországon. Ilyenkor az orvos pecsétszáma, vagy intézménye alapján tudjuk kiválasztani a keresett személyt. Az orvos neve mezőbe írjuk bele az orvos nevét, majd kattintsunk a SZŰRÉS nyomógombra.
15. ábra A lekérdező orvos kiválasztása A TV-ből ismert Komáromi Zoltán háziorvos esetében látható, hogy négy Komáromi Zoltán orvos is dolgozik Magyarországon, ezért további adatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen kiválaszthassuk. Ha tévedünk, akkor annak az lesz az eredménye, hogy a rendelésen hiába mondjuk, hogy előzetesen elérhetővé tettük a dokumentumokat az orvosunk nem fogja tudni őket lekérdezni. Ha megtaláltuk a keresett orvost, akkor a sor végén található kis zöld „>” jelre kell kattintani és a kiválasztott Komáromi Zoltán lesz a dokumentumok elérésére feljogosított orvos. A 14. ábrán látható, hogy a Lekérdező panelben ilyenkor ugyan csak a „Komáromi Zoltán” név jelenik meg, de a számítógépes rendszer tárolni fogja a pontos azonosításhoz szükséges pecsétkódot és intézményt is. 24
A következő lépésben válasszuk ki a dokumentum típusát. A kategóriák közül egyértelmű, hogy az Implantátum kategóriát kell választanunk. A dokumentum típusok közül pedig az EHR kórtörténeti dokumentumot. Ha más típusú információt is elérhetővé kívánunk tenni, akkor választhatjuk a bármilyen lehetőséget is. Akkor a háziorvos látni fogja a beültetéssel kapcsolatos eseményeket, beutalókat és vényeket is, a dokumentumokon felül. Bonyolultabb esetben, ha például csak a vényeket és a dokumentumokat szeretnénk elérhetővé tenni, akkor azt két Engedélyező rendelkezéssel tudjuk megtenni; egyik rendelkezés hozzáférést enged a vényekhez, egy másik pedig a dokumentumokhoz ugyanannak az orvosnak.
16. ábra A dokumentumot kibocsátó szervezeti egység kiválasztása Utolsóként válasszuk ki a Szegedi Tudományegyetem, Traumatológiai Osztályt. Ehhez arra van szükség, hogy a Dokumentum forrása panelen a szervezeti egységet válasszuk ki, majd pedig keressük meg a dokumentumot feltöltő szervezeti egységet. A legjobb ilyen esetben elővenni a betegellátásról kapott saját dokumentumot és arról leolvasni a szervezeti egység pontos adatait, mert az egészségügyi ellátás szervezeti rendszere igen csak bonyolult és ezzel nem szoktak a betegek tisztában lenni. Sok összevonás történt a múltban, a kisebb kórházak beolvadtak egy-egy nagyobb kórházba, vagy megyei egészségügyi központba. Sajnos a rendszer által megjelenített adatokban (16. ábra) nem látható a cím, sőt a székhely sem. A szervezeti egységek neve előtt azonban megtalálható az ún. kilenc számjegyű ÁNTSZ engedély szám – ez pontos azonosítást tesz lehetővé. Ha szerepel az ellátáskor kapott dokumentumon, akkor ez alapján keressük meg a kívánt szervezeti egységet. Ne ijedjünk meg, ha a 25
kapott dokumentumokban nem találjuk meg a keresett kódszámot, mert akkor az EESZT elektronikus felületén, a saját adataink között keressük meg a feltöltött dokumentumokat és azokban keressük meg a feltöltő szervezeti egység kilenc számjegyű ÁNTSZ kódját (vagy pontos megnevezését). A Kiválasztás szövegmezőbe kezdjük el begépelni az ismert szavakat, jelen esetben a Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Osztály szavakat. Erre megjelenik azoknak a szervezti egységeknek a listája, amelyek megnevezése hasonlít (többé-kevésbé illeszkedik a beírt szövegre). A listából kattintással kiválaszthatjuk a kívánt szervezeti egységet. A megjelenő lista lehet hosszú is, akár száz lehetséges szervezeti egységgel.
17. ábra Szakmai egyezést kívánó engedélyező rendelkezés készítése
4.6. Mit jelent az, hogy EHR kórtörténeti dokumentum? Az EHR egy idegen nyelvű rövidítés: Electronic Health Record. Magyarul elektronikus betegrekord. Itt inkább az EESZT-be feltöltött elektronikus dokumentumot jelenti. A 39/2016. (XII. 21.) EüM rendelet 4. számú melléklete szerint: a zárójelentés, az ambuláns lap, a laboratóriumi ellátás lelete, a mikrobiológiai laboratóriumi ellátás lelete, a szövettani és patológiai lelet, az egyéb laboratóriumi ellátás lelete, a CT és MR vizsgálatokról készült lelet, az egyéb képalkotó vizsgálat lelete, és a műtéti leírás.
26
4.7. Készítsünk olyan Engedélyező rendelkezést, amely szakmai hozzáférést enged egy kiválasztott pszichiátriai gondozóban felírt minden vényhez A 12. ábrán látható képernyőről induljunk el az ÚJ RENDELKEZÉS nyomógombra kattintással. A 17. ábra mutatja be, hogy mit kell tennünk. A legelső feladatunk legyen a Rendelkezés típusának beállítása „Engedélyező rendelkezés” típusúra a rádiógomb melletti szövegre kell klikkelni. A szakmai egyezés alapján történő hozzáférés engedélyezéséhez a Lekérdező panelen a szervezeti egység kategória típust kell választanunk, ezután pedig kiválasztani a Pszichiátria típust. A 4.2. Fejezetben volt arról szó, hogy ez mit jelent: a Magyarországon működő összes pszichiátriai rendelő, gondozó, ambulancia és kórházi osztály dolgozói tartoznak ebbe a csoportba. Mindegyik orvos, aki egy ilyen szervezeti egységben dolgozik, hozzáférést fog kapni a később meghatározott dokumentumokhoz.
18. ábra Az összetett rendelkezések áttekintő lapja A Dokumentum tartalma panelen meghatározhatjuk azokat a dokumentumokat, amelyek megtekintéséhez hozzáférést kívánunk adni. Egyrészt itt ismét megjelölhetjük a Pszichiátria kategóriát, ha kizárólag az ilyen jelzéssel ellátott vényekhez kívánunk hozzáférést adni, vagy választhatjuk a bármilyen kategóriát is, feltételezve, hogy egy pszichiátriai szakrendelésen eleve csak 27
ilyen vényeket írnak fel. A Dokumentum típusnál válasszuk ki a Recept paramétert. A szervezeti egységnél, amelyiknek a vényeiről van szó, a 4.5. Fejezetben leírt módon válasszuk ki például a BácsKiskun Megyei Kórház V. számú Pszichiátriai Gondozóját. (A Bács-Kiskun Megyei Kórház Kecskeméten van, de a Pszichiátriai gondozók különböző városokban, például Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán vannak. Sajnos a felsorolásból nem látszik, hogy mi ezeknek a gondozóknak a székhelye, címe – így hosszabb utánajárás szükséges ahhoz, hogy a kívánt szervezeti egységet megtaláljuk. A 18. ábrán láthatjuk, hogy fog kinézni a Rendelkezéseink listája akkor, ha még egy további rendelkezést teszünk, amelyben egy jól meghatározott Onkológiai gondozó számára elérhetővé teszünk egy bizonyos kardiológiai szakrendelés által kibocsátott korábbi és még fel nem használt elektronikus beutalókat. Az EESZT a beutalókat aránylag rövid ideig tárolja, öt év után törlik azokat. Ha elkészültünk a szabályok megadásával, akkor kattintsunk a TOVÁBB gombra. A számítógépes rendszer kizárólag ekkor menti el a fáradságos munkával létrehozott rendelkezéseinket. Ezt követően még felteszi a szokásos kérdést, hogy a kezelőorvost kívánjuk-e értesíteni arról, hogy korlátozások vannak érvényben így a dokumentumok listája nem teljes. Az ismert módon igennel vagy nemmel válaszoljuk meg a kérdést.
4.8. Milyen módon tartsuk naprakészen a rendelkezéseinket? Az Összetett rendelkezésekkel szabályozott állapotban precízen szabályozhatjuk a hozzáférést az adatainkhoz. Ha azonban nem törlünk a rendelkezéseink közül, előbb-utóbb nem fogjuk átlátni a szabályrendszert, és nem emlékszünk arra, hogy egy rendelkezésnek mi volt a célja. Ezért a szükségtelen rendelkezések törlése a legfontosabb feladat. Ha befejeződött egy szakellátás egy szakrendelőben, és már járunk vissza, akkor az engedélyező szabályokat töröljük ki. Abban az esetben, ha máshol folytatódik egy egészségügyi ellátásunk, akkor ne új szabályokat hozzunk létre, hanem a régieket módosítsuk olyan módon, hogy a Lekérdező (megtekintésre felhatalmazott) szervezetet, szervezeti egységet módosítsuk és az új szolgáltatót hatalmazzuk fel a korábbi helyett, az adatok elérésére. Ezzel a szabályok száma nem fog drámai módon emelkedni. Ez a háziorvosra is érvényes, ha váltunk vagy elköltözünk, és megváltozik a személye, akkor ne új engedélyező rendelkezéseket hozzunk létre, hanem a régi háziorvosra vonatkozó szabályokat módosítsuk – változtassuk meg az orvos személyét az új háziorvosra (kezelőorvosra). Ha egy korábban még fel nem keresett szakrendelésre megyünk, akkor a megelőző napokban nézzük át a rendelkezéseinket, hogy ez a szakrendelés milyen adatokhoz kapott hozzáférést, illetve kapott-e hozzáférést egyáltalán. Gondoljuk végig, hogy milyen dokumentumokat szeretnénk elérhetővé tenni, szükséges-e ehhez rendelkezéseket tennünk. Vegyük figyelembe azt, hogy adhatunk egy napra szóló egyedi engedélyt is a kezelőorvosunknak (erről az 5.4. Fejezetben lesz szó). Az egyszeri engedély előnye, hogy nem kell új rendelkezéseket létrehozni. Hátránya viszont, hogy csak a szenzitív kategóriákra (vagy minden adatra) engedélyezhetünk hozzáférést, vagyis a kívántnál jóval nagyobb adatmennyiséghez adhatunk hozzáférést.
28
5. Egyéb, az önrendelkezéssel kapcsolatos beállítások A 19. ábrán látható, hogy Digitális önrendelkezés képernyőn még van három olyan funkció, amiről eddig még nem esett szó. Hasznos lehet az önrendelkezési állapot kinyomtatása. Ha Kormányablakban rendelkezünk a hozzáférésekről, akkor kapunk egy ilyen nyomtatott listát, otthonról történő rendelkezés esetén is jól jöhet ez a kényelmi funkció, amivel esetleg jobban áttekinthetjük a rendelkezéseinket. A modulonkénti adatkezelési tiltás az e-Profilra vonatkozó külön rendelkezések beállítását teszi lehetővé. Az egyedi engedély funkció pedig arra szolgál, hogy egy adott kezelőorvos számára adjunk hozzáférést az adatainkhoz egyetlen napra.
19. ábra Egyéb önrendelkezéssel kapcsolatos funkciók Ha a NYOMTATÁS gombra kattintunk, akkor a 20., illetve a 21. ábrán látható új ablak jelenik meg a számítógép képernyőjén. A 20. ábrán egy a Hozzáférést teljesen tiltó állapot beállítása szerepel, rajta van a nyomtatás dátuma és időpontja, a név, TAJ, az elektronikus levélcím, milyen esetekben kér az állampolgár értesítéseket. Tartalmazza azt, hogy értesülhet-e a kezelőorvos a korlátozásokról és hogy milyen rendelkezéseket tett a polgár az e-Profiljára vonatkozóan. 29
20. ábra A Hozzáférést teljesen tiltó állapot összefoglalója Ahhoz, hogy ez a szöveg papírra kerüljön a böngészőprogram nyomtatás funkcióját kell használni, lásd 21. ábra. Ez a menü a képernyő tetején, jobb oldalt található három rövid fekete vízszintes vonallal jelölt nyomógombra kattintva nyílik le. A számítógép operációs rendszerétől függően fájlba is nyomtathatunk, azaz megkaphatjuk PDF állományként is az ablakban szereplő információkat. Arra is van lehetőség ugyanitt, hogy ne kinyomtassuk, hanem mentsük az ablak tartalmát weboldal formában. Ez egy .html fájlt jelent. A 21. ábrán egy olyan lista látható, amelyet az Egyszerűsített rendelkezésekkel szabályozott állapotban kaphatunk (3. Fejezet). Ez a funkció lehetőséget ad arra, hogy a tizenhárom szenzitív kategóriába tartozó adatcsoport elérhetőségéről döntsünk. Az ablak adatai szerint az Addiktológia, Fejlődési rendellenességek, HIV/AIDS, Implantátum, Nemi identitással kapcsolatos eltérések, Nemi betegségek, Nőgyógyászat és Urológia esetén korlátozás van bevezetve, ami azt jelenti, hogy az ilyen kategóriába tartozó adatokat senki sem ismerheti meg.
5.1. Az e-Profillal kapcsolatos beállítások Az e-Profil eredetileg az állampolgárok legfontosabb életmentő adatait tartalmazta volna, azonban ez mára egy részletes nyilvántartássá vált, amelyben minden betegség, kezelés és műtét adata szerepelne. Az e-Profil elkülönül a többi nyilvántartástól, ezért külön rendelkezéseket lehet tenni az elérésére vonatkozóan. Ennek eredményeként az e-Profil akkor is elérhető lehet, ha valaki a Hozzáférés teljes tiltását állítja be a Digitális önrendelkezés modulban a bal oldali paneleken.
30
Az e-Profil esetében az alapbeállítás a Beküldés és lekérdezés engedélyezése. Azaz, ha az állampolgár nem rendelkezik, akkor a tudta nélkül is a háziorvos feltölthet adatokat anélkül, hogy gyakorolhatta volna az önrendelkezési jogait. A felvitt adatok törlése nem lehetséges, a rendszer a halál után öt évig fogja ettől kezdve őrizni azokat. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki időben éljen az önrendelkezésével. Ha a modulonkénti adatkezelési tiltás panelen a MODULONKÉNTI KEZELÉS nyomógombra kattintunk rendelkezhetünk az e-Profillal kapcsolatos kívánságainkról (a 19. ábrán piros balra mutató nyíl jelzi a nyomógombot). Kattintás után a 22. ábrán látható képernyőre kerülünk.
21. ábra Az Egyszerű rendelkezéssel szabályozott állapot összefoglalója Az e-Profillal kapcsolatban három beállítási lehetőség adódik: a Teljes tiltás, Új adat beküldésének tiltása, és a Beküldés és lekérdezés engedélyezése. A képernyőn a „Profil adatok korlátozása” paramétert a Teljes tiltás feliratot követő nyomógombra kell kattintani, amelyen egy lefelé álló csúcsú kis háromszög látható. Akkor láthatóvá válnak a választási lehetőségek (23. ábra). A Teljes tiltás azt jelenti, hogy az e-Profilba nem vihető fel adat, és nem is kérdezhető le a tartalma a normál 31
egészségügyi ellátás során. Az Új adat beküldésének tiltása azt jelenti, hogy az e-Profilban található adatokat bármely kezelőorvos megismerheti, de nem vihet fel további bejegyzéseket. A Beküldés és lekérdezés engedélyezése azt jelenti, hogy a kezelőorvos vihet fel új adatokat és le is kérdezheti az eProfil tartalmát. Az e-Profilban tehát jóval kisebb szabadsága van a polgároknak. Az e-Profilban a szenzitív körbe tartozó kezelések is szerepelnének (pl. abortusz is), azonban nem korlátozhatjuk a hozzáféréseket, nem kérhetünk szakmai egyezést a megtekintés engedélyezéséhez. Az e-Profilt minden orvos láthatja, és lekérdezheti, hacsak a polgár nem választja teljes tiltást.
22. ábra Az e-Profilhoz tartozó rendelkezés beállítása
5.2. Gondoskodhatok arról, hogy az e-Profilom csak az általam szükségesnek tartott adatokat tartalmazza? Igen, ugyanis az állampolgárok megtilthatják az adatok bevitelét az e-Profilba. A jogi előírások szerint alapvetően a szakorvos vihet fel adatokat az e-Profilba. Ha egy krónikus betegségben szenvedő beteg szeretné ezt a betegséget az e-Profiljában szerepeltetni, akkor a következőket tegye. Először is állítsa be a Teljes tiltást vagy az Új adat beküldésének tiltását az e-Profilra. Amikor legközelebb felkeresi a krónikus betegségével kapcsolatban a szakorvosát, akkor előtte változtassa meg az e-Profil beállítást a Beküldés és lekérdezés engedélyezése értékre. A találkozás során kérje meg a szakorvosát, hogy töltse fel a krónikus betegségével kapcsolatos adatokat az e-Profiljába. A vizit után pedig állítsa vissza ezt a rendelkezést az Új adat beküldésének tiltása értékre. Ezzel lehetővé teszi azt, hogy bármely kezelőorvos megismerhesse annak a krónikus betegségének az adatait, amelynek az ismerete fontos, adott esetben életmentő lehet, azonban további adat felvételét megtiltja.
5.3. Mi az e-Profil rendeltetésszerű használata? 32
Az e-Profil arra szolgál, hogy a polgárok kritikus és fontos adatait tárolja. Például a gyógyszer allergia egy fontos adat, hasonlóképpen fontos a krónikus betegségek, az állandóan szedett gyógyszerek adata, vagy akár egy pészméker megléte is. Sajnos a polgárok nem szűkíthetik le az e-Profilt egy-egy orvos esetében, ezért ami felkerül ide, azt minden kezelőorvos láthatja és nem is lehet innen később eltávolítani. Az igaz, hogy be lehet állítani a Teljes tiltást, amikor megszűnik a lekérdezés lehetősége – de ez egy kényszerű megoldás, amivel adott esetben veszélynek teheti ki magát a beteg. Az e-Profil rendeltetése az, hogy azt minden orvos számára elérhetővé teszi a tartalmát az állampolgár, azaz az Új adat beküldésének tiltása lehetőséget kell logikusan választania.
23. ábra Az e-Profillal kapcsolatos rendelkezés megváltoztatása Ha azonban a polgár nem rendelkezett időben az adatairól és a háziorvosa, vagy a kezelőorvosa felvisz olyan adatot, amelyet nem kívánt volna megosztani, akkor egyedül a Teljes tiltással tudja csak megakadályozni az információ megismerhetőségét. A Teljes tiltás azonban értelmetlenné teszi az eProfil további használatát, és veszélyes lehet az állampolgár egészségére. Ezért végtelenül erkölcstelen az a jogi szabályozás, amely lehetővé teszi az adatok felvitelét a polgárok hozzájárulása nélkül, és lehetetlenné teszi a felvitt adatok törlését.
5.4. Hogyan adhatok egyedi engedélyt egy napra a dokumentumokhoz? Ha a 19. ábrán látható képernyőn az EGYEDI ENGEDÉLY KEZELÉS nyomógombra kattintva juthatunk el 24. ábrán látható oldalra. Az egyedi engedély nem az e-Profilra vonatkozik, hanem arra a négyféle dokumentumtípusra, amelyről a 2., 3. és 4. Fejezetben volt szó, tehát az eseményekre, beutalókra, vényekre és dokumentumokra (zárójelentésekre, leletekre) együttesen. Az engedély egy kiválasztott naptári napra (24 órára) szól, 0:00-tól 24:00-ig. A kedvezményezett orvost név szerint kell kiválasztani. A dokumentum kategória pedig a tizenhárom szenzitív 33
kategóriából az egyik, vagy mindegyik lehet. Ha két kategóriához szeretnék hozzáférést adni, akkor azt két engedéllyel tehetem meg, ugyanazon orvosnak előbb az egyik majd a másik szenzitív kategóriára. Az engedélyhez egy megjegyzést is fűzhetek 255 betű méretben.
24. ábra Egy napra érvényes egyedi engedély megadása A háziorvos kiválasztása a 4.5. fejezetben megismert módon történhet. Az engedély kedvezményezettje melletti KERESŐ nyomógombra kattintva (24. ábra) eljuthatunk a már ismert orvoskereső ablakhoz. Ez látható a 25. ábrán. Az orvos neve szövegmezőbe írjuk be az orvos nevét (vagy a nevének egy töredékét) és nyomjuk meg a SZŰRÉS gombot. A beírt szövegre hasonlító orvosok listája megjelenik és kiválaszthatom azt, akinek a számára kívánom az engedélyt megadni. Ehhez adott esetben ismernem kell az orvos nevén kívül a pecsétszámát, sőt esetleg az intézményét is. Az orvos neve mellett jobb oldalon található egy zöld „>” jel, amelyre kattintva a kiválasztott orvos neve beíródik a 24. ábrán látható módon az Engedély kedvezményezettje mezőbe.
5.5. A Digitális önrendelkezés esetében mi a polgárok feladata? Az állampolgárok nem akadályozhatják meg az adatok feltöltését az EESZT-be a jelenlegi jogi előírások miatt. Utólag azonban megkísérhetik kiharcolni az adatok törlését bíróság előtt egy adatvédelmi perben. Ebben a szerző is tevékenyen szeretne részt venni, saját pert indítani. Erre 34
különösen az EU Általános Adatvédelmi Rendeletének hatályba lépése napjától lesz lehetőség, 2018. május 25-től. Addig csak úgy lehet küzdeni az adatok feltöltése ellen, hogy nem megyünk el olyan intézménybe, amely adatokat továbbít az EESZT-be.
25. ábra Az egyedi engedéllyel felhatalmazott orvos kiválasztása Az e-Profil esetében az adatok feltöltését megakadályozhatjuk akkor, ha időben úgy rendelkezünk, hogy Új adat bevitelét megtiltjuk, vagy a Teljes tiltást választjuk. Ehhez azonban az szükséges, hogy a beállítás időben megtörténjen, mielőtt a háziorvosunk (kezelőorvosunk) elkezdi feltölteni az adatokat. A vények közül azok, amelyeket magánorvos ír fel társadalombiztosítási támogatás nélkül – azaz TAJ nélkül – nem fognak bekerülni a rendszerbe, amennyiben ön a gyógyszertárban kijelenti, hogy nem adja át a TAJ számát. Az EMMI a mai napig nem adta ki a vényírási rendeletet, amely fontos rendelkezéseket tartalmazna az e-Receptről. Jó tudni, hogy a betegek kérhetik az ún. EU recept felírását is. Azt kell mondani, hogy külföldön szeretnénk kiváltani a receptet. Ekkor egy TAJ és BNO nélküli vényt kell az orvosnak kiállítania egy olyan EU rendelkezés miatt, ami lehetővé teszi a 35
határokon átnyúló gyógyszerkiszolgálást. Az ilyen vényt Magyarországon is el kell fogadniuk a gyógyszertáraknak. Ezzel el lehet kerülni a vény bekerülését az EESZT-be. Az orvosok családtagjainak felírt ún. pro familia vények sem kerülnek be az EESZT-be, ha nincs rajtuk TAJ. A rendszer automatikusan ad hozzáférést az iskolaorvos, sportorvos és az üzemorvos számára, mivel őket is kezelőorvosnak tekinti. Ha ilyen vizitre sor kerül, akkor előtte néhány nappal változtassa meg a rendelkezését a Hozzáférést teljesen tiltó állapotra vagy korlátozza a hozzáféréseket az Összetett rendelkezéssel szabályozott állapotban. Az e-Profil esetében pedig a Teljes tiltásra, de legalább az Új adat beküldését tiltó állapotra változtassa meg a rendelkezését. Az e-Profil kivételével az egyéb dokumentumok kötelezően bekerülnek a rendszerbe és valódi önrendelkezés nem áll fent, mert a hozzáférési szabályokat az orvosok felülbírálhatják. Az állam is korlátlanul kiszolgálhatja magát a feltöltött adatokból. A sürgős szükség túlságosan széles körű felhatalmazás. Fékezné a betegjogokkal történő visszaéléseket az, ha a betegek azonnal a NAIH-hoz, vagy bírósághoz fordulnának önrendelkezési jogaik legkisebb sérelme esetén.
Vége a harmadik résznek.
36
