EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17.
Megújuló energiaforrások 1. 2. 3. 4.
Biomassza (biodízel, bioetanol, tűzifa, …) Vízenergia (nagy és kis vízerőművek) Szélenergia Napenergia (napkollektor, napcella, naperőmű) 5. Geotermikus energia (sekély és mély) 6. Árapály, stb.
Geotermikus energiahasznosítás • Mélység/hőmérséklet szerinti csoportosítás: – Mélygeotermikus energia – hagyományos, nagyobb teljesítményű rendszerek (100 kW…100 MW): távfűtés, mezőgazdaság, fürdők, áramtermelés, ipar. – Sekélygeotermikus energia – tipikusan sok kis rendszer, 5 kW… 500 kW: lakások, házak, társasházak fűtése és hűtése, HMV és medence fűtés alapvetően hőszivattyún keresztül. Hőtárolás is egyre gyakoribb.
• Hasznosítási mód szerinti csoportosítás: – Közvetlen (direct use): épületfűtés/hűtés, meleg víz, üvegház, stb. – Áramtermelés (célszerű összekapcsolni a közvetlen hasznosítással)
Lindal diagram
Megj.: Kaszkád hasznosítással növelhető a hasznosított energia
Múlt és jelen - Világ
Jelen - Világ
Forrás: Megújuló energia helyzetkép, DASzK, Kaposvár, 2014
Jelen - Izland
Jelen - Magyarország
Forrás: Pátzay György: A hazai energiaellátás és Paks biztonsága, NKE Katasztrófavédelmi Intézet, Iparbiztonsági Tanszék, 2015.
Jelen és jövő – Magyarország Csak a megújulók
Megújuló energiaforrások Magyarországon - PJ Forrás: Dr. Hegedűs Miklós: Megújítható-e a megújuló energiapolitikánk?, Szeged, 2013.
Jövő - világ
Jelen és jövő: Pro és kontra tényezők • Alacsony olajár • • • • •
•
Magas beruházási igény Bonyolultság (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás) Kivitelezési és termelési kockázatok (főleg mély rendszerek esetén) Klímaszkepticizmus Konkurrens technológiák fejlődése: levegős hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, napcella… Környezetvédelmi és egyéb kockázatok (főleg mély rendszerek esetén: fúrási kockázatok, felszín alatt vizek keveredése, indukált szeizmicitás).
•
Környezet- és energiatudatosság, klímaaggodalom, Párizsi klímaegyezmény
• •
•
Energia-függetlenség, energiabiztonság Technológiai fejlődés, növekvő tapasztalatok, csökkenő költségek (geológia/geofizika, fúrástechnológia, rétegserkentés, hőszivattyúk…) Tartósan alacsony kamatok miatt kedvezőbb beruházási/megtérülési lehetőségek, viszonylagos stabil pénzügyi állapot Alacsony olajár miatt felszabaduló olajipari kapacitások Állami támogatások, pályázati lehetőségek (EU)
•
Kis területigény
•
Magyarországon: építőipari beruházások, növekvő komfortigény (hűtés)
•
•
Ábra alapötlet: http://matt.might.net/articles/work-life-balance/
Üvegházhatású gázok fajlagos kibocsátása
Múlt – jelen – jövő • Országok természeti adottságai közti jelentős különbségek, mély- és sekélygeotermia tekintetében egyaránt (Izland – Olaszország - Magyarország – Svédország, stb.) • Országok pénzügyi helyzete közti jelentős különbségek (Európa/Afrika, Nyugat- és KeletEurópa, stb.) • Országok tapasztalata, szakértelme és hozzáállása közti jelentős különbségek (Németország, Izland, Magyarország)
Közvetlen hasznosítás statisztika
Közvetlen hasznosítás statisztika Világban közvetlen hasznosítás: 587,786 TJ/year: • • • • •
55.3% - földhőszivattyús fűtés/hűtés 20.3% - balneológia 15.0% - épületfűtés (hősziv. nélkül) 4.5% - mezőgazdaság 4.9% - egyéb (haltenyésztés, ipar, hóolvasztás, szárítás, ...)
Közvetlen hasznosítás statisztika
Közvetlen hasznosítás statisztika
Közvetlen hasznosítás statisztika
Közvetlen hasznosítás Izland példája • Izlandon jelenleg az épületek 90%-át geotermikus energia fűti! • Egy évszázad alatt gyakorlatilag a nulláról érték el ezt az arányt! • 1908: első geotermikusan fűtött farm, 1930: Reykjavíkban első geotermikus távfűtő rendszer. • A geotermikus távfűtési rendszerektől távol eső helyeken 1960-ra nagyrészt áttértek a szénről az olajra. Az 1970-1980-as években azonban az olajáremelkedés súlyos gazdasági problémát okozott az országban → intenzíven növelték tovább a geotermikus alapú fűtés. • Azon kevés helyen, ahol a geotermikus energia nehezen elérhető, jelenleg elektromos fűtést használnak (potenciális lehetőség a hőszivattyúknak!). • Az országban elektromos áram kb. 29%-át geotermikus erőművek (a maradékot pedig vízi erőművek) termelik! • Szinte problémát jelent az, hogy a megtermelt áramot mind felhasználják. Pl. több alumíniumkohójuk is van, ahova a bauxitot hajón szállítják (állítólag Ausztráliából is).
Közvetlen hasznosítás Izland példája Egy régi geotermikus kút Reykjavík mellet
Régen a széntüzelés jelentős légszennyezést okozott
Régi 18 km hosszú távhővezeték Mosfellssveit-ből Reykjavíkba
A 23km-es Nesjavellir-Reykjavik távhővezeték (900 mm átmérő). Hőmérséklet-veszteség max. 3°C a teljes hosszon!
Villamos energia termelés Világ
Villamos energia termelés Világ
Villamos energia termelés Magyarország • Jelenleg nincs geotermikus erőművünk • Két tervezett erőmű: – Jászberény, CHP, Cege Zrt: 2-5 MWe – Battonya, EGS rendszer, EU-Fire Kft: 9-11 Mwe
• Későbbi lehetséges projekt: – Tura, 1700-2200 m, 2,7 MWe
Köszönöm a figyelmet!
