EDUTEX a TMTE felnôttképzési programja. Sikeres marketing szimpózium

SZAKMAI

EDUTEX – a TMTE felnôttképzési programja A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület 2003tól kiemelten foglalkozik a felnôttkori képzéssel, az ún. élethosszig tartó tanulással a textil-, ruházati és tisztító ipari szakemberek számára szervezett iskolarendszeren kívüli oktatás keretében. A különbözô ismeretfelújító és továbbképzések célja, hogy a szakemberek naprakész ismeretekkel meg tudjanak felelni a versenyképesség kritériumának és számos egyéb kihívásnak, különös tekintettel az Európa Uniós követelményekre. Ennek érdekében hozta létre az egyesület a „TMTE-EDUTEX Felnôttképzési Programok” c. modult, mint a témával külön foglalkozó oktatási részlegét. Korábban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) a TMTE-t nyilvántartásba vette, így az egyesület a felnôttképzésre jogosult szervezetként végezheti a tevékenységséget. A várhatóan a közeljövôben létrejövô hálózati akkreditáció révén (a MTESZ tagszervezeteként) a „TMTE-EDUTEX” az egyes programok tanúsíttatása után mint akkreditált képzôhely mûködhet. A felnôttképzési tevékenység szakmai felügyeletét 15 fôs szakmai tanácsadó testület látja el, egyrészt az éves képzési tervek elfogadásával és a végrehajtás értékelésével, másrészt az oktatások nyilvánosságának biztosításával ill. a közönségkapcsolat kialakításának elôsegítésével. A felnôttképzési tervben jelenleg a következô fôbb témakörök szerepelnek: – textil- és ruházati ipari minôsítô, anyagvizsgáló és vegyi laboránsképzés, – textil- és ruházati termékek forgalomba hozatalával, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek, – új típusú kelmék ruhaipari feldolgozásával összefüggô továbbképzés, – számítógépes ruhaipari szerkesztô, szériázó képzés, – ruhaipari technikus ill. szalagvezetô tréning, – termelésirányítás a mikro-, kis- és középvállalkozású ruhaipari rendszerekben, – textil-, ruházati- ill. tisztítóipari mûszaki vezetô képzés, – textiltisztító szalon (fiók-) vezetô képzés, – „Újszerû anyagok, eljárások és tanúsítási rendszerek a textil- és ruházati iparban” c. képzés kereskedelemmel foglalkozók részére. A „TMTE-EDUTEX Felnôttképzési Programok” lebonyolításával foglalkozók természetesen szíve-

ÉLET

sen vesznek minden olyan kezdeményezést, amely az oktatási tervbe felvehetô újabb szakmai ismeretfelújító- ill. továbbképzô témákat tartalmaz. A javaslatokat a TMTE titkárságára kérjük eljuttatni (tel. és fax: 201-8782, e-mail: [email protected]). K. Cs.

Sikeres marketing szimpózium A TMTE a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal közösen három témakörbôl álló szakmai továbbképzést szervezett elsôsorban a textil- és ruházati késztermékek gyártóinak. A programsorozat célja az volt, hogy a magyar vállalkozók megismerkedjenek azokkal a módszerekkel, amelyek lehetôvé teszik az ugyancsak erôs versenynek kitett nyugateurópai textil-és textilruházati ipar sikereit. A program elsô elôadását Andreas Novak, a német Apparel Commerce GmbH tanácsadó cég igazgatója tartotta. Ezen az egynapos tréningen „A ruhaipari termelékenység növelésének gyakorlati módszerei” volt a téma. A résztvevôk számára nagyon hasznos gyakorlati módszerek, jól használható eszközöket ismertetett az elôadó. 2003. március 5-6-án a TREND 2 divatközpontban került sor a második rendezvényre „A vállalkozások beilleszkedése a nemzetközi divatmarketing folyamatába” címmel. Az elôadó Bernd Sonntag volt, aki több évtizedes németországi ruhaipari tevékenység után az utóbbi évtizedekben a kelet-európai országok ruhaiparában folytatott marketing tanácsadói munkát. A szimpózium két napján sok és részletes információt kaptak a résztvevôk az európai, ezen belül fôleg a német ruházati piacról és a legújabb piaci folyamatokról és módszerekrôl. Ezek megismerése segít mindazoknak, akik a bérmunka helyett vagy mellett saját kollekcióval is ki akarnak lépni a piacra. Azok a folyamatok, trendek, amelyek jelenleg a nyugat-európai ruházati piacokat jellemzik, jellemzôek lesznek – vagy már ma is azok – a magyar és a kelet-európai piacokon is. Az elôadásból részletesen meg lehetett ismerni a ruházati piac mûködését, a piac szereplôinek – a gyártóknak, kollekció tulajdonosoknak, a kereskedôknek és a fogyasztóknak – a magatartását. Az elôadó beszélt a kollekció kialakításáról a célcsoportul kiválasztott fogyasztók elvárásainak megfelelôen. Bemutatta a 2004 tavasz-nyári szezon alapanyag-, forma- és színtrendjeit. Téma volt az elektronikus kereskedelem, és a ruházati üzletek kialakításának és mûködtetésének legújabb tendenciái. Bár a bérmunka nem volt a szeminárium témája, mégis tanulságos gondolatokat hallottunk errôl

MAGYAR TEXTILTECHNIKA 2003/2

33

SZAKMAI

ÉLET

is az elôadótól, aki jól ismeri a vetélytárs kelet-európai országok teljesítményét ezen a területen. A programsorozat harmadik egynapos elôadása a gazdálkodás és finanszírozás kérdéseivel foglalkozott 2003. április 4-én. Az elôadó a sikeres olasz textil-és textilruházati ipar ezirányú tapasztalataival és módszereivel ismertette meg a résztvevôket. (mk)

Továbbképzô elôadás a színekrôl A TMTE Minôségszabályozó és Anyagvizsgáló Szakosztálya 2003. március 13-án egynapos továbbképzô elôadást rendezett „Amit a színekrôl tudni kell” címmel. A textil-, ruházati- és textiltisztító szakemberek számára szervezett programon közel 60 fô vett részt, közöttük szép számmal szakirányú fôiskolai tanulmányaikat folytató hallgatók is. A bevezetô elôadást Kutasi Csaba tartotta, „Színtani alapfogalmak, színek rendszerezése és szubjektív összehasonlítása” címmel. Elôadásában a színészlelésrôl, a színlátással kapcsolatos fizikai és kémiai folyamatokkal, a színkeverési módokkal, a szín- és szerkezet közötti összefüggésekkel, a hígítással együtt járó „világosodás” mellett esetenként elôforduló „árnyalat-változások” okaival, a kezdeti szín-rendszerezési törekvésekkel, a színek vizuális összehasonlításának szabályos kritériumaival, a Pantone színalbum felépítésével, valamint az ink-jet színmintázással foglalkozott. Jantai Tamásné (Anilin Rt.) „A mûszeres színmérés területei és gyakorlata a textiliparban” címmel tartott elôadásában többek között a vizuális színkülönbség-értékelés problémáiról, a színhûség-értékelés hibáiról, a mûszeres színmérés elônyeirôl, a különféle mesterséges fényforrásoknak a színkülönbség meghatározásában jelentkezô különbségeirôl, a színmérô berendezésekkel szerzett információk felhasználási lehetôségeirôl (receptkészítés, festékkonyha-vezérlés stb.) beszélt. Szólt a technikai fejlesztések beszerzési árairól az objektív színméréssel (1,5–3 millió Ft), a receptszámítással (komplett rendszernél 3–12 millió Ft), ill. a színkommunikációval (1–8 millió Ft) összefüggésben, továbbá elhangzott, hogy a hazai textiliparban jelenleg mintegy 30 %-os a színméréses technika elterjedtsége. „A színtartóság vizsgálati módszerei” címmel tartott elôadásában Szalay László (Innovatext Rt.) számos fontos kérdést érintett. Beszélt a szabványok szerepérôl, a különbözô színtartósági mutatókról és azok mérési módszereirôl, és bemutatta egy olyan

34


nemzetközi színtartósági körvizsgálat eredményeit is, amelyet számos laboratórium bevonásával végeztek és aminek során a vizuális fokozat-meghatározások esetenként rendkívüli szóródásokat is mutattak. „Korszerû színezék és színezés-technológiák” címmel Orbánné dr. Piskó Ágota tartott elôadást. Felelevenítette színezékkel, a színezéssel, a színezett textília minôségével és a színezô-berendezésekkel kapcsolatos ismeretek. Beszélt a korszerû színezékekkel szemben támasztott követelményekrôl, különös tekintettel a könnyû kezelhetôségre, a jó reprodukálhatóságra, az egészség- és környezetvédelem szempontjaira. Bemutatott néhány érdekes, korszerû színezési eljárást, ezen belül külön figyelmet érdemeltek a szálkeverékek, a mikroszálas termékek és az ECOcímkés tanúsítású színezékek és eljárások. A színezékek veszélyesanyag-tartalmáról, a színezéssel kapcsolatos gyakorlati problémákról Jancsó Eszter ( Innovatext Rt.) számolt be. Kiemelte az Európai Unióban már hatályos „azo-törvény” elôírásait, beszélt a „Textiltermékek és a környezetvédelem” tárgyú, a közelmúltban hatályba lépett ugyancsak európai uniós törvényrôl, amely szintén számos tilalommal, korlátozással hat a textilszínezésre. Megemlítette, hogy ezek a törvények hazánkban is azonnal kötelezôk lesznek, amint tagok leszünk az Európai Unióban. Beszélt ezután az elôadó a színezési gyakorlatban tapasztalt hiányokról, hibákról, és felhívta a figyelmet arra, a partnerek közötti szerzôdéses kapcsolatnál milyen fontos a színezett textíliával kapcsolatos követelmények szabatos meghatározása. A „Trendszínek értelmezése a divatban” címmel Bajczár Éva (Magyar Divat Intézet) tartott szemléletes elôadást. Ismertette az INTERCOLOR Nemzetközi Színbizottság szerepét (ennek Magyarország is tagja), valamint a 2003/2004 ôszi-téli szezon divattrendjét. Kutasi Csaba

Kamarai rendezvény a textil- és textilruházati vállalkozóknak A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézmûipari Tagozata szervezésében a közelmúltban országos rendezvényre került sor a szervezet kôbányai székhelyén, az „Irány az EU” programsorozaton belül. A Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület és a Kamara közötti együttmûködést jól példázza, hogy a rendezvényen „Belsô piaci kihívások a textil-, ruhaés bôripari vállalkozások számára” címmel dr. Pataki Pál, az Innovatext Rt. vezérigazgatója tartott elôadást.

SZAKMAI

ÉLET

Az elôadó szólt a piaci és jogi szabályozás alá esô textiltermékek forgalmazási változásairól, kiemelve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hazai törvénynek az Európai Unió elôírásaival összhangban megvalósuló szabályozó szerepét. Így például hangsúlyozta az elôadó, hogy a nyersanyag-összetétellel kapcsolatos rendelet már több éve érvényben van. Az elôadásban szó esett az eddigi és az újabb EU-projektekrôl, ill. a hazai pályázati részvételrôl. Fontos segédletet jelentenek a Kamara által kiadott „Tanácsadói Füzetek” (mûszaki irányelvek, „CE”-megfelelôség jel, export, külkereskedelemi ismeretek, belkereskedelmi tudnivalók, áruforgalmi- és szállítmányozási alapismeretek, vámszabályozás), ill. a TMTE ezekkel kapcsolatos CD-kiadványai. Az elôadást követôen számos kérdés hangzott el, fôleg a „kvóták” és a „vámszabályozás” témakörei kerültek górcsô alá. A BKIK Kézmûipari Tagozata folytatja immár hagyományokkal rendelkezô-, sikeres programsorozatát az „Irány az EU” címmel, hasonlóan újabb rendezvényeket szervez folyamatosan a TMTE. K. Cs.

mon Florentz fotómûvész nevéhez fûzôdnek. A fotótechnikát megelevenítô mûveknél a polaroid módszerû ábrázolások transzferálással kerülnek a selyem-hordozóra. Az ilyen jellegû mûvészi „kémiai mintázás” tehát nem egy sokszorosító nyomási eljárás, hanem az egyedi akvarell-szerû textilábrázolási módszerek egyik exkluzív megoldása. Különleges, fotografálásos textilnyomatokban gyönyörködhetett a látogató. Április-májusban még mozgalmasabb programok várnak a Textilmúzeumba látogatókra, így április elsô felében a Minta Alapítvány designereinek „Minta Rétegek” kiállítására, május végéig pedig „Szomszédaink – Barátaink” címmel osztrák foltvarró mûvészek bemutatójára kerül sor. Kutasi Csaba

Faliszônyegek, selyemképek a Textilmúzeumban

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közelsége elôtérbe hozta a diplomáknak a közösségen belüli konvertibilitása kérdéseit is. A mérnöki oklevelek elismerése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Erre vonatkozólag az ún. Bolognai megállapodás tartalmaz irányelveket. A Nemzetközi Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (FEANI) olyan minôsítési rendszert dolgozott ki, amely ajánlásnak tekinthetô a tagországok számára. Ezt az elôterjesztést a múlt év ôszén az Európai Parlament is megtárgyalta. Mivel egy ilyen súlyú elôterjesztés hosszabb egyeztetést tesz szükségessé, a végleges álláspont kialakítása erre az évre várható. A FEANI Magyar Nemzeti Bizottsága a 2003. évi magyar Európa-mérnökök Napja alkalmából, 2003. március 11-én rendezett konferencián tárgyalta meg a soron következô feladatokat, a minôsítés hazai feltételeit. Ezen az összejövetelen került sor az idei „Eur-Ing” oklevelek átadására is. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a rektor és a magyar nemzeti bizottság elnökének jelenlétében dr. Pungor Ernô akadémikus, a FEANI Magyar Minôsítô Bizottságának elnöke 29 jelöltnek adta át az oklevelet. Ezzel a magyar európamérnökök száma 584-re emelkedett. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a TMTE közremûködésével most vette át európa-mérnöki oklevelét dr. Tamási András okl. vegyészmérnök is, aki a BASF Hungária Kft. munkatársaként szoros kapcsolatban áll magyar textilipari cégekkel, hatékony szakmai közremûködésével eredményesen segíti a festô-kikészítô üzemek munkáját. K.I.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeként március 18-ától a hó végéig volt látható az „Évfordulók, Táncfordulók, Testfordulók” címû kiállítás az óbudai Textilmúzeumban. Az idôszakos tárlat elnevezése a tavaszi jubileumok mellett a kiállított tárgyak dinamikájára ill. az emberi testtel összefüggô textil-ábrázolásokra utal. A kiállításon a Hannoverben élô alkotópáros, Csomós Éva textilmûvész és Simon Florentz fotómûvész gyapjú- és hernyóselyem alapanyagú textilalkotásai voltakláthatók. Az „Art Proits” faliszônyegeket és térformákat Csomós Éva készítette gyapjúból. E különleges technika a Brnoi Gyapjúipari Kutató Intézethez fûzôdik, a helyi szakemberek által kifejlesztett eljárás védelem alatt áll. A csehországi „Art Proits” mûhelyt a tulajdonos ZoiaSchmitter Kasparova mûvésznô vezeti, a technika megôrzésére is elsajátítására létrejött iskola egyik növendéke a most kiállító mûvésznô is. A nyers és színes gyapjú-szálhalmazból kialakított fátyolszerû színátmenetes rétegek, képezik a „faliképek” fô felületeit. A díszítô-elemeket és kontúrokat vágással ill. sodrással formált textilrészek alkotják a kompozíciókban. A hatást fokozza a nemezek, csipkék, szôttesek és fóliák képbe való, kollázsszerû applikálása is. A „selyemprint” eljárással készült alkotások Si-

Magyar Európamérnökök Napja


35

VÁLLALATI

KÖRKÉP

Az egyetlen hazai nyomógyár: a Maya Rt. A távol-keleti termékek konkurenciájával a magyar textilipar nem bírja a versenyt. A hajdan világhírû, évszázados hagyományokkal rendelkezô magyar pamutnyomóipar a szemünk láttára zsugorodik egyre kisebbre. A szakma legnagyobb nyomóüzemei, a Goldberger, a Textilfestôgyár megszûntével – úgy tûnik – most már a Kistext nyomottáru-gyártása is a végóráit éli. Az egyetlen ma is mûködô hazai nyomógyár mindössze 15 éve alakult, mint a világhírû és Németországban akkoriban piacvezetô KBC kelmenyomógyár magyarországi üzeme. A fennállása óta szép sikereket, szakmai eredményeket felmutató gyárat az alapító cég néhány éve eladta, jelenleg a

36


legnagyobb német textil csoportnak, a Daun and Cie. AG-nek a tulajdonában van. Az Európán végigvonuló konkurenciaharc a Mayát sem kímélte. A 150 alkalmazottal mûködô nyomógyár válaszút elé került: vagy véglegesen feladja a harcot és leállítja a termelést, vagy megkísérli a túlélést. A cég vezetôi az utóbbi lehetôséget választották. Ennek a stratégiának ismeretében nagy érdeklôdéssel vártuk a cég tavaszi divatbemutatóját. A Maya és barátai a Stefánia Palotában találkoztak. A vendégeket a cég ügyvezetô igazgatója, Dr. Arne Deussen köszöntötte és tájékoztatta az elôttünk álló év terveirôl. Terveik szerint ebben az évben olyan költségcsökkentô, eredményt növelô intézkedéseket tesznek, hogy az utóbbi idôszak veszteséges gazdálkodása után idén a vállalati mérleg már nyereséget fog kimutatni. A stratégia alapja a piaci munka jelentôs erôsítése és a gazdaságosabb áruválaszték kialakítása. A gyártmányfejlesztés és a minôségi termelés az alapja az idei munkának. A fejlesztési elképzelé-sekrôl a Maya tervezô csoport nevében Páczelt Andrea iparmûvész tájékoztatta a megjelenteket. A „Százszorszép” mottóval jelzett impozáns divatbemutatón a Maya által gyártott, fôleg pamutból és viszkózból készült könnyû, lágy esésû szövetekbôl láttunk ízelítôt. A bemutatott modellek túlnyomóan nyomott anyagokból készültek, de sok esetben nyomott és egyszínû kelmék kombinációival is találkoztunk. A divatbemutató láttán az a benyomásunk, hogy a mintatervezôk elsôsorban a fiatalsághoz kívántak szólni, a bemutatott modellek zöme ezt a fogyasztói csoportot kívánta megcélozni. A ruhák tervezésében a vezetô magyar divattervezôk vettek részt. A Maya partnerei mellett a tervezôk között ott találtuk elmaradhatatlanul a cég mûvészeti vezetôjét, Deés Enikôt is. A jól sikerült összejövetel, a bemutatott üzleti célok és az ezek megvalósítását alátámasztó termékbemutató arra enged következtetni, hogy realitása van annak, hogy a Maya a kitûzött céljait az év folyamán el tudja érni. Dr. Kerényi István

PIACI

HELYZET

A magyar textilipar helyzete 1999 és 2002 között a statisztikus szemével* Farkasné Rejtô Gabriella Központi Statisztikai Hivatal A textilipar részesedése a feldolgozóipari termelésben az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Ez az arány 1999-ben még 3,6%, 2002 novemberében már csak 3% volt, melybôl 1,2%-ot a textíliagyártás (a klasszikus textilipari tevékenységek: a fonás, szövés, kötés-hurkolás, kikészítés, konfekcionálás a ruházati termékek kivételével) tett ki, 1,8%-ot pedig a ruházati termékek gyártása képviselt (beleértve a szôrmekikészítést és -konfekcionálást is). Jelentôségük mégsem elhanyagolható, hiszen 1999-ben ebben a két ágazatban foglalkoztatták a feldolgozóiparban alkalmazottak 14%-át, arányuk még 2002-ben is meghaladta a 10%-ot. Ebbôl is kitûnik, hogy nagyon magas az élômunka szerepe a termelésben. Az alkalmazásban állók száma mindkét ágazatban jelentôsen csökkent a vizsgált idôszakban, a textíliagyártás területén majd 6000 fôvel, a ruházati iparban pedig megközelítôleg 14 500 fôvel dolgoztak kevesebben (ebbôl több, mint 8000 ember 2002-ben veszítette el állását!). Ezzel párhuzamosan 2002 elsô tizenegy hónapjában a textilipar mindkét ágazatában 4-4%-kal visszaesett a termelés az elôzô év azonos idôszakához képest. A negatív irányú változás azonban más-más okokra vezethetô vissza. A textíliagyártás területén mûködô 20 szakágazat közül 1999 és 2001 között 7-rôl 18-ra emelkedett a visszaesô szakágazatok száma. 2002 elsô tizenegy hónapjában 12 szakágazat tartozott a leépülôk közé, de tényleges növekedés csak a legkisebb súlyú szakágazatokban következett be. Az 1999. évi 9%os, ill. a 2000. évi 25%-os bruttó termelésiértékbôvülés után 2001-ben piacvesztés következett be (a belföldi értékesítés 23%-kal, az export 6%-kal esett vissza a 2000. évihez viszonyítva), ami miatt, továbbá a gyárbezárások, valamint adminisztratív okok (a fôtevékenység átsorolása) következtében 14%-kal esett vissza az ágazat termelése. A 2001 január-novemberi idôszakhoz képest további 25%-kal csökkent a belföldi értékesítés, amit az export 13%os növekedése sem tudott kompenzálni. A ruházati termékek gyártásánál 1999 és 2001

között folyamatos volt a termelés növekedése, 2002-ben azonban ebben az exportorientált és a magas, 40% feletti exportbérmunka-hányad miatt rendkívül kiszolgáltatott helyzetû ágazatban az év elsô tizenegy hónapjában 10%-kal csökkent az exportértékesítés. A csökkenést a vállalkozások a nemzetközi piacok beszûkülésén túl a forint sávszélesítésével, illetve a minimálbér drasztikus emelésének hatásával magyarázták.

* A felhasznált adatok a 4 fô feletti vállalkozások körére vonatkoznak. A 2002. évi adatok elôzetesek.


37

PIACI

HELYZET

A textil-és ruházati ipar a számok tükrében Helyzetjelentés 2002. augusztus és 2003. január között A textil- és ruházati ipart 1999 és 2001 között, a belsô strukturális változások mellett, bruttó termelési értékének folyóáron mért folyamatos növekedése jellemezte. A ruházati iparban a termelés folyamatos bôvülése, a textiliparban a termelési szint tartása volt jellemzô. 2002-ben és különösen a második félév során a piaci pozíciók változása miatt mind a két szakágazatnál fordulat következett be: 2002-ben az éves szinten elért 345 374 millió forintos bruttó termelési érték már 4,5 %-kal elmaradt az elôzô évihez viszonyítva. A 2003. év indulásában ez a tendencia tovább folytatódik. Az 1999-2001 években a textil- és ruházati ipar export értékesítését is a dinamikus növekedés határozta meg. A 2002-ben elért 242 676 millió forintos export árbevétel ugyanakkor már 3,6 %-os csökkenést jelentett. Az exportértékesítés belsô struktúrájában a textil- és ruházati ipar között eltérô folyamatok valósultak meg. A textilipar

2002-ben volumenben 14,5 % növekedést, a ruházati ipar 8,2 % csökkenést tudott produkált. A ruházati iparban bekövetkezett csökkenés elsôsorban a bérmunka konstrukciók vissza szorulására vezethetô vissza. A ruházati termékek növekvô hazai fogyasztásán belül a textil- és ruházati ipar belföldi értékesítése

A textil- és ruházati ipar termelési és értékesítési adatai, 1999–2002

1999 2000 2001 2002

38

Termelési érték millió Ft 284 974 342 895 362 372 345 374


Export értékesítés millió Ft 182 764 222 259 251 555 242 676

Belföldi értékesítés millió Ft 101 915 120 302 110 341 104 695

PIACI

folyamatosan háttérbe szorult. 2002-ben a 104 695 millió forintos belföldi értékesítés 5,2 %-os csökkenést jelentett. A hazai textil- és ruházati vállalkozások belföldi értékesítése eltérô tendenciákat mutat, a textiliparban folyamatosan csökken, a ruházati iparban a visszaesô exportértékesítést részben a

HELYZET

belföldi piacok bôvülése ellensúlyozta. A textilipar belföldi értékesítése 2002-ben 23,6 %-kal csökkent, ugyanakkor a ruházati iparban 16,8 %-os növekedés valósult meg. A belföldi piacokon kialakult tendenciák a 2003. év indulására is jellemzôk. Galambos Attila

A textil-és ruházati ipar fôbb külkereskedelmi mutatói forintban ill. devizában 2002. január-december

Textil rost és hulladék Textil fonal, szövet és egyéb textilipari készgyártmány Ruházati cikk és öltözet kiegészítô

Textil rost és hulladék Textil fonal, szövet és egyéb textilipari készgyártmány Ruházati cikk és öltözet kiegészítés

Kivitel 2002 millió Ft 2002/2001 % 24 648 92,6 288 870 163 483

94,1 94,1

Kivitel 2002. millió $ 2002/2001 % 95,0 102,6 1116,6 632,5

104,6 104,6

Behozatal 2002 millió Ft 2002/2001 % 10 453 101,0 117 197 332 759

100,7 86,9

Behozatal 2002 millió $ 2002/2001 % 40,3 111,9 452,0 1284,1

111,7 96,2

Forrás: GKM Külker. Stat.

A pamut piaci helyzete A 2001/2002 szezonban a világon 21 millió tonna gyapotot termesztettek és az elkövetkezô öt évre az elôrejelzések évente hasonló, a 20 millió tonnát kissé meghaladó termést jósolnak. A pamut export az elmúlt tíz évben 5,5—6,3 millió tonna között mozgott és az elkövetkezô években várhatóan 6,4 millió tonna/év körül stabilizálódik. A gyapot összes termôterülete 33 millió hektár (ha) körül van, ez az utóbbi 50 évben alig változott. Mindössze két jelentôs változás állott be ebben az idôszakban. 1984/85-ben telítôdött a piac és emiatt a raktárkészletek 6-ról 10,1 millió tonnára emelkedtek. Ezért a termôterületet a korábbi 35,2 millió ha-ról 1986/87-ben 29,5 millió ha-ra csökkentették. Leestek az árak is: 1986 nyarán 37 cent/lb volt, s ez volt az azóta eltelt idôben a legalacsonyabb pamutár, amit csak 2001ben múltak alul, amikor az 35 cent/lb-re süllyedt. 1995 tavaszán azonban

115 cent/lb-t érte el a pamut ára, ami arra ösztönözte a termelôket, hogy ismét növeljék a termôterületet. Az 1995/96 szezonban 35,8 millió haon termesztettek gyapotot és ennek következtében 2 millió tonnával nôtt a termelés. Jelentôsen változtak a terméshozamok is az idôk folyamán. 1955 és 1990 között a hozam megkétszerezôdött és 580 kg/ha-ra nôtt. A 2001/2002 szezonban 605 kg/ha hozamot mértek és várhatóan e körül lesz az elkövetkezô években is. Az USA-ban a hazai pamutfelhasználás 1997 óta jelentôsen, 35 %-kal csökkent, miközben a termôterület változatlan maradt. A hazai felhasználás visszaesését az export erôteljes fokozásával ellensúlyozták: az USA 1,47-rôl 2,18 millió tonnára, csaknem 50 %kal növelte pamutexportját, és ezzel az USA részesedése a világ 6,25 millió tonnára rúgó pamutexportjából 1/3-ra emelkedett. Az elôre-


39

PIACI

HELYZET

jelzések szerint ez az arány az elkövetkezô években is megmarad. Ami Brazíliát illeti, itt 2004-ig a pamutexport évi 230 ezer tonnányi növekedésével számolnak. Argentína, amely korábban a negyedik legnagyobb pamutexportôr volt, most a 20. helyre esett vissza. Türkmenisztán pamutexportja szintén csökkent, jelenleg a világranglista 10. helyén áll 100 ezer tonna/év körüli pamutexportjával. A pamutfogyasztásban kevés változás várható. E tekintetben Pakisztán már megelôzte az USA-t és a 3. helyre került, és jelentôs mértékben nôtt Brazília pamutfogyasztása is. Kína pamutból 80 %-ban önellátó, de emellett jelenleg mintegy évi 400 ezer tonna pamutot vásárol

is (fôleg az USA-ból), és ez 2004/2005-re várhatóan 550 ezer tonna körüli értékre növekszik. Hasonló nagyságrendû importôr Indonézia is, amelynek pamut behozatala évek óta 500–540 ezer tonna/év között ingadozik. India pamutimportja évi 300 ezer tonna körül van és marad valószínûleg a következô években is, habár itt némileg csökkenô tendencia figyelhetô meg. Az európai textilipar 29-29 %-ban afrikai és közép-ázsiai országokból vásárolja pamutszükségletét. Törökország 17 %-kal részesedik, a fennmaradó részen az USA, Dél-Amerika, India, Pakisztán és Ausztrália osztozik. Rieter Link, 2002. augusztus (LK)

A Levi Strauss új márkaterméke Az évek óta eladási nehézségekkel küzdô Levi Strauss San Franciscoban bejelentette, hogy 2003 júliusában Signature néven megjelenik új farmerruházati termékeivel a piacon. Az új termékcsaláddal a Levi’s azokat a vevôket szeretné visszahódítani, akik mindenek elôtt olcsón szeretnének vásárolni. Az új cikkek forgalmazására a Wal-Mart diszkont áruházlánccal kötött szerzôdést, de számításba jöhetnek egyéb kifejezetten olcsó árut forgalmazó cégek is. A Levi’s részérôl ez a lépés arra irányuló kísérlet, hogy megnyerjen magának egy igen gyorsan növekvô fogyasztói réteget. A statisztikák azt mutatják, hogy a vásárlók kb. egy harmada az USA-ban a Wal-Mart, a Target és a hasonló diszkont áruházakban szerzi be az ilyen típusú termékeket. A Levi’s korábban nehézségei ellenére határozottan visszautasította, hogy termékeit diszkont áruházakban árulják. Ezt a kiskaput végül is azért nyitotta meg, mert az 1996 óta tartó csökkenô értékesítési tendenciát nem tudta megállítani: az 1996. évi 7,1 milliárd USA-dolláros forgalommal szemben 2002ben eladásai várhatóan mindössze 4 milliárd dollárt tettek ki. Szakértôi becslések szerint ha a tendenciát valamilyen drasztikus lépéssel nem tudja megfordítani, 3 éven belül teljesen padlóra kerülhet a közel 150 éves cég. Az elmúlt években a Levi’s számos területen racionalizálta mûködését: teljesen átalakította beszerzési rendszerét, nagyfokú centralizációt vezetett be, a gyártást pedig elvitte az olcsó bérû országok felé. Az USA-beli gyártást 2 gyár kivételével teljesen leállította, 3600 ember munkahelyét szüntetve meg. Úgy tûnik azonban, ez nem volt elegendô. A tipikusan 30-35 USA dollár közötti áron forgalmazott farmernadrágok a vásárlók széles tömegei számára

40


drágának bizonyultak. (Igaz, néhány drága üzletben 150-200 dollárért is elkeltek a patinás márkatermékek, de ez a forgalom fenntartásához nem bizonyult elegendônek.) Az új Signature farmernadrágok várhatóan 23-26 dollár körüli árszinten kerülnek a amerikai piacra, ezzel még mindig elôkelô helyre sorolva a hasonló termékeket 10-20 dollár között kínáló Wal-Mart-nál és a hozzá hasonlóknál. Az új termék minôségét illetôen a Levi’s megnyugtatta az érdeklôdôket, hogy tartósságban és egyéb viseleti tulajdonságokban a Signature ugyanazt tudja, mint a hagyományos Levi’s termékek. A különbség az lesz, hogy egyszerûbb, „csupaszabb” lesz a külsô képe, kevesebb varrattal, és olcsóbb, szerényebb címkékkel látják majd el ôket. Az indigókék farmernadrágok után a cég tervezi a termékskála bôvítését: kordnadrágok és dzsekik is meg fognak jelenni Signature márkánévvel. A diszkont márka piacra dobása egyesek szerint nem veszélytelen akció a nagynevû cég részérôl. Nem lehet pontosan felmérni, hogy a régi, hagyományos partnerei, mint a Sears, vagy a J. C. Penney áruházláncok hogyan reagálnak az akcióra. Képesek lesznek-e a Signature eladások kompenzálni azoknak a vevôknek az esetleges kiesését, akik eddig megvették a Levi’s farmernadrágokat, most viszont ôk is elmennek az olcsóbb termékek irányában? Az aggodalmat nem lehet kizárni, az azonban egyértelmû, hogy valamilyen drasztikus lépést tennie kellett a cégnek helyzete megmentése érdekében. A vevôk jelentôs része ugyanis a Signature nélkül is elment az olcsóbb konkurensekhez az elmúlt években. AP Online (J. V. V.)

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Stäubli szövés-elôkészítô berendezések R. Furrer, Stäubli AG Szabó Rudolf, Ing-Tex Bt. A Delta automata befûzôgépekkel való láncbefûzés a gyakorlatban bevált és a piac gyorsan elfogadta: segítségével sikerült az automata befûzôt csaknem minden területre kiterjeszteni, ahol ezt korábban csak részben alkalmazták. Fontos célkitûzés az automata befûzés egyre általánosabbá válása. Cikkünkben a Delta befûzôgépek fejlesztésének és a gyakorlatban való alkalmazásának tapasztalatait adjuk közre. A szövés-elôkészítésen belül a befûzés helyzete egyre nagyobb jelentôségû. Minden cikket, amelyet egy szövôgépen szôni akarunk, legalább egyszer a gyártás kezdetén be kell fûzni a szövés szerszámaiba. A szövödében az egyik legfontosabb követelmény a gyártási kapacitás kihasználásának növelése. Ez azt jelenti, hogy elôírt idôre a szükséges lánchengereknek befûzve készen kell lenniük, hogy a lefogyó szövôgépen a cikkváltás idôveszteség nélkül végrehajtható legyen.

cikkválasztéka nagyon nagy. Egy nagy cikkválaszték gyakran nem csak azt jelenti, hogy csaknem minden szövôgép más cikket szô, hanem a darabhosszak is egyre rövidebbekké válnak. A szövôgépek vetülékbeviteli teljesítményének szakadatlan növelése egyben azt is jelenti, hogy egyre több lánchengert mindig gyorsabban kell a szövôüzem számára készíteni (1. ábra).

A befûzô jelentôsége

1.ábra. Szövôgépek teljesítmény-növekedése és a cikkváltásgyakoriság változása (WIR=vetülékbeviteli teljesítmény, v, m/min) a) Lánchenger-csere relatív gyakorisága. b) Lánchenger-csere relatív gyakorisága nyersáru gyártása esetén, tarkánszövés esetén

A szövödék többségében egyre többféle cikk fordul elô. Rövidülnek a darabhosszak, igényingadozás mutatkozik a vevôk oldaláról, követelmény a rugalmasság és a reakcióképesség, Nagy hangsúlyt kapnak a kész szövet minôségi követelményei, valamint a szövôgépek termelékenységének szakadatlan növekedése iránti igény. Mindez a befûzô jelentôségét támasztja alá. Azokban a szövödékben is, amelyekben kevés különbözô cikket szônek, a szövôgépek teljesítmény-növekedésének következtében egyre gyakrabban kell a lánchengereket cserélni, a befûzôben a szükséges kapacitásoknak rendelkezésre kell állniuk, ill. növelni kell azokat. A szövôgépek teljesítmény- és a lánchengerváltás gyakoriság-növekedésének összevetése mutatja, hogy a lánchenger-átmérôk, ill. lánchosszak növekedésének ellenére a szövôgépek vetülékbeviteli teljesítményének nagyobb mérvû növekedése miatt a szövési ciklusidôk nem növelhetôk. Emiatt keletkeznek az elkerülhetetlen gépállások és az ezzel járó termeléskiesések. Természetesen, ha ugyanaz a cikk marad a szövôgépen, lánchenger-cserekor nem kell minden esetben újrafûzni a láncot, ahol a minôség és a géphatásfok megfelelô, elegendô a szövôgépen való kötözés. Azonos befûzés esetén ezáltal elkerülhetô a láncok újra fûzése. Ezzel ellentétben vannak szövödék, amelyeknek

Miért szükséges az automata befûzés? Az elsô automata befûzôgép prototípusát már 1895ben kialakították. Ebben az idôben még nem volt kötözôgép, emiatt minden leszôtt lánc után a szövôgépet újra kellett fûzni. Ez számottevô gépállást okozott és a kézi befûzés élômunka-igénye is jelentôs volt. H.D. Colman [3] befûzôgépének prototípusa nem hozott áttörést, ebben az idôben feltalált lánckötözôgépet azonban sikeresen vezették be a gyakorlatban. A befûzôgépet az üzemi gyakorlatban csak az 1920-as években kezdték alkalmazni. Így letették egy módszer alapkövét, amely ugyan a nyüstbefûzést nem forradalmasította (hasonlítva a szövôgépeknek a szövési folyamathoz), csupán egy manuális mûveletet automatizált. Az automata befûzôgép a kézi befûzéshez képest 5-10-szeres termelékenység-növekedést eredményez, a cikk fajtájától, a lánchengeren levô láncszámtól, a lánchenger-szélességétôl, a befûzési minta bonyolultságától, a nyüstök számától és a befûzendô lánctól függôen. Ehhez


41

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

erôs érvként szolgálnak még a következô tényezôk, mint a rugalmasság és a gyors reakcióképesség az ingadozó igényekhez, a kiszolgáló személyzettôl való függetlenség, változatlan befûzési minôség, hibátlan befûzés függetlenül a befûzési mintától, nyüstszámtól, fonalfajtától, stb. minden esetben egy automata befûzôgép alkalmazása mellett szól (2. ábra).

2. ábra. Teljesítmény-növekedés automata befûzôgép esetén

A Delta automata befûzôgép Az USTER EMU automata befûzôgépet a Zellweger 1954-ben fejlesztette ki. Az EMU befûzôgép tette lehetôvé a láncok direkt befûzését két lánchengerig a nyüstökbe és a géptípustól függôen a lammellákba. 25 évvel késôbb követte ezt az USTER Delta, amely az EMU-hoz képest a bordába való befûzéssel is kiegészült. Ezt a gépet a klasszikus gépfelépítési konstrukció jellemzi. Egy központi motorról kapja a hajtását és minden mozgást bütyökpárral, csuklós karral valósít meg. Az elektronika alkalmazása minimális. A fordulatszám-szabályozás és csak néhány legfontosabb rész és mûködés ellenôrzése volt elektronikus. Mindkét géptípus eladása sikeres volt, 700-nál több gépet értékesítettek. Az ITMA ’91-en mutatta be a Zellweger USTER elôször a teljesen új befûzôgépet, a Delta 200-ast és vezette azt be a piacon. Közel 5 év fejlesztési munka után készült el a gép, amely a gyakorlat számára a teljesítmény-kapacitás és rugalmasság legmagasabb igényeit is kielégítette. Technikailag a Delta 200-as eltérô az addigi gépépítéstôl. A központi hajtást és a bütyökpárokat egyedileg vezérelt motorok váltották fel, a mozgásokat pneumatikusan kapcsolják és hajtják végre, a mûködéseket érzékelôk ellenôrzik. A rendszer ellen-ôrzését egy egymásra épített elektronikai rendszer végzi. Az új fejlesztés egyik legfontosabb célja volt, hogy az alkalmazási területre a szövés különbözô szerszámai (nyüstök, lamellák, bordák, nyüst-

42


keretek) ne jelentsenek korlátozást. Így például a nyüstök és lamellák tárból való leválasztásához nincs szükség leélezésre, vagy kulcsnyílásra, így a befûzôgép nem igényli a szövô szerszámok teljes cseréjét. A fejlesztés piaci siker bizonyítja, hogy ma kb. 250 db Delta 200-as berendezés üzemel szerte a világon. Jóllehet a gépek építése egymáshoz hasonló, de a gépeket a vevô igényeinek megfelelôen alakítják ki. Miután a Stäubli 1994-ben a szövés-elôkészítô rendszer területét átvette a Zellweger USTER-tôl, a befûzôgépek fejlesztése nem állt meg. Csupán 2 évi fejlesztési idôt követôen jelent meg a Delta 100-as befûzôgép (ez különösen filamentfonalakhoz alkalmas), amelyet elôször az OTEMAS ’97-en mutattak be. Ezzel a géppel az volt a cél, hogy egy jól körülhatárolt alkalmazási területre nagy rugalmasságú, kiváló ár/teljesítmény-arányú gépet bocsássanak egy prosperáló piaci terület rendelkezésére. A párizsi ITMA ’99-en mutatták be a Delta 110es gépet, amely a Delta 100-asnak egy továbbfejlesztett változata (3. ábra). A Delta 110 egyidejûleg a lamellákba is befûz, és ezzel egy univerzális befûzôgép született minden elképzelhetô alkalmazási területre, közepes teljesítmény-szinten. Az új befûzôgép-generációból, a Delta 100/110-bôl mostanra 100-nál többet adtak el. Az új befûzôgépek a Delta 100/110 és a Delta 200-as gép összevetô adatait az 1. táblázat tartalmazza.

3. ábra. Delta 100/110 befûzôgép képe 1. táblázat Delta 100/110 Befûzési elv kampó Befûzés/min 100 (140) Nyüstök száma 20 Tartósínek száma 16 Lamellasorok száma 6 Láncszélesség, m 2,3 Lánccsíkok száma 1 Befûzhetô lánchengerek száma 8 óra alatt 3–5

Delta 200 hajlékony fogó 200 28 20 8 4,0-ig 2 4–8

MÛSZAKI

A Delta 100/110/200-as gépekkel szerzett gyártási tapasztalatok A közepes teljesitmény-tartományú felhasználók 34 lánc/8h befûzéssel már elégedettek. A tömegtermelésre berendezkedô, túlnyomó részt a filamentszövés területén a 100 befûzés/min teljesítmény az igényeket éppen csak lefedi. Számos üzem az új ajánlatoknál a „Speedback” egységet is igényli, amely lehetôséget teremt a 140 befûzés/min teljesítmény elérésére. A Speedback a már üzemelô befûzôgépekre utólag is felszerelhetô. Tarkánszövô üzemekben a befûzési sebesség növelése még fokozottabb igényként jelentkezik. Megállapítható, hogy ezen a területen a befûzés-növekedés igénye általánosan jelentkezô A Delta 100/110 alkalmazható filamentfonalak, pamut, tarkánszôtt pamut és gyapjú típusú fonalakra és a nyüstök minden gond nélkül befûzhetôk. Az elvárások teljesültek, bizonyos területeken még felül is múlták. Különbözô láncok 33–3300 dtex között a beállítások változtatása nélkül befûzhetôk. A gép átállítása más nyüsttípusra egyszerû kézi mûvelettel és szerszámok nélkül végezhetô. Ezáltal az alkalmazási terület egy nagy rugalmasságot ér el. Az alkalmazási terület jövôbeni kibôvítésére a Delta 100/110 gépet különleges fonalfinomságú és tulajdonságú fonalakra (pl. fonal mûszaki szövetekhez, geotextíliákhoz, szônyeg alapszövetekhez) a vevôi igényeknek megfelelôen alkalmassá teszik. A Delta 200-as befûzôgép minden befûzési igényt kielégítô. A Delta 200-as befûzôgép (4. ábra) moduláris felépítésû, s a bonyolult, sokrétû befûzési igényeknek megfelelôen felszerelhetô egészen 4 m befûzési szélességig. A gép alkalmas két lánchengerrôl, két láncsíkból való befûzésre, két lamellacsoport használható. A nyüstök vége lehet O, J vagy C formájú simplex, vagy duplex kialakítású, dupla-, simavagy alagútbordába való befûzésre is alkalmas. A maximális nyüstszám 28. A Delta 200-as gép csipesze a

4. ábra. Delta 200-as befûzôgép mûködési elve, az alkalmazható szövô-szerszámok kialakítása

FEJLESZTÉS

leválasztott láncot megfogja, s így a láncvéget fogva húzza be a szerszámokba, míg a Delta 100/110 befûzô-család hurok formában húzza be a láncot. A Delta 200-as gép a befûzhetô láncok széles tartományában alkalmazható, s 200 befûzés/min teljesítmény elérését teszi lehetôvé. Egy automata befûzôgéptôl elvárják, hogy a befûzés minôsége gyakorlatilag 100 %-os legyen, amely technológiailag jól kiforrott modulokkal és korszerû ellenôrzô érzékelôkkel érhetô el. A befûzött lánc a programozott cikkcsoportnak megfelelô. Utánmûvelet csak akkor jelentkezik, ha a nyüstök erôsen elhasználódtak, vagy a láncok elôkészítése kifogásolható. A befûzési minôség magas színvonala a gyakorlat számára teljesen kielégítô. A tapasztalatok igazolják, hogy a befûzött láncok mintázata hibátlan, és normál kiszolgálásnál a javítható hiba (pl. elszakadt, vagy nem befûzött lánc) láncra vonatkoztatva 0,04 %. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy átlagosan számolva 5000 lánc/lánchenger esetén lánchengerenként két beavatkozás várható. A gépgyártó mûhelyében a berendezést a vevô fonalával és szerszámaival tesztelik. Ez lehetôvé teszi a gépgyártónál a modulok pontos megválasztását és beállítását. A gépgyártótól való kiszállítás elôtt a csomagoláshoz csak a hosszú elemeket szerelik le, ezáltal a vevônél a szerelésigény minimális. 1-2 napos szerelômunka után a befûzôgép üzemkész. A Delta 110-es gép helyigénye 5x9 m, a teremmagasság 2,45 m. Sikeres beüzemelést követôen a gép a harmadik vagy a negyedik szerelési nap után a láncok befüzésére alkalmas. A hátralévô beüzemelési idôben a kezelô betanítása, az egész folyamat optimálása, az anyagáram a lánchengerraktár, a befûzô és a szövöde között kialakítható. A Delta 100/110 használói megerôsítik a berendezés egyszerûségét. A kiszolgáló személyzet gyorsan megtanulja a kézi mûveleteket és a folyamatok lefutását akkor is, ha még soha nem dolgozott befûzôgépen. A fenti mûveleteket egyetlen személy elvégezheti. A gép és berendezés beállításához semmiféle szerszámra sincs szükség és minden, a beállításhoz szükséges mûvelet a kezelôállásból elvégezhetô. Az alkatrész-felhasználás csekély és függ a teljesítménytôl, a lánc anyagától és a nyüstök elhasználódásától. Az átszerelési- és karbantartási munkálatokat a kezelô maga végezheti. A legtöbb javítást a vevônél kiképzett személy elvégezheti. Egy lényeges elôny, hogy a befûzés közvetlenül a lánchengerrôl végezhetô, amellyel ellentétben van a másik rendszer, ami egy segédláncról fûz be, amelyhez az új láncokat hozzákötik, ezáltal lényegében a kötözés mûvelete feleslegessé válik.


43

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Várható tendenciák a szövéselôkészítô berendezések piacán A befûzôgépek alkalmazását új térségekre is kiterjesztik, ahol eddig az automata befûzést csak kis részben alkalmazták (pld. Kína, Indonézia). Világviszonylatban egyre kevesebb helyen alkalmaznak kézi befûzést. A racionalizálási igény tovább növekszik, ami az Uni-Link rendszer alkalmazását elôsegíti. Ezen túlmenôen új alkalmazási területekre is behatol az automata befûzés (pld. mûszaki szövetek gyártása). Milyen új megoldások várhatók? Delta 110 típus 4 m láncszélességig. A meglévô változatlan alap-paraméterû Delta 110 berendezés nagy bordaszélességû (4 m) változtatát is kifejlesztik. Ezzel azon üzemek jönnek számításba, amelyek ugyan nagy bordaszélességben szônek, de a befûzési igény nem túl magas (pld. ágynemû, nyersáru gyártók, de a filamentszövôk is). Delta 120 mûszaki szövetek gyártására. A Delta 120 a Delta 110-es továbbfejlesztése mûszaki szövetekhez és durva fonalakhoz 6 m befûzési szélességig. A számításba jöhetô vevôkör a mûszaki szövödék azok sokoldalúságával és rendkívül széles fonalpaletta befûzési igényével.

Uni-Therm gyakorlati segédeszköz rugalmas fonalakhoz Uni-Therm fonalrögzítô berendezés megkönnyíti és racionalizálja a munka lefolyását és a folyamatokat a szövés-elôkészítôben. Ezzel a berendezéssel a rugalmas és túlsodrott filament láncok termikusan kezelhetôk, vagyis azokat egy elôírt hômérsékletre hevítik, ezáltal a lánc elveszíti rugalmasságát. Ezen mûvelettel a fenti láncok hagyományos módon tovább kezelhetôk, úgy viselkednek, mint a normál, nem rugalmas láncok. A berendezés alkalmazása a következô: Az elôzô mûvelet végén a láncokat, a következô mûvelet megkezdése elôtt, az elsô néhány méteres szakaszon az Uni-Therm berendezéssel termikusan rögzítik. A következô folyamatban a láncokat manuálisan, félautomatikusan vagy automatikusan befûzik a nyüstökbe, vagy a körülményektôl függôen a szövôgépen kötözik, így a mûvelet egyszerûbb. Ezáltal egy nem rugalmas lánc cikkváltáskor könnyebben kezelhetô a szövôgépen. Az Uni-Therm alkalmazása az alábbi fonalaknál különösen jelentôs: rugalmas fonalak (pl. Lycra), terjedelmesített, magas sodratú és filament fonalak. Az idôtrabló elôkészület, sok esetben órákon keresztüli vasalás, egy néhány perces fálautomata folyamattal kiváltható. Idômegtakarítás keletkezik a láncok kötözésnél is és a szövôgépre való fekteté-

44


sekor. Egy ilyen berendezés gyors amortizációja akkor is megtérül, ha csak néha dolgoznak fel rugalmas láncokat. Az Uni-Therm kezelése rendkívül egyszerû, amit egy személy végezhet. A kezelendô lánc végét a lánchengerkocsiról lefejtik, a láncsíkot az Uni-Therm-be befûzik és a végét a felhengerlô lánchoz rögzítik. A motorikus hajtású felhengerlôt forgatva, amit a kezelô egy lábpedál lenyomásával hoz mûködésbe, a fûtôelemre süllyesztett láncokat áthúzza és eközben termikusan rögzíti. A szükséges termikusan rögzített lánchossz elérésekor a motor leáll, a fonalsíkot leemelik a fûtômezôrôl és manuálisan visszatekerik a lánchengerre. Ezáltal a lánc néhány perc után kész a következô folyamatra (5. ábra). Az Uni-Therm kezelôtábláján csak néhány adatot kell megadni: pl. a rögzítési hôfokot, a felhengerlési sebességét stb. A láncfeszesség egy állítható súrlódó fékkel a szükséges szintre szabályozható. Az összes fenti érték tapasztalati adatok alapján adható meg. A rögzítés minôségének jóságát döntôen befolyásolja a megadott hômérséklet stabilitása a teljes láncszélességben (2,3 cm-ig). Egyenletes hôleadás biztonságához és a fûtôtest gyors hôleadásához a 2 °C hômérséklet-állandóság komoly követelményt támaszt a fejlesztôkkel szemben.

5. ábra. Az Uni-Therm fonalrögzítô berendezés mûködési vázlata 1 Lánchenger (max. 230 cm), 2 Állítható súrlódó-fék. 3 Fûtôelem (aktív pozícióban max. hômérséklet 250 ± 2 ºC). 4 Motoros elhúzó (v= 0,5–3 m/s)

Szövödei anyagáram Uni-Link alkalmazása esetén A lánchenger-raktár és a szövöde közötti racionalizálás és automatizálás céljára az Uni-Link készülék eredményesen alkalmazható Delta befûzôgép termékcsalád esetén is. Az Uni-Therm berendezésen túlmenôen az Uni-Port és a Warplink alkalmazása cikkváltásnál egyre jelentôsebb. Az Uni-Frame-t ak-

MÛSZAKI

kor használják, ha alternatívaként nem a szövôgépen a szövödében, hanem a befûzôben az új láncot egy már befûzött nyüstökhöz kötöznek. Ez az eljárás akkor lehet érdekes, ha a nyüstök szövôgépbôl való kiszerelése és beszerelése a modern „Quick Style Change”-vel felszerelt, s így a folyamat gyorsan végrehajtható.

Cikkváltás lefolyása Uni-Port és Warplink alkalmazása esetén A szövô szerszámokat a szövôgépbôl való kiszerelést követôen az Uni-Port-ra helyezik. Az Uni-Port horgaira átakasztják az összes szövô szerszámot, a lefogyott lánchenger a berendezés alsó részére kerül. A további mûveletekig a nyüstök a lánchengerkocsin maradnak, amint az az Uni-Port berendezésnél látható, közbülsôleg tárolják. A befûzés a Delta 100/110 vagy 200 berendezéssel végezhetô. A befûzés befejeztével a befûzôgéprôl a szerszámokat az Uni-Port berendezésre helyezik át. Ezután következhet a láncok végére a fólia ráhegesztése a Warplink (6. ábra) berendezéssel. Warplink alkalmazásával elmarad a szövôgépen a beszövôruha csomózása, ami idôtrabló, nagy tapasztalatot igénylô. A fólia bevezetése a szövethúzó alá néhány perc alatt befûzhetô. Ezen túlmenôen a fóliával a lánc teljes szélességében azonos láncfeszültség valósítható meg, ezáltal a beszövés egyszerûsödik és lerövidül. Összességében a Warplink alkalmazásával cikkváltásonként 30…60 perc takarítható meg.

6. ábra. Warplink mûködési vázlata

Az új nyüstökbe fûzött láncokat a ráhegesztett fóliával az Uni-Port-ra átakasztják és lánchengerkocsin tárolva kiegyenlítôként szolgál. Amint a cikkváltás esedékessé válik, hozzák a lánchengert, s az Uni-Port készülékre átakasztják a szerszámokat és a kívánt szövôgéphez viszik. A folyamat ezzel lezárul.

FEJLESZTÉS

Döntô ebben a folyamatban, hogy nincs felesleges mûvelet vagy feleslegessé váló átrakás és mozgatás, valamint a kézi mûveletek a minimálisra csökkenthetôk. A technológiai lépcsôk világosak és egyszerûek, s nem igényelnek számottevô beruházást. A szervezési igény lecsökken. Döntô azonban, hogy az Uni-Link rendszer alkalmazása nem csak ott megtérülô, ahol a szövôgépek a legújabb gyártásúak és ugyanazon típusúak. Az Uni-Link ugyanabban az üzemben minden hátrány nélkül ott is használható, ahol a szövôgépek, azok beállítása, a szállítókocsik, a beemelô szerkezet és a tárolókocsik különbözô típusúak és az építésmód késôbbi adaptálású. Ezzel válik az Uni-Link az univerzális „Quick Style System” egy nagyon jó ár/teljesítménytényezôjûvé.

Lánckötözés Lánchengercsere esetén a hordozható kötözôgéppel a szövôgépen való lánckötözés általánosan elterjedt. Ez az eljárás azonos láncszám és befûzés esetén alkalmazható, s alacsonyabb láncszámú, nyersárut, farmert gyártó szövödék számára ma is gazdaságos megoldás. A korszerû kötözôgéppel szembeni követelmények: – széleskörû felhasználási terület a szálasanyagot és fonalfinomságot tekintve, – rövid láncelôkészítési idô, – könnyû kezelhetôség, – magas kötözési sebesség, – automatikus ismétlés csökkentett sebességgel, ha a fonalleválasztás elsô kísérletre nem sikerült, – kettôsfonal ellenôrzés (ez különösen írezett, fonalkereszt nélküli láncoknál fontos), – többszínû láncok kötözése, – kötözés fonalkereszttel vagy a nélkül, – csomószámláló a láncszám ellenôrzésére, – átállíthatóság egyszeres csomóról kettôs csomókötésre (kettôs csomó filamentfonalak kötözésekor ajánlatos), – mikroprocesszor vezérlésû funkciók. Szövôgépen való kötözés esetén a szövôgép állásideje a következôkben ismertetett módon csökkenthetô.

Idômegtakarítás az egyedülálló Stäubli befogó-elv alkalmazásával A Stäubli által kifejlesztett új, egyedülálló fonalmegfogással a láncok gyorsan és egyszerûen feszíthetôk, ami a láncsík körülcsavarás nélküli megfogásával érhetô el. Erre a célra fogazott befogófésûket használnak, amelyek erôkifejtés nélkül fekteth-


45

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Kettôsfonal keletkezése írezett láncok esetében A Stäubli TOPMATIC kötözôgépen 1987 óta alkalmazzák az elektronikus láncôrt, ez idô óta e szerkezet igen jól bevált a gyakorlatban is. A kettôsfonalat elektronikusan felismerik, és az automatikus gyorsblokkoló a csomókötés létrejöttét megelôzôen leállítja a gépet. A kettôsfonal tehát már keletkezésének pillanatában kiszûrhetô, így csökkenthetô a lánc beszövésekori javítási munkaigény. A szövôgép hatásfoka növelhetô és a szövet minôsége javítható egy olyan elektronikus kettôsfonalôr által, amely fonalkereszttel vagy a nélkül üzemel. A szövödei vizsgálatok azt mutatták, hogy szövôgépenként a keresztezett láncokra naponta mintegy három láncszakadás vezethetô vissza, amelyek elektronikus kettôsfonal-ôr alkalmazásával elkerülhetôk lettek volna. A Stäubli szövéselôkészítô berendezések nagyban hozzájárulnak a gazdaságos, hatékony, jó minôségû szövetgyártáshoz, egy korszerû szövetgyártási technológiai sor szerves részét alkotják. 7. ábra. Láncsík-befogás két lehetséges alternatívája a) Befogás fonalsík eltérés nélkül, b) Befogás fonalsík eltéréssel

etôk a feszített láncsíkra. A megfogó szerkezet egy sín, amelyet a befogófésûkhöz préselve rögzíti a láncsíkot (7/a ábra). Az általánosan használt megoldások többnyire a láncsík körülcsavarás elvén (7/b ábra) alapulnak. Ezen fonalmegfogásoknál a már megfeszített láncokat meglazítják, és a megfogósíneket a láncok rögzítéséhez nagy erôkifejtéssel préselik a fonalak közé. Erre azért van szükség, mert ezeknél a megoldásoknál a fonalakat U alakban vezetik a fogósínek köré. A láncok meglazításakor elôfordulhat (különösen laza, vagy rugalmas fonalaknál), hogy a láncok keresztezik egymást, vagy néhány lánc belazul. Miután a jól megfeszített láncok kötözésének hatékonysága jobb, így a Stäubli befogó-elv szerinti fonalmegfogás nem csak a feszítésnél, hanem a kötözésnél is idôt takarít meg. A kötözôgép a láncokat egy tûvel leválasztja, amelynek horgastû kialakítása a fonalátmérônek megfelelô. Fonalkereszt nélkül dolgozva írezett láncnál elôfordulhat, hogy az egymás melletti láncok összeragadnak. Ez a kötözésnél kettôs láncot okoz, amelyet a kötözés után el kell vezetni. Az elvezetett (keresztezett) láncokban a párhuzamosan vezetettekhez képest nagyobb a feszültség, így a szakadásszám gyakorisága is megnövekszik.

46


Irodalom (1) Furrer, R., Melliand Textilber. 8 (1999), 506-509 (2) Furrer, R., Melliand Textilber. 5 (1999), 224-226 (3) Kurzbiographie Howard D. Colman, 1873-1942 (4) R. Furrer, M Wolf: Melliand Textilber. 10/2001. 789-792 (5) R. Furrer, R. Szabó; Delta 100/110 típusú befûzôgépek gyakorlati tapasztalatai. IN-TEC-HED kiadvány 2002. p. 68-73. (6) R. Szabó; Rugalmasság a szövés-elôkészítésben. Magyar Textiltechnika 1997/2. p. 53-56.

• Varrócérnák REWATEX AG CH-9630 Wattwil, • Szegély cérnák Svájc • Hímzô cérnák • Szintetikus cérnák teljes választéka Svájci minôség – magyar áron Képviselet: ARTEMIX Kft. 1075 Budapest, Madách u. 2-6. Tel.:/fax: 352-0531

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

A telítés és mosás gépeinek fejlesztése I. rész Dr. Bonkáló Tamás A gépgyárak sok új gépet ajánlanak a textilkikészítô ipar számára. A felhasználóknak akár az újonnan fejlesztett gépek, akár használt gépek vásárlásakor szükségük van olyan ismeretekre, amelyek birtokában a kínálatból a nekik legmegfelelôbbet tudják kiválasztani. Ehhez kíván segítséget nyújtani a most kezdôdô cikksorozatunk.

– A préselô hengerek a kelme üregeibôl továbi levegôt szorítanak ki, helyébe folyadék jut be. Leggyakrabban két préselôhengeres fulárt használnak. Préselés helyett egyes kelmefajtákhoz a vákuumos elszívás is indokolt lehet.

1. A telítés A textilkikészítés gépeinek ismertetésében sokat szerepeltek újabban a telítô (impregnáló) és mosó berendezések, mert a rajtuk végezhetô mûveletek felértékelôdtek az egylépcsôs eljárások terjedésével. Mûködési elvük és fejlesztésük célja sokban hasonló: ilyen többek között a vízmegtakarítás a környezetszennyezés csökkentése érdekében és a vákuum alkalmazása. A folyamatok modellje és a leírásukhoz levezetett közelítô képletek nagy része több évtizede ismert [1,2,3], de a számítógép tette lehetôvé gyakorlati alkalmazásukat, erre néhány példát is közöl ez az ismertetés. A fejlesztés irányait itt bemutató néhány géptípus nem értékítélet, választásukat az indokolta, hogy megfelelô vázlatok álltak rendelkezésre az elvek bemutatására. A telítés v. impregnálás célja oldott vagy diszpergált vegyszermennyiség kelmébe juttatása. A kifutó kelme vegyszertartalmát préshengerekkel, egyes esetekben pedig vákuumos elszívással állítják be. A telítéshez érkezô kelme lehet száraz (pontosabban: csak a környezet páratartalmától függô egyensúlyi nedvesség van benne), vagy tartalmazhat annyi nedvességet, amennyi a telítést megelôzô mûveletben benne maradt. 1.1 Száraz kelme telítése Erre a célra még többnyire a fulárt (1. ábra) használják. A gép teknôjében a fürdô behatolásához négyféle hatás érvényesül: – A folyadékba merülô kelme nagyobb üregeibôl a levegô a felhajtó erô hatására távozik. – Amikor a kelme a merítô hengerre fut, a felületére tapadt határréteg az ábrán berajzolt nyíl irányában keresztülhalad a kelmén és levegôt szorít ki. – Érvényesül a kapillárisok szívóhatása.

1. ábra. a) Kéthengeres fulár elvi rajza, b) folyadékkiszorító test

A préshengerek elôtt a ráncok megszüntetésére szolgáló szélesítôt és a kéz behúzásának megakadályozására védôberendezést kell felszerelni, az itt közölt elvi rajzok ezeket nem tüntetik fel. A befutó kelme 1 kg-ja wbe kg/kg nedvességet tartalmaz. A „szárazon” befutó kelmében higroszkópos egyensúlyi nedvesség van, tehát wbe = we. A kelme folyadékfelvétele: wki–wbe, az utántöltéshez szükséges oldat mennyisége ugyanannyi: wu = wki– wbe kg/kg, ezt szintszabályozó állítja be. Az 1 kg kelmébe impregnált vegyszer tömege legyen M kg/kg, ezt a mennyiséget wu kg/kg folyadékmennyiségben kell feloldani, az utántöltéshez használt oldat koncentrációja tehát cu = M/wu kg/kg; ha híg vizes oldatot használnak, pl. g/liter is írható. A teknô térfogatát a lehetô legkisebbre készítik, két okból: a mûvelet végén minél kevesebb vegyszer jusson a csatornába, másrészt, hogy a fürdô koncentrációja stabil legyen (l. késôbb). A térfogat csökkentésére folyadékkiszorító testet is használnak (1b ábra). 1.2. A fürdô koncentrációjának lehetséges változása Amennyiben az oldott anyagnak van affinitása, a kimenô kelmében a koncentráció nagyobb mint a fürdôé. Ha a fürdô koncentrációja c, a kelmében x·c


47

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

lesz, ahol x>1, vagyis a kelme „kihúzza” a vegyszert. A fürdôben és a kelmében a koncentráció addig csökken, ameddig a fürdô az egyensúlyi koncentrációt eléri. Az oldószernek is lehet affinitása, ilyenkor x<1. Az x szorzó azt mutatja, hogy a kelmében hányszoros a koncentráció a telítô fürdô elhagyásakor. A végleges koncentráció a kelmében kellô pihentetés után áll be. Az x tényezôt az affinitáson kívül befolyásolja a hômérséklet, a fürdôben tartózkodás idôtartama, a gép konstrukciója, a kipréselés mértéke stb. A koncentráció automatikus szabályozására az ágensektôl függôen sokféle, általában költséges megoldást dolgoztak ki [5,6]. A koncentráció-változás elkerülhetô, ha már induláskor az egyensúlyi koncentráció van a teknôben. Ezt tapasztalatból vagy próbákkal lehet beállítani. Ebben segíthet, hogy számítógépes táblázatkezelô programmal könnyen meg lehet határozni a koncentráció változását. A kifutó kelme 1 kg-ja folyamatosan wu kg/kg fürdôt hord ki, ugyanannyit pótol a szintszabályozó. A fürdô emiatt cserélôdik, m kg kelme átfutása után a cserélt mennyiség m·wu. Egy V térfogatú teknôben a kicserélôdések száma: z = wu.m/V. Ha egy adott pillanatban a kicserélôdött folyadékmennyiség wu·m = V, vagyis az áthaladó kelmetömeg V térfogatú fürdôt vitt magával, a fürdô egyszer cserélôdött ki, így z = wu·m/V = 1. Ebbôl az is kitûnik, hogy kisebb teknôben arányosan kisebb tömeg kell ugyanakkora fürdôcseréhez. Ha a kezdô fürdôkoncentráció c0, és z számú kicserélôdés után a fürdô koncentrációja c, a c/c0 arányt az (1) képletbôl lehet meghatározni, amit a 2. ábra mutat. A képletben dimenzió nélküli számok szerepelnek, ami megkönnyíti az egyik fuláron. – pl. laborfuláron – kapott eredmények átszámítását egy másikra.

2. ábra. Az affinitástól függô koncentráció-változás a fürdôcsere függvényében

fulárnak és árufajtának megfelelô Ki értékeket táblázatba foglalni. Pl. legyen a teknô térfogata 40 l, a kelme 1,4 m széles, és 0,15 kg/m2 területi sûrûségû, továbbá a wu folyadékfelvétel 0,9 kg/kg. A folyómétertömeg: m1= 1,4·0,15 = 0,21 kg/m, ebbôl Ki = wu·m1/V = 0,9·0,21/40 = 0,0047. Így z = Ki l a koncentrációváltozás (1) képlete ezzel a gyakorlatnak jobban megfelel: (1a) Az egyes technológiákhoz táblázatkezelô programmal el lehet készíteni a 3. ábrának megfelelô, x < 1-et is feltüntetô diagramokat. Az ábra Ki = 0,0047-re készült, a 200 m kb. egyszeres fürdôcserének felel meg.

(1) Az x paraméterrel jelzett görbék aszimptotája 1/x. Így a 2. ábrán pl. x = 1,20 értékhez c/co= 1/x = 1/1,20 = 0,83 egyensúlyi arány tartozik, amit a görbe z = 3-nál már elég jól megközelít. 1.3 A képlet gyakorlati alkalmazása A gyakorlatban nem fürdôcserével, hanem kelmehosszúsággal (l) és az 1 folyóméterre jutó m1 tömeggel számolnak, ezért m helyett l·m1-et célszerû írni, így z= wu·m1·l/V. Egy adott impregnáló berendezésen V változatlan érték, a fürdôfelvételt pedig a technológia egy adott termékre rögzíti. A wu·m1/V tört emiatt a termékre jellemzô állandó értékkel helyettesíthetô, ezt az i termékre Ki-vel jelöljük. Személyi számítógéppel egyszerûen lehet egy adott

48


3. ábra. Az affinitástól függô koncentrációváltozás a hosszúság függvényében

MÛSZAKI

Amennyiben induláskor az utántöltô tartályból töltik fel az impregnáló teknôt, benne a fürdô cu-ról ce= cu/x-re fog hígulni. A változást az induló fürdô hígításával lehet csökkenteni. Amennyiben a kezdeti koncentrációt cu/x értékre állítják be, a fürdô koncentrációja kezdettôl fogva állandó marad, ami ritkán sikerülhet. Az induló koncentráció beállításában segíthetnek korábbi tapasztalatok és laboratóriumi próbák, de jól használhatók az 1a képlet alapján készített táblázatok v. diagramok. A koncentrációkat közvetett úton, pl. színméréssel is meg lehet állapítani. Példa. A 2. és 3. ábrákon az x = 1,20 affinitásnak megfelelô 1/1,20 = 0,83 koncentráció-arány kissé túlzott hígítással 0,75-re sikerült (l. a szaggatott vonalakat). Az egyensúly így is hamarabb áll be, mint ha az eredeti c/cu = 1 értékkel indultak volna. A szaggatott görbe a 3. ábrán 60 m átfutása után két skálaosztással feljebb van. Keresünk tehát felül egy olyan emelkedô görbét, amelynél a növekmény ugyanennyi. Pontosan ilyen nincsen, a 60 mnek megfelelô ponton kb. az x = 0,93 görbe menne át, ennek c/ce = 1/0,93 = 1,075 arány felel meg. A kiindulási értéket ezzel szorozva 0,75·1,075 = 0,81 adódik a tényleges 0,83 helyett. Az eltérés a két görbe között becsléssel megállapított x és a kerekített Ki értékeknek tulajdonítható. Számítógéppel tetszôleges pontosságú diagramot lehet készíteni, így pontos lehet a közelítés, ezért elég rövidebb kelmével próbálkozni. Ehhez rendszerint megfelel a telítendô tétellel azonos tulajdonságú selejtes szövet is. Egy adott koncentráció-eltéréshez tartozó kelmehosszúságot is meg lehet határozni. Ugyanis az (1a) képlet elsô tagjának értéke a végleges egyensúlyi koncentráció-aránynak felel meg, a második tag pedig az eltérést mutatja az egyensúlyi koncentráció-aránytól. Az utóbbi exponenciálisan csökken ahogy a görbe 1/x-hez közelít. Az eltérés abszolút értékét (mert az eltérés negatív is lehet) az egyensúlyhoz tartozó 1/x értékkel osztva megkaphatjuk az eltérés p százalékban kifejezett értékét l függvényében: (2)

A képletet rendezve megállapítható, hogy hány méter átfutása után lesz a koncentrációviszony eltérése p%:

(3)

FEJLESZTÉS

4. ábra. A hosszúság a p eltérés és x függvényében

Az összefüggést szemléltetô 4. ábrából az is kitûnik, hogy színezéskor minél kisebb affinitású színezéket célszerû alkalmazni. Közvetve a hígítás fontossága is megállapítható, mert ez egyenértékû az x = 1-hez, vagyis 0 m hosszúsághoz közelítéssel. A példához Ki értékét 40 l térfogatú teknôhöz számoltuk. A teknô térfogatcsökkenésével arányosan csökken a hosszúság is. A kis térfogat azért is elônyös, mert megálláskor a koncentráció megváltozhat. A szövet ilyenkor hosszabb ideig van a fürdôben és több ágenst vehet fel, ha a szintszabályozó némi késéssel reagál. 1.4. Száraz kelmék telítése merítés nélkül Az ún. folyadékszegény vagy „MA” eljárások merítés nélkül juttatják az oldatot a kelmébe, így a nedvességtartalma kisebb lehet mint préselés után, ami az impregnálást követô szárításkor kevesebb hôenergiát igényel A teknô el is maradhat, vagy térfogata minimálisra csökkenthetô, általában 12(16 liter/m kelmeszélességre. Erre néhány példa: – A merülôhengeres megoldásban (5a ábra) kis térfogatú teknôbe érdes felületû hengert merítenek, ez a kelmét egyik oldalán érinti. A folyadékfelvételt a henger fordulatszámának változtatásával, és egyes megoldásokban préselôhengerrel is szabályozzák. Egy másik változatban a két oldalra külön viszik fel a fürdôt (BTM). – Porlasztáskor a fúvókák szerkezete és elhelyezése a szélesség mentén egyenletes folyadékfelvitelt igényel. A Kleinewefers cég kétféle komponenst nyom az egymást átfedô lapos sugarú fúvókákba (5b ábra). – A fürdôbôl habot készítenek, ezt szétterítik és átpréselik a kelmén. A telítô oldaton kívül a levegô mennyiségét is szabályozni kell a habgenerátorban.


49

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

5. ábra. Impregnálás merítés nélkül

A fürdô behatolását a felsorolt módszerek rendszerint vákuumos átszívással is segítik. A felsorolt és a hasonló célú módszerek jól nedvszívó kelmékhez használhatók, amihez megfelelô elôkészítésükre van szükség. Száraz kelmébe a folyadék behatolását megkönnyíti a Termotex-elv (Rusznák), amelynek lényege, hogy a szövetet közvetlenül a merülés elôtt 100 °C fölé melegítik. Az egyensúlyi we nedvességtartalomból fejlôdô gôz kiszorítja a pórusokban és a kapillárisokban levô levegôt. A gôz a fürdôbe merüléskor kondenzál, és helyébe a keletkezô vákuum beszívja a folyadékot [4].

kell elérni, hogy telítés után az üregekben az oldat koncentrációja elérje a kívánt értéket. Ez háromféleképpen valósulhat meg: – A kipréselés után visszamaradó wki nedvességtartalom nagyobb, mint az érkezô wbe (7. ábra), különben a folyadékszint változna. A wu = wki – wbe többletet a kelme a c koncentrációjú fürdôbôl szívja be. Az utántöltött mennyiség jóval kisebb, mint száraz kelme telítésekor, ezért a koncentrációja nagyobb. A bemenô nedvességtartalom egy része helyet cserél a fürdôvel, fôleg amikor a vezetôhengereknél a határréteg keresztülhatol a kelmén. Diffúzió is segíti a vegyszer behatolását. Az utóbbi két hatás együttesen fejezhetô ki egy y tényezôvel: az érkezô wbe nedvességtartalomnak egy része, y·wbe helyet cserél a fürdôvel. Az y a kicserélôdési tényezô (néha f-fel is jelölik). A kelmébe jutó fürdô összesen: wki- wbe +y·wbe.

1.5. Nedves kelme telítése Nedves kelme telítésére többnyire impregnálógépet használnak (l. az 6a ábrán). A tömény vegyszert keverôtartályba vezetik, ahol a szivattyúval cirkuláltatott impregnáló fürdôvel keveredik. A kád elôtt perforált falú folyadékelosztó egyenletesen osztja el a higított vegyszert. A b) ábra egy csökkentett térfogatú megoldás elvét mutatja (BTM). 7. ábra. A nedves kelme telítési folyamatának modelllje

6. ábra. a) Impregnálógép elvi rajza, b) a kis térfogatú nedves impregnálás egyik elve

Ha a kelme nedvesen érkezik, elôtte kipréseléssel vagy más módon már beállították a nedvességtartalmát, ami pamut esetében többnyire wbe = 0,55–0,75 kg/kg. Az érkezô kelme nedvességtartalma ingadozhat, ezért pontosan kell beállítani, ami szabályozó beépítését teheti szükségessé. A nedvesen érkezô kelme üregeit víz tölti ki, ilyenkor azt

50


Az 1 kg kelmére jutó vegyszer tömege a behatolt fürdômennyiség és a koncentráció szorzata. Ha pl. nedvesen érkezik a kelme és affinitás is van, abban az esetben a c koncentrációjú fürdôbôl kivitt koncentráció a kelmében x.c, az 1 kg kelmébe impregnált vegyszer mennyiség tehát: M = (wki - wbe + ywbe)·x·c

(4)

Ez a telítés legbonyolultabb esete, ebbôl vezethetôk le a már ismertetett egyszerûbbek (y = 0 és/vagy x = 1) A vegyszeradagolás leggyakoribb módja, hogy az 1 kg kelméhez szükséges komponenseket tömény oldatban, adagoló szivattyúval juttatják be,

MÛSZAKI

az áthaladó kelmetömeg sebességével és tömegével arányosan, ezenkívül szintszabályozóval vizet engednek hozzá. Így a fürdôszint stabil marad, és beáll a kívánt koncentráció. A hagyományos kád térfogata nagy, wu csekély, emiatt a folyadékcserék száma kis érték. Affinitás esetén ezért az induló hígítást többnyire tapasztalatból állítják be, ennek ellenôrzéséhez segíthet egy a 3b ábrának megfelelô diagram. A fejlesztés itt is a térfogat csökkentésére irányul, úgy is, hogy a tartózkodási idô hosszú (6b ábra), és úgy is, hogy minimális, az utóbbi az addíciós impregnálás. A kimenô nedvességet 1,3–1,5 kg/kg-ra növelik, a kipréselô hengerek helyett a szövethez nyomott rugalmas elemekkel. A fürdôben megtett út rövidsége miatt y értéke elhanyagolható. Az utántöltés koncentrációját úgy állítják be, hogy a befutó nedvességtartalommal keveredve együttesen eredményezzék a kívánt koncentrációt. A „Flexnip” (Küsters) teknô falait alul összeszorító sûrített levegôs tömlôk állítják be a kilépô nedvességet (8a ábra), rugalmas pengéket alkalmaz többek között a BTM és a Goller cég (8b és 8c ábra). Egy, az 1b ábrán bemutatott teknôhöz hasonló berendezés a fürdôt intenzíven cirkuláltatja a merülôtest és a teknô közötti térben (Benninger). További megoldások porlasztással juttatják az oldatot a nedves szövetre (Kleinewefers). Az addíciós impregnálást abban az esetben lehet alkalmazni, amikor a telítést hosszabb ideig tartó tárolás vagy mercerezés követi, hogy a kellô koncentráció beállhasson. A nagyobb nedvességtartalom még meg is könnyíti az öblítést.

FEJLESZTÉS

érkezô nedvesség minél kisebb legyen, de kilépô nedvességtartalom itt korlátozottabb, mert rendszerint szárítás következik. Ezért mindkét nedvességtartalmat célszerû folyamatosan mérni [7]. 1.6. A telítés gyakorlatában használt mértékegységek Az ismertetett összefüggések a koncentrációkat is és a nedveségtartalmat is 1 kg teljesen száraz kelmére adják meg, mert így a képletek az anyagtól függetlenek. A gyakorlatban viszont a mértékegységeket célszerû az egyes technológiákhoz alkalmazkodva kiválasztani. Gyártás közben idôtrabló lehet a száraz msz tömeg eléréséhez a teljes kiszárítás, ezért gyakran a higroszkópos nedvességet tartalmazó msz(1+we) tömeget tekintik száraznak, tehát egységnek nem az 1 kg, hanem 1+we kg számít. Az 1 kg kelme folyadékfelvételét ilyenkor százalékban adják meg: (5) Ezt kipréselési foknak is nevezik. Ha pl. 60%-ig lehet a folyadékot eltávolítani, ez többnyire kipréselési fokot jelent, a tényleges nedvességtartalom ennek (1+we)-szerese. Ha pl. a „száraz” kelme kezdetben 12% nedvességet tartalmazott, a tényleges nedvességtaralma 1,12-szer nagyobb a kipréselési foknál, vagyis 67,2%. Kísérleti eredmények értékelése vagy egy berendezés vásárlása alkalmával ezért tisztázni kell, hogy az adat a szabványos körülmények között teljesen kiszárított, vagy adott nedvességet is tartalmazó anyagra vonatkozik-e.

Irodalom

8. ábra. Példák az addíciós impregnálásra

Az addíciós megoldásokban megvan a kis fürdôtérfogat minden elônye. Mivel y értéke rendszerint elhanyagolható, az induló hígításhoz lehet a 3. ábra mintájára készített diagramokat használni. Az addíciós impregnálástól meg kell különböztetni a nedvesrôl nedvesre impregnálást, amellyel meg lehet takarítani egy szárítási mûveletet a telítés elôtt. Alkalmazásának feltétele itt is az, hogy az

1. Peter,M., Rouette, H.K.:Grundlagen der Textilveredlung, 13. kiadás, Deutscher Fachverlag, Frankfurt am Main (1989) 2. Bonkáló, T., Reicher, J.: Textilkikészítôipari mûveletek, gépek, elôkészítés, fehérítés. Könnyûipari Mûszaki Fôiskola, Textiltechnológia Tanszék, Budapest (1999) 3. Rouette, H. K.: Encyclopedia of Textile Finishing. Vol. 1-3. Springer, New York (2002) 4. Rusznák, I. (szerk.): Textilkémia. Tankönyvkiadó, Budapest (1982). 5. fejezet 5. Toksdorf, F.P.,Tixen, R.,Bernhardt, R.:Tailing im KKV und Econtrol Verfahren. Melliand Textilberichte 82 322-325 (2001) 6. Weber, H. P.:Ein modernes, praxisbew(hrtes Konzept für Flottenauftrag und Waschprozess. Textilveredlung 32 (1/2) 10-15 (1997) 7. Jannsen, L., Thoma, S.: Online Mess und Dosiersystem für die Nass- in Nass Impr(gnierung. Melliand 83 457-460 (2002)


51

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

Az Autocoro 312 turbinás fonógép Brucker Antal Az Autocoro 312 két éve jelent meg a fonógépek piacán és megbízhatósága révén azóta világszerte elismerést aratott. Már több mint 400 gépet helyeztek üzembe, nagyobbrészt Európában és Ázsiában. Sikerét elsôsorban a durvább fonalak gyártásánál kínált elônyeinek köszönheti. Ezek közül különösen kiemelendôk a következôk: – az Event Identification System (EIS), a gép és a Coromat intelligens vezérlése, – az Elektronic Vacuum Adjustment (EVA), azaz a szenzorvezérelt fonásivákuum-szabályozás, – a Magnetic Rotor Positioning System (MRPS), a Corobox SE 11mágneses tengelycsapágyazása.

hibajelzô követelményprofiljának felel meg. Ennek gazdasági elônyei a felfonásnál, az idômegtakarításnál és hulladék mennyiségének csökkentésénél mutatkoznak. Az elôny a fonalminôséget illetôen az, hogy a fonalhibák a csévérôl teljesen leszívásra kerülnek és rosszul beállított leszívási hossz esetén sem maradhatnak a csévén. Felfonás Az üres hüvelyre történô felfonás elve az 1. ábrán látható. A felfonás egy üres hüvelyre mindig csévecsere után következik, vagy ha a gépet egy parti váltás után újraindítják.

Az „EIS” Az EIS a gépegységek és az automatika közötti kommunikációt valósítja meg, de nem csak a fonóegységek követelményeit koordinálja a Cromat szerint, hanem a Corobox SE 11 üzemelési körülményeit is. Az EIS a gép és az automatika intelligens vezérlése. Elôtétszalag Elôtét nélkül a fonógép nem tud dolgozni. Ennek a gyakorlatban jelentkezô követelménynek az Autocoro 312 eleget tesz. Az EIS hiányzó elôtétszalag esetén a fonóegységet a Coromaton keresztül rögtön hibajelzôre állítja. A Coromat ekkor megállás nélkül elhajt ehhez a fonóegységhez, és nem kezd addig semmi akciót. Ez jelentôsen megnöveli a Coromat felhasználhatóságát a fonóegységeknek az elôtétszalagokkal való biztosításánál és növeli a gép termelékenységét. Fonalvég keresés A Coromat szívócsônél egy szenzor van, amely a beszívott fonal felett ôrködik. Ezt követôen a szenzor megvizsgálja, hogy van-e fonal, és csak azután kerülhet sor a következô mûveletekre. A fonalkeresés azonnal befejezôdik, amint a Coromat a felsô fonalat megtalálja a csévén. Az EIS ezzel jelentôsen megrövidíti és racionalizálja a fonalkeresést. További elôny, hogy az EIS a fonalszakadás és tisztítási vágás között különbséget tud tenni. Fonalszakadásnál a hiba közvetlenül a fonalvégen található, a leszívott hossz ennek megfelelôen redukálható. A lehúzott fonalhossz alapján az EIS a szakadás okát is meghatározza. Egy tisztítási vágásnál a lehúzott fonalhossz a

52


1. ábra

MÛSZAKI

A kisegítôfonalat a Coromatból a szívószem fogja meg. Az átadó a fonalvéget alulra vezeti, a hozzávezetô fogóba. A fonalat ott elvágják és megtörténik a felfonás mûveletének elôkészítése. Egy adagoló a fonalat a felfonáshoz, a fonóegységhez vezeti. A szívócsô a fonalat a hüvelytányérokra fekteti és ott kerül elvágásra. A hüvelytányérok rovátkái felfogják azt és így a szoros, optimális felcsévélést biztosítja. A csévecsere utáni felfonást segítôfelfonó biztosítja, ami biztos fonalösszekötést tesz lehetôvé. A segítôfelfonó tömörebb és erôsebb mint a keresztcsévén belüli fonalösszekötô felfonó. A felfonás biztonsága ezen elv alapján közel 100 %-ot tesz ki. Lézeres fotocella és motordinamika A fonalvégek összekötésnél a felfonás minôsége és biztonsága lényegében a turbina legnagyobb sebességétôl függ. Az EIS-szel a legnagyobb sebességet egy lézeres fotócella segítségével határozzák meg és a felfonási eljárásban a többi mûveletekkel arányosan hajtják végre. A hagyományos rendszerekkel ellentétben a lézeres fotócella egy hasítékkal ellátott Twin Disc tárcsával dolgozik. Ez a mérési elv érzéketlen az elszennyezôdéssel és porosodással szemben. A Twin Disc tárcsákat nem szükséges tisztítani és nagy felfonási biztonságot tesznek lehetôvé. A Coromatban egy új generációjú integrált elektromotor van, amelynek dinamikája az elôzô modellekkel szemben jelentôs fôlényben van. Az EIS ezt a dinamikát használja a különbözô folyamatlépések összehangolásának optimalizálásához és ezzel a felfonás minôségének további javításához. Fonalátadás és fonaláthelyezés Az EIS a szálátadást elektronikusan vezérli és így jelentôsen javítja a felfonás biztonságát. Egy szenzor érzékeli az aktuális szálvezetô pozícióját és az EIS kiszámítja a megfelelô idôpontot, amikor a fonalemelô kengyelnek süllyednie kell, hogy a fonalat pontosan adják át a szálvezetônek. A vezérelt fonalátadás elkerüli a fonalban a feszültségcsúcsokat. Nagy lehúzási sebességeknél, nagy turbinafordulatoknál és alacsony csévélési feszültségnél ez kiküszöböli a felfonás után rövidesen fellépô fonalszakadásokat. A felfonás után vezérelt fonaláthelyezés optimalizálja és biztosítja a cséve futási viszonyait a tovább feldolgozás során. Az elôzô megoldásoknál a fonalátadás a csévén párhuzamos fonal lerakáshoz vezetett, ami a felvetôben, szövödében és a kötôüzemekben a fonallefejtôdés minôségét rontotta. Az EIS biztosítja, hogy a fonalrétegek a fonalátadás

FEJLESZTÉS

alatt egy speciális tolókával a csévére kerüljenek áthelyezésre. A pályatestút optimalizálása Fôleg azoknál a gépeknél, amelyek több mint 240 fonófejjel (fonóállással) vannak ellátva, az automata aggregát effektív kihasználása fontos. A korábbi generációjú Autocoroknál a váltás és az automatizálás egymástól el volt választva. Ezáltal hosszabb gépeknél nagyobb kapacitás kellett a felfonás és a cséve csereigény biztosítására. Mindazonáltal igen durva fonalaknál, rövid csévefutási idônél és érzékeny tisztító beállításoknál ez a fonóegységek számának csökkentését teszi szükségessé. Az EIS az Autocoro 312-ben az intelligens pályatestút optimalizálása révén a fonóegységeknél rövid várakozási idôt és ezzel egy magas termelékenységet biztosít illetve tesz lehetôvé a Coromat számára. A rendszer minden befejezett felfonási eljárás, vagy csévecsere után vizsgálja, hogy az azonos irányú mozgásnál egyes fonóegységeknél fennállnak-e még igények. Ez megrövidíti a várakozási idôt, az álló – nem termelô – fonóegységeknél. A fonóegységek száma így még szabadabban választható, a fonalfinomságtól és cséve nagyságtól függôen, ami megint az Autocoro 312 rugalmasságát megnöveli. Azonkívül az EIS a Coromatot várakozási pozícióban helyezi, abban az esetben, ha semmilyen beavatkozási igény nem áll fenn. Ez energiát takarít meg és védi azt a kopástól. Termelékenységnövekedés Az EIS javítja a fonal és a cséve minôségét és jelentôsen hozzájárul a gép hatásfokának javításához, ezzel a termelékenység növeléséhez. A fonóegységek kétszeres várakozási ideje a csévecserénél és a felfonásnál, mint az a korábbi generációjú Autocoroknál szokásos volt, a Coromat és az EIS együttes révén elmarad. A magasabb felfonási biztonság és a pályaút optimalizálása fontos az Autocoro 312 termelékenységének növeléséhez, különösen gyakori tételváltásoknál, vagy érzékeny fonaltisztító beállításnál.

Az „EVA” Mint az EIS, az EVA szabályozás is az Autocoro 312 egy különlegessége. Az Autocoro 312 szívóberendezését teljesen újjászerkesztették. Egy frekvencia vezérelt generátor és egy fonási vákuumszabályozó képezi az EVA szívét. A berendezés állandó fonási vákuumot biztosit, amit egy frekvencia vezérelt ventillátorral automatikusan szabá-


53

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

lyoznak. Ezzel a nyersanyag követelményeihez igazodó fonási vákuum optimális futásviselkedést garantál, energiát takarít meg, és ezzel segíti a fonal gyártási költségeinek csökkentését. Fonási vákuumszabályozás nélkül a vákuum a szennyezôdést gyûjtô kamra növekvô telitettségével arányosan csökken. A kívánt fonási stabilitás érdekében a vákuum a hagyományos gépeknél a gyakorlatban magasabbra van állítva mint az technológiailag szükséges lenne. Energia-megtakarítás A turbinás fonógépek szívóberendezése a legnagyobb energia felhasználónak számít. A szívóberendezés a fonalfinomság és nyersanyag függvényében az összes energiaigénynek 25–45 %-át használja fel. Ez mutatja, hogy a szívóberendezés milyen megtakarítási potenciált jelent. 10 mbar nyomáscsökkenés kb. 3 kWh, évente gépenként több mint 24 000 kWh energia-megtakarítást tesz lehetôvé. A szívóberendezésnek itt bemutatott energiafelhasználása 288 illetve 312 fonóegységre vonatkozik. Azonos fonási vákuumnál ez azt jelenti, hogy fonófejenként 30 % feletti energia-megtakarítás érhetô el. A szívóberendezés teljesítményfelvételét a szennyezôdést gyûjtô kamra légellenállása is befolyásolja. Az Autocoro 312-nél a légtechnikai optimalizálás elôsegíti, hogy még telt szennyezôdés-

gyûjtô kamra esetén is csekély legyen az áramlási ellenállás. Kellemes mellékhatás, hogy a szennyezést gyûjtô kamra tisztítási gyakorisága is jelentôsen csökkenthetô. A meghajtás teljesítménye és elrendezése az optimális hatásfok érdekében úgy van megválasztva, hogy extrém üzemi követelményeknél is kielégítô legyen. Bolíviai és ecuadori beruházások bizonyítják ezt, ahol az Autocoro 312 gépek még 4000 m tengerszint feletti magasságban is kedvezô eredményekkel üzemelnek. Fonalminôség A szintetikus szálasanyagok a fonási vákuum változásaira lényegesen érzékenyebben reagálnak, mint pl. a pamut. Egy megnövelt fonási vákuum a fonalminôséget javíthatja. A következôkben bemutatott gyakorlati példánál (1. táblázat) a fonalszakadások száma csökken. A fonási vákuum növelése pozitívan hat a fonal szakító erejére és a fonalhibák értékeire. Az EVA biztosítja, hogy mindig csak a szükséges teljesítmény álljon rendelkezésre, másrészt a lehetô legjobb fonási eredmény legyen elérhetô. Egy szabályozatlan szívóberendezés, jóllehet túldimenzionált meghajtással mindenkor képes magas fonási vákuumot biztosítani, emellett azonban szükségtelenül sok energiát pocsékol el. Az EVAval lehetôség van arra, hogy a fonoda a fonalpa1. táblázat

Fonási vákuum Fonalfinomság Sodrattényezô Turbina típus Turbina fordulat Bontóhenger típusa Bontóhenger fordulatszám Lehúzó fúvóka típusa Csévélési stop színe Fonalszakadás gyakorisága Szakítószilárdság Nyúlás Egyenletesség Vékonyhely –50 % Vastaghely +50 % Noppok +280 % Szôrösség

54

mbar tex (Nm) ám

Gépbeállítások 70

80

perc-1


100

50 (20) 120 T 333 BD 95 000 S 21 DN 9200 K6 zöld

perc-1

Termelés 1000 turbina óra 150 Fonalminôség cN/tex 23,7 % 11,6 CV % 13,0 1000 m 3 1000 m 26 1000 m 3 H index 6,2

90

100

40

20

24,3 11,9 12,7 2 20 2 6,3

24,8 12,1 12,5 2 13 1 6,3

24,9 12,1 12,2 1 10 1 6,3

MÛSZAKI

lettája számára a futási viszonyok, fonalminôség és gazdaságosság között az optimumot tudja meghatározni.

Az MRPS rendszer A fentiekben megadott teljesítményjellemzôk kizárólag az új Autocoro 312-re vonatkoznak. A Magnetic Rotor Positioning System (MRPS) ezzel szemben a Corobox SE 11 számára, az Autocoro 288 típusú gépekre készült, és mint utólagos beépítési megoldás áll rendelkezésre. Az új turbina csapágyazási technikát a Schlafhorst egy jó nevû kutatási központtal együtt 150 000/perc és még magasabb turbinafordulatra fejlesztette ki. Még ma is adottak a fonóturbinák csapágyazására különbözô rendszerek. A közvetlen csapágyazás maximálisan 105 000/perc turbina fordulatszámot tesz lehetôvé, ez tehát a nagy termelékenységû, automatizált turbinás fonógépek számára nem jöhet számításba. Nagy teljesítmények csak indirekt csapágyazással érhetôk el. Legtöbbjüknek a kenése olajjal vagy zsírral történik. További alternatíva az axiális (tengelyirányú) csapágyazású turbina, vákuummal. A különbözô turbina csapágyazások sajátosságainak áttekintése a 2. táblázatban látható. Minden ilyen csapágyazási rendszernek vannak hátrányai, legyen az üzemelési stabilitás, intenzív karbantartás, vagy az energiafelhasználás területe. Az MRPS eliminálja a különbözô hagyományos rendszerek korlátozottságát és egyidejûleg egy magas termelékenységet biztosít. Mûködési elv Két állandó mágneses gyûrû tengely irányú pozícióban tartja a turbinát. A gyûrûk mágneses mezôt állítanak elô, amely a turbinát pontosan az elôre meghatározott pozícióban tartja. A turbina sugár irányú csapágyazása olyan, mint a hagyományos hibridcsapágyazásnál a Twin Disc tárcsáké. A hib-

FEJLESZTÉS

ridcsapágyazással szemben azonban az MRPS rendszernél a Twin Disc tárcsák pontosan párhuzamosak, ami a turbináknak különösen nagy futási nyugodtságot biztosít és védi a kopástól. A turbina hajtószíjak a Twin Disc tárcsák párhuzamos elrendezése folytán tartósabbak lesznek. Az új csapágy különlegesen jó szerkezeti anyagból készül és jelentôsen kevesebb kopó része van, mint a hagyományos hibridcsapágyazásoknak. A hibridcsapágyazásoknál kötelezô kenôanyagok ez esetben nem szükségesek. Ennek megfelelôen elmaradnak az azokhoz szükséges ellenôrzési és utántöltési ráfordítások is. Ez az új csapágyazási technikát üzembiztossá és kevesebb karbantartást igénylôvé teszi, még magas turbina fordulatszámnál is. A karbantartás igényes csôvezeték rendszer, mint az a levegô csapágyazású turbinás fonógépeknél szokványos, szintén elmarad. Az MRPS munkakörnyezete különösen tiszta. A gyakorlat igazolja, hogy az MRPS tisztítási intervalluma kétszer-háromszor hosszabb, mint a konvencionális hibridcsapágyazásnál. A tisztaság miatt meghosszabbodik a fonóboxok fontos elemeinek élettartalma is, mint pl. a Twin Disc tárcsáké és tangenciális szíjaké. Különös jelentôséggel bír az alacsony energiaszükséglet. Az állandó mágneseknek semmilyen pótlólagos energia igényük nincs. A levegôbázisú csapágyazással összehasonlítva így az MRPS jelentôsen kevesebb energiát igényel. A levegô-csapágyazások egy permanens vákuumpárnával dolgoznak. Egy közepes nagyságú európai fonoda 3000 fonóegységgel évente kb. 2 millió m3 levegôt igényel. Ez 0,10 euró/kWh energiaköltségnél évente kb. 40 000 eurót jelent. Ehhez járul még az, hogy a követelmények ennek a levegônek a minôségét illetôen igen nagyok. Felhasznált irodalom: Schlafhorst sajtótájékoztató, 2002/2 2. táblázat

Turbina pozíció Üzembiztonság Kopás ellenállóság Tisztítási ciklusok gyakorisága Energia mérleg Üzemanyag mérleg Karbantartás barátságossága

Mágneses turbina pozicionálás (MRPS rendszer) ++ ++ ++ ++ ++ ++ ++

Zsírhornyos csapágy

Olajhornyos csapágy

Csapágy sûrített levegôvel

++ ++ + – ++ – –

++ ++ + – ++ – –

– + – – – – –


55

MÛSZAKI

FEJLESZTÉS

A fonalszôrösség hatása a további gyártási folyamatokra Dr. Vass György A fonalszôrösség a fonalak azon tulajdonsága, amit sajnos gyakran alábecsülnek a minôségjellemzôk vizsgálata során, annak ellenére, hogy a szôrösség a fonal egyik szemmel leginkább észrevehetô sajátossága. A külsô megjelenés észlelésén túl a fonal szôrössége a belôle készült ruházati termék fogására is kihat. A puha tapintás elérhetô a felhasznált fonal külsô felületén eleve meglévô sok kiálló rövid szálvég révén, vagy ennek mesterséges elôállításával, a bolyhozással vagy keféléssel. Ezért lényeges, hogy mindazok, akik a gyártási folyamatokkal és gyártmányfejlesztéssel foglalkoznak, a végtermék kialakítását megelôzôen figyelemmel legyenek a fonal várható szôrösségére. Különösen fontos ilyen szempontból fontolóra venni a különbözô fonalfajtákat, azaz a gyûrûs- ill. rotorfonógépen elôállított fonalakat.

A fonalszôrösség és a fonási folyamat kapcsolata Az utóbbi években a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak a gyûrûsfonógépen ill. rotorfonógépen font fonalak szôrösségének összehasonlítására. A rotorfonalak felhasználásánál egyértelmû elônyt jelent, hogy a gyártási eljárásból adódóan minimális a 3 mm-nél hosszabb kiálló szálvégek száma a fonal felületén. A hosszú kiálló szálvégek ugyanis hajlamosak zavart okozni a következô gyártási folyamatokban. A hosszabb kiálló szálvégek számának csökkenése javítja a fonallefejtôdés körülményeit, zavarmentes, nyugodt szádképzést biztosít a szövési folyamatban, és a sima, kevésbé szôrös fonalak szebb fényt adnak a kikészített kelmének.

a

b

1. ábra

56


Mikroszkóp alatt vizsgálva a gyûrûs- ill. rotorfonógépen gyártott fonalakat, határozott különbség mutatkozik a kétféle fonal szerkezetében és felületi képében (1. ábra). A gyûrûsfonalak (1a ábra) külsô felületén általában nagyon hosszú kiálló szálak láthatók, amelyek gyakran párhuzamosan helyezkednek el, sajátos jelleget adva a fonalnak. Ezzel ellentétben a rotorfonalak igen csekély szôrösséget mutatnak, viszont a fonaltestet körülvevô ún. lekötô, burkoló szálak száma nagy (1b ábra). A rotorfonalak nem rendelkeznek hagyományos sodrattal, ezért a lekötô szálaknak jelentôs szerepe van a fonalköteg összetartásában. Ezek a lekötô szálak teszik képessé a rotorfonalakat a koptató hatásoknak való ellenállásra, és ugyanezek miatt hajlamosak kevésbé ezek a fonalak a göbösödésre is. Ez a fonalszerkezet csökkenti a fonal hurkosodási hajlamát (2a ábra), ami a gyûrûsfonalak esetén (2b ábra) gyakori jelenség.

2. ábra

Gyûrûs- és rotorfonógépen készült láncfonalak fevetése A rotorfonógépen font fonalak említett szerkezeti tulajdonságai közvetlenül kihatnak a fonalak további feldolgozási folyamatára, az alkalmazandó gépbeállításokra. Már a felvetésnél is számolni kell ezzel a körülménnyel. A gyûrûsfonalak felvetésénél rendszerint alkalmazott csévetartó állványok esetében a pontos fonalfeszültség, fonaladagolás beállításával lehet gépleállás esetén megakadályozni a fonalak továbbhaladását, „hullámzását”. Rotorfonalak esetében viszont a bonyolultabban felszerelt állványok helyett egyszerûbb, olcsóbb állványokat használhatnak, mert ezeknek a fonalaknak kisebb a hurkosodási hajlama. Csupán egy feszültségkiegyenlítô rúd szolgál a fonalfeszültség kiegyenlítésére, gondoskodva a csévékrôl történô fonallefejtôdés és a szabad zónában futó fonal feszültségének optimálásáról. A

MÛSZAKII

fonalnak a csévérôl való könnyû lefejtôdésében nagy szerepet játszik a kisebb fonalszôrösség. A fonalnak a csévérôl történô nagy sebességû lefejtôdésekor ún. „fonalballon” alakul ki. Ennek alakja egyebek között a fonal szôrösségének egyenletességétôl és mértékétôl is függ. A 3 mmnél nem hosszabb kiálló szálak különösen jó lefejtôdési viszonyokat biztosítanak. A szôrösebb fonal segít abban, hogy a fonalballonok között kellô távolság maradjon, túl kis fonalszôrösség azonban egyenetlen fonallefejtôdést és fonalfeszültség-ingadozásokat okozhat. Tárcsás fonalfék hiányában ezek a feszültségingadozások tovább gerjesztôdnek a ballontörô és a fonalfeszítô eszközökön, ami pedig vibrációhoz vezethet a szabadon futó fonalban. Végül mindez fonalszakadást okozhat a felvetô bordánál, ha a borda szétválasztó ereje vagy a fonal szakítóereje túl kicsi. Rotorfonalak esetében ajánlatos figyelmet fordítani a 3 mm alatti hosszúságú kiálló szálvégek

Vegyiszál kongresszus Dornbirnban A festôi Vorarlbergben, a svájci határ közelében lévô osztrák Dornbirn városában tartott, több mint négy évtizedes múltra visszatekintô vegyiszál kongresszusokat a magyar textil- és szálgyártó ipar szakemberei jól ismerik. A hetvenes, nyolcvanas években egy-egy ilyen kongresszuson többnyire 10-15 fô vett részt Magyarországról. A konferenciákon, jórészt a TMTE hatékony segítségével, számos magyar kutató ismertette tapasztalatait, kutatási eredményeit. Az idei Nemzetközi Vegyiszál Kongresszust 2003. szeptember 17–19. között tartják a dornbirni kongresszusi központban. Az elôadások négy fô téma köré csoportosíthatók: Az autótextíliák szekcióban elhangzó 27 elôadás a fejlesztési irányokkal, az új szálak alkalmazásával, az ülésekkel és az autóban lévô egyéb textilanyagok tisztíthatóságával foglalkozik. A lakástextil témával foglalkozó szakcsoport elôadói a különleges tulajdonságú új szálak feldolgozási problémáit és az ágynemûk témakörét elemzik. Az újonnan kifejlesztett szálak alkalmazhatóságának lehetôségeit a padlóbevonatokkal, szônyegekkel és a nemszôtt textíliákkal foglalkozó szekció tárgyalja. (Említésre méltó, hogy a dornbirni konferencia – eddigi tapasztalataink szerint – elképzelhetetlen a nemszôtt textíliák kérdéseinek tárgyalása nélkül.) A nyitó ülésen elhangzó plenáris elôadáson a BMW gyár képviselôje ad majd áttekintést a gépko-

FEJLESZTÉS

mennyiségére, különösen a nagy teljesítményû rotorfonógépekbôl származó durva fonalak esetében. A gyakorlatban azonban ezeken a gépeken a fonalak többnyire igen csekély szôrösséget mutatnak, a fonási eljárásnak és a kisméretû rotoroknak köszönhetôen. Tudomásul véve, hogy a rotorfonalak esetében is elkerülhetetlen a szôrösség kialakulása, a Rieter cég minden típusú fonalra kifejlesztette a rotorfonógép fonóelemeinek széles skáláját. E fonóelemek alkalmasak az utóbbi idôben forgalomba hozott új R-40 típusú rotorfonógépekhez is. Ideális kombinációik lehetôséget nyújt a megfelelô minôségû fonalak elôállítására, beleértve azok szôrösségét is. Ennek eredményeként közvetve a további feldolgozási mûveletekben, a felvetésben és a szövésben is optimális körülmények alakíthatók ki. Felhasznált irodalom: Rieter Link, 2002/3

csigyártásban a közeljövôben várható kutatási-fejlesztési irányokról. Ugyanezen az ülésen hangzik el a brüsszeli Európai Nemszôtt-textil Szövetség tájékoztatója az iparág jelenlegi európai helyzetérôl és várható fejlôdésérôl. A konferencia teljes programjáról, a részvétel lehetôségeirôl az érdeklôdôk a Textilipari Mûszaki és Tudományos Egyesület titkárságán kaphatnak részletes felvilágosítást. K.I.

Horvátország textilipara A horvát textilipar mintegy 10 ezer (ebbôl a kötôipar 4500), a ruhaipar kb. 30 ezer embert foglalkoztat, akik átlagosan bruttó 500, nettó 250 euró fizetést kapnak havonta. A kereken 700 vállalat közül 160 a fonodák és szövödék, 90 a kötödék és 450 a ruhagyárak száma. A legnagyobb horvát textilgyár a varazsdi Varteks, amely fonodával, szövödével, kikészítô üzemmel és konfekcióüzemmel is rendelkezik és elsôsorban nagy értékû gyapjú felsôruházatot gyárt. A kötôiparban az egyik legjelentôsebb üzem a zágrábi Jadran, itt évente mintegy 15 millió pár különbözô fajta harisnyát és zoknit – fôleg nôi finomharisnyát – gyártanak a legmodernebb automata gépeken. Melliand Textilberichte, 2003/3 LK


57

KUTATÁS-FEJLESZTÉS

Az intelligens ruházati cikkek Gyovai Ágnes docens, BMF Erdélyi János okl. vegyészmérnök A 2002. szeptember 18–20 között Dornbirnban rendezett 41. Vegyiszál Kongresszuson a német Hohenstein Institutes munkatársaitól igen érdekes elôadások hangzottak el az intelligens ruhadarabokról. Dr. Stefan Mecheels elôadásában átfogó képet nyújtott a fogalmakról, a piaci megfigyelésekrôl, a fejlesztésekrôl, az igényekrôl, a lehetséges alkalmazási területekrôl, az alkotó elemekrôl és a textiliparra váró kihívásokról. Megállapítása szerint egyre inkább az az irányzat, hogy a „ruházati textíliák” fogalmán értjük a hagyományos értelmezésen kívül • az intelligens ruházati cikkeket, • a textíliákban viselt elektronikát/komputerizálást, • az ún. „okos” ruházatot, • a csúcstechnológiás divatot, • a textíliák révén történô kommunikációt. Az intelligens ruházati cikk olyan ruházat, amely automatikusan felismeri a feltételeket vagy helyzeteket, elemzi és közli a felismert helyzeteket, azaz adatokat és információkat dolgoz fel, és kívánt hatást ér el speciális kontroll mûvelet révén. Ezen túlmenôen egységbe rendezi az érzékelés technológiáját, a mûködést indító technológiát, a feldolgozást és ellenôrzést, a hálózati kapcsolat technológiáját, az energia ellátást, a használó csatlakozó egységét. Ugyanakkor jól hordható, mert divatkövetô, egészséges, komfortos, környezetvédelmileg biztonságos. A trend a miniatürizálás iránya. Ide tartoznak a navigációs rendszerek, a kézi GPS (globális helymeghatározó) rendszerek, a mobil telefonok szívritmus monitorral és GPS-sel, a sarkkutató öltönyök, a szabadidô mellény beépített elektronikus mûszerekkel, a sporthoz használt melltartó pulzus monitorral, a mobil adatok hozzáférhetôsége a szerelô és szerviz iparban, az „életing” az egészség-monitoring rendszerrel, a mentôorvosi mellény. Az intelligens ruházat körében gyors fejlôdés tapasztalható. A lehetséges alkalmazási területek a következôk: Egészség menedzselés: az egészségi állapotot jelzô fô paraméterek (EKG, pulzus, légzés szaporaság, vérnyomás, testhômérséklet, a bôr ellenállása, stressz, izzadás mértéke, összetétele, vér értékek) folyamatos és önmûködô figyelése. Az adatok feldolgozása magában a rendszerben, vagy külsôleg, kórházaknál, orvosok vagy a mentôszolgálat által

58


történhet. Az eredmények elemzését követôen a beteg viselkedési tanácsokat vagy megfelelô kezelést (mechanikai vagy elektromos stimuláció, gyógyszeres kezelés a bôrbe) kaphat. Kommunikáció menedzselés: a ruhadarab viselôje munkájában és személyes életében állandó kapcsolatban lehet a hálózattal, függetlenül a tartózkodási helyétôl, ami állandó személyes kapcsolattartást biztosít. Mindehhez szükség van arra, hogy a ruhadarab – mindenkori céljának megfelelôen – megfelelô érzékelôkkel legyen ellátva a pulzus, a vérnyomás, a stressz, a koleszterinszint, az izzadás, a mikroklíma érzékelésére, továbbá a környezeti hômérséklet, a légnedvesség, a légnyomás, az idôjárás, az ózonszint mérésére, mérgezô gázok jelenlétének kimutatására, a textilanyag áteresztô képességének stb. mérésére. A megfelelô érzékelôk kialakítása még a kutatások tárgya. Szükség van továbbá megfelelô beépített jelzô vagy korlátozó berendezésekre is, valamint olyan részegységekre, amelyek speciális hatással vannak a környezetükre és ezzel megindítják a szükséges reakciót. Ilyenek például a gyógyászatban az inzulin szivattyúk, a fájdalomcsillapításra szolgáló injek-

1. ábra. Body – Test, i-wear – intelligens ruhadarab, health service – egészségügyi szolgálat, microsensor+dsp – mikroérzékelô és adatszolgáltató, base station – elemzô állomás, analysis – kiértékelés, blood – vér, ECG – EKG, glucose – vércukor, respiration – légzés, etc. – stb., hospital – kórház, physician – orvos, emergency – mentôk, microactuator – mikromûködtetô


ciós rendszerek, vészjelzôk, a jó közérzethez a bôrt masszírozó vagy ingerlô szerkezetek, a mikroklíma alakításához a hôszigetelés, a légzôképesség szabályozása. Ezen területen is sok kutatás szükséges még, mert kevés a textil alapú fejlesztés. Pl. olyan szálakra lenne szükség, amelyek önmaguk hoznak létre fizikai mozgásokat („mû izmok”). A fenti rendszerek mûködtetéséhez és az ellenôrzéshez komputerizálásra van szükség az adatgyûjtéshez és -feldolgozáshoz (elektronikus, optikai, bio [sejtek], kvantum-mechanikai részegységek). Bár mindehhez már sok miniatûr komponens áll rendelkezésre, további kutatások szükségesek ezen a téren is. Az intelligens ruházati cikkekben ezek a komponensek nem lehetnek kemények, ridegek, nagyok, erôsek, vagy a környezeti hatásokra érzékenyek. A hálózati csatlakozáshoz (energia ellátás, adattovábbítás) vezetékes kapcsolatok (fémszálak, textilvezetôk, vezetô polimerek, vezetést gátló anyagok) szükségesek. Az energia ellátás fényelem feszültséggel, hômérséklet gradienssel, mozgással, nyomással biztosítható. Az energiaszállítás konduktív vezetôkkel, fémszállal, textilszálakkal, polimerekkel oldható meg. Az energia tárolására cserélhetô elemek használhatók. Szükség van még billentyûzetre, egérre, az adatbevitelhez vagy a mûködtetéshez egyéb tapintható rendszerekre, akusztikus csatlakozásokra (hang beés kimenet), vizuális csatlakozásokra (különbözô fajta kijelzôkre).

%-kal. Ezért a jövôbeni egészség menedzselés szükségessé teszi a távgyógyítást. Megjósolható, hogy a beteg és az orvos elkülönülnek egymástól, kapcsolatot a telekommunikációs technika alkalmazásával, a távoli gyógyszeres kiszolgálással és a távoli betegápolással tartanak egymással. A textíliák szinte „átveszik” a gyógyítás feladatát: analizálnak és gyógyszeresen kezelnek. 2040-ben egy intelligens ruházati cikk – amelyet újabban az angol „i-wear” megnevezéssel is illetnek – egyre nagyobb jelentôségre tesz szert a távgyógyításban. A technika a mikro-rendszerû technológiákkal (MST) és a nanotechnológiák felhasználásával a szál méreteihez, vagy még annál is kisebbre fogja miniatürizálni a szenzorokat (az analízishez) és a mûködésbe hozó komponenseket (a gyógyszer ellátáshoz). Az intelligens ruházati cikkekbe épített mikroérzékelôk mérik a vér paramétereit, felveszik az EKG-t, mérik a vércukorszintet, a légzést stb., a jelek a kórházi bázis elemzô állomásra, az orvoshoz és/vagy a mentôszolgálathoz jutnak. A visszacsatolás az ugyancsak beépített mikro-mûködtetô révén történik (1. ábra). Egy ilyen öltözetet mutat a 2. ábra. Az elôadó az egészségi paraméterek folyamatos figyelésére sok példát mutatott, felsorolva az érzé-

A textiliparra váró feladatok Ahhoz, hogy mindezek megvalósíthatók legyenek, megfelelô textilanyagokra és textilszerkezetekre (vezetô szálak, polimerek, fémszálak, szénszálak, üvegszálak, fémbevonatú szálak) szükségesek. Ezek részben már most is rendelkezésre állnak, részben további fejlesztéseket igényelnek. Az elektromos szimulációt például a szálba beépített elektroaktív polimerek végezhetnék. Kifejlesztésre várnak még a textilanyagból készült billentyûzetek, kapcsolók, antennák, aljzat-dugó összekötôk, modulok, áramköri lapok. Az intelligens ruhadarabok teljesen új gyártástechnológiát követelnek a fonalgyártástól kezdve a kelmegyártáson és -kikészítésen át a konfekcionálásig, aminek kidolgozása még igen nagy feladat.

Az intelligens ruházati cikkek funkciói a távgyógyításban D. Höfer elôadása bevezetéseként elmondta, hogy az Európai Unióban a 60 év feletti népesség száma 2040-ben 40 % lesz, szemben az 1980. évi 22

2. ábra. Life shirt recorder… - Az érzékelôkkel felszerelt ing az adatokat a memoriakártyában tárolja; ECG leads - EKG vezetékek; posture sensor - testhelyzet érzékelô; ribcage band… - légzés számláló; abdominal band… - hasi légzés érzékelô


59


kelés módját és az alkalmazás célját. Részletezte a vérbôl, az izzadtságból, a bôrbôl származó biológiai jelek figyelését a gyógykezelés felügyelete és a betegségek felismerése szempontjából. Azért építünk szenzorokat a textíliákba, mert a nem textil rendszereknek sok a hátránya. A belsô szervekbe történô beépítéshez sebészet, biológiai kompatibilitás, immunológiai reakciók (pl. a vér metabolitok elemzése) szükséges. A testen kívüli nem textil jellegû integrált elektronikák alkalmazásához kell a paciens szolgálatkészsége az adatbevitelhez, a méréshez, a mintavételhez stb. Az intelligens ruházati cikkek megvalósításához szükséges az orvosi, a kémiai, az anyag-, továbbá az informatikai tudományok szoros együttmûködése.

A távgyógyítás várható elônyei A távgyógyítás elônye, hogy jóval kevesebbe kerül, mint a lakáson történô gyógyítás, kevesebb idôt igényel, jelentôsen csökkenti az egészségügy költségeit a minôségi ellátás romlása nélkül, ugyanakkor javítja az emberek életminôségét.

Innovációs partnerkeresés az IRC-n Elôzô számainkban már tájékoztatást adtunk arról, hogy Magyarország bekapcsolódott az Európai Unió innováció közvetítô projektjébe és megalakult a Magyarországi Innováció Közvetítô Központ (IRC Hungary). Ennek internetes honlapján számos olyan ajánlat olvasható, amelyek a magyar vállalkozók érdeklôdését is felkelthetik. Ezekbôl közlünk újabb válogatást az alábbiakban. A részletek a www.irchungary.hun internet címen megtalálhatók.

Innovatív szénszálas kerékpárváz Új koncepciójú kompozitból készített kerékpárvázat fejlesztett ki és szabadalmaztatott egy francia cég. A technológia lényege egy új hôre lágyuló mátrix használata az üreges profil gyártására. Ezt az új anyagot használva a gyártási folyamat nagyon termelékeny és alacsony költségû. A cég olyan sportszer- vagy kerékpárgyártó partnert keres, aki szerzôdés alapján gyártaná az újdonságot.

Új, háromdimenziós fonatolási technológia polimer kompozit elôállításához Egy francia mûszaki fejlesztô központ partnert keres az általa kifejlesztett háromdimenziós fonatológép prototípusának véglegesítéséhez. Az elsô gyártott mintákon elvégzett vizsgálatok ígéretes

60


eredményeket hoztak a mechanikai és a kifáradási tulajdonságok tekintetében. Jelenleg a feladat az, hogy a prototípust üzemi körülmények között ki kellene próbálni, és további kutatásokat és vizsgálatokat is kellene végezni. (mk)

A nemszôtt termékek Nyugat-Európában Harminc év alatt 40 ezer tonnáról 1,07 millió tonnára nôtt a nemszôtt termékek termelése Nyugat-Európában. Az éves növekedési ütem az egymást követô évtizedekben: 11,5 %, 8,5 %, 7,5 % volt. 2001-ben a termelés mennyiségben 4,3 % volt, de ez a négyzetmétersúly jelentôs csökkenése miatt négyzetméterre számítva 12,7 % növekedést jelentett. Az USA-ban a termelés hasonló nagyságrendû: 1,004millió tonna volt. Az eljárásokat tekintve a hagyományos kártoláson alapuló mechanikus eljárás teret veszít a spunbond ill. más polimer alapú eljárásokkal szemben. A jelenlegi megoszlás: spunbond: 40,7%, száraz: 42,7%, vizes: 6,4%, egyéb: 10,2%. A nyersanyagok tekintetében a polipropilén szál, ill. a spunbond technológiánál a polipropilén granulátum összességében 46,7 %-ot tesz ki. További 20 %-ot tesz ki a poliészter. A viszkózszálak felhasználása, amely az elsô évtizedben még uralkodó volt, jelenleg 10,3 %, de az utóbbi idôben növekszik. Mintegy 17 alkalmazási területet különböztetnek meg a felhasználás szempontjából. Ezek közül a legnagyobbak az alábbiak: személyi higiénia (35,3%), magasépítés, törlôkendôk (13,6%), tetôszigetelés (11,7%), lakástextíliák (6,9%), mélyépítés, geotextíliák (5,4%). A termékeknek igen nagy hányada ún. eldobható termék; súlyra számítva ezen termékek 63, felületre 82 %-ot képviselnek. Chemical Fibers International 2003. febr. (mk)

Fejlôdôk panasza Tizenhat fejlôdô ország – Kína, India, Pakisztán, Indonézia, Thaiföld, Banglades, Hongkong, Korea, Vietnam, Egyiptom, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Guatemala, Paraguay és Peru – arra kérte a WTO-t beadványában, hogy szigorúbban szabályozza az antidömping eljárásokkal kapcsolatos törvénykezést. Szerintük az USA, de fôleg az Európai Unió protekcionista módon használja az anti-dömping vámokat. Tecnon OrbiChem (mk)


Nôiruha-szerkesztési lehetôségek normáltól eltérô testalkatra*) Julean Ramóna doktorandusz Dr. Halász Marianna egyetemi docens Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszék

1. Bevezetés Egy korábbi cikkünkben [1] már elemeztük és összehasonlítottuk a napjainkban legelterjedtebb nôiruha-szerkesztési módszereket normál testalkatok esetén, megvizsgálva, hogy melyik módszer alkalmasabb az egyéni méretre történô ruhaszerkesztéshez. Ebben a cikkben folytatjuk a különbözô szerkesztési eljárások elemzését, összehasonlítását. Kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy van-e mód olyan univerzális szerkesztési eljárás létrehozására, amely ha több, közvetlenül a testrôl vett speciális méretet építünk be a szerkesztésbe, automatikusan figyelembe veszi a normáltól való testalkati eltéréseket, azaz amely nemcsak egyéni méretre, hanem egyéni testalkatra történô szerkesztést is jelentene. Cikkünkben ismételten a két legelterjedtebb szerkesztési eljárást elemezzük és hasonlítjuk össze, de most a normáltól eltérô testalkatokra történô szerkesztési módszerekre összpontosítunk.

2. Nôi testalkat és testtartás típusok A megfelelô szerkesztési rajzok készítéséhez, a ruházati termékek kivitelezéséhez feltétlenül szükséges a különbözô testalkatoknak, azok egymástól eltérô méreteinek, arányainak, alkati sajátosságainak az ismerete. Ezek alapján bizonyos testalkat- ill. testtípus csoportok alakíthatók ki. A testalkat típus olyan általánosan elôforduló testalkat, amelyre a típust meghatározó méretadatok ismétlôdô aránya jellemzô. A testtípus csoport az adott típusra meghatározott arányokkal, jellemzôkkel rendelkezô testalkatok összessége. Elsôsorban a középarányos, normál nôi testalkat arányait, alkati sajátosságait kell ismernünk, majd azzal összehasonlítva határozhatók meg a normáltól eltérô testalkatok jellemzôi és csoportjai is. A testalkatok jellemzôit különbözô szempontok szerinti csoportosításban vizsgálhatjuk: a testmagasság, a kerületméretek egymáshoz való viszonya, a testtartás és vállak iránya szerint. A testmagasság szerint az alkatokat a normál, az alacsony és a magas alkatok csoportjába sorolhat*)

A cikk megjelentetését az Oktatási Minisztérium FKFP 0028/2000 sz. kutatási pályázata támogatta.

juk (1. ábra). A normál alkatok csoportján belül a törzs és a lábhossz aránya a méreteken belül azonos. Az alacsony alkatok testmagassága a normál alkatokéhoz viszonyítva kisebb. A törzs és a lábhossz aránya megegyezhet a normál aránnyal, de gyakori a hosszabb törzs és rövidebb lábhossz arány is. A magas alkatok testmagassága a normál magassághoz viszo- 1. ábra. Magas, normál és alacsony alkat nyítva nagyobb. A törzs és lábhossz aránya ezeknél az alkatoknál is megegyezhet a normál aránnyal, de attól eltérôen gyakori a rövidebb törzs és a hosszabb láb arány is. Az eltérô testmagasságoktól függetlenül tehát, ha a testalkatok belsô aránya megegyezik a normál alkat jellemzôivel, akkor a középarányos normál alkaton kívül középarányos alacsony, illetve középarányos magas alkatról beszélünk. A kerületméretek egymáshoz való viszonya szerint megkülönböztethetünk karcsú, normál, telt és erôs alkatokat (2. ábra). A magyar nôi méretszabványban nem szerepel karcsú alkat, de az egyéni méretekre dolgozó 2. ábra. Telt, normál és szakemberek gyakran takarcsú alkat lálkoznak ezekkel az arányokkal is. A leggyakrabban elôforduló kerületméretekkel és az azok közötti arányokkal rendelkezôket nevezzük normál alkatúaknak. A normál alkatoknál a mellkerülethez viszonyítva 4 cmrel nagyobb a csípôkerület és 22 cm-rel kisebb a derékkerület. A telt alkatoknál a mell- és csípôkerület közötti különbség 8 cm, a mell- és derékkerület közötti különbség pedig 20 cm. Az erôs alkatoknál a mell- és csípôkerület közötti különbség 12 cm, a mell-és derékkerület között pedig 18 cm. A testkerületeket vizsgálva az is megállapítható, hogy


61


a testalkattípustól függetlenül, azonos kerületméret arányok esetében is lehetnek különbségek az egyes testalkatok között, amelyek formai eltérésekbôl adódnak. Bármely testalkattípuson belül, azonos cm értékû kerületméreteken belül is elôfordulhat: erôsebb mellhez tartozó kisebb hátszélesség, vagy laposabb, kisebb mellhez tartozó nagyobb hátszélesség; kerekebb, keskenyebb derék, vagy laposabb, szélesebb testkeresztmetszet a derékmagasságában; a csípô is lehet kerekebb, keskenyebb, vagy laposabb, szélesebb. A testtartásra jellemzô a gerinc ívelése, vonala, a lapocka helyzete, a vállak helyzete és a karok függésének iránya, ezen kívül a testtartással összefüggô méretek változása (hát- és elejeszélesség, hát- és elejehosszúság stb.) is. A test egyensúlyi helyzetét a hát- és elejehosszúság viszonyából határozhatjuk meg. Ebbôl a szempontból megkülönböztetünk: normál, hajlott és feszes (egyenes) testtartású alkatokat (3. ábra). A normál testtartás a leggyakrabban elôforduló gerincívelés, váll-, kar- és lapockahelyzet jellemzi. A gerincívelés a 7. csigo3. ábra. Feszes, normál, lyapontnak és a deréknak a és hajlott alkat hát legkiemelkedôbb pontján áthaladó függôleges síktól mért helyzetével jellemezhetô. Normál testtartású nôi alkatnál a függôlegestôl a 7. csigolyapont 5,5–6,5 cm, a derék pedig 4,5–5 cm távolságra van. A hajlott testtartásnál a gerinc ívelése nagyobb mértékû, a 7. csigolyapont a függôlegestôl távolabb kerül. A váll és kar helyzete a normál testtartáshoz képest megváltozik, elôbbre kerül. A feszes testtartásnál a 7. csigolyapont és derék közötti gerincívelés laposabb, a függôlegestôl a 7. csigolyapont kisebb távolságra van, a váll és karok helyzete hátrafeszülô. A vállak iránya is jellemzô az egyes testalkatokra. A vállak helyzete, iránya a nyaktôpont és a vállcsont közötti szakasznak a vízszintessel bezárt szögével jellemezhetô (4. ábra). Normál válliránynak a leggyakrabban elôforduló vállformát nevezzük. Magas (egyenes) vállnál a normálhoz képest 4. ábra. Normál, magas és mély a váll és a vízszinvállú alkat tes közötti szög kisebb, mély (csapott) váll esetében pedig nagyobb, mint a normál válliránynál.

62


Különbözô testalkatok vizsgálatánál a középarányostól jelentôsen eltérô, különleges testalkatokkal is találkozunk. A megismert normál és normáltól eltérô testalkati jellemzôk egy-egy testalkaton belül is különbözô variációkban és különbözô mértékben jelentkezhetnek.

3. A nôi ruha alapszerkesztés átalakítása normáltól eltérô testalkat és testtartás típusokra A testtartás és egyéb sajátosságok tekintetében fontos lehet az alkat megfigyelése is. Szinte minden nônek vannak kisebb testalkati eltérései, amit azonban a szabásminta készítésénél nem kell feltétlenül figyelembe venni, mivel a ruhadarab tökéletes illeszkedése még jobban kihangsúlyozná azokat. A szabásminta átalakításánál elsôdleges szempont az alkat elônytelenségeinek korrigálása. Pl. csapott váll esetén a szabásminta változtatása helyett erôsebb válltömést alkalmazunk. A testalkati sajátosságokat figyelembe vehetjük már az alapszabásminta szerkesztésénél. A következôkben a Müller-féle, illetve a tizedes rendszerû szerkesztési megoldásokat vesszük alapul a normáltól eltérô testalkatokra és testtartás típusokra. 3.1. Szerkesztés feszes (egyenes) testtartású nôi alkatra tipikus méretekkel a) A Müller-féle szerkesztési módszer alkalmazása Az erôs mell és a feszes testtartás következtében megváltozik az eleje és háta derékhossz, az ún.

5. ábra. Nôi ruha háta alapminta átalakításafeszes tartásra a Müller-féle szerkesztés szerint (normál – vékony vonal, feszes – vastag vonal)

6. ábra. Nôi ruha eleje alapminta átalakítása feszes tartásra a Müller-féle szerkesztés szerint (normál – vékony vonal, feszes – vastag vonal)


egyensúlyi méretek aránya, és változnak a mellkerület részméretei is. Az eleje derékhossz (edh) mérésekor a kiszámított méretnél nagyobb értéket kapunk, ezt többlethossznak nevezzük, és amennyiben értéke 1 cm-nél nagyobb, úgy a szabásminta szerkesztésnél figyelembe kell venni. A mellkerület részméreteinél az arányostól keskenyebb a hát és szélesebb az eleje. A szabásmintát az azonos fôméretekkel normál, arányos testalkatra készített alapszabásminta átalakításával szerkesztjük. A háta alapminta módosításokat az 5. ábra, az eleje alapminta módosításokat a 6. ábra szemlélteti. Az átalakítást az alapszabásminta átvágásával (az ábrán nyíllal jelölve), megadott mértékû nyitásával és zárásával végezzük el. b) A tizedesrendszerû szerkesztési módszer alkalmazása A feszes testtartású alkatoknál a hátszakaszon a gerinc görbület laposabb ívû, a fej emeltebb tartású, a keresztcsont helyzete is módosul, az ülep domborúbb, a mellkas kiemelkedôbb, és a karok függési iránya hátrébb van. A testtartás jellemzôinek megfele7. ábra. Nôi ruhaderék alap- lôen a szabályos alkatminta normál (vékony vonal), hoz képest a szerkeszilletve feszes testtartásra (vas- tésben a 7. ábrán szemtag vonal) a tizedesrendszerû léltetett módosításokat szerkesztés szerint hajtjuk végre. Összehasonlítva a két szerkesztési módszert feszes testtartású nôi alkat esetén, a következôk állapíthatók meg: – a tizedesrendszerû szerkesztésben derékon a hátközép beállítást csökkentjük, míg a Müller-féle módszernél nem; – a tizedesrendszerû szerkesztésben a hátszélesség csökkentése nem érinti a háta honalj méretét, míg a Müller-féle szerkesztésben a hátszélesség csökkentése az oldalvonaltól történik; – a tizedesrendszerû szerkesztésben a háta formázóvarrás hossza meghatározott értékkel csökken, míg a Müller-féle szerkesztésben ez a szerkesztésbôl adódik; – a Müller-féle szerkesztésben a mellszélességet csak a középsô oldalrésznél (6. ábra, 3-as rész) növeljük, míg a tizedesrendszerû szerkesztésben az egész elejeszélességet növeljük; – a tizedesrendszerû szerkesztésben az elejehossz növelése az elejenyaktô magasság növelésével történik, míg a Müller-féle szerkesztésben a derékvonal lejjebb kerül és az eleje derékhossz mért méret;

– a tizedesrendszerû szerkesztésben a mellformázó varrás mélységének növelése meghatározott értékkel történik, míg a Müller-féle szerkesztésben ez a szerkesztésbôl adódik. 3.2 Szerkesztés hajlott testtartású nôi alkatra tipikus méretekkel a) A Müller-féle szerkesztési módszer alkalmazása Ez a testalkattípus korábban az idôsebb nôknél volt gyakoribb, napjainkban azonban a fiatal korosztálynál is találkozunk vele. A lapos mell és a hajlott testtartás általában együtt elôforduló alkati sajátosság, de természetesen külön-külön is jelentkezhetnek. Az egyensúlyi méretek és a mellkerület részméretei az elôzô részben ismertetett erôs mellû, feszes testtartású alkatokhoz viszonyítva ellentétesen változnak. Az eleje derékhossz mérésekor a kiszámított értéknél kisebb méretet kapunk, a különbséget ennél a testalkatnál rövidülésnek nevezzük, és figyelembe vesszük a szabásminta szerkesztésénél. A mellkerület részméreteinél az arányos alkathoz képest szélesebb a hát, és keskenyebb az eleje. A szabásmintát az azonos fôméretekkel normál, arányos testalkatra készített alapszabásminta átalakításával szerkesztjük. A háta alapminta módosításokat egybeszabott hát esetén a 8. ábra szemlélteti, míg az eleje alapminta módosításokat a 9. ábra szemlélteti. Az átalakítást az alapszabásminta átvágásával (az ábrán nyíllal jelölve), megadott mértékû nyitásával és zárásával végezzük el.

8. ábra. Nôi ruha háta alapminta átalakítása hajlott testtartásra a Müller-féle szerkesztés szerint (normál – vékony vonal, hajlott – vastag vonal)

9. ábra. Nôi ruha eleje alapminta átalakítása hajlott testtartásra a Müller-féle szerkesztés szerint (normál – vékony vonal, hajlott – vastag vonal)


63


b) A tizedesrendszerû szerkesztési módszer alkalmazása Hajlott testtartású alkatoknál a gerinc görbülete a hátszakaszon nagyobb, így a fej elôbbre esik, a mellkas beesettebb, a vállöv íveltebb, a karok függési iránya elôre lendülôbb, az ülep pedig laposabb. A ruhaderekat a hát domborúsága miatt általában hátközépvarrással szerkesztjük. A hátát nyitással hosszabbítjuk, és ennek követ10. ábra. Nôi ruhaderék alap- keztében a nyakminta normál (vékony vonal), tôpont is elôbbre illetve hajlott testtartásra (vashelyezhetô. tag vonal) a tizedesrendszerû A testtartás jellemszerkesztés szerint zôinek megfelelôen a szabályos alkathoz mérten a szerkesztésben a 10. ábrán bemutatott módosításokat hajtjuk végre. Összehasonlítva a két szerkesztési módszert hajlott testtartású nôi alkat esetén, a következôket állapíthatjuk meg: – a tizedesrendszerû szerkesztésben a hátközép beállítást növeljük, míg a Müllernél nem; – a tizedesrendszerû szerkesztésben az elejeszélesség csökkentése meghatározott értékkel történik, míg a Müller-féle szerkesztésben a mellszélesség csökkentése a középsô oldalrész (9. ábra, 3) balra csúsztatásával történik; – a tizedesrendszerû szerkesztésben az elejehossz csökkentése az elejenyaktô magasság csökkentésébôl adódik, míg a Müller-féle szerkesztésben a mellvonal lejjebb kerül és az eleje derékhossz mért méret; – a tizedesrendszerû szerkesztésben a vállformázó mélységét meghatározott értékkel növeljük és hosszát megtartjuk, míg a Müller-féle szerkesztésben a vállformázó mélysége a szerkesztésbôl adódik és a hosszát rövidítjük; – a tizedesrendszerû szerkesztésben a mellformázó mélységének csökkentése meghatározott értékkel történik, míg a Müller-féle szerkesztésben ez a szerkesztésbôl adódik. 3.3 Szerkesztés tipikus testmagasságú, telt nôi testalkatra A tipikus testmagasságú, de nagyobb kerületméretû nôi alkatok egymástól igen eltérôek lehetnek, pl. széles csípô, nagy has, nagy melldomborulat, erôs tompor, csapott váll, nagy felsôkar méret, egyenes testtartás, hogy csak a legjellemzôbbeket említsük. A körméretek és szélességi méretek egymáshoz

64


való aránya is különbözô lehet: erôs mell, keskenyebb hát, vastag derék, kisebb csípôkerület stb. a) Müller-féle szerkesztési módszer alkalmazása A Müller-féle szerkesztésben a normáltól eltérô testalkatok és testtartások egyik csoportosítása a normáltól eltérô csípôállás szerint történik. Ezen belül két csoportot különböztetnek meg: erôs, hátul kiálló ülepre, valamint elôre tolódó alsó törzsre történô szerkesztés. Ha a méretvételnél a mellkerülethez viszonyítva az arányosnál nagyobb csípôkerület adódik, meg kell állapítani, hogy a nagy csípôkerületet a hangsúlyos, erôs ülep okozza-e, mivel ez az alkati sajátosság a szerkesztésben változ11. ábra. Nôi ruha hátrész- tatásokat tesz szükségesének kialakítása hátul kiálló sé. Erôs ülep esetén csak ülepre a Müller-féle szerkesz- a háta szabásmintát kell tés szerint változtatni (11. ábra). b) A tizedesrendszerû szerkesztési módszer alkalmazása A tizedesrendszerû szerkesztésben arányosan kövér alkatot feltételezünk, emellett néhány jellemzô alkati sajátosságot is figyelembe veszünk: egyensúlyi változást, csapott vállat, nagyobb 12. ábra. Nôi ruha alapminta felsôkar körméretet. A normál (vékony vonal), illetve tipikus alkatra készülô kövér testalkatra (vastag vonal) ruhaszerkesztéshez a tizedesrendszerû szerkesztés képest a 12. ábrán szerint szemléltetett módosításokat hajtjuk végre. Ebben az esetben nem lehet összehasonlítást tenni a Müller-féle és a tizedesrendszerû szerkesztés között, hiszen a két rendszernél nem ugyanazon testtípusra alakítják ki a szabásmintákat. Míg a Müller-féle szerkesztésben a telt nôi testalkatot normáltól eltérô csípôállás szempontjából figyelik, ezen belül pl. a hátul kiálló ülep esetét, a tizedesrendszerû szerkesztésben ezt a testalkat típust arányosan kövérnek tekintik.

4. A vállirány változtatása az alapszabásmintán A vállak irányával, helyzetével külön csak a Müllerféle szerkesztés foglalkozik. Fiatal, karcsú nôknél gyakran találkozunk magas, egyenes vállal. Annak érdekében, hogy a normál vállejtéssel kialakított ruha vállon ne akadjon fel, az alkattól függôen vállcsúcsnál a mintát magasítani kell. A változtatás csak a vállvonal 1-2 cm-rel történô elôre helyezése és a mellformázó ideiglenes áthelyezése után végezhetô el. A váll13. ábra. Ruha eleje és háta alap- magasítással egyidejûszabásminta átalakítása egye- leg és azonos mértéknes, illetve csapott vállhoz a ben a karöltôt is meg Müller-féle szerkesztés szerint kell emelni, így az ujj bevarrásához szükséges illesztési pontokat újra be kell jelölni (13. ábra). A csapott váll inkább az idôsebb nôknél fordul elô, és ezekben az esetekben a minta átalakítását a magas vállnál alkalmazottakkal ellentétesen kell végezni (13. ábra). Fiatalabb, az alkatuk elônytelenségét eltakarni vágyó nôknél a mintát nem változtatjuk, hanem a csapott vállat válltöméssel ellensúlyozzuk.

5. Összefoglalás A tárgyalt szerkesztési módszerek összehasonlításával célunk annak megállapítása volt, hogy ezek mennyiben alkalmasak egyéni méretû szabásminta szerkesztésre. Megállapítható, hogy teljes mértékben egyik szerkesztési módszer sem fedi le az egész népesség alkati sajátosságait, hiszen valójában nagyon kevés ember testalkata tekinthetô tökéletesen normálnak. Tekintettel arra, hogy egy kidolgozás alatt álló, új méretvételi eljárás eredményeként jóval több és eddig a szerkesztésekben nem használt testrôl vett méret – amelyek esetenként korábban nem is voltak mérhetôk – rendelkezésünkre fog állni, úgy gondoljuk, hogy valóban van esély a bevezetôben említett, univerzális szerkesztési eljárás létrehozására. Elemzésünk azt mutatja, hogy a Müller-féle szerkesztési módszer jobb kiindulási pontnak tekinthetô, mivel eleve több testrôl vett méretet vesz figyelembe. Ezért a Müller-féle szerkesztésbôl kiindulva, de a tizedesrendszerû szerkesztési módszer tapasztalatait felhasználva dolgozunk egy speciális, egyéni méretre és egyéni testalkatra történô szerkesztési eljárás kialakításán.

Az elôrejelzések szerint a ruhaipari cégeknek egyre inkább szembe kell nézniük a “nagyüzemi” technológiával, de mégis az egyéni méretre készülô ruhák iránti növekvô igénnyel. Úgy gondoljuk, hogy emiatt a ruhaiparban nagy szükség lenne egy olyan univerzális szerkesztési módszerre, amely képes figyelembe venni az egyéni testméreteket és testalkatot, de ügyel arra is, hogy a ruha betöltse “szépítô” funkcióját, azaz minél jobban elrejtse az egyéni testalkat esetleges elônytelenségeit.

Felhasznált irodalom: [1] Julean Ramóna, dr. Halász Marianna: Nôi ruha szabásminta szerkesztési lehetôségei egyéni méretre (Normál testalkatra). Magyar Textiltechnika, 2001/1. sz. [2] Dán Zoltán, Déri Ágostonné: Gyártmánytervezés, Könnyûipari Mûszaki Fôiskola, Ruhaipari Tanszék, Budapest, 1994 [3] Benkô Istvánné, Hodován József, Kun Andrásné: Ruhaipari szabás – szakrajz. Magyar Divat Intézet, Göttinger Kiadó, 1998 [4] Ábrahámné Tóth Ágnes, Benkô Istvánné, Kun Andrásné: Nôi szabás – szakrajz I. Magyar Divat Intézet, Göttinger Kiadó, 1998

A génkezelt gyapot elterjedtsége A világ 34 millió hektárnyi gyapottermesztô területének 20 %-án ma már génkezelt gyapotot termesztenek. A forrásokban szegényebb fejlôdô országok gyapottermesztô üzemeinek háromnegyede erre a technológiára állt rá. A következô években az ilyenfajta gyapotok újabb változatai kerülnek forgalomba, ezért a biotechnológia elterjedése ezen a téren fokozódni fog. A statisztikák szerint a biotechnológiát alkalmazó kínai gyapottermelôk hektáronként 500 dollár többletbevételre tettek szert ennek a technológiának az alkalmazása révén, ami az ország számára 750 millió dollár többletet jelentett. Hasonlóan jó eredményt regisztráltak Dél-Afrikában is. A génkezelt gyapot termesztésének nagy elônye, hogy jelentôsen csökkenti a szükséges rovarirtószerek mennyiségét. Csupán Kína mintegy 33 ezer tonnával kevesebb rovarirtószert használt fel ennek következtében. Melliand Textilberichte, 2003/3 LK

EDUTEX a TMTE felnôttképzési programja. Sikeres marketing szimpózium

Recommend Documents