Ébredj, ki alszol, támadj fel a halálból, és Krisztus rád ragyog!

www.gyongyos.ofm.hu

H ú s v é t

XV. évf. 1. szám 2010. április

„Ébredj, ki alszol, támadj fel a halálból, és Krisztus rád ragyog!” Száll az ének 120 éve

Festett imádság

Régi húsvéti szokásaink

A bűnbocsánat szentségéről

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön

Ez történt...

Köszöntő

B

evallom, elég nehéz úgy cikket írni, hogy egy Kisember ül itt mellettem az újságját lapozgatva, és tíz másodpercenként megszólít, milyen érdekességet talált, és feltétlenül és azonnal meg kell néznem. Pedig arról az időről szeretnék gondolatokat megosztani, amikor még én is katekumen voltam. Mennyire féltem az első összejöveteltől, tudván, a többiek már egy éve járnak. De nem jött senki rajtam kívül. Utána is többnyire Lehotai Gusztival ketten voltunk vasárnap délutánonként, és Imre testvérrel beszélgettünk a hitről mélyen és őszintén. Nem féltünk feltenni a talán még számunkra is buta kérdéseket. Nem volt hiány vidámságban sem, az irónia, főleg az önirónia közkedvelt volt. De volt olyan alkalom, amikor a lelkemet öntöttem ki közösségünk vezetőjének, aki nem egy rózsaszín megoldást ajánlott, hanem rávezetett a valóságra. Lelkileg nagyon sokat kaptam. Bizonyos értelemben életem legnehezebb időszaka volt, de túljutottam rajta. Nagyszombaton részesültem a Szentségekben, a keresztségben, az elsőáldozásban és a bérmálásban. Emlékszem, mennyire izgultam, mert egyedül térdeltem a keresztelő tál előtt. A templom tele volt emberekkel. Megkaptam a fehér ruhát, elsőáldozó lettem és bérmálkoztam. Amit akkor éreztem, nehéz szavakba önteni. Felnőtt fejjel mentem be önként a templomba, én választottam ezt az utat, én nyújtottam a kezemet. Határtalan örömet éreztem, nem tudtam abbahagyni a mosolygást. A legjobbkor nyújtottam a kezem a Teremtő felé, vezessen, mutassa meg a helyes utat. És így is lett. A közösségek, a hívek elfogadtak és befogadtak az Egyházba. Talán közhelynek tűnik, hogy a szeretet körülölel, de amíg meg nem tapasztalja az ember, maga is csak rózsaszín felhőnek tartja. Legfőbb az isteni szeretet, ami védelmez a rossztól. Amiért soha nem lehetünk elég hálásak. És ami magától értetődőnek tűnik, néha vesszük észre, pedig mindig, minden pillanatban jelen van. Mindig legyünk hálásak Érte! Hegede Márta

2.

tóbb bálozók csak a hajnali órákban indultak haza. A bálon résztvevők egyöntetű véleménye szerint az idei farsangi bál volt az eddigiek legsikeresebbike, mindenki nagyon jól érezte magát. Hatala Zoltán

Néhány szó az idei farsangról

N

agy készülődés előzte meg a farsangi bál napját már hetekkel ezelőtt. Többen - kicsik és nagyok- nem csak jelmezzel készültek, hanem egy kis előadással is. Ők nagy elismerést nyertek el a közönségtől. Igen ötletesek voltak a jelmezek is: pattogatott kukorica, nap, sütőtök, zenebohóc, konga dobos stb. Jó volt látni, hogy a szülők büszkén

Keresztény Bál 2010.

A

már néhány éve hagyománnyá vált farsangi Keresztény Bált az idén is a Kolping Család tagjai rendezték a szokásos helyen, a Kolping Házban. Préses atyánk elképzelése szerint igyekeztünk a korábbiakhoz képest ünnepélyesebbé, színvonalasabbá tenni az idei rendezvényt, egy kicsit visszahozva a jó értelemben vett régi polgári hagyományokat. A bál ugyanakkor arra is alkalmat kínált, hogy az alsóvárosi és a felsővárosi egyházközség képviselőtestületének tagjai, hozzátartozói egymást is jobban megismerjék. Január 30-án, szombaton a Kolping Ház 120 személyre terített nagyterme már fél héttől várta a bálozókat. Az előcsarnokban különféle „beköszöntő” italok között választhattak az egymás után érkező vendégek, ezzel is megágyazva a Koháry Étterem későbbiekben felszolgált vacsorájának. Az est hangulatát emelte a Berze Nagy János Gimnázium tanulói által bemutatott kis műsor, amelynek során hallhattunk énekszámokat, hangszeres muzsikát, mesemondót, láthattunk zsonglőr mutatványt és a végén a Vidróczki együttes fiataljainak fergeteges kalotaszegi táncait. Az elfogyasztott finom és bőséges vacsora után a bálozó párok foglalták el a táncparkettet. Nem maradhatott el az ilyenkor szokásos tombolajáték sorsolása sem, amely után az Ördögszekér néptáncegyüttes váratlan, de annál hatásosabb bemutatkozása következett. A legkitar-

Életünk-Húsvét

legeltették tekinteteiket gyermekeiken, kiknek szépítgetésében ők maguk is részt vettek. Viszont nemcsak a gyerekeket csábította az átváltozás lehetősége, hanem a felnőtt társadalom némelyikét is. Zsombor atya a „Nagy ho-hohorgász” szerepében mindenkinek nagyon tetszett. Többek között Ő is nagy sikert aratott a jelmezversenyen. A fiatalokat magával ragadó egyik „irodalmi mű”, az Alkonyat c. regény meglepő módon belefolyt némiképp a farsangi műsorba. Szerencsére nem volt olyan félelmetes, és a lányok - a kiskórus tagjai - igen sokat dolgoztak rajta, nagyon jól sikerült az előadásuk. Az idei farsangon is érezhető volt az összefogás ereje. Ha sokan összefogunk, akkor minden lehetséges. Segítő kezek jóvoltából volt „terülj, terülj asztalkám” a

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön konyhában és tombolaajándékok tömkelege, így minden kisgyerek nyerhetett valami kis meglepetést. A jelmezversenyt és a tombolasorsolást mi más követhette, mint táncmulatság! Szóval ezen az estén mindenki megtalálhatta azt, amire vágyott! Kiss Györgyné

Kirándulás a Szent Anna-tóhoz

B

orús, esős szombat délelőtt vidám társaság gyülekezett a plébánián. Kevesen voltunk, csak a bátrak vállalkoztak erre a túrára. Alapfelszerelés volt a gumicsizma, esőkabát. Kis létszámmal ugyan, de annál lelkesebben vág-

tunk neki az útnak. A Sárhegy lábánál nagy sár, a hegygerincre érve pedig barátságtalan szél fogadott minket. Foltokban a télre emlékeztető hó maradványokat láthattunk. A kopjafánál rövid pihenőt tartottunk, ám a hideg miatt hamar folyattuk az utunkat. A túránkat az út melletti szúrós bokrok és a sártól csúszós út nehezítette. A nehézség ellenére a vidám társaságunk elérte a Szent Anna-tavat, ahol a zord időt kárpótolta a kilátás. A tóban a csapadékos télnek is köszönhetően sok víz volt. A remetebarlangnál is a télre emlékeztető kép fogadott minket. A barlang teli volt vízzel és a vízfelszínén úszó jégtáblákkal. A kápolnánál elmondtunk egy imát, mielőtt tovább indultunk volna. Az út végére kellően sarasak lettünk. Utunk utolsó szakaszát busszal tettük meg hazafelé. Kellően elfáradtunk és vidáman értünk haza. Rozgonyi Róbert

2010./01.

Száll az ének 120 éve

2

010. 01. 31-én vasárnap este szentmisével egybekötött ünnepi koncertet adott fennállásának 120. évfordulója alkalmából plébániánk Ferences Kórusa. Az ünnepi műsorban közreműködött a hatvani Szent Adalbert Kórus, akik jelenlétükkel és színvonalas előadásukkal emelték az est fényét. A koncert keretén belül felcsendültek hazai és külföldi zeneszerzők kórus- és orgona művei. Szólót énekelt Lupis Gabriella, vezényelt P. Hován Ágoston, továbbá vezényelt és orgonán közreműködött Molnár Tamás karnagy és Lupis Miklós kántor-karvezető. A ferences templom berkein belül működő, általunk csak Nagykórusként emlegetett vegyeskar az ország egyik legrégebbi folyamatosan működő katolikus zenei énekkara. Az 1890-es években a gyöngyösi Szent Bertalan Templomban 100 éven át működő kántor-dinasztia egyik Kóczián nevű karnagyát választották meg a ferencesek kántorává. Működése alatt 1890. 02. 02-án alakult meg a Ferences Kórus. A kórus több mint fél évszázadon át férfikórusként működött a ferencesek kötelékében. A két világháborút is túlélve Tarnai Gyula karnagy vezetése alatt alakult át a kórus vegyes karrá. Ebben az időben Borhy Ottó segítőkészségének köszönhetően a kórus egyházi koncertek és a ferencesek kultúrhá-

Életünk-Húsvét

zában világi zenés színielőadásokban is közreműködött. Egy időszakban a renden belül a később sokat szenvedett Tamás G. Alajos vezetésével szerzetes növendék kórus is működött. A tragikus 1950-es évek a Ferences Rend feloszlatása, valamint Tarnai karnagyúr disszidálása miatt a kórus létszáma minimálisra csökkent. Ferenc Lajos és Gyetvai Gabriella kántori működése idején csak a legszűkebb egyházi szolgálatoknál működött a kórus. 1978. május 1-én Lupis Miklós kántorkarvezető vette át a kórus vezetését és Kóródi András, valamint Nagy Kovács István énekkari elnökök segítségével a kórustagok létszáma újra 40-re emelkedett. 30 éven át Kassától Pécsig az ország szinte minden nagyobb városában szerepelt a kórus. A ferences atyák 1990-ben tértek viszsza Gyöngyösre, jelenlétük a templom zenei életének föllendülését eredményezte. P. Hován Ágoston tanácsai és P. Kárpáti Kázmér házfőnök atya támogatásával kórusunk 35 taggal működik napjainkban. Szolgálatát évi 10-12 alkalommal teljesíti. Az egyházközségben Lupis Gabriella vezetésével egy 20 tagú lánykórus is működik. Így van remény arra, hogy a 120 éves kórusnak idővel lesz utánpótlása. a Kiskórus vezetője

3.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön

Gondolatokahogyan az olvasók látják

R

ovatunkban egy-egy kérdést teszünk fel a közösségünk tagjainak, véleményüket pedig megosztják veletek. Az újság mostani számában azt a katekumen közösséget faggattam, akik idén részesülnek a szentségekben. Miért a Ferences Plébániát választották, milyen volt az elmúlt két év, amit a közösségben eltöltöttek, hogy érzik magukat? Köszönöm Nekik, hogy szívesen álltak a rendelkezésemre, és őszintén válaszoltak a kérdésekre. Benyik Csabáné Gabi A szüleim pedagógusok voltak. Gyerekkoromban nem járhattam hittanra, és nem részesültem vallásos nevelésben. A szüleim már nyugdíjasok voltak, és szinte minden este a Barátok Templomába jártak misére. 1987-ben még az MSZMP tagja voltam, de részt vettem karácsonykor az éjféli misén. Azt kértem a Jóistentől, hogy legyen egy fiam, akkor már volt két lányom. A Jóisten meghallgatta kérésem, és 1988 októberében fiam született. Amikor alsó tagozatos volt, kértem, hogy járjon hittanra, és tízéves korában megkeresztelték. Az utóbbi néhány évben több vallási témájú könyvet olvastam és olvasok is. Különösképpen Teréz Anya, Pió atya, Don Bosco és Böjte Csaba személyisége fogott meg. 2008 őszén volt férjem elhunyt, kértem a Ferences Plébánián, hogy egyházi szertartással legyen eltemetve. Ekkor szereztem tudomást arról, hogy felnőtt Katekumen csoport indul. Úgy éreztem, hogy itt az ideje annak, amit gyerekkoromban elmulasztottam, most pótoljam. Nagyon szívesen járok az összejövetelekre, és keresztelésem, elsőáldozásom és bérmálkozásom után szeretném folytatni tovább a hittant. Vioralik Flóra Amikor elkezdtem a katekumen közösségbe járni, lelkileg mélyponton voltam, nem láttam értelmét semminek.

4.

Édesanyám a templomi kórusban énekelt, az ő biztatására kezdtem el hittanra járni. A közösségben olyan csodálatos embereket ismertem meg, akiknek sokat köszönhetek – életem eddigi legnehezebb szakaszán segítettek túljutni. Ez alatt az idő alatt meg tanultam jobban bízni Istenben, és igyekszem az Ő tanítása szerint élni. Juhász Zoltán Számomra a Ferences Plébánia egyértelműen adta magát, hiszen itt keresztelkedtem már több mint nyolc éve, idejárok azóta is misére, illetve - azóta már nem itt tevékenykedő - Ágoston atyát is nagyon tisztelem, becsülöm. Maga a bérmálkozás egy régi elmaradásom, már a keresztelőm előtt felmerült, hogy idővel arra is sor kerülhet, de akkor még

nagyon kezdő kereszténynek éreztem magam, a hektikusabb egyetemi évek alatt pedig Gyöngyöstől is kissé eltávolodtam. Az utóbbi években viszont megpróbáltam fokozatosan egyre komolyabban venni a vallásos életem, mintegy ennek a megkoronázásaként is tekintek a bérmálkozásra. Mindenesetre már a katekumenátus miatt megérte, egyrészt jó a közösség, másrészt tényleg roppant tanulságos. Nagyon sajnálnám, ha kimaradt volna. Magyari Róbert Már korábban is érdeklődtem a vallás iránt, középiskolás koromban kezdett komolyabban érdekelni. Elkezdtem tanulmányozni a Bibliát is, de templomba még nem jártam akkor. Aztán megismerkedtem egy lánnyal, és 2 év után az esküvőt terveztük. Templomi esküvőt is szerettünk volna. Az ő családja régi tagja a ferences templom közösségének, ezért itt kezdtünk el járni katekumenátusra. Azóta sajnos elváltak útjaink, de

Életünk-Húsvét

most is jóban vagyunk. Nagyon jól éreztem magam a foglalkozáson, jókat beszélgettünk, Zsombor atya és Laci nagyon jól vezetett be minket a keresztény életbe, érdekessé téve azt. Ezt ezúton is szeretném megköszönni nekik. Egy nagyon jó kis közösség alakult ki, a foglalkozásokon kívül is összejárunk. Vendriczki Róbert Mielőtt elkezdtem volna a katekumenátusba járni, hiányzott valami az életemből. Ezt nem anyagi értelemben kell érteni, hanem a dolog lelki oldalából fakadóan. De annyi már biztos volt az életemben, hogy változni akartam. Tudtam, mit akarok, csak azt nem, mikor. Mondjuk, úgy kerestem én is a saját Pharosi tornyomat, mint az ókori tengerészek, akik Alexandria kikötőjébe akartak lehorgonyozni egy sötét éjszakán. Egy esős estén elkezdtem nézni a “Mennyei királyság” című filmet (ami egyébként tele van tévedésekkel), közben elkezdtem gondolkodni vajon miért tettek meg olyan hosszú utat a lovagok és egyéb harcosok a gazdagság reményén kívül. A válasz egyszerű: a hitért! Ekkor belém vágott a felismerés, ez hiányzott az életemből! Bár a szűkebb családom és én is rendszeresen jártunk és járunk is templomba, nem éreztem igényét addig a hitnek. Ezután viszont már egyszerűen tudtam, mi az az üresség, amit éreztem. Fontosnak éreztem Jézus tanítását a mindennapi életben is átvenni. Gondoltam, hogy a ferencesek tudnak majd nekem segíteni abban, el tudom kezdeni a katekumenátust náluk. Ami miatt náluk tettem le a voksomat, az a Zsomborból áradó jó értelemben vett vallási magabiztosság volt. Úgy éreztem, itt jó kezekben leszek! Továbbá két kitűnő tanárt ismertem meg Laci és Zsombor személyében. Az már csak külön hab volt a tortán, hogy ilyen katekumen társaim lettek, mint akikkel együtt tudom várni a Szentségeket. Ez a közösség mondhatni nagyon jó, két társammal különösen jó a viszonyom, barátaimként kezelem őket.

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön Remélem ők is engemet. Szoktunk csinálni közös programokat is pl.főzések vagy egyéb összejövetelek és az elmaradhatatlan beszélgetések a katekumenátus után csütörtökönként a Sziesztában, valamint a közös pizzázások Zsomborral. Mint minden katekumen én is izgalommal vegyes örömmel várom a Szentségeket, s hogy a Ferences Plébánia közösségének tagja lehetek. Számomra még az is fontos ebben, hogy olyan dolgokat is felfedezek és megismerek magamban, amiről úgy gondoltam volna, nincs meg bennem ilyen erősen. Ez a szeretet és a törekvés, hogy próbáljak a kapcsolataimon javítani. A hit igazi gyakorlati vizsgája szerintem az, ahogyan másokkal viselkedünk, mert azt kapjuk vissza, amit adtunk. Hegede Márta

“...építsd újjá Egyházamat!”

T

ovább folytatva a karácsonyi számban megkezdett tűnődést, nézzük csak meg, hogy a szinoptikus evangéliumokban melyek azok a szövegek, amelyek formálták Ferenc atyánk lelkét. Anton Rotzetter OFMCap. neves, kapucinus kutató több olyan szöveget ill. tanítást emel ki, melyeknek egyértelműen nagy jelentősége van a Szent írásaiban. Először a hegyi beszédet emeljük ki (v.ö: Mt5, 1-12), amelyet Ferenc a testvérek életkörülményeire alkalmaz és bizonyos bátorsággal át is szerkeszti.

2010./01.

Így jön létre tizenöt olyan boldogmondás, amelyeket Szent Ferenc atyánk „Intelmek” című írásának szövege foglal magában. Ezt a szöveget nevezte egy másik jelentős ferences kutató, Kajetan Esser OFM „a lelki szegénységről és a keresztény testvériségről szóló Énekek Énekének”. Azután ott van az úgynevezett aranyszabály: „Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik. Mert ez a törvény és a próféták.”(Mt 7, 12) Ezt az alapvető krisztusi tanítást sokféleképpen használja fel: Viseljük el egymás gyengeségeit, úgy, ahogy mi is szeretnénk, hogy saját gyengeségeinket mások elviseljék; mint „szolgák”, gyakoroljunk másokkal szemben irgalmasságot; a bűnbeesetteknek legyünk támasza és viseljük gondjukat, ahogy mi is támaszt várunk másoktól, ha bűnösek vagyunk; a betegeket együttérzéssel ápoljuk, hiszen saját betegségünkben mi is óhajtjuk az együttérzést. Éppen ilyen fontosak azok az evangéliumi részletek, melyek a vagyon radikális elhagyását (Mk10, 17-31; Lk18, 22; Mt19, 21) önmagunk megtagadását jelentik (Mt16, 24), és Krisztus követése adott esetben megköveteli az emberi kapcsolatok felszámolását (Lk14, 26; Mt19, 19). Ha Ferenc lelki útját kutatjuk, különleges figyelmet kell szentelnünk a Jézus gyermekkoráról és szenvedéstörténetéről szóló részeknek. Ferenc saját konkrét életformájában akarja megjeleníteni Jézus földi életét, kezdve a jászoltól a keresztig. Akiknek már megadatott, hogy eljussanak Greccio-ba és Alverna hegyére, megtapasztalták, hogy e két szent helyen minden a Születés és a Keresztrefeszítés misztériumáról beszél. Ferencnek ez a törekvése azonban már egy másik, de nem kevésbé fontos lelki forrásra mutat rá: János evangéliumára. A következő számban elkezdjük majd vizsgálni Ferenc és a János evangélium kapcsolatát. Fr. Szász Zsombor OFM

Életünk-Húsvét

„Isten egyedül elég!” ( a babonár ól)

N

emrégiben találtam templomunk bejárata környékén egy kis cetlit. Megvizsgáltam. Kézzel írott imádság volt rajta, ami Jézus Szent Szívét és elsősorban Szent Ritát hívta segítségül. Azt a szent életű asszonyt, akit a reménytelennek látszó helyzetekben fő pártfogójuknak tartanak a hívek. Az ima szívből jövőnek tűnt, igaz esedezéssel. Ám egy mondat, mintegy záradék, hozzá volt fűzve: „Másold le ezt az imát huszonötször, és vigyél el egyet 25 napon keresztül a templomba. Bizonytalannak látszó kérésed teljesülni fog.” Ismerős, nagyon ismerős... Igen! Az interneten szoktunk körleveleket kapni, amiben barátságról, sikerről, angyalokról van szó, és ott is feltűnnek hasonló „záradékok”: „Küldd tovább 15/20/25... embernek és ma éjjel fél 10kor fel fog hívni egy barátod/ sikeres leszel/ megtalálod a szerelmet/ megismered az angyalod, stb.” Szóval akkor fog teljesülni reménytelen kérésem, ha 25 példányt készítek egy imádságból? Érdekes! Imádkozni fontos és szükséges, a szentek közbenjárását kérni üdvös, szép gondolatokat írni is egy lelki élmény lehet, ám valaki közbenjárását és Isten segítségét attól tenni függővé, hogy hányszor teszem ezt meg...BABONA! Szinte azonnal ez ugrott be: babona. Fájdalmas és szomorú, hogy ilyet találtam Isten hajlékában, de ledöbbentett néhány nappal később, hogy több és több ilyen cetlit látok. Valaki komolyan vette! Mit tegyek? Utánanézek, valóban jól gondolom-e, igazán olyan súlyos dologe a babonaság. Mi rossz van abban, ha valami jó állapotot „lekopogunk”, kéményseprőt látva gombunkat fogjuk, nem megyünk át létra alatt, kerüljük a 13-as számot stb. Amire bukkantam – holott már ismertem is ezeket a fogalmakat – még inkább megdöbbentett. A babona az Egyház álláspontja szerint „hamis istentisztelet, amellyel helytelen módon tisztelik az igaz Istent, vagy teremtményt részesítenek vallásos tiszteletben. A világ mágikus szemléletéből fakad” (Magyar Katolikus Lexikon). „Az Igaz Istent megillető kultusz eltévelyedése” (KEK Kompendiuma). „A babona a vallásos érzék és a vallásos

5.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön legyenek idegen isteneid előttem!” (Kiv 20,2) Tehát a babona az Isten imádata elleni bűn. És ami megborzongatott engem is, nem más, mint a babona megnyilvánulásai: jövendölés, mágia, boszorkányság, horoszkóp, spiritizmus. Magyarán a jóslás, jövendőmondás és ezek hallgatása bűn; a halottidézés, asztaltáncoltatás is bűn; a mindenféle démoni – még ha isteninek is akarjuk hinni - hatalommal való gyógyítás is bűn, és még folytathatnánk a felsorolást. Félelmetes! Ideje magunkba szállni! Egy megoldás azért akad: a Szentírás olvasása. Helyes útmutatás az élet dolgaiban, és Isten ismeretében szintén. Érdemes lelki atyáink útmutatásaira is odafigyelni, nem mondanak rosszat, legfeljebb egy picit fájót. Hívjuk segítségül ilyenkor Avilai Nagy Szent Teréz ragyogó mondatát: „ISTEN EGYEDÜL ELÉG!” Hegede László gyakorlatok eltévelyedése. Érintheti az igaz Istennek nyújtott kultuszt is, amikor például mágikus jelentőséget tulajdonítanak egyébként törvényes és szükséges gyakorlatoknak. Az imádságok vagy a szentségi jelek hatását egyedül anyagi összetevőjükhöz kötni az általuk igényelt belső készültségektől függetlenül, babonába süllyedést jelent.” (Katolikus Egyház Katekizmusa, 2111.) Úgy tűnik, súlyos vétkek körébe érkeztünk. Egy ártatlan imádság és a kicsiny hiszékenység egy kacifántos világba vitt minket, és mi észre sem vettük. Hamis kultusz, mert bizonyos cselekedeteknek – ti. a huszonötszöri leírás – nagyobb jelentőséget tulajdonítunk, mint az imádságnak. Vagy más babonás szokásra lefordítva: egy „lekopogást” fontosabbnak tartunk, mint egy „hála Istent”. És most nézzünk magunkba! Mindannyian. Többet törődünk-e a szerencsénkkel, mint az isteni gondviseléssel? A gondviselés azt jelenti, hogy az Úr mindent megad nekünk, amire szükségünk van, ami tényleg KELL nekünk. Ha ráhagyatkozunk Isten gondviselésére, akkor hiszünk. Ez az egyik alapja hívő voltunknak. Hitünkkel baj van, ha nem merünk mindent odaadni annak a Személynek, akibe hitünket vetjük. Akkor pedig vétünk az első parancs ellen: „Én vagyok a te Urad, Istened. Ne

6.

Eltűnőben lévő húsvéti szokásaink

G

yermekkorom emléke az izgalmas várakozás, amint a csapatban érkező locsolkodó fiúkat fogadtuk piros tojással, apró pénzzel, utána az iskolában számolgattuk kihez hány fiú érkezett. Apukám huncut története, a templomba igyekvő asszonyok megöntözéséről jéghideg kútvízzel a kerítés mögül, vagy dédike, aki még azt is

sajnálta, hogy ma már sehol egy férfiember, aki ittasan heverne az árokparton, merthogy bezzeg régen…. Mi is volt régen? A 17. században a böjt kérdésében nagy vita támadt a gyöngyösi franciskánusok és jezsuiták

Életünk-Húsvét

között. A franciskánus barátok a régi tilalom szerint húst, tojást és tejneműt sem fogyasztottak, míg a jezsuiták azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad tojást és tejfélét fogyasztani. A vita odáig fajult, hogy a kérdés a római Congregatio de propaganda fide elé került, amely ugyan a barátok hagyományos értelmezésével értett egyet, azonban az ország különleges helyzetére való tekintettel mégis engedélyezte a könnyítést. A folytonos könnyítésekkel (tej, túró, vaj, tojás) a magyar parasztság sem élt, szinte a 19. század végéig csak halat és –ahogy a szegedi nép mondja– harmat nevelte eledeleket (vagyis növényféléket) fogyasztott. Ezért mondták a múlt század közepén az öreg tápaiak: “könnyű a bűt túrún, kinyérön”, vagyis hiányzik belőle az önmegtagadás. (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium) Az ételek, a múlt század harmincas éveiben kiadott Magyar Elek féle szakácskönyvben leírt hagyományos húsvéti fogások: a Nagycsütörtöki a paraj bundás zsemlével, Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal. Nagyszombaton este pedig a húsvéti sonka, amellyel együtt főtt a tojás, amit borsóval, lencsével, esetleg burgonyapürével és sóskával vagy parajjal tálaltak. Mellette a húsvéti mákos és diós patkó. Húsvét vasárnapi étel: a bárány, levesnek , sültnek, pörköltnek. A Húsvét hétfő hagyományos eledele a tavaszi rántott csirke, a locsolkodó fiúkat pedig piros vagy hímes tojással, likőrrel, borral várták. Régi szokás volt például a húsvéti szentelt tojás héját szántani a földbe. Volt úgy is, hogy a tojást a vetőzsákba tették és a magot arról vetették. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön Két szép hagyományos húsvéti vers Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál! Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál! Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam Tessék hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom! Válaszvers lányoknak Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. Én is köszöntelek Téged, Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd!

őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeztek, csoportosan mentek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepeléssel űzték el az ártó erőket a földekről. A húsvéti tojással összefüggő ünnepi szerencsejáték a sokféleképpen emlegetett tojásütés (koccintás, kókányolás, stb.) A szokás egész Európában ismeretes. Lényege: a fiúgyermekek a locsolkodásért, vagy keresztszüleiktől kapott tojásokat párosával összeütik. Akié összetörik az a vesztes, és köteles átadni annak, akié épen maradt. Török Julianna

Keresztelés egy anya szemével

K

özeledik Urunk feltámadásának ünnepe, a Húsvét. Mi is lehetne jobb alkalom arra, hogy megosszam érzéseimet a keresztelésről? Hiszen a régi időkben húsvét vigíliáján keresztelték a fiatal katekumeneket. 2009 szeptemberében életünk egyik legnagyobb öröme ért minket. Megkaptuk Isten egyik legnagyobb ajándékát: gyermekünk született. Mint más keresztény családokban, nálunk is hamar felmerült a kérdés: mikor kereszteljük meg a fiúnkat. Végül, mivel Miklós lett a második neve, és szent Miklós püspök a védőszentje, december 6-ára tettük a keresztelőt. Azt hiszem a keresztséget én kicsit

2010./01.

másképpen éltem, élem meg mint pl. a férjem, vagy éppen a fiam keresztszülei. Engem gyermekként, alig három hónaposan kereszteltek meg. A keresztanyám pedig egy erdélyi rokonunk lett, aki a keresztelésem óta egyetlen egyszer látott. Sokáig nem zavart ez a gyenge lábakon álló keresztanya-gyermek kapcsolat, hiszen a családunk soha nem volt különösebben vallásos. Nem is tudtam, mit jelent az, hogy a keresztszülő óriási felelősséget vesz a vállára azzal, hogy vállalja egy gyermek ilyen formájú támogatását, nevelését. Nem is éltem át éppen ezért azt a kapcsolatot a keresztanyámmal, mint amit pl. a férjem az ő keresztanyjával. De pár éve engem is meghívott az Úr, és katekumen lettem. Bár én már „csak” az eukarisztia és a bérmálás szentségében részesültem, néhány társam akkor kapta meg a keresztség szentségét is. Így azon a szentmisén, amikor én elsőáldozó lehettem, a társaim keresztelésén is részt vettem, és akkor rájöttem, milyen sokat is veszítettem az elmúlt években. Bár akkor még csak álmodoztam arról, hogy egyszer nekem is lesz egy gyermekem, elhatároztam, hogy neki olyan keresztszülei lesznek, akik velünk együtt vezetik őt végig az életen. És persze én is mindent megteszek azért, hogy neki ne kelljen ilyen hiányérzettel szembesülnie. Sokat gondolkodtam már rajta, de még a mai napig sem tudom, melyik a jobb, ha az embert már gyermekként megkeresztelik, és így cseperedik fel a vallásos családban, vagy az a jobb, ami a régi gyakorlat volt, hogy csak fiatal felnőttként részesültek ebben a szentségben, és így teljes felnőtt tudatukkal élhették meg a keresztséget. Kicsit irigyeltem ugyanis a katekumen társaimat, amiért ők felnőtt fejjel élhették át a keresztelésüket. A fiam keresztelőjét már ilyen gondolatokkal vártam, majdnem olyan izgalommal, mint a megszületését. De hiszen mindannyian újra meg is születünk a keresztségben, és Isten gyermekei leszünk. Azt hiszem, sok családban a keresztelés csak egyfajta ok az evés-ivásra, egy szükséges plusz, hogy elégedett legyen a vallásos nagymama. Azt pedig, hogy kit válasszunk a gyermek keresztszüleinek, a „haverságon” múlik, és nem azon,

Életünk-Húsvét

hogy kik azok, akik valóban alkalmasak erre a nagy feladatra. Végtelenül boldog vagyok, amiért a mi családunkban ez nem így van, hanem mindannyian életünk egy fontos állomásának tartjuk Zsolt keresztelését. Amikor elérkezett végre december 6a, mind nagy izgalommal vártuk a szertartást. Én alig bírtam megülni a helyemen a szentmise alatt, annyira vártam már, hogy végre megkapja az én kicsi fiam is a keresztséget. A szertartáson feltett kérdésekre őszinte tiszta szívvel válaszoltunk mindannyian, miközben küzdöttünk a meghatódottságunkkal. Mind átéreztük azokban a pillanatokban, mekkora ajándék ez a kicsi ember, és persze azt is, milyen nagy felelősséget bízott ránk az Úr. Hiszen nem kisebb dologról van szó, mint egy gyermek lelki üdvéről. Életem egyik legmeghatóbb pillanatai voltak, amikor keresztet rajzoltunk a fiam homlokára, vagy amikor a szenteltvíz alá tartották a keresztszülei. Most már el sem tudom képzelni, milyen lehet úgy megélni egy gyermek keresztelését, hogy nincs benne igazi lelkiség. Most, hogy lélekben újra átéltem a fiam keresztelését, arra gondolok, hogy bárcsak mindenki, aki kéri ezt a szentséget a gyermekének, vagy vállalja a keresztszülőséget, legalább ilyenkor elgondolkodna azon, milyen kincseket bíz ránk az Úr, és eszerint élné tovább az életét. Erre pedig magamat is sokszor figyelmeztetnem kell, hogy ne felejtődjön el a mindennapok rohanásában. Bognárné Rusz Orsolya

7.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön

Cérna és a Mozdony!

GONDOLATOK

A bűnbocsánat szentségéről

N

agypénteken győzött a Sötétség a Világosság fölött, a Halál az Élet fölött. „A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön a kilencedik óráig. A nap elsötétedett…” (Lk 23,44-45). Eddig is nagy volt a Gonoszság hatalma, most pedig még az Igazság Fővezérét is legyőzte. Vagy mégsem? Korai még ünnepelniük a keresztre feszítést követelőknek? IGEN!!! Krisztus, bár valóságosan meghalt, most tényleg él! Ki hallott már ilyet?! Nemde ő maga mondta: „Az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak, hogy kicsúfolják, megostorozzák és keresztre feszítsék, de harmadnapon föltámad.”(Mt 20,18-19.) Milyen nehéz megérteni ma is, hogy miért így kellett történnie. Miért? A Sötétség most már nem kívánt kockáztatni. Rengetegszer felsült. Háromszor egymás után „fegyvertelenül” győzött rajta a pusztában böjtölő Jézus; bölcs válaszával a legveszedelmesebb kelepcékből is sértetlenül ment tovább; a bűnösöket feloldozta, vagyis nemcsak „hatástalanította”, hanem a saját oldalára állította, stb. A legerősebb fegyvert kell bevetni, TÁMADÁS! Halál! Mekkora háború van kilátásban! Vajon hány ezred halhatatlan, hűséges angyal áll Jézus köré (vö. Mt 26,53)? De ő most sem fitogtatja hatalmát. Az, kinek angyalok szolgálnak, hagyja, hogy megkötözzék, megostorozzák, kigúnyolják, sőt keresztre feszítsék. Szótlanul áll az, kinek szava a semmiből

8.

Örömteli üzenet

„Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűnei, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (Jn.20, 19-23)

A

teremt. Hol van hát a nagy csata??? Krisztus pedig tudja, hogy az Atya iránti bizalma, vagyis tiszta szeretete örökkévaló, hiszen a „szeretet nem múlik el soha.” (1Kor 13,8). Az ő ereje nem az erőszakban, hanem a szeretetben, vagyis a Szeretetben, az önátadásban van. Krisztus FÖLTÁMADT! Él, újra velünk van! Vajon egy elefántot, vagy egy bálnát le tud-e győzni egy vékony pókháló? A Sátán teljes hadereje csupán „cérnaszál” volt a „mozdonnyal” szemben. „Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?” (1Kor 15,55) Jézus újra találkozik azokkal, akik szerették őt. Nem tréfálja meg gúnyból az őt kigúnyolókat, és nem jelenik meg erő-demonstrációval Pilátusnak és a katonáknak. Csak azoknak mutatja meg magát, akik szeretik Őt! „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.” (Mt 5,8) Találkozni akarsz Te is Krisztussal, a Föltámadottal, aki végérvényes győzelmet aratott a bűn felett? Szeresd és imádd Őt, és találkozni fogsz Vele! Ajándékozd magad mások szolgálatára, és megtalálod Krisztust. Kárpáti Kázmér OFM

Életünk-Húsvét

fenti szavakat Jézus akkor mondta a tanítványoknak, amikor a hét első napján a zsidóktól való félelmükben a magukra zárt ajtó mögé húzódtak. Jézus a bezárt ajtó ellenére is belépett és így köszöntötte őket: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket!” Aztán rájuk lehelte a Szentlelket és elküldte őket, hogy a bűn rabságában vergődő embereknek megvigyék a szabadulás örömhírét. Megadta nekik a bűnbocsátó és a bűnt megtartó hatalmat, amellyel az Egyház papjai, azóta is szolgálják testvéreiket. Ebben az írásban, a XX. század egyik legjelentősebb erkölcsteológusának, Bernhard Haring gondolatainak fényében szeretném, ha egy kicsit elmélyítenénk a bűnbánat szentségével kapcsolatos ismereteinket. Kettős cél vezényel. Egyrészt gyóntatási tapasztalatok indítottak, hiszen gyakran szembesülök azzal, hogy még-a bűnbánat szentségéhez rendszeresen járuló testvérek sem mindig készülnek tudatosan a szentség vételére. Ez alatt nem feltétlenül azt értem, hogy gyónásuk érvénytelen, hanem inkább arra gondolok, hogy kis összeszedettséggel a gyakran előforduló formai hiányosságok is pótolhatóak lehetnének. Ez azonban csak az egyik ok, ami a cikk megírására sarkallt. A másik sokkal inkább lelkiségi. Ebben a húsvéti számban szeretnénk kiemelni Krisztus feltámadásának örömteli üzenetét, melynek továbbadására mi keresztények kötelezve vagyunk. „Krisztus feltámadt, halállal legyőzte a halált és a sírban lévőknek életet ajándékozott” mondja a liturgia, és a bűnbocsánat szentsége éppen Krisztus feltámadásának ajándéka számunkra. Ha a bűnbocsánat szentségére gondolunk, szívünknek erősebben kellene megdobbannia. Szólnak húsvét harangjai; Jézus feltámadt, győzelmet aratott a halálon és a mi utunkat is egyengeti az üdvösség felé. S mégis, a bűnbocsánat szentsége gyakran szorongást ébreszt bennünk. Az egyházatyák „fájdalmas

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön keresztségként” is emlegetik, amely a bűnbánat alázatos lelkiségét kívánja tőlünk, ám a keresztség a fény és az öröm kifejeződése is. Csodálatos alkalom, hogy a föltámadt Jézussal találkozzunk. A bűnt felfoghatjuk úgy is, mint egy magas és sötét falat, amely a keresztségünk misztériumának ragyogását eltakarja. Hogy túljussunk ezen a falon, és visszatérjünk Krisztus közelségébe, aki az igazi világosság - erre szolgál a bűnbánat szentsége. Be kell látnunk: keveset teszünk azért, hogy megértsük, mi is a szándéka Istennek ezzel a szentséggel; gyakran nem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy méltó módon és a szabadulás igazi örömével részesüljünk benne. Árulkodó az a kis szó, ami bizony gyakran elhangzik a gyónó szájából, miután bűneit felsorolta: „hát most hirtelen ennyi…”. Hirtelen…? Hmmm. A bűnbocsánat ajándékát csak az imádság légkörében tudjuk igazán megérteni. Ezért máris f o r d u l j u n k Megváltónkhoz: Urunk Jézus Krisztus! Te legyőzted a halált és a bűnt. Haláloddal és föltámadásoddal megszabadítottál minket ezek rabságából. Te a béke húsvéti üzenetével fordultál apostolaid felé is, akik szenvedésed idején magadra hagytak. A bűnök megbocsátásának feltétlen hatalmát bíztad rájuk, hogy minden szenvedő bűnösnek békességet kínáljanak. Ez a te húsvéti üzeneted a mi vigasztalásunk is! Akik a keresztségben a tieid lettünk, bűneink miatt újra és újra visszatértünk a halálba és az alvilágba. Megérdemelnénk megvetésedet. Ám nagy a te hatalmad, amint nagy a szereteted és irgalmasságod is! A bűnbocsánat szentségének húsvéti ajándéka által visszahívod a hűtlen bűnösöket szeretetedbe. Hála, dicsőség és tisztelet neked, feltámadt Jézus! Mindazok, akik megtapasztalják ebben a szentségben hatalmadat és szelídségedet, örökké dicsőítenek téged! Segíts, hogy teljesebben megértsük, és alázatos lélekkel fogadjuk ezt a hatalmas húsvéti ajándékot! Amen. A visszatérés szentsége

2010./01.

A keresztség és a bűnbocsánat szentsége az Istenhez való megtérés és viszszatérés szentségei. Feltételezik, megvalósítják és megszentelik a megtérést. Mindez Isten akaratából történik. A súlyos bűn azt jelenti, hogy szabad akaratunkból eltávolodunk az Istentől. Aki halálos bűnt követ el, az becsapja maga mögött az atyai ház ajtaját és elindul a sötétség birodalma felé. Ezzel ellentétben, és mindezt gyógyítandó a keresztség, az kapu, amely Isten kitárt szívét jelképezi és megmutatja a visszatérés útját. Aki ezen belép, visszanyeri az istengyermekség állapotát. A megkeresztelt ember teljes joggal otthon van az Atya házában, az isteni szeretet asztalához járulhat, a boldogok asztalközösségébe kerül. Ezzel együtt senki sem kényszeríti arra, hogy ott is maradjon.

Bármikor felállhat, eltávozhat, visszautasíthatja Isten végtelen szeretetét. A súlyos bűn a megkeresztelt ember érthetetlen hálátlansága és önrombolása. A Szentírás határozott szavakkal illeti azt a cselekedetet, amelyben a keresztség által Isten gyermekévé lett ember őrült módon visszatér a bűn uralma alá. János evangélista nem is érti, hogyan lehetséges ez: „Aki Istentől született, az nem követhet el bűnt (azaz halálos bűnt), mert az ő magja bennük marad. Nem vétkezhet, mivel Istentől született!”(1Jn 3,9; 1Jn 5,18) Nekünk, ma élő keresztényeknek van-e olyan élő lelkiismeretünk, amely képes felismerni azokat az esztelen és kárhozatos tetteket, amelyek tékozló fiúvá tesznek bennünket, és eltávolítanak az atyai háztól? A keresztények súlyos bűne rendellenesség- de sajnos

Életünk-Húsvét

mégsem ritka. Ezért tényleg felbecsülhetetlen ajándék az, amit Jézus Krisztus felajánl a bűnösnek a visszatérés lehetőségeként. A bűnbocsánat szentségében visszanyerjük a kegyelmet, amely visszavezet minket Isten szeretetének otthonosságába. A bűnös embernek azonban magának kell megtennie a határozott lépést, amellyel a sötétség birodalmából visszafordul Krisztus világossága felé. Néha előfordul, hogy azzal az abszurd kijelentéssel tér be valaki a gyóntatószékbe, hogy tulajdonképpen neki semmilyen bűne nincs. Lehet, hogy azon szerencsések közé tartozol, kedves testvér, akik még nem tapasztalták meg, miként mar bele a súlyos bűn az ember lelkébe? Lehet, hogy neked nincs is szükséged a bűnbocsánat szentségére? De igen! Neked is szükséged van rá. Mert ha nem távolodtál is el túlzottan Istentől, azt már bizonyosan megtapasztaltad, hogy gondolkodásmódod és cselekedeteid nem mindig helyesek, s nem mindig felelnek meg Isten akaratának. Életed nem mindig tükrözi azt a méltóságot, amelyet a keresztségben kaptál. Szent János apostol figyelmeztet, hogy ne essünk az önámítás hibájába: „Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, saját magunkat vezetjük félre, és nincs meg bennünk az igazság.”(1Jn 1,8) Annak a kereszténynek, aki a kegyelem állapotában van, a bűnbocsánat szentsége egy csodálatos lehetőség arra, hogy a bocsánatos bűnök foltjaitól szabaduljon és erősítse a Krisztushoz való tartozását. A megtérés számára a keresztény életének a tökéletesítését jelenti. Aki őszintén törekszik erre, az újra és újra fölfedez magában olyasmiket, amik nincsenek összhangban Isten fiainak méltóságával. Jusson ilyenkor eszünkbe az is, hogy mennyit vétkezünk a jó elmulasztásával. Vegyük számba, hogy hányszor nem engedelmeskedtünk a Szentlélek sugallatainak, amikor a jóra indított bennünket…(Folytatjuk) (Bernhard Haring: A gyónás öröme c. műve alapján összeállította: Fr. Szász Zsombor OFM)

9.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön Mint kamilla a réten A kamilla kicsiny, egyszerű virág. Megbújik szerényen a többi közt, nem hivalkodó. De üres lenne a rét nélküle. Sokoldalú a felhasználása, nélkülözhetetlen a mindennapi életünkben. Rovatunkban olyan virágszálakat, egyéniségeket mutatunk be, akik templomunk közösségét erősítik. Akik dolgoznak értünk, a közösségünkért, mégis a háttérben maradnak, szinte láthatatlanul, egyszerűen,

.

akár a kamilla

S

zász Zsombor, plébániánk egyik ferences testvérének ikonkiállítását láthattuk decemberben a Fő Tér Galériában. A kiállításról, a főszerepet játszó ikonokról beszélgettem Zsombor testvérrel. Hogyan jött a kiállítás ötlete, ki segített a szervezésben? Ágoston testvér ötlete volt maga a kiállítás. Ő említette meg a Gyöngyök Mátra Művelődési Központ egyik munkatársának, Birnbaumné Pintér Mária szakelőadónak az ötletet. Nem sok ikon volt kéznél, hiszen a legtöbbjüket elajándékoztam. Az ikon valódi rendeltetési helye a templomban, a liturgia terében van. A szervezők fényképeken látták a műveimet, eldőlt, hogy kiállítás lesz belőle. A kiállítás idejére elkértem a képeket a tulajdonosaiktól. Mi volt a tapasztalatod a kiállítással kapcsolatban így utólag? Megkaptam fénymásolatban a vendégkönyv bejegyzéseit. Sok szépet és kedveset írtak a látogatók. Úgy érzem, lelki élményt nyújthattam. Talán egy kicsit a karácsonyi várakozáshoz is hozzájárultam így, hogy decemberben volt a kiállítás. Elmondhatom, hogy pozitív volt a tapasztalatom, pedig azért szerintem elég szerény volt a kiállítás, ami a képek mennyiségét illeti. De ez nem csak rajtam múlt. A kiállítás címe Ikonok. Laikusként azt állapíthatjuk meg, hogy nagyon szép, vallásos témájú képekről van szó. Mégis más, mint egy festmény. Mi a különbség? Mitől lesz ikon egy alkotás? Az ikon a bizánci liturgia szerves része. Elsőrangú szerepe a liturgiában van. Elsősorban nem bibliai történetet mesél el, hanem megjeleníti az ábrázolt

10.

személyt, de nem szentségi módon. Ha igazán nyitott szívvel szemlélünk egy ikont, egy sajátos élményben lehet részünk. Úgy érezzük, nem mi nézzük az ikont, hanem az ábrázolt személy néz minket. Ez persze nem rosszindulatú „megfigyelés”, hanem szeretetteljes tekintet, két személy találkozása. Hogyan jött az inspiráció, hogy ikont fogsz festeni? Már kisgyermekként festegettem képeket. Úgymond örököltem a rajz szeretetét, mindenhová és mindent rajzoltam. Az ikonfestészet iránti érdeklődés a szerzetesi hivatásommal együtt alakult. Ha már a Jóisten adott némi tehetséget, akkor szeretném az Ő szolgálatába állítani. Az ikonoktól sokat kaptam a lelkiség területén és az imádságban is sokat segít. Mennyi ideig tart egy ikon elkészítése? Milyen fázisokból áll? Nagyon sok apró lépésből áll az ikon-

festészet. Az ikonfestészet több mint elkészíteni a művet. Azt mondhatjuk, hogy az imádság egy formája. Hogy mennyi ideig tart? A rendelkezésre álló időtől is függ. Van olyan ikon, amit két évig festettem Úgy tudom, szabályoknak kell megfelelnie az ikonnak. Az összes szabályt be kell-e tartani, vagy vannak főszabályok, amik fontosak, és a többiből el lehet hagyni egyet-kettőt? Törekedni kell a szabályok betartására! Bár léteznek olyan alkotások, amelyek nem teljesen felelnek meg a hagyományoknak, de nagyon jó ikonok. De törekedni kell a hagyomány megismerésére, így azokat kreatívan képviselni is tudjuk. Például a tradicionális színektől nem szabad eltérni. Ezek a szabályok

Életünk-Húsvét

kinyilatkoztatott igazságokat fejeznek ki, teológiai tartalmuk van. Jézusról szóló legfontosabb tételeket tartalmazzák, a színek, a formák területén. Hasonlít a prédikációhoz, az ikon Isten szavának hirdetése. Az ikonfestő az Egyház megbízásából dolgozik. Milyen témákat lehet ikonként ábrázolni? Témái a teljes Kinyilatkoztatás, a szentek élete, Jézus életének a jelenetei. Mindenekelőtt Krisztust ábrázolják. A szentté avatott ember ábrázolásai mind hasonlítanak Jézusra. Pavel Florenszkij ikonteoretikus szerint minden ikon Krisztus ikonja. A kegyelem által egy ember Krisztushoz hasonló lesz. Vannak nagyon sokalakos ikonok, az emberek száma nem korlátozott, pl az utolsó ítéletről szóló kép híresen sokalakos. Ha ma szeretne valaki ikonfestészetet tanulni, hová forduljon? 15-20 éve, mikor én elkezdtem, nehéz dolga volt annak, aki ezzel akart foglalkozni. Ma már vannak tanfolyamok, táborok, ahol az alapokat el lehet sajátítani. Nekem sokat kellett utánajárni. Kisléghi Nagy Ádám festőművész barátom nagyon sokat segített, bizonyos értelemben a mesteremnek tekintem őt. Fontos az is, hogy az ikon a felszentelés által válik ikonná. A felszentelés által az Egyház elismeri, hogy az adott ábrázolás használható az Istentiszteleten. Gitározol, újságot szerkesztesz, cikkeket írsz, színdarabot rendezel, ikont festesz, filmklubot szervezel. Mindezt nagy sikerrel teszed. Sokoldalú vagy és tehetséges. Mi a célod ezekkel a tevékenységekkel? Milyen jövőbeli terveid vannak? Keresztényként és ferencesként is állítom, hogy nekünk, kivétel nélkül, minden emberhez utat kell találnunk. Ehhez azonban egy egyetemes nyelvet is keresnünk kell, amelyen a jó szándékú emberek kommunikálni képesek. Én a művészet nyelvén is próbálkozom. Azon túl, hogy ez örömet okoz, szerintem fontos a közösségépítés szempontjából is. Hegede Márta

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön A fennmaradásért küzd az Autista Segítő Központ és a Boróka Majorság a normatív támogatás brutális mértékű csökkentése miatt, miközben mást sem hallunk a hírekből, mint azt, hogy honnan és miképpen talicskázzák ki a pénzeket bizonyos állami vállalatokon keresztül ugyanazok a figurák, akik a költségvetést nyirbálják. Molter Erikával beszélgettünk a gondokról, aki egy autizmussal élő gyermek édesanyja. Fia idén 27 éves, a Boróka Majorságban tölti mindennapjait, vagy ahogy ő nevezi: a „kis mennyországban”. Gyönyörűen bánik a fával, gyertyatartói különös képességről árulkodnak. Erika az egész eddigi életét annak szentelte, hogy megtalálja a kulcsot fia lelkéhez. Maga is a majorban „teljesített szolgálatot”. Gyöngyöstarjáni, meleget sugárzó otthonuk falán levő képről egy mosolygós, életrevaló kis lurkó néz rám, tisztaságot sugárzó arccal. - Nézd, milyen aranyos, itt 4 éves… Lacinál ekkor diagnosztizálták a betegséget: Asperger-szindróma. - Mi ez a betegség? - Nem lehet tudni, hogy mitől van, annyira új ez a betegség. Itthon 35-40 éve diagnosztizálják, és évről évre egyre többet. A védőoltásokra gyanakszanak sokan, én azt tudom, hogy amikor ő kapott, akkor mindkét alkalommal másfél napig lebénult az az oldala… de ezeken már túl vagyok, hogy mitől van, hanem a cél az, hogy szinten tartsuk őt. - Mit jelent egy anya számára egy ilyen betegséggel élő gyermeket nevelni? - Nem egyszerű. 34 éves korában az ember szül egy gyereket, szereti, mert gyönyörű, egészséges, és akkor egyszer csak nem nevelheti úgy, mint egy anya a gyerekét, hanem állandóan szakmai segítséget kell igénybe venni. Azt látom, hogy most is kell, mert állandóan újabb és újabb dolgokat fedeznek fel a betegséggel kapcsolatban, és állandóan kell a szakmának a jelenléte. Anyaként olyan érzés ez, mint amikor egy tyúk kacsát költ, látja kicsinyét a vízben, és ijedten rohangál a parton. - Miről ismerszik meg, mivel jellemezhető leginkább az ilyen betegséggel élő ember? - Ők fekete-fehéren látják a világot, és árnyalatokban nem tudnak gondolkodni. Ha valaki hazudik, nem ismerik föl.

2010./01.

Egyáltalán nem, és ők is csak igazat mondanak, és ez bizony néha nagyon kellemetlen. Az ő fantasztikus igazságosságukkal olyan tükröt tartanak az ember elé, ami elgondolkodtató, néha zavarba jön tőle az ember. A hazugságot, a színlelést abszolút nem veszik észre, csak megdöbbenek, hogy mi miért történik, és ez rémületet kelt bennük. Nagyon félnek általában, mindegyik. Egy-egy odavetett szó is kárt okozhat, amit utána nem lehet kitörölni. A legszörnyűbb, hogy soha, semmit nem felejtenek el. Nem lehet utólag korrigálni, magyarázni. Lehet, hogy aki a sérülést okozta, már rég elfelejti, amit mondott, de ők még évek múltán is mondják, ismétlik, őrlődnek rajta… és minél több ilyen tapasztalat éri őket, annál rosszabb az állapotuk. Nagy jelentősége van a szavaknak, amiket nekik mondunk. Nekik fontos a védőburok. - Mit jelent számukra a Major? - Azért nagyon fontos a major, hogy legalább azon a kis körbekerített helyen boldogok legyenek. Hogy ne kelljen antidepresszánsokon élni, hanem hogy legalább ott olyan környezetben legyenek, ahol értelme van az életüknek. A Major egy lakóotthonnak épült, és vele épült egy nagy zöldségfeldolgozó is. Nyugat európai, többek közt ír példa alapján jött létre, melynek célja az volt, hogy olyan, autizmussal élő fiatalok számára teremtsen otthont, akik tudnak dolgozni. Voltaképpen egy major-hálózatnak indult, ahol egy majorban egyszerre maximum 8-10 fiatal dolgozik, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglakoznak, mellette gyapjúfeldolgozással, kézműves tevékenységgel. És hogy változatos legyen az életük, hogy ne azon az egy kis bekerített részen lehessenek csak, ugyanazokkal a munkatársakkal - mert ugye ők nem járnak sehova - lehetne őket egyik majorból a másik majorba költöztetni. Érdemes velük foglalkozni, mert ők is hasznos részei a társadalomnak. Ott ők egy olyan kis világban tudnak élni, ahol érvényesülnek, és biztonságban vannak. - Mik azok a nehézségek, amikkel most szembe kell néznetek? - Az egész farm léte forog most kockán. Négy napos heti munkarendre tért át a majorság a pénzhiány miatt. Ez annyira

Életünk-Húsvét

megrendítette az egész közösségnek a létét, hogy a fiatalok nem is értették, hogy mi lesz. A biztonságérzetüket foszlatták ezzel szét, amellett persze, hogy az ott dolgozóknak is létbizonytalanságot okozott. Volt egy kisbusz, amit a Rotary klub adományozott, eddig úgy volt, hogy 8 órára kivitték a gyerekeket Karácsondra, a rendház előtt találkoztak, és mentek ki a majorba dolgozni. Már ez sincs, most a volán busszal, egy kísérővel mennek. Olyan szánalmas, nekem, mint egy anyának, hogy pont azok, akik olyan nagyon sérültek, aki a legnagyobb feltűnést keltik, azok gyalogolnak a mínusz 10 fokban. Az nagyon fáj, hogy amit már az ember elért, azt utána megszűnik, és a gyerekeknek is nagyon rossz. Mert ha 5 napot tudnak dolgozni, normális emberek között, az sokat számít. Én tudok a gyerekemmel mit kezdeni, de annyira megviselte ez az egész dolog, hogy depressziós lett. Ez a 4 napos munkahét már 2 hónapja tart a pénzhiány miatt. Az a szomorú, hogy van termelés, vannak elképzelések, és emberek, akik megcsinálják, csak sok nehézség van. Zöldségeket termelnek, krumplit, korai epret, (rengeteg fóliasátor van) és azt kellene eladni, úgy, hogy pénz is legyen belőle. Egyébként is nagyon nehéz ilyen gyerekekkel, amikor kinn 30 fok meleg van, és dolgoznak a földeken. Ilyenkor télen is a fóliában tevékenykednek, fát vágnak, havat lapátolnak, és jó lenne egy rendes műhely, ahol még elfoglalhatnák magukat, de arra sincs pénz. Borzasztó nehéz az, hogy elér az ember egy eredményt, aminek nagyon örül, és akkor megszűnik a támogatás, a segítő hozzáállás, akkor rohamosan esik vissza mindegyikőjük állapota, ezt egy nap alatt is észre lehet venni. Ők kénytelenek ezen a kicsi, körbekerített részen mozogni, mert mikor kikerülnek az életbe, teljesen védtelenek a világgal szemben. Hiába a tudás, nem tudják úgy használni, ahogy kéne, és ezért nagyon fontos a védelem számukra. Mert ott kell, hogy leéljék az egész életüket, nincs más. Ha ez a majorság tönkremegy, akkor nem csak ezeket a fiatalokat érinti, hanem rengeteg család életében tragédiát okoz. Az egészséges emberek igazából nem tudják ennek a jelentőségét vagy súlyát felmérni… Nagyon jól ki volt találva, mert rengeteg leszázalékolt ember is

11.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön dolgozik ott, és én megfigyeltem, hogy az, akinek már egy kicsi baja is van, az már mennyivel megértőbb a másik ember iránt. Remek kis csapat van különben ott kinn, és a dolgozók is fantasztikusak: mindenféle előképzés nélkül, tudták persze, hogy hova jöttek dolgozni, az érzékenységük meg volt ehhez a munkához, de itt is anyagi gondok vannak, hogy sajnos nincs elég pénz a képzésükre. Kellenének szakemberek, akiknek a megfizetésére szintén nincs pénz. - Milyen segítségre lenne szükség, mi az, amivel a hétköznapi emberek tudnának segíteni? Természetesen amellett, hogy mindnyájan tudjuk, hogy az állam támogatása hiányzik leginkább… - Aki ebben nincs benne, nem tudja milyen: olyan, mint a fogyókúra, ha egyszer belekezdesz, soha nem kerülsz ki belőle.. Aki viszont ebben benne van, azok a szülők meg annyira le vannak amortizálódva, hogy hiába tudják, mit kéne tenni, nincs már rá erejük. Elfáradnak. Ehhez egy karizmatikus, elkötelezett emberre volna szükség, aki ezért harcol, de hát Széchenyik sem születnek mostanában, csak Kossuthok… Ha a ferences rend ez nem vállalta volna föl most már több mint tíz éve, ki tudja, mi lenne. Az emberek őmiattuk hittek ennek a jövőjében. Pont azért hittek benne, mert nem az állam állt mögötte. Mert mondják: ahol nincs emberi segítség, ott vagyon az isteni. Bármilyen segítségnek örülnénk, számtalan apró dolognak is: ha utak épülnének a majorban, ha lennének árnyat adó fák, ha esetleg a nyári betakarítási szezonban kapnánk segítő kezeket, vagy a műhely bővítéséhez eszközöket…és még sorolhatnám, hol kelne el a jó szándék. - Komoly problémát jelent a termékek értékesítése is, ha jól tudom. - Magyarországon még azt is nehezen érjük el, hogy az emberek magyar árut vegyenek, nem hogy még azt, hogy a sérült emberek által előállított terméket. Itt elég komoly erkölcsi beidegződéseknek kellene létrejönniük… Kéne róla beszélni, de az ember egy idő után azt sem szereti, hogy leül egy társaságba, és csak sajnálják… Azért én büszke is szeretek lenni. De amikor a fiam kiborul, (mert ez a depresszió, ez borzasztó, az alapbeteg-

12.

ségén túl, mert nincs élettér) és kirohan a lépcsőn, és üvölt, föl az égre, hogy: „Gyere le, meddig csinálod ezt velem? Azt akarod, hogy annyit szenvedjek, mint a Fiad?” – azt senkinek nem kívánom, hogy megérje, hogy a gyereke ilyet mond. Vegyük komolyan tehát a felhívást, amit az „Angyalok az autistákért” plakátokon is olvastunk, vigyünk örömet, ahol szomorúság van. S E G Í T S Ü N K ! Lehotai Kata „Megérteni őket: szakmai tudás szükséges. Elfogadni őket: emberség szükséges. Segíteni őket: odafigyelés szükséges. Szeretni őket: meg kell ismerni őket. Körbe kerített kicsiny életterükhöz pedig támogatókra van szükségük” (Molter Erika) Húsvéti szekvencia a római liturgiából Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják. Bárány megváltja nyáját, és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját. Élet itt a halállal megvítt csoda-csatával, a holt Élet-Vezér ma úr és él! Mária, szentasszony, mondd, mit láttál utadon? Az élő Krisztusnak sírját, s a Fölkeltnek láttam glóriáját, angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat. Feltámadt reményem, Krisztus, Galileába elétek indult. Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas: ó, győztes Királyunk, légy irgalmas.

K ö z – ÉLETÜNK

S

zerkesztőségünket már meg sem lepte, hogy választási menetrend szerint jelentek meg egyes sajtótermékekben az egyházakat politikai távolságtartásra intő cikkek. A szocialista pártállami reflex még mindig működik. Természetesen egyházi elöljáróink más történelmi egyházak vezetőivel együtt ez ellen határozott tiltakozásukat fejezték ki. Felhívták a politikai élet szereplőinek figyelmét arra, hogy az egyház elvitathatatlan joga, hogy a társadalom életét erkölcsi tanításán keresztül befolyásolja,

Életünk-Húsvét

és a pártok programjáról, a kormányok teljesítményéről értékítéletet alkosson. Mi a magunk lehetőségei szerint szeretnénk plébániai közösségünk tagjait emlékeztetni arra, hogy a Katolikus Egyház katekizmusa a hívek számára is erkölcsi követelményként fogalmazza meg a társadalmi életben való részvételt. „Valamennyi polgárnak részt kell venni valamilyen módon az aktív politikai életben azzal a szándékkal, hogy ezzel a közjót gyakorolják.” (Az igazság megszabadít benneteket 1108. pont) A parlamenti demokráciában a pártok gyakorolják a néphatalmat. „A politikai közösség és a közhatalom alapja az emberi természetben van, és éppen ezért az Istentől felállított rendhez tartozik”. (MKK 1920) Az egyház és egy politikai párt közötti távolságot ezért nem az egyház szabja meg, mert az etalon, a viszonyítási pont az Istentől felállított rend, amit természetjognak nevezünk. A parlamenti választás során ezért minden hívő állampolgárnak erkölcsi kötelessége a mérlegelésen alapuló, lelkiismerete szerinti szavazás. Példa: A természetjogon alapszik a társadalom alapsejtjének, a családnak és a házasságnak az intézménye. Ezek olyan értékek, amelyeket az alkotmány is véd, amit a politikai hatalmat gyakorló pártnak is kötelességévé tesz. Az egyházat a „sekrestyébe visszaszorító” pártnyilatkozatok és cikkek éppen a történelmi egyházak által 2010. február 8-14 között meghirdetett Házasság Hete zárónapját követően jelentek meg. Annak ellenére, hogy Magyarországon a házasságkötések száma az 1980. évi 80 331ről 40 842-re csökkent. Gyöngyösön a feleződés rövidebb távlatban mutatható ki: Gyöngyös Város Családi Intézetének statisztikája szerint 2002-ben 220 esküvő volt, ugyanakkor 2009-ben már csak 120. Ez is oka annak, hogy a város népessége 30 év alatt, a közel 38 000-es lélekszámról az elmúlt évig 32 000-hez közelített. Tetézi a demográfiai probléma erkölcsi és szociális súlyát, a házasságon kívül született gyermekek arányának növekedése. Városi adatok híján, a KSH Heves megyei adataira tudunk hivatkozni: Amíg 1990-ben a születettek 10,2 %-a volt házasságon kívüli, addig 2000-ben 27,0 %, ami 2008-ra 43,9 %ra növekedett. Megjegyezzük, ez a folyamat nem csak erkölcsi szempont-

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön ból jelent problémát. Gazdasági és várospolitikai szempontból és tragikus következményekkel jár, ami már rövidtávon is érzékelhető. Stabil családi háttér nélkül, az egyházak által hosszú ideje kifogásolt „semleges” liberális oktatáspolitika mellett, és az egyházakat törvényesen megillető finanszírozás nélkül, egy erkölcs alapú társadalom felépítése nem valósítható meg. Kérjük tehát testvéreinket, hogy kövessék figyelemmel a Magyar Katolikus Püspöki Kar korábbi és várható körleveleinek iránymutatását. A választási programok alapján ítéljék meg, melyik az a párt illetve melyik az a pártszövetség, amely világnézetben és programban azonosul egyházunk erkölcsiés társadalmi tanításával. Javasoljuk, számoljanak azzal, hogy a választási program egy esetleges kényszerű koalíció következtében, kevésbé hatékony kormányprogramot eredményezhet. Nemzetünknek nem csak gazdasági, hanem erkölcsi válsággal is meg kell küzdenie. Ehhez a feladathoz feltétlenül szükséges, hogy a politikai hatalomnak elegendő ereje legyen az államgépezet kézbentartására. K.Gy.

Nagyböjt és – Mi???

M

indannyian tudjuk, hogy a negyven napos nagyböjti időszak alatt hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, továbbá a pénteki hústilalmat betartva igyekszünk nem egyből elfogyasztani azt a csokoládét, amit vasárnap ballisztikus pályán oszt ki Kázmér testvér. :-) Egy kicsit magunkkal is törődhetünk. Az állandó rohanásban, tanulásban, versenyzésben nem könnyű meghallani a Jóisten lágyan suttogó szavát. Ezért jó, ha megpróbáljuk lecsendesíteni a lelkünket, hogy teljesen a Mennyei Atyára koncentrálhassunk imáinkban. Így sokkal könnyebb észrevenni azokat a jele-

2010./01.

ket, amelyeket küld. Aki Vele beszélget, tanácsot kér, segítségre talál, hiszen mindnyájan az ő szeretett gyermekei vagyunk. Háttérbe szoríthatjuk az önfeledt szórakozást, és „egy kicsit” elmeditálhatunk igazán a barátainkról, szüleinkről, vagy akár a szerelmünkről. Merthogy a nagyböjt arra is alkalmat ad, hogy megköszönjük a Jóistennek azokat a barátokat, társakat, akik szebbé teszik az életünket sokszor csak a puszta létezésükkel is. Figyeljünk rájuk, lássuk meg, ha netán szükségük van a segítségünkre. Boros Márk

I

dén is elközelgett az évnek az a szaka, amit hívő lelkek csak így emlegetnek: nagyböjt. Ha összehasonlítjuk ezt az időszakot az év egészével, meglehetősen terebélyes intervallumot kapunk, nevezetesen nem kevesebb, mint negyven kerek (vagy akár szögletes) napot. Na de tulajdonképpen miről is szól ez az egész? – teszik föl a kérdést évről évre a fiatalok (meg persze idősebbek) ezrei. Fiatalabb koromban bennem is élt az a meggyőződés, hogy a nagyböjt lényege a hústilalom. Péntekenként nem szabad húst enni és ettől aztán mindenki boldog, kezdve a sort az Istentől egészen a papbácsiig és a papáig-mamáig, leszámítva persze engem. Akkoriban nem nagyon feszegettem a témát, elfogadtam, hogy ez így van és kész. Később azonban megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy mégis miért teszi az Istent boldoggá az, hogy én nem eszek húst? És miért pont a húst tiltja, miért nem a kelkáposztát, amit amúgy se szeretek? És ráadásul mi a helyzet a vegetáriánusokkal, akik nevetve teljesítik ezt a követelményt akár minden nap? Nekik a nagyböjt nem is jár lemondással? Nos, a helyzet úgy néz ki, hogy a nagyböjt nemcsak erről szól – sőt! A 21. században sokkal több olyan dologgal kerülünk szembe, amikről sokkal nehezebb lemondani, mint a húsról, gondoljunk csak a sokat emlegetett számítógépre, tévére, cigarettára, de akár saját

Életünk-Húsvét

magunkra is! Úgy gondolom, a böjt egyik lényege pontosan ebben rejlik: egy kicsit megválni olyan dolgoktól, amitől nehéz lenne, hiszen ettől lesz áldozat az áldozat. Fontos azonban, hogy az ember olyan célokat tűzzön ki maga elé, aminek van is esélye a beteljesülésre – jó példák lehetnek a „napi egy órát gépezek/tévézek”, „egy nap csak három szál cigit szívok”, „legalább egy feladatban segítek otthon valakinek naponta”, „nem szólok vissza a másiknak, bármennyire szeretném is”, vagy „minden nap mondok valami szépet az embereknek”, és így tovább, a sor a végtelenségig folytatódhatna. Ezekhez képest meglehetősen csekély lemondással jár a pénteki pár dekagramm hús megvonása… Az előbb említettem, hogy ez a böjt „egyik lényege” – na de mi lehet a másik? A válasz kézenfekvőnek tűnik: Isten és én, vagyis a kettőnk kapcsolata. Adott ugyanis negyven nap, ami azt a célt hivatott szolgálni, hogy rendesen felkészüljünk Krisztus halálára és feltámadására. Nekem például felfogni is nehéz egy ilyen hosszú időszakot, különösen mivel mindig mindent az utolsó pillanatra hagyok (ennek persze a szerkesztőség is nagyon örül). Hogy ne menjen veszendőbe ez a negyven nap lelkiekben sem, kitűnő alkalmat találhatunk benne arra, hogy megvizsgáljuk a kapcsolatunkat Istennel: keresztényhez méltóan élek-e? Megélem-e Krisztus tanításait, vagy csak érdekes történeteknek tartom őket? Kész vagyok-e közelebb kerülni Istenhez? Szeretettel vagyok mások iránt, vagy csak magammal törődöm? Mivel tudnék jobb emberré válni? Miért tartottam fontosnak, hogy ezeket a dolgokat kiemeljem? Egy történet késztetett rá. Egyszer egy barátommal beszélgettünk (aki mellesleg gyakorló katolikus), amikor felvetődött a böjt gondolata, mire ő egyből rávágta:„Ááá, ezt csak apum tartja be.” Érdekes volt látni a döbbent arckifejezését, amikor az előbb leírt gondolatokat megosztottam vele: „Jaaaa, hát nekem ezt eddig nem mondta senki…” Hát ezért, és mert ha idén talán nem is sikerült teljes mértékben azonosulni a Nagyböjttel, ezeknek a gondolatoknak a birtokában jövőre talán könnyebb dolgunk lesz. Hegedüs Ádám

13.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön

Jubileumi Vetélkedő Az Életünk újság 15. évfolyamába lépett. Ennek örömére vetélkedő-sorozatot indítunk gyermekek részére, melynek három fordulója lesz.. A játék a karácsonyi eredményhirdetéssel ér véget. A nyertesekre izgalmas ajándékok várnak. A részvétel feltételei: -A vetélkedőben 1-5. osztályos gyermekek vehetnek részt. -A megfejtéseket a megadott határideig kérjük eljuttatni levélben a Ferences Plébánia portájára vagy e-mailben az [email protected] címre. -A megfejtésekre kérjük ráírni a pályázó nevét, életkorát, címét, telefonszámát, iskoláját.

Jó játékot kívánunk! 1 . TOTO 1. Ki Jézus édesapja? 1. Szent József 2. A mennyei Atya X. Szent Jakab 2. Miért ölte meg Káin Ábelt? 1. Mert elárulta őt. 2. Mert Ábel áldozatot mutatott be Istennek. X. Mert Ábel Áldozata tetszett Istennek. 3. Ki találta meg a kicsi Mózest a folyóban? 1. A fáraó lánya 2. A fáraó felesége X. A fáraó nagynénje 4. Kit gyógyított meg Jézus a Betezda-fürdőnél? 1. Egy vakot 2. Egy bénát X. Egy leprást 5. Mikor mosta meg Jézus a tanítványok lábát? 1. Az utolsó vacsorán 2. Feltámadása után X. Keresztelkedésekor a Jordán partján

14.

6. Kinek az utóda a pápa? 1. Szent Pál apostol 2. Szent János apostol X. Szent Péter apostol 7. Melyik szentség másik neve az Eucharisztia? 1. Keresztség 2. Oltáriszentség X. Gyónás 8. Kitől kérdezte meg Jézus háromszor: „Szeretsz-e engem”? 1. Keresztelő Szent János 2. Szent Péter X. Júdás 9. Melyik van előbb a szentmisében? 1. Kyrie eleison 2. Olvasmány X. Gloria 10. Melyik nép fia volt Góliát? 1. Edomita 2. Egyiptomi X. Filiszteus 11. Ki volt Ábrahám elsőszülött fia? 1. Izmael 2. Izsák X. Jákob 12. Mikor ünnepeljük Jézus Krisztus kereszthalálát? 1. Nagycsütörtökön 2 Nagypénteken X. Nagyszombaton 13. Az alábbiak közül kinek a levele nem található meg a Bibliában? 1. Szent Máté 2. Szent Jakab X. Szent János +1. Kiket nevezünk apostolutódnak? 1. A papokat 2. A szenteket X. A püspököket

2. Hol készült a kép? Keres s étek m eg a fotókon s z ereplő tém át a Ferences Tem plom ban. A megfejtésben pontosan határozd meg a részlet helyét! (például: a főoltáron lévő jobb oldali szobor karja; az oldalhajóban álló harmadik mellékoltár képének bal felső sarka.) Ismereteidhez mérten használj pontos kifejezéseket! (például oltár, főoltár, templomhajó, kápolna, szentély…)

Beküldési határidő: 2010. május 2.

Életünk-Húsvét

2010./01.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön

Á

prilis 1. N a g y c s ü t ö r t ö k reggel nincsen szentmise, de 6.30tól gyóntatás, 8.00 lamentáció (Jeremiás siralmai), 9.00 olajszentelési mise az Egri Székesegyházban, 16.30-tól gyóntatás, 18.00 Mise az utolsó vacsora emlékére (nincs gyóntatás), utána Búcsúbeszéd, 21 óráig virrasztás, végén Kompletórium, Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nincs szentmise. ápr. 2. N a g y p é n t e k reggel nincs szentmise, de 6.30-tól gyóntatás, 8.00 lamentáció (Jeremiás siralmai), 15.00 Keresztút, gyóntatás, 16.30-tól gyóntatás, 18.00 Urunk szenvedésének ünneplése, „csonka mise” (nincs gyóntatás), utána 21 óráig csöndes virrasztás, végén Kompletórium ápr. 3. N a g y s z o m b a t 6.30-tól gyóntatás, 8.00 Jeremiás siralmai. Egész nap szentsír-látogatás. Húsvéti vigília Mátraházán: 20.00-kor Püspökiben: 20.00-kor, templomunkban: 20.00-kor (tűzszentelés, felnőtt keresztelés, körmenet) ápr. 4. H ú s v é t v a s á r n a p vasárnapi miserend (7.00, 9.00, 10.30; 18.00; Gyöngyöspüspökiben 9.00; Mátraházán 10.30), 9.00 szentmise keretében az elsőáldozásra készülő gyermekek keresztelése, 19.00 Come Prima koncertje ápr. 5. H ú s v é t h é t f ő szentmisék: 7.00; 9.00; 10.30; 18.00 Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nem lesz mise. ápr. 7. szerda 19.00 Egyházközségi képviselőtestületi gyűlés ápr. 11. Isteni Irgalmasság vasárnapja, Jézus Szíve Család területi találkozója ápr. 25. vasárnap, Hivatások vasárnapja, búzaszentelés a 10.30-kor kezdődő szentmise után ápr. 30-május 2: Ferences Plébániák találkozója Kárpátalján áju s ban minden nap 17.45kor Loretoi litánia máj. 1. szombat: Egyházközségi képviselőtestek találkozója az Egri Bazilikában máj. 2. (vas.) Püspöki templom búcsúja máj. 7. péntek 17.00 Az elsőáldozásra készülő gyermekek első gyónása, és szüleik gyónási lehetősége máj. 9. vasárnap: elsőáldozás a 9 órai szentmise keretében

M

2010./01.

máj. 10-12. hétfő-szerda: keresztjáró napok (Hétfőn a Barátok templomában, kedden a Szent Urbán, szerdán a Szent Erzsébet templomban. A szentmise mindhárom nap reggel 7 órakor kezdődik) máj. 16. vasárnap 10.30: Bérmálás máj. 20-24. (csütörtök-hétfő): Zarándoklat Csíksomlyóra máj. 21. csütörtök: harangozással emlékezünk meg 16.30-16.45-ig a nagy gyöngyösi tűzvész 93. évfordulójáról (1917.évben). máj. 23-24. Pünkösdvasárnap, pünkösdhétfő ünnepi miserend, Püspökiben nincs mise, 10.30-kor kezdődő mise után szentségkitétel, Gyöngyösi Úrangyala, egész napos szentségimádás, 16.00 Felsővárosi hívek imaórája, 17.00 Alsóvárosi hívek imaórája, litánia, Oltáriszentség eltétele. máj. 30. vasárnap 9.00: Szentháromság vasárnapja, TE DEUM – hálaadás a tanév kegyelmeiért úniusban minden nap 17.45-kor Jézus Szíve litánia jún. 6. Úrnapján a 9 órai szentmise elmarad. Reggel 5 órától „sátrak” felállítása. A körmenet a 10 órai mise után – az Eucharisztia előtt az elsőáldozó gyermekek hintik a virágszirmokat. Püspökiben fél 11 órakor lesz a mise, után körmenet jún. 21-25 Hittanos tábor (ált.isk. 3.osztályos kortól) Mátraházán úlius 4. vasárnap 10:30, Sarlós Boldogasszony ünnepe, Templombúcsú, mise után körmenet (Püspökiben nincs mise) júl. 12-18. Családos és ifjúsági tábor Káptalanfüreden júl. 19-25. Családos tábor Esztergomban, Gerecsében júl. 30. szombat: Megemlékezés a ferencesek Gyöngyösre való visszatérésének 20. évfordulója alkalmából 17.00 visszatekintés, megemlékezés 18.00 ünnepi szentmise 19.00 szalonnasütés a templomkertben (kerti-party) ugusztus 1. vasárnap: Angyalos Boldogasszony (Porciunkula) ünnepe – a ferences templomokban teljes búcsú nyerhető aug. 1-5. vasárnap – csütörtök: gumicsizmás lelkigyakorlat – lelkigyakorlat kamaszoknak

J

J

A

Életünk-Húsvét

Á llan dó pr og r amok:

M

in den h étkö zn ap 6. 30- k or és 18 .30 - ko r énekes zs o lo zs ma a s zer zetes ek kel a temp lomban ( k iv. els ő pén tek r eggel, és s zo mbatonk ént es te) ör ög k atolikus s zentmis e: mind en hó nap más odik és uto ls ó s zombatján 10 ór ától in den h ón ap els ő vas ár nap ján a temp lo mb an d élután f él 4 - tő l 5 ór áig elimád kozzuk a teljes r ózs af üzér t, 5 ór ától s zen ts égimád ás , majd a Rózs af üzér Tár s u lat titokcs er éje. A h ónap töb bi vas ár n apján délu tán 4 - tő l f él 6- ig elimádkozzuk a teljes r ózs af üzér t, után a litániát tar tun k. in den els ő cs ü tö r tökön 1 6. 30- kor s zen ts égimádás a J ézus S zíve Cs alád vezetés ével. in den els ő pénteken a r eg geli s zentmis e után elimád k ozzuk a J ézus S zíve litániát. A nap f olyamán f ö lk er es s ük a b ejelentett betegek et. in den h ón ap els ő s zomb atján a r egg eli s zentmis e után papi és s zer zetes i hivatás o k ér t imádk ozun k. in den h ón ap 13 - án F atimai eng es ztelő imaó r a az es ti s zentmis ével k ezdődő en. F er ences Világi Rend K özö s s ége imaór át tar t min d en h ónap els ő hétf őjén 1 7.00 ór ától a temp lo mban ; illetv e r en di g yű lés t tar t a h ón ap har mad ik h étf őjén 15. 00 ór ától. S zent Er zs éb et K ar itás z cs o por t f o gadó ór ája minden h étf őn 16 - 17 ór áig van. G y űlés t tar t mind en hó nap utols ó s zomb atján 1 6 ó r akor. S zent M ón ik a K ö zös s ég imaó r át tar t min den hón ap 27 - én 16 .3 0- k or a tanács ter emb en. S zentlélek imacs op or t imaór ája min den hó nap els ő s zomb atján 1 6. 30- k or. aba- mama k lu b kedden és pén teken f él 10- tő l vár ja az ér deklő dő ket. z if jús ági k özös s ég ( 18- 26 éves ek) s zombato nkén t 19 ór átó l tar tják az ö s s zejö vetelek et. V áltozato s p r o gr amok kal, tes ti- , lelki töltődés s el vár ják a r égi és az új tagok at.

G M

M M M M A A A A B A

15.

A Ferencesek 20 éve Gyöngyösön Támogassa Adója 1% -val a Magyar Katolikus Egyházat technikai száma : 0011 Ferencesek - Magyarországért

1% Önnek 100% sokaknak K ö z l e m é n y e k

Legyen Ön is angyal, vigyen örömet a szomorkodóknak: vegyen pártfogásába egy fogyatékkal élő gyermeket!

Elhunytak: Baranyi Jánosné Csoszánszki Anna, Bencze György, Berecz Józsefné Lóth Mária, Bodzási Jenő, Csépány György, Cserta István, Cserta Istvánné Tóth Sarolta, Danyi Miklós, Darók Károlyné Szalmási Szidónia, Farkas Józsefné Bardóczi Etelka, Földi Imréné Barta Rozália, Gombos Nándor, Gubola Miklósné Záper Mária, Herneczki Mária, Hortolányi Imre, Kanalas Kevin, Kerülő Antal, Kovács Lajos, Kovács-Hanka László, Oswald Miklósné Krakói Mária, Soós Gyula, Suha Sándor József, Szabó Ferencné Major Róza, Zaveczky Zoltán. Kereszteltek: Golinelli Eliza, Hering Jázmin, Magyari Máté, Molnár Ákos, Sánta Georgina, Tóth Kinga, Verhóczki Boglárka, Vona Viktória. Szentmisék rendje: vasárnap: 7.00; 9.00; 10.30; 18.00 hétköznap: 7.00 és 18.00 Gyöngyöspüspökiben: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: 10.30 Nyitvatartás: Plébánia Iroda: H é t f ő - P é n t e k 8.00-12.00; 16.00-18.00 Porta: Hétfő-Vasárnap 7.00 - 19.00

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKHEZ ÉS KOLLÉGIUMOKHOZ KÖTŐDŐ ALAPÍTVÁNYOK (Működési támogatás, szegény sorsúak, szociálisan hátrányos helyzetűek segítése.) Az alapítvány neve: Autisták Egyenlő Esélyéért Alapítvány Az alapítvány célja: Az autisták támogatására (Gyöngyösön). Adószáma: 18588873-1-10 Számlaszáma: 10918001 -00000039 -25860009 PLÉBÁNIÁKHOZ , TEMPLOMOKHOZ KÖTŐDŐ ALAPÍTVÁNYOK (Működési támogatás, lelkipásztori tevékenység segítése, szociálisan hátrányos helyzetűek segítése, kulturális tevékenység finanszírozása.) Az alapítvány neve: Gyöngyösi Ferences Műemlékekért Alapítvány Az alapítvány célja: Műemlékvédelem. Adószáma: 18575228-1-10 Számlaszáma: OTP 11739030 -20033301

Lapunk folyamatosan várja a plébánia életéhez kapcsolódó közleményeket, közösségünk tagjainak hirdetéseit!

ÉLETÜNK 2010/1. szám Kiadja, szerkeszti és tördeli: G y ö n g y ö s i F e r e n c e s Te m p l o m Felelős kiadó: fr. Kárpáti Kázmér ofm Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2. Telefon/Fax: (37) 311-971 E-mail: [email protected] Honlap: www.gyongyos.ofm.hu Szerkesztői e-mail: [email protected]

16.

A ferencesek kiemelt, hiánypótló oktatási-nevelési és szociális-karitatív feladatvállalása - a gyöngyösi Autista Segítő Központ és a karácsondi Boróka Majorság - a fennmaradásért küzd. Amennyiben a hiányzó forrásokat nem sikerül pótolni, több tucat autista gyermek és fiatal kerül megoldhatatlan helyzetbe, az őket gondozó családtagokkal és szakemberekkel együtt.

SZERKESZTŐSÉG: Főszerkesztő: Hegede Márta; Tördelő-szerkesztő: Lehotai Gusztáv; Fotó-szerkesztő: Hegede László Szerkesztők: fr.Szász Zsombor ofm, Lehotai Katalin, Török Julianna, Hegedűs Ádám. Nyomdai munkák: Konturs Nyomdaipari Kft. Megjeleneik évente 4 alkalommal, 600 példányban. A Gyöngyösi Ferences Egyházközség támogatásával

Életünk-Húsvét

2010./01.