Ebben a számban ezekről olvashatsz:

Suli

rumpli

A II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola iskolaújsága, 2. szám

2012. november __________________________________________________________________________

Ebben a számban ezekről olvashatsz: o o o o o o o o

Őszi szüneti élmények Jelvényavató Halloween party Kőrösi-terem Csemniczky Zoltán AFS csereprogram Nagykürtösi kirándulás Gondolatok Advent előtt

Cikksorozataink: Egykori gimiseink Új arcok a suliban Osztálykirándulás-tippek

2

Suli

rumpli

Sziasztok! Novemberi számunkban ismét összegyűjtöttük a hónap fontosabb eseményeit. Az őszi szünetről újult erővel és új élményekkel tértünk vissza. Ezekről az élményekről is olvashattok. Az 5. és 8. évfolyamosak izgatottan várták a Halloween partit, amit tanáraink szerveztek. Ezen kívül még számos dologról olvashattok. Mint ahogy már előző számunkban is, most is összeállítottunk egy kvízt, ami ezúttal egy kicsit más jellegű. A helyes megfejtők közül valaki ismét jutalomban részesül, erről további információt az újság végén találtok. Továbbra is várjuk észrevételeiteket, segítségeteket. Ha van új ötletetek a lappal kapcsolatban, szívesen fogadjuk. Jó szórakozást kívánunk! (a szerkesztők)

3

Suli

rumpli

Kinek, hogy telt az őszi szünet? Zsolnai Györgyné, igazgató asszony:

„A családom nagy része külföldön dolgozik, ezért a tavaszi szünetben meglátogattam a férjem és nagyobbik lányom Németországban, sok időt töltöttünk kirándulásokkal dél Bajorországban. Az őszi szünetben hazajöttek, az együtt töltött kis időt családi beszélgetésekkel, kirándulásokkal töltöttük. Bebarangoltuk Salgótarján környékét, természetesen mi is leróttuk kegyeletünket szeretteink sírjainál mindenszentek alkalmából, bepótoltuk az elmaradt névnapokat és születésnapokat. Egy kicsit dolgoztam egy TÁMOP-os pályázat elkészítésén, de elsősorban a családommal töltöttem a szünetet.” Budai László tanár úr: „Cikket írtam a doktori iskolámhoz. Pihenésképpen filmeket néztem, illetve

elmenetem a moziba a Skyfall 007-re. Disznóvágáson 2-3 malacot kinyírtunk.” Gyarmatiné Rostás Ida tanárnő: „Sokat

pihentem, de dolgoztam is, hiszen megírtam a szakköröm dokumentációját. Mindennapra volt valami tennivaló: kertészkedés, vásárlás, takarítás. Mindenszentek alkalmából ellátogattam a gyökereimhez, és a lányommal sütöttem, valamint megnéztünk egy megható filmet, amely mély érzelmeket váltott ki belőlem.” Gréczi-Zsoldos Orsolya (12.b tanuló):

„Pihentem, filmeket néztem, barátaimmal bulizni voltam, összességében nagyon jól éreztem magam. Tanultam, (ami kevésbé volt jó érzés) hiszen érettségi előtt állok. Mindemellett kötelező rokonlátogatáson vettem részt.” Mester Máté (12.b tanuló):

„Szalagavatóra gyakoroltuk a táncot, némi nehézséggel megtűzdelve. A haverokkal elmentünk egy halloween-partyra, buliztunk, biliárdoztunk és pizzáztunk a Rivaldában. Meglátogattam a rokonaimat és a temetőben gyertyát gyújtottunk.”

4

Suli

rumpli

Vitek Imola (9.a tanuló):

„Mint minden család, mi is kimentünk a szeretteinkhez a temetőbe, hogy megemlékezhessünk róluk. Sok időt töltöttem a barátaimmal is. Filmet néztünk, beszélgettünk, táncoltunk. Kicsit meglepődtünk, amikor esett a hó, de nagyon jól kihasználtuk az időt.” /Mester Júlia 10.c/

5

Suli

rumpli

Azon a pénteki napon már csak egy nap volt hátra, hogy elérkezzen az ünnepélyes jelvényavató. Az ötödik óra után szokatlanul gyorsan indultunk haza, hogy visszaérjünk a tizennégy órakor kezdődő vetélkedőre, amit a nyolcadikosok szerveztek nekünk. A vetélkedő az aznap felavatott Kőrösi teremben kezdődött. Az osztályt osztályfőnökünk, Erzsi néni (Varga Erzsébet tanárnő – a szerk.) négy csapatra osztotta fel. Az első csapat a Munkások voltak, a második a Pizsamások, a harmadik az Asszonyok és a negyedik a Rockerek. A legötletesebbnek az Asszonyok jelmezeit tartottam, mert a fiúk is be mertek öltözni, és változatosak, színesek voltak a ruhák. A csapatoknak nevet és csatakiáltást kellett kitalálni. Én a Rockerekhez tartoztam, így csak az övékét tudom. A nevünk a Gyilkosok volt, a csatakiáltás, pedig így hangzott: „Gyilkosok vagyunk! Nyerni fogunk! Nyernek a rockerek, a többiek vesztenek ”. Persze a többi csapat sem talált ki rosszabbat. A másik előzetes feladat kapcsolódott az ötödik osztályhoz. Minden csapatnak süteményből kellett kirakni valahogyan az ötös számot. A mi csapatunk például ropiból meg Pilóta kekszből készítette el. A vetélkedő rögtön egy nehéz feladattal kezdődött. Megadtak talán tíz darab szót, amelyből egy jelenetet kellett készíteni. Ezekre a szavakra emlékszem: királykisasszony, teknősbéka, sajt, légycsapó. Szerintem a Munkások csapatáé volt a legjobb, mert ez hasonlított legjobban egy igazi jelenetre. Persze nem csak ennél a feladatnál, hanem az összes többinél segítettek a nagyok. A második feladat mozaik volt. Ki kellet rakni egy képet összevágott papírdarabokból. A gondot az okozta, hogy meg is kellett találni a darabokat. Minden csapatnak más és más helyeken voltak elrejtve (még a digitális tábla tetejére is raktak). Ételekkel is voltak versenyfeladatok. Számomra a legviccesebb az volt, amikor négy darab nutellás kenyeret egy fonálra fűztek, fellógattak, és a csapatok képviselői kéz nélkül, térdelve ették meg a kenyereket. Olyan is volt, hogy két ember a csapatból egymást etette banánnal. Természetesen minden csapat a saját képviselőjének szurkolt. Karaoke és ruhakötő verseny is szerepelt a feladatok között. A mi csapatunkban

6

Suli

rumpli

hosszas vita alakult ki, hogy kik menjenek énekelni. Minden csapatból két ember ment ki, hogy elénekeljék Majkától a Belehalok című dalt. A zenét már ismertem korábbról, de őszintén szólva meglepett, hogy ezt kellett énekelni, mert egyszerűbb szövegű dalra számítottam. A ruhakötő versenynek az volt a lényege, hogy a csapat tagjain levő ruhákból a lehető leghosszabb kötelet kellett kötni. Sokan trikóra vetkőztek a cél elérése érdekében. Olyan hosszú ruhakötelek születtek, hogy kétszeresei voltak a teremnek. Ezután a tornateremben folytatódtak a programok. Pancsovai Gergely tanár úr irányította ott a menetet. Sorversenyeztünk. Labdákkal, hullahopp karikákkal és sima futással. Sajnos lassítottam a csapatomat, mert az egyik feladatban három labdát úgy kellett elhelyezni a karikában, hogy ne guruljon ki, de nekem mind a három kigurult. A versenyt – ha jól emlékszem – a Munkások csapata nyerte meg, de az egész osztály egy hatalmas csokitortát kapott a jó szereplésért. Sajnos én nem maradtam ott a tortaevésre, viszont Erzsi néni csomagolt nekem a tortából. Annyi bizonyos, hogy ez a torta lehetett a nap fénypontja. Azt gondoltam, hogy már nem is lehetne rosszabb annál semmi, hogy szombaton iskolába kell menni, de tévedtem. Még házit is kaptunk a szünetre. Szerencsére én már a második órában javában a nyolcadikosokkal próbáltam a Művelődési Házban, úgyhogy még külön is izgultam, mert beszédet kellett mondanom, meg klarinétoznom is kellett. Harmadik órára jöttek át a többiek, az ötödikesek és a kilencedikesek. A műsor próbáin ők csak egyszer vettek részt, amikor megtervezték a beállást. A műsor kezdetével, ha a nézők nem is látták, érezni lehetett, hogy nem csak én izgulok, hanem mindenki, aki körülöttem van. Ahogy véget ért az ünnepélyes rész, rögtön kezdődött a nyolcadikosok műsora. A műsor úgy volt felépítve, hogy két testvér a nagyobbik gimis fotóalbumát nézegette, és elkezdtek az emlékekről beszélgetni. A társaik, pedig megelevenítették a színpadon azt, amit a képek mutattak. Én akkor kerültem elő, amikor a képnézegetésben egy klarinétos fiúhoz értek. A műsor diavetítései és az id ézetek is tetszettek nekem. Így az iskolaújságon keresztül is köszönjük a nyolcadikosoknak és segítő tanáraiknak, hogy megszervezték a péntek délutáni vetélkedőt, és sokat dolgoztak az ünnepi műsorral. Nagyon jól éreztük magunkat. Most már igazán az iskola tagjai lettünk! /Horváth Márton 5.a/

7

Suli

rumpli

Az idei Jelvényavatót 2012. 10. 27.-én (szombaton) rendezték az idei 8. osztályos tanulók. Az ünnepséget megelőző napon a két osztály az 5. osztályosoknak vetélkedőt szervezett, amin úgy gondolom, mindenki nagyon jól érezte magát. Aztán eljött a nagy nap. Izgalom töltött el minden szereplőt: nagyon izgultunk, hogy vajon hogyan fog sikerülni a rendezvény. Szerencsére minden rendben ment. A rendezvényt megelőző próbákon is jól éreztük magunkat, és nagyon gyorsan eljött a várva várt nap. A próbák csak jöttek és jöttek egymás után és észre sem vettük, hogy eljött a szombat. A függöny széthúzódott és elkezdődött minden. Az igazgatónő köszöntötte elsőként az új „gólyákat”, majd az új osztályfőnökök megkapták a jelvényeket aztán a diákok is átvehették őket, saját osztályfőnöküktől. Az 5. osztályosok köszöntőjét Horváth Márton mondta el. A jelvényavató ünnepség komoly része ezzel ért véget. A 8. évfolyamosok műsor-összeállítása jelentette a műsor vidám részét. Nagyon izgultunk, vajon hogyan is sikerül és tetszik-e majd mindenkinek? Úgy gondolom, mindenki nagyon jól szerepelt: a tánc, vetélkedő, Hamlet-paródia, a 2 lány éneke, idézetesek és a közös ének is nagyon jól sikerült és úgy gondolom, hogy mindenkinek nagyon tetsze tt a műsor. Ezúton is mindenkinek jó tanulást kívánok az idei tanévre! Az új diákoknak (akik esetleg még nem találják helyüket iskolánkban) azt üzenem, hogy biztos vagyok benne, hogy hamarosan meglelik. /Csampa Lilla 8.b/

8

Suli

rumpli

Október 25.-én (csütörtökön) került megrendezésre az idei Halloween party, az 5.-8.osztályos tanulóknak a gimnázium új közösségi termében. Be is lehetett öltözni és voltak jobbnál jobb jelmezek. Ki boszorkánynak, ki vámpírnak, ki pedig fekete macskának vagy zombinak álcázta magát. A vártnál is több ember jött el ezért kicsit döcögősen indultak a programok, de minden nagyon jól elrendeződött. Csapó András tanár úr fehér hajával várta az ajtóban az érkezőket és kérte el minden csapattól az előre elkészített rajzokat és a töklámpásokat. Bence László ijesztgetett a belépésnél, Bablena Cili néni boszorkánynak öltözött be, Szabó Ferencné tanárnő volt a főszervező, Bordáné Molnár Tímea dalszöveg kiegészítős feladatot készített, Benczédi Andrea, Györki Mariann, Ivanyik Titánia és Horváthné Varga Orsolya érdekes feladatokkal várt mindenkit. A rajzokat a verseny során a terem végében lévő táblán lehetett megcsodálni, a végére azonban csak a legszebb alkotások maradtak fenn. Mikor mindenki elfoglalta a helyét elindultak a feladatok. Első feladatként egy színezőt kaptak a csapatok melyet a party végéig be kellett fejezni. Volt még rejtvény és képkirakó, dalszövegpótlás és persze „almahalászat”. Aztán eljött az eredményhirdetés. Akik 30 vagy annál több pontot gyűjtöttek, azok az első idegen nyelvből – angolból vagy németből – egy ötössel gazdagodtak. (Varga Zsófia, 6.A)

9

Suli

rumpli

Az előző számban már olvashattatok a közösségi teremről, ami nagyon hasznos lehet a lyukas óráitok eltöltésére. Bizonyára mindannyian tudjátok, hogy iskolánk eredetileg Kőrösi Csoma Sándorról kapta nevét, de mivel átkeresztelkedtünk, szerettük volna, hogy ez a terem emlékeztessen minket névadónkra. Így a közösségi terem hivatalos neve Kőrösi-terem lett. Csoma Sándorról tudniillik, hogy 1784. március 27-én egy szegény székely család hatodik gyermekeként született Kőrösön. Édesapja Csoma András, édesanyja Getse Krisztina. 1790-1791 tavaszán kezdte tanulmányait a falu elemi iskolájában. Mindig fel szerette volna kutatni ősei hazáját, ezért miután befejezte gimnáziumi és főiskolai tanulmányait, útnak indult Németországba. A Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, ekkor már 13 nyelven értett. Ezután hazatért Erdélybe, majd Nagyenyedről indult útnak 1819. november 24-én. Egyik levelében így üzent: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.” /Kanyó Donatella 10.c/

10

Suli

rumpli

Egyik nap, amikor az iskolában a tornaterem felé indultam, arra lettem figyelmes, hogy megváltozott valami. Körbenézve hatalmas, fekete képeket láttam. A földszinti folyosó ad helyet a Benczúr Galériának, ami folyamatosan frissül, és különféle kiállításokkal gazdagít minket a tanév során. Októberig például a tavalyi rajzosokéval együtt az én műveimet is kiállították, segítségükkel az érettségin bemutathattuk tudásunkat, később pedig bárki körbesétálhatott és megnézhette a nagy munkával elkészített alkotásainkat, saját készítésű tárgyainkat. Most megtorpantam Csemniczky Zoltán képei előtt. Első ránézésre a sok sötétség, amelyet csak néhány vonal tesz érdekesebbé, nem mondott semmit. Nos, igen, ez az absztrakt művészet. Ahogy azonban közelebb hajoltam a szemben lévő munkához, már sokkal jobban kivilágított a három szín: a kék, a piros és a fehér. Ezt követően még egy ujjnyomot is felfedeztem az egyik festékcsík tetején. Hogy megfejtsem a képek titkát, iskolánk tapasztalt művészéhez, Szenográdiné Végh Erzsébet tanárnőhöz fordultam. A kiállított képek, valamint maga a művész után érdeklődtem a rajztanárnál, aki mesélni kezdett: Csemniczky Zoltán rendszeres kiállítója és látogatója a balassagyarmati galériáknak. Gyarmaton minden évben megnyitják a Nyári Tárlatot, mely a városban élő és a városhoz kötődő alkotók seregszemléje. Jómagam szintén szeretek részt venni 11

Suli

rumpli

rajtuk nézelődőként, de akár munkáimat bemutatva is, hiszen életem több szakasza a városhoz fűződik. Ilyen megnyitók, kiállítások révén találkoztam először Csemniczky Zoltánnal, akivel beszélgetni kezdtünk. Könnyű volt témát találni, mivel mindketten művészek vagyunk, így későbbi találkozásaink során is előjöttek, előjönnek a rajzok, festmények, valamint a szobrok is – hiszen ő eredetileg szobrász. Hatalmas műhelye, ahol dolgozik, telis-tele van drótkötegekkel, ezek a térbeli szobrai elkészítéséhez szükségesek. Felhasznált anyaga miatt drótszobrásznak is nevezik, a vékony szálakból egészen sűrű, a négyzetrácsos füzetek mintázatához hasonló rácsozást készít, majd később ezekből születnek meg élethű alakjai. Előtte természetesen vázlatokat készít, hogy minél könnyebben, pontosabban tudjon dolgozni. Ezeknek az absztrakt műveknek - miután elkészültek - a külső és belső képe is látható, ehhez fogható pedig nincs Magyarországon. Csemniczky keveset fest mostanában. A nálunk kiállított festményei is inkább arról árulkodnak, hogy a művész általában szobrokat szokott készíteni, melyeken a kezével, pontosabban az ujjaival dolgozik. Ezért kapta a kiállítás a Per diti kézzel festve – nevet: a szobrász festékbe mártott kézzel alkotta meg a galériába helyezett alkotásait. A fekete a végtelent jelenti, a színek pedig elé helyeződnek, ez által kivilágítanak a képből. Valósággal életre kel a festmény. A lendületes vonalak, amelyeket a színekkel hozott létre, inkább az érzelmeket tükrözik. Előjönnek a formák, a zene, a tánc, egyéb hangulatok jelennek meg anélkül, hogy konkrét formát kellene ábrázolnia a művésznek. Ez a kapcsolat –a fekete és a többi szín között – fordítva is érvényesülhet, sőt, egyre több lehetőséget, érzésvilágot, művészi szemléletet felsorolhatnánk, amiből persze már egy másik történet, talán másik nap is lenne. Legutoljára megkérdeztem a tanárnőt, hogy mi a személyes véleménye, tapasztalata Csemniczkyvel kapcsolatban. Pár éve, egy Őszi Tárlaton szakállasan, pipával a szájában jelent meg a saját kiállításán. Leült az oda készített székre, és ott, a kíváncsian várakozó közönség

12

Suli

rumpli

előtt kibontotta a kezében szorongatott szatyrát. Kenyeret, szalonnát vett elő, és a jelenlévők nagy megdöbbenésére ezt kérdezte: „Ki kér?”, megkínálva minket. Elmosolyodtunk. Késztetést éreztem rá, hogy odamenjek és elfogadjak tőle egy keveset, s talán meg is tettem volna, ha az akkor éppen fájós lábam nem akadályoz meg ebben. Csemniczky egy látszatra mogorva, magának való ember, viszont a felszín alatt egy hihetetlenül közvetlen, értelmes és türelmes embert ismerhettem meg benne. Nagyon fontos, hogy semmit és senkit se ítéljünk el első ránézés alapján, így van ez a Benczúr Galéria festményeivel is, melyek csak arra várnak, hogy megcsodáljátok őket.  /Kiss Petra 12.a /

13

Suli

rumpli

Én 2011. márciusában kezdtem el horgászni. A barátaim már nagyon régóta horgásznak, én minden trükköt tőlük lestem el. Sok ember nem is tudja, hogy milyen izgalmakkal jár egy horgászat. Az érdekes csalikat, szerelékeket nagyon szeretem, de ami igazán izgalmas dolog, az a hal fárasztása. Amikor a kapásjelző érdekes, sípoló hangja megszólal, rögtön tudom, hogy ez valami csodálatos élmény lesz. Különböző csalik léteznek. Van pl.: a kukorica, mely rengeteg ízesítésben létezik: fokhagymás, chilis, mézes, kagylós és még sorolhatnám őket. A kukorica a pontyok kedvenc eledele. Az élő csalikat a kisebb halak imádják pl.: a csontit, a szúnyoglárvát és a pinkit. Nagyon sok halfajta létezik: ponty, keszeg, kárász, csuka, süllő, harcsa a leggyakoribbaj. Itt Szécsény környékén is vannak horgásztavak. Ezek közül a legfontosabbak a Robinson szigetek és a Sóderbánya-tó. Én a Robinson szigeteken szoktam horgászni, mert szerintem ez egy nagyon jó hely. 100 mázsa halat telepítettek a víz kezelői idén, főként pontyot. A horgászás mellet nagyon jó itt pihenni is: vannak faházak, nyársaló helyek, sőt még állatokat is lehet simogatni. A Robinson-szigetekhez két nagy tó tartozik. Mostanában, a hideg miatt, nem járok túl sokat horgászni. Az én legnagyobb halam egy 4,5 kg-os ponty volt. A hal épségére vigyázni kell. Mikor kifogjuk, rakjuk rá a pontyzsákra, hogy ne sérüljön meg a teste, ezután el kell távolítani a szájából a horgot, és le kell fújni fertőtlenítővel, ezek után vissza kell engedni a tóba – ha igazi sporthorgász vagy, ez elengedhetetlen része a pecázásnak. Én a halat nemcsak kifogni, hanem enni is szeretem. A legjobban a halászlevet szeretem, de ha a halat kisütjük, úgy is nagyon ízletes. Az igazi horgász tud halat pucolni, sőt még a filézést is meg kell tanulnia. /Szoó Dániel,6/a/

14

Suli

rumpli

Nemrég iskolánkba látogatott pár önkéntes, akik az AFS szervezet diákcsere lehetőségeit mutatták be a tanulóknak. Az AFS (Americian Field Service) 1947ben kezdett diákcserével foglalkozni, programja keretében több mint 80 országba lehet utazni. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszervezethez. A program célja, hogy a diákok fejlesszék nyelvtudásukat, megismerkedjenek új emberekkel és kultúrákkal. Az AFS nemzetközi cserediák programjára 15-18 éves korú diákok jelentkezhetnek, akiknek jó tanulmányi átlag mellett jó nyelvtudással és nyitottsággal kell rendelkezniük. A tanulók külföldi tartózkodásuk alatt fogadócsaládoknál laknak. A diákok néhány hónapos illetve egy éves időtartamra is kiutazhatnak az adott országba. A részvételi díj időtartam és országok függvényében változik: egy utazás 700.000-2.300.000Ft körüli összegbe kerül, azonban lehetőség van ösztöndíj-pályázatára is. A diákok a tanév során természetesen iskolába járnak, felelősséget vállalnak magukért és tetteikért, vagyis magabiztosabbak, önállóbbak lesznek. Megismerkednek az ország kultúrájával és nyelvével, majd a tanév végén lehetőség van a fogadó ország nyelvéből vizsgát tenni. Más kultúrák megismerése mellett ráismernek saját kultúrájukra és önismeretük is megnő AFS évük alatt, valamint sokat fejlődik kreativitásuk és a kritikus gondolkodásuk. Mindezek mellett pedig egy életre szóló kalandban vesznek részt. Az AFS szervezet keretein belül nekünk is lehetőségünk van, hogy cserediákot fogadjunk otthonunkban akár pár hónapra vagy egy egész évre is. Igazából csak plusz ágyra, szeretetre és nyitottságra van szükség. További információ: www.afs.hu vagy www.facebook.com/afshun /Mester Júlia, 10.c/

15

Suli

rumpli

Október 25-én iskolánk néhány tanulója egy szlovákiai kiránduláson vett részt, amit a nagykürtösi testvériskola tanárai és diákjai szerveztek nekünk. Mikor megérkeztünk, mindenki nagyon kedves volt és mosolygott, örömmel fogadtak minket. Egy kis időre leültünk, beszélgettünk, elmondták hová megyünk és mit fogunk csinálni. A legtöbb fiú focizni ment. Délelőtt három meccset játszottak, amelyből az első kettőt elvesztették a szécsényiek, a harmadikat megnyerték. Ezalatt mi ellátogattunk a kékkői várba. Miután megérkeztünk a csoportot két részre osztották, attól függően ki melyik nyelvet beszéli jobban: az angolt vagy a németet. Végigvezettek minket a várban, elmesélték történelmi múltját, a kiállításokat pedig egy-egy diák mutatta be. Próbálták minél egyszerűbben kifejezni magukat, hogy megértsük őket. Sok érdekes dolgot tudtunk meg a várról és a benne lévő kiállításokról. Mire visszaértünk a suliba, finom ebéddel vártak minket. Ebéd után a fiúk játszottak még egy mérkőzést, amit meg is nyertek a szécsényiek. Miközben a fiúk fociztak, mi beszélgettünk pár tanulóval és körbevezettek minket a sulijukban. Nagyon jól éreztem magam, szívesen megismételném a kirándulást. Szerintem nagyon jó, hogy van egy ilyen testvériskola és rendszeresen közös programokat szerveznek, amin a diákok részt vehetnek. A kirándulások során új embereket ismerhetünk meg, új barátokat szerezhetünk és még idegen nyelvi tudásunkat is fejleszthetjük. /Lénárt Anna, 10.c/

16

Suli

rumpli

A képeket Julo Olšiak Photography & Design készítette.

17

Suli

rumpli

Adventnek nevezzük a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszakot. Ezt az időszakot mindenki másképp éli meg, mégis a legtöbb emberben nyugodt, békés lelkiállapotot hoz létre. Ilyenkor az emberek érzéseit az illatok, ízek, hangok, zenék és természetesen saját érzelmeik határozzák meg. Számomra az advent inkább a lelki felkészülésről szól, mint a vásárlásról, a konyhaművészetekről, az ajándékokról. (De természetesen ez nálunk is elmaradhatatlan része az adventnek.) Adventkor úgy érzem, hogy egy nyugodtabb, kedvesebb, szerethetőbb ember él bennem, akit mégis a világ, a nyitott boltablakokon át kiszűrődő illatok, zenék csábítanak el - így teremtve meg az advent hangulatát számára. Ugyanakkor az adventben a család szeretete, béke és megnyugvás mellett megbújik a magány érzése. Hiszen ilyenkor a közös készületek mellett mindenki a saját érzelmei alapján lélekben egyedül - a világtól kissé elzárkózva – készül az ünnepekre. A készület középpontjában azonban nekem a Jézus-várás, a hit áll. De, mi is a hit? Honnan ered? Úgy vélem, a hit olyan dolog, ami a reménytelennek reményt ad. Hiszem, hogy van az ég felett valaki, akit nevezzenek akárhogyan a világ bármely pontján, megalkotta a földet, és vigyázza az emberiséget. Segít könnyebben megélni, átélni a mindennapok Az adventi készületben sokszor készítünk kihívásait. gyümölcspuncsot. Ez fekete tea, szegfűbors, Hogy pontosan honnan érkezik, növi fahéj, aszalt gyümölcs, vörösbor, narancs, ki magát, azt nem tudom megmondani. cukor és rum hozzáadásával készül. Nagyon Engem a szüleim már kisgyermek sokat sütünk, és már most nézegetjük a korom óta a keresztény hitre neveltek. karácsonyi szakácskönyveket az adventi Ezt persze nem kötelező jelleggel menükhöz. Az adventi ill. karácsonyi tették. Talán ez a kulcsa, hogy ma már illataromák megteremtéséhez párologtatót természetesnek érzem, és mindennap használunk. része az életemnek. A karácsony olyan ünnep, amelyet az A családomban az advent a közös emberek egy része nagyon szeret, mások koszorúkészítéssel veszi kezdetét. Az nagyon szívesen kihagynák az életükből. Én advent vasárnapi gyertyagyújtásnak is az előbbi csoporthoz tartozom. Az advent szó hagyománya van. Együtt gyertyát várakozást jelent – és én már a várakozásra is gyújtunk, olvasunk a Bibliából, várakozom.  karácsonyi dalokat hallgatunk, imádkozunk, éneklünk. 18

/Gyarmati Regina 9.a/

Suli

rumpli

Egykori gimiseink- Hanczik János Mihány Andor Attila után Hanczik János volt az, akit megkerestem, hogy osszon meg velünk néhány morzsát nem éppen hétköznapi életéből. Előző interjúalanyunk neve ismerősen csenghetett azoknak, akik kíváncsian vizslatják a korábbi évek tablóit, most viszont előfordulhat, hogy fejeteket vakarva, tanácstalanul pislogtok: „Mégis kicsoda Hanczik János?” Nos, íme a válasz: A te tablóképeddel nem találkozhatunk a folyosókon. Miért van ez? Amikor elindult a suli, a kísérleti osztályok egyikébe tartoztam. Szintfelmérőt kellett írnunk az általánosban 4. osztályban, és így az 5. évfolyamomat már elsős gimnazistaként kezdtem a gimi első évfolyamának b osztályában. (Nem tudom, tudod-e, három évfolyammal kezdődött, évfolyamonként két osztály). Azt hiszem ez 1994-1998 között volt, amíg oda jártam... de most jön a csavar. Én a gimnázium 4. osztályának végén, 4,7 es átlaggal elmentem a salgótarjáni Keribe, és ott érettségiztem. Na ezért nem lehetek rajta a tablókon. Most, hogy ezt a rejtélyt megoldottunk, elmesélnéd nekünk, mivel foglalkozol? Jelenleg felszolgálóként dolgozom egy 6 csillagos luxus cruise linenál, a Silversea Cruises Silver Spirit nevű luxushajóján. A 3. szerződésemet töltöm jelenleg, holnap érkezünk meg Törökországba, de egy hónap múlva Karib-tenger, Hawaii, Miami stb. Az előző 2 szerződésemen Alaszkától Ázsián keresztül Ausztráliáig hajókáztunk.

Suli

rumpli

Mesélnél egy kicsit arról, milyen az életed egy luxushajón? Jelenleg a 3. szerződésemet teljesítem. Szeptember 24-én jöttem vissza, így ez még elég friss. Az első szerződésemet 2011. május 31-én kezdtem Anchorageban, Alaszkában. Kb. három nap után azt mondtam, soha az életben nem csinálom többé. A kollégáim nagy része filippínó, és van pár indiai meg indonéz. Nagyon nehéz velük elfogadtatni magad, nehezen vesznek be maguk közé. Eleinte kellett szerintem egy hónap, hogy ellegyek velük. Egyedül voltam ebben a departmentben európai. Így tényleg durva volt… A kabinok nagyon kicsik, mondjuk 2x4 méteresek, de ebben benne van a fürdőszoba is. Általában ketten, az asszisztensek hárman vagy négyen is lehetnek egy szobában. A felszolgálók heti 7 napot dolgoznak, hetente 1 reggeli, és/vagy 1 ebédszünettel. Vacsoráztatni mindig kell. A második szerződésemen Ázsiában volt egy étteremvezető, akinél kaptunk vacsoraszünetet. Hát az ritka, mint a fehér holló ebben a munkakörben és világban. De így volt alkalmam belekóstolni az éjszakába Sanghai-ban, Szingapúrban, Hong Kongban, Balin, Saigonban… teljesen más, mint Európa, ezt mondanom sem kell. Van külön étkezőnk, ahol reggeli ebéd és vacsora is van, de a kaják általában a filippínóknak készülnek, én szinte nem is járok oda. Ha okos vagy, tudsz rendelni magadnak kajáltatás közben, de nagyon ügyesnek kell lenni, hogy senki ne vegye észre. A személyzeti bár kicsi, idén márciusig még lehetett erősebb rövid italokat is venni, de ma már csak sört, bort, és csajos piákat. Mióta a Costa balesete volt, azóta hozták be ezt az új rendszert. Így a partik is átalakultak kissé. A leányzói állomány elég gyér… És akkor még finoman fogalmaztam… Napi 10-12-14 órákat dolgozunk, és nem fizetik meg kellőképpen, de lehet látni 20

Suli

rumpli

dolgokat. Az első szerződésem után Ausztrália miatt jöttem vissza, mert Sydney-ben szálltam föl másodszor, január 20-án. Most viszont a Karib-tenger miatt, de Hawaii és St. Martin is nagyon mozgatnak. Ezután a szerződésed után mit akarsz csinálni? Folytatod a hajózást? Nem tudom, mit szeretnék csinálni ezután. A hajózás nem olyan mókás, mint amilyennek hangzik. Szeretnék visszamenni szárazföldre, de szerintem nem haza. Amerika vagy Ausztrália még nagyon hiányzik az életemből, vagy a papírok könnyedsége miatt még Bermuda, ami számításba jöhet. A vendéglátás marad, az tuti :) Mint sokat látott és tapasztalt utazó, van valami jó tanácsod, amivel szolgálhatsz a diákoknak? Ez kicsit érdekes, hiszen én elkötelezett híve vagyok a vendéglátásnak, és nem biztos, hogy a [volt] Kőrösi tanulói hasznát vehetnék az én tanácsimnak, gondolataimnak. Annyi biztos, hogy nem szabad olyan helyen maradni, ahol nem érzik jól magukat. Ezt értem lakóhelyre, munkahelyre, párkapcsolatra. Az élet túl rövid, és ha mindig csak álmodozunk arról, mit szeretnénk, akkor sosem lesz belőle semmi. Az "egy nap", az nagyon veszélyes szó... Ez azt hiszem, Tom Cruise-tól van. És még egy a Buliszervizből: „Ne vedd túl komolyan az életet, nem úszod meg élve”. Koncentráljatok a jelenre, és hozzátok ki minden percből a legeslegjobbat! Janival mindig érdekes dolgok történnek. Legutóbbi levélváltásunkkor mesélte, hogy egy úgynevezett „headwaiter trainingen” vesz részt, és az ő szavaival élve „a fehér ruci helyett öltönyben dolgozik és supervisorkodik”, ami annyit jelent, hogy egy csoportot irányít, felügyel. /Józsa Szimonetta 12.a/

21

Suli

rumpli

Új arcok a suliban - Fábián Valéria Adamik Zsolt tanár úron kívül még egy új arccal találkozhattatok, ő Fábián Valéria informatika tanárnő. Neki is leírtam a kérdéseimet, melyekre a következő bemutatkozó szövegében megtaláljátok a választ. „Mikor szeptemberben ebbe az iskolába kerültem, sokan felkapták a fejüket és meglepődtek a „nagyon palóc” kiejtésem hallatán. Bár fizikailag nagyon közel élek Szécsényhez, mégis egy országhatár választ el a várostól. A határ másik felén pedig jobban ragaszkodnak az emberek tájszólásukhoz és talán bizonyos szokásokhoz is. Azt hiszem, mióta az eszemet tudom, mindig is tanítani szerettem volna. Aztán mikor a gimnáziumban eljött az ideje a pályaválasztásnak, már azt is tudtam, hogy ezt mindenképpen anyanyelvemen szeretném tenni. Kedvenc tantárgyam a matematika volt. Választanom kellett mellé még valamit, csak fogalmam sem volt mi legyen az. Aztán az egyik ismertetőben megláttam a szót: informatika. Még az sem zavart, hogy jószerével semmit sem tudtam róla. Elhatároztam, ez lesz a másik tantárgyam. Később az élet teljesen más forgatókönyvet írt. Pár év múlva megvalósulhatott az első álmom. Egykori iskolámban földrajz szakos tanárt kerestek, így nekivágtam és az ELTE Természettudományi Karán megszereztem a diplomám. Ezzel párhuzamosan elkezdtem tanítani Ipolyvarbón, az Ipoly túlsó partján fekvő magyar tanítási nyelvű, Mikszáth Kálmán nevét viselő iskolában. Következő lépés a nagy álmom megvalósításának második része volt. Az informatika szakot Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetemen végeztem. Bebizonyosodott, amit mindig is tudtam magamról – nagyon szeretek tanítani. Bármilyen elcsépeltnek hangzik, de tényleg minden gondomat-bajomat elfelejtem a tanítás közben. Nagyon boldog voltam, hogy a tudást anyanyelvükön adhattam át a gyerekeknek, ezzel is segítve a régióban élő egyre fogyatkozó létszámú magyarság megmaradását. Tolnai Vilmossal együtt vallom: "Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe." (Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv)

22

Suli

rumpli

De bármennyire lelkesen végezte-végzi az ottani tantestület a munkáját, a gyermek létszám gazdasági és egyéb okokból kialakult drasztikus fogyását nem lehetett megakadályozni. Így kénytelen voltam másik munkahelyet (is) keresni, mert az én óraszámom szintén nagyon lecsökkent. Igaz, kényszerből kerestem másik intézményt, de most már nagyon örülök, hogy Szécsénybe kerültem. Itt olyan iskolára találtam, ahol diák és tanár egyaránt jól érezheti magát. Remélem, mostanra a diákok is megszoktak már engem és közös munkával sikerül majd jó eredményeket elérnünk. Nagyon megkönnyítette beilleszkedésemet kollégáim segítőkész hozzáállása. Nyugodtan fordulhatok hozzájuk kérdéseimmel, mindig segítőkészséget tapasztalok. Azt kérdezed, jobb-e itt tanítani, mint Ipolyvarbón? A válaszom erre, hogy olyan iskolában jó tanítani, amelynek „hangulata” van. A „jósorsom” úgy hozta, hogy ezt mindkét helyen megtaláltam. Valahányszor belépek az épületbe, érzem – ez egy igazi összetartó közösség közös célokkal, nagyon hasonló álmokkal. Mit csinálok szabadidőmben? Kevés szabadidőm nagy részét családommal töltöm, de nagyon szívesen veszek részt bármilyen kulturális eseményen, olvasok, ha tehetem járom a természetet és „természetesen” elég sok időt töltök a számítógép előtt (nem a Facebook-on!).” Új arcok a suliban rovatunk Fábián Valéria tanárnővel bezárult, de egy újabbal fogunk bővülni, melynek címe: ’’Tanáraink egykor és most”. /Kanyó Donatella 10.c/

23

Suli

rumpli

Osztálykirándulás-tippek - Mátrafüred Bár még nagyon távolinak tűnik az osztálykirándulások megszervezése, mi már most szeretnénk néhány ötletet adni osztálykirándulások helyszínére és természetesen programokra is, ami felejthetetlenné teszi az osztálykirándulást. Sorozatunkban minden hónapban más-más helyszínt fogunk bemutatni. Elsőként ismerkedjünk meg Mátrafüred-Sástó környékével! Mátrafüred Heves megyében, Gyöngyöstől 5 km-re található. A turisták nagyon szívesen használják a kisvasutat. Mátrafüred szélén található a Kozmáry kilátó, ahonnan szép kilátás nyílik Gyöngyösre és a környező falvakra, a Mátrai erőműre, a sástói kilátóra és a Kékesre. Érdemes megtekinteni a Palóc és népművészeti kiállítást, a Babaházat és a Bene-vár romját is. Mátrafüredtől csupán 2 km-re található Sástó, mely Magyarország legmagasabban fekvő taváról híres. Számos szállóhely közül választhatunk. A legelterjedtebb az Ifjúsági tábor, ahol aszfaltozott focipálya és kosárpálya is található. A tótól csak pár száz méterre van a tábor. Remek csónakázási és horgászási lehetőséggel várja az érdeklődőket. Az Adrenalin Park számos kalandot nyújt az odalátogatóknak és bobpálya használata is lehetséges. A vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a sziklamászást, és emellett lehet paintballozni is. Közelebbről megismerhetjük hogyan éltek a honfoglaló magyarok. Részt vehetünk történelmi sétán mátraaljai várak felkutatásával a hadi ösvényen. Az éjszakai túra sokak kedvencévé vált és mára már szinte kihagyhatatlan egy osztálykirándulásból. Akinek még nem volt ilyenben része, lehetősége nyílik itt kipróbálni. Programunkból kár lenne kihagyni az éjszakai csillagles megtekintését. Mellette szól az is, hogy közel van és jól megközelíthető. /Szép Veronika 10.c/

24

Suli

rumpli

Lovas kvíz A szerkesztők kisebb meglepetésére nem érkezett túl sok megfejtés az októberi szám rejtvényére. A beküldők közül három nyertest sorsoltunk ki. A boldog nyertesek, akik átvehették a DÖK ajándékait: Cserven Vivien (9.A) és Sándor Réka (6.A). A leggyorsabb megfejtőnek járó különdíjat Szoó Dániel (6.A) vehette át. Ebben a hónapban egy könnyebb rejtvényt állítottunk össze számotokra. A helyes megfejtők ezúttal is nyereményben részesülnek, a leggyorsabb beküldő szintén, tehát érdemes válaszolni a kérdésekre. Beküldési határidő: december 19., éjfél. A rejtvény megfejtését ezen a linken tudjátok elküldeni: http://www.surveymonkey.com/s/85FM6XQ 1. Hogy hívták a magyar csoda kancát, aki 53 ve rsenyéből 52-t megnye rt? A. Szilaj

B. Csillag

C. Kincsem

D. Szellő

C. szebb legyen

D. védje a nyerget

2. Mire való a lovagláshoz has znált „izzasztó”? A. izzadjon a ló

B. ne törje fel a nyereg

3. Melyik sportág híres magyar képviselői a Lázár testvérek? A. díjugratás

B. lovaspóló

C. díjlovaglás

D. fogathajtás

C. Gidrán

D. Falabella

4. Melyik a felsoroltak közül a magyar lófajta? A. Fríz

B. Haflingi

5. Mi a hackamore? A. ló betegsége

B. kovács eszköze

C. ló testrésze

D. zabla nélküli kantár

6.Mi a patrac? A. falu Szécsény közelében

B. heveder nélküli nyereg

C. ló testrésze

D. jármód

7.Melyik a világ legnagyobb lófajtája? A. fríz

B. shire

C. falabella

D. haflingi

C. hevederszíjak

D. Nyeregtartó-szíj

8. Melyik nem létező része a nyeregnek? A. nyeregszárny

B. kengyel

9.Hol található a híres magyar lipicai mé nes Magyarors zágon? A. Kis bábolna

B. Szilvásvárad

C. Eger

25

D. Szár

Suli

rumpli

Reméljük elnyerte tetszéseteket a SuliKrumpli második száma, és, hogy kitöltitek majd a kvízt, melyet Bocsó Blanka állított össze nektek! Legközelebb a decemberi számmal jelentkezünk.

Suli rumpli 2. szám, 2012. november. Ingyenesen letölthető online iskolaújság Kiadja: a II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Diákönkormányzata (3170 Szécsény, Rákóczi út 90.) Állandó szerkesztők: Kanyó Donatella és Szép Veronika A második szám diákújságírói betűrendben: Csampa Lilla, Gyarmati Regina, Horváth Márton, Józsa Szimonetta, Kanyó Donatella, Kiss Petra, Lénárt Anna, Mester J úlia, Szép Veronika, Szoó Dániel, Varga Zsófia Az újságban szereplő írások saját szellemi termékek, a fotók saját munkák. Észrevételeitekkel, javaslataitokkal a szerkesztőket valamint Csapó András tanár urat keressétek.

26