E
SZÁM
MUNKATÁRSAI
Bukarest
Bolos, Mircea Lőrinczi László Oprişan, Mircea Streinu, Valeriu Szász János Szilágyi Domokos Arad Seidner Imre Beszterce Horváth Piroska Kolozsvár
Balázs Sándor Bodor András Gáll Ernő Gáll János Kántor Erzsébet Kántor Lajos Kányádi Sándor Király László Láng Gusztáv László Béla Lázár József Mărgineanu, Nicolae Mikó Imre Popa, Mihai Sift Sándor Ifj. Szabó T. Attila Szilágyi Júlia Veress Zoltán Korond
Páll Lajos Marosvásárhely
Keszi Harmath Sándor Pozsár Gabriella Sütő András Tóth István Sepsiszentgyörgy
Gazda László Külföldi szerzők
Marcuse, Herbert Rousselot, Jean
Asztalos
Sándor
fotoja
1968. július
XXVII. évfolyam, 7 . szám
KORUNK havi szemle
*
*
Itt és most
VASILE REBREANU MIKÓ IMRE LÁSZLÓ BÉLA KÁNYÁDI SANDOB P Á L L LAJOS LŐRINCZI LÁSZLÓ SZÁSZ JÁNOS TÓTH I S T V Á N J E A N ROUSSELOT KÁNTOR LAJOS HERBERT MARCUSE MIRCEA BOLOS
939
Moldvára gondolok (Kántor Erzsébet for dítása) 941 Orbán Balázs — a szülőföld szerelmese 943 Építők a Nagyküküllő partján 951 Kufsteini Grádicsok Éneke (vers) 957 A mester, Versek, A z anyám mozaik arc képe (versek) 958 Szeretjük Európát 960 Nyugati kiszállás 968 Beszélgetés Párizsban a költészetről 971 Június (vers, Tóth István fordítása) 973 Nagy családok 976 Egydimenziós műveltség 980 Ember — gép dinamikus egyensúlya és az ergonómia
LÁZÁR JÓZSEF IFJ. SZABÓ T. ATTILA KIRÁLY LÁSZLÓ SÜTŐ A N D R Á S NICOLAE
MĂRGINEANU
985
Elmélkedés a bűnözésről Az élet szintézise felé Szabálytalan emlékmű (versek) Á b e l kacagása és szomorúsága A festő
Nagy István magányossága
991 998 1004 1010 1018
HAZAI TÜKÖR GAZDA
LÁSZLÓ
KESZI H A R M A T H SÁNDOR
Textilgyár és városiasodás
1022
Ésszerű munka és pihenés
1027
JEGYZETEK
LÁZÁR JÓZSEF SZILÁGYI
DOMOKOS
G A L L JÁNOS
Mi hiányzik az erkölcsi spektrumból?
1032
Tűnődés egy könyv ürügyén
1034
Halász
1035
József
emlékéhez
NEMZETKÖZI ÉLET MARTIN LUTHER KING MIRCEA OPRIŞAN
A gyűlölet és erőszak ellen A versenyképesség stratégiája
1037 1042
„Avantgardista operáció" Az anyagi világ útjain a szellemi valóság felé
1048
FORUM MIHAI P O P A SIFT SÁNDOR
1053
ÉLŐ TÖRTÉNELEM BODOR A N D R Á S PALAEOLOGUS
JAKAB
Palaeologus Jakab tanítása ségről Catechesis Christiana
a
türelmes1057 1060
IFJÚSÁG — NEVELÉS HORVÁTH
PIROSKA
A tanuló nyári
szabadidő-gazdálkodása
1065
SZEMLE G Á L L ERNŐ VALERIU STREINU B A L Á Z S SÁNDOR L Á N G GUSZTÁV SZILAGYI JÚLIA POZSÁR GABRIELLA
Marcuse és a diákok (A gyében) Logosz és ethosz Az újítók szociológiája Erkölcsi mérték: a valóság Páll Lajos versei Vonat vonatot takar
dialógus
je 1069 1073 1076 1080 1085 1085
SZERKESZTŐK — OLVASÓK SEIDNER
IMRE
A Brassói Lapok a húszas években
KRÓNIKA, TÉKA,
1096
TALLÓZÁS
Műmellékleten Ambrus Imre, Nagy István és Nagy Pál munkái Kozma István, Mattis János, Szécsi András, Veress Pál festményei Ambrus Imre, Buda Lőrinc, ifj. Kós Károly, Szécsi András, Vilhelm Károly rajzai François Pamfil térplasztikája Asztalos Sándor művészfotói
K O R U N K A L A P Í T O T T A Dienes László (1926), S Z E R K E S Z T E T T E G a á l G á b o r (1929—1940) P o s t a c í m : Cluj, P i a ţ a L i b e r t ă ţ i i 4—5, R e p u b l i c a Socialistă R o m â n i a S z e r k e s z t ő s é g : Kolozsvár, S z a b a d s á g t é r 4 — 5 . Telefon: 1 1 4 6 8 , 1 3 8 05 S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G : B a l o g h E d g á r (főszerkesztő-helyettes), Gáll E r n ő (főszerkesztő), Gáll J á n o s , K á n t o r Lajos, László Béla (szerkesztőségi főtitkár), L á z á r József, S z a b ó S á n d o r , W e i s z m a n n E n d r e . B u k a r e s t i szerkesztő Aszódy J á n o s , S t r . C. A. Rosetti 43/a. Telefon 167—465.
Az igazságosság érvényesülésének hosszú az útja. Olykor m e g t e k e r v é nyes, kerülős is. Van, ami a tegnap, tegnapelőtt m é g szükséges s m i n t ilyen ésszerű volt, mára azonban már indokolatlanná, mi több, károssá, igazságtalanná válhat. Mert már n e m felel meg a társadalom adott f e j lettségi fokának, mert kerékkötőként hat ilyen vagy olyan irányban, mert, mert, mert, m e r t . . . Bizonyos jelenségek, megoldások, eljárások idültségének, elévültségének vagy károssá válásának a felismerése azonban n e m egyszerű d o log. Sok-sok tényező figyelembevétele, mérlegelése szükséges, de a t á r sadalmi mélyrelátáson túl megfelelő erkölcsi hozzáállás, bátorságos szóki mondás, szocialista alapelveink tisztelete s a kellő intézkedések m e g h o z a talában messzemenő következetesség. Ily módon járt el a Román Kommunista Párt Központi Bizottságá nak június 19-i plenáris ülése is, amikor a társadalmi igazságosság, a szocialista javadalmazási elvek érvényesítésének irányában döntő j e l e n tőségű határozatokat fogalmazott meg. Gondolunk itt elsősorban az á l l á s halmozások módszerének a felszámolására, a különféle címekkel, kitün tetésekkel együttjáró anyagi juttatások, illetékek és kedvezmények e l törlésére. Ezek az intézkedések olyan helyzetnek vetettek véget, amely már n e m felel meg társadalmunk jelenlegi fejlettségi struktúrájának. A szocialista építés derengésekor, midőn feladatok sokaságát kellett vállalni, egy-egy tapasztaltabb, megbízható szakember vállaira óhatatla nul több terhet kellett rakni — kevés lévén a különféle tevékenységi körök avatott művelője. És ahogy előrehaladtunk, érthető módon, a z anyagi javakból is többet juttattak azoknak, akik több, nehezebb, felelős ségteljesebb munkát végeztek. Az elmúlt két évtized során azonban a z egész dolgozó nép gazdag tapasztalatokra tett szert, egyetemeink és főis koláink pedig negyedmillió diplomás embert neveltek. Vajon ilyen h e l y zetben indokolt volt-e, hogy egyesek több, egész embert kívánó m u n k a kört töltsenek be? Nyilvánvaló, hogy nem. Már nem. S ha már nem indokolt, akkor az eljárás szükségtelen, káros is. Több értelemben is. Elsősorban a munka jobb menete, hatékonysága tekintetében. Az ismert, egyszerű igazságra hivatkozunk, amely szerint egy ember — bármilyen kiváló adottságokkal rendelkezik — n e m képes egyforma eredményességgel dolgozni több tevékenységi területen is. Ha pedig n e m képes, akkor itt vagy ott, esetleg itt is, ott is hiányosan látja el tennivalóit. Aminek következtében a munka szenved kárt, végső fokon az egész ország. D e az eredményességen túl a hiányos munkavégzés er-
kölcsi kérdéssé is bonyolódik. Ismeretes a szocialista elv, amely szerint mindenki csupán az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint részesülhet a javakból. Az álláshalmozók viszont hiányos munkavégzés ellenében teljes fizetést kaptak több felől is. Ilyen esetekben a szocialista javadalmazás elve szorult háttérbe. E kérdésnek azonban más természetű etikai vonatkozásai is vannak. Ott, ahol egyesek az álláshalmozás miatt nem dolgozhattak teljes erőbevetéssel, ott mások fokozottabb teljesítményére, magyarán: túlterhelésére volt szükség, hogy a munka kárt ne szenvedjen. Kérdés azonban, hogy milyen erkölcsi alapon nézhető el egyesek nél a csökkent munka-járulék, másoknál viszont miért igényelhető fokozott (nem honorált) erőkifejtés?... És hogyan hat az ilyen nyilvánvaló igazságtalanság egyesek munkakedvére, a vállalatok, intézmények belső légkörére, általában a szocialista munkaerkölcs alakulására? Jogosan hangoztatta hát a Központi Bizottság plenáris ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy „ . . . javadalmazási rendszerünkben számos olyan forma honosodott meg, amely idegen a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás szo cialista elvétől és végső fokon gazdasági, társadalmi és etikai rendellenességként jelentkezik." Amikor az egész ország jelentős erőt fejt ki és áldozatot hoz, hogy fejlett ipart teremtsünk, hogy korszerűsítsük a mezőgazdaságot, nem engedhető meg, hogy némelyek kirívó módon részesüljenek a javakból. A jelenlegi lehetőségeinkhez nem illő magas jövedelem ugyanis aránytalanságokhoz vezet az anyagiak elosztásában, visszatetszést szül és sok más, egészségtelen jelenséget. Méltán üdvözölte hát az ország népe az említett határozatokat, mint olyano kat, amelyek akadályokat hárítottak el a társadalmi igazság, a szocialista alapel vek érvényesülésének útjából, és hozzájárultak társadalmunk további megerősíté séhez. KORUNK
VASILE REBREANU
Moldvára gondolok
Túlzott szubjektivitásommal magyarázom, hogy Moldva egy asszony alakjában él bennem. Ő nekem az ősi, e földben gyökerező „anyóka, édes, gyapjúkötényes" — e tájak szellemiségének gyümölcse; hullámzó térben száguld, távolbavesző, képzeletbeli kolompszó-kísérettel. Iszonyatos bűn tettek nyomát követi, mely az ifjú és a „világszép mátka, tündérkirály lány" jegyességével: a halállal végződik. Fájdalmában az öregasszony maga elé képzeli a furcsa házasságkötést, melyben a vőfély és a nász nép a Nap meg a Hold — mint személyek; fenyők meg juharfák kápráza tos tömege kíséri őket, s csillag a fáklya ebben az örökre szóló, különös házasságban.
A voroneţi kolostor bejárati oldala (Asztalos Sándor felvétele)
Képzeletem aztán egy Szeretről vagy Prutról jött királykisasszony alakjával tágul; végül pedig egy másik képpel teljesedik ki, ugyancsak legendáshírű alakkal, hasonló ő a Vranceai havasok anyókájához — s ez Vitoria Lipan. Mint ősanyja, ő is egy iszonyatos bűntett nyomán in dult el, itt viszont a férjnek igaz, hűséges barátként ott volt a kutyája, mely tanúja volt a bűntettnek, amikor gazdáját két társa megölte: „Gazda, jó gazda, — / Szólít ugatva, — /Szólítgat más is, — / Leghűbb kutyád is." S mindez harangok egetrázó jajveszékeléseként merül fel képzele tünkből, templomok csendes harangszavaként, metropoliák vészes ha-
rangszavaként, melyek mmol zúgtak, jaj! — mint soha máskor —, Moldva összes harangjai, mint egy világot rengető kataklizmát jelezve Moldva legnagyobb fia: Stefan halálát. Megmaradt nekünk Moldva tiszta lelke, mely a sors tragikus tüzében tisztult; lelke, mely kék, mint vihar után az égbolt, kék, mint Stefan cel Mare szeme, mint Voroneţ kékje, s mint Mihail Sadoveanu szemének kéksége. Moldva, a nagyasszony, ki legvitézebb fiait adta nekünk, a krónikások mézédes nyelvét, nagy államférfiakat és vajdákat adott; tájain a ván dor ha megpihen, Cotnari aranyborával köszönti a napot. Itt ma is hall ható holdas éjjeleken Ciprian „Balladá"-ja, Enescu szimfóniái, Sadoveanu hangja, ki úgy szavalta, mint senki más: „Sara pe deal buciumul sună cu jale..." (Estefelé szólal a kürt szomorúan...) S íme, Moldva északi tájaira értünk, ahol a csillagos égboltra szö kött fel az ország „Esthajnalcsillaga" — Mihai Eminescu; Ipoteşti-en vagyunk, Mihai Eminescu falujában, kinek a sorstündér ezt kívánta: ...Kedves, Gazdag elméd, szép eszed lesz, S lelked egyre fennebb tör még, Mint a hold s a levegőég (A párkák) Úgy legyen, hogy mindörökre Lényét mély vágy hassa átal : Legnagyobb- s legtöbbre vágyjon I t t e múlandó világon, S melynél drágább semmi sincs, A tökélyre rátaláljon — Hulljon elé mind e kincs.* (Miron és a testetlen
szép
lány)
* Veress Zoltán fordításai
A kiteljesedésnek, a tökéletességnek ez a vágya — Moldva — egyre nő ma csillogásában és szomjában, együtt népünk mind góbb csillagával.
Vágya ragyo
Kántor Erzsébet fordítása
Veress P Moldvai
MIKÓ IMRE
Szécsi
O r b á n Balázs a szülőföld szerelmese
András
rajza
Mohamed szultán a múlt század kezdetén tizenkét bányamérnököt szerződtetett Selmecbányáról. Ezek közül Knechtel János a török kincs tári bányák főfelügyelője lett. Kons tantinápolyban feleségül vette egy dúsgazdag görög család egyetlen lá nyát. Ebből a házasságból született Knechtel Eugénia. A munkaszerző dés lejártával Knechtel János szere tett volna visszatérni szülőhazájába, de felesége hallani sem akart erről. Egy este az apa, miután a tengerpar ton sétált kislányával, titokban ha jóra szállt, és szerencsésen haza is érkezett. Kassán nevelőintézetbe adta gyermekét, ő maga pedig visszain dult Konstantinápolyba, hogy felesé gét is magával hozza.
De a sors másképpen döntött. A hajó elsüllyedt, Knechtel János a tengerben lelte halálát. Az asszony eközben az osztrákkövetség útján nyomoz férje után. Így telik el három esztendő. Mivel pedig az apa három évre fizette ki lánya neveltetési költségeit, a gyermeknek távoznia kell az intézetből. S akkor jön a „védőangyal" Orbán Pál őrnagy hitvese személyében, kinek három lánya ugyanabban az intézetben nevelkedik. Magával viszi Knechtel Eugéniát Lengyelfalvára, Székelyudvarhely mellé. A görög-magyar leány kából viruló hajadon lesz. Közben sebesülten visszatér a napóleoni há borúból a nevelő szülők fia, Orbán János huszárkapitány. Szerelem, házasság, öt gyermek. A második, Balázs, 1829. február 3-án születik. Következnék az epilógus. A Konstantinápolyban élő özvegy édes anya évtized múlva hírt hall leányáról, s viszontagságos körülmé nyek között megérkezik Lengyelfalvára. Tökéletes a boldogság, amíg a görög asszonyban fel nem ébred a honvágy. Rábeszéli leányát hogy családostul költözzék vissza Konstantinápolyba, ahol a Boszporusz ázsiai partján palotát építtetett számukra. Az anya előre utazik. A csa lád 1846 tavaszán indul utána. A sors azonban másodszor is közbeszólt. Orbán János és felesége Galacon értesül róla, hogy Knechtel Jánosné nem sokkal hazaérkezte után meghalt. Mire Konstantinápolyba érnek, a vagyonra rátette kezét a mo-
hamedán egyház. A család pert indít, a per tizenhét évig tart. Ebből tizenkettőt hazájától távol tölt Orbán Balázs. A regényes életrajzi keret adva van. De ez önmagában nem elég, hogy Orbán Balázs a székely nép csil laga legyen. Hiányzik még ahhoz valami kurucos ellenzékiség, valami szabadság—szerelem, a romantika ikertestvére. Elődeitől ebből nem sokat örökölhetett. Azok inkább labancok voltak. Negyedik őse, a birtokszerző I. Elek Moldvában vészelte át a Rákóczi-felkelést, fia, II. Elek, Mária Teréziától kapott báróságot. Róluk nem szívesen beszélt a fiatal Balázs. Messzibbre kell visszamenni, vagy oldalágon kell kutatni a szabadság hősöket. I. Elek anyjának nagyapja Pécsi Simon kancellár, a szombatos vallás alapítója volt, akiről Kemény Zsigmond regényt írt. Az utódok közt is több „zsidózó" akadt. Orbán Balázs nagyapjának testvére, Ferenc pedig az amerikai szabadságharcban vett részt, s a tengerentúlról csak fia tért haza Biharba. Egy rajongó és egy amerikánus. De mégsem ezek a genealógiai esetlegességek határozták meg a későbbi író jellemét, s csak kis mértékben a székelyudvarhelyi iskola, amelyet nem is tudott elvégezni. Odüsszeusz nyomán kellett vándorolnia, hogy a szabadsággal eljegyezze magát, s hontalannak kellett lenni ahhoz, hogy a távolból is mindig zöldnek lássa hazáját. Előbb az ókori klasszikus világot járta be. Egymás után látta Konstantinápoly márványpalotáit, Jeruzsálem kegyhelyeit, Alexandria könyvtárát és a gizehi piramisokat. Kószált a görög szigetvilágban, könynyeket hullatott Marathón mezején és a Termopilei szorosban. S így bú csúzott el anyja hazájától, mielőtt szülőhazájába visszatért volna: „Még egyszer felmentem az A k r o p o l i s z b a . . . hogy a nép dicsősége ezen t e m p lomában, a szabadság és a honszeretet oltáránál esküdjem neked örök hűséget, s annyi dicső példa látásánál tanuljak meg téged imádni, oh ha zám! Szabadságodért örömest áldozom fel életemet, s neked szentelem magamat utolsó leheletemig." Azután Európa felé fordul. Az 1848-as események hírére szabadcsapatot szervez, de az útlevél késik. Százötven emberével csak Viddinig jut el, ahol értesül a menekü lőktől a világosi fegyverletételről. Visszafordul, s az emigránsokat támo gatja török földön, mely egykor Rákóczinak is menedéket adott. Kos suthot Kütahyában keresi fel, ahol az angol konzul segítségével ártal matlanná teszi az emigráns politikus megmérgezésére kiszemelt bérgyil kosokat. Az osztrák külügyi hatóságok, mint katonakötelest, kikérik Tö rökországtól, mire Orbán Balázs Londonba hajózik. Ott Mazzinival köt ismeretséget, Louis Blanckal barátságot. Tőle tanulja el a tudományos kutatás módszerét a British Museumban, ahol Marx is dolgozott. Aztán Jersey, majd Guernesey szigetére költözik, s négy évet tölt Victor Hugo társaságában, kinek az a véleménye róla, hogy kétszáz Or bán Balázzsal meg tudná buktatni III. Napóleon császárságát. De Orbán Balázs csak egy van. Az is visszatér Konstantinápolyba. S onnan csak újabb öt év elteltével indulhat Erdélybe. 1859 őszén érkezik meg, s mint Keleti utazásában írja, a hazai táj szent földjét áhitatos muzulmánként leborulva csókolta meg. *
A s z é k e l y O d ü s s z e u s z a b b a n az é v b e n b o r u l P r e d e a l m e l l e t t az a n y a f ö l d r e , a m i k o r V a s i l e A l e c s a n d r i k ü l ü g y m i n i s z t e r és K l a p k a G y ö r g y t á b o r n o k e g y e z m é n y t k ö t E r d é l y n e k és M a g y a r o r s z á g n a k a H a b s b u r g - i g a alól való felszabadítására a nemzetiségi e g y e n j o g ú s á g j e g y é b e n . A franc i a - s z á r d c s a p a t o k s z é t v e r i k az o s z t r á k h a d e r ő t M a g e n t a és S o l f e r i n o mellett. A m a g y a r forradalmárok rohamra készen állnak a Kárpátok déli és k e l e t i l e j t ő i n . D e a t ö r t é n e l e m s z e s z é l y e i a s ö t é t s é g e r ő i n e k k e d v e z n e k : III. N a p ó l e o n V i l l a f r a n c á b a n f e g y v e r s z ü n e t e t k ö t I. F e r e n c J ó zseffel. O r b á n B a l á z s m o s t érti m e g a t y a i barátját, V i c t o r H u g ó t , aki g ú n y i r a t o k p e r g ő t ü z é t z ú d í t o t t a a f r a n c i a császárságra. A u s z t r i a szorult helyzetében elismeri Cuza fejedelem kettős megválasztását, Magyarország
nak p e d i g az Októberi
diplomában,
m a j d a Februári pátensben
tesz en
gedményeket. A z i d ő p o n t n e m a l k a l m a s arra, h o g y O r b á n B a l á z s a k ö z é l e t szín terére lépjen. A birtokos nemesség politikai téren passzív ellenállásba v o n u l s a k ö z j o g i k é r d é s e k e t vitatja. A s z é k e l y s é g 48-as, és nem m o z d u l . H a m o z d u l is, az o l y a n b a l u l üt ki, m i n t a M a k k - f é l e ö s s z e e s k ü v é s . O r b á n Balázsra m á s g o n d o k v á r n a k . M o s t h a r m i n c é v e s . M e g k e l l találnia h e l y é t s z ű k e b b h a z á j á b a n , a h o n n a n m i n t ifjú elszakadt. V á r rá „a z ö l d fák b á r s o n y á b a f o g l a l t kis f a l u " — L e n g y e l f a l v a . R e n d b e k e l l szedni a g a z d a s á g o t , i g a z n e m n a g y az e g é s z . O s z t o z n i a k e l l t e s t v é r e i v e l , k ü l ö n ö sen C e l e s z t á t szerette. H á z a s o d n i k é n e , d e ő m e g m a r a d l e g é n y e m b e r n e k . S amíg a vele egyívásúak
„ a haza sorsának
siratásában" találják m e g
az ü r ü g y e t a s e m m i t t e v é s r e , Orbán B a l á z s h o z z á f o g Utazás Keleten
cí
m ű m u n k á j á n a k m e g í r á s á h o z . A z t á n k i a d j a h a t kis k ö t e t b e n . H o g y k é p z e l e t e se n y u g o d j é k , s az o l v a s ó t m e g i s m e r t e s s e K e l e t t ü n d é r v i l á g á v a l , lefordítja Szaif Z ü l i á z á m szultán regéjét A l i b é g n y o m á n . A z európai i r o d a l o m b a n a k k o r m é g i s m e r e t l e n m e s e g y ű j t e m é n y az i s z l á m e b o l y g ó h ő s é n e k , e n n e k a m u z u l m á n D o n Q u i j o t é n a k , R o l l a n d és G a r a b o n c i á s d i á k n a k állít e m l é k e t . A k e l e t i utazás és az a r a b r e g e k o p á r tájai m e s s z e f e k ü s z n e k a „min dig z ö l d S z é k e l y f ö l d " - t ö l . M é g i s onnan i d e e g y e n e s út v e z e t . M i n d a k é t mű e r ő g y ű j t é s , a s z e r k e s z t é s m e g a stilizálás p r ó b á j a n a g y mun
kája, a Székelyföld
leírásához.
S m o s t k i l é p K e l e t t ü n d é r v i l á g á b ó l a szé
k e l y S z a i f Z ü l i á z á m , a f é l e l e m és g á n c s n é l k ü l i l o v a g , aki m i n d e n ü t t s e g é l y t és v i g a s z t n y ú j t . H a t é v alatt b e j á r j a a s z é k e l y e k lakta t á j n a k f é l e z e r k ö z s é g é t , m a j d h a t n a g y k ö t e t b e n leírja s z ü l ő f ö l d j é t , m e l y n e k m á r az A k r o p o l i s z o n h ű s é g e t e s k ü d ö t t . Rendszerint felfogad e g y szekeret s kiviteti magát v a l a m e l y i k k ö z p o n t i f e k v é s ű t e l e p ü l é s b e . O n n a n l ó h á t o n v a g y g y a l o g s z e r r e l folytatja ú t ját. T a r i s z n y á j á b a j e g y z ő k ö n y v é n k í v ü l c s a k e g y kis h i d e g é t k e t t e s z : b a r n a k e n y e r e t , szalonnát, k o f a - p e c s e n y é t , r e t k e t , h a g y m á t . M e g e g y i v ó poharat, a l é p t e n - n y o m o n kínálkozó ásványvizek kedvéért. Útközben m e g szólít m i n d e n g a z d á t , n a p s z á m o s t , m e n y e c s k é t . J e g y e z g e t i a h a t á r r é s z e k , d ű l ő k és c s a p á s o k n e v e i t , elles n é p i s z o k á s o k a t , h o s s z a s a n leírja a falusi l a k o d a l o m menetét. G y e n g e lovas, de kitűnő gyalogló, k ö n n y e n mássza m e g a d o m b t e t ő t és a h e g y e t . Ott f e l t é r k é p e z i az a k k o r m é g el n e m h o r dott várromokat, vázlatrajzot készít a vidékről. Gyakran visz magával f é n y k é p e z ő g é p e t , m u n k á j á n a k m ű m e l l é k l e t e i is t ö b b n y i r e saját f e l v é t e l e i a l a p j á n k é s z ü l n e k . S z í v e s e n készít f é n y k é p e t a h e t i v á s á r o n ö s s z e v e r ő d ő
atyafiakról, ami útiköltsége egy részét is fedezi. Ő maga „szegénybáró", ingyen mégsem fogad el senkitől semmit. Egyszerű darócruhában jár, de sokat ad szakállára, s hosszú macskabajuszát gondosan kipedri. Éjszakára szénapadláson vagy pásztortanyákon húzódik meg, sokszor alszik isten szabad ege alatt. Esős időben, erős hidegben a családi levelesládákban ku tat vagy jegyzeteit rendezi. Igazi Csoma Sándor, aki azonban nem az ősei, hanem a maga hazáját akarja felfedezni. De az sem hagyja könnyen felfedeztetni magát. Akárcsak Dimitrie Cantemir műve, a Descriptio Moldaviae, a Szé kelyföld leírása is — másfél évszázaddal később — a történelmi és föld rajzi ismeretközlés hasonló tudományos igényével készült. A módszer mégis különböző. Orbán nem adja rendszeres leírását a székely székek nek, helyesebben a székek és fiúszékek általános bemutatása az egyes kötetek bevezetőjeként szolgáló „előismertetés"-be szorul. A részletes, a tulajdonképpeni anyagközlés vezérfonala az utazás. Ariadné-fonal: szeszé lyesen kanyarog, hol a vizek mentén, hol azokkal ellentétes irányba, hogy egyetlen falu vagy huta, várkastély vagy barlang bejáratlan ne marad jon. Így aztán A Székelyföld leírása a helytörténeti müvek leíró csoportja és az érzelmes útleírások között alkot átmenetet. Legalább annyira iro dalom, mint tudomány. A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból — ez a teljes címe Orbán Balázs nagy művének. Első kötete száz évvel ezelőtt jelent meg. Pótkötete, Torda város és környéke, csak 1889-ben. Az alcím is azt mutatja, hogy a szerző elsősorban törté nész. Nem véletlen, hogy a legtöbb támadás éppen romantikus történet szemlélete miatt érte. Ő ugyanis a székelyeket a krónikák, a hagyomány, a várromok és az énlaki rovásírás alapján h u n származéknak tartja, akik Attila birodalmá nak széthullása után keletre visszavonulva mai lakóhelyükön állapodtak meg, s népi egyéniségüket a magyarok betelepedéséig fenntartották. Ezt külön vitairatban is kifejtette Hunfalvy Pállal szemben. A székelység ködbe vesző eredetéről nemcsak történelmet írt, hanem mítoszt is t e remtett. Költői lélek volt, aki ismereteit önképzés útján szerezte, a for ráskritika nem tett féket csapongó képzeletére. Elfogult volt saját fajtá jával szemben. De akkor ki nem volt az? A kutatás mai szintjén már tud juk, hogy a hun eredet nem bizonyítható, és a székelyek ősei a feltevések szerint csak a Kárpát-medencében csatlakoztak a magyar törzsek szövet ségéhez. Orbán Balázs művének történelmi értéke nem ebben a népregéhez illő történetszemléletben van — bár a maga idején annak is megvolt a jelentő sége —, hanem a gyönyörű anyag összegyűjtésében, amellyel művelődéstör ténetünket gazdagította, mint találóan irta róla Kelemen Lajos. Több mint száz templomot és harangot, több száz szárnyasoltárt, mennyezetfestményt, kelyhet, poharat és hímzést mutatott be, jelentős részüket ő fedezte fel. Időközben ezek közül sok elpusztult, és csak a Székelyföld leírásában m a r a d t nyomuk. Földtani és földrajzi tudása nem haladta meg az alapismereteket. Mégis érdeklődése és ügyszeretete számos olyan nyomra vezetett, amelyet a tudomány és termelés további fejlődése során hasznosítottak. Az iroda lomban fellelhető adatokat saját megfigyeléseivel egészítette ki, vagy ő
maga irányította a figyelmet ásványi lelőhelyekre ott, ahol a szakember érzéketlenül elhaladt. Mintha útjában a népi varázslónak valami primitív ösztöne vezette volna, aki két keresztbe rakott vesszővel keresi a forrást. A szájhagyomány alapján elmegy a „sárig arany folyásos" helyekre, s bebizonyítja, hogy az aranynak nézett piritek a Hargitában is előfor dulnak. Kikaparja a hargitai higany, cinóber lelőhelyeit, pásztorokkal ve zetteti el magát a rejtett borvízforrásokig. Homoródoklánd közelében ő ad hírt először a Dungó-forrás működéséről, s ezzel értékes földgázkútra fi gyelmeztet. A Rétyi nyírt Háromszék Szaharájának nevezi, de keletkezé sének megfejtését a „geognosták"-ra bízza. Ő maga csak leír, tényeket kö zöl, akár a szovátai sóstavak, akár Balánbánya rézhegyei felé vezet útja. Fő gondja a székely ipar, főként a bányászat. Tudja, hogy a nép fel emelkedése, helybenmaradása ettől függ. Kirujon így kiált fel: „Mily dú san van e vidék megáldva a természettől! Van itt annyi vas, hogy fél Európa szükségleteit el lehetne látni, s mégis vas készleteinket külföld ről kapjuk; mert a minden oldalról elnyomott, tengődő hazai ipar nem bír f e l v e r g ő d n i . . . " A fülei vashámort látva arról panaszkodik: „Mily veszte ség a hazára, hogy ezen bánya is, mint a s z e n t k e r e s z t b á n y a i . . . többnyire a hazához idegen s külföldi részvényesekből alakult társulat kezében van". Torockón pedig, ahol saját tőkével dolgoznak, az lepi meg, milyen kezdet legesek a vasbányák, milyen veszélyes a behatolás, törpék a folyosók, a falhoz támasztott meredek, korhadt létrákon kell kézben, háton felszínre hozni a vasércet. Kölcsönt, tőkebefektetést sürget, vasúti szárnyvonal épí tését, hogy azon a kőszenet odaszállítsák. Dicséri a Borszék határában fel fedezett kőszéntelepet, ahonnan a tutajozható Besztercén a Dunáig és a tengerig lehetne szenet vinni, ha volna hozzá vállalkozó szellem és poli tikai szabadság. Mindenütt követeli az ipari szakoktatást. Legtöbbet a só kérdésével foglalkozik. Parajdról feljegyzi, hogy egész Székelyföld és Szászföld innen hordja sóját. Pedig a Homoród mentén, ahol már a rómaiak sót vágtak, a házak sósziklába vannak vésve, a pász tor sóhegyeken legelteti nyáját. De mivel az osztrák kincstár magasan állapította meg a só árát, a székelyek jobban járnak, ha a sót Moldvából csempészik. Azt is fájó szívvel veszi tudomásul, milyen rablógazdálkodás folyik az erdőkkel, s nemcsak a fakitermelés munkafolyamatáról ad hi teles leírást, hanem a Tusnádi-szorosban arra figyelmeztet: „Bizonnyal Csíkban, e par excellence gyáriparra hivatott vidéken, fel fog virágozni az ipar és azáltal fokozódni a kereskedelmi m o z g a l o m . . . Addig a fával kí méletesen kell bánni, kedves atyafiak!" S az iparosítás kérdéséről a né pesedés kérdésére tér át: „Ideje azért a székely k i v á n d o r l á s . . . meg akadályozására gondolni, mit leginkább a gyáripar felvirágoztatása által lehet elérni, melyre kiválóan hivatottsággal bír Csíknak tevékeny népes sége." Rokonszenve a dolgozó emberé. A vasércet hátán cipelő bányász lát tán így kiált fel: „Oh, gépészet, jöjjön el a te országod!" A „népisme" vagy, mai szóval, néprajz területén Orbán Balázs ép pen olyan otthonosan mozog, mintha történelmet írna. S kutatásainak ez a két területe a hat kötet folyamán egyre inkább eltolódik: a néprajzi anyag csökken és a történelemnek adja át helyét (ezt egyébként Kós Ká roly figyelte meg). Bár a kettő közt nehéz megvonni a határt. A néprajzos munkája is többé-kevésbé mindig összefügg a történelemmel. Orbán Ba-
lázs „ a s z a b a d s á g és a p o l g á r o s o d á s " ő r á l l ó j á n a k v a l l o t t a m a g á t , t ö r v é n y s z e r ű viszont, h o g y a p o l g á r o s o d á s a n é p ősi é p í t k e z é s é n e k , r u h á z k o d á s á nak, szerszámainak lassú eltűnéséhez vezet. Ebben a helyzetben a n é p rajzos O r b á n B a l á z s — m i n t a n é p r a j z k u t a t ó k á l t a l á b a n — m e g a k a r m e n t e n i v a l a m i t az e n y é s z e t t ő l . M u n k a t á r s a i m i n d e n r e n d ű és r a n g ú e m b e r e k v o l t a k , d e f ő k é n t a f a l u vénei. Fényképein népviseletet, hagyományos vásári jeleneteket, lakóhá z a k a t , s z é k e l y k a p u k a t , f a r a g á s o k a t ö r ö k í t e t t m e g . F e l v é t e l e i n k e v e s e b b a. m u n k a e s z k ö z , a b ú t o r . S m í g az ősi v á r a k r ó l p o n t o s a l a p r a j z o t k é s z í t e t t , a falusi é p ü l e t e k n é l e z t n e m t a r t o t t a f o n t o s n a k . A n e m e s i c í m e r e k e t k o r meghatározás okából közölte, de a tárgyi néprajz emlékeinek évszámos és szöveges felirásait n e m örökítette m e g . M é r h e t e t l e n szolgálatokat tett a m o n d á k és r e g é k , a n é p s z o k á s o k , a szállóigék ö s s z e g y ű j t é s e t e r é n . M a g y a r á z a t a i e r e d e t i e k é s t a l á l ó a k . A „ t ö k f e j " kifejezést, p é l d á u l , a r r a v e z e t i vissza, h o g y a k u r u c - l a b a n c h á b o r ú k a r d o s c s a t á i b a n s o k v o l t a fejseb, és k ö t s z e r h í j á n ü r e s f é l t ö k ö t h ú z t a k a s e b e s ü l t f e j é r e s e b s z o r í t ó n a k ( „ t ö k fejű Pál"). A népek történelmi kölcsönhatásait éber figyelemmel kísérte. M á r nagy m ű v e előszavában kimondja, hogy „ m i n d e n e hazát lakó nemzetiség i r á n t t i s z t e l e t és t e s t v é r i s é g t ö l t i el l e l k e m e t " . R á m u t a t a r o m á n — m a gyar—szász népviselet hasonlóságaira a vegyeslakosságú területeken, s a n e m z e t i s é g i szimbiózis o l y a n p é l d á i r a h i v a t k o z i k , m i n t a t o r o c k ó i , a h o l a v a s h á m o r o k t e r m é k e i t a M ó c v i d é k r e szállítják. A z élő és zöldellő S z é k e l y f ö l d l e í r á s a i g a z m o n d á s t ó l f ű t ö t t v i t a i r a t . S z e r z ő j e a k ö n y v b e n m i n d v é g i g j e l e n v a n : m a g a s z t a l és e l m a r a s z t a l . F r i s s e n é l n e k b e n n e 1848—1849 e m l é k e i . A s z é k e k h a z a f i s á g á t a s z e r i n t é r t é k e l i , h o g y m i t t e t t e k a f o r r a d a l o m a l a t t . Így a z t á n a M a r o s s z é k r ő l szóló k ö t e t k é t f e j e z e t t e l öblösödik, m e r t b e l e k e r ü l a m á r t í r h a l á l t h a l t T ö r ö k J á nos, H o r v á t h K á r o l y és Gálfi M i h á l y p e r é n e k l e í r á s a . V i t r i o l b a m á r t o t t t o l l a l í r t a f e l j e l e n t ő B í r ó M i h á l y r ó l , a k i a z t á n s a j t ó p e r t is i n d í t o t t e l l e n e , d e az e s k ü d t s z é k f e l m e n t e t t e O r b á n B a l á z s t . M e g r ó j a a H a b s b u r g o k k e g y é t k e r e s ő k o r t á r s a k a t , n y a k a s s á g a n e m e n g e d i , h o g y az a b s z o l u t i z m u s a l a t t n é m e t ü l szólaljon m e g , p e d i g e z t a n y e l v e t is o l y a n j ó l beszéli, m i n t a f r a n c i á t és a n g o l t , t ö r ö k ö t és g ö r ö g ö t . Ez a z o n b a n n e m t e s z i e l fogulttá a szászsággal szemben, m e l y n e k fejlett gazdasági életét példakép p e n h o z z a fel. A h e l y t ö r t é n e t m i n d i g felidézi a l o k á l p a t r i o t i z m u s v e s z é l y é t . O r b á n Balázsnak a Székelyföldre korlátozott leírása éppen ellenkezőleg: olyan e g y e t e m e s k i t e k i n t é s ű m u n k a , a m i l y e n az Utazás Keleten volt. S z ü l ő h a z á j á t rajongóan szereti, de közben a világszabadságért lelkesedik, m i n t a k o r t á r s k ö l t ő . A z e l n y o m ó k a t , h a s a j á t f a j t á j á b ó l v a l ó k is, e l á t k o z z a , A z e l e s e t t e k k e l , b á r m i l y e n n y e l v e t b e s z é l j e n e k is, m i n d e n ü t t e g y ü t t é r e z . M i k o r k e l e t i ú t j á r a i n d u l t , í g y s ó h a j t o t t fel a t e l e a g a i s ó a k n á k p o l i t i k a i f o g l y a i n a k láttán: „Ti, szerencsétlen áldozatai a z s a r n o k s á g n a k . . . eljövend az idő, m i d ő n a s z a b a d s á g s z e n t n a p j a fog t ü n d ö k ö l n i a n é p e k f e l e t t ! " S a m i k o r , k ö z e l h a r m i n c é v v e l k é s ő b b , befejezi a Székelyföld leírását, m e g i n t c s a k a z t v a l l j a az u t o l s ó f e j e z e t b e n : „ E l ő t t e m a n é p s z a b a d s á g a l e g n a g y o b b szentség."
A m í g O r b á n B a l á z s f a l u r ó l falura járt, s a S z é k e l y f ö l d e t leírta, e l jött 1867, m e g t ö r t é n t a k i e g y e z é s , d e m e g s z e r v e z ő d ö t t és a k c i ó b a k e z d e t t a n n a k n e m z e t i e l l e n z é k e is. M i n t K o s s u t h b u z g ó h í v e é s az e m i g r á c i ó b a n harcostársa, O r b á n B a l á z s is f ü g g e t l e n s é g i p r o g r a m m a l l é p e t t f e l a k ö z é l e t b e n . 1 8 7 2 - b e n k é p v i s e l ő n e k választják, s attól k e z d v e haláláig v o l t a k é p v i s e l ő h á z tagja. O t t a szélső b a l o l d a l o n f o g l a l t h e l y e t két f ö l d i j e m e l lett: az e g y i k az u g y a n c s a k s z o m b a t f a l v i s z ü l e t é s ű U g r o n G á b o r , aki G a ribaldi l é g i ó j á b a n h a r c o l t a f r a n c i a — n é m e t h á b o r ú i d e j é n , ő a k é s ő b b i pártvezér, a „ r a b o n b á n " , a m á s i k a k e r e s z t ú r i f i ú s z é k , R u g o n f a l v a s z ü lötte, B a r t h a M i k l ó s , a t ő m o n d a t o k b a n p a t t o g ó k ö z í r ó , az Ellenzék alapí tója. H á r m a n e g y ü t t v a l ó s á g o s s z é k e l y t r i u m v i r á t u s itt a p a r l a m e n t i v i h a r s a r o k b a n , a h o n n a n I r á n y i D á n i e l terjesztette b e n e m z e t i s é g i t ö r v é n y javaslatát, d e a h o l e g y e d ü l M o c s á r y L a j o s t u d o t t m i n d v é g i g kitartani a nemzetiségek érdekeivel e g y b e h a n g o l t függetlenségi g o n d o l a t mellett. Ez a s z é k e l y v á l a s z t ó k k ö r é b e n is e r ő s e n n é p s z e r ű , g y a k r a n d e m a g ó g , de a n e m z e t i f ü g g e t l e n s é g m e l l e t t m i n d i g síkraszálló e l l e n z é k i s é g a „ s z a b a d s á g — t e s t v é r i s é g — e g y e n l ő s é g s z e n t h á r o m s á g á n a k " és az 1 8 4 9 - b e n e l t e m e t e t t k ö z t á r s a s á g i e s z m é k n e k v o l t k é s ő i v i s s z h a n g j a . O r b á n B a l á z s , aki E u r ó p á t K o n s t a n t i n á p o l y t ó l L o n d o n i g bejárta, m e g v o l t g y ő z ő d v e arról, h o g y az A u s z t r i á t ó l v a l ó e l s z a k a d á s t á v l a t o k a t n y i t s z ü l ő f ö l d j e s z á m á r a a zsarnokság ellen harcoló n é p e k n a g y családjában. T ö r ö k - r o k o n s z e n v e a n é m e t á f i u m e l l e n állította c s a t a s o r b a . M i k o r a p a r l a m e n t b e n a l i b e r a l i z m u s és a d e m o k r á c i a , a b é k e és a h u m a n i z m u s n é p t ö m e g e k é r d e k e i t s z o l g á l ó e l v e i t h a n g o z t a t j a , e g y b e n s z e m é l y e s i n d u l a t a i t is l e v e z e t i és — sa ját b e v a l l á s a s z e r i n t — m é l y m e g n y u g v á s t érez, a m i k o r k i j e l e n t i a s z ó székről, h o g y a m i n i s z t e r e l n ö k a g y a l á g y u l t . N é p s z e r ű v o l t , a k á r m e r r e járt. E g y i k k o r t á r s a f e l j e g y e z t e , m i l y e n hatást tett a f r a n c i a f ő v á r o s a s z szonyaira, amikor többszáztagú küldöttség élén T u r i n b ó l Párizsba zarándo kolt, s V i c t o r H u g o s z o b r á n a k t a l a p z a t á r ó l m o n d o t t b e s z é d e t . Ő m a g a is a s z o b o r m e l l é k a l a k j á n a k hatott. E l b ű v ö l ő e g y é n i s é g v o l t : a g ö r ö g a r á n y o k és a s z é k e l y v é r m é r s é k l e t s z e r e n c s é s k e v e r é k e . A p o l i t i k á b a n i n k á b b személyes varázsára, mint é r v e i n e k súlyára támaszkodott. A népiességet, ami o l y a n h o m á l y t a l a n u l t ü k r ö z ő d i k írásaiban, g y a k r a n ö s s z e t é v e s z t e t t e az o l c s ó n é p s z e r ű s é g h a j h á s z á s á v a l . E r r ő l v a l l e g y m á s i k k o r t á r s , aki S z é k e l y k e r e s z t ú r p i a c á n látta s z ó n o k o l n i e g y h o r d ó t e t e j é r ő l . A r r ó l b e s z é l t : ha k é p v i s e l ő n e k választják, e l t ö r l i k az adót. „ E z a m i e m b e r ü n k ! " — kiáltották h a l l g a t ó i . A z a s s z o n y o k p e d i g f é r j ü k l e l k é r e k ö t ö t t é k , a m i k o r az s z a v a z n i i n d u l t : „ A z t á n O r b á n B a l á z s r a s z a v a z z o n k e n d ! " S Orbán Balázs mégis m e g b u k o t t Keresztúron 1881-ben a k o r m á n y párt j e l ö l t j é v e l , S z e n t k e r e s z t y B é l á v a l s z e m b e n , aki m a g a s e m v o l t j e lentéktelen e m b e r , felesége pedig Ioan Emil Florescu t á b o r n o k és h a d ü g y miniszter leánya. A keresztúri választókat ekkor K o s s u t h hálátlansággal vádolta e g y i k levelében. Orbán Balázs pedig nemes bosszúhoz folya modott. Ötszáz forintos alapítványt tett a keresztúri g i m n á z i u m n a k o l y a n formán, h o g y : m i n d e g y i k o s z t á l y b a n é v e n k é n t száz-száz f o r i n t k a m a t j a a l e g j e l e s e b b t a n u l ó n a k , n e m z e t és v a l l á s k ü l ö n b s é g n é l k ü l , k i s z o l g á l t a s s é k . Az ö s z t ö n d í j o d a í t é l é s é r e a l e g d e m o k r a t i k u s a b b m ó d o t j e l ö l t e m e g : a ta nulók d ö n t i k e l t i t k o s szavazással, ki k a p j a m e g . A z i s k o l a i é v k ö n y v e k f e l j e g y e z t é k , h o g y az O r b á n B a l á z s - ö s z t ö n d í j a t n e m e g y s z e r r o m á n v a g y
szász tanulók is kapták, s a tanári karnak sohasem kellett megváltoztatnia az ifjúság döntését. Keresztúri bukása után Orbán Balázs Berettyóújfalut képviselte a t ö r vényhozásban, de szíve továbbra is szűkebb szülőföldjéhez húzta. Vagyona jó részét Szombatfalván és a szomszédos Szejkefürdőn közcélokra hagyo mányozta. Ide hozták, itt temették el 1890 áprilisában, amikor váratlanul elhunyt. A naszódvidéki iskolaalap és a kincstár peregyezsége ügyében mondotta utolsó parlamenti beszédét. A családi kripta, melyben nyugodott, összeomlott, és Orbán Balázst 1921-ben újra el kellett temetni. A festői helyen, a Szejkefürdő mellett, az Udvarhelyen át vezető útról jól látható, kopjafával megjelölt sírja, m e l y e t az ország minden részéből évente sok százan keresnek fel.
Mattis János: Kaszások (olaj)
LÁSZLÓ BÉLA
Építők a Nagyküküllő partján
Nehéz az elfogultságot leküzdeni, amikor szülővárosunkkal találkozunk. H a j lamosak vagyunk arra, hogy csakis megjelenített és jelenvaló nemzedékeken át szemléljük változásait, régvolt fogyatékosságaival szemben elnézést tanúsítsunk, s valamelyes szigorral szemléljük arculatán az átalakulásokat. Jó néhányan, akik onnan vagyunk „fel-feldobott kő", így járunk Székelyud varhellyel is. Akár Segesvár felől a helyiérdekű vonaton (tehát vicinálison), akár Szováta vagy Parajd felől gépkocsin (tűrhető, de itt-ott mindig javításra szoruló műúton) közeledjünk is hozzá, elhomályosul a tekintetünk. De hogyan is nézelődhetnénk rögvest körös-körül a településtudomány pontos és rideg meghatározása szerint, m é g az út porával cipellőnkön, máris azt kutat ván: vajon ez a településforma a tájegységen belül központi szerepet tölt-e be az aktív lakosság társadalmi, gazdasági és művelődési életében? Városfunkciója é r ződik-e valamivel távolabb eső körzetekben is? Középiskolái és művelődést szol gáló házai, gyógyintézetei és fürdői, szakosított üzlethálózata és vendéglátóipara megfelel-e mind a városi igényeknek? Végül pedig — és egyáltalán n e m utolsó sorban — mutatkozik-e ezen a municípiummá előlépett településen az az ipar fejlesztés, amely az urbánus környezetet m á s korszerűsödő régi városok magasabb szintjére emelheti? Mondom, képtelenség visszapillantás nélkül, csakúgy vaktában „belelapozni" a szülőváros legeslegújabb történetébe. Minden városnak v a n valami különös sajátossága. A településtudomány ezt nagy általánosságban vonzásnak nevezi (persze művelődési, egészségügyi, turisz tikai és egyéb értelemben). Én í g y n e v e z n é m : Helytörténeti
sajátosság
Ez mindenütt különösen kidomborodik manapság, amikor a párt- és állam vezetés országszerte szorgalmazza a gazdasági gondolkodás és elemző gondolatiság mellett a történetit i s ; gazdag és árnyalt fölkutatását mindannak, ami az adott históriai körülmények között a haladás irányában előre mutatott, s a jelenvaló és eljövendő építők számára a sohasem gyökértelen szocialista hazafiságot táplálja. Ha mostanság Székelyudvarhelyen megkérded: m i újság? szinte egybehang zóan kapod a választ: „Készülünk a háromszázhetvenöt esztendős gimnázium és a százesztendős Dalegylet megünneplésére; épül a cérnagyár a kadicsfalvi réten, s vagy kétszáz lakrész a volt piactéren" (tehát a Nagyküküllőn innen és túl). Íme, í g y nyilatkozik m e g a kettős gondolatiság, így válik nyilvánvalóvá, hogy valami történik itt, ahol a két világháború között — ugyancsak egybehangzó véle mény szerint — „az égvilágán egy szikra n e m sok, d e m é g annyi s e t ö r t é n t " . . . Vegyük sorjában. Az ez évben megünnepelendő iskola, m a az l - e s számú Dr. Petru Groza Lí ceum, laposabb országban hegynek is beillő dombon emelkedik háromemeletesen, minden utast, bármely irányból érkezzék is, elsőnek üdvözölve. Alapjait, persze hogy papok vetették m e g . Hiszen Székelyudvarhely is, mint sok m á s helység a Hargitán innen és túl, pápai dézsmák regestrumából került a történelem napvilá-
gára. Persze, van itt még két nagymúltú középfokú iskola: a volt reformá tus kollégium helyén a 2-es számú pedagógiai líceum, s a Vargapatak utcában az ipari szakiskola. Ennek volt épületszobrászati szakán végezte tanulmányait az első világháború előtt Józsa Béla (mellszobra mégis a 2-es számú liceum bejárati parkjában á l l . . . az „ipariak" szívfájdalmára). Működik még Székelyudvarhelyen technikum is, az egészségügyi, a ferencesek zárdája helyén. A közoktatási mellett e város kulturális súlyához tartozik még, hogy legmosto hább gazdasági, demográfiai és közlekedési körülmények között is „hallatta hang ját" a múltban, nemcsak a középiskolai tanulmányaikat itt végzett Baróti Szabó Dávid, Orbán Balázs, Benedek Elek, Tompa László, Tamási Áron, Tomcsa Sándor és mások tudományos és szépírói munkáin át, hanem a szó szoros értelmében messzezengőn, babérkoszorúkat aratón és díjakat nyerve is: 1868-ban alakult a Daláregylet, amelynek célja „ . . . e g y f e l ő l az énekművészet szív- és erkölcsneme sítő hatása által a társaséletet nemcsak összetartóbbá, hanem egyszersmind szebbé, kedvesebbé tegye; másfelől pedig az egyesületnek ezen irányban kivívandó sikere által magát a társulás eszméjét is mindinkább népszerűsítse." A Dalegylet legidősebb tagja, a Marosvásárhelyt élő Harghitai Ottó 89 éves, a „fiatalabbak", a 83 éves Bodrogi Balázs, mellette a 77 éves Verestói Ferenc, a 74 éves Keresztély Gyula, a 73 éves Hermann Gusztáv, a 70 éves Bucsi Dezső s a többiek — még csak 60 és 70 között — minden csütörtökön este ünnepélyesen, fegyelmezetten vonulnak fel a palotaszerű Művelődési Házba szólam- és kari próbára, a nagy ünnepségre felkészülendő (ifjúkoromban az egyleti ház 87 férő helyes „nagytermében" folytak a p r ó b á k ) . . . Övezze tisztelet és elismerés őket az udvarhelyi dalosok 247-re megnövekedett nagy családjában addig is, amíg a nagy eseményről érdemben országosan is szó esik. Székelyudvarhely közoktatási-kulturális súlya tehát az idők folyamán n e m hogy csökkent, hanem — különösen az első tanügyi reform óta — jelentősen gya rapodott. Közigazgatási központ jellege, hatásköre ugyan korlátozódott, ám amolyan megyeközi viszonylatban más, közlekedésileg szerencsésebb fekvésű városok mögül versenyképesen tör előre. Most pedig lépjünk át a gazdasági gondolkodást serkentő jelenségek szfé rájába. Nulla
pontról
korszerű
ipar
jelé
Bocsássuk előre, hogy ez az anyavárosnak tisztelt helység a két világháború között a lakosság nagy méretű apadása folytán is vezetőszerepet játszott. Az évi természetes szaporulat az elvándorlások következtében n e m emelhette a lélek számot. Íme, mit mutatnak népességének számadatai: Évek
lélekszám
1867 3625
1920 10 142
1934 8542
1935 8456
1956 14 161
1968 18 752
Jellemző, hogy 1956—1966 között az ipari termelésben foglalkoztatottak száma 2418-ról 6361-re emelkedett. 1956-ban ugyanis itt még nem volt köztársasági jellegű ipari létesítmény. A Helyiipari Vállalat ekkor 49 szétszórt kis termelőegységet irá nyított, s csak két nagyobb — termelőszövetkezeti jellegű — egység volt fejlődést igérő szinten: a fémipari és az asztalos üzem. Azóta 9 iparvállalat, köztük 5 köz társasági érdekeltségű, működik ott, ahol 1495-ben már létezett a tímárok céhe, 1584-ben a szűcsöké és a szabóké, s 1606-ban már szélesre bővül a hálózat, szoros és közvetlen kapcsolatban a moldvai városok céheivel, — de aztán évszázadokon
Nagy Pál (Marosvásárhely):
1.
Zúzmara
2.
Koratavasz
Ambrus
Imre
(Marosvásárhely):
Este
át n e m történik semmi, ami Székelyudvarhelyen és közvetlen környékén a k é z m ű ipart a kis műhelyek szintjéről legalább a manufaktúra, majd fokozatosan az üzemi alapozás felé lendítené. Tizenkét évvel ezelőtt valóságos zéró pontról indult el itt az élet a korszerű ipar felé. Azóta a Tehnoutilaj hűtőipari termékei már más föld részekre is eljutottak, exportképessé vált a bútorgyár, felépültek az Erdőgazdálko dási Vállalat ipartelepei, s a régi kaszárnya helyén kialakult Készruhagyár jelen tősen járult hozzá a női munkaerőfelesleg elhelyezéséhez. Ugyancsak jellemző, hogy 1960—1966 között a szállításban alkalmazottak száma 248-ról 828-ra növekedett, megkétszereződött a szolgáltatási hálózatban dol gozóké, a nem produktív lakosok összesítése 1956-tól 1967-ig bezárólag m i n d össze csak 285 főnyi emelkedést mutat. A munkaelosztó hivatalban kiderül, hogy tíz munkakereső férfi mellett átlag háromszáz munkaigénylő nő jelentkezik — főleg fiatalok —, persze, nemcsak a municípium, h a n e m a volt rajon egész területéről, amelynek munkaelosztó szerve ma is központosított. És rögtön jegyezzük le ide, hogy az épülő cérnagyár a kö vetkező évtizedben 2000-et meghaladó létszámot foglalkoztat, s az alkalmazottak 70 százaléka női munkaerő lesz. Lám, itt összefüggésbe kerül a munkaerőfölösleg az épülő nagy objektummal, jóllehet a gazdasági számítások n e m mindig veszik figyelembe a helyi demográfiai viszonyokat. Az
építőtelepen
A Nagyküküllő jobb partjának lapályos részén, amelyet a két idősebb n e m zedék „Régi malom és környéke" néven ismert, a hajdani Ugron-birtok és a ké sőbbi bolgár kertészetek helyén, a mai Tehnoutilaj üzem szomszédságában két m é ter m é l y betonpoharakat kerülgetek. Ezekbe ágyazzák bele a tartóoszlopokat. Erdőnyi kell belőlük, hiszen csak a nagy termelőcsarnok hossza 80 méter lesz, hét méter magasságban húzódó tetőszerkezettel. Utóbbiakkal már Bögöz állomásán ta lálkoztam, ott rakják egymásra hatalmas „kötetekként" a súlyos betonlapokat. Mindjárt kiolvastam belőlük, hogy be a városba, a végállomásig nem vihetik, mert nincs megfelelő rakodótér; innen a műútról kevésbé bonyolult a továbbszállításuk. Megvigasztal a tény, hogy az elkészült makett módosításra szorul. Az üzem anyag-tároló teleprészt, a kazánházat, az erőművet és a raktárakat a délkeleti pont ról az északnyugatira helyezik át, oda ahol a vasútvonal egyszercsak — sok-sok évtizedes álom beteljesüléseként — el fog haladni. Az egyik alaprajz ezt rideg tárgyilagossággal fel is tünteti, egészen nyilvánvaló logikával; ott húzza meg a jelenvaló fémipari üzem és az eljövendő cérnagyár magasságában. Széttekintek a 31 000 négyzetméternyi területen, s máris oda képzelem a több mint 255 millió lej beruházási alapból épülő objektumot. Itt, ahol most beton oszlopok nőnek a betonpoharakból, mesterséges fényforrású zárt termelőcsarnokok sorakoznak majd egymás mellé, kondicionált levegőképző mikroéghajlat-berendezés működik bennük, egyenletes hőmérsékletet és nedvességtartalmat biztosítva. Máris foglalkoztat a gondolat: vajon ez az egykori bolgárkertből most kinyíló üzem elérheti-e az előirányzandó 2000 tonnát? Milyen lesz majd az 500 tonna szintetikusés 1500 tonna gyapotcérnaféleségek minősége, eléri-e azt a szintet, amelyet elér a berendezés? Hogyan barátkoznak meg majd lányaink az öt messzi külországból behozott automatikus berendezésekkel? A legújabb technika elsajátításáért induló küzdelemben méltó helyezést érnek-e majd e l ? . . . S álmodozom egy szép szállóról, ahol a majdan ide érkező külföldi vendégeket el lehet h e l y e z n i . . . De állj meg, vándor!
Igaz, hogy az eljövendő gyár részére a szakemberképzés már megkezdődött: száz 15—18 év közötti leányt küldtek a municípiumból és környékéről Sepsiszent györgyre, a textilgyárba, ahol bedolgozzák magukat a fonaltermelésbe; augusztus elsején negyven lányt indítanak Talmácsra (az ország jelenlegi egyetlen cérnagyá rába) négyhónapos tanfolyamra (melyre jellemző módon több mint száz érettsé gizett jelentkezett); további kilencven érettségizett leányt küldenek a sepsiszent györgyi és aradi textilipari szakiskolába. Veres Károly gépészmérnök igazgató mellett főmérnöki beosztásban már ta pasztalt szakember dolgozik: Deák József textilmérnök (s ha olyan eredményesen, mint édesöccse, a grafikus Deák Ferenc, akkor nincs hiba!) és az egyetlen rokon szenves főkönyvelő azok közül, akikkel eleddig találkoztam a bürokrácia útvesztői ben — Kocs Mihály. Mondom, igaz, hogy más biztató jelek is mutatkoznak a jövő láthatárán: hazavágyakoznak különböző textilgyárakban már régebb elhelyezke dett fiatalok, s azok is, akik most végzik Iaşi-ban a textilmérnöki szakot. De m é g is, álljunk meg! Egyelőre itt, a Nagyküküllő partján nemcsak hepehupák, h a n e m nagyobb zök kenők is fel-feltünedeznek m i n d e n lépésnél. Hiszen csak a múlt é v decemberének első napján indult a munka, persze a brassói 5-ös számú építkezési tröszt 506-os építőtelepének a megszervezésével. E telepszervezéskor itt is, mint m i n d e n m á s nagy méretű munkálatnál, először a trösztirodák, az ugyancsak téglafalú és cse réptetős konyha, kantin, fürdőhelyiség, őrház, hullámlemezből raktárak, fedett m ű helyek és betonkeverő állomások, előre gyártott elemekből összeszerelt takaros munkásszállások jelennek meg, s a tényleges gyárépítés csak azután kezdődik. — Én, a rendelő — mondja zamatos tájszólásával a mindig kedélyes, zömök, barna Veres Károly — úgy érzem magam, mint a darázs az ökör s z a r v á n . . . A z ökröt béfogják: no, húzza ahogy tudja, a darázs az m e g reaszáll a szarvára, s azt zümmögi: „szántunk, s z á n t o g a t u n k " . . . No, hát én is valahogy azt mondhatom: építünk, é p í t g e t ü n k . . . Engem se a gólya költött Székelyudvarhelyen, s megtoldom a szót: — Én meg, aki nemcsak nézdelődni, hanem szurkáló-bíráló szándékkal jövék ide, úgy érzem m a g a m , mint a darázs az ökör farán, ami megfeszül a nagy huzako dásban. A darázs reaszáll, s azt zümmögi: „én is itt vagyok, v a g y o g a t o k " . . . Szó ami szó, az igazi építkezés akkor kezdődött itt, amikor a telepszervezés nagyjában befejeződött (valahogy úgy, mint az igazi verekedés: akkor, amikor Ambrus v i s s z a ü t ö t t ) . . . Persze, Veres Károly és Hermann Flettenmacher, az építő telep főmérnöke n e m vitatkoznak olyan h e v e s e n a nehézségek fölött, mint az a rendelő és szállító esetében sokszor kívánatos volna. Például akkor is szót értet tek, amikor — először a munkálatok megindításának történetében — az építkezést az úttal kezdték, bekötő és belső utakkal, hogy a szállítást-közlekedést a zűrzava roktól megkíméljék. Úgy március közepén lendültek bele, s a szigorúbb bíráló észrevételek május v é g e táján érte őket. Az építőtelep megkapta a magáét: „az értéktervet n e m az alapmunkálatok növelésével, h a n e m a szervezési költségek túl zott igénybevételével igyekezett teljesíteni; a kivitelezési grafikonon szereplő 2,9 millió lej értékű szervezési alapot 3,4 millió lejre módosították." Az első 4 hónapi tervet 42%-ban teljesítették, s egymillió lejjel maradtak adósok. Mint mindenütt, ahol építkeznek, itt s e m hiányoznak a jó öreg „objektív" okok: a n e m nélkülözhető gépek szállításának késedelme, nincs megfelelő vibrá tor, hiányzik az előre gyártott betonoszlopok beemeléséhez szükséges, megfelelő teljesítőképességű emelődarú; az anyagellátás akadozik, és — ezen v a n a hang súly — a munkaerőhiány kezdettől állandósultnak bizonyult.
Mielőtt elindultam, valahogy úgy képzeltem: özönleni fognak az Udvarhely környéki falvak székelyei, hogy a megküzdeni valóval az építésben becsülettel m e g küzdjenek. De lám, csak gyéren szivárogtak, pedig a municípium vezetőemberei i s próbáltak velük szót érteni. Az igazság az, hogy szakképzetlen férfi-munkaerőben nincs fölösleg ezen a tájegységen. Alaposan körülnéztem a betonpoharak között: ki hova való, de n e m találkoztam olyan helységnevekkel, mint Zetelaka (férfiait inkább az erdőkiterme lés vonzza, Ivó, Magosbükk, Pisztrángos vágterein dolgoznak szívesebben, fenn a magosba), Máréfalva és a két Vlahica (innen is készségesebben húzódnak fel a kohók, a szénégető telepek és a kaolinbánya felé). Folytathatnám a sort a S z é kelykeresztúr és Székelyudvarhely közötti helységekkel, a Nagyküküllő lapályvidékéről (ahonnan ez időszakban inkább kaszálni mennek résziben, mert 5—6 hét alatt megkeresnek 5000—6000 lejt). A legnépesebb csoport itt május vége táján az oroszhegyi: 40-től 50 felé m o zog a számuk. Reggel hatkor 13 kilométerről autó hozza őket, s viszi haza dél után négykor. Brigádban dolgoznak, de egy perccel s e m többet a nyolc óránál (nyilván otthon is vár a dolog a gazdaságban). Hasonló feltételek között végzi földmunkáját a kevésbé népes farcádi, szentléleki, abásfalvi, homoródkeményfalvi csoport. Ü g y hallatszik, hogy jönnek szomszéd megyéből is, például Darócról, h i szen ezen a tavaszvégen kétszáz úgy kellene belőlük, mint a cukor. A máramarosiak mindenesetre megérkeztek vagy húszan. Meg s e m kérdem Negrea Iont és Vancea Gavrilt; hogy megy a munka. Ü g y dolgoznak, mint valami élő exkavátor. Bejárták már az egész ország m a j d n e m m i n den munkatelepét. Az asszonyok m e g a gyermekek a Máramarosszigettől 12 k i l o méterre levő Onceştiben végzik a mezőgazdasági munkát, ők m e g pénzt gyűjtenek, hogy a tél beálltával hazavigyék. Megkérdem az ugyancsak országot járt, de hazavonzódott Feleki Gábort, a nagygalambfalvi mestert: mennyit keresnek a máramarosiak? — Még n e m számoltunk el, de ahogy a munkájukat becsülöm, úgy 83—85 lejt naponta megkeresnek. Az oroszhegyiek viszont azt panaszolják, hogy ,.havi legtöbb kilencszáznál egy lejjel se többet." Igenám, de az onceştiek hajnalban kezükbe veszik az ásót-lapátot és szürkületkor teszik le (persze okos munkabeosztással mindig az dolgozik inten zívebben, aki a vizhordásban következik, s táplálkozásra v a g y nagyobb szusszanásra készül. Így látszólag lassú munkaütemük valóban az egyenletesen működő, váltószerkezetű géphez hasonló). — Ha majd kibúvunk a föld alól (értsd: a betonpoharakból, ahol n e m érzik jól magukat), akkor ejszen jobban fog menni, s többet keresünk — mondják az oroszhegyiek, és megjegyzik m é g igen nyomatékosan, hogy m á s megyékben dol gozó társaik, de m é g „a Balánbányán munkát vállalók is, többet 500—550 l e j j e l . . . " Kocs Mihály megmagyarázza: azoknak távolsági pénz jár m e g úgynevezett izolációs járulék, mert n e m hozzák családból, viszik családba mindennap őket. Ügy látszik, mégis vannak számosan, akik jobban érzik magukat messze „izolálódva", mint otthonközeiben, jóllehet egy banival s e m marad több a zsebükben, ha k e r e setüket hétvégen-hóvégen összehasonlítják a naponként hazatérőkével. No, mégis találok egy zetelakit, Váradi Józsefet, de ez „csak" mester, éppen újabb betonkeverő állomásnak készíti elő a terepet. A meglevő kettő közül a teg nap állt le az egyik, alkatrész-csonkulás miatt. A harmadik mester, Keul Alfred. Ezt az atléta termetű jellegzetesen erdélyi
németet rajdon.
még
1963-ból
ismerem.
Szabadságidő
alatt
együtt
hatvanhatoztunk
Pa
— Nem, nem, itt is kivágjuk! Késünk, de nem fuserálunk! — mondja m a g a biztosan. — Van hátramaradás, de nincs rendetlenség — s körülmutat az építőte lepen (mintha szülészdoktor mondaná a csúnyácska csecsemőre: „be szép! hát m é g m i l y e n lesz!"). Flettenmacher mérnököt sem találom lehangoltnak. Régi neves zeneszerző muzsikus családból származik, s gondolom, ő sincs híján a harmónia-érzéknek az irányításban. — Csak azok a folytonos módosító javaslatok és határozatok ne lennének — jegyzi meg. — Az alapot úgy kell lefektetni, hogy azt se ide, se oda ne billentsük, mert felborul. A helytállás
példái
Mire e sorok megjelennek — meggyőződésem szerint —, inkább javulni fog mintsem nehezedni a helyzet az építőmunkában. A környékbeliek talán mindin k á b b rájönnek arra, hogy itt nemcsak a pillanatnyi keresetről van szó, ennél jóval többről. Mert azt és annak családtagjait, akik itt nemcsak megkeresték, hanem „le is tették a garast" egy nagy jelentőségű, korszerű gyár létrehozásában, az üze meltetést megelőző munkásfelvételkor, alkalmazáskor előnyben részesítik. Tudja ezt jól például a farkaslaki Szabó Julis (pedig neki nincsenek messzebbmenő törek vései, csak a kantinba akar bekerülni), most a kőművesek mellett dolgozik a bétai Győrfi Domokos csoportfelelős irányítása alatt, akinek viszont hét gyermeke van — II. osztályostól 18 évesig (persze, ezek közül nem egy szintén a felvételi lista élére kerül). De még jellemzőbb a hozzáállásra egy székelyudvarhelyi tekintélyes értelmiségi érettségizett fiának az esete. Felvételi vizsgái n e m sikerültek, elég hosszú ideig n e m találta helyét. Most jelentkezett szakképzetlen munkára a cérnagyár építésé nél. Elutazásom előtt történt; n e m tudom, ki hogyan vélekedik szülővárosomban a z esetről. Én ha nem is hősiességnek, de példamutató cselekedetnek tartom, s eszembe jut, hogy hajdanvolt tizennyolc-tizenkilencévesen hányan meg hányan feredőztünk munka nélkül a Nagyküküllőben, s kúsztunk indián módra egy-egy karalábét vagy törökbúzacsövet, vagy pityókát emelni el talán éppen onnan, ahol most a munkatelep húzódik. Nem, nem mondok nagyot: csapatostul mentünk volna ásót és lapátot ragadni, ha tudjuk, nemcsak pénzt keresünk vele — jövőt is épí tünk, ipari jövőt önmagunknak. Ilyen érzésekkel és gondolatokkal távozom az Orbán Balázs útról ki az állo másra. Egy nappal előbb akartam indulni, de négyszáz leány utazott csoportosan é s csoportfelelősen a tengerpartra, a közélelmezési egységekbe, ahol októberig, az i d é n y zártáig dolgoznak jó körülmények között, megfelelő ellátással és fizetéssel. Most csak egy kisebb utócsoport indult. Segesváron, a csatlakozások csomópontján búcsúzunk: — Viszontlátásra ezerkilencszázhetvenben, a cérnagyárban!
KÁNYÁDI
SÁNDOR
Kufsteini
Grádicsok
Éneke A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky KAZINCZY FERENC: Fogságom naplója
Nyelvébe, nem húsába vágott a lánc. Vérzett, sajgott a gyönge test, talán elbukott párszor, míg fölért, talán tiszta zsebruhát kért, hogy gyöngyöző homlokát, finoman, mint a tintát a betelt lapon, megszárítgassa; de a szeme, — főúri utazó, akinek mindegy, ha szakát vet is a kerék, vagy kidöglik a rossz úton a ló —, kamerák tárgyilagos szigorával vette a fordulókat — telért a meddő tárnába is! —: „Fáklyát!" S a magasba-tartott lángnál fennhangon olvasta, mint védte néhányad magával, bajor ezerek ellenében, egy tiroli hadnagy a bástyát. „Derék." Mondta és tovább indult. — Hadd számolja Szulyovszky a grádicsokat. „Derék. Akár a mi Dobónk." Fölérvén a négyszázötvenkettedikre, megállt és egyetlen tekintetével befödte a homályló hegyeket s a várat. A többiről már maga tudósít, „Wer von Ihnen ist Kazinczy?" Elsőül szólították. Numero kettőben kapott szállást, — ahol majd egy fő otthoni hagyma lesz a hazája. — Ágyba parancsolta meggyötört tagjait. Hajnalban szinte már előtte kelt a mondat, — ott állt a cella nyitott ablakában —: „Gyönyörű lakás, de szabadnak."
—
PÁLL
A
LAJOS
mester
Az agyag forgott, futott volna, de aztán formává lankadt, s apám mint egy isten nézte, mire telik esze, vére. Vén mester, ha vérből mérted a müved, -mért adtad fiadat katlanok tüzének? Tűzbe fehéredem Tűzbe vörösödöm Tűzbe keményedem s lobot vet félelmem jaj, vajon leszek-e álmainak mása, kondításra csengő csodafényű váza, borít virág, erdő? S kié leszek vajon? Mennyit érek, hogyha élek, s ki csodál szabadon? Vagy szégyentől égnek köröttem az orcák, s még a fazakast is miattam átkozzák?
I.
Versek Vaddohány Kit zártam — Vándor úgy kellett.
levele kókad a ködtől. magamba, aki így dörömböl? volt, vak útján éppen nálam szállott, Nem lát már többé napvilágot. II.
Ha elhagysz, a porka hón majd társtalan lesz lábad nyoma, bükkfa-csattantó hideg lesz, hold a fényét hóba fojtja; szívem köré békességért gyűlnek akkor majd a vadak; s akkor éjjel korongján a boszorkányok fazakalnak.
f/7. Kicsi hát az ágyunk húzódhatsz közelebb (társtalan szerencséd, s így alszok most veled) Szemed könnyű álom, oldódó irgalom, nehéz az öröm, ha törvény a szerelem. Kicsi hát az ágyunk, nincs hely veszekedni — két egész semminek a jele is semmi.
Az anyám mozaik arcképe
Gyérül a gyapjú-kötény. Kisebb lett tömöréj kontya, S álmát egy bokor kökény Tavasszal a szélbe bontja. Fazékról bomlik a máz. Ez hát az életek rendje? Erőst az álma aláz, S álmot aláz, aki gyenge. Szólna az almavirág, S kacag, csak kacag a kékség, Mert egyszer a nap jelé szállt, Sólyom volt, s bogárnak nézték.
Vilhelm
Károly
rajza
LŐRINCZI LÁSZLÓ
Szeretjük Európát Részletek német útinaplómból
Aki a maga szakállára szeret utazni, meglepődve és kissé rossz érzéssel tapasztalja, hogy esténként végzetesen egyedül marad — ha ugyan nem akarja éppen tönkretenni a barátai életét. Ebéd után elbúcsúztam berlini barátaimtól, elmentem egy városnéző autó busz-túrára, most pedig itt ülök — este 7 órakor — a szobámban, az Eichendorffstrassén. Micsoda bútorok hallgatnak itt körülöttem, uramisten, még a múlt században készült öreg darabok, amelyek átvészelték a 45-ös nagy égést. A lakás egy idős özvegyé (a Mitropától kaptam a címet, a „Zimmernachweis"-nál, amelyet úgy fordítottam le, amíg a fegyelmezett sorban sorban áll tam, hogy „Szoba után — fehér" — mert elég nehéz lakáshoz jutni), aki min denféle madár társaságában él ennek a helyreállított háznak a negyedik eme letén. Berlini hölgyismerősöm, aki elhozott ide az autóján, esküszik arra, hogy a nénike énekesnő lehetett valamikor, a hangja és a konyháját elborító fény képek után. Igen, borzasztó dallamosan beszél, „wirkliche, wunderbare Hochdeutschspraché"-n, de én mégis alig értem, mindent kétszer el kell ismételtet nem vele, ám attól félek, hogy egyszercsak rámszól: Mondja, maga megbolon dult — Mondja, maga megbolondult — Hogy mindent kétszer mondat velem — Mindent kétszer mondat velem? (Sebtében bocsánatot kérek Karinthytól.) Hogy visszakanyarodjam a magányossághoz: régebben szenvedtem tőle, de most már úgy vagyok, mint Kosztolányi, felsikoltok a gyönyörűségtől, amikor be csukom magam mögött az ajtót: Egyedül vagyok! Igaz, de ehhez hozzájárul az a tudat is, hogy Prágában... De erről később. Most tehát itt ülök berlini szobámban. Kint már sötét van. Odamegyek az ablakhoz, és kinyitom. Amint kihajlok, balra, az utca végében egy keskeny, sötét sáv vonul végig keresztirányban: az ott a fal, a berlini fal. Azon túl, alig kétszáz méternyire tőlem, a nyugat berlini ablakok. Ma déltájt, amíg egy kicsit várakoznom kellett valakire, nem is olyan messze a lakásomtól az Albertstrassét kerestem — s meg is találtam —, ahol Eminescu lakott, a 6. szám alatt, közel a Spree partjához. Az idő és a háború mindent megváltoztatott, de elég az hozzá, hogy ott is csaknem a falba ütköztem, a határ ott húzódott néhány méternyire. Van valami diákos ebben a szobában, szorgalomra készteti az embert. Pedig tele az asztalom újságokkal, képeslapokkal, az előbbiek elolvasásra, az utóbbiak megírásra várnak, de én inkább naplót írok. Az utazás fáradalma mellett itt van ez az önkéntesen vállalt fáradalom is: sokszor untam, most in kább örömöt szerez. Lehet, azért is, mert az egész napi nyelvi fegyelmezés után jólesik kinyújtózkodnom az anyanyelvemben. Prágai
ácsorgás
Este i n d u l t a m B u k a r e s t b ő l , s m á s n a p d é l b e n a b u d a p e s t i N y u g a t i n m e g k a p t a m Sz. S z á n t ó J u d i t l e g ú j a b b k ö n y v é t Korunk drámai formáiról. P r á g á b a n ez volt a z i z g a l m a s o l v a s m á n y o m ; eléggé e l m é l k e d t e m r a j t a , s alig v e t t e m észre, hogy új ú t i t á r s a k a t k a p t a m , egy b o l g á r h á z a s p á r t . A z t á n m e g k e z d ő d ö t t a beszélgetés, m i n i n é m e t s é g g e l , k ó s t o l g a t t u k e g y m á s c i g a r e t t á i t és ételeit, s k ö z b e n a r r ó l is é r t e s ü l t e m tőlük, hogy v o n a t u n k e r ő s e n késik. E n n e k a k é s é s n e k k o m o l y k ö v e t k e z m é n y e i l e t tek. V a l a m i t előre kell b o c s á t a n o m : u t á l o m azt a fajta utazót, a k i azt hiszi, hogy a m i é r t ő ú t o n v a n , az egész v i l á g k ö r ü l ö t t e forog, sőt köteles is d r u k k o l n i n e k i , m i n t h a v a l a m i n a g y feladatot t e l j e s í t e n e . N e m r é g egy k o m o l y n a k m o n d o t t i r o d a l m i
l a p b a n o l v a s t a m egy „naplójegyzetet"; az illető „ r á ü l t " a p r á g a i K ö z p o n t i P á l y a u d v a r információs tisztviselőinek a n y a k á r a , ó r á k hosszat gyötörte őket t e l e f o n á lásaival — holott k ö z t u d o m á s ú , hogy a t u d a k o z ó t m e n n y i r e i g é n y b e veszik m i n d e n ü t t —, m i n t h o g y a kísérője v a l a m i k é p p e n e l k e r ü l t e , s n e k i „egy v a s s e m volt a zsebében". Jó, jó, m i n d e n n e k m e g v a n a m ó d j a . K é p z e l e m , a p r á g a i tisztviselők m e n n y i r e ö r v e n d t e k az erőszakos v e n d é g n e k , s m e n n y i r e ö r v e n d t e k azok is, a k i ket s o r r a felhívott, hogy „intézkedjenek". Az e l v e i m r ő l volt szó t e h á t , a m i k o r éjfél u t á n m e g é r k e z t e m a p r á g a i á l l o m á s r a (amely m e g l e p ő e n szerény) és t u d o m á s u l k e l l e t t v e n n e m , hogy m á r senkit s e m illik f e l h í v n o m azok közül, a k i k szíves í g é r e t e t t e t t e k f e l k a r o l á s o m r a , p o n t o s a b b a n : a k i k v á l l a l t á k , hogy egy-két é j s z a k á r a v e n d é g ü l l á t n a k . Ott á l l t a m a m á r erősen n é p t e l e n állomáson, m e l l e t t e m k é t b ő r ö n d ö m , s n e kem se volt — m i n t a m a illusztris u t a z ó n a k — egyetlen vas s e m a z s e b e m b e n , h e lyesebben: csak k o r o n a n e m , de v á l t a n i m á r n e m l e h e t e t t . A n a g y o b b i k b ő r ö n dömet m i n d e n e s e t r e b e t e t t e m — egyelőre fedezet n é l k ü l — a m e g ő r z ő b e és n e k i v á g t a m a v á r o s n a k , szállodát k e r e s n i . M i n d j á r t , a h o g y j o b b r a t é r t e m , az á l l o m á s elé állított s z á l l o d a - t é r k é p n y o mán — mintegy három-négyszáz lépésnyire — a Burian-színházba botlottam. Megállottam, n é z e g e t t e m a p l a k á t o k a t és a k é p e k e t : Közjáték Vichyben, Sok hűhó sem miért. E g y e d ü l v o l t a m az é j s z a k á b a n , a színházi k é p e k előtt, h a j l é k n é l k ü l . H á t ez n e m volt jó érzés, s r á j ö t t e m , hogy h a most h i r t e l e n b e i n v i t á l n á n a k a színházba, hogy csakis é r t e m ú j r a lejátsszák a rég befejezett előadást, sietve m e g k ö s z ö n n é m a szívességet, de t o v á b b á l l n é k a p u h a — vagy k e m é n y — ágy i r á n y á b a . E s z e m b e jutott egy fiatal színész-ismerősöm, aki azt t a l á l t a egyszer m o n d a n i , hogy i r i g y k e d v e látja i n n e n - o n n a n keltezett ú t i j e g y e z t e i m e t és színházi b e s z á m o l ó i m a t . Most b i z o n y n e m i r i g y k e d n e , h a l á t n á , a m i n t e g y e d ü l bolyongok a m a g a m - v á l l a l t a ú t o n . A z u t a z á s n a k n e m c s a k szép oldalai v a n n a k , de aki l á t n i - t a n u l n i a k a r . . . Így b á t o r í t g a t t a m m a g a m , s az első k é t sikertelenség u t á n úgy i n t é z t e m a t o vábbi ú t i r á n y t , hogy kissé P r á g á t is m e g n é z z e m a h ű v ö s ö d ő é j s z a k á b a n , csöndesen b a k t a t v a az egyik szállodától a m á s i k i g . A V e n c e l téren többször is v é g i g m e n t e m , fel a n a g y m ú z e u m i g , l e k a n y a r o d t a m a M o l d v á h o z , ú j r a v i s s z a b a l l a g t a m a V e n c e l r e . . . a m í g m á r világosodni n e m kezdett. Végül is m i t c s i n á l j a k ? H a l á l o s a n e l fáradva, kissé m á r fázva v i s s z a s é t á l t a m az á l l o m á s r a . Alig v á r t a m , hogy leüljek, e g y é b r e n e m is g o n d o l t a m , t ö b b e k között a r r a sem, hogy a b ő r ö n d ö m é r t m a j d fizetnem kell, s m i b ő l ? A gyengén b e b ú t o r o z o t t v á r ó t e r e m b e n négyesével ü l t e k az e m b e r e k az asztalok körül, és m i n t valami titokzatos szekta tagjai, ü t e m e s e n b ó l o g a t v a szenderegtek. B e ü l t e m a szektába, b ó l o g a t t a m egy d a r a b i g , de fázni k e z d t e m . K i m e n t e m a p e r o n r a , hogy egy kicsit m e g m o z g a s s a m tagjaimat. M i k ö z b e n c i g a r e t t á z v a s é t á l t a m fel s alá, s z e m e m b e t ű n t az a bizonyos ü v e g kalitka, a m e l y b e n m o s t is ott ült a t u d a k o z ó tisztviselőnője. E r r ő l e s z e m b e j u t o t tak a b o l g á r ismerősök, a k i k m á r D r e z d á b a n v a n n a k , s t a l á n é p p e n most k é s z ü l nek l e f e k ü d n i . . . A c s á b í t ó kép gyors e l h a t á r o z á s r a késztetett. O d a l é p t e m az ü v e g kalitkához, és m e g é r d e k l ő d t e m , hogy m i k o r i n d u l v o n a t D r e z d a felé. Egy ó r a m ú l v a ! Hát a k k o r t o v á b b ! De a tisztviselőnő a r r a is figyelmeztetett, hogy — mivel m e g s z a k í t o t t a m az u t a m a t — helyjegyet k e l l v á l t a n o m . No, egyszeriben r á m s z a k a d t a g o n d : ott a csomag is, most m e g a h e l y j e g y . . . B e s z é l j ü n k csak egy kicsit a r r ó l , a m i m o s t következett, b á r az ú t i n a p l ó k á l t a l á b a n s z e m é r m e s e n h a l l g a t n a k e r r ő l : a t u r i s t a - k e r e s k e d e l e m r ő l . Sokszor l á t t a m ,
i t t h o n és külföldön is, h o g y a t u r i s t á k a j á r d a s z ö g l e t e k e n , ü z l e t e k előtt á r u l j á k a „cuccot". M e g a l á z ó n a k és v i s s z a t a s z í t ó n a k t a r t o m az ilyenféle k e r e s k e d é s t , s b á r i s m e r e m az u t a z á s s a l j á r ó sok a n y a g i nehézséget, főként a csoportosan, t e h á t szer v e z e t t e n u t a z ó k i r á n d u l ó k a t í t é l e m el, h a i l y e s m i r e v e t e m e d n e k , hiszen se l a k á s r a , se e l l á t á s r a , se v o n a t j e g y r e n i n c s gondjuk. Még egyszer m o n d o m , h o g y aki u t a z n i a k a r , az szervezze m e g az útját, g o n d o s k o d j é k előre a szükségleteiről, n e érezze m a g á t erkölcsön és t ö r v é n y e n k í v ü l á l l ó n a k — a m i é r t u t a z i k D e én ott á l l t a m , cseh k o r o n á m n e m volt, s n e m is volt i d ő m . . . E l ő v e t t e m h á t a t á s k á m b ó l n é h á n y doboz c i g a r e t t á t , és se j o b b r a , se b a l r a n e m nézve, m e r e v e n előre t a r t o t t a m őket, a levegőbe, a z i s m e r e t l e n v á s á r l ó f e l é . . . Az első, l e g k í n o s a b b p e r c e k u t á n a z é r t egy kicsit f e l p i l l a n t o t t a m . J ö t t az első e m b e r , csodálkozva r á m nézett, m a j d t o v á b b állott. De a m á s o d i k , a h a r m a d i k , a n e g y e d i k a r c á r ó l b i z o n y l e o l v a s h a t t a m a legközönségesebb lenézést. I z z a d n i k e z d t e m . A t o r t ú r a n e m t a r t o t t sokáig. J ö t t egy alkoholos illatú h a j n a l i u t a s , k i v e t t a k e z e m b ő l k é t doboz c i g a r e t t á t , f o r g a t t a őket, m o n d o t t v a l a m i t , de m i v e l n e m v á l a szoltam, a m a r k o m b a n y o m o t t tíz k o r o n á t , és eldülingélt. Meg v o l t a m m e n t v e , de o r c á m s z ö r n y ű p i r u l á s a á r á n . Egy p á r cipőért, egy h a r i s n y á é r t , de a v i l á g m i n d e n a r a n y á é r t se t e n n é m m e g ezt n a p p a l , a f o r g a l m a s u t c á n . . . Nos, tíz p e r c m ú l v a ü l t e m , illetve h e v e r t e m a jól fűtött kocsiban, és a z o n n a l e l a l u d t a m . P i h e n t e n é b r e d t e m fel a n é m e t h a t á r o n . Most egy kicsit m á s k é n t gon d o l t a m vissza a p r á g a i é j s z a k á r a . Sok-sok embertől eltérően szeretek egyedül lenni. Pedig az egyedüllét nemcsak a szószerinti társtalanság miatt fájdalmas és nyugtalanító, hanem azért is, mert az ember ilyenkor kerül — akarva-akaratlan — szembe önmagá val, s folytatja énjével a végeláthatatlan, megoldásba ritkán torkolló párbe szédeket. Így Prágában is, az annyira ismert ismeretlen városban hirtelen az emlékek fellege vett körül, s amíg az utcákat jártam, a történelemből a legszubjektívebb közelmúlt, kamaszifjúságom kora került leginkább a lelki fel színekre. Hányszor álmodoztam akkor erről a városról, amely a közép-euró pai friss ifjúsági erők egyik centruma volt, hányszor figyeltem szavára, meszsziről és ábrándozva, és irigyeltem a „sarlósokat", akiknek az üzenetét fel felfogtam, ha nem is mindig értettem. Titkos vágyaim közé tartozott, hogy esetleg ott járjak egyetemre, magam se tudtam pontosan, hogy miért, apám előtt egyszerűen képtelen lettem volna megindokolni vágyakozásomat. Aztán az emlékek kusza szövevényéből mégis csak kibontakozott az élet, a ma, s megrohant az az érzés, amit mindenki is mer, aki csak tenni akar valamit az életben, akármilyen fronton: hogy eltelik, sőt el is telt az idő, s maradunk a nagy, a kimondhatatlan adóssággal, amelyet talán senki sem követel tőlünk — csak mi képzeljük el, de egyremegy, ezt a legperszonálisabb érzést nem lehet kiirtani a tudatból. S hogy ez most már így lesz halálunk órájáig... Boldog az, aki fiatal korában leróhatta útjait a világban, hogy lásson és tanuljon, s azután dolgozott, csak dolgozott. Így általánosságban, olyannak tű nik fel ez az érzés, mely elhessenthető, ha valaki nagyon akarja, de aprópénzre, azaz az otthon hagyott munkára, gondokra, tennivalókra, szándékokra váltva, nagyon is nyomasztó. S a legrosszabb az, amikor az ember a maga ifjúkori ál maival és terveivel kerül szembe: óriási vörös falként táncol előtte mindaz, amit nem csinált meg, amit szeretett volna megcsinálni. B e a t u s ille, aki más ként tud visszatekinteni a maga aranykorára, az üde és tiszta ifjúságra. Drezdai
intermezzó
Arra é b r e d t e m , hogy egy idősebb n é m e t asszonyság mosolyog v e l e m s z e m b e n . G y ö n y ö r ű , n a p o s idő volt, a t e k i n t e t e m egy m a g a s sziklafalra s z a l a d t fel. A hölgy beszélni kezdett, széles kiejtéssel, v é g e l á t h a t a t l a n u l és s z á m o m r a alig-alig é r t -
hetően. Hogy a t á j r ó l beszélt, a z bizonyos. D e m i t ? M a se t u d o m . Többször k i h a l lottam szövegéből, azt a szót, hogy „ P a n t s c h a d a u " , s r á j ö t t e m , hogy ez n e m egy szanszkrit szó, h a n e m egy helység n e v e . A f o r d í t á s ö r d ö g e m o s t is megszólalt b e n nem, s l e f o r d í t o t t a m a nevet, így, kissé k o l o z s v á r i a s a n : P a n c s e r f a l v a . S v á r t a m , kíváncsian. S m i k o r S c h ö n a , a h a t á r á l l o m á s u t á n el is k ö v e t k e z e t t , n e m győztem h á l á l kodni a sorsnak, a m i é r t n a p p a l i n d u l t a m n e k i a z E l b a völgyének. A b u k a r e s t i expressz e g y é b k é n t é j s z a k a szeli á t ezt a v i d é k e t — örök v e s z t e s é g é r e a n n a k , aki szeret olvasni a tájból. B a d S c h a n d a u a tisztességes n e v e P a n c s e r f a l v á n a k , s e k i talációm e g y b e n n a g y fordítói b a k l ö v é s is volt, m e r t r i t k a s z é p f ü r d ő v á r o s p a n o r á m á j a t á r u l t elém, a m i k o r a v o n a t m e g á l l o t t . M á r itt nagy lélegzetet v e t t e m , m e r t hegy és folyó ölelkezéséből k e z d t e m m e g s e j t e n i v a l a m i t a n é m e t l e g e n d á k igazi ízéből, s ez a zsongító érzés D r e z d á i g e l k í s é r t . F e h é r h a j ó k siettek céljuk felé az Elba s i m a t ü k r é n : a d r e z d a i F e h é r F l o t t a hajói, tele u t a s o k k a l , integető, v i d á m fia t a l o k k a l . A szász h e g y v i d é k n a p f é n y b e n r a g y o g ó szépségei v o l t a k ú t i t á r s a i m egész délelőtt, a kis fürdővárosok, v i l l a n e g y e d e k k e l v e r s e n y z ő falvak. M i l y e n szép is E u rópa, a m i k e d v e s , civilizált f ö l d r é s z ü n k . . . a h o l é p e n m a r a d t . . . N é z t e m a K ö n i g stein o r m á t , a h o n n a n a h á b o r ú idején G i r a u d t á b o r n o k m e g s z ö k ö t t fogságából, de ez most csak hősi k a l a n d volt, az összefüggések m i n t h a e l h a l v á n y u l t a k v o l n a a s z é p ségek ragyogásától. S l e n t a v i d á m , fehér hajók. A z t á n k e r t e k , s z o r g a l m a s a n füstölő gyárak Drezdáig. K i s z á l l o t t a m a nagy, élettől l ü k t e t ő á l l o m á s o n , és az a l a g ú t o n á t k i m e n t e m az u t c á r a . . . D e h á t hol a v á r o s ? V i l l a m o s o k zörögtek, a u t ó k s u h a n t a k , e m b e r e k siettek, messze t o r o n y d a r u k h a j l a d o z t a k , új m a g a s é p ü l e t e k i n t e t t e k i n n e n - o n n a n . . . Dehát hol a v á r o s ? S z i n t e m e g k ö n n y e b b ü l t e m , a m i k o r felfedeztem a v á r o s h á z a t o r nyát. De k ö r ü l ö t t e p u s z t a s á g o t l á t t a m , a m i sehogysem illett egy félmilliós v á r o s h o z . Álltam a járdán. A zűrzavarhoz fájdalmas érzések társultak, amelyeket n e m könnyű m e g f o g a l m a z n i . Ú j r a M a l a p a r t e , m i n t a n n y i s z o r u t a z á s a i m s o r á n : K a p u t t Európa, a m e l y e t m é g i s s o k k a l j o b b a n s z e r e t ü n k , m i n t b á r m e l y m á s n e m z e d é k sze rette a m a g a E u r ó p á j á t . N e k ü n k ezt az E u r ó p á t kell s o k k a l szebbé v a r á z s o l n u n k , mint a m i l y e n v a l a h a is volt. A z 1945. f e b r u á r 13-i b o m b á z á s t ó l l e r o m b o l t D r e z d a közepén n e m volt é p p e n vigasztaló ez a gondolat, m é g i s meleggel t ö l t ö t t e el a szí vemet. P e d i g a felelősség n y o m a s z t ó és felemelő, d e n e m k ö n n y ű érzése v i h a r zott a l e g j o b b a n b e n n e m . B a r á t a i m , a k i k e t o t t h o n h a g y t a m , n e m sejthették, hogy ott, a d r e z d a i r o m o k és új p a l o t á k között s o r r a felidéztem a r c u k a t , és p r ó b á l t a m elképzelni, ki m i t csinál a b b a n a p i l l a n a t b a n . Dolgoznak, végzik a m u n k á j u k a t a m a g u k helyén, s o k a n e l é g e d e t t e n , s o k a n e l é g e d e t l e n ü l , m e r t t ö b b r e v á g y t a k v o l n a : s mégis, a m u n k á j u k m i l y e n fontos! Milyen furcsa érzés volt felismerni, hogy E u r ó p a jövője ezen a n e m z e d é k e n fordul meg, a m e l y m o s t é l e t k o r a t e l j é b e n végzi é r d e k e s vagy é r d e k t e l e n e b b — de h a s z n o s m u n k á j á t . Igaz ez? Hiszem, hogy igaz, hiszem, hogy E u r ó p á t ó l t ö b b e t v á r h a t m é g az e m b e r i s é g , m i n t b á r m e l y i k m á s világrésztől. Ott is é r n e k a z idők, d e én m o s t n e m a t ö r t é n e l e m n a g y e r ő i r e g o n d o l t a m , h a n e m például a r r a , h o g y él N a g y b á n y á n egy fiatal t a n á r , aki a Kalevalát fordítja, csak úgy, a m a g a g y ö n y ö r ű s é g é r e , s ezért m e g t a n u l t f i n n ü l ; h o g y él B u k a r e s t b e n egy kékszemű szobrász, a k i s z o b o r - é p ü l e t e k e t á l m o d i k a g y a g b a , s t e l e s z ó r n á v e l ü k a világot. S z e r é n y i s m e r e t e i m h e z k é p e s t egész E u r ó p á b a n r i t k a t e h e t s é g n e k t a r t o m ezt a m á r őszülő b i h a r i fiút; m i n t én, szeret u t a z n i , de m ó d j á v a l , csak p o n t o s a n k ö r ü l h a t á r o l t céllal. É r z e m a szavaiból a meggyőződést, h o g y mi, az ö t v e n h e z köze ledők, csak a m u n k á b a n t o m b o l h a t j u k ki m a r a d é k f i a t a l s á g u n k a t , a fölösleges u t a z gatással m á r csak f á r a s z t j u k m a g u n k a t , h a s z o n n é l k ü l .
A lelkem legeslegbelsejében érzem, hogy igaza v a n , de itt, a d r e z d a i z ű r z a v a r b a n felszegem a fejemet. Igen, m e g l á t j u k . P e r s z e , j o b b lett v o l n a f i a t a l a b b k o r b a n u t a z g a t n i , d e h á t a m i f i a t a l s á g u n k a t a h á b o r ú b o l d o g t a l a n e m l é k ű évei t e t t é k t ö n k r e , fizikailag és lelkileg, és h o z t a k n e m c s a k erkölcsi csődöt s o k u n k n a k de m é g a m a g á n é l e t ü n k b e is beleszóltak, m á s k é n t a l a k í t o t t á k , m i n t a m i l y e n n e k s z e r e t t ü k volna. H á n y s z e r e l e m s e m m i s ü l t meg, h á n y b i m b ó z ó egyetértést r o m b o l t szét a z a v a r és r e t t e n e t , h á n y fiatal családi életet zúzott s z i l á n k o k r a . És mégis szeretjük, h a lálos s z e r e l e m m e l szeretjük ezt az E u r ó p á t , a m e l y b e b e l e s z ü l e t t ü n k . A v á r o s n é z é s t — éhesen, b o r o t v á l a t l a n u l — azzal k e z d t e m tehát, hogy végig b á m u l t a m az é p ü l ő ó r i á s h á z a k a t , a m e l y e k r e teljes f a l a k a t e m e l t fel a b l a k o s t u l - a j tóstul a d a r u . M i r e a z egyik háztól a m á s i k h o z é r t e m , a h á t a m mögött úgyszól v á n felépült egy l a k á s . A h á z a k között u t a t öntöttek, s í n e k e t igazgattak. A r o m o k tól megtisztított térség egyik része p a r k í r o z v a l e h e t e t t az építés megkezdéséig, de azóta b o k r o k , b u r j á n o s szigetek n ő t t e k m a g a s r a itt-ott; c s a k n e m m e g h ö k k e n t e m , a m i k o r egy ilyen b o k r o s sziget m ö g ö t t egy b r o n z b a öntött szobor e m e l t e felém a k e zében t a r t o t t szerszámot. Rossz szobor volt, a s e m a t i z m u s k o r á b ó l ; de h o z z á t a r t o z o t t a történelemhez, A diákos l e n d ü l e t n e m t a r t o t t sokáig: a m í g s é t á l t a m , fel-felszűkölt b e n n e m a fáradt u t a z ó gondja: mi lesz a lakással, a m e l e g vízzel, hol lesz az e b é d ? M e n t e m szállást k e r e s n i , és k ö z b e n n é z t e m a várost. Illyés G y u l a m á r észre vette a r e n g e t e g g y e r m e k k o c s i t a n é m e t u t c á n ; n e k e m a sok n a g y o b b g y e r m e k t ű n t fel, az elemi iskolás h a d . D r e z d á b a n k e v e s e b b t ö r t é n e l m i é p ü l e t j u t n e k i k , de t ö b b lesz s z á m u k r a az új palota. F e l d e r e n g e t t e m l é k e z e t e m b e n a v a r s ó i Ó v á r o s , a t ö r t é neti régiségében ú j j á é p í t e t t régi v á r . N e m t u d t a m m á s n a k nevezni, m i n t a „ p i r a m i s " n a k , a m e l y e t intő jelül e m e l t e k a l e n g y e l e k — m á s o k n a k és m a g u k n a k , és e h h e z joguk is volt. I t t n e m ezt l á t t a m : m o d e r n p e n g e - és t o r o n y h á z a k e m e l k e d t e k m i n d e n felé, és azt hiszem, ez is a helyes n é m e t földön. C s a k k ö s s e n e k m i n é l t ö b b szálat a jövőhöz, a m e l y m i n d e n k é p p e n v á r r á n k , e u r ó p a i a k r a . H á t a szállásom p a z a r volt, egy fás-virágos kis v i l l a n e g y e d b e n . V i l l a n e g y e d ? I n k á b b csak kistisztviselők, m u n k á s o k h á z a i v o l t a k ; a sok k e r t t ő l látszott e l e g á n s a b b n a k . A m i a l e g j o b b a n tetszett, az a m o s d ó fölé függesztett v e r s e s „ u t a s í t á s " volt a fizetővendéghez, és n e m c s a k v e r s e s , h a n e m k é p e s is, a h á z fiának, a t i z e n két éves P e t e r n e k a r a j z a i v a l . A m í g kezet m o s t a m és az „ u t a s í t á s o k a t " o l v a s g a t t a m , le is f o r d í t o t t a m m a g a m b a n n é h á n y sorát, v a l a h o g y így: Kedves vendég, te most a szabadságot élvezed, s mi pompás időtöltést kívánunk neked... (Itt egy illusztráció: kézenfogva sétáló p á r , h á t t é r b e n az a u t ó j u k ) . De ne feledd, hogy mások dolgoznak s a zaj mindenkit őrület be visz...
helyetted
is,
(Illusztráció: egy s z o b á b a n t á s k a r á d i ó a z asztalon, a szomszédos helyiségben a fülükbe d u g j á k ö k l ü k e t a lakók) A h á z i a s s z o n y o m o n l á t t a m először a r u h a p ó t l ó n y l o n k ö t é n y t , a m e l y oly e l e g á n s és p r a k t i k u s viselet egy dolgozó n ő s z á m á r a — és m é g fiatalos is. Lapos k o s á r o n hozta az u z s o n n á t — egyszóval jól é r e z t e m m a g a m .
Az
Elba
partján
K e l l e m e s l a k ó t á r s a m a k a d t , egy fiatal, de n a g y o n k o m o l y m é r n ö k (vegetá r i á n u s is volt), aki azért jött b e v i d é k r ő l , hogy t á r l a t v e z e t é s t t a r t s o n egy t e c h n i k a i kiállításon. Meghívott, h a l l g a s s a m meg, de m i v e l a b ovo n e m é r t e t t e m , hogy m i l y e n gépekről v a n szó (pedig k é p e k e t is m u t a t o t t ) , s a j n á l k o z v a e l h á r í t o t t a m a p r o g r a m o t . E g y é b k é n t t u d o m , hogy a l á t n i v a l ó k zsúfolása n e m h a s z n o s ; én D r e z d á b a n összesen két v a l a m i t a k a r t a m a l a p o s a n végigjárni, az E l b a - p a r t o t és a k é p t á r a t . Együtt v i l l a m o s o z t u n k b e a központig, az é p ü l ő és k i a l a k u l a t l a n központig, az új t ö r t é n e l e m z s e n d ü l ő bizonyságáig; a n a g y h á z a k t ö v é b e n elfogott a kísértés, hogy belülről is m e g n é z z e k egyet. F u r c s a dolog ez: ki gondolta volna, hogy a mi g e n e rációnkat egyszer e n n y i r e é r d e k e l n i fogja az építkezés t e c h n i k á j a és minősége. De m i n t a n n y i m i n d e n , ez is a t ö r t é n e l m i k o r r a l jár, a m e l y t ő l az e m b e r i életforma új a r c u l a t a i t várjuk, és lessük is m i n d e n jelentkezését, felfogásban, ízlésben, igényben, t e c h n i k á b a n , t ö r ő d é s b e n - g o n d b a n . Szófiában v a g y V a r s ó b a n ezt n e m kellett sokáig m a g y a r á z n o m , de Bécsben vagy M i l á n ó b a n ú t i t á r s a i m e l k é p e d t e k azon, hogy egy l i t e r á t u s - e m b e r ú g y nézegeti a l a k ó t ö m b ö k e t , m i n t v a l a m i m ű e m l é k e k e t , s egy sikerült l a k á s b e o s z t á s olyan e l i s m e r é s t v á l t ki belőle, m i n t egy szép v e r s v a g y egy jó kép. B e f o r d u l t a m az első p e n g e é p ü l e t b e , s a m í g b e b a r a n g o l t a m n é h á n y folyo sóját, m e g n é z t e m , a m i t lehetett, a kilincsektől a csengőgombig, az ajtófélfától a m o zaikpadlóig; s m i n t h o g y semmiféle d i l e t t á n s v é l e m é n y t n e m m e r e k m e g k o c k á z t a t n i , csak azt m o n d h a t o m , hogy jó érzéssel t á v o z t a m , m e r t jó h a t á s t tett r á m m i n d e n , amit tapasztaltam. Később Berlinben láttam ezeknek a tömbházaknak nagyobb „testvéreit" is, ezeket is é p p e n ilyen érdeklődéssel t e k i n t e t t e m meg, és h a s o n l ó érzéssel. Sőt, a M a r x — E n g e l s s u g á r ú t o n a másfél évtizede épült, k o r s z e r ű t l e n k ü l s e j ű és tagolású — de é p p e n e z é r t i s m é t csak a t ö r t é n e l m i k o r h o z t a r t o z ó — óriási p a l o tákban is m e g b á m u l t a m a jó kivitelezést, az időálló anyagot, és ö r v e n d t e m , h o g y zajlik b e n n ü k az élet, hiszen c s a k n e m k i v é t e l n é l k ü l üzlet- és l a k ó h á z a k . E z u t á n m á r sietve t é r t e m le az Elba p a r t j á r a . M i n d j á r t m e g i s m e r t e m az Alb e r t i n u m épületét, a m e l y b e n most a K é p t á r m o d e r n részlege v a n elhelyezve, s i n n e n végigmentem a p a r t fölé e m e l k e d ő hosszú teraszon, a h o n n a n a l e g s z e b b n e k t a láltam a k i l á t á s t . H á t a m m ö g ö t t jó n é h á n y r o m o s p a l o t a feketéllett, de én az Elba hídjait, a h i d a k o n száguldó a u t ó k a t , a k é t p a r t o t övező fényt, az érkező és i n d u l ó hajókat n é z t e m . A z t á n l e b a l l a g t a m a p a r t r a . É p p e n egy k a r c s ú , fehér hajó é r k e z e t t , tele apró i s k o l á s g y e r e k e k k e l , b i z o n y á r a k i r á n d u l á s r ó l . Lobogó szőke h a j a c s k á k , k i p i r u l t arcok. E l h ú z ó d t a m , f e l s é t á l t a m a régi h í d r a , o n n a n n é z t e m t o v á b b a kiszállást, és élveztem a g y ö n y ö r ű folyó leheletét. E s z e m b e j u t o t t S z e m l é r F e r e n c v e r s e : „Nagy folyamok m e l l e t t s z e r e t t e m v o l n a é l n i . . . " A n a g y folyamok, a tenger, szigetek v o n zottak e n g e m is, de én a S z a m o s p a r t j á n , sőt, a M a l o m á r o k p a r t j á n n ő t t e m fel, K o lozsvárt, s csak a k ö n y v e k b e n o l v a s t a m ilyen h a j ó k i r á n d u l á s o k r ó l ; hosszú-hosszú ideig az volt a l e g n a g y o b b utazási é l m é n y e m , a m i k o r S e g e s v á r r ó l K o l o z s v á r r a köl töztünk. De k é s ő b b a M a l o m á r o k p a r t j á n Laci b a r á t o m m a l évekig m e s t e r k e d t ü n k azon, hogy egy csónakot e s z k a b á l j u n k össze, és l e e r e s z k e d j ü n k vele S z a t m á r i g . A n y nyi „ v í z i t a p a s z t a l a t u n k " m á r volt, h o g y a S z a m o s h o z „laposfenekű" j á r m ű kell, s m e g is t e r v e z t ü n k v a l a m i t e k n ő f é l é t . . . s a t e r v n é l m e g n é h á n y összehordott d e s z k a d a r a b n á l t o v á b b n e m is j u t o t t u n k . L e n é z t e m a mély, g y ö n y ö r ű vízre, a m e l y e n b á t ran úszott ismét egy hajó. Itt n e m látszott a m e d e r alja, m i n t a M a l o m á r o k b a n , d e én hirtelen v i s s z a h ő k ö l t e m a h í d k o r l á t t ó l , m e r t k e t t ő s l á t o m á s r i a s z t o t t a n e k i f e l e d k e zett t e k i n t e t e m e t . Mesélték, hogy a b o m b á z á s k o r foszforos l á n g o k k a l é g e t t a z Elba vize is, h i á b a u g r á l t a k bele a tűz elől az e m b e r e k . S most itt van a l a t t a m ez a m e d e r , amelyet a szem r ö n t g e n s u g á r k é n t s z e r e t n e a víz a l a t t v é g i g k u t a t n i : vajon m a -
radt-e n y o m a ? . . . Igyekeztem újra a p a r t r a emelni a tekintetemet, a hajóra, a l é p csőn k a p a s z k o d ó v i d á m g y e r m e k s e r e g r e . M á r vissza se n é z t e m a vízre, siettek o t t honaikba. Mit r e j t a víz, és n e m c s a k itt, h a n e m a n n y i e u r ó p a i folyóban? S o h a le n e c s a p o l j á k őket! V a n F r é n a u d - n a k is egy v e r s e : A vastag víz forró zsíroktól hájasult, a víz nézi magát, nem pirul, folyik, hetyeg. I l y e n e k a folyók. Ezek a g y e r m e k e k s o h a így m e g n e i s m e r j é k őket, g o n d o l t a m , és b e h u n y t a m a s z e m e m e t . Utolsó
csah —
Berlinben
Ügy t ö r t é n t , hogy B e r l i n b ő l legelőször G r ü n a u t i s m e r t e m m e g ; azt s z o k t u k m o n d a n i , h o g y „így jött ki a lépés". De n e m a l á b a m vitt, h a n e m egy S k o d a - a u t ó . „ M i é r t S k o d a ? " k é r d e z t e m é n is a z o n n a l a T r a b a n t és a W a r t b u r g h a z á j á b a n . A z é r t , m e r t — b á r v a l a m i v e l d r á g á b b ez a t í p u s — a v á r a k o z á s i ideje r ö v i d e b b . M i k ö z b e n G r ü n a u felé g u r u l t u n k , f é l s z e m m e l m á r i s a f o r g a l m a t figyeltem: n e m volt n a gyobb, m i n t n á l u n k a délelőtti ó r á k b a n ; d e k é s ő b b , a m i k o r j o b b a n m e g i s m e r t e m a v á r o s t , változott a v é l e m é n y e m is, m e r t a k ö z p o n t b a n , m o n d j u k az U n t e r d e n L i n denen, c s a k n e m e l v i s e l h e t e t l e n az a u t ó n y ü z s g é s a közlekedési „csúcsok" idején. Mi most ellenkező i r á n y b a , a v á r o s p e r e m felé h a l a d t u n k , s gondos b e r l i n i b a r á t o m m á r i s a t é r d e m r e t e r í t e t t e N a g y - B e r l i n t é r k é p é t , h o g y a z a u t ó b a n is „ m a d á r t á v l a t b ó l " figyelhessem a N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g fővárosát, a t ö b b m i n t e g y millió l a k o s t s z á m l á l ó c s o n k a - m e t r o p o l i s t . (Az egész v á r o s h ú s z k e r ü l e t é b ő l n y o l c t a r t o z i k a fővároshoz, t i z e n k e t t ő N y u g a t - B e r l i n é , e n n e k l a k o s s á g a k é t és félszer nagyobb.) Ö r v e n d t e m , hogy kifelé m e g y ü n k ; alig l á t t a m r o m o t , a n n á l t ö b b é p í t ő t e l e p e t és teljes gőzzel dolgozó g y á r a t , a z t á n kisvárosias, de n é g y e m e l e t e s szintű, teljesen é p régi n e g y e d e k e t , a z t á n kis, családi k e r t e k e t , k ö z e p ü k ö n az e l m a r a d h a t a t l a n v í k e n d h á z z a l ; s m i n d e g y i k k e r t o l y a n s ű r ű n , d ú s a n m e g volt m ű v e l v e , hogy a szó szoros é r t e l m é b e n n e m m a r a d t r a j t u k t a l p a l a t n y i ü r e s hely. És — ez v a l a m i e g é szen szép! — sok a p a r k , a fás t e r ü l e t B e r l i n b e n : n e m egy főváros irigyelheti ezért. H á t ez volt az á l t a l á n o s k é p e m B e r l i n r ő l , s k é s ő b b se változott. H a s z a b a d ezt a kifejezést h a s z n á l n o m : n e m „ s z a b á l y s z e r ű " főváros, illetve n a g y v á r o s , h a n e m sok k i s v á r o s , p a r k , óriási p a r k , g y á r t e l e p , l a k ó n e g y e d ötvözete. A v é g é n m á r a n n y i volt a fa, m i n t h a e r d ő b e n j á r t u n k v o l n a ; h á t r a d ő l t e m az ülésen és b e h u n y t a m a s z e m e m e t . „Ejnye, e j n y e ! " — d o r g á l t a m ö g ö t t e m ülő asszonyka. „ H á t h a é p p e n m o s t k e r ü l e l é n k v a l a m i é r d e k e s ? " E n n e k n e m l e h e t e t t e l l e n á l l n i ! „Ni — m u t a t t a m ki az ú t szélére —, ott egy eldobott csikk!" — s n a g y o t n e v e t t e m . „ M i c s o d a ? " Hogy teljes legyen a z ű r z a v a r , s z a v a l n i k e z d t e m C s o k o n a i t : Mi is emelhet fel egy halandót jobban, Mint ha az emberség tüzétől fellobban... Az emberiségnek sorsán gondolkozik, S az egek tisztébe beléavatkozik? M e r t én s z e r e t t e m v o l n a m e r e n g e n i egy kissé azon, a m i t itt e d d i g é r t a dorgálás. S eszembe jutott kedves riporter-ismerősöm, akinek r á s a — s ezt b o r z a s z t ó a n k o m o l y h a n g s ú l l y a l szokta i s m é t e l n i —, r i p o r t e r „lássa m e g a z u t c a szélére d o b o t t csikket is". Ezt e l m o n d t a m
láttam: ekkor az a szavajá hogy az igazi — pro primo
— és az asszony részéről zajos s i k e r t a r a t t a m — illetve a r a t o t t a r i p o r t e r - k o l l é g a . A férj is k o m o l y a n bólintott, és k i v e t t a zsebéből egy doboz c i g a r e t t á t : „Kóstolja m e g ! . . . T u d o m — folytatta —, h o g y m i r e célzott a b a r á t j a : r é g e b b e n m i n d e n k i azt mondta, hogy a n é m e t c i g a r e t t a rossz. H á t kóstolja csak meg." Idézett b a r á t o m n a k ez persze esze á g á b a se j u t o t t , de l á m , c s a k u g y a n , é l é n k ü l t a r i p o r t - a n y a g , t ö r t é neti-gazdasági-szociológiai „fényezést" k a p o t t a c s i k k - h i s t ó r i á v a l , m e r t ez a ciga retta, a D i p l o m a t (füstszűrős) igazán k i t ű n ő volt, az á r a m e g k ö z e p e s : 4 l e j , h a n e m csalódom, t e h á t h o z z á f é r h e t ő . . . Így m o s t r á t é r h e t t e m a r r a , h o g y — p r o s e c u n d o — a Csokonai-idézet m i é r t j é t is m e g m a g y a r á z z a m : a z é r t „ l o b b a n t a m fel" m a g a m ban, és h u n y t a m b e a s z e m e m e t , m e r t a z a jó életérzés, a m e l y a n é m e t t á j a k o n kísér, é p p e n m e g p e z s d ü l t b e n n e m . J ó m u n k a , szoros a k a r a t , b i z a l o m : ez v a n itt a levegőben, h a b á r a n é m e t „ k é r d é s " k o r á n t s i n c s m e g o l d v a , és a l e l k e k b e n s e m ( n e m csak n á l u k ) . Mégis: s z e m m e l l á t h a t ó á r u b ő s é g , jó á r u k , olcsó élelem, e l e g á n s öltözkö dés, a m e l y b e n n a g y o n is feltűnő a „ d e r n i e r cri" n y o m a . . . Azt m o n d j a e r r e a z asszonyka, m e r t h á t ilyen c s a p o n g ó az e m b e r : „Hogy m o n d ják azt m a g y a r u l , hogy dernier cri?" M o n d o m , r o m á n u l v a n egy n a g y s z e r ű c a r a g i a lei kifejezés, ultimul răcnet, de m a g y a r u l . . . lám, m a g y a r u l . . . Ekkor feltűnt a g r ü n a u i tó, és a b b a h a g y t u k a beszélgetést, ú g y s z e m b e v á g o t t v a l a m e n n y i ü n k e t a l á t v á n y : a tejfehér későőszi n a p f é n y a s i m a v í z t ü k r ö n . A t a v a t 1936-ban, a b e r l i n i olimpiászra szedték r e n d b e r e g a t t a s z á m á r a , és é p í t e t t é k a p a r t j á r a a lelátót. A t é r k é p e n n é z t e m , m i c s o d a h a t a l m a s t ó - r e n d s z e r része, s k é r t e m is szíves vezetőimet, hogy m e n j ü n k t o v á b b , a M ü g g e n f e l é . . . (Amíg egy jót k e r ü l t ü n k a tó p a r t j á n , a cri-ügyet is befejeztem — a m a g a m részéről. Azt m o n d t a m , h o g y a l e g p l a s z t i k u s a b b a n „utolsó c s a h o l á s " - n a k l e h e t n e m o n d a n i , de m i v e l m o s t a n á b a n erősen k e d v e l j ü k a f r a p p á n s r ö v i d í t é s e k e t , l e h e t csak „utolsó csah". Dixi.) A Müggensee mellett gyönyörű hegy emelkedik, amelyre vendéglővel kom binált k i l á t ó t o r n y o t é p í t e t t e k , t e r a s s z a l és n é z ő g é p e k k e l , a m i l y e n e k k e l Olaszország is tele v a n . A p a n o r á m a m e g d ö b b e n t ő e n s z é p : görög t á j , csak férfiasabb, k e m é nyebb k i a d á s b a n ; erdő, víz, ég, s v a l a h o l messze n é h á n y k e d v e s , p i r o s h á z : az ott Köpenick. R e n g e t e g l á t o g a t ó , a u t ó p a r k , ezer söröspohár, s a kioszkon — a m e l y b e n e m l é k t á r g y a k a t , k é p e s l a p o t , bélyeget á r u l n a k — figyelmeztető felirat: „Itt m i n d két n é m e t á l l a m p é n z é t elfogadjuk!" A kettős, fegyelmezett sor egy p i l l a n a t r a se csappan a kioszk előtt, egy ó r a a l a t t óriási f o r g a l m a t bonyolít le. Sok beatles-frizurás fiatal fiút l á t t a m , a l á n y o k m e g h á r o m c e n t i s k a m a s z f i ú - h a j a t viselnek, söröz nek, c i g a r e t t á z n a k , t r a n z i s z t o r o z n a k . Az i d ő s e b b e k k e z é b e n f é n y k é p e z ő - és fiimezőgé pek. A t e r a s z r ó l l á t o m , h o g y a s z e r p e n t i n ú t felől t ö b b a u t ó b u s z fordul a z é p ü l e t elé: francia és a m e r i k a i k a t o n á k , N y u g a t - B e r l i n b ő l r á n d u l t a k át. Elözönlik a s z a b a d helyeket, n e m s o k á r a é p p e n ú g y söröznek, c i g a r e t t á z n a k , t r a n z i s z t o r o z n a k , m i n t a többiek. V a g y tíz f r a n c i a k i s k a t o n a v a l a m i meccset h a l l g a t é l é n k felkiáltások k ö zepette. Ez is „furcsa b é k e " , de — b é k e ; ez is a m i E u r ó p á n k .
Igen, micsoda gondolatsorok indulnak meg az emberben, amíg ezt a ké pet nézi! Az emóció kipirítja az arcomat. Nehéz „az ezek tisztébe beléavat kozni", dehát van még emberi ráció is a világon, edzett és kiforrott ész — talán mégiscsak érvényesülni fog egyszer! Nem fohászkodom, csak gondol kozom, de oly erősen és intenzíven, mintha valami prófétikus versen törném a fejemet a berlini erdőben — és valóban, hol vannak a költök, miért nem kiáltanak hangosabban?, dehát tudom, hogy ez nem elég, mégis... Talán nem beszélünk eleget egymással, mi emberek, vagy nem úgy, ahogy kellene! S megdöbbenve ismerem fel, hogy a „költészet hivatását" szeretném emlegetni,
a költészet „értelmét" — s hozzáteszem azonnal: vajon nem badarság-e mindez? Lehet; a történelem azt bizonyítja. De a tényekből is valami elsöprő katarzis árad, amit én is éreztem az életemben: mindnyájan felelősök va gyunk, akiknek megadatott, hogy éljünk és dolgozzunk. Félórával később a Treptow-parkban, a szovjet katona gigantikus em lékműve előtt: már alkonyodott, homály úszott a levegőben. Kissé megszé gyenülten veszem tudomásul, hogy itt is van kilátó-terasz, a szimbolikusan ide temetett ötezer katona sírjára és a mauzóleum felé néz. Másfajta béke ez, ami itt lengedez, de ez is béke. Teljes erővel harsog a tényekből áradó he roikus szimfónia: itt el sem hallgathat soha. Mégis: micsoda nyugalom, mi csoda csend... Félszeg a néző és levert, viaskodnak benne az érzések. Fű, fű, fű... csak sarjadjon. Fák, fák... nőjenek. Emberek, emberek, em berek... éljetek.
SZÁSZ JÁNOS
N y u g a t i kiszállás
Aradon átszálltunk a személyre. A fülkében fekete fejkendős néne ült, nyomban szóba elegyedett velünk. Mondta, hogy gátaljai, meg hogy „én lelkem inkább a puszta kenyeret, de a mások kosztját soha". Azután megállt a vonat a sági állomáson. Mi is, a néne is szótlanul hallgattuk a tücskök cirpelését. Mi — a feleségem s jómagam — kissé meghatottan. Messziről jöttünk, Európában jártunk, s most újra — végre? ismét? me gint? — találkoztunk a cirpelő tücskökkel. Ott kinn nem hallottuk őket. Bizonyára nem vesztek ki ott sem. Talán csak a mi fülünkkel volt valami baj. Nem számít. Cirpeltek a tücskök és mi tudtuk, hogy hazaérkeztünk. Európába... Amióta hazajöttünk, minden harmadik ismerősünk megkérdi: mit hoztatok? Mondjuk, hogy könyveket és néhány lemezt, mire csak nevet minden harmadik ismerősünk. Előbb nevet, aztán, bosszankodik. Mustrálja a rajtunk lévő inget, blúzt, és megkérdi, hogy párizsi-e. S amikor azt mondjuk, hogy hazai, legyint minden harmadik ismerősünk, s ezzel fa képnél hagy. Sebaj, mondjuk, valamit mégiscsak hoztunk... Utazni jó, mert kicsi a világ. Állok például a bécsi állomás előtt a téren — már neve is szívdobogtató: Europaplatz —, feleségem elment telefonálni, őrzöm bőröndjeinket, egyszer csak odalép hozzám egy igen csinos fiatal leány és megkérdi, hogy „bocsánatot kérek, nem Szász János tetszik lenni?" A tárgyszerű igazság híve lévén, bólintok. A szép lány azt mondja: „Olvastam a könyvét". Mire én habogok, és lelkem mélyén megszólal egy furcsa hang: „Ismernek Európában" — mondja. A leány még mindig ott áll előttem, és szempillantás alatt tisztázza a „kérdést". „En is a Mozart utcában lakom Bukarestben, onnan ismerem magát." Egy bécsi nagynéni is előkerül a Volkswagenjával, és szempillantás alatt elra bolja tőlem... Európát. Mégis, mit hoztunk? Még a fényképeket is alul- és túlexponáltuk. A vonatjegyeinket eldobtuk. Igaz, beszélgettünk néhány emberrel, mond juk Asturiasszal, Frénaud-val és Paul Celannal, dehát cuccot nem hoz-
tunk, s így most már tudva tudjuk, hogy le vagyunk bukva. De mi mind annyian mégse — Asturias meg a többiek is melegen (jaj, ezek a nyelvi klisék) érdeklődtek, mit csinálunk. S noha az egyik Nobel-díjas, a másik a francia, a harmadik a német költők élő legnagyobbika, furamód nem érdekelte őket, miféle holmit viselünk, annál inkább az, hogy mivel ke reskedünk. Magyarán, mi van a fejünkben, a mienkben s a mieinkében. Igyekeztünk elmondani. Ezt vittük, és ezzel jöttünk vissza. Frénaud-tól új francia kifejezést is tanultunk. S e p t c h a t e a u x - r ó l beszélt, s mi csak későre jöttünk rá — feleségem német anyanyelvű képzelőerejének hála —, hogy tulajdonképpen Erdélyről van szó. Egyébként is — igazán nem önámítás — jó volt elbeszélgetni Frénaud-val bukaresti, Brassaival brassói, Daix-szel kolozsvári, Étienne Hajduval tordai, Asturiasszal moldvai, Wurmserrel kendilónai, Guillevickel mogoşoaiai élményeiről és emlé keiről. No igen: a világ valóban kicsi. A párizsi metróban valaki Proustot olvas, és én Deák Tamásra gondolok, akit egyszer kitámadtam, amiért Proustot szereti. És megkövetem ott abban a zsúfolt és büdös földalatti vo natban, mely az Étoile felé fut velem, miközben én — kicsi a világ — Kolozsváron járok. Azután: ismeretlen úr érdeklődik váradi és bukaresti ismerősök iránt valahol Bécs és a La Manche csatorna között. De a világ nemcsak ezért kicsi, hanem mert ismerős: így kettéosztva is sok azonos gondban fő, s ha érdemes volt útra kelni, hát nem egyébért, mint azért, hogy az ember ezt megtapasztalja. Mint köztudott az Eiffel-torony igen magas. Nem mentünk föl, mert hét frankunkba került volna. Többször is találkoztunk vele, a tövében is jártunk. Ingyen és bérmentve. Furcsa, hogy mennyi emlékünk van arról, amit még sohase láttunk. Ebben jórészt az irodalom a ludas. Meg egyfajta irodalmi legendakör, melynek istenei benépesítik Európát: ha az ember végigsétál a Grabenen, tüstént Kassákra vagy Gábor Andorra gondol, a kommün utáni bécsi emigrációra nyilván, s benne a mi Gaál Gáborunkra. Ez a legendakör népesíti be aztán Párizst is, meg Rómát. Érdekes, Münchent nem. Talán mert oly színtelenül-szagtalanul épült újjá, és jellegtelen új házai között az az érzésed támad, hogy sehol se jársz. Hívogatod, ébresztgeted Thomas Mann emlékét, de inkább csak kötelességből, a társítások indukciója gyönge, mert nincs mi arra serkentsen, hogy képzelődj, vagyis képet te remts az emlék és a látvány találkozásából. Az irodalom megbízható idegenvezető. Még a Michelin mindentudó könyvénél is jobb, pedig anélkül igazán nehezen lehet mozogni a párizsi Bakonyban. No igen, máris itt vagyunk Ady Bakonyában. S ha már ott vagyunk, rögvest József Attila szavai is fölcsendülnek. Előbb — érthető — franciául: „Il n'a deuil, il tue, il vainc. Dont seul le parti prend soin..."Azután magyarul is: „Minden halál és semmi gyász, akire csak a párt vigyáz..." Dúdol a párizsi szél, és most már érthető, miért dúdolta Attila is minden harmadik sorában azt, hogy „parapamm paramm papamm". S a metro egyik állomásán Radnóti is megszólal: „Hol vagytok ó, felzengő állomások: Chatelet — Cite, St. Michel — Odeon! s DenfertRöcherau, — úgy hangzol mint egy átok. Térkép virágzott foltos nagy falon. Hol vagytok ó! — Kiáltok. Hallgatózom. Es zúgni kezd a test szag és az ózon." Betéve tudom ezeket a sorokat, de sohasem értettem, miféle térkép virágzik a foltos falon. Most már tudom, hogy e szürrealistának tetsző kép
köznapian realista: a metró málló falain lévő hálózati térképről van szó. S miért zúgna a testszag? Miféle képzavar ez? Ez is a metró, a zsúfoltan zúgó földalatti, az ózon pedig a kortyolni való levegő a pokoljárás után a fölszínen. Más: hetekig jártam mindennap a Boulevard Bourbon kö vein. Egyszer csak megszólalt Illyés Gyula: „Anna, Anna ezt dúdolom végig a Bulvár Bourbonon." Már tudtam, hol-merre járok. Egy utolsó példa: Közel a Palais Royalhoz kicsi utca: rue de l'Echelle. Patinás, régi házak. A név ismerős, mintha már jártam volna itt, mintha már egyszer, valamikor nagyon régen... Megvan! Lucien Rubempré szállt meg itt Angouléme-ből jövet Bargetonnéval. Semmi se változott volna? Minden megváltozott. És Párizs mégis a régi. De változásaira ismét vigyázó szemmel figyelt föl a világ. Róma to vábbra is örök. De falai közt újdon szelek fujdogálnak. Az isteni Firenzé ben társadalmi elégedetlenség skandál szabálytalanul klasszikus verset. Velencében a gondolákban nászutasok álmodoznak, de lakosai baloldalt álmokkal kacérkodnak. Az áruval dugig megrakott Münchenben egyetemi diákok tízezre kelt birokra a rendőrséggel. Néhai lánglelkű Kuncz Aladár annak idején a fény városából egye nesen a Fekete Kolostorba került. Szerény utódját kegyelte a szerencse: semmit sem kellett áldoznia azért, hogy láthassa a szépséges fényeket és a fekete árnyakat, amelyek büszkén és bőszen villognak Európa terein és felhőkkel viaskodó egén.
Szerpentin
(Asztalos
Sándor
felvétele)
Beszélgetés Párizsban a költészetről KÉRDEZ: TÓTH I S T V Á N VÁLASZOL: JEAN ROUSSELOT
— Rousselot urat, a Francia Írók Szakszervezetének elnökét lunk, mint a mai francia költészet egyik legnevesebb képviselőjét, hogy a prózát is műveli. Melyik a kedvenc kifejezési formája?
úgy ismerik ná de k ö z t u d o m á s ú ,
— Mindenekelőtt költő vagyok, és nagyon természetes, hogy a vers segítségé vel fejezem ki a legtalálóbban, a legpontosabban lényeges mondanivalómat. De e g y költő kedvet kaphat ahhoz is, hogy elbeszélővé, esszéíróvá, kritikussá vagy történésszé váljék: miért ne? Egészen más tér nyílik ott számára, ahol öröme telhet a z e l m é lyülésben. — M i b e n áll véleménye
szerint
a vers
és a próza
lényeges
különbsége?
— A vers — m é g ha „szabad" is — dikció, vagyis gondolatunknak és érzel münknek elrendezett, egyszersmind felszabadult és ösztönös együtthangzása; egy szerre van benne zenei és képzőművészeti kompozíció, ahol közbejön gyakran a z esetleges, a véletlen, de közrejátszik éppúgy az intelligencia és a technika s a m ű vészi örömök. Létezik természetesen egy prózai írásművészet is, de azt a cselek mény kifejezése, a tények leírása, az eszmék körforgása végett alkalmazzák, és éppen ezért ennek, úgy látszik, sokkalta szerényebb szerep jut. Ha csak a költő m e g nem szabadítja jármű-szerepétől a prózát, meg nem tölti képekkel, n e m sűríti v é g letesen, és n e m kölcsönöz neki szabad l é l e g z e t e t . . . D e akkor ez a próza és írás technikája is a vers dikciója felé közeledik, annyira, hogy valóban nem lehet többé különbséget tenni közöttük. Prózavers lesz belőle. És mindaz, ami a külső forma terén mutatja a két kifejezési mód közötti különbséget, ritmus- és rímkérdés lenne; másként szólva, eszerint kénytelenek l e n nénk visszatérni ahhoz a felfogáshoz, hogy csak akkor vers a vers, ha a prozódiai szabályokat tiszteletben tartja. De hogy állunk a költészettel? Tudjuk, hogy sok „jól megformált" versből teljesen hiányzik, és ugyanakkor például Chateaubriand pró zájának minden sorából árad a költészet. — Jobban
kedveli-e
Ön a szabad
verset
a kötött
formánál?
— Ha figyelmesen olvasott engem, valószínűleg láthatta, hogy n e m k e d v e l e m jobban a szabad verset; esetenként és életem bizonyos szakaszaiban alkalmazom, munkáim nagy részét azonban szabályos vagy megközelítően szabályos verssorokban írtam. Mindez a szükségszerűség kérdése, a forma alkalmazkodása a tartalomhoz. — A magyar verselésben, sőt a románban is több formai szigor van, franciában. Í m e , ezért alkalmaztam egy franciában nem éppen találó zést. De folytatásképpen, miben látja a mai francia költészet szerepét?
mint a kifeje
— N e m szeretem a „szerep" szót. Mondjuk inkább, hogy amíg költők lesz nek, lesz bizonyos reményünk arra, hogy megőrizzük magunkban az együttérzés, a szabadság és a becsületesség egy részét. Ha Franciaországban vagy másutt van sze repe a költészetnek, az abban áll, hogy megszólaltatja az igaz embert, titkát, hatal mát, szerencsétlenségét és reményének erejét. Képes ezt megtenni, ha elutasítja az üres fogásokat, a nyelv szétmorzsolását, az írástudók kisded játékokba való m e nekülését. A divat, sajnos, az utóbbiaknak kedvez, de csakhamar meg fogják unni, legalábbis így r e m é l e m . . .
ború
— Melyek óta?
a francia
költészet
legnevezetesebb
eseményei
a második
világhá
— A Dada felújított „lettrizmusa"; a „nemzeti költészet", amely az Intelmek hazafias szelleméből született újjá és az akkor még egészen újkeletű ellenállási költé szetből. — Kiket
nevezne
meg
a mai
francia
költészet
új tehetségei
közül?
— A háború után feltűntek közt Claude Bonnefoy-t, Marc Alynt, Michel Deguy-t, Henri Kréát, Lucienne Desnoues-t, Jean Bretont, Joyce Mansourt és az egé szen fiatal Dominique Tront. — Bocsásson meg, ha élek az alkalommal, és fordításairól, főként román és magyar tolmácsolásairól kérdezem Önt.* Most fejezték be itt Párizsban egy román költői antológia fordítását. Melyek azok a versek, amelyek a leginkább tetszettek Önnek? — Alain Bosquet-vel és Claude Sernet-vel (aki román, de franciául ír), v a l a mint más francia költővel dolgoztam együtt azon a román antológián, amely a Seuil kiadónál készült. A legnagyobb élvezettel a régi népdalokat, a dojnákat fordí tottam, amelyek olyan üdék és olyan egyszerűek; igazi kincsestár! És több Arghezivers csodálatosnak tűnt számomra. Tetszettek Beniuc és Botez müvei. — Általában dítás legnagyobb
véve mi a véleménye problémái?
Önnek
a fordításról?
Melyek
a
versfor
— Egész kötetre volna szükség, hogy válaszolhassak erre a kérdésre; erről már sokat í r t a m . . . Nagyjából a versfordítás lehetetlen, de a „lehetetlen" szó n e m köl tői! Akkor hát meg kell kísérelni visszaadni az eredeti vers megfelelőjét, sosem szabad feláldozni a képet, de néha fel kell áldozni egyes szavakat; m e g kell kísérelni belülről újrakezdeni a verset, szerzője társaságában (még ha ezer éve halott is a költő), el kell feledkeznie önmagáról a fordítónak, amennyire ez lehetséges. Alaposan tanulmányoznia kell a költő és a vers történelmi és kulturális vonatkozásait. N e m lehet például modern francia nyelven tolmácsolni egy Shakespeare-szöveget. V é l e m é n y e m szerint valahogy úgy kell megoldani, mint egy angol Ronsard-t — számon tartva azt, hogy a Shakespeare-korabeli angol nyelv kevésbé volt hajlékony és pon tos, mint az egykorú francia nyelv. Ez csak egyetlen példa. Ha formai szigor jellemzi a fordítandó költőt, akkor a fordítónak ahhoz kell alkalmazkodnia. De a nagy probléma az egyes nyelvek szavainak hosszúsága. K e v e sebb szó szükséges az angolban, mint a franciában, és még sokkalta kevesebb kell * Rousselot nevéhez fűződik szerkesztőség megjegyzése.
Az ember
tragédiája
új francia
változata
is! —
A
a magyarban vagy a finnben. Ha tehát ugyanazt a prozódiát elfogadja a fordító, azt a kockázatot vállalja, hogy röviddé és szárazzá teszi azt, ami dallamos és lassú volt, és így t o v á b b . . . A fordítónak tehát joga van bizonyos szabadsághoz. A fon tos az, hogy tiszteletben tartsa az arányokat, a fordulatokat, a körvonalat és a v e r s szabad l ü k t e t é s é t . . . és a szellemét, természetesen! — Milyen költői san hozzá van kötve
tervei vannak? költészetéhez.
Költeményeiből
tudom,
hogy
élete
oly
szoro
— Két versgyűjteményem van sajtó alatt: az egyik a Hors d'eau, amely két ciklust foglal magába: Distances és Route de silence címen és több mint 25 kiadat lan verset tartalmaz; többnyire kötetlen formájúak, ideértve a prózaverseket i s ; a másik a Pragmatique sanction, amely 60 vagy 70 rövid versből áll, részben kö tött formájú versekből. És dolgozom egy hosszú költeményen, amelyben mindennapi erdőm fáiról van szó. — Végül javában fordítom Shakespeare szonettjeit. — Eljönne-e hozzánk, hogy jobban megismerje — Igen, ez nagy örömöt jelentene számomra.
JEAN
ROUSSELOT
Június (Juin)
Gabriel Audisiónak
irodalmunkat
és
hazánkat?
A fal sziklarom, Egy kéz hűlt üszök, A lugas korom, Egy kar könyörög... Ős időktől akart a halál őrültséget. Tátott szája előtt sok fennsík lobogott. Forogtak a rácsnál, akár a gyilkos kések, Utak, telkek, miken zománc volt a mocsok. Törve, csontra vetve, torz gyökérrel tüskézve S felszökő forrással és rossz baltákkal is, Milyen gonosz tájfun ércmarka tudta mind Leigázni, űzni, taszítani a mélységbe? Milyen harsonátlan és redő nélküli Angyal tette lábát a kis agyagvackokra; Kunyhóra, mely csalók nevét betűzgeti; Fekvőkre, kik szemük vetik az ablakokra, S véresen leszállt, hol lángolt az a meleg, Mely erőnk a sárga föld méhébe fojtja, Kutatván mint gyilkos a belső szervet, lopva Tépte a bősz angyal a hajókötelet, Amellyel a szénás szekereket kötözték. Utat rongált, melyből lett borkőszerű község; Part mellett tépázott egy kis halászhajót S díszes őszt, hol rezgő rozstábla haldokolt, S a kertekre éj száll tüstént gonosz varázsán, Hol az ember szarvas és az angyal vad sárkány?
A fal sziklarom, Egy kéz hűlt üszök, A lugas korom, Egy kar könyörög... Nagy véres záportól zubogott a vadon. Messziről hallatszott, amint vágtázva fut Vasgyümölcsfák között, a szíjas utakon. Előtte szív, lámpa azonnal kialudt, S letarolt a világ minden szegeletén Undok szőrzeteket, nyálkás beteg lombot, S gyermeke, mint fényre vágyó torz kelevény, Hússal tépte ki mind, világra szórva mocskuk. Meztelen, fegyver nélkül vakító éjszakában Búzákban tántorgunk, hol jövőnk lépre megy, S látni, mint tűnik el ablakok magasában Barázdák tutaja, mely felhőként lebeg. Nincs hát remény: Idő, csak a te tenyeredben, Hol az est tallérja mint száraz csont zörög, Az a kéz ez, amely hűlt vizet megkötött, Kősziklát, kemény fát s virágot a mennyekben? A fal sziklarom, Egy kéz hűlt üszök, A lugas korom, Egy kar könyörög...
Buda
Lőrinc
rajza
Tegnap meleg liszt folyt kézből kézbe még, A küszöbön a tej s kenyér gazdát cserélt. Kit feledtünk rég, mint vérerünket, az isten Hatalmas álomként terült el földjeinken, Csak álig vigyáztunk a halálhörgésekre, S az aklok mélyéből hozta felénk az este, S az egy gyermekkorunk emlékeit szeretvén, Mely gödrök mélyébe ültette zászlait, A szerény, dicső kor kinyílt, akár egy szekrény, Hol ruhák közt megért álma illatozik. Aludt a vasak közt Leviathán jóllakva, Szemekben virrasztott egy kevés szeretet, A madár-szörnyeteg, szivét s belét elcsapta, S a nap tollazatát simították kezek. A lapos háztetőn melyik holdvilág az, S kertkapukba téve hol az a csatagép, Mely ellenállhatna gumiszerű csipának, Amit nyugat egén a Nap kent szanaszét? A fal sziklarom, Egy kéz hűlt üszök, A lugas korom, Egy kar könyörög...
Lélekharang csendült. Bús Arkangyal leszállt. Vértócsák partjain, hová vasszárnya csap, Ó ház oromdíszén a villámok alatt Mire szolgálhatott, ha volt is még virág? S kérded: mint lehetett, hogy nagy olvasó volt A Nap, mely csúcsokon nyugodtan lapozott, Míg plazmák nyíltak ki temetőbogaraknak, S a lég állva nézte, a tüdő mint mozog? Népet sárba vinni, szép tekintet, ez várt rád, Míg az a tűz elől iszapba menekül? Szegény asszonyi kéz, ragadni csóvát, dárdát — Hát csupán ez jutott néked dicséretül? A golyó a darázs szárnyait kölcsön vette, Hogy újra pontozzon volt szeplőfoltokat; A szem, a bőr, a haj újra megismerhette A városok jogát, hol helyőrség fogad. Arcmázos lepedőt vetnek be hajnaltájban, Hol zabiád rágod, és élsz levegőtlenül; Ki adná könnyedén vad bőrét mostanában? Selymet helyettesít durva mezei szűr. Ködökbe elvegyült, kétséges indulások És álomba merült halvány félemelet, Noha előszöknek otromba ugatások, Oly földhöztapadók, akár a srapnelek; Hisz nagyon akartuk, s nem értünk kikötőbe, Lehet ily erőtlen az Isten-akarat? Még az sem hiszi el, ki haldoklik hörögve, Hogy átlyuggatva így az útszélen marad. Tüzes felhők alatt, mik felfalják a házat, Mint magas lánggá és füstté nőtt hajzatot Frissen szegett cipót egy kéz sem foghatott, Csak törzse gyámfája e metaforaváznak. A fal sziklarom, Egy kéz hűlt üszök, A lugas korom, Egy kar könyörög...
csak
Falakat borítnak a súlyos húsvirágok, Mint nyáridőszaki iszonyú lobogók. Döglött lovak között csupasz ágyúsorok, Rongyban kutatja azt a szokás, ami már volt... Ámde vért szivárgó seb fedi oldalát Egy nagy sötét testnek, mi találkozik véle, Egymást támogatják világos tájon át, Hol tűzállatot rejt a romok törmeléke. És talán holnap már a megölt szörnyeteg Kényszerít, hogy felleld a lélek sáros mélyét, Az Ígét, mely fűként kihajt sírok felett, S megfejti a mesék túl törékeny rejtélyét. 1942 novemberében
Tóth
István
fordítása
KÁNTOR LAJOS
Nagy családok Három budapesti változat
1. A Nagykörút mögött, nem messze a Nyugatitól, ahol a belvárost Újpesttel összekötő villamos fordul, az egyik bérház alagsorában meglepően erős fények vonják magukra a tekintetet. Bármennyire is szokatlan ebben a környezetben, a plakátokról el kell hinnem: színházi jegyirodának adott otthont e szürke épület pincehelyisége. Sajnos azon ban, le kell hervasztanom a párizsias vagy varsóias ínyencségekre szá mítók reményeit — nem a manapság divatos pince-színházak valamelyi kébe nyílik itt bejárat, a valóság ezúttal sokkal prózaibb; a gyárakkal kicövekelt Váci út (és nem a fényes kirakatokkal csábító Váci utca!) né hány évvel ezelőtt megnyitott állandó színháza, a József Attila Színház hirdeti itt az előadásait, s toborozza rájuk a közönséget. Hogy általában milyen eredménnyel, arra nem tudnék választ adni, engem mindenesetre már az első este odavonzott. Bár, legyek őszinte, a kivillamosozásra nem a József Attila Színház híre, még csak nem is a változatlan tehetséggel játszó Gobbi Hilda fel lépése vett rá. A plakátok Németh László darabját, a Nagy családot ígér ték. Már maga a tény is érdekesnek mutatkozott, szociológiailag, hiszen ha egy kétmilliós városban nem is lehet mereven „belvárosi"-ra és „külvárosi"-ra osztani a közönséget, ahogy azt mi például Kolozsvárt elkép zeljük, mégiscsak különbség van mondjuk a körúti Madách Színház ele ganciája (itt játszották Az árulót), a Katona József Színház meghittebb terme (évekkel korábban itt kezdődtek a viták Az utazás körül) és a Váci úti Thália-otthon nem éppen Tháliát idéző füstös komorsága kö zött. Mit tud mondani a hiperintellektuális, rendkívüli értékeit főképpen olvasva felfedő Németh László a gyárak szomszédságában nyíló színpad ról, ami felkelti és leköti ennek a közönségnek az érdeklődését? Egy város, egy ország hangulatát, közvéleményét néhány nap alatt nemigen lehet felelősen megítélni. De a művészet, a maga sűrítő eszkö zeivel, szerencsés esetben segítségünkre siethet. Ezt a segítséget legutóbb Budapesten két ízben éreztem: fokozottabban a Nemzeti Színházban, ahol a Lenin-könyvvel előtérbe került Gyurkó László veretes-modern tragé diáját, a Szerelmem, Elektrát játsszák hatalmas sikerrel, de a színmű vészeten túlívelő problémákon elgondolkozva léptem ki a József Attila Színház jellegtelen előcsarnokából is, mindjárt az első budapesti estén. Mert igaz ugyan, hogy ezt a darabot Németh László még 1962-ben írta, sőt, a Nagy család a legkevésbé sem cáfolja a moralistáról alkotott ké pet, ám az erkölcsi tételeken, a didaktikus szándékkal megfontolt szöveg sűrűségen is áthatol egy nagy író tekintete, aki tételeken és utópiákon innen és túl nagyszerű figurákat lát és láttat, s e figurák szükségszerűen néznek szembe bizonyos időszerű viszonylatokkal. Persze, Németh László Nagy családja nem úgy politikus mű, mint izgalmas vígjátéka, Az utazás volt, s még kevésbé az, mint a Szerelmem, Elektra. Mégis, ahogy élve-boncol egy mai értelmiségi családot és a kö-
t
réjük, elsősorban a fél-paraszti környezetből jött asszony, a fizikusnő Kata köré verődő, illetve vonzáskörébe kerülő idegeneket, a „nagy csa ládot", az messze több a házasság világ-válságát taglaló művek átlagos problémalátásánál, s helyenként egy szociológiai-pszichológiai tanulmány izgalmával nyűgöz le. Ezúttal a Németh László-i modell: a felbomló kis család; a férj el hagyja negyvenedik évén túllépett feleségét és két nagy gyerekét, akik szintén az anyjuk eszményeitől eltérően, a maguk módján törekednek a boldogságra (az érettségiző fiú, meglehetős gondolati-érzelmi zűrzavar ban, de tiszta szándékkal és komolysággal, a Dürrenmatt nevével jelzett bonyolult világban, önmagát és az igazságot keresi, húga viszont a napi örömöknek él, gondtalanul). Kata a vidéki leányiskolában szívta magába, Szilasi tanár úrtól tanulta azt az erkölcsi magatartást, amely, úgy látszik a boldogtalansághoz vezeti, s mégsem tud megválni tőle. (Jellemzően Németh László-i dilemma, erkölcsiség). Amikor be kell ismernie önmaga és újra feltűnt egykori tanára előtt, hogy a családi harmóniát, de még a látszat-egységet sem képes visszaállítani, így fakad ki: „Énnekem ez volt a mániám. Ez az anakronisztikus dolog: a család." De mit állíthat „a család mint a társadalom sejtje" helyébe? Mert sem Kata, sem Szilasi tanár úr — alias Németh László — nem az az ember, aki úgy mond le eszményéről, „mániájáról", hogy ne keressen másikat helyébe. Így jutunk el azután ahhoz az újabb gondolathoz, miszerint „baj volna, ha a család csak addig érne: amíg a rokonság. Nem vagyunk mi házinyulak, hogy abból a kalitkából vigyenek kés alá, amelyben születtünk." A faluról fölkerült, rokonszenvesen-esetlen, tanulni vágyó és tovább is tanuló fia tal szakmunkás, Tóth Sándor szavai ezek, aki ugyancsak Kata „nagy családjának" tagja lesz, annak az alkalmilag összeverődött új közösség nek, amelyben a fizikusnő gyermekei, a mozgalmi emlékeit idéző ház gondnok, az apácából segédházfelügyelővé előlépett Klára (Gobbi Hilda), az eddigi életéből kiábrándult elárusítólány, a Márianosztráról visszatérő volt Eötvös-kollegista elsősorban az összetartozás, de nem kevésbé a ta nulás, az önművelés jóérzését vélik megtalálni. E társadalmi-pedagógiai utópia azonban már nem kerül a néző elé, a József Attila Színház — nyilván az író beleegyezésével — az amúgy is hosszú darabnak csupán az első felét játssza, azaz a cselekmény és a probléma fejlődésének addig a pontjáig, amíg a felbomlott kis közösség helyébe a „nagy család" megteremtését tervezi a színmű hősnője. A mo dell idáig nemcsak lélektanilag, hanem társadalmilag is hiteles (akárcsak a mellékalakok) — ezt legjobban a közönség reagálásán lehetett lemérni. Persze, másfajta modell is elképzelhető. Az irodalomban és a való ságban is. Ahogy Kata mondja: „Igen, at erkölcsi fölépítmény viszony lagos." *
a falon V-alakban elrendezett tizenkét portrét, 2. Nézem emlékezetemben, mire is hasonlít. Ügy van, a darvak
s kutatok az repülésére is, de valami kevésbé romantikus, valami gondolatibb asszociáció motosz kál a tudatküszöbömön... Megvan. A „Nagy család". Igaz, a tizenkettőt ketté kell osztani, mert az újabban falra került hat felnőtt-fénykép arról
« hat kisgyerekről készült, akik a V bal szárát alkották. A V betű most kiegészült, s ami nagy sző, ritka öröm — a szimmetria tökéletes. Az EMKE-aluljárótól néhány száz lépésre, az átlagtól semmiben sem eltérő kormos bérház harmadik emeletén, családi ebédre gyüleke zünk. A szűkebb család létszáma (rajtunk, ritka vendégeken kívül) már nem 6 + 2 fő (szülők és „gyerekek") — annál jóval több. Számoljunk csak: egy vő, két meny, négy unoka — az a nyolccal együtt tizenöt. Sokszoro san nehéz lehet vasárnapi ebédre összegyűjteni őket. Még szerencse, hogy nagy a lakás, blokk-szobába nemigen férne be akkora asztál, amelyet 15 személy ülhet körül. De a költségeket tekintve sem éppen közömbös ennyi ember ebédeltetése — nem a bibliai kenyérrel és hallal kell jólla katni őket. Tizenöten egyszerre azonban nemigen gyűlnek össze; mert a budapesti távolságokat még le lehet győzni, de vasárnapi ebédjét Moszk vában költi el az ifjú atomfizikus, egyszer-másszor Pozsony és Galac közt, valahol a Dunán a frissen-végzett hajómérnök, de arra is volt már példa, hogy a lelkiismeretesen matematika-tanárnak készülő diáklány Londonban járt ilyenkor az egyetem énekkarával. Ez az ünnepi, vasárnap déli eszmefuttatás. Ha a hétköznapokra, fő ként a régebbi hétköznapokra gondolok, amikor még mind a hat gyerek iskolába járt, az ünnepi derű tiszteletté nő bennem ez iránt a család iránt; szerény levéltárosi fizetés mellett csupán a szülők és gyermekek szigorúan fegyelmezett harmóniája révén lehetett a V jobb szárát ma gasra növelni. Ami azonban nem jelenti azt, hogy a Nagy család Tóth Sándorának szavai valamiképpen ne lennének itt is érvényesek. Mert a lakás sem akkora azért, hogy az öregek és a „kicsik" mellett elférjenek az új családok is — akkor pedig gyűjteni kell társasház építésére, az egyetemi tanársegédnek munkaköre teljesítésén túl éjszakai orvosi ügye letet vállalni a körzetben, plusz-munkát végezni a lehetőségekhez mérten s csökkenteni egy időre a szórakozási igényeket. Ha a fiatal mama ott hon van, ő gondoskodik a gyerekekről; a másik két unoka azonban haj nalban kel, hogy idejében eljusson a napközibe, szüleik a munkahelyre. Ez bizony két gyermekkel sem könnyű feladat, jóllehet az örömök nem csak nagyszülő-korban igazolják az áldozatvállalást. Í m e , ez is egy lehetséges modell, bár bizonyára kori, mint a színpadon látott változat.
sokkal kevésbé
gya
* 12 kilométerre a belvárostól, 3 . Mintegy rában, két szép villa áll egy telken.
de még Nagy-Budapest hatáLakóinak családi viszonylatát elég bonyolult körülírni. Az egyik házban lakik a negyven felé közeledő férfi, elvált édesanyjával. Két különbejáratú szoba, teljes kényelem. A másik, a régebbi ház (évekkel ezelőtt ehhez ragasztott szobát a deresedő halántékú író) nyugdíjazott gyári munkás apjának s az öreg második feleségének nyújt otthont, valamint az író volt feleségének és közös kis fiuknak. A családi viszonyok nyilván az évek folyamán zavarodtak így össze, azután épült fel az új ház, a telek azonban ma sincs elválasztva, csupán a két utcai bejárat jelzi, hogy egymástól független családok lak nak itt. A kisiskolás gyermek szabadon futkározik a két ház között, hol az anyja, hol az apja, hol egyik, hol a másik (vagy a harmadik) nagy szülő kérdi meg, nem éhezett-e meg, s hogy elkészült-e a leckéjével.
Idill? Bizonyára nem az, a véletlen, az élet hozta így, de ha már így alakult, emberséges megoldásnak látszik. Közben idilli mozzanatok is adódnak. Gyűlésre hívják például őket, s olyankor elöl megy az öreg vasas, mögötte karonfogva az első és a második feleség. A közvetlen kör nyezet egyébként, különösen tavasszal, nyáron, ősszel, ugyanezt az idilli derűt sugározza. Igaz ugyan, hogy a telek szomszédságában húzódik egy komor gyárkerítés, s tán száz méter sem választ el a HÉV síneitől, bent az udvaron, egy elkerített részen, vagy hetven baromfi, tyúk, kacsa biz tosítja a rurális hangulatot, arrébb pedig zöldségeságyások és gyümölcs fák ellensúlyozzák a faunát. A ház előtt szerény vízű patakocska csörge dez, ennek kordában tartása — megkülönböztetőleg a „háztáji" gazda ságtól — a fiatalabbik házigazda önként vállalt tiszte. Saját egzotikus virágait ugyancsak ő gondozza — az írói munka pihentető szüneteiben. Hogy mit jelent itt kint lakni? Eltekintve most attól, milyen lenne egy belvárosi lakásban az előbb vázolt családi társbérlet, igazolhatom, pihenni, dolgozni kitűnően lehet. A HÉV házhoz szállít, 25—30 perc alatt a Keleti-pályaudvartól; jelenleg ugyan kissé bonyolult a Keletiig eljutni, a Baross tér fel van túrva, építik a földalatti megállóját, de ha az el készül, az utazás még gyorsabb és kényelmesebb lesz, sőt azzal az előnynyel is jár majd, hogy az utasnak nem kell fárasztania szemét a más fél-két évtizedes Kerepesi úti lakótelep egyhangú, megkopott épületei nek szemlélésével. Egy kétségtelen hátránya is van a kint lakásnak: kevesebbet nyü zsöghet az ember a Körúton, a szerkesztőségek körüli kávéházakban. S ilyen esetben, jó pesti szokás, hajlandók az embert elfelejteni. De talán mégsem a pillanatnyi siker a döntő. Hanem a munka, a munka reális értéke. Az emberséges élet, munka közben, a munka szüneteiben. A kis és a nagy család maximálisan lehetséges összehangolása — ha már a teljes harmónia megvalósulásáról le is kell mondanunk.
Szécsi
András:
Kápolnási
sikátor
HERBERT MARCUSE
Egydimenziós
műveltség
A fejlett ipari társadalom magasabb kultúráját saját vívmányai és elszenve dett vereségei értéktelenítik el. A független jellem, a humanizmus, a tragikus és romantikus szerelem dicsőítése egy túlhaladott fejlődési fokozat eszményének tűnik. Ami ma történik, az már nem is a magasabb kultúrának tömegkultúrává való elsekélyesítése, hanem e kultúra megcáfolása a valóság által. A valóság meghaladja saját kultúráját. Az ember ma többre képes, mint a kultúra hősei és a félistenek; megoldott számos megoldhatatlannak vélt kérdést, de egyben meg is hazudtolta azt a reménységet és lerombolta mindazt az igazságot, ami a magasabb kultúra szublimálásában (elszellemiesedésében) rejlett. A magasabb kultúra természetesen állandó ellentmondásban volt a társadalmi valósággal, s csupán egy kivételezett kisebbség élvezte áldásait és képviselte eszményeit. A társadalom két antagonista érdekszfé rája tartósan fennállott egymás mellett: de a magasabb kultúra mindig alkalmaz kodott, miközben eszményei és igaza ritkán zavarták a valóságot. Ehhez új jellemvonásként járul, hogy a kultúra és a társadalmi valóság között fennálló antagonizmust éppen az a körülmény tompítja, hogy kiirtják a magasabb kultúra ellenszegülő, idegen és transzcendens elemeit, éppen azokat, melyek révén a valóságnak egy másik dimenzióját alkotta. A kétdimenziós kultúrának ez a fel számolása nem úgy megy végbe, hogy tagadják és elvetik a „kulturális értékeket", hanem úgy, hogy válogatás nélkül bekebelezik a fennálló rendszerbe, tömegmére tekben reprodukálják és látványosságként kiállítják őket. Gyakorlatilag e kulturális értékek a társadalom összetartásának eszközeiül szolgálnak. A szabad irodalom és művészet nagy alkotásai, a humanizmus eszmé nyei, az egyed gondjai és örömei, a személyiség kiteljesülése fontos tényezők Kelet és Nyugat versengésében. Mivel gyakran nagy nyomatékkal szólnak a kommuniz mus mai formái ellen, éppen ezért ezeket írják elő és ezeket árusítják úton-útfélen. Azt a tényt, hogy ezek ellentmondanak az őket árusító társadalomnak, figyelmen: kívül hagyják. Mint ahogy az emberek tudják vagy megérzik, hogy a reklámnak vagy az egyes politikai programoknak nem kell szükségszerűen igaznak vagy iga zoltnak lenniük, mert úgyis meghallgatják és elolvassák őket, sőt még vezettetik is magukat általuk, ugyanúgy elfogadják és szellemi fegyverzetük alkotóelemeivé te szik a hagyományos értékeket is. Amikor a tömeghírközlési eszközök a művészetet, a politikát, a vallást és a filozófiát harmonikusan, gyakran észrevétlenül kereske delmi természetű bejelentésekkel tarkítják, akkor a kultúrának e területeit saját maguk közös nevezőjére hozzák: az áru formáját adják nekik. A lélek muzsikája egyben a jó árusítókészségnek is muzsikája. Számítani a csereérték számít, nem pedig az igazi érték. A csereértékben foglalódik össze a fennálló állapotok éssze rűsége, minden egyéb természetű ésszerűséget ennek vetnek alá. Azáltal, hogy választási kampányok idején az államférfiak és politikusok fil men, rádióban és televízióban egyaránt nagy szólamokat hangoztatnak a szabadság ról és beteljesedésről, ezek a fogalmak értelmetlen hangokká torzulnak, melyek ki zárólag propagandával, üzlettel, fegyelemmel vagy szórakozással kapcsolatban kap nak valamilyen értelmet. Az eszménynek a valósághoz való ilyen hozzáhasonítása bizonyítja, mennyire túllicitáltak már az eszményen. Ez utóbbit elvonják a lélek
vágy a szellem, illetve a benső emberi szublimált területeitől, s operatív fogalmakká és kérdésekké alakítják át. Ebből állnak a tömegművelődés haladó elemei. A bensőségességtől való elrugaszkodás arra a körülményre utal, hogy a fejlett ipari társa dalom szemben áll az eszmények materializálódásának lehetőségével. E társadalom kapacitásai egyre szűkítik a „fenséges" ama területét, ahol az ember valóságos ál lapotát ábrázolták, eszményítették vagy panaszolták. A magasabb kultúra az anyagi kultúrának válik részévé, és ennek az átalakulásnak a során messzemenően elveszíti a maga igazságát. A Nyugat magasabb kultúrája — melynek erkölcsi, esztétikai és gondolati ér tékeit az ipari társadalom még mindig a magáénak vallja — funkcionális és tör ténelmi értelemben egyaránt technika előtti kultúra volt. Egyetemessége egy olyan világ tapasztalatából következett, mely már n e m áll fenn és melyet n e m varázsol hatunk vissza, mert azt a technikai társadalom a szó szoros értelmében hatályon kívül helyezi. De ezenkívül messzemenően feudális kultúra maradt még akkor is, ha fejlődésének éppen a polgári szakaszában kerül sor néhány mozzanatának legérvényesebb és legkötelezőbb megfogalmazására. Nemcsak azért volt feudális, mert mindig kivételezett kisebbségekre szorítkozott, s nemcsak azért, mert romantikus elemet is magában foglalt (hogy mit, azt hamarosan tisztázzuk), hanem azért is, mert leghitelesebb művei az egész üzleti és ipari világtól s ennek kiszámítható és jövedelmező rendjétől való tudatos, módszeres elhatárolódást fejeztek ki. Bár e polgári társadalom gazdag — sőt pozitív — ábrázoláshoz jutott a m ű vészetben és irodalomban (például a XVII. század holland festőinél, Goethe Wilhelm Meisterében, a X I X . század angol regényében, vagy Thomas Mann-nál) mégis olyan rendszer maradt, melyet egy másik dimenzió elhomályosított, áttört és megcáfolt, olyan, amely kibékíthetetlenül szemben áll az üzlet világával, vádolja és tagadja azt. Az irodalomban pedig ezt a másik dimenziót n e m a vallásos, szellemi és erkölcsi hősök testesítik meg (akik gyakran az uralkodó rend támaszai), hanem sokkal in kább az olyan bomlasztó elemek, mint amilyenek a művészek, a prostituáltak, a há zasságtörő nők, a nagy bűnözők és kiközösítettek, a betörők, a lázadozó költők, a mókás vagy éppen félkegyelmű emberek — mindazok, akik megélhetésük anyagi eszközeit nem a maguk munkájával, illetve nem a rendes, normális módon ke resik meg. Az ilyen jellemek természetesen n e m tűntek el a fejlett ipari társadalom iro dalmából, de lényegesen megváltozva élnek benne tovább. A démoni nő, a nemzeti hős, a beatnik, a ház terhelt idegzetű úrnője, a gengszter, a sztár, az isteni kegye lemből elhivatott iparmágnás olyan funkciót gyakorol, m e l y kulturális elődjei sze repétől rendkívül eltérő, sőt ellentétben áll ezzel. Ők már n e m egy más életmódnak a képmásai, h a n e m inkább a mai életmódnak a szeszélyes változatai vagy típu sai, s inkább a fennálló rend igazolását, semmint a tagadását szolgálják. Elődjeik világa kétségtelenül visszamaradott, technika előtti világ volt, m e l y nek az egyenlőtlenség és a nyomorúság láttára is tiszta maradt a lelkiismerete. Olyan világ, ahol a munkát m é g a sors csapásának tekintették, de ugyanakkor olyan világ, m e l y b e n az ember és a természet még n e m volt dologként és eszközként megszervezve. A maga forma- és erkölcskódexével, irodalmának és filozófiájának stílusával és szókincsével ez az elmúlt kultúra egy olyan világegyetem ritmusát és tartalmát fejezte ki, m e l y b e n a völgyek és erdők, falvak és csapszékek, nemesek és jobbágyok, szalonok és udvarok a kézzelfoghatóan tapasztalható valósághoz tar toztak. E technika előtti kultúra költészetében és prózájában olyan emberek életrit musa lelhető fel, kik gyalogszerrel vándorolnak vagy hintón utaznak, kiknek idejük és kedvük van elmélkedni, szemlélődni, érezni és elbeszélni.
Ódivatú és túlhaladott kultúra ez, s egyedül az álmok és gyerekes képzelgések tudják visszaidézni. De ugyanakkor néhány döntő elemében ez a kultúra m á r technika utáni (a technikai forradalmat követő) is. Ügy látszik, hogy legsikerültebb képei és legkiforrottabb következtetései túlélik előírásszerű feloldódásukat a m e g vigasztalódásban vagy izgatószerek által; a tudatot m é g mindig kísértik annak lehető ségével, hogy a technikai fejlődés kiteljesedésével még újjászülethetnek. E képek és megállapítások kifejezései annak az uralkodó életformától szabadulni akaró és tu datos elidegenedésnek, mellyel az irodalom és művészet m é g akkor és ott is tagadja ezeket az életformákat, ahol valójában cicomázni akarná őket. Ellentétben az elidegenedés marxi fogalmával, m e l y az embernek a kapitalista társadalomban önmagához és munkájához való viszonyát jelöli, a művészi elidege nedés az elidegenedett lét tudatos áttétele a szellemi szférába — „magasabb szín vonal" vagy közvetett elidegenedés. Az összeütközés a haladás világával, az üzleti rendnek a tagadása s a polgári irodalomban és művészetben fellelhető burzsoáellenes elemek — mindez n e m vezethető vissza s e m ennek a rendszernek esztétikai téren jelentkező alacsony szintjére, sem pedig valamilyen romantikus reakcióra: azaz elvágyakozásra a civilizáció egy tűnőfélben levő lépcsőfoka felé. A „romantikus" szó vállveregetően lekicsinylő fogalom, s mindig kéznél van, amikor avantgardista álláspontokat kell becsmérelni, mint ahogy a „dekadencia" fogalma is sokkal gyak rabban szolgál egy haladó kultúra értékes vonásainak, semmint a szétbomlás igazi tényezőinek a megbélyegzésére. A művészi elidegenedés hagyományos képei a való ságban annyiban romantikusak, amennyiben esztétikailag összeegyeztethetetlenek a fejlődőben levő társadalommal. Ez az össze n e m egyeztethetőség a jele az igazsá guknak. Amit e képek felidéznek és amit az emlékezetben tárolnak, kiterjed a j ö vőre: egy olyan beteljesedésnek a kifejezői, m e l y szétfeszítené az e l n y o m ó társa dalmat. A 20-as és 30-as évek nagy szürrealista művészete a maga felforgató és felszabadító funkciójába m é g egyszer belefoglalta az ilyen elemeket. Az irodalmi alapszókincsből találomra kiragadott példák tudnának a legjobban e képek hordtávolságára és rokon voltára, valamint az általuk kinyilatkoztatott dimenzióra utalni: lélek és szellem és szív; la recherche de l'absolu, Les fleurs du mal, la femme-enfant; a tengerparti királyság; Le bateau ivre és The Long-legged Bait, a távol és a haza; de ugyanígy az alkohol ördöge, a gép ördöge és a pénz ördöge: Don Juan és Rómeó; Solness építőmester és Ha mi, holtak feltámadunk. Puszta felsorolásuk mutatja, hogy egy elveszett dimenzióhoz tartoznak. Ere jüket nemcsak azért vesztették el, mert irodalmilag elaggottak. E képek közül egy néhány a jelenkori irodalomhoz tartozik, és fennmarad ennek legélenjáróbb alkotá saiban. A felforgató erejük, a romboló tartalmuk, az igazságuk elerőtlenedett, d e így átalakulva megtalálják helyüket a mindennapi életben. A szellemi kultúra ide gen és elidegenítő művei megszokott javakká és szolgáltatásokká válnak. Vajon tömeges reprodukciójuk és fogyasztásuk csak mennyiségi változást jelentene-e, vagy is növekvő megbecsülést, fokozódó megértést, a kultúra demokratizalását? Az irodalom és művészet igazságát mindig éppen csak megtűrték (ha ugyan egyáltalán megtűrték), mint egy „magasabb" rendnek az igazságát, melynek azon ban n e m szabad zavarnia az üzlet rendjét, és amely azt n e m is zavarta. A m i ko runkban megváltozott, az a két rend és azok igazságai közötti különbség. A tár sadalom felszívó készsége kiüríti a művészi dimenziót azzal, hogy magához hasonlítja annak antagonista tartalmait. A kultúra területén az ú j totalitarizmus éppen abban nyilvánul meg, hogy az egymásnak leginkább ellentmondó m ű v e k és igazságok is békésen megférnek egymással.
E kulturális megbékélés előtt az irodalom és művészet lényegében elidege nedés volt, kiállta az ellentmondást, de m e g is őrizte azt, vagyis a kettéhasadt v i lág, a meghiúsult lehetőségek, a beteljesületlen reménységek, a megszegett ígéretek okozta boldogtalan tudatot. Mind az irodalom, mind a művészet racionális volt, s a megismerésnek egyik elemét alkotta és így feltárt egy emberből és természet ből álló, a valóságban elnyomott és kitaszított dimenziót. Igazságuk a felidézett látszatból állt, egy oly világ teremtésére irányuló törekvésből, melyben életre kel tették az élet rémét, művészileg remekbe alkotva az elismertetés erejével. Ez a v a rázsereje a chef-d'oeuvre-nek: a végsőkig elviselt tragédia és a tragédia vége — en nek lehetetlen megoldása. Ha valaki szerelmének és gyűlöletének él, ha egyszerűen úgy él, mint amilyen, az egyértelmű a vereséggel, a lemondással, a halállal. A tár sadalom bűnei, a pokoli viszonyok, melyeket ember teremt az ember számára, le győzhetetlen kozmikus hatalmakká válnak. A művészet és az irodalom közvetítésével a valóságos és lehetséges közötti tá volság feloldhatatlan konfliktussá alakul, m e l y b e n a kiengesztelődés a m ű jóvoltából formaként marad fenn. Így él tovább a szépség, mint a „boldogság ígérete". A m ű alakjában a tényleges körülmények más dimenzióvá változnak át, ahol is az adott valóság annak bizonyul, ami. Ilyenformán az igazságot közli önmagáról, a n y e l v e megszűnik a megtévesztés, a tudatlanság és a meghódolás nyelvének lenni. A r e gény nevén nevezi a tényeket, és ezek uralma összeroppan; aláássa a mindennapi tapasztalatot, és kimutatja róla, hogy megcsonkított, hogy hamis. A művésznek v i szont ez a mágikus erő csak a tagadás erejeként áll rendelkezésére. Saját kifeje zési eszközével csak addig tud hatni, míg elevenek a képek, melyek a fennálló ren det elvetik és cáfolják. Flaubert Madame Bovaryja abban különbözik a korabeli irodalom ugyanolyan szomorú, szerelmi történeteitől, hogy a valóságos életben fellelhető megfelelőjének szerény szókincse még a hősnő képeit tartalmazta. Akinek félelemérzete azért vált végzetessé, mert még n e m létezett pszichoanalitikus. Ilyen pedig azért n e m volt, mert az ő világukban úgyis képtelen lett volna az asszonyt meggyógyítani: Bovaryné visszautasította volna, mint egyik részét a yonville-i rendnek, melyet éppen ő r o m bolt le. A története „tragikus" volt, mert egy maradi társadalomban zajlott le, ahol a nemi erkölcs m é g n e m vált liberálissá, a lélektan pedig m é g n e m vált intéz ményessé. A társadalom, m e l y Bovaryné problémáját „megoldotta" — azzal, hogy megszüntette — m é g csak ezután alakult ki. N y i l v á n badarság volna azt állítani, hogy a Bovaryné v a g y a Rómeó és Júlia tragédiája a mai demokráciában megol dódott, de épp ennyire értelmetlen volna a tragédia történetiségét tagadni. A f e j lődőben levő technológiai valóság nemcsak a hagyományos formákat, h a n e m a m ű vészi elidegenedés egész alapját is aláássa, vagyis arra törekszik, hogy ne csak bi zonyos „stílusokat" fosszon m e g az értéküktől, hanem a művészetnek magát a szubsztanciáját is. Természetesen a művészetnek n e m az elidegenedés az egyetlen jellemzője. E kérdés elemzése vagy akárcsak kifejtése is meghaladná ennek az írásnak a kere teit, de a tisztázásához hozzájárulhat néhány utalás. A civilizációnak számos sza kaszában a művészet teljesen a társadalomba integráltnak tűnik. Ismert példa erre az egyiptomi, a görög és a gótikus művészet; Bachot és Mozartot is rendszerint a művészet „pozitív" oldalának bizonylataként hozzák fel. A műalkotás helye egy tech nika előtti és kétdimenziós kultúrában lényegesen eltér az egydimenziós civilizá cióban elfoglalt helyétől, de az elidegenedés egyaránt jellemzi mind a pozitív mind a negatív művészetet.
Az örömben és a gyászban született művészet, az egészség és a neurózis kö zött n e m a lélektani különbség a döntő, hanem az eltérés, ami a művészi és a tár sadalmi valóság vonatkozásában fennáll. Az utóbbival való szakítás, annak mágikus vagy racionális meghaladása a legpozitívebb művészetnek is lényeges minősége; azonkívül éppen attól a nyilvánosságtól van elidegenedve, m e l y felé fordul. Akár milyen közeli és meghitt volt a templom vagy a dom azoknak az embereknek, akik körülötte éltek, a rabszolga, a paraszt és a kézműves életével sőt talán még ezek urának életével is vagy ijesztő, vagy felemelő ellentétben maradt. Akár ritusszerűvé lett, akár nem, a művészet a tagadás ésszerűségét tartal mazza. Előretolt hadállásaiban a művészet a nagy tagadás — a meglevő elleni til takozás. Az a mód, melyen az embereket és dolgokat odáig juttatják, hogy megje lenjenek, énekeljenek, hangot adjanak és szóljanak, egyben arra is szolgál, hogy tényleges létüket cáfolni, áttörni és újraalkotni lehessen. A tagadás e módja azonban függőségi viszonyban van azzal az antagonisztikus társadalommal, melyhez fűző dik. Elválasztva a munka szférájától, melyben a társadalom önmagát és nyomo rát újratermeli, a művészetnek az önmaga termelte világa m i n d e n igaza ellenére ki váltság és látszat marad. Minden demokratizálás és népivé tétel ellenére a művészet világa ebben az alakjában áll fenn a X I X . században, sőt átnyúlik m é g a huszadikba is. A „magas műveltség", m e l y b e n ezt az elidegenedést megünneplik, saját ritusokkal és saját stí lussal rendelkezik. A szalon, hangverseny, opera és színház rendeltetése az, hogy megalkossa és felidézze a valóságnak egy másik dimenzióját. Látogatásuk ünnepi előkészületeket igényel, ők maguk megszakítják és transzcendálják a köznapi tapasz talatot. A művészetek és a napi adottság követelményei közt tátongó szakadékot, m e lyet a művészi elidegenedés nyitva tartott, a fejlődő technológiai társadalom ma már egyre jobban áthidalja. De ez a helyzet a maga rendjén szintén megtagadja a Nagy Tagadást: a „másiknak a dimenzióját" felszívja az uralkodó állapot. Magukat az elidegenedés alkotásait bekebelezi a társadalom, s így azok az uralkodó állapo tokat ékesítő és pszichoanalizáló gépezet lényeges alkotóelemeiként maradnak forga lomban. Ilyenformán reklámcikkekké lesznek: eladatják magukat, vigaszul vagy izgatószerül szolgálnak. A tömegkultúra újkonzervatív bírálói élcelődnek azon, hogy Bach zenei alá festésre szolgál a konyhában, vagy hogy Platón és Hegel, Shelley és Baudelaire, Marx és Freud az áruházban jelenik meg. Ezzel szemben a tömegkultúra baloldali kritikusai annak a ténynek az elismerését követelik, hogy a klasszikusok kiléptek mauzóleumaikból, és ú j életre keltek, mert hát az emberek m a már sokkal m ű veltebbek. Ez igaz, de minthogy klasszikusokként, tehát másként kelnek életre, mint amik voltak, megfosztják őket antagonisztikus erejüktől, az elidegenedéstől, holott éppen ebben állt igazságuk lényege. Éppen ezért müveik szándéka és sze repe alapvetően megváltozott. Ha történetesen ellentmondásban voltak a megelőző állapottal, akkor ezt az ellentmondást most kiegyengetik.
Részlet könyvéből.
a szerző
Der eindimensionale
Mensch
(1967. Neuwield
und
Berlin)
című
MIRCEA
BOLOS
dinamikus egyensúlya és az ergonómia EMBER-gép
Egész sor tudományág, mint a munka fiziológiája, a munkalélektan s az utóbbi időben az ergonómia a legapróbb részletekig menő kutatá sokkal próbálja föltárni a munkás és az őt igénybe vevő összetett felsze relések optimális egymáshoz idomításának útját-módját. Megkísérlem tö mören bemutatni a gépesítéssel — de különösen a munkafolyamatok táv vezérlésével — összefüggő ilyen irányú kutatások során felmerülő fon tosabb kérdéseket, valamint az eddig elért eredményeket. A nyers erőkifejtéstől
a bölcs
irányításig
A XVIII. század tudósai — a Daniel Bernouilli- és Charles Augustin de Coulomb-féle mozgásegyenletek alapján — már tanulmányozni kezd ték az emberi munkából adódó „cselekvésmennyiséget". A kutatások a fiziológia vonalán fejlődtek tovább, azzal a céllal, hogy a légzés során el használt oxigénmennyiség és a fényképezett mozgás elemzése alapján a munkában kifejtett erőfeszítést meghatározzák (Lavoisier, Maupey). Fej
lődésének első szakaszával a gépesített munka lépett az emberi moto rikus erő helyébe. Az új munkaeszközöket, a gőz- vagy villamos gépeket már nem erőkifejtéssel, hanem irányítással, tehát új szerepkörben hozta mozgásba az ember. Az ipari fejlődés eme szakaszának feleltek meg a túlnyomórészt mérnökök (Taylor, Gilberth, Ford) vezette fiziológiai és pszichológiai kutatások. A kísérletek — a termelékenység növelését a munkaadó érdekei szerint szorgalmazó céllal — arra irányultak, hogy megtalálják a minimális erőkifejtést igénylő összetett mozgások legmeg felelőbb modelljét. A munka tudományos ésszerűsítésének első kísérletei Taylor nevéhez fűződnek (1.890), aki módszerét a munkaműveletek egyszerű, alapvető mozgásaira és a feleslegesek kiküszöbölésére helyezve, kronométer segít ségével is megállapíthatta a különböző tennivalók leggyorsabb elvégzé sének időtartam-rendszerét. Gilberth tökéletesítette ezt a módszert, föl használva a munkaműveletekben kifejtett részletmozgások, a mikromozgások fényképezését és filmezését. Ő maga 17 alapvető mozgást határoz meg (például keresés, válogatás, fogás, mozdítás), melyek általában bár mely munkatevékenységre jellemzőek. Ugyanezen a kísérleti vonalon ha ladva, Barnes (1951) meghatározza a leggazdaságosabb mozgások 22 sza bályba foglalható alapelveit. E szabályok az élettan matematikai mód szereket alkalmazó ágára (biometria), a környezetet, munkahelyet jel lemző berendezésre (biomechanika), valamint a gépi felszerelés s a fizi kai és szellemi erőfeszítés (ergonómia) kölcsönhatásaira alapozódnak. Mindezeket a zárójelben foglalt aspektusokat tömören így foglalhatnók össze: a munkafolyamatokat oly módon kell megszervezni, hogy a m u n kás a lehető legkevesebb mozgást és izomkifejtést végezze; mozdulatai
legyenek részarányosak, zökkenésmentesen folyamatosak és határozottan pontosak (Ryan). Valamennyi említett kísérlet vagy tanulmány különösképpen a mo torikus emberi tevékenységre vonatkozott. A termelési folyamatok auto matizálásával azonban az ember motorikus feladatait a gép vette át, s az emberre egész sor új tennivaló hárult: a programozás s a gépi fel szerelésék irányítása és ellenőrzése. Ember
a
kapcsolótáblánál
Az izomerő-kifejtés csökkenésével párhuzamosan új követelmények sokasodnak — a munkás érzékszervi és értelmi szférájában. Az új tech nikát leginkább az jellemzi, hogy a munkásnak már nincs egyenes, köz vetlen kapcsolata az általa feldolgozandó anyaggal; távolról vezérli és ellenőrzi a technológiai folyamatokat kapcsolótáblák vagy vezérlőasz tal mellől. A főszerep a kezelőre hárul, arra a foglalkozási ágra, mely kezd mindinkább elterjedtté válni nemzetgazdaságunkban is, különösen a kőolajfinomítás technológiájában, a vegyipari kombinátokban, a vil lamosmüvek központjaiban, a vasúti szállításban és másutt. Íme, a kezelő tevékenységének néhány sajátossága: a) Információ-szerzés a kapcsoló szerkezeteknél; a technológiai fo lyamat kifejlését és véghezvitelét, a berendezések szerkezeti működésének fáziselemeit optikai (képernyős) vagy akusztikai (hangtölcséres) úton a jelző- és vezérlő állványok bizonyos ismétlődő sémái alapján közlik a kezelővel. Így tehát a tisztánlátás és figyelem mint különleges igény jelentkezik; a kezelőnek mindent észre kell vennie, ami eltér a megálla pított paraméterektől, pillanat alatt fölfognia a rongálódásokat, műszaki zavarokat. b) Tevékenységi terv alapján a kapott információk feldolgozása; műszaki zavarok esetén a kezelő nemcsak megállapítja az okot, hanem dönt is a helyrehozás módja felől. c) A vezérlőasztal szerkezetének működtetése (gombnyomás, kapcsolásos műveletváltoztatás és egyéb) nem igényel bonyolult mozdula tokat; mégis, a kezelő egész tevékenysége a teljes idegfeszültség feltéte lei között zajlik, egyrészt az ellenőrzendő paraméterek nagy száma miatt, másrészt a váratlan helyzetekből adódó és a rendelkezésre álló rövid idő alatt gyors megoldással járó szellemi erőfeszítés következtében; mind ehhez járul még a rendkívül magas fokú anyagi és társadalmi felelősség. Az összetett gépi berendezések távkezelésének feltételei között a kezelő rátermettségének próbái oly annyira összetettek és változatosak, hogy a megfelelők kiválasztásának szokványos pszichológiai és orvosi vizsgálatokkal nem lehet eleget tenni. Középszerűen értelmes ember nem mindig alkalmazkodik megbízhatóan az új munkakörülményekhez. Mint hogy a középszerű ember fizikai, fiziológiai és pszichikai adottsága kor látozott, szükség van arra, hogy a gépek és berendezések tervezésekor és megépítésekor a mérnök figyelembe vegyen egész sor olyan pszicho fiziológiai tényezőt, amely a szerkezetek továbbította információk menynyiségére, feldolgozásuknak szükséges időtartamára, a jelzések monotonságával szemben az ember ellenállóképességére és más adottságokra vo natkozik...
Ember
és gép történetének
új
fejezete
E problémák megoldása az ergonómiára, arra a tudományra hárul, melynek fő célja a m u n k a és ember egymáshoz idomítása (az angolszász országokban „mérnökpszichológiának" — engeneering psychology — ne vezik). Ebben több technológiai, embertani, munkalélektani és munkaszo ciológiai, orvostani tudományág ötvöződik, ezért is nevezik még „ömlesz tett" tudománynak. Országunk egyes kutatói — köztük Miron Constantinescu — felhívták a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok v e lejáróiként az ergonómiai kutatások a termelési és társadalmi viszo nyok összességéből az ember—gép kategória-párt ragadják ki. Ily módon az optimális munkafeltételek kialakításán kívül az ergonómiának a m u n kás személyisége harmónikus fejlődésével is foglalkoznia kell. Az ergonómiára háruló feladatok (köztük a munka ésszerűsítése) si keres teljesítése különböző szakemberek: pszichológusok, fiziológusok, antropológusok, szociológusok, mérnökök és mások szoros együttműködé sét igényli. Az ergonómia a munkást és az általa irányított gépi beren dezést egyetlen egésznek, „ember—géprendszernek" fogja fel, amelynek alkotórészeit láncszemek, többszörös közléscsatornák fogják össze. Ez a. rendszer a maga egészében egy közös cél eléréséért működik (Leplat). A korszerű gépek és felszerelések tervezésével kapcsolatban m á r em lítettem, hogy a gépkezelő munkások ki vannak téve a szellemi t ú l t e r helésnek és ebből következően — a hibalehetőségeknek. Éppen ezért a balesetveszély elhárításának problémája különösképpen foglalkoztatja az ergonómia művelőit. A géptervezésben optimális megoldásokat keres nek arra, hogy a mutatótábla-szerkezetek és számlapok minél láthatób bak és leolvashatóbbak legyenek, az irányító szerkezeteket pedig (billen tyűk, emeltyűk) könnyen meg lehessen különböztetni. A géptervezésben jelentősége van a formának is; a számlap-mutatók elhelyezésének, nagyságának, fénykontrasztjának, a szerelékfalak és szer kezet-burkolatok színének. Hasonlóképpen kísérleteket igényel az a fel adat, vajon hány készüléket kezelhet egyetlen operatőr, s a feldolgozás sebességéhez és a gyors határozathozatalhoz viszonyítva mennyi legyen a kódolható adatok száma? A hazai kutatások
fő
irányai
Mindezek a kérdések nemcsak külföldön, hanem hazánkban is élén ken foglalkoztatják az ergonómia kutatóit (D. Roşca). Égetően időszerű a munkás új munkakörülményekhez való alkalmaz kodásának problémája, a korai fáradtság és más hasonló jelenségek mély reható vizsgálata és a káros hatások leküzdésének módja. A kézműipar ban a fizikai fáradtság megszokott visszahatásként jelentkezik, a gépe sített és automatizált munkában pedig az érzékszervek, az idegrendszer kifáradása állapítható meg a gyakori pszichikai igénybevétel velejárója ként. Sőt mi több, a technológiai folyamatok megosztása bizonyos m u n k a ágakban a rövid időtartamú, gyorsan ismétlődő műveletekre vezetett, például a szalagrendszerhez. Ilyen műveletek során sűrűn jelentkezik az unalomérzet, a pszichikai telítettség, s minthogy a munkás közvetlen cse lekvéssel nem vesz részt az összműveletekben, a személyiségének m e g felelő törekvéseit kielégítetlennek érzi, és érdektelenné válik.
A z a k ö v e t e l m é n y , h o g y egész g é p s o r o k m ű k ö d é s é t e g y e t l e n e m b e r h a n g o l j a össze, és e s e t e n k é n t e g y e d ü l d ö n t s ö n a t e r m e l é s f o l y a m a t o s s á g á n a k h e l y r e á l l í t á s á é r t — m i k é n t ez az a u t o m a t i z á l t b e r e n d e z é s e k k e z e l ő i n e k e s e t é b e n t ö r t é n i k —, m a g á v a l h o z o t t egy m á s i k k ö v e t e l m é n y t : a f i g y e l e m h o s s z a b b i d ő t a r t a m ú f e n n t a r t á s á t b e f o l y á s o l ó összes t é n y e zők vizsgálatát, m i n t például a ritkán, szabálytalan időközökben ismét lődő j e l z é s e k é t . A z összes i p a r i l a g f e j l e t t o r s z á g o k b a n k u t a t á s o k f o l y n a k a k e z e l ő s z e m é l y z e t é b e r s é g é n e k , g y o r s felfogó k é p e s s é g é n e k á r n y a l t f e l t á r á s á r a , szoros ö s s z e f ü g g é s b e n a m ű v e l e t e k h e z t a r t o z ó r e n d k í v ü l i v a g y egyhangúan ismétlődő jelzésekkel. A c s e l e k v ő k é s z s é g , az é b e r s é g m a g a s s z i n t j é n e k f e n n t a r t á s a u g y a n i s összefügg a g y o r s a n f e l f o g h a t ó j e l z é s e k s a j á t o s s á g a i v a l , a v á r a k o z á s i d ő t a r t a m á v a l , lehetséges megjelenésükkel. Ily m ó d o n a villamos mozdony v e z e t ő j é n e k v a g y é p p e n a m o n o t o n u t a k o n r o b o g ó s o f ő r n e k az é b e r s é g e is t á r g y a l e h e t az e r g o n ó m i á n a k .
A fáradtság,
monotónia,
baleset
ellen
E kutatások során számos értékes e r e d m é n y t konkrét megoldásokkal g y ü m ö l c s ö z t e t t e k , p é l d á u l a f á r a d t s á g és a m o n t ó n i a l e k ü z d é s é b e n . K ü lönböző iparágakban bevezették a rövid szüneteket, melyeket tornászással, t e s t - és l é g z ő g y a k o r l a t o k k a l t ö l t e n e k ki; e g y s z e r ű m ű v e l e t e k e t k o m p l e x m ű v e l e t e k k é e g y e s í t e t t e k , h o g y a dolgozó é r d e k l ő d é s s e l k ö v e t h e s s e n y o m o n m u n k a e r e d m é n y e i t ; b i z t o s í t o t t á k az o p t i m á l i s m u n k a t e m p ó t ; n ö velték a személyi érdekeltséget, s a fáradtság megelőzésére általános in t é z k e d é s e k e t is b e v e z e t t e k (a m u n k a s z a k a s z o k i d ő t a r t a m á n a k m e g á l l a pítása, s z ü n e t e k , v á l t á s o k m e g s z e r v e z é s e és e g y e b e k ) . K ü l ö n l e g e s h e l y e t f o g l a l n a k el az e r g o n ó m i a i k u t a t á s o k b a n a b a l e s e t e k o k a i és m e g e l ő z é s ü k m ó d j a i . Á m a k u t a t ó k n e m c s a k a b a l e s e t e k r e f i g y e l n e k fel, h a n e m a z o k r a a t é v e s m ü v e l e t e k r e v a g y c s e l e k v é s e k r e is, a m e l y e k a t e l j e s v a g y f é l b a l e s e t e k e r e d ő i . A b a l e s e t e t előidéző t é n y e z ő k jól megkülönböztethetőek, például a műszakiak (géphibák, felszerelési elégtelenségek), szervezésiek (ésszerűtlen munkamegosztás, hajráztatás), pszicho-fiziológiaiak (érzékszervi kihagyások, g y e n g é n fejlett képességek t ú l z o t t t e h e r p r ó b á j a ) . A sokféle előidéző t é n y e z ő k k ö z ö t t s z e r e p e l a h ő m é r s é k l e t , a v i l á g í t á s , a zaj, az o x i g é n h i á n y , m e l y e k — b i z o n y o s h a t á r é r t é k e k k ö z ö t t — k e d v e z ő t l e n ü l h a t n a k ki a m u n k a t e v é k e n y s é g r e és h o z z á j á r u l n a k balesetekhez (Mamali). A balesetek lélektani okainak árnyaltabb tanulmányozásakor n e m régiben kitűnt, hogy ezeket n e m egy-két, h a n e m több egymásba ható t é n y e z ő idézi elő, é s p e d i g p s z i c h i k a i (izgalmi á l l a p o t , f i g y e l m e t l e n s é g ) és helyzeti (például kockázatos, váratlan) tényezők együtt. Hasonlóképpen b e h a t ó a n vizsgálják a kapcsolatot életkor, m u n k a t a p a s z t a l a t , alkoholfo g y a s z t á s , egészségi á l l a p o t k ö z ö t t a b a l e s e t e k o k a i n a k f e l t á r á s a k o r . A m é r n ö k p s z i c h o l ó g i a egész sor m ű s z a k i m e g o l d á s t j a v a s o l a b a l e s e t e k m e g e l ő z é s é r e , k ö z t ü k : e l e k t r o n i k u s r i a s z t ó s z e r k e z e t e k e t , o p t i k a i és a k u s z t i k a i j e l z ő k é s z ü l é k e k e t , e g y e s g é p e k és m u n k a h e l y e k b i z t o n s á g o s s z i g e t e l é s é t , a m u n k a v é d e l m i f e l s z e r e l é s e k t ö k é l e t e s í t é s é t . K ü l ö n l e g e s fi g y e l m e t é r d e m e l n e k az új t í p u s ú g é p k o c s i k v é d ő f e l s z e r e l é s e i (biztosító öv, b i z t o n s á g o s z á r ó b e r e n d e z é s és f é k r e n d s z e r ) . A m e g e l ő z é s n e k i g e n f o n t o s e m b e r t é n y e z ő j e — a v á l o g a t á s , a szelekció; m e g f e l e l ő k á d e r e k k i -
e m e l é s e , k é s z s é g e i k n e k t o v á b b f o r m á l á s a a n a g y felelősséggel j á r ó m u n k a f o l y a m a t o k b a n . A v i z u á l i s a g i t á c i ó é s az í r á s o s p r o p a g a n d a is s z e r e p e t j á t s z i k ( m u n k a v é d e l m i f a l r a g a s z o k , á b r á k , m a k e t t e k , p o n t o k b a foglalt tömör tudnivalók).
Bukaresti
és brassói
szimpozion
N o h a a z e r g o n ó m i a i k u t a t á s o k az u t ó b b i é v e k b e n o r s z á g u n k s z á m o s i p a r á g á b a n is k i b o n t a k o z t a k , e n n e k az ú j t u d o m á n y á g n a k a t á r g y á t , a l k a l m a z á s á n a k h a t ó s u g a r á t és m ó d s z e r t a n á t c s a k ez é v e l e j é n e l e m e z t é k n á l u n k behatóbban, a b u k a r e s t i és a brassói szimpozionokon. Ez a l k a l o m m a l v i t á r a b o c s á t o t t a k egész s o r é r t é k e s e r g o n ó m i a i m u n k á t , a m e l y e k e t j ó r é s z t s z a k e m b e r e k ö s s z e t e t t c s o p o r t j a i (orvosok, p s z i c h o l ó g u s o k , szociológusok, m é r n ö k ö k ) á l l í t o t t a k össze. I l y m ó d o n v i t á r a , m a j d a l k a l m a z á s r a t e r j e s z t e t t e k elő e g y m u n k a h e l y i ergonómiai kérdőívet. A z i l y e n kérdőív alkalmazása lehetővé teszi a legfontosabb m u n k a h e l y i t u d n i v a lók, i n f o r m á c i ó k á t t e k i n t é s é t , m i n t p é l d á u l : a t e v é k e n y s é g j e l l e g z e t e s sége, a felszerelés j e l l e g e , m u n k a h e l y i i r á n y í t ó h e l y z e t e k é s k e z e l é s i m ó dok, a h o z z á f é r h e t ő s é g ú t j a i - m ó d j a i , a v i z u á l i s és a u d i t í v j e l z é s e k t e r m é szete, a m i k r o k l í m a h a t á r f o k a i , s z a k m a i s a j á t o s s á g o k , a r e f l e x e k és az i d e g i - p s z i c h i k a i e r ő f e s z í t é s e k i g é n y l é s é n e k h a t á r s z i n t j e i , az a n y a g c s e r é r e k i h a t ó e r ő f e s z í t é s e k foka, a c s o p o r t b a v a l ó i n t e g r á l ó d á s é s az i n t e r p e r szonális k a p c s o l a t o k m é r t é k e és s z í n v o n a l a ( B e r l o g e a é s m u n k a t á r s a i ) . S z á m o s j a v a s l a t o t t e r j e s z t e t t e k elő a m u n k a h e l y i f e l s z e r e l é s e k k e l k a p c s o l a t b a n is. M i n d e z e k az e m b e r m é r é s t a n n a l ( a n t r o p o l ó g i a i e r g o n ó m i a ) és a b i o m e t r i á v a l f ü g g n e k össze, m i n t p é l d á u l : a m ű h e l y e k és i r o d á k é l e t k o r o k r a a l k a l m a z o t t m é r e t e z é s e , az e z e k h e z k a p c s o l t r é s z l e g e k és s z e mélyek számának megállapítása. Hasonlóképpen megvitatták a gépek, a kapcsolószekrények és kapcsolóasztalok, v a l a m i n t a m u n k a h e l y i székek és a k ü l ö n b ö z ő g ö r d ü l ő - és j á r m ü v e k v e z e t ő f ü l k é i n e k m é r e t e i t (G. C o n s tantinescu). M á s s z a k m u n k á k a g é p k o c s i v e z e t ő k n é l és a v a s ú t i s z á l l í t á s b a n a l k a l m a z o t t s z e m é l y z e t n é l észlelt f á r a d t s á g - j e l e n s é g e k k e l f o g l a l k o z t a k , szoros k a p c s o l a t b a n az o l y a n k á r o s t é n y e z ő k k e l , m i n t p é l d á u l a zaj é s a r á z kódás. Rendkívül érdekesnek bizonyult a távolból történő észlelésre alkal m a z o t t k é s z ü l é k k e l ( t e l e r e g i s z t r á t o r ) v é g z e t t k í s é r l e t e k e r e d m é n y e . Ezzel s i k e r ü l t m e g á l l a p í t a n i b i z o n y o s fiziológiai p a r a m é t e r e k v á l t o z á s a i t a j á r a t o t v é g z ő g é p k o c s i v e z e t ő k n é l (D. B o b i c és m u n k a t á r s a i ) . I l y e n s z e r ű k u t a t á s o k a t v é g e z t e k a v a s ú t i szállító s z e m é l y z e t n é l ( v i l l a m o s D i e s e l - m o z donyvezetők esetében) a fáradtság fokának tanulmányozására (Benetato akadémikus és munkaközössége). Különös figyelmet fordítottak a gépkocsiszerencsétlenségek okainak, v a l a m i n t m e g e l ő z é s ü k m ó d o z a t a i n a k e l e m z é s é r e (orvosi é s l é l e k t a n i v i z s g á l a t o k o n a l a p u l ó s z e m é l y i v á l o g a t á s , a v e z é r l ő s z e r k e z e t e k és ü l ő h e l y e k t ö k é l e t e s í t é s e ) . É r d e k e s j a v a s l a t o k h a n g z o t t a k el a k ö z u t a k o n j e l e n l e g m ű k ö d ő o p t i k a i r e n d s z e r , a színes j e l z ő k é s z ü l é k e k m ó d o s í t á s á r a , v a l a mint a j á r m ű v e k n e k a hiányos emberi motorikus erőhöz való alkalma zására. A bukaresti és brassói ergonómiai szimpozionok kiemelték azt a tényt, hogy m é r n ö k e i n k r e a t u d o m á n y n a k e t e r ü l e t é n sürgető feladatok
várnak. Megállapították, hogy napjaink gyors műszaki fejlődésének és átalakulásának megfelelően az ember — mint fő tényező — egyre dön tőbb szerepet játszik az anyagi javak termelésében. Minthogy a gyors változások üteme meghaladja az emberi funkciók azonnali hozzáidomításának lehetőségét, a termelést csakis az ember és gép dinamikus egyen súlyának fenntartásával biztosíthatjuk. A két szimpozionon hangsúlyozódott annak szükségessége, hogy az ipar vezető szervei megismerjék az ergonómia alapelveit, s ily módon megkönnyítsék egységeikben az ilyen irányú tudományos tevékenység megszervezését (Viaţa economică, 1968. 9 ).
* Úgy véljük, hogy ma az országunkban folyó ergonómiai kutatások fejlesztése bizonyos szervezeti jellegű intézkedéseket igényel, éspedig: 1. az egész nemzetgazdaságra szétágazóan olyan központi szerv kialakítá sát, amely a kutatások fő vonalait meghatározza és az országos ergonó miai kutató tevékenységet összehangolja; 2. időszakos ergonómiai közle mények kiadását, valamint a belföldön és külföldön megjelent ergonó miai munkák hozzáférhetővé tételét szakembereink számára; 3. egy egész sor diszciplínában — de különösen a pszichológiában — a szakemberek számának növelését; 4. olyan szakosított vállalatok létesítését, amelyek pszicho-fiziológiai kutatásokhoz szükséges felszereléseket állíthatnak elő. Összegezésül: a munkatermelékenység növeléséért és a munkakö rülmények jobbátételéért a gépesítés és automatizálás minden szintjén az ember—gép rendszer megjavítása döntő tényező országunk műszaki tudományos haladásában.
Asztalos
Sándor
művészfotója
LÁZÁR JÓZSEF
Elmélkedés a bűnözésről
A dogmatikus romanticizmus már alaptermészetéből eredően is ró zsaszínben látja a társadalom problémáit, szeret antirealista modellekben gondolkodni. Ügy véli, hogy a szocializmusban automatikusan megszűnik a bűnözés, csak elvétve, véletlenszerűen fordulhatnak elő törvényszegé sek. Ez a társadalmi valóság sokrétű, bonyolult mozgásmechanizmusa előtt értetlenül-szemérmesen szemet hunyó, merev felfogás abból a volunta rista képzelgésből indul ki, hogy a szocialista termelési viszonyok köze pette az állampolgárok magas szintű tudata két-három évtized alatt álta lánossá válik az egész társadalomban, s ennek nyomán gyorsan felszá molódik a kriminalitás. Erre a hamis feltételezésre a mindennapi élet rácáfol: törvényszé keink gyakorlata bizonyítja, hogy még elég gyakran vannak nálunk is sikkasztások, lopások, betörések, huligán cselekedetek, sőt olykor em beri élet ellen elkövetett bűntettek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szocialista társadalmi rend szerkezete és a bűnözés között lé nyegi összefüggés állna fenn. Csupán arra a marxista filozófiai igazságra figyelmeztet, hogy a kriminalitás a szocializmusban is társadalmi kö rülmények determinálta jelenség, s objektív és szubjektív feltételek össz játékának következményeként alakul ki. A tudományos, realista társa dalomszemléletnek tehát számolnia kell azzal, hogy szocialista építésünk mai szakaszában is vannak, létrejöhetnek olyan okok és feltételek, ame lyek bűnözésre csábíthatnak. Más szóval a szocializmusban sem szűnnek meg spontán módon a krimogén, bűnözésre hajlamosító tényezők. Sta tisztikai adatokra támaszkodva a marxista kriminológusok joggal álla pítják meg: az átmeneti társadalomban a bűnözés növekedése, csökke nése és stagnálása váltogatja egymást. A megvitatásra bocsátott új Bün tetőtörvénykönyv-tervezet is számot vet a valóság tényeivel, amikor a bevezető részben leszögezi: „Társadalmi rendünk feltételei között, ami kor az ország gazdasági haladása és az egész nép jólétének emelése a szocialista tulajdon gyarapodásától és megszilárdításától függ, e tulajdon megvédése valamennyi honpolgár alapvető kötelessége. Mindaz, ami csor bítja az állami vagy a szövetkezeti tulajdon, népünk odaadó és önzet len munkájának eredményeit, a dolgozók, a szocialista társadalom érde keit sújtja. Éppen ezért a Büntetőtörvénykönyv tervezete kifejezésre jut tatva ezeknek az érdekeknek a védelmét, megfelelő büntetéseket ír elő a tolvajok és a sikkasztók ellen, mindazok ellen, akik tékozolják a közös vagyont, vagy hanyagul kezelik azt. . . . b ü n t e t é s e k e t ír elő az egyén élete, testi épsége, szabadsága és méltósága ellen, a honpolgárok munkával szerzett személyi vagyona el len irányuló cselekményekre." Ha társadalomépítésünkben a mechanikus-dogmatikus nézetek érvé nyesülnének, akkor már nem is volna szükség bűnüldözésre, büntető szankciókra, átnevelésre. A Tervezet szövegéből is világosan kitetszik
a z o n b a n , h o g y az ú j szocialista i n t é z m é n y e k , az új szocialista t u d a t k i alakulása a régivel szembeni szüntelen h a r c b a n m e g y végbe. „Ezzel el lentmondásos helyzetek keletkeznek, amelyek mind objektív, mind szub jektív vonatkozásban bűnözésben realizálódó konfliktusokat produkálhat n a k " — állapítja m e g egy szakíró. D e m i k is e z e k a k o n f l i k t u s o s h e l y z e t e k , t á r s a d a l m i é l e t ü n k b e n m i l y e n k r i m o g é n t é n y e z ő k h a t h a t n a k m é g ? N e h é z e r r e a k é r d é s r e szocio lógiai, l é l e k t a n i és k r i m i n o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t h i á n y t a l a n u l v á laszolni. A b ű n ö z é s o k a i n a k f e l t á r á s a r é s z l e t e k b e m e n ő , m i n d e n e g y e d i e s e t e t feldolgozó m u n k á t i g é n y e l . H i s z e n m i n d e n b ű n c s e l e k m é n y t m á s és m á s t á r g y i és s z e m é l y i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t k ö v e t n e k el, n e m is szólva a r r ó l , h o g y e g y - e g y k o n k r é t ü g y b e n is b o n y o l u l t a k az összefüggések. Ez érthető, mert minden egyén — akár gazdagon kibontakozott, akár ala csony fokon m e g r e k e d t személyiség — külön világ. Nincs két ember, aki n e k é l m é n y r é t e g z ő d é s e , é r z e l m i élete, t e m p e r a m e n t u m a , j e l l e m k é p l e t e , t u d a t i szintje m i k r o s z k o p i k u s p o n t o s s á g g a l a z o n o s v o l n a . M i n d a d d i g t e h á t , a m í g a szociológusok, k r i m i n o l ó g u s o k , p s z i c h o l ó g u s o k , e l m e g y ó g y á szok, s t a t i s z t i k u s o k i n t e r d i s z c i p l i n á r i s e g y ü t t m ű k ö d é s é n a l a p u l ó (s h a z a i viszonylatban életrehívandó) bűnözés-szociológia n e m végez t u d o m á n y o s v i z s g á l o d á s o k a t , s n e m ad s z i n t e t i k u s h e l y z e t k é p e t , a d d i g k o c k á z a t o s s z ó r v á n y o s — és m i n d i g e g y e d i s a j á t o s s á g o k k a l á t s z ő t t — e s e t e k b ő l á l t a l á nos é r v é n y ű k ö v e t k e z t e t é s e k e t l e v o n n i . * J o g a l k a l m a z á s u n k s z a k e m b e r e i n e k t a p a s z t a l a t a i és p s z i c h o l ó g u s o k véleménye alapján talán mégsem érdektelen a bűnözés okainak néhány g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó , t a p a s z t a l a t i l a g észlelt c s o p o r t j á r a f e l f i g y e l n ü n k . A z összes b ű n e s e t e k z ö m é t n á l u n k m é g m i n d i g a k ö z v a g y o n e l l e n i r á n y u l ó b ű n t e t t e k a l k o t j á k . Sőt, az u t ó b b i é v e k b e n a t o l v a j o k , s i k k a s z tók, c s a l ó k s z á m a e m e l k e d ő i r á n y z a t o t jelez. E z é r t a b ű n ö z é s e t i o l o g i á j á ban elsősorban e törvénysértések okait kell keresnünk. H a tekintetbe v e s s z ü k , h o g y a t á r s a d a l m i t u l a j d o n elleni b ű n t e t t e k n a g y r é s z é t n e m visszaeső, h i v a t á s o s b ű n ö z ő k k ö v e t i k el, h a n e m o l y a n e g y é n e k , a k i k b i z o n y o s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t első í z b e n , a l k a l o m s z e r ű e n k e r ü l n e k s ú l y o s vagy kevésbé súlyos összeütközésbe a B ű n t e t ő t ö r v é n y k ö n y v paragrafu saival, a k k o r az a n y a g i - t á r s a d a l m i o k o k p r i m á t u s a n e m v i t a t h a t ó . B í r ó s á g a i n k í t é l ő - t a n á c s a i g y a k r a n t a l á l k o z n a k az a n y a g i a s s á g , g y o r s m e g gazdagodási vágy s ennek törvénytelen kielégítésére irányuló mesterke d é s e k e s e t e i v e l . U g y a n i s n a g y o n r i t k á n f o r d u l elő, h o g y v a l a k i a z é r t k á rosítsa meg a közvagyont, m e r t m u n k á j a javadalmazásán alapuló költ ségvetése n e m biztosíthatta volna a létfenntartáshoz szükséges minimális lehetőségeket. Az emberi természet azonban n e m békél meg m i n i m u m o k k a l . A szo c i a l i z m u s ö r v e n d e t e s , e g é s z s é g e s j e l e n s é g e i k ö z é t a r t o z i k az i g é n y e k s z ü n telen növekedése. Anyagi-civilizatorikus és kulturális téren egyaránt. Á m az i g é n y e k k i e l é g í t é s é n e k m é r t é k e és ü t e m e a s z o c i a l i z m u s b a n a t á r s a d a l o m j a v á r a v é g z e t t m u n k a m e n n y i s é g é é r t és m i n ő s é g é é r t j á r ó t ö r v é n y e s j ö v e d e l e m t ő l függ. E t e k i n t e t b e n a t á r s a d a l m i m u n k a m e g o s z t á s b a n elfoglalt h e l y s z e r i n t t ö r t é n ő r é t e g z ő d é s n e k g a z d a s á g i d e t e r m i n á l ó e r e j e v a n . E l e v e szoros k o r l á t o k k ö z é z á r j a az i g é n y k i e l é g í t é s l e h e t ő s é g e i t , m e g -
s z a b j a az e g y é n i és c s a l á d i k ö l t s é g v e t é s k e r e t e i t . K é t s é g t e l e n , h o g y e g y 1200—1500 lejes j ö v e d e l m ű v á l l a l a t i k ö n y v e l ő , p é n z t á r n o k , b e l s ő p é n z ü g y i ellenőr, r a k t á r n o k v a g y a n y a g b e s z e r z ő l é n y e g e s e n k i s e b b m é r t é k b e n e l é g í t h e t i k i i g é n y e i t , m i n t a h a v i 3500—4000 l e j j e l j a v a d a l m a z o t t g y á r igazgató v a g y f ő m é r n ö k . A z i g é n y e k v i s z o n t m á r s o k k a l n e h e z e b b e n — s e l v b e n n e m is — h i e r a r c h i z á l h a t ó k . A z é s s z e r ű s é g h a t á r a i k ö z ö t t j e l e n t kező i g é n y e k t e r j e d e l m e és s z i n t j e s e m j o g i - a d m i n i s z t r a t í v , d e m é g t u dati ráhatással sem szabályozható. Senki sem tilthatja meg a könyvelő nek, hogy n e kívánjon m a g á n a k lakályosan berendezett otthont, mosó g é p e t , h ű t ő s z e k r é n y t , t é v é - k é s z ü l é k e t , sőt — h o r r i b i l e d i c t u — m é g a u t ó t is. D e a k i s e b b - n a g y o b b f i z e t é s ű a l k a l m a z o t t m i n d e z t v a g y m i n d e z e k n e k egy r é s z é t c s a k r e n d k í v ü l szoros k ö l t s é g v e t é s i m e g s z i g o r í t á s o k k a l , más szükségletek kielégítéséről való lemondással, g y a k r a n messzi távlat b a n s z e r e z h e t i m e g . Világos, ez e g y m a g á b a n , s a j á t s á g o s s z u b j e k t í v k ö r ü l mények közbejátszása nélkül még n e m vezet törvényszegéshez, de a morá lisan i n g a t a g e m b e r b e n m o c o r o g n i k e z d h e t a k í s é r t é s ö r d ö g e . P i l l a n a t r a se feledjük, h o g y szocialista t á r s a d a l m u n k s o k m i l l i ó s n é p e s s é g é h e z v i s z o nyítva a törvényszegők elenyésző h á n y a d o t képviselnek. De b e n n ü n k e t é p p e n az é r d e k e l , h o g y e k i s t ö r e d é k e s e t é b e n m i l y e n o k o k v á l t j á k ki a t á r s a d a l m i i n a d a p t á c i ó n a k is f e l f o g h a t ó b ű n ö z é s j e l e n s é g e i t . Á m , f ü r k é s s z ü k t o v á b b k é p z e l t e m b e r ü n k g o n d o l a t m e n e t é t . M i t lát, h a m a g a k ö r é n é z ? K ü l ö n b ö z ő j e l e n s é g e k e t , P é l d á u l azt, h o g y v a n n a k n á l a s z ű k ö s e b b e n élők, d e b ő v e n a k a d n a k o l y a n o k is, a k i k h á z t a r t á s u k g é p e s í tésén m á r rég túl vannak, s m á r ilyen vagy olyan típusú autón szágul d o z n a k . D e az is f e l t ű n i k n e k i , h o g y a n á l a k i s e b b f i z e t é s ű s z o m s z é d j a é p p e n m o s t c s e r é l i k i r é g i b ú t o r a i t új g a r n i t ú r á v a l , és ő, h a m e g s z a k a d is, képtelen előteremteni a megrozzant kanapé javítására szükséges pénzt. P e r s z e , a s z o m s z é d n a k k ö n n y ű : f o d r á s z ü z l e t b e n dolgozik, dől z s e b é b e a b o r r a v a l ó . K i t e s z e g y m á s o d i k fizetést, m e g a z t á n g y e r e k ü k sincs. D e egy k ö n y v e l ő n e k ki a d b o r r a v a l ó t ? A z i r o d á b a n n i n c s m á s o d i k fizetés. L e g f e l j e b b n é h a n e g y e d é v i p r é m i u m . I t t a k a r a t l a n u l is f e l m e r ü l a k é r d é s : n e m szorul-e r e v i d e á l á s r a az a g y a k o r l a t , a m e l y s z e r i n t p i n c é r e k , b o r b é l y o k , fodrászok és m á s s z o l g á l t a t á s t v é g z ő k j a v a d a l m a z á s á t e l e v e a b b ó l a f e l tételezésből kiindulva szabják meg, hogy h á t úgyis pótolhatják b o r r a v a lókból. E m b e r ü n k a k a r v a - a k a r a t l a n t ű n ő d n i kezd. Sok m i n d e n megfordul a fejében. V é g ü l is o d a l y u k a d ki, h o g y a h i v a t a l i e l ő l é p t e t é s t ő l n e m v á r h a t sokat, az o s z t á l y o n t e l j e s a l é t s z á m . Igaz, e g y - k é t é v m ú l v a s z á m í t h a t r á — o s z t á l y v e z e t ő j e h a t á r o z o t t a n m e g í g é r t e —, h o g y m a g a s a b b fize tési k a t e g ó r i á b a j a v a s o l j a . H a v i 150 l e j t h o z ez m a j d a h á z h o z . N e m sok, de jó, h o g y m e g b e c s ü l i k az e m b e r m u n k á j á t . G o n d o l t m á r a r r a is, h o g y b e i r a t k o z i k levelező h a l l g a t ó n a k k ö z g a z d a s á g i r a . A z t á n l e m o n d o t t róla, n e g y v e n felé m á r n e h é z az i l y e s m i . A z i r o d á b a n t e h á t n a g y o b b k i látásai n i n c s e n e k , n y u g d í j a z á s i g ott m a r a d h a t a k ö n y v e l ő s é g e n . M e d i tálásai k ö z b e n r á d ö b b e n : k ü l ö n b s é g m u t a t k o z i k az a m b í c i ó k és a l e h e tőségek között. N e m l é v é n s e m k ö z g a z d á s z , s e m szociológus, n e m k é p e s kielégítő m a g y a r á z a t o t t a l á l n i . N i n c s t i s z t á b a n a s z o c i a l i z m u s fej lődésének o b j e k t í v t ö r v é n y s z e r ű s é g e i v e l . N e m é r z é k e l i a l o g i k u s k a p csolatot s a j á t é l e t s z í n v o n a l á n a k e m e l k e d é s e és a k ö z v a g y o n g y a r a p o d á s a között. S az is k i e s i k f i g y e l m é b ő l , h o g y a s z o c i a l i z m u s b a n a t á r s a d a l o m
Javára végzett munka mennyisége és minősége szabja meg a javadalma zást. Értelmét nem foglalkoztatják a fejlődés távlatai. Tudata csak a t é nyeket regisztrálja. Nem is kell különösebben bizonygatni, hogy a szocialista viszonyok között is fennálló anyagi egyenlőtlenségek, a különböző boldogulási le hetőségek észlelése zavarólag hat sokak érzésvilágára, mentalitására, mó dosíthatja világnézetüket, gyengítheti morális tartásukat. Ehhez még ve gyük hozzá, hogy sok kisebb sikkasztó és tolvaj embertársától soha nem venne el semmit, de az államot elvont fogalomnak tekinti, amelyről csak hallani és olvasni lehet, de kézzel foghatóan érzékelni nem. Nos hát egy ilyen láthatatlan fantomtól miért ne lehetne néhány zsák cementet el emelni, miért ne lehetne belemarkolni a k a s s z á j á b a . . . úgyis annyi van neki mindenből. Egyes hanyag, felelőtlen alkalmazottai hagyják például, hogy ősszel a vasútállomásokon eső verje-rothassza azt a temérdek ku koricát. Mennyi fonákságot, hanyag gazdálkodást, kirívó protekciózást, hiva tali packázást, hatalommal való visszaélést, jogtalan előnyszerzést tapasz talhatott a kis dézsmáló, mielőtt bíróság elé állították volna. A szocia lista törvényesség megsértésének eseteit is láthatta, vagy hallhatott ilye nekről. Szerte az országban hány százezren rágódnak ezeken a problé mákon. S közöttük nem egy a gyönge jellemű ember, aki adandó alka lommal hozzányúl a társadalmi tulajdonhoz. A Központi Bizottság június 19-i plenáris ülésén tartott beszédében Nicolae Ceauşescu elvtárs a közvagyon dézsmálóival, a törvénytelen jöve delemre vadászókkal szemben méltán hangsúlyozta: „Az egyik szociális probléma, amely szintén foglalkoztatja a pártot és az államot, a jövedelem aránytalansága, ami a törvénytelen tevékenységből, vagyis abból fakad, hogy számos egyén spekulációt folytat, s főleg a közvagyon rovására elkövetett bűncselekményekből származik. Vannak emberek, akik méltán váltják ki a honpolgárok jogos felháborodását azzal, hogy összehasonlítha tatlanul többet költenek, mint amennyit becsületes munkával megkeres hetnek, mint amennyit a társadalmi ranglistán betöltött funkciójuk nyújt. Kétségtelen, hogy a többletjövedelem, amelyre ezek szert tesznek, a rend szerünk társadalmi viszonyait jellemző normák megszegéséből, a szocia lista etika elveinek és a nép általános érdekeinek megsértéséből szár mazik. Ahhoz, hogy felszámoljuk a tisztességtelen meggazdagodásnak ezeket a forrásait, s főleg a lopást és a sikkasztást az állami vagyonból, ahhoz, hogy megakadályozzunk bármilyen meggazdagodást a társadalom hasz nára végzett munkán kívül, erősítenünk kell bírósági és milícia szerveink tevékenységét, s fokoznunk kell a közvélemény szerepét a társadalmi élet ben, növelnünk kell a dolgozók éberségét és kombattivitását, fejleszte nünk kell a társadalmi ellenőrzés különböző formáit." Szocialista társadalomépítésünk e jogos követelményeit a Nagy Nemzetgyűlés júniusi ülésszakán közmegelégedésre már törvényerőre is emelte.
* A kriminalitás összetett társadalmi-pszichikai jelenség. Durva szimplifikálás volna egyetlen okra visszavezetni. Minden bűncselekmény mö gött több ok, az okok láncolata, egész összefüggési rendszer húzódhat
meg. Gondoljunk csak arra is, hogy az emberben különböző vágyak, óha jok, hajlamok élnek — lappangó vagy virulensebb módon. Ezek közül említsünk meg kettőt: a könnyen megszerezhető előnyök és a társadalmi presztízs utáni vágyat. Hiába is tagadnók (a pszichológia úgyis ránkol vasná), egyesek hajlamosak arra, hogy munka és különösebb erőfe szítés nélkül anyagi javakhoz jussanak. Évezredek során mélyen az ide gekbe fészkelte magát ez a vágy. (Ezzel kapcsolatban jegyezte meg t r é fásan egyik tekintélyes büntetőjogászunk: „Kissé mindannyian a Bün tetőtörvénykönyv árnyékában élünk.") Tréfa ide, tréfa oda: az ember e mélyen begyökerezett szerzési ösztöne, ha nem működik kellő hatékony sággal a második jelzőrendszer — a tudat — szintjén kialakult társadalmi gátlásmechanizmus, csábító helyzetekben bűncselekményben juthat ki fejezésre. Jó és rossz irányt szabhat emberi cselekvéseknek a társadalmi presztízsre törekvés. Szinte második természetünk az elismerés, a sze mélyünk iránt megnyilvánuló megbecsülés óhajtása. C. Wright Mills je les amerikai szociológus Az uralkodó elit című munkájában idézi John Adams mélyenszántó megállapítását: „A vágy mások megbecsülése után olyan valódi igénye az emberi természetnek, mint az éhség — és a világ mellőzése és megvetése éppoly keserű fájdalom, mint a köszvény vagy az e p e k ő . . . " Mi köze van ennek a bűnözéshez? Látszólag és a felszínen kevés, de ha a tudat és tett közötti pszichikai összefüggés nyomvonalán közelít jük meg a problémát, akkor már fontos áttételes kapcsolatokra bukkan hatunk. Mert nézzük csak. A társadalmi presztízsnek roppant széles a skálája: egy hűtőszekrény birtoklásától vagy egy telefon-előfizetéstől egészen a magas közjogi tisztségek betöltéséig, a tudományos vagy m ű vészi hírnévig. A mi esetünkben maradjunk csupán az alsóbb régiókban. Társadalmunkban elvileg a munka egymagában is presztízst jelent. A szocialista morál értékrendszere szerint az ember megbecsülésének fő kri tériuma az, hogy képességeihez mérten becsületesen dolgozik. Követke zésképpen minden dolgozónak van társadalmi presztízse. Az életben azonban ezzel az elvont presztízs-minimummal csupán nagyon kevesen érik be. Az emberek nagy része szeretne több lenni vagy többnek lát szani, mint ami. Ezt empirikusan is könnyű felmérni. János bácsi egy jobb, különlegesebb pipára vágyik, mint amilyen a szomszédjáé. Ezzel felkeltené, maga felé irányítaná az ismerősök figyelmét: valamivel ki tűnne. Vigyázat: János bácsi azzal, hogy szebb pipát vásárol, még nem lesz bűnöző, de ha valaki a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye szerint kijáró presztízsét fékezhetetlen türelmetlenséggel szeretné megtoldani egy divatosabb márkájú autóval, s erre törvényes jövedelme belátható időn belül nem ad lehetőséget, az már esetleg könnyen a bűnö zés útjára léphet. Az anyagi eszközökkel és személyi képességekkel össz hangban nem álló — s gyakran vulgárisan értelmezett — presztízs h a j szolása, hiúsági hajlamok, feltűnési viszketegségek kiélése a szocializmus ban is tapasztalható jelenség, s krimogén hatásával még sokáig számol hat a tudományos társadalomszemlélet. A kriminológiai szakirodalom és a gyakorló bírák egyaránt az ala csony kulturális színvonalban látják a bűnözés egyik jellegzetes okát. Bíróságaink tapasztalata szerint a becsületsértések, súlyos rágalmazá sok, a testi sértések, a garázdaságok jelentős hányada műveletlen, ala-
csony iskolai végzettségű egyének rovására írható. Más szocialista orszá gok tapasztalata is erre utal. Közismert a túlzott alkoholfogyasztás, a szenvedéllyé vált iszákos ság krimogén jellege is. Egyrészt abban az értelemben, hogy a részeg ember kevésbé ura indulatainak, elevenbe, holtba beleköt, s garázdálko dása során könnyen gyilkossá is válhat. Másrészt az alkohol megzavarja a gátlásmechanizmus működését, csökkenti a felelősségérzetet, aláássa a morális ellenállást. Egy postatisztviselő naponta két deci rum árát lopta el a kezelésében levő közpénzből. Évekig folyt ez így, míg a napi 8—10 lej sok ezres hiányra duzzadt fel. Átkos szenvedélyéért néhány évi sza badságvesztéssel kellett fizetnie. A rendezett, harmonikus családi életet élő ember félti közvetlen hozzátartozóit, következésképpen cselekedeteit alaposabban megfontolja. Más a helyzet azonban a felbomlott vagy széthullásnak indult családi kö zösség esetében. Ilyenkor rendszerint a költségvetés is felborul, s ha az egyensúlyt nem lehet többletmunkával helyreállítani, könnyen erkölcsi rövidzárlat következhet be. S ennek tőszomszédságában ott van a bűnö zés. Csak megfelelő alkalom kell hozzá. Különben is, az alkalom magá ban hordhatja a közvagyon megkárosításának potenciális lehetőségét. Ezt a népi bölcsesség is jelzi, amikor azt mondja: alkalom szüli a tolvajt. Tiberiu Bogdan bűnügyi pszichológiai jegyzeteiben hivatkozik Erich Wulffen kriminológus megállapítására, aki szerint vannak foglalkozások, amelyek bűnözéshez vezetnek. Főleg kereskedők, hivatalnokok, postások vannak kitéve a csábításnak. Vagyis olyan személyek, akikre anyagi j a vak kezelését bízták. Természetesen, itt is óvakodnunk kell az általáno sítástól, annál is inkább, mert a gyakorlatban az ilyen foglalkozásúak elenyésző hányadánál következik be morális rövidzárlat. A hivatásos, visszaeső bűnözők társadalmi képlete egyszerűbb, mint az alkalomszerű törvényszegőké, noha pszichológiai vagy elmekórtani szempontból érdekes anyagot szolgáltathatnak, különösen, ha egyéni élet útjukat vizsgáljuk. Erich Wulffen, szerint a hivatásos bűnözőket általá ban az állandó, társadalmilag hasznos munkára való pszichikai képtelen ség jellemzi. Ez a képtelenség negatív magatartással párosul mindazok kal szemben, akik szervezett termelőtevékenységet végeznek. A hivatá sos bűnözőknél az állandó elfoglaltságot jelentő munkával szemben j e lentkező megvetés örökös nyugtalanságot idéz elő, és a szüntelen inger lékenység állapotában élnek. Beidegződéseik, megrögzött szokásaik t á r sadalomellenes tartalmat hordoznak. A gyökerek itt gyakran a gyermek korba, züllött családi életbe, bűnöző környezetbe nyúlnak vissza, vagy esetleg öröklött idegrendszeri, agyfiziológiai sajátosságok hajlamosították őket kedvezőtlen körülmények között. A bűnözés statisztikai képét valamelyes mértékben rontja a bűncse lekmények formális értelmezése. Olykor előfordul, hogy bűnüldöző szer veink és bíróságaink a közvagyon kárára elkövetett bűntettnek minősí tenek olyan ügyeket, amelyekben a vádlott nem okozott kárt. Senki sem vitatja, hogy a társadalmi tulajdont védeni kell, kellő körültekin téssel és kellő szigorral. Viszont éppoly igaz: szocialista demokráciánk további fejlődésének nem kedvez, ha a dogmatikus fetisizálás szemlélete mesterségesen kreál bűnpereket. E tekintetben nagy nyomatékkal esik latba bíráink felkészültsége. S a tapasztalat szerint ez egyes esetekben
még nem kielégítő. Tudott dolog, hogy a szakmailag jól képzett, filozófiailag és lélektanilag is müveit bíró bölcsebben ítél, mint az ilyen kvali tásokkal még nem rendelkező vagy a fásult bürokratikus gyakorlatba süppedt társa. * Kétségtelen, a szocializmusban még van és lehetséges bűnözés. De egy másfajta dogmatizmusba esnénk, ha nem vesszük tudomásul, hogy a szocialista építés éveiben a tömegek tudatában és állampolgári maga tartásában számottevő pozitív változások következtek be. Ma már nem abban a társadalmi közegben élünk, mint húsz esztendővel ezelőtt. A mar xista filozófia koncepciója alacsonyabb vagy magasabb fokon gazdagí totta, humanizálta a nép tudatvilágát. Elévülhetetlen érdeme ez a párt következetes nevelőmunkájának. Persze, azért, hogy a szocialista etika normái össztársadalmi viszonylatban és külön minden honpolgár tudatá ban uralkodóvá válhassanak, még sokat kell fáradoznunk. Ebben nélkü lözhetetlen fegyverünk a valóságtól nem riadozó, elmélyült, tudományos társadalmi önismeretünk. A bűnözésre távlatilag a végső csapást nem a bűnüldöző szervek mérik, hanem a sokoldalúan kifejlődött, magas szintű tudat.
Kozma
István:
Nagybányai,
utcarészlet
Ifj. SZABÓ T. ATTILA
Az
élet
szintézise
felé
Századunk — a tudományos gondolkodás forradalmának százada — ö r ö k é r t é k ű felfedezések hosszú sorával vitte előre az emberiséget. Egyeseken, mint a magenergiák felszabadításán, a Föld gravitációs te réből való kitörésen jóformán már túlléptünk, másokhoz, így az élet szintéziséhez, emberi agy tervezte élő szervezet felépítéséhez most készü lődik a tudomány. A kutatás jelenlegi szakaszában viszonylag egyszerű biológiai szin tézisek a vírusok életműködésének lemintázása révén remélnek előre haladni a kísérletezők. Kortárs voltunk ezekkel az összefüggéseiben és távlataiban beláthatatlan kutatásokkal, tájékozottságra és józan ítéletre kötelez az elért eredmények, de a napisajtó, rádió és televízió egyre gyakoribb idevágó híreivel szemben is. A pillanatnyi helyzet valós felméréséhez villanófénybe kell állítani a vírusgenetikának mint a szintetikus élet felé törő első számú segédtu dománynak néhány előremutató kísérletét és felfedezését, mindenek előtt az „in vivo" zajló és már „in vitro" is megvalósított vírusszinté ziseket, valamint a legújabb eredményeket: az „élet programjának újra írását" a mesterséges környezetben megvalósított nukleinsav-szintézist.
Az élet lényegének megértéséhez a tudománynak elkerülhetetlenül végig kell járnia az egyszerűtől a bonyolult felé vezető hosszú utat. A legegyszerűbb ismert élő szervezetek a vírusok. Milliméter milliomodré szével mérhető testük holdszondát idéző képe hovatovább hozzátarto zik a mai ember világképéhez, szerkezetük megismerése óta elcsitultak a vírusok élőlény-voltát kétségbe vonó viták. Világossá vált, hogy esetükben az élet végtelenül egyszerű, vagy talán a (vissza)fejlődés során mérhetetlenül leegyszerűsödött szervezetei vel állunk szemben, olyan testekkel, melyek a védekező és szaporítóképességen kívül szinte semmilyen életműködésre sem alkalmasak. Tes tük egyszerű fehérjeburka félelmetesen egyoldalú biológiai programot, az élet normális szintéziseit felborító vírus-nukleinsavakat védelmezi, néhány csökevényes primitív „szervük" kivétel nélkül ennek a nuklein sav-készletnek a célbajuttatását szolgálja. Tapadó és védőszerveiken, va lamint nukleinsavaikon kívül semmilyen energiaátalakító, biológiai m u n kavégző molekuláris rendszerrel nem rendelkeznek, életműködéséhez a parányi test nem raktároz és önállóan képtelen felvenni energiát. Élette len környezetben molekulaszerkezetei kristályrendszerbe merevednek mindaddig, amíg aktív és belső programjának megfelelő élő anyaggal nem kerül közvetlen kapcsolatba. Sejtekbe szervezett „működő" biomolekulák energiája azonban bármikor aktiválhatja a látszólag élettelen kristályokat; a vírus alapfonalaival rögzíti magát a sejtfalak (akár éppen egy baktériumsejt) felületén, bazális korongja fellazítja a sejtmembrán molekulahártyáit, a „buzogánynyél" proteinburka összerándul és a vírus fejrészéből a megtámadott sejt molekulái közé kúszik, a protoplazmába fecskendeződik a vírusnukleinsav — egy molekuláris biológiai puccs kísérlet diktatórikus programja.
A támadást követő események láncolatát, a sejt élő rendszerének fokozatos dezorganizálását, jól példázza egy, a városállamok életét idéző hasonlat. Védőfalakkal kerített városban zavartalanul zajlik a lakosság megszabott élete. Műhelyek dolgoznak a polgárok ellátására, kereskedők hozzák-viszik a mindennapok nélkülözhetetlen termékeit, a központból hagyományokhoz ragaszkodó városi tanács irányítja a közösség minden mozdulatát. Hirtelen jól felfegyverzett katonaság töri át a falakat, k e -
A T bakteriofág vázlatos rajza. 1. Fejrész. 2. Fa rokrész. 3. Alaplemez. 4. Tapadófonalak; a) fe hérjeburok, b) nukleinsav-készlet 4
1. ábra
resztülszáguld az utcákon, megszállja a városházát, gúzsbaköti a város atyákat, és ellentmondást nem tűrő új életrendet kényszerít a lakosságra. Ettől a pillanattól a városban minden az agresszorok érdekeit szolgálja, a műhelyekben csak fegyver és csak számukra készül, az élelmiszert csak ők élik fel, az anyák csak janicsárokat szülnek. Megbénul a kereskede lem, a lakosság pusztul, mígnem a szétzilált város falait le nem r o m bolják az elszaporodott támadók, melyek aztán új városok feldúlására rajzanak szét. A párhuzam hibái ellenére jól példázza a vírus-támadás egyes moz zanatait: a sejt üzemére utalt vírus áttöri a sejtfalakat, blokálja a sejt kromoszóma-állományának néhány kulcsfontosságú génjét és saját r e gulátor-génjeivel kívánt irányba tereli a sejtben zajló szintéziseket. Ez számára annál könnyebben megvalósítható, mivel (mint arról az utóbbi időben m á r annyiszor szó esett) az élet programja, a genetikai kód m i n -
den élőlényben azonos elemekből épül fel; a kromoszómafonalak nuk leinsav-láncában általában adenin-, guanin-, citozin- és timinmolekulák rejtjelzik a bioszintézisekhez, energetikai folyamatokhoz szükséges in formációkat minden élő rendszerben. Különbségek nem a felhasznált anyagokban, hanem az üzenet nagyságában, szerkezetében vannak; az emberi kromoszómák információ-mennyisége könyvtárnyi a vírusgének néhány „mondatos" üzenetéhez viszonyítva. A kutatók pillanatnyilag csak a vírusok „egyszerű" genetikai infor mációinak felderítésére, kiolvasására és újraírására törekednek. DMV, T4, Phi X 174 és társaik A vírusok a molekuláris genetika kísérleti nyulai. Harci repülőgépe ket vagy radarállomásokat idéző neveik már a jövő rendszertanának, a numerikus taxonómiának térhódítását sejtetik. Ezekben a szervezetek ben ugyanis, egyszerűségük miatt már most nyomon követhetők azok a genetikai DNS-molekulaszerkezeti változások, melyek tulajdonságaikat be folyásolják, és így a klasszikus, már egyre inkább túlhaladott binominális elnevezések, a fajok, alfajok, varietások és formák áttekinthetetlen gar madája helyett a vírusrendszertan kidolgozta saját ésszerűbb, genetikai elveket is tekintetbe vevő elnevezésrendszerét. A legegyszerűbb komplex biológiai szintézisek menetét először egy bonyolultabb vírus, az immár hagyományos kísérleti alanynak számító T4 bakteriofág esetében tisztázták. A T4, egy másik genetikailag viszonylag jól ismert szervezetnek, a kólibacilusnak (Escherichia coli) a parazitája. Kólibacilusok mesterséges fág-fertőzését követve sikerült először rögzí teni az időben egymást gyorsan követő események láncolatát. Negyven másodperccel azután, hogy a T4 megtapadt a „baci" testén, a baktériumszuszpenzió folyadékfázisában nem lehet több vírusnuklein savat kimutatni. A fág genetikai anyaga tehát már bejutott a baktériumba. A kóli önálló fehérjeszintézise megáll. Egy perc elteltével a befecskendezett inváziós gének hatására meg indul a kóli-sejtben a vírusfehérjék szintézise, mindenekelőtt egy, a vírus-DNS megkettőződését, szaporodását biztosító enzim felépítése. Öt perc múlva működésbe lépnek az első újonnan szintetizált vírus DNS-molekulák. Nyolcadik perc: újabb géncsoport aktiválódik a fág DNS-láncában és hatása alatt a baktériumsejtben megkezdődik a vírus feji és farki része burkolófehérjéinek szintézise. A 13. percben befejeződik az első sejten belül született fág teljes bio lógiai „összeszerelése". Közben a vírusszintézisek molekulaláncainak fu tószalagjáról megszakítás nélkül újabb és újabb alkotóelemek válnak le és szerveződnek vírussá. A folyamatos szintézisek hatására, megközelítő leg a 24. percben, a fágok funkcionálisan telítik a sejtet. Ekkor újabb gén kapcsol szintézisre, új enzim születik, mely most már belülről tá madja a tönkretett kólibacilus sejtfalát, felbontja a sejthártyát és alig 25 perccel a „támadás" után új fertőzésre szabadítja a felszaporodott fágsereget. Ennek a szintézisnek a követése — mely lényegileg minden vírusfer tőzésnél azonos — nem maradt csupán látványos kísérlet, öncélú tudomá nyos bravúr. Az észlelések nyomán olyan természetes kísérleti „berende-
zés" került a kutatók kezébe, mely végső soron igen lényeges részletek megértéséhez vezetett. Egyebek mellett kimutatható volt, hogy a fág kü lönböző elemei nem folyamatosan épülnek szervezetté, nem szövetszerűen szövődnek össze, hanem több párhuzamos, elemeiben független szintézis folyik, melyről a vírus-„alkatrészek" komplex molekulái „összeszerelésére" készen kerülnek le. A folyamat maga magát kínálta modellálásra és a ví rusalkatrészek mesterséges összeszerelése is eredményesnek ígérkezett. Probléma maradt viszont a különálló néhány ängströmnyi víruselemek izolálása.
A vírustámadás vázlata: a vírus alaplemezének enzimjei fellazítják a megtámadott sejt falát és az összehúzódó fe hérjeburok a sejtbe fecs kendezi a vírus nuklein sav-készletét. A jelek magyarázata, mint az 1. ábrán; 5. = a megtámadott sejt fala. 2.
ábra
Összeszerelt
vírusok
A kutatás nem ismerheti a lehetetlenségeket. Ha a T4 bakteriofág 3000 ängströmnyi mérete, DNS-fonalában sorakozó viszonylag bonyolult génlánca számos kezdeti lépéshez még túlságosan bonyolult volt, a DMV, a dohánymozaik-vírus (melyen egyébként Ivanovszkij 1892-ben először sejtette meg ezeknek a baktériumoknál jóval kisebb szervezeteknek a létét) mindössze 150 Â méreteivel számos értékes felismerésre adott lehe tőséget. A DMV fehérjeburka alatt egyszerű ribonukleinsavszálon mind össze 5—6 gén foglal helyet, mely megfelelő számú protein szintézisét irá nyítja. Az ötvenes évek közepén a dohánymozaik-vírussal végzett kísérle tek alapján m á r teljes bizonyossággal állítani lehetett, hogy a szintézisekért egyedül a ribonukleinsav a felelős, valamint hogy az elkészült fehérjemole kulák szerkezete elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy önmaguk tól, külső segítség nélkül burokká, vírushüvellyé szerveződjenek. Gyakorlatilag ezek a megállapítások tették lehetővé, hogy W. B. Wood
és R. S. Edgar a California Institute of Technology kutatói „szétszerel jenek", majd elemeiből ismét összeállítsanak vírusokat. A kísérleti ala nyok ismét a T4 fágok voltak. Mint minden élőlény, a T4 is változó, a fágok között is fellépnek mutációk, melyek hibás DNS-szerkezete rendelle nes, hiányos szintézisekhez, „torzszülött" bakteriofágok keletkezéséhez vezetnek. Fej vagy farok nélküli vírusok, tapadófonalak vagy a bazális korong hiánya, csökkent fertőzőképesség, rendellenes fehérjeburok fel építése és sok más hibalehetőség lehet a génmutációk megannyi követ kezménye. Ezeknek a mutációknak a vizsgálata fontos további eredmé nyekre vezetett. Egyrészt a keletkezett mutációk rávilágítottak az egyes gének szere pére, és lehetővé tették a fág géntérképének kielégítő pontosságú elkészí tését, másrészt viszont a szélsőségesen „hibás" mutációk kiválogatásával különálló fejet, farokrészt vagy tapadófonalakat szintetizáló mutánsok izolálásával a kutatók hozzájutottak a keresett különálló vírusalkatré szekhez. Ezekből az alkatrészekből sikerült Woodnak és Edgarnak mester séges körülmények között üvegben „élettelen" víruselemekből élő vírust felépíteniük. Nyilvánvaló, hogy még szó sem eshetett az élet valódi szin téziséről, de a tudomány történetében először sikerült felépíteni darab ról darabra, elemeiből egy valóságos önfenntartó, élő rendszert, ha még olyan egyszerűt és tökéletlent is! A víruselemek összeállítása során egyébként az is kiderült, hogy a fo lyamat organizációs szempontból váratlanul bonyolult. Az azonosított mintegy 75 gén közül csupán hat szükséges a fejrész fehérjeburkának felépítéséhez, kettő a farokrész összeillesztése során aktiválódik, öt irá nyítja a farok fehérjeburkának a szintézisét, viszont 14 gén működése szükséges az egyetlen alaplemez, a vírus támadópontjának kialakulásá hoz (ez meglepően magas szám, az alaplemez igen bonyolult szerkezetét tételezi fel!), végül további öt gén ellenőrzi a tapadófonalak felépítését. Ugyanakkor az eddig feltárt teljes génkészletnek több mint a fele, 42 gén a szintézisek során az előbbi funkcionális gének működését, a működés belépés időbeli és térbeli egymásutánját irányítja — regulátor gének, or ganizációs szerepük van. Mesterséges nukleinsav szintézis? A molekuláris genetika és a víruskutatás számtalan kísérlete bizo nyítja már, hogy élő rendszerben a nukleinsav-fehérje első eleme ha tározza meg a másodikat; a nukleinsavlánc programozza az (enzim)fehérje-szintéziseket. Elképzelhetetlen tehát bármilyen élő rendszer felépítése azelőtt, mielőtt megtanulnók előállítani, irányítani és kezelni ezt a nuk leinsav-programot, Az élet programvezérlésének mesterséges megvalósí tásával a nukleinsav-szintézisekkel kapcsolatban napjainkban legtöbbször Artur Kornberg neve bukkan fel, azé a kutatóé, aki éppen a DNS-kutatások jutalmaként kapott a közelmúltban Nobel-díjat. Kornberg 1961-ben írta meg könyvét a DNS enzimatikus szintézisé ről. Eredményei — nukleinsavlánc-szintézisét irányító enzim izolálása kólibacilusból, a szintézis segédanyagainak, az építőrendszer összetételé nek tisztázása — szakkörökben mindenütt ismertté tették nevét. Újabb kísérletei, melyeket nemrégiben a napisajtó is szárnyra kapott, az immár évtizedes kutatás újabb állomását jelentik. Megjegyzendő: még most sem lehet szó teljes értékű mesterséges szintézisről. Még mindig élőből szár-
mazó, biogén DNS-lánc alkotta az első szintetizált származék modelljét, de az új eredmények vitathatatlanul fontos előrelépést jelentenek a szer vezetektől független bioszintézisek megvalósítása felé. A kísérletek „szenvedő alanya" ismét egy vírus, a kólibacilust tá madó Phi X 174 bakteriofág. Ez a fág a DMV-hez hasonlóan az egyszerű felépítésű vírusok csoportjába tartozik, genetikai információi mindössze 5—6 génben koncentrálódnak. Felépítésük hozzávetőlegesen 6000 p u r i n és pirimidinbázisnak (körülbelül 200 000 atom) pontos rendszer szerinti hibátlan összeillesztését követeli meg. Ezt az illesztést, az életnek ezt az alapfolyamatát sikerült Kornbergnek és munkatársának, Gouliannak az elmúlt esztendőben megvalósítania. A szerteágazó feladatok fővonalát k ö vetve, első lépésként izolálniok kellett a fág DNS-láncát, mely a későbbiek folyamán a szintézisben egy új molekulalánc modelljét alkotta. Az ere deti alapláncot megfelelő közegben purin- és pirimidinbázisok „építőkoc káival" keverték össze, és a már 1961 óta ismert polimerázzal (Kornbergenzim) a DNS-kettőződés ismert törvénye alapján — nyílt DNS-komplementerhez jutottak. Újabb enzim segítségével sikerült összekapcsolni, majd az eredeti modelltől függetleníteni és izolálni a mesterséges k ö r n y e zetben keletkezett inaktív DNS-láncot, majd a komplementer komplementerjeként újabb szintézis során a Phi X 175 genetikai programját magá ban hordó nukleinsavat létrehozni. A California Institute of Technology Phi X 174-specialistája, Dr. Robert L. Sinscheimer biofizikus professzor kísérletei igazolták a Kornberg-szintézis során nyert szintetikus nuklein sav infektivitását, azonosságát a természetes nukleinsavlánccal. Az eddig lefolyt kísérletek, bár első pillanatra öncélú tudományos játéknak tűnnek, következményeikben szinte beláthatatlanok. Ma sikerült lemásolni egy vírust, holnap bizonyára sikerülni fog egy másikat. Később sikerülhet változtatni a másolatokon, kicserélni a genetikai információ egy-egy elemét, megváltoztatni egész szakaszokat, mesterséges programot adni élő sejteknek működésük irányítására, sikerül majd átírni az életet. A közelebbről kínálkozó gyógyászati-orvosi alkalmazások közül maga Kornberg hívja fel a figyelmet a rákkutatás és az öröklődő betegségek elleni harcban nyíló néhány lehetőségre. Bizonyos vírusok, melyek szer kezetileg közelállnak a Phi X 174-es kísérleti objektumhoz, állatokban bizonyítottan rákosító tényezőként hatnak. Ha az adott módszerrel sike rül a szintézisük, DNS-láncuk hozzáférhetővé válik a kutatás számára, s azonosítható, később leküzdhető lesz a rákosító hatású génkomponens. Másrészt mesterséges szintézisek során izolálni és „in vitro" szaporí tani lehet majd bizonyos géneket, meghatározott DNS-szakaszokat, ezeket be lehet juttatni ártalmatlan vírusokba, és — a vírusokon keresztül — olyan szervezet sejtjeibe, melyekből örökletesen hiányzik az adott D N S szakasz. Ilyen génhiányok számtalan öröklődő betegség, anyagcsere- és hormonzavar okozói, nagyobbára olyan betegségeké, melyeket ma kezelni már tudunk, de véglegesen meggyógyítani még nem. A "kezelt szülők az tán továbbadják átkos betegségeiket az utódoknak, növelve ezzel is a jövő társadalom genetikai terheltségét. A kialakult helyzeten mindenekelőtt a Kornberg professzor felvillantotta racionális genetikai gyógymódok, olyan eljárások bevezetése segíthet, amelyek nem csupán a következmények el kendőzésén fáradoznak, hanem a bajok eredendő okainak, az örökletes és öröklődő károsodásoknak teljes felszámolása felé törnek.
KIRÁLY
LÁSZLÓ
Szabálytalan
emlékmű
EMLÉKMŰVET
EMELNI
emelni egy emlékművet űrbe mutatót szabálytalant erre gondolok eszmélésem óta szálljanak meg engem a kamaszkor örvénylései hogy el ne feledjem az igazi nagy álmokat beszélek magamban az utcán beszélem a rég elhagyott szavakat az első legyűrhetetlen keserűséget hogy nem vagyok olyan mint a többi és a másodikat hogy olyan vagyok mint akárki más szálljatok meg engem kamaszkor örvénylései magamat is beépítem legyek élő kariatida tartani a tömböket holtomiglan míg kövé nem válok magam is A
KIÁLTÁS
nem lepett meg a kiáltó kérdés kik vagytok hé mi tudtuk hogy a folyónál ránk kiáltanak összemosolyogtunk mind akik jelen voltunk tüzet raktunk lassan égő ágból szalonna sült és került hagyma is a kiáltás lógott a levegőben nyugtalanok voltunk legbelül a falat megakadt szólni kellett mi azok vagyunk kik építettük ezt a hidat és azok vagyunk kik építjük a gátakat mondta az egyik és tovább evett mi azok vagyunk kiknek kezes jószág a gitár szólt a másik édes társunk a kürt és visítunk vele és sikítunk-dörgünk kürttel-dobbal lélegzetelállító éneket mi azok vagyunk mondta a harmadik kikkel az erdő bokrai közé fekszenek lányaitok mi vagyunk a mosdatlan mázolók a szakállasok igen mondta a negyedik és mi vagyunk a szép-autós
pasasok is
mi azok vagyunk a kiáltó tüzünkhöz
akiket itt látsz a tűz ült és szomorú
nem tudok nélkületek de kik vagytok A HALOTTAK
körül
volt
élni
EMLÉKEZETE
megálmodtam hogy utánam jöttek negyvennégyben két hatalmas férfi az egyik vastagtokájú kezüket ki nem vették sokmindent sejtető zsebükből valamilyen nyelven elmondtak valamilyen parancsot csodálkoztak hogy csecsemő vagyok alig jött ki torkomon a hang mit tegyek vele nézett rám a vastag vágjam a falhoz Wilhelm aztán nem nyúlt hozzám csak nézett dülledt szemekkel úgy nézett hogy a szeme nőni kezdett egyre nőtt és olyan volt mint a posvány és olyan is volt mint a kocsonya és kifolyt szűk üregéből és mindent ellepett a szem Wilhelm kinyitotta az ajtót és a szem ellepte a rossz padlásszoba nyikorgó falépcsőjét befolyt az üregekbe ki az útra senki se vette észre csak én ez azért van mondta Wilhelm hogy el ne tűnhess a szemünk elől utána magukkal cipeltek nagy puha hó hullt ha nem csal az emlékezet életem legnagyobb hóhullása volt mert békéről magyarázott a zavaró sűrűségben felnéztem láttam az égből hull ez is mint minden és fekete a pehely csak elsápad mire leér miközénk rohant velünk a kocsi végig a titkos városon Wilhelm átkozta a rohadt időt szivarra gyújtott a keze reszketett láttam félelmet érzett vagy zavarta a lelkiismeret letettek egy udvaron dördült a vaskapu szárnya mögöttem rám kergették a világ minden rendőrkutyáját téptek rángattak de hozzám nem ért a foguk Wilhelm rémülten látta hogy nyugodt vagyok pedig féltem tőlük s a haláltól is ordítva rohantam volna de minden oldalon tartottak hörögve a kutyák s nem tudtam mozdulni se utoljára Wilhelm szemét láttam a posványt a kocsonyát és mindent belepett életem legnagyobb hóhullása félelmesek és nyugtalanok a költők a költők álmai aranyat érnek
álmai
nagy fekete vadakként vonulnak át a költők életén az éjszakák és minden háború tart egy egész költő-életen át mert ők szenvedik a háborúk eljövetelét mikor még béke van s csak ők tudják hogy nem sokáig szenvedik a legnagyobb veszteségeket mert övék minden halott emlékezete és a nők siralma és az elbitangolt csikók gazdátlansága s amikor mindenki sír a költők nem sírhatnak csak milliószor újraálmodnak mindent egészen a tökéletességig aranyat érnek a költők álmai A LEGNAGYOBB
NYÁR
emlékezem a legnagyobb nyárra a rozs-szalmával beterített gyönyörű mezőre a sebesültek csendes végtelen fekvő sorára úgy borult az emberre az ég tiszta volt egyszerű és nehéz akár a szegények élete ilyen délutánokon visszanőttek a levágott lábak kinőtt a szerencsétlen tizenhét évesek karja meg tudták simogatni újra a nővérek fehér köpenyeit és mint az álmok igazak voltak a gondolatok és volt valami melegség azt mondtuk ez a szerelem ült az oldalamnál nem tudom elfelejteni simogatta a kötést a vállamon tenyerébe vertem a cigaretta hamuját hogy ki ne gyúljon a mező és a szeme fáradt volt szomorú és tiszta mezei kút volt zöld mohával a mélyén ennyi volt ennyire emlékezem mert visszahozhatatlan már soha meg nem ismételhető beköszöntött az ősz nehezen szomorúan ahogy szokott és elhozta valahonnan az idegen sebesültszállítókat egy sír egy gyertya egy katona millió sír millió gyertya millió katona ezer sír ezer gyertya ezer katona HÁZAK ebben ebben ebben ebben bizony
AZ ÚT KÉT
OLDALÁN
a házban a jóság lakik egyedül a házban az emberség lakik egyedül a házban az öröm lakik egyedül a házban laknak a rosszak már itt is jártam
ebben a házban én lakom egyedül ablakom az emberek kertjeire nyílik AZ
ELEFÁNTCSORDA
mennyi ének és mennyi kiáltás hal meg az emberben mielőtt kitörhetne ültünk a cserjés szélén odalent elvonult a tevekaraván beporoszkáltak a lomha állatok szemünk kapuján testem furcsa ringásában hordom most is ezt a vonulást ezért nem értik mozdulataim csak te ki akkor velem voltál aztán jött a lomha elefántcsorda és megéreztem a végtelenséget mennyi nyugalom hal meg bennünk mielőtt kiütközhetne az arcon és nem jutott eszembe a fegyver s hogy ölni jöttem semmi sem jutott eszembe csak hallgattam mint a kövek az éjszakáinkat te sem felejted el a nappalokat nem ránk szabták megölt az idegesség a nappalainkon vártuk az elefántcsordákat újra és újra és képtelen voltam rádgondolni míg az éjszaka meg nem lepett én a földhöz tartozom ne gondolj rám én ismeretlen vagyok csak ezek a lomha állatok ismernek és megszokták azt is hogy fegyverem van de nem használom megutált elátkozott harcok emlékét őrzi ez a puska itt lóg a vállamon frissen olajozva kész a váratlan támadások ellen bolyong velem a sivatagban beszélgetek vele mint az őrültek esténként rád gondolok s csak egyet akarok hogy megérts nem tudok vadászni szememben bizonytalanul rezeg a célpont a megígért elefántcsont-díszek szobádból végleg elmaradnak A
MESTEREK
isten jó napja köszönjön rátok mesterek hogy megy a munka ebből a palotából kihagyjuk a kínzókamrát s a kaszásvermet hadd nevezzenek bolondnak a hozzá nem értők de a tetejében gyönyörű arany-nyíl legyen jöjjenek csodalátni a világ összes vándorai matuzsálemi időt érünk mi mesterek nem azért mert építünk erre ne gondoljatok de azért mert mi voltunk az elsők kik elfelejtettünk kínzókamrákat építeni
és mi magunk vagyunk az a nyíl a palota tornyán most ősz van mesterek utána tél jön nyilván meghalunk rágondolni sem érdemes én köszönteni jöttem titeket de elakad bennem a szó isten jó napja köszönjön rátok mesterek PRÓZA pisztollyal lőttük krisztust a doktor meg én mert mi egyébre lőhettünk volna a nyulak mind elhulltak s isten tudja de a kacsák is elúsztak valamerre mondom pisztollyal lőttük krisztust a doktor meg én s az öt sebre esküszöm jobban céloztam mint a doktor és senkisem volt jelen csak sötét szemüvegével a lengyel a feszület meg sem rezdült de a lengyel nem bírta sokáig ki faragta ezt a krisztust ordította s a doktorra ugrott késsel elvettem tőle ittunk egy toroknyit olyan volt mint a méreg a lengyellel baktattunk hazafelé néztem az eget csillagos volt a kereszthegyen állt a hold akár egy tiltó itt van a késed lengyel mondtam de ő csak ment a falak mellett árnyéka imbolygott a város házain milyen síkos ez az aszfalt mondta végül A
lámpa
HEGYEK
látod ezaz dolgozol megint töretlen nyugalommal ezt már aligha veheti el valaki tőled nagy fehér madarak sereglenek mögéd a szavak boldog lehetsz ha senki nem kiált föl emlékszünk valahonnan egy ilyen vonulásra milyen jó hogy fehérek ezek a gyöngyszemű szárnyasok tiszták akár az életed látod én örülök hogy visszajöttél a hegyek közé tudtam hogy megkísért téged is a tenger és tudom hogy te is ott akarsz meghalni a homokon dehát van még idő úgy vártalak hogy a szégyen is rámtalált már jaj ha te hallanád mennyit harangoznak ebben a városban arra gondoltam hogy megtérnél akkor mindenáron és jaj ha te hallanád ahogy körben robbantják a hegyeket és úgy sikong ez a szél én meghalnék ha te nem lennél erős most hogy itt ülsz és dolgozol töretlen nyugalommal tudom hogy ezt már nem veheti el tőled senki
A HOSSZÚ
ÚTON
mért választottad nem választottam
ezt az utat szembejött
vándor velem
tudod hogy végtelen ez az út tudom de nem türelmetlenkedem hallottad micsoda vadak várnak rád hallottam s széttépik aki vétkes hogy tudsz ilyen nyugodtan menni m,enni jó s illik az örökléthez
mégis
mindent meggondoltál vándor a halált is azt is kell hozzá nyugalom s erő félelmetes vagy bocsáss meg a faggatásért, nem tesz semmit jó utat szembejövő
Ambrus
Imre
rajza
SÜTŐ ANDRÁS
Ábel kacagása és szomorúsága 1.
„Emlékszem az örömre, mikor Tamási Áront megismertem és sikerült útjait e g y e n g e t n e m . . . " Tíz esztendővel a Lélekindulás megjelenése után, 1935-ben Babits ezzel a mosollyal emeli a Jégtörő Mátyást az erdélyi epika remekei közé. Az európai horizontok nagy kémlelője, aki az erdélyi irodalmat valamilyen ősi regionalizmustól féltette, magasra emelt mércével állapítja meg, hogy a székely kalandsorozatok aranyszálai mögött, az oly sokszor ködösnek tartott háttérben nagyobb s messzebb sugárzó motívumok feszülnek; egy végokokat feszegető szándék ábeli nyugtalanságú, minduntalan fölhangzó kérdései; a halál színe előtt törvényszerűleg fölújuló sajogás: mi célra vagyunk e világon? S a velejáró gomolyag: magány és közösség, termé szet és civilizáció, hit és mítosz, illúzió és s z e r e l e m . . . E kérdések voltak Tamási sokat kárhoztatott elrugaszkodásainak is forrásai. Nyugtalan, örök-kísérletező ember volt. Kitöréseihez mindig, úgyszólván minden könyvével más-más kaput választott. Harci fegyve reit nem változtatta, s a szegények zászlaját sem. De bölcseleti hajlama szerint a „nagy motívumok" hófedte csúcsai közül mindig azt választotta, amelyhez kitaposott ösvény nem vezetett. A pisztráng természete élt benne; ár ellen úszva kereste a minden napok tiszta vizeit s mindig a forrás közelében. Amikor attól sorsa el vetette, hogy mintegy álomszerűleg előbbi létét újra élve az önismétlés kínját elszenvedje, az életmű nagyjából már készen állt; már kivívta he lyét a magyar irodalom nagyjai között. Magasra nyulánkozó kedve új műfajt teremtett: Ábel-regényével a zsánert és mítoszt egyesítő pikareszket, a Jégtörő Mátyással a népmese regényt, fortélyos párbeszédeivel a Szabédi-keresztelte feleselő novellát, Népi játékaival is új csapást vágott a színpadi irodalomban. Az Éne kes madár hajdani félsikere — sőt balsikere — napjainkban nőtt teljes sikerré hazai magyar színpadjainkon. 2. A Tamási körül lezajlott sok évtizedes vitában a monografikus igényű kritika bizonyára rendet teremt majd. Ha az effajta munka rövid idő alatt egyáltalában lehetséges: csakis a kollektív eszmecsere útján lehetséges. Aminek elengedhetetlen föltétele, hogy a szélesebb közönség, a második világháború után felnőtt nemzedék is megismerkedjék Tamási Áronnal. Az olvasótábor híján zajló belterjes eszmecserék nem egyebek árnyékbokszolásnál. Romániában ezidén engedjük útnak válogatott novelláinak könyvét. A hajdani túlzók és rajongók s átellenben a József Attilát is jobbol dalisággal megbélyegző tagadók csatakiáltásai maradjanak ott, ahol el-
hangzottak: a múltban. Ma a személyes ellenfelek reves dogmák rossz tüzénél sírva vetik a füstöt, s nem értik, miként lehetséges, hogy az Énekes madár kitűnő mesejáték, mégis sikere van. Ami mindebből mai eszmecserénkbe átszüremlik: nem virágvasár napi hozsánna, sem a forgalomból kivont — azaz kiesett — bírák Prokrusztész-ágyának recsegése, hanem a tárgyilagosság Gaál Gábor-i hangja: a marxista megalapozottságú népfrontos igény szélesebb ölelése. Ebben a minden humanista — nemzeti és egyetemes — értéket át karoló mozdulatban született újjá a régi igény, hogy Tamási Áron romá niai magyar szellemi életünkben az őt megillető helyre kerüljön. Pindarosz aranyszékébe? Apollón templomát senki sem óhajtja Tamási-mauzóleummá nyil vánítani. A tapasztalat — ama történelmi — azt mutatja, hogy. az elfo gultság egyforma hévvel hajlamos sebet és koszorút osztani, aranyszé ket és vádlottak padját ácsolni. E kétfajta m u n k á t néha azonos kritikus elmék művelik, s végletek között darabjaira törik az igazság. Hányszor hallottuk: regionális és misztikus, anekdotikus és idillikus. Az volt az igazi, aki elkezdte a Czímereseket. Az volt az igazi, aki nem folytatta a Czímereseket. Az volt az igazi, aki elüttette Dudiccsal Wébert, a szociáldemokrata képviselőt. És átellenből: az volt az igazi, kinek szűzmárjás királyfia az ég felé vezető utakat keresi. Holott a Vad szerencse alig-alig több publicisztikai fintornál, a Szűzmárjás királyfi pedig messianisztikus ködével csak részletremekléseket villantó tisztulási folyamat. Sokszor megismétlődő jelenség Tamási pályafutásában. Meghódított esz mei és művészi magaslatokról nemegyszer esett vissza. Olykor önnön színvonala alá. Ez elsősorban regényirodalmához kapcsolódó kérdés, amit másutt s más alkalommal kell majd számbavételezni. 3. Az igazi Tamási nem az ég, hanem az OTTHON felé vezető utakat kereste. Jégcsapos évszakban az otthoniasság káprázatával keresett vi gaszt. A pikareszk sajátos műfaja nem annyira kalandvágyból, mint kény szerű hányattatásból születik nála. Ábelt a szegénység űzi föl a Hargi tára s később — nyomorgó székely munkások tízezreivel — Amerikába. A kedves suhancot, a mulatságos kópét nem az isteni kedély, hanem az istentelen sivárság kényszeríti pikaróvá. Tudjuk: ez idő tájt a székely ségnek sem az ipar, sem a föld semminő megélhetést nem nyújtott. Bözödi György Székely bánja című segélykiáltó könyvében ezt főbekólintó tények ezreivel tárta föl immár harminc esztendeje. Épp amikor Ábel is elindult világjáró útjára. S hányan vándoroltak ki előtte a szél rózsa minden irányába: háború, éhínség, pestis, felkelés utáni megtorlás, madéfalvi veszedelem, hányszor mozgatta már meg őket szerteszórva el egészen Washingtonig és Egyiptomig. Az udvarhelyszéki ácsmes ter egyként tartotta számon a bukaresti, galaci és — dél-afrikai m u n kalehetőségeket; a tavasz kezdetét s a búrháború befejeztét várva élesítgette építő szerszámait s elméjét is, hogy nálánál nagyobb kópékkal megküzdjön. Jelképet érzek abban, ahogyan Ábel az Úrnak 1966-ik esztendejé ben angolul is megszólalt, hogy elmondja hargitai kalandjait. „In that
memorable y e a r . . . " Hiszen ezt az elegáns nyelvet már otthon tanulta! A kivándorlásra készülőket a telepítő vállalatok népszerű angol nyelv tanra oktatták. Ennyi tudománnyal, ha fel nem szippantotta őket a nagyvilág, anynyit legalább megkérdezhettek az Atlanti-óceán és a Nyikó partján: mi célra vagyunk e világon? Krisztus válasza oly egyetemes, hogy abban már nincs helye székelynek; az ördög sem a régi barátságos, akivel Csík ban mókázni lehetett. Egy síró-kacagó néger néz mélyen a kérdő sze mekbe: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne! „Ahogy ezt kimondta, ismét kacagni kezdett, de nem egészen úgy, mint az előbb, hanem a keserves és az örökké hontalan em ber könnyes kacagásával..." „És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános me leggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával, és szemem megtelik a hajnal harmatával." Nincs ebben semmi damaszkuszi látomás. A filozófia régiói felé röppentett kérdés a társadalmi-nemzeti kötött ség törvénye szerint — egyáltalán nem váratlan fordulattal tehát — nyílként a szülőföld talajába fúródik. Tamási, akár a legendabeli hon alapítók, ezen a helyen kezd építkezni. Újrateremti saját világát, amely zárt és tágas is egyben, minden ízében székely és általánosan emberi. Ez általános emberiben húsz százalékos a gyermekhalandóság. A lakosság nak közel egynegyede napszámos. Az erdő a kapitalistáké. Vasúti köz lekedés híján az ipar és kereskedelem középkori formáit éli. Benépesíti persze hétszínű virággal, agyaras vadkannal meg énekes madarakkal is. De mindenekelőtt a munka költészetével. Akik a székely valóság szocio grafikus képét kérték tőle számon, egy kis odafigyeléssel azt is megta lálhatták benne. Jegyzetfüzetébe s onnan könyvek lapjaira egy vérbeli realista sűríti megfigyeléseit. „Jegyzeteimben helyet kért magának a táj, amely erdőivel és füves mezőivel játékot űz a gyakran változó fényben; helyet ke restek maguknak azok a madarak és más állatok, amelyek ott honosak azon a tájon. S természetesen a fő hely az odavaló em bereket illette, kiknek gondolkodási módját és beszédét a ma gam írásaiból nagyjában ismertem. Érdekelt például, hogy a vadméheket miképpen fogják be; hogy a major, vagyis a köz ségi juhos vállalkozó, tavasztól őszig miképpen gazdálkodik az emberek juhaival, miképpen csinálja a sajtot és az édes ordát, s egy juh után mit fizet a gazdának. Jólesett ismernem az asz talos vagy a kovács szerszámait, s a divatból kifelé menet köz ben az osztováta kellékeinek nevét." Tamási Áron, a lírai alkat, aki számos művének tulajdonképpeni hőse, a vándorló és mesélő szellem megtestesülése, a fantasztikum panteisztikus vonzáskörében is egyik legtárgyszerűbb ábrázolónk. Életmű vében a székely valóság éppoly dokumentárisan fölmért, akár az alföldi parasztságé a Veres Péter-i monográfiában, vagy a moldvai népéleté Ion Creangă varázsosan fölidézett Gyermekkorában. (Egy Creangă—Tamási párhuzam kapcsán a közös alkati jegyek fölfedésének érdekes lehetősé gei kínálkoznak. Erről másutt szólunk majd.)
A dokumentáris anyag, persze, Tamásinál mélyebbre csomagolt. Ha sonlóképpen jó néhány írásának szociális-gondolati magva is, különösen 1944 utáni korszakában. A bugyorbontogatás változatos örömei közben néhol a lírának sűrű vattafellegei között kell keresgélnünk. Ilyenkor az elmaradt gondolatiságért a nyelvezet vigasztal: a dámszarvasmód iramló Tamási-mondat. Oly időben pedig, mikor, Arany Jánossal szólva, a m a gyar nyelvre minden nyelv hat, kivéve a magyart, az effajta vigasz nem sértheti a társadalmi gondot, maga is társadalmi hivatású lévén. 4. Az ábeli vágyakozás az otthoniasság érzése, az alkotó lét elemi fel tétele után nem hordoz semmilyen meddő nosztalgiát. A húszas-harmin cas évek kisebbségi érzésvilágának jobbik része: a talpraállás igénye dol gozik benne. A helytállók reménysége legelső fegyverként a tükröt adja a kezébe. Szembenézni az új történelmi viszonyokkal, és önmagunk kal, miként a Czímeresekben teszi; olyan feladat volt ez, melyre a két világháború közötti erdélyi szellemi életben csak a legjobbak lehettek k é pesek. Tamási közéjük tartozik. Hogy hol rakta másként a szavakat — s velük természetesen az eszmei alapállás szavait —, elsősorban publi cisztikai munkásságához kapcsolódó kérdés. Amit regényben, novellában felszínre hoz, azzal a magyar irodalom fő vonulatait gyarapítja. Nemcsak megmutat: igazságát el is akarja hitetni. Lírai alkatánál fogva ujjong, keserű mókát űz és átkot szór. Az ujjongás a szamaras Demeter Gáboré, hogy a piavei csata véget ért, s a halál szakadékában feltornyosult hulla hegyeken nincs m á r férőhely a megmaradtak számára; új életet kell kez deni. A mélységben, ahol az ember sorsa ül, a törekvésnek új forrásait kell megnyitni; azokat, amelyek ódon illúziók helyett cselekvő józansá got kínálnak, legalábbis egy időre. Az ábránd-egek leszakadott darabjai között ténfergők „mégsem üdvöt kiáltottak, hanem csúfolódást. Nem éne ket, hanem röhögést. Nem hozsannát, hanem epét és ecetet. Pedig for radalom volt ez is." És a móka? Az is a Demeter Gáboré, himnusz egy szamárral, de egyetlen kötőszavában sem a kötetlenség, az üres elmejá t é k i d ő t ö l t ő b u k f e n c e . L á n c o n csörög ez a m ó k a , m i k é n t a m e d v e s z o m o
rúsága, m i n e k a másik vége ott van a kényszerűség markában.
E kényszerűség társadalmi példáit gazdagon ontja Tamási, s nem igaz, hogy csak az indulás korszakában. A Tüzet vegyenek s a Rendes feltámadás közötti idő: másfél évtized. A szociális igazságtalanságot le leplező szenvedély csak növekszik azáltal, hogy higgad, s lázongásának iránya is meghatározottabb. A kezdeti, általános szegénység kivilágított fapiacai, véreskévéjű búzamezői után elvezet bennünket a püspöki bir tokra is, ahol Énekes és fia béreskedik. S ahol a korbácsos intéző mellett föltűnik egy tartósabb rabság fegyőre is: a gondolkodásé. Lét és gondol kodás folyondárjából szakítja ki magát Énekes a rendes feltámadás kürtharsogásai közepette. Az általános emberi és kiváltképpen székely nyo morúságnak ez a Janus-arca Tamási legmélyebb megfigyelései közé tar tozik, s tanulságos esztétikai paradoxon, hogy a Rendes feltámadás rea lizmusa például a fantasztikum elemei révén teljesedik ki igazán. Min den jó írás titka, hogy az elvontságnak milyen szféráiban fürdik meg, amitől is a tények elnyerik igazi értelmüket.
Az indulás és zenit korszakából a székelység felhős mindennapjai nak megrázó dokumentumait olvashatjuk. A ballada és a sirató ének ősi műfaja Tamási keze alatt engedelmesen hajlik új tartalmak szolgálatába. Szép Domokos Anna könnye és átka: „Verjen meg az Isten, háborúcsinálók!" — Boda Ferus eszelős kiáltása égő házának árverezése közben: „Tüzet vegyenek!" — a zarándok földműves halálba fúló intése: „O, kössétek bé a szememet, vagy szúrjátok k i . . . Szakasszatok bátorságot a fákról!" — a puszta létért vívott küzdelemben naponta felújuló látomás, miszerint „Énlaka felett, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a gondviselés" — a csöppenként gyülemlő fejszés indulat, mely Adyval új Dózsa Györgyöt kiált: „Én szabad székely voltam, de az urak elvevék szabadságomat, s most pálinkát kell nekik hordanom" — és a Keserű ke nyér Szente Mózsijának új hegyi beszéde a nyomor-késztette gyilkosság állapotában: „Én vagyok a verejtékező ember, aki véremből új kicsi éle tet teremtettem. Én vagyok a kenyérkereső, aki magzatomért meghasí tom a sziklát is, aki vétkezésem árán is szájába adom a kenyeret" — és az irredenta-nacionalista, úri társaságba berobbanó hadijelentés: „— Fiam született, plébános ú r . . . — Milyen névre akarja kereszteltetni, Dózsa bácsi? — Úgy gondolom, hogy lenne G y ö r g y . . . — Dózsa György? — Az éppen. — Az már v o l t ! . . . — egy v o l t . . . S ez lenne a második." és az Erdélyi csillagok szerelmes párjának drámája, pohártörők kilátás talan vergődése, hűséges Mártonkák v i r r a d a t v á r á s a . . . - megannyi döb benetes vallomás az egyensúlyát kereső otthon vergődéséről. Romantika és szociografikus hűségű tárgyszerűség, „tündéri realiz mus" és móriczian súlyos léptű valóságábrázolás, biblikus látomás és már-már rideg részletmegfigyelés, mostanság véle kapcsolatosan szürrea listának nevezett hangvétel és mesés régiókban kalandozó szimbólumte remtő képzelet egyesül Tamási világának változatos képeiben. A húszas évek elején némely hangütése Szabó Dezső vijjogó hangskálájára emlé keztet, amiért is a nevezetes vita: Szabó-inas-e Tamási Áron? — kirob bant és javára csitult el. De a megváltó-szándékú kötöttség, az átélés közvetlensége és forrósága már első szavától kezdve sajátja; egyszeri és utánozhatatlan. 5. Éppen ezért, mindmáig megszívlelendő példa abban, amiként m ű vei legjavában tárgyához: az adott történelmi valósághoz viszonyul; a b ban a hitében, hogy az írás: közösségi küldetés. Mint ilyen, nem szab dalhatja föl a világot esztétikai és politikai, dokumentáris és gondolati parcellákra. Egyéniségének kialakításában nem esztétikai rendszerek és irodalmi áramlatok között hányódva kereste a „szépet". A művészetről kialakított elgondolásai elsősorban egy népi közösséghez, annak sorsá hoz kapcsolódnak. Ha úgy tetszik: regionalista. Egyetlen és leghűsége sebb muszája: a szülőföld emberi és tárgyi valósága. Tolla alatt így lett Amerika is nagyobbacska Székelyföld. De ebben a nemcsak magatartás beli, hanem tematikai, érzésbeli kötöttségében is a regionálisat általá nosabb szférákba tudta emelni. Például a folklór elemeit. De Tamási nem helyi színt, szokást, közmondást gyűjtögetett; nem volt folklorista, amiként Bartók sem nevezhető népdalgyűjtőnek. A bib-
likus groteszk és fantasztikum, a ballada vagy népmese elemeit n a p jaink modern prózája és dramaturgiája is fölhasználja a formakeresés lázában. Igaz, hogy kortársai közül legtöbbet merített a tájnyelv s a szóbeli népköltés kútjából. De mindez utolsó cseppig fölszívódott és minő ségileg átalakult egyéni alkatának érrendszerében. Mese-novelláiban Jónak és Rossznak szokványos küzdelmét a határozott bölcseleti és moralista hajlam és a rendkívüli aktualitás-érzék váltja föl. Szép Domo kos Anna balladája a sorstragédiák égbevesző útja helyett váratlan, de törvényszerű fordulattal az aktualitás, a politikai közéletiség felé irá nyul. Átkát a háborúcsinálókra szórja. A közéleti ihletésű tendencia — bizonyos tudat- és valóságalakító szándék — Tamási életművének egyik legvonzóbb sajátja. Tendenciózus ábrázoló; a moralisták szenvedélye él benne. Erkölcsi-etikai és politikai nézeteit nem rejti az objektivitás v a s redőnyei mögé. Mivel nem halhatatlanságra, hanem visszhangra vágyott, sohasem is kacérkodott a „tiszta irodalom" illúziójával. Mindig fájlalta, hogy könyvei nem jutottak el a székely parasztság nagy tömegeihez. Mire a kulturális forradalom sodrában eljuthattak volna: a dogmatikus kriti kai szűkkeblűség hosszú időre elzárta előtte az utat. A tendencia fogalmára manapság úgy tekintenek egyesek, mint pá pua az ültetvényesre : mélységes gyanakvással. Pedig a tendencia — és a velejáró közlési mód demokratizmusa — nem lehet akadálya semmi lyen merész újításnak, E téren átmenetileg vallott irodalmi kudarcaink nem teszik kétségessé, hanem inkább kihangsúlyozzák az eredeti jogaiba viszszaállított tendencia szükségességét. Azét tehát, amely az élet valóságos tényei előtt nem fölmenti, hanem elkötelezi és könyörtelen igazmon dásra kényszeríti az írót; amely eszme és valóság között nem szakadékot, hanem termékenyítő kölcsönhatást teremt; amely az eszmét nem t é veszti össze az eszményivel, a lehetségest a valósággal s Pangloss úr orá kuluma szerint, a változó világot minden világok legjobbikával. Vagyis nem eltávolít, hanem azonosít egy közösség legmélyebb törekvéseivel. Tamási Áron elkötelezettsége legjobb műveinek tanúsága szerint ilyen jellegű. A székelyről szólva a székellyel szól; nem csupán annak nevében, hanem a bőrében, húsában is. Az őseivel szól, akik ősi szellemi fegyve reiket — a népmesét és a balladát — adják a kezébe megújítás és hasz nálat végett. A kívülről vagy éppenséggel felülről gyakorolt vélekedés helyett belülről szól; ez szabadsága és korlátja is. Szabadsága az ottho nos mozgásban, az ellenségek közötti biztos eligazodásban, a tárgyi és ter mészeti világ életrekeltésében. Amihez hozzányúl, mintegy varázsütésre tárja föl mélyebb jelentését. Az élet margójára kerültek s a részegmód kotyogó nyomorúság-szekerek neki vallják meg sorsukat. Az általános elidegenedésben — mikor az erdők s a lelkek rengetegeiben egyaránt csat tognak a gyökérirtó fejszék — a jóakarat is visszájára fordul; a Nép szakértők segítő szándéka a leégettek gúnykacajába fullad. Kevesen vannak e korszak irodalmában, kik a székelység közérze tének elásott szelencéit oly könnyedén nyitják föl, mint Tamási. A nép élet belső bizalmasának indult Nyírő József, de kezdeti szívenütő igaz ságait elkótyavetyélte a tapsos sikerek ölében. A Küküllő-mentén Ko vács György feszítette ki átfogó freskók vásznait, s a havasnak másik ol dalán Salamon Ernő szólt a kommunista eszmeiség szintjén; Udvarhelyt
Tompa László fürösztgette a reménység pejlovait, Tomcsa Sándor álmo dott piramist és pálmát a poros akácok helyére s az ifjú Bözödi György szinte gyerekfővel írta meg székelyföldi monográfiáját, amely e korszak egyik legmaradandóbb dokumentuma. Divat volt egy időben az említetteket indokkal vagy indokolatlanul, de mindenképpen az uniformizálás gyanús igényével, erőszakoltan össze vetni, egymásnak ugrasztani. Az írót nem bottal: íróval a leghatásosabb agyoncsapni. Kétségtelen, hogy mindahány más szín, másfajta érték, s tisztultabb vagy homályosabb eszmeiség hordozója. Az olvasó kritikai eligazítása eszmék, stílusáramlatok között nem az akadékoskodás szeszé lyes igénye. Akkor válik azzá, ha elfelejti, hogy ami az egyik írónak erénye, a másiknak bűne lehet éppen; az általános nyelvi elszürkülésben Tamási nyelvteremtő ereje például így minősült a stílromantika gyöngeségévé, Jégtörő Mátyással szálló képzelete „miszticizmussá", mi több: némelyek magyarázatában a lélekvándorlás hitévé. De nézzük szabadságának határait is. Ugyanaz a kéz vonta meg, amely mítoszalkotó, mesemondós kedvébe járva föl is oldotta őt a kicsinyes realizmus bilincseiből: a szülőföld viszszahúzó ereje. Ez veri nyűgbe s tartja fogva pillantását. „Nem öröm és nem fájdalom nem is megenyhülés."
ez az érzés; nem szárnyalás
és
Hanem inkább az a kehely, amelyben a földi élet levének kivonatát találja. Egyben az írás értelmét is. Az egyetemes létben egy sajátos nem zetiségi lét boltozatainak fenntartó szolgálatát, a szociális igazság ábeli zászlajával a kezében. A titokzatosnak nevezett, mérgező és gyógyító, józanító és kábító fűszereket egyesítő ital, melyet az árnyas szülőföld nyújt feléje: valóban elhomályosítja nemegyszer a látását. A tápláló kötöttség ilyenkor visszájára fordul; a helyi színben — hacsak villanásszerűleg is — a helyi gondolkodás veri bilincseibe. Az egyetemes felé törekvő regionalizmust a provincia, az ősi katolikus ejti foglyul s rántja le korszerűtlen nézetek szintjére. Háromágú csillagának egyik sarka: a Keresztény — amit enyhe zavarral „ősi értelmében" állít az ifjú nem zedék eszményei közé — kétségtelenül az emberi haladásról alkotott fogalmának ellentmondásai közé tartozik. A m á r említett Rendes fel támadás trombitaszavából az eretnek voltaire-i kacaja hallik, s egy lé péssel odébb a hívő Tamási formálja önmagát a katolikus tudatvilág ké pére, bár egy kacsintással azt is tudtunkra adja, hogy a szeplőtelen fo gantatást nem értelmezi szó szerint. Az örökös és láthatatlan bilincs: a közösségi gond és társadalmi hivatásérzet, mely „önmagában is ele gendő volna ahhoz, hogy az ember soha szabad ne lehessen", így válik nehezebbé olyan fölös súllyal, mit a korszak legjobbjai már az indulás nál elvetettek maguktól. 6. Rendkívüli tehetségére vall, hogy szemléletbeli ellentmondásainak ólomnehezékeivel is a huszadik századi magyar próza csúcsait járta meg, új magaslatokat hódítva. Egy időben divatos írónak számított; általános és szakadatlan közönségsikerét a vaskosabb realizmus nevében könnye dén írták a rovására. Ő maga nem hódolt semmifajta irodalmi divatnak;
Nagy István:
Önarckép
Nagy István:
1. Krumplihámozó
3. Tél a
hegyekben
lány; 2.
Férfi-portré
saját természetének engedelmeskedett. Nem lehet bűne, hogy a puszta szórakozásra-vágyók azt emelték fényre müveiből, amiben ártatlan, könynyed elmejátékot sejtettek. A siker oldaláról tekintve könnyű volt őt olyan gyanúba keverni, hogy a kedély — a facsaratosan székely és ro molhatatlan — nem hagyott benne helyet mélyebb társadalmi tartal maknak. Az elmarasztalás csak fokozódott a személyi kultusz korszaká nak rideg viszonyai között, amikor is Gorkij sötét tónusait kérték tőle számon. Az is igaz, hogy némely rajongója többet ártott neki, mint az esz mei ellenfelek túlzása. A zsurnalista lelkesedés Farkaslakára utazva — mint a Fidzsi-szigeteken a fejvadászt — úgy keresi s költi bele minden bokorba a sóvidéki társasjátékot. Ragya Kettőt és Ugyebár Tallért; a legendát, misztikumot, „ősi keletit", mókát és fortélyos replikát. Mind ezek a félreértés fölfedezései. Hogy Tamási regionális motívumainak m é lyebb jelentéseit is megértsük: mélyebbre kell tekintenünk a székely n é p életben is. A „feleselő novella" csattanóin valóban a polgár nevet inkább. A székely csak rábólint: igen, így kell ezt mondani. Egyik az elmeszik rát, másik a parazsat — a talpat égető parazsat — veszi tudomásul. A figyelmes olvasó azonban különösebb szociográfiai tanulmány nélkül is megérzi Tamási művében a két világháború közötti korszak jégeső-szagát; a deszkás vándorok és halottak módjára pappal búcsúztatott kivándorlók történelmi szorongását. Akik boldog és játékos önfeledtséggel vádolták, műveinek virágmin tás szövetében nem vették észre a drámaiság fekete szálait; fülük nem fogta föl az ábeli létforma — az otthontalan hányattatás — sikolyát. Öreg legenda már, Mikes Kelemen előtti, a székely „veleszületett" humora és helyzeten felülkerekedő, mókázó hajlama. Ennél is ősibb azon ban a helyzet, melyben a hargitai sast meg kellett enni, bárminő kacag tató volt is a látvány. Az effajta karmos kacagásból nem nehéz kihallani a riadt szív dobbanásait. A fogyhatatlan derű és játékos kedély hullámzásában pedig egyszercsak feltűnik előttünk a tenger habjára csodálkozó gyermek, akire a n e vetés forrásainak kutatása közben Bergson figyelt föl. A hullámok szün telen kergetik egymást, nyugalmat és egyensúlyt keresve. A parti ho mokig futó csipkefodrok mélyebb rengések mozgó formáit rajzolják. A gyermek tenyérnyi vizet merít, majd elbámul azon, hogy pillanatok m ú l va csak néhány csepp marad belőle. De az a néhány csepp sósabb és ke serűbb víz, mint a hullámé, amely fölvetette. Ilyen természetű Tamási Áron pezsegő vidámsága. Az olvasó pedig, aki szájához emeli, hogy meg ízlelje, az édes kortyintásban jó adag keserűséget talál majd, amin hoszszan eltűnődhet. Emlékszem az örömre, mikor Tamási Áront megismertem és útjai mat egyengette. Az utat, amely az irodalomból visszafelé vezet: a való ságba. Az otthonteremtés cselekvő érzésével a szülőföld forrásai f e l é . . . Bizonyos, hogy mai olvasóit is ilyen irányba vezeti.
NICOLAE MĂRGINEANU
A festő N a g y István magányossága
Sok közös barátunk révén ismertem meg talányos életét és különös festési módját. S bár olvastam Lucian Blaga róla szóló beható mélta tását, mégis, amit láttam, felülmúlta várakozásomat. És az az izgalom, amit akkor éreztem, ma is tovább él bennem. Nagy István művészete* valószínűleg távol áll a tökéletességtől, sőt még a kiteljesedéstől is. Mégis, már első látásra megragad kivételes k é pességeivel. Ennek a székely festőnek — az emberi lélek drámája egyik leghűbb, legelmélyültebb tolmácsolójának — sikerült megtalálnia a mon danivalójához legmegfelelőbb kifejezésmódot. Luchiant magyarázva, Ionel Jianu megállapítja, hogy nagy festőnk művészete végeredményben a színek és fények szerencsés játékára szo rítkozik, s ennek köszönhető, hogy műveiben az élet megrázó valósága lüktet. Én, kitűnő barátom megállapítását visszájára fordítva, azt mon dom, hogy Nagy István képeinek karakterisztikuma a sok, nagyon sok sötétség, és a kevés, nagyon kevés szín. De ezeknek a túlhalmozott sötét ség-elemeknek a jelenléte egyet bizonyít: egy élet drámáját, egy életét, mely végtelen lelkesedéssel lendült útjára, és — talán — nem túl szeren csés ösvényekre jutott el. Keserűség, vereség, sorsába való kénytelen beletörődés, vagyis a világról kialakult sötét látomás — legyen szó em berekről, tájakról vagy csendéletekről —, íme, ezek ábrázolóművészetének már-már kétségbeesett, állandóan visszatérő motívumai. Pedig nem k e veset festett. Képeinek száma több ezer. De ezek között nem láttam egyet len vidám arcot, tiszta, felhőtlen tájat, bár egy derűs csendéletet sem. Bolond Sándor portréját Lucian Blaga Nagy István leglényegesebb alkotásának tekinti: „Az arckép jellegzetes: idő-kikezdte emberi test, anyag, melyet életre keltett és aztán szétbomlasztott a sors. Nagy István legtöbb szénrajzban és pasztellben megörökített alakja ugyanazt: az anyag végzetes szétbomlását mutatja. Vissza kell fordulnod a görög tragédiák hoz, hogy átérezd a sorsnak ezt a végzetszerűségét, amelyet Nagy István portréi előtt állva érzel." De Bolond Sándor sorstragédiája ismétlődik valamennyi portréján, sőt tájképein, csendéletein is. Bolond Sándor portréja csakúgy, mint a többi képe — a tragikus sors legyőzte emberek drámai ábrázolása — Nagy István komor világlátásának kivetülése. Ezt igazolják valóságos lidércnyomásként ható, temetőket ábrázoló tájképei, valamint virágcsend életei, melyek a világ legszomorúbb virágjainak tűnnek. Ahhoz, hogy ezeknek a tragikus elemeknek az eredetét megállapít hassuk, többet kellene tudnunk Nagy István életéről. Ez az ember itt élt közöttünk, de alig, sőt mondhatnók egyáltalában nem ismertük. A l * Lásd H a n s L o e w : N a g y I s t v á n festészetének kezdetei. K o r u n k , 1958. 2.
katából fakadó magányosságához, zárkózottságához hozzájárult a m ű vészettel való teljes azonosulása. Lehetetlen volt a bizalmába férkőzni. Befelé forduló, csupa-ideg, érzékeny egyénisége a világ absztrakt é r telmezésére hajló intellektussal társult. Nagy István összes m u n k á j á ban — különösen tájképeiben — fellelhető a világnak ez az elvonatkoz tatott értelmezése. Valóban, az impresszionistáktól eltérően (akik m i n dent, amit érzékelnek, formába is öntenek), Nagy István úgyszólván csak az eszmét mint olyat veszi át, melyet az érzékelhető dolgok összességé ből a maga módján értelmez. Nem meglepő tehát, hogy néhány tájképe és csendélete csaknem teljesen expresszionista irányba tolódik el. Ugyan akkor Nagy Istvánnak a természettel való szoros kapcsolata mindvégig megmarad. Néhány fehér folt ökröket, egymást keresztező függőleges és vízszintes vonal kutat, két komor színfolt közötti árnyék völgyet á b rázol... Azzal azonban, hogy megállapítottuk alkati zárkózottságát, érzékeny ségét, valamint a világ absztrakt értelmezésére irányuló hajlamát, nem oldottuk meg komor látásmódjának rejtélyét. Fel kell tárnunk a nevelő környezet sokrétű tényezőit is. Nagy István székely szülők gyermeke volt, falusi tanító lett. Elhivatottságot érzett, egyre jobban elmélyedt a festészetben; elhagyta a falut, bejárta a világot, mintegy önmagát k e resve. Rövid időt töltött Lenbach műtermében, ahol — erre megvolt minden oka — nem érezte jól magát. S aztán végigkóborolta a nagy met ropolisokat, főleg Párizst és Rómát; nyomorral küzdött, de végiglátogatta a múzeumokat. Későn lett belőle elismert festő, de megértésre akkor is csak néhány barátjánál talált. Veleszületett zárkózottsága, e nehéz, küzdelmes élettel súlyosbítva, magyarázza, hogy világlátása egyre komorabb lett. Sorsté pázott emberek — akár a festő maga —, iszákosok, az utcák söpredéke, parasztok, elesettek és anyjának szomorú, fájdalmas alakja, de különösen Bolond Sándor — íme, ez az a világ, melyet szeretettel átfogott, melyet tragikus haláláig — tehetséggel életre keltett. Művészetének legfontosabb forrása azonban az elhivatottság; Nagy István meggyötört élete nem egyéb, mint e démon oltárán hozott szaka datlan áldozatok sora. Akárcsak Van Gogh vagy Cézanne — kikhez mind élete, mind művészete sok tekintetben hasonló —, Nagy István is csak a művészet által és annak élt. Még valamit e különös székely festő tragikus sorsáról. Somerset Maugham mondja Rabszolgaság című müvében: költő vagy zenész lehet bármilyen rangú, de festő csakis elsőosztályú lehet. Másod- vagy h a r madrangú költő az újságírás területén, zenész egy zenekarban vagy az óra-adásban találhat menedéket. A festő az egyetlen, aki számára nincs más kiút. Vagy sikeres festő lesz, vagy elbukik. Hogy önmagunk előtt is tudatosítsuk, milyen nehéz a siker kivívása, elég, ha Van Goghra, Cézanne-ra, Gauguinre, Andreescura vagy Luchianra gondolunk. E drámai életfeltételek még súlyosabbá válnak, ha a festő egy kis országban él, és mondhatni tragédiává vagy tragikomédiává mélyülnek, ha a művész makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy vidéken dolgozzék. Ilyen körülmények között ugyanis a művész egyben alkotó és közönség is, h i szen környezetében legjobb esetben néhány barát akad, aki megérti őt, melléje áll. Nagy István művészetét különben sem könnyű megérteni, minthogy nem színeinek összhatásával, nem a felület láttatásával, h a n e m
mondanivalójának mélységével, komolyságával, emberi gyötrődéseivel tű nik ki. Nem akarok a vidéki közönséggel szemben igazságtalan lenni, de az ízlés fejlettsége, az igazi művészet pártolása tekintetében bizony, a múlt ban legalábbis, jóval elmaradt a fővárosi közönség mögött. Tudjuk, Nagy István sok eladott festményének ára még a bekeretezés költségeit sem fedezte. Ezek a körülmények kényszerítették ezt az embert, hogy egyre jobban bezárkózzék magányosságába, és a szenvedők, az elgyötörtek kö zött találja meg művészi világát. Eljuthatott-e ilyen feltételek mellett művészete kiteljesedéséhez Nagy István? Hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, szólnunk kell e rejtélyes festő ábrázolási módjáról. Közismert az a különleges, transzhoz hasonló állapot, melyben m u n káit megalkotta, mind pedig az a könnyedség és gyorsaság, ahogy e pilla natokban rajzolt. Gondolatban megtervezett képeit ugyanis percek alatt készítette el. Raoul orban mesélte nekem, hogyan beszélte rá Náthán doktor, aki makacsul bízott Nagy István tehetségében, a festőt, hogy egy reggel menne el vele Csucsára, örökítse meg azt a felülmúlhatatlan tájat, melyben Ady és Goga gyönyörködött. Ügy tervezték, hogy Nagy István egy-két hetet tölt Csucsán. Ám, Náthán doktor nem kis meglepetésére, Nagy még aznap, az esti gyorssal visszaérkezett Kolozsvárra. Arra a kér désre, miért nem maradt Csucsán, azt válaszolta, hogy mindent, amit arra érdemesnek talált, rögzített. S amikor Náthán doktor hitetlen kedve nézett rá, megmutatta neki a mintegy harminc rajzot és pasztellt, amelyekkel visszatért. Nagy István művészete szinte kizárólag szénrajzokra és pasztellekre korlátozódott. Jóformán meg sem kísérelte a festészet nehezebb útjait, amelyek napok, hetek, sőt hónapok nagy és kitartó erőfeszítését igé nyelték volna. Ez a tény nem csupán művészetének korlátait, hanem vilá gos és határozott önismeretét is megmutatja, mellyel felmérte lehetősé geinek, erejének határait. Igaz, Nagy István művészetében, ezen a korlátozott körön belül is, igen sok kompozíciós, olykor pedig a technikai kifejezésmódban ejtett hi bát is találunk. De ezekkel a kimondhatatlanul leegyszerűsített eszközök kel is sikerült, hatásos módon, drámákat és emberi sorsokat kifejeznie — még ha ezek ugyanazt a típust képviselték is. Müvei között vannak olyanok, amelyek emlékeztetnek Rembrandt intuíciójának és felfogásá nak mélységére — akire mindig szívesen gondolt. Meggyőződésünk, hogy egy szerencsésebb környezetben ennek a magányos festőnek sikerült volna eljutnia a megvalósítás csúcsára, s akkor nem egy művét a modern fes tészet elismert remekei közt emlegetnék. De vajon az emberi érzések és emóciók kivételes erejű kifejezése csupán természet-adta adomány, vagy komoly gyötrődés és művészi ön nevelés eredménye is? Magyarázhatnók azzal is, hogy ez a természet ösztönös kitörése, illetve egy kifinomult lélek megnyilatkozása. Lucian Blaga és Lyka Károly az első feltevést fogadta el. Blaga meséli: „Egy barátommal meglátogattuk a festőt. Kijövet így szóltam társamhoz: »Úgy látszik, ez az erdei ember elfelejtette, hogy Európában kultúra is létezik.« — Barátom erre így válaszolt: »Az Isten művelt? Nem, nem az!«" Az az érzésünk, hogy Blagának és barátjának — akiben Demian festőt véljük felismerni — nincs igaza. Nagy István éveket töltött Párizsban,
Rómában, bebarangolta Bécset, Berlint és Münchent. E világvárosok kul túrájával, különösen műkincseivel szemben természetesen nem marad hatott érzéketlen. Az, hogy az élmények hatása alatt mégis arról győző dött meg, miszerint az emberi érzések kifejezésére az egyszerű út a legjárhatóbb, más lapra tartozik. Ez viszont nem jelenti azt. hogy a Nyugat tal való kapcsolatának ne lett volna termékenyítő hatása. Az sem mellé kes, hogy éppen kóborlásainak idején a Nyugatot vonzották az egyszerű élet kifejezésének új formái — ami a civilizált élet túlbonyolultsága előli menekülést jelentette. Gauguin Nyugatjáról van szó, aki Párizs kultúrá jától megcsömörölve a messzi Tahitibe távozott. Nos, Nagy István m ű vészete ugyancsak az egyszerű és kifejező formát keresi. Több mint v a l ó színű, hogy ezek a formák nem csupán a temperamentumán, hanem a kultúrán át is hatottak rá. Kockázatos volna Nagy Istvánt valamely irányzat rideg keretei közébeskatulyázni. Van Gogh hatása érzékelhető főleg tájképein. Hogy portréi festésekor Rembrandtra gondolt, az ő stílusát követte, az több mint való színű. Az árnyék és a sötétség alkalmazásában például hasonlóak, bár milyen nagy is a különbség tulajdonképpeni technikájukban. Nagy Istvánt a szén és kréta szinte kizárólagos használata jellemzi. Egyes portréiban — halvány nyomokban ugyan — vitathatatlanul felfedezhető Cézanne ha tása is. Valószínű, hogy a festőt más művészek, főleg expresszionisták is befolyásolták. Nagy István festészetének globális besorolása az expreszszionista irányzatba — nem ragaszkodva ezúttal a túlzott precizitáshoz — mégis jogosnak tűnik. Nagy István művészetének van még egy harmadik meghatározó t é nyezője: nemzetiségének realitása, még pontosabban a székely valóság. Mert Nagy István nem csupán erősen önmagába forduló művészegyéni ség, akit a világ komor látomása úgyszólván lesúlytott, hanem egyben a székelység kimagasló, h ű képviselője is. A kemény vonású székely pa rasztok benne valóban tökéletes tolmácsot találtak. Ez a közöttük levő rokonsággal magyarázható. Ugyanezt állapíthatjuk meg az erdőkoszorúzta székely tájakról, a vadvirágos mezőkről is. Feljegyzésében Blaga jogosan nevezi őt az erdők emberének. Véleményünk szerint e jelző legfőbb meg határozója a festő székely származása. Mély igazság rejlik egy francia filozófus állításában, miszerint nehéz gyűlölni azt az embert, akit ismerünk. Valóban, minél jobban megisme rik egymást az emberek, annál jobban megértik, annál kevésbé gyűlölik egymást. A kultúra egymás megismerésének legreálisabb útja. Általában a művészet, de különösen a zene és festészet révén; mert ezek közvetle nül szólnak az emberhez, nincs szükségük tolmácsra, fordítóra. Kíséreljük meg tehát, járjuk ezt az utat egyre sűrűbben.
HAZAI TÜKÖR
Textilgyár és v á r o s i a s o d á s Sepsiszentgyörgy, a z egykori H á r o m s z é k v á r m e g y e h a g y o m á n y o s k ö z p o n t j a — m a K o v á s z n a m e g y e s z é k h e l y e — a m ú l t század utolsó é v t i z e d e i b e n fejlődésnek i n d u l t . Ezt közigazgatási k ö z p o n t j e l l e g é n e k és előnyös f e k v é s é n e k köszönhette. B á r m á r 1461-ben m i n t m e z ő v á r o s szerepel az o k m á n y o k b a n , sokat z a k l a t o t t t ö r t é n e l m i m ú l t j a m i a t t a X I X . század végéig n e m t u d o t t kellő m é r t é k b e n fejlődni. A városjogért a szék h a t ó s á g a i v a l , v á s á r t a r t á s i j o g á é r t B r a s s ó v a l v í v o t t é l e t h a l á l h a r c o t , s a t e l e p ü l é s 1848-ig kettős, v á r o s - f a l u jellege is erősen gátolta a fejlődésben, a m ú l t század v é g é r e mégis megelőzte a m e d e n c e m á s i k központját, a m ó d o s a b b p o l gárságú Kézdivásárhelyt. Az itt kifejlődött i p a r t e l e p e k szintén nagyot l e n d í t e t t e k a v á r o s o n . K é t j e l e n t ő s vállalat, a t e x t i l - és a d o h á n y g y á r é r d e m e l e m l í t é s t . Az u t ó b b i h a t á s a a z o n b a n c s a k k e l e t k e z é s e idején volt számottevő, a gépesítés bevezetésével c s ö k k e n t itt a m u n k á s l é t s z á m . A t e x t i l g y á r a z o n b a n — e l t e k i n t v e a g a z d a s á g i v á l s á g o k okozta visszaesésektől — f o l y a m a t o s a n fejlődött, s j ó t é k o n y h a t á s s a l volt a v á r o s n ö v e k e d é s é r e is. A k ö r n y é k m u n k a e r ő f ö l ö s l e g e egy r é s z é n e k felszívásával l e h e t ő v é v á l t a b e á r a m l ó m u n k a e r ő l e t e l e p e d é s e a v á r o s b a n . A fejlődés k ö v e t k e z t é b e n a v á r o s k é t ősi t e l e p ü l é s m a g j á n a k h a l m a z t e l e p e i e g y r e k ö z e l e d t e k e g y m á s h o z . S e p s i s z e n t g y ö r g y t á g a s főterén m á r t e k i n t é l y p a r a n c s o l ó a n e m e l k e d t e k a z 1832-ben é p ü l t v á r m e g y e h á z a és a M á r i a T e r é z i a a l a p í t o t t a lovasezred e m e l e t e s é p ü l e t e i , m a j d a z 1850-es é v e k b e n a b a z á r , a k ó r h á z , a v á r o s h á z a és m á s kecses é p ü l e t t ö m b ö k t o l d o t t á k m e g a sort. A v á r o s i a s jellegű k ö z p o n t o t díszes l a k ó h á z a k v e t t é k k ö r ü l . E n n e k e l l e n é r e S e p s i s z e n t g y ö r g y t o v á b b r a is szerény m e z ő v á r o s k é n t h ú z ó d o t t m e g az Olt-völgyének a Háromszéki-medencébe torkollásánál. A századvégi p o l g á r s á g felismerte a z o k a t az előnyöket, a m e l y e k e t s z á m á r a a g y á r i p a r jelent. Az 1870-es é v e k b e n az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n egy gyapot-, g y a p j ú - és l e n f o n o d a felállítása állt. A v á r o s valóságos f o n o d a l á z b a n égett. Ez az ü z e m l á t t a v o l n a el n y e r s a n y a g g a l a szövéssel foglalkozó h á z i i p a r t . A k i b o c s á t o t t r é s z v é n y e k r e a z o n b a n n e m g y ű l t össze a szükséges pénzösszeg. A k i s v á r o s p o l g á r s á g a m é g gyenge volt. A rossz t e r m é s és a keleti m a r h a v é s z is fokozta a p é n z h i á n y t . Részvénytársaság
alakul
1878-ban szövészeti t a n m ű h e l y t létesítettek, a m e l y a k é t é v v e l k é s ő b b m e g a l a k u l t t e x t i l g y á r ősi sejtje volt. Az i t t készített székely szőttesek n a g y s i k e r t a r a t t a k . Ez c s á b í t o t t a a helyi polgárságot, s m i n d j á r t a k ö v e t k e z ő é v b e n r é s z v é -
nyeltet b o c s á t o t t a k ki, s 1880-ban csekély 8000 forintos tőkével m e g a l a p í t o t t á k a z Első Székely Szövőgyár R.T.-ot. T a n u l t a k a fonoda-ügy k u d a r c á n , s egy-egy r é s z v é n y n e k csak 10 forintos n é v é r t é k e t a d t a k . A k e z d e t b e n k i s m é r e t ű ü z e m a sok v i s z o n t a g s á g e l l e n é r e l a s s a n fejlődni k e z dett, s e g y r e j e l e n t ő s e b b szerepet k a p o t t a v á r o s fellendítésében. 1892-ig c s a k 20 m u n k á s t foglalkoztatott. Az első j e l e n t ő s m o z z a n a t a z 1891-es é v b e n k ö v e t k e z e t t be, a m i k o r megtízszerezték a v á l l a l a t tőkéjét, s e m e l e t e s g y á r é p ü l e t é p í t é s é h e z k e z d tek. Az új g y á r t e l e k h e l y é n e k kijelölése szerencsés volt. A S z e m e r j a f a l u v a l egye sülő v á r o s b a n , a k ö z p o n t h o z közel m é g t á g a s b e é p í t e t l e n k e r t e k s o r a k o z t a k . Ezek egyike a g y á r új t e l e p h e l y e lett. A k ö r n y e z ő ü r e s t e l k e k a g y á r fejlődésének egyelőre n e m s z a b t a k h a t á r t , az ú t p e d i g S z e m e r j a c s a t o l á s á v a l a v á r o s n a k e g y r e i n k á b b fő ü t ő e r é v é vált. E b b e n az időben n é h á n y t a k á c s m e s t e r n e k a v á r o s b a n való letelepítésére k o r l á t o z ó d o t t a g y á r vonzóereje. A század eleji c é h i r a t o k b a n emlegetett takácsok ugyanis m á r eltűntek a városból. A helyi p o l g á r s á g á b r á n d j a i a z o n b a n e g y r e i n k á b b foszladozni k e z d t e k . Az osztrák és cseh g y á r a k az 1891-ben S e p s i s z e n t g y ö r g y ö t is e l é r ő v a s ú t o n o n t a n i k e z d ték szőtteseiket, s a d ö m p i n g m ó d s z e r é v e l h á z a l ó k ú t j á n alacsony á r o n k e z d t é k á r u s í t a n i őket. A saját b a r l a n g j á b a n a k a r t á k m e g f o j t a n i a p i a c a i n a k jó részét el vesztett i p a r i k e z d e m é n y t . A v á r o s h i á b a v é d e k e z e t t a h á z a l ó k e r e s k e d é s b e t i l t á sával. A g y á r c s a k tengődött, eladósodott, m a j d 1901-ben k ö n n y ű z s á k m á n y á v á v á l t a g y á r a t b é r b e v e v ő bécsi K l i n g e r - p é n z c s o p o r t n a k . A helyi p o l g á r o k ö r v e n d hettek, hogy t ő k é j ü k l e g a l á b b r é s z b e n m e g t é r ü l t . K l i n g e r é k m e g é r e z t é k az itt rejlő n a g y lehetőségeket, s a g y á r a t g y o r s a n k e z d ték kiépíteni. A szomszédos t e l k e k e t e g y m á s u t á n szerezték meg, s ú j a b b szövő, festő és kikészítő é p ü l e t e k e t e m e l t e k . A v á l l a l a t széles k ö r ű h á z i i p a r i hálózatot is k i z s á k m á n y o l t . M i n t e g y félezer szövő dolgozott a g y á r n a k v i d é k e n . Az így t ö b b úton előállított s z ő t t e m é n y e k e t h á z i i p a r i v a r r ó m u n k á s o k k a l d o l g o z t a t t á k fel. E kezdeti fellendülés és a d o h á n y g y á r m e g a l a k í t á s a u t á n i p a r i jellegű v á r o s rész k ö r v o n a l a i k e z d t e k k i b o n t a k o z n i a Sepsiszentgyörgy és a v á r o s r é s s z é fejlődő S z e m e r j a között. K ö r ö s k ö r ü l i m p o z á n s é p ü l e t e k n ő t t e k k i a földből. A v á r o s köz p o n t i t e r é t 1910-ben b u l v á r r á kiszélesített s é t á n n y a l a d o h á n y g y á r i g n y ú j t o t t á k meg. Ez számos m ű v e l ő d é s i i n t é z m é n y t v o n z o t t m a g á h o z . F e l é p ü l t e k a t a n í t ó k é p z ő , m a j d a m ú z e u m épületei, a m e l y e k m é g m a is a v á r o s díszei. A g y á r k ö r ü l v a r r o d á k é s m u n k á s l a k á s o k s o r a k o z t a k . A h a j d a n b e é p í t e t l e n h a t á r r é s z a v á r o s egyik legfontosabb ü t ő e r é v é vált. Az 1908-ban ásott g y á r i s z e n n y v í z c s a t o r n a lecsapolta és h a s z n o s í t h a t ó v á t e t t e a g y á r h á t a mögötti vizenyős á r t é r i r é t e k e t . A v á r o s n ö v e kedési ü t e m e meggyorsult. 1900—1910 közt a g y á r első n a g y o b b m é r e t ű k i b ő v í t é s e idején l a k o s s á g á n a k s z á m a 7131-ről 9103-ra e m e l k e d e t t . F e j l ő d é s n e k i n d u l t Sze m e r j a is, a m e l y 1900-ban m é g c s a k 967 lakosú, h a j d a n m é g k i s e b b faluból v á l t n é p e s v á r o s r é s s z é . 1910-ben m á r 1425 főt s z á m l á l t a k m e g itt. A foglalkoztatottak s z á m á t t e k i n t v e a t e x t i l g y á r m é g n e m n a g y v á l l a l a t , de kecsegtető jövő előtt áll. 1914-ben a m u n k á s o k s z á m a mindössze 382, de a v á r o s b a n foglalkoztatott tisztviselőkkel, szövő és v a r r ó h á z i i p a r o s o k k a l e g y ü t t sem. h a l a d t a m e g a z 500-at. Tisztviselőket és m e s t e r e k e t külföldről, A u s z t r i á b ó l és Cseh országból h o z a t t a k . U t ó b b i a k b ó l t ö b b e n m e g t e l e p e d t e k a v á r o s b a n . A v á r o s i a s o d á s n a k e b b e n a s z a k a s z á b a n n a g y o b b szerep j u t o t t a d o h á n y g y á r nak, a h o l 1914-ben m á r c s a k n e m 900 m u n k á s dolgozott. A k é t g y á r d ö n t ő szerepet játszott a v á r o s l a k o s s á g á n a k századeleji gyors n ö v e k e d é s é b e n , a m e l y 1920-ban m á r 11 189 l a k o s t számlált, s o l y a n fontos v á r o s o k k a l Versenyzett, m i n t Medgyes, N a g y b á n y a , G y u l a f e h é r v á r , S e g e s v á r és Beszterce.
A g y á r a k telepítése azt is célozta, hogy m u n k a a l k a l o m b i z t o s í t á s á v a l a m e g élhetés hiányában külföldre irányuló tömeges kivándorlást megállítsa. A lakossá got a z o n b a n e g y r e i n k á b b e l r i a s z t o t t a a gyári m u n k á t ó l a k e g y e t l e n m u n k á s s o r s . Az 3910-ben a főispán a l á í r á s á v a l m e g j e l e n t n y o m t a t o t t m u n k a r e n d b ő l a k ö v e t k e zőket t u d h a t j u k m e g : n y á r o n a g y á r gőzsípja reggel 6-ra h í v t a m u n k á b a a dolgo zókat, s c s a k este h a t k o r t á v o z h a t t a k . Volt u g y a n m á s f é l ó r á s e b é d s z ü n e t , de a m u n k a i d ő t szükség szerint m e g is l e h e t e t t h o s s z a b b í t a n i . N a g y l e l k ű e n m e g e n g e d t é k , hogy a 10 é v n é l f i a t a l a b b k o r ú g y e r e k a l k a l m a z o t t a k c s a k 10 ó r á t dolgozzanak. A m u n k a r e n d megszegőit súlyos p é n z b í r s á g g a l sújtották. Így n e m csoda, h a a v i d é k i háziipari szövők n e m szívesen v á l l a l t a k m u n k á t az ü z e m b e n , m é g a k k o r sem, h a m u n k a b é r ü k j ó v a l a g y á r i a k é a l a t t m a r a d t is. Így fokozatosan m u n k a e r ő h i á n y j e lentkezett, s a helyi népfölösleg t o v á b b r a is k i v á n d o r o l t . S o k a n e l h a g y t á k m u n k a h e l y ü k e t , hogy a szomszédos d o h á n y g y á r b a n p r ó b á l j a n a k szerencsét. Ezért a k é t g y á r közt megegyezés j ö t t létre, s e g y m á s v o l t m u n k á s a i t fél évig n e m a l k a l m a z ták. 1908-ban n a g y o b b s z á m b a n t e l e p í t e t t e k le B á c s k á b ó l hozott m u n k á s o k a t . Ezek a z o n b a n n e m m a r a d t a k t a r t ó s a n a v á r o s b a n , v i s s z a v á n d o r o l t a k szülőföldjükre. Sepsi szentgyörgy mégis n y e r t az i d e g e n m u n k á s o k k a l , m e r t f o r r a d a l m i szellemet h i n t e t t e k el, a m e l y t e r m é k e n y t a l a j r a t a l á l t a helyi dolgozók k ö r é b e n . Sztrájkharcok 1911. április 12-én a g y á r i d u d a h i á b a h í v t a m u n k á b a a dolgozókat. A t ő k é sek m i n d e n p r ó b á l k o z á s a h a t á s t a l a n m a r a d t , k é n y t e l e n e k v o l t a k teljesíteni a s z t r á j koló m u n k á s o k kéréseit. A t ö b b i között a 10 ó r á s m u n k a i d ő bevezetése, a n ő k éjjeli m u n k á j á n a k és a 14 é v e n aluli g y e r m e k e k m u n k á j á n a k m e g t i l t á s a szerepelt a k ö v e t e l é s e k közt. U g y a n a k k o r 5%-os (csekély) b é r e m e l é s t é r t e k el, i n g y e n m u n k a r u h á t k a p t a k , s a g y á r m e g t é r í t e t t e a m u n k á s o k sztrájk okozta veszteségeinek 50%-át. Ez volt a v á r o s b a n a z első n a g y o b b t ö m e g e k e t m e g m o z g a t ó m u n k á s s z t r á j k , amely a többi dolgozó é s a lakosság széles r é t e g e i n e k a t á m o g a t á s á t is élvezte. A g y e r m e k m u n k a i g é n y b e v é t e l e egészen 1948-ig fájó k é r d é s m a r a d t . Sok idős m u n k á s m á r 12 éves k o r a ó t a dolgozik a g y á r b a n . A 16 é v e n a l u l i a k s z á m a p é l d á u l 1914-ben 101 volt (41 fiú és 60 leány), s a z egész m u n k á s s á g 26,4%-át t e t t e ki. Az első v i l á g h á b o r ú utolsó é v e i b e n összegyűjtötték a v i d é k h á z i i p a r o s a i n a k k i a d o t t szövőszékeket, s a g y á r u d v a r á n elégették. A t ő k é s e k így a k a r t á k g y á r i m u n k á r a k é n y s z e r í t e n i a m u n k a e r ő t , s e g y ú t t a l s z a b a d u l n i a h á z i i p a r i szövők k o n kurrenciájától. A k é t v i l á g h á b o r ú közt ú j r a a g y á r j á t s z o t t szerepet a v á r o s i dolgozók egy ségbe k o v á c s o l á s á b a n . 1929-ben 6 h é t i g t a r t o t t , és a z egész v á r o s t l á z b a h o z t a a g y á r i dolgozók sztrájkja. A t ő k é s e k m e g b í z o t t a i h i á b a p r ó b á l t á k m e g r e t t e n t e n i a b i z a l m i a k a t , s z t r á j k t ö r ő n e m a k a d t . K é n y t e l e n e k v o l t a k ú j , a m u n k á s o k n a k előnyös k o l l e k t í v szerződést k ö t n i . B é r e m e l é s t , 8 ó r á s m u n k a i d ő t és a csekély fizetéseket e l k e n d ő z ő p ó t l é k r e n d s z e r m e g s z ü n t e t é s é t k ö v e t e l t é k a dolgozók. Ez a s z t r á j k c s a k az egész v á r o s i l a k o s s á g cselekvő t á m o g a t á s á v a l győzhetett. A v á r o s i a k a n y a g i l a g is t á m o g a t t á k (élelmiszerekkel) ezt az igazságos h a r c o t . V é g ü l a g a z d a s á g i v á l s á g ból, a m e l y n e k a t e r h e i t n e m s i k e r ü l t t o v á b b r a is a m u n k á s o k v á l l a i r a á t h á r í t a n i , hadi megrendeléssel szabadult a vállalat. A fejlődés
szakaszai
A h a r m i n c a s é v e k b e n a g y á r ú j r a fejlődni kezdett. A szövödét k i b ő v í t e t t é k , viaszos- és k ö n y v k ö t ő v á s z o n részleget építettek, m a j d 1938-ban h a t e z e r orsós g y a -
potfonoda is létesült. Az egyetlen városfejlesztő tényező ebben az időben a textil gyár. A szemközti t e l k e n m o d e r n k a s z i n ó é p ü l e t n ő t t ki a földből. Az 1939. m á r c i u s 15-én m e g a l a k u l ó r é s z v é n y t á r s a s á g m á r a m e r i k a i és svájci e r d e k e l t s é g e k b i r t o k á b a n k e z d t e m e g m ű k ö d é s é t . A százmillió lej a l a p t ő k e 70%-a az egyesült á l l a m o k b e l i I n d u s t r i a l D e v e l o p m e n t F i n a n c i n g C o r p o r a t i o n W i l m i n g t o n D e l a w a r e , 19,8%-a a S o n t h o G l a r u s svájci tőkés csoport k e z é b e k e r ü l t . A f e n n m a r a d ó elenyésző százalék h a z a i p o l i t i k u s o k és a gyár jó m e n e t é b e n é r d e k e l t sze mélyek, a t ő k é s e k h ü kiszolgálói k e z é b e n m a r a d t . A g y á r e b b e n az i d ő b e n ú j a b b m u n k á s o k a t v o n z o t t a v á r o s b a , 1930 és 1941 között 500-ról 1200-ra e m e l k e d e t t a m u n k á s l é t s z á m . Ez t ü k r ö z ő d i k a v á r o s l a k o s s á g á n a k lényeges v á l t o z á s á b a n is: 14 376-ra n ö v e k e d e t t . A v á l l a l a t a l k a l m a z o t t a i jelentős szerepet j á t s z o t t a k a k u l t u rális és s p o r t é l e t b e n . Az 1920-as évektől a g y á r m ű k e d v e l ő i v o l t a k a k i s v á r o s m ű velődési é l e t é n e k legjelentősebb fáklyavivői. S z í n v o n a l a s e l ő a d á s a i k k a l é v e n k é n t ismétlődő s i k e r e k e t a r a t t a k . A 30-as é v e k b e n k i b o n t a k o z ó városi s p o r t m o z g a l o m b a n szintén a g y á r é volt a vezető szerep, a m e l y e t n a p j a i n k i g m e g t a r t o t t . T ö b b s p o r t á g b a n — l a b d a r ú g á s , kézilabda, k o s á r l a b d a , t e k e — k é p v i s e l i k a v á r o s színeit. A t e x t i l g y á r m i n t gazdasági tényező n a g y m u n k á s t ö m e g e k n e k n y ú j t o t t r e n d szeres kereseti forrást. Ezzel fontos szerepet játszott a v á r o s é l e t é b e n . H o z z á j á r u l t k e r e s k e d ő k m e g t e l e p e d é s é h e z , és a piaci élet pezsgését e r e d m é n y e z t e . K ü l ö n ö s e n fizetési n a p o k o n á r u s o k l e p t é k el a g y á r b a vezető u t a k a t . Az á l l a m o s í t á s u t á n a v á l l a l a t fejlődésének új t á v l a t a i b o n t a k o z t a k ki. A k i s v á r o s fejlődésében is új szakasz kezdődött. A g y á r m e g g y o r s u l t fejlődési ü t e m e t diktált. 1950, 1956—1957, 1964—1967 m i n d m e g a n n y i á l l o m á s a egy-egy ú j a b b b ő v í tésnek. A fonoda a r é g i h a t s z o r o s á v á fejlődött. Bővült a szövöde is. A festő-kikészítőt k o r s z e r ű s í t e t t é k . Új arcot öltött, m e g f i a t a l o d o t t a régi gyár. Az e m l í t e t t é v e k ben sok m u n k á s á r a m l o t t b e v i d é k r ő l a v á r o s b a . Az a l k a l m a z o t t a k s z á m a 2572; ebből 2384 m u n k á s , a k i k n e k a b ő v ü l ő t e x t i l g y á r biztosítja a megélhetésüket. A növekedés megmutatkozik a város lakosságszámának emelkedésében is: meg h a l a d t a a 21 000-et. N ő t t a faluról i n g á z ó k száma, és j a v u l t a k az ingázás feltételei. Á r k o s r ó l és K ö r ö s p a t a k r ó l é v t i z e d e k e n á t gyalog és k e r é k p á r r a l j ö t t e k a dolgozók. Most m e g o l d ó d o t t a m u n k á s o k szállítása. 1951-től a g y á r t e h e r a u t ó i , 1963 óta r e n d szeres I R T A - j á r a t o k hozzák é s viszik m i n d e n v á l t á s r a a dolgozókat. Így ezek a községek k ö z e l e b b k e r ü l t e k a v á r o s h o z . M e z ő g a z d a s á g u k b e l t e r j e s e b b é vált, a v á r o s fő ellátói. S z á m o s k u l t u r á l i s és szociális i n t é z m é n y keletkezett a g y á r k ö r ü l . A volt k a s z i n ó é p ü l e t b e n m e g n y í l t k l u b h e l y i s é g e k a v á r o s l e g k ü l ö n b szórakozóhelyei. M u n kásmozi létesült, a g y á r i g a z g a t ó k h a j d a n i l a k ó é p ü l e t e i b e n k a p o t t helyet az üzemi p o l i k l i n i k a és a bölcsőde. 1949-ben é t k e z d e is a l a k u l t . A g y á r n a k köszönheti l é t e zését számos t a n i n t é z e t . Esti m u n k á s l í c e u m és m u n k a s e g y e t e m m ű k ö d i k . A m u n k á s k é p z é s szükséglete h o z t a l é t r e a z 1949-ben m e g a l a k u l t t e x t i l s z a k m a i iskolát is, a m e l y a v á r o s l e g k o r s z e r ű b b e n felszerelt, országos j e l l e g ű v é v á l t t a n i n t é z e t e . K ö zel 400 n ö v e n d é k e k ü l ö n b ö z ő v i d é k e k t e x t i l g y á r a i n a k lesz szövő-fonó és kikészítő s z a k m u n k á s a . V é g ü l m e g kell e m l í t e n ü n k a v á l l a l a t n a k a helybeli színház t á m o g a t á s á b a n játszott szerepét is. A s z í n h á z l á t o g a t ó k zöme a t e x t i l g y á r i m u n k á s s á g so raiból k e r ü l ki. Így ez a z i n t é z m é n y is jórészt a g y á r n a k köszönheti életképességét. A v á r o s i a s o d á s m á s fontos tényezői is k a p c s o l a t o s a k a g y á r r a l . A közvilágí tást megelőzte a g y á r e r ő m ű t e l e p e , ez a z o n b a n a m ú l t b a n n e m j u t t a t o t t a közön ségnek á r a m o t . A z 1911-ben felépült v i l l a n y t e l e p n a g y o n g y e n g e m i n ő s é g ű és r e n d szertelen e l l á t á s t biztosított. F o r r a d a l m i v á l t o z á s t hozott a g y á r i b e r u h á z á s s a l 1958b a n felépült B r a s s ó — S e p s i s z e n t g y ö r g y közötti magasfeszültségű távvezeték és
t r a n s z f o r m á t o r - á l l o m á s , a m e l y n e m c s a k a vállalatot, h a n e m a v á r o s t és a k ö r n y é k f a l v a i t is ellátja á r a m m a l . A v i l l a n y h o z h a s o n l ó a n m i n d i g fájó p o n t j a volt a v á r o s n a k az elégtelen vízellátás. A gyári k u t a t á s o k a v á r o s felett, a z Olt közelében b ő v í z t a r t ó r é t e g e k e t fedeztek fel, a m e l y e k az egész lakosság szükségletét k é p e s e k b i z t o s í t a n i . Az 1954-ben ü z e m b e helyezett g y á r i v í z m ű is a d m á r ivóvizet a Táncsics M i h á l y utca l a k ó i n a k , t á p l á l j a a s z í n h á z tűzbiztonsági m e d e n c é j é t , és ellátja a C e n t r a l v e n d é g l ő fogyasztását. A gyár hozzájárult a v á r o s k e r e s k e d e l m é n e k fellendítéséhez is. A t e r v g a z d á l k o d á s é v e i b e n létesült m o d e r n üzlethelyiségek, v e n d é g l ő k n a g y r é s z t n e k i köszön hetik f o r g a l m u k a t . A m u n k á s o k v á s á r l ó e r e j e e g y ü t t n ő a fizetések e m e l k e d é s é v e l . Így számos k e r e s k e d e l m i egység ( m o d e r n k e r e s k e d e l m i k o m p l e x u m , gyógyszertár) v o n z ó d o t t a g y á r közelébe, n e m beszélve a z ú j piacról, a m e l y szintén az ü z e m e k t ő l m i n t e g y 200 m é t e r n y i r e települt. A t e x t i l g y á r j ó t é k o n y a n m o z d í t o t t a elő a v á r o s f o r g a l m á t is. A közúti t e h e r szállítás a g y á r - v a s ú t á l l o m á s v o n a l o n b o n y o l ó d i k le. A m e g n ö v e k e d e t t forgalom szükségessé t e t t e ú j á r u r a k t á r a k építését. A F e b r u á r 16 sugárút, ahol a g y á r t e l e pült, a v á r o s l e g n a g y o b b személyforgalmú v o n a l a . Déli 1—3 ó r a között v a n i t t a csúcsforgalom, a m i k o r a l e g n é p e s e b b v á l t á s o k dolgozói é r k e z n e k és t á v o z n a k a z ő k e t szállító t á r s a s g é p k o c s i k o n és gyalog. Új
távlatok
A gyár jelentős m u n k á s t ö m ö r ü l é s t hozott létre. S z o m s z é d s á g á b a n l a k ó t ö m b n e g y e d épült, és új m u n k á s v á r o s r é s z keletkezett. A l e g ú j a b b v á r o s n e g y e d a z ú g y n e v e z e t t Újtelep, ahol a t e x t i l g y á r i m u n k á s o k h á z a i s a k k t á b l a s z e r ű r e n d b e n sora koznak. T ö b b m i n t 50 m u n k á s á l l a m k ö l c s ö n b ő l épített itt. A gyár a l a p j a i b ó l 160 személyes l e á n y o t t h o n épült. E z e n k í v ü l a faluról b e t e l e p ü l ő m u n k á s o k n a k jelentős százaléka é p í t e t t m a g á n l a k á s t . A z Újtelep a v á r o s egyik l e g k e l l e m e s e b b k e r t e s csa ládi h á z a k k a l b e é p í t e t t része. Nagy s z á m b a n t e l e p e d t e k itt m e g G y í m e s vidéki c s á n g ó k is, a k i k a p e r e m r é s z e k e n é p í t k e z t e k és t ö b b s é g ü k idővel a g y á r b a k e r ü l . Az O l t T e x t i l g y á r az ország egyik n a g y t e x t i l g y á r á v á fejlődött, t ö b b m i n t 36 000 orsóval és 585 szövőszékkel, m o d e r n festő, kikészítő, viaszos- és k ö n y v k ö t ő vászon részleggel. Az i m p o z á n s , k o r s z e r ű m u n k a t e r m e k m e g t e r e m t e t t é k a j ó m u n k a f e l t é t e l e k e t . Az ü z e m r é s z e k e t légkondicionáló b e r e n d e z é s s e l l á t t á k el. M á r n e m k á r o s í t j á k a dolgozók egészségét a k ü l ö n b ö z ő gázok és a levegőben szállingózó gyapotszösz. A gyár városfejlesztő szerepe a jövőben m é g h a t v á n y o z o t t a b b a n é r v é n y e s ü l het. A v á l l a l a t előtt ú j a b b n a g y s z e r ű fejlődés t á v l a t a i b o n t a k o z n a k ki. Befejezik a régi ü z e m r é s z e k korszerűsítését. E l t ű n n e k a k á t r á n y p a p í r - f e d e l ű régi m u n k a t e r m e k . Ha t a l m a s m é r e t ű k i b ő v í t é s e k r ő l is szó v a n : ú j a b b fonó, szövő és kikészítő részlegek felépítése v á r h a t ó a közeljövőben, s e n n e k n y o m á n m e g k é t s z e r e z ő d i k a jelenlegi m u n káslétszám. Ezenkívül textilipari cserealkatrészeket gyártó üzemet terveznek, amely e l l á t n á a z ország t ö b b i t e x t i l g y á r á t is. E g y ú t t a l m e g o l d ó d n a k olyan fontos v á r o s g a z d á l k o d á s i kérdések, m i n t a vízellátás és a v á r o s i c s a t o r n a h á l ó z a t , a m e l y e k m á r t ö b b évtizede esedékesek. N a p j a i n k b a n új szakasz k e z d ő d i k a K o v á s z n a m e g y e székhelyévé v á l t . S e p s i szentgyörgy életében. Az új közigazgatási beosztás, a v á r o s o k n a g y o b b a u t o n ó m i á j a a gyors fellendülés r e m é n y é v e l kecsegtet. E b b e n p e d i g jelentős s z e r e p j u t a t o v á b b fejlődő, korszerűsödő t e x t i l g y á r n a k . Gazda László
Ésszerű munka és pihenés A m u n k a t u d o m á n y o s m e g s z e r v e z é s é n e k egyik fontos o l d a l a a z ésszerű m u n k a é s pihenési r e n d k i a l a k í t á s a . Első p i l l a n a t r a t a l á n furcsán h a t , hogy p i h e n é s i r e n d ről beszélünk a m u n k a f o l y a m a t o n belül, m á s szóval a m u n k a k ö z b e n v a l ó p i h e n é s össze n e m e g y e z t e t h e t ő n e k l á t s z i k a m u n k a i d ő teljes k i h a s z n á l á s á v a l . Ezt a p i h e n é s t a z o n b a n n e m s z a b a d összetéveszteni a lazsálással, a lógással v a g y p e d i g az i d ő húzással. Az ésszerű p i h e n é s i r e n d é p p e n a r r a szolgál, hogy ezeket a fegyelmezet lenségeket m e g s z ü n t e s s e . A m u n k a - és p i h e n é s i r e n d ésszerű k i a l a k í t á s a a k k o r m e r ü l fel — m é g p e d i g n e m m á s o d - v a g y h a r m a d r e n d ű p r o b l é m a k é n t —, a m i k o r a t e r m e l é s e r e d m é n y e i t n e m c s a k n a p o n k é n t , h a n e m m ű s z a k o n k é n t s ezen b e l ü l is ó r á n k é n t v a g y esetleg e n n é l is k i s e b b időegységekben k e z d j ü k megfigyelni és n y o m o n k ö v e t n i . A m a r o s v á s á r h e l y i a u t ó j a v í t ó v á l l a l a t n á l számos ilyen i r á n y ú megfigyelést v é geztünk. Az idevágó t a p a s z t a l a t o k a t az a l á b b i t á b l á z a t s z e m l é l t e t i : Napi teljesít mény 100
Egy
munkás 1 10,5
óránkénti 2 14,7
teljesítménye a napi jezve 3 4 5 15,1 13,8 12,7
teljesítmény 6 11,6
%-ában 7 11,1
A t á b l á z a t b a n b e m u t a t o t t a d a t o k 63 m u n k á s k é t heti t e v é k e n y s é g é r e koznak. Összegezzük ő k e t : — az első ó r a t e l j e s í t m é n y e 100/8
az á t l a g a l a t t
helyezkedik
el
(óránkénti
kife 8 10,0 vonat átlag
=12,5%;
— a m á s o d i k , h a r m a d i k ó r á b a n a t e l j e s í t m é n y e m e l k e d i k , s m e g h a l a d j a az á t lagot; — a n e g y e d i k , ötödik ó r á b a n dig az átlag fölött h e l y e z k e d i k el;
a teljesítmény
kezd
csökkenni, de még
min
— a h a t o d i k , h e t e d i k és n y o l c a d i k ó r á b a n t o v á b b csökken, s j ó v a l az á t l a g t e l j e sítmény alá kerül. Az ó r á n k é n t i t e l j e s í t m é n y az a l á b b i g ö r b é t írja l e :
Mi a z ó r á n k é n t i t e l j e s í t m é n y v á l t o z á s á n a k oka? Az első ó r á b a n , az ú g y n e v e z e t t a l k a l m a z k o d á s i d ő s z a k á b a n , a m í g a m u n k á s élettani és pszichikai m ű k ö d é s e i „ r á h a n g o l ó d n a k " a m u n k á r a , a t e l j e s í t m é n y a l a csony. Ez az időszak a n n á l h o s s z a b b , m i n é l t ö b b k e d v e z ő t l e n h a t á s éri a dolgozót a m u n k a k e z d é s előtt (közlekedési nehézségek, k e d v e z ő t l e n átöltözködési k ö r ü l m é n y e k , családi gondok). A m u n k a s z e r v e z é s n e k ezt az a l k a l m a z k o d á s i időszakot feltétlenül c s ö k k e n t e n i e kell. V á l l a l a t u n k n á l ezt ú g y p r ó b á l t u k csökkenteni, hogy a m u n k a k e z dés előtt és a m u n k a i d ő első tíz p e r c é b e n a m u n k a ü t e m n e k megfelelő zenét v e z e t t ü n k be. Egy m á s i k j e l e n t ő s i n t é z k e d é s a m a r o s v á s á r h e l y i p á r t b i z o t t s á g k e z d e m é n y e z é s é r e t ö r t é n t , m é g p e d i g a közlekedési v á l l a l a t o k m e n e t r e n d j ü k e t ö s s z h a n g b a hoz t á k az ü z e m e k m u n k a p r o g r a m j á v a l . A m i n t a grafikonból k i t ű n i k , a kezdeti a l k a l m a z k o d á s u t á n a t e l j e s í t m é n y fo kozatosan e m e l k e d i k . Ez a fellendülés egy bizonyos ideig t a r t , a 3—4-ik órától k e z d v e viszont m á r é r e z h e t ő bizonyos f á r a d t s á g , a m i a t e r m e l é k e n y s é g c s ö k k e n é sében j u t kifejezésre. A f á r a d t s á g n e m c s a k az izmok, h a n e m az idegek, é r z é k s z e r v e k e l f á r a d á s á b a n is m e g m u t a t k o z i k . A k i f á r a d á s ö n m a g á b a n v é v e n e m beteges v a g y k á r o s folyamat. Biológiailag reverzibilis, v a g y i s a m u n k a k é p e s s é g h e l y r e á l l í t á s a , r e g e n e r á l ó d á s a k ö v e t h e t i . A r e g e n e r á l ó d á s i f o l y a m a t a t e v é k e n y s é g m e g s z ű n é s e , csökkenése v a g y v á l t o z á s a k ö v e t k e z t é b e n áll elő. A t a p a s z t a l a t azt bizonyitja, hogy a k i f á r a d á s t gátolja a m u n k á v a l v a l ó é r zelmi-gondolati azonosulás, az e r e d m é n y e k r e v a l ó t ö r e k v é s , a m u n k a k e d v és - ö r ö m . A k i f á r a d á s t a következő t é n y e z ő k idézik elő: az i z o m és idegerőkifejtés i n t e n z i t á s a és t a r t a m a ; a m u n k a k ö r n y e z e t : h ő m é r s é k l e t , v i l á g í t á s , z a j ; pszichológiai t é n y e z ő k : felelősség, gondok, m u n k a h e l y i konfliktusok; elégtelen t á p l á l k o z á s ; a t e vékenység egyhangúsága. I s m e r v e az előidéző okokat, a m u n k a s z e r v e z é s n e k a r r a kell t ö r e k e d n i e , hogy kiküszöbölje v a g y l e g a l á b b i s elodázza őket. A k i f á r a d á s m e g e l ő z é s é r e a j á n l a t o s a k a következő i n t é z k e d é s e k : biztosítani kell a m u n k a e r ő k i f e j t é s m e g k ö v e t e l t e k a l ó r i a m e n n y i s é g elfogyasztását; k í v á n a t o s c s ö k k e n t e n i a m e g t e r h e l é s t , vagyis a m u n k a e l végzéséhez szükséges i z o m m u n k á t ; é s s z e r ű e n kell m e g á l l a p í t a n i a p i h e n é s i időt. M a m á r e g y á l t a l á n n e m v a g y c s a k s z ó r v á n y o s a n t a l á l k o z u n k o l y a n jelenséggel, hogy a dolgozó n e m fogyasztja el a szükséges é l e l m i s z e r m e n n y i s é g e t . Ezzel a k é r d é s sel t e h á t a m u n k a s z e r v e z é s s o r á n n e m kell foglalkoznunk. Esetleg a n n y i t m e g t e h e t ü n k , h o g y felvilágosítjuk a dolgozókat, m i l y e n m i n ő s é g ű és m e n n y i s é g ű é l e l m i s z e r elfo gyasztásával k é p e s e k biztosítani a m u n k á j u k elvégzéséhez szükséges e n e r g i á t . E t e k i n t e t b e n fontos szerep h á r u l a z ü z e m i o r v o s o k r a . A munkaszervezés lényeges mozzanata a munkafolyamat során elhasználódó e m b e r i e n e r g i a m e n n y i s é g csökkentése. Ezt t ö b b f é l e k é p p e n l e h e t e l é r n i . V á l l a l a t u n k ilyen i r á n y b a n is számos e r e d m é n y r ő l s z á m o l h a t b e . Azokon a m u n k a h e l y e k e n , ahol lehetséges volt, az á l l ó m u n k á t ü l ő m u n k á v a l v á l t o t t u k fel. T u d v a l e v ő e n álló h e l y z e t b e n m i n d e n m u n k a v é g z é s n é l k ü l ó r á n k é n t 20 k a l ó r i á v a l t ö b b e t fogyaszt el a z e m b e r , m i n t ü l ő h e l y z e t b e n . A m u n k a h e l y e k e t o l y a n m a g a s s á g ú m u n k a p a d o k k a l l á t t á k el, hogy m u n k a k ö z b e n a m u n k á s n a k n e kelljen m e g g ö r n y e d v e , l e h a j o l v a dolgoznia, u g y a n i s e b b e n a t e s t h e l y z e t b e n a z e n e r giafogyasztás n a g y o b b . A m u n k a t á r g y á t — ott, ahol ez szükséges volt — rögzí tették, k é s z ü l é k b e fogták be, s így a dolgozó m i n d k é t keze s z a b a d d á v á l t . A n a g y e n e r g i á t igénylő n e h é z testi m u n k á t a l e g t ö b b e s e t b e n gépi m u n k á v a l h e l y e t t e s í t e t t ü k , m i n t p é l d á u l a m u n k a d a r a b o k e m e l é s é t és m o z g a t á s á t . A s z e r s z á m o k n a k , a
n y e r s a n y a g o k n a k m i n d e n m u n k a h e l y e n m e g h a t á r o z o t t h e l y e t jelöltek ki, o l y k é p p e n , hogy a z o k a t egyszerű k é z m o z d u l a t t a l el lehessen érni. A m u n k a v é g z é s s o r á n felhasznált e n e r g i a m e n n y i s é g c s ö k k e n t é s é n e k egy m á s i k j á r h a t ó útja az o p t i m á l i s m u n k a k ö r ü l m é n y e k k i a l a k í t á s a , m é g p e d i g a n o r m á l i s h ő m é r s é k l e t biztosítása, a világítási viszonyok m e g j a v í t á s a és a zaj kiküszöbölése. A h ő m é r s é k l e t n e k igen j e l e n t ő s h a t á s a v a n a m u n k a f o l y a m a t b a n felhasznált •energia m e n n y i s é g é r e . A t ú l s á g o s a n a l a c s o n y h ő m é r s é k l e t e n dolgozó m u n k á s e n e r g i á j á n a k n a g y részét a h i d e g l e k ü z d é s é r e h a s z n á l j a fel, ahelyett, hogy m u n k a v é g z é s r e fordítaná. A m a g a s h ő m é r s é k l e t e n dolgozó m u n k á s s z i n t é n e n e r g i a - t ö b b l e t e t h a s z n á l el, hiszen a test h e v ü l é s é v e l is m e g k e l l k ü z d e n i e . A t u d o m á n y o s vizsgálatok m e g állapították, hogy a m u n k a v é g z é s o p t i m á l i s h ő m é r s é k l e t e 18—24° C között v a n . E n n e k az o p t i m á l i s h ő m é r s é k l e t i é r t é k n e k b i z t o s í t á s a v é g e t t v á l l a l a t u n k szerelő csar n o k a i b a n k o r s z e r ű légfűtési h á l ó z a t o t é p í t e t t e k ki. A z o k o n a m u n k a h e l y e k e n , a h o l a technológiai f o l y a m a t k ö v e t k e z t é b e n a h ő m é r s é k l e t m e g h a l a d j a az o p t i m á l i s é r t é ket, k o r s z e r ű szellőztető b e r e n d e z é s t s z e r e l t e k fel. A zaj bizonyos h a t á r é r t é k e n t ú l szintén növeli a m u n k á s energiafogyasztását. K i m u t a t t á k , h o g y egy m u n k á s u g y a n a n n a k a m u n k a f á z i s n a k az elvégzéséhez z a j b a n 25—30%-kal t ö b b e n e r g i á t h a s z n á l fel, m i n t m i k o r c s e n d b e n dolgozik. A t e r melési f o l y a m a t m e g s z e r v e z é s e k o r t e h á t a k á r o s zajok k i k ü s z ö b é l é s é r e kell t ö r e k e d n i . E célból a t e r m e l é s i részlegek falait és m e n n y e z e t é t h a n g f o g ó a n y a g o k k a l kell ellátni, a zajos m u n k a h e l y e k e t p e d i g a j á n l a t o s a t ö b b i e k t ő l elszigetelni. A v i l á g í t á s s e m k ö z ö m b ö s p r o b l é m a . Megfelelő világítási viszonyok között ugyanis a m u n k á s n e m erőlteti m e g szemét, s e m e l l e t t é l é n k e n és p o n t o s m o z d u l a t o k k a l dolgozik. A t a p a s z t a l a t azt bizonyítja, h o g y egy ü z e m b e n a világítási viszo n y o k m e g j a v í t á s á t az a b l a k o k r e n d s z e r e s tisztításával kell k e z d e n i . A k i f á r a d á s megelőzésében fontos t é n y e z ő a p i h e n é s i idő ésszerű kijelölése. Az ésszerű m u n k a r e n d megköveteli, h o g y a m u n k a i d ő és a p i h e n é s i idő között kedvező korrelációt h o z z u n k l é t r e , v a l a m i n t azt, hogy m e g h a t á r o z z u k e z e k n e k m ű s z a k o n b e l ü l i v á l t a k o z á s á t , figyelembe v é v e a m u n k a fizikai t e r h e l ő h a t á s á t . A p i h e n é s i idő kijelölésére t ö b b m ó d s z e r t l e h e t a l k a l m a z n i . I l y e n e k : a m u n k a folyamat s o r á n f e l h a s z n á l t e n e r g i a m e n n y i s é g f e l m é r é s e ; a p u l z u s ü t e m é n e k m e g m é rése; a termelés óránkénti nyomon követése; szúrópróbák alkalmazása a r r a vonat kozóan, hogy a m ű s z a k o n b e l ü l a dolgozók m i l y e n i d ő p o n t b a n p i h e n n e k , illetve sza kítják m e g a m u n k á t . V á l l a l a t u n k n á l a k é t u t ó b b i m ó d s z e r t a l k a l m a z t u k a p i h e n é s i idő kijelölésére. A t e r m e l é s ó r á n k é n t i a l a k u l á s á t m á r b e m u t a t t u k , a szúró-megfigyelések e r e d m é n y e i a z előbb m á r közölt a d a t o k a t m e g e r ő s í t e t t é k . E megfigyelések u g y a n i s azt m u t a t t á k , h o g y a dolgozók a legtöbb n e m szabályozott p i h e n ő t a h a r m a d i k , n e g y e d i k és ötö dik ó r á b a n t a r t o t t á k . Ezek é r t e l m é b e n a z első m ű s z a k b a n a p i h e n é s i időt a h a r m a d i k óra u t á n r a jelöltük ki, a m e l y e g y b e n a tízórai elfogyasztására is szolgál. H a n g s ú l y o z n i k í v á n o m , hogy a m e g á l l a p í t o t t p i h e n é s i r e n d e t n e m t a r t j u k v é g legesnek. S z ü k s é g e s n e k m u t a t k o z i k m é g a z ötödik v a g y h a t o d i k ó r a u t á n is egy rövid, 5—10 p e r c e s p i h e n ő b e i k t a t á s a . A t u d o m á n y o s i r o d a l o m i d e v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s a i é r t e l m é b e n k ö t e t l e n r i t m u s ú s testileg fárasztó m u n k á k n á l az v á l t b e a l e g i n k á b b , h a az első száz p e r c u t á n egy ötperces, m a j d ú j a b b k i l e n c v e n ö t p e r c el telte u t á n t í z p e r c e s s z ü n e t e t t a r t a n a k a m u n k á s o k . Az e m l í t e t t i n t é z k e d é s e k e t 1967 j ú n i u s á b a n v e z e t t ü k be. Az eltelt időszak t e r melési e r e d m é n y e i m i n d e n b e n igazolták e l g o n d o l á s a i n k helyességét. Azokon a m u n k a h e l y e k e n , ahol szervezési m ó d o s í t á s o k a t v e z e t t ü n k be, a m u n k a t e r m e l é k e n y s é g 8—13%-kal e m e l k e d e t t .
Az e m b e r m u n k a k a p a c i t á s a n e m c s a k n a p k ö z b e n , h a n e m h é t k ö z b e n is v á l t o z i k . Ezt a v á l t o z á s t a n a p i m u n k a t e l j e s í t m é n y a l a k u l á s á n a k v i z s g á l a t á v a l p r ó b á l t u k megközelíteni. H á r o m h ó n a p o n á t (1968. j a n u á r — m á r c i u s ) 160 m u n k á s n a p i teljesít m é n y é t j e g y e z t ü k fel. O l y a n m u n k a h e l y e k e t v á l a s z t o t t u n k ki, ahol az a n y a g h i á n y v a g y m á s o b j e k t í v tényező a t e r m e l é s e r e d m é n y e i t n e m befolyásolta. A megfigyelés e r e d m é n y e i t az a l á b b i t á b l á z a t b a foglaltuk: Heti telje sítmény 100
A napi
teljesítmény
a heti
teljesítmény
százalékában
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
16,7
16,9
16,9
17,5
kifejezve
Péntek
Szombat
16,3
15,7
A z a d a t o k szerint a m u n k a t e l j e s í t m é n y hétfőtől c s ü t ö r t ö k i g e m e l k e d i k . Ezen a n a p o n eléri a m a x i m u m o t , m a j d c s ö k k e n n i kezd, s p é n t e k e n m á r az á t l a g a l a t t h e l y e z k e d i k el. S z o m b a t o n v i s z o n t m á r 6,4%-kal a l a c s o n y a b b , m i n t a h e t i á t l a g . A t e l j e s í t m é n y n a p o n k é n t i v á l t o z á s a azt bizonyítja, h o g y a h é t két utolsó n a p j á n az e l f á r a d á s jelensége c s ö k k e n t ő l e g h a t a m u n k a k a p a c i t á s r a . A h é t v é g é n t e h á t a n a p i p i h e n é s i idő m á r n e m k é p e s m i n d e n egyén m u n k a e r e j é t teljesen h e l y reállítani. H a s o n l ó m e g á l l a p í t á s r a j u t u n k , h a a b e t e g s é g okozta h i á n y z á s o k a t a h é t k ü lönböző n a p j a i n vizsgáljuk. Az e l m ú l t é v b e n e k é t m a r o s v á s á r h e l y i v á l l a l a t n á l a b e t e g n a p o k á t l a g a a h é t k ü l ö n b ö z ő n a p j a i n a következő v á l t o z á s t m u t a t t a : (ember/nap) Vállalat megnevezése Marosvásárhelyi autójavító vállalat Marosvásárhelyi bőrgyár
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
49,6
51,2
51,2
54,7
54,0
53,7
41,1
41,6
41,6
43,1
43,9
44,2
Az a d a t o k é r t e l m é b e n a vizsgált v á l l a l a t o k n á l 1967-ben hétfőtől s z o m b a t i g a b e t e g n a p o k e m e l k e d ő b e n v o l t a k . Ez a jelenség ez é v e l m ú l t i d ő s z a k á r a is v o n a t k o zik. A h é t utolsó n a p j a i n a b e t e g n a p o k s z á m a m i n t e g y 7—8%-kal h a l a d j a m e g a h é t első n a p j a i n bejegyzett b e t e g n a p o k a t . A r é s z l e t e s e b b megfigyelés m á s é r d e k e s s é g e k e t is r e j t e g e t . A k é t n a p o s m u n k a s z ü n e t e k u t á n m i n t e g y k é t h é t i g a b e t e g dolgozók s z á m a a h a v i á t l a g a l a t t v a n . Íme az i d e v o n a t k o z ó a d a t o k :
Időszak 1967. j a n u á r első felének á t l a g a ( j a n u á r 3—16 között) 1967. j a n u á r m á s o d i k felének á t l a g a ( j a n u á r 17—31 között) 1967. m á j u s első felének á t l a g a (május 3—16 között) 1967. m á j u s m á s o d i k felének á t l a g a 1968. j a n u á r első felének á t l a g a (január 3—16 között) 1968. j a n u á r m á s o d i k felének á t l a g a (január 16—31 között)
(ember/nap) Marosvásárhelyi Marosvásárhelyi autójavító vállalat bőrgyár 52,3
36,1
59,1
52,2
42,4 46,7
33,9 44,1
48,4
30,6
49,7
43,5
A fenti a d a t o k — h a b á r csak k é t ü z e m dolgozói megfigyelésének e r e d m é n y e i — felvetik a h e t i p i h e n é s i r e n d é s s z e r ű b b m e g s z e r v e z é s é n e k szükségességét. A k é r dés m e g o l d á s a k o r a g a z d a s á g i l a g fejlett országok t a p a s z t a l a t á t h o n o s í t h a t j u k m e g , társadalmi-gazdasági előrehaladásunk arányában.
A m u n k a - és p i h e n é s i r e n d n é h á n y s a j á t o s s á g á t é r i n t e t t e m egy, illetve k é t v á l l a l a t a d a t a i n a k t ü k r é b e n . Az e l m o n d o t t a k azt bizonyítják, h o g y a t u d o m á n y o s üzemvezetés egyik fontos f e l a d a t a az ésszerű p i h e n é s i r e n d k i a l a k í t á s a . Ez n e m c s a k egészségvédelmi s z e m p o n t b ó l lényeges, h a n e m e g y b e n a t e r m e l é k e n y s é g e m e l é s é n e k jelentős tényezője is. Keszi Harmath Sándor
François Pamfil: Kompozíció (térplasztika)
JEGYZETEK
M i hiányzik az e r k ö l c s i
spektrumból
Nem árt ismételni: a szocializmus nemcsak annyi, hogy termelőeszközö ket meg fogyasztási cikkeket állítunk elő, s gyárakat, lakónegyedeket építünk. Új erkölcsöt is igényelünk. Enélkül a szocializmus csak hiányosan elégítené ki a társadalmi szükségleteket. Igen ám, de évszázadok során előítéletek, félel mek, rossz szokások, hamis képzetek sulykolódtak be idegeinkbe, s ezért nem minden ellenállás, konfliktus nélkül reagálunk a szocialista etika követelmé nyeire. Így aztán hosszú távon napról-napra — egyéni és társadalmi szinten — meg kell harcolnunk a magasabbrendű humanista etika bővített újratermelésé ért. Csak ily módon hatolhat be az új morál magánés társadalmi életünk minden pórusába. E tekintetben már két ízben méltattam a Korunkban a S c î n t e i a mély etikai szellemben fogantatott, honpolgári bátorságra serkentő cikkeit. Munkálkodnak-e lapjaink ezen a bővített újratermelésen?
a párt
központi
sajtóorgánuma
szellemében
Erre voltam kíváncsi, amikor heteken át tizenkét hazai magyar napi- és hetilapot böngésztem. Szorgoskodásom nem volt hiábavaló: sűrűn bukkantam erkölcsi tárgykörű cikkekre. De hadd tegyem mindjárt hozzá, a szóban forgó lapok közül nem mindegyik tartja állandó vonulatként napirenden ezt a tema tikát. A temesvári S z a b a d Szó, az aradi Vörös Lobogó, a nagyváradi Fáklya, a S z a t m á r i H í r l a p , a B á n y a v i d é k i F á k l y a hasábjain ritkábban találkozik az ol vasó morális tanulságokat hordozó írásokkal. Ennek okát inkább a szerkesz tés koncepciójában kell keresni, mint a megfelelő munkatársak hiányában. Hi szen éppen a S z a b a d Szóban olvastam Józsa Ödön erkölcsi témájú két szép írását, a F á k l y á b a n pedig Robotos Imre publicisztikai lendületű jegyzeteit és Dumitru Popescu erkölcsi-közügyi esszégyűjteményét méltató, a társadalmilag hasznos gondolkodást serkentő recenzióját. De Hoblea István riportjai is a B á n y a v i d é k i F á k l y á b a n a fiatal újságíró etikai érdeklődéséről vallanak. Az Előre és Publicisztikájuk, dezünk, hogy az lönösen figyelemre kimondása érett, tónk
az I f j ú m u n k á s következetes etikai hozzáállása nem újkeletű. jegyzeteik, riportjaik, ankétjaik olvastán már jó ideje örven erkölcsi-közügyi tömegnevelés élvonalára zárkóztak fel. Kü méltó az, hogy az I f j ú m u n k á s fiatalos lendülete, bátor szó realista társadalomszemlélettel párosul.
Nem minden megilletődés nélkül tapasztaltam, hogy két zsenge hajtása, a H a r g i t a és a hetente megjelenő
hazai magyar Megyei T ü k ö r
saj már
az indulás első heteiben magára talált etikai kérdésekben is. Nincs olyan szám, amelyből hiányozna a morális problematika. E tekintetben máris méltó versenytársai az évtizedes zsurnalisztikai tapasztalattal rendelkező kolozsvári I g a z s á g n a k és a marosvásárhelyi Vörös Zászlónak, amelyek szintén pártos alapállásból viszonyulnak társadalmunk mindennapi morális problémáihoz. Dokumentálódásom idején (május havában) a brassói Új I d ő még új pro filja kialakításán fáradozott. Láng Gusztáv jegyzete a vidékiségről (a május 16-i számban), valamint a milícia éjjeli ügyeletéről írt villámriport már biz tató jele, hogy ez a lapunk is igyekszik figyelmének középpontjába állítani az erkölcsi tematikát. Röpke jegyzetem természeténél fogva csak sommázó lehet. Mégsem sze retném említés nélkül hagyni, hogy az olvasott gazdag, műfajilag tagolt anyag milyen tematikát ölel fel, milyen problémák kerültek az érdeklődés reflektorfé nyébe. A részletes felsorolásról eleve lemondok. A lényeg amúgy is a főbb té macsoportok kitapintása. Megyei lapjaink erkölcsi érdeklődése elsősorban és a legkövetkezetesebben a család- és gyermekvédelem kérdéseire terjed ki. Ezután következik a kiskorúak bűnözése, valamint a huliganizmus. A közélet tiszta ságáért szállnak síkra azok a cikkek, amelyek a korrupt községi néptanácsi titkárt (Megyei Tükör), a pénzhajhász főorvost (Hargita) állítják pellengérre. (Farkas Árpád, illetve Erős Attila írásait). Ebbe a kategóriába sorolható Szőcs Kálmán szellemes V á s á r h e l y i d e k a m e r o n j a (Vörös Zászló), s Lászlóffy Csaba glosszája a fekete fuvarozással foglalkozó autótulajdonos tanár megcsorbult tekintélyéről (Igazság). A Vörös Zászló nevelő hatású cikkeket közölt a barát ságról, a szerelemről, a szerelmi partner iránti felelősségérzetről. Katona Szabó István, Vajda István, Makai János írásaira gondolok. Kétségtelen, hogy az ilyen tematikájú cikkeknek helyet kell kapniuk a lapokban, mert elsőrendű társadalmi funkciót töltenek be. Sem gazdasági, sem termelési vagy más jellegű anyagok nem szoríthatják ki őket. Felmerül azon ban a kérdés: elég sokrétű-e a lapjaink tükrözte erkölcsi színkép? Úgy ér zem, egyelőre még hiányoznak belőle a korrupció, a karrierista könyöklés, a protekciózás, a kiskirálykodás, a hatalommal való visszaélés, a hivatalnoki pac kázás leleplezései. A vállalatok, intézmények erkölcsi mikroklímájáról, vezetők és beosztottak viszonyáról szóló tudósításokat is szívesen olvasnánk. Hát vajon a szocialista demokrácia elvét mindenütt tiszteletben tartják? Gyárakban, me zőgazdasági termelőszövetkezetekben már sehol sincs klikk-uralom, görcsös ra gaszkodás a meg nem érdemelt stallumhoz? Már kihalt a hajbókolás a ve zetők előtt, már mindenütt virágzik a hibákat feszegető kritika, az emberi méltóság tisztelete? A honpolgári bátorságnak, az alkotó gondolatnak már nin csenek drámai összecsapásai szűklátókörűséggel, dogmatikus szemlélettel, os toba rosszindulattal? A személyiség pozitív kibontakozásának útjából már min den akadályt elhordtunk? Magam is sokat töprengek: nem. túlságosan kényel mes-e, ha a szocialista erkölcs bővített újratermelésén csak a kisemberek szfé rájában munkálkodunk? Ne tűnjék fontoskodó számonkérésnek legyen gazdagabb, árnyaltabb társadalmi fegyvernem sokat tehet ezért.
e felsorolás. önismeretünk
Inkább szívbéli spektruma. A
óhaj: könnyű
Lázár
József
Tűnődés egy könyv
ürügyén
A könyvet Simon Magda írta. Húsz Arany János 103 évvel ezelőtt vetette
esztendeig. papírra e
sorokat:
Az e m b e r i öltőt n a g y feledékenység Elnyeli m i n t t e n g e r ; Csak k e t t ő m a r a d fenn az e m l é k e z e t b e n : Der Denker u n d Henker — azaz a gondolkodó s a hóhér. E fanyar megállapítás ma már optimistának tűnik föl: fél világ munkálkodik azon, hogy a hóhérok elfeledtessenek. A védekezési formula közismert: „Parancsra tettem, ich melde gehor samst." S a parancsnoki formula: „A cél szentesíti az eszközt." Vannak dolgok, amelyekre csak kérdés a magyarázat. Ami nyilván, nem megnyugtató. De megnyugodni, belenyugodni nem is szabad. Elsőül mindjárt meg is kérdőjelezhetjük a parancsnoki közhelyet: hogy ti. mi szentesíti a célt? Igaz válasz erre csak egy van. De azt nem Hitler adta meg. Húsz évig készült Simon Magda könyve: A n a g y futószalagon. Talán azért, hogy „tárgyilagosan" írjon arról, amiről nem lehet tárgyilagosan írni. Még akkor sem, ha a riporter (ha egyetértünk a szerzővel abban, hogy ez a könyv: „riport") csupán kívülálló szemlélője lett volna a szörnyűségeknek. Ne vetséges lenne föltennem a szónoki kérdést: lehet-e még újat mondani Auschwitzról?! Mert arról van szó, hogy beszélni kell róla. Felemás találmány az emberi képzelet. Ki tud elképzelni négymillió halottat, négymillió halált, anél kül, hogy bele ne őrülne? A legszerényebb számítás szerint ugyanis négymillió ember pusztult el Auschwitzban. Hogy ez a tény fölfoghatatlan az elme szá mára, hogy talán a szervezet védekezik így a túl erős ingerek ellen: ezt még csak-csak megértem. De ki érti meg például, Rudolf Hoesst, a tábor egykori pa rancsnokát, aki a varsói bíróságon azzal védekezett, hogy az ő idejében csak kél és félmillió volt az áldozatok száma?! „Tárgyilagos" nézőket is láttam, fényképen persze: a canterbury-i érseket egy tömegsír előtt. Angol műszaki katonákat, amint talajgyaluval hordják ha lomba az ezerszám heverő holttesteket. A kóros inger, a XX. század embe rének ez a sokkja immár kitörülhetetlen. Azokból is, akik kerülik az emléke zést. Akadhat ember, aki művészi tökélyre vitte a felejtést; de olyan, aki a jövőt elkerülheti: aligha. A jövő pedig igen nagy mértékben múlik az emlé kezésen. Ha durván fogalmazok, így is mondhatom: a haditechnika mai fej lettségi fokán egy gombnyomás kérdése az egész. Napóleon nagyhatalomnak jainkban: Vietnam.
nevezte
a sajtót.
Századunkban,
sajnos,
Egy dolog bizonyos: az emlékezés is nagyhatalom. A fokozódó fasizálódás korában Szerb Antal arra inti barátait, hogy jó lesz megtanulni kivülről minél több verset. Olyan korban, melyben a vers úgy szolgálta az életet, hogy megkönnyítette a halált. Európa és a XX. század kel lős közepén! — Radnóti R a z g l e d n i c á i egy tömegsírból kerültek elő, szívettépően pontos látleleteként annak, amit egy másik halálraítélt — Bálint György — erkölcsi tudathasadásnak nevezett. Egy embert hosszú időre, sok embert rövid időre be lehet csapni, félre-
vezetni; de sok embert, hosszú időre: nem. Százéves megállapítás ez is; az Észak-amerikai Egyesült Államok akkori elnökétől, Á b r a h a m Lincolntól szár mazik. Mert óhatatlanul vissza kell nyomoznunk legújabbkori emberi törté nelünk legsötétebb zugaiba, ha ismerni akarjuk ezt a veszett és fönséges szá zadot, amelyben élünk s halunk. Föl kell figyelnünk ember — világ — erkölcs összefüggéseire: milyen világot teremtett magának az ember, s mivé alakította ez a világ az emberi erkölcsöt! Közismert szerző közismert művére utalhatok így kapásból: Marx Tőkéjére. Kérdezz, és megmondom, ki vagy. Kérdezd meg: hol, mikor kezdődik az emberi életben az abszurditásig vitt engedelmeskedés szakasza? Ki látott pél dául gyermeket, aki legzsengébb korában a hóhéri pályáról álmodozzék? Hiszen a gyermek föl sem fogja a halált. A gyermek világa végtelen, s még így is szűknek érzi. Mikor halt meg az emberben a gyermek? Ki ölte meg, mi ölte meg? Az a vágy, amely az egymásra-utaltságét a hataloméval helyettesíti? Kér désre kérdés. Meg kell tanulnunk felelni. De ez sem elég: meg kell tanul nunk megfelelni. Szilágyi Domokos
Halász József
emlékezete
Azok közé tartozott, akik ér telműk és humanizmusuk szavát követve nem a kor divatja sze rinti jótékonykodó emberbarát ság, hanem a szocialista munkás mozgalom harcra nevelő és cse lekvő útját választották. A Somegy megyei asztalos 1874-ben született fia a marosvásárhelyi Agrár Takarékpénztár vezető tisztviselőjeként a század eleji Erdély haladó szellemi életének egyik kiemelkedő alakja, a szo ciáldemokrata párt helyi szerve zetének élenjáró tagja, a Mun kásotthon éltető lelke. 1918 őszén, az Osztrák—Magyar Monarchiát szétzúzó polgári demokratikus forradalom idején Marosvásár hely szocialista főispán-kormány biztosa, s ebben a minőségében az egyik volt kaszárnyát Munkás otthonná alakítja át és rende zi be.
dése
Halász József szellemi a marxista irodalom
fejlő tanul-
Halász
József
mányozásán, a legkülönbözőbb, a polgári rend visszásságaival szemben álló ak ciókban — a nők egyenjogúságát követelők, az eszperantó nyelv terjesztői, az antialkoholisták mozgalmában — való részvételen át vezet el a kommunista párt gyakorlati igenléséig. Az első világháború után következő forradalmi fellendülés, a munkásmozgalomban lezajló eszmei tisztázódás idején állandó kapcsolatban áll Rozvány Jenővel, Victor Bărtfăleanuval; Lázár Ödön, Simó Géza és más marosvásárhelyi szocialisták oldalán következetesen támogatja a szocialista pártnak kommunista párttá való átalakítását. 1920—1921-ben a vásárhelyi kommunisták nemegyszer nála gyűltek össze az égető kérdések megvitatására. A szocialista párt erdélyi szervezetének a kommunista párt megalakítását kö vetelő kolozsvári tanácskozására hivatalos küldöttnek jelölték (betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen). Műveltsége és tudása sokoldalú, Ady Endre, Szabó Ervin, Braun Róbert, Bokányi Dezső egyaránt ismerősei és barátai, Henry Barbusse levelező társa. A gyengülő egészsége engedte korlátok között szakadatlanul munkálkodik a dolgozók, különösen a munkásifjúság nevelésén. Lakása ideológiai-kulturális konzultációs központ, vitafórum, valósággal közkönyvtár. Szinte minden jöve delmét könyvre és újságra fordítja, 23 hazai és külföldi folyóiratot járat, hoszszú ideig az övé a környék leggazdagabb társadalomtudományi könyvgyűjte ménye. Ott találjuk a legkülönbözőbb szellemi megmozdulások kezdeményezői, a marxizmust és a haladó kultúrát szóban és írásban terjesztők között: a Sza badiskola előadója, tagja a Társadalomtudományi Társaság Előkészítő Bizott ságának (a szervezet kolozsvári központtal alakul, titkára Victor Cheresteşiu), ott van a Jövő T á r s a d a l m a , o Z o r d Idő, a J ö v ő N é p e című elméleti és szép irodalmi folyóiratok támogatói és gyakran szerzői között, különös gonddal fi gyeli és segiti a kommunista párt megteremtését szorgalmazó, szocialista Ma rosvölgyi M u n k á s tevékenységét. Indulása percétől munkatársa és terjesztője a K o r u n k n a k , amelynek már előzetes programját is elküldi hozzá Dienes László 1925 decemberében. 1928. június 9-én bekövetkezett halála nemcsak elvtársaiban, de ellenfe leiben is őszinte megrendülést keltett, világosan tükröződik ez a korabeli, kü lönféle árnyalatú sajtóban. Temetését kívánsága szerint gyászszertartás nélkül tartották, csak a munkásdalárda énekelt. Fényképe a Munkásotthon falán függött egészen annak bezárásáig, s a felszabadulás után róla nevezték el a marosvásárhelyi Szakszervezetek Székházában berendezett könyvtárat. Halász József hitt az emberségben, a kultúra erejében, a népek barát ságában és testvériségében, amely igazán csak a szocializmusban győzedelmes kedhet. Ezt a meggyőződését átadta csaladjának és környezetének is, gyermekeik és sokan azok közül, akik mesterükként tisztelték, a kommunista párt harco saivá váltak. Halálának negyvenedik évfordulója alkalom arra, hogy feleleve nítsük alakját s figyelmeztessünk a munkássága részletesebb feltárásával kap csolatos adósságunkra Gáll
János
NEMZETKÖZI ÉLET
A g y ű l ö l e t és erőszak
ellen
Dr. Martin Luther King, a passzív ellenállás nagy képviselője éleiét az amerikai négerek egyenlőségéért és szabadságáért vívott harcban töltötte el. Személyi ségének, életművének méltatására visszatérünk még. Az alábbi részletet utolsó könyvéből, a passzív ellen állás elveit tartalmazó Chaos and Community-ból (Zűrzavar és közösség) fordítottuk.
Az újabb néger zendülések tragikus módon szemléltetik, hogy a faji igaz ságosságért folytatott küzdelemben az erőszak n e m célravezető. Az ilyen jellegű zendülés valahol mindig sebet ejt. Még nézni is fájdalmas, hogyan harcolnak — a siker legkisebb reménye nélkül — a dühtől megrészegült felnőttek és fiatalok, éle tükkel s e m törődve, az őket szétverő ellenség ellen. Az a benyomásunk támad, hogy önmagukat akarják elpusztítani, saját maguk gyilkosai akarnak lenni. Senki sem állítja, hogy a Wattsban és máshol 1965-ben kirobbant zendüléseknek nem lett volna hatásuk a polgári jogok előrehaladására, de amikor azt kérik tőlük, hogy konkrétan sorolják fel az így elért eredményeket, a végén mindig felháborodnak és bizonytalan válaszokat adnak. De csakugyan, mindent figyelembe v é v e , mit is értek el? Elérték a szegény-segély bizonyos növelését, amit az elfogult hatóságok jóváhagytak, továbbá kaptak néhány fürdőmedencét a gettókban élő gyermekek felfrissülésére. Ha a passzív ellenállással elért eredményeket hangsúlyozzuk, ez n e m azt je lenti, hogy nem veszünk tudomást korlátairól, vagy hogy embereket akarunk meg nyerni arra az útra, amelyet még m e g kell tennünk. Egyetlen évben, 1965-ben a sit-in*-ek több mint 150 város s n a c k - b a r - j a i b a n (falatozóiban) véget vetettek a szegregációnak. Az 1961. évi szabadság-menetelés megszüntette az államok közötti szállítóeszközökön a szegregációt. 1956-ban a montgomery-i autóbusz-bojkott ki vívta az integrációt az autóbuszokon nemcsak magában Montgomeryben, hanem Dél valamennyi városában. 1963-ban a birminghami mozgalom és annak csúcspontja, a washingtoni menetelés hozzájárult a polgárjogi törvény meghozatalához, melyet századunk egyik legfontosabb törvényének tekinthetünk. A selmai mozgalom 1965* Sit-in — a passzív fenntartott vendéglőkbe,
ellenállás bárokba.
során
a négerek
beültek
addig
csak
fehéreknek
ben kihatott a szavazati jogra vonatkozó törvény meghozatalára. A múlt nyáron, Chicagóban passzív tüntetésekkel kivívtuk a lakásokra vonatkozó egyezményt, m e l y ha érvénybe lép, akkor az első lépést jelenti a lakásintegráció felé az ország m i n den városában. Ezekhez járul az a tény — és ez nagyon fontos —, hogy mindeze ket a legkisebb áldozatokkal és a legkevesebb emberi veszteséggel vívtuk ki. Délen tíz év alatt a nem erőszakos tüntetéseknek nem volt több halottjuk, mint a wattsi zendülésben egyetlen éjszaka. Ha azonban valaki megkísérelné, hogy az erőszak híveinek megmondja, m i képpen kellene eredményesen eljárniuk, tőlük nem hallana mást, mint nagyhangú szitkozódást és ellenkezést. Egyes esetekben azt állítják, hogy a hatóságokat és a helyi kormányokat akarják megdönteni. De hogy egy belső forradalom megdöntse a kormányt, ahhoz az szükséges, hogy a kormány már ne legyen képes tényleges ellenőrzést gyakorolni a fegyveres erők fölött. Ám mindenki tudja, hacsak az eszét nem veszítette el, hogy az Egyesült Államokban n e m ez a helyzet. Egy heves faji összecsapás esetén, a hatóságok tudatában vannak annak, hogy számíthatnak a rendőrség, az állami hatóságok és nem utolsósorban — a többségében fehér öszszetételű — szövetségi hadsereg támogatására. Rokonszenv
nélkül
semmit
sem
lehet
elérni
Különben is kevés vagy talán egyetlenegy forradalom sem győzött, ha a har coló kisebbség nem élvezte a közvélemény többségének rokonszenvét és támogatá sát. Castro mellett mindössze egy maroknyi ember állott, de sohasem tudta volna megdönteni Batista rendszerét, ha nem élvezi csaknem az egész kubai nép rokon szenvét. A m nálunk a fehér lakosság, de a legtöbb esetben a fekete sem támo gatna egy igazi néger felkelést. Már nem vagyunk abban a korszakban, amikor romantikus illúziókat szövünk a szabadságról vagy hamisan filozofálgatunk róla. Eljutottunk a cselekvés idősza kába. Most stratégiára van szükségünk, olyan programra, amely képes változáso kat előidézni, hogy a néger a lehető legrövidebb idő alatt bekapcsolható legyen az amerikai társadalom menetébe. Ilyen programot eddig csak a passzív ellenállási hirdető mozgalom tudott javasolni. Ha ezt nem vagyunk hajlandók elismerni, akkor csak helytelen megoldásokkal, feleletekkel, magyarázatokkal kísérletezünk. Az erőszak elve nem célravezető, arra sem alkalmas, hogy az emberi lelkiis meretre hasson. A Black Power (Fekete hatalom) több híve azt vallja, hogy a lel kiismeret meghódítása őket nem érdekli. Közülük az egyik nem is olyan régen ezeket mondotta nekem: „Hagyd az ördögbe a lelkiismeretet és az erkölcsöt! Mi a hatalmat akarjuk!" Á m a hatalom csak az erkölccsel járhat egy úton. Egymást segítik, egymást kiegészítik és kölcsönösen erősítik. Ha én a hatalomra törekszem, nem tudok megfeledkezni az erkölcsről s arról sem, hogy törődjek vele. Ilyen v o natkozásban én n e m tudom elfogadni a Machiavelli-féle cinizmust. A m i a hatalmat illeti, ki minél nemesebb, annál inkább tud élni annak erejével. Nagy Sándor sza vai ma is igazaknak hangzanak: „A hatalom sohasem jó, ha az, aki birtokában van, nem jóakaratú ember." A passzív ellenállás birtokában van a hatalomnak, de azt igazságosan és jól akarja f e l h a s z n á l n i . . . Cselekedetével egyaránt megmentheti a fehéret és a négert. A faji szegregáció oktalan félelmen alapul: félnek, hogy elveszítik gazdasági ki váltságaikat, félnek a társadalmi változásoktól, a különböző fajúak házasodásától, attól a kötelezettségtől, hogy ú j helyzetekhez kell alkalmazkodniuk. Sok sze gény, megtévelyedett fehér éjszakáit álmatlanul, nappalait remegve tölti, csakhogy harcolhasson a faji terror ellen. Egyesek struccpolitikát folytatnak, s nem akar ják tudomásul venni a faji kérdéseket, és szellemüket elzárják mindattól, ami erre
vonatkozik. Mások a törvényes manőverekben hisznek, és tömeges ellenállást j a vasolnak. Ismét mások azt remélik, hogy remegésüket elfojthatják, ha fekete test véreikkel szemben fukarnak és kegyetlennek mutatkoznak. De hiábavalók az ilyen kibúvók! Nemhogy kiküszöbölnék a félelmet, hanem még súlyosabb, már-már be tegessé váló bizonytalanságot keltenek az értelemben. A fehér embernek harcol nia kell e bénító, betegséggé fajuló félelem ellen. Harcoljon! Erre tanítja nevel tetése, ez használ egészségének. Végezzen lelkiismeret-vizsgálatot, hadd ismerje el végre az integrációt. De harca attól is függ, milyen magatartást tanúsít vele szem ben a néger. A fehér közösség remegő félelme nem csökken, ha mi magunk n e m utasítjuk el az erőszakot. Egyes fehérek, akiket, n e m kétséges, hogy bűntudatuk mardos, attól tartanak, ha egyszer a néger hatalomra kerül, könyörtelenül megbosszulja az évek során felhalmozódott jogtalanságokat és kegyetlenkedéseket. A néger feladata bebizonyí tani, hogy nincs mitől tartaniuk, mert ő kész megbocsátani. Egy nagy, magát a passzív ellenállás fegyelmének alávető tömegmozgalom megértetheti a fehérekkel, hogy a hatalmat csak egyféleképpen, az alkotó cél érdekében és n e m bosszúál lásra akarja felhasználni. A gyűlölet és az erőszak megnöveli a fehérek félelmét, és lehetővé teszi számukra, hogy igazolják a négerekkel szemben kialakított előítéleteiket. Csak a zűrzavart növeli, holott a mi társadalmunk éppen a zavar és a felelőtlenség ellen küzd. A gyűlölet és az erőszak fokozza az elnyomó brutalitását és az elnyomott e l keseredését. Még
ha egyedül
is
maradnék...
Vajon éppen a hatalom az, amiért mi síkraszállunk? Vagy inkább, általában, a világot és különösen saját hazánkat akarjuk jobbá tenni? Ha célunk ez, akkor nem erőszakkal fogjuk kivívni, mert az erőszak olyan lefelé haladó spirális, amely végtelenségig hozza létre saját rombolásának tárgyát. Szaporítja a rosszat, a h e lyett, hogy csökkentené. Egyáltalán n e m nyújt segítséget az igazság győzedelmeskedéséhez: elnyomhatja a hazugot, de a hazugságot nem fojtja el, el az ellenséget, de nem a gyűlöletet. Sőt ellenkezőleg: még növeli is. Ütést ütésért adni annyit j e lent, mint erőszakot hirdetni, még sötétebbé tenni a máris csillagtalan éjszakát. Újabban egyre gyakrabban fordulnak hozzám e szavakkal: „Mivel az ú j harci jelszó az erőszak, nem félsz-e attól, ha ellene foglalsz állást, elveszíted kapcsolato dat a gettó embereivel és korunk peremén találod majd magad?" Az ilyenekre mindig csak egyetlenegy válaszom van: meg vagyok győződve, hogy a négerek nagy többsége ellene van az erőszaknak, de m é g ha csatlakoznék is hozzá, e n gem nem nagyon érdekel, vajon a többség vezetője vagyok-e vagy sem. Ellene v a gyok annak, hogy a jóról és a rosszról alkotott fogalmaimat alávessem a különböző Gallup-intézeteknek és ama korszak főirányzatainak, amelyben élek. Egyes német vezetők őszintén ellene voltak mindannak, amit Hitler a zsidókkal tett, de közvé leménykutatásba kezdtek, és arra a felfedezésre jutottak, hogy az antiszemitizmus az ország uralkodó tendenciája. Tehát azért, hogy „ne legyenek a peremen" és „megőrizzék a kapcsolatot", cinkostársakká váltak a legborzasztóbb bűntettekben, amelyeket a történelem valaha ismert. N e m feltétlenül az az igazi vezér, aki aláveti magát az egyöntetű döntésnek, hanem az, aki maga alakítja ki a döntést. Egyszer azt mondottam: „Ha az Egye sült Államokban élő valamennyi néger az erőszak hívévé válna, az én választásom akkor is az lenne, hogy egyedül maradva odakiáltsam: ez tévedés!" Talán némelyek fennhéjázó magatartást láttak ebben, és azonban nem tartottam annak. Annak
hogy magamat inkább meggyőződéses embernek, mint konformistának tartsam, csak egy módja van. Az életben ritkán előfordul, hogy valaki olyan jól meghatáro zott, olyan mély meggyőződést alakít ki magának, m e l y véges-végig megingatha tatlan marad. Ilyen meggyőződés volt számomra az erőszakmentesség. A Black Power — nem kis ellentmondással — szüntelenül azt javasolja, hogy ne utánozzuk a fehér társadalmat, de azzal, hogy az erőszakot hirdeti, az a m e rikai életnek éppen a legrosszabb oldalait majmolja, azt, ami benne a legbrutáli sabb és legprimitívebb Az a m e r i k a i négerek nem követtek el kollektív bűntetteket, nem gyilkoltak meg gyermekeket a vasárnapi iskolában, n e m akasztottak fel f e hér embereket az idegen gyümölcstől hirtelen meghajló fákra. N e m húznak f e jükre csuklyát, hogy ők is állandósítsák a lincseléseket, emberi lények vízbefullasztását. Üllő
legyek
vagy
kalapács?
Ezzel n e m azt akarom mondani, mintha a néger szent volna, aki borzad az erőszaktól. Ha valaki szombat este meglátogat egy néger kórházat, ó jaj, m e g állapíthatja, milyen erőszak dühöng a néger közösségben. Megsértve és kiábrándítva a társadalomból, a néger agresszivitását önmaga ellen fordítja, és dühöngő kegyet lenségét saját testvérei ellen irányítja. Ez a tragikus kérdés n e m maradhat megol dás nélkül. Én azonban mégsem tudnám azt a tanácsot adni a négereknek, hogy agresszivitásukat a fehérek legyilkolásával csillapítsák. Ez azt jelentené, hogy az egyik rosszat a másikkal cseréljük fel. Az erőszak n e m egészséges kezelés a d ü h gyógyítására. Engem nemcsak az érdekel, hogy a négerek itt, az Egyesült Á l l a m o k b a n e l nyerjék teljes polgárjogaikat és emberi mivoltukat. Engem az is érdekel, hogy m e g őrizzék morális integritásukat és egészséges lelki egyensúlyukat. Ezért kötelessé gemnek tartom, hogy ellene legyek mindazoknak, akik szabadságukat elnyomóikra jellemző eszközökkel akarják megszerezni: becstelenséggel, gyűlölettel és erőszak kal. A gyűlölet ugyanannyi bajt okoz annak, aki gyakorolja, mint annak, aki ellen irányul. Kétségtelen, egyesek azt fogják mondani, hogy az ilyen álláspontot vallók nak nincs gyakorlati érzékük és hogy az életben, ha fenn akarunk maradni, har colnunk kell: szemet szemért, fogat fogért. Talán elismerik, hogy felfogásom é r v é nyesülhet egy távoli utópiában, de nem ebben a rideg és kegyetlen világban, a m e l y ben mi é l ü n k . . . Erre csupán annyit válaszolhatok, hogy az emberiség hosszú ideje ennek az állítólagos gyakorlati érzéknek engedelmeskedik, és hogy ez f e l tartóztathatatlanul mindmáig rendetlenségbe, sőt zűrzavarba vezette. Az emberiségnek joga van mást is megpróbálni, mint a múlt vaksi utánzására törekedni. Ha valóban haladni a k a r u n k , ú j irányba indulni, ú j embert kialakítani, akkor azzal kell kezdenünk, hogy kilépünk ebből a kietlen, vég nélküli alagútból, amelyben az erőszak dühöng. Az ú j ember, amelyre a világnak szük sége van, vajon olyan lesz-e, aki n e m folyamodik erőszakhoz? „Ebben a v i l á g ban — mondotta Longfellow — az embernek üllőnek vagy kalapácsnak kell lennie." Tőlünk függ, hogy inkább kalapácsok legyünk, amelyek az ú j társadalmat kovácsolják, mintsem kalapács formálta üllők. Ilyen módon nemcsak ú j emberek leszünk, hanem hatalmunk is ú j lesz. Tudomást
nem
venni
a rosszról
annyit
jelent,
mint
bűntársnak
lenni
1944-ben a svéd Gunnar Myrdal An American Dilemma cimű könyvében a következőket írta: „A négerkérdés Amerika számára nemcsak igen súlyos kudarc, hanem olyan, amely páratlan lehetőséget nyújt a jövő számára. Ha Amerika h a j -
landó legbelső meggyőződésének útját követni, akkor egy csapásra egyéni jólétét is megteremtheti és külföldön is megnő tekintélye és hatalma. Valóra válthatná a régi amerikai patrióták évszázados álmát, akik hitüket és szabadságérzésüket az egész világgal meg akarják osztani. Megadatott számára az az alkalom, mely sze rint a fehér és a színes népek között megvalósítható az igazságosság, egyenlőség és az e g y ü t t m ű k ö d é s . . . Amerika szabadon dönthet afelől, hogy a néger továbbra is a tartozik oldalon marad beírva, vagy átkerül a követel oldalra." Ez a ma sürgető felhívása az amerikai fehér emberhez. Ha elszánja magát arra, hogy a felhívást elfogadja, akkor igen sok egyénnek, csoportnak és vezető nek le kell győznie a múltban tanúsított képmutatást, és mostantól fogva hozzá kell kezdenie országunk arculatának átalakításához. Annál is inkább, mert az o r szág, nagyszabású program hiányában m é g n e m tudta felszámolni azt a nyomort, amely ránehezedik a feketék életére. Emiatt azután azt kell hinnünk, hogy A m e rika még n e m választott, hiszen m é g n e m jutott el arra, az őszinte és teljes m e g győződésre, hogy változtatásokra, éspedig azonnali változásokra van szükség. Hogy az egyenlőség útján vállalhassuk ezt a térti utazást, azzal kell kezde nünk, hogy teljes revízió alá vesszük a nemzeti elsőbbségi jogok rendszerét. Vajon társadalmunk dicsősége, hatalma és gazdagsága többet jelent-e s z á munkra, mint igazságossága? Ha ebben a vonatkozásban közömbösek vagyunk, ak kor nem csupán erkölcsi hibát követünk el. Mert mindaddig, míg az igazságta lanság uralkodik, fenn fog maradni a társadalmi feszültség, megmaradnak, sőt n ö vekedni fognak a zendülések, az általuk kiváltott tiltakozások és repressziók e l l e nére. Ez annál súlyosabb, mert egy olyan kiteljesedő társadalomban, mint a mienk, az igazság s e m m i b e v e v é s e azzal végződik, hogy erre az álláspontra tér valamennyi amerikai. Túlontúl sokan vannak azok, akik mivel meg vannak elégedve a gazdag Amerikával, egyáltalán n e m hajlandók tudomást szerezni az elmaradt Ameriká ról. De eljön a nap, amikor nekik is válaszolniuk kell arra a kérdésre, amelyet Eichmann n e m akart tudomásul venni: „Miben vagyok én felelős mások sorsáért?" Tudomásul n e m venni a rosszat annyit jelent, mint bűntársnak lenni benne. A világűr meghódítása manapság mindannyiunk lelkesedését és patriotizmu sát kiváltotta: valamennyiünk ügye, fajra való tekintet nélkül, drámái, kalandjai behatoltak minden szalonba, gyermekszobába, üzlethelyiségbe és irodába. A nyomor elleni háború sohasem tudna kiváltani ekkora lelkesedést és ilyen nagy ujjongást. Az általa felvetett kérdések, előhaladása, baklövései csak türelmetlenségre, k ö z ö m bösségre vagy ellenségeskedésre találnak. Távolról s e m akarjuk tagadni a t u d o m á nyos kutatások értékét, mégis valahogyan képtelennek tűnik, hogy milliárdokat köl tünk azért, hogy eljussunk a Holdra, oda, ahol senki sincs, holott e pénznek egy kis hányada elegendő volna a túlzsúfolt nyomortanyák helyzetének megjavítására. Ha a dolgok ilyen állapota fennmarad, egészen biztosak lehetünk abban, hogy néhány év múlva az első ember, akit a Holdra küldünk, ha fel lesz szerelve jó te leszkóppal, kiveheti majd a Földön elszaporodott nyomortanyák túlnépesedését, sze génységét és zsibongását. De az értékek milyen léptékére fogunk hivatkozni, hogy haladást tudjunk megállapítani egy ilyen programban? A m i a háborút — minden szerencsétlenség forrását — illeti, a szüntelenül emelkedő költségek n e m ismernek mértéket: erre a célra gazdagságunk kimerít hetetlen, és meggondolás nélkül tékozlunk. Az utóbbi időben jutott tudomásunkra, hogy a honvédelem költségvetése évenként tízmilliárd dollárral emelkedik, de m é g ez az összeg is messze elmarad a valóságtól. Biztonságunk, amelyről azt állítjuk, hogy készek vagyunk távoli földeken megvédelmezni, azzal a kockázattal jár, hogy saját házunkban, a viszálytól széthúzó városaink szívében kompromittáljuk magun-
kat. A vietnami bombák nálunk robbantak és szétrombolták a tisztességes A m e rikába vetett reményeinket. Az utóbbi években a néger — elsősorban Délen — mindenekelőtt arra töre kedett, hogy elnyerje emberi méltóságát. A mi szempontunkból megéri, hogy üté seket, börtönt szenvedjünk, sőt hogy meg is haljunk egyszerűen azért a jogért, hogy szabadon használhassuk — a nyilvános illemhelyeket. Az, hogy az éttermek ben leülhetünk egy asztalhoz, vagy helyet foglalhatunk bárhol az autóbuszban, még távolról sem emeli életszínvonalunkat, de lelkileg és szellemileg átalakít, mert homlokunkról letörli a rabszolgaság szégyenbélyegét. Ez az, ami legelőször, mintegy ösztönszerűen, sokkal inkább elkeserített minket, mint az anyagi nélkü lözések, mert a legnehezebben azt a mélységes megalázást tudjuk elviselni, hogy alacsonyrendű lényeknek tekintsenek minket. De hiába válunk költővé és ékesítjük fel az alázatosokat kegyelemmel és az egyszerűség kedvességével, akkor sem lesz kevésbé igaz, hogy a nyomor kikezdi az emberi méltóságot. Egyetlen munkás sem maradhat tisztességes és kitartó, ha m u n kaerejének piacra dobásakor azt hallja, hogy képességei n e m méltók a társadalom hoz. A néger többé nem szégyelli néger mivoltát, és többé sohasem fog annyira lealacsonyodni, hogy elfogadja azt a képtelen állítást, miszerint a fehér erényesebb, mint a néger; de fejébe verték, hogy minden jobb, ami n e m sötét. Á m ennek is kezd vége lenni. Mindazonáltal, amikor a néger visszanyeri méltóságát, vele marad a szegénység súlyos hátránya, egy olyan társadalomban, amelyben minden érték a pénzhez igazodik. Ha azonban a társadalom átalakul, és ahelyett, hogy az egyének vállára helyezné, rendszeresen magára vállalja a felelősséget, ha biztosítja a m u n kalehetőséget és létminimumot, akkor az emberi méltóság mindenki számára hoz záférhetővé válik. De nincs semmi értelme az egyenlőség kérdéseit vitatni, ha nincs szándé kunkban, hogy a megoldást most, a jelenben keressük rájuk. A Nagy Társadalom ról elhangzó összes szép szónoklatok nem egyebek, mint értelem nélküli üres sza vak mindaddig, míg nem tűzik ki a megvalósítás pontos határidejét. Johnson el nök a kongresszushoz intézett, a mintavárosok tervére vonatkozó üzenetében egy meggondolkoztató szólamot mondott: „Ha mi rászánjuk magunk, hogy mostantól kezdve hozzálássunk akciótervünkhöz, akkor a huszonegyedik század látni fogja a huszadik század terveinek valóra válását." Egy ilyen hosszú időre való program mellett a négerek jövő nemzedékének nagy része és csaknem egyetlen most élő néger sem fogja megismerni az egyenlőséget. A türelem erénye azzal a kockázattal jár, hogy bűnné lesz, ha cinkostársává válik a társadalmi változásokkal szemben megnyilatkozó ilyen nagymérvű passzi vitásnak. Martin Luther King
A versenyképesség
stratégiája
J a n u á r vége felé, egy ködös reggelen a festészeti h a g y o m á n y a i r ó l h í r n e v e s B a r b i z o n csendes u t c á i n tíz-tizenkét gépkocsi h a j t o t t sietve a Les P l é i a d e s szálló kecses é p ü l e t e felé. Az a u t ó k b ó l kiszálló u t a s o k m a g a t a r t á s á b ó l n e m l e h e t e t t a r r a k ö v e t k e z t e t n i , hogy kicsodák, az viszont m á r az első p i l l a n a t b a n m e g l á t s z o t t : n e m t a r t o z n a k a k é p z ő m ű v é s z e t e k képviselői közé.
P o n t o s a n félkilenckor m á r a szálló egyik t e r m é b e n elhelyezett hosszú aszta lok m e l l e t t ültek. E l ő t t ü k n y o m t a t v á n y o k k a l teli i r a t t a r t ó k . Ezek az u r a k francia v á l l a l a t o k vezetői. A C E G O S (a t u d o m á n y o s szervezés t a n á c s a i n a k t á r s a s á g a ) r e n d e z t e ü l é s s z a k r a i r a t k o z t a k be, a m e l y n e k t é m a k ö r e a v á l lalatvezetés. A C E G O S E u r ó p a egyik l e g n a g y o b b ilyenszerű t á r s a s á g a . Helyettes vezérigazgatója. O c t a v e Gélinier, a francia gazdasági élet i s m e r t személyisége veze ti az ülésszakot. (Gélinier a n n a k a két k ö n y v n e k a szerzője, a m e l y e t J. J. S e r v a n S c h r e i b e r Le défi americain című m u n k á j á b a n alapvetőnek minősít a jelenkori k a p i t a l i z m u s p r o b l é m a k ö r é b e n . Az egyik: Morale de l'entreprise et destin de la nation. P a r i s , 1965. A m á s i k : Le secret des structures compétitives. P a r i s , 1966.) A r é s z t v e v ő k v a l a m e n n y i e n v á l l a l a t v e z e t ő k . Változatos profilú ü z e m e k e t k é p v i s e l n e k . Ezek között v a n kohászati, h á z t a r t á s i v i l l a m o s k é s z ü l é k e k e t , k ö t ö t t á r u t g y á r t ó , é p í t ő a n y a g o k a t , d í s z t á r g y a k a t előállító v á l l a l a t , c u k o r - és sörgyár. Hogy a v i t á k s z á m á r a k e d v e z ő légkör a l a k u l j o n ki, a s z e m i n á r i u m egy kis •szertartással k e z d ő d i k : a r é s z t v e v ő k b e m u t a t k o z n a k , b e m o n d j á k n e v ü k e t , é l e t k o r u k a t , családi á l l a p o t u k a t , cégük profilját és évi forgalmát. M e g á l l a p í t h a t o m , hogy n o h a egyes itt k é p v i s e l t v á l l a l a t o k évi f o r g a l m a m e g h a l a d j a a százmillió frankot — á l t a l á b a n közepes n a g y s á g r e n d ű cégek vezetői v a n n a k jelen. Ezeket a cégeket b e h a t ó a n foglalkoztatja v á r h a t ó j ö v ő j ü k a piacon, a m e l y e n a n a g y v á l l a l a t o k m i n d j e l e n t ő s e b b h e l y e t f o g l a l n a k el. A r é s z t v e v ő k is k o n s t a t á l n a k v a l a m i t : a z egyik j e l e n l e v ő (e sorok szerzője) n e m k a p i t a l i s t a v á l l a l a t vezetője, h a n e m a t á r s a s á g m e g h í v o t t j a egy szocialista országból, R o m á n i á b ó l . K ö s z ö n e t e t kell m o n d a n o m volt s z e m i n á r i u m b e l i k o l l é g á i m n a k , a k i k a közös m u n k a napjaiban rokonszenvet tanúsítottak országunk iránt. Nagyjából ismerték k ü l p o l i t i k á n k a t és gazdasági fejlődésünk e r e d m é n y e i t . I g y e k e z t e k a b a r á t i e g y ü t t m ű k ö d é s légkörét m e g t e r e m t e n i s z á m o m r a , s e r r e k e l l e m e s e n e m l é k e z e m . F e l m e r ü l b e n n e m a k é r d é s : h a t é k o n y n a k t e k i n t h e t ő - e a m e n e d z s e r e k e sze mináriuma? V a l ó j á b a n a részvétel elég tekintélyes költséggel j á r : a s z e m i n á r i u m i részvétel d i j a h é t n a p r a (beleértve az é t k e z é s e k e t is) 1800, a szálloda k b . 400 f r a n k ; az el vesztett m u n k a n a p o k é r t é k e k b . 3500 f r a n k r a rúg. Az összkiadás l e g k e v e s e b b 5—6000 f r a n k k ö r ü l mozog. Mit. k a p n a k a m e n e d z s e r e k ezért az összegért? Hét n a p r a teljes ellátást, M o n s i e u r G é l i n i e r k é t könyvét, egy i r a t t a r t ó t , m i n t e g y két száz oldal, a C E G O S s z a k e m b e r e i kidolgozta eddig k i a d a t l a n d o k u m e n t u m a n y a g o t s r á a d á s u l a lehető legzsúfoltabb m u n k a p r o g r a m o t : reggel fél kilenctől este tízig t a r t a n a k az ülések, összesen két órás, étkezésre szánt szünettel. De n e m e „szol gáltatások" mennyiségi mutatói a mérvadók. Az ülésszak h a t é k o n y s á g á n a k t i t k a a minőség, az e s z m é k t e r é n k e r e s e n d ő . A r é s z t v e v ő k é r d e k l ő d é s é n e k k ö z é p p o n t j á b a n álló k é r d é s , az ülésszak t á r g y a : Rentábilis vetélkedés a piaci konkurrenciában. Mit n y ú j t h a t a s z e m i n á r i u m a r é s z t v e v ő k n e k , a k i k a gazdasági győzelemhez vezető u t a k a t k e r e s i k ? (A győzelem s z á m u k r a n é h a egyszerű túlélést, de g y a k r a n d i a d a l m a s e x p a n z i ó t jelent.) M i n d e n e k e l ő t t filozófiát s m a g a t a r t á s - m o d e l l t . V a l a m e l y v á l l a l a t s t r a t é g i á j á n a k a k k o r v a n n a k győzelmi esélyei, h a b e t a r t j á k a kidolgozott alapelveket, n o r m á k a t , j á t é k s z a b á l y o k a t . N e m m i n d i g a n a g y o k győz nek: g y a k r a n azok d i a d a l m a s k o d n a k , a k i k m e g t u d j á k szervezni győzelmüket. Nagy, nemzetközi méretű vállalatokat emlegetnek, amelyek a legkülönbözőbb tevékeny ségi á g a k b a n kis v á l l a l a t o k t ó l s z e n v e d t e k vereséget. Egy ilyen kis vállalat, a T e x a s Instrument n e v e — fogalom. Ez g y á r t o t t először i n t e g r á l t m á g n e s e s á r a m köröket, s ezzel a k o n k u r r e n c i a - h a r c n a g y győztesévé v á l t ; forgalma, a m e l y 1948-
b a n alig n é g y m i l l i ó dollár, 1966-ban eléri az 580 milliót, s a z 1974-es e l ő i r á n y z a t m á r 2,5 m i l l i á r d r a r ú g ; t i z e n n y o l c e s z t e n d ő n át 35%-os volt az átlagos évi n ö vekedés. G é l i n i e r szerint a piaci v e r s e n y b e n c s a k az a l á b b i a l a p e l v e k r e építő g y ő z e l m i s t r a t é g i á v a l l e h e t győzni: 1. K o n k u r r e n c i a - h a r c b a csak az i n d u l j o n , aki kidolgozta győzelme t e r v é t . 2. A s t r a t é g i a legyen offenzív, sőt, agresszív. 3. A s t r a t é g i á n a k s z e l e k t í v n e k kell l e n n i e : a k o n k u r r e n c i a - h a r c t e r ü l e t é t a legjobb e s é l y n e k megfelelően kell m e g v á l o g a t n i . 4. A győzelmi t e r v á t a l a k í t a n d ó , v a l a h á n y s z o r az akció k i b o n t a k o z á s a m ó d o s í tásokat igényel. 5. M i n d e n áldozatot m e g h o z n i a győzelemért! A kis p r o b l é m á k a t a n a g y o k n a k , a t a k t i k á t a s t r a t é g i á n a k kell a l á r e n d e l n i . Ez a z optimista, offenzív, sőt, agresszív, lelkesítő filozófia sok r é s z t v e v ő n e k tetszett. De kevesen t a r t o t t á k elégségesnek. N e m bölcselkedni, h a n e m v é g ü l is a cselekvés útjait, módszereit f e l k u t a t n i g y ű l t e k egybe. S v a l ó b a n , m i h e l y t t ú l j u t o t t u n k a b e v e z e t é s szakaszán, e r r e i r á n y u l t a z ü l é s szak m u n k á j a . A k é r d é s e k f e l t á r á s á n a k s o r r e n d j é t szintén a cselekvés szigorú l o g i k á j a h a t á rozza m e g . A v e r s e n y b e lépő v á l l a l a t m i n d e n e k e l ő t t v e r s e n y t á r s a i h o z v i s z o n y í t v a ö n m a gát, m é r j e fel saját helyzetét, v a g y i s : á l l a p í t s a m e g öndiagnózisát. A k ö z m e g á l l a p í t á s eszközei n a g y o n v á l t o z a t o s a k . De v a n n é h á n y gyors módszer, a m e l y m i n d piaci, m i n d belső, v á l l a l a t i v i s z o n y l a t b a n igen o p e r a t í v n a k bizonyul. ( E g y é b k é n t a. s z e m i n á r i u m o k t e c h n i k á j á t ú g y dolgozták ki, h o g y m i n d e n m ó d s z e r b e m u t a t á s a után a résztvevők véleményt nyilváníthatnak hatékonyságáról, alkalmazhatóságáról.) V a l a m e l y v á l l a l a t helyzete gyors d i a g n o s z t i z á l á s á n a k egyik m ó d s z e r e az ú n . konkurrenciális kritikus tömeg i s m é r v é r e épít. Mit é r t e n e k a „ k r i t i k u s tömegen"?" A forgalom azon — a l e g e r ő s e b b v e t é l y t á r s f o r g a l m á h o z v a g y a p i a c összforgalm á h o z m é r t — a r á n y á t , a m e l y n e k föltétlenül el kell é r n i e egy bizonyos szintet ahhoz, hogy az é r d e k e l t v á l l a l a t n a k győzelmi esélyei legyenek. P é l d á u l : legyen a forgalom l e g a l á b b 25—30%-a a l e g e r ő s e b b k o n k u r r e n s v á l l a l a t f o r g a l m á n a k , v a g y l e g a l á b b 8—10%-a a szóban forgó á r u c i k k p i a c a ö s s z f o r g a l m á n a k . E k o n k u r r e n c i á lis k r i t i k u s t ö m e g e n a l u l a v á l l a l a t o t v e r e s é g fenyegeti. V á l a s z t h a t : v a g y n é h á n y esztendőn b e l ü l ö n á l l ó a n eléri a k r i t i k u s tömeget, v a g y pedig egyesül m á s v á l l a l a t t a l , hogy e g y ü t t e l é r h e s s é k a k r i t i k u s tömeget. A k r i t i k u s t ö m e g r ő l lefolyt v i t á ból k i d e r ü l t , hogy bizony egyetlen ott k é p v i s e l t v á l l a l a t sem e l e m e z t e h e l y z e t é t ebből a s z e m p o n t b ó l . A s z ü n e t e k b e n s o k a n s z á m í t g a t t á k , hogy is á l l n a k e t é r e n . N y u g o d t a n á l l í t h a t o m , hogy a s z á m í t g a t á s o k e r e d m é n y e i n a g y m é r t é k b e n b e f o l y á s o l t á k a r é s z t v e v ő k h a n g u l a t á t , de m é g é t v á g y á t is. A k o n k u r r e n c i á l i s k r i t i k u s t ö m e g k é r d é s e i n e k m e g v i t a t á s a a z o n b a n igazából é r d e k f e s z í t ő v é a k k o r vált, a m i k o r „beszállt" G. Haïk, a C E G O S e x p o r t - o s z t á l y á n a k igazgatója Ő h í v t a fel a figyelmet a r r a , hogy i m m á r t ú l h a l a d o t t a k r i t i k u s t ö m e get a n e m z e t i p i a c k e r e t e i r e k a l k u l á l n i . A k ö r ü l m é n y e k m e g k ö v e t e l i k a n e m z e t közi n a g y s á g r e n d ű k r i t i k u s t ö m e g elérését. A n e m z e t k ö z i cégek v e r s e n y é v e l k i v á l t k é p p e n j ú l i u s elsejétől kell számolni, hiszen a Közös P i a c országai e g y m á s v i s z o n y l a t á b a n ettől az időponttól kezdődően felszámolják a v á m k o r l á t o z á s o k a t . A k o n k u r r e n c i á l i s k r i t i k u s t ö m e g ezen új t á v l a t a i n a g y o n m e g g o n d o l k o z t a t j á k m é g a l e g d e r ű s e b b r é s z t v e v ő k e t is. A piaci v e r s e n y diagnosztikai módszerei m e l l e t t a v á l l a l a t o k belső
helyzetét
felmérő d i a g n o s z t i k á t is kidolgozták. I l y e n p é l d á u l : a r ö v i d l e j á r a t ú kölcsönök és a v á l l a l a t f o r g a l m á n a k viszonya. A p é n z ü g y i k é r d é s e k ú j s z e r ű felvetése ismét csak f e l k a v a r j a a kedélyeket, r á n c b a s z a l a d n a k a h o m l o k o k , v a g y d e r ü l n e k az arcok, aszerint, k i n e k m i t í g é r n e k az a z o n n a l , de d i s z k r é t e n m e g e j t e t t gyors s z á m í t g a t á s o k . A diagnosztikai m ó d s z e r e k e t b e a v a t k o z á s i m ó d s z e r e k követik, az e l e m z é s és cselekvés módszerei, a m e l y e k a v á l l a l a t m i n d e n t e v é k e n y s é g i á g á r a k i t e r j e d n e k ugyan, de l e g s z i g o r ú b b a n a központi k é r d é s r e , a kifizetődő v e r s e n y k é p e s s é g r e össz p o n t o s u l n a k . M ó d s z e r e k e t i s m e r t e t n e k , a m e l y e k l e h e t ő v é teszik a t e r m é k e k v e r s e n y k é p e s i d ő s z a k a i n a k , a t e r m e l é s i k ö l t s é g e k n e k a felbecsülését. S így l a s s a n k é n t k i a l a k u l az összkép. A v e r s e n y k é p e s s é g n e k m i n d e n egyes t e r m é k r e é p í t e n i e kell, szem előtt t a r t á s a m á r a t e r m é k e k k i g o n d o l á s a k o r elenged h e t e t l e n . A v á l l a l a t o k t e r m e l é s e k o r s z e r ű s z e r v e z é s é n e k módszerei a l a p j á n oly m ó don i g y e k e z n e k m e g s z a b n i a technológiai f o l y a m a t o k a t , h o g y ezek a t e r m é k előre m e g s z a b o t t minőségeit, i s m é r v e i t b i z t o s í t s á k , s n e f o r d í t v a : a t e r m é k n e legyen c s u p á n egy technológiai r u t i n e r e d m é n y e . „A technológiai f o l y a m a t a l k a l m a z á s a a t e r m é k h e z " : í m e , a t e r m é k v e r s e n y k é p e s s é g é n e k egyik lényeges k ö v e t e l m é n y e . A t e r m é k e k v e r s e n y k é p e s s é g e felbecsülésével k a p c s o l a t b a n k i d o l g o z t á k a v e r s e n y k é p e s s é g szakosítását, s a k ö v e t k e z ő öt fázist k ü l ö n b ö z t e t t é k m e g : Zérus szakasz: t e r v b e veszik a t e r m é k előállítását, kidolgozzák a g y á r t á s m ó d o z a t a i t . A r e n t a b i l i t á s és a b e v é t e l e k s z e m p o n t j á b ó l ez n e g a t í v szakasz, m i v e l k i zárólag kiadásokkal jár. I; szakasz: a t e r m é k p i a c r a dobása. A költségek r e n d k í v ü l nagyok, m e r t a t e r m é k t e r m e l é s i fázisba k e r ü l , s a p i a c o n m é g r e k l a m í r o z n i kell. A b e v é t e l e k a k i a d á s o k a l a t t m a r a d n a k , m é g h a a t e r m é k á l t a l á b a n r e n t á b i l i s is. II. szakasz: a fejlődés szakasza. M a x i m á l i s b e r u h á z á s o k a m a x i m á l i s t e r m e lés biztosításért. A b e v é t e l e k és a k i a d á s o k k i e g y e n s ú l y o z ó d n a k , a r e n t a b i l i t á s m é g alacsony. III. szakasz: az é r e t t s é g szakasza. A b e r u h á z á s o k befejeződtek. A t e r m é k e t a p i a c o n ismerik. A b e v é t e l e k m a x i m á l i s a k , a k i a d á s o k m i n i m á l i s a k , a r e n t a b i l i t á s m a x i m á l i s . E b b e n a s z a k a s z b a n k ö v e t k e z i k be m i n d e n k i a d á s és b e f e k t e t é s k o m penzálása, a t e r m é k teljes r e n t a b i l i t á s á n a k a biztosítása. IV. szakasz: a h a n y a t l á s szakasza. A t e r m e l é s t még. folytatni lehet, h a elég r e n t á b i l i s , de le is l e h e t m o n d a n i róla, h a m á r n e m ígér s e m m i jót. I d e j é b e n elő készített új t e r m é k k e r ü l e l ő t é r b e . A t e r m é k „ é l e t - s z a k a s z a i n a k " a z ü z e m i g a z d á l k o d á s b a n játszott s z e r e p é r e építő m ó d s z e r g y a k o r l a t i l a g l e h e t ő v é teszi a m a g a s s z a k k é p e s í t é s ű m u n k a e r ő h a t é k o n y a b b , a „ t á v l a t i t á v l a t o k n a k " megfelelő felhasználását. P é l d á t is idéztek. A p é l d á b a n szereplő „ A " és „ B " v á l l a l a t profilja azonos. M i n d k e t t ő száz-száz m a g a s s z a k k é p e s í t é s ű egyént foglalkoztat. F e l h a s z n á l á s u k m i kéntjét a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t o k s z e m l é l t e t i k : „ A " vállalat A magas szakképesítésű munkaerők minősítése
0
I
Kitűnők Nagyon j ó k Jók Elégségesre osztályozottak
1 4 6 6
2 4 8 6
4 5 12 8
3 5 10 6
2 4 4
10 20 40 30
17
20
29
24
10
100
A termék II III
szakaszai IV
Összesen
„B"
vállalat
A magas szakképesítésű m u n k a e r ő k minősítése
0
3
2
Kitűnők Nagyon jók Jók Elégségesre osztályozottak
3 6 4 2
8 6 2 19
4 14 6 26
2 8 10 22
— 8 10 18
20 40 30 100
15
I
II
III
IV
Összesen
A termék 2
szakaszai —
10
„A" v á l l a l a t a 0 és I s z a k a s z b a n 37 s z a k e m b e r t h a s z n á l fel; a „ B " csak 34-et. Úgy t ű n i k t e h á t , hogy „ A " v á l l a l a t j o b b a n t ö r ő d i k a jövőjével, m i n t „B". A figyel m e s e b b elemzés s o r á n a z o n b a n k i d e r ü l n e k a k ö v e t k e z ő k : a k é t kezdeti s z a k a s z b a n „ A " v á l l a l a t a h a r m i n c „ k i t ű n ő n e k " és „nagyon j ó n a k " m i n ő s í t e t t s z a k e m b e r b ő l 11-et foglalkoztat (vagyis a szóban forgó k a t e g ó r i á k e g y h a r m a d á t ) ; a „B" v á l l a l a t viszont u g y a n e z e k b ő l a k a t e g ó r i á k b ó l h ú s z a t (vagyis k é t h a r m a d o t ) hasznosít e z e k b e n a s z a k a s z o k b a n . Az „ A " v á l l a l a t a 0 és I. s z a k a s z b a n összesen 37 s z a k e m b e r t hasznosít, s ebből mindössze 11 t a r t o z i k a l e g j o b b a n m i n ő s í t e t t e k közé; a „ B " v á l l a l a t e k é t s z a k a s z b a n csak 34 s z a k e m b e r t dolgoztat, de ebből 20 l e g j o b b a n o s z t á lyozott. Az „A" v á l l a l a t mennyiségi orientációjú a jövőjét biztosítani h i v a t o t t t e r m é k e k t e k i n t e t é b e n ; a „ B " v á l l a l a t orientációja minőségi: figyelembe vette, h o g y a kezdeti fázisok azok, a m e l y e k r e az alkotási k ö v e t e l m é n y e k a j e l l e m z ő b b e k . N y i l v á n v a l ó , hogy t á v l a t i l a g a „ B " v á l l a l a t túltesz az „A" v á l l a l a t o n , m e r t j o b b a n h a s z nosítja m a g a s képesítésű m u n k a e r ő i t . Egy t e r m é k é l e t k o r á n a k figyelmes elemzése m i n d e n s z a k a s z b a n l e h e t ő v é tesz megfelelő intézkedéseket. Az i n t é z k e d é s e k igen v á l t o z a t o s a k l e h e t n e k . J a v í t á s o k kal „ m e g f i a t a l í t h a t j á k " a t e r m é k e t ; a t e r m é k r ő l v a l ó l e m o n d á s h o z v e z e t h e t n e k ; esetleg m e g g y o r s í t h a t j á k a t e r m é k fejlődési f o l y a m a t á t . A t e r m é k k e l k a p c s o l a t o s b e a v a t k o z á s o k legfontosabbja a t e r m e l é s i k ö l t s é g e k csökkentésére irányul. A l e g n a g y o b b figyelmet a t e r m e l é s i költségek c s ö k k e n t é s é n e k a m a m ó d s z e r é r e fordították, a m e l y e t „ é r t é k e l e m z é s " elnevezéssel p r e z e n t á l t a k é r d é s s z a k t e k i n t é l y e , G. Gouze (a C E G O S K u t a t á s és Fejlesztés I g a z g a t ó s á g á n a k h e l y e t t e s vezetője). A közölt a d a t o k szerint a m ó d s z e r a l k a l m a z á s a a — bizonyos fokú g y á r t á s i k o m p l e x i tást igénylő — t e r m é k e k e s e t é b e n 15—25%-os k ö l t s é g c s ö k k e n t é s r e vezethet, de e s e t e n k é n t m é g e n n é l is j o b b e r e d m é n y e k m u t a t k o z t a k . A m ó d s z e r m á r csak a z é r t i s figyelemre méltó, m e r t a l k a l m a z á s a előtt elkészítik a l k a l m a z á s a k ö l t s é g v e t é s é t : a m ű v e l e t r e n t a b i l i t á s á t á l t a l á b a n 1000 (ezer!) s z á z a l é k r a becsülik. E m ó d s z e r n e m m ű s z a k i , h a n e m funkcionális jellegű, vagyis szakértői magának a módszernek a specialistái, ők t e h á t a m e t ó d u s t m i n d e n f a j t a t e r m é k r e a l k a l m a z h a t j á k , a z i p a r á g tól függetlenül. Az e l ő a d á s h a t á s o s volt. Ügy v é l e m , a h a l l g a t ó s á g b ó l t ö b b e n m e g kísérlik k i v í v n i ilyen specialisták kiképzését, és s o k a n f o r d u l n a k m a j d t e r v e z ő v á l lalatokhoz e módszer alkalmazásáért. Az ülésszak g y a k o r l a t i p r o b l é m á i k é t c s o p o r t b a sorolhatók. Az elsőben o l y a n ü z e m e k eseteiről volt szó, a m e l y e k n e h é z h e l y z e t e k b e n jó s t r a t é g i á v a l g y ő z e d e l m e s kedtek. A r é s z t v e v ő k n e k kiosztott d o k u m e n t á c i ó egy-egy v á l l a l a t helyzetét t á r t a fel a k r i t i k u s i d ő s z a k b a n . A d o k u m e n t á c i ó a l a p j á n m i n d e n k i e l e m e z t e a h e l y z e t e t , megoldási j a v a s l a t o k a t terjesztett elő. A következő s z a k a s z b a n közölték a r é s z t v e v ő k k e l a l e g h e l y e s e b b n e k ítélt m e g o l d á s t és v á r h a t ó e r e d m é n y e i t . Végül pedig egy
k r i t i k a i megbeszélésen e g y b e v e t e t t é k a v á l l a l a t valóságosan, g y a k o r l a t i l a g m e g t e t t intézkedéseit az é r t e k e z l e t e n kidolgozott legjobb m ó d o z a t o k k a l . A m á s o d i k csoport b a n a r é s z t v e v ő k b e s z á m o l t a k a z á l t a l u k vezetett v á l l a l a t o k bizonyos p r o b l é m á i r ó l és m e g v i t a t t á k t e e n d ő i k e t . A d ö n t é s j o g a t e r m é s z e t e s e n a p r o b l é m á t előterjesztő v á l l a l a t o t illeti meg. K e z d e t b e n igazán jól s z ó r a k o z t u n k a g y a k o r l a t i k é r d é s e k m e g v i t a t á s a k o r is. Á m egy a d o t t p i l l a n a t b a n a z é r t e k e z l e t vezetője e l m e s é l t egy a n e k d o t á t , a m i b i zony k o m o l y r a , sőt m a j d n e m k o m o r r a f o r d í t o t t a a h a n g u l a t o t . Az a n e k d o t a u g y a n i s a v a l ó s á g b a n m e g t ö r t é n t esettel p é l d á z o t t : az Egyesült Á l l a m o k b a n az a szokás, hogy egy v á l l a l a t képzelt h e l y z e t é n e k m e g o l d á s á r a i r á n y u l ó „ m e g o l d á s - v e r s e n y e k e n " m é r i k össze t u d á s u k a t közgazdász-csoportok. Egyszer egy ilyen v e r s e n y a l k a l m á val h á r o m c s a p a t m é r k ő z ö t t egy m o d e l l m e g o l d á s á b a n . K é t csoport m e n e d z s e r tanácsosokból állt, a h a r m a d i k a t egy n a g y v á l l a l a t e l n ö k - i g a z g a t ó j a vezette. M i n d egyik csoport megoldási j a v a s l a t a i t e l e k t r o n i k u s s z á m í t ó g é p e k k e l e l l e n ő r i z t e t t é k : a számítógépek kimutatták, hova vezethet a javaslat gyakorlati alkalmazása. A „já ték" végeztével k i d e r ü l t , hogy az elnök-igazgató csoportja csődbe j u t t a t t a a m o d e l l t , a m e l y e t a m á s i k k é t csoport m e g o l d á s a i é l e t b e n t a r t o t t a k volna. A m e g o l d á s o k k r i t i k a i é r t é k e l é s e a l k a l m á v a l az elnök-igazgató azt h a n g o z t a t t a , hogy mégis az ő m e g o l d á s a i a jók, de i r r e á l i s volt a m o d e l l , s e z é r t t o r z e r e d m é n y született. M i n d e n k i n y á j a s a n h a l l g a t t a az a n e k d o t á t . De m i n d e n k i t v á r a t l a n u l é r t a p o é n : „Az é r d e k e s az, u r a i m , hogy k é t esztendő m ú l v a az illető e l n ö k - i g a z g a t ó v á l l a l a t a p o n t o s a n úgy b u k o t t meg, m i n t a j á t é k modellje." S z á m o s t a n u l s á g adódott. Egyet k i e m e l n é k : a v e r s e n y k é p e s s é g k é r d é s e igenis tanulmányozható, kitanulható, gyakorlatilag alkalmazható. Mindehhez érdeklődés, k i t a r t á s , alkotó készség, újítási h a j l a m szükséges. Négy n a p elteltével, egy j a n u á r végi estén 10—12 gépkocsi h a g y t a el a Les P l é i a d e s szálló p a r k o l ó h e l y é t . A kicsiny, de n e v e z e t e s B a r b i z o n csendes u t c á i t m o torzaj v e r t e fel. A m e n e d z s e r e k v á l l a l a t a i k h o z siettek. A jövő titka, vajon s i k e r ü l t - e e l s a j á t í t a n i o k a győzedelmes v e t é l k e d é s b o n y o lult stratégiáját. A vállalati vezetőkkel tartott szeminárium tanulságai napjaink kapitalista k o n k u r r e n c i a - h a r c á n a k jelenségeit és t e n d e n c i á i t t ü k r ö z i k . A n e m z e t k ö z i szinten folyó k o n k u r r e n c i a - h a r c élesedése és k i t é r j e s z k e d é s e az akciók m ó d s z e r e i n e k k i d o l gozását e r e d m é n y e z t e . Egyes s z a k e m b e r e k v é l e m é n y e szerint e m ó d s z e r e k a r r a i r á n y u l n a k , hogy a v e r s e n g é s t a h a d t u d o m á n y szabályai a l a p j á n m ű k ö d ő s t r a t é g i á v á változtassák. K é t s é g t e l e n , hogy a k o n k u r r e n c i a - h a r c fejlődésének e v o n a t k o z á s á t a m a r x i s t a gazdasági k u t a t á s o k n a k k r i t i k a i l a g kell elemezniök, hogy m e g h a t á r o z h a s s á k jellegét és k o r l á t a i t . S m é g egy g y a k o r l a t i t a n u l s á g : a k a p i t a l i s t a p i a c o k k a l k a p c s o l a t o t t a r t ó gazda sági s z e r v e i n k f e l a d a t a a v e r s e n g é s m ó d s z e r e i n e k m e g i s m e r é s e , hogy e fegyverzet b i r t o k á b a n n a g y o b b h a t é k o n y s á g g a l v e h e s s e n e k részt e piacokon. Mircea Oprişan
FÓRUM
„Avantgardista
operáció"
Fél év telt el azóta, hogy az orvostudományban először hajtottak végre szív átültetést emberen. Ez az idő a tudománytörténeti perspektívák szempontjából elég rövid, mégis elegendő ahhoz, hogy már most objektívebb és a valósághoz közelebb álló véleményt alkossunk egy olyan megvalósításról, amely merőben ú j jellege és látványossága miatt érthető meglepetést és szenvedélyes véleménycserét váltott ki. Az emberen végrehajtott első szívátültetés nyilván rendkívüli meglepetésnek szá mított, mert m é g az orvosok körében is hiányoztak az erre vonatkozó dokumentált információk. Éppen ezért e szenzációs eredménnyel kapcsolatban kibontakozott vi tákban az egyes vonatkozások összekeveredtek, ami aztán egymásnak ellentmondó álláspontokat és heves nézetösszecsapásokat váltott ki. Ha a valóságnak leginkább megfelelően akarjuk körvonalazni a felmerült prob lémát, s ha a n e m szakavatott érdeklődőket objektív információk birtokába akarjuk juttatni, akkor mindenekelőtt azt szükséges tisztázni, hogy a szívátültetés sokat vita tott kérdésének négy vetülete van: a technikai-sebészeti, biológiai, erkölcsi és jogi vetületei. Csakis e vetületek (akárcsak vázlatos) elemzése teszi lehetővé a tények ob jektív értékelését. A technikai-sebészeti vetület mindenekelőtt azért igen fontos, mert az orvostu d o m á n y főként alkalmazott jellegű, de n e m kevésbé azért is, mert általában a szív vel kapcsolatos sebészeti beavatkozás és különösen a szívátültetés rendkívüli ügyes séget és különleges felszerelést feltételez és követel. Megállapíthatjuk azonban — bármilyen különösen hangzik is —, hogy a szívátültetések kapcsán m é g s e m ez a vonatkozás az uralkodó jellegű. Számításba kell vennünk ugyanis, hogy jelentősen fejlődtek azok a tudományágak, amelyek növelik az emberi szervezet ellenállóképes ségét a sebészeti beavatkozások okozta traumával szemben, továbbá azt, hogy ebben az esetben az orvostudomány legkülönbözőbb specialistái működnek együtt harmonikusan. Így az átültetésekkel kapcsolatban már eddig is gazdag tapaszta latok halmozódtak fel. A világ hozzáértő szakemberei — s főleg azok, akik ilyen sebészeti beavatkozást már végeztek állaton vagy emberen — azt állítják, hogy a szívátültetés n e m ütközik olyan technikai nehézségekbe, amelyek igazolnák a habozást az ilyen műtétek elvégzése előtt. Persze, ezzel kapcsolatban m é g felmerülhetnek kérdések. Ha a beavatkozás nak ez a módja ilyen sima, miért n e m folyamodtak ilyen műtétekhez hamarabb, miért váltott ki olyan nagy szenzációt és élénk véleményösszeütközést az első szív átültetés? Ahhoz, hogy az első kérdésre választ adhassunk, figyelembe kell vennünk a szívátültetések specifikumát. Bár ez esetben is egy szerv átültetésről van szó, végső fokon mégis számos sajátosság jelentkezik, amelyek nagy mértékben megnehezítik
a helyzetet más szervek — például a vese — átültetéséhez viszonyítva. A vesét adó egyén életben marad, megmarad a másik veséje, s az, aki kapja a szervet, rend szerint fiatal, tehát a szervezete ellenállóbb. A szívátültetés esetében azonban a szervet adónak m e g kell halnia ahhoz, hogy szervét átültessék, s aki kapja, rend szerint idős és szervezete n e m ép megelőző szívbetegségének következtében. Hi szen éppen a gyógyíthatatlan betegség s az, hogy a beteg eljutott a legsúlyosabb dekompenzált állapot küszöbéig, igazolja az átültetést mint a végső remény s u gallta megoldást. Mivel számos feltétel szükséges ahhoz, hogy a sikert m a x i m á lisan biztosítani lehessen, a sebészek legnagyobb része halogatta a végső döntést ilyen operáció elvégzése mellett. Majdnem mindegyik sebész-munkacsoport, amely szívátültetést hajtott végre, legalább egy hónapig előkészületben volt, és néhány szor kénytelen volt lemondani a tervbevett operációról. A szívátültetéssel kapcsolatosan számos kommentár hangzott el, ezeket egy től egyig n e m lehet ismertetni egy cikkben. Hamburger és Dubost professzor egy nemrég megjelent tanulmányban összefoglalta ezeket a véleményeket, és két cso portba osztotta őket: n e m megalapozott és megalapozott érvelések. Meg nem alapozott véleménynek nevezik a szerzők azt az ellenvetést, hogy az ilyen operációt még n e m tökéletesítették technikailag, és nincs eléggé kikísérle tezve. Köztudomású azonban, hogy csupán Norman S h u m w a y professzor kollek tívája több mint ezer kísérleti átültetést végzett, s rajtuk kívül mások — James Hardy (Jackson), Adrian Kantrowicz (New York), Richard Lower (Richmond) — ugyancsak értek el eredményeket e területen. S hogy a más szervek átültetésével kapcsolatos kísérletekről is számot adjunk, csupán a Franciaországban tevékeny kedő személyiségekre utalunk: veseátültetéssel Hamburger, Auvert, Kuss, Legrain, Traeger professzor, csontvelő-átültetéssel Mathé professzor, szövet- és véredény-át ültetéssel Descotes, Laurent, Cachéra, Binet, Cabrol, Guiraudon professzor, tüdő átültetéssel Descotes, Baumann professzor, m á j - , hasnyálmirigy-, emésztőcsatornaátültetéssel Descotes professzor foglalkozik. A Szovjetunióban Demihov és Petrovszkij professzornak vannak elismert eredményei, a szerv- és szövetátültetéssel fog lalkozó negyedik össz-szövetségi konferencián például több mint 250 munka szá molt be csak az utóbbi három évben folytatott ilyen tevékenységről. A másik, ugyancsak megalapozatlannak nevezhető ellenérv az, hogy az i m m u nológiai készítmények terén végzett kutatások még n e m kielégítőek. Az i m m u n i tással kapcsolatos reakciókat általában minden idegen testtel, de különösen az át ültetett szervekkel szemben már rég megfigyelték, m é g a vérátömlesztés alkalma zásánál Landsteinernek a vércsoportokra vonatkozó felfedezése alapján. Később mindezt igazolták a veseátültetések alkalmával, amikor a vércsoportoknak már nem volt szerepük. N e m késett azonban az újonnan fellépő elutasító jelenség meg fejtése sem: Dausset professzor 1952-ben felfedezte a fehérvérsejt-antitesteket, majd 1965-ben az átültetés antigénjeit, s ennek alapján felállította a Hu 1. immúntestképző rendszerre és a hisztokompatibilitás antigénjeire vonatkozó hipotézisét. Daus set kutatásait, amelyek ugyanolyan nagy jelentőségűek, mint a Landsteineréi, Rood (Hollandia) és Payne (Amerikai Egyesült Államok) mélyítette el. Megállapíthat juk, hogy az eddig elért eredmények ezen a területen, bár a szövet-immunológia még a kezdet kezdetén tart, elegendő tudományos alapot nyújtanak arra, hogy az átültetéseket rendszeresen és irányítva folytassák. Érdemes megemlíteni, hogy a veseátültetések esetében a szövettani csoport összenemegyeztethetőségének körül ményei között a vesék 75 százalékát utasította vissza a szervezet az első évben, míg a szövettani összeegyeztethetőség feltételei között ez a százalék 9-re csökken. A számok maguk helyett beszélnek.
Más ilyen ellenérv: az átültetendő szervet a halott szolgáltatja, de n i n c s e nek megfelelő bizonyítékok a halál bekövetkeztére vonatkozóan. Ez az ellenvetés élénk vitát váltott ki. Megtárgyalása megköveteli az ismert adatok elemzését eti kai vonatkozásban és a törvényesség szempontjából is. (Ezt a vonatkozást e két utóbbi szempont tárgyalásakor elemezzük.) A megalapozottnak nevezhető érveléseket gyakorlatilag két ellenvetésre vezet hetjük vissza. Az első: lehetőség nyílik immunológiai krízisre, ami beárnyékolja az átültetések perspektíváit. Ez a lehetőség természetesen fennáll, de a kutatá sok előrehaladásával egyre kisebb mértékben, s ma már a kísérleti állatoknál m e g is lehet akadályozni. Jelenleg még nem tudhatjuk, hogy lesz a jövőben, de állít juk, hogy emberi vonatkozásban is megvannak a reális fejlődés lehetőségei. A másik komoly ellenvetés arra vonatkozik, hogy nehéz megállapítani, mikor ajánlatos az átültetési műtétet végrehajtani. Ezek a nehézségek azonban nemcsak a z átültetési műtéteknél állnak fenn, hanem érvényes ez általában a sebészetre vagy legalábbis a vérkeringéssel kapcsolatos sebészeti beavatkozásokra. Az ilyen ne hézségek azonban — miként Hamburger és Dubost professzor jogosan megálla pítja — a gyógyászatban jelentkező mai alternativa formájában jelentkeznek ak kor, amikor olyan beavatkozásról van szó, amelynek kimenetelére vonatkozóan n e m lehetünk abszolút mértékben biztosak, de adott pillanatban mégis alkalmazni kell az eljárást, mert különben a beteg egészen biztosan meghal. Ennek a nehézségnek e g y másik oldala az, hogy az orvostudomány mai szintjén az adott helyzet m e g ítélése rendkívül bonyolult, a döntés túllépi egyetlen szakember illetékességét. Csu pán egy példát erre: a Pitié-ben végrehajtott operációhoz a következő specialisták adtak jóváhagyást: idegsebészek, sebészek, belgyógyászok, immunológusok, az érzés telenítéssel és újraélesztéssel foglalkozó orvosok. Az ilyen munkacsoportokban a határozat meghozatala már nem egyetlen személy vállára nehezedik, ilyenkor a kollektíva dönt, s ez a nagyobb igényesség és objektivitás biztosítéka. Erkölcsi szempontból két alapvető kérdés merült fel: vajon ezek a beavatko zások nem emberen végzett kísérletek-e, és vajon n e m léphetnek-e közbe megfog hatatlan tévedések, amelyek nyomán olyan embertől veszik az átültetendő szívet, aki biológiailag m é g életben volt vagy még vissza lehetett volna adni az életnek? Mindkét kérdéssel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A második világháború tapasztalata tragikus módon időszerűvé tette az or vostudomány és az orvos felelősségét az ember és az emberiség iránt. Az elköve tett alávaló tetteket azonnal a háború után hivatalosan és egyöntetűen elítélték: az emberen végzett kísérletekre vonatkozó nürnbergi nemzetközi bíróság által k i adott határozatok tíz cikkelyben is konkretizálták a megengedett és szükséges k í sérletek erkölcsi és törvényes feltételeit. Majd 1964-ben az orvostudományi világ szervezet kiadta a Helsinki Nyilatkozatot, amely magyarázta és pontosabbá tette a meghirdetett elveket. A Nemzetközi Orvosi Szervezetek Tanácsa — az U N E S C O égisze alatt — az emberen végzett biológiai-orvosi kutatásokról kerekasztal-érte kezletet szervezett, s ezen neves tudósok vettek részt, mint Florkin, Eccles, Lwoff, Halpern, Hamburger, de Vernejoul, Lortat-Jacob és mások. Figyelemre méltó, hogy egyesek (Halpern) megengedettnek tartják bizonyos adatoknak az emberen történő kísérleti ellenőrzését, ha arra nagy szükség van, azzal a szigorú megkötés sel, ha ez a legkisebb mértékben s e m káros, és valóságos, alaposan ellenőrzött önkéntes beleegyezés körülményei között történik. Amikor rövid időn belül különböző helyeken számos szívátültetést hajtottak végre, arról kezdtek beszélni, hogy az orvostudományban a „járványszerűen" ter jedő ilyen beavatkozásokkal eluralkodott a sportpályák versenyszelleme. Barnard
professzort is megkérdezték, miért hajtott végre ilyen műtétet. Azt felelte, nem kísérleti célból, hanem azért, hogy segítsen egy betegen, akire egyébként a halál várt. Ő eddigi eredményei alapján is nemzetközi tekintélynek számit, és nehezen hihető, hogy betege életét, saját lelkiismeretének nyugalmát és hírnevének erkölcsi értékét veszélyeztette volna a technikai virtuozitás vagy tudományosan kellőképpen meg nem alapozott biológiai érdekesség kedvéért. Ő volt az első a világon, aki már „Ebstein-korrektúrát" végzett, és mesterséges szívbillentyűt ültetett át emberbe. A Pitié-ben végzett operáció tanulságára vonatkozó kérdésre Mercadier pro fesszor ezt válaszolta: „Meggyőződtünk arról, hogy a szívátültetés lehetséges, meg engedett és hasznos." Werner Forssmann professzor, a szívátültetések határozott ellenzője viszont még az említett operáció előtt emberen végzett kísérletnek tar totta az ilyen műtétet, bár ő volt az, aki Nobel-díjat kapott a szívszondázás töké letesítéséért, amit saját magán próbált ki. Az eddigi adatok birtokában úgy tűnik, hogy a szívátültetés jelenleg még nehéz gyógyászati művelet, csak a végső esetekben alkalmazható. Technikailag le hetséges, bár számos véletlen tényezőt feltételez, s elvégzéséhez e feltételek együt tes jelenlétére van szükség. A kísérleti fázisból eljutott ugyan az egyedi alkalma zásig, de még távol áll attól, hogy a megszokott gyógyászati eljárások közé kerül jön, egyelőre — a brit egészségügyi miniszter kifejezésével élve — „avantgardista operáció" marad. A második kérdés lényege az, hogy a szervet adó egyén halálát pontosan meg kell állapítani. Az ilyen súlyos probléma nem maradhat az erkölcsi spekulációk szintjén, és n e m is korlátozódhatik a szabálytalan doktrinér vitákra. Ez a kérdés fél év alatt a szigorúan erkölcsi síkról áttevődött a törvényesség síkjára is. A halál bekövetkezését tudományosan, törvényes alapon is meg lehet állapítani. Így el lehet jutni ahhoz a modalitáshoz, amely kielégíti a törvényesség igényeit és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az átültetendő szervhez az operáció sikere szempontjából leg kedvezőbb feltételek között jussanak hozzá. A kérdés több hatóságot foglalkoztatott. Az amerikai szenátus bizottságot hozott létre ezzel az ügykörrel, Angliában törvénytervezetet nyújtottak be a par lamentbe e kérdés kapcsán, a Szovjetunióban az Egészségügyi Minisztérium Ta nácsa ad ilyen természetű jóváhagyást, Olaszországban és Dániában törvények sza bályozzák a beavatkozásokat, Franciaországban az Országos Orvosi Akadémia fog lalkozik vele. Az egyházi hatóságok is hallatták szavukat, az etikai és politikai tu dományok akadémiáján P. Riquet XII. Pius pápára hivatkozva kijelentette: „az ilyen e r e d m é n y . . . elégséges ahhoz, hogy igazolja a kezdeményezőket, mivel elő zőleg állatokon végzett különféle vizsgálatokkal és kísérletekkel felkészültek rá: ez elengedhetetlen előfeltétel volt." Ugyanezen az ülésszakon, amelyet a szívát ültetésnek és az emberi személyiségnek szenteltek, Boegner lelkész rámutatott arra, hogy n e m lát semmiféle alapvető ellenérvet a szívátültetésekkel szemben, Kaplan, Franciaország főrabbija pedig megállapította, hogy a judaizmus egyetért P. Riquet XII. Piust idéző kijelentéseivel. Az európai síita muzulmánok vezetője egy szöveg alapján beleegyezően nyilatkozott a szervátültetésekről, s álláspontjá hoz csatlakoztak a málikiták is. A jelenlegi eljárások szerint a halál beálltát egy három tagú orvoscsoport ál lapítja meg, olyan orvosok, akik n e m vesznek részt az átültetést végző kollektí vában, s az egyiknek közülük specialistának és abszolút mértékben illetékesnek kell lennie ama betegség gyógyításában, amelyben az illető meghalt. Vernant pro fesszor még azt is kérte, hogy a halált csak azután állapítsák meg, miután m i n den erőfeszítést megtettek az újraélesztésre vonatkozóan, s hogy a halál egyenes
következménye legyen valamilyen betegségnek vagy balesetnek, nehogy halálra ítéltek szívét kíséreljék meg felhasználni. A kongresszus az orvosok semlegessé gének biztosítása végett kérte azt is, hogy n e legyenek szívadók azok sem, akik nek korlátozzák a személyi szabadságát, akik faji megkülönböztetésnek vannak kitéve, háború idején idegen vagy ellenséges hatalom uralma alá kerültek. Az át ültetések elvégzésénél — a Lyonban érvénybe lépett rendszer szerint — előírják még a nem befolyásolt család beleegyezését, tiltják bármiféle kapcsolat fennállását az adó és a befogadó családja között, és teljesen kizárnak mindenfajta anyagi előnyt. Ezek a rendszabályok eloszlatnák a kételyt a halál bizonyossága felöl, és elejét veszik a túlkapásoknak vagy visszaéléseknek. Van tehát törvényes keret, jól megalapozott sebészeti technika, és jelen van nak az immunológiában is a biztató elemek. K o m p l e x csoportok és tökéletes fel szerelés áll rendelkezésre, várják a döntést a legnehezebb beavatkozások elvégzé sére is. A közvélemény jelentős mértékben helyesel. Angliában közvéleményku tatást rendeztek, s a megkérdezettek 80 százaléka nem ellenezte azt, hogy testének valamely részét átültetésre használják fel halála után. Itt az ideje tehát, hogy felvessük a kérdést: szükségesek ezek a szívátültetések és igazolják-e a technikai eszközök ilyen hatásos felvonultatását? Petrovszkij professzor egyik interjújában rámutatott, hogy egyes tudósok sze rint Washkansky, a Groote Schuur kórházban elsőnek megoperált páciens többet élt volna az átültetett szív nélkül, amely csak 18 napig biztosította életét. Chris Barnard viszont siralmasnak írta le betege operáció előtti helyzetét: a szíve 80 százalékban rostos tömeggé alakult át, n e m tudta betölteni a pumpa szerepét, a beteg mozdulni sem tudott, nem tudott étkezni, s mivel az oxigén-hiányos vér stag nált a májában, sárgaságot kapott, nőtt a vérben a nitrogén mennyisége is, mert a vér stagnált a vesékben is, a vizenyő pedig olyannyira felgyúlt, hogy sebészeti beavatkozással kellett elvezetni, ez az elvezetés pedig utólag megfertőződött, mivel a páciens cukorbeteg is volt. Egyetlen orvosság sem segíthetett rajta, az átültetés volt a végső remény, az utolsó eshetőség. Barnard professzor radiológusa megláto gatta Cabrol professzort, és olyan betegekről készített felvételeket mutatott neki, akik átültetésre vártak, de a szükséges feltételek hiányában n e m operálhatták meg őket. Időközben meghaltak minden szokásos gyógymód alkalmazása ellenére. Már orvosi központok is vannak, ahol a várakozás nem volt szerencsés. Talán a Pitié ben megoperált beteg nővére, Quevillart asszony találta meg ösztönösen a legjobb választ, amikor ezt mondta: „Nincs miért sajnálkozni a történtek felett, mivel ez a beavatkozás a végső esetben történt, a testvérem számára ez volt az utolsó re mény, hiszen halál várt rá." Milyen jövője van az ilyen végső esetben alkalmazott operációnak? Vajon megmarad az utolsó remény, a hőstett és a költséges megoldás szintjén olyan nehéz elhatározás eredményének, amely a biológiailag kedvező tényezők összeját szásának többnyire kíszámíthatatlan alakulásától függ? Vagy talán a további f e j lődés eredményeként meghonosodik, hozzáférhetővé és kevésbé hősi tetté válik? A fejlődés kétségtelen, de a bizonyosság érvényével nem lehet körvonalazni semmit. N e m tudjuk, mi lesz a sorsa a szívátültetéseknek, hiszen túlságosan ú j keletűek, semhogy a távlatokat láttatnák. Azt viszont ismerjük, hogy mi lett a sorsa a más természetű átültetéseknek. Akik ú j utakat nyitnak, rendszerint n e m látják a maga járulásuk reális méreteit. Chris Barnard ezzel szemben, úgy amikor megállapította: „ . . . m i n d e z e k az etikai problémák az seknél jelentkeznek." A szívátültetések beépülnek az állatokon
teljességében hozzá tűnik, átlátta ezeket, összes szervátülteté és embereken kísér-
leti vagy gyógyászati céllal végzett szövet- és más szervátültetések hosszú sorába. A szívátültetések csupán újra időszerűvé tették az átültetéssel folytatott gyógy mód gondolatát, mivel az első ilyen műtétet még Carrel és U l l m a n n végezte 1902ben, amikor vesét ültetett át, majd Voronov professzor a Szovjetunióban, aki v é g rehajtotta az első vese-homotranszplantációt (emberről emberre való átültetés). Emellett m é g számos szövetátültetést is végrehajtottak. A vesével kapcsola tosan az átültetés gondolata fokozatosan kezd meghonosodni, mivel körülbelül 2000-re tehető az ilyen operációk száma, s ezek 75 százaléka sikerült. A szívátül tetéseket sokkal gyengébb szervezetű betegeken hajtják végre, s ez részben m e g magyaráz számos sikertelenséget. Egyetlen sikeres vagy néhány sikertelen eset azonban még n e m jelent sem sikert, sem sikertelenséget. A sikeres eset csupán egy egészen különleges, bizonyos mértékben hősi tett jele. Mindezek azonban be épülnek az „avantgardista operációk" nagy fejezetébe, ezeknek része, ezekkel k ö zösek pszichikai, erkölcsi, törvényességi és társadalmi koordinátáik. Christian Barnard, akinek nagy érdeme, hogy először hajtott végre emberen szívátültetést, a francia mellkas-sebészeti társaságban kijelentette: „Amit az orvo sok n e m fogadnak el, az az ugrás az ismeretlenbe." Barnard személyisége vitatott, az említett társaság elnöke „négyszeres tekintéllyel — a hit, a fiatalság, a bátor ság és a siker tekintélyével — övezettnek" nevezte, mások pedig — mint például Werner Forssmann — úgy vélekednek, hogy egy újabb Lucifer előtt tárta fel a látóhatárt. „Extra muros" magyarázatait saját kollégái is vitatják, egy dél-ame rikai egyetem viszont Nobel-díjra javasolta. Az a tudós, aki a tudása biztosította horizontot látva a konvencionális sab lontól eltérő lépést tesz, különböző ellentétes reakciókat válthat ki az emberekben. A történelem számos ilyen példát ismer. N e m tudhatjuk, mennyire lehet majd alkalmazni a jövőben az átültetés elvét. Ha ezt az elvet általánosítják, a betegség fogalmának vagy éppenséggel az élet határainak a megváltoztatása is felmerülhet. Eddig m i n d e n kezelés végső fokon csupán a beteg szervezete felé irányult, s amikor ez már n e m tudott kellőképpen válaszolni, minden reménnyel fel kellett hagyni. Az idegen szerv átültetésnél bio lógiai potenciálhoz, az egészség tartalékaihoz folyamodnak, amelyet egy más, a be tegtől idegen szervezet nyújt. Ezzel növeljük a túlélés esélyeit, és kitoljuk az élet határait a saját, biológiailag létező, velünk született erőforrásokon túlra. Az orvos tudomány ilyen szerkezeti változásának a perspektívája a lelkünk mélyéig felka var, kellőképpen megmagyarázza a meglepetésnek azt az érzését, amely az ilyen „ismeretlenbe való ugrás" előtt eltölti az embert, s n e m kevésbé azt a felindu lást, amely a „végső esetben történő beavatkozás" gondolatára fogja el. Mihai Popa
Az anyagi világ útjain a szellemi valóság
felé
Carl F r i e d r i c h W e i z s ä c k e r Tudomány, vallás, világnézet című cikkéhez (Korunk, 1) szólok hozzá, kifejtve a cikk o l v a s á s a k o r t á m a d t g o n d o l a t a i m a t . Az anyagi és szellemi összefüggésének k u t a t á s a az e m b e r é v e z r e d e s p r o b l é mája. A k é r d é s felvetése m a is időszerű, hiszen szükséges, hogy az e m b e r t k o r u n k t u d o m á n y á n a k p r i z m á j á n á t vizsgáljuk, e l e m e i r e b o n t s u k , és m e g p r ó b á l j u k össze rakni, m i n t a h o g y azt m i n d e n k o r t u d o m á n y a kötelezően m e g t e t t e ezelőtt is. A korok f o l y a m á n a filozófiai r e n d s z e r e k egész s o r a k ö v e t t e e g y m á s t , d e egyazon kor á t m e t s z e t é b e n is a v i l á g s z e m l é l e t e k v á l t o z a t o s m o z a i k k é p é v e l t a l á l k o z u n k . 1968.
A sokféleség o k á t é p p e n az a n y a g i és szellemi viszonyáról vallott n é z e t e k v á l t o z a tossága a d t a és a d j a m a is. W e i z s ä c k e r t i d é z e m : „Az a t o m i s t á k ellen kezdettől fogva felhozták, h o g y n e m t u d j á k m e g m o n d a n i , mi t u l a j d o n k é p p e n a lélek, a t u d a t , a gondolat. I t t c s a k k é t lehetőség a d ó d o t t : azt m o n d a n i , hogy az a n y a g g o n d o l k o d i k (például l é l e k a t o m o k feltételezésével) vagy a g o n d o l k o d á s t vegyi f o l y a m a t t á n y i l v á n í t a n i . Ezzel p e r s z e n e m m a g y a r á z z á k meg, hogy mit kell t u l a j d o n k é p p e n az a n y a g n a k csinálnia, hogy gondolkozzék, érzékeljen, átéljen." A k é r d é s világos — m i t kell az a n y a g n a k t e n n i e , hogy a z élettelen lét szfé r á j á b ó l a g o n d o l k o d ó e m b e r i agyvelő szerveződési f o k á r a e m e l k e d j é k ? Először is az élettelen a n y a g n a k élővé kell szerveződnie, az élő b e kell hogy fussa az e v o lúció ú t j á t az e m b e r i g , m a j d fel kell l é p t e t n i e az e m b e r i t u d a t o t a lét p o r o n d j á n . N e m kétséges, h o g y az a n y a g m e g t e t t e ezt az utat, mégis, a z egyszerűség l á t szólagos és n e h é z s é g e k e t t a k a r . A f o l y a m a t egészét t e k i n t v e két h e l y e n abszolút kezdettel t a l á l k o z u n k , n e v e z e t e s e n az élettelen és élő a n y a g h a t á r á n , v a l a m i n t az állatvilág és az e m b e r u g y a n c s a k élesen kirajzolódó h a t á r m e z s g y é j é n . A z élővilág evolúcióját t é n y n e k t e k i n t h e t j ü k , de azért n e m á l l í t a n á m , hogy k ö r ü l ö t t e n i n c s e n e k k i s e b b - n a g y o b b zökkenők, hiszen az evolúció m i k é n t j é t illetően igen e l t é r ő e k a v é l e m é n y e k . Az a l a p v e t ő nehézséget a z o n b a n a z e m l í t e t t k é t n a g y h i á t u s alkotja, és itt is a n e h é z s é g s ú l y p o n t j a é l e t t e l e n t a z élőtől elválasztó m é l y s z a k a d é k r a esik. H o g y a n k e l e t k e z h e t e t t a z élettelen a n y a g b ó l élő a n y a g ? A k é r d é s az a t o m o k v i l á g á b a u t a l . P r ó b á l k o z z u n k az a n y a g filozófiai megközelítésével. E l m é n k b e h a t o l az a t o m belsejébe, és keresi a l e g m é l y e b b e n rejtőző abszolút anyagot. Tulajdon ságai n i n c s e n e k , hisz oly á l t a l á n o s , hogy m á r s e m m i m á s , csak p u s z t a l é t e jellemzi. Á m a lét s z ü k s é g s z e r ű e n a n n y i t tesz, m i n t t u l a j d o n s á g o k b a n m e g h a t á r o z t a t n i . T u l a j d o n s á g o k n é l k ü l n i n c s e n lét és n i n c s a n y a g s e m . A b s z t r a k c i ó n k v é g ü l a s e m m i b e vezet, és elveszítjük a t a n u l m á n y o z n i ó h a j t o t t szubsztanciát. A t e r m é s z e t t u d o m á n y is felkínálja a z anyagot, de m i n d i g c s a k v a l a m i l y e n k o n k r é t f o r m á j á b a n , és hogy ezt így teszi, ezzel a vele s z e m b e n t á m a s z t o t t a l a p k ö v e t e l m é n y n e k tesz eleget, vagyis hogy a z o b j e k t í v a n y a g i valóságot m u t a s s a . Az atomok, a m o l e k u l á k b a szerveződött a t o m k o m p l e x u m o k m i közöset m o n d h a t n a k a z élettelen világról? Elsősorban m u t a t j á k az egyediség e g y e t e m e s h i á n y á t . B á r m i l y e n s o k a s á g b a n is jelentkezzenek, teljes lényegi azonosságot m u t a t n a k . S z á m u k r a az a d o t t f o r m á cióikban j e l e n t k e z ő l é t ü k teljesen közömbös, lehet b á r m i l y e n , a m i l y e n t csak belső t ö r v é n y s z e r ű s é g e i k m e g e n g e d n e k a külső h a t ó t é n y e z ő k szerint. Ö n m a g u k t ó l n e m s z e r v e z ő d n e k m a g a s a b b f o r m á k b a , az élővilág fejlődéséhez h a s o n l ó fejlődést n e m m u t a t n a k , m e r t az ilyen i r á n y ú t ö r e k v é s l é n y e g ü k t ő l idegen. Célszerűséggel az élet telen a n y a g v i l á g b a n sehol s e m t a l á l k o z u n k . H a a célszerűség m á r a t o m i k u s szinten j e l e n t k e z n e , m i n t az a n y a g lényegi sajátja, a k k o r az a t o m o k , m o l e k u l á k sajátos szelektivitást k e l l e n e h o g y m u t a s s a n a k — m á r p e d i g ez sehol s e m t a p a s z t a l h a t ó . A szelektivitás h i á n y a t e r m é s z e t e s v e l e j á r ó j a az egyediség h i á n y á n a k . A m i n t m á r m o n d o t t a m , m a g a az a n y a g k ö z ö m b ö s e n v i s e l k e d i k l é t f o r m á i i r á n t . L é t f o r m á i t belső t ö r v é n y s z e r ű s é g e i és a külső feltételek teljes m é r t é k b e n k i m e r í t i k és d e t e r m i n á l ják. H a célszerűség n i n c s a r é s z e k b e n ( a t o m o k b a n , m o l e k u l á k b a n ) , a k k o r t e r m é s z e t s z e r ű e n h i á n y o z n i a kell a b e l ő l ü k felépülő egészből is. Az élő a n y a g b a n j e l e n t k e z ő célszerűség, v a l a m i n t célszerűségre v a l ó t ö r e k v é s n e m e r e d h e t az élettelen a n y a g i építőkből, m e r t azok összessége s e m a d h a t olyat, a m i t e g y e n k é n t sem b i r t o k o l n a k . M i n d e b b ő l a r r a k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy b á r h o g y a n is t e k i n t j ü k ö n m a g á b a n az anyagot, a z a n y a g n e m követel életet m a g á n a k . Fölötte n y u g o d t a n m ú l h a t n a k az é v e k e z e r m i l l i á r d j a i élet n é l k ü l is, az a n y a g a lét m a g a s a b b szférájába n e m k í v á n kozik. Ezek u t á n teljes b i z t o n s á g g a l á l l í t h a t j u k , hogy az a n y a g lényegéből az é l e t r e szerveződés s o h a s e m f a k a d h a t o t t . A v a l l á s e l i s m e r i az a n y a g közömbösségét az élettel szemben, de fellépteti az a b s z o l ú t szellemi valót és ezzel a m a g a m ó d j á n e l h á r í t j a az a k a d á l y t . A p a n t e i s t á k n e m t a g a d j á k m e g az anyagot, de u g y a n a k k o r a m i n d e n t át h a t ó v i l á g s z e l l e m e t h í v j á k segítségül, és ezzel m á r i s e l j u t n a k a gondolkodó a t o m víziójához. F e l t é t e l e z é s ü k k e l k ö n n y e n l e v e z e t h e t ő az élettelenből a z élő, de á l l í t á s u k önkényes marad, mert a tudományra nem hivatkozhatnak. H a n i n c s abszolút szellem, a m e l y életre keltse a holt a n y a g o t , h a n i n c s e n e k gondolkodó a t o m o k , m e r t a z a n y a g ö n m a g á b a n n e m r e j t potenciális lehetőséget az életreszerveződésre, a k k o r a r r a k ö v e t k e z t e t h e t n é n k , h o g y az élet s o h a s e m fog m e g jelenni. Á m az élet m é g i s előállt. A n e h é z s é g f o r r á s á t h i á b a k e r e s s ü k az a n y a g b a n , m e r t a z m a g á b a n az a n y a g s z e m l é l e t b e n rejtőzik. Az abszolút a n y a g m e r ő a b s z t r a k -
ció, és így t e r m é s z e t e s , hogy a v a l ó s á g b a n n e m t a l á l j u k . De vajon n e m c s a k p u s z t a a b s z t r a k c i ó t e r m é k e a m i a n y a g u n k is, a m e l l y e l eddig d o l g o z t u n k ? Hiszen k i e m e l t ü k térből, időből és e g y á l t a l á n a k ö r n y e z e t b ő l , s csak ö n m a g á b a n , s t a t i k u s izo l á l t s á g á b a n s z e m l é l t ü k . H a az a n y a g v a l ó b a n l é t e z h e t n e ilyen á l l a p o t b a n , a k k o r belőle a z életet levezetni n e m t u d n ó k . Az ilyen a n y a g f o g a l m á n a k a z o n b a n a v a l ó s á g b a n s e m m i s e m felel meg, m e r t az a n y a g t é r b e n és időben valósuló m o z g á s á n k í v ü l á l l a n d ó és ö r ö k k ö l c s ö n h a t á s b a n is v a n k ö r n y e z e t é v e l . Ezek u t á n v e s s ü n k egy p i l l a n t á s t az élő a n y a g r a . Az élet m i n d e n e s e t b e n sajátos a n y a g s t r u k t ú r á h o z kötött. A biológiai m o z g á s forma az a n y a g s z e r k e z e t f e l é p ü l é s é n e k a d o t t p o n t j á n m i n t a struktúra sajátos funk ciója j e l e n t k e z i k . Az a n y a g c s e r é t és a s z a p o r o d á s t t e k i n t h e t j ü k a biológiai m o z g á s k é t a l a p f o l y a m a t á n a k , a m e l y e k n a g y valószínűséggel i d ő r e n d i s o r r e n d b e n megelőz h e t t é k az élő a n y a g egyéb funkcióit. Az első élő p l a z m a c s e p p , a k á r c s a k az ezt k ö v e t ő összes élőlények, l é t é n e k m i n d e n p i l l a n a t á b a n az a n y a g c s e r e r é v é n b i z t o s í t h a t t a önállóságát a k ö r n y e z e t t e l s z e m b e n . Az a n y a g c s e r e l e h e t e t t az a tényező, a m e l y e l k ü l ö n í t e t t e az első élő a n y a g o t élettelen k ö r n y e z e t é t ő l . Az élő a n y a g folytonos ö n m e g ú j u l á s a m i a t t b á r m e l y pilla n a t b a n azonos is, n e m is ö n m a g á v a l . S t a b i l i t á s á n a k t i t k a t e h á t é p p e n v á l t o z é k o n y s á g á b a n rejlik. Eddigi i s m e r e t e i n k az élő a n y a g s t r u k t ú r á j á r ó l a r r a e n g e d n e k k ö v e t k e z t e t n i , hogy az élő a n y a g o l y a n r e n d s z e r e k összessége, a m e l y e k között ellentétes i r á n y ú , t e h á t m e g f o r d í t h a t ó f o l y a m a t o k zajlanak, de e r e n d s z e r e k között egyensúlyi á l l a p o t m é g s e m a l a k u l ki. A biológiai mozgás lényege é p p e n az, h o g y folytonosan a belső e g y e n s ú l y i helyzet k i a l a k u l á s a ellen dolgozik, m á s szóval a s t r u k t ú r a f o l y a m a t o s r e p r o d u k á l á s á v a l f e n n t a r t j a a n n a k belső ellentéteit. H a s o n l ó jelenséget m u t a t az élő a n y a g m i n t önálló egész a k ö r n y e z e t felé. A f o l y a m a t o k itt is k é t i r á n y ú a k , de a z e n e r g e t i k a i és szerkezeti e g y e n s ú l y k i a l a k u l á s á t e g y a r á n t gátolják. A h a l á l az élő a n y a g s t r u k t ú r á j á n a k olyan v á l t o z á s á t tételezi fel, a m e l y r é v é n f u n k c i o n á l i s a n n e m k é p e s t ö b b é f e n n t a r t a n i a belső r e n d s z e r e k e g y e n s ú l y n é l k ü l i á l l a p o t á t . A f o l y a m a t o k e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a belső egyensúlyi helyzet k i a l a k u l á sa i r á n y á b a n t o l ó d n a k el, m a j d u g y a n e z t ö r t é n i k a k ö r n y e z e t felé is. A h a l á l t követő a u t o l i t i k u s f o l y a m a t o k m á r a k ö r n y e z e t t e l v a l ó kiegyenlítődés k e z d e t é t jelentik. Ezek u t á n t é r j ü n k vissza e r e d e t i p r o b l é m á n k h o z , az élő a n y a g keletkezéséhez. Az a n y a g sajátos szerveződésére, az élő a n y a g r a j e l l e m z ő s t r u k t ú r á r a v a n szük ségünk. Ezt az a n y a g s z e r k e z e t e t h a igen r i t k a e s e t b e n is, de a külső t é n y e z ő k sze renesés t a l á l k o z á s a h o z h a t t a létre. A szerkezeti a l a k u l á s a d o t t p o n t j á n kellett j e l e n t keznie az új m o z g á s f o r m á n a k : m i n t az a n y a g c s e r e kezdeti c s í r á j á n a k . Az élet k e l e t k e z é s é b e n közrejátszó k ö r ü l m é n y e k e t s a j á t o s n a k kell m o n d a n u n k , hiszen n a g y o n valószínű, hogy élet azóta s e m keletkezett, t e h á t ezek a t é n y e z ő k s e m l é p t e k fel t ö b b é h a s o n l ó minőségi és m e n n y i s é g i k o m b i n á c i ó b a n . E m e l l e t t szól az a t é n y is, hogy élő a n y a g o t m i n d e d d i g m e s t e r s é g e s e n n e m s i k e r ü l t előállítani. A t u d o m á n y azon elképzelése és t ö r e k v é s e , h o g y élő a n y a g o t „in v i t r o " l é t r e h o z hasson, elvi n e h é z s é g b e n e m ütközik, h a b á r g y a k o r l a t i m i k é n t j e m a m é g alig k ö r vonalazható. Az e l m o n d o t t a k a l a p j á n biztonsággal á l l í t h a t j u k , hogy az élettelen és élő közötti ű r t á t l e h e t h i d a l n i . Az élő m i n t az é l e t t e l e n t ő l minőségileg k ü l ö n b ö z ő v a l ó s á g n e m azonos a l k o t ó e l e m e i n e k p u s z t a összegével, h a n e m sajátos s t r u k t ú r a is, és e h h e z a s t r u k t ú r á h o z szükségszerűen kapcsolódó mozgás is. Anyag, szerkezet, mozgás, ez az a h á r o m tényező, amely n é l k ü l élet n e m k e l e t k e z h e t , de n e m is létezhet egy p i l l a n a t i g sem. Az élet fejlődése a megjelenéstől az e m b e r felléptéig h a t a l m a s ívű, i d ő b e n hosszú é v m i l liókba n y ú l ó s p i r á l k ö r t í r t le. Az e m b e r m e g j e l e n é s é i g az evolúció a biológiai mozgás j e g y é b e n zajlott, h a b á r az ezt m e g h a l a d ó új m o z g á s f o r m a c s í r á j á b a n m á r az e m b e r előtt is itt-ott m e g m u t a t k o z i k . A lét m a g a s a b b szférájába készülődő, m i n d i n k á b b b o n y o l u l t a b b szerkezetű élő a n y a g , m i n t h a s z á r n y a i t m á r előre p r ó b á l g a t n á , ú g y t ű n n e k fel m á r a m a g a s a b b r e n d ű e m l ő s ö k n é l az e m b e r lelki j e l e n s é g e i n e k kezdeti m o c c a n á s a i . S z e m beötlő k o n t i n u i t á s t l á t u n k t e h á t az e g y m á s t követő m o z g á s f o r m á k között, de a folytonosság e l l e n é r e a m i n ő s é g e k éles h a t á r v o n a l l a l k ü l ö n ü l n e k el egymástól. M i n den bizonnyal a k o n t i n u i t á s és az éles minőségi e l k ü l ö n ü l é s e l l e n t m o n d á s a j e l l e m e z t e a z első élő a n y a g k e l e t k e z é s é n e k f o l y a m a t á t is. Az első e m b e r , aki rájött a r r a , hogy a t e r m é s z e t k í n á l t a f a d a r a b o k a t m i n t védekező v a g y t á m a d ó eszközt h a s z n á l h a t j a , ezzel a felismeréssel s e m m i v e l s e m kevesebb a b s z t r a h á l ó képességről tett t a n ú s á g o t , m i n t az e m b e r i s é g b á r m e l y n a g y
gondolkodója. N e m s z a b a d itt figyelmen k i v ü l h a g y n u n k , hogy abszolút kezdésről v a n szó, a m e l y n e k nehézsége alig h a s o n l í t h a t ó a t o v á b b i fejlődés egyes fejezetei n e k kezdetéhez. B á r m i l y e n p r i m i t í v is volt az első e m b e r , mégis teljes é r t é k ű e m b e r n e k kellett lennie, s az ű r m á r ott t á t o n g o t t közte és az á l l a t v i l á g között. É r d e m e s ö s s z e v e t n ü n k fejtegetésünket az ő s e m b e r i leletek vizsgálati e r e d m é nyeivel. A t a l á l t k o p o n y á k ű r t a r t a l m u k a t t e k i n t v e á l t a l á b a n á t m e n e t i t í p u s o k a t t ü n t e t n e k fel. A fejlett a r c m é g állati jellegű, de a m e g n ö v e k e d e t t a g y v e l ő t é r fogat m á r az e m b e r felé m u t a t . F i g y e l e m r e m é l t ó m e g á l l a p í t á s , hogy végső soron n e m a n n y i r a a k o p o n y á k t é r f o g a t a h a t á r o z z a meg, vajon ő s e m b e r r e l v a g y állati lénnyel v a n - e dolgunk, h a n e m i n k á b b az, hogy mi volt e z e k b e n a k o p o n y á k b a n . Erről a z o n b a n a leletek alig m o n d a n a k v a l a m i t . K ü l ö n ö s e n a p r i m i t í v e b b t í p u s ú k o p o n y á k esetében, h a h a s z n á l a t i t á r g y a k n é l k ü l f o r d u l n a k elő, p u s z t á n a s z u b j e k t í v megítélés d ö n t h e t i el a besorolást. Az ő s e m b e r és állat között a k o n t i n u i t á s eléggé n y i l v á n v a l ó , de n e m t a l á l j u k , l e g a l á b b i s a k o p o n y á k b ó l n e m t u d j u k kiolvasni, m e l y p o n t o n t ö r t é n h e t e t t a minőségi á t c s a p á s . Ez t e r m é s z e t e s is, hiszen a n a g y törést n e m a k o p o n y a t é r f o g a t á b a n , h a n e m a k o p o n y a t a r t a l m á b a n kell k e r e s n ü n k . Minél p r i m i t í v e b b eszközökkel e g y ü t t fordul elő t e h á t az ő s e m b e r i lelet, a n n á l i n k á b b közelebb kell hogy álljon az első e m b e r h e z . A v a l ó b a n első e m b e r felis m e r é s e a z o n b a n az előbbi m e g g o n d o l á s a l a p j á n n e h é z s é g b e ütközik, n o h a meglehet, hogy m a r a d v á n y a i m á r b i r t o k u n k b a n v a n n a k Az ú j , az e m b e r i l é t f o r m a fokozatos kiépülési f o l y a m a t á t n y o m o n követi a k o p o n y a t é r f o g a t á n a k n ö v e k e d é s e és az e m b e r t j e l l e m z ő egyéb j e g y e k k i a l a k u l á s a . Kétségtelen, hogy e b b e n a f o l y a m a t b a n a z élővilág fejlődésének új tényezője, a tudatos m u n k a j á t s z o t t a a d ö n t ő szerepet. Az e m b e r felléptével a fejlődés új s p i r á l k ö r e kezdődik, a m e l y b e n a fogalom a l k o t á s , a g o n d o l k o d á s és a m u n k a együttesén át fokozatosan k i b o n t a k o z i k az új valóság, az e m b e r i jelenség. Az a d o t t a n y a g s t r u k t ú r a szintjén j e l e n t k e z i k a biológiai m o z g á s s az élet m a g a s a b b szintjén fellép az e m b e r i t u d a t . T u d j u k , hogy így v a n , és n e m m á s k é p p , é r t e l m ü n k átfogja a dolgot, de n e m t e h e t j ü k - e fel jogosan a k é r d é s t : m i é r t v a n é p p e n így? V á l a s z o l h a t u n k e r r e úgy, hogy azért, m e r t ilyen a valóság, m e r t a d o t t szinten és feltételek között a j e l e n s é g b e k ö v e t k e z é s e szükségszerű. Ezzel a z o n b a n a k é r d é s t m é g n e m v á l a s z o l t u k m e g . A t u d o m á n y a szükségszerűséget á l t a l á n o s í t j a , és m e g a l k o t j a t ö r v é n y e i t . A t ö r v é n y t á l t a l á n o s é r v é n y ű n e k t e k i n t j ü k , h a b á r az a n y a g a l a k u l á s lehetséges esetei közül a k ö r ü l m é n y e k k i m e r í t h e t e t l e n v a r i á l ó d á s i lehetőségei m i a t t c s a k egyetlen v a g y l e g a l á b b i s kis s z á m ú esetre v o n a t k o z i k . A t ö r v é n y egy a d o t t e s e t r e v o n a t k o z ó a n k i m e r í t i u g y a n a szükségszerűséget, de é r v é n y e s s é g é n e k k o r l á t o z o t t volta, r e l a t í v jellege a v é g t e l e n s z á m ú lehetséges eset m i n d e g y i k é b e n m á s - m á s szükségszerűségre u t a l . F e l t e t t k é r d é s ü n k e t t e h á t egyetlen esetről a lehetséges e s e t e k v é g t e l e n s o k a s á g á r a is kiterjeszthetjük, a n é l k ü l a z o n b a n , h o g y feleletet t a l á l n á n k rá. A n y a g , tér, idő, m o z g á s e g y ü t t e s e n ad valóságot, a m e l y végtelen s z á m ú for m á b a n l é p h e t elénk. I s m e r e t e i n k k e l a v a l ó s á g egészét v é g t e l e n s é g e m i a t t átfogni k é p t e l e n e k v a g y u n k , de b á r m e l y f o r m á j á t m e g t u d j u k érteni, t u d j u k é r t e l m e z n i . H a feltett k é r d é s ü n k csak azt célozná, hogy p é l d á u l m i é r t s u g á r o z n a k szét egy p o n t b ó l a t é r m i n d e n i r á n y á b a n a r á d i ó h u l l á m o k és a fény is, és m i é r t n i n c s ez m á s k é p p , esetleg fordítva, a k k o r b i z o n y o s a k l e h e t n é n k afelől, h o g y n e m ez az az utolsó p o n t , a m e d d i g a m a e m b e r e e g y á l t a l á n e l j u t h a t . R e n d e l k e z ü n k az a n y a g l é n y e g é n e k a d o t t szintű i s m e r e t é v e l , d e a l é n y e g ezen t ú l m é g végtelen mélységet t a k a r . I s m e r e t e i n k e b b e n az i r á n y b a n is a v a l ó s á g n a k csak egy d a r a b k á j á r a t e r j e d n e k ki, s a m e g t e t t ú t s az e l ő t t ü n k álló v é g t e l e n h a t á r á n m e r ü l fel a n a g y k é r d é s , a miért, a m e l y t o v á b b a lényeg felé m u t a t . M e g o l d á s a a v a l ó s á g t e l j e s e b b i s m e r e t é t felté telezi, de e z u t á n is, m i n d i n k á b b m é l y e b b szinten, ú j r a és ú j r a f e l b u k k a n , s a z e m b e r előtt ezért ö r ö k r e n y i t v a is m a r a d . G o n d o l a t b a n n y o m o n k ö v e t t ü k az a n y a g o t a l a k u l á s a i n a k ú t j á n , és e l j u t o t t u n k a z élet, az e m b e r i t u d a t forrásához, á m a forrás a sötét m é l y b ő l fakad, s a t u d o m á n y e sötétséget s o h a s e m lesz k é p e s teljesen feloldani. W e i z s ä c k e r p á r h u z a m o t v o n a t u d o m á n y és a v a l l á s között, és ezen k e r e s z t ü l v i l l a n t j a fel a p r o b l é m á t . A t u d o m á n y és a v a l l á s v i s z o n y á n a k e l l e n t m o n d á s o s m e g f o g a l m a z á s a m a g á b a rejti a dolog lényegét. A v a l l á s a m a g a m ó d j á n a teljes valóságot igyekszik a d n i — belőle i n d u l ki és hozzá t é r vissza. A t u d o m á n y a v a l ó s á g n a k m i n d i g csak egy részét n y ú j t h a t j a , közeledik a teljes valósághoz, a n é l k ü l a z o n b a n , hogy azt v a l a h a is k i m e r í t h e t n é . E b b e n az é r t e l e m b e n a t u d o m á n y s o hasem válhat vallássá. Sift Sándor
ÉLŐ TÖRTÉNELEM
Palaeologus J a k a b tanítása a türelmességről A reneszánsz felfedezte az ókor, a görög-római műveltség mély humaniz musát, a reformáció pedig belülről intézett támadást a vallás körülbástyázott intézményének hagyományai ellen s egyben a polgárság első nagy rohama volt a feudalizmus megcsontosodott, fejlődést gátló intézményei, társadalmi hierarchiája és a valóságtól elszakadt ideológiája ellen. Erdélyben a reformá cióval meginduló erjedés már a XVI. század első felében megkezdődött, de az erők felsorakozása, a változásokat hozó nagy összecsapás a század közepére s a harc teljes kibontakozása a század második felére tehető. Az erdélyi reformációnak egyik nagy — korlátai ellenére — elévülhetet len eredménye a 400 évvel ezelőtt, 1568 január elején Tordán tartott ország gyűlés, mely a világon először mondotta ki a vallásszabadságot: „Ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az előbbi constitutiók szerint, és nem en gedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyegessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka..." A vallási harcoktól, türelmetlenségtől, az inkvizició kegyetlenkedéseitől terhes Európában teljesen új hang volt ez, és olyan történeti cselekedet, mely a későbbi korok hírnöke lehetett, s ma is úgy tekinthetjük, mint értékes hozzájárulást az emberi tár sadalom fejlődéséhez. Nem hallgathatjuk el e határozat korlátait sem, nemcsak azért, mert nin csen fény árnyék nélkül, hanem mert a történeti távlat megnövelte az árnyat és bizonyos fokig elhomályosította a fényt. A határozat egyik hibája, hogy csak a reformációban inkább érdekelt magyar és szász lakosságot tartotta szem előtt, és figyelmen kívül hagyta az ország nagy tömegeit kitevő görögkeleti val lású románokat. A másik, inkább tragédiája: alig egy évtizedig maradi ér vényben, mert 11 év múlva a korszak egyik leghaladóbb alakja, Dávid Ferenc, a vallási türelmetlenségnek lett az áldozata. Túl messze vinne azoknak a gazdasági, társadalmi, politikai és műve lődési okoknak az elemzése, amelyek a tordai országgyűlés történelmi jelen tőségű határozatának meghozatalához és annak egyoldalúságához vezettek, de nem kétséges, kihatása szinte azonnal megmutatkozott. Közvetlen eredmé nye az antitrinitarizmus gyors megerősödése, a városi és falusi iskolák szapo rodása mellett az volt, hogy Erdély s különösen Kolozsvár csakhamar a kor haladó, más országokban üldözött személyeinek nemcsak találkozó helye, ha nem valóságos szellemi központja lett. Így került ide annak az időnek nagy gondolkodója és humanistája Palaeologus Jakab, Sommer János, a cotnari-i latin iskola megalapítója, a Heidelbergből menekült Matthias Glirius és Adam Neuser, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ilyen körülmények között Dá vid Ferenc mellett az erdélyi reformáció szellemi vezetői, a nyolcvanas évek első felében, éppen az idemenekült idegenek, elsősorban Palaeologus Jakab és Sommer János lettek. Palaeologus, a XVI. század második felének ez a markáns személyisége, tanításai és könyvei révén nemcsak az erdélyi antitrinitárius mozgalomra, ha-
nem a csehországi, lengyelországi, sőt a litvániai reformációra is nagy hatás sal volt. Az a jelentős szerep, melyet a közép- és kelet-európai reformációban betöltött, ad magyarázatot arra, hogy az utóbbi évtizedben miért jelent meg mindazokban az országokban, ahol hosszasabb ideig tevékenykedett — annyi zaklatott életének, gazdag munkásságának eddig ismeretlen szakaszait és te rületeit feltáró tanulmány. Ezek közül a legjelentősebb Pirnát Antalnak Die Ideologie d e r s i e b e n b ü r g e r A n t i t r i n i t a r i e r in den 1570-er J a h r e n (Budapest, 1961) címen kiadott tanulmánykötete, továbbá a prágai R. Dostálová-Jenistová J a k o b Palaeologus című tanulmánya (Byzantinische B e i t r ä g e . Berlin, 1964). Ú j a b b életrajzi adatokat szolgáltat a hazai kutató Gustav Gündisch Z u m sieb e n b ü r g i s e h e n A u f e n t h a l t des J a k o b u s P a l a e o l o g u s című munkája (Revue des É t u d e s S u d - E s t E u r o p é e n n e s , IV. 1966). Nem kevésbé értékesek a rávonatkozó újabb osztrák és lengyel tanulmányok. Palaeologus Jakab, az utolsó bizánci császári dinasztia egyenes le származottja, Chios szigetén született a XVI. század első felében, feltehetően 1528-ban. Ifjúkorában Itáliába hajózik és a domokosrend tagja lesz. Itt alapos teológiai kiképzésben részesül, de nem kétséges, hogy a bizánci műveltség ha gyományaival már a szülői házban megismerkedett. A katolikus egyházzal korán összeütközik, és haladó nézeteiért az inkvizició 1560-ig négyszer mond ki ellene ítéletet, de mindannyiszor megmenekül. Utoljára távollétében in effigie elégetik. Ezután Prágában tűnik föl, ahol Ferdinánd császár védelmét élvezi, sőt a császári udvartól évi járadékot kap 1571-ig. Prágában tagja annak a humanista körnek, mely befolyását összeköttetései révén egész Kelet-Euró pára kiterjesztette. Erdélyi kapcsolatainak első biztos adata Dávid Ferencnek 1570. november 29-én hozzá intézett levele, amelyben az itteni vallási nehézsé gekről panaszkodik, és segítségét kéri. Hogy Erdélybe mikor jött először, pon tosan nem tudjuk. Egyes feltevések szerint már 1571. március 11-én részi vett a gyulafehérvári hitvitán. Bizonyos azonban, hogy a következő év feb ruárjától kezdve rövidebb-hosszabb megszakításokkal 1575 őszéig családjával együtt Erdélyben, főként Kolozsvárt tartózkodik. Sommer 1573-ban bekövet kezett halála után a kolozsvári unitárius iskola igazgatója lett. Erdélyből többször utazik Lengyelországba és Prágába, majd 1573 tava szán Törökországba megy. Útközben felkeresi a havasalföldi vajdát, a kons tantinápolyi pátriárkát, tárgyalásokat folytat török vezetőkkel és szülőföld jét, Chiost is meglátogatja. Visszatérve részletes beszámolót küld az osztrák császári udvarnak. Ezért azután egyesek úgy vélik, hogy utazása fontos dip lomáciai küldetésnek, a császár részéről jött megbízatásnak tekinthető, má sok szerint tulajdonképpeni megbízója az unitárius erdélyi trónkövetelő, Bé kés Gáspár volt, aki a töröknek Erdéllyel kapcsolatos magatartását szerette volna kipuhatolni. 1575 első felében családjával a befolyásos unitárius fő urakhoz, a Gerendi-testvérekhez megy, a Szeben melletti Alczina községbe. Itt halt meg leánya, Despina, kinek emlékére 1575. szeptember 1. keltezés sel márvány sírkövet emelt, mely a község luteránus templomában mind máig fennmaradt. A kerelőszentpáli csata után Báthori határozottabban lé pett fel az antitrinitáriusok ellen. Ezért itteni tartózkodása többé nem volt biztonságos, és 1575 őszén Prágába költözött. Életének utolsó évtizedét homály fedi, illetve személye körül sok ellenőrizhetetlen monda kering. 1581-ben elő ször Baselben jelent meg Dávid Ferenc védelmében irott könyve. Talán ez keltette fel ismét az inkvizició figyelmét, és valóban nemsokára le is tartóz tatják, s 1585. május 23-án Rómában tűzhalállal végzik ki. Palaeologus sok könyvet, tanulmányt, vitairatot, vallási drámát írt, amelyek a kor szellemének megfelelően főként teológiai tartalmúak, de ugyan akkor számos társadalmi, politikai, sőt gazdasági kérdést is felvetnek. Alkotó tevékenységének leggazdagabb szakasza éppen erdélyi tartózkodásának idejére esik. Nincs itt helyünk arra, hogy műveivel részletesen foglalkozzunk, haladó felfogásának szemléltetésére elegendő néhánynak rövid átekintése. A De tri b u s g e n t i b u s című művében, az üdv kérdése kapcsán, Lessinget megelőzve, s az ő N a t h a n d e r W e i s e - j á r a emlékeztetve, a zsidók, keresztények és mohame dánok egyenlőségét hirdeti, ugyanakkor a vallási türelmességet a legfőbb eré nyek sorába helyezi. Alczinai tartózkodása idején írta T h e o d o r o B e s a e p r o Castillione et Bellio című védőiratát, melyben a Serveto halálát elítélő radikális francia refor mátort veszi védelmébe. Ugyanott keletkezett a XVI. század egyik legérdeke-
sebb fantasztikus regénye, melyben az ókor nagy írójának, Lukianosznak szi porkázó szellemességét a reneszánsz és a hagyományos vallásos szellem elemeivel fűzi egybe. Címe: D i s p u t a t i o scholastica. Az elbeszélés az égben kezdődik: az Úr elnöklete alatt összeülő égi tanács álmélkodva hallgatja a földről érke zett hírt, mely szerint ott az emberek hármas istenséget imádnak. Leginkább Jézus van felháborodva. Követ megy tehát a földre és Jósiás, azaz János Zsig mond, üzenetet kap, hogy üljön össze a földi zsinat a kérdés megvitatására. Ianopolisba, azaz Kolozsvárra hívják össze a gyűlést. Ezen részt vesz a korszak valamennyi számottevő nagysága: a német és az osztrák császár, az orosz cár, a török szultán, az angol királynő, a francia király, a pápa, a tatár kán, azután főurak, köztük a Gerendiek, Hagymásiak, főpapok, kereskedők, céhmesterek. Az első felszólaló Besa, őt követi Hunyadi Demeter Paruta téziseivel, majd szót kérnek a pápák, VII. Gergely, VIII. Bonifác, a reformátorok, Lombardus, Zwingli, Kálvin, a középkor kiemelkedő személyiségei, Aquinói Tamás, Duns Scotus és mások. A központi kérdés a háromság és az egység kérdése. Először a pápa háborodik fel azon, hogy egyszerű emberekkel, kereskedőkkel, kéz művesekkel együtt kell részt vennie a gyűlésen. A fantasztikus regénynek, bár két kéziratban is ránk maradt (a Románia Szocialista Köztársaság Akadémiá jának kolozsvári könyvtárában őrzött Thoróczkai és Lisznyai kódexekben), sajnos, befejező része hiányzik. Mindenesetre alapos értékelése még a jövő fel adata. A végére hagytuk annak a műnek az ismertetését, amelyből az alább kö vetkező szemelvényt magyar fordításban adjuk: a Catechesis Christiana. Palae ologus ezt a terjedelmes művet (a Thoroczkai-kódexben 1—311 lap) 1574 tava szán írta. Tizenkét napig tartó vallásos dialógust tartalmaz, mintegy összefog lalva a szerző egész vallási és társadalmi felfogását. A dialógus résztvevői: Petrus és Paulus diákok, a pap, a kar, Sámuel, egy éppen Kolozsvárt tar tózkodó zsidó kereskedő, a mexikói indián Telephus, aki Spanyolországba ke rült és onnan üzleti megbizatással küldték Kolozsvárra. A megbeszélés során szőnyegre kerül a hitújítás csaknem valamennyi kérdése, de nem marad ki a háború és a béke, az egyház és az állam, a kereskedelem, a vallási türelem, az ún. állami bankok szükségességének problémája sem. A dialógus a klasszikus és reneszánsz elemek bizarr keveréke. A résztve vők kiválasztása sem véletlen: a szerző velük is egyrészt a tárgyhoz alkal mazkodik, mintegy konkrét személyeken akarja illusztrálni a zsidó, keresztény és nem keresztény népek kapcsolatát, s ezzel a türelmesség szükségét, másrészt kora problémáit igyekszik érzékeltetni. Új és eredeti a kar szerepeltetése: az ókori és reneszánsz dialógusoktól eltérően, ezzel a görög dráma hagyományait eleveníti fel, ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy a hitújítás nemcsak a papok, diákok, előkelők, hanem az egész nép ügye. A dialógusban szereplő pap a saját és Dávid Ferenc vonásait egyesíti: türelmes, bölcs, nagy tudású és ékesszóló. A közölt szemelvény vallásos meze és terminológiája ellenére azért is figyelemre méltó, mert benne a korszak nagy problémái feszülnek. A mexi kói Telephus szerepeltetése nemcsak érdekes, hanem Morus Tamás Utópiáját juttatja eszünkbe, és a XVI. század íróinál gyakran előforduló „nemes vadem ber" típusát jeleníti meg, aki műveletlen ugyan, de az erkölcsi magatartás, bá torság és becsületesség szempontjából messze felülmúlja az európai „nemest". Ugyanakkor figyelemre méltók Palaeologus alapos ismeretei a spanyoloknak Közép-Amerikában viselt dolgairól és az ott „felfedezett" népek életéről és val lásáról. Nem hagyhatjuk szó nélkül a szerző történetfilozófiáját sem, A történel met „az idők világító fényének" nevezi, és ismeretét azért tartja fontosnak, mert segítségével megtudhatjuk, hogy a társadalom, az egyház mikor és hol lépett tévutakra. A kereszténység kezdetben jó volt, de kiforgatták eredeti for májából, és emiatt a kezdethez, a kiindulási ponthoz kell visszatéríteni. Tör ténetfilozófiája szakít ugyan a középkor misztikus elméleteivel, de az emberi boldogságot, mint bizonyos fokig Rousseau is, a régmúltba helyezi. Innen ki indulva magyarázza, természetesen vallási terminológiával és sokszor nai vul, az egész emberiség egységes eredetét. Bodor András
Catechesis
Christiana
Részlet a Kolozsvárt őrzött
Thoroczkai-kódexből
A negyedik nap A megbeszélés r é s z t v e v ő i : S a m u e l , a P a p , P a u l u s , A kar, T e l e p h u s . S A M U E L : U r a m , bocsásson m e g n e k e m , m e r t a m a t a r t a n d ó megbeszélésről s e m miképpen sem akarok hiányozni, m á r p e dig a z a l k a l m a t l a n i d ő b e n v a l ó e l k ö t e l e z e t t s é g ü n k az idegenekkel szemben r e n d s z e r i n t t e r h e s szokott l e n n i . PAP: G y ü l e k e z t ü n k b e n a p a p háza, akárcsak egykor Rómában a néptribun o k é , n y i t v a áll m i n d e n k i b e f o g a d á s á r a , és m i n d e z kötelességünk, a m i a h i v a t a l hoz tartozik, sőt k e l l e m e s kötelességünk, hogy senki se érezze m a g á t a l k a l m a t l a n k o d ó n a k . Hiszen mi m a g u n k is k o r a i a l k a l m a t l a n k o d ó k v a g y u n k , és é p p e n azért j ö t t ü n k , h o g y m e g h í v j u n k m á s o k a t is, és m i n d e n v á g y u n k az, hogy m á s o k n a k k e d vében járjunk. K A R : (Helyét elfoglalva.) Jó napot kí vánunk. P A U L U S : A d j o n az Isten n e k t e k m i n d e n jót. F o g l a l j a t o k helyet. K A R : Ma n a g y d o l g o k a t a k a r u n k h a l lani, és e z e k n e k e l k e z d é s é r e e férfiúnak v e l e d folytatott megbeszélése n y ú j t o t t a l kalmat, amelyen véletlenül éppen jelen voltunk. P A U L U S : Bizonyos k é r d é s e k m e g v i t a tásával még h á t r a l é k b a n v a g y u n k és most azokat kellene megvizsgálnunk. K A R : A megegyezés a l a p j á n a m a i n a p m i n k e t illet meg, a n n á l is i n k á b b , m e r t m i k é r j ü k ezt, a k i k t ö b b e n v a g y u n k , m i n t ti, a k i k c s a k k e t t e n vagytok. S m i n t h o g y s z á m b e l i l e g fölényben v a g y u n k , ú g y illik, hogy b e s z é l g e t é s ü n k és vizsgá l ó d á s u n k s o r r e n d j é t illetően a m i é n k l e gyen az elsőség. P A P : Jól van, no, véget v e t e k e v i t á n a k , m i h e l y t m e g t u d o m , hogy h o g y a n kényszerítettetek a tegnapi megbeszélés re, és m i n d a z t , a m i h á t r a l é k b a n v a n , azzal együtt, a m i most m a r a d el, m á s korra halasztom, mert bizony a mai be szélgetéseinkből s e m fognak h i á n y o z n i az olyan k é r d é s e k , a m e l y e k m e g v i t a t á s a e l marad. PAULUS: Nem fárasztani a k a r u n k té ged, de a r r a k é r ü n k , v e l ü k együtt, hogy a m a i n a p o t szenteld n e k ü n k . K A R : Ti a böngészésnél vagytok, mi a s z ü r e t b e n és f e n n á l l a veszély, hogy m u n k á n k k é s e d e l m e t szenved. Ezért itt az ideje, hogy ki-ki elfoglalja a helyét, m e lyet f e n n t a r t o t t m a g á n a k .
P A U L U S : T ö r t é n j é k hát, a m i h a s z n o s a b b n a k látszik. P A P : Ü l j e t e k r e n d b e n és h a v a l a k i n e k kétsége t á m a d n a , hogy a felszólaló esetleg figyelmen k í v ü l h a g y v a l a m i t , tegyétek szóvá, n e h o g y a z e l m a r a d t k é r d é s e k s z á m a m é g n a g y o b b legyen. KAR: Telephus, minthogy az érdek lődés a te és b á t y á d dolgai felé i r á n y u l , á t e n g e d j ü k s z á m o d r a ezt az előre e l készített helyet. T E L E P H U S : Tisztelendő U r a m , én é s a b á t y á m a spanyoloktól az utóbbi évek b e n leigázott I n d i á b ó l v a l ó k v a g y u n k . És a m i n t h a z á n k b ó l , M e x i k ó b ó l S p a n y o l országba, V a l l e O l i v e t a n á b a h a j ó z t u n k , hogy m i n t rabszolgákat eladás végett közszemlére kitegyenek, h a j ó t ö r é s t s z e n v e d t ü n k , és n a g y o n kevesen, é n egy g e r e n d a segítségével, m á s o k m á s m ó d o n egy o l y a n földre m e n e k ü l t ü n k , a h o l k i etlen n a g y p u s z t a s á g volt. M e n e k ü l é s közben a r r a is figyeltem, n e h o g y ez a k i s e b b i k t e s t v é r e m e l m e r ü l j ö n . Sok b o lyongás u t á n egy v á r o s b a é r t ü n k , a h o l jó e m b e r e k fogadtak v e n d é g ü l , és n e m csak r u h á t a d t a k , h a n e m sok é v e n á t e l t a r t á s u n k r ó l is g o n d o s k o d t a k . K ö z ö t t ü k volt egy, a k i g y e r m e k e i m e l l e t t l a t i n n e velőt t a r t o t t . Ez a n e v e l ő azt h i t t e r ó l u n k , h o g y erről a féltekéről v a l ó k v a gyunk, és hogy beszélni t u d j o n v e l ü n k , a r á b í z o t t g y e r m e k e k k e l együtt minket is m e g t a n í t o t t l a t i n u l . Így t a n u l t u k m e g azt a nyelvet, a m e l y k é s ő b b o l y a n n a g y h a s z n u n k r a volt. Sok időbe telnék, h a m i n d e n t részletesen el a k a r n é k n e k t e k m o n d a n i : hogy m i l y e n sokáig b o l y o n g t u n k és h á n y ó d t u n k , m i l y e n n a g y v e s z é l y e k b e n forogtunk, m í g végül o d a e l j u t o t t u n k . E z e k e t m a j d m á s k o r fogom el beszélni. Azt a z o n b a n m e g j e g y z e m , m i n d e n ü t t ú g y é l t ü n k , hogy n o h a n e m v o l t u n k k e r e s z t y é n e k , mégis m i n d e n k i a z o k n a k t a r t o t t m i n k e t . És hogy h i t e l ü n k m é g n a g y o b b legyen, m i n d a z t , a m i t m á s keresztényektől otthon vagy a templo mokban láttunk, a legnagyobb szorgal m a t o s s á g g a l u t á n o z t u k . N e m is k é r d e z t e t ő l ü n k senki, hogy m i l y e n hitet v a l l u n k . Az a tény, hogy i d e g e n e k v o l t u n k , é s b a r á t i k a p c s o l a t b a n á l l t u n k azzal, aki a latin n y e l v t i t k a i b a b e a v a t o t t , a r r ó l győz t e m e g a z e m b e r e k e t , hogy m i is u g y a n -
azt a hitet v a l l j u k , melyet p r a e c e p t o r u n k . A v a l ó s á g b a n mi s e m k e r e s z t é n y e k n e m v o l t u n k , és a z é r t s e m t ö r t ü k m a g u n k a t , hogy v a l a m e n n y i r e is m e g i s m e r j ü k a k e r e s z t é n y hitet, m e r t azt l á t tuk, hogy m i n d e n ü t t ü l d ö z t e t é s e k e t és k í n z á s o k a t kell e l s z e n v e d n i ö k a z o k n a k , a k i k azt vallják, a m i t hisznek, és n e m azt, a m i t h i n n i l á t s z a n a k . D e a m i k o r véletlenül ezekkel a z u r a k k a l hozzád jöt t ü n k , és hallottuk, hogy m i k e t m o n d o t t á l e n n e k a férfiúnak, aki itt ül v e l ü n k együtt, s z o m s z é d a i n k fülébe azt súgtuk, szíveskedjenek tőled egy n a p o t k é r n i ezeknek megvitatására. Ugyanis előre azt m o n d t a m , egy ilyen megbeszélés csak üdvös l e h e t s z á m o m r a és b á t y á m s z á m á r a , m e r t egész l e l k e m m e l , a n n a k m i n d e n érzésével előadásodon c s ü n g t e m . Most m á r tudod, ki vagyok, és hogy nincs s e m m i h i t v a l l á s o m . A h a l l g a t ó ság pedig itt m a t u d j a azt, a m i r ő l a t e g n a p m é g fogalma sem volt. Á m n e m is tértem volna rá mindennek elmondására, ha e férfiúval t a r t o t t megbeszélésedből
n e m h a l l o t t a m volna, hogy szerinted m i lyen sok r e m é n y ü n k l e h e t az üdvösség k ö n n y ű e l n y e r é s é r e m i n d most, m i n d p e dig m u l a n d ó t e s t ü n k h a l á l a u t á n . K A R : Bizony mi azt hittük, hogy te k e r e s z t é n y vagy. P A P : Milyen a v a l l á s n á l a t o k és mit i m á d n a k az e m b e r e k ? SAMUEL: Mondd kérlek, vannak-e ná latok zsidók? Milyen b e c s ü l e t e v a n a kereskedelemnek? P A U L U S : Tisztelik-e a t u d o m á n y o k a t ? Milyen e r é n y t m ü v e i n e k a l e g i n k á b b ? T E L E P H U S : É n és t e s t v é r e m itt, A c t i us, n é p ü n k r ő l részletesen csak a n n y i t m o n d h a t u n k , a m e n n y i t róla g y e r m e k k o r u n k b a n és ifjúságunk k e z d e t é n m e g tudtunk. Mert miután a spanyolok meg h ó d í t o t t á k , új erkölcsöket, szokásokat és t ö r v é n y e k e t i s m e r t ü n k m e g és n é p ü n k i n t é z m é n y e i r ő l csak m á s o k elbeszélései ből s z e r e z h e t t ü n k t u d o m á s t . Mégis n a gyon is e m l é k e z e t ü n k b e n m a r a d , hogy n é p ü n k előtt a b é k e és a f ö l d m ű v e l é s volt a l e g k e d v e s e b b . N e m volt k ö z ö t t ü n k háború, a vezetőket pedig olyan nagy tisztelet övezte, a m e l y h e z h a s o n l ó t a Régi V i l á g b a n sehol s e m l á t t a m . A m i e i n k tisztelték a felkelő n a p o t , n e m m i n t h a a n a p lett v o l n a a z ő istenük, h a n e m hogy azt, a k i a n a p o t k ü l d t e , hogy l á t n i t u d j u n k és észrevegyük, mi v a n a l á b u n k előtt, a l e g n a g y o b b tisztelet illesse. A t ö b b i csillag és bolygó felkeltét n e m m é l t a t j á k figyelemre. A h o l d n a k és a t ű z n e k szintén m e g v o l t a tisztelete, sőt á l dozatot is szenteltek n e k i k . M i n d e n r ő l , a m i t k e d v e s n e k t a r t o t t a k , s z o b r o k a t fa r a g t a k , k é p m á s o k a t festettek, és ezeket o t t h o n ki-ki k ü l ö n is tisztelte. A m i e i n k n e k n e m volt semmiféle hitvallása, k i v é v e azt, hogy a hit a z e m b e r i t á r s a d a l o m összetartó köteléke. Ezt a h i t e t m i n d a d d i g , a m í g léteztek, a l e g o d a a d ó b ban ápolták. Hiszen m i u t á n s z a b a d s á g u n k elveszett, l é t ü k is megszűnt. K e r e s k e d e l e m , igenis v a n n á l u n k . Vol t a k v á s á r o k , de a d á s v é t e l e m i n d e n n e k árucserével történt, n e m pénzérmével. Amikor aztán hozzánk jöttek a spanyo lok, ők i s k o l á k a t n y i t o t t a k , új i s t e n e k e t v e z e t t e k be, és a r r a t ö r e k e d t e k , hogy minden városban új, addig ismeretlen t ö r v é n y s z é k e k e t létesítsenek. M i n d e b b ő l a z o n b a n a legyőzöttek s z á m á r a mi, a k i k h a z á n k leigázása ellen saját t e s t ü n k k e l harcoltunk a s p a n y o l o k k a l , csak k é t előnyt t a p a s z t a l t u n k : l á t v á n y o s s á g u l szol g á l t u n k nekik, és k i j e l e n t e t t é k előttünk, hogy a v a l l á s s z e m p o n t j á b ó l az Újvilág erkölcsileg és t ö r v é n y i l e g a régihez t é t e tik h a s o n l ó v á . Az Isten a z o n b a n m á s k é p p e n r e n d e l k e z e t t . Most pedig s z e r e t n é m m e g t u d n i tőled, vajon k o m o l y a n készülsz
a r r a , hogy a m i j e l e n l é t ü n k b e n e férfiú val m e g v i t a s d a k e r e s z t é n y hit tételeit. Te u g y a n i s v a l a h o g y m á s k é p p h a t á r o z t a d m e g a keres t é n y hitet, m i n t a h o g y a n azt n á l u n k a s p a n y o l o k s z o k t á k t e n n i . Ők ugyanis azt állították, hogy a k e r e s z t é n y e k n e k egy i s t e n ü k v a n , de az m é g i s három. Akárcsak egy olyan öltözék, a m e l y egy, és mégis h á r o m n y í l á s a v a n . Vagy egy olyan férfiú, aki u g y a n egy, de mégis h á r o m feje v a n . M i n d e z t m é g sok m á s s a l tetézték, olyasfélékkel, a m e lyek n e m v o l t a k í n y e m r e , és ezért h a m á r k i h u l l t a k e m l é k e z e t e m b ő l . Mi ott h o n k ö n n y e n elfogadtuk azt a hitet, m e l y szerint egy a z Isten, és azt a z á l l í t á s t is, hogy á l t a l a kel fel és n y u g s z i k le a n a p örök r e n d e l é s szerint, a hold és v a l a m e n n y i , a föld k ö r ü l k e r i n g ő bolygó és állócsillag. A spanyolok, a k i k n e k m i nél t ö b b e t beszéltek, a n n á l k e v é s b é hit t ü n k , az i s t e n e k r ő l n e m c s a k azt állították, a m i t e l m o n d o t t a m , h a n e m azt is m o n dották, hogy a lélek n e m olyan alkotású, m e l y szerint a jó e r k ö l c s ö k r e i r á n y u l n a , a száj e g y á l t a l á n n e m kész m i n d e n ó r á b a n az I s t e n t i m á d n i és a z az e m b e r , aki négyszögletes k a l a p o t h o r d , n é h á n y fit y i n g e l l e n é b e n m i n d e n b ű n t ő l feloldoz. Ez az állítás volt s z á m u n k r a m i n d e n e k fölött a leggyűlöletesebb. S o h a és sehols e m a k a r t a m e dolgokról b á r k i v e l is t á r gyalni és i n k á b b a r r a t ö r e k e d t e m , hogy mindig kereszténynek tartsanak, mintsem v i t á b a szálljak a k e r e s z t é n y e k k e l , m e r t eddig senkitől s e m h a l l o t t a m olyasmit, a m i k e t t e ezzel a férfiúval beszéltél. P A P : Nehogy azt gondold, hogy a m i t n e k i itt e l m o n d t a m , k o m o l y t a l a n dolog volna. E z e k n e k l e g n a g y o b b részéről ő m a g a is tudja, hogy b e n n e v a n a szent i r a t o k b a n , m e l y e k e t ő is t a n u l m á n y o z . A többit, a m i t h o z z á j u k fűztem, a v a l a mikor végbement események történeté ből m e r í t e t t e m . M i n t h a csak k o m o l y a n azt á l l í t a n á m , t e a z é r t v a g y m o s t n á lunk, m e r t t u d o d , hogy n á l u n k vagy. Ugyanígy apád, nagybátyáid, őseid, m i n d e g y i k a m a g a i d e j é b e n létezett, á m b á r m o s t n i n c s e n e k itt; k o m o l y r a for d í t v a a szót, a m i k r ő l te látod, hogy v a n n a k és m e g t ö r t é n n e k , az eljövendő k o r n e m fogja l á t n i , de m e g t u d h a t j a azoktól, a k i k elmesélik, m i n t a h o g y a n mi sem látjuk, a m i k e t az előző k o r látott, és amik valaha megtörténtek, mi azokat c s a k h a l l a n i és olvasni t u d j u k . M i n d azt, a m i most végbemegy, a jövőben m a j d ú g y m e s é l i k el, m i n t a m i a m ú l t b a n volt. T o v á b b á a dolgok egyetlen v a l ó s á g a k é n t fogják elbeszélni azokat, a m i k t ö r t é n n e k , m e g t ö r t é n t e k , és készen á l l a n a k a r r a , hogy m e g t ö r t é n j e n e k , a n n a k
ellenére, hogy n e m m i n d e n egyazon i d ő b e n és a m i s z í n ü n k előtt m e n t v é g b e . T E L E P H U S : A m i k e t m o n d a s z , igazak, és k ö n n y ű az út, a m e l y oda visz, a h o v á el s z e r e t n é k j u t n i . P A P : N o h a az í r á s - o l v a s á s m é g i s m e r e t l e n volt, és n e m m a r a d t a k fenn írott krónikák, amelyek tanúságot tehetnének az elmúlt, az őseinktől és elődeinktől látott, t e k i n t e t ü n k k e l átfogott e s e m é n y e k ről, a k á r c s a k ti az Ú j v i l á g b a n h á r o m is t e n t : a napot, h o l d a t és a t ü z e t t i s z t e l tétek, u g y a n ú g y n á l u n k a régi v i l á g b a n is m e g v o l t a h á r o m , sőt a négy isten tisztelete, m e r t a p á p a — ez a c s e p p e t se lekicsinyellhető istenség — a l e g n a g y o b b a k közé számított. E m i a t t a z u t á n az írás-olvasás m e g t e r e m t e t t e a t ö r t é nelmet, ezt a m i n d i g az idők v i l á g o s s á g á n a k t a r t o t t t u d o m á n y t , azért, hogy a j e len, vagyis az á l t a l u n k l á t o t t e s e m é n y e k i s m e r e t é r ő l , az elmúlt, a régi: a á l t a l u n k n e m látott, de őseinktől j e l e n k é n t szemlélt e s e m é n y e k i s m e r e t e felé fordít s u k figyelmünk, és azokat, a m e l y e k a z idők v i s z o n t a g s á g a v a g y az e m b e r i e r ő szakoskodás k ö v e t k e z t é b e n a feledés h o mályába merültek, vagy amelyeket ide gen és h a m i s szín l e p e t t meg, á l l í t s u k vissza régi f é n y ü k b e , hogy ismét o l y a n o k legyenek, a m i l y e n e k a k k o r voltak, a m i k o r k e l e t k e z t e k és először l á t t á k őket. V a n n a k u g y a n i s bizonyos írott f o r r á s a ink, a m e l y e k igen n a g y részletességgel b e s z é l n e k ezekről a dolgokról. Így a z u t á n Isten segítségével l e h e t ő v é vált, hogy a kereszténységet illetően e l j u s s u n k odáig, ahol a k e r e s z t é n y s é g a k k o r volt, a m i k o r keletkezett és a m i k o r a k e r e s z t é n y e k m a g u k a t ezzel a n é v v e l k e z d t é k jelölni. Azok a z o n b a n , a k i k m a g u k a t m o s t v a l l j á k k e r e s z t é n y e k n e k , h a ezt a f o r m á t látják, v a g y r ó l a h a l l a n a k , n e m i s m e r i k el, hogy k e r e s z t é n y v o l n a és n e m t a r t j á k méltónak a „keresztény" elnevezésre. Minket azonban kielégít, h a a z o k a t hisszük és m á s o k a t is a r r a b u z d í t u n k , hogy higgyék, a m i k n e k h i t é b e n a t e s t és a lélek egész ü d v é t helyezte az, a k i a z e m b e r n e k üdvösséget a d h a t o t t . N e m s o k a t t ö r ő d ü n k a z o k k a l az e m b e r e k k e l és a z e m b e r e k azon fiaival, a k i k b e n ü d vösség n e m t a l á l t a t i k , s a m e g a d a t o t t üdvösséget e l n y e r n i és azt, a m i t Isten n e m adott, m e g a d n i n e m képesek. T E L E P H U S : Ezek n a g y o n is igaz d o l gok, hiszen üdvösséget senki m á s n a k n e m adhat, ha önmaga a n n a k híjával van. M á r p e d i g az üdvösséget m i n d e n e m b e r Istentől kéri, de n e m k é r n é , h a az e m b e r e k között l e n n é n e k n é m e l y e k , a k i k azt m i n d m a g u k n a k , m i n d m á s o k n a k
meg t u d n á k adni. Ebből következőleg t e h á t az e m b e r e k s z á m á r a az üdvösség egyesegyedül attól származhatik, aki a n é l k ü l a d h a t b á r k i n e k , hogy m a g a m á s ü d v ö s s é g r e szorulna. P A P : Telephus, n e m vagy nagyon tá vol az Isten országától. B á r c s a k olvasni is t u d n á l v a l a m i t , m e r t a sok olvasás n e m k e v é s b é t a n í t , m i n t az ékesszóló o k tató, és a n é l k ü l g y ő z e d e l m e s k e d i k az ol vasó lelkén és v o n j a a m a g a v é l e m é n y é re, hogy szégyenkezést v á l t a n a ki belőle. Más f o r m á b a n u g y a n i s a legyőzetést n y u godt lélekkel senki s e m szenvedi el, és n i n c s e n olyan e m b e r , aki a dicsőség p á l m á j á t m á s o k n a k e n g e d n é át. De h a a k a rod — a t a n u l á s t n e m szabad szégyen l e t e s n e k és l e a l á z ó n a k t a r t a n i —, én el m o n d h a t o m n e k e d , m i volt e g y k o r őse i n k n é l a k e r e s z t é n y hit, és t ő l ü k á t v é v e m i b e n áll az most n á l u n k . M e g é r t h e t e d belőle, hogy a k e r e s z t é n y hit m á s , m i n t a m i n e k azok a s p a n y o l o k állították, a k i k a régi féltekéről hozzátok, a z Ú j v i l á g b a n l a k ó k h o z hajóztak. T E L E P H U S : Ezt h a l l o t t a m . M e r t , a m i n t tudod, jelen v o l t a m , a m i k o r S á m u e l t é p pen e r r e t a n í t o t t a d . P A P : H a t e n e m v a g y zsidó, a k k o r azok, a m i k e t n e k i m o n d o t t a m , r á d n e m vonatkoznak. T E L E P H U S : Mi az, hogy zsidó, én csak a k k o r é r t e t t e m meg, a m i k o r e r r e a fél tekére hajóztam. A mi féltekénk végte len v i l á g á b a n erről az elnevezésről senki s e m hallott, zsidót p e d i g soha senki s e m látott. És m i v e l é p p e n a k ö r ü l m e t é l é s r ő l beszéltél, e l m o n d o m , hogy is v a n ez a z o k nál, a k i k k e l e g y ü t t é l t e m . A m i k o r m i n t ifjak a s z o m s z é d s á g u n k b a n levő t ó b a n m e g f ü r ö d t ü n k , s e n k i t s e m l á t t a m , aki k ö r ü l m e t é l t lett volna, de é s z r e v e t t e m , hogy a mi t e s t ü n k is olyan, m i n t a n á l u n k született s p a n y o l ifjaké és azoké, akik v e l e m e g y ü t t a hajótörésből a p a r t r a kiúsztak. E m i a t t a z u t á n e n g e m e t is, b á t y á m a t is m i n d i g ú g y t e k i n t e t t e k , m i n t ha k ö z ü l ü k v a l ó k l e t t ü n k volna, m á r a n n á l is i n k á b b , m e r t n e m v o l t u n k leá nyok. P A P : K ö r ü l m e t é l t e k a z Ú j v i l á g b a n is v a n n a k . Hogy n á l u k a k ö r ü l m e t é l é s h o n n a n s z á r m a z i k , m é g bi o n y t a l a n . F e l t é telezhető, hogy n é p i szokás, a k á r c s a k a mi f é l t e k é n k e n levő Á z s i á b a n sok n é p nél. N e m h a g y h a t ó figyelmen kívül, h o g y a m a g u k a t k ö r ü l m e t é l ő n é p e k Ázsia és Libia h a t á r a i m e n t é n l a k n a k . De e n n e k megvitatását hagyjuk máskorra. T E L E P H U S : Az a tény, hogy n á l u n k a „zsidó" név, v a l a m i n t a „ p o g á n y " i s m e
retlen, a m e l l e t t bizonyít, hogy mi n e m származunk Ábrahám nemzetségéből. Ezért a k e r e s z t é n y hitet n e k ü n k m á s k é p p e n kell m a g y a r á z n o d , m i n t S á m u e l nek, aki zsidó és Á b r a h á m igen tisztelet r e m é l t ó n e m etségéből s z á r m a z i k . S A M U E L : Eszerint t e h á t n e m c s a k egy, az ü d v ö s s é g r e vivő k e r e s z t é n y hit v o l n a ? P A P : A hit egyetlen, a n é p a z o n b a n n e m . Vajon n e m fejtettem-e ki előtted, hogy k ü l ö n b s é g e t kell t e n n i a között a n é p között, a m e l y t ő l az üdvösség szük s é g k é p p e n származott, és aközött, a m e l y részesült b e n n e és a k é t n é p b ő l a n e k i k j u t t a t o t t egyetlen üdvösség miatt, az egyetlen hit á l t a l egy n é p , egy egyház és egy ország lett? Vajon n e m m á s t cselekszik-e az, aki a m a g á é b ó l ad, m i n t az, a k i azt k a p j a , a m i j e n e k i nincs? Az előb bi a zsidók n é p e , az u t ó b b i a p o g á n y o ké... *
T E L E P H U S : M i n t ifjú h a l l o t t a m , hogy a spanyolok gyakran kérdezték embere inktől, h o n n a n származtatja eredetét n e m z e t s é g ü n k , m e r t k ö z t u d o m á s ú dolog, hogy a m i ó t a létezik földünk, h o z z á n k sem t e n g e r e n , sem szárazföldön egyet len idegen s e m érkezett. A s p a n y o l o k e ért úgy v é l e k e d t e k , hogy mi ö n m a g u n k n a k v o l t u n k szülőatyái, ö n m a g u n k n a k v o l t u n k a fiai, m e r t a n n a k s e m m i jele nincsen, h o g y n e m z e t s é g ü n k m á s h o n n a n jött é s m e g t e l e p ü l t v o l n a e z e ken a helyeken. P A P : N e m m e g l e p ő , h o g y őseitekről nincsenek hagyományaitok mert nincsen s e m m i t ö r t é n e l m i feljegyzésetek s e m a r r a vonatkozólag, hogy a régi i d ő k b e n h á n y n é p élt ottan, sem pedig a ti n e m zetségetekről. N á l u n k is u g y a n a z v o l n a a helyzet, h a n e m v o l n á n a k é v k ö n y v e ink, a m e l y e k b ő l a sokféle n é p m e s é l n i t u d a k ü l ö n b ö z ő k o r o k b a n élt elődeiről és őseiről, úgy, a m i n t r ó l u k a t ö r t é n e t írók k ü l ö n - k ü l ö n feljegyezték. M e r t é l e t ü n k rövid, és h a azokat, a m i k e t m e g tudunk, vagy amikről hallunk maguktól az e s e m é n y e k szemlélőitől, n e m m e s é l n é n k el o l y a n o k n a k , a k i k n e k egyrészt e m l é k e z ő k é p e s s é g ü k jó, m á s r é s z t e r ő s az e l h a t á r o z á s u k , hogy a r á j u k b í z o t t a k a t az u t ó d o k n a k á t a d j á k , akik u g y a n a z o k a t a j a v a k a t t o v á b b a d j á k az ő u t ó d a i k n a k , v a g y h a m i n d e z e k e t n e m őrizné m e g a z írás, a k k o r a z egész t ö r t é n e l m i h a g y o m á n y , vagyis m i n d a z , a m i t l á t t u n k é s megtudtunk, megsemmisülne. Ha valami k ö r azokról, a m e l y e k r ő l é r z é k s z e r v e i n k közvetítésével t u d j u k , hogy léteztek, az
emberek nem vennének tudomást, akkor h a m a r o s a n e l ő á l l h a t n á n a k egyesek, és azt m o n d h a t n á k , hogy a m i t mi a legigaz a b b n a k i s m e r ü n k , h a m i s . A m i r e én ki a k a r o k l y u k a d n i , az t u l a j d o n k é p p e n az, hogy h o n n a n s z á r m a z t o k , az l é n y e g é b e n n e m fontos, m e r t b á r m e l y n é p m e g á l l a p í t h a t j a , h o g y l e g r é g i b b ősei szükség k é p p e n a földből s z á r m a z t a k , hiszen azt t a p a s z t a l j u k , hogy az e m b e r i test a föld b e n p o r l a d el. Mégis a m i i r a t a i n k sze r i n t — a m i é n k , a k i k n e k ősei, T e l e p h u s , a t e őseidhez h a s o n l ó a n elsősorban p o g á nyok, és a m i n t megfigyelted, E u r ó p á n a k , e n n e k a m é l y e n b a r á z d á l t régi föld r é s z n e k a lakói n e m egészen o s t o b á k ; a m i i r a t a i n k szerint, a m i n t m o n d á m , a m e lyek először a zsidókéi v o l t a k és m i k e r e s z t é n y e k , m i u t á n a zsidókkal együtt e g y á l l a m n a k l e t t ü n k a tagjai, á t v e t t ü k é s m i n t e g y e r e d e t i n e k és i g a z n a k n e v e z t ü k őket — m i n d e g y i k n é p legősibb elejét egyetlen, az első e m b e r h e z vezeti vissza, a m e l y b ő l az egész e m b e r i faj s z á r m a z o t t . Ezt a z első e m b e r t az I s ten nem valamelyik korábbi emberből, h a n e m földből alkotta, és Á d á m n a k , v a g y ha l a t i n u l a k a r n á n k m o n d a n i , földnek n e v e z t e el, m i n t h o g y szülőatyja a föld volt. Állítólag Á d á m k o r á b a n és a z azt k ö v e t ő i d ő k b e n az Isten olyan szoros k a p c s o l a t b a n élt az e m b e r r e l , hogy b a rátibb kapcsolatot kívánni sem lehetett volna. Idővel a z o n b a n , a h o g y a n ez r e n d s z e r i n t t ö r t é n n i szokott, a m e g h i t t b i z a l m a s s á g olyan e l h i d e g ü l é s t szült, hogy a z e m b e r lenézte t e r e m t ő Istenét, g y á m o l í tóját, az e m b e r e k védelmezőjét, f e n n t a r t ó j á t és atyját, m i v e l a z o n b a n isten n é l k ü l élni n e m t u d és o l y a n istent, a m e l y e t n e v e t e t t v o l n a meg, n e m talált, m a g á n a k i s t e n e k e t és bálványokat kezdett csinálni, a z o k n a k e m b e r i érzéseket t u l a j d o n í t v a , őket i m á d t a o t t h o n és a t e m p
l o m b a n . S z á m u k r a e m b e r a l a k ú szobrokat, k é p m á s o k a t m e g b á l v á n y o k a t emelt, fér f i a k n a k és n ő k n e k á b r á z o l t a őket, k ü l ö n böző k o r ú a k n a k , az e m b e r i é l e t k o r o k h o z h a s o n l ó a n . Így a l a k u l t ki a z i s t e n e k so k a s á g a , n o h a a v a l ó s á g b a n csak egy I s t e n volt. Ezt a sok istent, m i n d e g y i k e t a m a g a k ü l ö n s z e r t a r t á s á v a l — és m i v e l k é s ő b b v a l a m e n n y i n é p k ü l ö n isteneket, istennőket, s z e r t a r t á s o k a t és szentségeket a l a k í t o t t ki a m a g a s z á m á r a , és m i v e l az e m b e r e k , a z é r t is, m e r t sokáig éltek, a z é r t is, m e r t k ö z ü l ü k egy s e m volt g y e r m e k t e l e n , és m e r t sok feleséget t a r t o t t a k , e l s z a p o r o d t a k és s o k a s á g u k a t egyetlen h e l y befogadni n e m volt k é p e s — m i n d e n tájra magukkal v i t t é k . Így a z t á n a z egyetlen Isten h a g y o m á n y a k i h a l t és a később, n é h á n y évszázad m ú l v a szüle tett e m b e r e k azt g o n d o l t á k , hogy az őse iktől k a p o t t és a m a g u k c s i n á l t a i s t e n e k e n k í v ü l m á s isten nincsen. M i v e l a z o n b a n az igazi Isten, a k i m i n d e n e k e t a l k o tott, n e m szűnt m e g g o n d o s k o d n i róluk, h a n e m m i n d e g y i k e t e l l á t t a é l e l e m m e l és t u d o m á n n y a l , n o h a l e n é z t é k és m e g v e tették, és m i v e l m e g k ö n y ö r ü l t r a j t u k , elsőnek Á b r a h á m o t , s mi S á m u e l ü n k Á b r a h á m j á t v á l a s z t o t t a ki, és az ő n e m z e t ségének atyjává téve, kinyilatkoztatta m a g á t előtte és m e g p a r a n c s o l t a n é k i , hogy t a r t s a t á v o l m a g á t azoktól az iste nektől, a m e l y e k sehol sincsenek, t e h e t e t l e n e k , s e m m i k , olyanok, m i n t az e m beri á l m o k , m í g az Isten m i n d e n ü t t j e len v a n , m i n d e n h a t ó és s z ü k s é g k é p p e n létezik, és felszólította, hogy csak őt i s m e r j e őt tisztelje, és m i n t e g y e t l e n t és e g y e d ü l v a l ó t fogja fel, m e g v e t v e az öszszes t ö b b i istent, a z o k k é p m á s a i t és szobrait. Az eredeti latin szövegből fordította Bodor András
IFJÚSÁG-NEVELÉS
A tanuló n y á r i
szabadidő-gazdálkodása
Mit m ű v e l a d i á k a n y á r i s z ü n i d ő b e n ? O k u l á s r a , é p ü l é s r e fordítja-e szabad idejét, v a g y csak j á t s z á s r a , esetleg t e k e r g é s r e ? És a n y á r o n szerzett b a r á t o k v a g y az elsajátított i s m e r e t e k m i l y e n i r á n y b a n befolyásolják iskolai t e v é k e n y s é g é t , m a g a t a r t á s á t ? V a l l j u k be, m i n d e r r ő l keveset t u d u n k , és a g y e r m e k n y á r i s z a b a d i d ő g a z d á l k o d á s a , v a l a m i n t az iskolai e l ő m e n e t e l e közt fennálló kapcsolatot, a k e t t ő k ö l c s ö n h a t á s á t n e m i g e n t a n u l m á n y o z t u k . C s u p á n elcsodálkozunk, a m i k o r látjuk, h a e g y i k - m á s i k g y e r m e k , aki a t a v a s s z a l m é g jó t a n u l ó volt, ősszel, az új t a n é v b e n h a n y a g n a k m u t a t k o z i k , felesel, r e n d e t l e n . V a g y fordítva. Ma, a m i k o r a s z a b a d i d ő - g a z d á l k o d á s e g y r e j e l e n t ő s e b b k é r d é s s é válik, úgy vélem, jó, h a a g y e r m e k e k szabad i d e j é n e k a k i a k n á z á s á t is t a n u l m á n y o z z u k , n e m csak az iskolai t a n u l á s u k , h a n e m egész e g y é n i s é g ü k fejlődése s z e m p o n t j á b ó l is. T a valy n y á r o n , mielőtt d i á k j a i m a besztercei középiskolából v a k á c i ó r a m e n t e k v o l n a , m e g k é r t e m őket, í r j á k le, m i v e l fogják tölteni a szünidőt. Ősszel pedig, m i k o r újra t a l á l k o z t u n k , 62 t a n u l ó m ( X — X I . osztályosok) v a l l o t t a r r ó l , hogy m i v e l töltötte a három hónapot. K e z d j ü k t a l á n a m u n k á v a l . T a v a s s z a l t a n u l ó i m 8 8 % - a készült a r r a , hogy a n y á r i v a k á c i ó n a k bizonyos r é s z é b e n „ k o m o l y p é n z k e r e s ő k é n t " fizikai m u n k á t végez zen. C s u p á n egyetlen d i á k í r t a ezt: „ P i h e n n i a k a r o k , sokat, sokat a l u d n i ! . . . " Ősszel k e v e s e b b e n u g y a n , de így is a g y e r m e k e k 50%-a p o z i t í v a n v a l l o t t a k é r d é s r ő l . A többiek n e m k a p t a k m u n k á t , b e t e g e k v o l t a k , p ó t v i z s g á r a t a n u l t a k , h á z i m u n k á t v é geztek. A z o n b a n ilyen v á l a s z o k a t is k a p t a m : „Élvezni a k a r t a m a vakációt", „ N e m volt s z ü k s é g e m p é n z r e " . De m i é r t d o l g o z n a k e g y á l t a l á n v a k á c i ó b a n a diákok, n e m elég n e k i k a 9 h ó n a p i szellemi m u n k a ? G o n d o l o m , azért, m e r t s z e r v e z e t ü k k í v á n j a a sok ülés u t á n a fizikai m u n k á t . A helyi g y ü m ö l c s t e r m e l ő egységek t ö m e g e s e n v o n z o t t á k f i a t a l j a i n k a t — főleg s z ü r e t idején. A földieper, cseresznye e g y m a g á b a n is motiváló erő, s s z á m í t s u k hozzá, hogy fizetést k a p t a k m u n k á j u k é r t , m e l y e t ők szereztek, mellyel azt v e h e t t e k , a m i t é p p e n a k a r t a k . J e l l e m z ő A. C. t a n u l ó n y i l a t kozata: „Dolgozni m e g y e k o s z t á l y t á r s a i m m a l együtt. N e m m i n t h a r á v o l n é k szo rulva, de m á r elég n a g y n a k é r z e m m a g a m ahhoz, h o g y d o l g o z h a s s a m . . . " Legtöbben a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k b e n és á l l a m i m ű v e s m u n k á t (sok a v i d é k i t a n u l ó n k ! ) . N é h á n y a n tékesítő v á l l a l a t o k n á l dolgoztak. Borszéki d i á k j a i n k gálók, egy tacsi l e á n y k a szatyrot font, a h í r e s tacsi közkedveltségnek ö r v e n d idegen v e n d é g e i n k k ö r é b e n szerzett. N a g y o b b r é s z ü k n é h á n y s z á z lejt keresett, de
g a z d a s á g o k b a n v é g e z t e k föld é p í t ő t e l e p e k e n és gyümölcsér c u k r á s z d á k b a n v o l t a k kiszol szatyrot, m e l y a t e n g e r p a r t o n — és ezzel k e r e k e n 950 lejt s o k a n k a p t a k 1000 lejnél t ö b -
bet, két t a n u l ó p e d i g 1800-at. Vidéki t a n u l ó i n k , a k i k a mezőgazdasági t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n dolgoztak (25%), n e m p é n z t k a p t a k , h a n e m m u n k a e g y s é g e t . G o n d o l o m , n e m l é n y e g t e l e n dolog a z sem, hogy m i r e k ö l t ö t t é k k e r e s e t ü k e t : k e r é k p á r t , fényképezőgépet, sílécet, k a r ó r á t , halászfelszerelést, e g y e n r u h á t , c i p ő t , n a d r á g o t , r u h á t , tornafelszerelést, k a b á t o t , k ö n y v e k e t , t a n s z e r e k e t v á s á r o l t a k . Egy t a n u l ó z s e b p é n z t k ü l d ö t t e g y e t e m i s t a t e s t v é r é n e k , n é h á n y a n az iskolai k i r á n d u l á s költségeit fedezték, m á s o k a „ m e g m a r a d t " p é n z t s z ü l e i k n e k a d t á k , v a g y félretették zsebpénznek. A zsebpénzzel k a p c s o l a t b a n é r d e k e s dologra figyeltem fel. N o h a a t a n u l ó k 58%-a szerzett p é n z t saját m u n k á j á v a l , m é g i s elfogadták szüleiktől a zsebpénzt, s. mozira, c u k r á s z d á r a , s z í n é s z k é p e k r e , folyóiratokra, k ö n y v e k r e , k é p e s l a p o k r a , r á g ó g u m i r a költötték. C s u p á n a m e g k é r d e z e t t e k 14%-a ír így: „ N e m k a p t a m z s e b p é n z t , m e r t volt saját k e r e s e t e m " , „ H a a d t a k , a k k o r s e m f o g a d t a m el, m e r t n e k e m volt saját p é n z e m " . Ez azt jelenti, hogy a m u n k á é r t k a p o t t összeget k o m o l y d o l g o k r a költötték, n e m csip-csup a p r ó s á g o k r a . T e v é k e n y k e d t e k t a n u l ó i n k m á s t e r ü l e t e n is; s o k a n h á z t a r t á s t v e z e t t e k a n y á r i v a k á c i ó b a n . A m e g k é r d e z e t t e k n e k c s u p á n 8%-a n e m v e t t e ki részét a h á z körüli, m u n k á b ó l . E r r e a k é r d é s r e : t a n u l t á l - e főzni? — i g e n n e l válaszolt a fiatalok 60%-a. A z összesítés s o r á n viszont t a l á l k o z t a m ilyen válasszal i s : „Főzni n e m t a n u l t a m , m e r t fiú vagyok." E k k o r k ü l ö n a f i ú k n a k feltettem egy időszerű k é r d é s t : s z ü k s é g e s n e k t a r t o d - e , hogy egy férfi é r t s e n a főzéshez és v a r r á s h o z ? A v é l e m é n y e k eléggé e g y b e h a n g z ó a k : m i n d k e t t ő t szükségesnek t a r t j a a fiúk 86%-a, csak a v a r r á s t : 14%-a. A r r a a k é r d é s r e : végeztél-e v a l a m i figyelemre m é l t ó t — n e m - m e l válaszolt a szoltak nemlegesen.) M á s o k viszont így v a l l a n a k : „ F i l m e t v e t í t e t t e m a f a l u b a n m i n den m á s o d i k este, m i n t gépész", „ M e g j a v í t o t t a m a n a g y m a m á m k e r í t é s é t és jain), „Bélyeget g y ű j t ö t t e m " , „ T e n g e r i á l l a t o k a t p r e p a r á l t a m " , „ M e g t a n u l t a m a k ő m ű v e s - m u n k á t " , „ P e r m e t e z t e m a gyülmöcsfákat", „ V a r r t a m h á r o m szép í r á s o s egy n o v e l l á t " .
N e m e l h a n y a g o l h a t ó az sem, hogy a t a n u l ó k j e l e n t ő s h á n y a d a (25%) a fizikai m u n k a m e l l e t t v a g y h e l y e t t n a p o n t a 1—4 ó r á t t a n u l t az őszi p ó t v i z s g á r a . N e m t a r t o m helyes e l j á r á s n a k , h o g y e t a n u l ó k egy részét szüleik f e l m e n t e t t é k a frissítő: h a t á s ú fizikai m u n k a alól. A p ó t v i z s g á n é p p e n az „időmilliomosok" s z e r e p e l t e k a leggyengébben, a k i k m é g az o l v a s á s n a k s e m s z e n t e l t e k kellő időt. E l l u s t u l t i d e g r e n d s z e r ü k n e m volt „ f o r m á b a n " . A t a n u l ó k 71%-a ö n s z o r g a l o m b ó l is t a n u l t a n y á r f o l y a m á n , főleg m a t e m a t i kát. K e v é s az o l y a n t a n u l ó , a k i k e z é b e s e m v e t t e a t a n k ö n y v e k e t (3,2%). E g y e t l e n tanuló ismételt rendszeresen, minden tantárgyból, a többiek a „kedvenc", vagy „mumus" tárgyakat tanulmányozták. A vakációban mégis — nyilvánvaló módon — n e m a munka, n e m a tanulás, h a n e m a szórakozás k e r ü l t e l ő t é r b e . Főleg a s z é p i r o d a l o m o l v a s á s a é s a m o z i l á t o gatás. S z é p i r o d a l m a t (prózát, v e r s e t e g y a r á n t ) m i n d e n t a n u l ó olvasott. A m e g k é r d e z e t t e k 21%-a, „ s z o r g a l m a s d i á k " m ó d j á r a , c s a k kötelező könyvészeti a n y a g o t olvasott. M á s o k v i s z o n t c s a k a n e m kijelölt m ű v e k h e z n y ú l t a k (13%). A t ö b b i e k (66%) vegyesen o l v a s t a k kötelező és n e m kötelező a n y a g o t , é p p e n a m i h e z h o z z á j u tottak. H á n y k ö n y v e t o l v a s t a k a r e n d e l k e z é s ü k r e álló h á r o m h ó n a p a l a t t ? 1 k ö n y v e t olvasott a t a n u l ó k 3,2%-a, 2-t 11,3%-a, 3—5-öt 30,6%-a, 6—10-et 17,7%-a, 11—15-öt
16,1%-a, 16—20-at 9,7%-a. K ö n y v é l m é n y e i v e l k a p c s o l a t b a n a t a n u l ó k 11,2%-a így válaszolt: „ N e m e m l é k s z e m p o n t o s a n " , „Sokat, n e m t u d o m felsorolni". A t a n u l ó k n a k m a j d n e m a fele 5-nél k e v e s e b b k ö n y v e t olvasott. 90 n a p a l a t t 5 k ö n y v — n e m n a g y t e l j e s í t m é n y . Ezek közül n é h á n y a n a r e á l t u d o m á n y o k i r á n t é r d e k l ő d n e k , p é l d á u l az egy k ö n y v e t o l v a s o t t a k között szerepel k é t legjobb m a t e m a t i k u s u n k . D e n a g y r é s z ü k l u s t a s á g b ó l n e m olvasott, v a g y feltételezhetően t a r t o t t attól, hogy m e g nevezze a z olvasott k ö n y v e k címét. Mit o l v a s t a k ? A l e g t ö b b szavazatot a k a l a n d o s témájú írások kapták, második helyen a történelmi könyvek, h a r m a d i k helyen a szerelmes tárgyúak, majd a tudományos-fantasztikus regények következnek. Saj nos, t a l á l k o z t a m p o n y v a r a j o n g ó v a l is. Milyen k ö n y v e k e t o l v a s t a k l e g t ö b b e n ? S o r r e n d b e n J ó k a i : Az aranyember, Petőfi versei, J ó k a i : A kőszívű ember fiai, G á r d o n y i Géza: Egri csillagok, Vörös m a r t y : Csongor és Tünde, A d y versei, J ó k a i : Rab Ráby, A r a n y : Toldi. Ezek k ö telező o l v a s m á n y o k , a Rab Ráby kivételével, e n n e k viszont n e m r é g l á t t á k a film v á l t o z a t á t , és ezért o l v a s t á k el viszonylag sokan. A klasszikusok m e l l e t t N a g y Ist v á n , S ü t ő A n d r á s , M é h e s György, M a r t o n Lili, M á r k i Zoltán n e v é v e l is t a l á l k o z t a m . A v i l á g i r o d a l o m nagyjai a k ö v e t k e z ő s o r r e n d b e n á l l í t h a t ó k fel az olvasók s z á m a a l a p j á n : V e r n e , D u m a s (fölényes m a g a s a n állnak!), Balzac, Dickens, E. B r o n t e , Victor Hugo, M a y K á r o l y , S t e n d h a l , H e m i n g w a y , W a l t e r Scott, H. G. Wells, Cooper, Zola, K i p l i n g , M a u p a s s a n t , F l a u b e r t , O s c a r W i l d e . Egyetlen t a n u l ó sincs, aki m o z i b a n e j á r t v o l n a a n y á r f o l y a m á n . H á n y filmet l á t t a k 3 h ó n a p a l a t t ? 1—10 filmet a t a n u l ó k 46,7%-a („szerények"), 11—20-at 27,7%-a („mérsékeltek"), 21—30-at 8,0%-a („vérmesek"), t ö b b filmet 11,3%-a (na, ez m á r túlzás!) n é z e t t meg. F e l h a s z n á l a t l a n v á l a s z 6,3% („sötétek"). A r a n g l i s t a élén áll a Spartacus c í m ű film (mert t ö r t é n e l m i t á r g y ú , m e r t K i r k Douglas a főszereplője, m e r t m e g h a t ó , igaz t ö r t é n e t ) és a Sasok között (mert k a l a n d o s , f o r d u l a t o s cselekm é n y ű , i z g a l m a s , szép t á j a k a t m u t a t be). A m á s o d i k h e l y r e a G i a n n i M o r a n d i - f i l m e k k e r ü l t e k : Nem vagyok méltó hozzád, Térden csúszva térek vissza hozzád („mert zenés, m e r t G. M. a k e d v e n c é n e k e s ü k " és „ m e r t a z igazi valóságot m u t a t j á k be"). Jól s z ó r a k o z t a m a következő v é l e m é n y e k e n : „Legjobban tetszett A Baskerville-i kutya, m e r t t a n u l n i l e h e t belőle", „Dr. Prätorius, mert tetszett a doktor viselke dése", „Angelika és a király, m e r t régi szokásokat á b r á z o l " „Limonádé Joe, m e r t a főhős elítéli a z alkoholistákat"(!) De v a n n a k k ö z ö t t ü k „szigorú k r i t i k u s o k " is, akik szerint: „Egy sem, m e r t n e m ú g y végződtek, a h o g y s z e r e t t e m volna", „Egyik sem különösen, m e r t n e m m u t a t n a k be igazi é r z e l m e k e t , t á r s a d a l m i k é r d é s e k e t " . M o n d a n o m s e m kell, hogy a t é v é t is s o k a n n é z t é k egész n y á r f o l y a m á n . A n y á r i v a k á c i ó n y ú j t o t t a szórakozási lehetőségek csúcspontjai az iskola szer vezte o r s z á g j á r ó k i r á n d u l á s o k . A l e g s i k e r ü l t e b b ezek közül a Bucsecs-beli h é t n a p o s k i r á n d u l á s volt. Ezen és m á s k i r á n d u l á s o k o n a t a n u l ó k 4 2 % - a v e t t részt. Szüleivel országos k ö r ú t o n j á r t 3,2%. A v a k á c i ó idején a v á r o s i a k i n k á b b falun, a falusiak p e d i g v á r o s b a n k í v á n t a k n y a r a l n i . S o k a n ü d ü l t e k a t e n g e r p a r t o n , a h e g y e k b e n , különféle f ü r d ő h e l y e k e n , t á b o r o k b a n és külföldön is. K e v é s n y i l a t k o z a t b ó l d e r ü l t ki, h o g y t a n u l ó i n k e g y ü t t n y a r a l t a k v o l n a szüleikkel, i n k á b b a b a r á t a i k n á l , n a g y m a m á n á l , n a g y n é n i n é l időz tek. N e m jó ez. M e r t é v k ö z b e n a g o n d t e r h e l t , hajszás é l e t b e n sokszor n e m j u t elég idő a m e g h i t t e b b e g y ü t t l é t r e . A családi összetartozás é r z é s é n e k erősítésére k i t ű n ő a l k a l m a t n y ú j t a v a k á c i ó . A közös n y a r a l á s örömei, é l m é n y e i közelebb h o z z á k egy m á s h o z a szülőt és g y e r m e k e t , s e r r e m i n d k é t félnek szüksége v a n . Ha a közös n y a r a l á s idején a szülő n e m köti m e g t ú l s á g o s a n a g y e r m e k e t (de e l l e n ő r i z e t l e n ü l
sem hagyja!), h a biztosítja a g y e r m e k viszonylagos függetlenségét és önállóságát, a k k o r a n y a r a l á s közös, e m l é k e z e t e s é l m é n y lesz. A g y e r m e k ösztönös m o z g á s v á g y á t , a t e r m é s z e t é b e n rejlő egészséges n y u g t a lanságot, melyet a t a n é v a l a t t a z á l l a n d ó ülőfoglalkozás g á t l á s a l a t t t a r t , a v a káció v é g r e felszabadítja. T a n u l ó i n k 45%-a r e n d s z e r e s e n s t r a n d o l t , 36%-a n é h a , 18,3%-a e g y á l t a l á n n e m . Ez u t ó b b i a k közé t a r t o z n a k azok, a k i k b e t e g e k voltak, és egyes v i d é k i t a n u l ó i n k , a k i k n e m l a k n a k folyóvíz közelében, n o m e g a k i k a f ü r d ő r u h á j u k a t csak v á r o s o n h a s z n á l h a t j á k , a h o l n e m „szégyen" az ilyesmi. A s p o r t o lást bizony e l h a n y a g o l t á k d i á k j a i n k a s t r a n d o l á s j a v á r a . C s u p á n 16,1%-uk sportolt r e n d s z e r e s e n , a l k a l o m s z e r ű e n p e d i g 40,3%. Az utolsó k é r d é s r e : m i l y e n t e r v e d n e m s i k e r ü l t és m i é r t ? — a következő v á laszokat k a p t a m : „ M i n d e n t e r v e m s i k e r ü l t " (29%); „ N e m v o l t a k t e r v e i m " ; „Dolgozni a k a r t a m , de n e m sikerült, m e r t m é g n e m t ö l t ö t t e m b e a 16 é v e t " ; „Hegyi k ö r ú t r a a k a r t a m m e n n i , de n e m volt k i v e l " ; „ E l m a r a d t a külföldi út, m e r t o n n a n j ö t t e k m e g h a m a r a b b a v e n d é g e k , így m i l e m a r a d t u n k " ; „ N e m m e h e t t e m n y a r a l n i a p ó t vizsga m i a t t " ; „ N e m m e h e t t e m K o l o z s v á r r a , m e r t nem. s i k e r ü l t a p ó t v i z s g á m " ; „ N e m m e h e t t e m a t e n g e r p a r t r a , m e r t é d e s a p á m n e m k a p t a ki a s z a b a d s á g á t " ; „ N e m t u d t a m m i n d e n kötelező o l v a s m á n y t elolvasni, m e r t d o l g o z t a m a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n " ; „ T e r v e i m e g y á l t a l á n n e m s i k e r ü l t e k , o k : n e m r e n d e l k e z e m elég a k a r a t t a l " ; „ N e m t a n u l t a m m e g zongorázni, m e r t n e m t u d t a m jól beosztani a z időt". . . . É s v a l l a n a k tovább a t a n u l ó k . De mi itt m e g á l l u n k . H a g y j u k a m ú l t a t , abból csak a szép e m l é k e t és a t a n u l s á g o k a t őrizzük m e g — itt v a n ú j r a a n y á r , a v a k á c i ó . Hogy m i k é n t t ö l t i k el a s z ü n i d ő t a g y e r m e k e k , azt ősszel t u d j u k m e g . T a n u l s á g k é n t c s u p á n egy k é r d é s t t á r g y a l u n k , a m i b ő l szülők, t a n á r o k , g y e r m e k e k egyaránt okulhatnak. Ú g y gondolom, ezek u t á n szinte t e r m é s z e t e s n e k t ű n i k a k a p c s o l a t a v a k á c i ó és a t e r v között. Igaz u g y a n , h o g y a s z a b a d n a p o k n a k é p p a z a d j a a s z a b a d j e l l e get, hogy az egyén e l s z a k a d a t e r v e k t ő l , kötöttségtől. H a c s u p á n n é h á n y n a p r ó l v a n szó. D e a m i d i á k j a i n k r e n d e l k e z é s é r e 3 egész h ó n a p áll. Az első p á r n a p t ö k é l e t e s e n elegendő a h h o z , hogy a t a n u l ó „jóllakjék" az alvással, l u s t á l k o d á s s a l . E z u t á n m á r u n a l m a s s á , sőt t e r h e s s é v á l i k az ü r e s szabadság. A t e r m é s z e t e s ösztön a r r a h a j t j a a t a n u l ó t , h o g y v a l a m i t cselekedjék, lehetőleg h a s z n o s a t . H a ezt m e g tervezte, a k k o r k ö n n y e n m e g k e z d i , h a viszont n e m t e t t ilyen i r á n y ú előkészületet, a k k o r k e r e s g é l : m i v e l is tölthesse n a p j a i t , a l k a l o m s z e r ű e n tesz-vesz, k e v é s l á t s z a t tal, s v é g e r e d m é n y b e n s e m m i h a s z o n n a l , c s u p á n a z u n a l o m m a l , ezzel a g y a k o r i vakációs betegséggel küzd, m e l y v é g e r e d m é n y b e n a m e g s z e r v e z e t l e n s z a b a d idő következménye. H a viszont a v a k á c i ó n a p j a i t b e r a g y o g j a a m u n k a i r á n t é r z e t t öröm, tetézve a szórakozás k e l l e m e s é l m é n y é v e l , a t a n u l ó n e m b e l e f á r a d , i n k á b b felfrissül, s n a gyobb é l e t k e d v v e l fogadja a z új iskolai é v első n a p j á t . H a n g s ú l y o z n i k í v á n o m , hogy a v a k á c i ó t n e m előzte m e g célirányos, szervezett nevelői r á h a t á s , c s u p á n az ország j á r ó k i r á n d u l á s o k és a kötelező i r o d a l m i könyvészeti a n y a g kijelölése j e l e n t e t t b i zonyos m é r t é k ű i r á n y í t á s t . De v a k á c i ó n i n n e n és t ú l a felmérés v i l á g o s a n iga zolja, h o g y a t e r v s z e r ű s é g , az e l ő r e l á t á s , a k o m o l y felkészülés n e m c s a k a h a t é kony m u n k á n a k az alapja, h a n e m az ésszerű s z a b a d i d ő - g a z d á l k o d á s n a k is. E r r e m i n d e n k o r f i g y e l m e z t e t n ü n k kell t a n í t v á n y a i n k a t . Horváth
Piroska
SZEMLE
Marcuse
és a
diákok
E számunkban részletet közlünk Herbert Marcuse Az egydimenziós em ber című könyvéből. Mi késztetett e nehezen követhető és szerzője h e geli—marxi—freudi hatások alatt kialakult felfogását kifejező szemelvény közreadására? Marcuse népszerűsége a lázongó nyugat-európai diákok között? Sok vitát kiváltó előadása az UNESCO rendezte legutóbbi Marx kollokviumon? E körülmények kétségtelenül szerepet játszottak, ám a választást elsősorban a m ű szabta meg. Ha erős túlzásnak is tartom azt az értékelést, hogy Marcuse írása a „legfelforgatóbb könyv, amely az Egyesült-Államokban századunk folyamán megjelent" (Serge Mallet), kétségtelen, hogy Az egydimenziós e m b e r b e n kifejtett kritika a modern tőkés ipari társadalomról egyike a legeredetibbeknek. N e m értünk egyet Marcuse felfogásával és e könyv konklúziójával. Ez azonban n e m akadályozhat m e g bennünket abban, hogy — szerkesztői koncepciónkhoz híven — megismertessük a Korunk olvasóit azzal a gondolkodóval, akit a róla írt cikkek százaiban a nyugati diákifjúság bálványának, profétájá nak neveznek. Becsületes vita, hiteles dialógus csakis szövegek alapján lehetséges, csakis így etikus. De mindenekelőtt mutassuk be Marcusét. A ma hetvenedik évét taposó filozófus Berlinben született és Freiburgban végezte irodalmi, böl cseleti és szociológiai tanulmányait. Húszéves, amikor Németországban kitör a forradalom. Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilko lása után Marcuse kilép a szociáldemokrata pártból. N e m akar közössé get vállalni azzal a szervezettel, amelynek egyik vezetője, Noske — a gyilkosok pártfogója. 1927-ben a Gesellschaft című folyóirat filozófiai szerkesztője. Gondolkodására — vallomása szerint — A tőke és Marx ifjúkori irásai gyakorolták a legmélyebb hatást. A hitlerizmus elől Svájc ba, majd Franciaországba menekül, ahol a „frankfurti iskola" többi kép viselőjével (Adorno, Horckheimer) újra kiadja a Zeitschrift für Sozial forschung című folyóiratot. 1937-ben az Egyesült Államokban telepedik le, de míg barátai a háború után visszatérnek Frankfurtba, ő Ameriká ban marad. Több ottani egyetemen tanít, az utóbbi időben az év leg nagyobb részét Kaliforniában tölti, s onnan jár megtartani előadásait a nyugat-berlini egyetemre. Két legismertebb m ű v e az Erosz és civilizá ció (1955) és a már említett könyv, amely 1964-ben jelent meg Boston ban. N e m olvastam az Erosz és civilizációt, ezért tájékoztatásul csak annyit mondhatok róla, hogy könyvében Marcuse is megkísérli a mar-
xizmus és a freudizmus összeegyeztetését. Látja viszont, hogy a pszicho analitikus terápia végső soron be akarja illeszteni a beteg egyént a beteg civilizációba, illetve úgy kívánja az előbbit gyógyítani, hogy elvi selhetővé teszi létét a civilizáció részeseként. A beteg civilizáció — Marcuse számára — az úgynevezett fogyasztó társadalom. Az egydimenziós emberben Marcuse több síkon elemzi azo kat a módszereket, amelyekkel e társadalom vezető erői menteni igye keznek a történelmileg túlhaladott kapitalizmust. A fogyasztó társadalom urai totális hatalomra törnek az egyének fölött. Céljukat az emberekkel való manipulációval, a fogyasztás útján történő integrálásukkal szándékoznak elérni. A társadalom tagjainak nevelő kondicionálása n e m enged helyet semmilyen bírálatnak vagy el lenállásnak. Ez a társadalom bekebelezi, a maga céljaira hasznosítja az egyének vágyait és aspirációit. A kultúr-ipar, a tömegtájékoztatási esz közök kommercializálják az irodalmi és művészeti alkotásokat, megfoszt ják őket eredeti jelentésüktől. Ezek az alkotások is arra szolgálnak a manipulálóknak, hogy profitot hajtsanak és lehetővé tegyék a kizsákmá nyoló rendszer zavartalan működését. (Ezt a jelenséget elemzi szemel vényünk is, amelyben Marcuse azt vázolja, hogyan válik a magas kul túra bekebelezésével és kommercializálásával egydimenziójúvá a fo gyasztó társadalom műveltsége.) Ebben a modern társadalomban háttérbe szorul a nyílt erőszak alkalmazása, a fogyasztásban elidegenedő munkás maga is beilleszkedik a rendszerbe. Éppen ezért Marcuse nem hisz a nyugati országok munkásosztályának vezetése alatt kibontakozó szocialista forradalomban. Könyvének borúlátó következtetése így szól: „Kemény csak a reménytelenek számára létezik." Az említett Marx-kollokviumon Marcuse kifejtette, hogy napjaink ban robbanó forradalmi energiák csak a „peremrétegekben", a gyarmati népekben, a gettók színesbőrű lakosaiban, a lumpenproletariátusban és végül a diákságban gyűltek fel. Ők azok a reménytelenek, akiknek elé gedetlensége és lázadása megdöntheti a tőkésrendszert. Kétségtelen, hogy Marcuse elemzése az egydimenziós társadalom ról és emberéről sok találó megfigyelést és valós diagnózist tartalmaz. A fogyasztó társadalom marxista bírálói nem is nélkülözhetik ezeket a megállapitásokat, még ha ezotérikus — keveseknek szóló — megfogalma zásuk meg is neheziti felhasználásukat. N e m fogadhatjuk azonban el Marcuse végletes, pesszimista nézeteit a forradalom erőiről. N e m vitat juk, hogy a neokapitalizmus társadalompolitikájának sikerült-e átme netileg megtévesztenie a munkásság bizonyos csoportjait. Több ország ban (és különböző mértékben) ez az integrálódás valóban megfigyelhető. N e m vonjuk természetesen kétségbe a gyarmati népek, a gettó-lakosok és a fiatal értelmiség nagy forradalmi képességeit sem. Hiszen éppen Lenin elévülhetetlen érdemei közé tartozik a gyarmati-nemzeti forra dalmi mozgalmak történelmi szerepének és a nyugati munkásmozgalom mal való egybekapcsolásuk szükségességének a felismerése. Elméleti szempontból azonban indokolatlan a forradalom katalizátorainak az a leszűkített sémája, amely nem számol a modern kapitalizmus mély ellent mondásainak dialektikájával és azokkal a folyamatokkal, amelyek előbb vagy utóbb újra galvanizálni fogják a munkásosztály forradalmi ener giáit.
Marcuse marxista bírálói (Roger Garaudy, André Gorz) kimutat ták, hogy a német filozófus következtetései elhamarkodottak. Ha a f e j lett nyugati országok munkásságának bizonyos rétegeiben lassabban is tudatosul annak szükségessége, hogy forradalmi úton oldják meg a m ű szaki fejlődés és a technika tőkés felhasználása között feszülő ellent mondást, a strukturális reformok követelése már egyre nagyobb töme geket mozgósít. A Marx-kollokviumon tartott vitaelőadásában Garaudy kénytelen volt leszögezni: „Ha a negativitást csupán a peremrétegekben keressük, gyengítjük a forradalmi erőket. Ezért Marcuse tételei n e m járulnak hozzá az elemzés elmélyítéséhez, hanem zavart okoznak." Még meg s e m száradt a nyomdafesték az elméleti vitáról szóló tu dósításokon, amikor maga a valóság is rácáfolt Marcuséra. A francia dol gozók általános sztrájkjára gondolok. E küzdelem megmutatta, hogy a francia munkásságban is hatalmas forradalmi potenciák szunnyadnak. A franciaországi, nyugat-németországi, olaszországi és spanyolországi megmozdulások arról tanúskodnak, hogy a diákok és a munkások köve telései egyértelműen a neokapitalista társadalom és annak vezető rétegei ellen irányulnak. A kétkezi és a szellemi dolgozók harca most sem választható el egymástól. Eredményt csak közös, egybehangolt és egy séges fellépésük érhet el. Serge Mallett Marcuséról írt cikkében (Le Nouvel Observateur, V. 8—14.) találóan jegyzi meg, hogy a lázongó értelmiségi ifjúság tudatában érthető módon élénk visszhangra leltek a német filozófus tételei a fo gyasztó társadalom totális jellegéről az egyének manipulálásáról, az al kotó energiák kommercializálásáról és a reménytelenek felkeléséről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugat-európai diákmegmozdulások ki váltója Az egydimenziós ember szerzője volna. Tény, hogy Rudi Dutschke és hívei mesterüknek tekintik Marcusét, a mai diákharcok tár sadalmi képlete és jelentése viszont sokkal összetettebb és mélyebb, semhogy ezt a jelenséget egyetlen, szellemi tényezőre lehetne vissza vezetni. Ha megpróbálnók általánosítani a nyugati diákmozgalmakból leszűrhe tő tanulságokat, azt mondhatnók, hogy a nyugati egyetemi ifjúság harcá ban sajátosan keverednek a kifejezetten szakmai jellegű követelések a fo gyasztó társadalom elembertelenedett, elidegenedett valóságával szem ben kitörő tiltakozásokkal. A professzionális célok: az egyetem demokra tikus reformja, a társadalmi diszkrimináció teljes felszámolása. A diák ság véget akar vetni a szakemberek képzésében és alkalmazásában ér vényesülő technokrata irányzatoknak. Az egyetemi oktatás menetébe való beleszólás jogát követeli. Az alma mater falain belül folyó harcnak össztársadalmi vonatko zásai vannak. A radikális diákság felfogása szerint az egyetem a polgári társadalom egyik legfontosabb intézménye s éppen ezért a forradalmi átalakításáért kibontakozó küzdelem végső soron ama társadalom ellen fordul, amelynek ez az egyetem a kifejezése. A nagy diákmegmozdulások páratlan történelmi-politikai jelentőségét és újszerűségét éppen abban jelölhetnők meg, hogy bennük azoknak a dühös fiataloknak az elkese redettsége és szenvedélyes tiltakozása jut kifejezésre, akik már n e m elégszenek meg részletmegoldásokkal, hanem felvetik az egyéni-társa dalmi élet alapvető problémáit. E sztrájkoló, tüntető barikádokat emelő, egyetemi épületeket elfoglaló és utcai harcokat próvokáló ifjúság szá-
mára nem jelenthet kielégítő eredményt, ha küzdelmével csupán azt érné el, hogy a — több vonatkozásban — megkövesedett, anakronisztikus n y u gat-európai egyetemi oktatást korszerűsítenék. Az amerikai egyetemek többsége már ilyen modern intézmény, diákságuk mégis elégedetlen, mégis mozgolódik. Sokkal többről van itt szó. Ez a fiatalság nem akar abba bele törődni, hogy szülei eszménytelen, sivár életét élje. Az élet tartalmát már nem kizárólag a fogyasztásban, a pénzkeresésben látja. Hol v a gyunk már a háború utáni évek „szkeptikus nemzedéké"-től? Az ú j g e neráció eszményeket keres, magasabb cél és tartalom után kutat, amiért érdemes élni, sőt — ha kell — meg is halni. Jelszavaik és tételeik ezt a törekvést tükrözik: „ . . . a mi forradalmunk szocialista és kulturális jellegű lesz, lehetővé akarjuk tenni az ember számára, hogy önmaga le hessen." „Visszautasítjuk a fogyasztó t á r s a d a l m a t . . . Fogyasztani kell, de csak azt, amit elhatározásunk alapján megtermelünk." A lázongó if júság nem hajlandó tehát felcserélni a tömegeket éhséggel fenyegető társadalmat egy olyannal, amelyben rájuk gyilkos unalom leselkedik. Az emberi méltóság, a felelősség, a közügyekben való tevőleges rész vétel nemes igénye munkál az értelmiségi elitben. Ez az ú j , felemelő és lelkesitő mozzanat határozza meg harcának mély humanista jellegét! A nyugati ifjúság mozgalmának ezek az emberi-erkölcsi tartalmai egybehangzanak azokkal a munkáskövetelésekkel, amelyek n e m csupán magasabb bérek és más gazdasági engedmények elérésére irá nyulnak, h a n e m hangot adnak a mai munkás emberi szükségleteinek is. Ez a munkás már n e m akar egyszerű alkatrész lenni egy mások ál tal irányított hatalmas. lélektelen gépezetben. Már n e m fogadja el, hogy passzív tárgy, manipulált eszköz legyen a tőkés és állama kezében. N e m csupán joban — emberibben is szeretne élni. A fejlett munkás az üzemi gazdasági életbe való beleszólás jogát, a társadalmi demokratizmus ki szélesítését és elmélyítését követeli minden vonatkozásban. A kétkezi és a szellemi dolgozók ú j , egységes harci frontja kialaku lóban, erősödőben van, noha zavaró tényezők még fékezik a folyamatot. A diákság mozgalmainak ártó felelőtlen, túlzó megnyilvánulásokra, il letve a hagyományos munkásszervezetek nehézkességére, rutinjára gon dolok. Tény azonban, hogy a mai szociális megmozdulásokban a nyugati diákság ú j , kezdeményező szerepet játszik, s erre fel kell figyelniök azok nak, akik a nyugati társadalmat vizsgálják. Az egyetemi ifjúság harca ú j fejezetet nyit a haladó mozgalmak történetében és egyben az értel miség szociológiájában is.
L o g o s z és e t h o s z A t h a n a s e J o j a a k a d é m i k u s új k ö n y v e * egész sor t a n u l m á n y t és cikket foglal m a g á b a , a m e l y e k a lo gikára, az etikára, a filozófia á l t a l á n o s k é r d é s e i r e , a a filozófiatörténetre, a t u d o m á n y o k és a k u l t ú r a filo zófiájára v o n a t k o z ó p r o b l é m á k a t é r i n t e n e k . Míg a Logikai tanulmányok (I. kötet 1960, II. k ö tet 19C6) az egységes logika és a m e t a l o g i k a é r t e l m e zésének, v i s s z a s z á r m a z t a t á s á n a k és felépítésének sub specie dialecticae modern módozatait tartalmazták, beleillesztve Arisztotelészt is e n n e k a l á t á s m ó d n a k a k e r e t é b e , a d d i g az új k ö t e t b e n t a l á l h a t ó t a n u l m á n y o k n e m t e k i n t h e t ő k c s u p á n bizonyos logikai s z e m lélet kifejtésének, h a n e m i n k á b b az e m b e r i gondol k o d á s - t ö r t é n e t bizonyos p i l l a n a t a i d i a l e k t i k u s m a g y a r á z a t á n a k . A k ö n y v egy k i e m e l k e d ő m a r x i s t a gon d o l k o d ó k r i t i k a i m e d i t á c i ó j a a filozófia időszerű k é r déseiről. Az első t a n u l m á n y az á l t a l á n o s filozófia és a h e l lén ethosz k o o r d i n á t á i b a n — A t h a n a s e J o j a a görög n y e l v és a klasszikus k u l t ú r a k i t ű n ő ismerője — a sztoikus formális l o g i k á n a k a sztoikus filozófiai gon d o l k o d á s és g y a k o r l a t m á s területeivel v a l ó k a p c s o l a t á t fejtegeti, figyelembe v é v e a m e g h a t á r o z o t t t á r s a d a l m i - t ö r t é n e l m i összefüggéseket. R á m u t a t a h e l lén és a r ó m a i egyetemesség k o r á n a k e l l e n t m o n d á sosságára, figyelmeztet a logika, a fizika és az e t i k a k a p c s o l a t á r a . A sztoicizmus, az e p i k u r e i z m u s és az arisztotelészi felfogás közötti — bizonyos s z e m p o n t b ó l heterogén — interferenciák adva vannak, s Athanase J o j a a k a d é m i k u s é r t e l m e z é s é b e n „az e m b e r i s é g e r kölcsi t u d a t a k i a l a k u l á s á n a k egyik m o m e n t u m á t j e l e n t i k . . . egy olyan m o m e n t u m o t , a m e l y f e l m a g a s z t a l j a az absztrakt észt, m e l y b e n a Logosz és Ethosz egybeolvadt". A m á s o d i k t a n u l m á n y az egyetemes, egyedi és sa j á t o s közötti véletlen k a p c s o l a t szofisztikus é r t e l m e zésének logikai v i z s g á l a t a és u g y a n a k k o r filozófiai e l m é l k e d é s az „ u g y a n a z és m á s " , az „azonos és k ü lönböző" d i a l e k t i k á j a fölött. Az a vita, a m e l y e t a szerző Koriszkosz avagy a szofisztikus játék c í m ű t a n u l m á n y á b a n folytat, az e g y e t e m e s és az egyedi v i s z o n y á n a k k é r d é s é v e l fog lalkozik, s ezt m i n d a m e t a l o g i k a , m i n d az o n t o l ó gia egyik a l a p v e t ő p r o b l é m á j á n a k t e k i n t i . J o j a a k a d é m i k u s m á r a Logikai tanulmányok II. k ö t e t é b e n is hosszasan foglalkozott a l o g i k a i - i s m e r e t e l m é l e t i v e l e j á r ó v a l a z e l e a i a k filozófiájában, e k ö n y v e Az eleaiak és a logika c í m ű t a n u l m á n y á b a n pedig a P a r m e n i d é s z h i r d e t t e m e g i s m e r é s h á r o m ú t j á t vizsgálja m e g : az abszolút t é v e d é s t — a N e m l é t szükségszerűen létezik: a hérakleitoszi t é v e d é s t — a Lét és a N e m l é t azonos az e g y e t e m e s f o l y a m a t b a n s a látszat ú t j á t — a dolgok úgy v a n n a k , a h o g y j e lenség-jellegükben előttünk megjelennek (tádokounta)
krónika A FIPRESCI április má sodik felében megrendezett ha gyományos milánói kollokviu mán a film és a televízió vi szonyát vették vizsgálat alá több mint húsz ország kritiku sainak, film- és tv-szakembereinek részvételével. Az el hangzott hat referátum (köz tük a román televíziót képvi selő Ecaterina Oproiué is), va lamint a hozzájuk kapcsolódó viták a két művészeti ág szá mos problémáját vetették fel (esztétikai jellegük megítélésé nek, egymásra való hatásuk nak, a tv-film műfajainak, a tv-filmgyártásnak, a tv-kritikának a kérdéseit). Ezek kö zött a legtöbbet vitatott: léte zik-e külön tv-film, sajátos al kotási problémákkal, külön nyelvvel, műfaji szabályokkal, eljárásokkal? Egyértelmű és végleges megoldás nem született, de a vi tákban számos kérdésben ke rültek közelebb a résztvevők a televízió művészi sajátosságai nak tisztázásához, a közönség gel való viszonyának megvilá gításához. Érdekes és tovább vitelre érdemes gondolatok születtek a tv- és mozifilm vi szonyának megvilágítására a miniatúra és a táblakép kö zötti viszony párhuzamba állí tásával, hasznosak voltak azok a megállapítások, amelyek a tv-közönség otthoni, intim környezetének s a tv-film kifejezésformáinak viszonyára vonatkoztak. Az eredmények inkább a távlatok nyitásában mutatkoztak meg, az eljöven dő vizsgálódások feladatköré nek kijelölésében s ez érthető is, ha a tv „életkorát" a mo ziéval összehasonlítjuk.
A tv sok problémája még a jövőé, de ebben megoldásuk optimista szemlélete is rejlik. spe Az eleai P a r m e n i d é s z jelentőségét a szerző A r i s z „Ha ma nincs is a tv-nek — állapította totelészhez és H é r a k l e i t o s z h o z h a s o n l í t v a mérlegeli. ciális nyelvezete meg az egyik résztvevő —, lesz. A * Athanase Joja. Logos şi ethos. Biblioteca de fi holnap talán művészet filmet sem lehet annak alaplozofie şi sociologie. Bucureşti, 1967.
krónika ján értékelni, amilyen Lumière idejében volt. A tv még nem fedezte fel a maga Chaplinjét. De néhány újdonságot máris hozott: az otthoni fogyasztót, az egy személynek szóló látványt, az őszinteség igényét... A televízió új klímát teremtett a kultúra megértéséhez "
Az élete végén Ameriká ban élt nagy angol író Aldous Huxley kétezer levelét gyűj tötte össze Grover Smith, a Duke egyetem tanára, ama meghatalmazás alapján, melyet 1963-ban az író akkor még élő özvegyétől kapott. A leve lek Huxley etoni középiskolai meg oxfordi egyetemi tanul mányainak korát, újságíróskodásának kezdetét, ezt köve tően az ún. „antik regények" t o u r - d e - f o r c e szakaszát — be leértve A végzet b á b j á t é k á - t is (Point C o u n t e r Point) —, vagy is írói működésének első pe riódusát ölelik fel. Végül, a harmadik rész, a kaliforniai csoport, életének utolsó tíz évét tükrözi, amikor növekvő érdeklődést tanúsított az or vostudomány és a miszticiz mus iránt. E korszakból szár mazó leveleit tartják a legér dekesebbeknek, már azért is, mert bennük sokat foglalkozik a meszkálin kábítószerről szerzett tapasztalataival, és el ítéli azt a nagy publicitást, amelyet Nyugaton, különösen Amerikában ennek a meszkálkaktuszból nyert kábítószernek és hasonlóknak biztosítanak. A levelek rövidesen T h e Lett r e s of Aldous H u x l e y címen jelennek meg Angliában.
Az írók jegyzetfüzeteit sokáig csak a kutatók ismer ték és tanulmányozták, s azt tartották, hogy a bennük fog lalt feljegyzések, töredékes
Majd m i u t á n sajátos, eredeti, logikai és filozófiai s z e m p o n t b ó l jól m e g a l a p o z o t t a n é r t e l m e z i az e l e a i a k n é z e t e i n e k tényleges szerepét, r á t é r a n n a k vizsgála t á r a , mit j e l e n t e n e k az eleaiak a logika és a filozó fia t ö r t é n e t e s z á m á r a . P a r m e n i d é s z j ó h i s z e m ű e n „úgy v é l t e — á l l a p í t j a m e g Joja a k a d é m i k u s —, hogy lo g i k á j á n a k alapjai a r e a l i t á s t ö r v é n y é n n y u g s z a n a k , . . . n á l a az elvont azonosság elve a n e m - e l l e n t m o n d á s elve i r á n y á b a n f e j l ő d i k . . . " és ő az egyetlen S z ó k r a tész előtti gondolkodó, aki felvetette azt a p r o b l é m á t , a m e l y Heidegger szerint „a metafizika a l a p v e t ő p r o b l é m á j a — m i é r t létezik v a l a m i és m i é r t n e m i n k á b b s e m m i ? " . Az eleaiak r e n d e l t e t é s e az — a m i n t ez a r o m á n logikus v é l e m é n y é b ő l k i t ű n i k —, „hogy ők m i n t e g y a logika e l ő t ö r t é n e t é t alkotják", P a r m e n i dész n e v é h e z fűződik „az azonosság és az e l l e n t m o n dás e l v é n e k zseniális és feltűnést keltő felfedezése", s ob initio logikus volt. Hasonló érdeklődést tanúsít Joja akadémikus Par m e n i d é s z t a n í t v á n y a , az eleai iskola egy m á s i k k é p viselője, Z é n o n i r á n t is. Azt vizsgálja, m i l y e n m é r t é k b e n t e k i n t h e t ő Z é n o n — a h o g y a n Arisztotelész m o n d j a — a d i a l e k t i k a feltalálójának, p o n t o s a b b a n az a b s z u r d r a való r e d u k á l á s segítségével t ö r t é n ő fi lozófiai érvelés, k ö v e t k e z é s k é p p a v a l ó s z í n ű logikája feltalálójának. A szerző Z é n o n felfogásának főbb v e t ü l e t e i t elemezve, ezeket Arisztotelészhez és az eleai filozófia m o d e r n t ö r t é n é s z e i n e k n é z e t e i h e z viszonyít ja, végül é r t é k e l i Z é n o n szerepét a logika és a fi lozófia továbbfejlesztésében. Vizsgálódásait így össze gezi: „a v a l ó s z í n ű filozófiai fejtegetés — a t u d o m á nyos a l k o t á s h o z szükséges m u n k a e s z k ö z , a m e l y örök r e az eleai Z é n o n n e v é h e z kapcsolódik." Joggal állítja Joja, hogy „a logika k o r u n k köz p o n t i p r o b l é m á j a " , mivel „a t u d o m á n y szédületes f e j l ő d é s e . . . logikai és metodológiai z s á k u t c á b a v e zet." H a figyelembe vesszük h a s o n l ó a n jól m e g a l a pozott kijelentéseit („A l o g i k a t ö r t é n e t n e m c s u p á n egy erudíció-forma, h a n e m a s z i s z t e m a t i k u s logika egyik é r t é k e s segédeszköze i s . . . H a a logikát a n é l kül a k a r n ó k előadni, hogy u t a l n á n k t ö r t é n e t é r e , j e lenlegi p r o b l e m a t i k á j a belső t e r m é s z e t é n e k m e g n e m értését k o c k á z t a t n ó k " ) , a k k o r m e g é r t j ü k azt a k ü lönleges érdeklődést, m e l y e t a jeles r o m á n g o n d o l k o dó az egységes logika m e g t e r e m t é s e — a xynosz logosz feltárása — felé i r á n y u l ó m o z z a n a t o k n a k szen tel. Az új k ö t e t é b e n foglalt í r á s o k b a n J o j a l é n y e g é b e n u g y a n a z t tűzi ki céljául, m i n t a Logikai tanulmá nyokban. A t á r g y a l t kötet t a n u l m á n y a i k ö r ü l m é g i s ki kell e m e l n ü n k a H é r a k l e i t o s z e t i k á j á r ó l és logiká járól, v a l a m i n t az a r r ó l a m ó d r ó l szóló írását, a h o gyan Engels a formális logika t ö r t é n e t i s é g é t é r t e l mezte. H a igaz az — m á r p e d i g kétségbevonhatatlanul igaz —, hogy „az arisztotelészi m ű n e m c s u p á n a logika t ö r t é n e t é n e k egy egyszerű szakasza, h a n e m v a l a m i v e l t ö b b : a logika m o d e r n t u d o m á n y á b a n m a is a k t í v a n és h a t é k o n y a n jelen van, a k k o r ezt a t é n y t csak azzal a fluiditással, mozgékonysággal, a l kotó e l l e n t m o n d á s s a l é r t h e t j ü k meg, a m e l y H é r a k leitosz k o z m i k u s l á t á s m ó d j á t á t h a t j a " . Ezért h a n g s ú lyozza: „Fokozott é r d e k l ő d é s s e l kell ú j r a H é r a k l e i tosz felé f o r d u l n u n k , m i v e l a z ő g o n d o l k o d á s m ó d j á -
n a k t a n u l m á n y o z á s a igen hasznos a k k o r , a m i k o r hosszú k ü l ö n v á l á s u t á n a g o n d o l k o d á s logikája és a lét logikája ú j r a e g y m á s felé közelednek." E b b e n a t a n u l m á n y b a n , a k á r a s z t o i k u s o k k a l fog l a l k o z ó b a n , J o j a a k a d é m i k u s olyan elvi k é r d é s e k e t v e t fel, m e l y e k e t a t ö b b i g o n d o l k o d ó n a k e l m é l k e d é s t á r g y á u l a j á n l . Az igazság (alétheia) értelmének on tológiai m e g k ö z e l í t é s é r e g o n d o l u n k elsősorban, a m e l y az ógörögben t ö b b e t j e l e n t , m i n t Veritas v a g y Wahr heit. A h a n g s ú l y o z o t t g o n d o l a t n e m g y a n í t o t t a d a l é k o k a t t a r t a l m a z a filológiai, filozófiai, logikai és o n tológiai v i z s g á l a t s z á m á r a . Meg kell e m l í t e n ü n k egy m á s i k k i e m e l é s t is, a m e l y k é r d é s f o r m á j á b a n t a l á l h a t ó : „Vajon a logika m e g s z ű n i k - e új. l á t á s m ó d o k felé f e j l ő d n i ? " Ez a k é r d é s n e k a m e t a t e ó r i a s í k j á n v é g r e h a j t o t t megközelítése szükségességét veti fel, a m i l e h e t ő v é t e n n é s z á m u n k r a a n n a k k u t a t á s á t , hogy m i a t u d o m á n y és m e l y e k rendszerezésének módozatai. S mindez A tudomá nyok rendszerezéséről c í m e t viselő t u d o m á n y l o g i k a i , m ó d s z e r t a n i és tudományfilozófiai t a n u l m á n y b a n in d í t v á n y o z o t t i r á n y v o n a l a k a l a p j á n . Egy ilyen p r o b l é m a felvetődése a mai filozófus és t u d ó s vizsgáló d á s á n a k azt az igényét m u t a t j a , hogy f e l t á r j á k „a t u d o m á n y egységét a k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y o k t ö m e g é b e n " . Az e b b e n a t a n u l m á n y b a n foglalt e l j á r á s ( a m e l y e t R o m á n i a Szocialista K ö z t á r s a s á g A k a d é m i á j á n a k 1967-ben r e n d e z e t t k o l l o k v i u m á n is b e m u t a tott) biztosítja a m a r x i s t a d i a l e k t i k a helyes m e g k ö zelítését (A marxista dialektikára vonatkozóan). A k é r d é s t m e g m a g y a r á z v a leszögezi, hogy a z é r t v a n ez így, m e r t a „ m a r x i s t a d i a l e k t i k a m e g é r t é s e a g o n d o l k o d á s (a logosz kifejeződése az ethoszban, v a g y i s az e m b e r i , a t á r s a d a l m i ) é r t e l m é n e k és m e g valósításának tudományos megközelítésére kötelez egy o b j e k t í v m ó d s z e r síkján, a m e l y a t é n y e k t ő l azok k a p c s o l a t a i , t ö r v é n y e i felé h a l a d — így j á r t el M a r x , Engels és L e n i n is a m a g a k o r á b a n " . E b b e n a t a n u l m á n y b a n a szerzőt m i n d a n n a k a logikai-formális é r t e l m e foglalkoztatja, a m i t a dolgok igazságára u t a l v a kifejezünk, u g y a n a k k o r n e m k e r ü l i el figyel m é t a t u d o m á n y o s k u t a t á s metodológiai é r t e l m e sem, m i v e l m i n d a két oldal b e l e t a r t o z i k az igazság m e g közelítő k i a l a k í t á s á b a , és egy olyan m ó d s z e r a l k a l m a z á s á t követeli meg, a m e l y n e k „ h a t é k o n y s á g a az o b j e k t í v - d i a l e k t i k u s v a l ó s á g b a n gyökerezik". Hogy J o j a a k a d é m i k u s s z ü n t e l e n Arisztotelészre h i v a t k o z i k — a k á r a sztoikus, az eleai v a g y a h é r a k leitoszi szakaszt vizsgálja, a k á r a formális logika tör ténelmi értelmével vagy a tudományok rendszerezé sével és a m a r x i s t a d i a l e k t i k á v a l foglalkozik —, n e m meglepő. N e m azért, m e r t a jeles r o m á n logikus a „stagiriai" m ű v é n e k egyik l e g a l a p o s a b b ismerője, h a n e m m e r t egy m a r x i s t a g o n d o l k o d ó n á l ezt t e r m é szetesnek kell t e k i n t e n ü n k . Ez c s e n d ü l ki m e g á l l a pításából, a m e l y szerint „Arisztotelész formális és u n i v e r z á l i s l o g i k á j a . . . szükséges m a r a d a m a t e m a t i k a i logika b á m u l a t o s fejlődése e l l e n é r e , m i v e l a reális gondolkodási f o l y a m a t o k a t t a n u l m á n y o z z a , s abból a filozófiai feltételezésből i n d u l ki, hogy a gondolkodás a z o b j e k t í v valóságot tükrözi, t e h á t az igazság a l a p v e t ő f o g a l m á t veszi a l a p u l " . A n a g y o n gazdag logikai ismeretek birtokában J o j a a k a d é m i k u s b e j á r h a t j a olyan k u l t ú r á k sajátos
krónika voltuknál fogva nemigen tart hatnak számot nagyobb nép szerűségre, ugyanis alapos el mélyedést, a Mű részletekbe menő ismeretét igényelik. Az utóbbi időben azonban, úgy látszik, megváltozott a hely zet, s az olvasó bejelentette igényét az alkotók műhelytit kainak ismeretére, fürkészésére. Leonardo da Vinci vázlat füzeteiben műalkotások csí rái, tudományos ötletek, vizs gálódások izgalmas dokumen tumai váltak közismertté. Goethe hátrahagyott jegyzetei sok tekintetben gazdagították a művészetéről és világnézeté ről alkotott képünket. Jókai „emlékkönyvei", 27 noteszbe foglalt feljegyzései között nem csak műveihez készített érté kes jegyzeteket találunk, ha nem olyan, látszólag köznapi jelentéktelenségű feljegyzése ket is, amelyek bevilágítanak az író érdeklődési körébe, bel ső világába. Mihai Eminescu jegyzetfüze tei mind ez ideig kiadatlanok, s a 44 füzetet kitöltő feljegy zés-anyagot csak a kutatók némelyike használta fel. A feljegyzések iskolai tanulmá nyainak anyagára, olvasmá nyaira vonatkoznak, akadnak közöttük latin nyelvgyakorla tok, feljegyzések a mosásba adott fehérneműről, fogalmaz ványok, iskolai matematikai feladványok, fordítás-részletek Kantból, versek, gondolatok. Érdekességük az anyag összes ségében van, hiszen az olvasó kellő türelemmel és szeretet tel sokkal inkább elmélyedhet maid általuk a nagy költő vi lágában, mint ha csak ver seit, prózai műveit ismeri. Az élő ember tárul fel belőlük a maga mindennapi foglalatossá gai közevette, érdeklődésének alakulásában. Érthető az a lelkesedés, amellyel e jegyzet füzetek közkinccsé tételét sür geti a G a z e t a l i t e r a r ă cikkíró ja, Constantin Noica.
téka A magyar nyelv történeti etimológiai szótára I. kötet (A—Gy) A kolozsvári egyetem egy kori végzettje, Benkő Loránd szerkesztette hatalmas nyelv történeti kiadvány az utóbbi évek magyar tudományos éle tének egyik legkiemelkedőbb eredménye. A munkát, amely nek első kötetét most kezünk ben tartjuk, három kötetre tervezik, és valószínűleg több mint másfél évtized múlva fe jezik majd be. Ez lesz az első nagyszabású és a magyar szó kincs egészére kiterjedő etimo lógiai szótár. A tervek szerint mintegy 12 000 szócikkben több mint 60 000 szó történeté ről és eredetéről tájékoztatja majd az érdeklődőket. Nem csak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, ha nem mindazok is haszonnal lapozgathatják, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja. (Akadémiai Kiadó, 1968.)
Saeculum
Weltgeschichte
A nagynevű nyugatnémet történeti folyóirat, a S a e c u l u m tizenöt kötetre tervezett világ történetének végre, hosszú elő készületek után, megjelent a négy első kötete. A kötetek és a fejezetek, bár különböző szerzők munkái, mégis vala mennyit egységes történelmi felfogás és elv hatja át. Ezek közül a szerkesztő bizottság különösen kettőnek az érvé nyesítését tartotta elengedhe tetlennek: az ún. „érintkezési elvet" és a történelem társa dalmi és szellemi meghatáro zottságának eszméjét. Az előbbi szerint a világtörténe lem kulcskérdését a kultúrák találkozása és szétválása je lenti, a második minden kor ban azonos tematikai keretet tételez fel, amelybe a kornak az emberről és istenről, a föld-
világát, a m e l y e k az e m b e r i g o n d o l k o d á s e g y e t e m e s ségéhez Vezethetnek, a k á r a s z t o i k u s o k r a v a g y elea i a k r a utal, a k á r a r o m á n g o n d o l k o d á s t és szellemi séget vizsgálja. Az á l t a l á n o s logikáról és filozófiáról az a n t r o p o l ó g i a és a k u l t ú r a filozófiájának k é r d é s é r e t ö r t é n ő á t m e n e t — a kötet utolsó két t a n u l m á n y á ban — természetesnek tűnik. A r o m á n filozófia t ö r t é n e t é v e l foglalkozó í r á s azt a megfelelést k u t a t j a és m u t a t j a ki v é g k ö v e t k e z t e t é seiben, m e l y „a r o m á n n é p realista, megfontolt é s világosságot szerető j e l l e m e . . . és a r o m á n filozófia ésszerű és r e a l i s t a jellege között fennáll". Ez a t a n u l m á n y —m e l y a r o m á n g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t e filo zófiai á t g o n d o l á s á n a k elvi i s m e r t e t é s e — egész sor j e l e n t ő s elméleti és m ó d s z e r t a n i u t a s í t á s t t a r t a l m a z a filozófiai g o n d o l k o d á s síkján kifejeződő román szellem helyes megközelítésére. T a l á n m é g e n n é l i s többet, azt, h o g y a n k e l l e n e t u d o m á n y o s a n m e g a l k o t n i a r o m á n filozófiai g o n d o l k o d á s t ö r t é n e t é t . H a u g y a n i s igaz, hogy „a r o m á n n é p szellemi p r o filja eredetileg a Görögország, Róma, B i z á n c t e r e m t e t t e logosz l á t ó k ö r é b e n gyökerezik, a k k o r m e g m a g y a r á z h a t ó az arisztotelészi t a n jelenléte és á l l a n d ó sága a r o m á n g o n d o l k o d á s b a n . Eredettől fogva m e g m a g y a r á z h a t ó az e m b e r i m é l t ó s á g etikája, a r o m á n k u l t ú r a k o z m i k u s és a n t r o p o l ó g i a i k i c s e n g é s ű e r e d m é n y e i az irodalom, a k é p z ő m ű v é s z e t , a zene, a filo zófia t e r é n . . . N e m h a t á s r ó l , h a n e m i n k á b b a d á k r ó m a i ethosz és logosz, v a l a m i n t a r o m á n v a l ó s á g és s z u b s z t a n c i a k i a l a k u l á s á n a k évszázados t ö r t é n e t e közötti i n t e r f e r e n c i á r ó l v a n szó". Hangsúlyoznunk kell, hogy e k é t t a n u l m á n y r é v é n — a m e l y e k e t a közönség m á r a Logosz és ethosz c í m ű k ö t e t b e n v a l ó közlésüket megelőzően is ismert, és a m e l y e k é l é n k v i s s z h a n g r a t a l á l t a k a hazai filozófiai és k u l t u r á l i s közvéleményben — Joja akadémikus meghirdeti a r o m á n n é p szellemi é r t é k e i n e k k u t a t á s i p r o g r a m j á t , á m teljesen m á s k o o r d i n á t á k b a n , m i n t a m i l y e n e k k e l olyan filozófusoknál és t ö r t é n é s z e k n é l t a l á l k o z h a t u n k , m i n t C. R. M o t r u , D. Drăghicescu, M. V u l c ă n e s c u , C. Noica, L u c i a n Blaga. Új k ö t e t é v e l J o j a a k a d é m i k u s n a g y m é r t é k b e n h o z zájárul a r o m á n filozófiai t u d a t f o r m á l ó d á s á h o z és fejlődéséhez. M u n k á i n a k o l v a s á s a k o r b á m u l a t t a l tölt el szabatossága és az i g a z s á g n a k l e g j o b b a n megfelelő kifejezésmód m e g t e r e m t é s e ; ezt m é l y r e h a t ó klasszi k u s m ű v e l t s é g és a z oly sokat v i t a t o t t gondolati p r o b l é m á k b a n v a l ó biztos t á j é k o z ó d á s t e t t e l e h e t ő v é . Valeriu
Az újítók
Streinu
szociológiája
A Szociológiai k u t a t á s o k n a k szinte k i m e r í t h e t e t l e n lehetőségei v a n n a k . T á r s a d a l m i v a l ó s á g u n k igen b o nyolult, s a m a i szinten v é g z e t t h a z a i szociológiai vizsgálódások m é g csak a t á r s a d a l m i k é r d é s e k igen kis részét helyezték a szociológus-kémcsőbe v e g y -
e l e m z é s céljából. A „ m é g n e m e l e m z e t t " - b ő l — e b ből a t e n g e r b ő l — k i v á l a s z t a n i azt a cseppet, a m e l y v a l ó b a n é r d e k e s , időszerű, és főleg a társadalmi h a s z n o s s á g s z e m p o n t j á b ó l e g y á l t a l á n n e m közömbös k ö v e t k e z t e t é s e k lehetőségét sejtetni: e g y m a g á b a n is félsiker. A M i h a i l C e r n e a felelős szerkesztő i r á n y í t á s á v a l íródott és egy n a g y o b b k o l l e k t í v a m u n k á j á t p r e z e n t á l ó k ö n y v * a z ú j í t ó m o z g a l o m szociológiai vo n a t k o z á s a i r ó l m á r t é m a v á l á s z t á s á b a n is jelzi ezt a félsikert. S a n a g y k ö r ü l t e k i n t é s s e l és a p p a r á t u s s a l végzett vizsgálódás biztosítja a siker m á s i k felének n a g y részét is. A m u n k a k ö z ö s s é g jól k o o r d i n á l t h a d i r e n d b e n , egy séges h a r c i t a k t i k á v a l , a k ü l ö n b ö z ő f e g y v e r n e m e k — statisztikai leírás, összehasonlítás, interjú, a n k é t — e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l , a megfelelő h a d i t e c h n i k a — a z a d a t o k feldolgozásához szükséges a p p a r á t u s — b i r t o k á b a n az ü z e m e k b e n az ú j í t ó m o z g a l o m m a l fog lalkozók és m a g u k az újítók a k t í v t á m o g a t á s á v a l s a h a d m ű v e l e t e k t e r ü l e t é n e k t é r b e n és időben t ö r t é n ő p o n t o s e l h a t á r o l á s á v a l i n d í t o t t a m e g a szocioló giai p r o b l é m a m e g h ó d í t á s á r a i r á n y u l ó akciót. A h a d i t e r v kidolgozásakor figyelembe v e t t é k az eddigi (vi l á g v i s z o n y l a t b a n is elég gyér) t a p a s z t a l a t o k a t . A t á m a d á s t f r o n t á l i s n a k is n e v e z h e t j ü k , u g y a n i s a z or szág ü z e m e i b e n t e v é k e n y k e d ő ú j í t ó k széles s á v j á t felölelték, n e m is beszélve a r r ó l , hogy az összeha sonlítások a globális m u n k a k ö z ö s s é g e k e t — m i n t e g y 33 000 dolgozót — is vizsgálati k ö r ü k b e v o n t á k . (Ezt a h a t a l m a s m u n k á t n y i l v á n csakis az összesített a d a t o k b i r t o k á b a n levő központi i n t é z m é n y e k segítségé vel l e h e t e t t elvégezni.) A r e n g e t e g a d a t és összefüggés, összehasonlítás és k ö v e t k e z t e t é s b e m u t a t á s á n vörös f o n á l k é n t h ú z ó d i k végig egy igen egyszerű g o n d o l a t : az újító is ember. Jogos a k é r d é s , m i é r t szükséges ezt az e v i d e n s tézist ilyen n a g y erőfeszítéssel s e n n y i o l d a l r ó l igazolni. A f á r a d s á g n e m v e s z e t t k á r b a . A tétel (amely e g y é b k é n t ilyen m e g f o g a l m a z á s b a n n e m j e l e n t k e z i k a k ö n y v b e n , d e mégis az egész f e l m é r é s n e k az éltető e l e m e ) k é t v o n a t k o z á s b a n is l é n y e g b e v á g ó : egyrészt, a z újító ember, n e m p e d i g „ s u p e r e m b e r " , aki r e n d k í v ü l i képességei r é v é n a k ö z r e n d ű e k t ő l elszigetelt kasztot alkot, m á s r é s z t , az újító ember, n e m pedig iratcsomó. Az első oldalt meggyőzően m u t a t j á k b e a szerzők. Az újításhoz szükséges t é n y e z ő k s z á m b a v é t e l e k o r p é l d á u l az újítók saját megítélése szerint n e m a k ü l ö n leges m ű s z a k i t e h e t s é g a döntő, h a n e m m i n d e n e k előtt a m a g a s k é p e s í t é s és a hosszas m u n k a t a p a s z t a lat. S jellemző, hogy a n e m újító m u n k á s o k n a g y tömegei is ezt a k é t u t ó b b i feltételt jelölik m e g a l a p vetőnek. A tehetséget n e m l e h e t „beszerezni", a m a gas képesítés és a gazdag t a p a s z t a l a t a z o n b a n a dolgozók n a g y tömegei s z á m á r a is e l é r h e t ő k . Vagyis a z újitó és n e m újító közötti h a t á r s á v o k a t n e m első s o r b a n v a l a m i l y e n , az á l t a l á n o s t ó l eltérő a d o t t s á g * Mihail Cernea — Marin Micu — Victoria Du mitrescu: Mişcarea inovatorilor. Studiu sociologic. Editura politică, Bucureşti, 1967.
téka ről és a világegyetemről val lott felfogása, tudományos és technikai ismeretei, uralmi formái, gazdasági, társadalmi rendszerei, irodalma, művésze te tartoznak bele. A műben a kultúr- és a szellemtörténet el vei érvényesülnek, bár a gaz dasági és a társadalmi kérdé sek sem maradnak a háttér ben. Az első kötet az ember kialakulásától kezdve, „az első magas kultúrák" megjele néséig, a második a római bi rodalom koráig terjedő idő szakot, a harmadik és a ne gyedik a világvallások kiala kulásának korát, vagyis a III—XI. századot tárgyalja. (Herder, F r e i b u r g — Basel — W i e n , I — 1965, II — 1966, I I I — I V — 1967.) Vintilă Geografia
Mihăilescu teoretică
Néhány év óta örvendetesen megélénkült földrajzi szakiro dalmunk területe. A korszerű, színvonalas egyetemi és főisko lai tankönyvek mellett egymás után látnak napvilágot a ko moly tudományos igényű tájmonográfiák, földrajzi kézi könyvek, tudományos módszer tani munkák. Vintilă Mihăi lescu Délkeleti Kárpátok (Carpaţii sud-estici) című ki tűnő munkája után most az Elméleti földrajz (Geografie teoretică) terjedelmes kötetét tehetjük könyvespolcunkra. A könyv azok számára íródott, akik a földrajztudományok kal kapcsolatos általános el méleti álláspontok iránt ér deklődnek. A 254 oldalas mun ka a földrajz mint tudomány legfontosabb ismeretelméleti kérdéseit egy kötetben foglal ja össze, miközben egységes áttekintést nyújt a földrajztu dományok rendszeréről, azok kutatási módszertanáról. Ö r ö m mel hívjuk fel rá minden földrajztanár figyelmét: nem
téka egyszeri olvasásra, hanem gya kori tanulmányozásra való könyv (Editura Academiei, 1968.) Győri
János
Áprily
Lajos
Az A r c o k és v a l l o m á s o k újabb kötete a XX. századi magyar líra egyik népszerű, vonzó egyéniségének állít em léket; Áprily Lajos életútját követi nyomon a brassói Hoszszú utcától a Kútvölgyi kórhá zig. Feleleveníti a Parajdon és Kolozsvárt töltött diákéveket, megidézi a havasi séták él ményeit, a nagyenyedi tanító éveket, a költőnek a kolozsvári Ellenzéknél, majd az E r d é l y i H e l i k o n n á l vállalt szerkesztői munkáját, azokat az éveket, melyek a költő fejlődésének gyümölcsöző vagy éppen med dő szakaszait jelentették. A kis tanulmánykötet — mind össze 186 lap — változatos, gazdag képanyaggal hozza em berközelbe irodalmunk egyik legrokonszenvesebb lírikusát. (Szépirodalmi K i a d ó , 1967.) Palocsay
Zsigmond
Kakukkfuvola Már címével is emlékeztet ez a szép kiállítású (Árkossy István fantázianyitó, még is tartásos kollázsaival dí szített) verskötet a két év vel ezelőtti indulásra: a Forrás-sorozatban megjelent K ó r é m u z s i k a szintén a szerző kettős ihletforrását, a termé szetet és a zenét idézte olva sói tudatunkba. A közben el telt évek azonban nemcsak bi zonyos lehiggadást hoztak eb ben az érdekes, nem-minden napi költészetben, hanem a társadalmi lét és tudat, a fe lelősség világosabb távlatait is. A Tévedsz, m e s t e r , az Á t szerelve, A hét bükkfalevél
húzza meg, s ezek a v á l a s z v o n a l a k n a g y o n is v i szonylagosak. A szerző egyik é r d e m e az, hogy a s z o cializmus k ö r ü l m é n y e i között t ö m e g m é r e t ű v é v á l ó ú j í t ó m o z g a l o m n a k ezt a sajátosságát sok s z e m p o n t b ó l t u d a t o s í t j á k , s anélkül, hogy az újítók é r d e m e i t , k é pességeit c s ö k k e n t e n é k , b e m u t a t j á k : n e m feltétlenül a születéssel szerzett tehetség-előjogok a j á n l ó l e v e l e a l a p j á n lehet b e k e r ü l n i a k ö z n a p i - r e n d k í v ü l i e m b e r e k k a s z t n a k n e m is n e v e z h e t ő t á r s a s á g á b a . De ott v a n a m á s i k oldal is: az újító a „szuper" e l h a g y á s á v a l n a g y o n is ember, n e m egyszerű i k t a t ó szám vagy aktacsomó. A könyv másik érdeme en n e k a gyakorlati j e l e n t ő s é g ű g o n d o l a t n a k u g y a n c s a k s o k r é t ű a l á t á m a s z t á s a . Az ú j í t ó m o z g a l o m t é r h ó d í tása t e k i n t e t é b e n n e m közömbös az, hogy e folya m a t szubjektív, emberi o l d a l á r a s o k k a l t ö b b figyel m e t f o r d í t s a n a k . Az igazság u g y a n i s az, hogy g y a k ran inkább e tevékenység objektivizálható tárgya, n e m pedig az objektivizáló alany k e r ü l a figyelem központjába. Az újítással i n t é z m é n y e s í t e t t f o r m á b a n foglalkozó m ű s z a k i k a b i n e t e k r e n d s z e r i n t a k k o r kez d e n e k foglalkozni az újítással, a m i k o r a z m á r t ú l j u tott a t e r v fázisán, a m i k o r iratcsomó formájában „ n y o m a v a n " . A szerzők m i n d e n kétséget k i z á r v a igazolják az objektivizált újítás gazdasági h a t é k o n y ságát, n e m z e t g a z d a s á g i é r t é k é t . N a g y o b b é r d e m ü k viszont az, hogy k i e m e l i k a szubjektív tényezők sze r e p é t is e b b e n a f o l y a m a t b a n . Ennek alapján körvonalazódik az újítómozgalom egyik szociológiailag, filozófiailag és pszichológiailag m é g n e m k i m e r í t ő e n e l e m z e t t e l l e n t m o n d á s a : az ú j í t á s l é n y e g é b e n spontán, szubjektív hozzájárulásból f a k a d ó tevékenység, de u g y a n a k k o r szervezett for m á b a n , intézmény — a műszaki kabinet — irányí t á s á v a l folyik. A s p o n t á n , a s z u b j e k t í v a v é l e t l e n s z e r ű t t e r m e l i ki, a szervezett pedig a t e r v s z e r ű e n v é g bemenőnek, a s z ü k s é g s z e r ű n e k az ú t j á t e g y e n g e t i . ö s s z e e g y e z t e t h e t ő - e a kettő, l e h e t - e tervszerű a spon tán, irányítható-e a szubjektív? A szerzők, a n é l k ü l , hogy a végleges v á l a s z igényével l é p n é n e k fel, a k o n k r é t u m o k b i r t o k á b a n meggyőzően é r v e l n e k a m e l lett, hogy e k é t oldal ö s s z h a n g b a n lehet. » A dicséretes k e z d e m é n y e z é s , a p o n t o s és n a g y a r á nyú f e l m é r é s s a meggyőző é r v e l é s n e m zárja ki, hogy az o l v a s ó b a n bizonyos k é r d é s e k t á r g y a l á s a k a p csán n e m e r ü l n e fel h i á n y é r z e t . A szerzők zsinór m é r t é k k é n t jelölik m e g azt a k ö v e t e l m é n y t , hogy a z ü z e m e k ú j í t á s s a l kapcsolatos k i m u t a t á s a i , s z á m a d a tai m ö g ö t t m e g kell l á t n i a z e m b e r t . A „ s z á m o k mögött ott az e m b e r " elvet a z o n b a n saját e l e m e z é seikben n e m mindig alkalmazzák következetesen, gyakran eluralkodnak a személytelenített számszerű összefüggések, holott lehetőség n y í l o t t az egyes e m b e r közelebb h o z á s á r a is. (Nem segít ezen az s e m , hogy ú j í t ó - p o r t r é k a t is megrajzolnak.) N e m tartjuk indokoltnak, hogy az újítómozgalom kiszélesedésében j e l e n t k e z ő n e h é z s é g e k e t r ö v i d k e fe j e z e t b e n k ü l ö n t á r g y a l j á k , s ezzel azt a b e n y o m á s t keltik, m i n t h a c s u p á n ezek az a k a d á l y o z ó t é n y e z ő k
m ű k ö d n é n e k . A k ö n y v e g y é b k é n t számos m á s feje zetben elszórtan elég sok t o v á b b i fékező e l e m e t is bemutat, A szerzők m i n d e n k ö n t ö r f a l a z á s n é l k ü l n y ú l n a k (nem az e m l í t e t t fejezetben) olyan n e g a t í v j e l e n s é gekhez is, m i n t a m i l y e n e k p é l d á u l az ú j í t á s b a „ b e t á r s u l á s " visszásságai, a csak a l á í r á s u k k a l r é s z t v e v ő fiktív-társszerzők esetei. Az ilyen e l v s z e r ű t l e n k a p csolatok fékező jellegét a z o n b a n n e m á r t o t t v o l n a t ö b b oldalról b e m u t a t n i . H o g y csak egyetlen össze függésre u t a l j u n k : a szerzők m á s h e l y e n e l e m z i k azokat a nehézségeket, a m e l y e k b e az újítók ú j í t á s u k m e g v a l ó s í t á s a k o r ü t k ö z n e k (a rajzok és a p r o t o t í p u s elkészítése, számítások). Vajon a két k é r d é s között n i n c s kapcsolat, a „ b e t á r s u l ó k " n e m h a s z n á l j á k - e ki ezeket a n e h é z s é g e k e t ? Az ú j í t ó m o z g a l o m n a k v a n n a k m á s visszásságai is, a m e l y e k a szociológus-kollektíva f i g y e l m é n e k p e r e m é r e k e r ü l t e k , v a g y m é g o d a sem. Vajon a m ű s z a k i fejlesztéssel h i v a t á s s z e r ű e n foglalkozók — a k i k n e k m i n t e g y a „ n o r m á j u k b a n " v a n az ú j í t á s — n é h a egy k i s „csúsztatással" n e m teszik-e a k ü l ö n j a v a d a l m a zott újítások dossziéi közé a z o k a t a m ű s z a k i t ö k é l e tesítést szolgáló leírásokat, a m e l y e k elkészítése funk c i ó j u k n á l fogva e g y é b k é n t is f e l a d a t u k ? Az ilyen k é r dések a l a p o s a b b elemzése h a s z n o s a n kiegészítette v o l n a ezt a szociológiai t a n u l m á n y t , Az ú j í t ó m o z g a l o m b a n k i a l a k u l t e m b e r i k a p c s o l a t o k erkölcsi o l d a l á n a k a m e g v i l á g í t á s á v a l á l t a l á b a n a d ó sok m a r a d t a k a szerzők. Holott p é l d á u l a f i k t í v - t á r s p a r a z i t i z m u s a , az i n f o r m á c i ó t elrejtő egyén önzése, a nyerészkedésért betársuló alany mentalitása, az elvtelen összeköttetések k e r e s é s e az ú j í t á s sikere é r d e k é b e n n e m c s u p á n a z ú j í t ó m o z g a l o m ballasztja, h a n e m egyben e l í t é l e n d ő erkölcsi m a g a t a r t á s is. Végül h a d d e m l í t s ü n k m e g olyan n y i t v a h a g y o t t kérdést, a m e l y a „be n e m a v a t o t t a k b a n " f e l m e r ü l het. A k i n e k v a j m i kevés m ű s z a k i i s m e r e t e v a n , a z is tudja, hogy ú j í t a n i főleg ott kell, ahol lehet. Az újí t á s feltételezi a kevésbé tökéletest, amelyet tökéle t e s e b b é l e h e t t e n n i . P u s z t á n csak a l o g i k á r a t á m a s z k o d v a is m e g l e h e t á l l a p í t a n i : a b b a n a z ü z e m b e n , a m e l y a v i l á g t e c h n i k a l e g m a g a s a b b szintjén áll, sok kal k e v e s e b b lehetőség v a n az ú j í t á s r a , m i n t a b b a n , a h o l a m ű s z a k i e l j á r á s o k számos j a v í t á s t igényelnek. Vajon az újítások számának a növekedése milyen összefüggésben v a n ezzel a fordított a r á n n y a l (ma g a s a b b m ű s z a k i szint — k e v e s e b b újítás)? A szerzők a perspektívák szemponjából n e m fogalmaznak meg pontos választ erre a kérdésre.
A szocializmus „ a r a n y a l a p j á r ó l " — az ú j í t ó m o z g a lomról — írt szociológiai értekezés m i n d e n n y i t v a h a g y o t t és r é s z b e n m e g o l d o t t problémája ellenére hasznos t á j é k o z t a t á s t n y ú j t n e m c s a k a szociológia s z a k e m b e r e i n e k , h a n e m az ü z e m e k , v á l l a l a t o k v e z e tőségének is a r r a v o n a t k o z ó a n , hogy m i t kell m é g t e n n i e n n e k az a r a n y b á z i s n a k a növeléséért. Balázs Sándor
téka szerzője túllát már erdőn-mezőn, és ezt a gondolati több letet meg is tudja láttatni ve lünk. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Marcel
Saraş
Mijloacele tehnice audio-vizuale A technikai eszközök foko zottabb felhasználása gyökeres változást ígér a nyelvoktatás ban. A hagyományos-verbális módszereket nemsokára már csak klasszikus íróink művei ből tudjuk reprodukálni; a korszerű tudomány meghatá rozta mai eljárásaink a beszélt nyelv strukturális felfogásán és napjaink gyermeklélektani kutatásain alapszanak. Ezek jórészt az audio-vizuális esz közök használatában öltenek testet. Saraş, a kérdés egyik legjobb hazai ismerője, bősé ges nemzetközi könyvészetre támaszkodva ismerteti a nyel vészeti laboratóriumok műkö désének elvi és berendezésé nek gyakorlati kérdéseit. Könnyen gyümölcsöztethető útbaigazítást ad a technikai eszközöknek a hagyományos oktatásban való felhasználásá ra. A bőséges francia és angol nyelvi példák, a programozás kezdeti lépéseinek leírása nö veli a könyv hasznosságát. (Editura d i d a c t i c ă şi p e d a g o gică, é. n.) Sinka
István
Mesterek utcája Testi kórral küzdő, nagybe teg költő küldi üzenetét olva sóihoz a felszabadulás utáni harmadik kötetében. Újabb írásainak Kondul a harangvi r á g című ciklusa az egykori szalontai fekete bojtár keser ves ifjúságát, a pásztorok sa nyarú sorsát, nemkülönben dacosságát és lázadásba fordu lását idézi. „Emlékeim kérik
Erkölcsi mérték: a valóság
téka
(Megjegyzések
tőlem — az évek, s ím, itt adom" — s felsorakoznak a népköltészetbe oltott, korszerű verselésű friss alkotásaiban az „álmok, pillangók, ábrándok, emberek". A könyv háromne gyed részét egy verses elbe szélés, a néprajzi leírás hűsé gét és a ballada izgalmát, szép ségét eqyaránt megcsillantó M e s t e r e k utcája tölti ki. Akár csak lírájában, itt is egy múltba tűnő világnak, a falu szegénysorán sínylődő kézmű veseknek, éhes inasoknak, ál modozó segédeknek és a hoz zájuk hasonlóan nehéz életű, munkájú kisiparosoknak állít felejthetetlen emléket. (Magve tő, 1967.) G. Balogh
Attila
Gesztenyék és ecetfák Fiatal kolozsvári író első novelláskönyve ez az új For rás-kötet, ennek ellenére ki alakult, határozott lelki sajá tosságokkal rendelkező egyé niségnek érezzük. Nem a külső világ eseményeit, történeteit tárja elénk — az egyénekben zajló lelki folyamatok izgatják. Azért ír, mert le akarja vet kőzni a lelkében felgyülemlő szorongásokat, gátlásokat. Fi guráinak alapvető problémája az. életbe való beilleszkedés. Az alkotói tudatosság és a mögötte rejtőző, szinte aggá lyosságig menő erkölcsi fele lősségérzet emeli ki G. Balogh Attilát legfiatalabb írótársai közül. Határozott arcélű, lé lektani kutatásra hajlamos, meleg erkölcsiségű írót ígér ez az első könyv. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Fekete
Gyula
Csördülő ég A kétszeres József Attila-dí jas író legújabb regénye új szemszögből igyekszik megkö zelíteni a nyilas korszak vég-
az irodalmi
riportról)
Kísérletezés és újítás jelszavaitól h a n g o s eszten dők óta i r o d a l m u n k . A l í r á b a n polgárjogot n y e r t a k é p z e t t á r s í t á s o k s z a b a d s á g a ; a n o v e l l á b a b e v o n u l t az egyén é s valóság m é g föloldatlan e l l e n t m o n d á s a i t t u datosító groteszk, a leíró, elbeszélő e l e m e k mellett a j e l k é p - h a t á s o k r a törő l í r a i s á g ; a r e g é n y b e n az idő h a t á r a i a lelki t ö r t é n é s e k m o z g á s t a r t a m á h o z igazod tak, a p é l d á z a t - é r t é k ű c s e l e k m é n y az e m b e r i össze ü t k ö z é s e k á l t a l á n o s etikai t a r t a l m a i t e g y e n r a n g ú s í totta közvetlen t á r s a d a l m i v o n a t k o z á s a i k k a l — hogy csak a l e g i n k á b b szembeötlő e r e d m é n y e k e t e m l í t s e m . A k í s é r l e t e z é s n e k ezt a l á z á t — h a a k a d t a k is e l k e r ü l h e t e t l e n túlzásai — az egészséges növekedés a n y a g c s e r é j e fűtötte; l e s z á m o l á s volt ez egy végső k ö v e t k e z m é n y e i b e n e p i g o n i z m u s t h i r d e t ő esztétikai normarendszerrel, s formavilága — java példáiban l e g a l á b b — v i s s z a h ó d í t o t t a az i r o d a l o m ősi jogait: az igazság k e r e s é s é n e k szenvedélyét, felmutatásának megrendült áhítatát. M i n d e z k ö z t u d o m á s ú . Meglepő a z o n b a n , h o g y e t ö rekvésektől a „legigazmondóbb" műfaj m a r a d t úgy szólván é r i n t e t l e n : az i r o d a l m i riport, a m e l y a fá rasztó kísérletezés, t é m a - és f o r m a k e r e s é s h e l y e t t a k é n y e l m e s e b b k i m ú l á s t v á l a s z t o t t a . E r r ő l meggyőződ ni elég egy futó ellenőrzés: 1967-ben az Igaz Szó egyetlen r i p o r t o t sem közölt; a K o r u n k b a n — a m e l y b e n a filozófia és a s z a k t u d o m á n y o k eredményeit n é p s z e r ű s í t ő c i k k e k m e l l e t t a r i p o r t j e l e n l é t e csak alkalmi — természetesen n e m az irodalmi, hanem a t u d o m á n y o s , szociológiai h a n g v é t e l ű r i p o r t az u r a l kodó; az Utunk pedig (melyet i r o d a l m i h e t i l a p volta e m ű f a j á p o l á s á r a l e g i n k á b b kötelezne) u g y a n e b b e n az é v b e n 52 s z á m á b a n tizenöt r i p o r t n á l t ö b b e t n e m közölt. (A „Szülőföld"-pályázat n a g y r é s z t m á s műfaji igényű írásait n e m számítom, akárcsak napilapjaink r i p o r t j a i t ; ez u t ó b b i a k a t — a kifejtendő g o n d o l a t m e n e t é r t e l m é b e n — egyedi e s e t e k r e v o n a t k o z ó t u dósítás-jellegük m i a t t v á l a s z t o t t a m el „irodalmi" ikertestvérüktől.) Az a l á b b i a k t e h á t n e m j e l e n t h e t n e k s z á m b a v é t e l t . C s a k m e g k í s é r l e m — a r e n d e l k e z é s e m r e álló gyér s z á m ú p é l d a a l a p j á n — vázolni, hogy m i é r t nem — vagy c s a k r é s z b e n i r o d a l m i é r t é k e műfaj c í m k é j é vel j e l e n t k e z ő í r á s o k zöme, s hogy m i l y e n sajátos feladatkör m a r a d betöltetlenül e műfaj holtponton rekedésével.
* Az i r o d a l m i r i p o r t o t a dokumentáris szépirodalom k a t e g ó r i á j á b a szokás sorolni: d o k u m e n t á r i s , m e r t a v a l ó s á g t é n y e i r ő l tesz hiteles bizonyságot, és s z é p i r o dalom, m e r t e t é n y a n y a g o t m ű v é s z i f o r m á b a n , írói m o n d a n i v a l ó t szolgálva állítja az olvasó elé. A r i p o r t e k é t a r c ú s á g á t a z o n b a n szerzőink l e g t ö b b j e v a l a m i összeadási m ű v e l e t n e k véli, a m e l y n e k s o r á n a t é n y e k „ s z ü r k e s é g é h e z " hozzá kell a d n i az i r o d a l o m „színességét".
A legkényelmesebb megoldása ennek a számtani a l a p m ű v e l e t n e k a lírai ( g y a k r a b b a n csak l í r a i n a k szánt) r i p o r t ; a Kilencszáz ifjúmunkás szerzője, Mikó E r v i n p é l d á u l (Utunk, 1967. j a n u á r 6) m e g l á t o g a t j a a galaci kohászati k o m b i n á t o t , összeírja a r á v o n a t k o z ó l e g á l t a l á n o s a b b a d a t o k a t , s lírai h a t á s r a törő t á j k é p e t sző közéjük, m i n t a befejezés: „ M á s n a p l e h u l l a z első hó. V a d szél süvölt, befújja fehérrel a várost, v a t t a f ü g g ö n y lobog a D u n a fölött, a tél beköltözik az u t c á k r a , a t e r e k r e , a h á z a k közé. O d a k i n n az é p í t ő telepen mindenki a helyén van. Fenn a magasban k a v a r g ó h ó p e l y h e k ö r v é n y é b e n n y o m u l n a k m i n d fel j e b b az é p í t ő á l l v á n y o k o n a k o h ó é p í t ő k . . . " A m e l y lelkesedés k é t s é g t e l e n ü l i r o d a l m i célt szolgál: az é p í tők h e r o i z m u s á r ó l a k a r k é p e t a d n i . Ez a kép azon b a n a n n y i r a p l a k á t s z e r ű , hogy a m u n k a az á l l v á n y o k o n , a metsző téli szélben, „ k a v a r g ó h ó p e l y h e k ö r v é n y é b e n " — valóságos m a j á l i s n a k t ű n i k . A h e l y e n k é n t felvillantott p o r t r é k b a n is az i r o d a l m i s á g legfontosabb i s m é r v e , az e m b e r r e i r á n y u l ó figyelem s i k k a d el: „álla a l á kötött füles s a p k á j á b ó l é p p e n csak a keskeny, m o n g o l v á g á s ú s z e m p á r v i l l a n elő" — írja az egyik brigádosról, s a r i p o r t e r l e g a l á b b e b b e n „ténytisztelő"; h a csak e n n y i t lát belőle, m i é r t írjon t ö b b e t ? U g y a n e z a. „műfaji t u d a t h a s a d á s " m u n k á l Szilágyi I s t v á n Befejezetlen teremtésében (Utunk, 1967. a u g u s z t u s 18) is; a r i p o r t e r n e k m e g v a n a m a g a p e n z u m a — bizonyos s z á m ú a d a t o t kell közölnie a galaci k o m b i n á t r ó l —, s ezt „ o l v a s m á n y o s s á " igyek szik t e n n i egy o l y a n h a n g u l a t - k e r e t t e l , a m e l y a m a g a k o n v e n c i o n á l i s kellékeivel b á r m e l y i k h a s o n l ó m u n k a t e l e p r e bízvást a l k a l m a z h a t ó . Ezt az összeadási m ű v e l e t e t f é l r e é r t é s n e k m o n d o t t a m , a r i p o r t í r á s legjobb h a g y o m á n y a i u g y a n i s n y i l v á n v a l ó a n bizonyítják, hogy a r i p o r t i r o d a i m i s á g a n e m a t é n y e k e l l e n é r e valósul m e g , h a n e m é p p e n á l t a l u k ; a jó r i p o r t é p p e n a z á l t a l lesz i r o d a l m i , hogy t é n y e k e t közöl. Hogy visszatérjek a z idézett galaci p é l d á r a : h a a r i p o r t e r n e m l e l k e n d e z n e az é p í t ő k h ő siességéről, h a n e m egyszerűen közölné, hogy h á n y fok a h i d e g (Celsiusban), h á n y m / s e c sebességgel fúj az a bizonyos „fullánkos crivăţ", m a j d p u s z t a kísér l e t k é p p m e g p r ó b á l n a k é t óra hosszat dolgozni az á l l v á n y o k o n , s leírná, h o g y a n érzi m a g á t közben, az egésznek a végén pedig közölné ö s s z e h a s o n l í t á s k é p pen, hogy m i l y e n éghajlati v i s z o n t a g s á g o k n a k és fi zikai e r ő p r ó b á k n a k v a n k i t é v e egy déli-sarki időjá r á s - k u t a t ó , a k k o r ezek a t é n y e k az idézett l í r á n á l s o k k a l m e g g y ő z ő b b e n b i z o n y í t a n á k a h e l y t á l l á s fér fiasságát. (Az a j á n l o t t m ó d s z e r k ü l ö n b e n n e m ú j ; m e legebb égöv alatt, de ezt a l k a l m a z t a p é l d á u l H e m i n g w a y is Az öreg halász és a tengerben — meg lepő i r o d a l m i hatással.) P e r s z e , e m ó d s z e r m e g k ö v e telné, hogy az e m b e r — kit egy h a j d a n i költő „a poézis első t á r g y á " - n a k n e v e z e t t — m a g a is előlép jen a t é n y e k r a n g j á r a . „Az é p ü l e t belső t e r é b e n j ó k o r a t e m p l o m férne el kupolástul, t o r n y o s t u l . I l y e n m é r e t e k m e l l e t t n e m csoda, h a alig v e h e t ő k észre a b a r n a m ű a n y a g s i s a k o s e m b e r e k " — írja Szilágyi. S r i p o r t j a v é g é n : „Ha pedig ezek a r o p p a n t csarnokok, a hazai m o d e r n n a g y i p a r elsőszülöttei saját m e r é s z v o n a l a i k szerint alakítják, f o r m á l j á k megépítőiket,
téka napjait — részleges sikerrel. A budai temető védelmére összetoldozott csonka zászlóalj parancsnokának kinevezik Skultéthy Gábor polgári isko lai magyar—történelem tanárt mint régi nyilast. Mindenki menteni próbálja bőrét, az összeomlás nyilvánvaló, a ta nár mégsem hajlandó tudomást venni a valóságról, fanatiku san hisz eszményei diadalá ban. Sorsa — egészen az értel metlen halálig — kitűnően példázza, ahogyan az alapjá ban véve rendes, lelkiismere tes, jóhiszemű kispolgár ke gyetlen, vérengző fenevaddá válik, ha egy olyan eszmét tűz zászlajára, mint a fasizmus. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967.) Friedrich
Dürrenmatt
Drámák
Fölötte kockázatos vállalko zás az utókor nevében jósolni, ítélkezni egyes, még alkotó írói nagyságok utóélete felől. Mégis, ma legalábbis úgy tű nik, nyugodtan megállapíthat juk, hogy századunk 50-es, 60-as évei drámairodalmának reprezentánsa a svájci Dür renmatt. Egy évtizede hódítot ta meg nálunk is a színpadot és az olvasóközönséget egy aránt. Gyűjteményes kötete 5 leg ismertebb színpadi müvét tar talmazza: A nagy Romulus, A n g y a l szállt le Babilonba, Az öreg hölgy látogatása, A fizi kusok, A m e t e o r címűtörténelm Dürrenmatt sikerének „tit ka" az, hogy korunk legége tőbb intellektuális és erkölcsi problémáit szólaltatja meg modern s mégis ezer szállal az elődei eljárásaihoz kapcsolódó, a mai néző és olvasó számára közérthető formában. Korunk nagy színpadismerőjének zü richi gyűjteménye, amely a
téka jelen fordításkötet alapjául szolgált, a Kömedien címet viseli, nem véletlenül. „Dür renmatt az a bohócsapkát öltött próféta, aki lankadatlanul hirdeti Ninive pusztulását" — írja a magyar kiadás utószavában Ungvári Tamás. (Eu rópa, 1967.) Claude
Mauriac
úgy tíz, húsz esztendő m ú l v a n e h e z e n v á l l a l k o z h a t u n k arra, hogy k é p z e l e t t e l fölérjük e n n e k az új r a j n a k a k k o r i álmait." I t t v a n a r i p o r t e l t e m e t v e ! — m o n d a n á m a közmondás után szabadon, mert elő ször is a szerző a jelen á l m a i t sem igen igyekszik í r á s á b a n „képzelettel fölérni", m á s r é s z t e ek a „ m e g é p í t ő k " n y i l v á n n e m c s a k a tíz, húsz é v n y i j ö v ő b e n fognak formálódni, h a n e m a tíz, húsz é v n y i m ú l t hoz képest f o r m á l ó d t a k is. A k ü l ö n b s é g e k a m u n k a b é r t , az életszínvonalat, a m u n k a v i s z o n y o k a t t ü k röző s t a t i s z t i k á k o n m é r h e t ő k , v a n a z o n b a n , amit s e m m i l y e n statisztika s e m m é r : az e m b e r erkölcsi t a r t á s a , életfelfogása, belső igényei, boldogsága v a g y elégedetlensége — e h h e z kell az írói látás, ez az, a m i t a tényekből, a t é n y e k n y e l v é n ki k e l l e n e b o n tania a riporternek.
Persze, n e m a jelenlegi m u n k a m ó d s z e r r e l : „A r e n d e l k e z é s e m r e álló idő k e v é s n e k b i z o n y u l t . . . alig i s s z á l l h a t t a m ki a gépkocsiból." M i n t k ö z t u d o m á s ú , François Mauriac, a mai Egon E r w i n K i s c h n e m ezzel a sietséggel é r d e m e l t e francia irodalom egyik legki ki a „száguldó r i p o r t e r " n e v e t ! emelkedőbb alakja, jól ismert * a magyar olvasó számára. Fia, T é n y e k n y e l v é r ő l szóltam az előbb, s s z e r e t n é m Claude Mauriac, kisregényével a szót jelzőhöz k ö t n i : szociográfiai t é n y e k r e g o n d o l a francia prózairodalom érde t a m , v a g y a t é n y e k szociográfiai szemléletére. kes és tehetséges kísérletező A m i r ő l a r i p o r t ír, az lehet t e r m e l é s i , n é p e s s é g i , jeként mutatkozik be. E kü m ű v e l ő d é s i v a g y egyéb a d a t — i r o d a l m i v á a k k o r v á lönös „lélektani detektívre- lik, h a a m a g a t é n y s z e r ű s é g é v e l e m b e r i v i s z o n y o k a t gényben" egy személyben je testesít v a g y h a t á r o z meg, h a a d a t b ó l szociográfiai lentkezik a nyomozó, a tettes, a d a l é k k á válik. A d a l é k k á — t e h á t ö n m a g á n t ú l m u a kommentáló író s az olvasó t a t ó é r v é n y ű v é . Az i r o d a l m i r i p o r t a t é n y e k funk — csak formailag különíti el ciójában különbözik h í r l a p i ősétől. A r i p o r t e r e d e t i őket Mauriac, helyenként két leg b e s z á m o l ó t — m a i b b szóval t u d ó s í t á s t — j e l e n t ; vagy háromhasábos tördeléssel. t é n y e k helyszíni megfigyelésen a l a p u l ó közlését. A Az eljárás, amint az utószó t é n y itt ö n m a g á b a n i s m e r e t g a z d a g í t ó , o k t a t ó v a g y szerzője. Bajomi Lázár Endre szórakoztató — tartalma a r i p o r t n a k . Az i r o d a l m i írja, „lelki cinéma vérité" mód r i p o r t b a n a t é n y formaelemmé válik — annyiban szert idéz. A fő „cselekmény é r d e k e s , a m e n n y i b e n e m b e r i j e l l e m e k és sorsok v i l szál" a nyomozás az időben, a l a n n a k fel b e n n e (az e g y é n r e m u t a t ó „ á b r á z o l ó " f u n k harc a feledéssel s az erre for ció!), s a m e n n y i b e n a m a g a különösségével e l á r u l dított szellemi és lelki erőfe v a l a m i t a t á r s a d a l o m á l t a l á n o s s t r u k t ú r á j á r ó l , a m e l y szítés, az idő szerkezetének ből v é t e t e t t (a t á r s a d a l o m r a m u t a t ó á l t a l á n o s í t ó , m e g boncolgatása. Nemhiába mond i s m e r ő funkció!) ja a főhős: „Csak egy téma A m e l y i k r i p o r t - a d a t n a k n i n c s ilyen e m b e r i - t á r s a van: az idő." Claude Mauriac d a l m i m e g i s m e r é s t szolgáló funkciója, az é p p o l y a n kísérletének fontosságát talán í r á s h i b a , m i n t a rossz r í m v a g y a fölösleges jelző. éppen a Proust óta központi A m i p e r s z e n e m az a d a t o k bőségét, g a z d a g s á g á t jelentőségűnek érzett idő-kér a k a r j a kifogásolni. Szilágyi I s t v á n Tanügyiek gondja dés tovább-boncolása jelzi. falun című í r á s á b a n (Utunk, 1967. m á r c i u s 24) k i t ű n ő (Európa, 1968.) p r o b l é m a - l á t á s s a l v i l l a n t p i l l a n a t k é p e k e t a falusi értelmiségi életfeltételeiről s ezen k e r e s z t ü l a falu művelődési é l e t é n e k m e g o l d a t l a n k é r d é s e i r ő l . N é h o l Zaharia Stancu még statisztikaszerű a d a t s o r r a l , á l t a l á n o s k ö v e t k e z t e tésekkel is kísérletezik. Hogy következtetései t ö b b Mezítláb n y i r e k é r d é s - é r t é k ű e k , az é p p e n a n n a k t u l a j d o n í t Ez a regény központi helyet ható, hogy a d a t a i i n k á b b példa-ízűek, s n e m elegen foglal el a mai román próza dők a m o n d o t t szociográfiai á l t a l á n o s í t á s h o z ; a p r o b kiemelkedő egyéniségének mű l é m á k m ö g ö t t n i n c s m e g n y u g t a t ó összkép, m e l y az vében: lírája, korábbi epikája a d a t o k t á r s a d a l m i é r v é n y e s s é g é n e k a k ö r é t p o n t o s a n ezt készíti elő, s az író az első m e g h a t á r o z n á . A m i viszont szervesen összefügg a megjelenés (1949) óta is mind r i p o r t i r o d a l m i é r t e l e m b e n v e t t m o n d a n i v a l ó j á v a l . egyre visszatér azóta a XX. E m o n d a n i v a l ó jelenti a t é n y e k s u g a l l t a állásfoglalást, Felejtés
valóság-értékelést. J e l l e g é n é l fogva a r i p o r t b a n ezt az é r t é k e l ő állásfoglalást, elítélést v a g y h e l y e s lést — a k á r k ö z v e t l e n ü l szólal m e g az í r á s ban, akár az a d a t o k összefüggéseinek logiká j á t t a r t a l m a z z a , k i m o n d a t l a n u l és félreérthetet l e n ü l — a r i p o r t n y ú j t o t t a v a l ó s á g k é p igazolja, s egyben e v a l ó s á g k é p m é r i t á r s a d a l m i súlyát, objek t í v erkölcsi é r t é k é t is. R i p o r t í r á s u n k r a viszont j e l lemző, hogy a m e n n y i b e n b á t r a n n y ú l t a t á r s a d a l m i élet t i p i k u s k é r d é s e i h e z , r e n d s z e r i n t „novellásított" f o r m á b a n tette, azaz az egyedi esetben p r ó b á l t a fel m u t a t n i — az eset t ö b b é - k e v é s b é novellisztikus k i kerekítésével — a társadalmi érvényűt, a közérde kűt. Ez esetben a t é n y e k k i v á l a s z t á s a lesz d ö n t ő je lentőségű; a h o g y K o v á c s J á n o s írja e r i p o r t t í p u s r ó l : „ . . . a n o v e l l a felé t ö r e k v ő r i p o r t eszmei-esztétikai é r t é k e a k k o r valósul m e g , h a a z egyedi eset ö n m a g á b a n is t i p i k u s . " (Korunk, 1967. 8.) H o z z á t e n n é m : e t i p i k u s s á g l e m é r é s e n y i l v á n csak v i s z o n y í t á s e r e d m é n y e lehet, ezért a szociográfiai é r v é n y ű t é n y g y ű j tés dönti el: a b e m u t a t o t t , m e g í r t jelenség m i n t k i r í v ó v a g y m i n t á l t a l á n o s eset j e l e n í t m e g n a g y o b b összefüggéseket. A m i végső soron a r i p o r t o k b a n m e g testesülő állásfoglalás é r t é k m é r ő j e . R á a d á s u l e n o v e l l i s z t i k u s r i p o r t b a n é p p e n a tényhűség, a d o k u m e n t u m - j e l l e g v á l i k m á s o d r e n d ű fon tosságúvá, hiszen az egyedi eset m i n d e n k é p p e n a valóság lehetőségét jelzi c s u p á n (semmivel s e m j e l e n t m á s m i n ő s é g e t a s z é p i r o d a l m i fikciónál), a r i p o r t sajátos föladata viszont s z e r i n t e m é p p e n az, hogy a lehetségessel (szépirodalom) s z e m b e n a lé tezőben m u t a s s a föl a t ö r v é n y s z e r ű t .
téka századi román falu regényepo szává fejlesztett müvéhez. 190? gyermekszemmel láttatott vé res tragédiája nem egyszerű epizód számára, hanem az em berjogaiért küzdő román pa rasztság sorsának valóságos jelképévé nő, jelképévé az el nyomásnak, amely kegyetlen megtorlással felelt a jogok kö vetelésére, s a tragédia gyer mekhősében ígéretes jelképévé az igazságért való s a felsza badulásban értelmet nyerő küzdelemnek. Szemlér Ferenc az első változattól nyomon kö vette a formálódó élményanya got, s most a IX. (1964-ben megjelent) román kiadás alap ján átdolgozott fordításban, művészi igényességgel tolmá csolja Stancu művének ke mény tárgyilagosság és áradó líraiság együtteséből szőtt nyel vét. (Irodalmi Könyvkiadó, 1968.) Louis
Aragon
Az o m n i b u s z u t a s a i Egy m á s i k r i p o r t t í p u s t kell itt e m l í t e n e m , a világ szerte m ű v e l t n y o m o z ó riportot, m e l y n e k n á l u n k egy sajátos, „kérdésföltevő" válfaja dívik. K é t jellegze tes p é l d á t h o z n é k föl: J a g a m a s I l o n a Zárt tárgya lás? (Utunk, 1967. j a n u á r 27) és Kiss J á n o s V a l a m i hiányzik (Utunk, 1967. április 14) c í m ű í r á s á t . M i n d kettő a magánélet társadalmi érdekű problémáira világít: az első a családi élet felbomlásáról, a m á sik az a l k o h o l i z m u s személyiségromboló, a k ö r n y e zetet szerencsétlenségbe d ö n t ő h a t á s á r ó l ír. J e l l e m z ő r á j u k , hogy az egyéni élet k á t y ú b a zökkenésének magyarázatát a környezet tagjaiban, a riporthősök é l e t v i s z o n y a i b a n is keresik, a kollektív és az egyé ni felelősség k é r d é s é t v e t v e fel. De jellemző r á j u k az is — és lő fogyatékosságukat l á t o m e b b e n —, hogy n e m j u t n a k t ú l a „ m i k v a n n a k " t u d a t o s í t ó d ö b b e n e t é n ; a t é n y elszigetelt j e l e n t é s ű m a r a d , az állásfoglalás a l k a l m i s á g a n e m szélesedhet a t á r s a d a l m i élet n a g y o b b összetevői — közösségi m a g a t a r tás, életforma, erkölcs — fölött m o n d o t t ítéletté. Leg j o b b esetben l e l k i i s m e r e t - é b r e s z t ő e k ezek az írások, de n e m ösztönzik ezt a l e l k i i s m e r e t e t a cselekvésre.
A modern francia irodalom formálódását végigkövető re gényciklus, a Való v i l á g e kö tete az 1889-es párizsi világki állítás idejéről indítja s az első világháborúba vezeti hő seit. A béke és a virágzás ko ra ez, legalábbis látszólag, amellyel azonban a francia polgárság nem tud mit kezde ni. Modern nyugati változatú Oblomovja, Pierre Mercadier azonban már híjával van azok nak a nemes akarásoknak is, amelyek Goncsarov hősét oly szomorúan rokonszenves egyé niséggé avatták. Akaratnélkü lisége önmaga elől való me nekülés is, s kérlelhetetlenül vezet individualizmusa csőd jéhez, amelyben züllése egy osztály halálraítéltségének bi zonysága. A Horizont-sorozat Mi v o l n a h á t a r i p o r t e r f e l a d a t a ? N e m egysze ban megjelent kötetet Lányi r ű e n az e m b e r i t o r z u l á s o k r e g i s z t r á l á s a s a f e l h á b o Viktor fordította. (Irodalmi r o d á s vagy e l é r z é k e n y ü l é s — e r r e t ö b b - k e v e s e b b t u K ö n y v k i a d ó , 1968.) datossággal m i n d e n e m b e r képes. N y o m o z n i azt kell,
téka Bernhard
Capesius
Sie förderten den Lauf der Dinge A jeles erdélyi szász tudós nemzetiségének nagy humanis ta hagyományait idézi ebben a feltűnően szép kiállítású bu karesti kiadványban. A szerző tollából már 1957-ben közölt a Korunk tanulmányt a rene szánsz erdélyi német íróiról, s most örömmel lapozzuk gazdag szemelvénysorozatát, melyben Szászsebes, Medgyes, Brassó, Nagyszeben, Beszterce, Gyula fehérvár 16. századbeli huma nista latin-német tudósait, tör ténetíróit és emlékíróit vonul tatja fel. A bevezető tanul mány nemcsak a bemutatott müvek realista jellegére utal, hanem alkotóik „nemzetközi vonására" is a környező ro mán és magyar népiséggel való kapcsolataikban. Erdély és Moldva egykorú leírásával ta lálkozunk ezekben az írások ban, melyek a török veszede lem torkában is életigenlést, újjáépítést, műveltséget sugá roznak. Honterus 1543-as Brassói Iskolai. Szabályzata például évente két színi elő adást ír elő, Schesäus pedig, a Noé békegalambját címeréül választó medgyesi eposzíró, saját korának történetéből me rít 1571-ben erkölcsi tanulsá gokat. ( L i t e r a t u r v e r l a g , 1967.) Fáskerthy
György
At ember, aki bükkfa volt Az 1940 és 1965 között írt elbeszélések legjobbjai kisem mizett és félrecsúszott életű embereket mutatnak be. A címadó írás hőse mindenkép pen szeretne kitűnni, azonban bükkfává változva is középsze rű marad. Az újságírói-ripor teri rutinnal megírt esemé nyek, részletek, sajnos, nem igen állnak össze szilárd szer
ami a valóságban, a köz- és m a g á n é l e t b e n előidézi, vagy l e g a l á b b i s l e h e t ő v é teszi e t o r z u l á s o k a t . M i n t ahogy a pozitív, a z új t í p u s ú h u m a n i z m u s t jelző e m b e r i v o n á s o k é p p e n e visszahúzó e r ő k k e l v a l ó k ü z d e l e m b e n , a v e l ü k ellentétes — u g y a n c s a k a v a lóságban m u n k á l ó — t e n d e n c i á k h a t á s a k é p p e n m u t a t k o z n a k . Ne a felszínen sodródó ágacska legyen az ember e riportok valóságvizsgálatában, hanem mély vízi á r a m l á s o k jelzője is. Ez a fajta, egyént és t á r s a d a l m a t a m a g a mély, de t é n y s z e r ű és a d a t o l t összefüggésében látó r i p o r t v á l h a t egy k o r s z e r ű erkölcsi m a g a t a r t á s építőjévé. Az e m b e r felszabadulásáról a szocializmusban sokat és joggal b e s z é l ü n k — ez a felszabadulás a z o n b a n tömeges és i n t é z m é n y e s . M i n d e n k i része v a l a m i l y e n f o r m á b a n a n n a k a közös e r ő n e k és h a t a l o m n a k , m e l y az e m b e r t v a l ó b a n ú r r á teszi t e r m é s z e t és t e r m e l é s felett, cselekvő részt a d v a n e k i l é t é n e k i r á n y í t á s á ban. M i n d e n k i n e k m e g v a n a z o n b a n a m a g a v a l ó ságköre, m e l y r e m i n d e n cselekedete kihat, s a m e l y e n belül a cselekvés t á r s a d a l m i é r v é n y ű é r t é k - n o r m á i sajátos f o r m á b a n , k o n k r e t i z á l v a é r v é n y e s e k . E k o n k r e t i z á l á s b a n az egyén n e m m i n t vezetett, i r á n y í t o t t t á r s a d a l m i lény, h a n e m m i n t a cselekvés egyetlen felelős m e g v á l a s z t ó j a szerepel — helyes döntése, e m b e r s é g e elsősorban e v a l ó s á g k ö r t u d a t o s és igaz ér tékelésétől s a tárgyilagos ö n i s m e r e t t ő l függ. A r i p o r t tényvizsgáló, e kis v a l ó s á g k ö r ö k e t a n a g y egészhez kapcsoló s az egyéni m a g a t a r t á s f o r m á k ér tékelését n y ú j t ó n y o m o z ó m u n k á j a e t e r ü l e t e n lehet a szó etikai — és esztétikai — é r t e l m é b e n m e g i s m e r é s s é , a valósághoz felelősséggel viszonyuló e m b e r belső s z a b a d s á g á n a k kifejezőjévé.
Befejezésül h a d d idézzek egy p é l d á t a r r a , hogy e v a l ó s á g k u t a t ó szándék, e ténytisztelet és szociográ fiai t a r t á s v a l ó b a n n e m eltéríti a r i p o r t o t az i r o d a l mi kifejezéstől, h a n e m közelebb viszi hozzá. Szabó G y u l a utolsó előtti n o v e l l á s k ö n y v é t (Fűhúzó április) egy r é g e b b i f a l u k é p h e z kapcsolódó á b r á z o l á s i mód m i a t t kifogásolta bírálói m i n ő s é g é b e n é p p e n e sorok írója — u t a l v a a r r a , hogy a falu életének, e m b e r i v i s z o n y a i n a k és p s z i c h i k u m á n a k a változásait Szabó G y u l a m i l y e n p o n t o s a n feltérképezte riportjaiban — a t é n y e k b e n l á t v a azt, a m i n e k írói m e g j e l e n í t é s é r e n e m m i n d i g vállalkozott. Szabó G y u l a új kötete (Szerelmünk havában) é p p e n az á b r á z o l á s m o d e r n ségével j e l e n t e t t ú j d o n s á g o t az író p á l y á j á n . Hogy e m o d e r n i z á l ó d á s elemei m á r a régi n o v e l l á k b a n fölsejlettek, s hogy e r r e a b í r á l ó n e m volt eléggé érzékeny, az a k r i t i k a k r i t i k á j á r a — v a g y ö n k r i t i k á j á r a — tartozik. A fontos itt az, hogy Szabó G y u l a n o v e l l i s z t i k á j á n a k formai gazdagodását egy ilyen valóság-felmérő, valósággal s z á m o t v e t ő t u d a t o s u l á s előzte m e g — hogy t e h á t a k o r s z e r ű b b f o r m á k a t egy t é n y e k b ő l leszűrt, k o r s z e r ű b b v a l ó s á g k é p p a r a n c s o l t a írásaiba. Persze, az író útja az é l m é n y m e g f o r m á l á s á h o z a l k a t á t ó l is függ, az i r o d a l m i élet egészében ez a folya-
m a t író és r i p o r t e r m u n k a m e g o s z t á s á n a k j ó t é k o n y e r e d m é n y e is lehet; k é t s é g t e l e n a z o n b a n , hogy i r o d a l m u n k csak n y e r n e vele, h a a z írói állásfoglalásban f o k o z o t t a b b a n é r v é n y e s ü l n e a valóság t é n y e i n e k a vonzási reje. Láng Gusztáv
Páll L a j o s
versei
A n é v i s m e r ő s és jó csengésű a Korunk olvasói előtt. Viselője t ö b b m i n t egy évtizede m u t a t k o z o t t be, m i n t fiatal költő — Szilágyi Domokossal, László ffy A l a d á r r a l , J a n c s i k P á l l a l e g y í v á s ú — az Utunk h a s á b j a i n . Azóta r a n g o t , megbecsülést v í v o t t ki m a g á n a k (és szülőföldjének) a fiatal k é p z ő m ű v é s z - n e m zedék legerőteljesebb egyéniségei között. C é l u n k n e m is a b e m u t a t á s t e h á t , i n k á b b a személy azonosság m e g á l l a p í t á s a , a m o l y a n esztétikai igazo lás, m e l y n e k e r e d m é n y e k é p p t ü s t é n t nyilvánvaló lesz: a k e r á m i k u s , a festő, a grafikus P á l l Lajos n e m c s a k m i n t személy azonos a költő P á l l Lajossal, h a n e m m i n d e n e k e l ő t t m i n t személyiség, m i n t m ű vészi a l k a t , m i n t alkotói jelenség, m i n t egyazon v i lág ecsettel-tollal e g y a r á n t jellegzetes képviselője is. P á l l Lajos hosszú é v e k i g — m i a l a t t n e m közölt v e r s e t — képeivel biztosította lírája folytonosságát. L í r á t m o n d u n k , megszokásból, holott P á l Lajos k ö l t ő n e k is, festőnek is a l a p v e t ő e n e p i k u s a l k a t . B a l l a dás v i l á g az övé, a k á r verseit, a k á r k é p e i t szemlél jük, a székely képzelet és a székely valóság, vagyis a szülőföld k í n á l t a h a g y o m á n y o k m i t i k u s f o g a n t a tású, m é g s e m k o r s z e r ű t l e n t o l m á c s o l á s a . S o s e m p u s z t á n keret, a székelység sajátos szellemi t e r m é k e i b e n az e g z o t i k u m o t k e r e s ő k ízléséhez hígított díszítőelem az, a m i t P á l l Lajos s z ű k e b b p á t r i á j a s z e m l é l e t m ó d jából, f o r m a k u l t ú r á j á b ó l á t m e n t a m o d e r n költészet be, k é p z ő m ű v é s z e t b e . Visszavezethető u g y a n k e l e t k e zése h e l y é r e , m é g s e m „helyi é r d e k ű " . A legősibb k u l t ú r á k a t felidéző j e l r e n d s z e r e l e m e i t i s m e r j ü k fel szó fűzésében, kompozícióiban, a k é p e s beszéd e r e d e t i ségének hitelét itt is, ott is, azonos funkció biztosít ja, teszi e g y e t e m e s s z á r n y a l á s ú v á . A m ű v é s z e t b e n m i n d e n lehetséges. E g á t l á s t a l a n t u d á s egykor, a m ű v é s z e t m á g i k u s k o r s z a k á b a n , a közösség, m a pedig a l e g m e r é s z e b b kifejezésmódok t e r e m t ő i n e k biztosit teljes szabadságot. P á l l Lajos t u d a t o s a n kezeli örökölt j u s s á t : tudja, h o g y a m e d v e a k á r k é k is lehet, a t e h é n zöld, a b o s z o r k á n y o k — q u a e n o n sunt — a z é r t szédítő t á n c o t j á r h a t n a k a festményen, a v e r s b e n pedig „hold k o r o n g j á n fazakalnak". Verseiben, a k á r c s a k k é p e i n , a funkció n e m v á l t el jelzésétől. Szülőfaluja, K o r o n d ősi mestersége, a fazakasság, a mívesség a g y a g b ó l t á m a d t c s o d á i n a k n e m c s a k ihlető p é l d á i t kínálja, h a n e m azt a p o m p á s fényűzést is, m e l y a hasznosból f a k a d v a s azon t ú l e m e l k e d v e , a szép ö n m a g á é r t v a l ó h a s z n á t , az e m b e -
téka kezetbe. A leírásokat pedig banális magyarázkodások tar kítják és torzítják. A kötet szerzője egy kicsit úgy járt, mint embere, aki bükkfa volt. (Irodalmi K ö n y v k i a d ó , 1968.) Apulum VI. Acta Musei Apulensis A gyulafehérvári múzeum ez úttal több mint 700 lapra ter jedő kiadványa sok értékes ré gészeti, ó-, közép-, új- és legújabbkori történeti, numizma tikai és etnográfiai tanulmányt, anyagközlést és cikket tartal maz. A régészeti anyagközlé sek (Horedt, Vlassa és máso kéi) mellett különös érdeklő désre tarthatnak számot a ró mai emlékműveket, tárgyakat és feliratokat bemutató tanul mányok (Popa, Grammatopol, Pop, Tudor, Bujor írásai), a Batthyaneumban őrzött, eddig ismeretlen Ovidius-kézirat (Lascu), középkori pénzleletek, medallionok, céhpecsétek is mertetése (Chirilă, Milea, Grefner, Gyulai Pál, Bunta Pé ter), a Horea, Cloşca és Crişan felkelésére vonatkozó újabb kutatások és D. Radunak a múzeum történetét át tekintő cikke. (Editura ş t i i n ţ i fică, 1967.) Tudor A
Arghezi
virágáruslány
A Papp Ferenc fordításában megjelent regény a századfor dulón játszódik le, és cselek ménye egy idegen töke kezén lévő romániai cukorgyárba ve zet. Igazi félgyarmati világ ez, mintegy jelképe az ország ak kori gazdasági kiszolgáltatott ságának, ahol az önző és kapzsi politikusok cinikus cinkosságá nak hátterében haszonleső kül földi vállalkozók, a néptől és a földtől idegen, azzal megbarát kozni képtelen külföldi szakem berek, éhbérért dolgozó űzött, kiszolgáltatott munkások kü lön birodalma kavarog. Ebben
téka a világban áll helyt két fiatal: a virágárus Lina és Ion Tres tie laboráns, akik erkölcsi tisz tasága, embersége, megalku vásra nem hajlandó szilárdsá ga kellő biztosíték arra, hogy egy új, emberi világ megvaló sításának ígéretét hordozzák magukban. (Irodalmi Könyv kiadó, 1967.) Ferdinand de Saussure Bevezetés az általános nyelvé szetbe Az újabbkori nyelvtudo mányt forradalmasító mű, az 1916-ban megjelent C o u r s de linguistique générale magyar fordítása. Mindaz, ami a mai nyelvészetben újítás, az végső soron, közvetve vagy közvetle nül, Saussure nyelvelméletére vezethető vissza. Érthető, mi ért olyan nagy az érdeklődés fél évszázaddal később is Saus sure munkája iránt. A német, orosz, japán, spanyol és len gyel fordítás után magyar nyelvű tolmácsolása is el nem avult érdekességét és korsza kos hatását bizonyítja. (Gon dolat, 1967.) Kubinszky Adolf
Mihály Loos
A példás kiállítású mű a modern építészet e jelentős elő futárának életével, irodalmi és építészeti tevékenységével, ér tékelésével foglalkozik. Loos 1898-ban csatlakozik a bécsi szecesszióhoz, de egy év után szakít e mozgalommal, mely — szerinte — a képz;művészetek s az építészet új útjait a díszítés, a külső reformjában látja. Életpályája szakadatlan harc az eklektikus és szeceszsziós építészetfelfogás ellen. Mind épületei, mind irodalmi munkái igen jelentősek a mo dern építészet kibontakozásá nak folyamatában. A könyv ben számos fénykép és rajz mutatja be a legjellegzetesebb alkotásait. (Akadémiai Kiadó, 1967.)
ri t e r e m t ő a k a r a t és képzelet t a l á n l e g n e m e s e b b v í v m á n y á t jelenti. M e r t m i n d e n jelent v a l a m i t . H a egyebet n e m , h á t azt, h o g y é l ü n k , itt v a g y u n k , b á n a t u n k b a n - ö r ö m ü n k ben erősebbek vagyunk nyomorúságnál, vérontásnál, halálnál, mert mindenben meglátjuk a törvényt, min d e n b ő l kigyöngyöztetjük a s z é p s é g e t . . . A h o g y P á l l Lajos írja, forog az agyag, melyből v é t e t t ü n k , a k á r csak a fazék, a bokály, a korsó, f o r m á v á l a n k a d u n k , m i n d e n r e m e k b e korongolt fazékkal, k o r s ó v a l , b o kállyal, s a költő e l m o n d h a t j a az élettelen a n y a g , és az élő, d e o l y a n ékesen, m i n t ő, szólni n e m t u d ó e m b e r h e l y e t t : „ T ű z b e f e h é r e d e m — T ű z b e vörösö d ö m — T ű z b e k e m é n y e d e m — s lobot v e t félelmem." M e r t f é l ü n k attól, hogy j o b b a k l e h e t ü n k , m i n t v a gyunk, h o g y s z e b b e t t e r e m t h e t ü n k , m i n t a m i l y e n e k v a g y u n k . Mi félünk. A m ű v é s z — a költő, a festő, a fazakas — n e m fél. V a g y h a fél is, n e m t é r h e t le útjáról. M a n a p s á g — a szakosodás k o r á b a n — g y a n ú s a sokoldalúság. K i - k i a m a g a m e s t e r s é g é t folytassa — így szól az í r a t l a n , s v a l l j u k meg, á l t a l á b a n igazsá gos t ö r v é n y . D e v a n n a k kivételek, d a c o l n a k a t ö r v é n n y e l . A t e h e t s é g m i n d i g k i v é t e l a n a g y átlaghoz képest. S m i n d e n igazi t e h e t s é g — új t ö r v é n y e k e t t e r e m t . H a P á l l Lajos v e r s e i t o l v a s s u k — n e m egy festő v e r s e i t ízlelgetjük. H a k é p e i t n é z z ü k — n e m a poéta képeiben gyönyörködünk. Kit zárt magába P á l l Lajos, aki „így d ö r ö m b ö l ? " . Egy i k e r p á r t , egyik festő, m á s i k költő, egyik s e m a l á b b v a l ó a m á s i k n á l , megszólalásig — s azon is t ú l — h a s o n l í t a n a k egy m á s r a . Mégis önálló, t á r s a k a r j á r a n e m t á m a s z k o d ó egyéniség m i n d k e t t ő . U g y a n a r r ó l szólnak, k é t f o r m a n y e l v e n . M é g i s m e g é r t i k egymást. Mégis m e g é r t j ü k őket. C s o d a ? T a l á n az. De a m ű v é s z e t v i l á g á b a n az é r t é k e k h e l y e t cserélnek, s a csoda v á l i k t e r m é s z e t e s sé, a csoda, az e m b e r i s é g örök á l m a . M e r t ahogy a költő m o n d j a : Erőst az álma aláz S álmot aláz aki gyenge. Szilágyi Júlia
Vonat vonatot takar Csak le kell ásni egy kicsit, és világok bukkannak elő, csillagrendszerek alakulnak, az ember úgy érzi, ereiből, idegvégződéseiből új, finom, szétágazó antennák nőnek ki... JEAN
ROUSSELOT
A költő J e a n Rousselot-t v e r s o l v a s ó i n k ismerik. E d d i g 21 v e r s e s k ö t e t e j e l e n t meg, n y o l c r e g é n y e , n o velláskötete, r e n g e t e g t a n u l m á n y a és cikke. E z ú t t a l a p r ó z a í r ó Rousselot-val i s m e r k e d ü n k m e g . A kafkai szintézisben mozgó Un train en cache un autre 1965-ben j e l e n t m e g P á r i z s b a n , most pedig
m a g y a r u l , F a r k a s M á r t a fordításában.* P r ó z á j a m i n den m o n d a t á n érzik a költői l á t á s m ó d k é p e k h a l m a z a , a m o d e r n e m b e r a n a l i t i k u s filozofáló gondol k o d á s a . A költő és p r ó z a í r ó Rousselot v i l á g á b a n m i n d i g ott v a n a v o n a t : „Vigyázat, a v o n a t m ö g ö t t m á s i k szerelvény t a r t ó z k o d h a t " — ez a vissza-viszs z a t é r ő m o t í v u m . A vonat szót ú g y értelmezik, ahogy a k a r j á k . „ J e l e n t h e t i a halálveszélyt, h a szfinxekre, c e r b e r u s o k r a és i s t e n e k r e b í z z u k m a g u n k a t , v a g y a t é n y e k és álmok, gondolatok és s z í v d o b b a n á s o k , m i n t csigolyák s z a p o r a szétágazását a m é l y s é g felé és m i n d e n i r á n y b a , de j e l e n t h e t i a végtelenségig egy m á s r a fényképezett, m a g u k - á l m o d ó , m e g t ö r t é n ő , l é tező, r o m l á s n a k i n d u l ó v a g y m e g s z ű n ő dolgokat, b e n n ü n k vagy a világban, a mások vagy a magunk e m l é k e z e t é b e n ; m i n d e g y i k r á f é n y k é p e z é s egyszerre tíz, száz, ezer összegabalyodó v a g o n s o r alkotórésze, u g y a n a k k o r ú j a b b vonatoszlop k e z d e t e is." T e h á t a train szó t u l a j d o n k é p p e n az élet e s e m é n y e i t , a sor sot, é l e t m ó d o t jelenti — a m i b e n n ü n k v a n —, s a m i c s a k a k k o r jön mozgásba, h a a t ó b a követ d o b u n k ; g y ű r ű z i k - h u l l á m z i k a teljesedő gondolat.
téka László
Gyula
Hunor és Magyar nyomában Könnyeden és művésziesen s mégis tudományos hitelesség gel, a ma követelményeinek megfelelően írni a magyar nép őstörténetéről s a hun-magyar mondavilág mozzanatairól — a csodaszarvasról, a turulmondáról és „Isten kardjá"-ról — a régész tud, aki egyben művé szettörténész is (sőt: ő maga művész). László Gyula a kró nikák anyagát az ásatások eredményeivel hasonlítja össze, s őseink örökségét egy régi eurázsiai kultúra változataként mutatja be. Külön becse a könyvnek, hogy elsősorban a messze múlt munkás életét — „a hétköznapok mélyén for málódó humánumot" — tárja fel őstörténeti tallózásában. A gazdag képanyag egyrészt ma gának a szerzőnek az „elkép zelt vázlata". (Gondolat, 1967.)
A r e g é n y egy 30 milliót elsajátító k ö n y v e l ő v o n a t á v a l i n d u l . Á l l o m á s a i a l e g k i e t l e n e b b v i d é k e k e t is e l é n k v i l l a n t j á k . N a g y k i t é r ő k e t tesz, elvezet a g y e r m e k k o r vízióihoz „a l e k v á r és p i r í t o t t k e n y é r " i l l a t ú világba. Az e m l é k k é p e k z u h a t a g a é l e t r e kelti h a l o t t őseit. A k ö r n y e z ő világ ezer és ezer k é p é n e k v e t ü l e t e j e l e n i k m e g . „Az e m b e r a K ö v e t e l r o v a t t a l kezdi és a T a r t o z i k k a l végzi." S z á m u n k r a s z o k a t l a n a z író s z ó k i m o n d á s a ; a n e v é n n e v e z e t t dolgok m i n den á l s z e m é r e m t ő l m e n t e s e k . A szagok, színek, foly t o n o s kísérői az e s e m é n y e k n e k (egy k ö n y v b e n s e m Robotos Imre o l v a s t a m a n n y i t a m á l y v a s z í n r ő l ) . K e t t ő s s é g fut v é Szárnybontás gig a k ö n y v ö n , r e g é n y í r á s közben m á s i k r e g é n y A szerző „elbeszélő meditá születik. A k ö n y v e l ő Léon H i r s o n - C h r i s t i a n C h a u m e t kisregényt, v á l l á n á t b e p i l l a n t u n k az író Rousselot v a l ó v i l á ciónak" nevezi ezt a egy diáklány életé g á b a : „ N a p o n t a nyolc-tíz óra, m é g t ö b b is, k e z e m b e n amelyben nek sorsdöntő eseményét kö toll, s z e m e m a k ö n y v e k e n " . . . vetve keresi viselkedésének s próbál választ ta Nehéz, k ü z d e l m e s ifjúsága n e m égeti k i ; m é l y h u nyitját, szexuá m a n i z m u s a á t s ü t í r á s a i n : „Túl sok a n é m a , az önző, lálni az új nemzedék t ú l sok a f e l e d é k e n y i s " . . . Ez a költői v a l l o m á s a lis erkölcsének problémáira. m a i francia i r o d a l o m b a n G i d e óta i s m e r e t e s . H a t a l Robotos nem moralista, aki el m a s k ö r m o n d a t a i szinte a f á r a d t s á g h a t á r á i g viszi az vont kategóriákkal dolgozva olvasót, m i k o r egy szokatlan fordulat, k é p h a t v á n y o ítélkezik emberi tettek fölött, zottan csigázza fel ú j r a képzeletét. B e n n e v a n a m o őt a tettek társadalmi-lélekta d e r n e m b e r m i n d e n n a p j á n a k gondolata, sőt azon túl, ni-közösségi-erkölcsi összefüg m i n d a z , a m i r ő l n e m szokás beszélni; m a g a az író is gései érdeklik. Az egyedi eset közvetlenül, ezer k u s z a g o n d o l a t á v a l j e l e n i k m e g körül így bontja ki az okok e l ő t t ü n k . E k ö n y v egy része Illyés G y u l a p l a t á n j a i nak egy olyan szövevényét, alatt született; a B a l a t o n selymes h a b j a s i m o g a t t a és amelynek szálai átfogják a ihlette a n a g y francia költőt, és t e t t e g a z d a g a b b á a leány családjának és iskolai francia—magyar irodalmi kapcsolatokat. környezetének egész életterét, s a leány környezetében talál P o z s á r G a b r i e l l a ja meg azokat a pozitív és ne gatív fogódzókat, amelyek is meretében egy felelőssége tu datától áthatott, de nem ítél kezni, hanem szeretettel segí teni akaró osztályfőnöknő meg adhatja a korántsem könnyű a feleletet. (Irodalmi * Jean Rousselot: Vonat vonatot takar. Európa kérdésre K ö n y v k i a d ó , 1968.) Kiadó. Budapest, 1967.
TALLÓZÁS
A marxi és a sartre-i szabadságelmélet különbsége (Revista
de filozofie,
1967.
12.)
Az u t ó b b i időben megfigyelhetjük, hogy a m a r x i z m u s és a s a r t r e - i filozó fia ismételt összevetése egyrészt r o k o n í t á s u k a t , m á s r é s z t szigorú e l k ü l ö n í t é s ü ket eredményezte. A vélemények külön böző, sokszor ellentmondásos jellege Sartre társadalmi-politikai fejlődésének ú t v e s z t ő i b e n k e r e s e n d ő . Ez a fejlődés n e m t ö r é s m e n t e s — á l l a p í t j a m e g Si m o n e de B e a u v o i r n y o m á n A n a K a t z Problema libertăţii în gîndirea marxistă şi la Sartre c í m ű t a n u l m á n y á b a n . Belső logikája a z o n b a n v i t a t h a t a t l a n . Azok, a k i k t a g a d j á k ezt a fejlődést, c s u p á n k é t tényezőt v e s z n e k f i g y e l e m b e : s z u b j e k t i v i z m u s á t , és azt, hogy S a r t r e a d i a l e k t i k u s é s t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s egy ségében j e l e n t k e z ő m a r x i gondolkodást n e m fogadja el m a r a d é k t a l a n u l . K ü l ö n ö s , hogy S a r t r e - n a k a t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s h o z közeljáró konklúziói n e m az egyén és a k ö r n y e z ő világ k ö l csönhatásának, h a n e m az önállósított e m b e r i s z u b j e k t i v i t á s n a k az e r e d m é n y e i . M i n d e z e k e l l e n é r e — h a filozófiai összt e v é k e n y s é g é t t a r t j u k s z e m előtt — fel m e r ü l a k é r d é s : hiteles-e az a m e g l á tás, a m e l y szerint a bölcselő s z a b a d s á g elmélete a tagadás aktusában, a világ tól v a l ó elszigetelődés n e g a t í v j e l e n s é g é b e n m e r ü l n e ki? N e m . M e r t a t a g a d á s gondolkodói t e v é k e n y s é g é n e k csak az egyik oldala, kezdeti á l l a p o t a . A m á sik k o m p o n e n s — és ez m é g k i é r t é k e l é s r e v á r — az e m b e r i v a l ó s á g n a k a t á r s a d a l m i b a n v a l ó „ e l m e r í t é s e " . S a r t r e így közeledik a m a r x i z m u s felé, de s o h a s e m e m e l k e d i k a m o d e r n filozófiai a n t r o p o lógia a l a p j a i t létrehozó m a r x i szintézisig. M a r x felfogásában a z e m b e r bioszociális totalitás, és n e m az e l i d e g e n e d e t t egyén a b s z t r a k c i ó j a . Lényegét a t á r s a d a l m i v i szonyok összessége alkotja. A p o l g á r i t á r sadalom vizsgálatakor M a r x megállapít
ja, h o g y az o b j e k t i v á l ó d á s f o l y a m a t á n a k szükségszerű v e l e j á r ó j a az elidegenedés. A m u n k a pozitív j e l e n t é s e ö n c s o n k í t á s sá, t e h e r r é válik. A d e h u m a n i z á l t e m b e r „dologivá" m e r e v e d i k : a d á s - v é t e l t á r g y a lesz. I n n e n a lét és t u d a t közötti s z a k a dék, a szorongás és a m a g á n y érzete. Az e l i d e g e n e d e t t e m b e r i egzisztencia a t á r s a d a l m i g y a k o r l a t sajátos e s e t e k é n t a d ó d i k — csak a z a n t a g o n i s t a o s z t á l y t á r s a d a l m a k b a n szükségszerű —, míg az o b j e k t i v á l ó d á s az alkotó l é n y ö n m e g v a l ó s u l á s á n a k e g y e t e m e s és sajátosan e m b e r i jelensége. Az elidegenedés n e m végzet szerű, h a n e m a f o r r a d a l m i g y a k o r l a t t a l — t e h á t a t á r s a d a l m i lét síkján — m e g szüntethető. Mindezek ismeretében a tanulmány rögzíti a s a r t r e - i s z a b a d s á g e l m é l e t i d ő r e n d i l e g e g y m á s t követő m o z z a n a t a i t ; a t u d a t egyetemesen t a g a d ó jellegű, a lét tel s z e m b e n a szorongás és n y u g t a l a n s á g életérzése d o m i n á l ; a t a g a d á s m o t í v u m á t felváltja a szabad v á l a s z t á s tényezője, és m e r t az egyén d ö n t a b b a n , m e l y i k e t v á l a s z t j a a lehetőségek közül, felelőssé get v á l l a l e m b e r t á r s a i i r á n t ; az egyént m á r k o n k r é t „helyzetben", a függő v á lasztás á l l a p o t á b a n találjuk, a f o l y a m a t e r e d m é n y e — a „ m á s o k r a " - t a l á l á s . A szo r o n g á s t így felváltja a szolidaritás gon dolata. Ipso facto — a lét a b s z u r d i t á s a megszűnt. A felvázoltakból k i d e r ü l , hogy a t á r s a d a l m i viszonyok elemzése a b s z t r a k t , m e t a f i z i k u s s í k r a t e v ő d i k át, m e l y k i zárja a reális t ö r t é n e l m i k a p c s o l a t o k a t . A társadalom a választási aktusok kao t i k u s j á t é k a m a r a d . Bizonyos — vonja le a t a n u l s á g o t a c i k k í r ó —, hogy S a r t r e fejlődése az o b j e k t í v v a l ó s á g és szükség szerűség m e g é r t é s é n a l a p u l és h a l a d .
Adalékok Kőrösi Csoma Sándor életrajzához (Nyelv- és Közlemények,
Irodalomtudományi 1967. 1. és 1968. 1.)
Kőrösi Csoma S á n d o r élete és m u n k á s s á g a é p p e n hősies k i t a r t á s a és erőfe szítése, de r o m a n t i k u s színezete m i a t t is m i n d i g az é r d e k l ő d é s középpontjában állott. E n n e k e l l e n é r e a sok m o n o g r á f i a , t a n u l m á n y , cikk, r e g é n y e s életrajz, a m e l y r ó l a szinte é v e n k é n t megjelenik, t á v o l ról s e m m e r í t e t t e ki a k ö n y v t á r a k b a n , levéltárakban rávonatkozó, még isme r e t l e n forrásanyagot, n e m b e s z é l v e a r ról, hogy indiai m ű k ö d é s e , az egykori helyi és angol l a p o k értesítései j ó f o r m á n teljesen i s m e r e t l e n e k .
Csetri Eleknek, a kolozsvári e g y e t e m t a n á r á n a k most m e g j e l e n t t a n u l m á n y a és a d a t k ö z l é s e azt m u t a t j a , hogy m é g a h a zai l e v é l t á r a k b a n is sok t ö r t é n e l m i a d a t l a p p a n g , a m e l y e k g y a k r a n csak l e p a t t a n t forgácsok, m o r z s á k u g y a n egy n a g y e m b e r é l e t p á l y á j á r ó l , mégis h o z z á j á r u l h a t n a k egyes k e v é s b é i s m e r t időszakok, e s e m é n y e k tisztázásához és felderítésé hez. Csetri E l e k adatközlései é p p e n ilyen hiányzó l á n c s z e m e k e t v a g y e l l e n t m o n d á sos értesítéseket p ó t o l n a k , illetve tisz táznak. Sok v i t a folyt Kőrösi Csoma S á n d o r göttingai t a n u l m á n y ú t j á n a k kezdetéről. I s m e r e t e s , hogy az e n y e d i k o l l é g i u m v é g b i z o n y í t v á n y á n a k e l n y e r é s e u t á n , 1815 és 1818 között, N é m e t o r s z á g b a n t a n u l t . Ed dig egyik önéletrajzi a d a t á r a t á m a s z k o d va az volt a felfogás, hogy N é m e t o r s z á g ba 1815. a u g u s z t u s 1-én i n d u l t el. Csetri levéltári k u t a t á s a i s o r á n r á b u k k a n t azok r a a felterjesztésekre, m e l y e k e t a k o l l é g i u m elöljárósága a z i s k o l a f e n n t a r t ó h a tósághoz k ü l d ö t t Kőrösi C s o m a k a t o n a i felmentésével, külföldi ú t j á v a l és ú t l e velével k a p c s o l a t b a n . E b b ő l az a n y a g b ó l k é t s é g b e v o n h a t a t l a n u l k i d e r ü l , hogy K ő rösi C s o m a útlevelét csak 1816. j a n u á r 28. u t á n k a p t a meg, következésképpen csak az é v t é l ú t ó j á n i n d u l h a t o t t el N é m e t o r s z á g b a . Ez az i d ő p o n t teljesen egyb e h a n g z i k a göttingai e g y e t e m a n y a k ö n y vével, a m e l y b e n őt csak 1816. április 11-én jegyezték be. A l e v é l t á r i a d a t o k k ö v e t k e z ő csoportja M á r a m a r o s s z i g e t r e v o n a t k o z i k . Ezekből az d e r ü l ki, hogy v i s s z a t é r t e u t á n a z o t t a n i egyházközség p a p j á n a k és az iskola t a n á r á n a k h í v t a meg, a m e g h í v á s t azon b a n n e m fogadta el. P e r z s i á b ó l érkező b e s z á m o l ó levelei és kérései kedvező v i s s z h a n g r a t a l á l t a k . E r dély-szerte, de az országrészen k í v ü l is a v á r m e g y é k és a különböző közületek g y ű j tést i n d í t o t t a k ú t j á n a k segélyezésére. A tanulmány a m á r régebbről ismert ada tok m e l l e t t k i m u t a t j a , hogy Teleki J ó zsef, a n e v e s történész, a T u d o m á n y o s A k a d é m i a későbbi elnöke 100 váltófo rintot a d o m á n y o z o t t a „ P e r z s i á b a u t a z ó Kőrösi S á n d o r s z á m á r a " . A következő források a z u t a z ó csalá di h a g y a t é k á r a v o n a t k o z n a k . Ezek szerint a n a g y e n y e d i k o l l é g i u m h o z 50 a r a n y a t k ü l d ö t t l e t é t b e azzal a meghagyással, hogy h a l á l a esetén a d j á k azt át G á b o r t e s t v é r é n e k . Egy szép n a p o n a z u t á n a t e s t v é r — akiről Csetri k i m u t a t j a , hogy részt vett a n a p ó l e o n i h á b o r ú b a n — j e l e n t k e z i k is az összegért. Az iskola elöl
j á r ó s á g a egyelőre elutasítja, s f ő h a t ó s á gához fordul azzal a kéréssel, vajon n i n csen-e t u d o m á s a , hogy a t u d ó s közben m á s k é p p e n r e n d e l k e z e t t volna. A főconsistorium a g u b e r n i u m t ó l k é r felvilágo sítást, ez p e d i g az osztrák császári k ö v e t ú t j á n egyenesen L o n d o n h o z fordul. Az így k a p o t t felvilágosítás a l a p j á n a g u b e r n i u m közli, Kőrösi C s o m a egész v a g y o n á t az Ásiai T á r s a s á g n a k hagyta, és hogy a „székel gyalog k a t o n a Kőrösi G á b o r " r é s z é r e az 50 a r a n y kifizethető. Az aggályoskodó p o n t o s s á g n e m c s a k e r r e az esetre, h a n e m a z egész a k k o r i e r d é lyi iskolai ü g y v i t e l r e jellemző. É r d e k e s e k azok az a d a t o k , a m e l y e k e t G y u l a y Lajos, a szenvedélyes n a p l ó v e z e tő (140 kötet!) jegyez fel Kőrösiről. A n a p l ó új fényt vet K ő r ö s i C s o m a és t u dós t a n á r a , H e g e d ű s S á m u e l , k a p c s o l a t á r a . Az eddigi s z a k i r o d a l o m „ b e n s ő s é ges, b a r á t i k a p c s o l a t r ó l " , közös célkitű zésekről beszél, a m i t H e g e d ű s n e k Egy hazafi szó és baráti köny Körösi Csoma sírja fölött c í m ű cikke látszólag a l á is támasztott, A naplóból azután kiderül, hogy H e g e d ű s a n a g y utazót s o h a s e m szerette, és „ f a n a t i k u s b o l o n d n a k " t a r totta. Mi és a m o d e r n líra (Hermannstädter
Zeitung,
1968.
16.)
Nagyszebenben a lapkiadásnak régi hagyományai vannak, újabban azonban a visszaesés t ü n e t e i j e l e n t k e z t e k a sze beni p u b l i c i s z t i k á b a n . Az idei t a v a s z azonban kedvezett a nagyszebeni újság í r á s n a k . A Hermannstädter Zeitung a többi megyei l a p p a l együtt született. Leg i n k á b b t a l á n a Megyei Tükörhöz lehet n e h a s o n l í t a n i ; t i z e n k é t oldalon j e l e n i k meg, egyelőre h e t i l a p , de ú g y t e r v e z i k , r ö v i d e s e n n a p i l a p p á a l a k u l át. A legjobban m e g s z e r k e s z t e t t része t a lán a m ű v e l ő d é s i oldal. E r o v a t vezetője A s t r i d C o n n e r t h költőnő, a k i t a hazai n é m e t v e r s b a r á t o k m á r jól i s m e r n e k . K é t szép t a n u l m á n y t í r t a n é m e t , illetőleg a h a z a i szász népköltészetről, v e r s k ö t e t e , a Sonnenräume (Nap-terek) pedig az u t ó b b i é v e k egyik k ö n y v s i k e r e volt. C o n nerth asszony igyekszik megszerezni l a p j á n a k m i n d e n fiatal tehetséget. A 10. s z á m b a n beszélgetést k e z d e m é n y e z e t t Mi és a modern líra címen. E beszélgetés b e n M i c h a e l M a r k e l , a kolozsvári n é m e t t a n s z é k t a n á r s e g é d e , k é t d i á k s egy d i á k l á n y v e t t részt, m i n d h á r m a n kolozsvári n é m e t szakos hallgatók. I t t született m e g
az ötlet: jó l e n n e a diákságot a k t í v a n is bekapcsolni a lapszerkesztésbe. S néhány s z á m m a l k é s ő b b m e g is j e l e n t a felhí v á s : „ n é m e t szakosok: költők, írók, m ű b í r á l ó k , a v e r s szerelmesei, kapcsolódja tok be m u n k á n k b a . Új r o v a t i n d u l : m e g kezdjük verselemző sorozatunkat. Sze r e t n ő k b e m u t a t n i az e g y e t e m e s n é m e t és a hazai m o d e r n l í r a m i n d e n jelentős a l a k j á n a k l e g a l á b b egy k ö l t e m é n y é t . " Az i n t e r p r e t á c i ó k m e g is kezdődtek. Elsőnek M i c h a e l M a r k e l t a n á r s e g é d H u go v o n H o f m a n n s t a h l Manche freilich... (Egyesek t e r m é s z e t e s e n . . . ) c í m ű v e r s é t elemezte, m a j d egy h a r m a d é v e s n é m e t szakos h a l l g a t ó Rilke-költeményt in t e r p r e t á l t ; ezt k ö v e t t e egy-egy Stefan George-, Brecht-, E n z e n s b e r g e r - és P a u l C e l a n - e l e m z é s . S m á r el is j u t o t t u n k a hazai n é m e t líráig, a m e l y n e k i s m e r e t e a szerkesztők szerint l e h e t e t l e n a h a g y o m á nyok feltérképezése n é l k ü l . O l y a n v á l l a l k o z á s ez, m e l y h e z fogha tót a h a z a i p u b l i c i s z t i k a n e m ismer. N e m v á l n é k k á r á r a egyetlen m e g y e i l a p u n k n a k sem, h a a n a g y s z e b e n i e k h e z h a s o n lóan, b e v o n n á a z egyetemi h a l l g a t ó k a t ilyen jellegű akciókba, hiszen a m i n t a Hermannstädter Zeitung felhívása is h a n g s ú l y o z z a : szükséges f e l o l d a n u n k azt az ellentétet, a m i az új költők kifejezési m ó d j a és a n e m é p p e n m o d e r n gondol kozású olvasók között v a n . A költemény világa (Gazeta
literară,
1968.
16—22.)
A dialógus, a m e l y e t George Călinescu kötetben m e g n e m j e l e n t í r á s a i b ó l tesz közzé a lap, m i n d t á r g y á n á l , m i n d for m á j á n á l fogva felkelti az é r d e k l ő d é s t . A cél: e g y b e v e t n i a v a l ó világot és a k ö l tészet v i l á g á t b e n é p e s í t ő t á r g y a k , élőlé nyek, j e l e n s é g e k sokaságát, m e g v i z s g á l va, hogy ezek m i l y e n f u n k c i ó v á l t o z á son m e n n e k á t a költészetben, s a k ö l tészetnek m i l y e n sajátos t ö r v é n y s z e r ű ségei h a t á r o z z á k m e g ezt a f u n k c i ó v á l tozást. A m ó d s z e r p e d i g a professzor és a t a n í t v á n y p á r b e s z é d e , m e l y így n e m csak az egyes k é r d é s e k p o n t o s a b b , t ö m ö r e b b m e g v á l a s z o l á s á t teszi szükségessé, h a n e m m e g t a n í t j a az olvasót kérdezni, m e g a d v a ezzel s z á m á r a a költészet t a nulmányozásához a problémafelvetés kul csait. Călinescu megállapítása szerint, bár e l v b e n a v a l ó világ b á r m i l y e n tárgya részévé v á l h a t a költészet v i l á g á n a k , ez a lehetőség v a l ó s á g g á csak a k k o r és ott lehet, ahol a t á r g y az e m b e r i s é g (vagy k o n k r é t e n az ÉN) sorsához fűződő j e l k é
pes jelentést k a p . „ J e l k é p e n — m o n d j a — é p p e n azt é r t e m , a m i az én s o r s o m hoz viszonyul, s ú g y vélem, hogy költői b á r m e l y dolog, a m e l y é n r ó l a m beszél." Az egyes fejezetek (A tűz, A víz, Az ál latvilág, A növényvilág, A képzelet szü leményei, Az angyalok, Az ember ana tómiája, Az élelmiszerek) s a bennük s o r r a v e t t t á r g y a k , élőlények v a g y k é p zeleti t e r e m t m é n y e k k a p c s á n n e m egy szerű t á r g y t ö r t é n e t i k é p e t n y ú j t bőséges s a v i l á g i r o d a l o m t á g k ö r é t átfogó p é l daanyagával, hanem ennek a jelképpé v á l á s n a k a sajátos eseteit kíséri végig, figyelmeztetve a költőiség és d e k o r a t i v i t á s m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n e k szükségességé re, az e l l e n t é t e k k e d v e l é s é r e , a m e l y a költői k é p a l k o t á s á n a k egyik lényeges eleme, v a l a m i n t a m a t e n d e n c i á j á r a , hogy a v i l á g m i n d e n s é g e t alkotó a n y a g m e g jelenési f o r m á i közötti kapcsolat és öszszefüggés é r z é k e l t e t é s é r e f e l h a s z n á l h a t ó k a t részesítse előnyben. A fejtegetések k a p c s á n é r d e k e s e n rajzolódik ki a k ö l tészet p r o b l é m á i b a n e l m é l y ü l t esztéta alakja, aki — m i n t ez az í r á s a is bizonyít ja — nagy kedvelője a paradoxonoknak. Változatok a szocialista nemzetfogalom körül (Perspectives
polonaises,
1968. 3.)
J e r z y J. W i a t r t a n u l m á n y a a b b a n k ü lönbözik a n e m z e t problematikájáról szóló t ö b b i írástól, hogy a szerző n e m a d kész m e g h a t á r o z á s t a n e m z e t r ő l , m e r t — v é l e m é n y e szerint — m i n d e n kész for mula dogmatikus magyarázatokhoz ve zet. „A m a r x i s t a felfogás szerint — ú g y m o n d — a n e m z e t reális, o b j e k t í v m ó d o n kialakult társadalmi kapcsolatokon nyug vó közösség. F o r r á s a i a közös t ö r t é n e l e m b ő l f a k a d n a k , s ez n a g y o n g y a k r a n t ö b b e k között a nyelv, a gazdaság, a t e rület, a politikai élet t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t közösségét jelenti. Valószínűleg l e h e t e t l e n e t ö r t é n e l m i sorsot h o r d o z ó k ö zösség v a l a m e n n y i tényezőjét felsorolni, mivel a történelem útjai különbözők, s a m i az egyik n e m z e t s z á m á r a a t ö r t é n e l mi egybeforrottság lényeges tényezője, az lehetséges, h o g y m á s n e m z e t t ö r t é n e l m é b e n semmiféle szerepet s e m játszott. F o n t o s a b b , hogy a n e m z e t e t t ö r t é n e l m i sorsközösségen a l a p u l ó közösségként h a t á r o z z u k meg, m i n t hogy n é g y v a g y öt közös j e l l e m v o n á s á t f e l s o r o l j u k . . . É s v a l ó b a n , a számos tényező közül, a m e l y a t ö r t é n e l m i sorsközösség k i a l a k í t á s á r a a l k a l m a s , egyesek különös j e l e n t ő -
ségre t e s z n e k szert, s a n e m z e t születésé b e n szerepet játszó tényezők é r t é k e l é s e a s z e r i n t különbözik, h o g y a n e m z e t b e n k u l t ú r k ö z ö s s é g e t v a g y politikai valóságot lát-e v a l a k i . Egyes m a r x i s t a szerzők a n e m z e t születésének főként politikai v o n a t k o z á s a i t d o m b o r í t o t t á k ki, e f o l y a m a t n a k az o s z t á l y h a r c h o z fűződő k a p c s o l a tait, v a l a m i n t a r e n d s z e r v á l t o z á s o k a t . Ezzel k a p c s o l a t b a n m e g kell a z o n b a n j e g y e z n ü n k , hogy a k é r d é s ily m ó d o n v a ló felvetése — t o v á b b r a is elsőbbséget a d v a a gazdasági és politikai t é n y e z ő n e k — e g y á l t a l á n n e m t a g a d j a a t u d a t sze r e p é t , m i n t amelyben a nemzeti kötelé kek kialakulásának folyamata tükröző dik, s a m e l y u g y a n a k k o r a n e m z e t m e g e r ő s ö d é s é n e k d ö n t ő tényezője. M a r x i s t a felfogás szerint a n e m z e t i ö n t u d a t kivételes funkciót végez: ez m u t a t j a m e g e m p i r i k u s ú t o n , hogy a n e m zet a l a k u l á s á n a k f o l y a m a t a eléggé e l ő r e haladott-e? T a n u l m á n y a v é g é n a szerző m a g y a r á zatot fűz a Kommunista Kiáltvány ama k ö z i s m e r t kifejezéséhez, hogy a p r o l e t a r i á t u s n a k n i n c s hazája, s L e n i n r e h i v a t kozik, aki szerint a m u n k á s o s z t á l y csak ú g y t u d m e g e r ő s ö d n i , h a „a n e m z e t h a t á r a i között szervezkedik". Lenin t e r mészetesen a munkásosztály nemzetközi s z o l i d a r i t á s á t is h a n g o z t a t j a , de e n n e k n e m m o n d ellent az a tény, „ m i s z e r i n t — írja Wiatr — az érett proletariátus n e m z e t i o s z t á l l y á l e s z , erős v o n z a l m a t érez országa és n e m z e t i á l l a m a i r á n t , a m e l y n e k k e r e t é b e n először az u r a l m o n levő osztály ellen harcol, hogy a z t á n é p í t h e s s e a szocializmust. A p r o l e t a r i á tus n e m z e t i v é v á l á s a — b o c s á s s á k m e g n e k e m ezt a kifejezést — n e m egyéb, m i n t ez a z érési folyamat, s e n n e k so r á n a p r o l e t a r i á t u s n e m c s a k a m á s ol dalról jövő u r a l m i k í s é r l e t e k m e g h i ú s í t á s á r a lesz a l k a l m a s s á , h a n e m idővel a z egész n e m z e t vezető e r e j é v é v á l h a t . . . A szocialista á l l a m és a szocialista n e m z e t e n n e k a f o l y a m a t n a k az e r e d m é n y e " . A
Ku-Klux-Klan (The
Times,
vezére
57 230.)
Godfrey Hodgson angol újságíró é r d e kes r i p o r t o t közöl a K u - K l u x - K l a n v e z é réről, R o b e r t S h e l t o n r ó l , akit k ö z v e t l e nül Martin Luther King meggyilkolása u t á n l á t o g a t o t t meg, a m i k o r az F B I e m b e r e i szinte ó r á n k é n t k e r e s t é k fel, m e r t alig v a n faji gyilkosság Amerikában, a m e l y b e n a K l a n keze n e v o l n a b e n n e .
A szervezet az 1860—65. évi p o l g á r h á b o r ú k idején a l a k u l t , azóta feltűnő for m á b a n , állati kegyetlenséggel h a r c o l a n é g e r e k befolyása és é r v é n y e s ü l é s e el len. M a s e m t e k i n t h e t ő a m ú l t végel g y e n g ü l é s b e n levő m a r a d v á n y á n a k , és a faji v á l s á g idején k ü l ö n ö s e n két s z e m p o n t b ó l veszélyes: n e m c s a k Délen, h a n e m az ország egész t e r ü l e t é n a faji elő ítéleteket oltja a p o l i t i k a i l a g e l m a r a d t fehér a m e r i k a i a k b a ; b r u t a l i t á s á v a l n e m csak a négereket, h a n e m a haladásért k ü z d ő f e h é r e k e t is á l l a n d ó r e t t e g é s b e n t a r t j a . M a m á r a b ű n t e t t e k egész sorát í r j á k a K l a n r o v á s á r a : így a selmai t ü n tetés a l k a l m á v a l Liuzzo asszony m e g gyilkolását, P e n n n é g e r r e p ü l ő s ezredes lelövését, az 1963. évi a l a b a m a i b i r m i n g h a m i t e m p l o m b o m b á z á s á t , a m i k o r négy n é g e r l á n y h a l t meg, P h i l a d e l p h i a m e l l e t t n é g y szociális dolgozó megölését, de ezen k í v ü l s z á m l á j á r a í r h a t ó sok e m b e r m e g sebesítése, m e g c s o n k í t á s a , m e g k í n z á s a és h á z á n a k felgyújtása. A Klan vezére természetesen mindezt t a g a d j a , és a faji h a r c o k b a n is csak Liuzzo asszony meggyilkolásában haj landó elismerni a K K K cinkosságát. S h e l t o n Tuscaloosa k ü l v á r o s á b a n , h a t a l m a s k e r t k ö z e p é n levő k é n y e l m e s h á z b a n lakik. H á z á t k é t mérges cerberus védelmezi, i r o d á j a polcain r e v o l v e r e k h e vernek, rádió-felvevők és - l e a d ó k bizto sítják k a p c s o l a t á t a világgal. De tele v a n röpiratokkal, népellenes plakátokkal s m i n d e n f a j t a szennyes p r o p a g a n d a a n y a g gal. A z e g y i k e n állapotos n é g e r lány, a l a t t a a felirat: I went all de way wif L. B. J. (Végig L. B. J o h n s o n n a l m e n tem.) Szívesen beszél a K l a n gazdagsá gáról, k é n y e l m e s , i k e r m o t o r o s r e p ü l ő g é péről, 91 teljes fizetésű a l k a l m a z o t t j á ról, a z é v e n k é n t m e g t a r t o t t közgyűlésé ről. S h e l t o n 1961 óta e l n ö k e a l e g n a g y o b b szervezetnek, de e z e n k í v ü l m é g 14 szer vezet, b á r n e v é t n e m viseli, t e k i n t i m a gát a K K K leszármazottjának. Ujjain h a t a l m a s g y ű r ű k e t visel, az egyiken gyé mánt-betét, rajta a szervezet c í m e r e . N e g y v e n e g y n é h á n y éves, húsz éve tagja a K l a n n a k . Belépése azzal kezdődött, hogy a K l a n egyik t ü n t e t é s é n e k szónoká ban munkástársának a hangját ismerte fel. Á l l í t á s a szerint a szervezet sorai k ü lönösen azóta erősödtek meg, a m i k o r J o h n s o n elnök 1965-ben feloszlatásával fenyegetőzött. A K l a n nyílt politikai p r o p a g a n d á t is kifejt, k ü l ö n ö s e n t á m o g a t t a a volt a l a b a m a i k o r m á n y z ó t , G e orge W a l l a c e - t és feleségét. Tagjai között a t á r s a d a l o m m i n d e n r é t e g e és foglal-
kozási ága m e g t a l á l h a t ó : orvosok, r e n d őrök, ügyvédek, t a n á r o k . Shelton n a g y o n p a n a s z k o d i k a K l a n - e l lenes m e g n y i l a t k o z á s o k r a , és azt állítja, hogy a szervezet csak ö n v é d e l e m b ő l al k a l m a z erőszakot: „Ha v a l a k i a t y ú k s z e m e m r e lép — m o n d j a —, előbb u d v a r i a san a r r a k é r e m , hogy távozzon. H a n e m teszi, l e ü t ö m . Az én h á z a m az én v á r a m , ha v a l a k i h i v a t l a n u l a h á z a m b a jön, e r ő s z a k k a l lépek fel ellene, lelö vöm." S h e l t o n szólamai m e g t é v e s z t ő e n h a s o n l í t a n a k a hitleri p r o p a g a n d á h o z . Az a m e r i k a i faji z a v a r g á s o k e l i n d í t ó j á t „az oroszországi bolsevik m o z g a l o m f o r r a d a l mi a k c i ó b i z o t t s á g á b a n " látja. A X X . szá zad e szégyenletes szervezetében a sovi nizmus, faji elfogultság, a n t i s z e m i t i z m u s p á r o s u l a b o r n í r t s á g g a l és az uszító p o litikai p r o p a g a n d á v a l . Väinö
Linna
a finn
(Vükkosanomat,
ifjúságról
1968. 18.)
V ä i n ö Linna, a m a g y a r r a is lefordí tott trilógia, A sarkcsillag alatt, szerzője, aki a z o n b a n a v i l á g s i k e r t Az ismeretlen katona ( T u n t e m a t o n sotilas) című, szín p a d r a is á t í r t és filmre vitt r e g é n y é v e l a r a t t a , a finn ifjúság r a d i k a l i z á l ó d á s á v a l foglalkozik a H e l s i n k i b e n megjelenő leg nagyobb példányszámú képes hetilapban. A f o n t o s a b b egyetemi központokban, H e l s i n k i b e n és J y v ä s k y l ä b e n a d i á k m o z galmak során gyakran meglobbant a vö rös zászló. A m a g a s t a n d í j m i a t t a z egye t e m i s t á k n a g y része kölcsönökből él, n y á r o n külföldön vállal m u n k á t . Ezekkel a k é r d é s e k k e l k a p c s o l a t b a n kereste fel a l e g n a g y o b b finn í r ó t k é t diák. A beszél getés előbb az írói a l k o t ó m u n k a m ű h e l y p r o b l é m á i r ó l folyt, m a j d á t c s a p o t t a finn t á r s a d a l m a t é r i n t ő k é r d é s e k r e . A r r a a k é r d é s r e , vajon h a t - e a t á r s a d a l o m élete egy r e g é n y í r ó , a d o t t esetben V ä i n ö L i n n a m ű v é s z e t é r e , a z író így v á laszolt: „ T e r m é s z e t e s e n hat, elsősorban a t á r s a d a l m i k é r d é s e k feszültsége a l a t t írok, a szegénység n y o m á s a alatt, d e ez n e m elegendő, a belső írói egyéniség is hat, a m e l y bizonyos a k a d á l y o k és e l l e n t mondások hatása alatt van. Műveim a z o n b a n t e r m é s z e t e s e n elsősorban a z o k n a k az eseményeknek a számadásai, a m e l y e k e t az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a n n y i finn t e s t v é r e m m e l e g y ü t t á t é l t e m . " A beszélgetésben a z u t á n a szerelem, házasság és a n e m i s é g kérdései k e r ü l t e k előtérbe. F i n n o r s z á g b a n is, a k á r c s a k a nyugati államokban, gyarapodóban van
azoknak a „radikális" fiataloknak a szá m a , a k i k szerint a h á z a s s á g n e m m á s , m i n t a nemiség funkciója. V a n n a k o l y a n h a n g o k is, hogy a h á z a s s á g és u d v a r l á s jelentősége e l t ű n i k a m o d e r n e m b e r é l e tében. L i n n a h a t á r o z o t t v é l e m é n y e az, hogy az e m b e r n e m h a j l a n d ó elcserélni t á r s á t . A szerelem k é t s í k o n : a n e m i é s a lelki élet síkján mozog. A p u s z t á n n e miségen a l a p u l ó szerelem a n n y i r a p r i m i tív, hogy n e m is n e v e z h e t ő s z e r e l e m n e k . A n e m i s é g h e z kapcsolódik a b i z t o n s á g érzet. „ N e m hiszek a szexuális k á b u l a t b a n — m o n d j a Linna. — Hiszem, h o g y egy e m b e r n e k c s u p á n egy é l e t t á r s r a v a n szüksége." A jövő t á r s a d a l m á n a k elénk t á r u l ó k é p é t vázolva, az író szerint a t e c h n i k a j e l e n k o r i fejlettsége l e h e t ő v é teszi s z á m u n k r a , hogy v á r o s a i n k valódi családi t ű z h e l l y é v á l j a n a k . A vallásos e m b e r t csak m é l y esztétikai m ű v e l t s é g ű , a m o d e r n ideológiával felvértezett e m b e r v á l t h a t j a fel. A t á r s a d a l m i n e v e l é s f e l a d a t a az e m b e r e k b e n kifejleszteni a szép i r á n ti érzéket, és ez a n e v e l ő m u n k a a j ö v ő b e n m é g h a n g s ú l y o z o t t a b b lesz. Így r e n d e z h e t ü n k m a j d p é l d á u l olyan h e t e k e t , a m e l y e k egyes k o r s z a k o k (például a b a rokk, rokokó, klasszicizmus) erkölcsét, r u h á z a t á t , szokásait m u t a t j á k be. Az e m beriség jövőjét a z o n b a n az dönti m a j d el, hogy m e l y i k ideológia g y ő z e d e l m e s k e d i k . A d i á k s á g jövőjéről szólva L i n n a h a n g súlyozta: m e g kell o l d a n i a finn e g y e t e m i s t á k nehézségeit. A finn főiskolákon, e g y e t e m e k e n a r e f o r m o k bevezetése e l odázhatatlan. A diákok legnagyobb része szegény, s o k g y e r m e k e s családból s z á r mazik, a h o l m é g egy e m b e r t a n í t t a t á s a is túlságosan költséges. Ö s z t ö n d í j a k é s az ingyenes o k t a t á s l e h e t az e g y e d ü l h e lyes m e g o l d á s . Az i n t e r j ú befejezésében L i n n a azzal a r e n d k í v ü l izgalmas kérdéssel foglalko zik, m i k é n t t u d j á k m e g v a l ó s í t a n i a fiata lok ifjúkori á l m a i k a t az életben. Sajnos, „a k o r o s s á g s z ü r k e c s u h á j a " a z é v e k s z á mának gyarapodásával mindinkább rá telepszik az emberekre. Leginkább a szellemileg l e g é r z é k e n y e b b művészek: írók, festők, költők őrzik m e g a z ifjúság l e n d ü l e t é t . A z idősebb n e m z e d é k így egy bizonyos idő u t á n a fejlődés g á t l ó j á v á is v á l h a t , A k é t n e m z e d é k közti e l l e n t é t e k e t elemezve, V ä i n ö L i n n a v é g k ö v e t k e z t e t é s k é n t v o n j a le: „Mi szülők a l i g h a v a g y u n k jogosultak a r r a , h o g y t a n á c s a i n k k a l n y ú z z u k a fiatalságot, hiszen t ő l ü n k n e g y v e n millió e m b e r i h o l t t e s t - h e gye ered."
Adatfeldolgozó gépek és a h u m á n t u d o m á n y o k (Le
Nouvel
Observateur,
1968.
182.)
Az a u t o m a t i z á l á s k o r s z a k á b a n , a m i k o r az emberi kar izommunkáját mindinkább á t v e s z i k az ö n m ű k ö d ő b e r e n d e z é s e k , a gépesítés h u l l á m a i a l e g k e v é s b é gépesíthetőnek tűnő partokat — a társadalom t u d o m á n y o k a t — is elérték. A Le Nou vel Observateur — a b b ó l k i i n d u l v a , hogy a s z a k n y e l v e n digitális s z á m í t ó g é p e k n e k n e v e z e t t adatfeldolgozó gépek igen h a s z n o s a k a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k e t vizsgáló szaktudományokban is — a n k é t j á b a n m e g s z ó l a l t a t o t t h á r o m különböző t e r ü l e ten dolgozó t á r s a d a l o m k u t a t ó t e b b e n a k é r d é s b e n . ( R a y m o n d B o u d o n szocioló gus, aki a S o r b o n n e - o n a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k m ó d s z e r t a n á t a d j a elő, s szá m o s m u n k á j a jelent m e g a m a t e m a t i k a és a szociológia k a p c s o l a t á r ó l ; E m m a n u e l Le R o y L a d u r i e történész, a h í r e s Annales folyóirat k ö r é t ö m ö r ü l t t ö r t é nész-iskola m u n k á s s á g á n a k folytatója és H e n r i M i t t e r a n d nyelvész, Zola-szak értő, aki a n a g y francia r e g é n y í r ó első munkáit elemezte lexikai-strukturális s z e m p o n t b ó l az új információs m ó d s z e r e k segítségével.) A szociológiában n e m lehet tudomá nyos t e v é k e n y s é g e t folytatni a d a t o k n é l k ü l . A gép itt „meggyorsítja az időt", m e n t e s í t i a k u t a t ó t számos h o s s z a d a l m a s e l e m i m ű v e l e t t ő l . De m i t is „ t u d " az adatfeldolgozó? Bizonyos logikai, mate matikai és logikai-matematikai művele t e k e t végez, p e r s z e a megfelelő p r o g r a m o z á s a l a p j á n . Az ilyen t í p u s ú k é r d é s e k r e : h á n y x u g y a n a k k o r y is, h á n y x u g y a n a k k o r y és z is, h á n y x u g y a n a k k o r y is, a n é l k ü l , hogy z is lenne, m i l y e n m e n n y i s é g i a r á n y o k v a n n a k az így k a p o t t csoportok között — a gép p i l l a n a t o k a l a t t „felel". A szociológusoknak n a g y szükségük v a n az ilyen a r á n y o k , összefüggések i s m e r e t é r e . Ha például n y o m o n követjük, m i k é n t j u t o t t D u r k h e i m bizonyos szociológiai á l t a l á n o s í t á sokhoz az öngyilkosság t á r s a d a l m i j e l e n ségével k a p c s o l a t o s a n , azt találjuk, hogy az e m l í t e t t egyszerű összefüggések segít ségével: h á n y öngyilkos ilyen v a g y olyan korú, h á n y katolikus, h á n y p r o t e s t á n s és így t o v á b b . Végső fokon m i n d e n szo ciológiai f e l m é r é s b e n m s z á m ú infor m á c i ó v a n n személyről, s ezeket kell e l r e n d e z n i logikailag a „ h á n y x u g y a n a k k o r y" t í p u s ú felosztás szerint. Grosso m o d o t e h á t a szociológiai vizsgálódás ebből áll: a) m e g á l l a p í t a n i az osztályo
kat, b) e l e m e k r e b o n t a n i a tényezőket az osztályokba t a r t o z á s a l a p j á n , c) a k a pott csoportokat összehasonlítani. Az adatfeldolgozó gép a szociológiában a modell funkcióját is betölti. Azt p é l dául, hogy egy j á r v á n y m i k é n t terjed, a m o d e l l e n vizsgált „ t e t t e t e t t " j á r v á n y o n is meg lehet figyelni. A valószínűségszá mítás alapján meg tudjuk határozni, mennyi a valószínűsége a n n a k , hogy x egyén e l k a p j a a betegséget. (Persze, a j á r v á n y terjedésével vagy csökkentésé vel a valószínűség változik.) Ezt á t ü l t e t ve a gépbe, az egész j á r v á n y t „meg lehet j á t s z a n i " . Egyes t á r s a d a l m i jelenségek elterjedése g y a k r a n ilyen „ j á r v á n y s z e r ű " , így a szociológus s z á m á r a a digitális szá m í t ó g é p fontos segédeszköz. S v é d o r s z á g ban végeztek ilyenszerű kísérleteket egyes m e z ő g a z d a s á g b a n h a s z n á l a t o s t a l á l m á n y o k e l t e r j e d é s é n e k valószínű a r á nyaira vonatkozóan. A történelemtudományban hasonlókép p e n sok a d a t t a l kell dolgozni. Az infor m á c i ó k sokasága egyes e s e t e k b e n n a p j a i n k i g „hallgatott", s csak a z a d a t f e l dolgozó g é p e k segítségével „szólalt m e g " . F e n n m a r a d t p é l d á u l 1427-ből egy firen zei t e l e k k ö n y v , amely n e m kevesebb, m i n t 50 000 c s a l á d r a v o n a t k o z ó a n t a r t a l maz adatokat. Ennek a hatalmas menynyiségű i n f o r m á c i ó n a k az á t í r á s a a gé p e k s z á m á r a „olvasható s z a l a g r a " számos új k a p c s o l a t b i r t o k á b a j u t t a t o t t . Az adatfeldolgozó g é p e k különös szol gálatot t e s z n e k a d e m o g r á f i a i i s m e r e t e k bővítésében. Az egyes c s a l á d o k k a l , a szü letéssel, elhalálozással, h á z a s s á g g a l k a p csolatos a d a t h a l m a z b ó l — a feldolgozás eredményeként — értékes konklúziók származnak a népszaporulatra vonatko zóan. Azzal k a p c s o l a t b a n , hogy a X V . s z á z a d b a n v a l ó b a n gazdasági föllendülés volt-e, és a X V I I . század tényleg a v á l ság százada-e F r a n c i a o r s z á g b a n , fontos t á m p o n t o k a t a d o t t a párizsi lakosok a d ó fizetésével kapcsolatos k o r a b e l i k i m u t a tások feldolgozása. A m e g k é r d e z e t t t ö r t é n e l e m t u d ó s sze r i n t a h i s t o r i o g r á f i á b a n az erudíció k o r a véget ért, a jövő t ö r t é n e t í r á s a csakis a p r o g r a m o z o t t historiográfia lehet. A n y e l v t u d o m á n y b a n a vizsgálódás tulajdonképpen az í r á s m ű „ a t o m j a i r a " vonatkozik. N e m lehet elemezni v a l a m i lyen i r o d a l m i m u n k á t a n é l k ü l , hogy számba v e n n é n k a n n a k nyelvi, formai „ a t o m j a i t " is. E b b e n pedig az a d a t f e l dolgozó gépek r e n d k í v ü l i segítséget n y ú j t a n a k . F r a n c i a o r s z á g b a n számos kollek tíva foglalkozik ilyen k é r d é s e k k e l , egy lelkes m u n k a c s o p o r t elkészítette R o u s -
seau, D i d e r o t és M o n t e s q u i e u m u n k á i n a k ilyen lexikális l e í r á s á t . A n e v e s n y e l vész a r r a a z á l l á s p o n t r a helyezkedik, hogy a gépesített adatfeldolgozás a n y e l v t u d o m á n y t o v á b b f e j l ő d é s é b e n fon tos szerepet tölt be, a szövegek „felsze letelése és e l e m e i n e k összefüggésekben t ö r t é n ő vizsgálata új e r e d m é n y e k h e z ve zet. A h á r o m t u d ó s e g y ö n t e t ű e n állította, hogy a z adatfeldolgozó gépek h a s z n á l a t a a társadalomtudományokban igen elő nyös, e gépek „ e r é n y e " a pontosság, biz tonság, gyorsaság, a n a g y teljesítő k é pesség, d e az ilyen szerkezetek s e m m i t sem v á l t o z t a t n a k meg, csak rendszerez nek, t e h á t n e m szabad eltúlozni szere p ü k e t . T ö k é l e t e s eszköz az ilyen gép, de csak a k k o r , h a t e r m é k e n y hipotézisek, jól á t g o n d o l t p r o g r a m o z á s a l a p j á n m ű ködik. E g y é b k é n t az elért e r e d m é n y : közhely. (Egy t ö r t é n é s z p é l d á u l a gépe sített adatfeldolgozás m ó d s z e r é v e l vizs gálta, kikből állt II. Guillaume, XVI századi n é m e t a l f ö l d i államfő környezete. A l y u k k á r t y á k r a ü l t e t e t t számos életrajzi a d a t b ó l a gép m e g a d t a a k ö z h e l y - v á l a s z t : „legfőképpen a r i s z t o k r a t á k b ó l " . ) A gépesített t á r s a d a l o m v i z s g á l a t fel forgatja a k u t a t á s pszichológiai és t á r s a d a l m i feltételeit, új gondolkozásmódot követel, és s o k k a l nagyobb mértékben szükségessé teszi a csoportos m u n k á t . Az a n k é t o t végző l a p meggyőződése szerint a francia társadalomvizsgálat jövője n a g y m é r t é k b e n attól függ: a régi intéz m é n y e k m i l y e n gyorsan t u d n a k a l k a l m a z k o d n i a t u d o m á n y o s k u t a t á s új fel tételeihez. Régi és ú j h u l l á m o k (laşul
literar,
taraján
1968. 3.)
Minden korszak irodalmában izgalmat kelt a felfedezett v a l ó s á g újszerű kifeje zésének lehetősége és igénye, hogy m i n dig is v o l t a k és lesznek n y u g t a l a n láza dók, a k i k é p p az eddigi szokással szem beszegülve a v i l á g b a n elsősorban ö n m a guk t i s z t á z á s á r a t ö r e k s z e n e k . De a k i fejezésformák m e g ú j í t á s a m e l l e t t u g y a n ilyen természetességgel m i n d i g jelen v a n a t ö r e k v é s e k e t elődeikkel m é r ő , elődeik hez viszonyító és v e l ü k igazoló s z á n d é k is. A h a g y o m á n y és újítás örök dialek t i k á j a az i r o d a l m i fejlődés lényegétől e l v á l a s z t h a t a t l a n , s a k á r elfogadják, a k á r t a g a d j á k olykor, ez a fejlődés d ö n t ő p r o b lémája. A m a i r o m á n p r ó z a k ö r ü l g y ű r ű z ő esz m e c s e r é t — elméleti és g y a k o r l a t i síkon
e g y a r á n t — szintén ez a p r o b l é m a h a t á rozza meg. Az újítás m a i a k t u a l i t á s ú le hetőségeit keresik, s az újítók elődeik h e z k a p c s o l ó d ó szálait, hazai t a l a j b a eresztett gyökereit k ö v e t i k m i n d e n ü t t : S e r g i u P . D a n a T r i b u n á b a n (1968. 10.) a f a n t a s z t i k u m h a t á r t e r ü l e t e i r ő l szólva, A l e x a n d r u I v a s i u c — k ü l ö n b e n m a g a is egy r e n d k í v ü l é r d e k e s r e g é n y szerzője — az új r o m á n p r ó z a e r e d m é n y e i t ele m e z v e (Gazeta literară, 1968. 11.), D. Ţ e p e n e a g a balzaci t í p u s ú hős i d e j é t m ú l t s á g á r ó l e l m é l k e d v e (Via a românească. 1967. 5.), v a g y P a u l Georgescu n a g y é r deklődést keltett könyvében (Polivalenţa necesară), a r e a l i z m u s új k r i t é r i u m a i t keresve. E n n e k az e r j e d é s n e k — a m e l y izgal m a s új m ű v e k s o r á b a n állította é l é r e az i r o d a l o m k r i t i k a sok, eddig m e g n y u g t a tóan tisztázottnak tartott kérdését — el m é l e t i összegezésére, a r o m á n r e g é n y k ö rüli v i t á k összefoglalására v á l l a l k o z i k R. Z a m f i r e s c u n a k a laşul literarban megje l e n t t a n u l m á n y a (Discuţii teoretice des pre roman), de n e m c s a k összegez, h a n e m t o v á b b is viszi a vitát, végső k o n k l ú z i ó k é n t leszögezve, h o g y az eszmecsere j e l e n t ő s é g é n e k m é r t é k e az lesz, m e n n y i b e n segíti elő a r o m á n r e g é n y m e g ú j u l á s á t Válasza, é p p az u t ó b b i é v e k r o m á n p r ó zai t e r m é s é n e k i s m e r e t é b e n , biztató. A b e a t r ő l — m é g egyszer (Élet és I r o d a l o m , 1968. 16.) Kétségtelen, hogy a b e a t n e m t a r t o z i k hazai m ű v e l ő d é s ü n k , i r o d a l m i é l e t ü n k központi kérdései közé, s hogy ez így v a n , azt a S z é k e l y J á n o s cikke n y o m á n t á m a d t p o l é m i a is bizonyította, t ö b b e k között é p p bizonyos f o g a l m a k t i s z t á z a t lanságával. Vitányi I v á n cikke (Beat), b á r elsősorban a b e a t zenei v e t ü l e t e i v e l foglalkozik, e széles k ö r ű é r d e k l ő d é s t k i v á l t o t t hazai v i t á h o z is szolgáltat n é h á n y é r d e k e s és m e g g o n d o l k o z t a t ó megálla pítást. Székely J á n o s m i n t v e s z e d e l e m r e fi g y e l m e z t e t e t t a r r a , hogy a b e a t k u l t ú r a k é n t l é p e t t fel. „ I r o d a l m a t , ideológiát, zenét t e r e m t , és befolyása a l á v o n j a a születő új i r o d a l m a t , zenét, ideológiát," Ez a t é n y m e g á l l a p í t á s V i t á n y i c i k k é b e n is elhangzik, de k o r á n t s e m v é s z h a r a n g szerű kongással, u g y a n i s ő a b e a t - z e n é t m i n t létező jelenséget elemzi, s n e m is e l v e t e n d ő célzattal. „Sok h í v e f o r r a d a l m a t lát a b e a t j e l e n t k e z é s é b e n — á l l a pítja meg. — A l a i k u s zenélés f o r r a d a l m á t . És k é t s é g t e l e n is, h o g y a b e a t m i n -
d e n e k e l ő t t a l a i k u s o k zenei m o z g a l m a . " E tényből é r t h e t ő m e g a b e a t - z e n e j e l l e g e : f o r m a - és h a r m ó n i a r e n d j é n e k egysze rűsége is, de az is, hogy a közönség zenei t u d á s á n a k s z í n v o n a l á n álló k o l l e k tív műfaj. Jelenléte ugyanúgy tömeg igényt elégít ki, m i n t n é h á n y évtizeddel ezelőtt a dzsessz, különösen, hogy emez a m a g a ú t j á n eljutott már a hangver s e n y d o b o g ó r a is. De ö s s z e h a s o n l í t á s u k a z é r t is jogos, m e r t a b e a t színvonalas a l k o t á s a i b a n ( a m e l y e k e t el kell k ü l ö n í t e n i a tisztán k e r e s k e d e l m i i g é n y e k e t kielé gítő t u c a t - m ű v e k t ő l ) , a m i n t V i t á n y i m e g állapítja, j e l e n t k e z n e k a k o m o l y zenévé v á l á s igényei. R á m u t a t a b e a t - z e n e leg kiválóbbjainak (köztük elsősorban az a n g o l Beatles-együttesnek) a népi z e n é vel v a l ó k a p c s o l a t á r a , s az új m a g y a r b e a t - z e n é b e n is k i m u t a t olyan szerzőket, e g y ü t t e s e k e t (a Tolcsvay-trió „folk-beat"s z á m a i , az Illés-együttes, Szörényi L e vente), a k i k n e k alkotásaiban ugyanez fedezhető fel t u d a t o s t ö r e k v é s k é n t . Vitányi ebben, valamint a Bartók-zene h a r m ó n i a i , melódiai, r i t m i k a i ú j í t á s a i n a k
h a s z n o s í t á s á b a n látja a fejlődés t o v á b b i lehetőségeit, s egyben a n n a k az ú t j á t is, hogy ez az új i r á n y z a t a m a g y a r zené b e n is g y ö k e r e t eresszen." . . . k í s é r l e t e z n i l e h e t n e mindezzel. N e m p u s z t á n n e m z e t i önérzetből (mert hiszen ugyanezeket az eszközöket fel l e h e t fedezni és fel le het h a s z n á l n i a n é p d a l t ó l függetlenül is), h a n e m l e g a l á b b a n n y i r a a korszerűség, az újítás, a fiatalság j e g y é b e n . . . " A b e a t — ez k é t s é g t e l e n — n e m egy é r t e l m ű jelenség, s az e l k ü l ö n ü l é s e k e t n e m c s a k az i r o d a l o m és zene összeveté sében l e h e t felfedezni, h a n e m a b b a n is, hogy m á s és m á s t a r t a l m a k a t h o r d o z v a j e l e n t k e z i k N y u g a t o n és a szocialista or szágokban. De — a d i v a t o n t ú l m e n ő e n — n á l u n k is v a n közönsége, s e r r e t e k i n t v e , az i n g e r ü l t r e a k c i ó k a t k i v á l t ó b í r á l a t h e l y e t t t a l á n c é l r a v e z e t ő b b az a megközelítés, a m e l y Vitányi cikkében így fogalmazódik m e g : „A b e a t - m o z g a lom, m i n t m i n d e n m ű f a j , i r á n y z a t , stílus, csak keret, m e l y e t különböző tartalom mal l e h e t kitölteni." L e h e t ? K e l l is.
HIBAIGAZÍTÁS. László Attila Őstörténet és nyelvtudomány című cikkében a szerkesztőség hibájából tévesen jelent meg Harmatta János bibliográfiai adata (Korunk, 1968. 657). A helyes utalás: (Az indo-európai őshaza problémája és az őskorkutatás. Antik Tanulmányok XIII. 2. B u d a p e s t 1966. 247—248).
SZERKESZTŐK- OLVASÓK A
Brassói
Lapok
a húszas
években
(Levél a szerkesztőséghez) Bátor v a g y o k a Korunk idei 2. s z á m á b a n m e g j e l e n t és a Brassói Lapok h a l a d ó h a g y o m á n y a i v a l foglalkozó í r á s u k o l v a s á s a közben t á m a d t g o n d o l a t a i m a t össze foglalni és közölni. Az é l é n k v i s s z h a n g o t k i v á l t o t t cikk n a g y hibája, hogy a l a p n a k csak egyik k o r s z a k á t r a g a d t a ki: p á l y a f u t á s á t csak 1932-től k e z d v e elemzi. Így teljesen mellőzte — k ü l ö n ö s e n az „Élő t ö r t é n e l e m " r o v a t b a n h i b a ez —, a Br. L.n e k (a l a p csak így p u b l i k á l t a saját n é v b e t ű j é t ) é p p e n azt a szakaszát, a m i k o r a C e n k - a l j a i v á r o s b ó l a l a p u t a t t a l á l t a t ö m e g e k szívéhez. E v á r o s h a g y o m á n y a i b ó l szinte v a l ó s z í n ű t l e n ü l k i b o n t a k o z ó m a g y a r n a p i l a p s z á m a i t alig győzték az ország, de k ü l ö n ö s e n a Székelyföld l e g k ü l ö n b ö z ő b b p o n t jai felé i r á n y í t a n i . A m u n k a t á r s a k n a k bizony m á r a k k o r h a r c o s p u b l i c i s z t i k á t k e l lett kifejteniök, a K ő m ű v e s Géza i s m e r t e t t e későbbi sajtóviszonyoknál b i z o n y á r a s e m m i v e l sem k e d v e z ő b b sajtóviszonyok közepette. J ó m a g a m ifjú hévvel, de m á r A r a d o n és B u d a p e s t e n Szerzett újságírói g y a k o r l a t t a l , m é g a h ú s z a s é v e k elején b e k a p c s o l ó d t a m a l a p legrégibb d o l g o z ó t á r s a i n a k szerkesztőségi csoportjába, s m a r a d t a m vele szoros e g y ü t t m ű k ö d é s b e n , a Népszövetség a r a n y k o r s z a k a a l a t t kifejtett genfi t e v é k e n y s é g e m e t is b e l e é r t v e , a h a r m i n c a s é v e k közepéig. Megjegyzendő, hogy a sok szerkesztő-csere u t á n é p p e n a l a p t u l a j d o n o s a i n a k b i z a l m á t elnyert, hosszú évekig B r a s s ó b a n élő Móricz Miklósnak, a lap tényleges szerkesztőjének s u g a l m a z á s á r a i n d u l t a m ki Genfbe lG.'28-ban. Ügy m o n d t a és i r t a n e k e m Móricz Miklós, hogy ne m a r a d j a k v i d é k e n „ifjú t i t á n " , h a n e m a messzi ide g e n b e n r á m v á r ó , acélozó e r ő p r ó b á k közepette b o n t s a k s z á r n y a t . Mielőtt k i t é r n é k a genfi időszakra, legyen szabad r ö p k e p i l l a n t á s t v e t n e m a brassói K a p u u t c a „ k o p o t t p a d l ó j ú " szerkesztőségi szobái felé. A helyiségek Szele Béla főszerkesztő ügyvédi i r o d á j á v a l v o l t a k szomszédosak. A l a p m é g az ő k o n z e r v a t í v b e á l l í t o t t s á g á t viselte m a g á n , de m á r k e r e s t e k új szerkesztőt, hogy a l a p b a új életet öntsön. Ez volt a l a p n a k , f ö n n á l l á s a óta, m o n d h a t n i az első fénykora. Halász G y u l a k e z é b e n szokatlan k ö n n y e d s é g g e l siklott a toll, a m í g v e z é r c i k k e i t r ó t t a a b e k ü l d ö t t p a n a s z o k r ó l v a g y a n e m z e t k ö z i élet a k t u a l i t á s a i r ó l . F i a is ott dolgozott, ifjabb H a lász, Gyula, a k i n e k a k k o r i b a n egy kolozsvári i r o d a l m i l a p b a n m e g j e l e n t A fehér falu c í m ű verse n a g y feltűnést keltett, s a k i k é s ő b b P á r i z s b a n szerzett m a g á n a k nevet, m i n t a t e r m é s z e t t i t k a i t fürkésző fotoművész. Főleg a Székelyföld falta ezt az újságot. A szerkesztőség a j t a j á n n a g y n e v e k h o r dozói k o p o g t a t t a k : j á r t itt Móricz Z s i g m o n d (fivére, Móricz Miklós, csak p e r „Zsiga" e m legette, s meggyőzően kiállott írásai mellett), m e g l á t o g a t o t t S o m l y ó Z o l t á n (de rég volt, m i k o r jeles l í r i k u s u n k itt szívta c i g a r e t t á j á t a K o r o n a - k á v é h á z b a n és az egyik m á r v á n y a s z t a l n á l s z e m é l y e m h e z szóló v e r s é v e l ö r v e n d e z t e t e t t meg), K i s b a c o n b ó l levelezett a l a p p a l B e n e d e k Elek, m i n d e n n a p i v e n d é g ü n k volt a komoly, v ö r h e n y e s bajuszú H o r v á t h H e n r i k , aki I b s e n d r á m á i t B r a s s ó b a n k e z d t e m a g y a r b a ü l t e t n i , m u n k a t á r s u n k volt Moly T a m á s és T u r n o w s k y S á n d o r , a k i k e t M a r o s v á s á r h e l y e n k e r e s t e m fel, Huzella Ödön, aki N a g y v á r a d o n át k ü l d e t t e t e s t v é r é v e l költői m e g szólalásait, s b e f u t o t t a k m á r M o l n á r F e r e n c , E m ő d T a m á s és m á s o k k é z i r a t a i is. Úgy é r z e m t e h á t : ez a Br. L. is e m l í t é s t é r d e m e l t volna. Az a k k o r m é g fiatal r i p o r t e r m u n k á j a bizony n e m volt k ö n n y ű . Egyetlen — rajzzal közölt — c i k k e m e t idézem csak vissza, m e l y e t Gyárfás J e n ő jeles festőművész sepsiszentgyörgyi m ű t e r m é b e n tett l á t o g a t á s o m n y o m á n í r t a m . A Tetemrehívás és V. László esküje a Hu nyadi-háznak c í m ű f e s t m é n y e k a l k o t ó j á t élete a l k o n y á n s z ó l a l t a t t a m meg. Mikor Genfbe k e r ü l t e m , olyan személyiségeket, m i n t Titulescu, R o m a i n Rol land, J o s e p h i n e Baker, T h o m a s M a n n , Stefan Zweig, F e r r e r o és Forel, k e r e s t e m fel, s beszélgetéseinket t o v á b b í t o t t a m a l a p n a k . A kisebbségi élet jogorvoslati s z e r v e k é n t k i a l a k u l t Brassói Lapok jelentősége m á r a k k o r n e m c s a k a b b ó l állott, hogy ostromolni m e r t e a közéleti kilengéseket, h a n e m a b b a n is, h o g y k i t e k i n t é s t n y ú j t o t t a nagyvilágra. A r a d , 1968 m á j u s h a v á b a n . Seidner I m r e tanár Întreprinderea
Poligrafică
Cluj,
3262/1968
42
101
Sumar * * * Aici şi a c u m 939 Vasile Rebreanu: Gînd la Moldova (în u n g u r e ş t e d e K á n t o r Erzsébet) 941 Mikó Imre: O r b á n Balázs — i u b i t o r al p a t r i e i 943 László Béla: C o n s t r u c t o r i p e m a l u l Tîrnavei Mari 951 Kányádi Sándor: C î n t e c u l s c ă r i l o r de la K u f s t e i n (versuri) 957 Páll Lajos: M a e s t r u l , V e r s u r i , P o r t r e t u l d i n m o z a i c a l m a m e i (ver suri) 958 Lörinczi László: I u b i m E u r o p a 960 Szász János: D e p l a s a r e î n Occident 968 Tóth István: Dialog l a P a r i s d e s p r e poezie 971 Jean Rousselot: (Iunie, v e r s u r i , î n u n g u r e ş t e de T ó t h I s t v á n ) 973 Kántor Lajos: Familii m a r i 976 Herbert Marcuse: Cultură unidi mensională 980 Mircea Boloş: E c h i l i b r u l d i n a m i c o m — m a ş i n ă şi e r g o n o m i a 985 Lázár József: Reflexii d e s p r e c r i m i nalitate 991 Szabó T. Attila jun.: S p r e sinteza vieţii 998 Király László: M o n u m e n t n e r e g l e m e n t a r (versuri) 1004 Sütő András: Rîsul şi t r i s t e ţ e a lui Ábel 1010 Nicolae Mărgineanu: Solitudinea p i c t o r u l u i Nagy I s t v á n 1018 OGLINDA Gazda László: F a b r i c ă şi u r b a n i z a r e Keszi Harmath Sándor: odihnă raţională
de
textile 1052
M u n c ă şi 1027
NOTE Lázár József: Ce lipseşte d i n s p e c trul moral? 1032 Szilágyi Domokos: Meditaţie sub pretextul unei cărţi 1034 Gáll János: M e m o r i e i lui H a l á s z József 1035
VIAŢA
INTERNAŢIONALĂ
Martin Luther King: Î m p o t r i v a u r i i şi a violenţei 1037 Mircea Oprişan: S t r a t e g i a c o m p e t i vităţii 1042 TRIBUNA Mihai Popa: „Operaţie avangar distă" 1048 Sift Sándor: P e d r u m u r i l e l u m i i materiale, spre realitatea spiri tuală 1053 ISTORIE VIE Bodor András: î n v ă ţ ă t u r a lui I a cob P a l a e o l o g u s despre tole ranţă 1057 Iacob Palaeologus: Catechesis Christiana 1060 TINERET—EDUCAŢIE Economia timpului canţa de vară
liber
în
va 1065
RECENZII Gáll Ernő: M a r c u s e şi s t u d e n ţ i i Valeriu Streinu: Logos şi ethos Balázs Sándor: Sociologia i n o v a t o rilor Láng Gusztáv: Realitatea: unitate de m ă s u r ă m o r a l ă Szilágyi Júlia: Poeziile lui P á l l Lajos Pozsár Gabriella: Trenul tren aco peră
1069 1073 1076 1080 1085 1086
RERACTORI—CITITORI Seidner Imre: Brassói L a p o k î n anii celui d e al doilea d e c e n i u
CRONICĂ, BIBLIOTECĂ REVISTA REVISTELOR
1096
