E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S

N Y U GA T -M A GY A R OR S Z Á GI E GY E T E M

ERDŐMÉRNÖKI KAR MATEMATIKAI ÉS ÖKONÓMIAI INTÉZET

ERDÉSZETI SZÁMVITEL ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS

Kézírat Összeállította: Prof. Dr. Lett Béla

Sopron, 2007.

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI ÉS SZÁMVITELI KÖRNYEZETE ....................................... 5 1.1. Erdészeti áttekintés......................................................................................................... 5 1.2. Számviteli ismeretek ..................................................................................................... 35 1.3. Erdészeti vállalkozások gazdálkodása a beszámolók alapján........................................104 2. AZ ERDŐ ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZÁMVITELBEN ......................................................... 135 2.1. Az erdő, az erdőgazdálkodás számvitele .................................................................... 135 2.2. Az állami vagyon nyilvántartása és hasznosítása ...................................................... 161 2.3. Az európai erdők értékelése, az IEEAF teszt-alkalmazások eredményei ................... 174 3. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HOZAMAI ÉS RÁFORDÍTÁSAI ......................................................... 194 3.1. Hozamok – költségek és ráfordítások értelmezése az erdőgazdálkodásban .............. 194 3.2. Az erdővagyon és az erdőgazdálkodási jövedelem összefüggése............................... 210 3.3. Gazdasági számítások az erdészetben ........................................................................ 220 4. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS PÉNZÜGYEI .................................................................................. 239 4.1. Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások ............................................... 239 4.2. Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzete, a Cash flow ......................................................... 240 4.3. Az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás finanszírozása................................................. 244 5. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI ..................................................... 250 5.1. Az erdészeti adózás jelenlegi és várható rendszere.................................................... 250 5.2. Támogatások elmszámolási, adózási kérdései ........................................................... 268 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................ 309 1. melléklet......................................................................................................................... 311 Hans A. Jöbstl – Günter Karisch: Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs eredményszámítás?.............................................................................................. 311 Jens Borchers: Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók paradigmaváltására... 314 A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig (Prof. Dr. Wolfgang Sagl; Prof. Dr. Hans A. Jöbstl) .......................................... 320 Hans A. Jöbstl: Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak figyelembevételével................................. 322 Martin Moog: Erdészeti mérleg és adózás Németországban ..................................... 336 2. melléklet......................................................................................................................... 339 Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban ................................................ 339 3. melléklet......................................................................................................................... 381 Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának könyvvizsgálatához ............................................................................................. 381

Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

3

4


1.

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete

1.1. Erdészeti áttekintés 1.1.1. Az erdőgazdálkodás helyzete és sajátosságai

Erdő 20%

Nád, halastó 1%

Gyep 12% Kert, gyümölcsös 4%

Művelés alól kivett 14%

Szántó 49%

1.1. ábra. Az erdő a művelési ágak között Termelési érték arány: Fagazdaság 0,7%, ebben az Erdőgazdálkodás 0,2%. Az állam erdővagyonának értéke 1000 milliárd Ft nagyságú. Az erdőgazdálkodás jelentős, nem piaci pozitív externáliákat és szociális – védelmi szolgáltatásokat nyújt. Az erdőgazdálkodást jelentős, nem piaci negatív externáliák és hozamkiesések – költségtöbbletek terhelik. Az erdőgazdálkodás állományi és folyó, eszmei és pénzügyi értékadatai sajátosak, az erdőgazdálkodás alulfinanszírozott. 4000

ezerha ha ezer

3000 20

18 erdősültség %

2000

16

14

12

1000 800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

10 1920 1929 1938 1947 1956 1965 1974 1983 1992

év

1.2. ábra. Az erdőterület hosszú távú változása, az erdőtelepítés A társadalom igényei szerint korábban csökkent, majd jelenleg és a jövőben nő az erdőterület.

5

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete

6000 5000 4000 változás

1000 ha

3000

változás

2000 1000 0 -1000

1950

-2000

19501986 Szántó

1986

Kert

Gyep

19862030

2030

Erdő

Forrás: Izinger, P. 1997

1.3. ábra. A földterület használatának változása művelési ágak szerint (1000 ha) A mezőgazdasági művelés feladásakor racionális, természetközeli földhasználati lehetőség az erdőgazdálkodás.

1200

változás

változás

várható változás

1000

1000 ha

800 600 400 200 0 1938 Alföld

1965 2000 Várható Dunántúl É. Hegyvidék

1.4. ábra. Az erdőterület térségi változása Az alföldi erdősítések a régiók élén.

6



60 50 40 % 30 20 10 0 5155

5660

6165

6670

7175

T

7680 A

8185 Ny

8690

9195

EL

9600

0104

0406

F

1.5. ábra. Fafajpolitika az erdőtelepítésben (2004-2006) A divat fafajok kiemelt támogatása túlzott elterjedésükhöz vezet, ami a későbbiekben visszaüt.

1.1. táblázat

Rövidtávú erdőtelepítési koncepciók

Erdőtelepítés Tervezett Megvalósult NVT UMVST

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 17 17 17 17 15 15 15 15 15 15 15 9,8 13,1 14,8 12,0 7,6 7,7 8 8 8 15 15 15 15 15 15 15

M.e.: ezer ha

Tervezett erdőtelepítés

Megvalósult erdőtelepítés

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Tervezett

Megvalósult

NVT

UMVST

1.6. ábra. Rövidtávú erdőtelepítési koncepciók (ezer ha) Az erdőtelepítés finanszírozási okokból jelentősen elmarad a tervektől és a lehetőségektől. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

7


ÁLLAMI (1139 e. ha) H.vk.

MAGÁN (496 e. ha)

K.vk.

R. vk.

H K. v vk k

0,4 4,7

0,8

4,0

RENTERVEZETT DETELEPÍTÉS ZET2035-ig LEN H R.vk. (306 vk K.vk. R.vk. e.ha)

0,6 1,4

Jó 3,7 6,0

2,5

12,2 5,4

14,9 Közepes

11,2

4,3 Gyenge

6,3

9,8

6,4 1,5

3,9

1.7. ábra. Az erdőállomány szerkezete – kb. 1998 (%) A gazdaságilag veszteséges, veszélyeztetett erdőállományok aránya már ma is meghaladja a 40%-ot. Az erdőtelepítések szemiarid klímában, az agrárium veszteségeinek csökkentése miatt történnek, amelyet az erdészet társadalmi érdekből, várható üzemi eredmény nélkül végrehajt.

8


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2. táblázat. A fafajok állomány és folyamat jellemezői Terület Tölgy Bükk Cser E. kemény Akác Nyár E. lágy Fenyő Összes

E ha 352 103 189 172 352 158 93 239 1658

Élőfakészlet M m3 82,8 39,1 42,5 32,2 39,2 21,0 18,9 49,6 352,2

Folyó növedék E m3 2455 878 946 952 2472 1282 771 1955 11711

Fakitermelés 3

Em 1596 759 1336 678 2385 1438 494 502 9190

Véghasználat E m3 747 461 710 230 1143 1105 166 300 4862

E ha 4,5 1,3 4,1 2,5 11,7 6,3 1,7 1,5 33,6

E ha 1,99 0,96 2,48 1,42 6,23 5,41 1,00 0,84 20,32

1 0 0 % 9 0 %

F

8 0 %

E L

7 0 %

N Y

6 0 % A

5 0 % 4 0 %

E k

3 0 %

C s

2 0 %

B

1 0 % T

0 % T e r

É

fa k

F .n ö v .

F a k

l.

F a k

l.

V é g h

V é g h

1.8. ábra. A fafajok állomány és folyamat jellemezői


9

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.3. táblázat. Az erdők védelmi rendeltetése, szolgáltatásai M.e.: ezer ha Az erdő tulajdoni és hasznosítási viszonyai 2002.01. Az erdő elsődleges Állami Közösségi Nem isMagánerdő Mindösszes rendeltetése erdő erdő mert A. Védelmi erdők 435,0 5,5 90,6 66,3 597,4 % 41,8 37,2 18,3 26,1 33,1 - Védő erdők összesen 134,8 4,3 53,3 50,2 242,6 Fokozottan védett termé56,0 0,1 3,8 3,3 63,1 szeti területen lévő erdők Védett természeti területen 235,6 1,1 33,4 12,7 282,7 lévő erdő Erdőrezervátumok 8,5 0,1 8,6 - Védett erdők összesen 300,2 1,2 37,3 16,2 354,8 B. Gazdasági erdők 584,1 7 ,0 400,1 184,9 1 176,5 C. Egyéb erdők 20,8 2,3 4,3 2,6 30,0 Erdőrészletek összesen 1 039,8 14,8 495,6 253,8 1 803,9 Forrás: ÁESZ

Az erdőterület 33%-án, az állami tulajdonnál 42%-on az erdőgazdálkodás korlátozott, de a térítési jogszabály és a finanszírozás elmaradt. 276/2005. Natura 2000.

1.4. táblázat. Országos jelentőségű védett természeti területek M.e.: ezer ha Nemzeti Park (NP) Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) Aggteleki Balaton-felvidéki Bükki Duna-Dráva Duna-Ipoly Fertő-Hanság Hortobágyi Kiskunsági Körös-Maros Örségi (2006-ig) NP NPI Összesen Tájvédelmi Körzetek Természetvédelmi területek Mindösszesen

Védett terület 20,0 57,0 43,1 49,5 60,3 23,6 80,5 56,8 50,1 43,9 484,9 309,8 25,9 820,6

Fokozottan védett 3,9 11,1 3,8 14,1 16,1 7,5 1,3 12,5 6,4 3,1 79,8 28,6 1,3 109,7

Szántó 1,1 11,0 0,2 3,4 2,2 2,0 5,9 8,7 12,7 9,0 56,1 39,9 1,7 97,8

Gyep 2,8 11,4 1,4 4,1 3,9 5,1 48,4 27,0 24,9 3,3 132,3 69,8 7,2 209,4

Erdő 15,3 18,3 40,7 31,3 49,3 4,6 2,3 6,7 4,8 27,7 201,1 165,0 10,5 376,6

% 76,8 32,2 94,3 63,3 81,9 19,5 2,8 11,8 9,7 63,0 44,8 53,3 40,5 45,9

A védett területek közel fele erdő.

10


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.5. táblázat. Az FVM 2004. évi költségvetése Nemzeti támogatások - Erdészeti feladatok - Termőföldvédelem támogatása - Állattenyésztés támogatás - Halgazdálkodás támogatása - Vadgazdálkodás támogatása Központosított bevételből működő támogatások összes - Fejlesztési típusú támogatások - Folyó kiadások és jövedelem támogatások - Agrárgazdasági kezesség beváltás Költségvetésből működő támogatások - Állatkártalanítás és állati hulladék megsemmisít. - Tartalék - SAPARD intézkedések - Technikai segítségnyújtás - EU-hoz csatlakozás és projektelőkészítés Nemzeti támogatás összes

Kiadás 5 850,0 750,0 1 080,0 300,0 460,0 8 440,0 23 286,0 105 500,0 3 203,4 131 989,4 858,6 320,0 18 757,0 80,0 5991,3 166 436,3

M.e.: Millió Ft Bevétel Egyenleg 4 150 3 397 1 100 340 620 9 607 Egyenleg - 23 286,0 - 105 500,0 3 203,4 - 131 989,4 858,6 320,0 14 180,0 4 577,0 60,0 20,0 5 991,3 14 240,0 152 196,3

A központosított bevételek, az EFJ elkülönített elemek, az egyenlegben nem szerepelnek.

1.6. táblázat. Az FVM 2007. évi költségvetése Megnevezés

2007. évi előirányzat

Központosított bevételek

Erdőfenntartási járulék Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság Földvédelmi járulék Földvédelmi és talajvédelmi bírság Tenyésztési hozzájárulás Lóverseny totalizatőr forgalom utáni b. Állami halász- és horgászjegyek díja Halászatfejlesztési hozzájárulás Halvédelmi birság Állami vadászjegyek díja Hatósági eljárási díj, trófea bírálat Vadvédelmi hozzájárulás Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás Vadvédelmi birság Összesen

4 000,0 300,0 5000 50,0 700,0 10,0 250,0 20,0 10,0 430,0 30,0 250,0 25,0 25,0 11 100,0

Megnevezés

M.e.: Millió Ft 2007. évi előirányzat

Nemzeti támogatások Központosított bevételből támogatások Erdészeti feladatok 3 290,0

Termőföldvédelmi támogatás

400,0

Állattenyésztési feladatok

780,0

Halgazdálkodás támogatása

222,0

Vadgazdálkodás támogatása

250,0

Központosított bevételből

4 942,0

A központosított bevételekből támogatott erdészeti feladatok, az EFNT már csökkentésre került.


11

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram Az erdő, mint a természeti tényezőktől és az emberi beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része. Megújuló természeti erőforrás is, ezért folyamatosan fenn kell, hogy maradjon és fontos, hogy a lehetőségekhez képest gyarapodjon. Mindez a tulajdonosi és a közérdekkel összhangban történjék, szolgáltatásai és termékei piaci értékítélettel kerüljenek forgalomba.

Az erdő területe, termő és jövedelemtermelő képessége, ökológiai és immateriális értéke nem csökkenhet. Az erdő olyan módon és ütemben kerüljön használatra és igénybevételre, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. Megtermelt, környezetbarát, társadalom számára nélkülözhetetlen anyagi hozamának racionális hasznosításáról sem szabad azonban lemondani. A tartamosság nemcsak mennyiségi, hanem minőségi (jövedelmezőség, infrastrukturális szolgáltatások, védelmi hatások) állandóságot is jelent. A jövedelmezőség biztosítása a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodás alapvető érdeke. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodók pénzügyi támogatása indokolt. Nem kívánatos a faanyag fogyasztására irányuló igény visszaszorítása, ösztönözni kell a társadalmat a fának, mint környezetkímélő nyersanyagnak a minél szélesebb körben történő használatára. A célok megvalósítása az említett alapelvek betartásával nemcsak nemzeti, azaz össztársadalmi érdek, hanem az egész emberiségé, ezért egyrészt elfogadható az erdőtulajdonos tulajdonosi jogainak szükséges mértékű korlátozása, másrészt indokolt a közérdeket képviselő állam ösztönző és ellenőrző szerepe.

1.7. táblázat. A Nemzeti Erdőprogram szakértői forrásigénye M.e.: Milliárd Ft/év Forrásigény

Célprogram Alcélok 1. Állami erdőgazdálkodás fejlesztése 2. Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése % 3. Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés és fásítás % 4. Ember-erdő viszonyának javítása 5. Természetvédelem az erdőkben 6. Modern erdővédelem 7. Fenntartható vadgazdálkodás 8. Racionális fahasznosítás 9. Az erdészeti igazgatás feladatai a NEP-ben 10. Innováció, kutatás fejlesztése 11. Hatékony kommunikáció az erdőről % Összesen

Nemzeti forrás 2,5 1,5

EU-forrás 0,5 1,1

Összesen 3,0 2,6 28

3,0

5,0

8,0 40

0,6 0,75 0,4 0,5 0,7 0,5 0,7 0,75

0,15 0,3 0,35 0,3 0,3 -

0,75 1,05 0,75 0,5 1,0 0,5 1,0 0,75 32

11,9

8,0

19,9

Az erdőgazdálkodás alulfinanszírozása megszüntetendő, a forrás igény nemzetgazdaságilag nem számottevő.

12


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Erdészeti szervezeti struktúra. A tulajdonos és a gazdálkodó kapcsolata A tanulmány a magyar erdőgazdálkodás tulajdoni és szervezeti kérdéseivel foglalkozik. A szervezeti jellemzők közül a tulajdoni és kezelési viszonyokat és a szervezeti formákat vizsgáljuk az állami és a magán erdőtulajdonon alapuló erdőgazdálkodásban. Az átalakulási folyamat elágazásainál, a szakmát érintő lényegi döntéseknél az erdészet adottságaihoz igazodó alternatívák vetődtek fel, kerültek kidolgozásra. Ezeket a szakmán belül is sokszor értetlenség fogadta, a levont következtetéseket erősen támadták. A termelőszövetkezetek megalapításával az erdő gyakorlatilag ún. társadalmi tulajdonba, állami 69%, csoport–szövetkezeti 30% került, amely érdemben 1970. és 1990. között már nem módosult. A magyar erdőgazdálkodásban az 1992-től kezdődő tulajdonváltás meghatározónak ígérkezik a XXI. évszázad erdőgazdálkodására is. A kárpótlás és vagyonnevesítés során az ország erdőterületének mintegy 40%-a került magántulajdonba. A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően, 1998-ban erdeink 59%-a állami, 1%-a közösségi és mintegy 40%-a magán tulajdonba került. Az állami vagyont kezelő erdőgazdálkodók területe később lényegében nem változott. Amennyiben erős speciális indok nem merült fel, úgy a gazdasági társaság (Rt., Kft.) vált az állami vállalat jogutódjává. Az állami vállalatok gazdasági társasági formába átalakulása kötelező a tőkeviszonyok normalizálására. A tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, az erdőgazdálkodásban elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb tevékenységek esetében is külső vállalkozók a kivitelezők. (A volt erdőgazdasági dolgozók a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják.) A nem túl nagy területen gazdálkodó erdőbirtokossági társulatok esetében a saját rezsis önkezelés (szakkezelés) nem válik meghatározóvá, az állami tulajdonú erdők kezelőihez hasonlóan erdészeti vállalkozásokkal végeztetik az erdészeti tevékenységek nem elhanyagolható hányadát. (Lett B.– Mészáros K. 2004) A tulajdonosi-kezelői viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat meghatározása, elhatárolása a lényeges a szervezeti viszony, a felek jogai és lehetőségei, a gazdasági elszámolás szempontjából. A tulajdonstruktúra az egyes nemzetgazdasági ágakban változó gyorsasággal alakult át, a mezőgazdaság tulajdon és használati viszonyaiban a magán tulajdon, a magán gazdálkodók szerepe lényegesen nagyobb. Az erdő, az erdőgazdálkodás esetében az állami szektor megtartotta a dominanciáját, miközben magán vállalkozói végrehajtással működik. (1.8. táblázat).

1.8. táblázat. A kialakult birtokstruktúra Megnevezés Állami Közösségi Magán – nincs bejegyzett erdőgazdálkodó – osztatlan közös tulajdon

Mezőgazdasági terület 10,6 1,2 88,2 n.a.

M.e.: % Erdő terület 58,2 0,8 41,0 (12,9) kb. 30,0

Forrás: Lett B. - Mészáros K. 2004.


13

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete − A közös tulajdon tömeges mértékben jelent meg. Az erdő esetében az osztatlan közös tulajdon mértéke még nagyobb mint a többi agrár ágazatban, és ez az állapot az erdészeti szakmai vélemények következtében, amelyek szerint a tartamos erdőgazdálkodás alapja a nagy erdőterület, nehezen változtatható meg. − A tulajdon és a használat a terület túlnyomó részén egymástól elvált. (Családi gazdálkodás mértéke, egyéni erdőhasználat aránya alacsony.) A gazdálkodói viszonyok alakulását a fával borított terület figyelembevételével az elmúlt időszakra, szektoronkénti csoportosításban foglalom össze (1.9. táblázat).

1.9. táblázat. Az erdőtulajdonosok és az erdőgazdák az állami és a magán erdőkben Erdőgazdálkodó és

31.12.2004. tulajdonosa 1000 ha %

1. Erdőgazdasági Rt.-k

ÁPV Rt. 2. HM Rt.-k

Honvédelmi Minisztérium 3. Nemzeti parkok

KVVM 4. Vízügyi igazgatóságok

KVVM 5. Egyéb kezelésben lévő erdők vegyes 6. Közösségi tulajdonú erdők vegyest 7. Erdőbirtokos társulatok Erdőtulajdonosok 8. Magánszemélyek – 9. Egyéb kezelésben lévő magánerdő vegyes 10. Nincs erdőgazdálkodó – Összesen

Erdőtulajdonos

Gazdálkodási forma

896

49

NFA - KVI

Részvénytársaság

76

4

NFA - KVI

Részvénytársaság

36

2

KVI

Költségvetés

13

1

NFA - KVI

Költségvetés

19

1

NFA - KVI

Vegyes

13

1

Közösség

Vegyes

118

6

Belföldi magánszemély

293

16

Belföldi magánszemély

Erdőbirtokos társulatok Magánszemély Egyéni vállalkozó

131 248 1843

Belföldi Vegyes magánszemély Belföldi 13 – magánszemély 7

100

Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 2005.

Az erdők rendeltetésének a védelmi rendeltetésű erdőterületek növekedésével járó átértékelése egyelőre befejeződött, a gazdasági rendeltetés korábbi nagyarányú csökkenése megállt, de a Natura 2000 program keretében további jelentős erdőterületek kerülnek kijelölésre, gazdálkodási korlátozásra (összességében 41,4%). Az állami és a magán tulajdonú erdőknek a stock (erdőterület, élőfakészlet) és a flow (véghasználati terület, véghasználati fatérfogat) adatai is markánsan különböznek (1.9. ábra).

14



40 Erdőterület & Véghasználati terület

Tölgy

30

Akác

Egyéb lombos

Nyár

Fenyő

20 10 0

Élőfakészlet

Csertölgy

Bükk

ET

VT

EK

VF

ET EK

VT VF

ET

VT

EK

VF

ET EK

VT

ET

VF

EK

VT VF

ET EK

VT

ET

VF

EK

VT VF

-10

& Véghasz- -20 nálati fatérfogat -30

Állami ET: Erdőterület ÉK: Élőfakészlet

Magán VT: VF:

State

Private

Véghasználati terület Véghasználati fatérfogat

1.9. ábra. A véghasználat megoszlása az erdőterülethez és az élőfakészlethez viszonyítva (%) Forrás: Lett B. – Mészáros K. 2004

Az erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (T, B) a meghatározók (állami), de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (A, NY) fafajok határozzák meg (magán). A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (T, B) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása mind az erdő értékét lecsökkenti, mind az árbevételből finanszírozást kizárja. Az állami erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (tölgy, bükk) a meghatározók, de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (akác, nyár) fafajok határozzák meg, amelyek elsősorban a magántulajdonú erdőkben találhatók meg. A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (tölgy, bükk) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása egyrészt az erdő értékét lecsökkenti, másrészt az árbevételből történő finanszírozást kizárja. A fakitermelési és az erdőfelújítási naturális adatokból megállapítható, hogy a mennyiségi viszonyokat a rövid vágáskorú állományokban (akác, egyéb lágylombos) folyó erdőgazdálkodás határozza meg, amelyeknél a kitermelhető fatérfogat (m3/ha) és a finanszírozásba bevont árbevétel (ezer Ft/ha) lényegesen alacsonyabb a hosszú vágáskorú állományokénál.


15

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az erdőgazdálkodás intézményrendszerének szereplőit a 10. ábra mutatja.

1.10. ábra. Az erdőgazdálkodás intézményi modelljének szemléltetése Forrás: Schiberna E. 2005

A négy funkcióból az igazgatást, a szabályozást az állam, a kivitelezést, végrehajtást döntően a magánszektor végzi. A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmények mellett alig változott az igazgatási gyakorlat. (Állami Erdészeti Szolgálat 2005) A magánerdő-gazdálkodás szervezetének leírásához nélkülözhetetlen a használat jogcímével kapcsolatban álló szereplőkkel szemben támasztott elvárások ismertetése (11. ábra):

Erdőgazda: Gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése. Bejelentett erdőgazdálkodó: Az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés. Szakirányító: Az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás. BÉRLET

TULAJDONOS ERDŐGAZDA

BEJELENTETT ERDŐGAZDÁLKODÓ

MEGBÍZÁS ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS

SZAKHATÓSÁG

1.11. ábra. A tulajdonos, az erdőgazda (haszonélvező) és a bejelentett erdőgazdálkodó jogi kapcsolatai önálló gazdálkodás, bérlet és megbízás esetén (Forrás: Schiberna E. 2005.)

A gazdálkodás szereplői a bérleti vagy a megbízási kapcsolati forma között választhatnak. Az erdészeti vállalkozások szerkezetét is mutatják a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az eredményekre és a problémákra is utalnak. (1.10. táblázat)

16


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.10. táblázat. Az erdészeti vállalkozások pénzügyi jellemzői 2004-ben és 2005-ben M.e.: millió Ft 2004 Megnevezés Vállalkozások száma(db) Létszám (fő) Nettó árbevétel Üzemi eredmény Nyereség Veszteség Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Adóalap TAO fizetett Jegyzett tőke Saját tőke Rövid l. kötelezettség

Összes Külföldi Belföldi Állami 1 722 35 1 687 26 9 709 54 9 655 7 655 73 193,9 2 330,4 3 107,3 -777,0 2 313,0 3 078,4 -765,4 2 154,7 343,9 21 388,2 60 067,7 15 664,2

2005 Megnevezés Vállalkozások száma(db) Létszám (fő) Nettó árbevétel Üzemi eredmény Nyereség Veszteség Adózás előtti eredmény TAO fizetett Jegyzett tőke Saját tőke

Egyéni Összes vállalkozó

Társaság

480,6 50,0 49,2 -99,3 -53,5 46,5 -100,0 36,2 5,8 233,5 378,6 646,0

72 713,3 2 380,4 3 058,1 -677,7 2 366,5 3 031,9 -665,4 2 118,5 338,1 21 154,7 59 689,1 15 018,2

Magán 1 661 2 000

57 595,9 15 117,4 1 413,7 966,7 1 414,8 1 643,3 -1,0 -676,7 1 470,0 896,5 1 470,3 1 561,6 -0,3 -665,1 902,8 1 215,7 193,7 144,4 19 139,6 2 015,1 51 410,7 8 278,4 10 125,7 4 892,5

Magán

Magán

2 394 1 413 13 190

4 055 3 413 28 307

-208 307 -515

689 1 869 -1 180

97

291

Egyéni Összes vállalkozó

Társaság Összes

Állami

Magán

Magán

Magán

1 678 9 375 76 211 2 094 3 080 -986 2 181 357 25 788 67 751

27 7 419 59 518 990 1 242 -252 1 103 158 23 219 56 754

1 651 1 956 16 693 1 104 1 838 -734 1 078 199 2 569 10 997

2 284 1 332 13 737 -36 489 -525 -36 108 -

3 935 10 707 30 430 1 068 2 327 -1 259 1 042 307 -

Forrás: APEH 2004, 2005.

Ezek az adatok is mutatják, hogy a magán tulajdonosok és magán erdőgazdák az erdőgazdálkodás jelentős szereplői. Megállapítható továbbá, hogy

− Számos adat és mutató alapján is a magyar erdőgazdálkodás meghatározó szereplője az állam, a tulajdonával, a vállalkozásaival, ugyanakkor a magán vállalkozók nélkül nem tudja tevékenységét, feladatait ellátni. Fejlesztésükhöz jelentős tőkét és támogatást kaptak, de árbevétel vagy tőkearányos jövedelmük csekély (de mind nyereséges). − A magán vállalkozások tőkenagysága a személyi gazdaságra jellemző, feltőkésítő támogatásuk elmaradt, de sokáig nem halasztható. Sok a veszteséges vállalkozás és magas a veszteség, amely működésüket veszélyezteti. Ugyanakkor az árbevételhez, tőkéhez viszonyítva jelentős eredményt mutatnak ki, és komoly adót fizetnek (az állami vállalkozásoknál többet), amely tőkekivonás a megerősödésüket akadályozza.


17


Állami erdőgazdálkodás Az állami tulajdonról szóló 1992. évi LIII. törvény, és az 1995. évi XXXIX. törvény alapján az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vagyona állami tulajdonban maradt. Ugyanakkor az erdőgazdálkodási tevékenységeket 19+3 Erdőgazdasági Rt. hatáskörébe utalták. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény megtiltotta, hogy az erdészeti Rt.-k erdővagyont szerezzenek, emiatt azonban ezek a részvénytársaságok elesnek a növekedési lehetőségektől. Az állami erdők esetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerepel tulajdonosként a telekkönyvben, amely azonban csak jelentős mértékben korlátozott módon gyakorolja tulajdonosi jogait. Az elmúlt évek fejleménye, hogy az állami tulajdonost képviselő szervezeteknél belépett az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelyhez a nem védelmi rendeltetésű területek tartoznak (a KVI a védelmi rendeltetési területeket tulajdonolja). A KvVM elválasztotta a hatósági (Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelet - KVTF) és a gazdálkodási (Nemzeti Park Igazgatóságok - NPI) funkciókat az alárendelt szervezeteiben, és a költségvetési rend szerint működő gazdálkodásba mind nagyobb védelmi rendeltetésű erdő kezelését kívánja bevonni. Az Erdőgazdasági Rt.-k ugyancsak állami tulajdonban vannak, részvényeik az ÁPV Rt. tulajdonát képezik. Ezeknek az erdőgazdálkodási részvénytársaságoknak a feladatai közé tartozik többek között az állami erdővagyon javaival és hasznaival történő gazdálkodás, amennyiben az erdők különleges jellegük miatt (eltérő erdei funkciók) nem tartoznak más hatóságok, szervezetek – elsősorban a Honvédelmi-, és a Környezetvédelmi Minisztérium – igazgatása, gazdálkodása alá. Gazdálkodóként az Erdőgazdasági Rt.-k hozzák meg az alapvető döntéseket a fahasznosítással, valamint az egyéb, az erdővel kapcsolatos, a jövőt meghatározó intézkedések ügyében, a jogi szabályozás és a hatóságok előírásaival összhangban. A stratégiát alapvetően az ÁPV Rt. határozza meg, jelöli ki. Ez az éves gazdasági tervek jóváhagyása által valósul meg, amelyekben összesítik a hozamok és a ráfordítás (különös tekintettel a bérekre) tervszámait. Az ÁPV Rt. továbbá kinevezi a részvénytársaságok igazgatóit, meghatározva ezzel a menedzsmentet. A részvénytársaságok az erdei hozamok, elsősorban a fakitermelés és a vadászat bevételeiből fedezik az erdőfenntartási, erdőfelújítási költségeket (az általános költségvetési, támogatási és elvonási szabályok szerint). Az erdészeti tevékenységeket az erdőgazdálkodási részvénytárasságok nem saját rezsis önkezelés keretében hajtják végre, azokat többé-kevésbé specializált szervezetekre bízzák. Más országokkal ellentétben Magyarországot szigorú szervezeti elkülönülés jellemzi az erdőtulajdonost, az erdőkezelőt (erdőgazdálkodót) és az erdészeti tevékenységet végrehajtót (kivitelezőt) illetően. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló. A 1.11. táblázat az állami erdők vonatkozásában mutatja a nagyságrendeket. Az erdőtulajdonosok számára alapvetően fontos, hogy tudják, hogy erdeik milyen értéket képviselnek, és az erdővagyon értéke hogyan változik. Mindazonáltal az erdővagyon értékváltozásáról nem áll rendelkezésre aktuális információ. Az erdőtulajdonosok vagyonának változásával kapcsolatban sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az éves nyereség, az erdők kezelőinél, tehát az Erdőgazdasági Rt.-knél kerül kimutatásra. Ebből az eredményből az ÁPV Rt. (mint az Erdőgazdasági Rt.-k tulajdonosa) osztalékra tarthatna igényt (de az elmúlt évtizedben erre alig volt példa). A KVI és az NFA, mint az erdő területek tulajdonosai vagyonkezelői díjban részesülnek az erdőgazdasági társaságoktól. Ezidáig a KVI és az NFA nem irányította az Erdőgazdasági Rt.-ket, és különös képen nem

18


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete ellenőrizte azok élőfakészlet-vagyonát. A gazdasági előírások jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést rendszerint az erdészeti hatóságok hajtják végre.

1.11. táblázat. Az állami erdőkkel kapcsolatban állók gazdasági helyzete Erdőtulajdonos

Tevékenységvégrehajtó

Erdővagyon-kezelő

Vagyoni helyzet

(Nagyságrend) eszközérték több száz Mrd Ft

–

–

Üzemeltetői befekt. eszk.

–

több tíz Mrd Ft

több Mrd Ft

Saját és vásárolt készletek

–

tíz Mrd Ft

–

Erdővagyon

Jövedelmezőségi helyzet

(Nagyságrend)

Árbevétel

vagyonkezelői díj száz M Ft

több tíz Mrd Ft

Ráfordítás

–

több tíz Mrd Ft

Eredmény

–

kb. egy Mrd Ft

szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj több Mrd Ft elenyésző

Forrás: Lett B. Stark M. 2004

Az állami erdőgazdálkodás bonyolult viszonyait a 1.12. ábrával igyekszem szemléltetni.

Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Erdő tulajdon Pénzügyminiszter Kincstári Vagyoni Kincstári Vagyoni Igazgatóság Igazgatóság

Erdőgazdálkodás

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

Pénzügyminiszter

Nemzeti Földalapkezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szervezet

ÁPV ÁPVRt. Rt. kapcsolat kapcsolat kapcsolat kapcsolat

Erdő

Erdő

Honvédelmi miniszter

Honvédelmi Honvédelmiminiszter miniszter

Erdészeti rt. Erdészeti rt.. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. 3 Erdészeti 19 rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt.

Erdőgazdálkodás kontrollja Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter

Állami ÁllamiErdészeti ErdészetiSzolgálat Szolgálat

Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter KörnyezetKörnyezet-természetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és vízügyi felügyelőségek

Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság

1.12. ábra. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Forrás: Gémesi J. (2005) aktualizálással


19

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az 1990-es évek elejének belső szervezeti változásai az átalakulásban elszenvedett veszteségek kivédését jelentették:

− A fizikai dolgozók vállalkozásba szervezésével az éves teljes foglalkoztatás felelőssége megszűnt, a szociális terhek (szállítás, étkeztetés, oktatás stb.) csökkentek. − A gépek dolgozókhoz, vállalkozókhoz való rendezése megszüntette a működtetés problémáit, azonban a javító karbantartó szervezetek feleslegessé váltak. − Az erdőgazdálkodás – fafeldolgozás kapcsolata lazult, de a vertikalitás nem került feladásra. − Az egyes ágazatok, üzemágak teljesítménye és eredménye az elszámolás módosításával átértékelődött. A fafeldolgozás a 2000-es évek piacaiban a tőkeinvesztálás ellenére ismét veszít pozícióiból. Az Erdőgazdasági Rt.-k az önállóságot, a különállást és a függetlenséget hangsúlyozzák. Érdemi együttműködés nincs köztük, közös vállalkozásokat és szervezeteket alig működtetnek, azok sem fejlődnek, inkább kivonulnak belőlük. A (korábbi külkereskedelmi szervezet tevékenységét folytató) kereskedelmi, vadászatszervezési közös, térségi társaságokban is csak kevesen vesznek részt, kis tőke hozzájárulással, lazuló együttműködéssel. Az erdőgazdálkodás ökonómiailag homogén egységeinek az erdészetek tekinthetők (de csak társaságon belül kerül kimutatásra a gazdálkodásuk), az Erdőgazdasági Rt.-k már ezek kombinációi, konglomerátumai. A régóta változatlan 19 (ÁPV Rt.) Erdőgazdasági Részvénytársasághoz 2002. év végén 135 erdészet tartozott, de azóta ismét történtek összevonások. Az erdészeteket a kezelt erdőterület nagysága (őrzés és fenntartás), illetve az ott folyó tevékenységek volumene és intenzitása (fakitermelés m3/ha, erdőfelújítás ha/ha ‰) szerint Lett 5 fokozatú skálán osztályozta és csoportosította (1.12. táblázat). A rendkívül különböző adottságú és gazdálkodású erdészetek eredményei és problémái nem jelennek meg, csak az egyes részvénytársaságok szintjén foglalkoznak szervezetükkel, gazdálkodásukkal.

20


Megnevezés

Kategóriák

Mérték egység

1

2

3

Átlag 4

- Erdészetek

ezer ha

- gyakoriság

db

- erdészetek száma

db

50,9

- erdészetek területe

ezer ha

Fakitermelés-19 EGRt

ezer m3

182,3

3

25,7

5,0-6,5

6,5-8,0

8,0-10,5

10,5-

34

37

32

11

ezer m

(135 erdészet)

3

m /ha

- gyakoriság

-2,48 46

2,48-4,36

4,37-6,24

6,24-8,1

8,1-

47

31

8

3

Max./

967,7

17,6

108,3

6,2

3

14

4,7

5,4

11,7

2,2

3462,8

41,9

349,7

8,3

3462,8

13,3

68,9

5,2

2,0

6,2

3,1

135 7,1

- fakitermelés

Maximum

Min.

ezer ha

22

Minimum

5

Erdőterület-19 EGRt

-5,0

Összes

135

3,6 135

Erdőfelújítás-19 EGRt

ha

473

8996

64

963

15,0

- erdőfelújítás

ha

67

8996

14,4

205,7

14,3

(135 erdészet)

ha/1000 ha

1,4

19,3

13,8

- gyakoriság-135

db

Forrás: Lett B. 2005.

-5,0 34

5,8-11,7

11,7-17,5

17,5-23,3

23,3-

48

34

16

3

135



1.12. táblázat. Az állami erdészetek csoportosítása a területnagyság és a tevékenység alapján

21

22

SWOT analízis: Mező- és erdőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás •

Erősségek Kiemelkedően jó ökológiai, termőhelyi adottságok,

• •

•

Egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek

•

•

Korszerű biológiai háttér, nagy teljesítőképességű biológiai alapok

•

Az ágazat alacsony jövedelmezősége, tőkehiány

•

Biztonságosabb, kiegyenlítettebb mezőgazdasági termelés

•

Az épületek, építmények, állattartó telepek jelentős hányada nem felel meg az uniós előírásoknak,

Az élelmiszerbiztonság, a minőség, a környezetvédelmi, higiéniai feltételek javulása, korszerűsödése

• •

Magas színvonalú elméleti-, kutatási tudásbázis, kiépített szakképzési hálózat

•

Az erdőterületeken több célú, hosszú távú erdőterv szerinti gazdálkodás folyik

•

•

A vadgazdálkodás adottságai kedvezőek

A termelői infrastruktúra hiányos, korszerűtlen

•

Alacsony környezetterhelés

•

•

Gazdag biodiverzitás

Kevéssé elterjedtek a környezetbarát technológiák, a természeti erőforrások védelme, fenntartása nem megfelelő

•

A vadgazdálkodás adottságai kedvezőek


A nagy élelmiszer-feldolgozó vállalkozások hatékonyan működnek,

•

A feldolgozóipar nagyobb része a nemzetközi piacba integráltan működik

•

Szakképzett és még mindig olcsó munkaerő az élelmiszeriparban

•

A szántóföldi termelésben a megújult műszaki-technikai eszközállomány

•

Elindult a földhasználat koncentrációja

•

Erős az agrárvállalkozások adszorpciós képessége fejlesztési támogatások terén

Lehetőségek Fokozódó bel- és külpiaci igény a jó minőségű hazai alapanyagok, a hagyományos, különleges, eredetcímkével ellátott élelmiszeripari termékek iránt

A gazdaságok mérete, formája, termelőkapacitása közötti összhang nem megfelelő, egyes tevékenységekben a műszaki, technikai színvonal alacsony

•

•

•

•

• • •

•

Veszélyek A agrárágazat versenyhátrányának növekedése Az érdekérvényesítés gyengülése A termelők piacvesztése, a termelés visszaszorulása, foglalkoztatási, megélhetési feszültségek Regionális különbségek növekedése

•

A piacra jutási esélyek, a gazdálkodás biztonságának növekedése

Az elmaradó fejlesztések konzerválják a környezetkárosító termelési eljárásokat

•

A gazdálkodók szakmai ismereteinek, koröszszetételének javulása

A talaj degradáció visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzeti értékben

•

A multinacionális cégek és kiskereskedelmi hálózatok árcsökkentő törekvései, importbeszerzései,

Termelői szerveződések fokozódó térnyerése

•

Alternatív energia-előállítás, agrárkörnyezetgazdálkodási eljárások elterjedése

•

A gazdálkodók- és általában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak korösszetétele kedvezőtlen

•

•

•

Fogyasztói igényeknek megfelelő, hazai alapanyagok felhasználása, minőségi termékek készítése, értékesítése marketinggel fokozható.

Az ár-érzékeny fogyasztói kereslet előnyben részesíti az olcsó, sokszor silány minőségű és beltartalmi értékű importáruk vásárlását

Hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci és marketingismeretei

•

Az egyéni erdőtulajdonosok gazdálkodási feltételei, piaci esélyei romlanak

•

•

A szakképzés nem kellően gyakorlatorientált, a szaktanácsadási rendszer működése nem kielégítő

Összehangolt, jól működő termékpályák (termelés, feldolgozás, értékesítés) kialakulása, az érdekek összehangolása

•

Szélsőséges vízháztartási viszonyok (árvíz, belvíz, aszály) csökkentik a mezőgazdasági termelés biztonságát

A termékpályák egészét segítő szolgáltatások, kereskedelmi, logisztikai rendszerek (raktározás, szállítás) fejletlenek

Az erdőgazdálkodás során a hozzáadott érték növelése és az erdei melléktermékek szélesebb körű előállítása

•

Környezeti állapot javítása az extenzív mezőgazdasági termelés és a természetközeli erdőgazdálkodás feltételeinek fejlesztésével.

•

Vizek visszatartásával, kormányzásával a helyi hasznosítható vízkészletek növelése

•

A vadvédelmi célprogram alkalmazásával a fenntartható gazdálkodás növelése

•

•

•

Az egyéni gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony szintű,

•

A kis- és közepes méretű élelmiszerfeldolgozó vállalkozások, strukturális gyengeségei, elavult műszaki színvonala, gyenge marketing tevékenysége.

•

Az élelmiszer-feldolgozás és az alapanyag termelés jelentős elkülönülése, a minőségkövetés nem kielégítő

•

A földhasználat további ésszerűsítése


Felszíni és felszín alatti vízkészletek gazdagsága

•

Gyengeségek Szélsőséges csapadékviszonyok, ebből következő kedvezőtlen vízháztartási helyzet


Magán erdőgazdálkodás A magánerdő szervezeteinek, üzemszerkezetének (1.13. ábra) és üzemméretének (1.14. ábra) alakulása jellemzi a változásokat, a fejlődést és a problémákat. Erdőszövetkezetek 3% Egyéb szövetkezetek 4%

Egyéb erdőgazdálkodó 1% Egyéni erdőgazdálkodás 20%

Erdőbirtokossági társulatok 22%

Gazdasági társaságok 17%

Közös megbízotti forma 33%

1.13. ábra. Az erdőterület használatának jogcím szerinti megoszlása Forrás: Bartha P. 2005

900 800 Nincs erdőgazdálkodó

700

1000 hektár

600 Egyéb erdőgazdálkodó Egyéb szövetkezet 500 Erdőbirtokossági társulat

400

Közös megbízotti forma

300

Egyéni erdőgazdálkodás

200 100

Gazdasági társaság Erdőszövetkezet

0 1997

1998

1999

2000

2001 év

2002

2003

2004

2005

1.14. ábra. Az erdőterület használatának jogcím szerinti változása Forrás: Bartha P. 2005


23

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Szerkezetét tekintve a működő magántulajdonú erdők mennyisége és aránya az elmúlt évekhez viszonyítva nem változott jelentősen. A társult erdőgazdálkodók körében az erdőbirtokosságok számának és erdőterületének aránya már évek óta stagnál. Ennek egyik oka az erdőbirtokosságnak az egyéni erdőgazdálkodóval szembeni kedvezőtlenebb jogi és közgazdasági szabályozása. Az egyéni gazdálkodók és a közös megbízottak kezelte terület nőtt. Sajnálatos tény, hogy az erdészeti hatósági erőfeszítések ellenére a magántulajdon körébe sorolható erdőterületek közel harmadán még nincs bejegyzett erdőgazdálkodó. A kialakult helyzet elemzéséből azt a tanulságot is kénytelenek vagyunk levonni, hogy csupán államigazgatási eszközökkel nem lehetséges a javulást elérni. 350 300

hektár/db

250 200 150 100 50 0 1997

1998

1999

Egyéni erdőgazdálkodás Erdőbirtokossági társulat

2000

2001

2002

év Közös megbízotti forma Erdőszövetkezet

2003

2004

2005

Gazdasági társaságok Egyéb szövetkezetek

Egyéb erdőgazdálkodó

1.15. ábra. A gazdálkodói szervezetek üzemnagysága Forrás: Bartha P. 2005

A gazdálkodói kör üzemmérete típusonként eltérő (1.15. ábra), és a csak lassan növekvő terület üzemgazdasági problémákat okoz. Az 1990-es években az üzemméret javítását elsősorban a termelő típusú társulások ösztönzésétől remélték, amely kevés eredményt hozott. A termelő típusú társulásnál a tulajdonos az erdőgazdálkodóra átruházza a gazdálkodói jogokat és a kötelezettségeket. A kis üzemméretnél az erdőgazda állandó költségei magas fajlagos ráfordításként nehezítik a gazdálkodást. A tulajdonos érzelmileg elidegenedik a tulajdonától, és gazdaságilag sem élvezi annak hasznát. Bár a termelő típusú társulás bizonyos birtok koncentrációt jelentett, de a tulajdon és a használat elkerülhetetlen elválásával az elterjedését megakadályozó problémákat is okozott. A 2000-es években előtérbe került az integráció támogatása, az integrátorok jelentős fejlődést értek el, amelyben még vannak növekedési lehetőségek. Az integráció különleges üzemszervezési forma, amelyben az erdőgazdálkodók szakmailag és szerződéses feltételek között gazdaságilag kapcsolódnak az integrátorhoz. Ebben az esetben a birtokkoncentráció helyett az integrátornál a tevékenység koncentráció alakul ki, amely kedvezőbb kapcsolatokat jelent a tulajdonos, az erdőgazdálkodó, az integrátor és a kivitelező között (amelyből az integrátor több szerepet is felvállalhat). Speciális esetben az integrátorok elérik a

24


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete magánerdészeti üzem nagyságrendjét, és rendelkeznek a tevékenységhez szükséges eszközök, munkaerő egy részével is. Az integrátorok üzemi területe 2001-ről 2005-re megháromszorozódott, és elérte a 30 ezer hat, amelyen túl az integrált terület már 130 ezer ha-ra növekedve jelentősen hozzájárult a magánerdő-gazdálkodás működőképességéhez. Az integráció mellett elvi lehetőség az EU országokban alkalmazott forma átvétele is. Az értékesítő-szolgáltató együttműködés Magyarországon a mezőgazdaságban is csak csekély szerepet játszik, így érthető, hogy az erdőgazdálkodásban való elterjedése csak a jövő lehetősége. Az együttműködés fontos alapelve a személyes munkavégzés, amelynek input és output kapcsolatait végzi a nonprofit típusú gazdálkodó szervezet, amely a beszerzésekben és az értékesítésekben a tagok nevében és számlájára jár el. A tulajdon és a használat egységén alapuló tevékenység koncentráció kialakulásához számos számviteli, adózási és erdészeti hatósági szabálynak kellene egy irányban kedvezően változni. Az erdőgazdálkodásban a hagyományok miatt kiemelten kezelt üzemméret fontossága azonban relatívvá válik bizonyos tulajdonosok, gazdálkodók számára. Jelentősége akkor csökkenne, ha az erdő üzemágként integrálódna a családi üzem gazdálkodásába, de ehhez a családi gazdaságok megerősödése alapfeltételként jelentkezik. Kisebb az üzemméret jelentősége, ha a tulajdonosok és erdőgazdálkodók a tevékenységek végrehajtásához a vállalkozói szférában megfelelő kapacitású és minőségű erdőgazdálkodási szolgáltatáshoz juthatnak. Az elkövetkező időszakban az integráció lehetőségei látszanak kihasználhatóknak, és fejlesztésükkel célul tűzhető 100-150 életképes, szolgáltatás nyújtására alkalmas üzem kialakítása, amelyek nem csak a magán- erdőgazdálkodás feladatait látják el. Ezekben már megvalósítható a stratégiai géppark üzemeltetése, a munkavállalók foglalkoztatása, az értékesítés szervezése és a hatékony érdekképviselet megszervezése. (Lett B. – Mészáros K. 2004) A kialakult tulajdoni és kezelési viszonyok problémáiban az előzőek alapján új megközelítések szükségesek, mert az eddigi változások elégtelenek és labilisak. A tulajdoni viszonyokban a legnagyobb probléma az osztatlan tulajdonosi közösségek léte, amelyre a mezőgazdaságban már rendelkezünk koncepcióval, de az erdőgazdálkodásban megszüntetésük több akadállyal jár, és jelentős pénzügyi ráfordításokat is igényel. A jelenleg is meglévő aranykorona fillér kistulajdonosok számának csökkentése helyett - az öröklés révén - az érdektelen tulajdonosi kör – jogszabályi változtatások nélkül – tovább fog gyarapodni. Az emiatt kialakult döntésképtelenség egyenes úton vezet a működő-képtelenséghez, az erdő gazdálkodási hasznainak eliminálásához.


25

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti viszony a lényeges Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó viszonyát szabadon alakítja ki érdekeinek megfelelően, a társult tulajdonosoknak kell az erdőgazdálkodó szervezetében és a kapcsolat formájában megegyezni, amelyek meghatározzák a gazdasági elszámolást és az adózást.

1.13. táblázat. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat Mód

Erdőtulajdonos

Erdőgazdálkodó

A. B.

Egy magánszemély Egy vagy több magánszemély Megbízó

Egyéni erdőhasználó Egyéni erdőgazdálkodó Egyéb vállalkozás Megbízott

C.

Több magánszemély (min.: 2) Tulajdonostárs, tag Több magánszemély (min.: 5) Tulajdonostárs, tag Egy vagy több magánszemély Haszonbérbeadó

Erdőbirtokossági társulat Társulat Erdőszövetkezet

D.

E.

Szövetkezet Egyéni erdőgazdálkodó Egyéb vállalkozás Haszonbérlő

Kapcsolat – Tulajdonosi hozam Gazdasági egység elkülönülés nélkül Erdőgazdálkodó tevékenységével megbízás Erdőtulajdonos javára gazdasági elszámolás, pénzügyi közvetítés Azonos tagság, társulati érdekeltség, használatba adás Részesedés, osztalék Azonos tagság, szövetkezeti részjegy, használatba adás Részesedés és bérleti díj Bérlet, haszonbérlet, haszonvétel különböző időtávra Bérleti, haszonbérleti díj

Az erdő vállalkozási jellege nem általános, különböző okokból létrejönnek nem vállalkozási jellegű erdőbirtokok, vállalkozástól mentes erdőgazdálkodások. A tulajdonostársak érdeke azonban ezen belül is különböző lehet, amely függ a tulajdonosok céljaitól, az erdőterületek jellemzőitől (nagyságától, minőség stb.) is. Az erdő tulajdoni és vállalkozási, kezelési formája szerint megkülönböztethetünk: "Erdő"

Magán erdőgazdálkodás

Állami erdőgazdálkodás

Erdőgazdálkodási vállalkozás Termelési és haszonfunkció Többcélú üzem Paraszterdő, Farmgazdálkodás Mező-erdőgazdasági Családi gazdaság érdekeltség Vegyes gazdálkodás Mező-erdőgazdasági érdekeltség Integrált gazdálkodás Egyéni és társas vállalkozás

Állami vállalkozás Non-profit gazdálkodás –

Vállalkozástól mentes erdőtulajdon

Kincstári erdővagyon

Kis terület, egyéb cél

Mező-erdőgazdasági érdekeltség Társas vállalkozás

Nem vállalkozási optimalizálás Természetvédelmi stb. erdő Az erdőgazdálkodási vállalkozásba tartoznak a kifejezetten haszon erdők és az intenzíven kezelt faültetvények. Lényeges és jelentős erdőterületeken többcélú erdőgazdálkodás folyik, ahol az egyéb értékek és szolgáltatások is fokozottan figyelembe vételre kerülnek.

26



Erdőgazdálkodás gazdasági célja

1.16. ábra. Az egyéni gazdaságok gazdálkodás célja szerinti számszerű megoszlása és arányai az agráriumban (2000) Összességében elmondható, hogy az agráriumban az egyéni gazdaságok jelentős része (60,4%) csak félig önellátó gazdálkodást folytat. Ez azt jelenti, hogy bár a család jövedelmi forrásai között a mezőgazdasági termelés szerepe nem elhanyagolható, korántsem ez jelenti a legfontosabb jövedelemforrást. E gazdaságok alig több, mint 31%-a értékesíti a saját fogyasztáson felüli részt, ami kiegészíti a jövedelmüket. A csak piacra termelő gazdaságok arány 8%, míg a gazdasági szolgáltatásokat nyújtóké mindössze 0,2%. Az agráriumban is a szervezetek kisebb hányada gazdálkodik vállalkozásként, amellyel az erdőgazdálkodásban – különböző okokból – még komolyabban szembe kell nézni. Folyamatos piaci termelésre a korábban is hangoztatott fajlagos erdőgazdálkodói terület miatt a társasági formában működő magán-erdőgazdálkodóknak van nagyobb lehetőségük. Emiatt az általuk kezelt erdőterületnek 40-50%-án folyamatos piaci termelés folyik. A magánszemélyeknek csak 3-4%-a tekinti az erdőgazdálkodását folyamatos piaci termelésnek, számosságban és területileg is túlnyomó a szakaszos piaci termelés és az önellátás. Országos viszonylatban a rendezett erdőterület csaknem azonos arányban oszlik meg e három kategória között, bár a folyamatos piaci termelés a pontos értékek alapján alacsonyabb ennél.

1.14. táblázat. A magán-erdőgazdálkodói típusok erdőgazdálkodási tevékenységének gazdálkodási célja Gazdálkodási cél Folyamatos piaci termelés Szakaszos piaci termelés Önellátás

egyéni

db % terület % 26 db % terület % 30 db % terület % 44

kmb

4

ebt 3

9 36

15 38

38 57

60


45

22

52

40

5 28

34 27

38 15

rzett Σ

33

44

53 40

szöv 18

32

59 34

gt

37 39

33 21

58 33

27

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A földprivatizáció során hirtelen erdőtulajdonhoz jutott új tulajdonosok erdőgazdálkodással kapcsolatos elképzelései nem minden esetben váltak valóra, illetve vannak olyan erdőtulajdonosok is, amelyek más földingatlannal együtt jutottak erdőhöz, és ők eleve nem is szándékoztak erdőgazdálkodással foglalkozni.

Naturális üzemméret Az erdőgazdálkodó egységek üzemmérete többféleképpen is kifejezhető. A leginkább kézenfekvő, ha a kezelt erdőterületet adjuk meg, bár ebben az esetben a területet ki kell egészíteni a koreloszlás leírásával is. Ez határozza meg ugyanis, hogy milyen erdészeti munkák merülnek fel, és mindenek előtt, hogy az erdőből milyen hozamok várhatók. Lényegretörőbb tehát a hozamlehetőségek megadása éves, vagy üzemtervi időszakra vonatkoztatva, aminek az ismeretében az erdészeti üzemek összehasonlíthatóvá válnak. Az erdészeti üzem gazdasági méretének meghatározása a legkifejezőbb módon az üzem valamilyen gazdasági teljesítményével lehetséges, ami a leggyakrabban az árbevétel vagy valamely eredménykategória. Az üzemen belüli ágazatok gazdasági mérete illetve jelentősége a hozzáadott értékkel jellemezhető. Az erdőterület, a hozam és a gazdasági méret közül az erdőterület hordozza magában a legkevesebb információt, mégis ez az az ismérv, amely a meghatározásokban szerepel egyrészt, mert értéke a gyorsan változó piaci folyamatoktól független, másrészt mert ez az érték szinte minden nyilvántartásban szerepel, míg a szintén pusztán naturális tartalmú hozamlehetőségek nem. Az 1.1.15. összefoglalóan tartalmazza az erdőgazdálkodó típusok területi és darabszám adatait. Ez alapján látható, hogy a magánszemélyek átlagos gazdálkodói területe 12 ha, az erdőbirtokossági társulatoké 110 ha, a gazdasági társaságoké 105 ha, a szövetkezeteké pedig 130 ha. Ezek az átlag értékek erősen aszimmetrikus eloszlások átlagai.

1.15. táblázat. A magán erdőgazdálkodók főbb csoportjai és erdőterületük magánszemélyek erdőterület ha 293 123 darabszám db 24 800 fajl. erdőterület ha/db 12 eloszlás ter. % db % – 10 ha 20 71 11 – 100 ha 61 28 101ha – 19 1

erdőbirtokossági társulat

gazdasági társaság

szövetkezet

118 013 1 104 110 ter. % db % 0 6 25 61 75 33

90 072 889 105 ter. % db % 1 26 18 50 80 24

36 928 285 130 ter. % db % 23 1 13 44 86 32

Adatok forrása: [ÁESZ 2005]

28


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.16. táblázat. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai (db, ha) GT - db szam 1 - Közép-Magyarország 2 - Közép-Dunántúl 3 - Nyugat-Dunántúl 4 - Dél-Dunántúl 5 - Északi hegyvidék 6 - Észak-Alföld 7 - Dél-Alföld Összesen

-5 5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500Összesen 9 6 8 16 8 8 12 7 74 10 13 8 19 9 13 7 1 80 12 13 15 20 15 14 8 2 99 19 16 31 63 38 26 23 5 221 13 16 12 26 13 12 16 6 114 23 17 18 29 22 13 13 1 136 23 14 25 23 14 16 18 9 142 109 95 117 196 119 102 97 31 866 13% 11% 14% 23% 14% 12% 11% 4% 100%

GT - terület -5 1 - Közép-Magyarország 22,1 2 - Közép-Dunántúl 24,9 3 - Nyugat-Dunántúl 28 4 - Dél-Dunántúl 43,4 5 - Északi hegyvidék 35,3 6 - Észak-Alföld 59,2 7 - Dél-Alföld 58,5 Összesen 271,4 0% EBT - db szám 1 - Közép-Magyarország 2 - Közép-Dunántúl 3 - Nyugat-Dunántúl 4 - Dél-Dunántúl 5 - Északi hegyvidék 6 - Észak-Alföld 7 - Dél-Alföld Összesen EBT - terület 1 - Közép-Magyarország 2 - Közép-Dunántúl 3 - Nyugat-Dunántúl 4 - Dél-Dunántúl 5 - Északi hegyvidék 6 - Észak-Alföld 7 - Dél-Alföld Összesen Összese Ebt. Gt. Mindössz. - terület

5-10 15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500Összesen 44,8 113 542,3 568 1 222,1 3 858,6 6 885,5 13 256,4 97,5 122,4 587 649,9 1 936,3 2 120,9 723,5 6 262,4 101,2 197,1 657,6 1 149,1 1 896,9 2 055,9 2 826,1 8 911,9 109,2 452,7 2117 2 760,6 3 364,4 6 923,7 5 370,2 21 141,2 109,4 176,4 781,1 834,1 1654 5 055,9 5 145,5 13 791,7 117,7 261,8 953,1 1 528,6 1 913,3 4 474,1 770,4 10 078,2 97,8 362,7 689 941,3 2 248,3 5 944,8 10 690,5 21 032,9 677,6 1 686,1 6 327,1 8 431,6 14 235,3 30 433,9 32 411,7 94 474,7 1% 2% 7% 9% 15% 32% 34% 100%

-5 5-10

4 2 4 1

5 7 17 8 1

11 1%

38 3%

-5 5-10

13,7 7,1 5,9 3

38,4 50,8 118,5 63,6 9,6

29,7 280,9 0% 0% -5 5-10

15-20

8,5 9,2 11,4 25,5 13,2 15,7 16,4 100 % 14,0 6,6 9,4 22,4 14,6 10,7 22,3 100

50-100 100-200 200-500 500Összesen 12 3 4 27 46 37 22 2 165 43 43 13 4 165 82 55 22 5 332 70 72 47 15 303 23 14 21 6 96 2 2 1 17 278 226 130 32 1105 25% 20% 12% 3% 100%

%

15-20 20-50 50-100 100-200 200-500 500Összesen 31,4 187,4 813,7 479,6 1 065,4 2 577,5 202,8 1 293,8 3 326,8 5 219,7 6 110,2 2 157,1 18 348,8 135,1 1 460,6 3 023,9 6 334,4 3 697,2 5 478,4 20 194,1 621,6 3737 5 636,4 7 941,9 7 034,2 5 058,2 30 154,9 316,8 2167 4 902,1 9 888,8 13 674,0 11 416,5 42 434,7 83,5 881,7 1 566,8 1 864,7 6 382,9 4 867,5 15 659,7 47,6 323,9 133,8 224,4 394,9 1 124,6 1 438,8 10 051,4 19 403,5 31 953,5 38 358,8 28 977,7 130 494,3 1% 8% 15% 24% 29% 22% 100%

%

2 13 10 41 21 6 3 96 9%

15-20

20-50

%

6 40 41 108 66 24 9 294 27%

20-50

50-100 100-200 200-500

500-

0,1

0,5

1,9

9,2

21,6

42,1

72,7

100,0

Ebt. Gt. Mindössz. - db Halmozott %

11 109 120 6,1

38 95 133 12,8

96 117 213 23,6

294 196 490 48,5

278 119 397 68,6

226 102 328 85,2

130 97 227 96,7

32 31 63 100,0


2,0 14,1 15,5 23,1 32,5 11,9 0,9 100

Összesen

29,7 280,9 1 438,8 10 051,4 19 403,5 31953,5 38358,8 28 977,7 130 494,3 271,4 677,6 1 686,1 6 327,1 8 431,6 14235,3 30433,9 32 411,7 94 474,7 325,8 958,5 3 124,9 16 378,5 27 835,1 46188,8 68792,7 61 389,4 2 24969

Halmozott %

2,4 14,9 14,9 30,0 27,4 8,7 1,5 100

1105 866 1971

58,0 42,0

56,0 44,0

29

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.17. táblázat. Erdőgazdálkodási szervezetek változása Egyéb gazEgyéb eg. Egyéni Közös ErdőErdőEgyéb birtokossági dasági tárerdőszervezet megbízotti szövetkezet szövetkezet társaság saság összesen gazdálkodó forma 62 18 11 128 157 -44 -0 85 21 13 123 157 -46 -39 97 32 15 76 123 -58 -72 114 46 14 76 136 -72 -91 119 54 12 49 115 -76 -124 121 62 12 40 114 -95 -131 123 82 12 30 14 -95 -153 123 91 13 28 132 -104 -174 122 93 14 24 131 -112 -187

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 150 100 50 0 -50

Erdőbirtokossági társ.

Egyéb gazdasági társ.

Erdőszövetkezet

Egyéb szövetkezet

Egyéni erdőgazd.


-100 -150 -200 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

150 100 50 0 -50

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

-100 -150 -200 Erdő-birtokossági társ.


Erdő-szövetkezet

Egyéb szövetkezet

Egyéni erdőgazd.


1.17. ábra. Erdőgazdálkodási szervezetek változása 30



100% 80% 60% 40% 20% 0% -20%

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

-40% Erdő-birtokossági társ.


Erdő-szövetkezet

Egyéb szövetkezet

Egyéni erdőgazd.


1.18. ábra. Erdőgazdálkodási szervezetek változásának megoszlása


31

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.18. táblázat. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai Országos

0-5

5-10

10-20

20-50

GT – db GT –ha EBT – db EBT – ha

109 271 11 30

95 678 38 281

117 1686 96 1439

196 6327 294 10051

0-5

5-10

10-20

20-50

13,5 1,8 8,7 1,1

22,6 6,7 26,6 7,7

Országos % GT– db GT – ha EBT – db EBT – ha

12,6 0,3 1,0 0,0

11,0 0,7 3,4 0,2

50-100 100-200 200-500 119 8432 278 19404

102 14235 226 31954

97 30434 130 38359

50-100 100-200 200-500 13,7 8,9 25,2 14,9

11,8 15,1 20,5 24,5

11,2 32,2 11,8 29,4

500-

Össz

31 866 32412 94475 32 1105 28978 130494 5003,6 34,3 2,9 22,2

Össz 100 100 100 100

Országos-%

40 35 30 25 20 15 10 5 0 0-5

5-10

10-20 GT- db

20-50 GT-ha

50-100 100-200 200-500 EBT – db

500-

EBT-ha

1.19. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai

32


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.19. táblázat. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai GT EBT Össz. db db db 1 - Közép-Magyarország 74 27 101 2 - Közép-Dunántúl 80 165 245 3 - Nyugat-Dunántúl 99 165 264 4 – Dél-Dunántúl 221 332 553 5 – Északi hegyvidék 114 303 417 6 – Észak-Alföld 136 96 232 7 – Dél-Alföld 142 17 159 Összesen 866 1105 1971

GT EBT Össz GT EBT Össz ha ha ha ha/db Ha/db Ha/db 13256 2578 15834 179 95 157 6262 18349 24611 78 111 100 8912 20194 29106 90 122 110 21141 30155 51296 96 91 93 13792 42435 56227 121 140 135 10078 15660 25738 74 163 111 21033 1125 22158 148 66 139 94475 130494 224969 109 118 114

350 300 250 200 150 100 50 0 GT-db

EBT-db

50000 40000 30000 20000 10000 0 GT-ha

EBT-ha

1 - Közép-Magyarország

2 - Közép-Dunántúl

3 - Nyugat-Dunántúl

4 – Dél-Dunántúl

5 – Északi hegyvidék

6 – Észak-Alföld

7 – Dél-Alföld

1.20. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai A nyugat-Dunántúl régió a Gt-k esetében kis területi aránnyal szerepel, de az EBT-éknél is csak közepes a részaránya.


33

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete ha/db 200 150 100 50 0 1

2

3

4 GT

5 EBT

6

7

Ö

Össz

1.21. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai Az átlagos területnagyságok országosan hasonló értéke mögött erős eltérések mutatkoznak a a térségekben. Az alföldi részeken lényegesen magasabb a gazdasági társaságok átlagterülete (Közép-Magyarország (1) és Dél-Alföld (7)), illetve az EBT-k esetében is itt jelentkezik kiugró érték (Észak-Alföld (6)). % 1 – Közép-Magyarország 2 – Közép-Dunántúl 3 – Nyugat-Dunántúl 4 – Dél-Dunántúl 5 – Északi hegyvidék 6 – Észak-Alföld 7 – Dél-Alföld

GT-db 8,5 9,2 11,4 25,5 13,2 15,7 16,4 %

GT-ha 14,0 6,6 9,4 22,4 14,6 10,7 22,3

EBT-db 2,4 14,9 14,9 30,0 27,4 8,7 1,5

EBT-ha 2,0 14,1 15,5 23,1 32,5 11,9 0,9

35 30 25 20 15 10 5 0 1

2

3

GT-db

4

GT-ha

5

EBT-db

6

7

EBT-ha

1.22. ábra. Bejegyzett erdőbirtokossági társulatok és gazdasági társaságok területi viszonyai

34


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A gazdasági társaságok (GT) és az erdőbirtokossági társulatok (EBT) térségi elhelyezkedésében is markáns különbségek vannak, amelyeket természetesen az állami és a magán erdő nagysága és aránya (a magánon belül a rendezetlen rész) összességében is befolyásol. A legjelentősebb magánerdős térségek a Dél-Dunántúl (4.) és az Északi hegyvidék (5.) Lényegesen magasabb az EBT-k aránya a Közép-Dunántúl (2.), a Nyugat-Dunántúl (3.), a Dél-Dunántúl (4.) és különösen az Északi hegyvidék (5.) térségben, amelyek erdősültebbek és erdészeti hagyományaik erősebbek () az erdőbirtokossági múlt is élőbb. A térségekben azonban a szervetei formák között nincs meghatározó differencia, amelyet a szövetkezetek gazdasági társasággá alakulásával magyarázunk (az Északi hegyvidék (5.) erdős térségeiben a szövetkezetek kisebb súlya és az erdő hagyományos jelentősége viszont már jelentős EBT többletben fejeződik ki). A legnagyobb a szervezeti forma eltérés a Dél-Alföld (7.), illetve KözépMagyarország (1.) régiókban, ahol az EBT-k megalakulását a fafaj viszonyokkal sem tudta a hatóság meggyőzően indokolni

1.2. Számviteli ismeretek 1.2.1. A számviteli információs rendszer Az emberek, szervezetek döntéseiket bizonytalan környezetben hozzák, kockázatvállalással. A kockázat ésszerű vállalásában, a döntések megalapozottságában jelentős szerepe van a kellő informáltságnak. A döntések előkészítéséhez és meghozatalához az adott helyen, szinten szükséges és racionálisan lehetséges adatokat, információkat kell biztosítani. Az információkra igényt tartanak a gazdálkodókkal kapcsolatba kerülhető partnerek, szervezetek. A jelenlegi számviteli szabályozás legfontosabb szerepe a gazdasági élet szereplői számára megbízható és valós összkép nyújtása a gazdálkodókról. A gazdasági számvitellel a gazdálkodó működéséről olyan folyamatos írásbeli feljegyzéseket köteles vezetni, amely alkalmas az elvégzett tevékenység valamennyi mozzanatának visszatükrözésére, menetközben és utólagos áttekintésére és összegezésére, a tájékoztató beszámoló elkészítésére (természetesen a számviteli rendszer korlátain belül, hisz van amit nem tud felvállalni, megoldani és van amit nem érdemes kimunkálni). Értékadatok, amelyek pénzben (forintban) fejezik ki az adott gazdasági műveletet, szintetizáló, átfogó jellegűek, és segítségükkel lehetőség nyílik a vállalkozás tevékenysége részleteinek és egészének áttekintésére, összesítésére, a gazdaságos működés figyelemmel kísérésére. A gazdasági számvitel tehát gazdasági-pénzügyi műveletek, értékadatok szervezett gyűjtése, feljegyzése és feldolgozása, mellyel adatokat szolgáltat: − a gazdálkodó szervezet (és egységei) vagyonáról, erőforrásainak állapotáról, összetételéről, állományáról; − az erőforrások tényleges kihasználásáról, eredményességéről, egy időszak tevékenységéről, jövedelmezőségéről; − a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről, a pénzeszközök forgásáról, a követelések és kötelezettségek arányáról (Cash flow). A mai szóhasználat szerint a számvitel összefoglaló megnevezése − a könyvvitelnek, – az önköltségszámításnak és – a beszámolásnak. A könyvvitel a gazdálkodási folyamatot, valamint a gazdálkodó vagyonának állományát és változásait, döntően értékben kifejezve, folyamatosan nyilvántartja, összesíti és ellenőrzi.


35

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az önköltségszámítás valamely meghatározott termék, termékcsoport vagy szolgáltatás − közvetlen, szűkített, teljes - önköltségét állapítja meg (Részletezése a tantárgyi feldolgozásban jelenleg nem szerepel.). A beszámoló rendszer a könyvviteli és önköltségszámítási adatszolgáltatásra támaszkodva tükrözi a gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét. Ahhoz, hogy a számvitel valóban a vezetés segítségére is legyen, egyrészt felhasználóra orientáltnak kell lennie, másrészt zárt rendszerének előnyeit a jelen és a jövőre is ki kell vetítenie.

A számvitel és a vállalkozás A szervezetileg elkülönült vállalkozások az önálló gazdasági elszámolás rendszerében mutatják ki a vállalkozás vagyonváltozását, a gazdasági vállalkozás időszakra vonatkozó hatását. Ez a számvitellel szemben azt a követelményt támasztja, hogy költségeket felmerülésük, az eredményeket keletkezésük helyén, az adott belső elszámolási egység felelősségi, hatásköri és döntési jogkörének függvényében mutassa ki (az alapbizonylati rendszerre építve). A számvitel szervezésekor a termelés szervezetéből célszerű kiindulni, mert ez jelentős mértékben determinálja a szervezeti egységek teljesítményeinek mérési lehetőségeit (a belső beszámolási rendszert). Ez utóbbi bizonyos fokig meghatározza a hatásköri rendszer kiépítését. A hatásköri és a beszámolási rendszerek a szervezeti egységek ösztönzési rendszerére és felelősségi viszonyaira hatnak.

A számviteli rendszer fő célja és feladata: A gazdaság szereplőinek (külső és belső) információkkal való ellátása. A számviteli rendszer jellemzői – A valós és igaz filozófia elfogadása (megbízható és valós módosítással). – Törvényszintű, átfogó szabályozás alapvetően a beszámolóra irányulóan. – Piackonform információk képzése. – A vállalkozással ténylegesen vagy potenciálisan kapcsolatba kerülő érdekhordozók (partnerek) számára megbízható információk nyújtása, döntéseik megalapozásához. – A megbízhatóság hitelesítése, nyilvánosságra hozatali és közzétételi követelmény. A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség-orientált szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre. Ezt a célt szolgálja a 2000. évi C. törvény a számvitelről. Beszámolás és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles, magyar nyelven készíteni. A beszámoló lehet: a) éves beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) összevont (konszolidált) éves beszámoló, d) egyszerűsített beszámoló.

36



Könyvvezetési kötelezettség (Könyvvitel, számviteli szolgáltatás) A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – e törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitel: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített mérleg összeállításához szükséges kiegészítő és analitikus nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezetnie kell.


37

38 1.20. táblázat. A gazdálkodó szervezetek számviteli beszámolója és könyvvezetési kötelezettsége Számviteli beszámolási fokozatok


Pénzforgalmi realizálás SZJA nyilvántartás EVA nyilvántartás

Egyszerűsített beszámoló árbevétel adat Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés

Pénzforgalmi realizálás egyszeres könyvvitel naplófőkönyv

Egyszerűsített éves beszámoló három mutató Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített eredmény-kimutatás Egyszerűsített kiegészítő melléklet

Éves beszámoló Összevont (konszolidált) és üzleti jelentés éves beszámoló Rt., Konszolidálásos Konszolidálásos Mérleg Konszolidált mérleg Eredménykimutatás Konszolidált eredKiegészítő melléklet mény-kimutatás Konszolidált kiegészítő melléklet

Könyvvezetési kötelezettség Gazdasági realizálás Gazdasági realizálás kettős könyvvitel

kettős könyvvitel

Gazdasági realizálás kettős könyvvitel

Költségvetési beszámoló Könyvviteli mérleg Pénzmaradvány kim. Előirányzat-maradvány kimutatás Eredménykimutatás Pénzforgalom egyezt Pénzforgalmi realizálás kettős könyvvitel

Szervezetek Magánszemélyek Mg. ős-, kistermelő Egyéni vállalkozó EVA adózó (nem jogi személy)

Alapítvány Egyesület Új vállalkozó nem választhat

Vállalkozók

Vállalkozók

(Erdőbirtokossági társulat)

Részvénytársaság Konszolidáltak

Költségvetési szervek és intézmények Önkormányzatok


Számviteli törvény hatályán kívül -

Beszámoló Vagyoni helyzet Állapot, állomány, időpont – forduló nap

Jövedelemi helyzet Időszak (üzleti év) árbevétele és ráfordítása, állományváltozással)

Mérleg

C. Aktív időbeli elhatárolások G. Passzív időbeli elhatárolás Eszközök összesen = Források összesen

Eredménykimutatás Ráfordítások Hozamok Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés árbevétele Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Aktivált saját teljesítmények Egyéb ráfordítások Egyéb bevételek Üzemi (üzleti) eredmény Pénzügyi ráfordítások Pénzügyi bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek Mérleg szerinti eredmény

(T) Mérlegszámla (K) (T) 1-3. Eszközszámla (K) (T) 4. Forrásszámla (K) Eszköz Forrás gyarapodás csökkenés Csökkenés gyarapodás Követelés Kötelezettség keletkezés megszűnés Megszűnés keletkezés

(T) Eredményszámla (K) (T) 5.,8. Eredménycsökk. (K) 9. (T) Hozam (K) Ráfordítás Hozam gyarapodás csökkenés csökkenés gyarapodás Részveszteség Résznyereség keletkezés megszűnés megszűnés keletkezés

Eszközök (Aktívák) A. Befektetett eszközök

B. Forgó eszközök - Pénzeszközök

Források (Passzívák) D. Saját tőke - Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalék F. Kötelezettségek

Részeredmény (+)

(-)

(-)

(+)

(-)

Részeredmény (+)

(-)

(+)



1.21. táblázat. A beszámoló elemei és összefüggésük

39

40 1.22. táblázat. IAS

– (IFRS) Nemzetközi számvitel, beszámoló-készítés szabályozott témakörei Mérleg

Eredménykimutatás

1. Pénzügyi kimutatások formája és tartalma

38. Immateriális javak

8. Az időszak eredménye, alapvető hibák és a számviteli politika változásai 21. Az árfolyamváltozás hatása (átszámítás) 10. A mérlegforduló nap utáni események

16. Ingatlanok, gépek, berendezések

8. Az időszak eredménye, alapvető hibák és a számviteli politika változásai 18. Bevételek

34. Évközi, közbenső pénzügyi kimutatások


27. Az összevont (konszolidált) beszámoló 24. Kapcsolt felekre vonatkozó információk 22. Az üzleti kombinációk 31. Közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések 15. Az árváltozások hatását bemutató információk 7. Cash flow 14. Szegmens jelentések 35. Megszűnő tevékenységek 29. Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban 30. Bankok és pénzügyi intézmények információi

17. Lízing és bérlet 32. Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás és besorolás 39. Pénzügyi instrumentumok: Bekerülés és értékelés 40. Befektetési célú ingatlanok 2. Készletek 41. Mezőgazdaság

11. Építési szerződések eredménye 21. Az árfolyamváltozás hatása (átszámítás) 20. Állami támogatások számvitele és az állami közreműködés bemutatása 19. A munkavállalók juttatásai 26. Nyugdíjprogramok elszámolása 23. Hitelfelvételi költségek 36. Terven felüli értékcsökkenés 36. Értékvesztés

37. Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések 12. Jövedelemadók 33. Egy részvényre jutó eredmény (EPS)


Beszámoló összeállítás - Keretszabály

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2.2. A mérleg és az eredménykimutatás tagolása, tételeinek tartalma Az „A” mérleg kétoldalú nyilvántartás, amelynek eszköz (aktíva) oldalán a gazdálkodó vagyonát megjelenési forma szerint részletezzük, illetve a forrás (passzíva) oldalán ugyanezen összértéknek vagyoni forrását, eredetét mutatjuk be. Alapvető szabály tehát a mérlegfőösszeg, az eszköz és forrásoldal egyezősége, amely a további következtetéseknél is érvényesül. A mérleg tagolása teljes (arab számmal jelzett mérlegtételek), illetve egyszerűsített lehet (csak római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportok).

1.23. táblázat. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása "A" változat Eszközök (aktívák)

Források (passzívák)

A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen

=

Eszközök A törvény alkalmazásában befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan legalább egy éven túl szolgálja. – Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket kell kimutatni. – A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. – A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.


41

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A forgóeszközök Készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik és új formává alakulnak, illetve a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Források Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére (jegyzett tőke, tőketartalék), vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál (eredménytartalék). A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. A céltartalék képzéssel változatlan mérlegfőösszeg (és természetesen kötelezettség ) mellett csökken a saját tőke, ennek évi változó eleme a mérleg szerinti eredmény. Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, Aktív és passzív időbeli elhatárolások A vagyoni (mérleg) és a jövedelmi (eredménykimutatás) helyzet bemutatásánál a több évet érintő gazdasági események évekhez kötéséhez használt kvázi eszköz és forrás. Magyarázatára a számviteli logika megismerése után kerül sor, de lényege a gazdasági és a pénzügyi realizálás közti differencia szükségszerű megjelenítése, az összemérhető eredmény biztosítása.

42


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.24. táblázat. A mérleg előírt tagolása "A" változatában egyes elemek részletezése A. II. Tárgyi eszközök

B. I. Készletek

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

1. Anyagok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Tenyészállatok

4. Késztermékek

5. Beruházások, felújítások

5. Áruk

6. Beruházásokra adott előlegek

6. Készletekre adott előlegek

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az eredménykimutatás (a mérleg forrás oldalán lévő saját tőke egy, de rendkívül fontos elemének) a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti – a vállalkozónál maradó adózott – eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be (meghatározása a mérlegből is megoldható, illetve kapocsként is felfogható a két táblázat között). A „B” változat a kétoldalas forma, amely azonban speciális megoldás, számítása nem hasonlít a mérleg hasonló elnevezésű táblázatához. A mérleg szerinti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett (a jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett összegben határozható meg. Tartalmilag az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének meghatározásánál is választani lehet, illetve kell, a vállalkozó döntésétől függően kétféle módon állapítható meg: a) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással – germán módszer); b) a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, valamint az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei, az egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (forgalmi költség eljárással – angol-szász módszer).

1.25. táblázat. Az egyszerűsített eredménykimutatás előírt tagolása „A" változat Összköltség eljárással

Forgalmi költség eljárással

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás III. Egyéb bevételek VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III – IV – V – VI – VII)

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)


IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (± III – IV + V – VI)

43

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete

Összköltség eljárással

Forgalmi költség eljárással

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I ± II + III – IV – V – VI – VII) (± III – IV + V – VI) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII - IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (± A ± B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X - XI) E. Adózás előtti eredmény (± C ± D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (± E – XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (± F + 22 – 23)

1.26. táblázat. Az eredmény kimutatás változatainak összehasonlítása Összköltség eljárás Ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások

Hozamok Értékesítés nettó árbevétele

Forgalmi költség eljárás Ráfordítások Értékesítés elszámolt önköltségei

Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Aktivált teljesítmények Közvetett költségek értéke

Hozamok Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés bruttó eredménye

Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában, az (üzleti) naptári évben értékesített termékek, áruk és teljesített (közvetett) szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek a naptári évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni.

Költség és ráfordítás A költség a termelés és szolgáltatás érdekében felmerült felhasználás. A ráfordítás az összes felmerült felhasználás, kötelezettség. Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű és egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

44


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a tervezett értékcsökkenés összegét, az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

Egyéb bevételek és ráfordítások Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése. A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény öszszevont összege. Adófizetési kötelezettségként az eredmény utáni adófizetési kötelezettség éves összegét az adóbevallás alapján kell kimutatni. Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. A mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete. A fedezet (az értékesítési eredmény) A termelési-értékesítési eredmény alakulását a közvetlen, illetve a közvetett költségek változó, illetve a fix költségként értelmezésével is bemutatjuk: Értékesítés nettó árbevétele – Értékesítés közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye (Termelés-értékesítés fedezete) – Közvetett költségek Termelés - értékesítés eredménye A sémaszerű eredménykimutatás szemlélteti, hogy az értékesítési árbevétel és az értékesített termékek közvetlen önköltsége közötti különbség a fedezet (aránya az értékesített mennyiség-


45

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete től független). A fedezet szemléltető kifejezés, ez az összeg nyújt fedezetet az értékesítés közvetett költségeire (az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal) az üzemi eredményre. A fedezet nemzetgazdasági ágankénti, ágazatonkénti alakulása a szervezeti rendszerektől függő. A vertikális működésű vállalkozások üzemágaiban a továbbfeldolgozásra beszerzett ugyanazon alapanyag beszerzési áron, a vállalkozásnál előállított félkész-, késztermék pedig közvetlen önköltségen szerepel a feldolgozó (végtermék kibocsátó) ágazat közvetlen anyagköltségében. (A fedezetek gazdaságtani értelmezésekor különös gondosságot kell tanúsítani.) A vállalat mérleg szerinti eredményét az eddigi könyvviteli ismeretek szerint kétféle módszerrel is megállapíthatjuk (természetesen egymással egyezően) − a mérleg aktív (eszköz) és passzív (forrás) vagyon kimutatásának egybevétésével; − a költségek alapján megállapított, az értékesítés elszámolt önköltsége (ráfordítás) és az értékesítéskor elért árbevételek egybevetésével.

Üzemági eredmények alakulása A vállalkozásokban elkészíthetik az "Ágazati-üzemági eredmény alakulása" kimutatást, amelyben a termelési tevékenységi körök szerinti részletes megbontás ad tájékoztatást az üzemágak fedezetéről, nyereség viselő képességéről. Itt a halmozott termelési érték és ráfordítások (az időszakot terhelő összes költségről van szó) különbségeként és összesen kell a termelés és értékesítés eredményét (nyereségét vagy veszteségét) kimutatni. Az ágazati-üzemági eredmény alakulásának adatai, bár a fedezeti összeg, az eredmény az előzőekkel (mérleg, eredménykimutatás) számszerűen megegyezik, készítésének elve eltérő. Itt nem az értékesítési árbevételhez tartozó költségek számítása történik meg, hanem az időszakot terhelő - termelési - költségekhez tartozó termelési érték kerül meghatározásra. A termelési érték kiszámításához az értékesítési árbevétel kerül korrigálásra a készletváltozással (befejezetlen ill. félkész és késztermékekre vonatkozóan a költség ill. a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltség alapján), a termékek és szolgáltatások belső felhasználásával a termelési értéket és a költséget is halmozva. A költségek kimutatása költségnemenként történik az üzem ágakra és a vállalkozási, erdészeti irányítás általános (közvetett) költségeire. A közvetlen költség szintű költség alkalmazásával a fedezeti összeg az értékesítéssel képződik, s ezt a vertikálisan összefüggő ágazatok közötti termékátadásnál figyelembe kell venni. A továbbadott termékek esetében előírás tiltja fedezeti összeg jelentkezését az ágazaton, így az a végtermék kibocsátó ágazatban halmozódik fel, az értékesítésnek megfelelően. A közvetlen önköltségen történő értékelés, átadás megtiltja az általános, közvetett költségek közvetlen költségek szerinti pótlékolását, felosztását és ezzel a fedezeti összeg (ágazati-üzemági eredmény) korrigálását.

46


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2.3. A könyvvitel feladata és jellemzői A sokrétű gazdasági tevékenység információrendszerében a számviteli jellegű teendők keretén belül különféle adatfeldolgozási eljárások, módszerek alakultak ki, ezek közé tartozik a könyvvitel. Feladata a gazdálkodó szervezet működésének minél több tényezőjét, műveletét, s ezek kihatásait rendszeresen számba venni és feldolgozni, a művelet megtörténtekor minden adatot azonnal és hiánytalanul rögzíteni. A könyvvitel a hézagmentes, minden műveletet megragadó elszámolásra törekszik. A könyvvitel a vállalatok gazdasági tevékenységének mennyiségileg mérhető, pénzértékben kifejezhető és összesíthető jelenségeit rögzíti.

Jellemzői – folyamatosság, megszakítás nélküliség, idősorrend megtartása; – értékbeni, pénzbeni nyilvántartással általánosítás; – beszámolási időszak viszonylagos hosszúsága.; – a kettős feljegyzések; a mérlegegyensúly alkalmazása, amely módszer a könyvviteli nyilvántartásokat az adatok számszerűsége tekintetében mechanikusan ellenőrzi; A kettős könyvvitel szabályainak alkalmazásakor minden változást két helyen számolunk el.

A könyvviteli számla A mérleg minden gazdasági esemény hatására megváltozik (két tétel), de nagy része az egyes műveletek után is változatlan. A könyvviteli feljegyzések egyszerűsítésére csak a mérleg változtatásai kerülnek felvezetésre. Ehhez a mérleg összetevőiről (minden soráról) számviteli számlát fektetnek fel, amelyre a nyitómérleg szerinti érték után folyamatosan felvezetik a változásokat. Az évközi ill. zárómérleg készítésekor az egyes mérlegtételeket jelentő könyvviteli számlák változások utáni értékét megállapítva felépítik ismét a mérlegkimutatást. A könyvviteli számla - a könyvviteli elszámolás eszköze - kétoldalú kimutatás, amellyel a vállalati mérleget elemeire bontjuk és a mérleg minden tételén belül is önálló könyvviteli egységeket számlákat - képezünk. A könyvviteli számla bal oldalát ”Tartozik”, a jobb oldalát ”Követel” oldalnak nevezzük. A kettős könyvvitel alkalmazásakor ugyanazt az értéket (összeget) egy számla ”Tartozik” és egy másik számla ”Követel” oldalára vezetjük fel. Könyvviteli számla Tartozik (T) megterhelni terhére írni (bal - tartozik oldalára írni)


Követel (K) elismerni javára írni (jobb - követel oldalára írni )

47

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Eszközszámla Tartozik (T) + nyitóegyenleg eszköz gyarapodása követelés keletkezése

Követel (K) eszköz csökkenése követelés megszűnése záróegyenleg

Forrás számla Tartozik (T) forrás csökkenése tartozás megszűnése záróegyenleg

Követel (K) + nyitóegyenleg forrás növekedése tartozás keletkezése

A gazdasági események hatására a mérleg egyes számlái megváltoznak (minden esetben legalább kettő), amelyek alapesetei a számlák jellege szerint: Alapművelet I. II. III. IV.

(T) Eszközszámla (K) + –

(T) Forrásszámla (K) –

+ –

+ +

–

Egyoldalú mérlegvált. Kétoldalú mérlegvált.

A könyvviteli elszámolás alapja tehát egy alapműveletnél, hogy a "Tartozik" változtatás egyenlő a "Követel" változtatással. T = K A számla jellege alapján dönthető el, hogy a változtatás gyarapodást vagy csökkenést jelent. Azért, hogy a kétféle változtatás technikailag elkülönüljön egymástól (eszköz-forrás), másmás oldalon végezzük a növekedés és a csökkenés kimutatását.

Főkönyvi kivonat Általában két rovatpárja van a forgalom és az egyenleg. A forgalmi rovatpárt a számlák forgalmi végösszegeinek átmásolásával készítjük el és a főkönyvi kivonat forgalom rovatainak különbségéből töltjük ki az egyenleg rovatpárt a tartozik, ill. a követel oldali többletnek megfelelően. A főkönyvi kivonat készítéséhez forgalmi végösszegekkel lezárt számlákon a gazdálkodási évben a folyamatos könyvviteli munkát tovább folytatjuk. A forgalmi rovatpárt próbamérlegnek nevezzük, és ellenőrzésre használjuk; az egyenleg rovatpárt nyersmérlegnek nevezzük és egyeztetésre, leltározásra használjuk. A forgalom egy időszak adatait, az egyenleg pedig egy időpont állományát mutatja. F ő könyvi kivonat Megnevezés

Forgalom T 8 000

K 15 000 Próbamérleg

48

Egyenleg T

K 7 000 Nyersmérleg


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az értékesítés értelmezése mérlegváltozásokkal Az értékesítés esetén a valóságban azonban két gazdasági esemény történik (az ÁFA elszámolását ne hagyjuk el): NAPLÓ Érték S. sz. Tartozik Követel Szöveg T K I. Vevők Értékesítés árbevétele 80 80 ?? II. Vevők Adótartozás ÁFA felszámítás, kötelezettség (25%) 20 20 III. Áruk Korábban vettük ezért ÁFA nem most 60 60 ?? De melyik mérlegtétel változik meg a gazdasági események hatására? A mérleg egyenlőséghez csak egyetlen nem leltározott tételünk van, a mérleg szerinti eredmény. Ezt bontjuk majd ki az eredményelszámolás során, és szerepeltetjük az eredménykimutatásban. S. sz. I. II. III.

Tartozik Vevők Vevők MSZE

Áruk I. II. III.

Követel

MSZE Adótartozás Áruk

Szöveg Értékesítés árbevétele ÁFA felszámítás, kötelezettség

Vevők 80 20

60

MSZE 80

Érték T K 80 80 20 20 60 60

Adókötelez. 20

60 Eredmény elszámolás

A ráfordítások a T oldalon növekednek, de ez az eredmény szempontjából csökkenést jelent. Az eredmény változásakor mindig egy mérleg és egy eredmény számlára történik a könyvelés! A későbbiekben az eredménykimutatás összeállításánál külön vesszük a résznyereségeket (hozamok, árbevételek), illetve a részveszteségeket (ráfordítások, ELÁBÉ), és a levezetés vége lesz az (adózás előtti, adózott, illetve a mérleg szerinti eredmény) (20 egység). Az eredmény változási tételeknél először a termelést mutatjuk be, amely nem okoz eredményt (nyereséget, veszteséget), hiszen a költség, befejezetlen termék oszlop (amely biztosítja a kettős könyvviteli szabály alkalmazását) egyenlege a késztermék raktárra vétele után 0 lesz. Az eredmény változással járó gazdasági események fő csoportjai is kb. két tucat tételben bemutathatók, így az oszlop összefüggések áttekinthetők.


49

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.27. táblázat. Eredményváltozással járó alapvető gazdasági események Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Anyagfelh. Ig. v. szolg. Bérköltség Bérjárulék Értékcsökk. Ktg. átvezet. STK növ. SEE növ. STK csökk. STK árbev. ÁFA Ktg. átvez. STK v(+)átv. STK v(-)átv. Kamatktg. ELÁBÉ Áruérték. ÁFA Szolgáltatás Kamatbevétel

Eszköz (+) (-) -

+ + -

Költség (+) (-) + + + + + (-) (-) (-) (+)

Forrás (-) (+)

Ráford. (-) (+)

MSZE (-) (+)

Hozam (-) (+)

+ + + (-) (+) (+) (-)

+ +

+ + -

-

(+)

+ (-)

(-) -

(+)

+ + + +

(-) (+)

+

+ + +

Az eredmény meghatározása, kimutatása, elszámolása és felosztása A vállalkozás jövedelmei. Az értékesítés könyvvitele. Az értékesítés a mérlegváltozások szempontjából egyrészt eszközcsökkenés (az értékesített termékkel a vállalkozás készlete csökken), másrészt eszköznövekedés (a vevők felé irányuló követelés gyarapodása) történik. Az értékesítés folyamán azonban a készlet csökkenéskor elszámolt érték (az értékesített termék elszámolt önköltsége) eltér a vevő tartozás gyarapodásától (az eladási egységáron számlázott árbevételtől). A különbséget (amely az eszközoldal végösszegét megváltoztatja) a forrás oldalon is el kell számolni a mérlegegyensúly szabály betartására, mint értékesítési eredményt. Az értékesítés árbevétel kiszámlázáskor való számbavételét gazdasági realizálásnak nevezzük. A más vállalat adózott eredményéből származó jövedelem pénzügyi bevétel, de a kettős adózás elkerülésére a vállalkozás adóalapjánál az eredmény csökkentéseként számolható el. Az értékesítés könyvelése az eltérő értékeknek megfelelően két, egyidejűleg végrehajtott műveletből áll. Az értékesített termékek eszközcsökkenését (a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló önköltségen) részveszteségnek tekintjük. A vevők számláján jelentkező gyarapodást (a termékértékesítési egységáron) pedig résznyereségként vesszük számba (ezzel kibontjuk a korábbi példában szerepeltetett MSZE-t, amelyet itt a 493 Adózott eredmény elszámolása számla reprezentál).

50


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1 2.4. A számlakeret és a számlarend Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, a költségvetési beszámoló, az egyéb szervezet beszámolója elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. A vállalkozások gazdasági tevékenységének könyvviteli úton történő számbavétele körültekintő, gondos szervezőmunkát igényel. E könyvviteli tevékenység lebonyolításakor a vállalat egész működése során felmerülhető gazdasági műveleteket előre meghatározott módon kell rendezni és összesíteni.

A számlakeret tagolása A számlakeret felépítésében egyrészt a horizontális, szélességi elrendezés keretében alapvető tartalmuk (funkciójuk) szerint csoportosítja a számlákat, másrészt a vertikális, mélységi tagolással biztosítja a különböző vezetői szinten szükséges részletességét és összevonhatóságát.

Számlarend A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarend a következőket tartalmazza: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. A gazdálkodókra kötelező érvényes számlakeret meghatározza: – a főkönyvi számlák egységes elnevezését – csoportosításuk rendszerét – tartalmát és vezetésük módját. A vállalkozás által meghatározható számlák a gazdálkodás konkrét módja, tárgya alapján a célkitűzéseknek megfelelő saját döntések szerint alakíthatók és alakítandók ki.


51

52

1.28. táblázat. Számlatükör – Mérlegszámlák 1. Befektetett eszközök

2. Készletek

11. Immateriális javak

21-22 Anyagok

12. Ingatlanok és kapcs.vagy.é.j.

23. Befejezetlen termelés, félk.t.

13. Műszaki berendezések, gépek

24. Növendék-, stb. állatok

14. Egyéb felszerelések, gépek

25. Késztermékek

15. Tenyészállatok

4. Források

32. Követelések kapcs. vállalk.

- 419. Mérleg szerinti eredmény

33. Követelések egyéb vállalk.

42. Céltartalékok

41. Saját tőke

43-47 Kötelezettségek 34. Váltókövetelések

43. Hátrasorolt kötelezettségek

35. Adott előlegek


16. Beruházások, Felújítások

26-28 Áruk

36. Egyéb követelések

44. Hosszú lejáratú kötelezettségek 45. Rövid lejáratú kötelezettségek

17-19 Befektetett pénzügyi eszk.

26. Kereskedelmi áruk

37. Értékpapírok

46. Költségvetéssel szembeni köt.

17. Részesedések (Tulajdoni r.)

27. Közvetített szolgáltatások

38. Pénzeszközök

18. Hitelviszony értékpapírok

28. Betétdíjas göngyölegek

47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 48. Passzív időbeli elhatárolások

39. Aktív időbeli elhatárolás

49. Évi mérlegszámlák

19. Tartósan adott kölcsönök


12-16 Tárgyi eszközök

3. Követelések, Pénzügyi eszközök, AIE 31. Vevők

5. Költségnemek

6. Költséghelyek

51. Anyagköltség

54. Bérköltségek

61.-63 Javító-karbantartó üzem, szolgáltató egys., gépek költségei 64-65 Üzemi irányítás általános költségei 66. Központi irányítás általános költségei 67. Értékesítési költségek

55. Személyi jellegű egyéb kifiz.

68. Elkülönített költségek

56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás

69. Költséghelyek költségeinek átvezetése 7. Tevékenységek költségei

58. Aktivált saját teljesítmények

71-75 tevékenységek költségei

59. Költségnem átvezetési számla, ellenszámla

76. Költséghelyek termelési költségei 77-78 Forgalombahozatal költségei 79. Tevékenységek költségeinek átvezetése

52. Igénybevett szolgáltatások k. 53. Egyéb szolgáltatások költs.

8. Értékesítés elszámolt önköltsége, ráfordítások 81-83 Összköltség eljárású EK

9. Értékesítés árbevétele, bevételek 91-92 Belföldi értékesítés árbevétele

81. Anyagjellegű ráfordítások

93-94 Exporttevékenységek árbevétele

82. Személyi jellegű ráfordítások 83. Értékcsökkenési leírás

96. Egyéb műveletek

81-85 Forgalmi költség eljárású EK 81-82 Belföldi értékesítés közvetlen költségei 83-84 Exporttevékenységek közvetlen költségei 85. Értékesítés közvetett költségei 86. Egyéb ráfordítások

97. Pénzügyi műveletek bevételei

87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 88. Rendkívüli ráfordítások 89. Nyereséget terhelő adók

98. Rendkívüli bevételek



1.29. táblázat. Számlatükör – Eredményszámlák

53

54

1.30. táblázat. A költségelszámolás szabályai és számlái 8. Összköltség eljárású EK (81-83)

8. Forgalmi költség eljárású EK (81-85)

81. Anyagjellegű ráfordítás 811. Anyagköltség

81-84 B.-E. értékesítés közvetlen költségei

51. Anyagköltség 52. Igénybe vett szolgáltatások k.

812. Igénybe vett szolgáltatások é.

53. Egyéb szolgáltatások költségei

813. Egyéb szolgáltatások költségei

Eladott áruk beszerzési értéke

814. Eladott áruk beszerzési értéke

812. - 832. B.-E. Eladott áruk beszerzési é.

Közvetített szolgáltatások é.

815. Közvetített szolgáltatások é.

813. - 833. B.-E. Közvetített szolgáltatások é.


811. - 831. B.-E. ért. e. közvetlen önköltsége

54. Bérköltség

82. Személyi jellegű ráfordítások 821. Bérköltség

55. Személyi jellegű egyéb kifizetések

822. Személyi jellegű egyéb kifizetések

56. Bérjárulékok

823. Bérjárulékok


5. Költségnemek

55

1. Befektetett eszközök

2. Készletek

11. Immateriális javak 111./2. Alapítás/Kisérleti f. a. k. 114. Szellemi termékek 12-16 Tárgyi eszközök 12. Ingatlanok és kapcs. vagy. é.j. 121./2. Földterület/Telek, telkesí. 123./4. Épületek/Építmények 126. Ingatlanhoz k. vagyon é. jog 13. Műszaki berendezések, gépek 14. Egyéb felszerelések, gépek 15. Tenyészállatok 16. Beruházások, Felújítások 161. Beruházások 162. Kisértékű beruházások 163. Felújítások 1x7. Értékhelyesbítés 1x8. Terven felüli értékcsökkenés 1x9. Terv szerinti értékcsökkenés 17-19 Befektetett pénzügyi eszk 17. Részesedések (Tulajdoni r.) 177. Értékhelyesbítés 179. Értékvesztés és visszaírás 18. Hitelviszony értékpapírok 189. Értékvesztés és visszaírás 19. Tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetét 199. Értékvesztés és visszaírás

21-22 Anyagok 226. Tárgyi eszközből átsorolás 228. Anyag-árkülönbözet 229. Értékvesztés és visszaírás 23. Befejezetlen termelés, félk.t. 24. Növendék-, stb. állatok 25. Késztermékek 258. Készletérték-különbözet 259. Értékvesztés és visszaírás

26-28 Áruk 26. Kereskedelmi áruk 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámoló áron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 267. Tárgyi eszközből átsorolás 269. Áruk értékvesztése, v.írás

27. Közvetített szolgáltatások 28. Betétdíjas göngyölegek

3. Követelések, Pénzügyi eszközök, AIE 31. Vevők 315. Vevők értékvesztése, v.írás 32. Követelések kapcs. vállalk. 325. Jegyzett, be nem fizetett t. 329. Értékvesztés és visszaírás 33. Követelések egyéb vállalk 34. Váltókövetelések 35. Adott előlegek 351. Előleg immateriális javakra 352. Előleg tárgyi eszközökre 353. Előleg készletekre 359. Értékvesztés és visszaírás 36. Egyéb követelések 361. Munkavállalókkal sz. követ. 362./3. Költségvetési kiutalási ig. 368. Különféle egyéb követelések 37. Értékpapírok 373. Visszavásárolt saját r., ür. 37x8. K. pe. értékelési különböz. 37x9. Értékvesztés és visszaírás

38. Pénzeszközök 381. Pénztár 384. Bankszámla 39. Aktív időbeli elhatárolás

4. Források 41. Saját tőke 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 4143. Pótbefizetés 417. Értékelési tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény 42. Céltartalékok 43-47 Kötelezettségek 43. Hátrasorolt kötelezettségek 44. Hosszú lejáratú kötelezetts. 45. Rövid lejáratú kötelezetts. 453. Vevőktől kapott előleg 454. Szállítók 457. Váltótartozások 46. Költségvetéssel szembeni köt. 461./2. TAO/SZJA 463./4. Költségvetési kötelez. 466./467./468. ÁFA 47. Egyéb rövid lejáratú kötelez. 471. Jövedelem elszámolási sz. 479. Különféle egyéb kötelezetts. 48. Passzív időbeli elhatárolások 49. Évi mérlegszámlák 491./2. Nyitó-/Zárómérleg száml 493. Adózott eredmény elszámol



1.31. táblázat. Magyar Számlatükör kiemelt számlái (Zárthelyihez) - Mérlegszámlák

56

1.31. táblázat folyt. Számlatükör Eredményszámlák 6. Költséghelyek

51. Anyagköltség

61.-63. Felosztható költséghelyek 61. Javító-karbantartó üzem k. 62. Szolgáltató üzemek költségei 63. Gépköltségek 64-65 Üzemi irányítás általános k 66. Központi irányítás általános k


52.Igénybevett szolgáltatások k. 521. Szállítás, rakodás stb. 522. Bérlet stb. 523. Karbantartási költségek 524. Könyvelési, jogi sz. stb. 53. Egyéb szolgáltatások költs. 531.Hatósági igazgatási szolg. 532.Pénzügyi szolg. díjai 533.Biztosítási szolg. díjai 54. Bérköltségek 55. Személyi jellegű egyéb kifiz. 56. Bérjárulékok 561. Nyugdíjbiztosítási járulék 562. Egészségbiztosítási járulék 563. Munkaadói járulék 564./x. EHO/Szakképz. j. stb. 57. Értékcsökkenési leírás 571.Terv szerinti értékcs. leírás 572. Egyösszegű értékcs. leírás 58. Aktivált saját teljesítmények 581. STK állományváltozása 582.SEE aktivált értéke 59. Költségnem átvez. sz, ellensz.

- Igazgatás költségei 67. Értékesítési költségek 68. Elkülönített költségek 681./2. Alapítás/Kisérleti f. k. 688. Garanciális javítási költs. 69. Költséghelyek költs. átvezet. 7. Tevékenységek költségei 71-75 Tevékenységek költségei 71. Termelés költségei-1 72. Termelés költségei-2 75. Szolgáltatások költségei 76. Költséghelyek termelési költs 77-78 Forgalombahozatal költs. 79. Tevékenységek költségeinek átvezetése (Költség-Hozam) 791. STK elszámolása 792.SEE elszámolása

8. Értékesítés elszámolt önköltsége, ráfordítások 81-83 Összköltség eljárású EK 81. Anyagjellegű ráfordítások 811. Anyagköltségek 812. Igénybe vett szolgáltatások 813. Egyéb szolgáltatások értéke 814. ELÁBÉ 815.Közvetített szolgáltatások 82. Személyi jellegű ráfordítások 821. Bérköltség 822. Személyi jellegű egyéb kif. 823. Bérjárulékok 83. Értékcsökkenési leírás 86. Egyéb ráfordítások 861. Ért. im.j., tárgyi e. könyvért. 865. Céltartalék képzése 866. Értékvesztés/Terven f. écs. 867. Kv.i, önk.-i adók, illetékek 869. Különféle egyéb ráfordítás 87. Pénzügyi műveletek ráford. 874. Értékvesztés és visszaírás 872. Fizetendő kamatok 876./7. Árfolyamveszteségek 88. Rendkívüli ráfordítások 881./7. Tulajdonosokkal ügyletek 889. Egyéb vagyoncsökkenések 89. Nyereséget terhelő adók

9. Értékesítés árbevétele, bevételek 911. Belföldi termék érték. árbev. 916. Belföldi áru érték. árbev 921. Belföldi szolgált. árbev 926. Belföldi közvetített szolg. 931. Export termék érték. árbev. 936. Export áru érték. árbev 941. Export szolgáltatások árbev. 946. Export közvetített szolg.

96. Egyéb bevételek 961. Ért. im. j., tárgyi e. bevétele 965. Céltartalék felhasználása 966. Visszaírt értékv./T. f. écs. 967. Költséget ellent. támogatás 969. Különféle egyéb bevételek 97. Pénzügyi műveletek bevételei 971. Kapott osztalék 972. Kapott kamatok 976./7. Árfolyamveszteségek 98. Rendkívüli bevételek 981./7. Tulajdonosokkal ügyletek 989. Egyéb vagyonnövekedések


5. Költségnemek

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2.5. A beszámolás és a könyvvezetés során alkalmazandó elvek és szabályok Számviteli alapelvek Általános alapelv: Vállalkozás folytatásának elve Tartalomra ható kiegészítő alapelvek elve – Egyedi értékelés elve – Időbeli elhatárolás elve – Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve – Lényegesség elve – Költség-haszon összevetésének elve

Tartalmi alapelvek

Formai alapelvek

– Teljesség elve – Valódiság elve – Összemérés elve – Óvatosság elve

– Világosság elve – Következetesség elve – Folytonosság elve – Bruttó elszámolás elve

A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. Tartalmi alpelvek A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alapelveket kell érvényesíteni.

Mérleg tételek felvétele A mérleg – elvileg – magában foglalja a vállalkozás tulajdonában lévő vagy/és rendelkezésére álló anyagi javak összességét. (Tulajdon, használat, birtoklás, de nem bérlet, kölcsön.)

A mérlegképesség – az aktiválás és passziválás - kritériumai: – gazdasági értékkel bírjanak, – értékük pénzben kifejezhető legyen, – önállóan forgalomképesek, elidegeníthetők legyenek (A kötelezettségeknél a mérleglépesség azt jelenti, hogy eszköznövekedés vagy más forráskiváltás okán keletkezhetnek – ez adja értéküket és valódiságukat –, teljesítésük kikényszeríthető a vállalkozástól, jogcímenként elkülöníthetők, egymástól megkülönböztethetők.)


57

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az eszközök mérlegképessége A vállalkozás szempontjából az eszköz gazdasági értéket akkor képvisel, ha a jövőben hasznosítható, a vállalkozásnak hasznot hoz. Önállóan az eszköz értékelhető, ha ahhoz egyedileg érték rendelhető, ez pénzegységben kifejezhető. Önállóan pedig az eszköz akkor forgalomképes, ha jogszerűen elidegeníthető, és találni olyan piaci szereplőt, aki képes és hajlandó annak ellenértékét elismerni és/vagy megfizetni. A kritériumok közötti logikai kapcsolat nem „vagy”, hanem „és”, tehát azoknak nem egyenként, hanem együttesen kell megfelelni.

Értékelés A számviteli elszámolás (mérlegtétel képzés), beszámoló-készítés szempontjából meghatározó szerepe van az értékelésnek (az értékelési folyamatnak). A vagyonelemek értékelésénél – a nemzetközi számviteli standardokkal figyelemmel – szóba jöhető értékelési elvek:

– Eredeti bekerülési érték (Historical cost) Az eredeti bekerülési érték módszere szerint az eszközöket a megszerzésükkor értük pénzeszközben, vagy pénz-egyenértékesben kifizetett értékén, illetve az ellenérték valós értékén mutatjuk ki a mérlegben. A forrásokat (kötelezettségeket) a kapott eszközért, teljesítményért fizetendő összegben kell megjeleníteni, illetve a rendes körülmények között várható fizetendő összegben számoljuk el. – Aktuális költség (Current cost) Az aktuális költségnél azt vizsgáljuk, hogy az eszközt az értékelés időpontjában milyen pénzértéken lehetne beszerezni. Az adott eszközt azon az értéken szerepeltetjük a mérlegben, amely összeget az eszköz megszerzéséért a mérlegkészítéskor fizetni kellene. A kötelezettség esetén az a diszkontálatlan összeg szerepel értékként, amelynek kifizetése megtörténne, ha az adott kötelezettség azonnal esedékessé válna. Újra-beszerzési ár. – Realizálható érték (Realisable/settlement value) A realizálható érték módszerének alkalmazásával az eszközöket a mérlegben azon az értéken szerepeltetjük, amennyiért a szokásos értékesítés keretében az adott eszközt azonnal (a mérleg-készítéskor) a vállalkozás el tudná adni. A kötelezettség esetén az a diszkontálatlan összeg jelenti a realizálható értéket, amit a kiegyenlítéskor várhatóan ki kell fizetni (a kötelezettség kiegyenlítéskori könyv szerinti értéke). – Jelenérték (Present value) A jelenérték módszerénél az eszköznél az eszköz által a szokásos üzletmenet során várhatóan megtermelt jelenértéket kell figyelembe venni, azaz az eszköz használatából várható gazdasági előnyök számszerűsített értékének a jövőbeli pénzáramlásokból a jelenre diszkontált értéket kell kiszámítani. A kötelezettségek esetében a normális üzletmenet során várható jövőbeni pénzkiáramlások jelen időpontra diszkontált értékét kell megállapítani. A magyar számviteli szabályozás szerint jelenleg az eszközöket és a forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktulaizált múltbeli értéken szerepeltetni (57. § (1), 67. § (1)). A modern számvitel a realizációs számvitelre épül, amelynek értékelési alapját a múltbeli értéken való értékelés teremti meg (78/660/EGK – negyedik irányelv, 83/349/EGK – hetedik irányelv, 86/635/EGK – banki irányelv).

58


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Néhány esetben eltérő szabály is megengedett. – Alkalmazható pl. az aktuális piaci érték használata (értékhelyesbítés és értékelési tartalék). – Megtalálható a realizálható érték alkalmazása is, a készletek értékvesztésének megállapításakor. A 65/2001/EK irányelv a fenti irányelveket módosítja, kiegészíti a valós értéken történő értékeléssel.

– A valós érték (Fair value) Az az érték, amelyen egy eszköz adott piacon, jól tájékozott, független, tisztességes eladó és vevő között gazdát cserél. A nemzetközi pénzpiacok dinamikus fejlődése széles körben eredményezi nemcsak a hagyományosnak mondott elsődleges pénzügyi instrumentumok (mint a részvények, a kötvények) alkalmazását, hanem a származékos pénzügyi instrumentumok különféle formáit is – Méltányos érték – A mezőgazdaság produktumainak mérlegértéke A biológiai eszközökkel kapcsolatban a 41. IAS standard abból az általános feltételezésből indul ki, hogy piaci (valós) értékük reálisan meghatározható. (Ha azonban sem a piaci áruk vagy értékük nem áll rendelkezésre, sem arra vonatkozó becslés nem adható meg, akkor a bekerülési értékből levezetett, más IAS-ekben szabályozott módon megállapított értéken kell szerepeltetni az eszközöket a mérlegben. Ha ilyen elszámolható, a bekerülési értékből le kell vonni a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést.) Attól az időponttól kezdve, hogy a piaci (valós) értékük először meghatározhatóvá válik, a piaci (valós) értéken való értékelési módot kell alkalmazni. Értékelés – aktiválás és korrekció

Múltra orientált értékelés - bekerülési érték - beszerzési érték - előállítási érték

Jelenre orientált értékelés - aktuális költség, - újraelőállítási érték, - pótlási érték, - realizálható érték - valós érték (!)

Jövőre orientált értékelés - jelenérték - méltányos érték (!)

Számviteli alapelvek prioritása, hangsúlybeli változása (óvatosság - valódiság) 1991 átalakuló, zilált gazdaság óvatosság elve vagyon és eredmény minimum

1995- 1997 stabilizáció, konszolidáció óvatosság - valódiság vagyon valós, eredmény minimum


2001 EU közelítés,

2004 EU csatlakozás

valódiság - óvatosság IAS 41 - méltányos érték – biológiai eszközök

valódiság valós vagyon (?) – valós eredmény (?)

59

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Eszközök bekerülési (beszerzési) értéke megállapításának speciális esetei I. Nem pénzbeni betétként átvétel (apport) II. Vagyonfelosztás során történő megszerzés III. Átalakulás kapcsán történő megszerzés IV. Követelés fejében történő átvétel V. Csere útján történő megszerzés VI. Pénzügyi lízing útján történő megszerzése VII. Térítés nélküli átvétel VIII. Ajándék, hagyaték 1.32. táblázat. Tárgyi eszközök állományváltozása Növekedés (aktiválás) Beruházás (idegen kivitelezés) Beruházás (saját kivitelezés) Pénzügyi lízingként vásárlás Apportként átvétel Követelés fejében átvétel Térítés nélküli átvétel Ajándékként és hagyatékként átvétel Leltári többletek Fellelt többlet Tenyészállattá átminősítés Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés

Csökkenés Értékesítés Részleges vagy végleges selejtezés Apportba átadás Kötelezettségre átadás (értékesítés) Térítés nélküli átadás Ajándékként és hagyatékként átadás Leltári hiányok Rendeltetés megváltozási átsorolás Tenyészállat átsorolása készletbe Tévesen a tárgyi eszközök között nyilvántartásból helyesbítés

Már üzembe helyezetten beruházás Felújítás

Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés

Immateriális javak, Tárgyi eszközök + Felújítás, hozzáírás Bruttó érték (Bekerülési, beszerzési, előállítási é.) Piaci ár (3) – T. értékcsökkenés

+ Értékhelyesbítés (3)

Nettó érték Piaci ár (2) – Terven felüli értékcs. (1)

+ Terven felüli écs. visszaírása (2)

Piaci ár (1) Maradványérték Écs. tovább nincs 0

1.23. ábra. Befektetett eszközök értékelése, értékkategóriái Nem számolunk el értékcsökkenést, értékcsökkenési leírást bizonyos esetekben.

60


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.33. táblázat. Tárgyi eszközök állományváltozásának értékelése Állományváltozás

Értéke (állományba vételkor)

Növekedés (aktiválás) Beruházás (idegen kivitelezés)

Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek

Beruházás (saját kivitelezés)

Előállítási költség

Pénzügyi lízingként vásárlás

Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek

Apportként átvétel

Apport értéken

Részesedés megszűnésekor - Tőke leszállítás

Piaci érték (tartalmilag adásvétel)

- Megszűnés

Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

Követelés fejében átvétel

Csődegyezség, vagyonfelosztási javaslat szerinti érték

Térítés nélküli átvétel Ajándékként és hagyatékként átvétel Leltári többletek

Átadó könyv szerinti értéke, de max. a piaci ár Piaci érték

Fellelt többlet

Piaci érték

Piaci érték

Tenyészállattá átminősítés Tévesen a készletek között nyilvántartásból helyesbítés Értékvesztés visszaírása Értékhelyesbítés Már üzembe helyezetten beruházás Felújítás (idegen kivitelezés)

Piaci érték – könyv szerinti érték (max. a terven felüli értékcsökkenés) Piaci érték – könyv szerinti érték (- értékvesztés visszaírása) Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek Tényleges beszerzési ár és egyéb tételek


61

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.34. táblázat. Tárgyi eszközök mozgásainak értékelése és az eredménykimutatással (Össz. Költség) való kapcsolata Mozgások megnevezése Vásárlás

Értékelés (mozgáskor) Beszerzési ár

Előállítás

Előállítási költség Apport behozatal Társ. szerz. érték Térítés nélküli Piaci ár átvétel (Átad.kvszé.) Értéknöv. hozzáírás – saját teljesítm. Előállítási költség – idegen telj. Beszerzési ár Többlet

Hozam (91-94) - Költség (5, 81-84) NINCS (1)

NINCS (1)

R=H NINCS

Piaci ár

NINCS (1)

Értékhelyesbítés Piaci ár

NINCS

Térítés nélküli átad. Káresemény Hiány

Rendkívüli bevétel (98) - ráfordítás (88)

NINCS (1)

Költség

Apport bevitel

Pénzügyi bevétel (97) - ráfordítás (87)

R=H

Terv szerinti écs. Terven felüli écs. Visszaírás

Értékesítés

Egyéb bevétel (96) - ráfordítás (86)

Ráfordítás

Könyv sz. nettó é. Társ. szerz. érték Könyv sz. nettó é. Könyv sz. nettó é. Könyv sz. nettó é.

Bevétel (R. csökken) NINCS

NINCS

NINCS

H-R H-R R (+ ÁFA) R-H Ráfordítás

Megjegyzések: R - Előállítási költség, ráfordítás H - Aktivált saját teljesítmény, hozam (1) Saját üzembeállítás, szállítás költsége lehet, de ez is SEE (tehát R = H)

62


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2.6. Forgóeszközök számvitele 1.35. táblázat. Számviteli rendszerek könyvvezetésének bemutatása Könyvvezetés Költségelszámolás 1. csak 5. szlao

2. Elsődleges 5.

3. Elsődleges 6-7.

Készlet év közben Nincs Van Nincs Van Nincs Van

Készlet elszámolás

Eredménykimutatás módja

Tényleges bekerülés Elszámoló ár Tényleges bekerülés Elszámoló ár Tényleges bekerülés Elszámoló ár

Összköltség

Forgalmi k.

I.

III.

II.

IV.

V.

Készletek értékelése Érték és analitikus Érték nyilvántartás van, nyilvántartás nincs analitikus mennyiségben Kötelező leltározás

Leltározás választható Ha igen, eltérések rendezése

Leltár

leltár

Utolsó tényleges beszerzési árak visszakeresése FORDULÓNAPI BESZERZÉSI ÁRAS SZÁMÍTOTT ÉRTÉK

Érték nyilvántartás van analitika is, mennyiségben és értékben Leltározás választható, ha igen eltérések rendezése

NYILVÁNTARTÁSOKBÓL ADÓDÓ TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÉRTÉK

Tényleges beszerzési ár FIFO

Átlagos beszerzési ár Folyamatos ELSZÁMOLÓ HIFO "CSÚSZTAÁR TOTT" árkülönbözet átlagár

Korrekció: Értékvesztés figyelembe vétele, ha az ár csökken, visszaírása (az értékvesztésig), ha utána nő.


63

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Példa Nyitó Beszerzés I. Felhaszn. Készlet Beszerz. Rend.áll. Felhaszn. Záró készlet a. b. I. I. II. II. II. készlet Mennyiség 20 40 60 80 40 60 100 80 20 Egységár 51 45 57 62 Érték 1020 1800 3420 3720 1.36. táblázat. Készletértékelési eljárások összehasonlítása

Nyitó készlet Beszerzés I. a. b. Rendelk. áll I. Felhasználás I.

Készlet I. Beszerzés II. Rendelk. áll. II. Felhasználás II.

Folyamatos csúsztatott átlagár 20•51=1020 40•45=1800 60•57=3420 120•52= 6240 80•52=4160

40•52= 2080 60•62=3720 100•58= 5800 80•58=4640

(Felhaszn. össz.)

8800

Záró készlet

20•58=

1160

Záró készlet

20•58=

1160

Összehasonlítás eltérés csúsztatott átlaggal

64

Elszámolóár és árkülönbözet 20•51=1020+ 0 40•51=2040 -240 60•51=3060 +360 6120+120(1,96%) 80•51=4080 +80

FIFO (first in first out) első be, első ki 20•51=1020 40•45=1800 60•57=3420

6240 20•51=1020 40•45=1800 20•57=1140

40•51=2040 +40 40•57= 60•51=3060 +660 60•62=3720 5100+700(13,73%) 80•51=4080 +560 40•57=2280 40•62=2480

3960 2280 6000

4760 8720

8160+640 [vagy éves... 8160+693] 20•51=1020+ 140 20•62= 1240 [éves+87] 20•51=1020+ 140 20•62= 1240 [éves+87] 0 +80 [éves -53] Vagyon nagyobb Vagyon kisebb Felhaszn. több Felhaszn. kevesebb Eredmény kisebb Eredmény nagyobb Áremelkedésnél FELÉRTÉKEL, de nem a tényleges beszerzés fölé


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.37. táblázat. Készletek állományváltozásának könyvvitele, csak 5. számlaosztály 21 1.NyE

1. Évközi készletnyilvántartás nincs 454 Szállító

Anyag

2. 3.NyE

51

Anyagk.

2. 3.

4. ZE

4.

S. sz. 1. 2. 3. 4.

Tartozik 21. Készlet 51. Anyag költség 51. Anyag költség 21. Készlet

Követel 491. Nyitó m.szla 454. Szállítók 21. Készlet 51. Anyag költség

Szöveg Nyító egyenleg Anyag beszerzés Nyítás átvez. költségk. Záró készl. költs..csök.

Tart.

Köv.

2. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántart. ár a beszerzési költség 21 Anyag 454 Szállító 51 Anyagk. 1. NyE 2. 2 3. 3. S. sz. Tartozik 1. 21. Készlet 2. 21. Készlet 3. 51. Anyag költség

Követel 491. Nyitó m.szla 454. Szállítók 21. Készlet

Szöveg Nyító egyenleg Anyag beszerzés Anyag felhasználás

Tart.

Köv.

3. Év közben folyamatos értéknyilvántartás. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 21 1.a.NyE

Anyag

228 1.b.NyE 2.

3.

Any. árk.

454

Szállító

51

2. 3.

4.

4. 5.a.

5.a. 5.b.

S. sz. 1.a. 1.b. 2. 3. 4. 5.a. 5.b.

Anyagk.

Tartozik 21. Készlet 228. Készleté. kül. 228. Készleté. kül. 21. 51. Anyag költség 228. Készleté. kül. 51. Anyag költség

Követel 491. Nyitó m. szla 491. Nyitó m. szla 454. Szállítók 228. Készleté. kül. 21. Készlet 51. Anyag költség 228. Készleté. kül.


5.b.

Szöveg Nyító egyenleg Nyító egyenleg (KÉK) Anyag besz. (Besz.ár) Készletrev. (Nyilvt.ár) Anyagfelh. (Nyilvt.ár) Készletérték kül. átvez Készletérték kül. átvez

Tart.

Köv.

65

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Készletek értékének nyilvántartása elszámoló árral

21 228 2

Mennyiség 100 100

Készletért. elsz. áron Értékkülönbözet Készlet összesen

Elszámoló ár 20 -

Készletérték 2 000 +100 2 100

4. Saját termelésű készletek. Nyilvántartási ár az elszámoló ár 71. Termelés költsége 25. Késztermék 258. Készt.ért. kül. 79. Költség-Hozam 81. Érték. elsz. önk 1.a.NyE 1.b.NyE (2.a.) 2.b. (2.b.) 3.a. 3.a. 3.b.* 3.b. * 4.a. 4.a. 4.b.* 4.b.* S. sz. 1.a. 1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b.

Tartozik 21. Készlet 228. Készleté.kül. (71. Költségek) 79. Ktg.-Hozam 25. Késztermék 258. Készt.ért. kül. 81. Érték. elsz. önk 81. Érték elsz. önk

Követel 491. Nyitó m.szla 491. Nyitó m.szla (1.,3.,4.) (71. Költségek) 79. Ktg.-Hozam 79. Ktg.-Hoz. egy. 25. Késztermék 258. Készt.ért. kül.

Szöveg Nyító egyenleg Nyító egyenleg (KÉK) Költségek Költség átvezetés Késztermék lészletrev. Készt.ért. kül. elsz. Késztermék értékes. Készt.ért. kül. elsz.

Tart.

Köv.

* - A különbözetnek megfelelően STK érték és költségnövelő vagy csökkentő

Főkönyvi szintetikus nyilvántartás, elszámolás Nyilvántartás

Analitikus nyilvántartás, könyvelés

Eszközféleség Cikkenként Cikkcsoport Értékben

Értékben

Cikkenként

Raktári nyilvántartás

Raktár

Cikkenként

Cikkenként

Mennyiségben Mennyiségben Mennyiségben

Egyeztetés, Ellenőrzés

X nyilvántartási ár Készletegyeztetés Készletegyeztetés értékben mennyiségben

Bizonylatok

Könyvelési feladás

Leltár mennyiségben, minőségben

Készletváltozási bizonylatok

Készletváltozás

1.24. ábra A készletek analitikus és szintetikus nyilvántartása, elszámolása

66


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2.7. Saját tőke számvitele 35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. § szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is. (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. 35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az 58. § szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is. (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli. (4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli, nyilvántartásokban rögzíteni. (5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. (6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a - fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is). (7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. (8) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét.

1.38. táblázat. Értékhelyesbítés és Értékelési tartalék Immateriális javak

Tárgyi eszközök

Vagyoni értékű jogok

Ingatlanok és vagyonértékű jogai

Szellemi termékek

Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, gépek, járművek Tenyészállatok 127,137,147,157

117

Befektetett pénzügy eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés


177

Befektetett Értékelési pénzügy tartalék eszközök Befektetett pénzügyi eszközök értékesítői különbözete (Valós értékelés esetén nem kereskedelmi célú pénzügyi eszközök)

177

417

67

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete (2) A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. 59. X

1.

8. 1.

493. 2.

2.

58. 3.a.

3.a. 3.b.

461.

3.b. 89. 5.a.

5.a.

4. 5.b.

9. 4.

5.b.

413. 6.a.

6.a.

47. 6.b.

6.b.

7.a.

7.a.

419. 7.b. Gazdasági esemény S.sz. T 1. 8 2. 493 3.a. 58 3.b. 493 4. 9 5.a. 89 5.b. 493 6.a. 413 6.b. 493 7.a. 493 7.b. 419

7.b.

K 59 8 493 58 493 461 89 493 47 419 493

Gazdasági esemény Költségnemek átvezetése a ráfordításokhoz Ráfordítás számlák zárása Aktivált saját teljesítmények (Nyereség) Aktivált saját teljesítmények (Veszteség) Hozam számlák zárása Társasági adó elszámolása Társasági adó számla zárása Eredménytartalék igénybe vétele osztalék kiegészítéshez Osztalék jóváhagyása, (tartozás elszámolása) Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Nyereség) Mérleg szerinti eredmény megállapítása (Veszteség)

1.25. ábra Mérleg szerinti eredmény elszámolása – 493 Adózott eredmény számla szerepe (3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként

68


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete figyelembe nem vett - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. 40. § (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztálékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. (2) A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése - az (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki. (3) Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve a - 21. § szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni. (4) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása során a jegyzett tőke (alaptőke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály előírásainak (módosításának) megfelelően, a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával.

Jegyzett tőkén felüli vagyon Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék


Tőketartalék + Eredménytartalék + Mérleg szerinti eredmény - Jegyzett, de be nem fizetett tőke

69

70

1.39. táblázat. A saját tőke változásai Eszközök

N N Pénzeszköz (+/-) Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

- I-T eszk értékhelyesbítés (+) - Pü. Eszk értékelési kül. (+) Eszköz (+) N Pénzbeni kifizetés (-) Eszköz (+) Pénzeszköz (+) N – Nincs kapcsolat

Jegyzett tőke (+) - Jegyzett be nem fizetett tőke (P - A) - Visszavásárolt saját üzletrész, részvény Tőketartalék (+) Eredménytartalék (+/-/0) Lekötött tartalék (+) - Tőketartalék (+) + + - Eredménytartalék (+) - Pótbefizetés (+/-) Értékelési tartalék (+) - I-T eszk értékelési tartaléka (+) - Pü. Eszk értékel t (Valós érték) (+) MSZE (+/-/0) - Adózott eredmény (+/-) - Eredménytartalék igénybe vé (+) - - Osztalék (-/0) - MSZE (+/-/0) N

Idegen tőke - Kötelezettségek + +

-

-

+ +

-

-

N N N N N (Fedezet a kötelezettségekre) N N (Kötelezetség) (Fedezet a kötelezettségekre) N N

N + N R – H lejáratú kötelezettség N Tagi hitel (+)


Eszköz (Pénz - apport) Követelés (Pénz - apport) Értékpapír (üzletrész, részvény) Eszköz (Pénz - apport) Eszköz (+)

Saját tőke

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2.8. Időbeli elhatárolás számvitele A kettős könyvvitel és az egyszeres könyvvitel, illetve a gazdasági és a pénzügyi realizálás eltérésének bemutatása

Aktív időbeli elhatárolás 1. Bevétel AIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl.: Az év vége után jóváírt kamat (az előző évi betétállomány után) Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év AIE Kamatbevétel Következő év NY AIE - AIE Kamatbevétel Pénzeszköz Kamatbevétel

2. Költség AIE: A mérleg fordulónapja előtt kifizetett költségből az az összeg, amely nem a mérleggel lezárt évet terheli. Pl.: A tárgyévben kifizetett következő évi újság, stb. előfizetési díj. Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Növ. Csökk. Csökk. Növ. Növ. Csökk. Csökk. Növ. Tárgy év - PénzKöltség eszköz AIE - Költség Következő év NY - AIE Költség AIE


71

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Passzív időbeli elhatárolás 3. Bevétel PIE: A mérleg fordulónapja előtt leszámlázott, befolyt bevételből az az összeg, amely nem a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl. Novemberben hat hónapra egy összegben kifizetett hat havi bérleti díjból négy hónapnyi következő évi rész. Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év PénzBevételeszköz 6 PIE - Bevétel4 Következő év - PIE NY PIE Bevétel4

4. Költség PIE: A mérleg fordulónapja után leszámlázott, kifizetett költségből az az összeg, amely a mérleggel lezárt évet illeti meg. Pl. Következő évben elszámolt prémium és járulékai. Mérleg Eredménykimutatás Megnevezés Eszköz Forrás Ráfordítás Hozam Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Nőv. Csökk. Csökk. Nőv. Tárgy év PIE Költség Következő év - Költség - PIE NY PIE - PénzKöltség eszköz

72


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Aktív és passzív időbeli elhatárolások 33. § (1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvénykibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). (3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvénykibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvénykibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.

45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni.

(3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket

(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást, az átalakulást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.


73

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.40. táblázat. Az értékesítési árbevétel Az értékesítési árbevétel elemei: Értékesített vásárolt készlet (áru)

Értékesített saját termelésű készlet Közvetített szolgáltatások

Teljesített szolgáltatások Árkiegészítés

Az értékesítés nettó árbevétele Az értékesítés nettó árbevételét nem tartalmazhatja csökkenti Fizetendő ÁFÁ-t Utólag adott engedmény, amely konkrét termékhez, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódik, és helyesbítő számlában rögzítik Értékesítésről kiállított Szavatossági jogok (igények) számlában adott érvényesítése során utólag engedményt adott engedmény A kapott támogatás vagy Értékesített és később juttatás egyéb bevétel visszavett termék, betétdíjas (a fejlesztési célú rendkívü- göngyöleg helyesbítő számlában li) rögzített értéke Korrekció, átszámítás Visszáru helyesbítő számlában rögzített értéke A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség

Felár és utólag felszámított felár Eladási árat növelő korrekciók Lízingbe vevőnek átadott termék számlázott ellenértéke Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel eladott termék számlázott ellenértéke

A devizában kiszámlázott árbevételt a vállalkozó által választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani A devizás követelésekkel kapcsolatos árfolyamnyereség pénzügyi bevétel (időbelileg elhatárolandó)

A fogyasztási és jövedéki adó a nettó árbevételt nem csökkenti, egyéb ráfordítás.

Csereszerződés keretében átadott készlet megállapodás szerinti értéke Értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke Tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott készletek számlázott értéke

74


51. (le nem vonható ÁFÁ-t is tartalmazza) (Az ELÁBÉ-t nem tartalmazza) 511. Vásárolt anyagok költségei

512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei

78 § (2) Nem: a hiányzó, értékvesztés stb. Vásárolt anyagok (21.-22.) Szerszámok, műszerek, felszerelések Nyers- és alapanyagok Munkaruhák, egyenruhák, védőruhák, formaruhák Segédanyagok Tisztítószer Üzem- és fűtőanyagok Irodaszer, nyomtatvány, (szilárd, folyékony, gáznemű Szakkönyvek energiahordozók, villamos energia) Fenntartási anyagok Kis értékű felszerelési tárgyak Építési anyagok Alkatrészek, tartalék alkatrészek Vízdíj Védőétel, védőital

513. Egyéb anyagköltség

519. Anyagköltség megtérülés

Nyomtatványok, irodaszerek Napilapok, Folyóiratok, 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete


1.41. táblázat. Anyagköltségek

75

76

1.42. táblázat. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. (A közvetített szolgáltatásokat nem tartalmazza) 522. Bérleti díjak

523. Karbantartási

Bérleti díj, Lízing díj, Tartós bérlet Bérmunka díj

Karbantartás

524. Hirdetés, reklám, propaganda Hirdetés

Javítás

reklám

Csomagolás

Kölcsönzési díj

Mosodai, vegytisztítási k.

propaganda

Iparvágánydíj

Licencdíj,

Kiállítások, vásárok Garanciális munka Áruminta

Munkásszállítás

525. Oktatás és 526. Utazási és 529. Egyéb továbbképzés kiküldetési igénybevett költségek szolgáltatások Napidíj kivételével Postai szolgáltatás, Telefon, fax, internet Belföldi helyi és Jogi-ügyvédi, távolsági utazás közjegyzői, könyvviteli, könyvvizsgálói szolgáltatás Belföldi szállásBizományosi díj, költségek ügynöki jutalék Külföldi helyi és Érdekképviseleti és távolsági utazás kamarai tagdíj Külföldi szállásFénymásolás, költségek sokszorosítás, nyomdaköltség Szakkönyv, közlöny, CD jogtár

1.43. táblázat. Egyéb szolgáltatások költségei 53. 531. Hatósági igazgatatási, szolgáltatási díjak, illetékek Származási bizonyítvány,

532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak Bankköltség Bankgarancia díjak

533. Biztosítási díj

534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj STK saját egységbe kiszállításakor, saját üzemben felhasználásakor Környezetvédelmi termékdíj

539. Különféle egyéb költségek



521. Szállításrakodás, raktározás Szállítás, rakodás (Üzemi, bérelt jármű, taxi) Raktározás

541. Bérköltségek Alapbér, törzsbér

Fizikai, szellemi bér

Bérpótlékok

Fő és részfoglalkozás

Kiegészítő fizetés

Nyugdíjas, állományon kívüli bér

Prémium, jutalom

Tagi bér

1.45. táblázat. Személyi jellegű egyéb kifizetések 55. 551. Munkavállalkónak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések Belföldi és külföldi kiküldetés (napidíjak), Gépkocsi, utazási költségtérítések Testületi tagok részére fizetett díjak

552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések Évfordulók, megemlékezések ünneplése Üdültetés, étkeztetés

Természetbeni juttatás után a munkáltató által fizetett SZJA A munkavállalónak fizetett újítási szabadalmi díjak

Étkezési, lakbér hozzájárulás

Megbízási, szerzői, szakértői díjak,

Lakásépítési támogatás

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, tagdíj kiegészítés

Végkielégítés

A munkavállaló javára kötött biztosítási díj

Betegszabadság, a munkáltatót terhelő táppénz

Reprezentációs költségek

1.46. táblázat. Bérjárulékok 56. 561. Nyugdíjbiztositási és egészségbiztosítási járulék

562. Egészségügyi hozzájárulás (tételes, százalékos)

563. Munkaadói járulék

564. Szakképzési hozzájárulás

1.47. táblázat. Értékcsökkenési leírás 57. 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

572. Kisértékű eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása

569. Egyéb bérjárulék



1.44. táblázat. Bérköltségek 54.

77

78

Egyéb eredmény számvitele Egyéb ráfordítás

Egyéb bevétel



– rendszeres tevékenység, de nettó árbevételhez nem kapcsolódó vesz- – rendszeres tevékenység, de nem nettó árbevétel, de nem pénzügyi teség, de nem pénzügyi műveletek - rendkívüli ráfordítás műveletek bevétele, nem rendkívüli bevétel 2.a. káreseménnyel kapcsolatos 2.a. káreseménnyel kapcsolatos 3.f. biztosító által káresemény miatt térített összeg 2.b. fizetett, elszámolt bírság, kötbér, 2.b. kapott bírság, kötbér, kártérítés, kártérítés, késedelmi kamat késedelmi kamat 3.b. behajthatatlan követelés leírt összege 2.c. hitelezési veszteségként leírt követelésre kapott összeg 2.c. költség, ráfordítás ellentételezésére adott támogatás, juttatás 2.d. költség, ráfordítás ellentételezésére kapott támogatás, juttatás 2.d. termékpálya-szabályozáshoz 2.e. termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódóan befizetett összeg kapcsolódóan kapott összeg 2.e. bevallott-fizetendő adók, járulékok, illetékek összege 2.f. külföldön fizetendő nyereségadó 2.g. nem számlázott utólag adott engedmény 3.c. utólagos nem számlázott engedmény 3.a. képzett, növelt céltartalék 3.a. felhasznált céltartalékot 4.c. termeléshez-értékesítéshez kapcs. 3.b. költség (ráford) ellentételezésére fogyasztási, jövedelmi adó adóhatóságtól kapott támogatás 3.f. követelés engedményezésekor átruházott követelés értéke 3.d. hiányzó, megsemmisült immat. j., 3.d. követelés átruházásakor átruházott követelés elismert értéke tárgyi eszk. könyv sz. értéke 3.c. értékesített immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv sz. értéke 3.e. immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítési bevétele 3.e. hiányzó, megsemmisült készlet könyv sz. értéke 4.a. értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 5. értékvesztés, t. f. écs visszaírása, áru többletértéke 4.b. áruk veszteségjellegű leltárkülönbözete 4. halasztott, elhatárolt negatív üzleti érték leírt összege

Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel A szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmények szerződés szerinti összege. Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént – káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek, – kapott bírságok, kötbérek, kártérítések, késedelmi kamatok, – korábban behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek, – költségek, ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás, – termékpálya szabályozáshoz terméktanács által fizetett összegek Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel A költségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól megkapott, az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig az adóhatóságtól igényelt támogatás, juttatás Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) – immateriális javak, tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése, – készletek, követelések visszaírt értékvesztése, – kereskedelmi áruk nyereségjellegű értékkülönbözete, – várható kötelezettségekre, jövőbeli költségekre, DTIENRÁ képzett céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése), – átmeneti korábbi követelések céltartalékának kivezetése, – halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti, cégérték leírt összege Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel – immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítése, – eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értéke a követelés átruházásakor



Az egyéb bevételek csoportosítása az elszámolás időpontja szerint. – Kizárólag a pénzügyi rendezéskor egyéb bevétel – Egyéb bevétel, ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént – Adóbevallás alapján (legalább igényelt) egyéb bevétel – Pénzügyi rendezés nélkül egyéb bevétel (az eszköz értékeléshez kapcsolódó) – Átruházáskor, értékesítéskor egyéb bevétel

79

80

Pénzügyi és rendkívüli eredmény számvitele Pénzügyi műveletek ráfordítása

Pénzügyi műveletek bevétele 1.


3. pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 3.a. értékesített forgóe. részesedések veszteségjellegű különbözete 3.b. értékesített forgóe. hitelértp. veszteségjellegű különbözete

2.

értékesített bef. pü. e. részesedések nyereségjellegű különbözete

3. 3.a. 3.b. 3.c. 3.d. 3.e. 5. 5.a. 5.b. 5.c. 7. 7.a. 7.b.

befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége bef. pü. e. kölcsön, hitel kapott, járó kamata (4. csökkentés) befektetési jegyek hozama lízingdíjban lévő kapott, járó kamata diszkont értékpapír arányos vételár-névérték különbözete értékesített bef. pü. e. hitel nyereségjellegű különbözete egyéb kamat és kamatjellgű bevételek forgóe. hitel ért.p. kapott, járó kamata forgóe. kölcsön, pénzeszköz, váltóköve. kapott, járó kamata forgóe. diszkont ért.p. arányos vételár-névérték különbözete pénzügyi műveletek egyéb bevételei értékesített forgóe. részesedések nyereségjellegű különbözete értékesített forgóe. hitelértp. nyereségjellegű különbözete

3.f. a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget 3.g. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összegét, csökkentve azt az elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig

7.f. a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereség 7.g. a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereséget, és azt teljes összegében – a bevételként elszámolt összeg csökkentésével – időbelileg el kell határolni a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére

3.m. a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet 3.o. esedékességen belüli fizetés nem számlázott árengedménye 3.p,.r. közös üzemeltetés átadott nyeresége, egyesülés költsége

7.m. a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét; 7.o. esedékességen belüli fizetés nem számlázott árengedménye 7.p,.r. közös üzemeltetés átvett nyeresége, egyesülés ártterh. költsége

4. külföldi pénzértékre szóló árfolyamveszteségénél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő

8. külföldi pénzértékre szóló árfolyamnyereségénél deviza árfolyamváltozása kiszűrendő


6. részesedések-értékpapírok-bankbetétek értékvesztése (- visszaírás) 1. befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 1.a. értékesített bef. pü. e. hitelp. veszteségjellegű különbözete 1.b. értékesített bef. pü. e. részesedések veszteségjellegű különbözete 2. fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 2.a. kötelezettségek nyereségjellegű különbözete 2.b. hátrasorolt kötelezettség után fizetett, fizetendő kamat

kapott, járó osztalék, részesedés

Rendkívüli bevételek

3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke

3.a. Gt-be bevitt vagyontárgy okirati értéke

3.c. Gt végén vagyonfelosztásban a kötelezettség (- kapott vagyon)

3.b. Gt végén vagyonfelosztásban kapott vagyon (- kötelezettség)

3.d. Gt átalakulásnál szerzett részesedés könyv szerinti értéke

3.c. Gt átalakulásnál szerzett részesedés megszerzett saját tőkerész

3.e. Gt beolvadásakor a külső részesedés könyv szerinti értéke

3.d. Gt beolvadásakor a külső tulajdonos megszerzett saját tőkerésze

3.f. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett eszköz

3.e. j. tőke leszállítás, kivonás esetén megszerzett eszköz

3.b. visszavásárolt saját üzletrész bevonás könyv szerinti értéke

3.f. visszavásárolt saját üzletrész bevonásakor a névérték 3.g. kibocsátott részvények ellenében elengedett követelés

7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege

3.h. átvállalt kötelezettség elengedése 4. rendkívüli (halasztott) bevétel, de időbelileg el kell határolni 4.a. átvállalt kötelezettség elengedése (eszköz kapcsolódik)

7.c. fejlesztési célokra átadott támogatás

4.b. fejlesztési célokra kapott támogatás

7.a. térítés nélkül átadott eszköz, szolgáltatás, elengedett követelés

4.c. térítés nélkül átvett eszköz

7.b. tartozásátvállalási kötelezettségi összege

4.d. tartozásátvállalási összeg (eszköz kapcsolódik) 5. megszüntetett időbeli elhatárolás halasztott bevétele



Rendkívüli ráfordítások

81

82

Mintakönyvelés a könyvviteli módszerek bemutatására Mérleg Eszköz Nyitó

Záró

Megnevezés


Befektetett eszköz bruttó écs.

810 900 – 90

800 (900) (–100)

Forgóeszköz Vásárolt anyag Saját termelésű készlet Vevők, követel. Pénztár Bankbetét

185 20 40 100 5 20

(207) 20 50 100 5 32

5

5

1000

1012

Aktív időbeli elhatárolás Eszköz összesen

Saját tőke Jegyzett tőke Tőke-, eredmény tartalék Mérleg szerint eredmény

Nyitó

Záró

900 400 500

(912) 400 500 12

Kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség Szállítók, Rövid lej. köt. Alapítókkal szembeni kötelezettség Társasági adóköt., Egy.r.l.k.

80 15 65

(80) 15 65

Passzív időbeli elhatárolás

20

20

1000

1012

Források összesen


Megnevezés

Forrás

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG Ráfordítások KÖLTSÉGNEMENKÉNT

– Anyagj. (ELÁBÉ is) 75 – Személyi j. (Tb. is) 25 – Értékcsökk. leír.(Am.) 10

Hozamok

KÖLTSÉGHELY, -VISELŐ SZERINT

– Közvetlen ktg. (ELÁBÉ is) 85 – Közvetett ktg. - Értékesítési ktg 5 - Igazgatási ktg. 20 [Termelt késztermék 85]

Értékesítési forgalom [Értékesített késztermék 75] – Értékesítés n. árbevétel belföldi, export 150 Saját term. készl. állományvált. [Mennyiség:+10] értéke 10

Eredménykimutatás [A] ÖSSZKÖLTSÉG eljárás [B] ÉRT. FORGALMI KÖLTSÉG eljárás Ráfordítások Hozamok Ráfordítások Hozamok Költségnemek (100) Ért. n. árbevétele 150 Ért. kvetlen(ön)ktg. 75 Ért. n. árbevétele 150 - Anyag j. ráf. 75 (belföldi, export) Ért. kvetett ktg.(25) - Személyi j. ráf. 25 Aktivált saját telj. - Értékesít. ktg. 5 - Értékcs. leírás 10 Saját term. készlet állományvált. 10 - Igazgatási ktg. 20 ÖSSZES

110

ÖSSZES

160

ÖSSZES

100

A. ÜZEMI (ÜZLETI)TEVÉKENYSÉG eredménye (H-R) E. ADÓZÁS ELŐTTI eredmény – Adófizetési kötelezettség (18%-kal számolva) F. ADÓZOTT eredmény [+ Eredménytartalék igénybevétel osztalékra (0)] – Fizetett (jóváhagyott) osztalék G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

ÖSSZES 50 50 -8 42 12 30

150



Eredményszámítás

83

84

Eredménykimutatás (Összköltség eljárás) Értékesítés nettó árbevétele Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása (10) Aktivált saját teljesítmények értéke Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb bevételek Egyéb ráfordítás Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások

D.

Rendkívüli eredmény

E. XII. F. 23. G.

Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Fizetett (jóváhagyott) osztalék Mérleg szerinti eredmény

150

10 75 25 10

50

50

50 8 42 12 30



I. 03. 04. II. IV. V. VI. II. VII. A. VIII. IX. B. C. X. XI.

I. Összköltség eljárás csak 5. Számlaosztály

1x 1) 1x9

V.anyag 100 2) 55 Tárgyie

41

Jegyz.t. 1) 900

51 2) 55

471

Jöv.elsz 3) 25

54 3)

900 TE écs 1) 90 4) 10

57

45 9) 25 1) 6) 31 1) 7) 38 1) 8)

Szállító 1) 100 20 5) 20

STK 40 85 7)

8

493

Ad.ered

9

Értcs. l. 10 10)

52 5)

Igb. szol 20 10) 20

7) 12)

7

Szemjr 25 10) 25

4)

58 75

Anyagk 10) 55

10

STKÁV 75 6) 10

6

85 12)

10

Vevő 20 150 8)

150

11) 150 59 KN átv 10) 110 11a) 110

Pénze. 30 150 9) 15)

15)

20 8

461 15)

12

458 15) 419

TAO 8 13)

8

8 11a)110 89 13)

Ráford 11b)110

TAO r. 8 13) 8

11b) 110

13)

8

Oszt 11 14) 12

14)

12

MSZE 16) 30

16)

30

91 Árbevét 11) 150 7) 150



21 1)

85

II. Összköltség eljárás Elsődleges 5. számlaosztály (Átvezetés az 5 vagy 6-7 a 8-ba) 86

21 1) 1x 1)

Tárgyie

41

Jegyz.t. 1) 900

51 2) 55

471

Jöv.elsz 3) 25

54 3)

900 TE écs 1) 90 4) 10

57

45 9)


25 1) 6) 31 1) 7) 38 1) 8)

Szállító 1) 100 20 5) 20

STK 40 85 7)

Term.k. 85 11) 85

8 11)

Kvetlen 85 11) 85

493 Ad.ered 11) 85

6 11)

Ktghely 25 11) 25

86 11)

Kvetett 25 11) 25

11)

9

Értcs. l. 10 10)

52 5)

Igb. szol 20 10) 20

7) 12)

71 11)

Szemjr 25 10) 25

4)

58 75

Anyagk 10) 55

10

STKÁV 75 6) 10

25

85 12)

10

Vevő 20 150 8)

150

12) 150 59 KN átv 10) 110 11) 110

Pénze. 30 150 9) 15)

15)

20 8

461 15)

12

458 15) 419

TAO 8 13)

8

89 13)

TAO r. 8 13) 8

13)

8

Oszt 12 14) 12

14)

12

MSZE 16) 30

16)

30

91 Árbevét 12) 150 7) 150


1x9

V.anyag 100 2) 55

III. Forgalmi költség eljárás, Csak 5. számlaosztály V.anyag 100 2) 55

1x Tárgyie 1) 900 1x9

41

Jegyz.t. 1) 900

51 2)

Anyagk 55 10) 55

471

Jöv.elsz 3) 25

54 3)

Szemjr 25 10) 25

57

Értcs. l.

TE écs 1) 90 4) 10 45 9)

25 1) 6)

Szállító 1) 100 20 5) 20

STK 40 85 7)

4)

10 10)

52 5)

Igb. szol 20 10) 20

58 75

7) 12)

81 10)

Kvetlen 75 11) 75

493 11) 75

6

86 10)

Kvetett 25 11) 25

11)

25

15)

12

12) 59 KN átv 10) 110 10) 110 461 15)

TAO 8 13) 8

458 Oszt 15) 12 14) 12 419

MSZE 16) 30

9

85

31 Vevő 1) 20 7) 150 8) 150 38 Pénze. 1) 30 8) 150 9) 20 15) 8

Ad.ered

10

STKáv 75 6) 10

7

89 13)

TAO r. 8 (13) 8

13)

8

14)

12

16)

30

91 Árbevét 150 12) 150 (7) 150



21 1)

87

IV. Forgalmi költség eljárás, Elsődleges 5. számlaosztály 88

V.anyag 2) 55

41

Jegyz.t 1) 900

51 2) 55

Anyagk 10) 55

1x 1) 900

Tárgyie

471

Jöv.elsz 3) 25

54 3) 25

Szemjr 10) 25

1x9

TE écs 1) 90 4) 10

57

Értcs. l.

4) 10

10) 10

52 5) 20

Igb. sz 10) 20

44 10) 20

Szállító 1) 100 5) 20


25 1) 40 7) 85

STK

58

STKáv

8) 75

7) 75x 12) 10x

6) 85x

31 1) 20 9) 150

Vevő

38 1) 30 8) 150

71 7) 85

Term. k. 7) 85

79 7) 85

Ktg-Ho 7) 85

6 7) 25

Ktg hely 8) 25

8 8) 75

Kvetlen 11) 75

493 11) 75

85 8 ) 25

Kvetett 11) 25

11) 25

10) 150 59 10) 110

Pénze.

KN átv 7) 110

9) 20 15) 8

461 15) 8

TAO 12) 8

15) 12

435 15) 12

Oszt 14) 12

14) 12

419

MSZE 16) 30

16) 30

89 12) 8

TAO r. 13) 8

13) 8

Ad.ered

9

11) 150

91 11) 150

Árbev (8) 150


21 1) 20

21 1) 100

V.anyag 2) 55

41

Jegyz.t. 1) 900

51 2) 55

Anyagk 7) 55

1x 1) 900

Tárgyie

471

Jöv.elsz 2) 25

54 2) 25

Szemjr 7) 25

1x9

TE écs 1) 90 2) 10

57

Értcs. l.

45 6) 20 25 1) 40 3) 85

STK

31 1) 20 5) 150

Vevő

Szállító 1) 100 2) 20

2) 10

7) 10

52 2) 20

Igb. szol 7) 20

7 2) 85

Term.k 3) 85

79 3) 85

Ktg-Hoz 3) 85

6 2) 25

Ktg hely 4) 25

81 4) 75

Kvetlen 8) 75

493 8) 75

86 4) 25

Kvtett 8) 25

8) 25

9

8) 150

91 8) 150

4) 75

59 7) 110

6) 150

KN ell. 2) 110 10

38 1) 30 6) 150

Ad.ered

Pénze. 6) 20 11) 8

461 11) 8

TAO 9) 8

11) 12

458 11) 12

Oszt 10) 12

(10) 12

419

MSZE 12) 30

12) 30

89 9) 8

TAO r. 9) 8

9) 8

Árbevét 5) 150



V. Forgalmi költség eljárás Elsődleges 6. -7. számlaosztály

89

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Összköltség eljárás I. Csak 5. számlaosztály Napló Ssz. 1.

Tartozik

Követel

Szöveg

5 számla (1x) Bef. e. br. (21) Vás. anyag (25) STK (31) Vevők (38) Pénzeszköz (51) Anyag jell. ráf. (54) Szem. jell. ráf. (57) Ért. cs. leírás (52) Ig.b. szolgált. (25) STK (58) STK állv. (31) Vevők (38) Pénzeszköz (44) Szállítók

3 számla (1x9) Bef e. écs. (41) Jegyzett tőke

1 számla (59) Ktg átvez.

11. (493) Ad. eredmény (91) Ért. árbev. 12. (58) STK ÁV 13. (89) TAO. fiz. k.

4 számla (51) Any. jell. ráf. (54) Szem. jell. ráf. (57) Ért. cs. leír. (52) Ig.b. szolgált. (59) Ktg átvez (493) Ad. eredmény (493) Ad. eredmény (461) TAO kötel.

(493) Ad. eredmény 14. (493) Ad. eredmény

(89) TAO. fiz. k. (479) Al. sz. köt.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

90

Nyitás

(44) Száll. (21) Vásárolt anyag (471) Jövedelemelsz. (1x9) Tárgyi e. écs. (44) Szállítók (58) STK állv. (25) STK (91) Ért. árbev. (31) Vevők (38) Pénzeszköz

15. (461) TAO kötel. (38) Pénzeszköz (479) Alapítókkal sz.k. (38) Pénzeszköz 16. (493) Ad. eredmény (419) MSZE

Tart. Köv.

Anyag jell. ráf. Szem. jell. ráf. Ért. cs. leírás Ig.b. szolgált. Készletrevétel Termék értékesítés (önk.) Termék értékesítés (ár) Árbev. pénzü. elsz. Szállítók pénzü. elsz.

900 100 40 20 30 55 25 10 20 85 75 150 150 20

90 900

100 55 25 10 20 85 75 150 150 20

Részveszteségek elszám. 110

Társasági adó elszámolása (Adóalap: 50, Adó: 9) TAO átvezetése. Osztalék átvezetése (Osztalékalap: 41, O: 11) TAO pénzügyi elsz. Osztalék pénzügyi elsz.

110 150 10 8

55 25 10 20 110 150 10 8

8 12

8 12

8 12 30

8 12 30



Gazdasági események könyvviteli alapműveletei S.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Ö.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Ö.

1x Bef. eszk. 900

1x9 Bef.e.écs. 90 10

21 Vás.anyag 100

29 STK 40

31 Vevők 20

Összköltség eljárás

38 Pénzeszk. 30

411 Jegy.tőke 900

419 MSZE

44 Szállítók 100 100

46 43 TAO,Oszt

85 75

150 150

150

100

100

8 12 20 900

-

-

100

100

-

125

75

51 Anyagk.

52 Bérk.

55 Értékcs.li.

56 Egyébk.

55

25

10

20

170

150

582 STK ÁV

180

120

59 Ktgn.átv.

20 -

900

88 TAo

-

30 30

493 Adoz.ered.

100

200

9 Árbevétel

85 75 55

25

10

150

20

110 110

110

10 8

55

55

25

25

10

10

20

20

85

85

110

110

9

8

9

160

150

160

150

8 12 30 160

150

20

20

91

92

Példa az eredmény elszámolására A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eFt-ban):



1. Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, 2. Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000, TBJ 29%, MAJ 3%. 3. Felhasznált anyag értéke 4 000, 4. A keletkezett hulladék 10, 5. Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, 6. Számlavezetési bank jutalék 1 210, 7. Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., 8. Értékesítés költsége 2 500, 9. Igazgatási költség 500, 10. Anyagok állományváltozása 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, záró 2 000, 11. Áruértékesítés árbevétele 8 100, áru beszerzési ára 3 100, 12. Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, 13. Robbanás miatt épület összedőlt. Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés 3 200, biztosító 4 600-t térített. 14. Kapott árkiegészítés 1 100, 15. Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340, eladási ára 1 500, 16. Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, 17. Képzett céltartalék 1800, 18. Értékcsökkenési leírás 2 100.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Gazdasági esemény Behajthatatlan követelésre befolyt összeg 2 000, Mérlegkészítésig fizetett prémium 1 000 , TBJ 29%, MAJ 3%. (290, 30) Felhasznált anyag értéke 4 000, A keletkezett hulladék 10, Aktivált saját előállítású göngyöleg 800, Számlavezetési bank jutalék 1 210, Kiszámlázott árbevétel 10 000 USD. Teljesítéskori árfolyam 288 Ft/USD., Értékesítés költsége 2 500, Igazgatási költség 500, Anyagok ÁV 8 000. Saját előállítású termék Nyitó 4 000, Záró 2 000, Áruértékesítés árbevétele 8 100, áru beszerzési ára 3 100, Termékértékesítés 6 600, a vevők 600-t nem ismertek el, Megsemmisült bruttó érték 6 000, elszámolt értékcsökkenés 3 200, biztosító 4 600-t térített. Kapott árkiegészítés 1 100, Eladott tárgyi eszközkönyv szerinti értéke 1 340, eladási ára 1 500, Más vállalkozónak nyújtott szolgáltatás értéke 140, Képzett céltartalék 1800, Értékcsökkenési leírás 2 100.

Összes ktg. Egyéb bevétel Személyi ráf. Anyag j. ráf. Anyag j. ráf. ASEE Anyag j. ráf. Árbevétel

STK ÁV Árbev, ELÁBÉ Árbevétel E. ráf., E. bev. Árbevétel E. ráf., E. bev. Árbevétel Egyéb ráford. Értékcsökkenési leírás

Forgalmi ktg. Egyéb bevétel

Árbevétel Értékesítés ktg. Igazgatási ktg. Árbev, ELÁBÉ Árbevétel E. ráf., E. bev. Árbevétel E. ráf., E. bev. Árbevétel Egyéb ráford.



A vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának kiemelt adatai (eFt-ban):

93

94 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A.

Gazdasági események eredményhatása (11) 8 100, (12) 6 600 – 600, (14) 1 100, (16) 140, (7), 2 880, (10) - 2000 (5) 800, (1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, (3) 4 000, (4) – 10, (6) 1 210, (11) 3 100,

(2) 1 000, (2) 320, (18) 2 100 (13) 6000 – 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800,

Összesen 15 340 2 880 18 220 - 2 000 800 - 1 200 8 100 3 990 1 210 3 100 8 300 1 000 320 1 320 2 100 5 940 7 460


01. 02. I. 03. 04. II. III.

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) “A” változat Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (± ±03+04) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Összes költség (8 300+1 320+ 2 100) = 11 720 Üzemi eredmény 7 460

-

+ +

ASTÉ - 1 200

Gazdasági események eredményhatása (11) 8 100, (12) 6 600 – 600, (14) 1 100, (16) 140, (7), 2 880,

15 340 2 880 18 220 ( 6820) 3 100 9 920 8 300 2 500 500 3 000 8 100

(11) 3 100,

(8) 2 500 (9) 500

(1) 2 000, (13) 4 600, (15) 1 500, (13) 6000 – 3 200, (15) 1 340, (17) 1 800,

5 940 7 460

= =

E. ráfordítás 5 940

Egyenleg 12 920

_ -

É. Közvetett ktg. 3 000

-

Korrigált üzemi eredmény: 7460 + 5940 – 8 100 = 5 300, Üzemi eredmény 7 460

Összesen

-

E. bevétel 8 100

ELÁBÉ 3 100

= =

= =

Közvetlen önktg. 6 820 Korrigált ÜE 5 300

5300 – 18 220 + 3 000 + 3 100 = 6 820

+

E. ráfordítás

-

E. bevétel

-

Árbevétel

+

Közvetett ktg. +

ELÁBÉ

=

+

5 940

-

8 100

-

18 220

+

3 000

3 100

=

+

Közvetlen önköltség 6 820



Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) “A” változat 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

95

96 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A.

01. 02. I.

Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) “A” változat Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03. 04. 05. II. III.

Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06. 07. 08. IV. V.

Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés

2 500 500 3 000 8 100

VI.

Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

5 940 7 460

Érték 15 340 2 880 18 220 - 2 000 800 - 1 200 8 100 3 990 1 210 3 100 8 300 1 000 320 1 320 2 100 5 940 7 460

A.

Érték 15 340 2 880 18 220 6 820 3 100 9 920 8 300


01. 02. I. 03. 04. II. III.

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) “A” változat Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (± ±03+04) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Pénzügyi műveletek 19.

Fizetett kamat 800

20.

Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam 102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta

21

Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80%-ot 110%-os árfolyamon tovább értékesítették

22.

Kötvények után kapott kamat 350

Pénzügyi műveletek 19.

Fizetett kamat 800

20.

Befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke1 1000. A piaci megitélés tartósan csökkent, mérlegkészítés napján az árfolyam 102%. A papírokat a vállalkozás 110% vételi árfolyamon vásárolta

PM R

Névérték = Vásárlási érték/ 1,1 = 1 000, Értékvesztés 1 100 – 1 020 (102%) = 80 21

22.

800

80

Visszavásárolt saját részvények névértéke 800. Vételára 960. 80%-ot 110%-os árfolyamon tovább értékesítették Értékesített SR vételára = 960 * 0,8 = 768, Értékesített SR bevétele= 800 * 1,1 * 0,8 = 704

PM R

64

Kötvények után kapott kamat 350

PM B

350



Egyéb:

97

98 A. 13. 14. 15.

7 460

350

350 800 80 64 944 - 594 6 866 6 866

A. 13. 14. 15.

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyereség Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt. 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)

7 460

350

350 800 80 64 944 - 594 6 866 6 866



Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 16. Egyéb kapott kamatok és kamatj. bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII) 22. Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23)

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Mintapéldák 1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak! Befektetett eszközök

Megnevezés

Forgó eszközök

Saját tőke (Tiszta vagyon)

Idegen (KöteleHosszú l.

Tőke zettségek) Rövid l.

1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét 2. Eladásra vásárolt kötvény 3. Bértartozás 4. Készpénz 5. Adótartozás 6. Tulajdonosok által adott kölcsön

2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását! Megnevezés

Eszköz + -

Forrás +

Ráfordítás + -

Hozam - +

1. Bérköltség elszámolása 2. Megérkezett telefonszámla 3. Oktatás kiszámlázása 4. Számítógép vásárlása 5. Fizetett kártérítés 6. Hitel kamat kifizetése

3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivonatot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 48 000 Ft. (40 000 Ft + 20% ÁFA) 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló S.sz. Napló 1.

T

K

Szöveg

Érték T

Érték K

2. 3. 4. 5. 6.


99

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz értékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a tervezett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege! A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: – Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. – Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben – A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával átutaltunk – A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifizetése még nem történt meg. – Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. – Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft.

Bekerülési érték: Év

Elszámolandó értékcsökkenés:

Értékcsökkenés

Halmozott értékcsökkenés

1 2 3 4 5

Nettó érték

Piaci érték

1 000 000

A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Fogalom meghatározása: Beruházás – Felújítás - Karbantartás

5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük: Megnevezés

Mennyiség

Egységár (Ft) 100 85

Nyitó állomány 1. beszerzés 1. felhasználás

100 60 130

2. beszerzés 3. beszerzés 4. beszerzés 2. felhasználás

40 40 40 130

110 105 90

5. beszerzés 3. felhasználás

60 40

105

Határozza meg a felhasználás, a készlet értékeket a FIFO, a csúsztatott átlagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége?

100


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Megoldás 1. Állapítsa meg és jelölje X-el, hogy a felsorolt fogalmak hová tartoznak! Megnevezés 1. Bankszámlán 2 évre lekötött betét 2. Eladásra vásárolt kötvény 3. Bértartozás 4. Készpénz 5. Adótartozás 6. Tulajdonosok által adott kölcsön

Befektetett eszközök

Forgó eszközök

Saját tőke (Tiszta vagyon)

Idegen (KöteleHosszú l.

Tőke zettségek) Rövid l.

X X X X X X

2. Állapítsa meg és jelölje X-el a gazdasági események hatását! Megnevezés 1. Bérköltség elszámolása - Kifizetés 2. Megérkezett telefonszámla Kifizetés 3. Oktatás kiszámlázása Pénz beérkezik 4. Számítógép vásárlása Kifizetés Amortizáció 5. Fizetett kártérítés 6. Hitel kamat kifizetése

Eszköz + -

Forrás + + -

-

-

-

+ + + +

Ráfordítás + -

Hozam - +

+ + +

+ -


+ + +

101

Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 3. Könyvelje le naplóban, főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket, és készítsen főkönyvi kivonatot! 1. Anyag vásárlása készpénzért: 40 000 Ft + 20% ÁFA. 2. Tárgyi eszköz beszerzése 1 000 000 Ft + 20% ÁFA. 3. A tárgyi eszköz üzembe helyezése megtörtént. 4. A mérleg szerinti eredményt (200 000 Ft nyereség) átvezettük az eredménytartalékba. 5. Anyagot használtunk fel a termeléshez: 20 000 Ft. 6. Kifizettük a tárgyi eszköz értékét a szállítónak. Napló S.sz. Napló 1. P P 2.

SZ Sz

T Anyag- k. 21 Lev. ÁFA466 Beruh.16 Lev. ÁFA466 Tárgyi e.13 ÉCS. leír Mérl.sze.419

K Pénztár381 Pénztár381 Szállítók45 Szállítók45 Beruh.16 Écs Er.tart.413

3.

Vegy

4.

Vegy

5.

Vegy

Any. ktg.51

Anyag k.21

6.

B

Szállítók45

Bank384

102

Szöveg Anyag vásárlása készpénzért ÁFA

Érték T 40

Érték K 40

8

8

Tárgyi eszköz beszerzése ÁFA

1000

1000

200

200

A tárgyi eszköz üzembe helyezése

1000

1000

200

200

20

20

1200

1200

Át vezetés

Anyagot használtunk fel a termeléshez Átutaltuk a tárgyi eszköz értékét


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 4. Határozza meg a befektetett eszköz bekerülési értékét, és számítsa ki az eszköz értékcsökkenését (leírását), a halmozott értékcsökkenését és a nettó értékét, ha a tervezett használati idő 5 év, a maradványérték 200 000 Ft, és az alkalmazott módszer: az évek számának összege! A beszerzés során az üzembe helyezésig, aktiválásig felmerült gazdasági események: – Megérkezett a tervező számlája 400 000 Ft + 20% ÁFA. – Hitelkérelmet nyújtottunk be 1 000 000 Ft értékben – A megérkezett gép számlája 2 200 000 Ft + ÁFA, amelyet az előleg beszámításával átutaltunk – A gép szállítási költség számlája 80 000 Ft + 20% ÁFA, az üzembe helyezésig kifizetése még nem történt meg. – Általunk elvégzett alapozás, villanyszerelés költsége 120 000 Ft. – Próbaüzem költsége 500 000 Ft, az előállított termék értéke 100 000 Ft.

Bekerülési érték: 3 200 000 Ft Év

Écs

Értékcsökkenés

1 2 3 4 5

5/15 4/15 3/15 2/15 1/15

1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000

Elszámolandó értékcsökkenés: 3 000 000 Halmozott értékcsökkenés 1 000 000 1 800 000 2 400 000 2 800 000 3 000 000

Nettó érték 2 200 000 1 400 000 800 000 400 000 200 000

Piaci érték

1 000 000

A könyvszerinti érték és a piaci érték alapján van-e, és milyen elszámolási lehetősége vagy kötelezettsége? Lehetőség: Értékhelyesbítés – értékelési tartalék 600 000 Ft

5. A vállalkozás alapanyag - áru készletéről az alábbi információkat ismerjük: Megnevezés Nyitó állomány 1. beszerzés 1. felhasznál - Készlet 2. beszerzés 3. beszerzés 4. beszerzés 2. felhasznál - Készlet 5. beszerzés 3. felhasznál - Készlet

Menny. 100

E.ár 100

60 130

85

40 40 40 130

110 105 90

60 40

105

.

100x100

30x85 30x85

30x85

40x110 20x90

20x90

20x105 40x105

30

20

40

12550

40x105

20x90

12950

3900 4200

Határozza meg a felhasználás: 29 400, a készlet értékeket: 4 200 a FIFO, a csúsztatott átlagár, az elszámolóár (saját felvétel) módszerével! A könyvszerinti érték és a piaci érték (3500 Ft) alapján van-e elszámolási kötelezettsége? Kötelezettség, értékvesztés 700 Ft.


103


1.3. Erdészeti vállalkozások gazdálkodása a beszámolók alapján 1.3.1. Az erdőgazdálkodók gazdasági helyzete és teljesítménye Az erdőgazdálkodási szektort az országos adatok alapján, az erdőgazdálkodási ágazatról rendelkezésre álló információkkal tudjuk elhelyezni a nemzetgazdaság és azon belül az agrárium rendszerében. Ehhez az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bevallás feldolgozása alapján közzétett értékeket használunk fel, amelyek a vállalkozások fő tevékenysége szerinti besoroláson alapszanak. (Tehát erdőgazdálkodás, ahol a fő tevékenység az, de a vállalkozás teljes értékadataival. Ahol a fő tevékenység más, ott az erdőgazdálkodási tevékenység végzése ellenére sem szerepeltetnek adatokat.) Az erdőgazdálkodást az agráriumba sorolják, de ott is csekély szerephez jut a gazdasági tevékenysége és mutatói alapján, a nemzetgazdaság egészében pedig teljesen marginális ágazat (amelynek illeszkedése korábban is problematikus volt, és az EU-ban is különlegesnek számít). Az ország területének mintegy 20%-át borító erdőállomány jelentős naturális volumene ellenére minden tekintetben alárendelt gazdasági szereplő, a társadalmi igényeket kielégítő szolgáltatások a számításokban nem szerepelnek. A jelenlegi információs kör a jövőben bővíthető lesz regionális lekérdezéssel (a megyei adatok megszerzése nem sikerült, mert három vállalkozás alatt az APEH nem szolgáltatott kistérségi és így megyei értékeket beazonosíthatóságra hivatkozva), illetve az adatbázisban (a bevallásokban) szereplő egyéb adatok szerinti szűréssel (tulajdonosi kör, szervezeti forma, létszám stb. tartalommal). A mostani felosztás alapvetően az adózási mód (magánszemélyek-egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója, illetve a társasági adós kettős könyvvitelt vezető vállalkozások – az egyszeres könyvvitel lényegében megszűnt) szerint csoportosítja a szervezeteket, amelyhez az állami és így az ÁPV Zrt.-hez tartozó erdőgazdaságok is beletartoznak.

Egyszeres könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások 2004-2005 évi adóbevallása alapján összeállított APEH jelentést már nem elemezzük. 2001-től már az erdőbirtokossági társulatok (EBT) sem vezethettek volna egyszeres könyvvitelt. A Kft-k és szövetkezetek kettős könyvvitelre kötelezettek, a régi betéti társaságoknak 2004. január 1-ével kellett átállnia a kettős könyvvitelre.

1.48. táblázat. Egyszeres könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások Megnevezés Vállalkozások száma Létszám Adóköteles bevétel Ráfordítások összesen -anyag jellegű -személyi jellegű Adózott eredmény Adózott eredmény (NY) Adózott eredmény (V) Fizetett Társasági adó Befektetett eszközök - Pénzeszközök Forgó eszközök Jegyzett tőke Saját tőke

104

2000 1 052 784 4 951 4 372 3 001 429 279 465 -186 104 927 990 1 659 179 1 160

2001 939 716 4 716 4 303 2 429 489 331 510 -179 81 1 060 1 063 1 676 169 1 399

2002 614 596 3 509 3 244 1 760 430 216 350 -133 50 915 826 1 251 111 1 038

2003 260 390 2 346 2 231 1 279 335 86 193 -107 29 694 518 806 52 681

2004 3 0 2


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások 2000-2004 évi adóbevallása alapján összeállított APEH jelentést csak tájékoztatásként közöljük.

Kettős könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adják a nemzetgazdaság, az agrárium és az erdőgazdálkodás meghatározó hányadát. A kb. 1700 kettős könyvvitelt vezető erdőgazdálkodói főtevékenységű szervezetből 26 az állami tulajdonú szervezet. A magán erdőgazdálkodás társaságai és szövetkezetei mellett ide tartoznának a speciális erdőbirtokossági társaságok is. (A főbb gazdálkodási értékeket tekintve az erdőgazdálkodás arányát az agráriumban, illetve a vállalkozásokat országosan lényegesen eltérő arányokat kapunk.) A vállalkozások számát és a foglalkoztatást tekintve az erdőgazdálkodás különösen az agráriumot tekintve jelentősnek mondható (a munkavállalói létszámnál figyelembe kell venni, hogy a legnagyobb foglalkoztató erdészeti zrt-k alvállalkozókkal dolgoztatnak, illetve a fafeldolgozásban a vállalkozási munkavégzésre áttérés korlátozott.) Az éves gazdasági teljesítményből az árbevétel aránya átlagos (bár az agráriumi mutató magassága azért meglepő). Az erdő és erdészeti vállalkozások termelő tevékenysége a tartamos gazdálkodás alapján jelentősen nem bővíthető, a számottevő társadalmi szolgáltatások pénzügyileg nem kerülnek kimutatásra, illetve finanszírozásra. Az export és EU belpiaci értékesítés az agráriumon belül kiemelkedő részarányú, amely a vertikum problémáit mutatja., a termékek ára és árváltozása a meghatározó. A létszámnál már említett általános vállalkozói kivitelezés mellett is a foglalkozatás jelentős személyi ráfordításokkal jár, és ismételten felveti a vidéki foglalkoztatásban (és a vidék természetes környezetében) betöltött szerep alapján a járulékcsökkentés (mentesség) megvizsgálásának szükségességét. Az erdőgazdálkodás jövedelem termelő képessége korlátozott (az erdőállománygazdálkodásnak nem elsődleges célja, legfeljebb következménye a nyereség – az erdőre viszsza nem forgatott pénzérték). A gazdálkodás vesztesége viszont csökkenti a szervezetek működőképességét, közép távon veszélyezteti a feladat ellátást (amely a bonyolult járulék fizetési és támogatási rendszerrel nem oldható meg). Az átlagos arányú eszközállomány a működtető vagyon, az erdőállomány nagyságrendileg lényegesen magasabb értéke nem szerepel a mérlegben, természetesen nemcsak az eszköz, hanem a forrás oldalon sem (így a bérlet, vagyonkezelés, a saját vagyon, idegen forrás kérdések is tisztázatlanok maradnak). A társadalmi elvárásokat teljesítő erdőgazdálkodás adóztatása (pénz és tőke kivonás) általános szintű, érdemi kedvezményekben (társadalmi tehervállalásban) a járulékterhekhez hasonlóan itt sem részesül az ágazat. A mérleg főösszeget tekintve a vagyon és a jövedelmezőségi mutatókat a részvénytársaságok határozzák meg. (A magán erdőgazdaságra csak külön kigyűjtés útján nyerhetünk releváns információkat. Az összesből az állami részvénytársaságok becsült értékeit levonva közelítő átlagszámokat nyerünk, amelyekkel a magán erdőgazdálkodás e körét megfelelően tudjuk az előző éveket jellemezni. A mérleg főösszeg mintegy 5,052 Mrd Ft és a 726 magánszervezet átlaga 6959 ezer Ft.) Megállapítható, hogy a magán erdőgazdálkodási egységek vagyona általában itt sem haladja meg a családi személyi vagyon mértékét, sajnálattal kell megerősítenünk a vállalkozási eszközök hiányát. Az eszközök között viszonylag kisebb arányú a készletek aránya, illetve magasabb a követeléseké és az értékpapíroké (az egyszeres könyvvitelt vezetőknél is jelentős likvid eszközt írtunk le). A magántulajdon esetében csekély a jegyzett tőke


105

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete (átlagosan 600 ezer Ft), de ennek fele már külföldi tulajdonú. A saját tőke ellátottság alacsony szintje (hisz a Kft. esetében ez min. 3 millió Ft) kis mozgási teret, termelőeszköz nélküli gazdálkodást, magas kockázati érzékenységet teremt, különösen a több, mint 400 millió Ft veszteséget kimutatni kényszerülőknél. Az árbevétel esetében az összes érték 10,9 Mrd Ft, amely 15 millió Ft átlagos árbevételt jelent, amely az egyszeres könyvvitelű szervezetek árbevételének kb. a duplája. Az árbevételben az export részaránya magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, különösen az agráriumnál (illetve az agrárium exportja esett vissza). A kapott támogatás jelentős nagyságú és arányú, de ez ágazati belső átcsoportosításból származik, bár a befizetéseket az egyéb ráfordításnál még nem adó jellegűként szerepeltették. Az anyag jellegű ráfordítások kb. egyötöde az ELÁBÉ, az egyéb szolgáltatásokban szerepel a főldbérleti díj kb. 200 millió Ft-os összege. Az árbevétel arányos üzemi eredmény nem éri el a 4%-ot, és a több, mint 400 millió Ft-os veszteség az agráriumon belül is magasnak számít. Már említettük, hogy ennek szervezeti, erdőállomány gazdálkodási negatív hatásait támogatással mérsékelni szükséges, mert a gazdálkodás nem szüntethető meg a vállalkozások szokásos módján. Az agráriumon belüli viszonylag kedvezőbb adózás előtti eredménynek hátrányos következménye a pillanatnyi éves eredményt sújtó jelentős adóteher. Az erdészeti ágazat helyzete tehát a különböző – ellentétes tényezők hatására 2005 évben nem változott meg, nem javult, de a romlás sem jelenik meg az ágazati számokban, abruttó hozzáadott értékben. Az abszolút értékű számokat gazdasági szerkezeti bontásban az alábbiakban részletezzük.

Erdőgazdálkodás 2001-2005 Az erdőgazdálkodási szektor 2000’ évekbeni változását, alakulását az országos adatok alapján, az erdőgazdálkodási ágazatról rendelkezésre álló információkkal tudjuk jellemezni. Ehhez az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bevallás feldolgozása alapján közzétett értékeket használunk fel, amelyek a vállalkozások fő tevékenysége szerinti besoroláson alapszanak. (Tehát erdőgazdálkodás, ahol a fő tevékenység az, de a vállalkozás teljes értékadataival. Ahol a fő tevékenység más, ott az erdőgazdálkodási tevékenység végzése ellenére sem szerepeltetnek adatokat.) A mostani felosztás alapvetően az adózási mód (magánszemélyekegyéni vállalkozók személyi jövedelemadója, illetve a társasági adós kettős könyvvitelt vezető vállalkozások – az egyszeres könyvvitel lényegében megszűnt) szerint csoportosítja a szervezeteket, amelyhez az állami és így az ÁPV Zrt.-hez tartozó erdőgazdaságok is beletartoznak. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adják az erdőgazdálkodás meghatározó hányadát. A kb. 1700 kettős könyvvitelt vezető erdőgazdálkodói főtevékenységű szervezetből 26 az állami tulajdonú szervezet. A magán erdőgazdálkodás társaságai és szövetkezetei mellett ide tartoznának a speciális erdőbirtokossági társaságok is

106


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.49. táblázat. Egyszeres könyvvitelt vezető erdészeti vállalkozások Mérleg – Eszköz Megnevezés

2001 MFt

2002 MFt

2003 MFt

2004 MFt

2005 MFt

634,1 37 888,9

579,7 41 295,7

524,6 46 105,0

457,8 47 988,6

2 583,2

2 801,1

3 976,9

4 735,8

613,6 52 258,6 5 169,7

3 026,8

2 736,4

2 900,8

2 434,8

41 549,8 9 008,7 11 265,5

44 611,8 8 988,0 11 475,3

49 530,4 9 020,0 11 737,5

50 881,2 9 179,3 13 726,8

Immateriális javak Tárgyi eszközök - Tárgyi eszközökből beruházások, felújítások Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett eszköz Készletek Követelések - Követelésekből vevőkövetelés Értékpapírok Pénzeszközök Forgó e. Aktív időbeli elhatárolások Mérleg főösszeg

7 631,7

7 740,8

7 942,5

8 751,3

2 649,4 5 615,3 28 538,9 798,0 70 886,8

2 782,1 6 342,2 29 587,6 745,2 74 944,5

2 994,0 8 683,3 32 434,8 597,2 82 562,4

3 966,1 10 154,7 37 026,9 1 107,2 89 015,3

4 086,2 11 721,7 40 111,8 1 622,4 97 495,9

Pénzügyi eszközök %

11 291,5 15,9

11 860,7 15,8

14 578,1 17,7

16 555,6 18,6

18 695,4 19,2


2005/ 2001

2 887,5 55 759,7 9 459,9 14 844,0 9 212,4

1,34

1,41 1,37 1,66

107

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Mérleg – Forrás 2001 MFt

2002 MFt

2003 MFt

2004 MFt

2005 MFt

2005/ 2001

20 438,1

21 158,9

22 310,8

21 388,2

25 787,8

1,26

18 047,6

18 879,3

19 775,9

19 153,2

23 212,9

1,29

262,7

188,5

178,7

207,5

198,7

0,76

726,4

631,2

673,7

731,3

600,4

0

0

29,1

29,1

0

-29,9

-40,0

-43,9

-33,0

-31,9

16 421,2

18 258,0

20 437,5

21 922,5

22 736,1

1,38

Eredménytartalék

8 942,1

10 728,5

12 242,9

13 485,4

14 900,5

1,67

Értékelési, általános, lekötött tartalék

1 101,1

1 401,0

2 009,0

1 605,9

2 806,1

Mérleg szerinti eredmény

1 630,8

1 514,3

1 373,4

1 698,7

1 565,4

0,96

2 358,3

2 583,2

2 527,6

2 462,7

2 565,5

1,09

-727,4

-1 068,9

-1 154,3

-764,0

-1 000,1

1,38

48 503,4

53 056,7

58 329,7

60 067,7

67 795,9

1,40

152,7

111,5

235,6

280,2

385,8

Megnevezés Jegyzett tőke - Jegyzett tőkéből állami tulajdon - Jegyzett tőkéből külföldi tulajdon - Jegyzett tőkéből belf. társasági tulajdon - Jegyzett tőkéből belf. hitelintézeti tulajdon Jegyzett, de be nem f. tőke Tőketartalék

Mérleg szerinti mény/nyereség Mérleg szerinti mény/veszteség

eredered-

Saját tőke Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötel.-ből szállítókkal szembeni kötel.

4 608,8

4 538,4

5 976,1

8 394,0

7 990,1

14 550,9

13 960,1

13 859,0

15 664,2

15 970,1

3 501,6

3 884,8

3 924,7

4 534,3

4 191,9

Kötelezettségek

19 159,7

18 498,5

19 835,1

24 058,2

23 960,2

2 735,0

3 096,6

373,9

4 360,7

5 131,3

70 886,8

74 944,5

82 562,4

89 015,3

97 495,9

6,3

15,6

20,7

98,9

69,6

227,2

169,1

195,2

306,1

263,0

Passzív időbeli elhatárolások Mérleg főösszeg

Eredmény tartalék igénybevétele Osztalék

108

1,73

1,25

1,37


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Eredménykimutatás Megnevezés Vállalkozások száma Létszám Nettó árbevétel - export árbevétel Egyéb bevételek - visszafiz. köt. nélkül kapott tám. Aktivált teljesítmény Anyagjellegű ráfordítás – anyagköltség – ELÁBÉ – Egyéb szolgáltatás - bankköltség - földbérleti díj Személyi jellegű ráfordítás – bérköltség – személyi jellegű kifizetés Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások – adójel.. Üzemi tev. eredménye Üzemi tev. er/NY Üzemi tev. er/ V – V/NY % Pénzügyi műveletek bevét. Pénzügyi műveletek bevét.ből kamat jellegű bevételek Pénzügyi műveletek bevét.ből kapott osztalék, részes. Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műv. ráford.-ból kamat, kamat jellegű ráford. Pénzügyi műv. eredménye Pénzügyi műv. eredménye/nyereség Pénzügyi műv. eredménye/veszteség Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Rendkívüli eredmény/nyereség Rendkívüli eredmény/veszteség

2001 MFt

2002 MFt

2003 MFt

2004 MFt

2005 MFt

850 11 444 64 741,5 14 334,0 8 238,1

1 143 10 558 66 523,8 13 193,5 8 659,8

1 523 10 231 72 323,8 13 749,1 9 015,5

1 722 9 709 73 193,9 12 300,5 9 167,7

1 678 9 375 76 211,0 14 181,2 9 644,7

0,82 1,17 0,99 1,17

4 165,9

5 463,0

5 368,5

6 044,0

6 355,7

1,53

2 835,0 45 354,4 12 766,4 7 051,8 1 016,1 156,7 138,,3 18 236,8 10 845,3 2 706,8 3 409,5 6 370,2 2 550,5 2 443,8 3 160,5 -716,6 22,7 977,8

1 886,5 46 471,7 11 936,8 7 454,9 1 050,0 162,7 217,7 18 836,7 11 500,4 2 658,2 3 674,5 6 529,3 2 900,7 1 557,9 2 792,1 -1 234,2 44,2 781,8

1 633,0 50 269,6 13 360,1 7 131,5 1 255,4 202,1 276,9 19762,6 12 138,7 2 894,0 3 999,1 6 874,0 2 425,2 2 067,0 3 142,9 -1 075,9 34,2 922,9

2 234,3 51 029,8 13 915,9 6 600,1 1 332,4 201,3 294,8 20 632,6 12 710,8 3 020,9 4 080,9 6 522,2 2 530,6 2 330,4 3 107,3 -777,0 25,0 1 226,3

2 239,7 54 081,1 13 561,3 7 856,1

553,3

429,2

518,0

759,2

504,0

97,7

74,6

52,8

72,7

20,8

1150,7

1 144,2

1 061,7

1 395,7

929,5

724,9

687,4

695,4

904,1

681,7

-172,9

-362,4

-138,8

-169,4

-99,3

268,9

288,1

400,2

534,9

365,5

-441,8

-650,5

-539,0

-704,3

-464,8

168,0 92,0 76,0

990,2 155,4 834,7

242,7 149,4 93,3

287,4 135,3 152,1

360,1 175,1 185,1

125,6

878,1

153,1

206,1

236,3

-49,6

-43,4

59,8

-54,0

-51,3


21 070,7 12 961,4 3 140,5 4 145,6 6 703,9 3 138,5 2 094,0 3 080,7 -986,8

2005/ 2001

1,19

1,16 1,20 1,22 1,05 0,86 0,97 1,37

830,3

109

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Adózás Megnevezés Vállalkozás Létszám AEE. szv AEE nyereség (+) AEE veszteség (-) Elhatárolt veszteség Céltartalék Adózási écs Értékvesztés Kapott .osztalék Adóalap csökk. Céltartalék Értékcsökkenési lei. Nem váll. ktg. Adóalap növ. AA alap AA nyereség (+) AA veszteség (-) Számított TAO Adómentesség Adó kedvezmény Fizetendő TA

110

2001 MFt 850 11 444 2 347,0 3 074,4 -727,4 133,0 600,9 4 022,1

2002 MFt 1 143 10 558 2 030,3 3 080,6 -1 050,4 180,4 104,5 4 239,4

97,6 5 521,7 131,2 4 040,4 33,9 5 137,1 1 962,4 2 669,7 -707,3 480,5 0 23,4 457,2

74,3 6 043,1 73,2 4 197,7 29,4 5 157,1 1 144,6 2 057,3 -912,6 370,3 0 15,1 355,0

2003 MFt 1 523 10,231 2 021,5 3 183,6 -1 162,1 318,3 81,9 4 701,2

2004 2005 MFt MFt 1 722 1 678 9,709 9,375 2 313,0 2 179,8 3 078,4 3 181,6 -765,4 -1 001,8 538,5 411,8 171,7 218,3 4 644,1 4 743,1

52,5 6 813,3 206,8 4 494,6 122,8 5 842,7 1 050,9 2 357,8 -1 306,9 424,4 0 4,2 420,2

71,7 6 452,0 193,1 4 493,7 14,2 5 579,8 1 440,8 2 154,7 -713,8 344,7 0 0,9 343,9

25,1 6 787,3 309,3 4 688,0 43,1 5 820,8 1 213,2 2 237,0 -1 023,8 357,9 1,5 356,5

2005/ 2001

3,10

1,23

1,13

0,74

0,78


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Tájékoztató adatok, mutatók 2001 MFt

2002 MFt

Vállalkozás Létszám Et-oszt. igénybevétel Osztalék Műk.t. I Műk.t. II Adóz. e Adóz.e. + Adóz.e. –

850 11 444 6,3 227,2 20 408,2 13 988,2 1 889,8 2 620,3 -730,5

1 143 10 558 15,6 169,1 21 118,9 15 627,5 1 675,3 2 748,8 -1 073,5

1 523 10,231 20,7 195,2 22 266,9 18 575,8 1 601,3 2 765,9 -1 164,5

1 722 9,709 98,9 306,1 21 355,2 21 362,6 1 969,2 2 735,6 -766,4

1 678 9,375 69,6 263,0 25 756,0 24 141,6 1 825,9 2 825,9 -1 002,7

Exp.á. aránya (%) A+Sz. ráfordítás (%) Adóterhelés (%) Likviditás Köt. aránya (%) Oszt. hozam (%)

22,14 98,22 17,12 196,13 27,03 1,11

19,83 98,17 17,25 211,94 24,68 0,80

19,01 96,83 17,82 234,03 24,02 0,87

16,81 97,91 15,96 236,38 27,03 1,43

18,61 98,61 15,93 251,17 24,58 1,02

Belföldi magánszemély tul. hányad (%)

6,75

6,78

7,38

5,65

6,77

Kibocsátás Termelő felhasználás Br. hozzáadott érték

58 798,0 36 437,6 22 360,4

58 410,7 36 254,3 22 156,4

63 701,0 39 736,9 23 964,1

66 145,2 41 452,0 24 693,2

68 020,1 43 318,4 24 701,7

Megnevezés

2003 MFt

2004 MFt

2005 MFt

2005/ 2001

Az állami és a magán-erdőgazdálkodás gazdasági körülményei lényegesen eltérők, így nem részletes összehasonlítást teszünk, csak jelezzük a szektoronkénti különbségeket. Az árbevételt tekintve a magán-erdőgazdálkodás súlya eléri, meghaladja az egyötödöt (a terület-fakitermelés-szolgáltatás aránya alapján a részesedés magasabb, a fafeldolgozás és vadgazdálkodás hiánya miatt alacsonyabb. Az állami erdészeti zrt-k erdészeti termelési értéke kb. 35 Mrd. Ft-ra tehető.). Az ágazati eredménynek mintegy fele a magán-erdőgazdálkodásban realizálódik, amelynek megfelelően kb. 3/5 társasági adót fizetnek. Az állami és a magán erdőgazdálkodás súlyát és arányát a 2002-2004 évi időszakra mutatjuk be (a 2005. évet külön is elemezzük).


111

112

1.50. táblázat. Erdészeti vállalkozások (kettős könyvvitel) 2002-2004- Állami és magán Indikátorok/TEÁOR főcsoportok

Erdő gazdaság állami MFt 28 9 200 54 294,1 12 159,8 63 250,0 62 772,5 8 713,5 10 895,8 3 153,9 477,5 1 179,8 -702,3 1 114,9 -878,8 346,1 379,0 -32,9 582,2 1 120,6 -538,4 582,2 1 010,8 -376,1 180,5 164,8 16,31

Erdő gazdaság magán MFt 1 166 1 600 13 139,0 1 066,4 12 891,5 11 857,5 3 471,1 969,3 620,2 1 034,0 1 613,2 -579,2 1 541,3 618,9 387,1 499,5 -12,4 1 409,5 1 977,2 -567,7 462,8 1 054,8 592,0 189,9 189,0 17,92

Magán/ Összes 2002 % 97,7 14,8 19,5 8,1 16,9 15,9 28,5 8,2 16,4 68,4 57,8 45,2 58,0 41,3 46,5 56,9 27,4 70,8 63,8 51,3 42,2 51,1 61,2 51,3 53,4 -

Erdő gazdaság Össz MFt 1 476 10 207 71 605,0 13 733,3 80 590,8 78 557,2 13 260,6 12 127,6 3 977,3 2 033,6 3 056,4 -1 022,8 3 064,0 -1 159,2 92,4 152,1 -59,7 1 997,2 3 102,7 -1 105,5 1 039,3 2 291,2 -1 125,9 412,4 408,4 17,82

Erdő gazdaság állami MFt 27 8 138 56 570,8 12 694,0 65 481,2 64 578,1 9 144,9 10 981,6 3 250,3 903,1 1 238,2 -336,1 1 325,4 -347,9 19,5 49,3 -29,8 997,0 1 340,6 -343,6 474,4 1 058,3 -583,9 190,5 188,1 17,77

Magán/ Erdő Erdő Erdő Erdő Összes gazdaság gazdaság gazdaság gazdaság 2003 állami magán Össz magán % MFt MFt MFt MFt 1 722 26 1 696 98,2 1 449 9 709 7 655 2 054 20,3 2 069 57 595,9 15 598,0 21,0 73 193,9 15 034,2 11 528,3 772,2 7,6 12 300,5 1 039,3 67 174,0 17 421,9 18,7 84 595,9 15 109,6 65 760,3 16 505,2 17,8 82 265,5 13 979,1 13 915,9 9 364,1 4 551,8 31,0 4 115,7 11 369,3 1 341,5 9,4 12 710,8 1 146,0 4 080,9 3 168,2 912,7 18,3 727,0 2 330,4 1 413,8 916,6 55,6 1 130,5 3 107,3 1 414,8 1 692,5 59,5 1 818,2 -777,0 -1,0 -776,0 67,1 -686,7 56,7 1 738,6 70,0 -811,3 152,1 65,1 87,0 78,9 71,9 206,1 91,8 114,3 67,6 102,8 -54,0 -26,7 27,3 50,1 -29,9 2 313,0 1 470,0 843,0 50,1 1 000,2 3 078,4 1 470,3 1 608,1 56,8 1 762,1 -765,4 -0,3 -765,1 68,9 -761,9 1 440,8 927,4 513,4 66,5 690,9 2 154,7 902,8 1 251,9 53,8 1 232,9 -713,8 -24,6 -689,2 48,1 542,0 344,7 144,4 200,3 53,8 221,9 343,9 144,4 199,5 53,9 220,3 15,96 16,0 17,87

Magán/ Összes 2004 % 98,5 21,2 21,3 6,3 20,6 20,0 32,7 10,6 22,4 39,3 54,5 99,9

57,2 55,5 50,6 36,4 52,2 99,9 35,6 58,1 96,6 58,2 58,0



Váll. sz. (db, Edb) Létszám (fő, Efő) Nettó árbevétel - export árbev. Össz. bevét. (Ü.e.) Összes ktg (Üz.e.) - Anyagköltség - Bérköltség - Értékcs. leír Üzemi tev. eredm. Üz. tev. er. nyer Üz. tev. er. vesz Szok. váll er. (NY) Szok. váll er. (V) Rendkívüli eredm Rendkív. er.(Ny) Rendkív. er. (V) Ad. előtti er. Ad. előtti er. –(Ny) Ad. előtti er. (V) Adóalap Adóalap (NY) Adóalap (V) Sz TAO Fiz. TAO Átl. adóterhelés

Erdő gazdaság Össz MFt 1 194 10 800 67 433,1 13 226,2 76 141,5 74 630,0 12 184,6 12 184,6 3 774,1 1 511,5 2 793,0 -1 281,5 2 656,2 -1 497,7 833,2 878,5 -45,3 1 991,7 3 097,7 -1 106,1 1 097,4 2 065,6 -968,1 370,4 353,8 17,13

Jegyzett tőke Saját tőke R.l. kötelezettség Br. hozzáad érték % Bér/Nettó árbev. Üzemi er./ N. árbev. Adóalap/ N. árbev. Fiz. adó/ N. árbev. Br. h.é./N. árbev. Üz. e. V/NY Ad.e.e. V/NY Adóa. V/NY Létszám/db N. Árbev./db Üz.e./db Ad. e.e./db Adó.a./db Fiz. társ. adó/db Saját tőke/db Jegyzett tőke/db R. l. köt./db

Erdő gazdaság Össz MFt 22 027,4 54 602,1 14 420,4 22 749,5

Erdő gazdaság állami MFt 19 526,1 47 099,8 92 64,4 19 886,3

Erdő gazdaság magán MFt 2 501,3 7 502,3 5 156,0 2 863,2

17,6 2,2 1,6 0,5 33,3 45,9 35,7 46,9

20,1 0,9 0,9 0,3 36,6 59,5 48,0 37,2

7,4 7,9 3,5 1,4 21,8 35,9 28,7 56,1 1,4 11,3 0,9 1,2 0,4 0,2 6,4 2,1 4,4

Magán/ Összes 2002 % 11,4 13,7 35,8 12,6




16,9 2,8 1,5 0,6 33,3 37,8 35,6 49,1

19,4 1,6 0,8 0,3 36,3 27,1 25,6 43,6

7,6 7,5 4,6 1,5 22,2 38,8 43,2 44,0 1,4 10,4 0,8 0,7 0,5 0,2 5,7 1,6 3,5

Magán/ Összes 2003 % 10,4 14,4 36,9 14,0



17,4 3,2 2,0 0,5 33,7 25,0 24,9 33,1

19,7 2,5 1,6 0,3 36,7 2,7


Magán/ Összes 2004 % 10,5 14,4 35,4 14,5

8,5 5,9 3,3 1,3 23,0 45,9 47,8 55,1 1,21 9,2 0,54 0,50 0,3 0,12 5,1 1,3 3,3

113

Az állami erdészeti zrt-k adati és mutatói jelzik az állami és a magán erdőgazdálkodás közötti eltéréseket. A magán erdőgazdálkodó társaságok számának a növekedése a könyvviteli mód megváltozása miatt következett be, így a nagyságot jelző átlagértékek csökkentek (árbevétel, jegyzett tőke, saját tőke stb.). Az árbevétel arányos nyereség az állami szektorban javult, a magán gazdálkodóknál romlott (a magán szektor teljesítményét évek óta rontja a veszteséges társaságok növekvő negatív eredménye), de a közeledés ellenére a magánszektor jövedelmezősége lényegesen magasabb, az árbevétel arányos bérköltség lényegesen alacsonyabb. A befizetett társasági adó a magánszektorban abszolút és relatív értelemben is magasabb.



Indikátorok/TEÁOR főcsoportok

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Erdészeti egyéni vállalkozások Az erdészeti ágazati statisztikában 20 ezer feletti egyéni erdőhasználót közös (képviselőt) megbízottat tartanak számon, amelynek csak töredéke – kb. 2400 erdészeti egyéni vállalkozó - kerül az APEH statisztika révén különböző bontásban a látószögünkbe (egyéni vállalkozó, nyereséges – veszteséges, főállású – kiegészítő tevékenységű stb. erdőgazdálkodási főtevékenység). Tehát erre a sajátos kis csoportra kapunk jellemzőket, de ezek az egyéni erdőgazdálkodók népes táborára már nem kivetíthetők, és természetesen az átlagok nagy egyedi eltérésekből alakulnak, ugyanakkor a teljesítmény alapján ezek adják a csoport többségi értékét (ennek ellenére ezek egy része sem valódi, piacra termelő vállalkozás. Az őstermelőkről az APEH kimutatásokból sem szereztünk ezideig érdemi információkat). A felmért egyéni vállalkozók gazdálkodásának naturális adatai jelenleg még nem ismertek (erdőállomány, teljesítmény), de a kb. 14 Mrd. Ft árbevétel számottevő, nagyságrendileg megegyezik a kettős könyvvitelt vezető magán-erdőgazdálkodási társaságokkal (kb. 15 Mrd. Ft árbevétel) és együtt megközelítik az állami tulajdonú erdészeti zrt-k erdőgazdálkodási teljesítményét. A vállalkozási adóköteles átlagos bevétel kb. 5,5 M. Ft, amely aligha minősíthető vállalkozási, inkább személyi teljesítménynek. A vállalkozási kivét változatlansága, az összesített vállalkozási veszteség további problémákra utal a vállalkozási szférában. Az egyéni vállalkozók a jelenlegi - és még számukra is szigorodó – feltételek között érdemi foglalkoztatásra nem vállalkoznak, önfoglalkoztatók, amellyel a vidéki munkahely teremtésből kizárják a potenciális lehetőségeket is. Az erdőgazdálkodókkal nem folyik érdemi tárgyalás a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokról, a foglalkoztatás megszervezéséért felvetődő járulék kedvezményekről, mentességekről. Igaz, a statisztika szerinti összesen az ezer főt meghaladó létszám nem is jelent érdemi partnert az igazgatás számára.

114


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.51. táblázat. Erdészeti egyéni vállalkozás 2000-2005 Megnevezés Vállalkozások száma Létszám Adóköteles bevétel Kedvezmény Bevétel a kedvezmények levonása után Vállalkozói kivét Értékcsökkenési leírása Anyag, áru, göngyöleg beszerzési ára Váll. tev. kapcs. felvett hitelre kifizetett kamat Adóévben felmerült minden egyéb költség Adóévben felmerült összes költség A vállalkozás adóévi jövedelme A vállalkozás adóévi vesztesége Eredmény Előző évről áthozott veszt. figyelembevett összeg Vállalkozói adóalap Vállalkozói SZJA Vállalkozói SZJA a kedvez. levonása után Adózás utáni vállalkozói jövedelem Vállalkozási osztalékalap Vállalkozási osztalékalap 20(25)%-os Vállalkozói osztalékalapból 20 (25)%-kal adózó jövedelemrész adója Vállalkozási osztalékalap 35%-os Vállalkozói osztalékalapból 35%kal adózó jövedelemrész adója Vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékalap utáni adó együttes összege Elhatárolt veszteség (5 év) Elhatárolt veszteség (Korlátlan) Támogatás

2000 M Ft

2001 2002 2003 2004 2005 EV 2005/ M Ft db 2001 M Ft M Ft M Ft M Ft 2 154 2604 2 476 2 394 2 284 1,06 1 062 1 450 1 413 1 332 1,25 9 134 13 496 13 255 13 736,9 1 980 1,50 144 247 73,3 61,7 462

3 377

8 990

156 130

511 524

761 926

769 906

789,2 1 359 952,0 1 434

1,54 1,82

1 285

3 681

5 456

5 643

6 087,1 1 608

1,65

10

30

67

91

50,4

1 556

4 297

5 994

5 832

5 886,1

3 137

9 046

240

256 -312 -56

464 -436 +28

307 -515 -208

488,9 524,8 -35,9

44

60

152

147

157,1

197 35

196 35

313 56

307 49

330,6 52,0

1,69 1,49

34

35

54

53

51,9

1,49

163

302

496

320

317,3

1,05

102

172

144

181,3

1,77

24

47

43

44,5

1,85

5

9

9

11,1

2,22

78

125

101

129,6

1,66

20

27

43

35

44,8

1,66

57

67

147

97

107,8

1,61

191 103 145

292 96 147

502 132 119

409,2 242,4

2,14 2,35

3


13 249 13 190 13 674,7 1 978

116

1,50

1,37

13 220 13 251 13 701,3 2 033 919 739

1,51 1,91 1,68 0,64

115

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A vállalkozások száma stagnál, nagyobb problémaként 2003-tól az árbevétel is (miközben számos példát ismerünk a differenciálódásról). A vállalkozások az évet – az előzőekhez hasonlóan – összességében adózási veszteséggel zárták, a jövedelmet meghaladta a költségtöbblet, de a nyereségnek is mintegy egyötödét az előző évekről áthúzott veszteség összegére kompenzálni lehetett, azaz a nyereség és a veszteség váltogatta egymást. Az egyéni vállalkozások adózása a személyi jövedelemadó rendszer egyik legproblematikusabb pontja. A progresszív személyi jövedelemadóval és járulékokkal terhelt vállalkozási kivét, illetve az osztalék ad „normál, kedvezményes” jövedelemadózási részt. A jövőben majd módosuló „büntető jellegű” jövedelemadó rész teszi ki az eredmény túlnyomó többségét. A szakaszosan jövedelemhez jutó erdőgazdálkodót súlyos adó terhelte azután az összeg után is amelyet részben már a következő évben (a fakitermelést követő erdőfelújításkor) a kiadás, a veszteség fedezésére a vállalkozásba vissza kellett helyeznie. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója meghaladja a 100 M. Ft-ot, amely nagyságrendileg az állami és magán gazdasági társaságokhoz mérhető. Az erdészeti egyéni vállalkozók, illetve alkalmazottaik adója és járuléka magas, a tevékenységet és a foglalkozatást akadályozó, a gazdálkodási, vidékfejlesztési tartalékok feltárása elmarad. (Az elhatárolt veszteség további évekre való elszámolásának eltörlése az elvárt adó rendszerében újabb forrás kivonás a vállalkozásoktól.) A vállalkozások 2005. évi teljesítményének hasonlítása a 2001. évi bázishoz csak részleges következtetések levonására ad alkalmat. A nominális flow értékek kb. másfélszeresére növekedtek (adóköteles bevétel, vállalkozói kivét, költségek, összevont személyi jövedelem adó) miközben a nyereséges és veszteséges vállalkozók közötti olló tovább nyílt, az elhatárolható veszteség megduplázódott, a támogatás nem bővült. Összességében megállapítható, hogy a több fokozatú adóztatás ellenére az erdészeti egyéni vállalkozásoktól érdemi bevételre a költségvetés nem számíthat, de az adó és járulékterhek a vállalkozások visszafogásával nemzeti teljesítmény kiesést jelentenek. Nemzetgazdasági szinten az erdőgazdálkodás részesedése minden esetben 1% alatt marad. Az egyéni vállalkozók által foglalkoztatott bejelentett munkavállalók száma és aránya csekély (országosan másfélszáz ezer), az erdőgazdálkodásban kb. másfélezer (az agráriumban tovább csökken). A foglalkoztatás növelése reális cél lehetne kedvezőbb közterhek esetében, de a jelenlegi intézkedések a kvázi munkavállalók kiszűrésére irányulnak, ami viszont tovább csökkenti az egyéni vállalkozók számát. A stagnáló létszámnál nagyobb arányban növő árbevétel (2003. év 13,5 Mrd. Ft) az állami erdőgazdálkodáshoz viszonyítva jelentős, amely az állami erdőgazdálkodás vállalkozó foglalkoztatási szemléletéből fakadóan állami tulajdonú erdőben folyó munkát, szolgáltatást jelent (az erdőgazdálkodási főtevékenységen kívül nyilvánvalóan egyéb tevékenységi bevétellel is rendelkezhetnek). Az erdőgazdálkodásnak létérdeke ennek a körnek a megtartása, amely szabályozási preferenciák nélkül kétséges. A vállalkozók saját maguknak megállapított díja (a vállalkozói kivét) országosan sem éri el az 100 Mrd Ft-ot, amely a minimálbér elszámolást tükrözi (szintén általános tendencia a magas bérjárulékok miatt). A vállalkozások általános tőkehiánya, alacsony eszköz felszereltsége tükröződik vissza a szintén alacsony elszámolt értékcsökkenési leírásban, amely a hatékony munkavégzés akadálya, a magasabb színvonalú, ellátottságú agráriumban a növekedés már csak átlagos (a hitelből való fejlesztéstől elzárkózást mutatja a kamat alacsony összege – amely az erdőgazdálkodásban egyébként megduplázódás után ismét lecsökkent).

116


Megnevezés Vállalkozások száma Létszám Adóköteles bevétel Kedvezmény Bevétel a kedvezmények levonása után Vállalkozói kivét Értékcsökkenési leírása

Összes

EV

Nyereséges

EV

Veszteséges

EV

Főállás

EV

36 órás

EV

M.Ft

db

Mrd Ft

db

Mrd Ft

db

M.Ft

db

M.Ft

db

2284 1332

919 700

293

739 442

1414 987

1980

8060,3

3872,9

61,7

462

33,9

8,4

13674,7

1978

8026,9

3864,5

10161,4

789,2

1359

406,1

635

226,1

694,2

1144

952,0

1434

478,1

70

354,6

684,7

1608

3374,3

1092,9

116

28,6

64

1296

EV

Nyugdíjas

EV

db

M.Ft

db

489

4

100

13736,9

Anyag, áru, 6087,1 göngyöleg beszerzési ára Váll. tev. kapcs. felvett hitelre 50,4 kifizetett kamat Adóévben fel5886,1 merült minden egyéb költség Adóévben felmerült összes 13701,3 költség A vállalkozás adóévi jöve488,9 delme A vállalkozás adóévi veszte524,8 sége Eredmény -35,9

36 órán. Kev. M.Ft

2527,1

0

Okt. int. hallg. M.FT

db

373

4

38

3

EV

965,4

2

458

10,7

218

10,1

3

35,7

85

0,6

2

57,9

127

0,7

1

987

202,7

315

4,4

2

59,0

128

1,1

2

4495,8

1083

109,5

354

0,4

2

493,5

167

2,1

2

19,9

3280,9

1804,8

4371,4

1295

1143,8

465

3,9

4

362,9

213

4,1

2

2033

7527,2

4389,4

10236,0

1315

2477,6

485

9,3

4

970,4

226

7,9

3

919

488,9

333,7

596

119,7

239

1,8

1

31,4

81

2,3

2

416,1

470

69,6

0,5

1

38,4

61

0,2

1

50,1

1,3

739

919 -524,8

488,9

-524,8

739

-82,4

-7,0

2,1

1. Társas erdőgazdálkodás viszonyainak felmérése


1.52. táblázat. Erdészeti egyéni vállalkozások 2005

117

118

1.53. táblázat. Erdészeti egyéni vállalkozások 2005 Megnevezés

Összes

EV

Nyereséges

EV

Veszteséges

EV

Főállás

EV

36 órás

EV

M.Ft

db

Mrd Ft

db

Mrd Ft

db

M.Ft

db

M.Ft

db

157,1

371

157,1

371

Adóalap

330,6

649

330,6

648

VSZJA (70%)

36,7

622

36,7

622

Korr VSZJA Adózott váll. jöved. Vállal. osztalék alap 25%-os Oszt. alap 25%-os OSZJA 35%-os Oszt. alap 35%-os OSZJA

52,0

625

52,0

625

297,1

658

297,1

658

181,3

519

176,1

510

44,5

370

44,0

363

11,1

359

11,0

353

129,6

290

125,0

286

44,8

287

43,2

Összes SZJA

107,8

650

106,0

Továbbvitt elh. veszt.1 Továbbvitt elh. veszt.1

409,4

639

Támogatás

242,4

80,5

109,9

229

26,1

105

1,8

35,5

416

14,0

157

10,1

318

0,1

283

30,9

136

642

76,5 409,4 157,7

EV

Nyugdíjas

EV

db

M.Ft

db

1

Okt. int. hallg. M.FT

EV db

18,4

36

0,8

1

0

2,1

50

0,2

1

21

0

0,5

19

0,0

1

12,6

128

0

1,0

22

0,4

1

431

27,0

166

0

3,5

51

0,7

2

158,0

155

58,1

74

0

26,3

24

0

0

505,7

376

134,2

167

0,7

80,9

51

0

0

50,7

44

79,0

22

0

6,3

8

0

0

1



Áthozott veszteség

36 órán. Kev. M.Ft

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az összehasonlítások során fontos figyelembe venni, hogy az egyes mutatók eltérő számú vállalkozóra vonatkoznak. Az egyéni vállalkozások (2003. erdőgazdálkodás kivételével) összességben veszteségesek (a veszteség növekedett, amely érzékenyen érinti a réteget, különösen az agrárvállalkozókat). Ez a jövedelmező vállalkozások mellett nagyon magas veszteségre utal, amely ellehetetlenüléshez, megszűnéshez vezet (azért valószínűleg itt a legalacsonyabb az adatok megbízhatósága is). Piacgazdaságban az állami célzott támogatások mellett (amely a szektor felvevő képessége miatt erősen korlátozott) a szabályozás fő eleme a terhek, a járulékok és az adók csökkentése, némely adónemnél, a természeti környezetet fejlesztő erdőgazdálkodásnál eltörlését jelenthetné (nem kevés adózással kapcsolatos költséget megtakarítva). Az előző évről áthozott veszteség az adózásnál figyelembe vehető. Ennek értéke csak az erdőgazdálkodásnál növekedett, amely szintén a szakaszos üzemből származhat, és a kitermelési (nyereséges) és erdőfelújítási (veszteséges) időszakok, évek változásra utal. A vállalkozói alapot csökkentő kedvezmények rendkívül szerények, alig érzékelhetők, a gazdaságpolitikai célt érdemben nem szolgálják, látszólagos meghirdetésük csak az adózás bürokráciáját növeli. Sokkal súlyosabb ugyanakkor, hogy a „kedvezményes” adózású osztalékalap csak töredék, a nyereséges vállalkozókat, jövedelműket 35%-os adó terheli, így az erdészeti vállalkozók adója megduplázódott. Összességükben azonban a költségvetésbe befolyó adóelenyésző (a társasági adóhoz is, még inkább a személyi jövedelemadó viszonylatában). Ez az adózási megfontolások újragondolást, az adómértékek előbb említett csökkentését, az erdészet vonatkozásában a működőképesség biztosítására, a fejlődés megindítására pedig elhagyását is felveti. (A továbbvitt elhatárolt veszteség a következő évek adóját is csökkenti, de az ellentétes periódusok a vállalkozások fennmaradását gátolják.) Mindezen megfontolásokhoz utolsó tényként, érvként említjük meg a vállalkozóknak folyósított (szintén túlbürokratizált) támogatást, amely egyrészt elenyészőnek mondható a gazdálkodás fellendítésére, másrészt végeredményben kompenzálja az adókat, tehát megkérdőjelezhető a rendszer, alacsony a hatékonyság. Az egyéni vállalkozások 1997. évtől nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, így mérleget nem készítenek. Eszközeikről, vagyonukról, illetve kötelezettségeikről és a saját tőkéjükről általában megfelelő színvonalú nyilvántartással nem rendelkeznek. Az erdőgazdálkodásban az egyéni vállalkozóknak az un. családi gazdaságnak nevezett csoportja különösen fontos, hisz itt a dolgozók száma, a rendelkezésre álló eszközök mennyisége már vállalkozási méretű lehet. Az agrár- és erdészeti politika, a szabályozás az EU normáknak megfelelően segítheti a társulások alakítását, ennek az együttműködésre alapozó, az egyéni érdekeltséget fenntartó változata kívánatossá válhatna. Az erdészeti egyéni vállalkozók átlagos adataira következtethetünk a vállalkozások száma alapján. A vállalkozások összes költsége gyakorlatilag megegyezik a bevételükkel (illetve fordítva), így eredménnyel nem rendelkeznek. Az erdészeti egyéni vállalkozások kétezres tábora az ágazat szempontjából komoly tevékenységet végez. A náluk kimutatott éves összesített eredmény a szintentartáshoz sem elég. Természetesen itt is külön vállnak a nyereséges és a veszteséges vállalkozók. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

119

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A csekély nyereségből összességében jelentős adó került bevallásra, ez több mint 100 MFt tőkekivonást jelent a szektorból. A vállalkozásoknak kevesebb mint egyharmada az adófizető, és átlagosan 100-200 EFt az adó. A foglalkoztatásban, az önfoglalkoztatás mellett, megjelenő mintegy másfélezer főnek az egyéni vállalkozó egynegyede ad munkát. A vidéki foglalkoztatásban az egyéni vállalkozók ennél sokkal nagyobb szerepre képesek, de a bérterheket nem tudják kigazdálkodni. Az egyéni vállalkozók (nemcsak az adózásban, az átalányadó választásában), hanem a vállalkozói viszonyban is eltérő csoportokat alkot (A táblázat a 2005. év adatai alapján készült). Főállású egyéni vállalkozónak minősül a 60% (másfélezer fő), akik az árbevétel háromnegyedét, a vállalkozási kivét kb. 90%-át reprezentálják. A nyereség és veszteség arányában, a jövedelmezőségben már nincs lényeges különbség, és a személyi jövedelemadónak valamivel közel háromnegyedét fizetik be. A mellékállású erdészeti egyéni vállalkozók és a nyugdíjasok négy – öt száz fős tábora már alárendeltebb szerepet játszik, de az erdővel, az erdőgazdálkodással való kapcsolat révén tevékenységük, komfort érzetük és véleményük még is fontos az ágazat számára.

120


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A magán erdőgazdálkodás gazdasági helyzetének összefoglalása Az APEH adatok jó alkalmat teremtettek az arányokon túl a magán erdőgazdálkodók áttekintésére is. Az egyszeres és kettős könyvvitelű erdőgazdálkodók (bevonva a számviteli törvényen kívüli SZJA adózású egyéni vállalkozókat) összes értékéből jó közelítő képet kapunk a magán erdőgazdálkodás vagyoni- és jövedelmi helyzetéről. Az eredmény és adó adatokat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magán erdőgazdálkodás felmért bevétele megközelíti a 30 Mrd. Ft-ot, amely ha nemzetgazdaságilag nem is, de ágazatilag jelentős érték. A magán erdőgazdálkodás nyeresége összességében kb. 0,3 Mrd Ft, amely 6%-os árbevétel arányos eredményt mutat. Súlyos azonban a veszteség, amely mögött számos veszélyeztetett szervezet húzódik meg. Hasonlóan nehéz tehertétel a magán erdőgazdálkodás kb. 300 millió Ft-os nyereségadója amely a tárgyi és a személyi fejlesztést lassítja. A magán erdőgazdálkodás 2004 évben gyakorlatilag annyi adót fizetett be a költségvetésbe (az állami erdőgazdálkodás kétszeresét) mint az adózás előtti eredménye, jövedelme, adóalapja képződött.

1.54. táblázat. A magán erdőgazdálkodás gazdasági helyzetének összefoglalása 2004 Kettős összes - Állami - Magán SZJA EV Magán összesen

Árbevétel 73 194 57 596 15 598 1 3255 2 8853

Eredmény 1 441 927 514 -208 306

Nyereség 2 155 903 1 252 307 1 559

Veszteség -714 -24 -690 -515 -1205

Nyereségadó 344 144 200 97 297

2005 Árbevétel Eredmény Nyereség Veszteség Nyereségadó Kettős összes 76 211 2 181 3 182 -1 001 357 - Állami 59 518 1 103 1 395 -292 158 - Magán 16 693 1 078 1 787 -709 199 SZJA EV 13 737 -36 489 -525 108 Magán összesen 3 0430 1 042 2 278 -1234 307 Az áremelkedés hatására nőtt az eredmény, de az ágazati veszteség, az adófizetési kötelezettség nem csökkent. 2004. 2500 2000 1500 1000 500 0 -500

Eredmény

Nyereség

Veszteség

Nyereségadó

-1000 -1500 Kettős összes

- Állami

- Magán


SZJA EV

Magán összesen

121

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 2005. 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 -500

Eredmény

Nyereség

Veszteség

Nyereségadó

-1000 -1500 Kettős összes

- Állami

- Magán

SZJA EV

Magán összesen

A Magán-erdőgazdálkodási társas vállalkozások gazdasági jellemzői (2005) Korábban már végeztünk vizsgálatokat a magán erdőgazdálkodók gazdálkodásának témakörében, ahol a térségi-megyei, gazdálkodási forma, illetve a szakágazati mélységre koncentráltunk. A kistérségi-megyei APEH adatokhoz jutást akadályozta az esetenkénti kis elemszám miatt a beazonosíthatóság problémája. (A szakágazatnál tudtunk különbséget kimutatni az erdőgazdasági termelők és szolgáltatók jellemzőiben, de az önbesorolás bizonytalansága miatt – annak megnyugtató rendezéséig – az erdőgazdasági társas vállalkozókat együtt kezeljük.) Jelen vizsgálatban a régió szint megcélzása ezen akadályt elhárította. Az országos adatsorok sajnos nem állnak rendelkezésre – amely az elemzés gyakorlati elvégzését, kiegészítését stb. nagyban megkönnyítené, és nem kellene az állandóan változó adatforrást informatikailag feltárni - de az AKI által adott adatok a bemutatáshoz megfelelőnek bizonyulnak. A társas gazdasági vállalkozásoknál az állami tulajdonú cégek is szerepelnek, de a sok és jelentős eltérés miatt csak néhány hasonlóságot vagy különbséget mutatunk be. A kettős könyvvitelt vezető magán-erdőgazdálkodók száma jelentős (1651), amelyeket a speciális erdőbirtokossági társulatokra és az erdészeti főtevékenységű vállalkozásokra osztottunk (ezek más ágazati tevékenységet is végeznek, amely jobban befolyásolja a gazdálkodást, mit a szervezeti forma). Az erdőbirtokossági társulatok, illetve az erdészeti gazdasági társaságok regionális elkülönülése követi a szakmai tényezőket és a hagyományokat (alföld 1, 6, 7 – hegy 5 és dombvidék 2, 3, 4 elválása). Korábbi vizsgálatainkban már megállapítottuk, hogy a magán erdőgazdálkodók gazdasági adatai alapján jelentős hányaduk veszteséges, ezért a feldolgozásban erre külön is ügyeltünk (a vizsgált 2005-ös évben a nyereséges gazdálkodók aránya mindössze 60% volt, és régiónként kicsi a különbség 53,5 – 63,5, amelynél az állomány-viszonyok jelentős eltérése ellenére a gazdálkodási körülményekben lényegesen nagyobb a differencia).

122


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A kevéssé lényeges naturális adatokban valószínű nagy a pontatlanság, ezért csak megemlítjük, hogy a használt erdőterületet 70 eha-ban adták meg. Az erdőbirtokosságok ennél lényegesen nagyobb területen bejegyzett erdőgazdálkodók (az erdészeti vállalkozásoknál ez már kevésbé jelentkezik, kivitelező-végrehajtó tevékenységet végeznek, saját vagy kezelt erdőterület nélkül). (A reprezentativitást szintén az erdőbirtokosságok alapján értékeljük a bejegyzett kb. 1200 Ebt.-nek 70%-ára van adatunk, de a kimutatásokból ismert a végelszámolás stb., amelyek adminisztratív kötelezettségeiket nehezen teljesítik, korábban nehezen álltak át a kettős könyvvitelre.) Az elemzéshez a kettős könyvviteli beszámolóban és az adóbevallásban szereplő adatokból a legfontosabb – kezelhető mennyiségű – tényezőket választottuk ki, amelyek a vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkoznak (így számos érdeklődésre számot tartó elemet és összefüggést most nem vizsgáltunk, pl. a finanszírozást, a pénzügyi helyzetet stb. A táblázati érthetőség miatt néhány jellemzőt számítottunk, pl. Kötelezettség, Költség és ráfordítás, adófizetési kötelezettség, amelyek ezekre irányuló részletesebb elemzésnél pontosíthatók, illetve az adatbázisból számíthatók). Bár az erdészeti szervezetek jelentős része „kvázi” vállalkozó, „kényszer” gazdálkodó, de a vagyoni helyzet stabilizálódásához szükséges jelek nem érzékelhetők, valószínű az intézkedések sem erőteljesek. A szervezetek és nem csak a bejegyzett erdőgazdálkodói státuszt teljesítő erdőbirtokossági társulatok, hanem a tényleges tevékenységet végző vállalkozások esetében is hiányzik a teljesítményhez szükséges tárgyi eszköz – gépi kapacitás, illetve a munkavégző munkavállalói feltétel (ezeket sokkal súlyosabbnak ítéljük meg mint az erdőtulajdonosok szokásosan bírált – egyébként igaz, de nem ügydöntő – szakmai, vállalkozói felkészültségét, amelyet az integrátori rendszer bizonyítottan kezelni képes). A gazdasági vállalkozások átlagos vagyona a családi személyi vagyon nagyságrendjét is csak esetenként éri el (és a mutatatókban feltűnő a veszteségesek sokkal rosszabb, kilátástalanságot árasztó tőke és kapacitás hiánya). A veszteséges vállalkozások – egyébként hasonló, hasonlóan alacsony 1,5 MFt-nyi jegyzett tőkéje az évek során alig szaporodott, és vannak olyan térségek, ahol 10-20 gazdálkodó együttes saját tőkéje is negatív (1 – erdészeti vállalkozás, 7 – erdőbirtokossági társulat). Az évtizede halogatott feltőkésítés önerőből, spontán módon – az adózási terhek miatt is – nem jutott előre, és az EU társfinanszírozásban első helyre tett versenyképességi kritérium sokkal nagyobb, de átgondolt, programszerű, célzott támogatást tenne szükségessé, legalább azoknál, akik erre alkalmasak és erre vállalkoznak. A veszteséges vállalkozások kb. 2,5 MFt éves árbevétele a költségek és a ráfordítások fedezetére nem elégséges, sajnálatos módon ez a korábbi veszteségekkel is sújtott réteg még az átlagosan is minimális támogatásnál is kevesebbhez jut, 2005 évben összesen kevesebb mint 20 MFt-ot jeleztek 680-an . Ezek a hozam - költség adatok kb. évi átlagosan 1 MFt veszteséget mutatnak, amit tovább nehezít a finanszírozási gondból származó pénzügyi tevékenységi veszteség. Természetesen a nyereségesen gazdálkodók átlagos helyzete sem megnyugtató, könnyen felborul a gazdálkodási egyensúlyuk, több mint 0,5 Milliárd Ft. (átlag 0,6 MFt) elhatárolt veszteséget kezeltek. A csekély eredmény egy részét viszont (és a vállalkozások megerősödését ez sem segíti) osztalékként a személyes szükségletek fedezésére fordítják.


123

1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az erdőbirtokossági társulati csoport és az erdészeti vállalkozások között jelentős eltérés van, funkciójuk, tevékenységük, érdekeltségük és lehetőségük is különböző. Az erdészeti szervezetek statisztikailag kedvezőbb helyzetének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy ezek nem az erdőbirtokossági társulatokhoz hasonló szűk tevékenységi körű vállalkozások. Vagyonuk, bevételük és eredményük nem csak az erdészeti tevékenységből származik (de a tevékenységi összetétel APEH vagy nyilvános statisztikában nem jelenik meg, és az üzleti – adózási titok miatt a gazdaság szabályozási döntések meghozatalához nem lehet az erdészetet érintő megalapozott elszámolásra hivatkozni). Az ebt-k vagyoni helyzetét a gyenge kondicionálás jellemzi. A vállalkozásokkal szemben is a mérleg főösszegeknek kb. a negyedét, a saját tőkének a harmadát (a jegyzett tőkének a tizedét, az árbevételnek, illetve az eredménynek a negyedét teszi ki az Ebt. csoport. Ezeken belül is természetesen a veszteséges szervezetek ereje még kisebb, problémái még nagyobbak.) Már utaltunk rá, hogy a szervezeti formaválasztás a régiókban eltérő, aminek következtében az erdőbirtokosságok és a vállalkozások eltérő jellemzői a régiókban is megjelennek (a társas vállalkozások regionális megoszlásánál a magánerdőben erős Alföld 6, 7 alulreprezentált, a tömbős erdejű Északi Hegyvidék 5 előkelő helyen áll). A régiókban tehát a szervezeti forma, illetve a gazdálkodási eredmények közötti különbségek is megjelennek, pl, az árbevételben minden régióban a vállalkozási csoport a meghatározó. Az üzemi eredménynél három régió veszteséges, mind ebt.-knél, de a nyereség kb. fele jelent meg veszteségként az erdészeti vállalkozásoknál is. A régiók teljesítményét és alap gazdálkodási mutatóit bemutató táblázatban a nyereséges és a veszteséges vállalkozókat külön szerepeltetjük. Az Ebt.-k üzemgazdaságilag kisebbek (mérlegfőösszeg, saját tőke, jegyzett tőke, értékesítés nettó árbevétele stb., ), a veszteségesek mutatói szintén szerényebbek. A regionális megoszlásnál a nyereséges, illetve veszteséges térségek markánsan nem különíthetők el, a szervezeti egységek darabszáma, aránya hasonlóan alakul. Az árbevétel esetében (%) azonban már más a helyzet, a legtöbb térségben az arányok lényegesen eltérnek (nyereségesebbek az 1, 4, veszteségesebbek a 2, 3, 6 régiók, illetve az Ebt-k pozíciója jobb):

Ny V

1 18,0 6,6

2 8,8 15,6

3 17,2 25,0

4 15,9 10,7

5 10,7 8,9

6 14,1 20,2

7 14,9 13,0

Ö 100 100

Ebt 14,1 7,8

E.sz 85,9 92,2

Az egy szervezetre eső árbevételnél (MFt/db) a differenciák markánsak, árbevétel hiányában aligha lehet jövedelmező gazdálkodást folytatni:

Ny V

124

1 17,4 1,9

2 9,1 4,2

3 10,4 3,2

4 26,7 3,5

5 7,5 1,6

6 21,0 8,7

7 32,8 6,1

Ö 14,7 3,5

Ebt 4,2 0,5

E.sz 24,9 7,0


1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az árbevétel arányos mutatókat szemléltejük, ahol természetesen régiónként is érvényesül az EBt.-k alacsonyabb bevétele (magasabb arányszám formájában): 1 2 Mérlegfőösszeg Ny 1,3 1,2 V 2,8 1,8 Saját tőke. Ny 0,6 0,5 V -0,3 0,5 Adózás előtti eredmény Ny 0,09 0,14 V -0,55 -0,19

3

4

5

6

7

Ö

Ebt

E.sz

1,5 1,8

1,3 0,9

2,0 1,7

1,3 1,0

1,9 4,1

1,2 2,2

1,9 4,5

1,2 2,0

0,6 0,7

0,4 0,8

0,8 0,7

0,6 0,4

1,1 2,0

0,6 0,7

1,9 1,6

1,1 0,6

0,14 -0,24

0,11 -0,46

0,24 -0,44

0,08 -0,16

0,06 -0,36

0,11 -0,30

0,24 -0,63

0,09 -0,27

A veszteséges vállalkozások árbevétel arányos mérlegfőösszege lényegesen magasabb az 1, 2, 7 régióban, illetve az Ebt.-k esetében. A saját tőke esetében hasonló jelenség nem állapítható meg a kis árbevételhez a veszteségesség miatt nem gyarapodó saját tőke társul (az 1 régióban már negatív a saját tőke!) Az árbevétel arányos adózás előtti eredménynél (mint jövedelmezőségi mutatónál) a régiók közül az 5 – Északi hegyvidék - emelkedik ki, az Ebt.-kre jellemző kisebb árbevétel és jobb eredményesség miatt (az árbevétel azonban a régión belül a nyereséges és veszteséges aránynál alig tér el, a társas magán erdőgazdálkodás kb. egytizedét nyújtja, az átlag árbevételeknél pedig az utolsó helyet foglalja el). A veszteséges vállalkozásoknál ugyan csak az alacsony árbevétellel tudjuk magyarázni a magasabb veszteség arányokat és a nagyobb térségi szórást. A sok esetben az árbevétel 30%-át elérő vagy esetenként azt lényegesen meghaladó (az Ebt-k nél – 364 db - 63%!) veszteségesség súlyos állapotokról állít ki tanúsítást. Az erdőgazdálkodás alacsony jövedelmezőségét, ennek szervezeti és térség alakulásában kiemelkedő tényezőket tovább javasoljuk vizsgálni, hogy a tartósan veszteséges gazdálkodásból származó ellehetetlenülés megállítható legyen (ezt akkor is indokoltnak tartjuk, ha az energetikai célú választékok áremelkedése átmenetileg javítja a gazdálkodást). 1 Adó fizetés M Ft. 33 % 16,5 Tao/ 1,3 Árb.%

2

3

4

5

6

7

28 14,0

40 20,0

29 14,5

46 23,0

23 11,5

2,2

1,6

1,3

3,0

1,1

Ö

12 6,0

0,06

Ebt.

200 100 1,4

E. sz.

74 37,0

124 62,0

3,7

1,0

2005. évben a társas magán erdőgazdálkodási vállalkozások 200 MFt adót fizettek (összehasonlításul többet mint az állami tulajdonú erdőt kezelők), régiónként az előbbi megállapításokkal összhangban a 2, 5 régió többet, a 7 az arányosnál kevesebbet. Ez tükröződik az árbevétel arányos mutatóban is, ahol az Ebt.-k viszonylagos terhelése többszörös. A Magán Erdészeti Tesztüzem Hálózatban ezidáig elsősorban az aktív, jövedelmező vállalkozásokkal foglalkozott, a későbbiekben indokolt részprogram keretében megpróbálni a veszteséges gazdálkodókat megközelíteni, és az APEH kimutatásokban szereplő veszteségesség okait és csökkentésének lehetőségeit megvizsgálni.


125

126

1.55. táblázat. Tulajdonosok – Gazdálkodók – Régiók – (Darabszám – Összes érték - Átlagérték) M.e.: db Megnevezés

1

2

NY


Megnevezés Megye - régió

M. - Ebt. % M. – E. % M. Össz. % Ebt – E,- %

V

NY

V

NY

4 V

69 52 83 46 129 110 79 33 55 43 107 78 148 85 138 89 236 188 63,5 60,8 55,7 – magán – erdő-birtokossági társaság – Egyéb gazd. szervezet – nyereséges – veszteséges 1 Közép-MO, 11-Bp, 12-Pest

2 Közép-DT, 23-Veszprém, 22-Komárom, 21-Fejér 121 129 14,4 15,3 112 98 13,9 12,1 233 227 14,5 13,7 51,9 56,8

3 Nyugat-DT, 31-Gy-M-S, 32-Vas, 33-Zala 239 28,4 185 22,9 424 25,7 56,4

5

6

NY

V

NY

18 67 85 53,5

20 54 74

140 98 63 39 203 137 59,7

4 Dél-DT, 41-Baranya, 43-Tolna, 42-Somogy 38 4,5 121 15,0 159 9,6 23,9

V

7

Összesen

NY

V

NY

V

NY 25

38 58 96 63,2

28 28 56

2 63 65 56,0

10 41 51

479 492 971 58,8

5 Északi HV, 53-Nógrád, 52-Heves, 51-BAZ 238 28,2 102 12,6 340 20,6 70,0

6 Észak-ALF 63-Szab-Sz, 61-Hajdú-B, 62-Jász-KK 66 7,8 86 10,6 152 9,2 43,4

7 Dél-ALF, 71-Bács-KK, 73-Csongrád, 72-Békés 12 1,4 104 12,9 116 7,0 10,3

V 2

Össz. 27

364 316 680

843 808 1651

Összesen

843 808 1651 51,1


Állami tulajdonú gazd. szervezet M. – Ebt M. – E. M. – össz M. össz-Ny% Jelmagyarázat: M. Ebt E NY V

3

1.56. táblázat. A magán erdőgazdálkodás gazdasági helyzetének összefoglalása 1. Megnevezés

Összesen

Összesen

Állami NY

V

%

Összesen

127

Magán NY NY átlag

V 680 3 066 2 088 5 283 1 712 1 122 76 951 -875 -706 3 571 2 403 2 267 3 080 -677 1 -678 -54 21 -709

4,5 3,1 7,8 2,5 1,6 0,1 1,4 -1,3 -1,0 5,3 3,5 3,3 3,5 -1,0 0 -1,0 -0,1 0 -1,0

0 442 0 -710 -710 17 -707 1 -708 14 4

0 0,65 0 -1,0 0 -1,0 0 -1,0 0 -1,0 0 0

Vállalkozások száma (db) Befektetett eszköz Forgó eszköz Mérleg főösszeg Saját tőke -Jegyzett tőke -Eredménytartalék -Eredménytartalék + -Eredménytartalék Mérleg szerinti e. Kötelezettség (Szám.) Nettó árbev - előző évi árbev. Ktg+Ráf (Szám.) Üzemi eredmény Üzemi eredmény Ny Üzemi eredmény V Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

1 678 5 580 760 40 112 97 493 67 751 25 788 14 900 16 252 -1 352 1 566 29 742 76 211 62 225 74 117 2 094 30 -986 -100 185 2181

27 43 990 30 151 75 443 56 754 23 219 11 267 11 335 -68 926 18 689 59 518 50 251 58 528 990 1 242 -252 77 36 1 103

25 42 528 28 744 72 569 54 872 21 571 11 173 11 173 0 1 218 17 697 57 174 47 550 55 932 1 242 1 242 0 117 36 1 395

2 1 462 1 407 2 874 1 882 1 648 94 162 -68 -292 992 2 344 2 701 2 596 -252 0 -252 -40 0 -292

98,4 21,1 24,8 22,6 16,2 10,0 24,2 30,3 95,0 40,9 37,2 21,9 19,2 21,0 52,7 59,7 74,4 177,0 80,5 49,4

1 651 11 770 9 961 22 050 10 997 2 569 3 633 4 917 -1 284 640 11 053 16 693 11 974 15 589 1 104 1 838 -734 -177 149 1 078

971 8 704 7 873 16 767 9 285 1 447 3 557 3 966 -409 1 346 7 482 14 290 9 707 12 505 1 781 1 837 -56 -123 128 1 787

E.é. veszteségből leírt Elhat. veszteség átvitt Adófizetési köt. (Szám.) Adózott eredmény Adózott eredmény Ny Adózott eredmény V Osztalék Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény Támogatás jogszabály a. Támogatás v.fiz. nélkül

412 1 194 357 1 824 2 826 -1 002 263 1 562 2 565 -1 000 569 201

161 487 158 945 1 237 -292 0 926 1 218 -292 462 148

161 407 158 1 237 1 237 0 0 1 218 1 218 0 447 148

0 80 0 -292 0 -292 0 -292 0 -292 15 0

60,9 59,2 55,7 48,2 56,2 70,9 100 40,7 52,5 70,8 18,8 26,4

251 707 199 879 1 589 -710 263 636 1 347 -708 107 53

251 265 198 1 589 1 589 0 246 1 346 1 346 93 49

9,0 8,1 17,3 9,6 1,5 3,7 4,1 -0,4 1,4 7,7 14,7 10,0 12,9 1,8 1,9 -0,1 -0,1 0,1 1,8 0,3 0,3 0,2 1,6 1,6 0 0,3 1,4 1,4 0 0,1 0,05

V átlag



Fő adatok (Millió Ft)

128

Magán: Erdő-birtokossági társaság (Ebt). – Egyéb szerv. (E), Nyereséges (NY) – Veszteséges (V), (Millió Ft) Megnevezés

V 364 340 503 851 297 92 184 310 -126 -118 554 188 300 311 -123 1 -124 5 -1 -120 0 72 0 -120 -120 12 -119 1 -119 2 0

Ö 843 1 999 2 577 4 620 2 729 223 1 523 1 733 -210 254 1 891 2 203 1 803 1 822 381 514 -133 36 14 430 77 134 76 356 476 -120 127 253 373 -119 11 6

E NY 492 7 045 5 800 12 999 6 853 1 316 2 218 2 543 -325 974 6 146 12 275 8 204 10 998 1 277 1 325 -48 -153 113 1 237 174 203 124 1 113 1 113 0 131 974 974 0 82 43

V 316 2 726 1 585 4 433 1 415 1 030 -108 641 -749 -586 3 018 2 215 1 966 2 769 -554 -554 -58 22 -590 0 371 0 -590 -590 5 -589 0 -589 13 4

Ö 808 9 771 7 385 17 432 8 268 2 346 2 110 3 184 -1 074 388 9 164 14 490 10 170 13 767 723 1 325 -602 -211 135 647 174 574 124 523 1 113 -590 136 385 974 -589 95 47

M NY 971 8 704 7 873 16 767 9 285 1 447 3 557 3 966 - 409 1 346 7 482 14 290 9 707 12 505 1 781 1 837 -56 -123 128 1 787 251 265 198 1 589 1 589 0 246 1 346 1 346 93 49

V 680 3 066 2 088 5 283 1 712 1 122 76 951 -875 -706 3 571 2 403 2 267 3 080 -677 1 -678 -54 21 -709 0 442 0 -710 -710 17 -707 1 -708 14 4

Ö 1 651 11 770 9 961 22 050 10 997 54 778 3 633 4 917 -1 284 640 11 053 16 693 11 974 15 589 1 104 1 838 -734 -177 149 1 078 251 707 199 879 1 589 -710 263 636 1 347 -708 107 3

Ny EBT 479 1 659 2 074 3 769 2 432 131 1 339 1 423 -84 372 1 337 2 015 1 503 1 511 504 513 -9 31 15 550 77 62 74 476 476 0 115 372 372 0 9 6

E 492 7 045 5 800 12 999 6 853 1 316 2 218 2 543 - 325 974 6 146 12 275 8 204 10 998 1 277 1 325 -48 -153 113 1 237 174 203 124 1 113 1 113 0 131 974 974 0 82 43

Ö 971 8 704 7 873 16 767 9 285 1 447 3 557 3 966 - 409 2 626 29 589 14 290 9 707 4 583 1 781 1 838 -57 -122 128 1 787 251 265 200 1 589 1 589 0 246 1 346 1 346 0 91 9

V EBT 364 340 503 851 297 92 184 310 -126 -118 554 188 300 311 -123 1 -124 5 -1 -120 0 72 0 -120 -120 12 -118 1 -119 2 0

E 316 2 726 1585 4 433 1 415 1 030 -108 641 -749 -586 3 018 2 215 1 966 2 769 -554 -554 -58 22 -590 0 371 0 -590 -590 5 -589 0 -589 13 4

Ö 680 3 066 2 088 5 284 1 712 1 122 76 951 -875 -704 3 572 2 403 2 266 3 080 -677 1 -678 -53 21 -710 0 443 0 -710 -710 17 -707 1 -708 15 4



Vállalkozások száma (db) Befektetett eszköz Forgó eszköz Mérleg főösszeg Saját tőke -Jegyzett tőke -Eredménytartalék -Eredménytartalék + -Eredménytartalék Mérleg szerinti e. Kötelezettség (Szám.) Nettó árbev - előző évi árbev. Ktg+Ráf (Szám.) Üzemi eredmény Üzemi eredmény Ny Üzemi eredmény V Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény E.é. veszteségből leírt Elhat. veszteség átvitt Adófizetési köt. (Szám.) Adózott eredmény Adózott eredmény Ny Adózott eredmény V Osztalék Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény Támogatás jogszabály a. Támogatás v.fiz. nélkül

Ebt NY 479 1 659 2 074 3 769 2 432 131 1 339 1 423 -84 372 1 337 2 015 1 503 1 511 504 513 -9 31 15 550 77 62 74 476 476 0 115 372 372 0 9 6

Megnevezés

1

2

Ebt Db

121

E

Össz

112

-% Nyereséges Db

Ebt 69

E

Nettó árbev

129

Össz 98

Ebt

148

83

E

937 2448

227

Ebt 239

E

Össz

185

3385

707

797

1504

7

120

127

349 2221

2570

Ebt

138

129

E

368 1131

38

E

Össz

121

1499

213

449

662

4

74

78

237 1021

1258

Ebt

236

18

E

748 2812

Ebt 238

E

Össz

102

3560

130 2812

528

896

1424

28

124

152

332 2122

2454

Ebt 85

140

E

Ebt

E

66

Össz 86

2942

44

896

940

1

124

125

151 2122

2273

Ebt

203

38

E

12

E

Össz

104

2993

552

673

1225

59

144

203

403 1122

1525

Ebt 96

2

E

715 1997

2712

1 4019

16,2 388

735

32

78

110

543 1474

2017

13,2

116

Ny 63

10,0

17,9

10,1

Ebt

7,0

Ny 58

20,9 870 2123

152

Ö

9,2

Ny 63

17,5

15,3

340

7

20,6

8,8

21,2

7,1

159

Ny 67

24,3

8,9

16,2

Ebt

6

9,6

Ny

107

14,2

20,2

424

5

25,7

Ny 55

15,2

-% -Jegyzett tőke

E

4

13,7

Ny 79

-% Saját tőke

Ebt

14,1

-% Mérleg főösszeg

233

3

1123 12,1

0

422

0 2131

E

843

Össz 808

51,1

48,9

Ebt

E

1651

Ny

65

479

492

971

6,7

49,3

50,7

100

4020 3769 12999 16767 24,0

1 2307

Ebt

22,5

77,5

100

2308 2432

6853

9285

24,9

26,2

73,8

100

422

131

1316

1447

2131 2015 12275 14290

-%

18,0

8,8

17,2

15,9

10,7

14,1

14,9

14,1

85,9

100

Nettó árb./db

17,4

9,1

10,4

26,7

7,5

21,0

32,8

4,2

24,9

14,7

1,3

1,2

1,5

1,3

2,0

1,3

1,9

1,9

1,1

1,2

0,6

0,5

0,6

0,4

0,8

0,6

1,1

1,2

0,6

0,6

0,09

0,14

0,14

0,11

0,24

0,08

0,06

0,24

0,09

0,11

1176 1503

8204

9707

Mérl.FŐÖ./N.árb. Saját tőke/Nettó árbevétel Adóz. eredmény/ Nettó árbevétel - előző évi árbev. Adófizetési kötelezettség -% Adózott eredmény

215 1536

1751

194

633

827

16

33

11

17

28

17

16,5 107

131

Adóz. eredm./db -%

238

222 1554 12

28

14,0 64

108

172

1776 40

165 1554 1

28

20,0 94

240

334

1719

330

876

1206

377

908

1285

29

19

27

46

13

10

23

14,5 18

240

258

23,0 119

246

365

0 1176 0

12

11,5 75

86

161

0

128

12

74

124

200

6,0

37,0

62,0

100

128

476

1113

1589

1,6

1,2

1,4

3,0

1,8

1,7

2,0

1,0

2,3

1,7

15,0

10,8

21,0

16,2

23,0

10,1

8,1

30,0

70,0

100

Adózott eredmény Ny

107

131

238

64

108

172

94

240

334

18

240

258

119

246

365

75

86

161

0

128

128

476

1113

1663

Adózott eredmény V

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



2. Régiók teljesítménye és mutatói

129

130 Megnevezés

1

Veszteséges

Ebt

Db

2

52

E

V 33

-% Mérleg főösszeg

Ebt 85

46

E

V 43

12,5 93

347

440

-89

-%

-55

Ebt 89

110

E

V 78

13,1 105

568

8,3 34

4

673

177

-3,2

206

Ebt 188

20

E

V 54

27,6 203

879

12,7 29

5

1082

302

12,0

412

Ebt 74

98

E

V 39

10,9 85

147

20,0 110

6

232

136

0,24

197

Ebt 137

28

E

V 28

20,1 74

288

4,4 61

7

362

131

11,5

158

Ebt 56

10

E

V 41

8,2 119

357

6,9 27

Ö

476

173

1123

9,0 46

137

9,2

183

-9

622

10,7

Ebt

E

V

51

364

316

680

7,5

53,5

46.5

100

1296

851

4433

5284

24,5

16,0

84,0

100

613

297

1415

1712

35,8

17,3

82,7

100

-Jegyzett tőke

12

49

61

2

98

100

13

215

228

4

476

480

23

41

64

33

43

76

5

107

112

92

1030

1122

Nettó árbev

18

141

159

10

366

376

60

540

600

13

245

258

44

169

213

35

450

485

7

306

313

188

2215

2403


-%

6,6

15,6

25,0

10,7

8,9

20,2

13,0

7,8

92,2

100

N. árb./db

1,9

4,2

3,2

3,5

1,6

8,7

6,1

0,5

7,0

3,5

Mérl.FŐÖ./N.árb.

2,8

1,8

1,8

0,9

1,7

1,0

4,1

4,5

2,0

2,2

Saját tőke/N. árbev

-0,3

0,5

0,7

0,8

0,7

0,4

2,0

1,6

0.6

0,7

-0,55

-0,19

-24,7

-0,46

-0,44

-0,16

-0,36

-0,63

-0,27

-0,30

Adóz. eredm./N. árb. - előző évi árbev. Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény

57

140

197

24

340

364

93

451

544

16

233

249

56

225

281

45

348

393

8

228

236

300

1966

2266

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-13

-75

-88

-13

-58

-71

-42

-106

-148

-6

-112

-118

-26

-68

-94

-15

-64

-79

-5

-107

-112

-120

-590

-710

-2,2

-0.3

-1,9

-1,0

Ad. eredm./db

-1,0

-% Adózott eredmény Ny Adózott eredmény V

-0,8

12,4

-0,8

10,0

-1,6

20,8

-0,7

16,6

-1,4

15,8

16,9

83,1

100

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13,2 0

0

0

11,1 0

0

0

0

0

0

0

-13

-75

-88

-13

-58

-71

-42

-106

-148

-6

-112

-118

-26

-68

-94

-15

-64

-79

-5

-107

-112

-120

-590

-710


-% Saját tőke

3

Megnevezés

1

2

Ny V Ö Ny V Ö Vállalk. száma 148 85 233 138 89 227 Befektetett eszköz 1509 241 1750 566 392 958 Forgó eszköz 1813 199 2012 924 279 1203 Mérleg főösszeg 3385 440 3825 1499 673 2172 Saját tőke 1504 -55 1449 662 206 868 -Jegyzett tőke 127 61 188 78 100 178 -Eredménytartalék 900 -19 881 419 109 528 -Eredménytart. + 941 82 1023 434 144 578 -Eredménytart. -40 -102 -142 -15 -35 -50 Mérleg szerinti e. 208 -84 124 143 -71 72 Kötelezettség 1881 495 2376 837 467 1304 Nettó árbev 2570 159 2729 1258 376 1634 - előző évi árbev. 1751 197 1948 827 364 1191 Ktg+Ráf 2315 228 2543 1055 441 1496 Üzemi eredmény 255 -69 186 203 -65 138 Üzemi er. Ny 258 0 258 207 0 207 Üzemi er. V -2 -69 -71 -4 -65 -69 Pénzügyi er. 1 -25 -24 -5 -6 -11 Rendkívüli er. 15 7 22 1 0 1 Adózás előtti er. 271 -88 183 200 -71 129 E.é. veszt. leírt 33 0 33 11 0 11 Elhat. veszt. átvitt 19 39 58 17 10 27 Adófizetési köt. 33 0 33 28 0 28 Adózott eredmény 238 -88 150 172 -71 101 Adózott er. Ny 238 0 238 172 0 172 Adózott er. V 0 -88 -88 0 -71 -71 Osztalék 31 7 38 27 0 27 Mérleg sz. er. 208 -84 124 143 -71 72 Mérleg sz. er. Ny 208 1 209 143 0 143 Mérleg sz. er. V 0 -85 -85 0 -71 -71 Támog. jogsz. a. 15 1 16 4 0 4 Támogat. v.fiz. n. 1 0 1 0 0 0

3

4

Ny V Ö Ny V 236 188 424 85 74 1524 590 2114 1183 682 2028 489 2517 1755 271 3560 1082 4642 2942 232 1424 412 1836 940 197 152 228 380 125 480 609 74 683 501 -288 713 255 968 605 81 -104 -180 -284 -104 -369 293 -147 146 229 -118 2136 670 2806 2002 36 2454 600 3054 2273 258 1776 544 2320 1719 249 2129 736 2865 2034 376 325 -136 189 239 -118 353 1 354 267 0 -28 -137 -165 -28 -118 -5 -9 -14 -7 -2 55 -3 52 55 2 374 -148 226 287 -118 48 0 48 38 0 53 64 117 30 231 40 0 40 29 0 334 -148 186 258 -118 334 0 334 258 0 0 -148 -148 0 -118 42 9 51 30 0 293 -147 146 229 -118 293 0 293 229 0 0 -147 -147 0 -118 7 0 7 6 2 36 0 36 36 2

5 Ö 159 1865 2026 3174 1137 605 213 686 -473 111 2038 2531 1968 2410 121 267 -146 -9 57 169 38 261 29 140 258 -118 30 111 229 -118 8 38

Ny 203 1393 1560 2993 1225 203 456 530 -74 275 1768 1525 1206 1143 378 393 -15 -3 36 411 45 50 46 365 365 0 88 275 275 0 7 5

6 V 137 202 158 362 158 64 117 166 -48 -94 204 213 281 304 -91 0 -91 -4 1 -94 0 17 0 -94 0 -94 0 -94 0 -94 0 1

Ö 340 1595 1718 3355 1383 267 573 696 -122 181 1972 1738 1487 1447 287 393 -106 -7 37 317 45 67 46 271 365 -94 88 181 275 -94 7 6

7

Ö

Ny V Ö Ny V Ö Ny V Ö 96 56 152 65 51 116 971 680 1651 1319 284 1603 2666 674 3340 8704 3066 11770 1341 189 1530 1302 502 1804 7873 2088 9961 2712 476 3188 4020 1296 5316 16767 5284 22051 1123 183 1306 2308 613 2921 9285 1712 10997 110 76 186 422 112 534 1447 1122 2569 529 43 572 423 42 465 3557 76 3633 569 101 670 462 124 586 3966 951 4917 -40 -57 -97 -39 -82 -121 -409 -875 -1284 146 49 195 120 -112 8 2626 -704 1922 1589 1335 2924 1712 683 2395 29589 3572 33161 2017 485 2502 2131 313 2444 14290 2403 16693 1285 393 1678 1176 236 1412 9707 2266 11973 576 561 1137 1921 435 2356 4583 3080 7663 195 -76 119 210 -122 88 1781 -677 1104 197 0 197 211 0 211 1838 1 1839 -2 -76 -78 -1 -122 -123 -57 -678 -735 -15 -3 -18 -76 -5 -81 -122 -53 -175 3 0 3 6 15 21 128 21 149 184 -79 105 140 -112 28 1787 -710 1077 19 0 19 29 0 29 251 0 251 37 18 55 43 61 104 265 443 708 23 0 23 12 0 12 200 0 200 161 -79 82 128 -112 16 1589 -710 879 161 0 161 128 0 128 1589 - 1589 0 -79 -79 0 -112 -112 0 -710 -710 36 2 38 14 0 14 246 17 263 146 49 195 120 -112 8 1346 -707 639 79 0 79 120 0 120 1346 1 1347 67 -79 -12 0 -112 -112 0 -708 -708 34 8 42 25 1 26 91 15 106 4 0 4 0 0 0 9 4 13



2. Régiók Ny – V

131

132

2. Régiónként Ebt. – E Megnevezés

E 112 854 948 1858 708 169 311 412 -101 51 2087 2362 1676 2267 95 150 -54 -44 22 72 14 50 16 56 131 -75 6 51 125 -74 14 1

Ö 233 1313 1516 2888 1449 188 881 1023 -142 124 2376 2870 1948 2737 133 258 -124 -52 28 108 33 58 33 75 238 -163 38 124 209 -85 16 1

2 Ebt 129 200 270 473 242 6 182 191 -9 34 231 613 218 608 5 70 -65 -1 0 3 5 10 11 -8 64 -72 21 34 47 -13 2 0

E 98 611 714 1331 626 172 346 387 -41 38 1073 1387 973 1305 82 137 -55 -17 1 67 6 17 17 50 108 -58 6 38 96 -58 2 0

Ö 227 811 984 1804 868 178 528 578 -50 72 1304 2000 1191 1913 87 207 -120 -18 1 70 11 27 28 42 172 -130 27 72 143 -71 4 0

3 Ebt 239 447 498 951 638 41 204 245 -41 39 313 932 315 963 -31 106 -137 -7 -3 -41 23 60 12 -53 94 -147 21 39 82 -43 1 0

E 185 1294 1646 2944 1198 339 479 723 -243 107 2493 2662 2005 2536 126 248 -122 -16 52 162 25 57 28 134 240 -106 35 107 211 -104 6 36

Ö 424 1741 2144 3895 1836 380 683 968 -284 146 2806 3594 2320 3499 95 354 -259 -23 49 121 48 117 40 81 334 -253 56 146 293 -147 7 36

4 Ebt 38 90 124 215 105 5 51 79 -28 12 111 409 181 508 -99 19 -118 -2 2 -99 13 3 1 -100 18 -118 0 12 18 -6 0 0

E 121 1775 1902 2959 1032 600 162 607 -445 99 1927 2367 1787 2260 107 248 -141 -9 58 156 25 258 28 128 240 -112 30 99 211 -112 8 38

Ö 159 1865 2026 3174 1137 605 213 686 -473 111 2038 2776 1968 2768 8 267 -259 -11 60 57 38 261 29 28 258 -230 30 111 229 -118 8 38

5 Ebt 238 392 533 944 579 82 274 307 -33 49 365 616 386 579 33 129 -96 0 12 45 14 16 19 26 119 -93 42 49 75 -26 5 1

E 102 835 700 1541 804 185 299 389 -89 132 1607 1291 1101 1102 189 264 -75 -11 27 205 31 51 27 178 246 -68 46 132 200 -68 2 5

6 Ö Ebt 340 66 1227 372 1233 449 2485 834 1383 434 267 65 573 251 696 298 -122 -47 181 52 1972 400 1907 1028 1487 422 1681 1023 222 5 393 83 -171 -78 -11 1 39 4 250 9 45 4 67 25 46 13 204 -4 365 75 -161 -79 88 21 181 52 275 0 -94 52 7 0 6 4

E 86 928 680 1639 872 121 321 372 -50 143 2524 1924 1256 625 53 114 -61 -21 -1 32 15 30 10 22 86 -64 17 143 79 -64 42 0

Ö 152 1300 1129 2473 1306 186 572 670 -97 195 2924 2952 1678 1648 58 197 -139 -20 3 41 19 55 23 18 161 -143 38 195 79 -12 42 4

7 Ebt 12 39 134 174 -8 5 -8 2 -10 -5 182 313 8 435 -122 0 -122 -5 15 -112 0 9 0 -112 0 -112 0 -5 0 -5 1 0

E 104 3301 1670 5142 2929 529 473 584 -111 13 2213 2437 1404 2343 94 211 -117 -82 21 33 29 95 12 21 128 -107 14 13 120 -107 25 3

Ö 116 3340 1804 5316 2921 534 465 586 -121 8 2395 2750 1412 2778 -28 211 -239 -87 36 -79 29 104 12 -91 128 -219 14 8 120 -112 26 3

Ö Ebt 843 1999 2577 4620 2729 223 1523 1733 -210 254 1891 2203 1803 1822 381 514 -133 36 14 430 77 134 76 356 476 -120 127 253 373 -119 11 6

E 808 9771 7385 17432 8268 2346 2110 3184 -1074 388 9164 14490 10170 13767 723 1325 -602 -211 135 647 174 574 124 523 1113 -590 136 385 974 -589 95 47

Ö 1651 11770 9962 22052 10997 2569 3633 4917 -1284 642 11055 16693 11973 15589 1104 1839 -735 -175 149 1077 251 708 200 879 1589 -710 263 638 1347 -708 106 53



Db Befektetett eszköz Forgó eszköz Mérleg főösszeg Saját tőke -Jegyzett tőke -Eredménytartalék -Eredménytart. + -Eredménytart. Mérleg szerinti e. Kötelezettség Nettó árbev - előző évi árbev. Ktg+Ráf Üzemi eredmény Üzemi er. Ny Üzemi er. V Pénzügyi er. Rendkívüli er. Adózás előtti er. E.é. veszt. leírt Elhat. veszt. átvitt Adófizetési köt. Adózott eredmény Adózott er. Ny Adózott er. V Osztalék Mérleg sz. er. Mérleg sz. er. Ny Mérleg sz. er. V Támog. jogsz. a. Támogat. v.fiz. n.

1 Ebt 121 459 568 1030 741 19 570 611 -41 73 289 508 272 470 38 108 -70 -8 6 36 19 8 17 19 107 -88 32 73 84 -11 2 0

Állami

Magán összesen

Magán nyereséges

43 990 284

11 770 329

8 704 59

3 066 270

II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

10 942

11 296

8 628

2 668

2 764

123

16

107

B. FORGÓESZKÖZÖK

31 051

9 960

7 873

2 087

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

7 908 11 388 3 800 7 054

1 551 3 455 285 4 667

1 245 2 740 270 3 616

306 715 15 1 051

ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

Magán veszteséges FORRÁSOK

Állami

Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges

56 754 23 219

10 997 2 569

9 285 1 447

1 712 1 122

0

32

24

8

20 601 11 335 663 0

2 135 3 633 803 0

1 164 3 557 482 0

971 76 321 0

926

640

1 346

-706

337

49

33

16

13 804

10 407

6 933

3 474

0

252

195

57

3 945

4 045

2 488

1 557

9 859

6 110

4 250

1 860

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

4 547

583

503

80

FORRÁSOK ÖSSZESEN:

75 442

22 036

16 754

5 282

D.

SAJÁT TŐKE

I. Jegyzett tőke II. Jegyzett de még be nem fizetett tőke(-) III. Tőketartalék IV. Erdeménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E.

CÉLTARTALÉKOK

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

I. 1 302

75 443

320

22 050

190

16 767

130

5 283

Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek



1.57. táblázat. Erdészeti szervezetek mérlege - 2005.

133

134

1.58. táblázat Erdészeti szervezetek Eredménykimutatása – 2005. RÁFORDÍTÁSOK Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke

Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges

8 832

4 729

4 018

711

25 136

3 693

3 108

585

4 456

3 400

2 677

723

1 216

1 359

1 130

229

40 424

13 656

11 300

2356


18 868

2 203

1 733

470

Értékcsökkenési leírás

3 166

980

738

242

Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII) Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)

5 835

869

580

289

990

1 104

1 781

636

294

217

77

77 1 067

927

1 658

157

19

13

6

35

149

128

21

1 102

1 076

1 786

158

197

197

944

879

1 589

0

263

246

944

616

1 343

-

HOZAMOK

Állami

Magán összesen

Magán nyereséges

Magán veszteséges

Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke)

59 518

16 693

14 290

2 403

1 954

286

279

7

7 812

1833

1563

270

Egyéb bevételek ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Pénzügyi műveletek bevételei PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) Rendkívüli bevételek RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII)

-677 713

117

94

23

-177

-123

-54 -731

192

168

141

27

35

149

128

21 -710

-710

17 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)

-727


Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09) Személyi jellegű ráfordítások

Állami

135

2.

Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben

2.1. Az erdő, az erdőgazdálkodás számvitele A tanulmány 1994. évben készült, a korábbi tanfolyamokon ez került oktatásra. Az újrakodifikált 2000. évi C. törvény a számvitelről az erdővel és erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket tovább nem finomította, nem rendezte, így az 1994-es anyag alig vesztett aktualitásából (az aktualizálásokat részben kihagyással, részben „dőlt” írással végeztem el). Az 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről erdőre, erdőgazdálkodásra vonatkozó előírásainak értelmezésével, a helyes számviteli magatartással és ezekkel összefüggésben is a különböző támogatási, adózási jogszabályi rendelkezések követésével kapcsolatban ellentmondó és a nemzetközi, hazai szakmai megítéléstől eltérő megnyilatkozások történtek. Az egyre terebélyesedő és súlyosbodó problémakör rendezéséhez jelen szakmai anyagban áttekintem és öszszefüggéseiben tárgyalom a vonatkozó szakmai-számviteli stb. megközelítéseket, remélhetőleg segítve a tisztázódást és a megoldást. 2.1.1. Az erdő a számvitelben A Számviteli törvény szerint: „A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, „erdő”, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozás tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.” 2007. – „26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.” Tehát az erdő egy önálló számviteli kategória, a földterülettől, az ültetvénytől is különbözik, egyikükkel vagy összegükkel sem azonos „speciális”vagyontárgy. Az erdő eszerint nem azonos az előbbiekkel és nem egyéb építmény. A szakmai megítélésben az erdő(állomány) vagyon komplex fogalma a közvetlen gazdasági értékkel is bíró erdőföldön, faállományon kívül az erdő minden egyéb összetevőjét is egyesíti [egyéb növények, állatok (a vad, a vadgazdálkodás és a vadászati jog) stb.]. A nem piaci értékkategóriákhoz sorolható az erdő nem termék termelési, hanem védelmi, illetve társadalmi-szociális szolgáltatása (képessége), amely a gazdasági kalkuláció területe. Az erdőképet tükrözte a Dudás Jné (Szerk.): A számviteli törvény és az éves beszámoló SALDÓ, Budapest 1991. (158-159 p.): „erdő: a fákkal és fásszárú növényekkel benőtt terület, melynek fő hasznát a fanövedék kitermelése, illetőleg a fa (helyesen az erdő, LB) védőhatása adja.” A kézikönyv utalást tett az ültetvényre is: - „ültetvény: a termőfölddel tartósan összefüggő, többéves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra. Ültetvény... valamint a nyárfa és a fűztelep.” A faültetvény (nem a fűztelep) sajátosságaira később még visszatérek. Itt csak megállapítom, hogy az ültetvény a termőföld, földterület bázisán létrehozott tárgyi eszköz. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

135

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben (A 2007. tavaszi törvénymódosítás remélhetőleg számvitelileg kezelhető módon rendezi az energetikai célú fatermesztést, illetve alkalmazhatóvá teszi a fásított terület fogalmát is). Az erdő fentitől már részben eltérő megközelítését tartalmazza a Szerk. Dudás Jné: Könyvvezetés a kettős könyvvitel rendszerében SALDÓ, Budapest 1993. (76 p.). A számlatükörben az erdő egységét számvitelileg szétszakítja s ezzel a Számviteli törvényben meghatározott „erdő” kategória, annak önálló értelme a törvény módosítása nélküli annullálási látszata keltődik. („12. 121. 1213. 125. 1253.

INGATLANOK Termőföld „Erdő földterülete” Egyéb építmények „Erdők” ...”)

Mivel az „erdő” imént idézett definícióját változatlanul fenntartotta, így az ettől eltérő részletezése feloldandó önellentmondás. Az erdő számvitelével kapcsolatosan ez további zavart okozott és az ültetvény sémájára egyszerűsítéssel nehezen kezelhető helyzet alakult ki (pl. Önkormányzati irányelv, Állami tulajdonosi szervekben az érték mellőzése stb.). A Számviteli törvény kifejti: „Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, a telek, a telkesítés, az „erdő”, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszköznél.” 2007. – „52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). (5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. (6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. (7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.” Az „erdő” tehát, a Számviteli törvény szerint is, néhány más vagyontárgyhoz (pl. termőföldhöz) hasonlóan el nem használódó tárgyi eszköz, amelynek nincs értékcsökkenése, így ennél fogva értékcsökkenési leírás sem számolható el. Ezeknek a közös ökonómiai indoklása, hogy szakszerű gazdálkodás mellett értékük, használhatóságuk nem csökken. Más megközelítésben a befektetett eszközzel (az „erdővel”) előállított termék értékébe nem megy át a tárgyi eszköz értéke, nem épül be előállítási költségként. Előre látható használati idő (tartamosság) nem határozható meg (el nem használódó), tehát az egyes éveket sem terheli beszerzési költséghányad. Ez mutatja az alapvető különbséget a termőföld bázisán többéves termelésre létesített, korlátozott (és meghatározott) használati idejű, amortizálódó ültetvénytől. Amennyire triviálisak a fentiek más vagyontárgyaknál, nevezetesen a termőföldnél, ugyanolyan lényegesek az „ökonómiai erdő”-höz való viszonyulásunkban, s gond az "erdő" esetében ennek elfogadhatóságáról való meggyőzés.

136


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben A Számviteli törvény megalkotásának ismert körülménye, egyik célja az Indoklás I. fejezetében rögzítésre került (Magyar Kölöny MK 1991/63 sz. 1179 p.). „A külföldi működő tőke érdeklődésének felkeltéséhez szükséges, hogy a vállalkozó kimutatott vagyona, elért jövedelme a nemzetközi számviteli gyakorlat szerint is reális legyen. Ez nemzetközileg is elfogadható, elismertethető számvitelt igényel. A nemzetközi elismertetéshez szükséges az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa irányelveinek, valamint a "Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által kiadott standardoknak a figyelembe vétele", adaptálása, ...” A jogalkotó ezen kifejezett igényét érvényesítette, a Számviteli törvény az „erdőt” nem amortizálható tárgyi eszközként nevesíti, összhangban a vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standarddal (Fordítatta PM Számviteli Főosztály: Nemzetközi Számviteli Standardok SALDÓ, Budapest 1991.) 73-78 p. IAS 4 - Az amortizáció elszámolása: „1. A jelen standard az amortizáció számviteli elszámolásával foglalkozik, és minden amortizálandó eszköztípusra érvényes az alábbiak kivételével: (a) „erdők” és hasonló, megújuló természeti erőforrások, ...”. Az „erdő” fogalmának értelmezéséhez a sohasem tökéletes analógiaként a mezőgazdaság erdőgazdálkodás párhuzamát említem. A mezőgazdasági tevékenység során az el nem használódó termőföldön folyik a terméktermelés, amelynek hozamai és ráfordításai a föld értékét nem változtatják meg. Hasonlóan az „ökonómiai erdő” bázisán folyik az erdőgazdasági termelés (önálló nemzetgazdasági ágazatban), amelynek hozamai és ráfordításai az erdő számviteli értékét nem változtatják meg. Az idézett Számviteli Kézikönyvet újból citálva: „erdő: ..., amelynek fő hasznát a „fanövedék kitermelése” ... adja.” Az erdőgazdálkodásban tehát eszerint is nem az „ökonómiai erdő”, hanem a „fanövedék” termék kitermelése (hasznosítása) történik a hozamokkal és ráfordításokkal (az egyéb haszonvételektől, a védőhatás megtérítésének kérdésétől most eltekintve). Az „erdő” és az „erdőgazdálkodás terméke” tehát számvitelileg különböző, eltérően kezelendő fogalom (s ezért az erdő faállományának minősítésénél óvatosan indokolt eljárni). A tárgyi eszközökkel kapcsolatos IAS előírások alkalmazása nyilvánvaló, indoklásban kifejtett szándéka volt a jogalkotónak. Az IAS 16. (PM Számviteli Főosztály, 1991. 169-179. p.) „Ingatlanok”, gépek és berendezések elszámolására vonatkozik, és tartalma. A Számviteli törvény tárgyi eszközökre vonatkozó előírásai ezen standarddal összhangban készültek. Az „erdő” esetében is a tárgyi eszköz e vonatkozású értelmezése terjedt komoly problémákat, súlyos gondokat okozva. Az „ökonómiai erdő” a hivatkozott standardban azonban: „3. A jelen állásfoglalás nem foglalkozik a következők elszámolásával: (a) "erdők" és a hasonló újratermelődő természeti erőforrások...” A fentiek alapján tehát az IAS 16. és a tárgyi eszközökre a Számviteli törvényben (a Számviteli Kézikönyvben) foglaltak (pl. a saját előállítás, a felújítások stb. tekintetében) nem értendők az „ökonómiai erdőre”, „a vállalkozó vagyona, elért jövedelme a nemzetközi gyakorlat szerint is reális legyen” elvárás az „erdő” speciális (de az előbbi példa szerint nem igazán egyedülálló - l. termőföld) számviteli kezelését követeli meg. A helytelen kezdeményezésekből számos az erdőgazdasági ágazatot és az abban gazdálkodókat nem a megbízható, valós képpel (vagyonnal, eredménnyel) bemutató könyvelés történt, amelyek jövőre való folytatása összefoglaló iránymutatás kiadásával megakadályozható, a jelenlegiek kezelése súlyuknál-nagyságrendjüknél fogva különös felelősségű intézkedéssel oldható (1995. évben a számviteli törvény pontosítása megtörtént 35. § (7) A tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének


137

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka költségeit.).

Ha az IAS 16. nem vonatkozik az erdőre, akkor van-e konkrét előírás? Megítélésem szerint nem volt de most már van, IAS 41. A kivételből és a számviteli alapelvekből levezethető, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott eljárás követhető. (A Számvitel és könyvvizsgálat 1994/11. számában (520 p.) tudósítanak arról, hogy „az IASC vezetése júniusi ülésén jóváhagyta azt a javaslatot, hogy készítsenek elő "Új" mezőgazdasági nemzetközi számviteli normákat ...”.) Az „erdő” vonatkozásában célszerű ennek nemzetközi alkalmazási bevárása, s az alig korrigálható, a nemzetközi gyakorlattal ellentétes és növekvő feszültségeket okozó eljárásoktól tartózkodás. A IUFRO (az Erdészeti Kutatók Nemzetközi Szövetsége) 1965 (Forstlicher Kontenrahmen) után 1995 évben foglalkozott kiemelten, a finnországi Tampereben a világkongresszuson az erdészeti számvitellel (Rechnungswesen - neue Lösungsansätze für Kosten- und Leistungsrechnung, Erfolgsrechnung und Controlling). A piacgazdaságokban az erdészeti számvitelben több eljárást alkalmaznak, elterjedt a pénzforgalmi szemléleten álló kamerális számvitel, amely a vagyon(változás)t nem hangsúlyozza (e mellett természetesen oktatják a kereskedelmi -kettős- könyvvitelt). Addig is a Számviteli törvényben az amortizációnál nevesítettből, ennek következményeiből, az IAS 16. alóli kivételből, a számviteli alapelvekből, a nemzetközi számviteli gyakorlatból és az adózási feszültségek elkerüléséből következik, hogy az „erdő” számvitelében − az erdő beszerzésekor a beszerzési értéken kerül az eszközállományba, értékesítéskor onnan kivezetésre (részértékesítéskor területaránnyal), − egyebekben értékváltozás könyvelés nincs (nincs amortizáció, korosbítás-értékesedés, felújítás, megszűnt erdő beruházása stb. - a felértékelés számviteli törvény módosításával esetleg megnyíló lehetőségével most nem foglalkozva). − (2006. – a telepítéskor a bekerülési előállítási értéken, de ez újabb kérdéseket vet fel). Tény, hogy ezeknek tételes rögzítése a Számviteli törvényben nem szerepel az „erdőre” (de a termőföldre sem). (Az analógiaként felhozott termőföld esetében semmilyen kezdeményezésről nincs tudomásom, amely a mezőgazdasági termelés költségeit a termőföldre aktiválni szándékozna vagy a mezőgazdasági termék (le)termelésekor a termőföld megszüntetés könyvelését vélelmezné). Tehát az „erdő” esetében az eszközök beszerzési és előállítási költségeinél sem vonatkozik a Számviteli törvény: „35. § (3) A tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával , élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá a tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka (a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka kivételével) költségét is.” Az „erdő” esetében nincs elhasználódás, az élettartam növelhetetlen, tehát nem lehet ráaktiválás sem. 2007. - 48. § (2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

138


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az eddigiekre alapozva lehet továbblépni a vizsgálatban az „erdőtelepítés” és a „faültetvény” kérdéseire: A Számviteli törvény 35. § (1) bek. szerinti „az eszköz ... létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig ... felmerült” költség, ráfordítás fogalmának a nemzetközi gyakorlatban az „erdő”-re való vonatkoztatását az IAS 16. és az értelmezési nehézsége miatt ugyancsak elkerülik. „Erdő” esetében Magyarországon az üzembe helyezés bizonytalan, a(z előállított) tárgyi eszköz nem adja át értékét az előállított terméknek (a „fanövedék kitermelésé”-nek megjelenése az erdőgazdálkodásban egyébként is több évtizeddel később következik be), elhasználódás nincs s értékcsökkenés sem számolható el stb., tehát speciális eszköz jellegű. Az „erdő” esetében - nemzetközileg is előfordul támogatási célból - tehát a létesítés költségeinek az aktiválása helyett is a költségként való elszámolás lehetősége, hiszen beruházásként kezelt költsége az eredmény terhére értékcsökkenési leírásként soha sem elszámolható, „kvázi eredményt” javító, adóztató.. (Az erdészeti terminus technicusként használt erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőhasználat, erdőfenntartás, műszaki átadás, erdősítés befejezése stb. fogalmak számvitelileg nem azonos kifejezésként értelmezendők. Számos közülük a nemzetközi erdészeti gyakorlatban sem alkalmazott, a sajátos magyar finanszírozási múlt és gyakorlat terméke. A erdősítés befejezése, műszaki átadása-átvétele a finanszírozáshoz kötődik s a pénzügyi elszámolás, a támogatás folyósításának, véglegességének szempontjából lényeges. Az erdőfelújítás a tartamosság erdészeti alapelvének törvényben rögzített konkretizálása, az ehhez kapcsolódó szakhatósági eljárás során a kötelezettség teljesítése, a szankciók alóli mentesség kerül igazolásra. Ez egyben az "erdő" el nem használódó jellegének kritériuma is.) A „faültetvény” számviteli (és erre támaszkodó adó) kezelése csak együttesen közelíthető meg a szakértői véleményben (az ültetvény fogalmát felidézve: a termőfölddel összefüggő, „többéves rendszeres termelésre” létesített növényi kultúra). A mezőgazdasági ültetvények termőre fordulás (aktiválás) után meghatározott ideig "termést" hoznak, amelynek értékébe az aktivált ráfordítások értékcsökkenési leírásként átmennek, miközben az ültetvény nettó értéke csökken. Az ültetvény használati ideje szakmailag meghatározható. A „faültetvények” gazdasági viselkedése azonban nem csak ilyen. A figyelmet érdemlő különbség a valóságos termőre fordulásban, a termésben van. A fatermék termelési funkció szempontjából pl. a „nyárfa faültetvény” (csak némileg leegyszerűsítve) egyszer terem fatermék termést (fatermést). Ha ezt a vagyontárgyat közben mindenáron befektetett, tárgyi eszközként (ültetvényként - egyéb építményként) akarnánk nyilvántartani, akkor is a bekerülési költségek a termőre (kitermelésre) fordulásig halmozódnak, és a kitermelés évében aktiválhatók. Egyben az egészet (s csak ekkor) értékcsökkenésként s leírásként elszámolnánk a fatermék értékében (hozamával szemben) – az eszköz várható használata a kitermelés időszaka, a véghasználat éve. Az ültetvény növekedési fázisában nincs késztermék, s nincs költségviselő, amibe értékátadás történne. A „faültetvény” fatermék termelése ökonómiailag egy hosszú idejű termék előállítási folyamattal is jellemezhető, amelynek végén a fatermék készlet megjelenik, csak a befejezetlen termelés időtartama szokatlanul hosszú. Ha a „faültetvény” fatermék termelési folyamatának költségei, ráfordításai a felmerülés időszakában az eredmény terhére nem számolhatók el, az 58. 582. 581. akkor ez az okoz.

Aktivált saját teljesítmények értéke Saját előállítású eszközök aktivált értéke vagy Saját termelésű készletek állományváltozása miatt, ellenérdekeltséget fokozó rendkívül hosszú idejű forráslekötést, finanszírozást


139

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben A megítélés és az elszámolás újragondolását igényli a 2004. év után EU társfinanszírozással telepített erdők, ültetvények témája, hiszen itt az „első” évi erdőtelepítéshez kapcsolódik a támogatás legnagyobb része. Az öt évig (jelenleg háromszor) nyújtott ápolási támogatás már nehezebben minősíthető az erdő bekerülési értékéhez, de ez szakmai és számviteli megállapodás kérdése (de a hozam – költség összemérést be kell tartani). A jövedelempótló támogatási rész már megfogalmazása miatt sem lehet része a bekerülési értéknek. Az éves költségek, ráfordítások eredmény terhére történő elszámolhatósága és a kitermelési (erdősítési költségekkel nem csökkentett) hozam eredményt növelő figyelembe vétele gazdaság (agrár - erdészet) politikai döntés, amelyet a számviteli kezeléssel egyeztetni indokolt (a támogatásról bővebben később). 2.1.2. Az erdőgazdálkodás a számvitelben Az „ökonómiai erdő” számviteli fogalma, helyzete után az „erdőgazdálkodás” ökonómiai számviteli megítélését veszem sorra, igyekszem a félreértéseket tisztázni az erdészeti és számviteli kategóriák alapján. A Szerk.: Központi Statisztikai Hivatal Nemzetgazdaság-statisztikai Főosztály: A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása KSH, Budapest 1991. szerint is vitathatatlanul gazdasági tevékenység az erdőgazdálkodás (25. p. 0201 szakágazat): "02 ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS 020 Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás 0201 Erdőgazdálkodás Ide tartozik az erdőtelepítés és erdőfelújítás, erdőnevelés (erdőápolás, tisztítás, gyérítés, erdőfenntartás. Faiskolák működtetése. Fakitermelés: döntés, darabolás, farönkszállítás, erdei termék előállítása. Az erdei fatermékek mellett ide tartozik a saját termelésű alapanyagból a gazdaságon belül előállított, faragott, hasított fagyártmányok készítése is. Vadontermő erdei termések (gyanta, makk és vadgesztenye, vadontermő gombák, gyümölcsök, mohafélék és zuzmók) begyűjtése, valamint örökzöldek kivágása. Kivételek: A vásárolt vagy bérfeldolgozásra átvett erdei fatermékekből előállított, faragott, hasított fagyártmányok készítése a 2011 (Fűrészárugyártás) szakágazatba tartozik. 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás Ebbe a szakágazatba azok a tevékenységek tartoznak, amelyeket az erdőgazdálkodás, fakitermelés során végeznek díjazásért, vagy valamilyen szerződés alapján. Ennek keretében a termeléstechnológia egészét, vagy annak egy részét végezhetik megbízásos alapon pl. erdőtelepítés, tisztítás, erdőfelújítás. Faállományok felértékelése, különleges rendeltetésű erdők gondozása, és egyéb erdőgazdasági szolgáltatások." 2007. - 02.0 Erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás magában foglalja az erdőművelést, továbbá a fahasználatot (ezen belül a különböző választékok) és erdei melléktermékek összegyűjtését. További fafeldolgozási eljárás a fűrésztelepen történő feldolgozással és gyalulással kezdődik, amely általában a termelő helytől távol történik, ennek a besorolása a Fafeldolgozás és Faalapanyagú termékek csoportjába tartozik (20 ágazat). A faszén előállítása a 24 ágazatba tartozik.

140


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 02.01 Erdőgazdálkodási termékelőállítás Ebbe a szakágazatba tartozik: - az erdő, erdősáv telepítése, fásítása, felújítása, áttelepítése, gyérítése és fenntartása, - az erdei bokor és más fás növény, faanyag termesztése, - az erdei faiskola működtetése, erdei dugvány, oltvány, csemete és erdei fák magjának termelése, - a karácsonyfa-termesztés, - a saját erdőgazdálkodás keretében előállított, ipari terméket nem eredményező fakitermelés: a fadöntés, kérges farönk, mint pl. bányafa, hasított oszlop, karó vagy tűzifa termelése, faanyagközelítése, erdőn belüli mozgatása, - a fonat készítésére, tömőanyagnak, színezéshez, cserzéshez használható növény és egyéb hasznosítható növény, növényi anyag termesztése, gyűjtése, - a vadon termő erdei termés begyűjtése: a balata, egyéb hasonló természetes gumiféle, parafa, sellak, gyanta, balzsam, növényi szőr, vallisznéria, makk, vadgesztenye, moha, zuzmó és más hasznosítható erdei termék, erdei fák magjainak, erdei szaporítóanyag gyűjtése, - a nyíladékok, tűzpászták, határjelek létesítése, fenntartása. Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - a gomba és szarvasgomba termesztése és szedése, lásd 01.12 - a vadon termő gyümölcsök (bogyós, héjas és más félék) begyűjtése, lásd 01.13 - a faforgács termelése, lásd 20.10

02.02 Erdőgazdálkodási szolgáltatás Ebbe a szakágazatba tartozik: - az elkülönülten (megbízás alapján) végzett szolgáltatási tevékenység: = erdőgazdálkodási szolgáltatás: erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés, erdőfenntartás, erdőfelmérés, faállomány értékelése, erdőtűzvédelem, különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása, egyéb erdőgazdálkodási szolgáltatás, = ipari terméket nem eredményező fakitermelési szolgáltatás: döntés, darabolás, erdei termék előállítása, kitermelt fa erdőn belüli mozgatása. Nem ebbe a szakágazatba tartozik: - külön megbízás alapján a kertek, városi parkok és zöld területek létesítése, ültetése, gondozása, lásd 01.41

Az „erdőgazdálkodás” eredménytényezőit a termékek és szolgáltatások hozamai, az értékesítésből az árbevétele, illetve az „erdőgazdálkodás” érdekében felmerülő költségek és ráfordítások jelentik. (A szakmai üzemági megosztás a tevékenységcsoportok, munkafolyamatrészek elkülönítésére, de nem önálló gazdálkodására vonatkozik.) A METJ (Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek jegyzéke) tartalmazta az erdőgazdálkodási termékeket és az erdőgazdálkodás tevékenységeként vagy termékeként is értelmezhető erdősítést is. A termékek között szerepeltek egyes tevékenységek (szolgáltatások), illetve eredményei pl. erdősítés (amelyre más törvény hivatkozik), de a „fanövedék” kitermelésének kezdeti fázisai: pl. lábon álló fa (készlet), szálfa (döntött fa), hosszú fa stb. (amelyek gyakorisága a jelenlegi tulajdoni - kezelési viszonyokban megnőtt) nem. 2007. - A METJ 1996. 01. 01-vel hatályát vesztette, a BTO és a Kereskedelmi Vámtarifa került bevezetésre. A „faültetvény” számviteli kezelése csak a korábban vázolt helyzet alapján hozandó számviteli döntés alapján lehetséges. Az SZJ (korábban SZTJ) Szolgáltatások Jegyzékében szerepelnek az erdőgazdálkodási szolgáltatások (zárójelben TEAOR jel): „012. Erdőgazdálkodási szolgáltatás (0202) 0121. Erdőgazdasági bérmunka 0122. Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása 0123. Erdészeti szaporítóanyag fajtaminősítése


141

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 0129. Egyéb erdőgazdasági szolgáltatás Az erdőgazdálkodási folyamat egészének vagy speciális erdőgazdálkodási részfolyamatainak elkülönült elvégzése, pl. erdőtelepítés, -tisztítás, -felúújítás, fakitermelés stb. ....” 2007. – 02 ERDŐGAZDÁLKODÁS

02.02.1

02.02.10

02.02.10.0

02.0

Erdőgazdálkodás

02.02

Erdőgazdálkodási szolgáltatás

Erdőgazdálkodási szolgáltatás Erdőgazdálkodási bérmunka Idetartozik az erdőgazdálkodási folyamat egészének vagy speciális erdőgazdálkodási részfolyamatainak elkülönült végzése, pl. erdészeti szaporítóanyag gyűjtése, erdőtelepítés, -tisztítás, -felújítás, fakitermelés és a fakitermeléshez kapcsolódó, ipari terméket nem eredményező szolgáltatás (megbízás alapján), mint darabolás, erdei termék előállítása (pl. bányafa, karó, hasított oszlop stb.), kitermelt fa erdőn belüli, nem elkülönült mozgatása. Nem ide tartozik: a kertek, városi parkok és zöldterületek létesítése, gondozása külön megbízás alapján (01.41.12). Különleges rendeltetésű erdő, terület gondozása Idetartozik a települések környékén, illetve közelében egészségügyiszociális, turisztikai rendeltetésű erdők, pihenés céljára fenntartott parkerdők vagy más helyen nagy területet magukba foglaló, különleges természeti adottságokkal rendelkező gyógy-, üdülő-, séta- stb. (közjóléti) erdők gondozása és rendeltetésének megfelelő használatot elősegítő rendben tartása. A hatáskörrel rendelkező szervek által elsődlegesen védelmi rendeltetésűvé nyilvánított (a természet-, tájképi és talajvédelmet, parkvédelmet, valamint egyéb védelmi célt - út, vasút, töltés, bánya, épület stb. - szolgáló) erdők művelése, ápolása. Tudományos kutatások szempontjából jelentős, más éghajlatú tájakról honosított, illetve kipusztulófélben lévő különböző növényekkel (fák, díszcserjék, virágok stb.) beültetett zárt területek, növénytelepítések, történelmi vagy botanikus kertek, arborétumok védelme, gondozása. Nem ide tartozik: a kertek, városi parkok és zöldterületek létesítése, gondozása külön megbízás alapján (01.41.12). Egyéb erdőgazdálkodási szolgáltatás Az erdővel kapcsolatos különböző gazdálkodási és társadalmi igények (pl. emlékhelyek rendben tartása) kielégítése. Idetartozik a települések külterületén, mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági területen húzódó magasfeszültségű villamos-, gáz- és egyéb csővezeték alatt (körül), valamint utak és vasutak mentén a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység biztonságát szolgáló fakivágás, gallyazás, bozótirtás, erdei tűzmegelőzés elkülönült végzése stb. Nem ide tartozik: az erdészeti szaporítóanyag fajtaminősítése (74.87.16.1), az agronómusi, agrárközgazdásági kérdésekben nyújtott termelésszervezési, üzletviteli tanácsadás (farmoknak, gazdaságoknak stb.) (74.14.15), mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés (74.87.16.1)

Az „erdőgazdálkodást” tehát külföldön és hazánkban is vitathatatlanul a fentiek szerinti gazdasági tevékenységnek tekintik és az ennek megfelelő számvitel az adekvát.

142


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az „ökonómiai erdő” bázisán folytatott „erdőgazdálkodás”-ban a termékek, tevékenységek hozama és a költségek, ráfordítások szerepelnek. Ezek részletezése a vezetési számvitel területe. (Ez a számvitel korlátainak a tudomásul vételén alapul. Az összemérés elvéhez való szigorú ragaszkodás más megoldások alkalmazhatóságát vetné fel, de a gyakorlati megvalósíthatatlanság és a pontatlanság, bizonytalanság az eljárások bevezetését kizárták.) Az „erdőgazdálkodás” számvitelénél, a nyereség és veszteségszámításban az előállított, kitermelt fatermék értékével szemben tehát nem az „ökonómiai erdő” értékcsökkenési leírása, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek (erdőművelés, fahasználat stb.) költségei kerülnek beszámításra, ahogy ez a piacgazdaságokban általános. Lényeges kezelnünk az erdőfenntartás fogalmát, amelynek csak részének tartom az erdőfelújítást. Az erdőfenntartás azonban ennél, sőt a kapcsolódó fatermék termelésekben meg nem térülő tisztítási, gyérítési beavatkozásoknál ökonómiailag szélesebben értelmezendő. Az erdővagyon kezelése, az erdő őrzése, védelme stb. semmiképpen nem zárható ki az erdőfenntartás keretéből, s ez nem elhanyagolható nagyságú, folyamatosan jelentkező költség, ráfordítás. A számvitel, mint a gazdálkodó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetére megállapodás szerinti módszereket alkalmazó eljárás mindent nem vállalhat fel. Ezért más kompromisszumokhoz hasonlóan (pl. saját-vásárolt állatok) és a költség - haszon összevetés számviteli törvényben nem nevesített, de érvényesíthető elve alapján a megbízható, valós kép bemutatásához a hozamok - ráfordítások az eredmény- jövedelmezőség bemutatására koncentrál a folyamatosan működő vállalkozásoknál. A vagyon-eszköz ebben az esetben a beszerzési (előállítási) értéken szerepel, aktualizálva (az „erdő” vonatkozásában a Számviteli törvény szerint az el nem használódó, újratermelődő természeti erőforrásnál az amortizáció tiltott). (Dr. Nagy Gábor PM főosztályvezető 1994. november 8-án Győrben az MKK keretében tartott eladásában tájékoztatást adott a Számviteli törvény tervezett módosításával a vagyon, a befektetett eszközök felértékelési lehetőségének bevezetéséről, amely (az inflációs számvitel hiányában is) az értéknövelés alkalmazhatóságát biztosítaná. 2007. - azóta az értékhelyesbítés – értékelési tartalék a valódiság elvének az érvényesítését biztosítja (a „valós érték” előtérbe kerülésével sokszor az óvatosság elve előtt is).) Az erdővagyon értékelés jelenleg Magyarországon nem szabályozott, de ahol módszertanilag előrehaladottabb és formalizáltabb a becslés, jó okuk van a számvitelben (és különösen évente) nem alkalmazni azt. A részeiből (erdőföld + faállomány) is összeállítható erdőérték meghatározása költséges, bonyolult és bizonytalansággal terhelt. Már a lábon álló élőfa készlet naturális becslése is általában közel tíz százalék hibahatárú, amelynek választékszerkezete és piaci értéke a bizonytalanságot tovább növeli. Az élőfakészlet értékbecslésének pontatlansága meghaladja az éves eredmény nagyságrendjét, (tehát az eredmény ellenőrzésére, ellentételezésére, a vagyon - eredmény összefüggés érvényesítésére alkalmatlan). Az „ökonómiai erdő”-ben más-más konkrét helyen és időben jelentkeznek a tényleges hozamok, illetve merülnek fel a hozamokhoz közvetlenül nem kötődő költségek, miközben az egész erdő fenntartásához, kezeléséhez-őrzéséhez kapcsolódó ráfordítások igen jelentősek (most már a magyarországi gazdálkodóknál is). Az erdőt a gazdálkodás tervezésére, szervezésére, hatósági ellenőrzésére stb. tagokra, erdőrészekre osztják fel. Az „ökonómiai erdő” egyes részleteiben folyik tényleges gazdasági munkavégzés, míg másokban évekig csak a természeti folyamatok zajlanak. Az erdő(állományok) élőfakészlete az ökológiai adottságok, a természeti törvények szerint alakul, növekszik, de a célátmérők eléréséhez kapcsoltan a választékszerkezet változásával a fanövedéktől eltérő értéknövekedés következik be. Az erdőállományok értéke évente az erdőrészenkénti elemek


143

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben alapján, összességében a használatokkal (mortaltással) csökken, a korosbodással, növedékesítéssel, értékesedéssel növekszik. Az erdővagyon-gazdálkodás szempontjából a tíz éves visszatérésekkel végzett mennyiségi erdőleltározás az üzemterv (erdőterv) készítéséhez kapcsolódik és a terv szerinti állapottal vethető össze (ezideig értékbeni vizsgálat nem történik). Az erdő forgalma a piacgazdaságokban is csekély, alig ad alapot a forgalom (különböző öszszehasonlító eljárásokkal is) alapján történő értékelésre. Az erdőérték számításban a különböző felhasználási céloknak leginkább megfelelőnek tartott eljárásokat alkalmaznak, de számviteli okból értékelés nem történik. Az erdőállomány kora szerint is eltérő módszereket használnak: pl. fiatalosokban - költség szerinti, idősekben - várható érték szerinti stb. A vizsgálatok alapján előfordul, hogy a jelenlegi erdősítési, erdőnevelési költségek magasabbak, mint a hasonló erdőtípusok véghasználati, kitermelési költség mentes árbevételei. Az erdészeti üzemek (erdő + üzemi egyéb vagyon) vagyonértékelése az (átlagos) éves eredmény tőkésítésével is történik, de ez nagyságrenddel kisebb értéket ad a kis jövedelmezőség, a szerény belső kamatláb miatt. 2.1.3. Az „erdőtulajdonosok” – „erdőgazdálkodók” vagyona és jövedelmezősége Mind az állami, mind a magán erdőtulajdon esetében eltér(het) az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó (kezelő, használó stb.) személye, amely a jelenlegi, kialakult gyakorlatban elszámolási anomáliákkal jár. A tulajdonos (vagy más) Alappal szembeni elszámolási jogosultsága nem deklarált, s így az erdőgazdálkodó (használó, kezelő stb.) aktiválja az ugyanazon „ökonómiai erdő” újbóli beruházását vagy felújítását (amelyben szintén különböznek a megnyilatkozások) saját vagyonaként is. 2007. – Az Alap már jogilag, pénzügyileg régen megszűnt (bár ezt a Kollégák nagy része képtelen tudomásul venni, elfogadni), de a probléma, pl. az erdőtelepítéseknél fennáll. Jelenleg ez a helyzet az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság és az erdészeti és faipari részvénytársaságok esetében, s ráadásul az állami erdővagyon kötött tulajdonlásra vonatkozó előírás érvényesítésekor jelentkeznek nehezen elsimítható, kényelmetlen következmények. A magán erdőtulajdonos erdőgazdálkodását az önkezelésen, kívül erdőbirtokossági társulat, kezelő szövetkezet, de magán személy egyéni vállalkozóként (sőt az erdősítést mezőgazdasági kistermelőként is) elláthatja, amely beláthatatlan következményű vagyonbizonytalanságot okoz. A támogatások (fent – 1994-ben, de utána már törölt) bemutatott elszámolási előírásaival az erdőfenntartási járulék, mint ráfordítás mellett a tényleges erdőfenntartási költségek az aktiválás miatt nem érvényesülnek s eredmény, adóalap kimutatására kerül sor, amely a támogatás lemorzsolódásával vagy megszűnésével tovább emelkedik. Mivel a fiktív eredmény virtuális vagyonnövekménnyel párosul, az erdőfenntartási kiadásokhoz a finanszírozás csak tőkebevitellel vagy az egyéb vagyon (eszköz) mobilizálásával érhető el. 2007. – a fenti probléma 1995. évben megoldásra került a felújítási eszköz és a tőketartalék kivezetésével, némi adóáldozattal. A fentiekben foglaltam össze az erdő, az erdőgazdálkodás számvitelével (problémáival) kapcsolatos véleményemet s utaltam a jelenlegi áldatlan állapotok (adózási) következményeire, természetesen a teljesség (pl. az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók adórendszerbeli kezelése, az Országos Erdészeti Alap gondjai stb.) igénye nélkül. Igyekeztem feltárni azokat a legfontosabb területeket, amelyekre egységes szemléletű, összehangolt, összefoglaló állásfoglalással lehetne rendezni a viszonyokat és felváltani az egyedi, eltérő, gondot okozó megnyilatkozásokat.

144


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az erdőtulajdonosok, erdőhasználók - haszonbérlők és kivitelezők A szervezetek eltérő jogi formája, nagysága miatt is különböző célok szerint gazdálkodnak. A magán tulajdonú erdőknél a kezelésre társulati, illetve szövetkezeti szervezetek alakítása szorgalmazott. A tulajdonos vagy a vagyonkezelő önkezelési munkavégzése alacsony arányú. Az állami tulajdonú erdők zömét az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok kezelték, amelyek elsősorban az éves nyereség teljesítésére törekedtek. Az erdővagyont értékben nem, csak naturális jellemzőkkel, az üzemterv szerinti gazdálkodás betartásának ellenőrzésével vizsgálták. Az állami és a közösségi tulajdonú erdők esetében a kezelők száma viszonylag stabilnak mondható, az összes gazdálkodó száma meghaladja a 300-at. Az erdőgazdálkodásban a tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb munkák esetében is a külső vállalkozók a kivitelezők (a volt erdőgazdasági dolgozók, akik a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják). A tulajdonosi-kezelői, használói viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése (2.1. táblázat). 2.1. táblázat. Az erdővagyon-gazdálkodás szervezeti struktúrája

VAGYON és

SZERVEZETI EGYSÉG

TEVÉKENYSÉGEK 1. Erdő tulajdonos 2. Erdővagyonkezelő, Erdőgazdálkodó, Erdőhaszonbérlő 3. Tevékenységvégrehajtó

Föld; Erdőföld

Erdővagyon

Vagyonkezelésbe adás Kezelésbe vont erdővagyon Erdővagyon-gazdálkodás Gépek Erdőművelés - Fakitermelés

Üzem, gépek Fafeldolgozás, kereskedelem, Egyéb tevékenység

Az erdőkezelést általában nem a tulajdonosok végzik, hanem erdőhasználó szervezetek alakultak. Az állami és a magán erdőgazdaságok tevékenységüket nagy részben önálló vállalkozók, fakitermelők, fuvarozók bevonásával végzik. Az erdészeti tevékenységet végrehajtók nagyrészt egyéni vállalkozás, mezőgazdasági kistermelés keretében, illetve gazdasági társasági formában dolgoznak. A tulajdonosok részére az erdővagyon értéke, illetve annak változása a nagyon fontos információ, de vagyonuk értékváltozásáról megfelelő adat nem áll rendelkezésre. Az éves jövedelem a kezelőknél jelenik meg, amelyből tulajdonosaik osztalékot igényelhetnek. Az erdőtulajdonos – erdőhasználó - kivitelező Az erdészet szereplőit tisztázzuk, a funkcióknak megfelelően csoportosítjuk, amely szerint azonos típusú szervezet is több, egy gazdálkodó is több tevékenységet végezhet


145

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti viszony Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó viszonyát szabadon alakítja ki érdekeinek megfelelően, a társult tulajdonosoknak kell az erdőgazdálkodó szervezetében és a kapcsolat formájában megegyezni, amelyek meghatározzák a gazdasági elszámolást és az adózást (2.2. táblázat). 2.2. táblázat. Az erdőtulajdonos és az erdőhasználó erdőgazdálkodó, használó közötti kapcsolat Mód

Erdőtulajdonos – erdőhasználó

A.

Nincs tulajdonos gazdálkodó elkülönülés

B.

Erdőgazdálkodó, kezelő tevékenységével Erdőtulajdonos javára gazdasági elszámegbízás molás, pénzügyi közvetítés Erdőbirtokossági társulati azonos tagság, Részesedés, osztalék társulati érdekeltség, használatba adás Erdőszövetkezeti azonos tagság, szövetRészesedés és (haszon)bérleti díj kezeti részjegy, használatba adás Erdőhasználat. Vagyonkezelés, bérlet, Bérleti, haszonbérleti díj haszonbérlet, haszonvétel különböző időtávra.

C. D. E.

Tulajdonosi hozam Gazdasági egység elkülönülés nélkül

Az erdő vállalkozási jellege nem általános, különböző okokból létrejönnek nem vállalkozási jellegű erdőbirtokok, vállalkozástól mentes erdőgazdálkodások. A tulajdonostársak érdeke azonban ezen belül is különböző lehet, amely függ a tulajdonosok céljaitól, az erdőterületek jellemzőitől (nagyságától, minőség stb.) is. Az erdőgazdálkodási vállalkozási érdekszférába sorolhatók jelenleg a kifejezetten haszon erdők, ültetvényszerű erdők és az intenzíven kezelt faültetvények. Lényeges és jelentős erdőterületeken többcélú erdőgazdálkodás folyik, ahol az egyéb értékek és szolgáltatások is fokozottan figyelembe vételre kerülnek. (A védett területeken folytatott erdőgazdálkodás, mint szolgáltatás, fizetőképes kereslet esetén életképes.) 2.1.4. Az erdészeti számvitel A nemzeti számlák rendszere és a gazdálkodók számvitele Az erdészeti ökonómiai egyik fontos feladata a nemzeti vagyonban az erdő értéknek kiszámítása. Ezzel Magyarországon az intézeti kollégák foglalkoztak és a nemzeti számlák rendszerében az erdő is meghatározásra került. A gazdálkodói (vállalkozói, költségvetési stb.) számvitelt jogszabályok (törvények, rendeletek stb.), illetve szakmai szervezetek által kidolgozott iránymutatások vezérlik, amelyek a mérlegtételekhez, illetve a bevétel és ráfordítás elemekhez kapcsolódnak. A mezőgazdaság és az erdészet nemzetközi számviteli szabályozásával kapcsolatos anyagok közül kiemeljük az IAS 41 Mezőgazdaság (Agriculture) című, 2003. évben hatályba lépett standardot. A standardot az erdőgazdálkodásra nem vezették be, de fontos elemként jelent meg a méltányos érték számviteli fogalma (a biológiai eszközök esetében a piaci, valós érték megállapíthatóságáról a viták nyilvánvalóan tovább folynak). Az erdészeti számvitel nemzetközi problémáival közvetlenül még nem szembesültünk, de a természeti erőforrások, az agrárgazdasági termelés és az erdőgazdálkodás nemzetközi számviteli standardjainak megszerkesztésével összefüggésben a hazai dominánsan természetközeli, elegyes állományok érték-

146


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben változásának megítéléséhez, a problémák megoldásához már most fel kell készülni a lehetséges tájékozódással, a szükséges kutatás megindításával. A számvitel erdészeti sajátosságai Az erdővagyon-gazdálkodási elemzésekhez naturális és ökonómiai adatokat használhatunk fel. A számvitel célja a gazdálkodók vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének reális bemutatása. A vagyoni helyzetről a mérleg, a jövedelmezőségről az eredménykimutatás nyújt tájékoztatást, ezek között a kapcsolatot az ún. mérleg szerinti eredmény jelenti. A számviteli logika és technika biztosítja, hogy a vázolt négy (vagy hat) oszlopos könyvvezetési rendszerben a mérlegnél és az eredménykimutatásnál megjelenő mérleg szerinti eredmény megegyezik (azaz a saját tőke mérleg szerinti eredménye kerül kibontásra külön kimutatásban). Ezt az eredménykimutatási tételek változásához kapcsolódó eszköz (vagyon)-forrás mérlegelemekre ható változtatás oldja meg (2.4. táblázat). Az érdekeltségi viszonyokat a gazdálkodóknak az erdőhöz, a működtető vagyonhoz való viszonya befolyásolja. A szervezeti rendszer a gazdálkodók vagyonának (eszköz-tőke), jövedelmezőségének (bevételeinek-ráfordításainak) vizsgálatát indokolja a számvitel tükrében. Az erdészeti vállalkozások számviteli beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége az általános előírások szerint alakul. Az erdővagyon és az erdőgazdálkodás számvitele azonban számos sajátosságot is tartalmaz. (A számvitelben sem az erdőfelújítást, sem az erdőtelepítést nem aktiválták korábban Magyarországon az erdőgazdálkodók, a piacgazdaságban is megengedett a költségként való elszámolás, és a vagyon változása sem a számvitelben van kimutatva.) Az erdő fogalmának ökológiai, jogi és ökonómiai definiálása a megközelítés eltéréséből fakadóan különböző. A számvitelben is a gazdálkodói vagyon megítélésénél az "erdő" eszköz elemekből történő felépítése a szokásos (2.3. táblázat). 2.3. táblázat. Az erdővagyon számviteli értelmezése V

a

g

y

o

n

E

r d ő Ültetvény Élőhely, vad Nem termék termelés Erdőföld + Faállomány Vadgazdálkodás Termőföld Társ. véd. szolgált. Élőfa-készlet Vadászat A vagyon számviteli kezelése Könyv szerinti bruttó érték változatlan Nem piaci kategória Egyéb eszköz Értékcsökkenés, értékcsökkenési leírás nincs Számvitelben nem Értékhelyesbítés, értékvesztés (terven felüli értékcsökkenés) kezelt


147

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.4. táblázat. A számviteli beszámoló (a pénzügyi jelentés)

Beszámoló Vagyon

Eredmény - Jövedelem

(Állapot, állomány, időpont)

(Időszak árbevétele és ráfordítása, állományváltozással)

Mérleg

Eredménykimutatás

Eszközök A. Befektetett eszközök

Források D. Saját tőke

I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök

II. (-) Jegyzett, be nem fizetett

III. Befektetett pénzIII. Tőketartalék ügyi eszközök IV. Eredménytartalék

Ráfordítások

Anyagjellegű ráfor- Értékesítés nettó árdítások bevétele Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Értékcsökkenési leírás

Aktivált saját teljesítmények

Egyéb ráfordítások

Egyéb bevételek

V. Lekötött tartalék

B. Forgó eszközök VI. Értékelési tartalék I. Készletek

VII. Mérleg szerinti eredmény

II. Követelések

E. Céltartalék

III. Értékpapírok

F. Kötelezettségek

IV. Pénzeszközök

1. Hátrasorolt 2. Hosszú lejáratú

A. Üzemi eredmény Pénzügyi ráfordítások

G. Passzív időbeli elhatárolás

Eszközök összesen = Források összesen

148

Pénzügyi bevételek

B. Pénzügyi eredmény Rendkívüli ráfordítások


D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény Társasági- és osztalékadó

3. Rövid lejáratú

C. Aktív időbeli elhatárolás

Hozamok

F. Adózott eredmény Osztalék G. Mérleg szerinti eredmény


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Korábban a kimutatásokban, beszámolókban az erdő általában nem szerepelt értékkel, megjelenítése a piacgazdaságokban sem teljes körű. A számvitelben sem az erdőfelújítást, sem az erdőtelepítést nem aktiválták az erdőgazdálkodók (tulajdonosok), a piacgazdaságban a költségként való elszámolás megengedett. Az "erdő" önállóan nevesített számviteli kategória, másoktól (földterület, ültetvény) vagy ezek kombinációjától különbözik, speciális vagyontárgy (tárgyi eszköz, ingatlan). A számvitel lehetőségei az erdővagyon-érték megjelenítésében szerények, ezért jelenleg a vagyonérdekeltségű erdőgazdálkodás vizsgálata szempontjából a kiemelt vagyonváltozások számviteli nyilvántartásával sem rendelkezünk. A számvitelben rögzíthető naturálisan és értékben kimutatott adatok a magyarországi általános erdészeti viszonyok között csak megalapozó kutatás révén állíthatók elő, amely az erdővagyon-gazdálkodás korszerűsítésének egyik fontos területe, feltétele. Az erdőgazdálkodás mint "erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás" gazdasági tevékenység, amely a részmunkafolyamatok, üzemági tevékenységek (erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés, fakitermelés, vadgazdálkodás, erdészeti melléktermék termelés, erdészeti szolgáltatás) összefoglalója. Az erdő bázisán folyó erdőgazdálkodási termelés eredménye az "erdészeti termék". A hozamok és a ráfordítások az erdő számviteli értékére nem hatnak, a termék termeléséhez kapcsolódnak. Az "erdő" és az "erdőgazdálkodási termelés terméke (erdészeti termék)" számvitelileg eltérő fogalmak. Az eredménykimutatásban az árbevétel és a ráfordítás, illetve az erdészeti finanszírozási módszer speciális elemei jelentkeznek: Van új A hozamok és a ráfordítások az erdő számviteli értékére nem hatnak, a termék termeléséhez kapcsolódnak. Az eredménykimutatásban tehát az árbevétel és a ráfordítás elemek jelentkeznek, pedig az erdővagyon változás hatása jelentős lehet, de külön számítás, értékelés nélkül mértéke nem állapítható meg (2.5. táblázat). 2.5. táblázat. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Költség, ráfordítás fakitermelés közvetlen költsége

Hozam, árbevétel fakitermelés hozama (árbevétele)

(+ természetvédelmi korlátozások többlet (– természetvédelmi korlátozások ráfordítása) hozamcsökkentése) + természeti károk (aszály), vadkárok - természeti károk (vihar, új típusú) fakitermelés kitermelési költségmentes árbevétele (fedezete) erdőművelés, erdőfelújítás közvetett költsége (+ természetvédelmi korlátozások többlet ráfordítása) erdőfenntartás, igazgatás és egyéb ráfordítás

Erdőfenntartási járulék

erdőgazdálkodás eredménye Erdőfelújítás normatív támogatása erdőgazdálkodás korrigált eredménye

Az erdőgazdálkodást kívülről jelentős hozamcsökkentések és költségtöbbletek terhelik.


149

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az alig rentábilis fatermesztés mellett megjelenő sokrétű szolgáltatások biztosításához finanszírozás szükséges. Az erdészet a 20%-os területaránya ellenére az agrárgazdasági támogatásokból csupán néhány %-kal részesedett, azt is az erdőtelepítés uralja. Az erdészeti sajátosságok érvényesíthetősége a számvitelben és az adózásban Az erdőgazdálkodás sajátosságaihoz kapcsolódó számviteli elvek és módszerek az elszámolásban is megjelennek, pl. a hosszú termelési ciklus és az évente eltérő, kiegyenlítetlen véghasználati-felújítási tevékenység. A kiemelt elvek és eszközök az alábbiak: − Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. − Az időbeli elhatárolás elve: A két vagy több üzleti évet is érintő gazdasági események hatásait az adott időszakok bevételei és költségei között arányosan kell elszámolni. − Az óvatosság elve: Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. − Céltartalék: Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Az összemérés, az óvatosság, az időbeli elhatárolások és a céltartalékok rendszeréből a szervezetek a felmerülő problémát tehát elsősorban a céltartalék képzéssel és az éves hozamok és ráfordítások elszámolásával oldják meg. A céltartalék képzés és elszámolás mechanizmusa is tipikusan alkalmas lenne a véghasználaterdőfelújítás kezelésére (az időbeli elhatárolás is felmerül: a fakitermelés – erdőfelújítás éveket áthidaló gazdálkodási eseménysor, folyamat). Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés hozama nyújt fedezetet az erdőművelési (felújítási) ráfordításokra. A céltartalék képzés ezt a fedezetet adja az időbeli eltérés miatt (technikai egyéb ráfordítás elszámolásával), amelyet a képzést követően a szükségletnek megfelelően, a ráfordítások szerint szüntetünk meg (egyéb bevétel elszámolásával). A véghasználat évének számviteli eredményét tehát a következő évek erdőfelújítási ráfordításait figyelembe véve, csökkentett értékben állapítjuk meg. A céltartalék későbbi felszabadításával elkerüljük, mérsékeljük a veszteséget, hiszen megelőlegeztük a ráfordításokat. Számvitelileg tehát kezelhetőre egyszerűsödött le a helyzet.

150


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az erdőgazdálkodás és az adó A vállalkozások nyereség adózásának számításakor a számviteli eredményből indulunk ki. Az adóalapnál számos korrigáló tényező van, az erdőgazdálkodást közvetlenül érintők: − Az elhatárolt veszteség: a korábbi adóévek egyedi bevételeiből és ráfordításaiból származó elhatárolt veszteségéből – a szigorításokat figyelembe véve - az adózó döntése szerint az adózás előtti eredményt csökkentő összeg (ennek az erdőgazdálkodó által nem teljesíthető bevételi feltétele miatt alkalmazása csak bemutató jelleggel történik a jogszabályi lehetőség megteremtéséig.) − A céltartalék: az erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig. Az erdőgazdálkodási szervezetek számviteli lehetőségei és kötelezettségei Az Államháztartási törvény és ez alapján a Számviteli törvény előírása a vagyonkezelésbe adott vagyon (erdővagyon) mérlegbe állítását (üzemeltetésre átvett eszközök, illetve hosszú lejáratú kötelezettség) feltételezi, de ez ideig Magyarországon az erdőgazdálkodásban az érték használata hiányában elmaradt. Az állami tulajdonú erdő kezelésénél inkább az ágazati eredménylap adatait használják az egyes üzemágak hozamainak és ráfordításainak elemzésével. A költségvetési szervekre vonatkozó könyvviteli előírások vonatkoznak többek között a legnagyobb erdőtulajdon felett rendelkező Kincstári Vagyoni Igazgatóságra (majd az NFA-ra), de az erdő érték kimutatásának hiányában a korábbi táblázatban szereplő adatok csak kalkulált értékek. Az erdőtulajdonosok, erdőhasználók és kivitelezők különböző számviteli előírások alapján dolgoznak, amelyek az erdővel kapcsolatos vagyoni, jövedelmezőségi, pénzügyi helyzetet csak részleteiben mutatják be, és ennek adózási problémák a következményei. Az erdészeti számvitel területén a fentiekben bemutatott szervezeti viszonyok, a tulajdonos, a vagyonkezelő, a tevékenység végző elkülönülése az állami és a magántulajdonú erdők esetében is további nehézségeket vetnek fel. Az ágazatban kimutatott jövedelmet az erdővagyon értékének számszerűsítése hiányában a vagyonváltozással nem korrigáljuk, így a vagyon csökkenése vagy gyarapodása, és a vagyont növelő ráfordítások számviteli megjelenítése elmarad. Az erdő és az ültetvény számviteli elszámolása jellegüknek megfelelően eltérő, az erdőtelepítés az beruházás, az erdőfelújítás pedig az éves ráfordítások része, az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után értékcsökkenés nem számolható el. Az erdészeti tervezés ökonómiai tartalmának fejlesztése témakörben kidolgoztuk álláspontunkat és bővítési javaslatunkat. A tulajdonviszonyok változása is elengedhetetlenné teszi, hogy a korábban naturáliákra, erdőgazdálkodási munkafolyamatokra irányuló szabályozás és tervezés rendszere kiegészüljön ökonómiai fogalmakkal, pl. erdővagyon érték, az erdővagyongazdálkodás jövedelmezősége, az erdőgazdálkodás finanszírozása. Ez természetesen a jelenlegi általános viszonyok az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által is szorgalmazott tisztázását is sürgeti, pl. az állami erdők használati (vagyonkezelési) szerződéseit, a magántulajdonú erdőgazdálkodás működőképességének gazdasági elemeit és így az állam költségvetési (adózási, támogatási) szabályozását illetően.


151

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az ökonómiai viszonyok és értékek feltérképezését segítették az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet keretében folytatott vagyonértékelések (pl.: a Bábolna Rt. erdeinek vagyonértékelése; a Magyar Állam erdeinek vagyonértékelése, NFA erdőértékelések és felülvizsgálatok stb.) A magyar erdőgazdálkodóknak a természet védelméről, illetve az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényi szabályozások következtében egyre lényegesebb lesz az erdő immateriális védelmi és szociális szolgáltatása. Ugyanakkor ezeknek a hozamokra és ráfordításokra, illetve az erdővagyonra történő hatása és számviteli megjelentetése az európai erdészeti számvitel új, most formálódó témájává válik. Az erdőérték meghatározásának, az erdővagyon értékelésének céljai a következők lehetnek: Általános értékelési célok:

Az erdővagyonérték megállapítás (elsősorban a tulajdonos vagyoni helyzetének informálására) és annak változása (pl. kalamitások nagysága és hatása) Az erdővagyonnak az üzemi egységenkénti részletezése Az erdővagyon és az eredmény viszonyának elemzése Az üzemi és erdészetpolitikai érdekek érvényesítéséhez alátámasztás szolgáltatása Adók megállapítása Információ nyújtás a közvélemény formálására a közönségkapcsolatokban (PR)

A jelenlegi helyzetben különleges értékelési célként merül fel: A vagyonkezelő, használó tulajdonosa (ÁPV Rt.) részéről a gazdálkodás tartamos eredményének megállapítása, az erdővagyon-gazdálkodás minősítése. A törvényi kötelezettség teljesítése az Államháztartási- és a Számviteli törvény, illetve az Ingatlannyilvántartás előírása szerint. A vagyonkezelői díj mértékének megállapítása a KVI részéről. A vagyon megállapításához az értékelési módszerek széles választéka áll rendelkezésre: Erdei termőhely (erdőföld) Földpiac hiányában a piac értékítéletére alapozott forgalmi értékek nem állnak rendelkezésre. Állami erdővagyon esetében a forgalom korlátozott és a vagyonkezelő joga erre nem terjedt ki. Az értékelés a faanyagtermesztés hozadékának tőkésítésével lehetséges piaci jellegű számítással (Faustmann-König, Márkus L. eljárásai). Élőfakészlet-vagyon A vagyonelem a hozadéki elv alapján a költség- várható- ill. kitermelési érték segítségével előállított korértékgörbék (Márkus L. - Mészáros K.), illetve az ebből származtatható korértékfaktoros eljárásokkal (Blume, 1947.) értékelhető a szakirodalomban elfogadott módszerek szerint. Az NFA már részt fog venni az erdőföld és az élőfakészlet forgalomban. Erdészeti üzemek (erdészetek, részvénytársaság egésze) értékelése a járadék elv alapján lehetséges a Lett B. - Marosi Gy. szerinti üzleti értékszámítással, vagy a szabályozáshoz kötött járadék szerinti érték (Szentkuti F. - Mészáros K.) segítségével. Erdei vadállomány értéke meghatározható Márkus L. eljárásával, amely a piaci elemekre épülve a húsértéket és trófeaértéket veszi figyelembe.

152


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az erdők üdülési értéke Az erdők üdülési értékét Héjj B. (1980) az üdülőterületek relatív használati értékszámát meghatározó súlyszámok alapján a természeti adottságok, a berendezettség és a szolgáltatások értékeiből származtatta. Halász T. az erdő immateriális értékét a termőhely ökológiai veszélyeztetettsége és az erdők környezeti védőhatására alapozta. Megjegyezzük, hogy az erdők infrastrukturális funkcióinak értékelésére elfogadott mikroökonómiai módszerek (Travel Cost Method, Contingent Valuation Method, Hedonic Price Method) Magyarországon még kísérleti jelleggel sem kerültek meghatározásra, külföldön is csak egyes kisebb területen alkalmazzák őket. Az értékelési módszerek egy része nem a vagyon abszolút értékének meghatározására, hanem a vagyonváltozásra irányul. Ezek az eljárások az egyes vagyonelemekre felállítható un. "mérlegegyenletek" módszerén alapulnak és naturáliákra (Király L. - Magas L.) vagy értékviszonyokra (Király L. - Mészáros K.) irányulnak. Ide sorolható az ÁESZ által készített mérlegbeszámoló rendszere is, hiszen számos vagyonváltozási problémára irányul. Az éves eredmény azonnali korrekciójához ad lehetőséget az a módszer (H. A. Jöbstl), ahol az éves arányos fahasználati hozamoktól, illetve az üzemterv szerint szükséges erdőművelési munkáktól való mennyiségi és minőségi eltérés kerül figyelembe vételre. Az értékelések pontossága A piaci alapú pénzegységben kifejezett értékelési módszerek esetében a naturális adatok pontatlanságát (élőfakészlet kb.10-20%) meghaladóan az élőfakészlet értéke esetében 20-30%-ra tehetjük, míg az egyéb vagyonelemek (erdőföld, vad, stb.) esetében ennél jóval nagyobb. Az infrastrukturális funkciók és kiemelten a természetvédelmi értékek esetében az eljárások bizonytalansága miatt nem beszélhetünk értékelési pontosságról. Belátható, hogy az erdőben a gazdálkodás miatt évenként bekövetkező változások mértéke jóval alacsonyabb, mint a meghatározható pontosság, ezért pl. csak nagyobb időtávlatban (5-10 év) célszerű és lehetséges a vagyon változás irányának megbízható megítéléséhez a vagyonértékelés. Az értékelés feltételeinek elemzése során megállapíthatjuk, hogy az erdőföld esetében az ingatlanforgalmi adatatok sem állnak mindig rendelkezésre. A hozadéki elvű értékelés lehetséges, amint az korábban meg is történt az ÁV Rt. erdőgazdaságokra (1994), amelyet azok módszertanilag nem kifogásoltak. Az adatszolgáltatás a részvénytársaságok, (esetleg erdészeteik) illetve az agrárügyvezető igazgatóság szintjén volt lehetséges. Az ÁV Rt. megbízásából a NYME (Soproni) Egyetem, az ÁESZ és az ERTI munkatársaiból alakult ökonómiai munkacsoport az erdészeti részvénytársaságok bevonásával a számításokat elvégezte, és annak alapján a vagyonérték bekerült a "0"-ás számlaosztályba. Az élőfakészlet meghatározása is feltételezi az árbevétel és költségadatok hasonló bontású szolgáltatását, amelyek feldolgozásához BLUME-féle korértékfaktoros eljárás nemzetközileg, a Márkus-Mészáros féle eljárás hazai viszonyok között elfogadottnak tekinthető. Az éves eredmény azonnali korrekciójához ad lehetőséget az a módszer (H. A. Jöbstl), ahol az éves arányos fahasználati hozamoktól, illetve az üzemterv szerint szükséges erdőművelési munkáktól való mennyiségi és minőségi eltérés kerül figyelembe vételre.


153

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.1.5. Az erdővagyon és hozama Az erdővagyon elemei Az erdő alapvető gazdasági funkciója mellett környezet-, természetvédelemi és a szociális üdülési teljesítménye a társadalom számára folyamatosan felértékelődik, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos intézkedések többlet költsége és hozam kiesése az erdőgazdálkodókat egyre nehezebb helyzetbe hozza. A témakör a nemzetközi kutatásban is hangsúlyossá vált, amely az erdő teljes gazdasági értéke és összetevőinek meghatározásához vezet. Az erdők a fa és más nem fa erdei termékeken kívül a közjavak és externáliák széles skáláját nyújtják a társadalom számára. A különböző teljesítményeket az erdő Teljes Gazdasági Értéke (Total Economic Value – TEcV) szempontjából lehet tekintetbe venni, amelyet a környezeti gazdaságtudomány fejlesztett ki, ahol direkt és indirekt használati-értékeket, alternatív és hagyaték- fennállási értékeket vesznek figyelembe. A nem-antropocentrikus elsődleges értékeket (Primary Values – PV) is célszerű figyelembe venni a TEnV-n belül (TEnV – Total Environmental Value – Összes környezeti érték): TEnV = TEcV + PV További értékelési szemléletet jelent, ha a TEcV-t önmagában szemléljük, amelyet a piaci, a potenciális piaci és a nem-piaci értékek biztosítanak. A különböző értékek távolról sem statikus jellegűek, sokkal inkább dinamikusak: a nem piaci értékektől a piaci értékekig valamint a közjavaktól a társasági és a magán javakig. A nem-piaci közjavak és externáliák átalakíthatók privát /társasági javakká a piacon díjazva, amennyiben megfelelő intézményi (törvényi, szabályozási, tulajdon jogi stb.) és menedzsment/marketing eszközökhöz folyamodnak. A piacosítható közjavak és szolgáltatások valamint externáliák jelentősége növekvő, és annak a lehetőségét demonstrálja, hogy az új rekreációs környezeti javak és externáliák átalakíthatók valódi piaci termékekké. TecV – Total Economic Value (Teljes gazdasági érték) Használati érték (direkt és indirekt) Piaci érték Privát javak, kevert közösségi javak

Alternatív érték

Nem használati érték (hagyaték, fennállás)

Potenciális piaci és nem piaci érték Externáliák - közösségi javak

A fa, a nem fa, illetve immateriális erdőhasznok egybevetése konkrét alkalmazásra is kerül a magán tulajdonú termőföldek beerdősítésekor, amely az EU csatlakozás agrár, környezetvédelmi problémáinak erdészeti vetületét képezi.

154


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Eszmei, bizonytalan nagyságú értékek

az erdei ökoszisztémákban megtestesülő természeti értékek az erdei ökoszisztéma, mint egységes értékobjektum védelmi szolgáltatások az erdő rekreációs, üdülési hatása egyéb állat és növényfajok élőfakészlet erdőföld vadállomány piacon pénzügyileg realizálható értékek

2.1. ábra. a vagyonértékek jellemzői Erdővagyon és hozama naturáliákban Az erdőtulajdon szektorális jellemzőit, illetve különbségeit adatokkal mutatható be. TULAJDONFORMA ÉS FAFAJOK SZERINT 40 30

T ö lg y& Bükk

K e m é n ylo m b o s

Akác

L á g ylo m b o s

VT EEK BET

VT EEK BET

VT EEK BET

VT EEK BET

F e n yő

20 10

%0 -1 0

VT EEK BET

-2 0 -3 0 -4 0 -5 0 -6 0

Á lla m i

M a g á n

VT: Véghasználati terület EEK: Erdőfelújítás első kivitel BET: Befejezett erdőfelújítási terület

2.2. ábra. Az erdőtulajdon szektorális jellemzői Az akác, nemes nyár és egyéb lágy lombos erdők 50-60%-a van magántulajdonban, míg a lassan növő lombos állományok (tölgy, bükk) túlnyomórészt állami tulajdonban maradtak. 2.6. táblázat. A véghasználat hektáronkénti fatérfogatának megosztása


155

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben M.e.: kb. m3/ha

Állami Magán Összes

Tölgy

Bükk

400 300 376

500 350 482

Csertölgy 300 230 286

Akác

Nyár

Fenyő

Egyéb

200 175 183

220 195 204

400 260 358

210 200 164

Összesen 290 187 239

Erőteljesen mutatja a két szektor eltérését, ha a területben (vagy fakészletben) mért fafajösszetétel helyett a hozami, véghasználati mennyiségeket vetjük össze (különösen az erdőfelújítás szempontjából is mértékadó területben). A lassan és a gyorsan növő fafajok közötti különbség változása jól érzékelhető, ha az állapot jellemzők (erdőterület, élőfakészlet) mellett a folyamatjellemzőket (pl. a véghasználatnál) is számba vesszük, ábrázoljuk. 2.7. táblázat. A fafajsoros értékek az erdőgazdálkodási jellemzőkben FAFAJ Tölgy Bükk Csertölgy Egyéb keménylomb Akác Nyár Egyéb lágylomb Fenyő Összesen

156

Terület 1000 ha 352 103 189 172 352 158 93 239 1658

Élőfakészlet M m3 82,8 39,1 42,5 32,2 39,2 21,0 18,9 49,6 352,2

Folyónövedék 1000 m3 2455 878 946 952 2472 1282 771 1955 11711

Fakitermelési lehetőség 1000 m3 1000 ha 1596 4,5 759 1,3 1336 4,1 678 2,5 2385 11,7 1438 6,3 494 1,7 502 1,5 9190 33,6

Véghasználat 1000 m3 747 461 710 230 1143 1105 166 300 4862

1000 ha 1,99 0,96 2,48 1,42 6,23 5,41 1,00 0,84 20,32


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben

100%

Fenyő

90% 80%

Egyéb lágylomb

70%

Nyár

60%

Akác

50% 40%

Egyéb keménylomb

30%

Cser

20%

Bükk

10%

Tölgy

0% Terület

Élőfakészlet

F. növ.

Fakit. m3

Fakit. Véghaszn. Véghaszn. m3 ha ha

2.3. ábra. Fafajsoros értékek az erdőgazdálkodási jellemzőkben

Az ÁPV ZRT Erdőgazdasági Részvénytársaságainak kezelt erdővagyona Az ÁPV Zrt.-hez tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdővagyon felmérése az elmúlt évtizedben azonos elvi alapon és módszerrel többször is megtörtént. Az Intézet munkatársai tevékenyen részt vettek a hozami alapú értékelésben, amely további elemzésre ad lehetőséget a változatlan áras számítások elvégzése után. Természetesen a vagyonértékelés ezekben az esetekben csak a piaci jellemzőkkel bemutatható vagyonelemekre, konkrétan az erdőföldre és az élőfakészletre terjedt ki. Az időszakban a terület némileg csökkent (magánosítás), de az élőfakészlet (a korosztály összetétel és a természetvédelmi intézkedések és a gazdasági megfontolások miatt nőtt). Mind az erdőföld mind a faállomány értéke megsokszorozódott (folyóáron). 2.8. táblázat. Az ÁPV Rt. Erdőgazdasági Rt.-ok által kezelt erdővagyon jellemzői Értékek Ft-ban Összes Erdőföld Fakészlet Föld érték Fa érték Árbevétel Eredmény érték 1993 Összesen E. Ft/ha E. Ft/m3 2000 Összesen E. Ft/ha E. Ft/m3 2000/1993

1000 ha

M. m3

Mrd Ft

Mrd Ft

Mrd Ft.

Mrd Ft

Mrd Ft

962,4

184,1

346,8 360 2,0 825,8 849 4,3 0,87

0

190,6

307,7 320 1,8 698,5 718 3,6 0,83

16,2

972,7

39,1 40 0,2 127,2 131 0,7 1,18

47,0

1,8

1,01

1,03


1,05

157


Értékek Euró-ban

Erdőföld Fakészlet 1000 ha

1993 Magyaro. Euró/ha Euró/m3 2000 Magyaro. Euró/ha Euró/m3 2000/1993 EU-5 Euró/ha Euró/m3

962,4

972,7

Föld érték

Fa érték

Összes érték

Árbevétel Eredmény

Millió m3 Millió Euró Millió Euró Millió Euró Millió Euró Millió Euró

184,1

190,6

430

3 381

3 811

440 2,2

3 516 19,8

3 956 22,0

509

2 794

3 303

524 2 872 3 396 2,8 14,4 17,2 1,01 1,03 1,18 0,83 0,87 69 875 11 127 68 036 256 710 324 746 974 3 657 4 631 6,1 23,0 29,1

178

0

188

7,3

1,05

EU-5 = Németország, Franciaország + Finnország, Svédország, Ausztria

Az erdőhasználó vagyona és jövedelme Az ERFA Rt-k vagyona A számviteli beszámoló (pénzügyi jelentés) Az 1990-es évek erdészeti gazdálkodását az ÁPV Rt.-hez tartozó erdészeti és faipari részvénytársaságok (ERFA Rt.) beszámolóinak mérleg és eredménykimutatás táblázatai érzékeltetik (a magán tulajdonú erdőgazdálkodásról nem rendelkezünk adatokkal): A befektetett eszközök értékének 1995. évi csökkenése a gazdasági elszámolás, a számviteli szemlélet módosulásának következménye. Az erdőfelújítási ráfordítások éveken át történő aktiválása eredménynövelő tényezőként jelentkezett, (pozitívra) fordítva az eredményelszámolást. A jogilag, számvitelileg hibás és irracionális elszámolás következményeként 1995. év végével kivezetésre került a virtuális felújítási érték (a befektetett tárgyi eszközök és a tőketartalék csökkentek). A kezelt (nagyságrendileg többszörös értékű) erdővagyon nem szerepel a kezelő mérlegében. Az átalakulás időszakában a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (EFJ, EFNT) is figyelembe véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás – Egyéb bevétel) alkalmazzuk. Két mutatót használunk: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt (a mutatók függetlenek a valuta nemtől). Az ÁPV Rt.-hez tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdővagyon felmérése az elmúlt évtizedben azonos elvi alapon és módszerrel többször is megtörtént. Az Intézet munkatársai tevékenyen részt vettek a hozami alapú értékelésben, amely a piaci jellemzőkkel bemutatható vagyonelemekre, konkrétan az erdőföldre és az élőfakészletre terjedt ki. Az időszakban az élőfakészlet (a korosztály összetétel és a természetvédelmi intézkedések miatt) nőtt. Mind az erdőföld mind a faállomány értéke megsokszorozódott (folyóáron).

158


A vagyoni helyzet a mérleg Ssz.

MEGNEVEZÉS Milliárd Ft

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

A I. II. III.

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszköz

21,09

24,48

18,71 0,04 16,95 1,72

19,71 0,06 18,00 1,65

20,92 0,08 19,13 1,71

23,09 0,10 21,17 1,82

26,59 0,19 24,42 1,98

29,16 0,33 26,51 2,32

31,54 0,38 28,73 2,43

32,96 0,36 30,35 2,25

34,51 0,29 31,67 2,56

36,49 0,26 34,12 2,12

39,86 0,28 36,91 2,67

B. I. II. III. IV. C

Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások

7,14 2,59

6,62 2,30

1,04

1,16

8,14 3,13 3,26 0,25 1,43 0,43

9,08 3,89 3,49 0,46 1,24 0,27

12,73 3,96 4,43 2,17 2,17 0,48

16,30 4,49 5,06 4,26 2,49 0,52

18,64 5,19 6,14 4,21 3,10 0,44

18,82 6,28 6,77 2,85 2,92 0,35

20,24 7,16 7,47 2,47 3,14 0,49

20,31 7,07 7,93 2,26 3,05 0,50

21,51 6,85 7,68 2,53 4,45 0,33

26,18 7,37 9,79 3,39 5,64 0,85

28,77 7,58 10,84 3,80 6,55 1,27

Eszközök összesen

28,23

31,11

27,28

29,06

34,11

39,91

45,66

48,33

52,27

53,77

56,35

63,52

69,90

22,25 10,66 12,10 -

24,64 10,28

22,81 10,58

14,49 -0,51

10,71 0,37 -0,02

24,32 10,58 11,19 1,49 -0,00

27,53 12,77 11,51 2,68 -0,13

30,14 13,84 11,96 3,24 -

33,41 14,99 12,57 4,33 -

35,59 15,11 12,81 6,08 -

40,79 15,88 16,2 8,26 -

44,19 16,10 17,52 8,68

46,89 17,06 18,65 9,38

V.

Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Előző évek áthozott veszt Lekötött tartalék Értékelés tartalék Mérleg szerinti eredmény

0,88 0,57

0,87 0 1,03

0,67 0 1,13

53,07 21,77 19,40 10,49 0,62 0,79

E

Céltartalékok

F I. II. G.

Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelez. Rövid lejáratú kötelez. Passzív időbeli elhatárolás

D I. II. III. IV.

Források összesen

-0,51

0,38

1,16

1,05

0,70

1,10

1,52

0,21 1,38

38,80 15,11 14,90 6,55 0,92 1,32

0,51

0,41

0,45

0,56

0,49

0,69

0,11

0,09

0,20

0,21

0,30

3.70 2,73

3,76 3,33

3,68 0,56 3,12 0,28

3,86 0,76 3,11 0,46

5,52 1,63 3,85 0,62

8,39 3,67 4,72 0,82

10,17 4,43 5,75 1,58

10,20 3,36 6,84 1,85

11,32 2,26 9,06 2,04

9,66 1,57 8,09 2,23

9,25 2,06 7,19 2,71

13,00 4,05 8,95 3,43

12,47 3,48 8,99 4,06

28,23

31,11

27,28

29,06

34,11

39,91

45,66

48,33

52,27

53,77

56,35

63,52

69.90

159

A befektetett eszközök értékének 1995. évi csökkenése a gazdasági elszámolás, a számviteli szemlélet módosulásának következménye. Az erdőfelújítási ráfordítások éveken át történő aktiválása eredménynövelő tényezőként jelentkezett, (pozitívra) fordítva az eredményelszámolást. A jogilag, számvitelileg hibás és irracionális elszámolás következményeként 1995. év végével kivezetésre került a virtuális felújítási érték (a befektetett tárgyi eszközök és a tőketartalék csökkentek). A kezelt (nagyságrendileg többszörös értékű) erdővagyon nem szerepel a kezelő mérlegében.



2.9. táblázat. Az ERFA Zrt.-k vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének alakulása 1995-2005 között

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Tíz év után ismét hasonló probléma merült fel az erdő szerkezet átalakítások kapcsán a jogszabályi pontatlanságok kihasználása, értelmezési vitája miatt egyes erdőgazdasági részvénytársaságoknál. Az agrárszabályozásban továbbra is tőketartalékként kell elszámolni a fejlesztési célra kapott visszafizetés nélküli fejlesztési célú támogatást (más esetekben már régóta a rendkívüli bevétel és annak passzív időbeli elhatárolása, majd az értékcsökkenéssel egyező feloldása a számviteli előírás). Az erdészeti részvénytársaságoknál (aki termőföld és erdő tulajdonjogát vásárlással a földtörvény értelmében nem szerezhetik meg) a vagyonkezelésbe adott termőföldön erdőtelepítést (új erdő létesítését) végeztek, amelynek számviteli sorsát szintén megkérdőjelezik, mivel a jogi gazdasági megoldások is bizonytalanok. Milliárd Ft

80

Eszközök 60 40

Forgóeszközök

20


0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 -20

Tőketartalék Eredménytartalék

-40 -60

Források -80

Jegyzett tőke

Mérleg szerinti eredmény Kötelezettségek

2.4. ábra. Az erdőgazdasági Rt.-k eszközeinek és forrásainak összetétele

160



2.2. Az állami vagyon nyilvántartása és hasznosítása 2.2.1. 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról (részletek) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetve amely kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyt kíván létesíteni vagy ilyen jogviszony alanya. (3) Az e rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés semmis. 2. § E rendelet alkalmazásában a) kincstári vagyon vagyonkezelője (a továbbiakban: vagyonkezelő): a vagyonkezelő központi költségvetési szerv és az egyéb vagyonkezelő, b) vagyonkezelő központi költségvetési szerv: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), valamint az a központi költségvetési szerv, amellyel kincstári vagyon vagyonkezelésére a KVI szerződést köt, amelyre a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát átruházza, továbbá amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül, c) egyéb vagyonkezelő: a központi költségvetési szervnek nem minősülő vagyonkezelő, így az a természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, amellyel kincstári vagyon vagyonkezelésére a KVI szerződést köt, amelyre a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogát átruházza, illetve amely törvény alapján vagyonkezelőnek minősül, d) értékesítés: kincstári vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása, e) ellenérték: a kincstári vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása fejében - a vagyonkezelési szerződésben - megállapított pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, illetve pénzben kifejezett értékű más ellenszolgáltatás, f) vagyonkezelési szerződés: az Áht. 109/F. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt megállapodás, valamint az Áht. 109/F. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szerződés. 3. § (1) Központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bármely dolog tulajdonjogát vagy gazdálkodó szervezet részesedését a Magyar Állam javára szerzi meg. (2) (3) A kincstári vagyonkörbe került ingatlant és társasági részesedést a tulajdonszerzést eredményező jogügyletben szerző félként részt vevő személy vagy szervezet köteles a jogügylet létrejöttétől számított öt munkanapon belül a KVI-nak bejelenteni. (4) A bejelentő a bejelentésben kérelmezheti az adott ingatlanra vagy társasági részesedésre vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzését. Ilyen esetben a bejelentő és a KVI a bejelentést követő 60 napon belül kötelesek a vagyonkezelési szerződést megkötni. A KVI szükség esetén a szerződés megkötése előtt felhívja a bejelentőt a 8. § (2) bekezdésében megjelölt egyetértés igazolására. (5) A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a vagyontárgy nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről a bejelentő gondoskodik, viseli továbbá a vagyontárggyal kapcsolatos közterheket. (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszerzését követően haladéktalanul köteles az ingatlant, társasági részesedést és a külön törvény szerinti védelem alá eső ingóságot a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatának előírásai szerint bejelenteni a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásba (vagyonkataszterbe). (7) Amennyiben a kincstári vagyonkörbe kerülő vagyontárgy nem ingatlan, társasági részesedés vagy külön törvény szerinti védelem alá eső ingóság, a jogügyletben szerző félként résztvevő személy vagy szervezet a 19. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás során tájékoztatja a KVI-t a kincstári vagyonkörbe kerülés tényéről. A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.

III. Fejezet A VAGYONKEZELŐI JOG ÉS A VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS 4. § A vagyonkezelés olyan vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami feladatellátás és a központi, valamint társadalombiztosítási költségvetési szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése. 5. § (1) A vagyonkezelői jog - törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. (2) Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése és az Áht. 109/G. § (2) bekezdése értelmében az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.


161

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben 6. § (1) A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között - jogosult: a) a kincstári vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, b) az a) pontban foglalt jogok polgári jogi szerződés alapján történő átengedésére, c) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. § (1) bekezdése szerinti átruházására, d) az Áht. 109/G. § (1) bekezdésében és e rendelet 16. §-ában foglalt korlátozással a kincstári vagyon megterhelésére, e) a kincstári vagyonnal való gazdálkodásra, vállalkozásra, f) a vagyonkezelési szerződésben foglalt, illetve jogszabályokban biztosított egyéb jogok gyakorlására. (2) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a kincstári vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a kincstári vagyonhoz kapcsolósió fizetési kötelezettségeket, b) a kincstári vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget, c) teljesíteni a kincstári vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, d) elszámolni a kincstári vagyonnal, teljesíteni a központi költségvetést megillető - a kincstári vagyon vagyonkezeléséből származó - befizetéseket, e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket. (3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott hányadok szerint - több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes, vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. 7. § (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a kincstári vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. (2) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló kincstári vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a Magyar Államnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. 8. § (1) Vagyonkezelési szerződés - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak versenyeztetés útján köthető. (2) Központi költségvetési szervekkel vagyonkezelési szerződés - az Áht. 109/F. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történő kijelölést követően köthető, amely eljárásra az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (3) A KVI a vagyonkezelő kiválasztásánál - így a központi költségvetési szervek vagyonkezelővé történő kijelölésénél - köteles oly módon eljárni, hogy a 4. §-ban foglalt célok teljesülését biztosítsa. 9. § (1) A vagyonkezelői jog versenyeztetésének formája - a vagyonjellegétől, funkciójától, állapotától, valamint a vagyonkezelésbe adás céljától és konstrukciójától függően - nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű pályázat lehet. (2) Zártkörű pályázatot lehet tartani: a) olyan vagyontárgy esetében, amelynek fenntartása, üzemeltetése vagy megőrzése jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott szerv(ezet) kizárólagos tevékenységi körébe tartozik, b) olyan vagyontárgy esetében, amelynek sajátos jellege, illetve külön jogszabálynak a vagyontárgyra vonatkozó előírása miatt csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a vagyonkezelésre, c) ha a nyilvános pályáztatás eredménytelenül zárult, d) ha a vagyonkezelő nyilvános pályázat útján történő kiválasztásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a vagyonkezelésbe adásból származó bevételt. (3) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy nincs több mint hat hónapja lejárt köztartozása, valamint hogy ellene csőd-, felszámolási, illetve - helyi önkormányzat esetében - adósságrendezési eljárás nem indult, továbbá, hogy végelszámolását nem kezdeményezte, illetve jogutód nélküli megszüntetése nincs folyamatban. (4) A vagyonkezelői jog versenyeztetésének részletes szabályait, így a pályázat kiírására, értékelésére, elbírálására, továbbá a szerződés megkötésére vonatkozó részletes eljárásrendet a KVI versenyeztetési szabályzata tartalmazza, amelyet a KVI - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően - a Magyar Közlönyben tesz közzé. 10. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. (2) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó állami, illetve közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) a kijelöléssel kapcsolatos adatokat, a vagyonkezelő adatait, b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését, c) egyetértési, véleményezési, javaslattételi jog esetén a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

162


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben d) a vagyonkezelés terjedelmét az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, államháztartáson kívüli szervezet esetén a kincstári vagyonhoz kapcsolódó, átvállalt állami feladatot, e) a vagyonkezelői jognak az Áht. 109/G. § (1) bekezdése szerinti átruházására, annak feltételeire vonatkozó előírásokat, továbbá azt az esetet, amikor a vagyonkezelői jog nem ruházható át, f) a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés megkötésének feltételeit, g) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékét, h) a versenyeztetési kiírásban kért vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját, a védettségből adódó kötelezettségeket, i) a kincstári vagyon megterhelésével kapcsolatos feltételeket, j) a vagyonkezelésbe adott kincstári vagyonnal való vállalkozás feltételeit, különös tekintettel a 15. §ban foglaltakra, k) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, illetve a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a 20. § (2) bekezdésében meghatározott bevételek, illetve költségek és ráfordítások elkülönítésének módját, l) egyéb vagyonkezelő esetében a kincstári vagyonnal való elszámolás alapjául szolgáló műszaki állapot és forgalmi érték - ennek hiányában a könyv szerinti, vagy egyéb módon megállapított érték - rögzítését, m) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására a felek által vállalt mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (pl. zálogjog, kezesség, bankgarancia, kártalanítás, kártérítés stb.), n) egyéb vagyonkezelő esetében a vagyonkezelés körében történő értékesítés feltételeit, értékhatárát, az értékesítési eljárás formáját, és az értékesítésből származó bevétel felhasználásának módját, o) annak rögzítését, hogy a vagyonkezelő a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatát, illetve tulajdonosi ellenőrzési szabályzatát megismerte és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el, p) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért, q) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is. (3) Amennyiben a (2) bekezdés g) pontjában megjelölt ellenérték meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel, illetve e két fizetési mód együttes alkalmazásával kell megfizetni. (4) Amennyiben a (2) bekezdés g) pontjában megjelölt ellenérték az egyéb vagyonkezelő által végzendő tevékenység, annak hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek - mint a vagyonkezelői jog ellenértékét - tartalmaznia kell. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékeként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő beruházás, felújítás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó, beruházásnak, felújításnak nem minősülő állagvédelem. (5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a KVI-nak be kell számolnia. A KVI köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat tételesen ellenőrizni. 11. § (1) A vagyonkezelési szerződés 14. § (6) bekezdés szerinti részleges megszűnése, vagy a szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének más okból történő változása esetén a feleknek a szerződést a változás bekövetkezésétől számított 30 munkanapon belül a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását a KVI-nál. 12. § (1) A vagyonkezelői jognak a 10. § (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása esetén - amelynek feltételeire a vagyonkezelési szerződés, illetve külön jogszabály további előírásokat tartalmazhat - az átruházó vagyonkezelő vizsgálni köteles azon személyi, szakmai és vagyoni feltételeket, amelyek birtokában a lehetséges átvevő a vagyonkezelésre jogosulttá válhat. A vagyonkezelői jogot csak arra lehet átruházni, aki a KVI-val az adott kincstári vagyontárgy tekintetében vagyonkezelési szerződést köthetett volna. (2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló szerződés aláírásával egyidejűleg - a szerződés másolati példányának megküldésével - a KVI-t értesíteni köteles, egyúttal mind az átadó, mind az átvevő vagyonkezelő köteles eleget tenni a 19. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének. 13. § A vagyonkezelői jog megszűnik: a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével, c) a szerződés felmondásával, d) a kezelt vagyontárgy elidegenítésével, megsemmisülésével, illetve társasági részesedés esetén a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésével,


163

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben e) a vagyonkezelői jog átruházásával, f) a vagyonkezelő halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével, g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. 14. § (1) A felmondási idő a felek eltérő rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén 6 hónap, b) rendkívüli felmondás esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1 hónap. (2) A vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással - amennyiben a felek a szerződésben másként nem rendelkeznek - kizárólag a KVI szüntetheti meg. A rendkívüli felmondásra csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a) a vagyonkezelő a 7. §-ban foglalt kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy b) a vagyonkezelő adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint 6 hónapja lejárttá válik, vagy c) a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve - helyi önkormányzat esetében - adósságrendezési eljárás indul, illetve végelszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor, d) a KVI a vagyonkezelővé történt kijelölést az Áht. 109/F. § (6) bekezdése alapján visszavonja, e) a vagyonkezelő az Áht. 109/A. § (7) bekezdésében előírt felajánlási kötelezettségének tesz eleget. (3) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a kincstári vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget. (4) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződést - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - bármelyik fél csak akkor mondhatja fel, ha a másik fél őt a vagyonkezelési jogviszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette, vagy a vagyonkezelési szerződésben foglalt kötelezettségeit a másik fél neki felróható módon megszegi. (5) Költségvetési szerv elhelyezését, vagy közvetlenül állami feladatainak ellátását szolgáló vagyontárgy esetében a KVI-nak felmondási jogát oly módon kell gyakorolnia, hogy az állami feladat folyamatos ellátása, illetve a költségvetési szerv más módon történő elhelyezése biztosított legyen. (6) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog 13. § b)-e) pont szerinti megszűnése egyes vagyontárgyakat illetően, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, illetve felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak, a 11. § rendelkezései azonban ilyen esetben is irányadók. (7) Központi költségvetési szerv esetén a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése (13. § b) pont) a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével történhet.

IV. Fejezet VÁLLALKOZÁS A KINCSTÁRI VAGYONNAL 15. § Kincstári vagyonnal való vállalkozás minden olyan jövedelemszerző céllal folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenység, amelyet az adott vagyonkezelő a rá irányadó jogszabályok szerint végezhet. 16. § (1) Az Áht. 109/H. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kincstári vagyont megterhelni - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - csak a KVI vezérigazgatójának előzetes jóváhagyásával lehet, ha a) a megterhelendő vagyon az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy b) a megterhelendő vagyon ingatlan, vagy c) a megterhelés mértéke a vagyontárgy bruttó könyv szerinti értékének 15%-át meghaladja, kivéve az 5 millió forint egyedi bruttó könyv szerinti érték alatti kincstári vagyontárgyat. (2) Az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgy megterheléséhez a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértése is szükséges. (3) Kincstári vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot kizárólag a KVI alapíthat. Kincstári vagyonra vonatkozóan vételi jogot engedni csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. (4) A köz- és magánpartnerség (PPP) keretében megvalósuló - a Kormány által előírt módon jóváhagyott - beruházás esetén a vagyonkezelő javaslatára, a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő javára a KVI a beruházással érintett, kincstári vagyonba tartozó ingatlanon a szerződés futamidejére a) térítésmentesen haszonélvezeti jogot alapíthat, b) előzetes hozzájárulását adhatja földhasználati jog ingyenes alapításához. 17. § (1) Kincstári vagyon bérbe- vagy használatba adására - amennyiben az nem tartozik az Áht. 108. § (1) bekezdés c) pontjának, illetve e szakasz (2) bekezdésének és (4) bekezdése második mondatának hatálya alá - csak nyilvános, indokolt esetben, kivételesen zártkörű versenyeztetés útján kerülhet sor. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítására is vonatkozik. (2) Versenyeztetés nélkül bérbe- és használatba adható:

164


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben a) az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem nyilvántartott, az önálló ingatlan területének 20%-át el nem érő, de legfeljebb 100 m2 területű, vízfelület esetén 1000 m2 területű része, b) bármely ingatlan vagy ingó vagyontárgy 60 napot meg nem haladó határozott időtartamra, c) külföldön lévő ingatlan, amennyiben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a versenyeztetés alkalmazását kizárja, d) az a vagyonelem, amelynek vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő ellenérték fejében szerezte meg, illetve gyakorolja, ide nem értve azokat a vagyonelemeket, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képezik, vagy amelyek vagyonkezelője legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy közhasznú társaság, e) az ingó vagyontárgy, amennyiben a bérbe- vagy használatba adás állami részesedéssel működő közhasznú társaság, gazdasági társaság részére történik. (3) A vagyonkezelő irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hozzájárulásával mellőzhető a versenyeztetés, ha jogszabály rendelkezései vagy a bérbe-, használatba adás egyéb - a (2) bekezdés b), d) és e) pontjaiban meghatározottakon kívüli - körülményei a lehetséges bérlő (használó) személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak. (4) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon bérlővel, használóval újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak versenyeztetést követően lehet. A (2) bekezdés d) pontjának második fordulata szerinti esetekben a bérbe-, illetve használatba adás indokolt esetben versenyeztetés nélkül is történhet, amennyiben azt a KVI vezérigazgatója - a KVI Hasznosítási Tanácsa javaslatára - engedélyezi. (5) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható a kincstári vagyon gazdaságos hasznosítása. (6) Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű pályázati felhívás tartalma megegyezik a (8) bekezdésben foglaltakkal. (7) A bérbe-, illetve használatba adásra vonatkozó pályázatot a vagyonkezelő írja ki. A vagyonkezelő köteles a nyilvános pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétenni. Ezen túlmenően a vagyonkezelő köteles a felhívást oly módon - így például napi- vagy hetilapban, hirdetési lapban, interneten hirdetési adatbázisban stb. - közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el. (8) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a bérbe- vagy használatba adás egyéb körülményeitől függően állapítja meg, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket: a) az érintett kincstári vagyontárgy megjelölését, b) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat, c) a bérbe- vagy használatba adásra vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat, d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, e) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját, f) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit. (9) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a vagyonkezelő hozza meg. A bérbe- vagy használatba adás versenyeztetésére egyebekben a 35. §, a 39. § (1)-(2) bekezdés, a 46. §, a 47. § és a 48. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.


165

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben

V. Fejezet A KINCSTÁRI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA ÉS A VAGYONKEZELŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 18. § (1) A KVI-nak, mint központi költségvetési szervnek a költségvetését, illetve az azt megalapozó nyilvántartását el kell különíteni annak a vagyonnak a nyilvántartásától, amely felett a Magyar Állam nevében a kincstári vagyonért felelős miniszter a KVI útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (2) A KVI által a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásnak (a továbbiakban: vagyonkataszter) a kincstári vagyon egészéről részletes információkat, adatokat kell tartalmaznia. (3) A KVI a kincstári vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő, a Központi Statisztikai Hivatallal egyeztetett módon, naturáliában (mennyiségben) és értékben - az üzembe helyezés időpontját is feltüntetve - tartja nyilván. (4) Az értékben történő nyilvántartástól csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. (5) A KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatát - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyását követően - a Magyar Közlönyben közzéteszi. 19. § (1) A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében a vagyonkezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A különleges rendeltetésű (különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági célt szolgáló) vagyontárgyat kezelő szervezet adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben állapítják meg. (2) A vagyonkezelő a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatában meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt kincstári vagyon változásáról. (3) A kincstári vagyont értékesítő személy - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a vagyon értékesítését (az adásvételi szerződés megkötését) követő 30 naptári napon belül tesz eleget az értékesítéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének. (4) A vagyonkezelő, illetve a vagyont értékesítő személy a vagyonkezelési szerződés, illetve a vagyon értékesítésére vonatkozó megbízási szerződés időtartama alatt haladéktalanul tájékoztatni köteles a KVI-t, ha a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul, b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor, c) köztartozása tartósan, több mint hat hónapja lejárttá vált. (5) Amennyiben a központi költségvetési szerv vagyonkezelő adatszolgáltatási kötelezettségének a KVI kincstári vagyon nyilvántartási szabályzatában, illetve e rendeletben előírt határidőre nem tesz eleget, a KVI ezt a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jelezheti. A felügyeleti szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről a KVI-t tájékoztatni köteles.

VI. Fejezet ELSZÁMOLÁS A KINCSTÁRI VAGYONNAL 20. § (1) A vagyonkezelő köteles a kezelt vagyonnal jogszabályban vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározott gyakorisággal, valamint a vagyonkezelői jog megszűnésekor elszámolni. A központi költségvetési szervek mint vagyonkezelők a mindenkori hatályos költségvetési törvény, valamint a gazdálkodásukra irányadó egyéb jogszabályok és szabályzatok előírásai szerint, az egyéb vagyonkezelők pedig e szakasz (2)-(4) bekezdésében foglaltak alapján számolnak el. (2) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit, illetve költségeit és ráfordításait a számviteli nyilvántartások keretében elkülönítetten tartja nyilván oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. (3) Az egyéb vagyonkezelő a kincstári vagyon tárgyáról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket. (4) Az egyéb vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetben köteles a kincstári vagyon értékének a kezelésbe adáskor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. A pályázati úton nyert, vagy egyéb módon kapott állami és európai uniós támogatások az értéknövelő beruházásra, felújításra vállalt kötelezettség teljesítésekor saját forrásnak minősülnek, a vagyonkezelői jog megszűnésekor történő elszámolás során azonban ezek értékét nem lehet figyelembe venni. 21. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Áht. 109/C. § (7) bekezdése alapján a KVI ellenőrzi.

166


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a kincstári vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a kincstári vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve a központi költségvetést hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. 22. § (1) A KVI megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult: a) az ellenőrzött szerv kincstári vagyonba tartozó, vagyonkezelésében álló helyiségeibe belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni. (2) A KVI megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles: a) jogait oly módon gyakorolni, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött szerv vezetőjének megküldeni. (3) A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. Az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére. 23. § (1) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult: a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a KVI-t tájékoztatni. 24. § (1) A KVI tulajdonosi ellenőrzési szabályzatát - a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyása után - a Magyar Közlönyben közzéteszi. (2) A KVI évente tulajdonosi ellenőrzési munkatervet készít és azt tájékoztatásul megküldi a kincstári vagyonért felelős miniszternek. (3) A kincstári vagyonért felelős miniszter javaslatot tehet a KVI-nak valamely vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzésére. A KVI köteles a javaslatot legkésőbb a következő év tulajdonosi ellenőrzési munkatervének összeállításakor figyelembe venni, illetve rendkívül indokolt esetben - így például az esetleges súlyos károkozás megelőzése érdekében - a javasolt vizsgálatot soron kívül elvégezni. (4) A KVI az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításait tartalmazó összefoglaló jelentését a tárgyévet követő év március 31-ig megküldi a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

VIII. Fejezet KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE


167

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben IX. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK ÉS KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCSOK INGYENES INGATLANJUTTATÁSA 54. § (1) Az Áht. 109/K. § (9) bekezdése szerinti tulajdonba adásra vonatkozó kérelmet a KVI illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tulajdonba adásra vonatkozó igényt, megjelölve a felhasználási célt, valamint a segítendő helyi önkormányzati feladatot és az azt előíró jogszabályi rendelkezést, illetve az Áht. 109/K. § (9) bekezdésében meghatározott célkitűzést, b) három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot (teljes vagy szemle), c) hiteles térképmásolatot, helyszínrajzot vagy helyszínrajzi részletet, d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén vállalja a tulajdonba adás érdekében jelen eljárásban felmerült költségek megtérítését, e) a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) határozatát, a többcélú kistérségi társulás tanácsa vagy a kistérségi fejlesztési tanács határozatát, amely az ingatlan igényléséről hozott döntést tartalmazza, f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjaival.

X. Fejezet KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELHELYEZÉSE XI. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 78/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, valamint a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség megváltozásával összefüggő rendelkezésekről szóló 153/1998. (IX. 25.) Korm. rendelet. 60. § (1) A 10. § (2) bekezdés c), l) és o) pontjait, a 10. § (4) bekezdését, valamint a 19. § (1) bekezdésének második mondatát azon vagyonkezelési szerződésekre is alkalmazni kell, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt kötöttek, de módosításukra e rendelet hatálybalépését követően bármely okból sor kerül. (2) A 26. § (5) bekezdését az e rendelet hatálybalépése után kiadott miniszteri jóváhagyásokra kell alkalmazni. (3) A 37. § rendelkezéseit olyan vagyontárgyak értékesítésére is alkalmazni kell, amelyekre e rendelet hatálybalépésekor a kincstári vagyonból történő kikerülést engedélyező - a kincstári vagyonért felelős miniszter vagy a KVI vezérigazgatója által kiadott - érvényes jóváhagyás vonatkozik. (4) A 44. §-t és a 45. §-t olyan vagyontárgy értékesítésére irányuló pályázatnál is alkalmazni kell, amelyre e rendelet hatálybalépésekor a kincstári vagyonból történő kikerülést engedélyező - a kincstári vagyonért felelős miniszter vagy a KVI által kiadott - érvényes jóváhagyás vonatkozik. Ilyen esetben a becsült forgalmi érték helyett az értékesítési jóváhagyásban meghatározott minimális vételár alapulvételével kell a 44. §-ban és a 45. § (l)-(2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni. A harmadik eredménytelen pályázatot követően ilyen esetben is lehetőség van a 45. § (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására. A 44. és 45. §-ban foglalt feltételek vizsgálatakor az e rendelet hatálybalépése előtt lefolytatott eredménytelen nyilvános pályázatot is figyelembe kell venni. (5) Az 54-58. § rendelkezéseit azon tulajdonba adási kérelmekre kell alkalmazni, amelyek KVI általi előterjesztésére 2005. május 31-ét követően kerül sor. (6) A 9. § (4) bekezdésében, a 18. § (5) bekezdésében és a 24. § (1) bekezdésében megjelölt szabályzatokat a KVI e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül teszi közzé a Magyar Közlönyben.

168


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.2.1. 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § Ez a rendelet szabályozza a Nemzeti Földalaphoz (a továbbiakban: NFA) tartozó vagyon nyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának szabályait. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 2. § (1) A vagyonnyilvántartásban az NFA intézményi vagyonától el kell különíteni a hozzárendelt vagyont. (2) Az NFA hozzárendelt vagyonába tartozó ingatlanvagyon nyilvántartásának elkülönítetten kell tartalmaznia az erdőt, az egyéb termőföldet és a művelés alól kivett területet. (3) A vagyonnyilvántartásnak - összhangban az agrárstatisztikai elemzés céljaival és az EU követelményeivel - a vagyon egészéről, valamint ezen belül a földrészletekről részletes adatokat kell tartalmaznia. (4) A vagyon-nyilvántartási rendszer magában foglalja a vagyonba tartozó egyes földrészletek adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó okiratokat. (5) A vagyonnyilvántartás számítógépes rendszerének összekapcsolhatónak kell lennie az ingatlannyilvántartással és az Országos Erdőállomány Adattárral. (6) Az NFA által értékesített, illetőleg hasznosított ingatlanok adatait, valamint az ezzel összefüggő okiratokat, a vagyonértékesítést, illetve a hasznosítás befejezését követő 5. év végéig meg kell őrizni. 3. § (1) A vagyonnyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás, erdő esetében az ingatlan-nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya. (2) Erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet is, ami az ingatlan-nyilvántartásban nem erdőként van bejegyezve, de az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szerepel. (3) A vagyonnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdoni lapon szereplő valamennyi adatot, bejegyzett jogot, feljegyzett tényt (a továbbiakban együtt: adatot) erdő esetében pedig az érvényben levő üzemtervi adatokat is. (4) A vagyonnyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartási adatokon kívül az alábbi adatokat is tartalmaznia kell: a) a haszonbérlő, használó, vagyonkezelő, illetve erdő esetében a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó adatait, b) a haszonbérbe, használatba, illetve vagyonkezelésbe adás időpontját és időtartamát, c) a haszonbér éves összegét, fizetésének esedékességét, teljesítésének idejét, d) a hasznosítást elősegítő gazdasági információkat (így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás, annak összege stb.), e) hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot, f) az ingatlan könyv szerinti értékét, g) a 10 évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv alapján az erdőrészlet - ideértve a rész erdőrészletet is azonosítóját és területét, h) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonvétel gyakorlásával összefüggő adatokat, i) a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan tulajdonát, illetve használatát érintő hatósági határozatokat, j) egyéb, az a)-i) pont hatálya alá nem tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő adatokat. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a vagyonnyilvántartás alapját képező ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási adatokat a megyei földhivatalok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) bevonásával - körzeti földhivatalonkénti bontásban - az NFA rendelkezésére bocsátják. Az NFA, a megyei földhivatalok és a FÖMI megállapodást kötnek a vagyonnyilvántartás alapját képező ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási adatok NFA részére történő átadásának rendjéről. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal, illetve az Országos Erdőállomány Adattár működtetőjével ugyancsak megállapodást kell kötni. 4. § (1) Az NFA a tulajdonosi jogok gyakorlása részeként a vagyon használóit, hasznosítóit közvetlenül, illetőleg az illetékes körzeti földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESz) bevonásával - az e szervekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint - ellenőrzi, és szükség szerint kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét. (2) Az NFA ellenőrzi a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyon hasznosítását, valamint annak vagyonkezelésére, haszonbérletére vagy bármely más jogcímen történő használatára kötött szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését. (3) Az NFA tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok tekintetében, ha az ingatlannyilvántartásban nincs bejegyzett vagyonkezelő, illetve a bejegyzett kezelői, vagyonkezelői jog jogosultja megszűnt, akkor vagyonkezelőnek az NFA-t kell tekinteni.


169

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben 5. § Az NFA az általa kezelt vagyon hasznosítására, annak felmérését és nyilvántartásba vételét követően - figyelemmel a földbirtok-politikai irányelvekben és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzésekre is - terveket készít. 6. § Az NFA a vagyonkezelésében levő termőföld Kormány által jóváhagyott szociális földprogram keretében történő haszonbérbe adása esetén az önkormányzat által kijelölt haszonbérlővel köt haszonbérleti szerződést. 7. § Az NFA-nak az általa kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó tervkészítésnél figyelembe kell vennie a következő szempontokat: a) a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésük elősegítését; b) családi gazdaságok kialakítását és megerősítését; c) környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatását; d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítését, a mezőgazdasági termelés összehangolását a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (pl. árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival; e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatását; f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítését; g) a földpiac élénkítését és szabályozását; h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítését; i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítését, ia) a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzését, ib) a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzését; j) a földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartását; k) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozását; l) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzését és befolyásolását, la) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezését, lb) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítését, támogatását, esetenként végrehajtását, lc) művelési ágváltás támogatását; m) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítását; n) a birtoknagyság alkalmassá tételét az EU-támogatások lehívhatóságához; o) szociális földprogram kedvezményezett támogatását; p) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők kedvezményezett támogatását; q) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítását (pl. oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás). 8. § 9. § 10. § (1) Az NFA részére ingatlan értékbecslési tevékenységet az végezhet, akit az NFA pályázat útján kiválaszt, és a saját részére vezetett névjegyzékbe felvesz. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat nyertese lehet a) aki ingatlangazdálkodó és ingatlanszakértő felsőfokú képesítéssel, 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akit igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőként névjegyzékbe vettek, vagy b) az a gazdálkodó szervezet, amelynek van legalább egy olyan személyesen közreműködő természetes személy tagja vagy munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja, aki az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelel, és c) aki az NFA által meghirdetett - a termőföld értékbecslésére vonatkozó képzettséggel, szakmai tapasztalattal kapcsolatos - egyéb pályázati feltételeknek megfelel. (3) A pályázat alapján az NFA névjegyzékébe történő felvétel 2 év időtartamra szól, amelynek lejártával az NFA újabb pályázatot ír ki. (4) A pályázatok elbírálása céljából az NFA bíráló bizottságot hozhat létre. (5) A pályázat alapján összeállított névjegyzéket az NFA internetes honlapján és más módon közzéteszi. A névjegyzékben szereplő adatok közzétételéhez az érintettek hozzájárulása szükséges. Az NFA a szakértői névjegyzékben szereplők ingatlanforgalmi értékbecslését fogadja el. (6) A (2) bekezdésben meghatározott végzettség igazolására az Európai Unió valamely tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában szerzett bármely hasonló tárgyú képesítés is elfogadható. 11. § (1) Az NFA az ajánlati árat a) részletes ingatlan értékbecslés, vagy b) a rendelet szerint megvalósított egyszerűsített ingatlan értékbecslés alapján állapítja meg.

170


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben (2) Egyszerűsített ingatlan értékbecslésnek minősül, amikor az NFA az ajánlati árat saját nyilvántartása, a földhivatal által az NFA részére külön megállapodás alapján a termőföld adásvételére kötött szerződésekben szereplő ár információk alapján nyújtott, vagy termőföld esetén a rendelet 1. számú mellékletében, míg erdő esetében a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerinti egyszerűsített módszerrel állapítja meg. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti. (3) Részaránytulajdont képező AK érték megvásárlása esetén 1 AK forintban kifejezett ellenértéke megegyezik a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény 9/D. § (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeggel. 12. § (1) Részletes ingatlan értékbecslést kell alkalmazni abban az esetben, ha a) az ajánlati ár egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel nem állapítható meg, vagy b) az eladó az egyszerűsített ingatlan értékbecslést nem fogadja el. (2)-(3) (4) Erdő esetében csak olyan értékelés fogadható el, amely a Nyugat-Magyarországi Egyetem, illetve jogelődjének Erdőmérnöki Karán az „Erdőérték és kárérték számítás” tanfolyamon oktatott módszer szerint készült. 13. § (1) Amennyiben az NFA által kötött szerződés bármelyik fél részére fizetési kötelezettséget állapít meg, annak mértékét a 11-12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. (2) Az ingatlan értékbecslést meghaladó összegben az NFA fizetési kötelezettséget nem vállalhat. 14. § (1) Amennyiben a termőföld, erdő, művelés alól kivett terület tulajdonosa az NFA részére szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a szerződés által érintett tulajdon értéke az egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazható értékhatárt meghaladja, az ajánlatához csatolnia kell a névjegyzékben szereplő ingatlanforgalmi szakértő által elkészített részletes ingatlan értékbecslést, továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a részletes ingatlan értékbecslésben foglaltakat elfogadja. (2) Amennyiben a részletes ingatlan értékbecslésre életjáradéki szerződés megkötésével összefüggésben, vagy az NFA kezdeményezésére kerül sor, annak díját az NFA fizeti meg. 15. § (1) A haszonbér mértékét a szerződő felek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a rendelkezésre álló piaci információk alapján állapítják meg. (2) Amennyiben a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltak ezt indokolttá teszik, az NFA az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a haszonbérleti díjat. (3) A haszonbér-mérséklés mértékének, megállapításának, igazolásának részletes feltételeit NFA által meghatározott, és az NFA internetes honlapján, illetőleg más szokásos módon közzétett szabályzat tartalmazza. 16. § (1) Az NFA vagyonkezelői szerződéseire, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat a Tv.-ben, valamint e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A 13. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az NFA vagyonkezelői szerződést köt. 17. § (1) Az illetékes államigazgatási szervek a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanvagyon tulajdonát, illetve használatát - ideértve az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt is - érintő hatósági határozatok egy példányát kötelesek az NFA-nak megküldeni. (2) Amennyiben a földhasználó állami tulajdonban levő, a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti ingatlant is használ, a földhasználóként történő nyilvántartásba vételről rendelkező határozat egy példányát az NFA-nak is meg kell küldeni. (3) A földhasználónak, illetve erdőgazdálkodónak a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan földhasználati tevékenységével összefüggésben elkövetett szabálysértés miatti megbírságolásáról szóló határozatot és a bírságot kirovó egyéb közigazgatási határozatot tájékoztatásul az NFA-nak is meg kell küldenie. 18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet. (3) Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében: a) a korábban vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezetek - a b) pontban foglaltak szerinti kivétellel - kötelesek az NFA részére legkésőbb 2005. június 30-ig átadni az ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó, a természetbeni állapotnak megfelelő ingatlan-nyilvántartási és hasznosítási adatokat, valamint az ezzel kapcsolatos okiratokat; b) a honvédelmi rendeltetésű ingatlanok esetében az a) pont szerinti feladatok ellátásáról a Honvédelmi Minisztérium és az NFA külön állapodik meg azzal, hogy az adatokat legkésőbb 2003. december 31-ig kell átadni az NFA részére; c) a területileg illetékes körzeti földhivatalok kötelesek az NFA részére 2003. január 31-ig elektronikus adathordozón átadni - közutak kivételével - annak az ingatlanvagyonnak 2002. december 31-i állapotot tükröző ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, vagy amelyek tulajdonosa nem állapítható meg.


171

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás számvitelben (4) A (3) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtásával összefüggő részletes feltételekről - ideértve az adatszolgáltatás módját, illetve tartalmát is - az NFA az érintett szervezetekkel közvetlenül állapodik meg. A Nemzeti Földalapba rendelt földvagyon NFA részére történő átadásáról az NFA és az érintett szervezetek átadásátvételi jegyzőkönyvet kötelesek felvenni. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

2. számú melléklet a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez Az erdővagyon egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazandó szempontok 1. Az erdővagyon ajánlati árának meghatározása A Nemzeti Földalap részére felajánlott erdő esetében az egyszerűsített értékelés során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: a) Az erdővagyon értéke az erdei termőhely (föld) és az erdőállomány értékéből tevődik össze. A földérték fatermési osztályok szerint fejezi ki a potenciális termőképességet a tényleges állományviszonyok alapján. Figyelembe kell venni az erdőpiac kialakulatlanságát és az értékváltozás várható irányait [gyorsan növő fafajok felértékelődése, egyéb hasznosítások (vadgazdálkodás) értéknövelő hatása]. b) Az erdőállomány érték meghatározásánál fiatal korban a befejezett erdő értékéből kell kiindulni. Idősebb korban az erdőállomány fatérfogata és mellmagassági átmérői alapján kell meghatározni az értéket. c) Az erdőgazdasági tájak és az Állami Erdészeti Szolgálat illetékességi körzetei közötti különbségektől el lehet tekinteni. 2. Az erdőterület értékének meghatározása A földrészleten belül elhelyezkedő erdőrészletek területe és ezen belül a főállományt alkotó fafaj szerinti célállomány és annak fatermő képessége az ERTI-féle hat fatermési osztálynak megfelelően kerüljön meghatározásra. Az erdőterület fajlagos értékét az 1. táblázatból fatermési osztály függvényében kell kikeresni. Az erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb területek (tisztások, utak stb.) értékét 10 000 Ft/ha értékben kell figyelembe venni. 3. Az erdőállomány értékének meghatározása Az erdőállomány terület alapján számított költségértékét a 2. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani. A fiatal korban az erdőállomány értékét annak függvényében kell kiszámítani, hogy az befejezett vagy folyamatban lévő erdősítésnek számít-e. Fiatal erdőállomány esetében először azt kell eldönteni, hogy a folyamatban levő, vagy befejezésre tervezett erdősítést állapota alkalmassá teszi-e az erdőnevelési munka folytatására. Amennyiben nem (az erdősítést meg kell ismételni), az erdőállományt értékkel figyelembe venni nem lehet. Folyamatban lévő erdősítés esetén a megadott alapértékhez hozzá kell adni a táblázatban szereplő befejezett és a folyamatban lévő erdősítés különbségének az erdősítés korára eső értékrészét. Pl. befejezett erdő értéke bükk fafaj esetén 9 éves korban: 275 000 Ft. Folyamatban lévőé: 192 000 Ft. A befejezés időpontja 9 év, 1 évre 9200 Ft. Ha az erdősítés kora pl. 7 év, akkor az erdősítés értéke 192 000 Ft + 7 x 9200 = 256 000 Ft. Befejezett erdő esetén, ha annak kora nem haladja meg a 2. táblázatban jelzett értéket, közbesítéssel határozzuk meg az állomány értékét. Idősebb korban a fajlagos állomány érték átmérő szerinti táblázatát használva határozzuk meg az állomány értékét. Az erdőállomány fajlagos értékét (kitermelési érték) fatérfogat szerint az átmérő figyelembevételével a 3. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani. Az erdőrészletekben a fafajra eső tényleges fatérfogatot szorozzuk az adott tényleges átmérőhöz tartozó értékekkel. Szükség esetén közbesítést végzünk. Mind a fiatal erdők esetében, mind az idősebb erdők esetében figyelembe vettük az erdőfelújítás finanszírozási rendszerét, illetve az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettséget. Ezekkel tehát további korrekció nem végezhető.

172


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 1. táblázat.

Talajérték (E Ft/ha) Fafaj

Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Cser, gyertyán Bükk Akác Egyéb kemény lomb Nemes nyár Hazai nyár Egyéb lágy lomb Erdei fenyő Fekete fenyő Lucfenyő

2. táblázat.

I. 209 198 42 211 52 65 172 111 130 145 102 185

II. 180 171 28 189 33 38 152 84 78 105 75 167

Termőhelyi osztály III. IV. 127 91 120 86 12 6 174 130 12 6 25 7 124 89 55 29 58 49 58 47 43 32 115 83

V. 56 53 4 93 4 5 12 5 30 23 17 51

VI. 25 24 3 59 3 3 3 3 10 8 6 20

Faállomány költségértéke (E Ft/ha) Kor Fafaj

Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Cser, gyertyán Bükk Akác Egyéb kemény lomb Nemes nyár Hazai nyár Egyéb lágy lomb Erdei fenyő Fekete fenyő Lucfenyő

3. táblázat.

Folyamatban Befejezett lévő 245 350 245 350 105 150 193 275 56 80 140 200 126 180 70 100 70 100 126 180 140 200 154 220

10-20 év

20-30 év

30-40 év

462 462 196 363 105 264 238 130 130 237 263 290

565 565 240 444 323 159 159 290 322 355

691 691 294 543 395 195 195 355 394 434

Felújítás időszaka (év) 9 9 6 7 3 5 4 5 5 5 6 6

Fajlagos állományérték átmérő szerint (Ft/bruttó m3)

Fafaj Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Cser, gyertyán Bükk Akác Egyéb kemény lomb Nemes nyár Hazai nyár Egyéb lágy lomb Erdei fenyő Fekete fenyő Lucfenyő

15 350 350 350 -

20 1 450 1 350 700 2 050 700 800 800 800 700 1 650 1 400 1 850


Átmérő (cm) 30 3 500 4 050 1 150 4 500 1 500 1 650 2 000 1 850 1 600 2 650 2 100 2 950

40 5 250 6 000 1 150 6 500 1 500 2 150 2 650 2 300 1 600 3 300 2 700 3 600

50 6 200 7 200 1 150 7 200 1 500 2 500 2 650 2 300 1 600 3 800 3 100 4 200

173


2.3. Az európai erdők értékelése, az IEEAF teszt-alkalmazások eredményei (EUROSTAT 2000) 2.3.1. Az IEEAF - az Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Erdészeti Számvitel Európai Keretrendszere Az 'Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Erdészeti Számvitel Európai Keretrendszerét' (IEEAF) a Természeti Erőforrások Számvitele fejlesztésének szerves részeként fejlesztette ki és tesztelte a Eurostat Erdészeti Számvitel Munkacsoportja. Az IEEAF célja az, hogy konzisztens módon összekapcsolja az erdészeti mérlegeket és forgalmi számlákat az erdőhöz kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a fakínálatot és -felhasználást, úgy fizikai mint pénzügyi tekintetben. Ezen túlmenően az erdészeti könyvelési keretrendszer hozzájárul az erdőhöz kapcsolódó javak osztályozásához és értékeléséhez az Európai Számlák Rendszerében (ESA) és a Nemzeti Számlák Rendszerében (SNA), valamint az Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Számviteli Rendszer (SEEA) felülvizsgálatához. IEEAF – az erdők integrált környezeti és gazdasági számvitelének (értékelésének) európai keretei ESA – Európai (Nemzeti) számlák rendszere SNA – Nemzeti számlák rendszere SEEA - integrált környezeti és gazdasági számviteli rendszer Az IEEAF megvalósításához 20 alaptáblázat került kialakításra, amelyek kiterjedtek a föld és összes fakészlet-mérlegekre, az erdészeti gazdasági elszámolásokra és a kereslet-kínálat táblázatokra. Ezek a táblázatok szolgáltak a Svédország, Finnország, Németország és Franciaország által elkészített minta-elszámolások alapjául. Ezen első mintaelszámolás-sor eredményei a következő címen jelentek meg: "Az integrált környezetvédelmi és gazdasági erdészeti könyvelés európai Keretrendszere - a minta-alkalmazások eredményei".

Az erdővagyon-elszámolások összeállítása - az erdővagyon és változásainak értékelése Az erdészeti elszámolások összeállítása során fontos kérdés az erdővagyon és a hozzá kapcsolódó változások értékelése. Az IEEAF rendszerén belül az államok szabadon választhatják meg az erdővagyonuk értékeléséhez leginkább megfelelő módszereket, amennyiben azok megfelelnek az ESA alapelveinek, valamint a föld és a fa értéke elkülönül. Az első mintasor azt mutatta, hogy az erdővagyon és változásainak értékeléséhez többféle megközelítés és módszer is alkalmazható, beleértve a föld és az erdőingatlan piaci értékelését, a hedonista értékelést, a összes fakészlet tőárát és fogyasztási/felhasználási értékét, az összes fakészlet és a föld jelenérték-számítással való értékelését stb. E módszerek mindegyike többékevésbé követi az ESA alapelveit és/vagy az erdészeti gazdaságtani előírásokat. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy jelentős mértékben eltértek a vizsgált országokban kapott erdővagyon-értékek. Annak érdekében, hogy az értékelési módszerek és az egyéb tényezők (éghajlat, fafajösszetétel, kormegoszlás, a fahasználat fő módjai stb.) elkülöníthetőek legyenek, a módszerek hasonlóságainak és eltéréseinek értékelésére is sor került. Ausztria, Franciaország és Németország vállalta, hogy s különböző értékelési módszerek eredményeinek összehasonlítását szolgáló speciális vizsgálatokat végez. Ez a kiadvány ezen összehasonlítások eredményeit mutatja be. Finnország készített egy külön anyagot a védett erdőterületek értékére vonatkozóan, ami szintén hasznos lehet a védett területeknek a nemzeti elszámolásokban való kezeléséhez

174


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az értékelés korlátai az ESA-ban Az erdők sokféle szerepet töltenek be: biztosítják a faellátást, továbbá szabadidős, védelmi és ökológiai szereppel is rendelkeznek. A fenti szerepek elemzése során a Munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy ezek egy része "ESA-típusú", mások nem. A „nem-ESA” szerepeket a Munkacsoport külön ülésen tárgyalta, és arra a következtetésre jutott, hogy értékelésük és a nemzeti számlákhoz hasonló keretrendszerbe illesztésük konzisztens módon jelenleg nem lehetséges, és több tapasztalat szükséges ezek fizikai és pénzügyi leírása terén ahhoz, hogy teljes mértékben bevehetők legyenek az IEEAF-be. Az ESA-típusú szerepek úgy kerültek meghatározásra, hogy azon szerepek tartoznak ide, amelyek a nemzeti számlák által definiáltan gazdasági haszonnal járnak. Az ESA (§ 7.11) szerint a gazdasági hasznok a következőket jelentik: • elsődleges jövedelmek (használatból származó működtetési felesleg, mások használatára való átengedésből származó, tulajdon utáni jövedelem), amelyek a vagyon használatából származnak, • az az érték, beleértve az esetleges árfolyamnyereséget vagy -veszteséget, amely a vagyon értékesítéséből vagy felszámolásából származna. Az ESA és az SNA esetében az elsődleges jövedelmek a termelés által létrehozott többletértékből fizetendők. A nemzeti számlákban a 'termelési folyamat' meghatározása a következő: olyan tevékenység, amelyet egy intézményi/szervezeti egység ellenőrzése alatt és felelőssége mellett végeznek munka, tőke, javak és szolgáltatások (mint inputok) felhasználásával, javak és szolgáltatások (mint outputok) előállítása érdekében. Míg azok a tevékenységek, amelyek javak előállítását eredményezik, minden esetben beletartoznak a nemzeti számlák termelési keretei közé, a szolgáltatások előállítása azon tevékenységekre korlátozódik, amelyeket adott egység egy másik egység hasznára tud végezni. Az erdők számos szerepe nem teljesíti ezt a feltételt. Ezért a munkacsoport kizárta az értékelésből mindazokat a szerepeket, amelyek nem eredményeznek az ESA szerinti elsődleges jövedelmet, és kizárta az ehhez kapcsolódó vagyont is, kivéve, ha annak értéke valamilyen tranzakció vagy formális értékbecslés során meghatározásra kerül. Így például a szén-megkötés vagy az ingyenes szabadidős szolgáltatások nem tekintendők termelési folyamatnak és így nem kerülnek változásként értékelésre. Ugyanakkor bizonyos tranzakciók ezen funkciók egy részét magukba foglalhatják, pl. amikor egy erdőingatlant biodiverzitás-megőrzési célból vásárolnak meg, vagy amikor az erdőkben megkötött szén nemzetközi kereskedelméről van szó. A különböző típusú erdők és erdővagyonok osztályozásától indulva, az első fejezet az ESA és az erdészeti gazdaságtan szerinti erdővagyon-értékelést mutatja be. Rámutat arra, hogy az "elméletileg" helyes módszer a jelenérték-számítás, amelyet az ESA ajánl. Bemutatásra kerülnek az erdővagyont érintő különböző változások értékelésének következményei. A második fejezet gyakorlati értékelési módokat mutat be. A módszerek osztályozását illetően az egyik csoportot a piaci értékelés - beleértve a tőárat és a fogyasztási/felhasználási érték módszereket -, a másikat a jelenérték-számítási módszerek jelentik. Áttekintésre kerül az erdőingatlanokra, a földre és az összes fakészletre, illetve az erdőhöz kapcsolódó változásokra való alkalmazásuk. (A harmadik fejezet röviden bemutatja a minta-alkalmazásokban résztvevő öt ország erdeit és erdészetét annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek az értékelési módszer megválasztását és eredményeit befolyásoló tényezők, mint a térfogat, a sűrűség (m3/ha), a növekedés mértéke, az erdészeti erőforrások kihasználtságának mértéke, a fakitermelés szerkezete és az erdészeti termékek árai. Az értékelési vizsgálatok eredményeit a negyedik fejezet tartalmazza. Bemutatásra és lehetőség szerint megmagyarázásra kerülnek a különböző értékelési módszerek közötti különbségek. Itt találhatók a résztvevő országok eredményeit összehasonlító tábláLett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

175

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben zatok is. A kiadvány a következtetésekkel zárul. A legfontosabb eredmény, hogy nem lehet egyetlen módszert javasolni az összes ország számára. Mindegyik fő módszernek vannak előnyei és hátrányai; az alapvető kérdés az "elméleti helyesség" és az "adatszükséglet" viszonya. Alapjában véve úgy tűnik, hogy a jelenérték-számítást (vagy annak valamely változatát, például a korállandó -módszert) célszerű előnyben részesíteni. Ugyanakkor ez a módszer magasabb alapadat-igényeket támaszt és mindenekfelett az eredményeket hitelesíteni kell tényleges adatokkal pl. az Eurostat "Erdészeti Gazdasági Számlák" (Az Európai Közösségek Bizottsága, 1997) adataival. E tekintetben két tengely tekinthető fontosnak: az Erdészeti Gazdasági Számlák funkcionális elkülönítése erdészetre és fakitermelésre, illetve a jelenlegi fizikai és pénzügyi statisztikák együttes elemzése. A mellékletek a teszt-felmérések táblázatait tartalmazzák.)

Összefoglalás és következtetések A modern erdészeti gazdaságtan megfelelő elméleti alapot nyújt az erdőterületek és az összes fakészlet nettó jelenérték-számításra támaszkodó értékelésére, amelynek alapját Faustmann (1849) nagy hatású cikke jelenti. Faustmann képletei az erdővagyonra alkalmazzák (a később a tőke és befektetés elméleteként ismertté vált) az elgondolásokat, és megadják a föld és az összes fakészlet helyes elméleti értékét. Különböző típusú, művelt vagy nem művelt erdőkre is alkalmazhatók. Ugyanakkor a nettó jelenérték módszernek korlátai is vannak, amelyek fő okát az elméleti alapfeltevések és az erdőgazdálkodás gyakorlata közötti eltérések jelentik. Az egyik ilyen alapfeltevés az egyező korú állományok azonos vágásfordulóinak egymást követő sora, és így egy véghasználat megléte, ami felszabadítja a területet a következő vágásforduló számára. Ezt a feltevést a gyakorlat nem igazolja: a fakitermelés/véghasználat hosszú időn át tart és a fa gyakran az "optimális" vágásérettségi kor után is lábon marad. A tényleges erdők adott körülményeinek figyelembe vételéhez az alapképletek módosítása szükséges. A nettó jelenértékmódszer alkalmazását gyakorlati nehézségek, így az adatszükséglet és az adatok rendelkezésre állása is akadályozzák. Az Európai Számlák Rendszere (ESA 1995) alapjában véve a piaci árak szerinti értékelést részesíti előnyben, de a nettó jelenérték-módszert ajánlja az összes fakészlet értékelésére (és általában véve az olyan javak esetében, amelyek bevétele késleltetetten áll rendelkezésre). Az ESA (§ 7.38) szerint "az összes fakészlet értékelése a fa jövőbeni értékesítéséből származó bevétel jelenlegi árra való diszkontálásával történik, a fa vágáséretté tételéhez szükséges, kitermelési stb. költségek levonása után". Az ESA javasolja a föld és az összes fakészlet értékének elkülönítését. Ily módon az erdővagyon értékelésének legjobb módszere a föld piaci árak szerinti és az összes fakészlet nettó jelenérték-módszer szerinti értékelése lenne. A két módszer kombinálása lehetővé teszi az erdészeti belső megtérülési ráta kiszámítását és elébe megy annak, hogy többé-kevésbé önkényesen diszkontálási rátát kelljen meghatározni a nettó jelenérték módszerhez. A gyakorlatban még csak kevés ország (pl. Franciaország) vezette be az erdővagyonra vonatkozó nemzeti mérlegszámlákat. Ahol már működik ilyen rendszer, ez idáig az erdőingatlan piaci árakon történő értékelését részesítették előnyben, ami a föld és az összes fakészlet együttes értékét adja meg. E számítások kiindulópontját az erdőingatlan-tranzakciók jelentik. A kiszámított hektáronkénti átlagárakat a teljes erdőterületre alkalmazzák. Ez a módszer nem teszi lehetővé a föld és az összes fakészlet értékének elkülönítését. A továbblépéshez gyakorlati szabályokat alkalmaztak, így például megbecsülték a földérték és az erdőingatlan-érték hányadosát. Vannak ennél fejlettebb módszerek is, például a Lancaster-megközelítés (hedonista értékelés). E szerint - statisztikai elemzésen keresztül - az erdőingatlan értékét a tranzakcióban részt vevő javak jellemzőivel írják le: terület, az összes fakészlet térfogata, fafaj, kormegoszlás stb.). Az

176


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben eredmények lehetővé teszik a föld és az összes fakészlet elkülönített értékelését, ahol a fa árát befolyásolják az állomány jellemzői. További lehetőséget jelentenek a fa- vagy fatermék-tranzakciókon alapuló módszerek. Itt a fa köbméterenkénti értékét számítják ki és alkalmazzák a fakészletre. A módszernek több változata van, és több lépésre lehet szükség, a rendelkezésre álló adatoktól függően. Az adatok rendelkezésre állása igen fontos tényező. Egyes országokban közvetlenül rendelkezésre állnak a lábon álló készlet árai, mivel a fát ilyen formában értékesítik (tőár). Máshol csak a kitermelt fa ára áll rendelkezésre (döntött fa ár). Az utóbbi esetben meg kell határozni a lábon álló készlet árát. Ez általában úgy történik, hogy a kitermelt fa árából (rakodói fa árból) levonják a fakitermelés, a rakodóig való szállítás és a rakodás költségeit. A második lépésben a kitermelt fa térfogatát transzformálják a lábon álló készlet térfogatává. E lépésekhez bizonyos alapfeltevések és további (pl. a költségekre vonatkozó) adatok, valamint speciális erdészeti algoritmusok használata szükséges. Két fő változat különíthető el. A tőérték-módszer során a köbméterenkénti átlagértéket a kitermelés alapján becsülik meg. Ennek legegyszerűbb formájában kiindulásként használható a kitermelt fa összértéke (amelyet általában már összegyűjtöttek és megjelentettek, lásd pl. az Eurostat Erdészeti Gazdasági Számláit), csökkentve a becsült kitermelési költségekkel és elosztva a kitermelt térfogattal (amely az erdészeti statisztikákból rendelkezésre áll). A tőértékmódszer változatai megkülönböztetik a fő fajokat, az adatok rendelkezésre állásától függően. A fogyasztási/felhasználási érték módszer szerint a köbméterenkénti átlagárat számítják ki a fő korcsoportokra, és ezt alkalmazzák a készletekre (a nemzeti erdőleltárak alapján). Ha a tőár nem áll rendelkezésre (vagy csak kevés kategória esetében ismert), a lábon álló készlet értékét korcsoportonként döntött választékokká kell transzformálni, és e választékok árait alkalmazni. A tőérték-módszer és a fogyasztási/felhasználási érték módszer közötti fő különbség az, hogy az előbbi a kitermelés szerkezetét használja a tőár súlyozásához, míg a második az állomány szerkezetét. A két szerkezet jelentősen eltérhet, és az időben változhat is. Ez a két módszer a nettó jelenérték-módszer speciális formájának tekinthető (a jövőbeni természetes növekedés következtében implicit diszkontálással), és azt lehet mondani, hogy mindkettő megfelel az ESA alapelveinek. Ugyanakkor eredményeiket nehéz analitikusan összehasonlítani a nettó jelenérték-módszer eredményeivel. Azt, hogy melyik módszer ad pontosabb eredményeket, az értékelendő erdő tulajdonságai alapján kell eldönteni, beleértve a fakitermelés körülményeit is. A választás függ az állomány és a fakitermelés jelenlegi szerkezetétől és azok feltételezett jövőbeni alakulásától. Habár a minta-felmérésekben részt vevő országok mindegyikében növekszik az erdőterület terület és összes fakészlet tekintetében egyaránt -, jellemzőik igencsak eltérőek. A sűrűség, a növekedés mértéke, a fafajok és a fakitermelés körülményei nagyban különböznek. A talaj és az éghajlat következtében a svéd és finn erdőkben a sűrűség (m3/ha-ban kifejezve) meglehetősen alacsony. Bár a fakészlet növekszik, a fakitermelés és a fakészlet hányadosa nagy, ami magas kihasználtsági/kitermelési rátát és nagy termékenységet mutat. Az árak viszonylag alacsonyak, a kitermelés szerkezetét a tűlevelű papírfa nagy jelentősége befolyásolja. Az osztrák és német erdőkre a nagy sűrűség jellemző. Ebből következően a kitermelés illetve a nettó évi növedék és a fakészlet hányadosa alacsony, bár a nettó évi növedék nagy. A kitermelés szerkezetében a tűlevelű rönkfa a meghatározó. A francia erdők a sűrűség és a növekedés tekintetében köztes helyzetben vannak. Francia sajátosság a lombos fák jelentős aránya a fakészletben és a kitermelésben. Ugyanakkor a tűzifa súlya bizonytalan, továbbá fafajtól és térségtől függően nagy a heterogenitás. Ausztriában öt módszert vizsgáltak az összes fakészlet értékelésére. Ezek közül kettő a "nettó jelenérték-módszerek" családjába tartozik. A "korállandó-módszer" során az adott korosztályú


177

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben összes fakészletnek adott érték képviseli a nettó jelenértéket. Ezt standard görbék alapján számítják ki, figyelembe véve a létesítési és művelési költségeket, egy implicit megtérülési rátát és a véghasználat bevételét. Egy másik, egyszerűsített nettó jelenérték módszer erősen ingadozó eredményeket adott, amelyeket nagyban befolyásoltak a kezelési költségekre vonatkozó alapfeltevések. A fogyasztási/felhasználási érték módszer és a tőérték-módszer közel azonos eredményeket adott, mivel a fakészlet és a fakitermelés összetétele eléggé hasonló, ugyanakkor a kapott eredmények 30%-kal alacsonyabbak a "korállandó -módszerrel" kapott értékeknél. Németországban három módszer eredményeit hasonlították össze. A hedonista és a tőértékszámítási módszerek eléggé hasonló eredményeket adtak, bár az összehasonlítást megnehezíti az eltérő referencia-időszak, amely kapcsán különösen a súlyos széltörés miatti 1991-es árváltozások fontosak. A fogyasztási/felhasználási érték sokkal alacsonyabb mint a tőérték. Ennek oka a kitermelt fa és a lábon álló fakészlet eltérő választékszerkezete. Az árak összehasonlítása arra utal, hogy a kitermelt fa átlagos életkora kb. 130 év, míg a fakészleté 75 év. A rendelkezésre álló statisztikák szerint a kitermelésben magas a rönk és alacsony a tűzifa aránya, következésképen magas az átlagos tőár. Franciaországban három fő módszert teszteltek. A tőérték a legalacsonyabb, aminek az az oka, hogy magas a saját használatra szolgáló tűzifa aránya, így a kitermelés feltételezett átlagos átmérője jóval alacsonyabb a fakészlet átlagos átmérőjénél. Az osztrák "korállandómódszerhez " hasonlóan a nettó jelenérték-számítás adja a legmagasabb értéket. Érdekes eredményeket ad a fő fajok, tulajdoni kategóriák és térségek összehasonlítása. A puhafák esetében az értéktartomány szűk, ellentétben a keményfákkal (a saját felhasználású tűzifa zöme keményfa). A Landes-i térségben - ahol a magánerdők vannak túlnyomó többségben, a tengerparti fenyő a fő fafaj és intenzíven művelik kereskedelmi céllal - a három módszer nagyon hasonló eredményeket ad. Ezek az értékek hasonlóak az erdőingatlanok piaci értékből számítható értékéhez is. A mediterrán térségben (amelyet sokkal kevésbé intenzíven hasznosítanak és több az egyéb (nem fa) haszonvétel), az erdőingatlanok piaci értéke magasabb a más módszerekkel számítottnál, míg ennek az ellenkezője igaz az összes többi térségre, ahol általában a keményfák a meghatározók. A franciaországi regionális eredmények jól mutatják a francia erdők nagyfokú diverzitását és alátámasztják azt, hogy az értékelési módszereket európai öszszefüggésben az erdők konkrét körülményeihez kell illeszteni. Általános következtetésként úgy tűnik, hogy a nemzetközi összehasonlítás céljaira a tőértékmódszer a legjobb megoldás. Először is, összekapcsolható más, meglévő statisztikákkal, beleértve az Eurostat Erdészeti Statisztikáit (az erdőkből kitermelt fizikai famennyiség választékonként, fakészlet stb.) és az Erdészeti Gazdasági Elszámolásokat (az erdőkből kitermelt választékok pénzügyi értékét). A számítások viszonylag egyszerűek. A meglévő adatok konzisztenssé tétele és az erdővagyon értékelését szolgáló integrálása az európai statisztikusok és a nemzeti elszámolások készítőinek idevágó alapelve. Kiegészítő adatként mindössze a kitermelési költségek becslése szükséges. Az IEEAF-en belül támogatják az erdészeti gazdasági elszámolások erdészeti (erdőművelési) és fakitermelési tevékenységek szerinti, funkcionális elemzésen alapuló elkülönítését. A minta-felmérések azt mutatják, hogy az erdészet speciális és meglehetősen eltérő jellemzőkkel rendelkezik a különböző európai országokban. Ez az elkülönítés segítené az erdők és az európai gazdasághoz való hozzájárulásuk jobb megismerését, beleértve az intézményi ágazatok megkülönböztetését is. Más módszerek több adatot és alapfeltevést igényelnek; vagy a lábon álló készletet kell választékokká transzformálni (fogyasztási/felhasználási érték módszer), vagy pedig feltételezéseket kell tenni a köztes költségekre és bevételekre vonatkozóan. 178


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Másodikként a korállandó-módszer javasolható, mivel egyes országokban meglehetősen jól szabványosított, a standard tényezőket elegendő egyszer kiszámítani, és a későbbiekben egyszerűen csak aktualizálni (a telepítési költségekkel, a fa vagy faanyag árával). Ugyanakkor nemzeti célokra más módszerek (a részletes nettó jelenérték-számítás vagy a fogyasztási/felhasználási érték módszer) megfelelőbbek lehetnek. Ezt indokolhatja például a fakitermelés és a fakészlet szerkezetének viszonya, azaz adott ország erdeinek speciális korszerkezete. Ezek a módszerek érdekes betekintést nyújthatnak egyes speciális területekbe is. A földre vonatkozóan sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre. A becsült értékek országonként jelentősen eltérnek. Úgy tűnik, hogy míg egyes országokban az erdőterületek értékét szinte kizárólag a fatermelési funkció határozza meg, és így az meglehetősen alacsony, máshol az erdők egyéb funkciói fontos szerepet játszanak, pl. a népsűrűséghez kapcsolódóan. Azokban az országokban, ahol a föld értéke jelentős, mindenképpen hasznos lenne az erdőterületek földjének értékére vonatkozó adatok gyűjtése. Ez fontos lehet a mezőgazdasági területek felhagyásával kapcsolatban is.

Főbb számszerű eredmények Az 2.10. és a 2.11. táblázat az értékelési teszt-felmérések összesített eredményeit mutatja, valamint tartalmazza az EU (15 tagállam) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) egésze erdeinek értékére vonatkozó becslést, a 90-es évek közepére vonatkozóan.

2.10. táblázat: Földérték a vizsgált országokban és az EU-15-ben (Faellátási célra rendelkezésre álló erdő) Faellátási célra rendelkezésre álló erdő (1000 ha) 10 142 3 352 21 236 14 470 20 675 69 875 25 650 95 525

Átlagos érték

Összérték

(ECU/ha) 3 200 4 500 55 800 375 974 : :

(millió ECU) 32 454 15 084 1 168 11 576 7 753 68 036 24 975* 93 010*

Németország Ausztria Svédország Franciaország Finnország Összesen (5 ország) Más EU tagállamok EU-15 *Eurostat becslés Források: Eurostat Erdészeti Statisztikák 1995-1998 (területi adatok, különböző évek 1990-98 között), IEEAF minta-felmérések (átlagos értékek)


179

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.11. táblázat. A fa értéke a vizsgált országokban és az EU-15-ben (Faellátási célra rendelkezésre álló erdő) Élőfakészlet (millió m3) 2 820 1 037 2 836 2 567 1 867 11 127 2 292 13 419

Átlagár (ECU/m3) 31 22 24 16 20 23 : :

Összérték (millió ECU) 87 420 22 814 68 064 41 072 37 340 256 710 52 879* 309 589*

Németország Ausztria Franciaország Svédország Finnország Összesen (5 ország) Más EU tagállamok EU-15 *Eurostat becslés Források: Eurostat Erdészeti Statisztikák 1995-1998 (fakészlet adatok, különböző évek 1990-98 között), IEEAF minta-felmérések (átlagos értékek) Az IEEAF minta-felmérésekben nem szereplő EU tagállamok erdővagyonának értéke az 5 résztvevő ország átlagárai alapján került megbecslésre. Eszerint az EU-15 erdővagyonának összértéke 403 milliárd ECU, azaz 24%-kal több, mint a résztvevő 5 országra vonatkozó érték. Készült egy érzékenységi elemzés is a francia mediterrán erdővidék árainak felhasználásával, a spanyol, olasz és görög erdővagyon-érték felbecsülésére. Ennek eredménye kissé alacsonyabb, 384 milliárd ECU. A becslések összességében azt mutatják, hogy az EU erdővagyonának értéke hozzávetőleg 400 milliárd ECU, amiből mintegy 25%-ot képvisel a föld és 75%-ot az összes fakészlet. Svájc, Norvégia, Liechtenstein és Izland bevonásával a becsült érték mintegy 26 milliárd Euróval emelkedik meg, a svéd és a finn értékek átlagát alkalmazva Norvégia, illetve az osztrák adatokat Svájc és Liechtenstein esetében. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) egészére vonatkozóan így az erdők becsült összértéke mintegy 430 milliárd ECU. Az EGT erdei erőforrásainak összértéke azonos nagyságrendet képvisel, mint az EGT olaj- és gázkészlete. 1996 végén Norvégia, Nagy-Britannia és Hollandia olaj- és gázkészletének értéke hozzávetőleg 320 milliárd ECU volt, és ez a három ország rendelkezett az EGT olajkészletének 94%-ával illetve gázkészletének 89%-ával. (lásd: az Európai Közösségek Bizottsága, 2000d, megjelenés alatt). A 90-es évek közepén az EU-15 élőfakészletének értéke (mintegy 300 milliárd ECU) önmagában kétszerese volt az EU-15 olaj- és gázkészlete értékének. Ugyanakkor az EU-15 állótőkéjének összértékéhez viszonyítva az erdővagyon csak 2,4%-ot képvisel, amint az a 2.12. táblázatból látható.

180


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.12. táblázat: Az erdővagyon értéke a vizsgált országokban és az EU-15-ben a nettó állótőkéhez képest, milliárd ECU Összérték Nettó állótőke % (1) (2) (1)/(2) Németország 120 5 582 2,1 Franciaország 80 2 441 3,3 Ausztria 38 510 7,4 Finnország 45 277 15,2 Svédország 42 404 11,2 Összesen (5 ország) 325 9 214 3,5 Más EU tagállamok 78 7 307 1,1 EU-15 403 16 521 2,4 Források: Eurostat Tőkekészlet az Európai Unióban, 1998 január (nettó állótőke adatok, 1994), a fenti 2.10. és 2.11 táblázatok (az erdők összértéke)

2.3.2. Értékelési alapelvek az erdészeti ökonómiában és az ESA rendszerében Erdőosztályozás és ezen osztályozás fontossága az értékelésben Az IEEAF - követve az UN-ECE/FAO FBRFA definíciót – gazdasági szempontból megkülönböztet:

• olyan erdőket, amelyeknek nem célja a faellátás • olyan erdőket, amelyeknek célja a faellátás A nem faellátásra tartott erdők alatt azok az erdőterületek értendők, amelyekben a fakitermelés nem gazdaságos különféle okok miatt (alacsony produktivitás, hozzáférhetetlenség stb.) és ide tartoznak a védett erdők is. A nem faellátásra tartott erdőkben a faanyagnak az értéke zéró. Különösen igaz ez a védett erdőkben, ahol a faállomány értéke és a talajérték nem realizálódik, azaz nincs ökonómiai haszon. Azonban ezek az erdők is kaphatnának egy értéket a vállalkozás mérlegén belül, amennyiben egy üzleti tranzakció során szerezi meg az adott vállalkozás ezeket az erdőket. Az ilyen erdők „figyelemre méltó természeti vagyon” kategóriaként lennének osztályozva hasonlóan, mint a „történelmi emlékművek”, amelyek szintén fel vannak tűntetve a mérlegben. Erre akkor kerül sor, amikor az emlékművek fontosságát a tulajdonoson kívül valaki más ismeri fel, amit adott esetben egy eladás vagy egy hivatalos felértékelés igazol is. A védett erdők értékelése a 4.3 pont alatt található. A faellátásra szolgáló erdők lehetnek műveltek és nem-műveltek.

- Nem-művelt erdők Természetes/őserdők Definíció szerint ezek az erdők nem megújítható vagyonnak tekinthetők. Sőt, miután ezek az erdők „klimax” állapotban vannak a nettó természetes növedékük zérónak tekinthető. A nem megújítható természeti erőforrások elmélete az mondja, hogy ezen erdők kitermelése mindegy megtisztítja a terepet a másfajta földhasználatra. Habár az Európai Unió országaiban nem fontos, de az egyik legfőbb ok a föld őserdeinek eltűnését tekintve az, hogy a természetes erdőket kiírtják termőföld szerzés céljából. Meg kell jegyezni, hogy az ESA terminológiában „az erdőírtás fogalma a föld első termelésbe vonása érdekében” van osztályozva (cf. ESA § 3.106).


181

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Sarj és más nem-művelt erdők Ezek azokra az esetekre vonatkoznak, amikor az eredeti, természetes erdőket kitermelik és aztán vagy magára hagyják a területet vagy lényegtelen erdészeti beavatkozást eszközölnek a területen. Ilyen helyeken az erdők természetes felújulása nyer teret, van természetes növedék, de nincs költség. A tulajdonosnak csak az erdő vágásérett korát kell megvárnia a fák kitermeléséhez. Az ESA rendszerében a faanyag nem-termeltként van nyilvántartva, a természetes növedéket pedig nem tekintik kimenetnek (termelési eredmény).

- Telepített/művelt erdők Ezekben az erdőkben vannak költségek: vagy jelen vannak mind a kezdő (telepítési) mind a közbenső (művelési) költségek vagy csak a közbenső költségek, ez utóbbi a természetes felújítás esetében jellemző. Ezeknek az erdőknek az értékét különböző módszerekkel lehet felbecsülni. Egyrészt a múltbeli költségek összegzésével, másrészt a jövőbeni tényleges bevételek jelenértékének meghatározásával. A faanyag termeltként, a természetes növedék pedig figyelembevett kimenetként van nyilvántartva.

Értékelés az erdészeti ökonómiában Az erdők értékelése az erdészeti ökonómiában a jelenérték módszeren alapszik. Az erdő értéke kettéoszlik: egyrészt van a faanyagnak értéke, másrészt van a termőterületnek értéke, ahol az erdőállomány áll. Az erdészeti ökonómia főbb eredményeit az alábbiakban összegezzük, különbséget téve a művelt és a nem-művelt erdők között. A modern erdészeti ökonómia alapjait M. FAUSTMANN rakta le, aki egy német erdészeti ökonómus volt. FAUSTMANN alaptéziseit 1849-ben publikálta. Ő azt mondta, hogy egy erdőállomány értékének meghatározásakor nem szabad az aktuális faanyag mennyiségének az értékéből kiindulni, hanem ezen faanyag vágáskori felhasználásából kell kiindulni. FAUSTMANN nézete olyan általános tőke és befektetési elméletek alkalmazásai, amelyek csak sokkal később lettek kialakítva. Ugyan néhány finomítás történt, továbbra is a FAUSTMANN formula jelenti az alapokat az erdészeti ökonómiában.

- Művelt erdők Vegyünk egy hektár földterületet fatermesztés céljából, ahol folyamatos és azonos a fatermesztés körforgása. A költség formula és a hozadéki formula formula akkor azonos, amikor a diszkont kamatláb megegyezik a belső megtérülés rátájával (belső kamatlábbal). A FAUSTMANN képlet elemzése rávilágít arra, hogy az állomány értéke nem függ a jelenlegi fakészlettől, hanem csak a jövőbeni (vagy múltbeli) bevételektől és költségektől.

- Nem művelt erdők A nem művelt erdőkben nincs erdősítési és nincs közbenső költség sem. Felvetődhet egy probléma, amikor a üres erdőterületek piaci értéke zéró vagy zéró környéki, azaz például nincs alternatív használati lehetőség ezekre a területekre. Problémaként jelentkezik, hogy az értékváltozást hogyan kellene interpretálni, és hogyan kellene a természetes növedéket definiálni és megbecsülni. Az SNA terminológiában a természetes növedék azon tényre utal, hogy a fák magasabbak lesznek. Ez úgy tűnik, hogy kapcsolatot teremt a faanyag mennyiségi (és minőségi) növekedése és a természetes növedék között. Ugyanakkor még sincs közvetlen kapcsolat, mivel a ter-

182


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben mészetes növedék értéke a mennyiségi és minőségi növekménytől függetlenül van definiálva és így a faanyag használati értékének növekedése nem a természetes növedék értéke. A használati érték módszer ideális esetben az állomány mindenegyes fájának azon nettó bevételek általi értékeléséből áll, amit a tulajdonos kapna adott jellemzők mellett, ha a vizsgálati időpontjában a fákat levágnák. Definíció szerint, ha a fakitermelést az optimális véghasználati kor előtt (vagy után) végzik el, a használati érték (vagyis az az érték, ami a fák levágásakor realizálódik) kevesebb mint az az érték, ami akkor realizálódna, ha az optimális vágáskorban végeznék a fakitermelést. Ez az állomány várható értékének a vesztesége (FAUSTMANN feltétel). Optimális gazdálkodás mellett, a fákat olyan hosszú ideig kell hagyni nőni, amíg a növekedési ütem és az árnövekedés szorzata magasabb, mint a faállományból és az erdőterületből álló tőke lekötöttségének költsége. Az erdészeti ökonómusok az erdőterület és a faállomány értékelésére egy elméleti vázat adnak. Ugyanakkor az alkalmazott feltételezések nagyon kritikusak. Különösen nehéz felvállalni, hogy a faállomány kitermelése az optimális véghasználati korban következzen be. Ez a körülmény a valós erdészeti gyakorlatban nem valósul meg. Amint azt az európai erdők (lásd 6-9. számú ábrát az osztrák, francia és a német erdőkre) kormegoszlása is mutatja a faállományokat az egyes országokban nem azonos korban vágják le. FAUSTMANN – nak más feltételezéseit is meg kell vizsgálni, azaz: • a nem-fa jellegű bevételek szerepe a 19. századhoz képest megnőttek • kompetitív (verseny) piac léte • a feltételezett azonos vágásfordulók ismétlődése • a helyes diszkont kamatláb megválasztása, ami néha egy szigorú kényszert jelent a FAUSTMANN formula alkalmazásában • a bizonytalanságok integrációja a jövőt illetően, ami manapság egy nagy kihívás. Az említett összes aspektusra léteznek megoldások és Faustmann alapelvei is érvényben maradnak. De ahhoz, hogy a leegyszerűsített esetektől eltérő helyzetekben is helyes számításokat lehessen végezni, nagyon részletes adatokra van szükség. Ezen okok miatt az erdészeti ökonómusok más alternatív módszereket fejlesztettek ki (lásd a 2 fejezetben: Az erdővagyon értékelése a gyakorlatban és a 4-es fejezetben: Értékelés a teszt országokban)

Az erdővagyon és a hozzá kapcsolódó folyamatok az ESA-ban - Az erdővagyon osztályozása Az IEEAF által elfogadott erdővagyon-osztályozás megközelítőleg követi az ESA osztályozási rendszerét. Az IEEAF rendszere földterületre (mint ingatlan), fára és más erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyakra osztja az erdővagyont. A földterület mindig úgy jelentkezik, mint egy nem-termelt vagyontárgy. A fa az termelt vagyontárgy, ha az erdő művelt és nem-termelt, ha az erdő nem-művelt. Más az erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyak egyrészt lehetnek megfogható, termelt vagyontárgyak (épületek, utak, erdőgazdálkodásban használt felszerelések), másrészt lehetnek megfogható, nem-termelt vagyontárgyak (vadak, madarak és más élőlények, amelyek az erdőben élnek). Hacsak nincs külön elkülönítve egy piaci tranzakció által vagy egy hivatalos felértékeléssel, az eszközök a föld értékébe ágyazódnak, mint pl.: a vadászati joggal szerzett bevétel is.

- A faállomány és földterület különválasztása A földterületnek és a faállománynak nagyon különböző természete van, ami nagyon jól felismerhető az egyes országok könyvviteli rendszereiben. A földterület degradációtól szenvedhet (ami erózió vagy légszennyezés miatt jön létre) azáltal csökken a terület produktivitása és Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

183

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben általánosságban a földterület gazdasági tevékenységeknek ad helyet. Maga a földterület a termelési folyamatban nem használódik el, ami megmagyarázza, hogy nincs állandó tőkefogyasztás (amortizáció) a földterületre. Az erdőpusztítások során gyakran előfordul, hogy levágják az erdőt azért, hogy más célra használják a területet. A faanyag természete élesen különbözik ettől. A fát először kivágják, aztán vagy a végső fogyasztóhoz kerül (például a tűzifa) vagy egy közbenső fogyasztóhoz (aki például papíripari pépet termel). Ebben az esetben a faanyag értéke beleágyazódik a termék értékébe és így a faanyagnak az értéke nem jelenik meg.

- Termelt és nem-termelt faállomány Amikor a faállomány „termelt”, akkor készletként van nyilvántartva, mivel egyetlen egyszer, a letermeléskor produkál terméket. Pontosabban a letermelés vagy vágásérettként való eladás időpontjáig a művelt faállomány egy specifikus címszó alatt szerepel:„ folyamatban lévő termelés művelt eszközökön (félkész-termék)”. A természetes növedék - ami kibocsátást jelent – megnöveli a faállomány értékét mint „ a folyamatban lévő termelés bővülése”. A termeléskor vagy termelésre való értékesítéskor a faállomány értéke csökken a „befejezett termékekhez való átvitel” értékével. Amikor a faállomány „nem-termelt”-ként van nyilvántartva, akkor a faanyag egy speciális eszközkategória alá esik, ami nem is készlet és nem is állóeszköz. A természetes növedék ami nem jelent „kibocsátást” –, de volumenváltozásokat okoz, megnöveli a faállomány értékét. A kitermeléskor vagy értékesítéskor a faállomány értékének csökkenése kimerülésként jelentkezik.

184


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.13. táblázat. ESA mérleg és a felhalmozási számla földterületekre Nyitómérleg: A földterület értéke az időszak kezdetén Tőkeszámla Beszerzés mínusz elidegenítés

Ez a tényező csak az intézményi szektorban érinti a mérleget, a gazdaság egészét tekintve ennek az értéke zéró. Földérték bővítése A fejlesztés értéke és a tulajdonjog átszállása a földterületre Állandó tőkefelhasználás Az állóeszközökre kerül, ami a továbbiakban hozzáadódik a föld értékéhez Egyéb változások az aktív számlák volumenében A földterület gazdasági bővülése

Egyéb gazdasági leértékelődés

Katasztrofális veszteségek

Kompenzálatlan lefoglalás Egyéb volumenváltozások a földterületben Változások a szektor osztályozásában és struktúrájában Egyéb változások az eszközök osztályozásában

A földterület értékének a bővülését jelenti, ami a terület gazdasági hasznosításának változásából adódik (pl.: erdőből beépített terület lesz) Ez lefedi a földterület értékének redukcióját (pl.: gazdasági tevékenységek során bekövetkező degradáció) és a gazdasági használatban bekövetkező változásokat (pl: mezőgazdaságról való áttérést közösségi használatra) A földterület értékének csökkenése természeti katasztrófa vagy toxikus anyagok következtében. Ez lefedi a terület mindennemű kompenzáció nélküli elkobzását. Lefedi az összes egyéb volumenváltozást Csak a szektor mérlegére vonatkozik és lefedi a változásokat a földtulajdonos osztályozásában Csak a földterület osztályozásában bekövetkezett változásokra vonatkozik: lefedi a változásokat a földhasználatban ugyanazzal az abszolút értékkel, amellyel mindkét könyvelési helyen fel van véve.

Felértékelési számla Névleges holding nyereségek/veszteségek

A haszon értéke felszaporodik a földtulajdonosnál az árban bekövetkezett változások miatt vagy még generálisabban hosszabb idő alatt a pénzügyi felértékelődés miatt

Záró mérleg: a földterület értéke az időszak végén


185

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.14. táblázat. ESA mérleg és a felhalmozási számla a „termelt” faanyagra Nyitómérleg: A fakészletének értéke az időszak kezdetén Tőkeszámla ügyletek Készletváltozások

Félkész-termékek bővülése Kivét a félkész-termékek készletéből

A készletváltozások bekövetkezhetnek a természetes növedék, a kitermelés és az eladás miatt. A természetes növedék úgy jelentkezik, mint az erdészeti tevékenység outputja. Befejezett termékekhez való átvitel: kitermeléskor vagy kitermelésre való értékesítéskor áll fenn.

Egyéb változások az aktív számlák volumenében Katasztrofális veszteségek Kompenzálatlan lefoglalás Egyéb volumenváltozások a „termelt” faanyagban Változások a szektor osztályozásában és struktúrájában Egyéb változások az eszközök osztályozásában

Lefedi a faállomány értékének csökkenését, ami természeti katasztrófa stb. miatt jön létre. Ez lefedi a faanyag mindennemű kompenzáció nélküli elkobzását. Lefedi az összes egyéb volumenváltozást Csak a szektor mérlegére vonatkozik és lefedi a változásokat a „termelt” faanyag tulajdonosának osztályozásában. A faanyag osztályozásában bekövetkezett változásokra vonatkozik (például a gazdasági kategóriából átkerül a nem-gazdasági kategóriába ugyanazzal az abszolút értékkel, amellyel a másik könyvelési helyen fel volt véve.


A haszon értéke felszaporodik a faanyag tulajdonosánál az árban bekövetkezett változások miatt vagy még generálisabban hosszabb idő alatt a pénzügyi felértékelődés miatt

Záró mérleg: A faállomány készletének értéke az időszak végén

186


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.15. táblázat. ESA mérleg és a felhalmozási számla a „nem-termelt” faanyagra Nyitómérleg: A „nem-termelt” faállomány értéke az időszak kezdetén Tőkeszámla ügyletek Beszerzés mínusz elidegenítés

Egyéb változások az aktív számlák volumenében A „nem-termelt” faanyag gazdasági megjelenése A „nem-termelt” faanyag természetes növedéke A „nem-termelt” faanyag csökkenése

Egyéb gazdasági megjelenése a „nemtermelt” faanyagnak

Katasztrofális veszteségek Kompenzálatlan lefoglalás Egyéb volumenváltozások a „termelt” faanyagban Változások a szektor osztályozásában és struktúrájában Egyéb változások az eszközök osztályozásában

Lefedi a „nem-termelt” faanyag értékének a növekedését, amikor az kitermelhetővé válik. Ez megegyezik a „nem-termelt” faanyag értékének a növekedésével, amit a természetes növedék idéz elő. Ez megegyezik a „nem-termelt” faanyag értékének a csökkenésével, amit a fakitermelés idéz elő. Lefedi a „nem-termelt” faanyag értékének a csökkenését olyan esetekben, amikor a faanyag kitermelhetetlenné válik, pl.: a faanyag minősége levegőszennyezés miatt degradálódik. Lefedi a faállomány értékének csökkenését, ami természeti katasztrófa stb. miatt jön létre. Ez lefedi a „nem-termelt” faanyag mindennemű kompenzáció nélküli elkobzását. Lefedi az összes egyéb volumenváltozást Csak a szektor mérlegére vonatkozik és lefedi a változásokat a „nem-termelt” faanyag tulajdonosának osztályozásában. A „nem-termelt” faanyag osztályozásában bekövetkezett változásokra vonatkozik (például a gazdasági kategóriából átkerül a nem-gazdasági kategóriába ugyanazzal az abszolút értékkel, amellyel mindkét könyvelési helyen fel van véve.


A haszon értéke felszaporodik a „nemtermelt” faanyag tulajdonosánál az árban bekövetkezett változások miatt vagy még generálisabban hosszabb idő alatt a pénzügyi felértékelődés miatt

Záró mérleg: A „nem-termelt” faállomány értéke az időszak végén


187

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az erdővagyon értékelése és a hozzá kapcsolódó folyamatok az ESA-ban - Értékelési alapelvek Az ESA rendszerében egy eszköz értéke abból a gazdasági haszon értékéből származik, amely az eszköz használatából vagy tartásából ered. Az utóbbi esetben az érték az ár alapján adódik, amit most vagy később a vagyontárgy eladásakor kapnánk. Általánosságban az ESA előnyben részesíti a piaci értékelést: ”A rendszer nem arra törekszik, hogy meghatározza a haszonforgalmat és a készleteket. Sőt, a forgalmak és a készletek csereértékük szerint vannak nyilvántartva, azaz hogy valójában mennyit is jelentenek készpénzben. Tehát a piaci árak jelentik az ESA értékelési alapjait. Az ESA (§ 1.52) világossá teszi, hogy „ pénzügyi tranzakcióknál, készpénz-követeléseknél és kötelezettségek nyilvántartásánál a keresett érték rendelkezésre áll. A legtöbb egyéb esetben az értékelési eljárás során a hasonló áruk, szolgáltatások és eszközök piaci árát kell alkalmazni. Ezt módszert alkalmazzák pl a barter üzleteknél és a tulajdonos által lakott lakásoknál. Amikor az analóg termékek piaci ára nem áll rendelkezésre pl.: kormányzati nem-piaci szolgáltatások esetén, az értékelést a termelési költségek alapján kellene elvégezni. Ha az értékelés az utóbbi két módszer egyikével sem lehetséges, a forgalom és a készletek értékelését a várható jövőbeni bevételek diszkontált jelen értékével lehet elvégezni. A nagy bizonytalanság miatt, ez a módszer csak a legutolsó esetben ajánlott.” A 7.25 §-ban az ESA meghatározza, hogy „az eszközöket és a forrásokat az alapján a piaci ár alapján kell értékelni, amit a mérlegbe kerülés napján kapnánk értük. Ez azt jelenti, hogy az eszközöket az alábbi alapokon kellene értékelni: (a) vásárlói árakon, ha azok vásárolt eszközök (b) alapárakon, ha az eszközök saját előállításúak vagy a hasonló áruk alapárait alapul véve vagy ha nincsenek alapárak a felmerült költségek összegzésével.” Az ESA a 7. 26 §-ban kimondja, hogy „ideális esetben ezeknek az áraknak megfigyelhetőnek kellene lenni a piacon. Amikor azonban nincs megfigyelhető ár – ez akkor fordul elő, amikor az adott termékre nincs se eladás se vásárlás jelenleg sem és a közelmúltban sem – egy kísérletet kellene tenni és meg kellene becsülni, hogy mi lenne az az ár, amit az eszköz megérne még a piacon a mérlegbe kerülés napján.” Az ESA a 7. 27. §-ban tisztázza, hogy „a piacon megfigyelt árakon vagy az ezekből származó becsléseken vagy a viselt költségeken felül a valós árakat meglehetne kapni: (a) felértékelés + (beszerzések-elidegenítés) (b) a jövőbeni bevételek jelenértékének a meghatározásával.” Bizonyos eszközkategóriákra az ESA azt mondja, hogy „…olyan eszközök esetén, ahol a bevételek (…) késnek (mint pl. a fa esetén) (…) egy olyan diszkont kamatlábat kell használni, amit a várt jövőbeni bevételek jelenértéke alapján számolnak ki. A kamatlábat hasonló típusú eszközök tranzakciójának figyelembevételével kellene származtatni (…) és nem egy általános kamatlábat használni.” Végül az ESA a 7.38 §-ban megállapítja, hogy „ a faállomány úgy van értékelve, hogy a jövőbeni faeladást diszkontálják a jelen árakra, miután levonták a véghasználatig felmerült költségeket.”

188


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben - Erdőhöz kapcsolódó értékelési folyamatok az ESA-ban Nem művelt erdők: természetes növedék és kimerülés-kihasználás Amikor egy „nem-művelt” erdőről beszélünk, a faállomány értékét az alábbi hatások befolyásolhatják: természetes növedék, kimerülés-kihasználás, katasztrofális veszteségek, holding nyereségek és veszteségek stb. (lásd az 2.14. táblázatot)

Őserdők Ugyan Európában nem fontos ez a terület, de néhány természetes őserdő miatt, amelyek védettek mégis érdemes megvizsgálni ezt az esetet is. Amikor kormányok vagy környezetvédelmi magánintézmények megvásárolnak erdőterületeket azért, hogy azokat védelemben részesítsék vagy csak ha egyszerűen egy hivatalos felértékelésről van szó, ezeknek a területeknek is értéket kell adni. Amint a finn jelentés is mutatja a tranzakciós érték egyrészt a faanyag tőárának összegzésén illetve a földterület alternatív használat szerinti értékén alapszik (beleértendő a nyári házikó vagy egyéb rekreatív infrastruktúra építése is) Az ilyen tranzakciókat 1) a „nem-termelt” eszközök beszerzése 2) a „nem-termelt” eszközök csökkenése 3) változások az osztályozásban és a struktúrában kategóriákban kell feltűntetni. Nem-művelt erdők: a természetes növedék értékelése A sarj, nem-művelt erdőknek nincs más költségük a területük költségén kívül. Vágásérettségük előtt a faanyag értéke az összegyűlt földjáradék alapján adódik. A természetes növedék értéke redukálódik (a föld és faállomány által megtestesített) tőke alternatív költségszintjére (opportunity cost).

Művelt erdők: a természetes növedék és a fakitermelés Művelt erdők esetén a faanyagot „félkész-termékek készleteként” azonosítják. Ezeknek az értéke készletnövekedés (itt a hatótényező a természetes növedék) és készletcsökkenés (ez csökkenhet a fakitermeléssel vagy azzal, hogy átkerül a befejezett termékekhez) vagy más folyamatok révén változik. A félkész-termékek növekedése a befejezett termékek jelenlegi becsült alapárainak bizonyos százalékában van értékelve. A félkész-termékek csökkenése késztermékké való nyilvánításukkor a késztermékek jelenlegi alapárai alapján vannak értékelve. Természetes növedék Az SNA a 6.77 §-ban leírja: „feltéve, hogy a végtermék alapára a termelési időszak alatt változatlan marad a felkész-termék az adott időszakra vonatkozó növekedési értékét megkapjuk, ha az alapárat megszorozzuk az adott időszak alatt fellépő költségek és a teljes termelési költség hányadosával, más szavakkal a végső kibocsátás értéke a különböző időszakokban úgy oszlik el, mint ahogy a termelés a költségek megjelenéséhez viszonyul.” Abban az esetben, amikor a „teljes termelési költség” tartalmazza a vagyon megtérülését, ez az értékelés akkor feleltethető meg a nettó jelen érték módszerrel mihelyst a belső megtérülési rátát diszkont rátaként választjuk meg.


189

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Fakitermelés: A nettó fakitermelés értéke a tőértékkel egyezik meg, ami az erdőből kikerülő faanyag értékét jelenti. Ugyan ez koncepcionálisan egyszerű, de a fakitermelés értékének meghatározása kissé bonyolult is lehet, mivel a tőérték (az az érték, amikor még áll az állomány) nem mindig áll rendelkezésre. A legtöbb esetben a fakitermelés értéke úgy számítandó, hogy a fakitermelés eredményeként kapott faanyag értékéből levonjuk a fakitermelés költségeit. Viszont a fakitermelés költségeinek magában kellene foglalni az összes költséget - beleértve a tőkeköltségeket is pl.: a fakitermelési amortizációt, ezért a fakitermelési (logging) költségek megállapítása bonyolult. Bizonyos esetekben a fakitermelés költségeit és az erdészeti költségeket (ez szükséges a természetes növedék értékeléséhez) azonos időpontban kell meghatározni, mivel ezek a költségek általában teljes költségként ismertek, pl.: az erdészeti gazdasági mérlegből tudhatók meg.

Más folyamatok A természetes növedék és a fakitermelés mellett számos egyéb hatás is befolyásolja a nyitó faállomány értékét (lásd 2.13. táblázatot) Katasztrofális veszteségek A katasztrofális veszteségek értékét úgy kapjuk meg, ha a faállomány katasztrófa előtti jelenértékének és a faállomány katasztrófát követő azonnali értékének a különbségét vesszük. Ez a kalkuláció a jelenérték gyakorlati alkalmazásától függ. Amikor a káresemény nem teszi tönkre a faanyagot a később kimentésre kerülő faanyag értékét mindenképp számításba kell venni. Ez az érték egy használati érték. Azonban a számításnál használt árak alacsonyabbak, mint a „normál” árak, mivel a faanyag minőségével gondok lehetnek és a nagyobb mennyiségek miatt túlkínálat alakul ki. Ilyen esetben mellék költségek is kialakulhatnak, mivel a faanyagot ki kell menteni a károsított területről, azt készletezni kell, illetve a területet meg kell tisztítani. A kimentésre váró faanyag tőértékét az állomány értékével kell számolni addig, amíg a faanyag nem hagyja el az erdőt. Ez több esetben akár évekig is eltarthat. A katasztrófa eseményeknek lehet egy másik hatása is: a túlkínálat miatt a faárak lecsökkennek. Hasonló folyamatok játszódtak le Németországban a 1990-91-es viharkárokat követően: egy éles árcsökkenés következett be a faárakban, ami csak nagyon lassan állt vissza (lásd a 21-es ábrát a mellékletben) Miután a jelen érték módszernél alkalmazott árak folyó árak, egy vihar jelentős értékcsökkenést eredményezhet a faállományban. Ugyebár a nettó jelen érték egy „hosszú távú” érték, ezért nem biztos, hogy a viharkárok okozta összes árhatást számításba kellene venni. Az átlagárak alkalmazása egyenletesebbé tenné az értékbeli változásokat. Egyéb folyamatok: változások a használatban, a státuszban és az osztályozásban A faállomány értékére egyéb használatbeli vagy státuszbeli változások is hatnak, pl.: amikor egy erdő védett, ott tilos a fakitermelés. Ebben az esetben a faállomány értéke lecsökken zéróra. Azonban figyelembe vehető, hogy ilyenkor a faállomány értéke egy új típusú vagyontárgyba megy át, hasonlóan a történelmi emlékművekhez. Holding nyereségek és veszteségek Ezen nyereségek és veszteségek adódnak a nyitó és zárómérleg közötti faárban bekövetkezett változásoktól, az erdészeti költségektől és a diszkont rátától. Amikor a nettó jelen érték módszert használjuk a faállomány értéke a fakitermelések kiterjedésére vonatkozó feltételezésektől is függ. Ezek a feltételezések eltérhetnek az aktuális fakitermeléstől. Ebben az esetben e különbségek hatása a faállomány értékén úgy kell, hogy kimutatva legyen, mint egyéb változások a volumenben.

190


2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben 2.3.3. Az erdővagyon értékelése a gyakorlatban A gyakorlati értékelési módszerek két fő kategóriára oszthatók, mindkettőnek számos változata létezik: • Tranzakciós érték módszerek, amelyek egy a tranzakció lefutása alatt megfigyelt árat alkalmaznak a teljes fakészlet értékeléséhez • Nettó jelen érték módszerek, amelyek a vagyon értékét a jövőbeli nettó bevételek jelenértékének meghatározásával számítják ki.

Ezeket a módszereket egyrészt alkalmazzák a készlet értékelésére (azaz önmagára a vagyonra) másrészt gazdasági folyamatokra, ahol változik az eszközök volumene vagy/és az értéke. Tranzakciós érték módszerek A tranzakciós érték módszerek egy egységárat alkalmaznak az egész állományra. Maga az egységár a megfigyelt tranzakcióból származik. Az állományt naturális jellemzőivel írják le. Például hektáronkénti árat alkalmaznak a teljes erdőterületre, vagy köbméterenkénti árat a köbméterben kifejezett teljes fakészletre. A módszer alkalmazható erdőingatlanra, üres erdőterületre vagy faállományra. Az első esetben a kombinált vagyon értékét meg kell osztani a földterület és a rajta álló faállomány között azért, hogy elkülönített mérleget hozzunk létre külön a földterületre és külön a faállományra. A második esetben, amikor a földterület és a faállomány értékét külön-külön becsülték fel, érdemes összehasonlítani ezeknek az értékeknek az összegét az erdőingatlan tranzakciós értékével.

- Erdőingatlanokra alkalmazott tranzakciós érték módszer - Üres területekre alkalmazott tranzakciós érték módszer - Faállományokra alkalmazott tranzakciós érték módszer A „tőérték” módszer A „használati érték” módszer Jelen érték módszerek Ezek a módszerek összhangban vannak az ESA előírásaival és az erdészeti ökonómia irányelveivel. A jelen érték módszerek az erdővagyon értékét a jövőbeni nettó gazdasági haszon jelen értékének meghatározásával állapítják meg. Azonban a jelen érték módszer alkalmazása egy faállomány értékelésekor számos problémát vet föl. Először is, eléggé nehéz meghatározni a jövőbeni bevételek azon részét, amelyek megfelelnek a jelenlegi állománynak. A valóságban a fa az folyamatosan növekszik, ezért a jövőbeli bevételek meg fognak felelni a jelenlegi állomány plusz a jelen és a véghasználat közötti természetes növedék összegével. Az egyetlen megoldás az állomány jelenértékének meghatározásához, ha kiszámoljuk a jövőbeni bevételek jelenértékét (beleértve a jövőbeni természetes növedék jelenértékét) majd levonjuk az állomány perióduson túli erdőállomány-készlet jelenértékét.


191

192

A teszt EU országok erdőértékelése

Ország

Erdőterület Millió ha

Erdőföld érték

Fakészlet

Ezer ECU/ Ezer millió Ezer millió ha ECU m3

10,1 3,4 21,2 20,7 14,5 69,9 25,6 95,5

3, 20 4, 50 0,06 0,38 0,80 0,97

32,5 15,1 1,2 7,8 11,6 68,0


Művelt (Mesterséges)

Átlagos fakészlet m3/ha

2,8 1,0 2,6 1,9 2,8 11,3 2,3 13,4

277 294 123 92 193 159 90 140

Faellátás Művelt (Természetes)

Fakészlet Fakészlet Fakészlet Összes Nettó átlag érték átlag érték érték erdő érték termelési ért. ECU/m3

ECU/ha

31 22 16 24 20 23

8,6 6,5 2,0 2,2 3,9 3,7

Nem művelt

Ezer millió Ezer millió ECU ECU

87,4 22,8 41,0 37,3 68,1 256,7

Védő erdők

Ezer millió

119,9 37,9 42,2 45,1 79,7 324,7

ECU 5 582 510 404 277 2 441

% 2,1 7,4 11,2 15,2 3,3 3,5

Nem faellátás Erdő rezervátum Védelmi erdők

Erdőföld - Kapcsolódó Erdőállomány (Fakészlet) Növedék (naturális)

Hozam Költség Egyéb

Nem termelt Termelt

Termelt

Erdősítési költség

Részben termelt Nem termelt, természetes növedék

Csökkentett költség

Nincs költség

Korlátozott termelés, természetes növedék

Nincs csökkenő természetes növedék, érték

Csökkenő növedék, Érték-vesztés

Kutatási Költség van

Költség van


Németország Ausztria Svédország Finnország Franciaország Összes Egyéb EU EU összesen

Erdőföld átlag érték

2. Az erdő és az erdőgazdálkodás a számvitelben Az erdővagyon számvitelileg ugyan értékben jelenleg nincs nyilvántartva, de bizonyos esetekben – pl. ingatlanforgalom, öröklés stb. – mégis szükség lehet a vagyon értékére, az értékelésre.

Az erdővagyon piaci megítélése a forgalom során történik meg. A forgalmi értékek gyűjtéséhez és elemzéséhez adatok szerezhetők a tulajdonosoktól (elsősorban az adás-vételekben legnagyobb NFA-tól), a tulajdonosi változásokat regisztrálóktól (Földhivatal és esetleg ÁESZ) és az értékelőktől (Illetékhivatal, Önkormányzat), valamint egyéb információk alapján (értékbecslők, hirdetések stb.). Az erdővagyon sajátos értékelési igénye jelenik meg a nemzeti számlák rendszerében, a nemzeti vagyonban. A nemzetközi összehasonlítás javításához a szervezetek az egységes elszámolás, a statisztikai számbavétel előfeltételeként megállapodtak a közös könyvvezetés számlarendszerében. Az ESA-95-ben a számlák teljes sorozatát − a folyó gazdasági műveletek számlái (termelés, jövedelemelosztás és újraelosztás, jövedelem felhasználása fogyasztás formájában), − a felhalmozási számlák (az egységek eszköz- és forrásváltozása, nettó vagyon változása), − vagyonmérlegek (az egységek eszköz- és forrásállománya, nettó vagyona az elszámolási időszak elején és végén) képezik. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási számlarendszer kézikönyve (Economic Accounts for Agriculture and Forestry, EAA és EAF), az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának kiadványa a két ágazatot foglalja össze. A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási számlarendszer legfőbb célja a termelés folyamatának és az ezáltal képzett elsődleges jövedelmek elemzése. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás számlarendszere az „ágazat” koncepción alapul, a számlák a folyó gazdasági műveletek termelési és jövedelemkeletkezési számláira korlátozódnak. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás sajátos jellege miatt legalább részlegesen összeállítják a vállalkozói jövedelem (folyó gazdasági műveleteknél) és a tőkeszámlát (felhalmozási számláknál).

A vagyonmérleg későbbi esetleges összeállításának lehetőségét a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás vonatkozásában jelenleg is vizsgálják. A nemzeti erdővagyon értékelése a nemzeti vagyon számításában is szerepelhet. Az IEEAF (az erdők integrált környezeti és gazdasági számvitelének/értékelésének európai keretei - Az 'Integrált Környezetvédelmi és Gazdasági Erdészeti Könyvelés Európai Keretrendszerét' (IEEAF) a Természeti Erőforrások Könyvelése fejlesztésének szerves részeként fejlesztette ki és tesztelte az Eurostat Erdészeti Könyvelési Munkacsoportja) által felvázolt erdővagyonosztályozás megközelítőleg követi az ESA osztályozási rendszerét. Az EEAF rendszere -

földterületre (mint ingatlanra), fára és más, erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyakra osztja az erdővagyont.

A földterület mindig úgy jelentkezik, mint nem-termelt vagyontárgy. A fa pedig termelt vagyontárgy, ha az erdő művelt és nem-termelt, ha az erdő nem-művelt. Az erdőhöz kapcsolódó vagyontárgyak lehetnek megfogható, termelt vagyontárgyak (épületek, utak, erdőgazdálkodásban használt felszerelések), másrészt lehetnek megfogható, nem-termelt vagyontárgyak (pl. a vad). Az el nem különített eszközök a föld értékébe ágyazódnak, mint pl. a vadászati joggal szerzett bevétel/költség.


193

3.

Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai

3.1. Hozamok – költségek és ráfordítások értelmezése az erdőgazdálkodásban Az erdőgazdálkodás, mint „erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás”, olyan gazdasági tevékenység, amely a részmunkafolyamatok, üzemági tevékenységek (erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés, fakitermelés stb.) összefoglalója. Az erdő bázisán folyó erdőgazdálkodási termelés eredménye az „erdészeti termék”. A hozamok és ráfordítások az erdő számviteli értékét tehát nem változtatják meg, ezek a „fanövedék termék” meg- és kitermelését szolgálják. Az erdő és az erdészeti termékek számvitelileg eltérő fogalmak. Az eredmény-kimutatásban tehát a „fanövedék erdészeti termék”-hez kötődő árbevétel és ráfordítás különbsége jelentkezik, melyet a speciális magyar erdészeti finanszírozási rendszer – költségvetési elvonás és támogatás – az alábbiak szerint módosít. Ez sajátos eredménykimutatás, hiszen sem nem összköltség (csak a kitermelt fatermék jelenik meg a saját termelésű készlet állományváltozásában), sem nem forgalmi költség szerinti (a költségnem megbontásban az összes költség szerepel, az üzleti évi erdőművelési, erdőfenntartási költségek is).

3.1. táblázat. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Költség, ráfordítás Hozam, árbevétel fakitermelés közvetlen költsége fakitermelés hozama (árbevétele, STK ÁV) (+ természetvédelmi korlátozások (– természetvédelmi korlátozások többlet ráfordítása) hozamcsökkentése) fakitermelés kitermelési költségmentes árbevétele (fedezete) erdőművelés, erdőfelújítás közvetett költsége (+ természetvédelmi korlátozások többlet ráfordítása) erdőfenntartás, igazgatás és egyéb ráfordítás erdőgazdálkodás eredménye Erdőfenntartási járulék Erdőfelújítás normatív támogatása erdőgazdálkodás korrigált eredménye A számvitelben az erdőt specialitásai miatt értékkel általában nem szerepeltetik, vagyonváltozása nincs kimutatva, ezért az eredmény a vagyonváltozással nem kerül korrigálásra. (Sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban nem szerepel az erdő értékváltozása.) A vállalkozási díjat jelentősen befolyásolja az erdőtulajdonos vagy erdőhasználó rendelkezésére álló fahozam piaci értéke is. Az üzemeltetői eszközök fedezete elsősorban a részvénytársaságoknál képződik (a nagy értékű gépek és így azok amortizációja is oda tartozik). Az ágazatban kimutatott jövedelmet az erdővagyon értékének számszerűsítése hiányában a vagyonváltozással nem korrigáljuk, így a vagyon csökkenése vagy gyarapodása, és a vagyont növelő ráfordítások számviteli megjelenítése elmarad.

A gazdálkodók jövedelmi helyzete, az eredménykimutatás Az értékelési viszonyok változása következtében a termelési értékben, a fedezeti összegben a fakitermelés előretört, a fatermesztés (a vertikumi tevékenységek távlatos alapja) a perifériára szorult, a fafeldolgozás stagnált (részben csökkent). A fakitermelés - fokozódó eredménye mellett - hozzájárult az erdőfenntartási járulék rendszerén keresztül a fatermesztés, illetve a

194


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai közvetlen (szűkített) önköltségű alapanyag-átadás, belső felhasználás révén a fafeldolgozás nyereségéhez. A fafeldolgozás visszaesés után stabilizálódik. Az idősoros adatok az állami tulajdonú erdőgazdálkodókra állnak rendelkezésre.

3.2. táblázat. Az üzemágak jellemzőinek alakulása

Időszak 1972-73 1982-83 1989-90 1991 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2005

Termelési érték összetétele Fedezeti összeg összetétele Termelési érték arányos (%) (%) fedezet (%) Fater- Fakiter- FafelFater- Fakiter- FafelFater- Fakiter- Fafelmesztés melés dolgozás mesztés melés dolgozás mesztés melés dolgozás 11,7 31,9 45,4 14,5 31,3 45,1 23,9 18,9 19,2 7,9 34,1 48,1 4,7 51,5 38,9 11,0 28,0 15,0 8,6 35,7 44,3 - 2,3 55,5 33,9 - 5,5 31,6 15,6 7,2 32,7 47,8 - 6,8 53,3 31,7 - 16,3 28,0 11,4 10,6 38,6 22,5 0,0 75,8 12,6 1,2 45,8 13,1 11,4 42,7 19,8 - 0,0 77,6 11,9 - 1,0 48,7 16,2 2,2 48,7 21,4 71,0 16,8 36,0 19,5 2,2 48,2 19,9 70,5 17,0 32,8 19,2 – 59,9 20,1 74,7 ? 30,4 17,4 41,5 17,5 67,2 16,0 23,9 13,9 50,7 19,8 68,9 16,1 23,8 14,9 51,6 19,1 68,5 11,3 22,1 12,2 49,1 20,3 71,8 14,0 27,0 11,7 54,9

16,5

83,5

6,7

29,4

7,4

(Megjegyzés: A szervezeti háttér a változások miatt nem teljesen ugyanaz. Lényegesen változott az erdőművelés-fakitermelés elszámolása 1992-94 között, illetve 1995-től. 1995-től már csak a fatermesztést és a fakitermelést összefogó erdőgazdálkodási üzemágnak van ökonómiai értelmezhetősége. Az erdőgazdálkodás termelési érték arányos fedezete: 1995-ben 36,0%; 1996-ban: 32,8% stb.)

Az erdőgazdaság Rt.-k eredmény összetétele A gazdasági változások az erdőgazdálkodást is nehéz helyzetbe hozták és a veszteséges évek után. Az átalakulás és az átszervezés áldozatokat követelő intézkedései és a segítő központi támogatások stabilizálták a szervezeteket. A reorganizációs támogatások a tárgyi eszközök mellett a pénzügyi eszközök növekedésben is megjelennek, a kamatkedvezmények a hitel (kötelezettség) növekedésében mutatkoznak. Az erdészet a piaci viszonyoknak kitett ágazat, így az eredmény a fatermékek keresleti, kínálati, illetve ár és költség viszonyai szerint változott. Az általános inflációban a gazdaságok árbevétele megduplázódott, s ennek következtében az árbevétel arányos eredmény tovább mérséklődött. Ezt erősítette a természetvédelmi korlátozások bevétel csökkentő és költségeket növelő hatása is. Az üzemi eredményben az egyéb bevételek (köztük a támogatások) és az egyéb ráfordítások (köztük a járulékok) is szerepelnek. Ezek teljes összegű elhagyása egyszerűsítés, de a korrigált, bruttó eredmény rámutat az erdőgazdálkodás csekély jövedelmezőségére (mivel az erdőérték és annak változása nem szerepel a kimutatásokban).


195

196

3.3. táblázat. Erdménykimutatás („Összköltség változat”) M.e.: Milliárd Ft Ssz.

MEGNEVEZÉS

1993

1994

1995

I.

Értékesítés nettó árbevétele

16,18

19,09

24,89 28,00

II.

VI.


VII.

Egyéb költségek

III. IV.

3,35

1,10 1,40

0,91

0,88


VIII. Egyéb ráfordítások Bruttó eredmény A.

Üzemi tevékenység eredménye

3,48

-0,07

1,01

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

35,22

40,90

47,07

47,45

47,64

49,35

51,70

54,77

4,36

5,97

4,57

5,25

6,50

6,31

6,59

6,86

6,65

0,86

1,52

1,97

2,27

2,10

1,23

1,05

1,69

1,63

30,97

12,40

14,70

16,48

20,12

24,20

29,07

30,91

31,24

32,38

34,55

36,87

9,35

10,69

11,77

13,78

13,52

14,55

15,54

15,54

15,43

16,59

17,55

1,12

1,26

1,55

1,82

2,07

2,46

2,63

2,73

2,80

2,82

2,91

1,41

1,56

1,52

1,91

1,94

2,29

-

-

3,35

3,31

4,16

4,07

4,23

4,85

5,13

4,77

5,06

5,29

5,46

1,71

1,54

0,51

-0,89

1,14

1,42

0,45

-0,63

-0,42

-0,33

-0,35

1,71

1,38

0,71

1,01

1,48

1,82

1,82

0,91

1,11

1,24

0,84

-

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai

V.

Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke Anyagjellegű ráfordítások Személy jellegű ráfordítások

1996

3.3. táblázat folyt.

Erdménykimutatás („Összköltség változat”)

Ssz.

MEGNEVEZÉS

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

0,64

0,61

0,67

1,16

1,14

0,77

0,76

0,55

0,64

0,94

0,67

0,48

0,47

0,45

0,71

0,64

0,48

0,81

0,76

0,55

0,94

0,56

0,16

0,15

0,22

0,45

0,50

0,29

-0,05

-0,21

0,10

0,00

0,11

1,87

1,53

0,92

1,46

1,99

2.11

1,77

0,70

1,21

1,24

0,95

C.

Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény

XI.


0,49

0,34

0,30

0,37

0,49

0,50

0,05

0,13

0,10

0,10

016

XII.

Rendkívüli ráfordítások

0,75

0,61

0,37

0,47

0,62

0,87

0,06

0,12

0,10

0,07

015

D.

Rendkívüli eredmény

-0,18

-0,44

-0,26

-0,26

-0,07

-0,10

-0,13

-0,37

-0,01

0,01

0,00

0,03

0,01

E

Adózás előtti eredmény

-0,47

0,45

1,61

1,27

0,85

1,37

1,86

1,73

1,76

0,71

1,21

1,27

0,96

XIII.

Adófizetési kötelezettség

0,30

0,22

0,15

0,27

0,33

0,35

0,29

0,14

0,18

0,14

0,16

F.

Adózott eredmény

1,30

1,05

0,70

1,10

1,52

1,38

1,47

0,57

1,03

1,13

0,80

0,14

-

-

-

-

-

0,15

-

-

-

-

1,16

1,05

0,70

1,10

1,52

1,38

1,32

0,57

1,03

1,13

0,80

IX. X. B.

-0,23

-0,51

-0,12

0,38

Osztalék G.

Mérleg sz. eredmény

-0,51

0,38



M.e.: Milliárd Ft

197

198

Milliárd Ft 60 50

Hozamok

40

Aktivált saját teljEeítmények

20

Egyéb bevételek

10

Értékesítés nettó árbevétele

0 -10 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Anyag jellegű ráfordítások

-20

Személy jellegű ráfordítások


-30


-40

Egyéb költségek

-50 -60

Egyéb ráfordítások

Ráfordítások

-70

3.1 ábra. Az erdőgazdaság Rt.-k eredmény összetétele


30

M. e.: Millió Ft Megnevezés

Termelési érték 1993. megoszlás %-a 1994 megoszlás %-a 1995 megoszlás %-a 1996 megoszlás %-a 1997 megoszlás %-a 1998 megoszlás %-a 1999 megoszlás %-a 2000 megoszlás %-a 2001 megoszlás %-a

199

2005 megoszlás %-a

Mag-, ErdőErdőcsemetefelújítás telepítés termelés

494 2

1935 8

573 2

2352

621

0 -40

0 721

2

0 22

0 743

2

0 -37

0 835

2 2

15

1099 2

0 122

0 1019

2

0 0

0 937

34 0

0

1641

30 0

186

28875 49 0

58

35516 55 0

56

2887

221

3265 6

22

167 0

3603 7

23

0 4367

7

0 4861

8 7

0 361 1

9116

11957 20 2

9

10

2

2971

3561

665

18 1 193 10091 20 1 200 11203 19 1 254

4614

7898

2520

2967

679

3525 10

3183 8

879 9 10

52165 100 50974 100 58802 100

8

10

4621 8

6300 11

4173 4239

5872

940

38819 100

8 5109

710

3823 10

4450

692

23809 100 26472 100 31384 100 35885 100

10

9

2

20

2302

401

7139

2728 11

9

1

20

1

284

6711

148

2278 10

1

21

0

7

5232

124

2650

256 1

20

0

7

24

135

2204

26

5352 22

0

7

0

126 0

6

21657 42 0 130 25867 51 0 181 30356 52 0

203

1330 6

176

0 0

0

0

133 0

0

30

19140 49 0

0

0

Egyéb Szolgál- Erdészeti Erdei m. Vadgaz- MezőFafelErdőg. Mindalaptev. tató termék közp. ir. dálkodás gazdaság dolgozás szolgált. összesen kiv. tev. üzemek ktg-ek termelés

9182

39 97 11302 43 99 15296 49 114 17302 49 120

20

998

1

0

9

2

98

Fakitermelés.

4414

58863 100

8

10711 2028 6475 3789 17 3 10 6 0

43

64733 100



3.4. táblázat. Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai

200


Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai M.e.: Millió Ft

Megnevezés


Fakitermelés.

Erdei m. Egyéb Szolgál- Erdészeti Vadgaz- MezőFafelErdőg. Mindtermék alaptev. tató közp. ir. dálkodás gazdaság dolgozás szolgált. összesen termelés kiv. tev. üzemek ktg-ek

1999 megoszlás %-a 2000 megoszlás %-a 2001 megoszlás %-a 2005 megoszlás %-a

899 2

4927 10

986 2

5696

886

0 5818

10 867

1

0

10

2

137

0 7833

12

14568 29 0 181 17555 31 0 186 15882 27 0 203

0

18960 29 0

996 5

138 0

1279 7

145

1660

7

1

7

0 2701

6

0 3599

6 44

0 3776

7 41

1 4023

6

20

0

6

1

2 2 7850

17

4

21

13

10

6900 20

3808 10

4041 9

6238

3534

2913

1655

19

13

12

4694

2972

3262

640

18

13

11

3931

2527

2634

635

6523

185

2942

10

21

15

10

1

2735

1933

338

5769

206

11

1

23

2057

243

5404

163

2340

1

23

0

198

4386

136

2013

8

25

0

7

4653

7125 19

4187 9

7315 16

208

8592

704

4820

4246

448

9918

2151

6478

3789

22194 100 24073 100 29830 100 34729 100 37288 100 45732 100

49814 17 1 10 9 16 100 224 9837 830 5437 4624 8410 57388 17 1 10 8 15 100 284 10559 1057 5969 4420 9487 58368 18 2 10 8 16 100 15

3

10

6

7763

10945 65658 17 100



Ágazati közvetlen költség (Egyéb bevétel és ráfordítás nélkül) 1993. 445 1954 98 4979 10 megoszlás %-a 2 11 0 27 0 1994 517 2437 99 5801 12 megoszlás %-a 2 10 0 30 0 1995 567 2742 105 7026 8 megoszlás %-a 2 12 0 30 0 1996 676 3329 126 8312 9 megoszlás %-a 2 12 1 29 0 1997 648 3454 107 9382 14 megoszlás %-a 2 10 0 49 0 1998 779 4413 130 12083 11 megoszlás %-a 2 10 0 26

Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai M. e.: Millió Ft

Megnevezés


Fakitermelés.

Erdei m. Egyéb Szolgál- Erdészeti Vadgaz- MezőFafelErdőg. Mindtermék alaptev. tató közp. ir. dálkodás gazdaság dolgozás szolgált. összesen termelés kiv. tev. üzemek ktg-ek

Üzemági eredmény (± Egyéb bevétel és kiadás az Erdőfelújításnál, a Fakitermelésnél és a Vadgazdálkodásnál) 49 -19 0 4203 20 334 -12 699 58 221 1993 (5546) 0 0 76 0 6 0 13 1 4 0 megoszlás %-a 0 56 -85 -2 5501 22 362 -10 846 41 369 1994 (7093) -1 0 78 0 5 0 12 0 5 0 megoszlás %-a 0 1995 (7792) megoszlás %-a 1996 (8056) megoszlás %-a 1997 (8080) megoszlás %-a 1998 (7550) megoszlás %-a

54 0 45 0 70 1 56 1

1999 (8702) megoszlás %-a 1 2000 (9305) megoszlás %-a 1 2001 (10354) megoszlás %-a 1 201

2005 (11337) megoszlás %-a 1

98

-2782 -36 -3307 -41 -1478 -18 -1880 -25 -2525 -29

-6 0 -12 0 -4 0 -7 0 -7 0

113

-3065 -33 0 132 -2784 -27 0 70

-405 2 -36 0

8270 106 8990 112 7489 93 7235 96 8870 102

22 0

544 7

17 0

637

35

0

5

0

6

9956 107 0 0 10509 101 0

12

0

15

14089 124 0

0

7 14

17

0

9

1367

-31

635

-1

14

-1

3 -123

-1

954 11

-8360 90

945 10

-9486 92

0 0

7

89

0

499

-7748

-6

-3 0

-7051

-3

332

955 12

93

0

1156 14

88

0

5

20

-7125

-7

434

-118

793 7

3

1554

-6900

-13

289

-120

1399

-87 -1

0

15

0

-13

34

86

0

2399

-6238

-1

410 5

-4694

80

0

1615 29

66

0

3

1

-7

-9

231

(77)

1500

-24

907

6

17

0 635

0

71

0

4

-3931

-1

299

25

1266

-15

4

0

17

333

44

1374

-18

499

0

17

0

63

1370

-1

411

13

17

0

4

1307

-15

340

13

0

0

8

0

-12

-7

868 8

-10902 -96 4

433




202


Az állami erdővagyont kezelő részvénytársaságok gazdasági adatai (1993-2001) Termelési érték Erdő Fakitertelepítés melés. 98 0 97 0 99 0 114 0 120 0 133 0 130 0 181 0 186 0 203 0

9182 39 11302 43 15296 49 17302 49 19140 49 21657 42 25867 51 30356 52 28875 49 35516 55



Megnevezés Mag-, Erdőcsemete- felújítás termelés 1993 494 1935 % 2 8 1994 573 2352 % 2 9 1995 621 -40 % 2 0 1996 721 22 % 2 0 1997 743 -37 % 2 0 1998 835 20 % 2 0 1999 998 15 % 2 0 2000 1099 122 % 2 0 2001 1019 0 % 2 0 2005 937 0 % 1 0

M. e.: Millió Ft Ágazati eredmény (EF + FAK) Ágazati közvetlen költség (Egyéb bevétel és kiadás beszámításávval) Erdő- Mag-, Erdő- Erdő Fakiter- Erdő- Mag-, Erdő- Erdő Fakiter- Erdőgazdál- csemete- felújítás csemetegazdáltelepítés melés. gazdálkodás termelés kodás termelés felújítás telepítés melés. kodás 11709 445 1954 98 4979 7476 49 -19 0 4203 4233 49 2 11 0 27 40 0 0 0 76 76 14324 517 2437 99 5801 8854 56 -85 -2 5501 5470 54 2 10 0 30 42 0 -1 0 78 77 15976 567 2742 105 7026 10440 54 -2782 -6 8270 5536 51 2 12 0 30 44 0 -36 0 106 70 18159 676 3329 126 8312 12443 45 -3307 -12 8990 5716 51 2 12 1 29 44 0 -41 0 112 71 19966 648 3454 107 9382 13591 70 -1478 -4 7489 6077 51 2 10 0 49 51 1 -18 0 93 73 22645 779 4413 130 12083 17405 56 -1880 -7 7235 5404 44 2 10 0 4 38 1 -25 0 96 68 27010 899 4927 137 14568 20531 98 -2525 -7 8870 6436 53 2 10 0 29 41 1 -29 0 102 70 31758 986 5696 181 17555 24418 113 -3065 0 9956 7004 54 2 10 0 31 43 1 -33 0 107 69 29061 886 5818 186 15882 22772 132 -2784 0 10509 7857 51 2 10 0 27 39 1 -27 0 101 83 36656 867 7833 203 18960 27863 70 -4052 0 14089 10107 56 1 12 0 29 42 1 -36 0 124 89

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Az átalakulás időszakában a költségvetési kapcsolatok sajátosságait (EFJ, EFNT) is figyelembe véve a jövedelmezőségéhez a Bruttó eredményt (Üzemi eredmény + Egyéb ráfordítás – Egyéb bevétel) alkalmazzuk. Két mutatót használunk: az árbevétel arányos bruttó eredményt és a saját tőke arányos adózott eredményt (a mutatók függetlenek a valuta nemtől).

3.5. táblázat. A bruttó eredmény alakulása M.e.: %

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Árbevétel arányos – – 6,87 4,93 2,29 - 2,53 2,79 3,02 0,95 -1,3 bruttó eredmény Saját tőke arányos - 2,29 1,54 5,70 4,32 2,54 3,65 4,55 3,88 3,79 1,7 adózott eredmény

-0,8

-0,6

-0,6

2,7

2,7

1,1

8 6 4 % 2

0 -2

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

-4

3.2 ábra. Árbevétel arányos bruttó eredmény 6 5 4 3 2 % 1 0 -1 -2 -3

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

3.3. ábra. Saját tőke arányos adózott eredmény Az ÁPV Rt.-hez tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdővagyon felmérése az elmúlt évtizedben azonos elvi alapon és módszerrel többször is megtörtént. Az Intézet munkatársai tevékenyen részt vettek a hozami alapú értékelésben, amely a piaci jellemzőkkel bemutatható vagyonelemekre, konkrétan az erdőföldre és az élőfakészletre terjedt ki. Az időszakban az élőfakészlet (a korosztály összetétel és a természetvédelmi intézkedések miatt) nőtt. Mind az erdőföld mind a faállomány értéke megsokszorozódott (folyóáron), az élőfakészlet nemzetgazdasági szinten évi 3 millió br.m3-rel nőtt.


203

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Az erdészeti vállalkozások üzemági szerkezete és jellemzői Az üzemági szerkezet eltér az állami (azon belül is a gazdasági társaságok, illetve költségvetési szervek) és a magán tulajdonú erdőgazdálkodók esetében.

3.6. táblázat. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió M.e.: Millió Ft FAKITERMELÉS I. Árbevétel Aktivált saját teljesítmény - Saját előállítású eszköz - Saját term. készl. áll. vált. Hozam Belső felhasználás Termelési érték Átadási különbözet Korrigált termelési érték Anyag jellegű ráfordítás össz. - Saját termék felhasználás - Saját szolgáltatás felhasználás - Vásárolt anyag - Elábé, 81 - Igénybe vett szolgáltatás – Vállalkozói díj Személyi ráfordítás összesen - Bér, egyéb személyi - Közteher Értékcsökkenés Egyéb Közvetlen ktg. I. Üzemági fedezet I. korrigált Alkalmazotti bér +személyi Alkalmazottak közterhe Ágazati általános Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II. korrigált Egyéb bevétel (EB) Egyéb ráfordítás (ER) EB – ER Üzemi eredmény korrigált

1998 1999 2000 2001 19 653 23 106 26 648 25 864 176 226 332 490 102 108 136 122 74 118 196 368 19 829 23 332 26 980 26 354 943 1 099 1 222 1 210 20 772 24 431 28 202 27 564 734 1 048 1 145 843 293 21 506 25 749 28 407 437 8 487 10 203 12 384 11 472 29 36 54 51 1 568 1 589 1 654 1 433 221 288 431 185 189 259 211 272 6 348 7 880 9 890 9 531

2002 25 949 -170 110 -280 25 779 1 210 26 989 653 27 642

2003 t. 2005 2005* 25 254 32 246 34 273 104 76 70 108 109 109 -4 -33 -39 25 358 32 355 34 343 1 039 1 169 1 173 26 397 33 492 35 516 -

-

-

11 147 10 828 13 512 15 368 40 23 36 36 1 209 1 215 1 071 1 074 157 165 212 300 131 177 359 1 969 9 610 9 248 11 834 11 989

833 835 841 744 692 635 601 602 643 622 634 537 518 480 455 456 240 213 207 207 174 155 146 146 164 192 231 227 262 270 351 351 133 140 144 9 534 11 230 16 456 12 443 12 101 11 733 14 490 16 350 11 972 14 249 15 891 15 964 15 541 14 664 19 002 19 166 1 301 1 498 1 598 1 714 1 788 1 831 2 000 2 023 452 455 495 566 555 554 579 587 1 753 1 953 2 093 2 280 2 343 2 385 2 579 2 610 11 287 13 183 15 549 14 723 14 444 14 118 17 069 18 960 10 219 12 296 13 798 13 684 13 198 12 279 16 423 16 556 118 141 143 271 242 44 38 38 2 456 2 571 2 934 2 785 2 752 2 665 2 506 2 506 -2 338 -2 430 -2 791 -2 514 -2 510 -2 621 -2 468 -2 467 7 881 9 866 11 007 11 170 12 163 9 658 13 955 14 089

2005* - Fakitermelés I. (saját kezelésű erdőből) + II. (fakitermelési, fakereskedelmi vállalkozásból) Átadási különbözet: A belső átadás (elsősorban a fafeldolgozásnak) során a piaci ár és az elszámoló ár (önköltség) különbözete

204


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.6. táblázat folyt. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió M.e.: Millió Ft ERDŐFELÚJÍTÁS

1998

1999

2000

2001

Árbevétel

2002

2003 terv

2005

-

Aktivált saját teljesítmény

-20

- Saját előállítású eszköz - Saját term. készletek áll. vált.

-20

Hozam

-20

15

122

15

122

-

13 8 5

15

122

13

Belső felhasználás

-

-

13

-

-

-

Átadás – átvétel (na) Termelési érték

-20

15

122

2 809

3 198

3 838

3 987

4 270

4 405

5 216

- Saját termék felhasználás

176

177

240

195

228

220

259

- Saját szolgáltatás felhasználás

338

347

377

324

305

360

280

- Vásárolt anyag

529

493

618

634

698

702

896

8

-

3

-

-

-

1 657

2 094

2 514

2 831

3 039

3 123

3 781

Személyi ráfordítás összesen

749

726

715

628

588

447

885

- Bér, egyéb személyi

521

516

512

454

434

330

663

- Közteher

228

210

203

174

154

117

222

Értékcsökkenés

101

114

108

126

151

147

265

Egyéb

109

79

89

-

3 659

4 038

4 661

4 741

5 009

4 999

6 377

-3 679

-4 023

-4 539

-4 741

-4 996

-4 999

-6 377

Alkalmazotti bér +személyi

556

672

784

808

890

864

1 120

Alkalmazottak közterhe

198

216

251

269

286

264

337

754

888

1 035

1 077

1 176

1 128

1 457

4 413

4 926

5 696

5 818

6 182

6 137

7 834

-4 433

-4 911

-5 574

-5 818

-6 172

-6 137

-7 834

Anyag jellegű ráfordítás össz.

- Elábé, 81 - Igénybe vett szolgáltatás - - Vállalkozói díj

Közvetlen ktg. I. Üzemági fedezet I. korrigált

Ágazati általános Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzáfed. II. korrigált Egyéb bevétel

(EB)

2 577

2 487

2 552

3 110

3 542

3 136

4 037

Egyéb ráfordítás

(ER)

24

100

43

76

69

39

256

2 553

2 387

2 509

3 034

3 473

3 097

3 781

-1 880

-2 524

-3 065

-2 784

-2 699

-3 040

-4 052

Fakitermelés üzemi eredménye

7 881

9 866

11 007

11 170

12 163

9 658

13 955

Erdőgazd. üzemi eredménye

5 901

7 342

7 942

8 386

9 474

6 618

9 903

EB – ER Üzemi eredmény


205

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.6. táblázat folyt. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió M.e.: Millió Ft VADGAZDÁLKODÁS

1998

Árbevétel

1999

2000

2001

2002

2003 t.

2005

3 101

3 434

4 083

4 553

4 619

4 615

4 360


12

12

70

9

17

14

149

- Saját előállítású eszköz

3

11

?

9

13

- Saját term. készletek áll. vált.

9

1

41

-

4

14

24

3 113

3 446

4 156

4 561

4 636

4 629

4 509

152

157

214

300

232

132

105

Termelési érték

3 265

3 603

4 367

4 861

4 868

4 761

4 614


1 811

1 967

2 556

2 589

2 607

2 415

2 653


236

250

281

606

289

249

298


306

331

366

357

330

319

276

- Vásárolt anyag

498

521

787

894

871

783

937

99

99

107

96

91

58

57

468

514

587

945

1 026

1 006

1 085


316

346

401

392

409

428

354

- Bér egyéb személyi

232

256

299

286

307

324

276

- Közteher

84

90

102

106

102

104

78

Értékcsökkenés

76

89

140

150

180

188

192

222

252

328

Közvetlen ktg. I.

2 203

2 402

2 997

3 131

3 196

3 031

3 257

Üzemági fedezet I.

1 062

1 201

1 370

1 730

1 672

1 730

1 358


372

419

468

499

495

552

612

Alkalmazottak közterhe

126

121

135

147

153

155

155

498

540

603

646

648

707

767

2 701

2 944

3 600

3 777

3 844

3 738

4 023

564

661

767

1 084

1 024

1 023

591

Hozam Belső felhasználás

125

Átad-átvét (n. a.)

- Elábé, 81 - Igénybe vett szolgáltatás – Vállalkozói díj

Egyéb

Ágazati általános Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II Egyéb bevétel

(EB)

46

110

164

166

307

135

519


(ER)

198

272

296

343

431

314

475

-152

-162

-132

-177

-124

-178

44

412

499

635

907

900

845

635


206


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.6. táblázat folyt. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió M.e.: Millió Ft FAFELDOLGOZÁS

1998

Árbevétel

1999

2000

2001

2002

2003 t.

2005

6 815

7 636

7 968

8 719

8 263

8 266

8 072


311

315

387

336

119

-16

122


65

94

86

111

72

131

176

246

221

301

225

47

-147

-54

Hozam

7 126

7 951

8 355

8 055

8 382

8 250

8 194

Belső felhasználás

1 990

2 140

2 848

2 209

3 055

2 732

2 525

Termelési érték

9 116

10 091

11 203

11 957

11 437

10 982

10 711

Alapanyag átadási különbözet

734

1 048

1 145

843

653

x


6 121

6 673

7 623

8 322

8 336

7 726

7 817


2 737

2 989

3 819

3 833

3 985

3 587

3 384

476

465

609

650

630

611

580

2 016

2 072

2 280

2 443

2 401

2 322

2 635

- Elábé, 81

530

684

389

934

810

748

487

- Igénybe vett szolgáltatás

297

395

447

462

510

458

731

1 305

1 398

1 574

1 651

1 604

1 483

1 449


932

1 027

1 159

1 201

1 186

1 106

1 095

- Közteher

373

371

415

450

418

377

354

Értékcsökkenés

180

265

367

341

332

328

372

65

68

79

8 340

9 384

10 709

11 157

10 925

x9 537

9 642

Üzemági fedezet I.

776

707

494

800

512

x1 445

1 068


177

190

204

176

165

174

203

67

66

68

68

58

59

71

240

255

272

244

223

233

274

8 580

9 640

10 981

11 401

11 148

9 770

9 916

532

451

222

556

289

x1 212

x793

- Saját term. készletek áll. vált.

- Saját szolgáltatás felhasználás - Vásárolt anyag

– Vállalkozói díj Személyi ráfordítás összesen

Egyéb Közvetlen ktg. I.

Alkalmazottak közterhe Ágazati általános (n. a.) Közvetett kg. II Közvetett kg. I+II Üzemági fedezet II Egyéb bevétel

(EB)

64

21

13

13

22

10

1


(ER)

52

36

49

43

27

13

25

EB – ER

+12

-15

-36

-30

-5

-3

-24

Üzemi eredmény

544

436

186

536

284

x1 209

x769

x Átadási különbözet nélkül (l. Fakitermelés)


207

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.6. táblázat folyt. Üzemági eredménylap kivonat Erdőgazdasági Portfolió M.e.: Millió Ft KÖZVETETT

1998

1999

Árbevétel

14

2000

2001

2002

32

2003 t.

2005

-

8

4


18

4

2

6

42


18

4

7

6

15

-5

-

27

14

31

-

-3

14

43

- Saját term. készletek áll. vált. Hozam Belső felhasználás

-2

Átad-átvét (n. a.) Termelési érték

-

14

50

4

2 825

3 087

3 314

3 577

3 371

3 140

3 912

77

68

79

44

44

20

44


483

507

545

634

574

528

620

- Vásárolt anyag

523

525

578

549

543

810

589

-

12

-

6

1

4

401

731

923

911

2 344

2 209

2 078

2 258


616

628

622

720

628

589

615


444

458

467

517

467

456

464

- Közteher

172

170

155

203

161

133

151

Értékcsökkenés

414

445

536

591

617

657

598

Egyéb

1 011

1052

1 201

Közvetlen ktg. I.

3 855

4 160

4 472

4 888

4 616

4 386

5 126

-3 855

-4 146

-4 422

-4 884

-4 616

-4 372

-5 082

2 590

2 760

3 006

3 447

3 510

3 520

4 466

870

842

932

1 153

1 125

1 097

1 354

Közvetett kg. II

3 460

3 602

3 938

4 600

4 635

4 617

5 820

Közvetett kg. I+II

7 315

7 762

8 410

9 488

9 251

9 003

10 946

Üzemági fedezet II

-7 315

-7 748

-8 360

-9 484

-9 251

-8 989

-10 902

Anyag jellegű ráfordítás össz. - Saját termék felhasználás

- Elábé, 81 - Igénybe vett szolgáltatás – Vállalkozói díj

Üzemági fedezet I. Alkalmazotti bér +személyi Alkalmazottak közterhe Ágazati általános

Egyéb bevétel

(EB)

1 266

955

1 234

1 498

1 058

1 136

1 143


(ER)

917

939

1 107

1 451

1 200

1 013

1 802

349

16

127

38

-142

-123

-659

-6 966

-7 732

-8 283

-9 446

-9 393

-8 866

-11 561


208


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.7. táblázat. 1998-2002. évi üzemági mutatók fahasználat fed. II 555 KEFAG 581 VADEX 754 DALERD 790 PILIS 810 NYÍR 818 NEFAG 831 GYULAJ 862 KAEG 884 IPOLY 888 GEMENC 972 EGER 1005 ESZAK 1179 ÁPV átlag 1245 TAEG 1258 VERTES 1344 BEFAG 1662 SZHELY 1789 SEFAG 2324 MEFA 2968 ZALA

felújítás fed. II -222 KEFAG -335 NYÍR -363 IPOLY -366 GYULAJ -377 NEFAG -383 GEMENC -426 KAEG -442 DALERD -476 TAEG -478 ÁPV átlag -480 VERTES -487 BEFAG -492 EGER -522 VADEX -526 PILIS -600 MEFA -673 SZHELY -674 SEFAG -695 ZALA -744 ESZAK


Erdőgazdálkodás fed. II 59 VADEX 261 ESZAK 264 PILIS 312 DALERD 333 KEFAG 436 KAEG 441 NEFAG 465 GYULAJ 475 NYÍR 480 EGER 505 GEMENC 521 IPOLY 701 Á PV átlag 769 TAEG 777 VERTES 858 BEFAG 988 SZHELY 1115 SEFAG 1724 MEFA 2273 ZALA

K. E. F. 333 246 392 424 433 435 405 420 407 410 492 519 687 724 731 744 988 1115 1629 2224

209


3.2. Az erdővagyon és az erdőgazdálkodási jövedelem összefüggése 3.2.1. A szervezetek gazdasági adatai A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló. A nagyságrendek érzékeltetésére az állami tulajdonú erdőre hivatkozunk, és az állami tulajdonú erdőre, erdőgazdálkodásra rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy mind a vagyoni helyzetben, mind a jövedelmezőségben jelentősek a szervezetek közötti különbségek.

3.8. táblázat. Az erdő tulajdonos, az erdővagyon-kezelő és az erdészeti tevékenység végrehajtó szervezetek vagyoni és jövedelmezőségi helyzete Erdőtulajdonos Vagyoni helyzet

Erdővagyonkezelő (Nagyságrend)

Tevékenységvégrehajtó

eszközérték több száz Mrd Ft

–

–

Üzemeltetői befekt. eszk.

–

több tíz Mrd Ft

több Mrd Ft

Saját és vásárolt készletek

–

tíz Mrd Ft

–

Erdővagyon

Jövedelmezőségi helyzet

(Nagyságrend)

Árbevétel

vagyonkezelői díj száz M Ft

több tíz Mrd Ft

Ráfordítás

–

több tíz Mrd Ft

Eredmény

–

kb. egy Mrd Ft

szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj több Mrd Ft elenyésző

A végrehajtó szervezetek saját eszköz állománya minimális, ellátásuk, fejlesztésük problematikus. A vállalkozási díjat jelentősen befolyásolja a vagyonkezelő rendelkezésére álló fahozam piaci értéke. Az üzemeltetői befektetett eszközök (épület, gép stb.) fedezete a részvénytársaságoknál képződik. A magánerdő tulajdonosok esetében a személyi és a vállalkozói erdővagyon alig különül el. Bevételeik a saját felhasználás révén, ráfordításaik a saját munka miatt csak töredékkel jelennek meg a gazdasági beszámolókban.

3.2.2. Az erdővagyon-gazdálkodás problémái Magyarországon Az előzőekben, az erdő és a működtető erdőgazdasági vállalkozás (társaság) vagyonának, gazdálkodási hozamának tárgyalásakor már többször utaltunk a vagyon és a jövedelem közötti kapcsolatra, illetve az összefüggés alapján az erdővagyon-gazdálkodás paradoxonára (az vagyonba belevágó többlet fakitermelés miatt esetlegesen növekvő hozamból, eredményből számítva látszólagos vagyongyarapodást mutatnánk ki). Ezért is az erdővagyon-gazdálkodás egyik legfontosabb témája az erdővagyon és az erdészeti jövedelem és változásának helyes bemutatása és megítélése. (Az eredmény számításnál nem a tiszta önköltség vagy forgalmi költség eljárás valósul meg, az erdő értékváltozása figyelmen kívül marad, az éves erdőművelési költségek is a fakitermelés éves árbevételével szemben állnak.)

210


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Emiatt jelentős problémának ítéljük meg a gazdálkodás értékelésében a vagyonváltozás figyelembevételének elmaradását, a továbbra is naturáliákra irányuló tervezést, ellenőrzést és elemzést. Ez különösen fontos most Magyarországon, mert élesen elkülönül az erdőtulajdonos, az erdővagyon kezelő (erdőgazdálkodó) és a végrehajtó (az erdészeti munkák kivitelezője), és eltérő szabályozás, érdekeltségi rendszerbe tartoznak. (Így a tulajdonos – gazdálkodó – kivitelező közötti jövedelem és vagyon mozgás és megosztás is bizonytalan.)

A számviteli szabályozás A számvitellel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a rendkívül hosszú termelési ciklusú, éves kiegyensúlyozottságú és tartamos erdőgazdálkodás, az erdőterület és az élőfakészlet bővítés sajátosságai miatt az erdővagyon-gazdálkodás minősítése csak a számviteli információkra jelenleg nem alapozható. A gazdasági megítélést egyéb kérdések lassú tisztázása is nehezítette, pl. a számviteli törvény értelmezése az erdőfelújítási ráfordítások elszámolásakor (aktiválandó felújítás vagy éves eredményt terhelő költség). Az erdőfelújítás fejlesztésként számba véve először tőketartalékként jelent meg, s 1992-94 között a felmerülő költségeket a saját előállítású eszközök aktivált értéke ellensúlyozta. Az átalakuló részvénytársaságok számára az erdőfelújítás számviteli megítélése az eredményt alapvetően befolyásoló tényezővé vált. Az erdőfelújítás aktiválása a kritikus években a jövedelmezőséget javította, a befektetett eszközállományt a felújítás költség szintjén az erdőgazdálkodónál növelte. Több évig tartó szakmai vita után a piacgazdaságokban is alkalmazott eljárás került a számviteli törvényben is nevesítetten előírttá (az erdőfelújítás költségként kerül elszámolásra a továbbiakban).

A szervezeti viszonyok Az erdővagyon-gazdálkodásnál a fentiekben bemutatott szervezeti viszonyok, a tulajdonos, a vagyonkezelő, a tevékenység végző elkülönülése további problémákat vet fel. Az ágazatban kimutatott jövedelmet az erdővagyon változása nem ellenőrzi, így a vagyon csökkenésének vagy gyarapodásának a számviteli megjelenítése elmarad. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakulnak a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző mutatók. A tulajdonosok részére az erdővagyon értéke, illetve annak változása a nagyon fontos információ, de vagyonuk értékváltozásáról megfelelő adat nem áll rendelkezésre. Az éves jövedelem a kezelőknél, használóknál jelenik meg, amelyből azok tulajdonosai osztalékot igényelhetnek. Az erdőtulajdon és a kezelő elválasztásából adódó problémát, az erdővagyon értékelés szükségességét példával szemléltetjük. Az erdőállomány károsodása, pusztulása miatt 1995-1997 között a fahasználat közel fele egészségügyi termelés volt. Az üzemtervi előírás feletti, nem vágásérett állományok kitermelése következtében a későbbiekben megnövekedett az erdőfelújítási kötelezettség. A kalamitások, a tulajdonos erdővagyonát a fenti időszakban egyértelműen csökkentették, de ez kimutatás hiányában értékelésre nem került. A vagyonmentés során kitermelt faanyag értékesítése többlet árbevételt, többlet eredményt hozott, amelyet az általános adózási szabályok terheltek. Az erdőfelújítás során, különösen fafajcsere esetében a növekvő területi feladat jelentős többlet költségekkel járt, nőtt az erdőkezelő vesztesége. Ez az erdőművelési teljesítmény ugyanakkor egyértelműen a tulajdonos vagyon visszaállítását szolgálta.


211

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.9. táblázat. Az erdőkezelő, erdőhasználó eredményének alakulása Megnevezés Értékesítési árbevétel Hozam összesen Költség Ráfordítás összesen. Üzemi eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Osztalék Mérleg szerinti eredmény

1994 432,2

1995 707,5 792,5 616,0 687,2 105,3 103,2 19,8 0 83,4

6,2 4,2

1996 829,0 913,8 803,1 884,6 29,2 32,3 7,9 0 24,4

M.e.: Millió Ft 1997 1998 823,5 848,8 926,8 986,7 840,2 1027,0 923,7 1099,7 3,1 -113,0 4,9 -117,1 0,8 0 0 4,1 -117,1

Természetesen jóval kisebb lenne a fenti káresemény számviteli, adózási problémája, ha a tulajdonos és a kezelő azonos szervezet lenne, de ebben az esetben is a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzethez elengedhetetlen a vagyonváltozás, legalább annak irányának és nagyságrendjének bemutatása és rögzítése. Az előbbi példában láthattuk, hogy az éves eredmények és a vagyonváltozások nincsenek kapcsolatban. Az erdővagyon értékét tehát más módszerrel (is) meg kell határozni, de ez természetesen tíz, esetleg öt évenként lehetséges csak. A vagyonváltozást vissza kell vezetni az érintett időszakra, és korrigálni szükséges az éves átlagos jövedelmet. Az erdővagyon változása Az erdőtulajdonos és a kezelő elválasztásából adódó problémát, az erdővagyon értékelés szükségességét - a felvett vagyonérték változás adatokkal – szemléltetjük. 150

150

100

100

50 millió Ft

millió Ft

50 0 1995

1996

1997

1998

0 1995

1996

1997

1998

-50

-50 -100

-100 -150

-150 Adózás előtti eredmény

Társaságiadó kötelezettség

Vagyonkezelő eredménye

Tulajdonos vagyonváltozása

3.4. ábra. Az erdőtulajdonos vagyonváltozása és a kezelő eredménye

A kalamitások a tulajdonos erdővagyonát a fenti időszakban egyértelműen csökkentették, de ez kimutatás hiányában értékelésre nem került. A vagyonmentés során kitermelt faanyag értékesítése többlet árbevételt, többlet eredményt hozott, amelyet az általános adózási szabályok terheltek. Az erdőfelújítás során, különösen fafajcsere esetében a növekvő területi feladat je-

212


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai lentős többlet költségekkel járt, nőtt az erdőkezelő vesztesége. Ez az erdőművelési teljesítmény ugyanakkor egyértelműen a tulajdonos erdővagyonának visszaállítását szolgálta. (Természetesen enyhébb lenne a fenti káresemény erdővagyon-gazdálkodási problémája, ha a tulajdonos és a kezelő azonos szervezet lenne.) Az előbbi példában láthattuk, hogy az erdővagyon-gazdálkodás megítéléséhez a naturális és az ökonómiai folyamatok, illetve a különböző erdészetpolitikai és gazdaságszabályozási előírások figyelembe vétele szükséges.

Az erdőfenntartás és az erdőfelújítás finanszírozása Az átalakuló részvénytársaságok számára az erdőfelújítás számviteli megítélése a jövedelmet alapvetően befolyásoló tényezővé vált. Az erdőfelújítás aktiválása a kritikus években a jövedelmezőséget javította, a befektetett eszközállományt a felújítás költség szintjén az erdőgazdálkodónál növelte. Több évig tartó szakmai vita után a piacgazdaságokban általános eljárás került a számviteli törvényben is nevesítetten alkalmazandóvá (az erdőfelújítás költségként kerül elszámolásra a továbbiakban). Az aktivált állomány kivezetése az eredményes 1995. évben a befektetett eszközértéket, a saját tőkét lecsökkentette. A vagyon és a jövedelem megítélésében a számvitel szerepe tehát nem elhanyagolható (a 19 erdészeti részvénytársaság példáján - millió Ft.):

Megnevezés

1993

1994

1995

1996

1997

Befektetett eszköz

21087

24485

18698

19708

20915

Mérlegfőösszeg

28226

31109

27282

29059

34124

Saját tőke

22251

24645

22813

24317

27530

- 508

380

1304

1051

705

Adózott eredmény

Magyarország erdőterületének jelentős (és az erdőtelepítésekkel növekvő) része kedvezőtlen adottságú, gyenge vagy közepes növekedésű erdőállományokból áll. Ez az erdőterület közel felét érinti, ezen belül is rosszabb a magán tulajdonú erdőállományok összetétele, rentabilitása. Magyarországon több évtizede az erdők fenntartásának, felújításának finanszírozása az erdőgazdálkodóktól központi alapokba gyűjtött forrásokon keresztül ment végbe, amely szinte példa nélkül álló megoldás. Az önálló ALAP az 1990-es évek végére jogilag és pénzügyileg is megszűnt, a bevételek és kiadások az agrár költségvetésébe kerültek vissza. 1996. évtől a gazdálkodó jövedelmezőségétől független erdőfenntartási járulékot törvényben szabályozták, és erőteljesen megemelték. Az erdőfelújítás normatív támogatása lényegesen lemaradt az inflációval is növekvő költségektől és sok fafajpolitikai eltérítést tartalmaz. Az erdőfelújítás költségvetési támogatása 1999-ben kb. 400 millió Ft (160 Euo/ha alatt marad, az összes erdőterületre vonatkoztatva 1 Euro/ha), amely 2002. után eliminálódott. Másik nagy gondnak ítéljük meg, hogy az elvonás-támogatás módosítja az erdő kalkulálható jövedelmét, csökkenti a jó hozamú erdő nyereségét, tehát leértékeli az erdő vagyonát. Az elszámolásban jelenleg költségvetési kapcsolatként jelenik meg a járulék és a támogatás ráfordításokat és a hozamokat érintő hatása. Alkalmazása a versenygazdaságban a "valós" tulajdonosok esetében anakronisztikus, amelyet valóságos esettel, egészségileg rendkívül leromlott állományú és kényszer véghasználattal érintett erdőgazdaság példájával szemléltetünk.


213

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.10. táblázat. Az alapszerű elszámolás járuléka és támogatása Megnevezés

1994

1995

1996

M.e.: Millió Ft 1997 1998

Erdőfenntartási járulék (EFJ)

36,1

30,7

35,5

46,3

48,9

Erdőfenntartás normatív támogatása (EFNT)

16,8

17,5

24,3

36,2

38,4

EFJ-EFNT

19,3

13,2

11,2

10,1

10,5

Erdőfelújítási költség (EFKtg)

31,6

46,3

86,1

97,1

118,3

EFKtg-EFNT

14,8

28,8

61,8

60,9

79,9

120

120

100

80

80

60

60

millió Ft

millió Ft

100

40

20

20

0

0 -20

40

1994

1995

1996

1997

-40

1998

-20

1994

1995

1996

1997

1998

-40 EFJ

E F NT

EF köl t ség

E F NT

3.5. ábra. Az alapszerű elszámolás járuléka (EFJ), az erdőfelújítás költsége (EF költség) és támogatása (EFNT) A fakitermelés, majd az erdőfelújítás megnövekedése, illetve a jövedelem változása nem hatott lényegesen az erdőfenntartási járulék és az erdőfelújítás normatív támogatásának a különbségére. A támogatás már nem a ráfordítások megtérítése, így a károsítást követő erdőfelújítás költségeivel magára maradt az erdőkezelő, nem segítette ki nehéz helyzetéből a finanszírozási rendszer. A vállalkozást folyamatos befizetési kötelezettség terhelte, miközben az erdőfelújításnál egyre nőtt a pénzügyi hiány. Nagy gondnak ítéljük meg, hogy az elvonás-támogatás módosítja az erdő kalkulálható jövedelmét, csökkenti a jó hozamú erdő nyereségét, tehát leértékeli az erdő vagyonát. Az alapszerű elszámolásban jelenleg költségvetési kapcsolatként jelenik meg a járulék és a támogatás ráfordításokat és a hozamokat érintő hatása. Alkalmazása a versenygazdaságban a "valós" tulajdonosok esetében anakronisztikus, amelyet valóságos esettel, egészségileg rendkívül leromlott állományú és kényszer véghasználattal érintett erdőgazdaság példájával szemléltetünk. Az erdőállomány károsodása, pusztulása miatt 1995-97 között a fahasználat közel fele egészségügyi termelés volt. Az üzemtervi előírás feletti, nem vágásérett állományok kitermelése következtében a későbbiekben megnövekedett az erdőfelújítási kötelezettség. A fakitermelés, majd az erdőfelújítás megnövekedése, illetve a jövedelem változása nem hatott lényegesen az erdőfenntartási járulék és az erdőfelújítás normatív támogatásának a különbségére. A támogatás már nem a ráfordítások megtérítése, így a károsítást követő erdőfelújítás költségeivel magára maradt az erdőkezelő, nem segítette ki nehéz helyzetéből a finanszírozási rendszer (3.5. ábra.).

214


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.2.3. Erdészeti üzemek erdővagyonának értékelési és mérlegkészítési problematikája periodikus üzemi leltárok alapján (Wolfgang Tzschupke Deutschland) Összefoglalás: Egy kommunális erdészeti üzem erdővagyon-mérlegkészítésének példáján a szerző négy értékelési változatot mutat be. Az értékelés világossá teszi, hogy a gyakorlati erdővagyon-mérlegkészítés során jelenleg még jelentős mérlegelési mozgástér áll rendelkezésre. Ezért javasolt ezt a mozgásteret kötelező konvenciókkal annyira szűkíteni, hogy az összehasonlítható mérlegeredmények biztosítva legyenek. Bevezetés Az erdővagyon-mérlegkészítés témája évszázadok óta folyamatosan az erdészettudomány aktuális problémája, legalább is német nyelvterületen. Az erdővagyon periodikus ellenőrzésének szükségességét nem igen vitatták, ami azonban állandó viták tárgya volt, és mind a mai napig az, hogy az erdészeti eredménykimutatáshoz elegendő-e az erdővagyon alakulásának tisztán naturális ellenőrzése, vagy ezt ki kell-e egészíteni monetáris értékeléssel . Függetlenül ettől a részben rendkívül elméleti jellegű vitától megállapítható, hogy az erdészeti eredményszámítás - legalább is Németországban - mind a mai napig a Német Erdészeti Tanács ajánlásai alapján, tehát az erdővagyon(változás) figyelembe vétele nélkül történik. Hasonló a helyzet más európai országokban is. Mint ahogy azonban a Bajor Államerdészet példája és néhány más erdőgazdaságban folyó vita jelzi, a mérlegkészítés kérdése foglalkoztatja a szakembereket. Ezen kívül európai szinten léteznek olyan elgondolások, hogy egy átdolgozott nemzetgazdasági eredményszámítás keretében monetárisan ki kell mutatni az erdővagyont is. Úgy tűnik azonban, hogy ennek során csak részben egyező módszertani gyakorlatot használnak, aminek szükségszerűen az a következménye, hogy az eredmények nem, vagy csak korlátozottan összehasonlíthatóak. Az erdészeti mérlegkészítésről szóló aktuális vita célja ezért többek között a módszerek egységesítése kell, hogy legyen. Egyidejűleg még mindig csak arról a kérdésről van szó, hogy a kellően informatív erdészeti eredményszámításhoz szükség van-e egyáltalán az erdővagyon (tehát az erdőföld és a faállományok) monetáris értékelésére és a mérlegkészítésre. Az alábbiakban a szerző ezért először még egyszer felsorakoztatja az erdővagyon-mérlegkészítés (mérlegben szerepeltetés) mellett és ellen szóló legfontosabb érveket. Ezen kívül egy esettanulmány segítségével utalunk néhány fontos gyakorlati mérlegkészítési problémára, mielőtt ezt követően ezeknek a problémáknak a megoldási lehetőségét tárgyalnánk.

Az erdővagyon-mérlegkészítés szükségességéről Mint már bevezetőben említettük, az erdészeti vagyonmérleg-készítés szükségességét egyfajta értéktartamosság ellenőrzés értelemben alapvetően soha nem vitatták komolyan, a mai napig vitatott azonban, hogy, hogy az erdészeti eredmény-kimutatáshoz elegendő-e az erdővagyon alakulásának tisztán naturális ellenőrzése, vagy ezt ki kell-e egészíteni monetáris értékeléssel. Ezért térjünk ki még egyszer erre az alapkérdésre. Az erdővagyon-értékelés ellen elsősorban azt az érvet szokták felhozni, hogy nincs olyan eljárás, amely segítségével elfogadható ráfordítás mellett megfelelően pontos vagyonértékelés végezhető. Egyébként ismétlődően találkozhatunk olyan utalásokkal, amelyek szerint az erdőrendezés keretében végzett periodikus üzemi leltárok biztosítják minden tartamossági cél (az értéktartamosság is) megfelelően biztos ellenőrzését.


215

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Az először megnevezett indokra - a szóba jöhető eljárások nem megfelelő pontossága, ill. túl nagy ráfordítás - később térünk vissza. Itt egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy sajnos mindig akad olyan példa, amely azt bizonyítja, hogy az erdőrendezés nem szükségszerűen nyújt garanciát a vagyon tartamosságára. Az erdővagyon-mérlegkészítés mellett ezzel szemben főként két érv hozható fel: 1) Egyrészt az értéktartamos erdőgazdálkodás kimutatásának szükségessége 2) Másrészt a szokásos üzemgazdasági terminológiához való alkalmazkodás.

Az első ponthoz: Egyéb célelemek mellett szinte minden erdészeti üzem követi az értéktartamossági célt, tehát a tőkevagyon fenntartását. Ezért szinte kényszerűen szükséges ezen cél elérésének, vagy éppen nem elérésének a periodikus kimutatása. Egyébként az értéktartamosság kimutatását a tartamosság certifikálásával összefüggően is újra kell értékelni. A 2. ponthoz: Minden nagyobb erdészeti üzemnek az üzemi eredmény tekintetében beszámolási kötelezettsége van a tulajdonosok felé. Az "üzleti" területen az eredmény kimutatása Németországban általában a Német Erdészeti Tanács ajánlásai alapján történik, amelyek azonban adott esetben a kitermelhető mennyiség eredménye alapján - igaz eléggé megkérdőjelezhetően - figyelembe veszik az üzemi erdővagyont. Ezzel azonban az erdészeti eredmény fogalma lényegesen különbözik a vállalat gazdaságtanban szokásos eredmény fogalmától, ugyanis klasszikus üzemgazdasági értelemben egy vállalat vagy egy üzem eredményét az éves zárás során - tehát a mérleggel és az eredmény-kimutatással - állapítják meg. Ennek során az "eredmény" a vállalati pénzés (álló)eszközök pénzben kifejezett változását mutatja ki, amely egy elszámolási időszak, azaz általában egy-egy év során következett be. Az összvagyon mérlegben kimutatott növekedése során értelem szerint üzemi nyereség, csökkenés esetén veszteség keletkezik. Ez a megállapítás triviálisnak tűnhet; ugyanakkor világossá teszi, hogy, erdészeti eredményszámításról alapjában véve csak akkor beszélhetünk, ezzel együtt az erdőgazdasági üzem nettó vagyonának periodikus rögzítése ténylegesen is biztosított. Ne felejtsük el azonban, hogy az erdőgazdaság az olyan alapvető fogalmak, mint üzemi eredmény tekintetében kilóg az általánosan használt vállalatgazdasági terminológiából. Ezt az ellenvetést a közép-európai erdészeti üzemek normál vagyonszerkezetével összefüggésben is látni kell: még akkor is, ha az erdővagyont óvatosan értékeljük, nagyobb volumenű gép, ingatlan és más állóeszköz vagyon esetén is egy erdészeti üzem teljes vállalati vagyonának több mint 90%-át az erővagyon teszi ki. A jelenlegi németországi erdészeti eredményszámítási gyakorlat segítségével a mérlegben a vállalati összvagyonnak csak minimális része vehető figyelembe. Ezen tényállás ellenére az erdővagyont az erdészeti gyakorlatban az erdőállapotra vonatkozó adatok pontatlanságára, és megoldatlan módszertani értékelési problémákra hivatkozva a mai napig a mérlegben de facto nem veszik figyelembe. A nem kielégítő leltárpontosság érve azonban legalább is a készletek tekintetében megfelelő nagyságú egységek (100 ha) mellett nem állja meg a helyét, ha a készleteket folyamatos szúrópróbák segítségével határozzuk meg, és vesszük figyelembe a mérlegben. Nagyobb erdészeti üzemek vonatkozásában tehát elfogadható ráfordítás mellett megfelelő pontosságú naturális erdőállapotra vonatkozó adatok biztosíthatók. Ezzel azonban az erdészeti vagyonmérleg realizálhatóságával kapcsolatos vita arra koncentrálódik, hogy a rendszeresen további ellenérvként felhozott értékelési problémák tényleges vagy vélt akadályt jelentenek-e.

216


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Kommunális erdészeti üzem erdővagyon-mérlegének elkészítése két üzemi leltár alapján Amíg az erdőállapot, elsősorban az élőfakészlet megállapítása állományonkénti becslések alapján történt, érvényes volt az a megállapítás, hogy ezeknek a leltáraknak olyan csekély a pontossága, hogy teljesen alkalmatlanok a készlet, illetve érték alakulásának statisztikailag többé-kevésbé biztos megállapítására. A hibastatisztikailag ellenőrizhető szúrópróba-eljárás fejlődésével (Svájc, Bajorország és több más régió) azonban annyiban új helyzet állt elő, hogy most már elvileg a készletleltárak úgy végezhetők, hogy azok pontossága az értékalapú mérlegkészítés követelményeinek is megfelel. Miután néhány baden-württembergi erdészeti üzemben folyamatos szúrópróbák alapján ismételt leltárazást végeztek, ezen adatok alapján lehetőség nyílt a vagyonmérleg elkészítésére. Az alábbiakban bemutatjuk az ennek során elért eredményeket, elsősorban azonban a közben felmerült problémákat.

A tesztüzem leírása A következő vizsgálatra kiválasztott erdészeti üzem legfontosabb mutatóit a 3.11. táblázat tartalmazza. A mutatók alapján megállapítható, hogy naturális és pénzügyi szempontból jól jövedelmező üzemről van szó, amelyet elsősorban az un. "kenyéradó fa" a luc jellemez. 3.11. táblázat. Az erdővagyon-értékelési esettanulmányra kiválasztott erdészeti üzem mutatói Üzemi terület Fafaj-arányok: Luc: Más tűlevelű fajok: Lombos fajok, elsősorban bükk: Fakészlet hektáronként: Kitermelhető mennyiség: Üzemi eredmény (utóbbi évek kerete):

2.339 ha 62% 9% 29% 478 m3 11,6 m3/ha 300-600 DM/ha

Ebben az üzemben először 1987-ben, majd második alkalommal 1996-ban végeztek szúrópróbaszerű leltárt egy állandó, rejtett jelölésű 100x200 m méretű raszterben. A két leltár legfontosabb eredményeit a 3.12. táblázatban foglaltuk össze. Feltűnő az álló fakészlet jelentős növekedése (a magas kitermelés ellenére), és minden fafajnál az igen magas periodikus növedékérték. Mint más üzemekből ismert, ezek nem atipusos adatok, hanem egy széleskörű fejlődés jellemzői.

3.12. táblázat. Az 1987. és 1996. évi ismétlődő leltár eredményei Fakészlet 1996-ban az 1987-es adatok százalékában: Periodikus növedék: Luc: Bükk: Tölgy:

108% 20,6 m3/ha 16,0 m3/ha 10,1 m3/ha

A magas növedékértékek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált üzemben az életkorszerkezet tekintetében a 20-100 éves állományok vannak túlsúlyban, míg ennél fiatalabb, ill. idősebb állományok csak igen kis mértékben fordulnak elő. Az üzemet tehát a különösen magas növedékértékeket felmutató állományok jellemzik.


217

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai A készletértékelés módszere A vizsgálat keretében két különböző értékelési módszert hasonlítottunk össze: Az állományokat egyrészt a Bajorországban jelenleg mérlegkészítésre alkalmazott kitermelési-érték módszer alapján értékeltük, másrészt az állományértékek meghatározására szolgáló irányelvek segítségével, tehát a korérték-tényezős eljárással, idős állományok esetében a kitermelési-érték eljárással (WaldR91). Az összegszerű korosztályonkénti értékelés mindkét esetben a szúrópróbaszerű leltár eredményei alapján történt.

3.13. táblázat. Értékelési változatok 1a 1b 2a 2b

WaldR91 szerinti értékelés WaldR91 szerinti értékelés Kitermelési-érték módszer Kitermelési-érték módszer

A mindenkori mérlegév (1987 és 1996) árai és költségei. 1987-es árak és költségek a záró értékeléshez is. A mindenkori mérlegév (1987 és 1996) árai és költségei. 1987-es árak és költségek a záró értékeléshez is.

Ezen kívül az érték-összehasonlítás egyszer a leltárkészítés időpontjában kimutatott árak és költségek (a változatok) alapján, egyszer az első leltár időpontjában szokásos helyi piaci árak és költségek (b változatok) figyelembe vételével történt. Ezzel a két változattal szerettük volna egyértelművé tenni a megváltoztatott árak és költségek hatását az értékmérlegre. Ezért összesen négy változattal számoltunk (3.13. táblázat), a kiértékelés a lucra, mint fő fafajra korlátozódott, mert a többi fafaj tekintetében a készlethibák olyan nagyságrendűek voltak, amelyek jogos kétséget ébresztettek az ezen fafajokra vonatkozó készlet-, ill. érték-(változás) összehasonlítás hitelességét illetően.

Értékelési eredmények Ezen négy értékelési változat eredményeit a 3.14. táblázat szemlélteti. Az eredmények több szempontból is érdekesek: Egyrészt az a/b változat összehasonlításával világosság válik, hogy az itt vizsgált üzemben a mérleg szerinti eredmény szempontjából végeredményben a faértékesítésből származó árbevételek és a fakitermelési költségek alakulása döntőbb volt, mint az a tény, hogy az élőfa-készlet növekedett. Ez azt jelenti, hogy az adott mennyiségi és minőségi tartamosság nem elegendő a készletek piaci értékéhez mért értéktartamosság biztosítására. Feltűnő továbbá, hogy, hogy a bontási-érték eljárás nem reagál annyira az alacsony faárakra, mint a korérték-tényező eljárás. Ennek az az oka, hogy a bontási-érték eljárásnál az értékszámítás alapjául a mindenkor mért készletek szolgáltak, míg a korérték-tényezős eljárásnál a számított készletek, így a periodikus készletváltozások nem kerültek figyelembevételre, mivel 1,0 értékű állománysűrűséget feltételeztünk. Az első és második változat közötti harmadik különbség figyelemre méltó: Míg 1987-ben az üzem bontási értéke alacsonyabb volt, mint a korérték - kvázi a forgalmi érték -, addig 1996-ban a bontási értékek mind az a), mind a b) változat esetében meghaladták a korértéket. Ez a jelenség arra utal, hogy a bontási-érték eljárás a korérték-tényezős eljárással szemben - az itt alkalmazottak szerint - jobban szemlélteti az állományértékek alakulását, így az elméletileg realizálható használati potenciált.

218


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.14. táblázat. A négy változat értékelési eredményei M.e.: DM/ha

1a változat 1b változat 2a változat 2b változat

Erdővagyon érték az 1987. évi nyitómérlegben 41 512 41 512 38 693 38 693

Erdővagyon érték az 1996. évi zárómérlegben 35 015 42 564 36 179 46 045

Különbség -6 497 +1 052 -2 514 +7 352

Az eredmények értékelése A bemutatott értékelési, ill. mérlegkészítési változatok számításához általánosan elfogadott koncepciók hiányában fontos szabályok, valamint több kiindulási paraméter szakvéleménybeli megfogalmazására volt szükség. Ebben a vonatkozásban komoly mérlegelési mozgástér áll rendelkezésre, és el kell ismerni, hogy a bemutatott eredmények több szempontból megkérdőjelezhetők és kétségbe vonhatók. Utalni kell továbbá arra, hogy a beruházásokra, feladatelmaradásra (ápolási hiányosságokra) vagy károkra (hántáskárokra és közelítési károkra) visszavezethető esetleges értékváltozásokat a bemutatott példában nem vizsgálták és nem is értékelték. Ezek a korlátok érthetővé teszik, hogy az összehasonlítható mérlegeredmények biztosításához még egy sor nyitott kérdés megválaszolására szükség van. Ezek során elsősorban az alábbi pontokról, illetve kérdésekről van szó: 1. Milyen időközönként készítsünk mérleget? 2. Milyen módszerrel értékeljünk? 3. Milyen árakat és költségeket használjunk (helyi vagy regionális tényleges értékeket, vagy egységes normaértékeket)? 4. Figyelembe vegyük-e az időtől függő ár- és költségváltozásokat - ha igen, hogyan? 5. Milyen hatása van a megváltozott kezelési és kitermelési szokásoknak, hogyan lehet azokat figyelembe venni? 6. Az értéknövelő beruházásokat egyrészről, és az értékcsökkentő tényezőket másrészről hagyjuk figyelmen kívül, vagy aktiváljuk - és ha igen, hogyan? Az ezen kérdésekre adandó válaszok keresésekor emlékeztetnünk kell arra, hogy az erdővagyonmérlegkészítésnél nem a forgalmi érték, hanem a könyv szerinti érték meghatározásáról, és elsősorban az esetleges vagyonérték-változások kimutatásáról és dokumentálásáról van szó. Következésképpen nem az abszolút tényleges értékek, hanem a lehető legpontosabb értékkülönbségek meghatározásáról van szó. Ezen alapvető korlátozás keretében vitára bocsátjuk az alábbi megoldási javaslatokat, amelyek részben más szerzők ötleteit karolják fel, és ismétlik meg (pl. Jöbstl, 1997):

Az 1. ponthoz: A mérlegperiódus célszerűségi okokból legyen a vállalati gazdasági év. Mivel azonban az erdészeti leltárok normál esetben csak tízéves, vagy ezt meghaladó időközönként ismétlődnek, az éves erdővagyon-mérlegkészítés csak az értékváltozások nyilvántartásán alapulhat, amelynek alapja a növedék és a kitermelés összehasonlítása lehet. A 2. ponthoz: A valódi vagyonérték-mérleg értelmében szükség van az erdőtalaj következetes értékelésére és mérlegbe vonására is. Mivel tartamos gazdálkodás esetén az erdőtalajok naturális értékjellemzői nem változhatnak szignifikánsan, az esetleges talajérték-változások figyelembe vételénél elég egy olyan utalás, amely illeszkedhet az alkalmas forgalmi-érték statisztikákhoz.


219

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai A 3. ponthoz: Tekintettel a módszertani gyenge pontokra a szövetségi értékelési irányelvek alapján készült korérték-tényezős módszer kevésbé tűnik alkalmasnak az állományérték változások helyes kimutatására. A bajor gyakorlattal megegyezően ezért célszerű a bontási-érték módszert előnybe részesíteni. A 4., 5. és 6. pontokhoz: A standardizált munka-, kitartási- és osztályozási eljárásokon alapuló üzemi szint feletti ár- és költségtételek a kívánatos üzemi szint feletti összehasonlíthatóság miatt célszerűbbnek tűnnek, mint az üzemen belüli egyedi próbálkozások. A konkrét próbálkozások alapvetően legyenek fordulónapra vonatkozóak. Célszerűnek tűnik azonban az időfüggő ár- és költségváltozások kikapcsolása egy kiegészítő számításban, annak érdekében, hogy ki lehessen mutatni a gazdálkodás hatását az értékalakulásra.

A 7. ponthoz: Tekintettel a valóságot hűen tükröző értékalapú mérlegkészítésre nem lehet eltekinteni egyrészt az értéknövelő beruházásoktól (pl. gallyazás), másrészt pl. a szükséges ápolási intézkedések elmulasztása miatti értékcsökkentő hatások vagy a káresemények (pl. közelítési károk) figyelembe vételétől. Ennek során az értéknövelő intézkedésekre vonatkozóan a mindenkori ráfordítást értéknövekedésként aktiváljuk, míg az előírt feladatok elmulasztására vonatkozóan a megfelelő standardizált költség-, ill. kárösszegeket értékcsökkentő tényezőként vegyük figyelembe. Örvendetes lenne, ha ezek a javaslatok ösztönzően és termékenyen hatnának az erdővagyonmérlegkészítés legcélszerűbb módjáról folyó vitára.

3.3. Gazdasági számítások az erdészetben 3.3.1. Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) számítás az erdőgazdálkodásban (Schiberna Endre) A Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) egy termék bevételeinek és a termék előállításához felmerült közvetlen költségeknek a különbözete. Egy vállalkozás teljes fedezettermelése a termelt termékek fedezeti hozzájárulásainak összegeként adódik, amely összeg szolgál az általános költségek fedezésére, és ez tartalmazza a nyereséget is. Az SFH kidolgozásának célja, és legnagyobb előnye egyben, hogy használatával a mezőgazdasági, agrárvállalkozásokat mind gazdasági méret, mind tevékenységszerkezet szempontjából osztályozni lehet (EUME). A vállalkozások egyes termékeinek SFH-ja összegezve megadja a vállalkozások SFH-ját, aminek nagysága a vállalkozás méretét, az egyes termékek teljes SFH-ból kivett részesedése alapján pedig a vállalkozás jellegét lehet meghatározni. Az SFH-t a mezőgazdaságban egységesített módszerrel számolják ki: a fő és melléktermékek „üzem kijárat” átadási áron számított értékének és az egyértelműen a termékekre elszámolható közvetlen költségeknek a különbözeteként. A termelés értékének elemei: Értékesítés, Természetbeni jövedelem, Készletváltozás, Termékekhez, területhez vagy állatállományhoz kapcsolt támogatások (Nem beleértve a működési támogatásokat, mivel nem oszthatók szét az egyes termékekre). Az SFH értékek fajlagos értékek, az egyes termékekre jellemző egységekre: növénytermesztésben leggyakrabban 1 ha-ra, állattenyésztésben 1 db-ra vetítve határozzák meg. Annak érdekében, hogy a rövid távú ingadozásokat kiszűrjék, az SFH értékeket a legutóbbi három év adataiból kerülnek kiszámításra, tulajdonképpen ettől válnak standarddá.

220


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Az SFH eredeti szerepe a mezőgazdasági vállalkozások méret és típus szerinti osztályozása, amit Magyarország és Lengyelország támogatási jogosultsági kritériumként is felhasznál mint az Európai Unió által elfogadott életképességi kritérium. Magyarországon a Mezőgazdasági Tesztüzemi Hálózatban az EU által meghatározott termékekre az EU alapelvek szerint kiszámított SFH mellett számítják a termékek önköltségét, amit az állandó (közvetett) költséget termékekre való leosztásával kapnak meg.

Az SFH erdőgazdálkodási alkalmazása Az erdőgazdálkodási SFH számításának legnagyobb bizonytalanságát az okozza, hogy az EU osztályozásaiban nem szerepel az erdőgazdálkodás mint tevékenység, hasonlóan például az energia fűhöz. Emiatt a kiválasztandó számítási eljárást alapvetően az fogja befolyásolni, hogy az erdőgazdálkodási SFH értékek milyen célokra kerülnek felhasználásra. A számítási módok közötti választás általános szempontjai: – A számítás tükrözze a valóságot abban az értelemben, hogy az SFH egy fedezeti hányad, amely nem elméleti lehetőségekre, hanem tényleges teljesítményre kell, hogy alapuljon. – Az SFH számítása ésszerűen egyszerű legyen, figyelembe véve azt, hogy a felhasználás során milyen igazolások beszerzésére lesz szükség, és ezen igazolások kiállítója mekkora munkával tudja ezeket rendelkezésre bocsátani. – Mekkora aggregálási szint szükséges mind földrajzi értelemben, mind pedig az ágazatok (termékek) megkülönböztetésében. (Régiók - országos adatok, fafaj, korosztály, üzemosztály stb.) Három lehetséges számítási módot vázolunk fel, amelyek mindegyike mellett és ellen is érveket találhatunk, mivel a fenti szempontokat különböző mértékben elégítik ki.

Teljes termelési ciklus átlagfedezete (normál SFH) - Tartalom, jelentés Az SFH kiszámítható egy termelési ciklus átlagfedezeteként, amikor azt kapnánk eredményül, hogy egy adott erdőterület a termelési ciklus egésze során mekkora átlagos fedezetet biztosít. Az erdészeti szakirodalomban ez egy ismert fogalom, tartalmilag hasonló az erdő egy vágásfordulóra számított korszaki jövedelméhez (eltekintve most attól, hogy egyik a fedezetre, másik a jövedelemre vonatkozik).

- Felhasználása A termelési ciklust egy egységként kezelő SFH jól alkalmazható a különböző földhasznosítási formák, vagy az erdőtípusok fedezettermelő képességének összehasonlítására. Ehhez hasonló korábbi példa a föld aranykorona (Ak) értéke, amit minden termőterületre kiszámoltak. Lényegében ennek a rendszernek az újra-számítása és a jelenlegi hozam/fedezet/jövedelem elszámolási eljárások szerinti újraértelmezése lenne.

- Kiszámításának módszere A fenti értelmezésben készülő SFH esetén először számba kell venni, hogy a termelési ciklus során milyen bevételekkel lehet számolni, és milyen közvetlen költségek merülnek fel. Az egyes bevételeket és költségeket az időtényező figyelembevételével azonos időpontra át kell számítani, és az így kiszámított értéket az annuitás módszerével el kell osztani a termelési ciklus éveire.


221


homogén erdőtípusokra Ft/ha

Diszkontált bevételek

Diszkontált költségek

Diszkontált fedezet

…

Telepítési és felújítási fázis* Véghasználati fázis Termelési ciklus diszkontált fedezete SFH: annuitással elosztott diszkontált fedezet * Itt sorrendben elsőként szerepel, de diszkontálás szempontjából közvetlenül a véghasználat után vesszük figyelembe.

Számításának alapja az erdőterület, ezért alkalmazásához a hozamlehetőségeket középpontba állító erdőtipizálásra van szükség, amely figyelembe veszi a fafajt, a termőhelyi osztályt és az állomány minőséget, vagy annak indikátorát. Az így kialakított kategóriák mindegyikére meg kell határozni az SFH értékeket. Ft/ha THO1

THO6

THO1

sarj eredet …

THO6

…

Fafaj 1 Fafaj 2

mag eredet …

Fafaj n Természetesen az erdőtipizálás további tényezőket is figyelembe vehet, illetve a feltüntetettek közül el is hagyhat, attól függően, hogy milyen mértékű pontosságot és valósághűséget támasztunk követelménynek. Elképzelhető például, az országon belül regionális megosztás alkalmazása, amely visszatükrözi az ország vidékeinek eltérő jövedelmi viszonyait és piaci lehetőségeit.

- Gyakorlati alkalmazás Az egy gazdálkodóra, vagy egy adott erdőterületre vonatkozó SFH kiszámítása a fafaj, eredet és termőhelyi osztály adatokra van szükség. Ezeket az adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat mint szakhatóság tudja igazolni, vagy az általa jóváhagyott körzeti-, illetve erdészeti üzem-tervekből is megszerezhető. Ezek alapján a fenti táblázatból kiválasztható a területegységre vonatkozó SFH érték.

- Értékelés, előnyök, hátrányok Ez a számítási mód nagyban hasonlít a régi aranykorona rendszerre, és ahhoz hasonló célokat is szolgálhatna. Alkalmas lenne földhasznosítási formák összehasonlítására, elméleti fedezettermelő képesség bemutatására olyan esetekben, amikor az értékeket nem abszolút nagyságukban, hanem egymáshoz viszonyítva értékelik. Előnye, hogy a fatermeléssel kapcsolatos bevételeket és költségeket teljes körűen veszi figyelembe, ezzel kapcsolatosan nem feltételezésekre alapoz. Nagy hátrány ugyanakkor, hogy a kapott eredmény nem feltétlenül egy – az adott időszakban - elérhető eredmény, ilyen módon a valóságos fedezettermelésről nem ad megközelítő információt sem. Továbbá nagy gondot okoz az időtényező figyelembevétele. Tekintettel a több évtizedes termelési ciklusra, a diszkontálás és az annuitás számítás jelentősen befolyásolja a végső eredményeket egyrészt a választott termelési ciklus hosszán, másrészt az alkalmazott kamatlábon keresztül.

222


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai A termelési ciklus szakaszainak átlagfedezete - A fatermelési ciklus szakaszai a fedezettermelés szempontjából - Erdőtelepítés és erdőfelújítás Az erdőtelepítés beruházás, amely bevételeket önmagában nem szolgáltat, azonban az SFH számítás szabályai szerint a telepítési támogatásokat figyelembe kell venni. Mivel ezek a támogatások jelenleg meghaladják a telepítés költségeit, például a jövedelempótló támogatások miatt, itt pozitív SFH-ra lehet számítani, ezért ezt kalkulálni kell. Erdőfelújítási fázis a fakitermeléshez kapcsolódik, azt követi. A véghasználati fakitermelés árbevételét (amelyet erdőfenntartási járulék - EFJ - terhel) követik az erdőfelújítás során felmerülő költségek (amelyekhez erdőfelújítás mormatív támogatása EFNT - társul). Mivel az erdőfelújítás támogatása nem fedezi a költségeket, a fatermelési ciklus első szakasza nem rendelkezik fedezettermelő képességgel, és az ebben az időszakban felmerülő költségeket a véghasználatok SFH értékében vesszük figyelembe.

- Tisztítások és törzskiválasztó gyérítések időszaka A tisztítási időszak bár fakitermeléssel jár, lényeges fahozamot nem biztosít. A törzskiválasztó gyérítések a tisztításoknál mindenképpen nagyobb fahozamot biztosítanak, és kemény lombos fafajok esetén a kikerülő faanyag tűzfaként értékesíthető. Mind a tisztítások, mind a törzskiválasztó gyérítések modelltáblák szerint elvégzendő feladatok, ugyanakkor gyakorlati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy ezen tevékenységek akkor kerülnek elvégzésre, amikor a kikerülő faanyag értéke fedezi a művelet költségeit. Magán-erdőgazdálkodási keretek között ez rendszerint nem vállalkozói, hanem az erdőgazdálkodó általi, vagy egyéb lakossági munkavégzést jelent, és a munkavégzés a kitermelt faanyag fejében történik, amit saját háztartási szükségletek kielégítésére fordítanak. Mivel ezen műveletek esetében a fentebb vázolt „költségkiegyenlítés” az egyik meghatározó szempont az SFH=0.

- Növedékfokozó gyérítések és véghasználatok A növedékfokozó gyérítések állományszerkezet-, növőtér- és fafaj összetétel szabályozó szerepén túl tényleges fakitermelési célja is van, és a kitermelésre kerülő faanyag piacon realizálható értékkel rendelkezik. Ezért mindenképpen indokolt, hogy ebben az időszakban a modelltáblák szerint meghatározható fakitermelési lehetőségek fedezettermelését kiszámítsuk.

- Véghasználatok A véghasználatok egyértelmű célja a hozamok realizálása, a fedezettermelés. Azonban a felújítási fázisnál elmondottak értelmében indokolt, hogy ne csak a fedezetet termelő fahozamokat, hanem a véghasználatok miatt keletkező erdőfelújítási kötelezettségeket is vegyük figyelembe. Így jön létre egy fafajoktól függő 11-15 éves időszak, amelyben az időszak elején jelentkező fedezetet tartalékolni kell az időszak végéig, az erdőfelújítás 5 éves revíziójáig.

- A fatermelési ciklus fedezeti viszonyainak összefoglalása Az SFH számításokhoz tehát azokat a fatermelési időszakokat vesszük figyelembe, amelyek tényleges fedezettermelésre alkalmasak, illetve ezeket összevonjuk azokkal a költségekkel, amelyek az adott időszakban még felmerülnek, vagy az adott tevékenység következményeként a későbbiekben fel fognak merülni. Ezek az időszakok a fenti érvelés értelmében a növedékfokozó gyérítések és véghasználatok időszaka, amit az is alátámaszt, hogy a jelenleg érvényben levő erdőfelújítási járulék rendszere is a növedékfokozó gyérítéseket és a véghasználatokat érinti, mert azokon feltételez megadóztatható hozamokat. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

223

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai A termelési ciklus szakaszokra való felbontására úgy is tekinthetünk, mintha a fedezettermelés szempontjából homogén csoportokat hoznánk létre. Ilyen rendszerben nem az adott fafajú erdő, hanem adott fafajú és adott fatermelési szakaszban lévő erdő lenne párhuzamba állítható egy adott szántóföldi növénykultúrával.

- Tartalom, jelentés A termelési ciklus egyes szakaszaira kiszámolt SFH értékek megmutatják, hogy az adott termelési szakaszban megtermelhető fedezetnek mekkora az egy évre eső összege. Ezt a fajta számítást az a gazdálkodási mód szemléltetheti, amiben az erdőgazdálkodásra jellemzően időszakonként jelentkeznek tényleges hozamok, amik azonban kumulált hozamok, tehát az előző évek nem realizált hozamait is tartalmazzák, így kiugró fedezetet szolgáltatnak. Ezután ennek a fedezetnek a felhasználása nem az adott évben történik meg, hanem egy bizonyos időszakon belül tartalékolásra, és a szükségleteknek megfelelően fokozatos felhasználásra kerül, például a költségvonzattal járó, de szükséges erdőművelési eljárások elvégzésére ugyanabban az erdőrészletben, vagy a tulajdonosi járadékok fedezésére.

- Felhasználása Az ilyen módon kiszámított SFH jól alkalmazható lenne az egyes erdőgazdálkodást folytató gazdaságok fedezettermelő potenciáljának meghatározására, jól fel lehetne használni arra, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység mennyiben járul hozzá a gazdálkodó teljes fedezettermeléséhez. Összehasonlítási alapot teremtene a jelenleg a mezőgazdaságban számított SFH értékekkel, abban az esetben, hogy ha elfogadjuk, hogy itt nem minden évben tényleges hanem korábbi, vagy várható teljesítményekről van szó.

- Kiszámításának módszere A termelési ciklus szakaszairól elmondottak alapján az SFH számításhoz csak a növedékfokozó gyérítések és a véghasználatok szakaszait vesszük figyelembe, csak ezekre számítunk SFH értékeket. Mivel a számítás alapja itt is a terület, illetve a hozamok nem tényleges, hanem modellek alapján számított hozamlehetőségek, az erdőket tipizálni kell. A hozamlehetőségek szerinti homogén csoportok kialakításának érdekében az egyes fafajok figyelembe veendő termelési szakaszain belül – mely termelési szakaszok kor szerinti definíciójára is szükség van – figyelembe kell venni az állományok termőhelyi osztályát és/vagy átmérőjét is. Fafajonként Ft/ha NFGY VH/FFV VV

átmérőcsoport 1

…

átmérőcsoport n

- Gyakorlati alkalmazás Gyakorlati alkalmazásában ennek az SFH típusnak is az Állami Erdészeti Szolgálat adatai, illetve az általa készített erdőtervek, vagy az általa elfogadott üzemtervek szolgálnak kiindulási alapként. Így meg kell állapítani, hogy a vizsgált erdőgazdálkodó, vagy erdőterületen belül mekkora erdőterület sorolható be az egyes erdőtípusokba (homogén erdőcsoportokba), amelyekre az SFH értékek meghatározásra kerültek.

- Értékelés, előnyök, hátrányok A termelési ciklus egy-egy szakaszára kiszámított éves átlagos fedezettermelési lehetőség kiszámításában az előző, teljes ciklusra vonatkozó SFH-hoz képest lecsökken az idő- és kamattényezők

224


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai jelentősége, és jobban érvényre jutnak a lehetséges fahozamok mennyiségi és minőségi jellemzőinek hatásai. További előnye, hogy csak a gazdasági szempontból lényeges elemekre koncentrál, még ha ennek az események teljes körű figyelembevételéről való lemondás is a következménye. Ezzel az értelmezési móddal lehetőség van – nem tényleges teljesítményre alapuló, de mégis – a tárgy időszaki reális fedezettermelési lehetőségeket tükröző SFH értékek kimunkálására, egy gazdálkodóra, vagy erdőterületre vonatkozóan. Ezzel az értelmezési móddal mind az SFH rendszer erdőkkel való kiegészítése, mind az erdészeti üzemtervek gazdasági szempontú kiegészítésére lehetőség nyílik, bár ez utóbbi legfeljebb tájékoztató jelleggel. Hátránya, hogy nem ténylegesen megvalósuló teljesítményeket, hanem csak lehetőségeket vesz alapul, azaz egy adott gazdálkodóra vonatkozó SFH érték mindenképpen kimutatásra kerül, függetlenül attól, hogy az SFH számításának alapjául vett hozamok ténylegesen realizálásra kerültek-e. További hátránya még, hogy a nem vágásos üzemmódok számára elkülönült számításokat igényel, és hogy az átfogó, földhasználati módok összehasonlítására vonatkozó számításokhoz csak kiinduló alapnak használható, közvetlen felhasználása nem lehetséges.

Tényleges teljesítmények fedezete - Tartalom, jelentés Az erdészeti SFH értelmezhető úgy is, hogy meghatározott tevékenységek tényleges fedezettermelését adjuk meg. Kiindulva abból, amit a fatermelési ciklus szakaszairól megállapítottunk, ebben az esetben is csak a tényleges fedezetet szolgáltató tevékenységeket kellene vizsgálni, nevezetesen a növedékfokozó gyérítéseket, véghasználatokat, fokozatos felújító vágásokat és végvágásokat. Tekintettel az erdőgazdálkodás már többször megvilágított jellemzőjére, miszerint a több évig halmozódó hozamok időszakonként koncentrálva jelentkeznek, indokolt, hogy a figyelembe vett fahozamok által létrejött fedezetet nem egy összegben a realizálás évében vesszük figyelembe, hanem egy kalkulált időszakra elosztva mutatjuk ki. Erre az eljárásra az SFH gyakorlati alkalmazhatóságának érdekében van szükség, hiszen az erdészeti és mezőgazdasági SFH értékek öszszevethetőségének érdekében az erdészeti SFH értékeknek is egy évre vetített értékeknek kell lenniük, ezért a hozamok realizálást követően egy kalkulált időszakra azokat elosztjuk.

- Felhasználása Az SFH értékek tényleges teljesítményekre történő alapozása a három számítási mód közül a legvalóságosabb képet adja arról, hogy egy erdőrészletben mekkora fedezet termelődött egy adott időszak egy évére vetítve, ezért az SFH rendszerbe, és általa az életképességi kritériumnak való megfelelés vizsgálatába történő felhasználása még akkor is megoldott, ha az tulajdonképpen nem a jövőbeli lehetőségeket, hanem a múltbeli teljesítmény jelenben elismert részét jeleníti meg. Elvileg tehát akkor is kimutatásra kerül fedezettermelés, amikor fedezettermelésre már nincs további lehetőség, csak egy korábbi fahozam fedezetének kifuttatása tart. Az ilyen tartalmú SFH értékek elméleti számításokhoz úgy használhatók fel, hogy kiegészítjük azokkal a modellekkel, amik a fahozam-lehetőségeket mutatják be, és a korábbi SFH-módok kiszámításának menetében integráltan jelentkeznek. Tehát annak ellenére, hogy ez az SFH fajta nem ad lehetőséget közvetlenül például a földhasznosítási formák összehasonlítására, a többi SFH változatnál alkalmazott modellekkel kiegészítve elő lehet állítani erre a feladatra alkalmas értékeket.


225

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai - Kiszámításának módszere Kiszámításához azt kell meghatározni, hogy az egyes fahasználati körülmények között kitermelt faanyagon mekkora fedezet termelődik. Elképzelhető olyan megoldás is, amiben a fahasználati módokat nem vesszük figyelembe, csupán a kitermelt faanyag méret és minőségi jellemzőit. A számítás alapja ebben az esetben tehát nem a terület, hanem a kitermelt fatérfogat, a homogén csoportok kialakításához pedig a fafajon belül figyelembe kell venni a használati módot, a kitermelt állományrész átlagos mellmagassági átmérőjét. NFGY

VH / FFV

VV

…

Fafajonként Ft/ br m3 átmérő osztály 1 átmérő osztály n

- Gyakorlati alkalmazás Az SFH kiszámításához az SFH számításoknál alkalmazott időszakon belül történt fakitermelések mennyisége, fafaja és a kitermelt állomány átlagos mellmagassági átmérőjére van szükség, amik az Állami Erdészeti Szolgálat gazdálkodónál is fellelhető határozataiból kinyerhetők.

- Értékelés, előnyök, hátrányok Legfőbb előnye, hogy tényleges teljesítményeken alapul, jól idomul az SFH rendszerbe, és az üzemtervek gazdasági kiegészítéséhez is a legjobb alapot nyújtja, mindezek mellett pedig az elméleti alkalmazásokhoz is felhasználható a szükséges modellekkel való kiegészítések után. Hátránya, hogy lemond a tevékenységek teljes körű figyelembe vételéről, és csak a biztosan fedezet termelő beavatkozásokat értékeli, az esetlegesen költségeket vonzó beavatkozásokat nem, ami miatt az üzemtervek gazdasági szempontú kiegészítésében csak a hozamok értékelésében fogadható el.

Az SFH alkalmazása, az EUME Az EUME az Európai Unióban használt gazdasági méretkategória, ami annak kifejezésére szolgál, hogy az üzem mekkora fedezetet termel. Ez a fogalom a mezőgazdasági üzemek gazdasági méretének jellemzésére szolgál. Ugyanakkor lényeges feladat, hogy az SFH értékeken keresztül összehasonlíthatóvá váljon az egyébként alapvető különbségeket felmutató mező- és erdőgazdálkodási ágazat gazdálkodási tevékenysége. Lényeges szerep jut az SFH számításoknak az erdőgazdálkodási ágazaton belül is, ahol az SFH jól használható az eltérő adottságú állományok, erdőterületek gazdasági szempontú összehasonlításra, az erdőgazdálkodók gazdálkodásának jellemzésére, kritériumok megfogalmazására. Az SFH széleskörű felhasználhatóságának következménye, hogy az egyes felhasználási célokra más-más tartalmú SFH felelne meg jobban. Ennek a dilemmának az okozója az erdőgazdálkodás azon jellemzője, hogy egy erdőterületen nem minden évben van hozam. Amennyiben a tényleges fedezettermelésre vagyunk kíváncsiak, pl. amikor konkrét erdészeti üzemek adott évi fedezettermelését vizsgáljuk, akkor az adott évi, tényleges hozamokat kell figyelembe venni. Akkor viszont, ha pl. erdőterületeket hasonlítunk össze, és a fedezettermelési potenciált szeretnénk meghatározni, az adott évre egy elméleti lehetőséget kell figyelembe venni, (amit aztán a gazdálkodó vagy kihasznál a valóságban, vagy nem). A mezőgazdaság esetében ez a probléma fel sem merül, hiszen

226


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai a tényleges és a potenciális hozamok is csak egy gazdálkodási éven belül értelmezhetők. Az erdőgazdálkodásban van arra lehetőség, hogy egy év hozamai ne az adott évben, hanem időszakonként halmozottan kerüljön realizálásra – sőt, ez nem csak lehetőség, hanem kényszerűség is – míg a mezőgazdaságban egy év potenciális hozamainak kihagyása tényleges értékvesztéssel jár. Az EUME-hez a tényleges teljesítmény kell, az üzemtervek pénzbeli értékeléséhez pedig egy potenciális lehetőségeket értékelő területalapú SFH.

- Az SFH számításának alapjául szolgáló naturális egységek Az SFH számításának alapja a mezőgazdaságban a szántóföldi kultúrák területe, illetve a számosállatok darabszáma. Az erdőgazdálkodásban több lehetséges alapegység is adódik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az erdőgazdálkodás gazdasági értelemben legfontosabb összetevője a fatermelés – és éppen ezért a továbbiakban kizárólag a fakitermelés fedezettermelési kérdéseivel foglalkozunk, eltekintve például az erdei mellékhaszonvételektől és más értékteremtő tevékenységektől – akkor kézenfekvő lehet az a megközelítés, amiben a fafajonként kitermelt faanyag térfogata szerepel naturális alapegységként méret és minőség szerint differenciálva. Emellett elképzelhető, hogy az egyes fafajok területe szerepeljen ilyen alapegységként, kor, termőhelyi osztály és/vagy állományminőség szerinti bontásban. Az első esetben a számítás alapja a tevékenység, a tényleges teljesítmény, a második esetben pedig a lehetőségek, az elismert potenciális hozamok lennének. Annak ellenére, hogy az SFH-nak mindenképpen a tényleges teljesítményeket kell tükröznie, a választás nem egyértelmű, hiszen a gyakorlati alkalmazhatóság legalább annyira fontos, mint a valóságosság. Ahogyan az erdőgazdálkodás ciklikusságáról elmondottakból kiderül, az állományjellemzők az erdőrészletek szintjén egységesek, éppen ezért az erdőrendezési gyakorlat is ezt tekinti a nyilvántartási/tervezési alapegységnek. Célszerű tehát, hogy az SFH esetében is az erdőrészletek szintjén végezzük a vizsgálatokat, nem utolsó sorban azért, mert az erdőgazdálkodók tevékenységéről, vagy erdőállományáról az erdészeti hatóság fog tudni közhiteles adatokat szolgáltatni. Amikor a számítás alapja a terület, mindenképpen tovább kell differenciálni olyan tényezők szerint, amelyek összefüggést teremtenek a terület és a fahozamok, illetve azok méreti és minőségi jellemzői között. Ilyen például az állományok átlagos mellmagassági átmérője és a termőhelyi osztály. Mérlegelni kell, hogy elegendő-e a termőhely minőségével foglalkozni, vagy szükség van az aktuális állomány minősítésére is.

- Az SFH alapjául szolgáló gazdasági adatok A mezőgazdasági SFH értékek meghatározása a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó könyvelési adatokból kerül meghatározásra. Ezek a ténylegesen felmerült költségek mennyiségét tartalmazzák, amik a tevékenységek illetve felhasznált anyagok mennyiségének és egységárának eredője. Az erdőgazdálkodásban az egyes erdőművelési tevékenységek elvégzésének, vagy el nem végzésének tág lehetőségei vannak, még akkor is, ha az állománynevelési tevékenységek jelentős hatással vannak a hozamok minőségére. Mivel azonban ezek az állománynevelési eljárások első sorban költségeket vonzanak, nem lényegtelen, hogy a termelési technológiában pontosan milyen és hány beavatkozás szerepel. Az SFH értékek meghatározásakor meg kell vizsgálni azt, hogy a rendszeres adatgyűjtés kiterjedjen-e az alkalmazott technológiára, vagy csupán a tevékenységek fajlagos vállalkozói díjait és anyagköltségeit mérjük fel, alkalmazásukra vonatkozóan pedig modelleket vegyünk-e alapul.


227

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai - Az erdőgazdálkodás fedezettermelésének ciklikussága Az erdészeti műveletek közül az erdőművelési, és az erdőfenntartással kapcsolatos tevékenységek költségeket vonzanak, míg a fahasználati tevékenységek jellemzően önfinanszírozók, vagy fedezettermelők. Elegendően nagy erdőterület, és/vagy megfelelő korosztályszerkezet, illetve egyes erdőművelési eljárások esetén az adott gazdálkodási évben felmerülő költségek finanszírozására az ugyanazon évben jelentkező fedezet teremt alapot, de ennek teljesülésére a magán-erdőgazdálkodás jelenlegi körülményei között nincs biztosíték. Többféle erdőgazdálkodási mód létezik, amelyek közül ma legáltalánosabbnak a vágásos gazdálkodás tekinthető. Ebben a gazdálkodási módban az erdőterület erdőrészletekre oszlik, amelyeken belül az erdőállomány alkalmas az egységes erdőművelési eljárások elvégzésére. Az erdőrészlet egésze egyszerre megy végig az egyedfejlődés szakaszain, ami alapjaiban határozza meg az erdőszerkezet alakulását, azt ciklikussá teszi. Ezzel a fejlődési folyamattal együtt a fahozamok, és az erdőnevelési beavatkozások szükségessége is ciklikussá válik. Ezért ma azt mondhatjuk, hogy az erdőgazdálkodás általános jellemzője, hogy a hozamok (adott erdőrészletben) nem jelentkeznek évente egyenletesen, az egyes gazdálkodási évben elért tényleges fedezet ingadozik. Az erdőgazdálkodás másik jellegzetessége, hogy a rendes gazdálkodás keretein belül végezett erdészeti beavatkozások időpontja a rendkívüli esetek (pl.: kalamitások megelőzése) kivételével rugalmasan időzíthetők, akár 10 éves időtartamon belül is. Ez a jellemző lényeges eltérést ad a mezőgazdasági tevékenységekhez képest, hiszen a növénytermesztés és az állattenyésztés esetében is rövid, néhány hónapos, vagy még rövidebb időszakon áll rendelkezésre az adott termelési ciklus hozamainak értékveszteség nélküli realizálására. Ezért a mezőgazdaságban fel sem merül az a kérdés, hogy miért több évtizedes termelési ciklust, vagy annak szakaszit, és miért nem a gazdálkodási évet vesszük alapul.

- Az erdőművelési eljárások hatása a fatermelési ciklusra Az egyes erdőművelési eljárások alapvetően meghatározzák a fahozamok alakulását és a költségek felmerülését. A szálaló vágások például több évtizedig elhúzódó időszakon belül folyamatos hozamot biztosítanak, amivel párhuzamosan folyamatosan merülnek fel az erdőművelési költségek. A szálalásos üzemmódban pedig a fatermelési ciklus legfeljebb faegyedek, facsoportok szintjén értelmezhető, az erdőrészletek hozamai és költség vonzattal bíró műveletei nem ciklikusan, hanem rendszertelenül jelentkeznek. Az időbeli eloszlás mellett az erdőművelési eljárások jelentősen befolyásolják az egyes tevékenységek költségvonzatát is, ezért ennek a tényezőnek ebben a tekintetben is jelentősége van. A ma általánosnak tekinthető vágásos gazdálkodás esetében a fatermelési ciklus az erdőrészletek egészére egységesen értelmezhető, ezért az SFH számításának kidolgozásakor ezt vesszük alapul. Ezt a döntést alátámasztja az a tény, hogy a magán-erdőgazdálkodásban jellemző fafajok, az akác a nemesnyár a fenyők esetében kizárólag a vágásos gazdálkodás alkalmazható, illetve más fafajok esetében is jellemzően ez az alkalmazott eljárás. A vágásos gazdálkodásban legnagyobb szerepet a tarvágások, mind véghasználati módok kapják, de elég gyakori még a fokozatos felújítás is ahhoz, hogy az SFH számítások pontosságának és hitelességének érdekében figyelembe vegyük, erre a kérdésre a konkrét számítási feladatoknál fogunk kitérni. A későbbiekben bemutatjuk, hogy az egyes SFH számítási lehetőségek milyen módon tudják kezelni a nem vágásos erdőgazdálkodás eseteit, illetve mennyire reálisan tükrözik vissza az erdőművelési eljárások okozta fedezet-különbségeket.

228


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Az erdészeti SFH számítása Az fentebb bemutatott példához képest szükségesnek tartjuk, hogy a kidolgozott SFH értékek ne csak eszmei tartalommal bírjanak, hanem egy adott időszakra (a mezőgazdaságban ez 1 év) kimutatott SFH tényleges fedezettermelést mutasson ki. Ez elképzelhető úgy, hogy a fakitermelési ciklust szakaszokra bontjuk, és ezekben a szakaszokban vizsgáljuk meg, hogy milyen hozamok szedésére van lehetőség, és milyen tevékenységek elvégzésére van szükség. Ezek alapján megállapítjuk a szakaszban elérhető összes fedezetet. Mivel a szakaszon belül a tevékenységek tág időhatárok között végezhetők el, nincsenek egy adott évhez kötve, a szakasz teljes fedezetét annuitás módszerével elosztjuk, és meghatározzuk az időszak SFH-ját. Egy másik lehetőség az, hogy egy fedezettermelő tevékenység elvégzése után meghatározott időszakra elosztanánk a fedezetet, szintén annuitásos módszerrel, feltételezve, hogy az adott évben koncentráltan keletkezett fedezet a későbbiekben tartalékolásra, és folyamatos felhasználásra kerül. Mindkét módszer esetében a kiindulás alapja az egyes tevékenységek fedezettermelő képessége, és fatermelési ciklusokban jelentkező szükséges erdőnevelési beavatkozások költségei.

- Az SFH értelmezési lehetőségei Az SFH jól definiált fogalom, az erdőgazdálkodás keretein belül azonban


229

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Az SFH számítások alapadatai - fatermési és erdőművelési modellek - árak - költségek

3.15. táblázat. SFH értékek eFt/ha NNY A T eFt/ha NNY A T

NFGY VH NFGY VH NFGY VH

Ft/m3 NNY A T

230

NFGY VH NFGY VH NFGY VH

Teljes termelési ciklus átlagfedezete THO1-2 THO3-4 88 21 30 17 50 35 A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja THO1-2 THO3-4 26 21 163 31 23 9 97 43 232 119 507 322 A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja THO1-2 THO3-4 342 323 291 137 500 450 255 173 1027 665 779 593

THO5-6 0 0 6 THO5-6 0 0 0 0 17 0 THO5-6 0 0 0 0 386 0


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.15. táblázat folyt. Standard fedezeti hozzájárulások Teljes termelési ciklus átlagfedezete (eFt/ha) - 2004 THO1-2 THO 3-4 THO5-6

NNY 88 21 0

A 30 17 0

AF -4 0

EF

T 50 35 6

EF

T 232 119 17

EF

T 507 322 0

EF

T 1027 665 386

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (NFGY – EFt/ha) THO1-2 THO 3-4 THO5-6

NNY 26 21 0

A 23 9 0

AF -16

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (VH – EFt/ha) THO1-2 THO 3-4 THO5-6

NNY 163 31 0

A 97 43 0

AF -40

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (NFGY – Ft/m3) THO1-2 THO 3-4 THO5-6

NNY 342 323 0

A 500 450 0

AF -520

10 év

A termelési ciklus egyes szakaszainak SFH-ja (VH – Ft/m3) THO1-2 THO 3-4 THO5-6

NNY 291 137 0

A 255 173 0

AF -250

EF

T 779 593 0

AF = Alföldi fenyő EF = Egyéb fenyő


231

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.15. táblázat folyt. A standard fedezeti hozzájárulás fafaj – ciklus - szakasz táblázata SFH - Fafaj-csoport: pl. T (mag eredet, lehet sarj is külön)

Életszakasz Erdősítés Fiatalos Középkorú

Érett

Tevékenység Tiszt, TKGY NFGY

NFGY VH

VH

Minőség THO D-1,3 Választék Kor 0 - 10 10 - 60 60 - 90 D-1,3 Br. m3/ha EFt/m3 EFt/ha EFt/haxév Vh-10 90-100 D-1,3 Br. m3/ha EFt/m3 EFt/ha EFt/haxév

jó I-II

közepes III-IV

gyenge V-VI

Rönkös

Iparifás

Tűzifás

0 0 0 -

(35-40)600 6,18 3708 371

0 0

0 0

25-35 60 4,51 270,6 27

20-25 40 4,00 160 16

25-35 450 5,04 2268 227

-(20-25) 300 4,51 1353 135

3.15. táblázat folyt. SFH - Fafaj-csoport: pl. A (mag eredet, lehet sarj is külön)


Érett


NFGY VH

VH

232

Minőség THO D-1,3 Választék Kor 0-5 5-15 15-25 D-1,3 Br. m3/ha EFt/m3 EFt/ha EFt/haxév Vh-10 25D-1,3 Br. m3/ha EFt/m3 EFt/ha EFt/haxév

jó I-II

közepes III-IV

gyenge V-VI

Rönkös

Iparifás

Tűzifás

0 0 0 -

0 0

0 0

15-(25-30) 40 4,51 180,4 18

-15 20 4,00 80 8

(25-30)320 6,18 1977,7 198

15-(25-30) 220 5,04 1108,8 111

-15 120 4,51 541,2 54


3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.15. táblázat folyt. SFH - Fafaj-csoport: pl. NNY (mag eredet) Hálózat – gyérítés


Érett


NFGY VH

VH

Minőség THO D-1,3 Választék Kor 0-5 5-15 D-1,3 Br. m3/ha EFt/ m3 EFt/ha EFt/haxév Vh-10 15D-1,3 Br. m3/ha EFt/ m3 EFt/ha EFt/haxév

jó I-II

közepes III-IV

gyenge V-VI

Rönkös

Iparifás

Tűzifás

0 0

0 0

0 0

-

(30-35)320 3,5 1120,0 112

20-(30-35) 250 3,0 750,0 75

-20 180 2,5 450,0 45

EFt/ha év Fafaj T A

Minőség THO D-1,3 NFGY VH NFGY VH

jó I-II Rönkös 371 198

közepes III-IV Iparifás 27 227 18 111

112

75

gyenge V-VI Tűzifás

16 135 8 54

NNY VH


45

233

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai 3.3.2. A fakitermelésekből származó jövedelmek érintettek közötti eloszlása (Schiberna Endre) A tanulmány célja, hogy a fakitermelésekből származó hozamok, jövedelmek érintettek közötti eloszlásának arányait megbecsülje. Ezen belül: – Az elsődleges cél az, hogy bemutassa a módszert és adatforrásokat, amelyek felhasználásával a becslés elvégezhető. – Fel kell tárni az eloszlás befolyásoló tényezőit, és az egyes tényezők befolyásának mértékét. – Becslést kell adni az erdőtulajdonos, az erdőgazdálkodó és a kivitelező jövedelem-részesedésére.

Az erdőgazdálkodási jövedelem eloszlása a gazdálkodásban érintettek között Az erdőgazdálkodás mint gazdasági tevékenység jövedelmezősége azon a hozamon, jövedelmen keresztül értelmezhető, amely az erdei erőforrások hasznosítása közben az erdőgazdálkodási szektoron belül marad. Az erdőgazdálkodási szektort az erdőtulajdonos, az erdőgazdálkodó, az erdészeti kivitelező, és mindezek alkalmazottai jelentik. Nem csak elméleti lehetőség, hanem a magyarországi magán-erdőgazdálkodás változatosságára jellemző módon gyakorlati tény, hogy minden szereplő egyaránt lehet egyéni vagy társas vállalkozás és magánszemély is, külön-külön értelmezett jövedelem-kategóriákkal. Ezeket összevontan tárgyalva a vizsgálatban hozam, jövedelem alatt érthetjük a magánszemélyként szerzett hozamot, jövedelmeket, a vállalkozási jövedelmet és a vállalkozások személyi ráfordításait, azaz az alkalmazottak bevételeit, jövedelmeit. (A vállalkozások esetében tehát jövedelem alatt a hozzáadott értéket is érthetjük) Mivel a gazdálkodás szereplőinek jogállása nem tipizálható, ezért a vizsgálat nem terjedhet ki az adózási kérdésekre, tehát hozam, jövedelem alatt az adózás előtti jövedelmeket értjük. Az erdőgazdálkodás jövedelmei csoportosíthatók lennének termelési tényezőnként is. Így elkülöníthető lenne az erdő mint természeti erőforrás, a vállalkozások tőkeállománya, és az emberi erőforrások által termelt jövedelem. Ebben az esetben a tőkeállományra eső jövedelem nem tartozna az erdőgazdálkodási szektor jövedelmei közé, mert bár meglehet, hogy a jövedelmeket erdőgazdálkodással kapcsolatos vállalkozások realizálják, a tevékenység maga tőkeszolgáltatás, nem erdőgazdálkodás. Mindettől a továbbiakban eltekintek, és elfogadom, hogy ezen tőkejövedelmek is a fent definiált erdőgazdálkodási jövedelmek közé fognak tartozni. A szektoron belüli szereplők között gazdasági tranzakciók történnek, és egy-egy gazdasági eseményben ugyanaz a pénzmozgás az egyik szereplőnek bevétel, a másiknak pedig ráfordítás. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált szereplők hozamait a szektoron belül konszolidálni kell. Ennek, és a különböző jövedelem-kategóriák nehézkes tartalmi egyeztetésének elkerülése érdekében a vizsgálatot nem alulról építkezve, a szereplőkből kiinduló összesítő módszerrel, hanem az erdőgazdálkodási tevékenység egészéből kiinduló elosztó módszerrel vizsgáljuk. Az erdőgazdálkodás hozamait az árbevétel testesíti meg pénzügyi értelemben. Ez az árbevétel a forrása a tulajdonos, az erdőgazdálkodó és a kivitelező jövedelmeinek, illetve a felmerülő ráfordításoknak. (3.6. ábra) Az erdőgazdálkodási jövedelmek érintettek közötti eloszlását a a véghasználatok és a kapcsolódó erdőfelújítások (illetve a növedékfokozó gyérítések) időszakára vizsgáljuk. Ez azért indokolt, mert ez az időszak egyrészt a fakitermelési jövedelmek keletkezésének fő időszaka, másrészt az erdőgazdálkodási jövedelmek közül a fakitermelési jövedelmek a meghatározók.

234



Erdőgazdálkodói hozzáadott érték ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÁRBEÉTEL

Egyéb ráfordítások Tulajdonos járadéka Igénybevett szolgáltatás

erdőgazdálkodó

Tulajdonosi hozam Kivitelezői hozzáadott érték Kivitelező ráfordításai kivitelező

erdőtulajdonos

3.6. ábra. Az erdőgazdálkodási tevékenység konszolidált hozama és jövedelmei (nem arányos szemléltető ábra) Ez a vizsgálat annyiban tér el a korábbiaktól, hogy a jövedelmek felosztásának alapjául ebben az esetben nem kalkulált, hanem valós piaci alkuban kialakult értékarányok szolgálnak, amelyek nem csak költség alapú, hanem közvetlenül jövedelem alapú felosztását is lehetővé teszik. A számítás alapelve az, hogy pl. egy véghasználat (növedékfokozó gyérítés) esetén kiszámítható a tevékenység során keletkező összes bevétel, valamint a felmerülő összes közvetlen költség. Ismert az is, hogy a fakitermelésre jogosult (a bejelentett erdőgazdálkodó) mekkora bevételre tehet szert a fakitermelési lehetőség lábon történő értékesítésével. A bejelentett erdőgazdálkodó a lábon történt értékesítés árbevételét fel kell használja az erdőfenntartási járulék befizetésére, és a véghasználatok esetén keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére. Az erdőfelújítások esetén a véghasználati bevétel mellett a jövedelem-elosztásba az erdőfelújítások normatív támogatás is figyelembe veendő. Mivel a lábon történő értékesítéssel a fakitermelés erdőgazdai funkcióit a bejelentett erdőgazdálkodó átadta a vevőnek, ezért a lábon értékesítési árbevétel költségekkel csökkentett értéke a tulajdonosi hozam. A pl. az akác fafajra vonatkozó számításokhoz, a modellhangsúlyozásához az alábbi adatforrásokat használtuk fel: – A fakitermelések naturális hozam adatait az ERTI erdőnevelési modelltáblából vettük át az I., III. és V. fatermési osztályokra vonatkozóan. – A véghasználatok nettósítási tényezőjét 80% (a növedékfokozó gyérítések ugyanezen adatát 70%) értékekben állapítottuk meg. – A véghasználatok választékszerkezetének a Rumpf-féle kétlépcsős arányosítással kapott, ERTI által közölt (Marosi-Juhász) választékszerkezetet fogadtuk el. – (A növedékfokozó gyérítések választékszerkezetét 20% egyéb ipari fában és 80% tűzifában határoztuk meg.) – A faválasztékok árait és a fakitermelések vállalkozói díjait a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adati alapján aktualizáltuk. – Az erdőfelújítás költségeire vonatkozóan szintén az ERTI közlését fogadtuk el, mivel az a saját erdősítési modell és a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adatai alapján közel azonos értékre adódott.


235

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai – Az erdőfelújítás normatív támogatását az akác országon belüli eloszlása, és a tuskózásos fakitermelés Alföldön belüli arányának 30%-os értéken történt figyelembe vétele alapján 130 eFt/ha-ban állapítottuk meg. Hasonlóképpen az erdőfenntarási járulék országos átlagát 500 Ft/ha értéken vettük figyelembe. – A lábon eladás középértékeit a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adatai alapján a növedékfokozó gyérítés esetén 3 eFt/brm3, a véghasználatok esetén 4,5 eFt/brm3 értékben határoztuk meg, de az elemzésnek része az érzékenységvizsgálat, amely során a véghasználatra 3-6 eFt/brm3 tartományt vizsgáltunk. A fenti adatforrások felhasználásával meghatároztuk az akác I., III. és V. fatermési osztályára a bejelentett erdőgazdálkodó, az erdőgazda és a kivitelező bevételeit, költségeit, és ezek különbségeként a keletkezett fedezetét arra az esetre, amikor a fahasználati lehetőségek lábon kerülnek értékesítésre. Az akác fafaj kiválasztását egyrészt indokolja, hogy a magánerdők területét a legnagyobb arányban lefedő fafaj és az ország minden tájegységén előfordul. Gazdasági szempontból fontos tulajdonsága, hogy választékainak árai kevésbé szórnak, továbbá az átlagos választékár kevésbé minőség függő, mint például a nemesnyárak és a tölgy választékai esetében. A bejelentett erdőgazdálkodó ebben az esetben a lábon álló, és fahasználati lehetőséget szolgáltató állomány eladója, és mivel az a tulajdonosok közvetlen képviselője, a lábon értékesítés bevételéből a költségek levonása után maradt összeg a tulajdonosi hozam. (Ez azzal a feltétellel állja meg a helyét, hogy az erdőfelújítás szakmai irányításának díját a lábon értékesítés bevételéből levonandó költségek tartalmazzák.) A tulajdonosi hozam a lábon történő értékesítés bevételének az erdőfelújítás költségeivel csökkentett értéke, és az erdőfelújításhoz kapcsolódó normatív támogatás, illetve a fakitermelés után fizetendő erdőfelújítási járulék egyenlegének különbözeteként adódik. Az erdőgazda hozama, jövedelme az a jövedelem, ami a támogatás-járulék különbözettel nem korrigált fakitermelési fedezet és a lábon értékesítés különbözete, és ez az erdőgazda tevékenységének a jövedelme is. Az erdőgazdálkodási kivitelezés bevétele a fakitermelés és az erdőfelújítás költségeivel egyenlő, mivel a költségek kalkulációja vállalkozási díjak felhasználásával történt. Ebben az esetben a felhasznált szaporítóanyagot is a vállalkozási szolgáltatás részének tekintjük, hasonlóan a kivitelezési munkák során felmerült egyéb anyagokhoz, úgy mint például az üzem- és kenőanyag. Az erdészeti költségvetési egyenleg az erdőfenntartási járuléknak és az erdőfelújítás normatív támogatásának a különbsége. (Ez nem a teljes költségvetési bevétel, hiszen az, az érintettek társasági adójától, jövedelemadójától és társadalombiztosítási járulékaitól is függ. Mivel azonban ezek a tételek nem tevékenység, hanem alanyfüggők, csak konkrét esetekre számolható ki.) Az erdészeti költségvetési egyenleg azért szerepel a vizsgálatban, hogy az ismert és kalkulálható költségelemek figyelembe vétele után az elosztandó és az elosztott érték maradék nélkül egyezzen. (Amennyiben nem keletkezik erdőfelújítási kötelezettség, pusztán a fakitermelés jövedelem eloszlásának arányait a lábon eladás (nettó m3-re átszámított) ára és a fakitermelési vállalkozói díj határozza meg az átlagos választékár, mint elosztandó értéken belül.) Erdőfelújítási kötelezettség esetén szerepet kap a hektáronkénti kitermelt fatérfogat is, mivel ez finanszírozza a tulajdonosi járadékot terhelő, területfüggő erdőfelújítást. Ez azonban nem befolyásolja az erdőgazda jövedelmét, mivel az továbbra is a fent felsorolt tényezőktől függ. Amennyiben tehát a lábon értékesítés az esetleges erdőfelújítási kötelezettséget nem foglalja magába, az erdőgazda jövedelmének aránya a fakitermelés mennyiségétől független. Ez látható a 3.7. ábra képleteiből is: az erdőgazda jövedelméből az elosztandó értékhez való arányosítás során a nettó fatérfogat kiesik.

236



Elosztandó érték = (nettó fatérfogat) X (átlagos választékár)

Erdőgazda jövedelme = (nettó fatérfogat)

Erdőtul. járadék = (nettó fatérfogat) (nettósítási tényező)

{ (átlagos választékár) - (kitermelési díj) -

}

(lábon értékesítési ár) (nettósítási tényező)

költsége) } + {(br. fat.) - (ÖFH)} (EFJ) { (lábon ért.) - (erdőfelújítás (bruttó fatérfogat)

ÖFH = önfinanszírozási fahozam = EFNT / EFJ mé.: m3/ha

3.7. ábra. Az erdőgazda és az erdőtulajdonos hozamának számítási képletei Az erdőfelújítási kötelezettség felmerülésekor az, az erdőtulajdonosi hozamot terheli, ezért a hektáronkénti fatérfogat lényeges szerepet játszik, csakúgy, mint a bruttó fatérfogat és az önfinanszírozási fahozam és a tényleges fahozam különbsége. Az önfinanszírozási fahozam képletben történő szerepeltetésével - a fogalom megalkotásának indokával megegyezően - érzékeltetem, hogy a hektáronkénti fatérfogat szabja meg az erdészeti költségvetési kapcsolat pozitív vagy negatív egyenlegét. (Egyébként a feltüntetett EFNT / EFJ behelyettesítést is használhatnám.)

}

3.16. táblázat. III. fatermési osztályú, elegyetlen, 100% sűrűségű akác állomány fakitermeléseinek 1 ha-ra vetített jövedelmének eloszlása Fahozam Bevétel (elosztandó érték) Költség Fedezet I. Támogatás Járulék Fedezet II. Lábon eladás bevétele Erdőgazdai jövedelem Tulajdonosi járadék Kivitelezői bevétel Erdészeti költségvetési egyenleg

3

m

eFt/ha

eFt % eFt % eFt % eFt %

NFGY 40 263 64 199 20 179 120 79 30% 100 38% 64 24% 20 8%

VH

EFEL

270 2298 432 1866 135 1731 1215 651

302 -302 130 -172

28% 908 40% 734 32% 5 0%

A 3.16. táblázat bemutatja, a III. fatermési osztályú, elegyetlen, 100% sűrűségű állomány 1 ha-ra vetített jövedelmének eloszlását a tulajdonos, az erdőgazda és a kivitelező között, illetve az erdészeti költségvetési egyenleget. Az adatok alapján megállapítható, hogy a véghasználati és a gyérítési jövedelmek eloszlása az érintettek között közel azonos, az eltérés csak néhány százalékpont. Bár a számítások pontossága nem teszi lehetővé messzemenő következtetések levonását, azt tapasztaltuk, hogy az érintettek közötti, és különösen az erdőgazda és a tulajdonos közötti jövedelem eloszlás aránya lényegesen nem tér el a különböző használati módok esetén. (Az eredményekből következő másik megállapítás, hogy az erdészeti költségvetési egyenleg a növedékfokozó gyérítés esetén magasabb részesedést ér el, mivel az erdőfelújítás normatív támogatása a véghasználatok esetén tompítja az egyébként nagyobb erdőfelújítási járulékot.)


237

3. Az erdőgazdálkodás hozamai és ráfordításai Azonos lábon eladási árak mellett megvizsgáltuk az egyes fatermési osztályokra érvényes jövedelem eloszlást. A fatermési osztályok között nem csak mennyiségi, hanem minőségi különbség is van, és mivel az erdőgazdai jövedelem aránya a hektáronkénti fatérfogattól független, de a minőséggel pozitív kapcsolatban van, a magasabb fatermési osztályokban az erdőgazdai jövedelem aránya magasabb.

3.17. táblázat. A hozam, jövedelem eloszlás különböző fatermési osztályokban M.e.: %

I. FTO Erdőgazdai jövedelem Tulajdonosi járadék Kivitelezői bevétel Költségvetési egyenleg

III. FTO

NFGY

VH

NFGY

VH

30 38 24 8

31 41 26 2

30 38 24 8

28 40 32 0

V. FTO NFGY

VH

–

22 37 45 -4

A lábon értékesítés átlagárának meghatározása is nagyon nehéz, különösen azért, mert ez a fajlagos érték egy nagy naturális mennyiségre kerül alkalmazásra, és ezért a fajlagos ár kis eltérése a teljes vételárban nagy különbséget eredményez. (Ezért érzékenységvizsgálatot végeztünk a lábon eladási árra vonatkozóan azzal a céllal, hogy bemutassuk a fenti számítások megbízhatóságát. A lábon értékesítés árváltozásának hatását 3-tól 6 eFt/brm3 tartományban vizsgáltuk, ami széles, az alsó határ értékének megfelelő (3 eFt) tartomány. A magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat adatai alapján a lábon eladási árak szórásmezeje ezen a tartományon belül található. Mivel egyetlen változó a lábon eladási ár, ami a tulajdonosi és erdőgazdai jövedelmek elosztója, a kivitelezői bevétel és az erdészeti költségvetési egyenleg aránya állandó. Az erdőgazdai jövedelem és az erdőtulajdonosi járadék mindhárom fatermési osztály esetén a 4 eFt/brm3 közelében azonos egymással.)

238


4.

Az erdőgazdálkodás pénzügyei

4.1. Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások 4.1. táblázat. Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások 2001 MFt

2002 MFt

2003 MFt

2004 MFt

2005 MFt

Befektetett pénzügyi eszközök

3 026,8

2 736,4

2 900,8

2 434,8

2 887,5

Értékpapírok

2 649,4

2 782,1

2 994,0

3 966,1

4 086,2

Pénzeszközök

5 615,3

6 342,2

8 683,3

10 154,7

11 721,7

Mérleg főösszeg

70 886,8

74 944,5

82 562,4

89 015,3

97 495,9

1,37

Pénzügyi eszközök

11 291,5

11 860,7

14 578,1

16 555,6

18 695,4

1,66

15,9

15,8

17,7

18,6

19,2

Követelések

11 265,5

11 475,3

11 737,5

13 726,8

14 844,0

1,32

Pénzeszköz+Követelések

22 557,0

23 336,0

26 315,6

30 282,4

33 539,4

1,49

Saját tőke

48 503,4

53 056,7

58 329,7

60 067,7

67 795,9

1,40

Hosszú lejáratú kötelezettségek

4 608,8

4 538,4

5 976,1

8 394,0

7 990,1

1,73

Rövid lejáratú kötelezettségek

14 550,9

13 960,1

13 859,0

15 664,2

15 970,1

1,10

Kötelezettségek

19 159,7

18 498,5

19 835,1

24 058,2

23 960,2

1,25

3 397,3

4 837,5

6 480,5

6 224,2

9 579,2

2,82

Megnevezés

%

Pénzeszköz+Követelések -Kötelezettség

2005/ 2001

A pénzeszközök, illetve a pénzeszközök és követelések a 2000’-es években folyamatosan növekednek, a kötelezettségeket (nem csak a rövid lejáratút) egyre jobban meghaladják.


239

4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei Bevételek és ráfordítások (a pénzügyi bevételek és kiadások - helyett) 4.2. táblázat. Bevételek és ráfordítások (a pénzügyi bevételek és kiadások - helyett) Megnevezés

2001 MFt

2002 MFt

2003 MFt

2004 MFt

2005 MFt

2005/ 2001

64 741,5

66 523,8

72 323,8

73 193,9

76 211,0

1,17

Nettó árbevétel E. bev. - visszafiz. köt. nélkül kapott támogatás Összesen

4 165,9

5 463,0

5 368,5

6 044,0

6 355,7

1,53

68 907,4

71 986,8

77 692,3

79 237,9

82 566,7

1,20

Anyagjellegű ráfordíás

45 354,4

46 471,7

50 269,6

51 029,8

54 081,1

1,19

Személyi jellegű ráfordítás

18 236,8

18 836,7

19 762,6

20 632,6

21 070,7

1,16

2 550,5

2 900,7

2 425,2

2 530,6

3 138,5

66 141,7

68 209,1

72 457,4

74 193,0

78 290,3

1,18

2 765,7

3 777,7

5 234,9

5 044,9

4 276,4

1,55

977,8

781,8

922,9

1226,3

830,3

553,3

429,2

518,0

759,2

504,0

97,7

74,6

52,8

72,7

20,8

1150,7

1144,2

1061,7

1395,7

929,5

724,9

687,4

695,4

904,1

681,7

-172,9

-362,4

-138,8

-169,4

-99,3

268,9

288,1

400,2

534,9

365,5

-441,8

-650,5

-539,0

-704,3

-464,8

E. ráf. - adójel.. Összesen Bevétel-Ráfordítás Pénzügyi műveletek bevét. Pénzügyi műveletek bevét.-ből kamat jellegű bevételek Pénzügyi műveletek bevét.-ből kapott osztalék, részes. Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műv. ráford.-ból kamat, kamat jellegű ráford. Pénzügyi műv. eredménye Pénzügyi műv. eredménye/nyereség Pénzügyi műv. eredménye/veszteség

0,85

0,81

A pénzügyi eredmények a jelentős pénzkészletek, a tulajdonosi finanszírozás és a kötelezettségek mérsékeltebb növekedése ellenére veszteséget mutatnak.

4.2. Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzete, a Cash flow A Cash flow kimutatás a vállalkozás pénz- és tőkeforgalmi szemléletű információja, amely a mérleg pénzeszköz értékét, illetve változását részletezi külön kimutatásban. A különböző témakörökre bontás a pénzeszköz változásokat csoportosítja a működés, a befektetés és a finanszírozás szerint. A vállalkozásnál visszahagyott eredményágú tőke (10,60 milliárd Ft) és a befektetett eszközök értékcsökkenési leírása (23,05 milliárd Ft), a bruttó Cash flow a finanszírozás egyik meghatározó része. Az amortizációt két helyen is számba vehetjük, természetesen ellenkező előjellel, a teljes (44,20 milliárd Ft), illetve a pótló beruházásnak (21,15 milliárd Ft) megfelelően. A társaságoknál jelentős forrást biztosít az eredmény otthagyása (10,60 milliárd Ft) mellett a direkt tulajdonosi tőkejuttatás (19,66 milliárd Ft) jegyzett tőke emelés (11,19 milliárd Ft) és tőketartalék adás (8,83 milliárd Ft) formájában (ezek mindösszesen 30,26 milliárd Ft). A tulajdonosi kamattámogatás vezetett a részben már törlesztett, de még a jövőben is visszafizetendő hosszú lejáratú hitel felvételéhez (a jelenlegi hosszúlejáratú kötelezettség növekmény,

240


4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei 2,91 milliárd Ft, jóval elmarad a pénzeszköz növekménytől, 5,12 milliárd Ft). A kapott és a termelődő pénzösszeget meghatározóan a befektetések (44,20 milliárd Ft) kötik le, de a forgóeszköz növekmény (16,34 milliárd Ft) is belső finanszírozást (6,90 milliárd Ft) igényel. A magyar állami erdészeti vállalkozások pénzforgalmát tehát a 100%-os állami tulajdonos saját tőke politikája határozza meg, mint erre a forrás szerkezeténél már utaltunk is. A működtető vagyon alakulásának azonban az erdővagyon-gazdálkodással közvetlen kapcsolata nincs, inkább az egyéb tevékenységek (fafeldolgozás, vadgazdálkodás) fejlesztését jelenti a nagyértékű erdőgazdasági (faanyagmozgatási) alapgépek biztosítás és a pénzügyi stabilizálás mellett. Az állami erdő tulajdonosi képviseletét állami szervezetek nem segítik az erdővagyon gyarapodást, hanem a vagyonkezelői díjon keresztül az elvonással nehezítik azt.

4.3 táblázat. Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzetének alakulása M.e.: Milliárd Ft Megnevezés Bruttó eredmény (küe) Egyéb bevétel – ráfordítás Üzemi eredmény Pénzügyi bevétel – ráfordítás Rendkívüli bevétel – ráfordítás Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Osztalék Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás Msze+écs (bruttó cash flow)

1,55

0,51 -0,89

1,14

1,42

Összesen 0,45 -0,63 -0,42 -0,33 -0,35 2,45

-0,17

0,20

1,90

0,34

0,40

1,37

1,54

1,53

1,57

1,19

1,38

0,71

1,01

1,48

1,82

1,82

0,91

1,11

1,24

0,84 12,32

0,15

0,22

0,45

0,50

0,29 -0,05 -0,21

0,10

0,00

0,11

0,01

0,00

0,03

0,01 -0,89

0,71

1,21

1,27

0,96 12,99

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

-0,26 -0,07 -0,10 -0,13 -0,37 -0,01 1,27

0,86

1,37

1,85

1,73

1,76

9,87

1,56

-0,22 -0,15 -0,27 -0,33 -0,35 -0,29 -0,14 -0,18 -0,14 -0,17 -2,24 -

-

-

-

1,05

0,71

1,10

1,52

1,38

1,26

1,55

1,82

2,07

2,31

2,26

2,92

3,59


- -0,15

-

-

-

- -0,15

1,32

0,57

1,03

1,13

0,79 10,60

2,46

2,63

2,73

2,80

2,82

2,91 23,05

3,84

3,95

3,30

3,83

3,95

3,70 33,65

241

4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei

Megnevezés Msze+écs (bruttó cash flow)

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2,31

2,26

2,92

3,59

3,84

3,95

3,30

Vevők, követelések

-0,23 -0,94 -0,63 -1,08 -0,63 -0,70 -0,45

E. Forgóeszközök

-0,90 -1,78 -2,62 -0,65

Aie

3,70 33,65

0,25 -2,10 -1,06 -7,57

0,30 -0,05 -1,38

-0,62 -7,93

0,17 -0,52 -0,42 -0,84

Forgóeszköz összesen

-0,97 -2,93 -3,29 -1,65 -0,27 -1,34 -0,16

0,37 -4,00 -2,10 -16,34

Céltartalék

-0,10

0,04

0,11 -0,07

0,20 -0,58 -0,02

0,11

0,00

0,10 -0,21

Szállítók, r l kötelezettségek

-0,01

0,74

0,87

1,03

1,09

2,22 -0,98 -0,90

1,76

0,04

5,86

Pie

0,18

0,16

0,20

0,76

0,27

0,19

0,48

0,72

0,63

3,79

R. L. Forrás összesen

0,07

0,94

1,18

1,72

1,56

1,83 -0,80 -0,31

2,48

0,77

9,44

-0,90 -1,99 -2,11

0,07

1,29

0,49 -0,96

0,06 -1,52 -1,33 -6,90

3,66

5,13

4,44

3,89

I. Szokásos tevék. – működés cash flow

1,41

0,27

0,81

0,08

3,95

0,09 -0,14 -0,01

- Együtt eszköz – forrás

0,16 -0,21 -0,04

0,27 -0,50

3,83

Öszszes

0,20

2,34

2,43

2,37 26,75


-1,00 -1,21 -2,17 -3,50 -2,57 -2,38 -1,42


-1,26 -1,55 -1,82 -2,07 -2,46 -2,63 -2,73 -2,80 -2,82 -2,91 -23,05

II. Befektetett eszközök cash flow

-2,26 -2,76 -3,99 -5,57 -5,03 -5,01 -4,15 -4,35 -4,80 -6,28 -44,20

-1,55 -1,98 -3,37 -21,15

Jegyzett tőke

-

2,19

1,07

1,15

0,12

0

0,77

0,22

0,96

4,71 11,19

Tőketartalék

0,48

0,32

0,45

0,61

0,24

2,09

1,44

1,32

1,13

0,75

0,05 -0,06

0

Eredménytartalék (msze, korr.)

-0,02

8,83

0,43 -0,20

0,21 -0,17 -0,52 -0,08 -0,36

0,79

Tőke összes

0,46

2,56

1,46

1,76

2,42

1,37

1,57

Hosszú lejáratú hitel

0,20

0,87

2,04

0,76 -1,07 -1,10 -0,70

0,49

1,99 -0,57

0,66

3,43

3,50

2,52 -0,28

0,79

1,72

1,86

3,56

4,81 22,57

1,41

0,27

0,81

3,66

4,44

2,34

3,89

2,43

2,37 26,75

III. Finanszírozás cash flow I. Szokásos tevék. – működés cash flow II. Befektetett eszközök cash flow III. Finanszírozás cash flow

5,13

1,89

5,38 19,66 2,91

-2,26 -2,76 -3,99 -5,57 -5,03 -5,01 -4,15 -4,35 -4,80 -6,28 -44,20 0,66

3,43

3,50

2,52 -0,28

0,79

1,72

1,86

3,56

4,81 22,57

IV. Pénzeszköz változása -0,19

0,94

0,32

0,61 -0,18

0,22 -0,09

1,40

1,19

0,90

242

5,12


4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei Mrd Ft

Bruttó eredmény Egyéb bevétel – ráfordítás Üzemi eredmény Pénzügyi bevétel – ráfordítás Rendkívüli bev. – ráf. Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Osztalék Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás - Együtt (Bruttó Cash flow) Forgóeszköz össz Összes

R. l. forrás - Együtt eszköz – forrás I. Működési Cash flow Befektetett eszközök Értékcsökkenési leírás II. Befektetési Cash flow Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék (korr.) Tőke összes Hosszú lejáratú hitel III. Finanszírozás Cash flow IV Pénzeszköz változása

-60

-40

-20

0

20

40

4.1. ábra. Cash flow (Mrd Ft)


243


4.3

Az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás finanszírozása

Az erdőfelújítás finanszírozási rendszerét régóta jogszabályok (egyes elemeit 1996. óta törvény, más tételeit az éves támogatási rendeletek) rendezik. A megváltozott tulajdonosi, gazdálkodási és jogszabályi környezet már korábban is felvetette a módosítást, de az EU csatlakozás előtt, tekintettel annak EU szabályozással konformmá nem tehető voltára, a 2003. évi agrártámogatásoknál célszerű korszerűsítését megtenni. Az erdészeti termőhely és az erdőállományok különbségéből adódóan (valamint az erdészeti és természetvédelmi korlátozásokból fakadóan) azonban a tartamos erdőgazdálkodás, az erdők (különösen a magán tulajdonba került erdővagyon) szakszerű fenntartása jelentős területeken (a kedvezőtlenebb erdőtenyészetű régiókban és a gazdaságilag értéktelenebb fafajoknál) továbbra is támogatást igényel, javaslatunk szerint módosított formában.

A korrekció a törvényeket nem érinti csak a támogatási rendeletek módosítását jelenti. A finanszírozási rendszer lényege, hogy a gazdálkodóknak alapvetően saját (fakitermelési) bevételükből kell továbbra is biztosítaniuk a kötelező erdőfelújítás ráfordításait, amelynek garanciájához a fedezet elszámoltatásának, megóvásának és célzott felhasználásának (erdészeti) hatósági kontrollja a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően továbbra is fennmarad. Az erdőgazdálkodók az erdőfenntartási járulékot saját elkülönített számlájukon tartják, amelyből csak az erdészeti hatóság ellenőrzése mellett kizárólag erdőfelújítási feladatokat finanszírozhatnak. Az erdőfelújítást az állam a rászorultaknál ettől függetlenül pályázati rendszerben 2003ban is változatlan összegben támogatja a gyenge termőképességű, fatermelésben korlátozott stb. állományok esetén, illetve a korábbi befizetések rendezésére egyösszegű törlesztésként. Az átállás illetően a gazdálkodási csoportok helyzetét konkrétan jellemezzük: – Az állami erdővagyon esetében a szervezetek folyamatos gazdálkodást végeznek, és éves bevételeik és ráfordításaik alapján a finanszírozási átállás különleges beavatkozást (időbeli eltérések hiányában) nem igényel. Az egyéb állami és önkormányzati szervek önálló erdőkezelésének fenntartásakor (amelyből az agrárgazdasági társaságok a legjelentősebbek) a hasonló megoldás folytatható. – A magán tulajdonú erdők egy tekintélyes része hatóságilag rendezetlen és szervezetlen kategóriába tartozik, amelyek gazdálkodását áttételesen javítja, de semmiképpen nem rontja, a korszerűsített eljárás. A magán tulajdon esetében azonban az erdőgazdálkodás éves kiegyensúlyozottsága nem valósul meg, ezért a bevételek és a kiadások időbeli eltérése sajátos helyzetet teremt. Az egyéni használat és az erdőbirtokossági társulat esetében az erdőtulajdonosok és az erdőhasználók személyükben megegyeznek, finanszírozási egységenként működhetnek. A bérleti, haszonbérleti, használati jogviszony esetében, a bevételek és a kiadások az erdőgazdálkodót illetik, az ő feladata a vagyon fenntartása, a használatot követő erdőfelújítás végrehajtása és finanszírozása az általános szabályok szerint. – A magán erdőtulajdonosi és erdőgazdálkodói szervezetek a közös érdekeltség alapján és támogatottan alakíthatnak finanszírozási közösségeket, amelyek az erdőfelújítási feladataik végrehajtására elkülönített pénzelszámolással együttesen tesznek eleget a törvényi kötelezettségüknek. – A magán tulajdonú gazdaságok esetében a korábbi befizetések erkölcsi követelésként fenntartandók, amelyet a kifutásukig állami támogatásból szükséges biztosítani. – A rendszer mielőbbi, már 2003. évi, bevezetése lehetséges és a fenntarthatóság miatt szükséges is, amelyhez a szabályozási, gazdasági döntést kell most meghozni, a részletek kimunkálása és kodifikálása szokásosan a támogatási rendeletben történik meg.

244


4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei 4.4. táblázat. Központosított bevételek és az „ebből” folyósított támogatások az FVM költségvetésében M.e.: Millió Ft 2004. évi 2005. évi 2006. évi 2007. évi Megnevezés előirányzat előirányzat előirányzat előirányzat Központosított bevételek Erdőfenntartási járulék Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság Összesen

4 100

3 950

3 950

4 000

150

300

300

300

4 250

4 250

4 250

4 300

Központosított bevételből támogatások Erdészeti feladatok

5 850

4 750

4 290

3 290

Összesen

5 850

4 750

4 290

3 290

-1 600

-500

-40

1 010

Bevétel - Támogatás

Erdészeti központosított költségvetési bevételek, az erdőfenntartási járulék (EFJ) Az erdőfenntartási járulék-kötelezettséget az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szabályozza. Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége (m3) után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében az alábbi erdőfenntartási járulékot köteles befizetni: Ezer Ft/bruttó m3 Tölgy, Bükk

Akác

Cser

0,8 - 1,3

0,4 - 0,55

0,4 - 0,6


Többi kemény Lágy lombos lombos 0,6 - 0,7

0,45 - 0,6

Fenyők 0,4 - 0,8

245


Az erdőfelújítás finanszírozásának felülvizsgálata és korszerűsítése az EU csatlakozáskor Az erdőfelújitás finanszírozási hagyománya Társadalmi (állami és szövetkezeti) erdővagyon és gazdálkodás

Változások és átmenet. Jelenlegi helyzet és feszültségek Állami erdővagyon KVI és FNA tulajdonosi képviselői. HM és ÁPV Rt. tulajdonú kezelő részvénytársaságok. Egyéni és társult magán erdőgazdálkodók (megbízási és bérleti típusú viszony).

Szektoronként, csoportonként Szektor semleges, egyesített elkülönült finanszírozási felosztó-kirovó rendszer alapok, körök (HM belső elszámolás) Erdőgazdasági bevételek (kitermelési költségmentes fakitermelési bevétel). A kezelőtől a természeti járadék átcsoportosítása Erdőfelújítási ráfordítások finaszírozása (fafajpolitikai eltérítések)

Bevételekből törvényi előírású, tényleges járadéktól független elvonás.

Elvonás és támogatás bruttó elszámolása és nettó pénzügyi lebonyolítása

Elvonás, támogatás, pénzügyi lebonyolítás bruttó módon. Költségvetésben saját forrás támogatásként

246

Erdőfelújítási ráfordítások részleges támogatása (fafajpolitikai eltérítések)

A támogatás korszerűsítése Állami erdővagyon KVI és FNA tulajdonosi képviselői. HM és ÁPV Rt. tulajdonú kezelő részvénytársaságok. Egyéni és társult magán erdőgazdálkodók (megbízási és haszonbérleti típusú viszony). Tulajdonosi-erdőgazdálkodói önálló finanszírozás. Ellenőrzött elszámolás és pénzkezelés. Folyamatos gazdálkodásnál bevételből finanszírozás. Szakaszos gazdálkodásnál erdőfelújítási fedezet képzése. Saját erős erdőfelújítás finanszírozás, társadalmiköltségvetési támogatás a rászorultság a társadalmi szolgáltatások alapján Hatóságilag felügyelt saját számlás, finanszírozási körös pénzkezelés. Nemzeti erdőfelújítási, erdőfenntartási támogatás.


4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei Az EFJ meghaladja, (a hosszú vágáskorú állományok esetén jelentősem) az EFNT-t. Az EFNT teljes összege alacsonyabb az EF I. kivitelének közvetlen költségénél

4.5. táblázat. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel M.e.: 1000 Ft/ha Fafaj

B-K EFJ

B K Bükk B K B Akác K EKLomb B K NNYár B K ELLomb B K Fenyő B K F Alföld B K Sarj B K

0

1

2

3

4

1,2

450

155 255 153

40

50

30

1,2

630 20

34 20

Tölgy

0,5

100

0,6

200

0,6

150

0,6

120 800 300

0,7 0,4

100

0,5-0,6 100120

76 100 115 88 200 102 115 100 100 115 26 30

30

75

35

60

20

5 30

6

Össz.

99 30 78

254 435 231

54

110 170 169

33 35 55 20 33

60

Minta H

20

20 22

33 20

20

B 155 99 K 1,2 40 50 30 30 30 450 255 Fafaj B-K EFJ 0 1 2 3 4 5 6 Minta R B 76 34 K 0,6 60 20 25 120 115 Megjegyzés: Mesterséges erdőfelújítás talaj előkészítéssel együtt (2002). Közvetlen erdőfelújítási költségek tuskózás nélkül, vadvédelmi kerítés nélkül.


121 345 157 215 133 133 235 48 50 254 435 Össz. 110 210

247


Fafaj Minta H Hosszúv

B-K 0 B K -450

1

2 155 -255

3 -30

4 -50

5 -25

6 -25

-25

1000 Ft/ha 7 Össz. 99 254 -30 -435

300 200 1000 Ft/ha

100 Bevétel

0 -100

0

1

2

3

4

5

6

7

Ö 1-7

Kiadás

-200 -300 -400 -500

4.2. ábra. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel (hosszú vágásfordulójú állományok)

Fafaj Minta Rövidv

B-K 0 B K -120

1

2 76 -115

3 -60

4 -20

1000 Ft/ha Össz. 34 110 -25 -210

150 100 1000 Ft/ha

50 Bevétel

0 -50

0

1

2

3

4

5

6

Ö 1-4

Kiadás

-100 -150 -200 -250

4.3. ábra. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel (rövid vágásfordulójú állományok)

248


4. Az erdőgazdálkodás pénzügyei K-1 4.5. táblázat. Az erdőfelújítás finanszírozása kalkulációs tételekkel – 2000 1000 Ft/ha, Millió Ft Megnevezés

Normatív támogatás E Ft/ha

Természetes mageredetű összes Természetes sarj Mesterséges összes Mindösszesen Természetes mageredetű összes Természetes sarj Mesterséges összes Mindösszesen

Állami (EgRt.)

Magán (Egyéb)

Terület Érték Terület ha E Ft ha I. Kivitel egyéves értékekkel

Összes

Érték E Ft

Terület ha

Érték E Ft

(150)

2 764

415

618

95

3 382

510

26 120 - 90

2 056 5 693

55 685

4 421 4 723

115 425

6 447 10 416

170 1 110 1 790

1155 I. Kivitel befejezett értékekkel

635

(250)

2 764

690

618

155

3 382

845

48 170- 120

2 056 5 693

100 970 1 760

4 421 4 723

215 565 935

6 447 10 416

315 1 535 2 695


249

5.

Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai (Lett Béla – Horváth Sándor)

5.1. A központi és erdészeti költségvetési bevételek Az erdőgazdálkodás jelentősége a magyar költségvetésben (és Magyarország nemzeti össztermékében is) elenyésző értéket képvisel.

5.1.1. A központi költségvetés bevételei, adók és járulékok A költségvetés (budget) egy ország gazdaságának pénzügyi mérlege, leszűkített értelemben az állam bevételeiről és kiadásairól szóló kimutatás. Az éves szinten tervezett költségvetést a Parlament törvénybe foglalva fogadja el, megvalósításáért a Kormány a felelős, és (többek között) az Állami Számvevőszék ellenőrzi a végrehajtását (a zárszámadás keretében). A költségvetés tervezése és végrehajtása egy komplex gazdasági-politikai folyamat, melynek megvalósításában gyakorlatilag minden Magyarországon élő személy (aktívan vagy passzívan) részt vesz. A költségvetés négy nagy részre tagolódik: – központi költségvetés (a Kormány és a Minisztériumok költségvetése) – társadalombiztosítási alapok (egészségbiztosítási alap, nyugdíjbiztosítási alap), – önkormányzatok (települési önkormányzatok költségvetése), – elkülönített állami pénzalapok (Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap).

5.1. táblázat. Magyarország költségvetése 2003-2007 között Milliárd Ft Bevételek Gazdálkodó szervezetek befizetései – Társasági adó

2003 2004 2005 2006 2007 Kiadások 2003 619 781 813 853 1132 Támogatások. 815 Árkiegészítések, szociális juttatások 374 460 468 456 654 – Egyedi és norma- 100 tív támogatások 64 83 122 36 129 – Fogyasztói 104 árkiegészítés +43

– Hitelintézetek különadója, Játékadó, Bányaj. – Egyszerűsített 16 55 75 107 vállalkozói adó – Ökoadó (Ener- 25 20 21 giaadó, Környezetterhelési díj) Fogyasztáshoz 2227 2625 2783 2555 kapcsolt adók – Általános for1587 1905 2048 1 787 galmi adó – Jövedéki adó, 640 720 735 768 Regisztrációs adó Lakosság 1053 1115 1133 1191 befizetései – Személyi jövede- 971 1026 1015 1 086 lemadó – Illeték 75 86 98 102 befizetések

250

168 – Lakásépítési támogatások 17 – Családi tám., szociális juttat.

2004 2005 2006 2007 802 988 645 1247 106 113

95 180

117 117 126 120

82 127 215 193 255 410 452 498 472 686

3 4 4 4 5 2793 Társadalmi önszerveződések tám. 2629 3110 2978 3 215 3774 1971 Költségvetési szervek és fej. k. ei. 821 – Költségvetési 1848 1747 1808 1831 1818 szervek kiadásai 1387 – Szakmai fejezeti 787 1290 1127 1292 1853 kiadási előir. 1260 Az államháztartás 1015 1147 1324 1587 1641 alrendszerei t. 12z7 – Garancia és 266 334 421 777 778 hozzáj. a TBalapok


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai 5.1. táblázat folyt.

Magyarország költségvetése 2003-2007 között Milliárd Ft

Bevételek 2003 2004 2005 2006 2007 Kiadások Költségvetési szer- 535 532 535 625 620 – Helyi vek és fejezeti k. ei. önkormányzatok támogat. Befizetés az állam- 85 47 101 107 142 háztartás alrendszereiből Állami, kincstári 70 37 223 60 48 Tartalékok vagyonnal kapcsolatos befizetések, Autópálya Egyéb bevételek 5 4 5 Kormányzati rend10 10 kívüli és e.k, kezes. Adósságszolgálattal 92 82 96 55 66 Adósságszolgálat, kapcsolatos kamattámogatás, bevételek adósságátvállalás Uniós elszámolások - 44 18 15 11 Befizetés az EU-ba Fejezeti kezelésű - 165 177 309 465 előirányzatok és központi beruházások EU támogatása Bevételi főösszeg: 4742 5482 5883 5776 6670 Kiadási főösszeg: A központi költ569 651 700 1533 1656 ségvetés hiánya: Forrás: Törvény a Magyar Köztársaság költségvetéséről

2003 2004 2005 2006 2007 726 795 884 791 836

39

38

75

56 145

39

36

46

34

58

726 762 958 1073 1259 - 122 210 217 215 -

5311 6132 6583 7309 8326

5.2. táblázat. A társadalombiztosítási alapok költségvetése 2003-2007 között Milliárd Ft Bevételek 2003 2004 2005 2006 2007 Kiadások 2003 2004 2005 2006 2007 Társadalombiztosítási 1559 1690 1817 1947 2007 Öregségi nyugdíj, 1013 1098 1308 1439 1646 járulékbevételek Tizenharmadik havi nyugdíj Biztosítotti nyugdíj- 364 443 482 525 727 Rokkantsági és 435 475 514 534 580 és egészségbiztosítási baleseti rokkantjárulékok sági nyugdíj Egészségügyi hozzá- 176 177 162 156 111 Hozzátartozói 200 237 263 269 310 járulás nyugellátás Garancia és hozzájá- 266 334 421 777 778 Egészségbiztosítás 154 184 197 197 226 rulás az alapok kipénzbeli ellátásai adásaihoz Központi költségve48 58 63 68 84 Természetbeni 876 956 1039 1015 1129 tési hozzájárulások ellátások Bevételi főösszeg: 2490 2785 3035 3500 4202 Kiadási főösszeg: 2768 3072 3376 3532 4230 A társadalom277 287 341 32 28 biztosítási alapok hiánya: Forrás: Törvény a Magyar Köztársaság költségvetéséről


251

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai

A társadalombiztosítási alapok finanszírozzák a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer kiadásait. A nyugdíjrendszer fő kiadásait az öregségi és rokkantnyugdíjak, özvegyi és baleseti nyugdíjak jelentik. Az egészségbiztosítási alap finanszírozza a teljes egészségügyi rendszer kiadásait (háziorvosi szolgálat, munkaegészségügyi szolgálat, szak-rendelőintézetek, kórházak és szanatóriumok, gyógyszerár-támogatások, stb.). A költségvetésről általában elmondható, hogy bevételeit az állam adók, járulékok, díjak, hozzájárulások formájában szedi be, kiadásait pedig azon állami feladatok ellátására fordítja, amely feladatokat a jogrend a határkörébe utal. Hazánk piacgazdasági berendezkedésével az állam az elmúlt két évtizedben fokozatosan kivonult azon termékek és szolgáltatások piacáról, melyek jellemzően a magánszféra által is fenntarthatóak (pl. távközlés, mezőgazdaság, energiatermelés egy része, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, stb.). Egyes gazdasági ágazatok piacosítása jelenleg is folyamatban van (pl. tömegközlekedés). Ez azt is jelentette/jelenti, hogy az államnak a korábbi jóval szélesebb gazdasági tevékenységéből származó bevételei megszűntek, ezzel szemben a megmaradt állami feladatokat továbbra is fenn kell tartanunk. Ezen feladatok kiadásainak finanszírozására hivatott a mindenkori adórendszer. Vannak azonban olyan piaci szegmensek, melyeket az állam hosszabb távon is saját feladatkörében kíván (vagy kénytelen) fenntartani, mivel azok piacosítása a korábbi nemzetközi tapasztalatok vagy elvi megfontolások alapján nem lenne eredményes. Ilyen a hadsereg fenntartása, a kontinentális tradíciókon alapuló oktatási rendszer finanszírozása, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy, mely rendszerek azonban már vegyes (állami és/vagy magán) konstrukciókban is eredménnyel működtethetőek. Ezeknek az állami feladatoknak az ellátása jelentik tehát a költségvetés kiadásainak zömét.

A magyar adórendszer felépítése A piacgazdaságra átállás egyik alapköveként 1988-ban állította fel a Pénzügyminisztérium a magyar adórendszer mai formájának első változatát. A korábbi felépítéstől eltérően, ahol a munkabér adómentes volt, már nem csak a gazdálkodó szervezetek járultak hozzá a költségvetés bevételeihez, hanem maguk a munkavállalók a saját munkabérük adójával is (személyi jövedelemadó és bérjárulékok formájában). Ennek eredményeként a költségvetés bevételeinek aránya megváltozott, hiszen már nem csak a vállalti szféra, hanem a magánszféra is adóalanynyá konvertálódott. Ezzel az arányváltozással az volt a cél, hogy a vállalatok adóterheit csökkenteni lehetett, és az így felszabaduló tőkejavak beruházások formájában visszaforgathatóak lettek a gazdaságba, ugyanakkor a vállalatok költségszerkezete is megváltozott. Ezzel és még sok más fontos lépéssel a magyar gazdaság mutatói összehasonlíthatókká váltak a nyugati berendezkedésű államok költségvetésének eredményeivel is. Az adórendszer elemeit az „adók” és a költségvetés „adójellegű” és „nem adójellegű” bevételei alkotják. Az adó olyan kötelezettség, melyet az adó alanya rendszerint közvetlen ellenszolgáltatás nélkül köteles az állam felé teljesíteni. Az „adó jellegű” és a „nem adójellegű” kötelezettségek esetében fokozatosan egyre inkább nyomon követhető a befizetéssel szembeni ellenszolgáltatás (pl. az eljárási illetékek, díjak vagy bírságok esetén).

252



Az adórendszer elemeinek legalapvetőbb csoportosítása: – adók: o adók (személyi jövedelemadó, társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, regisztrációs adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kamatadó, helyi adók, stb.) – adójellegű bevételek: o járulékok (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, stb.) o hozzájárulások (egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, stb.) o vámok (a belföldi piac védelmére szolgáló adójellegű kötelezettségek), melyek már csak harmadik országgal szemben vethetők ki, a vámunió miatt 2004-óta az EU tagországok nem számítanak valuta külföldnek – nem adójellegű bevételek: o illetékek (vagyonátruházási illeték, ajándékozási illeték, öröklési illeték) o díjak (pl. tulajdoni lap másolat díja, szolgáltatási díjak, eljárási díjak) o bírságok (erdőgazdálkodási bírság, erdővédelmi bírság, stb.) Az adórendszer a piacgazdasági berendezkedésre átállás miatt gyakorlatilag egy folyamatosan változó, állandó reform alatt lévő rendszer, mely kijelentés hazánkban, mint egy fiatal demokráciában is erőteljesen tapasztalható. Az éves költségvetés tervezésének egyik legfontosabb része az adórendszer elemeinek tervezése (az adóelvonás mértékének és arányainak megállapítása), mely folyamatos politikai viharok színtere is egyben. Az egyes adónemekről különkülön törvények rendelkeznek, melyek részletesen foglalkoznak az adó alanyának meghatározásával, az adó mértékének meghatározásával, és számos eljárási probléma egzakt megfogalmazásával. Amikor adókról (vagy pontosabban adónemekről) beszélünk a továbbiakban akkor ott nem csak az „adók”-at értjük alatta, hanem az „adójellegű” és a „nem adójellegű” tételeket is. Egy adónem vagy adó alanya rendszerint egy adott gazdasági érdekeltségi kör, akikre az adott adójogszabály vonatkozik.

Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó (SZJA) esetében az adó alanya az a magánszemély (állampolgárságától függetlenül), akinek illetősége magyar (pl. állampolgár, vagy életvitelének központja Magyarország), vagy akinek Magyarországon végzett tevékenységéből jövedelme származik (itt a jogszabályok ügyelnek a kettős adóztatás elkerülésére is). Ilyen jövedelemforrások lehetnek a munkaviszony, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem, erdő lábon történő értékesítéséből származó jövedelem, állami támogatások, ingatlanbérbeadásból származó jövedelem, kapott kamat, egyes esetekben az adó alanyánál az ösztöndíj vagy nyugdíj is szerepet játszhat a jövedelem megállításánál, és még számos egyéb jövedelemforrás szóba jöhet. A magánszemély jövedelme egyszerűsített értelemben a bevételeinek és az adózás szempontjából elismert kiadásainak különbségét jelenti. A személyi jövedelemadóról szóló törvény oldalakon át sorolja, hogy mi számít bevételnek és mi ismerhető el költségnek, azaz mi számít ezek összegzése után jövedelemnek. A személyi jövedelemadó alanyai a természetes személyek (magánszemélyek pl. munkaviszonyban vagy önálló tevékenységet végzők), az őstermelők, a családi gazdálkodók, az egyéni vállalkozók. Az egyéni vállalkozói státusz hazánkban jelenleg nem bír jogi személyiséggel, és mint ilyen a természetes személyekkel egy csoportban adóznak. A személyi jövedelemadó mértéke jelenleg


253

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai 1,7 millió forint jövedelem alatt 18%, az a fölötti részre 36%, de néhány kedvezmény és mentesség is figyelembe vehető az adóalappal és az adóval szemben.

Társasági adó A társasági adó (TA) alanyai a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet), továbbá az egyesületek és alapítványok, amennyiben van vállalkozási tevékenységük. Vállalkozási tevékenységnek számít a kifejezetten jövedelemszerzés érdekében végzett tevékenység. Egyesületi formában működik számos vadásztársaság például. Az egyesületek és alapítványok esetében nem számít vállalkozási tevékenységnek az egyesület vagy alapítvány alapszabályában (vagy alapító okiratában) lefektetett célok megvalósítása. Így például egy egyesületi formában működő vadásztársaság esetében a bérvadásztatásból elért bevétel nem számít vállalkozási tevékenységből származó bevételnek (ha ez a tevékenység szerepel az alapszabályában), azonban a vadhús értékesítéséből származó bevételek már nem az egyesület célja szerinti tevékenységből származó bevételnek számítanak, és ezen bevételek tekintetében az egyesület a társasági adó alanyává is válik, azaz az ebből származó jövedelme után társasági adót köteles fizetni (a témáról bővebben: 2002/68. APEH Iránymutatás). A társasági adó mértéke jelenleg az adóalap 16%-a.

Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó (ÁFA) alanya gyakorlatilag minden olyan személy és szervezet, aki/amely gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) végez. Ennek az adónemnek tárgya is van, ami kifejezetten maga a termékértékesítés (pl. erdő lábon való eladása, vadhús eladása, karácsonyfa eladása), vagy szolgáltatásnyújtás (pl. fakitermelési szolgáltatás, erdőfelújítási szolgáltatás, szaktanácsadási szolgáltatás). Az általános forgalmi adó a legnagyobb bevételű adónem az állam (a költségvetés) számára, így ennek szabályozására különös figyelmet fordítanak. Az általános forgalmi adót terhét mindennapjainkban is tapasztaljuk, hiszen magánszemélyként szinte bármilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolva, a számlán (nyugtán) ott szerepel az előzetesen felszámított áfa mértéke és értéke. Általános fogalmi adóval terhelt termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást tehát csak olyan személy (gazdálkodó) végezhet, aki alanya ennek az adónemnek (adóalanynak az adóhatóságnál bejelentkezett). 4 millió forint bevétel felett válik jogosulttá az adóalany áfa-visszaigénylésre. A törvény adómentességet is biztosít, az lehet személyi adómentesség és tárgyi adómentesség.

Jövedéki adó A jövedéki adót a jövedéki termékekre (jellemzően élvezeti cikkekre) veti ki az állam. Ilyen jövedéki termékek az ásványolaj, alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermékek és a dohány. Ezen jövedéki termékek közül az ásványolaj-termékek jövedéki adója a leginkább érintett az erdészeti ágazatban, illetve érintőlegesen az erdei gyümölcsökből főzött pálinka és egyéb szeszes italok lehetnek még egy-egy vállalkozás homlokterében. A gázolaj jövedéki adója azért különösen fontos az erdészeti ágazat adózása szempontjából, mert ennek értékét az erdőfelújítás után vissza lehet igényelni. Az erdőfelújítás megkezdésének évétől a befejezéséig évente 90 liter/ha mértékben, az előzetesen a gázolajról szóló számlában már felszámított jövedéki adó értékének 80%-át lehet visszaigényelni. A gázolaj jövedéki adója 85 000 Ft/ezer liter, azaz 85 Ft /liter, aminek a 80%-a, azaz 68 Ft/liter, tehát ez az érték igényelhető vissza. A visszaigényelhető 90 liter/ha üzemanyagról üzemanyagszámlával vagy a teljesítést igazoló bérmunka-számlával kell rendelkeznie a visszaigénylőnek. A vissza-

254


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai igénylést a bejegyzett erdőgazdálkodó teheti meg. Korábban vita tárgya volt az erdészek és az adóhatóság között arról, hogy az erdőtelepítések után is visszaigényelhető legyen ez az adó. Ez azonban pillanatnyilag nem lehetséges. Az erdővédelmi célú repülőgép-használat során felhasznált repülőbenzin vagy üzemanyag petróleum árában szereplő jövedéki adót teljes egészében vissza lehet igényelni. Ezen ásványolaj-termékek jövedéki adója 103 500 Ft/ezer liter illetve 111 800 Ft/ezer liter. Az erdei gyümölcsből is főzhető kisüsti pálinka előállítás során felszámított jövedéki adó mértéke háztartásonként 50 liter tiszta szesz tartalomra 59 000 Ft/50 tiszta szesz liter, a fölött pedig 2 360 Ft/tiszta szesz liter érték (meg kell jegyezni, hogy a bérfőzött pálinkák 40-50% körüli tiszta szesz tartalommal bírnak.

Egyszerűsített vállalkozói adó Az EVA egy viszonylag új adózási mód, 2002-től került bevezetésre. Az alapötlet az volt, hogy az egyéni vállalkozók és a kisebb gazdasági társaságok, a kisvállalkozói szektor számára egy leegyszerűsített könyvviteli és kedvezményes adózási megoldást nyújtó technikát dolgozzanak ki. 25 millió forint összes bevétel alatt választható. Az EVA a bevétel (pozitív adóalap) 25%-a. Ebben az arányban benne van, az fizetendő általános forgalmi adó, a fizetendő személyi jövedelemadó (cégautóadóval együtt), a fizetendő szakképzési hozzájárulás.

Helyi adók A helyi adók, természetüket tekintve a települési önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Törvényi keretszabályok alapján a helyi önkormányzatok rendeletekkel döntenek a pontos szabályokról, többek között a mértékükről is. A helyi adók típusai: – vagyoni típusú adók: o építményadó (állattartásra, növénytermelésre szolgáló épület adómentes), o telekadó (beépítetlen belterületi telkek tartoznak az adóköteles kategóriába, de az erdő művelési ágban lévő erdőföld adómentességet élvez). – kommunális jellegű adók: o magánszemély kommunális adója (lakások után), o vállalkozók kommunális adója (foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma után fizetendő, gyakorlatilag a település szemét és szennyvízhálózatának fenntartására szolgál). o idegenforgalmi adó (a vendéglátó a vendégéjszakák után fizeti, erdei idősek otthonában lakók után nem kell fizetni, erdei iskola szállásán vendégül látottak után sem kell fizetni, ha azok 18 év alattiak). – Helyi iparűzési adó (HIPA): alanya a vállalkozási tevékenységet végző gazdálkodó. Jelentős adóalap-mentességet élvez a településen foglalkoztatás-bővítést végző vállalkozás. Az adó alapját az anyagköltségekkel, az eladott áruk beszerzési értékével és a továbbközvetített szolgáltatások beszerzési értékével csökkentett bevételek jelentik. Az adó mértéke az adóalap max. 2%-a lehet.

Járulékok Magyarországon A járulékok az adójellegű bevételek kategóriájába tartoznak. Jellemzően az emberi munkavégzés után kifizetett javadalmazás kísérői. A magyar járulékrendszer igen bonyolult felépítésű, aminek egyik oka, hogy nagyon sok fajta van belőle (egészségbiztosítási járulék, nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói járulék, stb.), másrészt nagyon sokféle jogviszonyra tekintettel


255

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai kell fizetni őket, és az egyes jogviszonyokban igen eltérőek az egyes járulékfajták kötelezettsége, valamint egy-egy magánszemély jogviszonyok tucatjával is rendelkezhet. Egy erdőmérnök-hallgató a hallgatói jogviszonya mellett az egyetemén egyúttal hallgatói munkadíjat is kaphat, és párhuzamosan lehet őstermelő, és egyéni vállalkozó, és/vagy egy korlátolt felelősségű társaság tagja, emellett munkaviszonya is lehet, megbízási jogviszonyban is végezhet munkát, külföldi ösztöndíjat is nyerhet, és polgármesterré vagy települési képviselőtestületi taggá választható, de szerencsétlen esetben akár baleseti rokkantnyugdíjas is lehet az előzőek mellett. Ezek mind külön jogviszonyok, akár egyetlen személlyel kapcsolatban is, amikre egyenként külön-külön járulékszabályok vonatkoznak. A járulékokat két nagy típusra lehet bontani, egy részüket a foglalkoztató, míg másik csoportjukat a foglalkoztatott fizeti. Ez utóbbiakat is azonban a foglalkoztató vonja le a foglalkoztatott fizetéséből, és utalja át az államkincstárnak.

A foglalkoztatót terhelő járulékok – társadalombiztosítási járulék: o nyugdíjbiztosítási járulék 21%: ez a nyugdíjak kifizetésének munkáltatói oldalt terhelő fedezete o egészségbiztosítási járulék: 8% természetbeni eb. járulék 5% pénzbeli eb. járulék 3% (ez a táppénz és baleseti táppénz, azaz a pénzbeli egészségügyi szolgáltatások fedezete a munkáltatói oldalról) – korkedvezmény biztosítási járulék (13%): 2007-ben még nem jelent fizetési terhet, csak fokozatosan vezetik be, jelenleg értéke nulla. – munkaadói járulék: 3%

A foglalkoztatott által fizetendő járulékok – nyugdíjjárulék: az állami nyugdíjalapnak fizetett járulék, ami jelenleg a mai nyugdíjak kifizetésének fedezetét képezi o magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5% o nem magán-nyugdíjpénztári tag esetén 8,5% – magán-nyugdíjpénztári tag tagdíja 8%, ez a nyugdíjrendszer egyéni számlás része, ezt egészíti ki a 0,5%-os nyugdíjjárulék, amit azonban az állami nyugdíjalapnak kell fizetni, és azzal együtt lesz 8,5%. A magán-nyugdíjpénztárak alapítása az első pillér a nyugdíjak közös kasszából való teljesítése helyett az egyéni nyugdíjbiztosításhoz. Egy további pillér az önkéntes nyugdíjpénztárak felállítása volt, illetve a legutóbbi időkben a nyugdíj-előtakarékossági számlák rendszerének felállítása, amivel a hazai nyugdíjrendszer négypilléressé vált. Ez utóbbi kettő jelentősége azonban jelenleg még minimális. – egészségbiztosítási járulék: ez jelenti az állami egészségbiztosítás fedezetét a munkavállaló részéről o természetbeni eb. járulék 4% o pénzbeli eb. járulék 3% (ennek fejében jár a táppénz és a baleseti táppénz, amennyiben a munkavállaló megbetegszik) – egészségügyi szolgáltatási járulék 9%: nyugdíjasként vállalkozási tevékenységet folytatók (egyéni vállalkozók vagy társas vállalkozás tagjaként tevékenykedők) által fizetendő járulék (korábban balesetei járuléknak nevezték)

256


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai – tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1.950 Ft/hó – százalékos egészségügyi hozzájárulás: különböző kulcsok – munkavállalói járulék: 1,5% – vállalkozói járulék: 4% A munkaadói járulék, a munkavállalói járulék és a vállalkozási járulék a Munkaerő-piaci Alap bevételei, ezekből a járulékokból finanszírozza az állam a munkanélküliek járadékait, a keresetpótló támogatásokat, a munkanélküliek képzését és tanácsadását. Elsődleges célja a munkahelyteremtés elősegítése. Az egészségügyi hozzájárulásnak van százalékos mértékű változata is, amit az olyan jövedelmek után köteles fizetni a magánszemély, mint a minimálbér 30%-át el nem érő munkabére (ebben az esetben a jövedelem 11%-a az EHO), a tételes költségelszámolást választó őstermelő bevétele (annak 5% után kell fizetni 15% EHO-t), az egyéni vállalkozó esetében a cégautóadó értéke (annak 25%-a) után, és még néhány további esetben. További levonás a szakképzési hozzájárulás, ami a munkavállalóknak kifizetett bruttó bér 1,5%-a. Az ebből származó bevételeket az állam a munkaerő-piaci szereplők szakképzésének támogatására, tananyagfejlesztésre, általában a szakképzésre fordítja. A rehabilitációs járulékot a munkáltatók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítésére fizetik. Ha a munkaadó 20 főnél több személyt foglalkoztat, köteles a létszám 5%-ának megfelelő számú csökkent munkaképességű személyt foglalkoztatni. Amennyiben ezt nem teszi, akkor kell fizetnie ezt a járulékot, melynek mértéke a tárgyévet megelőző második év bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetének 8%-a, 2007-ben 152.000 Ft/év/fő (5%-nyi munkavállalók száma után). Innovációs járulék célja a vállalati innovációs tevékenység ösztönzése, a kutatás-fejlesztés pénzügyi hátterének támogatása. Alapja a helyi iparűzési adó alapjával egyezik meg, mértéke pedig az adóalap 0,3%-a. Az így teljesítendő járulékösszeget a vállalkozás saját kutatásfejlesztési tevékenységére fordíthatja, vagy egy kutatás-fejlesztő költségvetési szervvel (pl. egyetemmel, kutatóintézettel) is köthet szerződést a felhasználására, vagy megrendelhet kutatásokat közhasznú szervezetektől is. Amennyiben egyik módon sem költi el a járulék összegét a vállalkozás, akkor be kell fizetnie a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap javára, ami szervezetét tekintve a Munkaerőpiaci Alaphoz hasonlóan működő, elkülönített állami pénzalap.

Illetékek Az illetékek ma „nem adójellegű” bevételei a költségvetésnek, azonban az EU számos országában (pl. Németországban) ez egy adófajta, annak minden jellemzőjével. Itthon az illetékeknek három fő típusa maradt fenn az EU-csatlakozás után is. Az illetékekről az Illetéktörvény rendelkezik. Az illetéket rendszerint a szerző fél fizeti meg. Az illetékek csoportosítása: – vagyonszerzési illetékek azon illetékfajták csoportja, ahol valamilyen vagyontárgy (ingatlan, ingóság, vagyoni értékű jog, autó cserél gazdát, és ezt adóztatja meg az állam): o visszterhes vagyonátruházási illeték: amennyiben ingatlant (pl. erdőt de nem faállományt, hanem erdőföldet) vagy autót (gépjárművet) akarunk eladni, akkor kell fizetni. Ennek általános mértéke a megszerzett vagyon értékének 10%-a, gépjárműnél 18 Ft/hengerűrtartalom cm3 (1 890 cm3 fölött 24 Ft/hengerűrtartalom cm3), és a pótkocsikra is fizetni kell,


257

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai o ajándékozási illetéket akkor fizettet az állam, ha ingatlant vagy ingóságot, vagy vagyoni értékű jogot akarunk elajándékozni, mértéke alapesetben 11-40% között mozog, lakás tulajdonjoga esetén 5-30% közötti mértékű (ingóság ajándékozása esetén 150 000 Ft érték fölött kell bejelenteni az Illetékhivatalnak), o örökösödési illetéket az örökhagyó vagyonának egyes részei után fizettet az állam, mértéke jelenleg a hagyaték vagy hagyomány értékének 11-40%-a között mozog, itt is mint az ajándékozásnál a felek közötti rokoni viszony a differenciáló tényező (az öröklési illeték eltörléséről évtizedek óta politikai vita folyik hazánkban). – eljárási illetékeket, igazgatási és bírósági díjakat az államigazgatási eljárás kezdeményezése során kell fizetni, ezek az illetékek illetve díjak egy adott hivatali eljárás költségeit fedezik. Az erdészetben leggyakrabban az erdészeti hatóság eljárási díjai kerülnek homloktérbe (éves erdőgazdálkodási terv elfogadása, üzemterv elfogadása, felülvizsgálati kérelmek elfogadása során kell őket leróni, továbbá a földhivatali tulajdoni lap másolatáért illetve a földhivatali térképmásolatokért is ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke ma bruttó 5 000 Ft/lap, hitelesített tulajdoni lap másolat esetén). A vállalkozói igazolvány kiadása jelenleg 10 000 Ft, módosításáért 3.000 Ft az eljárási díj, továbbá a cégbíróság és még számos más hivatal is szed díjakat, mely hivatalok napi kapcsolatban lehetnek az erdőgazdálkodást ill. vadgazdálkodást folytatókkal. Az illetékek köréből az erdőgazdálkodást közvetlenül érintő témák a földtulajdon (pl. erdőtulajdon) megvásárlása során fizetendő illeték. Visszterhes vagyonátruházás (azaz vásárlás) esetén, amennyiben a szerző fél a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező személy, és a megvásárolt földet (erdőt) 5 évig nem idegeníti el (nem adja el), és rendeltetésszerűen használja, akkor mentesül az illetékfizetés alól, melynek mértéke alapesetben az ingatlan becsült értékének 10%-a. A birtokösszevonási (birtokracionalizálási) céllal történő földtulajdoncsere is mentesül az illeték alól. Az örökölt erdővagyon azonban nem mentes az illetékfizetés alól. Az örökösödéssel a magán erdőtulajdon elaprózottsága csak tovább nő, hiszen egyre kisebb tulajdonrészek lesznek, ami különösen az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterületek esetén komoly probléma. Több meggondolás is volt már arra vonatkozólag, hogy a nyugati modellekhez hasonlóan, az öröklés során, amennyiben több örökös van, az erdővagyont akkor is csak egy örökös kaphassa meg, hogy a birtok egybe maradjon, ezzel megállítva az elaprózódás folyamatát. Ezt azonban egyesek a magántulajdon korlátozásának vélik. Politikailag egyelőre egyetlen erő sem vállalta fel a korlátozást, holott gazdaságilag racionális lenne, és Magyarországnál sokkal erdősebb magántulajdon-eszmeiséggel bíró országokban is bevett gyakorlat. Erdőgazdálkodást érintő esemény lehet egy útépítés vagy hídépítés esetén, az út, híd vagy bármilyen egyéb létesítmény helyén helyéül szolgáló ingatlan állami kisajátítása. Ez azt jelenti, hogy az állam egy határozattal, természetesen kártalanítás ellenében az adott ingatlan tulajdonjogát megszerzi. Az így kapott kártalanításból vásárolt új ingatlan szerzése illetékmentes a kártalanítás összegének mértékéig. További erdészetet is érintő vonatkozás, amikor egy gazdálkodó szervezet átalakul (egyesül két szervezet, vagy egy szervezet szétválik két v. több új szervezetre), akkor a jogutódnak számító utódszervezeteknek történő vagyonátadás illetékmentes. Ennek az illetékmentességnek fontos szerepe lehet pl. a vadgazdálkodó társaságok (vadásztársaságok) átalakulása során, ahol a felbomló vagy egyesülő társaságok utódszervezeteinek történő vagyonátadás pillanatnyilag illetékmentes. Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi oltalom alatt álló terület kezelői jogának természetvédelmi kezelő általi megszerzése illetékmentességet élvez. A kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése is illetékmentes. Ezek a kitételek a nemzeti parkok és állami erdőgazdaságok számára jelentősek. Az állami erdőgazdaságok vagyonkezelői szerződés keretében hasznosítják az állami erdőket, ezen jog alapí-

258


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai tása illetve használata élvezi a mentességet. Vannak olyan szervezetek, amelyek eleve illetékmentességet élveznek, ilyen maga a Magyar Állam és annak képviselői, a helyi önkormányzatok, a költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok, ilyenek az egyesületi formában működő vadásztársaságok is), a vízgazdálkodási társulatok, a területfejlesztési tanácsok. Ezek a szervezetek gyakorlatilag teljes mentességet élveznek az illetékek és díjak megfizetése alól. A társadalmi szervezetekre egy további kitétel, hogy ne legyen vállalkozási tevékenységből származó bevételük, mivel csak abban az esetben él az illetékmentességük. Ennek ott lehet szerepe, hogy pl. egy egyesületi formában működő vadásztársaságnak, amennyiben nincs vállalkozási tevékenységből származó bevétele, azaz csak az alapszabálya szerinti (cél szerinti) tevékenységet folytat, akkor a hiteles tulajdoni lap másolatokért a földhivatalban nem kell fizetnie, vagy gépjármű vásárlásakor nem kell szerzési illetéket lerónia, csak egy nyilatkozattal kell élnie, hogy az adott évet megelőző évben csak cél szerinti tevékenységet folytatott.

5.1.2 Az erdőgazdálkodás adózásának rendszere Az erdőgazdálkodás adózásának és állami támogatásának rendszere az EU csatlakozás után, a gazdasági-politikai átalakulások folyamatában, az éves változások közepette magán viseli a korábbi tisztán „nemzeti” és az egyre jelentősebben meghonosított „uniós” adózástechnikai és támogatástechnikai megoldások jegyeit. A magyar adórendszer ágazat és szektor-semleges, a költségvetési bevétel 42%-át a fogyasztáshoz kapcsolt adók adják (általános forgalmi adó és jövedéki adók), ezt követik a lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek, stb.), amelyek összesen 21%-al járulnak hozzá a költségvetéshez. A gazdálkodó szervezetek befizetései 17%-t adják a teljes költségvetési bevételnek (társasági adó, osztalékadó, egyszerűsített vállalkozói adó, stb. formájában). A társadalombiztosítási alapok főösszege 4202 Mrd Ft, amelyből 48% a munkáltatók befizetése, a munkavállalók közvetlen hozzájárulása 20%.

Az erdőgazdálkodás adóalanyai és adófizetési kötelezettségeik Az erdőgazdálkodás terén, adózási szempontból is tipizálható adóalany-kategóriák az alábbiak: – erdő tulajdonosa(i), akik vagy saját maguk vagy bérlet útján hasznosítják erdejüket, – bejegyzett erdőgazdálkodó, akit az erdészeti hatóság egy vagy több adott erdőterületre nyilvántartásba vett, – erdészeti termelő és/vagy szolgáltató, aki csemetekertet tart fenn, karácsonyfát nevel, vagy erdészeti szolgáltatást végez (pl. fakitermelési szolgáltatás, szaktanácsadás), – erdészeti munkavállaló, aki állami vagy magán erdőgazdálkodó vagy erdészeti termelő/szolgáltató vállalkozásnál különböző jogcímeken munkát vállal (munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, stb.). Ezek alapján az alábbi adókötelezettség-táblázat állítható össze a főbb adónemek tekintetében.


259

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az erdőgazdálkodó vagy erdészeti termelő/szolgáltató (gazdálkodó) szervezeti és tevékenységi formájának megfelelően adózik és fizet járulékot Megnevezés Magánszemély

Egyéni vállalkozó Gazdálkodó szervezet * Költségvetési szervezet ÁFA

Erdőtulajdonos Erdőgazdálkodó

Erdészeti munkavállaló

Osztalék SZJA Bérlet SZJA Illeték

SZJA

SZJA

SZJA

Bérlet SZJA Illeték

SZJA V SZJA VO SZJA

SZJA V SZJA VO SZJA

SZJA

–

TA

TA

SZJA

KVI, NFA

NPI, Vizig

-

-

Bérlet ÁFA (AM)

ÁFA (AM)

ÁFA (AM)

–

Nybj, Ebj, Eho, Maj, Szakképz.

Nybj, Ebj, Eho, Maj, Szho

Nybj, Ebj, Mvj,

Helyi adók

Helyi adók

Helyi adók

Bérjárulékok Helyi adók

Erdészeti termelő

Helyi adók

Rövidítések: SZJA – Magánszemélyek jövedelemadója(18%, 36%) és különadója (4%) Osztalék SZJA (25%), Bérlet SZJA (25%, 0%) V SZJ – Vállalkozási SZJA (16%) VO SZJA – Vállalkozói osztalékalap SZJA (25%) és különadó (4%) TA – Társasági adó (16%, kedvezményes 5%) és különadó (4%) ÁFA – Általános forgalmi adó (20%, 5%, mentes) AM – Alanyi mentesség Nybj – Nyugdíjbiztosítási járulék (21%, 8,5%, 0,5%) Ebj – Egészségbiztosítási járulék (8%, 4+3%) Eho – Egészségügyi hozzájárulás (1.950 Ft/hó) Maj – Munkaadói járulék (3%) Szho – Szakképzési hozzájárulás (1,5%) Mvj – Munkavállalói járulék (1,5%) * gazdálkodó szervezet pl. az állami erdőgazdasági Rt, vagy a magán-erdőgazdálkodó gazdasági társaság (Bt, Kft, szövetkezet, erdőbirtokosság, stb.) Az ÁFÁ-nál az adókulcsok egységesítésével (20%) gyakorlatilag megszűntek a kedvezmények az erdőgazdálkodás tekintetében. Az élőmunka igényes erdőgazdálkodásban probléma a társadalombiztosításai járulék mértéke. A társasági, illetve személyi jövedelemadót az erdészeti vállalkozásoknál az 1.3. pontban számszerűen bemutattuk. A személyi jövedelemadó rendszeréről 2007-ben az alábbi táblázat ad általános érvényű öszszefoglalást.

260


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Személyi jövedelemadó (2007)

Adóköteles Nem önálló tevékenység munkaviszony K=0, B=J Egyéb tevékenység K=0, B=J

Önálló tevékenység K - átalány J=Bx0,9 Önálló tevékenység K- elszámolt J=B-K

Jövedelmek (J) Összevonandó (Progresszív) Adó Nem bevétel Adómentes kedvezmények Adócsökkentés Adójóváírás Adóterhet nem Szociális 9 000 Ft/hó viselő járandóság juttatások korlátokkal Nyugdíj járulék 25%-a

Lakás hitel és kamat törlesztés Max. 30%, 120 EFt. Családi kedvezmény 1- 3 EFt/hó 2 - 4 EFt/hó,gy 3 – 10 EFt/hó,gy Szellemi evékenység B*25%

Nyugdíj Magánnyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása Kapott (visszakapott) hitel, kölcsön

Természetbeni juttatások

Étkezés természetb. 6,8 EFt hideg 3,5,4 EFt

Költség térítés, Károk megtérítése

Közcélú juttatások

Tevékenységhez kapcsolódó

Iskolakezdés 15 EFt Ajándék3x5 EFt

Külön adózó Tételes Egyéni forrásadós vállalkozó Vagyonátruházás Vállalkozói ingó, ingatlan SZJA alap J=B-K J=B-K Adó=J*0,20,0,25 VSZJA=J*0,16 Kamat A – 0%20 Vállalkozói kivét Értékpapír árf. nyereség A - 20% EV költség és 0,25 egyéb jövedelem Kedvezmények Osztalék adó Fejlesztési, a=Oszt*0,20,25 b=Oszt*0,35 Kisvállalkozási, Veszteségelhatárolás Természetbeni Vállalkozói juttatás osztalékalap Cégadó VOSZJA TJ*0,44-0,54 a=Oszt*0,20 b=Oszt*0,35 Ingatlan bérbeadás Adó=IB*0,20,0,25

Átalányadó, Tételes átalányadó

B = Bevétel K = Költség J = Jövedelem

Az erdővagyon és a vagyon változások adózása Az erdővagyon értékét általában elemeiből, az erdőföldből és a faállományból származtatjuk. A számvitel az „ökonómiai (szabályos) erdő” esetén az erdőt olyan befektetett eszköznek, ingatlannak sorolja be, amelynek (bekerülési értéke) után nincs értékcsökkenés (szakszerű gazdálkodás mellett termőképessége nem csökken). Ekkor nem erdőrészlet mélységű azonosságról van szó, hanem időbeni folytonosságról. A magánerdő-gazdálkodást azonban gyakran a szünetelő vagy szakaszos üzemmód jellemzi, ezért megbízható képet az egyedi vagyonváltozások figyelembe vételével nyerhetünk. Az erdőállomány belső értékváltozása jelentős mértékben a természeti folyamatok következménye. A magán-erdőtulajdonos magánszemélyek számára (akik lehetnek őstermelők v. egyéni vállalkozók) így az SZJA szabályok a meghatározók.

A magán-erdőgazdálkodás, mint szakaszos üzem hozama, ráfordítása és adózása A 25 500 bejegyzett hazai erdőgazdálkodó a szervezeti formának megfelelően vagy az SZJA (23 ezer magánszemély, ebből egyéni vállalkozó kb. 2300 fő) vagy a társasági adó hatálya alá (800 cég) tartozik. A gazdasági statisztikákból megállapítható, hogy a gazdálkodók egy része egyes években veszteséges. Ennek a veszteségnek az elhatárolását a következő, illetve az előző évek nyereségéből mindenképpen fontos biztosítani, hogy tőkekivonás ne történjen a gazdálkodásból. (Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint automatikusan nem történhet meg, mert évenként a költségeket legalább 50%-ban fedezni kell bevételekkel)


261

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Megbízás esetében a megbízott elszámol a tulajdonosra eső bevételekkel és ráfordításokkal, amely mind a pénzügyi bonyolítás, mind az adózás alapját képezi. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA) alanyai az erdő, az erdőgazdálkodás vonatkozásában: – magánszemély erdőtulajdonos (vagyonátruházás, tőkejövedelem – elkülönített adózás), – erdőgazdálkodást önálló tevékenységként végző magánszemély (őstermelő stb.), – az egyéni vállalkozó (elkülönített adózással). A személyi jövedelemadó kötelezettség alá eső gazdasági események: 1) Erdő stb. vétel – majd utána eladás specialitások: beszerzés – kárpótlás, öröklés stb., menetközbeni ráfordítások értékelése, erdőtelepítés, eladáskor a vevő kedvezményezettsége, - Ebt.-ben hasznosítás 2) Erdőgazdálkodás, egyéni erdőhasználat gazdálkodási formák: magánszemély, őstermelő, mezőgazdasági kistermelő, egyéni vállalkozás, családi gazdálkodás 3) Erdő bérbeadása, használatba adása, bérleti díj (bérlemény oda és visszaadása, értékváltozás, növekedés vagy letermelés) Az általános viszonyokat a Polgári Törvénykönyv (PTK) szabályozza, de emellett a Földtörvény, illetve az Erdőbirtokossági társulatról szóló (Ebt.) jogszabály is lényeges. Az Ebt. szabályozás a tulajdonosi viszonyokat is érinti, s a tulajdonhányadokat erdőterület arányban állapítja meg (amely értelemszerűen az erdő, erdőföld és faállomány értékekre nincs tekintettel), így az adózási megítélésben is sajátos vélemény jelenhet meg.

ad 1) Erdő stb. vétel – majd utána eladás (Erdő) Példa 1. Alapeset ET – erdőtulajdonosok vagyonátruházása

Megnevezés Beszerzés Ráfordítás Értékesítés Jövedelem SZJA

ET-1 ET-2 ET-3 Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés Beszerzés Értékesítés 100 120 150 x x 120 150 120-100-x 150-120-x SZJA SZJA (20-x) (30-x) x 0,25 x 0,25

A ráfordításként elszámolható kiadások korlátozottak: Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely más tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

262


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az értéknövelő beruházások korlátozottak, a költségek túlnyomó része a kivitelhez, a folyamatos erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódnak (amely a beszerzés és az értékesítés időpontja közé esik). A megszerzett jövedelemből az adóalapot néhány tétel (lakás) csökkentheti, így az eladásnál adóoptimalizálás lehetséges (igaz zömmel az erdőgazdálkodáson kívüli tevékenységek figyelembevételével). Erdőtelepítés esetén a támogatás elszámolása az érdekes (ez más-más a különböző gazdálkodó típusoknál, adóalany-típusoknál), a támogatással szemben a ráfordítások elszámolhatók, viszont értéknövelő beruházásnak is számíthatnak.

Megnevezés Beszerzés Termelés Ráfordítás Telepítés Támogatás Értékesítés Jövedelem SZJA (25%)

Beszerzés 100

ET-1 Telepítés

Értékesítés

ET-2 Beszerzés 220

x

Y=100 Z=100 0 0

220 220-100-x SZJA (120-x) x 0,25

Rosszabb esetben nem is a tulajdonosnál jelenik meg az erdőtelepítés támogatása és ráfordítása, hanem az erdőgazdálkodónál, és csak az erdőföld felett rendelkezne a tulajdonos vagy megvásárolná a telepített erdőt. Az egész telepítési és felújítási támogatási modell összehangoltsága a beruházások aktiválásának kérdésével problémás, mivel a bejegyzett erdőgazdálkodó bankszámlájára utalják ki a támogatást, és a természetben is ő végzi el a beruházást, azaz számviteli és adózási szempontból a bejegyzett erdőgazdálkodó a beruházás tulajdonosa. Amennyiben a beruházás (erdőtelepítés vagy erdőfelújítás) azonban bérelt területen történik, és a bejegyzett erdőgazdálkodó, mint egyfajta projektvállalkozó vesz részt az erdőgazdálkodásban, azaz a erdőtelepítés v. erdőfelújítás befejezetté nyilvánításával vissza kívánja adni a kész és már stabil fiatal erdőt az erdőföld tulajdonosának, ez problémába ütközik. A mai számviteli és adózási szabályozás szerint ez csak úgy lehetséges, ha a beruházás értékét (az erdő értékét) az erdőföld tulajdonosa még egyszer megfizeti a bejegyzett erdőgazdálkodónak, holott ezt a beruházási értéket az állam a támogatás révén egyszer már kifizette a bejegyzett erdőgazdálkodónak. Ez egy számviteli és adózási anomália.

ad 2) Erdő (Erdőföld+faállomány) stb. vétel – majd utána eladás, közben erdőgazdálkodás (kitermelés vagy erdőművelés) Az erdőtulajdonnal folytatott gazdálkodás természetesen visszahat az erdővagyonra (különösen a szakaszos gazdálkodás esetén), amely lehet vagyon csökkenés a fakitermelés után, illetve vagyonnövekedés az állomány korosbodásával, az élőfakészlet naturális és értékbeli gyarapodásával (az inflációs értékkülönbség adóhatását csökkentheti az adózandó jövedelem 5-15 év közötti redukálása, 15 év feletti eliminálása). Magán személy önálló tevékenysége (pl. őstermelés) esetén nincs számvitelileg elhatárolható veszteség, azaz olyan veszteség, amit a következő adóévre át lehet vinni nyereségcsökkentő tételként (egyéni vállalkozó esetén ez már lehetséges).


263


Megnevezés Beszerzés Termelés Ráfordítás Értékesítés Jövedelem SZJA (25%)

ET-2 Kitermelés

Beszerzés 120

Értékesítés

50 50x0,4=20

ET-3 Beszerzés 70

x 70 70-120-x, 0 Kitermelés SZJA nem vonható be

50x0,6=30 SZJA

Kitermelés során az SZJA nem vonható be, azaz az adásvétel negatív eredményével nem csökkenthető a fakitermelés jövedelme.


ET-2 Erdőgazd.

Beszerzés 70

Értékesítés

0 70 -70, 0 SZJA-ba alig vonható be

ET-3 Beszerzés 140

x 140 140-70-x SZJA

SZJA-ba nem vonható be, azaz az adásvétel pozitív eredménye nem csökkenthető az erdőgazdálkodás veszteségével.

ad 3) Erdő stb. vétel – majd utána eladás (Erdőföld+faállomány), közben bérbeadás ET-2 Beszerzés


(Bérlő) Kitermelés Értékesítés

120

50 50x0,4=20 Bérleti díj SZJA

50x0,6=30 SZJA

ET-3 Beszerzés 70

x 70 - 50-x, 0 Kitermelés SZJA nem vonható be

A bérlő nyilvánvalóan az előbbi és nem az alábbi esetet fogja választani.

ET-2 Beszerzés


264

(Bérlő) Erdőgazd. Értékesítés

70

0 70 Bérleti díj SZJA

-70, 0 SZJA alig vonható be

ET-3 Beszerzés 140

x 140 70-x SZJA


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A bérbe, használatba adás szabályozása, illetve ezen szélsőséges esetek szerződéses aránytalansága csökkentheti a problémát, de az általános vagyonérték (faállományérték) elszámolása jelenleg még nem gyakorlat. Az erdőgazdálkodás összességében alacsony jövedelmezősége, alacsony támogatottsága (a de minimis és a mezőgazdasági terület alapú (SAPS és TOP-UP) támogatások kizárása) felerősíti a rendszerben lévő adózási feszültségeket. Amíg az erdészeti és természetvédelmi igazgatás nem veszi figyelembe a hozam és vagyon változásait (erdő növekedésével járó értékváltozást), az intézkedések és tervek gazdasági hatásait, addig a több szereplős erdőgazdálkodási partnerek (KVI, NFA, NPI-k, állami erdőgazdaságok, ÁPV Zrt., stb.) irányított megegyezése nem látszik valószínűnek.

5.1.3. A számviteli és adózási alapmodell Az alapmodellnél pl. 1,0 ha akác (A) véghasználatának és felújításának (az egyszerűsítés miatt a bevétel nélküli időszakok veszteségének, a tuskózás vagy a sarjasztatás elhagyásával) átlagos értékeivel számolunk, bemutatva a céltartalék és az (egyébként, a feltételek teljesítésének hiányában nem alkalmazható) elhatárolt veszteség együttes hatását a véghasználatierdőfelújítási időszakra.

A (E Ft/ha) Fakit. árbevétel

1 1.170

Évek 3

2

Összes 4

5

-

-

-

-

+1.170

-773

-

-

-

-

-773

-100

-

-

-

-

-100

-7

-(100+7)

-(30+7)

-(18+7)

-(18+7)

-201

-

83

-

-

37

+120

-100

+24

+37

+25

+14

-

+190

0

0

0

+26

+216

+100

-

-

-

-

+100

Céltartalék A-

-

-24

-37

-25

-14

-100

Céltartalék A-

-100

-

-

-

-

-

Elh. Veszt. (?)

-

-

-

-

-

-

Társasági adó alap

+190

-24

-37

-25

+12

+216

TA 16% Elhatárolt veszteség (?) TA k alap

+30

(-4)

(-6)

(-4)

+2

+35

(-190)

+24

+37

(-25)

+26

(-128)

+ 112

0

0

- 25

0

+87

20

0

0

-

-

20

Fakit. költség Erdőfelújítási járulék EFelúj +EM költség Erdőfelújítás normatív támogatása Céltartalék Adózás előtti eredmény Céltartalék A+

TA k 16%


265

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Némileg javítaná az erdőgazdálkodó pozícióját, ha a fakitermelés árbevételét (és természetesen a kitermelési költséget is) két évre tudná széthúzni (pl. már 80-20%-ban is. A 70-30%-os évek közötti megosztás esetében még kedvezőbb az adóalap és adómértéke is). Az őszi (októbertől) termelés esetében előre szerződés segíthetne a tárgyévi értékesítéshez, amely azonban így sem látszik kockázatmentesnek. A januárban megindított fakitermelés választékait szintén problémás a következő évig tartani a károsodás, leértékelődés veszélye miatt. A két évre bontott fakitermelési terv (elszámolás stb.) és a kétszeri kivitelezés megannyi többlet adminisztrációja és költsége nehezíti a megosztás alkalmazását. A tenyészeti éves (október 1-től – szeptember 30-ig tartó elszámolási időszak) bevezetésének újbóli lehetősége módosíthatná az eredmény és adóalap értékek alakulását az első években. Ez a rendszer korábban egészen az 1960-as évek közepéig bevezetett elszámolási rendszer volt a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban. Az adóév fogalmának megjelenésével azonban az naptári év lett az elszámolás alapciklusa. Ettől eltérni csak a külföldi vállalkozások hazai telephelyeinek és kereskedelmi képviseleteinek lehet, ott is csak azért, hogy a külföldön székhellyel bíró anyavállalattal egy adóévet tudjon választani.

Erdőgazdálkodás a 13 hektáros erdőállományban Több változatot vizsgálhatunk (2000. év) a vágásérett erdőállományra és az erdőgazdálkodásra:

Fafaj összetétel ha - kor

Véghasználat

A. 1.

A – 5 (30), NNY – 8 (12)

A – 5 (2001), NNY – 8 (2009)

A. 11.

A – 8 (18), NNY – 5 (20)

NNY – 5 (2001), A – 8 (2012)

A. 2.

A – 5 (30), NNY – 8 (12)

A – 5 (2001), NNY – 3 (2007), - 5 (2010)

A. 21.

A – 8 (18), NNY – 5 (20)

NNY – 3 (2001), - 2 (2003), A – 3 (2010), A – 5 (2014)

Fafaj összetétel – kor

Véghasználat

B. 1.

A – 5 (30), NNY – 3 (12), - 5 (5)

A – 5 (2001), NNY – 3 (2007), - 5 (2015)

B. 11.

A – 3 (18), - 5 (12), NNY – 5 (20)

NNY – 5 (2001), NNY – 5 (2020), A – 3 (2012), A – 5 (2018)

266



A (EFt/ha)-év Vh (ha)

2001 2002 2003 2004 2005 5 ha

…

2009 2010 2011 2012 2013

5850

–

–

–

–

13424

F. költség

3865

–

–

–

–

5504

EF-EM ktg. EFNT Céltartalék

500

– – – – 500+ 150- 90+3 90+3 35 35 35 5 5 – 330 – – 170

-550

205

185

110

Ad.e.eredm.

850

0

0

-15

Céltartalék A+

500

Céltartalék A-

–

–

–

–

–

56

–

–

–

Elh. veszt (?)

–

–

–

–

-45

TAO alap

950 -205 -185 -125 35

–

280

280

56

56

56 264

880

6024 -160 -636 -336

-72

880 880

–

35

56

600

616

– -205 -185 -110 500

880 0

205

TAO k alap

170 -205 -185 560

0

0

–

–

TAO k 18%

100

0

0

–

–

Elh. veszt.

960 1600

-880

45

Céltartalék A-

TAO 18%

2016

8 ha

F. árbevétel EFJ

…

–

185 (-125) (-80)

6024 -1040 -656 -336 1104 0 -1040 1040 -656 4328 0 776

0

-72

0 656 -336 (-408) 0 0

A két fafajú és két korú állományban az (elegyetlen) erdőrészeket 2001-ben és 2009-ben véghasználva alkalmazható lenne az elhatárolható veszteség elszámolása, amellyel már jelentősen lecsökkenthető, illetve szétbontható a termelés, bevétel mentes időszak. Ez fokozható, ha alkalmazzuk a területi megbontást (amelyre a példaként több változatot is szerepeltethetünk), hiszen a területrészek megfelelően kezelhető nagyságú és 3-5 ha-nál kisebb vágásterületekre oszthatók. Az állomány többkorúvá válásával azonban a külön erdőrészletek kialakítására kerül sor, amelyeket a későbbiekben már nem célszerű parcellákra szabdalni. Ugyancsak több változatot kerülhet kidolgozásra a két fafajú állományok lehetséges kitermeléseire, de az eltérő vágásérettségi korok miatt csak konkrét állomány első fahasználatainak meghatározásához nyújt segítséget. A későbbiekben az adózási szempontok figyelembe vételére már csekély a lehetőség. A modellnél eddig nem érintettük az elegyítés más módszereit, ahol a fafaj megfontolások szerepe tovább csökken. Az erdészettel összefüggő számviteli és adózási szakanyag tartalmaz további konkrét kérdéseket és válaszokat.


267


5.2. Támogatások elszámolási, adózási kérdései Az állami támogatásnak, mint fogalomnak a Római Szerződés szerint 5 feltételt kell együttesen teljesítenie: • állami forrás, • a kedvezményezett gazdálkodó egység, vállalkozás, • egyes vállalatokat vagy egyes áruk termelését részesíti előnyben (szelektivitás), • torzítja a versenyt, • érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

Horizontális támogatás Olyan célra nyújtott támogatások, amelyek ágazattól, régiótól függetlenül adhatók, bármely területen hozzájárulnak a belső piac egységének kialakulásához, fejlődéséhez. Csoportmentességi rendelet azt jelenti, hogy egyes piaci csoportok támogatása nem veszélyezteti a közös piac érdekeit, emiatt az ezen csoportoknak nyújtott támogatásokat nem kell külön bejelenteni a Bizottságnak. Ilyen csoportok: • Kis- és a közepes méretű vállalkozások támogatása • Kutatás és fejlesztés támogatása • Környezetvédelem támogatása • Foglalkoztatás és képzés támogatása • Külön rendelettel a csekély összegű támogatások (de minimis támogatások) De minimis támogatásnak minősül a Bizottság 1860/2004/EK rendelete 3. cikkében meghatározott támogatásérték, mely azt mondja, hogy az olyan támogatások, melyek a vállalkozás bármely hároméves időszakában nem haladhatja meg a 3000 EUR értéket. Ez azt jelenti, hogy évente, vállalkozásonként 1000 EUR támogatás minden további uniós bejelentési vagy bürokratikus út nélkül teljesíthető. Ilyen Magyarországon a félig önellátó gazdaságok támogatására kiírt pályázat, mely évente 1000 EUR normatív támogatást nyújt a mezőgazdasági (és erdészeti) kisvállalkozások, őstermelők részére. Ebben a keretben Magyarország a teljes nemzetgazdasági szinten maximum évente 17 millió EUR összeget oszthat szét saját hatáskörben. Van egy másik „de minimis” határ is, olyan támogatásokat sorolnak ebbe a kategóriába, amely támogatások nincsenek befolyással egy-egy ágazat kereskedelmére (értékénél fogva jelentősen nem tudja befolyásolni a kereslet-kínálat egyensúlyát), és a tagországoknak emiatt nem kell az Unió felé bejelentenie azt, ha ilyen összegben (ez az összeghatár mindig három évre vonatkozóan kerül szintén meghatározásra) nyújt támogatást a saját vállalkozóinak. Ebből a körből azonban a mezőgazdasági ágazat vállalkozásai ki vannak zárva, tehát rájuk a korábbi, 3000 EUR-os határ vontakozik. A legutóbbi időkben a Bizottság pontosította, hogy mi számít a mezőgazdasági (és erdészeti) termékek feldolgozásának és marketingjének. Nem számít a mezőgazdasági vagy erdészeti termék feldolgozásának vagy marketingjének a termék betakarítása, vágása, csomagolása, sem pedig a felvásárlónak vagy viszonteladónak történő első eladás. Ami azonban feldolgozásnak vagy marketingnek számít, az korábban nem tartozott a 3000 EUR-os szabály alá, azon tevékenységekre a 200 000 EUR-os szabály vonatkozott egészen tavaly decemberig. Ma azonban már erre a körre is a 3000 EUR-os szabály vonatkozik, azaz minden, ami mezőgazdaság, agrárium, maximum 3000 EUR de minimis támogatásban részesülhet. A támogatásoknak átláthatóaknak kell lenniük, nem átlátható az a

268


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai támogatás, amely támogatástartalma csak kockázat elemzéssel határozható meg. Kölcsön, kezességvállalás, kockázati-tőkebefektetés és tőkeinjekció formájában csak akkor nyújtható ilyen támogatás, ha a teljes összeg és a meg nem fizetett kamat nem több mint 200.000 EUR (mezőgazdaság itt 3000 EUR-ban limitálva). Hazánkban a 200 000 EUR-os de minimis támogatási körbe tartozik pl. az EVA rendszere, a KKV-k társaságiadó-kedvezménye, vagy a Széchenyi Hitelkártya konstrukció, de még számos egyéb hasonló támogatási forma is ebbe a körbe tartozik. (Jogértelmezési problémákhoz vezethet, hogy az EVA a 200.000 EUR-os de minimis támogatási körbe tartozik, holott ilyen adózási formát számos mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozás is választott. Az EVA 2005. évi módosításával azonban az adóelőny jelentősen csökkent, így a burkolt támogatás is jelentős mértékben zsugorodott.)

5.2.1. Az agrár és vidékfejlesztési támogatások (A mezőgazdasági vállalkozások számviteli elszámolásának sajátosságai Miklósyné Ács Klára, Siklósi Ágnes, Simon Szilvia Saldo Rt. Budapest 2006)

A támogatások rendszere az Unió tükrében A magyar agrárvállalkozások az Unióhoz való csatlakozást követően sokkal szélesebb körű támogatást vehetnek igénybe a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételén túl. A Magyarország számára megnyílt Európai Unió-s pénzügyi források: – strukturális alapok (regionális egyenlőtlenségek mérséklését szolgálja), – kohéziós alap (közlekedési és környezetvédelmi nagyberuházásokat finanszíroz), egyéb közösségi programok. A strukturális alapokon belül a mezőgazdasági termelő támogatásnál a magyar gazdák és agrártermelők is a KAP (Közösségi Agrárpolitika) hatálya alá tartoznak.

A nemzeti agrár- és vidékfejlesztési támogatások Központosított bevételből működő támogatások – Erdészeti feladatok támogatása, o az erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása, az erdők természetes, illetve mesterséges felújítása, az erdők ápolásának, nevelésének támogatása, az erdők területének, állapotának a megőrzése, o az erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása, a magánerdőgazdálkodás támogatása, a jóléti és parkerdő fenntartás támogatása és az erdei vasutak működtetésének támogatása. – A termőföld minőségi védelmének, hasznosításának támogatása o birtok-összevonási célú termőföld vásárlás támogatása. – Állattenyésztési és tenyésztés szervezési feladatok támogatása. – Halgazdasági tevékenység támogatása. – Vadgazdálkodási tevékenység támogatása o a vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása,


269

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai o a vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása, o a különleges rendeltetésű vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása, o a vadászható állatfajok monitorozásának támogatása. Költségvetésből működő támogatások – Egyes ültetvények támogatása. – Erdőtelepítés és fásítás támogatása – - - az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása. – Piacfejlesztő intézkedések támogatása. – Állattenyésztési támogatások. – Biológiai lapok támogatása o növénytermesztés, kertészet, erdőgazdálkodás támogatása. – A vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása. – Oktatási, képzési és kutatási feladatok támogatása. – Agrárfinanszírozás támogatása. – Agrár és vidékfejlesztési szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

Az agrár és vidékfejlesztési támogatások rendszere Az agráriumban a támogatásoknak rendkívül nagy a szerepe, mert a fejlesztési források szűkösen állnak rendelkezésre, másrészt a ráfordítások a természeti tényezők hatására eltérően alakulnak az agrárvállalkozások esetében. Finanszírozási problémákat okoz az is, hogy az agráriumra a nagyfokú szezonalítás jellemző, másrészt a naptári év nem esik egybe egy termelési ciklussal, a tenyészeti évvel.

A támogatások számviteli elszámolása A számviteli törvény nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra és az őstermelőkre. Itt kell megjegyezni, hogy azon gazdálkodók, akikre vonatkozik a számviteli törvény (Kkt, Bt, Kft, Rt, Szövetkezet, erdőbirtokossági társaság), ott gyakorlatilag a kettős könyvvitel szabályai az irányadóak. Egyszeres könyvvitelt kell vezetnie az egyesületi vagy alapítványi formában működő gazdálkodóknak, azonban ők is áttérhetnek a kettős könyvvitelre. A számviteli elszámolások szempontjából a támogatásokat csoportosíthatjuk: – visszatérítendő támogatás, – vissza nem térítendő, végleges támogatás, illetve a célja szerint: – fejlesztési célú támogatás, – költségeket ellentételező támogatás, – egyéb célú támogatás, valamint a támogatási forma szerint: – pénzeszközök, – egyéb eszközök átadásával (kötelezettségek elengedésével).

270


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A visszatérítendő támogatást (lényegében hitel) a támogatónál nem lehet ráfordításként, a támogatottnál pedig nem lehet bevételként elszámolni, azaz a számvitel szempontjából nem minősül támogatásnak. Azok a támogatások is a visszatérítendő támogatások közé sorolandók, amelyeknél a támogatási szerződésben több év alatt teljesítendő feltételeket határoznak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott teljes összeget vissza kell fizetni. A támogatási szerződésben szereplő feltételek teljesülése esetén a támogatás az eredmény terhére, illetve javára elszámolható teljes egészében, vagy arányos teljesítés esetén a teljesítés arányában. A költségvetési forrásból fejlesztési célra kapott támogatást jogszabály konkrét előírása alapján tőketartalékba kell helyezni a pénzmozgással egyidejűleg, függetlenül attól, hogy azt feltételekkel, vagy feltételek nélkül adták. Abban az esetben, ha a támogatásról szóló szerződésben a tőketartalékba helyezett támogatásoknál olyan feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott összeget teljes összegében, vagy arányos teljesítés esetén arányosan vissza kell fizetni, akkor a támogatásból a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni, mint a bizonytalan kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, s mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már részben, vagy egészben nem kell visszatéríteni. A tőketartalékba helyezett támogatásoknál amennyiben a támogatási feltételek nem teljesülnek, s ezért a kapott összeget teljes összegben vissza kell fizetni, akkor először a lekötött tartalékot meg kell szüntetni, majd azt követően a tőketartalékba helyezett összeget vissza kell fizetni. A fejlesztési célú támogatás a támogató és a támogatott között megállapodás, szerződés formájában, esetleg jogszabályi előírás alapján valósulhat meg. Formái: – pénzeszközök végleges átvétele, – térítés nélküli eszközátvétel, – térítés nélkül nyújtott szoláltatás igénybevétel, – kötelezettség elengedése. A számviteli törvény előírásai szerint a fejlesztési célú, pénzügyileg rendezett támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. A támogatási megállapodásban, szerződésben rögzítésre kerül a fejlesztésre kapott támogatás felhasználásának jogcíme. A támogatással finanszírozott, a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti (értékcsökkenési leírás), illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az elhatárolást a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni. A számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell, hogy a megvalósított eszközt milyen arányban finanszírozza a támogatás, mert az időbeli elhatárolást természetesen csak a támogatással finanszírozott résszel arányosan lehet megszüntetni. Amennyiben kamattámogatás címén a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig terjedő időre kapott összeggel nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásnak minősíteni, annak összegével a bekerülési érték részét képező elszámolt kamatot kell csökkenteni. A vállalkozások egyéb jogcímen is, például költségek, ráfordítások ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kaphatnak belföldi vagy külföldi szervezettől támogatásokat. Az ilyen támogatások célja nem az ártámogatás, a felek által alkalmazott, vagy alkalmazandó ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése, hanem a piacszabályozás, az egyes termékek minimális felvásárlási árának megállapításával a piac terelése, az értékesítés területi megoszlásának alakítása, a kivitel serkentése. Így ilyen támogatás a minőség védelme céljából nyújtott támogatás, a gazdaság szerkezetátalakítására, befektetés ösztönzésre, kereskedelemfejlesztésre, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, a kutatás, kísérleti-fejlesztés


271

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai ösztönzésére stb. kapott támogatás. A felsorolt jogcímeken a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatásokat, juttatásokat a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb bevételekként számolhatják el. Amennyiben a támogatással ellentételezendő költségek, ráfordítások még nem merültek fel, vagy csak egy része merült fel, a már megkapott és egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget időbelileg el kell határolni. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesítésekor, illetve a támogatási szerződés, megállapodás lejártakor kell megszüntetni. Mezőgazdasági termelők igényelhető termelői támogatásának elszámolása A mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásáról szóló 41/2004. FVM rendelet szerint igényelhetők termelői támogatások. A támogatások összegét a termelő a jogszabályi feltételek fennállása esetén igénybevételre irányuló kérelem elbírálása alapján igényelheti az APEH-től, a kifizetést szintén az APEH teljesíti. Számviteli elszámolása a számviteli törvény (77. §. 3/b pontja) alapján történik. A termelő a bevallás benyújtásakor az állammal szemben előírt támogatásra vonatkozó követelését egyéb bevételként számolja el.

A támogatások kezelése és a beruházási költségek az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében A beruházási és a különböző fejlesztési célok megfogalmazása esetén a célokat különböző adórendszeren belüli és kívüli támogatásokkal segítik, különös tekintettel arra, hogy – a kis- és középvállalkozások hatékonyan működjenek, – csökkenjen a szakadék, ami a kis- és középvállalkozások és a nagy, modern, külföldi kézben lévő vállalkozások között tapasztalható.

A támogatások csoportosítása A támogatások folyósítása egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők esetében szolgálhatja a költségek fedezetét és a különböző fejlesztési célokat, lehet területalapú támogatás és lehet egyéb jogcímen folyósított támogatás. Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kap a magánszemély, akkor a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi. A támogatások a beruházások szempontjából többféle szempont szerint csoportosíthatók, így többek között a támogatás folyósításának időpontja, vagy a támogatás célja szerint is. A támogatások között alapvető különbség van aszerint is, hogy azt a kiadások, a költségek felmerülését követően utólag, vagy előre folyósítják-e azzal, hogy az előre folyósított támogatás kezelését az is befolyásolja, hogy azt végleges támogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították.

272



A költségek fedezetére, fejlesztési célból folyósított támogatások. - Előre folyósított támogatás Az előre folyósított támogatás összegéből tételes költségelszámolás esetén az adóévben az az összeg minősül bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkentési leírást is – összegével. Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi szükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül, a támogatás összegéből az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles lesz a magánszemély egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell lejárni, amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás nem számolható el költségként.

- Utólag folyósított támogatások kezelése A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesített kiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetében költség, értékcsökkenési leírás elszámolható.

- Átmeneti rendelkezések A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések szerint a támogatással összefüggő adókötelezettséget a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell teljesíteni, ha a támogatás folyósítása az említett napig megtörtént, vagy a támogatás alapjául szolgáló igényét a magánszemély – a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően – bejelentette.

A 2003. évi szabályok szerint bevételnek kell tekinteni a tevékenység folytatására tekintettel a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendő támogatások összegéből annyit, amennyit abból a támogatás célja szerint elköltött és mint kiadást költségként elszámolt. Amennyiben a kapott támogatás összegét a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt annak céljára történő felhasználás évében kell bevételnek tekintenie. Abban az esetben, ha a támogatás összegét annak célja szerint teljes egészében a folyósítását követő harmadik évben sem használta fel, akkor a fel nem használt összeget a folyósítást követő harmadik évben kell bevételnek tekintenie. Amennyiben a támogatást valamely ok miatt részben vagy egészben viszsza kell fizetni, akkor azt a részt, amelyet a magánszemély a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételből.


273


Egységes területalapú (földalapú) folyósított támogatás Egységes területalapú (földalapú) támogatásnak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése minősül azzal, hogy az Szja törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. E támogatás összegét a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. A területalapú támogatás folyósítása kötelezettségeket is jelent egyben a magánszemélyre. Amennyiben a támogatás összegét a magánszemély köteles lenne visszafizetni, akkor a viszszafizetés évében kell bevételét csökkentenie a visszafizetett összeggel.

Egyéb támogatások E támogatások körébe azokat lehet sorolni, amelyek pl. valamely jövedelmet pótolnak a beruházásra tekintettel Ilyen eset például erdőtelepítés esetén a jövedelmet pótló támogatás, amelyet a magánszemély az erdő növekedésének ideje alatt kap. Az egyéb jogcímen kapott támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.

Bevételi értékhatárok változása a támogatások miatt. A támogatások bevételként történő kezelése miatt szükségessé vált az értékhatárok „megemelése” is. Az idevágó rendelkezést az szja tv. 7. § (3) bekezdése tartalmazza, mely szerint amennyiben az Szja törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, akkor az értékhatár a támogatás összegével megemelkedik, amennyiben a törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Az értékhatár – tiltó rendelkezés hiánya miatt – megemelkedik akkor is, ha a magánszemély a területalapú támogatás mellett a költségek fedezetére vagy fejlesztési célú illetve egyéb támogatást kapott. Mit jelent az értékhatárok emelkedése a gyakorlatban?

Mezőgazdasági őstermelők esetében A mezőgazdasági őstermelők (kistermelők) esetében megemelkedik

•

az adómentesnek tekintett 600 000 forintos bevételi értékhatár,

•

a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági kistermelők esetében a 7 millió forintos bevételi értékhatár, (ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a bizonylat nélkül elszámolható 40 százalék kistermelői költségátalányt az emelt összeg után kell figyelembe venni)

•

a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági kistermelők esetében az adómentes értékhatárt meghaladó, de 4 millió forintnál nem több őstermelői bevétel a támogatás öszszegével, amennyiben egyszerűsített nyilatkozattételi jogával kíván élni a kitermelő. (Amennyiben a kistermelő bevétele 3 700 000 forint és az egységes területalapú támogatás összege 600 000 forint, a költségek fedezetére kapott támogatás pedig 400 000 forint, akkor továbbra is élhet nyilatkozattételi jogával az éves adóbevallás benyújtásakor, függetlenül attól, hogy a 4 millió forintos értékhatárt 700 000 forinttal átlépte.)

Mindez ugyanakkor azt is jelenti az őstermelők esetében, hogy nyilatkozattétel esetén e támogatás összege az egészségügyi hozzájárulás alapját is megemeli.

274


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai •

A 7 millió forintos bevételi értékhatár átalányadózás választása esetén, vagyis amennyiben a kistermelő bevétele e támogatás összege miatt lesz több mint 7 millió forint, akkor az átalányadózásra való jogosultságát az adóévben nem veszíti el.

Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők vagy családi gazdaságok esetében e szabályok ugyancsak érvényesülnek, mivel változatlan az a szabályozás, hogy a család tagjai önállóan adóznak az egyenlő arányban elosztott bevétel/költség és a választott adózási mód figyelembe vételével.

Az egyéni vállalkozók esetében •

vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózók esetében a földalapú támogatás összege a folyósítás időpontjában minősül bevételnek.

A támogatásból (is) finanszírozott beruházási költségek elszámolása A mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók körében az egyik legtipikusabb költség a tárgyi eszközök beruházási költségének elszámolása. A beruházási költségek egyik forrása számos esetben a támogatás címén kapott összeg. A beruházási költség elszámolását jelentősen befolyásolja, hogy az önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközt kizárólag üzleti célból használhatja- e a magánszemély. Kizárólag üzleti célt azok a tárgyi eszközök szolgálnak, amelyet a magánszemély önálló tevékenységével összefüggésében használ, azokat más célra részben sem használja és az üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Az értékcsökkenési leírás alapja Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök vásárlása esetén a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési árának – amennyiben az nem saját kivitelezésben készült – a szerződésben megjelölt összeg számít. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak hitel igénybevételével vagy részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül az tulajdonná válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható. Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzésével kapcsolatos jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtott támogatást bevételként kezeli a magánszemély, akkor a támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe helyezés évétől a támogatás mértékéig egy összegben, a felettes rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár a kisvállalkozói kedvezmény és az értékcsökkenési leírás alapja. Például, ha a 4 000 000 forint beszerzési árból a bevételek között is figyelembe vett támogatás összege 1 500 000 forint és a saját forrás pedig 2 500 000 forint a 20 százalék leírási kulcs alá besorolt tárgyi eszköz beszerzése alkalmával, akkor az 1 500 000 forint támogatással szemben ugyanekkora összeg vonható le költségként, tehát a nyilvántartás szerinti nettó érték


275

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai 2 500 000 forint lesz. Ha a teljes beszerzési ár 4 000 000 forint és a leírási kulcs 20%, akkor az értékcsökkenési leírás összege éves szinten 800 000 forint, amelynek elszámolása után a tárgyi eszköz nettó értéke (2 500 000 – 800 000) 1 700 000 forint azzal, hogy az értékcsökkenési leírás megkezdése évében a tárgyi eszköz december 31-ei nettó értékével az egyéni vállalkozó az adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti. Jogszabály, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra juttatott támogatás összeg azonban nem minősül bevételnek, feltéve, hogy a célszerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is ) egyáltalán nem számol el. Az előző példához visszatérve ez azt jelenti, hogy a példabeli 1 500 000 forint nem minősül bevételnek és a példa szerinti tárgyi eszköz beszerzési árának elszámolása 2 500 000 forintról indul, de az érték csökkenési leírás alapja marad továbbra is a példabeli esetben is a 4 millió forint. Egyéni vállalkozók esetében mód van a tervezett beruházásokra tekintettel fejlesztési tartalék képzésére is. Ez gyakorlatban az előre hozott értékcsökkenési leírást jelenti. Amennyiben az egyéni vállalkozó támogatást is kap a beruházáshoz, akkor annak összege tovább csökkenti a nyilvántartás szerinti nettó értéket. Példán bemutatva: a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó 25 millió forintért vásárol egy teherautót, a fejlesztési tartalék címén lekötött összeg 10 millió forint, a beruházáshoz kapcsolódó, a bevételek között figyelembevett támogatás összege pedig 5 millió forint. A példabeli esetben a 25 millió forintot csökkenteni kell a fejlesztési tartalékból felhasznált és a támogatás címén kapott összeggel, amely 15 millió forint (10 millió + 5 millió), így a maradék összeg (10 millió) számolható el értékcsökkenési leírás címén azzal, hogy az értékcsökkenési leírás alapja továbbra is a 25 millió forint lesz. Ez éves szinten 5 millió forint értékcsökkenési leírást jelent, így a példabeli esetben a fennmaradt öszszeg 2 év alatt lesz leírható.

Őstermelők esetében nincs mód fejlesztési tartalék képzésére, viszont mód van a beruházási költség egyösszegű elszámolására az üzembe helyezés időpontjában. Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzéséhez támogatás is kapcsolódik és a támogatás összegét utólag, az üzembe helyezést követően folyósítják, akkor a beszerzési ár maradéktalan elszámolása miatt a támogatás összegét figyelembe kell venni a bevételek között a folyósítás időpontjában. Nyilvántartások vezetése A beruházási költségek, továbbá a tárgyi eszközök beszerzésével összefüggő költségek nyilvántartásáról az Szja tv. 5. számú melléklete rendelkezik, de ezen túlmenően a támogatások összegét is úgy kell nyilvántartania a magánszemélynek, hogy annak folyósítási időpontja illetve jogszerű felhasználása az adókötelezettség megállapításának szempontjából ellenőrizhető legyen.

5.2.2. Erdőgazdálkodás, fahasznosítás – eltérő erdészeti, gazdálkodási adottságok Az erdőgazdálkodás mezőgazdaságtól is eltérő finanszírozási - támogatási rendszere A világ legtöbb országában politikai, társadalmi megfontolásokból az agrárágazatot, a mezőgazdasági termelőket és az agrárexportot speciális gazdasági szabályzó rendszerben támogatják. Az EU-ban ennek különösen nagy a szerepe, mivel az EU igen nagy mezőgazdasági (és erdészeti) potenciállal rendelkezik, és ennek kihasználása egy nagyon komoly gazdasági előny. Ugyanakkor az erdő, az erdei termékek a versenygazdaság részei is, ahol azonban a

276


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai támogatások volumene, aránya elmarad a mezőgazdaság támogatásának mértékétől. Ennek tényét a mezőgazdaság erdészetet meghaladó GDP-hozzájárulása, foglalkoztatási mutatói, és nem utolsó sorban lobbyereje is magyarázza. Magyarországon az erdészet finanszírozási rendszere önálló szabályozással bírt már 1957-től, amely elvében és gyakorlati elemeiben is különbözött a többi országétól. (Ennek legfőbb jellemzői: a központi költségvetéstől függetlenebb decentralizált pénzalap, a fakitermelést követő erdőfelújítás költség fedezetének biztosítása a faárakban és a természeti különbözeti járadék transzfer alkalmazása a gazdasági körökben.) A mezőgazdasági támogatások fenntartásával a piaci folyamatok (pl. a piaci árak) természetes torzulása következik be, a rendszer fenntartása azonban ma már gazdasági és politikai kényszer. A mezőgazdasági támogatások közvetlen célja a mezőgazdasági termékek (pl. élelmiszerek) olcsó áron történő előállítása, amivel közvetetten a végfelhasználó lakosság legszegényebb rétegei számára is biztosítottá válhat az egészséges élelmiszerrel való ellátás. A másik cél a vidéki területek kezelése (pl. gyommentesen tartása, ápolása, természetvédelmi és turisztikai célú megóvása). Harmadik célja a vidéki munkaerő (vidéki lakosság) számára a munkahelyek, és a vidéki megélhetési források fenntartása, hiszen a mezőgazdaság csökkenésével az abból élő lakosság munkanélkülivé válik, és tovább növeli az unióban egyébként is kényes kérdésnek számító városi munkanélküliséget. Az erdő és erdőgazdálkodás országos jelentőségű közcélokat szolgál és igen kiemelt környezet- és természetvédelmi tényező, jelenlegi támogatottsága elenyésző az erdőterületi arányhoz képest, holott az erdőgazdálkodás az ország területének ca. 20%-át kezeli. Az állami támogatás az erdő esetében nem más, mint a közszolgálati funkciójából eredő többletterhekhez való hozzájárulás. A többlettámogatás döntő részét a közérdekű erdőfenntartási feladatokra, a legkedvezőtlenebb természeti adottságú, fenntartandó erdőterületek erdőfelújítási munkáira indokolt fordítani.

Az erdőgazdálkodás eltérő adottságai Az erdőgazdasági részvénytársaságok által kezelt erdő faállományi, pl. korosztály- és fafajösszetétel, minőség- és választék lehetőségek, viszonyai alapvetően eltérnek. Ezek a jellemzők a legmarkánsabban a fakitermelés, illetve az erdőfelújítás során jelentkeznek gazdasági jövedelmet befolyásoló tényezőként. A természeti járadék jellegű jövedelem különbségeket a hatóságok korábban is kezelni igyekeztek. Egyrészt a jobb adottságú faállományok után ún. erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettséget rónak ki, másrészt az erdőgazdálkodás másik alapművelet sorát, az erdőfelújítás költségeit megtérítették, illetve jelenleg kisebb mértékben támogatják. A fakitermelési üzemág bemutatása során érinthetjük a naturális és gazdasági adatsorokat, illetve az ezekből képzett mutatókat. Az erdőgazdasági lehetőségek és teljesítmények között jelentős differencia merül fel, amelyek egy irányba is hathatnak, nem kompenzálják egymást. Ennek során tehát az erdőgazdaság erdőterülete az egy területegységre, hektárra vonatkozó kitermelt fatérfogat (illetve a véghasználati kalkulációnál a véghasználat területe és fatérfogata) meghatározza a termelés volumenét. Az egyes térségek és gazdaságok között a fakitermelés közvetlen, illetve közvetett (alkalmazotti személyi jellegű ráfordításokat is tartalmazva) költségek között hasonlóan jelentős eltérések tapasztalhatók. A hozam és a költségek különbözeteként számoljuk a fedezet I. és a fedezet II. értéket. Természetesen az abszolút összegek mellett a fatérfogatra, m3-re vagy a területre, ha-ra vonatkozó fajlagos értékek nyújtanak objektív alapot az erdőgazdaságok valós lehetőségeinek és teljesítményeinek számbavételére és megítélésére. Az 1998-2002-ig tartó öt éves ciklus átlagadatival számolva az esetleges éves kiugró adatok már kompenzálódnak, és megfelelően jellemzik az egyes erdőgazdálkodási vállalkozókat, alapot adva az elvárások normatív meghatározására. Ennek módszereiben tág Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

277

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai lehetőség nyílik az erdészeti portfolió részére az átlagolás időszakát, illetve a figyelembe vett hozam és költség-tényezőket illetően. Megjegyezzük, hogy a belső fafeldolgozási átadásnál már alkalmaztunk átadási különbözetként korrekciókat, de természetesen ezek is finomíthatók. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fatermékek és a fafeldolgozási termékek rendkívül homogének, így a fafaj vagy választék-csoport összevonások egyszerűsítései eltörlik a valós méreti, minőségi és ezáltal értékbeni különbségeket. A véghasználati kitermeléseket követően az erdőgazdálkodónak szakmai és törvényi kötelezettsége az erdő felújítása, amelyet különböző módszerekkel végezhet el. Ezek a módszerek természetesen a termőhely, a fafaj, a faállomány és ugyanakkor a gazdálkodó jellemzőitől is függnek. A szintén ötéves átlag értékek meghatározására végzett számításainknál az erdőfelújítási és erdőnevelési költségeket az erdősítés első kivitelének, illetve a befejezett erdősítésnek a számtani átlagára vonatkoztattuk. Az erdőfelújítási üzemág költségeivel bővebben fogunk foglalkozni, de jelen szakasznál megállapítjuk, hogy az erdészeti portfolió átlagosan 400 ezer Ft/ha erdőfelújítási közvetlen költsége mögött is számottevő különbségek vannak. Három vállalkozás esetében ez meghaladja az 500 ezer Ft-ot, egy gazdaságnál pedig a 600 ezer Ft-ot is. A tanulmányban erdőgazdaságonkénti részletes erdőfelújítási elemzésre nem vállalkozunk, de a termőhelyi és munkakörülmények mellett a vadgazdálkodás, a természetvédelmi előírások, illetve a szakmai munka különbségei is megjelennek. Az előbbi maximális értékekkel szemben az erdőgazdaságok másik csoportjából három vállalkozás 300 ezer Ft alatt, egy vállalkozás pedig 200 ezer Ft alatt képes 1 ha erdő felújítására. Az erdőgazdasági részvénytársaságok adottságait bemutató fahasználati fedezet II. és erdőfelújítási fedezet II. ötéves átlagadatai alapján az alábbi sorrendek adódnak.

Az erdőgazdálkodás adottságait érzékeltető fahasználati és felújítási fedezetek (EFt/ha) Fahasználati fedezet II 555 KEFAG 581 VADEX 754 DALERD 790 PILIS 810 NYÍR 818 NEFAG 831 GYULAJ 862 KAEG 884 IPOLY 888 GEMENC 972 EGER 1005 ESZAK 1179 ÁPV átlag 1245 TAEG 1258 VERTES 1344 BEFAG 1662 SZHELY 1789 SEFAG 2324 MEFA 2968 ZALA

278

Felújítási Erdőgazdálkodási EFNT fedezet II. fedezet II. -222 KEFAG 59 VADEX 127 -335 NYÍR 261 ESZAK 446 -363 IPOLY 264 PILIS 241 -366 GYULAJ 312 DALERD 186 -377 NEFAG 333 KEFAG 144 -383 GEMENC 436 KAEG 184 -426 KAEG 441 NEFAG 188 -442 DALERD 465 GYULAJ 321 -476 TAEG 475 NYÍR 159 -478 ÁPV átlag 480 EGER 236 -480 VERTES 505 GEMENC 321 -487 BEFAG 521 IPOLY 135 -492 EGER 701 ÁPV átlag 214 -522 VADEX 769 TAEG 145 -526 PILIS 777 VERTES 190 -600 MEFA 858 BEFAG 211 -673 SZHELY 988 SZHELY 218 -674 SEFAG 1115 SEFAG 200 -695 ZALA 1724 MEFA 255 -744 ESZAK 2273 ZALA 202

EFJ 175 228 202 155 110 156 104 257 124 185 356 120 259 309 279 492 474 347 446 665

EFNT EFJ -48 218 39 31 34 28 82 64 35 51 -35 15 45 -164 -89 -281 -256 -147 -191 -463



Az előbbiekben kifejtettük, hogy a fahasználati fedezeteket alapvetően a faállomány viszonyokból származó árbevételi különbségek determinálják, amelyeket a fakitermelési költség különbözetek módosítanak. A fakitermelési költség különbségek elismerésénél természetesen a tervezés az elvárás megfogalmazás során az egyedi tényleges költségek helyett szűkebb differenciáltságú normatív költségcsoportok is alkalmazhatók, amellyel befolyásolható az erdőgazdaságok racionális gazdálkodása. A fahasználati fedezet II. átlagértéke a portfolióra és az 1998-2002. időszakra vonatkozóan 1179 ezer Ft/ha értéket képviselt. A felújítási összes költség portfoliós átlaga az öt év vonatkozásában 478 ezer Ft/ha. Az átlag fölötti költségértékeket a dunántúli erdőgazdaságok és az északi hegyvidék vállalkozásai produkálják (néhány kivétellel). Az alföldi erdőgazdaságok felújítási költségei a legalacsonyabbak. Természetesen az egyes erdőgazdaságoknak az átlagostól, illetve az erdőgazdasági tájcsoportjuktól eltérő erdőfelújítási költségeinek eltérése további részletes vizsgálat tárgyát képezheti, amellyel a költségek növekedését okozó tényezők feltárhatók, hatásuk jó esetben a meghozott határozott intézkedések révén csökkenthető. A fahasználati és erdőfelújítási üzemágak elválasztása az adottságok feltárásának módszertanát képezte, de természetesen a meghatározó az együttes eredmény, amely az erdőgazdálkodás fedezeti II. értékében testesül meg. A 701 ezer Ft/ha erdészeti portfoliós ötéves átlagérték az előbbiekhez hasonló vagy még markánsabb különbségek eredőjeként alakult ki. Az értékben is magasabb (többszörös) fahasználati fedezet (illetve az azt determináló fahasználati árbevétel) a meghatározó, az erdőfelújítás költségei csak az egyes szűkebb csoportokban tudnak átrendezést okozni.

Erdőfenntartási járulék és támogatás Mint azt már részleteztük, az erdőgazdálkodás adottságait tompítani igyekvő elvonási, támogatási rendszer a törvényileg előírt erdőfenntartási járulékot szedi be. Ennek rendszere, a jelenlegi erdészetpolitikai döntéseket figyelembe véve, 2008. január 1-től végleg megszűnik. A térségi fafajonként megállapított értékekből véghasználati területre számítottuk át a befizetendő járulékot. A járulékok a táblázatban bemutatott módon differenciálódnak, és korrigálják a fahasználati fedezetet. Természetesen a rendszer logikájából következően az átlagosnál jobb adottságú erdőállományok magasabb erdőfenntartási járulékot fizetnek, ez azonban a konkrét erdőgazdaságok esetében eltéréseket is mutat, még az öt év átlagában is. Tehát a cégcsoport egyes részvénytársaságainál a fahasználati fedezet és az erdőfenntartási járulék értéke között csak laza kapcsolatot lehet kimutatni. Az erdőfenntartási járulék differenciálása messze nem tudja megszüntetni a fahasználati fedezeti II-ben lévő, az erdőállományból származó különbségeket. Az utóbbi években, országos szinten az Efj-ból beszedett összegek az erdőfelújításokra kifizetett összegek 40-50%-ára nyújtottak fedezetet. Ennek egyik oka, hogy a piacgazdasági berendezkedés óta nem követte a tényleges költségeket a felújítások támogatása, másrészt magának az Efj-nak a kivetése sem volt összhangban a tényleges piaci árakkal és értékekkel. Másik probléma az erdőfenntartási járulékkal, hogy valójában nem szektorsemleges, hiszen csak az erdőgazdálkodók befizetéseiből finanszíroz közjóléti célokat is. Az így felújított erdőt azonban a társadalom bármely tagja jogosult használni, turisztikai és védelmi funkcióját tekintve. Az erdőfelújítás normatív támogatása, mint az erdőfelújítás költségeinek elemzésekor kimutatható, csak részben fedezi az erdőfelújítás normatív költségét, támogatásnak minősül. Az öt év átlagában a portfolió szintjén a hektáronkénti 478 ezer Ft erdőfelújítási költséggel szemben 214 ezer Ft átlagos normatív támogatást mutattunk ki. Az erdőfelújítás normatív támogatása szűk határok között mozog. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár ötéves átlagokkal számoltunk, az erdőfelújítás normatív támogatása nem az erdőfelújítás költségétől, hanem az erdősítés műszaki állapota sikerességének javulásától függött. Ez alapján a 2000. évben az erdőfelLett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

279

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai újítás normatív támogatása az erdősítések alacsonyabb minősítése miatt az átlagosnál lényegesen alacsonyabb volt, természetesen a tárgyévben a költségek (átlag fölött) felmerültek. A szakmában sokat vitatott erdőfenntartási járulék és erdőfelújítási normatív támogatás különbség tehát sokkal kisebb befolyással rendelkezik az erdőgazdálkodás adottságaiból következő eltérések korrigálására, mint azt vélik, vagy mint az egy tulajdonosi körön belül indokolt lehetne. Összességében az erdőgazdálkodás fedezeti II. alapján kialakult sorrendek, és arra vonatkozóan tett megállapításainkat a sajátos finanszírozási rendszer működtetése az erdőgazdasági részvénytársaságok esetében alapjában véve nem módosítja. A jobb állományokkal (árbevételi egységárral) rendelkező gazdaságoknál az átlag feletti fakitermelési költség, illetve erdőfelújítási ráfordítás csak csökkenti a különbséget, de a fedezeti többlet túlnyomó része megmarad. A portfolió szintjén történő erdőgazdálkodási adottságok felmérése és az elvárásokban való érvényesítése az erdőfenntartási járulék, erdőfelújítás normatív támogatás sablonos rendszerénél jóval differenciáltabb számításokkal megalapozott belső átcsoportosítási rendszer kidolgozását és működtetését indokolja. Az állami erdők esetében is szükséges, hogy a tulajdonos állam a közérdekből fenntartott erdőállományok felújítását és kezelését a gazdálkodó részére finanszírozza, így az alacsony hatékonysági mutatókat produkáló, de jelentős társadalmi hasznot nyújtó erdőállományok nem teherként nehezednének az egyes erdőgazdaságokra, illetve a portfolióra, hanem érdekeltség nyílna azok vagyonkezelésére is.

EFJ - EFNT (ÁPV Rt. Erdőgazdasági Portfolió – EGRT) 1998

1999

2000

2001

2002

2003

EFJ EFNT

2409 2365

2541 2231

2736 2127

2632 2502

2635 2787

2621 2760

2452 2910

2474 2904

Együtt EFK

46 3659

310 4038

609 4661

130 4741

-152 5903

-139 5939

-458 7453

-430 7409

509 463

625 318

848 235

591 463

506 636

513 615

314 775

330 761

46

307

613

126

-130

-102

-460

-430

64,6

55,3

45,6

52,7

47,2

46,5

39,1

39,2

Befizetés + Kivét BefizetésKivét EFNT/EFK

280

2004

M.e. Millió Ft 2005 2006T


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az erdőfenntartási járulék és az erdőfelújítás normatív támogatása (átlag 1998-2002) M.e.: Millió Ft EFNT -EFJ (EFNT –EFJ) Erdőfelújítás norErdőfenntartási /EFJ matív támogatása járulék (EFJ) (%) (EFNT) 136,4 125,2 -11,2 -8,3 ÁPV össz. 2 592,2 2 379,8 -212,4 -8,3 NEFAG 63,1 127,2 64,1 101,6 NYÍR 123,4 194,7 71,4 57,9 ESZAK 167,4 230,7 63,3 37,8 KAEG 91,9 126,5 34,5 37,5 KEFAG 107,8 146,8 39,1 36,3 DALERD 50,6 67,3 16,7 33,0 EGER 107,5 136,7 29,2 27,2 PILIS 104,6 124,9 20,2 19,3 GEMENC 186,4 218,6 32,2 17,3 GYULAJ 78,3 91,0 12,7 16,2 IPOLY 61,9 64,6 2,7 4,4 VERTES 64,7 64,2 -0,5 -0,8 VADEX 27,1 25,3 -1,7 -6,3 SEFAG 300,5 213,0 -87,5 -29,1 BEFAG 180,2 118,7 -61,5 -34,1 MEFA 236,2 153,5 -82,7 -35,0 TAEG 50,6 32,2 -18,4 -36,4 SZHELY 200,4 107,4 -93,1 -46,5 ZALA 389,6 136,6 -253,0 -64,9 Az erdőfelújítás finanszírozásának problematikája Az Alap működésének zavarai már a 80-as évek végén jelentkeztek: a csökkenő fakitermelés miatt felborult az egyensúly a forrás és a felhasználás között. Szemléleti változást hozott a kényszer, az Országos Erdészeti Alapból (akkor még elkülönített állami pénzalapként önálló költségvetéssel rendelkező alap volt) az erdőfelújítás költsége már nem teljes mértékben került finanszírozásra. Az önálló Alap, az alapszerű finanszírozás jogilag is megszűnt. Az erdőgazdálkodás szabályozása nem illett és nem illik a hazai szabályozásba, finanszírozásba. Az erdőfenntartási járulékot az erdőtörvényben szabályozták. Az egyes fafajokra (csoportokra) és tájegységekre határozták meg a befizetendő értékeket, amelyek a fakitermelés konkrét fedezetétől, a gazdálkodó jövedelmezőségétől gyorsan és jelentősen függetlenedtek. A felosztó-kirovó rendszerben a változatlan támogatások mellett sem képződött tartalék. Egyik nyíltan kitűzött célja volt az Alapnak az alföldi erdők pozitív diszkriminálása, azaz az Alföld fásításának erősebb támogatása. Az 1990-es években az erdőfelújítás normatív támogatása az agrártámogatások pályázatos rendszerében elszakadt az erdőfelújítás tényleges költségeitől (változásától), és fafajcsoportonként, felújítási módonként, illetve a lejtviszonyok szerint került differenciálásra, fafajpolitikai szempontokat érvényesítve, de a piaci viszonyokat többé-kevésbé még mindig figyelmen kívül hagyva.


281

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A jelenlegi rendszer által keltett feszültségek és ellentmondások 1. Szemléleti alapállás ellentmondása

2. A metodikai problémák

a) tulajdonosi, gazdálkodói önállóság

a) erdőgazdálkodás helyett részfolyamatok kiragadása

b) a felosztó-kirovó rendszer meghaladottsága

b) eredmény, jövedelem fogalmak és összetevőinek mellőzése c) általános, átlagos és állami értékek kivetítése az egyedire, a konkrétra

c) a sajáterő és a támogatás szétválasztása

3. Az alkalmazott számítások, mértékek alátámasztásának hiánya a) adatbázis, feldolgozás esetlegessége, követés hiánya b) fakitermelési fedezetek, jövedelmek számszerűsítései hiánya c) erdőfelújítási, erdőfenntartási költségek számszerűsítési hiánya

A korábbi sikerességhez, ráfordításokhoz, kötött finanszírozás lényegében két fázisúra redukálódott. A támogatásnál szembetűnő a természetes sarj felújítás alacsony szinten tartása, a természetes mag eredetű állományok támogatásának mértéke meghaladja a mesterséges erdősítését.

5.2.3. Erdészeti támogatások, a jelen (2004-2007), a múlt és a jövő között A változás folyamatában vagyunk, a régi már alig működik, számos nemzeti finanszírozású támgoatási lehetőséget bennhagytak a legutóbbi rendeletmódosítással a hazai támogatásokat szabályozó jogszabályban, de pályázatot már nem írnak ki rájuk. Az új támogatási rendszer nagyon erősen hajaz az uniós forrásokra, aminek bizonytalanságát az EU új hét éves tervezési időszaka is megbonyolított, valamint, az új pályázati rendszerek és súlypontok is állandó politikai viták kereszttüzében állnak. A jelen a teljes bizonytalanság. 2007. január 1-től a korábbi Állami Erdészeti Szolgálat helyét átvette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mely számos más, korábban önálló FVM szakosított szervezetet egyesített. Ennek felállása, az új működési hierarchia beindítása, valamint az uniós forrásokban megjelent Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, mint kifizető hatóság működése, a hivatalok közötti szoros együttműködést igényel, mely természetesen nem zökkenőmentes, és jelentős adminisztrációt igényel a korábbi csak hazai finanszírozású támogatásokhoz képest, de a tapasztalatok mindenképp pozitívak a két hatóság együttműködését tekintve.

Erdészeti problémák, nyitott kérdések – Az erdőgazdálkodást kívülről jelentős hozamcsökkentések és költségtöbbletek terhelik. Az erdőgazdálkodás törvényben előírt, társadalom által igényelt, nem térített szolgáltatásokat nyújt. Az alig rentábilis fatermesztés mellett megjelenő sokrétű szolgáltatások biztosításához finanszírozás szükséges. – Az erdészet a 20%-os területaránya ellenére az agrárgazdasági támogatásokból csupán néhány 6-8%-kal részesedik, azt is az erdőtelepítés uralja. Az erdőgazdálkodás az intézkedések között hátrasorolódott, a társfinanszírozási támogatásból kimaradt. – A támogatási jogcímek alig változtak. A központosított bevételből folyósított támogatás nincs elkülönítve. – A SAPARD előcsatlakozási támogatásokból szinte teljes egészében kimaradt az erdőgazdálkodás támogatása. – Az AVOP-ban már nem szerepelnek a csak nemzeti forrású erdészeti támogatások. 282


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai – Az NVT egyértelműen csak a „mezőgazdasági hasznosítású” területek erdősítését támogatja, bár a várhatóan 2007 közepére megjelenő új támogatási intézkedésekben a nem mezőgazdasági művelésű területek erdősítése is prioritást fog élvezni. – Az EU-ban sajátosságainak megfelelően támogatják a magán (kevéssé az állami) erdőgazdálkodást, ennek legjobb példája az erdőtelepítés, ahol a magyar állami erdőgazdaságok azért nem tudnak pályázni, mert nem vásárolhatnak földterületet, a magánterületek bérlése pedig nem tartozik a feladataik közé. – Az erdőgazdálkodás alulfinanszírozása mindenképp megszüntetendő, a forrásigény nemzetgazdaságilag nem számottevő. A továbbiakban a támogatási rendszer jellemzőit az osztályozási szempontok szerint tekintjük át.

A kedvezményezettek Szektor: Állami – Önkormányzat– Magán/működőképes – Magán/félig önellátó gazdaság Alanyok: erdőgazdálkodó – erdőhasználó – erdőtulajdonos - földhasználó – erdészeti termelő/szolgáltató – integrátor/szaktanácsadó – közreműködő – fiatal/kezdő – nyugdíjazás/átadó – társas szervezet – általános –regisztrált – korlátozott/kizárt – Az EU-ban az állami feladatokat alapvetően költségvetési forrásból látják el, állami szervek. Ez vonatkozik a hatóságokra, de vonatkozik az állami erdőtulajdonra, az állami erdő vagyonkezelőjére egyaránt. A támogatás az önkormányzati és a magán szektornak szól, hogy a megfogalmazott célokhoz csatlakozni, a ehetőségekkel élni tudjanak. (Németországban a legtöbb állami erdőt kezelő szervezet költségvetési szervként működik.) – Oka: az EU tulajdoni struktúrája, az erdőgazdálkodás erdészeti stratégia által meghatározott szerepe, a vidékfejlesztési lehetőségek kihasználása, esélyteremtés a felzárkózóknak.

Erdészeti támogatások (2005-2006) I. Erdészeti feladatok jogcím előirányzata (Költségvetési Tv. XII. fejezet, 2. címszám, 5. alcímszám, 1. jogcímcsoport, 1. jogcímszám) Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényének Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumi XII. fejezetét érintő, Erdészeti feladatok előirányzata 3,29 Mrd Ft központosított bevételből működő támogatás. Gyakorlatilag a 4,3 Mrd Ft erdőfenntartási járulékból, erdőgazdálkodási bírságból és erdővédelmi bírságból álló részből az erdőgazdálkodás 76%-ot kap vissza az erdőfelújítás normatív támogatására, és csak reménykedni lehet, hogy a költségvetésből ezt kiegészítik az uniós erdőtelepítési támogatások hazai részének finanszírozásával. Ez a tény egyébként az erdőfenntartás finanszírozási hátteréből való bruttó elvonást jelenti, mely gyakorlat 2006-óta alakult ki, és amire az erdőfenntartás finanszírozási rendszerének 1957. óta történt bevezetése óta nem volt példa Magyarágon. Az Európai Uniós társfinanszírozásban működő erdészeti támogatási rendszer legkorábban 2007-től, az új EU vidékfejlesztési rendelet életbelépésével valósítható meg. Ez a jelenlegi erdészeti támogatási rendszer átalakítását jelentheti majd. E rendszer átalakítása szükségessé tesz egy a régi és az új rendszer közötti átmenet kidolgozását. A régi és jelenlegi pénzügyi támogatási rendszerben vannak olyan tételek – jellemzően az erdőfelújítás, erdőtelepítés – amelyekre vonatkozóan a jelenlegi jogszabályi környezet szerint érvényes támogatási igények még több évre elhúzódnak majd.


283

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az erdőfelújítási-fenntartási munkák állami költségvetési finanszírozásának egyik forrását az Erdőtörvény (LIV/1996 - Evt. „101. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében a törvény mellékletében foglalt mértékek szerint erdőfenntartási járulékot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára befizetni. (5) Az erdőfenntartási járulék elszámolásának és megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.”) előírása alapján a kitermelt faanyag meghatározott köre után befizetett, ún. erdőfenntartási járulék képezi, amit az erdőgazdálkodók központosított bevételként fizetnek be a Központi Költségvetésnek. Az erdőgazdálkodói befizetéseken túl az állam a mindenkori költségvetésből, a közérdekből ellátandó erdészeti feladatok támogatására további pénzügyi forrást biztosíthat. A 2003. évtől az erdőgazdálkodói befizetésekből befolyó bevételeken felül a tényleges költségvetési támogatás drasztikusan lecsökkent, majd a 2005. évben teljesen megszűnt. Így az agrárium fizikai területének 25%-án gazdálkodó erdészeti ágazat támogatás nélkül maradt, miközben a magánerdő- gazdálkodók támogatása és a közmunka finanszírozása új feladatként jelent meg, külön költségvetési forrás nélkül. Ez a közérdekből ellátandó erdészeti feladatok támogatásának megszűnését jelenti, aminek következtében az erdők közérdekű szolgáltatásainak fenntartása alapvető veszélybe került, kikerült a gazdálkodók érdekköréből.

Az erdőfenntartási járulék és az erdőgazdálkodási feladatok költségvetési támogatásának alakulása 2001-2006. között milliárd forintban Megnevezés

2001.

Erdőfenntartás 3,2 támogatása az erdőfenntartási járulék befizetésből Költségvetési 1,9 támogatás Összesen 5,1 Kiadás 5,2 Éves hiány 0,1 Összes hiány 0,1 Forrás: FVM, 2001-2007.

2006.

2007. (terv) 3,3

2002.

2003.

2004.

2005.

3,2

4,3

4,3

4,3

4,2

1,9

1,4

1,6

0

0

0

5,1 5,6 0,5 0,6

5,7 6,1 0,4 1,0

5,9 6,4 0,5 1,5

4,3 6,3 2,0 3,5

4,2 4,2 0 5,3

3,3 ? ? ?

A társadalmi igények kielégítését szolgáló, közérdekű feladatok ellátása kapcsán e folyamat eredményeként 2004. év végére 1,5 milliárd forint finanszírozási hiány keletkezett, a 2005. évről 2006. évre vonatkozóan pedig legkevesebb 3,5 milliárd forint 2005. évi kifizetési áthúzódás, azaz 2006. évi finanszírozási hiány várható. 2007-ben ezek az értékek még magasabbak lesznek, hiszen az előző évhez képest további 20% fölötti forráselvonás lett tervezve. Az Erdészeti Feladatok jogcíme a 2007. évi költségvetési törvényben kerek 1 milliárd forintos elvonást szenved el.

II. Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás jogcím előirányzata (KvTv. XII. fejezet, 10. címszám, 5. alcímszám, 2. jogcímcsoport, 4. jogcímszám) Az Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás, valamint erdőfelújítás jogcímen 2007. évre hazai pályázat/kérelem már nem nyújtható be.

284


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai III. A Nemzeti Erdőprogram külön jogcímként való megjelenése a 2006. évi Költségvetési Törvényben A Nemzeti Erdőprogramot (NEP) a Kormány a 1110/2004. sz. határozatával kodifikálta. A Határozat az FVM-t egyéb érintett minisztériumokkal együtt jelöli meg programgondozó tárcának és kötelezettséget ró rájuk és a Kormányra, hogy a Program éves megvalósítási intézkedéseit a mindenkori éves költségvetésből finanszírozzák a 2006. év, mind programkezdő évtől fogva. Ennek „költségeit az érintett tárcák éves költségvetési előirányzatában tervezzék be” (Korm. Hat. 1110/2003). A Nemzeti Erdőprogram, mint közép-távú ágazati fejlesztési terv 10 intézkedési célprogramot határoz meg, melyeknek szoros kapcsolódása van az agrár-vidékfejlesztési, energetikai, környezet- és természetvédelmi, fafeldolgozási ágazathoz és a társadalom egészét érinti az erdő, mint élő- és pihenőhely, illetve nyersanyagforrás helyzetének javítása által! A nemzeti erdőprogramok végrehajtása gyakorlatilag nemzetközi standard az EU országokban és az EU Erdészeti Stratégiájának legfontosabb megvalósítási szintjét jelentik.

A Nemzeti Erdőprogram megkezdése költségvetési forrásból képzelhető el. Ennek hiányában és a fent leírt kiindulási helyzetből adódóan a teljes program megvalósítása veszélybe kerül, amely egy jelentős nemzeti erőforrás és fokozott társadalmi figyelemmel kísért téma fejlesztéséről való lemondással egyenértékű. A magán és az állami erdőgazdálkodás támogatottságának változása az EU csatlakozással Erdészeti támogatások az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben 3. § (1) Általános 3. § (4) Társult erdőgazdálkodás 10. § (2) Erdészeti létesítmény megvalósítás működtetés 15. § (3) Elsődleges rendeltetés érvényesítése 26. § (5) Üzemterv készítése 34. § (2) Erdőtelepítés 44. § (2) Erdőszerkezet átalakítása 47. § (4) Erdővédelmi költség megtérítése 48. § (5) Erdőkárok enyhítése 57. § (2) Káros természeti hatások 51. § (4) Erdőtalaj védelme 53. § (2) Erdőtűz védelem 86. § (4) Szakszemélyzet, szaktanácsadás

A támogatás változása, a jelen bizonytalansága Időszak: Hatály:

múlt - jelen (2004-2007) – jövő (2007-2013), naptári éves – tenyészeti éves – határidős - eseti – rendkívüli - tartós – több éves - determináció Változás: Várható – Új – Jelenlegi – Módosult – Változatlan – Felülvizsgálat/Notifikáció – /EU konform/ – Megszűnő – Bizonytalan Forma: előírás - költségvetés – felkérés - alanyi jog – pályázat – kérelem Jogcím: EUrend. - Etv – Hazai/Támogatási jogszabály – TVtv -AVOP- NVT – NEP EU összes a várható – megszűnő szempontjából érdekes (AT), Erdő törvény keret, de nem kötelező, AVOP - NVT – NEP – kötelező, de nem elégséges feltétel, elvi megalapozás miatt szükséges, Támogatási jogszabály (MO) – Költségvetési törvény – Kormány rendelet – Miniszteri rendelet – Pályázati felhívás – Közlemény


285

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai EU finanszírozási ciklus: 2007-2013, az NVT II. kidolgozása befejeződött, de konkrét pályázati intézkedések még nem jelentek meg, a prioritásokban az agrárium – vidékfejlesztés benne lesz. A támogatás nagysága, a finanszírozás Jelentőség: jelentős – lényegi – kiegészítő – segítő – jelző, növekvő – stagnáló – csökkenő – megszűnő Erdészeti központosított költségvetési bevételek, az erdőfenntartási járulék (EFJ - Ezer Ft/br. m3) Az erdőfenntartási járulék-kötelezettséget az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szabályozza. Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság engedélye alapján kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége (m3) után a véghasználatok, valamint a növedékfokozó gyérítések esetében az alábbi erdőfenntartási járulékot köteles befizetni:

Tölgy, Bükk

Akác

Cser

0,8 - 1,3

0,4 - 0,55

0,4 - 0,6

Egyéb kemény Lágy lombos lombos 0,6 - 0,7

0,45 - 0,5

Fenyők 0,4 - 0,8

Az EFJ differenciálása csak kissé módosítja a jövedelmezőségi arányokat, így is fafajpolitikát valósít meg.

Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának, az erdőfelújításának támogatása M.e.: Ezer Ft/hektár Célállomány típus III. Mesterséges erdőfelújítások Egyéb Nemes Egyéb talaj-előkészítéssel együtt Tölgy Bükk Akác Fenyők kem. l. nyár lágy l. a) tíz fokos és ez alatti lejtésű, géppel járható terepen Befejezett felújítás 280 255 120 185 133 172 146 Egyéves 171 168 83 126 97 112 110 Az EFNT differenciálása csak kissé módosítja a jövedelmezőségi arányokat, de így is fafajpolitikát valósít meg, és a normális piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyja. Az EFJ-EFNT-áról már tíz éve beszélünk, de érdemi logikai, rendszerbeli változás nem történt (törvény befizetési kötelezettség – támogatás lehetőség), a lehetőségekkel sem éltünk, ki sem váltottuk, a mértékekhez sem lehet hozzányúlni. Hirtelen megszűnése szintén gondokat fog okozni. 2007. március 3-tól azonban már nem pályázható intézkedés az erdőfelújítás sem, azonban az erdőfenntartási járulékot az állam még decemberig be fogja szedni.

Forrás:

286

EU (EMOGA Garancia/Orientációs Alap – Strukturális Alap – Egyéb – SAPARD/Phare) – Nemzetközi – nemzeti (költségvetési - központosított bevétel) – saját gazdálkodás – intézményi – Adókedvezmény (SZJA, TA, ÁFA, egyéb) – járulék kedvezmény (TB) – 2007-től változások EMVA - ÚMVST


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Összeg - arány: EU/ha – EU/gazdálkodó, Támogatás/Kiadás Finanszírozás: előleg – részletek/ütemezettség – elszámolási – tárgyévi – utólag – megkezdés kizáró – értékfüggő Elszámolás: normatív – kalkulált/egyedi költségvetés – terület alapú – arányos – sikeresség függő – számlával igazolt - maximált Egyéb támogatott területek, teljesen vegyes kép: – gázolaj jövedéki adó visszatérítés 185/2004. Korm. rend., 216/1997. Korm. rend., – erdőkárok elhárításának támogatása

A támogatások formái Fajta:

Fejlesztési (erdőtelepítés/ápolás – műszaki berendezés - szervezet alapítás – tőke/forgóeszköz pótlás, – gép/megmunkálás – új termék – csemetekert – botanikus kert – fásítás - stb.) Működési költség (erdőfelújítás – változó költség – állandó költség/ rezsi – eseti – átvállalt/kijelölt – közérdekű erdővédelem – kereskedelem/reklám/PR – erdészeti szakember/szaktanácsadás – üzemterv – speciális) Jövedelem - pótló – gazdálkodási kockázat csökkentő Egyéb/cél szerinti: ismeretszerzés/oktatás – jóléti és parkerdő – üzemterv -

Jelleg:

ökológiai/védelmi/fafajpolitika/fenyő-lomb/őshonos – erdőkárok/tűzvédelem – ökonómiai (termelő/szolgáltató) – szociális (vidékfejlesztés)

Cél:

EU besorolás - – Fejlesztési - Működési – Kárenyhítési – Közvetett – Egyéb – másodlagos cél/differenciáció

Mód:

direkt – indirekt

Szervezet: MVH – ÁESZ (tervező – előkészítő – befogadó – elbíráló – ellenőrző – finanszírozandó) – FVM – Egyéb A magán-erdőgazdálkodás támogatása 2007-ben még pályázható lesz. A magán-erdőgazdálkodók működésének költségeire támogatást igényelhet • A bejegyzett egyéni erdőgazdálkodó, erdőbirtokossági társulat, ha erdőterülete nem haladja meg a kettőezer hektárt, a saját és a megbízásos szakirányított erdőterület nagysága együttesen eléri a kettőszáz hektárt. • Az erdőgazdálkodási integrátor, aki/amely több feltételnek együttesen megfelel. Az erdőbirtokossági társulat valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szervezetek (az erdőgazdálkodási integrátorok) támogatást vehetnek igénybe megalakulásukhoz, működési költségeihez. A támogatás: • Az alapítás számlával igazolt költségei szerint. • Az erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez i • Az erdőgazdálkodási integrátor forgóeszköz feltöltéséhez és működése közvetlen költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás A megalakulás után a fennmaradáshoz is támogatást kell nyújtani, különben a jelenlegiek is veszélybe kerülnek.


287

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az erdészet lehetősége a természet védelmét szolgáló támogatásokban A 276/2004. Korm. rendelet a védett természeti területek és értékek védelmét szolgáló állami támogatásra is kiterjed. Természetvédelmi támogatásban részesülhet az, aki tevékenységével támogatható védett természeti érték vagy terület védelmét segíti elő. (Az ökológiai hálózat nem védett természeti területeivel kapcsolatos támogatásokról külön jogszabály rendelkezik.) Pályázat útján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el a védett természeti érték vagy terület természetes vagy természetközeli állapota helyreállítására, illetve a védett természeti érték vagy terület védelmét, megőrzését, igénybevételének mérséklését szolgáló fejlesztésekre. A közvetlen természetvédelmi eredménynek meg kell felelnie a természetvédelmi kezelési tervnek, a természetvédelmi hatóság engedélyében, szakhatósági hozzájárulásában foglaltaknak.

Befejezés helyett Nem támogatott: ki? – mit? – miért?, Az EU csatlakozást követően az erdészeti támogatási lehetőségei folyamatosan változnak, és a szakmának már most fel kell készülnie a 2007-2013 közötti EU pénzügyi időszak finanszírozására, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe kerülésre, a vidékfejlesztésben játszott szerep növelésére és elismertetésére.

A magyar támogatások alakulása az EU csatlakozás időszakában Az Operatív Programokban az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) átlagos prioritású, de az erdészet alig érintett benne. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében az erdészet csekély forráshoz jut, annak is döntő hányada vagy saját befizetés (központosított bevétel) vagy a mezőgazdasági használatból erdőtelepítéssel történő végleges kivonást kedvezményez. A központosított bevételekből finanszírozott erdészeti feladatok támogatása évek óta csökken. A „Forest Focus” program EU támogatással bír, de a kiadások többsége fejlesztési jellegű.

Központosított bevételek és az „ebből” folyósított támogatások az FVM költségvetésében: M.e.: Millió Ft 2004. évi 2005. évi 2006. évi 2007. évi Megnevezés előirányzat előirányzat előirányzat előirányzat Központosított bevételek Erdőfenntartási járulék Erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírság Összesen

4 100

3 950

3 950

4 000

150

300

300

300

4 250

4 250

4 250

4 300

Központosított bevételből támogatások Erdészeti feladatok

5 850

4 750

4 290

3 290

Összesen

5 850

4 750

4 290

3 290

-1 600

-500

-40

1 010

Bevétel - Támogatás

288


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A 14/2007 (III. 1.) FVM rendelet a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről módosította a 25/2004 (III.3.) azonos című rendeletet

Támogatási jogcím neve Központosított bevételből működő támogatások I. Erdészeti feladatok támogatása 1. Erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása -erdőfelújítás támogatása (4-17.§) 2. Az erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása 2.1. A magánerdő-gazdálkodás támogatása 2.2. A jóléti és parkerdők fenntartás támogatása 2.3. Az erdei vasutak működésének támogatása 3. Az erdőkárok elhárításának támogatása V. Vadgazdálkodási tevékenység támogatása 1. A vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása 2. A vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása 3. A különleges rendeltetésű vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása 4. A vadászható állatfajok monitorozásának támogatása Költségvetésből működő támogatások 2. Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása 5. Biológiai alapok fejlesztésének támogatása 7. Oktatási, képzési és kutatási feladatok 7.1. Szaktanácsadással összefüggő támogatások 7.2.2. Az agrártermelés innovációs hétterének biztosítását megalapozó kutatások támogatása 7.2.3. Mezőgazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása 8. Agrárfinanszírozás támogatása 8.3. Birtokfejlesztési hitel kamattámogatása

Érdemi módosítás a jogcím feltételeiben

Hatályos-e Pályázható-e 2007-től? 2007-től?

Nem

Igen

Nem

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem Nem Nem Nem

Igen Igen Igen Igen

Nem Részben Nem Igen

Nem

Igen

Igen

Nem Nem

Igen Igen

Nem Igen

Általában elmondható, hogy ahol meg is maradt a támogatási lehetőség, azaz ahol pályázhatóak az intézkedések, ott is tovább szigorították a feltételeket, rövidebb idő áll rendelkezésre a pályázatok benyújtására, illetve alacsonyabb támogatási intenzitást lehet elérni. Az újonnan alakuló erdőbirtokossági társaságok induló támogatásához üzleti tervet is mellékelni kell, míg korábban ez nem volt feltétel. A MgSzH számára is gyorsabb ügyintézést ír elő a módosított jogszabály. Idéntől az ágazati innovációs kutatások szinte kizárólag a genetikai célú kutatásokat finanszírozzák majd.


289

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Számos ponton nem volt teljesen pontosan megfogalmazva, hogy milyen számlára kell befizetni a költségvetés felé a kötelezettségeket, illetve milyen számláról kerülnek kifizetésre a támogatások, és a rendelet módosítása a kincstári és minisztériumi számlákról egységes és pontos adatokat tüntet fel.

5.2.4. Az erdőtelepítés támogatása 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a továbbiakban: NVT) alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a mezőgazdasági területek erdősítése célmegvalósításával összefüggő támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárásra terjed ki. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R.-ben foglaltakat is alkalmazni kell. Fogalommeghatározás 2. § E rendelet alkalmazásában: a) gazdálkodó: az a mezőgazdasági tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akik (amelyek) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában munkaidejüknek legalább 50%-át mezőgazdasági tevékenységre fordítják, illetőleg jövedelmüknek legalább 25%-a mezőgazdasági tevékenységből származik; b) első kivitel: a mezőgazdasági művelésű területek erdősítése magvetéssel, dugványozással vagy csemeteültetéssel, beleértve az erdősítés előkészítését, továbbá szükséges esetekben az ezt kiegészítő, a létesítéshez tartozó munkákat; c) ápolás: a telepített erdő ápolása és védelme, beleértve a biotikus károsító hatások ellen szükséges védőintézkedéseket, az erdőtelepítés évenkénti ápolását (gépi gyomirtás, kapálás, sarlózás, nyesés stb.), károsítók elleni védelmét, tűzvédelmi pászta szántását, valamint tisztán tartását. Az első ápolás az első kivitel évében történik; d) támogatási időszak: a támogatási kérelemről szóló jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított legfeljebb húsz naptári év; e) támogatásra jogosult: a támogatási kérelemről szóló jóváhagyó határozattal rendelkező ügyfél; f) jogosult mezőgazdasági terület: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatás 2004. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 86/2004. (V. 15.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó terület, amely a MePAR besorolása alapján támogathatónak minősül, és legalább a támogatási kérelem benyújtását közvetlenül megelőző két egymást követő évben mezőgazdasági művelés alatt állt; g) műszaki átvétel: az Erdőrendezési szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 62. § szerinti eljárás.

290



A támogatás célja 3. § A támogatás célja a mezőgazdasági területek erdősítésével: a) a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése, b) az ország erdőterületének hosszú távon való mennyiségi növelése, minőségi javítása, c) az erdő közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése. A támogatás forrása 4. § A támogatás forrása: a) 2007. évben a központi költségvetésben a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 11. alcím, 1. és 2. jogcímcsoport alatt, elkülönített előirányzatból a mezőgazdasági területek erdősítése intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalási keretelőirányzatnak megfelelő összeg. Ezt követően a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében e célra elkülönített pénzösszeg, valamint b) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege terhére a Bizottság által a mezőgazdasági területek erdősítésének támogatására elfogadott pénzösszeg. A jogosult mezőgazdasági terület erdősítése 5. § (1) A rendelet alapján - a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület erdősítéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő normatív támogatás vehető igénybe: a) erdőtelepítési első kivitelhez, b) az ápolásához, valamint c) erdőtelepítés miatti jövedelemkiesés pótlásához. (2) Nem vehető igénybe támogatás: a) a karácsonyfa- és díszítőgally-telep létesítésére, b) az egy vágásfordulóra létesített faültetvény, valamint c) a gyorsan növő fafajokkal, rövid vágásfordulóra (15 évnél rövidebb) telepített faállományok telepítésére. (3) A rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárja, hogy ugyanarra a területre: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatást, valamint b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást, továbbá c) külön jogszabály alapján területalapú támogatást vegyenek igénybe. A támogatás igénybevételének feltételei 6. § A támogatás igénybevételének feltétele: a) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény IV. fejezetének, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet erdőtelepítésre, fásításra vonatkozó rendelkezéseinek teljesülése, b) az erdészeti hatóság által határozatban jóváhagyott, a támogatásra jogosult nevére szóló erdőtelepítési engedély (az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyó határozata).


291


Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás 7. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás a) alap és b) kiegészítő támogatásból áll. (2) Az alaptámogatás magában foglalja: a) a tervezést (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása), b) a talaj-előkészítést, c) a szaporítóanyag beszerzését, d) az ültetést (ami tartalmazza az ültetőgödör vagy magágy készítését, a csemete, suháng földbe való kihelyezését, illetve a magvetést, a sorkitűzést a kitűző anyag árával és helyszínre szállításával), e) a növényvédelmi munkálatok elvégzését, f) célállománytípustól (fafajtól) függően a tőrevágást, egyszálra metszést, 20%-os természetes csemetepusztulás következtében szükségessé váló pótlást. (3) A kiegészítő támogatás magában foglalja a telepített erdőre vonatkozóan: a) a talaj védelmét, b) a legelő állatok, a vad és a taposási kár elleni védelmet, c) a káros belvizek elleni, valamint d) a tűzkár elleni megelőző védelmet. (4) A kiegészítő támogatás önállóan nem, csak az erdőtelepítési első kivitel alaptámogatásával együtt vehető igénybe. (5) A kiegészítő támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha azt erdőtelepítési tervdokumentációban megtervezik, és az erdőtelepítési tervdokumentációt jóváhagyó határozat tartalmazza e támogatási jogcím megjelölését és mértékét. 8. § Erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás minimálisan támogatható területnagysága 1 hektár. Ennél kisebb - legalább 0,3 ha - terület támogatása csak erdőterülettel közvetlenül határos mezőgazdasági területen történő erdősítés után vehető igénybe, vagy olyan terület esetében, ahol a közvetlenül határos terület a támogatási kérelemben szintén szerepel. 9. § (1) Az erdőtelepítési első kivitel megvalósítása során az alábbi szakmai feltételeket kell teljesíteni: a) a jóváhagyott erdőtelepítési tervben szereplő erdősítési technológia betartása, beleértve az első évre tervezett ápolások elvégzését is, b) a terv szerinti mennyiségű, méretű és minőségű (a nemesnyár célállománytípus esetében legalább „A” minőségű gyökeres dugvány használata), szakszerűen kezelt, igazolt származási bizonyítvánnyal rendelkező erdészeti szaporítóanyag felhasználása, c) a tervezett célállománynak megfelelő fafajösszetétel, d) az erdőtelepítési kiegészítő támogatás esetében a jóváhagyott terv és elfogadott kérelem szerint szakszerűen elvégzett munka, elkészült létesítmény. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai feltételek teljesítését az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele.

Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás 10. § (1) E rendelet alapján erdőtelepítés ápolásához öt évig nyújtható támogatás. (2) Az erdőtelepítés ápolását az erdőtelepítési technológia részeként az erdőtelepítési tervben kötelezően elvégzendő feladatként kell előírni. (3) Az erdőtelepítés ápolása elfogadhatóságának szakmai feltételei:

292


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai a) a tervezett célállománynak megfelelő fafajösszetétel, b) az erdősítési tervben szereplő ápolások elvégzése, a csemeték fejlődésének biztosítása, c) a harmadik évben az ápolási támogatás (1-3. év) kifizetésekor az első kivitelre tervezett egyedszám legalább 70%-át, védelmi rendeltetésű erdők esetében az 50%-át elérő életképes csemete megléte egyenletes eloszlásban, d) az ötödik évben az ápolási támogatás (4. és 5. év) kifizetésekor: a befejezhetőségre megállapított legkisebb egyedszámú csemete megléte egyenletes eloszlásban. (4) A (3) bekezdés szerinti szakmai feltételek teljesülését az erdészeti hatóság a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele. (5) Az erdőgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a szakmai ellenőrzésekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak. Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás 11. § Az erdősített területek után a jogosult mezőgazdasági területen megvalósult erdőtelepítés miatt kieső jövedelem pótlására, legfeljebb húszéves időtartamon keresztül, erdőtelepítési jövedelempótló támogatás vehető igénybe. Támogatásra jogosult 12. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatást - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület jogszerű használója veheti igénybe. (2) Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatást - a (3) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület használója akkor veheti igénybe, ha a) egyidejűleg annak tulajdonosa, b) jogszerű használata legalább húsz évre szóló haszonbérleti szerződésen alapul, vagy c) haszonélvezeti joggal rendelkezik. (3) Amennyiben a jogosult mezőgazdasági terület a Magyar Állam tulajdonában van, a 100%-os állami tulajdonban levő gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek minősülő használó csak az erdőtelepítés első kiviteléhez jogosult támogatás igénybevételére. (4) Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatást - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az veheti igénybe, aki egyben jogosult a (2) bekezdésben foglaltak alapján erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás igénybevételére is. (5) A rendelet alapján járó támogatást nem veheti igénybe az, aki az R. 1. §-ának g) pontja szerinti korai nyugdíjazási támogatásban részesül. A támogatás mértéke 13. § Az erdőtelepítési első kivitel támogatásának mértékét a rendelet 1. számú melléklete, az erdőtelepítések ápolásához és védelméhez nyújtott támogatás mértékét a rendelet 2. számú melléklete a fafajtól függő támogatási időszak hosszát a rendelet 3. számú melléklete, míg az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásra jogosult időszakot, valamint a támogatás mértékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Eljárási szabályok 14. § (1) A támogatási kérelmet postai úton vagy személyesen, egy példányban, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelmező nevére kiállított eredeti blokktérkép melléklettel, az MVH nevében eljáró Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságánál kell benyújtani, a) 2004. évben szeptember 15-től október 15-ig, b) a 2005. évi tavaszi telepítésekre vonatkozóan 2005. január 15-től január 31-ig, majd ezt követően c) 2005. június 1-jétől július 31-ig, valamint d) a 2006. évi tavaszi telepítésekre 2005. évben augusztus 8-tól október 31 -ig,


293

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai e) a 2006. évi őszi és a 2007. évi tavaszi telepítésekre 2006. évben június l-jétől július 31-ig. (2) A támogatási kérelem nem foglalja magában az első évre vonatkozó kifizetési kérelmet. (3) Az MVH a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti, és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel. 15. § (1) A benyújtott támogatási kérelmek erdőrészletenként végzett pontozás alapján kerülnek rangsorolásra. (2) A pontozás során a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) az új erdő vidékfejlesztési, munkahely-teremtési szerepe, mint racionális földhasznosítási mód; b) az erdőtelepítés természetvédelmi-ökológiai védő és állapotjavító hatása, természetes életközösség létrehozása, őshonos, elegyes állomány kialakítása, összhang a nemzeti erdőtelepítési koncepcióval; c) az új erdő szerepe a humán környezet védelmében, hatása a helyi és térségi viszonyokra, a vidék turisztikai potenciáljának növelésére. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell: a) a tervezett erdő kiemelt térségbe tartozása a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet és a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján; b) a tervezett erdő kedvezőtlen adottságú területen, érzékeny természeti területen, vagy átlagos adottságú területen való elhelyezkedése; c) a tervezett erdő a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó településen kerül telepítésre; d) a támogatásra jogosult a rendelet szerint meghatározottak szerint gazdálkodónak minősül. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell: a) a tervezett erdő méretét; b) a tervezett erdő elsődleges rendeltetését; c) a tervezett erdő fafajainak őshonosságát; d) a tervezett erdő elegyességét; e) a térség erdősültségét. (5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell: a) a tervezett erdőnek a településhez viszonyított elhelyezkedését; b) a tervezett erdőhöz közeli települések lélekszámát; c) a tervezett erdő közelében található szennyezés veszélyes létesítmény, káros hatású kommunális üzem meglétét. (6) A pontozás az erdőtelepítési kivitelezési terv, a támogatási kérelemben szereplő adatok, a hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló térképek alapján történik. (7) A pontozás részletes szabályozásáról az MVH közleményt tesz közzé.

294



A támogatás folyósítása 16. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás a sikeres telepítést követően kerül kifizetésre, amennyiben a kérelmező az erdőművelési ágba történő átsorolást az illetékes földhivatalnál bejelentette, illetve a támogatásra jogosultat az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette. (2) Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás kifizetése két részletben történik. A támogatási időszak első három évére vonatkozó összeg a harmadik évben, a negyedik és ötödik évre vonatkozó összeg az ötödik évben kerül kifizetésre. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatás folyósításának feltétele az erdészeti hatóság által végzett sikeres műszaki átvétel. (4) Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatás kifizetése a támogatási időszakban évente kerül kifizetésre. (5) A kifizetési kérelem valamennyi támogatási forma esetén az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH nevében eljáró erdészeti hatóságnál nyújtható be a) 2005. évben február 1-jétől június 15-ig, b) 2006. évben február 1-jétől június 15-ig. Jogkövetkezmények 17. § A felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül: a) ha az erdőtelepítés a támogatásra jogosult hibájából hiúsul meg, b) a támogatást más célra fordítják, vagy c) ha a támogatásra jogosult a megvalósítást követően a támogatás eredeti célját megváltoztatja. 18. § (1) Ha a támogatásra jogosult az első kivitel egészben vagy részben történő elmaradását a kifizetés igénylés időpontjáig írásban bejelenti: a) az indokolatlan keretlekötésért és a felesleges ellenőrzésért a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, b) írásbeli kérelmére támogatási jogosultsága azonban további egy éven keresztül megmarad. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatásra jogosult írásban jelzi, hogy az első kivitelt nem kívánja megvalósítani, kérelmére jogosultsága és további kötelezettsége megszűnik. 19. § (1) Ha a támogatásra jogosult az erdősítés első évében az első kivitel teljesítésének elmaradását a kifizetés igénylés időpontjáig nem jelenti be: a) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és b) az érintett jogosult mezőgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett jogosult mezőgazdasági terület után csak új támogatási kérelem alapján vehető igénybe támogatás. 20. § (1) Ha az erdősítés első évében az erdőtelepítés nem az engedélyezett erdőtelepítési kérelemben elfogadott célállománnyal vagy az engedélyezettől lényegesen eltérő technológiával valósul meg, akkor: a) a támogatás nem fizethető ki, továbbá b) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, c) az érintett jogosult mezőgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az erdőtelepítés fennmaradásáról az erdészeti hatóság külön eljárás keretében dönt. 21. § (1) Amennyiben az erdősítés harmadik évében az erdősítés eredményessége nem éri el az első kivitelre tervezett egyedszám 70%-át, véderdők esetében az 50%-át, az ápolási tá-


295

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai mogatás a harmadik évben nem fizethető ki, és a támogatásra jogosult a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni. (2) Az ápolási támogatás a támogatásra jogosult kérelmére átütemezésre kerülhet az ötödik évre. 22. § Amennyiben az erdősítés ötödik évében az ápolás elfogadhatóságának ötödik évi feltételei nem teljesülnek, a kedvezményezett: a) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és b) az ápolási támogatástól végleg elesik. 23. § (1) Amennyiben az erdősítés engedélyezett legkésőbbi befejezésének évében (tölgy és bükk célállomány esetében 10., minden egyéb célállomány esetében 6. év) az erdősítés nem fejezhető be, és emiatt az erdőtelepítést az erdészeti hatóság nem nyilvánítja befejezettnek, úgy a támogatásra jogosult: a) köteles az első kivitelhez és az ápoláshoz korábban már felvett támogatást a támogatási határozat kiadásának évében érvényben lévő feltételekkel, a jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetni, b) támogatási jogosultságát elveszti, és c) két évig e rendelet alapján támogatásban nem részesülhet. (2) A támogatási jogosultság elvesztése esetén megszűnik a jövedelempótló támogatás igénybevételéhez való jogosultság is. 24. § Kiegészítő beruházásként az erdősítés első évében megvalósult vadkárelhárító kerítést a támogatásra jogosultnak az erdészeti hatóság által meghatározott időpontig el kell távolítania. Ha ez nem történik meg, a kerítés létesítéséhez nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. 25. § Ha a támogatási időszak bármely szakaszában a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása a támogatásra jogosult súlyos gondatlanságának vagy szándékos magatartásának következménye, úgy a támogatásra jogosult: a) köteles a rendelet alapján már felvett támogatást a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, továbbá b) két évig e rendelet alapján támogatásban nem részesülhet.

Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) a) b) Az Európai Unió jogának való megfelelés 27. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet 31. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

296



1. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez Az erdőtelepítési első kivitel normatív alaptámogatása Az első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke nem védett mezőgazdasági területeken M.e.: €/ha Célállomány típus Egyéb Egyéb Tölgy és Nemes Megnevezés kemény lágy Akác Fenyő bükk nyár lombos lombos a) b) c) d) e) f) Minimális vágási ciklus 70 60 25 25 20 45 (év) Min. csemete (db/ha)* 8000 8000 4500 4500 600 8000 Tízfokos és ez alatti lejté- 1979 1348 1221 1053 1137 1221 sű, illetve géppel járható erdőtelepítés Tíz fok feletti lejtésű, 2569 1769 1600 1348 1600 illetve géppel nem járható erdőtelepítés * Magvetés esetében az előírt csemeteszámnak megfelelő mennyiségű magot kell vetni.

Az a), b) és c) célállománytípusok (természetszerű elegyes erdők) támogatásának feltétele, a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a és elegyfajok minimum 20, maximum 30%-os arányának megléte. Indokolt esetben - a természetvédelmi, illetve az erdészeti hatóság előírásai alapján - az előző feltételektől el lehet térni, de ebben az esetben az alacsonyabb támogatási értékű célállománytípusba kell sorolni az erdősítést. Az erdő állományát, élővilágát gazdagító, biodiverzitását növelő őshonos elegyfafajokat az erdőrészlet területén egyenletes eloszlásban kell elhelyezni. Az f) célállománytípus esetében a támogatás feltétele a lombos elegyfafajok 20-30% közötti aránya a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a mellett. A normatív támogatások esetében a következő fafaj-csoportosítás alkalmazandó: a) tölgy és bükk esetén: tölgyek a vöröstölgy és a cser kivételével, szelídgesztenye és bükk, b) egyéb kemény lombos fafaj esetén: vöröstölgy, cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, kőrisek, fekete dió, gyertyán, ostorfa, ezüstfa és a lágy lombos fafajok közül a hársak, c) egyéb lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír, d) akác esetén: akác, lepényfa (gledícsia), e) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták, f) fenyő esetén: erdeifenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, lucfenyő, vörösfenyő, duglászfenyő.


297

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke védett mezőgazdasági területeken M.e.: €/ha Célállomány típus Egyéb Egyéb Tölgy és Nemes Megnevezés kemény lágy Akác Fenyő bükk nyár lombos lombos a) b) c) d) e) f) Minimális vágási ciklus 70 60 25 25 20 45 (év) Min. csemete 8000 8000 4500 4500 600 8000 (db/ha) Tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel 2148 1474 1348 842 927 969 járható erdőtelepítés Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható 2780 1937 1727 1095 1263 erdőtelepítés A védettségi lehatárolások forrásai: 1 Védett Természeti Értékek Törzskönyve - 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet. 2 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET). 3 Érzékeny Természeti Területek - 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 6. melléklete. 4 NATURA2000 területek. A 2. táblázat szerinti támogatás adható a jogosult mezőgazdasági területeken elhelyezkedő Védett Természeti Értékek Törzskönyvében szereplő védett természeti területen és a természetvédelmi jogi oltalom alatt álló védett egyéb természetvédelmi érdekű területen az alábbi feltételek mellett: Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon, és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető. Védett egyéb természetvédelmi érdekű területen támogatás adható a természetes erdőtípusoknak megfelelő elegyesség biztosítása esetében a védett területen található, a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott erdősítési projektekre, amelyeknél igazoltan az OECD előírásainak megfelelő állományból származó őshonos lombos fafaj kerül telepítésre és az őshonos elegyfajok részaránya 30% fölött van. A szaporítóanyagot az erdőparcella területén egyenletes eloszlásban vagy csoportosan kell elhelyezni. A célállománytípus a legnagyobb elegyaránnyal előforduló fafajnak megfelelő. Az egyes célállománytípusoknál a következő fafaj-csoportosítások alkalmazhatóak: a) tölgy és bükk esetén: tölgyek a vöröstölgy és a cser kivételével, szelídgesztenye és bükk; b) egyéb kemény lombos fafaj esetén: cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, kőrisek, gyertyán és a lágy lombos fafajok közül a hárs, c) egyéb lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír, d) akác esetén: akác, e) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták, f) fenyő esetén: erdeifenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő.

298


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A védett területen található, a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező akác-, nemesnyár- és fenyőtelepítések csak csökkentett összegű támogatásban részesülhetnek [2. táblázat d), e), f) tételek].

Az első kivitel kiegészítő támogatása A kiegészítő támogatás típusai A kiegészítő intézkedések megvalósításáról, a támogathatóság feltételeinek műszaki minimumáról MVH közlemény ad útmutatást. a) Erdőtelepítések talajának védelme aa) Kiegészítő támogatás adható az erdősítés területén megvalósítandó erózióvédelmi létesítményekre és munkálatokra. A támogatás mértéke: - padkák létesítése: 12,63 €/100 m. Erre a támogatásra a 10 fokot meghaladó lejtésű területek jogosultak. ab) Kiegészítő támogatás nyújtható őshonos cserjefajtákból álló erdőszegélyek telepítésére az erdőtalaj védelme, az erdő speciális mikroklímájának mielőbbi kialakítása, illetve az élőhely gazdagítása céljából (fészkelési lehetőségek, az erdőszegélyek speciális faunája). A támogatás mértéke: 10 000 db cserje erdőszegélyeken vagy foltokban történő telepítése 1 hektár egyéb kemény lombos célállománytípusú erdősítés normatív alaptámogatásának (1769 €/ha) megfelelő összeggel támogatható. A legkisebb támogatható cserjemennyiség 1000 db növény (350 m erdőszegély vagy 100 m2erdőfolt). b) Az erdőtelepítés védelme legelő állatok, vad és taposási kár ellen ba) Kiegészítő támogatás adható az erdősítés területén elhelyezett, legelő állatok, vad és taposási kár elleni védelmet szolgáló létesítményekre. Lehetséges létesítmények: kerítés, villanypásztor. A támogatás feltétele: a kedvezményezett vállalja, hogy a létesítményt az erdészeti hatóság által előírt időpontban eltávolítja. A támogatási mérték: - min. 1,80 m magas kerítések: 3,15 €/m, - 2,20 m-es vagy magasabb kerítések: 3,79 €/m, - villanypásztor: 1,37 €/m. Támogatásra jogosult minden olyan terület, ahol védelem nélkül az erdőtelepítés nem lehetséges. A kerítésépítés indokoltságáról az erdőtelepítési kiviteli terv elbírálásakor ÁESz területi igazgatósága dönt. bb) Kiegészítő támogatás adható az egyes növények legelő haszonállatok és vad ellen egyedi védelmet szolgáló intézkedésekre. Támogatásra jogosult a mechanikai védelem. A támogatási mérték: - mechanikai védelem: 0,21 €/db Támogatásra jogosult minden olyan terület, ahol védelem nélkül az erdőtelepítés nem lehetséges. A védekezés indokoltságát az ÁESz területi igazgatósága bírálja el. c) Erdőtelepítések káros belvizek elleni védelme A támogatás mértéke: - bakhátak: 421,15 €/ha, - vízelvezető árkok: 0,42 €/m. Támogatásra jogosult területek: a „18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” alapján belvízveszélynek kitett területek. d) Erdőtelepítések tűzkár megelőzését szolgáló támogatása A tűzesetek megelőzése céljából az „erősen és közepesen veszélyeztetett területeken” (Budapest, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Veszprém, Nógrád, Hajdú-Bihar megye egész területén) támogatás adható tűzvédelmi pászták létesítésére.


299

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A támogatás mértéke: tűzvédő pászta készítése - tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható területen 0,63 €/m, - tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható területen 0,95 €/m. A tűzpászták szélessége 3-4 méter, területük az erdősítés területébe tartozik. A támogatható tűzpászták hosszát kérelmenként az elbíráló határozza meg a területek méretének, tűzvédelmi besorolásának figyelembevételével.

2. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez Erdőtelepítések ápolásának és védelmének támogatása

Az ápolás normatív támogatásának mértéke (a telepítést követő öt évben) M.e.: €/ha/év Célállomány-típus Lejtés Tízfokos és ez alatti lejtés ű, illetve géppel járható Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható

egyéb egyéb lágy kemény lombos lombos 253 168

tölgy és bükk 358

463

337

221

akác

nemes nyár

126

168

211

168

-

274

fenyő

3. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásra jogosult időszak célállományonként Célállomány Megnevezés

tölgy és bükk a)

Jövedelempótló támogatási időszak (év)

egyéb egyéb lágy kemény lombos lombos b) c)

20

20

15

akác

nemes nyár

fenyő

d)

e)

f)

10

10

10

4. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás mértéke €/ha/év Megnevezés

Gazdálkodók vagy azok társulásai Minden egyéb jogosult a 12. § (4) bekezdés alapján

300

Jövedelempótló támogatás Szántó és egyéb művelési ág Gyep (rét, legelő) művelési ág Kedvezőtlen Átlagos Kedvezőtlen Átlagos adottságú terület 187,93

281,90

55,50

95,14

46,97

70,45

13,86

23,77


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Az erdőtelepítés támogatásának harmonizálása az EU szabályokkal Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása - 2004-ig volt érvényes Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján fajlagos fejlesztési célú támogatás vehető igénybe. Az összefüggő erdőtelepítés támogatása: Ezer Ft/ha Célállomány-típus Egyéb Egyéb Tölgy Bükk Akác kemény nemes nyár lágyFenyő lombos lombos Egyéves erdőtelepítés 350-460 170-220 290-360 170 220-290 230-300 Többéves erdőtelepítés 370-490 190-280 300-370 190280-350 300-370 Befejezett erdőtelepítés 540-710 230-300 420-530 250 300-370 350-460 A differenciálás a terepen lejtése és géppel járhatósága szerint történik.

Erdőtelepítés regionális jellemzői A 2004-es EU csatlakozás után a megváltozott pályázati rendszerben több mint 17 ezer hektár (ha) erdőtelepítés finanszírozására került sor (3433 pályázati egységben). Azóta még további 35 ezer ha erdőtelepítésre nyújtottak be sikeres pályázatot 2005-ben és 2006-ban. Ez a tendencia az elkövetkező pár évben is várhatóan így alakul, 15-20 ezer ha/év új erdő telepítése várható, egyre szigorodó feltételekkel. A 80%-ban uniós forrásból, és 20%-ban nemzeti forrásból finanszírozott erdőtelepítést eddig is a hazai forrás hiánya limitálta, de eddig gyakorlatilag minden kérelmet teljesíteni tudott az MVH, utólagos átcsoportosítások révén. Németországban ez a fajta támogatás egyes tartományokban már nem normatív jellegű, hanem számlákkal kell igazolni a tényleges költségeket, és így fizetik utólag ki a támogatást. Az alábbi elemzés a 2004. évben telepített erdőkre vonatkozik, az arányok azonban a későbbi időszakokban (2005-2006. években) nyertes pályázatoknál is azonos jellegűek. Az Alföld hagyományos erdősítése (az összesnek több mint a fele) mellett a Dél-Dunántúlon valósult meg nagyobb arányú erdőtelepítés, miközben a Dunántúl többi (egyébként jelentősen erdősült) részén az erdők gyarapodása alacsonynak tekinthető (a Nyugat Dunántúl 4%-os részesedése nagyon alacsony erdőtelepítési kedvet mutat). A térségi termőhelyi különbségeknek megfelelően a fafaj megválasztása is eltérő. Legszembetűnőbb a legmagasabban támogatott Tölgy (T) állományok legmagasabb aránya, a fenyő (F) fafaj visszaesésének folytatódása (amely a magán termőföld és erdő tulajdonosok sajátos megítélését tükrözi, de NyugatDunántúlon még számottevő). A Tölgy 28%-os részaránya az akác (A) és a Nemesnyár (NNY) visszaszorulását is jelenti (pl. Észak-Alföld a 45%-os részesedés meghaladja az Akác és Nemesnyár telepítésének összességét).


301

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai A Nyugat-Dunántúl régióban megyénként is eltérő az erdőtelepítési kedv és a termőhely, illetve a választott fafaj. Akác

Régió

ha 1 - Közép-Magyarország 463 2 - Közép-Dunántúl 261 3 - Nyugat-Dunántúl 279 4 - Dél-Dunántúl 734 5 - Északi hegyvidék 217 6 - Észak-Alföld 1 489 7 - Dél-Alföld 1 464 4 907 Összes % 28,5

Bükk, Egyéb Egyéb Nemes- ÖsszeFenyő Tölgy kemény l. lágylomb nyár sen ha ha ha ha ha ha 171 31 249 16 312 1 242 273 137 13 38 722 140 115 42 105 680 2 164 590 150 215 3 853 915 189 52 107 1 480 2 405 131 562 754 5 341 263 101 1 473 68 552 3 920 6 331 1 294 2 498 126 2 082 17 239 36,7 7,5 14,5 0,7 12,1 100

A betelepített terület összességében fele-fele arányban a tulajdonos, illetve a bérlő használatában van , az egyéb használatok esetiek. Nyugat-Dunántúlon a tulajdonos – bérlő aránya lényegesen eltérő, a bérlők oldják meg a földhasználatot a beerdősítéssel.

Régió 1 2 3 4 5 6 7 Össz. %

Tulajdonos ha 343 251 297 2 193 654 2 767 1 861 8 366 48,5

Bérlő ha 834 455 378 1 616 792 2 533 1 940 8 548 49,6

Haszon- Szíves. Vagyonélvező használó kezelő ha ha ha 55 11 10 6 3 35 14 20 1 21 20 65 54 184 57 73 1,1 0,3 0,4

Feles bérlő ha

(Üres) ha

3 8

3 -

8 -

Végösszeg ha 1 242 722 680 3 853 1 480 5 341 3 920 17 239

A beerdősítendő terület korábbi használatát jellemző művelési ág a szántó volt, ehhez képest a gyep-legelő is nagyságrenddel kisebb, az egyéb hasznosítások esetiek. A Nyugat-Dunántúlon ismét jelentés eltérést tapasztalunk az országostól, a gyep-legelő erdősítésének aránya sokkal magasabb, közel 30%-os, amely szintén a hasznosítás különbségére utal.

302



Szántó 1 – Közép-Magyarország 2 – Közép-Dunántúl 3 – Nyugat-Dunántúl 4 – Dél-Dunántúl 5 – Északi hegyvidék 6 – Észak-Alföld 7 – Dél-Alföld %

ha 1216 690 482 3440 1201 4967 3469 15467 89,7

Gyep, legelő ha 12 32 198 404 279 233 288 1446 8,4

Gyümölcs

Egyéb Összesen ültetvény ha ha ha 1242 722 680 0 4 3853 1480 14 5341 90 3920 91 18 17239 0,5

Szőlő

ha 14

4 128 72 218 1,3

Az EU konform és társfinanszírozású erdőtelepítés jelentős támogatást tartalmaz, csak az erdőtelepítés (I. kivitel) összege meghaladja a 6 Mrd. Ft-ot, de ebből csak 3% jut a NyugatDunántúl régiónak. Ez az egységnyi területre jutó támogatás miatt van, amely csak 81%-a az átlagosnak (gyakorlatilag a Dél-Alföddel együtt a legkisebb), miközben az Északi hegyvidék esetében 128%, több mint másfélszerese.

1 – Közép-Magyarország 2 – Közép-Dunántúl 3 – Nyugat-Dunántúl 4 - Dél-Dunántúl 5 - Északi hegyvidék 6 - Észak-Alföld 7 - Dél-Alföld

ha 1 242 722 680 3 853 1 480 5 341 3 920 17 239

EUR 1 448 226 1 018 572 749 228 5 897 798 2 575 415 7 493 006 4 238 220 23 420 465

EUR/ha 1166 1411 1101 1531 1740 1403 1081 1359

eFt 391 021 275 015 202 292 1 592 405 695 362 2 023 112 1 144 319 6 323 526

eFt/ha 315 381 297 413 470 379 292 367

A Nyugat-Dunántúl térségében az összességében visszafogott erdőtelepítés (4%) összetételében a bérlő által végzett szántó beerdősítés a legnagyobb tétel, míg a tulajdonosi gyep-legelő erdőtelepítés a legkisebb.

ha Gyep, legelő Szántó Összesen

Tulajdonos 77 219 297

Bérlő 118 260 378

Egyéb 3 3 6

Összesen 198 482 680

% Gyep, legelő Szántó Összesen

Tulajdonos 11,3 32,2 43,7

Bérlő 17,4 38,2 55,6

Egyéb 0,4 0,4 0,8

Összesen 29,1 70,9 100,0

E. Ft Gyep, legelő Szántó Összesen

Tulajdonos 110 044 271 883 381 927

Bérlő 167 058 335 493 502 550

Egyéb 3 640 3 419 7 058

Összesen 280 741 610 794 891 535


303


5.2.5. A TANÁCS 1698/2005/EK RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról Feladatok Az EMVA-nak hozzá kell járulnia a fenntartható vidékfejlesztés elősegítéséhez a Közösségen belül, a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítő jelleggel. Célkitűzések (1) A vidékfejlesztés támogatásának az alábbi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia: A) a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén; B) a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföldhasznosítás támogatása révén; C) az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket a IV. Címben meghatározott négy tengellyel kell megvalósítani. A támogatás alapelvei: - Kiegészítő jelleg, összhang és megfelelés - Partnerség - Szubszidiaritás - Férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma Nemzeti stratégiai tervek 1. Minden tagállam nemzeti stratégiai tervet nyújt be, amely feltünteti az EMVA és az érintett tagállam cselekvési prioritásait, figyelembe véve a közösségi stratégiai iránymutatásokat, azok konkrét célkitűzéseit, valamint az EMVA-ból és más finanszírozási forrásokból származó hozzájárulást. 2. A nemzeti stratégiai tervnek biztosítania kell a közösségi vidékfejlesztési támogatás és a közösségi stratégiai iránymutatások összhangját, illetve valamennyi közösségi, nemzeti és regionális prioritás összhangját. A nemzeti stratégiai terv referenciaeszközként szolgál az EMVA programozásának elkészítéséhez. Ennek végrehajtása a vidékfejlesztési programokon keresztül történik.

Vidékfejlesztési programok 1. Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Ezek a programok a IV. Címben meghatározott tengelyek szerint csoportosított intézkedéseken keresztül hajtják végre a vidékfejlesztési stratégiát, amelynek teljesítéséhez az EMVA-tól kell támogatást igényelni. A vidékfejlesztési programok egy 2007. Január 1-je és 2013. December 31-e közé eső időszakra vonatkoznak. 2. A tagállam benyújthat egy, a tagállam egész területére vonatkoztatott programot vagy több regionális programot. 3. A regionális programokkal rendelkező tagállamok az ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra. A célkitűzések közötti egyensúly

304


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai Vidékfejlesztési támogatás tengelyek 1. Tengely A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Intézkedések Az ismeretszerzést támogatását és az emberi erőforrások javítását célzó intézkedések feltételei A fizikai erőforrások szerkezet átalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elősegítését célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek 27. Cikk Az erdők gazdasági értékének javítása 1. A 20. Cikk b) pontjának ii. Alpontjában előírt beruházási támogatás a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők részére nyújtandó. Ez a korlátozás nem vonatkozik a trópusi vagy szubtrópusi erdőkre, valamint az Azoriszigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek erdős területeire. 2. A beruházásoknak a tagállamok által programjaikban meghatározandó, adott méretnél nagyobb erdőgazdaságokra vonatkozóan készített erdőgazdálkodási terveken kell alapulniuk. 3. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximális arányt. 28. Cikk A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése 30. Cikk A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek Az átmeneti intézkedésekre vonatkozó feltételek 34. Cikk Félig önellátó gazdálkodás 35. Cikk Termelői csoportok 2. Tengely A környezet és a vidék fejlesztése A mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek 38. Cikk A Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetések 39. Cikk Agrár-környezetvédelmi kifizetések

Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedésekre vonatkozó feltételek 42. Cikk Általános feltételek (1) Az ezen alszakasz szerinti támogatás csak a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a trópusi vagy szubtrópusi erdőkre, valamint az Azoriszigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égeitengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek erdős területeire. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 36. Cikk b) pontjának i., iii., vi. És vii. Alpontjában előírt támogatásra. (2) Az ezen alszakasz szerint az erdők tűz elleni védelméről szóló közösségi cselekvés keretében erősen vagy közepesen tűzveszélyesnek minősített területeken javasolt intézkedéseknek meg kell felelniük a tagállamok által e területekre kidolgozott erdővédelmi terveknek.


305

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai 43. Cikk A mezőgazdasági földterületek első erdősítése (1) A 36. Cikk b) pontjának i. Alpontjában előírt támogatás kizárólag az alábbiak közül egyre vagy többre vonatkozik: A) létesítési költségek; B) a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdősített hektárok után, legfeljebb ötéves időtartamra; C) az erdősítés által eredményezett jövedelemkiesés fedezéséhez hozzájáruló éves hektáronkénti támogatás, legfeljebb 15 éves időtartamra, azon mezőgazdasági termelők vagy társulásaik részére, akik az erdősítés előtt a földet művelték, vagy bármely más természetes személy vagy magánjogi jogalany részére. (2) A hatóságok tulajdonában lévő mezőgazdasági földek erdősítéséért járó támogatás csak a létesítés költségét fedezi. Amennyiben az erdősítendő mezőgazdasági földterületet természetes személy vagy magánjogi jogalany bérli, akkor az (1) bekezdésben említett éves támogatás nyújtható. (3) Nem nyújtható támogatás a mezőgazdasági földterületek erdősítésért: A) a korai nyugdíjbavonulási támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek; B) karácsonyfa telepítésére. A gyors növésű, rövid vágásfordulójú fajok esetében erdősítési támogatás csak a létesítési költségekre nyújtható. (4) A mezőgazdasági termelőknek vagy más természetes személyeknek és a magánjogi jogalanyoknak nyújtható támogatás mértéke nem haladhatja meg a mellékletben megállapított maximumokat. 44. Cikk Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületen 45. Cikk Nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése 46. Cikk Natura 2000-kifizetések 47. Cikk Erdő-környezetvédelmi kifizetések 48. Cikk Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése 49. Cikk Nem termelő beruházások 3 . Tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 4. Tengely: Leader Az EMVA hozzájárulása Források és azok elosztása Az Alap hozzájárulása Állami támogatás 88. Cikk Az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása (1) Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, a tagállamok által nyújtott vidékfejlesztési támogatásra a Szerződés 87., 88. És 89. Cikkét kell alkalmazni. A Szerződés 87., 88. És 89. Cikke nem vonatkozik azonban a tagállamok által a Szerződés 36. Cikkének hatálya alá tartozó közösségi vidékfejlesztési támogatás ellenpárjaként nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra, e rendelettel összhangban.

306


5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai UMVST Új Magyarország Vidékfjlesztési Stratégiai Terv – Erdőgazdálkodás ÚMVP I. Tengely

Az erdők gazdasági értékének növelése (122) Az intézkedés egyrészt az erdészeti géppark fejlesztésére irányul, ennek részeként gép- és eszközbeszerzésre, továbbá kiemelten fontos a magán erdőgazdálkodást támogató informatikai háttér megteremtése (informatikai eszközök és szoftverek beszerzése). A másik fontos fejlesztési irány a gép- és eszközberuházások mellet a biológiai alapok megteremtéséhez, megőrzéséhez és bővítéséhez kapcsolódó szaporítóanyag termelő bázisok létrehozása és fenntartása. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A támogatás nem haladhatja meg: • a hegyvidéki területeken; a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területeken és a NATURA 2000 területeken a beruházások összegének 60%-át; • az egyéb területeken végrehajtott beruházások összegének 50%-át; A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (123) Az intézkedés célja a lakosság differenciált igényeit kielégítő, biztonságos élelmiszer előállítása, az erdőgazdálkodás technológiai színvonalának és jövedelmi helyzetének javítása valamint a megtermelt biomassza energetikai célra történő elsődleges feldolgozása, a jó minőségű és magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: A beruházások összegének legfeljebb 40%-a. Az 1231., 1233. és 1234. alintézkedések esetében a 249 főnél több de 750 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében 20%-a. A mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra (125) Az intézkedés célja az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények állapotának és kapacitás-kihasználtságának javítása a víz és az energia gazdaságos felhasználása érdekében, a termőföld meliorációs beavatkozásokkal történő védelme, A mezőgazdasági helyi vízkárelhárítás hatékonyságának, a vízkészletek helyben tartásának és tározási lehetőségének javítása. Az intézkedés célja továbbá a gazdaságok, az erdők és a mezőgazdasági területek elérhetőségének javítása valamint a mezőgazdasági üzemekben képződő biomassza energetikai felhasználásának elősegítése. Emellett cél a széttagolt külterületi termőföldek összevonásának elősegítése. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: Általános esetben: 40%, azonban: • az 1251. alintézkedésen belül az öntözés-fejlesztés közösségi beruházásai, • az 1252. alintézkedésen belül a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztése, • valamint az 1253. alintézkedés „A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés esetében 70%.

ÚMVP II. tengely Erdő-környezetvédelmi kifizetések (225) Az intézkedés célja a fenntartható erdőgazdálkodás ökológiai alapjainak megteremtése és biztosítása. Hozzájárulás a biológiai sokféleség megtartásához, növeléséhez, a vizek és a talaj védelméhez. Cél a termőhelyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó erdőgazdálkodási gya-


307

5. Az erdőgazdálkodás költségvetési kapcsolatai korlat alkalmazása az erdő többcélú funkcióinak egyidejű érvényre juttatása érdekében a környezettudatos erdőgazdálkodási gyakorlat elterjesztése. Mindemellett cél a vidéki munkahelyteremtés és foglalkoztatás elősegítése, a fenntarthatóság ökológiai-ökonómiai feltételeinek egyensúlyát biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetése. A támogatás formája: Vissza nem térítendő, terület alapú normatív támogatás. A támogatás aránya: 100%

A mezőgazdasági földterület első erdősítése (221) Az intézkedés fő célkitűzései az ország erdősültségének növelése, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése, a területek alternatív hasznosítása, az erdőterület és az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása. Szintén cél a magas biodiverzitású, természetszerű erdők létrehozása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével, különösen a védett területeken. Az intézkedés célja továbbá a a vonatkozó EU elvárásoknak (zöldáram, megújuló energiaforrások) való megfelelés, az energiaellátás diverzifikálása. A támogatás formája: Vissza nem térítendő területalapú támogatás. A támogatás aránya: 100% Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken (222) Az intézkedés fő célkitűzései a vidéki táj és a biológiai sokféleség megőrzése, a biodiverzitás növelése, mozaikos tájszerkezet kialakítása, a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése. Az intézkedés célja emellett, a vidéki lakosság tevékenységének diverzifikálása, a mezőgazdasági területek alternatív hasznosítása, az erdőgazdálkodás biztonságának növelése. A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: 100% Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (226) Az intézkedés célja a társadalom közjóléti, szabadidős, környezetvédelmi igényeinek kielégítését veszélyeztető tényezők mérséklése, megszüntetése, az abiotikus és biotikus károk felszámolása, megelőzése, ezáltal a fajgazdagság megőrzése, növelése. Cél továbbá az erdőgazdálkodás kockázatának csökkentése, az erdők ökológiai, közjóléti szolgáltatásait veszélyeztető károk megelőzése felszámolása. A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás: normatív, terület alapján, az egyes védekezési módoktól függően. A támogatás aránya: 100% Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése (223) Az intézkedés fő célkitűzései az erdőterület növelése, a környezeti állapot javítása, az erdőterület és az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének erősítése, az ország erdősültségének növelése. Mindezek által cél a vidéki foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendő támogatás. A támogatás aránya: 100%

308


MELLÉKLETEK 1. melléklet ............................................................................................................................ 311 Hans A. Jöbstl – Günter Karisch: Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs eredményszámítás?..................................................................................................... 311 Jens Borchers: Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók paradigmaváltására... 314 A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig (Prof. Dr. Wolfgang Sagl; Prof. Dr. Hans A. Jöbstl).................................................. 320 Hans A. Jöbstl: Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak figyelembevételével ........................................ 322 Martin Moog: Erdészeti mérleg és adózás Németországban ............................................ 336 2. melléklet ............................................................................................................................ 339 Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban ....................................................... 339 3. melléklet ............................................................................................................................ 381 Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának könyvvizsgálatához .................................................................................................... 381


309

Mellékletek

310


1. melléklet

Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs eredményszámítás?1 Hans A. Jöbstl – Günter Karisch Universität für Bodenkultur Wien, Österreich Az erdővagyon-változások számviteli problémája – az erdészeti ökonómia egyik központi témája – állt a Prof. Jöbstl (BOKU Wien) vezetésével 1999. június 11-12-én Salzburgban az „Erdővagyon-értékelés és erdészeti eredményszámítás” címmel megrendezett nemzetközi workshop középpontjában. A rendezvényt a BOKU Erdészeti és Faipari Számvitel tanszéke, valamint az IUFRO „Vezetés-, társadalom- és környezetorientált számvitel” munkacsoportja szervezte. A szándékosan szűk körben (5 országból 20 résztvevő) a rendezvény résztvevői aktuális problémákat és tendenciákat elemeztek és vitattak meg.

Az erdővagyon-értékelésre szükség van Ausztriában, más európai országokhoz hasonlóan az erdő – az erdészeti üzem termelő tőkéje, amely az eszközök akár 80-99 %-át is eléri – valamennyi könyvelésben figyelmen kívül marad. Tekintettel az erdővagyon-értékeléssel kapcsolatos problémákra az adótörvényhozás a lábon álló fára vonatkozóan lemond az állomány (érték) változás kimutatásról. A nemzetközi számviteli irányelvek (International Accounting Standards = IAS) is explicit kizárja (még) a mérlegkészítésből az erdőállományokat és a hasonló megújuló természeti erőforrásokat. Ugyanakkor több okból is (a helytelen eredmény-kimutatás a gazdasági helyzet rossz megítéléséhez vezet, következésképp téves döntéseket eredményez) vitathatatlan a periodikus erdővagyon-változások rögzítésének szükségessége. A szakembereket több mint 100 éve foglalkoztatja a megfelelő megoldási módszerek kidolgozása. Történeti szempontból készletértékelést alkalmazó, és készletértékelés nélkül működő módszereket különböztetünk meg. A készletértékeléses módszerek a kitermelési és hozamértékeken alapulnak, a készletértékelés nélküliek a növedéken vagy kitermelhető mennyiségen. Az üzemi elszámolás és a belső eredményszámítás jelenlegi gyakorlata, amely az erdővagyon-változásokat kalkulációkkal, az un. kitermelhető fatérfogat eredményének segítségével próbálja meg kifejezni, egy apró lépést jelent a helyes irányba, amit feltétlenül továbbiaknak kell követniük (fafaj, kitermelési helyek és erdőművelési tevékenység megtisztítása; mérlegkészítés).

Az erdővagyon-értékelés alapproblémái Az erdő(vagyon)mérleg, az értékelés és a gyakorlati megvalósítás az erdővagyon-értékelés problémás területeinek tekinthetők. Akadályt jelent gyakran az erdőleltár, amely alig vagy egyáltalán nem veszi figyelembe az ökonómia és az eredményszámítás szempontjait: a számok részben óvatosságot tükröznek, és hiányoznak az erdészeti termőhelyek és erdőállományok értékelés szempontjából releváns jellemzői. Ennek oka többek között az adózási szabályozás és az erdővagyon eltérő kezelése a kereskedelmi és az adójogban. 1

A tanulmány eredeti címe, megjelenési helye: Waldvermögensbilanzierung und/oder kalkulatorische Erfolgsrechnung. – In: Hans A. Jöbstl (Hrsg.): Waldvermögensbewertung – Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe, Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft an der Universität für Bodenkultur in Wien. Heft 15. Eigenverlag, 2000.: 114-116.


311

1. melléklet Egy másik problémakör az erdővagyon-változások (monetáris) értékelése, és ebből következően az értékelési módszerek, az árszint, a pénzérték-változások stb. kérdései. A harmadik problématerület a szükséges számítási és előrejelzési modelleket, valamint tágabb értelemben a technikai segédeszközöket foglalja magában. A korszerűsített leltározási módszerek, a nagy teljesítményű adatfeldolgozó és adatkezelő eszközök, valamint a leltár előrevetítés lehetőségei új perspektívákat nyitnak. A korszerűbb eredményszámítás elősegíti a vagyontudatos gondolkodást, és erősíti a vezetők és tulajdonosok erdő (mint befektetett eszköz) iránti felelősségét.

Régi és új koncepciók A workshop 11 előadásában az előadók különböző megoldási javaslatokat mutattak be. Míg Ausztriában az erdővagyon-változások figyelembevételére évek óta magángazdasági orientáltságú kalkulációs megoldást propagálnak, és több üzemben alkalmaznak is, Németországban erősödnek azok a törekvések, hogy az erdővagyon-értékeket az állami és közösségi üzemek mérlegében megjelenítsék. Értelemszerűen külső („készletmérleg”) és belső erdővagyon-mérlegkészítést („készlet-, költség- és teljesítményszámítás”) különböztetünk meg. A külső mérleg a vagyon viszonylag alacsony pontossági és részletességi igényű összegzés áttekintésére korlátozódik. A készlet-, költség- és teljesítményszámítás ezzel szemben megpróbál minél részletesebb információkat levezetni a vagyon aktuális állapotáról, így értelemszerűen bonyolultabb, időigényesebb, az üzemek számára túlságosan időigényes. Belső célokra ezért továbbra is a kalkulációs kimutatásokra kell törekedni. Az erdővagyon-mérlegkészítés és a kalkulációs eredményszámítás jellemzőit az 1. táblázat hasonlítja össze. 1. táblázat: Az erdővagyon-mérlegkészítés és a kalkulációs eredményszámítás összehasonlítása Jellemző Orientáltság Címzett Cél

Rendeltetés Számviteli pozíció Eredmény Szemlélet Értékelés szempontjából releváns változások Előírások Célcsoport Koncepció súlypontjai

312

Erdővagyon-mérlegkészítés

Kalkulációs eredményszámítás

külső nyilvánosság, bankok, tulajdonosok Teljes körű mérlegkészítés az erdővagyonról a valós érték (true and fair value) elvének megfelelően publicisztikai, vállalkozásigazdasági pénzügyi könyvelés, ill. melléklet

belső üzemvezetők, tulajdonosok Az erdővagyon-változás átfogó értékelése, mint a tervezés és ellenőrzés alapja vállalatpolitikai, vállalkozásigazdasági, nevelési pénzügyi könyvelésen kívül, esetleg mérlegmelléklet mérlegérték, ill. változási érték kalkulációs változási értékek, plusz természeti feltételek össz-áttekintés – aggregált adatok részletes és átfogó áttekintés – részletes adatok organikus/strukturális és piacfüggő csak organikus/strukturális változások változások törvényi előírások, nemzetközi irányelvek, konvenciók erdészeti konszernek, állami vállalkozások, közös tulajdonú vállalkozások értékelési kérdések, és konformitás a mérlegkészítési elvekkel

nincsenek (csak ajánlások) erdészeti vállalkozások (minden tulajdonforma) számítási kulcs, technikai segédeszközök és gyakorlati megvalósíthatóság kérdései


1. melléklet A BOKU képviselői vitára bocsátották a jelenleg egy kutatási projekt keretében módszertani és gyakorlati szempontok alapján vizsgált kalkulációs módszert, elsősorban a kitermelhető mennyiség alapján végzett pontosított eredményszámítás gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Cél az eredmény megtisztítása egyes fafajok, minőségek, használati módok, károk, használati területek stb. szerint strukturált kitermelhető famennyiségek alapján, egy speciális kiértékelési modellel összekötött adatbank-rendszer segítségével (1. ábra). Erdőre vonatkoztatott input-adatok • • •

állományleírás intézkedési (üzem) terv végrehajtás igazolása

Kalkulációs adatok • • •

faktor árlista termék árlista kitermelhető mennyiség

Állományfejlesztési modell

Erdőállomány adatbank

Választékszámítási programok Kitermelési modellek

(Egyes) kitermelési tervek értékelése

Terv-tény összehasonlítás Egyes tervek

Rövid- és hosszú távú előrejelzés

Teljes tervezés értékelése

Terv-tény összehasonlítás Teljes tervezés

1. ábra: Kitermelhető mennyiségen alapuló eredményszámítás vázlata

Kitekintés Általános nézet szerint a (távoli) jövőben az adózási kérdések a mérleg tekintetében nem fognak szerepet játszani, és nemzetközi szinten a legtöbb területen harmonizált számvitel lesz a jellemző. A megújuló erőforrásokra vonatkozóan az IAS keretében külön standardok lesznek, amelyek az élőfa-készletek jellemzőit is figyelembe veszik. Ezek azonban nem kötelező érvényű irányelvek. Ezzel összefüggésben a workshop záró vitájának eredményeként munkacsoport alakult, amely J. Borchers vezetésével koncepciót dolgoz ki a külön számviteli irányelv keretében végzett erdővagyon-mérlegkészítésre vonatkozóan. A projektmunka eredményének bemutatása a IUFRO „Számvitel” és „Üzemgazdaság” csoportjának 2000 áprilisában Münchenben (Freising) megrendezendő következő konferenciáján várható. Ezzel párhuzamosan az éves eredményszámítás javítása érdekében tovább folyik a munka a kalkulációs módszer további finomításán.


313

1. melléklet

Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók paradigmaváltására2 Jens Borchers Büro für Management Consulting, Stromberg, Deutschland

Összefoglalás: A globális gazdaság erős nemzetközi nyomása következtében a vállalatok éves beszámoló készítési konvenciói is változnak. A legjelentősebb változás a nemzetközi számviteli irányelvekkel (IAS) kapcsolatos, ennek során, 1999 végén bemutattak egy javaslatot a biológiai vagyoni javak mérlegbe történő integrálásáról. Ezt a javaslatot egy német nyelvű IUFRO-alcsoport megvitatta. A munkacsoport létrehozásának célja az volt, hogy kompromisszumot találjon a nemzetközi számviteli irányelvekben megfogalmazott javaslatok és a hagyományos német nyelvű kereskedelmi jog között. Címszavak: biológiai vagyoni javak, élőfakészlet mérlegkimutatása, konvenció-javaslat, International Accounting Standards (IAS)

1.

Bevezetés

Német nyelvterületen az "erdészeti üzemek teljes körű mérlegkészítésével" kapcsolatos vitáknak története van (Brabänder, 1995). Karl Abetz XX. század első felében készített elméleti javaslatai, és gyakorlati megvalósítási kísérlete után a téma az 50-es években reneszánszát élte. A vitát elsősorban Abetz (1959) és Lemmel (1956) eltérő elképzelései, valamint Frauendorfer (1958) instruktív jellegű utalásai jellemezték. Míg korábban a rendkívül hiányos erdészeti mérleg és az erdészeti számvitel teljessé tétele iránti tudományos érdeklődés éltette a vitát, napjainkban kissé másként árnyalt okok húzódnak meg a vita ismételt újraéledése mögött: az egyre gyorsabban fejlődő gazdaságban a szűkös tőkeeszközökért folyó versenyben egyre gyakrabban végeznek ágazatokon átnyúló hatékonysági összehasonlításokat. Nem csak a nyereségorientáltan működő magán erdészeti vállalkozásoknak, hanem az államnak, mint nagy erdőterületek tulajdonosának is fel kell tennie a kérdést, hogy az immár hosszú idő alatt felhalmozódott, és jelentős méreteket öltő élőfakészletek allokációja az optimalizált marginális kamatozásnak megfelelően célirányosan történik-e. E vitát figyelve erősödik az a meggyőződés, hogy már nem lehet elegendő egy erdészeti üzem eredményét kizárólag az évente felszabadult likviditás alapján mérni, és az élőfakészletben lekötött és ezzel más felhasználás számára elvont vagyoni értékeket teljesen figyelmen kívül hagyni.

2

A tanulmány eredeti címe, megjelenési helye: Überlegungen zur Einbindung des aufstockenden Holzes in den Jahresabschluss von Forstbetrieben vor dem Hintergrund des Paradigmenwechsels internationaler Bilanzierungskonventionen. – In: Hans A. Jöbstl (Hrsg.): Waldvermögensbewertung – Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe, Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft an der Universität für Bodenkultur in Wien. Heft 15. Eigenverlag, 2000.: 37-42.

314


1. melléklet

2.

Paradigmaváltás a nemzetközi számvitelben

Az erdészeti üzemek külső számvitele körüli újból felélénkült vita napjainkban a tudománytörténettel szemben jelentősen megváltozott környezetben zajlik: a vállalatalapítás, ill. újjáépítés időszakában az óvatosság elve (elsősorban a minimumérték-elvben és az imparitás elvében), valamint a hitelesség elve vonult be a német kereskedelmi törvénykönyvbe és a számviteli alapelvekbe. Ebből a hagyományból kiindulva érthető a kereskedelmi törvénykönyv következetes alapelve, amely szerint "minden vagyontárgy értékének alsó határa a beszerzési vagy előállítási érték". Kézenfekvő, hogy az előállítási költséget, mint alsó értékhatárt alapul vevő szigorú óvatosság elve lehetetlenné teszi az élőfakészlet mérlegbe történő bevonását, hiszen az élőfakészlet(érték) biológiai előállításához (ez az erdészeti üzem speciális jellemzője) nem kell közvetlen ráfordítást eszközölni. Az is érthető tehát, hogy a német nyelvterületen eddig az élőfakészlet(érték) éves beszámolóba történő integrálására vonatkozó kezdeményezéseket rendszertani, de kereskedelmi és adójogi okokból is alig fogadta el a tudomány és a gyakorlat - nem beszélve, a csak az automatizált adatfeldolgozási technika időszakában megoldhatóvá váló, leltárkészítési problémákról. A tőkepiacok fokozódó globalizálódásának során a külső számvitel német hagyományát nemzetközi kritika érte: egyrészt az óvatosság elve lehetővé teszi azt, hogy a mérlegkimutatáson kívül jelentős mértékű csendes tartalékok képezhetők, amely hozzájárul a hitelezők védelméhez. Másrészt azonban számos kereskedelmi és adójogi választási lehetőségnek köszönhetően ezeket a tartalékokat "csendesen" ismét fel lehet szabadítani, és a vállalat likviditása érdekében fel lehet használni. Mindkét folyamat - és itt jelentkezik a kritika - a "részvényes", tehát a külső számvitel tulajdonképpeni címzettje részvételének kizárásával zajlik le (Born, 1999). Az angolszász új mérlegkészítési javaslatok kiindulási pontja ezzel szemben más. Az „International Accounting Standards“ (IAS) és a „Generally Accepted Accounting Principles“ (US-GAAP) paradigmaként nevezi meg a finanszírozónak a tényleges vagyoni helyzethez fűződő érdekét. Ezért ennek a szemléletnek a középpontjában az IAS „true view and fair value“ (= valós kép és tényleges érték) alapelve áll. Sok elméleti és gyakorlati szakember azt várja, hogy az IAS-szemlélete teret nyer, és le fogja váltani a kereskedelmi törvénykönyv lényeges alapelveit (Küting és Weber, 1997).

3.

Az IASC erdészeti vagyonmérlegre vonatkozó javaslatai

Nem meglepő, hogy a "true view and fair value (a valós érték)"-en alapuló szemléletnek köszönhetően az erdészeti üzemek is a mérlegkészítési érdeklődés középpontjába kerülnek. És valóban, 1999 végén az IAS-Committee (IASC) egy javaslatot („Exposure Draft“) vetett fel az interneten keresztül zajló vitában, amelynek segítségével a mező- és erdőgazdasági üzemek valamennyi vagyonértékének mérlegkimutatása elkészíthető (IASC, 1999). Ez a javaslat (Borchers német fordításában, 1999) a nyilvánvalóan az IASC elkészítésénél bábáskodó, a föld legtöbb országában szokásos ültetvényes erdőgazdálkodás nyomait viseli. Úgy tűnik, hogy az IAS-szemlélet növekvő elfogadottságára való tekintettel (Weber-Grellet, 2000) sürgőssé válik a közép-európai tartamos erdőgazdálkodás különlegességeinek integrálása, egyébként attól lehet tartani, hogy (a certifikáláshoz hasonlóan) a kitartó erdészeti üzemeket a gyorsan alakuló nemzetközi vita túlhaladja, és kész tények elé állítja. A német nyelv-


315

1. melléklet területen még széles körben elfogadott kereskedelmi törvénykönyvi elvek közötti kapcsolat helyreállítására az IASC Exposure Draft Agriculture-t egy nemzetközi munkacsoport megvitatta, és néhány pontban módosította. Cél a gyakorlat bevonásával olyan rövid és tömör alapelvek megfogalmazása volt, amelyeket kiválasztott modellprojektekben alkalmassági próbának elehet alávetni. Ezzel egyidejűleg a nemzetközi fejlődéssel való lépéstartás végett folytatódik az IASC-vel folytatott vita. A következőkben bemutatjuk, és röviden kommentáljuk a munkacsoporton belül konszenzus útján elfogadott konvenciót (dőlt betűvel szedve).

4.

Az állami erdészeti üzemek élőfakészletének éves beszámolóba történő bevonását szolgáló konvenció 4 sarokpontja3

Előzetes megjegyzések 1) Amíg a német jogban az adózási mérlegre vonatkozóan a kereskedelmi mérleg (a számviteli beszámoló) a mértékadó, a jövedelem és nyereség alapján adózó erdészeti üzemnek nem fűződhet érdeke ahhoz, hogy a lábon álló fában kötött vagyonértékei hirtelen megjelenjenek. Ezért az alábbiakban vázolt konvenció először kizárólag az eddig nem a jövedelem és nyereség alapján adózó állami erdészeti vállalatokat célozza meg. Az ott érvényes szerkesztési szabadság keretében történő alkalmazás, szükség esetén az éves beszámoló mellékletében foglalt mellékszámítás formájában, adójogilag nem jelent problémát. 2) A leltárkészítési eljárásokról szándékosan nem ejtünk szót. A leltárkészítési eljárást célszerű az üzemi helyzetnek megfelelően megválasztani. Figyelembe kall azonban venni, hogy a készletekre és a növedékre vonatkozó adatokat a mellmagassági átmérő adatokat tartalmazó kimutatásból nyerjük.

Kimutatás a mérlegben (Eszközök) A lábon álló élőfakészlet értékét a mérlegben a befektetett eszközök között külön pozíció („Élőfakészlet(érték)“) alatt mutatjuk ki. Ez az előírás ellentétben áll mind a német kereskedelmi joggal (amely az élőfakészlet értékeket fel sem veszi), mind az IASC-ED 65-vel (amely külön mérlegpozíciót ad meg - „biológiai vagyonértékek“). Ezen kívül el kellett határolni a már kitermelt, de még el nem adott fát (késztermékek), amelyet ma általában a forgóeszközök alatt mutatnak ki.

3

Az itt bemutatott "sarokpontok" egy 1999. 11. 15-én Mainzban megrendezett IUFRO-Workshop részeredményei. Résztvevők voltak: Dr. B. Wippel (Büro für Managementconsulting), Donner (GMO Unternehmensberatung), M. Duhr (LFV Brandenburg), U. Hempfling (LFV Sachsen), G. Ontrup und M. Sergi (LFV Rheinland-Pfalz), E. Lepique, BDO Deutsche Warentreuhand AG, Meyer-Reichert (LÖBF NordrheinWestfalen) und Dr. D. Müller (LFV Bayern).

316


1. melléklet Kimutatás a mérlegben (Források) Az eszköz oldal ellenpozíciójaként forrás oldalon az élőfakészlet(érték)et speciális tőketartalékba (élőfanövedék-érték) állítjuk be. Élőfakészlet alatt minden olyan gazdaságilag releváns erdészeti növényt értünk, amelyek magassága meghaladja a 20 cm-t. A kitermelt, de még nem értékesített fát a forgóeszközök alatt mutatjuk ki. A saját tőkével való elszámolásra nem kerül sor, ill. az saját eszközökből történő sajáttőke-emelést feltételez. Ennek során feltételezzük, hogy a mérlegkészítésbe bevont erdészeti üzem az elért élőfakészlet-értéket termelési alapként tartósan meg kívánja tartani. A lábon álló élőfakészlet-érték eszközök alatti kimutatása mérlegrendszertani okokból nem jár azzal, hogy a forrás oldalon egy analóg kimutatás kell elhelyezni. Mivel nem realizált, és valószínűleg teljesen nem is realizálható vagyonnövekedésről, de nem is valódi számított időszakos nyereségről van szó, az (adott esetben adózás szempontjából releváns) nyereségkimutatást el kell kerülni. Ebből az okból kifolyólag azt is javasolják, hogy hozzunk létre egy speciális tőketartalékot („élőfanövedék-érték tartalék “), annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a más vagyonértékekkel történő keveredést, és a részvényes számára biztosítsuk vagyonának erre a különleges mércével mérendő részére vonatkozóan a tisztánlátást. Ezzel öszszefügg az a javaslat, hogy tekintsünk el a növedékérték eredmény-kimutatásban történő megjelenítésétől. Alapvetően elképzelhető, hogy az erdészeti üzem passzív cserét hajt végre a tőketartalék ("élőfanövedék-érték tartalék") és a saját tőke eleme között. Egy ilyen tranzakciónak együtt kell járnia a "termelő" élőfa-vagyon mértékére és szerkezetére vonatkozó stratégiai elvi döntéssel. Adott esetben az erdészeti adójog „élőfakészlet” érték kimutatást követő új kialakítása során értékelni kell a tőketartalék mértékét, valamint az ilyen passzív csere adójogi jelentőségét. Alapvetően azonban célszerű betartani, hogy ilyen lépést csak akkor szabad elvégezni, ha a lábon álló értéket kitermeléssel ténylegesen realizálják.

Kimutatás a kiegészítő mellékletben A kiegészítő mellékletben a vállalkozás (esetleg évente) számot ad az „élőfakészlet értékének” alakulásáról, valamint az alkalmazott értékelési eljárásokról. Az élőfakészlet értékváltozását a természetes növedék és a piaci árváltozás arányai szerint elkülönítve kell kimutatni. Az a tény, hogy a rönkárak, és ezzel az erdészeti üzemben lekötött értékek jelentős piaci változásoknak vannak kitéve, alapvetően nem lehet a mérlegben történő kimutatás elleni érv, ezt egyetlen más olyan ágazatban sem fogadnák el, amelyek hasonló értékváltozási mozgásokkal kénytelenek szembesülni. A fontos csak az, hogy az erdőgazdaságra sajátságosan jellemző élőfakészlet növekedés ne vesszen el a piaci mozgások által indukált árváltozásban. Ez az IASC által javasolt növedékarány és árváltozás arány elkülönített kimutatásával elkerülhető.[vö. Nr. 52 ff. im IAS Exposure Draft Agriculture (ED 65)]. A mérleg "túlterhelésének" elkerülése végett azonban ajánlott ezt a kimutatást szintén az éves beszámolóhoz tartozó kiegészítő mellékletben elhelyezni (befektetett eszközök változása).


317

1. melléklet Az élőfakészlet változás nem szerepel az eredmény-kimutatásban Az élőfakészlet értékváltozása nem szerepel az eredmény-kimutatásban. Az IASC ED 65-től eltérően azt javasoljuk, hogy ne hozzunk létre „Élőfakészlet időértékének növekedése a periódus alatt" elnevezésű eredményszámlát. Ehelyett célszerű a lábon álló fa értékét csak az állománymérlegben és a kiegészítő mellékletben kimutatni. Ennek az eljárásnak az oka az esetleg irányítható nyereség-kimutatás elkerülése. Egyébként az 1. és 2. pozíciók alatt javasolt eljárásnál az eredmény-kimutatásban nem kell kimutatni a növedékértékeket.

Értékelési eljárások A lábon álló fakészletet koruktól függetlenül az átmérőjük alapján értékeljük. A közép-európai tartamos erdőgazdálkodás viszonyai között az állományok (IASC ED 65 szerint javasolt) osztályozása „vágásérett“ und „nem vágásérett“ kategóriák szerint nem adekvát. Az ilyen megkülönböztetés adott esetben elképzelhető, sőt célszerű lehet az ültetvényerdőkre vagy a korosztályos erdőkre is; az egyazon területen különböző fafajokkal és korosztályokkal gazdálkodó erdészeti üzemek számára azonban biztosan nem az. A célvastagság elérése szerinti kisegítő osztályozás sem tűnik ésszerűnek, mivel egy ilyen mérce az egyénileg választott üzemi stratégiától (pl. a tulajdonos likviditási igényétől), és nem abszolút és hosszú távú, stabil kritériumoktól függ. Addig az időpontig, amíg a kitermelési költségekkel korrigált bevételek meghaladják az erdősítés normál költségeit, az „élőfakészlet(érték)et” ezekkel a normál költségekkel értékeljük, és a mérlegben a befektetett eszközök alatt mutatjuk ki. Az érték-megállapításról a kiegészítő mellékletben kell beszámolni. Erdősítési normál költségek alatt az állomány területére vonatkozó, valamennyi, az állomány biztos megmaradásáig felmerülő költséget értünk. A normál költségek a tényleges ráfordítások alapján (évente) dinamikusan kiigazításra kerülnek. A biztosított felújítás időpontjától felmerülő ápolási intézkedések (gyérítések, gallyazás stb.) nem kerülnek aktiválásra, hanem előállítási költségnek számítanak. A lehetséges piaci realizálás előtti időpontra vonatkozó értékelési segítségként csak a szokásos üzemi költségértékek jöhetnek szóba. A korábban javasolt várható értékek [pl. Lemmel (1956) és mások] nem tűnnek elfogadhatónak, mivel az értékelés időpontjában sem a későbbi, ténylegesen elért termelési cél, sem az ehhez szükséges időtartam, de a termék értéke sem becsülhető meg. A normál költségként javasolt költség a „tervezett költség“, azért, hogy a termeléstechnika hibáit (pl. erdővédelmi költségeket) a mérlegben visszaélésként ne lehessen vagyonértékként kimutatni. A nemzetközi számviteli irányelveket (IAS) követi az az elképzelés, amely szerint ne absztrakt megadott értékek, hanem az üzem költségei legyenek döntőek az érték meghatározásánál, és a mérlegben meg kell jeleníteni az üzem saját piacain elért árait is.

318


1. melléklet Az élőfakészlet értékelése a kitermelési költségmentes árbevételek alapján történik, amennyiben azok meghaladják az erdősítés normál költségeit. A kitermelési költségmentes árbevételek tartalmazzák az előállítás és értékesítés valamennyi költségét. Az egyes tételek részletes kimutatása (fafajok és mellmagassági átmérő szerint) a kiegészítő melléklettben található. Az értékeléshez használt valamennyi kitermelési költségmentes fa-árbevételt az üzem számára fontos piacok figyelembe vételével évente aktualizálják, és szintén a kiegészítő mellékletben mutatják ki.

A javaslatnak az a megfontolás az alapja, hogy az üzem élőfakészlete elméletileg saját értékesítéshez bármikor kitermelhető, és a benne lekötött érték realizálható. Ezzel a könnyen kiszámítható lábon-álló árat-értéket, mint értékmeghatározási alapot vehetjük figyelembe. Annak elkerülésére, hogy a mérlegben az egy pozíció alatt megállapított egyes értékek ne vesszenek el, ill. a lényeges értékekről a részvényest-tulajdonost tájékoztatni lehessen, a kiegészítő mellékletben történő kimutatást támogatjuk.

Irodalom Abetz, K. (1959): Zur forstlichen Erfolgs- und Kostenrechnung. AFJZ 130, 1, 1-6. Borchers, J. (1999): Möglichkeiten einer vollständigen Bilanzierung von Forstbetrieben nach Handels und Steuerrecht. Forstwissenschaftliches Centralblatt 118, 4, 197-211. Borh, K. (1999): Rechnungslegung nach IAS, US-GAAP und HGB im Vergleich. SchäfferPoeschel Verlag, Stuttgart. Brabänder, H.D. (1991): Zur Vermögensrechung und Erfolgsrechung nach dem Verfahren von Lemmel. Vorstarchiv 62, 6, 231-235. Freuendorfer, R. (1958): Zur Frage der Bewertung des forstlichen Betriebsvermögens. Centralblatt für das gesamte Forstwesen 75, 1, 116-141. International Accounting Standards Committee (1999): Exposure Draft Agriculture (ED 65). London, (deutsche Fassung J. Borchers, 1999) International Accounting Standards Committee (1999): International Accounting Standards, Deutsche Fassung. Schäffer-Poescher Verlag, Stuttgart. Küting, K. und C.-P. Weber (1997): Das Rechungswesen auf dem Prüfstand. IMK, Frankfurt. Lemmel, H. (1956): Forstliche Vermögens- und Erfolgsrechnung. Schriftenreihe der Forstlichen Fakultät der Universität Göttingen. J.D. Sauerländer Verlag, Frankfurt/Main. Weber-Grellet, H. (2000): Nachgefragt bei Heinrich Weber-Grellet. FAZ von 20.5.2000, 22.


319

1. melléklet

A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig4 Bécsi (BOKU) professzorok az Üzemtani Tanszéken A BOKU Erdészeti Politikai és Gazdaságtani Intézete és az EFE Üzemtani Tanszéke együttműködése keretében két előadásra került sor 1996. májusában. Prof. Dr. Wolfgang Sagl az erdőértékelésről tartott ismertetést (könyvéről és munkásságáról az erdészeti lapok olvasói tájékozódhattak). Prof. Dr. Hans A. Jöbstl egyetemi tanár az erdőmérnök hallgatóknak tartott előadást "A pénzügyi könyvviteltől az üzemi könyvvitelig és a környezetorientált üzemgazdasági számvitelig" címmel. Az éves mérlegszerinti eredmény a számvitel szabályai szerint megegyezik az eredménykimutatásban és a mérlegben. Az általános számvitel azonban az "erdő" vagyon éves változásait nem kezeli, így az erdészeti eredmény levezetéséhez kalkulációval, a vagyon- és időkorrekciós tételek számbavételével juthatunk. A magyar szakközönség számára az előadás gondolatmenetét (a részletes számítási anyag mellőzésével) ismertetjük (ezer hektárra számított példa segítségével). A. Pénzügyi könyvvitel (vállalkozói számvitel) Ezer ATS 1. Az eredménykimutatás és a mérleg - mérleg szerinti eredménye 1 535 Hozam (bevétel) többlet a ráfordítással (kiadással) szemben (vagyon növekedés, ill. csökkenés; megjegyzés: azonban ERDŐ nélkül) 2. Eredménykimutatás szerinti - üzemi eredmény 1 171 (a pénzügyi eredménytől és a rendkívüli eredménytől elkülönítve) 3. Az erdőgazdálkodás üzemági eredménye 1 232 Az egyes üzemágak üzemi eredményéből: erdészet, fűrészipar, mezőgazdaság, vadászat, egyéb földhasznosítás, szolgáltatás (piaci), infrastrukturális szolgáltatás (nem piaci), költséghely-számítás (üzemi számlák) B. Üzemi könyvvitel (kalkuláció) Különféle átértékelések és kalkulációs tételek (+384) 4. A tényleges fakitermelés eredménye, 848 üzemi elszámolás a kalkulációs kamatköltségek beszámításával (326) 5. A tartamos gazdálkodást szolgáló üzemterv szerint kitermelhető, vágásérett fatermelés eredménye, 429 (az elméleti kitermelés elemzése, költségviselők szerinti számítás) → Erdővagyonváltozás 1: - 419 6. A vágásérett fakitermelési lehetőség végrehajtásának részletezése fafaj, használati mód és a használat helye szerint (Terv - tény összevetés) Erdővagyonváltozás 2: - 187 7. Erdőművelési előírások végrehajtásának részletezése Többletráfordítás, illetve ráfodításhiány (pótlólagos szolgáltatásnyújtás, ill. az azzal való felhagyás) (Terv - tény összevetés) Erdővagyonváltozás 3: -107

4

A tanulmány megjelenési helye: Lett Béla, Erdészeti lapok, CXXXI. évf. 1996/11.

320


1. melléklet

C. Az erdő állapotának változása az üzleti évben (bázis: részterületek erdőleltára - szúrópróbás ellenőrzés) 8. Erdősítések és az erdőműveléssel érintett területek állapotában bekövetkezezett változások (sikeresség, növedék; a gyérítés minősége; károk a visszamaradó állományban) 9. Természeti új károk, vadkárok, elmaradó haszon Erdővagyonváltozás 4:

- 30

Az erdészeti üzem tényleges üzemi eredménye

105

-1

Az eredményt a továbbiakban még módosítják: D. A vágásérett fakitermelés eredménye - hosszú távú teljesítény kihasználtság 10. A kitermelhető mennyiség értéke hosszabbtávú átlag viszonylatában (6%-kal több mennyiség; 1%-kal több érték) A teljesítménykapacitás hosszútávú változása (+2%) 100 Az 1992-től 2001-ig tartó periódusra megállapított tartamosságot szolgáló kitermelhető mennyiség bár 6%-kal a hosszú távon kivágható mennyiséget meghaladja, értékben azonban csak 1%-kal van a hosszú távú átlag felett, amely csekély vagyonvesztéssel ér fel. Egyidejűleg azonban a tartalékkészlet és a teljesítmény kapacitás javítására törekednek, amelyből a kitermelt érték (a pénzügyi fedezeti hozzájárulás) hosszú távú javítása származik, hogy a készlet- és vagyonleépülés a folyó erdőrendezési periódusban, értékben a hosszútávú teljesítményjavítás által több, mint kiegyenlítődik. A vagyonban bekövetkező +0,5%-os változás évente és hektáronként 100 ATS-t jelent Az erdészeti üzem módosított üzemi eredménye

205

E. Infrastrukturális teljesítények (nem piaci hozamok) 11. Üzemgazdasági értékelés (kártérítési igény, kártalanítás) a) Többletráfordítások (fizetési) (lásd 3. pontot is) beleértve az általános költségeket is (4%) b) Hozam csökkenések (kalkulációs elmaradó haszon költsége)

20 40

Erdészeti üzemek üzemi eredménye (beleértve az infrastrukturális szolgáltatásokat is) 265 12. Nemzetgazdasági – szociális érték A társadalmi-szociális értékelés különböző módszerei ismertek, de a szerző a példában számszerű értékeket nem szerepeltetett, így konkrét érték nélküli a környezethez alkalmazkodó erdészeti üzem üzemi eredménye is. A védelmet szolgáló (vadpatak- és lavinaszabályozás) objektumok, rekreáçiós kkk berendezések, a betegség alakulása, a kártalanítás stb. alternatív költségei A fogyasztó haszna Eltérő módszerek a fizetési hajlam mérésére (lásd Merlo, 1995) zzz A környezet igénybevétele az erdőgazdálkodás által Negatív hatások, értékcsökkenés (túlhasználat, ápolási hiányosságok, nem -xx természetbarát erdőművelés, útépítés, károk, rizikó stb.) A környezethez alkalmazkodó erdészeti üzem üzemi eredménye uuu Az erdővagyon változásának bevonása az eredményszámításba az erdészeti számviteli szakemberek egyik kiemelt kutatási témájává vált.


321

1. melléklet

Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak figyelembevételével1 Hans A. Jöbstl Universität für Bodenkultur Wien, Österreich

1.

Bevezetés

A pénzügyi könyvelés a vagyonmérleggel és az eredmény-kimutatással több okból sem képes helyesen meghatározni egy erdészeti üzem eredményét – a kimutatott mérleg szerinti nyereség a lábon álló fára vonatkozó vagyon(érték)-változás, összehasonlítás hiányában problematikus, és további elemzés és kiegészítő értelmezés nélkül többnyire félrevezető. Ezért olyan eredmény-kimutatás, amely egy (üzemtervezési) perióduson belüli tényleges erdővagyon(érték)-változásokat is figyelembe vesz, láthatólag csak a számlarendszeren kívüli kalkulációs modellek segítségével készíthető. A mérleg szerinti eredmény vagyonváltozásokra visszavezethető elemeinek meghatározására általában az üzemi elszámolást (BAB), és a tényleges fakitermelési eredménynek a tartamosan kitermelhető famennyiségre történő átszámítását használják. Ez az egyszerű számítás (kitermelhető mennyiségre korrigálás) az egyik első lépés a helyes irányba, ennél azonban nem több. Ezt következő lépésként feltétlenül követnie kell a fafajok és kitermelési területek szerint részletezett kitermelhető mennyiségre történő átszámításnak. Az erdőművelési intézkedések a „termelő alap” (az erdő) karbantartását, ezzel a tartamosan kitermelhető famennyiség biztosítását szolgálják. A kitermelhető mennyiség segítségével kifejezett teljesítménykapacitás csak akkor biztosított, ha végrehajtják a szükséges intézkedéseket. A tervezett intézkedésektől való eltérések következésképpen vagyonvesztést (csökkentett teljesítményt) vagy vagyongyarapodást (többlet teljesítményt) jelentenek. Ezt a tartamosan kitermelhető mennyiségtől való eltérésekhez hasonlóan (fafajok, választékok, kitermelési helyek, intézkedési módok stb. szerint differenciálva) rögzíteni és értékelni kell. Az erdőművelési tevékenységet ezért speciális számítás szerint (intézkedések terv-tény összehasonlítása) kell elemezni, standard költségekkel értékelni, és hatékonyságuk (célhatékonyság) szerint megítélni. Az újonnan keletkezett erdőkárokat, és a telepítések hiányos fejlődését is pénzértékben kell kifejezni. A megválasztott kitermelhető mennyiség ezenkívül a vagyon hosszú távú alakulására is hatással van, amely további eredményeltérést okoz. Ezt az eredményszámításban meg kell jeleníteni. A piac által nem honorált környezeti szolgáltatások költségét úgy lehet kiszámítani, hogy az azzal összefüggő (közvetlen) ráfordításokat az üzemi elszámolásban elkülönítve rögzítjük, az arányos általános költségeket hozzászámítjuk, és kalkulációval figyelembe vesszük az ún. alternatív költséget (fatermesztés elmaradt haszna). 1

A tanulmány eredeti címe, megjelenési helye: Verbesserte Erfolgsrechnung unter Einbeziehung der Waldvermögensänderungen und der Umweltleistungen der Forstbetriebe – In: Hans A. Jöbstl (Hrsg.): Waldvermögensbewertung – Forstliche Erfolgsrechnung. Schriftenreihe, Berichte aus der Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft an der Universität für Bodenkultur in Wien. Heft 15. Eigenverlag, 2000.: 157-169

322


1. melléklet A környezeti szolgáltatások költségmódszerekkel, vagy fogyasztói-haszon becsléssel történő meghatározása az egyes üzemek vonatkozásában (jelenleg) nem tűnik célravezetőnek. Ajánlott a nyújtott szolgáltatásokról kimutatást készíteni. Az alábbiakban egy osztrák erdészeti magánüzem számítási eredményeinek példáján egy lépésenkénti megoldási javaslatot mutatunk be:

JAVÍTOTT PERIODIKUS EREDMÉNYSZÁMÍTÁS a tízéves kitermelési és állományápolási programtól való eltérések figyelembevételével (terv-tény összehasonlítás, eltérések elemzése és értékelése) A.

Fakitermelés (ES) – A tartamosan kitermelhető mennyiségtől (NHS = terv, ill. a tartamos teljesítmény-potenciál kifejezése) való eltérések. Jelenlegi gyakorlat: A túlhasználat, ill. alulhasználat költségének és árbevételének elkülönítése a fakitermelési költségektől (HEK) és az árbevételtől (ER) tartamosan kitermelhető mennyiségre történő átszámításával (m3-ben); DB=ER-HEK= kitermelési költség nélküli nyereség. (NHS – ES) * DB/m3 = vagyonváltozás

(eredménykorrekció)

Javított változat: Fakitermelési költségek és árbevételek differenciált megtisztítása a kitermelési (tény) és kitermelhető mennyiség (terv) szerkezet összehasonlításával fafajok, fajták, használati helyszínek, elő- és véghasználati arányok stb. szerint [→ DB−eltérés].

[(ERNHS – ERES) – (HEKNHS – HEKNS)] * (NHS – ES) = vagyonváltozás (eredménykorrekció) B.

Fatermelés – Munkaprogramtól és kivitelezési céltól (terv) való eltérések. 1. Tízéves erdőművelési tervtől való eltérések [területterv - területtény] * költség/ha = költségek, ill. kiegészítő szolgáltatás (eredménykorrekció) 2. Erdősítések értékelése (minőség, tevékenységek hatékonysága stb.) alapján, és a veszélyeztetett állományok (hántáskárok, koronaritkulás stb.) egészségi állapotában bekövetkezett változások értékelése. terület * számított érték/ha = költségváltozás

C.


Eszközállomány – Út-, épület- és gépkarbantartási programtól való eltérések (terv) (terv – tény) – költségek = költségváltozás



323

1. melléklet

2.

Megoldási javaslat bemutatása egy erdészeti magánvállalat példáján

Üzemünk a közép-és magashegységek szintjén, Ausztria erdőkben egyik leggazdagabb területén (Alpok keleti nyúlványa) található, és az erdészet mellett több melléküzeme is van. Környezetében egy középnagyságú város és számos falu található.

2.1.

Hagyományos eljárás

1) Mérleg (állomány- és eredménymérleg) Kiindulási pont a pénzügyi könyvelés (törvényi rendelkezés szerint mérleggel és eredménykimutatással) azzal a hiányossággal, hogy az erdővagyon nincs kimutatva (ill. csak beszerzési értékként). Tehát az erdővagyon változásai adekvát módon nem jelennek meg a mérleg szerinti eredményben. Egy kivétellel: néhány közös tulajdonú üzemben – mint a konkrét példában – az elmaradt tevékenységekre használati többlet tartalékot és rendkívüli céltartalékot képeznek. Bővített számvitel – Rövid távú eredményszámítás A mérleg szerinti eredmény fokozatos felosztása üzemi eredményre, pénzügyi eredményre és rendkívüli eredményre + üzemi elszámolás korszerűsített eredményszámítással + közjóléti szolgáltatások figyelembevétele.

1. táblázat. Egy osztrák erdőgazdasági vállalat eredményei az 199x évre (minden érték pénzegységben – PE – kifejezve, és 1000 ha üzemnagyságra átszámítva) 199x. december 31-i mérleg ESZKÖZÖK I. Befektetett eszközök Földtulajdon Beépített ingatlanok a) Bérlemények 118 671 b) Üzemi épületek 81 493 c) Kerületi objektumok 24 512 Erdészeti utak Gépek és gépi berendezések Egyéb berendezések Járműpark Értékpapírok

II. Forgóeszközök Készletek Követelések áruszállításból Tagokkal szembeni követelések Pénztár Bankbetétek Bérelőleg és egyéb követelések

III. Időbeli elhatárolások

324

FORRÁSOK I. Tőke 340 893 550 000 II. Tartalékok Tartalékalap 104 250 Szabad tartalék 305 125 224 676 Földeladás utáni tartalék 18 815 84 635 Többlethasználat utáni tartalék 238 009 21 180 Bérleti díj tartalék 60 594 726 793 16 127 32 248 220 757 III. Céltartalékok a) Célt. végkielégítésekre 83 503 b) Célt. nyugdíjakra 639 c) Egyéb céltartalékok 182 829 266 971 32 267 55 528 IV. Kötelezettségek 41 539 a) ERP - támogatási alap 1 306 953 b) Köt. száll. és szolg.-ból 34 047 622 989 c) Egyéb kötelezettségek 7 144 42 497 2 341 V. Adózott nyereség Átvitt nyereség 1 157 5 591 Üzleti év nyeresége 114 306 115 463 1 701 724 1 701 724


1. melléklet Eredménykimutatás 199x Összköltség eljárás szerint

1 Értékesítés nettó árbevétele 2 ± STK Állományváltozás 3 + Egyéb üzemi bevétel = Üzemi teljesítmény (1-3. sor) 4 – Anyagköltség és igénybe vett szolgáltatások értéke 5 – Személyi jellegű ráfordítások 6 – Értékcsökkenési leírás 7 – Egyéb ráfordítások 8 = Üzemi tevékenység eredménye (1-7. sor) 9 Kapott kamatok, értékpapírhozam és hasonló bevételek 10 + Pénzügyi műveletekből származó bételek 11 – Pénzügyi befektetések és forgóeszköz értékpapírok értékvesztése 12 – Kamatok és kamatjellegű ráfordítások 13 = Pénzügyi műveletek eredménye (9-12. sor) 14 SZOKÁSOS VÁLLAKOZÁSI EREDMÉNY (8.+13. sor) 15 ± RENDKÍVÜLI EREDMÉNY 16 = Éves (adózás előtti) eredmény (14-15. sor) 17 ± Eredménytartalék feloldása és feltöltése 18 ± Átvitt nyereség/veszteség (adózási) 19 = Mérleg szerinti eredmény

571 054 6 049 98 236 675 339 –190 238 –221 406 –62 984 –71 082 129 629 44 485 160 653 –159 500 –55 45 583 175 212 99 488 274 700 –160 395 1 158 115 463

A tiszta nyereség 115 463 pénzegység (PE)2, amely a számviteli törvény szerinti összköltséges eljárás alkalmazásával 129.629 PE üzemi eredményre, 45 583 PE pénzügyi eredményre, 99 488 PE rendkívüli eredményre és –159 237 PE összegű különböző eredmények átvezetésekre bontható (1. táblázat). Az üzemi tevékenység és a pénzügyi tevékenység eredménye képezi a szokásos vállalkozási eredményt (175 212 PE). A rendkívüli eredmény figyelembevételével kapjuk meg az un. éves nyereséget (274 700 PE). Az eredmény mérlegben történő további tagolására nincs lehetőség, mivel a bevételek termékenként, költségviselőként és teljesítménykategóriánként részletezve vannak kimutatva, ezzel szemben a ráfordítások csak költségfajtánként. A költségfajták nincsenek hozzárendelve a költségviselőkhöz. A mérleghez fűzött kiegészítésben a famennyiségeket, faárakat és járulékokat hozzárendelik a tulajdonosokhoz, beruházásokhoz stb. A túlhasználatot és a használatelmaradást csak mennyiségileg fejezik ki, értékben nem. A különböző melléküzemek, ill. melléktevékenységek (pl. fűrészipar, mezőgazdaság, vadászat, egyéb földhasznosítás, ingatlanok bérbeadása, szolgáltatások, infrastrukturális szolgáltatások stb.) nincsenek kimutatva. Az eredménykimutatás gazdasági tartalma tehát alacsony.

2

Adatvédelmi okokból valamennyi érték 1.000 hektáros üzemnagyságra vonatkozik, és Euro pénzegységre van átszámítva. Az eredménykimutatást a számviteli törvény (1990) előírásaihoz igazítottuk, így információkban gazdagabb lett


325

1. melléklet 2) Üzemi elszámolás, üzemi elszámolási nyomtatvány (BAB) A további elemzésekhez költséghely-számításra van szükség, amelynek segítségével elvégezhető a bevételek és ráfordítások üzemáganként történő felosztása, és a költségviselőkhöz, ill. szolgáltatásokhoz és termékhez való hozzárendelése. Ehhez általában az ún. üzemi elszámolási nyilvántartást, nyomtatványt (BAB - Betriebsabrechnungsbogen) használják. Ez olyan táblázat, amelynek vízszintes soraiban találhatók a költségfajták, függőleges oszlopaiban pedig a költséghelyek, ill. a költségviselők, azaz az üzemágak. Ehhez először át kell alakítani a ráfordítást költséggé (üzemi átvezetés, célráfordítás = alapköltség). Az üzemi elszámolási nyomtatványba ezen kívül néhány kalkulációs pozíciót is integrálnak, úgy hogy pl. a pénzügykönyvelési értékcsökkenési leírást üzemgazdasági értékcsökkentési leírás helyettesíti, és kalkulációs kamatokat, valamint adott esetben kalkulált kockázati költséget alkalmaznak. Ehhez erdészeti költséghely keretjavaslatok (1962 és 1974) és számítógépes üzemi elszámolási rendszer állnak rendelkezésre (Jöbstl, 1981). Üzemi elszámolási nyomtatvány (BAB) kivonat Költséghelyek

Erdészeti üzem Termelési költség Általános költség

Kitermelés Művelés Berendezések Igazgatás Vadászat

Költségfajták Bérköltség … … Számított költségek Járulékok Költségek összesen 270 370 Teljesítményérték/hozam Üzemi-eredmény

Közvetett költséghelyek

Melléküzemek

Környezeti Általános szolgáltatások költséghely

↔ ↔ ↔ ↔ ←|→ 212 115

1 800

3 700

546 285

14 000

0

63 800

12 200

-3 700

Speciális közvetett költséghely

←|→

A költséghely-elszámolás segítségével az egyéb tevékenységi területek (üzemágak) bevételei és ráfordításai elhatárolhatók az erdészeti üzemtől, az infrastrukturális szolgáltatások ráfordításai külön rögzíthetők, az általános, igazgatási adminisztrációs költségek elszámolhatók az egyes üzemágakra, és kiszámítható az kitermelhető mennyiség eredménye. A költségek és bevételek üzemágakra történő elosztása az alábbi eredményt mutatja: Erdészeti üzem Vadászati üzem Térítésmentes környezeti szolgáltatások Bérbeadás Engedélyek Kőtörés …

63 800 PE 12 200 PE -3 700 PE 6 100 PE 700 PE 26 500 PE …

Az így kiszámított eredmény lényegében az elmúlt év fakitermelési és faértékesítési tevékenységéből származik, és így tartalmazza az állományok állagába történő beavatkozásokat is (erdővagyon-változások). Ezért kitermelési üzemi eredménynek, vagy látszólagos üzemi eredménynek nevezzük (2. táblázat).

326


1. melléklet Fakitermelés –Mennyiségi eltérések (a kitermelhető fatérfogat figyelembevétele) Paraméter

Köbméterenként

Kitermelhető mennyiség

Kitermelés Költségfajták Famennyiség (m3) Közvetlen költség Általános költség Teljesítményérték Üzemi eredmény

1 35,52 27,87 71,77 8,38

Hektáronként

1 35,52 31,57 71,89 4,80

6,72 238,72 212,11 483,13 32,30

Összesen Kitermelhető mennyiség

Kitermelés 7,61 270,37 212,11 546,28 63,80

7,611 270,370 212,115 546,285 63,80

6,720 238,718 212,115 483,133 32,300

A kitermelhető mennyiség ún. korrigálása következtében az erdészeti üzem számított kitermelhető mennyiségének eredménye 32 300 PE, az erdővagyon-eltérés (tényleges kitermelés mennyiségi eltérése a tartamosan kitermelhető mennyiségtől = többlethasználat) pedig 31 500 PE. Ausztriában számos erdészeti üzemben legújabban ezt a módszert alkalmazzák. Az alábbiakban bemutatott fokozatos javítási célú intézkedéseket (lásd 2. táblázat) csak néhány, üzemgazdaságilag nyitott vezetésű erdészeti üzemben alkalmazzák.

2.2.

Korszerűsített eredményszámítás az erdészeti üzem számára

1) Kitermelhető famennyiség részletes korrigálása fafajok, választékok, használati módok és használati helyszínek szerint A korszerűsítés irányába mutató első lépésben egy évi kitermelés átlagtól való költség- és bevételreleváns eltéréseinek (fafaj, fajta, kitermelési körülmények) figyelembevételéről van szó. Ennek feltétele a fafajok, választékok és használati helyszínek szerint differenciáltan részletezett kitermelhető mennyiség megléte. A példában kedvezőbb használati helyszíneken értékesebb fajtákat termeltek ki. A megállapított erdővagyon-eltérés – 14 000 PE. 2. táblázat. Kalkulációs eredményszámítás 199x. évre 1. Hagyományos eljárás

Értékek PE-ben

Mérleg szerinti nyereség (egész vállalat)

115 463

Üzemi nyereség (erdészet+vadászat+melléküzemek) eredménykimutatás szerint Erdészeti üzem üzemi eredménye üzemi elszámolás szerint kitermelésre vonatkoztatva (7 611 m3) ± Erdővagyon-változás I (Kitermelés és kitermelhető menny. eltérése – többlethasználat) Erdészeti üzemi eredmény BAB szerint2, kitermelhető mennyiségre vonatkoztatva

129 629

(6 720 m3)


63 800 -31 500 32 300

327

1. melléklet 2. Javított eredményszámítás az erdészeti üzem számára Erdészeti üzemi eredmény, kitermelhető mennyiségre vonatkoztatva ± Erdővagyon-változás (tény-terv eltérések) 1. Kitermelés – kitermelhető mennyiség eltérés részletezve -14 000 (fafajok, választékok, hozami terület) 2. Erdőművelés – intézkedések eltérései (mód, mérték) -7 200 3. Kultúrák állapota, kivitelezés minősége (naturális ellenőrzés) -900 4. Kalamitási és vadkárok (naturális ellenőrzés) -2 200 5. Erdei utak és épületek karbantartása ±0 Erdészeti üzem korrigált eredménye 6. Kitermelhető mennyiség hatása az erdővagyonra (hosszú távú kitermelhető mennyiség értékelése) 7. Fatermesztési veszteségek vadászat következtében hosszú távon3 (alternatívköltségek) Erdészeti üzem valódi üzemi eredménye

32 300 -24 300

8 000 +7 500 +20 700 36 200

3. Javított eredményszámítás a vadászati üzem számára Vadászati üzem üzemi nyeresége a BAB szerint – Vadászat következtében csökkent hozamok stb. az erdészetben (vadkárok, terület ..), kalkuláció alapján4 Vadászati üzem valódi üzemi eredménye

12 200 20 700 –8 500

4. Piac által nem honorált környezeti (védelmi, pihenési és közjóléti szolgáltatások) eredményszámítása 1. Közvetlen költségek (üzemi könyvelés – költséghely-számítás szerint) 2. Üzemi általános és igazgatási költségek (BAB) 3. Tájápolási többletráfordítás útépítésnél (periódusokra osztva – BAB) Piac által nem honorált szolgáltatások nyújtásának többletköltsége 4. Fatermesztés kalkulációs hozamcsökkenése (alternatív költségek) Piac által nem honorált szolgáltatások nyújtásának üzemi eredménye 5. Piac által nem honorált szolgáltatások (védelem, közjólét és pihenés) értéke5 Piac által nem honorált szolgáltatások nyújtásának szociál-ökonómiai eredménye

500 1 100 2 100 3 700 3 800 -7 500 x x – 7 500

Tervvégrehajtás ellenőrzése – Fakitermelés szerkezete Fafaj, választék %-os arány Használati mód, Kitermelhető Kitermelés Használati helyszín mennyiség Luc, fűrészrönk Véghasználat, 25 31 1. használati helyszín Luc, fűrészrönk Véghasználat, 35 30 2. használati helyszín : Fedezeti összeg eltérés köbméterenként:

Eltérés

FaFaFedezeti Vagyonkitermelési hozam/m3 összeg/m3 kihatás/m3 költség/m3

+6

80

22

58

-3,48

-5

76

31

45

+2,25

Összesen:

: -1,84 -14 000

3

A melléküzemek, melléktevékenységek és környezeti tevékenységek BAB (üzemgazdasági elemzés) - eredménye: vadászati üzem: 12 200; erdészeti házak, és menedékházak bérbeadása üdülés céllal: 6 100; gomba, erdei-gyümölcs és hulladék-fa szedésre kiadott engedélyek: 700; meg nem térített környezeti szolgáltatások: -3 700; kőfejtő: 26 500; egyéb… 4 Értékben kifejezett teljesítmény-kapacitás évenkénti csökkenése régi vadkárok következtében: 17 300; új vadkárok: 800 (a 2.4. pont tartalmazza), valamint teljes hántáskárok kockázati költsége: 1 400 (50% kiesés/50 év = évi 1%-ot alapul véve; 3 ha nem erdősített és 7 ha csökkentett betelepítésű területek:1 200. 5 Az erdő piac által nem honorált védelmi, közjóléti és pihenési szolgáltatásainak értéke megadható többek között a rendelkezésre állítási költségek (pl. védelmi létesítmények, üdülési, pihenési létesítmények, berendezések), esetleg a kármegszüntetési, ill. kármegelőzési költségek, vagy a fogyasztói haszon (a fizetőkészség figyelembevételével, CVM értékelési módszerrel, TCM útiköltség módszerrel, HPM hedonikus ármódszerrel kiszámítva) alapulvételével.

328


1. melléklet 2) Az erdőművelési intézkedések korrigálása Ha a szükséges intézkedéseket nem végzik el, akkor az ennek következtében keletkező költségcsökkenést az érintett időszak elmaradt erdőművelési ráfordításaként kell figyelembe venni (v.ö. céltartalékok). A többletintézkedések költsége kiegészítő teljesítés, vagy periódustól független ráfordítás, így költségcsökkenésként kezelendő. Ennek következtében az erdővagyon-változás mértéke -7 200 PE. Tervvégrehajtás ellenőrzése – Erdőművelési intézkedések Célterület (ha)

Intézkedés Állományalapítás :

TERV 10

TÉNY 8

Eltérés -2

Állandó költség/ha 1 300 Összesen:

Többlet-, ill. csökkentett ráfordítás -2 600 : 7 200

3) Változások az erdészeti kultúrák és az ápolási területek állapotában Az erdészeti kultúrák és az ápolási területek állapotában bekövetkezett változásokat (elegyarány változás, növedék, gyérítések minősége, fennmaradó állomány károsodásai) az érintett részterületeken kell felmérni (naturális ellenőrzés) és értékelni. Az értékeltérések a normál üzemosztályra vonatkozó számításokból adódnak (terv-tény összehasonlítás). Az erdővagyoneltérés –900 PE. Erdőállapot ellenőrzés – Kultúrák és ápolási területek Hiányosság

Terület (ha)

Kultúrák – Fapusztulás/Elegyarány változás Használati károk a gyérített állományokban

5 15

Teljesítménykapacitás Vagyon(fedezeti összeg) /ha kihatás TERV TÉNY Eltérés 250 220 -30 -150 250 200 -50 -750 Összesen: -900

4) Kalamitási és vad által okozott károk A kalamitás és vad által okozott új károkat, valamint a növekvő kockázatot hasonló módon a helyszínen kell felmérni, és a terv-tény eltérések segítségével értékelni. Ebben az esetben a vadászat, ill. a fafajválasztás és erdőápolás alternatívköltségeiről van szó, amelynek mértéke a konkrét esetben –2 200 PE. Erdőállapot ellenőrzés – Új károk és kockázat Hiányosság Vad által okozott törzshántás-kár Kockázatos állományok – teljes hántás

Terület (ha) 8,5 40


Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha Vagyonkihatás károk károkkal ∆ (= kár) NÉLKÜL EGYÜTT 265 171 -94 -800 -35 1 400 Összesen: -2 200

329

1. melléklet 5) Erdei utak és épületek karbantartása A szükséges intézkedések elmaradása esetén az erdőművelési intézkedésekhez hasonlóan a csökkentett ráfordítást elmaradt költségként kell figyelembe venni (v.ö. céltartalékok). Jelen példában az eszközök karbantartásából származó vagyonváltozás mértéke ± 0 PE. Tervvégrehajtás ellenőrzése – Eszközök karbantartása (utak és épületek) Objektum, Intézkedés

TERV

Mennyiség TÉNY

Eltérés ±0

Erdei utak :

Állandó költség/egység

Összesen:

Vagyonkihatás ±0 : ±0

Összességében az 1-5. pozíciók korrekciója után az erdészeti üzem új, helyesbített üzemi eredménye 8 000 PE, és az erdővagyon-változás mértéke –55 800 PE. Rückstellung 6) A kitermelhető mennyiség hatása a vagyonra (lásd középtávú elemzést is) Egy további lépésben figyelembe kell venni a rögzített kitermelhető mennyiség hosszú távú vagyonkihatásait. A kitermelhető mennyiséget, mint tartamos kitermelési lehetőséget értékelésnek kell alávetni. Ez az erdőrendezés feladata, amelyet különböző kitermelhető-mennyiség változatok összehasonlításával, előnyösebben azonban hosszú távú vállalkozási szimuláció segítségével végeznek el. A vagyoni kihatást (pozitív vagy negatív) pozitív vagy negatív korrekciós tételként az üzemi eredményhez kell adni. Bár az 1994-2004 közötti időszakra meghatározott tartamosan kitermelhető mennyiség 6%kal meghaladja a hosszú távon lehetséges kitermelést (a tartamos teljesítménypotenciált), értékét tekintve csak 1%-kal több a hosszú távú átlagnál, ami kis mértékű vagyoncsökkenésnek felel meg. Ezzel egyidejű törekvés a készletstruktúra és a teljesítménykapacitás javítása, ami a kitermelési érték (pénzügyi fedezeti összeg) hosszabb távú javítását eredményezi, így a folyó erdőrendezési időszak készlet- és vagyoncsökkenését a hosszabb távú teljesítményjavulás értékben több mint kiegyenlíti. A ±0,5% vagyonváltozás évente és hektáronként 7,5 pénzegységnek felel meg.

7) Vadászat által okozott fatermelési veszteségek A vadászat által okozott károk értékelése két összetevővel foglalkozik: egyrészt a korábbi károsításokra visszavezethető jelenlegi, tartamos fatermelési veszteségekkel, másrészt a jelenlegi időszakban bekövetkezett károk alapján prognosztizálható jövőbeni veszteségekkel. (Az új károk a 4. pozícióban már ki vannak mutatva.)

330


1. melléklet Vadászat által okozott hozamveszteségek a fatermelési üzemben Terület-igénybevétel és károk Vadmezők és szántók Állományveszteség Korábbi hántáskárok

Terület (ha) 3 7 192

Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha károk/vadászat károkkal/vadászat NÉLKÜL EGYÜTT 180 180 86 210 120

Eltérés -180 -94 -90 Összesen:

Hozamveszteség -540 -660 -17 300 -18 500

Ezek a vagyonveszteségek nem terhelhetők rá az erdészeti üzemre, sokkal inkább az okozói elv szerint a vadászati üzemágnál kell őket figyelembe venni, és az erdészeti üzemnek jóváírni. Az értékelés eredménye 18 500 PE. Összesen 18 500 + 2 200 = 20 700 PE. 2.3.

Javított erdeményszámítás a vadászati üzem számára

A vadászati üzem üzemi elszámolás alapján megállapított (BAB) üzemi eredményét (12 200 PE) a vadászatra visszavezethető erdészeti hozamkiesés és 20.700 PE mértékű többletköltség (pl. értékveszteség szarvas által okozott hántáskár – ezt követő vörös korhadás – következtében, megnövekedett művelési költségek fokozott rágáskár, termeléskiesés stb. miatt) –8.500 pénzegységre csökken. 2.4.

Környezeti szolgáltatások kalkulációs megjelenítése

A társadalom számára nyújtott térítés nélküli szolgáltatások költsége az alábbi lépésekben vezethető le: 1) A közvetlen többletráfordítások (táblák kihelyezése, kerítések, területlezárás) már a költséghely-számításban rögzítésre kerültek (500 PE). 2) Az igazgatás arányos általános költségei az üzemi elszámolásban (BAB) a munkatársak becsült időráfordítása alapján ki vannak mutatva (1 100 PE). 3) A speciális többletráfordításokat (pl. tájkímélő útépítés, rézsűfüvesítés, erdőápolási és fakitermelési különleges intézkedések: kisebb tarvágások) stb. részben közvetlenül a költséghely-számításban rögzítik, részben szakértői számítások alapján elkülönítik az erdészeti üzem ráfordításaitól. A konkrét esetben ennek mértéke 2 100 PE volt. 4) A fafaj-választásra (több lombos fafaj) visszavezethető bevételkiesést, a magasabb vágásfordulót, a ritkább állományokat stb. szintén a normál üzemosztály alapján számítjuk. Ez a konkrét esetben tartamosan 3 800 PE (76 hektár terület, speciális kezeléssel, 130 éves vágásfordulóval, fafajválasztás domináns bükk, fedezeti-összeg eltérés: 50 PE/ha). Itt is a környezeti szolgáltatások alternatív költségeiről van szó, amelyeket a fatermelő üzem számára jóvá kellene írni. Környezeti szolgáltatások – A fatermelő üzem hozamkiesése Szolgáltatás Speciális kezelést igénylő állományok

Teljesítménykapacitás (fedezeti összeg) /ha Terület Speciális környeze- Speciális környeze(ha) ti szolgáltatások ti szolgáltatásokkal Eltérés 76

NÉLKÜL

EGYÜTT

220

170


Hozamkiesés

-50

-3 800

Összesen:

-3 800

331

1. melléklet A környezeti szolgáltatásokhoz és a vadászathoz hasonló számításokat végeztünk az erdészeti útépítésre és kőfejtésre is, ezeket azonban itt nem tárgyaljuk. Ezen a helyen véget ér az egyes üzemre vonatkozó számvitel. Az üzemi diszpozíciót már meghaladja – bár még üzemgazdaságinak tekinthető – a földrajzilag közeli és távoli védelmi funkció értékelése (erózió, vadpatakok, lavina, földomlás elleni védelem, vízháztartás). A védelmi szolgáltatások a védelmi építményekre vonatkozó alternatív költségekkel hozzávetőlegesen értékelhetők. Az egyéb funkciókat általában nem értékelik. A fogyasztói-haszon központú értékelési módszerek az egyes üzemek szempontjából túl bonyolultnak tűnnek, nagy ráfordítást igényelnek, és nem hasznosak, amíg az üzemek nem várhatnak ellentételezést. 3. táblázat. Az erdészeti üzem és az erdőgazdálkodás környezeti szempontból releváns mutatói A. Az erdészeti üzem általános állapotmutatói Középtávú leltárok • Erdőterület összesen, és funkciók (gazdasági, védelmi és üdülési funkció), korosztályok és a fafajok aránya, átlagos évi növedék és fakészlet szerint tagolva. • Ápolási állapot és ápolási műveletek elmaradása. • Felújítás állapota. • Egészségi állapot, kockázati helyzet, vitalitás, stabilitás. • Kalamitási és vadkárok, emisszió által károsított terület (helyi, és távoli területek). • Nem erdősített területek, nem produktív terület (alpesi legelők, sziklák, lápok, vízterületek). Leltármutatók katalógusa (Jöbstl, 1996) és szerkezeti jellemzők (A10+A11)(Jöbstl, 1981)

B. • • • • •

Épületek és utak Erdészeti épületek (szolgálati, bérbe adott). Erdészeti utak, közelítő-utak, feldolgozóhelyek (hosszúság, szélesség, igénybe vett terület). Tárgyévi új építések. Rézsűfüvesítés. Dréncsövezés. BAB időszakos elemzési mutatók katalógusa (B21) és szerkezeti jellemzők (A10+A11)(Jöbstl, 1981)

C. Egy periódusban végzett tevékenység Műszaki könyvelés – éves leltárok • Fakitermelés fafajonként, fajtánként, használati módonként (elő- és véghasználat), használati helyszínenként stb. (kitermelhető mennyiséggel szembeni többlethasználat, használatkiesés, részletezve). • Kitermelési módok: tarvágás, törzsenkénti kitermelés, területek. • Ápolási intézkedések (terv-tény) módja és mértéke. o Új telepítések és fiatalosok ápolása (erdősítés, utólagos állományjavítás stb.). o Ritkítás (tisztítás, törzsszám-csökkentés stb.). o Gyérítések. o Új károk. o … BAB időszakos elemzési mutatók katalógusa (B21) (Jöbstl, 1981)

D. • • • • • • •

332

Keresett infrastrukturális szolgáltatások Vadaskertek (száma, területe). Ivóvíz és hasznosvíz (források száma, szolgáltatott víz mennyisége m3). Vízierőművek. Kerékpárutak (mountain bike), sífutó pályák, futóösvények. Véderdő. Erdei kunyhók. Mezőgazdasági területek bérbeadása.


1. melléklet E. Védelmi, üdülési, pihenési és közjóléti létesítmények, és ezeknek megfelelő tevékenységek • Üdülés, pihenés: üdülőerdő, padok, turistautak, tornaösvények, kerékpárutak, menedékházak, játszóterek, napozó tisztások, biotópom, vadasparkok (száma, területe). Látogatók száma. Tanulmányi kirándulások/ vezetések szervezése, tájékoztató anyag biztosítása. Az erdő megtisztítása. • Védelem: véderdők. Vadpatakok, lavinavédő sávok (száma, területe). Zajvédelmi létesítmények. • Természetvédelem: természetvédelmi területek, nemzeti parkok, naturparkok stb. (terület). Kulturális örökség = természeti értékek. Tájkép, tájesztétika; biodiverzitás (fajok száma). • Víz (nem értékesített): ivó- és hasznosvíz (források száma, szolgáltatott víz mennyisége m3). Vízvédelmi területek gazdasági tevékenység korlátozásával. F. Foglalkoztatás • Foglalkoztatottak, munkakörülmények, létesítmények … G. Negatív külső tényezők • Erdészeti üzem által okozott környezeti károk.

Nagy vonalakban kifejlesztésre került egy külön teljesítmény-beszámoló, amelyben összefoglaltuk az erdészeti üzem környezet szempontjából releváns mutatóit és tevékenységi területeit, valamint leírtuk az erdő különböző hatásait (pl. széndioxid megkötése, védelmi építmények kiváltása) jellemzőik és mértékük szerint. A környezeti hatások monetáris értékeit azonban az üzemen kívülről kellene rendelkezésre bocsátani. A 3. táblázat kezdeményeiben egy ilyen katalógust mutat be, amely külső kimutatáshoz rögzíti a környezet szempontjából releváns üzemi mutatókat. A javított rövidtávú eredményszámítás az erdő fejlődésének bizonyos feltételezéseire épül (tartamosan kitermelhető famennyiség, intézkedések hatékonysága, környezet fejlődése), ezért csak korlátozottan képes figyelembe venni az erdővagyonban bekövetkező tényleges változásokat. Az erdővagyon-változás átfogóbb számítása (periodikus) erdőleltárt, követő tervezést, az üzem fejlődésére vonatkozó előrejelzést és a tartamossági vizsgálatot feltételez. A legmegfelelőbb eljárás az úgynevezett „középtávú eredményelemzés”.

3.

Középtávú eredményelemzés

Az erdőleltár segítségével kiszámítottuk és kiértékeltük az erdővagyon két leltározási időszak közötti tényleges változásait. Az elemzési időtartam a konkrét esetben 17 év volt. A középtávú eredményelemzés eljárási koncepciója szintén a tény-tény és terv-tény összehasonlítás alapötletére, valamint a változások számítására, és az eltérések és az okok elemzésére épül, és 3 összetevője van: 1) Erdőállapot-változások megállapítása (leltár-összehasonlítás; fordulónapra vonatkoztatva). 2) Az elmúlt középtávú tervperiódus elemzése (végrehajtás elemzése; periódusra vonatkoztatva). 3) Tervértékelés és fejlődési prognózis (tervhatékonyság elemzése; jövőre vonatkoztatva).


333

1. melléklet A „leltár-összehasonlítás” komponens központi eleme egy direkt erre a célra kidolgozott paraméterkatalógus, amely nagyrész természetes komponenseket foglal magában (21 pozíció, lásd Kivonat egy konkrét üzem adataiból; Jöbstl 1996, 1997a), ezeket azonban – egyfajta elérendő végcélként – monetáris értékekben kell kifejezni. Nem önmagukban a monetáris értékek, hanem a mutatók összessége teszi lehetővé az erdőállapot-változások és a teljesítménykapacitás nagyságrendi paraméterekkel történő mennyiségi értékelését, és minőségi leírását. Itt most eltekintünk a számszerű bemutatástól, csak utalunk a rendelkezésre álló irodalmi közlésekre (Jöbstl 1996, 1997a). Itt csak a három vagyonértéket tartalmazó (paraméterkatalógus 22. pont) táblázatot mutatjuk be, majd bővítjük a korérték-tényező értékével és a történelmi hozamértékkel (4. táblázat). A három elemzés eredményei (korrektúra értékek) alapján erdményszámítással sikerült meghatározni az erdővagyon-változásokat, és lényeges adatokkal kiegészíteni a hagyományos számvitel meglehetősen problematikus eredmény-kimutatását, így megbízható alapra helyezni a gazdasági eredmény értékelését. Az új középtávú terv (részletes tartamosan kitermelhető mennyiségben és erdőművelési intézkedési programban konkretizálva), és a következő erdőrendezési időszak tervezési eredményeinek hosszú távú teljesítménypotenciáltól való eltérései alapvető vonatkozási és bemeneti mutatói a kitermelhető mennyiség differenciált korrigálását (fafajokat, választékokat és használati helyszíneket) figyelembe vevő javított eredményszámításnak és az erdőművelési intézkedések megtisztításának (intézkedési tervtől való eltérések értékelése). 4. táblázat. A „leltár-összehasonlítás” és „időszak-elemzés” mutatóinak áttekintése (kivonat) 22. Erdővagyon-összehasonlítás (értékek ezer pénzegységben) faktorárakon és pénzértékben (1995) Értéktípus a)

Kitermelési érték + termelési érték (lásd Jöbstl 1978, S. 169) b) Teljesítménykapcitás /év, aktuális (normál erdő) Teljesítménykapacitás /év, 2006-tól tartamosan c) Hozamérték, jövőben (i=2,5%) (Erdőjövedelmezőségi érték, dinamikus) d) Hozamérték, történelmi, kitermelés 1977-1994 (i=2,5%) Hozamérték, történelmi, kitermelhető mennyiség 1977-1994 (i=2,5%) e) Korérték-tényező érték + talajérték 1995

Változás abszolút relatív (%) -520 -8

1997

1994

6 700

6 180

125

121

-4

-3

128

130

+2

+1

5 800

5 705

-95

-2

-750

-6

6 750 3 600 12 600

11 850

Megjegyzés: Az 1997. évi értékek megbízható kár- és egyéb adatok híján becsültek (számítás alapja: kármérték, mint 1994-ben); faárszint: 1985-94 évi súlyozott átlagárak; a korérték-tényező érték kivételével minden érték az általános költségek alapján (általános költség: 135 PE/év/ha, általános-költség tőke: 5 400 PE/ha).

334


1. melléklet

4.

Összefoglalás és kitekintés

Az esettanulmányok egyértelműen bebizonyították az eljárási koncepció gyakorlati alkalmasságát és hasznosságát. Rutinszerű gyakorlati alkalmazásához azonban még széles körben jelentős kutatásra, fejlesztésre és korrekcióra van szükség. Korrekció alatt azt értjük, hogy a legtöbb erdészeti üzemben lényegesen javításra szorul az erdőleltár és a számviteli gyakorlat. Összefoglalva a következőkről van szó: 1) Hozamtani állományfejlesztési modellek, és helyzetspecifikus hozamtáblák továbbfejlesztése (elsősorban elegyes erdőkre). 2) Erdőre vonatkozó számítógépes kalkulációs modellek kiépítése egyes intézkedésekre, egyes állományra, ideális és reális üzemosztályra. 3) Szükséglethez igazodó leltározási formák kialakítása (célorientált gondolkodás stb.) 4) Állományorientált számítógépes információs rendszerek és extrapolálható adatbankok fejlesztése. 5) Végül jobb üzemi számvitel (naturális és monetáris), és a kitermelhető mennyiségek gondos megállapítása a tartamosság vizsgálatával. Úgy tűnik, hogy az itt leírt megoldással sikerült egy gyakorlatban alkalmazható olyan eljárást találni, amely egyfajta tájékozódási segédletként minden erdészeti üzem számára lehetővé teszi, hogy legalább nagyságrendszerűen értékelhesse erdővagyona alakulását, megbecsülhesse erdőgazdálkodási tevékenységének vagyonkihatását, így reálisabb alapokra helyezhesse a könyvelés számítási eredményeit. A legtöbb erdészeti üzemi vezetőnek jelenleg azonban még nincs elég ideje, szaktudása, és betekintése ezekbe a folyamatokba. Ezen változtatni kell. Az erdőtulajdonos fontos feladata, hogy felszólítás nélkül magától kérjen ilyen kimutatásokat, és maga is tisztában legyen azzal, hogy milyen célokat kíván elérni, és az általa megfogalmazott rövid és hosszú távú céloknak milyen hosszú távú következményei vannak. Másrészt ugyanakkor az erdővagyonért felelős vezető feladata, hogy hova vezetnek a (pl. túlzott pénzügyi) célok.

Irodalom Jöbstl, H.A. (1996): Rechnungswesen in der Forst- Und Holzwirtschaft. Band II. Studientext in zwei Teilen. FOWI-Berichte H. 9, 6. bearb. u erw. Auflage. Österr. Agrarverlag, Wien, 232 S. Jöbstl, H.A. (1997a): Forstbetriebliche Erfolgsrechnung für den Mittelfristzeitraum. Ein kalkulatorischer Lösungsansatz. Forstarchiv 68, 5, 186-193. Jöbstl, H.A. (1997b): Umtriebszeit der Fichte unter geänderten Marktverhältnissen. Eine Modellstudie mit benützerorientierter Darstellung der Simulationsmodelle FOWISIM und FOBSI. Schriften aus dem Institut für Sozioökonomik der Forst- und Holzwirtschaft, Abteilung für Rechnungswesen und forstliche Marktlehre, Heft 14. Wien, 128 S.


335

1. melléklet

Erdészeti mérleg és adózás Németországban6 Martin Moog Ludwig Maximilians Universität München, Deutschland

Tisztel Kollegák! Szeretném gondolataimat még egyszer írásban előadni a fakészletek Magyarországi mérlegbeni szerepeltetéséhez a gyakorlati kérdéseket illetően. Hangsúlyozom, hogy ez tulajdonképpen nem tudományos, hanem nagyon gyakorlatias fejtegetés. Arra törekszem, hogy gyakorlatilag használható tanácsot adjak. Azok a tudományos kérdésfeltevések, amelyeket érdemes vizsgálni, véleményem szerint úgyis csak a gyakorlati témák mentén lehetségesek. Ezalatt értem az erdészeti üzemek mérlegkészítését és nyereség kimutatását adózási célból. Ezek a normák kialakításának teljesen gyakorlati kérdései. Fejtegetéseim nem az üzemen belüli számításokra vonatkoznak. A leltározások költségei A leltározások költségei területegységre vagy készletegységre vonatkoztatva (Euró/ha illetve Euró/m3 teljes készlet) a terület csökkenésével az arányosnál nagyobb mértékben növekednek. Az a leltározási szisztéma, ami az olyan üzem számára mint a Bajor Államerdészet (700.000 ha gazdasági erdő) bizonyos fokig megbízható készletértéket ad, a kisebb üzem számára használhatatlan. A kisebb üzem egy sokkal intenzívebb leltározást igényel ahhoz, hogy ugyanolyan pontos megállapítást lehessen tenni. Ennélfogva a leltározás annál drágább, minél kisebb az üzem. Ez nagy hátrány a kisebb üzemek számára. Attól tartok, hogy valószínűleg igen sok olyan üzem lenne, amelyek számára a számvitel költségei egész értelmetlenül magasak lennének, amennyiben a fakészletekre vonatkozó mérleg készítése elő van írva. Ha azonban a számvitel költségeit korlátozzuk, akkor a leltározások semmit sem érnek. Ebből következően a mérlegkészítés sem ér semmi. Ezen kívül rendszerpolitikai szempontból sem lenne szabad olyan előírást kibocsátani, ami a kisebb üzemeket szisztematikusan megkárosítja. A nem realizált nyereségek adóztatása Ha a mérleggel rendelkező erdészeteknek (Forstbetriebe) a nyeresége meghatározásra kerül, amelyekben a fakészletek aktuális árakon kerülnek értékelésre, akkor hamarosan felmerül a nyereség keletkezésének és adózásának a problémája, amelyekkel nem áll szemben semmilyen likvid eszköz. Ha megnézik a faárak alakulását, akkor az elmúlt időben bizony vannak olyan évek, amelyekben az ár 15 – 20%-kal nőtt. Természetesen vannak olyan évek is, amelyekben az ár 50%-áig is esett.

6

Szaktanács a 2002 júniusában, Sopronban folytatott konzultációhoz kapcsolódóan

336


1. melléklet Vegyünk egy német erdészeti üzemet kereken 300 m3 hektáronkénti átlag élőfakészlettel. A luc állományt kb. 100 DM/m3-rel kell értékelni. Ha az ár 120 DM/m3 -re emelkedik, akkor 300x20=6000 DM/ha nyereség keletkezik. Milyen Cash Flowból fizesse ki a tulajdonos az esedékes adót? Ha tartamosan termel ki, akkor talán 7-8 m3/ha-t takarít be és 400 DM/ha nyeresége van. Az árváltozásból eredő nyereség több, illetve sok éves forgalom eredményét tenné ki. Ha egy ilyen nyereséget le kellene adózni, akkor ez majdnem törvényszerűen illikviditáshoz vezet – minél nagyobb a nyereség, annál biztosabb a csőd. Megfordítva, erős árcsökkenésnél nagy veszteségek keletkeznének. El kellene kezdeni egy szükségszerűen többé-kevésbé komplikált szisztéma kidolgozását a veszteség áthozatalára és -visszavitelére. Ezzel a komplexitástól függően a pénzügyi tisztviselők és adótanácsadók ezreit lehet fizetni. A tranzakciós költségek vagy a bürokrácia költségek tehát igazán magasak lennének. Az erdészeti üzemek azért gazdálkodják ki a nyereséget, hogy sok adótanácsadót fizessenek? A német szisztéma, az éves bevételi többletet gyakorlatilag nyereségként kezelni és a fakészletváltozásokat a nyereségszámításnál figyelmen kívül hagyni (ignorálni), számomra relatív ésszerűnek tűnik. Mindig garantálva van, hogy az adófizető likvid. Korábban a túlhasználatokat (a tartamos hozamot meghaladó használatokat) csak az adókulcs felével adóztatták meg (§ 34b Jövedelemadó törvény 1999-ig). Ezt azzal magyarázták, hogy ezáltal a fakészletek kerülnek leépítésre, tehát a favagyon kerül csökkentésre. Azért, hogy ezt ne lehessen kihasználni, a megelőző három év csökkentett használata beszámításra került. Ez munkát adott a adóellenőrök és adótanácsadók számára. Ezt a szabályozást megszüntették. A túlhasználatokat most a rendkívüli jövedelmekre vonatkozó előírások (§ 34 jövedelemadó törvény) szerint adóztatják. Az ilyen rendkívüli jövedelmek adóztatása a következők szerint történik: Az adót úgy számítják ki, amit fizetni kellene, mintha csak a szokásos (rendes) jövedelem lenne. Ezután meghatározzák az adót, amit fizetni kellene, ha a szokásos jövedelem plusz a rendkívüli jövedelmek 1/5-e után kellene adózni. Ezután meghatározzák az adók különbségét (Határadó a rendkívüli jövedelmek ötödére). Ezt az értéket megszorozzák 5-tel. Fizetni ezt az összeget kell és természetesen a rendes jövedelmek utáni adót. Namármost elképzelhetnénk, hogy az erdőgazdálkodásból származó minden jövedelmet mindig mint rendkívüli jövedelmet kezelnénk. Ez azt jelentené, hogy nem lenne semmiféle progresszivitási hatás. Valószínűleg ez nem sokat jelentene. Kiszámolhatnák, hogy egy ilyen szabály mit változtatna az adóbevételeken. Úgy gondolom, hogy az erdőgazdálkodás Magyarországon sem járul nagyon hozzá az adóbevételekhez, úgyhogy ez az állami pénzekhez nem lenne jelentős. A bevételcsökkenéssel szemben megtakarítás számolható fel az adóellenőröknél (az állam szempontjából) és az adótanácsadóknál (a népgazdaság szempontjából). Az erdő eladásakor éppen így lehetne eljárni, esetleg a földért egy átalány érték (adott esetben egy igazolható érték) levonásával. Az árbevételt tehát a fent leírt eljárás szerint kellene leadózni, ami a progresszivitást korlátozza. Az erdő vásárlása esetén az átalány vagy egy igazolható földértéket kellene aktiválni. Egy probléma van csak, hogy hogyan kezeljük a vételár maradékát. Lehetne azonnal teljesen (vagy csak egy részét mintegy ½ vagy 2/3 részét) az adóból leírni (absetzen lassen) vagy választási jogot beiktatni, ezt egy bizonyos időszakon belül az adóból leírni. Ha lehetséges az erdővásárlással az adót csökkenteni, akkor ez az erdőbe való invesztálásra ösztönöz. Ezt korábban Angliában kihasználták. Erdészetpolitikailag ez többnyire kívánatos.


337

1. melléklet Németországban a vételárat aktiválni kell. Nem sokkal ezelőttig szabad volt az aktivált értéket évente 3%-kal csökkenteni. 34 év után az aktivált érték leíródott. Ez egy relatív ügyes, bürokráciamentes szabályozás volt. Sajnos az előírást eltörölték. Most a kitermelések egyenkénti igazolása szükséges. Ha egy üzem sok kis területet is vásárolt, ez túl nagy igazgatási ráfordításhoz vezet és adótanácsadókat és adóellenőröket tart el. Ha az egész üzemet megvettük, akkor ez nem is olyan rossz, mert akkor az egész kitermelés az aktivált értéket csökkenti. Adózás kalamitás esetén A német szabályozás (§ 34b jövedelemadó törvény) túl bürokratikus. Állítom, hogy az adóbeszedés ráfordításai meghaladják az erdőgazdálkodásból származó adóbevételeket. Az a véleményem, hogy egy átalány adókedvezményt kellene találni. Az erdőgazdálkodás valamennyi jövedelmére vonatkozó fent javasolt egyötödös szabályozás már egy lépés lenne, ami a kalamitások esetén az adózást igazságosabbá tenné, mivel a kalamitás használatból származó nem szándékos többletbevétel progressziós hatása kisebb lenne. Ahhoz, hogy a progressziós hatást teljesen kikapcsoljuk, az egyötöd szabályt módosítani kellene. Ha az összes árbevétel ötöde helyett a rendes kitermelések (nem kalamitás használatok) összes bevételének egyötödét alkalmaznák, akkor teljesen ki lenne kapcsolva kalamitáshasználat progressziós hatása. Ha semmiféle tervszerű használat nincs, hanem csak kalamitáshasználat, akkor egy minimális adókulcsot lehetne bevezetni. Esetleg (ha vásárláskor a fakészleteket aktiválni kell) be lehetne vezetni egy választási jogot az üzemek számára, a fakészlet aktiválva van; ezeket aztán egyfajta különleges leírással lehetne könyvelni, az aktivált fakészleteket csökkenteni és ilyen módon az adót csökkenteni. Bár egy ilyen szisztéma nem lenne egészen szabályszerű, de bürokráciamentes és legalább olyan jogos mint a Németországban hatályos módszer. Az önök számára kutatási feladat lenne annak kiszámolása, hogy kalamitásnál az adófelmerülés hogyan változna és az üzemekben az adóteher hogyan változik.

338


2. melléklet

Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban A teljesség igénye nélkül több tucat különböző időszakú és résztémájú számviteli és adózási vélemény és iránymutatás szedhető össze, de az anyagok nem képeznek koherens egységet, szétzilálják a logikai láncra fűzés lehetőségét (Mindenki egy-egy témát kiválasztva megpróbálhatja a kérdések és válaszok problémáját feltárni). A megbízott erdőgazdálkodó elszámolási kötelezettsége az erdőterületét átruházó tulajdonossal (Dr. Derzsenyi Tibor, Erdészeti lapok CXL. évf. 9. szám 271 p.) A magánerdő-birtokosok körében alkalmazott egyik társult erdőgazdálkodási forma a megbízott útján megvalósuló erdőgazdálkodás (továbbiakban: megbízotti erdőgazdálkodás). A megbízotti erdőgazdálkodás több szempontból előnyös, e forma nem viseli magán a jogi személyiségből fakadó jogszabályi kötelezettségeket. A megbízotti erdőgazdálkodásnál a megbízottat tekinti az EVT. Erdőgazdálkodónak. Az EVT a megbízás tartalmával, különösen annak megszűnésével nem foglalkozik. Erre nincs is szükség, mivel a megbízást, mint polgári jogi szerződést a PTK 474§-483.§-ai szabályozzák röviden és lényegre törően. A magánerdő-tulajdonosok és megbízottak között jelentős számban jöttek létre erdőgazdálkodásra vonatkozó megbízási szerződések az elmúlt években. A szerződések készítése alkalmával sok esetben szerződésmintákat használtak, jogi szakértő közreműködésére ritkán került sor. Az aláírt szerződések általában a szerződési minimumot tartalmazták, ezek alkalmasak voltak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételre, de nem hiányoztak az okiratból a megszűnés setére vonatkozó rendelkezések. A tulajdonostársak, mint megbízók nagy száma miatt ráadásul nehézkes a szerződés-szükség esetén történő- módosítása is. A tisztánlátás érdekében néhány alapvetést kell kiemelni a megbízotti jogviszonyban, amely érvényes az erdőgazdálkodói megbízásokra is. – A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyletet ellátni. A megbízást a megbízó érdekében megfelelően kell teljesíteni. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az adott erdőterületen a megbízott köteles ellátni az EVT-ben meghatározott, a szerződésben részletezett erdőgazdálkodási feladatokat, a szakmai előírások figyelembe vételével. A működést a társtulajdonosok (megbízók) érdekében és javára végzi. A tevékenység eredményessége (pozitív vagy negatív a megbízót illeti vagy terheli. – Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. – A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából, vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. Mikor kell a tulajdonossal?

megbízottnak

elszámolnia

az

erdőterületét

(illetőségét) elidegenítő

Ha a megbízási szerződés másként nem rendelkezik, akkor amikor a volt tulajdonos (írásban) bejelenti a t4erület elidegenítését a megbízott felé. A volt társtulajdonos, mint a megbízók egyike irányában ugyanis a megbízási jogviszony az elidegenítéssel megszűnik.


339

2. melléklet Lehetséges azonban, és egyben ajánlatos is, hogy a megbízási szerződése ilyen esetben egy terminust (pl.: az elidegenítést követő év május 15.) határozzon meg az elszámolás végső időpontjául. Ezáltal nem szükséges minden egyes leidegenítésnél külön elszámolni, hanem azt összevontan is lehet kezelni az éves záróelszámolással. Az elszámolást azonban ez esetben is a jogviszony megszűnésének időpontjára vonatkoztatva (viszonyítási időpont) kell elkészíteni. Határozhatnak-e úgy a tulajdonosok (megbízók), hogy az árbevételt vagy annak egy részét a megbízott az elszámolás alkalmával ne adja ki a volt tulajdonostársnak? (pl.. pontosan nem kalkulálható felújítási költségek miatt. A kérdés az elszámolás szabályszerűségéhez kapcsolódik. Az estekör sokrétűsége miatt itt csak annyit jegyezhetünk meg, hogy ilyen döntésre jogszeren csak szűk keretek közt kerülhet sor. Az értékesített faanyag árbevételével szemben csak a konkrétan felmerült (bizonylatokkal igazolt költségek számíthatók fel, beleértve természetesen az erdőfenntartási járulékot is. - 2000/64. APEH iránymutatás erdőgazdálkodással kapcsolatos adókötelezettség (Szja tv. 16. §-23. § - és 49/A. §-49/C. §) Az erdőgazdálkodók és az erdőgazdálkodással összefüggő jövedelmek személyi jövedelemadó kötelezettsége a következők szerint alakul. 1. Fogalmak értelmezése a) Amennyiben a természetben összefüggő erdőterületnek (az 1996. évi LIV. tv. alapján) több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok kötelesek azon társult erdőgazdálkodást folytatni és ezzel a feladattal az erdőgazdálkodót megbízni, akit az erdészeti hatóság nyilvántart. Az erdőgazdálkodó, mint jogszerű használó, nem feltétlen tulajdonos (is). b) Az erdőgazdálkodó lehet magánszemély, akár jogi személy is. A magánszemély e tevékenységét egyéni erdőgazdálkodóként végezheti, vagy olyan magánszemélyként, akit a tulajdonosok az erdőgazdálkodási tevékenységgel megbíztak. c) Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység folytatásának a feltétele az adott erdőterület kizárólagos tulajdonlása, és e területnek az erdészeti hatóság által önálló gazdálkodásra alkalmas területté való minősítése. d) Az erdőgazdálkodó kizárólagos jogai, kötelezettségei: - üzem- és éves erdőgazdálkodási terv készítése; - az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése; - állami támogatás igénylése, felvétele, felhasználása; - a tulajdonosok képviselete erdőgazdálkodási kérdésekben. 2. Az erdei haszonvételek gyakorlása, az erdőterületek erdőbirtokossági társulat részére való használatba adása a társulat alapszabálya alapján, ha nem bérlet akkor nem vonatkoznak rá a kedvezmények – 3 ha alatt nincs Szja, persze ha van jövedelem más erdőgazdálkodó megbízása esetén írásba foglalt szerződés alapján történhet. Az erdőgazdálkodó működése mellett az erdő tulajdonosa az erdő haszonvételeiből akkor szerezhet mezőgazdasági őstermelői jövedelmet, ha: a) Az erdőbirtokossági társulatok működéséről szóló 1994. évi XLIX. törvény alapulvételével az erdőbirtokossági társulatokba vitt erdőtulajdonok (nem apportált) esetén b) a tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlását az alapszabály nem ruházza át az erdőbirtokossági társulatra, hanem azt az egyes erdőtulajdonosok jogaként nevesíti. c) Azt a bevételt viszont, amit az erdőbirtokossági társulat

340


2. melléklet d) e)

tagja vagy alkalmazottja e jogviszonyára tekintettel kap, illetve amit értékesítésből kap, (akkor is, ha az értékesítéssel a társulatot bízza meg) nem lehet őstermelői bevételként figyelembe venni.

b) Az egyéni erdőgazdálkodó saját döntése alapján válik e tevékenysége alapján mezőgazdasági őstermelővé. c) Az erdőterületnek nem erdőbirtokossági társulati erdőgazdálkodó részére való haszonvételbe adása esetén a haszonvételi jogok gyakorlását az erdő tulajdonosá(i)nak az erdőgazdálkodóval kötött írásos megállapodása alapján kell elbírálni. A megállapodásban nem szereplő haszonvételekkel kapcsolatos jogosítványokat az erdőtulajdonos(ok) mezőgazdasági őstermelőként gyakorolhatják. A magánszemély erdőgazdálkodót, ha e tevékenységét nem egyéni vállalkozói minőségében végzi, önálló tevékenységet folytatónak kell tekinteni. Ha az erdőtulajdonos az erdei haszonvételek bármelyikét gyakorolhatja az erdőgazdálkodó mellett, akkor őt e tevékenységére nézve - döntése alapján - lehet őstermelőnek tekinteni. Ilyen esetekben az őstermelői bevételek és költségek részét képezik az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján - az erdőgazdálkodótól kapott és neki kifizetett összegek (is). (Ha az erdővel alapvetően az erdőgazdálkodó gazdálkodik, a tulajdonosoknál néhány "haszonvételről" (pl. fakitermelés, erdészeti szaporító anyag gyűjtése, vadászati jog hasznosítása) lehet szó. Akkor viszont, ha az erdőgazdálkodó csak a közös képviseletet látja el, a tulajdonos a teljes erdőgazdálkodását őstermelőként számolhatja el.) Az önálló tevékenységet végző erdőgazdálkodónál az erdőtulajdonosok képviseletében igényelt és az erdőfelújításhoz kapott minden támogatás, és az erdőtulajdonosok különböző jogcímen teljesített befizetései bevételnek minősülnek. Költségként veheti figyelembe mindazt a kiadást, amit az erdőtulajdonosoknak teljesít. Tevékenységét lényegében úgy kell tekinteni, mintha az erdőgazdálkodással kapcsolatos pénzügyi mozgásokat csak közvetítené. (PM Jövedelemadók Főosztály 7131/1/1999. - APEH Jövedelemadók Főosztály 1222698316/99.; AEÉ 2000/6.) Szervezet - 2002/68. APEH iránymutatás a földtulajdonosok vadászati közösségének megítélése a társasági adózás szempontjából [1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklete A) részének 1. pontja; 1996. évi LV. törvény] 1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: a Tao. tv.) 2. § (2) bekezdése felsorolásszerűen meghatározza a társasági adó alanyait és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: a Vtv.) 6. § (2) bekezdése szerinti "földtulajdonosok vadászati közösségét" nem sorolja ide. 2. A vadásztársaság a Vtv. 16. § (1) bekezdése szerint egyesületi formában működhet, így a társasági adókötelezettségére a társadalmi szervezet szabályai vonatkoznak. A Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1-2. pontjai szerint a társadalmi szervezetnél - amennyiben nem közhasznú szervezet - nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység (ideértve az ilyen tevékenységhez kapott támogatást, juttatást, tagdí-


341

2. melléklet jat is), valamint az az ellenérték, bevétel, amely kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítéséből származik. A cél szerinti tevékenységből elért jövedelem (a cél szerinti bevételek és cél szerinti ráfordítások különbözete) - mivel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján a cél szerinti tevékenység nem vállalkozási tevékenység - nem társasági adóköteles [a Tao. tv. 1. § (1) bekezdése]. Elsődleges kérdésként az merül fel, hogy lehet-e a vadgazdálkodást (ezen belül a bérvadászatot, a vadhús értékesítését) cél szerinti bevételnek tekinteni, vagy a tevékenységeket valamilyen ismérv alapján szét kell-e bontani cél szerinti tevékenységre és vállalkozási tevékenységre. A vadászati jog jogosultja (társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége) a vadászati jogot vadásztársaságnak történő haszonbérletbe adással hasznosíthatja [a Vtv. 13. § (2) bekezdése]. Ebben az esetben a vadászati jog jogosultja továbbra is a földtulajdonosok közössége marad, vadászatra jogosultnak azonban a haszonbérlőt kell tekinteni [a Vtv. 6. § (3) bekezdése]. A vadászati jog magában foglalja - többek között - a vadgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok összességét [a Vtv. 2. § b) pontja]. A haszonbérleti szerződés kötelező tartalmi eleme a haszonbérlő azon kötelezettségvállalása, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja [a Vtv. 17. § (1) bekezdésének c) pontja]. Mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység is [a Vtv. 40. § (1) bekezdése], megállapítható, hogy a vadásztársaság a vadászattal vadgazdálkodási tevékenységet (is) végez. Ezen kívül is kétségtelenül megállapítható a vadásztársaság vadgazdálkodási tevékenysége, ha a haszonbérleti szerződésben ilyen tevékenységek végzését kifejezetten elvállalja. Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység [a Vtv. 40. §]. A vadásztársaság alapszabálya a szervezet céljaként a vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi tevékenységet (erdőfelügyelet, vadak etetése, tagok sportvadászata, bérvadászat stb.) megjelöli. A felsorolt tevékenységek jellegük szerint költségeket eredményeznek, a bérvadászat kivételével. Egyfelől a bérvadászat jelentheti azt is, hogy a vadásztársaság vadászt fogad a vadgazdálkodási tervben meghatározott számú vad kilövésére (erre jellemzően akkor kerül sor, ha a társaság tagjai maguk ezt a kötelezettségüket nem tudják ellátni), ekkor a vadásznak fizetett díj a cél szerinti tevékenység költsége, mivel a vadgazdálkodásnak része a vadállomány szabályozása is. Másfelől bérvadászat az is, ha a vadásztársaság külső vadásszal a vadászterületen való sportvadászatra szerződést köt, aminek fejében a vadász a vadásztársaságnak díjat fizet. Amennyiben az ilyen bérvadászatok során elejtett vadmennyiség a vadgazdálkodási tervvel összhangban van, akkor az így szerzett bevétel a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 1. pontja alapján cél szerinti bevétel és nem része a vadásztársaság vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a vadásztársaság a vadászterület haszonbérletére megkötött szerződésben vállalja, hogy a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelően szinten tartja. A vadállomány szinten tartása a vadállomány - mennyiségi - szabályozásával kapcsolatos tevékenység, azaz vadgazdálkodás. Mivel a vadgazdálkodást a vadásztársaság alapszabálya a társaság céljaként jelöli meg, ezért az ahhoz kapcsolódó bevételek és költségek (ráfordítások) cél szerinti tevékenységnek minősülnek. 3. A fentiekkel ellentétes a vadhús - akár bérvadásznak, akár más személynek történő - értékesítéséből származó bevétel megítélése. A vadhús a vadgazdálkodási tevékenység sajátos végeredménye. A vadak az állam tulajdonában vannak és az elejtéssel, elfogással a vadászatra jogosult tulajdonába kerülnek. Amennyiben ezt a vadásztársaság értékesíti, a bevétel vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mivel az ilyen készletértékesítésre nem vonatkozik a Tao. tv. 6. számú melléklete A) részének 2. pontja szerinti mentesség, a vadhús ugyanis nem "kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló készletnek" minősül, hanem az

342


2. melléklet ilyen tevékenység eredménye. Hasznosításáról a vadásztársaság dönt és ennek egyik lehetséges módja az értékesítés. [PM Jövedelemadók Főosztálya 3302/2002. - APEH Adónemek főosztálya 1225542469/2002.; AEÉ 2002/7.] - 1990/157. APEH iránymutatás Erdőbirtokossági társulat erdő hasznosítási jövedelmének adóztatása Az erdőbirtokossági társulat erdőhasznosításából származó nyereségből a társulati tag részére kifizetett összeg a magánszemélyek jövedelemadója (szja) szempontjából egyéb jövedelemnek tekintendő! Ezért mind az 1989., mind az 1990. évre hatályos szabályozás értelmében a magánszemély többi jövedelmével össze kell vonni és ennek megfelelően adóztatni. Azokat a jövedelmeket, amelyek után 20% (lineáris) mértékű adófizetési kötelezettség áll fenn, az szja-törvény mindkét évre vonatkozóan tételesen megnevezi, viszont a jelzett jövedelem nem tartozik ebbe a körbe. (PM 50.602/90. APEH 11.448/90. MEVA) (AEÉ 1990/9.) - 319. Erdő újratelepítésével kapcsolatos kiadások elszámolása (16. Számviteli Levelek / 2001.) Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető erdőbirtokossági társulat a kitermelt erdőt újratelepíti. Az újratelepítéssel kapcsolatos kiadásokat elszámolhatja-e költségként? Ha aktiválni kell, milyen amortizációs kulccsal lehet az értékcsökkenést elszámolni, mivel az erdő értéke a kitermelésig nő? Az új Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint az erdőbirtokossági társulatnak a vállalkozókra érvényes előírásokat kell alkalmaznia. Új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdőtelepítés összes költsége, az egyszeres könyvvitelt vezetőnél az új erdő telepítésével kapcsolatos összes kiadás az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az új Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint: "nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után." Ezen előírás fejezi ki azt, hogy az erdőtelepítés befejezése után az erdő értéke nő, tehát nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. Az új Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerint: "az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítás esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni." Ez a szabályozás abból indul ki például az erdőfelújítás (az erdő újratelepítése) költségeinek (kiadásainak) a felmerüléskor az eredmény terhére történő elszámolása előírásánál, hogy a meglévő erdő kitermelését, kivágását követi (gyakorlatilag ugyanazon éven belül) az erdő újratelepítése. Az erdő kitermelése, kivágása során realizálódó bevétel meghaladja (lényegesen meghaladja) a fakivágás tényleges költségeit, és a többletbevétel fedezi az újratelepítés költségeit, kiadásait. Hasonló módon indokolható az erdőnevelési, -fenntartási költségeknek, kiadásoknak az eredmény terhére történő elszámolása. Természetesen jelentős torzulást eredményezhet a vállalkozás mérleg szerinti eredményében az, ha a fakitermelés, illetve az erdőfelújítás (az erdő újratelepítése) nem ugyanazon évben történik, ha nem egyidejűleg, nem tervszerűen végzik. - Erdőbirtokosság SZL 320 A 319. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy a vállalkozókra érvényes előírásokat kell az erdőbirtokossági társulatnál alkalmazni.


343

2. melléklet A Ctv. mellékletéből az következik, hogy az erdőbirtokossági társulatot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Nyilvánvaló, hogy az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy az egyes tagok a társulatba mit, milyen értéken vittek be. Az erdő az ingatlanok közé sorolandó, és mint ilyennek, a társulatba történő bevitele még az ingatlan-nyilvántartásban való rögzítéssel is jár. Az erdőbirtokossági társulatnak tehát van olyan vagyona, amelyet a tagok tartósan a társulat rendelkezésére bocsátottak. Ez lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás is, amelyet az új Szt. 35. §-ának (3)-(5) bekezdése szerint a társulatnál jegyzett tőkeként kell kimutatni. (A társulat jegyzett tőkéje alapján állapítható meg az egyes tagok tulajdoni aránya.) Amennyiben a tagok az erdőbirtokossági társulat megalakulásakor a felmerült költségek fedezetére pénzbeli hozzájárulást teljesítenek, akkor az alakulási jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt is, hogy milyen költségek fedezetére adják a pénzbeli hozzájárulást, továbbá azt is, hogy azt a társulatnak vissza kell-e fizetnie és mikor, vagy nem kell visszafizetnie, mert véglegesen kapta azt. (Amennyiben beruházási célból adták, illetve új erdő telepítésére, akkor tőkejuttatásként, tartós befektetésként a jegyzett tőkét növelő tételként indokolt a pénzbeli hozzájárulást elszámolni.) Ha az alakulással kapcsolatos költségek fedezetére szolgál a pénzbeli hozzájárulás, azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg egyéb bevételként kell elszámolni a társulatnál. (Ha várhatóan később is felmerülnek ilyen költségek, és azok fedezetét is átadták a tagok, akkor a kettős könyvvitelt vezető társulat a költséggel még nem ellentételezett bevételt időbelileg köteles elhatárolni.) - 79/2001. Számviteli kérdés Vállalkozásunk (kft.) az erdőtulajdonosokkal kötött megállapodás alapján erdőtelepítést végez. A kft. erdőgazdálkodóként bejegyzésre került. Hogyan kell elszámolni az erdőtelepítést, továbbá a telepítést követően a befejezett erdő erdőtulajdonosoknak történő átadását? Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (röviden: erdőtörvény) 14. §-ának (1) bekezdése értelmében az erdőgazdálkodó jogosult, illetve köteles gondoskodni többek között - az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek elszámolásának elkészítéséről, a befizetés teljesítéséről, az erdőgazdálkodót megillető állami támogatás igénybevételéről, felhasználásáról, a támogatás elszámolásáról, az erdőgazdálkodási munkák elvégzéséről. Az erdőtörvény 13. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében az erdő tulajdonosa - meghatározott esetben - az erdőgazdálkodási tevékenység feladatai ellátásával köteles erdőgazdálkodót megbízni. Az erdőtörvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 15. §-ának (1) bekezdése értelmében az erdőterület más erdőgazdálkodó használatába adása írásbeli szerződéssel történik. Az előbbiekből következően a kft. az ilyen szerződés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenységet a számviteli elszámolásaiban úgy számolja el, mint a saját tulajdonú erdő erdőgazdálkodási tevékenységét. A költségeit - beleértve az erdőfelújítás költségeit is - az erdőgazdálkodás költségeként, az erdőfenntartási járulékot egyéb ráfordításként, az erdőfelújítás, az erdőfenntartás támogatását egyéb bevételként, az erdőtelepítés támogatását a tőketartalék javára, az erdőtelepítést pedig beruházásként számolja el. A jogszabályi előírások szerint nincs olyan kötelezettség, mely szerint az erdőtelepítés befejezése után a kft.-nek a tulajdonos kezelésébe vissza kell adnia az erdőt. Az elkészült erdővel kapcsolatos erdőgazdálkodói feladatokat a kft. ugyanúgy ellát(hat)ja, így az erdőtelepítés értékének kivezetése nem merül fel. Amennyiben a két fél közötti szerződés szerint a befejezetté vált erdőtelepítést át kell adni az erdőtulajdonosoknak, akkor az átadás jogcíme lehet értékesítés vagy térítés nélküli eszközátadás. [2000. évi C. törvény 77. § (3) e), 86. § (7) a)]

344


2. melléklet Számvitel - 31/2000. Számviteli kérdés Hol mutatják ki az önkormányzatok a juttatott, a vásárolt, illetve a telepített erdő értékét? Milyen értékcsökkenést kell elszámolni az erdő értéke után? Az önkormányzatok a tulajdonukba került erdő beszerzési értékét a 12. Ingatlanok számlacsoportban - a megfelelő (al)számlákon - számolják el. Az elszámoláshoz az alábbi számlák megnyitását javasoljuk: 1216. Erdők aktivált állományának értéke A számlán kell állományba venni a vásárolt erdők értékét beszerzési áron, illetve a befejezett erdőtelepítés aktivált értékét. A hatályos előírások értelmében az erdő értéke után értékcsökkenést elszámolni nem lehet. 1236. Erdők vásárlása, létesítése 1256. Erdők vásárlásának, létesítésének előirányzata 1276. Erdők folyamatban maradó beruházásának állománya A számlán kell nyilvántartani az erdőtelepítés értékét annak befejezéséig. 1286. Erdők beruházására adott előlegek Az előzőek értelmében az erdővel betelepített földterület értéke nem tartalmazhatja az erdő értékét. Azokat elkülönítetten kell kimutatni. - 2002/36. APEH iránymutatás az erdő bekerülési értéke [Szt. 47-48. §] A számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a alapján kell az eszközök - így az erdő - bekerülési értékét meghatározni, az erdőberuházást a tárgyi eszközök közé felvenni. Az Szt. 52. § (5) bekezdése szerint az erdő bekerülési értéke után terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni. A törvény azért tiltja meg a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását, mivel az erdő értéke - természetéből adódóan - évről évre nő. Ugyanakkor az Szt. 57. § (3) bekezdése a vállalkozásnak lehetőséget ad arra, hogy a befektetett eszközöket - így az erdőt is - a mérlegben piaci értéken értékelje ("felértékelje"). A felértékelést az eszköz oldalon a tárgyi eszközök között a tárgyi eszközök értékhelyesbítése soron, a források között - a saját tőke részét képező - értékelési tartalék soron kell kimutatni. Az Szt. 48. § (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdő-felújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósulása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési értékében figyelembe venni. Eszerint az erdő bekerülési értékében csak a telepítés költségei vagy a beszerzési érték vehető figyelembe. (PM Jövedelemadók Főosztálya 1719/2002. - APEH Adónemek Főosztálya 1224634880/2002.; AEÉ 2002/5.) - 1268. Megbízás alapján erdőtelepítés (61. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van? A választ a számviteli elszámolással kezdjük.


345

2. melléklet Az erdőtelepítéssel foglalkozó társaság nem megrendelésre végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban - az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig - felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A pályázat útján ehhez elnyert támogatás, a 290/2002. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 6. melléklete szerint fejlesztési célú támogatás, amit - ha visszafizetési kötelezettség nélkül adtak - a tőketartalékba kell helyezni. Az erdőtelepítés befejezésekor - a kérdés szerint - az erdőt átadják a magánszemélyeknek, mint az erdő tulajdonosainak. Az erdőtelepítés átadása történhet adásvételi szerződés alapján (amelyet az átadó társaság értékesített beruházásként számol el), de történhet térítés nélkül is. Ez esetben a térítés nélkül átadott beruházást rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Taotv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján - ez esetben - az adózás előtti eredményt meg kell növelni. A térítés nélküli átadás miatti mérleg szerinti veszteség a kapott támogatás tőketartalékba helyezett összegének az eredménytartalékba történő átvezetésével kompenzálható. Nyilvánvaló, az erdőtelepítéssel foglalkozó társaságnál a térítés nélküli átadás a támogatásokat meghaladó ráfordítások, továbbá az adóalap növelése miatt vagyonvesztéssel jár. A megbízást adó magánszemélyek helyett járt el a társaság, az erdőtelepítés eredményeként az erdőgazdálkodó magánszemélyek vagyona növekedett. Ezért célszerűnek az látszik, ha az erdőtelepítést végző társaság a telepítés befejezésekor az erdőt eladja a magánszemélyeknek, legalább a támogatással nem fedezett bekerülési értéken. Az erdőgazdálkodó magánszemélyeket szja akkor terheli, ha az erdőt vagy annak részeit a bekerülési értékénél (az általuk megfizetett összegnél) magasabb értéken értékesítik. Az Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fizetendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és más államháztartási támogatásra. A szóban forgó erdőtelepítési támogatás adóügyi megítélésével kapcsolatban azt kell eldönteni, hogy az közvetlenül árat befolyásol-e, vagy megrendelés ellenértéke-e. Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rendelet értelmében erdészeti tevékenységet segítő támogatás erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítása, illetve fásítás céljából vehető igénybe. Az E-tv. 13. §-ának (5) bekezdése szerint a támogatást az erdőgazdálkodó igényelheti. (Erdőgazdálkodónak minősül az erdő tulajdonosa, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó.) Álláspontunk szerint a kérdésben szereplő támogatás nem minősül árat közvetlenül befolyásolónak, hiszen a földterület tulajdonosa és az erdőgazdálkodó között a telepítés ellenértékéül kialakított árra közvetlen kihatása nincs. A hivatkozott támogatásnak nem a felek által alkalmazott (alkalmazandó) ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése a célja, hanem környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve, a 15-20 év alatt megtérülő befektetések előmozdítása. A szóban forgó támogatás megrendelés ellenértékeként sem ragadható meg, hiszen a támogatás nyújtója támogatásáért cserébe nem vár ellenszolgáltatást a támogatottól, a támogatáshoz való hozzájutáshoz csak az előre meghirdetett feltételeknek kell megfelelni. - 2193. Ültetvénytelepítés aktiválása (107. Számviteli Levelek / 2005.) Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván? Az ültetvényberuházásnak a termőre fordulásig elszámolt költségeit a rendeltetésszerű használatbavételkor (a termőre forduláskor) át kell vezetni a beruházási számláról az egyéb építmények között nyilvántartott ültetvény számlára (T 124 - K 161). A rendeltetésszerű használatbavételt írásban dokumentálni kell. Ekkor kell megállapítani az ültetvény hasznos élettartamát (várhatóan hány évig fog az ültetvény termést hozni), a hasznos élettartam végén a vár-

346


2. melléklet a várható maradványértéket (ha a kft. a termőre fordult ültetvényt nem kívánja értékesíteni, addig hasznosítani fogja, amíg terem, akkor a maradványérték nulla érték lehet), és ezek függvényében az ültetvény évenként elszámolandó értékcsökkenését is. Itt kell megjegyezni, az ültetvények által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése nem tartozik az ültetvény fogalmába, azokat külön-külön kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni. Az ültetvény bekerülési értéke a kérdés szerint 44 millió forint, amelyet az állami támogatás összegével nem szabad csökkenteni (ha jogszabály alapján kapták a támogatást és a jogszabály úgy rendelkezett, hogy azt a tőketartalékba kell helyezni, akkor helyesen jártak el). Így a fentiekben leírtak figyelembevételével a 44 millió forint alapján kell az évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét meghatározni és könyvelni (T 571 - K 1294). A Tao-tv. 2. számú mellékletének III. része tartalmazza az ültetvények adózás előtti eredményt csökkentően figyelembe vehető értékcsökkenési leírásának mértékét. A termőre fordult ültetvény gondozásával, a termés védelmével, betakarításával kapcsolatosan közvetlenül felmerült költségeket, mint a termés közvetlen költségét, a felmerüléskor költségként kell elszámolni (T 51-56 - K 3, 4) az ültetvény terv szerinti értékcsökkenési leírásával együtt (T 571 - K 1294). Amennyiben a tárgyévben megtermett termést a tárgyév végéig nem értékesítik, akkor feltétlenül meg kell állapítani a termés egységére jutó közvetlen költségeket (például 1 kg dió, mandula közvetlen önköltségét), majd a nem értékesített termék mennyisége alapján a saját előállítású termék készletrevételi értékét (T 251 - K 581). A közvetlen önköltség megállapításának tehát feltétele az, hogy az ültetvény, a termés közvetlen költségeit év közben is gyűjtsék. Amennyiben az előbbiek szerint meghatározott közvetlen önköltség - esetleg - meghaladja a készleten lévő termék várható eladási árát, akkor az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni (T261 - K 582, T 581 - K 251 és T 8661 - K 261). A termék értékesítését az általános előírások szerint kell elszámolni (T 311, 381 - K 91-92, 467, amennyiben a terméket készletre vették: T 581 - K 251). - 2375. Ültetvénytelepítés üzembe helyezése és áfája (115. Számviteli Levelek / 2005.) Kérdés: A 2003. december 31-e előtt kiadott ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján társaságunk ültetvényt telepített és ápol. A telepítés és ápolás költségeit az 5. számlaosztályban könyveljük, amelyet minden év végén a beruházási számlára átvezetünk (T 161 - K 582), kivéve az ültetvénytelepítéshez felvett hitel kamatköltségét, amelyet a felmerüléskor könyveljük a beruházási számlára (T 161 - K 384). Kell-e, és ha kell, mikor kell áfát elszámolni? A tárgyévben betakarított gyümölcs értéke csökkenti-e az aktiválandó költséget? Az üzembe helyezéshez milyen bizonylatot kell kiállítani? A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytámogatási okirat alapján telepített, 2004. január 1-je után termőre forduló ültetvény esetében meg kell-e osztani az áfát a támogatás arányában? A telepítés és ápolás költségeit helyes, hogy az 5. számlaosztályban számolták el elsődlegesen, majd a saját előállítású eszközök aktivált értékeként ezen költségeknek megfelelő összeget a beruházási számlára átvezették (T 161 - K 582). (Itt kell megjegyezni, a beruházási számlára történő átvezetést sokan aktiválásnak nevezik. Ez azonban nincs összhangban az Szt. előírásaival, amely szerint az eszközök aktiválása a tárgyi eszközök üzembe helyezését, azok bekerülési értékének a beruházási számláról a megfelelő tárgyi eszköz számlára történő átvezetését jelenti!) A fenti módon végrehajtott ültetvénytelepítés saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 3. és 4. pontja szerint is saját vállalkozásban megvalósított beruházás az ültetvénytelepítés. Az Áfa-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítéssel egy tekintet alá esik a saját vállalkozásban megvalósított beruházás is, ahol az adófizetési kötelezettség az Áfa-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján a tárgyi eszköz (az ültetvény) rendeltetésszerű használatbavételének időpontjában keletkezik. Tehát


347

2. melléklet van áfafizetési kötelezettség, de nem évenként, hanem a rendeltetésszerű használatbavételkor, az áfa alapja az Áfa-tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján az előállítás költsége. Az ültetvénytelepítés termőre fordulásáig felmerült költségek az ültetvény bekerülési értékébe tartoznak. Amennyiben a termőre fordulásként megjelölt időpont előtt az ültetvény termést hoz, akkor a tárgyévben betakarított gyümölcs - áfa nélküli - eladási árát, továbbfelhasználás esetén az új termékben megtérülő értékét az általános előírások szerint árbevételként kell elszámolni (T 311, 381, 384 - K 91-92), továbbfelhasználás esetén az új termék eladási árának valamilyen hányadában térül meg (készletre vételi érték). Meg kell állapítani a termék érdekében az 5. számlaosztályban elszámolt ápolási, növényvédelmi, betakarítási stb. közvetlen költségek összegét is, amelyet ugyan az ültetvénytelepítés ráfordításaként kell elsődlegesen átvezetni (T 161 - K 582), majd össze kell vetni a betakarított gyümölcs eladási árával (továbbfelhasználása során megtérülő értékével), és amennyiben a ráfordításként elszámolt összeg nem haladja meg az eladási árat (megtérülő értéket), vissza kell azt vezetni (T 582 - K 161). Így csak az eladási árat (a megtérülő értéket) meghaladó ápolási, növényvédelmi, betakarítási stb. közvetlen költségek növelik az ültetvény bekerülési értékét. Hangsúlyozni kell, csak a termés (a gyümölcs) megtermelése, betakarítása, értékesítése érdekében felmerült költségeket lehet az árbevétellel (a megtérülő értékkel) szembeállítani, maximum az árbevétel, a megtérülő érték összegében. Amennyiben a tárgyévben elszámolt, a termés értékesítése során realizált árbevétel (megtérülő érték) meghaladja a tárgyévben felmerült ápolási, növényvédelmi, betakarítási stb. közvetlen költségek összegét, a különbözet a tárgyév eredményében jelenik meg. Az ültetvénytelepítés termőre fordulásakor (rendeltetésszerű használatbavételekor) a termőre fordulásig elszámolt költségeket a beruházási számláról át kell vezetni az egyéb építmények között nyilvántartott ültetvény számlára (T 124 - K 161) az üzembe helyezés (az aktiválás) dokumentuma (ez lehet üzembe helyezési jegyzőkönyv is) alapján. Az üzembe helyezés dokumentumának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: - az üzembe helyezés (a termőre fordulás) időpontját; - az üzembe helyezés műszaki, hatósági feltételei teljesülésének ismérveit, dokumentumait, engedélyeit; - a tárgyi eszközök (az ültetvény, az ültetvény által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése stb.) bekerülési értékébe tartozó költségeket eszközönként (a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei mellett beletartozik az üzembe helyezés előtt fizetett kamatráfordítás összege is); - az üzembe helyezésre kerülő eszközöknek a hasznos élettartamát (az ültetvény várhatóan hány évig fog termést hozni), a hasznos élettartam végén számolnak-e maradványértékkel, ezek függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét; - az üzembe helyezést elrendelő felelős vezető aláírását, aki aláírásával a dokumentumban rögzített adatok valódiságát igazolja. Az üzembe helyezés dokumentuma tartalmazza tehát külön-külön az ültetvény, az ültetvény által elfoglalt földterület, az ültetvény kerítése stb. tényleges bekerülési értékeit. Ezen értékek alapján kiállítható az áfabevalláshoz szükséges számla, a megvalósított tárgyi eszközöknek megfelelő áfamértékekkel. A 2004. január 1-je előtt kelt ültetvénytelepítési támogatási okirat alapján az ültetvénytelepítéshez kapott államháztartási támogatás arányában az előzetesen felszámított áfát nem kell megosztani. - Tárgyi eszköz beszerzése utáni adó-visszaigénylési jog [Áfatörvény 34. § 2006.] Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban áfa törvény) 34. § (1)-(2) bekezdéseiben, az áfa levonási jog személyi feltételi között a törvény úgy rendelkezik, hogy adólevonási jogát kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorol-

348


2. melléklet hatja, aki nyilvántartásait az egyszeres vagy kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti. Az az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany, aki ezen feltételnek nem felel meg, mert például csak bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, költséget sem számolhat el. Az ilyen adóalany nem gyakorolhatja áfa tekintetében adólevonási jogát a termék beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek vonatkozásában, hiszen nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza. Az Szja tv. 3. sz. mellékletében szereplő rendelkezések alapján a nem egyéni vállalkozó magánszemély tételes költségelszámolást nem alkalmazhat, mivel költségeket nem számolhat el. Ennek megfelelően például, ha egy ilyen magánszemély áfával terhelten üzlethelyiséget vásárol, a beszerzett üzlethelyiséggel kapcsolatosan semmilyen költséget, így értékcsökkenést sem számolhat el. Az ilyen jogalanyiság keretében beszerzett tárgyi eszköz tekintetében először is nem az a kérdés, hogy megnyílik-e valamilyen jogcímen a visszaigénylési joga, hanem az, hogy keletkezik-e egyáltalán adólevonási jog. Fentiek alapján erre a válasz nemleges, ezért az adóvisszaigénylés kérdése már szóba sem jöhet. Amennyiben a szóban forgó személy tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatná, akkor lehetősége lenne az Szja tv. szerinti költségek elszámolására. Ekkor, amennyiben a magánszemély például a beszerzett ingatlant bérbeadás útján kívánná hasznosítani és a bérbeadási tevékenységre áfa alanyisága keretében adókötelezettséget választana, akkor keletkezhetne a tevékenységgel kapcsolatosan történt beszerzések tekintetében - az adólevonási jog egyéb feltételeinek fennállása esetén - adólevonási joga. Ez esetben azonban már kötelezett lenne az Szja törvény 5. sz. melléklete szerinti tárgyi eszköz nyilvántartás vezetésére is. A hivatkozott 5. sz. melléklet szerinti tárgyi eszköz nyilvántartás vezetésére az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők kötelezettek, de a nyilvántartást, az annak vezetésére nem kötelezett személyek is vezethetik, bár annak értelme nincs, mivel arra a tárgyi eszköz beszerzési árán kívül mást nem tudnak felvezetni, tekintettel arra, hogy értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközzel szemben nem érvényesíthető, pusztán a nyilvántartás vezetése pedig adólevonási jog érvényesítésére nem jogosít. (APEH Adójogi főosztály 8932006819/2005.) Vannak olyan tevékenységek, amelyekre, illetőleg az ezekből származó jövedelmekre külön szabályok vonatkoznak. Ilyen jövedelemfajták: - az egyéni vállalkozásból, - a szellemi alkotásból, - a mezőgazdasági őstermelésből, - az ingatlan-bérbeadásból, - az egyes kis összegű kifizetésekből, - az erdő véghasználattal érintett faállomány értékesítéséből származó jövedelmek. - 2006/73. Adózási kérdés a termőföld beszerzési árából a támogatásból fedezett rész értékcsökkenési leírás alá vonható [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. számú melléklet II.7. pont] Egyéni vállalkozók esetében jogszabály vagy államközi megállapodás alapján, a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás elszámolására az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [49/B. § (2) bekezdés] A személyi jövedelemadó törvény 19. § (2) bekezdésének második mondata szerint, ha a támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is fordítható, akkor a támogatás összegéből az adóévben teljesített ilyen kiadásnak az összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül.


349

2. melléklet A 11. számú melléklet II/2. f) pont szerint a földterület beszerzési ára a költségek között nem érvényesíthető, ugyanakkor e melléklet II/7. pontja arról rendelkezik, hogy a II/1-5. pontban foglaltaktól függetlenül a támogatás igénybevételével vásárolt tárgyi eszköz beszerzési árának azt a részét, amelyet a támogatás összegéből fedezett a magánszemély, az üzembe helyezés időpontjában értékcsökkenési leírás címén kell elszámolni. Ez a szabály vonatkozik tehát az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközökre is. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, amennyiben a termőföld értékesítésre kerülne, akkor a bevétellel szemben a beszerzési árnak azt a részét érvényesítheti a magánszemély, amelyet az értékesítés időpontjáig a költségei között még nem számolt el. (PM Jövedelemadók főosztálya 8370/2006. - APEH Adójogi főosztály 8990164511; AEÉ 2006/8.) - 77/2006. Számviteli kérdés Önkormányzatunk 2005 novemberében megvalósított egy fásítási beruházást (támogatási szerződésen keresztül nyertünk rá pénzt) 1 000 000 forint értékben. A nyilvántartásokban ez a tétel idegen kivitelezővel megvalósított befejezetlen beruházásként szerepel a 12741 Egyéb építmények idegen kivitelezővel végzett folyamatban lévő beruházásának (felújításának) állománya elnevezésű főkönyvi számlán. Hogyan aktiváljuk a beruházást, azt milyen főkönyvi számlán kell nyilvántartani, és értékcsökkenést kell-e elszámolni utána? Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: áhsz.) 18. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett erdőt is. Az erdő fákkal és fásszerű növényekkel benőtt terület, amelynek rendeltetésszerű használatát a fanövedék kitermelése, illetve a fa védőhatása adja. Az önkormányzat által megvalósított fásítás az erdő egy sajátos formája. A fásítás, a fasortelepítés megvalósítási költségeit a felmerüléskor beruházási kiadásként kell elszámolni és mindaddig a beruházások állományi számláján (12741) kell kimutatni, amíg az rendeltetésszerűen használatba nem vehető. Az erdő, a fasor akkor vehető rendeltetésszerűen használatba, illetve akkor helyezhető üzembe, amikor teljesülnek az erdővel (fasorral) szembeni követelmények, vagyis az adott esetben az önkormányzat által telepített fasor védőhatása érvényesül. Addig azonban 5-6 év is eltelhet. Így az erdő (a fásítás, a fasor) bekerülési értéke a tervezés, a terület-előkészítés, a telepítés költségein túlmenően magában foglalja a fák ápolásának, pótlásának közvetlen költségeit is, de nem foglalja magában annak a földterületnek az értékét, ahol a telepítés történt. A fasor aktiválásának időpontjáig tehát az ápolással és a pótlással kapcsolatban felmerülő költségeket - amennyiben azt idegen kivitelezővel végeztették el - ugyancsak beruházási kiadásként a 1234 Egyéb építmények vásárlása, létesítése főkönyvi számlán kell elszámolni és a 12741 főkönyvi számlán, mint befejezetlen beruházás kell állományba venni. A már aktivált - és az egyéb építmények között, a 12142 Erdők aktivált állományának értéke főkönyvi számlán állományba vett - erdő, fásítás (fasor) bekerülési értéke alapján a számviteli törvény 52. §-ának (5) bekezdése, valamint az áhsz. 30. §-ának (7) bekezdése szerint terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el. [2000. évi C. törvény 52. § (5), a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1), 30. § (7)] - 2799. Közös beruházás elszámolása (137. Számviteli Levelek / 2006.) Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elké-

350


2. melléklet szült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont? Elöljáróban meg kell jegyezni, az Szt. nem ismeri a közös beruházást. A számviteli előírások alapján a közösen megvalósított kerítésépítést elsődlegesen az egyik társaság könyveiben kell kimutatni, és mivel a kerítésépítés a fm alapján osztható, a másik társaságra jutó részét eladásként a másik társaság felé számlázni kell. Így nem lesz közös tulajdon, mert a kerítés hosszának fele az egyik társaságé, a másik fele a másik társaságé. Ha a közösen megépítésre kerülő kerítést közös tulajdonban akarják tartani, ez csak közvetetten valósulhat meg akkor, ha közösen létrehoznak egy társaságot a kerítésépítés megvalósítására és üzemeltetésére. Ez esetben a kerítésépítés, mint beruházás, majd aktivált tárgyi eszköz a közös tulajdonú társaság könyveiben fog szerepelni, a kérdező társaság és a vadásztársaság könyveiben csak az új társaságba történt befektetés (részesedés) értéke kerül kimutatásra. Véleményünk szerint inkább az előző bekezdésben lévő módszer alkalmazása a célszerűbb. A két társaság megállapodásában már rögzítette, hogy melyik társaság mit csinál. Azt kell eldönteni, hogy melyik társaság könyveiben kerüljön elsődlegesen kimutatásra a kerítésépítés mint beruházás. Legyen ez az erdőműveléssel foglalkozó cég (a továbbiakban: kft.). A kft. az általa biztosított alapanyagokat az Szt. 51. §-a (3) bekezdésében szabályozott módon számolja el a beépítéskor mint saját vállalkozásban végzett beruházást az anyagköltségkéni elszámolással egyidejűleg (T 161 - K 582 és T 51 - K 21-22). A vadásztársaság (a továbbiakban: társaság) az általa elvégzett munkákat számlázza a kft. felé (T 311 - K 91-92, 467), amelyet a kft. beruházásként számol el (T 161, 466 - K 455). Amikor a kerítés teljes hosszában elkészült, akkor a kft. a beruházás bekerülési értékének 50 százalékát számlázza a társaság felé (számolja el az egyéb bevételek között, a nyilvántartási érték egyéb ráfordításkénti elszámolása mellett: T 311 - K 962, 467 és T 862 - K 161), majd a megmaradó 50 százalékot (1250 fm kerítésépítés bekerülési értékét) az építmények között aktiválja, feltéve hogy az rendeltetésszerűen használatbavételre is került (T 12 - K 161 és T 466 - K 467). A társaság felé számlázott tevékenység miatti követelés azonos összegű lesz - ha a megállapodásnak megfelelően jártak el - a kft.-től átvett beruházás miatti kötelezettség összegével, ugyanakkor a kft.-nél a társaság által végzett beruházási munkák miatti kötelezettség lesz azonos összegű a társaságnak eladott beruházás miatti követelés összegével. Közös megegyezéssel eltekintenek az azonos összegű követelések-kötelezettségek pénzügyi rendezésétől, és a társaság is, a kft. is összevezeti a szóban forgó - nála kimutatott - követelést a kötelezettséggel. Az összevezetés után - helyes elszámolás mellett - egyik számlának sincs egyenlege. 33. Terven felüli értékcsökkenés (Számviteli Levelek / 2001.) Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni? Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. A terven felüli értékcsökkenést a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete összegében kell meghatározni, és az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Kulcsszavak (amelyeket a számviteli politikában kell - a vállalkozó sajátosságait figyelembe vevő - tartalommal kitölteni): • piaci érték: amelynek meghatározásával az 1-2. kérdésre adott válasznál már foglalkoztunk; • tartósan: ez a számviteli törvény általános előírásaiból következően, legalább egy évet meghaladó időtartamot jelent, azaz legalább két mérleg-fordulónapi értékeléskor az eltérésnek fenn kell állnia;


351

2. melléklet •

jelentősen magasabb: olyan mutatóérték, amely egyidejűleg veszi figyelembe az adott eszköz bekerülési értékét és várható hasznos élettartamát, véleményünk szerint célszerű ezt a kritériumot az adott eszköz legalább egyéves terv szerinti értékcsökkenéséhez kötni. Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értéke - a későbbiek során - úgy is változhat, hogy a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket. Az új Szt. 57. §-ának (2) bekezdése tartalmaz erre vonatkozóan előírást. A megbízható és valós összkép ugyanis azt igényli, hogy ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem állnak fenn, vagy csak részben állnak fenn, akkor a korábbi terven felüli értékcsökkenést megszüntetve, illetve csökkentve kell ezen eszközök könyv szerinti értékét azok piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - a terven felüli értékcsökkenés egyéb bevételekkel szembeni visszaírásával - felemelni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásánál - bár a törvény itt nem szól róla külön - is alkalmazni kell a tartósan és jelentősen kulcsszavakat. Az új Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerint az eddigiekhez hasonlóan kell a terven felüli értékcsökkenést meghatározni, és az egyéb ráfordítások között elszámolni, függetlenül attól, hogy az eszközt az állományból kivezetik-e vagy sem. A terven felüli értékcsökkenés összegét - ez esetben is - a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetében kell meghatározni. A tartósan lecsökkent, a nem érvényesíthető, a tevékenységet megszüntetik kritériumok általában időtartamtól függetlenek, ha bekövetkeznek (például a megrongálódás, a megsemmisülés), a terven felüli értékcsökkenést legkésőbb a mérleg-fordulónapi értékeléskor el kell számolni. Ez esetben a terven felüli értékcsökkenés visszaírása nem jellemző, de előfordulhat (például akkor, ha a megrongálódott tárgyi eszközt a következő évben mégis helyreállítják). Az új Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek, az erdő bekerülési értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásnál. A (6) bekezdés szerint pedig nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az ott felsoroltaknál. Ebből az előírásból viszont az következik, ha indokolt, akkor terven felüli értékcsökkenést el kell számolni.

- 272. Bérbe adott épület értékcsökkenése (14. Számviteli Levelek / 2001.) Kérdés: A Taotv. 1. számú mellékletének 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azokra az eszközökre, amelyekre vonatkozóan az új Szt. szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Vonatkozik-e ez a rendelkezés arra az ingatlanra, amelynek a maradványértéke megegyezik a bekerülési értékkel? A kérdésre adandó válasz előtt felhívjuk a figyelmet a Számviteli Levelek 2. számában a 26. kérdésre adott válaszra, amelyben kifejtettük, hogy az ingatlannak lehet-e a bekerülési értékkel azonos a maradványértéke. A válasz lényege: akkor lehet, ha a cég az ingatlant csak rövid távon (néhány évig) kívánja hasznosítani. Jelen kérdésre a válasz: nem. A rendelkezés alkalmazásakor ugyanis különbséget kell tenni azon eszközök között, amelyekre az Szt. alapján nem szabad, illetve azon eszközök között, amelyekre a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján lehet értékcsökkenést elszámolni. Az ingatlanok - a földterület, a telek, az erdő kivételével - ez utóbbi csoportba tartoznak, így a Tao-tv. előírása szerint érvényesíthető az adózás előtti eredmény csökkentése az adóalap megállapításakor.

352


2. melléklet - 1496. Felújítás vagy karbantartás? (72. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: Hajókikötő és strand mederkotrására kaptunk fejlesztési támogatást. A mederkotrás felújítás vagy karbantartás? Ha felújítás, milyen amortizációs kulccsal kell a leírást elszámolni? Ha karbantartás, hogyan kell a fejlesztési támogatást elszámolni? A kérdésekre a válasz a mederkotrás minősítéséből következik. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja alapján felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz (az adott esetben a hajókikötő, a strand medre) eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja alapján karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz (az adott esetben a hajókikötő, a strand medre) folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási tevékenység, amit a rendeltetésszerű használat érdekében kell elvégezni, és amelynek elvégzése a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A leírt meghatározások alapján az adott esetben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a mederkotrást milyen gyakorisággal kell, illetve indokolt elvégezni. Ha a mederkotrást a rendeltetésszerű használat érdekében rendszeresen (ez lehet évenként is, 5-6 évenként is, vagy annál hosszabb időtartam is) el kell végezni, akkor az - ezen minősítés alapján - karbantartás. Ha csak hosszabb időszakonként (például a hajókikötő-meder, illetve a strandmeder hasznos élettartama felét meghaladó időszakonként), akkor az elvégzett mederkotrás tekinthető olyasminek, mint ami az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálja, azaz felújítás. Véleményünk szerint a hajókikötő és strand mederkotrása inkább karbantartás, mint felújítás, felújításkénti elszámolását alaposan meg kell indokolni, a fogalomhoz kapcsolódó műszaki érvekkel, számításokkal alá kell támasztani. Amennyiben karbantartás, a mederkotrás ténylegesen felmerült költségeit az üzleti év eredménye terhére kell elszámolni, a ténylegesen megkapott fejlesztési támogatás az üzleti év rendkívüli bevétele, amelyet időbelileg nem lehet elhatárolni. (Felmerülhet a kérdés, jogos-e a fejlesztési támogatás? Nyilvánvaló a válasz: nem. Más jogcímen kell kérni és kapni támogatást.) Amennyiben felújítás, akkor a hajókikötő-meder, a strandmeder tárgyieszköz-értékét növelő tételként kell azt elszámolni. A kérdés azt sugallja, hogy ilyen tárgyi eszköz a kérdező könyveiben nem szerepel. Ez esetben a mederfelújítás költségeit mint idegen ingatlanon végzett felújítást kell elszámolni. Az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét az üzembe helyezéskor (a kotrás befejezésekor) meghatározott hasznos élettartam és a hasznos élettartam végén várható maradványérték függvényében kell - az általános előírások alapján megállapítani, arra központilag megállapított kulcs nincs. (Társasági adó szempontjából az értékcsökkenési leírás kulcsa az 1. és 2. számú mellékletek figyelembevételével határozható meg!) A felújításhoz kapott fejlesztési támogatást az általános előírások szerint kell elszámolni rendkívüli bevételként, majd azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján kell megszüntetni. Hangsúlyozzuk, a mederkotrás nem attól lehet felújítás, mert a munkálatok elvégzésére a társaság fejlesztési támogatást kapott. - 1994/352. Adózási kérdés A fa kitermelésre történő értékesítése A kárpótlási eljárás során szerzett „lábon álló” fa kitermelésre értékesítése ingóértékesítésnek minősül. Ingatlanértékesítésről akkor beszélhetnénk, ha a tulajdonosok a földterületet a rajta lévő faállománnyal együtt, mint erdőt adnák el. Jelen esetben nem erről, hanem kizárólag a fa - mint


353

2. melléklet ingó dolog - értékesítéséről van szó, s így az adózás során az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséről szóló rendelkezések (szja-tv. 22-25. §) az irányadók. Üzletszerű az értékesítés akkor, ha annak folytatásához hatósági engedély szükséges vagy a magánszemély ingó vagyontárgyakat rendszeresen értékesít. Ebben az esetben a tevékenység hatósági engedélyhez nem kötött, így a rendszeresség vizsgálata szükséges, eszerint pedig egyszeri értékesítés miatt a magánszemély nem tekintendő rendszeres értékesítőnek, csak ha pl. az adóév során több erdőterületet vásárol, s több alkalommal, helyen folytatja a fent említett értékesítést. (PM. 65.652/1994. Jövedelemadók főosztálya; APEH 9240212035/1994. Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/13.) - 1999/73. APEH iránymutatás erdővéghasználat (Szja tv. 20. §) A Szja tv. 20. §-ában foglaltak azt jelentik, hogy az erdővéghasználattal érintett fakitermelésből és a lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételnek tekinteni, ha a magánszemély a saját tulajdonú földterületén folytat erdőgazdálkodást és nem alkalmazza a bevételnek e §-ban leírt módon történő elhatárolását. E két együttes feltétel hiányában az önálló tevékenységre, vagy egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, de az utóbbi átalányadózást nem választhat. (PM Jövedelemadók Főosztály 111.198/98. - APEH Adónemek Főosztály Anf. 681/98; AEÉ 1999/8.) Támogatás - 98/2004. Számviteli kérdés Egy, a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 2003-ban még egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás különféle jogcímeken támogatásokban részesült. Hogyan kell a támogatásokat elszámolni, illetve milyen szabályok vonatkoznak a támogatások 2003-ban fel nem használt összegének a kettős könyvvitelre való áttérés utáni kezelésére? Az egyszeres könyvvitelben a támogatások és azok felhasználásának könyvelését a támogatási jogcím szerint, a pénzbevétel, illetve a pénzkiadás megtörténtekor kell végrehajtani, függetlenül attól, hogy milyen szervezet folyósítja a támogatást. A bevétel és a ráfordítás időben egymáshoz igazítása - mivel az egyszeres könyvvitel az összemérés és az időbeli elhatárolás elveket nem alkalmazza - csak kivételesen, a számviteli törvény előírása alapján, sajátos megoldással lehetséges. Értelmezést igényel az is, ha a támogatást nem pénzben, hanem természetben kapja a vállalkozás. 1. Pénzbeli támogatások A pénzbeli támogatások fejlesztési célt szolgálhatnak vagy költségeket ellentételezhetnek. Naplófőkönyvi könyvelést feltételezve elszámolásuk a következő: a) fejlesztési célt szolgáló támogatások A fejlesztési célú támogatások egyszeres könyvviteli elszámolása azon alapszik, hogy a támogatási cél megvalósítására a jogszabállyal, államközi szerződéssel alátámasztott támogatási okirat szerint a vállalkozás kötelezettséget vállal, és ha a támogatási cél nem vagy nem az elvárt módon valósul meg, a kapott támogatást - akkor is, ha azt vissza nem térítendőként folyósítják - általában vissza kell fizetni. Ezért a kapott pénzösszeget az egyszeres könyvvitel a támogatási cél megvalósulásáig nem végleges pénzbevételnek, hanem kapott kölcsönnek tekinti, azt a kötelezettségek között kell kimutatni. A támogatási cél megvalósulását követően pedig olyan elszámolási technikát kell alkalmazni, amely mellett a vállalkozásnak a támogatásból származóan nem keletkezik adóköteles jövedelme (a megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban felmerült költségeket ellentételezi).

354


2. melléklet Az események és könyvelésük: - a fejlesztési célú támogatás pénzeszközének bevételezésekor az összeget a pénzbevételek (bankszámla vagy pénztárbevétel) és a kötelezettségek növekedése rovatokba kell könyvelni; - a támogatásként kapott pénzeszköz felhasználásával a fejlesztési cél megvalósítása érdekében felmerülő költségek lehetnek költségként azonnal elszámolhatók (a számviteli törvény egyszerűsítéseket engedélyez az egyszeres könyvvitelt vezetőknek bizonyos bekerülési értékelemek elszámolásánál), illetve a fejlesztés révén megvalósuló beruházás bekerülési értékében figyelembe veendők (elsődlegesen egyéb kiadásként könyvelt, az aktiválásuk után terv szerinti vagy terven felüli értékcsökkenéssel érvényesített beruházási költségek). E költségekkel azonos, illetve - ha a támogatás mellett saját erő is van, akkor - a támogatással arányos összeget a kötelezettségek csökkenése rovatba és az adóköteles bevételek rovatba kell könyvelni; - a befolyt, de 2003. december 31-én még fel nem használt támogatás összegében kimutatott kötelezettséget a kettős könyvvitelre való áttérést követően (2004. január 1-jei nyitás utáni könyvelési feladatként) át kellett vezetni a passzív időbeli elhatárolások közé. b) költségeket ellentételező támogatások A költségeket ellentételező támogatásoknál az elszámolás technikája megegyezik bármely más bevétel, illetve költség egyszeres könyvviteli elszámolásával. Ilyenkor a befolyt, támogatásból származó pénzbevétel egészét a naplófőkönyvi adóköteles bevételek rovatba kell könyvelni függetlenül attól, hogy azokat a költségeket, amelyeket a támogatás ellentételez, elszámolták-e már vagy sem (rendszerint utólag kapja meg a támogatást a vállalkozás). A bevétel és a költség tehát időben elszakadhatnak egymástól, ami adózási szempontból az egyik évben előnyös, a másikban hátrányos lehet, de összességében - változatlan adókulcs mellett - az eredményhatások egymást kiegyenlítik. A pénzben megkapott, költséget ellentételező támogatásnak nincs „egyenlege” 2003. december 31-én, hiszen az adóköteles bevételt a vállalkozás eredményében már számításba vették. Ebből következően sem a kettős könyvvitelre való áttéréskor, sem a kettős könyvviteli nyitást követően nincs teendő azzal kapcsolatban. c) még fel nem használt támogatási keret Annak a kimutatásánál, hogy valamely jogszabály vagy államközi szerződés, vagy más támogatóval kötött megállapodás alapján a támogatási okirat szerint megállapított támogatási keretet a mérlegfordulónapon a vállalkozás még nem merítette ki teljesen, az óvatosság számviteli alapelvet kell alkalmazni (még nem realizált bevétel). Ha a vállalkozásnak 2003. december 31-én ilyen kerete még volt, azt pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelésként csak akkor mutathatta ki az egyszerűsített mérlegében, ha a támogatótól azt jogszerűen már igényelte, de a pénzt a mérlegfordulónapig még nem kapta meg (gazdaságilag már teljesítették a támogatás folyósításának feltételeit, de az pénzügyileg még nem teljesült). A még nem igényelt, a keretből csak meghatározott feltételek teljesülése után járó összeg alapján követelést nem szabad kimutatni. Az egyszerűsített mérlegben ilyen címen kimutatott követelés növelte a tartalék összegét, és a kettős könyvvitelre való áttéréskor (adózatlanul, bevétel elszámolása nélkül) növelte az eredménytartalékot. Ennek kapcsán a kettős könyvvitelre való áttérést követően az eredménytartalékot csökkentő korrekciós tételként, rendkívüli bevételt kellett könyvelni. A követelés akkor kerül ki a vállalkozás mérlegéből, amikor az igényelt összeg befolyik (a bevételt ekkor már nem lehet könyvelni a kettős könyvvitel technikájával). 2. Természetben adott támogatások Sajátos helyzet áll elő, ha a támogatótól nem pénzeszközt, hanem más gazdasági előnyt kaptak (például a támogató végleges jelleggel tárgyi eszközt ad át, jogot enged át). Ilyenkor a kapott eszköznek az egyszeres könyvvitelben nincs értéke, nem vehető nyilvántartásba, költségként nem számolható el (ennek oka az, hogy az időbeli elhatárolás technikáját nem lehet alkalmazni). A kettős könyvvitelre való áttéréskor a mérlegfőösszegek egyezőségi követel-


355

2. melléklet ménye miatt nem, az áttérést követően viszont ezek az eszközök legfeljebb piaci értékükön felvehetők a mérlegbe (leltározásnál „fellelt” eszközök) úgy, hogy értékük halasztott bevételként szerepel a passzív időbeli elhatárolások között. [2000. évi C. törvény 103. § (4)] - 35/2000. Számviteli kérdés Szövetkezetünk a 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 138. §-a alapján vissza nem térítendő támogatást kapott forgóeszköz-feltöltéshez és működési költségtérítéshez, így azt egyéb bevételként könyveltük. Számviteli szempontból mi értendő forgóeszköz-feltöltésen? A várható működési költség alatta marad a támogatás összegének. Helyes-e, ha a működési költséggel nem ellentételezett támogatást év végén időbeni elhatárolásként könyveljük? A számviteli törvény (1991. évi XVIII. törvény) a 21. § (l)-(2) bekezdésében, valamint a 23. § (1)-(2) bekezdésében határozza meg a forgóeszközök és a készletek fogalmát. Nem tartalmazza azonban az szt. a forgóeszköz-feltöltés fogalmat, amit tehát a számvitel szempontjából nem lehet értelmezni. Nem építhető be a számviteli fogalmak körébe, nem értelmezhető tehát az év végi készlet feltöltéseként sem. Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló hatályos 273/1997. (XII. 22.) korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetési támogatás bevételt növelő, illetve költséget csökkentő támogatásként, kamattámogatásként, valamint fejlesztési célú támogatásként visszafizetési kötelezettség mellett, vagy véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül adható. A kormányrendelethez végrehajtási rendelet kapcsolódik, amely 1999-ben a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet volt, 2000-ben pedig a 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet. Ezek a jogszabályok határozzák meg, hogy az általuk adott valamely támogatást milyen címen, milyen feltételekkel nyújtották. Szövetkezetüknél a kapott támogatást tehát tartalmának megfelelően kell - a jelzett kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdésében előírtak szerint egyéb bevételként, tőketartalékként vagy kötelezettségként elszámolni. Ha a kapott támogatás minősítésével, besorolásával van gond, akkor indokolt az FVM-et megkeresni, mivel vitás esetben ők jogosultak az általuk kiadott jogszabállyal kapcsolatos kérdések megválaszolására. [1991. évi XVIII. tv.21. § (1)-(2), 23. § (1)-(2)] 215. Támogatások számviteli elszámolása (12. Számviteli Levelek / 2001.) Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat? A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek ellentételezésére). Visszatérítendő támogatás A visszatérítendő támogatás számviteli szempontból nem támogatás, azt nem lehet bevételként elszámolni. Ez valójában kapott kölcsönnek tekintendő, a visszafizetés, a visszatérítés időpontjáig (T 384 - K 441, 4512), függetlenül attól, hogy milyen célra adták azt. Ide sorolandók azok az egyébként az eredmény javára elszámolandó támogatások is, amelyeknél a támogatási megállapodásban (a folyósításról szóló szerződésben) olyan - több év alatt teljesíthető - feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott teljes összeget vissza kell fizetni, vissza kell téríteni. Ha ezen feltételeket úgy határozták meg, hogy azok részbeni teljesítése esetén csak a nem teljesített feltételekre jutó, azokkal arányos összeget kell visszatéríteni, illetve azok részbeni teljesítésével arányos, arra jutó támogatást nem kell visszatéríteni, és így az a támogatott vállalkozást megilleti, akkor a már biztosan vissza nem térítendő (a vállalkozást megillető) támogatást kell az eredmény javára elszámolni, a támogatott célnak megfelelően (T 441, 4512 - K 967, 9894, 9895).

356


2. melléklet Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 - K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben a támogatásról szóló megállapodásban (szerződésben) a tőketartalékba helyezett támogatásoknál olyan feltételeket határoztak meg, amelyek nem teljesítése esetén a támogatásként kapott összeget teljes egészében, arányos teljesítés esetén részben vissza kell fizetni, akkor a támogatásból a feltételekkel kapott összeget a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni (T 412 - K 4141), mint a bizonytalan kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot, és mindaddig ott kell tartani, amíg a feltételek teljesítése mellett azt már - részben vagy egészen - nem kell visszatéríteni. Amennyiben a tőketartalékba helyezett támogatásoknál a támogatásról szóló megállapodásban rögzített feltételek részben vagy egészében nem teljesültek, és ezért a kapott összeget vissza kell fizetni, akkor először a lekötött tartalékot kell megszüntetni (T 4141 - K 412), majd ezt követően a tőketartalékba helyezett összeget visszafizetni (T 412 - K 384). Fejlesztési célra kapott támogatás A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatást az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 - K 9894), majd azt halasztott bevételként időbelilegel kell határolni (T 9894 - K 4832). A fejlesztési célra kapott támogatást megállapodás, szerződés alapozza meg, amelyben azt is rögzítették, hogy az így átvett pénzeszközt mire lehet felhasználni. Az Szt. szerint a támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz - új Szt. 4751. §-a szerint meghatározott - bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításonkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4832 - K 9894). A törvényi előírás értelmében a kötelezően előírt nyilvántartást folyamatosan vezetni kell, feltüntetve azon azt, hogy a fejlesztés során megvalósult eszközt csak a támogatás finanszírozta, vagy a támogatás mellett saját- és kölcsönforrást is igénybe kellett-e venni. Ez utóbbi esetben a fejlesztés során megvalósult eszköz(öke)t a támogatás milyen arányban finanszírozta. (Így például az éves értékcsökkenési leírás elszámolásakor csak a támogatással arányos költségnek megfelelő összeggel csökkenthető az időbelileg elhatárolt halasztott bevétel.) A kamattámogatás címén - a tárgyi eszközök üzembe helyezéséig terjedő időre - kapott öszszeget nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásnak minősíteni, annak összegével a bekerülési érték részét képező elszámolt kamatot kell csökkenteni. [A kamattámogatás valójában olyan fejlesztési célra kapott támogatás, amelyet meghatározott bekerülési költség (az elszámolt, a fizetett kamat) csökkentésére adnak, a kamatfelmerülés és a kamattámogatás időszaka egybeesik, s így nem indokolt az időbeli elhatárolás.] Amennyiben a fejlesztési célú támogatást a vállalkozás csak a tárgyi eszköz üzembe helyezése után (a következő évben) kapja meg, és így a támogatás megérkezése előtt már költséget (értékcsökkenési leírást) számolt el, akkor először azt kell megállapítani, hogy a támogatás - a jóváírást követően - a támogatott eszköznél milyen összegű költséget tud majd ellentételezni (akár a teljes eszközértéket finanszírozza, akár csak annak arányos hányadát). A támogatásból azt az összeget, ami a számítás szerint költséget nem fog finanszírozni, nem szabad időbelileg elhatárolni. Ennek összege - általában - a támogatás megérkezése előtt már elszámolt költséggel (annak arányos részével) egyezik meg. Véglegesen átvett pénzeszközök Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, nem nevesített (tehát különböző célokra felhasználható) pénzbeli támogatás, amelyet a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell rendkívüli bevételként elszámolni (T 384 - K 9895), s amely összeget nem lehet időbelileg elhatárolni. (A pénzügyi rendezés időszakában növeli az eredményt.) Sajátos fejlesztési támogatások


357

2. melléklet (nem pénzben kapott támogatás) A sajátos fejlesztési támogatások jellemző típusai: • térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök általában - piaci értéke; • az elengedett, az átvállalt kötelezettség. Ha a bármilyen jogcímen elengedett, átvállalt kötelezettség (T 43-47 - K 9893) valamilyen formában eszközbeszerzéshez kapcsolódik, és a kötelezettség időpontjában az eszköz(ök) még megvan(nak), akkor az elengedett, átvállalt kötelezettség összegét (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg el kell határolni (T 9893 - K 4831). Amennyiben az elengedett, átvállalt kötelezettség értéke meghaladja a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a nyilvántartás szerinti értéket meghaladó összeget nem lehet elhatárolni. Amennyiben kevesebb, mint a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értéke, akkor az eszközök költségként történő elszámolásakor csak a támogatással arányos eszközértéket lehet az időbeli elhatárolás csökkentésével, az eredmény javára történő elszámolással ellentételezni (T 4831 - K 9893). Ehhez az elengedett, átvállalt kötelezettséggel arányos elszámolás kell, amit az eszközönként vezetett nyilvántartás támaszt alá. Eredményt módosító kapott támogatások Az eredményt közvetlenül érintő kapott támogatások minősítésénél, elszámolásánál a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv követelményét szem előtt kell tartanunk. Ebből következően célszerű az eredményt érintő támogatásokat úgy csoportosítani, hogy abból egyrészt a számviteli elszámolás, másrészt az áfakötelezettség egyértelműen következzen. (A Számviteli Levelek 6. számában a 96-102. kérdésekre adott válaszokban elsősorban a támogatások áfakötelezettségével foglalkoztunk. Itt a tartalmi meghatározáshoz kapcsoltan a számviteli elszámolásról, annak feltételeiről szólunk.) A kapott támogatás konkrét megrendelés ellenértéke Erről akkor beszélhetünk, ha a felek között szerződés jön létre, és a szerződés a támogatás címzettjével szemben követelményeket támaszt, amelyeket teljesíteni kell. Ilyen lehet például az, amikor az önkormányzat által ellátandó feladatokat (közterület tisztán tartása, közterületi fák, parkok kezelése és gondozása, csapadékvíz-elvezetés, települési kommunális feladatok ellátása stb.) az önkormányzat helyett, az önkormányzat megbízása alapján a közhasznú társaság (a vállalkozás) végzi el, és ezen munkák fedezetét az önkormányzattól kapott támogatás biztosítja. Ilyen esetben - tekintettel a végzett tevékenységhez kapcsolódó áfafizetési kötelezettségre is - a kapott támogatást az értékesítés árbevételeként kell - a szerződés szerinti teljesítés időszakában - elszámolni, bizonylata az elvégzett teljesítményről a támogatónak küldött - a fizetendő áfát is tartalmazó - számla (T 311 - K 91, 467). Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatás Az árat közvetlenül befolyásolják azok a támogatások, amelyeknek kifejezetten rendeltetése az árnak (a megrendelő, a szolgáltatást igénybe vevő vagy a terméket megvásárló által fizetendő összegnek) az alacsonyabb szinten tartása. Ilyen támogatás a fogyasztóiár-kiegészítés, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térítési díjának alacsonyan tartására adott tb-támogatás, de ilyen lehet a gyermekétkeztetés támogatása is. (Az árat közvetlenül befolyásoló támogatást ugyanolyan mértékű áfafizetési kötelezettség terheli, mint azt az árat, amelyikhez a támogatás kapcsolódik.) Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatás (általában árkiegészítés) számviteli elszámolásánál (T 362, 368 - K 91-92) az új Szt. 72. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti előírásból kell kiindulni. Az árbevételbe beszámító árkiegészítést a teljesítés időszakában, az értékesítés nettó árbevétele részeként kell elszámolni, az adóhatóságtól történő igényléskor az adóhatósággal történő elszámolás alapján. Az árkiegészítést tehát akkor kell elszámolni, amikor azt az árat elszámolják, amelyet a kapott támogatás közvetlenül befolyásol. Mivel az adó-

358


2. melléklet köteles tevékenységhez kapcsolódó árkiegészítés is adóköteles, az árbevételszámlákon elszámolt árkiegészítés összegét csökkenteni kell a fizetendő általános forgalmi adó összegével, az árkiegészítés elszámolásával egyidejűleg [T 91-92 - K 467]. Egyéb címen kapott támogatások Idesoroljuk azokat a támogatásokat, amelyeket a vállalkozás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kap, belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, továbbá az adóhatóságtól, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől. Az ilyen támogatásoknak célja nem az ártámogatás, a felek által alkalmazott vagy alkalmazandó ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése, hanem a piacszabályozás, egyes termékek minimális felvásárlási árának megállapításával a piac terelése, az értékesítés területi megoszlásának alakítása, az export serkentése. Ilyen például a minőség védelme céljából nyújtott támogatás, a gazdaság szerkezetátalakítására, befektetésösztönzésre, kereskedelemfejlesztésre, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, a kutatás-kísérleti fejlesztés ösztönzésére stb. kapott támogatás, juttatás. A felsorolt jogcímeken - a költségek (ráfordítások) ellentételezésére - kapott támogatásokat, juttatásokat az Szt. hatálya alá tartozók az új Szt. 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja alapján a következők szerint számolhatják el: • ha belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés alapján külföldi szervezettől; = a mérleg fordulónapjáig megkapták és az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell egyéb bevételként elszámolni (T 384 - K 9634); = a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megkapták (pénzügyileg rendezték) és az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, akkor időbeli elhatárolással kell az egyéb bevételek között elszámolni (T 3913 - K 9634), majd a pénzügyi rendezéskor (T 384 - K 9634) az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (T 9634 - K 3913); • ha adóhatóságtól = a mérleg fordulónapjáig igényelték és az üzleti évben megkapták az üzleti évhez kapcsolódó támogatást, akkor a bevallás (igénylés) alapján kell egyéb bevételként elszámolni (T 362 K 9634 és T 384 - K 363); = a mérleg fordulónapjáig igényelték a támogatást, egyéb bevételként a T 362 - K 9634 könyvelési tétellel, vagy a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között igényelték a támogatást, ez esetben egyéb bevételként a T 3913 - K 9634 könyvelési tétellel kell azt elszámolni, majd a következő évi pénzügyi rendezéskor T 384 - K 363, illetve a következő évi bevalláskor (igényléskor) T 362 - K 9634, T 9634 - K 3913 és T 384 - K 363 könyvelési tételekkel kell rendezni. Amennyiben a támogatással ellentételezendő költségek (ráfordítások) még nem vagy csak részben merültek fel, a már megkapott, és/illetve egyéb bevételként elszámolt támogatás öszszegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget időbelileg az új Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerint el kell határolni (T 9634 - K 4812). Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni. Abban az esetben, ha a kapott támogatás az ellentételezendő költségeket (ráfordításokat) csak részben fedezi, a támogatás csak a támogatási szerződésben, megállapodásban rögzített arányban - a ténylegesen felmerült költségek, ráfordítások előírt arányában - számolható el az egyéb bevételek között, a különbözet pedig időbelileg elhatárolandó. Ha a támogatás az alapítás-átszervezési, illetve a kísérleti fejlesztési költségek egy részét fedezi, akkor csak a támogatással csökkentett költségeket lehet az alapítás-átszervezés, illetve a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között állományba venni.


359

2. melléklet - 1180. A támogatás és a bekerülési érték (57. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: A kapott géptámogatást bevételként számoljuk el. Az értékcsökkenést a bekerülési értékből, vagy a támogatással csökkentett összegből kiindulóan kell-e elszámolni? A választ a következő adatok felhasználásával kérjük megadni: a traktor bekerülési értéke 5000 E Ft, a támogatás 1250 E Ft, az értékcsökkenés mértéke 14,5 százalék. kérdező helyesen számolja-e el a géptámogatást rendkívüli bevételként, mivel a traktorbeszerzéshez mezőgazdasági fejlesztési támogatás is kapcsolódhat, amit viszont a tőketartalékba kell helyezni. Tételezzük fel, hogy az adott esetben a véglegesen kapott támogatást a folyósításkor valóban rendkívüli bevételként kellett elszámolni (T 384, 454 - K 9894), majd időbelileg elhatárolni (T 9894 - K 4832). Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése alapján a beruházáshoz véglegesen kapott támogatás öszszege nem csökkenti a bekerülési (beszerzési) értéket. Így a traktor bekerülési (bruttó) értéke 5000 E Ft, és ennek alapján kell a terv szerinti értékcsökkenés összegét megállapítani (ha maradványértékkel nem számolnak). Az 5000 E Ft-os bruttó érték mellett a 14,5 százalékos leírási kulccsal számított éves értékcsökkenési leírás összege 725 E Ft. A támogatás összege és a bruttó érték figyelembevételével meg kell állapítani a támogatás arányát (a kérdésben szereplő adatok alapján ez 25 százalék). Ebből következően, a terv szerinti értékcsökkenés 25 százalékának megfelelő összegben (181 E Ft-tal) csökkenthető az elhatárolt támogatás összege, és lehet ezt az összeget a rendkívüli bevételek között véglegesen elszámolni (T 4832 - K 9894). A leírtakból következik, az eredményt terhelő értékcsökkenési leírásként az 5000 E Ft-os bekerülési értéket kell alig több mint 7 év alatt elszámolni. A kapott támogatás 1250 E Ft öszszegben ugyanezen időtartam alatt ellentételezi a költségként elszámolt értékcsökkenési leírást a rendkívüli bevételek közötti elszámolással. A különbözet csökkenti összevontan az eredményt, összesen 3750 E Ft-tal (évenként 544 E Ft-tal). - 2000/106. APEH iránymutatás támogatások elszámolása (tárgyi eszköz!) (Szja tv. 19. §) A jogszabály alapján igényelhető támogatások szja-beli kezelése - ha a támogatás összegét a cél szerinti felhasználást követő adóévben kapja az önálló tevékenységet folytató magánszemély - több tényezőtől függ. Az egyik ilyen tényező, hogy az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők eltérő módon számítják ki a jövedelmüket, ezért a "késve" kapott támogatás összegét is az egyes tevékenységekre vonatkozó, az adóköteles jövedelem megállapításakor alkalmazandó szabályok szerint lehet figyelembe venni. A támogatás számbavételének másik befolyásoló tényezője az, hogy beruházás esetén a támogatás cél szerinti felhasználása mellett az üzembe helyezésre melyik évben kerül sor. Ha az őstermelő a tárgyi eszköz vásárlását, előállítását követően a következő adóévben kapja a támogatás összegét, akkor vizsgálni kell, hogy megvalósult-e a tárgyi eszköz üzembe helyezése. Amennyiben az őstermelő üzembe helyezte azt, akkor a támogatást a folyósítás évében bevételként kell ugyan kezelnie, de a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét a támogatás összegével csökkenteni kell, és a nyilvántartás szerinti összeg csökkenését a költségek között kell elszámolnia azzal, hogy ebben az esetben a maradék nettó értéket lehet a továbbiakban amortizálni, a beruházási költség és az éves leírási kulcs figyelembevételével. Üzembe helyezés hiányában a beruházási és felújítási költségnyilvántartás szerinti összeget kell a támogatás összegével csökkenteni azzal, hogy természetesen a támogatás összege ebben az esetben is bevételnek minősül, és ugyanez az összeg az egyéb költségek között is elszámolható. Üzembe helyezéskor pedig már csak a támogatás összegével csökkentett maradék nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás címén elszámolni.

360


2. melléklet Egyéni vállalkozók esetében a kérdés szintén az alapján dönthető el, hogy sor került-e a tárgyi eszköz üzembe helyezésre. Üzembe helyezés hiányában - első ízben 1998-ban - a beruházási költséggel az adózás utáni jövedelmet csökkenteni lehetett. Az 1998. évben megkezdett beruházásra tekintettel a következő adóévben folyósított támogatás összegét 1999. évben bevételnek kell tekinteni, és a támogatás mértékéig az egyéb kiadások növelhetők a támogatás célja szerint felhasznált öszszeggel. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy a beruházási költségnek az a része, amellyel 1998. évben mód volt az adózás utáni jövedelmet csökkenteni, most a támogatás folyósítása évében növeli az adózás utáni jövedelmet. Az üzembe helyezés évében az adózás utáni jövedelem korrekciójánál a beruházási költség címén levont összeg még nyilvántartott része növeli az adózás utáni jövedelmet, de az értékcsökkenési leírást meghaladó nettó érték összege már a támogatás összegével kevesebb lesz az adózás utáni jövedelem csökkentésekor. Ez egyben azt is jelenti, hogy az üzembe helyezés időpontjára a "késedelmesen" folyósított támogatás összegével a jövedelmek kiegyenlítődnek. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés már 1998. évben megtörtént, de a támogatás a következő adóévben érkezett, akkor a támogatás bevételként és költségként való kezelése szintén az előzőekben vázolt módon történhet. Ilyen esetben a támogatás összegével az adózás utáni jövedelmet növelni kell az 1999. évre, mivel a tárgyi eszköz nettó értékével csökkenteni lehetett az adózás utáni jövedelmet az üzembe helyezés évében. Abban az esetben, ha a tárgyi eszköz nettó értékének levonására - elegendő adózás utáni jövedelem hiányában - maradéktalanul nem volt mód, akkor csak a ténylegesen levont összeggel kell az adózás utáni jövedelmet növelni. A támogatások folyósításával kapcsolatos alapelv az, hogy az annak célja szerint felhasznált összeg nem visel adót. Az előzőekben vázolt megoldás nem sérti az Szja tv. alapelvét, mivel éppen a támogatások esetében rendelkezik úgy a Szja törvény, hogy a kapott támogatás összegét a bevételek között akkor kell figyelembe venni, amikor azt célja szerint felhasználják, tehát a pénzforgalmi elvnek éppen a támogatások esetében nem kell érvényesülnie. (PM Jövedelemadók Főosztálya 9147/2000. - APEH Adónemek Főosztálya 1222734099; AEÉ 2000/9.) - 2051. Nemzeti és uniós támogatás adózása (Számviteli Levelek / 2005.) Kérdés: Az szja szerint adózó egyéni mezőgazdasági vállalkozónál a nemzeti és uniós (területalapú) támogatás milyen bevételnek számít? A területalapú támogatás címén kifizetett összegre nem kell adóelőleget levonni. Az átmeneti rendelkezések között található ez 2004. évre. Ezt azért kellett megtenni, mert a regisztrált termelő 2004. évben még nem őstermelő, tehát őnála még azt se tudjuk mondani, hogy őstermelői bevétele keletkezik. 2005. január 1-jétől ezek a támogatások az őstermelői tevékenységek, a mezőgazdasági egyéni vállalkozói tevékenység bevételei ugyan, de addig nem kell a bevételek között kimutatni, amíg fel nem használják. Úgy kezeli a törvény, mint a cél szerinti támogatásokat. Az Szja-tv. 19. §-a alapján kell kezelni, és saját döntése alapján kell a bevételek között beszámítani vagy nem. - 2116. Támogatás elszámolása (104. Számviteli Levelek / 2005.) Kérdés: A 2004-ben felmerült költségekre a 2005-ben aláírt szerződés szerint támogatás jár. El kell-e számolni 2004-re, vagy csak akkor, ha annak öszszege a mérlegkészítés időpontjáig befolyt? Ha a 2005-ben aláírt szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy ezen szerződés szerinti támogatást a 2004-ben felmerült költségekre adják, csak akkor kell (és nem lehet!) 2004. évre egyéb bevételként az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján elszámolni, ha a


361

2. melléklet támogatás pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént (a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig befolyt). - 2353. Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál (Számviteli Levelek / 2005.) Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket? A támogatások alapvetően különbözőek attól függően, hogy azt utólagosan vagy előzetesen folyósítják (ezen belül visszafizetési kötelezettség kapcsolódik-e az utóbbihoz). Mindkét esetre vonatkozóan közös a szabályozás lényege, hogy a támogatás cél szerinti felhasználása esetén jövedelem nem keletkezik, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség teljesítése a vonatkozó jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezései szerint történik. Az előzetesen kapott támogatás elszámolása attól függően különbözik, hogy azt visszafizetési kötelezettséggel vagy anélkül kapta-e a magánszemély. Mindkét esetben - a támogatás pénzügyi rendezésétől függetlenül - a támogatásnak az a része minősül az adóévben a tevékenységgel összefüggően megszerzett adóköteles bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével. Különbség azonban, hogy visszafizetendő támogatás esetén a támogatás visszafizetésekor a magánszemély a korábban a költségekkel párhuzamosan elszámolt bevételt önellenőrzéssel veheti ki az adóalapjából, azaz a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek (de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként). A tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is elszámolható költségként, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja. Ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor a 3. számú melléklet 16. pontjának j) alpontja alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható el költség. A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozónál az előre folyósított, felvett támogatás - az önálló tevékenységtől eltérően - vállalkozói bevétel. Viszont itt is érvényes az a szabály, amely szerint a kapott támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás költségként elszámolható, akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségleteit szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor csak a támogatásból fedezett rész alapján számolható el költség). Ha az önálló tevékenységet végző magánszemély (a mezőgazdasági őstermelő, a regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint az a magánszemély, aki egyébként csak átalányban számolhat el értékcsökkenési leírást a tárgyi eszközei után), illetve az egyéni vállalkozó a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján előzetesen kapott támogatásból tárgyi eszközt vagy nem anyagi jószágot vesz, akkor annak üzembe helyezésekor (rendeltetésszerű használatbavételekor) a bekerülési értékből a felhasznált támogatás összegét értékcsökkenési leírásként számolhatja el. A támogatásnak ilyenformán értékcsökkenésként történő elszámolása az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a regisztrált mezőgazdasági termelő nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze, nem anyagi jószága után is kötelező. Ekkor (és a más önálló tevékenységet végző tárgyi eszközei után) nincs lehetőség ezen túlmenő értékcsökkenési leírás elszámolására. Az egységes területalapú támogatásokra vonatkozóan (a 2005. július 4-én elfogadott törvénymódosítás alapján) év közben külön szabályok is beépültek az Szja-tv.-be. Az Szja-tv. új fogalmi meghatározása szerint egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és

362


2. melléklet annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy a törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Az új kiegészítő rendelkezés alapján az egységes területalapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. A 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben lehet bevételként figyelembe venni. Ha az egységes területalapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkentheti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént. A különböző bevételi értékhatárok szempontjából (kistermelői nyilatkozattétel, átalányadó stb.) az egységes területalapú támogatás összegét figyelembe lehet venni, azaz az értékhatárok a támogatások összegével növelhetők. A rendelkezések a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba, azokat ettől az időponttól kell alkalmazni, de a magánszemély döntése szerint 2005. január 1-jétől is alkalmazhatóak. - 2444. Őstermelő terület alapú támogatása (119. Számviteli Levelek / 2005. ) Kérdés: Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelő állatok értékesítéséből származó bevétele 300 ezer Ft, a kapott terület alapú támogatása 1,5 millió forint. Kell-e személyijövedelemadó-bevallást tennie, ha a támogatás összegét nem használta fel? Az Szja-tv. az idén év közben kiegészült a terület alapú támogatásokra vonatkozó szabályozással. Az új fogalmi meghatározás szerint egységes terület alapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott terület alapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy az Szja-tv. alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Terület alapú támogatási bevételnek számít a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben felvett támogatás. Az egységes terület alapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. Átmeneti szabály szerint a 2005-ben kifizetett támogatást a 2005-2006. években az adózó döntése szerinti megoszlásban veheti figyelembe bevételként. Ha az egységes terület alapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkentheti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént. A különböző bevételi értékhatárok szempontjából (egyszerűsített bevallási nyilatkozattétel, kistermelői bevételi határ, átalányadó stb.) a támogatások összegét figyelembe lehet venni, azaz az értékhatárok a támogatások összegével növelhetők. E rendelkezések 2005. augusztus 22-én léptek hatályba, de a magánszemély - döntése szerint - 2005. január 1-jétől is alkalmazhatja. - 2971. Erdősítéshez nyújtott támogatás (145. Számviteli Levelek / 2007.) Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető kft. - mint kijelölt erdőgazdálkodó - által igénybe vett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás 2006. évben elszámolható-e a tőketartalék javára, vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni? Az Szt. 36. §-a 2006-ban nem változott. Továbbra is érvényes az az előírás, mely szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni (a tőketartalékba kell helyezni) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő támogatás értékét. Így amennyiben a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás folyósítójával kötött szerződés, megállapodás egyértelműen tartalmazza annak a - támogatás folyósításakor - hatályos jogszabálynak a számát, elnevezését, továbbá azt a §-át, amelynek a rendelkezése szerint a folyósított támogatást a tőketartalékba kell helyezni, akkor a támogatás folyósításával egyidejűleg a tőketartalék javára kell elszámolni.


363

2. melléklet Amennyiben a támogatás folyósítójával kötött szerződés, megállapodás nem tartalmaz az előbbi követelményeknek megfelelő jogszabályi hivatkozást, akkor a folyósított támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján a folyósítással egyidejűleg rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást az adott esetben csak az erdő állományból való kikerülésekor lehet megszüntetni, mivel az erdő bekerülési értéke után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés.

- 2705. Támogatások besorolása (133. Számviteli Levelek / 2006.) Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás. A jogalkotó helyett igyekszünk választ adni a viszonylag hosszabban idézett kérdésben foglaltakra, először az adott, majd a kapott támogatások vonatkozásában. Célszerű a választ a támogatás értelmezésével kezdeni. Az adott támogatás ellenében a vállalkozások - jellemzően - közvetlenül ellenértéket nem kapnak, illetve a kapott támogatás ellenében szolgáltatást nem nyújtanak. A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló működésiköltség-hozzájárulás, vagy két szervezet közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott, körülírt költségekhez való hozzájárulás. A támogató a támogatást visszafizetési kötelezettség nélkül adja, annak fejében ellenértéket (terméket, szolgáltatást) nem kap. A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló fejlesztési célú támogatás, vagy két szervezet közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott, körülírt fejlesztési célt szolgáló támogatás, továbbá konkrét cél nélküli végleges pénzeszközátadás, ugyancsak visszafizetési kötelezettség nélkül. Nem minősíthető a költségek, ráfordítások fedezetére adott támogatásnak az, ha az átadott összeg a közös üzemeltetés, illetve a közös tevékenység költségei arányos részének a megtérítését jelenti megállapodás, szerződés alapján. A számviteli előírások szerint nem támogatás a különböző jogcímeken, különböző módokon, számlán vagy utólag adott/kapott engedmény. Számviteli elszámolási szempontból az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások közötti megkülönböztetés azért szükséges, mert a vállalkozó tevékenysége eredményének alakulása megítélésekor nem mindegy, hogy adott/kapott támogatás az üzemi (üzleti) tevékenység eredményében vagy a rendkívüli eredményben jelenik meg. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás öszszegét. Ilyennek tekintendő az olyan támogatás, amely a támogató és a támogatott közötti megállapodás, szerződés alapján a támogatottnál felmerült költségeket, egyéb ráfordításokat

364


2. melléklet ellentételezi részben vagy egészen. (A támogató átvállalta a támogatott valamely tevékenysége vagy működése költségeinek meghatározott körét, összegét.) Ezen támogatás célja sok esetben a bajba jutott vállalkozás megsegítése, de motiválhatja a jövőbeni üzleti kapcsolat lehetősége is (például műszaki fejlesztés költségeihez való hozzájárulás formájában). A kérdésben szereplő esetben a közhasznú alapítvány működéséhez való hozzájárulás valószínűsíthetően olyan támogatás, amely adománynak minősül, és mint ilyen, nem számolható el az egyéb ráfordítások között. Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét. Nem tartozik a 81. § (2) bekezdésének c) pontja alá az a támogatás, amelyet nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére adnak át, azaz a jogszabályi előíráson, illetve a vállalkozások egymás közötti szerződésén, megállapodásán alapuló, jellemzően a támogatott fejlesztési céljait szolgáló támogatások. Az ilyen támogatások célja is lehet a bajba jutott vállalkozás beruházási finanszírozási forrásainak a megteremtése, de lehet a jövőben üzleti kapcsolatok lehetőségének a megalapozása is. Az adott támogatások értelemszerűen a támogatottnál kapott támogatásként jelennek meg az egyéb bevételek, illetve a rendkívüli bevételek között. [Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja, illetve az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja és (4) bekezdésnek b) pontja szerint.] Amíg az adott támogatások egyéb ráfordításként, illetve rendkívüli ráfordításként elszámolt összegének időbeli elhatároláskénti elszámolása fel sem merülhet, addig a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás öszszegének passzív időbeli elhatároláskénti elszámolása az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kötelező akkor, ha a támogatott tevékenység, működés költségeinek (ráfordításainak) támogatással arányos teljes összege még nem merült fel. Az időbeli elhatároláskénti elszámolás az összemérés számviteli alapelvéből következik. A fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök rendkívüli bevételként elszámolt összegét viszont az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján kell halasztott bevételként időbelileg elhatárolni azért, hogy a támogatással beszerzett eszközök költségként, ráfordításként elszámolt - támogatással arányos - összege az időbeli elhatárolás megszüntetésével ellentételezésre kerüljön. Az eddigiek során az adott/kapott támogatásokat viszonylag szűken értelmeztük. A pénzben adott/kapott támogatás mellett lehet nem pénzben (termékben, szolgáltatásnyújtásban) adott/kapott támogatás is, sőt a kapott támogatás megnyilvánulhat adóalap, illetve adókedvezmény formájában is. Nemcsak vállalkozások között értelmezhető az adott/kapott támogatás, a vállalkozások kaphatnak támogatást az államháztartás szervezeteitől, természetes személyektől és adhatnak támogatást az egyéb szervezeteknek, sőt természetes személyeknek is. [A támogatásokkal részletesen foglalkozik az Értesítő és Közlönykiadó Kft. által 2005-ben kiadott, a "Támogatások elszámolása és adózása 2004-2005" című könyv.] - 1122. Erdőtelepítési támogatás áfája (54. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: Kell-e az erdőtelepítési támogatás összege után áfát fizetni? Beletartozik-e az áfa alapjába az erdőtelepítési támogatás? Az Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fizetendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és más államháztartási támogatásra. Így az erdőtelepítési támogatás adóügyi megítélésével kapcsolatban annak eldöntése szükséges, hogy az közvetlenül árat befolyásol, vagy megrendelés ellenértéke-e. Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rendelet értelmében erdészeti tevékenységet segítő támogatás erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítá-


365

2. melléklet sa, illetve fásítás céljából vehető igénybe. Az Etv. 13. §-ának (5) bekezdése szerint a támogatást az erdőgazdálkodó igényelheti. (Erdőgazdálkodónak minősül az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó.) Fentiek alapján az erdőtelepítési támogatás nem minősül árat közvetlenül befolyásolónak, hiszen a földterület tulajdonosa és az erdőgazdálkodó között a telepítés ellenértékéül kialakított árra közvetlen kihatása nincs. A hivatkozott támogatásnak nem az a célja, hogy a felek által alkalmazott (alkalmazandó) ellenértéket egy meghatározott összeggel közvetlenül kiegészítse, hanem a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve, a 15-20 év alatt megtérülő befektetéseket előmozdítsa. A szóban forgó támogatás megrendelés ellenértékeként sem ragadható meg, hiszen a támogatás nyújtója támogatásáért cserébe nem vár ellenszolgáltatást a támogatottól, a támogatáshoz való hozzájutáshoz csak az előre meghirdetett feltételeknek kell megfelelni. Megjegyezzük, az erdőtelepítés beruházásnak minősül, az ehhez véglegesen kapott erdőtelepítési támogatást pedig a rendkívüli bevételek között kell a támogatás folyósításával egyidejűleg elszámolni, majd - mint fejlesztési pénzeszközt - halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az általános szabályok szerint. - 1526. Családi gazdaság adózása (73. Számviteli Levelek / 2003.) Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat. Áfaelszámolás Az Szja-tv. rendelkezései szerint a családi gazdaság tagjai külön-külön jogosultak kedvezményekre, az átalányadózás 6 millió forintos bevételi értékhatára is személyenként értendő, és a bejelentkezés szabályai is egyénekre szólnak. Következésképpen a családi gazdaság tevékenységével összefüggésben a családi gazdaság saját nevükben értékesítési tevékenységet folytató tagjai külön-külön válnak áfaalanyokká. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak ugyanazon adózási módot kell alkalmazniuk. Amennyiben tehát valamennyien az alanyi adómentességet választották, de a tagok közül év közben valaki átlépi az alanyi adómentességre előírt bevételi értékhatárt, át kell térnie egy más adózásra, ami egyben a kötelezően azonos áfastátus miatt a többiek automatikus áttérését is kell hogy jelentse. (A többieknek is jelezniük kell tehát az adóhatóságnak, ha megváltozik az adózási módjuk.) A családi gazdaság bevételszerző tevékenységet végző tagjaira kötelező egységes áfaalanyiság, illetve amiatt, hogy a mezőgazdasági szolgáltatásra nem választható a kompenzációs felárra jogosító különleges adózási mód, a családi gazdaság tagjává vált egyéni vállalkozóhoz hasonlóan a szülőknek is az általános szabályok szerinti adózást kell választaniuk az áfában. A családi gazdaságok áfaszabályaival részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 52. számában az 1069. kérdésre adott válaszban. Szja-elszámolás A családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagja őstermelői tevékenysége tekintetében a közös őstermelésre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni! A jövedelmet a közösen elért összes bevételből és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségből kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt is és az összes költséget is el kell osztani a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban közreműködő családtagoknak (ideértve a kiskorú családtagot is) az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámával. Független ez attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag nevére szól.

366


2. melléklet Fontos szabály, hogy a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok külön-külön minősülnek őstermelőnek, így minden kedvezmény egyénenként illeti meg őket, és különkülön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek is! Ha a mezőgazdasági családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor a családi gazdálkodói és az egyéni vállalkozói tevékenységre az adóalap megállapítása az igazolt költségek figyelembevételével történik, és a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartani. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve ha a törvény másként rendelkezik. A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag esetében a támogatások elszámolására vonatkozó szabályok is azonosak a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályokkal. A jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott támogatásokra vonatkozó szabályozás szerint a támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor a felhasználásuk megtörténik, tehát amikor a bevétellel szembeállítható költség felmerül. Ha ez a folyósítást követő harmadik évben sem történik meg, akkor ebben az évben mindenképpen bevételnek kell tekinteni a kapott támogatást. Akkor is be kell számítani a bevételek közé a támogatást, ha a magánszemély a támogatás felhasználása előtt megszünteti a tevékenységét. A családi gazdálkodásba belépő, korábban mezőgazdasági őstermelőnek minősülő magánszemélyek e tevékenységük tekintetében a tevékenységet folytatóknak minősülnek. Tehát a meglévő tárgyi eszközeik értékcsökkenési leírását - változatlan formában - folytatják azzal a feltétellel, hogy ez esetben is a közös tevékenység szabályát kell alkalmazni. Vagyis a tárgyévben amortizáció címén elszámolható összeget el kell osztani a családi gazdaságban közreműködő családtagok számával, és az így meghatározott, személyenkénti egyenlő összegek számolhatók el költségként. Külön kedvezmény vonatkozik a mezőgazdasági családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag családi gazdaságához tartozó, annak részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolására. A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag - választása szerint - a kizárólag üzleti célra beszerzett vagy saját maga által előállított tárgyi eszközök (új vagy használtan beszerzett), nem anyagi javak üzembe helyezésekor megállapított beruházási költséget az üzembe helyezés adóévében egy összegben jogosult költségként elszámolni, még akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja az 50 ezer forintot. 2005. január 1-jéig nem kötelező a családi gazdálkodónak a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet élethivatásszerűen folytatni, eddig az időpontig más keresőfoglalkozása is lehet, így rendelkezhet munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal. Ha a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét, akkor 2005. január 1-jéig az egyéni vállalkozásában a mezőgazdasági és a kiegészítő tevékenysége mellett más tevékenységet is folytathat, de 2005. január 1-jéig töröltetni kell az egyéni vállalkozói igazolványból azokat a tevékenységeket, amelyek nem vonhatók a családi gazdaság keretében folytatható tevékenységek körébe. - 452. Jövőbeni költségek fedezete (23. Számviteli Levelek / 2001.) Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként? A kérdést hosszabban idéztük, mert hasonló esetek más vonatkozásban is előfordulnak.


367

2. melléklet Számviteli elszámolás Számviteli elszámolási szempontból eltérően kell kezelni a régi és az új Szt. előírásait. Egyik előírásnak sem felel meg az, ha az árbevétel elhatárolásával képeztek (képeznek) fedezetet. Az árbevétel a hulladéklerakáshoz kapcsolódik, tehát azt nem lehet időbelileg elhatárolni. A régi Szt. előírásai szerint valójában meg kellett tervezni azon költségek összegét, amelyek a hulladéklerakás befejezését követően várhatóan felmerülnek. E tervezett költségeket azon időszak alatt kell(ett) az eredményt terhelő költségként elszámolni, amíg a hulladéklerakó megtel(t)ik - a hulladéklerakásra jellemző naturális értékmutató alapján, a régi Szt. 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. (A passzív időbeli elhatárolást ez esetben a hulladéklerakás befejezését követően felmerülő költségekkel azonos összegben kell megszüntetni.) Az új Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján folytatható a korábbi módszer. Van azonban egy új lehetőség is az új Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint. Az, hogy a jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre) céltartalékot képezzenek az egyéb ráfordítások közötti elszámolással. A két módszert összehasonlítva, az előbbi, azaz a tervezett költségeknek a hulladéklerakóban elhelyezett mennyiséggel arányos passzív időbeli elhatároláskénti elszámolása van inkább összhangban a számviteli alapelvekkel. Hogyan minősíti a kérdést a Tao-tv.? A Tao-tv. előírása szerint csak a bányászatról szóló törvényben és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, továbbá erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (ez utóbbi legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig) növeli és csökkenti is az adózás előtti eredményt. A hulladékgazdálkodási törvény alapján jövőbeni költségre képzett céltartalékra a lehetőség nem vonatkozik. Ugyanakkor a hulladéktároló után - beleértve az egyébként az értékcsökkenés elszámolása alól kivett, a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületet is - 20 százalékos kulccsal számítandó az adóalap csökkentéséhez az értékcsökkenési leírás.

368


2. melléklet Vadászat - 1998/86. APEH iránymutatás a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adókötelezettsége [Szja tv. 74. §] 1. Ha a vadászati jog hasznosítója a kincstári vagyon kezelői minőségében tesz szert vadászati jog bérbeadásából származó bevételre, ez a bevétele az általa bérbeadott termőföld bevételének sorsával azonos módon, a társaságiadó-törvény szabályai szerint adózik. A személyi jövedelemadó törvény ugyanis a termőföld bérbeadásának külön szabályát kizárólag a magánszemély termőföld bérbeadásából származó jövedelméhez rendeli. 2. Azokban az esetekben, amikor a magánszemély 3 hektárt meg nem haladó termőföldtulajdonnal és haszonélvezeti joggal rendelkezik, a 3 hektárhoz fűződő, a Szja tv. 74. § (2) bekezdésében meghatározott adómentességi szabályt a termőföld haszonbérbeadására és a vadászati jog hasznosítására - bérbeadására - egyidejűleg jogosult alkalmazni. (PM. 3340/1998. Jövedelemadók főosztálya; AEÉ 1998/7.) - 1998/29. APEH iránymutatás vadászati jog hasznosításából származó jövedelem (Szja. tv. 74. §) Az 1997. évi 213. számú szakmai tájékoztatóban foglaltak helyett a következők szerint kell eljárni a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adókötelezettségének megállapítása során. A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adójogi helyzetét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: a vadászatról szóló tv.) jogi minősítéséből kiindulva kell meghatározni. A törvény 3. § (1) bekezdése szerint a vadászati jog a föld tulajdonjog elválaszthatatlan része, a 13. § (2) bekezdése értelmében a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása, amely haszonbérbe adásra a 15. § (1) bekezdés alapján a Ptk.-nak a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó 452-461. § szabályait kell alkalmazni. A föld bérbeadásból származó bevétel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1997. évben hatályos 74. § (1) bekezdése alapján egészében jövedelem, amely után az adó mértéke 20%. Mindaddig, amíg ezektől eltérő törvényi rendelkezés nem lép hatályba - az előzőekből következően - a föld tulajdonosának a vadászati jog hasznosításából származó jövedelme olyan haszonbérbeadásból származó jövedelem, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan része és ezért e jövedelem adóztatására a föld bérbeadásának, haszonbérbeadásának szabályát kell alkalmazni. Így a magánszemélynek vadászati jog haszonbérbeadásából származó bevétele egészében jövedelem, amely után az adó mértéke 20%. Az 1998. évben ilyen címen megszerzett bevételeknél a forrásadó mértéke változatlan azzal, hogy ez a szabály a termőföld bérbeadásra szűkül le. Ezzel összefüggésben a vadászatról szóló - már hivatkozott - törvény 5. §-a úgy rendelkezik, hogy a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat a termőföld hasznosításra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A vadászati joghoz így kapcsolódó, a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adószabálya, amely magában foglalja annak adókedvezményi szabályát is. Tehát az adó a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzatot illeti meg és érvényesül a 3 ha-os földterület nagysághoz fűződő kedvezmény is. A társult vadászati jog gyakorlása esetén a tulajdonosok képviseletében a haszonbérlővel a vadászatról szóló tv. 12. §, illetve a 14. § szerinti közös képviselő köt haszonbérleti szerződést, aki a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel köteles az általa képviseltek részére elszámolni.


369

2. melléklet Mivel a vadászati jog haszonbérlője a 16. § (1) bekezdés alapján csak kifizetőnek minősülő lehet - és a magánszemélynél ennek a bevételnek egésze jövedelem - a haszonbérleti díj kifizetésekor a kifizető a forrásadót köteles megállapítani és levonni. A közös képviselő így a földtulajdonosok már adóval csökkentett haszonbérleti díját veszi át és köteles azzal elszámolni a tulajdonosok felé. A közös képviselő e tevékenységével kapcsolatos költségeinek megtérítése fejében pénzben vagy természetben ellenszolgáltatást fogad el, annak értékével az önálló tevékenységre vonatkozó adószabályok szerint kell elszámolni. Tekintettel arra, hogy a termőföldről szóló törvény rendelkezése alapján a termőföld fogalmába a halászattal (horgászattal) hasznosított vízterület is beletartozik, az előbbi levezetés alkalmazásával kell megítélni a halászati hasznosításra történő földterület bérbeadásából származó jövedelmet is. (PM Jövedelemadók főosztálya - 131/1998.; AEÉ 1998/4.) - 1998/113. Adózási kérdés veszteség továbbvitelének engedélyezése [Szja. tv. 49/B. § (7) bekezdés d) pontja] Az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdés d) pontja szerint az adóhatóság a veszteség továbbvitelére az engedélyt akkor adja meg, ha a bevétel összege a tárgyi eszköz üzembeállításának elmaradása vagy elemi kár bekövetkezése miatt maradt el a törvényben meghatározott mértéktől. A Szja törvény 1. §-ának (4) bekezdése alapján az adó mértékét befolyásoló, az adó csökkentését eredményező szabály alkalmazhatóságát annak kell bizonyítani akinek érdekében áll. E rendelkezéseket is figyelembe véve az engedély megadásához a kérelemben az adózónak nyilatkoznia kell az említett tényekről és be kell mutatni, hogy milyen összegű bevétel maradt el, illetve milyen plusz költsége, ráfordítása merült fel. [A káresemény ugyanis a költségekre, ráfordításokra is kihat(hat)]. Ezen túl a határozatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ellenőrzéshez a körülmények fennállását igazolni kell. Igazolásként elemi kár esetén elfogadható a biztosítónak történő bejelentés, a biztosító által a kár felméréséről készített jegyzőkönyv, ha az adózó a károk felmerülésének esetére biztosítással rendelkezik, illetve ha az adózó biztosítással nem rendelkezett, a káreseményről készített - a területileg illetékes szakmai kamara által igazolt felmérés, jegyzőkönyv. A tárgyi eszköz üzembe helyezésének elmaradása az üzleti tervben foglaltakkal, a megvalósítás érdekében tett, dokumentált intézkedéssel (megrendelés, kivitelezési szerződés stb.) igazolható. A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőleg is rendezheti és a 49/B. § (7) bekezdés e) pont alapján csak a veszteség fennmaradó részére kell az a)-d) pontokat alkalmazni. (PM Jövedelemadók főosztálya 3107/1998. APEH Adónemek főosztálya 9280083457/1998.; AEÉ 1998/8.) - 1998/42. Adózási kérdés használati jog átengedésének adókötelezettsége (Szja. tv. 16. §ához) Ingatlan használati jogának határozott idejű átengedése a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában bérbeadásnak minősül. A bérbeadásból származó jövedelem megállapítására, adózására az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (PM Jövedelemadók főosztálya 7378/1/1997. APEH Adónemek főosztálya 9280006784/1998.; AEÉ 1998/5.) - 1997/155. Adózási kérdés Terményben kiadott földbérleti díj [Szja tv. 58. §] A terményben kiadott földbérleti díj a bérbeadási tevékenység ellenértéke, így ezen a címen adóköteles. Az így szerzett termény elidegenítése ingó értékesítésnek számít, amelynél a szer-

370


2. melléklet zési érték igazolására elfogadható a bérbe vevő azon igazolása, amelyet a bérleti díj terményben történő teljesítéséről kiadott. (PM Jövedelemadók főosztálya 2169/1997. - APEH Adónemek főosztálya Anf-185/1997.; AEÉ 1997/8.) - 1997/245. Adózási kérdés Részarány földtulajdon elidegenítése [Szja tv. 62. § (2) bekezdés] A részarány - földtulajdon juttatás a vagyonnevesítés egyik különös formája, mely során szerzett termőföld elidegenítése esetén az ingatlanértékesítés általános szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg az Szja tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem állapítható meg - és a részarány földtulajdon juttatása jellemzően ilyen - akkor a saját jogon szerzett részarány értékesítéséből származó bevétel 25%-a minősül jövedelemnek. Az Szja törvény 68. § (2) bekezdése termőföld tekintetében nem alkalmazható, miután ez esetben a szövetkezet egyéb vagyonától eltérő vagyon felosztási (juttatási) forma érvényesül. (PM Jövedelemadók főosztálya 1818/1997. - APEH Adónemek főosztálya 9270194165/1997.; AEÉ 1997/11-12.) - 1997/166. Adózási kérdés Mezőgazdasági őstermelő bevétele [Szja tv. 3. számú melléklet] Mezőgazdasági termelő által előállított, majd utóbb állataival feletetett takarmány értékét nem lehet bevételként figyelembe venni, ez az érték bevételként az állat által előállított termék, vagy az állat eladási árában jelenik meg. (PM Jövedelemadók főosztálya 2169/1997. - APEH Adónemek főosztálya Anf-185/1997.; AEÉ 1997/8.) - 1997/265. Adózási kérdés Közös őstermelői tevékenységből kiválás [Szja tv. 78/A. § (2) bekezdés] Ha a közös mezőgazdasági őstermelői igazolványban szereplő személyek közül az adóév folyamán bárki kilép a közös tevékenységből, akkor - a Szja tv. 6. számú mellékletének 2. c) pontja alapján - a kilépő személy bevételét és költségét a közösen elért bevétel és költség családtagok számával történő elosztásával kell megállapítani. A kilépéskor csak azonos jövedelemszámítási mód alkalmazható. Ha a kilépő magánszemély az adóév hátralévő részében önállóan is folytat őstermelést, akkor jövedelem-megállapítási módjára az az érvényes, amit nyilatkozatként a közös családi igazolvány kiváltásakor az adatnyilvántartó lapon - a család többi tagjával - együtt aláírt. Mivel a tv. szerint egy adóévre csak egy költségelszámolási mód választható, kizárt az az eset, mely szerint az őstermelő a kiválásig a tételes költségelszámolást, a kiválás után pedig az átalányadózás szabályát választhatná. A közös termelésből való kilépéskor a kilépő tagnál rögzíteni kell a rá jutó közös bevételhányadot és a rá jutó költséget is. Ezeket a család közösen elért bevételéből és kiadásából levonva a megmaradó összeg a „csökkent létszám” addig elért eredménye. A kiválást követően érkező - az előző időszakot érintő - családi bevételek megosztási módja a felek megállapodásától függ, ennek hiányában a bevételt annál kell figyelembe venni, aki ahhoz - és amilyen összegben - ténylegesen hozzájutott. (PM Jövedelemadók főosztálya 6947/97. - APEH Adónemek főosztálya 736/2/1997.; AEÉ 1997/13.)


371

2. melléklet - 1997/213. Adózási kérdés Vadászati jog hasznosításából származó jövedelem [Szja tv. 16. §, Szt. 45. §, Áfa tv. 4. § (2) bekezdés] A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a vadászati jog a földtulajdon jog elválaszthatatlan része, ezért annak önálló értékesítése nem lehetséges. A vadászati jog haszonbérbeadás útján hasznosítható, amelyre a Ptk. szerinti mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az előzőekből következően a vadászati jog hasznosításából származó jövedelem a magánszemélyek vonatkozásában önálló tevékenységből származik, összevonás alá esik, progresszív adót visel. A bevételt a vadászterület tulajdonosai között a tulajdoni arányban kell megosztani. A Szja tv. alkalmazásában akkor van lehetőség külön adózó jövedelemként, 20 százalékos adómértékkel adózni a vagyoni értékű jogból származó bevétel után, ha az annak az átruházásából (eladásából) és nem a használatba adásából (a bérbeadásból) származik. A személyi jövedelemadó hatálya alá nem tartozó tulajdonosok esetében a bérbeadásból származó bevételt az adott tulajdonosra vonatkozó szabályok szerint kell bevételként figyelembe venni. Az 1996. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdése és a 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vadászterület tulajdonosainak egymás közötti jogviszonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a vadászterület tulajdonosai közös képviselőt is választanak. A társult vadászati jog esetén az általános forgalmi adó alanyiság az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése alapján adódik. Vagyis a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Az áfa adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Amennyiben a tulajdonostársak „kifelé” értékesítenek, vagyis például rajtuk kívül álló személy részére adják haszonbérbe ellenérték fejében a vadászati jogot, azaz tevékenységük adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység körébe tartozik, úgy az általános szabályok szerint adófizetési, számlaadási stb. kötelezettséggel számolni kell. Amennyiben a társult földtulajdonosok élnek vadászati jogukkal, vagy azt csak egymás között hasznosítják, úgy az nem tartozik az áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység körébe, így annak áfa vonzata nincs. (APEH Adónemek főosztálya 9270195546/97.; AEÉ 1997/10.) - 1999/51. Adózási kérdés mezőgazdasági őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenység egymás mellett való egyidejű folytatása (Szja tv. 16. §) Ha a kereskedő olyan termékek értékesítésével (is) foglalkozik, amelyeket egyébként, mint őstermelő maga is termel, nem zárható ki (sőt jellemző) hogy a saját előállítású termékeket is a másoktól vásároltakkal együtt értékesítse a saját boltjában. A törvényi előírások nem teszik kötelezővé ilyen esetben a kétféle minőségben szerzett bevételek összeszámítását avagy elkülönítését, ezért a magánszemélynek választási lehetősége van. 1. Ha úgy dönt, hogy az őstermelői tevékenységéből származó bevételei alapján őstermelőként kíván adózni, akkor a saját boltjában eladott saját termékeinek bevételét elkülönítheti az egyéni vállalkozása bevételeitől, és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységének bevételeként veheti figyelembe. Ebben az esetben egyéni vállalkozóként a mástól vett áruk eladásából származó bevételei és az azzal összefüggő igazolt költségek alapján kell adóznia, míg a mezőgazdasági őstermelői tevékenysége vonatkozásában érvényesítheti az őstermelőkre vonatkozó különleges adózási szabályokat. Lényeges, hogy a kereskedői tevékenység bevételével szemben az igazolt költségeknek az a része, amely a saját előállítású termék forgalmazása

372


2. melléklet miatt (is) felmerült, csak arányosan vehető figyelembe (pl. az üzlet bérleti díja, közüzemi költségei). 2. A magánszemély dönthet azonban úgy is, hogy a boltjában eladott termékeinek ellenértékét is a vállalkozása bevételének tekinti. Ekkor költségként az adott termékcsoport előállítása során felmerült igazolt kiadásoknak a kiskereskedőként eladott termékekre jutó arányos részét veheti figyelembe. Ezt azonban az őstermelői költségei között nem szerepeltetheti. (Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztálya 8711/1998. APEH Adónemek Főosztálya 1222304824/99.; AEÉ 1999/5.) - 1999/77. Adózási kérdés mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése [Szja tv. 11. számú mell. d) pont, tv. 8. § (2) bekezdés] 1. A tevékenységét megszüntető mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenysége megszüntetésekor személyi jövedelemadó bevallást nem kell adnia [Art. 23. § (3) bekezdése], a megszűnés esetén alkalmazandó szja-szabályokat éves adóbevallásában kell rendeznie. (Az egyéb kötelezettségek tekintetében az adóbevallási kötelezettség fennáll.) 2. A személyi jövedelemadó törvény nem rendelkezik az őstermelő egyéni vállalkozóvá történő „átalakulásáról”, így ilyen esetben az őstermelői tevékenység megszüntetésére, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően az őstermelői tevékenység elhatárolt vesztesége „nem vihető tovább”, a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a 11. számú melléklet II. 2. d) pontjának és a 8. § (2) bekezdésének figyelembevételével lehet a vállalkozásban elszámolni. 3. Ha a családi őstermelésből az egyik családtag „kilép”, akkor nem szükséges új őstermelői igazolványt kiállítani, elegendő, ha a falugazdász átvezeti a változás tényét az igazolványon. Amiatt, hogy a régi igazolványt bevonták, a család többi tagját nem érheti hátrány, így családi őstermelői tevékenységet és a választott adózási módot - a továbbra is együtt gazdálkodókra nézve - folyamatosnak kell tekinteni. (PM Jövedelemadók Főosztály 1601/1999. - APEH Adónemek Főosztály 1222303850/1999.; AEÉ 1999/8.) - 1999/88. Adózási kérdés a mezőgazdasági őstermelő visszamenőleges veszteségelhatárolása [Szja tv. 22. § (5) bek.] A veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvény 17-23. §-ai szerint állapítja meg a jövedelmét. Ekkor a 22. § (5) bekezdése alapján az adóévben elhatárolt veszteségével a megelőző két év mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét csökkentheti. Az Szja tv. őstermelésből származó jövedelmet említ, és nem tesz különbséget abban, hogy e jövedelmet az előző években milyen módszerrel (tételes költségelszámolással, „90 százalékos szabállyal” vagy átalányadózással) állapította meg az őstermelő. Fentiek alapján - tiltó rendelkezés hiányában - nincs akadálya a veszteség visszamenőleges elhatárolásának. (PM Jövedelemadók főosztálya 1572/1999. - APEH Adónemek főosztálya 1222495995/1999.; AEÉ 1999/9.) - 1999/88. Adózási kérdés a mezőgazdasági őstermelő visszamenőleges veszteségelhatárolása [Szja tv. 22. § (5) bek.] A veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvény 17-23. §-ai szerint állapítja meg a jövedelmét. Ekkor a 22. § (5) bekezdése alapján az adóévben elhatárolt veszteségével a megelőző két év mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét csökkentheti. Az Szja tv. őstermelésből származó jövedelmet említ, és nem tesz különbséget abban, hogy e jövedelmet az előző években milyen módszerrel (tételes


373

2. melléklet költségelszámolással, „90 százalékos szabállyal” vagy átalányadózással) állapította meg az őstermelő. Fentiek alapján - tiltó rendelkezés hiányában - nincs akadálya a veszteség visszamenőleges elhatárolásának. (PM Jövedelemadók főosztálya 1572/1999. - APEH Adónemek főosztálya 1222495995/1999.; AEÉ 1999/9.) - 1998/60. Adózási kérdés a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak nyújtott támogatások minősítése (Szja tv. 19. §) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. tv. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit szabályozza a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatásban a) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint c) a személyi jövedelemadóról szóló módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély részesülhet. E kormányrendelet 2. §-a szerint költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az alábbi formákban nyújtható: a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői (működési) támogatás; b) éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása; c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása; d) fejlesztési célú juttatás. A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás alapján vagy kérelemre, pályázat alapján, illetve előre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése, teljesítése vagy fennállása és ezek igazolása esetén a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtható. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózók 1997. évtől nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A kormányrendelet 4. §-a a következőkről rendelkezik: Az egyéni vállalkozó az Szja tv. X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetőleg az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő a hivatkozott törvény 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe. Az Szja tv. hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő és a jövedelmét az átalány szabályai szerint megállapító természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette. A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni. A külön jogszabályok szerint fizetendő a) erdőfenntartási járulékot, b) erdőgazdálkodási bírságot, c) erdővédelmi bírságot, d) újraerdősítési költséget, e) földvédelmi járulékot, földvédelmi bírságot, g) talajvédelmi bírságot,

374


2. melléklet h) tenyésztési hozzájárulást, i) állattenyésztési bírságot, j) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét, k) halászatfejlesztési hozzájárulást, l) halgazdálkodási bírságot, m) halvédelmi bírságot, n) vadgazdálkodási bírságot, o) vadvédelmi bírságot, p) vadvédelmi hozzájárulást, q) az erdészeti, a vadászati, valamint a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Szja tv. hatálya alá tartozó befizető költségként számolhatja el. A támogatások kezelése az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében a törvény 19. §-ában leírtak szerint történhet. A 19. § (1) bekezdése szerint: „Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély jogszabály vagy államközi megállapodás alapján az önálló tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében egy összegben elszámolhatja költségként.” Ez azt jelenti, hogy a magánszemély a támogatás célja szerint felhasznált összeget egy öszszegben, a felettes részt értékcsökkenési leírás útján számolhatja el. Végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás összege a bevétel részét képezi. A 19. § (2) bekezdése e tekintetben speciális rendelkezést tartalmaz, mely szerint: Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követő harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie. Az Szja tv. 19. §-ának (5) bekezdése szerint: „Ha jogszabály vagy államközi megállapodás valamely vissza nem térítendő támogatást adómentesnek vagy bevételnek nem számító összegnek minősít, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggő, a támogatás összegéig felmerült kiadások költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) vehetők figyelembe.” A kormányrendeletben foglaltakra is figyelemmel a nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás összegét - mivel az hitelként viselkedik - adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, a törlesztő részleteket pedig az adóalapot nem érintő kiadások között lehet elszámolni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást - a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével - visszafizetési kötelezettség nem terheli. Abban az esetben, ha a támogatást a magánszemélynek részben vagy egészben vissza kell fizetnie, azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéből, de a meghiúsulás miatt fizetendő büntető kamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként. Ez utóbbi összeggel az egyéni vállalkozó viszont a vállalkozási osztalék alapját csökkentheti. (APEH Adónemek főosztálya 9280094688/1998.; AEÉ 1998/6.) - 1999/61. Adózási kérdés a társasházi közös képviselő, illetve az intézőbizottság tagjainak jogviszonya és díjazása [Szja tv. 24. § (1) bekezdés] A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a társasház közösség közös ügyeinek az intézésére választott közös képviselő, illetve intézőbizottság tagjai


375

2. melléklet választott tisztségviselőknek minősülnek, tevékenységük megbízáson alapul, a Polgári Törvénykönyv alapján. A választott tisztségviselő e tevékenységére - a BM szóbeli, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium írásban adott ide vonatkozó álláspontja szerint - sem létesíthető munkaviszony. A munkaviszony ugyanis a Munka Törvénykönyve alapján (többek között) aláfölérendeltségi jogviszonyt, utasításadási jogot tartalmaz, ami az egymással mellérendeltségi jogviszonyban álló tisztségviselők egymás közötti, de a társasházzal való jogviszonyukban is kizárt. A választott tisztségviselő tevékenysége a személyi jövedelemadóról szóló törvény 24. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek számít, és az ebből származó bevétel összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A díjazás után azonban az adójóváírás elszámolása nem lehetséges, mert a választott tisztségviselő tevékenysége alapján járó díjazás nem tartozik a Szja törvény 3. § 21. pontja szerinti bér fogalmába. (APEH Adónemek főosztálya 1222311266/99., Szociális és Családügyi Minisztérium 23168-2/1999-3009.; AEÉ 1999/6-7.) - 1999/61. Adózási kérdés a társasházi közös képviselő, illetve az intézőbizottság tagjainak jogviszonya és díjazása [Szja tv. 24. § (1) bekezdés] A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a társasház közösség közös ügyeinek az intézésére választott közös képviselő, illetve intézőbizottság tagjai választott tisztségviselőknek minősülnek, tevékenységük megbízáson alapul, a Polgári Törvénykönyv alapján. A választott tisztségviselő e tevékenységére - a BM szóbeli, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium írásban adott ide vonatkozó álláspontja szerint - sem létesíthető munkaviszony. A munkaviszony ugyanis a Munka Törvénykönyve alapján (többek között) aláfölérendeltségi jogviszonyt, utasításadási jogot tartalmaz, ami az egymással mellérendeltségi jogviszonyban álló tisztségviselők egymás közötti, de a társasházzal való jogviszonyukban is kizárt. A választott tisztségviselő tevékenysége a személyi jövedelemadóról szóló törvény 24. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységnek számít, és az ebből származó bevétel összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A díjazás után azonban az adójóváírás elszámolása nem lehetséges, mert a választott tisztségviselő tevékenysége alapján járó díjazás nem tartozik a Szja törvény 3. § 21. pontja szerinti bér fogalmába. (APEH Adónemek főosztálya 1222311266/99., Szociális és Családügyi Minisztérium 23168-2/1999-3009.; AEÉ 1999/6-7.)

376


2. melléklet

Példák az általános forgalmi adó értelmezésére: Példa 1 Erdész Elemér magánszemélyként (pl. őstermelőként vagy természetes magánszemélyként) vásárol egy darab motorfűrészt és hozzá egy szakkönyvet is, ami a motorfűrész helyes használatáról szól. Beiratkozik egy fakitermelő tanfolyamra is, és sikerrel levizsgázik a motorfűrész használatából. Az alábbi táblázat magánszemély szempontjából készült: Nettó ár Termék v. szolgáltatás (ár áfa nélkül) megnevezése Ft

ÁFA kulcs %

ÁFA értéke Ft

Bruttó ár (ár áfá-val) Ft

Motorfűrész

132 000

20

26 400

158 400

Védőruházat

72 000

20

14 400

86 400

2 300

5

115

2 415

0

40 000

40 915

287 215

Szakkönyv Tanfolyam költsége (OKJ-s képzés révén) Összesen

40 000 246 300

tárgyi adómentes ---

Erdész Elemér tehát összesen 287.215 Ft-ot fizet ki, mire képes lesz saját céljára fát vágni. Ebből az összegből az eladók (termékértékesítők, szolgáltatásértékesítők) azonban bevételként csak 246.300 Ft-ot számolnak el a könyvelésükben, mivel a 40.915 az általános forgalmi adó. Ezt az értéket a magánszemély Erdész Elemér alapesetben gyakorlatilag adó formájában, átadja az eladónak, aki ezt a saját könyvelésében elkülönítve nyilvántartja. Amikor az eladó megvásárolja a motorfűrész-gyártól vagy nagykereskedéstől a termékét, akkor a gyár vagy nagykereskedő is feltünteti a számlában az áfa értékét. Amikor a motorfűrész-gyár nyersvasat vásárol a gép építéséhez, akkor a nyersvas eladója is felszámolja az áfa értékét a nyersvas számlájában. Ez egészen így folytatódik visszafelé és előre is, mindaddig, amíg a végén Erdész Elemér már nem tudja másnak kiszámlázni az áfa értékét (mivel Erdész Elemér a végfelhasználó, nem áfa-körös magánszemély), így rajta csapódik le a forgalmi adó kötelezettsége, ő fizeti meg a saját vagyonából ezt az adót, amikor megvásárolja a motorfűrészt, a tankönyvet, és elvégzi tanfolyamot. A többi szereplő gyakorlatilag ezt az áfa-értéket folyamatosan egymásra hárítják, nyilvántartják, bevallják, és egymásnak kifizetik. Példa 2 Erdész Elemér egyéni vállalkozó (fakitermeléseket végez megrendelésre), vállalkozói tevékenységéből származó bevételei éves szinten 4 millió forint fölött vannak, áfa-körös adóalany. Az előző példában szereplő termékeket és szolgáltatást vállalkozóként vásárolja meg, illetve rendeli meg, és a vállalkozásának könyvei között szerepelteti őket, mint kiadást. Erdész Elemér már az általános forgalmi adó alanya, és mint ilyen a termékek és szolgáltatás eladója által a számlákban feltüntetett, előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonhatja. Ez azt jelenti, hogy egyéni vállalkozóként ő is kiállít számlákat a fakitermelési szolgáltatásnyújtásai után, amiben ő maga is köteles feltüntetni az áfa értékét.


377

2. melléklet

Nettó ár Termék v. szolgáltatás (ár áfa nélkül) megnevezése Ft Fakitermelési szolgáltatás nyújtása 240 000 3 (80 m ) Gyérítés elvégzése egy fasorban (1 napi munka 40 000 átalánydíjban, géphasználattal együtt) Összesen 280 000

ÁFA kulcs

ÁFA értéke

%

Ft

Bruttó ár (ár áfá-val) Ft

20

48 000

288 000

20

8 000

48 000

---

56 000

336 000

Ez azt jelenti, hogy Erdész Elemér nettó árbevétele 280 000 Ft, az általa kiállított számlán feltüntetett 56 000 Ft áfá-t is, azaz bruttó 336 000 Ft-ot vett át a megrendelőtől. Mivel Erdész Elemér áfa-alany, így az általa bevételezett 56 000 Ft áfa-értékből levonhatja az általa korábban már kifizetett, kiadott 40 915 Ft-nyi áfát. A fennmaradó 15 085 Ft áfát, amivel szemben nem tud kiadást (és ezzel együtt áfa-értéket) felmutatni, be kell fizesse az államnak a Magyar Államkincstárnál erre a célra rendszeresített bankszámlára. Amennyiben a kiadásaiban előzetesen felszámított áfa értéke magasabb lenne, mint a bevételeiben szereplő áfa-érték, akkor a különbözet negatív, és ebben az esetben (valamint számos egyéb, itt nem részletezett követelmény fennállása esetén) ezt az áfa-hiányát az államtól viszszaigényelheti Erdész Elemér. Ezt az aktust nevezik általános forgalmi adó visszaigénylésnek. Az általános forgalmi adó mértéke pillanatnyilag 20%. Emellett vannak könnyített áfakulccsal terhelt termékek és szolgáltatások is, ilyen pl. a könyv, újság, folyóirat, amit csak 5% áfa terhel. Emellett vannak olyan termékek és szolgáltatások is, amelyek ún. tárgyi adómentességet élveznek. Ilyenek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzések, a földterület (pl. erdőterület) eladása, stb. Az Erdész Elemér abban az esetben válhat ún. áfa-visszaigénylővé, ha az éves szinten elért nettó árbevétele eléri a 4 millió forintot. Ez a küszöb az őstermelők és családi gazdálkodók esetében 6 millió forint. Ettől függetlenül bármely gazdálkodó (magánszemély is) kérheti az általános forgalmi adó alannyá történő minősítését az adóhatóságtól, sőt vannak olyan tevékenységek is, amelyek csak az áfa-körbe lépett gazdálkodók számára engedélyezettek.

378


2. melléklet

Támogatások elszámolása és adózása Dr. Nagy Gábor, Pölöskei Pálné, Varga Zoltán Értesítő és Közlönykiadó Kft. Budapest, 2005 1. A TÁMOGATÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS JELLEMZŐI A VÁLLALKOZÁSI SZEKTORBAN 1.1. Kapott támogatás 1.1.1. A kapott támogatás formái 1.1.1.1. Az eredmény javára elszámolandó kapott támogatások 1.1.1.2. Nem az eredmény javára elszámolandó kapott támogatások 1.1.2. Sajátos formái a kapott támogatásnak 1.1.2.1. Jogszabály alapján kapott támogatás 1.1.3. Nem minősül kapott támogatásnak 1.2. Adott támogatás 2. A TÁMOGATÁSOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA 2.1. A kapott támogatások számviteli elszámolása 2.1.1. A saját tőkét érintő támogatások számviteli elszámolása 2.1.1.1. Tőketartalékba helyezett támogatás 2.1.1.2. Adóalapot csökkentő támogatások 2.1.1.3. Adót csökkentő támogatások 2.1.2. Az eredmény javára elszámolandó kapott támogatások 2.1.2.1. A költségek, a ráfordítások fedezetére kapott támogatás elszámolása 2.1.2.1.1. Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatás elszámolása 2.1.2.1.2. Az árat közvetlenül nem befolyásoló kapott támogatás elszámolása 2.1.2.1.3. A kamattámogatás elszámolása 2.1.2.1.4. Eszközökben kapott támogatás elszámolása 2.1.2.2. Fejlesztési célt szolgálóan kapott támogatások elszámolása 2.1.2.2.1. Pénzeszközökben kapott fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.1.1. A beruházás aktiválása előtt pénzeszközökben kapott fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.1.2. A beruházás aktiválása után pénzeszközökben kapott fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.1.3. A beruházás aktiválása után részletekben folyósított fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.2. Pénzeszközökben - feltételekkel - kapott fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.3. Eszközökben kapott, fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.2.2.6. Átvállalt tartozás, mint fejlesztési célú támogatás elszámolása 2.1.3. Nem az eredmény javára elszámolandó kapott támogatás elszámolása 2.1.3.1. Visszafizetési kötelezettséggel kapott pénzeszközök elszámolása 2.1.3.2. A kapott pótbefizetés elszámolása 2.1.4. Egyéb célból kapott támogatás elszámolása 2.1.5. Magánszemélytől kapott támogatás elszámolása 2.2. Az adott támogatások számviteli elszámolása


379

2. melléklet 3. A TÁMOGATÁSOK ADÓZÁSA 2004-2005-BEN 3.1. Társasági adó 3.1.1. Adott támogatás 3.1.2. Kapott támogatás 3.1.2.1. Eredmény javára elszámolt kapott támogatás 3.1.2.1.1. Az adóalap-csökkentés feltétele 3.1.2.1.2. Kivételes előírások 3.1.2.2. Saját tőkét érintő támogatás 3.1.2.2.1. A tőketartalék javára elszámolt támogatás 3.1.2.2.2. Adóalap-kedvezmény 2004-ben 3.1.2.2.3. 2005-től bevezetett új adóalap-kedvezmények 3.1.2.2.4. Adókedvezmények 3.1.2.2.4.6. 2005-től bevezetett adókedvezmény 3.1.3. Mikro- kis- és középvállalkozás meghatározása 3.1.4. Csekély összegű (de minimis) támogatás 3.2. Személyi jövedelemadó 3.2.1. Egyéni vállalkozó 3.2.1.1. Jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás 3.2.1.2. A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények 3.2.1.3. A vállalkozói adót csökkentő kedvezmények 3.2.1.3.1. Kisvállalkozások adókedvezménye 3.2.2. Magánszemély adókötelezettsége 3.2.2.1. Kapott támogatás 3.2.2.1.1. Összevonandó jövedelem 3.2.2.1.2. A juttatónál adóztatott jövedelem 3.2.2.1.3. Adómentes jövedelem 3.2.2.1.3.1. Bevételnek nem minősülő jövedelem 3.2.2.1.3.2. Adómentes bevétel 3.2.2.2. Adott támogatás 3.3. Járulékok 3.4. A támogatások és az általános forgalmi adó kapcsolata

380


3. melléklet

Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának könyvvizsgálatához

Előszó A mezőgazdasági termelés számos olyan sajátossággal rendelkezik, amelyek lényegesen megkülönböztetik más nemzetgazdasági ágaktól (ipar, építőipar, kereskedelem, stb.) A termelési sajátosságok sok esetben sajátos számviteli megoldásokat igényelnek. A mezőgazdasági termelés – tágabban fogalmazva az agrártermelés – támogatási rendszere sokrétű és bonyolult. A támogatások igénybevételi lehetőségeit, elszámolását, ellenőrzését jogszabályok sokasága – törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek – szabályozza. A környezetvédelem kérdése az agrártermelésben azért sajátos, mert érvényesíteni kell a jövőnk szempontjából nagy fontosságú fenntartható fejlődést. Ez a fejlődés azt jelenti, hogy az emberi élet minőségét úgy javítsuk, hogy az életfenntartó ökoszisztémák (környezetbiológiai rendszerek) teherbíró képességén belül maradjunk. A módszertani füzet célja, hogy segítséget nyújtson a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerinti könyvvizsgálat lefolytatásához. Hangsúlyozni kell, hogy a könyvvizsgálótól nem várható el, hogy az agrártámogatásokkal, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok esetleges megszegését felfedje. Azt viszont el kell várni a könyvvizsgálótól, hogy bátran támaszkodjon szakmai ítélőképességére. Ez a módszertani útmutató négy fő részből áll: 1. rész A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági számvitel sajátosságai 2. rész Az agrártámogatások rendszere 3. rész Környezetvédelem a mezőgazdaságban 4. rész Mezőgazdasági vállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai


381

3. melléklet

A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági számvitel sajátosságai A mezőgazdasági termelés sajátosságai A mezőgazdaság számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más nemzetgazdasági ágaktól. Az általános törvényszerűségek sok esetben sajátosan érvényesülnek. A mezőgazdasági termelés nyílt területen, a természet erőinek kitéve, szorosan a termőföldhöz kötődve folyik. A gazdálkodásban elsődleges a termőföld, a ráfordítások jelentős része a termőföldön keresztül hasznosul. A termőföld természeti és közgazdasági adottságai, a tőlük el nem választható klimatikus viszonyok nagymértékben meghatározzák a gazdálkodás módját, eredményességét. A mezőgazdasági termelés főbb jellemzőit, amelyek számviteli elszámolást, a számbavételt is érintik, befolyásolják, adott területen meghatározzák, a következőkben foglalhatjuk össze: - A termelés alapja az élő szervezetek működése, így a mezőgazdasági tevékenységben meghatározó szerepet játszanak természeti és biológiai folyamatok. - Az előállított növények közvetlenül csak részben alkalmasak emberi táplálkozásra, nagy hányaduk (például a takarmányok) belső hasznosítás útján alakulnak át emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen termékké. - A fotoszintézisben egyidejűleg történik a szerves anyagok felépítése és a melléktermékek lebontása. Fontos feladat az élő környezet védelme, egyensúlyának megteremtése. - A termelési folyamatot befolyásoló természeti tényezőket (éghajlat, domborzati viszonyok, talaj minősége) megváltoztatni, gyökeresen átalakítani az ember nem tudja, legfeljebb áldozatok (ráfordítások) árán befolyásolni képes (öntözés, melioráció). - A termelés kiterjedt területen folyik, ami átgondolt termelés-szervezést igényel. - A legfőbb termelési tényező, a termőtalaj sajátossága, hogy át nem helyezhető, nem fogy el, korlátlanul nem bővíthető, termőképessége differenciált. Ezáltal szakirányú hasznosítása lehetséges, igazodva a meg lévő adottságokhoz. - Az éghajlati tényezők, az évszakok periodikus változása miatt a termelésre jellemző a szakaszosság, amely elsősorban a növénytermelésben igényel speciális szervezést. - Biológiai sajátosságokból eredően az előállított termények, termékek jelentős hányada gyorsan romló, ami nagy szállítási és feldolgozási kapacitást igényel.

382


3. melléklet

Az agrártámogatások Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával jelentősen változott az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásának rendszere. Az agrártámogatási rendszer a 2006. évben is – a 2005. évhez hasonlóan – három fő forrásra épül. Az EU által finanszírozott támogatások (közvetlen termelői támogatás, piaci intézkedések). Az EU és a magyar forrásokból finanszírozott támogatási konstrukciók (társfinanszírozású támogatások). Nemzeti támogatások (tisztán hazai forrásból nyújtott támogatások).

Agrártámogatások jogi szabályozása (Lezárva 2006. VII. 31-én) A fenti forrásokból nyújtott támogatások igénybevételének általános feltételeit a 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet tartalmazza; ez a kiindulási alap, amelyhez kapcsolódóan még számos FVM rendelet szabályozza a támogatások egyes részterületeit. A Kormány 6/2004. (I. 22.) rendelete az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről A kormányrendelet mellékletei tételesen felsorolják a különböző támogatási formákat. 1. sz. melléklet: Kizárólag nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások 2. sz. melléklet: A Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programjában szereplő támogatási jogcímek 3. sz. melléklet: A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplő támogatási jogcímek A következőkben a kormányrendelet – témánk szempontjából legfontosabb - előírásait tekintjük át. Költségvetési forrásból nyújtható támogatási formák A Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint költségvetési forrásból támogatás az alábbi formákban nyújtható: a) bevételt növelő termelői támogatás, b) közraktári hitelek kamattámogatása, c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása, d) fejlesztési célú juttatás, e) állami kezességvállalás, intézményi kezességvállalás, valamint a kezességvállalói díjhoz adott díjtámogatás, f) szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása, g) kutatás-fejlesztési feladatok támogatása Az igénybevett támogatások könyvviteli elszámolása A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése a, b, c, pontjai szerint a) egyéb bevételként (967. számla) kell elszámolni Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

383

3. melléklet -

a bevételt növelő termelői támogatást, közraktári hitelek kamattámogatását, éven túli lejáratú hitel kamattámogatását, szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozására és díjtámogatására kapott támogatásokat, b) tőketartalékba kell helyezni (412. számla) a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást. c) rendkívüli bevételként (9894. számla) kell elszámolni a kutatási-fejlesztési feladatok támogatására kapott összegeket, ezt egyidejűleg halasztott bevételként is el kell számolni. A jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetése, annak könyvviteli elszámolása A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdés d, pontja szerint - egyéb bevételként elszámolt támogatások visszafizetését az egyéb ráfordításként (8634 számla) - a tőketartalék javára kapott fejlesztési célú juttatást a tőketartalék terhére (412. számla) kell elszámolni. Az ültetvénytelepítéshez nyújtott támogatás feltételes támogatásnak minősül. A 25/2004. (III: 3.) FVM rendelet 9. § (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat az okokat (például, ha nem végezték el a szükséges telepítési, ápolási munkákat, vagy ha a vállalkozó akadályozza a beruházás ellenőrzését, stb.), amelyek miatt a felvett támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogtalanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt összegben kell visszafizetni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) rendeletei A jelenleg érvényben lévő agrártámogatási rendszer működését 6/2004. (I. 22.) Kormányrendeleten kívül számos FVM rendelet is szabályozza. Ezeket az FVM rendeleteket egyrészt a rendkívüli részletes előírások, másrészt a folyamatos módosítások jellemzik. Ezeknek az FVM rendeleteknek nagy részét 2004-ben adták ki, több-kevesebb módosítással ezek voltak érvényben 2005-ben is. 2006-ban is folytatódik a korábbi rendeletek módosítása, de újabb FVM rendeletek is kiadásra kerültek. Az agrártámogatásokkal kapcsolatos FVM rendeleteket az alábbi két csoportba sorolhatjuk: - első csoportba: A Magyar Mezőgazdaság és az Agrárium 2006. évi áprilisi számában mellékleteként megjelent Tájékoztatóban szereplő három FVM rendeletet; - második csoportba: az egyes részkérdéseket szabályozó további FVM rendeleteket. I. A Magyar Mezőgazdaság és az Agrárium 2006. évi áprilisi számában mellékleteként megjelent Tájékoztatóban szereplő FVM rendeletek: 1. 25/2004 (III: 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről, egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2006 (II. 7.) és 23/2006 (III. 23.) FVM rendeletekkel 2. 24/2006 (III. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételének egyes kérdéseiről;

384


3. melléklet 3. 25/2006 (III. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. Ezek a rendeletek minden mezőgazdasági vállalkozást érintő 2006. évre vonatkozó legfontosabb előírásokat tartalmazzák: II. Támogatással kapcsolatos egyéb FVM rendeletek: 1. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet: Az egyszerűsített területalapú támogatások és vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról Módosítás: 16/2005. (III. 8.) FVM r.

2. 41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet: a mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásának támogatásáról. 3. 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet: a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának előfinanszírozásáról (A számviteli elszámolásokban a támogatások előfinanszírozása faktorálásként ismeretes.) 4. 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege tárfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 111/2005 (XI. 29.) FVM r.

5. 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és –higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 112/2005. (XI. 29.) FVM r., 33/2006. (V. 15.) FVM r.

6. 145/2004. (IX. 30.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 27/2005. (III. 31.) FVM r.

7. 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 11/2005. (II. 28.) FVM r., 107/2005. (XI. 24.) FVM r., 20/2006. (III. 17.) FVM r., 40/2006. (V. 24) FVM r.

8. 151/2004. (X. 12) FVM rendelet: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól Módosítás: 12/2005. (II. 28.) FVM r., 113/2005. (XI. 29.) FVM r.


385

3. melléklet 9. 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet: az Agrár- és Vidékfejlesztési Program kihirdetésérő 10. 36/2005 (IV. 22.) FVM r. a zöldség-, gyümölcs termelői értékesítő szervezetek támogatásáról Módosítás: 22/2006. (III. 23.) FVM r.

11. 82/2005 (IX. 15.) FVM r. az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról Módosítás: 28/2006. (IV. 7.) FVM r.

12. 101/2005 (X. 28.) FVM r. a gabona intervenciós felvásárlásáról Módosítás: 35/2006. (V. 15.) FVM r.

13. 48/2006 (VI. 22.) FVM r. az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról 14. 53/2006. (VII. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egység területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet, illetve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről

386


3. melléklet

Az agrártámogatások könyvviteli elszámolása A 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése a, b, c, pontjai foglalkoznak az igénybe vett támogatások könyvviteli elszámolásával. A támogatásokat könyvviteli elszámolás szempontjából az alábbi csoportokba sorolhatjuk: 1. egyéb bevételként (967 számla), 2. tőketartalékba helyezésként (412 számla), 3. rendkívüli bevételként (989 számla) kerülnek elszámolásra. A 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének első pontja szerint fejlesztési támogatások a következők: - szőlő és gyümölcsös ültetvénytelepítés támogatása, - nem mezőgazdasági területen végzett erdőtelepítés támogatása. 2. számú mellékletének 1. pontjában szereplő: mezőgazdasági beruházások támogatása tartoznak a fejlesztési célú támogatások közé. A kapott fejlesztési célú támogatást tőketartalékba kell helyezni azért, hogy a támogatás öszszegével közvetlenül a saját tőkét növeljék. A kapott fejlesztési támogatás tehát nem bevétel, így nem képezi a Tao. fizetés alapját sem. A támogatások könyvviteli elszámolását az alábbi példákon keresztül mutatjuk be: 1. példa Mezőgazdasági tevékenységet folytató Kft alap- és kamattámogatással vásárol meg egy gépet, összesen 5000 eFt értékben. A vásárolt gép finanszírozási forrásai a következők: 30%-ban támogatás, 30%-ban saját pénzeszköz, 40%-ban hosszúlejáratú fejlesztési hitel. A fejlesztési hitelt 5 éves lejárattal és 8%-os kamattal vette igénybe a gazdálkodó szervezet. A felvett hitelek után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. A gép beszerzése tárgyév májusában, üzembe helyezése július 1-jén történt. Az értékcsökkenési leírás lineáris, évi 10%. Hiteltörlesztés a tárgyévet követő év január 1-jétől, félévenként, a hitelkamat fizetése a hiteltörlesztéssel együtt esedékes. a) Tárgyévi gazdasági események Sorszám 1. 2.

3. 4.

1 2

Gazdasági esemény Gépbeszerzés beruházási szállítótól Szállító kiegyenlítése a) saját pénzeszközből b) hitelből c) támogatásból d) támogatás lekötött tartalékba helyezése A gép üzembe helyezése 6 hónapi értékcsökkenési leírás elszámolása2

Tartozik számla 1611

Követel számla 455

455 455 455 412 131 571

384 444 412 4141 161 139

Összeg 5000 1500 2000 1500 1500 5000 250

A Számviteli levelek különszámában szereplő számlatükör javaslat alapján.. 5000 × 5% = 250


387

3. melléklet b) Tárgyévet követő év gazdasági eseményei Sorszám 1. 2. 3. 4.

Tartozik számla 444 872 384 571

Gazdasági esemény Hiteltörlesztés 1 évre 1 évi kamat kifizetése 40% kamattámogatás folyósítása 1 évi értékcsökkenési leírás elszámolása

Követel számla 384 384 967 139

Összeg 400 160 64 500

2. példa Az agrártámogatások igénybevételi rendszerének egyik sajátossága, hogy a termelő csak utólag, megfelelő ellenőrzés után jut a neki járó támogatásokhoz. Ez a finanszírozási rendszer esetenként komoly likviditási gondokat okozhat a mezőgazdasági termelőknél. A likviditási gondok áthidalására jelent meg a 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának finanszírozásáról (faktorálásáról). A faktorálási szerződést a kereskedelmi bank köti a támogatásra igényjogosult termelővel. Lényegében a bank (faktorálási díj ellenében) megelőlegezi a mezőgazdasági termelőnek járó támogatás összegét. Példánkban tételezzük fel, hogy a mezőgazdasági termelő 1000 eFt támogatásra jogosult, erről faktorálási szerződést kötött az illetékes pénzügyi intézettel. A gazdasági események elszámolása a termelőnél: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gazdasági esemény A faktorálási szerződés alapján kapott előleg A termelőt terhelő 4%-os lebonyolítási (faktorálási) díj A lebonyolítási díj beszámítása az előlegbe Az előleg lebonyolítási díjjal csökkentett összege befolyt A támogatás igénylésének elszámolása

Tartozik számla 368 532 479 384 362

Követel számla 479 479 368 368 967

Összeg eFt 1000 40 40 960 1000

867 311 479

363 967 311

1000 1000 1000

Engedményezés szerződés szerinti teljesítéskor

a követelés értékesítése a bankkal szembeni követelés elszámolása a banktól kapott előleg átvezetése

Az elszámolás jogszabályi háttere: 41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet 91/2004 (V. 20.) FVM rendelet 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b, pontja 3. példa Egy mezőgazdasági vállalkozás 5,0282 hektáron almát telepít. Az ültetvény telepítését, ápolását saját kivitelezésben végzi. A beruházási költségek előirányzata és éves ütemezése (ezer Ft) tárgyév (telepítés, térburkolat építés 15 592 ápolás költsége a tárgyévet követő 1. évben 1 060 ápolás költsége a tárgyévet követő 2. évben 1 060 ápolás költsége a tárgyévet követő 3. évben 1 060 összesen: 18 772 A beruházás pénzügyi forrásai (ezer Ft) saját forrás 65% 12 202 vissza nem térítendő támogatás 35% 6 570 összesen 18 772

388


3. melléklet Ültetvénytelepítéshez és ápoláshoz a vállalkozó összesen 6570 eFt támogatást kapott. A támogatás összegéből – az utólagos ellenőrzés alapján – jogtalanul igénybevett összegnek minősült összesen 1000 eFt A jegybanki alapkamat átlaga 7,5%. Így a bírságként visszafizetendő összeg 150 eFt (1000 × 7,5% × 2 = 150 eFt). A jogtalanul igénybe vett támogatás könyvviteli elszámolása: Előzmény: 1. A támogatás folyósítása 6570 eFt összegben 2. A kapott támogatás összegének lekötött tartalékba helyezése, 6750 eFt

T 384 – K 412 T 412 – K 414

Visszafizetés: 3. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetése, 1000 eFt 4. A jegybanki alapkamat kétszeresének elszámolása a jogtalanul igénybe vett támogatás miatt, 150 eFt 5. A lekötött tartalék visszavezetése a tőketartalékba, 5570 eFt

T 414 – K 384 T 863 – K 384 T 414 – K 412

4. példa Mezőgazdasági tevékenységet folytató Kft területalapú támogatásban részesül 850 eFt öszszegben. A vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett a támogatási kérelem csak a tárgyévet követő évben nyújtható be. Az igényelt (járó) területalapú támogatás elszámolása: Sorszám 1. 2. 3.

Gazdasági esemény A támogatás összegének előírása Nyitás után az elhatárolt támogatás visszavezetése A támogatás folyósítása

Tartozik számla 391

Követel számla 963

Összeg eFt 850

963

391

850

384

963

850

Az elszámolás jogszabályi háttere 18/2005. (IV. 1.) FVM rendelet 2000. évi C. törvény 77. § (3) bekezdés b, pont 5. példa Egy kutatási- fejlesztési tevékenységet folytató közhasznú társaság pályázat alapján a kutatási tevékenységhez 2000 eFt vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatásban részesült. A kutatási projekt 3 évig működik, a tervezett költségek összege 5000 eFt. A költségek éves megoszlása: 2500 +1250 + 1250 eFt. Az első évi gazdasági események elszámolása: Sorszám 1. 2. 3. 4.

Gazdasági esemény A költségek felmerülése A támogatás folyósítása A támogatás összegének elhatárolása Az elhatárolás feloldása a felhasználással arányos összegben

Tartozik számla 51-57 384 989

Követel számla 1-4 989 483

483

989

Összeg 2500 2000 2000 1000

Az elszámolás jogszabályi háttere 6/2004. (I. 22.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés g, pont 2000. évi C. törvény 45. § (1) bekezdés a, pont


389

3. melléklet

Az agrártámogatások elemzése, ellenőrzése, egyeztetése Az ügyfél neve Fordulónap

Dátum Készítette

Folyósított, járó agrártámogatások 1. számú táblázat Támogatási jogcím

Előző év

Tárgyév eFt

Változás

Változás %

- Bevételt növelő termelői támogatás - Közraktári hitel kamattámogatása - Éven túli lejáratú hitel kamattámogatása - Állami és intézményi kezességvállalás és kezességvállaláshoz adott díjtámogatás - Szolgáltatás jellegű tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása 1. Egyéb bevételként elszámolt támogatások összesen 2. Fejlesztési célú juttatás 3. Kutatási fejlesztési célú támogatás 4. Járó (igényelt) támogatás 5. Összesen (1+2+3+4)

Adatok ellenőrzése 1/b számú táblázat Megnevezés

Igen

Nem

Elvégezte

Dátum

1a. Megtörtént-e a fejlesztési célú támogatás lekötött tartalékba helyezése? 1b. Megtörtént-e a lekötött tartalékból a visszavezetése? 2. Megtörtént-e a kutatási-fejlesztési célú támogatás időbeli elhatárolása? 3a. Megtörtént-e a járó (igényelt) támogatás időbeli elhatárolása? 3b. Az elhatárolás kellően dokumentált-e?

Egyeztetés (Tárgyév) 1/c számú táblázat Támogatási jogcím 1. Egyéb bevételként elszámolt 2. Fejlesztési célú juttatás 3. Kutatási, fejlesztési célú támogatás 4. Járó (igényelt) támogatás 5. Összesen (1+2+3+4+5)

Érintett főkönyvi számla száma összege eFt 967-ből 412-ből 989-ből 963-ból -

Elvégezte

Dátum

Jogtalanul igénybevett támogatások visszafizetése Visszafizetési jogcím

Előző év eFt

Tárgyév eFt

Elvégezte

Dátum

1. Egyéb ráfordításként elszámolt 2. Tőketartalék terhére elszámolt Összesen

Egyeztetés (Tárgyév) Visszafizetési jogcím Egyéb ráfordításként elszámolt Tőketartalék terhére elszámolt Összesen

390

Érintett főkönyvi számla száma összege eFt 8634-ből 412-ből -

Elvégezte

Dátum


3. melléklet

Számlatükör javaslat (részlet) a mezőgazdasági tevékenység elszámolására 2006 1. Számlaosztály

Befektetett eszközök 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok 121. Földterület 1211. Szántóföld 1212. Ültetvény földterülete 1213. Erdő földterülete 1214. Nádterület 1215. Gyepterület 1216. Halastó földterülete 122. Telkek, telkesítések 1221. Telkek 1222. Talajjavítások 1223. Egyéb telkesítések 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 1231. Épületek 1232. Épületrészek 1233. Tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 1251. Egyéb építmények 1252. Ültetvények 1253. Erdők 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok 1261. Jóléti ingatlanok 1262. Lakótelepi ingatlanok 1263. Lakóépületek 1264. Polgári védelem ingatlanai 1265. Egyéb üzemkörön kívüli ingatlanok 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok értékcsökkenése 1293. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok értékcsökkenése 1294. Egyéb építmények értékcsökkenése 1295. Üzemkörön kívüli ingatlanok értékcsökkenése 1296. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenése 15. Tenyészállatok 151. Tenyészállatok 1511. Tenyészállatok beszerzési áron 1512. Tenyészállatok elszámoló áron 1518. Tenyészállatok árkülönbözete 152. Igásállatok 1521. Igásállatok beszerzési áron 153. Egyéb állatok 1531. Egyéb állatok beszerzési áron 1532. Egyéb állatok elszámoló áron 1538. Egyéb állatok árkülönbözete 157. Tenyész (igás és egyéb) állatok értékhelyesbítése 158. Tenyész (igás és egyéb) állatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 159. Tenyész (igás és egyéb) állatok terv szerinti értékcsökkenése


391

3. melléklet 2. Számlaosztály

Készletek 21. Ipari anyagok 211. Műtrágyák 212. Növényvédő szerek, gyomirtó szerek 213. Ipari eredetű takarmányok 214. Üzem-, kenő-, és fűtőanyagok 215. Alkatrészek 216. Építési anyagok 217. Étkezési és egyéb anyagok, anyagi eszközök, használaton kívüli tárgyi eszközök 218. Ipari anyagok árkülönbözete 219. Ipari anyagok értékvesztése és annak visszaírása 22. Vásárolt mező- és erdőgazdasági termények, termékek 221. Vetőmag, szaporítóanyag 222. Állati termékek 223. Erdőgazdálkodás termékei 224. Mezőgazdasági jellegű melléktevékenység termékei 228. Vásárolt mező- és erdőgazdasági termények, termékek árkülönbözete 229. Vásárolt mező- és erdőgazdasági termények, termékek értékvesztése és annak visszaírása 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 231. Mezei leltár 232. Főtevékenység egyéb befejezetlen termelése 233. Egyéb tevékenység befejezetlen termelése 235-237. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 241. Növendékállatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 246. Bérbe vett állatok 248. Állatok készletérték-különbözete 2481. Növendékállatok készletérték-különbözete 2482. Hízóállatok készletérték-különbözete 2483. Egyéb állatok készletérték-különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása 25. Késztermékek 251. Saját termelésű növénytermelési termények, termékek 252. Saját termelésű állati termékek 253. Saját termelésű erdőgazdasági termékek 254. Saját termelésű melléktevékenységi termékek 255. Saját termelésű ipari termékek 258. Késztermékek készletérték-különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása 6. Számlaosztály

Költséghelyek, általános költségek 61-64. Tevékenységek általános költségei 61. Fenntartó üzemek költségei 611. Gépműhelyek költségei 612. Egyéb műhelyek költségei 613. Építőbrigád költségei 614. Egyéb fenntartó üzemek költségei

392


3. melléklet 63. Segédüzemek költségei 631. Traktor üzem költségei 632. Tehergépkocsi üzem költségei 633. Kombájn üzem költségei 634. Öntöző üzem költségei 635. Igatartás költségei 636. Szárító üzem költségei 639. Egyéb segédüzemek költségei 64. Főtevékenységek általános költségei 641. Növénytermelés, kertészet általános költségei 642. Állattenyésztés általános költségei 643. Erdőgazdálkodás általános költségei 644. Melléktevékenység általános költségei 646. Mezőgazdasági szolgáltatások általános költségei 65. Egyéb tevékenységek általános költségei 66. Központi irányítás általános költségei 67. Értékesítési költségek 68. Elkülönített egyéb általános költségek 69. Költséghelyek költségeinek átvezetése 691. Fenntartási költségek átvezetése (további bontása fenntartó üzemenként javasolt) 693. Segédüzemi költségek átvezetése (további bontása segédüzemenként javasolt) 694. Főtevékenységek általános költségeinek átvezetése (további bontása főtevékenységenként javasolt) 695. Egyéb tevékenységek általános költségeinek átvezetése 696. Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése (66.,67.,68. számlacsoportok átvezetésére)

7. Számlaosztály

Tevékenységek költségei 71-76. Főtevékenység költségei 71. Növénytermelés, kertészet költségei 711. Folyó évi növénytermelés költségei 711-1. Gabonafélék termelési költségei 711-11. Kalászos gabonatermelés költségei 711-12. Kukoricatermelés költségei 711-13. Rizstermelés költségei 711-14. Egyéb gabonafélék termelésének költségei 711-2. Hüvelyesek termelésének költségei 711-3. Ipari növények termelési költségei 711-31. Olajnövények termelésének költségei 711-32. Rostnövények termelési költségei 711-33. Cukorrépa termelésének költségei 711-39. Egyéb ipari növények termelésének költségei 711-4. Burgonya termelésének költségei 711-5. Takarmánynövények termelési költségei 711-51. Évelő pillangósok termelésének költségei 711-52. Egy nyári szálastakarmányok termelésének költségei 711-53. Gyökgumós- és lédús takarmányok termelésének költségei 711-6. Gyepgazdálkodás költségei 711-7. Fűmagtermelés költségei 711-8. Nádgazdálkodás költségei 711-9 Egyéb növénytermelés költségei


393

3. melléklet 712. Kertészeti termelés költségei 712-11. Szántóföldi zöldségtermelés költségei 712-12. Növényházi és fólia alatti zöldségtermelés költségei 712-13. Virág és dísznövény termelés költségei 713. Gyümölcstermelés költségei 712-11. Almatermésűek termelésének költségei 712-12. Csonthéjas gyümölcsök termelésének költségei 712-13. Bogyós gyümölcsök termelésének költségei 712-19. Egyéb gyümölcsök termelésének költségei 714. Gyümölcsfa iskola termelésének költségei 715. Szőlő termelés költségei 715-11. Borszőlő termelés költségei 715-12. Csemegeszőlő termelés költségei 716. Gyógynövények termelésének költségei 717. Fűszernövények termelésének költségei 718. Következő évek növénytermelésének költségei 718-1. Őszi vetések költségei 718-2. Talajelőkészítés költségei 718-3. Szervestrágyázás költségei 718-4. Zöldtrágyázás költségei 718-5. Befejezetlen zöldség termelés költségei 718-5. Befejezetlen gyümölcs termelés költségei 718-5. Befejezetlen szőlő termelés költségei 719. Ültetvénytelepítés költségei 719-1. Gyümölcs telepítés, ápolás költségei 719-1. Szőlő telepítés, ápolás költségei 719-1. Komló telepítés, ápolás költségei 719-1. Spárga telepítésápolás költségei 719-1. Egyéb ültetvény telepítés, ápolás költségei 72. Állattenyésztés költségei 72-1. Szarvasmarha-tenyésztés költségei 72-11. Tehenészet költségei 72-12. Itatásos borjúnevelés költségei 72-13. Növendékmarha nevelés költségei 72-14. Marhahízlalás költségei 72-2. Sertéstenyésztés költségei 72-21. Sertéstenyésztés költségei 72-22. Süldőnevelés költségei 72-23. Sertéshízlalás költségei 72-3. Juhászat költségei 72-31. Juhtenyésztés és nevelés költségei 72-32. Juhhízlalás költségei 72-4. Lótenyésztés, lótartás költségei 72-5. Baromfitenyésztés költségei 72-51. Baromfikeltetés költségei 72-52. Tenyész növendék baromi nevelés költségei 72-52. Húsbaromfi tartás költségei 72-54. Tojástermelés költségei 72-6. Halászati tevékenység költségei 72-7. Vadászati tevékenység költségei 72-8. Egyéb állattenyésztés és tartás költségei 73. Erdőgazdálkodás költségei 731. Erdei mag és csemetetermelés költségei 732. Erdőművelés költségei 733. Fakitermelés költségei 734. Erdei melléktermékek termelésének költségei 74. Melléktevékenység költségei 741. Vetőmag előállító üzem költségei 742. Zöldtakarmány liszt- készítő üzem költségei 743. Takarmánykeverő üzem költségei

394


3. melléklet 744. Erdészeti melléktevékenység költségei 745. Silózás költségei 746. Darálóüzem költségei 747. Meliorációs beruházások költségei 748. Szőlőfeldolgozás (borászat) költségei 749. Egyéb mezőgazdasági melléktevékenység költségei 76. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási szolgáltatások költségei 761. Megbízás alapján végzett mezőgazdasági munkák költségei 762. Legelő- és apaállat-gazdálkodás költségei 763. Egyéb mezőgazdasági szolgáltatások költségei 769. Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási kutatás, fejlesztés, tervezés, szervezés 77. Egyéb tevékenységek költségei 771. Ipari tevékenység költségei 771-1. Élelmiszeripari termék-előállítás költségei 771-2. Egyéb ipari termék-előállítás költségei 771-3. Saját vállalkozásban végzett ipari beruházás, felújítás költségei 771-4. Ipari szolgáltatások költségei 772. Építőipari tevékenység költségei 772-1. Saját vállalkozásban végzett építőipari beruházás, felújítás költségei 772-2. Építőipari szolgáltatások költségei 774. Közlekedési-hírközlési tevékenység költségei 775. Belkereskedelmi tevékenység költségei 776. Külkereskedelmi tevékenység költségei 777. Vízgazdálkodási tevékenység költségei 779. Különféle egyéb tevékenységek költségei 79. Tevékenységek hozamainak elszámolása (Elsődleges költséghely-költségviselő könyvelés esetén) 791. Saját termelésű növénytermelési és kertészeti termékek elszámolása 792. Saját tenyésztésű állatok és azok termékeinek elszámolása 793. Saját előállítású erdőgazdálkodási termékek elszámolása 794. Melléktevékenység keretében előállított termékek elszámolása 797. Egyéb tevékenység keretében előállított termékek elszámolása 799. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 8. Számlaosztály

Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 81-82. Belföldi értékesítés közvetlen költségei 811. Belföldi értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége (részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 911. számla részletezésével összhangban ajánlott) Például: 8111. Értékesített termények termékek elszámolt közvetlen önköltsége 8111-12. Értékesített kukorica elszámolt közvetlen önköltsége 8112. Értékesített állatok elszámolt közvetlen önköltsége 8112-23. Értékesített hízott sertés elszámolt közvetlen önköltsége 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke 813. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 83-84. Exportértékesítés közvetlen költségei 831. Exportértékesítés elszámolt közvetlen önköltsége (részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 911. számla részletezésével összhangban ajánlott) 832. Exportértékesítés eladott áruk beszerzési értéke 833. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értéke


395

3. melléklet 9. Számlaosztály

Értékesítés árbevétele és bevételek 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 911. Belföldi értékesítés árbevétele (részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 811. számla részletezésével összhangban ajánlott) Például: 9111. Értékesített termények termékek árbevétele 9111-12. Értékesített kukorica árbevétele 9112. Értékesített állatok árbevétele 9112-23. Értékesített hízott sertés árbevétele 912. Belföldi értékesítés eladott áruk árbevétele 913. Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások árbevétele 93-94. Exportértékesítés árbevétele 931. Exportértékesítés árbevétele (részletezése a 71-77. számlacsoportok és a 811. számla részletezésével összhangban ajánlott) 932. Exportértékesítés eladott áruk árbevétele 933. Exportértékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások árbevétele

396


E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S

Recommend Documents