ÉLETERŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 4032. Debrecen Nagyerdei Krt. 98 sz.
ALAPSZABÁLYA Módosított és egységes szerkezetben
Debrecen, 2010. december. 15.
1
AZ ÉLETERŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA „A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. Az ezt szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, s a tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része.” Az iparosodott környezet, a mozgásszegény életmód, a természetidegen táplálkozás, a feszített élettempó és a feszültségoldó narkotikumok használata és a szegénység – amely olykor a helytelen életvitelt kikényszeríti – egyre szélesebb tömegeket tesz betegebbé világszerte. Különös értéke van tehát annak, hogy minél többen értsék meg az egészséges életmód fontosságát s egyre többen éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket – felismerve a probléma növekedését s így társadalmi súlyát – a Magyar Állam biztosít polgárainak az egészségesebb életre törekvő polgárok támogatásával. Az állam segíthet, de a fejlődés záloga az, hogy az emberek vegyék kezükbe sorsuk irányítását, s addig gondoskodjanak egészségük megőrzéséről és anyagi biztonságukról, ameddig azt – bármily szerény mértékben is – de tehetik.
I.
Fejezet
Megalakulás
ÉLETERŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR
1.
A pénztár neve:
2.
Székhelye:
3.
Levelezési címe: 4012 Debrecen Nagyerdei Krt. 98.
4.
A pénztár határozatlan időre, a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal.
5.
A pénztár nyitott, bárki tagja lehet, aki a hatályos törvények szerint a Pénztártagok köréből nincs kirekesztve.
4032 Debrecen Nagyerdei Krt. 98
II.
Fejezet
ÉLETERŐ Egészségpénztár tagjai és más pénztárból átlépő tagjai részére nyújtott szolgáltatások, azok igénybevételének feltételei 1.
Az egészség védelmét szolgáló programok és szolgáltatások
1.1.
Prevenciós szolgáltatás
2
1.1.1. Az igénybevétel feltételei A pénztárral szűrési, állapot felmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek. 1.1.2. Az igénylés módja és feltételei A jogosult személy igényét – a kért időpontot megelőző 30 nappal – a pénztár által rendelkezésre bocsátott igénybejelentő lapon továbbíthatja a Pénztárhoz. Az igénybevétel feltételeit a Pénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza. 1.1.3. Várakozási idő Az igénylés hat havi egységes tagdíj megfizetését követően nyújtható be. 1.1.4. Finanszírozás A tag egyéni fedezeti tartalékából. 1.2.
A Pénztár által nyújtott szolgáltatások köre
1.2.1. A Pénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások: A Pénztár a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbiakban felsorolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújtja: a) az egészségpénztárral szerződött egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, amely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészíti, vagy helyettesíti; b) az egészségpénztárral szerződött, helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére nyújtott otthoni gondozás; c) az egészségpénztárral szerződött szolgáltatónál igénybe vett gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelések igénybevétele; d) az egészségpénztárral szerződött gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásainak, gyógyellátásainak igénybevétele; e) az egészségpénztárral szerződött szolgáltatónál igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást tartalmazó gyógyüdülés, egészségügyi üdülés a pénztártag egyéni számlaegyenlegének a hatályos rendeletben meghatározott mértékéig. f) az egészségpénztárral szerződött, közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele; g) Az egészségpénztárral szerződött, egészségügyi szolgáltató által nyújtott, szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelés h) Vakok részére hangoskönyv, elektronikus könyv, braille írással készült könyvek, magazinok árának a támogatása;
3
i) mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása, így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárok, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése; j) vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása; Az OEP-pel szerződött szolgáltatóval a pénztárnak nem kell külön írásbeli szerződést kötnie. Az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozóik részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • gyógyszervásárlás árának támogatása; • az OGYI engedéllyel és forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények vásárlását • Anyatej helyettesítő és kiegészítő tápszerek, speciális gyógyászati célú tápszerek vásárlása • Gyógyászati segédeszközök vásárlásának és kölcsönzésének Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem támogatott része • Hallásjavító eszközök, a látás javítását elősegítő fénytani eszközök vásárlásának Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem támogatott része • Közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas orvostechnikai eszközök vásárlása • Egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek vásárlása • sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terem-, foglalkozáson részvételre jogosító bérlet, stb. - a pénztártag egyéni számlaegyenlegének a hatályos rendeletben meghatározott mértékéig. (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége) A pénztár nem finanszírozza az adókötelesen nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat. (Ezek - a természetgyógyászati szolgáltatások, rekreációs, wellness üdülés, sporteszközök vásárlásának támogatása, életmódjavítását elősegítő kúrák. A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kategóriában a gyógyteák, fog- és szájápolási termékek vásárlását.) 1.2.2. Az igénybevétel módja és feltételei Az igénybevétel módját és feltételeit a Pénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza. 1.2.3. Várakozási idő Az igénylés hat havi egységes tagdíj megfizetését követően nyújtható be. 1.2.4. Finanszírozás A tag egyéni fedezeti tartalékából. 2.
A tag halála esetén a hátramaradottak támogatása
2.1.
Az igénybevétel feltételei
4
Az elhunyt jogosult közeli hozzátartozója igényelheti, hogy a temetkezés számlával igazolt költségeit a pénztár megtérítse. 2.2.
Az igénylés módja
Az eltemettető igényét – a pénztár által rendelkezésre bocsátott – igénybejelentő lapon továbbíthatja a Pénztárhoz. Az igényléshez minden esetben csatolni kell a Halotti bizonyítvány másolatát, nem kedvezményezett hozzátartozó esetén a rokonsági fok igazolását, valamint annak bizonyítékát, hogy a temetkezés költségét a támogatás igénylője egyenlítette ki. 2.3.
Várakozási idő Várakozási idő nincs. Finanszírozás A tag egyéni fedezeti tartalékából.
2.4.
3.
Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás
amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé, a Pénztár alapszabályába nem szereplő szolgáltatás, amely igénybe vehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy a pénztári alapszabályi feltétel(ek) nem teljesül(nek) – ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát, amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget, amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket,
A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az igénybe vevő tag viseli. III.
Fejezet
A tagsági viszony 1.
Pénztártag lehet az a személy, aki
2.
a.) a 16. életévét betöltötte; b.) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el; c.) a tagdíj fizetését vállalja A tagsági viszony kezdete
A tagsági viszony, az első egységes tagdíj pénztárba történő beérkezésének napjával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát tagsági okiratként az alapszabállyal együtt a pénztártagnak át kell adni. 3. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának
5
tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatói tag és a pénztár közötti szerződés megkötése és a szerződés módosítása – az igazgatótanács feladata. 4.
Az egységes tagdíj mértéke
A pénztártag – az általa vállalt tagdíj összegét – a Belépési nyilatkozaton, ill. annak hatályos módosításában rögzített időszakonként készpénzben befizeti, ill. átutalja (átutaltatja), és fizetési kötelezettségének a vállalt díjfizetési időszak utolsó napjáig határidőre eleget tesz. Az egységes tagdíj összege havonta 1 000.- Ft, 12 hónapra 12 000.- Ft. 4/a Rendszeres többlettagdíj Az egységes tagdíjon felül a tag vállalhatja, hogy rendszeres többletbefizetést teljesít. 4/b
Eseti többlettagdíj
A pénztártag a rendszeresen vállalt tagdíjakon felül eseti tagdíjbefizetést is teljesíthet. Amennyiben a pénztártag eseti többlettagdíj befizetést teljesít, de a befizetéskor az utolsó hat havi egységes tagdíjból hátraléka van, a hátralék összege a befizetett összegből egységes tagdíjként kerül levonásra. 5.
Elszámolás a tagsági viszony megszűnése esetén
A kilépő (átlépő, elhunyt tag örököse) taggal a kilépési szándékának (elhunytának) írásbeli bejelentését követő 15 napon belül számol el a pénztár, amennyiben minden szükséges adat, okirat a pénztár rendelkezésére áll. A bejelentést követően újabb szolgáltatás igénybevétele nem lehetséges. A kilépő (átlépő) tagot (örökösét) megilleti a tag fedezeti tartalékszámláin lévő összeg, melyet csökkenteni kell a számla végelszámolásával, kapcsolatos költségekkel. A kilépő (átlépő, elhunyt tag örököse) pénztártag tagsági jogviszonya a vele történő elszámolás banki napjával szűnik meg. Kilépésnél a pénztártag egyéni egészségszámláját le kell zárni. A számla végelszámolására felszámítható költségek kalkulációját és a pénztár által - a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve - minimálisan utalható összeget az éves pénzügyi terv tartalmazza. Amennyiben a pénztártag egyéni egészségszámlája, a levont kilépési költség után nem éri el a meghatározott minimálisan utalható értékhatárt, akkor a pénztár ezt az összeget a likviditási tartalékba helyezi. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy jelölése törvényesen hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét, öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, vagy véglegesen fellelhetetlen, akkor az öröklés alá eső (a fellelhetetlen tag egyéni számláján nyilvántartott) összeg a pénztárra száll és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái javára - a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével - kell elszámolni.
6
Véglegesen fellelhetetlennek bizonyul az a tag, akitől a kiküldött értesítések legalább három alkalommal „címzett ismeretlen” jelzéssel visszatérnek és bizonyítottan a népesség nyilvántartó hivatal adattárából sem deríthető ki a fellelhetősége. (1)A tag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A tag a halála esetére az alapszabályban foglaltak szerint természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). (2) A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. (3) Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. (4) A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet. (5) A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. (6) Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. (7) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. (8) A kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. (9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt a) egy összegben felveszi, b) az alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a pénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, c) más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. (10) Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatot, akkor a pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű
7
felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie.
6.
A jogutód nélkül megszűnő pénztár vagyonfelosztása
A jogutód nélkül megszűnő pénztár tiszta vagyonát a tagok között – az egyéni fedezeti tartalékszámlájukon levő összeg arányában – osztja fel. 7.
A tagdíjfizetés szüneteltetése
A tagdíjfizetés megszüntetése időszakában (a nyugdíjas tag kivételével) a tag, szüneteltető tagnak minősül. A nemfizetés időszaka alatt a tag nem választhat és nem választható. 8.
A tagsági viszony megszűnik
a.) a tag halálával b.) kilépésével; átlépésével más önkéntes egészségpénztárba 9.
A támogató jogállása
A pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének vagy a hatályos jogszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. IV.
Fejezet
A pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai 1. A Pénztár vagyonát a legnagyobb körültekintéssel és előrelátással kell befektetni, az ÖPT – az ÖPT felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok előírásainak megfelelően. A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú lejáratú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét. A vagyon kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a vagyonkezelési szabályzat és a befektetési politika tartalmazza. 2. A pénztár gazdálkodása kizárólag jelen Alapszabály szerinti szolgáltatások szervezésére és finanszírozására irányulhat. 3. A pénztár bevételei a rendszeres tagdíjbevételekből, a tagok által többletbefizetésként teljesített összegekből, a tagok, munkáltatói tagok által fizetett tagdíj bevételekből, egyéb jogi- és nem jogi személyek által fizetett támogatásokból, és a befektetések hozamaiból állnak. 4.
8
A pénztár kiegészítő vállalkozói tevékenységet nem végez.
5. A pénztár a vagyonát saját maga fekteti be, de Igazgatótanácsi döntés esetén a vagyonkezelés azelőtt is bármikor kiszervezhető, mielőtt a törvény a pénztárat erre kötelezné. 6.
A Pénztár tartalékainak képzése A Pénztár gazdálkodásához az ÖPT. előírásai szerint tartalékokat képez és a pénztártagok részére egyéni számlát, vezet, melyen elkülönülnek a befizetésekből az egyéni számlát illető összegek befizetési jogcímenként. Az alapok felhasználását szolgáltatási fajtánként úgy kell az egyéni számláról kivezetni, hogy az egyéni tartalék forgalma jogcímenként és a tartalék állományának összege minden negyedév végén pontosan megállapítható legyen. a./ Az egységes tagdíj 74 %-a a fedezeti tartalékba, 25 %-a a működési tartalékba, 1 %-a a likviditási tartalékba kerül. A Pénztártag első kéthavi egységes tagdíja 100%-ban a működési tartalékba kerül, a regisztrációs és a tagszervezői feladatok költségeinek fedezetére. b./ A többletbefizetés összegének 95 %-a az egyéni fedezeti tartalékba, 0,1 %-a a likviditási tartalékba, 4,9 %-a a működési tartalékba kerül. c./ A szolgáltatási és működési fedezet, ill. a biztonsági tartalék felhasználásáról – évente – a pénzügyi terv rendelkezik. V.
Fejezet
A pénztár szervezete, szerveinek működése, és képviselete 1./
2./
A pénztár szervei: – közgyűlés vagy küldöttközgyűlés – igazgatótanács – ellenőrző bizottság Közgyűlés
2.1.
A pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
2.2.
A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni. (Évi rendes közgyűlés) Közgyűlést kell összehívni a fenti eseten kívül akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete /PSZÁF/ vagy az ellenőrző bizottság, illetve, ha a tagok legalább tíz százaléka – az ok és cél megjelölésével – ezt írásban indítványozza, illetve ha a közgyűlés összehívását az igazgatótanács szükségesnek tartja.
2.3.
Közgyűlés összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. Az esetben, ha a pénztárnak az adott időpontban igazgatótanácsa nincsen, vagy nem áll együtt az alapszabályban meghatározott taglétszámmal, avagy, ha az igazgatótanács a közgyűlést nem hívja össze, e kötelezettségnek az ellenőrző bizottság köteles eleget tenni. A közgyűlésre a PSZÁF képviselőjét meg kell hívni.
2.4.
A közgyűlést meghívó kézbesítése útján kell összehívni. A meghívó kézhezvétele és a közgyűlés napja között legalább 15 napi időköznek kell lennie.
9
2.5.
A meghívóban (hirdetményben) meg kell jelölni a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendet, valamint meg kell határozni azt a helyet és időpontot, ahol, és amikor a napirendhez tartozó okiratok megtekinthetőek, továbbá rendelkezni kell arról, hogy határozatképtelenség esetén az újabb közgyűlés hol és mely időpontban kerül megtartásra.
2.6.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább fele jelen van. Az összehívott új közgyűlés, az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
2.7.
A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
2.8.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az alapszabály elfogadás és módosítása, b.) az egységes tagdíj mértékének megállapítása és módosítása, c.) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, d.) a munkáltató képviselőjének kivételével az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, e.) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, illetve az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséhez szükséges intézkedésekről, f.) a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása, g.) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, h.) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése; továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről, i.) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, j.) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral történő egyesülésről, k.) döntés mindazon kérdésekben, amelyeket az ÖPT. vagy valamely jogszabály, avagy a jelen alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
2.9.
A közgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben – az alább következő pontban felsoroltakat kivéve – a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével dönt.
2.10. a.) b.) c.)
A jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges: az alapszabály elfogadásához és módosításához, az egységes tagdíj mértékének megállapításához és módosításához, az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadásához, a mérleg megállapításához, az eredmény felhasználásról szóló döntéshez, d.) egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről szóló döntéshez, e.) érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, vagy abból való kiválás kérdésében történő döntéshez, f.) a pénztár megszűnéséről, szétválásáról, vagy más pénztárral történő egyesülésről rendelkező döntéshez.
10
2.11. A közgyűlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott hozzászólások lényeges tartalmát és a közgyűlési határozatokat szó szerint, sorszámozva, továbbá a szavazati arányt. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolóját. A közgyűlési jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt a közgyűlést követő harminc napon belül meg kell küldeni a bíróságnak és a PSZÁF-nak. A közgyűlési jegyzőkönyvet a levezető elnök és két hitelesítő írja alá. A közgyűlési határozatokat hirdetményben kell közzétenni. A hirdetményt a pénztár székhelyén, a közgyűlést (küldöttközgyűlést) követő 30 napra ki kell függeszteni. 3./
A küldöttközgyűlés
3.1.
Amennyiben a pénztár tagjainak száma a 200 főt meghaladja, a közgyűlés hatáskörét a küldöttközgyűlés veszi át. Az alapszabály közgyűlésre irányadó rendelkezéseit ebben az esetben a küldöttközgyűlésre kell értelemszerűen alkalmazni.
3.2.
A küldöttek létszáma az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Amennyiben a taglétszám a 200 főt meghaladja, megyénként és 50 tagonként 1 fő küldött választható; ha 1000 főt meghaladja, megyénként és 200 tagonként 1 fő választható; maximálisan azonban 50 fő küldött választható.
3.3.
A küldötteket a pénztártagok közvetlenül választják, a küldöttek megbízása öt évre szól. A megválasztott küldöttet a választási gyűlés visszahívhatja, és helyette újat választhat. A megválasztott küldött akadályoztatása esetére a küldöttválasztó gyűlés küldött helyetteseket /pótküldött/ is választhat.
3.4.
A küldöttközgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány tagot képviselnek, továbbá a saját tagsági jogviszonyukból eredően is rendelkeznek még egy- egy szavazattal.
3.5.
A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább felét képviselő küldöttek jelen vannak. 3.6. A küldöttközgyűlés működésére, határozataira, közgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 4./
A küldöttválasztó gyűlés
4.1.
A küldöttközgyűlés küldötteit és pótküldötteit, a pénztártagok a területi és/vagy munkáltatói küldötti körzetenként összehívott küldöttválasztó gyűléseken nyílt, kézfeltartással, történő szavazással választják meg. A küldöttválasztó gyűlést ötévenként, továbbá akkor is össze kell hívni, ha valamely küldött tisztségének megszűnése miatt, vagy más okból szükséges. A küldöttválasztó gyűlés összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. A küldöttválasztó gyűlés időpontját és helyét, valamint azt, hogy a pénztártag melyik küldöttválasztó gyűléshez tartozik, az igazgatótanács a pénztártagok számára és területi elhelyezkedésére tekintettel úgy határozza meg, hogy azon valamennyi
11
jogosult részt vehessen. A küldöttválasztó gyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. 4.2.
Az újonnan belépő, illetve átlépő tagokat a legközelebbi küldöttválasztó gyűlésig a már megválasztott küldöttek képviselik. Az új tagot a képviseletét ellátó küldött személyéről tájékoztatni kell. A küldöttközgyűlés tagjává olyan pénztártag választható, aki büntetlen előéletű és 18. életévét már betöltötte, tagdíjfizetési kötelezettségének az alapszabály szerint eleget tesz. A pénztár igazgatótanácsának és ellenőrző bizottságának elnöke küldöttnek nem választható. A küldöttek megbízatása megszűnik: a.) határozott idő lejártával, b.) a küldött visszahívásával, c.) a küldött tisztségről való lemondással, d.) a pénztártagsági viszony megszűnésével, e.) a megválasztott küldött közügyektől való eltiltásával, f.) a küldött halálával. A küldött visszahívását az általa képviselt pénztártagok legalább 20 %-a a pénztár igazgatótanácsánál kezdeményezheti.
4.3.
A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha az ahhoz tartozó pénztártagok legalább 50 %-a jelen van, vagy képviseletéről gondoskodik. A küldöttválasztó gyűlésen az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság egy tagjának jelen kell lennie. A küldöttválasztó gyűlés határozatképtelensége esetén, a megismételt küldöttválasztó gyűlés a megjelent pénztártagok számától függetlenül határozatképes. Megválasztott küldöttnek és küldött helyettesnek azokat a pénztártagokat kell tekinteni, akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezték.
4.4.
A küldöttválasztó gyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság jelenlévő tagja és egy megválasztott pénztártag ír alá és hitelesíti. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi követelményeire a 2.11. pontban foglalt szabályok az irányadók.
5.
Az igazgatótanács
5.1.
Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető, irányító és képviseleti szerve. Az igazgatótanács gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról, a folyamatos, zavartalan működésről, és az igényelhető szolgáltatások választékának folyamatos bővítéséről.
5.2.
Az igazgatótanács taglétszáma 3 fő, az igazgatótanácsi tagokat a közgyűlés 3 évre választja. Az igazgatótanács tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak.
5.3.
Az igazgatótanács tagjává olyan pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen előéletű. Az igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója nem lehet sem az ellenőrző bizottság tagjai, sem a pénztár alkalmazottja.
12
5.4.
Az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Az igazgatótanács elnöke a megválasztott igazgatótanácsi tagok közül kerül megválasztásra.
5.5.
Az igazgatótanács tagjai és elnöke a közgyűlés által meghatározott mértékű díjazásban részesülnek.
5.6.
Az igazgatótanácsi tagság megszűnhet: – a tag lemondásával, – a tag közgyűlés általi visszahívásával, – a tagsági megbízatás lejártával, vagy – a tag elhalálozásával.
5.7.
Az igazgatótanácsnak legalább háromhavonta kell ülést tartania. Ülést kell tartania ezen időszakon belül az igazgatótanácsnak, ha azt a közgyűlési határozat előírta, illetve ha az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada kéri.
5.8.
Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább két tag, jelen van. Az igazgatótanács a határozatait a jelen lévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelentős szolgáltatók képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek az ülésen, de jelenlétük nem szükséges a határozatok meghozatalában.
5.9.
Az igazgatótanács feladata különösen: a) elkészíteni és a közgyűlés elé terjeszteni a pénztár éves és hosszú távú tervét, b) elkészíteni és a közgyűlés elé terjeszteni a pénztár mérlegét és éves beszámolóját, c) gondoskodni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését biztosító és a jogszabályoknak megfelelő nyilvántartási rend és rendszer kialakításáról, továbbá működtetéséről, d) elkészíteni és a PSZÁF-hoz benyújtani a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatot, illetőleg elfogadni valamennyi egyéb más belső szabályzatot, e) gondoskodni a tagok alapszabályszerű tájékoztatásáról, figyelemmel az adatvédelemre és a személyiségi jogok védelméről szóló jogszabályokra, f) eleget tenni a jogszabályok által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek, g) a munkáltatói tagokkal, a vagyonkezelővel, letétkezelővel, folyószámla-vezetővel, a pénztár részére szolgáltatást végző szervezetekkel, a könyvvizsgálóval szerződést kötni és szükség szerint módosítani, h) gondoskodni a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, i) két közgyűlés között a jó gazda gondosságával irányítani és működtetni a pénztárat, j) megállapítani az ügyrendjét, k) dönteni a vagyonkezelés, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról, továbbá – szükség szerint, – e tevékenységet végző szervezet, vagy a vagyonkezelő kiválasztásáról, l) a küldöttválasztó gyűlés megszervezéséről gondoskodni,
13
m) az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet vezet, határozatait emelkedő sorszámmal kell ellátni. A jegyzőkönyv alaki és tartalmai követelményeire a 2.11. pontban foglaltak az irányadók, n) Az IT határozatait, az ülést követő 5 napon belül a pénztár székhelyén, a faliújságon ki kell függeszteni. 5.10. A pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat az igazgatótanács gyakorolja. A munkáltatói jogokat – az ügyvezető kivételével – az igazgatótanács az ügyvezetőre átruházhatja. 6.
Az ellenőrző bizottság
6.1.
A pénztár köteles tagjai sorából ellenőrző bizottságot választani. Az ellenőrző bizottság létszáma 3 fő. Az ellenőrző bizottsági tagokat a küldött közgyűlés 3 évre választja. Az ellenőrző bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók.
6.2.
Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnhet: – a tag lemondásával, – a tag közgyűlés általi visszahívásával, – a tagsági megbízatás lejártával, vagy – a tag elhalálozásával.
6.3.
Az ellenőrző bizottság tagjává olyan pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen előéletű. A munkáltatói tagot képviselő ellenőrző bizottsági tagra ugyanezen feltételek irányadóak azzal, hogy a munkáltatót képviselő személyre nézve nem kötelező a pénztári tagság. Az ellenőrző bizottságnak nem lehet tagja az igazgatótanács tagja, a pénztár alkalmazottja és e személyek közeli hozzátartozója. Az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Az ellenőrző bizottság elnöke a megválasztott ellenőrző bizottsági tagok közül kerül megválasztásra.
6.4.
Az ellenőrző bizottság feladatai különösen: 1
2
3
4
14
a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, az alapszabályában és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti; kérheti az igazgatótanács vagy a közgyűlés soron kívüli összehívását, ha az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik. Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a pénztár éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság a (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.
5
Fegyelmi bejelentések kivizsgálása, fegyelmi határozatok kiadása, a jogerős fegyelmi határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Az ellenőrző bizottság fegyelmi határozata ellen – annak jellegétől függően – munkaügyi vitát ill. polgári peres eljárást kezdeményezhet az érintett.
Az ellenőrző bizottság ülésrendjére és határozatképességére az igazgatótanácsnál megállapított szabályok – 5.7. és 5.8. pontban foglaltak – az irányadók. Az ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet vezet, határozatait emelkedő sorszámmal kell ellátni. A jegyzőkönyv alaki és tartalmai követelményeire a 2.11. pontban foglaltak az irányadók. Az ellenőrző bizottság feladataira, működési rendjére, hatáskörére és felelősségére egyebekben az ÖPT. rendelkezései az irányadók. 6.5.
Az ellenőrző bizottság tagjai és elnöke a küldött közgyűlés által meghatározott mértékű díjazásban részesülnek.
7.
A pénztár képviselete
7.1.
A pénztárat a) az igazgatótanács elnöke önállóan, b) az igazgatótanács elnökön kívüli kettő tagja együttesen, c) a pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen jogosult képviselni. A képviselet (cégjegyzés) úgy történik, hogy a pénztár előírt, előnyomott, vagy nyomtatott nevéhez az igazgatótanács elnöke nevét egyedül, önállóan, míg a képviseletre jogosultak nevüket ketten együttesen, a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően írják alá.
7.2.
A bankszámla feletti rendelkezési jog két személyt – az igazgatótanács elnökét és egy igazgatótanácsi tagot, vagy két igazgatótanácsi tagot, vagy az igazgató tanács elnökét és az ügyvezetőt, vagy egy igazgató tanácsi tagot és az ügyvezetőt – együttesen illet meg. VI.
Fejezet
A munkáltatói tag(ok)ra vonatkozó rendelkezések 1./
A munkáltatói taggal (tagokkal) kötendő szerződések érvényességéhez, - a tagtoborzás folyamatossága érdekében – közgyűlési (küldöttközgyűlési) jóváhagyás nem szükséges.
2./
A munkáltatók képviselője – közgyűlési megválasztás nélkül – egy szavazati joggal jogosult részt venni az ellenőrző bizottságban, amennyiben a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 %-át.
3./
Több munkáltatói tag esetén a munkáltatói tagok kötelesek egymás körül megválasztani az ellenőrző bizottságba állítandó egy képviselőt. A választás szabályaira a munkáltatói tagok külön megállapodása az irányadó.
15
VII.
Fejezet
A támogató jogállására vonatkozó rendelkezések 1./
A pénztár támogatójának minősül az a természetes, vagy jogi személy, aki (amely) eseti, vagy rendszeres pénzbeli, vagy nem pénzbeli szolgáltatást (a továbbiakban: adomány) juttat a pénztárnak ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató csak a pénztártagság egészének vagy az alább meghatározott tagsági kör valamelyikének juttathat adományt: – díjfizető tagok, – a nyugdíjkorhatárt 10 éven belül betöltő tagok, – azonos életkorú tagok, – valamely munkáltató alkalmazásában álló tagok, – munkáltatójuknál azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező tagok, – ugyanolyan szakképzettségű tagok. Egyidejűleg több szempont is alkalmazható. A támogatottak köre alapszabály-módosítással a jelenlegi szabályoktól eltérően is meghatározható, azonban a támogatottak köre az ÖPT.-ben megjelölt elvektől eltérően nem szűkíthető.
2./
A támogató jogosult meghatározni adománylevélben, hogy az adományt a pénztár milyen módon és milyen célra használhatja fel.
3./
Az adományt a pénztár köteles a támogató által megjelölt tartalékba, rendelkezés hiányában a likviditási tartalékba helyezni.
VIII. Fejezet Vegyes és zárórendelkezések 1./
A jelen alapszabályban és függelékeiben nem rendezett kérdésekre az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló hatályos 1993. évi XCVI. törvény /ÖPT./, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 252/2000.(XII.24.) Kormányrendelet, továbbá a módosított, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet, a 263/2003 (XII.24) sz. kormányrendelet, 264/2005. (XII. 14.) Kormányrendelet valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hivatalos állásfoglalásai az irányadók.
2./
A pénztár működési gyakorlatával kapcsolatban alkalmazni kell továbbá az egészségpénztár belső szabályzatainak az előírásait, így különösen a pénztár – Ügyrendjében és Iratkezelési szabályzatában, – Számviteli politikájában, – Házipénztár kezelési szabályzatában, – Pénzmosási szabályzatában, – Leltározási és selejtezési szabályzatában foglaltakat. – Adatvédelmi szabályzatában
16
–
Tagokkal való elszámolási és szolgáltatási szabályzatában.
3./
A pénztár tagjai tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a jelen alapszabály valamely jogszabályra hivatkozik, a jelen alapszabály jogszabály-módosítással érintett kikötései helyébe a hatálybalépéssel egyidejűleg – a közgyűlés hatáskörében végrehajtott módosítást megelőzően is – a megváltozott jogszabály kötelező érvényű rendelkezései lépnek.
4./
A tag köteles lakhelyének, illetve értesítési címének megváltozása esetén az új címet a pénztárnak írásban bejelenteni. A pénztártag által megadott lakhely, illetve értesítési cím mindaddig irányadó, amíg a tag új címet a pénztárnak nem jelent be. Az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából származó hátrányokért és károkért a pénztár nem felelős.
5./
A pénztár által a tagnak, a jogosultnak, vagy egyéb érdekeltnek a pénztár által ismert utolsó címére ajánlott levélben elküldött jognyilatkozat az elküldést követő 5. napon megérkezettnek tekintendő. Érvényes kézbesítésnek minősül, ha az ajánlott levelet a posta „nem kereste”, „ismeretlen helyre költözött” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel kézbesítette.
6./
A pénztárhoz a jognyilatkozatokat – ha jogszabály, vagy a jelen alapszabály szigorúbb alakiságot nem ír elő – írásban kell eljuttatni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha a pénztárhoz megérkezett.
7./
A hivatalos nyelv és értelmezés: A pénztár hivatalos nyelve a magyar nyelv. A jelen alapszabály alkalmazásában használatos fogalmakat az I. sz. Függelék tartalmazza. A jelen alapszabályban és a pénztár okirataiban használt szavakat – amennyiben azokra vonatkozóan eltérő meghatározást az ÖPT. nem rögzít – a jelen alapszabályban meghatározott jelentés, ennek hiányában a magyar szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni.
8./
A jelen alapszabály mellékletét az alábbiak képezik: I. sz. Függelék: Fogalmak
9./
Ezen alapszabályt mellékleteivel együtt a 2010. év december hó 15. napján tartott határozatképes küldöttközgyűlés 33/2010.(XII.15.) – 34/2010.(XII.15.) sz. határozatával módosított és egységes szerkezetben elfogadta.
Debrecen, 2010-12-15. Császár János Levezető elnök
Kovács Izabella Hitelesítő
17
Sári István Hitelesítő
I. sz. Függelék Fogalmak
1.
Alapszabály
A taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a pénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár gazdálkodására és felelősségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok, és az adott pénztár alapszabálya alapján kell eldönteni. Az alapszabály a pénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű. 2.
Tagdíj
A pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben meghatározott szabályok szerint, a munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj – minden pénztártagra kötelező – legkisebb mértékét (a továbbiakban egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg.
3.
Egységes tagdíj
Az alapszabályban megjelölt azon összeg, amelyet valamennyi pénztártag a pénztárnak rendszeresen megfizet. A tárgyévi egységes tagdíj a tagsági viszony létesítésekor érvényes egységes tagdíj 12-szeres összege.
4.
Egyéni számla
Az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodás és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár – számviteli rendjével összhangban – a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, rendszeres többlettagdíj befizetésének és eseti túlfizetésének összegét, a munkáltatói tag hozzájárulásának, valamint a pénztárnak juttatott adományoknak azt a részét, amelyet a pénztár tagjai számára az éves pénzügyi terv alapján a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyont az egyszámlák egyenlege arányában kell felosztani a tagok között. 5.
A törvény alkalmazásában a.) közeli hozzátartozó
18
A Ptk. 685. §-ának b.) pontjában megjelölt személy és az élettárs. b.) hozzáférhetőség A pénztár által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra a pénztár alapszabályában meghatározott módon kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak.
Debrecen, 2010-12-15
Császár János Levezető elnök
Kovács Izabella Hitelesítő
19
Sári István Hitelesítő
