2 25.18.10 e-Információszabadság ................................................................................. 46 25.18.12 NAVA-NDA program ................................................................................... 46 25.18.13 Felső és közoktatási szoftver és licenc díj ..................................................... 47 25.18.17 eGazdaságra hangolva .................................................................................. 47 25.18.18 Információs társadalom kiteljesítését támogató tudásmenedzsment ........... 48 25.18.19 Szociális ártámogatás..................................................................................... 48 25.18. 20 Határon túli információs társadalom programok támogatása....................... 49 25. 19 Ágazati szabályozási feladatok.......................................................................... 49 25.19.1 Ágazati szabályozási feladatok (Hírközlés, Közlekedés, Infrastruktúra, Energetika):................................................................................................................... 49 25.19.2 Postapiaci liberalizáció .................................................................................... 50 25.28 Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése.................................................................... 51 25.29 Útpénztár............................................................................................................. 52 25.30 Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok ................ 52 25.30.1 Autópálya rendelkezésre állási díj ................................................................... 52 25.30.5 GySEV ZRt. tőkeemelése ................................................................................ 53 25.30.9 EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása ..................... 53 25.30.11 TEN-T pályázatok.......................................................................................... 54 25.30.15 BKSZ működtetésének támogatása ............................................................... 54 25.30.16 Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi................ 55 törvény alapján.............................................................................................................. 55 25.30.17 Kihelyezett szakértői támogatás .................................................................... 55 25.30.26.1 Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok... 55 25.30.26.2 Nemzetközi tagdíjak (NKTH) .................................................................... 56 25.30.33 Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok ........................................................................................................... 57 25.30.34 NATO tagságból adódó ágazati feladatok .................................................... 58 25.30.36 Közlekedési zajvédelem ................................................................................ 58 25.30.37 A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése.......................................... 59 25.30.38 RO-LA gördülő országút ............................................................................... 59 25.30.39 Határkikötők működtetése ............................................................................. 60 25.36 Közhasznú szervezetek támogatása ................................................................... 60 25.36.1 Energia Központ Kht. közhasznú feladatai...................................................... 60 25.38 Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram ................................ 61 25.38.6 Vasúti fejlesztések EIB hitelből....................................................................... 61 25.41 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése........................................................ 61 25.42 Kincstári díjak..................................................................................................... 61 25.47 Kötött segélyhitelezés ......................................................................................... 61 25.50 Fejezeti tartalék................................................................................................... 62 25.50.1 Fejezeti általános tartalék................................................................................. 62 25.50.2 Fejezeti egyensúlyi tartalék ............................................................................. 62 27. Vállalkozások folyó támogatása ............................................................................. 63 27.1 Egyedi támogatások, ellentételezések................................................................... 63 27.1.2 Bányabezárás ..................................................................................................... 63 27.1.3 A helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezése .................................................................................... 63
3 28. Központosított bevételek ........................................................................................ 64 28.1 Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése .................................................. 64 28.2 Gépjármű túlsúlydíj .............................................................................................. 64 28.3 Energiaár-kompenzációs befizetés ....................................................................... 64 30. Alapok támogatása.................................................................................................. 65 30.1 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap .......................................................... 65
4 A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-és hatásköréről szóló módosított 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet alapján a gazdasági és közlekedési miniszter a gazdaságpolitikáért, az iparügyért, a bányászati ügyekért, a kereskedelmért, a külgazdaságért, a közlekedésért, az energiapolitikáért, az informatikáért, az elektronikus hírközlésért – ide nem értve a digitális műsorterjesztésre való átállás feladatait -, a postaügyért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért való felelőssége körében előkészíti a jogszabályokat, felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. Közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, valamint a kormányzati PPP feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok megalkotásában. Ellátja a gazdasági versenyképesség javításával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását. Javaslatokat készít – a pénzügyminiszterrel együttesen - a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására, és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre. Kialakítja az érdekelt miniszterekkel együttműködve a Kormány külgazdasági politikáját, stratégiát dolgoz ki a külföldi működőtőke befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének és a hazai vállalkozások működőtőke exportjának elősegítésére. Részt vesz az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítésében és annak döntés-előkészítő fórumokon való képviseletében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a tárca 2008. évi költségvetésének tervezetét a Kormány Konvergencia programjában megjelenő középtávú gazdaságpolitikával és az ehhez kapcsolódó költségvetési politikával, az EU tagságból adódó feladatok, valamint a GKM intézményi és ágazati stratégiai céljaiból levezetett feladatok és prioritások figyelembe vételével állította össze. Az ország versenyképességének növelése, az export és a beruházások által vezérelt növekedési pályára állítása érdekében a tárcánál a 2008. évi költségvetés tervezetének összeállítása során elsőrendű prioritást élvezett • a gyorsforgalmi és közúti infrastruktúra fejlesztéséhez, • az országos közúthálózat forgalom-biztos állapotának fenntartásához, • a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzéséhez, • a helyközi személyszállítási közszolgáltatásokhoz és a vasúti pályahálózat működtetéséhez, szükséges források biztosítása.
5
A GKM fejezet 2008. évi támogatási előirányzatának alakulása: A GKM fejezet 2007. évi eredeti előirányzata Feladatátrendezéssel összefüggő átcsoportosítások (MEH, NFÜ) Uniós támogatások központi kezelése Előírt létszámcsökkentés és szervezeti intézkedések hatása 2007. évi egyensúlyi tartalék elvonása Feladatváltozások hatása A GKM fejezet 2008. évi támogatási előirányzata összesen:
599.029,8 millió forint -1.625,4 millió forint -58.514,7 millió forint -352,8 millió forint -8.284,6 millió forint -203.214,2 millió forint 327.038,1 millió forint
A GKM fejezet 2008. évi tervezett kiadási és bevételi főösszegét, valamint a támogatások összegének alakulását összefoglalóan – a sor alatt tervezett egyedi támogatások és a központosított bevételek nélkül – a következő táblázat mutatja: Intézmények összesen: Fejezeti kezelésű előirányzatok GKM fejezet összesen
Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
Millió forintban 80.300,8 69.800,8 10.500,0 365.039,0 48.500,9 316.538,1 445.339,8 118.301,7 327.038,1
A GKM 2008. évi költségvetésének tervezetében a tárca hatáskörébe tartozó közvetlen feladatok megvalósítását 445,3 Mrd Ft szolgálja, melyből 327,0 Mrd Ft– ot a központi költségvetés támogatással finanszíroz. Ezen túlmenően a költségvetés egyedi termelési támogatásként a helyközi személyszállítási közszolgáltatásaihoz és a vasúti pályahálózat működtetéséhez 135,5 Mrd Ft, a bányabezárások finanszírozására, a bányavagyon-hasznosító részvénytársaságok kötelezettségeinek vagyonértékesítésből nem fedezhető költségeire 1,0 Mrd Ft támogatást biztosít. A tárca felügyelete alá tartozó Kutatási Technológiai Innovációs Alap központi költségvetésből származó támogatása 23,1 Mrd Ft.
6 A fejezet költségvetése a költségvetési támogatásból finanszírozott intézmények részére együttesen 10.500,0 millió forint támogatást tartalmaz, a 2008. évi költségvetési törvényben előírásra kerülő a központi költségvetésbe történő alábbi befizetési kötelezettség mellett: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti Hírközlési Hatóság Magyar Szabadalmi Hivatal Magyar Energia Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság
237,2 millió forint 1.416,8 millió forint 264,1 millió forint 135,5 millió forint 5.708,4 millió forint 321,0 millió forint 700,0 millió forint 7.443,9 millió forint
A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése előirányzat tartalmazza mindazon 2008. évi gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési projektek támogatását, amelyeket a Kormány nem Európai Uniós forrásból vagy PPP konstrukcióban tervez megvalósítani. A központi költségvetés 2008. évben forrást biztosít továbbá a tárcánál az Európai Beruházási Bankkal 2003. szeptemberében kötött hitelszerződésben vállalt vasútfejlesztési projektben szereplő Északi összekötő vasúti Duna-híd felújításának befejezésére. A projekt megvalósítására 2008. évben 5,9 Mrd forint áll rendelkezésre. A tárcánál a Beruházásösztönzési-célelőirányzat szolgál a magyar gazdaság versenyképességének javítását eredményező, munkahelyeket teremtő működő tőke bevonását szolgáló, a környező országokkal versenyképes támogatási rendszer működtetésére. A 2008. évi költségvetési törvény tervezetében a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból fejlesztésekre fordítható támogatás összege 35,0 Mrd forint. A beruházások megvalósulása a munkahelyteremtéssel nemcsak a nagyvárosok életminőségében hoz javulást, hanem a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő kisebb településeken is. A kis-és középvállalkozások fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a GKM költségvetési fejezetében a Kis-és középvállalkozói célelőirányzat biztosítja. Az elmúlt években a célelőirányzatból nyújtott támogatások többsége a vállalkozások létrejöttét, megerősödését, fejlesztését segítette elő. A tárca a Kis-és középvállalkozói célelőirányzat 2008. évi forrásából folytatni kívánja a hazai roma mikró- és kisvállalkozások piaci esélyeit javító, a roma közösségen belül a vállalkozóvá válást elősegítő fejlesztések megvalósítását segítő pályázati támogatási konstrukciót.
7 A KKC biztosít forrást a Szülőföld Programban meghatározott, a GKM kompetenciájába tartozó programok megvalósításához. 2008. évben a határon túli magyar vállalkozások versenyképességét növelő, EU tapasztalatátadás és tudástranszfer keretében képzési, vállalkozói tréning, üzleti környezetjavító programok kerülnek megvalósításra. Az országos közúthálózat útüzemeltetésével, fenntartásával, felújításával és fejlesztésével összefüggő feladatok forrását a tárca az Útpénztár célelőirányzat keretében tervezte meg. A célelőirányzat kiadási előirányzata 123,1 milliárd forint, melyből közvetlenül fejlesztési célokat 60,4 Mrd forint szolgál. Az országos közutak működtetésére és fenntartására rendelkezésre álló források felhasználásánál prioritást kap a közúthálózat forgalom-biztos állapotának fenntartása, valamint az elmaradt fenntartási feladatokból adódó leromlási folyamat megállítása. Az Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzat 2008. évi előirányzata, 2,0 milliárd forint lehetővé teszi, hogy a tárca folytassa a korábban már megkezdett hosszú távú energiatakarékossági program megvalósítását. A fejezet költségvetése tartalmazza a fejezeti tartalék tervezésénél előírt fejezeti egyensúlyi tartalék 8.231,4 millió forintos összegét, amelynek terhére a fejezeti kezelésű előirányzatok forráshiányának kezelésére 6.140,1 millió forint összegben szakmai feladatok kerültek megtervezésre. A GKM fejezet un. vonal alatti bevételi tételei : a Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése: a Gépjármű túlsúlydíj: az Energiaár-kompenzációs befizetés: előirányzatok bevételeinek összegét tartalmazzák.
40,0 millió forint 1.320,0 millió forint 82.000,0 millió forint
A tárca felügyelete alá tartozó intézményi körben szervezeti változást jelent, hogy a GKM Gazdasági Igazgatóság feladatait 2007. január 1-től a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vette át, 2007. július 1-től a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, valamint a Budai MÁV Kórház egészségügyi ellátási feladatait – a jogszabályban meghatározott járó beteg szakellátási tevékenység kivételével- az egységes Állami Egészségügyi Központ, a MÁV Közegészségügyi Intézet feladatait a Vasút-egészségügyi Szolgáltató Kht vette át. Ugyancsak a Vasút-egészségügyi Szolgáltató Kht vette át a MÁV kórházaktól a járó beteg szakellátási feladatokat. A két kórház felszámolási folyamatának lezárása 2007. évben nem lehetséges, ezért a tárca 2008. évi költségvetése a két intézmény Felszámoló Szervezetként való működtetését, és annak forrását is tartalmazza 2008. február 28-i végső határidővel. A Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézetet az átszervezés nem érintette. 2007. évtől az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása során, továbbá a Kohéziós alap, Strukturális Alapok, a Phare, TEN-T támogatás, Schengen Alap és Átmeneti támogatás tekintetében a közlekedésfejlesztéssel összefüggő közreműködő szervezeti feladatokat a Közlekedésfejlesztési Koordinációs központ (az UKIG jogutódja)
8 keretén belül létrehozott Közlekedés fejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet látja el. Az intézmény 2008. évi költségvetése tartalmazza a többletfeladatok ellátásához szükséges létszámot és forrást. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a 2213/2006. (XII.7.) Korm. határozat alapján 2007. július 1-vel átvette a HM Katonai Légügyi Hivatalnak az állami légi járművel bekövetkezett balesetek és egyéb repülőesemények vizsgálatával kapcsolatos feladatait oly módon, hogy az azokat ellátó személyek és források viszont a Közlekedésbiztonsági Szervezetbe kerültek átadásra. A GKM a tervezési köriratban foglaltak szerint elkészítette a fejezet 2009-2011. évekre vonatkozó költségvetési javaslatát, amelyben az évenként előírt összegű 8231,4 millió forint - Fejezeti egyensúlyi tartalékot megképezte úgy, hogy annak terhére - a fejezeti kezelésű előirányzatok forráshiányának kezelésére - azonos összegben szakmai feladatok kerültek megtervezésre.
9 1. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Igazgatása 1. 1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium létrehozásáról a 2002. évi XI. törvény rendelkezett. A gazdasági és közlekedési miniszter feladatait a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. E jogszabályi előírások alapján a gazdasági és közlekedési miniszter felelős a gazdaságpolitikáért, az ipar-ügyekért a bányászati ügyekért, a kereskedelemért, a közlekedéspolitikáért, a külgazdaságért, az energiapolitikáért, az informatikáért, az elektronikus hírközlésért, - kivéve a digitális műsorterjesztésre való átállás feladatait -, a postaügyért, valamint a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért. A miniszter a Kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódó feladatait, melyet a pénzügyminiszterrel együttműködve, az érdekelt miniszterek bevonásával lát el, az alábbiak: - jogszabály előkészítő, illetve jogalkotói tevékenységet végez, kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéskötéseket, - a gazdasági versenyképesség javításával, a mikro- kis- és középvállalkozásokkal, fejlődésük támogatásával, a gazdasági kamarákkal, a beruházások ösztönzésével, a nemzeti akkreditálással összefüggő feladatok, - javaslatot készít a pénzügyminiszterrel együttesen a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre, - a mérésügyről, a nemzeti szabványosításról, a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről, tanúsításáról és forgalmazásáról, a telepengedélyezésről, a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, a kábítószer-prekurzorokkal végezhető tevékenységekről, a műszaki termékek termékbiztonságáról és piacfelügyeletéről szóló feladatok, - a bányászattal összefüggő feladatok, - a kereskedelemről, a vásárokról és a piacokról, az üzletek működéséről, a vendéglátásról, a közraktározásról, a gazdasági reklámtevékenységről szóló feladatok, - az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló feladatok, - a közúti közlekedésről, a légiközlekedésről, a vasúti közlekedésről, a víziközlekedésről, a veszélyes áruk szállításáról, a kombinált árufuvarozásról, a közlekedési szolgáltatásokról, a közlekedési szolgáltatások hatósági árának megállapításáról, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről, a közlekedési hatósági eljárások
10
-
-
díjairól, a gyorsforgalmi utakról és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokról, a közlekedés védelméről, a közlekedés biztonságáról, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról, a közlekedési szakemberek képzéséről, vizsgáztatásáról, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejéről szóló feladatok, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a villamos energia és a földgáz határon keresztül történő szállításáról, a távhőszolgáltatásról, a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről, a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról, a megújuló energiaforrások hő- és villamosenergia-termelési céllal történő felhasználásáról, az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendő lépésekről szólófeladatok, közreműködik a közigazgatási informatikai feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok előkészítésében, az elektronikus hírközlésről szóló feladatok, a postai tevékenységről, a postai szolgáltatások ellátásáról szóló feladatok, a kutatás-fejlesztésről, a technológiai innovációról, a magyar formatervezési díjról, az iparjogvédelmi támogatásokról szóló feladatok, közreműködik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, a kormányzati PPP feladatokkal és rendszerekkel összefüggő jogszabályok előkészítésében, illetve megalkotásában.
Felhatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszter képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont kialakításáról és annak a döntés előkészítő fórumokon való képviseletéről, kormányhatározat által meghatározott rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában. Javaslatot készít a pénzügyminiszterrel együttesen a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és a megvalósításukhoz szükséges eszközökre. A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály által meghatározott feladatait a minisztérium hivatali szervezete segítségével látja el. A GKM Igazgatása 2008. évi előirányzatai a 2007. évi eredeti előirányzatokhoz képest alapvetően a fejezetek közötti megállapodások következményeként, valamint a Tervezési Körirat által a Teljesítményértékelési Rendszer bevezetésére biztosított személyi juttatás előirányzat növekedése révén változott. A minisztérium 2008. évi költségvetési támogatás előirányzata 6.271,5 millió forint, tervezett bevétele 366,5 millió forint, a tervezett kiadása 6,638,0 millió forint. A tervezett dolgozói létszám 585 fő köztisztviselő. A működési költségvetésen belül 366,5 millió forint bevételi előirányzatból 234,0 millió forint támogatásértékű
11 működési bevétel – mely bevételnek a felhasználási céljait rendelet állapítja meg – , a kölcsönök visszatérülése 50,0 millió forint, s mindössze 82,5 millió forint az intézményi működési bevétel. 2. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kutatás Fejlesztési Szervei 2.1 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Az intézmény működését, tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok; - a Kutatás és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény, - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. A Hivatal a tudomány-, technológia- és innováció-politika kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében javaslatokat dolgoz ki: - a tudomány-, technológia- és innováció-politika alakítására, - a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését szolgáló központi állami források képzésére és felhasználására, figyelemmel kíséri a források felhasználását, - a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység közvetlen és közvetett támogatási, ösztönzési rendszerére, a támogatások szempontjainak meghatározására, a közgazdasági eszközök, gazdasági szabályozók kialakítására, és közreműködik ezek fejlesztésében, - a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, - a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység emberi erőforrásai fejlesztésére, a kutatóképzés és a tudásközpontok erősítésére. A Hivatal a feladatkörében részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók, stratégiák, ezen belül kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Átfogó Fejlesztési Terv kidolgozásában, érvényesítésében. Ellátja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 10. §-ának (3) bekezdésében rögzített, az Alap működtetésével kapcsolatos, valamint a Hivatal rendelkezésére bocsátott pénzforrások kezelése kapcsán külön jogszabályban előírt feladatokat. Közreműködik a Magyar Köztársaságnak nyújtott külföldi támogatások kutatásfejlesztési és innovációs célú felhasználásában, illetve e tevékenység koordinálásában, figyelemmel kíséri a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs célú hazai támogatási programokat és pályázatokat. A Hivatal a tudomány-, technológia- és innováció-politika érvényesülését elősegítő adatgyűjtési, feldolgozási és tájékoztatási tevékenységet lát el. Közreműködik a kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés, valamint a hazai és
12 külföldi szervezetek és a kutatás-fejlesztési tevékenységben részt vevő személyek közötti együttműködés kialakításában és erősítésében. Alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet folytathat a szabad kapacitások hasznosítása érdekében, a költségvetése tervezett összkiadásaihoz viszonyítottan legfeljebb 20%-os mértékig. A feladatai ellátásához szükséges forrást alapvetően a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól – az Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (6) bekezdése alapján – az alapkezelésre átvett pénzeszköz biztosítja, melyet költségvetési támogatás egészít ki. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2008. évre tervezett kiadási előirányzata 1.184,4 millió forint, bevételi előirányzata 799,0 millió forint, költségvetési támogatása 385,4 millió forint, tervezett létszáma 96 fő köztisztviselő. 2.2 Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Az intézményt az oktatási miniszter 2003. augusztus 1-jén alapította, figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89.§-ának (1) bekezdésében, valamint az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/1998.(IX.30.) Korm. rendelet 6.§ (2) bekezdésének j) pontjában foglaltakra. A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPKI) teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény az alaptevékenysége keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal részére pályázati és pénzügyi lebonyolítási, irodai működtetési és gazdasági, ügyviteli szolgáltatásokat nyújt. Biztosítja a kutatás-fejlesztési és egyéb innovációs pénzügyi források pályázati és más formában történő, a jogszabályoknak megfelelő és hatékony felhasználását. A közösségi és hazai forrású kutatás-fejlesztési programokkal, pályázatokkal kapcsolatos előkészítő, lebonyolító és szakmai ellenőrző tevékenység alapján szükségessé váló jogi és pénzügyi feladatokat hajt végre. Tevékenységéhez kapcsolódó adatbázist és nyilvántartási rendszert működtet. Ellátja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet folytathat a szabad kapacitások hasznosítása érdekében, költségvetése tervezett összkiadásaihoz viszonyítottan legfeljebb 20%-os mértékig. Az intézmény 2008. évi előirányzatainak összegét alapvetően a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. és a KPKI közötti feladat átcsoportosítás befolyásolta. A Gazdasági Versenyképességi
13 Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló 15/2004. (II. 16.) GKM-IHM-OM-PM-TNM együttes rendelet módosításáról szóló 1/2007. (I. 9.) MeHVM-GKM együttes rendelet alapján a GVOP végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása tekintetében a Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. (2007. 02. 22-től Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.) a jogutód, mely jogi szabályozás a feladatok átcsoportosításán túlmenően az Irodától 35 főnek a MAG Zrt-ban való továbbfoglalkoztatását is eredményezte. Az intézmény 2008. évre tervezett kiadási előirányzata 824,1 millió forint, bevételi előirányzata 824,1 millió forint, tervezett létszáma 48 fő közalkalmazott, költségvetési támogatásban nem részesül. Bevételét alapvetően a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól - az Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (6) bekezdése alapján - az alapkezelésre átvett pénzeszköz biztosítja. 3 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű szerv, melynek feladatait és hatáskörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján gyakorolja. A Hivatal központi és területi szervekből áll. Területi szervei a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok, a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, és a kereskedelmi és piacfelügyeleti hatóság, a nemesfémvizsgáló- és hitelesítő hatóság, mely szervek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. A Hivatal területi szervei által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében másodfokú eljárásban szakhatóságként a központi szerve jár el. Feladatai különösen: - javaslatot dolgoz ki a haditechnikai eszközök és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmazásának, valamint a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának szabályozására, együttműködik a hazai és a nemzetközi szervezetekkel, - a kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával összefüggő nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásához intézkedéseket tesz, javaslatokat dolgoz ki e termékek és technológiák forgalmazásának szabályozására, - a kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos legális tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítése, együttműködés a hazai és a nemzetközi szervezetekkel, - a piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésre terjed ki, pl. egyes nyomástartó berendezések é rendszerek, gazdasági célfelhasználásra szánt egyes gázfogyasztó készülékek, villamossági termékek, gépek estében, - javaslatokat dolgoz ki a közraktározással kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztésére,
14 -
a nemesfémvizsgáló és hitelesítő eljárásban, valamint a mérésügyi és műszaki biztonsági eljárásban hatóságként, illetve egyes esetekben szakhatóságként jár el.
Az előzőekben ismertetett feladatainak ellátásához szükséges forrást döntően az intézményi működési bevétel biztosítja, amely meghatározóan az igazgatási, szolgáltatási és felügyeleti díjbevételből származik. Az intézmény 2008. évre tervezett kiadási előirányzata 6.010,1 millió forint, intézményi működési bevételi előirányzata 5.250,0 millió forint, költségvetési támogatása 760,1 millió forint, a 2008. évre tervezett létszáma 486 fő köztisztviselő. 5 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium A Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Az intézmény az 1955. július 1.-én kelt Alapító Határozat, valamint az 1992. június 22.-én kelt Alapító Okirat, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter a 2003. április 16.-án a módosításokkal egységes szerkezetben kibocsátott és jelenleg is érvényben lévő Alapító Okirata alapján látja el tevékenységét. Feladata elsősorban az aktív kórházi kezelést nem igénylő bánya- és energiaipari dolgozók és nyugdíjasok, valamint bányamunkán megrokkantak szanatóriumi kivizsgálása és gyógykezelése. A szanatórium országosan biztosítja a még aktív dolgozók gyógykezelését és az egyre növekvő számú nyugdíjasok, járadékosok, munkanélküliek ellátását. A hatékonyabb működés feltételeinek megteremtése érdekében 2007. évben a szanatórium tevékenységének átfogó felülvizsgálatára került sor. A vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy a finanszírozást az SZMM-en keresztül célszerű megoldani. Az intézmény SZMM részére történő átadásának kérdésében a Kormány részére jelenleg benyújtott, az államháztartás hatékony működését elősegítő átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118./2006. (VI.30.) Korm. határozat végrehajtásáról és módosításáról szóló előterjesztés alapján dönt a kormány. Az intézmény 2008. évre tervezett kiadási előirányzata 142,0 millió forint, bevételi előirányzata 60,0 millió forint, amelyből intézményi működési bevételi előirányzat 29,7 millió forint, támogatás értékű bevétel az OEP-től 30,3 millió forint. A költségvetési támogatása 82,0 millió forint. A 2008. évre tervezett létszám 38 fő közalkalmazott. 7. Nemzeti Hírközlési Hatóság A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) 2004. január 1-jén alakult a Hírközlési Felügyelet jogutódjaként. Az NHH önállóan gazdálkodó központi államigazgatási
15 szerv, amelynek jogállását, feladatát és hatáskörét az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) határozza meg. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló, 2006. évi LVII. törvény rendelkezése szerint a Hivatal Kormányhivatal, irányítását a Kormány, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. A Hatóság szervezeti egységei: a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala. Az Eht. rendelkezései szerint az NHH feladata az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítése, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete. Az NHH egyes kiemelt törvényi feladatai: -
-
-
-
-
szükség szerint, de legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetőleg módosításának szükségességéről, közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében, nyilvános meghallgatást tart, évente beszámolót készít a Kormánynak és az Országgyűlés illetékes bizottságának az elektronikus hírközlési piaci verseny magyarországi alakulásáról, e beszámolót közzéteszi, és annak összefoglalóját egy országos napilapban megjelenteti, a szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri, és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai piac működését, a szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása érdekében, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít, az Eht.-ban meghatározottak szerint megállapítja az érintett piacokat, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, valamint meghatározza a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségeket, eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben, hivatalból vagy kérelemre eljár az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban, eljár hálózati szolgáltatásokkal összefüggésben kialakult árpréssel kapcsolatos ügyekben,
16 -
-
-
közzéteszi a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, adatokat, döntéseket, koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát, eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a polgári célú frekvenciagazdálkodással, az azonosító-gazdálkodással, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, a piacfelügyelettel, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építés-felügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben, eljár a Kormány, illetve a miniszter hatáskörébe nem tartozó, polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos ügyekben, zártcélú hálózatok létesítése, összekapcsolása, fejlesztése, korszerűsítése során a zártcélú hálózatokról szóló jogszabály szerint egyeztet a hálózatgazdákkal, ellenőrzi a kijelölt vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket, ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, ellátja az információs-társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatika és hírközlési feladatai ellátásában közreműködő testület. A NHIT javaslatokat dolgoz ki a Kormány részére az infokommunikáció (informatikahírközlés-média) területét érintően, valamint a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatban, továbbá a hírközlés piaci szabályozásának kialakítására, a piacon működő esélyegyenlőségének elősegítésére, a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására, a rádió-távközlési világ- és körzeti értekezleteken képviselendő magyar álláspontra. A Tanács javaslatát, illetve véleményét a gazdasági és közlekedési miniszter – egyetértésével, támogató javaslatával vagy észrevételével – továbbítja a Kormányhoz. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának. Az intézmény feladatai ellátásához szükséges forrást a döntően a frekvenciadíjbevételekből, a felügyeleti díjból, valamint az azonosító használat díjaiból származó intézményi működési bevétel biztosítja. A 2008. évre tervezett bevételi előirányzat összege a 2007. évre tervezettel azonos mértékű, tekintettel arra, hogy a felügyeleti díj mértékét meghatározó miniszteri rendelet csak a későbbiek folyamán kerül kidolgozásra, ezen felül a jelentős bevételi forrást képviselő GSM 900-as és DCS 1800-as koncessziós frekvenciadíjak stagnálása, illetve visszaesése várható a szolgáltatók által bevezetni kívánt, jobb kapacitáskihasználtságot biztosító technológiák következményeként.
17 A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008. évi költségvetése 20.400,0 millió forint bevételi és kiadási főösszeggel került meghatározásra. A 2008. évi tervezett létszám – a 20 fő létszámcsökkentést követően – 401 fő köztisztviselő. 8. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztése Intézet A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) a 122/2001. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján jött létre. Az NIIFI teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a Nemzeti Információs Fejlesztési Programnak a 95/1999. (VI. 23.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti működtetésére, valamint a forrásainak felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására jött létre. Az Intézet által működtetett Fejlesztési Program országos kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi információs infrastruktúra-fejlesztési célprogram, amely központi költségvetési támogatással valósul meg. A Programon belül a teljes felsőoktatás, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek teljes köre, a közgyűjtemények, az NIIF Programban résztvevő 8 tárca kutatóhelyi és kulturális intézményei, összességében mintegy 700 intézmény 600000 felhasználója számára létrehozott országos számítógépes hálózat és az erre épülő alkalmazások működtetése, fejlesztése és szolgáltatása valósul meg. Az NIIF Intézet által működtetett országos nagysebességű számítógép-hálózat az EU tagországok azonosan felépített és működtetett nemzeti kutatóhálózataival összekapcsolva képezi az európai globális kutatóhálózat szerves részét. Az EU 5. és 6. Kutatási és Technológiafejlesztési keretprogramjai keretében a nagysebességű európai hálózat (GEANT) fejlesztési és működtetési költségeit a tagországok számára 50%ban az EU finanszírozza. A NIIF Program megvalósításához biztosított költségvetési támogatást a felhasználó intézmények által az NIIF Intézet részére átadott/befizetett 23%-os költséghozzájárulása egészíti ki. Az NIIFI 2008. évi 1.938,9 millió forint költségvetési kiadásait 506,2 millió forint saját bevétel és 1.432,7 millió forint költségvetési támogatás finanszírozza. A 2008. évi tervezett létszám – a 3 fő létszámcsökkentést követően - 37 fő közalkalmazott. 11. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A Magyar Bányászati Hivatal 1993. június 12-én alakult a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény előírásai alapján. A Magyar Bányászati Hivatal a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezése szerint 2007. január 1-jétől a Magyar Geológiai Szolgálat és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ jogutódja és elnevezése Magyar Bányászati és Földtani Hivatalra (a továbbiakban: MBFH) módosult.
18 A bányafelügyelet szervezetének átalakítását a 2117/2006. (VI.30.), a 2131/2006. (VII.26) Korm. határozatokban foglaltak végrehajtása, a feladatstruktúrájának áttekintését, célirányos felülvizsgálatát és további korszerűsítését a 2118/2006 (VI.30.) Korm. határozatban megfogalmazott szervezeti átalakításra való felkészülés tette szükségessé. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű közigazgatási szerv, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, területi szervei a bányakapitányságok. Az alapvető feladatait és hatásköreit meghatározó jogszabályok: -
a bányászatról szóló, többször módosított, 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.), a Bt. végrehajtásáról szóló, módosított, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet, a munkavédelemről szóló, 1993. évi XCIII. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet, a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Hivatal jár el. A Hivatal elsőfokú eljárásaiban másodfokon a Hivatal elnöke jár el. Az MBFH alaptevékenységként a bányászat – jogszabályokban meghatározott – állami szakigazgatási feladatait látja el. Az állami földtani feladatok ellátását a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet közreműködésével végzik. A 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet hatálybalépésével bekövetkezett szervezeti átalakulást követően a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet jogállása nem változott, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal címen belül teljes jogkörű, részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményként működik tovább. A Hivatal feladatainak ellátásához szükséges forrásokat alapvetően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (9) bekezdése, illetve a bányafelügyelet részére fizetendő szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet alapján keletkező intézményi működési bevétel biztosítja, melyet költségvetési támogatás egészít ki.
19 A Magyar Állami Földtani Intézet tevékenységének kiemelt területei a földtani környezet megismerését célzó kutatások, valamint a földtani környezet védelmét és hasznosítását szolgáló kutatások ellátása, működteti az Országos Földtani Szakkönyvtárat, továbbá alaptevékenység keretében végzett szolgáltatásként részt vesz az atomerőműi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló földtani kutatásokban. Az Intézet bevételei a szerződések alapján végzett földtani kutatások ellenértékéből, valamint a pályázatok útján elnyert pénzeszközökből származik, mely a 2008. évi tervezett 841,9 millió forint összegű kiadási előirányzat 59 %-át fedezi, a fennmaradó rész finanszírozási fedezetéül a költségvetési támogatás szolgál. Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet alapfeladatait a geofizikai adatinfrastruktúra elemző és értékelő tevékenységének ellátása, az alapkutatásként végzett Litoszféra kutatás, az Obszervatóriumi tevékenység, a geofizikai alaptérképek, földrengés-veszélyeztetettségi, valamint a nukleáris környezetterhelési térképek szerkesztése, továbbá a könyvtári szolgáltatás jelentik. Az Intézet bevételei az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások után befolyt bevételekből származik, mely a 2008. évi tervezett 616,1 millió forint összegű kiadási előirányzat 58 %-át fedezi, a fennmaradó rész finanszírozási fedezetéül a költségvetési támogatás szolgál. Az MBFH cím összesen 2008. évi tervezett kiadási előirányzata 3.148,1 millió forint, bevételi előirányzata 2.328,4 millió forint, a költségvetési támogatás 819,7 millió forint. A 2008. évre tervezett dolgozói létszám 365 fő, ebből 176 fő köztisztviselő. 12. Magyar Energia Hivatal A Hivatal a gázszolgáltatásról szóló, 1994. évi XLI. törvény rendelkezései szerint 1994. július 25-i hatállyal jött létre. A Magyar Energia Hivatal (továbbiakban. Hivatal) legfőbb feladatait és hatáskörét a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, valamint e törvények alapján kiadott kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg, működési feltételeiről a 2076/1994. (VIII.6.) Korm. határozat rendelkezik. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló, 2006. évi LVII. törvény rendelkezése szerint a Hivatal Kormányhivatal, irányítását a Kormány, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. A Hivatal: • a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján (a teljesség igénye nélkül): • kiadja, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján módosítja, vagy visszavonja az e törvény alapján engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, • jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat, illetve azok módosítását, valamint ellenőrzi az engedélyesek jogszabályokban, az
20
• • • • • • • • •
üzletszabályzatban és a Hivatal határozataiban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosítását, meghatározza a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályai, előkészíti a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának szabályait, ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását, dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről, felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó támogatásának kifizetését, megállapítja, igazolja, valamint ellenőrzi a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia-termeléshez felhasznált erőforrást, jóváhagyja a rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását, külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint bírságot szabhat ki,
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény alapján (a teljesség igénye nélkül): • kiadja, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján módosítja, vagy visszavonja az e törvény alapján engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, • jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, az üzletszabályzatokat illetve azok módosítását, valamint ellenőrzi az engedélyesek jogszabályokban, az üzletszabályzatban és a Hivatal határozataiban foglaltak betartását, illetve külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, • az érintett engedélyesek javaslatának figyelembevételével megállapítja az egyes fogyasztók gázfelhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét, • jóváhagyja a rendszerirányító engedélye javaslata alapján a rendszer működtetése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerfelhasználók jegyzékét és annak módosításait, • ellenőrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj és hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználását, • felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez és a földgáztárolókhoz a külön jogszabályban előírt hozzáférést, a rendszerirányító tevékenységét, valamint elbírálja a rendszerhasználók által az engedélyesek működésével kapcsolatban e jogszabály által meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott kérelmeket, • ellenőrzi a földgáz határon keresztül történő szállításának végrehajtását, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján (a teljesség igénye nélkül):
21 • kiadja, módosítja, vagy visszavonja a táv-hőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt, valamint a táv-hőtermelői működési engedélyt, ha a létesítményben hő- és villamos energiát külön-külön vagy kapcsoltan állítanak elő és a hőenergiát táv-hőszolgáltatási célra termelik, • ellenőrzi a táv-hőtermelői működési engedélyekben előírt követelmények betartását, azok megszegése esetén a Kormány rendeletében meghatározott összegű bírságot szabhat ki. A Hivatal teljes egészében saját bevételből gazdálkodik. Működési költségeit a felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek által fizetett felügyeleti díjból és az eseti eljárási díjbevételekből fedezi. A Hivatal 2008. évi tervezett kiadási és bevételi előirányzata 2.815,8 millió Ft. A 2008-re tervezett dolgozói létszám 94 fő, ebből 93 fő köztisztviselő. 13. Magyar Szabadalmi Hivatal A Magyar Szabadalmi Hivatal a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény alapján a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű költségvetési intézmény. A Hivatal feladat és hatáskörébe tartozik: -
az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, a szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása, az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén, a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel, a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása.
Az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása: - szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi bejelentések vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása, - nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredet megjelölési bejelentések vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésekből, továbbá európai közösségi jogszabályokból a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási és egyéb eljárási cselekmények elvégzése,
22 -
eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkező hatósági megkereséseknek, ellátja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét, továbbá vezeti az iparjogvédelmi szakértők nyilvántartását, gondoskodik az Iparjogvédelmi Szakértői Testület és a Szerzői Jogi Szakértő Testület működtetéséről.
A szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok: - önkéntes nyilvántartást vezet, - véleményezi a közös jogkezelő szervezetek által megállapított jogdíjközleményeket, A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el: - iparjogvédelmi tárgyú hivatalos közlönyt ad ki, megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi, növényfajta-oltalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat, - gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza, és nyilvános szakkönyvtárában közreadja a hazai és külföldi iparjogvédelmi dokumentumokat, - a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat nyújt. A Hivatal szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel keretében különösen: - vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok érvényesülését, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait, - kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok előkészítésében. A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el: - a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának vizsgálatával hozzájárul a Kormány gazdasági stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához; - a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató programokat kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban; - közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését szolgáló rendszer fejlesztésében, - a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez, vagy támogat; - terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi kultúrát;
23 -
szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzést, működteti annak rendszerét, gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről, működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti formatervezési díjak, ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában.
A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a Hivatal különösen a következő feladatokat látja el: - képviseli a Kormányt a Szellemi Tulajdon Világszervezetében, az Európai Szabadalmi Szervezetben, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsában, valamint - a miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetekben, - az Európai Szabadalmi Szervezetben gondoskodik a Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről; - a szellemi tulajdon védelme terén részt vesz az Európai Unió tagállamaként való működéssel járó kötelezettségek teljesítésében, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival, - részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések megkötésére, - kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi hatóságaival. A Hivatal működését csak saját bevételből fedezi. Az intézményi működési bevétel az iparjogvédelmi eljárások lefolytatása után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjból, valamint a nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díjból, illetve részesedésből, továbbá a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértékéből és egyéb bevételekből származik. A 2008. évre tervezett bevétel elmarad a 2007. évi törvényi előirányzattól, mely a szabadalmi fenntartási díjbevételek csökkenő tendenciájára, valamint a díjtételek évek óta változatlan voltára vezethető vissza. Az intézmény 2008 évi tervezett kiadási és bevételi előirányzata 3.210,0 millió forint, a tervezett létszám – a 3 fő létszámcsökkentést követően 215 fő. 16. Nemzeti Közlekedési Hatóság „A Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezet feladat- és hatáskörét a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló és 166/2007. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 263/2006. (XII. 20. Korm. rendelet határozza meg. A hivatkozott jogszabály rendelkezése szerint a Hatóság a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása és felügyelete alatt működő központi hivatal. A feladatai ellátását meghatározó egyéb jogszabályok: - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény,
24 -
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a viziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.
A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervei a regionális igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság és a Légiközlekedési Igazgatóság. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága: − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó a közúti járművek, járműalkatrészek és tartozékok típus-jóváhagyási, minősítési és forgalmazási engedélyezésében, − elsőfokú országos illetékességű hatóságként jár el a jogszabályban megjelölt nemzetközi személy- és áruszállítási engedélyezési és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési ügyekben, − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó diagnosztikai műszerek és járműtartozékok engedélyezésében, jóváhagyásában. − elektronikus informatikai rendszer alkalmazással végzi az új közúti járművek műszaki vizsga nélküli forgalomba helyezésének engedélyezését és az ehhez kapcsolódó importőri ellenőrzési feladatokat. − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei ügyeiben. − engedélyezi normál nyomtávú országos közforgalmú vasútvonalnak úttal történő keresztezése, illetve bármely egyéb vasútvonal és országos közút keresztezése esetén a közút-vasút szintbeni keresztezés létesítését, megszüntetését. − elsőfokú hatóságként jár el az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, azok csomópontjai, pihenőhelyei és a közúti határátkelőhelyek műtárgyai elvi építési engedélyének kiadása, építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése ügyeiben − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti pálya és tartozékai létesítése, használatbavétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében; − vasúti pályák és tartozékaik üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése, átalakítások ellenőrzése,
25 − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti járművekkel, és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos ügyekben. − ellenőrzi, a vasúti közlekedésben résztvevő vasúti vállalkozások tevékenységét, a vasúti járművek műszaki állapotát, és a vasúti közlekedésben szolgálatot teljesítő személyek alkalmasságát, és az elvégezett tevékenységek szakszerűségét. − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hajóüzem-biztonsági engedélyezési ügyekben, közreműködik külön jogszabályban meghatározott víziközlekedési balesetek vizsgálatában. − országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hajózási, tengerészeti és kikötői engedélyezési ügyekben, A Pályaalkalmasság Vizsgálati Igazgatóság a pályaalkalmassági vizsgálatokkal összefüggő feladatkörében országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hatáskörébe utalt pszichológiai alkalmasság-vizsgálati ügyekben, felkérésre igazságügyi szakértői vizsgálatokat végez, irányítja és ellenőrzi a pályaalkalmassági vizsgálatokba – jogszabály alapján – bevont egységek munkáját, és részt vesz a pályaalkalmassági vizsgálatok általános feladatainak megvalósításában. A Regionális Igazgatóság − elsőfokú hatóságként jár el a közutakkal és a közforgalom elől el nem zárt magánutakkal, azok műtárgyaival kapcsolatos jogszabályokban meghatározott ügyekben. − másodfokú hatóságként jár el a jegyzőnek közlekedési hatósági ügyekben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén. − szakhatóságként jár el más engedélyező hatóság hatáskörébe tartozó létesítményekkel, valamint a végzett tevékenységekkel összefüggő hatósági eljárásokban a közutak és a vasutak állagvédelme és forgalombiztonságának biztosítása érdekében. − illetékességi területén önállóan ellenőrzi a vasúti közlekedés biztonságát, a vasúti képzés, az üzemeltetés és fenntartás jogszabályban előírtak szerinti állapotát. − feladata a bejelentési kötelezettség alá eső közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység bejelentésének nyilvántartásba vétele, engedélyköteles közúti közlekedési szolgáltatás végzésének engedélyezése, digitális tachográf kártyák kiadása (nyilvántartása, visszavonása, cseréje, pótlása, lekérdezése, stb.), gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetek hatósági műszaki vizsgálatot végző állomássá kijelölése, környezetvédelmi felülvizsgáló szervezet feljogosítása, ellenőrzése, regisztrált bontó-hulladékkezelő nyilvántartásba vétele, ellenőrzése. − feladata a közúti járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos műszaki vizsgálata, egyes járművek minősítő vizsgálata, „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány”, jóváhagyási igazolás kiadása, egyedi forgalomba helyezés engedélyezési eljárás lefolytatása, vámkezelést megelőző vizsgálat elvégzése, közlekedési engedély kiadása. − ellenőrzi a közúti járművek állapotát, az üzembentartásukra megállapított feltételek megtartását, a gépkocsivezetők vezetési és pihenő idejét közúton és telephelyen, a
26 nehéz tehergépkocsik korlátozásának betartása, jogszabálysértés esetén hatósági eljárást kezdeményez, bírságot szab ki, tevékenység végzését megtiltja. − feladata a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetek dologi és személyi feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése, − feladata továbbá a közúti tengelyterhelés mérés, a közúti és telephelyi ellenőrzések (járműállapot, pihenőidő, gyártók, szolgáltatók (szervizek), üzemeltetők, stb.) lebonyolítása. − ellátja a közúti járművezetők vizsgáztatásával és utánképzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat. Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága hatáskörébe tartozik: - a légiközlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati engedélyének kiadása és nyilvántartása; - a légijárművek típus- és légialkalmassági hatósági ellenőrző berepülése; - légiüzemeltetési utasítások, illetve azok módosításainak elbírálása, - a repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése; - az Igazgatóság által vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének irányítása és hatósági ellenőrzése; - a légi kutató-mentő szolgálat felkészítésének és alkalmazásának hatósági felügyelete; - polgári légijárművek hazai és külföldön történő gyártása, javítása, átalakítása, karbantartása, üzemeltetése elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata; - Légijármű Típusalkalmassági Bizonyítvány kiadásához szükséges típusalkalmassági vizsgálatok elvégzése; - Légijármű Lajstromozási Bizonyítvány kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, illetve az ahhoz szükséges vizsgálatok elvégzése; - Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstrom vezetése; - Légijármű Zajbizonyítvány kiadásához szükséges vizsgálatok elvégzése, annak kiadása; - légijármű típusleírása, karbantartási és javítási utasítása meglétének és megfelelőségének vizsgálata, az alkalmazás időszakos ellenőrzése; - polgári légijármű élettartam, üzemidő engedélyezéséhez szükséges vizsgálatok elvégzése; - karbantartó szervezetek felügyelete; - polgári légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyek kiadása és nyilvántartása; - az állami repülőműszaki szakszemélyzet elméleti és gyakorlati vizsgáztatása, a szakszolgálati engedélyek kiadása, - légiközlekedéssel kapcsolatos földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása; - légiközlekedéssel kapcsolatos rádióengedélyezési és frekvenciagazdálkodási eljárás lefolytatása; - menetrend engedélyezéssel kapcsolatos eljárások lefolytatása; - repülőterek és állami leszállóhelyek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása
27 -
a Magyar Köztársaság Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Programok koordinálása, az abban foglalt feladatok végrehajtása, a repülésbiztonsági ellenőrzések és a szakmai kivizsgálások eredményeire, ajánlásaira alapozott hatósági intézkedések kibocsátása, ezekről az elöljáró és a szakmai felügyeletet ellátó szervezetek tájékoztatása; légitársasági üzletszabályzat és módosításának vizsgálata; a szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezettek (és jelöltek) orvosi minősítése a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok alapján; a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végző orvosok és vizsgáló helyek, továbbá repülési szervezetek tevékenységének hatósági felügyelete;
A Központi Hivatal a Kormány kijelölése alapján másodfokú légiközlekedési, légügyi, vasúti, közúti közlekedési és hajózási hatóságként működik a vonatkozó jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben. Meghatározza az elsőfokú szerveknek a hatósági eljárások során alkalmazandó módszertanokat Az egyéb feladatok tekintetében: - meghatározza a hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki követelményeit és módszereit, - a közlekedési ágazat hatósági jellegű képzései tekintetében meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyai, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést, - ellátja a hatáskörébe utalt nyilvántartási és nemzetközi kapcsolattartási szakmai feladatokat. A Nemzeti Közlekedési Hatóság feladatainak ellátásához szükséges forrást döntően a hatósági tevékenység ellátása során beszedett díjbevételek biztosítják, költségvetési támogatásban a 2007. július 1-jétől a Hatóság szervezetébe integrált Katonai Légügyi Hatóság működésének finanszírozására részesülnek. A Nemzeti Közlekedési Hatóság 2008. évi tervezett kiadási előirányzata 26.890,2 millió forint, a saját bevételi előirányzata 26.758,0 millió forint, a költésvetési támogatás összege 132,2 millió forint. A 2008. évre tervezett létszám 1841 fő köztisztviselő. 18. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) önállóan gazdálkodó központi költségvetési intézmény, jogelődje az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, melyet a közutak kezelői tevékenységének összehangolására a 15/1996. (V. 7.) KHVM rendelet alapított. Az intézmény tevékenységi köre az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság átszervezésének elrendeléséről szóló 34/2006. (XI. 23.) GKM utasítás alapján jelentősen bővült és elnevezése 2007. január 1-jétől Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központra változott (továbbiakban Központ). A hivatkozott GKM utasítás szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról szóló 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat, valamint a 2007-2013 közötti időszakban
28 megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról szóló 1004/2007. (I. 30.) Korm. határozat által meghatározott, továbbá a folyamatban lévő Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, illetve a Phare, TEN-T, Támogatás, Schengen Alap, Átmeneti Támogatás tekintetében a közlekedésfejlesztéssel összefüggő közreműködő szervezeti feladatokat a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ látja el. A Központ a közlekedési koordinációs tevékenysége keretében finanszírozza az útkezelői szolgáltatást és ellenőrzi az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott szolgáltatási színvonal biztosítását. Az országos közúthálózattal összefüggő egyes feladatokról szóló 46/2007. (IV. 4.) GKM rendelet szerint: - ellátja a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat, - mint vagyonkezelő működteti az országos közúthálózat vagyonnyilvántartását a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) és a Magyar Közút Kht. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) közreműködésével, - a koncessziós szerződésekben, valamint a GKM által kiállított Megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a koncessziós szerződés alapján épített hálózati elemeken a koncesszor által végzett üzemeltetési feladatoknak és az általa készített jelentéseknek az ellenőrzését, - véleményezi a koncesszor éves felújítási programját, - az országos közutak tekintetében – a hivatkozott jogszabály által meghatározott kivételekkel – a vagyonkezelésébe kerülő országos közutakhoz kapcsolódó ingatlanok vonatkozásában az ÁAK Zrt. által megkötött szerződésekből (pl. bérleti, haszonbérleti stb.) származó jogok és kötelezettségek szempontjából jogutódja az ÁAK Zrt-nek, - végzi az útügyi nemzetközi feladatokkal kapcsolatos tevékenységet, - az országos közutak kezelésével és fejlesztésével összefüggő kutatási, műszaki fejlesztési, műszaki szabályozási stb. feladatok megvalósítására a GKM jóváhagyásával szerződést köt a Magyar Közút Kht-val, - ellátja a hálózatfejlesztési tervek és a kapcsolódó megvalósítási tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítési tanulmányok elkészítésével kapcsolatos feladatokat. Az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat – a hivatkozott GKM rendelet által meghatározott kivételekkel – az országos közutak felújítását, karbantartását, üzemeltetését és fejlesztését szolgálja, amelynek forrásai döntően: - állami támogatás, - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény által meghatározott úthasználati díjból és pótdíjból származó bevétel, - az Útpénztárt kezelő és működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú területek hasznosításából származó bevételek.
29 Az Útpénztár működtetésével kapcsolatos feladatokat, ide értve a számviteli elszámolással kapcsolatos feladatokat is a Központ végzi a Magyar Közút Kht., a NIF Zrt. , és az ÁAK Zrt. közreműködésével. A Központ a vállalkozási tevékenységet azzal a feltétellel végezhet, ha az nem veszélyezteti az alaptevékenység ellátását és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, továbbá a vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladja meg – a költségvetési támogatást is magában foglaló – ténylegesen teljesítetett összbevétel 20%-át. A Központ 2008. évre tervezett kiadási és bevételi előirányzata 4.446,8 millió Ft. A tervezett létszám 157 fő közalkalmazott. 20. MÁV Egészségügyi Alapellátó Intézmények A címhez 2007. június hó 30-áig három önállóan gazdálkodó központi költségvetési intézményként működő kórház tartozott: - a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet Budapest, - a MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok és - a Budai MÁV Kórház. A Kormány az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) számú határozatában szükségesnek tartotta egy központi egészségügyi szolgáltató szervezet – Állami Egészségügyi Központ – létrehozása kérdésének vizsgálatát és a vonatkozó javaslatok kidolgozását, majd a 2009/2007. (I. 30.) Korm. határozatával a központi egészségügyi szolgáltató szervezet létrehozásáról döntött, illetve 2058/2007. (III. 31.) Korm. határozatban meghatározta az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében szükségessé váló egyes feladatokat. A Központi Egészségügyi Szolgáltató Szervezetek létrehozásáról szóló 2009/2007. (I. 30.) Korm. határozat 2. pontja úgy rendelkezett, hogy a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet és a Budai MÁV Kórház az Állami Egészségügyi Központba (Honvéd, Rendészeti és Vasút-egészségügyi Központ) célmodell formájában kerüljenek átszervezésre. Az ismertetett jogszabályi előírások, valamint az Állami Egészségügyi Központ létrehozásával kapcsolatos soron következő feladatokról szóló 2100/2007. (VI. 7.) Korm. határozat rendelkezéseinek figyelembevételével 2007. július 1-jei hatállyal sor került az érintett két kórház Alapító Okiratának módosítására és a módosításokkal egységes szerkezetben történő kiadására. Az alapító okiratok módosítása következményeként megváltozott az intézmények elnevezése (MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet Budapest, Felszámoló Szervezet; Budai MÁV Kórház Felszámoló Szervezet), valamint megváltozott az intézmények tevékenységi köre, melyből kikerült az egészségügyi ellátási tevékenység. A 2009/2007. (I. 30.) Korm. határozat 3. pontja szerint az átszervezés a két kórház jogszabályban meghatározott járóbeteg-szakellátási tevékenységére nem terjedt, a
30 járóbeteg-szakellátási tevékenységet a továbbiakban a Vasút-egészségügyi Szolgáltató Kht. látja el. Tekintettel arra, hogy az átszervezés és a két kórház megszűntetése folyamatának 2007. évben történő befejezése nem lehetséges, illetve a 2100/2007. (VI. 7.) Korm. határozat 5. pontja utasítása szerint a befejezés végső határideje 2008. február 28., a két intézmény Felszámoló Szervezetként való működésének finanszírozására a GKM fejezet 2008. évi költségvetési javaslata tartalmazza a szükséges költségvetési támogatás előirányzatot, mint finanszírozási forrást. A 2008. évre tervezett költségvetési támogatás összege MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet esetében 70,0 millió forint, a Budai MÁV Kórház esetében 25,0 millió forint. A szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézetet a fentiekben ismertetett átszervezési folyamat nem érinti. Kettős feladatot lát el: egyrészt a vasútegészségügyi ellátó rendszeren belül a vasutas biztosítottak ellátását végzi, másrészt a területi ellátási kötelezettséggel Jász-NagykunSzolnok Megye teljes területére kiterjedő megyei feladatot lát el. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége 2008. évben is: -
-
az aktív fekvőbeteg ellátást és krónikus ellátást - rehabilitáció és ápolás - nyújtó fekvőbeteg ellátás, foglalkozás-egészségügyi ellátás, valamint járóbeteg szakorvosi ellátás az ortopédia, a reumatológia, a mozgásszervi rehabilitáció, a belgyógyászat - kardiológia, endokrinológia, angiológia, gasztroenterológia -, a farmakológia, a neurológia, az urológia, a sebészet, a szemészet, a bőrgyógyászat, radiológia és ultrahang, valamint fizioterápiás szakterületeken, továbbá egyéb humán egészségügyi tevékenység és a betegszállítás.
Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységei a munkahelyi vendéglátás, oktatást kiegészítő egyéb tevékenység és egyéb szálláshely szolgáltatás. Feladatátadási szerződés alapján a Megyei Kórház közreműködésével fül-orr-gégészeti és nőgyógyászati szakellátást biztosít. Közreműködői szerződés alapján - Prodia Kft. - labordiagnosztika biztosítása. GVOP pályázat útján megvalósított Biomechanikai laboratórium működtetése. A Kórház területi ellátási kötelezettséggel megyei feladatként látja el az ortopédia, a reumatológia, valamint a mozgásszervi rehabilitációs szakterület betegeinek gyógyítását is. Az intézmény a vasút-egészségügyi szolgálaton belül működő szervezet és ennek megfelelően betegeinek körét a vasutas biztosítottak köréről és a vasút-egészségügyi intézetekbe történő beutalás szakmai rendjéről szóló 16/1994. (IV. 26.) KHVM rendelet is meghatározza.
31 A szolnoki MÁV Kórház 2008. évi tervezett kiadási és bevételi előirányzata 1.336,3 millió forint, a 2008. évi tervezett létszám 408 fő közalkalmazott. 22. Közlekedésbiztonsági Szervezet A Közlekedésbiztonsági Szervezetet a légi, a vasúti és a viziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 2006. január elsejével hozta létre. A Szervezet jogállásáról, irányításáról, hatásköréről és feladatairól, a hivatkozott törvény 7-20 §- a, valamint a Közlekedésbiztonsági Szervezetről szóló – 167/2007. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított - 278/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. A Kormány 167/2007. (VI. 28.) számú Korm. rendelete alapján a Közlekedésbiztonsági Szervezet feladatköre kibővült a kizárólag az állami légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési balesetek és egyéb események szakmai vizsgálatával is. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében a HM Katonai Légügyi Hivatal jogutódja a Nemzeti Közlekedési Hatóság mellett a Közlekedésbiztonsági Szervezet az állami célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési események szakmai vizsgálatával kapcsolatos feladatok vonatkozásában. Feladata: - a légi- a vasúti és a vízi-közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény hatálya alá tartozó közlekedési balesetek, egyéb közlekedési események szakmai vizsgálata, - kapcsolattartás a tevékenységét érintő nemzetközi szervezetekkel. A Kbvt. 7. §-ának megfelelően a Közlekedésbiztonsági Szervezet kivizsgálja: -
a belföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, - a súlyos víziközlekedési baleseteket, - a súlyos vasúti baleseteket, - a külföldön bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot. Kivizsgálhatja továbbá azokat az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint: - más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna, - a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentősséggel bíró eseménysorozat részét képezik, - a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
32 -
-
-
a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik, a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jellegének megfelelő formában zárójelentést készít, a közlekedési balesetek, és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének, valamint biztonsági ajánlást tesz a közlekedési társaságoknak, a közlekedési infrastruktúra és járművek üzemeltetőinek, továbbá más hatóságoknak, a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre, folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások megvalósításának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából, az adatbázisból a közlekedésbiztonsági szerv személyes és különleges adatokat nem tartalmazó adatbázist hoz létre, az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-államok) közötti, továbbá nemzetközi szerződésben előírt adatcseréhez szükséges mértékben. Az adatbázisban rögzített adatokat az Európai Bizottság és az EGT-államok rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket.
Az intézmény kizárólag költségvetési támogatásból gazdálkodik. A Szervezet 2008.évi tervezett kiadási és támogatási előirányzata 521,4 millió forint. A 2008. évi tervezett létszám 57 fő köztisztviselő. 23. Magyar Vasúti Hivatal A Magyar Vasúti Hivatal feladata, hogy a több szereplős európai piac minden vasúttársasága számára biztosítsa a környezetbarát vasúti infrastruktúrához való hozzáférés azonos feltételeit. A Magyar Vasúti Hivatalt a Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény alapján 2006. január elsejével hozta létre. A Hivatal jogállásáról, irányításáról, hatásköréről és részletes feladatairól a 2005. évi CLXXXIII. törvény 6982. § - a, valamint a Magyar Vasúti Hivatalról szóló 275/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. A Hivatal, mint a Kormány vasúti igazgatási szerve igazgatási-szolgáltatási, engedélyezési és piac-felügyeleti tevékenységet lát el. Feladatai különösen: - döntés a 2005. évi CLXXXIII. törvény 77.§- a szerinti jogvitás ügyekben, - működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély feltételei fennállásának ellenőrzése, - a vasúti közlekedési piac felügyelete,
33 -
-
a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a pályavasúti társaság, vagy integrált vasúti társaság között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete, a 2005. évi CLXXXIII. törvény 57.§- a szerinti keret-megállapodások jóváhagyása, integrált vasúti társaság 2005. évi CLXXXIII. törvény 66.§ (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetve annak megsértése esetén bírság alkalmazása, a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamit döntés a vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről, külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása, a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése, kapcsolattartás az európai nemzetközi szervezetekkel, az Európai Bizottsággal, az Európai Vasúti Ügynökséggel.
A Hivatal kizárólag saját bevételből gazdálkodik. A vasúti igazgatási szerv részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke a fizetésre kötelezett által az előző évben belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj, valamit elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj 0,4%-a. A Hivatal 2008. évre tervezett kiadási és bevételi előirányzata 696,6 millió Ft. A 2008. évre tervezett létszám 20 fő köztisztviselő. 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok 25.1 Beruházás 25.1.1 A magyarországi uránércbánya bezárása A mecseki uránérc-bányászat megszüntetéséről szóló 2085/1997. (IV. 3.) Korm. határozat alapján döntés született a gazdaságtalan hazai uránérc-termelés befejezéséről. A 2122/2006. (VII. 11.) Korm. határozat rendelkezett arról, hogy a program megvalósítására meghatározott módosított költségvetési forrás összesen 20.673,5 millió forint, a teljesítés végső határideje pedig 2008. december 31. A 2008. évre vonatkozó, aktualizált Intézkedési Terv 1321,9 millió forint keretösszeget tartalmaz, amelyet a bányabezárásból még hátralévő munkákra (a meddőhányók és környezetük rekultivációjára, a zagytározók és környezetük rekultivációjára), valamint egyéb tevékenységekre (felhagyott érc- és szerkezetkutató fúrások felszámolására) szükséges fordítani. A 2008. évi költségvetési javaslat ezt az
34 összeget tartalmazza. A forrás biztosításával a kormányzati beruházás a 2008. év végén befejeződik. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 1321,9 millió forint. 25.1.9 Akadálymentes közlekedés fejlesztése Az előirányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben előírt, 2010. évi határidővel meghatározott feladatok végrehajtását szolgálja. A 10/2006. (II. 16.) OGY határozatban is megfogalmazódik, hogy a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvétele elősegítéséhez nélkülözhetetlen a közlekedési akadálymentesítés, ami biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű és biztonságos hozzáférést. A 2008. évi költségvetési forrás vasúti kocsik átalakításához nyújtott támogatás biztosításával hozzájárul a vasúti közszolgáltatás akadálymentesítéséhez, valamint lehetőséget nyújt az önkormányzatok részére, hogy rugalmas közlekedési rendszer bevezetésével vagy taxi akadálymentesítéssel (a háztól házig rendszer mintaprojektjeivel) megkönnyítsék a fogyatékos személyek mozgását. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 140,0 millió forint. 25.2 Ágazati célelőirányzatok 25.2.2 Energiafelhasználási hatékonyság javítása Az előirányzat célja, hogy pályázati úton hozzájáruljon: o a lakások energetikai korszerűsítéséhez: az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok (homlokzatok, tetőterek, födémek) energia-megtakarítást eredményező utólagos hőszigetelésére, nyílászáróinak utólagos hőszigetelésére, vagy cseréjére, meglévő fűtési, illetve melegvízellátási berendezéseinek korszerűsítésére, energiatakarékos berendezésre való cseréjére irányuló beruházásokhoz. o a lakossági megújuló energiafelhasználás növeléséhez: lakóingatlanok vonatkozásában a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházásokhoz megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítésével vagy biomassza, geotermikus energia, szélenergia, valamint szerves hulladékok felhasználásának növelésével, napkollektorok, illetve napelemek létesítésével, valamint megújuló energiával üzemelő alternatív, földgázt kiváltó berendezések létesítésével, hőszivattyú létesítésével. Pályázók természetes személyek, lakásszövetkezetek és társasházak lehetnek. Az Európai Unió és ezzel összhangban a magyar energetikapolitika is kiemelten kezeli az épületek energiahatékonyságát. A fejezeti kezelésű előirányzat a 2008. évben
35 meghirdetésre kerülő pályázat keretében közel 7 ezer lakossági pályázat támogatására biztosít forrást. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 2000,0 millió forint.. 25.2.3 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény előírja, hogy a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) részére az éves állami központi költségvetésben kell biztosítani a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához szükséges költségeket. A Nemzetközi Akkreditáló Testület (NAT) szervezetéről, feladat- és hatásköréről valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény alapján a Testület pénzügyi forrásai közé tartozik a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatás. A támogatás célja az MSZT és a NAT nemzetközi feladatai teljesítésének támogatása törvény szerinti felhatalmazás alapján. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 72,0 millió forint. 25.2.9 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai A hazai közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény állami feladatként írja elő a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelést, felvilágosítást. A feladatok végrehajtásának pénzügyi fedezetét a közúti járművek műszaki megvizsgálásának hatósági díjait tartalmazó díjrendeletben meghatározott befizetési kötelezettség biztosítja. Ezzel összhangban a közlekedésbiztonság javításával, a közúti balesetek megelőzésével összefüggő egyes állami feladatok teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználási módját a 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. Az előirányzat 2008. évi tervezett bevétele 971,0 millió forint. 25.2.14 A millenáris programokkal összefüggő feladatok A Kormányprogramban megfogalmazott cél, hogy 2010-re a Jövő Házát bekapcsoljuk a nemzetközi tudományos technológiai kiállítások és oktatási központok hálózatába, hogy mindenki számára megismerhető legyen a modernizáció állandóan megújuló eszköztára. A Jövő Háza megvalósításáról és a Millenáris Park középtávú fejlesztési programjának előkészítéséről szóló 2084/2004. (IV. 15.) kormányhatározatban döntött a Kormány a Jövő Háza intézmény létrehozásáról a Millenáris Park már meglévő épületeiben, annak érdekében, hogy az információs társadalom és a tudomány legfrissebb vívmányait bemutató regionális szerepet betöltő XXI. századi központ jöjjön létre. A Millenáris parkban található kulturális programok és oktatási tevékenység egyben egy országos program, amely a vidéki családok és iskolák számára is – a települések kulturális központjaival és iskoláival együttműködve – magas színvonalú és egyedülálló
36 tudományos, szórakoztató, kulturális és oktatási szolgáltatásokat kínál. A Millenáris Parkban van emellett az e-Magyarország pontok központja, továbbá magában foglalja a kutatóközösség és a nyilvánosság számára létrehozandó Nemzeti Digitális Adattár olvasótermét is. A Millenáris park kulturális programkínálatának fenntartásához és az ideihez hasonlóan sokszínű és változatos kiállítási programokhoz 2008-ra - a 2007. évhez hasonlóan - legalább 2 új kiállítás indítását tervezi a GKM. 2008-ra bővítési célként fogalmazható meg a 2007. év folyamán a Jövő Háza Kht-ba integrált, az intézménnyel szinergikusan együttműködő Tessedik Sámuel Digitális Középiskola Központ módszertani és minőségbiztosítási központtá fejlesztése. A programok megvalósítása 2008-ban is a Jövő Háza Kht. feladata lesz. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 674,0 millió forint. 25.2.16 Közpolitikai kutatások, elemzések Az előirányzat felhasználásának célja: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében, továbbá a szabályozás hatásvizsgálatával összefüggő egyes kormányzati feladatokról, illetve a 2005. évi deregulációs programról, valamint egyes kormányhatározatok, illetve kormányhatározati pontok hatályon kívül helyezéséről szóló 1082/2005. (VII. 27.) kormányhatározatnak megfelelő közpolitikai előkészítési feladatok ellátásához, hatásvizsgálatok elvégzéséhez, és megalapozó tanulmányok elkészítéséhez szükséges fedezet biztosítása a GKM stratégiai irányainak megfelelő területeken. Az előkészítési feladatoknak ki kell terjedniük a törvénytervezetek, kormányelőterjesztések, miniszteri rendelet tervezetek megalkotásának támogatására, továbbá a szükséges közpolitikai, társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálatára – beleértve a következmények monitoringját, kiértékelését – is. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 30 millió forint. 25.2.17 Államigazgatás hatékonyságának növelése Az államigazgatás hatékonyságának növelése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának célja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium informatikai rendszerének körszérűsítése és fejlesztése, a minisztérium szervezeti egységei és a kapcsolódó intézmények munkavégzési hatékonyságának, biztonságának növelése. A 2008. évben a GKM az alábbi célokat érintő intézményi beruházásokat tervezi megvalósítani: - vezetői döntéstámogatás, - dokumentum- és adatvédelem fejlesztése, - csoportmunka támogatás kiterjesztése, valós idejű kommunikáció elérése, - stratégiai projekt előkészítés támogatása, BSC alapú kontrolling rendszer
37 -
biztosítása, eszközfejlesztés.
Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 100,0 millió forint. 25.2.20 Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás A 2003. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a 2006/2001. (I. 17.) Korm. határozat döntött a magyarországi uránipar megszüntetéséhez kapcsolódó rekultivációs feladatok finanszírozásáról; a kormányhatározat alapján a feladat forrását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetben kell megtervezni. A korábbi évekhez képest költségnövekedést jelent, hogy a rekultivációs tevékenység előrehaladtával a tájrendezett területek mérete tovább növekedett, valamint korábban több helyen a bányatérségeknek a Bányatörvényben előírt módon történő felhagyása nem történt meg. Az előző évekhez képest a többletmunkák összesen mintegy 60 millió forint többletköltséget jelentenek, azonban az üzemviteli tevékenység területén elért költségmegtakarításnak köszönhetően a tevékenység összköltsége ennél kisebb mértékben emelkedik. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 767,4 millió forint. 25.2.41 Szakképzési feladatok Az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) tartozó informatikai, hírközlési, közlekedési és a postaügyi szakképesítésekkel kapcsolatos szakképzési feladatokat a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, illetve a 1057/2005. (V. 31.) kormányhatározat és a 26/2001. (VII. 27.) OM. rendelet alapján a gazdasági és közlekedési miniszter, mint szakképesítésért felelős miniszter látja el. Az előirányzat nyújt fedezet a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5-6. §-a és a szakképzési feladatokat meghatározó egyéb jogszabályok alapján meghatározott feladatok elvégzésére, tekintettel arra, hogy az Országos Képzési Jegyzékben foglalt informatikai, hírközlési, közlekedési és postai szakképesítések köre több szakképesítéssel bővült. 2008-ra célunk a feladat egészének átadása az NSZFI, mint szakmai közreműködő és az NHH, mint megvalósító hatóság részére. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 10 millió forint.
38 25.2.46 K+F+I támogatások 25.2.46.1 K+F+I intézmény és szabályozási rendszerének átalakítása Az előirányzat célja a kormányzati tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégiában és az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának támogatása. A támogatási programok elősegítik a KKV-k innovációs készségének és képességének javítását, a szellemi tulajdonvédelem erősítését. A statisztikai módszerek fejlesztésével kialakul a K+F és innováció statisztikai adatszolgáltatási rendszere, megvalósul a K+F-et végző szervezetek teljes körű regisztrációja. A pályázati rendszerek továbbfejlesztése lehetővé teszi, hogy a közpénzekből finanszírozott pályázatok nyilvántartása, ellenőrzése és értékelése egységes elvekre épüljön. A közfinanszírozású forrásokból támogatott programok esetében bevezetésre kerül az elektronikus pályáztatás és pályázati ügyintézés. A fiatal innovatív vállalkozásokat ösztönző programcsomag célja a nagy növekedési potenciállal rendelkező fiatal innovatív vállalkozások támogatása, deregulációs javaslatok kidolgozása, adminisztrációs könnyítések, adó- és foglalkoztatási kedvezmények bevezetése. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 200,0 millió forint. 25.2.46.2 Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI programok támogatása Az előirányzat célja, hogy lehetővé tegye Magyarország csatlakozását nagy jelentőségű nemzetközi kutatási programokhoz, szervezetekhez. 1. ESS projekt támogatása A projekt célja az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Scource) kiépítése egy olyan részecskegyorsító nagyberendezés-komplexum létrehozásával, amely intenzív proton és neutron sugárnyalábokat állít elő anyagszerkezeti kutatásokhoz. 2008-ban legfontosabb feladat a program előkészítése, a konzorcium létrehozásával kapcsolatos együttműködések kialakítása, olyan szakértői megbízások, amelyek feltárják a Központ megvalósításának feltételeit, lehetőségeit. 2. ETI-ben való részvétel támogatása Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának célja, hogy az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózatának kialakításával szolgálja az európai versenyképességet, integrálva ezzel a tudás alapú társadalom megteremtéséhez szükséges három kulcsfontosságú területet. Az ETI bázisán létrejön az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdaság szereplőinek részvételével egy nemzetközi szervezet, amely a tudás- és innovációs társulások hálózata. Az előirányzat támogatja a Központ létrehozásával kapcsolatos előkészítő feladatok elvégzését, a Központhoz kapcsolódó tudáshálózatok létrejöttét, szakértők bevonását.
39 Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 130,0 millió forint. 25.3 Vállalkozási célelőirányzatok 25.3.1 Beruházás-ösztönzési célelőirányzat A Beruházás-ösztönzési célelőirányzat (BC) stratégiai fontosságú eszköz a Kormány befektetés-ösztönzési politikájában. A BC terhére történik az 50 millió euró feletti értékű, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű nagyberuházások és a 10 millió eurót meghaladó értékű beruházások támogatása, amelyekről minden esetben a Kormány egyedileg dönt. A nagyberuházások ösztönzésére és támogatására vonatkozó rendszert a GKM 2003. óta működteti. A Magyarország középtávú külgazdasági stratégiájáról szóló 2169/2005. (VIII. 3.) Kormányhatározat 4. pontjában a Kormány megerősítette a BC-ből finanszírozott egyedi kormánydöntésű beruházások támogatási rendszerének fenntartását, és a forrás rendelkezésre állásáról történő gondoskodásra hívta fel a pénzügyminisztert és a gazdasági és közlekedési minisztert. A BC terhére kizárólag az EKD rendszer keretében kedvezményezett vállalkozások részére történik folyósítás, a közreműködői feladatok finanszírozását a Nemzeti beruházás-ösztönzési célelőirányzat (NBC) forrásai fedezik. A nemzetgazdasági jelentőségű beruházások egyedi kormánydöntés alapján történő támogatásának célja, hogy a környező országokkal versenyképes támogatási konstrukció kínálásával elősegítse a működő-tőke beáramlás szempontjából meghatározó nagyberuházási projektek megvalósulását. A nagyberuházások egyedi támogatása az egyik legfontosabb eleme a befektetés-ösztönzési eszköztárnak, ezért a gazdaságpolitikai célkitűzések szempontjából elsődleges prioritású. A 2008. évi tervezés során a tárca a következő tényezőket vette figyelembe: • Egyedi kormány döntések alapján (a döntést minden esetben Kormányhatározat rögzíti) a gazdasági és közlekedési miniszter 2007. július 20-ig negyvenkét nagyberuházás támogatása tárgyában írt alá támogatási szerződéseket. Ezek kapcsán 2004-2012. évek között összesen 87.469 millió forint támogatás-kifizetési igény merül fel. • A szerződések tartalmazzák a támogatási összegek éves ütemezését. A már megkötött szerződésekben a 2008. évre esedékes támogatási ütemek összege 6.417,4 millió forint, a 2004-2007. évre ütemezett támogatási összegekből 26.838,9 millió forint 2007. év végéig nem kerül kifizetésre, továbbá várhatóan 2007. évben még megkötésre váró szerződések 2008. évi üteme 1.743,7 millió forint összegben, így ez az összeg is determinációként terheli a 2008. évet. Mindezeket figyelembe véve a már megkötött szerződésekből származó 2008. évi determináció 35.000 millió forint. • A Gazdasági Kabinet által jóváhagyott támogatási összegre vonatkozó tárgyalási mandátumok birtokában a gazdasági és közlekedési miniszter 2007. július 20-ig további huszonöt céggel folytatott eredményes tárgyalásokat. Amennyiben a
40 Kormány felhatalmazásával sor kerül a támogatási szerződések aláírására, akkor az elfogadott ajánlatok alapján a fent bemutatott összegen felül további 24.626,0 millió forint támogatási igény merül fel 2011. évet bezárólag. A GKM a Gazdasági Kabinettől kapott mandátumok alapján jelenleg húsz nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházást megvalósító befektetővel tárgyal. Amennyiben a tárgyalások sikeresek lesznek és Kormányhatározatokon alapuló támogatási szerződések megkötésére kerül sor, úgy a támogatási igények maximális kifizetési szükséglete a 2011. évet bezárólag 16.779,0 millió forint. A célelőirányzat „felülről nyitható”, azaz a teljesülés a költségvetési törvény alapján a Kormány jóváhagyásával külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat felülről való nyithatóságát az indokolja, hogy a tervezés menetében figyelembe vett szerződéseken, valamint a Gazdasági Kabinet által jóváhagyott támogatási összegeken és tárgyalási mandátumokon alapuló determinációkon túl további jelentős kötelezettségvállalás előkészítése van folyamatban, amelyek időbeli ütemezése nehezen jelezhető előre. Az előirányzat 2008. évi tervezett támogatása 35.000,0 millió forint. 25.3.2 Nemzeti beruházás ösztönzési vállalkozási célelőirányzat Az előirányzat 2008. évben az alábbi feladatok ellátásához biztosít fedezetet. • Közreműködői szervezetek finanszírozása: az NBC-ből (illetve jogelődjeiből) a korábbiakban szerződött és finanszírozott pályázatok, valamint az ipari parkok kezelésével összefüggő közreműködői feladatának ellátása, továbbá a BC-vel és NBC-vel kapcsolatos könyvvezetésre, pénzügyi-számviteli feladatok ellátása, a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások döntés előkészítésével, helyszíni ellenőrzéseivel, szerződéskötésével, monitoringjával, valamint a szakmai teljesítés igazolásával, pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos közreműködői tevékenység ellátása. • Jogszabályok által előírt feladatok finanszírozása: a Várpalota régió környezetvédelmi rehabilitáció ipari alprogramja a 2165/1996. (VII. 4.), a 2258/2001. (IX. 14.) és 2096/2002. (III. 28.) Kormányhatározatok végrehajtása kapcsán a hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás megfizetése, a Piaci intervenciós programok és intervenciós kölcsön, piaci megfigyelési rendszer működtetése. • Egyéb dologi kiadások, valamint minisztériumi háttértevékenységek (sajtó- és kommunikáció, kiemelt szakmai feladatok ellátásához szükséges szakértői tevékenység) finanszírozása, továbbá védelmi logisztikai kiválósági központ működéséhez hozzájárulás, valamint a magyar gazdaságról alkotott ország
41 imázs kép erősítése, a befektetés-ösztönzési tevékenység gazdasági környezetének bemutatása a külföldi működő tőke behozatalának fokozása érdekében. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 1.060,0 millió forint. 25.3.3 Kis- és középvállalkozói célelőirányzat A kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi törvény értelmében a kizárólag kis- és középvállalkozások fejlődését támogatások finanszírozását a GKM költségvetési fejezetében a középvállalkozói célelőirányzat (KKC) biztosítja. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatásából az alábbi feladatok finanszírozásra:
XXXIV. szolgáló Kis- és kerülnek
1. Roma mikro- és kisvállalkozások fejlesztését segítő támogatás A program finanszírozására 2008. évben 300,0 millió forint fordítható, amely a 2007. évi, 3,4 millió forint átlagos támogatási összeg alapul vételével, és 80-90 nyertes pályázóval számolva került megtervezésre. A KKC várható díj bevétele – 2007. évi támogatási igényt feltételezve - 0,2 %-os pályázati díj mellett 3 millió forint. 2. Vállalkozói kultúrát és versenyképességet javító pályázat A pályázat célja a vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozói szellem erősítése, s ezáltal a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése és nemzetköziesedésének elősegítése. A pályázat keretében a vállalkozói szakmai szövetségek, önkormányzatok, kamarák vállalkozói kultúrát erősítő programjaira, valamint a vegyes kamarák és a Magyar Minőség Díj finanszírozására mintegy 425 millió forint támogatási igény merül fel. 3. Széchenyi Kártya Program A Széchenyi Kártya Program kiterjesztése érdekében a Kormány elfogadta az 1130/2005. (XII. 23.) számú határozatát, amely szerint az állami támogatás mellett biztosított működése 2010. december 31-ig meghosszabbodik. A fenti időpontig a Kormány minden kibocsátott Kártyára 50 %-os garanciadíj-támogatást biztosít, azonban a kamattámogatás 2008. január 1-jétől megszűnik. Az idei évivel azonos kibocsátott kártyával és a vállalkozások által igénybe vett növekvő hitelkerettel kalkulálva, az átlagos havi lekötés 75 millió forint. 2008. évben a Széchenyi Kártya program keretében várhatóan 900 millió forint lekötésére kerül sor. 4. Támogatási programok lebonyolítása (GVOP, hazai programok) A GVOP végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló, 15/2004. (II.16.) GKM-IHM-OM-PM-TNM együttes rendelet alapján a MAG Zrt. közreműködik a GVOP KKV-k fejlesztése prioritás valamennyi intézkedésének végrehajtásában. A Kis- és középvállalkozói célelőirányzathoz kapcsolódó fenti feladatokra a célelőirányzatból 520 millió forint kerül biztosításra.
42 5. Átfogó kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia végrehajtása A GKM integrált kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiája a Kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciót, az Üzletre hangolva programot, a kis- és középvállalkozások vonatkozásában a Középtávú tudomány-, technológia és innováció politikai stratégiát és Magyarország középtávú külgazdasági stratégiáját foglalja magában. A program végrehajtására, szakértői és tanácsadói feladatok finanszírozására tervezett összeg 100,0 millió forint.. 6. Egyéb működtetési költségek A KKC forrásainak felhasználásával kapcsolatos részletes szabályozást a GM vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet alapján az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségek a KKC-ból finanszírozhatók. Ezen költségekre tervezett összeg 40,0 millió forint. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 2.285,0 millió forint. 25.3.4 Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása Az előirányzat felhasználása pályáztatás útján történik, amelynek célja a tőkepiacon keresztül történő forrásbevonás ösztönzése, amely egyrészt nagyobb rugalmasságot, transzparens cégértékelést, részvényeik tekintetében likviditást biztosít a cégeknek (tulajdonosaiknak), másrészt bővíti a tőzsdei befektetési lehetőségeket, így az egész tőkepiacra pozitív hatást gyakorol. A pályázat 2008. évi forrásigényének tervezésénél a 2005-2006. évekről rendelkezésre álló adatok szolgáltak alapul. A pályázat keretében 4-6 pályázóval számolva a program finanszírozására 100 millió forint támogatási igény merül fel. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 100,0 millió forint. 25.3.8 Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat Az előirányzat 2008. évben az alábbi feladatok finanszírozására biztosít forrást: • Az ITD-H közhasznú tevékenységének ellátásához, működési költségeinek finanszírozására, a hazai regionális irodahálózat fenntartásara, valamint a HTEC program működtetésének finanszírozására, továbbá az ITDH szervezetkorszerűsítés, üzletfejlesztés folytatására és az egyablakos befektetőkiszolgálási rendszer fejlesztésének támogatására. • Befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok finanszírozására, amely a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, a magyar gazdaság növekedésének és a versenyképesség fejlesztésének megvalósítását szolgálja. • Az egyedi kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatására, amely a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelembe való beilleszkedését, kapcsolataik fejlesztését és bővítését, a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, külpiaci értékesítését segítik elő.
43 • Az egységes állami külgazdasági képviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. KüM-GKM együttes utasítás alapján a külgazdasági szakdiplomata hálózat közvetlen szakmai irányításához kapcsolódó, a külképviselet más diplomatáit is megillető alapvető szolgáltatásokon felüli kiadások költségvetési forrásainak biztosítására (gépkocsipark műszaki korszerűsítése és szükséges cserék lebonyolítása). • Külképviseletei hálózat felülvizsgálatának finanszírozására, amely a racionális, hatékony munkavégzés megteremtését segíti elő. Indoka: a fejlett világban kevesebb gazdasági diplomatával is ellátható a képviselet, ugyanakkor olyan országokban, ahol nagyobb jelentősége van a diplomáciai védelemnek, a mostaninál több magyar gazdasági szakemberre lenne szükség a helyszínen. Bővítést igénylő térségek a Balkán, a FÁK országok, Észak-Afrika, a Kaukázus térsége, valamint az EU közvetlen szomszédai. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 2.855,0 millió forint. 25.3.9 Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége Az Európai Unió 2005-ben megfogalmazott iparpolitikai koncepciója kiemelt jelentőséget tulajdonít az üzleti környezet fejlesztésének, a tudás- és innováció alapú fejlődésnek, valamint a vállalkozások és a munkahelyteremtés támogatásának. Az iparpolitikai koncepció ágazati kezdeményezései között szerepel a védelmi ipar, amely esetében a védelmi ipar szerkezetátalakítása és konszolidációja, az uniós belső piac kialakítása, egy versenyképes, - a biztonsági K+F programok révén is innovációra épülő európai védelmi ipari és technológiai bázis megteremtése került a célkitűzések sorába. Ehhez szervesen illeszkedve az EU által 2004-ben létrehozott Európai Védelmi Ügynökség is megkezdte az Európai Hadfelszerelési Piac (EDEM) létrehozására irányuló munkáját. Ennek elemeként került elfogadásra az az önkéntes beszerzési rezsim, amelyhez Magyarország 2007. július 1-vel csatlakozott. Az európai piacnyitás elkerülhetetlen, viszont a magyar védelmi ipar jelenlegi struktúrájában és technológiai felkészültségével nem fogja tudni felvenni a versenyt az európai, fejlett védelmi ipari cégekkel sem a belső, sem az európai piacokon. A versenyképesség megteremtéséhez új termékek fejlesztésére, technológiai fejlesztésre, a beszállítói képességek fejlesztésére, a cégek aktív marketing munkájára, a nemzetközi védelmi projektekben való részvételre van szükség. Figyelembe véve az említett külső és belső tényezőket, egy olyan korszerű pályázati forrás megteremtése szükséges, amelynek felhasználásával növelhető a magyar védelmi és biztonsági iparban érdekelt cégek versenyképessége és javíthatók piacra jutási körülményeik. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 50,0 millió forint.
44 25.13 Üzletre hangolva Az előirányzat célja, hogy a program a vállalkozók számára érzékelhető módon, folyamatosan évi több 10 milliárd forintot elérő költségmegtakarításokat eredményezően javítsa az üzleti környezetet, és ezen keresztül javítsa a versenyképességet, a vállalkozások működésének hatékonyságát. A program célja továbbá a vállalatok működési feltételeit fejlesztő intézkedési elképzelések összegyűjtése, amelyek költségmegtakarítást jelentenek a vállalkozóknak, de az állam számára sem eredményeznek túlzott mértékű kiadást, illetve bevételcsökkenést. Ezek a javaslatok szabályozási és/vagy fejlesztéspolitikai intézkedéseket igényelhetnek - többek között - a következő területeken: a cég- és adóadminisztráció terheinek csökkentése, a hatósági eljárások egyszerűsítése, a verseny tisztaságának, átláthatóságának biztosítása, a pénzügyi működési feltételek javítása, a vállalkozások jogbiztonságának növelése, vállalatirányítási, ill. egyéb szakma-specifikus témákban. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 300,0 millió forint. 25.14.5 EU szabványok honosítása A támogatás célja a Magyar Szabványügyi Testület szabványosítási költségeihez való hozzájárulás a tárca által kidolgozott műszaki jogszabályokhoz kapcsolódó európai szabványok bevezetésének elősegítésére. Elsősorban az új megközelítésű irányelveket harmonizáló magyar rendeletek igénylik a szabványosító tevékenységet, de más nemzeti jogszabályokhoz is kapcsolódnak nemzeti szabványok. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 90,0 millió forint. 25.18 Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 25.18.7 Közháló program Az előirányzat az Informatikai Közháló létrehozását, működtetését garantálja, melynek célja az 1188/2002 (XI.7.) számú Korm. határozat értelmében az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatba be nem vont, a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek informatikai ellátásának biztosítása. A „Közháló program”–ból megvalósítani tervezett feladatok: o A költségvetési forrás több mint 90 százaléka a Közháló II. program működtetését, annak üzemviteli költségeit fedezi. Az Informatikai Közháló I. fázisa 2006. december 31-ével lezárult, 2006-ban sor került az új közbeszerzési eljárások lefolytatására. A 2007. január 1-jén életbe lépett, az Informatikai Közháló továbbműködtetését lehetővé tevő vállalkozási szerződések 2008. február 28-ig meghatározott időtartamúak, ezt követően pedig változatlan díjtétellel határozatlan idejűvé válnak.
45 o A Közháló III. program előkészítése érdekében 2008-ban elő kell készíteni, és le kell folytatni a program továbbműködtetéséhez szükséges közbeszerzési eljárásokat, a hozzájuk kapcsolódó műszaki és jogi feladatokat el kell látni. A forrás fedezetet nyújt: • A Közháló III végleges struktúráját meghatározó tanulmányok elkészítésére • A hivatalos közbeszerzési tanácsadó - akinek az eljárásba való bevonását a közbeszerzési törvény a közösségi értékhatárt elérő, vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén kötelezően előírja - díjazására • Az eljárások lebonyolítása közben felmerülő jogi tanácsadási költségekre • A bírálóbizottság külső tagjainak és szakértőinek díjazására Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 3600,0 millió forint. 25.18.8 Információs társadalom kiteljesítése Az előirányzat célja, hogy az Információs Társadalom fejlődésének gátját, a közösségi hozzáférés (eMagyarország pontok) infrastruktúrájának állapotát, valamint a lakosság internet használatának motiválatlanságát, az IKT alkalmazások elleni negatív attitűdjét és a digitális írástudatlanság felszámolását elősegítse. Ezen problémák kezelésére az alábbi programokat tervezzük elindítani 2008. évben: 1. eMagyarország Program 2.0 Az eMagyarország pontok valódi közösségi hozzáférési ponttokká fejlődnek, és két éven belül a közösségi szolgáltatások meghatározó részévé és színterévé válnak. 2010re az eMagyarország pontok egységes végponthálózata minden lehetséges közfeladat kiszolgálását ellátja az e-Tanácsadói decentralizált személyes ügyfélszolgálat biztosításával az e-Magyarország pontokon, amelyek többszintű hálózaton át kapcsolódó rendszerben működnek és szolgálják ki a megreformált közigazgatást. A program kiemelt voltának megfelelően alapvető állami feladatot valósít meg, az eSzolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával minden állampolgár számára az eTanácsadók, valamint az e-szolgáltatásokat segítő és helyi társadalomfejlesztő tevékenységével. A fenti feladatokra 2008-ban 2 100 millió Ft kerül felhasználásra, amelynek eredményeképpen az eMagyarország hálózat integrálódik a hálózati közigazgatásba, a gazdaságba és a társadalomba. 2. NETreKész Program Állami és piaci oldalról egyaránt megfogalmazódott az igény egy olyan közös program indítására, és a jövőben ennek folytatására, amely az infokommunikációs eszközök, alkalmazások és tartalmak iránti társadalmi nyitottság célcsoportonkénti növelésén keresztül az internet-ellátottság és használat bővítését célozza. Erre a programra tervezett összeg 300 millió Ft. 3. Digitális Írástudás Akcióprogramban meghatározott feladatok elvégzése és monitoring A Digitális Írástudás Akcióprogram konkrét intézkedéseket fog meghatározni a kormányzat részére, amelyek alapvető célja a jelenleg digitálisan írástudatlan népesség
46 digitális íráskészségének fejlesztése. Az intézkedések IKT eszköz/hozzáférés biztosítására, digitális tartalomfejlesztésre, ismeretterjesztésre, illetve tudás biztosítására irányul. Erre a programra 40 millió Ft kerül felhasználásra. 4. Információs Társadalom Fehér Könyv monitoring A 2007-ben elkészülő Fehér Könyv alapján számos akcióterv készül (szélessáv, digitális írástudás, e-inclusion, digitális tartalom), valamint kívánalmakat fogalmaz meg a jogszabályok jövőbeni módosításáról a hatékonyabb állami működés érdekében. A fehér könyv monitoringja keretében a fent leírt feladatok megvalósulásának nyomon követése miatt egy évenkénti monitoring és follow-up szükséges. Erre a programra 10 millió Ft kerül felhasználásra. 5. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása az Információs Társadalomba Az Európai Bizottság e-Inclusion Stratégiája alapján a tagállamoknak nemzeti akciótervet kell kidolgozniuk. Cél az IKT eszközökhöz való hozzáférés növelése a célcsoportok körében, továbbá a használati képesség és a digitális íráskészség fejlesztése. A programra tervezett összeg 20 millió Ft. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 2470,0,0 millió forint. 25.18.10 e-Információszabadság Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény végrehajtásának felügyelete a GKM feladata, amelynek ellátása - a 2007. évi együttműködéshez hasonlóan - a Neumann Kht megbízásával történik. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény által előírt feladatok ellátását a Neumann Kht. keretében működő Elektronikus Információszabadság Projektiroda végzi, amely elsősorban tájékoztatási és oktatási tevékenységet végez, másodsorban szoftveres támogatást nyújt a csatlakozó intézmények számára, harmadsorban pedig a közadatkereső üzemeltetése révén adminisztrációs és riportfelületet szolgáltat. A 2008. évben a törvény által előírt következő hatályba léptető határidő miatt központi tárhelyszolgáltatás fenntartása szükséges. A 2007. évi fejlesztések után a rendszerhez történő csatlakozások mennyiségét figyelembe véve nem szükséges kiemelt fejlesztés. 2008-ban a rendelkezésre álló forrás nyújt fedezetet a bíróságok csatlakozására, valamint a közadatkereső szolgáltatás további bővítésére, mélyítésére. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 50 millió forint. 25.18.12 NAVA-NDA program A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) a sugárzott televízió- és rádióadások köteles példányainak archívuma. Ebben a minőségében törvény írja elő számára az archiválási kötelezettséget. A tároló kapacitás bővítése 2008-ban is elengedhetetlen a
47 működés szempontjából. A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) fejlesztése mind a hazai tartalomgazdák egyre jobb minőségben történő kiszolgálása, mind a nemzetközi kezdeményezésekhez való csatlakozás szempontjából jelentős. Kiemelt cél a résztvevő intézmények, valamint az általuk rendelkezésre bocsátott találati rekordok számának további emelése. Szakmai szempontból alapkövetelmény a Minerva, Michael, Delos és egyéb EU-s programokhoz történő csatlakozás, valamint továbbra is kiemelt prioritást élvez a 2007. évi sikeres pályázatok folytatása. Az említett projektek vonatkozásában hazánkat az NDA képviseli. A létrejövő, továbbfejlesztett rendszerek a Neumann Kht. üzemeltetésében működnek a 2008. évben is. A 2008. évre tervezett költségvetési támogatás szolgál fedezetül továbbá a Neumann Kht. tulajdonosi szerkezetének átalakításából eredően a GKM-re háruló többletfeladatok finanszírozásához. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 200,0 millió forint. 25.18.13 Felső és közoktatási szoftver és licenc díj A felsőoktatási intézmények és alkalmazottaik, a felsőoktatási hallgatók, valamint a közoktatási intézmények és alkalmazottaik szoftverellátásának finanszírozásáról szóló 2026/2005. (II. 25.) kormányhatározat 3. pontja alapján megkötött 3 évre szóló szerződés 2008. február 29-ig biztosít érvényes licencjogot a felsőoktatási intézményekben mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak, az alsó- és középfokú oktatási intézményekben pedig a pedagógusok teljes körének. A 2001 óta alkalmazott beszerzési eljárás - a közel 600-650 ezer érintettet figyelembe véve - évente átlagosan 1,7 mrd Ft-jába került a magyar költségvetésnek (2500-3000 Ft/évfő). A tárca feladatát jelenti, hogy 2008-tól a jogtiszta szoftverek közötti választás lehetőségét valamennyi állampolgár számára biztosítsa, a korábbi évekhez képest kedvezőbb áron. Ezért 2008. március 1-jétől egy olyan új hazai beszerzési eljárás kerül bevezetésre, amely megőrzi a központosított beszerzések kedvezőbb költségeit, ugyanakkor - lehetővé téve a Microsoft szoftverek mellett nyílt forráskódú, de komoly terméktámogatással rendelkező szoftvertermékek használatát - rugalmasan alkalmazkodik a végfelhasználók helyi igényeihez is. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 1235,6 millió forint. 25.18.17 eGazdaságra hangolva Az előirányzat célja, hogy a hazai gazdaság fejlesztését, versenyképességének növelését szolgálja a stratégiai, a szabályozási és a támogatási eszközök hatékony felhasználásával az IKT eszközök megfelelő mértékű és irányú alkalmazásának általános erősítésével az egyes gazdasági szektorokban, valamint az IKT iparág, mint a hazai GDP jelentős részét kitevő kiemelt szektorban, ideértve a szektor további növekedési alapjául szolgáló egyes területek azonosítását, különös tekintettel a digitális tartalomipart.
48 1. Az Információs Társadalomhoz kapcsolódó szabályozási intézkedések A gazdaságfejlesztés, az üzleti környezet fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze az IKT eszközök használatát serkentő szabályozási környezet megteremtése. Kiemelt szabályozási területként jelentkezik a közérdekű adatok kereskedelmi célú hasznosítása, az elektronikus kereskedelmi önszabályozáson alapuló minősítési és vitarendezési eljárás kialakítása, valamint az elektronikus közbeszerzés és a B2C elektronikus tranzakciók további fejlesztése. Erre a programra tervezett összeg 85 millió Ft. 2. Digitális Tartalom Akcióprogram A hazai IKT iparág fejlesztése érdekében az akcióprogram elkészítésének célja a digitális tartalomipar, mint az iparági növekedés egyik potenciális területének átfogó elemzése, növekedési lehetőségeinek feltárása. Erre a programra 20 millió Ft kerül felhasználásra 3. IKT Iparpolitikai Koncepció kidolgozása Az Iparpolitikai Koncepció az IKT iparág, mint a hazai GDP szempontjából kiemelt jelentőségű szektor fejlesztéséhez szükséges átfogó koncepció kialakítását célozza, biztosítva a szükséges kormányzati és ágazati lépések megfelelő összehangolását. Erre a programra 20 millió Ft kerül felhasználásra. 4. Hazai pályázatok kezelése és lezárása. 2000-2007-os időszakban az információs társadalom kiépítésére és kiteljesítésére kiírt hazai pályázatok kezelésére, és a 2008-ban induló pályázat kezelési feladatok ellátásának finanszírozására szükséges forrás 200 millió Ft. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 325,0 millió forint. 25.18.18 Információs társadalom kiteljesítését támogató tudásmenedzsment Az előirányzat célja az infokommunikációs piac megalapozott szakpolitikáinak előkészítéséhez, az infokommunikációs szabályozásához a piac gazdasági elemzésére, a döntések hatásvizsgálatára felkészült információs rendszer működtetése és az ágazati monitoring rendszer tovább fejlesztése. A rendszer működtetésének egyik alapvető adatforrása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban a miniszter által elrendelt adatgyűjtés megvalósítása. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 42,0 millió forint. 25.18.19 Szociális ártámogatás Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által 2004-ben bevezetett, a 19/2004. (VI. 20.) IHM rendelet alapján szabályozott szociális telefontámogatás a fogyatékos, szociálisan rászorult személyek egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz – az egyetemes hírközlési szolgáltatók meghatározott díjcsomagjához – való hozzáférését támogatja személyenként havi bruttó 1000 forinttal a központi költségvetésből.
49 Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 195,1 millió forint, 25.18. 20 Határon túli információs társadalom programok támogatása A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fontos ügyként kezeli a határon túli magyarság információs társadalomba való bekapcsolódását, ami meghatározó tényezője gazdasági megerősödésüknek, szülőföldön való boldogulásuknak. Ennek érdekében került kialakításra a kétoldalú együttműködés rendje és formája, illetve létrejött az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó, a teljes magyarságot átfogó, konzultatív fórum, a Magyarság az Információs Társadalomban Testület (MAITT) és annak végrehajtó szerve az Irányító Bizottság (IB). A 2008-ra tervezett támogatás célja, hogy a Kormányprogram Információs Társadalom megvalósításáért folytatott vonatkozó stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását gyakorlati lépések során segítse elő. A tartalom-, illetve humán erőforrás-fejlesztés révén a felhasználók széles tömegei képesek bekapcsolódni az Információs Társadalomba. Az eMagyar pontok pedig ahhoz járulnak hozzá, hogy az Internet nyújtotta lehetőségeket a szórványban élő magyarság mind szélesebb köre ismerje meg, ezáltal segítve a társadalmi esélyegyenlőség megszilárdulását. Az eMagyar pontok hálózattá fejlesztése, illetve a közös eMagyar.net portál szolgáltatásainak bővítése jelenti a Magyar-magyar Platform alapját. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 10 millió forint. 25. 19 Ágazati szabályozási feladatok 25.19.1 Ágazati szabályozási feladatok (Hírközlés, Közlekedés, Infrastruktúra, Energetika): Az előirányzat forrást biztosít az infrastruktúra területén, az elektronikus hírközlési, a közlekedési és az energetikai ágazatokban egyes jogszabályokat érintő szabályozási feladatok szakmai előkészítésére, egyeztetésére, szakértői tevékenységre. Az előirányzat támogatási céljai az alábbiak: • az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés biztosítása. • az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása. • az Európai Unió 3. Energia Csomagjának honosításából adódó; az új magyar energiapolitika végrehajtásához kapcsolódó; valamint egyéb energetikai szabályozási (pl. a földgázellátásról szóló új törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet) feladatok ellátása. • az EU Tanácsának Közúti Közlekedési csomagja. A közúti áru- és személyszállítás, valamint a kombinált áruszállítás személyi, jogi
50
• • • • •
feltételrendszerének korszerűsítése, illetve az EU közösségi jogalkotásból eredő feladatok ellátása. nemzetközi egyezmények, illetve az EU csatlakozási szerződés alapján részvétel a nemzetközi közúti jármű műszaki szabályozási munkában, a nemzetközi szabályozás átvétele a hazai jogrendbe. a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény időszakos felülvizsgálata. a légiközlekedési stratégia kidolgozása, a stratégiát követően a légiközlekedésről szóló törvény átfogó módosításáról szóló koncepció, illetve törvényjavaslat kidolgozása. repülőterek és a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek jelenleg Légügyi Előírások és Légügyi Utasítások formájában rögzített jogi helyzetének rendezése. légiközlekedési zajjal kapcsolatos problémák megoldása.
Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 215,0 millió forint. 25.19.2 Postapiaci liberalizáció A postapiaci liberalizációhoz kapcsolódóan a verseny kiterjesztése, intenzitásának ösztönzése céljából az alábbi jogszabályok módosítása válik szükségessé: o A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása, o A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV.19.) Korm.rendelet módosítása, o A postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeiről szóló 68/2004. (IV.15.) Korm.rendelet módosítása, o Az egyetemes és engedélyes postai szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének, valamint a költségek számításának részletes szabályairól szóló 17/2004. (IV.28.) IHM rendelet módosítása. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján a jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmigazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelvének módosításához, a postapiaci liberalizációhoz kapcsolódóan nélkülözhetetlen a nemzeti viszonyokra adaptálható optimális piaci modellt, engedélyezési eljárást megalapozó tanulmány és a hazai viszonyokra adaptálható megfelelő finanszírozási modell kidolgozása. Mindezeken kívül szükséges a jövőbeni egyetemes postai szolgáltatási kör újradefiniálása, az ennek meghatározását megalapozó és a nettó elkerülhető költségszámításra vonatkozó módszertan kidolgozását célzó tanulmány kidolgozása, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendelet megalkotása. A tervezett támogatás a feladat végrehajtásához szükséges szakértői díjak forrásfedezetét bíztosítja. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 105,0 millió forint.
51 25.28 Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése A „Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése” fejezeti kezelésű előirányzat szolgál fedezetül mindazon építési projektek befejezéséhez, amely építése a 2002. és 2006. közötti programidőszakban kezdődött meg. Ezen kívül azon 2008. évi gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési projektek támogatását tartalmazza, amelyeket a Kormány nem Európai Uniós forrásból (Közlekedés Operatív Program kiemelt projektjeként) tervez megvalósítani. A költségvetési forrás felhasználását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányítása és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ koordinálása mellett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint az utak építtetője kezeli. Az előirányzat főképp a jelenleg is építés alatt álló gyorsforgalmi útszakaszok további finanszírozását szolgálja. 2007. évben az M3 és az M35 autópálya elérte Nyíregyházát, illetve Debrecent. Jelenleg is több, a Nemzeti Fejlesztési Terv I. időszakában indított projekt van folyamatban. Így többek között folyik az M0 Északi-híd, az M6 autópálya M0 és Érdi tető közötti szakaszának és az M7 záró, letenyei szakaszának kivitelezése is. Az előirányzat tartalmazza a 2008-2013. közötti időszak hazai forrásból megvalósuló gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési projektjeinek tanulmány, engedélyezési és kiviteli terveinek, területszerzésének költségeit, és a 2008. és 2009. években indítani tervezett építési beruházások megelőző régészeti feltárásainak költségeit, valamint a PPP finanszírozással tervezett projektek (pl. M3, M44) előkészítését Az előirányzat fedezetet nyújt az európai uniós források felhasználásával, a Közlekedés Operatív Programból (KözOP) megvalósítani tervezett projektek azon költségeire (pl. egyes előkészítési munkálatok, területszerzés), amelyek uniós forrásból a felmerülés időszakában még nem, csak utólag finanszírozhatók. A fentieken túl az előirányzat fedezetet nyújt a 2002-ben indított Széchenyi Plusz közútfejlesztési program finanszírozásához, melynek keretében mintegy 150 km elkerülő út, kapacitásbővítő beruházás készült el. A szükséges garanciális vizsgálatok és a még teljesítendő lebonyolítói, mérnöki számlák kiegyenlítésével a program pénzügyileg is lezárul 2008-ban. Az előirányzat 2008. évi forrásfelhasználása az Európai Unió előírásával összhangban, az általános forgalmi adó figyelembevételével, a bruttósítás szabályai szerint került megtervezésre. A fejezeti sor jogszabályi alapjait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló, többször módosított 2003. évi CXXVIII. törvény biztosítja. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 103.500,0 millió forint.
52 25.29 Útpénztár Az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat elsődleges szerepe, hogy forrást biztosítson az országos úthálózati elemek üzemeltetésére és fenntartására. Az előirányzat céljai és 2008-ban megvalósítandó legfontosabb feladatai az alábbiak: • állami alapfeladatként a kizárólagos állami tulajdonban lévő országos úthálózat üzemeltetési, fenntartási és felújítási feladatainak ellátására forrás biztosítása, • a gyorsforgalmi utakat nem tartalmazó, kizárólagos állami tulajdonban lévő országos úthálózat fejlesztési feladatainak ellátásához forrás biztosítása (EIB támogatású projektek, KIOP, ROP és INTERREG projektek önrésze, valamint tisztán költségvetési forrásból megvalósuló új út-hídépítések), • az útfejlesztési programhoz tartozó előkészítési (tervezési, területbiztosítási, régészeti és egyéb) feladatok teljesítése, • a fejlesztési program végrehajtásáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működéséhez szükséges forrás biztosítása (lebonyolítási és minőségellenőrzési feladatok elvégzése és a garanciális ügyek ellátása), • az Útpénztár működtetéséhez szükséges források biztosítása, az állami útvagyon gazdálkodásával, védelmével kapcsolatos források biztosítása, • az útdíj-beszedés végrehajtásához szükséges kiadások finanszírozása, • a révekhez és komphoz kapcsolódó útcsatlakozások felújításának biztosítása. Az előirányzat jogforrási alapját a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 46/2007. (IV. 4.) GKM rendelet és a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló, többször módosított 2003. évi CXXVIII. törvény jelenti. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 77480,2 millió forint. Az Útpénztár saját – döntő részt útdíjból származó – bevétele 45600,0 millió forint. Így az előirányzat összesen 123080,2 millió forint felhasználását teszi lehetővé. 25.30 Közlekedéssel kapcsolatos és egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok 25.30.1 Autópálya rendelkezésre állási díj Az előirányzat a következő feladatokhoz nyújt pénzügyi fedezetet: • Az M5 autópálya továbbépítése, karbantartása és üzemeltetése kapcsán az AKA Zrt. részére fizetendő 2008. évi rendelkezésre állási díjak kiegyenlítése és egyéb, szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése, amelyek jogalapja a gazdasági és közlekedési miniszter és a koncesszor között 1994-ben kötött és többször módosított koncessziós szerződés utolsó, 2005. márciusi módosítása. • Az M6 autópálya Érdi tető – Dunaújváros közötti szakaszának megépítése, karbantartása és üzemeltetése kapcsán az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. részére fizetendő 2008. évi rendelkezésre állási díjak kiegyenlítése és egyéb, szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése, amelyek jogalapja a gazdasági és
53
•
közlekedési miniszter és a koncesszor között 2004-ben kötött, majd utoljára 2006. márciusban módosított koncessziós szerződés. A Magyar Állam nevében eljáró gazdasági és közlekedési miniszter által a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatosan a magánfinanszírozói forrás bevonásával, koncessziós, illetve PPP megállapodás keretében megkötött, valamint a jövőben megkötendő szerződések és ahhoz kapcsolódó pályázatok előkészítése, illetve a szerződések teljesítése során az állam érdekeinek védelmében igénybe vett tanácsadói díjak és jogi képviselet finanszírozása.
Az előirányzat jogszabályi alapjait a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról szóló 1004/2007. (I. 30.) Korm. határozat, az M5-ös autópálya vonatkozásában a Kormány 2044/2003. (III. 14) és 2336/2003 (XII.23.) határozatai, valamint az Országgyűlés 90/2004. (IX. 23.) és 17/2005. (III. 23) határozatai; az M6-os autópálya Érdi-tető – Dunaújváros szakasza vonatkozásában a Kormány 2044/2003. (III. 14) és 2336/2003 (XII.23.) határozatai, valamint az Országgyűlés 92/2004. (IX. 28.) határozata biztosítja. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 54.023,9 millió forint. 25.30.5 GySEV ZRt. tőkeemelése Az előirányzat célja a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség teljesítése, azaz forrás biztosítása a GySEV ZRt.-nél az osztrák tulajdonos által 2004-ben végrehajtott tőkeemeléssel párhuzamos kötelezettséghez. A megegyezést egy – a két állam között 2005. júliusában kötött – szindikátusi szerződés is megerősíti. A magyar tulajdonosnak 2005. évtől kezdődően, az említett tőkeemelés előtti magyar tulajdoni hányad visszaállítása érdekében négy egymást követő évben tőkeemelést kell végrehajtania. A 2008. évben 200,0 millió forint összegű tőkeemelésre kerül sor. Az előirányzat jogforrási alapjai: • a Közösség vasútjainak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK irányelvben, valamint az azt módosító 2001/12/EK irányelvben foglaltak, • a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, • az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló1995. évi XXXIX. törvény, • és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 200,0 millió forint. 25.30.9 EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása Az előirányzat olyan beruházások előkészítését szolgálja, melyek megvalósítása Európai Uniós támogatás igénybevétele mellett történik. Az előkészítések elmaradása
54 veszélyeztetné az Európai Unió felé támogatásra benyújtható projektek elfogadását, és így a források lehívását. Mintegy 500 millió forint szolgálja a budapesti elővárosi vasúti projekt előkészítését. A beruházást a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listáját tartalmazó 1004/2007. (I. 30.) Korm. határozat indikatív projektlistája tartalmazza. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által biztosított összeg kiegészíti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által nyújtott előkészítési forrást. A költségvetési forrás fennmaradó hányada a Győr-Gönyű trimodális kikötő továbbfejlesztésének előkészítéséhez biztosítja a saját erőt a már megkötött háromoldalú (NFÜ, ÉDUKÖVIZIG, GKM) szerződésnek megfelelően. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 640,0 millió forint. 25.30.11 TEN-T pályázatok Az előirányzat az Európai Unió TEN-T alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek hazai önrészét és európai uniós támogatását tartalmazza. 2008-ban az előirányzatból vasúti megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek és ajánlati dokumentációk elkészítése, gyorsforgalmi út tervezéshez szükséges tanulmány készítése, közlekedési forgalmat és folyami közlekedést érintő projektek végrehajtása, valamint forgalomszabályozó és információs rendszerhez kapcsolódó projektek kivitelezése valósul meg. Az előirányzat megvalósításához 2008-ban 1926,9 millió forint európai uniós támogatás és 2500,0 millió forint költségvetési támogatás kapcsolódik, az összes kiadás 4426,9 millió forint. 25.30.15 BKSZ működtetésének támogatása Az Európában elterjedt, korszerű és kényelmes tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó közlekedési szövetség megvalósulásának első lépése Budapesten a BKSZ Kht. által működtetett rendszer. A 2005. augusztusi Alapszerződésből adódóan a költségvetésből történő finanszírozás fedezetet nyújt az elővárosi autóbusz és vasúti szolgáltatók bevételkiesésének pótlási igényére (kompenzáció), valamint a BKSZ Kht. működési ráfordításainak támogatására. A teljes forrásigény 50 százalékát Budapest Főváros Önkormányzata, 50 százalékát pedig a GKM biztosítja. 2008. legnagyobb előrelépését az egységes budapesti bérlet bevezetése jelenti, amely a tarifaközösség irányába történő érdemi elmozdulást valósítja meg. Amellett, hogy a BKSz működtetésének támogatása fejezeti sor megteremti ennek pénzügyi fedezetét, 150 millió forintot meghaladóan hozzájárul a BKSz Kht. működtetéséhez is.
55 Az előirányzat jogszabályi alapjait a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69/EGK rendelet; a Magyarország közlekedéspolitikáját tartalmazó 19/2004. (III. 26.) OGY határozat és a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozását előíró 1051/2005. (V. 21.) Korm. határozat tartalmazza. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 2 329,0 millió forint. 25.30.16 Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján Az előirányzat célja a honvédelemről és az Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (Hvt.) és a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendeletben a miniszter számára meghatározott teendők finanszírozása: minősített időszakokban az ágazatok működőképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erők szükségleteinek kielégítése. A gazdasági és közlekedési miniszter tervezi, szervezi és koordinálja a minisztériumok és a védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét. Az előirányzat felhasználásával végrehajtandó feladatok köre: - Védelmi célú állami tartalékok fenntartása - Gazdaságfelkészítési célú adatgyűjtés és informatikai rendszer fenntartás - Gazdaságfelkészítés központi, ágazati és területi szervei védelmi szakembereinek felkészítése - Hadiipari kapacitások fenntartása - Minősített időszakokra meghatározott rendkívüli intézkedések elemzése - Befogadó nemzeti támogatás ágazati feladatai Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 10,0 millió forint. 25.30.17 Kihelyezett szakértői támogatás Az előirányzat a forrása a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (Kohéziós Alap, Strukturális Alapok), valamint a TEN-T Végrehajtó Hatóság tevékenységi és felelősségi körébe tartozó olyan feladatok ellátásának, amelyeket kihelyezett szakértői szolgáltatással hatékonyan, és költségtakarékosan lehet ellátni. Az így ellátott feladatok elvégzését az EU Bizottság által hozott Támogatási Döntések és a hazai jogszabályok is előírják. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 10,0 millió forint. 25.30.26.1 Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatok Az előirányzat felhasználásának célja a közlekedési, gazdasági és hírközlési nemzetközi szervezetekben való tagságunkból eredő nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése. A Magyar Köztársaság a tárca feladatkörébe tartozó több gazdasági,
56 energetikai és közlekedési szervezet tagja (AET, AIPCR, CEMT, ENSZ TER, ERTICO, IMO, OTIF,CEDR, OSzZsD, ECAC, ECAC SAFA, ICAO, JAA, CIP, IEA, Energia Charta, OECD Control of Chemicals, OECD Steel Committee, UNIDO, ITU, UPU, ETSI, CEPT, BIE), nemzetközi szerződés részes országa. A tagság, éves tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettséggel jár. Az előirányzat jogforrási alapjai: • 1999. évi XXXIX. Törvény a Nemzetközi Energia Programról szóló, Párizsban 1974. november 18-án kelt Egyezmény és annak Jegyzőkönyvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi Energia Ügynökséget létrehozó C(74)203 (végső) határozatának kihirdetéséről, • 1999. évi LXXXIX. Törvény az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete Alapokmányainak kihirdetéséről (UNIDO), • 1971. évi 25. törvényerejű rendelet a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről, • 1986. évi 2. törvényerejű rendelet a Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről, • 28/1998. (III. 18.) OGY határozat az Európai Energia Charta Egyezmény, • Döntések az Energia Charta Egyezmény tekintetében az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló Energia Charta Jegyzőkönyv, valamint az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya megerősítéséről, • 14/1993. számú Nemzetközi Szerződés a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájáról. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 288,8 millió forint. 25.30.26.2 Nemzetközi tagdíjak (NKTH) Az előirányzat a nemzetközi szerződéseken, jogszabályokon alapuló kutatás-fejlesztési célú tagdíjfizetéseket biztosítja az alábbi nemzetközi szervezetek felé: 1. EUREKA (Európai piacorientált K+F együttműködés) Az EUREKA együttműködés célja, hogy fokozza Európa világpiaci versenyképességét az ipari, technológiai kutatások koordinálásával. Magyarország 1992 óta vesz részt a programban, jogszabályi alapja a 3021/1992 (I. 23.) Korm. határozat. Az együttműködés eredményeként javul a magyar kis- és középvállalkozások, a K+F intézmények versenyképessége. 2. NATO RTO von Karman Intézet (VKI) A VKI az egyetlen olyan kutatóintézet, melyet közvetlenül is finanszíroz a NATO. Célja a NATO tagországok szakember utánpótlásának segítése az áramlástan, az áramlástechnikai gépészet és a környezettechnika különböző területein. Magyarország az együttműködésben 2001 óta vesz részt.
57 3. Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ (ICGEB) A központ létrehozásának célja, hogy a biotechnológia egyes területein magas szinten végzett kutatási tevékenységgel elősegítse a biotechnológiai kutatások fejlődését, a biotechnológia újabb eredményeinek fogadását és alkalmazását. Magyarország a Minisztertanács 3373/1986. számú határozata alapján csatlakozott a Központhoz. 4. Global Science Forum (GSF) A GSF együttműködésben a tagországokat az államigazgatásban dolgozó szakemberek, illetve a műszaki és a természettudományok szakértői képviselik. Az együttműködés eredménye, hogy a résztvevő országok, illetve nemzetközi szervezetek a berendezéseiket közös használatra átengedik. 5. ICSTI (International Centre for Scientific and Technical Information A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ feladata a tagállamok tudományos-műszaki információkkal való ellátása, információs eszközök kidolgozása és működtetése, a tagállamok támogatása tudományos-műszaki információs rendszerek kiépítésében, információs szakemberek továbbképzésében. Magyarország a 17/1979 (V.9.) számú Minisztertanácsi rendelet értelmében vesz részt a Központ munkájában. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott információs szolgáltatások elősegítik a technológia- és know-how transzfert. Az együttműködések célja a világpiaci versenyképesség javítása, az ipari, technológiai kutatások koordinálása, nemzetek közötti konzultációkkal, tapasztalatcserékkel az együttműködés elősegítése. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 36,4 millió forint. 25.30.33 Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok Az előirányzat célja a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben (Pvt.), illetve a katasztrófák elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben (Kat.) és más kapcsolódó jogszabályokban a miniszter számára előírt feladatok finanszírozása: a minisztérium hatáskörébe tartozó ágazatok felkészítése a természeti és civilizációs katasztrófák megelőzésére, azok bekövetkezése esetén hatásaik csökkentésére, következményeik felszámolására, továbbá a helyreállítással kapcsolatos feladatok végzése. A feladatok ellátása folyamatos, évente jelentkezik. A Kat. 14.§ c) pontja, 46.§ és 47.§, valamint a 179/1999.(XII.10.) Korm. rendelet 17.§-a, illetve a Pvt. 38.§ (2) bek. szerint e költségeket a minisztérium költségvetési fejezetében külön cím alatt kell előirányozni. Az előirányzat felhasználásával végrehajtandó feladatok köre: - Ipari Katasztrófa-elhárítási Információs Rendszer működtetése - Az OSJER-be kijelölt mérőállomások támogatása - Ágazati nukleárisbaleset-elhárítási információs rendszer működtetése - ENSZ-EGB Ipari Baleset Koordinációs Központ támogatása - Létesítményi tűzoltók országos versenyének társrendezése
58 - Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos külső és belső védelmi tervezési, alkalmazási és gyakoroltatási módszertan - Hazai veszélyes ipari létesítményeket érintő katasztrófa helyzetek jogintézmény és feladatrendszer vizsgálata - A GKM Főügyelet működési feltételeinek biztosítása Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 10,0 millió forint. 25.30.34 NATO tagságból adódó ágazati feladatok A NATO-hoz való csatlakozás nem csak a katonai, hanem a polgári szféra feladatkörébe illeszkedő feladatok végrehajtását is igényli, ilyenek: a polgári veszélyhelyzeti tervezés, a kritikus infrastruktúra védelme, a válságreagálási rendszer működtetése és a befogadó nemzeti támogatás feladatai. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés a legnagyobb nem-katonai program a NATO-n belül, amelynek célja a Szövetség stratégiai feladatainak kollektív támogatásához szükséges polgári erőforrások hatékony alkalmazásának biztosítása és a kapcsolódó nemzeti tervező tevékenységek koordinálása. A feladatok végrehajtásában a gazdasági és közlekedési tárcának kiemelt jelentősége van, mivel felelős a közlekedés, az energetika, az ipar, a hírközlés, a bel-és külgazdaság NATO tagságból fakadó feladatainak ellátásáért. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta a feladatok kiegészültek az EU védelmi kérdéseinek vizsgálatával is. Az előirányzat felhasználásával végrehajtandó feladatok köre: - NATO és EU védelmi kérdésekkel foglalkozó üléseken való képviselet - NATO műveletekben részt vevő szervezetek és szakértők felkészítése - NATO IPC plenáris ülés és szeminárium rendezése - Ágazati kritikus infrastruktúra védelmi program javaslat - Galileo rendszer kriptográfiai akkreditációs és hitelesítési eljárásainak vizsgálata - ECI kritériumok alapján a hazai energetikai kritikus infrastruktúra elemek vizsgálata - SMS-ben történő lakossági katasztrófa riasztás lehetőségének vizsgálata - ECI kritériumok alapján a hazai közlekedési infrastruktúra kritikus elemeinek vizsgálata - Kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos ágazati konferencia. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 10,0 millió forint. 25.30.36 Közlekedési zajvédelem Az előirányzat Európai Uniós irányelv alapján elvégzendő feladatokhoz, így a közlekedés területén a stratégiai zajtérképek, konfliktustérképek, érintettségi térképek, a zajvédelmi intézkedési tervek elkészítéséhez és az intézkedési tervek végrehajtásához teremt forrást.
59 Az előirányzatból 2008-ban a stratégiai zajtérképezés II. szakasz előkészítése és az érintett létesítmények felmérése (forgalmi adatok, útburkolati és pálya-állapot stb. felmérés) történik meg. Az előirányzat jogforrási alapjait a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 49/2002/EK irányelv és 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet, és a stratégiai zajtérképek ,valamint az intézkedési tervek részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20) KvVM rendelet biztosítja. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 3,0 millió forint. 25.30.37 A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése A Kormányprogram, valamint a Kormány vonatkozó határozatai [2130/2006. (VII. 24.) Korm. határozat 5. pontja; 2230/2006. (XII. 20.) Korm. határozat] alapján létrejött, és 2007. április 1-től megkezdte működését a GKM által létrehozott Regionális Közlekedésszervezési Irodai Hálózat, melynek intézményi feladata a tömegközlekedés regionális szintű áttekintése és újjászervezése a közösségi közlekedés hatékony működtetéséhez, fejlesztéséhez. A regionális intézményrendszer működtetésére 2007-ben szerződés megkötésére került sor április-december hónapokra a szakmai feladatok ellátása (utasszámlálások, menetrend-optimalizálás, szolgáltatás-igénybevétel, a jogosultságok transzparenssé tétele, a járat/vonat jövedelmezőség-számítás módszertanának fejlesztése), a közszolgáltatás hatékony és szerződésszerű működése szakszerű ellenőrzésének megvalósítása, a személyszállítási közszolgáltatások megfelelő színvonalának a napi gyakorlatban történő megvalósulása érdekében. A 2008. évi költségvetési forrás biztosítja, hogy a Regionális Közlekedésszervezési Irodai Hálózat szakmai feladatait, ellenőrzési tevékenységét a jövőben is el tudja látni. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 780,0 millió forint. 25.30.38 RO-LA gördülő országút A jelenlegi költségviszonyok alapján a nehéz tehergépjárműveknek nem gazdaságos a vasúti fuvarozás igénybevétele, ezért az adminisztrációs korlátok Európai Uniós lebontásával a nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú vasúti teherautó-fuvarozás, a Ro-La, mint szállítási mód egyéb intézkedés hiányában megszűnt volna. A kombinált fuvarozás prioriázálása érdekében a 2025/1996 (II. 7.) Korm. határozat az európai kombinált szállítási rendszer magyarországi részhálózatának létesítési és üzemeltetési koncepciójában előírja az üzemeltetési támogatást, illetve a kombinált beruházások költségvetési támogatását. A Ro-La mód alkalmazása jelentősen javítja a közlekedésbiztonságot a közúti balesetek valószínűségének csökkentésével, mivel a gépjárművezetők a vasúti utazás alatt pihenve haladnak és kipihenten folytathatják útjukat. Egyes számítások szerint a
60 Ro-La 4,5 milliárd forint externális költségtől mentesíti az országot, ami az útburkolat elhasználódásának csökkenéséből, a környezetterhelés, a zajártalom mérsékléséből, a kombinált szállítási mód nyomán balesetek elmaradásából, a közúti forgalom kisebb zavarásából és energia-megtakarításból adódik, továbbá mérséklődik a légkörbe kerülő klimatikus hatású gázkibocsátás is, mintegy évi 9000 tonna széndioxiddal. Mindezen eredmények megőrzéséhez szükséges a Ro-La forgalom további fenntartása és továbbfejlesztése. Költségelemzéssel alátámasztott hatásvizsgálat kimutatta, hogy a Ro-La forgalom a jelenlegi gazdasági környezetben csak támogatással tartható fenn. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 900,0 millió forint. 25.30.39 Határkikötők működtetése Az előirányzat legfőbb célja az új, a Schengen Alapból finanszírozott és öt intézmény (Határőrség, VPOP, ÁNTSZ, Vízirendőrség, Hajózási Felügyelet) befogadására alkalmas, a schengeni előírásoknak mindenben megfelelő mohácsi határkikötő működtetése, de a költségvetési támogatás fedezetet nyújt a kis forgalmú drávaszabolcsi határkikötő üzemeltetésére is. A határkikötőkkel kapcsolatos állami feladatok költségvetésből történő biztosítását a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény írja elő. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 162,0 millió forint. 25.36 Közhasznú szervezetek támogatása 25.36.1 Energia Központ Kht. közhasznú feladatai Az Energia Központ Kht. és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között megkötött közhasznú szerződés szerint a költségvetési támogatás az alábbi tevékenységeket finanszírozza: o energiainformációs rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok, amelynek keretében az EK Kht. energiainformációs adatgyűjtést, adatszolgáltatást, jelentéseket készít; o az EK Kht. részt vesz az ország nemzetközi integrációs szervezeti tagságából származó (Nemzetközi Energia Ügynökség, Energia Charta, EUROSTAT); kötelezettségek teljesítésében o az EK Kht. döntés-előkészítő és háttérintézményi feladatokat végez a GKM számára a megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysággal kapcsolatos kormányzati programokhoz; o az EK Kht. az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szakmai könyvtár üzemeltetését végzi az államigazgatási szervek, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények számára. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 87,5 millió forint.
61 25.38 Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram 25.38.6 Vasúti fejlesztések EIB hitelből E fejezeti kezelésű előirányzat az Európai Beruházási Bankkal kötött szerződés alapján, az EIB IV. hitelszerződés tárgyát képező beruházás, a Budapest északi határában a Duna két partja közötti vasúti kapcsolatot biztosító Északi Összekötő Vasúti Duna-híd rekonstrukcióját finanszírozza. A híd kiemelt szerepet tölt be a Budapest-Esztergom vasútvonalon a budapesti agglomeráció elővárosi vasúti közlekedésében. A hídszerkezet teljes cseréje lehetővé fogja tenni, hogy a vonatok a jelenleginél nagyobb sebességgel, biztonsággal közlekedjenek. A 2007-ben megkezdett beruházás befejezése – melyet az előirányzat a 2008-ra megkötött tervezési, kivitelezési szerződés pénzügyi fedezetének megteremtésével biztosít – 2008. év végére van beütemezve. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 5900,0 millió forint. 25.41 Magán és egyéb jogi személyek kártérítése Ez az előirányzat biztosít támogatást a tárca számára, illetve a tárca vezetője által képviselt Magyar Állam számára fizetési kötelezettség alapját képező jogerős bírósági ítéletben, végzésben, vagy peren kívüli egyezséget jóváhagyó iratban meghatározott összegek, illetve a peres eljárással kapcsolatos költségek (ügyvédi, bírósági díjak, stb.) megtérítésére. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 200,0 millió forint. 25.42 Kincstári díjak A fejezeti kezelésű előirányzatból kerül finanszírozásra • a Fejezeti beruházási előirányzat-felhasználási keretszámlát, • a Fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát és • a Fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámlát érintően 2008. évben felmerülő számlavezetési díj és a rendelkezésre tartási díj összege. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 200,0 millió forint. 25.47 Kötött segélyhitelezés Az előirányzat – mely „felülről nyitható” – az egyedi kormánydöntések alapján már vállalt nemzetközi kötelezettségek, illetve hivatalosan bejelentett felajánlások teljesítéséhez nyújt támogatást. A kötött segélyhitelezés feltételrendszerét az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII.16.) Korm. rendelet határozza meg. A kamattámogatás és biztosítási díjtámogatás
62 formájában jelentkező költségvetési támogatások fedezetét a GKM költségvetésében a kötött segélyhitelezés előirányzatban kell az éves kifizetések ütemében biztosítani. A költségvetést érintő kötelezettségvállalások és folyamatban lévő kötött segélyhitel nyújtások a következők: • Bosznia-Hercegovinával 2004. november 19-én aláírt, a 127/2005. (VI. 30.) számú Kormányrendelettel kihirdetett kormányközi megállapodás alapján 15 millió € keretösszegben víztisztító létesítmények finanszírozása. Fenti megállapodás módosítása 2007. szeptember 11-én, BoszniaHercegovinával aláírt megállapodás 15,8 € összegről (Brcko helyett Tuzla és Citluk városok szennyvízkezelése). • Montenegro részére a 261/2005. (XII. 14.) számú Kormányrendelettel kihirdetett kormányközi keret-megállapodás alapján 15 millió € összegű kedvezményes hitel nyújtása oktatási beruházásokra. • A 2023/2006. (VII. 18.) számú Kormányhatározatban foglalt felhatalmazás az Indonéziával 20 millió USD összegű kötött segélyhitelkeretről 2005. október 18-án parafált kormányközi megállapodás aláírására. • A 185/2007. (VII. 18.) számú Kormányrendelettel kihirdetett a Magyarország és Sri Lanka közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás (51 millió €). • Vietnam részére az 1/2005. (VII. 15.) számú ME határozatban foglalt felhatalmazás a Vietnámmal kötendő kötött segélyhitelezési kormányközi megállapodás (35 millió USD) kialakítására. Az előirányzat 2008. évi költségvetési támogatása 585,0 millió forint. 25.50 Fejezeti tartalék 25.50.1 Fejezeti általános tartalék A fejezeti tartalék támogatási előirányzata a fejezethez tartozó költségvetési intézményeknél év közben felmerülő, előre nem látható és tervezhető feladatok, a nélkülözhetetlen nagyjavítások elvégzésére, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladat ellátásának finanszírozására szolgál. A fenti feladatok ellátására 2008. évben biztosított költségvetési támogatás összege 2.800,0 millió forint. 25.50.2 Fejezeti egyensúlyi tartalék A fejezet költségvetési támogatási előirányzata fejezeti egyensúlyi tartalék címen tartalmazza a fejezet részére előírt 8.231,4 millió forintot. A Fejezeti egyensúlyi tartalék előirányzat terhére – a tervezési köriratban foglaltakkal összhangban – 6140,1millió forint összegben az alábbi szakmai feladatok megvalósítását tervezte a tárca:
63 BKSZ további ütemeinek előkészítésére Külképviseleti hálózat felülvizsgálatára, korszerűsítésére Magán és egyéb jogi személyek kártérítésére Egyedi kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer működtetésére Befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési szakmai tevékenység ellátására A határon túli magyarság integrálása az információs társadalomba programra Felső- és közoktatási szoftver és licensz díjra Közreműködői feladatok ellátása, pályázatok lebonyolítása, Kkc, MAG zrt. EU-s projektek vis major keretére NDA és NAVA projektek fejlesztésére ITD-H intézményfinanszírozásra A külhoni magyar évadok megrendezésére Gazdaságpolitikai akciók, események előkészítésére További szakmai feladatokra összesen
400,0 millió forint 300,0 millió forint 300,0 millió forint 300,0 millió forint 200,0 millió forint 190,0 millió forint 678,8 millió forint 2500,0 millió forint 185,5 millió forint 128,0 millió forint 125,0 millió forint 120,0 millió forint 100,0 millió forint 612,8 millió forint
27. Vállalkozások folyó támogatása 27.1 Egyedi támogatások, ellentételezések 27.1.2 Bányabezárás Az Országgyűlés 1990-ben hagyta jóvá a szénbányászat szerkezetátalakítását. A szerkezetátalakítási tevékenység csaknem a végéhez ért. A költségvetési forrás a még hátralévő feladatok, elsősorban a bányászat által okozott – korábban felmerült – bányakárok felszámolását, tájrendezést, a bányakárok megelőzését és az állami tulajdonú meddő szénhidrogén kutakkal kapcsolatos kúthasznosítást, kútfelszámolást, rekultivációt finanszírozza. A sor alatti tétel kiadási előirányzata 1000,0 millió forint. 27.1.3 A helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezése Az Európa Tanács 1893/91/EGK rendeletével módosított, a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69/EGK tanácsi rendelet előírja a személyszállítási közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő finanszírozás kötelezettségét. Az e rendeletet a közeljövőben felváltó új rendelet ezzel azonosan rendeli el a teljes körű finanszírozást. A vasúti személyszállítás költségtérítése a MÁV és a GySEV által bonyolított személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült, bevétellel nem
64 fedezett indokolt költségekre nyújt fedezetet. E célra az előirányzat 2008-ban a MÁV részére 113 milliárd, a GySEV számára közel 5 milliárd forint forrást biztosít. A kincstári tulajdonban lévő vasúti pályák működtetése az állam feladata, e forrás ellentételezi – a pálya használatért kapott díjak mellett – a vagyonkezelők indokolt költségeit. A finanszírozás elmaradása veszteséget, vagy túlzott mértékű pályahozzáférési díjakat eredményez, amely végső soron a szolgáltatások – közöttük az alapszolgáltatások – versenyképességét rontja. Pálya működtetésére a költségvetés a MÁV-nak mintegy 9 milliárd, a GySEV-nek pedig több mint 600 millió forintot juttat. Az előirányzat 2008-ban 8 milliárd forint költségtérítést biztosít az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatásra, eleget téve a vonatkozó Európai Uniós jogszabálynak, annak érdekében, hogy az e tevékenységnél jelentkező, bevétellel nem ellentételezett indokolt költségek kompenzációja biztosítva legyen. A sor alatti tétel kiadási előirányzata 135.501,5 millió forint. 28. Központosított bevételek 28.1 Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülése A Beruházás-ösztönzési célelőirányzat jogelődje a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat 2000. évig visszatérítendő kamatmentes kölcsön támogatási formát alkalmazott. Az előirányzat 2008. évi bevételi előirányzata 40,0 millió forint. A központi költségvetési bevétel jelentős csökkenésének oka, hogy a kamatmentes kölcsönök visszafizetési futamideje lejár. 28.2 Gépjármű túlsúlydíj Az Útpénztár előirányzat központosított bevétele 2007. évben 1320,0 millió forint, amely a túlsúlyos gépjárművek közlekedésével kapcsolatosan ténylegesen befizetett díjbevételekből képződik. A sor alatti tétel bevételi előirányzata 1320,0 millió forint. 28.3 Energiaár-kompenzációs befizetés A célelőirányzat bevételét a földgáztermelő által befizetett, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 50. §. (3) bekezdésével megállapított bányajáradék 12%-ot meghaladó része képezi, mint központosított bevétel. A sor alatti tétel bevételi előirányzata 82.000,0 millió forint.
65 30. Alapok támogatása 30.1 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint elkülönített állami pénzalap (költségvetését a költségvetési törvény LXIX. fejezete tartalmazza), amelynek bevételét képezi a gazdasági társaságok által várhatóan befizetésre kerülő innovációs járulékon túlmenően a központi költségvetésből nyújtott támogatás (23.060,2 millió forint) összege. Budapest, 2007. október
Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
Dr. Veres János pénzügyminiszter
