E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. április

Szakmai folyóirat

VIII. évfolyam 4. szám

In-house szeminárium!

Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

Tartalom 1 ADÓZÁS RENDJE

• Fantom vagy nem? – Az adószám-felfüggesztés és -törlés új szabályai röviden

4 ADÓELLENŐRZÉS

ADÓZÁS RENDJE

• Az ellenőrzési irányokról szóló 4003/2012. számú tájékoztatás alapján az adóztatási szerv 2012. évi ellenőrzési feladatai

Fantom vagy nem? – Az adószámfelfüggesztés és -törlés új szabályai röviden

7 ÁFA

• A távértékesítés szabályai

9 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS • A START kártyacsalád új tagja és a Rehabilitációs kártya

12 OLVASÓI KÉRDÉSEK

Írta: dr. Kovács Ferenc

NAV elnökhelyettesi tanácsadó

A 2006. évi LXI. törvény 2006. szeptember 15-étől vezette be új jogintézményként az adószám-felfüggesztést. Az erre vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24/A. §-ában találhatók meg. A jogintézményt elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be, a gazdasági forgalom biztonságát elősegítve. Jelen cikk aktualitását az adja, hogy 2012. évben is módosultak az adószám-felfüggesztésre vonatkozó szabályok.

1. Felfüggesztési okok

• Nők negyvenéves szolgálati viszonya alapján megállapított ellátás • Áfaarányosítás gyakorlati alkalmazása • Jövedelmet pótló kártérítés • LPG-üzemanyag elszámolása • Szlovák megrendelőnek kibocsátott számla • Külföldi munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség

Lapszámunk szerzői:

Bonácz Zsolt – adószakértő Botházy Béla – NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Morvai Edina – adótanácsadó, HLB Klient Adótanácsadó Kft.

Tisztelt Olvasónk!

Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függeszti fel 2012. január 1-jétől, ha a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján

A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media. hu e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek742 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. március 23. Üdvözlettel:

Szabó Attila Termékmenedzser

1 E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

| 2012. április, VIII. évfolyam 4. szám

hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. A leírt esetekben az adóhatóság nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, vagyis amennyiben az a)c) pontban szabályozott feltételek megvalósulnak, az állami adóhatóságnak az adószám alkalmazását fel kell függesztenie. Ugyanakkor természetesen az adószám felfüggesztésére okot adó tényállás(oka) t észlelő adóhatóságnak körültekintően meg kell vizsgálnia, hogy az adószám felfüggesztésére okot adó körülmények valóban fennállnak-e. A c) pont szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének az Art. rendelkezése szerint nincs helye, és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Megjegyzendő, hogy 2012. évtől az adószámfelfüggesztési okok szűkültek amiatt, mert a korábbi okok egy része alapján már azonnal adószámtörlésre van lehetőség (lásd később).

2. Felfüggesztési eljárás Garanciális szabály, hogy az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az adóhatóság az adószám felfüggesztésével egyidejűleg ugyanazon határozatban a közösségi adószám alkalmazását is felfüggeszti. Az

adószám alkalmazását felfüggesztő határozat meghozatalától a felfüggesztés időtartama alatt közösségi adószám megállapításának nincs helye. A korábban hatályos rendelkezések alapján az adóhatóság az adószám felfüggesztését, törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton, a határozat hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és ezzel egyidejűleg az adóhatóság internetes honlapján is közzétette. A hirdetőtáblára való kifüggesztéssel történő közlési forma, a kor technológiai lehetőségei tükrében idejétmúlt, ráadásul amellett, hogy az adóhatóság részére indokolatlan mértékű költséget jelent, a korlátozottan rendelkezésre álló hirdetőfelület is gondot okoz. A 2012. évi módosítás egyrészt szűkítette a hirdetményi kézbesítés alkalmazási körét, másrészt megszűnt a hirdetőtáblára kifüggesztés útján történő közlési forma, az adóhatóság csak a honlapján teszi közzé az adószám-felfüggesztést, illetőleg -törlést elrendelő határozatról szóló hirdetményt. A határozat ellen fellebbezni lehet. A fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt, és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. A fellebbezés mellett további jogorvoslatot is biztosít a jogszabály. Az Art. 24/A. § (3) bekezdése alapján az adózó az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetését határozattal elren-

2 2 0 1 2 . á p r i l i s , V I I I . é v f o l y a m 4 . s z á m | E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

deli, más esetben a kérelmet elutasítja. Ha a felfüggesztés megszüntetése iránti ismételt kérelemben az adózó új tényre, körülményre nem hivatkozik, a kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot (hasonlóan a felfüggesztést elrendelő határozattal) hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 8 napra az állami adóhatóság internetes honlapján közzé kell tenni.

A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt.

Az adószám törlését elrendelő határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

3. Adószámtörlési eljárás Az a)-b) pontban szereplő esetekben a felfüggesztés időtartama a felfüggesztés megszüntetésének, vagy az adószám törlésének időpontjáig tart. Ezekben az esetekben a felfüggesztés időtartama 15 nap. A felfüggesztés időtartama alatt az adózó bizonyíthatja, hogy a felfüggesztés oka megszűnt, ennek hiányában az adóhatóság a felfüggesztést követően törli az adószámot. Vagyis ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg, és az adószám törlésére e törvény egyéb rendelkezései alapján nem került sor, az adóhatóság az adószámot határozattal törli, és erről a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet a határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő napon értesíti. Az állami adóhatóság az adószámot 2012. évtől akkor is törölheti (adószám-felfüggesztés nélkül), ha a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.

4. A felfüggesztés és a törlés jogkövetkezményei Az adószám törlésével az adózó adójogilag megszűnik, azonban ez nem jelenti azt, hogy „valóban” megszűnne (pl. cégjogi értelemben), erről ugyanis az adóhatóság nem dönthet. Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság az adózó megszűnését megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását az Art. 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kérheti, vagyis „újra” lehetősége lesz adóköteles tevékenységet folytatni (mint kvázi „új adózó”). Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. 3

E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó


Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 137. §-a további speciális szabályokat tartalmaz. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – nem gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik.

ADÓELLENŐRZÉS Az ellenőrzési irányokról szóló 4003/2012. számú tájékoztatás alapján az adóztatási szerv 2012. évi ellenőrzési feladatai Írta: Botházy Béla NAV – Ellenőrzési Osztály A 2012. évi ellenőrzési irányok, bár szerkezetükben igen hasonlóak a 2011. évi ellenőrzési irányok kiadványban foglaltakhoz, a korábbi évektől kissé eltérően elsődlegesen nem az adóelkerülések, jogsértések, költségvetésnek történő károkozás elleni fellépést határozzák meg, hanem ennél átfogóbban a bevételek teljes körűbb biztosítását és az illegális gazdasági jelenségek további visszaszorítását helyezik előtérbe úgy, hogy az ellenőrzési tevékenység az adózói kör szélesítésén keresztül járuljon hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához. A 2012-ben hatályba lépő jogszabály-módosítások kibővült és erősebb eszköztárat biztosítanak a NAV számára a rejtett gazdaság elleni küzdelemben. A jelentős kockázatot hordozó adózók ellenőrzései nagyobb hatásfokkal végezhetők, az újonnan bevezetett adóregisztráció jogintézménye pedig megakadályozza az újratermelődésüket. Az adózóknak és az adózással foglalkozó szakembereknek érdemes odafigyelni a tájékoztatásra. Fel lehet készülni a meghatározott tevékenységgel foglalkozó, illetve meghatározott szempontok alapján kockázatosnak minősülő adózók ellenőrzésére, még akkor is, ha a tényleges ellenőrzés minden kockázatos adózónál nem is történik meg.


A 4003/2012. számú tájékoztatás főbb részei: A) Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai I. Kiemelt vizsgálati célok II. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök III. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai B) A vámszerv ellenőrzési feladatai I. Vámigazgatási szakterület II. Jövedéki szakterület III. Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szakterület

Kiemelt vizsgálati célok: Jelentős eredményt vár az adóhatóság az adóregisztrációs eljárás során kiszűrhető kockázatos cégek – ideértve a már bejegyzett társaságok vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, kft., zrt. 50%-ot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese személyében bekövetkezett változások – bejegyzésének meghiúsításától, valamint a fokozott adóhatósági felügyelet alá vonás lehetőségétől is. Megfelelően célzott kiválasztással az ellenőrzést továbbra is a legnagyobb valószínűséggel, legnagyobb mértékű költségvetési kárt okozó rétegekre és kötelezettségszegésekre kell irányítani. Az adóhatóság nagy jelentőséget szán a kockázatelemzésnek és kockázatkezelésnek. Jó irányba mutat, hogy a kockázatosnak minősülő társaságok haszonhúzó tagjai és a jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek ellenőrzés alá kerülhetnek, bár ennek visszatartó hatása belföldi vállalkozásokban részesedéssel bíró offshore cégek esetleges belföldi tulajdonosaira kevésbé érvényesülhet. A tájékoztatás tételesen felsorolja a 2012-ben kiemelten kezelendő kockázatokat.

Néhányat emelnék ki, amelyekre a könyvelőknek is érdemes figyelni, ha el akarják kerülni az ügyfeleik ellenőrzése miatt őket is érintő kellemetlenségeket: Az ellenőrzésre kiválasztás indokolt, ha –– a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja; –– a cég külföldi ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor; –– a megalakulást követően – különösen alacsony jegyzett tőke esetén – jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adó bevallása történik; –– gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás; –– nagy összegű adóhátralék felhalmozása, főként jelentős dinamikájú értékesítésnövekedéshez kapcsolódóan; –– a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében még nem ellenőrzött vállalkozások. Továbbá néhány olyan körülmény, amellyel egyébként kockázatmentes adózó is kockázatosnak minősülhet: –– nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követő időszakban; –– az áfa- és a jövedelemadó-bevallások összhangjának hiánya; (Jelentősebb összegű előleg is okozhatja.) –– tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett; (Recesszió idején a piac megtartása érdekében racionális is lehet.) –– a kiemelten kockázatos külföldi adózókkal üzleti kapcsolatban álló/állt vállalkozások. (Erről esetleg tudomással sem bírhat a belföldi adózó.)



Előremutató, hogy az egyedi kockázatelemzés és kiválasztás ott kap különösen szerepet, ahol a leírt tényezők együttes fennállása állapítható meg. Új lehetőségeket nyit meg a célzott kiválasztásban és a kockázatkezelésben a más hatóságtól és más adózóktól beszerzett adatállományok, valamint a nyilvánosan elérhető adatok felhasználása, melyet – kiemelve ezek közül is az interneten elérhető adatokat – gyakrabban kívánnak alkalmazni. Várhatók az operatív ellenőrzések a klasszikus területeken (pl. bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, számla-, nyugtaadási kötelezettség teljesítésének vizsgálata, áru eredetvizsgálata), a jelen idejű – főként kiutalás előtti – vagy a közeljövőben indítani tervezett, de a közelmúltra irányuló utólagos ellenőrzések érdekében végrehajtva. A NAV létrejötte óta kitűzött cél, hogy a NAV különböző szervei egymást segítve, hatékonyabban lépjenek fel az adóelkerülés visszaszorításában. Az ellenőrzési irányokban is megjelenik az adóztatási szerv a vámszerv együttműködésére történő ösztönzés. A bevezetésre kerülő új adónemekre elsődlegesen egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések várhatók. A bevallások utólagos ellenőrzése során a kiutalás előtti ellenőrzések, valamint a közvetett adókból származó bevételek kapnak hangsúlyt. E kettő együtt éppen az áfa kiutalás előtti ellenőrzését jelentheti. Az áfacsalások kiküszöbölésében hatékony a fokozott kiutalás előtti ellenőrzés immár 75 napos kiutalásra nyitva álló határidővel, azonban a jogkövető módon működő vállalkozások likviditási problémáit tovább fokozza. Kiemelt figyelmet fordítanak az ún. adóminimalizáló adózók ellenőrzöttségének növelésére. A csalárd láncolatok feltárása érdekében az EU tagországaiból érkező kontrolladatok felhasználá-

sával továbbra is kiemelten vizsgálják a közösségen belüli kereskedelmi ügyleteket. A társasági adóvizsgálatok tekintetében kiemelt érdek fűződik az állami támogatások és más – elsősorban közösségi – források felhasználásának vizsgálatához. Folytatódnak a feketefoglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenőrzések, fókuszálva a vis�szaéléssel leginkább érintett mezőgazdasági, építőipari szektorra, a személybiztonsági tevékenységet végző, valamint a fuvarozással foglalkozó társaságokra. A jövőben is ellenőrizhetik a jövedelem- (nyereség-) minimumot el nem érő jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalapok valódiságát és azon vállalkozásokat, amelyek több évben is ilyen módon vállalták adókötelezettség teljesítését. Kiemelt fontosságú figyelemmel kísérni a járulékalapok az egyes járulékok tekintetében eltérő szabályainak megfelelő alkalmazását, továbbá vizsgálni a minimális járulékalap havi átlagos számításával kapcsolatos szabály megszűnésének tekintetbevételét. 2012-ben számolni kell a szociális hozzájárulási adó bevezetésével összefüggő ellenőrzési feladatokkal is. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésével ös�szefüggésben felmerülő adóellenőrzési feladatok a 2012. március 1-jén hatályba lépett változás miatt okafogyottá válnak.

Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök A felsoroltak között említést érdemel, hogy a gabona-, takarmány-nagykereskedelem; a biztonsági, nyomozói tevékenység; épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés már az előző évben is szerepelt az ellenőrzési irányok között, tehát ezek a tevékenységi körök fokozott ellenőrzés alatt állnak.


Már most lehet készülni a 2013. évi ellenőrzési irányokra, tekintettel arra, hogy a tájékoztatás meghatározza, mely területeken végez az adóhatóság 2012-ben előkészítő adatgyűjtést.

Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai Az ellenőrzések közül legnagyobb arányban (61,5%) a bevallások utólagos ellenőrzései, ezen belül is az áfára, illetve áfa-adónemre is vonatkozó vizsgálatok részesülnek. Emellett az átalakuló, tevékenységüket kezdő, illetve a tevékenységüket jogutód nélkül megszüntető vállalkozások ellenőrzései és a vagyonosodási vizsgálatok kapnak jelentősebb szerepet.

ÁFA A távértékesítés szabályai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Nagyon gyakran a termék értékesítője a távértékesítést közösségen belüli adómentes termékértékesítésként kezeli, miközben két különböző tartalmú ügyletről van szó, ezért azok adózása nyilvánvalóan nem lehet azonos. Az adómentes közösségen belüli termékértékesítés fogalmát az Áfa-tv. 89. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint mentes az adó alól az az értékesítés, amelynél a vevő más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany vagy adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy, továbbá az értékesítés közvetlen következtében az értékesített termék belföldről más tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el. Az új közlekedési eszköz [Áfa-tv. 259. § 25. pont] értékesítése a vevő jogállásától függetlenül mentes az adó alól, ha az értékesítés közvetlen következtében az új közlekedési eszköz belföldről más

tagállam területére kerül, függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el [Áfa-tv. 89. § (2) bekezdés]. Az új közlekedési eszköz beszerzője saját tagállamában köteles az adót megfizetni. Jövedéki termék értékesítése más tagállamban illetőséggel rendelkező nem adóalany jogi személy részére akkor adómentes, ha a vevőnek saját tagállamában a közösségi beszerzései után nem kell adót fizetnie, és a jövedéki termék beszerzése miatt jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, továbbá a jövedéki termék az értékesítés közvetlen következtében belföldről más tagállam területére kerül függetlenül attól, hogy a fuvarozást ki végezte el [Áfa-tv. 89. § (3) bekezdés]. Adómentes közösségen belüli értékesítés kizárólag olyan ügylet lehet, amelynél a teljesítés helye belföld. Ugyanis az Áfa-tv. 26. §-a alapján abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Az Áfa-tv. 89. § (1)-(3) bekezdésében foglalt tényállást kizárólag olyan értékesítés elégítheti ki, amelynél az értékesített termék fuvarozás tárgyát képezi. Távértékesítésnek kizárólag olyan ügylet minősülhet, amelynél a vevő az alábbi körből került ki: –– belföldön (más tagállamban illetőséggel rendelkező) nem adóalany magánszemély; vagy –– belföldön (más tagállamban illetőséggel rendelkező) kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; vagy –– belföldön (más tagállamban illetőséggel rendelkező) különleges jogállású mezőgazdasági termelő; aki (amely) a beszerzett termékkel összefüggésben saját tagállamában nem kötelezett adófizetésre; vagy –– nem adóalany jogi személynek, amely nem rendelkezik közösségi adószámmal, így a beszerzés után belföldön (saját tagállamában) nem kötelezett adófizetésre.



A fentiek alapján az adómentes közösségen belüli termékértékesítés és a távértékesítés más-más személyek részére teljesíthető. Távértékesítés abban az esetben valósul meg, ha az előzőleg említett személyi kör részére: –– nem új közlekedési eszköz kerül értékesítésre, illetőleg az értékesített termék nem szolgál felvagy összeszerelés tárgyául; és –– nem olyan használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab és régiség értékesítése történik, amelynél az eladó különbözet szerinti adózás szabályait alkalmazta; –– termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, illetőleg – javára – más végzi; és –– az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. Az adómentes közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó szabályoktól eltérően távértékesítés csak olyan ügylet lehet, amelynél a terméket az eladó fuvarozza, illetve fuvaroztatja el a vevő részére. Amennyiben az említett személyi körbe tartozó személy belföldön vásárol az előzőekben említett terméket, s azt saját maga viszi ki belföldről más tagállamba, akkor nincs szó távértékesítésről, hanem szimpla adóköteles értékesítés történik, amelyet mindenképpen a termékre vonatkozó adómérték szerinti áfa terhel. A távértékesítés teljesítési helyére vonatkozó alapszabály: a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ez a szabály azt jelenti, hogy nem belföldön teljesített ügyletről van szó, tehát nem adómentes, hanem belföldön nem adóztatható értékesítés valósul meg. Ha a távértékesítés tárgyát képező termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a

termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termékimport teljesítési helye volt, akkor a távértékesítés teljesítési helye a termékimport teljesítési helyével esik egybe. Távértékesítés esetében a teljesítés helye a feladás helye, ha: a) az értékesített termék nem jövedéki termék; és b) az adott naptári évben a távértékesítéséből származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a rendeltetés helye szerinti tagállamában megállapított felső értékhatárt azzal, hogy –– a rendeltetés helyét kell teljesítési helynek tekinteni annál az értékesítésnél, amelynél az adó nélkül számított ellenértékkel az eladó először meghaladja felső értékhatárt, továbbá mindazon ezt követő értékesítéseknél is; –– továbbá akkor is a rendeltetés helye a teljesítés helye, ha az eladó a rendeltetés helye szerinti tagállamban az értékesítés után az értékhatár elérésétől függetlenül adófizetésre kötelezett; és c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek. Ez a szabály a belföldi adóalany eladó számára azt jelenti, hogy belföldi teljesítési hely esetén az említett körbe tartozó vevő részére teljesített értékesítésének ellenértéke után a termékre irányadó adómérték szerint számított adót kell felszámítania. Mivel nem adómentes közösségen belüli termékértékesítés történt, ezért nem releváns körülmény, hogy a termék az értékesítés következtében más tagállam területére kerül elfuvarozásra. Amennyiben az értékesítő belföldi adóalany jelzett körnek történő értékesítéseinek ellenértéke meghaladja a célország (rendeltetés helye szerinti tagállam) által a távértékesítésre meghatározott értékhatárt, az értékesítőnek kötelező a vevő tagállamában adóalanyként bejelentkeznie, mivel a teljesítés helyének a vevő tagállamát kell tekinteni. Továbbá a magyar adóhatóságnál is bejelentést kell tennie az értékhatár átlépéséről 15 napon be-


lül, amely által az eladó az adóhatóság tudomására hozza, hogy az értékhatár átlépését eredményező és azt követő értékesítések után már nem belföldön köteles adót fizetni. Az értékesítő belföldi adóalanynak lehetősége van arra is, hogy választása alapján ezen ügyleteket terhelő adókötelezettségét akkor is a vevő tagállamban teljesítse, ha nem haladja meg a másik tagállamban erre a célra megjelölt értékhatárt. Értelemszerűen ekkor is adóalanyként be kell jelentkeznie az adott tagállam adóhatóságánál. Ebben az esetben ezt a tényt – azaz hogy a belföldi adóalany saját választása alapján az értékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban kíván adózni – a magyar adóhatóságnál a választását követő 15 napon belül be kell jelenteni, továbbá ettől a választásától a bejelentést követő két naptári évig nem térhet el. Ha a belföldi adóalany eladónak a távértékesítése után a rendeltetés helye szerinti tagállamban keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor nem belföldön adóztatható értékesítés valósul meg, tehát nem lehet szó belföldön adóköteles és adómentes közösségen belüli termékértékesítésről.

kell elvégezni. A csatlakozás időpontjában érvényes árfolyamon számítva 35 000 euró 8 826 650 forintnak felel meg. Az adókötelezettség elsőként azt az értékesítést terheli, amelynek adó nélküli értéke az értékhatárt meghaladja. Az eladót ezt követő 15 napon belül az adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli, amely útján értesíti az adóhatóságot távértékesítésekre vonatkozó adóalanyiságának keletkezéséről. A más tagállambeli eladó a magyar adóhatósághoz történő előzetes bejelentés útján azt is választhatja, hogy értékhatár alatti értékesítései után is belföldön fizeti meg az adót. Amennyiben a tárgyévet követő évre vonatkozóan kívánja ezt választani, akkor a bejelentést a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell megtenni.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A START kártyacsalád új tagja és a Rehabilitációs kártya Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV – Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

A fentiek alapján a távértékesítés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a távértékesítés tárgyát fizikailag Magyarországon található termék képezi, amely Magyarországról került a rendeltetés helyére elfuvarozásra.

2012. január 1-jétől nem váltható ki a START PLUSZ és START EXTRA kártya. A kártyák érvényességi időtartamán belül – de legfeljebb 2013. december 31-éig – azonban a foglalkoztató érvényesítheti a Pftv. szerinti adókedvezményt.

A távértékesítés szabályait képezheti a fizikailag más tagállamban található termék, amely az értékesítés következtében más tagállam területéről Magyarországra kerül értékesítésre az előzőekben említett személyi kör részére. Az Áfa-tv. értelmében a más tagállambeli eladó értékesítése után akkor köteles belföldön adót fizetni, ha az értékesítések adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben vagy az azt megelőző évben meghaladta a 35 000 eurót. Az átszámítást a csatlakozás napján érvényes MNB-árfolyamon

A részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.



A START EXTRA kártya esetén a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében. A START PLUSZ és START EXTRA kártyák helyett került bevezetésre a START BÓNUSZ kártya, amelynek kiváltására 2012. január 1-jétől van lehetőség, és 2012. december 31-éig váltható ki.

A START BÓNUSZ kártya START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult –– a kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy –– az a személy, aki a gyes, gyed, a gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki –– a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. A kártya kiváltására az előzőekben ismertetett feltételeknek megfelelő magánszemély abban az esetben jogosult, ha nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával. A kártya igénylése a ’T34START adatlapon történik. A START BÓNUSZ kártya a kiállítás keltétől számított egy évig érvényes, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultsá-

gának eléréséig terjedő időszakra, ha az rövidebb, mint egy év. A kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. A munkaadót a START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BÓNUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja. Ennél a típusú kártyánál is érvényesül az a szabály, hogy a START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltató a kedvezmény érvényesítésének időtartama alatt a kártyát köteles megőrizni és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére visszaadni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében. Amennyiben a kártyajogosult foglalkoztatására egymást követően több kifizetőnél került sor a kártya érvényességének időtartama alatt, ebben az esetben valamennyi kifizetőnél történő tényleges


foglalkoztatások tényleges időtartama összeadódik, és erre az időre a Pftv. vonatkozó szabályában meghatározott mértékű kedvezményt érvényesíthet a kifizető. Ha a kártya érvényességi idején belül a foglalkoztatás nem folyamatos, vagy a kifizető nem veszi igénybe az adókedvezményt, akkor a kártya szerinti adókedvezmény az így kiesett idővel csökkentett (maradék) érvényességi időre illetheti meg a következő kifizetőt. A kártya érvényességi idejének a kiesett idővel történő meghosszabbítására nincs lehetőség.

A kártya és az igazolás kiállítása A kártyát az állami adóhatóság az adatlap benyújtásának – postai úton érkezett adatlap esetén beérkezésének – napjától számított 15 napon belül állítja ki, és postai úton juttatja el a jogosult részére. A kiváltásra jogosult személynek vagy képviselőjének (meghatalmazottjának) kérelmére – a kártya kiállítását megelőzően – az állami adóhatóság területi szerve igazolást állít ki a jogosult részére, amelyen a későbbiekben kiállított kártyán feltüntetett adatok szerepelnek. Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy a START BÓNUSZ kártya igényléséhez kapcsolódó – külön jogszabályban előírt – nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított szociális hozzájárulási adó közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi.

Rehabilitációs kártya A jogosultak köre Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint –– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy –– tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki –– 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy –– rehabilitációs járadékban részesül. A jogosultság akkor szűnik meg, ha a rehabilitációs hatóság azt állapítja meg, hogy az előzőekben ismertetett feltételek már nem valósulnak meg. A kártya igénylése A Rehabilitációs kártyát/igazolást az adóhatóság állítja ki, de nem az adóhatóságnál kell igényelni. A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A-16/B. §-ában meghatározott – feladatai ellátására a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet jelölte ki. A jogosult által benyújtott kérelemre a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. A kártya érvényessége A Rehabilitációs kártya érvényességének 11



–– kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította, –– záró időpontja a kártya visszavonásának napja. A kártya visszavonása A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról. Ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, adószámáról, székhelyéről, telephelyéről. A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát az adóhatóság vonja vissza, és a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.

Az érvényesíthető kedvezmény A munkaadó – az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel – az őt terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az adókedvezmény érvényesítésére. A több jogcímen érvényesíthető adókedvezmények együttes érvényesítése A START PLUSZ, START EXTRA vagy START

BÓNUSZ adókedvezmény más, a szociális hozzájárulásra vonatkozó jogszabályban meghatározott adókedvezménnyel együtt is – legfeljebb két jogcímen – érvényesíthető, ha az együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

OLVASÓI KÉRDÉSEK Nők negyvenéves szolgálati viszonya alapján megállapított ellátás Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi 81. törvény 2012. január 1-jétől megszüntette az előrehozott öregségi nyugdíjakat, kivéve a negyvenéves szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíját. A társadalombiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi 80. törvény 25. §-a szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet (pénzbeli eb-járulékot és munkaerőpiaci járulékot nem). Fentiek miatt az illetményt számfejtő helyünk 2012. január 1-jétől a korhatárt be nem töltött nyugdíjasokat korhatár előtti nyugdíjnak nem minősülő ellátásban részesülőként kezeli, és tőlük is von pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot. A Tbj-törvény 4. § f) pontja értelmezi a saját jogú nyugdíjas fogalmát – ebben a pontban a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban részesülőket tekinti annak. A 14. § (3) bekezdés a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás, c) rehabilitációs járadék. Kérdésem, hogy az a) pont szerinti saját jogú nyugellátásba a negyvenéves szolgálati idővel rendelkező nyugdíjas nők beleszámítanak-e, és ebből kifolyólag


kötelezettek-e pénzbeli eb-járulék és munkaerő-piaci járulék fizetésére, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő szintén kötelezett-e pénzbeli eb-járulék és munkaerő-piaci járulék fizetésére? Válasz – Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A nők negyvenéves szolgálati viszonya alapján megállapított ellátás öregségi nyugdíjnak minősül. A rehabilitációs járadék tekintetében a megállapított ellátásokat kifutó jelleggel szüntetik meg, tehát ilyen ellátást már nem lehet megállapítani – azonban akinek ezt az ellátást állapították meg, az továbbra is ezt kapja. A Tbj. rendszerében az öregségi nyugdíjban és a rehabilitációs járadékban részesülő saját jogú nyugdíjasnak minősül, tehát nem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésére.

Áfaarányosítás gyakorlati alkalmazása Kérdés: Az 2012-es Áfa-tv. szerinti áfaarányosítás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan van kérdésem. Egyrészt a számlálóba beletartozik minden adólevonásra jogosító ügylet ellenértéke? Ideértve az adólevonásra jogosító adómentes ügyleteket is (pl. Közösségen belüli értékesítés, export), valamint az előleget is. Közösségen belüli értékesítés: itt minden olyan unión belül teljesített ügylet bevételét szerepeltetni kell, melynek adóját a felszámítottba és levonandóba is beírunk? Export? – „ideértve az adólevonásra jogosító adómentes ügyleteket” is? Másrészt a nevezőbe kerül minden ellenérték, ideértve az adóalapot nem képező támogatásokat is, valamint az előleget – minden „91” – „93”, illetve „96”-ost (külföldről, belföldről kapott támogatást, adományt)?

Válasz – Bonácz Zsolt, adószakértő A levonási hányados számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértékét kell szerepeltetni, ideértve az ezekhez kapcsolódó előleg adó nélküli értékét. Az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha az adó alapjának megállapítására az 67. § (1) bekezdés a) vagy c) pontját kell alkalmazni (az ellenérték helyett az adó alapjának a szokásos piaci árat kell tekinteni). A levonási hányados nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeget, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – kell szerepeltetni. Az ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni, ha az adó alapjának megállapítására az 67. § (1) bekezdés a) vagy c) pontját kell alkalmazni (az ellenérték helyett az adó alapjának a szokásos piaci árat kell tekinteni). A termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásoló – tehát adóalapot nem képező – támogatást kizárólag a levonási hányados nevezőjében lehet figyelembe venni. A levonási hányadosnál sem a számlálóban, sem a nevezőben nem lehet figyelembe venni: a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértékét, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt; b) az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértékét, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi; c) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértékét, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. Nem tekinthető a tevékenység eseti jellegűnek, ha a tevékenység – az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések szerint – engedély alapján kerül végzésre, vagy kizárólag engedéllyel lenne végezhető, vagy ha a b) és c) alpontban említett 13



tevékenységekből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja a levonási hányados nevezője értékének (a nevezőben figyelembe veendő támogatás nélkül számítva) a 10 százalékát. Minden olyan tevékenység adólevonásra jogosít (a számlálóban és a nevezőben kell elszámolni az ellenértéket, illetve szokásos piaci értéket), amely adóköteles (valamely adómérték szerinti adó terheli). Nem jogosítanak adólevonásra az Áfa-tv. 85-87. §-aiban említett adómentes tevékenységek (ezek ellenértéke, illetve szokásos piaci értéke kizárólag a nevezőben vehető figyelembe). Ha az adóalany az Áfa-tv. 88. §-ában foglalt adókötelessé tétel lehetőségével él, akkor az adókötelessé tett tevékenységek adólevonásra jogosítanak. Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés; az adómentes termékexport; adómentes Közösségen belüli fuvarozás (Áfa-tv. 92. §); minden olyan szolgáltatás, amely az importált termék adóalapjába beépül [Áfa-tv. 93. § (2) bek.]; Áfa-tv. 101-117. §-ai szerinti adómentes értékesítés ellenértéke, továbbá ezekhez kapcsolódóan kapott előleg adólevonásra jogosító tevékenység ellenértékének minősül. Ha az Áfa-tv. szerint a teljesített termékértékesítés, valamint nyújtott szolgáltatás teljesítési helye más tagállam vagy harmadik ország (azaz az ügylet nem adóztatható, az adómentes státus kizárólag belföldön teljesített ügyletekhez kapcsolódó adójogi kategória), akkor a termékértékesítés szolgáltatásnyújtás abban az esetben jogosít adólevonásra, ha belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosítana (ekkor az ellenérték a levonási hányados számlálójában és nevezőjében vehető figyelembe). Amennyiben az Áfa-tv. szerint a teljesített termékértékesítés, valamint nyújtott szolgáltatás teljesítési helye más tagállam vagy harmadik ország, s a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás belföldi teljesítés esetén adólevonásra nem jogosítana, akkor az ellenérték kizárólag a levonási hányados nevezőjében vehető figyelembe. Ha a vállalkozás az arányosítási hányados számítását a főkönyvi számlák alapján kívánja elvégezni, akkor a főkönyvi könyvelést úgy kell kialakítani,

hogy a főkönyvi számlákon könyvelt tételek alapján az arányosítás elvégezhető legyen. Ez azt követeli meg, hogy az adott főkönyvi számlá(ko)n csak olyan tételek szerepelhetnek, amelyek a hányados számlálójában és nevezőjében egyaránt szerepeltethetők. Külön főkönyvi számlá(ko)n kell nyilvántartani azokat a tételeket, amelyek kizárólag a számlálóban, illetve kizárólag a nevezőben vehetők figyelembe. Ezen túl külön főkönyvi számlá(ko)n kell nyilvántartani azokat a tételeket, amelyek az arányosításnál nem vehetők figyelembe. Tehát nem fordulhat elő például az, hogy az adott főkönyvi számlán van olyan tétel(ek), amely(ek) kizárólag a levonási hányados nevezőjében, illetve kizárólag a levonási hányados számlálójában vehető(k) figyelembe, mert ekkor a főkönyvi számla forgalma alapján téves számítási eredményre jutnánk. Ilyen jellegű elkülönítés hiányában a főkönyvi számlák alapján nem végezhető el az arányosítási hányados számítása – ennek számítása külön gyűjtést követel meg. Az is járható út, hogy a vállalkozás az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódóan alakít ki egy kódrendszert, amelyben kódokkal jelöli meg, hogy az adott könyvelési tételt az arányosítási hányados számításánál hogyan kell kezelni. (Pl. a számlálóban és a nevezőben; csak a számlálóban; csak a nevezőben; nem vehető figyelembe; valamint milyen értékadat alapján: ellenérték vagy a szokásos piaci érték.) Így a kódolás szerint kerülnének kigyűjtésre a számítás elvégzéséhez szükséges adatok.

Jövedelmet pótló kártérítés Kérdés: Cégünk megegyezés alapján X Ft-ot fizetne jövedelmet pótló kártérítés címén volt munkavállalója részére. Kérdésem, hogy ezt terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? Válasz – Lepsényi Mária NAV Adójogi Főosztály A jövedelmet pótló kártérítés címén kifizetett összeg az Szja-tv. 3. § 21. pontja alapján bérnek


minősül, és biztosítási jogviszony hiányában 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az e címen kifizetett összeg után.

ként feltüntetni a kipróbáláshoz felhasznált, illetve a változatlan formában átadott LPG-üzemanyag ellenértékét.

LPG-üzemanyag elszámolása

Szlovák megrendelőnek kibocsátott számla

Kérdés: Van egy autószerelő kft., aki elkezdte a dízelmotor-üzemű autókat gázüzemű autókká átalakítani. Az átalakítás során ki kell próbálni a motort. Ehhez LPG-üzemanyagot vásárol. A kérdéseim a következők: Levonható-e az LPG-üzemanyag áfatartalma? Minden motornál kb. 20 e Ft lesz az LPGüzemanyag. Ezt átszámlázhatom-e közvetlenül az ügyfélnek, vagy a partnernek való „átalakítási csomag” árában kalkuláljuk bele? Milyen főkönyvi számlára könyveljük? Válasz – Bonácz Zsolt adószakértő Az LPG-üzemanyag beszerzését terhelő áfa levonásba helyezhető, feltéve, hogy egyértelműen elkülöníthető és bizonyítható annak ilyen jellegű felhasználása, azaz hogy a beszerzett LPGüzemanyagot nem saját gépjárművek üzemanyagaként hasznosították. Ez utóbbi esetben ugyanis az áfa nem helyezhető levonásba. Az átalakításhoz kapcsolódóan beszerzett LPGüzemanyag az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a szolgáltatásnyújtás (dízelüzemű gépjármű átalakítása gázüzeművé) járulékos költsége, ezért a szolgáltatás ellenértékét képezi más járulékos költségekkel (pl. az átalakításhoz felhasznált anyag) együtt. Ennek következtében elkülönülten nem számlázható, a szolgáltatásról kibocsátott számlában szükséges az ellenérték részeként megjeleníteni. Az átalakítás során a motor kipróbálásához felhasznált LPG-üzemanyagot anyagköltségként, a megrendelőnek változatlan formában átadott LPGüzemanyagot pedig ELÁBÉ-ként kell kimutatni. A számviteli elszámolás megkönnyítése érdekében mindenképpen javasolt a számlában külön tétel-

Kérdés: A fővállalkozó építőipari cég üzleteket alakít ki Szlovákiában és befejezés után átadja azt a szlovák megrendelőnek, ez termékértékesítésnek számít. Ebben az esetben adóalanyként mindenféleképpen be kell jelentkezni a cégnek Szlovákiában, de telephelyet nem feltétlen szükséges létesíteni, ha nem akar. A kiállított számlákat szlovák áfa felszámításával kell kiállítani, és a kinti hatóság felé kell bevallást tenni az áfáról. Ezek után Magyarországon elvileg csak a nettó árbevétel kerül be a cég könyvelésébe, mivel az áfával a kinti hatóságnak kell elszámolni. Helyes-e ez a gondolatment? A következő kérdésem, hogy a fővállalkozó cég csak elméletileg bonyolítja le az ügyletet a szlovák megrendelővel: ő köti a szerződést a saját nevében, ő számlázza le a saját nevében az elkészült munkát, de mindent az alvállalkozóval dolgoztat és a fővállalkozó az alvállalkozóktól megkapott számlát továbbszámlázza valamennyi haszonnal a megrendelőnek. Gondolom ebben az esetben is adóalanyiságot kell létesíteni a szlovák hatóságnál. Ezt nem lehet kikerülni? A telephely létesítésének vannak kikötött feltételei, amikor kötelező bejelentkezni, vagy ez ahhoz van kötve, hogy meddig dolgozik kint a cég? Válasz – Bonácz Zsolt adószakértő Ha a fővállalkozó a megrendelő szlovák cég részére építési szerződés alapján terméket (ingatlant) ad át, akkor termékértékesítést teljesít, amelynek teljesítési helye Szlovákia. Helyesen látja, ebben az esetben az ügylet mindenképpen Szlovákiában adózik, függetlenül attól, hogy létesít-e a fővállalkozó a teljesítés során telephelyet Szlovákiában vagy sem – ezért adóalanyként be kell jelentkeznie a szlovák adóhatóságnál. A fővállalkozó által bevont alvállalkozók esetében 15



a termékértékesítés tényállása vélhetően nem áll fenn, hiszen feltehetően egyetlen alvállalkozó sem építési szerződés alapján vállalja termék (ingatlan) átadását a fővállalkozónak. Amennyiben az alvállalkozók szolgáltatást nyújtanak (azaz nem terméket, ingatlant értékesítenek) a fővállalkozó részére, akkor azt kell megvizsgálniuk, hogy a teljesítésükhöz kapcsolódóan telephelyet létesítettek-e Szlovákiában: –– Ha igen, akkor az alvállalkozóknak is Szlovákiában kell az áfát megfizetniük, s ennek teljesítése érdekében adóalanyként kell bejelentkezniük a szlovák adóhatóságnál. –– Ha nem, akkor nem kell a magyar Áfa-tv. szerinti áfát felszámítaniuk a fővállalkozónak, hiszen a teljesítés helye Szlovákia, hanem a fővállalkozó mint szlovák adóalany fizeti meg Szlovákiában az áfát az általa az alvállalkozóktól igénybe vett szolgáltatás után fordított adózás szerint, amelyet szlovák adóalanyként levonásba is helyezhet. A szlovák szabályozás alapján kell az alvállalkozóknak megvizsgálni, hogy a fővállalkozó részére végzett szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan létesítettek-e telephelyet Szlovákiában. Ezzel kapcsolatban szlovák adótanácsadó (cég) megkeresése javasolt, aki (amely) megfelelő mélységben ismeri a szlovák szabályozást. A fővállalkozónak az áfa mellett azt is meg kell vizsgálnia, hogy a szlovák szabályozás szerint köteles-e társasági adó fizetésére. Ezzel kapcsolatban szintén szlovák adótanácsadó (cég) megkeresése javasolható. A fővállalkozónak a szlovák megrendelő részére kibocsátott számlát a Számviteli törvény alapján mindenképpen el kell számolni könyvelésében bevételként, az áfa és/vagy a társasági adó elszámolását Szlovákiában kell elvégezni. Ha a fővállalAdóellenőrzési tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

kozó Szlovákiában társasági adót is fizetni köteles, akkor azt a Tao-tv. szerinti módon elszámolhatja adókötelezettségének megállapítása során.

Külföldi munkavállaló utáni járulékfizetési kötelezettség Kérdés: Magyarországon lévő kft. alkalmazni szeretne egy luxemburgi állampolgárt üzletkötői munkakörben. A munkavállaló állandó lakcíme Luxemburgban van, a munkavégzés helye is Luxemburg. Kérdésem, hogy adózás és járulékfizetés szempontjából, hogyan alakul a kft. és a dolgozó kötelezettsége? Ha a magyarországi kft.-nél lesz biztosított, hogyan szerez ez időszak alatt nyugdíjra való jogosultságot? Válasz – Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadó szempontjából a magánszemély jövedelme – mivel a munkát Luxemburgban végzi – Luxemburgban lesz adóköteles. A magyar kifizető felé ilyen esetben be kell mutatnia az illetőségigazolást az Art. rendelkezése szerint. A magánszemély Luxemburgban válik biztosítottá, és a járulékfizetési kötelezettséget is ott kell teljesíteni. Természetesen a biztosítási kötelezettség megalapozza az ellátási jogosultságot is. Az nem adójogi kérdés, hogy a nyugellátás megállapításánál hogyan veszik figyelembe a másik tagállamban megszerzett jogosultságot. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, negyedik szám, 2012. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1787-5811 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Recommend Documents