Dunakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Dunakeszi Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2013-2018

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................. 5 Dunakeszi Város Esélyegyenlőségi Programjának hatálya ................................................... 5 A település bemutatása ......................................................................................................... 6 Urbanizáció ............................................................................................................................ 6 A város infrastrukturális fejlettsége ........................................................................................ 6 Társadalmi élet ...................................................................................................................... 7 Lakosság demográfiai helyzete ............................................................................................. 8 Kultúra ................................................................................................................................... 12 Sport ...................................................................................................................................... 12 Hitélet..................................................................................................................................... 13 Civil szervezetek .................................................................................................................... 13 1. Jogszabályi háttér bemutatása ....................................................................................... 14 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet ......................................................... 14 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás ........................................ 15 Képviselő testület főbb feladat- és hatáskörei........................................................................ 15 Önként vállalt önkormányzati feladatok ................................................................................. 16 2.Stratégiai környezet bemutatása ..................................................................................... 16 2.1.Kapcsolódás a helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal és programokkal .............................................................. 16 Település szerkezeti terv ....................................................................................................... 16 Szociális szolgáltatásszervezési koncepció ........................................................................... 17 Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés ...................................................................... 18 Finanszírozási rendszer átalakulása ...................................................................................... 18 A járási hivatalhoz köthető államigazgatási ügyek ................................................................. 18 2.2. A helyi esélyegyenlőségi program térségi-társulási kapcsolatrendszere ........................ 19 2.3. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása .......................................... 19 3. Mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................. 20 Családsegítő Szolgálat szakmai beszámolója ....................................................................... 20 Vöröskereszt Pest Megyei szervezetének tájékoztatása ....................................................... 20 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet ......................................................................................... 20 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................ 21 Közfoglalkoztatási program rövid bemutatása ....................................................................... 22 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ...................................................................... 28 Szociális törvény célja............................................................................................................ 28 Szociális ellátások formái....................................................................................................... 28 3.4.Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ............................................................. 31 3.5.Telepek, szegregátumok helyzete ................................................................................... 35 3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ....................................... 35 Egészségügyi ellátás a Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthonában .............................. 35 Szűrővizsgálatok 2012. évben a Humán Szolgáltató Központ beszámolója alapján ............. 36 Rehabilitációs ellátás ............................................................................................................. 38 Rendezvények az Idősek Otthona lakói és az Idősek Nappali Ellátását igénybe vevők számára, szakmai beszámoló alapján ................................................................................... 38

2

Az intézeten belül szervezett szabadidő, programok ............................................................. 39 Az intézeten kívül szervezett szabadidős programok ............................................................ 39 Szocioterápiás és a mentális egészség szinten tartását célzó foglalkozások ........................ 39 Szocioterápiás és csoportos foglalkozások ........................................................................... 40 Egészséges táplálkozás szociális és oktatási területen ......................................................... 41 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ............................................................. 45 Önkéntesek közösségi-szociális gyakorlata, hallgatók, illetve diákok fogadása a Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthonában. ............................................................................... 45 3.8. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal ..................................................... 46 3.9. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek Meghatározása ...................................................................................................................... 46 4. A gyermekek helyzete esélyegyenlőség, gyermekszegénység ................................... 47 Oktatás .................................................................................................................................. 47 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl.: gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, trendek .............................................................................................................. 48 4.2. Szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége ..................... 50 4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékossággal élő gyermek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ........................................................................ 50 A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolója ................................................................... 50 Infrastruktúra, személyi feltételek .......................................................................................... 50 A Gyermekjóléti Szolgálat feladata ........................................................................................ 51 A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének gondozási típusonkénti megoszlása ............... 51 Kezelt problémák száma (halmozott: adat/fő) ................................................................... 52 Gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenysége ..................................................................... 53 Jelzőrendszer ........................................................................................................................ 55 Iskolai Szociális Munka .......................................................................................................... 55 A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programok ........................................................... 55 A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját nehezítő körülmények .................................................. 57 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek, tanulók, valamint a fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ........................................................ 60 4.5 Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása .... 66 5. Nők, helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 66 5.1. Nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége ................................................................ 66 5.2. A munkaerő-piaci és a családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások ........ 68 5.3.Családtervezés anya és gyermekgondozás területe........................................................ 69 5.4. Nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .................................................................... 70 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (anyaotthon, családok átmeneti otthona).................................................................................................................................. 71 5.6. Nők szerepe a helyi közéletben ...................................................................................... 71 5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és a felszámolásukra irányuló kezdeményezések.................................................................................................... 71 5.8. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek Meghatározása ...................................................................................................................... 71 6. Idősek helyzete esélyegyenlőség ................................................................................... 72 6.1. Az időskori népesség főbb jellemzői (száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai tendenciái stb.) ...................................................................................................................... 72 6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete ..................................................................................... 72 3

Tevékeny időskor ................................................................................................................... 72 6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés .............................................................................................. 73 6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok ................. 75 A házi segítségnyújtás célja és feladatainak bemutatása ...................................................... 75 A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységek ...................................... 75 A Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona Nappali Ellátás célja és feladatainak bemutatása ............................................................................................................................ 77 A Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona ...................................................................... 78 Lakhatás ................................................................................................................................ 79 Felújítások ............................................................................................................................. 79 Higiéné................................................................................................................................... 80 Ruházat, textília biztosítása ................................................................................................... 80 Étkezés .................................................................................................................................. 81 Szociális étkeztetés ............................................................................................................... 81 Népkonyha............................................................................................................................. 81 6.5. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek Meghatározása ...................................................................................................................... 82 7. Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................. 82 7.1.A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái .......... 82 Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása ............................................................................... 82 Életfa rehabilitációs Intézet .................................................................................................... 85 7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei ............ 92 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz, a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ........................................... 93 Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) ................................. 93 7.4. Következtetések, problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ... 93 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .......................................................................... 94 Roma Nemzetiségi Önkormányzat ........................................................................................ 95 Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete ....................................................................... 95 Agape 2005 Rehabilitációs Alapítvány .................................................................................. 96 Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátása ................................................................................... 96 Önálló életvezetés kialakítása ............................................................................................... 97 Szabadidő aktív és hasznos eltöltése .................................................................................... 97 Fakultatív programok szervezése .......................................................................................... 98 Reintegrációt segítő programok ............................................................................................. 98 Folyamatos munkavégzésre való felkészülés ........................................................................ 98 Sajátos prevenciós feladatok ................................................................................................. 98 9. Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága .......................................................... 99 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP-IT) .................................... 100 10. 1.HEP-IT részletei ............................................................................................................ 100 Helyzetelemzés megállapításainak összegzése .................................................................... 100 Beavatkozások megvalósítói ................................................................................................. 101 Intézkedési területek részletes kifejtése................................................................................. 102 10.2. Összegző táblázat ........................................................................................................ 112 10.3. Megvalósítás ................................................................................................................. 116 10.4. Az elfogadás módja és dátuma ..................................................................................... 120 4

Bevezetés Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013.06.27. ülésén napirendi pontra tűzte megtárgyalja Dunakeszi Város Helyi Esélyegyenlőségi Programját. Az Esélyegyenlőségi Program tartalmazza a település feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontú vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolód feltételrendszer áttekintését. Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2011. december 22. napjától hatályos 31.§ -a alapján a települési önkormányzatoknak ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekintetni, szükség esetén felül kell vizsgálni, illetve az esetlegesen adódó új helyzetnek megfelelően módosítani kell. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64. § -a kimondja, hogy a 2012. november 1-jét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik az a jogszabályi tétel, miszerint a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó egyedi döntés alapján nyújtott pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az esélyegyenlőség minden nemzet, minden állampolgára számára fontos érték, ez a szemlélet tükröződik a 2011. április 25. én elfogadott Alaptörvényben is. Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb politikai célja. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása állami feladat. A társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása „a szétnyíló olló szűkítése” sürgős feladat Magyarország számára Az elmúlt évtizedek demográfiai válsága, gazdasági nehézségei, a lakosság romló életkörülményei súlyos problémák. A kiút a társadalmi szolidaritás erősítése, a családok létbiztonságának megteremtése, a foglalkoztatottság növelése, valamint a fiatalok lehető legmagasabb szintű oktatása-nevelése. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Dunakeszi Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése után bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Dunakeszi Város Esélyegyenlőségi Programjának hatálya Területi hatály: Dunakeszi Város közigazgatási területe Időbeli hatály: 2013.-2018.

5

Személyi hatály: Dunakeszi Város Önkormányzata Felülvizsgálat: a célok időarányos megvalósulása érdekében kétévente A település bemutatása Dunakeszi Budapest agglomerációs övezetében, a fővárostól északra a Duna bal partján Pest megyében fekszik. Méretét és lakosságszámát tekintve középváros, nyugatról, a Duna északról Göd, keletről Fót határolja. Fontos közlekedési csomópont, a várost kettészeli a 2. sz. főútvonal és Vác fele tartó vasútvonal. A várost elkerülő M2-es autóút nemzetközi jelentőséggel bír, Európa északi és déli része között biztosít gyorsforgalmi elérhetőséget. Urbanizáció Dunakeszi és Alag egykor külön településnek számított, lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1951-ben egyesült a két településrész. A 70-es évek végére elkészült a barátság úti lakótelep, ezt követően 1977-ben Dunakeszi városi rangot kapott. A különböző városrészek összenövésével és a lakóparkok építésével ugrásszerűen megnőtt a népesség, amely az közszolgáltatások folyamatos fejlesztését, illetve bővítését indokolja. A 60-as évektől kezdve felgyorsult az urbanizáció, kibontakozott az ipari fejlődés (Járműjavító, Konzervgyár, Hűtőház, Házgyár, Mechanika), számos munkalehetőséget biztosítva az itt élő lakosságnak. A rendszerváltozás átmeneti visszaesést hozott az országos tendenciának megfelelően, az egykori állami vállaltok átalakulásával, az átgondolatlan privatizációval - a várostól független okból - munkahelyek szűntek meg. Az ipari parkok létesítésével, a multinacionális cégek megjelenésével és a kis és középvállalkozások megerősödésével állásával a gazdasági-szociális problémák viszonylag gyorsan javultak. Dunakeszi 2013.január 1.-től járási központ lett, amely nemcsak presztízst, hanem a lakosság magasabb szintű szolgáltatásokhoz való hozzájutását jelenti. Budapest közelsége miatt a lakosság igen jelentős része dolgozik a fővárosban, máig megmaradt az „alvóvárosi” sajátosság. A város infrastrukturális fejlettsége Dunakeszi közlekedési kapcsolata országos viszonylatban jónak mondható, a főváros mind közúton, mind vasúton könnyen, rövid idő alatt megközelíthető. Az önkormányzati fenntartású utak általában jó minőségűek, túlnyomó részt szilárd burkolatúak. A kerékpárút hálózat – köszönhetően az elmúlt évek fejlesztéseinek – kiterjedt. A tömegközlekedés jól igazodik a lakosság igényeihez a városi buszok ingyen használhatóak. Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is, 1987 óta. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, az okmányiroda, a munkaerő szolgálati kirendeltség és a földhivatal kirendeltsége is körzetközponti 6

feladatokat lát el. A középfokú oktatási intézmények fogadják a környező települések diákjait is. A távolabb lakók diákotthoni elhelyezést kapnak. Dunakeszi a 90-es évek „kezdeti megtorpanása” után, viszonylag hamar talpra állt és az utóbbi tíz évben hatalmas fejlődésnek indult, mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változások mentek végbe. A nagyvállalatok átalakultak, megszűntek, illetve felváltották a kisebb vállalkozások, bevásárló centrumok, ipari parkok, szolgáltatások széles skálája – munkalehetőséget biztosítva – az itt élő lakosság számára. Dunakeszi és környéke a legutóbbi népszámlálás szerint az átlagosnál jóval kedvezőbb képzettségi struktúrával rendelkezik. A kvalifikált munkások aránya megfelel a megyei átlagnak, az érettségizettek (23,6 %), valamint a diplomások aránya (12,4 %) jóval meghaladja a megyei átlagot. Városunk kedvező földrajzi adottságai, Budapest közelsége, korszerűsödő infrastruktúrája, a nagyberuházású ipari- és lakópark építések vonzzák a betelepülőket. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a polgárok érdekeinek legjobban megfelelő megoldások biztosításával, a városi élet korszerű feltételei, az épített környezeti feltételek minőségfejlesztései megvalósuljanak. Az elmúlt öt évben, az ipari parkban történt beruházások, a gazdasági társaságok és a kisvállalkozások ugrásszerű növekedésével új munkahelyek születtek. Javult a város infrastruktúrája, szépültek parkjai, bővült és korszerűsödött az életminőséget befolyásoló közellátás és javult a közbiztonság. Dunakeszi napjainkban a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb ütemben fejlődő városa, népességszáma évről-évre folyamatosan növekedik. Dunakeszi lakossága 11 ezer háztartásban él. A népesség egyharmada lakótelepi összkomfortos otthonokban vagy településszerű többszintes modern lakótelepeken, de a többség családi házakban lakik. Az első 3 db 10 emeletes panelház már 1975-ben elkészült, még mielőtt Dunakeszi várossá vált. Ezt követően épült meg a Barátság úti lakótelep, 1977-1979-ig. A városban az ivóvízellátás a kiépített gerincvezeték hálózattal 100%-ban megoldott. A szennyvízcsatorna-hálózat az ingatlanok 99%-ában van kiépítve. Az elektromos ellátás a városban 100%-os. Ugyancsak 100%-os a vezetékes gázellátás. Társadalmi élet: A dunakeszi lovassport története 1889-ben kezdődött, amikor a Magyar Lovar Egylet – első elnöke gróf Széchenyi István volt – megvette Alagpusztát és a legnagyobb birtokosként a Szent Mihály templom kegyura lett. A lovaregyletnek korábban nem volt saját tulajdonú versenypályája, s a versenyeket a fővárosban bérelt területeken rendezték meg. Az egylet elnöke 1890-ben gróf Batthyány Elemér – a mártír miniszterelnök fia – lett, s ekkor kezdődtek meg az alagi építkezések angol mérnökök bevonásával. A terület korábbi birtokosa, gróf Károlyi Gyula, Batthyány Elemér unokatestvére volt. A gyepesítést Angliából hozatott tarackmaggal oldották meg. Az első futamot már a következő évben, 1891. április 12-én megtartották, amik 1893-tól rendszeressé váltak az Alagi-díj megalapításával. A vízműhálózatot is kiépítették három víztoronnyal, aminek következtében Alag lett az ország első községe, ahol teljes volt az ivóvízhálózat. A fejlődés következtében 1896-ban már új pályát építettek, amit április 5-én avattak fel. A következő évben tízezer fenyőfát telepítenek a homok megkötése és a levegő tisztítása érdekében, majd 1898-ban megépül a Pavilon épülete. Egy évtizeddel az alapítás után az itteni trénerek kezéből kikerülő lovak már rangos német, angol, francia versenyeket nyertek. Minden magára valamit adó istálló jelen akart lenni, s Alag akkori peremvidékei beépültek istállókkal. A lovassport ellátására egy major szolgált, amihez svájci tehenészet, három kertészet, gabona- és takarmányföldek, 40 hold 7

barackos és szilvás, valamint két erdőgazdaság tartozott. Helyi specialitás volt a homokon termesztett lovaregyleti spárga, amit még Bécsben is árultak. A gyümölcsaszalóban előállított alagi csemegét pedig még angliai fogadóirodákban is árulták. A lovaregylet segítséget nyújtott 1901-ben az új dunakeszi községháza felépítéséhez, majd 1910-ben megépítette az akkor önállósuló Alag új községházát. A következő évben támogatta az alagi népiskola megépítését is. A Tanácsköztársaság után, amikor a pesti lóversenypályát felszántották, a magyar lovassport központja Alagra költözik. 1921-ben megrendezik az első Magyar Derbyt. A pesti pályát 1925-re sikerül újjáépíteni, ekkor a versenyek nagy része elkerül Alagról, és a trenírozás válik fő feladatává. A lovakat vonattal szállították a versenyekre Svájctól Angliáig, a szerelvények napi rendszerességgel közlekedtek. Fénykorában Alagon 600-nál több ló volt, a világ legnagyobb tréningközpontjai közé számított, a nemzetközi szaklapok rendszeresen beszámoltak a legjobb lovak edzéseredményeiről, az itteni zsokék teljesítményéről. 1935-ben az ún. kilences Bizottmány megalapítja a Nagyalagi ménest. A világháború után vége lett a virágzásnak a magántulajdon korlátozása miatt. Jelentős károk keletkeztek, sok istálló romba dőlt, a lovak többsége elkallódott. 1945-ben a földosztás során a lovaregyleti földek kétharmadát államosították, s a szovjet hadsereg is elvett egy darabot a repülőtér céljára. 1947-ben az egylet újraindítja a pesti versenyeket és az alagi tréningtelepet. 1951-ben Magyar Lóverseny Vállalat néven államosítják a lovaregyletet. A régi pályát 1954-ben bizonyos változtatásokkal ismét alkalmassá tették versenyek rendezésére, és 1955-től 1960-ig évenként 3-4 alkalommal főleg díjugrató versenyeket rendeztek a hajdan sok küzdelmet megért alagi gyepen. A lónevelés és sport céljára 200 katasztrális hold állt rendelkezésre. Hét nagy telepen 215 boxban telivéreket, 34-ben ügető, 14-ben pedig a diplomata istálló lovait tartották. A telep telivérei sikerrel vették fel a versenyt a legnevesebb külföldi lovakkal is. Többször megnyerték az osztrák, a bajor derbyt és az ausztriai díjat. Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A lovasdinasztiák házi legendáriuma, Konrád Ignác festményei, Krúdy Gyula írásai sok lovasbravúrt, európahíres ugróversenyt, kiemelkedően tehetséges lovasteljesítményt örökítenek meg. 1989-ben újjáalakul a Magyar Lovar Egylet. 1994 óta ismét van verseny Alagon. Dunakeszin minden tavasszal megrendezik az alagi lovasmajálist. Lakosság demográfiai helyzete Az országos tendenciákkal ellentétben a népesség folyamatosan növekszik, azonban a jelenség sokkal inkább a betelepülők magas létszámára, mint a természetes szaporulatra fogható.

8

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő)

35 450 fő

2008 (fő)

37 575 fő

Lakónépesség számának változása (%)

1.06 %

2009 (fő)

38 890 fő


0.96 %

2010 (fő)

39 869 fő


0.97 %

2011 (fő)

40 748 fő


0.97 %

2012 (fő)

n.a.


n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Lakónépesség 42000 41000 40000 39000 38000 37000 36000 35000 34000 33000 32000 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A korösszetétel atipikus sajátossága, hogy a 0-18 éves fiataloknak az aránya 22%, míg a 63 éven felülieké mindössze 14%. A „demográfiai robbanás” következtében szükséges az infrastruktúra, az épített környezet további fejlesztése és a fiatal korosztály igényeihez igazítása. A település önkormányzatának nagy kihívást jelent a szociális, egészségügyi, közoktatási és közművelődési feladatok bővülése.

9

2. sz. táblázat állandó népesség, 2011.-es adatok állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

40 748 fő 21 092 fő 52 % 19 656 fő 48 % 1728 fő 4% 3481 fő 9% 3677 fő 9% 528 fő 1% 610 fő 1% 11 309 fő 28 % 12 392 fő 30 % 1244 fő 3% 978 fő 2% 3082 fő 8% 1999 fő 5%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Állandó népesség - férfiak

65 év feletti; 10%

0-14 éves; 19%

Állandó népesség - nők

65 év feletti; 16%

0-14 éves; 18%

60-64 éves; 5% 15-17 éves; 3%

18-59 éves; 63%

60-64 éves; 6%

15-17 éves; 3%

18-59 éves; 57%

10

3. számú táblázat – öregedési index

65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok Öregedési index (%) száma (fő) száma (fő) 2001 6150 4737 129,82 2008 4568 6268 72,87 2009 4743 6606 71,79 2010 4894 6872 71,21 2011 5082 7158 70,99 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Dunakeszin az elmúlt években jelentős mértékű migráció zajlott, főként a főváros peremkerületeiből költöztek ki a jobb életminőség miatt. A magas színvonalú közszolgáltatások, a kedvező munkaerő-piaci helyzet és a kertvárosias jelleg magas számban vonzotta, főként a fiatal családosokat. Az elvándorlás főként családi okokra, illetve külföldi munkakeresésre vezethető vissza. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2835 2009 2035 2010 1634 2011 1589 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

1003 1022 946 983 n.a.

1832 1013 688 606 n.a.

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

11

A fiatal házaspárok gyerekvállalási hajlandóságának és az átlagéletkor országos szintű kitolódásának köszönhetően, Dunakeszi demográfiai mutatói jónak mondhatók 5. számú táblázat – természetes szaporulat

Élve születések száma 2008 548 2009 562 2010 534 2011 549 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 296 328 338 337 n.a.

természetes szaporodás (fő) 252 234 196 212 n.a.

természetes szaporodás (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Kultúra: A város kulturális életében meghatározó szerepe van a József Attila Művelődési Központnak nagy hagyományokkal rendelkező művészeti csoportok fenntartásával és működtetésével. A Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár a könyvkölcsönzés mellett a rendszeres író-olvasó találkozók, irodalmi és egyéb rendezvények, klubnapok, kiállítások és gyermekfoglalkozások színtere. A Városvédő és Városszépítő Egyesület kezében van a helytörténeti gyűjtemény, amely a helység múltját őrzi és mutatja be. Megemlítendő a Radnóti Miklós Gimnázium Diákszínpada rendszeresen ad elő színdarabokat. A Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti iskolában évről évre számos tehetséges fiatal tanul. A diákok rendszeresen szerepelnek a város rendezvényein.

Sport: Dunakeszi régi sporthagyományokkal rendelkezik. A Dunakeszi Vasutas Sportegyesület és a Dunakeszi Kinizsi Utánpótlás Sportegyesület, mely a város legrégebbi és legtöbb sportolót megmozgató egyesülete mellett a diáksport is jelentős. Gazdag hagyományai vannak a városi tömegsportversenynek. Ma már valamennyi iskola korszerű, jól felszerelt tornateremmel rendelkezik. Kiemelkedik a gimnázium mellett működő, a nemzetközi 12

szabványoknak is megfelelő sportcsarnok. Különleges sportolási lehetőséges nyújt a MALÉV és Opitz Nándor Sportrepülőklub és a Diplomata lovas istálló. Sport repüléséről nemzetközi szinten is méltón híres. A Dunakeszi Radnóti Mikós Gimnázium sportcsarnoka ad otthont a Futsal csapatnak, amely idén bravúros teljesítménnyel feljutott az NB I.-be. Hitélet A városban három római katolikus plébánia működik. Szent Mihály a „belvárosban”, Jézus Szíve a Gyártelepen és Szent Imre Alagon. A Szent Imre plébániához tartozik még az 1906-ban épült neogótikus Nepomuki Szent János kápolna. A kápolna a lovaregyleti híveket szolgálta. Az alagi oldalon találhatók a református és az evangélikus közösség templomai is. A régi temető közelében épül a leendő görög katolikus templom.

Civil szervezet] Dunakeszin több civil szervezet és egyesület aktívan dolgozik. Legnagyobb taglétszámmal a dunakeszi kertbarát egyesület és a Dunakeszi Civilek Baráti Köre rendelkezik. Dunakeszi Lokálpatrióta Kör: A város egyik legmeghatározóbb civil szervezete. 2000. április 28-án alakult emg a Rotary Club Dunakeszi, amely az ország 24. Rotary klubja. Az akkor 21 fővel létrejött klub alakuló ünnepségén a Benkó Dixieland Band adott koncertet a Művelődési ház színháztermében 350-400 néző előtt. Az előtt és azóta sem járt városunkban a híres zenekar. A klub tevékenysége a jótékony támogatás, amely tevékenységnek anyagi bázisát az évenként megrendezésre kerülő jótékonysági Rotary Bál biztosítja. Legfőbb támogatást a város jó nevű gimnáziumának nyújtja immáron évek óta, az évenként felajánlott Rotary Díj I. és II. fokozatának odaítélése révén. Rendszeres támogatója a város idős- és gyermekkorú rászorultjainak. A heti rendszerességgel ülésező klubtagság kulturális programokat és előadásokat szervez és nemzetközi kapcsolataival diákcserét, nyelvtanulási lehetőséget és sport programokat nyújt a város ifjúságának. Az önkormányzati fenntartású szociális intézmények mellett az elmúlt években folyamatos növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális és gyermekjóléti szolgáltatók tevékenysége. A dunakeszi ellátó rendszerhez kapcsolódóan jelenleg az alábbi működési engedéllyel rendelkező nem önkormányzati intézmények működnek: Fenntartó Magyar Vöröskereszt EuroBravo Nonprofit Kt. AGAPE 2005 Rehabilitációs Alapítvány LÁMPÁS ’92 Közhasznú Alapítvány Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház Baby Bocsok Alapítvány Kiscsibészkék Nonprofit Kft. Sors mint Esély Alapítvány Bajna Gyöngy egyéni vállalkozó Élő Reménység Alapítvány

Tevékenység nappali melegedő, utcai szociális munka, étkeztetés pszichiátriai betegek közösségi ellátása, támogató szolgálat, hajléktalanok éjjeli menedékhelye bölcsőde, családi napközi családi napközi családi napközi Bajna Gyöngy egyéni vállalkozó Devianciában, ill. szenvedélybetegségben szenvedők segítése a Biblia értékrendje alapján

13

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet Alaptörvény: I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,         

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeletalapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

14

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Dunakeszi Város Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket az alábbiakban határozza meg. A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat. A Képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörei  

         

településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet-egészségügyi (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, , előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatásai, védelme szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; lakás- és helyiséggazdálkodás; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár elhárítás honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 15

       

kistermelők, őstermelők számára – a jogszabályban meghatározott termékek értékesítései lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásáért felelősnek minősül.

Önként vállalt önkormányzati feladatok:      

méltányos szociális ellátások, helyi lakásfenntartási támogatás nyújtása, átmeneti segély, temetési segély, méltányossági ápolási díj, térítési díjak átvállalása, Gyvt-n felül további kedvezmény biztosítása, nemzetközi kapcsolatok ápolása, kitüntetések adományozása, széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása (falunap, advent stb.) civil szervezetek anyagi támogatása

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a fenti feladat és hatásköröket érintő helyi rendeletek alkotása, végrehajtása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, Koncepciókkal és programokkal Településszerkezeti terv: Dunakeszi Város képviselő testület által a 280/2012. (XII.13.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv. Az előírások hatálya kiterjed Dunakeszi Város közigazgatási területére. Meghatározza a város fejlesztésének fő irányát – a főváros tőszomszédságában lévő, a világvárosi funkciókat kiegészítő „szolgáltató város” létrehozásához szükséges teendőket. Törekszik a település arculati hiányosságainak korrekciójára, a lakossági identitástudat létrehozását segítő központhálózat, városi kuriózum-területek és intézményrendszer kialakítására. Kihangsúlyozza, hogy a városnak minden bevethető eszközével segítenie kell a Duna-part mainál célszerűbb, a helyi érdekeket jobban szolgáló használatát, a vízkitermelésivízbázis védelmi szempontok és a települési sport és idegenforgalmi fejlesztések összehangolásával, melyek az elképzelt „szolgáltató város” egyik alapfunkcióját jelenthetik. Felhívja a figyelmet a település már meglévő, kihasználatlan értékeire, területi adottságaira. Ezek közül kiemelkedő a meglévő vitorlázó repülőtér, az Alagi lovastelep és lóversenypálya, valamint a tőzegtavak és kavicsbánya tavak együttese. 16

Fenti területi adottságok ma szinte „idegen testként” jelentkeznek a települési szövetben. Ezt a helyzetet a koncepció oldani kívánja, a meglévő adottságokat a „szolgáltató város” fontos elemeiként integrálni. Célja a környezeti-ökológiai egyensúly arányos biztosítása a területfejlesztés, illetve a közelmúltban kijelölt munkahelyi és lakóterületek között. Ezért kiemelt súlyt helyez a település déli peremén lévő természetvédelmi terület megőrzésére és idegenforgalmiturisztikai hasznosítására. A településszerkezeti terv fenti célok elérése érdekében az alábbi terület felhasználási változásokat tartalmazza:  kijelöli a város növekedésének megfelelő lakóterület bővítéseket  a szükséges intézmények és szabadidős szolgáltatások biztosításának érdekében kijelöli a településközpont vegyes övezeteket  a munkahelyteremtés távlati biztosításának érdekében kijelöli a lehetséges gazdasági területeket  a szükséges szabadidős szolgáltatások biztosítása, a Dunapart hasznosítása érdekében kijelöli a szabadidős, sportcélú zöldterületeket A településfejlesztési javaslat alapján, a település értékeinek a megőrzésével, a korlátozó adottságok figyelembe vételével a fejlesztésbe vonható, illetve a már kialakított, de még be nem épített telkeken, valamint a már beépített területének hatékonyabb hasznosításával akár 5000 új lakás is építhető lehetne. A minőségi életvitelhez szükséges intézményi infrastruktúra létesítésére település központi vegyes, valamint kereskedelmi, gazdasági, valamint sportolási célú területek kijelölése javasolt. Összesítve a településen akár 1,2 millió m² bruttó szint építésére kínál lehetőséget a település szerkezeti és szabályozási terve. Természetesen ennek megvalósítása csak egy hosszabb, a tervezés távlatán túlnyúló fejlesztés eredménye lehet. A megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A településen építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha a belterület, beépítésre szánt területén a tervezett építmény közműellátására a teljes közműellátás rendelkezésre áll, azaz a villamos energia, a vezetékes ivóvíz ellátás, és a földgázellátás, valamint a szabályozási előírásokban a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások teljesülnek. A külterület, beépítésre szánt területén új építés, használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha a villamos energia ellátás a közüzemi szolgáltató hálózatáról, a vezetékes ivóvíz ellátás, vagy a közüzemi hálózatról, vagy ivóvíz minőségű vízbeszerzésre alkalmas (közegészségügyi hatóság és vízügyi felügyelőség által elfogadott), saját kútról kiépített hálózatról, a gázellátás, vagy a közüzemi hálózatról, vagy helyi kistartályos bázisról kiépített vezetékkel megoldott. A szennyvíz- és a csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan a helyi építési szabályzatban rögzítettek teljesülnek. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat feladata a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése. Az Szt. 17

meghatározza a koncepció tartalmi elemeit - demográfiai adatok, ellátotti csoportok szükségletei, intézmény-átalakítási elképzelések, az ellátotti kötelezettség alakulása segítve ezzel az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások egységes szempontok szerinti fejlesztését és működtetését. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Dunakeszi rendelkezik Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel. A dokumentumot Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztálya és intézményei által nyújtott adatok és alapdokumentumok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készítette: Prekog Pedagógiai Szolgáltató Intézet és a Művelődési Osztály szakemberei 2008-ban. Finanszírozási rendszer átalakulása Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy – az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. Dunakeszi járási székhely lett. A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezet és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, önkormányzati feladatokat nem! Olyan államigazgatási ügyek maradnak a jegyzőnél, amelyekben a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben nem országosan egységes a szabályozás, hanem mérlegelési lehetőség is van. A járási hivatalok mellett járási kirendeltségek és járási ügysegédek is működnek, kiépülnek az egyablakos ügyfélszolgálatok. A járási hivatalhoz kerülő államigazgatási ügyek     

az okmányügyintézéssel kapcsolatos feladatok, népesség és lakcímnyilvántartás, gyámügyi igazgatás és gyermekvédelem, szabálysértési ügyintézés, a szociális igazgatás azon része, amelyben nincs egyedi mérlegelési jogköre az önkormányzatnak (pl. időskorúak járadéka, alanyi jogon járó ápolási díj, alanyi és normatív közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság). 18

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásai A Társulás döntéshozó szerve a Kistérségi Tanács. A Tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják. A Tanács alakuló ülését a Társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A tanács az alakuló ülésen titkos szavazással elnököt választ. . A Kistérségi Tanács, elnöke Dunakeszi Város Polgármestere. A kistérségi társuláshoz jelenleg egy iroda tartozik, a kistérség épületének átalakítása pályázati pénzből valósulhatott meg. A Fogyatékos személyek nappali ellátás szakfeladat a kistérség épületében működik. Az intézmény akadálymentesített és légkondicionált helyiségekkel ellátott. Minden hónapban egyszer a Kistérségi Tanács, ülést tart. A Kistérségi társulás együttműködik a szociális ellátó rendszerrel és az egészségügyi szolgáltatással is. A kistérségi társulással együttműködve látja el Dunakeszi az orvosi ügyeleti rendszert, a gyepmesteri szolgálatot, ill. a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetén keresztül az utcai szociális munkát. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.

19

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység a társadalom azon rétegét érinti, akik a létminimum szintje alatt élnek, lakhatási, megélhetési problémával küzdenek. Elmondhatjuk, hogy ezeknek az embereknek esélyük sincs arra, hogy segítség nélkül kikerüljenek ebből a helyzetből. Dunakeszi Város Képviselő-testülete, ill a városban működő szociális intézmények mindent megtesznek azért, hogy a rászorulókon segítsenek. A szegénység növekedése, a társadalom peremén élők száma azáltal is követhető, hogy évről évre többen keresik fel a Családsegítő szolgálatot. A családok megélhetési problémával küzdenek, változtak a családi szerepek. A többgenerációs családmodell megszűnik, a nukleáris családok száma csökken. Családsegítő Szolgálat szakmai beszámolója A Családsegítő Szolgálat éves forgalma 2012-ben 2137 fő volt. Ügyfelek egyharmada a 35-49-es korosztályba tartozik. Az intézményhez forduló rászorultak több mint kétharmada (537) nő, és kevesebb, mint egyharmada (196) férfi. A nőknél a 35-49 éves korosztályok, a férfiaknál az 18-34 év közöttiek képviseltetik magukat legnagyobb arányban. Ezek az adatok szignifikáns eltérést mutatnak az elmúlt évhez képest. Az adatok azt valószínűsítik, hogy a megélhetési és elhelyezkedési nehézségek a begyűrűző válság hatására a nyugdíj előtt állók mellett az aktív korosztály fiatalabb korcsoportjait is nagyobb arányban érintik. A Vöröskereszt Pest Megyei szervezetének tájékoztatása A hajléktalanok száma évről évre emelkedik. Ennek egyik oka, hogy a családokban megnövekedett a válások száma, az egyedül maradtak körében a krízishelyzetek eredményeképpen kerülnek utcára emberek. A megemelkedett deviza alapú hitelek törlesztése nagy terhet ró a családokra. Sokan képtelenek törleszteni a havi részletet, a lakás elvesztésével a családok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A munkanélkülivé és fedélnélkülivé lett emberek, családok számára segítséget nyújt a hajléktalanok nappali melegedője. Problémát jelent azonban az éjszaki szállás megoldása. A hajléktalan embernek komoly gondot jelent a tisztálkodás, a rendszeres étkezés, a pihenés. A hajléktalan személyek társadalomba történő visszaillesztése a munkahelyek hiánya miatt nagyon nehéz. A hajléktalansággal küzdő emberek számára sokszor nehézséget jelen az önéletrajz megírása, kommunikációs nehézségek miatt nem tudnak helyt állni egy állásinterjún. A lakhatási problémák miatt nem tudják megoldani a rendszeres személyi higiéniát. A hajléktalanok nappali melegedőjében segítséget nyújtanak - lehetőségeikhez mérten ezen problémák megoldásában. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Dunakeszi lakosságának többsége kertvárosi lakóövezetben, családi házakban, lakóparkokban, kb. egyharmad része a lakótelepi összkomfortos tömblakásokban él.

20

Gazdasági aktivitás tekintetében elmondható, hogy magas az inaktív keresők aránya. Elsősorban azokat a személyeket érinti ez a problémakör, akik öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs és szociális járadékban, szociális segélyben, FHTban (BPJ, RÁT-ban), ápolási díjban, munkanélküli ellátásban részesülők, valamint gyesen, gyeden, gyeden vannak. Az álláskeresők száma is duplájára emelkedett az elmúlt évekhez képest. A munkanélküliség egyaránt érinti a roma és a nem roma származású lakosságot. Nagyon sok ember él nehéz körülmények között, rossz szociális és anyagi helyzetben. Ennek egyik oka az anyagi megélhetés. Ezt bizonyítja a családsegítő szolgálat tapasztalata is, miszerint anyagi problémával a Szolgálatot közel 3-szor annyian keresték meg, mint tavaly, a foglalkoztatással kapcsolatban pedig közel 2,5-szer többen. Lakhatással, lakásfenntartással és hiteltörlesztéssel kapcsolatos problémákkal egyre több ember küzd. A hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan figyel. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A munkalehetőség hiánya és az éjszakai menedék megoldatlan állapota megterheli az intézményt és az ellátottakat egyaránt. Dunakeszi Város Önkormányzata szerződést kötött a feladat ellátására a Budapesten működő Miray Szent Miklós Keresztény Egyházzal. Ez azonban csak részben segítség a hajléktalan emberek számára. Sajnos anyagi problémáik miatt nem tudják megoldani a közlekedést, így a hajléktalan szálló szolgáltatását sem tudják igénybe venni. Sokan a hajléktalan igazolvánnyal rendelkezők közül sem jutnak be a szállásra, mert leszállítják a vonatról. A Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete szerint az lenne az ideális megoldás, ha Dunakeszin működne a hajléktalan szálló, vagy egy olyan ingatlant kapnának a rászorultak, ahol az éjszakai szállásuk megoldható lenne. A hajléktalanok nappali melegedőjének ügyfelei a szállás biztosítása fejében munkát vállalnának. A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

21

   

közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

Közfoglalkoztatási program rövid bemutatása A Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala, Szociális, Egészségügyi Osztály és Gyámhivatal, a 2011.02.01-2011-05-31 időszakban rövidtávú közfoglalkoztatási pályázat keretében 20 főt foglalkoztatott a bérpótló juttatást igénybevevők köréből. A 2011.06.01-2011-07-31 időszaki rövidtávú közfoglalkoztatási pályázat keretében (40 munkavállaló napi 4 órában), összesen 92 személyt szólítottunk meg írásban. Ezen személyek közül 11 fő utasította el a számára felajánlott állást, 8 fő nem jelent meg és 6 fő nem volt együttműködő, összesen 25 fő akik kiestek a bérpótló juttatásra jogosult személyek köréből. A 2011.07.01-2011.08.31 időszaki Kistérségi parlagfű mentesítési pályázat keretében további 20 fő került be a rövidtávú közfoglalkoztatottak körébe, közülük 8 személy bérpótló juttatást igénybevevő volt. 2011 évre, további két pályázat van előkészület alatt:  

2011.09.01-2011.12.18 időszakban, 20 fő foglalkoztatása napi 4 órában. A munkavállalók kiválasztása folyamatban van, bérpótló juttatásra jogosultak köréből, tervezett behívottak száma 30 fő. Előkészület alatt áll egy párhuzamosan futó pályázat, amelyben további 20 fő foglalkozatása szerepel napi 6 órában 2011.09.01-2011.12.18 időszakban, szintén a bérpótló juttatásra jogosultak köréből.

Szemléltetésként az alábbi 2 diagram a 2010/2011 évek RÁT (BPJ) állomány változását mutatja be:

2010 180 160 140 100 80 60 40 20

au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r

s

jú liu s

jú ni u

áj us m

áp ril is

0

ja nu ár fe br uá r m ár ci us

fő

120

hónap

22

2011 180

fő

160 140 120 100 80 60 40 20

au gu sz tu sz s ep te m be r ok tó be r no ve m be r de ce m be r

s

jú liu s

jú ni u

áj us m

áp ril is

fe br uá r m ár ci us

ja nu ár

0

hónap

Fenti diagramokból jól kitűnik, hogy a 2011.év első félévben a közfoglalkoztatás meghozta a várt eredményeket, hiszen a bérpótló juttatásban részesülő személyek száma, nagymértékben csökkent. A legnagyobb a munkanélküliség a 18-45 év közötti nők esetében, míg 56 év felett ez az arány a férfiak „javára” fordul. Szakképzettségi mutatók szerint a munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen % % fő % 2008 13759 12982 26741 317 2,3 235 1,81 552 2,06 2009 14135 11343 25478 475 3,36 431 3,79 906 3,55 2010 14337 13766 28103 533 3,71 478 3,47 1011 3,59 2011 14529 13980 28509 460 3,16 463 3,33 923 3,23 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresők aránya 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% Adatsor1 2,0%

Adatsor2 Adatsor3

1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

23

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott száma összesen

álláskeresők

fő

2008

2009

2010

2011

2012

552

906

1011

923

n.a.

10 1,1 % 90 9,93 % 118 13 % 168 18,5 % 121 13,3 % 100 11 % 106 11,6 % 123 13,5 % 70 7,7 % 0 0%

6 0,59 % 74 7,31 % 123 12,1 % 161 15,9 % 150 14,8 % 126 12,4 % 110 10,8 % 149 14,7 % 108 10,6 % 4 0,39 %

6 0,65 % 72 7,8 % 108 11,7 % 160 17,3 % 132 14,3 % 125 13,5 % 93 10% 114 12,3 % 104 11,2 % 8 0,86 %

n.a.

fő 7 % 1,2 % fő 38 21-25 év % 6,8 % fő 79 26-30 év % 14,3 % fő 97 31-35 év % 17,5 % fő 73 36-40 év % 13,2 % fő 58 41-45 év % 10,5 % fő 69 46-50 év % 12,5 % fő 84 51-55 év % 15,2 % fő 45 56-60 év % 8,1 % fő 3 61 év felett % 0,5 % Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Álláskeresők száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

24

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő nő férfi összesen 2008 317 235 552 2009 475 431 906 2010 533 478 1011 2011 460 463 923 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

180 napnál munkanélküli fő nő férfi összesen 137 80 217 245 204 449 314 264 578 234 229 463 n.a.

régebben % Nő 43 52 59 50 -

regisztrált

férfi 34 47 55 49 -

összesen 39 50 57 50 -

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% Adatsor1

40,0%

Adatsor2 30,0%

Adatsor3

20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 2008 2910 2886 5796 2009 2908 2878 5786 2010 2821 2822 5643 2011 2786 2745 5531 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő 5 0,17 3 0,10 8 17 0,58 9 0,31 26 11 0,38 16 0,56 27 16 0,57 11 0,40 27 n.a. n.a. n.a.

% 0,13 0,44 0,47 0,48 -

25

Pályakezdő álláskeresők száma 18 16 14 12 10

Adatsor1

8

Adatsor2

6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 24652 12972 11680 23172 11930 11242 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés év

általános iskolai végzettséggel rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő 530 2,20 598 4,77 756 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

nem

% 6,76 n.a.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség összesen Fő fő fő 2008 552 5 107 2009 906 9 169 2010 1011 5 193 2011 923 6 202 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Év

26

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 250

200

150

Adatsor3 Adatsor2 Adatsor1

100

50

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek Nem releváns év

általános iskolai résztvevők száma

felnőttoktatásban 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő % 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 137 0 0 0 2010 140 0 0 0 2011 150 0 0 0 2012 n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

27

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: „1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.” 1 A szociális ellátás formái: „25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).” 2 Természetben nyújtható szociális ellátások: „47. §266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”3 Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve 1

Szociális törvény Szociális törvény 3 Szociális törvény 2

28

foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma 2008. 1. negyedév 475

segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 73 15

2008. negyedév

457

63

14

2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév

451 492 469 604

76 76 72 89

17 15 15 15

2009. negyedév

792

90

11


821 894 703 947

87 105 93 143

11 12 13 15

2010. negyedév

1002

110

11


972 983 976 1078

124 137 129 167

13 14 13 15

2011. negyedév

1002

133

13

2011. 3. negyedév 954 2011. 4. negyedév 918 2011. átlag 2012. 1. negyedév 935

140 64 126 33

15 7 13 4

2012. negyedév

39

5

36 33 35

4 3 4

2.

2.

2.

2.

2.

852

2012. 3. negyedév 856 2012. 4. negyedév 944 2012. átlag 897 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

29

Álláskeresők aránya 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% Adatsor1 2,0%

Adatsor2 Adatsor3

1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 552 2009 906 2010 1011 2011 923 2012 944 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő % 257 52 412 46 392 40 373 41 203 21

Álláskeresők száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

30

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

Foglalkoztatást rendszeres helyettesítő szociális segélyben támogatás részesülők (álláskeresési támogatás) 15-64 munkanélkül fő évesek %- fő iek %-ában ában

Azoknak a száma, Azoknak a száma, akik 30 akiktől helyi nap munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a jogosultságtól elesett támogatást

2008 130 2009 141 2010 73 226 2011 90 224 2012 105 365 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés

0 0 0

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% Adatsor1

40,0%

Adatsor2 30,0%

Adatsor3

20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Dunakeszi lakosságának többsége kertvárosi lakóövezetben, családi házakban, lakóparkokban, kb. egyharmad része a lakótelepi összkomfortos tömblakásokban él. A település 750 éves történelmi múlttal rendelkezik. Sorsforduló 1977, a település várossá nyilvánításának időpontja. A lakótelep megépítésével megkétszereződött a lakosság száma és a település arculata is megváltozott.

31

Dunakeszi a 90-es évek „kezdeti megtorpanása” után, viszonylag hamar talpra állt és az utóbbi tíz évben hatalmas fejlődésnek indult, mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változások mentek végbe. A nagyvállalatok átalakultak, megszűntek, illetve felváltották a kisebb vállalkozások, bevásárló centrumok, ipari parkok, szolgáltatások széles skálája – munkalehetőséget biztosítva – az itt élő lakosság számára. Dunakeszi és környéke a legutóbbi népszámlálás szerint az átlagosnál jóval kedvezőbb képzettségi struktúrával rendelkezik. A kvalifikált munkások aránya megfelel a megyei átlagnak, az érettségizettek (23,6 %), valamint a diplomások aránya (12,4 %) jóval meghaladja a megyei átlagot. Városunk kedvező földrajzi adottságai, Budapest közelsége, korszerűsödő infrastruktúrája, a nagyberuházású ipari- és lakópark építések vonzzák a betelepülőket. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a polgárok érdekeinek legjobban megfelelő megoldások biztosításával, a városi élet korszerű feltételei, az épített környezeti feltételek minőségfejlesztései megvalósuljanak. Az elmúlt öt évben, az ipari parkban történt beruházások, a gazdasági társaságok és a kisvállalkozások ugrásszerű növekedésével új munkahelyek születtek. Javult a város infrastruktúrája, szépültek parkjai, bővült és korszerűsödött az életminőséget befolyásoló közellátás és javult a közbiztonság. Közlekedés szempontjából szintén előnyös helyzetben van. Mindezek figyelembe vételével, nem meglepő, hogy a város lakónépessége az elmúlt időszakban nőtt. Dunakeszin jelenleg 28 bérlakás segíti a rászorulókat lakásproblémáik megoldásában. megnövekedett a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma is. Dunakeszin a megnövekedett népesség számának köszönhetően kötelező szolgáltatásként bevezetésre kerül az adósságkezelés. Jelenleg adósságcsökkentő támogatásban nem részesít senkit az önkormányzat.  



Elmondható, hogy Dunakeszin is megnövekedett azon családok száma, akiknek hiteltörlesztési gondokkal küzdenek. A megemelkedett törlesztési részlet – néha duplájára – komoly megélhetési problémát okoz a háztartásokban. Dunakeszin az elmúlt évekhez képest emelkedett a hajléktalanok száma. Dunakeszi Város Önkormányzata fokozott figyelmet fordít a hajléktalan személyek ellátására. A szociális ellátórendszeren belül nappali melegedőt működtet. A Kistérségi Társulással közösen utcai gondozószolgálat működik. A fedélnélküliek biztonsága és szükségleteik kielégítése céljából Dunakeszi város Önkormányzata ellátási szerződést kötött a Myrai Szent Miklós keresztény Egyházzal. Az Egyház vállalja, hogy a dunakeszi közigazgatási területén élő hajléktalan személyeket fogadja a Budapesten működő hajléktalanok átmeneti szállóján. Dunakeszi város Önkormányzata törekszik arra, hogy lehetőségeihez mérten elősegítse a hátrányos helyzetű emberek lakhatását. Támogatást nyújt problémáik megoldásában, feltárva azokat a lehetőségeket, mellyel csökkentik a diszkriminációt ezzel megteremtve és elősegítve az esélyegyenlőséget.

32

3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány

db

összes lakásállomány

bérlakás állomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma


2008 14715 27 2009 15183 28 2010 15845 29 2011 16063 28 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

0 0 0 0 0


0 0 0 0 0

Lakásállomány megoszlása 100% 90% 80% 70% 60%

Adatsor3

50%

Adatsor2

40%

Adatsor1

30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Összes lakásállomány (db) 16500

16000

15500 Adatsor1 Adatsor2 15000

14500

14000 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

33

Összes bérlakás (db) 29,5 29 28,5 28

Adatsor1 Adatsor2

27,5 27 26,5 26 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma száma 2008 764 0 2009 809 0 2010 739 0 2011 791 0 2012 729 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Támogatásban részesülők (fő) 900 800 700 600 500

Adatsor1

400

Adatsor2

300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

34

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Dunakeszin szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek, nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Dunakeszi Város közigazgatási területén élők hozzájutnak az egészségügyi alapszolgáltatáshoz ill. szakellátáshoz egyaránt. Prevenciós és szűrőprogramokat rendszeresen szerveznek a városban működő szociális, oktatási, művelődési és egészségügyi intézmények. Egészségügyi ellátás a Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthonában: Az intézményben folyó szakmai gondozási munkát a többször módosított 1993. évi III. törvény illetve a 9/1999. (XI.24.) SZCSM. rendelet és az I/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet alapozza meg. Egészségügyi ellátás keretében az Intézmény gondoskodik:       

egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról rendszeres orvosi felügyeletéről szükség szerinti ápolásáról szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásáról kórházi kezeléshez való hozzájutásáról a mindenkor hatályos jogszabályi előírások gyógyszerellátásáról gyógyászati segédeszközök biztosításáról.

szerint

meghatározott

Az Intézmény rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítja az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését, tanácsadást, szűrést, az orvos által felirt vizsgálat elvégzését, gyógykezelést. Folyamatosan nyomon követi az intézmény a lakók állapotát, generitikumokkal váltja ki az évek óta alkalmazott drága gyógyszereket. Felülvizsgálja, esetenként korrigálja a gyógyszerfogyasztást. Pszichiáter szakorvos nyújt segítséget a mentálhigiénés munkatárs és a gondozók bevonásával lakóink pszichés egészségének fenntartásában, helyreállításában, problémáik kezelésében. Rendszeres jelenlétével nagymértékben hozzájárul lakóink mentális egészségének javításához. Hatékonyan segít időskori depresszióban, demenciában szenvedő ellátottaink kezelésében, életvezetési tanácsot ad segítő beszélgetéseket folytat, esetenként gyógyszeres terápiát javasol. Az Intézmény orvosa heti 4 órában, pszichiáter szakorvos heti 2 órában, rendel az Intézményben. A lakók számára az Intézmény gondoskodik az egészségügyi alap- és szakellátás való hozzáférésről. A lakók az Intézmény gépkocsijával vagy betegszállítóval jutnak el a kórházba, rendelőbe. A lakó mellé gondozói kíséretet biztosít, amennyiben állapota szükségessé teszi. Selejtezésre kerültek az ápolási részleg szobáiból a heverők, melyeket adományként kapott kórházi ágyakkal pótolta az intézmény. 35

Az év folyamán gyakorlaton lévő gyógy-masszőrök segítették mozgásszervi megbetegedésben szenvedő lakóink állapotának javulását. A kötelező szűrővizsgálatokon való részvétel a lakók részére megoldott helyben vagy a vizsgálat helyére történő szállítással. A lakók saját kérésükre és az orvos javaslatára a hagyományos és a pandémiás influenza elleni védőoltást megkapják. Az Intézmény a szakmai szabályoknak megfelelően biztosítja a lakóknak a szükséges gyógyszereket. A gyógyszerköltség viselése a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Az Intézmény készleten tart az ellátásban részesülők eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő gyógyszermennyiséget. Az Intézmény az ellátásban részesülők rendszeres gyógyszerszükségletének megfelelően biztosítja a gyógyszerekhez való hozzájutást, gondoskodik a gyógyszerek beszerzéséről és tárolásáról. Az Intézmény az alap gyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az alap gyógyszerkészletbe tartozó készítményeket az Intézmény térítésmentesen biztosítja. Az alap gyógyszerkészletről készítet lista nyilvánossága biztosított. A nem „listás” gyógyszereket a lakók vagy a hozzátartozók váltják ki, szükség esetén az Intézmény segítséget nyújt ebben. Gyógyászati segédeszköz ellátás keretében az Intézmény a test távoli eszközt az Intézmény költségén, a testközeli segédeszközt az ellátott költségén biztosítja. A kerekesszék, járókeret, bot, szoba WC egyéb eszközök egy része a lakók saját tulajdona, de az Intézmény is rendelkezik ilyen alapvető eszközökkel. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználása nyilvántartó lapon kerül rögzítésre. Szűrővizsgálatok 2012.évben a Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona beszámolója alapján Tápláltsági felérés, rizikószűrés A vizsgálatban minden lakó részt vett. A szűrés 3 lépésben a mért értékek alapján a lakók tápláltsági állapotát vizsgálta. 1. testsúly, testmagasság, BMI érték 2. 6 havi testtömeg változás adatainak elemzése 3. akut és krónikus betegségek hatásai a táplálékfelvétel szempontjából A kapott eredmény alapján a háziorvos értékelte a vizsgálat eredményét, mely azt mutatta, hogy a gondozottak 95%-nál testtömeg vesztés nem történt, 55-nál pedig krónikus betegség következményeként (daganatos megbetegedés, demencia, anyagcsere betegség) alakult ki. Csontritkulás szűrés 14 főnél történt, ellenőrző vizsgálat 8 ellátottnál. A szűrés laboratóriumi vizsgálatot, rheumatológiai vizsgálatot, csontsűrűség mérést, esetenként RTG felvétel készítését is magába foglalt. 36

Rendszeres onkológiai szakvizsgálat A váci Jávorszky Ödön Kórházba 2 fő rendszeres onkológiai ellenőrző vizsgálaton vesz részt. Folyamatos laboratóriumi szűrő és ellenőrző vizsgálatok Saját kérésre, illetve a háziorvos javaslata alapján történtek. Szemészeti szűrővizsgálat A vizsgálaton 24 fő vett részt, 8 lakónak szemüveg felírására került sor. Az év folyamán 4 lakónál történt szürke-hályog következtében kialakult látásromlás miatt korrekciós műtét. Ortopédiai szűrővizsgálat A teljes körű vizsgálaton 32 fő vett részt. lakónak készült gyógycipő, 2 lakónak speciális gerinc merevítő. Lúdtalp betétet 5 ellátott részére javasoltak. Urológiai szűrővizsgálat A vizsgálaton26 fő vett részt. 3 lakónak inkontinencia betét, 1 főnek nadrágpelenka viselését javasolta a szakorvos. Szűrővizsgálat

Fő

Laboratórium

29

Ortopédia

32

Urológia

26

Szemészet

24

Szakorvosi rendelésen részt vevők Szakrendelés

Fő

Össz. Alkalommal

Infúziós kezelés

5

25

Cukorgondozó

6

18

Neurológia

8

16

Kardiológia

4

6

Fülészet

4

4

Onkológia

2

4

Szemészet

12

19

Sebészet

10

17

Bőrgyógyászat

9

11 37

Pulmonológia

4

4

Endokrinológia

3

3

Urológia

29

43

Pszichiátria

9

27

UH

7

7

Rehabilitációs ellátás A rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés fogyatékkal élő emberek számára megoldott az Életfa Rehabilitációs Intézet segítségével, ellentétben a korai fejlesztéssel. Elmondhatjuk, hogy az SNI- s gyermekek bölcsődei és óvodai ellátása Dunakeszin nagyon nehéz, új csoportok kialakítását igényelné- fogyatékosságtól függően - ennek azonban tárgyi és személyi feltételei lennének, a feladat hatékonyan az állam szerepvállalásával valósulhat meg. Rendezvények az Idősek Otthona lakói és az Idősek nappali ellátását igénybevevők számára, szakmai beszámoló alapján: Az Idősek Otthona az elmúlt évben nagyon gazdag szabadidős programokkal tette színesebbé az ellátottak hétköznapjait. Sok iskolás, gimnazista, önkéntes segítő munkájának köszönhetően színvonalas rendezvényeket tudtak lebonyolítani, így lakóink nem szakadnak ki annyira a kinti élet vérkeringéséből. A vendégül látott felnőttek, gyerekek, fiatalok is lehetőséget kapnak az idős emberekkel való megismerkedésre, kapcsolattartásra. Az iskolákkal, óvodákkal, gimnáziumokkal, tartotta a kapcsolatot a szolgálat, vendégszereplésükkel programjainkat színvonalasabbá, változatosabbá tudták tenni a rendezvényeket. 38

Árva Ferenc zenekara a 2012-es évben három alkalommal szolgáltatott élőzenét: farsangkor, a Juniálison és az Idősek Napja alkalmából megtartott műsorban. Az Idősek Otthona rendezvényein a társintézmények vendégszereplésükkel is részt vettek   

Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása, Pszichiátriai- és Szenvedélybetegek Nappali Ellátása, Idősek Klubja, Göd.

Az intézeten belül szervezett szabadidős programok -

-

Ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, programok: - Farsangi zenés – táncos mulatság - Köszöntés Nők Napján - Húsvéti készülődés (a Radnóni M. Gimn. 11. oszt. tanulóival dekorálás) - Anyák Napja - Juniális - 90 éves lakó köszöntése (két alkalommal) - Sportnap - Idősek Napja (kisvonatozás, zenés kulturális műsor) - Szt. Márton napi ünnepség (a Fóti Szabad Waldorf Iskola vendégeskedése: zenés műsor, beszélgetés az idősekkel, teaház) - Adventi koszorú készítés - Adventi dekorálás az egész épületben - Mézeskalács sütés (két alkalommal) - Mikulás (a Posta utcai Ált. Iskola 2. oszt. tanulói) - Sókerámia karácsonyfadísz készítés - Betlehemezés (Radnóti M. Gimn. Színjátszó csoportja) - Luca napi köszöntő (a Posta utcai Ált. Iskola 2. oszt. tanulói) - Betlehemezés (Pivár Ignác Ált. Iskola tanulói, Vác) - Karácsonyi ünnep - Karácsonyi műsor (a Posta utcai Ált. Iskola 2. oszt. tanulói) - Szentesti áhitat (Élő Reménység Egyesület) - Születésnapok megünneplése (negyedévente) Egyéb szabadidős programok: kertészkedés, húsvéti tojásfestés, karácsnyi készülődés (dekoráció készítés) stb.

Az intézeten kívüli szabadidős programok: -

Kirándulás Gödre a Juniális rendezvényre az Idősek Klubja meghívására Kirándulás Gödre az Idősek Napja alkalmából szervezett kulturális műsorra

Szocioterápiás és a mentális egészség szinten tartását célzó foglalkozások Az előző évhez hasonlóan a 2012-es évben is napi rendszerességgel tartott foglalkozásokat a mentálhigiénés szakember, melyek fakultatívak voltak. Egy-egy foglalkozáson nemegyszer több mint húsz fő vett részt. Lakóink több mint kétharmada 39

igényelte ezt a fajta foglalkozási formát. Mindenki választhatott az őt leginkább érdeklő témából. A foglalkozások a heti ismétlődéssel strukturálták az idősek életét, elősegítve az időbeli orientáció megtartását, és igazodtak napi ritmusukhoz. A foglalkozásokon arra törekszenek , hogy az ellátottaink számára minél sokoldalúbb, fejlesztő, szinten tartó foglalkozásokat biztosítsanak. A játékos foglalkozások a memória frissítését, a logikai és szociális készségek szinten tartását célozták meg. A frissítő torna a koncentrálóképesség fokozását, a testtudatosabb gondolkodást és nem utolsó sorban a fizikai erőnlét megtartását hivatott szolgálni. A biblioterápiás (felolvasott szöveg megbeszélése, feldolgozása) foglalkozásokon régi emlékek felidézésére is és életbölcsesség elsajátítására is lehetőség volt. Az autogén tréning elemeire épülő relaxáció a lelki kiegyensúlyozottságot, a koncentrálóképesség fokozását szolgálta. A kézműves jellegű foglalkozáson a finommotoros mozgást gyakorolhatták az idősek és a kreativitást hívtuk elő. Zenehallgatással a pozitív energiákat szabadították fel. Szocioterápiás csoportos foglalkozások A csoportfoglalkozásoknak a készségek szinten tartásán túl célja az idős embereknél gyakran fellépő izoláció megelőzése. A délelőtti foglalkozásokra nagy volt az igény a tavalyi évben is: alkalmanként átlagosan napi 18 fő vett részt ezeken. Ebben az évben szeptembertől új foglalkozásokat is beindultak: délután 3-4-ig, a csendes pihenő után kiscsoportos foglalkozást tartottunk. Ezekre az alkalmakra elsősorban azokat az ellátottakat hívtuk, akik passzívak, vagy nehezen illeszkednek be, nehezen fogadják el társaikat. Ezek a csoportok zárt csoportok voltak. A látogatás fakultatív volt. A film-zene-játék témájú csoportot szinte minden szerdán meg tudtuk tartani, átlagosan 5 fővel. A kreatív csoportra kevésbé szívesen jöttek az érintettek: 2-5 fő. Adélutáni relaxáció közepes érdeklődést váltott ki: 3-6 fő. Hétfőtől péntekig a délelőtti program a következőképpen alakult: - 9.30-10.00: frissítő torna - 10.00-11.30: szocioterápiás ill. fejlesztő, szinten tartó foglalkozás - 15.00-16.00: kiscsoportos foglalkozás (kedd – csütörtök) A hét különböző napjain különböző jellegű, különböző készségeket stimuláló foglalkozásokat tartottak az időseknek: - Hétfő: délelőtt: Torna - Beszélgető csoport: „Mi történt a hétvégén?” - Imaóra - Kedd: délelőtt: Torna – Biblioterápia: önismereti jellegű irodalom feldolgozása / aktuális téma megbeszélése délután: kreatív foglalkozás (kiscsoportos foglalkozás) - Szerda: délelőtt: Torna – Játék: memóriafrissítő, az együttműködést serkentő szellemi és mozgásos játékok délután: zene – film- irodalom – társasjáték (kiscsoportos foglalkozás) - Csütörtök: délelőtt: Torna - Tudományos/ismeretterjesztő irodalom feldolgozása délután: relaxáció (kiscsoportos foglalkozás) - Péntek: délelőtt: Torna - Relaxáció

40

Egészséges táplálkozás szociális és oktatási területen Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a szociális és oktatási intézményekben az egészséges táplálkozás megjelenjen. Fontos, hogy a szolgáltatást igénybe vevők életkoruknak, egészségi állapotuknak megfelelő ellátásban részesüljön- diétás, pépes, normál, tej érzékeny, liszt érzékenyétrend biztosítása – Dunakeszin a Családügyi tanácsnok és tanácsadói testülete is segíti, hogy a közétkeztetés minősége megfelelő legyen. A Családügyi tanácsnok és testülete segíti a nagycsaládosok, oktatási intézmények ill. szociális intézmények munkáját. Családügyi tanácsnok és testülete szakmai beszámoló alapján az alábbi feladatokat látják el:  2011 augusztusától részvétel a havi rendszerességgel megtartott intézményvezetői értekezleteken, a problémák rögzítése, közreműködés a megoldásukban  2011. szeptember megállapodás a Zóna Kft-vel az ételkínálat kibővítése ügyében: o havonta egy salátanap, o a mindennapi étkezésben: egyféle leves, kétféle második fogás, tetszés szerinti választás lehetősége o bevezetés: 2012 január  2012 januártól: a közétkeztetés minőségének ellenőrzése az oktatási intézményekben 3 fő részvételével (Önkormányzat, szülő, a szolgáltató képviselője) o a tapasztalatok rögzítése jegyzőkönyvben o a tapasztalatok megbeszélése az érintettekkel  Részvétel a kétheti rendszerességgel tartott élelmezésvezetői értekezleteken  Részvétel az élelmezésvezetők számára rendezett konferencián (2012 május)  Gyermeknevelési sorozat folytatása a Telekeszi műsorán Szülőknek gyerekekről címmel. Havonta új részekkel kerekasztal beszélgetések helyi szakemberek részvételével.  Részvétel a testületi ülésekre beterjesztendő anyagok összeállításában, véleményezésében, melyben a bizottság tagjai is részt vesznek.  Az intézmények rendezvényein rendszeresen részt vettek a Családügyi Tanácsadó testület tagjai. A közétkeztetés minőségi ellenőrzése folyamatos, az elkövetkezendő években. A szociális és egészségügyi ellátórendszer igyekszik, hogy a szolgáltatások igénybevételekor hátrányos megkülönböztetés, ill. az egyenlő bánásmód követelményének megsértése ne történjen meg. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül nincs. Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: „a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, 41

c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.”4 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezetés település-egészségügyi feladatokat. „152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.”5 „153. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b)392 biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d)393 együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.”6 . A településen célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van mammográfiai szűrővizsgálat, melyet az érintettek igénybe is vesznek, hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt távoli helyekre utazni. Biztos, hogy sokkal kevesebben vennének részt a szűrővizsgálaton, ha ezért távoli helyekre kellene utazni. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, gyógy-testnevelő és fejlesztő gyógypedagógus bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskoláskorú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskolai gyógytestnevelésbe sorolás védőnő, orvos, gyógypedagógus bevonásával történik. 4

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 6 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 5

42

Dunakeszi Város Önkormányzata fontosnak tartotta a Sportigazgatóság létrehozását. Ezzel is elősegítve, hogy a városban lakók igényeiknek megfelelően jussanak hozzá a sportolási lehetőségekhez. A nagycsaládos egyesület jelzése szerint több ingyenesen is hozzáférhető sportolási lehetőségre lenne szükség gyermekeik körében.

43

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 0 0 0 0 0

2008 2009 2010 2011 2012

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi házi gyermekorvosok által szolgáltatások száma ellátott szolgálatok száma 14 6 14 6 15 6 15 6 15 6

Forrás: TeIR, KSH Tstar

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 870 834 924 1074

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Közgyógyellátotttak száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 121 127 130 137

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

44

Ápolási díjban részesülők száma (fő) 140 135 130 125 120 115 110 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Dunakeszi Város Önkormányzata igyekszik megteremteni a közösségi együttlét lehetőségét. Igyekszik a Dunakeszin élő lakosság kulturális igényeit kielégíteni – minden korcsoportban – A VOKE József Attila Művelődési Központ számos lehetőséget kínál szórakozásra, ill. a szabadidő hasznos eltöltésére. A művelődési központban lehetőség van Zumba Fitness, Hatha Jóga Lokomotív táncklub igénybevételére. Kisgyermekes anyukák számára rendszeresen szerveznek bababörzét, melynek helyszínét a művelődési központ biztosítja. A VOKE József Attila Művelődési Központ szervez kézműves nyári tábort, színjátszó nyári tábort is. Továbbá fontos hangsúlyt kap a felnőttképzés is. A művelődési központban működik a Nyugdíjas kiránduló klub is, közel 300 taggal. A művelődés központban lehetőség van állapot és mozgásvizsgálatra, szűrővizsgálatokra. Dunakeszi város Önkormányzata fontosnak tartja a lakosság egészségmegőrzését, a betegségek kialakulásának megelőzését. Dunakeszin hangsúlyt kap a közösségi szolidalítás, megjelenik az önkéntes munka is. A szociális és gyermekvédelmi intézmények munkáját segítik önkéntesek, részt vesznek a programok szervezésében, felolvasnak, beszélgetnek az idős emberekkel. Segítenek a kerti munkában az udvar rendbetételében, az intézmények takarításában. Az önkénteseknek nagyon fontos szerepe van a társadalomban, munkájukkal elősegítik a hatékonyabb, szakszerűbb munkavégzést. A jövőben tervezzük a a nyugdíjas pedagógusok bevonását az önkéntes rendszerbe a hátrányos helyzetű, ill. roma fiatalok tanulási felzárkóztatása céljából. Önkéntesek, közösségi-szociális gyakorlatos hallgatók ill. diákok fogadása a Humán Szolgáltató Központ Idősek otthonában. A korábbi évekhez hasonlóan a 2012-es évben is terephelyül szolgált az intézmény a gimnazisták és főiskolai hallgatók számára, derült ki a szakmai beszámolóból. Három gimnáziumból jelentkeztek az intézménybe tanulók. A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumból a 11. c osztály tanulói – osztályfőnökükkel együtt - segédkeztek a húsvéti készülődésnél. A Fóti Szabad Waldorf Művészeti Gimnázium 1. osztálya szent Mihály napján adott műsort, majd hosszan elbeszélgettek lakókkal és saját sütésű süteményekkel 45

kedveskedtek az időseknek. A váci Piarista Gimnáziumból két 11. osztályos diák járt két hetente érzékenyítő gyakorlatra: a régi tablók felújítását vállalták el és végezték el. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről egy 3. évfolyamos szociálpedagógus hallgató végzett 120 órás gyakorlatot. A Wesley János Lelkészképző Főiskoláról egy végzős hallgató teljesített 12 órás gyakorlatot. Két önkéntes segítő is rendszeresen járt az Otthonba: egyikük heti két, a másik pedig heti négy alkalommal. Segítőink lakóinkkal való beszélgetést vállalták. A szakmai követelmények betartását, a tevékenységek koordinálását a mentálhigiénés munkatárs garantálta. 3.8 A Roma Nemzetiségi Önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Dunakeszi Roma nemzetiségű Önkormányzat működése elsősorban a helyi roma lakosságot, a hátrányos helyzetben élőket, és a szociálisan rászorultakat igyekszik segíteni. A Dunakeszi, Szent István utca 48 szám alatt található a Roma Nemzetiségi Önkormányzat irodája. Bárki felkeresheti és segítséget kérhet. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke beszámolója szerint az elmúlt években leginkább lakhatási, jogi, gyámügyi és beiskolázási problémákkal keresték fel az irodát. Sokan kérnek útmutatást, tájékoztatást munkakereséssel, munkába állással kapcsolatban. Nagyon nehéz a munkaerő piaci integráció a roma lakosság körében. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkája kiterjed a Dunakeszin élő gyermekek tanulmányainak segítésére. Szoros az együttműködés a fazekas Mihály és a Széchenyi István Általános Iskolával. A Családsegítő Szolgálattal is nagyon jó kapcsolatban áll a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Problémáikra közös erővel, tapasztalatcserével találnak megoldást. A Dunakeszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, ezzel is elősegítve az esélyegyenlőséget a roma lakosság körében. Jelenleg is részt vesz együttműködő szervezetként az Autonómia Alapítvány által kiírt EU forrásokkal a romák integrációjáért 2011-2013 pályázaton. A pályázat Dunakeszin élő roma, ill. hátrányos helyzetű családok lakhatási körülményeinek javítását célozta meg egy lakás felújítási program keretén belül. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása: Probléma beazonosítása A mélyszegénységben élők, szociálisan rászorultnak tekinthetők, mindennapi megélhetési és lakhatási gondokkal küzdenek. A lakókörnyezet, illetve a lakóingatlan az egészséges és biztonságos lakhatási körülményeknek nem felel meg. Az ingatlanok energiahatékonysága nem kielégítő, döntő többségük azonnali felújításra szorul. Fejlesztési lehetőségek meghatározása Dunakeszi Város Önkormányzata, az Autonómia Alapítvány, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közös pályázata lakásfelújítás lakás felújítási program keretein belül.

46

Probléma beazonosítása: Szegénység miatti megélhetési problémák, alapvető élelmiszerek, napi háromszori étkezés hiánya, éhezés, alultápláltság, szervezet legyengülése Fejlesztési lehetőségek meghatározása Családsegítő Szolgálattal és az Élelmiszerbankkal való kapcsolat felvétele, a szervezetekkel való együttműködés és élelmiszerosztásokról tájékoztás, osztáson való részvétel 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Dunakeszin két bölcsőde, öt városi és két alapítványi óvoda működik. Az alapfokú iskolások öt általános iskolában tanulnak. Két középiskolája van a városnak, a Radnóti Miklós Gimnázium és a Gárdonyi Géza Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola. A zeneiskolában 29 éve tanulnak a tehetséges fiatalok. 2007 januárjában átadták a Széchenyi István Általános Iskola (2. számú) teljesen fölújított, átépített épületét. Az országos kompetencia szintfelmérések kiemelkedően jó szakmai munkát feltételeznek. Oktatás: Dunakeszi már évtizedek óta meghatározó szerepet játszik, a környező településekről jelentős számú diák folytatja tanulmányait városunkban. A színvonalas oktatást támasztja alá a Radnóti Miklós Gimnázium és az alapfokú művészi iskola nemzetközileg elismert eredményei, valamint a pedagógiai szakszolgálat kiváló munkája. Az általános iskolák versenyeredményei és színes programjai szintén figyelemreméltóak. Dunakeszi általános iskolái:      

Szent István Általános Iskola Széchenyi István Általános Iskola (Alag) Bárdos Lajos Általános Iskola (Gyártelep) Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola (Lakótelep) Fazekas Mihály Általános Iskola Alapítványi iskola: Korábban a városban működő, Karácsony Sándorról elnevezett Waldorf Iskola anyagi okok miatt 1997 nyarán megszűnt.

A Radnóti Miklós Gimnázium négy évig tartó kérvényezés után 1963-ban indíthatta első osztályát. Az ügy igazi elkötelezettje Fódy Sándor volt, aki a gimnázium első igazgatója lett. Ekkor önálló épülete még nem volt, a gimnázium 10 évig a 2. számú általános iskolában működött, 1973-ban a 3. számú általános iskolába költözött, majd 1983-ban a későbbi 5. számú általános iskolába (akkor az 1. számú általános iskolával osztozott az épületen). 1990 óta van önálló, saját épülete. 1992-ben beindult a 8 osztályos gimnáziumi képzés is a korábbi 4 osztályos mellett.

47

A gyereklétszám növekedése új óvodai kapacitást tett szükségessé a gyerekek elhelyezése érdekében. Jelenleg 3 önkormányzati és 3 egyházi fenntartású óvoda működik, egy óvoda építése pedig folyamatban van. Az óvodai szakmai munka is magas színvonalon működik, az Eszterlánc Óvoda megyei bázisóvodaként is működik. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben 7974 8271 8497 8731 n.a.

2008 2009 2010 2011 2012

Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 száma a 18 év alatti év alattiak száma védelembe vettek közül 15 17 19 21 28

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 666 546 537 531 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 700

600

500

400


300

200

100

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 2009 2010 2011 2012

376 403 557 599

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

4


Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 558 406 460 222

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

48

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60%

Adatsor3

50%

Adatsor2 Adatsor1

40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Rendszeres kedvezmények 700 600 500 400

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

300


200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Kiegészítő kedvezmények 4,5 4 3,5 3 2,5

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2


1,5 1 0,5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

49

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésb en részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Dunakeszin nem élnek szegregált lakókörnyezetben gyerekek, így a kérdés nem releváns. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolója A Gyermekjóléti Szolgálat Dunakeszin közel 13 éve működik. Az önkormányzat 2012 év február elseje óta a Humán Szolgáltató Központ Gyermek és Családvédelmi Szakmai Egység részeként működteti, így biztosítva a személyes gondoskodás keretébe tartozó, gyermekjóléti alapellátást nyújtó, gyermekjóléti szolgáltatást. A szolgálat az 1997. évi XXXI. Tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a 15/98 NM rendelet és ezek többszörösen módosított változatai alapján működött 2012 évben is. Infrastruktúra, személyi feltételek 2011.október óta egy új, nagyobb épületben fogadja az ügyfeleket a szolgálat. Jelenleg e telephelyen nagyobb interjúszobákkal, tágasabb irodákkal, konferencia szobával, és egy nagyobb, élelmiszer tárolására is alkalmas raktárral látja el a Dunakeszin élő szociális hátránnyal küzdő gyermekes családokat.

50

A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a településen 2011-ben a szakmai tevékenységek száma: 4529 fő Gondozott családok száma: 106 fő Gondozott gyermeklétszám: 304 fő

A gyermekjóléti szolgálat kliensei azok a 0-18 éves korú, az ellátási területen bejelentett lakcímmel illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, illetve családjaik, akik esetében jelzés, vagy önkéntes megkeresés alapján a gyermek veszélyeztetettségéről információt kapunk, vagy annak megelőzéséhez segítségünket kérik, illetőleg akiket hatóság a gyermekjóléti szolgáltatással együttműködésre kötelezett, illetve mindenki más, aki ténylegesen Dunakeszi közigazgatási területén tartózkodik. Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének gondozási típusonkénti megoszlása:

51

Sokrétű problémával találkozott egy eset kapcsán a családgondozó. Többnyire beilleszkedési megélhetési, családon belüli konfliktussal, gyermeknevelési, életviteli problémákkal küzdő családokkal foglalkozott egy családgondozó. A törvény által tavaly bevezetett igazolatlan hiányzások révén több esetszáma lett a szolgálatnak.

Kezelt problémák száma (halmozott adat/fő) anyagi

(megélhetéssel,

lakhatással 105

összefüggő) gyermeknevelési

55

gyermekintézménybe való beilleszkedési 65 nehézség magatartási, teljesítményzavar

69

családi konfliktus (szülő-gyermek közti, 50 szülő-szülő) szülői elhanyagolás

15 52

szülő, család életvitele

25

családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, 1 szexuális) fogyatékosság, retardáció

0

szenvedélybetegség

5

iskolai hiányzások (10 óra, 30 óra, 50

62

óra, vagy e feletti)

A családgondozó a gyermek, család számára egyéni felelősségű esetkezelést, életvezetési, gyermeknevelési tanácsadást nyújt. Családgondozást, szociális közösségi munkát és szociális csoport munkát alkalmaz. A szolgálat a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében korrekciós tevékenységet is folytat: családgondozás a gyermekproblémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása családi konfliktusok megoldásának elsegítése, különösen válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás esetében egészségügyi, szociális, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése javaslat készítése a gyermek családjából való kiemelésre, leendő gondozási vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgálat célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A komplex szociális szolgáltatások meglétét a fenti célok mind hatékonyabb megvalósulása érdekében is érvényesíteni szükséges. A Gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenysége - Információnyújtás - tanácsadás - segítő beszélgetés - hivatalos ügyekben való közreműködés - családlátogatás - közvetítés más szolgáltatásba - felülvizsgálati tárgyalásokon való részvétel - elhelyezési értekezleten való részvétel - konfliktuskezelés - mediáció - krízis intervenció - szakmaközi megbeszélés - esetkonferencia - örökbefogadással kapcsolatos intézkedés

53

Megnevezés

Tevékenységek

Ellátott gyerekek száma

Információnyújtás

1047

413

Segítő beszélgetés

511

262

Tanácsadás

890

131

Hivatalos

ügyekben 241

98

való közreműködés Családlátogatás

437

224

Esetkonferencia

12

15

Adományozás

600

401

Védelembe tárgyaláson

vételi 11

12

való

részvétel Szoc.

2

4

válsághelyzetben lévő várandós

anya

támogatása

Szolgáltatásaink: - jogi tanácsadás - gyermekpszichológiai tanácsadás, terápia - családterápia (előzetes megbeszélés alapján) - mediációs konfliktuskezelés - korrepetálás - fejlesztő foglalkozások - iskolai szociális munka

A szolgáltatásaink térítésmentesek! 54

Jelzőrendszer Szolgálathoz folyamatos jelzés érkezik, a jelzőrendszer jó működésének is köszönhetően. Szorosan együttműködik az ellátási területén illetékes, a gyermekekkel kapcsolatban álló hatóságokkal, intézményekkel, szervezetekkel.

2012.évben 12 alkalommal tartott esetkonferenciát, szakmaközi megbeszéléseket a szolgálat az érintett jelzőrendszeri tagokkal együtt a törvényben előírt szabályoknak megfelelően. A megbeszélések tárgya az éppen aktuális törvényi, önkormányzati rendeletek módosítása, a településen kialakult veszélyeztető „tényezők kiküszöbölése”. Komplex esetmegbeszélés prevenció. 7 Iskolai szociális munka 2012.évben került kialakításra az iskolai szociális munka. Az iskolákkal szerződés kötött az intézmény melyben tisztázódtak az iskolai szociális munkás határai, kompetenciái. Iskolai szociális munkája során a családgondozó terepnaplót vezet, melyben rögzíti az adott időszakban előforduló eseteket, illetve azok megoldására javaslatot tesz. Szükség esetén alapellátásba veszi a gyermeket, vagy krízis, veszélyeztetettség esetén védelembe vételi eljárást, esetlegesen ideiglenes hatályú elhelyezést kezdeményez. Az iskolai gyermekvédelmi felelőssel, adott pedagógusokkal családlátogatást végez, részt vesz fegyelmi tárgyalásokon, szakmaközi megbeszéléseken. Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programok 2012-ben is törekedett arra a Szolgálat, hogy a rászoruló családokat támogassa mindennapi megélhetésükben. Ehhez különböző adományokkal járultunk hozzá.

7

15/1998 ( IV.30) NM rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15 § (1) – (7)

55

Sikeres szerződést kötött az intézmény a magyar Élelmiszerbank Egyesületével, sajnos mivel késő érkezett Magyarországra, és sok idő kellett a bevizsgálásra, így ezeket csak 2013 januárjában osztották ki. Külön nagy segítséget jelentett a Dunakeszin élő rászorult családoknak,.Ruhaadományokkal rendszeresen támogatja a szolgálat a hozzá fordulókat, amiket a jó szándékú lakosság ajánl fel.

A veszélyeztetett, illetve szegény körülmények között élő gyermekek részére két alkalommal rendeztek kézműves foglalkozást. Az első a húsvéthoz fűződő, a másik pedig az Adventi készülődéshez kötődött. Nagyon élvezték a gyerekek a közös foglalkozást, és az iskolákban, óvodában is visszahallották, hogy mennyire jól érezték magukat, és már várják a következő alkalmat. Ezen gyermekeknek ez egy nagyszerű lehetőség volt kiszakadni az otthoni mindennapos létből, egy pár órára mindenki érezte, hogy fontos, amit csinál, és támaszkodhatnak egymásra. Az általuk készített tárgyakat pedig vagy hazavitték, vagy felajánlották egymásnak.

2012 őszén indított el a gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő gyermekek számára táncoktatást, mely nagyon nagy sikert aratott.

56

Az egyébként is törvényben meghatározott nyári étkeztetést a szolgálat a szociális osztállyal együtt sikeresen lebonyolította. 45 napon keresztül 87 gyermek kapott egy tál meleg ételt, ezzel is hozzájárulva a gyermekek egészséges testi fejlődéséhez. 8 2012-ben sem maradhatott el a Karácsonyi Ünnepség. A Dunakeszi Programiroda által kezdeményezett „cipődobod” akcióban szolgálatunk is részt vett. Az összegyűjtött ajándékbobozokat, tartós élelmsizereket a Gyermekjóléti Szolgálat kollégái eljuttatták a rászoruló családoknak. Szintén a Programirodának és az Önkormányzatnak köszönhetően tudott a szolgálat ajándékokat vásárolni a gyerekeknek, és egy kisebb műsort is tudtank szervezni számukra.

A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját nehezítő körülmények Fontos lenne, egy helyettes szülő hálózat kiépítése Dunakeszin. Munkánk során sorra azt tapasztaljuk, hogy alakul ki olyan élethelyzet (pl.: betegség) amikor nélkülözhetetlen lenne egy helyettes szülő, ahová a gyermeket el tudnánk helyezni. Másik specifikus problémát a családok elhelyezése jelenti. A válság miatt kialakult lakhatási problémák miatt sorra jelentkeztek olyan családok, akiknek veszélybe került az életük a lakás elvesztése miatt szükség lenne, még ha csak átmeneti megoldást is jelentene, családok átmeneti otthona működtetésére. Ez azonban olyan alapgondokkal ütközik, hogy nincs hely, vagy, hogy nincs szerződés, ill. anyagi fedezet. A következő kardinális gond a lakosság lélekszámának növekedésével hozható összefüggésbe. 2012.12.3-én Dunakeszi lakosságának létszáma elérte a 40.000 Főt. Ez azt jelenti, hogy a városnak Gyermekjóléti Központot kell törvényileg működtetnie.9 Ezzel egy időben bővül a 8

1997. évi XXXI. törvény 1997 évi XXXI tv. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 146. § (4) bekezdés h) pontja alapján 9 1997. évi XXXI. törvény; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA, XIV. Fejezet A helyi önkormányzat feladatai, A települési önkormányzat feladatai 94§ (1-4 )

57

feladatellátás és a dolgozói létszám is. Jelenleg is probléma a dolgozói létszám, hisz az esetszám folyamatosan nő, és egyre nagyobb a kiégés veszélye, ami sajnos együtt jár a munka minőségi romlásával is. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

védőnői álláshelyek száma 16 18 16 19 19

Egy védőnőre jutó gyermekek száma 133 129 146 124 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Védőnői álláshelyek (db) 19,5 19 18,5 18 17,5 17 16,5 16 15,5 15 14,5 2008 2009

2010 2011 2012 2013 2014

2015 2016 2017

Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 150 145 140 135 130 125 120 115 110 2008

2009 2010 2011

2012 2013

2014 2015 2016

2017

58

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

2008 2009 2010 2011 2012

Betöltetlen háziorvosi száma -

felnőtt Háziorvos által ellátott Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos által praxis/ok esetek száma ellátott esetek száma ellátott esetek száma 113.809 123.770 127.258 132.546 n.a.

37.100 41.708 43.828 44.158 n.a.

113.809 123.770 133.242 132.546 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Bölcsődék száma

Szociális szempontból felvett Működő Bölcsődébe beírt gyerekek száma (munkanélküli bölcsődei gyermekek száma szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali száma tagozaton tanuló szülő)

3 3 3 3 3

122 142 132 168 n.a.

összes férőhelyek

149 149 149 172 172

Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma 35 0 84 0 127 0 130 0 n.a. 0

Családi napközeiben gyermekek száma

gondozott

34 75 123 120 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok Családi napközi 140 120 100 80

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

60

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

59

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Dunakeszin nagyon nehéz. Nincs lehetőség a közoktatási intézmények keretein belül elegendő létszámú csoportok, osztályok kialakítására, ennek azonban komoly anyagi vonzata van. Az Önkormányzat igyekszik pályázati úton, ill. a lehetőségeihez mérten segíteni a szülőket, de nagyon nehéz. Jelenleg két oktatási intézményben a Széchenyi István Általános Iskolában, valamint a Bárdos Lajos Általános Iskolában folyik tanulási gondokkal küszködő gyerekek oktatása, illetőleg lehetőség szerinti felzárkóztatása. A Széchenyi István Általános Iskolában egy 5 fős szegregált csoport működik, míg további 7 tanuló integráltan a rendes tanmenet szerint haladó osztállyal alkot egy közösséget. A Bárdos Lajos Iskolában csak integrálva oldható meg a hátrányos tanulók felzárkóztatása A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokra nagyon kevés pénze van az Önkormányzatnak. Az óvodai és iskola problémák megoldásában az iskolai szociális munkás és a Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti szolgálat pszichológusa segít. Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs megoldás nincs. Elmondhatjuk, hogy Dunakeszin a közoktatási intézmények magas színvonalon végzik munkájukat. Az iskolákból kikerülő diákok nagyon szép eredményeket érnek el a felsőoktatásban is. Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések nincsenek. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatás) nincs Dunakeszin, a kérdés nem releváns. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Dunakeszi Eszterlánc Óvoda ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

0 Az óvoda telephelyeinek száma

4 Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...hig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

233 8 06:00-18:00 4 hét Hiányzó Fő létszám

60

Óvodapedagógusok száma

17

1

Ebből diplomás óvodapedagógusok 17 1 száma 0 Gyógypedagógusok létszáma 8 Dajka/gondozónő 1 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

5 Az óvoda telephelyeinek száma 1

Hány településről járnak be a gyermekek

682 Óvodai férőhelyek száma 25 Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6:00-18:00 (3 telephelyen) ; 6:30-17:30 (2 telephelyen) 4 hét

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő

Hiányzó létszám

51

1

50

1

Gyógypedagógusok létszáma 27 Dajka/gondozónő 7 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

61

Piros Óvoda4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma

1 1 312 11

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...hig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

06:00-18:00

Személyi feltételek

4 hét Hiányzó létszám 23 0 Fő

Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok 23 0 száma 0 Gyógypedagógusok létszáma 12 0 Dajka/gondozónő 2,5 0 Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

év

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)

2008

114

2009

193

2010

214

2011

159

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

62

2012

188

2013

155

2014 2015 2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Játszóház Óvoda

év

3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsopor száma tok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma

2008

6

150

1

155

0

2009

8

194

1

182

0

2010

8

194

1

209

0

2011

8

194

1

225

0

2012

8

194

1

229

0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormán yzati adatgyűjtés

63

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves óvodai korú óvodai gyermekcsoportok gyermekek férőhelyek száma száma száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

2008

23

634

5

559

2009

25

682

5

569

2010

25

682

5

605

2011

25

682

5

611

2012

25

682

5

632

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2013 2014 2015 2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

64

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

25

41

62

37

2

167

székhely

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

1

3

6

1

11

7

1

1

1

1

28

3 0

0 0

0

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

0

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 2010/2011 1354 2011/2012 1403 2012/2013

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 991 1044

általános iskolások száma fő 2345 2447

napközis tanulók száma fő %

Forrás: TeIR, KSH Tstar 65

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános osztályok általános iskolai osztályok száma a iskolai feladatgyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon Db általános száma

iskolai

2010/2011 2011/2012 2012/2013

Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/201 1

309/

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.5. Következtetések: meghatározása 2011/201

Problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

2 286/ Problémák beazonosítása. 2012/201 3 szünetben gondot jelent a hátrányos helyzetben lévő családok étkezésének A nyári megoldása. Fontos, hogy a gyermekek a nyári szünet ideje alatt szabadidejüket hasznosan és felügyelet mellett tudják eltölteni Fejlesztési lehetőségek: Dunakeszi Város Önkormányzata a Humán Szolgáltató Központ megszervezésében 44 napon keresztül biztosítja a gyerekek étkeztetését A Humán Szolgáltató Központ a nyári szünet alatt tábort szervez, így a gyermekek étkezése, biztonsága felügyelete megoldott. 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint  a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, 66

 a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén  szociális biztonság területén, A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak korúak száma férfiak nők férfiak nők 2008 12982 13759 12747 13442 2009 11343 14135 10912 13660 2010 13766 14337 13288 13804 2011 13980 14529 13517 14069 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Munkanélküliek férfiak 235 431 478 463 n.a.

nők 317 475 533 460 n.a.

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 16000 14000 12000 10000

Adatsor2

8000

Adatsor1 Adatsor1

6000 4000 2000 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 16000 14000 12000 10000

Adatsor2

8000

Adatsor1 Adatsor1

6000 4000 2000 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Foglalkoztatottak (fő) 30000 25000 20000 Adatsor2

15000

Adatsor1

10000 5000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

67

Munkavállalási korúak száma (fő) 30000 25000 20000 Adatsor2

15000

Adatsor1

10000 5000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Munkanélküliek (fő) 1200 1000 800 Adatsor2

600

Adatsor1

400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb. Dunakeszin jelenleg két bölcsőde működik, a Fóti úti bölcsőde Alagon, míg a Garas utcai bölcsőde a barátság úti lakótelep közelében található. Mindkét bölcsőde a Humán Szolgáltató Központ Gyermek és Családvédelmi szakmai egység telephelye. A bölcsődei ellátás a város mindkét részét jól lefedi, mindkét intézmény jól megközelíthető a kisgyermekes családoknak.

68

A növekvő népességszám miatt, átmenetileg gondot jelent a gyermekek napközbeni ellátása. Országos mértékű gondot jelent a hagyományos családmodell széthullása, a nagyszülők, rokonok távolléte és a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt a gyerekfelügyelet nem megoldott. A Kincsem utcában épülő új óvoda várhatóan jelentősen enyhíti a férőhelyek telítettséget. Fóti utcai bölcsőde Az intézményi férőhely száma: 48 fő, 12-14 létszámú csoportonkénti bontásban. Az ellátott gyermekek döntő többsége a közelmúltban épült lakóparkok, valamint a kertvárosi részekről veszik igénybe az ellátást. Garas utcai bölcsőde Az intézmény férőhelyeinek száma: 84 fő, szintén 12-14 létszámú csoportonkénti bontásban. Az ellátott gyerekek nagyobb része az elmúlt évtizedekben felépült lakótelepi lakásokból, kisebb része lakóparkokból, illetve kertes házból érkezik. A kisgyerekes szülők jelentős része a fővárosból költözött ki, másrészük régebben itt élő helyi lakos, akik már ismerik a város által nyújtott szolgáltatásokat. Gyermekfelügyelet A Fóti úti bölcsőde tetőtere ad otthont a 2011. októbere óta működő Gyermekfelügyeletnek, amely 2012. februárjától a Humán Szolgáltató Központ Gyermek és Családvédelmi szakmai egység része. Az ellátás elsősorban azon szülőknek kínál átmeneti megoldást, akik részmunkaidőben mennek vissza dolgozni és a nagyszülők távol élnek ezért a gyerekek felügyelete komoly nehézséget okoz. Jövőbeli tervek célkitűzések A szakmai munka minőségének a megtartása és a gyermek egészségvédelme, testiszellemi fejlődésének biztosítása. Az épületek korszerűsítésének, bővítésének folytatása. Az Fóti úti bölcsőde épületének felújítása, fűtésrendszerének modernizálása, tárgyi eszközök vásárlása) A garas utcai bölcsőde 2012.-ben megkezdett szigetelésének és nyílászáró cseréjének folytatása, az energiafelhasználás hatékonysága érdekében. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő.

69

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma 2008 16 2135 2009 18 2315 2010 16 2331 2011 19 2363 2012 19 n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

átlagos gyermekszám védőnőnként 133 129 146 124

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A Dunakeszi Városi Rendőrkapitányságtól kapott adatok alapján az alábbi táblázat szemlélteti a családon belüli erőszak és tényleges feljelentések számát. A Büntető Törvénykönyv szigorodásával összhangban 2008 óta jelentősen csökkent ezen cselekmények száma. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

2008

61

7

2009

47

5

2010

28

13

2011

39

4

2012

27

3

bírósági ítélet

Forrás: Helyi adatgyűjtés

70

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolója is alá támasztja, hogy nagyon nagy igény lenne az említett szolgáltatásokra. A családok átmeneti otthona kötelezően ellátandó feladat az Önkormányzat számára a megnövekedett lakónépesség miatt. Dunakeszi Város Önkormányzata feladat ellátási szerződéssel tesz eleget a jogszabályban előírtaknak megfelelően, így Erdőkertes fogadja be a rászorult családokat. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző. Városi szinten a férfiak gazdasági aktivitása viszont nagyobb, mint a nők számaránya. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák elsősorban a munkalehetőség hiányában mutatkozik meg. Nagycsaládos anyukák elhelyezkedése a munkaerőpiacra nem egyszerű. Részmunkaidős foglalkoztatás lenne számukra a legmegfelelőbb, erre azonban a cégek nem nyitottak. Nagyon sok feladat hárul a nőkre, nem csak a gyermeknevelés terén kell helytállniuk, nagy szerepük van a család összetartásában is. Sok háztartás küzd anyagi nehézségekkel, gondot jelent a felvett hitel törlesztése. Sokan eladósodnak, társadalmi presztízs veszteséget élnek át. A probléma megoldását a Dunakeszin működő vállalkozók, munkáltatók bevonásával, motiválásával lehetne elérni. Érdekelté kell tenni a cégeket, hogy minél több kisgyermekes anyukát vegyen fel, ehhez azonban nélkülözhetetlen a gyermekbarát munkahelyek, a gyermekvállalás és a munkavállalás összhangjának megteremtése. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők GYES/GYED-ről való munkahelyre való visszatérése nagyon nehéz a gyermekek napközbeni felügyelete miatt. Kevés a bölcsődei férőhely, a többgyermekes, ii. nagycsaládos anyukák nehezen tudják összeegyeztetni a munkavégzést a gyerekneveléssel. A rugalmas munkavállalás egyes típusai Magyarországon még nem terjedtek el, az EU-n belül itta az egyik legalacsonyabb a részmunkaidőben és a távmunka végzésben foglalkoztatottak aránya A munkáltató érdekeltté kell tenni a rugalmas munkaviszony engedélyezésére A felgyorsult életvitel miatt kevesebb idő jut az egészség megóvására, ill. a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre. Nők esetében gyakoribb a megbetegedés, a stressz és az egyéb káros hatások miatt. Szűrővizsgálatok, ill. egészség-megőrző programok szervezése elsősorban nők részére

71

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

2008 2009 2010 2011 2012

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban összes nyugdíjas részesülő férfiak száma részesülő nők száma 3456 5167 8623 3486 5144 8630 3499 5078 8577 3539 5232 8771 n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Nyugdjasok száma (fő) 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye nagyon alacsony, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben főként az életkori sajátosságok miatt hátrányos helyzetbe kerül, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt.. Nem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével.

Tevékeny időskor Élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen

a

72

Dunakeszi Nyugdíjas Kiránduló Klub A Nyugdíjas Kiránduló Klub célja nem csak a természeti, kulturális értékek felfedezése egy-egy kirándulás alkalmával, hanem az idősek közösségei életének felpezsdítése, hogy kellemes családias hangulatban töltsenek el egy-egy napot, legyen az egy kellemes túra vagy hangulatos klubdélután. A VOKE József Attila Művelődési Központ ad otthon a klubnak . Minden hónap páratlan szerdáin itt tartják a változatos programokból álló klubnapokat a páros szerdák pedig a kirándulások napjai. A "Kattints rá nagyi!" program a Budapesti Művelődési Központban indult 2002-ben. A program célja, hogy megtanítsa az idősebb korosztály tagjait a számítógép használatára, elsősorban az Internet elérésére. A tanfolyam, azóta az ország számos helyén megrendezésre került, 2007. januárjában Dunakeszin, a VOKE József Attila Művelődési Központban is elkezdődött a helyi nyugdíjas klub szervezésében. Már ezért is érdemes belépni a nyugdíjas klubba. A hallgatók hat alkalommal, esetenként négy-négy órában sajátítják el. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Közösségi Közlekedéshez Való Hozzáférés az idősek számára biztosított, a helyközi és a bevásárlóközpontok irányába tartó buszjáratokat térítésmentesen vehetik igénybe. A buszmegállók többsége fedett, ugyanakkor a vasútállomások nem akadálymentesítettek. Folyamatban van számos gyalogátkelőhely létesítése, amely elősegíti az úttesten való biztonságos áthaladást, különös tekintettel a gyengén látók részére. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma csak a 65 év feletti lakosságra találtunk csak adatot

2008 2009 2010 2011 2012

64 év feletti lakosság száma fő 4568 4743 4894 5081 n.a.

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Fő % 68 1,5 67 1,4 15 0,3 21 0,4 n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar 64 évnél idősebbek (fő) 6000 5000 4000 Adatsor1

3000

Adatsor2

2000 1000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

73

64 évnél idősebbek 6000

2% 1%

5000

1% 4000

1%

3000

1%

Adatsor1 Adatsor1

1%

2000

0% 1000

0%

0

0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 3 2009 4 2010 5 2011 6 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

időskorúak járadékában részesülők (fő) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

74

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. A Humán Szolgáltató Központ – szociális, gyermekjóléti– szolgáltatásai nyújtásával hozzájárul a helyi önkormányzati szociálpolitikai célok megvalósításához, a magas fokú szociális biztonságot és minőséget biztosító, fenntartható, esélyteremtő helyi jóléti rendszer létrehozásához, fejlesztéséhez. Az Intézmény szolgáltatásaival hozzájárul a lakosság életminőségének javításához, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez, a társadalmi kohézió erősítéséhez. Az Intézmény létrehozásának célja, hogy az ellátási területén élő lakosság szükségleteihez és igényeihez leginkább alkalmazkodó, ugyanakkor hatékony és átlátható ellátási struktúrát alakítson ki. A Humán Szolgáltató Központ integrált intézményként biztosítja az idősek sajátos igényeinek kielégítését a felsorolt szakfeladatok segítségével: A házi segítségnyújtás célja és a feladatainak bemutatása A házi segítségnyújtás célja az ellátást kérő számára saját otthonában, önálló életvitelét, fenntartását biztosító gondoskodás, valamint egészségi-, mentális állapot diszfunkcióiból, vagy más okból származó problémák megoldása. A házi segítségnyújtás feladata elsősorban az önmaguk ellátására saját erőből már nem, vagy részben képes személyek otthonukban történő gondozása. A házi segítségnyújtás az alapvető gondozási és az alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el. Segítséget nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában, valamint prevenciós szerepet tölt be abban a tekintetben, hogy segítséget nyújt a vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében. A házi segítségnyújtás gondoskodást jelent azokról a személyekről, akik otthonunkban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - saját környezetében - élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységek: - a gondozást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, - az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, 75

- közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, háztartásának vitelében (bevásárlás, csekkek feladása, háziorvossal kapcsolattartás, szükség esetén orvoshoz kísérés, receptek kiváltása, mosás, takarítás) - segíti a gondozott a környezetével való kapcsolattartást, - segítségnyújtás az igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, - elősegíti a részvételt az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programokon, - segíti a gondozottat a számára szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. A szakmai beszámolóból a következő statisztikai adatokat tudjuk meg. Ellátottak létszáma és életkor szerinti megoszlása 2012. december 31-én 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90Összesen Nő

1

Férfi Összesen

1

3 1

1

1

1

3

1

5

2

2

3

7

2012. év statisztikai adatai 2011. december 31-én

3

13 6

3

19

31 fő

2012 folyamán ellátásba vettek

25 fő

2012 folyamán ellátásból kikerültek

37 fő

2012. december 31-én

19 fő

2012. évben az ellátottak száma és a gondozási órák alakulása 2012 Ellátottak száma Gondozásra fordított idő 18 270 Január Február

23

267

Március

24

249

Április

18

193

Május

21

255

Június

17

183,5

Július

14

218,5

Augusztus

14

244

Szeptember

10

132

Október

13

208

November

13

200 76

December

17

197

Összesen

202

2617

Humán Szolgáltató Központ feladatainak bemutatása:

Idősek

Otthona

nappali

ellátásának

célja

és

Az idősek nappali ellátása az otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára kialakított intézmény. A nappali ellátást biztosító intézmény – a szolgáltatást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelően – napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. Az idősek nappali ellátása szolgáltatás feladata a napközbeni tartózkodás lehetőségének biztosítása, lehetőség a társas kapcsolatok kezdeményezésére, fenntartására, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésének biztosítása. Az idősek nappali ellátása a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, lehetővé téve ezzel a szociális izoláció elkerülését. Biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Biztosítja az ellátást igénybe vevők részére a szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatásokat. Lehetőséget biztosít közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, ruházat tisztántartására. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet. Az Idősek nappali ellátásának szolgáltatásai közé tartozik: - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, - szabadidős programok szervezésének minősül az is, ha az intézmény az ellátást igénybe vevők részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosít, rendezvényeket szervez, - az intézmény által nyújtott egészségügyi ellátás körébe tartozik a felvilágosító előadások szervezése, tanácsadás az egészséges életmódról, gyógytorna lehetőségének biztosítása, valamint a mentális gondozás. A nyitvatartási időn túl rugalmasan alkalmazkodik az intézmény az egyéni igényekhez, mert az Idősek Otthonában mindig van gondozó, aki reggel korábban fogadni tudja azt az ellátottat, akinek a hozzátartozója korábban megy dolgozni és gépkocsival szállítja ide. Ugyanez vonatkozik a délutáni felügyelet biztosítására is. Azoknak a gondozottaknak, akik távol laknak a klubtól és a tömegközlekedés elérése is problémás, biztosítjuk az intézmény gépkocsijával a szállítást. Célkitűzésünk az idős emberek életkörülményeinek javítása, egészségi állapotuk folyamatos ellenőrzése, harmonikus életvitelük megteremtése, magányosságuknak a feloldása.

77

Az ellátottak számára fontos a hova tartozás, közösségi kapcsolatok kialakítása. Az egész napos itt tartózkodás egyfajta biztonságérzetet ad számukra. Velük egyeztetett igény szerinti programokkal próbáljuk még színesebbé tenni mindennapjaikat. Ellátottjaink egyéni érdeklődésüknek megfelelően bekapcsolódhatnak minden olyan programba, amit az otthon lakóival közösen szervezünk. A nappali ellátás részt vesz a gödi Idősek klubjában szervezett programokon is meghívás esetén és természetesen mi is vendégül látjuk Őket. (Juniális, Idősek napja) Lehetőség van a hitélet gyakorlására is helyben. A napi étkezésen kívül lehetőséget biztosít az intézmény a saját ruhanemű mosására, ebben segítséget nyújt a klubgondozó. A személyi tisztálkodás keretében igény esetén fürdési, körömápolási, hajmosási lehetőséget biztosítanak. Ebben az évben pihenő szoba került kialakításra a klubtagok részére, így igény szerint bárki lepihenhet napközben. Vannak olyan klubtagok, akik korán érkeznek, mert a hozzátartozó a munkakezdése előtt tudja elhozni, így ez jó lehetőség a pihenésre. Kéthetente fodrász és pedikűrös szolgáltatás, egyénileg vehető igénybe az Intézményben. Egészségügyi felvilágosító előadásokat szerveznek, figyelemmel kísérik az ellátottak vérnyomását, a vércukorszintjét és a testsúlyát. Kiemelt figyelmet fordítunk a szűrővizsgálatokon való megjelenés elősegítésére. Időpontok kérése a szakrendelésre, ha szükséges gépkocsival oldják meg a szállítást. Az érdekvédelem részét képezik a nappali ellátásban részesülők ügyeinek intézésében való közreműködés, valamint a megfelelő szociális szolgáltatások igénybevételének biztosítása. Jelenleg a Humán szolgáltató Központ házi segítségnyújtás szakfeladaton két szociális gondozó és ápoló látja el 20 fő gondozott ellátását. A Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona Az otthon elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek a gondozását végzi, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel és önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, és az alapellátás keretében ellátásuk nem biztosítható. Az intézménybe történő bejutás önkéntes és kérelemre történik. Az engedélyezett ellátotti létszám jelenleg 50 fő. A szolgáltatást Dunakeszi közigazgatási területén bejelentett lakcímmel és meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező személyek igényelhetik. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Az idősek otthonában a négy órát meghaladó vagy egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, négy órát meghaladó vagy egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az Intézményben olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget nyújtunk a lakók számára, amelynek során szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni gondozásban, egyéni bánásmódban való részesítés keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor.

78

Ha egészségi állapotában nagymértékű állapotromlás következik be, akkor az otthon egyéni ápolást biztosit, amelynek célja az egészségi állapot helyreállítása, javítása. Az Intézményben a szakmai munka-gondozási csoportokban történik. Az idősek otthonában az idős, beteg, akadályozott ember egyéni szükségleteihez mért segítségnyújtás valósul meg, amelynek módja és mértéke a segítségre szoruló állapotának függvénye. A hatékonyságot a szakszerűségen alapuló szeretetteljes, emberközpontú ápolás jelenti. Az idősek otthona célja a lakók egészségi állapotának megfelelően a holisztikus szemléletű egészségügyi ellátás, ezen belül biztonságos ápolás megszervezése és kivitelezése. Az idősek otthona fontosnak tartja a rehabilitáció megvalósítását, aminek köszönhetően az Intézményben élők általános állapota javul, illetve hosszú ideig szinten tartható, életminőségük megőrizhető, javítható. Az idősek otthona által nyújtott szolgáltatáselemek: -

a lakhatásról való gondoskodás 24 órás felügyelet mellett ápolási, gondozási feladatok ellátása legalább napi háromszori étkezés biztosítása a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás biztosítása mentálhigiénés ellátás biztosítása az igénybe vevők szocioterápiás foglalkozásának megszervezése szükség szerint ruházattal és textíliával való ellátás az igénybe vevők ruházatának, textíliájának mosása, javítása a hivatalos ügyekben való segítségnyújtás érték- és vagyonmegőrzés szükség esetén gondoskodás az elhunytak temettetésének megszervezéséről.

Lakhatás Az idősek otthona Dunakeszi kertvárosias övezetben fekszik. Az épületet gondozott park veszi körül, mely alkalmas sétára, pihenésre, levegőzésre és teret biztosít közösségi programoknak. Az akadálymentesség általánosan biztosított az Intézményben. A lakószobák 1-2-3-4 ágyasak, berendezésük, felszereltségük igazodik a lakók igényeihez. Házaspárok elhelyezése igény szerint biztosított. Folyamatosan biztosított a fűtés, világítás és meleg vízzel való ellátás. A lakók részére rendelkezésére állnak a közös helyiségek (teakonyha, foglalkoztató, terápiás szoba, étkező, akadálymentesített fürdő, mellékhelyiség stb.). A szobák légtere megfelel a jogszabályban meghatározott nagyságnak. Helyiségek Apartman Szoba 1 személyes Szoba 2 személyes Szoba 3 személyes Szoba 4 személyes

darab 5 3 5 7 2 79

Fürdőszoba Toilette Mosókonyha Teakonyha Társalgó Közösségi szoba Orvosi szoba+rendelő Öltöző Kegyeleti szoba Iroda Tálalókonyha Étkező Raktárhelyiség Pihenő szoba

5 8 2 1 1 1 1 1 1 3 1 2 2 1

Felújítások A 2012.év folyamán a lakószobák és a közös helyiségek akadálymentesítése megtörtént. A főbejárat mellett mediterrán kert kialakítására került sor. A gondozók nappali tartózkodásra szolgáló helyiség átalakítása, festése a dolgozók önként vállalt munkájával készült el. Az év folyamán fokozatosan sor került a földszinti lakószobák, folyosó étkező, tálalókonyha festésére, valamint az udvaron lévő , a lakók pihenését szolgáló szaletli és fából készült előtér, fából készült padok, asztalok, székek fa-páccal történő kezelésére. A tetőtérben a gondozónők öltözőjét foglalkoztató szobává alakították, ahol a lakók igény szerint látogatókat is fogadhatnak. 2013.-ban a tervek szerint, előreláthatóan elkészül a fűtésrendszer és a meleg víz ellátás korszerűsítése, valamint a tetőtéri folyosó és az étkező klímatizálása. Az intézményhez tartozó udvar is megújul, szebbé, otthonosabbá válik a környezet. Higiéné A személyi és környezeti higiéné biztosítása egyrészt az ápolási-gondozási tevékenység, másrészt az Intézmény saját dolgozói, valamint közfoglalkoztatott munkások végzik a takarítást az épület összes helyiségében. A lakók számára a mosoda végzi a textília kimosását, szintén saját alkalmazottakkal. Ipari mennyiségben mosnak ágyneműt, hálóruhát és egyéb intézeti textíliát. Piperemosással biztosított a személyes használatú ruhaneműk tisztítása. Az Intézmény a lakóit ellátja a szükséges tisztálkodó szerekkel – fürdető szappan, sampon, borotválkozáshoz szükséges eszközök stb. Ruházat, textília biztosítása Az ellátást igénybe vevő az Intézményben saját ruházatát és textíliáját is használhatja. Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltásfehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felsőruházatot és megfelelő lábbeliket tartalmaz. 80

Az ellátást igénybevevő az Intézmény által nyújtott ruházatot nem köteles használni, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak az előbb felsoroltak szerinti ruházati ellátást igényelheti. A ruházat tisztításáról és javításáról lakóink számára egyaránt az Intézmény, a házirendben meghatározott módon gondoskodik. Étkezés A teljes körű ellátás keretében az étkezés biztosított. Az Intézmény az étkezést a bentlakók életkori sajátosságainak, egészségi állapotának, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítja. Napi három, ebből legalább egy alkalommal meleg ételt biztosít. Ha az ellátást igénybevevő egészségi állapota indokolja - orvosi javaslatra - az orvos előírásának megfelelően diétás étkezési lehetőséget biztosít az Intézmény A fekvőbetegek ellátása során gondoskodik az Intézmény az egyéni igényeknek megfelelő szükséglet-kielégítésről és folyadékbevitelről. Diétás étkezésben 10 fő részesül. 6 lakó cukorbetegek számára elkészített ételeket, 4 fő pépes étrendet fogyaszt. A szolgáltatást igénybe vevők számára biztosítjuk az étel minőségi és tápanyagtartalmi feltételeit a 67/2007. (VII.10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az étel mennyiségét és minőségét rendszeresen ellenőrzi Szervezetünk. Szociális étkeztetés Az étkeztetést, mint szolgáltatást, a Humán Szolgáltató Központ Idősek otthona biztosítja, Dunakeszi, Kincsem köz 1. HSZK telephelyén. A feladat ellátását az Intézmény napi egyszeri meleg étkezés (ebéd) biztosításával végzi. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően (munkanapokon, illetve igény szerint munkaszüneti és ünnepnapokon) az egyszeri meleg étel biztosításával naponta 1130 – 1330 óra történik. Háziorvos javaslatára diétás étkeztetést biztosít Szervezetünk. A szolgáltatást igénybe vevők számára biztosítottak – az étkeztetés nyújtó szolgáltató által – az étel minőségi és tápanyagtartalmi feltételei a 67/2007. (VII.10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az étel mennyisége és minősége rendszeresen ellenőrzésre kerül. Népkonyha Dunakeszin 2013. márciusától népkonyha is működik, a Humán Szolgáltató Központ keretein belül. 23. § (1) A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe.

81

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Probléma beazonosítása: A Humán szolgáltató Központ Idősek Otthona épülete elavult, korszerűsítésre szorult. A fűtésrendszer a meleg vízellátás technikai elvárásoknak nem felel meg A nyári melegben elviselhetetlen a hőség az épületben amely megterheli a legyengült idős szervezetet, és a dolgozók hatékony munkavégzését is nehezíti. Fejlesztési lehetőségek meghatározása: Dunakeszi Város Önkormányzata saját forrásból elvégzi a szükséges feladatokat. Az Önkormányzat megoldja a tetőtéri folyosó és az étkező légkondicionálását 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása Dunakeszin a Humán Szolgáltató Központ Fogyatékos Személyek Nappali Ellátás Intézményén belül valósítja meg a fogyatékkal élők segítését. A fogyatékos személyek nappali ellátása keretében az igénybe vevők számára biztosított a fizikai, egészségügyi, mentálhigiénés ellátás, ezen belül az egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozás, valamint érdeklődésüknek megfelelő szabadidős, kulturális, kreatív programok kerülnek megszervezésre. A fogyatékos személyek nappali ellátását az egyéni és csoportos munkaformák jellemzik. Az egyéni és csoportos munkaformák tervezetten, de az igénybe vevők szükségleteihez, igényeihez illeszkedve kerülnek megszervezésre. A csoportos programokon való részvétel önkéntes, amelyen az ellátottak egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt. A szolgáltatások magas szakmai színvonalon való nyújtásával az Intézmény elősegíti a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét. Az Intézmény célja a fogyatékos személyek függetlenné, önállóvá válásának, önálló életvitelének elősegítése, a közösségi, társadalmi életben való aktív részvétel előmozdítása, alternatívák biztosítása a fogyatékos személyek részére, a szabadidő eltöltéséhez, sportoláshoz, kikapcsolódáshoz, valamint az aktivitás növelése és az integráció elősegítése. Az Intézmény szolgáltatásai nyomán biztosítottá válik a fogyatékossággal élő személyek egyéni igényeiknek megfelelő, készség és képességfejlesztése, társas kapcsolataik biztosítása, valamint a speciális szolgáltatásokhoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzájutása. Az Intézmény az alábbi elveket tartja szem előtt a szolgáltatásai nyújtása során: 82

 A rehabilitáció elvének megfelelően a fogyatékos embereket gondozásuk, személyi segítésük, munkájuk, szabadidejük eltöltése során képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására.  A prevenció elve értelmében lehetőségeinktől, képességeinktől függően segítenünk kell az Intézményben élőket abban, hogy állapotuk a lehető legnagyobb mértékben javuljon, szinten maradjon, vagy az elkerülhetetlen állapotromlás üteme minél inkább lelassuljon.  A normalizáció és participáció elve alapján a képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést érjük el, s ehhez nem a fogyatékos személy hiányzó képességeit kell pótolni, hanem életkörülményeit úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen, részt vehessen a társadalom életében.  Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek kapcsolatot létesíthessenek és kapcsolatokat tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magába foglalja a fizikai helyváltoztatásához szükséges sajátos körülmények erősítését (közlekedés, akadálymentesítés, szállító szolgálat).  Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkezhessenek életük alakításáról, valamint az általuk helyesnek, tisztességesnek tartott és érdekeiknek megfelelő elveket követhessék. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdonjog feletti önrendelkezésre, a közintézményekhez való eljutás lehetőségének biztosítására.  A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elvei a társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek. Fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Egyéni foglalkozások keretében lehetőség nyílik esetkezelésre, mentálhigiénés és életviteli tanácsadásra. A fogyatékos személyek nappali ellátása keretében biztosítottak az egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozások. Az Intézmény szolgáltatásai közül a fizikai jellegű gondozási feladatok mellett kiemelten hangsúlyt kap a mentális fejlesztés, az önállósodási folyamatok támogatása, az életviteli problémák megoldása, a felnőtté válás folyamatának segítése. Ezen folyamatok megvalósulásának oka és célja: a tanköteles korból való kikerülés természetesen nem jelentheti az egyén számára sem pszichés, sem szomatikus, sem mentális képességeinek maximumát, így szükségszerű (a szűkebb értelemben vett iskolarendszerű képzéstől eltérően ugyan), hogy további tudatos készség- és képességfejlesztés valósuljon meg. Ennek célja, hogy az igénybe vevők önmaguk lehetőségeit megismerjék, énképük kiteljesedjen, képességeik minden területen tovább fejlődhessenek, és így tartalmas, a normalizáció elveinek is megfelelő életet élhessenek. A konkrét fejlesztés nyolc fő területen valósul meg, különös tekintettel azokra a funkciókra, melyek a társadalmi beilleszkedésüket, önállósodásukat közvetlenül segíti: 83

       

mozgás beszéd, kommunikáció praktikus készségek önkiszolgálás, önellátás munkavégzés énkép, önismeret interperszonális kapcsolatok erkölcsi értékek alakítása.

A fejlesztéseket direkt, és indirekt úton, az indirekt módszerek túlsúlyával, tevékenységekbe ágyazottan, az igénybe vevők napirendjébe beillesztve valósítjuk meg, figyelembe véve a sérült személy egyéni képességeit, fejlődési ütemét és szociokulturális hátterét. A különféle fejlesztő tevékenységek alapvetően igazodnak az akadályozottsággal élő személyek spontán tevékenységeihez is, így általában ezekre érzelmileg is motiváltak. A fejlesztésüket, gondozásukat segítő személyzet team munkában, egymás tevékenységeit segítve, kiegészítve működik, így összehangolva, azonos elvekre épülve hatékonyabb támogató-segítő tevékenység valósul meg. A fogyatékos személyek nappali ellátását nyújtó intézmény alapvető feladta, hogy megteremtse az érzelmi biztonságot adó légkört, és biztosítsa, hogy a segítők személyisége megfeleljen a szakmában elfogadott elvárásoknak: tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, következetesség. A nappali intézmény az igénybe vevők aktivitása megőrzése, helyreállítása érdekében különböző szocioterápiás és egyéb foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási formák változatosak, rendszeresek és előre tervezettek. A foglalkoztatásban való részvétel önkéntes, azon túl, hogy biztosítja az igénybe vevőnek az alkotás örömét, számos képesség megőrzését, helyreállítását és fejlesztését is szolgálja. A foglalkozások éves, havi és heti bontású foglalkoztatási terv alapján kerülnek megvalósításra. Az aktivitást segítő fizikai tevékenységek keretében biztosított a rendszeres torna, a gyógytestnevelés, mozgásfejlesztő játékok, a képesség és készségfejlesztés (kreatív foglalkozások), valamint bevonásra kerülnek az igénybe vevők az Intézmény, illetve az Intézmény környezetének rendbe tartásába. A finommotorikai készségek szinten tartása céljából a fogyatékos személyek nappali ellátása manuális tevékenységekben való részvételre ösztönzi az igénybe vevőket. Lehetőség van különböző művészeti technikák elsajátítására (agyagozás, festés, rajzolás, stb.). Az igénybe vevőknek lehetősége van zenehallgatásra, hangszerrel kísért éneklésre, kulturális programokon való részvételre (kiállítások megtekintése, színház-, múzeumlátogatás), a jeles napok, ünnepek alkalmából rendezvények megtartására (farsang, bál, stb.), a családi és állami ünnepekről való megemlékezésre. Az Intézmény az anyagi lehetőségek függvényében kirándulásokat és táboroztatást is szervez. Az Intézmény segítséget nyújt a személyes, illetve hivatalos ügyek intézésében, mint például segélyek igénylése, levelezés, információkhoz való hozzájutás. 84

Az Intézmény segítséget nyújt az igénybe vevők családjának, hozzátartozóinak azzal, hogy segíti speciális önszerveződő csoportok létrejöttét, működését és szervezését (pl. szülőklub; szülősegítő programok támogatása). A gondozást végző személy a nappali ellátásban részesülő személyekkel együttműködve az igénybevételt követő egy hónapon belül gondozási tervet készít. A fogyatékos személyek nappali intézményeiben a szakmai munka tervezetten történik, a vezető évente kidolgozza az Intézmény éves munkatervét, amely napi, heti, havi szinten is tartalmazza a részletes programokat és anyagi vonzatait. Az Intézményben adottak a feltételek a közösségi együttlétre, pihenésre, a személyes felsőruházat tisztítására, a hozzátartozók/gondviselők által elkészített étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására és egyéb tömegkommunikációs eszközök használatára. A fogyatékos személyek nappali ellátásában lehetőség van arra, hogy igény szerint a lakóhely és az intézmény közötti közlekedésben segítséget kapjanak, ezáltal javul az intézmény elérhetősége. Életfa Rehabilitációs Intézet Kelemen Mária Igazgató Asszony beszámolója alapján ismertetjük az intézmény működését. Az ÉletFa Rehabilitációs Intézet állami fenntartású, országos felvevőkörrel rendelkező intézményként szolgáltatásával a dunakeszi lakosoknak is rendelkezésére áll. Az intézmény 1978-ban szakmai tervek alapján épült értelmileg akadályozott felnőtt személyek bentlakásos ellátására, foglalkoztatására, rehabilitációs tevékenység megvalósítására, ahol rendelkezésre állnak a kulturált lakhatáshoz, képesség – és személyiségfejlesztéshez, munkavégzéshez, a szabadidő tartalmas eltöltéséhez, sportoláshoz szükséges feltételek (foglalkoztató helyiségek, csoport -, és terápiás szobák, kreatív műhely, kondi terem, nagy tornaterem színpaddal, könyvtár, emeletenként közösségi helyiségek, sportpályák az udvaron). Két településbe integrált lakóotthonunkat 1990 illetve 1994-, két részintegrált lakóotthonunkat 2003 óta működtetjük. Négy emeletes intézményünk engedélyezett férőhelyszáma 100 fő, a 4 lakóotthoné 4x 8 fő. A szakmai program rövid bemutatása A komplex rehabilitációs program a szakmai csoportok együttes összehangolt tevékenységén keresztül realizálódik. Amennyiben ellátottunk életkora, iskolázottsága, képességei lehetővé teszik, szakképző intézménybe járását biztosítjuk partner intézményeken keresztül, tanulását szükség esetén korrepetálással is segítjük, hogy szakképzettként, megnövekedett esélyekkel indulhasson a nyílt munkaerőpiacon. Képességfejlesztés, mentálhigiénés tevékenység 85

Fejlesztőközpontunk fejlesztőpedagógusai munkálkodnak az egyéni fejlesztési tervben megfogalmazott rövid és hosszú távú képességfejlesztési célok megvalósításán: a mennyiségi ismeretek, különös tekintettel a pénzkezelés, a kommunikációskultúrtechnikai-, alapvető számítástechnikai-, és háztartási ismeretek valamint az egészséges életmód elsajátítása terén. Szervesen kapcsolódnak ehhez a szociális és mentálhigiénés munkatársak és pszichológus által vezetett önismereti kiscsoportok, ahol pszichodramatikus technikák alkalmazásával az önismeretet, önérvényesítést, reális önértékelést, probléma megoldást, konfliktuskezelést fejlesztik, továbbá segítséget kapnak lakóink magatartási problémáik, káros szokásaik szenvedélyeik leküzdéséhez. Lényegesnek tartjuk a felnőtt, önrendelkező életmód kialakítását, a harmonikus baráti és párkapcsolatok támogatását, érzelmi labilitás-, az intézeti életformát esetenként kísérő hospitalizáció esetén érzelmi támasz nyújtását. Hangsúlyt fektetünk az önvédelmi felvilágosításra veszélyeztetettségük, kiszolgáltatottságok csökkentésére, amit lakóink speciális program keretében sajátítanak el. Foglalkoztatás A foglalkoztatás lakóink már meglévő adottságai, illetve a munkavégző képesség fejlesztésének feladatai által determináltak. Idősödő, fáradékony lakóink számára a szocioterápiás foglalkoztatási forma a megfelelő. Jól foglalkoztatható ellátottaink akkreditált, védett munkahelyen illetve szociális foglalkoztatásban (fejlesztő- felkészítő) vesznek részt partnerszervezetekkel való együttműködésben. A támogatott foglalkoztatás mentorokkal, illetve a Jobwards (a nyílt munkaerőpiacon történő munkavállalás „elméleti megalapozása.”) alkalmazásával történik. Eredményeként a nyílt munkaerőpiacon dolgoznak jó képességű lakóink.

86

Foglalkoztatásban résztvevők létszáma foglalkoztatási forma és munkaadók szerint

INTÉZETEN KÍVÜL

Nyílt munkaerőpiac Bombardier MÁV Kft. 1 fő Origo Filmstúdió Zrt

1 fő

Dunakeszi Hűtőház Kft. 2 fő Fiumei úti sírkert 1 fő Tesco

2 fő

Összesen:

7 fő

Szociális foglalkoztatás (fejlesztő-felkészítő) KÉZMŰ Nonprofit Kft.

INTÉZETEN BELÜL

FŐKEFE Nonprofit Kft.

Összesen: Összesen:

16 fő

14 fő

Védett munkahely Szocioterápiás

ERFO Nonprofit Kft. HOPI Hungária Logisztikai Kft.

Összesen:

1 fő

5 fő

6 fő

Szocioterápiás Papírfeldolgozó 15 Szövetkezet fő Euro-Trend Kft.

Összesen

15 fő

10 fő 13 Manitox Kft fő MALENA Trade Kft 8 fő 61 30fő Összesen: fő

13 fő Ház körüli tevékenység Kertészeti

19 fő

Takarítás Konyha Karbantartó mellett

6 fő 2 fő 1 fő

Kincs &Kincs Bt

Összesen:

28 fő 119 fő 132 fő

A gondozási és egészségügyi csoport felelőssége, hogy a lakók személyiségi jogainak méltóságának autonómiájának tiszteletben tartása mellett, egyéni szükségleteiket, igényeiket figyelembe véve biztosítsa a védelmet, biztonságot nyújtó lakókörnyezetet, egészséges életkörülményeket napi életvitelük során a tapintatos kísérést.

87

Az egészségügyi rehabilitáció értelmi sérült lakóink esetében nem bír olyan relevanciával, mint az érzékszervi vagy mozgássérültek esetében, de mint minden ember számára a testi-lelki jóllét és aktivitás megtartásához folyamatos egészségvédelemre van szükség. Egészségügyi munkatársaink megkülönböztetett figyelmet fordítanak a prevencióra, ennek érdekében rendszeres szűrővizsgálatokat szerveznek (belgyógyászati, hallás, látás, ér, tüdő, bőr, csontritkulás) és felvilágosító- tájékoztató beszélgetéseket kezdeményeznek. Rehabilitáció Egy korábbi országos felmérés alapján elmondható, hogy intézetünk élen jár az értelmi sérült személyek rehabilitálásában. A kérdés elemzésénél mindenképp abból kell kiindulni, hogy az ellátást igénybe vevő     

honnan érkezik /családból, nevelőotthonból, szociális intézményből, hajléktalan ellátásból.../ mert ez alapvetően meghatározza a másodlagos sérülések jellegét, szocializációjának szintjét, önállóságát, (re)integrációjának lehetőségét, esélyeit milyen iskolai végzettséggel értelmi- és tanulási képességekkel rendelkezik szociális körülményei, amely lényeges meghatározója továbblépési lehetőségeinek életkora, motiváltsága, szocializációs szintje, személyiségjegyei

Mindezeket figyelembe véve intézetünkben a komplex rehabilitáció megvalósításának módja, megvalósulásának kimenetele, lehetősége, az egyének vonatkozásában többféle. Általános iskolai tanulmányait befejező, még tanulási rutinnal és kedvvel rendelkező intézetünkbe felvett fiatal számára az első időben a képzési lehetőségre fókuszálunk. Tanulását mentora kíséri figyelemmel, közben önállósodását támogatva életviteli ismereteit, szokásait személyiségét összehangolt munkával lassan alakítgatjuk. Tekintettel az iskolai kötöttségekre, ebben az időszakban nagy szerepe főleg a szabadidős elfoglaltságokban rejlő lehetőségeknek van. A tanulmányok sikeres befejezését követő években a munkába állításra koncentrálunk, a munkavállalási képességek egyidejű kialakításával. A munkatapasztalat, munkahelyi gyakorlat megszerzésével, majd a munkahely megtartásával párhuzamosan tervezzük és előkészítjük a megfelelő lakhatást, amelyben meghatározó szerepet játszhat a befogadó család, vagy lakónk egyéb személyes kapcsolatai, vagyoni helyzete, az esetlegesen még igényelhető életkezdési támogatás, nagyon fontos további tényező /ha van / párkapcsolata. Optimális esetben, ha a megfelelő lakhatási körülmények adottak, úgy elkezdjük a családi reintegráció, és az utógondozás előkészítését. Amennyiben lakónk sem befogadó családi háttérrel, sem megfelelő financiális feltételekkel nem rendelkezik, az önálló életvezetésre való felkészítés a tréninglakásban folytatódik, majd a lakóotthoni ellátás lehet a lakhatás megoldásának legbiztonságosabb és legtöbb esetben egyetlen módja. A tréninglakás, az intézeti épületben külön bejárattal korszerűen kialakított 3 szobás lakás 5-6 fő elhelyezésére, ahol valódi, életszerű közegben gyakorolhatják az ott lakók a mindennapi élet tevékenységeit. Különösen nagy jelentőségű azon lakóink számára, akik kicsi koruktól állami gondoskodásban nevelkedtek, és nem állt módjukban családban elsajátítani azokat a 88

legegyszerűbb életviteli praktikumokat sem, amelyek a többség számára a gyermeki fejlődés során automatikusan elsajátíthatóak. A tréninglakásba költözőket munkatársaink személyre szabott program alapján intenzíven készítik fel az életviteli tudnivalókra. Kiemelt figyelemmel az anyagiakkal való gazdálkodásra, háztartási ismeretekre, szűkebb és tágabb környezetben történő tájékozódásra, egyszerű ügyintézésre, munkavállalói képesség kialakítására egészség tudatos életmódra. Integrált lakóotthonainkban élő lakóink teljes autonómiát élveznek a maguk által felállított együttélési szabályok betartása mellett. Azok a legjobb képességű lakók kerülhetnek ide, akik eljutottak az önállóság olyan fokára, ahol már elégséges a háttérből történő minimális támogatás, képesek a körülményeket mérlegelve döntéseket hozni és azokért felelősséget vállalni, valamint kitartó munkavégzéssel finanszírozni a megélhetési költségeket. Képesek a rendelkezésükre bocsátott havi megélhetési összeget-esetenként kevés segítséggel-teljes hónapra beosztani. Ezekben a lakóotthonokban jelenleg legmagasabb szinten valósul meg a rehabilitált életforma, leszámítva a tényleges, intézetet elhagyó rehabilitációt. Részintegrált lakóotthonainkban az önmagukat ellátó, de szociális segítő jelenlétére, irányítására szoruló személyek élnek. Itt megfelel a középsúlyosnak minősülő értelmi akadályozottság, amennyiben megfelelő szintű szocializáltsággal társul. A normalizált életfeltételekhez való alkalmazkodás, az önkiszolgálási és háztartási, házkörüli napi tevékenység a személyiségfejlődésnek tág teret biztosít. A sikeresség szintjei többfélék lehetnek az emberi sokszínűség és kapacitás, valamint az adott körülmények által determináltan: 

Teljesen önálló életvitel saját otthon megteremtésével és fenntartásával, élettárssal, családdal, munkavégzés



Önálló életvitel bérelt lakhatási formában párral vagy egyedül, munkaviszony fenntartása



Családi reintegráció részben önálló életvitel, munkahellyel, szülő vagy testvér támogatásával



Önálló életvitel integrált lakóotthonban élettárssal vagy baráttal, anyagi fedezetét a nyugdíjszerű ellátáson kívül munkabérből fedezve



Segítő által - a szükségleteknek megfelelően - támogatott életvitel részintegrált lakóotthonban, munkahely védett, vagy szociális foglalkoztatási formában.

Együttműködés, kapcsolataink, módszertani tevékenység Az ÉFRI külső kapcsolatrendszerének folyamatos építésével párhuzamosan lehetőségei is egyre jobban kiteljesednek. Korábbi országos módszertani létünknek, akkreditált továbbképzéseinknek is köszönhetően, igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezünk az értelmi akadályozottsággal élő személyeket ellátó szociális intézetek tekintetében, rehabilitációs és ápoló-gondozó intézményekkel egyaránt.

89

Művészeti csoportjaink, sportolóink fesztiválokon, kulturális- és sportrendezvényeken, találkoznak egymással, ami sokszor kiindulása kezdődő barátságoknak. Ugyancsak az ismerkedés, együttes tevékenység, szórakozás ideális színhelyei az alkotótáborok, a nyári üdülések. Kapcsolat iskolákkal, felsőoktatási intézményekkel A szemléletformálást, az átlagtól eltérő emberek társadalmi befogadásának előmozdítását az előítéletek feloldását minél korábban, lehetőleg kisgyermekkorban érdemes elkezdeni. Tudatosan törekszünk a kistérség általános- és középiskolás tanulóit kicsit közelebb hozni a sérültekhez. Hagyományt teremtve évente megrendezzük a Tolerancia napot, majd ebből kiindulva, az erre nyitott tanintézetekkel közös programokat indítunk /kulturális rendezvények kézművesség, sport.../. Az ELTE BGGYFK, a Wesley János Lelkészképző Főiskola, a Vitéz János Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola a Waldorf iskola Radnóti Miklós Gimnázium és más képző intézmények hallgatói számára gyakorlóterep biztosításával segítjük a szociális érzékenyítést, ill. az elmélet gyakorlati alkalmazását. Szakdolgozathoz szükséges profilunkhoz illeszkedő felmérésekben is számíthatnak intézetünkre. Kapcsolatunk a civilekkel Alapvető céljaink azonosak a sérült emberek életminőségének javítása terén. Nagyra értékeljük a Kézenfogva Alapítvány a Salva Víta, az Autisták Szövetségének a Down egyesület szakmai törekvéseit. Módszertani munkájukba, projektjeikbe, képzéseikbe aktívan bekapcsolódunk. Kapcsolatunk a kistérség szociális szolgáltatóival Tudunk egymásról, hasznos információk átadásával keressük egymást, vagy a látókörünkbe kerülő rászorult embereket irányítjuk a számukra megfelelő szolgáltatást nyújtó intézményhez /Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Egyesített Pedagógiai Szakszolgálat, Támogató Szolgálat, Korai Fejlesztő Alapítvány, Fejlesztő Napközi, Vöröskereszt, Mozgáskorlátozottak Dunakeszi-Fóti Egyesülete/. További szakmai, ellátási elképzelések, továbbfejlesztések 1. Hosszú távú terveinkben prioritást kap a lakhatás továbbfejlesztése. A lakóotthonon kívül kutatjuk az egyéb lakhatási formák bevezetésének lehetőségét összhangban a kitagolási törekvésre, és a normalizált életkörülményekre való jogos igényre. 2. A Kézen Fogva alapítvány akkreditált továbbképzésen készített fel pedagógusokat „Fogadd el, fogadj el!” címmel. A képzés az általános és középiskolai osztályfőnököket készíti fel a fogyatékos emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére. A program célja, hogy felkészítsék az osztályfőnököket olyan órák megtartására, amely közelebb hozza, megismerteti egymással a tizenéves korosztályt a fogyatékos emberekkel és világukkal. A résztvevők munkáját felkészített tapasztalati szakértők fogják segíteni.

Intézményünkből 3 olyan lakó vett részt a tapasztalati szakértői képzésen, akik ki mernek és tudnak állni egy csoport elé, jól tudnak kommunikálni, megnyílni az iskolások előtt. Önismerettel bírnak és felvállalják sérültségüket. 90

Felkészült lakóink szívesen vesznek részt ilyen rendhagyó osztályfőnöki órákon városunkban és a kistérségben kiváló fejlesztőpedagógusainkkal együtt. 3. Esélyegyenlőségi továbbképzés Az ÉFRI egyik munkatársa esélyegyenlőségi tréneri képzésben részesült. Képes a különböző fogyatékosság típusokhoz ( autista, értelmi sérült, látás-, hallás, mozgás sérült, beszédfogyatékos és halmozottan sérült ) kapcsolható kommunikációs helyzetek, folyamatok alkalmazott technikáinak elsajátításának továbbadására. Továbbá olyan alapvető elméleti ismeretek nyújtására, melyek gyakorlati alkalmazásával a mindennapokban felmerülő nehéz kommunikációs helyzetek is könnyebben megoldhatók, ezzel is segítve az esélyegyenlőséget, társadalmi integrációt. Célcsoport, minden olyan szolgáltatás alkalmazottja, aki kapcsolatba kerülhet fogyatékos személlyel (közhivatal, bíróság, rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ, stb) A helyi esélyegyenlőségi program megvalósítását nagyban elősegítené az érintettek érzékenyítése, képzése a szakember mentor által.

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű ellátásaiban részesülők száma 2008 177 2009 166 2010 160 2011 n.a. 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

személyek egészségkárosodott személyek ellátásaiban részesülők száma 14 n.a. n.a. n.a. n.a.

szociális

szociális ellátásban részesülők száma (fő) 200 180 160 140 120 Adatsor1

100

Adatsor2

80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

91

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 21 0 0 2009 17 0 0 2010 16 0 0 2011 18 0 0 2012 14 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével.

nappali ellátásban részesülők (fő) 25

20

15


10

5

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál, civil szervezeteknél, a polgármesteri hivatalban és a Járási hivatalban megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható  szociális alapszolgáltatás, - Szociális étkeztetés, - Támogató szolgálat - családsegítés - Fogyatékos személyek nappali ellátása Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen van. Életfa Rehabilitációs Intézet 92

Az akadálymentesítés célja, fogy a fogyatékkal élő személyek számára a lehető legszélesebb körben lehetővé tegyük a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az akadálymentes közlekedés az esélyegyenlőség és a társadalmi szolidaritás nélkülözhetetlen eleme, mind Magyarország, mind az Európai Unió fontos célkitűzésnek tekinti. Dunakeszin a közintézmények (ezen belül a szociális intézmények) csak részben akadálymentesítettek. A közszolgáltatást nyújtó intézmények, mint munkahelyek, tolószékkel történő megközelítése nem minden esetben megoldott. Még 2008-ban készült Dunakeszin egy helyi Integrált Városfejlesztési Stratégia, ennek keretében pedig egy anti-szegregációs terv. A koncepció kiemelt célként kezeli a közintézmények akadálymentesítését. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A települési önkormányzat tulajdonában lévő középületek többsége nem akadálymentesített. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutás fogyatékkal élő emberek számára nem vagy csak részben megoldott. A közösségi közlekedés, járdák, gyalogátkelőhelyek akadálymentesítését az önkormányzat fontosnak tartja és igyekszik minél hamarabb megoldani. Az önkormányzat fontosnak tartja a főátkelő helyeknél a hangjelzést adó lámpák kialakítását. Ezzel is elősegítve a fogyatékkal élő emberek biztonságos közlekedését. A Dunakeszin működő járási hivatal interjúszoba kialakítását tervezi, ahol a mozgáskorlátozott, ill. egyéb sérült személyek gyors és hatékony ügyintézését segíteni tudja. A járási hivatal fontosnak tartja a településen a kihelyezett Munkaügyi központ működtetését. Így a munkaüggyel kapcsolatos hivatalos ügyek intézéséhez nem kell Vácra utazni a lakosoknak. Időt, pénzt és energiát tudnak megspórolni. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció megvalósító intézkedések Dunakeszin jelenleg nincsenek. 7.4. Következtetések: meghatározása

Problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Problémák beazonosítása: A közintézmények akadálymentes megközelítése csak részben megoldott, az úttesten való biztonságos közlekedést elősegítő gyalogátkelőhely kevés. Fejlesztési lehetőségek meghatározása: Dunakeszi Város Önkormányzata pályázati pénzek felhasználásával tervez újabb gyalogátkelőhelyek létesítését és közlekedés biztonság-technikai eszközök telepítését, körforgalmak és lámpával biztosított csomópontok kialakítását. Problémák beazonosítása:

93

A társadalom nagy kihívása a fogyatékkal élők integrációjának megteremtése, fontos, hogy a városban működő óvodák iskolák megismerjék a fogyatékos személy mindennapi nehézségeit. Fejlesztési lehetőségek meghatározása: Az Életfa Rehabilitációs Intézet szervezésében lebonyolításra kerülő Tolerancia Nap (sportrendezvény) egy jó lehetőség arra , hogy a fogyatékos és egészséges személyek közelebb kerüljenek egymáshoz, jobban megismerjék és megértsék egymást. TOLERANCIA NAP 2006-2012. között hat alkalommal rendezte meg az ÉFRI a már hagyományossá váló Tolerancia napot Dunakeszin. E kezdeményezés célja, hogy évről évre alkalmat teremtsen az embertársi nyitottság és elfogadás jelentőségének tudatosítására, megélésére és erősítésére -olyan közös élményekkel-, amelyek később érvényesülnek a hétköznapokban is. Szeretnénk rámutatni, hogy a másság az emberi lét egyik megnyilvánulási formája, az emberi sokféleség, életünk, városunk, térségünk sokszínűségét növeli. A társadalmi közvélemény érzékenyítését a legkisebbeknél, az óvodásoknál kezdtünk, és a fogékony általános és középiskolásoknál folytattuk egészen a felnőtt korosztályig. Erre az alkalomra szélesre tárjuk kapuinkat, udvarunkat pedig egy hatalmas sportpályává , és játszótérré alakítjuk az érkező vendégek számára. A Tolerancia nap elsődleges célja mellett egy-egy aktuális ismeretterjesztő programot is magába foglal:egészséges életmód, újrahasznosítás, környezetünk védelme. Ezen belül minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot. A kicsinyek vidám ügyességi, játékos feladatokban mérhetik össze erejüket, egzotikus állatokat simogathatnak, lovagolhatnak. A diákok a témákhoz kapcsolódó kvízkérdések megoldásában jeleskedhetnek, gyakorolhatják az újraélesztést, szintjüknek megfelelő felvilágosítást kapnak az egészséget károsító szenvedélyekről. Megtapasztalhatják, hogy milyen kerekesszékben ülve leküzdeni az akadályokat, illetve vakon írni, csörgőlabda meccset játszani, tájékozódni. Mindezt úgy, hogy az értelmi sérült házigazdák segítik, az épek társadalmába tartozó vendégeket. Az évek során az integráció mellett fontos lett a városi és a kistérség szociális szervezeteinek összefogása is. Segítő szervezetek, testvérintézmények, óvodák, iskolák vettek részt az eseményen, így a szakemberek, kollégák közötti együttműködés, információ csere is megvalósult, erősödött. 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A képviselő testület, a civil szervezetek és a lakosság kapcsolata jó. A város intézményei igyekeznek munkájukkal elősegíteni a társadalmi esélyegyenlőséget. Színes programokat szerveznek amelyre igyekeznek bevonni a lakosságot. A helyi civilszervezetek kapcsolata

94

a környező települések hasonló szervezeteivel jónak mondható, gyakran szerveznek közös rendezvényeket. Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző összegeket a civilszervezetek támogatására. Roma Nemzetiségi Önkormányzat A településen működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat, tevékenységükkel segítik a városban élő roma és hátrányos helyzetben élő családokat, személyeket. (Lásd, bővebben a 3.8. alpontban) Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete A Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete az első hivatalos évet tudhatja maga mögött. Mostanra tagcsaládjaik száma eléri a -100 főt . Az egyesület alapszabályának célkitűzése a közösségépítés, fontosnak tartja az egyesület segíteni a nagycsaládok mindennapjait, igényeiket figyelembe véve és segítségükre támaszkodva. Az egyesület tagjai önkéntesen, juttatás nélkül végzik a munkájukat, hangsúlyozva a lokálpatrionizmust. Az egyesület rendszeresen tart termelői vásárokat, negyedévente tartanak a nagycsaládosok körében a Hozd és Viddeket. Ilyenkor mindenki hozza a feleslegessé vált, kinőtt ruhákat, játékokat, felszerelési tárgyakat, és viszi, amire szüksége van. Ami nem talál gazdára, azt a Humán Szolgáltató Központ Családsegítőnek Szolgálatának adják vagy Erdélybe küldik hasonló civil szervezet számára.. A tavalyi évben (2012) volt angol nyelvű beszélgetés, torna is, ez utóbbi folytatódik idén. Idén februártól havi rendszerességgel klubot indítottunk, ahol beszélgetésre, társasozásra van lehetőség, közben néhány szülő korrepetálást tart gyerekeknek. 2012 –ben ott volt az egyesület a Városi Köztisztasági Napon, a Barátság úti lakótelepet tisztították meg, majd a Gyermeknapon lufi fújással, kézműves foglalkozással ajándékozták meg a városi ünnepségre kilátogató gyerekeket. Júniusban tanévzáró kerti mulatságot tartottak a Diófa utcai házban, melyet az Önkormányzatnak köszönhetően használhatnak jelképes bérleti díj ellenében. Nyáron alakult meg a Gyümölcskör is, amelyet később az Év közösségi kezdeményezése díjra is jelölte magát az egyesület, a második helyet érte el. A Gyümölcskör keretében sok száz kg terményt mentettek meg a kidobástól. Ősszel részt vett az egyesület a Dunakeszi Feszten gyermekfoglalkoztatással, a vezetőségi tagok részt vettek a NOE vezetőképző tréningjén. Decemberben pedig jó hangulatú Mikulás ünnepséget tartottak a Bárdos Iskola ebédlőjében. Az Egyesület munkáját több szervezet, cég is támogatja. Ennek köszönhetően tavaly 6 alkalommal osztott élelmiszert az egyesület az Élelmiszerbanknak köszönhetően. A Triász Tömlő Kft. révén 23 családnak tudtak iskolakezdési támogatást nyújtani, segítette az egyesület programjaink megvalósítását a Kreatívtár is. A városi könyvtár karácsonykor 30 családot ajándékozott meg könyvcsomaggal. A 20 legrászorulóbb család a Termelőkkel a családokért program keretében élelmiszercsomagot kapott. Két alkalommal vitt az egyesület önkéntes csapatot élelmiszert gyűjteni: a fóti úti Tesco-ban 1137 kg élelmiszert, a M3 melletti Metro áruházban 504 kg élelmiszert kapott a vásárlóktól. Csaknem 100 gyermekes család karácsonyát tehették szebbé ezekkel a csomagokkal. A Bauhaustól karácsony előtt fenyőfákat kapott az egyesület. Egyre több cég nyújt helyben vásárlási kedvezményt a NOE tagkártyára, szintén segítve a nagycsaládosokat. A többi tagegyesülettel, a lakossággal együttműködve is kapott az egyesült gyermekruhákat, felszerelési tárgyakat, bútorokat. 95

Az egyesület szervez egészségnapot, kirándulást, környezetvédelmi napot is. Az egyesület szeretne egyre jobb, egyre erősebb közösséget létrehozni, ezzel is gazdagítva Dunakeszi város közösségi életét, segítve az itt élő nagycsaládosokat. A Dunakeszin működő Agape 2005 Alapítvány is nagy szerepet tölt be a társadalmi életbe, nagyon nagy szerepe van a társadalmi felelősségvállalás elősegítésében. Agape 2005 Rehabilitációs Alapítvány „ Közösségi pszichiátriai ellátás” legfontosabb jellemzői:  A szociális ellátórendszerbe integrálódott szolgáltatás. Pályázati finanszírozásban működtethető, non profit szolgáltatók által.  Kidolgozott módszertannal, minőségbiztosítással, és szervezett képzési háttérrel rendelkezik. A Szolgáltatók rendszeres jelentési kötelezettséggel tartoznak, és többszintű, rendszeres ellenőrzés alá esnek.  Megfelelő feltételek jelenléte esetén előnyösen kiegészíti az egészségügyben történő pszichiátriai betegellátást.  A krónikus és súlyos pszichiátriai betegségben szenvedő személyeket segítő „felépülés-alapú” –szemléletű szociális segítő beavatkozásokat tartalmaz. Célja a beteg ember segítése abban, hogy saját életterében saját közösségébe képes legyen minél eredményesebben beilleszkedni, alkalmazkodni. Betegségét ismerje és felelősségteljesen működjön közre egészségi állapotának javításában. Segít a munka rehabilitáció minél sikeresebb megvalósításában is.  Meghatározott betegségkódú, akut betegségzajlás tüneteit nem mutató személyek vehetők fel az ellátásba –kérésük nyomán. Az ellátás önkéntesség ,megfelelő tájékoztatás, bizalom és kölcsönösség alapján zajló együttműködés Ellátott és Ellátó között. A közös munka az Ellátott szükségletei, saját célok megfogalmazása mentén történik, a célok elérése ,megvalósítása érdekében.  Az ellátás gyakorlatias, célorientált pszichoszociális intervenciókkal működik.  Leggyakoribb intervenciók:  Beteg és hozzátartozó edukáció-azaz a betegséggel, gyógykezeléssel kapcsolatos információk, tudnivalók megosztása. Relapszus prevenció.  Életvezetési támogatás  Szociális készségfejlesztés—kommunikációs készség fejlesztése, stressz kezelés, probléma megoldó készség javítása.  Az Ellátott segítése az önállóság, spontaneitás, örömképesség visszaszerzésében, magánélet szervezésében.  Az Ellátott segítése egészségügyi, szociális ellátásokhoz, valamint  munka lehetőségekhez való hozzáférésben. Segítés ügyintézésben. Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátása A nappali ellátás szolgáltatásai különböző lehetőségeket kínálnak, amelyekből a pszichiátriai betegek igényeik, képességeik, pillanatnyi pszichés állapotuk és kéréseik szerint választhatnak. A különböző szolgáltatások a pszichiátriai kórképek, az életkor, az érdeklődési kör szerint differenciáltak, személyre szólóan alkalmazhatóak.

96

Az egyéni gondozási tervek meghatározzák a fejlesztés irányát, a nappali ellátás keretein belül alkalmazható terápiákat, a foglalkozások típusát, módszerét, rendszerét és igénybevételének módját. A speciális pszichiátriai terápiák külső szakember bevonásával, vagy irányításával végezhetőek. Alapvető fontosságúak a különböző esetmegbeszélések, amelyek Intézményen belüli feladatokat is generálhatnak, de a dolgozók hatáskörét, szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben a külső pszichiátriai ellátás, gondozás szolgáltatásait kell igénybe venni. Épít a program a kerület neves pszichiáter szakembereinek aktív közreműködésére. Krízishelyzetekben – agresszió, indulatkitörés, fokozódó kényszeresség, szuicíd késztetések, szélsőséges viselkedésromlás – esetén közös intézkedési algoritmus mentén cselekszünk. A nappali ellátás programjában fontos elem a külső pszichiátriai, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzése és figyelemmel kísérése. A szolgáltatások komplexitása révén rövidülhet a fekvőbeteg intézeti elhelyezés, kitolódhat a tartós elhelyezést nyújtó, ápolást gondozást biztosító otthonba való kerülés, csökkenhetnek a pszichiátriai kórképekre jellemző szélsőséges megnyilvánulások. Önálló életvezetés kialakítása Az önálló életvezetés az ellátotti csoportban nagyrészt kialakult valamilyen szinten, de a meglévő pszichiátriai problémák hatására ez nagymértékben kedvezőtlen változást, regressziót mutat. Sokszor a meglévő készségek, képességek nem hívhatók elő, a fejlődés megreked, illetve egy alacsonyabb szinten manifesztálódik. Ilyenkor terápiákkal, célzott beszélgetésekkel, praktikus életvezetési, ügyintézési tanácsadással tudunk az ellátottak segítségére lenni. Fontos a családokkal történő kapcsolattartás ezen a szinten is. Szabadidő aktív és hasznos eltöltése A pszichiátriai betegek nappali ellátásának fontos eleme a szabadidő aktív és hasznos eltöltése. Az értéket közvetítő, színvonalas szabadidős tevékenység terápiás hatással bír az ellátottak irányába. Oldja a szorongást, javítja a hangulatot, csökkenti az enyhébb depressziós tüneteket. Az ellátás feladata, hogy belső késztetéssé alakítsa az aktivitást, az elfoglaltságok, tevékenységek keresését. A kulturális foglalkozások szervezése mellett az ellátásnak a kompetenciája az igény kialakítására, tanácsadásra, alternatívák felmutatására, motiválásra terjed ki. Fontos célkitűzés az olvasási kultúra kialakítása, emelése: könyvtárhasználat, sajtótermékek elérhetőségével. Kommunikációs eszközök használatának biztosítása: zenehallgatás, TV, számítógép elérhetővé tétele. Klubfoglalkozások keretein belül játékos vetélkedők, kézműves sakkversenyek, házi művészeti pályázatok szervezése történik.

foglalkozások,

97

Kulturális programok szervezése lehetséges színházba, múzeumba, kiállításokra. Fakultatív programok szervezése A pszichiátriai ellátás keretében lehetőség van különböző foglalkozásokon részt venni:  kézműves foglalkozás (agyagozás, gipszöntés, mandalakészítés, gobelin technikák)  mozgás- sportfoglalkozások (asztalitenisz, kerékpározás, kondicionáló eszközök használata)  táncfoglalkozások  játékok (sakk, kártya, csocsó, keresztrejtvény, társasjátékok) Reintegrációt segítő programok Az ellátottak reintegrációs késztetése - épp a pszichiátriai problémákból fakadóan általában alacsony szintű. Intézményünk törekvése olyan külső programok szervezése is, amelyekkel elősegítjük az ez irányú motiváltságot. A színház-, mozi- és múzeumlátogatás, valamint a városi rendezvényeken való részt vétel is ezt szolgálja. A reintegrációt segítik az Intézményben megjelenő önkéntes segítők is. Folyamatos munkavégzésre való felkészítés     

kitartás-, monotónia tűrés fejlesztése beilleszkedés, team-munka elősegítése viselkedési-, munkavédelmi szabályok betartatása tájékoztatás a védett-, illetve a nyílt munkaerő piaci lehetőségekről egyéni konzultáció keretében az ellátottak segítséget kapnak az álláskereséshez (pl. önéletrajzírás, szükséges papírok intézése, lehetséges munkahelyek felkutatása, felvételi interjús technikák, stb.). Álláskeresés céljából az ellátottak igénybe vehetik az infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket (telefon és faxkészülék, fénymásoló gép, stb.). Hirdetési újság álláskínálatából válogathatnak, valamint rendelkezésre áll a Munkaügyi Központ álláslistája.

Sajátos prevenciós feladatok A pszichiátriai betegségben szenvedő ellátottaink az átlagosnál nagyobb fokban veszélyeztettek a különböző drogok, az alkohol- és a nikotinfüggőség kialakulása terén. Ezért számukra megelőző, felvilágosító tevékenységet folytatunk, esetenként külső szakember bevonásával is. Pszichológiai tanácsadással segítségnyújtás az olyan képességek, elsajátításához, melyek a konfliktusok hatékonyabb kezelését, a belső feszültségek levezetését, valamint az elszenvedett kudarcok feldolgozását segítik elő. Hozzátartozók számára önsegítő csoport szervezése igény szerint, a találkozókra szakember meghívása.

98

A szolgálat munkatársai a fenti szolgáltatásokat az ellátott személyes céljaira és egyéni szükségletekre alapozva, gondozási terv alapján – személyesen biztosítják vagy közvetítéssel, szervezéssel, tanácsadással segítik az azokhoz való hozzájutást. A szolgáltatásnyújtás rendszerességét az ellátottal közösen kialakított gondozási tervben, megállapodásban foglaltak (ütemezés) határozzák meg. A nappali ellátás feladatkörébe tartozik a készség- és képességfejlesztés, a szabadidő hasznos eltöltése, a munkába való visszaállás elősegítése, külső és belső szervezett programokon való részvétel. Az Agape 2005 Rehabilitációs Alapítvány, a Pszichiátriai Gondozóintézet és a Humán Szolgáltató Központ Pszichiátriai Betegek nappali ellátása összehangoltan és egymást segítve végzi munkáját. Az egészségügyi ellátás és a szociális ellátás integráltan működik a pszichiátriai betegek ellátása tekintetében. A jó együttműködést és szakmai munkát segíti az is, hogy a három szolgáltatás egy ingatlanon belül található. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselőtestülete, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program megismerhető a Polgármesteri Hivatal esélyegyenlőségi referensénél, valamint a Közösségi Házban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető. Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.

99

10. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 10. 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Rossz lakhatási körülmények Megélhetési nehézségek Felügyelet nem megoldott

Gyermekek

Nyári étkezés nem megoldott Az Idősek fűtésrendszere elavult

Idősek

Nők

lehetőségek

Kisadományi Roma Projekt Élelmiszerbank Hasznos Vakáció Nyári Gyermekétkeztetés

Otthonának Fűtésrendszer korszerűsítése

Elviselhetetlen a meleg az Idősek Idősek otthona étkezőjének és Otthonában (nyáron) tetőtéri folyosójának légkondicionálása Szülés utáni munkába reintegrálás Anyabarát munkahelyek Gyakori megbetegedés, stressz és egyéb káros hatások Ép testben ép lélek program Integrációs nehézségek

Fogyatékkal élők

fejlesztési meghatározása rövid címmel

Akadálymentesítés hiánya

Tolerancia nap megszervezése Akadálymentes kialakítása

környezet

100

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Rossz lakhatási körülmények

Megélhetési nehézségek Felügyelet nem megoldott

Gyermekek

Nyári étkezés nem megoldott Az Idősek fűtésrendszere elavult

Idősek

Dunakeszi Város Önkormányzat Humán Szolgáltató Központ Elviselhetetlen a meleg az Idősek Felelős: intézményvezető Otthonában (nyáron) Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete Felelős: egyesületi elnök

Gyakori megbetegedés, stressz és Humán Szolgáltató Központ egyéb káros hatások Felelős: szakmai egység vezető Integrációs nehézségek

Fogyatékkal élők

Dunakeszi Város Önkormányzat Humán Szolgáltató Központ Felelős: intézményvezető

Otthonának

Szülés utáni munkába reintegrálás Nők

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke Humán Szolgáltató Központ Felelős: szakmai egység vezető Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke Humán Szolgáltató Központ Felelős: szakmai egység vezető

Akadálymentesítés hiánya

Életfa Rehabilitációs Intézet Felelős: intézményvezető Dunakeszi Város Önkormányzata Felelős: lakosságszolgálati osztály osztályvezetője

101

Intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe

Nyári gyermekétkeztetés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A Dunakeszin élő hátrányos helyzetben lévő családok gyermekeinek támogatása étkezés biztosításával, mert a Gyermekek étkezése a nyári szünetben nem megoldott.

Célok általános megfogalmazása és rövidközép-és hosszú távú időegységekre bontva

A Dunakeszin élő, hátrányos helyzetben lévő családok gyermekeinek támogatása étkezés biztosításával. A cél rövidtávú

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

-Pályázat benyújtása -Szervezési feladatok elvégzése -Igénybevevők névsorának összeállítása -étkezés megszervezése -nyári tábor helyszínének kiválasztása, ANTSZ engedély -egészségügyi ellátás megszervezése -résztvevő pedagógusok beosztása -programok megszervezése -táborvezető kiválasztása Gyermekek szállításának megszervezése Fótról a táborhoz Adminisztratív teendők elvégzése Pályázati pénzek elszámolása

Résztvevők és felelős

Dunakeszin élő hátrányos helyzetű gyerekek Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető és szakmai egység vezető határidő: 2013.09.30.

Partnerek

Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat Humán szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat Dunakeszi Város Önkormányzat Paleolit Kft. (étkeztetést biztosítja)

A határidők pontokba szedve

2013. április vége 2013. május eredményhirdetés 2013. 06.18.-2013.08.16. 44 napon keresztül

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Étkeztetésben résztvevők visszajelzései Étkezés lebonyolításáért felelős szolgáltató visszajelzése, tapasztalatcsere rövidtávon Partneri kapcsolat kialakítása az egyes szereplők között hosszútávon

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Hőség az étel szavatossága miatt Étel megfelelő tárolása, gyors kiosztása és dokumentálása

Szükséges erőforrások

Pályázati pénz és humán erőforrás 102

Intézkedés címe

Ép testben ép lélek program


A nők esetében gyakoribbak a megbetegedések a stressz és egyéb káros hatások miatt. A felgyorsult életvitel miatt az egészségmegóvásra kevesebb idő marad. A nők többsége nem jut el rendszeres szűrővizsgálatokra, melynek oka az időhiányon túl, az anyagi lehetőségek korlátja.


Nők egészségi állapotának javítása, prevenciós programok elérhetőségének biztosításával


Partnerek felkutatása Lehetőségek feltérképezése Helyszín kiválasztása Programok megszervezése Érintett célcsoport bevonása Tapasztalatok megbeszélése Dunakeszin élő hölgyek Szakmai egység vezető- )

Résztvevők és felelős Partnerek

Egészségügyi intézmények


2014 partnerek felkutatása, érintett célcsoport bevonása 2015.12.31. a cél megvalósulása


Kérdőívek, hivatalos statisztikák


Rossz az információ áramlása Motiváció hiánya


Támogatók felkutatása, humán erőforrások

103

Intézkedés címe

Kisadományi roma projekt


A mélyszegénységben, hátrányos helyzetben, ill. a roma származású személyek körében komoly gondot jelent a megélhetés, lakókörülményeik rosszak


Szociálisan rászorulók lakhatási körülményeinek javítása, lakások felújítása


Szociális szükségletek feltérképezése 2013. május Lakások állagának feltérképezése 2013 június Családok kiválasztása, program lebonyolítása, pályázat elszámolása 2013. október Roma Nemzetiségi Önkormányzat Dunakeszi Város Önkormányzat Autonómia Alapítvány Humán Szolgáltató Központ A lakás használói


Partnerek

Szakmai egység vezető- ) Roma Nemzetiségi Önkormányzat Dunakeszi Város Önkormányzat Autonómia Alapítvány Humán Szolgáltató Központ


Szociális szükségletek feltérképezése 2013. május Lakások állagának feltérképezése 2013 június Családok kiválasztása, program lebonyolítása, pályázat elszámolása 2013. október


Utólagos visszacsatolás


Projektben résztvevő szakemberek kvalifikáltsága, önkéntesek bevonásának nehézségei


Humán és anyagi erőforrás

104

Intézkedés címe

Idősek Otthona korszerűsítése


Az épület elavult, energiahatékonysága rossz fűtésrendszere felújításra szorul


A Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona fűtésrendszerének korszerűsítése.


Közbeszerzési eljárás lefolytatása, ajánlatkérés Anyagi forrás biztosítása megvalósulás


Magyar Állam Dunakeszi Város Önkormányzata Humán Szolgáltató Központ Pergelné Lakatos Anita -

Partnerek

Magyar Állam Dunakeszi Város Önkormányzata Humán Szolgáltató Központ


Közbeszerzési eljárás lefolytatása, ajánlatkérés: Anyagi forrás biztosítása Megvalósulás 2013. III. negyedév


Hatékonysági mutatók kérdőív


Anyagi forrás hiánya Kivitelező cég transzparenciája, stabil gazdasági háttere Referenciák bekérése



105

Intézkedés címe

Készülünk a nyárra


A lakók egészségi állapotát veszélyeztető hőség van az épületben


A Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona étkezőjének, illetve a tetőtéri folyosó légkondíciónálóval történő felszerelése.


Közbeszerzési eljárás lefolytatása, ajánlatkérés Anyagi forrás biztosítása megvalósulás


Magyar Állam Dunakeszi Város Önkormányzata Humán Szolgáltató Központ Szakmai egység vezető -

Partnerek

Magyar Állam Dunakeszi Város Önkormányzata Humán Szolgáltató Központ


Közbeszerzési eljárás lefolytatása, ajánlatkérés: Anyagi forrás biztosítása Megvalósulás 2013. III. negyedév


Hatékonysági mutatók kérdőív




Humán és anyagi

106

Intézkedés címe

Akadálymentes környezet


A közintézményekhez való hozzáférés jelenleg nem akadálymentes


A közintézményekhez való hozzáférés jelenleg nem akadálymentes. A közösségi közlekedés (járdák, gyalogutak, gyalogos átkelőhelyek) nem segíti a fogyatékkal élők közlekedését.


Pályázati lehetőség felkutatása Belső forrás megteremtése Akadálymentesítés kivitelezése


Lakosságszolgálati Osztály vezető

Partnerek

Dunakeszi Város Önkormányzat Kivitelező cég közintézmények


Pályázati lehetőség felkutatása 2013 Belső forrás megteremtése 2014 Akadálymentesítés kivitelezése 2015. 12. 31.


Utólagos hatástanulmány




107

Intézkedés címe

Élelmiszerbank


Nehéz anyagi körülmények, szociális rászorultság, megélhetési problémák


Szociálisan rászoruló, nehéz anyagi körülmények között élő egyének, családok megsegítése.


Kapcsolatfelvétel az Élelmiszer Bankkal Potenciális ellátottak felkutatása Élelmiszerek kiszállításának és kiosztásának megszervezése Elszámolás pontos elkészítése


Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat Rászorultak Szakmai egység vezető

Partnerek

Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat Élelmiszerbank


Folyamatosan működik a lehetőségekhez mérten


Ellátottak elégedettsége


Ellátottak körének pontos behatárolása


Élelmiszer és humán erőforrás

108

Intézkedés címe

Anyabarát munkahelyek


Munkahely és a gyerekvállalás összeegyeztetése


A nők szülés utáni munkába való reintegrációja


Helyi vállalkozók (munkaadók) megkeresése Információ begyűjtése Közös kapcsolattartási feltételek biztosítása Rugalmas munkaidő kiterjesztése, részmunkaidő, táv munkavégzés preferálása


Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete Dunakeszin működő vállalkozások Dunakeszi Város Önkormányzata Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete Dunakeszin működő vállalkozások Dunakeszi Város Önkormányzata

Partnerek A határidők pontokba szedve

Folyamatos cél


Tartós foglalkoztatottság


Nagycsaládos Egyesület tagjai


Infrastrukturális és kommunikációs feltételek

109

Intézkedés címe

Egészségnevelés


Fogyatékkal élő emberek beilleszkedési nehézségei


Tolerancia nap megszervezése


Szervezési feladatok Anyagi forrás megteremtése Résztvevők meghívása Szakemberek bevonása Rendezvény lebonyolítása


Emberi Erőforrások Minisztériuma Életfa Rehabilitációs Intézet Közintézmények Életfa Rehabilitációs Intézet

Partnerek

Emberi Erőforrások Minisztériuma Életfa Rehabilitációs Intézet Közintézmények A programban résztvevő szakemberek


Szervezési feladatok: 2013. május Lebonyolítás: 2013. szeptember


Utólagos visszajelzések a programokon résztvevőktől


Társadalmi előítéletek, az egyes csoportok egymáshoz való közelítése, szolidaritás erősítése



110

Intézkedés címe

Hasznos vakáció


Gyermekek felügyelete nem megoldott a nyári szünet alatt


Gyermekek részére szervezett nyári tábor.


Tábor megszervezése Étkeztetés biztosítása Helyszín kiválasztása Engedélyeztetés az ANTSZ-el Iskolák pedagógusok bevonása Belső anyagi forrás megteremtése Fótról érkező gyerekek szállításának megoldása Egészségügyi ellátás megszervezése


Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat

Partnerek

Közintézmények Paleolit Kft. Humán Szolgáltató Központ Dunakeszi Város Önkormányzata Fót Város Önkormányzata


Tábor szervezése: 2013. május-június Lebonyolítás: 2013.07.01.-2013.08.16. 148-156 gyerek/hét


Tapasztalatcsere, folyamatos visszacsatolás


Baleset történik a gyerekekkel, folyamatos felügyelettel a veszély minimalizálható



111

10. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

B A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedé Az intézkedés címe, feltárt s megnevezése esélyegyenlőségi sorszáma probléma megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A nehéz anyagi és szociális körülmények között Pályázat élő rászorulók, benyújtása, önerőből nem szociális tudnak rászorultság Dunakeszin élő szociálisan lakásfelújításba, feltérképezése rászoruló családok Szociális Kisadományi roma lakáskorszerűsítésb kérdőívezéssel. 1 lakáskörülményeinek javítása. szolgáltatástervezés projekt e kezdeni. Az Műszaki Lakáskorszerűsítés, felújítás, i koncepció egészségtelen szakember esetleg bővítés. lakhatási bevonása, körülmények miatt kivitelezés a krónikus megszervezése és betegségek lebonyolítása. megjelenése gyakoribb. Élelmiszerbankkal történő kapcsolatfelvétel, A A hátrányos helyzetű családok potenciális mélyszegénységben életkörülményeinek, ügyfelek élők gyakran létfenntartásának megsegítése Intézményi felkutatása, 2 Élelmiszerbank jelentkező élelmiszer, tisztálkodási dokumentáció élelmiszer megélhetési, csomagok kiszállításának és létfenntartási biztosításával.Mindennapjaina kiosztásának gondjai. k könnyebbé tétele. megszervezése. Elszámolás pontos elkészítése. II. A gyermekek esélyegyenlősége Nyári szünetben a A gyermekek napközbeni Költségvetési Tábor 1 Hasznos vakáció gyermekek ellátásának biztosítása a nyári rendelet megszervezése,

G

H

I J Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés eredményességét szükséges megvalósításána eredményeinek mérő erőforrások k határideje fenntarthatósága indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

HSZK esélyegyenlőségi 2013.11.30. referens

Pályázati pénz biztosítása, Utólagos önkéntes visszacsatolás. szakemberek bevonása.

Mind az anyagi feltételek és szakmai munka megléte.

HSZK intézményvezetőj 2015.12.31. e

Élelmiszer Ügyfelek adomány elégedettsége. igénylése, elnyerése.

Folyamatos kapcsolattartás.

Humán Szolgáltató

Szülők, pedagógusok,

Folyamatos anyagi feltételek

2013.09.27.

Anyagi erőforrás,

112

A


C

D

E

F





napközbeni ellátása szünetben. A szabadidő gondot okoz a hasznos, tartalmas eltöltése, szülőknek. illetve a gyermekek felügyeletének megoldása, a szülők tehermentesítése. Megelőzhető a veszélyeztetett helyzet kialakulása.

2

Nyári szünetben, az óvodák, iskolák leállásával a hátrányos helyzetű Nyári A nyári szünidőben is napi családokban gyermekétkezteté meleg étel biztosítása a nevelkedő s rászorulók részére. gyermekek jelentős része nem jut napi egy tál meleg ételhez.

G


étkeztetés Központ biztosítása, intézményvezetőj programok e szervezése, összeállítása, költségvetés készítése, pedagógusok bevonása, beosztás elkészítése, iskolák tájékoztatása. Pályázat benyújtása, szervezési feladatok, igénybevevők Szociális névsorának szolgáltatástervezés HSZK összeállítása, i koncepció, intézményvezetőj 2013.09.30. étkezés költségvetési e megszervezése, rendelet szállítás lebonyolítása, adminisztratív teendők elvégzése.

H

diákok visszajelzése.

szakmai munka biztosítása, biztosítása, szervezési önkéntesek feladatok bevonása, megvalósulásána Gyermekjóléti k ellenőrzése. Szolgálat aktív közreműködése.

Pályázati pénz biztosítása, étkezés folyamatos biztosítása (az étel szállítását Visszajelzések. biztosító cég szerződésben vállalt feladatainak folyamatos elvégzése).

Folyamatos kapcsolattartás.

III. A nők esélyegyenlősége

1

Anyabarát munkahelyek

A nők gyermekvállalást követő újra munkába állás.

2

Ép testben ép lélek program

A nők esetében Nők egészségi állapotának gyakoribbak a javítása, prevenciós megbetegedések a programok elérhetőségének

A nők rugalmas munkaidejének biztosítása.

Helyi vállakozók megkeresése, tőlük információ Alapító okirat begyűjtése, közös kapcsolattartási feltételek biztosítása. Szociális Szűrővizsgálatok szolgáltatástervezés és i koncepció egészségnevelési

Nagycsaládos Egyesület tagjai

2015.12.31.

HSZK intézményvezetőj 2015.12.31. e

Infrastrukurális Elhelyezkedések és Folyamatos száma, kommunikációs monitoring. tartóssága. feltételek. Kérdőívek, hivatalos statisztikák.

Különböző partnerek, cégek

Rendszeres lakossági szűrővizsgálatok

113

A


C

D

E

F





stressz és egyéb biztosításával. káros hatások miatt. A felgyorsult életvitel miatt az egészségmegóvásra kevesebb idő marad. A nők többsége nem jut el rendszeres szűrővizsgálatokra, melynek oka az időhiányon túl, az anyagi lehetőségek korlátja. IV. Az idősek esélyegyenlősége A Humán Szolgáltató Központ A bentlakásos Idősek Otthona Idősek Otthona intézmény régi fűtésrendszerének 1 korszerűsítése állapotából fakadó korszerűsítése. A bentlakásos korszerűtlensége. intézményben élő idősek életminőségének javítása. Nyári hőségben a klimatizált A Humán Szolgáltató Központ helységek hiánya az Idősek Otthona étkezőjének, intézményben. A illetve a tetőtéri folyosó 2 Készülünk a nyárra bentlakók egészségi légkondíciónálóval történő állapotának felszerelése. A lakók egészségi ingadozása a állapotának megőrzése, szélsőséges időjárás szinten tartása. miatt. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A Minden közintézmény közintézményekhez akadálymentes és könnyen Akadálymentes való hozzáférés megközelíthető legyen. A 1 környezet jelenleg nem gyalogos átkelőhelyek, illetve akadálymentes. A járdák, lámpák biztonságosan közösségi megközelíthetőek legyenek.

G

H


programok szervezése.

felkutatása. A szervezése. szűrőprogram lebonyolításána k megszervezése, helyszín biztosítása, egészségügyi és szociális intézmények bevonása, a lakosság bevonása.

Intézményi dokumentációk

Árajánlat bekérése, karbantartási munkák lebonyolítása, elszámolás.

Intézményi dokumentációk

Árajánlat bekérése, anyagi HSZK forrás biztosítása, intézményvezetőj 2013.12.31. megvalósulás e biztosítása.

Érintettek Anyagi. megkérdezése.

Településrendezési Terv Településfejlesztési Terv

Pályázati lehetőségek felkutatása, vagy Lakosságszolgálati 2015.12.31. belső forrás Osztály vezetője megteremtése. Projektmenedzser

Részben szakemberek, Utólagos Anyagi feltételek anyagi források hatástanulmány folyamatos és önkéntesek . biztosítása. bevonása, illetve civil

Humán Szolgáltató Központ 2013.12.31. intézményvezetőj e

Bentlakók, hozzátartozók véleménye.

Anyagi és szakmai munkaerő.

Folyamatos karbantartás.

Munkálatokhoz szükséges feltételek biztosítása.

114

A


C

D

E

F





közlekedés (járdák, gyalogutak, gyalogos átkelőhelyek) nem segíti a fogyatékkal élők közlekedését.

2

Egészségnevelés

Tolerancia nap megszervezése. Fogyatékkal élők integrációjának Az egészségben megteremtése. A kistérségben nevelkedők Intézményi működő óvodák, iskolák ismerethiánya a szabályzatok bevonásával érzékenyítő fogyatékkal élőkről. tréningek szervezése épek és fogyatékkal élők részvételével. (sportnap)

G


kijelölése, illetve maga a lebonyolítás.

Szervezési feladatok, illetve az anyagi forrás megteremtése. Intézmények felkeresése, meghívása, programban intézményvezető 2013.12.31. résztvevő szakemberek bevonása. (Jelnyelvi tolmács, dietetikus, konduktor, gyógypedagógus... )

H

szervezetek megkeresése.

Állami támogatás, Utólagos térítési díjakból Anyagi forrás visszajelzések a származó folyamatos programon bevétel, aktív biztosítása. résztvevőktől. lakossági közreműködés.

115

10. 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Dunakeszi Város Önkormányzata a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. 2013.06.03.-án Dunakeszi Város Önkormányzata összehívta a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum alakuló ülését, amelyen az Önkormányzat által fenntartott azon intézmények vezetői vettek részt, akik a fenti 5 célcsoport valamelyikében érintettek.          

Ábri Ferenc a Dunakeszi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Vezetője Bocsák István Károlyné családügyi tanácsnok Farkas Zoltán Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete (hajléktalan ellátás) Iklódy Szathmáry Eszter Dunakeszi Diófa Nagycsaládos Egyesület Jancsik Beáta Humán Szolgáltató Központ Gyermek-és Családvédelmi Szakmai Egység Vezető Kelemen Mária Életfa Rehabilitációs Intézet Intézményvezetője Manhalder Zoltánné osztályvezető (Lakosságszolgálati Osztály) Molnár Petra szociális ügyintéző Molnár István János Humán Szolgáltató Központ Intézményvezető Pergelné Lakatos Anita Humán Szolgáltató Központ Szociális Szolgáltatások Szakmai Egység Vezető

Az Önkormányzat felkérte a jelenlévő vezetőket, illetve a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények és egyesületek vezetőit, hogy partneri viszony során a helyi esélyegyenlőségi programot valósítsák meg, illetőleg támogassák. A HEP résztvevők megegyeztek, hogy a Fórum legalább évente egyszer, ha szükséges többször ülésezik. A Fórum üléseit megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyvet készít. Javaslatot tesz a HEP a megvalósulására készített beszámoló elfogadására, átdolgozására, valamint szükség szerinti módosítására. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai:

- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein,

117

beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Molnár Petra és Pergelné Lakatos Anita felel. - Az ő feladatuk és felelősségük a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a -

118

települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

Készítette: Molnár Petra Dunakeszi Város Önkormányzat Lakosságszolgálati Osztály Szociális Ügyintéző Pergelné Lakatos Anita Humán Szolgáltató Központ Szociális Szolgáltatások Szakmai Egység Vezető Szerkesztette: dr. Tápai Levente Szabolcs Humán Szolgáltató Központ Idősek Otthona Szociális Ügyintéző

119

10. 4. Elfogadás módja és dátuma I. A Dunakeszi város/község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta.

Dátum

Aláírás

A Dunakeszi Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

120

Dunakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Recommend Documents