A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE)

Szakonyfalu Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013 - 2018

TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 3 1.1 1.2 1.3

2

ALAPELVEK ................................................................................................................................................... 3 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA .............................................................................................................................. 4 CÉLOK ......................................................................................................................................................... 7

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE) ..................................................... 8 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ...................................................................................................................................... 8 STRATÉGIAI KÖRNYEZET ................................................................................................................................... 9 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .............................................................. 10 A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG ..................................................................... 20 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .............................................................................................................. 27 AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE ......................................................................................................... 29 A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .......................................................................................... 32 HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA ........................................................................................................................................... 33 2.9 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ..................................................................................... 35 3

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) ................................................... 36 3.1 3.2

4

MEGVALÓSÍTÁS..................................................................................................................................... 42 4.1 4.2 4.3

5

ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT .................................................................................................................................... 36 HATÉKONYSÁG ............................................................................................................................................ 41

A MEGVALÓSÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ...................................................................................................................... 42 MONITORING.............................................................................................................................................. 42 VISSZACSATOLÁS.......................................................................................................................................... 43

EGYÉB INTÉZKEDÉSEK............................................................................................................................ 43 5.1 5.2 5.3 5.4

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE........................................................................................ 43 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA.................................................................................... 43 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ......................................................................................... 43 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ..................................................................................... 43

2

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szakonyfalu Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Alapelvek A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) végrehajtása során mérvadó alapelvek: A prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek.

3

A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kössenek, egyéni rehabilitációs terveket készítsenek. Az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó embernél - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - a speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítésen, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. A település bemutatása Természetes és épített környezet Szakonyfalu község Vas megye nyugati részén, Szentgotthárdtól 6 km-re, délnyugatra fekszik. A község lakóinak zöme szlovén, jelenleg a lakosság mintegy 20%-a cigány, s található a községben kevés számú magyar nemzetiségű lakos is. Éghajlata alpesi, közel van a Stájer-Alpokhoz. Vizei a falutól kb. 1 km-re folyó Rába, továbbá a községben áthaladó Szakonyfalvi patak, amely a Grajka patakkal egyesülve a Rábába ömlik. Többi patakjai: a Kútvölgyi, Potocréti és Öregréti patak. Gazdaság Szakonyfalu negatív mezőgazdasági tények – állami gazdaság erőltetett létrehozása – miatt első volt azok között, akik Szentgotthárd iparosításával, annak hatásaival számoltak. A munkaképes korú korosztály tömegesen helyezkedett el Szentgotthárd ipari üzemeiben, a város kereskedelmében, s nem hagyott fel a régi idők munkaszokásaival sem. Sokan dolgoztak az erdőgazdaságban. Ezzel párhuzamosan - korábban, mint más szomszédos községben - egyre több család hagyta abba a földön való gazdálkodást, állattartást. Főfoglalkozásként a mezőgazdaságban ma már szinte senki nem dolgozik, de saját szükségleteik kielégítésére a földek egy részét művelik. Szakonyfalu egy közepesen fejlett falu képét mutatja. A munkanélküliség a falu népét is alaposan megérintette, bár úgy látszik, ez napról-napra oldódik. Demográfia A település demográfiai adatait az alábbi táblázatok és diagramok foglalják össze.

2007 év 401

2008 év 388

Állandó népesség 2009 év 386

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

4

2010 év 388

2011 év 384

Állandó népesség korosztályonként

0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen

nők

fő férfiak

összesen

33 10 104 12 30 189

40 9 122 8 16 195

73 19 226 20 46 384

% nők férfiak 55 47 54 40 35 51


Öregedési index

2007 2008 2009 2010 2011 2012

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 47 48 48 46 46 N.A.

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 81 78 76 78 73 N.A.


5

Öregedési index (%) 58 62 63 59 63 N.A.

45 53 46 60 65 49

A lakosságszám a településen 2007. óta csökkenő tendenciát mutat. Az öregedési index alapján örvendetes tény állapítható meg, hiszen a 0 – 14 éves korúak száma meghaladja a 65 év feletteiek számát, így a közeljövőben a település átlagos életkora – remélhetőleg – csökkenő értékekket fog mutatni. Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012

állandó jellegű odavándorlás 5 5 9 5 N.A.

elvándorlás

egyenleg

13 3 1 3 N.A.

-8 2 8 2 N.A.


A belföldi vándorlás egyenlege a vizsgált időszakban összességében pozitív. Az összlakossághoz képest csekély számosségról van szó ugyan de mégis növekedésről beszélhetünk, a települést sikerűlt vonzóvá tenni néhány odavándorló számára. Természetes szaporodás

2008 2009 2010 2011 2012

élve születések száma 1 1 5 2 N.A.

halálozások száma 8 6 8 6 N.A.

természetes szaporodás (fő) -7 -5 -3 -4 N.A.


A természetes szaporodás mutatói a településen negatív irányba fordultak, a halálozások száma a vizsgált időszak minden évében meghaladta a születések számát.

6

Célok Az Esélyegyenlőségi Programmal kapcsolatban szándékunk, hogy az idősek, a gyermekek, a nők, a fogyatékosok és a mélyszegénységben élők helyzetén javítani tudjunk. Ezáltal javulni tudjon életük minősége és akár anyagi helyzetük is. Fontos számunkra a fókuszban lévő csoportok folyamatos figyelemmel kísérése, tőlük visszajelzés kérése. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szakonyfalu Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér Vonatkozó jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye (XV. cikk)

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 31. §. (1) bekezdése kötelezi a települési önkormányzatot, hogy ötévente, öt évre szóló – a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából – esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátrány-kompenzációban az állam kötelezettség-vállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgás-korlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-85 §-ai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. A fentiek szerint polgári peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Kapcsolódó jogszabályok

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munka-nélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felül-vizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munka-vállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól

8

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában

Önkormányzati dokumentumok • Szakonyfalu Község Településrendezési terve 2007 • Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Programja 2010 – 2014 • Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés

Stratégiai környezet Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gazdasági program – a Magyarország helyi önkormányztairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében a Képviselő-testület hosszú távú fejlestési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Szakonyfalu gazdasági programjában megfogalmazódik a bevételek növelésére való törekvés, melyet nem a lakossági terhek növelésével, hanem vállalkozások, letelepülők részére telekértékesítésekkel, kintlévőségek következetes behajtásával kíván elérni az önkormányzat. A fejlesztési területek között közlekedési infrastruktúra fejlesztés, intézményépítés, felújítás, belvízrendezés, csapadékvíz elvezetés, a tömegközlekedés javítása kapják a priorítást. Legfontosabb célkitűzések a munkahelyteremtés és a turizmusra épülő kisvállalkozások bővülésének segítése. Településfejlesztési terv – az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-a általánosságban meghatározza a településrendezés célját és feladatát. Szakonyfalu ezirányú koncepciójában kiemelt feladat többek között : - a turisztikai fejlesztések, szálláhelyek kialakításának támogatása, - lakásépítés, letelepedés elősegítése, - faluközpont kialakítása, - kerékpárutak, túraútvonalak létesítése, összekapcsolása határövezeti, zalai, Balaton felé vezető túraútvonalakkal, - a közúthálózat fejlesztése Kétvölgy község, illetve keleti és nyugati irányába, - laktanya területének hasznosítása, - záportározó létesítése.

9

A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. §- értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ által házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai alapellátás és támogató szolgáltatások igénybevételére van lehetőség. Társulási keretek között működik településünkön a Szentgotthárd székhelyű Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A Szolgálat feladata alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A kutatáshoz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatait, valamint az Önkormányzat saját nyilvántartásait használtuk fel. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen jövedelemszerzési lehetőség nagyon korlátozott. Számottevő mezőgazdasági termelésről, iparról egyáltalán nem beszélhetünk. Ennek következtében az emberek vagyoni helyzete sem jó. A családok a vagyoni helyzetük javítására a településen kívüli jövedelemszerzést kénytelenek választani, főként a közeli Szentgotthárdra ingáznak. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya

év 2008 2009 2010 2011 2012

15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen fő fő fő 129 142 271 130 119 249 130 140 270 133 141 274 N.A. N.A. N.A.

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen fő % fő % fő % 10,9 11,4 14 17 12 31 10,8 16,1 14 26 21,8 40 10 12,6 13 21 15 34 9,8 10,6 13 16 11,3 29 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

10

Az aktív korúak számarányához viszonyítva a munkanélküliek aránya a vizsgált időszakban nagyon magas, 10,6 – 16,1 % között alakult, ami az országos átlag mértékét meghaladja. Különösen igaz volt ez a 2009-es esztendőben. Reményt keltő tény, hogy a tendencia csökkenő. A nők és a férfiak közötti összehasonlításban láthatjuk, hogy a férfiak körében magasabb az álláskeresők aránya, itt is kiugróan magas a 2009-es év adata. A vizsgált időszakban az álláskeresők között a férfiak elhelyezkedési, illetve munkahely-megtartási lehetőségei rosszabbak. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

fő

31

40

34

29

N.A.

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

0 0 3 9,7 1 3,2 9 29 1 3,2 6 19,4 5 16,1 3 9,7 3 9,7 0 0

3 7,5 2 5 3 7,5 7 17,5 5 12,5 6 15 4 10 6 15 3 7,5 1 2,5

0 0 0 0 3 8,8 6 17,6 7 20,6 5 14,7 3 8,8 6 17,6 3 8,8 1 2,9

0 0 3 10,3 3 10,3 3 10,3 6 20,7 4 13,8 3 10,3 5 17,2 1 3,4 1 3,4

N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


11

Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlását az előző táblázat mutatja. Gyakorlatilag minden korosztály érintett a munkanélküliségben. A 20 év alattiak 0 %-os arányának legfőbb oka nyílván az, hogy ők még inkább tanulnak, kevesebben vannak azok, akik elhelyezkedési kísérletet tesznek. A legnehezebben munkát kapó, a nyugdíjkorhatár előtt 5 – 10 évvel lévők között alacsonyabb az álláskeresők aránya. A többi korosztály szinte azonos mértékben érinti az álláskeresés problémája. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli fő nő férfi összesen 14 17 31 14 26 40 13 21 34 13 16 29 N.A. N.A. N.A.

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % nő férfi összesen Nő férfi összesen 7 7 14 50 41,2 45,2 9 18 27 64,3 69,2 67,5 5 10 15 38,5 47,6 44,1 4 6 10 30,8 37,5 34,5 N.A. N.A N.A. N.A. N.A. N.A.


A nyilvántartott munkanélküliek 30 – 60 %-a 180 napnál régebben regisztrált, amely láttatja azt a tendenciát, hogy a munkanélkülivé váló személyek nehezen, hosszabb idő eltelte után tudnak munkát találni. Jelentős részük kiesik a szociális ellátó rendszerből. Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 29 26 55 29 27 56 31 28 59 29 31 60 N.A. N.A. N.A.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő % 0 0 1 1 3,8 1,8 0 0 3 11,1 3 5,4 1 3,2 1 3,5 2 3,3 0 0 1 3,2 1 1,6 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


12

A 18 – 29 éves korosztály létszámához viszonyítva a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a kritikus 2099-es évben mutat magasabb arányt, egyébként alacsony a pályakezdő álláskeresők száma, aránya. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Álláskeresők iskolai végzettsége

év 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartot t álláskeresők száma összesen Fő 31 40 34 29 N.A.

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általános középfokú iskolai felsőfokú iskolai alacsonyabb iskolai végzettség végzettség végzettség végzettség fő % fő % fő % fő % 0 0 13 41,9 18 58,1 0 0 0 0 20 50 20 50 0 0 0 0 19 55,9 15 44,1 0 0 0 0 13 44,8 16 55,2 0 0 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.


A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy valamennyien 8 általános vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ennek kettős oka van, egyfelől a jobb elhelyezkedési lehetőségek, másfelől a viszonylag alacsony létszám ezekben a végzettségi kategóriákban. c) közfoglalkoztatás d) foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Az álláskeresők kilátásit tovább rontja, hogy a térségben a nem jellemző a szezonális foglalkoztatás sem. Amennyiben helyben nem lehetséges munka vállalása, a lakosok általában Szentgotthárdon próbálnak munkát vállalni, amely település könnyen megközelíthető. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településeken; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Ahogy a fenti táblákból is látható fiatalkori munkanélküliség mértéke 2 – 3 % körül mozog, ami alacsonyabb arány, mint a teljes népességre vetített mutató. A középfokú képzések közül több elérhető a járási székhelyen, de előfordulnak olyan szakterületek, amelyek Körmenden, illetve a még távolabbi Szombathelyen érhetők csak el. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Az Önkormányzat együttműködik a munkaügyi központtal, valamint diákmunkát szervező civilekkel is. g) a mélyszegénységen élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy intézményeiben helyi lakosokat foglalkoztasson valamennyi társadalmi rétegből. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik az egyenlő bánásmód követelményének biztosítására, valamint megtartásának ellenőrzésére valamennyi általa fenntartott intézmény vonatkozásában.

13

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

15-64 év Nyilvántartot év (12. közötti t hó) lakónépes álláskeresők ség száma száma 2008 2009 2010 2011 2012

271 249 270 274 N.A.

31 40 34 29 22

Álláskeresők ellátása Segély Ellátásban Járadék típusú Rendszere részesülő típusú ellátásba s szociális Ellátottak álláskereső ellátásban n segélyben összesen k %-os részesülő részesülők részesülők aránya k 10 5 11 26 83,9 8 5 17 30 75 5 7 15 27 79,4 5 0 15 20 69 0 0 14 14 63,6


Az aktív korú népességből az álláskeresési segélyben részesülők száma a vizsgált intervallumban gyakorlatilag stagnál, illetve kis mértékben csökkenést mutat, párhuzamban a munkanélküliség alakulásával. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a segély folyósításának tartama lerövidült. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az Önkormányzat bérlakás-állománnyal nem rendelkezik. b) szociális lakhatás Szociális alapon bérbe adható lakások sincsenek a településen. 14

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatást az Önkormányzat minden esetben természetben folyósítja, jellemzően a közüzemi szolgáltatóknak közvetlenül. f) eladósodottság A családok eladósodottságáról nincs adatunk. Sokan nem is vallják be ezt a tényt még a Családsegítő Szolgálatnak sem. Adósságcsökkentési támogatásban a vizsgált időszakban senki nem részesült a településen. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szakonyfalu település közepesen tagolt. A közlekedés minőségét az önkormányzat lehetőségeihez mérten folyamatos útkarbantartással igyekszik javítani, a közvilágítás biztosított. A tömegközlekedés egyetlen lehetősége a Felsőszölnök – Szentgotthárd közötti Volán járatok igénybevétele. Lakások száma év

összes lakásállomány (db)

2008

140

2009

140

2010

139

2011

138

2012 Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

15

N.A.

Támogatásban részesülők

év 2008

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 4

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma -

2009 2010 2011 2012

6 13 14 N.A.

0 N.A.


Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szakonyfalu településszerkezete a térségre jellemző, enyhén szétszórt képet mutat. A lakosság jelentős része szlovén nemzetiségű, illetve magas a romák aránya, a megoszlás viszont állandónak mondható, a lakosság területi elrendeződésének évszázados, családi tradíciókra visszavezethető hagyományai és okai vannak. Ezek a településrészek a szociális szempontok alapján meghatározható szegregátumok közé nem sorolhatók be. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Orvosi ellátás

év 2008 2009 2010 2011 2012

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 0 0 0 0 N.A.


16

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 N.A.

Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 N.A.

Az egészségügyi alapellátás a település lakó számára a 2 km-re lévő Alsószölnök település önkormányzatával közösen kerül megszervezésre. Hetente egy alkalommal (szerda 10.00 12.00) a helyi orvosi rendelőben van rendelési ideje a háziorvosnak. A fogászati alapellátás, az ügyeleti ellátás Szentgotthárdon vehető igénybe. Az egészségügyi szakellátás Szentgotthárdon, illetve a megyeszékhelyen vehető igénybe. Közgyógyellátás

év 2008 2009 2010 2011 2012

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 22 14 20 13 N.A.


Ápolási díj

Ápolási díjban részesítettek száma 1 1 3 3 N.A.

év 2008 2009 2010 2011 2012


17

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori kötelező szűréseket az orvos, valamint a védőnő végzi intézményes körülmények között. A népegészségügyi szűrővizsgálatok a szükséges időközönként szervezett módon zajlanak. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A pedagógiai szakszolgálatok (logopédiai és fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai ellátás) a Vas Megyei Kormányhivatal 2013. február 28-i tájékoztatása szerint Szombathelyen érhetők el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzati konyha biztosítja az óvodás és iskolás gyermekétkeztetést, a szociális étkeztetést. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen 2008-ban alakult sportegyesület FUTBALL KLUB SZAKONYFALU néven, amelynek labdarúgócsapata rendszeres szórakozási lehetőséget nyújt a település lakóinak jelenleg már a megyei II. osztályban. Akik megélték, azt mesélik, hogy ezt megelőzően 1971-ben volt utoljára labdarúgócsapata Szakonyfalunak. A falubeliek 2008-ban gondolták úgy, hogy mivel több a fiatal, itt az ideje felszítani a (sport)életet. Az 1970-ben megszűnt iskolából öltözőt alakítottak ki, fölötte új focipályát építettek. Új sportklub alakult, amelynek élére Németh Zsoltot választották. És beneveztek a megyei III-as bajnokságba. Az első bronzérem után 2011-ben bajnoki címet ünnepelhetett Szakonyfalu. Hatalmas fölénnyel, 17 pontos különbséggel végeztek a Körmendi-csoport élén, 26 győzelmük mellett csupán egy-egy döntetlen és vereség árválkodik. Egy híján száz gólt szereztek és csak kilencet kaptak. A csapat külön értéke, hogy tagjainak nagy része helyi lakos, csak néhányan jöttek Szentgotthárdról, Rábatótfaluból, illetve Alsószölnökről. A sikernek persze több összetevője van. Egyrészt az összefogás - az önkormányzat, a helyi vállalkozók és a szentgotthárdi szlovén szövetség támogatása. Rendben van a szakmai munka is. Nagyon jó a társaság, jók a focistáink, és remek a hangulat is a csapatban. Mindenkit dicséret illet, mert a maximumot hozzák ki magukból. És ne feledkezzünk meg a mindenkori 12. emberünkről , a szurkolóinkról sem. A foci megmozdította a közel 400 fős falut, hétvégi

18

szórakozási lehetőséget adott. A hazai meccseken 200-an is drukkolnak a csapatnak, de idegenbe is 40-50-en elkísérik a fiúkat. Eredményeink: 2008/2009 Vas megyei III. osztály, Körmendi csoport 3. hely 2009/2010 Vas megyei III. osztály, Körmendi csoport 4 hely 2010/2011 Vas megyei III. osztály, Körmendi A-csoport /Rájátszás/ 1 . hely 2010/2011 Vas megyei III. osztály, Körmendi csoport /Alapszakasz/ 1 . hely 2011/2012 Vas megyei II. osztály, Körmendi csoport 7 . hely 2012/2013 Vas megyei II. osztály, Körmendi csoport 4 . hely f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított 5/2009. (IV.30.) rendelete szerint az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja a község közigazgatási területén: -

Falugondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Közösségi pszichiátriai alapellátás Támogató szolgáltatás

Az önkormányzat a házi segítségnyújtáshoz, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz, családsegítéshez, a támogató szolgáltatáshoz, a közösségi pszichiátriai alapellátáshoz való hozzáférést megállapodás alapján, társulásos formában biztosítja. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Településünkön hátrányos megkülönböztetés e tekintetben sincs. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Azoknak az idős betegeknek az esetében, akiknél problémát okoz az orvosi ellátás igénybevétele, a háziorvos lakhelyükön keresi fel őket. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Szakonyfalu településen a Művelődési Ház, a Könyvtár és Információs Központ létesítményei biztosítanak lehetőséget közösségi élet megvalósítására. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az egyesületek önkéntes munkájukkal hozzájárulnak a település fejlődéséhez, civil szervezetek színesítik a közéletet.

19

A

roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

esélyegyenlőségi

A településen működik a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Tevékenységét elnökből, elnökhelyettesből és kettő tagból álló testület irányítja. A települési önkormányzattal a partnerség kiváló. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A településen a munkanélküliség meghaladja a 10 %-ot. A településen a tartós, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számaránya nagy, a regisztrált munkanélküliek 35 – 65 %-a.

Munkahelyteremtés, helyi kis- és középvállalkozók ösztönzése. Munkaerő piaci integrációt segítő szolgáltatások feltérképezése, felnőttképzés, átképzés.

A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen 2008. óta védelemvételre, mint hatósági intézkedésre nem került sor. A kialakult veszélyeztetettséget a gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretében történő gondozás során kezelni tudta. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

Rendszeres Rendkívüli Rendkívüli gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi kedvezményben támogatásban támogatás részesítettek részesültek esetei száma száma 34 37 47 42 N.A.

2 0 0 0 N.A.


20

2 0 0 0 N.A.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben évente kb. 35 – 45 család részesül, megközelíthetően ennyi hátrányos helyzetű gyermek él a településen. Ezek a gyermekek az óvodában, iskolában ingyenes étkezésben részesülnek. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

21

kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

50 százalékos mértékű Ingyenes kedvezményes étkezésben étkezésre résztvevők jogosultak száma iskola száma 1-13. 1-8. évfolyam évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Óvodáztatási Nyári támogatásban étkeztetésben részesülők részesülők száma száma

2008

8

18

20

23

0

0

2009

7

16

17

19

0

0

2010

5

18

20

23

0

0

2011

6

15

16

16

0

0

2012

6

16

16

17

0

0

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR Önkormányzati adatok

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az óvodában magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nem részesül ellátásban. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A kialakult településszerkezet a gyermekek éltére is kihatással van. Főként téli időszakban közlekedési nehézségek adódhatnak. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

22

A településen az egészségügyi alapellátás keretében a védőnői ellátás biztosított. Egy védőnőre átlagban 12 – 17 gyermek jut. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Fenti szolgáltatások Szentgotthárdon a Nevelési Tanácsadó keretein belül, illetve a megyeszékhelyen érhetők el. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátást, a gyermekjóléti szolgáltatást társulás keretében látják el. A településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem megoldott. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

Bölcsődébe beírt Bölcsődék száma gyermekek száma év 2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

A településen bölcsőde nem üzemel, a szolgáltatás csak távolabbi településeken érhető el Családi napközi szintén nem működik a településen. e) gyermekvédelem Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó önálló intézmény a községben nincs, együttműködési formában ellátott a gyermekjóléti szolgálat, amelynek a településen is van fogadóideje. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben lévő családok a gyermekjóléti szolgálat családgondozójához fordulhatnak, aki felvilágosítást tud adni a környéken működő átmeneti gondozást nyújtó intézményekről. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A községben sportegyesület még nem alakult. A kispályás focicsapat főként Szlovéniában játszik. A Községi Önkormányzat 2004. évben Sportöltözőt alakított ki részben saját forrásból, részben az Ifjúsági- és Sportminisztérium támogatásával. A Vas Megyei Önkormányzat segítségével öltözőpadok kerültek beszerzésre. Az önkormányzat rövid távú tervei között szerepel egy futballpálya kialakítása, valamint egy sportegyesület létrehozása. Szabadidős programokat a Művelődési ház, illetve a Könyvtár biztosít. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

23

A gyermekétkeztetés az iskolai tanév alatt minden gyermek számára elérhető, azonban a nyári gyermekétkeztetés a településen nem megoldott. A rászoruló gyermekek, illetve a jogszabályban előírt korcsoportúak ingyenes tankönyv juttatásban részesülnek. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Az Önkormányzat, valamint valamennyi intézménye törekszik az egyenlő bánásmód követelményének biztosítására, ezzel kapcsolatos panasz, észrevétel a hivatalhoz nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az újszülötteknek az Önkormányzat egyszeri támogatást biztosít. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodában a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel - a szükséges óraszámban, - gyermekenként heti 2 x 1 órában szakember foglalkozik. Az iskolás korosztályban a fenti csoportokba tartozó gyermekek részére a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt ellátások biztosítottak. d) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...hig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati adatok

24

db 0 0 25 1

Fő 1,75 1,75 0 1 0

07.00-16.30 6 hét Hiányzó létszám 0 0 0 0 0

Óvodai nevelés adatai

3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsoportok száma száma

év

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

12

1

25

0

16

0

2009

11

1

25

0

17

0

2010

8

1

25

0

12

0

2011

9

1

25

0

13

0

2012

9

1

25

0

15

0

Általános iskolában tanulók száma Általános Általános iskola 1-4 iskola 5-8 évfolyamon évfolyamon tanulók száma tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

tanév

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

12

13

25

18

2011/2012

12

11

23

16

2012/2013

11

11

22

9

72 69,6 40,9

Forrás: Önkormányzati adatok

Általános iskolák adatai

tanév

általános iskolai osztályok száma a általános iskolai osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban 1-4 5-8 1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon összesen évfolyamon évfolyamon összesen

általános iskolai feladatellátási helyek száma db

2010/2011

0

0

0

0

0

0

0

2011/2012

0

0

0

0

0

0

0

2012/2013

0

0

0

0

0

0

0

25

A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév 2010/2011 2011/2012 2012/2013

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 4 100 6 100 7 100

Forrás: Önkormányzati adatok

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Tekintettel arra, hogy a településen egy iskola látja el a köznevelési feladatokat, a fentiek vizsgálatára nem került sor. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az iskolai oktatás keretein belül lehetőség van korrepetálásra. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem megoldott.

Családi napközi létesítésére pályázati források felkutatása, kisvállalkozók, civil szervezetek és az egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. A nyári gyermekétkeztetés Önkormányzat általi biztosítása a szünidőben. A település közösségi tereinek fejlesztése, művelődési intézmény, programkínálatának bővítése. Nyári táborozási lehetőségek és forrásaik felkutatása.

A településen a nyári gyermekétkeztetés nem megoldott. A gyermekek szabadidejének nagy része nincs lekötve.

26

A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év 2008 2009 2010 2011 2012

Munkavállalási korúak száma (15-64 évesek) férfiak nők 129 142 130 119 130 140 133 141 N.A. N.A.

Foglalkoztatottak férfiak N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

nők N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

Munkanélküliek férfiak 14 14 13 13 N.A.

nők 17 26 21 16 N.A.


A fenti táblázatból megállapítható, hogy a munkanélküliség a településen a nők körében magasabb a férfiakhoz viszonyítva. Számosságát tekintve is több a nők száma az álláskeresők között, (az utolsó vizsgált évben a munkavállalási korú férfiak 9,7 százaléka keresett állást, míg a nők esetében ez az arány 11,3 %). A kisgyermekes anyukák munkaerőpiacra történő visszatérését megnehezíti az a tény, hogy a településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem biztosított. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A nők részvételét, illetve visszatérését gyermekvállalás után a munkaerőpiacra a munkaügyi központ képzési, átképzési lehetőségei segítik, amelyről helyben információt kaphatnak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A településen nem jellemző a nők kirívóan alacsony iskolai végzettsége, munkanélküliségük főként a gazdasági helyzetre vezethető vissza. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Az Önkormányzat erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik.

27

A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkavállalását nagyban megnehezíti a 0 - 3 éves korú gyermekek intézményes ellátásának hiánya, bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet a településen nem elérhető. Az óvodai ellátás a gyermek 2,5 éves korától vehető igénybe. Azoknak, a nőknek, akik a gyermek 2,5 éves kora előtt szeretnének munkát vállalni, családi segítség hiányában ez nem lehetséges. A településen az atipikus munkavégzési formák nem elterjedtek. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezési, anya- és gyermekgondozási feladatokat a település védőnője látja el. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

0-3 év közötti gyermekek száma 14 12 17 12 N.A.

védőnők száma év 2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1

átlagos gyermekszám védőnőnként 14 12 17 12 N.A.


A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak, ha van is, ritkán kerül nyilvánosság elé. Ha ilyen történik, a legtöbb érintett szégyelli ezt, még a családsegítő kollégának sem beszélnek erről.

28

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról a település családgondozója tud információval szolgálni, ilyen szolgáltatások településünkön nem elérhetők. A nők szerepe a helyi közéletben A település vezetésében a nők aktív szerepet kapnak. A települési önkormányzatban ugyanúgy képviseltetik magukat, mint a nemzetiségi, illetve a roma önkormányzatban is. A civil szférában a szerepük még magasabb arányú. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Az Önkormányzatnak erre vonatkozóan nincs információja. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A 0 – 3 éves korosztály számára napközbeni ellátást biztosító szolgáltatás hiánya, amely megnehezíti a nők munkába állását.

Családi napközi létesítésére pályázati források felkutatása, kisvállalkozók, civil szervezetek és az egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. Vállalkozók, civilek, egyházak ösztönzése szociális nappali ellátást biztosító intézmény létrehozására, ahol helyi nőket alkalmaznának. A munkaügyi központtal való együttműködés keretében az átképzés motiválása piacképes szakmák felé.

Munkanélküliség a nők körében 10 % feletti.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év 2008 2009 2010 2011 2012

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 40 41 35 33 N.A.


29

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 47 47 45 46 N.A.

összes nyugdíjas 87 88 80 79 N.A.

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2008-tól gyakorlatilag stagnál, kismértékben csökken. A nemek között kis mértékű eltérés figyelhető meg a nők javára, amelynek oka a magasabb várható átlagéletkor. Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen a nyugdíjasok kereset-kiegészítő tevékenysége nem számszerűsíthető, mivel javarészt kimerül a saját ellátásra előállított, értékesítésre nem kerülő termékekben. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A községben szervezett módon nappali ellátást nem biztosítanak, nyugdíjasok foglalkoztatása nem jellemző. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen is megfigyelhető az az országos tendencia, hogy az 50 év felettiek elhelyezkedési esélyei korlátozottak. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Tekintettel arra, hogy a település közintézményei csak részben akadálymentesítettek. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

64 év feletti lakosság száma fő 47 48 48 46 N.A.

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 N.A. N.A.


30

Az egészségügyi alapellátás biztosított, azonban a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetés, a családsegítés, illetve a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat érhető el. Nappali ellátás igénybevételére nem nyílik lehetőség. Időskorúak járadékában részesülők száma

időskorúak járadékában részesülők száma 0 0 0 0 N.A.

év 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Művelődési Ház az idős korosztály érdeklődésére számot tartó programokat szervez, valamint a hagyományőrző civil szervezet ennek a korosztálynak is kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A település könyvtára folyamatosan bővülő könyvállományával biztosít lehetőséget a művelődésre, kikapcsolódásra. c) idősek informatikai jártassága Tájékoztatók szintjén vannak ismereteik, szervezett formában nem szereztek jártasságot. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időskorúak szintén igénybe vehetik a családsegítő szolgálat szolgáltatásait, mellyel napi életvitelük is könnyebbé válik. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A nappali ellátás hiánya.

A nappali ellátás megszervezése civilek, vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források felkutatása, azokon való részvétel. Nappali ellátás szervezése, közösségi tér kialakítása.

A közintézmények részbeni akadálymentesítése. Az idős korúak közösségi élete színterének biztosításának hiánya.

31

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az Önkormányzat figyelmet fordít arra, hogy közfoglalkoztatás keretében fogyatékkal élő embereket is alkalmazzon. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzatnak ilyen jellegű megkülönböztetésről nincs tudomása. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ által házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai alapellátás és támogató szolgáltatások igénybevételére van lehetőség. Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

Megváltozott munkaképességű Egészségkárosodott személyek személyek szociális ellátásaiban ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 5 N.A. 4 N.A. 6 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

év 2008 2009 2010 2011 2012


Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

év 2008 2009 2010 2011 2012

önkormányzati fenntartású intézményben 0 0 0 0 0

egyházi fenntartású intézményben 0 0 0 0 0

civil fenntartású intézményben 0 0 0 0 0


A településen nappali ellátás fogyatékos személyek számára nincs. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen fogyatékkal élő személyek szintén igénybe tudják venni a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést és a támogató szolgáltatást. A szakosított ellátási formák Szentgotthárdon, illetve a megyeszékhelyen vehetők igénybe. 32

A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Ezen épületek csak részben akadálymentesítettek. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A település intézményei tekintetében az információs és kommunikációs akadálymentesítés nem megoldott. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítése döntő többségükben nem megoldott. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településszerkezetből adódóan kettős képet mutat a kérdés. A közterületek teljes mértékű akadálymentesítéséről nem beszélhetünk, megoldása is nehézkes lenne. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Ezek a szolgáltatások a településen nem állnak rendelkezésre. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A szentgotthárdi Városi Gondozási Központ házi segítségnyújtás keretében segíti a hátrányos helyzetben élőket. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettség a közintézményekben. A foglalkoztatáshoz jutás nem valósul meg.

Akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások, pályázatok felkutatása. Akadálymentesítettség fejlesztése, védett munkahelyek létesítésének ösztönzése. A fogyatékkal élők nappali ellátásnak megszervezése.

A fogyatékkal élők nappali ellátásának és közösségi élet színterének hiánya.

Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

33

MSzSz Szakonyfalui Szlovén Néptánccsoport-ot a fiatalok tenni akarása hívta életre, akik ilyen módon kívánnak tevékenykedni településük közösségi életében és a Rába-vidéki szlovén közösség kultúrájának megőrzésében. Az együttes repertoárja a Rába-vidéki és az anyaországi Muravidék szlovén táncaiból valamint nyugdíjazott tánctanáruk, Kovácsné Erzsi néni koreográfiáiból áll. A településen működik Szakonyfalu Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete közel harminc taggal. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen működik a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzata Szakonyfalu, mely elnökből, elnökhelyettesből és kettő fő képviselőből áll, valamint Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szakonyfalu. A települési önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. §-a rendelkezik a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról (helyiség, infrastruktúra, humán erőforrás), melynek anyagi fedezete a települési önkormányzat költségvetésében szerepel. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök, Kétvölgy és Orfalu községek közös önkormányzati hivatalt működtetnek. Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök települések önkormányzatai társulásos formában látják el a köznevelési törvényben meghatározott óvodai nevelés feladatát. Szakonyfalu település tagja a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásnak, amely a közös feladatellátást az alábbi közszolgáltatások területén végzi: • szociális alapszolgáltatások közül: családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi pszichiátria • gyermekjóléti szolgáltatás • belső ellenőrzés • központi orvosi ügyelet • mozgókönyvtári feladatok • területfejlesztés d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen működő egyetlen civil szervezet a nemzetiségi kultúra ápolásában, az anyaország határ menti településeivel való kapcsolattartásban tölt be szerepet. Tevékenysége a kulturális kapcsolatokon túl közéleti, gazdasági kapcsolatokra is kihatással van. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Egyelőre nem jellemező részvételük, de a célok között szerepel ennek motiválása.

34

A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP elkészítése során az önkormányzat adatokat kért a fenntartásában lévő intézményektől, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti szolgáltatóktól, helyben működő civil szervezetektől, nemzetiségi önkormányzatoktól. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Képviselő-testületi ülések, illetve közmeghallgatások keretében, polgármesteri fogadóórákon kaphatunk visszacsatolást a lakosság részéről.

35

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Összegző táblázat A 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet 3. számú melléklete szerint

Intézkedés sorszáma

A

Az intézkedés címe, megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okkal

E

F

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

G

Az intézkedés megvalósításának határideje

H

I

J

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

Munkanélkülisé g csökkentése.

A településen a munkanélkülisé g megközelítőleg 10 %.

A foglalkoztatá s növelése

Gazdasági program

1. Információgyűjtés, a Polgármester probléma valószínűsíthető okainak feltárása 2. Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal 3. Munkahelyteremtés, helyi kis- és középvállalkozók ösztönzése, információnyújtás a munkaerő piaci integrációt segítő szolgáltatásokról, felnőttképzésről, átképzésről.

1. Rövid távú: 3 hónap 2. Folyamatos 3. Folyamatos, évente célzott támogatás nyújtása a célcsoportnak

Munkanélkülisé gi ráta alakulása a település vonatkozásában

Humán, pénzügyi és technikai erőforrások

Akkor lehetséges, amennyiben a képzés, átképzés során piacképes szakmát sajátítanak el a munkanélküliek, illetve a helyi vállalkozókat is sikeresen ösztönözzük.

2

Tartós munkanélkülisé g csökkentése

A településen a A 180 tartós, 180 napnál napnál régebben régebben regisztrált regisztrált munkanélküliek munkanélkül számaránya iek aránya nagyon magas 20%-ra (35 – 65 %) csökkenjen.

Gazdasági program

1. Probléma Polgármester valószínűsíthető okainak feltárása 2. Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal 3. Információ-nyújtás a munkaerő piaci integrációt segítő

1. Rövid távú: 3 hónap 2. Folyamatos 3. Folyamatos, évente célzott támogatás nyújtása a célcsoportnak

Munkanélkülisé gi ráta alakulása a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek körében

Humán és technikai erőforrások

Akkor lehetséges, amennyiben a képzés, átképzés során piacképes szakmát sajátítanak el.

36

szolgáltatásokról , felnőttképzésről, átképzésről. 3 … II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

Gyermekek napközbeni ellátását biztosító férőhelyek létesítése a 0 – 3 éves korosztály számára

A településen a 0 – 3 éves korosztály napközbeni ellátása nem megoldott.

2

Nyári A településen a gyermekétkeztet nyári és biztosítása gyermekétkeztet és nem megoldott.

3

Óvodai férőhelybővítés

4

Szabadidő hasznos eltöltése

A várható jogszabályi változások kapcsán az óvodai férőhelyek szűkössége.

7 családi napközi szolgáltatást nyújtó férőhely létesítése

Költségvetési 1. Igényfelmérés 2. Polgármester 1. Rövid távú: 6 koncepció Családi napközi hónap létesítésére pályázati Gazdasági 2: Középtávú: 1 források felkutatása program év Településfejl 3. Kisvállalkozók, civil 3. Hosszú távú: 3 szervezetek és az esztési év egyház bevonása a koncepció szolgáltatás Rendezési létesítésére, terv fenntartására.

A Költségvetési településen koncepció élő Gazdasági valamennyi program gyermek a szünidő alatt napi egyszeri meleg étkezésben részesüljön. 10 férőhely Költségvetési bővítés koncepció Gazdasági program Településfejl esztési koncepció Rendezési terv

A gyermekek A Költségvetési szabadidejének gyermekek koncepció nagy része nincs szabadidejük Gazdasági nagy részét

A 7 férőhely megvalósulása

Humán, pénzügyi, technikai

Amennyiben fizetőképes igény mutatkozik a szolgáltatásra a településen

1. Igényfelmérés és a jogszabályi környezet folyamatos nyomon követése 2. Pályázatfigyelés 3. A nyári gyermekétkeztetés Önkormányzat általi biztosítása a szünidőben.

Polgármester

1. Rövid távú: 1 hónap, folyamatos 2. Folyamatos 3. 1 év, azután folyamatos

Valamennyi gyermek a szünidőben napi egyszeri meleg étkezésben részesül.

Pénzügyi, technikai

Anyagi, intézményi erőforrások megléte

1. Igényfelmérés 2. Pályázati források figyelése 3. Férőhely bővítés pályázati forrásból.

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2. Folyamatos, 1 év 3. Hosszú távú: 5 év

Férőhely szám növekedés


Az igényekkel összhangban álló kapacitás biztosítása

1. Igényfelmérés 2. Pályázatok figyelése, helyi

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2. Folyamatos, 1

A tervezett beruházások megvalósulása


Az igényekkel összhangban álló kapacitás

37

lekötve.

hasznosan program töltsék el, Településfejl közösségi tér esztési kialakítása koncepció Rendezési terv

stratégiai partnerek felkutatása 3. Településközpont fejlesztése, túra utak kialakítása, spotcentrum közösségi funkciójának továbbfejlesztése.

év 3. Hosszú távú: 5 év

biztosítása

III. A nők esélyegyenlősége 1

A női munkavállalás elősegítése, a nők munkaerőpiacra történő visszatérésének támogatása

2

Munkanélkülisé g csökkentése a nők körében

Költségvetési 1. Igényfelmérés 2. A 7 férőhely Polgármester 1. Rövid távú: 6 koncepció Családi napközi hónap megvalósulása létesítésére pályázati Gazdasági 2: Középtávú: 1 források felkutatása program év Településfejl 3. Kisvállalkozók, civil 3. Hosszú távú: 3 szervezetek és az esztési terv év egyház bevonása a szolgáltatás létesítésére, fenntartására. Munkanélkülisé Nők Gazdasági 1. Stratégiai partnerek Polgármester 1. Rövid távú: 6 A nők körében a g a nők körében foglalkoztatá program felkutatása hónap munkanélkülisé kb. 10 %. sának g a felére 2. A munkaügyi 2: Középtávú: 1 növelése csökken központtal való év együttműködés 3. Hosszú távú: 5 keretében az átképzés év motiválása piacképes szakmák felé. 3. Vállalkozók, civilek, egyházak ösztönzése szociális nappali ellátást biztosító intézmény létrehozására, ahol helyi nőket alkalmaznának.

A 0 – 3 éves korosztály számára napközbeni ellátást biztosító szolgáltatás hiánya, amely megnehezíti a nők munkába állását.

7 családi napközi szolgáltatást nyújtó férőhely létesítése

3 …

38


Amennyiben fizetőképes igény mutatkozik a szolgáltatásra a településen


Stratégiai partner megléte, vállalkozói kedv, erőforrások

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

2

3

Nappali ellátás biztosítása

A nappali ellátás hiánya.

Közintézmények A akadálymentesít közintézmények ése részbeni akadálymentesít ése.

Időskorúak közösségi életének szervezése

Az időskorúak közösségi élete színterének biztosításának hiánya.

A településen biztosított legyen az idős korosztály részére a nappali ellátás

Költségvetési 1. Igényfelmérés koncepció 2. Pályázatfigyelés, Gazdasági partnerek felkutatása program 3. A nappali ellátás Településfejl megszervezése civilek, esztési terv vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával.

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2: Középtávú: 1 év 3. Hosszú távú: 5 év

5 éven belül a nappali ellátás a településen biztosított legyen


Igények összhangja a kapacitással, rentábilis működés

Valamennyi közintézmén ya településen akadályment esített legyen

Rendezési terv Településfejl esztési terv

1. Intézmények akadálymentesítési fokának felmérése 2. Akadálymentesítési terv elkészítése 3. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források felkutatása, azokon való részvétel. 4. Az akadálymentesítettség megvalósítása

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2: Középtávú: 1 év 3. Folyamatos 4. Hosszú távú: 5 év

A település közintézményei nek 1/3-a akadálymentesít ett legyen


Anyagi erőforrások megléte esetén fenntartható

Nappali Költségvetési ellátás koncepció biztosítása, Gazdasági közösségi tér program kialakítása Településfejl esztési terv Rendezési terv

1. Igényfelmérés 2. Pályázatfigyelés, partnerek felkutatása 3. A nappali ellátás megszervezése, közösségi tér kialakítása civilek, vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával.

Polgármester


5 éven belül a nappali ellátás a településen biztosított legyen, amely a közösségi élet színterévé is válhat



…

39

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Közintézmények Hiányzó, nem akadálymentesít megfelelő ése akadálymentesít ettség a közintézmények ben.

2

A A A célcsoport fogyatékosságga foglalkoztatásho tekintetében l élők alacsony z jutás nem a foglalkoztatása valósul meg. foglalkoztatá s növelése

3

Fogyatékkal élők nappali ellátásának biztosítása

A fogyatékkal élők nappali ellátásának és közösségi élet színterének hiánya.

Rendezési Valamennyi terv közintézmén ya Településfejl településen esztési terv akadályment Költségvetési esített koncepció legyen Gazdasági (tárgyi és program infokommun ikációs akadályment esítés)

A településen biztosított legyen a fogyatékkal élők részére a nappali ellátás

1. Intézmények akadálymentesítési fokának felmérése 2. Akadálymentesítési terv elkészítése 3. Akadálymentesítésre irányuló pályázati források felkutatása, azokon való részvétel. 4. Az akadálymentesítettség megvalósítása

Polgármester

1. Rövid távú: 6 hónap 2: Középtávú: 1 év 3. Folyamatos 4. Hosszú távú: 5 év

A település közintézményei nek 1/3-a akadálymentesít ett legyen (tárgyi és infokommuniká ciós akadálymentesít és)


Anyagi erőforrások megléte esetén fenntartható

1. Védett munkahelyekről információgyűjtés, stratégiai partnerek felkutatása 2. Pályázatfigyelés 3. Akadálymentesítettség fejlesztése, védett munkahelyek létesítésének ösztönzése.

Polgármester

1. Rövid távú: 6 Fogyatékosságg hónap al élők foglalkoztatásán 2: Folyamatos ak 10%-kal 3. Hosszú távú: 5 történő növelése év


Stratégiai partner megléte, vállalkozói kedv, erőforrások

Költségvetési 1. Igényfelmérés koncepció 2. Pályázatfigyelés, Gazdasági partnerek felkutatása program 3. A nappali ellátás Településfejl megszervezése civilek, esztési terv vállalkozók, egyházi intézmények bevonásával.

Polgármester




Gazdasági program

40

5 éven belül a nappali ellátás a településen biztosított legyen

Hatékonyság Az intézkedési tervjavaslat hatékonyságát növelő tényezők: • •

Az érintett intézményeknek, szakembereknek szorosan együtt kell működniük. Az önkormányzatnak és intézményeinek feladata, hogy a működést érintő és az esélyegyenlőségi szempontból fontos közszolgáltatásokat meghatározó dokumentumokban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek.

•

A végrehajtás érdekében biztosítani kell tisztségviselők, intézményvezetők képzését.

•

A képviselő-testületi döntések – amelyek valamely szolgáltatás átalakítását vagy fejlesztését célozzák – előkészítésének szakaszában esélyegyenlőségi hatáselemzés készítése szükséges, amely alapján tervezhetők az intézkedések, fejlesztések az esélyegyenlőségi célcsoportokra gyakorolt hatásukra vonatkozóan.

41

az

önkormányzati

döntéshozók,

Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

Monitoring Az intézkedési terv eredményességének biztosításához elengedhetetlenek az alábbi eszközök: • Az eredményességet folyamatosan ellenőrizni, kétévente értékelni kell. Az értékelést – a személyes adok védelmének szigorú biztosítása mellett – nyilvánosságra kell hozni. • A támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása nagy jelentőségű. Ennek érdekében a lehető legtöbb eszközt és helyi médiumot (település honlapja, tájékoztató kiadványok, lakossági fórumok, rendezvények) be kell vonni. • A kétévenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok megszüntetésére külön intézkedése tervet kell készíteni, amely tartalmazza a célkitűzéseket, tevékenységeket, határidőket, felelősöket, sikerkritériumokat.

42

Visszacsatolás Amennyiben az intézkedési terv célkitűzéseit nem vagy azoknak csak egy részét sikerül teljesíteni, úgy a település önkormányzatának az alábbi teendőket kell elvégeznie: • Elemzi az eredménytelenséget, feltárja annak okait. • Megállapítja – ha van – a felelősséget. • Újabb helyzetelemzést és intézkedési tervet készít. Egyéb Intézkedések A Helyi Esélyegyenlőségi Program érvényessége A Program a kihirdetése napján lép hatályba és a kihirdetését követő ötödik év végéig érvényes. A Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata A Programban megfogalmazott célok teljesítést, az elvégzett feladatokat Szakonyfalu Község Képviselő-testülete a kétévenkénti értékeléssel együtt felülvizsgálja. A Helyi Esélyegyenlőségi Program módosítása A jogszabályi környezet változása, illetve egyéb indokoltság esetén a Program módosítására javaslatot tehet: • Szakonyfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének bármely tagja • Szakonyfalu Község Polgármestere • Szakonyfalu Község, illetve olyan önkormányzati társulás melynek tagja Szakonyfalu Község, fenntartásában működő intézmény alkalmazotti közössége az intézményvezető által. • Szakonyfalu Község területén működő civil szervezetek a képviseletükre jogosult vezető által. A Program módosítását a Képviselő-testülethez benyújtott írásbeli javaslattal lehet kérni. A módosítás elfogadására a Képviselő-testület jogosult. A módosításról való tájékoztatásra a nyilvánosság biztosításában foglaltakat kell alkalmazni. A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága Szakonyfalu Község Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. Elfogadás után a kihirdetéséről a helyben szokásos módon kell gondoskodni. A program megtekinthető a település honlapján (www.szakonyfalu.hu), valamint az Önkormányzati Hivatalban.

Szakonyfalu, 2014. február 5.

Rogán Valéria sk. polgármester

Szukicsné Skaper Mónika sk. jegyző

43

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE)

Recommend Documents