Dunakeszi repülőtér Helyi jelentőségű védett terület. Általános információk

Dunakeszi repülőtér Helyi jelentőségű védett terület

Általános információk 1. Általános jellemzők 1.1. Összefoglaló adatok Tervezési terület neve: Helyrajzi szám: Művelési ág: Kiterjedés Tulajdonos:

Dunakeszi repülőtér 062/2 hrsz kivett, repülőtér 89 1036 m2 Dunakeszi Város Önkormányzata Pest megye Dunakeszi EOV Y:252121, X:657213 125 m

Megye. Település: Középponti koordináták: Tengerszint feletti magasság: Területet fedő 1:10 000 EOTR térképszelvények azonosítója: Illetékes természetvédelmi hatóság:

65-212, és 65214 Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Érintett Nemzeti Park Igazgatóság: 1.2. A Terület rendeltetése, természetvédelmi célkitűzések

A terület kb.1946 óta sport repülőtérként működik, vitorlázó repülés és pilótaképzés folyik. A repülés mellett legeltetéssel is hasznosítják a területet. A fenti két funkció kiválóan megfér a természetvédelmi célkitűzéssel, ami Magyarország egyik legjelentősebb ürge populációjának fenntartása 1.3. A terület jogi helyzete: Nem tartozik országosan védett területhez és Natura 2000 hálózathoz. A 2003. évi XXVI. tv. (OTRT) szerint az ökológiai hálózat magterülete 1.4. A terület elhelyezkedése, határai. A terület a Pest megyei Dunakeszi város külterületén, a belterülettől déli irányban terül el. Nyugatról, északról és keletről a téli és nyári pályák, valamint a lósporttelep övezik, melyek szintén helyi védettséget élveznek. Déli irányból Dunakeszi-alsó belterület, és mezőgazdasági területek határolják.A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások

1


1.5. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások 1.5.1. Településszerkezeti és szabályozási tervek Dunakeszi város elfogadott településszerkezeti terve alapján KK-sp/2 besorolási övezetbe tartozik. A beépíthetőség a teljes terület 2%-a (amelyből már 0,66 % beépítésre került), épületnek nem minősülő építmények esetén további 3%. 1.5.2. Vadgazdálkodási terv A terület a II. Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj, II/1. Börzsönynógrád-gödöllôi nagyvadas körzetében helyezkedik el. A vadászati jogot a gödi Nemeskéri Vadásztársaság gyakorolja, azonban a területen tényleges vadgazdálkodási tevékenység nem folyik. 1.5.3. Egyéb előírások A területen gázvezeték szolgalmi joggal rendelkezik a MOL Nyrt és a Tigáz - DSO Kft 9925 m2 kiterjedésű területrészre, valamint „földmérési jelek elhelyezése” használati joggal a Pest Megyei Földhivatal. 2. Környezeti jellemzők 2.1. Időjárás A terület éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az éves napfénytartam megközelíti a 2000 órát. Nyáron, 800 órán, télen 180 órán át süt a nap. Az éves középhőmérséklet 10-10,2 °C Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,5 °C, a legalacsonyabb hőmérsékleteké -15,5 °C. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm. Leggyakoribb szélirány ÉNy-i. 2.2. Hidrológia A területen sem állandó, sem időszakos forrás, vagy vízfolyás nem található. A talajvíz kb. 9-15 m mélyen helyezkedik el 2.3. Földtan A terület a Pesti hordalékkúp síkságon helyezkedik el. A pleisztocén korban a Duna hordaléka teraszokat képezve rakódott le, (a bővizű és kisvizű korszakok függvényében) melyre a felső pleisztocénben és holocénben homok települt. Legalacsonyabb pontja tszfm: 117.1 m

2


Legmagasabb pontja tszfm: 135.3 m 2.4. Talajtan A terület alapkőzete felső kori fluvioeolikus homok, talaja gyengén humuszos homok váztalaj. 3. Tájtörténet Régen Alagpuszta néven ismert terület, a meszes dunai homokon kialakult erdőssztyepp jellegű terület volt, ahol a facsoportok és a homokpusztagyepek mozaikja alkotta a tájat. 1889-től indult jelentős gazdasági fejlődés, amikor a Károlyi birtokból kivásárolta a Magyar Lovaregylet. A lóversenyeken, tréningezésen kívül a környéken a mezőgazdálkodást is fellendítette, takarmánytermelés, zöldségkertészet, és gyümölcsös is volt a nagyszámú személyzet ellátására. A II világháború után, véget ért a Lovaregylet fénykora, területe csökken, ekkor alakítják ki a repülőteret is. 4. Flóra A repülőtér tipikus növénytársulása a homoki szárazlegelő (Cynodonti -Festucetum pseudovinae), amely a nyílt évelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae), leromlása során keletkezett Kisebb területarányban jelen van még zárt homokpusztarét (Astragalo-Festucetum rupicolae) is. A terület egyik nagy értéke, hogy a rendszeres kezelésnek köszönhetően nem terjedtek el az invazív növények, amelyek már felbukkantak a szomszédos tréningpálya területén. A területen előkerült edényes növényfajok száma 27, ebből védett 1 faj A társulás fajai: (Alkanna tinctoria) báránypirosító, (Andropogon ischaemum) fenyérfű, (Festuca rupicola) barázdált csenkesz, (Festuca pseudovina) sovány csenkesz, (Achillea collina) mezei cickafark, (Potentilla arenaria) homoki pimpó, (Cynodon dactylon) csillagpázsit, (Carex stenophylla) keskenylevelű sás, (Carex supina) törpe sás, (Euphorbia cyparissias) farkas kutyatej, (Plantago lanceolata) ládzsás útifű, (Stipa capillata) kunkorgó árvalányhaj, (Thymus serpyllum) keskenylevelű kakukkfű, (Hyeracium pilosella) ezüstös hölgymál, (Erodium cicutarium) bürökgémorr, (Poa annua) egynyári perje, (Eryngium campestre) mezei iringó, (Scabiosa ohroleuca) vajszínű ördögszem, (Galium verum) tejoltó galaj, (Galium mollugo) közönséges galaj, (Sanguisorba minor) csabaíre vérfű, (Carduus

3


acanthoides) szúrós bogáncs, (Verbascum phlomoides) szöszös ökörfarkkóró, (Pimpinella saxifraga) hasznos földitömjén, (Dactylis glomerata) csomós ebír, (Syrenia cana) homokviola,.(Berteroa incana) hamuka A területen található védett növényfajok: MAGYAR NÉV

LATIN NÉV

ÁLLOMÁNYNAGYSÁG

Báránypirosító

Alkanna tinctoria

3-10 tő

5. Fauna A terület kétségkívül legnagyobb értéke az ürge. Az ürge (Spermophilus citellus) a rövid füvű puszták jellegzetes rágcsálója. Délkelet európai elterjedésű faj, elterjedésének határát Magyarországon éri el, innen nyugatra már nem található. Lengyelországból, és Németországból kipusztult. Néhány évtizede még olyan elterjedt volt, hogy kártevőként tartották számon, és irtották. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával, a legelők megszűnésével drasztikusan csökkentek az élőhelyei. Ezért már 1982-ben védetté nyilvánították, természetvédelmi értéke 10 000 ft. volt. A 2012 évben hatályba lépett, 100/2012. (IX. 28.) VM rendeletben már 250 000 ft természetvédelmi értékkel, a fokozottan védett kategóriába sorolták. A füves repülőterek az utolsó menedékei, mert ezek nagy területű, karbantartott, legtöbbször legeltetett gyepterületek. Az országban mintegy 150-200 ürgekolónia lehet még, de az életerős, nagy populációk száma talán 10 alatti, ide tartozik a Dunakeszin található kolónia is. Csapadékos években különösen jelentős a dunakeszi állomány túlélőképessége, mert a jó vízelvezető képességű homoktalajon, az esőzések hatására kevésbé károsodik az állomány, mint más helyeken. Az ürge különös értéke, hogy táplálékát jelenti olyan ritka és védett ragadozó madaraknak, mint a kerecsensólyom, vagy a parlagi sas, de szinte minden nagyobb ragadozó madár szívesen fogyasztja. A Dunakeszi reptéren is táplálékát adja az értékes ragadozó madaraknak, naponta látni vadászó egerészölyvet, barna rétihéját, de megjelent már parlagi sas, kerecsensólyom, és már pusztai ölyvet is megfigyeltek, ami az egy-két Alföldön megtelepedett pártól eltekintve csak ritka kóborló Magyarországon. A környék beépítettsége és zavartsága miatt ezek a madárkuriózumok sajnos nem maradnak itt hosszú ideig. A madarak a területet táplálkozás céljából veszik igénybe, fészkelés nincs, vagy esetleges. Léteznek adatok egyéb védett gerinces, és rovarfajok előfordulásáról, azonban ezek felmérése további kutatást igényel.

4


A területen előforduló védett és fokozottan védett állatfajok: MAGYAR NÉV

LATIN NÉV

Ürge

Spermophilus citellus

Vakondok

Talpa europaea

Zöld gyík

Lacerta viridis

Fürge gyík

Lacerta agilis

Zöld varangy

Bufo viridis

Szongáriai cselőpó

Lycosa singoriensis

Sisakos sáska

Acrida hungarica

5


Természetvédelmi kezelési terv 1. Természetvédelmi célkitűzések -

-

A területre jellemző pannon flóra és fauna valamint vegetáció állapotának megőrzése, javítása A természetvédelmi oltalom alatt álló növény- és állatfajok populációinak megőrzése, különösen a fokozottan védett ürge (Spermophilus citellus) egyik legjelentősebb hazai populációjának fenntartása A degradálódott élőhelyek természeti állapotának javítása. A terület tájesztétikai állapotának megőrzése, javítása. A terület biológiai értékeinek folyamatos kutatása. A természet iránt érdeklődők ismeretszerzési lehetőségének biztosítása, a térség természeti értékeinek bemutatása, a szabadidő természethez kötődő eltöltésének biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák -

-

Veszélyeztetett és nemzetközi jelentőségű fajok, élőhelyek felmérése, monitorozása, valamint védelmének megoldása. Élőhely fenntartó feladatok végzése (legeltetés, kaszálás). Özönnövények visszaszorítása. Gazdasági, sport és szabadidős tevékenység szabályozása, korlátozása. Építés korlátozása. Flóra- és faunakutatás végzése, a kutatási tevékenység szabályozása. Látogatás irányítása, korlátozása a természeti értékek megóvása, illetve a látogatók biztonsága érdekében. A terület látogatásának szabályozása, a természeti értékek megismerésének, a természetvédelmi célú oktatás és bemutatás, a szabadidő természethez kötődő eltöltésének biztosítása. A közlekedés korlátozása, az átmenő jellegű személy és gépjárműforgalom korlátozása Az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozása. Természetvédelmi oktatás végzése, (kiadvány, tájékoztató tábla)

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása -

A rövidfüvű homoki gyepek megfelelő állapotát fenn kell tartani rendszeres legeltetéssel, és legalább évente egyszeri kaszálással. A legelés elmaradása esetén szükség szerint, többszöri kaszálást kell alkalmazni

6


-

-

A területen tilos a nem őshonos növények telepítése, a gyep felülvetése csak az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges Tilos a gyep feltörése

3.1.2. Fajok védelme -

-

A veszélyezettet fajok (ürge, vakond, szongáriai cselőpók, sisakos sáska, báránypirosító) élőhelyeit tilos megváltoztatni, ott talajmunkát végezni, a talajt burkolattal ellátni, az állatok üregeit betömni Tilos vegyszeres rágcsálóirtószerek, és növényvédő szerek használata, Tilos kémiai, fizikai riasztási módszerek alkalmazása

3.1.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek -

A területen tilos hulladék elhelyezése, tárolása. Új épület csak a tájképbe illeszkedően tervezhető. Fa vagy fasor telepítés nem indokolt, de ha szükséges, kizárólag a terület szélein megengedett

3.1.4. Látogatás -

-

A terület, a tulajdonos/üzemeltető engedélyével a szabadidő eltöltésének céljából szabadon látogatható, azonban a veszélyeztetett állatfajok (ürge) élőhelyein, azonos területrészen a huzamos, vagy naponta ismétlődő tartózkodás tilos A területre kutyával belépők, kötelesek megakadályozni a kutyának üregek kaparását (védett területen, pórázon vezetni az állatot) Lehetőség szerint a terület bekerítése kívánatos

3.1.5. Oktatás és bemutatás -

A terület értékeit és ennek érdekében történő korlátozásokat tájékoztató táblán kell bemutatni

3.1.6. Kutatás, vizsgálatok -

-

A veszélyeztetett védett, és fokozottan védett fajok valamint a lokális értékű fajok kutatását, monitorozását, (min 1-5 évente) állományfelmérését folytatni kell A kutatások eredményeit Dunakeszi Város Jegyzőjével, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közölni kell

3.1.7. Terület- és földhasználat -

A területen új épület, építmény csak a terület északi sarkában, a meglévő épületek mellett, a terület szélétől számított 40 méteres sávban helyezhető el

7


-

-

-

Talajrendezéssel, gyepesítéssel, burkolat készítésével létesülő spotterület (sportpálya) a terület Dunakeszi-alsó belterülettel érintkező határán, 70 méteres sávban alakítható ki A területen mezőgazdasági célú hasznosítás az élőhely-kezeléssel összhangban, annak alárendelve folyhat (legeltetés). A terület ipari és bányászati célra nem hasznosítható. Közlekedés: motoros járművel az átmenő forgalom tilos (a mezőgazdálkodási és sportcélú kiszolgáló közlekedés megengedett). Gyalogos, kerékpáros közlekedés a terület szélein, a meglévő kijárt utakon lehetséges A területen vadgazdálkodási létesítmény elhelyezése és a vadetetés tilos.

3.1.8. Természetvédelmi infrastruktúra -

A terület szélén a helyi védett állapotot jelölő táblát kell kihelyezni Tájékoztató tábla is kihelyezhető, lásd oktatás és bemutatás fejezetnél Lehetőség szerint kívánatos a terület bekerítése

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Művelés alól kivett területek kezelése -

-

A rövidfüvű homoki gyepek megfelelő állapotát fenn kell tartani rendszeres legeltetéssel, és legalább évente egyszeri kaszálással. A legeltetés elmaradása esetén szükség szerint, többszöri kaszálást kell alkalmazni. A területen a hagyományos, sport és oktatási célú repülőtér hasznosítás megengedett

8

Dunakeszi repülőtér Helyi jelentőségű védett terület. Általános információk

Recommend Documents