Legyen Más Dunakeszi! A Lehet Más a Politika dunakeszi szervezetének átfogó városi programja 2010.
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés ......................................................................................... 3
II. Helyzetkép ....................................................................................... 4 A fenntartható fejlődés stratégiája ............................................................ 8 III. Átlátható gazdaság ........................................................................... 9 a) A problémás ügyletek feltárása ...................................................... 9 b)
Dunakeszi város költségvetése.................................................. 10
c) Szakszerű városfejlesztés ............................................................ 15 IV. A jövő generációja .......................................................................... 19 a) Óvodakérdés ............................................................................... 19 b)
Iskolakérdés ............................................................................. 20
V. Egészségügy .................................................................................. 22 a) Sport .......................................................................................... 23 b)
Közösségfejlesztés .................................................................... 23
VI. Zöld fordulat Dunakeszin ............................................................... 25 VII. Valódi képviselet – megújuló demokrácia........................................ 26
2
I.
Bevezetés
Az Olvasó az őszi választásra készült programunkat tartja a kezében. A program kettős célt szolgál: Egyrészt szeretnénk, ha a választók megalapozottan döntenének arról, hogy a mi jelöltjeinket támogatják-e az előttünk álló választáson, és ehhez szeretnénk minden információt megadni, ami módunkban áll. Abból derül ki a legpontosabban, hogy kik vagyunk, és aki ránk szavaz, milyen politikai célokhoz adja a támogatását, ha leírjuk, hogy milyen stratégiát javasolunk Dunakeszi számára az előttünk álló évekre, és milyen eszközökkel gondoljuk ezt megvalósíthatónak. Másrészt önmagáért, a most esedékes választástól függetlenül is fontosnak tartjuk, hogy letegyünk az asztalra egy részletesen kidolgozott jövőképet Dunakeszi számára, ami az értékválasztásainkból következik és megvalósítható. A politika nemcsak hatalmi versengés, hanem a közjó meghatározására irányuló közös erőfeszítés és vita is. Mi ennek a programnak a közreadásával is szeretnénk ehhez hozzájárulni. Kedves Olvasó, köszönjük, hogy érdeklődésévek megtisztel minket.
3
II.
Helyzetkép
Dunakeszi Budapesttől északra, az agglomerációban helyezkedik el. Főbb közlekedési útvonalakon a főváros 20 perc alatt elérhető. A várost 3 ciklus óta jobboldali többség vezeti. Dunakeszi városának kataszteri térképe jelentős méretekkel gyarapodott az elmúlt 12 év során. Ennek a térbeli növekedésnek számottevő része ingatlanberuházásokból illetve ipari parkok létesítéséből származik. Dunakeszi Érd után a második legnépesebb település, lakosságszámát tekintve rövid időn belül elnyerheti a megyei jogú város címet. Egy 2008-as kutatás szerint Dunakeszi Budaörs után a második
legfejlettebb
kistérség
az
országban.1
Ugyanakkor,
egyéb
mutatókban messze elmarad az ország megyei jogú városaitól illetve Budaörstől is. Az utóbbi 4 évben Dunakeszi lakossága 25%-al nőtt. Ez a folyamat
demográfiai
robbanásnak
is
minősíthető,
ha
csupán
a
népességszám növekedését vesszük alapul. A szolgáltatói szféra fejlettsége azonban évtizedes lemaradásban van, ami azt jelenti, hogy egyre több lakosra jut változatlan mennyiségű óvoda, iskola, orvosi rendelő, posta, csatorna– és úthálózat. Ez a kettősség túlnépesedéssel fenyeget. Egy ésszerű és hozzáértő városfejlesztési tervnek hatástanulmányokon kell alapulnia. Továbbá, ha a város vezetői valóban a város képviseletében jártak volna el, akkor
Dunakeszi
fejlettségi
szintjéhez
mérten
adtak
volna
teret
a
beruházásoknak. A kompenzációból befolyó pénz többségi érdekeket szolgált volna. Ehhez képest a bővítések a lakosság számára nem nyereséget, hanem veszteséget hoztak. Ezen vonalvezetésen haladva is látható, hogy a helyi önkormányzat működését is a politikai zsákmányszerzés logikája hatja át. Dunakeszi városvezetését választóik hatalmazták fel a közösségi érdekek képviseletére,
ennek
ellenére
egyéni
ambícióiknak
és
kapcsolatrendszerüknek kedvezve döntenek a közösségi ügyekről.
1
KSH: Területi statisztika (2008.)
4
Dunakeszi helyzetének alakulása az elmúlt 12 évben, számokban kifejezve2 Népesség gyarapodás 1998-tól 2010-ig Szavazópolgárok számának növekedése Dunakeszin 34000 32000 30000 28000 26000 24000
szavazópolgárok
22000 20000
A grafikonból kiderül, hogy a kiindulási alapnak tekintett 1998. évi 22905 szavazópolgár 2010-ben 31150 főre, azaz közel másfélszeresére duzzadt. Ezen kívül a gyermekorvosok elmondása szerint mintegy 7000 gyermek él jelenleg városunkban. Így, a nem ide bejelentett lakosokkal együtt Dunakeszi népességszáma összesen 45.000 fő körül mozog. A szavazópolgárok számának alakulása százalékban kifejezve
140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 1998 október
2
2002 október
2006 október
2010 április
2010 október
Az adatok a KSH-tól származnak
5
Még látványosabb a növekedés mértéke, ha százalékosan nézzük. Az 1998as
felnőtt
lakosságszám
2010-re
megközelítőleg
40%-os
növekedést
produkált, ami 12 év alatt is meglehetősen soknak mondható. Dunakeszin a lakosságot kiszolgáló, ellátó szektor a népesség rohamos növekedésének következtében folyamatosan romlott. Az egyes szolgáltatás típusokra jutó lakosok (18 év feletti polgárok) száma
9000 8000 7000
1 iskolaépületre jutó szavazók száma
6000
1 háziorvosra jutó szavazók száma
5000 4000
1 gyermekorvosra jutó szavazók száma
3000 2000
1 postára jutó szavazók száma
1000 0 1998
2002
2006
2010
Az iskolaépületek számának csökkenése a városi oktatást nehezíti meg. 1998-ban és 2002-ben 11 iskolaépületben kerültek a tanulók elhelyezésre, azonban 2006-ra 3 iskolaépület került bezárásra, pedig éppen az adott évtől kezdve gyorsult fel dunakeszi lakosságának növekedése. Ennek ellenére a mai
napig
is
maradt
a
négy
évvel
ezelőtti
tarthatatlan
állapot,
8
iskolaépülettel. A másfélszeresére növelt településen változatlanul hagyták a házi orvosok számát. 1998-ban és 2010-ben is 14 háziorvos kezeli a helyi lakosságot. 1998-ban hat gyermekorvos jutott a helyi gyerekekre, míg 2006-ban számukat négyre csökkentették. Jelenleg azonban a 12 évvel ezelőtti szintnek megfelelően újra 6 gyermekorvos látja el a gyerekeket. A postai szolgáltatáson az Auchanban megnyílt kisméretű üzlet javít, ugyanakkor a torzítás kiszűrése végett meg kell jegyezni, hogy ezt az üzletet más települések lakosai is használják, így Dunakeszi szempontjából ez a javulás nem számottevő. 6
Összefoglalásként elmondható, hogy míg a népességszámot tekintve pár éven belül elnyerhetjük a megyei jogú város címet, addig az infrastrukturális adottságainkat nézve városunk lassan egy nagyközség szintje alá süllyed.
7
A fenntartható fejlődés stratégiája
8
III.
Átlátható gazdaság
A fenti helyzetelemzés arra enged következtetni, hogy a politikai vezetők elsődleges célja a rövid távú anyagi haszonszerzés, melyet a gazdasági szférával összefonódva képesek a leghatékonyabban elérni. E szimbiózis azonban hosszú távon súlyos társadalmi károkat okoz, mivel a gazdasági szereplők elkerülhetetlenül befolyást szereznek a pártok által képviselendő álláspontok kialakítására, amitől többek között az egyenlő részvétel elve is sérül. Ezen túl a gazdasági háttéralkuk kimenetelei nem reprezentálják a közjót, és nem képesek becsatornázni a képviseltek érdekeit a közhatalmi döntéshozatalba sem.
a) A problémás ügyletek feltárása Dunakeszi városvezetésének egyes problematikus, ködös ügyei az elmúlt években nagy nyilvánosságot kaptak országosan is. Több bírósági ügy van folyamatban, ahol a Dunakeszi felváltva felperes és alperes. A helyi nem tisztázott ügyek közül ilyen a dunakeszi strand esete, ahol a mai napig nem tisztázott, hogy kit milyen felelősség terhel. Az országos nyilvánosságot kapott Dunakeszi Tőzegláp esetében az önkormányzat védett területet minősített át beépíthető területté. A médiában szerepelt a Téli pálya és a reptér kérdése is. Átfogó városi programunk keretei között nem áll módunkban ezen bonyolult ügyleteket a részletekig taglalni. Ugyanakkor az LMP a nyilvánosság erejével élve vállalja a helyi kényes ügyek kivizsgálását és átvilágítását. Esetleges visszaélések esetén pedig megteszi a kellő lépéseket.
9
b) Dunakeszi város költségvetése Éves kiadások A város éves kiadásait a problémás kérdésekkel összefüggésben vizsgáljuk, emiatt nem vesszük sorra az összes önkormányzat általi támogatást és kifizetést. A
városokban
működő
Gazdasági
Ellátó
Szervezet
(GESZ)
eredeti
funkcióját tekintve a városi gazdálkodást segítené. A helyi GESZ azonban a kellő súlyánál sokkal nagyobb szerepet kap a városi pénzek szétosztásában, hiszen a városi kiadások 50%-áért felel. Megközelítőleg 3 milliárd forint megy keresztül rajta, mely a szocialista értelemben vett központosítás fogalmát súrolja. A helyi óvodák és 2009-től már az iskolák is a GESZ alá tartoznak, holott elméletben ez a szerv nem lehetne felettese az intézményeknek. Ennek ellenére az oktatási intézmények nem önálló gazdálkodók, nem ismerik saját költségvetésüket, így nem jut tudomásukra az sem, hogy például a táppénzekből mennyi bérmegtakarítás keletkezett, amelyeket jutalmakra, vagy fejlesztésekre lehetne fordítani. Az LMP kezdeményezni fogja, hogy a GESZ élére gazdasági szakember kerüljön illetve a nem önállóan gazdálkodó intézmények pontos elszámolásokat kapjanak gazdálkodásukról. Dunakeszin két városi tulajdonban lévő vállaltnak van felügyelő bizottsága (FEB). A hat FEB tagnak juttatott bérezés is kétes keretek között zajlott. 2003 áprilisa óta kötelező a cégeknek FEB-et működtetni. A városunkban a Termidor Kft. és a Közüzemi Kft. működésének felügyeletét látják el. Az LMP jogosulatlannak tartja a FEB tagok kiemelkedően magas bérezését, ami cégenként évi 5,7 millió Ft, összesen közel 12 millió Ft, hiszen nem független szakértőket
kértek
bizottságokba.
A
fel,
hanem
kifizetések
párttársak,
kérdését
szövetségesek
tovább
kerültek
a
hogy
az
súlyosbítja,
Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása3 értelmében a kifizetések
2010-ig
önkormányzat 3
jogellenesek
köteles
a
voltak.
felügyelő
A
törvény
bizottsági
tagok
előírja,
hogy
az
javadalmazásáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A § (5)
10
szabályzatot alkotni. Dunakeszi önkormányzata e kérdésben idén formálisan alkotott szabályzatot, mely a kötelező működtetés évétől számítva hat év késést jelent. Az LMP túlzásnak tartja a város tulajdonában lévő cégek vezetőinek fizetését. A szerződések újratárgyalásakor figyelembe kell venni, hogy e cégek nem piaci versenyzők. Az LMP vállalja, hogy a FEB tagság kifizetéseit felülvizsgálja és az esetleges törvénytelenségek esetén rendőrségi feljelentést tesz. Az LMP kezdeményezni fogja a felügyelő bizottságok átalakítását, szakemberek delegálását és a civilek bevonását a döntésekbe.
Éves bevételi források Az összbevétel Ahogy már említésre került, a KSH felmérése szerint Magyarországon a Budaörsi Kistérség után a dunakeszi a második legfejlettebb. A két település hasonló
gazdasági,
agglomeráció országos
földrajzi
része,
adottságokkal
rendelkezik.
Mindkettő
az
20650000
autópályák
18650000
mellett helyezkednek el,
16650000
Budapest
14650000
szomszédságában
12650000
Budaörs
és
10650000
Dunakeszi
vállalkozási központok is.
8650000
Dunakeszi
6650000
továbbá
Budaörs
ipari
gazdaságát gazdaságával
4650000 2006
2007
2008
2009
hasonlítjuk össze, hogy bemutathassuk, hogy a hasonló alapokból kiinduló két város mennyire más gazdasági fejlődési utat jár be.
11
Dunakeszi nyilvánosságra hozott éves bevételeit elemezve kiderül, hogy a későbbi évekhez képest a legsikeresebb év a 2006-
1 szavazóra jutó városi költségvetési pénz 2009-ben
os – az első hozzáférhető év - volt. Onnantól kezdve a város gazdasági pályája hanyatlásnak
indult,
pedig az ország gazdasági helyzete
és
a
900 000 Ft 700 000 Ft Budaörs
500 000 Ft
Dunakeszi
300 000 Ft 100 000 Ft
régió
Budaörs
Dunakeszi
fejlettsége mást irányzott volna elő. Ezt láthatjuk is Budaörsnél, ahol a fejlődés - leszámítva a 2006-os évi kiigazításokat - töretlen, emelkedő pályát mutat, mely követendő példa is lehetne a városunk gazdálkodását irányítóinak. 2009-ben például Budaörs négy és félszer annyi pénzből gazdálkodhatott, mint Dunakeszi, miközben népessége több, mint 15.000 fővel marad el Dunakeszi népességétől. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosságra vetítetve Budaörsön hatszor annyi pénz jut egy szavazópolgárra, mint Dunakeszin. Adók A város költségvetésének bevételi oldalán nagyrészt a vállalkozási szférát érintő
városi
adónemeket
vesszük
sorra,
hogy
megnézzük,
a
helyi
nagyvállakozásokból származó bevételek elérik-e azt a szintet, amit a nagyvállalkozások száma előrevetít. Annak érzékeltetésére, hogy az egyes adónemekből származó bevételeket nagyságrendileg hogyan ítéljük meg, Budaörs mellett viszonyítási alapnak bevontuk Gödöllőt is. Gödöllő egyrészt közelsége és hasonló összetételű – jobboldali – városvezetése végett került kiválasztásra, másrészt egy kutatás alapján, amely szerint a Dunakeszi Kistérség fejlettségét a Gödöllői követi a Közép-magyarországi Régióban. Így a városunknál fejlettebb és fejletlenebb területekkel való összevetés során egy átfogó képet tudunk adni Dunakeszi gazdálkodásáról. Ehhez a képhez azonban elengedhetetlen hozzátenni, hogy Dunakeszi népességszámban és területnagyságban is a két település felett áll. 12
Iparűzési adóbevétel: Dunakeszin az elmúlt években szolgáltat és kereskedelmi létesítmények sokasága épült. Itt működik az ország második legnagyobb Auchan áruháza. Dunakeszin üzemel a Bombardier-MÁV közös üzeme, ahol az országos igényeken felül norvég vasúti kocsikat is javítanak. A városban működő egyéb nagyobb és kisebb cégek felsorolása szinte lehetetlen. Ilyen gazdasági adottságok mellett a tavaly iparűzési adó jogcímen befolyt egymilliárd forint meglepően kevés a két viszonyítási alapnak választott városhoz képest. Gödöllőn adott évben közel kétszerese, s a korábban összehasonlítási alapként használt Budaörsön majdnem 9-szer akkora adóbevétel folyt be a kasszába.
Iparűzési adóból származó bevétel 2009ben eFt-ban kifejezve 10 000 000 8 000 000 Dunakeszi
6 000 000
Gödöllő 4 000 000
Budaörs
2 000 000 0 Dunakeszi
Gödöllő
Budaörs
13
Építményadó: Dunakeszi népességének exponenciális növekedését a lakópark építések tömege
idézte
elő.
A
részben
ezen
építkezésekből
–
és
az
ipari
létesítményekből – befolyó jövedelmet az építményadóra vonatkozó adatokkal vizsgáljuk.
A
grafikonból
kitűnik,
hogy
Dunakeszi
lakosságszámbeli
különbségei ellenére az építményadóból is városunk részesül a legkisebb arányban. Építményadóból származó bevétel 2009ben eFt-ban kifejezve 900 000 Ft 800 000 Ft 700 000 Ft
Dunakeszi
600 000 Ft
Gödöllő
500 000 Ft
Budaörs
400 000 Ft 300 000 Ft Dunakeszi
Gödöllő
Budaörs
Telekadó: A telekadóval ugyanaz a helyzet, mint az építményadóval, a három említett település közül Dunakeszin messze a legalacsonyabbak a telekadóbevételek. Telekadóból származó bevétel 2009 -ben eFt-ban kifejezve 200 000 Ft 180 000 Ft 160 000 Ft 140 000 Ft 120 000 Ft 100 000 Ft 80 000 Ft 60 000 Ft 40 000 Ft
Dunakeszi Gödöllő Budaörs
Dunakeszi
Gödöllő
Budaörs
14
A gazdasági átláthatóság összefoglalása: Az előző fejezetekben felvázolt helyzetelemzésből kitűnik, hogy Dunakeszi gazdálkodása nem csak a környezető településekhez viszonyítva elmaradott, hanem a saját bevételi forrásait és adottságait tekintve sem képes megfelelően gazdálkodni, miközben adósságállománya meglehetősen magas. Az LMP hangsúlyozza, hogy az elemzett adónemek főleg a vállalkozásokat célozzák, a magánszemélyeket az adókedvezmények miatt kevésbé érintik. Az LMP ennek ellenére sem az adóemelést ösztönzi, hanem az adózók körének kiszélesítését és az eddigi adózási gyakorlat felülvizsgálását. A fenntartható fejlődés alapja, egy hosszú távú terv lefektetése, mely mindenki számára elérhető és számon kérhető. A Dunakeszin előállított GDP folyamatos növelésére, a gazdasági környezet élénkítése van szükség ahhoz, hogy emelkedő pályára állíthassuk a város költségvetését.
c) Szakszerű városfejlesztés Dunakeszin nem csak a közszolgáltatások – tehát a lakosság – kárára történő permanens városbővítésen mutatkozik meg a hozzáértés teljes hiánya. A szűk csoportérdekek által diktált ingatlanberuházásokon – így a pár éve kialakított városrészeken – is a totális koncepciótlanság tükröződik. Az ingatlanfejlesztéseknél jellemző, hogy a beruházást engedélyező település bizonyos mértékű kompenzációt igényel a beruházás profitjából. Dunakeszin ennek a kompenzációnak nem látszik az értéke, hiszen Alagliget I-II illetve a Toldi lakópark sorházainak létesítése során nem épültek garázsok, járdák, játszóterek, parkok illetve az esővíz elvezetése sem megoldott. A Lehet Más a Politika célja az egyéni haszonszerzéstől mentes, szakszerű, szakemberek által történő városfejlesztés megvalósítása.
15
1) Infrastruktúra-fejlesztés A városlakók egészségét és életminőségét befolyásoló egyik legfontosabb tényező a városi közlekedés. A rendszer legégetőbb problémája a hely- és kapacitáshiány, melynek egyik előidézője az egyéni közlekedés túlsúlyba kerülése. Ez rendszerint együtt jár a közösségi közlekedési szolgáltatások leépítésével is. Gyakorlati oldalról nézve a beszűkült közúti kapacitás legnagyobb hatásfokkal bíró okozója a megnövekedett gépjárműszám, mely ok-okozati összefüggésben áll a koncepciótlan ingatlan létesítésekkel. Magyarán, több lakos többszörös gépjármű használatot idéz elő, melynek következtében a városi dugók egyre gyakoribbá válnak. A megoldás egyik kulcsa a közösségi közlekedés fejlesztése, mely többek között a helyi járatok sűrítését, a menetrendek és a jegyárak racionalizálását, várakozásra alkalmas és fedett megállóhelyek kialakítását célozza. A Lehet Más a Politika célja a tömegközlekedés olyan mértékű fejlesztése, amely színvonalas szolgáltatást nyújtva valódi alternatívájává válhat az autóhasználatnak. A szűken vett városokon túlmutató, a város valódi vonzáskörzetét felölelő gondolkodásmódnak tükröződnie kell a közlekedésfejlesztési terveken is. A városi és regionális közlekedés összekapcsolásával a Budapesthez szervesen hozzátartozó agglomerációs térséget be kell vonni a városi vérkeringésbe. Az egyéni közúthasználat csökkentése érdekében a Lehet Más a Politika egyik legfőbb törekvése a BKV busz Dunakeszire történő kihozatala. Ezáltal közvetlenül Dunakeszi-alsó lakosait kötnénk össze a már Pesthez tartozó Káposztásmegyerrel. Fontos kiegészítő elem még a városi kerékpározás infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése. Ezt biztosítandó a közlekedési fejlesztésekre és fenntartásra jutó költségek fix részét kötelezően a kerékpáros közlekedés fejlesztésére kell fordítani az elkövetkezendő években. Szintén lényeges elem a teherfuvarozás szabályozása is, itt a behajtási korlátozások (időbeli, térbeli), díjak és rakodási lehetőségek kombinálásával el kell érni, hogy a mainál sokkal kevésbé legyen zavaró a városi teherszállítás jelenléte.
16
Az utazási idő csökkenése (Dunakeszi-Bp.): A Dunakeszi-Budapest távolság vonattal a hivatalos menetrend szerint 23 perc. Olykor azonban jellemzőbb a 40-50 perces menetidő is, azokban a napszakokban és irányokban, amikor és amerre az utazóközönség nagy többsége vonatozik. A reggeli csúcsidőben rendszeresek a késések és a vonatkimaradások, melynek fő okozói a nemzetközi és a tehervonatok. Az LMP indítványozza a valódi elővárosi vasúti közlekedés kialakítását, ahol csúcsidőkben reggel 6 és 9 óra között, illetve 15 órától 19 óráig a vasúti pálya kizárólag helyközi személyszállítást szolgálja ki. Támogatjuk a Dunakeszi-alsó és Dunakeszi állomások rendbehozatalát, a kulturált várakozóhelyek kialakítását. A gépkocsival ingázók számának csökkenése Dunakesziről naponta több mint tízezer ember ingázik Budapestre. Városunkban a 13.5304 személygépjárműből megközelítőleg mindössze 50 autónak jut P+R parkoló. A környezetvédelmi és a gazdasági okokat is figyelembe véve beláthatjuk, hogy sokkal több P+R parkolóra van szükség. A Lehet Más a Politika programjában kezességet vállal, hogy Dunakeszin és Dunakeszi-gyártelep megállóhelyek mellett modern és a területi adottságokat figyelembe vevő P+R parkolókat létesítünk. Természetesen, a megnövekedett utazó közönség számára a sűrített és a modern vonatközlekedés biztosítása elengedhetetlen. A kerékpáros közlekedési hálózat kiépülése Dunakeszi, a Budapest-Szob kerékpáros útvonal megszakításaként ismert. Az LMP kiemelt programpontja, hogy a hiányzó szakasz a lehető legrövidebb idő alatt pótolásra kerüljön városunk és a főváros között, utat nyitva ezzel a biztonságos és szabályos kerékpáros közlekedés előtt. A másik kiemelt szakasz a Révtől induló és a Duna parton végigfutó kerékpárút, amely Székesdűlőnél csatlakozna a már meglévő szakaszhoz. Az LMP egyik elsődleges törekvései közé tartozik a kerékpártárolók és a B+R parkolók mielőbbi létesítése. 4
KSH (2009)
17
2) A helyi turizmus meghonosítása: Az „emberek az emberekért” típusú hozzáállás lehetőséget teremt a turistáknak arra, hogy természeti és szociális értelemben is közvetlen kapcsolatokat teremtsenek egymással. Az ilyen jellegű turizmushoz nincs szükség nagy beruházásokra, inkább sok kisvállalkozásra. Dunakeszi idegenforgalmi adottságai kihasználására pályázati forrásokat, pályázati támogatásokat kell adni. A Dunának, mint idegenforgalmi kiindulási pontnak kell szerepelnie városunk hosszú távú terveiben. Dunakeszi az európai
kerékpáros
kerékpáros
forgalom
főközlekedési számára
utak
egyikén
fekszik.
szálláslehetőséget
Az
kell
átmenő
biztosítani.
Csónakházak alapításával az evezős sport megújulását kell preferálni, szemben a motoros csónakok zavaró és környezetszennyező előretörésével. Az LMP célja, hogy a helyi turizmus meghonosításával hosszú távon Dunakeszi kedvelt látogatóhely legyen, melyből a város is profitál. 3) Idegenforgalmi rendezvények megújítása: Dunakeszinek a környező településekkel lépést kell tartania. Városunk adottságai megvannak egy olyan színvonalú rendezvény szervezéséhez, melynek népszerűsége országos. Alagon található a lovas világban máig méltán híres tréning telep, melynek története az 1800-as évekig nyúlik vissza. Máig Dunakeszi az egyetlen magyar város, melynek versenyló tréningtelepe van. A városi lóversenypálya minimális ráfordítással működővé tehető. A heti rendszerességgel megtartott versenyek emelnék a város hírnevét és idegenforgalmát, hiszen napjaink a legismertebb dunakeszi lakosa, Overdose. A rendezvény bevételéből finanszírozható a tréning telep lepusztult környezetének felújítása, ami ezáltal idegenforgalmi szempontból is felértékelődne. A versenysportot kiszolgáló létesítmények megépülése elmaradhatatlan, ám korlátozni kell a környék öncélú átrendezését.
18
IV.
A jövő generációja
Az LMP ars poeticájának egyik alappillére a jövő nemzedékekkel való szolidaritás, melyet a fenntartható fejlődés alapoz meg. A gyermekekről való megfelelő gondoskodás társadalmi kötelességünk, hiszen ők egy olyan jövőképnek lesznek majd részesei, amit jelenleg mi alakítunk. Dunakeszin ezt a kérdést tarthatatlan módon háttérbe szorították a betelepítések, hiszen a jelenlegi helyzet elszenvedői leginkább a gyermekek. Az LMP a gyermekek ilyen
módon
történő
elnyomását
elítéli
és
e
gyakorlat
azonnali
megváltoztatását hangsúlyozza.
a) Óvodakérdés Az utóbbi években a hirtelen megugró lakosságszámmal együtt járó tényező a gyermeklétszám illetve a várható születésszám emelkedése is. A helyi gyermekorvosok 700 főre becsülik az ezévi várható születésszámot, míg 2010-ben megközelítőleg 300 gyerek került elutasításra a helyi óvodákból az egész városban. Dunakeszin az állami óvodai ellátottság a jogosultak körének alig felét fedi le, ezzel együtt évről évre növekszik a férőhelyhiány miatt elutasított gyermekek száma is. Egy óvodai csoport törvény által előírt, optimális létszáma 25 fő lehet. Dunakeszin ezt a számot minden csoportban át kell lépni plusz öt fővel, melyre az önkormányzat OKÉV engedélyt kért. Így további probléma, hogy a már minimálisra csökkentett felnőtt létszámra maximális gyerekszám jut. Pozitívumként azonban fontos megjegyezni, hogy 2008-tól több óvodabővítés is történt, mely azonban még mindig nem biztosít kellő lefedettséget, miközben a népességnövekedés tovább folytatódik. Az LMP álláspontja szerint a 2 éve elkezdett óvodabővítések a probléma tüneti kezelései csupán, hiszen a népesedési folyamatok és az óvodai férőhelyhiány kérdése már 4 évvel ezelőtt is problémát jelentett a városi lakosságnak. Alternatív
megoldási
javaslatunkat
az
óvodai
férőhelyhiány
azonnali
enyhítésére a magánóvodákra dolgoztuk ki. Terveink szerint a magánóvodák ugyanolyan mértékű önkormányzati támogatásban részesülnének, mint az 19
állami óvodák, mely az 1 gyermek után járó éves fejkvóta összegének felel meg. Ezáltal ösztönöznénk a magánóvodák létesítését, mivel a támogatás jelentős mértékben könnyít mind a fenntartó, mind a szülők terhein. Ez az ideiglenes megoldás érvényben lenne mindaddig, míg az állami óvodai férőhelyek nem biztosítottak minden helyi gyermek számára.
b) Iskolakérdés Dunakeszin 1998–ban öt általános iskola működött 8 épülettel és 2 középiskola 3 épülettel. 2010-re megszűnt egy középiskola és bezártak egy általános iskolai épületet, miközben a mai gyerekszám többszöröse a 12 évvel ezelőttinek.
1 iskola épületre jutó szavazópolgárok száma 3800 3300 2800
1 iskola épületre jutó szavazópolgárok száma
2300 1800 1998 2002 2006 2010 2010 október október október április október
A grafikonból is kitűnő tendencia alapján a város oktatáspolitikája joggal kritizálható, hiszen jelenleg közel kétszer annyi emberre jut egy iskola, mint 1998-ban. A görbe emelkedő pályára való állításának már meg kellett volna történnie. Az évente születő 650-700 gyermek mellett 2-3 éven belül óriási iskolai férőhelyhiány várható, pedig törvény kötelezi az önkormányzatot az általános iskolai oktatás biztosítására.5 Az öt általános iskolában jelenleg 15 elsős osztályt indítanak. A pedagógus szakszervezetek osztálylétszám
5
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (4)
20
ajánlásával6 számolva megközelítőleg 30 első évfolyamos osztályra lesz szükség a jövőben. A város a helyi oktatási intézmények közül értelemszerűen az egyetlen középiskolára, a gimnáziumra költ a legtöbbet, ami évi 250 millió forintot jelent.7 Az LMP a kiadások ezen részét átcsoportosítaná és általános iskolai intézmények
bővítésére
és
létesítésére
fordítaná,
mivel
a
helyi
önkormányzatokról szóló törvény szerint a középiskolai üzemeltetés a megyei önkormányzat kötelező feladata.8
6
http://www.pdsz.hu/
7
www.dunakeszi.hu
8
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70.§ (1)
21
V.
Egészségügy
Dunakeszin az egészségügyi szolgáltatások is fejlesztésre szorulnak. Az SZTK a város egyre növekvő népessége mellett Göd és Fót lakosait is kiszolgálja, míg fenntartásának költségeit csupán Dunakeszi állja. Az LMP tárgyalásokat
kezdeményezne
a
másik
két
város
polgármesterével
a
fenntartási költségek megosztása érdekében. Városunkban az egyre növekvő lakosság ellenére az orvosok száma évek óta stagnál. A lakosság egészségének megőrzése érdekében az LMP modernizálná a helyi orvosi ellátást. Emellett kezdeményezni fogja, hogy Dunakeszi-alsóra állandó gyermekorvosi rendelő létesüljön. Az LMP kiemelt figyelmet fordít a gyerekek egészségének megóvására. Olykor a megelőzés nem jár alanyi jogon. A környező városokkal ellentétben a helyi önkormányzat egy halálossá válható betegség ellen védettséget jelentő oltáshoz semmilyen támogatással nem járul hozzá. A közel 90ezer Ft-os vakcina gyermekenként hatalmas kiadást jelent egy család számára. A gyermekorvosok 9 éves kortól 18 éves korig ajánlják és tartják szükségesnek a HPV védőoltás alkalmazását. A Lehet Más a Politika minden 18 év alatti leánynak ingyenessé teszi a HPV oltást, aminek segítségével nagy eséllyel védetté válik a méhnyakrák kialakulásával szemben. A város gyermeklétszámának növekedésével együtt megnőtt az SNI, azaz a Sajátos
Nevelési
Igényű
gyermekek
száma
is.
A
helyi
oktatási
intézményekben azonban kevés az erre szakosodott szakember, így sok gyerek ellátatlan marad. Az ilyen gyerekek minőségi nevelése érdekében az LMP a munkahét minden napjára utazó szakembereket rendelne a helyi oktatási intézményekhez. Hosszabb távú célunk állandó munkaviszonyú nevelési
tanácsadók,
esetenként
pszichológusok
alkalmazása
az
intézményekben.
22
a) Sport A tömegsport támogatása és népszerűsítése hosszú távon gyökeresen átalakíthatja az egészségügyet, és végre a megelőzést állíthatja előtérbe. A tömegsportot elősegítő uniós forrásokat könnyen elérhetővé kell tenni az alacsony összegre pályázó kis szervezetek számára is, minden tekintetben segíteni kell a pályázást e téren. A céltámogatások mellett a működési feltételek átalakításával és a közhasznúsági kedvezmények megteremtésével kell fenntarthatóvá tenni a sportcélú nonprofit intézményeket. A városi közlekedésben radikálisan javítani kell a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeit.
b) Közösségfejlesztés Az életminőséget jelentős mértékben meghatározó és az egészséghez is szorosan köthető az emberi kapcsolatok léte és milyensége. Bár ez meglepően
hangozhat
a
népegészségüggyel
összefüggésben,
de
meggyőződésünk, hogy a magyar lakosság testi bajainak egy igen jelenetős része lelki problémákban gyökeredzik, és legjobb orvossága a közösségek megtartó ereje lehet. Dunakeszi alvóvárossá lett mivoltából adódóan a helyi közösségi élet egyre elavultabb. A közösségfejlesztést részben közvetlenül, a létező
közösségek
támogatásával
képzeljük
el.
Ugyanakkor
az
egészségfejlesztés érdekében megvalósítandó egyéb tervek, mint például a sportegyesületek működési feltételeinek biztosítása, a városi kerékpáros közlekedés megteremtése és fejlesztése, a parkok, futópályák létesítése is óriási
hatást
gyakorolhat
a
közösségi
kultúra
és
gondolkodásmód
megerősödésére. Sokkal több közösségfejlesztéssel foglalkozó szakemberre van szükség. A helyi közösségeket szabadidős klubok létrehozásával, amatőr klubvezetők és helyi közösségfejlesztők ingyenes képzésével is támogatni kell. A helybeni közösségek, lakóhelyek, társasházak, munkahelyek, oktatási intézmények által természetesen kialakított közösségeket, egyesületeket, 23
klubokat támogatni kell a helyi adók visszaforgatásával. Az LMP a minket követő generációk mellett elkötelezett, emellett azonban szolidaritást vállal Dunakeszi
korosabb
lakosaival
is,
akiknek
különféle
programokat,
számítógépes tanfolyamokat szervezne, hiszen a testi egészséghez nagyban hozzájárul a mentális egészség is.
24
VI.
Zöld fordulat Dunakeszin
A fenntarthatóság jóval többet jelent a környezetvédelemnél, sőt még az emberi társadalom és az ökoszisztéma viszonyának kérdéseinél is. Az élet alapjait
biztosító
helyi
és
globális
ökológiai
rendszerek
megfelelő
működésének tartós biztosítása csak a társadalom belső viszonyainak fenntarthatósága esetén lehetséges. A társadalom és az ökoszisztéma viszonya sem elsősorban a környezetvédelemről szól. A jól-lét egyáltalán nem csak
az
elfogyasztható,
szolgáltatások
használható
mennyiségén
múlik.
javak Az
és
az
ökológiai
igénybe politika
vehető számára
kulcsfontosságúak a valódi, megélt életminőség nem anyagi összetevői. Egy város életében jelentős szerepet kell játszania a zöld környezetnek. Dunakeszin is mindent meg kell tenni azért, hogy minél több zöldfelülettel rendelkezzünk. Városunkban bevett szokás az ingatlanberuházások javára történő mezőgazdasági külterületek illetve a zöld területek belterületbe való sorolása. Az LMP Dunakeszi zöld területei, értékei mellett áll ki. Támogatja a még rendelkezésre álló természeti értékek védelmét, illetve a lósport és a reptér esetében a rendeltetésszerű fejlesztést. Az LMP fontosnak tarja városunk parkosítását, mely a helyi közösségek létrejöttét és fejlődését is szolgálná a jó közérzet megteremtése mellett. A parkok körüli futópályák kialakításával sportolásra ösztönöznénk a sportolni vágyókat, ami elősegíti egészségük védelmét is. Az LMP szorgalmazza a faültetést is, hiszen a fák fontosabb szerepet töltenek be egy város életében, mint azt gondolnánk. Legtöbben talán csak szeretik
őket,
mert
szépek
és
hozzájárulnak
a
kellemes
környezet
megteremtéséhez. Azt is tudjuk, hogy a fák, erdők jelentik a „zöld tüdőt”, tisztítva a koszos városi levegőt és bizonyos fokig kiegyenlítik az időjárás hatásait. A városi zöldfelületek eső után tovább tartják a nedvességet, mint a beton, és a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben is bizonyos védelmet nyújtanak. Megtörik például a szelet, és képesek részben elnyelni a lezúduló csapadékot.
Az
LMP
célja
egy
természetközeli
városkép
kialakítása
Dunakeszin. 25
VII. Valódi képviselet – megújuló demokrácia Az
ökológiai
mindannyiunk
politika
tipikusan
érdekében
állnak
olyan ugyan,
dolgokért de
a
áll
ki,
versengő
amelyek
részérdekek
érvényesítéséért zajló küzdelemben nem reprezentálódnak. A demokrácia közösségelvű felfogása szerint a közjó meghatározását és érvényesítését is a politika feladatának kell tekinteni. A zöld politikának ezért stratégiai célja a demokrácia deliberatív és részvételi jellegének erősítése, ugyanis csak a közügyekben felkészülten részt vevő állampolgárok közössége képes a képviseleti rendszer felett olyan ellenőrzést gyakorolni, amely szavatolja, hogy a nevünkben megszületendő döntések valóban a közjót szolgálják. Ehhez azonban szükséges az intézményi gazdálkodások és az önkormányzati költségvetés teljes átláthatósága, a képviselők a nyilvánosság és a törvény előtti elszámoltathatósága. Az LMP célja a képviseleten keresztül zajló közösségi önrendelkezés megvalósítása. Az eddigi gyakorlattal szemben megnövelnénk a képviselői fogadóórák számát, a fontosabb kérdésekben pedig lakossági fórumokat szerveznénk. Az önkormányzatok működésének átláthatósága érdekében minimálisra szűkítenénk a zárt ülések elrendelésének lehetőségét a helyi képviselőtestületnél.
Az
Alkotmánybíróságnál
indítványoztuk
az
önkormányzati
törvény 12. §, 4. bekezdés (b) pontjának megsemmisítését, amely lehetővé teszi, hogy a helyi képviselőtestület zárt ülést rendeljen el „a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.”9
9
LMP 2008c.
26
Az LMP képviselői, a helyi önkormányzatba való bekerülésük esetén a minőségi ellensúly szerepét fogják betölteni, a képviselt lakosok érdekeiért pedig igyekeznek a leghatékonyabban kiállni.
27
Írta: A Lehet Más a Politika dunakeszi szervezete Köszönetnyilvánítás: a
helyi
óvodapedagógusoknak,
nevelőnőknek,
pedagógusoknak,
közalkalmazottaknak
és
a
gyermekorvosoknak,
dunakeszi
lakosoknak
a
programírásban való segédkezésükért.
28
Források: -
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
-
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
-
Budaörs honlapja
-
Dunakeszi honlapja
-
Gödöllő honlapja
-
KSH
-
Lehet Más Magyarország! A Lehet Más a Politika választási programja (2010)
-
www.daganat.hu
-
www.pdsz.hu
29
