Duna-menti országok összefogása a Duna Stratégia megvalósításáért
Hajózás és biztonság előadó: Urbán György, elnök
Navigare necesse est, vivere non est necesse. Hajózni kell, élni nem muszáj. Hajózás • A gazdaság szereplője A vizek, amelyek elválasztanak és egyúttal összekötnek területi és gazdasági egységeket, mint hajóutak évszázadok óta szolgálnak a vízi közlekedés pályájaként, az emberek és áruk kapcsolatának vízi országútjaként. • Kultúra, a civilizáció hordozója és terjesztője. • Életforma.
A vízi közlekedés legfontosabb területei • Áru- és személyszállítás, • Komp- és révközlekedés, • Kedvtelési- és sporthajózás.
Hajózás és biztonság
A pálya
Belvízi hajóútjaink • a nemzetközi áru- és személyszállítás főútvonala a Duna, részben a Tisza,
• a belföldi személyszállítás és sporthajózás vizei a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, a Fertő-tó, a Duna és a Tisza mellékfolyói, • a közút és víziút találkozási pontjai a komp- és révátkelések, kikötők.
Hajózás és biztonság
A feladat
Nemzeti Közlekedési Hatóság •
országos illetékességgel látja el a hajózási hatósági feladatait.
Hatáskörében: • érvényesíti a hajózás műszaki, biztonsági, környezetvédelmi előírásait, felügyeli és ellenőrzi azok betartását (úszólétesítmények, hajózási létesítmények); • gondoskodik a hajózás személyi képzési és egészségügyi feltételeiről (képzőszervek engedélyezése, vizsgák szervezése, képesítések kiadása, nyilvántartása, ellenőrzések, stb.); • engedélyezi a hajóforgalom irányítására szolgáló jelek és jelzések elhelyezését, elrendeli a hajózási korlátozásokat és azok feloldását, ellenőrzi a rendelkezések végrehajtását. Szakszerű, jogszerű és hiteles döntésekkel, tájékoztatással óvja a víziközlekedés biztonságát, őrzi a hajózás történelmi tradícióit.
Hajózás és biztonság
A jogszabályok
A hajózás, a vízi közlekedés biztonságának, szabályozásának alapját képező legfontosabb jogszabályok: • • • • •
•
a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló (ADN) 2010 évi VI. törvény a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003.(VI.13.) GKM. rendelet, a Hajózási Szabályzat a hajózási képesítésekről szóló 15/2001.(IV.24.) KöViM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002.(XII.28.) GKM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001.(IV.10.) KöViM rendelet
Hajózás és biztonság
Események
A hajózással, a vízi közlekedéssel összefüggésben a baleseti statisztikák adatai kedvező képet mutatnak: • 2010. évben halált eredményező vízi közlekedési baleset Magyarországon két esetben történt: -
-
az egyik esetben a haláleset a Közlekedésbiztonsági Szervezet vizsgálati jelentése szerint a hajó kialakításától, felszereléstől, a személyzet szolgálat ellátásától függetlenül kialakult helyzet eredménye volt és a hajón tartózkodó utasok fegyelmezetlen viselkedéséből eredt, a másik esetben a balatoni kikötőben tartózkodó vitorlás kishajón szabálytalan körülmények között végzett üzemanyag betöltés során keletkezett tűzesetben szerzett égési sérülések vezettek a későbbi halálesethez.
• 2010. évben személyi sérüléssel járó baleset egy esetben történt : -
a hajók fennakadásából, a vízi út változó jellemzőinek figyelmen kívül hagyásából több esetben fordult elő a hajóút részleges elzárást, hajó leszabadítás szükségességét eredményező esemény, amelyek évek óta visszatérően szokásos helyszínei a Dunán Dunaföldvár, Baja és Nagymaros környéki szűkületek, kisvizes időszak gázlói és hidak környékén a hajóút átmenetek. A hajók felülései rendszerint számottevő sérülést a hajóban nem okoznak, ugyanakkor a leszabadítás során a laza szerkezetű meder esetén a hajóút elfajulását eredményezi, azaz a gázló átalakul, és ahol tegnap biztonsággal el lehetett hajózni egy felakadás után már ez bizonytalan helyzetet eredményezhet.
A baleseti statisztikák tükrében a belvízi hajózásról összességében megállapítható: az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód!
Hajózás és biztonság Úszólétesítmények műszaki vizsgálata, ellenőrzése A vízi közlekedésbiztonság magas szinten tartásának legfontosabb eszköze a prevenció, a veszélyes, hajózásra alkalmatlan állapotok kialakulásának megelőzése
•
műszaki ellenőrzéssel,
•
műveleti ellenőrzéssel,
•
alkalmassági ellenőrzéssel.
Eljárások
Hajózás és biztonság
Műszaki ellenőrzés
Jogszabályban meghatározott időszakonként a hajókat, úszólétesítményeket, ellenőrizzük és felügyeljük a szükséges javítások szakszerű elvégzését.
Hajózás és biztonság
Menet- és műveleti próbák a hajók üzemképességi vizsgálatai során.
Műveleti ellenőrzés
Hajózás és biztonság
Alkalmassági ellenőrzés
A hídépítés vízről történő kiszolgálása és az eredetileg más célra szolgáló bárkákra telepített munkagépek sajátos körülmények között megvalósuló alkalmazását külön eljárásban engedélyezzük.
Hajózás és biztonság
Integrált ellenőrzés
Komp és révközlekedés A folyami- és tavi révek a hajózás és a közúti közlekedés fontos találkozási pontjai. A kompok személy- és járműszállítási tevékenységében kettős (vízi és közúti) biztonsági követelményrendszer érvényesül.
Hajózás és biztonság Hajózási létesítmények: kikötők úszóműves kikötőhelyek
Döntések Hatósági feladatok: Létesítés, használatbavétel és üzemben tartás hajózási hatósági engedélyezése
komp- és révátkelések
úszóműállások
Üzemeltetési szabályzataik jóváhagyása
hajóhidak
veszteglőhelyek vízi sportpályák vízi repülőtér hajókiemelő berendezések (sólyák)
Üzemeltetés jogszerűségének ellenőrzése/szankcionálása
Más hatósági eljárásokban szakhatósági közreműködés
Adatok I.
Hajózás és biztonság
Magyarországi hajózási létesítmények a számok tükrében -
Folyami áruforgalmi kikötők
Kereskedelmi kikötők száma, rendeltetése 40 35 30 25 20 15 10 5 0
38
10 3
1 Duna
országos közforgalmú
Tisza közforgalmú
saját használatú
Kikötői hajóállások száma 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
88
34
országos közforgalmú kikötő
34
közforgalmú kikötő
saját használatú kikötő
Rakodásra alkalmas parthossz: 15,6 km (1 hajóállást 100 méterrel számolva).
Adatok II.
Hajózás és biztonság
Magyarországi hajózási létesítmények a számok tükrében -
Kedvtelési célú (kishajók és csónakok fogadására alkalmas) kikötők
Kishajók és csónakok fogadására alkalmas kikötők területi megoszlása Fertő-tó
6
Velencei-tó
6
Kikötőhelyek területi megoszlása
Fertő-tó 426 Velencei-tó 726
Balaton
Balaton 7603
98
Körösök
2
Körösök 79
1
Tisza
Tisza 1378
23
Szentendrei Dunaág
Ráckevei Dunaág 122
Ráckevei Dunaág
5
Duna
Duna 615 9
0
20
40
60
80
100
0
120
1000
2000
3000
4000
5000
6000
Kikötőhelyek rendeltetés szerinti megoszlása 98
Fertő-tó Velencei-tó
328
178
543 1968
Balaton 4
Körösök
5635
75
Tisza
1378
Szentendrei Dunaág Ráckevei Dunaág
122 125
Duna 0
490 1000
2000
3000 Köf orgalmú
4000
Saját használatú
5000
6000
7000
8000
Adatok III.
Hajózás és biztonság
Magyarországi hajózási létesítmények a számok tükrében Kompok, révek
-
Kompok, révek területi megoszlása
Átkelések technológiája
25 20
20
Duna
20
Szentendrei Dunaág Ráckevei Dunaág
Szabadon közlekedő 30
Velencei-tó
15
Balaton Tisza 10
Köteles 33
Szamos Bodrog 5
Sajó
5
4
5
Körösök
3 1
2
1
2
0
Köteles
33
Szabadon közlekedő
Átkelési technológia területi megoszlása
30
1
20
20
0
5 Duna
10
Szentendrei Dunaág
15 Ráckevei Dunaág
3
5
5
3
20 Velencei-tó
Balaton
25 Tisza
Szamos
2
1
2
1
30 Bodrog
Sajó
35 Körösök
Alágazati csomópontok
Hajózás és biztonság
Országos közforgalmú kikötők
Mosoni-Duna Győr-Gönyü OKK Budapest-Csepel MAHART Szabadkikötő Bajai OKK
Hajózás és biztonság
Országos Közforgalmú Kikötők I.
Győr-Gönyü OKK (Út – vasút – víziút) Régen
és ma
Hajózás és biztonság
Országos Közforgalmú Kikötők II.
Budapest-Csepel OKK (Út – vasút – víziút)
Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
FERROPORT Fedett Átrakó és Raktározó Kft.
MOL NYRT. Bázistelep
DUNATÁR Kőolajterméktároló Kereskedelmi Kft.
Csepeli
EURO-TANKHAJÓ Bt.
2010. során került sor a RO-RO terminál hajózási használatbavételének engedélyezésére. 2011-ben a kikötő üzemeltetési szabályzata kerül felülvizsgálatra.
hatósági
és
Hajózás és biztonság
Országos Közforgalmú Kikötők III.
BAJAI OKK (Út – vasút – víziút)
Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt.
ÁTI DEPO ZRT.
AGRO-HANDEL Kft.
AGROSZIGET Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
ÁTI DEPO ZRT.
RO-RO kikötő
Hungária
Hajózás és biztonság
Emberi tényezők I.
Képzés Önálló hajóvezetésre jogosító képesítés csak jóváhagyott képzési tematika és tanúsított képzési helyen szerezhető meg.
•
•
belvízi képzés a NKH által központilag kiadott tematikái alapján;
tengerész képzés az modell kurzusai alapján történik.
IMO
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Kedvtelési
Belvízi hivatásos Tengerész képzőszerv ek 2009 2010 2011
Hajózás és biztonság
Emberi tényezők II.
Képzés • A tengerészek és a veszélyes áru szállítás szakértői rendszeres ismeretfelújító továbbképzésen vesznek részt • A technika fejlődése folytán már évek óta szimulátor segítségével is folyik a tengerész oktatás • A jóváhagyott tanfolyamok mellett megjelent a távoktatás, az elearning. • A NKH az általa jóváhagyott képzéseket rendszeresen ellenőrzi!
Hajózás és biztonság
Emberi tényezők III.
Vizsgáztatás • A vizsgáztatással kapcsolatos hatósági feladatok egy kézben összpontosulnak, a NKH-nál, (5-7 ezer vizsgázó évente, ennek 80 %-a kedvtelési célú). • A vizsgákon a számítógépes elméleti vizsgáztatás kerül bevezetésre, a lehetséges vizsgatárgyak esetében. • A vizsgaanyag fejlesztése és naprakészen tartása folyamatos szakértői feladat.
Hajózás és biztonság
Tervek
Nyilvántartás • A személyek által megszerzett képesítéseket a Hajózási Információs Rendszerünkben (HIR) tartjuk nyilván.
• A társhatóságok és az arra jogosult külföldi szervek is betekintést kaphatnak, akár online eléréssel. • A vízirendészet EDR készülékek segítségével hozzáférést kap a nyilvántartáshoz (igen-nem). • Az Európai Tengeri Biztonsági Ügynökség (EMSA) felé jelenleg kialakítás alatt van a megfelelő adatkapcsolat, tengerészeink képesítéséről.
Tervek
Hajózás és biztonság
Biztonságosabb kártyaokmányok kerülnek bevezetésre A FELDOLGOZÁS NAGYVONALÚ ÁBRÁJA
HIR ORACLE táblák
INTERFACE Oracle tábla
ÚJ_HAJOS SORSZAM Oracle tábla
HIR Windows alkalmazás
UJHAJOSKARTYA Windows alkalmazás
KÁRTYA NYOMTATÓ RUTINOK
Hajózás és biztonság
Képesítő okmányok: • Belvízi hajóvezetői bizonyítvány: 1. ‘A’ kategóriájú hajóvezető 2. ‘B’ kategóriájú hajóvezető • Kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány: • Kishajó és jetski bizonyítvány:
Tervek
Hajózás és biztonság
NKH Forgalmi Ügyelet
Folyami Információs Szolgáltatások (RIS) - elektronikus adatfeldolgozás és továbbítás amely kiterjed: • Hajósoknak szóló hirdetmények (Nts) nyelv független formában történő továbbítására. • Elektronikus üzenetek (ERI) feladására, fogadására és továbbítására és válaszüzenetekre. • Hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS) működtetésére. • Elektronikus térképmegjelenítő (Inland ECDIS).
Elektronikus üzenetek
Hajósoknak szóló hirdetmény
hajózási rendszerre
• NKH által megbízott üzemeltető szervezet a RSOE.
Elektronikus hajózási térkép
Hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS)
Hajózás és biztonság
EU pályázatok
Európai Uniós projektek és az NKH • IRIS II projekt – a hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS)
részeként 150 db Inland AIS készülék és tartozéka kerül használatba adásra a projekt kapcsán. A készülékek vagyonkezelője az NKH. Az AIS készülék kötelező használatának bevezetése a magyar Duna szakaszon 2011. július 1 kerül előírásra a magyar lajstromban szereplő úszólétesítmények számára.
• Neli – Dunai hajózási oktatási akcióterv, E learning bevezetése. NKH az elektronikus vizsgáztatást (SZEV) szándékozik bevezetni 2011-ben.
• Wanda – Hulladékkezelés a hajózásban . A hajón keletkezett hulladékok
(szennyolaj, szennyvíz, kommunális hulladék) átvétele egy kimondottan erre a célra épített vízijárművel. Jelenleg kizárólag a szárazföld felé lehet átadni ezeket a hulladékokat. Az úszó- és hajózási létesítmények (kikötők) alkalmassá tétele a hulladék átadására NKH feladat lesz.
• Newada – a Dunamenti országok együttműködése a Folyami Információs Szolgáltatás víziúthoz, vízjáráshoz, vízálláshoz kapcsolódó elektronikus adatcsere kialakításához és a belvízi elektronikus térképi megjelenítő rendszerbe (Inland ECDIS) történő beillesztése.
A projektekben az NKH közreműködője az RSOE.
Hajózás és biztonság Nemzetközi kapcsolatok: Európai Unió DG Move • belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai, • folyami információs szolgáltatások Európai Tengerészeti Ügynökség képviselet
Biztonsági
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
Az NKH • a NATO Vészhelyzeti Tervező Testület Közlekedési csoportba, • a Duna Bizottságba és • A Rajnai Központi Hajózási Bizottságba belvízi hajózási szakértőt delegál.
Együttműködés I.
Hajózás és biztonság
Együttműködés II.
Hajózási szakterület hazai együttműködő partnerei: •
Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Egyesület (RSOE)
•
Dunai, Tiszai és Rendőrkapitányságok
•
Révhajósok Országos Szövetsége
•
Személyhajósok Országos Szövetsége
•
Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ)
•
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
•
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
•
Tengerészeti Akkreditáló Szervezet
•
Magyar Tengerészek Egyesülete
•
Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány
Balatoni
Vízirendészeti
Hajózás és biztonság Köszönöm a figyelmet!
