2010. január 29.
Drogfüggőség és egyéb addiktológiai problémák Demetrovics Zsolt ELTE PPK PI Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Addiktológiai Tanszéki Szakcsoport
[email protected]
Kémiai és viselkedési addikciók
Az addikciók kapcsán általában a kémiai függőségekre gondolunk, pedig a függőségek jelentősebb részénél nincs jelen kémiai anyag
Addiktológia: - egységes szemléletben kezeli ezeket a zavarokat, bár - ez ma még nem tükröződik a diagnosztikus rendszerekben 2
Függőség, addikció
3
Félrevezető koncepció, mivel nem a függőség a központi jelentőség, hanem az ártalmasság Különbséget kell tenni a függőség hétköznapi és klinikai jelentése között: a különbség az ártalmasságban rejlik Az „ártalmas használat” vagy „ártalmas viselkedés” jobban fedi a tényleges tartalmat Az esetek döntő többségében nem önmagában a kémiai anyag vagy a viselkedés az ártalmas; az ártalmasság több tényezőtől függ
Az „obszesszív-kompulzív spektrum” hipotézis (Hollander, 1993) Bizonyos zavarok jelentős hasonlóságokat mutatnak tüneti, diagnosztikai jellemzőikben etiológiájukban hasonló neurobiológiai háttérmechanizmusok (szerotonin, dopamin) kezelés rokon jellemzői ugyanakkor különbségek a kompulzív, illetve impulzív jellemzők tekintetében 4
A Hollander és Wong (1995) által az „obszesszív-kompulzív spektrum” részeként azonosított zavarok és „klasszikus” elhelyezkedésük diagnosztikus rendszerekben Impulzuskontroll zavarok
kóros játékszenvedély trichotillománia szexuális kompulziók önsértő magatartásformák kleptománia kényszeres vásárlás Impulzív személyiségzavarok
5
antiszociális személyiségzavar borderline személyiségzavar
A Hollander és Wong (1995) által az „obszesszív-kompulzív spektrum” részeként azonosított zavarok és „klasszikus” elhelyezkedésük diagnosztikus rendszerekben Szomatoform zavarok
hipochondriázis test-diszmorfiás zavar Disszociatív zavarok
deperszonalizációs zavar Evési zavarok
anorexia nervosa falásrohamok
6
izomdiszmorfia
A Hollander és Wong (1995) által az „obszesszív-kompulzív spektrum” részeként azonosított zavarok és „klasszikus” elhelyezkedésük diagnosztikus rendszerekben Szkizo-obszesszív zavarok deluzív obszesszív-kompulzív zavar szkizotip obszesszív-kompulzív zavar obszesszív szkizofrénia Tic zavarok Tourette-szindróma Neurológiai zavarok Sydenham chorea epilepszia autizmus
7
Huntington-betegség
További viselkedési addikciók Szexuális addikciók Exhibicionizmus Fétisizmus Frotteurizmus Pedofília Szexuális mazochizmus és szadizmus Transzvesztita fetisizmus stb. További viselkedési addikciók Internetfüggőség Munkafüggőség
8
Vallási addikciók
További viselkedési addikciók További viselkedési addikciók Internetfüggőség Munkafüggőség Testedzésaddikció Kényszeres gyűjtögetés Kodependencia Patológiás bőrcsipkedés Egészségizmus - orthorexia Metroszexualitás
9
| |
hipochondriázis
| | | | |
önsértő magatartásformák szexuális kompulziók borderline személyiségzavar
| | | |
antiszociális személyiségzavar
10 kockázatkerülés Tourette szindróma trichotillománia falásrohamok kényszeres vásárlás kleptománia kóros játékszenvedély
|
deperszonalizációs zavar
kompulzív | |
anorexia nervosa
test-diszmorfiás zavar
kényszerbetegség
Az „obszesszív-kompulzív spektrum” részeként azonosított zavarok elhelyezkedése a kompulzív-impulzív spektrum mentén; Hollander és Wong (1995) alapján impulzív |
kockázatkeresés
Az „obszesszív-kompulzív spektrum” betegségeinek közös jellemzői
11
a repetitív és többnyire ritualizált viselkedés gátlásának, sőt többnyire akár késleltetésének is a képtelensége, függetlenül attól, hogy a viselkedés inkább a szorongás elkerülését, a diszkomfort érzés leküzdését, avagy az aktuálisnál kellemesebb állapot elérését, az élvezet maximalizálását célozza
Impulzuskontroll zavarok
„Hivatalos” Impulzuskontroll zavarok – – – – – –
13
kóros játékszenvedély trichotillománia kleptománia pirománia intermittáló explozív zavar onichphágia
Az impulzuskontroll zavarok jellemzői
14
A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak, késztetésnek, amelynek a végrehajtása önmagára vagy másokra nézve ártalmas Az cselekvés végrehajtása előtt fokozódó feszültség és aktiválódás (arousal) A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, átmenetileg örömet, kielégültséget okoz. A cselekmény után megbánás, bűntudat vagy önvádolás jelentkezik. ⇒ betegség akkor, ha a tünetek jelentősen zavarják a személy vagy környezetének mindennapi életvitelét!!!
Kóros játékszenvedély
Definíció
16
Szociális vagy rekreációs játék Excesszív/ mértéktelen játék: A problémás játék elnevezés a szerencsejátéktevékenység azon mintázataira utal, amelyek megzavarják, károsítják a személyes, interperszonális vagy foglalkozásbeli működést. A patológiás/kóros játékszenvedély (PG) a problémás játéknál súlyosabb; a DSM-IV az impulzuskontroll zavarok között tartja számon.
Epidemiológia Európában eddig felnőtt populációs reprezentatív vizsgálat csupán NagyBritanniában, Spanyolországban, Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Izlandon és Svájcban készült A problémás és a patológiás szerencsejáték együttes életprevalenciája 1% 6,9%. – Problémás: 0,8% - 5,2% között – Patológiás: 0,3% - 1,7% között Bár a férfiak között 2-3-szor gyakoribb az előfordulás; a nők körében növekvő tendencia tapasztalható. Rizikófaktorok: kisebbségi csoporthoz való tartozás, alacsony szocioökonómiai státusz, nagyvárosi élet, egyedülálló családi állapot, fiatalabb 17 életkorban való kezdet, szülők körében problémás szerencsejáték
Balázs H., Demetrovics Zs., Kun B. (2010). Kóros játékszenvedély. In Demetrovics Zs., Kun B. (szerk.), Az addiktológia alapjai IV.. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (megjelenés alatt)
Lefolyás (1) „nyerő időszak” - nyereség > tolerancia > kontrollvesztés - Ez az időszak a győzelem, az erő, a gazdagság, az omnipotencia érzését kölcsönzi a játékosnak. - A veszteségek ebben az időszakban - a játékosok beszámolóiban - eltörpülnek, s a nyereségek felnagyítása mellett a veszteségek tagadása, degradálása vagy racionalizálása jellemző. 18
Lefolyás
19
(2) „veszteség időszaka” - Gyakran egy nem várt veszteség indítja ezt a szakaszt. - A veszteséget nem egyszerűen kellemetlen, szorongás- és stresszteli élménynek éli meg, hanem sorscsapásként, pontosabban nárcisztikus csapásként. - Az omnipotens érzések ekkor csökkenhetnek, a játék egyfajta „elkopása” jelenhet meg, és megindul a veszteség „hajszolása”, a kényszer a veszteségek visszanyerésére. - Ezzel párhuzamosan jellemzővé válik a játékszenvedély titkolása, állandóvá válnak a kölcsönök, és gyakran esik áldozatul a családi kassza is a játékos pénzhiányának. A komorbid állapotok is gyakran ilyenkor válnak láthatóbbá. - Az ilyenkor kapott anyagi segítséget a játékos gyakran „nyereségként” értékeli, s nem a helyzete rendezésére, hanem a játékba való visszaforgatásra használja fel.
Lefolyás
20
(3) „kétségbeesés időszaka” - kifogynak a kölcsön-források, teljessé válik az anyagi csőd - immorális és/vagy illegális cselekedetek, csalások, sikkasztások - irreális hit a jövendő nagy nyereségről (4) A „feladás vagy reménytelenség szakasza” - a játékos nem kergeti tovább a „mindent visszanyerek” irreális fantáziáját
Kóros játékszenvedély etiológia
21
pszichológiai megközelítések – tudattalan vesztési vágy – omnipotencia hite – kognitív torzítás a játék kontrollálására vonatkozóan – az intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására való képtelenség – önmaga ellen fordított agresszió – megváltozott identitásállapot elérése neurobiológiai kutatások
Trichotillománia - Kóros hajtépegetés
Trichotillománia - Tünettan
23
nyugalmi helyzetben (TV nézés, olvasás közben) fokozottan jelentkezik a hajszál kitépése jellegzetesen ritualizált formában történik gyakori a kitépett hajszálak megnyalása, megrágása, megevése (trichophagia) – esetleges fogproblémák jelentkezhetnek – gyomor-bél problémák kialakulhatnak előfordul a szempillák, szemöldök, illetve a szeméremszőrzet tépegetése is
Trichotillománia - Tünettan
24
először bőrgyógyászok írták le (1889) (ma is gyakran bőrgyógyászhoz fordulnak a tünetekkel) 0,6%-os életprevalencia érték (USA), de magasabb értékek is! általában 10-14 év között indul a betegség a felnőtt betegek négyötöde nő (de gyerekkorban kb. 50-50%) átlagosnál magasabb iskolai végzettség általában krónikus lefolyás
Munkafüggőség
A fogalom eredete
Wayne E. Oates (1971) – „Egy munkaalkoholista vallomásai” – „workaholic”, „workaholism” – –
26
Az alkoholizmus jelenségéhez hasonlította, innen az elnevezés A munkafüggőség megjelenését a gazdasági fejlődéssel, az átlagéletkor megemelkedésével magyarázza
A fogalom meghatározása Oates (1971): A munkafüggőség olyan viselkedés, amelynek lényege, hogy a személynek folyamatos, kontrollálhatatlan és túlzott szüksége van arra, hogy dolgozzon, miközben mindez kedvezőtlen hatással van az egészségére, boldogságára és társas kapcsolataira. 27
A munkavégzés típusai Spence és Robbins (1992) alapján Típus
28
Involváltság
Késztetés
Élvezet
Munkarajongó
magas
alacsony
magas
Munka-alkoholista
magas
magas
alacsony
Rajongó munkaalkoholista
magas
magas
magas
Elkötelezetlen dolgozó
alacsony
alacsony
alacsony
Nyugodt dolgozó
alacsony
alacsony
magas
Kiábrándult dolgozó
alacsony
magas
alacsony
A munkafüggőség jellemzői (Robinson és Flowers, 2004)
29
perfekcionizmus túlbuzgóság alacsony önértékelés csak a túlzott mennyiségű munka után érzik – valamennyire – elégedettnek magukat akkor is száz százalékos erőbedobással dolgoznak, ha a cél sokkal kevesebb befektetéssel is elérhető lenne a munkafüggő számára a hétvégi munka nélkülözhetetlen az egészséges személy munka közben a szünidőről ábrándozik, a munkafüggő a szabadidő közben nem tud másra gondolni, csak a munkára a gyenge énerőt gyakran külső megerősítésekkel próbálja kompenzálni, s ennek érdekében mindent meg akar tenni, hogy főnöke és munkatársai elismerjék.
Keményen dolgozó vs. munkafüggő (Robinson, 2000)
30
Keményen dolgozó
Munkafüggő
A munka csupán egy elvégezendő feladat
A munka biztonságot ad, általa elkerülheti a bizonytalanságot és a váratlan helyzeteket
Képes nemet mondani egy munkára, ha az a családi élete vagy szabadideje rovására menne
A munka életének minden területét uralja, ez irányítja családi életét és szabadidejét, teljesen elvonja családjától, magánéletétől
A munka ugyanolyan cselekedet, mint a többi
A munka adrenalint jelent a számára
Képes határt szabni a munkának, Nem képes nem dolgozni, lélekben akkor is nem viszi haza munkáját a fejében dolgozik, ha fizikailag mást csinál
A munkafüggőség következményei I.
31
Egészségügyi panaszok fáradtság fejfájás szédülés allergiák légszomj tic mellkasi fájdalom emésztési zavar fekély szívinfarktus, stroke
A munkafüggőség következményei II.
32
Viselkedésbeli változások nyugtalanság álmatlanság kikapcsolódási képtelenség feledékenység koncentrációs nehézségek hiperaktivitás ingerlékenység türelmetlenség agresszió hangulatingadozás
A munkafüggőség következményei III. Családi következmények csökkent szociális működés szerepzavarok csökkent intimitás csökkent empátia kevesebb kommunikáció rosszabb problémamegoldás érzelmek kifejezése alacsony egymás életébe való involváltság csökkenése válás
33
Etiológia I. Értelmezési keretek Addikció-elmélet – A munkavégzés során megemelkedett adrenalin-szint rabjává válik – Háttérben az adrenalin-rendszer zavara állhat – Azonban: egyszerre sok tényező hat az adrenalin-háztartásra – pl. nikotin, koffein, fizikai aktivitás, stressz, munkavégzés Az adrenalin-elmélet nem alátámasztott Vonás-elmélet –
–
34
Vonás-specifikus elméletek Háttérben specifikus személyiségvonások – pl. obszesszív-kompulzív vonások, magas energiaszint, A-típusú személyiség (teljesítményorientált, versengő, ellenségesség, türelmetlenség, nem képes lazítani, rögeszmés időféltés, állandóan megfeszített izmok, nem csillapuló versengési láz), magas önmonitorozás, dominancia Általános vonások elmélete A főbb személyiségjegyek mentén (Big Five) ragadja meg a munkafüggőséget Túlzott lelkiismeretesség szerepe
Etiológia II.
Tanulás-elmélet – – –
Pszichodinamikai elmélet – – – – –
35
Megerősítések szerepe Megtanulja, hogy munkával kezelje problémáit, csökkentse feszültségét Megtanulja, hogy a dicséret teljesítményhez van kötve, csak úgy nem jár (feltételhez kötött szeretet) Szülők túl magas elvárásai, a gyerekeknek tökéletesnek kell lenniük A szülők elvárják, hogy büszkék lehessenek gyermekeikre Úgy érzik, nem lehet otthon a problémákról beszélni, titkolózás jellemző, nincs nyílt kommunikáció A gyerekek megtanulják, hogy nem „oké” játszani és vidámnak lenni. A gyerekek sosem érzik elég jónak magukat, bűntudat és alacsony önértékelés alakul ki
Vallási addikciók
A fogalom eredete
37
Leo Booth (1995) lelkész – „When God becomes a drug. Breaking the chains of religious addiction and abuse” c. könyve 12 lépéses programot ajánl számukra Bár a jelenség már a különféle vallások kialakulása óta létezik, ugyanakkor leírása újkeletűnek számít Már Freud (1927) is utalt rá az „Egy illúzió jövője” c. könyvében vallás = kollektív neurózis, megjelenési formája leginkább a kényszerbetegségre hasonlít
A betegség tünetei I.
38
ismétlődő ellenállhatatlan késztetés vallással kapcsolatos mentális és viselkedésbeli tevékenységekre vonatkozóan kontrollvesztés a káros következmények ellenében történő folytatás a függőség tárgya itt a vallással kapcsolatos, amely gondolatok (pl. imádkozás) és cselekedetek (pl. vallási rituálék, templomba járás, adakozás, hittérítés) formájában jelennek meg
A betegség tünetei II.
39
a személy minden egyéb tevékenységét (munkáját, szabadidejét, társas kapcsolatait stb.) a vallásnak rendeli alá
merev, rigid, fekete-fehér gondolkodás
alapvető élménye a szégyen- és a bűnösség érzete
perfekcionista, célja a bűnmentes élet
a hibázást egyenértékűnek tekinti a bűnnel
alacsony önértékelés jellemzi
A betegség tünetei III. nem csak magával elégedetlen, de másokat sem képes elfogadni (mivel őket is bűnösnek tartja) intoleráns más csoportok tagjaival szemben mágikus gondolkodásmód jellemzi, minden felelősséget Istennek tulajdonít semmilyen témában nem mer kérdezni, mivel az hitetlenséget jelentene 40 kényszerbetegséggel szoros kapcsolat
Testedzésfüggőség
Sport és egészség
42
A sport szerepe felbecsülhetetlen az egészségvédelemben és az egészségfejlesztésben, hatása a testi és lelki egészségre alapvető. Az optimális mennyiségű és minőségű sporttevékenység mind a fizikai, mind a pszichés egészségre kedvező hatással van; felnőttek és gyermekek, illetve serdülők esetében egyaránt. Ezen pozitív hatása ellenére azonban, a sporttevékenység bizonyos esetekben addiktívvá is válhat, s kedvezőtlenül befolyásolhatja a személy egészségét.
Testedzés-függőség meghatározása I.
43
Túlzott mértékű sporttevékenység, amelyben zavart szenved és károsodik a személy testi, lelki, társas vagy egyéb más területet érintő működése A testedzés uralja a személy mindennapjait; gondolatait csakúgy mint az érzéseit (sóvárgás) és a viselkedését. Tolerancia, azaz egyre nagyobb mennyiségű testedzésre van szüksége A testedzés hiányában, annak akadályozásakor jellegzetes megvonásos tünetegyüttes alakul ki A túlzó mértékű testedzés annak ellenére fennmarad, hogy a személy észleli, hogy az élete egyéb területét érintő ártalmakat szenved Hangulatmódosító hatása van Visszaesés, azaz a túlzott mértékű testedzésnek újra és újra nem sikerül gátat szabni
Testedzésfüggőség meghatározása II.
44
Kizáró jellegű kritérium, hogy a túlzó mértékű testedzést ne lehessen más mentális zavarral jobban magyarázni (pl. Anorexia nervosa részjelensége lehet)
Elsődleges és másodlagos forma (más pszichiátriai betegség velejárójaként)
Kényszeres gyűjtögetés
Definíció és tünetek I.
46
először 1947-ben írták le: egy New Yorkban élő testvérpár lakásán 120 tonna hulladékot találtak
Definíció és tünetek II.
47
Faber és Gross (1993): a kényszeres gyűjtögetés (compulsive hoarding) hajlam arra vonatkozóan, hogy a személy tárgyakat halmozzon fel ne legyen képes megválni tőlük ne legyen képes csak korlátozottan birtokolni azokat ez a szokásforma akadályozza a személyt a személyes életterének megfelelő használatában jelentős distresszt és az életben való működés zavarát eredményezi
Definíció és tünetek III.
48
a gyűjtögetés tárgya bármi lehet nem értékes tárgyak (pl. régiségek, festmények) gyűjtése, hanem amelyeknek általában nincs anyagi vagy eszmei értéke, felesleges a háttérben sokszor az az aggodalom áll, hogy elfelejt vagy elveszít valami fontosat veszélyes – nem megfelelő higiénés körülmények, fertőzéseket terjesztő állatok elszaporodása, fizikai sérülések (pl. magasból lezuhanás), tűzveszélyesség, stb.
Definíció és tünetek IV.
49
bár a kényszerbetegség részeként is megjelenhet, önálló formában is létezik A kényszerbetegség mérése során (YBOCS) 4 dimenziót kaptak (Leckman és mstai, 1997): – kényszergondolatok és ellenőrzés – szimmetria és rend – tisztaság és mosás – gyűjtögetés (felhalmozás) Szintén a YBOCS-ot használva a személyek 5 csoportját különböztették meg (Calimari és mtsai, 2004): – Gyűjtögető – Sérüléstől rettegő – Beszennyeződéstől, fertőzésektől rettegő – Pontosságra, rendre törekvő – Kényszergondolatokkal teli
Definíció és tünetek V.
50
Különbségek a kényszerbetegség többi formájához képest viselkedésüket értelmesnek, racionálisnak tartják viselkedésüket akár szociálisan kívánatosnak tarthatják rosszabb a betegségbelátásuk kezelésük kevésbé sikeres kevésbé depressziósak gyakoribb valamilyen személyiségzavar
Kényszeres vásárlás
Előzmények
52
Kraepelin (1915): ‘oniománia’ Bleuler (1930) is utalt rá impulzív vonások hangsúlyozása – pl. kontrollvesztés, a következmények belátásának képtelensége kleptomániához, piromániához hasonlónak tartották
Definíció
53
Faber és O’Guinn (1989): a kényszeres vásárlás összetevői – krónikus, visszatérő jelleg – a negatív eseményekre való válaszként jelenik meg – kontrollvesztés jellemzi – ártalmas következményei vannak a személyre és környezetére nézve. A személy túlzott és nehezen kontrollálható kényszert, vágyat érez arra, hogy vásároljon valamit. DSM IV-ben nem szerepel
Tünetek I.
54
gyakrabban vásárolnak ajándékot, mint mások (maguknak vagy másoknak) kevesebbszer vesznek olyan dolgokat, amire szükségük lenne vásárlást kiváltó/befolyásoló tényezők: – külső ingerek (látvány, illatok, világítás, kirakatok, kiárusítás, stb.) – negatív érzelmi állapotok (depresszió, stressz, unalom) – énkép, énideál (pl. túlsúlyosság érzete)
Tünetek II.
55
leggyakrabban egyedül mennek vásárolni másoknál szívesebben vesznek márkás vagy neves tervező által készített termékeket nők: cipők, táskák, kiegészítők, ékszerek, kozmetikai cikkek férfiak: elektronikai és műszaki cikkek
Tünetek III. gyakrabban használják hitelkártyájukat több hitelkártyájuk van gyakran halmoznak fel adósságokat vásárlás közben: izgatottság, feldobottság, utána viszont: levertség, bűntudat, önvád
56
Epidemiológia életprevalencia-érték: 2-8% között túlnyomó többségük (85-90%) nő depressziósok körében különösen gyakori általában 18-30 éves korban kezdődik a betegek átlagéletkora 31 és 41 év közötti
57
Etiológia I.
58
genetikai, családi, személyiségbeli és társadalmi tényezők együttesen befolyásolják a betegség kialakulását genetika: – elsőfokú rokonok körében gyakoriak a pszichiátriai problémák (depresszió, alkoholproblémák, drogfüggőség) – rokonaik körében gyakori az egynél több pszichiátriai zavar együttes jelenléte – szerotonerg rendszer érintettsége család: jutalmazás szerepe – gyakoribb a jó viselkedés ajándék vásárlásával való jutalmazása – pénz gyakoribb jutalmazási eszköz
Etiológia II.
személyiség (analitikus elméletek): – alacsony önértékelés – széttöredezett szelf érzetének korrekciója – szelf-tárgy kapcsolatának megteremtése – üresség érzésének kezelése – korai szexuális abúzus szerepe
társadalom: – – –
59
fogyasztói társadalom anyagias szemlélet divat
Köszönöm a figyelmet!
