Dráma és tánc 5. évfolyam
1. MŰVELTSÉGI TERÜLET Dráma és tánc 1.1 A tanterv alapjai és forrásai - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és a rendelet mellékletét képező Nemzeti alaptanterv (Nat) - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletét képező kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára - A Magyar Drámapedagógiai Társaság kerettantervi ajánlásai a helyi tantervek készítéséhez
1.2 Összesített óraterv Óraszám:
36/év 1/hét
Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör sorszáma
Témakör
Óraszám
1.
Csoportos játék és megjelenítés
6
2.
Rögtönzés és együttműködés
6
3.
A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
8
4.
Történetek feldolgozása
8
5.
Megismerő és befogadóképesség
4+4*
6.
Összes óraszám
36
* A szabadon tervezhető 10% keretéből használtható fel a Megismerő és befogadóképesség témakör. 1.3 Témakörökhöz tartozó tananyagok megnevezése:
Dráma és tánc 5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Csoportos játék és megjelenítés Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés játékai. 2
Órakeret 6 óra
Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok; ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok. A kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztése. A tematikai egység Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök nevelési-fejlesztési céljai helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata; Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok anyanyelvi Általános mozgásos/táncos A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Törekvés a jól kommunikáció A bemelegítés: az egész csoportot figyelmének tudatos formált, nyelvileg igényes beszédre és a tanuló részt vesz verbális megmozgató kapcsolatteremtő összpontosítására, fegyelmezett megfelelő artikulációra. és nonverbális gyakorlatok (pl. utánzásos gyakorlatok, feladatvégzésre A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát kommunikációs lánc-játékok). - társainak, önmagának és a felnőtt tükröző kiejtésmód eszközeinek játékokban, Táncos mozgások egész csoportban, világ érzékeny megfigyelésére alkalmazása. megtapasztalja az majd kis csoportokban (pl. mozgás - önismeretre, saját álláspontjának A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a önkifejezés több zenére a tanár irányításával). képviseletére, s társai véleményének hangmagasságváltás és a hanglejtés formáját. Ezek A kifejező közlés alapjainak elsajátítása figyelembevételére a közös alkotó modulációjának használatában rejlő segítségével képes – artikulációs gyakorlatok, tempó-, tevékenységben kommunikációs lehetőségek megfigyelése érzéseinek és hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok (pl. - verbális, vokális és nonverbális és alkalmazása. véleményének beszédre késztető játékok, kommunikációs csatornák tudatos kifejezésére, valamint hanggyakorlatok; egyszerűbb stilisztikai használatára Matematika: Tájékozódás a térben. saját és mások játékok, szókincsbővítő gyakorlatok; - bizalom átélésére, az empatikus tevékenységének beszédgyakorlatok szavakkal, képességek működtetésére társas Ének-zene: Olyan közös, együttes élmény értékelésére is. Fejlődik a szókapcsolatokkal, mondatokkal; helyzetekben megteremtése, amely révén a befogadás és tiszta, érthető, artikulált beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen - érzelmi emlékek felszínre hozása és az önkifejezés, valamint az egymásra beszéd, a világos, adekvát tanulható szövegekkel). a szerepjátékokban való kreatív figyelés harmóniája valósul meg. nyelvhasználat területén. Nem verbális kommunikációs játékok: alkalmazásra beszéd nélküli gyakorlatok egész - érzékeny kapcsolatteremtésre és Vizuális kultúra: Jelenségek megfigyelése csoportban különféle kommunikációs azok megtartására adott szempontok alapján, a célirányos helyzetekben, kis csoportokban és - tiszta kifejező verbális és figyelem fejlesztése céljából. párban. gesztusnyelvi megnyilatkozásra A korosztály sajátosságait figyelembe - pontos és érzékletes társas és Technika, életvitel és gyakorlat: Az érdeklődés vevő koncentrációs és egyéni szerepjátékokra felkeltése, a természetes kíváncsiság lazítógyakorlatok (a koncentráció - a munkamegosztásra, érti és értékeli fenntartása és kiterjesztése a közvetlen 3
érvényesülhet pl. a figyelem társai munkáját irányításában, a mozgás koordinációjában, az együttműködésben, az egymáshoz igazodásban). Egyensúly- és mozgáskoordinációs játékok (pl.: az egyensúly megtartása különböző helyzetekben, a test és a végtagok mozgásának összehangolása a nagyobb motorikus mozgástól a kisebb felé haladva, tájékozódás a térben csukott szemmel). Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
környezet egészére. Testnevelés és kommunikáció.
sport:
Mozgásos
Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, együttműködés.
Órakeret 6 óra Részvétel különböző szervezési formákban megvalósított dramatikus tevékenységekben. Kapcsolat létrehozása és Előzetes tudás fenntartása, egymásra figyelés. Szerepbe lépés. Aktív, alkotó részvétel a mozgásos improvizációkban, improvizációs képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az együttműködés erősítése. A tematikai egység nevelésiÖrömteli, fegyelmezett, tervszerű, összpontosított alkotómunka; a kreativitás, improvizációs képesség fejlesztése; a fejlesztési céljai tartós, intenzív figyelem erősítése; a kooperáció, a munkamegosztásban való részvétel gyakorlása; a társak munkájának megértése, tisztelete. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű elemekből építkező A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Különféle mozgássor létrehozása differenciált pontos érzékelésre, dramatikus formák kipróbálása (pl.: (eleinte a tanár konkrét együttműködése, figyelem-összpontosításra bábjáték, árnyjáték, némajáték, iránymutatásával). - önálló verbális és nonverbális kifejezésre versmondás, helyzetgyakorlat). Páros, kiscsoportos és - az érzékszervi finomításokkal elért csoportos interakciós játékok. készségük birtokában egyszerű Vizuális kultúra: A legfontosabb vizuális 2. Rögtönzés és együttműködés
4
Játékok maszkkal, bábbal. A figyelem irányításának erősítése. Alkalmazkodás, érdekérvényesítés együttműködést igénylő csoportos tevékenységek során.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kulcskompetenciák
képzettársításra - képzettársítások érzelmi megközelítésére - szerepjátékokban való csoportos részvételre - az adott tér használata és abban való mozgásra - felidézett érzelmek kifejezésre
jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Szabad asszociációs játékok. Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjátékokban).
Technika, életvitel és gyakorlat: Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, testtartás, gesztus, mimika.
3. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Órakeret 8 óra
Kezdet, lezárás, szereplő, helyszín fogalma. Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Egyszerű kifejezési formák A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Kreatív megismerése és alkalmazása feszültségteremtő drámai jelenetek folyamatok támogatása (képzelet, belső saját élményű dramatikus létrehozására képek alkotása, jelentésalkotás). tevékenységekben, - nonverbális kommunikációs csatornák Gondolkodás a saját gondolkodási különböző dramatikus használatára folyamatokról. munkaformákkal. - aktív részvételre különböző élethelyzeteket Az adott tevékenységek feldolgozó improvizációkban Ének-zene: A belső hallás készség irányú szituációkban történő - összetett művészi jellegű üzenetek közlésére fejlesztése. Elvárható: nehezebb megvalósítása (a szereplők ritmusképletek, ütemfajták szándékai, viszonyai, a cselekmény helyszínének, Technika, életvitel és gyakorlat: A probléma időpontjának megjelölése). megoldásához, a tevékenység Jelenetalkotás a tanár által elvégzéséhez szükséges, a feltételekre, 5
Kulcsfogalmak/ fogalmak
megadott és/vagy a játszókkal egyeztetett elemek alapján. Irodalmi művek egy-egy részletének közös dramatizálása, megjelenítése dramatikus tevékenységekkel. Szándék, jelenet, dialógus, monológ, típus, főszereplő, mellékszereplő, tér.
hatásokra is kiterjedő megfogalmazása.
átfogó
kérdések
Vizuális kultúra: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.
Tematikai egység/ Órakeret 4. Történetek feldolgozása Fejlesztési cél 8 óra Előzetes tudás Részvétel egyszerűbb, csoportos rögtönzéses játékokban. A tematikai egység Alkotó és tevékeny részvétel támogatása, fejlesztése különböző drámajátékos tevékenységekben, történetek nevelési-fejlesztési céljai megjelenítésében. Kulcskompetenciák Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Dramatikus improvizációk a A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: Történetek tanár által megadott és/vagy alapszintű improvizációs képességek főszereplőinek azonosítása. a tanulók által létrehozott használatáraa térhasználatban a mozgás és a A szereplők külső és belső történetváz alapján. dramatikus tevékenységek folyamán. jellemzőinek azonosítása. Az idő és Történet szituációkra bontása figyelmének tudatos összpontosítására, a tér egyértelműen megjelölt (pl. kiscsoportokban fegyelmezett feladatvégzésre mozzanatainak azonosítása. létrehozott állókép, állókép - társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny Mindennapi konfliktusok narrációval, állóképsorozat, megfigyelésére megjelenítése drámajátékban (pl.: gondolatkövetés, némajáték, - különböző helyzetek kritikus és önkritikus bábjáték). hangjáték), majd a látottak elemzésére egész csoportos - konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására Ének-zene: A tánc tanulása során megbeszélése. - pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli megismerhető a helyi vagy a Döntési helyzetek elemzése, önkifejezésre nemzetiségi (nép)hagyomány, s feldolgozása dramatikus - drámai szöveg konfliktusának értelmezésére mindez hatékonyan járulhat hozzá tevékenységekkel (pl. - különböző hétköznapi élethelyzetek, morális a közösségi tudat és az balladák, mesék, elbeszélő problémák felidézésére dramatikus feldolgozására önazonosság erősítéséhez. 6
költemények, mítoszok, mondák, kortárs irodalmi alkotások, a tanulókat érdeklő konfliktushelyzetek, emberi problémák alapján).
Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kulcskompetenciák
mozgással és beszéddel - szituációs játékok használatára (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukciója, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) - mimetikus improvizációkra konstruktív részvételre a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében Dramatikus tevékenységformák, improvizáció, jelenet, konfliktus.
5. Megismerő és befogadóképesség
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből.
Órakeret 8 óra
Szöveges alkotások dramatikus feldolgozása, egyes szokások, hagyományok ismerete. Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. Néphagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Színházi előadások (pl. A tanuló legyen képes: Magyar nyelv és irodalom: A műélvezet gyermek- vagy diákszínjátszó - használni a legalapvetőbb dramaturgiai, megtapasztalása a belefeledkezés, a csoportok előadásai) közös drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; játék, megtekintése, előkészítése, a képes egy színházi előadásról megfogalmazni a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus látottak feldolgozása élményeit, gondolatait. és a zene révén. dramatikus tevékenységekkel. - az empátiás készségből fakadó érzések, Dramatikus játékok során a gondolatok és személyes érzések közötti Ének-zene: Nemzetiségeink néphagyomány egyes kapcsolat felismerésére hagyományai és néptáncai. elemeinek felismerése és - a felszínre hozott érzelmek keltette beépítése a gyakorlatokba. gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, Technika, életvitel és gyakorlat: Ismerkedés a tánc és a kreatív alkalmazására Együttműködés a társakkal, mozgás szerepével és - alkotó részvételre többféle dramatikus, alkalmazkodás egymáshoz, a társak jellemzőivel (pl. különféle illetve mozgásos-táncos tevékenységben. segítése a közös és csoportos 7
történelmi és társastáncok, különböző kultúrák táncai, különböző korok színpadi táncai). Kulcsfogalmak/ fogalmak
tevékenységekben. Vizuális kultúra: Reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre saját, kifejező szándékú alkotásokban.
Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok.
2. ALAPELVEK ÉS CÉLOK A dráma- és tánctanítás célja az élményen keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése. A dráma mint pedagógiai módszer több tantárgyban is alkalmazható, de önálló tantárgyként is megjelenhet bármely képzési szinten. A dráma és tánc a közös, aktív tevékenységek élménye révén segíti elő a tanulók alkotó- és kapcsolatteremtő készségének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását, testi-térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását, segít az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és az önkifejezésben. Különösen alkalmas a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció, valamint a tolerancia és az együttműködés fejlesztésére. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, a drámai és színházi kifejezési formák megértését szolgálják. A dráma és tánc metodikája és tematikája a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A tánc és zenei hagyomány élő, kreatív, impovizatív újrateremtésének (revival) sajátos magyar modellje, az táncház módszer az iskolai keretek között is irányadó lehet. Tánc közben a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kifejezés sajátosságait, eszköztárát. Az alsóbb évfolyamokon ajánlatos a néptánc megismerése, a nemzeti tánchagyományok és a kortárs tánc kapcsolatának felismerése. A tánc tanulása során megismerhető a helyi vagy a nemzetiségi (nép)hagyomány, s mindez hatékonyan járulhat hozzá a közösségi tudat és az önazonosság erősítéséhez. A mozgásos-táncos tevékenységek fejlesztik a zenei képességeket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. 2. KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. Érzékelés, kifejezőképesség 1.1. Dráma: - a figyelem összpontosítása, koncentráció és lazítás a közös játék (megjelenítés) során; - tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat; - nonverbális kifejező eszközök helyes és tudatos használata (testtartás, gesztus, mimika, tekintet) - zenei kifejező eszközök helyes és tudatos használata (hangerő, hangsúly, hanglejtés); 8
- kommunikáció tárgyakkal, bábokkal (anyagismeret, stilizáció); - a találkozás élményének erősítése dramatikus tevékenységekben, hitelesség; - ötletesség, kreativitás a dramatikus tevékenységek során. 1.2. Mozgás és tánc: - a tanult mozgás- és tánctípusok, illetve stílusok körének bővítése a helyi adottságok figyelembevételével; - különféle táncos és mozgásos tevékenységek a szaktanár választása alapján (tánc- és mozgásszínházi munkaformák vagy történelmi és társastáncok, szomszéd vagy távoli népek táncai, divattáncok stb.); - kötött és improvizatív térhasználat táncos és mozgásos feladatok közben; - szöveg, zene és mozgás metrikai, ritmikai, dinamikai egységének érzékelése. 2. Együttműködés, kapcsolati kultúra 2.1. Dráma: - a figyelem irányításának erősítése; - alkalmazkodás, érdekérvényesítés csoportos tevékenységek során; - érzékenység, empátia, érzelmi intelligencia ön- és társismereti helyzetekben; - csoportszervezés, -szerveződés változó feltételek megteremtése mellett; - kooperáció dramatikus tevékenységek során, konszenzus keresése és kialakításának technikái; - egymás munkájának tisztelete. 2.2. Mozgás és tánc: - kísérlet összehangolt táncos vagy mozgásos improvizáció megteremtésére. 3. Alkotótevékenység 3.1. Dráma: - jelenet, konfliktus, dialógus, monológ, típus, egyénítés, ellentét és párhuzam felismerése különféle dramatikus tevékenységek során; - közös dramatizálás alkalmazása dramatikus tevékenység során; - a feszültségteremtés eszközei, helye, módszerei; - alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közösség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban. 3.2. Mozgás és tánc: - differenciáltabb táncos rögtönzés a tanult tánc-, mozgás- vagy néptáncstílusok alaposabb ismeretének birtokában; - a csoport adottságainak megfelelő improvizatív vagy koreografált mozgásos, táncos produkció a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közösség) számára. 9
4. Befogadás, értelmezés 4.1. Dráma: - különböző irodalmi vagy művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása; - a színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése (néhány alkotó portréja, néhány nagyobb színháztörténeti korszak, a kortárs művészet alkotásai stb.); - színházi előadás megtekintése és beszélgetés a látottakról. 4.2. Mozgás és tánc: - alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, mozgás- vagy mozgásszínházi formák megkülönböztetése; - a tanult táncok zene-/művészettörténeti/néprajzi összefüggései; - ismerkedés a tánc kulturális életben betöltött szerepével: színpadi táncművészet, táncház, a tánc mint szórakozás, a tánc és az infokommunikációs technológia; hagyományismeret. 3.
ÉRTÉKELÉSI - MÉRÉSI ELVEK ÉS FORMÁK
A drámaóra - jellegéből adódóan - eltér a többi tanórától. Megbontja a szokásos tantermi frontális formát, tanulási területei nem korlátozódnak egyetlen tudomány vagy művészeti ág területére (a témaválasztásnak csak a drámatanár fantáziája szabhat határt), ráadásul a tanár szerepben dolgozik, időnként alacsonyabb státuszban, mint a tanulók. Ha az a célunk, hogy a gyerekek nyitottá váljanak a felkínált játék irányába és ezáltal lehetőségünk legyen tanulmányozni az abban rejlő problémát, el kell nyernünk a bizalmat, amely lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítást. A folyton minősítő, bíráló hangnem, esetleg ironizáló beszédstílus éppen az ellenkezőjét eredményezi. Így a minősítéstől való szorongás a tanulókat vagy a véleményük elfojtására, vagy arra készteti, hogy a tanár kedvében járva azt mondják, amit feltehetőleg hallani szeretne. A tanárnak gyökeresen át kell értékelnie kommunikációját és a gyerekek közléseire érzékeny befogadóvá kell válnia, sőt kifejezetten bátorítania kell tanulóit arra, hogy véleményüket, gondolataikat ne rejtsék véka alá. Az értékelés helye a drámaórán Természetesen a drámaórán is szükség van az értékelésre, csak a módja lesz más. Mindig az órai egyéni és csoportmunkát értékeljük, figyelembe véve, hogy a tanulót önmagához képest értékeljük. Ezen kívül alkalmat biztosítunk arra, hogy a tanuló magát is értékelhesse. Lényeges, hogy sosem jó vagy rossz válaszban gondolkodunk, felelésben, dolgozatban és az arra adott érdemjegyben. Nehéz behatárolni, hogy a drámaórában hol van az értékelés helye, mert a játék bármely pontján megállhatunk (és meg is kell állnunk), hogy reflektáljunk a történtekre. Akár az elhangzott ötletekről van szó, akár a következő szakasz tervezéséről, netán szerepben végzett munkáról, a tanári visszajelzések hatnak a gyerekekre. Így az értékelés végigvonul az órán az egyeztetéstől kezdve az órát értékelő beszélgetésig. 10
Az értékelés lehetséges típusai: Diagnosztikus: Helyzetfeltáró értékelés, elsősorban előzetes tudás, esetleg értelmi képességek felmérésére szolgálhat. Esetleg felhasználható az előírt kompetenciafejlődés terén mutatott haladás értékelése. Feltárandó, hogy ki milyen területen van lemaradva, kinél milyen fejlesztési területre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Formatív: Tanulást fejlesztő értékelés, a tanulás állandó kísérője lehet. Résztudást mérve a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárására használható. Mi lehet az értékelés oka? Ha megakadunk a drámában, vagy számos lehetőség került elő, ésszerű dolog megállni és megkérdeznünk a csoportot arról, mit tegyünk. Előfordul, hogy a csoport vagy a csoport néhány tagja számára ködössé, követhetetlenné válik a játék és nem tudnak ezzel megbirkózni. Az adott megközelítésmód nem alkalmas mélyebb tartalmak feltárására és újabbakat kell keresni a csoporttal közös konszenzusra jutva. A tanórai keret behatárolja a játékidőt és valahol meg kell szakítanunk azt. Az addig történteket le kell zárnunk megelőlegezve a folytatást úgy, hogy a játék izgalma megmaradjon. Zavaró elem lehet a viccelődés, „poénkodás”, célját tévesztett viselkedés. Megvizsgálva, hogy mi ennek az oka, a csoportot szembesítenünk kell közösen meghatározott céljainkkal. Előfordulhat, hogy a tanár képviseli a legjobban saját ötletét, s így kiszorítja a gyerekeket a játékból. Esetleg a gyerekek számára még furcsa a „nem tanáros” viselkedés és még mindig a tanárt látják az óra vezetőjében és vakon követik önálló gondolatok nélkül. Azonnali reagálást igényel, ha a dráma olyan irányt vesz, ami sértheti vagy veszélyezteti a csoportot, vagy valamelyik tagját. Ha a csoport egy tagja új ötletével az eddig egyeztetetthez képest eltérő irányt szabna a játéknak - meg kell vitatnunk, szükségünk van-e erre a frissen „bedobott” ötletre. Amikor nem a dráma a legalkalmasabb forma az adott tanulási terület vizsgálatára, és tevékenységet kell váltanunk. Ha a játék során elveszett annak jelentősége a játszók számára, meg kell állni megbeszélni a részleteket.
Egyéb értékelési lehetőségek Szerepben végzett értékelés
Az adott korcsoport figyelembevétele az értékelésnél sem elhanyagolható. A kisebb gyerekek intenzívebben élik meg a szerepjátékot és nehezebben megy a játék világa és a valóság közötti „közlekedés”, így az értékelés hatékonyabb szerepben, mivel kisebb igénybevételt jelent mind a gyerekek, mind a tanár számára, mint kiléptetni, majd újból szerepbe segíteni a tanulókat. A szituáción belüli tapasztalatok hatékonyabban beépülnek, és a gyerekek intenzívebben fejezik ki érzelmeiket. Helyes, ha a tanár szerepből való kilépés nélkül értékeltet, és a csoportnak is szerepben van módja ennek átgondolására és a reagálásra. 11
Értékelés szerepen kívül
Nagyobb gyerekekkel a szerepen kívüli, a drámából kilépve történő értékelés könnyebben megvalósítható, mint a kisebbekkel. Ebben az esetben a felmerülő kérdések „direkt módon” megvitathatók. A nagyobbak tudatosabban szemlélik a szerepjátékot; valós énjük nagyobb hányadát viszik be a szituációba, és az átjárás a kettő között nem jelent nagy problémát. A tizenévesek személyes jelentéstartalmakat keresnek a drámában és megtanulják a formák használatát. Ezért lehet hatékonyabb a kiscsoportban végzett munka. A kész produktumok bemutatása természetes módon vezet el az értékelő szakaszhoz. 5. AZ OKTATÁS-NEVELÉS MÓDSZEREINEK MEGHATÁROZÁSA A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. A drámapedagógia alkalmazása során nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindig csoportban zajlik, a pedagógusnak ezáltal lehetősége nyílik arra, hogy felhasználja a társas interakciókat is a nevelés során. Ezáltal számos szociális készség fejlesztésére nyílik alkalom: a kapcsolatfelvétel és kapcsolatfenntartás, a megfelelő kommunikáció; mely magába foglalja a helyes önkifejezés és a meghallgatás képességét, az együttműködés, az ön- és társismeret, a problémamegoldás képességének fejlesztésére. Bár fő eszköze a játék, használata nem korlátozódik a kisebb gyermekek oktatására, nevelésére. A lényeg a cselekvésen van, s mivel a résztvevők aktívan, személyiségüket bevonva vesznek részt az oktató-nevelő folyamatban, ezért lehetővé válik az egyéni készség- és képességfejlesztés, a valóság élményszerű megismerése. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. A tananyagok feldolgozásában cél a változatos módszerek alkalmazása, melynek során az alkotó és cselekvő munkára ösztönzi a diákokat a megszokott frontális osztálymunka helyett. 6. FEJLESZTÉSI FELADATOK 6.1 Csoportos játék és megjelenítés A kifejező közlés alapjainak elsajátítása: artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Egyszerőbb interakciós játékok. Egyensúly- és koordinációfejlesztő játékok. A bizalom fejlesztését szolgáló gyakorlatok. 6.2 Rögtönzés és együttműködés Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásos improvizáció a tanár által meghatározott cselekményvázra vagy érzés, élmény kifejezésére a tanult egyszerű tánc- és mozgásos elemek felhasználásával. Játékok maszkkal, bábbal. Jelmezes játékok. Közösen kialakított jelzésrendszerrel kialakított játékok. Különböző tánc- és mozgástípusok improvizálása. 6.3 A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása 12
Egyszerű kifejezési formák alkalmazása (pl: gondolatkövetés, mímes játék, levél és napló, telefonbeszélgetés, állókép). Az alapvető fogalmak (mese, történet, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont stb.) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során. 6.4 Történetek feldolgozása Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetvázak, művészeti alkotások, történelmi események, vagy érzések és élmények kifejezésének szándéka alapján. Döntések elemzése. Dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti, zenei művek alapján. Egyes jeles napokhoz fűződő szokások. 6.5 Megismerő és befogadóképesség Egyes jeles napok szokásainak megismerése, dramatikus és közösségi voltának tudatosítása (betlehemezés, karácsonyi szokások stb.). Színházi előadás (lehetőség szerint közös) megtekintése. Dramatikus tevékenységek az élmények több szempontú befogadását elősegítve az ismert fogalomkészlet használatával. Különböző tánc- és mozgástípusok játékos elsajátítása, gyakorlása, dramatikus feldolgozása. 6.6 Kompetencia-fejlesztés A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek, készségek és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek eligazodni az őt körül vevő világban. Megtanulja a munkához szükséges rendet és fegyelmet, e tevékenységek révén megismeri, képes elfogadni és követni különböző közösségek normáit. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző, népszokásokhoz vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezetének kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a különféle, a figyelem összpontosítására szolgáló koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődhet közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, sokszínűsége iránti szenzibilitása. 13
A tanulás tanítása területén képes kialakítani a személyiségének megfelelő tanulási szokásokat, képes a hatékony, önálló felkészülésre, és alkotó jellegű részvételre nyilvános közösségi tevékenységekben. A médiatudatosságra nevelés területén: megfelelő módon eligazodik az interneten, illetve a különféle hiteles médiatartalmakban, valamint a rendelkezésére álló szakirodalomban. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét, és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló korának megfelelő élethelyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra, és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie. 7.1 FELTÉTELEK ÉS TANESZKÖZÖK Feltételek tágas tér biztosítása - fontos, hogy körben üljünk, lássuk egymást, a tanár is a gyerekek között (a helyiség térjen el a hagyományos osztálytermi kerettől, vagy legyen olyan osztályterem, ahol könnyen mozgathatóak a berendezések) a terem legyen jól szellőztethető, világítható (pl.: a rendvezvényterem) eszközpark: szőnyeg, magnó, cd-lejátszó, számítógép, projektor hangszerkészlet (pl.: csörgők, dobok, illetve egyéb hangulatkeltésre alkalmas ritmushangszerek) kulturális intézmények látogatása (pl.: színház) közösségi buszhasználat színházi nevelési programban való részvétel
14
7.2 Javasolt taneszközök, segédkönyvek BAGDY–TELKES: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988 BOLTON G.: A tanítási dráma elmélete, 1994, Marczibányi Téri Mővelıdési Központ, Budapest BÚS I. dr. (szerk.): Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. Szekszárd, 2003 DERESNÉ K. E. – PÜSPÖKI P. – PÜSPÖKINÉ P. M. – SZENTIRMAI L.: Önmagukat író történetek. Tanári kézikönyv a tánc és dráma modul tanításához. Bíbor Kiadó, Miskolc GABNAI K: Drámajátékok, 3., bővített kiadás, 1993, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest KAPOSI L. (szerk.): Játékkönyv, javított kiadás, 2002, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ - Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest KAPOSI L. (szerk.): Drámapedagógiai olvasókönyv, 1995, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest KAPOSI L. (szerk.): A dráma tanítása, segédlet az 5–10. évfolyamon tanítók számára, 2002, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, Gödöllő KAPOSI L. (szerk.): Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak, 1999, Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest NEELANDS, J.: Dráma a tanulás szolgálatában, 1994, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest PÁLFI E. (szerk.): Drámaóra-tervek gyűjteménye. Gyermekek Háza, Győr, 1998 PINCZÉSNÉ dr. PALÁSTHY I.: Dráma-Pedagógia-Pszichológia. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2003 SZAUDER E. (szerk.): Dráma - Oktatás - Nevelés, szöveggyűjtemény, 1994, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest 7.3 Digitális tartalmak: KAPOSI L. (szerk.): Gyermekszínjátszók példatára III. – oktató videofilm (VHS vagy DVD). Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp., 2004. SÁNDOR L. I. (szerk.): Gyermekszínjátszók példatára I. – oktató videofilm (VHS). Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp. 1999. SÁNDOR L. I. (szerk.): Gyermekszínjátszók példatára II. – oktató videofilm (VHS). Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp., 2001.
15
