dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó www.tothandras.hu Miért nem kell senkinek nyugdíj? Rég nem látott hisztériát élhetek át ismét – leszólít a benzinkutas, megállítanak az utcán. Mindenki azt kérdi: lesz-e neki nyugdíja? (Ezúton nyugtatok meg mindenkit – eddig se nagyon lett volna.) A nyugdíjpénztárak körüli hisztéria az egekbe csapott. Pedig csak arról van szó, hogy eddig volt két rossz nyugdíjcélú megoldásunk, most meg maradt egy... Felmérésünk szerint jelenleg az 50 év alatti lakosság mindössze 2%ának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amivel megalapozott reménye lehet, hogy nyugdíjas éveiben nem csökken jelentősen a jövedelme. Itt most nem arról van szó, mint az amerikai és japán frissnyugdíjasoknál, hogy Föld körüli utazással, új ház vásárlással kezdjük nyugdíjas éveinket. Egyszerűen csak a minimális cél: ne legyen sokkal kevesebb havonta az a pénz, amiből megélünk, mint amikor dolgoztunk. Ezen sokat töprengek: mit gondol ez a maradék 98%? Miben bízik? Miért nem tesz semmit? Végül aztán megkérdeztem őket, és a következő válaszokat kaptam: 1. Én ezt úgysem érem meg... A dolgok igen csak változnak. Amikor 18 éves voltam, akkor temettem el a negyedik nagyszülőmet is. Ma a legidősebb fiam 25 éves és mind a négy nagyszülője életben van és egészséges. Igazából az ember számára két tragédia lehetséges: ha túl korán hal meg, vagy ha túl későn – és erre nincs felkészülve. Jelenlegi statisztikák szerint az átlag életkor folyamatosan növekszik. Jelenleg a magyar középosztálybeli negyvenes számára várható élethossz nők esetén 82 év, férfiaknál 78 év. Ezek tények. Ezzel az erővel a gázszámlát is elfelejthetjük befizetni – hátha meghalunk a hó végéig... 2. Ez még olyan messze van! Két reptéri biztonsági őr beszélget: - Hogyan lehet ezeket a hatalmas repülőket elrabolni? - Buta vagy! Nem itt rabolják el a földön, amikor nagyok, hanem fent, amikor olyan kicsik!
Az emberek többsége pontosan így gondolkodik: úgy gondolja, az a gond, ami sokára lesz, az nem fontos, jelentéktelen ügy. Kicsit is logikusan végiggondolva persze rögtön tudható, hogy ez nincs így. Ez a téveszme, azért különösen romboló, mert egy saját nyugdíjtőke összerakásához az idő kulcsfontosságú. Minél több időnk van, hatványozottan kevesebb pénz kell ennek a megteremtéséhez. Csak a nagyságrendek érzékeltetéséhez: életünk végéig 100 ezer forint nyugdíj kiegészítés eléréséhez 40 év alatt havi 2 ezer forint kell, 30 év alatt már havi 6 ezer forint, 20 év alatt havi 20 ezer forint és végül 10 év alatt havi 80 ezer forint szükséges. Ezért ez a halogató taktika rendkívül veszélyes. Egyszer egy korábbi cikkemben kiszámoltam, egy átlag magyar számára egyetlen hónap halasztás a nyugdíjprogramjának elindításában 360 ezer forint veszteséget okoz! 3. Apám, nagyapám is kapott állami nyugdíjat, miért pont én foglalkozzam vele magam? Kedves olvasó, szomorú szívvel közlöm, hogy hatalmas pechje van! Ugyanis az elmúlt 1.000.000 év emberi történelmében sikeresen beletrafált pont abba a generációba, ahol az emberiség legnagyobb fordulata történik. Eddig ugyanis folyamatosan nőtt az emberiség létszáma. Most viszont a következő évtizedekben fogjuk elérni a maximumot és innen beindul a csökkenés. Magyarország (az Európai Unióval és Japánnal) élenjáró ebben a folyamatban, nálunk ez a csúcspont 1980 körül volt, és onnan folyamatos a csökkenés: pont az elmúlt hónapokban léptük át lefelé a tízmilliós számot. Amikor a növekedés csökkenésbe csap, akkor minden társadalmi szabály megváltozik. Korábban egy nagyszülőnek volt három gyereke, azoknak kilenc unokája – és ez a kilenc unoka tartotta el a nyugdíjjárulékán keresztül az egy szem életben maradt nagyszülőt. Most viszont négy élő nagyszülőnek van két gyereke és nekik egy unokájuk. Szegény egy szem unoka nyugdíjjárulékából kellene eltartani a négy nagyszülőt. Nyilvánvalóan ez lehetetlen. Nyilván, minden kormány, mindig azt fogja mondani: az állami nyugdíj bombabiztos. Különben hogyan tudná elfogadtatni az emberekkel, hogy a fizetésük több mint egy negyedét minden hónapban önként és dalolva odaadják a most nyugdíjasoknak – pontosan tudva, hogy amikor majd ők nyugdíjba mennek akkor az akkor dolgozóktól a mostani jövedelmüknek csak töredéke fog a nyugdíjjárulékukból rájuk jutni nyugdíjként. Ez nem mese – ez sima matematika. Az új helyzetben új megoldások kellenek – és ez a mi feladatunk kidolgozni mindenkinek. 4. Majd az állam megoldja, ez nem az én dolgom
Amint láttuk az állam valóban igyekszik ezt a dolgot megoldani. Ugyanis nálunk demokrácia van, és a nyugdíjasok egyre növekvő tömegének a szavazata minden politikai párt számára kulcskérdés. Mit tud csinálni az állam, amikor a dolgok fejre állnak? Alapvetően a fő szempont, hogy próbálja a nyugdíjrendszert kordában tartani. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy van valahol egy nagy szoba, amit minden hónapban megtöltenek pénzzel, az abban a hónapban befizetett nyugdíjjárulékokból. Aztán ennek a szobának a tartalmát minden hónapban a pénzes postások kihordják a nyugdíjasoknak. Mit lehet tenni, amikor a nyugdíjjárulékot fizetők száma csökken, a nyugdíjasoké nő? Tűzoltásként eleinte lehet máshonnan átcsoportosítani pénzt ebbe a szobába. Aztán persze megpróbálhat az állam nagyobb bevételekhez jutni (például úgy, hogy felszámolja a magán nyugdíjpénztárakat és mindenkit az államiba kényszerít). De a nyugdíjjárulékok (bocsánat, most már nyugdíj adó) tovább már nem növelhető, mert elveszik az ország versenyképessége. Így hosszútávon csak két megoldás marad: a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjkorhatár növelése. Ez a dolog sokkal fontosabb, semmint az államra hagyjuk. Ezért kell magunknak lépnünk. 5. Teljesen felesleges bármit is félrerakni, elviszi az infláció A világ nem csak rossz irányban változik, de jó felé is. Korábbi cikkeimben megmutattam, hogy a megfelelően megválasztott hosszú távú befektetésekkel komoly 12% körüli hozam érhető el. Ezzel szemben bankbetétbe, ingatlanba fektetve már a 0%-os reálhozam eléréséhez is nagy szerencse kell. Történelmi okokból nálunk ezek a befektetési formák csak az elmúlt évtizedben váltak elérhetővé, de például az Egyesült Államokban már a most nyugdíjba lépő generáció az elmúlt 40 évben folyamatosan ezekben a formákban gyűjtötte a nyugdíjra valót. És ez a generáció a valaha élt leggazdagabb nyugdíjas korosztály. "A világon a legdrágább dolog pénzügyileg műveletlen maradni" – mondja a Gazdag papa című könyvében Kiyosaki. És ez különösen igaz a nyugdíj előtakarékosság kérdésében. Ezekkel a modern és biztonságos pénzügyi befektetési módszerekkel már a nyugdíjunk 70-80%-át nem minekünk kell kifizetnünk, hanem a befektetett pénzek hozama adja. Dolgozzon főként a pénz miértünk, ne mi a pénzért. Ezeket a dolgokat meg kell tanulni – és nagyon büszkék vagyunk, hogy nagyon sokakat mi
taníthatjuk erre. Akkor mit tegyünk? Ez a dolog nagyon fontos. Ezért első lépésben tisztán kell látnia mindenkinek. Ezért most meghirdettük a Nagy Nyugdíjkalkulációt: most mindenki kérhet ingyen egy időpontot és megmutatjuk neki: Mikor mehet várhatóan nyugdíjba és mennyi lesz Milyen megoldással, hogyan tudná ezt normálisan megoldani. Nem kell megoldani, ha nem akarja. De tisztán látni mindenkinek muszáj.
Nyugdíjbarkácsolási útmutató Kezdjük a dolgokat az elején. Mit jelent az, hogy jó nyugdíj? Az attól függ. Van, akinek havi 60 ezer forint már remek lenne, van, akinek az 500 ezer forint is kevés. Szerintem egyetlen dolog számít. Mielőtt nyugdíjba vonulunk megkaptuk utoljára a fizetésünket. Aztán a következő hónapban először csenget a postás a nyugdíjunkkal. A kérdés a következő: hogy aránylik a kettő egymáshoz? Mennyivel kevesebb (vagy több) az első nyugdíjunk, mint az utolsó fizetésünk? Mert mindenki kialakította az életét egy bizonyos jövedelmi szintre és ahhoz hozzászokott. Ehhez képest fogja mérlegelni a nyugdíját, mennyire kell visszavennie a korábbi életszínvonalából. Nekem nincs nagy célom, csak az: mindenkinek azonos jövedelme maradjon nyugdíjasként, mint ami előtte volt. Persze mindenki megérdemelne egy kis Föld körüli utazást, mint az amerikai és japán friss nyugdíjasok, de egyelőre maradjunk ennél a minimalista célkitűzésnél. Nagyon sok nyugdíjat kalkuláltam, és általában a várható nyugdíj érték az utolsó jövedelem 25-45%-ra jött ki. Maguk is kiszámolhatják, ha elolvassák a "Út a csirke farháthoz" című cikkem. Ez alapján már nagyjából tudják, mennyi fog hiányozni. (Azt mondanom sem kell, hogy reálértékben számolunk, tehát az inflációt úgy vesszük figyelembe, hogy a mostani pénz értékével számolunk, bár ez névlegesen akkor majd sokkal több lesz, ráadásul várhatólag euróban.) Számoljunk egy szép kerek számmal: hiányozzon a nyugdíjunkból havonta 100 ezer forint.
Az első dolog, hogy ki kell számítani, mennyi tőkére is lesz szükségünk
ahhoz, hogy ezt a járadékot kitermeljük. Erősen leegyszerűsített, de a gyakorlatban jól működő szabály, hogy ha jól csináljuk a dolgunk, akkor a havonta kivételre kerülő összeg 150-szerese szükséges. Konkrét példánkban, aki 100 ezer forintot szeretne havonta, annak 15 milliós tőkével kell kezdenie nyugdíjas éveit. Megjegyzés: Járadékot kétféleképpen lehet számolni. Egyik módszer, hogy a tőke maga változatlan marad, a másik, hogy egy adott korra, pl. 92 éves korára apránként elfogy. A számítások azt mutatják, hogy az elfogyós esetben mindössze 15%-kal kell kevesebb tőke, mintha megmaradna az egész. Ezért mi mindig úgy számolunk, hogy a nyugdíjtőke változatlan marad. Ez egyrészt nagy biztonságot ad, ha valami nagy baj lenne, másrészt erősen enyhíti az elvesztésünk okozta gyászt örököseinkben, ha megöröklik a teljes nyugdíjtőkénket. Arról meg nem is beszélve, mi van, ha túléljük a 92 éves kort? Akkor most rakjuk össze a nyugdíjtőkénket! Erre adok egy hatalmas segédtáblázatot. Ev 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Ft/év/1millió 119 255 97 834 81 410 66 498 55 863 47 377 40 488 34 818 30 097 26 129 23 333 20 835 18 605
Ev 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
Ft/év/1millió 16 613 14 834 13 246 11 827 10 561 9 430 8 420 7 518 6 713 5 994 5 352 4 778 4 267
Ev 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45
Ft/év/1millió 3 810 3 401 3 037 2 712 2 421 2 162 1 930 1 723 1 539 1 374 1 227 1 095 978
A táblázat azt mutatja, hogy évente mennyit kell befektetnünk, hogy adott számú maradék év alatt 1 millió tőkét a végére összerakjunk. A táblázatban reálértékű 1 millió összerakása értendő. Ez a mai magyar piacon fellelhető jobb konstrukciókkal elérhető eredmény már a költségek levonása után. Akkor számoljunk! Ha 30 évünk van a nyugdíjig, akkor 1 millió
összerakásához évi 5.352 forint félrerakása szükséges. De jaj - nekünk nem 1 millió kell, hanem 15! Ezért ennek a 15-szörösét kell vennünk: évi 15 x 5.352 = 79.680 forintot kell félreraknunk, ez havonta 6.640 forint. Ezt azért ki lehet bírni. Nézzük meg ugyan ezt, ha csak 20 évünk van. 1 millióhoz évi 16.613 forint kell, 15 millióhoz viszont évi 249.195 forint kell, ami havi 20.766 forint. Az igazán ütős, ha csak 10 évünk van. Ebben az esetben az 1 millióhoz évi 66.498 kell, azaz a 15 millióhoz 997.470 forint, ami havi 83.123 forint. Ez nagyon húzós! Csak kontraszt kedvéért egy húszévesnek ehhez mindössze havi 2.000 forint szükséges. Mit lehet tenni az ötvenesek nyugdíjkérdésében? Állítólag Luther Márton mondta: "Aki 20 évesen nem szép, 30 évesen nem erős, 40 évesen nem okos, 50 évesen nem gazdag, az tegyen le a reménységről." Ha valaki ötven felett úgy próbál nekiállni összeszedni a nyugdíját, hogy odáig semmije sincs, arra valóban érvényesek a szavak: "tegyen le a reménységről". Hála Istennek az ötvenesek többségének azért már van valamijük - és nem csak akkor kell összeszedni a hozzávalót. Ilyenkor persze alaposan át kell nézni mijük is van és optimálisan átcsoportosítani - de ez egy más cikk kérdése. Szóval most már láthatják hol állnak. Megmondom őszintén - kevesek szemében láttam az őszinte csillogást, amikor ide jutottunk. De joguk van megtudni. Jöjjenek el, kérjenek egy időpontot (lelkes kollégáim vidéken el is mennek Önökhöz). Számoltassák ki maguknak! Nézzék meg, mit tehetnek saját magukért! Jusson eszükbe: a legfontosabb, amit a nyomorgó nyugdíjasokért tehetnek, hogy majd nem tartoznak közéjük...
Akkor kitől lesz nekem nyugdíjam? (videóval) Aki kicsit is mélyebben megérti az állami nyugdíjrendszer működését – márpedig az én rendszeres olvasóim ezen már túl vannak, – azok pontosan tudhatják, hogy ez a következő években, évtizedekben fokozatosan összeomlik, megszűnik és átmegy egy a legszegényebbeket támogató szociális segély rendszerbe. Ezek után most tegye fel a kérdést: jó, jó de akkor kitől lesz nekem nyugdíjam? Mert én nem tartozom a legszegényebbek közé és nem akarok csak egy minimál segélyen tengődni öregkoromra. Az a minimum, hogy ne éljek rosszabbul, ha nyugdíjba vonultam, mint előtte. Ne essen kétségbe, már ma a Föld lakosságának 80%-ának nincs semmifajta
állami nyugdíjra kilátása. (Ehhez tette hozzá fanyarul az egyik kollégám, hogy a többiek jelentős része is csak hiszi, hogy van kilátása.) Most nézzük meg, ők honnan szereznek maguknak nyugdíjat. Ennek alapvetően három fajta módja van. 1. Semmi esélyük sincs megérni az idős kort, így ezzel nem kell
foglalkozniuk. Ilyenek például Afrika polgárháborúval sújtotta lakosai.
2. Arra számítanak, hogy a nagycsalád, a sok gyerek majd eltartja őket.
Ez elsősorban Dél-Amerika és Ázsia egyes országaiban jellemző. Sok-sok ezer éven keresztül ez volt a szokás és a világ kevésbé fejlett szegleteiben ez még egy darabig valóban működhet.
3. Maguk rakják össze a nyugdíjtőkéjüket .
Ez a legtipikusabb a fejlett országokban. Itt miután az állam nem is kecsegtette őket az állami nyugdíjjal, társadalmilag jól kialakultak az erre vonatkozó szokások – magyarul a gyerekek már a konyhaasztal mellett ezt látják a szüleiktől és nagyszüleiktől és természetesnek tekintik. Ok, akkor mi mit csináljunk? Nyilvánvalóan reálisan nagyobb polgárháborúra, járványokra nem számíthatunk, ezzel szemben szépen nő az átlagéletkor – az első megoldás kiesett. A másodikkal nem sokan kísérleteznek – ahogy a csökkenő népszaporulat ezt jól mutatja. Marad a harmadik. Ezzel viszont az a baj, hogy a mi generációnknak kell ezt elkezdeni, mert az előző generációk mind az állami nyugdíj csalóka ábrándjában szocializálódtak, ő tőlük nem sokat tanulhattunk. Hogyan csinálják a fejlett, nem állami nyugdíjat alkalmazó országok? Itt az egyes állampolgárok első munkába állásuktól kezdve folyamatosan gyűjtenek a tőkeszámlájukra nyugdíj célra. A jellemző összeg a jövedelem 5-10%-a. Az országok egy része a nyugdíj célú tőkeképzést az adórendszerben támogatja. Ennek módjai az adókedvezmény vagy az eltolt adózás. Az adókedvezmény esetén az adóinkból bizonyos szabályokkal visszatérítést kapunk. (Ez nálunk is van, bár tavaly drasztikusan szigorították.) Az eltolt adózás lényege, hogy a nyugdíjra fordított jövedelmünkre, amikor berakjuk, nem kell adót fizetni, csak a végén, amikor kivesszük. Ez látszólag semmi előnyt sem jelent. Ha a nyugdíjra állampapírban, kötvényben, vagy ilyen nyugdíjpénztárszerű nulla körüli reálhozamú formákban gyűjtenénk, akkor tényleg semmi értelme sem lenne a dolognak. De a fejlett országokban ilyen hosszú távon természetesen részvény típusú
értékpapírba rakják, ami nagyon komoly 9-12-15% átlaghozamot hoz reálértékben. Ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy az a pénz is dolgozni tud, amit egyébként adóként levontak volna, hiszen a végére reálértékben a többszörösére tud nőni. Ez már bőven kitermeli a végére a saját adóját. Ma Magyarországon a nyugdíjcélú értékpapír alapú megoldásnál több lehetőségünk is van: •
fizethetjük az adózott jövedelmünkből, ilyenkor a végén a nyugdíjtőkénk adómentes
•
fizethetjük eltolt adózással is. Jellemzően ilyeneket alkalmazottaknak a cafetéria rendszerben és a vállalkozóknak lehet megvalósítani. Mindkét esetben a lényeg: legyen a dolog nagyon biztonságos és legyen nagyon jó hozamú. A biztonság mostanában központi kérdés. Egyrészt a válság hatására nagyon sok befektetés átmenetileg nagyon nagyot esett – ezt kell elkerülni. Aztán az államtól is nagyon sokan félnek: minden kedvezmény esetleges, visszavonható, a nyugdíjpénztárak léte hajszálon lóg. Mindenképpen az államtól teljesen független megoldás kell. A hozam is központi kérdés, különösen, ha nem húsz évesen jut eszünkbe nekiállni összerakni a nyugdíjunkat. Ahogy csökken az idő, egyre nagyobb hozamot kell elérni, hogy egyáltalán reményünk legyen egy normális nyugdíjra. A feladat komoly kihívás, de megoldható. Kivételesen most egy videóban szeretném megmutatni mi hogyan csináljuk (legalábbis a trükkök egy részét). Megjegyzés: Mi rendszeresen tartunk az ügyfeleinknek is oktatást, ha nem tudnak eljönni, akkor a videót küldjük el nekik. Ennek oka, hogy nem lehet csak egy szakemberre bízni a pénzünket, egy kicsit bele kell tanulni, meg kell érteni mit, miért csinálunk. Most kivételesen ennek a legutóbbi kizárólag ügyfeleinknek szóló előadás egy részét most nyilvánossá teszem. Videó: http://indavideo.hu/video/Ugyfeltalalkozo_reszlet Akkor rajta, el kell határozni és meg kell csinálni. Hogy az Ön esetében mit lehet tenni, arra kérjen időpontot egy ingyenes konzultációra! (Kollégáim rendszeresen mindenfelé vidékre is járnak.)
Mivel pótoljuk nyugdíjpénztári megtakarításainkat? nagya, 2010.11.11, csütörtök, 11:05 Mivel mostantól fogva a magán-nyugdíjpénztári tagok számláján nem gyűlik megtakarítás, sokakban felmerült a kérdés, hogy mivel tudják ezt pótolni. Két olyan lehetőséget mutatunk be, melyekkel egyszerre valósíthatjuk meg az előtakarékoskodást és csökkenthetjük adónk mértékét.
Ráadásul mindkét megoldás olyan, hogy pusztán adómegtakarítási célból is érdemes igénybe venni őket. Tartós befektetési számla (TBSZ) A tartós befektetési számla lényege, hogy amennyiben megtakarításainkat egy ilyen speciális számlán kezeljük, akkor részben vagy egészben mentesülhetünk a kamat- és árfolyamnyereség-adó alól. A tartós befektetési számlának két válfaja létezik. Az egyiken csak forint értékpapír típusú befektetések tarthatóak, míg a másikon kizárólag lekötött forintbetét helyezhető el. A számla negatívumaként az említhető, hogy csak forint alapú eszközöket lehet venni, de például a Hozam Plázánál elérhetőek külföldi alapokba fektető forintalapú befektetési alapok is. Hogyan adózik a TBSZ? A tartós befektetési számla előnye az adózásnál mutatkozik meg. Ha a befektetési időszak több mint 3 év, de kevesebb, mint 5 év, akkor 10%-os kamat és árfolyamnyereség-adót kell megfizetnünk. Ha 5 évnél hosszabb a befektetési időszak, akkor teljes mértékben mentesülünk a kamat és árfolyamnyereség-adó alól. Amennyiben 3 éven belül kifizetést kezdeményezünk a számláról, akkor megszűnik az adókedvezmény és a hatályos szabályoknak megfelelő nagyságú adót kell befizetnünk. Azonban ebben az esetben sem kell büntető jellegű adókra és díjakra számítanunk. Forint alapú értékpapír vásárlásokat minden esetben érdemes tartós befektetési számlán keresztül megvalósítanunk, mert 3 év fölött adómegtakarításban részesülünk, 3 év alatt pedig későbbre halaszthatjuk adó befizetési kötelezettségünket. Tartós befektetési számlával semmilyen esetben nem járhatunk rosszabbul, mint egy hagyományos befektetetési számlával. Mit érdemes tudni a számlanyitásról? Számlát nyitni már 25.000 Ft befizetésével lehetőségünk van. A számlanyitás éve 0. évnek tekintendő, ezt az időszakot nevezzük felhalmozási időszaknak, mely időszak nem számít bele a befektetési időszakba. Egy évben csak egy-egy betéti, illetve értékpapír jellegű tartós befektetési számla nyitható ugyanannál a szolgáltatónál. A számlára befizetést a jogszabály szerint csak készpénzben lehet teljesíteni, de van olyan brókercég (Pl. Erste Befektetési Zrt.), ahol igény esetén átkötik az ügyfél normál számlán meglévő értékpapírját TBSZ-re. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) Ahogy a neve is mutatja, egy nyugdíjcélú előtakarékoskodást támogató kezdeményezésről van szó. A NYESZ lényege, hogy nyugdíjcélú
megtakarításainkat külön egy erre a célra létrehozott befektetési számlán kezeljük. A számlán lévő vagyont belátásunk szerint befektethetjük, vagyis azt saját magunk kezelhetjük. Elő takarékosságunkért cserébe adókedvezményben részesülünk. Az adókedvezmény mértéke a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalt összeg 30%-a, de legfeljebb 130.000 Ft. Az adókedvezmény maximuma - a már említett 130.000 Ft - csak abban az esetben érvényes, ha a nyugdíjba vonulás időpontja 2020 előtt van, minden egyéb esetben 100.000 Ft-ban maximalizált adókedvezményre vagyunk jogosultak. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ adókedvezménye nem vonódik össze, mindkettőt igénybe vehetjük, így akár 260.000 Ft-os adómegtakarítást is elérhetünk. A beterjesztett törvényjavaslatok szerint 2011-től a NYESZ 30%-os adókedvezményét a kormány 20%-osra csökkenti, de a kedvezmény maximális mértéke változatlan marad. Hogyan kell adóznom a NYESZ után, ha nem várom meg a nyugdíjkorhatár elérését? Abban az évben, amikor kifizetést kezdeményezünk, számlánkról nem vagyunk jogosultak adókedvezmény igénybevételére. A korábban igénybe vett adókedvezményeket 20%-os értékkel növelve kell szerepeltetni az adóbevallásban, és meg kell fizetni az adót. A fenti adózási okok miatt tényleg csak hosszú távú megtakarítások kezelésére alkalmas a szolgáltatás, célszerű megvárni, amíg a nyugdíjkorhatárt elérjük. Hosszú távú befektetés esetén viszont még abban az esetben is extra nyereségre tehetünk szert, ha nem várjuk meg a nyugdíjkorhatár elérését. Ez azért lehetséges, mert az évek alatt elért hozamunk több lehet, mint a 20%-os büntetődíj, amire akár még 5 éves befektetési időtávon is van esély, de 10 éves időtávban gondolkodva a plusz hozamok nagysága könnyedén meghaladja a plusz adó nagyságát.
Netfolio tipp
Véleményünk szerint a forint alapú befektetéseket mindig érdemes tartós befektetési számlán kezelni, adócsökkentő hatása miatt. Nyugdíjcélú megtakarításainkat pedig célszerű nyugdíj-előtakarékossági számlán tartani. Klasszikus portfolió leképezéséhez javasoljuk, hogy a megtakarítás 68%-a legyen Aegon Pénzpiaci Alapban, 28% OTP Maxima Kötvény Alapban és 5% Quaestor Tallér Részvény Alapban elhelyezve.
Kiegyensúlyozott portfolió előállításához 70% OTP Maxima Kötvény Alapot javasolunk, 15% Quaestor Tallér Részvény Alappal és 15% Aegon KözépEurópai Részvény Alappal kiegészítve. Növekedési portfolióhoz javasoljuk a 24% Quaestor Tallér Részvény Alap, 24% Aegon Közép-Európai Részvény Alap és 52% OTP Maxima Kötvény Alap kombinációját. Mindegyik általunk javasolt befektetési alap megtalálható a Hozam Plaza kínálatában, ahol TBSZ és NYESZ számlát is nyithat. Megtakarítási formák összehasonlítása Az összehasonlíthatóság kedvéért kiszámoltuk, hogy hogyan alakulna megtakarításunk és későbbi nyugdíjjáradékunk abban az esetben, ha befektetésünket értékpapírszámlán, nyugdíj-előtakarékossági számlán, vagy tartós befektetési számlán tartanánk. Az elemzés folyamán feltettük, hogy a már bejelentett 2011-re vonatkozó törvényi változtatásokon kívűl a szabályozás változatlan marad. Modellünkben a következő feltételezésekkel éltünk: 2011-ben kezdünk el megtakarítani. Mai értéken számolva havi 42.000 Ft-ot helyezünk el megtakarítási számlánkon 2040-ig. 2041-ben veszünk fel először járadékot a számlánkról és 2060-ig reálértelemben azonos nagyságú járadékra teszünk szert. A feltételek megfelelnek annak a szituációnak, ha valaki 35 évesen kezdene el megtakarítani nyugdíjas korára 30 éven át, és a bruttó fizetése 525.000 forint (ennek a 8%-a 42.000 Ft, ami mostantól a nyugdíjpénztár helyett a költségvetésbe megy). A modell időtartalma alatt 3%-os inflációval, 16%-os árfolyamnyereség adóval, valamint a befektetési időszakban 8%-os nominális hozammal számoltunk. Értékpapírszámla esetén a nyereséget 5 évente realizáltuk. A TBSZ számla különleges szabályozása miatt minden számlára csak az első évben utalhatunk pénzt. Ezt az akadályt könnyen kikerülhetjük, ha az első öt év mindegyikében nyitunk egy-egy számlát, és ezekre helyezzük el befizetéseinket. Öt év leteltével teljes körű adókedvezményt kapunk a hozam és kamatadó alól. Ekkor a lejáró számlára ismételten teljesíthetünk befizetést. Így öt számlával megoldható, hogy minden évben részesülhessünk az adókedvezményben. A lenti ábrán látszik, hogy hogyan alakul a felgyülemlett vagyon hozamokkal együtt 2040 év végén.
Az ábrán jól látható, hogy a NYESZ számla minden esetben jobban teljesít a másik kettőnél. Ez azért van így, mert erre a számlára SZJA visszatérítés is érkezik, a TBSZ-re pedig nem. Az értékpapírszámla pedig végig legalul helyezkedik el, ahol még árfolyamnyereség adót is kell fizetni. A 2040-re felhalmozott vagyon jelenértéke a következőképpen alakul: 37,5 millió a NYESZ esetén, 32,6 millió TBSZ esetén és 27,1 millió forint, vagyis a legjobb és a legrosszabb alternatíva között több mint tíz és fél millió forintos különbség figyelhető meg. Ezek után kiszámoltuk, hogy mekkora havi járadékra válthatnánk át ezt az összeget , ha 20 évig, vásárlóértéken számolva állandó nagyságú összegre kívánunk szert tenni.. Ekkor azt kaptuk, hogy mai értéken számolva nyugdíj-előtakarékossági számla esetén havi 161.106Ft-ra teszünk szert, tartós befektetési számla esetén 142.030 Ft-ra, értékpapírszámla esetén pedig mindössze 116.733 Ft-ra. Ha a különbségeket a szemléletesség kedvéért arányosítani szeretnénk, akkor NYESZ számla esetén csaknem 40%-kal magasabb havi járadékra számíthatunk, mint ha nyugdíjcélú megtakarításainkat egy hagyományos értékpapírszámlán kezelnénk. Milyen befektetési stratégiát alkalmazzunk? Megvizsgáltuk, hogy a magán-nyugdíjpénztári portfoliókat, ami lehet klasszikus, kiegyensúlyozott, vagy növekedési, hogyan hozhatjuk létre önmagunknak tartós befektetési számlánkon vagy nyugdíj-előtakarékossági számlánkon. Meglátásunk szerint mivel hosszú távú befektetést szeretnénk megvalósítani, ezért a legcélszerűbb, ha befektetésünket befektetési alapokon keresztül valósítjuk meg, így alacsony költségekkel jutunk jól diverzifikált portfólióhoz, ráadásul nem kell egyfolytában azzal foglalkoznunk, hogy portfoliónkat állandóan változtassuk a piaci körülményeknek megfelelően, ezt helyettünk megteszi a befektetési alap kezelője.
A konkrét befektetési alapokat a Netfolio minősítések alapján állítottuk össze. Amódszertan lényege, hogy olyan befektetési alapokat ajánlunk, melyek hosszútávon jobban teljesítenek a hasonló kockázatú alternatívákhoz képest, további szempont volt, hogy az egy portfolión belül javasolt befektetési alapok jegyezhetőek legyenek egyetlen számlavezetőnél. A legjobban teljesítő befektetési alapok rangsorát megtekintheti ide kattintva. Klasszikus portfolió leképezése Klasszikus portfolió nagyon mérsékelt kockázatú befektetést valósít meg, ami miatt relatíve alacsony hozamok érhetőek el vele. Elsősorban azok számára javasolt, akiknek a nyugdíjkorhatárig eléréséig legfeljebb öt év van hátra. A javasolt portfolió összetétele 68% Aegon Pénzpiaci Alap, 28% OTP Maxima Kötvény Alap és 4% Quaestor Tallér Részvény Alap. Javasait portfolió összetétele
pénz piac £0%
Kiegyensúlyozott portfolió összeállítása Elsősorban azoknak ajánlott, akiknek a nyugdíjkorhatár eléréséig minimum öt, de maximum 15 év van hátra. Ebben a portfolióban, már magasabb a részvények aránya, ezáltal hosszútávon magasabb hozamot lehet elérni. A részvények nagyobb aránya miatt átmenetileg előfordulhatnak kisebb értékcsökkenések, de a javasolt 5-15 éves időtávban a részvények magasabb hozama egyértelműen ellensúlyozza az átmeneti veszteségeket. A javasolt portfolió összetétele: 70% OTP Maxima Kötvény Alap, 15% Quaestor Tallér Részvény Alap és 15% Aegon Közép-Európai Részvény Alap.
h e s z v e n y 30%
Növekedési portfolió létrehozása Javasolt portfolió öísretétele
A részvények részaránya itt a legnagyobb, ezzel összhangban az elérhető legmagasabb hozam is ehhez a portfolióhoz tartozik. A részvények magas részaránya miatt a javasolt befektetési időtáv itt már 15 év. Az általunk javasolt portfolió összetétele: 24% Quaestor Tallér Részvény Alap, 24% Aegon Közép-Európai Részvény Alap és 52% OTP Maxima Kötvény Alap ]«vüsolt portfolió összetétele kötvény 52%
részvény 48%
Mennyit érdemes megtakarítani nyugdíjcélra? Megtakarítási konstrukció: Nyugdíjig hátralévő évek: Nyugdíjban eltöltött évek: Havi nyugdíjcélú megtakarítás (nyugdíjaskorig, inflációkövető): Ft Befektetések várható éves hozama: % Infláció várható éves értéke: % A várható nyugdíj ebből a megtakarításból 20 éven keresztül havi 48 977 Ft A kalkulátor által használt feltételek a következők: 16%-os jövedelemadó és nyereségadókulcs összhangban a 2011-es költségvetési törvénytervezettel, értékpapírszámla esetén 5 évente realizáljuk a hozamot, nyugdíjas korban kockázatmentes befektetésben tartjuk a befektetésünket, ezért a hozamunk megegyezik az inflációval.
http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/11/
