A „KM tapasztalatok” jeligéjű, Szirtes Klára pártfogó felügyelő (Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata) által irt tanulmány a 2009. évi szakmai pályázati kiíráson „Az év tanulmánya” kategóriában első helyezést ért el.
dr. Szirtes Klára: KM tapasztalatok
Korábbi tanulmányomban a közérdekű munka büntetések történeti előzményeit, külföldi tapasztalatait és elméleti hátterét vettem górcső alá, amely elméleti kutatás során arra kaphattam választ, hogy miként jelent meg az igény a történelem folyamán e büntetési nem szabályozására, az egyes korszakokban milyen szerepet szántak annak a törvényhozók, hogyan fejlődött a szabályozás, a különböző országokban milyen speciális szabályozással találkozunk, illetve milyen jellemzőkkel bír a mai magyar szabályozás. Ezúttal a nem a közérdekű munka elméleti hátterét, hanem annak életszerű oldalát, vagyis a büntetési nem gyakorlatát, annak során felmerülő kérdéseket, tapasztalatokat, esetleges anomáliákat igyekeztem számba venni egy statisztikai és egy kérdőíves kutatás keretében. Bár a tanulmányt célszerű lenne a végrehajtás menetének ismertetésével kezdeni, erre egyrészt a pártfogó felügyelői szakmában mindenki által nap, mint nap alkalmazott, magától értetődő ismeretek, másrészt terjedelmi okok miatt nem térek ki. A statisztikai kutatás keretében a Somogy megyében 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó statisztikai adatokat vizsgáltam, majd igyekeztem bizonyos kérdések tekintetében következtetéseket levonni. Mivel korábbi tanulmányomban utaltam arra, hogy a végrehajtás területének egyik kerékkötője a fogadó kész munkahelyek alacsony száma, kíváncsi voltam arra, hogy jelenleg a Somogy megyében közérdekű munka büntetés végrehajtásában résztvevő munkáltatók milyen tapasztalatokkal rendelkeznek e területen, ennek érdekében kérdőíves kutatást végeztem a körükben, melyből szintén fontos konzekvenciák vonhatók le.
A statisztikai vizsgálat A
Somogy
megyében
statisztikailag
kimutatható
tendenciákat
vizsgálva
dolgozatomban a 2003 és 2008 közötti időszakot vettem alapul. Arra kerestem a választ, hogy a vizsgált időszakban a kettős nyomtávú büntetőpolitika előtérbe kerülésével nőtt-e a közérdekű munka büntetések száma, vagyis nagyobb szerephez jutott-e a bíróságok
döntéshozatalában e büntetési nem alkalmazása, hogyan alakult a végrehajtás eredményessége és milyen tendenciát mutat a munkahelyek fogadókészsége. A statisztikai adatok elemzése előtt a könnyebb megértése végett tennék egy rövid kitérőt a közérdekű munka büntetések végrehajtása terén végbement változásokra. 2003.
július
1.-je
fordulópontot
jelentett
a
közérdekű
munka
büntetések
vonatkozásában is, mind a kiszabott büntetések számának alakulásában, mind a végrehajtás eredményességének szempontjából. Ekkor kezdték meg működésüket az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatának országos és megyei hivatalai. Az évtizedek során megfogalmazódott - és a külföldi modelleknek is megfelelő - reformelképzelések a gyakorlatban ekkor intézményesültek, ezzel a korábbi működésben rejlő anomáliák megszüntetésre kerültek és így a magyarországi pártfogó felügyelet működése korszerű átalakuláson ment keresztül. Ezt követően a fiatalkorúak és felnőtt korúak felügyeletét végrehajtó pártfogó felügyelők a korábbi kettétagozódás megszüntetésével egységes keretek között, önálló szervezetben kezdhettek el dolgozni. A pártfogói tevékenység jogszabályi háttere is egységesült, alapot teremtve ezzel az egységes gyakorlat számára. Az elmúlt időszakban a hivatal további szervezeti átalakulásokon ment keresztül, ma már Igazságügyi Hivatal néven átfogja a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot és az Áldozatsegítő Szolgálatot, feladatköre is folyamatosan bővült és bővül a mai napig is. A 2003. július 1-je előtt kiszabott közérdekű munka büntetések száma a maihoz képest rendkívül alacsony volt országos szinten is. A bírák talán a végrehajtásban megmutatkozó anomáliák miatt sem favorizálták ezt a büntetési nemet. Az Igazságügyi Hivatal felállításával azonban a végrehajtás kérdései is szabályozottabb formát öltöttek, a gyakorlat egységesült. Az említett időpontot megelőzően ugyanis a legtöbb ügy elévült, mert előfordult, hogy a rövid (3 éves) elévülési idő alatt a pártfogó felügyelők az akkori eszközeikkel nem tudtak kellő számú, megfelelő munkahelyet találni, a büntetések végrehajtása hosszú ideig húzódott. A foglalkoztatást vállaló munkáltatók között ebben az időszakban szinte kizárólag csak helyi önkormányzatok szerepeltek. 2003. július 1-je után azonban folyamatosan emelkedett a közérdekű munka büntetések száma, gördülékenyebbé vált, felgyorsult a végrehajtás. A pártfogó felügyelők propaganda tevékenysége révén egyre inkább bővült a munkáltatók köre is, a foglalkoztatásba egyre több gazdálkodó és civil szervezetet sikerült bevonni. A statisztikai vizsgálat során Somogy megye vonatkozásában a 2003-2008 közötti időszakot tekintve a következő kérdésekre kerestem a választ:
2
1. A kettős nyomtávú büntetőpolitikának megfelelően nőtt-e a közérdekű munka büntetések száma? 2. A munkahelyek fogadókészségének növekedésével egyenes arányban nőtt-e a végrehajthatóság? 3. Van-e különbség a megye területén működő bíróságok között a közérdekű munka büntetések kiszabását tekintve? 4. Nőtt-e a fogadó kész munkahelyek száma? Szélesedett-e a foglalkoztatásban résztvevő munkáltatók köre? Somogy megyében az érkezett ügyeket tekintve láthatjuk, hogyan emelkedik a bíróságok által kiszabott közérdekű munka büntetések száma évről évre. Ez 2003-ban még alacsony (27 db), itt azonban csak egy féléves időszakról van szó, de arányait tekintve ettől függetlenül is jól látható, hogy évről évre egyre gyakrabban döntenek a bíróságok e büntetési nem kiszabása mellett. 2003 és 2008 közötti időszakban nyolcszorosára nőtt az érkezett, vagyis kiszabott közérdekű munka büntetések száma (1. ábra). Mivel az érkezett ügyek száma folyamatosan nőtt, ebből értelemszerűen következik az is, hogy a befejezett ügyek száma is emelkedett. Itt azt érdemes megvizsgálni, hogy mennyiben nőtt a végrehajtás eredményessége, ugyanis feltételezhető, hogy a munkahelyek számának növekedésével, nő az eredményesen végrehajtott közérdekű munka büntetések száma is. Ugyan a 2003. előtti időszakról nem állnak rendelkezésre számadatok, de mint a fentiekben jeleztem, akkor a végrehajtás számos akadályba ütközött. A vizsgált időszakot tekintve megállapítható, hogy 2003 és 2008 között a kiszabott közérdekű munka büntetések számának emelkedésével párhuzamosan nő az eredményesen végrehajtott ügyek száma is. A vizsgált években százalékos arányt tekintve az összes befejezett ügy kb. 60-80 %-a végrehajtásra
is
került,
10-15
%-ában
vált
szükségessé
a
közérdekű
munka
szabadságvesztésre történő átváltoztatása, az esetek 5-10 %-ában a végrehajthatóság megszűnt, illetve az illetékesség változása miatt az ügy áttételre került, és mindössze 1-5 %ában évült el (2. ábra). A végrehajtott ügyek magas száma elsősorban a munkahelyek fogadókészségének növekedésével és a pártfogó felügyelők ennek érdekében kifejtett tevékenységével magyarázható. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a vizsgált időszakban hogyan alakult azon ügyek száma, amelyekkel a pártfogó felügyelők egy adott évben foglalkoztak. Így jól érzékelhető az ügyszámemelkedés (3. ábra).
3
Somogy megyében eltérően alakul a közérdekű munka büntetések száma a kijelölő bíróságoktól függően is. Az erre vonatkozó statisztikai adatok jól tükrözik a megyében az egyes bíróságoknak, illetve bíráknak a közérdekű munka büntetéssel kapcsolatos véleményének alakulását. Érdemes azt is szemügyre venni, hogy mely bíróságok alkalmazzák már a vizsgált időszakban a közérdekű munka büntetés végrehajtásának megreformálása óta e büntetési nemet. A megyében a hat városi és egy megyei bíróság közül a Fonyódi, a Kaposvári és a Nagyatádi Városi Bíróság már 2003 óta alkalmazza a közérdekű munka büntetést, köztük a Fonyódi Városi Bíróság kiemelkedően magas arányban, egyenletes tendenciát követve. A Kaposvári és a Nagyatádi Városi Bíróság 2003 és 2005 között alacsonyabb számban szabott ki közérdekű munka büntetést, majd 2006-tól ugrásszerűen megnőtt az ilyen jellegű döntések száma, a bírák következetesen kezdték alkalmazni ezt a büntetési nemet. E területeken a bírák ítélkezési gyakorlatában bekövetkezett ilyen irányú változás hátterében egyfajta szemléletváltás állhat. A Siófoki Városi Bíróság először 2004ben szabott ki közérdekű munka büntetést, ekkor még alacsony számban, majd az azt követő évektől – igaz, az arányszámokat tekintve a többi bíróságtól elmaradva – növekedett az e büntetést elrendelő határozatok száma. Érdekes, hogy a Barcsi Városi Bíróság egészen 2006ig egyáltalán nem alkalmazta ezt a büntetései nemet, először 2007-ben, 10 ügyben szabott ki közérdekű munka büntetést, majd 2008-ban már 31 db ilyen jellegű határozatot hozott. Az egyes években az összes érkezett ügy kb. 25-50 %-a az ország más területeinek bíróságaitól is érkezett. A számadatokból arra lehet következtetni, hogy Somogy megyében a közérdekű munka büntetések szabályozásában bekövetkezett változások, a végrehajtási gyakorlat „letisztulása” és ezáltal a végrehajtás eredményességének javulása arra ösztönözték az ítélkező bírákat, hogy bátrabban alkalmazzák e büntetési nemet (4. ábra) A közérdekű munka büntetések számszerű megoszlását a kijelölt munkáltatók szerint is vizsgáltam. A munkáltatókat aszerint csoportosítottam, hogy milyen jellegű tevékenységet végeznek, így elkülönítettem az önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatokat és az egyéb gazdálkodó, illetve civil szervezeteket. A vizsgált időszakban megfigyelhető, hogy a kezdetektől elsősorban önkormányzatok vállalták a foglalkoztatást, sőt, a 2003 előtti időszakban szinte kizárólag önkormányzatok hajtottak végre közérdekű munka büntetéseket. Később a pártfogó felügyelők propaganda tevékenységének köszönhetően kisebbségi önkormányzatok, egyházak és egyéb gazdálkodó, civil szervezetek is bekapcsolódtak a foglalkoztatásba. Az önkormányzatok által végrehajtott közérdekű munka büntetések száma a vizsgált időszakban egyenletes képet mutat, míg az egyéb szervezetek, munkáltatók 2003-ban
4
és 2004-ben még viszonylag alacsony számban vettek részt a foglalkoztatásban, majd 2005től ugrásszerűen megnőtt az ilyen munkáltatók kijelölése közérdekű munka büntetés végrehajtására. A kisebbségi önkormányzatok igaz alacsony számban, de folyamatosan vesznek részt az évek folyamán a foglalkoztatásban (6. ábra). Az ábra azt is megmutatja, hogy az érkezett ügyek száma eltérést mutat az adott évben kijelölt munkahelyek számától, aminek az oka abban keresendő, hogy nem minden esetben került sort a közérdekű munka büntetés kiszabásának évében a munkahely kijelölésére is, előfordult, hogy ez a következő évekre nyúlt át, esetleg az ügy elévült. A 2003. július 1-jétől megújult pártfogó felügyeleti tevékenység egyik célkitűzése a közérdekű munka büntetések eredményesebb végrehajtása érdekében a fogadókész munkahelyek számának növelése lett. A pártfogó felügyelők törekedtek arra, hogy elsősorban az elítélt lakóhelyén működő lehetséges munkáltatókat vonják be a foglalkoztatásba. Így az évek folyamán a foglalkoztatásban résztvevő munkáltatók száma folyamatosan nőtt, 2008-ra megfigyelhetővé vált, hogy mely munkáltatók vállalják folyamatosan és nagy számban közérdekű munka büntetésre ítéltek foglalkoztatását. Persze itt megjegyzendő, hogy a kisebb településeken működő munkáltatók (különösen önkormányzatok) együttműködésére csak abban az esetben van szükség, ha az elítélt a település lakója, így ennek megfelelően egyes önkormányzatoknál a foglalkoztatás a vizsgált időszakban nem folyamatos, illetve alacsony számú. Ettől függetlenül az esetleges kijelölés esetén számítani lehet együttműködésükre, a foglalkoztatásban való részvételükre. A vizsgált időszakban összesen 149 munkáltató vett részt közérdekű munka büntetések végrehajtásában. Az 1. számú mellékletben különböző színekkel jelöltem az azonos években bekapcsolódott új munkáltatókat. Érdemes megfigyelni, hogy az egyes években hány új munkáltatót sikerült megnyernie a pártfogó felügyelőknek a foglalkoztatásban való részvételre. 2003-ban összesen 27 munkáltatónál folyt közérdekű munka büntetés céljából foglalkoztatás, majd a pártfogó felügyelőknek 2004-ben 23, 2005ban 30, 2006-ban 17, 2007-ben 35 és végül 2008-ban 17 új munkáltatót sikerült megnyerniük (5. ábra). A közérdekű munka büntetést végrehajtó munkáltatók között vannak tehát olyanok, melyek a településen lakóhellyel rendelkező elítéltekhez igazodva csak esetlegesen, alacsony számban és vannak olyanok, melyek folyamatosan és magas számban vállalják a foglalkoztatást. Az utóbbiak közül a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. és annak kaposvári, marcali, balatonlellei, csurgói és nagyatádi kirendeltségei a foglalkoztatás szempontjából szinte teljesen lefedik a megyét. Magas számban hajtanak végre közérdekű
5
munka büntetéseket a siófoki Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt., Fonyód város
Polgármesteri
Hivatalának
Városüzemeltetési
Szervezete,
Balatonboglár
Önkormányzatának Közterületfenntartó Szervezete, a marcali Gazdasági Ellátó Szolgálat (GAMESZ), Nagyatád Város Önkormányzatának Városgondnoksága és a nagyobb falvak önkormányzatai is. Amennyiben az elítélt kisebb településen él és lakóhelyén az önkormányzat nem vállalja a foglalkoztatását, a pártfogó felügyelő a fentiek közül a lakóhelyéhez legközelebb eső munkáltatót keresi meg a kijelölés érdekében. A munkáltató elvileg köteles az útiköltséget megtéríteni, de ez a gyakorlatban nem mindenhol működik. Véleményem szerint a fent megjelölt kérdésekre a statisztikai vizsgálat eredményei kielégítő választ nyújtanak. Így összefoglalásképpen az alábbi megállapítások tehetők: 1. Somogy megye területén a 2003-2008 közötti időszakban nőtt a kiszabott közérdekű munka büntetések száma, a vizsgált időszakban folyamatos emelkedést mutatott. Úgy vélem, hogy ennek okai a kettős nyomtávú büntetőpolitika célkitűzéseinek átültetése a gyakorlatba, a végrehajtás szabályozásában és tényleges gyakorlatában végbement pozitív változások és a bírák e büntetési nemmel szembeni szemléletváltása. 2. A kiszabott közérdekű munka büntetések számának emelkedésével párhuzamosan nőtt a végrehajtás eredményessége is, amelynek oka a végrehajtás gyakorlatának letisztultságában, a fogadókész munkahelyek számának emelkedésében keresendő. 3. A kiszabott közérdekű munka büntetések száma nőtt, amelyből az ítélkező bírák szemléletváltására következtethetünk. Ez azonban Somogy megye területén nem azonos mértékű. Egyes bíróságok ítélkezési gyakorlatukban a vizsgált időszak folyamán mindvégig következetesen alkalmazták a közérdekű munka büntetést, mások a kettős nyomtávú büntetőpolitika célkitűzéseinek később kezdtek el nagyobb jelentőséget tulajdonítani és folyamatosan, emelkedő számban szabtak ki közérdekű munka büntetéseket, megint mások csak az utóbbi években „fedezték fel” e büntetési nemet, amelyet az ítéletek alacsony számát tekintve még csak kísérleti jelleggel alkalmaznak. 4. A fogadókész munkahelyek száma a vizsgált időszakban Somogy megye területén évről évre folyamatosan nőtt. Szélesedett a munkáltatók köre is, hiszen a kezdeti időszakban szinte csak önkormányzatok, majd idővel egyéb gazdálkodó, illetve civil szervezetek,
egyházak,
foglalkoztatásba.
Úgy
kisebbségi vélem
önkormányzatok
mindez
6
a
pártfogó
is
bekapcsolódtak
felügyelők
a
propaganda
tevékenységének köszönhető, évről évre sikerül újabb és újabb munkáltatókat megnyerniük a közérdekű munka büntetés végrehajtásában való részvételre, mely a végrehajtás eredményességét javíthatja.
A kérdőíves vizsgálat Kérdőíves vizsgálatomban arra helyeztem a hangsúlyt, hogy Somogy megyében a közérdekű munka
büntetések
végrehajtásában
résztvevő
munkáltatók
milyen
tapasztalatokkal,
véleménnyel rendelkeznek a foglalkoztatást illetően, hiszen a pártfogó felügyelők mellett ők tudnak igazán objektív képet adni a végrehajtás mikéntjéről, annak esetleges előnyeiről és hátrányairól, a végrehajtás során felmerülő problémákról, az esetleg jogszabályi módosítást igénylő kérdésekről. A kérdőíves vizsgálat során a megye területén közérdekű munka büntetés végrehajtásában résztvevő vagy valaha részt vett valamennyi munkáltatót ugyan nem állt módomban megkeresni, a teljesség igénye nélkül igyekeztem a megye valamennyi térsége vonatkozásában egy-két munkáltatót megszólaltatni. Kutatásomban elsősorban a következő kérdésekre kerestem a választ: 1. Milyen jellemzőkkel bírnak jelenleg Somogy megyében a fogadókész munkahelyek? 2. A közérdekű munka büntetések végrehajtása terén a munkáltatók szempontjából milyen problémák merülnek fel? A vizsgálat során használt kérdőívet magam készítettem, abban a munkáltatók tevékenységének jellemzői, a foglalkoztatás előnyeire és hátrányaira vonatkozó véleményük, a foglalkoztatás mikéntje és az annak során felmerülő, általuk észlelt problémák vizsgálatára helyeztem a hangsúlyt. A kérdőív 20 kérdésből áll, 19 esetben különböző válaszlehetőségeket bocsátottam a megkérdezettek rendelkezésére, az utolsó, 20. kérdés a foglalkoztatás során felmerült problémák bővebb kifejtésére ad lehetőséget (2. számú melléklet). Összesen 24, Somogy megyében tevékenykedő munkáltató vett részt a kérdőíves kutatásban és kiválasztásuknál a megye minden térségét és minden munkáltatói tevékenységi kört igyekeztem lefedni, ezáltal feltérképezni a munkáltatók közérdekű munka büntetések végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatait. Az első kérdéssel a munkáltatókat próbáltam kategorizálni aszerint, hogy önkormányzatról, kisebbségi önkormányzatról, egyéb szervezetről vagy egyházról van szó. A
7
megkérdezettek megoszlása e tekintetben hasonlóan alakult a statisztikai kutatás során nyert eredményekhez. A megkérdezettek többsége önkormányzat, illetve körjegyzőség (13), magas számban van egyéb szervezet is (7), ugyanakkor 2-2 esetben kisebbségi önkormányzat és egyházi szerv is részt vett a kérdőíves kutatásban. Az önkormányzatok/körjegyzőségek magasabb száma korrelál a megye egész területén a közérdekű munka büntetések végrehajtásában részt vevő önkormányzatként működő munkáltatók számával. A második kérdésben arra kerestem a választ, hogy a megkérdezett munkáltatók körülbelül milyen régóta vesznek részt a közérdekű munka büntetések végrehajtásában. A Somogy megyei statisztikai adatok azt mutatták, hogy 2003-tól évről évre folyamatosan emelkedett a foglalkoztatásban résztvevő munkáltatók száma. A kérdőíves vizsgálat szerint a megkérdezettek közül mindösszesen 4 olyan munkáltató volt, aki már több mint öt éve foglalkozik közérdekű munka büntetések végrehajtásával, tehát már a 2003 előtti időszakban vagy a 2003-as évtől kezdte el vállalni a foglalkoztatásban való részvételt. 11 munkáltatót 3-4 éve (azaz a 2004-2005-ös évben), illetve egy kicsit kevesebb, 9 munkáltatót 1-2 éve (azaz a 2006-2007-es évben) sikerült bevonni a foglalkoztatásba. A kérdőív harmadik kérdése annak feltérképezését szolgálta, hogy a megkérdezettek milyen forrásból szereztek tudomást a közérdekű munka büntetések végrehajtásában való részvétel lehetőségéről. Ennél a kérdésnél több válaszlehetőség megjelölésére is mód volt (más munkáltatótól, igazságügyi hivatal által szervezett rendezvényen, egyéb rendezvényen, sajtóból, pártfogó felügyelőtől, egyéb forrásból). A válaszokat tekintve látható, hogy a más munkáltatótól és a sajtóból szerzett információk egyáltalán nem játszottak szerepet, elhanyagolható számban (2-2) szereztek erről tudomást a munkáltatók az igazságügyi hivatal által szervezett vagy egyéb rendezvényen. A megkérdezettek 8 esetben jelöltek meg egyéb információforrást, nevezetesen a rendőrséget (4), az elítéltet (2), a szervezet központi szervét (1), illetve a hivatali munka során való informálódást (1). Sajnos a rendőrségtől való információszerzés
megjelölése
utalhat
arra
is,
hogy
a
megkérdezett
munkáltató
(önkormányzat) a válaszadásnál tévesen a szabálysértéses ügyekben megállapított pénzbírság közmunkára való átváltoztatását vette alapul, hiszen ezek végrehajtását is az önkormányzatok végzik, azonban ezek teljes elhatárolása szükséges a közérdekű munka büntetések végrehajtásától. A válaszok többségénél (17 esetben) a munkáltatók a pártfogó felügyelőtől való információszerzést jelölték meg, mely utal arra, a már többször említett propagandatevékenységre, melyet a pártfogó felügyelők az elmúlt években a fogadókész
8
munkahelyek számának bővítése terén folytattak és, amely a statisztikai, illetve a kérdőíves vizsgálati eredményeket tekintve is sikeres volt. A negyedik kérdéssel a végezhető munka jellege szerint különböztettem az egyes munkáltatók között. Itt is lehetőség volt több választ megjelölni, hiszen egy adott munkáltató többféle munkavégzés lehetőségét is biztosíthatja. Így a 24 munkáltató közül mindösszesen 2 munkáltató vállalja a foglalkoztatást szellemi munkavégzés keretében, 11 munkáltatónál van lehetőség könnyű fizikai, 12-nél fizikai és 20-nál nehéz fizikai munkavégzésre. Az ötödik kérdéssel arra kerestem a választ, hogy a megkérdezett munkáltatók milyen okból vállalták a közérdekű munka büntetésre ítéltek foglalkoztatását. Válaszlehetőségként az ingyen munkát, illetve a munkaerő hiányát jelöltem meg, de egyéb válasz is adható volt, továbbá itt is adott volt a lehetőség több választ megjelölni. A foglalkoztatásban való részvételük indokaként a munkáltatók 6 esetben jelölték meg az elítéltek által végzett ingyen munkát, 4 esetben a munkáltatónál fennálló munkaerőhiányt, illetve 16 esetben fogalmaztak meg egyéb indokot arra vonatkozóan, hogy miért vesznek részt a munkáltatásban. Az egyéb válaszokat tekintve egyes munkáltatók az igazságügyi hivatallal és az igazságszolgáltatással való együttműködés (1), pártfogó felügyelő ez irányú kérésének teljesítése (3), a település lakóinak segítése (1), a büntetések végrehajtásának elősegítése (1) céljából vállalták a közérdekű munka büntetések végrehajtásában való részvételt. A Diótörés Alapítvány, mely állami gondozott fiatalokkal foglalkozik, a gyermekotthon egyik korábbi lakójának – akit közérdekű munka büntetésre ítéltek – kérésére vállalta a foglalkoztatást. Egy másik munkáltató először szintén egy elítélt kérésére kezdett el részt venni a közérdekű munka büntetések
végrehajtásában.
Egy
esetben
a
munkáltató
kötelezőnek
gondolta
a
foglalkozatásban való részvételt, egy másik esetben annak érdekében vállalta ezt, hogy az elítéltek büntetése ne évüljön el. Három esetben a pártfogó felügyelővel történt előzetes egyeztetést követően, az igazságügyi hivatallal kötött együttműködési megállapodás képezte a munkáltatásban való részvétel alapját. Három esetben a megkérdezett munkáltatók olyan indokot jelöltek meg („nincs pénze és így a bírságot ledolgozhatja”), melyből ismét arra következtettem, hogy a megkérdezettek a válaszadásnál tévesen a szabálysértéses ügyekben pénzbírságról átváltoztatott közmunkát vették alapul. A közérdekű munka büntetések eredményes végrehajtásánál az is fontos szempont, hogy a munkáltató tud-e lehetőséget biztosítani a hétvégén történő munkavégzésre is, vagy erre csak munkanapokon van mód. A hétvégén történő munkavégzés lehetőségének azért van jelentősége, mert így azok az elítéltek, akik egyébként munkahellyel rendelkeznek, a 9
hétvégeken vagy munkaszüneti napokon is letölthetik büntetésüket, így munkahelyüket nem vesztik el. A hatodik kérdésre adott válaszokat tekintve a megkérdezettek közül 11 munkáltató csak munkanapokon, 13 hétvégéken is vállalja a közérdekű munka büntetésre ítéltek foglalkoztatását. Egyes munkáltatóknál problémát okoz az elítéltek munkavégzése feletti felügyelet biztosítása, mely a közérdekű munka büntetések eredményes végrehajtását nehezíti meg. A hetedik és nyolcadik kérdésben a munkáltatóknak az ezzel kapcsolatos véleményére voltam kíváncsi. A megkérdezettek közül 20 munkáltató gondolja úgy, hogy megfelelően biztosítani tudja a munkavégzés feletti felügyeletet, 4 munkáltató erre nemleges választ adott. Arra a kérdésre, hogy a felügyelet biztosítása problémát okoz-e a számukra, 5 munkáltató igennel, 19 nemmel válaszolt. A kilencedik kérdéssel a munkáltatók megelégedettségére voltam kíváncsi az elítéltek munkavégzését illetően. Nem volt olyan munkáltató, aki elégedetlen lenne, 5 megkérdezett elégedett, 6 kevésbé elégedett, 13 pedig többnyire elégedett ezzel kapcsolatban. A tizedik és tizenegyedik kérdéssel arra kerestem a választ, hogy előfordult-e már olyan eset, hogy a munkáltatónak valamilyen negatív tapasztalata miatt utóbb vissza kellett utasítania az elítélt foglalkoztatását. A tizedik kérdésre adott válaszok szerint 14 munkáltató kényszerült már olyan helyzetbe, hogy az elítélt foglalkoztatását nem megfelelő munkavégzése, hanyagsága miatt utóbb vissza kellett utasítania, 10 munkáltatónál ilyen nem fordult még elő. A tizenegyedik kérdés pedig arra kereste a választ, hogy fordult-e már elő a megkérdezett munkáltatónál olyan eset, hogy a foglalkoztatást az elítélt nem megfelelő magaviselete miatt kellett visszautasítania. Erre a kérdésre 9 munkáltató igennel, 15 nemmel válaszolt. A tizenkettedik kérdéssel az előzőekkel ellentétben a munkáltatók elítéltekkel kapcsolatos pozitív tapasztalataira voltam kíváncsi. Az ilyen eseteket mi sem bizonyítja jobban, mint ha a munkáltató a büntetésének letöltése után is továbbfoglalkoztatja az elítéltet, vagyis munkavégzésével annyira meg van elégedve, hogy állást kínál számára. Ilyen a válaszokat tekintve 7 munkáltatónál fordult már elő, összesen 11 esetben. 17 munkáltató nemleges választ adott. A következő, tizenharmadik kérdés szintén a munkáltató közérdekű munka büntetések végrehajtását érintő pozitív vagy negatív tapasztalataira kíváncsi, mégpedig arról az oldalról közelítve, hogy a megkérdezett munkáltató –amennyiben pozitív tapasztalata van- ajánlaná-e
10
a foglalkoztatásban való részvételt más munkáltatók számára is. A válaszok megoszlását tekintve (16 igen, 8 nem) megállapítható, hogy a munkáltatók többsége nem bánta meg a közérdekű munka büntetések végrehajtásában való részvételt. A további, tizennegyedik és tizenötödik kérdés a munkáltatóknak a foglalkoztatás előnyeivel és hátrányaival kapcsolatos véleményét igyekszik feltérképezni. Az előnyöket tekintve szintén válaszlehetőségeket bocsátottam a megkérdezettek számára, amelyek közül akár többet is választhattak. Az ingyen munka és a hiányos munkaerő pótlása mellett a megkérdezettek egyéb előnyt is megjelölhettek. Az ingyen munkát 13 munkáltató, a hiányos munkaerő pótlását 7 munkáltató jelölte meg előnyként. Egyes megkérdezettek a foglalkoztatásban való részvétel további előnyeit is megfogalmazták (összesen 8 esetben), így a munkáltatás reintegrációs célját, az elítélt életvitelének segítését, a munkavégzés büntetés jellege miatti jobb munkamorált. A foglalkoztatásban való részvételnek 3 munkáltató egyáltalán nem látja előnyét. A tizenötödik kérdésnél a hátrányokat illetően a következő válaszlehetőségeket adtam a megkérdezettek számára: az elítéltek nem megfelelő munkamorálja (12), alacsony iskolai végzettség (2), szakértelem hiánya (2), rendszertelen munkavégzés (10), megbízhatatlanság (12), bűncselekmény elkövetésétől való félelem (1), orvosi vizsgálat finanszírozása (3), munkavédelmi és munkaeszközök biztosítása (3). Egy munkáltató a felsoroltakon túl további hátrányként rögzítette, hogy gyakran kell várni olyan munkalehetőségre, melyben az elítélt hasznos munkát tud végezni. Láthatóan a legtöbb munkáltató az elítéltek nem megfelelő munkamorálját,
rendszertelen
munkavégzését,
megbízhatatlanságát
(is)
megjelölte
hátrányként, ami arra utal, hogy a munkáltatók az elítélteket a munkavégzés során kevésbé irányíthatónak tartják, ami problémát vet fel, összekapcsolódik a munkavégzés feletti felügyelet megfelelő biztosításának problémájával. Ugyanakkor megjegyzem, hogy volt olyan munkáltató (lsd. 14. kérdés), aki előnyként fogalmazta meg az elítéltek jobb munkamorálját a büntetés esetleges következményeitől való félelem miatt. Az alacsony iskolai végzettség és a szakértelem hiánya alacsony számban jelenik meg hátrányként, ennek oka talán az, hogy a legtöbb munkáltató egyszerű fizikai munkavégzést biztosít, melynél ezek a tényezők kisebb szerepet játszanak. A közérdekű munka büntetésre ítéltek orvosi vizsgálatát is a munkáltató finanszírozza, illetve a munkavédelmi és munkaeszközöket is biztosítani köteles számukra, azonban ezeket az anyagi szempontú összetevőket a megkérdezettek alacsonyabb számban jelölték meg hátrányként.
11
A tizenhatodik és tizenhetedik kérdéssel a munkáltatónak pártfogó felügyelővel való kapcsolatára vonatkozó véleményére voltam kíváncsi. Mint a közérdekű munka büntetések végrehajtásának gyakorlati áttekintésénél láttuk, a pártfogó felügyelő ellenőrzi, hogy a végrehajtás a jogszabályoknak megfelelően történik-e a munkáltatónál. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart a munkáltatóval. A tizenhatodik kérdésnél a megkérdezettek a pártfogó felügyelővel való együttműködésük milyenségét értékelhették. 16 munkáltató kitűnőnek, 8 jónak találta ezt az együttműködést. A megkérdezettek a változó, rossz, nagyon rossz válaszlehetőségeket nem jelölték meg. A tizenhetedik kérdésre adott válaszok szerint valamennyi munkáltató úgy véli, hogy a pártfogó felügyelő megadja számára a megfelelő tájékoztatást, mely a közérdekű munka büntetések végrehajtásához szükséges. A tizennyolcadik és tizenkilencedik kérdés a közérdekű munka büntetések végrehajtásának adminisztrációjával kapcsolatos véleményeket térképezi fel. A megkérdezett munkáltatók számottevő többsége (19) átlagos tehernek tartja a foglalkoztatással járó adminisztrációs feladatokat, 5 vélemény szerint pedig egyáltalán nem jelent terhet. A végrehajtás megkezdésekor a pártfogó felügyelő átadja a munkáltatónak a foglalkoztatás során szükséges dokumentumokat, illetve segítséget nyújt ezek megfelelő vezetéséhez. 21 munkáltató nyilatkozott úgy a kérdőíven, hogy a pártfogó felügyelő segítséget nyújt neki a közérdekű munka büntetések végrehajtásával kapcsolatos adminisztráció terén, 3 nemleges választ adott, mely utóbbi talán azzal magyarázható, hogy a munkáltató nem is érzi szükségét az ez irányú segítségnyújtásnak. A kérdőív utolsó kérdésénél nem adtam válaszlehetőségeket a megkérdezettek számára, a közérdekű munka büntetések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő esetleges problémákra voltam kíváncsi. E kérdésnél összesen 10 munkáltató élt a problémák kifejtésének lehetőségével. E véleményeket foglalom össze a továbbiakban. A közérdekű munka büntetések végrehajtása során a tervezhetőség és a folyamatos munkavégzés olykor megoldatlan. Előfordul, hogy egy adott időszakban több elítélt munkáltatása is folyik folyamatosan, de vannak olyan időszakok is mikor az adott területen nincs közérdekű munka büntetésre ítélt. A tervezhetőség problémáját veti fel az is, hogy az elítéltek gyakran rendszertelenül jelentkeznek a munkára, a tapasztalatok szerint a munkafegyelem szintje alacsony, így a munkáltatók a munkavégzés megtervezésekor nem mindig tudnak biztosan számítani az elítéltek megjelenésére. Önkormányzatként működő munkáltató a kérdésre adott válaszában financiális szempontokat szem előtt tartva kifejtette, hogy amennyiben egy körjegyzőség területén működő valamennyi önkormányzat vállalná a részvételt a közérdekű
12
munka büntetések végrehajtásában, akkor így nagyobb beruházásokat olcsóbban tudnának kivitelezni. Volt olyan munkáltató, aki ennél a kérdésnél a szezonális munkavégzés (pl. szüret) problémáját vetette fel, hiszen ilyenkor a heti minimum 1 napot nem lehet tartani, 1-2 hétre is megszakadhat a munkavégzés, azonban ezt követően nehéz ismét felvetetni a munkát az elítélttel. Egyes munkáltatók a napi 6 órás munkavégzést tartják problémásnak, hiszen az elítéltek foglalkoztatása a legtöbb helyett a nem büntetést töltő dolgozókkal együtt történik, akiknek a munkaideje ettől eltérően alakul, így ez kisebb-nagyobb gyakorlati problémákat vet fel (pl. ebédidő). Itt megjegyzem, hogy a közérdekű munka büntetések végrehajtása során az elítéltnek lehetősége van akár napi 8 órában végezni a munkát, hiszen így előbb le is telne a büntetése, de ezzel a lehetőséggel az elítéltek saját tapasztalataim szerint sem élnek. A megkérdezettek közül voltak olyanok, akik az orvosi vizsgálat munkáltató általi finanszírozását vélik igazságtalannak, illetve szükségesnek látják a baleseti felelősség tisztázását. Egyes munkáltatók (szám szerint 2) szélsőséges véleménynek adtak hangot, azzal, hogy a közérdekű munka büntetés megszüntetését javasolták, mert úgy vélik, hogy e főbüntetés nem éri el célját, a szabadságvesztés büntetésnek nagyobb visszatartó erőt tulajdonítanak. A kérdőíves vizsgálat eredményeit alapul véve összefoglalásképpen a következőket állapítottam meg: 1. Somogy megyében a közérdekű munka büntetések végrehajtása tekintetében a fogadókész munkahelyek többségét manapság is az önkormányzatok, körjegyzőségek képezik. Bár a foglalkoztatásban való részvétel nem kötelező számukra, de mint állami feladatokat ellátó szervek, talán mégis kötelességüknek érzik, hogy a végrehajtás terén részt vállaljanak, együttműködjenek az igazságszolgáltatással, a büntetés végrehajtás e területével. A megkérdezett munkáltatók többsége csak a 2003-ban e területen bekövetkezett reformokat követően kezdett el részt venni a foglalkoztatásban, egyre több gazdálkodó és egyéb szervezetet sikerült ez idő tájt a pártfogó felügyelőknek megnyerni, ezáltal a végrehajtás eredményességén javítani. A munkáltatók elsősorban fizikai munkavégzés lehetőségét biztosítják az elítéltek számára, sajnos viszonylag magas számban csak munkanapokon. 2. A foglalkoztatást illetően a munkáltatóknak annak ellenére, hogy önként vállalt feladatot teljesítenek, több problémával is szembe kell nézniük. Az elítéltek munkavégzése feletti felügyelet általában megfelelően biztosított, de bizonyos munkáltatóknak ez problémát okoz. A külföldi modelleket vizsgálva látható, hogy 13
egyes országokban külön erre szakosodott intézmények állnak rendelkezésre. A közérdekű munka büntetések végrehajtását illetően a munkáltatók negatív és pozitív tapasztalatokkal is rendelkeznek. A munkáltatóknak többségében az elítéltek nem megfelelő munkamoráljával, rendszertelen munkavégzésével, megbízhatatlanságával akadnak problémái, melyek a munkafolyamatokat olykor tervezhetetlenné teszik. A jogszabályban előírt napi 6 órás munkavégzés szintén megnehezíti a munkáltatók helyzetét a foglalkoztatást illetően. A kérdőíves vizsgálat eredményeit megvizsgálva még szót ejtenék arról, hogy egyes megkérdezett munkáltatók a kérdőív megválaszolásánál tévesen a szabálysértéses ügyekben hozott pénzbírság közmunkára való átváltoztatásának lehetőségét vették alapul. E bírságnak teljesen más a jogszabályi háttere és a feltételei, ezért nem célszerű összekeverni a közérdekű munka büntetéssel, mint főbüntetési nemmel.
Konklúziók A Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelőjeként magam is úgy tapasztalom, hogy a közérdekű munka büntetések gyakorlati alkalmazása számos anomáliát rejt magában. Magyar viszonyok között az alkalmazhatóságot még mindig nagymértékben korlátozza a fogadókész munkahelyek alacsony száma és az általuk biztosított feltételek elégtelensége (gondolhatunk itt a nevelő hatás és a közérdekűség érvényesülésére.) Terhelti oldalon a képzettség, egészségi állapot és életviszonyok kérdése nehezíti a közérdekű munka eredményes végrehajtását. A közérdekű munka büntetések végrehajtásában résztvevő pártfogó felügyelőként saját tapasztalataim és a munkáltatók által megfogalmazott problémák alapján fontosnak tartok bizonyos változtatásokat. A fogadókész munkahelyek számának növelése érdekében a törvényhozónak is további lépésekre kellene elszánnia magát, nem elég, hogy kizárólag a pártfogó felügyelők folytatnak olykor szélmalom harcot annak érdekében, hogy a munkáltatók számára vonzóbbá tegyék az elítéltek fogadását, ezáltal biztosítva a közérdekű munka végrehajthatóságát. A végrehajtás során sokszor gondot okoz, hogy nem sikerül az elítélt lakóhelyén fogadókész munkahelyet találni a foglalkoztatásához, mert az elítélt kis településen él, ahol többnyire csak az önkormányzat jöhet szóba munkáltatóként. Sok helyen előfordul, hogy a település polgármestere visszautasítja a foglalkoztatásban való részvételt, így más településen
14
kell megfelelő munkahely után nézni. Ez viszont azt a problémát veti fel, hogy az elítéltnek utaznia kell a munkahelyre, a munkáltató pedig – annak ellenére, hogy kötelezettsége lenne –
sok helyen nem fizeti az útiköltséget. Az elítéltek többsége rossz anyagi, szociális
körülmények között él, ha nincs pénze buszra, vonatra, nem tud beutazni és munkakötelezettségének eleget tenni. Véleményem szerint az önkormányzatoknak, mint decentralizált, állami feladatokat ellátó helyi szerveket kötelezni kellene a közérdekű munka büntetések végrehajtásában való részvételre. Ezáltal minden településen lehetőség nyílna a büntetés letöltésére, így a fogadókész munkahelyek száma is emelkedne. Ez utóbbi célt szolgálhatná az is, ha a munkáltatók számára adókedvezmény biztosításával tennék előnyösebbé a közérdekű munkára ítéltek fogadását. Én magam a közérdekű munka büntetéseket – az egyes munkáltatók véleményétől eltérően –, igenis célra vezetőnek tartom. Bár a végrehajtás még manapság is számos akadályba ütközik, de összességében mégis eredményes. A másik két főbüntetési nem esetében az elítéltek nem vállalnak „igazi” felelősséget a bűncselekmények elkövetéséért, a szabadságvesztést letöltik, a pénzbüntetést kifizetik. A közérdekű munka esetében azonban a szó szoros értelmében jóvá kell tenniük a társadalom rendjében általuk okozott kárt, azáltal, hogy a köz javára végeznek munkát.
15
Ábrák 1. ábra. A közérdekű munka büntetések számának alakulása 2003 és 2008 között Somogy megyében.
300
250
200
150
100
50
0
2003. júl. 1től
2004
2005
2006
2007
2008
Előző időszakról folyamatban maradt
52
50
80
120
145
216
Érkezett
27
88
119
144
193
221
Befejeződött
29
58
79
119
122
155
Az időszak végén folyamatban maradt
50
80
120
145
216
282
2. ábra. Befejezett ügyek 2003-2008.
160 140 120 100 80 60 40 20 0
2003. júl.1től
2004
2005
2006
2007
2008
29
46
47
84
81
103
Átváltoztatták
6
9
17
18
26
Végrehajth.megszűnt
6
8
5
11
7
10
11
9
11
4
2
3
8
119
122
155
Végrehajtották
Áttétel
16
Elévült
1
Elfogatóparancs Összes befejezett
29
58
79
3. ábra. Az összes adott évben folyamatban volt ügy Somogy megyében.
500 437
450 400 338
350 300
264
250 199
200 138
150 100
79
50 0 2003. júl. 1-től
2004
2005
2006
2007
2008
4. ábra. Kijelölő bíróságok szerinti megoszlás.
250
200
150
100
50
0
2003
2004
2005
2006
Barcsi Városi Bíróság Fonyódi Városi Bíróság Kaposvári Városi Bíróság
31 25
24
28
25
33
3
3
1
12
42
46
3
13
19
25
13
35
31
34
39
3
15
20
15
15
2
Siófoki Városi Bíróság Somogy Megyei Bíróság
2008
10 26
Marcali Városi Bíróság Nagyatádi Városi Bíróság
2007
6
1
Egyéb megyén kívüli Bíróság
42
45
37
42
40
40
Összes ügy
79
88
119
144
193
221
17
5. ábra. A foglalkoztatásban résztvevő munkáltatók számának emelkedése.
160 149
140
132
120 100
97
80
80
60
50
40 27
20 0
2003
2004
2005
2006
2007
2008
6. ábra. Az ügyek megoszlása a kijelölt munkáltatók szerint.
250
200
150
100
50
0
2003
2004
2005
2006
2007
2008
43
49
54
65
81
76
Kisebbségi önkormányzatok
1
4
7
6
3
5
Egyéb munkáltatók
7
17
37
53
55
64
Nem volt kijelölve munkahely
28
18
21
20
39
76
Összes ügy
79
88
119
144
193
221
Önkormányzatok
18
Mellékletek 1. melléklet. A közérdekű munka büntetések végrehajtásában résztvevő munkáltatók 2003-2008. Munkáltatók:
2003 2004 2005 2006 2007 2008
Balatonszemes és Balatonöszöd Termelő, Értékesítő, Szolgáltató Szövetkezet
3
3
Balatonboglár-Hács-Somogyvámos Társult Evangélikus Egyházközség
6 1
1
Barcsi Sportklub
1
1
Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület
1
1
2
Boglári Gyermekjóléti és Családsegítő Alapítvány Csurgói Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
1
Diótörés Alapítvány
1
1 3
2
1
Evangélikus Pünkösdi Szeretetotthon Kadarkút 1
Kaposi Mór Megyei Kórház
2
1
7
1
2
2
3 2
Kapos Kistérségi Szociális Szövetkezet
2
Magyarországi Református Egyház Mosdósi Tüdő- és Szívkórháza
3
3
Magyar Vöröskereszt SM Szervezetének Családok Átmeneti Otthona
1
1 1
Philip Természet és Állatvédő Egyesület Református Egyházközség Somogyszob Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ
3
7
8
1
1
2
5 1
Római Katolikus Egyházközség, Inke
1 1
Római Katolikus Plébánia, Andocs Római Katolikus Plébánia Hivatal, Balatonberény
1
Római Katolikus Plébánia, Kaposfő
1 1
Római Katolikus Szentlélek Plébánia, Csurgó
1 1
1
1
1
1
2
1
Sirály étterem, Siófok Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. Kaposvár
19
3
3
2
4 1
14
19
14
55
Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. Csurgó
7
5
4
8
24
Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. Marcali
5
6
3
11
25
2
8
7
17
6
11
9
34
Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. B.lelle Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft. Nagyatád
2
6 1
Szőkedencsi Elektro Ipari BT.
1 1
Termofok KFT. Siófok
1
2
VG Komplex Kft., Balatonboglár Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Zrt.
1
2
6
2 6
2
17
1
II. Rákóczi F. Gyermekotthon és Ált. Iskola, Ádánd
1 1
II. Rákóczi F. Iskola, Alsóbélatelep
1
Települési önkormányzatok: 1
Ádánd
1
2
4 1
Balatonberény GAMESZ 1
Balatonboglár Balatonboglár Önkormányzat Közterületfenntartó Szervezet 1
Balatonfenyves
1
1
2
3
4
1
1
2
1
6 5
1
Balatonföldvár
1 1
Balatonkeresztúr Balatonszabadi Balatonszabadi-Siójut Községek Körjegyzősége
1
2
2
1
2 1
Balatonszárszó Balatonszentgyörgy Barcs Városi Önkormányzat Városgondnoksága
1
Bedegkér-Miklósi körjegyzőség
1 1
Böhönye
1
Buzsák
1
1
3
4
2
1
2
1
1
3
1
1
5
2
Büssü
1
1 1
Berzence
1
2
Csákány
3
3
Csoma
1
1
Drávagárdony
1
1
Ecseny
1
1
20
Fonyód Város Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési Szervezete
1
3
Gamás
2
1
1
Görgeteg-Rinyaszentkirály Községek Körjegyzősége
4
2
3
1
2 3
Gyugy 1
Hács
1
3 2
Háromfa
2
3
3
1
Iharosberény Iharosberény-Iharos-Pogányszentpéter Községek Körjegyzősége
3
Inke (Kommunális Ágazata)
5
2
1 1
1 1
Kánya-Somogyegres-Tengőd Községek Körjegyzősége 1
Kaposvár MJV Polgármesteri Hivatala
3
1
5
1
8
1
Istvándi Karád
4 3
1
Iharos
10
1
2
2 3
1
1
2
3
Kastélyosdombó
1
1
Kazsok
1
1
1
2
1
Kercseliget Kéthely
2
Kisberény
6
1
3 6
1
Kisgyalán
1 1
Kötcse
1 1
Kőkút 3
Kutas
1
4
Lábod 2
Lakócsa Lengyeltóti
3
2
Marcali GAMESZ
1
4
Mesztegnyő
1
Mesztegnyő-Gadány-Hosszúvíz Községek Körjegyzőség 1
21
2
4
10
10 5
10
34 2
1
2 2
Mike
3
1 1
Mezőcsokonya
3 5 4
1
1
3 1
Nágocs Nagyatád Városi Önkormányzat Városgondoksága
4
Nagybajom
1
7
1
1
1
5
4
3
2
25
6
3
11
1
3
1
Nagyberény
1
Nagyberki 1
Nagykorpád
1
1
1
6
8
Nagyszakácsi
1
1
Nemesdéd-Vése körjegyzőség
1
1 1
Nemesvid 1
Nikla
1 3
Ordacsehi
1
1 2
Osztopán
1
1
Öreglak
2
2
3
2
1
1
Őrtilos-Zákányfalu
1 1
3
1
3 1
Pusztakovácsi 1
2
2
2
1
1
Segesd-Ötvöskónyi-Beleg Községek Körjegyzősége
1
1
3 6
Simonfa
1
Siófok
2
2
4
1
6 1
1
1 1
1
Somogyszentpál
1
1 2
Somogyjád Somogysárd
13 1
Somogyaszaló Somogybabod
8 1
1
Somogyacsa
5 1
1
Segesd
5 2
1
Sávoly
2 7
2
Pusztaszemes Ságvár
10 1
Ötvöskónyi Pamuk
4
1
1
2 1
Somogyszil
2
2
4
Somogyszob
1
1
2
1
Somogytúr 1
Somogyvámos
22
1
1 1
3
Somogyvár
1
Somogyvár-Pamuk Körjegyzőség
6
1 6
4
2
1
4 17
1
Szabás Szegerdő
2
Szenta
1
Szentborbás
1 2
2
3
1
1
1
3
Szenyér
2
Szilvásszentmárton
1
1
Szólád
1
1
1
Szőlősgyörök
1
1
1
Tab
1
1
Tapsony és Nagyszakácsi községek körjegyzősége
1 2
Tarany
3
1
2 1
2
Tengőd
1
1
Torvaj
1
1
Teleki
2
Varászló
2 2
Visz 1
Vése
1
2 1
3
Vörs
1
1
Zics
1
1
Kisebbségi önkormányzatok: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Csurgó
1
4
4
1
1
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Hollád
11 1
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Iharos
1
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Inke
1
2
2
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Istvándi
2
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kutas
1
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Lábod
1
1
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Nemesvid Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Vízvár
1
1
3
2 3
1
23
2 2
1
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Somogysámson
1
1
Kijelölve összesen:
51
70
98
124
139
145
Nem volt kijelölve munkahely:
28
18
21
20
54
76
Érkezett ügyek éves bontásban:
79*
88
119
144
193
221
*2003-ban folyamatban levő és érkezett (27) ügyek összese 2. melléklet KÉRDŐÍV közérdekű munka büntetést végrehajtó munkáltatók részére 1.
A munkáltató tevékenységének jellege szerint
a) önkormányzat / körjegyzőség b) kisebbségi önkormányzat c) egyéb szervezet d) egyház 2. Kb. mióta vállalja közérdekű munka büntetésre ítéltek foglalkoztatását? a) 1-2 hónapja b) 1-2 éve c) 3-4 éve d) több mint 5 éve 3. Hol hallott a közérdekű munkáról és a foglalkoztatásban való részvétel lehetőségéről? a) más munkáltatótól b) az igazságügyi hivatal által szervezett rendezvényen c) egyéb rendezvényen (pl. települési tanácskozás stb.) d) sajtóból e) a pártfogó felügyelőtől f) egyéb:……………………………………… 4. Milyen jellegű munkakörben vállalja az elítéltek foglalkoztatását? a) szellemi
24
b) könnyű fizikai c) fizikai d) nehéz fizikai 5. Milyen okból vállalta elítéltek foglalkoztatását? a) ingyen munka lehetősége b) munkaerő hiánya c) egyéb:…………………………………………………….. d) egyéb:…………………………………………………….. 6. Közérdekű munkavégzésre a) csak munkanapokon tud lehetőséget biztosítani b) hétvégéken és munkaszüneti napokon is tud lehetőséget biztosítani 7. Véleménye szerint megfelelően biztosítani tudja a munkavégzés feletti felügyeletet? a) igen b) nem 8. Problémát okoz-e a munkavégzés feletti felügyelet biztosítása? a) igen b) nem 9. Általánosságban véve, hogy van megelégedve az elítéltek munkavégzésével? a) elégedett b) többnyire elégedett c) kevésbé elégedett d) elégedetlen 10. Előfordult-e már, hogy az elítélt nem megfelelő munkavégzése, hanyagsága miatt utólag vissza kellett utasítania a foglalkoztatását? a) igen b) nem 25
11. Előfordult-e már, hogy az elítélt nem megfelelő magaviselet miatt utólag vissza kellett utasítania a foglalkoztatását? a) igen b) nem 12. Előfordult-e már, hogy az elítéltet közérdekű munka büntetésének letöltése után továbbfoglalkoztatta? (Ha igen, hányszor?) a) igen, …………………… b) nem 13. Ajánlaná-e más munkáltatóknak közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatását? a) igen b) nem 14. Milyen előnyeit látja a közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatásának? a) ingyen munka b) a hiányos munkaerő pótlása c) egyéb:………………………………………………… d) egyéb:………………………………………………… 15. Milyen hátrányait látja a közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatásának? a) az elítéltek nem megfelelő munkamorálja b) alacsony iskolai végzettség c) szakértelem hiánya d) rendszertelen munkavégzés e) megbízhatatlanság f) bűncselekmény elkövetésétől való félelem g) orvosi vizsgálat finanszírozása h) munkavédelmi és munkaeszközök biztosítása i) egyéb…………………………………………
26
16. Milyennek értékeli együttműködést a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző pártfogó felügyelővel? a) kitűnő b) jó c) változó d) rossz e) rendkívül rossz 17. A pártfogó felügyelő megadja a kellő tájékoztatást a közérdekű munka büntetés szabályozásával és végrehajtásával kapcsolatban? a) igen b) nem 18. Milyen terhet jelent a foglalkoztatással együtt járó adminisztráció? a) nagy terhet jelent b) átlagos terhet jelent c) nem jelent terhet 19. Segítséget nyújt-e a pártfogó felügyelő az adminisztráció terén? a) igen b) nem 20. Milyen problémák megoldását látja szükségesnek a közérdekű munka büntetések végrehajtása terén? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
27
