h ttp://franka-ego m.ofm. hu/irattar/irasok_g ondola tok/kon yv ismertetesek/kon yv ek_5/megg yilkolt_katolikus_papok/04_fejezet.htm
dr. SZÁNTÓ KÁROLY P. Konrád ofm: A meggyilkolt katolik us papok kálváriája Negyedik fe jezet P. Kiss Szaléz és ferences sorstársai A szovjet hadsereg védelme alatt Moszkvából ha zatért kommunisták, Sztálin akaratát követve - taktikai okokból - nem kiáltották ki a zonnal a proletárdiktatúrát, hanem többpártrends zerű kormányformát engedtek működni. A koalíciós korszak látszatdemokráciájának első percé től azonban megke zdték a kommunista párt erősítését és tervs zerűen fogtak hozzá a z egyházak anyagi és társadalmi erejének felszámolásáho z. 1946-ban a vallásnak az ifjúságra gyakorol t befolyását akarták a minimálisra csökkenteni az ifjúsági egyesületek felos zlatása, az iskolai hitoktatás megszünte tése és a szerzeteseknek az iskolákból való kitiltása által. Céljuk megvalósítása érdekében 1946 tavaszán rágalmazási és megfélemlítési kampányt indítottak a katolikus középiskolák ellen, valamint koncepciós pereket kreáltak, hog y ezekre hivatko zva iga zolják eljárásuk jogosságát. Mindszenty bíboros Emlékira taiban a követke zőket olvashatjuk: „Rajk váratlan fordulattal kö zépiskolákban rendelt el há zkutatásokat. A rendőrség bejelentés nélkül száll t ki és tanítás közben osztályról osztál yra vi zsgálta át a tanulók táskáját, füzeteit, motozta zsebeit. A razzia végén azu tán magukkal vittek 10-15 diákot és egy-két napig fog va tartották őket. Fenyegetésekkel, veréssel, kínzással aláírattak velük kihallgatási jegyzőkönyveket, melyekben szerzetes tanáraik és hitoktatóik ellen öss zeállított vádak sorakoztak. A taninté zetekben a rendőrök éjjelente pisztolyokat, puskákat, töl tén yeke t rejte ttek el, amel yeket másnap az igazgató jelenlétében „találtak meg" és mutattak föl, mint diák-összeeskü vés bűnjeleit. A sajtó diákösszeesküvésekről mint a reakciós tanerők káros eredmén yeiről számolt be és természetesen erélyes rendszabályokat köve telt a „reakció fészkei", az eg yházi iskolák ellen. Amint az első hírek eljutottak hozzám, azonnal kértem a katolikus főiga zgatóságot, hogy minden esetet vi zsgáltasson ki. A hi vatalos vi zsgálatokból kitűnt, hogy a kommunista belüg yminiszter mesterségesen felidé zett vádakkal veze t rohamot a katolikus iskolák és az iskolai hitoktatás ellen."1 Ennek az egyházellenes kampánynak lett áldozatává Gyöngyösön P. Kiss László Szaléz, ferences lelkész és főiskolai tanár, aki t három fiatalkorú g yöng yösi diákkal kivégeztek, Hatvanban pedig P. Lukács László Pelbárt, aki a z egyik szovjet munkatáborban fejezte be életét. Kívülük még vag y 30 diákot, illetve felnőttet ítéltek hosszabb-rövidebb idejű fogságra, kényszermunkára.
1. Mi is történt Gyöngyösön? 1945-ben és 1946 tavaszán lelőttek néhány szovjet katonát. Vagy boss zúból gyilkolták meg őket, vagy egymást lőtték le, mint Budapesten, a Teré z körúton. Sok adat van arra, hogy a murciforrás idején Gyöngyösön a megs zálló egységek katonái közül egymásra lö völdöztek több alkalommal ittasan, sok esetben féltékenységből. Akár egymást ölték meg, akár a magyarok boss zújának estek áldo zatául, e z kitűnő alkalom volt a Belügyminisztérium számára eg y szerteága zó koncepciós per kidolgozására és végrehajtására, amellyel a Gyöng yösön és környékén megsemmisítő
csapást lehet mérni a z egyházi eg yesületekre, iskolákra és a fia talságra komol y hatást gyakorló papokra, főleg ferences szerze tesekre. A kiagyalt terv értelmében az oros z katonákat Ki zmann Ottó és Bodnár László 17 éves diák, valamint Kiss Sándor 16 éves diák g yilkolta meg. Reájuk azért esett a választás, mert 1946 ta vas zán heccből és vagányságból álarcosán, kezükben játékpisztollyal rajta ütöttek a gyöngyössolymosi és nag yrédei rendőrőrsön és a szolgálatosakat álfegyvereikkel arra kényszerítették, hogy vegyék le a falról Sztálin képét és vizeljék le. Utána magukkal vittek néhány szolgálati feg yvert. Minde z hatóság elleni súlyos erőszaknak és tiltott fegyvertartásnak minősült és a fennálló statárium értelmében halálbüntetést vont maga után. Hog y e zen kívül oros z katonákat is megöltek volna, nem bi zonyítható . Lehetséges, hogy ezt a bűncselekmén yt csak a rettenetes kínzások hatására vállalták magukra. És mivel a vallatás során arról is beszéltek, hogy többször felkeresték a Kiss Szaléz atya által vezetett KEDIM (Keresztén y Demokrata Ifjúsági Mo zgalom) klubhelyiségét, hogy ott zenét hallgassanak meg táncoljanak, a pert földolgozó hatóság számára adott lett az a papi személ y is, aki a háttérből a fia taloknak fegyvers zerzésre, g yilkosságok és egyéb terrorakciók végzésére adott utasítást, mégpedig a gyóntatószékben. Kívülük még eg y protestáns fiú is - jóllehet náluk nincs gyónás - a zt vallotta, hogy a gyóntatószékben tett jelentést a szerzett fegyverek karbantartásáról. A koncepciós per kiszélesítése végett a zokat, akik ezekkel a fiúkkal baráti vag y ismeretségi kapcsolatban álltak és ne vüket a vallatás során kiejtették, szintén letartó ztatták. A letartó ztatások 1946. április 18-án ke zdődtek el. Vagy 30 diák került íg y a börtönbe. Addig kínozták őket, míg be nem vallották bűnrészességüket a bosszúállásra szervezett összeesküvésben.2
2. Miért P. Kiss Szalézra esett az ÁVH választása? A KED IM klubhelyiségébe bejáratosak voltak más ferencesek is, akikre szintén rá lehetett volna sütni a felbujtás bűncselekményé t. Miért Szaléz atyá t szemelték ki? Ki volt P. Kiss László Szaléz? Az ország egyik legkiválóbb eg yhá zi szónoka , a Kapisztrán Szen t Jánosról elne veze tt ferences rendtartomán y Hittudomán yi Főiskolájának a tanára, igen művelt, kitűnő tollú ember, az ifjúságra szugges ztív hatást gyakorló lelkipásztor, aki egyúttal a Kisga zdapárt néps zerű politikusaként, a szegényparasztság érdekeit kép viselte, nemcsak 1945-48-ban Gyöng yösön, hanem a harmincas é vekben is. 1936-tól a rendi főiskola Jászberén yben le vő filozófiai fakultásán bölcseletet tanított és a ferences kispapok lelki veze tője volt. Több cikke jelent meg a Korunk Sza va c. fol yóiratban. A demokratikus gondolkodású fiatal írók által ve ze te tt és erősen Hitler-ellenes lapot a demokratikus törekvések támogatása, szociális felelősségérzés és a nyárspolgári magatartás bírálata jellemezte. Szalé z atya eg yik, a nag y „tanya városnak", Jászberénynek vallási és társadalmi vis zonyaival foglalko zó „Katolikus Jászberény" című írásában bírálni merészelte a „tanya város" főtemplomának nag yprépostját, Kelé Istvánt, aki ezért ann yira megharagudott a fiatal ferencesre, hogy P. Hermann Pál Hermenegildtől, a Kapis ztrán Szent Jánosról ne vezett ferences rendtartomány főnökétől követelte a városból való azonnali elhel yezését. A vi ta eredmén ye az lett, hogy Szalé z atyát nemcsak Jászberén yből helye zték el, hanem „büntetésből" Amerikába küldték. Ide 1937 ta vaszán érkezett. New Brunswick-ben kapott beos ztást. Az ottani Szen t László egyhá zközség és plébánia ve ze tője, P. Hajós An tal Márk mellett káplánként kezdett dolgo zni, majd ez év no vemberében átvette tőle a plébánia irán yítását. Tüzes, lelkes szónok volt, akin csüngtek hallgatói és amit kért tőlük,
azt megtették. A szószéken ang yali jelenségnek látszo tt, akit hívei Zadrave tz István püspökhöz hasonlítottak. A nyugdíjas tábori püspök háromszor is tartott New Brunswick Szent Lás zló templomában népmissziót. Munkatársai közül a plébánia magyar iskolájában tanító és a pasztorációs munkában is részt vevő Isteni Szeretet Leányai apácák voltak legközelebb a szívéhe z. Csodálta életüket, munkájukat és igénytelenségüket. Hogy megerősítse őket szent hi vatásukban, rendszeresen mondott számukra bu zdító beszédeket, tartott nekik lelkig yakorlatokat. Prédikációit és lelkig yakorlatos beszédeit a nő vérek összegyűjtötték és sajtó alá rendezték. A „Mindent Istenért" című kön yvet a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. mag yar lap adta ki. Az újságnak munkatársa és lelkes terjesztője volt. Tehetsége, lelkesedése gyökeresen átalakította és megújította New Brunswick magyar életét és vallásos lelkületét. De működésének hatása bizonyos értelemben kiterjedt Amerika más vidékeire, mivel sokfelé prédikált és tartott előadásokat. Sikerei és hírneve ellenére sem volt iga zán boldog, és amint tornyosultak a második világháború fekete felhői, úgy nőtt boldogtalansága és honvág ya. 1942 januárjában, az utolsó személyszállító hajón, amely Amerika és Európa kö zt indult, visszatért Magyarors zágra. A kettős, magyar és amerikai állampolgársággal rendelke ző szónokot és írót elöljárói Debrecenbe helye zték, ahol nemrég telepedtek le a ferencesek. Házfőnökként ki vívta , hogy a Vámospércsi úton levő , a z ún. Nyilastelepi templom környéke ferences plébánia legyen és Csapókertben is rendházat létesíthessenek a ferencesek. 1944 őszén Gyöng yösre kellett menni, hogy átveg ye a Hittudomán yi Főiskola pas ztorális tanszékét és a kispapok lelki vezetését.3 Új állomáshel yén - a z előbbiekhez hasonlóan - főleg a fiatalok körében ért el jelentős lelkipás ztori sikereket. Részükre megszerve zte a KEDIM-et, a Keresztény Demokrata Ifjúsági Munkaközösséget. Mi vel a g yöngyösi fia talság körében a KEDIM sokkal ked veltebb volt, mint a kommunista ve zetésű MAD ISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö vetség), már ez is elég ok lett volna, hogy aknamunkát folytassanak ellene. Még súlyosabban esett a latba, hogy a z ország legerősebb pártjának, a Kisga zda Pártnak volt eg yik helyi ve ze tő politikusa. Mindezért ves znie kellett, mégpedig olyan kitalált aljas bűnsoro zatért, amel y tökéletesen ellenke zett papi becsületével, a keresztény lelkülettel és emberi lelkiismeretével. Azt, hog y az ellene felhozott vádak koholmányok voltak és a g yöng yösi ifjúsági per koncepciós volt, legújabban hi vatalos személyek is elismerik. íg y dr. Balogh Margit, eg yetemi oktató, a papok rehabilitációja ügyében kineve zett jogász-történész bizottság eg yik tagja és dr. Gál Andor hadbíró, az Igazságügyi Minisztérium katona főosztályának a tagja. Mindketten kijelentették és megígérték, hogy hamarosan n yil vánosságra ho zzák, miszerint Szalé z atya pere koncepciós per volt.4
3. Az ún. országos papi szervezkedés egyéb papi tagjai A mesterségesen kés zített országos összeesküvéshez természetesen Szalé z atyán kívül más lelkészeket, főleg ferenceseket kellett keresni, mégpedig olyanokat, akiknek rends zerellenessége közismert és akik hatni tudtak az ifjúságra. Ezek kö zé tarto zott e sorok írója is, akire azt akarták rábizonyítani, hogy Szécsényben a templom előtti téren álló orosz emlékmű meggyalázására ő bujtogatta föl cserkés zcsapatának tagjait. Mi vel a tett elkö vetésekor már napok óta nem tartó zkodott a hel ységben, hanem egy másik
Nógrád megyei kö zségben tartott nyolcnapos lelkig yakorlatot és a nyomo zók semmi ol yasmit nem tudtak előkeríteni, ami a legcsekélyebb mértékben is azt igazolta volna, hogy kö ze volt a dologho z, a szécsényi rendőrségről kén ytelenek voltak elengedni. A magyar belügyi szervek és a z orosz KGB előtt azonban továbbra is g yanús és nyilvántartott személ y maradt, akit később i zgatás és diák-összeesküvésben való részvétel miatt letartóztattak és két és fél évre elítéltek. A hatvani ferencesek azonban nem úszták meg il yen könn yen a dolgot. Hatvanban legjobban P. Lukács László Pelbárt 30 éves ferences hittanár és nyelvész (perfekt beszélt angolul, németül és törökül) volt vörös posztó a z ÁVÓ szemében. Vele együtt v46 tavaszán letartó ztatták P. Zachar Imre Róbert, Farkas Imre Jo zafát és Richter Károl y Regalát lelkészeket is. Pelbárt atya rendkívüli nag ysága nemcsak tudásában mutatkozo tt meg, hanem hősies testvéri szeretetében is. Árva g yermekként került a ferences rendbe. Hogy visszafizesse a rend jóságát - mivel azonnal átlátta, mire megy a játék -, mindent magára vállalva minden gyanút elháríto tt rendi testvéreiről, akiket bi zon yíték hiányában szabadon engedett a rendőrség. P. Pelbárt és a Hatvanban lefogott eg yetemisták és néhány körn yékbeli volt főjegyző üg yét eleinte külön kezelték. A vád az volt ellenük, hogy fegyvert és lőszert szere ztek egy későbbi leszámolási akció céljából. Le is fényképezték őket, amint teherautón szállítják a rablott feg yvereket meg bombákat. Pelbárt atya alakja mellett ez az írás állt: „A bombás szerzetes". A Conti utcai Katonai Üg yés zségen székelő Szo vjet Hadbíróság Pelbárt atyát 10 évig tartó kényszermunkára ítélte. Itt mondták ki az ítéle tet az állítólagos gyöngyösi összeesküvés tagjaira is, akikből a gyöngyösi, majd a Budapest, Andrássy út 60. szám alatti AVH-s börtönben a legszörn yűbb kínzások által kén ys zerítették ki a koncepciós per kitervelői által előírt vallomást. Hiába vonta vissza mindenki a kényszer hatására te tt vallomását, e zt a z orosz bíróság nem vette figyelembe. Az ítélet kimondása után valamennyien a Szo vjet Hadbíróság börtönében várták to vábbi sorsukat. Egy nagy, tágas cellában helye zték el a kényszermunkára ítélteket. Külön a szomszéd cellában voltak a halálra ítéltek. Ve lük a kályhacső n yílásán lehetett beszélgetni. Szaléz atya szólalt meg először. Mindeg yiküktől elbúcsú zott, haragmentesen megbocsátva valamenn yinek és így várja ki végzését, Isten akaratában megnyugod va. Kérte , hogy reá se gondoljon senki se haraggal, hiszen mindenki tudja, milyen rettenetes kínzásokon kellett keresztülesnie és belőle csak a zt tudták kicsikarni, ami elsősorban saját magára volt terhelő. Szavait papi áldásával feje zte be. A kényszermunkások cellájában tartó zkodo tt a másik ferences atya , P. Pelbárt. Ő akadályo zta meg, hog y ag yon ne ve rjék a közéjük beépített rendőrbesúgót, akit aljas munkája jutalmául ugyanúgy 10 évi, Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítéltek. A diákok közül páran a klo zethordó fedelével akarták a provokátort agyonütni. Miután a pro voká tor töredelmesen be vallotta vétkeit és mindenkitől bocsánatot kért, a Snejdernek ne vezett férfi t a kál yhal yukon keres ztül megg yóntatta és feloldozta. Feloldo zta a zt, akit őt előre megfontolt szándékkal pro vokálta a halálba. Október eleje lehetett, amikor a mintegy 37 rabtól el vették civil sapkáikat, felöltőiket és hel yette orosz katonai köpen yeket és sapkákat adtak, hogy senki se sejtse, kiket szállítanak teherautókon és vonaton. Minden magyar szót azonnali főbelövés terhe alatt megtiltottak.5 A sopronkőhidai börtön volt az oroszok közép-európai gyűjtőtelepe és börtöne. Itt
végezték
ki
a
három,
Budapesten
halálra
ítél t
fiatalkorú
me zőgazdasági
szakkö zépiskolást és Szaléz atyát. Abban a kérdésben, hogy pontosan mikor is vol t a ki végzés, elsősorban Szaléz atyáé , megoszlanak a vélemén yek. Az eg yik elítélt, Pók László a követke zőket írja: Sopronkőhidán az egyik séta alkalmával láttak a börtön összekötő folyosóján a ki végzettek ruhái közt egy szerze tesi csuhát is. Ez Pók László szerint Szaléz atya csuhája volt.6 De ha az övé lett volna, mivel az írás szerzője szerint Szaléz atyát golyó általi halálra ítélték, akkor a csuhának véresnek kellett volna lennie, ami bizon yára nem kerülte volna el figyelmüket. A magam részéről valós zínűbbnek találom Kölley György Münchenben működő lelkész és főcserkész véleményét, aki ebben az időben mint kispap, szintén a sopronkőhidai börtön lakója volt. Kölle yt a „Kamara-erdei üg yben" való részvétel miatt ítélte 1946. szeptember 9-én a Conti utcai Szovjet Katonai Bíróság 8 é vi, Szovjetunióban töltendő kén ys zermunkára. Ő is tagja volt annak a Budapest környéki Kamara-erdőben táborozó cserkészcsapatnak, amelyet megtámadott eg y részeg orosz őrmester. Miután a zt lefeg yve re zték, a z eg yik diák belelőtt a katonába a tőle el vett géppisztollyal és megölte. A szerencsétlen embert a z erdőben eltemették. Olafson Piacid bencés hittanárt és Vágh József jezsuita lelkés zt, akiknek üg yét ho zzácsatolták a Kamara-erdeihez, mivel kapcsolatot tartottak fön t az illető csapattal, szintén n yolc é vi kényszermunkára ítélték. Mindhárman 1954 februárjában tértek vissza Mag yarországra. Kölley úg y tudja, hogy Szaléz atya vénájába le vegőt fecskende ztek.7 A ferences rendi nekrológium, a rendtagok halotti adatait tartalma zó könyv, Szaléz atya halálának dátumát 1947. január 8-ra tes zi. P. Pelbártot Sopronkőhidáról eg y, a Finn-Karéliá-ban működő munkatáborba szállították. Ott halt meg gégerákban 1948. április 18-án. Erről a Vöröskereszt küldött értesítést.8
4. Az ún. hatvani láz adás A hatvani ferencesek kálváriája e zzel azonban még nem feje ződött be. A szerzetesek egy részének 1950 júniusában történt deportálása alkalmával a hatvani kolostorba is ho ztak Tatáról és Mosonmagyaróvárról piarista papokat. Amikor a nép megtudta, hogy a z ÁVÓ megszállta a hatvani kolostort, sok embernek eszébe jutott 1946 ta vasza, amikor három ferencest hurcoltak el a kolostorból. A barátokat rajongásig szerető nép kö zt futótű zként terjedt a hír: „Az á vósok újból el viszik az atyákat!" Aki csak tehette , a rendház felé ig yekezett. Eg yre nagyobb tömeg ve tte körül a rendhá zat és eg yre fen yegetőbben kezdték kö vetelni az á vósok távo zását. Ekkor azok Pestről erősítést kértek. Az ÁVÓ katonasága gumibottal össze verte a ferences és piarista papokat. A rendház köré g yűlt emberek közül 300-at Recskre és más internálótáborokba hurcoltak, 38 családot csecsemőket és 80 é ves aggastyánokat is - 4 esztendőre kitelepítettek. A nég y ferences atyát, P. Kriszten Ferenc Raffael házfőnököt, P. Zsiga Kerubin András, Tarcza Jó zsef Aurél és Veress János Gé za hitoktató atyákat, valamint ké t munkást: Fillér Rezsőt és Karácsony Sándort június 20-án az Andrássy út 60-ba vitték. A vi zsgálati fogság közel kilenc hónapja alatt testileg és lelkileg a legszörnyűbb kínzásoknak vetették alá őket. A bírósági tárg yalásnak nevezett színjátékra 1951. január 31-én került sor. A házfőnököt, Kriszten Ferenc Raffaelt életfogytiglan tartó börtönre, Veress János Gé zát 12 é vi, Zsiga Kerubin Andrást és Tarcza Jó zsef Aurélt 10-10 é vi börtönre, Fillér Rezsőt és Karácson y Sándort 5-5 évi börtönre ítélték. Raffael atya 1899-ben születe tt Kőrösbán yán. 1921-ben történt pappá szentelése után mint lelkész és hitoktató működött Baján, majd a Budapest-Pasaréten letelepedett ferencesek második házfőnöke és a rendhá z második megalapítója lett. Utána a Budapest, Mártírok úti kolostor üg yeit igazgatta . 1946-ban megválaszto tták a rendi ve zetés egyik tagjává, kormánytanácsossá (definítorrá) és Pécsre helye zték az ottani
ferences plébánia ve zetésére. 1949-ben került Hatvanba. Karácsony Sándor további sorsáról nincs tudomásunk. Fillér Rezső három és fél év múlva szabadult, a három ferences atya 1956 júliusában több , mint hat évi raboskodás után. P. Kriszten Raffael házfőnököt az ítélet kimondása után rendtársaival együ tt Vácra szállították. Míg ők onnan szabadultak, a há zfőnököt Vácról a Gyűjtőfoghá zba , majd a Conti utcai börtönbe vitték. A szerencsétlen ember a re ttenetes börtönviszonyok követke ztében (vag y ki tudja, nem-e a szadista bánásmód miatt?) tüdő vészben meghalt 1952. szeptember 5-én.9 A feje zetben említett ferencesek kö zül a legtragikusabb sors Szalé z atyának jutott. Ez azonban ugyanakkor a legfönségesebb is volt. Szaléz atyá t ugyanis joggal lehet a „gyónási titok áldozatának" neve zni. Jogosan, mivel bármennyire verték, kíno zták is, nem vallotta azt, amire leginkább rá akarták kén ys zeríteni, ti. hog y néhány gyöngyösi diák gyónás kö zben beszélt neki oros z katonák megg yilkolására vonatkozó tervükről és ő a gyóntatószéket has ználva föl, adott nekik tanácsokat és utasításokat terrorakcióik végrehajtására. Minde zt nem vallotta be, mivel kötötte a gyónási titoktartás. Nem vallotta be, s nem is vallhatta, abban az esetben sem, ha a gyilkosságokat a diákok tén yleg meg is gyónták volna neki, még kevésbé abban a z esetben, ha il yesmire eg yál talán nem került sor. Szaléz atya homlokát kettős vértanúi korona öve zi: a mag yar hazaszeretet és a hősies papi helytállás örökké ragyogó koronája.
Jegyzetek:
1. Emlékirataim 120-121. 2. Pók László: Szaléz atya és társai (5). Kommandósok Sólymoson. In: Prés című folyóirat, 1989." december, 12. és Fehérváry 58. 3. Dr. Füzér Julián: A magyar ferences ek kezdetei New Brunswickon (1923-1942) In: Katolikus Magyarok Vasárnapjának Évkönyve, 1990. 135-139. 4. Pók László .. i.m... 12. 5. Pók László: Szaléz atya és társai (4), Prés 1989. október, 18-19. 6. Pók László .. i.m. Prés 1989. november, 18—19. és Fehérváry 58-59. 7. Fehérváry 59. 8. Necrologium Provinciáé Capistranae 1.18. Április. 9. Havasy 420. és Hírlap, 1991. január 24. Szerda. Hatvan és körzete, 5.
