Dr. Rédey Ákos – Módi Mihály – dr. Tamaska László
Környezetállapotértékelés
Veszprémi Egyetemi Kiadó Veszprém, 2002
Készült a Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszékének gondozásában 8201 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf.: 158. Telefon/Fax: 88-425-049 E-mail:
[email protected] http://tematika.sol.vein.hu
Szerkesztette: Utasi Anett
Kiadja a Veszprémi Egyetemi Kiadó 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf.: 158. Telefon/Fax: 88/422-022/4133 E-mail:
[email protected] http://www.vein.hu/kiado Felelős kiadó: Egyházy Tiborné dr. Felelős vezető: Golarits Miklós Készült B5 formátumban 10,9 (A5) ív terjedelemben a Veszprémi Egyetem nyomdájában Műszaki vezető: Szabó László VE 7/2002
Tartalomjegyzék Bevezetés 7 1. A környezeti hatásvizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb fogalmak......................8 2. A környezeti hatásvizsgálatok helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében.....................................................................15 3. A KHV jogszabályi követelményeinek történeti áttekintése...................................17 3.1 A KHV-ok nemzetközi szabályozása...............................................................17 3.2 A KHV hazai szabályozása..............................................................................18 4. A környezeti hatásvizsgálati módszer kidolgozásának és bevezetésének fő okai....19 5. A környezeti hatásvizsgálat folyamata és végrehajtási lépései................................22 5.1 Hatótényezők meghatározása...........................................................................23 5.2 A hatásfolyamatok feltérképezése....................................................................23 5.3 Hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület-becslés)..................................24 5.4 A környezetállapot leírása................................................................................24 5.5 A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése........................................24 5.6 Az állapotváltozások értékelése........................................................................25 6. Környezeti hatásvizsgálati módszerek.....................................................................26 6.1 Ellenőrzőjegyzékek..........................................................................................26 6.2 Mátrixok...........................................................................................................29 6.2.1 Egyszerű mátrix.......................................................................................30 6.2.2 Időfüggő mátrix........................................................................................31 6.2.3 Nagyságrend mátrix.................................................................................31 6.2.4 Kölcsönhatás mátrixok.............................................................................32 6.2.5 Lépcsős mátrix.........................................................................................39 6.2.6 Súlyozott mátrix.......................................................................................41 6.3 Kvantitatív módszerek......................................................................................43 6.4 Hatásfolyamat-ábra..........................................................................................45 6.5 Térképfedvények..............................................................................................46 6.6 Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása..................................................50 7. A KHV hazai gyakorlata.........................................................................................51 7.1 Jogi szabályozás, törvények, rendeletek...........................................................51 7.1.1 Idézetek a KT-ból.....................................................................................51 7.1.2 KHV elvégzésére kötelezett tevékenységek.............................................54 7.2 A KHV-i eljárás folyamata...............................................................................64 7.2.1 A KHV folyamatainak fázisai..................................................................65 7.2.1.1 Előkészítő fázis................................................................................67 7.2.1.2 Tanulmánykészítő fázis....................................................................67 7.2.1.3 Áttekintő, értékelő fázis...................................................................67 7.2.1.4 Eredményérvényesítő fázis...............................................................67 7.3 A KHV résztvevő.............................................................................................67
7.3.1 A tevékenység kezdeményezői.................................................................68 7.3.1.1 A hatásvizsgálat finanszírozása........................................................69 7.3.2 Döntéshozó hatóság..................................................................................69 7.3.2.1 Néhány fontosabb hatósági feladat...................................................70 7.3.3 A környezeti hatástanulmány készítői......................................................71 7.3.4 Az érintettek ügye....................................................................................72 7.3.4.1 Közmeghallgatás..............................................................................73 7.3.4.2 Végrehajtandó határozatok...............................................................74 7.3.4.3 Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben......................74 7.3.4.4 Állampolgárok környezetvédelmi egyesülése..................................74 7.3.4.5 A tájékoztatás tartalma.....................................................................76 7.4 A KHV folyamatának cselekvési szakaszai (lépései) ......................................77 7.4.1 Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése....................77 7.4.1.1 Törvényi, rendeleti előírások............................................................77 7.4.1.2 Beruházói feladatok.........................................................................78 7.4.1.3 Az EKHT tartalmi elemei a KT 1995. LIII. és a 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet alapján............................................79 7.5 A részletes környezeti hatástanulmány (RKHT) tartalma...............................109 7.5.1 Értékelés, minősítés...........................................................................116 7.5.2 A bizonytalanság kockázata..............................................................116 7.5.3 Társadalmi – gazdasági hatások........................................................117 7.6 Döntés és a nyilvánosság................................................................................117 8. Felhasznált és ajánlott irodalom............................................................................120 9. Ellenőrző kérdések................................................................................................121
Bevezetés A hatvanas évek óta a környezetvédelem fontosságának fokozódó felismerése ráirányította a figyelmet a környezettel, a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatokra. Kezdetben ezek a vizsgálatok elsősorban a meglévő, működő rendszerekre, technológiákra irányultak. A vizsgálati eredmények alapján jogi eszközökkel elérték, hogy a környezetre mérhető módon veszélyt jelentő tevékenységek, technológiák visszaszorultak. Ezen vizsgálatokkal párhuzamosan kialakultak azon vizsgálati módszerek, amelyek a fejlesztések és azok környezeti hatásai közötti kölcsönhatások feltárására irányultak. Ezek a korai hatásvizsgálatok kezdetlegesek voltak, műszaki előtanulmányokra és/vagy gazdasági hatékonyságvizsgálatokra korlátozódtak. A gazdasági hatékonyságvizsgálatok hiányossága, hogy nem képes valós pénzértékeket rendelni a nem „számszerűsíthető” környezeti értékekhez. E hiányosságok kiküszöbölésére új értékelési szemlélet alakult ki, amely környezeti hatásvizsgálat (a továbbiakban: KHV) néven vált ismertté. A KHV az értékelés átfogó szemléletévé vált, amelyben a környezetvédelmi-, gazdasági és műszaki szempontok összhangban vannak a fenntartható fejlődés kritériumaival. A KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység –pl. fejlesztések, beruházások, stb.– következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékeny ségre vonatkozó döntés befolyásolása. A módszer előnye –többek között–, hogy: a tervezéshez szükséges adatgyűjtés eszközeként segíti, a környezetvédelmi szempontoknak jól megfelelő és megalapozott fejlesztések megvalósítását; a fenntartható fejlődés érdekében feltárja az élő és élettelen környezet minőségének alakulását, a természeti erőforrások felhasználhatóságát, valamint a tervezett tevékenységnek azokat a környezeti hatásokon keresztül érvényesülő következményeit is, amelyek az érintett lakosság társadalmi, egészségi állapotát és gazdasági helyzetét befolyásolják; bővíti a fejlesztések információs alapját azzal, hogy az érintett lakossággal folytatott párbeszéden keresztül szerzett információkat a tervezésnél figyelembe véve, illetve felhasználva csökkenti vagy elkerüli a várható konfliktusokat.
7
1. A környezeti hatásvizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb fogalmak A KHV hazai adaptációja szükségessé tette egyrészt, hogy új fogalmakat alkossunk, amelyek tartalma jól egyezik a külföldi gyakorlatban használtakéval, másrészt e területen is elkerülhetetlen, hogy egy jelenséget azonos fogalommal jelöljünk. Környezeti elem A föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. Környezet A környezet környezeti elemekből és környezeti rendszerekből áll, amelyekben emberi tevékenységek, beavatkozások történnek (1. ábra). A környezeti elemek és rendszerek között lejátszódó folyamatok, és a szerkezet alapvető fontosságú a környezetben bekövetkező változások megértéséhez. A környezet részei: környezeti elemek: levegő, felszíni és felszín alatti vizek, a föld, az élővilág (egyedek és populációk), művi elemek, az ember, mint egyén; környezeti rendszerek: ökoszisztémák (társulások és élőhelyek), és települési környezet. A táj magába foglalja a természetes és mesterséges környezeti rendszert, kivéve magát az embert, mint egyént és közösséget. Mivel a környezetben jelentkező energiaformák nem, vagy nem mind részei a már említett kategóriáknak, azokat a nevükön nevezzük. Környezetvédelem A környezetvédelem olyan sokoldalú emberi tevékenységek összessége, amelyek célja a természetes és mesterséges környezeti értékek megóvása. A védelem az értékek megtartását, helyreállítását és kiemelten a károsodásuk megelőzését jelenti. A fenti célok eléréséhez szükséges, hogy a környezetvédelem képes legyen az értékek meghatározására. A definíció szerint a környezetvédelem három tevékenységre irányul: az értékek definiálása, amely nélkül nem meghatározható, hogy mi is a védelem tárgya és célja. Erre szükség van, mind a meglévő, mind az emberi tevékenységek céljaként létrejövő új értékek esetében;
8
L ev egő
1. V iz ek F elsz ín i F e l s z í n a l a tti
Ö kosz isz té m a
2. F ö ld T a l a j , a la p k ő z e t, ásv ány i v agy o n
7.
3.
T áj É lő v ilá g F a j o k , f a j tá k e g y e d e k , tá rs u lá s o k , s tb .
9.
4.
5.
M űvi k ö r n y ez et É p ítm é n y e k L é te s í tm é n y e k , s tb .
E m b er
6. K ö r n y e z e ti elem ek
T elep ü lési k ö r n y ez et
8.
É le tter e k a k ö r n y e z e ti elem ek sz er v ez ő d ései
A k ö r n y ezet m in t telj es r en d sz er
1. ábra A környezet rendszerszemléletű közelítése (Forrás: Cserey Balázs)
9
a környezeti értékek megtartása, amely egy meghatározható környezetállapot fenntartását jelenti, jórészt emberi önkorlátozásokon keresztül, tehát elsősorban a megelőzés eszközével; környezeti értékek helyre-, illetve visszaállítása, amely az értéknek tekintett állapotok rekonstrukcióját jelenti, utólagos közvetlen beavatkozások segítségével. A védelem és a fenntarthatóság elemei között az alábbi elveket különböztetjük meg: az okozói elv azt jelenti, hogy meg kell keresni, és megfelelően szankcionálni azokat a környezetszennyezőket, akik a környezetállapot romlását előidézték; a megelőzési elv –amely a környezetvédelem egyik legfontosabb felismerése– jelenti azokat az intézkedéseket, amelyek a környezeti károk keletkezését megelőzik. Tartalmát tekintve a megelőzési elv a védekezési célokban konkrétan a határértékekben, a levegő, a víz, a talaj minőségének biztosításában, a hulladékok, a zajhatás, egyéb sugárhatások elleni védelemben testesül meg; a társadalmi együttműködés elve azt a felismerést tükrözi, hogy a környezet védelme, minőségének megőrzése, a károk helyreállítása nem egyes környezeti tudattal rendelkező emberek, kisebb környezetvédő zöld szervezetek, nem kormányzati szervezetek ügye, hanem ebben, mindenki érdekében, az egész társadalomnak együtt kell működnie, a kormányzat irányításával közös erőfeszítéseket kell tennie. A kormányzati környezetpolitika ugyanis csak minden gazdasági erő szoros összefogásával vezethet eredményre.
Az ismertetett elvek a következő környezetvédelmi követelmények megvalósítását biztosíthatják: a természet védelme, biológiai sokféleség (diverzitás) fenntartása; a természeti erőforrásokkal való takarékosság (fenntartható harmonikus termelés); az emberi egészség és biztonság. Környezeti hatástanulmány (továbbiakban: KHT) A hatástanulmányok a környezeti hatásvizsgálat során elkészített szakmai dokumentumok, amelyek a döntéshozatalhoz szükséges információkat –a KHV eredményeinek értékelését– tartalmazzák. A hatástanulmányokat szakértői munkacsoportok készítik helyszíni vizsgálatok, mérések, számítások, becslések, műszaki tudományos ismeretek és a témakörre vonatkozó más szükséges információk alapján.
10
Környezeti hatásvizsgálat (továbbiakban: KHV) Eljárás melynek célja, hogy egy megvalósítani kívánt tervezet, létesítmény, beruházás, eljárás vagy tevékenység tényleges megvalósításának megkezdése előtt annak várható környezeti hatásait felmérje, azokat lehetőség szerint meghatározza, értékelje és annak alapján befolyásoló tényezője legyen a megvalósítás engedélyezéséhez való döntésnek. Természeti erőforrás A –mesterséges környezet kivételével– társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői. Környezet igénybevétele A környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata. Környezetigénybevettség A környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használatának mértéke. Környezetterhelés Valamely anyag vagy energia kibocsátása a környezetbe. Környezetszennyezés A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Környezetszennyezettség A környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota. Környezethasználat A környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység. Környezetkárosítás Az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosodás A környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. 11
Környezetveszélyeztetés Az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő. Környezetre gyakorolt hatás A környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás. Hatótényező A vizsgált tevékenység része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának az okaként adható meg. A hatótényezők, mint a folyamatok elindítói valamilyen tevékenységből származó anyag- és energiakibocsátások, illetve elvonások. Időben lehetnek egyszeriek, ismétlődőek, megszűnők, állandóak, míg intenzitásuk szerint gyengülők, erősödők, állandóak és változóak. Hatótényező lehet például szennyezőanyag kibocsátás (szennyvízkibocsátás, levegőszennyezés), élőhelyek megszűntetése, művi elemek létesítése, stb. Környezeti hatás A környezeti hatás az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhető és értékelhető környezetvédelmi szempontból. Mérhető következmények: pl. az ember egészségváltozására, a növény- és állatvilág állapotváltozására, a természeti erőforrások jövőbeni rendelkezésre állására kifejtett következmények, stb. Hatásviselő A környezeti elem vagy rendszer, amelynek állapotában a változások érzékelhetőek, kimutathatók és a kimutathatóság alapján a változás értékelhető. Ha a hatásviselő állapota közvetlenül valamilyen hatótényező következtében változik, közvetlen (elsődleges) hatásról, ha a változás oka egy másik hatásviselő elem vagy rendszer változása, akkor közvetett (másodlagos, harmadlagos) hatásról beszélünk. Hatásfolyamat A hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely a környezeti hatásokat létrehozza (több környezeti elem vagy rendszer állapotváltozása). A folyamatot azon ok-okozati lánc feltárásával, megjelenítésével lehet bemutatni, amely a közvetlen vagy közvetett változásokat előidézte. Hatásterület Hatásterületnek az a lehatárolható terület (térrész) tekinthető, amelyen az adott tevékenység valamely hatótényezőjének következtében minősíthető változás áll 12
be a környezeti elemek, rendszerek állapotában, és ahol a jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Ez az állapotváltozás lehet kedvező vagy kedvezőtlen is. Háttérhatás A hatásterületen meglévő, a tervezett vagy működő létesítménytől független környezeti hatás, amely az új hatást (pl. összegződés vagy szinergizmus következtében) módosítja. A háttérhatás a vizsgált tevékenységtől független olyan állapotjellemző, amely kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását. Kontrollkörnyezet A kontrollkörnyezet a teljes hatásterülettel megegyező területnek a tevékenység megvalósítása előtti állapotát jelenti. A kontrollkörnyezet kezdeti állapota a tervezett tevékenység előkészítésekor az alapszintnek felel meg, amely a természeti változások és az emberi beavatkozások hatására időben is változik. A kontrollkörnyezet jelenlegi és várható állapotának mennyiségi, minőségi jellemzői jelentik azt a viszonyítási alapot, amelyet a tervezett tevékenység következtében jelentkező változásokkal össze kell vetni. Érintett Azon személy, szervezet, aki vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik. Érintett önkormányzat Az a települési önkormányzat, amely hatásterületén illetékességgel rendelkezik.
az
adott
környezethasználat
Helyi környezetvédelmi ügy Minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén. Igénybevételi határérték A környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétel, amely kizárja a környezetkárosítást. Kibocsátási határérték A környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást.
13
Szennyezettségi határérték A környezet valamely elemének olyan –jogszabályban meghatározott– mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása –a mindenkori tudományos ismeretek alapján– környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő. Leghatékonyabb megoldás A környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység.
elérhető,
Fenntartható fejlődés Társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. Elővigyázatosság A környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés. Megelőzés A környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától.
14
2. A környezeti hatásvizsgálatok helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében A környezettel, a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok kezdetben kimondottan azt a célt szolgálták, hogy az adott tevékenység milyen mértékben károsítja a környezetet. A környezeti állapotvizsgálatok új módszerek, eljárások kidolgozását igényelte. Az új módszer –környezeti (öko) auditálás– alkalmazásával meg lehetett állapítani, hogy a tevékenység környezetvédelmi szempontból mennyiben felel meg a törvényekben, rendeletekben megfogalmazott előírásoknak (eredményre irányuló audit). Ezen eredményre irányuló környezeti auditok megteremtették annak lehetőségét, hogy a vizsgált tevékenységet végző szervezetek nem eseti intézkedésekkel igyekezzenek megfelelni a környezetre vonatkozó előírásoknak, hanem a környezeti problémák megoldását egy folyamatosan működő, un. környezetirányítási rendszer keretében valósítsák meg. A környezeti vizsgálatok, a környezetirányítási rendszerek bevezetése, a kialakult környezetgazdálkodás a környezetvédelem területén jelentős előrelépést eredményezett. A globálissá vált környezeti problémák új gazdaságfejlődési modell, az un. fenntartható fejlődés kidolgozását igényelték, amely a természeti értékeket a jövő nemzedékek számára is megőrzi, de anyag- és energiatakarékos termeléssel, a megújuló erőforrások hasznosításával, a fogyasztás ésszerű módosításával egyúttal azt is célul tűzi ki, hogy az emberek számára biztosítsa az alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását. A fenntartható fejlődés kritériumrendszerének való megfelelés egyik jelentős módja az emberi tevékenységek várható környezeti hatásainak értékelése, becslése, előrejelzése, azoknak megismertetése a társadalom tagjaival (az érintett lakossággal és a döntéshozókkal). Ennek az alapvető célnak az elérését szolgálja a KHV. KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevé kenység –pl. fejlesztések, beruházások, stb.– következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékeny ségre vonatkozó döntés befolyásolása. A definícióból következik, hogy a KHV olyan eljárás, amelynek legfontosabb alapelve, hogy a döntéshozókat informálja a javasolt új tevékenység –fejlesztés, beruházás, stb.– várható környezeti hatásairól. Az emberi tevékenység magában foglalja a vizsgált tevékenység megkezdéséhez szükséges eljárásokat, magát a tevékenységet és a tevékenység felhagyását. Például ha a feladat egy kénsavgyártási tevékenység hatásvizsgálata, akkor foglalkozni kell a gyártóbázis (gyár) felépítése, a kénsavgyártás és a tevékenység felhagyása következtében keletkező környezeti állapotváltozásokkal. A KHV célja a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A legszigorúbb szabályozás a döntést környezetvédelmi engedély formájában jeleníti meg. 15
A hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek jogszabályban jelennek meg, amely tartalmazza a döntési folyamatot is. A hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek leggyakrabban a beruházásokra vonatkoznak. A beruházásoknál történik közvetlen, tényleges beavatkozás a környezet állapotában. A környezeti hatásvizsgálatokat végezhetnek területfejlesztési tervek, ágazatpolitikák, fejlesztési koncepciók, makrogazdasági programok, jelentős környezeti következményekkel járó jogalkotás esetén is. A KHV sajátosságai: a KHV a tervezési és döntési folyamatok szerves része. Általában jogszabályok írják elő, hogy a tervezés melyik lépcsőjéhez kötődjön a vizsgálat; a KHV az érdekelt felek érdekegyeztető folyamata is, amely tárgyalások, egyeztetések, módosítások, kompromisszumok során valósul meg; a környezet állapotában bekövetkezett változások hatásait viselő lakosság –a lakosságot képviselő társadalmi szervezetek– a KHV folyamatában a részeredményeket is megismerhetik, arról véleményt alkothatnak. Véleményüknek a döntéseknél érvényt szerezhetnek, ha szükséges, bírósági úton is; a hatásvizsgálat eredményei prognózis jellegűek, amiből következik, hogy a jelzések egy része becsléseken alapul, amelyek bizonytalanságokat hordoznak. Ezeket a bizonytalanságokat el kell ismerni, a jelentésekben meg kell jeleníteni. A tudomány fejlődésével, e témakörben folyó kutatások eredményei és a gyakorlati tapasztalatok értékelései szűkítik a bizonytalanságok körét. A gyakorlati tapasztalatok legmegbízhatóbb forrása a megvalósult tevékenységek környezeti auditálása során nyert információk. Ezek az auditálások azt vizsgálják, hogy a KHV előrejelzései mennyire voltak eredményesek, a feltárt eltéréseknek mik voltak az okai; a KHV alternatívákkal dolgozik, ami azt jelenti, hogy a lehetséges feltárt megoldások közül melyik a környezeti hatás szempontjából a legkedvezőbb. Általános tapasztalat, hogy a környezetet legjobban kímélő eljárások a legdrágábbak. Az ilyen esetekre vonatkozó döntések meghozatalánál –hogy melyik eljárást választjuk– az össztársadalmi érdekeket kell szem előtt tartani. Több esetben valós alternatívaként számításba kerül, hogy mi történik, ha a tervezett tevékenység nem valósul meg. Ezt a lehetőséget is meg kell vizsgálni. A KHV néhány sajátosságát bemutatva érzékelhető, hogy a vizsgálat összetett, sokoldalú rendszer, amely bonyolult kérdésekre kívánt választ adni. Működése több fél alkotó együttműködését igényli.
16
3. A KHV jogszabályi követelményeinek történeti áttekintése KHV jogszabály először 1969-ben az Amerikai Egyesült Államokban indult gyors fejlődésnek a Nemzeti (országos) Környezetpolitikai Törvény (The National Environmental Policy Act 1969 NEPA) bevezetése nyomán. Hatásvizsgálatot e törvény alapján azokra a szövetségi tevékenységekre írtak elő, amelyek jelentős mértékben hatnak az emberi környezet minőségére. A szabályozás a tervezett tevékenység különböző alternatíváinak várható környezeti hatásait vizsgálja, a társadalmi követelményrendszerrel együtt. Az összehasonlítás alapjának a tevékenység bevezetését megelőző állapotot tekinti. Ezt Kanada (1973), majd Franciaország (1976) hatásvizsgálati törvénye követte.
3.1 A KHVok nemzetközi szabályozása Az Egyesült Királyságban a Város és Területtervezési (Környezeti Hatások Értékelése) Szabályzat előírja, hogy a fejlesztő egyes meghatározott típusú beruházások tervezési-, engedélyezési kérelméhez (elvi engedély) Környezeti nyilatkozatot csatoljon, amely nyilatkozat a környezetre vonatkozó információkat tartalmaz, amit a hatóság az engedélyt meghozó döntésénél figyelembe kell vegyen. A környezeti információk tartalmi követelményeit a szabályzat a következők szerint határozza meg: a tervezett beruházás ismertetése, beleértve a beruházás helyét, terveit, méretét, nagyságát (kapacitás); a beruházás feltehető lényegesebb környezeti hatásainak meghatározásához és értékeléséhez szükséges adatokat; a várható lényeges, közvetlen és közvetett hatások ismertetése, kifejtve és megkülönböztetve az emberekre, növényekre, az állatvilágra, talajra, vízre, levegőre, éghajlatra és a tájra gyakorolt hatásokat, azok kölcsönhatásait, továbbá az anyagi javakat és a kulturális örökséget érő hatásokat; ha a fentiekkel kapcsolatban jelentős káros hatások várhatóak, azoknak az előirányzott intézkedéseknek az ismertetése, amelyek révén ezek a hatások kiküszöbölhetők vagy helyreállíthatók; a fentiekben előírt információk nem műszaki nyelv szintű összefoglalása. Az Európai Gazdasági Közösség Környezetvédelmi Tanácsa 1985-ben fogadta el a KHV-ra vonatkozó határozatot, Council Directive of 27 June 1985 on the Effects of Certain Public and Private Projects on the Environment (85/337/EEC) címmel. Az EK tagországoknak 1988. júniusáig kellett jogrendszerükbe beépíteniük a határozatot és bevezetni a KHV-t.
17
Az irányelv legfontosabb jellemzői: a döntéshozatal komplex környezeti információk alapján történik; a döntéselőkészítésbe bevonják az érintett lakosságot, nyilvánosságot; a hatásvizsgálat beépül a meglévő, vagy a célkitűzések elérésére bevezetendő engedélyezési eljárásba; meghatározza a hatásvizsgálat tartalmi követelményeit; a jelentős környezeti hatású tevékenységeket egy kötelező és egy ajánlott listával adja meg. Egy másik nagy jelentőségű az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által előkészített egyezmény, amelyet 26 ország, köztük Magyarország is aláírt a finnországi Espooban, amely a határokon túlterjedő környezeti hatásokról szól. (Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Contect) A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is használnak KHV-okat az általuk finanszírozott fejlesztésekre vonatkozóan. A közép- és kelet európai volt szocialista országok közül Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Bulgária és Ukrajna használ KHV-t.
3.2 A KHV hazai szabályozása Az Európai Gazdasági Közösség 85/337/EEC számú direktívája nagy segítséget nyújtott a hazai KHV vizsgálatok rendszerének kialakításához. a KHV bevezetésére szolgáló első hazai rendeletet 1983-ban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács hozta meg, amelyben előírta, hogy a nagyobb fejlesztési döntéseket környezeti hatásvizsgálatnak kell megelőznie. A rendelet nem adott útmutatást a KHV elvégzésének folyamatára, tartalmára vonatkozóan; az 1985-ben hatályba lépett beruházási rendelet, amely a nagy- és a csoportos beruházásokra előírta a KHV elkészítését; az MI-13-45 „Műszaki Irányelv a beruházások környezeti hatásvizsgálatának általános tartalma” tárgyában. Az irányelv a vizsgálat módszerére, folyamatára és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatokat is tartalmazott; a Kormány 86/1993 (VI.4.) rendelete egyes tevékenységek KHV-nak átmeneti szabályozásáról, amelyet a 67/1994 (V.4.) rendeletével módosított; a 67/1994 (V.4.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák a KHV-ra kötelezett tevékenységek listáját és azokat a tevékenységeket, amelyekre az 1991-ben a határokon túlterjedő környezeti hatások vizsgálatáról kötött Espoo-i egyezmény kiterjed; az 1995 évi LIII., a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény a környezetre vonatkozó vizsgálatokról részletesen rendelkezik. A törvény KHV-ra vonatkozó előírásait a tankönyv későbbi fejezetében ismertetjük.
18
4. A környezeti hatásvizsgálati módszer kidolgozásának és bevezetésének fő okai Az elővigyázatosság és a megelőzés elve. A környezeti ártalmak tudatos
megelőzése jelenti mindenfajta környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapját. A megelőzés (prevenció) a környezethasználat által okozott káros környezeti hatások elkerülése érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától kezdve. A megelőzés kettős értelemben is használatos, amennyiben az ártalmak keletkezésének megelőzése mellett, a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja. Az elővigyázatosság elve a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik, amennyiben már a károsodás veszélyére vezető tevékenységek megalapozása során el kell kerülni az olyan helyzetet, amely esetleg a megelőzés alkalmazását követeli meg. A fenntartható (harmónikus) fejlesztés. Az ENSZ 1992-ben megtartott
környezetvédelmi konferenciáján alkalmazták a fenntartható fejlődés fogalmát. A tananyag előző fejezeteinél már ismertettük a fogalom tartalmát. E helyen azt kívánjuk kiemelni –ismerve a KHV bonyolult, sokoldalú módszerét–, hogy ez a hatásvizsgálati módszer alkalmas arra, hogy a környezetvédelem és más célú tevékenységek –gazdasági, kutatási, egészségügyi, stb.–, ne egymást akadályozóan, inkább a fejlődés más útjait közösen keresve bontakozhassanak ki. A határértékek, terhelhetőségi határok korlátozott alkalmazhatósága.
A határérték a környezetnek, vagy valamelyik elemének jogszabályban, vagy hatósági határozatban a kibocsátási határérték segítségével megszabott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezet károsodását. Nem jelenti a szennyezés engedélyezését, mert bizonyos esetekben a határérték alatti terhelés is okozhat környezeti károkat. A kibocsátási értékeket az adott befogadó viszonyai határozzák meg. Ez a KHV egyik legbonyolultabb problematikája, mert a határértékek, terhelési korlátok képtelenek kezelni az olyan bonyolult rendszerek működését, mint az élővilág vagy a táj. A határértékek általában számszerűsítve, egy-egy természeti elemre vagy annak komponensére vonatkoznak. A komponensekre vonatkozó határértékekből még egy elem állapota is nehezen szintetizálható. Ha a problémát tovább analizáljuk, akkor rádöbbenünk, hogy pl. nem a levegőt vagy a talajt védjük, hanem az embert, az emberi egészséget.
19
Az emberi egészség nemcsak a környezet állapotától és azok hatásaitól függ, hanem pl. munkakörülményeitől, életmódjától, stb. Az ember az egyetlen olyan környezeti elem, ahol a fenti hatások érvényesülése bonyolult, mert ezek a hatások egymást erősíthetik vagy kiolthatják. Az egyén csak az őt magát ért terhelésekre fogékony. A többi környezeti elem a hatások kompenzálására általában nem alkalmas. A terhelhetőség kérdése is problematikus, mert pl. akkor tervezünk hatékonyan, ha a terhelhetőséget maximálisan kihasználjuk, de mi van akkor, ha egy adott térségben mindenki ezt cselekszi. Végeredményben, a helyileg elemenként betartott határértékek csak szűk határértékek között nyújtanak garanciát. Véleményünk szerint, a KHV e területen a magas bizonytalansági tényezőt csak úgy tudja csökkenteni, ha a környezetvédelem –ember (egészség) védelem– kérdésében, az embert érő hatások problematikájában megkülönböztetést tud tenni a környezeti-, életmód, munkahelyi és lakóhelyi hatások között. Az érintettek érdekeinek védelme. A környezeti ártalmak elszenvedőinek
–társadalom, egyének, szervezetek–, joguk van tudni a változásokról és fellépni érdekeik védelmében. E jog biztosítása megkönnyíti a kötelezettségek, elvárások jobb teljesítését is. Átlag és kritikus pontok. Környezetterhelésen általában valamely anyagnak
vagy energiának a környezetbe való kibocsátását értjük. Az átlagos terhelés fogalmával a környezetvédelem nem tud mit kezdeni, mert egy hatás mindig egy adott hatásviselőre hat, egy adott helyen és időben. A KHV során el kell vetni az átlagok használatát, mert eltérőek a kibocsátott szennyezőanyagok terjedései, az érintett környezet érzékenysége, egy-egy faj populációjának állapota, az emberi életmódjellemző, stb. A vizsgálat során az átlagok helyett foglalkozni kell a kritikus pontok és kritikus idők kérdésével. A hatásviselők érzékenysége eltérő lehet, pl. egy év különböző időszakában ugyanis időben a hatótényezők is változnak. Határeset, ha a hatótényező maximális intenzitással érvényesül és a hatásviselő a legérzékenyebb állapotban van. Ha a két állapot azonos időben van, akkor a hatások értékelésénél ez a helyzet jelenti a döntő tényezőt. A hatásvizsgálat kidolgozóinak mindig a jellemző és tartós maximális hatásintenzitás viszonyát a hatásviselő érzékenységéhez kell figyelembe venni. Az értékelésnél mindig a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni. A bizonytalanság léte, a következmények ismeretének hiánya. A határérték-
rendszer tárgyalásánál már felmerült a bizonytalanság léte. A bizonytalanság a KHV több területén valós tényező. Ezt nemcsak felismerni kell, hanem meglévőnek kell elfogadni és erről a döntéshozót tájékoztatni kell. Ha a bizonytalansági tényező mértéke olyan, hogy a megvalósítás kockázatát nem vállalható mértékben növeli, –az elővigyázatosság elvét alkalmazva–, akkor valószínűleg le kell mondani a kérdéses tevékenység bevezetéséről. 20
A bizonytalanságok feldolgozásával, bemutatásával a döntéshozó felelősségét lehet erősíteni. E témakörhöz tartozik a következmények ismeretének hiánya, amelynek oka egyértelműen abban keresendő, hogy a döntéshozó vagy tervező felkészültségi hiányosságok miatt nem volt tisztában helytelen cselekedeteinek következményeivel. Ez a tényező sok esetben olyan károkat okozhat, amelyek egyáltalán nem, vagy csak magas költségráfordításokkal korrigálható. A megvalósítás utáni ellenőrző auditálások ezzel a ténnyel szembesítik a tervezőt és a döntéshozót.
21
5. A környezeti hatásvizsgálat folyamata és végrehajtási lépései A hatásvizsgálat módszerét több országban, széles felhasználói területen alkalmazzák. Az egyes országokban a jogi szabályozás eltérő, a követelmény- és értékelő rendszerek különbözőek. A vizsgálat gerincét alkotó alapfolyamat azonos (2. ábra). A b e r u h á z á s e l ő k é s z í té s é n e k m e g k e z d é se A b e r u h á z ás e l ő k é s z íté s e f o l y ta tó d h a t a jo g s z a b á l y o k b a n f o g la lt k v - i k ö v ete lm é n y e k b e ta r tá sá v a l
S z ü k s é g e s - e e l ő r e m e g h a tá r o z o tt l i s ta , v a g y a h a tó s á g d ö n té se a l a p já n a K H V - t e lk e z d en i? ig en M e g b í z á s a z e l ő z e te s K H T e lk é s z íté s é re I n f o rm á c i ó á ta d á s a te r v e z ő n e k A z e l ő v i z s g á l a to k e l v é g z é s e A z e l ő z e te s K H T e l k é s z í té s e ( a te l e p í té si , te c h n o l ó g i a i a l te r n a tí v á k é r té k e l é s e , a h a tá s o k l é té n e k b e c s l é s e ) j a v a s l a to k A sz a k m a i - tá r s a d a l m i v i ta – a z e l ő z e te s K H T m e g v i ta tá s a ,– a b e r u h á z á s n em
M e g f e le l a z e l ő z e te s K H T ? ig en A s z ü k s é g e s v á l to z á s o k e l v é g z é s e , a z e l té r ő v é l e m é n y e k l e í r á s a a z e l ő z e te s K H T - b a n
I n d o k l á s k é s z í té s e a b e r u h á z á s k v - i o k o k b ó l t ö r t é n ő e l u ta s í tá s á r a
F o l y t a th a t ó - e a b e r u h á z á s e l ő k é s z í t é s e ? ig e n K e l l - e f o l y ta tn i a K H V - t ? ig en A K H V to v á b b i k ö v e te l m é n y e in e k m e g á ll ap ítás a
I n d o k l á s k é s z í té s e a b e r u h á z á s k ö r n y e z e t i p ro b l ém á k tó l m e n tes v o ltára
M e g b í z á s a v é g l e g e s K H T e l k é s z í té s é r e to v á b b te r v e z é s a l a p já n ú ja b b i n f o r m á c i ó k áta d á sa A v i z s g á la to k e l v é g z é s e A K H T el k é sz íté se a la k o s sá g tá jé k o z tat á s á r a a l k a l m a s k ö z é r t h e tő v á l t o z a t e l k é s z í té s e nem
nem
M eg fe lel-e a K H T ? ig e n A d ö n té s h o z ó s z á m á r a a K H T v é g s ő f o r m á j á n a k k i d o l g o z á s a a z e s e tl e g e s e n f e l m e r ü l ő e l l e n v é l e m é n y e k i s m e r te t é s é v e l A k v - i h a tó s á g e n g e d é l y e z i - e a b e r u h á z á s t?
ig e n
nem i g e n , f e lté te l e k k e l ig en
É rd e m e s m á s m e g o ld ás t k e res n i? n em
2. ábra A KHV eljárás folyamata (Forrás: Bándi Gyula) 22
A b e r u h á z á s m e g v a l ó s í tá s a ig en A b e r u h á z á s m e g v a l ó s í t h a tó í g y ?
nem L em o n d ás a b e ru h á z á sró l
Az ábra alapján a környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: hatótényezők meghatározása; hatásfolyamatok feltárása; hatásterület előzetes behatárolása; a környezetállapot leírása a potenciális hatásviselők érzékenységének megállapításával; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; az állapotváltozások értékelése. Ezek a vizsgálati lépések egymásra épülnek, felcserélésükre nincs lehetőség.
5.1 Hatótényezők meghatározása A hatótényezők a környezeti változások okai, ezért megjelenítésükhöz a vizsgált tevékenységet olyan önálló részekre kell felbontani, amelyek mint hatótényezők jelennek meg. E lépést körültekintően elvégezve, a vizsgálni szükséges hatásfolyamat feltérképezése megkönnyíthető. Vegyük példa gyanánt egy függőpályás, kőzúzalékot szállító új rendszer hatásvizsgálatát, ahol meg kell határozni a szállítás okozta hatótényezőket. Első látásra nyilvánvaló hatótényező a területfoglalás, a felépítmény léte, amely a tájképváltozás alapja. További hatótényező a szállítási művelet, amely zaj- és rezgéskibocsátással jár, a porképződés, amely levegőszennyeződéssel jár és veszélyezteti az élővilágot, talajszennyezést okoz, stb.
5.2 A hatásfolyamatok feltérképezése A hatásfolyamatok feltérképezése során fel kell sorolni azokat a folyamatokat, amelyeket a hatótényezők ismeretében vizsgálni szükséges. A valószínűsíthető hatásviselő meghatározása céljából számba kell venni a lehetséges kölcsönhatásokat. Tekintsünk például egy iparvállalati szennyvízkibocsátás esetét. Feltételezzük, hogy az iparvállalatnál szennyvízkezelő üzem működik, és a szennyvizet az előkezelést követően egy folyóba vezetik. Hatótényező Szennyvíz kibocsátás
Hatásfolyamat →
keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása)
→
Levegő minőség romlás (levegőminőségi paraméterek változása)
→
Vízi élővilág életfeltételeinek romlása
→
Élővilágot és/vagy embert érő káros egészségügyi hatások
23
5.3 Hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület-becslés) A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki. Ezt a hatásterületet kell pontosítani a hatásvizsgálat előrehaladtával nyert új információk alapján. A hatásterület nagyságát, elhelyezését befolyásoló tényezők: a javasolt létesítmény területi kiterjedése; a hatótényezők nagysága, intenzitása; az érintett környezeti tényező (elem, rendszer) sajátosságai, a hatásviselő érzékenysége. A hatásterület megállapítását célszerű úgy elvégezni, hogy a különböző becsült hatásterületeket egymásra helyezzük. Külön térképfedvényeket készíthetünk a különböző kritikus szennyezőanyag-koncentrációkra, a környezeti zajterhelésre, az ökológiai rendszerek zavarására vagy megszüntetésére vonatkozóan. A hatásterület nem egy adott területet, hanem különböző, egymással átfedésben lévő területeket foglal magába, ahol a tervezett vagy működő létesítmény a környezet állapotát befolyásolja.
5.4 A környezetállapot leírása Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges lépés a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására. Az egyes környezeti tényezők felsorolása helyett sokkal fontosabb, hogy a közöttük fennálló kapcsolatok megvilágításba, illetve a környezetállapot leírásába bekerüljenek. Fontos, hogy ismerjük a környezet reagálását az adott hatótényezőre, amelyet az érintett elem vagy rendszer érzékenysége határoz meg.
5.5 A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése A hatótényezők a közvetlen és közvetett hatások és a hatásterületek ismeretében a hatásfolyamatok becsülhetők. A becsléseknek azokra a hatásokra kell kiterjedniük,
24
amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében. A változások becsléséhez első lépésként a közvetlen hatás okozta változásokat kell felmérni, majd ezek függvényében a közvetetteket. A hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: a hatás időbeliségét; a hatás térbeli kiterjedését; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.
5.6 Az állapotváltozások értékelése A hatások értékelése átfogó minősítést jelent és tartalmazza az értékeléshez szükséges, a hatások jellegére, a számításokra, a becslések korlátjaira vonatkozó információkat is. Az értékelés történhet: egészségügyi szempontból; ökológiai szempontból; településkörnyezeti szempontból; tájhasználati szempontból.
25
6. Környezeti hatásvizsgálati módszerek A KHV módszerei közül az alábbiakat alkalmazzák a leggyakrabban: ellenőrzőjegyzékek; mátrixok; kvantitatív módszerek; hálózatok; hatásfolyamat-ábrák; térképfedvények.
6.1 Ellenőrzőjegyzékek Az egyszerű ellenőrzőjegyzékek (listák) lényegében a környezeti elemek és rendszerek valamilyen bontásban való felsorolását adják, információkérés vagy kérdés formájában megfogalmazva. A leíró ellenőrzőjegyzékek a környezeti tényezők felsorolásán túl felvilágosítást adhatnak a mérési módszerekről, a változások előrejelzésére alkalmas módszerekről és az eredmények elemzéséről is. Az ellenőrzőjegyzékek tulajdonságait az alábbiakban lehet összefoglalni: tényezők alapján kategóriákra osztják a környezetet; elősegítik az egyes hatások rendszerszemléletű átgondolását; összefoglalják, jellemzik a lehetséges hatásviselőket; a változások értékeléséhez elkülönítve mutatják a hatásviselők jellemzőit; gyakran túl általánosan megfogalmazottak és nem teljesek; átfedések fordulhatnak elő egy-egy listán belül; a kategóriák száma nagy lehet, ami elterelheti a figyelmet az igazán jelentős hatásokról. Az ellenőrzőjegyzékek metodológiája a környezeti tényezők egyszerű felsorolásától a magas szintű strukturáltságot mutató, a tényezők fontossági súlyozását tartalmazó jegyzékekig változhat. Az egyszerű ellenőrzőjegyzékek a vizsgálandó környezeti hatások és tényezők listáját adják meg. A specifikus adatszolgáltatással kapcsolatos igények, mérési módszerek, hatás előrejelzés és értékelés vonatkozásában azonban információkat nem szolgáltatnak. A leíró jellegű jegyzékek a környezeti tényezők és hatások felsorolását és vizsgálatát a mérési adatszolgáltatással kapcsolatos információkkal, hatás előrejelzéssel és értékeléssel együtt adják meg.
26
A kérdőív jellegű jegyzékek a megválaszolandó kérdések jegyzékét tartalmazzák. A kérdések a közvetlen, közvetett környezeti hatásokkal, a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentését célzó intézkedésekkel, a hatások kedvezőtlen, kedvező jellegével, azok nagyságával, stb. lehetnek kapcsolatosak. Példa az egyszerű ellenőrzőjegyzékre környezeti hatásvizsgálathoz (részlet a jegyzékből) Természeti környezet Az élettelen környezet: Felszíni vizek: vízkörforgás egyensúlya; vízminőség (szennyvizek, folyékony hulladék felszíni vizekbe történő beeresztése, légszennyező anyagok ülepedése, szilárd hulladék bekerülése a befogadóba); vízhozam; áradás, árterek; vízelvezetési hálózat és a felszíni lefolyás sebessége. Felszín alatti vizek: hidrogeológiai felépítés, víztartó és vízzáró rétegek; a talajvízáramlás rendszere, a talajvíz folyásának iránya; a hasadékvizek (karsztvizek) rendszere, a hasadékvizek folyásának iránya; vízminőség; vízszint; a felszín alatti vizek utánpótlódási területei; külső beavatkozásra való érzékenység. Példa leíró jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből) Kategória Levegő
Megjegyzések Ismertesse a meteorológiai viszonyokat, és a levegő minőségét az adott területen (régióban) Meteorológia: Ismertesse a tervezett tevékenység környezetében uralkodó meteorológiai viszonyokat, a havonkénti átlaghőmérsékleteket, és a szélső értékeket, a csapadékmennyiséget, a szél irányát és a szélsebességet. Jelezze a hőmérsékletinverziók, köd, szmog, viharok, stb. előfordulását, azok gyakoriságát. Levegő: Közölje a levegőminőségi adatokat. (Adja meg, hogy a levegőminőségi 27
paramétereket a tervezett tevékenységtől milyen távolságban mérik).
Példa a kérdőív jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből) Kérdés igen Levegő/klimatológia: A tervezett tevékenység eredményez-e: olyan légszennyezési emissziókat, amelyek meghaladják a határértékeket illetve okoznak-e romlást a környezeti levegő minőségében? kifogásolható szagokat? változást a levegőmozgásokban, nedvességben vagy hőmérsékletben? a rendeletekben szabályozott veszélyes légszenynyező anyagok kibocsátását? Víz: A tervezett tevékenység eredményez-e: kifolyást kommunális vízellátó rendszerbe? változásokat az áramlásokban vagy vízmozgásokban? változásokat az árvíz lefolyásában vagy áramlásában? nagyobb felületű víztömeg duzzasztását, szabályozását vagy módosítását? kifolyásokat felszíni vizekbe, vagy a felszíni vizek minőségének változását? a talajvizek áramlási irányának, vagy áramlási sebességének változását? változásokat a talajvíz minőségében? a kommunális vízellátások szennyezését? Szilárd hulladék: Eredményez-e a tervezett tevékenység jelentős mennyiségű szilárd hulladékot vagy szemetet? Zaj: A tervezett tevékenység: 28
Válasz lehet- nem séges
megjegyzések
növelni fogja-e a meglevő zajszintet? kiteszi-e az embereket túlzott zajhatásnak?
6.2 Mátrixok A közvetlen és közvetett környezeti hatások módszeres felismeréséhez egyenként meg kell vizsgálnunk, hogy a tevékenységi alternatívák egyes résztevékenységei, mint hatótényezők okozhatnak-e változást az egyes környezeti tényezők különböző állapotjellemzőiben. A mátrixban (3. ábra) vízszintesen a lehetséges hatótényezőket (projekt komponenseket) kell felsorolnunk projekt alternatívánként és azok résztevékenységeikként. Függőlegesen az érintett környezeti elemek, rendszerek és azok állapotjellemzői (környezeti komponensek) sorolandók fel. Projekt komponensek Környezeti komponensek (környezeti elemek, rendszerek és állapotjellemzőik)
3. ábra A környezeti hatásvizsgálatok során használt mátrixok felépítése A mátrixok elkészítésének a lépései: 1. A tervezett tevékenységek (projekt lépések) felsorolása és csoportosítása időrendben: (a) építkezés (kivitelezés) alatt; (b) üzemelés alatt; (c) üzemelés után. 2. A vonatkozó környezeti tényezők (elemek, rendszerek, állapotjellemzők) felsorolása és csoportosítása: (a) fizikai-kémia, biológia, kulturális és társadalmi-gazdasági, stb. kategóriák szerint; (b) térbeli sajátosságok szerint. 3. A mátrix megbeszélése a felmérést végző csoport tagjaival, tanácsadókkal.
29
4. Döntés a hatások azonosításához használni kívánt besorolási technikáról (számok, betűk, jelölések). 5. Hatások azonosítása, értékelése, összegzése (számszerűsítés, dokumentálás). A mátrixok csoportosítása: A mátrix-típusú megoldásoknak a következő fajtáit ismerjük és alkalmazzuk: Egyszerű mátrix Időfüggő mátrix Nagyságrend mátrix Kölcsönhatás mátrix Lépcsős (kereszthatás) mátrix Súlyozott mátrixok
6.2.1 Egyszerű mátrix Egyszerű mátrix (simple matrix) készítése 1. A várt projekt lépések (tevékenységek) felsorolása és csoportosítása időrendben (a) építkezés alatt (b) üzemelés alatt (c) üzemelés után 2. vonatkozó környezeti tényezők felsorolása és csoportosítása (a) fizikai-kémiai, biológiai, kulturális és társadalmi-ökonómiai kategóriákra (b) térbeli sajátosságok szerint (helyszín és régió, telephely előtt és után) 3. A mátrix megbeszélése a felmérést végző csoport tagjaival, tanácsadókkal 4. Döntés a hatások esetében használni kívánt besorolási technikáról (számok, betűk, színek) 5. Hatások azonosítása, értékelése, összegzése (számszerűsítés, dokumentálás) A tevékenységi alternatívák részlépései és a környezeti komponensek között elsődleges kölcsönhatások azonosítását szolgálja (1. táblázat). 1. táblázat Egyszerű mátrix Környezeti komponens Talaj Flóra Fauna Levegőminőség
30
Projekt komponens Építkezés Irodaépület Gyártócsarnok x x x x x x
Vízminőség Foglalkoztatottság Közlekedés
x
x
x
x
Jelölés: x: kölcsönhatás állapítható meg a tervezett tevékenység (projekt komponens) és a környezeti komponens között.
6.2.2 Időfüggő mátrix Az időfüggő mátrix számsorokat tartalmaz ahol az első számjegy a projekt tevékenység első évére, a második számjegy a második évére, stb. vonatkozik. A számérték egy előre definiált skálán jelzi a környezeti hatásokat (pl. 0: nincs környezeti hatás, 5: erős környezeti hatás (2. táblázat)). 2. táblázat Időfüggő mátrix Környezeti komponens Talaj Flóra Fauna Levegőminőség Vízminőség Foglalkoztatottság Közlekedés
Projekt komponens Építkezés (3 év) Irodaépület Gyártócsarnok 210 122 321 522 321 421 332 333 121 032 121 352 221 432
6.2.3 Nagyságrend mátrix A nagyságrend mátrix a kölcsönhatások azonosításán túlmenően a hatások nagyságrendjére és/vagy jelentőségére is felvilágosítást ad (3. táblázat).
31
3. táblázat Nagyságrend mátrix Környezeti komponens
Projekt komponens Építés Irodaépület Gyártócsarnok
Talaj Flóra Fauna Levegőminőség Vízminőség Foglalkoztatottság Közlekedés
Jelölés: Kismértékű negatív hatás Nagymértékű negatív hatás Nagymértékű pozitív hatás
6.2.4 Kölcsönhatás mátrix A kölcsönhatás mátrix módszer egyike a legkorábban alkalmazott hatásazonosítási módszernek. A kölcsönhatás mátrix a projekt tevékenységek (résztevékenységek) felsorolását jelenti a mátrix egyik oldalán, míg a mátrix másik oldala mentén a megfelelő környezeti komponensek (környezeti elemek, rendszerek, állapotjellemzőik) vannak felsorolva. A kölcsönhatás mátrixok több változatát használják a környezeti hatástanulmányokban, köztük a Leopold-féle mátrixot. A Leopold-féle hatásmátrix jellemzője, hogy a hatótényezőket mátrix formában kapcsolja össze a hatásviselőkkel. Az ismertetett mátrix módszert Leopold és társai fejlesztették ki (1971). A módszer 100 meghatározott projekt tevékenység, valamint 88 környezeti komponens használatán alapul (4. táblázat). A Leopold-féle mátrix kidolgozásakor számos tevékenységet vettek figyelembe és annak lehetőségét, hogy azok hatással vannak az egyes környezeti elemekre, rendszerekre (környezeti komponensekre). A hatásmátrixok tulajdonságai a következők: Az ellenőrző listák tulajdonságai itt is érvényesek. A számszerűsíthető tényezőkre összpontosítanak (bár ez kiküszöbölhető).
32
A hagyományos Leopold-mátrix a hatótényezők és az elsődleges hatásviselők közötti közvetlen (elsődleges) hatásokat mutatja, de további mátrixokkal a másodlagos és harmadlagos hatások is felismerhetők. A hatásokat diszkrét kétoldali kapcsolatok formájában írják le, így nem bogozhatók ki könnyen a halmozódó hatások és a szerteágazó kapcsolatrendszerek, a hatásfolyamatok. A hatásfolyamat-ábrák ezt a hiányosságot pótolják. Nem becsülhetők fel a rendszerszintű hatások és kölcsönhatások, amelyek a környezet egymástól függő részeinek gyakran visszacsatolásokkal tarkított összetett rendszerében következnek be, még úgy sem, ha az egyes környezeti elemekre kifejtett hatásokat egymáshoz adva összegyűjtjük. Egyszerű kölcsönhatás mátrix Leopold mátrix (Leopold interaction matrix) Továbbfejlesztett Leopold mátrixok autópálya építés kölcsönhatási mátrix gátépítés kölcsönhatási mátrix (a különféle tevékenységek környezeti tényezőkre gyakorolt potenciális hatás leírására 11 kategória (semleges, 5 kedvező, 5 hátrányos) és hatáselőfordulás valószínűségi skála) szennyvíz projekt kölcsönhatási mátrix (kódok: SB, SA, B, A, b, a, O, M, NA) 4. táblázat Tevékenységek és környezeti komponensek a Leopold-féle kölcsönhatás-mátrixban Projekt komponensek (tevékenységek) Kategória A) Politi kai intéz kedések
Leírás
Környezeti komponensek Kategória Alkategória
Leírás
a.) új, exotikus fajok bevezetése A) Fizikai és kémiai tulajdonságok (megjelenése) a.) ásványi nyersanyagfor1.) Föld b.) biológiai ellenőrzés rások c.) élőhely (élettér) változás b.) építőanyagok d.) talajfedettség megváltozása c.) talajok e.) felszín alatti vizek hidrológiád.) felszíni formák jában bekövetkező változások e.) erőterek és háttérsugárzás f.) vízelvezetés megváltozása f.) különleges fizikai tulajg.) folyó- és áramlás-szabályozás donságok h.) csatornázás
33
i.) j.) k.) l.) m.) B) Föld használat változás, építkezések
C) Nyersa nyagforrás
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.)
urbanizáció ipari létesítmények repülőterek autópályák és hidak utak és ösvények vasutak kábelek és liftek távvezetékek, csőhálózatok, folyosók i.) akadályok (elkerítés is) j.) csatorna kotrás és kiegyenesítés, rendbehozatal k.) csatorna burkolat (támfal) l.) kanálisok m.) gátak n.) kikötők, mesterséges öblök o.) parti építmények p.) üdülőövezetek q.) robbantás és fúrás r.) dózerolás és feltöltés s.) alagutak és földalatti építmények a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)
D) Feldol gozás
34
öntözés időjárás változás égetés útburkolás és járdaépítés zaj és rezgésvédelem
a.) b.) c.) d.) e.)
robbantás és fúrás külszíni bányászat felszín alatti bányászat kútfúrás és vízelvezetés kotrás fakitermelés, elsődleges fafeldolgozás kereskedelmi halászat és vadászat
gazdálkodás állattenyésztés és legeltetés tejtermelés energiatermelés fémipar
2.) Víz
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)
felszín óceán felszín alatti víz minőség hőmérséklet vízutánpótlás hó, jég és az altalaj állandóan fagyott rétege
3.) Légkör
a.)
minőség (gázok, részecskék) makro- és mikroklíma hőmérséklet
b.) c.) 4.) Termé szetben le játszódó folyamatok
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.)
áradások erózió áthelyeződés (üledékképződés, csapadék) oldódás ioncsere, komplexképződés tömörödés és leülepedés stabilitás (lejtők, hirtelen csuszamlás) feszültség (földrengések) levegőmozgási jelenségek
B) Biológiai tényezők 1.) Növény világ
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.)
fák bokrok füvek termesztett növények mikroflóra vízi növények veszélyeztetett fajok térbeli akadályok ökológiai folyosók
2.) Állat világ
a.) b.)
madarak szárazföldi állatok, (kétéltűek is) halak és kagylók üledéklakók
c.) d.)
f.) g.) h.) i.)
vegyipar textilgyártás fafeldolgozás gépkocsi- és repülőgépgyártás j.) olajfinomítás k.) élelmiszer-termelés l.) fafeldolgozás m.) papírgyártás n.) terméktárolás E) Felszíni formák megvál toztatása
F) Erőfor rás meg újítás
G) Közle kedésben történő változások
a.) b.) c.) d.) e.) f.) a.) b.)
erózió-kontroll, teraszozás bánya megszüntetés és hulladékellenőrzés külszíni bánya-rehabilitáció tájrendezés kikötőkotrás mocsárfeltöltés és vízelvezetés
c.) d.) e.)
erdősítés vadon élő állatállományok kezelése és szaporodásuk biztosítása talajvíz visszapótlás műtrágyázás alkalmazása hulladék újrahasznosítás
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.)
vasút gépjárművek teherszállítás szállítás (hajóval) légi közlekedés folyami szállítás ösvények, kábelek és liftek kommunikáció csőhálózat
e.) f.) g.) h.)
rovarok veszélyeztetett fajok térbeli akadályok ökológiai folyosók
C) Kulturális tényezők 1.) Föld használat
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.)
vad vidékek és nyitott területek vizes területek erdőgazdálkodás legeltetés mezőgazdaság lakott területek kereskedelem ipar bányászat és kőbányászat
2.) Pihenés, szabadidős tevékenysé gek
a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)
vadászat horgászás vízi sportok úszás kempingezés és túrázás piknikezés üdülőhelyek
3.) Általá nos érdek lődésre számot tar tó dolgok
a.) b.) c.) d.) e.)
festői tájak, kilátópontok vadonok nyílt területek tájtervezés különleges fizikai tulajdonságok parkok és természetvédelmi területek emlékhelyek ritka és különleges fajok, illetve ökoszisztémák történelmi és archeológiai nevezetességek
f.) g.) h.) i.)
35
H) Hulladék elhelyezés és hulla dékkezelés
a.) b.) c.) d.)
óceánba történő elhelyezés feltöltés salak, elhordott talaj elhelyezése földalatti tárolás
e.) f.) g.) h.) i.)
hulladékelhelyezés olajkút elárasztás mélykúti elhelyezés hűtővíz elhelyezés városi hulladék, ideértve a szóró-fejes öntözésből eredőt is j.) folyékony halmazállapotú hulladékok elhelyezése k.) stabilizáló és oxidáló tavak l.) szennyvízülepítő tartályok, m.) (kereskedelmi és házi) füstés kipufogógáz emisszió
j.)
a megszokottól eltérő dolgok
4.) Kultu rális hely zet
a.)
kulturális szokások (életstílus) egészség és biztonság munkaerő-alkalmazás népsűrűség
5.) Termeléssel kapcsolatos infrastruk túra és tevé kenységek
a.) b.)
b.) c.) d.)
c.) d.) e.) f.)
struktúrák szállítási-hálózat (mozgatás, elérés) közművezetékek hulladék-elhelyezés korlátok folyosók
D) Ökológiai kapcsolatok a.) I) Vegyi kezelés
J) Balese tek
a.) b.) c.) d.)
műtrágyázás utak kémiai jégtelenítése talajok vegyi stabilizálása gyomirtás, rovarirtás
a.) b.) c.)
robbanások szivárgások és csöpögések működési, működtetési hibák
b.) c.) d.) e.) f.) g.)
víznyerők vizének sótartalom-növekedése eutrofizáció fertőzések és rovarok útján terjedő fertőzések tápláléklánc talajfelszín sótartalomnövekedése (szikesedés) beavatkozás egyéb
E) Egyebek
A mátrix sorai a hatásviselő környezeti elemeket és rendszereket jelenítik meg adott bontásban. Pl. a víz mint környezeti elem esetében első lépésben a felszíni és felszín alatti vizek elkülönítése történik, majd ezeket tovább lehet bontani a felszín alatti vizek esetében pl. talajvízre, rétegvizekre, parti szűrésű vizekre, karsztvizekre, stb. A mátrix oszlopai az adott projekt tevékenységek felsorolását tartalmazzák (technológiák, részlépések, stb. szerint ). A mátrtix egy eleme (interakciós négyzete) azt mutatja meg, hogy az adott technológiai lépés mely környezeti komponens esetén eredményezhet elméletileg állapotváltozást. Ha hatás feltételezhető, a mátrix elemét átlós vonallal célszerű megjelölni az interakciós négyzetben. A második lépés a Leopold-féle mátrix használatában a kölcsönhatások leírása, számszerűsítésük, nagyságrendjük és fontosságuk szerint. 36
A kölcsönhatás nagyságát a nagyságrend skála fejezi ki, és ez egytől tízig terjedő számértékkel írható le; tíz jelenti a nagy, egy a kis nagyságrendet. Pozitív előjellel a kedvező, negatív előjellel a kedvezőtlen kölcsönhatásokat tüntetik fel. A számérték meghatározásának a tényező objektív megítélésén kell alapulni, és a számértéket az interakciós négyzetbe behúzott átló felett szokás feltüntetni. Környezeti tényező/forrás
Építési szakasz Gyűjtőrendszer Kezelőüzem Kifolyóvezeték Levegőminőség A levegőminőség- A/M A/M a re vonatkozó szabványoknak megfelelően Zaj Jellegzetes városi A/M A/M a lakóterületek Talajvíz Kielégítő a 0 0 0 területre Graeme Hall „Természetes” NA a/M (nincs NA boiológiai forrás beavatkozás) Parterózió/ 0,1-től 0,3 m/évig NA NA a (vízminőség) korall-zátony/ terjedő erózió, aparti víz mely rontja a kominősége rallzátonyt és a parti víz minőségét Partmenti Bizonyos hanyat- NA NA a halászatok lás a korallzátonyok és a parti víz romlása következtében Tengeri környe- Jó NA NA a zet a kifolyódiffúzornál Közlekedés Általános SA/M a a probléma Turizmus A gazdaság szem- a NA a pontjából fontos
A M a
Meglevő minőség
= kedvezőtlen hatás, = tervezett intézkedés a kedvezőtlen hatás csökkentésére, = kis kedvezőtlen hatás,
NA SA b B
= környezeti tényező nem alkalmazható, = jelentős kedvezőtlen hatás, = kis kevező hatás, = kedvező hatás,
37
O
= nincs előre látott hatás,
SB
= jelentős kedvező hatás.
Üzemi szakasz Eredő minőség Gyűjtőrendszer Kezelőüzem Kifolyóvezeték Por, CO a (szag a felvoA/M O nó-állomásoknál) helyi zaj a (szivattyúk) a a (szivattyúk) növekedése ugyanaz, mint a b b b meglevő
Eredő minőség lokalizált szag kis zajnövekedés jobb minőség a kisebb rétegvízhozam miatt ugyanaz, mint a meglevő
bizonyos zavar, NA helyreállítás várható zavarosság nő b
O
NA
SB
NA
javul a minőség
helyi zavarosság b
SB
NA
javul a minőség
bizonyos helyi zavar
NA
NA
a
a minőség kissé romlik
nő a torlódás
a
a
a
a forgalmi torló- B dás csökkenést okozhat
B
B
a probléma megmarad a turizmus növekedése miatt javul a gazdaságosság
SB
=
SA
=
B
=
38
jelentős kedvező hatás (nagyon kívánatos eredményt jelent vagy a környezeti tényező meglevő minőségének a javítása, vagy e tényezőnek környezeti kilátás miatti növelése szempontjából) jelentős kedvezőtlen hatás (nagyon kedvezőtlen eredményet jelent vagy a környezeti tényező meglevő minőségének romlása, vagy e tényezőnek környezeti kilátás miatti megzavarása szempontjából) kedvező hatás (pozitív eredményt jelent vagy a környezeti tényező meglevő minőségének javítása, vagy e tényezőnek környezeti kilátás miatti növelése szempontjából)
A
=
b
=
a
=
O
=
M
=
NA
=
kedvezőtlen hatás (negatív eredményt jelent vagy a környezeti tényező meglevő minőségének romlása, vagy e tényezőnek környezeti kilátás miatti megzavarása szempontjából) kis kedvező hatás (kis javulást jelent a környezeti tényező meglevő minőségében vagy kis növelést ebben a tényezőben környezeti szempontból) kis kedvezőtlen hatás (kis romlást jelent a környezeti tényező meglevő minőségében vagy kis megzavarást ebben a tényezőben környezeti szempontból) nem várható mérhető hatás megjelenése a környezeti tényezőben a tervtevékenység eredményeként az enyhítési intézkedés bizonyos típusa alkalmazható a kis kedvezőtlen, a kedvezőtlen vagy a jelentősen kedvezőtlen hatás csökkentése vagy elkerülése érdekében a környezeti tényező nem alkalmazható vagy nem jelentős a javasolt terv esetében.
A kölcsönhatás fontosságát fejezi ki a fontossági skála. A fontossági skála szintén egytől tízig terjed, tíz a nagyon lényeges kölcsönhatásra, egy a viszonylag kevésbé jelentős hatásra utal. A fontosság számértékének meghatározása a környezeti hatástanulmányt készítő interdiszciplináris munkacsoport szubjektív döntése; a számértéket az interakciós négyzetbe behúzott átló alatt szokás feltüntetni (4. ábra). A Leopold-féle mátrix (4. ábra) a tevékenységet a hatásviselőkkel jól össze tudja kapcsolni, de a folyamatokat nem képes bemutatni, leírni. Nem derül ki tehát az, hogy egy feltételezett hatás melyik más környezeti komponens változásának következménye. A közvetett hatásokra a Leopold-féle mátrix nem ad információt, és a hatás valószínűségét sem adja meg. A nagyságrend fontosság skálán az értékmeghatározás önkényes, és emiatt az értékelésnél ezt megfelelő módon figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a Leopold-féle mátrixot különböző projektre fejlesztették ki, emiatt az alkalmazásánál nehézségek merülhetnek fel. Ezen problémák a mátrix megfelelő módosításával kiküszöbölhetők. A környezeti hatásvizsgálatokban más típusú kölcsönhatás mátrixok is alkalmazhatók. Pl. a potenciális hatásokat minden egyes projekt tevékenység esetében, akár előnyös, akár kedvezőtlen hatásokról van szó, a hatás jellegére utaló előre meghatározott betűkódokat alkalmazva azonosítjuk aszerint, hogy bizonyos nemkívánatos hatások megfelelő intézkedések révén enyhíthetők-e vagy sem.
6.2.5 Lépcsős mátrix Lépcsős mátrix, amelyet kereszthatásmátrixnak is neveznek, használható a projekt komponensek (tevékenységek) másodlagos és harmadlagos hatásainak azonosítására az elsődleges hatások azonosítása mellett. A lépcsős mátrix esetében az alap 39
kölcsönhatásmátrix mellett a környezeti komponensek vannak ábrázolva a környezeti komponensek függvényében. Az egyes környezeti komponensek a többi környezeti komponensre gyakorolt hatása megadható.
Környezetikomponensek
Projektkomponensek (tevékenységek)
N F
Jelölés: N: nagyságrend F: fontosság 4. ábra Leopold-féle külcsönhatási mátrix Az 5. ábra bemutatja a lépcsős mátrix koncepcióját. A 3. projekt tevékenység hat a D komponensre: a D komponens változásai azután változásokat okoznak az A és a C környezeti komponensben. Végül az A komponens változásai változást okoznak a B környezeti komponensben, míg a C komponens változásai változásokat okoznak a E környezeti komponensben. A lépcsős mátrix megkönnyíti a hatások nyomon 40
követését és a környezetnek mint rendszernek a megismerését; közbenső módszert jelent az egyszerű mátrixok és a hatásfolyamat-ábrák között. A többtevékenységű és többtípusú, valamint több hatásszintű lépcsős mátrixok vizuálisan bonyolultak lehetnek. 1 Környezeti komponens
Projekt komponens 2 3 4
5
A
B
C
D
E
A B C D E F G A B C D E 5. ábra Lépcsős (kereszthatás) mátrixok (Forrás: Cserey Balázs)
6.2.6 Súlyozott mátrix A súlyozott mátrixokat azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a különböző alternatívák (telephely, technológiai alternatívák) összehasonlító értékeléséhez segítséget nyújtson. A környezeti komponensek relatív súlyozását követően a projekthez (pl. telephely alternatívához) is relatív súlyérték rendelhető a környezeti komponensek függvényében. A projekt a környezeti komponensre gyakorolt hatása egy skálán értékelhető (például egy 0-10 skálán). A környezeti komponens relatív súlyának és a projekt (telephely alternatíva) a környezeti komponensre gyakorolt hatásának a szorzatával, és azok összegzésével a projekt a környezetre gyakorolt hatása számszerűen értékelhető. Az 5. táblázatban egy szennyvízkezelő üzem három különböző telephely alternatíva esetében elvégzett hatásértékelése látható. A környezeti komponensekhez rendelt súlyértékek összege 100, a környezeti hatások egy 0-10 skálán vannak értékelve. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a “B” telephelyen létesítendő és működtető szennyvízkezelő üzem a legkedvezőbb a környezeti hatások szempontjából.
41
5. táblázat Súlyozott mátrix telephely alternatívákra A környezeti komponensek Környezeti komponensek relatív súlya (x) Levegő 21 Víz 42 Zaj 9 Élővilág 28 Összesen 100
A telephely
Alternatív telephelyek B telephely
(y)
(x*y)
(y)
(x*y)
4 7 6 6
84 294 54 168 600
4 3 6 3
84 126 54 84 348
C telephely (x*y) (y) 5 6 8 4
105 252 72 112 541
(y) Adott telephelyen a projekt a környezeti komponensre gyakorolt hatása (0-10) A megvalósítandó technológiák is értékelhetők a technológiai (projekt) komponensek (műveleti egységek) a környezeti komponensekre gyakorolt hatásának a tükrében. A 6. táblázatban egy szennyvízkezelő üzemi technológia különböző technológiai komponensek (műveleti egységek) szerinti környezeti hatásértékelése látható egy adott alternatíva esetében. Természetesen ez különböző alternatívákra is elvégezhető, és az alternatívák ily módon összehasonlíthatók. 6. táblázat Súlyozott mátrix technológiai alternatívára Környezeti komponensek Levegő
A környezeti komponensek relatív súlya 21
Víz
42
Zaj
9
Élővilág
28
Összesen:
100
Technológiai (projekt) komponens, műveleti egységek Szennyvíz Szivattyú Gyűjtő Kiegyen Összes kezelő ház medence lítő 10(i) 0 50 40 15700 8(j) 6 8 100 0 0 0 33600 8 0 100 0 0 3600 4 10 20 40 30 19280 5 4 7 8 72180
(i) A technológiai komponens relatív súlya (összesen: 100) 42
(j) A technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatása (0-10) A környezeti komponensek relatív súlyának és a technológiai (projekt) komponensek relatív súlyának a meghatározását követően a technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatásának az értékelését kell elvégezni. A technológiai komponens relatív súlyának és a technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatásának a szorzata a környezeti komponens súlyának beszorzásával az adott technológiai komponens a környezeti komponensre gyakorolt hatása megállapítható. Ez a teljes technológiára összesíthető a műveleti egységek figyelembevételével. Ily módon a technológia a környezeti komponensekre (levegő, víz, zaj, stb.) gyakorolt hatása meghatározható és azok összegzésével a projekt (technológia) a környezetre gyakorolt hatása értékelhető.
6.3 Kvantitatív módszerek A kvantitatív módszerek alkalmazásával az összes hatás relatív fontosságát hasonlítjuk össze a hatások standard értékekhez történő viszonyításával és azok összegzésével. A kvantitatív módszerek közül a környezetértékelési rendszert ismertetjük. A környezetértékelési rendszer (KÉR) alkalmazásával 78 környezetértékelési paraméter relatív fontosságát összemérhető egységekben fejezték ki, melyet paraméterfontosságú egységeknek (PFE) neveztek. A módszert az USA-ban a Battelle Columbus Laboratórium dolgozta ki. A 78 környezetértékelési paraméter négy (ökológia, környezetszennyezés, esztétika és humán érdekek) osztályba és 17 kvantitatív elem (fajok és populációk, tartózkodási helyek és közösségek, vízszennyezés, levegőszennyezés, talajszennyezés, zajszennyezés, terület, levegő, víz, növényzet és állatvilág, gyártott termékek, összetétel, neveléstudomány, történelem, kultúra, közérzet, életvitel) kategóriába került besorolásra. A módszer környezetértékelési rendszerét a 6. ábrán mutatjuk be. A KÉR-ben összesen 1000 paraméterfontossági egységet (PFE) jelöltek ki a paraméterekhez, először kiosztva a 4 osztályhoz, azután a 17 kvantitatív elemkategóriához és végül a 78 paraméterhez. Például meghatározták, hogy melyik a fontosabb az esztétika vagy a környezetszennyezés és azután jelölték ki a megfelelő relatív súlyokat. A Battelle-féle környezetértékelési alapkoncepció szerint minden projekt alternatívára kifejleszthető egy mutató, amelyet környezeti hatásegységekben (KHE) fejeznek ki. Ennek a mutatónak a matematikai megfogalmazása a következő:
n
KHE
j
∑ i 1=
=
¿ KM
ij
PFE
i
¿ 43
ahol: KHEj = környezeti hatásegység a j-edik projektváltozathoz KMij = környezetminőségi skálaérték i-edik környezeti tényezőhöz és j-edik projekt változathoz PFEi = paraméterfontossági egységek i-edik környezeti tényezőhöz. A rendszer alkalmazása abból áll, hogy alapadatokat gyűjtenek a környezeti tényezőkre, és funkcionális összefüggések használata révén elvégzik az adatok környezetminőségi skálaértékekké való átalakítását. A paraméterbecslések környezetminőségi skálaértékké való átalakításának segítésére értékfunkciógráfokat alkalmaznak a rendszerben használt paraméterek mindegyikének az esetében. A paraméterértékek az abszcisszatengelyen vannak ábrázolva, míg a környezetminőségi skálaérték az ordinátatengelyen szerepel. A környezetminőség 0-tól 1-ig terjedhet, ahol a 0 a nagyon rossz minőséget és az 1 a nagyon jó minőséget jelenti. Ezeket a skálaértékeket szorozzák a megfelelő paraméterfontossági egységekkel és összegzik azokat, hogy egy összesített környezeti hatásegység értéket kapjanak az alapállapot meghatározása céljából. Minden projekt változat értékeléséhez szükséges a vizsgált környezetértékelési paraméterek (környezeti tényezők) feltételezett változásának az előrejelzése. A tényezők előre jelzett értékeit környezetminőségi skálaértékekké konvertálják felhasználva a megfelelő funkcionális összefüggéseket. A környezetminőségi skálaértékeket megszorozzák a paraméterfontossági egységekkel és összegzik, hogy megkapják az összesített környezeti hatásegység értéket minden egyes projekt változat esetében. Ezen értékelési rendszer lehetővé teszi az összefüggések feltárását a különböző projekt alternatívák között a meghatározott környezeti tényezők, elemek és osztályok szempontjából. Szakmai véleményt kell alkotni a numerikus eredmények értelmezéséhez, az összehasonlító elemzés szem előtt tartásával. A numerikus értékelési rendszer a KÉR-ben olyan eszközt ad, amely vezérfonalként szolgálhat a hatáselemzés esetében. A KÉR nagyon jó szervezeti módszertan, és mint ilyen, segíti a rendszeres, mindent magában foglaló megközelítéseket, valamint a kritikus változások azonosítását. A módszer a társadalmi, gazdasági tényezőknek viszonylag kis hangsúlyt ad, és a módszerrel kapott numerikus eredményeket minden esetben szakmai értelmezésnek kell alávetni.
44
K ö r n y ez e ti h a tá so k
Ö k o ló g ia (2 4 0 )
K ö r n y e z e ts z e n n y e z é s ( 4 0 2 )
E s z té t i k a ( 1 5 3 )
F a j o k é s p o p u lá c i ó k F ö ldi L e g e l ő á l l a to k ( 1 4 ) T erm én yek (14 ) T e r m é s z e t e s v e g e tá c i ó ( 1 4 ) R o v arfa jo k (1 4 ) H eg y i sz árn y a sv ad a k ( 1 4 ) V ízi K eresk ed e lm i h a lá sz a t (1 4 ) T e r m é s z e t e s v e g e tá c i ó ( 1 4 ) R o v arfa jo k (1 4 ) S p o r th a l a k ( 1 4 ) V íz i s z á rn y a so k (1 4 )
V ízs z e n n y e z é s V í z g y ű j tő te r ü l e t h i d r o l ó g i a i v e s z te s é g e (2 0 ) B io ló g ia i o x ig é n ig é n y (2 5 ) O l d o tt o x i g é n ta r ta l o m ( 3 1 ) Ü rü lék k ó li (1 8 ) S z e r v e tl e n s z é n ( 2 2 ) S z e r v e tl e n n i tr o g é n ( 2 5 ) S z e r v e tl e n f o s z f o r ( 2 8 ) R o v a r ír tó s z e r e k ( 1 6 ) pH (18) F o ly ó á ra m lásán a k v á l to z á sa ( 2 8 ) H ő m é rsék let ( 2 8 ) T e l j e s o ld o tt sz i l á r d a n y a g ta r ta l o m ( 2 5 ) M érg ez ő a n y ag o k (1 4 ) Z av aro sság (2 0 )
T erü let G eo ló g iai felsz ín i an y ag (6 ) D o m b o r z a ti é s t o p o g r á f i a i jelleg (1 6 ) S z é l e s s é g é s k i tű z é s ( 1 0 )
N A Ö G H
L eveg ő S z ag és v iz u ális (3 ) H an go k (2)
T ö r té n e l e m É p í té s z e t é s s tí l u s o k ( 1 1 ) T ö r té n é s e k (1 1 ) S z em ély ek (11 ) V a l l á s o k é s k u l tú r á k ( 1 1 ) " N y u g a ti h a tá r " ( - )
T a r tó z k o d á s i h e l y e k é s k ö zö ssé g e k F ö ldi T á p l á l é k h á l ó z a t m u ta tó ( 1 2 ) T e r ü l e th a s z n á l a t ( 1 2 ) R itk a é s v e s z é l y e z te te tt fajo k (12 ) F a ji d i v e rz itá s ( 1 4 ) V ízi T á p l á l é k h á l ó z a t m u ta tó ( 1 2 ) R itk a é s v e s z é l y e z te te tt fajo k (12 ) F o l y ó k a r a k te r i s z ti k á k ( 1 2 ) F a ji d i v e rz itá s ( 1 4 ) Ö ko ló g ia ren d szer C sak leíró je lle g ű
L e v e g ő sz e n n y e zé s S z é n -m o n o x id (5 ) S z é n h id ro g é n e k (5 ) N i tr o g é n - o x i d o k ( 1 0 ) S z e m c sés an y ag o k (1 2 ) F o to k é m i a i o x i d á l ó s z e r e k ( 5 ) K é n -o x id o k (1 0 ) E g y eb ek (5 )
V íz A v íz m eg jelen ése (1 0 ) T a laj és v íz k ö lc sö n h a tá sa ( 1 6 ) S z ag és ú sz ó an y ag o k (6 ) V í z f e ls z í m te r ü l e te ( 1 0 ) E rd ő s és g eo ló g iai p a rtv o n a l (1 0 ) N ö v é n y z e t é s á l l a tv i l á g Á l l a to k - h á z i ( 5 ) Á l l a to k - v a d ( 5 ) V e g e tá c i ó típ u s o k so k féleség e (9 ) V e g e tá c i ó típ u s o k o n b e l ü li v á lto z a to s sá g ( 5 )
T a la js ze n n y e zé s T ala jh asz n á lat ( 1 4 ) T ala je ró z ió (1 4 )
G y á r to tt te r m é k e k G y á r to tt te r m é k e k ( 1 0 )
Z a jsze n n ye zés Z aj (4 )
Ö s s z e té te l Ö s s z e t e t t h a tá s ( 1 5 )
H u m á n érd ek (2 0 6 ) e v e lé stu d o m á n y rc h eo ló g ia ( 1 3 ) k o ló g ia (1 3 ) eo ló gia (11 ) id ro ló g ia (1 1 )
K u ltú r á k In d ián o k (1 4 ) E g y é b e tn i k a i c s o p o to k ( 7 ) V a l l á s i c s o p o r to k ( 7 ) K ö zé rze t Á h i t a t / i h l e te t ts é g ( 1 1 ) E lsz ig e te lts é g /m a g á n y (1 1 ) M i s z té r i u m ( 4 ) " E g y s é g " a te r m é s z e tte l ( 1 1 ) É l e tv i te l F o g la l k o z ta tá s i l e h e tő s é g e k ( 1 3 ) L ak á s (1 3 ) T á rsa d a lm i k ö lc sö n h a tá s o k ( 1 1 )
6. ábra A Battelle Columbus Laboratórium féle környezetértékelési rendszer
6.4 Hatásfolyamatábra A felismert hatásösszefüggéseket, hatásfolyamatokat célszerű folyamatábrák elkészítésével szemléltetni. Ennek célja, hogy a felismert kölcsönhatásokat (ok-okozati összefüggéseket) könnyen áttekinthető és megérthető formában mutassuk be.
45
A hatásfolyamat-ábrák felépítésének lépései: a környezeti hatást kiváltó projekt (tevékenységi) alternatívák megnevezése; az egyes tevékenységi alternatívák hatótényezőnek számító résztevékenységeinek számbavétele; az elsődleges környezeti változások azonosítása; a valószínűsíthető környezeti változás jellegének, nagyságrendjének, időtartamának, stb. meghatározása; az elsődleges hatások következményeinek átgondolása a másodlagos és harmad-
lagos hatások megállapítása céljából. A hatásfolyamatábra (7. ábra) első oszlopa az érintett környezeti tényezőket tartalmazza, míg a második oszlopa a hatótényezőket sorolja fel olyan csoportosításban, hogy a hatótényező mely környezeti komponensre fejt ki közvetlenül hatást. A környezeti komponensek közül általában az embert –mint a végső hatásviselőt– a folyamat végén kiemeljük. A hatótényezők felsorolása után a folyamat következő lépése: a közvetlen hatások bemutatása. Ezt szemlélteti a 7. ábra harmadik oszlopa. Ezt követi a közvetett (másodlagos, harmadlagos) hatások számbavétele. A 8. és 9. ábrán közlekedési utak hatásfolyamatait szemléltetjük
6.5 Térképfedvények A környezetvédelmi eljárásokban a térképfedvényeket gyakran használják a környezeti hatások nagyságának és térbeli kiterjedésének a bemutatásához. A környezeti tényezők (pl. levegő, víz, zaj, élővilág, stb.) szerint készített térképfedvények révén az egyedi hatásterületek meghatározhatók. A térképfedvények átlapoltatásával a projekt teljes hatásterülete megállapítható.
46
7. ábra Hatásfolyamat-ábra, bevásárló centrum építése (építési fázis, földmunkák, tereprendezés, betonozás) (Forrás: Cserey Balázs)
47
A ta l a j k áro so d ik
T a la je ró z i ó
A m u nk agép ek tö m ö rí ti k a ta l a j t B e to n o z á s
4 . T alaj
N ő a k ö rn y ék z a j te rh e lé s e
M u nk agép ek f o rg alm a A z é p í té s z a j k i b o c s á tá s s a l jár
6. M űvi k ö rn y e z et 7 . Z aj
8 . T áj
F o rg a lm i ak ad ály o k
F ak iv ág ás
5. É lő v ilág
T erm ő f ö ld c sö k k e n é s
S zen n y ez ő d ik a ta l a j é s a ta l a j v í z
N ő a k ö rn y ék lég sz en y n y e z e tts é g e
E lső d leg es h a tá s o k (k ö z v e tl e n )
A m u nk agép ek ü zem an yag gal sz en n y ezik a ta l a j t
M u nk agép ek o k o z ta légszen n y ez és
H a tó té n y e z ő k
3 . F e l s z í n a l a tti v iz ek
2 . F els z ín i v iz ek
1 . L eveg ő
É r in te tt k ö rn y e z e ti té n y e z ő k
V á l to z á s o k a fló rában
M áso dlag o s h a tá s o k ( k ö z v e te tt)
V á l to z á so k a fau náb an
H a rm a d la g o s h a tá s o k (k ö z v e te tt)
E sz té ti k a i h a tá s o k
A tá j h a s z n á la t m ó d o su l
K ö rn y e z e tm i n ő sé g r o m lá sa
E sz té ti k a i h a tá s o k
K ö rn y e z e tm in ő ség ro m lása
E m b er
K ö z v e tle n h a tá so k
K ö z v e tett h a t á so k
E m b er
L ev egő L égszen ny ező any ag ok k o n c e n trá c i ó n ö v e k e d é s e
L ev eg ő L e v e g ő m i n ő s é g v á l to z á s
E g é sz sé g ü g y i h a tá s
V íz F e l sz í n i v iz e k m i n ő s é g é r e g y a k o ro lt h a tá s F e l sz í n a l a tti v i z e k m i n ő sé g é re g y a k o ro l t h a tá s
V íz F elsz ín i v iz m in ő ség v á l to z á s F e l s z í n a l a tti v i z m i n ő sé g v á l to z á s
K ö z e g é s z s é g ü g y i h a tá s
F ö ld T alaj m in ő ség ére g y ak o ro lt h a tá s T a l a j m e n n y is é g é re g y a k o ro lt h a tá s
F ö ld T a l a jm i n ő s é g v á l to z á s A l ta l a j m i n ő s é g v á l to z á s
É p íte tt k ö r n y e z e t; tele p ü lési k ö r n y ez e t É p ü l e te k r e g y a k o r o l t h a tá s K ö z l e k e d é s i i n f r a str u k tú rá ra g y a k o ro lt h a tá s K ö z m ű i n f r a str u k tú rá ra g y a k o ro lt h a tá s Z ajv isz o n y o k ra g y ak o ro lt h a tá s T e r h e l é s i s z i n te k re g y a k o ro l t h a tá s
É p ít e tt k ö r n y e z et; te lep ü lé si k ö r n y e z e t K ö z le k e d é s i i n f r a s tru k tú r á ra g y a k o ro lt h a tá s K ö z m ű i n f ra s tru k tú r á ra g y a k o ro lt h a tá s Z a jv isz o n y o k ra g y a k o ro lt h a tá s
T áj T á j ra g y a k o ro lt h a tá s
T áj T á j e sz té ti k a i v á l to z á s a
É lő v ilá g T á g tű ré sű f a jo k r a g y a k o ro lt h a tá s
É lő v il á g É lő v ilág eg y es elem eire g y a k o ro lt h a tá s
É l e tm ó d ra g y a k o ro l t h a tá s
V é g s ő h a tá s v i s e l ő
J elm a g y a r á z a t
8. ábra Autóút létesítésének hatásfolyamat ábrája
48
K ö z érz et ro m lás
M e g s z ü n te tő K á r o s í tó T erh elő E l v i se l h e tő S e m le g e s J a v í tó É r té k te r e m tő
9. ábra Közlekedési út hatásfolyamata (Forrás: Bándi Gyula)
49
T Á J
T ELEPÜ L ÉSI K ÖR N Y EZET
M Ű V I ELEM EK
É L Ő V IL Á G Ö K O S Z IS Z T ÉM Á K
FÖ L D
F E L S Z ÍN A L A T T I V ÍZ
F E L S Z ÍN I V ÍZ
L EV EG Ő
K ÖRN Y EZETI ELEM EK / R EN D SZER EK
}
}
É p í tk e z é s i i d ő s z a k l é g s z e n n y e z é s e A fo rg alo m lég s z en n y e z ése F o r g a l o m e l v o n ó h a tá s H av áriás lég sz en n y ez és É p í tk e z é s i z a j k i b o c s á tá s A f o rg a lo m z a j k i b o c s á tá s a C s a p a d é k v íz e lv e z e té s H av ária jelleg ű v íz sz en n y ez és V í z é p í té s i m ű tá r g y a k e l h e l y e z é s e C s a p a d é k v í z s z i k k a s z tá s A n y a g n y e r ő h e l y e k k i a la k ítá s a T e r ü le tf o g la lá s A n y a g n y e r ő h e l y e k k ia l a k ítá s a T é l i j é g m e n te s íté s , s z ó r á s H av áriás sz en n y ez és É p í té s i h u l l a d é k k é p z ő d é s e É lő h ely f o g lalás G ázolás O p tik a i é s z a j in g e re k N ö v é n y te l e p í té s Ú j i n f r a s tr u k tú r a e l e m m e g j e l e n é s e
2 2 . É p í té s i h u l l a d é k k é p z ő d é s 2 3 . V o n a l a s i n f r a s tr u k t ú r a m e g j e l e n é s e
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
H ATÓTÉN Y EZŐK
}
}
É lő h ely c sö k k en és E g y e d e k p u sz tu l á s a É lő h ely z av arás K e d v e z ő tle n h a tá s o k c s ö k k e n é s e F o rg a lo m c sö k k e n é s F o rg alo m n ö v ek ed és T e l e p ü l é s k ö z i k a p c s o l a to k m ó d o s u lá s a I n n o v á c ió s h a tá s o k H u llad ék - elh ely e z ési p ro b lém a T á j k é p i v á l to z á so k
T alajsz en n y ez és
M en n y iség i c sö k k e n és
V íz d i n a m i k a i v á lto z á s o k T alajv íz -sz en n y ez és V íz d i n a m i k a i v á lto z á s o k
}
Á tm e n e ti l e v e g ő m i n ő s é g r o m l á s T a r tó l e v e g ő m in ő sé g ro m l á s T a r tó l e v e g ő m in ő sé g ja v u l á s Á tm e n e ti l e v e g ő m i n ő s é g r o m l á s Z aj és re z g é ssz in t em elk ed és a n y o m v o n a l m e n té n V íz m in ő s ég ro m lás
K Ö ZV E TL EN H ATÁ SO K
T á j h a s z n á l a ti v á l to z á s o k
É p í tm é n y e k á l l a g r o m l á s a M e g lé v ő ú th á l ó z a t i g é n y b e v é te le c sö k k e n
K e d v e z ő tl e n é l e tta n i v á lto z á so k , d e g ra d á c ió M ig rá c ió , d eg rad ác ió
T alajsz en n y e z és
T a l a j v íz - s z e n n y e z é s
F elszín i v izek szen ny ezése
K ÖZV ETETT H ATÁ SOK
É l e t m ó d , é l e tk ö r ü l m é n y e k v á lto z á s a
É l e tk ö r ü l m é n y e k j a v u l á s a
G én eró z ió
R o m l ó h a s z n o s í tá s i l e h e tő s é g
R o m l ó h a s z n o s í tá s i l e h e tő s é g
R o m l ó h a s z n o s í tá s i l e h e tő s é g
Z a j te r h e l é s a k ö z e l i te l e p ü l é s e k e n
Ö s s z e s sé g é b e n k e d v e z ő e g é s z sé g ü g y i h a tá s o k
A z E M B E R t, m i n t a v é g s ő h a tá s v i s e l ő t ÉRŐ H ATÁ SOK
6.6 Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása A leírtak alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni: (1) Minden felsorolt hatásazonosítási módszernek van potenciális előnye a környezeti hatásvizsgálatok során; (2) A környezeti hatásvizsgálatok során a felsorolt módszerek közül több is alkalmazható; (3) Minden felsorolt módszernek vannak előnyei és korlátai; (4) Számos hatásazonosítási módszert kifejlesztettek, de nincs olyan általános módszer, amely minden tevékenység/projekt/beruházás környezeti hatásvizsgálata során alkalmazható lenne. A legmegfelelőbb, ha a módszereket eszközként kezeljük, amelyeket alkalmazni lehet a hatásvizsgálat folyamán. Ebben az értelemben minden hatásazonosítási módszer projekt és helyszín specifikus lehet. Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása
Ellenőrzőjegyzékek Egyszerű/leíró/kérdőíves Küszöbérték Mátrixok Egyszerű Nagyságrend/időfüggő Leopold Súlyozott Kvantitatív EES/WRAM Hálózat Sorensen Térképfedvények
1
2
3
4
Kritérium 5 6 7
Előírásoknak való megfelelés Átfogó információk Pozitív v. negatív, reverzibilis v. irreverzibilis hatások Másodlagos, indirekt, kumulatív hatások Jelentős vagy jelentéktelen hatások Alternatívák összehasonlítása Összehasonlítás a megengedhető értékkel 8. Kvalitatív és kvantitatív információk 9. Könnyű használni 10. Konzisztens 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
50
8
9
10 11
11. Hatásokat összegzi GIS-ben történő felhasználáshoz
51
7. A KHV hazai gyakorlata 7.1 Jogi szabályozás, törvények, rendeletek A KHV bevezetését, fejlődését, szabályozását a tananyag 3. fejezetében röviden áttekintettük a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: KT) megjelenéséig tartó időszakra vonatkozóan. A KT és az alapján kidolgozott Kormány és Miniszteri rendeletek kedvező fordulatot jelentettek a hazai környezetvédelemben.
7.1.1 Idézetek a KT-ből: „…az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generáció létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alkotmányban foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja: … A törvény célja: 1.§(1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. (2) A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti a) a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását; c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját; e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést; f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában; g) a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását; h) a környezetvédelmi intézményrendszerének kialakítását, illetve fejlesztését; i) a környezet védelmét, megőrzését szolgáló közigazgatás kialakítását, illetve fejlesztését.” 52
A KT kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból is, hogy eurokomform, nyitott abban az értelemben, hogy a törvény előírásaira épülő rendeletek, javaslatok, ajánlások készítői –a hazai viszonyokat és lehetőségeket figyelembe véve– kövessék az EU környezetvédelmi gyakorlatát és a nemzetközi szabványokat. A KT VII. fejezete, „Környezetvédelmi igazgatás” foglalkozik a KHV kérdéseivel. Idézet a KT VII. fejezetéből: 64.§ (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat –e törvényben meghatározott szabályok szerinti– engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése. (2) A környezetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján és miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá a területi környezetvédelmi hatóságok, illetőleg más államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és szervei valamint a jegyző látják el. A környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása 65.§ (1) A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon a) a helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó ügyekben –ha a jogszabály másként nem rendelkezik– a területi környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség), b) a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben –külön jogszabályok rendelkezései szerint– a polgármester (főpolgármester), illetve a jegyző (fővárosi főjegyző) (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság), c) az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelőség látja el. (2) A felügyelőség –e törvényben nem szabályozott– feladat- és hatáskörét a Kormány, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. (3) A felügyelőség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában. A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése
53
66.§ (1) A környezethasználat a) a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek esetén a felügyelőség által – más, a tevékenységgel összefüggő engedélyeket megelőzően, illetőleg feltételeként– kiadott környezetvédelmi engedély [70.§ (2) bek. b) pont; 71.§ (4) bek. a) pont], b) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély [79.§ (1) bek. a) pont], c) az egyéb, az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó -a külön jogszabályokban meghatározott- esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedést követően kezdhető meg, illetőleg folytatható. (2) A felügyelőség az (1) bekezdésben meghatározott hatósági határozatairól, illetőleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet. Környezeti hatásvizsgálat 67.§ (1) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység [(2) bek. a) pont] megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. (2) A környezeti hatásvizsgálat szempontjából a) környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely –a Kormány által rendeletben meghatározott– létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása; b) kérelmező: az a) pontban meghatározott tevékenység kezdeményezője, illetőleg gyakorlója. 68.§ (1) A hatásvizsgálat előkészítő és –szükségessége esetén e törvény szabályai szerint– részletes vizsgálati szakaszból áll. (2) A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek a) előzetes környezeti tanulmányban és b) részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. (3) A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is.” Az idézett VII. fejezetrészből is kitűnik, hogy a KT a hazai beruházásokra írja elő a KHV-t. Ez általánosan megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Itt megjelenik néhány fogalomzavar, amely a részletes tárgyalás során problémát okozhat, pl. a szabályozás mindig tevékenységet emleget, míg a részletes szabályozás létesítményi logikával készült. Minden KHV kiterjed a beruházás létesítésének, működésének, megvaló 54
sításának és a tevékenységek felhagyásának kérdéseire. A telepítés a beruházás megvalósítását jelenti, pl. területfoglalás, területrendezés, építési tevékenység. A beruházások felhagyásának kérdése –amire a KHV-t elrendelők kötelezettséget írnak elő– felvet néhány gyakorlati problémát, pl. a beruházásnál figyelembe vett külső körülmények, állapotjelzők a felszámolás idejére nem tervezhető mértékben megváltoznak. Ez a körülmény indokolttá teszi, hogy kritikus esetekben a felszámolás következményeit –a várható hatásokat, illetve állapotváltozásokat– feltáró KHV-t a felszámolást megelőző időszakban kelljen elvégezni. Ezen vizsgálatok eredményeinek értékelésével kedvezőbb környezeti hatást lehetne elérni. Az engedélyező hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség, a határokon átterjedő hatásokat kiváltó tevékenységek engedélyezője pedig a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM). Természetszerűen minden engedély kiadásához az engedélyező hatóságok kötelesek kikérni a szakhatóságok –Természetvédelmi hatóságok, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a Magyar Geológiai Szolgálat– véleményét. Ha a kérdéses téma indokolja más szakhatósági szolgálatok véleményét, állásfoglalását is ki kell kérni, pl. Vízügy, Tűzoltóság, stb.
7.1.2. KHV elvégzésére kötelezett tevékenységek Több ország gyakorlatát követi a KT, amikor a törvény végrehajtási rendeletével (20/2001. II.14.) Korm. rend. előírja a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységeket. Részlet a fent említett Korm. rendelet Záró rendelkezéséből „31. § …(3) Az 1. számú mellékletben felsorolt azon tevékenységeknél, amelyeknél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség természeti területen, érzékeny természeti területen vagy az ökológiai hálózat területén történő megvalósítás esetén áll fenn, e rendelet rendelkezéseit a természeti területek jegyzékét közzétévő, illetve az érzékeny természeti terület, valamint az ökológiai hálózat létesítését szabályozó rendeletek hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (4) Az 1. számú melléklet „B” fejezet 1. pontjában szereplő tevékenységnél e rendelet rendelkezéseit a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 26. § (1) bekezdése szerinti, az általános birtokrendezési eljárásról szóló törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
55
1. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez A környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységek listája "A” fejezet Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, amelyekre környezetvédelmi engedély csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1. Baromfitelep több mint 85 ezer férőhellyel broilerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára 2. Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára 3. Erdőterület igénybevétele 50 ha erdő faállományának kitermelésétől Bányászat 4. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is 5. Tőzegkitermelés 25 ha területtől 6. Kőolaj-kitermelés 500 t/nap-tól, földgázkitermelés 500 ezer m3/nap-tól 7. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától 8. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is 9. Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtől Feldolgozóipar 10. Papír- és kartongyártás 200 t/nap késztermékgyártástól 11. Papíripari rostos alapanyag előállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból 12. Szén vagy bitumenpala lepárlása (elgázosítás, cseppfolyósítás) 500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználástól 13. Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket 14. Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény 15. Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény 16. Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló 17. Radioaktív hulladékot feldolgozó telep 18. Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra 19. Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik: a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása, vagy d) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy f) robbanóanyag-gyártás 20. Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék-előállítástól 21. Azbeszt súrlódóanyag előállítása 50 t/év késztermék-előállítástól 22. Azbeszttartalmú termékek előállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól 23. Kohómű (vas, acél)
56
24.
Nemvas fémek előállítása ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal Villamosenergia-, gőz-, vízellátás 25. Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől 26. Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 27. Villamos légvezeték 220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól 28. Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 29. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtől 30. Felszíni vizet átvezető létesítmény 100 millió m3/év vízszállító kapacitástól (nem tartozik ide az ivóvíz vezetékben történő átvezetése) Szállítás, raktározás 31. Országos közforgalmú vasútvonal 32. Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) 33. Négy- vagy több forgalmi sávos út, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától 34. Meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától, illetve forgalmi sávtól 35. Gáz-, kőolaj- vagy vegyianyag szállító vezeték 800 mm átmérőtől és 40 km hossztól 36. Víziút 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára 37. Kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, kivéve a ponton 38. Kikötőn kívüli hajórakodó a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására (kompmóló nem tartozik ide) 39. Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától 40. Kőolaj, kőolajtermék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól 41. Földgáz tárolása 200 ezer m3 össztároló kapacitástól 42. Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól Egyéb közösségi szolgáltatás 43. Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték kapacitástól 44. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól 45. Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény 200 t/nap kapacitástól 46. Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítmény Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 47. Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását 48. Duzzasztómű vagy víztározó, 10 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől 49. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától
57
B” fejezet Tevékenységek, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítmények, valamint jelentős módosítások, amelyeknél a felügyelőség döntésétől függ, hogy szükségese a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 1. Birtokrendezés 300 ha-tól, vagy védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen 10 ha-tól, vagy ökológiai (zöld) folyosón 10 ha-tól, ha az nem csak a tulajdonviszonyok megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a „B” fejezet 2., 3., 4., 6., 8., 9., 131., 133., 134., 135., 137. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel 2. Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken 50 ha-tól, vagy vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén 1 ha-tól, vagy természeti területen, érzékeny természeti területen 10 ha-tól, vagy ökológiai (zöld) folyosón 5 ha-tól Intenzív a gazdálkodás: ha a következő anyagok bármelyikét alkalmazzák: hosszú hatású szintetikus anyagok, könnyen oldódó műtrágyák, szennyvíziszap, kommunális hulladék komposztja, antibiotikumok, hormonok, vagy ha géntechnológiát alkalmaznak, vagy ha monokultúrát létesítenek, vagy ha az állatsűrűség a 2 számosállat/ha értéket meghaladja 3. Melioráció síkvidéken 500 ha-tól, dombvidéken 300 ha-tól, vagy ha a meliorálandó terület legalább 5 ha kiterjedésben fed védett természeti területet vagy annak védőövezetét, vízbázis védőövezetet 4. Öntözőtelep 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül 5. Nyílt felszínű öntöző főcsatorna 2 m3/sec vízszállító kapacitástól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 6. Állattartó telep 100 számosállattól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen baromfi esetén 5 számosállattól, egyéb állat esetén 24 számosállattól 7. Vadaskert védett természeti területen 8. Erdőterület igénybevétele ha az legalább 25 ha-on az erdő faállományának kitermelésével jár (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); védett természeti területen vagy annak védőövezetén és természeti területen méretmegkötés nélkül 9. Faültetvény telepítése, ha az ültetvény legalább 5 ha kiterjedésben fed természeti területet, vagy érzékeny természeti területet, vagy ökológiai (zöld) folyosót
58
Halászat 10. Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben Bányászat 11. Szénbányászat (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása 12. Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó hasznosító üzem 13. Tőzegkitermelés (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 14. Kőolaj-, földgázkitermelés (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), a kutatófúrás csak védett természeti területen és felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai védőövezetén 15. Önállóan létesített kőolaj és földgáz előkészítő üzem (különösen tisztítás, víztelenítés, kéntelenítés) 16. Uránércbányászat (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása 17. Önállóan létesített uránérc előkészítő, ércdúsító, meddőhányó hasznosító mű 18. Fémtartalmú ércek bányászata (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), valamint a bányászat felhagyása 19. Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó hasznosító mű 20. Egyéb bányászat (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet Feldolgozóipar 21. Húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától 22. Önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágott súly kapacitástól 23. Halfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától 24. Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 40 ezer t/év késztermék előállításától 25. Növényi, állati olaj gyártása 40 ezer t/év késztermék előállításától 26. Tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől 27. Keményítőgyártás 100 t/nap késztermék előállításától 28. Cukorgyártás 5000 t/nap répafeldolgozó kapacitástól 29. Édesség gyártása 10 ezer t/év késztermék előállításától 30. Sörgyártás 30 millió l/év kapacitástól 31. Malátagyártás 25 ezer t/év késztermék előállításától 32. Textilkikészítés (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítésétől 33. Nyersbőrcserzés 12 t/nap kikészített bőr előállításától 34. Papír-, kartongyártás 20 t/nap késztermék gyártásától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 35. Kokszolómű (száraz szénlepárlás) 36. Kenőanyag előállítása kőolajból 15 ezer t/év késztermék előállításától 37. Vegyi anyagok (kivéve a peroxidokat) gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 38. Peroxidok gyártása 1000 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 39. Műtrágyagyártás 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 40. Cellulózgyártás 41. Peszticidek gyártása, formálása és kiszerelése 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 42. Lakk és festék gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 43. Gyógyszerkészítmény gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe)
59
44. Mosó- és tisztítószer gyártás 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 45. Robbanóanyag gyártása (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 46. Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény 47. Szénszálgyártás 20 t/nap késztermék előállításától 48. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldat készítése és felhasználása 5 ezer t/év gumioldattól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 49. Gumikeverék-gyártás 20 ezer t/év gumikeverék előállításától 50. Gumikeverék-feldolgozás 20 ezer t/év gumikeverék feldolgozásától 51. Üveg- és üvegszálgyártás 20 t/nap késztermék előállításától 52. Kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetett agyag építőanyag-gyártás 75 t/nap gyártási kapacitástól, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja 53. Cementgyártás 54. Azbesztcement termékek gyártása 10 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 55. Azbeszt súrlódó anyag gyártás 25 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 56. Azbeszt termékek gyártása 100 t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 57. Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap feldolgozó kapacitástól 58. Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztása, beleértve a folyamatos öntést 2,5 tonna/ óra kapacitástól 59. Meleghengermű 20 t/óra nyersacél feldolgozásától 60. Kovácsolóüzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény felvételtől 61. Nemvas fémek olvasztása, ötvözése, visszanyerése, finomítása 2 t/nap kapacitástól 62. Vas- és acélöntöde 20 t/nap kapacitástól 63. Bevonatolt termékek gyártása 2 t/óra nyersacél feldolgozó kapacitástól 64. Alakformázás robbantással 65. Fémek és műanyagok felületkezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal 20 ezer m2/év felület kezelésétől 66. Akkumulátorgyártás 67. Nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron 68. Közúti gépjármű gyártása (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) 10 ezer db/év késztermék előállításától 69. Hajógyártás (szabadidő-, sporthajó gyártása nem tartozik ide) 70. Vasúti kötöttpályás jármű gyártása 71. 5700 kg felszállósúly feletti légijárművek gyártása és nagyjavítása Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 72. Vízerőmű 20 MW villamos teljesítménytől; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 73. Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől; ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 74. Szélerőmű 2 MW összteljesítménytől; védett természeti területen 200 kW összteljesítménytől
60
75. Villamos légvezeték 120 kV-tól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 76. Föld alatti villamos vezeték vagy földgáz elosztó vezeték település külterületén lévő védett természeti területen 1 km hossztól 77. Földgáz elosztó vezeték 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól 78. Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása) 50 MW kimenő teljesítménytől (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 79. Gőz- és melegvíz-elosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve 10 km hossztól; település külterületén lévő védett természeti területen 1 km-től (üzemen belüli vezeték nem tartozik ide) 80. Felszín alatti vizek igénybevétele (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel 1 000 m3-t talajvízből az 1 000 m3-t termál karsztvízből az 5 000 m3-t réteg- és karsztvízből az 10 000 m3-t partiszűrésű vízből a 2 000 m3-t termál rétegvízből a 33%-át és a 100 m3-t forrásból a mindenkori forráshozam meghaladja 81. Ivóvíz távvezeték védett természeti területen vagy természeti területen, érzékeny természeti területen 82. Felszíni vizek közötti vízátvezetés (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), ha az átvezetett víz a vízadó tó közepes, illetőleg a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt, vagy a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át, illetve, ha a befogadó tó közepes, illetőleg a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át, vagy a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át meghaladja. Kereskedelem, járműjavítás 83. Közúti gépjárműjavító telep 50 db egy időben javítható gépjárműtől 84. Bevásárlóközpont (több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységeket és egyéb szolgáltatóhelyeket magába foglaló bevásárlóhely) a parkoló területe nélkül számított 10 ezer m2 nettó össz-szintterülettől Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 85. Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen 1000 szálláshelytől vagy 5 ha területfelhasználástól, védett természeti területen 100 szálláshelytől vagy 1 ha területfelhasználástól 86. Kemping település külterületén lévő védett természeti területen, természeti területen 50, érzékeny természeti területen 200 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől
Szállítás, raktározás 87. I. rendű főút (ha nem tartozik az „A” fejezetbe)
61
88.
89. 90. 91. 92. 93. 94 95. 96. 97. 98. 99.
100. 101.
102. 103.
Országos közúthálózati kategóriába sorolható út (ha nem tartozik az „A” fejezetbe vagy e fejezet 87. pontjába), ha 50 ha-nál nagyobb erdőtömböt szel át, vagy védett természeti területen halad át, vagy természeti területet, érzékeny természeti területet legalább 1 km hosszon fed, vagy ökológiai (zöld) folyosón halad át, vagy gyógyhelyen a tervezett átlagos napi forgalom 1800 egységjármű vagy annál több Erdőgazdasági vagy mezőgazdasági út védett természeti területen Autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól Kikötő 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az „A” fejezetbe), kivéve a pontont Legalább 100 hajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő, védett természeti területen 50 db vízijárműtől Víziút 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-szállító vezeték (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) Földgáztárolás 20 ezer m3 össztároló kapacitástól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); egyéb égethető gázok felszín alatti tárolása 10 ezer m3-től; védett természeti területen mindkét esetben 5 ezer m3-től Szén, lignit önálló felszíni tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól Kőolaj, kőolajtermék tárolása 100 ezer t tárolókapacitástól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) Vegyi termék önálló tárolása 30 ezer m3 tárolókapacitástól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) a) Helyi közforgalmú vasút magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, vagy közúti vasút (villamos) 1 km pályahossztól; b) különleges pályával rendelkező vasút (fogaskerekű, sikló, függőpálya), kivéve a sífelvonót Mezőgazdasági vagy erdőgazdasági vasút védett természeti területen, vagy természeti területen, vagy érzékeny természeti területen, vagy ha ökológiai (zöld) folyosón halad át Vasúti pályaudvar a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött, b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött, c) állomás 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött, veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel, kocsimosó berendezéssel, d) határállomás Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló –beleértve a parkolóházat is– 500 parkolóhelytől; védett természeti területen vagy annak védőövezetén 100 parkolóhelytől Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 5 ha területfoglalástól; természeti területen 1 ha-tól
104. Nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtér 800 m alaphosszúságú futópályától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); védett természeti területen szilárd burkolatú futópályával
62
hosszmegkötés nélkül Közigazgatás, védelem 105. Fegyveres erők állandó laktanyai elhelyezése ezred, illetve ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 5 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül 106. Fegyveres erők lő- és gyakorlótere ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 50 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül 107. Állami repülések céljára szolgáló repülőtér 800 m alaphosszúságú futópályától (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); védett természeti területen szilárd burkolatú futópályával hosszmegkötés nélkül 108. Új állandó árvízvédelmi mű létesítése vízbázis védőövezetén, védett természeti területen Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás 109. Szennyvíztisztító telep 20 ezer lakosegyenérték kapacitástól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén méretmegkötés nélkül 110. Szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól 111. Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100 t/év szárazanyagtól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül 112. Öntözéses szennyvízelhelyező telep 50 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai B védőövezetén méretmegkötés nélkül 113. Szűrőmezős elszikkasztó rendszer 15 ha-tól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén méretmegkötés nélkül 114. Szennyvízleürítő és ürítő-kezelő telep, 100 m3/nap kapacitástól; védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen méretmegkötés nélkül 115. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, lerakással, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 50 t/nap kapacitástól (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 116. Nem veszélyes hulladék biológiai kezelése 10 ezer t/év kapacitástól 117. Fémhulladék gyűjtőhely (beleértve az autóroncstelepeket) fémfeldolgozással vagy újrahasznosításra történő előkészítéssel 5 db/nap gépjárműtől vagy 5 t/nap kapacitástól 118. Veszélyes hulladék tároló telep 2 ezer t/év kapacitástól 119. Veszélyes hulladék hasznosító 2 ezer t/év kapacitástól 120. Állatihulladék-temető Szórakoztatás, kultúra, sport 121. Stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől 122. Állandó vidámpark, vízi vidámpark, szafari park (a kapcsolódó létesítményekkel együtt), ha a tervezett befogadóképesség egyidejűleg a 10 ezer főt, vagy a felhasznált terület az 5 ha-t meghaladja; védett természeti területen és természeti területen állandó vidámpark, vízi vidámpark esetén 1000 fő egyidejű befogadóképességtől, szafari park esetén méretmegkötés nélkül 123. Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) védett természeti területen, természeti területen 124. 18 vagy több lyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) település külterületén lévő védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen (a minigolf nem tartozik ide)
63
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 125. „A” típusú izotóplaboratórium 126. Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel 650 m fúrási mélységtől (ha nem az „A” vagy „B” fejezetben felsorolt más tevékenység része) vízbázis védőövezetén vagy védett természeti területen 127. Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerőtől vagy ha a kapacitás egy időben legalább 10 MW 128. Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére 5 ha területfoglalástól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 129. Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 5 ha-tól; természeti területen 1 ha-tól, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül 130. Távközlési adó (antennatorony) védett természeti területen vagy természeti területen 131. Duzzasztómű vagy víztározó 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől (ha nem tartozik az „A” fejezetbe); vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen méretmegkötés nélkül 132. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (ha nem tartozik az „A” fejezetbe) 133. Területi vízrendezés beépítésre nem szánt területen síkvidéken 500 ha-tól, dombvidéken 300 ha-tól, vízbázis védőövezetén, település külterületén lévő védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül 134. Halastó vagy tórendszer 30 ha-tól; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen méretmegkötés nélkül 135. Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonal hossztól; vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón méretmegkötés nélkül 136. Folyószabályozás vagy folyócsatornázás 3 fkm-től; kanyarátvágás esetén vagy vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, természeti területen, érzékeny természeti területen, vagy ökológiai (zöld) folyosón hosszmegkötés nélkül 137. Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést) 1 km vízfolyáshossztól; vízbázis védőövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen, ökológiai (zöld) folyosón 200 m vízfolyáshossztól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül 138. Egyéb, az „A” fejezetbe vagy a „B” fejezet 1-137. pontjába nem tartozó építmény beépített, vagy beépítésre szánt területen 5 ha fölötti területfoglalás esetén, vagy ha a tervezett parkolóhelyek száma meghaladja az ötszázat 139. Az „A” fejezetben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig, kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre
140. Az „A” fejezet 1., 2., 4-26., 28-30., 37-49. pontjaiban, valamint a „B” fejezet 3-7., 10-74., 78., 80., 82-86., 90-92., 95-98., 101-107., 109-134., 138., 139. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az „A” fejezetben szereplő tevékenység vagy létesítmény
64
megvalósítása 141. Az „A” fejezet 27., 31-33., 35., 36. pontjaiban, valamint a „B” fejezet 75-77., 79.,81., 87-89., 93-94., 99-100., 108. pontjaiban felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az „A” fejezetben szereplő tevékenység vagy létesítmény megvalósítása
A KHV-ra kötelezett tevékenységek listáinak összeállítása, karbantartása a vizsgálatok gyenge pontja. Hazánkban széles –viszonylag sok tevékenységre kiterjedő– listákat alkalmaznak, de megvan az a lehetőség –az Előzetes Környezeti Hatástanulmány elkészítésének folyamatában–, hogy a vizsgálatot nem kell tovább folytatni. Ilyen esetekben a környezeti problémák átláthatók, az ezzel kapcsolatos kérdések egyszerűen eldönthetők. A hazai lista tartalmát vizsgálva értelmezési zavart kelt, hogy a lista elvileg tevékenységekre vonatkozik, de néhány esetben a tevékenység létesítményként került megfogalmazásra. Problémát jelent a kapacitások növelésére irányuló tevékenységeknél vagy egy adott üzemnél, ha meglévő berendezésekben terméket állítanak elő, mikor kell KHV-t végezni. Ilyen esetekben a vizsgálat elrendelését az indokolhatja, ha a tevékenység új határértékhez kötött anyag- és energiakibocsátás, változnak a veszélyeshulladék tárolás körülményei vagy a tárolás helyei, jelentősen nő a hatásterület környezeti terhelése. Az elmondottakat a rendelet úgy pontosítja, hogy vizsgálatot akkor kell elrendelni, ha a kibocsátás növekedése tartós –legalább egy éven keresztül tart– és tervezhetően a megengedett maximális érték 25 %-a. A vizsgálatot ki kell terjeszteni a kapcsolódó műveletek területére is, pl. az építéshez és a tevékenységhez szükséges szállításokra; energia-, víz- és gázszolgáltatásokra; a vizsgált tevékenységhez szükséges anyag kitermelő- és lerakóhelyekre, speciális létesítményekre; raktárakra; hulladék- és szennyvízkezelő eljárásokra és azok létesítményeire, stb.
7.2 A KHVi eljárás folyamata A folyamatábra részleteiben leírja a KHV folyamatát, figyelembe véve a KT előírásait és a gyakorlati tapasztalatokat. A megvalósítás folyamán az adott lépések egymásra épülését be kell tartani. A KHV végrehajtása 4 fázisra osztható, az előkészítő, a tanulmánykészítő, az áttekintő-értékelő és az eredményértesítő fázisra.
65
Résztvevők 1
2
3 1. Előkészítő szakasz
X
X
KHVszakaszok
X
X
2. Konzultációk, szándéknyilatkozat beadása, nyilvánosság tájékoztatása, KHV-bizottság ajánlása a KHV tartalmára (max. 3 hónap) 3. KHT elkészítése
X
4. A KHT elfogadhatóságának megítélése − negatív (6 hét) − pozitív (2 hónapon belül publikálandó)
X
X X
5. – – –
A KHT publikálása, az engedélyekre vonatkozó kívánalmak megadása Az érintett lakosság bevonása A KHV értékelése a KHV-bizottság által (min. 1 hónap)
X
6. Az illetékes hatóság döntése
X
7. Monitoring* (szükség esetén)
* A tevékenység környezeti hatásainak ellenőrzése a tevékenység megkezdése után. 1. A KHV-t kezdeményező fél (beruházó). 2. Az illetékes hatóság (települési önkormányzat, vízügyi hatóság, tartomány és a beruházásban érdekelt különböző minisztériumok). 3. Tanácsadók (KHV-bizottság, külső független szakértők stb.) (Forrás: Bándi Gyula)
7.2.1 A KHV folyamatainak fázisai (Lásd 10. ábra)
66
I n f o r m á c i ó g y ű j té s a b e r u h á z á s r ó l A te l e p í té s i a l te rn a tí v á k á tte k i n té s e , i n f o r m á c i ó g y ű j té s a z é ri n te tt k ö r n y e z e t á l l a p o tá ró l T ájv iz sg álat
nem
A te l e p h e l y b e l te rü l e te n v a n ?
ig en
T elep ü lésv iz sg álat
A z a l k a l m a tl a n a l t e r n a t í v á k k i z á r á s a A te l e p h e l y é r i n t- e é r té k e s ö k o s z i s z té m á t? Ú j a l te r n a t í v á k k ép z ése
A d ö n té s h o z ó sz e rin t k e ll- e to v áb b v iz sg áln i?
nem
ig en
M a ra d t- e a l k a l m a s te l e p h e l y ?
Ö k o ló g iai v i z s g á l a to k A z a l k a l m a tl a n a l t e r n a tí v á k k i z á r á s a
ig en H a tó té n y e z ő k é s h a tá s f o l y a m a to k á tte k i n té s e te l e p í té s i é s te c h n o l ó g i a i a l te r n a tí v a k é n t
N a g y v o n a l ú h a tá s te rü l e t- b e c s l é s . I n f o rm á c i ó g y ű j té s a z é r i n te tt k ö r n y e z e t á l l a p o tá ró l A h a tá s t e r ü l e t é r z é k e n y s é g é n e k v i z s g á l a ta A z a l te rn a tí v á k é r té k e l é s e n in c s
V a n - e e l f o g a d h a tó a l te r n a tí v a ? van F e l té te l n é l k ü l e l f o g a d h a tó ?
ig en
N e m k e l l to v á b b v iz sgáln i
A v é g l e g e s K H T ta r ta l m i k ö v e te l m é n y e i n e k m e g h a tá r o z á s a A v i z s g á l a tb a b e v o n a n d ó s z a k i n té z m é n y e k , a z é r i n t e tt s z e r v e z e te k , c s o p o r to k , e g y é n e k m e g h a tá r o z á s a A z elő v iz sg álat ö ssz efo g lalása a z e lő z e te s K H T - b a n Á l lá s f o g l a l á s o k é r té k e l é s e
10. ábra A KHV folyamatainak fázisai (Forrás: Bándi Gyula) 67
7.2.1.1 Előkészítő fázis Ahol megkezdődik az eljárás és elkészítik az Előzetes Környezeti Hatástanulmányt (EKHT). Célok: a tevékenység tervezésének korai szakaszában mindazon okok feltárása, amelyek a telepítési hely illetve helyek szempontjából a tevékenység megvalósítását kizárja. Előrejelzés arra vonatkozólag, hogy a részletes hatásvizsgálati szakaszban várhatóan milyen kérdésekkel szükséges foglalkozni. 7.2.1.2 Tanulmánykészítő fázis Fő feladat a Részletes Környezeti Hatástanulmány (RKHT) elkészítése. Az RKHT a környezeti elemeket és rendszereket ért hatásokat összegzi és értékeli, majd ez alapján javaslatot tesz a tevékenység megvalósítását illetően. 7.2.1.3 Áttekintő, értékelő fázis A cél az elkészült tanulmány értékelése szakmai szempontból és a lakosság véleménye alapján. Az értékelés alapján végzik el a szükséges módosításokat és kiegészítéseket elvégzik. 7.2.1.4 Eredményérvényesítő fázis Ebben a fázisban történik a döntés, az engedély megadása esetében a feladat a döntés hatásának utólagos ellenőrzése. A folyamatból való kilépéshez a hozzájárulást a hatóság csak az előkészítő fázis végén adhatja meg, mert csak akkor állnak rendelkezésére a várható környezetállapot változás okait bemutató információk. Az EKHT alapján a hatóság a következő döntéseket hozhatja: a tanulmány alapján a környezetre kiemelten veszélyes tevékenységek esetén a hatásvizsgálatot folytatni kell, döntés csak az RKHT alapján hozható meg; a környezetre kevésbé veszélyes tevékenységek esetén, az engedély feltételekkel vagy feltétel nélkül kiadásra kerül; a tanulmány alapján eldönthető, hogy a vizsgált tevékenység a javasolt helyeken környezeti okok miatt gyakorolható-e.
7.3 A KHV résztvevő A KHV sokszereplős döntéselőkészítő módszer, amely csak akkor lehet eredményes, ha a szereplők között megfelelő az együttműködési készség, egymás problémáit megértik és összhangban törekszenek ezen problémák megoldására.
68
Résztvevő csoportok: a tevékenységek megvalósításában érdekelt, un. kezdeményezők, a törvény megnevezése szerint kérelmezők; döntéshozó hatóság (KöM, Környezetvédelmi Felügyelőségek) a résztvevő szakhatóságok; a környezeti hatástanulmányt készítő szakértők, illetve szakértői szervezetek; az érintett lakosság illetve ezek közigazgatási és környezetvédelmi szervezetei (lakosok, képviselők, önkormányzatok, környezetvédő mozgalmak, stb.); a tervezők és szakértők (tervezővállalatok, szakintézetek); a hatóság által bevont környezetvédelmi szakértők.
7.3.1 A tevékenység kezdeményezői A tevékenység kezdeményezőinek feladatai: a hatástanulmány elkészítésére vonatkozó megbízások kiadása. A kezdeményező felelős a KHV elvégzéséért. Többen felvetik, hogy az objektivitás megőrzése érdekében ne a kezdeményező készítse vagy készítesse el a hatástanulmányt, hanem egy külső független szervezet. Ez ellen szól –amelyet a gyakorlat is megerősít– hogy integrálni kell a környezetvédelmi tényezőket a tevékenység terveibe, ezt legjobban a tevékenység (beruházás) kezdeményezője tudja megoldani, mert egyrészt ő rendelkezik a legtöbb információval, másrészt csak így lehetséges hatékonyan beépíteni a KHV folyamatát a tervezési folyamatba. Tanácsként el kell fogadni, hogy nem a tevékenységet tervező szakembereket kell a hatásvizsgálatok elvégzésével, összefogásával megbízni, mert egyrészt a környezettel kapcsolatos ismereteik csak részben adottak, másrészt –tapasztalatok igazolják–, hogy velük szemben a hatóságok és a lakosság is bizalmatlan. Tehát a KHV elvégzésére szükség van egy olyan szervezetre, amely képes összefogni az e tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. Általános gyakorlat, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőségek tudnak ajánlani megbízható, a vizsgálatok elvégzésében jártas szakértő szervezeteket; a tervezett tevékenységgel kapcsolatos információk átadása. A teljesség igénye nélkül a következő információkat kell átadni a környezeti hatástanulmány készítői számára: a tevékenység technológiai leírása, a felhasználandó anyagok mennyiségére és minőségére (műszaki technikai, biztonságtechnikai adatlapok) vonatkozó adatok, kapacitásnagyságok és ezek időbeli megoszlása, stb.; a tervezett kibocsátások milyenségére, mennyiségére vonatkozó ismeretek a kibocsátási helyek, források megjelölésével; tervezhető haváriák és következményeik; a tevékenység által igénybe vett területek; a tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények;
69
a létesítmények helye, elhelyezése;
az igénybe vett infrastruktúrára vonatkozó adatok; a közvetlen kapcsolódó anyaglelőhelyek adatai; tervezett környezetvédelmi létesítmények és tevékenységüket ismertető információk; a számításba vett technológiák referenciái. 7.3.1.1 A hatásvizsgálat finanszírozása Ez a kezdeményező feladata. Nagyon nehéz meghúzni a kezdeményező finanszírozásainak határait. Lehetnek olyan szakmai kiegészítési igények például a döntéshozók részéről, amelyeket csak pl. folyamatmodellezéssel, kutatások, mérések, laboratóriumi kísérletek elvégzésével lehet kielégíteni. Mindezek költségeit, beleértve a tanulmányok megfelelőségét ellenőrző, külső szakértők, a véleményt alkotó érintett lakosság és képviselőik által foglalkoztatott szakértők díjtételeit, kell a tevékenység kezdeményezőjével finanszíroztatni. A tervmódosítások kiegészítését; az elvárásoknak nem megfelelő tartalmi és formai hibákat köteles a kérelmezőnek –saját költségére– elvégeztetni, illetve kijavítani. A tervezés továbbfolytatásának mérlegelése. Ez kiemelten lényeges kérdés, mert a hatásvizsgálat folyamán felmerülhetnek a környezetvédelemmel kapcsolatos, a tevékenységre vonatkozó módosítások, amelyek kérdésessé teszik annak gazdaságos megvalósítását. Ez esetben lényeges, hogy a kezdeményező minél előbb felismerje a problémát és eldöntse, hogy érdemes-e folytatni kezdeményezését (tervezési költségek megtakarítása). A hatóságok által meghatározott feltételek mérlegelése is befolyásolja a kérelmező döntését. Esetenként a hatóságok a tevékenység megvalósításának engedélyezéséhez olyan feltételeket írnak elő, amelyek betartásának költségei megkérdőjelezik a program gazdaságosságát. Mindezen problémák súlya csökkenthető vagy feloldható, ha az előzetes KHT készítésének korai szakaszában konzultációkat folytatnak a hatóságokkal és az érintett lakossággal, véleményük alapján több alternatívát dolgoznak ki a tevékenység tervezői; minden felvetésre gyors a reagálás.
7.3.2 Döntéshozó hatóság A döntéshozó hatóság az a –törvény által meghatározott feladatot ellátó, a feladat ellátásához különleges jogokkal rendelkező– szervezet, amely elindítja a KHV folyamatát és a folyamat végén a tevékenységre vonatkozó döntést meghozza. Ez a hatóság hazánkban a Környezetvédelmi Felügyelőség.
70
7.3.2.1 Néhány fontosabb hatósági feladat A következőkben néhány olyan hatósági feladatot ismertetünk, amelyek a KHV tevékenységét döntően befolyásolják: döntés a hatásvizsgálat kötelezéséről. A tevékenységet kezdeményező bejelentésének átvétele után a KHV elkészítéséről dönt. Viszonylag egyszerű az eset, ha a kérdéses tevékenység szerepel a Korm. rendelet KHV-ra kötelezett tevékenységek listáján. Vannak olyan tevékenységek, amelyek a kérdéses listán nem szerepelnek, de a környezetre gyakorolt hatásuk jelentős lehet. Példaként említünk egy olyan tevékenységet, amelynek célja a különböző alapozó és festési eljárásra kerülő alkatrészek felfüggesztését, rögzítését biztosító szerszámokra rárakódott festékmaradványok égetéssel történő eltávolítása. A festékmaradék égetési salakmaradványa, a művelet során keletkező por, a felhasznált mosóvíz mind veszélyes hulladék. A kérdéses KHV-ra kötelezett tevékenységek listáján ez a tevékenység nem szerepel. Hatósági feladat, hogy elrendeli a KHV-t, majd annak elkészülte után döntést hoz, vagy a hatásvizsgálat elrendelésekor meghatároz, előír olyan feltételeket, amelyek teljesítése várhatóan a tervezettnél lényegesen magasabb költségráfordítást igényel. Ez az utóbbi eset a kérelmező számára a kedvezőbb, mert az eljárás esetén költségelemzést végezhet, kidolgozhat alternatív megoldásokat, vagy visszalép és nem valósítja meg a tevékenységet. Van még egy nem elhanyagolható szempont, hogy ezzel elkerülheti az érintett lakossággal várhatóan kialakuló összeütközéseket, konfliktushelyzeteket. A kétséges helyzetek a legtöbb esetben a módosítások, bővítések és a listában megjelenő kapacitáskorlátozások értelmezésénél alakulnak ki; információ nyújtás. Ez kiterjed az adott tevékenységgel kapcsolatban a vizsgálat formai és tartalmi követelményeire, a becsült hatásterület környezeti állapotát determináló információkra; véleményezés, amely kiterjed az írásos anyagokra, főleg olyan szempontok alapján, hogy minden lényeges hatás feldolgozásra került-e és a becslések összhangban vannak-e az elvárásokkal; a lakossági tájékoztatások megszervezése; a döntés meghozatala és írásos indoklása. A döntés a vizsgálati folyamat legtöbb konfliktussal járó fázisa. Ha csak a rögzített szabályoknak való megfelelés a döntés alapja, akkor a dolog egyszerű, a konfliktus kizárt. Az előírt határértékek betartása csak az egyik összetevője a döntésnek. Bonyolítja a döntést, amikor a hatások összességét kell értékelni és olyan témaköröket, területeket, amelyekre nincs jogszabály. Kényes kérdés a területfejlesztési politika és KHV kapcsolatának néhány területe. Konfliktushelyzet, amikor a foglalkoztatáspolitika, munkahelyteremtés kérdései, problémái ütköznek a környezetvédelmet szolgáló intézkedésekkel, előírásokkal. Mindezek mellett a vizsgálatban fontos szerepet kap a lakosság véleménye, esetenként számottevő ellenállása. Egyre növekszik a 71
döntéshozók felelőssége és a velük szemben támasztott szakmai igény. Ez indokolja, hogy jól felkészült, jól fizetett, független, etikus magatartású szakemberekkel kell megerősíteni a döntéshozó hatóságokat. Több szakember –a külföldön kialakult gyakorlatra hivatkozva– felveti, hogy a hatóságok szervezetében célszerű lenne, csak a hatásvizsgálatokkal foglalkozó egységeket létrehozni; kompromisszumok lehetőségének feltárása, törekvés a közös megegyezéssel született döntések kialakítására. Ez azt jelenti, hogy a hatásvizsgálat során szükséges a hatóságokkal való kommunikáció, kapcsolattartás rendszeressé tétele. Pl. a kérelmező felvetett problémáival kapcsolatos megbeszélések, a hatóságok által szükséges módosítások megoldására kidolgozott alternatívák minősítése, stb.; az utólagos ellenőrzés elvégzése, ami azt jelenti, hogy a hatásvizsgálat megállapításait a tevékenység tervdokumentációt készítői figyelembe vették-e. A KHV-val kapcsolatos döntési folyamatok résztvevőitől sokoldalú szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, etikus magatartást, a környezetvédelem iránti elkötelezettséget kell elvárni.
7.3.3 A környezeti hatástanulmány készítői A szakértői csoport feladata a KHV elvégzése és dokumentálása. A vizsgálatokat több szakterületen, tudományos igénnyel kell elvégezni. Egy sikeres hatásvizsgálat megtervezéséhez és végrehajtásához –a környezettel kapcsolatos kérdések összetettsége miatt– általánosságban szükség van a természet- és társadalomtudományok, valamint a tervezési és döntéshozatali gazdaságirányítási (management) szakterületek ismerőinek összehangolt, együttműködő tevékenységére. A munkacsoport tagjait a KHT-ban válaszra váró kérdések ismeretében kell kiválasztani. A kérdések milyensége és irányultsága függ a tevékenység jellegétől, az előzetes hatásvizsgálat során megismert hatósági és lakossági elvárásoktól. Ezért a szakértői csoport összetételét csak az előzetes hatásvizsgálat után lehet meghatározni. A csoport létszáma a KHV összetettségétől függően, 3-5 fő. Általánosságban célszerű, hogy a munkacsoport tagjai között legyenek a tervezett tevékenységhez értő, a környezetvédelmi tudományokban, a regionális tervezésben jártas szakemberek (környezetvédelmi mérnök, ökológus, modellépítő szakember, stb.), a kezdeményező, megbízó képviselője, és szükség szerint a hatásviselő lakossági csoportok megbízottja. Fontosabb szempontok a csoport összeállításához: a tervezett tevékenység ismerője; a vizsgálati tevékenység területén szerzett gyakorlat; csapatmunkára való képesség; kezdeményezőkészség; kommunikációs készség;
72
hitelesség a szakma területén.
73
A munkacsoport vezetőjének kiállítása A csoport vezetőjét a megbízó, ha a KHV elvégzésére külső szakértői céget bíznak meg, akkor annak vezetője nevezi ki. A csoportvezető feladata a hatásvizsgálat lebonyolításának vezetése, a munkatevékenység elosztása és összehangolása az egyes szakértők között, és az erőforrásokkal való gazdálkodás. A csoportvezető kiválasztásának főbb szempontjai: a hatásvizsgálatban szerzett gyakorlat; vezetői képesség; a tervezett tevékenység ismerete. Képességek: elkötelezettség a vizsgálat lefolytatásához; kezdeményezőkészség; kapcsolatteremtő képesség; együttműködő képesség. Szervezési ismeretek és képességek: a munkafeltételek rugalmas biztosításához; a célok és feladatok világos megfogalmazásához; a munka ütemezéséhez; az ösztönzők adott időben történő biztosításához és elosztásához. Szakmai ismeretek: képesség arra, hogy átlássa a hatásvizsgálat folyamatát, az összefüggéseket, kritikus pontjait, egyes feladatok megoldásának alternatíváit; a hatásvizsgálat egyes területeihez kötődő szakmai ismeretek olyan mértékű ismerete, hogy ellenőrizni tudja az e területeken dolgozó szakemberek tevékenységét.
7.3.4 Az érintettek ügye Az érintett lakosság bevonása a környezet állapotát lényegesen befolyásoló döntések meghozatalába, egyszerű feladatnak látszik. A gyakorlati megvalósítás több esetben konfliktusok kialakulásához vezet, amelyek feloldására esetenként csak bírósági döntések alapján kerülhet sor. A hazai gyakorlatban ezek a konfliktusok gyakorisága növekszik. Példaként megemlítjük: akár a több éve húzódó, Garé térségében tárolt halogénezett szénhidrogének ártalmatlanítására, vagy a használt akkumulátorok feldolgozására tervezett üzem telepítésével kapcsolatos konfliktusokat. Ezeket a konfliktusokat azért emeljük ki, mert itt nemcsak a megvalósító és a lakosság, hanem a lakosság által választott testületek (önkormányzatok) és a lakosság közötti konfliktus 74
is megjelent. Ezek a példák és bizonyítják, hogy az érintett lakosság, a közvélemény megnyerése egy-egy program megvalósításához kiemelten fontos feladat. „Megalapozott és ésszerűen gondolkodó számára kielégítő és környezetbarát javaslatok kidolgozása nem könnyű feladat, de a nem ésszerűen gondolkodók ellenvetéseinek feloldása sokkal nehezebb.” (O’ Riorden és Turner 1983.) 7.3.4.1 Közmeghallgatás A KT a közmeghallgatásra és az állampolgárok részvételére a környezetvédelemben, a következők szerint rendelkezik: „93.§ (1) A felügyelőség részletes környezeti hatástanulmány benyújtása után köteles nyilvános tárgyalást (a továbbiakban: közmeghallgatás) tartani, kivéve, ha a tevékenységet katonai titokvédelem alá esik. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség az érintett önkormányzat tájékoztatja. (2) A közmeghallgatás helye a tevékenység telepítési helye szerint illetékes, illetve a leginkább érintett település(ek) önkormányzata által biztosított helyiség, ahova a felügyelőség meghívja az ügyben érdekelt szakhatóságokat [70.§ (1) bek.], az érintetteket [4.§ o) pont] és az érintett önkormányzatokat [4.§ p) pont], a kérelmezőt, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha ezek részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket [98.§ (1) bek.] igazolták. (3) A közmeghallgatás napjáról, helyéről és arról, hogy a részletes környezeti hatástanulmány hol tekinthető meg, az érintett települése(ek) lakosságát az érintett önkormányzat(ok) –közzététel útján– értesíti(k). (4) A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie. (5) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzathoz lehet benyújtani. (6) A felügyelőség az ügyben a környezetre gyakorolt hatás megítélése szempontjából lényeges észrevételeket köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni. (7) Több érintett önkormányzat esetén, vagy ha az érintettek számára tekintettel ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A közmeghallgatási jegyzőkönyv 94.§ (1) A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. 75
(2) A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek [98.§ (1)bek.], és nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál.” 7.3.4.2 „Végrehajtandó határozatok 95.§ A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmek a végrehajtására nincs halasztó hatálya. 96.§ (1) Ha a környezetvédelmi hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító határozattal zárul, az államigazgatási eljárás költségeit a kötelezettnek kell viselnie. (2) A környezetvédelmi engedélyezési eljárásban tartott közmeghallgatás, illetve az eljárásba bevont külső szakértő közreműködésével felmerült költségeket az engedélyes köteles viselni.” 7.3.4.3 „Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben 97.§ (1) Az állampolgárok –e törvényben és más jogszabályban meghatározott módon– jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. (2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. (3) Az állampolgári részvétel gyakorolható: a) személyesen vagy képviselő utján, b) társadalmi szervezetek révén, c) települési önkormányzatok útján.” 7.3.4.4 „Állampolgárok környezetvédelmi egyesülése 98.§ (1) Az állampolgárok által a környezetvédelmi érdekeik képviseleteire létrehozott egyesületeket és más politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő –a hatásterületen működő– társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi államigazgatási eljárásokban területükön az ügyfél jogállása illeti meg. (2) A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve a) közreműködjön a működési vagy tevékenységi területet érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában; 76
b) részt vegyen –e törvény szabályai szerint– a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban; c) véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit. (3) A szervezet a (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogának érvényesítése érdekében a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét (4) A minisztériumok évente –december 31-ig– a következő évre tervezett környezettel kapcsolatos jogszabályaik cím szerinti jegyzékét megküldik a miniszternek, aki azt közzéteszi a tárca hivatalos lapjában. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást. 99.§ (1) Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szervezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és a) állami szervtől, helyi önkormányzattól a megfelelő, hatáskörbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy a b) környezethasználó ellen pert indítani (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy veszélyeztetőt a) tiltsa el a jogsértő magatartástól (működéstől) b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére. 100.§ A 98.§ (2) bekezdés c)pontja, valamint (3) bekezdése szerinti véleményezési jog a szakmai érdekképviselet is megilleti az általa képviselt szakmát érintő ügyben.” A nyilvánosság hatékony részvételére vonatkozóan, a nemzetközi gyakorlat a következő alapfeladatok megoldását tartja szükségesnek: Meghatározás (kijelölés): Azoknak az egyéneknek és csoportoknak a felkutatása, akiket az adott tevékenység megvalósítása érdekelhet vagy érint. Közzététel: A valóságnak megfelelő pontos, érthető (nem tudományos megfogalmazású, de a tudományos ismeretek alapján készült) a lényeget érintő, naprakész tájékoztatás. A lehetséges alternatívákat, a döntések társadalmi, gazdasági, környezeti kihatásait a közzétett információkban világosan kell megfogalmazni. Párbeszéd: Lényeges, hogy a hatóságok, a tevékenység kezdeményezői, a hatásvizsgálat kivitelezői, a tervezők, valamint a közvetlenül érintettek közötti gyűléseken, értekezleteken, munkabizottságokban személyes kapcsolatok keretében véleményt cseréljenek. Feldolgozás: Az elhangzott vélemények összegyűjtése és értékelése. Visszacsatolás: A megtett intézkedések nyilvánosságra hozatala, amelyben kiemelten kell szerepeltetni, hogy az érintettek felvetései miben és mennyiben kerültek figyelembe vételre a döntéshozatalnál. 77
A gondosan szervezett nyilvánosság részvétele a tervezési, környezetértékelési, döntéshozatali folyamatokban, nagymértékben hozzájárul a tervezett tevékenység érintettek által történt elfogadásához. A tájékoztatás tartalmi kérdései Az egész tájékoztatási rendszer kidolgozását és lebonyolítását szakemberekre kell bízni. Egyes országok gyakorlata, hogy a nagyobb létesítmények megvalósításának kezdeményezői már a tervezés megkezdésekor un. „tájékoztatási irodát” hoznak létre, amelynek tevékenysége még a megvalósítás után is folytatódik, mindig alkalmazkodva a változó helyzet által kínált feladatokhoz pl. tervezés KHV, megvalósítás, működés, termékértékesítés, stb. 7.3.4.5 A tájékoztatás tartalma A tájékoztatási terv kidolgozása. A terv tartalmazza a tájékoztatás technikai kérdéseit. Számításba jöhető technikai módszerek: kérdőíves felmérés; a lakóhelyeken történő megkeresés (látogatás); a lakosság tanácsadó testületeivel történő információcsere; egyes lakossági csoportok számára szervezett tájékoztatók; nyilvános meghallgatások keretében történő válaszadások; tájékoztató csoportok megalakítása és működési feltételeinek biztosítása; a tervezett tevékenység bel- és külföldi referenciahelyei meglátogatásának szervezése a frekventált személyek, csoportok számára; tájékoztató szórólapok, cikkek, képmagnó kazetták szerkesztése, szétosztása; rendszeres tájékoztatás a körzeti rádió és televízió adásaiban. A tájékoztatók rendszeres részvevői: a kérelmező, lehetőleg olyan szaktanácsadókkal, akik ismerik a tervezett tevékenység várható hatásait, az érintett környék lakosságának összetételét, életmódját, várható érdeklődésének irányait, a vélemények kialakítását befolyásoló személyek, „hangadók” már korábban beterjesztett megjegyzéseit, stb.; a felülvizsgálatot végző intézmény képviselői, akiket célszerűen a kérelmező a környéken élő emberek problémáit ismerő szaktanácsadója készít fel arra vonatkozóan, hogy milyen tárgyú kérdések várhatók. Ez lényeges, mert a vizsgálatban résztvevő szakembert a kérdések mindenki számára érthető válaszadásának megfogalmazásában segíti; engedélyező hatóság. Környezetvédelmi Felügyelőség, esetenként a Környezetvédelmi Minisztérium képviselői; 78
egyéb szakhatóságok (ÁNTSZ, vízügyi, természet- és tájvédelmi, stb.) képviselői; társadalmi civilszervezetek képviselői, pl. zöld szervezetek. A tájékoztatás szervezőinek fontos, hogy ismerjék a részvevő társadalmi szervezeteknek az érintett területen működő csoportjait, eddigi tevékenységét, milyen a kapcsolatuk az érintett emberekkel, milyen a viszonyuk a kormányzati és önkormányzati szervekkel, mik a szakmai és technikai lehetőségeik, amelyek esetleg bevonhatók a KHV-ba. A jól szervezett módon bonyolított tájékoztatás, amelynek kulcskérdése az érintettek bevonása a KHV-ba a tervezett tevékenység megvalósításába és működtetésébe, várhatóan a konfliktusok számát csökkentve lerövidíti a tevékenységek időtartamát, csökkenti a költségeket, a döntési bizonytalanságot és optimális környezeti terhelés kialakításához vezet.
7.4 A KHV folyamatának cselekvési szakaszai (lépései) Ebben a fejezetrészben az előzőkben ismertetett KHV folyamatának egyes szakaszait (lépéseit) a KT. és annak végrehajtását tartalmazó 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet alapján mutatjuk be. A vizsgálati gyakorlat tapasztalatai között szerepelnek a korábban érvényben lévő MI-13-45 számú Műszaki Irányelv alapján végzett KHV-ról begyűjtött jelentős információk is.
7.4.1 Az előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) elkészítése 7.4.1.1 Törvényi, rendeleti előírások „69.§ (1) A tevékenység megkezdésének szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie (a továbbiakban: kérelem) a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. (2) Az előzetes környezeti tanulmánynak tartalmaznia kell: a) a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségei leírását, s a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását; b) az a) pontban foglaltak megvalósításából származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását; c) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új település esetén a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását; d) azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg; e) azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyeknek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek. 79
70.§ (1) A felügyelőség az előkészítő szakaszban szakhatóságként bevonja minden esetben: a) az illetékes természetvédelmi igazgatóságot, illetve nemzeti park igazgatóságot; b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézetét; c) a külön jogszabályban meghatározott más szakhatóságot. (2) A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség a) részletes környezetvédelmi hatástanulmány benyújtását írja elő, és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható (kielégítendő) követelményeket, b) kiadja –a telepítés tervezett helye (helyei) szerinti illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával– a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy c) a kérelmet elutasítja. (3) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított három éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.” 7.4.1.2 Beruházói feladatok Először a beruházónak –kérelmező– fel kell keresni a döntéshozó hatóságot,
akivel ismerteti a beruházással kapcsolatos lényeges adatokat, pl.: a beruházás –a tevékenység– típusát, kapacitását, területigényét, néhány technológiai paramétert, a valószínűsíthető veszélyforrásokat, a referenciául szolgáló létesítményeket, stb.. Az előzőkben felsorolt információk alapján a döntéshozó (hatóság) meghatározza, hogy milyen követelményeknek kell eleget tenni, vagyis meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az előzetes környezeti hatástanulmánynak. A témához értő, a KHV-t lefolytató szakembergárda –szakintézet– kiválasztása, és velük a megbízási szerződés megkötése. A vizsgálatot végzők által igényelt információk beszerzése és átadása. Sajnos az érintett terület környezetállapotára vonatkozó adatok, információk –a körülményeket ismerve– csak részben vagy egyáltalán nem léteznek, összegyűjtésük viszonylag nagy többletmunka ráfordítással és költséggel jár. A külföldi gyakorlat az, hogy a beruházót csak néhány esetben lehet kötelezni arra, hogy saját költségére méréseket végezzen és ezúton szerezzen kiegészítő adatokat, információkat. A terület környezeti állapotának meghatározásához az állam köteles adatokat és információkat szolgáltatni.
80
7.4.1.3 Az EKHT tartalmi elemei a KT 1995. LIII. és a 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet alapján Részlet a 20/2001. (II.14.) Korm. rendeletből. „Előzetes környezeti tanulmány (Kt. 69. §-ához) 5. § (1) A kérelemhez nyolc nyomtatott példányban csatolandó az előzetes környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az eljárásban részt vevők száma, illetőleg a 24-26. §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő. (2) A kérelem átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy a) csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben azt nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel; b) a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt haladéktalanul értesíti. 6. § (1) Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] ki kell térni arra is, hogy a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett megoldást vagy megoldási változatokat ítéli megfelelőnek; b) döntésében szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok. (2) A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] az előzetes tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia a) az előzmények körében: aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetése, ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúrafejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását, ac) nyomvonalas létesítménynél a nyomvonal tervezett továbbvezetésének ismertetése, és a tervezés során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; b) az alapadatok körében: ba) a tevékenység volumene, bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása, bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja, 81
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye, beleértve a telepítési helyen létesülő kapcsolódó létesítményeket is, be) a telepítési hely lehatárolása térképen, bf) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az alábbiak megadását is: - az összefoglaló folyamatábra, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatói, - annak ismertetése, ha olyan veszélyes anyagot használnak fel, állítanak elő vagy forgalmaznak, amely minősége vagy mennyisége következtében a Kt. 28. § (1) bekezdése szerinti hatást idézhet elő, illetve, ha a technológia vagy a tevékenység más jogszabály szerint környezetre veszélyt jelentőnek minősül, bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia, bh) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai, bi) a tevékenység megvalósításához szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalom nagyságrendje is, bj) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések, bk) egyéb kapcsolódó műveletek; c) a telepítési hely szomszédságában tervezett - a településrendezési tervben szereplő - vagy meglévő, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységek vagy létesítmények megjelölése a be) pont szerinti térképen; d) a b) pont szerinti alapadatok és a c) pont szerinti területi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani; e) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az állam- vagy szolgálati titkok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik. (3) A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69. § (2) bekezdés a) pontja] a) műszaki infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél aa) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy ab) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével kell megadni; b) más tevékenységnél csak akkor kell részletezni, ha ilyen következmények értelmezhetők.
82
(4) A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható mértékének [Kt. 69. § (2) bekezdés b) pontja] becslését a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni. (5) A hatások előzetes becslése [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként elkülönítve (3. §), és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el; b) a hatásfolyamatok - figyelembe véve a 2. számú mellékletben a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat - milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is; c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje és mekkora a jelentőségük a környezet állapota, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetének változása szempontjából. (6) A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek. E hatások előzetes becslésére az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (7) A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69. § (2) bekezdés c) pontja] magába foglalja: a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását; b) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését; c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá, hogy d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el. (8) Az előzetes tanulmányban jelezhető, hogy mely részekre vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok. (9) Az előzetes tanulmányhoz csatolni kell annak közérthető összefoglalását, ami tartalmazza különösen a tevékenység alapadatainak [(2) bekezdés b) pont] összefoglalását, a tevékenység elmaradásának környezeti következményeit [(3) bekezdés a) pont], a főbb hatótényezők [(4) bekezdés] ismertetését, a környezeti állapotváltozás előzetes becslését [(5)-(7) bekezdés] és a későbbiekben részletesen megvizsgálandó fő környezeti kérdéseket.”
83
Az EKHT-nak tartalmaznia kell: A bevezetni kívánt –vizsgálandó– tevékenység (beruházás) ismertetése. A kivitelezéshez kiválasztott alternatívák bemutatása, előszűrése. A hatótényezők megjelölése, rövid ismertetése, a feltételezhető hatásfolyamatok és hatásviselők feltárása és ismertetése. Nagy vonalakban a hatásterület megjelölése becslés utján, az érzékeny pontok kezelése, feltárása. Az ismert hatásfolyamatok és érzékenységi pontok összevetésével a megha tározó hatásfolyamat kiválasztása. Értékeléssel megállapítandó, hogy szükséges-e részletes környezeti hatástanulmányt (RKHT) készíteni. Ha szükséges, akkor meg kell határozni az RKHT tartalmi követelményeit. Javaslatok elkészítése a tervezés folytatásához. Közérthető tartalmi összefoglalás elkészítése. A tevékenység, beruházás ismertetése Az EKHT tartalmazza mindazokat az információkat, amelyekre a következő fejezetek felépülnek. Leírásra kell kerüljön a létesítmény területi elhelyezkedése, kiterjedése, kapacitása, anyag- és energiaigénye, környezeti kibocsátásai (talajba, vízbe, levegőbe), az alkalmazott technológiai folyamatok. A technológiák ismertetésénél közölni kell a lehetséges alternatívákat, kiemelve, hogy a kiválasztott technológiát meghozó döntésnél mennyiben és milyen módon kerültek figyelembevételre a környezetvédelmet optimálisan biztosítható szempontok. Ezek az információk általában az EKHT megkezdésekor csak részben állnak rendelkezésre. Ilyen esetben a számításba jöhető referenciahelyről lehet felhasználandó –a későbbiek során korrigálható– adatokat, információkat beszerezni. Ez a módszer mégis jobb annál, mintha hiányos információk alapján állítanak fel alternatív megoldásokat, illetve készítik elő a döntéseket. A végrehajtási rendeletben foglaltak szerint kell megfogalmazni a létesítmény szükségességét, kiemelten abban az esetben, ha a létesítmény infrastrukturális vagy környezetvédelmi célú tevékenység megvalósítását tervezik. A tevékenységek csoportosítása: A termelő típusú tevékenységek (kivéve az energiaszektor). E tevékenységeknél a hatásvizsgálat szempontjából érdektelen, hogy mi a tevékenység célja, mennyire szépek és hasznosak, és mennyi nyereséget hoznak, stb. Ebben az esetben egy döntéssel el lehet utasítani a tevékenység megvalósítására vonatkozó tervet, ha az a környezetvédelmi szempontoknak, előírásoknak nem felel meg. A politika ke vésbé vagy egyáltalán nem befolyásoló tényező. Infrastrukturális tevékenységek és az energiaszektor. E tevékenységeknél szinte kötelező optimális megoldást találni, tehát mindenképpen a felvázolt 84
alternatívák közül kell választani. Előfordulhat, hogy bővíteni szükséges –esetleg külső szakértők bevonásával– az alternatív lehetőségek számát. Ebben az esetben a mindenképpen megvalósítást előíró cél érdekében a vizsgálatnak a legkör nyezetbarátabb megoldást kell feltárnia. A környezetvédelmi beruházások, ahol lényeges a tevékenység célja. A kontrollkörnyezet –mint az összehasonlítás alapja– állapotában, az új tevékenység által várhatóan okozható változások milyenségének és mértékének alapján lehet dönteni azok elfogadásáról. A környezetvédelmet szolgáló, javító beruházások célja a kontrollkörnyezet, vagy egyes elemei állapotának a javítása, mert a vizsgálat kezdetén ez az állapot már elfogadhatatlan, hiszen ezért kell a beruházás. Példaként említve, egy tervezett, légszennyezést csökkentő szűrőrendszer esetén a befogadó –levegő– minősége mindenképpen javulni fog, így értelmetlen annak vizsgálata, hogy a kontrollkörnyezet érintett elemeire a tevékenység milyen befolyást, változást idéz elő. Természetesen a vizsgálatnak ilyen esetben is foglalkozni kell a kérdéses környezetvédelmi beruházás –légszennyezést szűrő– céljával és a megoldás megfelelőségével (hatékonyság, hatásfok, a javulás mértéke, az elhasznált szűrőanyagok tárolása, ártalmatlanítása, stb.). Az elmondottak alapján az EKHT-ban célszerű táblázatos formában összefoglalni: a tevékenység típusát (termelő célú, energiaszektor nélkül). Átfedések lehetnek, pl. egy beruházás keretén belül több típusú tevékenység valósul meg: pl. termelő –infrastrukturális és energiatermelő– környezetvédelmi célú; a tevékenység vagy tevékenységek célját, szükségességét; telepítési és technológiai lehetőségek; a tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket. E táblázat alapján el lehet jól különíteni a tevékenységeket, és lehet differenciálni a törvényi követelmények között. A végrehajtási rendelet szerint ismertetni kell, hogy a tevékenység elmaradásából milyen környezeti következmények adódnak. A szabályozás megkülönbözteti a termelő tevékenységet a másik két –infrastrukturális és környezetvédelmi– beruházás típustól. A termelő tevékenység elmaradása esetén a kérdéssel akkor kell foglalkozni, ha: a termelés megindítása valamely szennyező tevékenység helyettesítésére szolgál; a tevékenység során előállított termék kivált olyan forgalomban lévő terméket, melyek előállítása vagy felhasználása során olyan hulladék keletkezik, amely nehezen és nagy költségráfordítással kezelhető illetve ártalmatlanítható; a termelés célja valamilyen, a környezetvédelmet szolgáló –a világpiaci ár alatt értékesíthető– termék előállítása.
85
Az infrastrukturális és a környezetvédelmi beruházások elmaradása esetén kiemelten foglalkozni kell azzal, hogy ennek következtében milyen környezetállapot változások várhatóak a fennmaradó kedvezőtlen kontrollkörnyezetben. Ilyen esetben –ha a kérelmező kéri– feltétlen foglalkozni kell, hogy a megvalósításra tervezett tevékenység esetleg helyettesíthető más tevékenységek környezeti hatásaival. Pl. egy veszélyes hulladék égetőmű létesítésének elvetése esetén foglalkozni kell azzal, hogy mi lesz a hulladékkal, ártalmatlanítására milyen tevékenység jöhet számításba és mik a környezet állapotára ható tényezők. Az infrastrukturális típusú beruházásoknál elterjedten alkalmazzák a vizsgált alternatíva elutasításának, elvetésének következményeit feltáró vizsgálatokat. Pl. elvetésre került egy nagyváros tömegközlekedését szolgáló metróépítés. Ebben az esetben egyrészt vizsgálni kell az elutasítás környezeti hatásait, másrészt a kiváltásra javasolt alternatívák –felszíni vasút, villamos, autóbusz, stb.– hatásait. A telepítési alternatívák bemutatása, előszűrése Hazai viszonylatban –sajnálatos módon– a beruházási gyakorlat az, hogy a beruházó saját érdekeit –döntően profitérdek– figyelembe véve választja ki azt a területet, amelyre a létesítményt tervezi. Ezirányú tevékenységét „mindenáron” meg kívánja valósítani, esetenként érvként felhasználva néhány, a területre kialakított területfejlesztési koncepciót. Pl. foglalkoztatáspolitika, infrastruktúra bővítés, stb. Az ilyen törekvések szinte lehetetlenné teszik a jelentősen terhelt környezetnek vagy egyes elemeinek a védelmét. Az EKHV egyik célja a nem megfelelő telepítési helyek kiszűrése (pártatlan vizsgálat, szakmailag jól működő hatóság). A tervezett létesítmény helyének és várható hatásainak értékelésénél alapvető szempont, hogy az külterületen –zöldmezős beruházás– vagy belterületen kerül kijelölésre (a telephely kül- vagy belterületi). Ha a tervezett telepítési hely külterületre esik, akkor elkerülhetetlen az adott helyen kialakult vegetáció részben vagy teljes egészében történő felszámolása. Ebben az esetben ökológiai vizsgálatra van szükség, amelynek célja a telepítés helyén az élővilág értékeinek felderítése, az értékek jelentősége kizárhatja a telepítés megvalósítását. Szükség szerint a tájra vonatkozó vizsgálattal el lehet dönteni, hogy a tervezett létesítmény beilleszkedik-e a tájszerkezetbe. Az ökológiai- és tájvizsgálatok különös jelentőséget kapnak, ha a tervezett létesítmény körzetében valamilyen fontos szempontból kiemelt övezet van. Pl. üdülőövezet, gyógyító tevékenységet folytató intézet, szanatórium, kórház, stb. A településen belüli létesítés esetén vizsgálni kell a település szerkezetébe történő beilleszkedést, a működés hatásait a település funkcióira vonatkozóan. A legtöbb településen már kijelölték, vagy a településfejlesztési elképzelésekben szerepelnek az un. ipari övezetnek nyilvánított területrészek. Sajnálatos módon az esetek többségénél, ezeket a kijelöléseket nem előzte meg KHV. Egy minden tényezőt figyelembe vevő teljes KHV segítségével ki lehet jelölni azokat a tevékenységeket, amelyeket, optimális környezetterhelést figyelembe véve, a területen engedélyezni lehet. 86
A hatótényezők, a feltételezhető hatásfolyamatok és hatásviselők feltárása és ismertetése A tervezett tevékenység ismeretében a hatótényezők meghatározhatók. A meghatározások pontosságát növeli, ha a vizsgálatot végzők felhasználják a referenciahelyekről és a hatóságoktól beszerezhető információkat is. E területre vonatkozó vizsgálati lépcsők: első lépcső: a hatótényező-csoport minőségének és mennyiségének feltárása; második lépcső: a hatótényező-csoport (szennyezőforrások) ismeretében a környezeti elemekre gyakorolt hatásukra vonatkozó vizsgálatok tartalmi követelményeinek meghatározása. Levegő A kémiai elemek (pl. oxigén, szén, nitrogén, kén, stb.) és vegyületeik a természetben állandó körforgásban vannak, amely a Föld minden tartományára (légkör, víz, talaj, stb.) kiterjed. A levegő összetételét is meghatározó körforgalom a Föld éghajlatát is szabályozza, mivel a rövidhullámú napsugárzás és a hosszúhullámú földi sugárzás a légkör kémiai állapotától függ. E körforgalom vizsgálatánál lényeges az elemek illetve vegyületek légtérben töltött idejének meghatározása, mert ez az idő egyértelműen megmutatja, hogy a kérdéses (szennyező) anyag milyen mértékben elegyedik illetve keveredik és milyen koncentrációban jelenik meg. A légkör esetében az egy évnél hosszabb tartózkodási idejű vegyület un. globális komponensnek tekinthető, mivel ez idő alatt az egész troposzférában elkeverednek. A pár napos tartózkodási idejűek pl. gázok a levegő minőségét regionális, esetleg kontinentális mértékben befolyásolják. Néhány, főleg szerves vegyület tartózkodási ideje percekben vagy órákban mérhető, ezek lokális szennyezők. A légkör esetében a környezetkárosító hatások különösen veszélyesek, mivel a levegő igen mozgékony dinamikus rendszer, amely megkönnyíti a szennyezőanyagok elkeveredését és elterjedését. A károsító hatások léptékei, pl.: globális lépték: üvegházhatás (klímaváltozás, a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése); kontinentális lépték: pl. a kén- és nitrogénoxid befolyásolja a környezet savasságát; regionális lépték: fotokémiai szmogképződés. A lokális hatások a KHV szempontjából a legfontosabbak, mert a szennyezők főleg a települések és ipartelepek szennyezőforrásaiból származnak. Ezek egyúttal a regionális és kontinentális légszennyeződésekhez is jelentősen hozzájárulnak.
87
A lokális légszennyezettség veszélyezteti: az élővilágot: főleg az ember egészségét veszélyeztetik (pl. kén-dioxid, nitrogénoxidok, ózon, fémek és fémsók, szerves vegyületek). A károsító hatást fokozza a légszennyeződés következtében kialakult ködképződés, a napsugárzás intenzitásának gyengülése, stb. Ezek a szennyezők által előidézett káros hatások nemcsak az adott helyen érintett személyeknél, hanem az utódoknál is jelentkezhetnek. a művi környezetet: pl. a légköri korróziónak nevezett jelenség komoly károkat okozhat a kültéri fémszerkezetekben, gépekben, épületekben, műemlékekben, stb. a talaj-, felszíni és felszín alatti vizek minőségét (a csapadékvízben oldott szennyezők, pl. savas komponensek, stb.) Legjellemzőbb hatótényező a légszennyező anyagok kibocsátása, amelynek léte, mennyisége meghatározható, valószínűsíthető. Az EKHV-nál elegendő felvetni, hogy ezek a hatótényezők léteznek vagy nem, és milyen továbbgyűrűző hatásai lehetnek. A levegővel kapcsolatos vizsgálatok: Azoknál a beruházásoknál, ahol jelentős légszennyeződés felmerülhet, foglalkozni kell: A tervezett légszennyezőforrás várható kibocsátásaival, a kibocsátott szennyezőanyag összetételével, fizikai, kémiai tulajdonságaival, mennyiségével, a forrás helyével, méreteivel, egyéb jellemzőivel. Az EKHV-ban meg kell jelölni a tervezett tevékenység azon változatát is, amely a legkisebb kibocsátással jár. Ennek meghatározására több helyen alkalmazzák az un. emissziós faktort. Ez egy átlagszám, amely az adott tevékenység (pl. égetés, ipari tevékenységek, a mezőgazdasággal kapcsolatos műveletek, stb.) következtében a levegőbe történő szennyezőanyag kibocsátást fejezi ki. Az emissziós tényező utal a kibocsátott levegőszennyező anyag és a termelési kapacitás, vagy például az elégetett üzemanyagok mennyisége és a megtett kilométerek közötti összefüggésekre. Az információk összegyűjthetők és értékelhetők, pl. a forrás típusa vagy a tervezett tevékenység egyes fázisai mellé rendelve az adott szennyezőanyagok fajtája és minősége alapján. A kibocsátások terjedése a meteorológiai- és terepviszonyoktól függő, és így meghatározza a légszennyezés által érintett hatásterületet. A vizsgált területre vonatkozó meteorológiai adatok közül azok a paraméterek a legfontosabbak, amelyek a levegőbe kibocsátott szennyezőanyagok diszperziójának meghatározására alkalmasak. Ezek az adatok a levegőszennyező anyagok általános diszperziós jellemzői; a technológiai műveletekből kikerülő levegőszennyező anyagok atmoszférikus diszperziójának minőségi leírására szolgálnak; amelyek az adott szituáció diszperziós matematikai modelljéhez szükségesek, pl. meteorológiai adatok a csapadékról, a hőmérsékletről, a szélsebességről, a szélirányról, a napsugárzásról, a nedvességtartalomról, stb. A matematikai modellek számítógépes alkalmazásával meg lehet határozni a légszennyezéssel érintett hatásterületet.
88
A hatásterület levegőminőségi állapotával kapcsolatos információkat a környezetvédelmi felügyelőségeknél, a különböző szakhatóságoknál, a területi önkormányzatoknál lehet beszerezni. Ha ezek az adatok nem elégségesek, vagy egyáltalán nem léteznek, akkor mérésekkel tudunk egy elfogadható szennyezőanyag kibocsátást bemutató katasztert összeállítani. Az erre vonatkozó adatgyűjtésben a következőket kell elvégezni: az összes szennyezőanyag és kibocsátási forrás feltárása a vizsgált területen; az emissziós faktorokra vonatkozó információk összegyűjtése; a feltárt szennyezőforrások kibocsátásának, mennyiségének éves szintű összegzése, összetevők szerinti bontásban. A fentiek szerint nyert adatokat ki kell egészíteni a tervezett tevékenység várható kibocsátásaival. Az összesített adatok alapján kiszámított várható hatásterületi levegőminőség állapotában bekövetkező változás kerül be az EKHT-ba. A veszélyeztetett hatásviselőkkel: környezeti elemekkel, populációkkal, az érintett lakosságszámmal, a várható hatásokkal és azok mértékével; a légszennyező források, kibocsátások csökkentésére szolgáló eljárásokkal, berendezésekkel, azok létesítésével, optimális működtetésük feltételeinek biztosítási lehetőségeivel; a térségben működő levegőtisztaságvédelmi intézkedésekkel; a kibocsátott szennyezők mennyiségét lényegesen megnövelő változások, haváriák kérdéseivel. A levegővel kapcsolatos adatok, információk összegzése, amelyek az állapotértékeléshez, az alternatív javaslatok összehasonlításához szükségesek: Emisszió a meglévő emisszióforrások helyének, magasságának ismertetése, továbbá a kibocsátás eredetére utaló tevékenység megjelölése; az emisszió során a szennyező komponensek minőségi és mennyiségi bemutatása. Transzmisszió a légszennyező anyagok diszperzióját befolyásoló meteorológiai adottságok (órás, napi, éves adatok) bemutatása: napsugárzás; hőmérséklet; csapadék ; páratartalom; szélsebesség; szélirány (szélrózsa); légköri stabilitás; 89
keveredési magasság.
90
Immisszió az immissziós adatok minőségi és mennyiségi értelemben vett ismertetése; a szennyező anyagok határértékekhez való viszonyának bemutatása. Víz Általánosan elmondható, hogy a vizek (felszíni-felszín alatti) felhasználása, kezelése –vízgazdálkodás– jól szabályozott, rendszeresen ellenőrzött keretek között történik. Ez azt is jelenti, hogy a vizekre vonatkozó információk még viszonylag kis területekre vonatkozóan is a KHV könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre állnak. Hatótényezők: pontszerű szennyvízkibocsátások a felszíni vizekbe; a felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, morfológiai, stb. viszonyainak megváltozásai; a nem pontszerű vagy diffúz szennyezőforrásokból a befogadókba kerülő szenynyezett víz. Közvetlen hatások: változás a felszíni vizek hidrológiai viszonyaiban; változás a felszíni vizek minőségében (kémiai, fizikai, mikrobiológiai). Közvetett hatások: változások a hordalék mozgásában; változás a víz ökoszisztémában. A pontszerű szennyeződések előrejelzése A hatótényezők közül a pontszerű szennyeződések a legegyszerűbb módon feltárhatók. A felszíni vizekbe történő szennyvízkibocsátások különféle szennyezőanyagokat (szervetlen, szerves anyagok), hőt, mikroorganizmusokat juttatnak, amelyek megváltoztatják minőségét, esetenként növelik annak vízfolyáshozamát, pl. a kibocsátott víz eredetileg más forrásból származik. Az EKHT és az RKHT elkészítésénél a vizsgálat célja megállapítani, hogy: a hatásterületen meglévő létesítmények milyen mértékben terhelik azokat a befogadókat, amelyeket a tervezett létesítmény is igénybe kíván venni; Ez fontos az alapállapot meghatározásaiban: a javasolt tevékenység milyen további szennyezőanyag-terhelést jelent a befogadóknál; a felszíni vízbe bevezetett szennyvíz mennyiségét; a szennyezőanyagok összetételét, koncentrációját; a szennyvíz mennyiségének, összetételének várható változásait (max., min. értékek); 91
a bevezetett szennyvíz hőmérsékletét. A hatótényezők (szennyezőforrások, vízfelhasználások) az alkalmazni kívánt technológiák paramétereiből számíthatók és/vagy referenciahelyekről beszerezhetők. A referenciahelyekről beszerzett információk is pontosíthatják a becsléseket. A felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai, hidraulikai és morfológiai viszonyainak változásairól történő előrejelzés Ezzel kapcsolatos hatótényezők lehetnek múltbeli és jelenlegi becsatlakozások, pl: tározás, duzzasztás, vízátvezetés, elterelés; medermorfológiai beavatkozások (folyószabályozás műtárgyai, kotrás, kikötőépítés, stb.); nyomásviszonyokat is módosító vízkivételek; felszíni vizeket érintő műveletek: nagymértékű vízkiemelés vagy bevezetés. A felsoroltak közül többek együttes hatása esetén számolni kell a vizek hidrológiai, hidraulikai és morfológiai változásaival. A nem pontszerű szennyeződések előrejelzése A hatótényezők legbonyolultabb eleme a nem pontszerű vagy diffúz szennyezőforrások esete. A befogadó vízgyűjtők környezetében folytatott tevékenységek vagy azok változásai idézik elő a vizsgált felszíni vizek környezeti állapotváltozását. A lakóterületekről vagy mezőgazdasági művelésbe vett területekről a felszínen lefolyó víz különböző szennyezőanyagokat (pl. utcai por, szénhidrogének, vegyszerek, műtrágyák, stb.) sodor magával a befogadókba. Ezek a beömlések befolyásolják a felszíni vizek hidrológiai viszonyait (mennyiségi tényező), szennyezőanyag-tartalmuk a felszíni vizek minőségét (minőségi tényező). A vizsgálandó minőségi és mennyiségi változások főbb forrásai: a területfelhasználási mód megváltozása; a felszín melioráció utáni változásai; ülepedés (száraz, nedves) a légkörből; a mezőgazdasági hozamokat növelő, pl. szerves trágya, műtrágya, növényvédőgyomirtó-rovarölő kemikáliák, stb. anyagok; a mezőgazdasági művelés által okozott beavatkozások hatásaira megváltozott természetes lefolyások befolyásolják az erózió mértékét, a szennyezőanyagok terjeszkedését, a befogadókhoz vezető útvonalát; a települések belterületén a lefolyást és a szennyezőanyagok mennyiségét és minőségét befolyásoló tevékenységek; a közlekedési utak karbantartásánál használt anyagok, pl. tisztítóanyagok, csúszásgátló sók, stb.; szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése, elhelyezése; csatornázás kiépítettsége.
92
A felsorolt változások becslése, számszerűsítése bonyolult számítógépes módszerek használatát igényli, pl. modellezés. A felszíni- és felszín alatti vizekkel kapcsolatos adatok és információk, amelyek az állapotértékeléshez, az alternatív javaslatok összehasonlításához szükségesek Felszíni vizek: vízrajzi ismertetés: a vízgyűjtők bemutatása; vízfolyások; vízhozam adatok (mértékadó vízhozamok Q10%, 3%, 1%); időszakos vízfolyások; tavak, tározók; vízrendezési létesítmények; vízbázisok: kiterjedése (nagyság); védidom; vízszivárgási tényezői; vízbázis utánpótlás forrásai; vízminőségi kategóriák ismertetése: vízminőség szerinti besorolás területi megjelölése; területi vízmérleg vízkörforgás egyensúlya: meteorológiai adatok (csapadék, párolgás, hőmérséklet, stb.); lefolyási, párolgási viszonyok; a levegőből, talajból bekerülő szennyeződések ismertetése; a működő tevékenységek (technológiák, műveletek) vízhasználati jellemzői: helyszín megjelölés; nagyságrend megjelölés; gyakoriság; időtartam. Felszín alatti vizek kapcsolódó meteorológiai adatok (csapadék, párolgás, hőmérséklet); geohidrológiai felépítés: víztároló rétegek; vízzáró rétegek; talaj- és rétegvíztárolók lehatárolása és jellemzői: vastagság, porozitás, szabad hézagtérfogat, vízvezető; képesség, utánpótlási viszonyok;
93
talajvíztükör szintje, az első vízadó réteg, illetve az építéssel érintett talajvíz szintek; talajvíztükör szintje - és talajfelszín közötti zóna vízáteresztő képessége (szennyezés terjedési mutató); talajmechanikai feltárás adatai: hézagtérfogat; hézagtényező; víztartalom; talaj minősítési adatok; talajminősítés; tömörödési értékek; a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó adatok (talajvíz vizsgálati mérési program fúrási eredményeinek ismertetése, elemzése); a vízutánpótlásként felhasználható víz minőségi adatai; a vízadó szennyeződésre való érzékenységének bemutatása (térképi megjelenítés); működő tevékenységek vízhasználati jellemzői; a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenységek feltárása, megjelölése; források, talajvíz kutak, mélyfúrású kutak bemutatása: mélység; vízadó réteg; vízhozam; minőség; hasznosítás; védelmi igény. Föld A föld, mint környezeti elem, kategóriáját a KHV gyakorlatában két alkategóriára lehet osztani: talajra és alapkőzetre. „A talaj a földkéreg felszínén az élővilág és az éghajlat együttes hatására kialakuló, bonyolult összetételű, állandóan változó összetételű képződmény.” (Környezetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.) A környezeti hatásvizsgálatoknál a talajra vonatkozóan ismernünk kell: a talajok képződésének tényezőit (ezek némelyikének változását befolyásolhatja a tervezett beruházás); a talajok káros minőségi és mennyiségi változásait; a talajszennyezés kérdéseit.
94
A talajok képződésének tényezői az érintett területre vonatkozóan: földtani tényezők, pl. kéregmozgások, felszíni és felszín alatti vizek hatásai, stb.; éghajlati tényezők, pl. hőmérséklet –csapadék– szélviszonyok; domborzati tényezők hatásai. Pl. talajpusztulásra és annak mértékére, a talajok hő és vízgazdálkodására; biológiai tényezők, pl. élő szervezetek talajszerkezet átalakító hatásai; emberi tényezők, pl. az emberi tevékenységek módosíthatják a talajképző tényezőket (talajművelés, erdőirtás, talajszennyezés, stb.). A talajok káros minőségi és mennyiségi változásai: az ezirányú talajváltozásokat jelentős mértékben a talajművelés és a nagy területigényű beruházások kivitelezése, működtetése és megszüntetése eredményezi, pl.: talajok elporosodása, a művelt réteg alatti tömörödések kialakulása; talajsavanyodás; talajok elszikesedése; talajpusztulás, pl. erózió, padkásodás, defláció. Talajszennyezés kérdései: A különféle anyagoknak a talajba jutása szennyezést okozhat, amelynek forrásai: környezeti források, pl. vízkioldások és azok terjedése, tenger közeli sós talajok kialakulása, bányászati tevékenységek toxikus vegyületeinek talajba kerülése, stb.; lakossági, háztartási és infrastrukturális források, pl. hulladéktárolókból, szennyvíztisztítókból, utakról, stb. talajba kerülő szennyezőanyagok; ipari források szennyezői; mezőgazdasági források, műtrágyázás, növényvédelem, stb. szennyezői. Az előzőket figyelembe véve, a talajokra irányuló vizsgálatoknak foglalkozni kell: a kitermelt termőtalaj hasznosításával vagy visszatermelésének módjával; a megváltozott terep és lefolyási viszonyok következményeivel az esetlegesen okozott talajvízszint változás talajminőséget módosító hatásaival; a talaj esetleges átrétegződésével, tömörödésével, szerkezet átalakulásával; a talajok szél- és vízeróziójának változásával; a mezőgazdasági termékszerkezet változtatás adta lehetőségek vizsgálatával; a bányaművelésnél keletkezett meddőhányók (lehetőség szerinti) környezetkímélő elhelyezésével, azok hasznosíthatóságával, illetve rekultivációjával; a földtani kutatások során létrehozott létesítmények (fúrások, aknák, kutatóárkok, stb.) további sorsával (véglegesítés, eltömedékelés, rekultiválás, stb.). Jelentősebb talajszennyezéssel járó beruházásoknál a kibocsátásokat illetően foglalkozni kell:
95
a megvalósítás és működtetés során használt (alkalmazott) szállítóeszközök, berendezések, gépek, stb. talajszennyező hatásával; az építkezésnél keletkező por talajszennyező hatásával; a működtetéshez szükséges különböző vegyszerek felhasználásánál, szállításánál, rakodásánál és tárolásánál keletkező szennyező hatásokkal; a technológiai folyamatból kikerülő anyagok és hulladékok hatásaival és környezetkímélő elhelyezésével, ártalmatlanításával; a kommunális hulladékok elhelyezésének a talajszennyezést elkerülő megoldásával; a fűtő- és üzemanyagtárolók biztonságos kialakításával; a műtárgyak (vezetékek) vízzárósági hiányával összefüggő szennyező hatásokkal; a talajok szennyezés-érzékenységével; a meglévő földhasználatokkal és hatásaikkal; a hatásterület más szennyezőforrásaival (pl. hulladéklerakók); a megváltozott talajminőség ökoszisztémákra gyakorolt hatásaival; jelentősebb pontszerű és vonalas, valamint a nagyobb havária veszélyű építmények esetében a meglévő geológiai kockázatokkal (földrengés, földcsúszás, stb.). A földdel kapcsolatos információk, amelyek az állapotértékeléshez, az alternatív javaslatok összehasonlításhoz szükségesek: Földtani adatok Földtani felépítés; kutatófúrási adatok; szerkezeti viszonyok; rétegsor; kőzettani (litológiai) tulajdonságok; ásványi erőforrások; tektonikus tevékenység ismertetése; alábányászottság. Domborzati viszonyok, talajtan, talajtípusok ismertetése Talajszerkezet, talajszerkezeti elemek eloszlása; talajmorfológia, talajszelvény felépítettség; talajösszetétel; talajminőség (talajvizsgálati mérési program fúrási eredményeinek ismertetése, elemzése); termelékenység (talajértékszám); erodálhatóság; áteresztőképesség; lejtőstabilitás (pl. földmozgás hatására);
96
zsugorodás-dagadás; talajelfolyósodás; fagyérzékenység; vízvezető képesség.
Élővilág ökoszisztémák Az élővilág –mint környezeti elem– magába foglalja a növényi és állati egyedek, populációk, fajok összességét, melyekből az ökoszisztémák életközösségei épülnek fel. Az élővilágnál nemcsak a természetes, hanem a kultúrfajokat, –fajtákat és az erdő– és vadgazdálkodás által érintett fajokat is vizsgáljuk. Az ökoszisztémát hatásvizsgálati szempontból a környezet egyik rendszereként értelmezzük, mely magába foglalja a biocönózist (az életközösségeket, az élőlények társulásait) és a biotópot (az élettelen környezeti tényezőket: föld, víz, levegő). A biotópnál természetesen nem zárható ki, sőt igen gyakran előfordul művi elemek jelenléte is. Az élővilág és az ökoszisztémák külön vizsgálata minden esetben indokolt (élővilágnál a környezetéből kiragadott élőlény, ökoszisztémáknál pedig e kettő, valamint az egyes fajok kapcsolatrendszere az értékelés tárgya). Külön pontban vagy fejezetben való ismertetésük viszont csak azokban az esetekben szükséges, ahol a KHV súlyponti kérdése e témakörök vizsgálata (pl. ahol a hatásterület védett vagy nem védett, de értékes, természetszerű társulást érint). A KHV élővilággal, ökoszisztémákkal foglalkozó része tapasztalataink szerint nehezen kezelhető, sok problémát vet fel. Ez abból adódik, hogy ezek számokkal, határértékekkel nem írhatók le, így sokkal kevésbé foghatók meg, változásaik jóval nehezebben becsülhetők, mint más –határértékekkel jól-rosszul; megbízhatóan vagy vitathatóan, de jellemezhető– környezeti elemek. Ez a „problematikusság” a szabályozás alacsony hatékonyságából is kitűnik. Köztudott, hogy világszerte ma is százával pusztulnak ki a fajok. Nálunk a szabályozás az élővilág esetében a fajok védettségének meghatározásán, az ökoszisztémáknál pedig területi védettség kijelölésén alapul. Ehhez járulnak még egyes gazdasági tevékenységekhez fűződő korlátozó intézkedések, természetvédelmi előírások (pl. növénytermesztés, állattenyésztés, erdő- és vadgazdálkodás, halászat területén). A hatásvizsgálat élővilággal és ökoszisztémákkal foglalkozó részében csak az élővilág belső kapcsolatrendszerét, belső érdekviszonyait tekinthetjük meghatározónak. A belső rend, a tápláléklánc hierarchikus viszonyai, a fajok egymáshoz viszonyított természetes kapcsolata tekinthető értékesnek, az emberi használat, hasznosítás szempontjai csak másodlagos szerepet kaphatnak. Természetesen a humán szempontok e részből sem szűrhetők ki teljesen. Például egy természetvédelmi terület vízparti vegetáció97
jának szárazulása bár természetes szukcessziós folyamat (ez a társulások természetes egymásra következése), az emberi értékítélet szerint kedvezőtlen jelenség, hiszen a mocsár, láp élővilágának megőrzése a cél. Tapasztalataink szerint gyakran előfordul, hogy nemcsak a változásokat, hanem magát az alapállapotot is minősíteni kell. Szükség lehet erre a területi tervek hatásvizsgálata esetében, vagy olyan beruházásoknál, ahol a beavatkozás valamilyen káros folyamat kiküszöbölésére szolgál (pl. a Velencei-tó vízszint csökkenése miatti mesterséges vízpótlás). Ilyenkor is el kell döntenünk az értékelés előtt, hogy melyik az az állapot, melyet viszonyítási alapként tekintve a jelenlegi növény- és állatvilág jónak vagy rossznak minősül. Az ökológia egyik legfontosabb alapelve a komplementaritás, azaz az ökoszisztémákat alkotó élő és élettelen elemek egymásnak való legteljesebb megfelelése. Ennek szellemében olyan társulások –és az azokhoz tartozó fajszortimentek– az ideálisak, melyek a vizsgált térség ökoszisztéma-alkotó környezeti elemei (levegő, víz, talaj) természetes állapotának leginkább megfelelnek. Ezek az un. potenciális élőlénytársulások. Ehhez már viszonyítani lehet a meglévő ökoszisztémákat és a minősítés elvégezhető (kiterjedés, fajösszetétel megfelelősége, degradálódás foka, stb.). Az alapállapot feltérképezésénél figyelembe kell venni, hogy az élővilágra és az ökoszisztémára vonatkozó hatásterület két részből tevődik össze. Részét képezik egyrészt a közvetlen hatások által érintett területek. Másrészt ide tartozik a többi környezeti elem hatásterületének azon része, ahol élővilág található (vagyis a közvetlen hatások által érintett területek). Utóbbiak határai elvághatják egy-egy populáció vagy társulás élőhelyét, ilyenkor természetesen a teljes élőhely vizsgálandó. A hatásvizsgálat során meg kell állapítani, hogy a hatásterületen milyen élővilág, milyen ökoszisztémák találhatók. Alapvető feladat a területen élő jellemző fajok, társulások azonosítása, ezek ökológiai igényeinek és egészségi-degradáltsági állapotának meghatározása, valamint a már jelenlévő érzékenységi faktorok és veszélyeztető tényezők megállapítása. A vizsgálatban segítséget nyújthat, ha valamilyen módon csoportokat tudunk képezni. Az élővilág kialakulását, állapotát az abiotikus és biotikus tényezők, valamint az antropogén hatások együttesen határozzák meg. A növény- és állattársulásokat elsődlegesen az adott terület klimatikus és az ezzel szoros összefüggésben lévő edafikus (talajtani) viszonyai határozzák meg. (A vizsgált terület abiotikus tényezőinek feltárásával elsődlegesen annak pillanatnyi állapotáról kapunk képet, az élőalkotók állapotának feltérképezése viszont hosszabb időszak történéseinek átlagképét mutatja.)
98
Az élővilág, az ökoszisztémák alapállapot felvételezésénél legfontosabb a növényzet, a vegetáció vizsgálata, mivel ez nagyvonalakban meghatározza a rajta kialakuló állatvilágot is. A KHT során az élővilág állapot felvételezése talán a legidőigényesebb vizsgálat. Ideális esetben ugyanis legalább egy teljes vegetációs perióduson keresztül, évszakonként kellene vizsgálni a hatásterület élővilágát (a vegetáció ugyanis évszakonként más-más képet mutat, a fajlista bővülhet). Ez a lehetőség azonban nem mindig adott. Legalább a nagy volumenű, nagy hatásterületű beruházásoknál, illetve az értékes, természetszerű társulásokat érintő beruházásoknál biztosítani kellene. A többi esetben pedig legalább vagy a tavaszi, vagy az őszi vegetáció felvételezését kell elvégezni. Az élővilágot és az ökoszisztémákat közvetlen és közvetett hatások egyaránt érik. Közvetlen hatás az élőhelyek elfoglalása következtében az egyedek, fajok, társulások, vagy az ökoszisztéma egészének pusztulása. Ez a hatás viszonylag könnyen minősíthető, számszerűsíthető, hiszen csak meg kell számolni a kivágandó fákat, le kell mérni az elfoglalt terület nagyságát. Ehhez azonban mindig hozzá kell tenni egy már kissé szubjektív minősítést is, azt, hogy milyen értékek pusztulnak el. Egy gyomvegetációval borított terület beépítése értelemszerűen jóval kisebb értékvesztés, mint egy erdőállomány kivágása. Jóval nagyobb veszélyforrást jelentenek a közvetett hatások, melyek az élővilágot az abiotikus elemeken (levegő, víz, talaj) keresztül érik el. Ezek egészségkárosodást, az egyedek, fajok, életképességének csökkenését, a társulások degradációját okozzák. Következményük, hogy a gyomok, károsítók, kórokozók elszaporodnak, a természetes, ritka fajok hátrányba szorulnak a közönségesekkel szemben, csökken a genetikai változatosság. Az élővilágot veszélyeztető közvetett hatás például: a levegőminőség romlása és a porszennyezés, porverés; a vízi ökoszisztémákat károsítja a vízminőség romlása és a szilárd szennyezésből adódó fényviszony-megváltozás; a talajvízszint vagy a vízszint csökkenése; talajszennyezés, a talajsavanyodás a termőképesség romlását, a talajminőség változását okozza és ezen keresztül hat az élőlényekre. Az élővilág ökoszisztémák minősítésének szempontjai: nemcsak a mai technikai illetve igényszinten hasznosítható természeti erőforrások védelme, megújíthatóságuk fenntartása a fontos, hanem számolni kell a jövő generációk igényeivel is. Előre nem látható, hogy mely növényfaj, milyen ásványi összlet, stb. lesz az elkövetkezőkben az emberiség számára hasznosítható; természeti környezetünk a maga eredeti formájában eltűnőben van. Európában például már egyáltalán nincsenek természetes ökoszisztémák, csak az emberi
99
befolyásoltság valamilyen fokát mutatók. Érthető tehát, hogy a közel természetes állapotú környezeti elemek puszta létükkel is egyfajta értéket képviselnek; az ökológiai sokszínűség, a genetikai változatosság megőrzése hosszabb távon az emberi faj fennmaradásának záloga a Földön. A fajok pusztulásával ugyanis globális szinten csökken az élővilág génkészlete (génerózió), ezzel szűkül a környezeti hatásokra adható válaszreakciók spektruma, tehát az élővilág egészének alkalmazkodó képessége. Ez a jelenség az állandó antropogén terhelés közepette rendkívül kedvezőtlen, hiszen ilyen körülmények között éppenhogy fokozott alkalmazkodóképességre volna szükség; a rendszer önmagában nem ismer minősítést. Mind a minősítés, mind a döntés esetén emberi szempontok kerülnek előtérbe. (Az élővilágnak pl. mindegy, hogy melyik faj vagy társulás van egy területen, az ember viszont eldöntheti, hogy mit akar megőrizni.). Területfoglalással járó beavatkozások esetén foglalkozni kell: a hatásterület élőlénytársulásainak feltérképezésével, azok értékességének, a jelenlevő fajok értékességének, ritkaságának vizsgálatával; a társulások, állat- és növényfajok területről való eltűnésének következményeivel (következmények a táplálékláncban, a mikroklímában, a környezet-kondicionálásban, a talajvízháztartásban, a talajvízdinamikában). Légszennyezéssel járó beruházások esetén foglalkozni kell: a levegőbe jutó gáznemű szennyezőanyagok növényzetre való hatásával (akut és krónikus károsodások), mind a fajok, mind a társulások szintjén; a levegőbe jutó gáznemű szennyezőanyagok állatvilágra való hatásával; a levegőbe jutó szilárd szennyezések növényfelületre, illetve állatokra való hatásával (homokverés, egyéb felületi sérülések); a városi zöldfelületek légszennyezésből eredő terhelésének további hatásaival (városklíma, zöldfelület-funkciók ellátatlansága). Zajjal, rezgéssel vagy az élettér hőmérsékletének változásával járó beruházások esetén foglalkozni kell: ezek hatásával a növényi és állati életlehetőségekre; a hőmérsékletváltozás okozta fajösszetételbeli átstrukturálódás övetkezményeivel az ökoszisztémára; a migráció lehetőségével és ennek hatásaival. Vízszennyezéssel járó beruházások esetén foglalkozni kell: a szerves és szervetlen szennyezőanyagok hatásával a vízi élővilágra (mikro-, mezo- és makro flóra-fauna);
100
vízszennyezések hatásával a talajokra, talajvizekre és ezen keresztül a szárazföldi vegetációra. Felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi változásaival járó beavatkozások esetén foglalkozni kell: a talajvizek mennyiségi változásainak hatásával a szárazföldi vegetációra, különös tekintettel a vízfüggő társulásokra; a szárazföldi vízi és átmeneti biotópok arányának alakulásával; a szukcessziós változásokkal. Talajok minőségét érintő beavatkozások esetén foglalkozni kell: a talajélet átstrukturálódásával; a talajok vízgazdálkodási és szerkezeti változásaival és az ezen keresztül történő vegetáció módosulással.
101
Minden esetben foglalkozni kell: a térség fajdiverzitásában vagy bármely faj számában történő változásokkal; az előbbiek hatásával a táplálékláncban. Az élővilággal, ökoszisztémákkal kapcsolatos adatok, információk, amelyek az állapotértékeléshez, az alternatív javaslatok összehasonlításához szükségesek: Növényzet vegetációmintázat; a vizsgált területre jellemző növényzeti, illetve élőhelytípusok elkülönítése, részletes jellemzése (domináns és jellemző fajok; vegetációszerkezet; amennyiben lehet, úgy társulástani vagy Á-NÉR szerinti kategorizálás); áttekintő vegetációtérkép, mely jelzi az egyes növényzeti típusok elhelyezkedését, kiterjedését, arányát; vegetációtípusok jellemzése a természetesség, valamint a degradáltsági állapot szempontjából; ritka, vagy lokálisan ritka, illetve Vörös Könyves társulások kiemelése. Flóra fajlista, a flóraösszetétel elemzése az ökológiai viselkedés szempontjából (TVK értékek, tűréshatárok, stb...); védett növényfajok állományainak elhelyezkedése, mérete, veszélyeztetettsége (ponttérkép). Fauna a területen megfigyelt taxonok, fajok, valamint jellemző ökológiai viselkedésük (ezen belül képesek-e eredeti élőhelyük elhagyására); a terület állatökológiai szempontból fontos vonásai (táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyek, vonulási utak, tápnövények, stb…); védett állatfajok előfordulási adatai, veszélyeztetettség. Élőhelyek változásai, kapcsolatrendszere a vizsgált élőhelyekre jelenleg ható terhelése, spontán és mesterségesen kiváltott átalakulási folyamatok; ökológiai folyosók. Összegzés, értékelés A vegetációmintázat jellege, természetessége, degradáltsági állapota, valamint a védett növény- és állatfajok előfordulási adatai alapján térkép elkészítése, mely a hatásterületre vonatkozóan ismerteti az egyes élőhelyfoltok ökológiai teljesítőképességét, érzékenységét és természetvédelmi fontosságát. 102
A hatásterület tágabb környezetének természeti jellemzői a térségben előforduló természeti értékek, természetközeli élőhelyek térképi lehatárolása és rövid jellemzése; a térség természetvédelmi szempontú értékelése, elsősorban az élőhelyek kiterjedése, aránya és degradáltsága alapján. Ember Az ember –mint azt már a fejezet bevezetőjében említettük– speciális környezeti elem, a környezeti hatások végső hatásviselője. A tevékenységek által keltett hatások nagy része közvetetten ugyan, de eljut az emberi szervezetig, benne a sokféle hatás együtt jelentkezik. Az „ember” kategória az embert, mint biológiai-pszichológiai egységet kezeli. Az ember, mint társadalmi lény figyelembe vétele a következő szinten, azaz a települési környezet kategóriában történik. Így ebben a részben elsődlegesen a környezeti hatásokra kialakuló egészségügyi változásokat kell becsülni. Itt foglalható össze az is, hogy az egyes elemekben felismerhető változások –a szorosan vett egészségügyi változásokon túl– hogyan érintik az embert. (Pl. a talajszennyezés elterjedése csökkenti a mezőgazdasági tevékenységet.) A környezetegészségügyi hatás előrejelzése két lépésből áll: az alapszint felmérése, azaz a meglévő fizikai, biológiai és humán környezet állapotának leírása a rendelkezésre álló adatok felhasználásával; a fizikai, biológiai és humán környezet várható változásának leírása és ezen változások egészségügyi hatásainak előrejelzése. Az alapállapot felvételezése kétirányú tevékenység: egyrészt össze kell gyűjteni a vizsgált térség mortalitási (halálozás) és a morbiditási (megbetegedés) mutatóit; másrészt fel kell mérni az exponált lakosság összetételét, számát, kormegoszlását és egészségi állapotát, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra (pl. terhesek, fiatal gyermekek, idősek). Utóbbihoz természetesen becsülni kell az érintett lakosságot. Ez legegyszerűbb módon úgy történhet, hogy a többi elem hatásterületén élő lakosságcsoportokat, lakott területeket jelöljük. A meglévő adatbázist (a morbiditási – mortalitási statisztikákat) a következők jellemzik: A halálozási adatok regisztrálása régóta kötelező és teljes körű, de a diagnózis gyakran nem megbízható, csak kis százalékban történik igazolás boncolással. Az
103
elhunytak életkörülményeiről viszont egyáltalán nem adnak információt (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás). Ugyanazon betegség halálozása különböző lehet az egyes területek egészségügyi ellátásától, a betegnek az intézménytől való lakótávolságától függően. Alacsony lakosságszám esetén hosszabb időszak, 5-10 év adatait kell figyelembe venni. Az egyik legfontosabb halálozási mutató a korspecifikus mortalitás. A megbetegedések gyakoriságát kétféle viszonyszámmal jellemezhetjük. A prevalencia a vizsgált betegségben szenvedő betegek arányát fejezi ki az adott népességhez viszonyítva. Az incidencia az egy év alatti új megbetegedések számát viszonyítja az évközepi lakosságszámhoz. Az egészségügyi hatások előrejelzése csak az alapszint felmérésén alapulhat. Becsülni kell a morbiditási és mortalitási mutatók várható változását általában, valamint ezek mozgását a veszélyeztetett csoportokban is Az előrejelzés módja a kockázatbecslés lehet. A kockázat-becslés a beruházás körülményeitől függően összetett folyamat. A környezetben lévő szennyező anyagok az emberekben abszorbeálódnak és/vagy kumulálódnak, ez jelenti az egyes személyek terhelését. A kockázatbecslés az alábbi fázisokból áll: A kockázat azonosítása. A tevékenység által kibocsátott anyagokat egy megfelelő mátrixban, az „előzetes egészségügyi veszély mátrix”-ban lehet összefoglalni. Ebben szerepelhet minden egyes előforduló veszélyes vegyület LD50 (az a mennyiség, amely a kísérleti állatok felére halálos) értéke vagy más toxicitási mutatója. Utóbbiak vonatkozhatnak karcinogenitásra (rákkeltés), mutagenitásra (DNS állomány károsítás), teratogenitásra (magzatkárosítás). A toxicitási mutatókat legalább minőségi szinten (van vagy, nincs), amennyiben lehet, mennyiségileg is ki kell fejezni. A dózis-válasz értékelése. Ez részben a toxikológiai vizsgálatok extrapolációja, részben humánepidemológiai vizsgálatok eredményei alapján lehetséges. Az expozíció becslése. Itt meg kell különböztetni a rutinszerű, a folyamatos, a csúcs-kibocsátást és a véletlen kibocsátást. Az expozíció becslésére részben közvetett módszerek (környezeti monitorozás), részben közvetlen módszerek (személyi és biológiai monitorozás) állnak rendelkezésre. A szabályozott légköri emisszió és szennyvízkibocsátás egészségügyi hatásának becslésére a maximálisan megengedett kibocsátási értéket lehet alapul venni, bár számolni kell a rövid ideig tartó határérték túllépés lehetőségével is. A kockázat értékelése. Az értékelés a beruházásban szereplő folyamatok és anyagok részletes ismertetésére, valamint hasonló üzemeknél szerzett tapasztalatokra épül. Ezek alapján felmerülhetnek egyéb környezetegészségügyi tényezők, amelyeket be kell vonni a becslésbe. 104
A vizsgálat legfontosabb tartalmi elemei: A jelentősebb szennyezőanyag, zaj- és rezgés kibocsátással járó beruházásoknál foglalkozni kell: a meglévő környezetállapot és egészségügyi állapot közötti ok-okozati viszonyokkal; a hatások kritikus pontjaival, a halmozott hatások együttes következményeivel; a hatótényezők életmódváltoztató következményeivel; a hatások kompenzálhatóságával, kivédhetőségével; az emberi egészségre nézve legkedvezőbb alternatívák kialakításával; a mérő, ellenőrző rendszerrel és az előírások betartásának módjával. A jelentősebb társadalmi hatásokkal rendelkező beruházásoknál foglalkozni kell: az érintett lakosság életmódjának változásával; az előnyök és hátrányok mérlegelésével; a lakosság adekvát érzékenységével. Művi elemek, települési környezet A települési környezet az ember élettere, főbb tevékenységeinek színtere és így életminőségének egyik lényeges meghatározója. A települési környezetet a társadalmiegyéni tevékenységek összessége folyamatosan befolyásolja, alakítja. A települések többségében fokozódik például a levegőszennyezettség és a zajterhelés, főként a nagy forgalmú utak mentén, illetve a belvárosokban. Ezek a környezeti kedvezőtlen folyamatok, az ember életkörülményeit befolyásoló káros környezeti hatások, az urbanizáció hatásai összegzetten, egymással szoros kapcsolatban jelentkeznek. Ezeknek általában nemcsak a befogadója, hanem forrása is maga a település, illetve a településen koncentrálódó tevékenységcsoport. Művi elemnek nevezzük a környezet emberi kéz alkotta, élettelen tárgyait. Ezek jellemző gyűjtőhelye a település, de a természeti környezetben is egyre több művi elemet találunk (pl. hidak, távvezeték). A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi struktúrarendszer (művi elemek) térbeli megjelenése, melynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A települési környezetben végzett emberi tevékenység visszahat (közvetve vagy közvetlenül) a művi elemekre és ennek folyamán az érintett települési környezetre. 105
A települési környezet meghatározó eleme az infrastruktúra, ami egyfelől javítja, másfelől ronthatja a környezetminőséget. Az infrastruktúra, mint fontos művi elem, a településen élő ember mindennapi életfeltételeinek kiszolgálását biztosítja. Alkotóelemei általában a közösségi jellegű létesítmények. Működésben tartásával és fejlesztésével a településgazdálkodás foglalkozik. A településeken az életminőséget alapvetően két fontos tényező befolyásolja: az életszínvonal és a települési környezet állapota. Az infrastruktúra-ellátottság és a településüzemeltetés fejlettségi színvonala mindkét tényezőre hatással van. Az infrastruktúra-ellátottság és településüzemelési fejlettség, valamint a környezeti állapot között hol közvetlen és szoros, hol pedig csak közvetett és időben és térben eltolódott összefüggés van. Az egészséges, humánus életfeltételek kialakítása érdekében folyamatosan szükség van az épített környezet műszaki, esztétikai állapotának tökéletesítésére, miközben törekedni kell az otthonosságra, a lakosságmegtartó képesség növelésére. Rendkívül fontos a természeti és az épített környezet összhangjának a megteremtése. Mivel a településeken a környezeti hatások integrált megjelenése a jellemző, a települések környezeti terhelésének csökkentésében, illetve a kedvező helyzet kialakításában, a várt eredmény csak komplex szemlélettel érhető el. Egy-egy építmény kiviteli tervezését beépítési tervjavaslat készítés előzi meg. A beépítési terv a jóváhagyott részletes rendezési terv előírásai alapján készül. Már a beépítési tervnek figyelembe kell vennie a: meglévő városszerkezetet és a meglévő építmények városképi megjelenését; morfológiai adottságokat; táji, építészeti és kulturális adottságokat; a már meglévő ipari és közlekedési zajterhelést; a meglévő zöldfelületek védelmi szempontjait, sőt a továbbfejlesztés lehetőségét; a meglévő közműellátási és közlekedési infrastruktúra állapotát, fejlesztési lehetőségeit; a településtisztítási szolgálat színvonalát; a tervezési terület tágabb környezetének levegőminőségét. Figyelembe kell vennie a hatásterület érzékenységét meghatározó tényezőket: a meglévő városszerkezeti jelleg, beépítettségi intenzitás, terhelhetőség; az építési terület tágabb környezetének hasznosítása;
106
a környező épületek kora, funkciója, műszaki állapota, városképi, esztétikai megjelenése; a meglévő közműhálózat (vízi-, energia-, hírközlési) műszaki állapota, leterheltsége, tartalék kapacitása; a meglévő közúti ellátottság kapacitása, leterheltsége, a pályaszerkezet és melléklétesítményeinek műszaki állapota, fejleszthetősége; a meglévő vasúti hálózat (városi vasút, helyközi vasút, iparvágány) kapacitása, leterheltsége, műszaki állapota, fejleszthetősége. Ha a beruházást a településen belül kívánják létesíteni, vagy hatásterületébe települések tartoznak, akkor a vizsgálat területei a következők szerint alakulnak. A levegőt érő jelentősebb hatások esetében foglalkozni kell: a műemlék épületek, épületcsoportok, utcák, városrészek állagát és állapotát érő hatásokkal; a lakófunkciók és az emberi életvitel zavarásával; a forgalom növekedés okozta hatásokkal; a munkagépek által keltett zajhatásokkal és rezgésekkel, azaz csökkentésének módjaival; a lakott területek zöldterületeinek védelmével az építés és működés időtartamára. A jelentősebb építményekkel és építéssel járó beruházások esetében foglalkozni kell: terepből kiemelkedő létesítmények vagy létesítményrészek esztétikai és városképi illeszkedésével; a települési funkciók és a beruházás összhangjával; az építési időszak zavaró hatásaival, különösen az üdülési, egészségügyi és lakófunkciót betöltő térségekben; az építés során megnövekedett forgalom és a települési közlekedési funkciók összehangolásával; a megszüntetendő régi épületek és épületegyüttesek és zöldfelületek, értékelésével és ahol szükséges, ezek védelmével; a település átszellőzési viszonyaival, változásával. A talajvízszint növekedéssel járó beruházásoknál foglalkozni kell: az építmények állagának várható alakulásával. Jelentősebb vízszennyezéssel járó beruházásoknál foglalkozni kell: a települési vízellátásra gyakorolt következményekkel és ennek hatásával az életmódra; a településhez kötődő egyéb vízhasználatokkal.
107
A település életében jelentősebb társadalmi hatást kiváltó beruházásoknál foglalkozni kell: a várható lakosság-összetételbeli és migrációs változásokkal és ezek hatásával a település fejlődésére és az életmódra nézve; a kapcsolódó infrastruktúrák hatásával a településfejlesztés szempontjából. Minden eddigiekben felmerült jelentősebb települési problémánál vizsgálni kell: az emberi életkörülményekre gyakorolt végleges hatásokat; a település szerves fejlődésének lehetőségeit. Zaj és rezgésvédelem A zaj- és rezgésvédelem sajátossága a KHV rendszerén belül, hogy nem sorolható egyértelműen egyik környezeti elemhez sem, hiszen a forrás által kibocsátott energia (a hatótényező) több elemen keresztül juthat el a hatásviselőkig. A környezeti zajt és rezgést egymástól nem az energiát közvetítő, hanem a hatást a hatásviselőnek átadó közeg különbözteti meg egymástól. A zaj- illetve rezgésforrás által kibocsátott energiát mindhárom halmazállapotú közeg, tehát a levegő, a víz, a talaj vagy a művi elemek egyaránt közvetítheti. A végső hatásviselő az ember, az élővilág más fajai és a művi környezet lehet. Amennyiben a hatásviselő a forrástól származó energiát levegőből érzékeli, hanghatásról (zajról), ha testén vagy az építmények szerkezetéről, rezgéshatásról beszélünk. Az eddig részletezett sokféle közvetítő, átadó és hatásviselő elem miatt a zaj- és rezgésvédelmi fejezet helye –mint már említettük– kérdéses a KHT elkészítése során. Mi leginkább a települési környezet fejezetébe javasoljuk elhelyezni, mivel többnyire mind a kibocsátó forrás, mind a hatásviselő ebben a közegben helyezkedik el. Speciális esetekben lehetőség van természetesen arra is, hogy a közvetlenül érintett közegnél (levegő, víz, talaj, művi elem), vagy az átadó közegnél (levegő, talaj, művi elem) szerepeljen. (Például külterületi repülőtér esetén, ahol a madárvilág veszélyeztetett, értelemszerűen e fejezet a levegőnél fog szerepelni.) Ahhoz, hogy az embert (mint a legfontosabb hatásviselőt) e hatások ellen védhessük, védenünk kell minden olyan területet, épületet (továbbiakban létesítményt), ahol az ember huzamosabb ideig tartózkodik és tevékenykedik. A KHV zajvédelmi részében azt vizsgáljuk, hogyan változik a zaj ellen védendő létesítmények zajterhelése a beruházás hatására a közvetlen és a közvetett hatásterüle108
ten. Zajvédelmi szempontból közvetlen hatásterületen azt a –beruházás közvetlen közelében fekvő– területet értjük, ahol a zajterhelés az új létesítmény zajkibocsátásának hatására megváltozik. A közvetett hatásterület a településnek vagy nagyobb régiónak az a része, ahol a beruházás nemcsak a zajterhelésben, hanem a meglévő környezeti zajforrások emissziójában is változást okoz(hat). A hatásterület, illetve az ott lévő védendő létesítmények zajérzékenysége attól függ, hogy az emberek által ott folytatott tevékenységet a zaj mennyire zavarja. Az üdülőterület, ahova az emberek pihenni, regenerálódni mennek, érzékenyebb, mint a lakó vagy intézményterület; a kórház, mint egy irodaépület; és a szálláshelység, mint a tanterem. A KHV keretében rezgésvizsgálatot csak olyankor kell végezni, ha felmerül annak veszélye, hogy az új tevékenység a környezet rezgésszintjét észrevehető mértékben (néhány dB-lel) növeli. (pl. villamosvonalak, felszínközeli metró, közlekedési műtárgyak, repülőterek, rezgést előidéző ipari vagy építési műveletek). A beruházás, vagy az egyéb tervezett változás (fejlesztés) megvalósulása előtti zajhelyzet ismeretéhez fel kell tárni a hatásterületen meglévő zajforrásokat, ahol: a zajterhelés a tevékenység megvalósulásának hatására megváltozik; amelyeken a mérést az új létesítmény(ek) megépülése után is meg lehet ismételni akusztikai körülmények között; ahol a kontroll állapotban várható változások ismertek, azaz a beruházás miatt illetve nélküle, a változás következtében létrejövő hatások egymástól jól elkülöníthetők. A tervezett tevékenység megvalósulása miatti zajhatások változásának mind a mennyiségét (hány dB), mind az irányát (kedvező, kedvezőtlen) az alapállapothoz viszonyítva kell meghatározni. A vizsgálatot a hatásterületen a: a megvalósulás alatti (általában az építkezés ideje); a megvalósulás befejezése utáni; a kontroll-állapotra egyaránt el kell végezni. A cél a zajhelyzetben várható változások meghatározása, ezért e fázisban minél jobb összehasonlításra kell törekedni. Az összehasonlíthatóság érdekében a számítást (becslést) mindhárom állapotban célszerű ugyanazokkal a módszerekkel, ugyanazokra a pontokra elvégezni. A zajterhelés változását tehát mindig két mennyiség: az alapállapothoz viszonyított változás nagysága; határérték túllépése alapján kell elvégezni. A megítélésnél figyelembe kell venni a vizsgált védendő létesítmények zajérzékenységét is.
109
Az embert érő terhelések megítélésekor az érzékenységi küszöböt is tanácsos figyelembe venni, mert a rezgés zavarási küszöbértéke sokkal szélesebb határok között mozog, mint zaj esetében. Az építmények és a bennük folyó tevékenységeknél elegendő a határérték betartása, de mindig a meglévő rezgésterheléssel együttes terhelést kell vizsgálni. Az értékelést és a minősítést a zaj- és rezgésvédelemnél egyaránt minden változatra és mindhárom (alap-, megvalósulás alatti és kontroll-) állapotra el kell készíteni. A zaj- és rezgésforrások vagy a zaj ellen védendő beruházások, fejlesztések, területi funkció-változások vizsgálata során minden munkafázisban foglalkozni kell: A KHV tárgyát képező beruházás zajkibocsátásával. A beruházás zajhatásával, tehát a közvetlen hatásterületen lévő, különböző zajérzékenységű, a zaj ellen védelmet igénylő létesítmények zajterhelésének változásával. A környezetben meglévő, vagy a beruházással párhuzamosan, attól független fejlesztések beruházásra gyakorolt zajhatásával (különösen abban az esetben, ha zajérzékeny létesítmény KHV-járól van szó). Az építés idején az építőanyag szállítása, deponálása miatt keletkező zajjal, az esetleges forgalom elterelés hatásaival. Azokkal a változásokkal, amelyeket a beruházás a közvetett területen lévő lakosság zajhelyzetében okoz. (Ennél a tényezőnél számolni kell a terület meglévő zajterhelésével –a háttérhatással–, melyre a beruházás miatti zajhatás szuperponálódik. Lehet, hogy a beruházás megvalósulása alatt csak néhány dB-lel romlik a zajhelyzet, de ez a lakosságot már súlyos, vagy elviselhetetlen helyzetbe hozza.) A közvetlen hatásterületen jelentkező kedvezőtlen és a közvetett hatásterület lakosságát érő kedvező változások összehasonlításával, mind a zajszint változás nagyságát, mind a változással érintettek számát mérlegelve. (Sok esetben ugyanis a beruházás közvetlen közelében élő kis létszámú lakosság érdekei ütköznek a közvetett hatásterületen élő nagyobb rétegek érdekeivel, és a KHV egyik fontos célja, hogy a döntést ezzel az összehasonlítással segítse elő.) Amennyiben a beruházás megvalósulásával az érintett lakosság zajterhelése számottevően (3-5 dB-lel) romlik, számba kell venni azokat a lehetséges zajcsökkentési megoldásokat, amelyekkel a kedvezőtlen változás kompenzálható. Azt is fel kell tüntetni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek megtétele nélkül a beruházás megvalósulása zajszempontból kizárt, és melyek közül tud a döntéshozó választani (alternatív javaslatok). Ez utóbbiba sorolható a kártérítés, az ingatlanok értékcsökkenésének kompenzálása és más pénzügyi eszközök. Lényeges továbbá, hogy ezeket az intézkedéseket a hatások időszaka szerint is szétválasszák.
110
A zajcsökkentési intézkedéseknek a többi környezeti szakággal, a lakosság igényeivel való összehangolásával. A megváltozott zajhelyzet következtében várható lakossági reakciókkal (pl. építési tilalom miatt a terület visszafejlődése, értékcsökkenés miatt a lakosság összetételének megváltozása, a környezeti zajcsökkenés miatt várható telekfelértékelődés, a terület funkcióváltása). A zajvédelemmel kapcsolatos adatok, információk, amelyek az állapotértékeléshez, az alternatív javaslatok összehasonlításához szükségesek A tevékenység valamennyi szakaszánál az alábbi környezeti paraméterek vizsgálata szükséges. Zajforrások feltárása (közlekedési, üzemi, egyéb): zajforrás helye; zajkibocsátás nagysága, időbeli változása (időfüggvény). Zajterjedést befolyásoló tényezők: távolság; meteorológiai tényezők; talajhatás; hangakadályok (terep változása, épületek…). A zajérzékeny területek és létesítmények zajterhelésének meghatározása: lakóterületek; üdülő területek; egészségügyi létesítmények; oktatási létesítmények; természetvédelmi területek; egyéb. A kialakuló környezeti zajhelyzet értékelése: követelmények (határértékek) teljesülése; a környezet állapotában bekövetkező változások értékelése; közvetlen és közvetett hatásterület lehatárolása. Táj A táj fogalom meghatározása ma is tudományos, szakmák közötti vita tárgya. Mi elfogadjuk az „Általános tájvédelem„ (MSZ-13-195/1990) fogalommeghatározását, mely szerint: „A táj a természet és a társadalom kölcsönhatásaiban fejlődő komplex területi egység. Tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi és gazdasági viszonyokat, ugyanakkor 111
magas szintű vizuális- esztétikai értékek hordozója.” (E fogalom értelmezése szerint az emberi tevékenység nyomán állandósuló karaktervonások, míg a „környezet” fogalom értelmezése esetében az ezek érvényesülését befolyásoló környezeti elemek minőségét módosító jelenségek, hatásmechanizmusok meghatározóak). A hatásvizsgálatokban a táj fogalmát a definícióban szereplő „környezet” egészére kiterjesztjük. A KHV-ban ugyanis együtt kell értékelnünk a jellegzetes karaktervonások változásait és az ehhez vezető utakat, tehát az egyes környezeti elemekben beálló változások tovagyűrűzését. A táj tehát több, mint elemeinek összessége, hiszen ezek kölcsönhatása következtében dinamikusan változik és az ember által kialakított használati funkciókat is ellátja. A táj ökológiai és ökonómiai meghatározottságán túl esztétikai minőséget képvisel (tájkép, kilátás, térkapcsolatok, térrendszerek), harmóniája vagy diszharmóniája az ember közérzetét is befolyásolja. E szempontok miatt szükséges az elemek és részrendszerek vizsgálata után a környezet egészét, azaz a tájat is a hatásvizsgálatba vonni. A táj vizsgálatának –azon túl, hogy összegezi a legfontosabb elemenkénti megállapításokat– két alap momentuma: a táj- és területhasználatok és a vizuális-esztétikai minőség. Adott területen akkor tartjuk megfelelőknek a területhasználókat, ha összhangban vannak a természeti adottságokkal, ezeket optimálisan kihasználják. A tájszerkezetben a szomszédos területhasználati módok harmonikus együttélése is szükséges. A minősítés alapja tehát az lesz, hogy az új területhasználat a térség adottságait kihasználja-e, a kialakult térszerkezetbe beleillik-e vagy sem. A tájvizsgálat hatásterülete –miután itt a környezet egészéről van szó– értelemszerűen a teljes hatásterület, az elemi hatásterületek összessége. A területhasználatoknál le kell írni a hatásterület tájtípusát, az érintett területhasználati módokat, a szomszédos területhasználatok egymáshoz való viszonyát, megfelelőségét. Szükség esetén felhasználhatók a tájrendezésben bevált más vizsgálati módok is: az egyedi tájértékek, a táj sokszínűségének, egészségességének vizsgálata, a szegélyhatás, az eltartóképesség, a terhelhetőség minősítése, stb. A hatások közül itt azokkal kell foglalkozni, melyek a környezet egyensúlyát, harmóniáját megbontják, kialakult kapcsolatrendszerét megváltoztatják. Itt kerülhet sor az egyes elemeknél fellépő káros hatások együttes és halmozott következményeinek minősítésére is. Minden esetben külön kell értékelni a tájesztétikai és tájhasználati vonatkozásokat. A vizsgálat legfontosabb elemei: a tájképi változások mikro- és makrokörnyezetben; 112
a területhasználatban bekövetkező módosulások (használatbővülés-szűkülés) általánosan és környezeti elemenként, rendszerenként; a tájhasználati konfliktusok feloldhatósága. A tájjal kapcsolatos adatok és információk, amelyek az állapotértékeléshez szükségesek: A létesítmény építése során fellépő: tájhasználati formákban (mezőgazdasági táj, ipari táj, lakótáj, üdülőtáj, stb.) bekövetkező változások; természeti tájképi elemek sérülése; művi tájképi elemek változása, új elemek megjelenése; ismert kulturális, esztétikai, építészeti, történelmi, régészeti, őslénytani értékek sérülése; tájkép sérülése; tájképi adottságok értékelése; a káros hatások csökkentésének lehetőségei (az autóút és kisegítő létesítmények tájba illesztésének lehetőségei, a rálátás és kilátás szempontjait érvényesítve). A létesítmény üzemeltetés során fellépő: tájhasználati formákban (mezőgazdasági táj, ipari táj, lakótáj, üdülőtáj, stb.) bekövetkező változások; természetes tájképi elemek sérülése; ismert kulturális, esztétikai, építészeti, történelmi, régészeti, őslénytani értékek sérülése; változások értékelése; a káros hatások csökkentésének lehetőségei. A létesítmény felhagyása esetén: az ökológiai viszonyokra gyakorolt hatásának az ismertetése. A létesítmény meg nem valósulás esetén: az eddig megfigyelhető trendek (pl. meglevő szennyezőforrások hatása) elemzése. A hatásterület becslése Az eljárási folyamatnak ebben a fázisában a hatásterület pontos behatárolását még nem tudjuk elvégezni. A hatásfolyamatok és a közvetlenül érintett környezeti elemek hatásközvetítő képességének tanulmányozásával elérhető a hatásterület becsléssel történő meghatározása. A nagyvonalú becsléssel megállapított elvi hatásterületnek olyan nagynak kell lenni, hogy ezenkívül a beruházás hatására bekövetkező környezeti állapotváltozásokkal ne kelljen számolni.
113
A hatásterület-becslés –a területfoglalással érintett területeken– első lépése a levegőt, a vizeket és a talajt érő hatótényezők áttekintése. Mivel olyan hatásokról van szó, amelyek térben terjedőek, kibocsátásoknak lehet őket tekinteni (lég- vagy vízszennyező anyagok, hulladékok, zaj, rezgés, sugárzás, stb.). E közvetlen hatások területét kell térképes formában lehatárolni. A hatásfolyamatok ismeretében becsülhetők azok a területi egységek, amelyeken ezek a hatások tovagyűrűznek a többi elem és rendszer irányába. Az így lehatárolt elemekre vonatkozó hatásterületekből kialakítható a beruházás teljes hatásterülete. Egy-egy elemi hatásterületen belül meg kell jelenjen az adott elemet vagy rendszert érintő változások teljes értékelhető köre. Az elemi hatásterületek egymásra helyezéséből olyan fedvényeket készíthetünk, amelyek segítséget nyújtanak a legnagyobb mértékben érintett területnagyságok becslésére. A szemléletes bemutatás érdekében célszerű a hatásterületet fedvény formájában a területről készített légifelvételre helyezve megjeleníteni. Állapotfelvétel és érzékenységi pontok A következő lépés a helyi környezeti adottságok figyelembevételével a ténylegesen várható hatások kiválogatása. Az, hogy egy hatás valóban megjelenik-e, elsősorban a hatásterület érzékenységétől és a hatásviselő lététől függ. Tehát az elvi hatásterületen fel kell mérni a környezeti elemek érzékenységét, vagyis azt, hogy a beruházás hatótényezői mennyire terhelik meg a környezeti elemeket, rendszereket. Könnyen belátható, hogy az érzékenység megállapításához szükség van a teljes hatásterület környezetállapotának legalább nagyvonalú ismeretére. Ezek a későbbiekben bázisadatként is szolgálnak. A tényleges hatásfolyamatok kiválasztása Az adekvát (azaz az adott hatótényezőre vonatkozó) érzékenység megállapításával általában jelentősen szűkül a tényleges hatásfolyamatok köre és ezzel egyidejűleg csökken a hatásterület kiterjedése is. Ez fontos mozzanat, hiszen lehetetlen az összes alternatívát és az összes hatást leírni. Ily módon ugyanis a KHT egy többkötetes, a döntéshozók számára kezelhetetlen dokumentumhalmazzá válik. Tehát a KHT-t azokra az információkra kell összpontosítani, melyek a döntéshozatalban jól felhasználhatók. Általánosan elmondható, hogy a döntést a következők befolyásolják dominánsan: mekkora a hatás kiterjedése; 114
milyen elemeket, értékeket érint; érint-e a hatásfolyamat globális környezeti problémákat; mi a fontos az érintett lakosság számára. Az előzetes hatástanulmány készítése során a következő kérdésekre kell válaszolni: milyen típusú környezeti változás jelenik meg? milyen mértékű lesz a változás? a változás mikor fog bekövetkezni és meddig fog tartani? a változás kit vagy mit fog érinteni? a változás meghaladja-e a környezeti normákat? Az e fázisban elérhető összes ismeret alapján készül el az előzetes hatástanulmány tényleges folyamatábrája és a módosított hatásterület-ábra. Értékelés A következő lépés a releváns hatásfolyamatok rövid leírása és az általuk okozott változások áttekintő értékelése. Az értékelés alternatívánként minősíti az egyes környezeti elemek állapotában várhatóan bekövetkező változásokat. Ez alapján javaslatot tesz arra, hogy mely alternatívák elfogadhatatlanok (ezért a további vizsgálatból kizárandók), melyek azok, amelyeknél nem várható számottevő környezeti károsodás (ezért szintén kiejtendők) és melyek azok, melyeknél további vizsgálatokra van szükség. A végleges KHT többnyire egyetlen –a legjobbnak tartott– változatra készül el. Nem elfogadható az a tervezési gyakorlat, amely nem gondolkodik alternatívákban, mert ilyen esetekben az eredmény az, hogy más szempontok figyelembevételével a beruházást tovább kell vizsgálni. Egyetlen tervvariáns esetén ugyanis az EKHT eredménye háromféle lehet: a beruházás megvalósítható (számottevő környezeti hatás nem várható, nem kell tovább vizsgálni); a beruházás nem megvalósítható (már az elővizsgálat során környezeti szempontból kizáró tényezők merültek fel, nem kell tovább vizsgálni); a beruházás feltételekkel megvalósítható (ilyen feltétel lehet a részletes KHT elkészítése vagy konkrét módosítások beiktatása). Hasznos, ha az előzetes tanulmány kiemeli a beruházás környezetileg legveszélyesebb hatótényezőit és javaslatot tesz arra is, hogy melyik technológiai mozzanatnál lenne szükség a kibocsátások csökkentésére. Amennyiben további vizsgálatokra van szükség, akkor az előzetes tanulmányban rögzíteni kell a további vizsgálatok irányát. Minden olyan esetben szükség van a részletes további vizsgálatok elvégzésére, amikor a várható hatások (a környezeti elemek állapotában bekövetkező változások) az addigi információk alapján: 115
nem becsülhetők biztonsággal és/vagy; komplex módon több, kölcsönhatásban álló környezeti elemet és rendszert érintenek, és/vagy; nagy környezeti kockázattal járnak és/vagy; regionális, esetleg globális hatásúak. Az előzetes KHTval kapcsolatos ismeretek összefoglalása Az elkészült hatástanulmányt a beruházó átadja a hatóságnak. A területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség a tanulmányt tartalmi és formai szempontok alapján minősíti és dönt a további vizsgálatok elvégzésének szükségességéről. Napjainkban már elfogadott gyakorlat, hogy a további vizsgálatokat, –pl. részletes KHT– elkészítését elrendelő hatósági döntést követően egyeztető tárgyalásra kerül sor. Az egyeztetésen részt vesz a hatóság, a vizsgálatokat megrendelő és a vizsgálatot végzők képviselői. A vizsgálat megrendelője ismerteti: a vizsgálat tervezett programjának dokumentációit; a vizsgálat során nyert adatok, információk értékelésére alkalmazandó módszert. A hatóság az előterjesztést véleményezi, észrevételeit jegyzőkönyvben rögzítik.
7.5 A részletes környezeti hatástanulmány (RKHT) tartalma A részletes környezeti hatástanulmány a tevékenység pontos terveinek (melyből már az összes várható hatótényező megállapítható és az összes elvonás/kibocsátás számszerűsíthető) ismeretében készülhet. Célja az előzetes hatásvizsgálat során lényegesnek ítélt hatásfolyamatoknak a lehető legpontosabb elemzése és a hatások szintetizált minősítése. A KHT elkészítésének folyamatát mutatja a 11. ábra. A részletes KHT-nak tartalmaznia kell a következő, kiemelten fontos témaköröket: a beruházás megvalósításának okai és várható eredményei; a beruházás bemutatása; a tényleges hatótényezők és hatásfolyamatok teljes körű bemutatása; a hatásterület lehatárolása; a kontroll környezet bemutatása; a szignifikáns hatótényezők és hatásfolyamatok részletes leírása; a hatásterület állapotában bekövetkező változások bemutatása és értékelése; a becslési módszerek leírása; a bizonytalanság leírása; módosító javaslatok a káros hatások mérséklésére; szükség szerint javaslat monitoring rendszer üzemeltetésére.
116
117
K iin d u ló in fo rm áció k : E K H T , b e r u h á z á s i te rv e k
a h a tá s te rü l e t p o n to s ítá s a f o l y a m a t o s i te r á c i ó v a l
H a tá s te r ü le t
b e c s lé se a z E K H T a la p ján
K o n tr o l l k ö r n y e z e t á l l a p o tá n a k l e í r á s a
H a tó té n y e z ő k ( A )
m e g h a tá ro z á s a a b e ru h á z á si te r v e k a l a p j á n
H á tté r h a t á s o k ( B ) v iz s g á l a ta a h a tá s te rü l e t é r z é k e n y s é g e é n e k v i z s g á l a ta a z e l e m e k á l l a p o ta é s h a s z n á l a ta a l a p j á n
K ö z v e tl e n h a tá s o k
K ö z v e te tt h a tá s o k ( C )
A + B alap ján
h a tá s lá n c o k
A h a tá s f o l y a m a t ( A + B + C ) f e l tá r á s a p l .: h a tá s f o l y a m a t á b r á v a l
M ó d o s í tó t é n y e z ő k id ő b en i v á l to z á s o k
k o c k á z a ti té n y e z ő k
K ö z g a z d a s á g i té n y e z ő k a h a tá s o k o k o z ta k ár és h aszon s z á m ítá s
a k á ro s h a tá so k e l h á rí tá s á n a k kö zg azdaság i k ö v e tk e z m é n y e i
Ö s s z e h a s o n l í tá s a h a tá r é r té k e k k e l n o rm á k , sz ab v á n y o k , a já n lá so k alap já n
Ö s s z e h a s o n l í tá s a k o n tr o l l k ö r n y e z e tte l k ö rn y e z e ti e le m e n k é n t a k ö r n y ez e t e g é sz é re
A z e m b e r t é r ő ö s s z h a tá s é r té k e l é s e J a v a s l a to k a k e d v e z ő tle n h a tá s o k k ik ü sz ö b ö lésé re , m érsék lé sére
11. ábra Részletes KHT elkészítésének folyamata (Forrás: Bándi Gyula)
118
I te r á c i ó
A témakörök jellemzői: A beruházás megvalósításának okai és várható eredményei. A tanulmány bevezető része a beruházás megvalósításának indoklását és a tőle várt eredmények rövid ismertetését tartalmazza. Ez fontos információ a döntéshozó számára, hiszen az esetleges környezeti károkat ezzel kell majd összevetni. A beruházás bemutatása. Ez azonos az előzetes KHT-ban már leírtakkal. Szükség
esetén módosulhat illetve kiegészülhet a beruházásra vonatkozó további információkkal. Ha az EKHT információi szegényesek voltak, akkor ezen a ponton mindenképpen pontos adatokból kell kiindulni. Ismerni kell a beruházás összes fontos hatótényezőjét. Ellenkező esetben nem érdemes belefogni a végleges KHT elkészítésébe. A tényleges hatótényezők és hatásfolyamatok bemutatása. Ez a hatásvizsgálat eredményeképpen elkészülő tanulmány első, valóban szakmai fejezete. A hatástanulmány sok különböző képzettségű szakember közös munkájaként készül el. Számos országban az a gyakorlat alakult ki, hogy a hatástanulmány elkészítését egy menedzser csoport irányítja. Ez a team dönt a KHT tartalmáról és ez alapján bízza meg a szükséges vizsgálatok, becslések, mérések elvégzésével, elemzések elkészítésével a megfelelő szakembereket. A tényleges hatótényezők és hatásfolyamatok leírásakor már lezajlottak az előzetes tanulmányban kiemelt témakörök szakértői vizsgálatai, tehát a hatótényezők által érintett környezeti elemek és rendszerek részletes határbecslése. Ezek menetét és eredményeit önálló szakmai tanulmányok rögzítik, melyek majd a KHT mellékleteiként jelennek meg. E tanulmányok az egyes környezeti elemek jellegének megfelelően számítógépes modellekkel (a levegő esetében pl. transzmissziós modell), in situ kísérletekkel és mérésekkel vagy egyéb szakértői módszerekkel becslik a hatásfolyamat lezajlását és a hatótényezők okozta változások erősségét, jellegét, az érintett terület nagyságát, stb. A szakértői tanulmányok mindegyike célirányosan a megfelelő környezeti elemre összpontosít. A hatástanulmányt készítő team az önálló szakértői anyagokat egybeveti. Eközben mérlegeli a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat és az előzetesen becsült hatásterület állapotát, különös tekintettel az érzékenységre. Mindezek alapján rögzíti a beruházás összes tényleges hatótényezőjét és az azok következményeként valóban megjelenő hatásokat környezeti elemenként és rendszerenként. Bemutatja az egyes hatások (változások) megjelenésének idejét illetve időbeli eltolódását is. Erre az előzetes hatástanulmányban már alkalmazott hatásfolyamatábra a legalkalmasabb. 119
A hatásterület lehatárolása A teljes hatásterület összetétele rendkívül mozaikos. Gondoljuk meg, hogy egyetlen hatótényező több környezeti elemet/rendszert érinthet, ugyanakkor egyetlen környezeti elemet több hatótényező következménye is elérhet. Ez alapján többféle hatásterületet különböztetünk meg. Egyetlen hatótényező által érintett terület az adott hatótényező kibocsátási hatásterülete. Minden hatótényezőhöz tartozik egy-egy kibocsátási hatásterület. Ez nem feltétlenül összefüggő. A kibocsátási hatásterületek uniója a teljes hatásterületet adja. A teljes hatásterület hatótényezők szerinti felosztása világossá teszi, mely hatótényezőhöz mekkora hatásterület tartozik. Természetesen a hatás erőssége nem feltétlenül azonos az egyes kibocsátási hatásterületeken belül. A beruházás összes hatótényezője által együttesen, egyetlen környezeti elemben/rendszerben okozott változások területe is az elemenkénti hatásterület. Ez szintén nem szükségképpen összefüggő és a hatások jellege, erőssége sem azonos az egységeken belül. Az elemenkénti hatásterületek uniója szintén a teljes hatásterületet adja. A teljes hatásterület elemenkénti felosztása világossá teszi, hogy a beruházás következménye, mely környezeti elemre vagy rendszerre nézve mekkora kiterjedésű. A kétféle felosztás egybevetésével az egyes hatótényezők által az egyes környezeti elemben okozott változások területe is felmérhető. A hatásterület lehatárolásakor minden fázist (építés, működés, felhagyás) külön vizsgálunk. A meghatározás praktikusan a következő főbb lépésekből áll: A környezeti elemeknél (levegő, víz és föld) megbecsüljük, hogy a szennyezőanyag kibocsátással járó hatótényezők esetén mekkora a szennyezőanyagok terjedési távolsága, figyelembe véve természetesen a terjedést elősegítő (uralkodó szélirány), illetve a terjedést gátló (domborzat, növényzet) tényezőket. (Pl. mekkora távolság kell, hogy a kipufogógáz ólomtartalma kiülepedjen, vagy a vízszennyezés kitisztuljon). Ezeket a hatásterület térképen is jelöljük. Ugyanezen elemeknél a nem szennyezőanyag kibocsátással járó hatótényezők hatásterületeit is kijelöljük. (Pl. a vízműkútból történő vízkivétel mekkora területen okoz depressziót.) A kettő összegzésével kapjuk az abiotikus elemek elemenkénti hatásterületét. Megállapítjuk, hogy van-e olyan terület, melyen az élővilágot és/vagy a művi elemeket közvetlen hatás (pusztulás) éri, ha van, lehatároljuk. Az abiotikus elemek összegzett területén jelöljük az ökoszisztémák és a települési környezet által elfoglalt területet, mivel a közvetlen hatások a rendszereket e területen érhetik. Becsüljük, hogy a közvetlen hatások által ténylegesen érintett területek melyek lehetnek. (Ez esetenként jelenthet terület szűkítést, pl. a települési környezet már nem érzékeny egy kis volumenű hatásra, vagy bővítést a vízszennyezés ugyan már elkeveredett a folyóban, de a vízi ökoszisztéma meginduló 120
fajszortiment változása alsóbb szakaszokon is érezteti hatását, vagy a védett terület egészét a hatásterületbe vonjuk, attól függetlenül, hogy közvetett hatással csak egy része érintett.) Az eddig kialakított hatásterületen vizsgáljuk, hogy a hatások hol gyűrűznek az emberig. A kialakuló hatásterület szélein az összefüggő területhasználatok határáig bővítjük a figyelembe veendő területet. Esetleg további bővítési terület lehet az a térség, ahonnan az új beruházás látszik (pl. extrém esetben a beruházás elhanyagolható környezeti kibocsátásokkal jár, csak nem illeszkedik a táji környezetbe –csúnya–, akkor ez a hatásterület is meghatározóvá válhat). A teljes hatásterületet, az egyes lépésekben lehatárolt hatásterület egységek összegzésével kapjuk. A hatásláncok tovagyűrűző folyamata szerint a teljes hatásterület pontos feltárása gyakran szinte lehetetlen, mivel minél távolabbi hatásviselőben bekövetkezett változást kívánunk becsülni, annál bonyolultabb rendszer-összefüggéseket kell figyelembe venni. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egyes hatásláncok mentén a hatások a hatótényezőtől távolodva gyengülnek, míg mások, pl. akkumulációs mechanizmusok révén esetleg éppen felerősödnek. Ezért kell itt is becslésről beszélnünk. A kontroll környezet bemutatása Kontroll környezetnek nevezzük a hatásterületet a beruházás megvalósítása nélküli állapotban. Az elnevezés azt jelzi, hogy ez az állapot szolgál viszonyítási alapul a becsült változások megítélésénél. A kontroll környezet leírásánál természetesen azokra a mutatókra kell a hangsúlyt fektetni, melyeket a hatásfolyamatok érinteni fognak. A hatásfolyamat által sem közvetlenül sem közvetve nem érintett környezet állapotának leírása szükségtelen. A szignifikáns hatótényezők és hatásfolyamatok leírása A KHV gerince a hatásfolyamat, melynek kiinduló pontja a hatótényező, vagyis az a tevékenység vagy munkafázis, amely a környezetben változást okoz. A hatásfolyamatot alakítja a hatásterület állapota, érzékenysége és az elemek/rendszerek közötti kölcsönhatások. A teljes hatásfolyamat áttekintéséhez tehát a hatótényezők, a háttérhatások és a közvetlen és közvetett hatások egyidejű ismeretére van szükség. A tényleges hatásfolyamatok között akadhat olyan, amelynek következménye elhanyagolható. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a KHT-t készítő team kiválogassa vagy megjelölje a valóban döntő fontosságú, szignifikáns hatótényezőket és hatásfolyamatokat. (Ezek egy része már az EKHT során kiderülhet, más részük viszont csak a részletes tervek ismeretében határozható meg.)
121
A hatásfolyamatok jelentőségének megítélésénél fontos figyelembe venni a hatások bekövetkezésének idejét. A hatás jelentkezhet a hatótényezővel egyidőben (pl. gépjárművek légszennyezése) vagy akár évekkel utána (pl. vegetáció átalakulása). Lényeges szempont a hatás időtartama is. Felmerül az is, hogy vajon meddig állítható meg és fordítható vissza a folyamat. Értékelés A hatásfolyamat feltárása, illetve a közvetlen és közvetett hatásterületek meghatározása nyomán lehetőség nyílik a beruházás által a környezeti elemek állapotában okozott változások értékelésére. A KHV fontos lépése a leírt hatások minősítése. Számos ország gyakorlatában a hatásvizsgálatot végző team csak helyzetjelentést ad a várható következményekről. A döntéshozók ennek ismeretében lépnek. Hazai viszonylatban tapasztalataink szerint szinte megkövetelik a szakemberektől, hogy a becsült állapotváltozásokat értékeljék is. Ennek fő oka, hogy nincsenek általánosan elfogadott, kiérlelt környezeti prioritások, nincsen viszonyítási alapul szolgáló környezeti értékrend, másfelől a döntéshozók sok esetben –önhibájukon kívül– alulinformáltak, így szükségük van egy szakmai alapon sugallt döntésre. A KHV során az igényelt környezeti értékrendet a minősítést végző szakmai team fogalmazza meg és képviseli. A továbbiakban minden környezeti elemre/rendszerre és a teljes hatásterületre el kell végezni a beruházás megvalósítása következtében kialakuló új környezet és a kontroll környezet állapotának összehasonlítását. Itt az értékelés alapja a változás jellege, iránya és mértéke. Célszerű külön értékelni a környezeti elemek állapotában és azok használatában beállt változásokat, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ugyanaz a változás kétféle szempontból homlokegyenest más megítélésű is lehet. Az értékelési kritériumok: A hatás időbelisége: rövid hosszú A hatás térbelisége:
helyi regionális globális
A felhasznált információk pontossága: pontos közelítő 122
bizonytalan A várható változások mérséklési lehetősége: reverzibilis irreverzibilis Elveszett értékek pótolhatósága: helyettesíthető nem helyettesíthető A hatások minősítése: pozitív negatív közepes erős kritikus semleges Végül, de nem utolsó sorban az értékelés utolsó fázisa –ami talán egyben a legnehezebb is– annak megítélése, hogy az ember, mint az összes releváns hatás végső hatásviselője, hogyan éli meg e változásokat. Hogy hat egy beruházás számtalan egymást erősítő, vagy éppen kioltó következménye az emberre. Kétségtelen, hogy ennek az eldöntése egy tudományos vizsgálathoz mérten talán túlzottan sok szubjektív elemet tartalmaz. Sajnos azonban a kérdés nem kerülhető meg, az ember, az egyén szempontja nem hagyható ki a döntési folyamatból. Becslési módszerek leírása A vizsgálat során alkalmazott mérési és becslési módszerek befolyásolják az eredményt, ezért leírásuk tájékoztatásul szolgál és csökkenti a bizonytalanságot. A bizonytalanság leírása Ez is a kapott eredmények pontosítását szolgálja. A hatásbecslésnél óriási különbségek lehetnek egyes folyamatok lezajlására illetve eredményére vonatkozó előrejelzések tényleges bekövetkezésének valószínűségében. Ez a valószínűség erőteljesen módosítja egy-egy hatás megítélését, ezért ezek leírása elengedhetetlen. Módosító javaslatok Az előzetes KHT során többször felmerülhetnek nyitott kérdések, amelyek megoldására érdemes javaslatot tenni, mert itt még mód van a terv módosítására. Példaként, a javaslatok vonatkozhatnak a területigénybevételre; a technológia módosítására; a beruházás különböző területére kidolgozott alternatívák közül való választásra, stb. A környezeti elemek és rendszerek a környezeti hatásvizsgálat tárgyai, mint a kibocsátások okozta hatások elszenvedői. A hatások természetesen a környezetet érik, 123
ez azonban így elég nehezen megragadható, ezért szükség van egy ezt észszerűen felosztó logikai rendszerre. A KHV vizsgálati egységeinek rendszere az alábbi kívánalmaknak kell, hogy megfeleljen: A rendszer legyen egységes és konzisztens. Az eddigi gyakorlatban keveredtek a hatásviselők és a hatásfolyamat köztes elemei. Vizsgálat tárgya volt például a levegő (hatásviselő) és vele párhuzamosan a zaj is (valamely hatótényező következménye). Másrészt gyakran keveredtek az egyszerű környezeti elemek, a belőlük összeálló rendszerekkel, például az élővilág fogalmán belül. Az egységek teljes rendszert alkossanak, azaz a környezet minden összetevője és az ezekből álló szerveződések minden fontos szintje tárgya legyen a vizsgálatnak. A rendszer képes legyen kezelni a környezet összetettségéből adódó jelenségeket, ugyanakkor legyen mód az egységek világos szétválasztására.
7.5.1 Értékelés, minősítés Az értékelés első lépése mindig valamilyen összehasonlítás: hatótényezők összehasonlítása a kibocsátási (emissziós) normákkal; valamilyen környezeti elem megváltozott állapotának összehasonlítása a meglévő immissziós normákkal; a kontrollkörnyezeti állapot összehasonlítása a megváltozott környezetállapottal; a megváltozott környezetállapot összevetése a lakossági szempontokkal és törekvésekkel. A minősítési kategóriákat mindig két megközelítésben, elkülönítetten kell használni: az egyik egy természettudományos megközelítés, amikor az elem vagy rendszer belső tulajdonságaiból indulunk ki; a másik esetében a környezet egésze szempontjából betöltött helyéből indulunk ki. (Ökológiai, településkörnyezeti, egészségügyi megközelítés)
7.5.2 A bizonytalanság kockázata A hatástanulmányok kidolgozóinak a bizonytalanságok két körével kell számolni: azon tény következményével, hogy a hatások előrejelzése becslés, a becslések biztonsága eltérő; a tevékenységekkel kapcsolatos balesetek, haváriák köre, amelyek bekövetkezése bizonytalan. A kockázat egy nemkívánatos esemény bekövetkezésének valószínűsége és ennek emberi vetülete. Maga a KHT is bizonyos mértékben kockázatelemzésnek tekinthető, hiszen bizonytalan eseményekre tartalmaz előrejelzéseket.
124
Az ipari balesetekkel kapcsolatos kérdésekkel a már 1982-ben kiadott EK (82/501/ EEC Seveso Directiva) irányelvek foglalkoznak. Az irányelvek részletesen foglalkoznak a különböző minősítési szempontok alapján kiemelt, erősen mérgezőegyéb mérgező-, tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal. A hatásvizsgálatban a felsorolt veszélyes anyagokkal mindenképpen külön kell foglalkozni (pl. szállítási, tárolási, biztonságtechnikai várható haváriák és üzemzavarok esetén szétterjedő anyagok ártalmatlanítási kérdéseivel).
7.5.3 Társadalmi – gazdasági hatások A hatásvizsgálatban azokat a társadalmi, gazdasági hatásokat kell elemezni, amelyeket a környezetállapot változása okoz. A káros hatások megjelenési formái: a megváltozott környezetállapot miatt az adott környezeti elem felhasználói csak többletköltségek árán tudják használatukat fenntartani; a megváltozott környezetállapot okozta követelmények nem kezelhetők többletráfordítással, így a felhasználó eddigi haszna csökken. (elmaradt haszon); az az eset, amikor egy készlet mennyisége csökken, vagy minősége rosszabbodik. (pl. egy ivóvízbázisul szolgáló felszín alatti víz elszennyeződik). A környezet állapotában bekövetkező változások hatásainak kiküszöbölése, a környezet állapotának megőrzése, az esetlegesen kieső termékek pótlása, a folyamatos ártalmatlanítások mind többletköltségeket eredményeznek, amelyeket a hatástanulmányok készítőinek és a döntéshozóknak súlyozottan figyelembe kell venni. A társadalmi hatások közül szerepeltetni kell, és meg kell jeleníteni a vizsgált tevékenység hatását: a társadalom erőforrásaira (a föld, a víz, a táj, az élővilág); az érintett társadalmi csoportok egészségügyi állapotára; az elmaradt haszon begyűrűző következményeire; az érintett lakosság életmódjára, életvitelére.
7.6 Döntés és a nyilvánosság Az elkészült részletes környezettanulmányt a beruházó benyújtja a területileg illetékes hatósághoz, értékelésre. A hatóság ellenőrzi, hogy a tanulmány megfelel-e a formai és a szakmai követelményeknek. Megfelelés esetén meg lehet tartani az érintettek bevo-
125
nását szolgáló közmeghallgatást a tevékenység ügyében. A közmeghallgatáshoz közérthető összefoglalót kell készíteni. A közérthető összefoglalónak tartalmaznia kell: a tevékenység bemutatását; az állapotváltozások leírását; hatások értékelését; a várható életminőségi és életmódbeli változásokat; a tervezett környezetvédelmi intézkedéseket. A közmeghallgatás szabályait a Környezetvédelmi Törvény tartalmazza. A törvény alapján: a közérthető összefoglaló anyagát az érintett önkormányzatnak a lakosság számára betekintésre hozzáférhetővé kell tenni; a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek kötelessége a benyújtott környezeti hatástanulmányról nyilvános tárgyalást, közmeghallgatást tartani. A lakosság mozgósítása a közmeghallgatásra, a helyiségbiztosítás önkormányzati feladat; a meghallgatás időpontját közzé kell tenni. Legalább harminc nappal az esemény előtt. Ez idő alatt az érintetteknek észrevételeket lehet benyújtani az önkormányzathoz és a Környezetvédelmi Felügyelőséghez; az érintettek körét a törvény határozza meg; nagy horderejű beruházásoknál –atomerőmű, vízi erőmű– az érintettek köre az ország egész lakossága; regionális vagy helyi beruházásoknál általában az érintettek körét a hatásterületen élő lakosság alkotja. A közmeghallgatáson az elkészült anyagról elhangzó lakossági vélemények általában sokrétűek, színesek, szerteágazóak, ezért, komoly, a tárgyalás levezetésében jártas szakember tudja azokat a véleményeket kiszűrni, amelyeket a hatóságnak érdemes figyelembe venni. Lehetséges lakossági vélemények az előterjesztett anyagról: a lakosság egyetért a hatásvizsgálat eredményeivel; a lakosság sem tartalmilag, sem az információk mennyiségét illetően nem fogadja el a KHT-t. Ilyen esetben felmerülhet a tanulmány teljes átdolgozása, vagy kiegészítések, módosítások, egyeztetések sorozatával lehet kedvező eredményt elérni. A lakosság észrevételeinek feldolgozott formában meg kell jelennie a hatástanulmány végleges alakjában és a hatósági döntések indoklásánál, még akkor is, ha a hatóság az
126
érintettek véleményével ellentétes döntést hoz. A döntés eredményéről az érintetteket tájékoztatni kell. A KT végrehajtási rendelete értelmében a felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adhatja vissza, ha a közölt információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak. A hatósági döntés a környezetvédelmi engedély kiadását vagy a tevékenység elutasítását jelenti. A felügyelőség a kérelmezőt elutasíthatja, ha: a tevékenység nem felel meg a hatályos jogszabályoknak; a három környezeti rendszer valamelyike károsodik a hatások miatt; a tevékenység akadályozza a meglévő tájhasználókat vagy nem illeszthető azokba; az elővigyázatosság elve alapján, amikor a tevékenység hatásainak bizonytalansága vagy a haváriák okozta kockázatok túl nagyok; a fentiek miatt túl nagyok az egészségügyi kockázatok. Az engedély megadását minden esetben el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása ellentétes: a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotokkal; a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeivel. Az engedélyt megadó vagy a kérelmet elutasító döntés indoklásának tartalmaznia kell azokat a konkrét minősítéseket, amelyekre a döntés épül. A hatóságnak joga van az engedély visszavonására, ha: a kérelmező a hatásvizsgálatban ismertetett tervtől tevékenységileg lényegesen eltér; a kérelmező nem tartja be az engedélyben megfogalmazott környezetvédelmi feltételeket.
127
8. Felhasznált és ajánlott irodalom Magyar E.; Tombácz E.; Szilágyi P.: Hatásvizsgálat, felülvizsgálat, Környezetvédelmi kiskönyvtár, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1997) Wood, C.: Environmental Impact Assessment, A Comparative Review, Longman Sientific & Technical (1995) Glasson, J.; Therivel, R.; Chadwick, A.: Introduction to Environmental Impact Assessment, UCL Press (1994) Canter, L. W.: Environmental Impact assessment, Mc Graw-Hill, Inc. (1996) Cserey, B.: Fejlesztések környezeti hatásvizsgálata, Budapest (1994) Hatásvizsgálat, felülvizsgálat (Szerk.: Bándi Gyula); Környezetvédelmi kiskönyvtár 4.; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest (1997) Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék munkatársai által végzett KHV-ok dokumentációi
128
Ellenőrző kérdések témakörei 1.
A környezeti hatásvizsgálat –a továbbiakban KHV– fogalma és tartalmi összefüggései.
2.
A KHV-ok kialakulásának körülményei, fejlődése, helye a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében.
3.
A KHV területei: új létesítmények (beruházások), törvények, rendeletek, nemzetközi egyezmények, területfejlesztések várható környezeti hatásainak vizsgálata.
4.
A KHV jogi szabályozásának nemzetközi és hazai gyakorlata, várható fejlesztési irányai.
5.
A környezeti hatásvizsgálat megvalósításának lépései: hatótényezők, hatások, hatásfolyamatok feltárása, a hatásterület feltérképezése, a környezetállapot leírása, az állapotváltozások értékelése.
6.
A KHV-nál alkalmazott módszerek: ellenőrzőjegyzékek, mátrixok, kvantitatív módszerek, térképfedvények, amelyek összehasonlító értékelésekre is felhasználhatóak.
7.
A KHV-i eljárás folyamatának mozzanatai: előkészítő–tanulmánykészítő– áttekintő értékelő–eredményérvényesítő fázis.
8.
A KHV-ban részt vevők: megrendelők, a hatástanulmány készítői, döntéshozó hatóság, érintettek.
9.
A KHV végrehajtásának szakaszai az 1995. évi LIII. törvény és a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján 9.1. Előzetes környezeti hatástanulmány tartalmi elemei: a tevékenység és várható környezeti hatásai ismertetése, az érintettek (közvélemény) és hatósági észrevételekre intézkedési terv elkészítése. 9.2. Részletes környezeti hatástanulmány tartalmi elemei: az előzetes környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos hatósági döntés (határozat) figyelembevételével a várható környezeti hatások részletes értékelése, bizonytalansági kockázat, a társadalmi – gazdasági hatások bemutatása.
129
