DR. RADVÁNYI TAMÁS 1. Globális nyelv-e az angol?

DR. RADVÁNYI TAMÁS1

Globális nyelv-e az angol?

Szinopszis Mi a globalitás? Mi a világnyelv? Világnyelvek – nemzetközi nyelvek. Univerzális nyelvek. Mesterséges nyelvek. Egymást kizáró irányzatok-e a törekvések a „globális” megértésre és a helyi (nemzeti!) nyelvek megırzésének igénye? Igaz-e, hogy a kultúra nyelvspecifikus? Mit jelent (jelent-e valamit?) a „Global English” kifejezés? (Többféle – sok kis – angol? Nem anyanyelvőek angolja? Világmérető „Pidgin” English?) Miért alkalmas – tényleg alkalmas? – az angol a nemzetközi érintkezésre? Az angol nyelv terjedése. A brit világbirodalom és az USA gazdasági potenciálja. Az angol nyelv hegemóniája? Hol jelentkezik az angol „egyeduralom”? Informatika (az internet!), üzleti élet, repülés, nemzetközi politika (beleértve a katonai kapcsolatokat), tudomány (elsısorban a természettudományok), popzene, hol nem? A „Hunglish” felbukkanása és elıretörése. Kell-e (lehet-e) tenni valamit a magyar nyelvben is elburjánzó angol kifejezések, angolos szerkezetek ellen? Ezekre a kérdésekre határozott választ adni ugyan nem fogunk ebben a dolgozatban, de megkíséreljük a kérdéseket körüljárni.

1

BGF Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kar Idegennyelvi Tanszék, fıiskolai tanár.

271

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2001

Globalitás A nyelvek az embereket nem közelebb hozzák egymáshoz, hanem inkább elválasztják egymástól. Anonym Elgondolkodhatunk dolgozatom címének elsı szaván: globális. Divatszó. Úgy tőnik, a korszerőség igényének legcsekélyebb fokán megfelelni szándékozó közéleti vagy tudományos publikáció sem nélkülözheti. Íme néhány kifejezés a találomra kinyitott hírlapokból: globális fenyegetés, globális háború, globális igények, globális kihívások, globális világrend (vajon nem pleonazmus-e ez utóbbi kifejezés, hiszen lehet-e más is a világrend mint globális?). Persze, ez érthetı: az összeszőkült glóbuszon hirtelen minden világméretővé vált. Petıfi – aki történelmi méretekben „tegnap” élt – még gyalog járt-kelt az országban, és egy napig tartott, míg Gödöllırıl Pestre ért. Nagyszüleink idejében világlátott embernek számított, aki Párizsig eljutott. Gyermekkorom „világvevı” rádiói néhány száz kilométeres távolságból vették a mősorokat. Ma nap mint nap térülünk-fordulunk Budapest és Zalaegerszeg között, egy fél nap alatt Amerikába is elérhetünk, és telefonon, vagy az interneten „real time” beszélgetéseket folytathatunk Ausztráliában élı barátunkkal. Jogos tehát a globalitásról beszélni, akkor is, ha – mint nyelvész –sajnálom, hogy háttérbe szorultak miatta az olyan szavak, mint pl. világmérető, nemzetközi, egyetemes, átfogó stb.

Világnyelvek Isten a sok nyelvet büntetésként rótta az emberiségre. Anonym Tudjuk, hogy sok nyelv van a világon, bár azt, hogy pontosan mennyi, senki nem tudja megmondani. Egyetemista koromban még 3500 nyelvrıl hallottunk professzorainktól, ma egy internetes lista több mint 6000 nyelvet tart nyilván. Megszaporodtak volna a nyelvek, mikor közben nyelvek kihalásáról hallunk? Valószínőleg inkább az a helyzet, hogy egyre több nyelvrıl tudunk, és egyre inkább vagyunk hajlamosak arra, hogy korábban egy nyelvnek tekintett dialektusokat külön nyelvnek tekintsünk. (Pl. azt, amit korábban szerbhorvát nyelvnek tekintettünk ma külön szerb és horvát nyelvnek tartjuk.) Ugyanakkor, amikor azt mondjuk, hogy minden nyelv egyformán fontos, és egyformán alkalmas a kommunikációra, kétségtelen, hogy „az egyenlık között is vannak egyenlıbbek”. Van egy ilyen kifejezés, hogy „világnyelv”, és ez feltehetıen azt jelenti, hogy a világon sokfelé beszélik. Tréfásan szoktuk még a magyarra is vonatkoztatni, amikor a világ valamelyik eldugott sarkában találkozunk magyarul beszélıvel. („Hja, a magyar egy világnyelv!”) Vajon melyek a világnyelvek? Bizonyára a „nagy nyelvek” között kell keresnünk. De melyek a nagy nyelvek? A hazai nyelvoktatói zsargonban ilyenek pl. az angol, német, francia vagy orosz, de a spanyol és különösen a portugál „kisnyelveknek” számítanak. Ez a felosztás a hazánkban az adott nyelvet

272

RADVÁNYI TAMÁS: GLOBÁLIS NYELV-E AZ ANGOL?

tanulók száma alapján alakult ki. Nézzük azonban, milyen a nyelvek elterjedtsége a világon. Hátha ez hozzásegít a világnyelv fogalmának meghatározásához. 1. táblázat A világ legnagyobb nyelvei (millió fı) Nyelv

Elsı nyelvként beszélık száma

1.

Kínai (mandarin)

1000

2.

Angol

350

3.

Spanyol

250

4.

Hindi

200

5.

Arab

150

6.

Bengáli

150

7.

Orosz

150

8.

Portugál

135

9.

Japán

120

10.

Német

100 2. táblázat A világ legnagyobb nyelvei (millió fı)

Nyelv

Elsı nyelvként beszélik

Elsı és második nyelvként beszélik

1.

Mandarin

885

–

2.

Angol

322

470

3.

Spanyol

266

362

4.

Bengáli

189

196

5.

Hindi

182

418

6.

Orosz

170

288

7.

Portugál

170

182

8.

Japán

125

–

9.

Német

98

121

Wu

77

–

10.

Van néhány meglepı dolog a fenti táblázatokban. 1. Elıször is, hogy nemcsak a számok, hanem a nyelvek sorrendje is különbözik. Ez tulajdonképpen természetes is lehetne, ha a különbség azon alapulna, hogy „idıközben” megváltozott az adott nyelveket beszélık száma. Mik a források? Az 1. táblázat DAVID CRYSTAL The Cambridge Encyclopedia of Language (1997). A 2. táblázat forrása az Ethnologue (1997. október 21.). Nyilvánvaló te-

273


hát, hogy nem annyira az idıbeli eltérés, hanem a rangsorolás szempontjainak a különbözısége okozza az eltérést. Az 1. táblázat ugyanis két nagy „nyelvet”, az arabot és a kínait egységesnek vesz, egynek számítja; a második külön nyelvként tartja számon az egyes arab nyelvet, így az arab nyelv feloszlik egyiptomira (43 millió), algériaira (22 millió), marokkóira (20 millió), és a többi arabnyelvő országban használt dialektusra (szíriai, szaúd-arábiai, iraki stb.) s ezzel kimarad az elsı 10 nyelv klubjából. 2. Figyelemreméltó az adatok bizonytalansága. Ennek igen sok oka van, ennek részletezése túl messzire vezetne, tekintsük a számokat becslésnek, a mi szempontunkból ez tökéletesen megfelelı. A 3. táblázat a becslés jelleget még inkább aláhúzza. 3. táblázat Az elsı nyelvként használt nyelveket beszélık száma Nyelv

Elsı nyelvként beszélık száma

1.

Mandarin kínai

726

2.

Angol

427

3.

Spanyol

266

4.

Hindi

182

5.

Arab

181

6.

Portugál

165

7.

Bengáli

162

8.

Orosz

158

9.

Japán

124

10.

Német

121

3. Meglepı a kínai nyelvet beszélık hihetetlenül nagy száma. Vegyük tekintetbe azt is, hogy a két táblázatból úgy tőnik, hogy a Kínán kívül beszélt kínai nem is szerepel a táblázatokban. 4. Érdekes, hogy – a várakozással ellentétben – a francia nem szerepel a toplistán. (70 millió beszélıjével azonban az elsı 15-ben mindenképpen benne van.) Adnak-e a táblázatok feleletet arra, hogy melyek a világnyelvek? Felmerül a kérdés, vajon világnyelvnek, nevezhetjük-e pl. a wu, bengáli vagy hindu nyelvet azon az alapon, hogy a 10 leggyakoribb nyelv között szerepelnek? És a jávait, koreait, telugut, vietnamit, maratit és tamilt, amelyeket mind több mint 60 millióan beszélnek? (A magyar a maga 15 millió beszélıjével az 57-63. helyet foglalja el holtversenyben a siraiki északkeleti tai, asszám, cebuano, levantei arab és tagalog nyelvekkel.) Nem kellene-e figyelembe venni azt, hogy második nyelvként melyek a leggyakoribb nyelvek, vagy azt, hogy hány országban használják hivatalos nyelvként? Ha az adott nyelvet hivatalos nyelvként beszélıket vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy az angol nyelv foglalja el az elsı helyet (4. táblázat). Érdekes azonban, hogy ezzel viszont a német nyelv maradt le, amit mi, különösen itt KözépKelet-Európában nem tartunk egészen helyénvalónak. Ugyanakkor a listán maradt

274


a hindu és a bengáli nyelv, amelyet olyan országban beszélnek – Indiában –, ahol egyébként még mindig az angol a második hivatalos nyelv. Ha viszont ennyire kényünk-kedvünk szerint változtatgatunk a játékszabályokon, – úgy tőnik – elég önkényessé válik, mit nevezünk világnyelvnek, s kérdésessé válik, van-e egyáltalán értelme a szónak. Az igazság az, hogy a nyelvészek már nem is igen használják ezt a kifejezést. Ez természetesen mit sem változtat azon a tényen, hogy az angolt 350-1400 millió ember beszéli elsı, ill. „hivatalos” nyelvként, és így – talán – globális nyelvnek lehetne nevezni. 4. táblázat A hivatalos nyelvként használt nyelveket beszélık száma Nyelv

Hivatalos nyelvként használják

1.

Angol

1 400

2.

Kínai

1 000

3.

Hindi

700

4.

Spanyol

280

5.

Orosz

270

6.

Francia

220

7.

Arab

170

8.

Portugál

160

9.

Maláj

160

Bengáli

150

10.

Globális angol Nem tudom, ki használta elıször a „globális angol” (global English) kifejezést. Abban biztos vagyok, hogy nem túl régi a kifejezés. Azt sem tudom, hogy pontosan mit jelent, de legalább két jelentését tudom kínálni: Global English: 1. Az angol nyelv, amelyet a világon (úgyszólván) mindenhol beszélnek; (itt a globális szó epitheton ornans, díszítı jelzı a jelzett fınév jelentését nem szőkíti); 2. Az a speciális angol nyelv, ami kialakult az elıbbiek következményeképpen. Eszerint lenne „igazi” angol (mint amilyet pl. Angliában, az USA-ban vagy Ausztráliában beszélnek), és a „global English”, amelyet az emberek más országokban használnak, abban a (tév)hitben, hogy angolul beszélnek. Ezek szerint a „global English” ugyanolyan „új angol nyelv”, mint a „Continental English”, amely kifejezést idınként szintén hallani/olvasni lehet a szárazföldi Európában használt angolra vonatkoztatva. A „global English” – ha van ilyen – egyszerőbb, „közérthetıbb” és mentes azoktól a kétértelmőségektıl és bonyodalmaktól, amelyek a „rendes” angolt jellemzik. Ebben az értelemben tkp. az „igazi” angoltól különbözı nyelvrıl volna szó, csak az a kérdés, hogy van-e ilyen. A nyelvészek még eddig nem ismerték el, és nem is írták le.

275


Közvetítı nyelvek Az emberiségnek egy nyelvet kellene beszélnie, de legalább kellene egy nyelv, amelyet mindenki beszél. Anonym Vagy lehetséges, hogy „global English” nincs is, a kifejezés csupán azt jelzi, hogy az angolt mint közvetítı nyelvet használjuk a világ nagy részén? Ilyen tekintetben az angol nyelv szerepe nem új, hiszen számtalan közvetítı nyelvet ismerünk a történelembıl. Ilyen szerepet játszottak az ókorban az akkád, az arám, és a görög, az újkorban pedig a latin. A latin szerepe a tudomány világában úgyszólván csak „tegnap” szorult háttérbe: a kórházi zárójelentésekben még ott van, de az orvosi szakirodalomban is már az angol vette át az uralmat. Az újkorban kialakult nemzetközi kereskedelem alakította ki a pidgin és a kreol nyelveket. Ezek a nyelvek valamely (gyarmatositó) európai (angol, francia, spanyol, holland vagy portugál) nyelv alapján kialakult kommunikációs rendszerek. (A pidgin valódi közvetítı nyelv, a kreol már egy közösség anyanyelvévé vált.) A nyelvészek több mint 100, fıként délkeletázsiai, afrikai és dél-amerikai pidgin és kreol nyelvet sorolnak fel. Lehetséges, hogy a globális angol egy világmérető Pidgin-English lenne? Aligha, hiszen a pidgin típusú nyelvek két vagy több nyelv keverékébıl alakulnak ki.

Az angol nyelv térhódítása A legnagyobb európai nyelvek beszélıinek száma Amerika felfedezése óta – részben JESPERSEN számítása alapján – az 5. táblázatban látható módon alakult. 5. táblázat Nyelvek beszéltségének változása (millió fı) Év

Angol

Spanyol

Orosz

Német

Francia

Olasz

1500

4–5

8–9

3

10

10 – 12

9 – 10

1600

6

8–9

3

10

14

9 – 10

1700

8–9

8–9

3 – 15

10

20

9 – 11

1800

20 – 40

26

25 – 30

30 – 33

27 – 31

10 – 11

1900

120

44 – 85

70 – 80

75 – 80

45 – 52

14 – 15

2000

350

266

160 – 180

91 – 120

72

40

Az angol nyelv elıretörésének csak egyik jele az, hogy földrajzilag is elterjedt, s az eredetileg csak a brit szigeteken beszélt nyelv a világ sok nagy országa (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) lakosainak lett az anyanyelve, és sok kisebbnagyobb országnak is hivatalos vagy elsı nyelve lett.1

1 Ismeretes a tréfás mondás, miszerint Svájcban a négy hivatalos nyelv (német, francia, olasz és rétoromán) közül igazán csak kettıt beszélnek általánosan és ez az angol.

276


Mindenki számára világos, hogy az angol nyelv térhódítása történelmi okokra vezethetı vissza. Ahogy a brit világbirodalom földrajzilag terjedt, vele együtt terjedt a nyelv is. Majd a gazdasági, pénzügyi és üzleti hatalommal együtt járt a befolyás növekedése a nemzetközi politika, a tudomány, a kultúra, a közlekedés (repülés) terén, vagyis gyakorlatilag az élet minden területén. De mindez korántsem az angol nyelv érdeme! Igazság szerint az angol nyelvnek számos olyan jellemzıje van, ami nehezíti (vagy nehezíthetné) elterjedését. Ilyen elsısorban a helyesírása. Közismert példa erre a ough graféma (betősor) különbözı fonéma-megfelelése a through, thought, though, tough, bough, hiccough, trough, thorough szavakban. De azt hiszem, a helyesírás okozta gondokra mindannyian számos példát tudunk hozni. De nem mondható egyszerőnek az angol fonológiai rendszer sem. 12 monoftongusa, 8 diftongusa (összesen 20 magánhangzója), jellegzetes hangsúlyozási és intonációs rendszere nem teszik könnyővé a nyelv elsajátítását. Az a tény, hogy alapszókincse rövid szavakból áll (a „hosszú szó” kifejezést sokszor „idegen szó” jelentésben használják) éppen annyira tekinthetı hátránynak, mint elınynek. A nyelvtanulót mindenesetre gyakran zavarja, hogy minimális hangtani eltérés teljesen más jelentést eredményez: bit, beat, bet, bat, but, boot, bite, és hasonló, csak egy hangban különbözı hangsorok nem egyértelmően teszik könnyővé a szavak megtanulását. De az információelmélet szakemberei elıtt is ismeretes, hogy a redundancia, amely sok szótárban a feleslegesség szinonimájaként inkább negatív jelentéső, a jelentésátvitelt sokszor megkönnyíti, mivel egyes jelek hibás átvitele esetén is a szándékolt jelentés könnyebben azonosítható. Egyszerőbben szólva: a rövidebb szavakat hamarabb félreérthetjük, mint a hosszabbakat. Minden angol nyelvtanuló találkozott már azzal a problémával is, hogy „minden szót ért a szövegben, az egész mondat mégis érthetetlen”. Az angol nyelv ugyanis bıvelkedik a sajátos angolos kifejezésekben, ahogy ezt (fıként régebben) nevezték „anglicizmusokban”, vagy ahogy angolosan nevezik idiómákban. Egyes szavak, egymással kapcsolatba lépve, megváltoztatják alapjelentésüket, és valamilyen más jelentést öltenek fel. Olyan ez, mint amikor két gáz, pl. a hidrogén és oxigén vegyületet alkotva vízzé változik. A jelenség minden nyelvben ismert, gondoljunk arra, hogy a magyarban az igekötı mennyire megváltoztatja az ige alapjelentését pl. a kicsinál, becsinál, felcsinál szavak esetében. Az angolban könnyő példákat találni az idiómákra; most anélkül, hogy részletes elemzésbe bocsátkoznék, csak néhány példára szorítkozom: Peter is very difficult to put up with. (Kijönni vele.) He was brought up abroad. (Nevelkedett.) Their troops are being held in check. (Visszatartották.) We must bring home to everyone the dangers of playing with fire. (Megértetnünk) The dog and I always went halves. (Mindent megfeleztünk.) Nem hiszem, hogy lenne olyan nyelvész, aki a nyelveket nehézségi fokok szerint merné rangsorolni. Ezt nem is lehet megtenni. A magyart például nehéz nyelvnek szokták tekinteni, mi mégis a legkönnyebbnek tartjuk. Ha mégis felállna egy szigorú független bizottság annak eldöntésére, hogy melyik nyelv alkalmas nemzetközi kommunikációra, az angolt feltehetıen nagyon lepontoznák. De hát ilyen bizottság nem állt fel, az angolt meg igen széles körben használják a nemzetközi érintkezés nyelveként.

277


Hunglish és társai Az angolt második nyelvként is több tízmillió ember beszéli, sıt akarvaakaratlan nagy hatást gyakorol más nyelvekre is. A franciában, a németben, az oroszban (és természetesen a magyarban is) az utóbbi egy-két évtizedben hihetetlen mértékben szaporodtak el az angol eredető szavak. A számítástechnika (fájl, floppy, hardver, szoftver, input, output stb.) az üzleti élet (cash-flow, marketing, menedzsment, project, hedging, swap-ügylet, controlling1 stb.), a sport, zene, közlekedés, sıt a mindennapi élet (bacon, fitness, grape-fruit, hot-dog, ice-tea, jogging, ticket stb.) területén szinte észrevétlen lopakodnak be nyelvünkbe az angol szavak. A NATO-csatlakozás pedig feltehetıen a katonai nyelvbe is behozza az angol szókincset. Hogy mit lehet ez ellen tenni (meggyızés, rábeszélés, rádióés tévémősorok, nyelvtörvény), nem tudom. Küzdelmünkben nem vagyunk egyedül, mert pl. a franciák is erıteljesen küzdenek az angol nyelv nyomulása ellen, némi eredménnyel, és sok kudarccal. A kór azonban alattomosan is terjed, nemcsak olyan tetten érhetı területen, mint az idegen szavak beszivárgása. Viszonylag kevesebb figyelmet kap az2, hogy – feltehetıen a sok felületes fordítás következtében – magyar szavaink jelentése is megváltozik. Példa erre az ellenıriz az ilyen típusú mondatokban: Az ország délkeleti tartományait a felkelık ellenırzik. (Ez a magyar szó új és szokatlan jelentése az angol control hatására, korábban azt mondták volna, hogy megszállták, fennhatóságuk alá vonták, elfoglalták.) Hasonló divatszó lett az esély (chance): pl. esélye sem volt a túlélésre. (Reménye sem volt rá, hogy életben marad, – mondtuk volna korábban.) Vagy vegyük a másik divatszót: kihívás (challenge), amelyet nemcsak összecsapásra való felhívás értelemben használunk (mint eredetileg), hanem megpróbáltatás, erıpróba, feladat, akadály stb. értelemben. Példák: A megrendelés nagy kihívást (feladatot, megtiszteltetést) jelentett cégünknek. Az idısebbek életében is megszaporodtak az egzisztenciális kihívások (gondok, problémák). Figyelmes nyelvészek még mondatszerkesztési divatokban is az angol nyelv hatását vélik felfedezni, erre azonban itt nem térünk ki. Száz évvel ezelıtt, sıt még ötven évvel ezelıtt is a magyar nyelvet a német nyelv hatásaitól féltettük és üldöztük a „germanizmusokat”. Germanizmuson a magyarba beszőrıdı német szavakat, tükörfordításokat, nyelvi fordulatokat és szerkezeteket értettük. (Érdekes, hogy az anglicizmus szónak nem volt hasonló jelentése, ezen csak a jellegzetesen angolos kifejezéseket értettük.) A franciák franglais-nak nevezik az angol eredető szavakkal tőzdelt francia nyelvet. A hasonló felépítéső hunglish szót inkább a magyaros angolra használják, tehát arra a nyelvre, amit mi használunk, ha angolul beszélünk, de nem alakult még ki szavunk arra a jelenségre, ahogy az angol szavak és kifejezések nyomulnak elıre anyanyelvünkben.

1 Ez „ál-angol” szó, mint tudjuk, az angolban nem használatos a magyarban ismert jelentésben. 2 Lásd Tótfalusi István cikkét.

278


Univerzális kommunikációs rendszerek Már igen régen megszületett az igény arra, hogy az emberek az anyanyelvtıl független kommunikációs rendszert használjanak. S bár senki nem tagadja az oralitás primátusát, érdekes módon mégis elıször grafikai jelek segítségével próbálkoztak. Az írás ugyanis képi jelekkel kezdıdött, s a képek nyelvtıl független jelek. Így alakult ki a az egyiptomi hieroglifák rendszere, amely ideogramokból – azaz fogalmakat (szavakat) reprezentáló szimbólumokból – fejlıdött hangokat jelölı betőkké, és a kínai írás, amely még ma is ezen az elven mőködik, s így teszi lehetıvé, hogy az egymástól annyira eltérı kínai dialektust használók megérthessék egymást. De az ilyen jelek ismeretesek a mindennapi életünkbıl is. Nézzük, milyen típusai ismeretesek mindennapi életünkben. • Számjegyek és egyéb matematikai jelek. • Piktogramok (amelyek pl. a repülıtereken igazítanak el bennünket). • Közúti jelzıtáblák. Ezek megtanulása ugyan némi tanulást igényel, de nagyban egyszerősíti mindennapi életünket. Gondoljunk csak arra, hogy milyen nehéz lenne pl. Franciaországban egy ilyen táblát hirtelen értelmeznünk: a jól ismert „Kettıs útkanyarulat” figyelmezetı tábla helyett.

Lehet, hogy ez viccnek hangzott, de emlékeztetek arra, hogy az Egyesült Államokban a világ nagy részén használatos „Behajtani tilos” tábla helyett ezt használják: • Egyéb, közismert jelek: pl. ☺ ✓ ✝ ♥

Univerzális nyelvek, mesterséges nyelvek, mőnyelvek Ha vannak gondolkodásunkban közös elemek – így hangzik a logikus gondolatmenet – nyilván ezeket egy átfogó rendszerben is meg lehet jeleníteni, egy mindenre kiterjedı pazigrafikus jelrendszerben. Erre számos kísérlet történt, pl. LEIBNIZ is szerkesztett egy grafikus alakzatokra épülı rendszert. LEIBNIZ elıtt már DESCARTES is foglalkozott egy univerzális nyelv megalkotásával. İk a fogalmak rendszerezése alapján akartak egy egyetemes jelrendszert kialakítani. Egy JOHANN BECHER nevő német tudós 1661-ben egy gyakorlatiasabb rendszerre gondolt: szótárában egyszerően megszámozta a szavakat, és így a fogalmakat számjegyekkel helyettesítette, amelyeket (többnyelvő szótár esetén) más nyelven is értelmezni lehetett. Az, aki abból az alapgondolatból indul ki, hogy a fogalmak univerzális rendszert alkotnak, – s a természetes nyelvek ennek a tökéletlen le-

279


képezései, – s ezt a matematikai precizitással leírt univerzális fogalomrendszert akár grafikai jelek, akár számjegyek, akár betőkombinációk segítségével akartja egyetemes kommunikációs rendszerben megjeleníteni, tulajdonképpen egy a priori mőnyelvet próbál megalkotni. Évszázadok sikertelen kísérletei azt a gyanút keltik, hogy ilyen típusú funkcionálni képes mőnyelvet valószínőleg nem is lehet megalkotni. Elsısorban azért, mert a nyelv nemcsak fogalmak szekvenciájából áll, másodsorban az a pripori fogalomrendszer megalkotása sem olyan egyszerő feladat. Az a posteriori mőnyelvek (mesterséges nyelvek) a természetes (fıként a nyugat-európai) nyelvek szókincsére és nyelvtanára épülnek. Az alkotók alapgondolata az, hogy a nemzetközi érintkezés nyelveként a világ közössége szívesebben fogad el majd el egy olyan nyelvet, melynek nincsenek nemzeti kötıdései, s amely könnyen megtanulható, nyelvtana egyszerő, lehetıleg nem ismer kivételeket, szókincse pedig a legismertebb, vagy legkönnyebben megtanulható szavakra alapul. Az elsı ilyen nyelv a fıként német és angol szavakra épülı volapük volt, amelyet JOHANN SCHLEIER szerkesztett 1880-ban. Nemsokára megjelent nagy vetélytársa, a ZAMENHOF által megalkotott eszperantó, amelynek még ma is hatalmas tábora van. De a 20. században is számos mőnyelv született: az ido (1907), az occidental (1922), az interglossa (1943), és az interlingua (1951), hogy csak a legismertebbeket említsem.1 A mőnyelv vagy mesterséges nyelv kifejezést a nyelvészek a természetes nyelvektıl való megkülönböztetésre használják, és nincs lekicsinylı értelme. Az eszperantisták azonban nyelvüket inkább segédnyelvnek vagy nemzetközi nyelvnek szeretik nevezni. Van-e sikere az eszperantónak? Kétségtelen, hogy híveinek tábora igen jelentıs. Tudósok, politikusok, nyelvész szakemberek állnak ki mellette. Nincsenek pontos adatok arról, hányan beszélnek eszperantóul, a becslések 1 és 15 millió között mozognak. Az eszperantisták szervezetei, egyesületei a világ majdnem minden részén megtalálhatók, folyóirataik és rádióadásaik vannak, irodalmuk van, a nyelvet egyes iskolákban is tanítják, sıt vannak lelkes eszperantisták is, akik otthon is eszperantóul beszélnek, hogy gyermekeik anyanyelve az eszperantó legyen. Az is kétségtelen azonban, hogy több mint száz év alatt nem sikerült elérnie, hogy a világ nemzetközi nyelvévé váljon. Annak ellenére, hogy közel egymillió aláíró kérte az ENSZ-et, hogy vegyék fel hivatalos nyelvként, a javaslatot nem fogadták el. Az eszperantónak nemcsak az anglofón közösség az ellenzıje, hanem a rivális mőnyelvek is. Az, hogy egy nyelv egyszerően elsajátítható és logikus, kétségtelenül nagy elıny, de paradox módon vonzerejébıl is elvehet. Egy nyelv nemcsak munkaeszköz, nem pusztán ésszerő megfontolások teszik vonzóvá. Egy nyelv élı entitás, kulturális, társadalmi és esztétikai jelenség, egyénisége és charme-ja van. Az angol nyelvhez hozzátartozik a puding és a golf, a franciához a calvados és a parfüm, a magyarhoz a paprika és a csárdás. Minden nyelv – éppen sajátosságai, paradox módon talán szabálytalanságai miatt is – szép, használata 1 A C. K. Ogden által 1930-ban kitalált Basic English nem tartozik az a posteriori mesterséges nyelvek csoportjába, amennyiben ez a természetes angol nyelv 850 szavas változata. Az ötlet bármennyire is vonzónak tőnik, mégsem terjedt el a használata, mert kiderült, hogy sokszor nehezebb limitált szókészlettel kifejezni magunkat, mint egy-egy új szót megtanulni. Érdekes megjegyezni, hogy a ’Basic’ szó a British American Scientific International Commercial kezdıbetőibıl szerkesztett szellemes akroníma.

280


esztétikai élményt is nyújt. Számomra nincs csúnya nyelv, még a német sem az, a cseh pedig egyszerően gyönyörő. A mesterséges nyelveknek éppen annyira hátránya, mint elınye az, hogy nincsenek anyanyelvi beszélıi. Mint ahogy az a priori mesterséges nyelvekkel kapcsolatban megjegyeztem, nehéz egy univerzális, egyetemes fogalomrendszert összeállítani. Ez azért is van, mert az egyes természetes nyelvek a világot másként „rendezik” el. Mondják, hogy egyes inuit (eszkimó) nyelvekben a hó egyes fajtáira külön-külön szó van, de nincs győjtıszó a hó fogalmára. A kıolaj egyes lepárlási termékeit másféleképpen rendszerezi az angol és a magyar. Az angolban a benzine szót a folttisztító szerre vagy sebbenzinre használják, a motorbenzin neve gas (US) vagy petrol (GB). Az angol petroleum jelentése kıolaj, amit mi petróleumnak hívunk, szerintük kerosene (US) vagy paraffin (GB). Nem azt mondom, hogy ez jó, de nem szeretném, ha a fejünk olyan volna belül, mint egy számítógép belseje.

Tanulság? Szerintem a nyelvnek döntı szerepe van nemcsak a nemzeti identitás, hanem a kultúra meghatározásában is. Másként fogalmazva, nem lehet a kínai, arab, spanyol stb. kultúrát megismerni a megfelelı nyelvek ismerete nélkül, – legfeljebb csak fogalmat alkothatunk róla fordítások révén, – mint ahogy például ARANY költészetérıl és MÓRICZ regényeirıl is csak halvány elképzelésünk lehet idegen nyelvő fordítás alapján. Lehet, hogy álláspontom vitatható, ám bárhogy is legyen, az biztos, hogy egy nemzetközileg általánosan használt nyelv iránti igénnyel szemben fog állni minden valószínőség szerint belátható – vagy inkább beláthatatlan – ideig a nemzeti nyelvek kultúrahordozó, önfenntartó ereje.

Irodalom CRYSTAL, DAVID: The Cambridge Encyclopedia of Language, Cambridge University Press, 1987. JESPERSEN, OTTO: The Growth and Structure of the English Language, MacMillan Co., 1968. SZERDAHELYI ISTVÁN: Bábeltıl a világnyelvig. Gondolat, 1977. TÓTFALUSI ISTVÁN: „Hogy mi ne legyünk (angol) nyelvi gyarmat. Magyar Nyelvır, 122. évfolyam 4. szám (1998. október-december) 403–417. o.

281

DR. RADVÁNYI TAMÁS 1. Globális nyelv-e az angol?

Recommend Documents