………napirendi pont Dr. Ottófi Rudolf alpolgármester előterjesztése
Tájékoztató „Győr-Újváros” városrész rehabilitációjának előkészítéséről, feladatairól
0. Előzmények és preambulum: 0.1: Előzmény: VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal mint m e g r e n d e l ő (a továbbiakban: „Megrendelő”), Városfejlesztés ZRt. 1022 Budapest, Ruszti út 10. /képviseli: Aczél Gábor elnök-vezérigazgató/ mint v á l l a l k o z ó (továbbiakban: „Vállalkozó”), (a továbbiakban együtt: „Szerződő Felek”) között: 2006. július 06-án: A szerződés tárgya:
„Győr-Újváros” városrész fejlesztési akciótervének (a továbbiakban: „Akcióterv”) elkészítése a szerződés 1. számú melléklete szerint. Az Akcióterv határát a szerződés 2. számú melléklete rögzíti.
/Jelen tájékoztató 1. sz melléklete/ A munka elkészítésének határideje: a szerződés aláírásától számított 180 nap, azaz 2007. január 25. A 2006. november 25-i részhatáridőre a szerződés melléklete szerinti 1. és 2. pontokat kell elkészíteni: 1. A jelenlegi állapot vizsgálata 2. Városépítészeti koncepció. 0.2: Preambulum: Egy 1982-84-ben elindított, 2004-ben „leporolt és újjáélesztett” nagyívű terv MEGVALÓSÍTÁSA indulhat meg az aláírt szerződéssel /”akció terv”-vel. A tárgyi megbízás tárgya NEM a több- már elkészített- tervhez képet EGY ÚJABB /építészeti-, városrendezési/ terv készíttetése, hanem a tervezett rehabilitáció megvalósításának / megvalósíthatóságának/ kimódolása! Egy olyan program-és konstrukció összeállítása, mely alapját képezheti magának a városrész rehabilitációnak a vegyes beruházásrendszerű /PPP/ beindításának és –végső soron- befejezhetőségének. Az elvárt metodika szerint a tervezett konstrukció „önjáró” kell legyen /tehát „minden körülmények között” megvalósítható/, de alapját kell lehet képezze /pl./ akár egy lebonyolító „projekt-cég” létrehozásának (is), akár pedig egy EU-s pályázatra történő
bejelentkezésnek. Az EU pályázat feltétlen realitás /kell legyen/, mivel a most tervezett akcióprogram KLASSZIKUSAN beleillik, sőt minta példája /lehet/ a mind a II. NFT, mind a ROP-ok, mind az EU általi KIEMELTEN TÁMOGATOTT Kulturális Alapú Gazdaság-/város-/ fejlesztésnek! Az elmúlt közel 10 évben számos ötlet, koncepció terv, megvalósíthatósági tanulmány született Győr-Újváros, és ezen belül is a Kossuth Lajos utca rehabilitációja, rekonstrukciója érdekében. Bizonyára mindenki találkozott már valamely, a múltban született tanulmánnyal, koncepció tervvel, így e helyütt nem szükséges sem a városrész ragyogó történelmi múltjának részletes bemutatása, sem pedig halaszthatatlan rehabilitációjának szükségességét elemezni, ismertetni. Talán még soha nem kerültünk olyan közel a tervek megvalósításához, mint napjainkban. A széles körű uniós források pályázati elnyerésének lehetősége, az egységes politikai- és városvezetési akarat, a szakértői team professzionalizmusa, mind hozzájárulhat ahhoz, hogy akár pár év múlva a felújított műemlékházakkal, templomokkal övezett Újvárosban, Kossuth L. utcán „korzózhassunk”. Ehhez illusztrációként rövid részlet a Győr 2010 /Európa Kulturális Fővárosa/ pályázat célprogramjaiból: „ Ha Győr Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni, nem feledkezhet meg a belvárosi hídon túl a folyamatosan pusztuló újvárosi utcákról. 2010-re élő mezővárosi hangulatú városrészt építünk újjá, nemcsak megidézzük a boldog békeidőket, hanem új képzési és közművelődési formákat mutatunk be, kedvezőbb helyzetet teremtünk a helyi kisvállalkozások számának növelésére, a leszakadó városrészben új munkahelyek létrehozására, az itt élő roma közösség integrálására. Az átfogó városrész-rehabilitáció irányadó példa lehet a kistelepülések számára is. Az egységes, műemlékileg védett utcakép, az egymás után sorjázó, öt különböző felekezetű templomot ékítő tornyok, kupolák, a régi fogadók, kocsmák vascégérei, kőkapui, az oroszlános kopogatókkal, zárt erkélyekkel, szoborfülkékkel tarkázott házak zárt sora újjáépülve, megszépülve Kulturális Főváros Évünk maradandó emléke és méltó jelképe lesz. „ -
A jelen program „akció-területének” mérete: ~ 45 Ha
Azaz a program nem /”csak”/ a Kossuth u. felújítása /rehabilitációja/ hanem szinte a teljes újváros terület – beleértve a volt Rábca meder /ma „Bercsényi liget”, részben a /volt-/ Növényolajgyár és a „Puntigámon túli” területek megújulását. /ld. 1. sz. melléklet/ -
Az érintett lakosság /becsült értékek/: Alakosok száma.: 3500-4000 fő, lakásszám /össz/ ~ 1000 db , ebből önkormányzati: 250-300 db lakás
1. A tervezés jelenlegi állása: 1.1: Állapot jelentés a tervezőtől: „A munkához az Önkormányzat az alábbi adatszolgáltatást biztosította : az akcióterületet érintő szabályozási terv az akcióterületre vonatkozó digitális alaptérkép az akcióterületre vonatkozó önkormányzati ingatlanokat tartalmazó tervlap az akcióterület légifotója; az akcióterületre vonatkozó és az önkormányzat által megszerezhető közmű adatok
A munka tervszerűen, az ütemezésnek megfelelően halad. Több ízben történt egyeztetés a főépítésszel, valamint az INSZOL Rt. igazgatójával is. A „2. Városépítészeti koncepció” című munkarészt 2 alternatívában készítjük el, a jelenleg érvényes szabályozási tervnek megfelelően, valamint – a megbízóval való egyeztetés alapján – a szabályozási tervtől eltérő változatban is kidolgozzuk. Ez utóbbi nem tartalmazza a Növényolajgyár területét átszelő forgalmi út kiépítését. A részhatáridőre átadott anyagok (gyors) egyeztetése és elfogadása szükséges ahhoz, hogy a 2007. január 25-i határidő tartható legyen.” Budapest, 2006. november 13.
Aczél Gábor/felelős tervező
/Megjegyzés: a beépítési tervjavaslat jelenlegi állapota: 2. sz. melléklet szerint/ 1.2: Egyeztetés-előkészítési állapot a Főépítészi Irodán: : A jelen fázisig lefolytatott egyeztetések és előkészítések: - Adatszolgáltatások és egyeztetések a tervezővel (ld. 1.1) - Adatszolgáltatások és egyeztetések az INSZOL-al - Adatszolgáltatások és egyeztetések az Olajgyár tulajdonosaival és befektetőkkel - Adatszolgáltatások és egyeztetések a Mérnök Műhellyel és egyéb érdekeltekkel - Megalakult az Újvárosi Lokálpatrioták Egyesülete /egyeztetési igényekkel léptek fel/ - Előkészületben: egyeztetés a múzeummal és levéltárral Megjegyzés: Az olajgyár tulajdonosai és a befektető „jelöltek” tervezési program-konszenzust kértek a várostól, esetleg lehetséges együttműködés /”PPP”/ kialakítására. A város funkcionális elképzeléseit alább a 2. pontban vázoljuk 2. A tervezési program aktuális elképzelései 2.1: Alap elképzelés: Győr Újváros a rehabilitáció eredményeként váljék a múltjára, helyzetére és elhelyezkedésére épülő kulturális-, idegenforgalmi-, (város-, és építészet-) történeti központtá. Legyen Győr „Óbudája” Szentendréje”, a „Művészetek völgye”, vonzó és lakható „élő-skanzen”, egyszersmind valóban élő, fejlődő városrész.. Olyan terület, ahol kézművesek, iparművészek (is) laknak és alkotnak (mint annak idején), minden év-, és napszakban („télen-nyáron, éjjel-nappal”) kulturális történések (oktatás, műhely munka és rendezvények) zajlanak. A rehabilitáció több lépés-sorozatban –nyilván-évekre elhúzódóan valósul(hat) meg. Ebből az „1” ütem azonban - látva a befektetői szándékokat és ismerve a terület aktuális állapotátmár reálisan 2007-ben elkezdődhet és jó esélyekkel előrehaladva komoly eredményeket mutathat fel! Ez a terület a Rába-kettőshídtól a Kossuth u eleje és a Bercsényi liget - Olajgyár szakasz lehet. 2.2: Az 1. Ütemre vonatkozó elvárások: 2.2.1 - A Kossuth Lajos utca és környezetének egységes, műemlékileg védett utcaképének megőrzése, a műemlék és műemlék jellegű épületek felújítása a városrész rekonstrukciójának elengedhetetlen alkotó elemei. - Funkcionális-és megvalósíthatósági struktúra: 3.2 pont szerint 2.2.2 - A Bercsényi liget állapota és funkciója illeszkedjék mind a Kossuth u., mind a környező
gyárterületek („barnamezős”) rehabilitációjának kulturális és településrendezési (rehabilitációs) igényeihez.: Az újvárosi házsorok és az Olajgyár közötti területen hosszan elhúzódó park a jövőben a megújult épületeket köti majd össze azzal a nagy komplexummal, ami saját terében önálló kulturális városnegyedként üzemelhet majd. Jellemző funkciók: - Szabadtéri színpad - Játszótér - Játékpark - Piactér-park - Szabadtéri kiállító terek - „kislétszámú”- sportok parkja 2.2.3 - Az OLAJGYÁR: A meglévő adottságok kihasználásával, az építészetileg védelemre érdemes épületek megtartásával és a funkcióhoz igazodó bővítésekkel egy olyan önálló kulturális negyed kialakítása a cél, ami kiszolgáló funkcióival „város a városban” jelleggel működik, egy újfajta, alternatív művészi és kulturális közeg kialakításával. Jellemző funkciók: - Tánc: tánctermek, próbatermek nemzetközi workshop - Vizuális művészetek: vizuális műhelyek művésztelepszerűen és cserekapcsolatok - Fesztiválok: - Konferenciák: - Egyéb programok: - Szolgáltatások: szállodai szolgáltatás (!) a lakosok és vendégek komfortérzetét biztosító üzletek és szolgáltatások apartmanok és irodák („bürotel”) a célfunkciókhoz (oktatás, nemzetközi műhelyek és fesztiválok) kapcsolódóan kommunikációs intézmények /szerkesztőségek, aud-viz (TV,rádió) stúdiók stb/ 3. A program megvalósíthatóságának nehézségei és megoldási lehetőségek: 3.1: Tények /nehézségek/ - A Kossuth u. rekonstrukció alá vont területen található épületek (Győr belterület 7856, Győr belterület 7858, Győr belterület 7871, Győr belterület 7876, Győr belterület 7877, Győr belterület 7887, Győr belterület 7888, Győr belterület 7898, Győr belterület 7901, Győr belterület 7907, Győr belterület 7908, Győr belterület 7910, Győr belterület 7911, Győr belterület
7912, Győr belterület 7913, Győr belterület 7945 Győr belterület, közterület 7715, stb.) szinte teljes egészében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában állnak, és döntő többségében korszerűtlen, felújításra váró szociális bérlakásként üzemelnek. A műemlék épületek felújításával, átalakításával és bővítésével járó költségeken felül az Önkormányzatnak számolnia kell az épületeket jelenleg használó, többségében szociálisan rászoruló lakosság megfelelő színvonalú lakáshoz juttatásának többletköltségével is. Ez a tény - a további forrásigény miatt - elodázhatja a bevezetőben körvonalazott cél elérését. Tovább nehezítheti (általában) az egyes műemléki épületek felújításának finanszírozását, hogy az uniós és más pályázati források elsősorban infrastrukturális, közösségi (kulturális, szabadidő, stb.) és idegenforgalmi létesítményekre (területfejlesztésekre) irányuló beruházásokat támogatnak. Ezért mindenképpen és hangsúlyosan figyelni kell a rehabilitáció és fejlesztés kulturális (és szociológiai) célzatosságára. /Ez jelen esetben szerencsésen egybeesik az előző pontokban tárgyalt alapcélokkal!/ Az Önkormányzat rendelkezésére álló forrásokat ugyanakkor jelentős részben felemésztheti a fenti pályázatok által megkövetelt önerő biztosítása. - A rehabilitációs területet övező (volt) gyárak, üzemek (tejgyár, olajgyár) magántulajdonban, befektetői kézben vannak. A befektetői igényeket nem könnyű (de célszerű) a város(rész) igényeihez igazítani, vagy legalábbis közelíteni! (ld.2. Pont) - A rehabilitációs területet – a jelenlegi szabályozási terv szerint - kettészeli egy (tervezetten) nagyforgalmú (2x2 sávos) gyűjtő út. Ez bevinné (átvezetné) a nagy átmenő forgalmat a történelmi varosmagba, miközben funkcionálisan és szerkezetileg szinte átjárhatatlanul szétvágná azt. Az út szükségessége (a) és financiális realitása (b) erősen megkérdőjelezhető: -
a): Az út leginkább egy elkerülő rendszer része, melynek célszerű helye a városmagon kívül és nem annak átszelésében lenne. Forgalmi kapcsolatai esetlegesek, végsősoron nem vezet sehonnan sehova
-
Az út létrejötte egy új híd megépítését feltételezi (a jelenlegi helyén), valamint nagy tömbáttöréseket igényel. Ezek forrása jelenleg nem biztosíthat, ráadásul kérdéses, hogy egyáltalán biztosítandó-e!?
A fenti kérdések kivizsgálása a „Mérnök Műhely” közlekedési tagozatának „asztalán” van. 3.2: Megoldási javaslat A cél és a megoldandó feladat - a fent leírtakra tekintettel – tehát több irányú. Nem csupán a műemlék-épületek és környezetük felújítására kell forrást és garanciát teremtenünk, hanem egyidejűleg a korszerűtlen szociális bérlakás állományt is meg kellene újítanunk, anélkül, hogy az Önkormányzattól többletforrást vonnánk el. Mindezt összefésülve a „barnamezős” területek-azaz a gyárak-célszerű átfunkcionalizálásával—egyetértésben a befektetőkkel, ingatlan fejlesztőkkel. Első látásra szinte lehetetlen e feladat megoldása. A legjobb megoldásnak a „PPP” konstrukció* lehetősége tűnik, tehát a helyi és egyéb vállalkozók bevonása. Ebben természetesen nem mellőzhető az önkormányzat intenzív szerepvállalása /átfogó
lakásgazdálkodási koncepció) és „elvárható” az EU felzárkóztatási alapokból való részesedés! - Itt elsődleges feladat a (lassan, de működő) új- és használt ingatlanpiacot (elsősorban a lakáspiacot) városunkban megélénkíteni és ezzel a helyi építőipari cégek, beruházók befektetési kedvét megélénkíteni. Működőképes konstrukció lehet: A vállalkozó az új lakás értékesítésénél beszámolhatja a panellakásokat, ezáltal számos potenciális vevőhöz jut, segítve a befektetett forrásainak felszabadítását. A beszámított lakásokat elcseréli az Önkormányzattal a műemlék épületekre, természetesen megfelelő garanciát vállalva azok tervszerű felújítására, átalakítására. Az Önkormányzat így hozzájuthat a kellő számú és korszerű szociális bérlakáshoz, amely a közeljövőben sem igényel túlzott mértékű ráfordítást, illetve biztosította a műemlék épületek tervszerű felújítását. Tette ezt úgy, hogy mindkét elérendő célt további forrásigény nélkül megvalósította, és egyidejűleg kimozdította a holtpontról a helyi ingatlanpiacot. Nem szabad elfelejtenünk azt a körülményt sem, hogy a nagy beruházók megnyeréséhez és „idecsábításához” jó alapul szolgálhat a Kossuth utca már megkezdett rehabilitációja is. ( Ennek részletei még kidolgozandók). - További feladatok: Az Önkormányzat az egyéb területeken (Bercsényi liget, gyárak stb) is alakítsa ki azt az együttműködési konstrukciót* melynek keretében a befektető érdekelt lehet, hogy a város számára (is) jótékonyan ható-, működő projekt-együttes jöjjön létre. Lehetséges változatok (együtt és külön-külön is): - Terület-, illetve ingatlan cserék - Társult (közös) projekt megvalósítás - Városi belépés (részvétel) a projektek egyes területeiben - Vonzó projekt-környezet kialakítása (városmarketing, kulturális-, és idegenforgalmi offenzíva) - Városrendezési „bonusok” biztosítása kölcsönös érdekek szerint /*:Megjegyzés: Minderre jó keret lehet egy Önkormányzati tulajdonú vagy alapítású Projekt Szervező és Lebonyolító cég létrehozása és/vagyTelepülésrendezési szerződések sorozata/
HATÁROZATI JAVASLAT 1./ A közgyűlés a tájékoztatást tudomásul veszi. Felkéri a polgármestert, biztosítsa az önkormányzat részvételét a területet érintő egyeztetési- és engedélyezési eljárásokban, valamint gondoskodjon a szükségessé váló településrendezési szerződések elkészítéséről. Felelős: polgármester Határidő: 2007. folyamatos Győr, 2006. november 21. Dr. Ottófi Rudolf s.k. alpolgármester
Látta: Borkai Zsolt polgármester Az előterjesztést véleményezte: Városstratégiai Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Kovács Lajos Jegyző Az előterjesztést készítette: Főépítész Iroda
