DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: [email protected]

AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................................................ 4 Az óvoda nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései .................................................................. 7 Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítségét ............................................................................ 8 Az óvoda szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenysége ............................................. 11 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................ 12 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái ............................................. 13 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, értékek........................................................ 16 A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 17 Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata .......................................................... 18 A fejlesztés fő területei ......................................................................................................... 24 Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 39

2

Az óvoda működésének alapdokumentumai -

2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

-

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és

-

229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

-

-

2012. CXXIV. a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény

a köznevelési intézmények névhasználatáról

32/2012. (X.08.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Rosta Katalin: Add a kezed! Logopédiai Kiadó 2005.

3

Bevezetés A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről autizmus spektrum zavarokban az autizmus spektrum zavarokban érintett gyermek számára is biztosítja a fogyatékosság típusának megfelelő pedagógiai ellátáshoz való jogot a sérülés felismerésének pillanatától kezdve. Az autizmussal élő gyermekek óvodai nevelésének alapelvei megegyeznek az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelveivel és kiegészülnek a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének vonatkozó irányelveivel.

Az autizmussal élő gyermekek jellemzése

Ezen óvodai nevelési program kialakításának meghatározó eleme az a tény, hogy speciálisan sérült populáció nevelésére, fejlesztésére íródott. Az autizmus lényege a szociális, kommunikációs, és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely a fejlődés devianciájában és jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autista gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, ill. képességprofil, és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A sérülések okozta elsődleges és másodlagos tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentessé változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik. Autizmus bármilyen intellektus mellett megjelenhet. Az autisztikus szindrómák

gyakran

társulhatnak

egyéb

problémákkal,

melyek

csoportosíthatók:  értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar  beszéd-, érzékszervi-, mozgás- vagy „más” fogyatékosság,  viselkedésproblémák pl. agresszió, autoagresszió  étkezési és alvási zavarok

4

a

következőképpen

A fejlesztés illetve tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok:  A másik személy szándékának, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse.  Belátás hiánya vagy korlátozott volta egy részt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban  A szociális megerősítés jutalomértékének illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya- a gyermeknek nagyon kevés dolog vagy szokatlan dolog okoz örömöt  A beszéd korlátozott megértése még látszólag jó beszédprodukció mellett is. Ezt a nehézséget fokozzák a beszéd emocionális, szociális sajátosságai.  Az egyenetlen képességprofil (pl ismeretek és önellátás, mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek.

Típusos erősségek, melyekre az autista gyermekeknél építeni lehet  a megfelelő szintű vizuális információt általában értik  a tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás  jó mechanikus memória  megfelelő környezetben érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás  egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene) Típusos nehézségek, és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során  szenzoros információfeldolgozás zavarai  figyelemzavar  utánzási képesség sérülése  percepciós, vizuomotoros, koordinációs problémák  analízis, szintézis műveleteinek problémája  lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése 5

 általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája  emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál, és személyes élményeknél)  nehézség már felismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények közötti alkalmazáskor  a feladat céljának nem értése  a reális jövőre irányultság hiánya  a szimbolikus gondolkodás fogyatékossága  énkép, én tudat fejlődésének zavara  a valóság téves értelmezése, felfogása  realitás és fantázia összetévesztése 

szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többtagú utasítások esetén

 képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya  gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz  strukturálatlan időben passzivitás reaktív viselkedésproblémák  félelmek, fóbiák (gyakran más által megszokott hétköznapi tárgyaktól, hangoktól) A fenti problémák következménye, hogy a szociális, kommunikációs kontextusban zajló ismeretelsajátítás akadályozott, ezért a pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek számára a világ megértésére elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak.

6

Az óvoda nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Az autista gyermekek fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési alapelvei és céljai az alábbi szempontokban megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet:  elősegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,  a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását,  fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása,  a szülők támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során,  nyugodt, kiszámítható, biztonságos környezet biztosítása a gyermekek számára. A nevelési célok kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal:

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek fejlettségi szint mellett elérhető legjobb iskoláskori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél a sérült készségek kompenzálása a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése, a másodlagos /pl. viselkedés / problémák kezelése a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül elsődleges cél az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedő képességek gondozása mellett.

Az autista gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása:  szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése  az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása,  a sztereotip inadekvát viselkedések kialakulásának megelőzése, ill. korrekciója.

7

Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítségét 1. Az óvodai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a kommunikációs

szintre,

a

meglévő

kognitív

képességekre,

a

hallás,

látás,

mozgásfejlődésre vonatkoznak. Az óvoda a felmérés eredményét félévenként rögzíti, ahogyan a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat is. Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévő és kialakulóban lévő készségek azonosításán alapszik. 2. A felmérés során azonosított, már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres felméréssel követni kell. 3. Minden gyermeknek megfelelő, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges. 4. Augmentatív, vizuálisan segített kommunikációs rendszer speciális környezeten belül a személyek között, beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. 5. A gyermek felé irányuló minden kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségben, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. 6. A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermek fejlesztése során a játéktárgyak használata helyett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására illetve a játéktárgyak használatát tanítani kell. 7. Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve. 8. Az általánosítás nehézsége miatt fokozott jelentőségű, hogy az ismereteket valós élethelyzetekben sajátítsa el, ill. gyakorolja be a gyermek és a már megtanult ismereteket minél több helyzetben megtanulja alkalmazni. 9. Az óvodai fejlesztés minden esetben gyermekközpontú, egyénre szabott, játékos, a fokozatosság elvét szem előtt tartó.

8

10. Az óvodai fejlesztés során a sérülés specifikus szociális kommunikációs és kognitív fejlesztés áthatja az óvodában eltöltött idő minden pillanatát.

Kommunikáció és szociális viselkedés:  beszéd előtti (preverbális) csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása,  szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása,  beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása,  tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása,  augmentatív

kommunikációs

eszközök

használatának

tanítása

mindennapi

élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként.

Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek:  alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: rágás, étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás.

Korai kognitív funkciók:  elemi logikai műveletek, fogalmak összefüggések tanítása,  szociális kognitív készségek fejlesztése,  egyszerű aktivitásformák kialakítása, strukturált keretek között,  általánosítás képességének fejlesztése,  az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,  az elsajátított képességek más összefüggésben való használata,  képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben. Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása  kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása,  csoportba való beillesztés kialakítása,  óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása

9

A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása. Az ide tartozó feladatok megegyeznek a bölcsődei és óvodai gondozási feladatokkal. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében a szülőkkel szorosan együttműködve minden természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatóak meg, mindenkor az autizmus súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési üteme közösen alakítják a képet. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.

10

Az óvoda szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenysége

A gyerekek nem azonos szociokulturális háttérrel érkeznek az óvodába. Sok esetben közülük beilleszkedési, magatartási, beszédbeli problémákkal, részképesség zavarral küzdenek. Differenciálással oldható meg az optimális fejlesztés biztosítása minden gyermek számára, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, személyiségét, érdeklődését. A hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedésével előtérbe kerül az óvoda óvó-védő, szociális ellátó funkciója. Elengedhetetlen az inkluzív pedagógiai szemlélet érvényre juttatása. Nevelési programunk szerint óvodánk gyermekközpontú, befogadó, ami azt jelenti, hogy minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosít a fejlődéshez életkori, egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Fontos feladat a hátránnyal küzdők felzárkóztatása. A logopédiai munka az anyanyelvi nevelés része és segítője, módszereivel segíti elő az alakilag és tartalmilag megfelelő beszéd kialakulását.

Cél a prevenció, a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése. A roma gyerekek legtöbbje ingerszegény környezetből jön, ezért értelmi képességeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő szinttől. Fejlesztő munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük. A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családhoz, amelynek a gyermek részese, vagyis a gyermekeken keresztül a környezetünkben élő családokat is segítjük, támogatjuk. Igyekszünk bevonni őket az iskolai élet eseményeibe, rendezvényeibe.

11

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az autista gyermekeket fejlesztő speciális gyógypedagógiai intézmény az ép gyermekeket nevelő óvodákhoz hasonlóan, kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek óvodába lépés előtt (gyermekorvos, diagnosztizáló intézmény, gyermekpszichiáter, speciális centrum TKVSZB, korai fejlesztést adó szakember, stb.), alatt (gyermekpszichiáter, autizmus területén speciálisan képzett szakember, pedagógiai szakszolgálat intézményei stb.) az óvodai élet után (befogadó intézmény) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység: A törvény szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Ebből adódóan a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk célja: a gyermeki jogok érvényesülésének ellenőrzése, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, támogatása.

Feladataink: 

A segítségnyújtás, a hátrányok enyhítése, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása.



Lehetőség szerint figyelemmel kísérjük a családok anyagi helyzetét (családlátogatásaink által).



Lehetőséget keresünk, hogy anyagi támogatást kapjanak (a fenntartó segítségével).



Az igazolatlanul mulasztó óvodába járókat felszólítjuk a rendszeres óvodába járásra. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős segítségével problémajelzőt küldünk a gyermekjóléti szolgálathoz.



A prevenció, a segítségnyújtás, amelyre a humánum a jellemző.



Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a gyermekbalesetek megelőzése.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos teendők ellátásáért felelős: az intézmény igazgatója. Az óvodapedagógusok, gyógypedagógusok munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51 § és 63 §. alapján.

12

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái A szülök jogai, kötelességei és igényei A nemzeti köznevelési törvény 72. § alapján a szülő joga, hogy: a) gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, b) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetén gyermeke óvodába járatásához a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon, c) gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét, d) megismerje az óvoda pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az

abban

foglaltakról,

gyermeke

fejlődéséről,

magaviseletéről,

tanulmányi

előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, d) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személyrészt vegyen, írásbeli javaslatát a nevelési oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon.

A nemzeti köznevelési törvény 72. § alapján a szülő kötelessége, hogy: a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, c) tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk, d) gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyerekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. 13

Az autista gyermekek alapvető speciális szükségletei közé tartozik, hogy a nap 24 órájában támogató és strukturált, kompenzáló segédeszközként működő környezet vegye őket körül. E környezet folyamatos biztosítása lehetetlen az óvoda és a család szoros, aktív együttműködése nélkül. A szülők számára fontos, hogy konkrét segítséget kapjanak az otthoni problémák kezeléséhez a gyermekkel napi kapcsolatban lévő pedagógustól. Ezért az óvoda pedagógusai, szakemberei legyenek szakmailag felkészültek arra, hogy megfeleljenek a gyermekek speciális szükségleteiből fakadó igényeknek. Legyenek képesek biztonságos, elfogadó, támogató környezetet teremteni a gyermekek számára. Érzékenyen vegyék tekintetbe az autista gyermeket nevelő család szempontjait, figyelembe véve annak makro- és mikrotársadalmi pozícióit, valamint belső struktúráját. A gyermek egyéni fejlesztési tervének kidolgozásakor a szülők és a család igényeit, kéréseit mindenkor szem előtt kell tartani - a gyermek képességeinek megfelelő realitásokon belül. A szülők segítséget várhatnak abban, hogy a módszertani alapelveknek megfelelő terápiás, ill. oktató-nevelő módszert válasszanak gyermekük számára, ill. abba betekintést kapjanak. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok széleskörű ismerettel rendelkezzenek a fentiekről. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek nevelését. Igyekszünk összhangot teremteni közös nevelési módszerek keresésével, segítséget, tanácsot adni nevelési problémák megoldásában. Célunk, a kölcsönösen megértő, támogató partnerség. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom alapján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy szeretjük gyermeküket, és ezt ki is fejezzük a mindennapokban.

E

mellett

arra

törekszünk,

hogy

magatartásunkban,

szakmai

felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk.

A kapcsolattartás formái: Szülő-pedagógus találkozók: Ezeket a találkozókat a szülők igényéhez igazítva tartjuk. Fontos a találkozók információ közvetítő és ventillációs szerepe. A szülők beszélhetnek gyermekük állapotával kapcsolatos érzéseikről, kicserélhetik tapasztalataikat, konzultálhatnak a szakemberekkel. A szülők igénylik az autizmussal kapcsolatos információcserét, kíváncsiak a legújabb kutatási eredményekre. Felvetődnek szociális és érdekképviseleti kérdések is, melyekre lehetőségeink szerint segítünk megoldásokat keresni, ill. közvetíteni magasabb érdekképviseleti fórumok felé.

14

Féléves konzultációk: Félévenként minden szülővel találkozunk és értékeljük a gyermek fejlődését, megbeszéljük a fejlesztés további irányát, céljait, stb. Fogadóóra: Minden hónap utolsó hetében fogadóórát tartunk a szülők részére. Az érdeklődő szülők itt információkat kaphatnak a gyermek fejlődéséről, állapotáról. E mellett folyamatosan lehetőséget biztosítunk rövid esetenkénti megbeszélésre. Családlátogatás: Családlátogatási terv alapján valósul meg, igény és lehetőség szerint. Előnyt élveznek az újonnan érkező gyerekek. Nyílt napok, közös rendezvények: A szülőknek lehetőségük van betekintést nyerni az óvoda életébe, a nyílt napok, közös ünnepségek alkalmával.

15

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, értékek

Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőségű ebben az életkorban. Cél: egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból, értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett gyermeki személyiségkialakítása, figyelembe véve a gyermek egyéni szükségleteit. A szeretetteljes légkör, a gondoskodás, gondozás, a szükséges mennyiségű mozgás biztosítása mind biztosítéka a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének. Az egészséges életmód kialakításában, a környezet megóvásában sokat segít a gyermek azonosulási, utánzási törekvése, ezért igen fontos a felnőttek példaértékű magatartása.

Feladatok: 

Gondozás: a tisztálkodás, testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatban történjék.



Testi nevelés: mozgásigényük kielégítését szolgálják az óvodai, udvari, tornatermi mozgásfejlesztő eszközök és a szervezett mozgást fejlesztő tevékenységek. Testi épségük védelme érdekében a szabályok megismertetése, betartása és betartatása kiemelt jelentőségű!



Testedzés: az erőnlét megőrzése, fejlesztésének biztosítása a mindennapos testnevelés gyakorlásával. Nyáron játszótéri, udvari játékok, eszközök használata, futás, gyaloglás, télen szánkózás, hógolyózás nyújt lehetőséget erre.



A napirend, heti rend rendszeres, következetes betartása, a helyes életritmus kialakítása rendkívül fontos az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés szokásrendszerének kialakításához! Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával, óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve törekedjenek a speciális gondozó, prevenciós, korrekciós testilelki nevelési feladatok ellátására.

Környezetünk védelméhez, megóvásához kapcsolódó nevelési feladatok Fontos, hogy már ebben az életkorban kialakuljon a gyermekekben a természeti és társadalmi környezet megismerése, és megóvása iránti igény. Arra kell törekednünk, hogy érdeklődésből fakadó tapasztalások útján ismerjék meg a természet szépségeit, az élőlények, fák, virágok, állatok tulajdonságát, változásait. Azzal a céllal, hogy saját szintjükön, élményszerű tapasztalatokat szerezzenek az őket körülvevő világról, természeti és társadalmi környezetükről. 16

Óvodáskorban szembesülnek először azzal, hogy a szűk családon kívül egy „nagyobb családban” a társadalomban élnek, és nap, mint nap újabb tapasztalatokat, koruknak megfelelő ismereteket szereznek az együttélés szabályairól. Utcán, udvaron, séták, kirándulások során, természet-közeli élmények, megfigyelések révén természetessé válik számukra, hogy ők is, és „mások” is a természet részei, ami segíti én-tudatuk kialakulását, egymás elfogadását, önbizalmuk fejlődését. Látott-hallott tapasztalataik beépülnek személyiségükbe, elősegítik a szocializálódást, környezetükben való eligazodást, tájékozódást. Személyes jó példánk nyomán kialakulnak bennük a természet-környezet védelmére irányuló szokások, attitűdök. (pl. szelektív hulladékgyűjtés, takarékosság). A külvilág megismerésének része a közlekedési szabályok ismerete, betartása, a járművek használata, testi épségük megóvására törekvés, gondolataik, élményeik szavakkal történő kifejezése. Egyszerű madáretetés, állatsimogatás, növényápolás pozitív emocionális élmények megélését jelenti, komfortérzetet nyújt a gyermekeknek.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Esélyegyenlőségi tervünk alapvető célja, hogy minden gyermeket képességeinek megfelelően juttattassunk el a fejlesztés során a legoptimálisabb szintre, ezzel támogatva későbbi társadalmi integrációjukat. Törekszünk arra, hogy lehetőségük szerint a felnőtt életükben életminőségük javuljon. Ehhez olyan intézményi feltételeket kívánunk biztosítani, amelyben az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése manifesztálódik. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésén túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az óvodánkban minden gyermek számára. Így célunk az egyenlő esély biztosítása minden gyermek számára a pedagógiai szolgáltatások igénybe vételére.

17

Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata Felvétel az óvodába

Az a gyermek kerülhet a gyógypedagógiai óvodába, aki rendelkezik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével. A csoportlétszám: 8 fő. A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. A napirend növeli az óvodáskorú gyermek biztonságérzetét, segíti időérzékének fejlődését.

Az óvoda napirendje 07.30-08.00

reggeli

08.00-11. 40

óvodai foglalkozások -levegőzés (beszédfejlesztés, mozgásnevelés, ábrázolás, ének. zene, játékra nevelés, önkiszolgálás)

9. 40

tízórai

12.00

ebéd

12. 30-14. 30

csendes pihenő

14. 30-16. 00

délutáni foglalkozások (mindennapos testnevelés, önkiszolgálás, irányított játék)

15.00-15.15

uzsonna

16.00-16.30

játék

18

A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve

heti előfordulása

a foglalkozás formája

beszédfejlesztés

5

egyéni, mikro csoportos, csoportos

önkiszolgálás

2

egyéni, mikro csoportos

ábrázolás

3

egyéni, mikro csoportos

ének-zene

2

csoportos

játékra nevelés

3

egyéni, mikro csoportos, vagy csoportos

mozgásnevelés

5

mikro csoportos, csoportos

habilitáció

11

egyéni

Habilitáció, rehabilitáció A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: -

a fogyatékosság típusa, súlyossága,

-

a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének az ideje,

-

a gyermek életkora pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

-

képességei, kialakult készségei,

-

kognitív funkciói, meglévő ismeretei,

-

családi háttere.

A fejlesztés magában foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait a motoros képességeket, a beszéd- és a nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az

19

alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert, a környezet kialakítását minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

Céljai és feladatai: 

A kötelező fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatók meg.



Az óvodai fejlesztéshez, foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva, jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés, kommunikációs hátrányokat, elősegítse a szociális érést.



A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek tervezését előzze meg pedagógiai diagnózis elkészítése.



A folyamatos diagnosztizálás segítse a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési terv kidolgozását.



Módszertanilag az autizmus specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés.



Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: o Elemi, szociális-kommunikációs készségek, o Viselkedésproblémák, (dührohamok, auto-és heteroagresszíó, sztereotip viselkedések, stb.) o Figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb. o Érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotónia korrigálása. o Elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók. o Önkiszolgálás, önellátás. o Lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása. o Szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása. o A halmozottan fogyatékos autista tanulók speciális ellátása.

20

Az óvodai nevelés eredményessége, ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése

A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti. Mindezek és a gyermek gyógypedagógiai – pszichológiai – orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni fejlesztési tervét, s tervezi a csoport munkáját. Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés: a pedagógiai vizsgálatot félévente megismétli. A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A Bizottság dönt a gyermek beiskolázásának kérdéséről.

A gyermek értékelése

A nevelési év elején és végén gyógypedagógiai értékelőlap kerül kitöltésre. Az óvodás gyermekek beilleszkedéséről, értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődéséről év végén szöveges értékelés készül, melyet a fejlődési füzetben rögzítünk. A szülő a gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatást kap, mind írásban, mind szóban. Erre nyújt megfelelő lehetőséget havonta biztosított szülői fogadóóra.

Személyi feltételek Képzettség Gyógypedagógiai képzettség.

Létszám Az autista gyermekeket ellátó óvodai csoportban a maximális létszám 8 fő. A csoportban dolgozó felnőttek létszáma 2 fő gyógypedagógus, 2 fő gyógypedagógus asszisztens.

21

Tárgyi feltételek:

Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. A gyermekek fejlesztése során törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, valamint, ha szükséges a gyermek érdeklődésének megfelelő speciális jutalmak használatára. Az óvodai fizikai környezet strukturáltsága, szervezettsége biztosítson megfelelő munkakörnyezetet a pedagógusnak, valamint hatékonyan segítse elő az autista gyermekek minél nagyobb fokú önállóságát.

Protetikus környezet kialakítása

Az autizmus olyan fejlődési zavar, mely súlyosan akadályozza a tárgyi és szociális környezetmegértését, a célszerű, adaptív viselkedés fejlődését. A károsodás következménye, hogy az autizmusban érintett gyermekek számára a szociális partnerek által nyújtott nyelvi információk nem adnak elegendő támpontot viselkedésük megszervezéséhez. A hagyományos tanulási-tanítási stratégiákkal kudarcot vallanak: A nyelvi instrukciók, a társadalmi elvárásokra, szabályokra való hivatkozás rendszerint nem vezet eredményre. Számos autizmussal élő gyermek küzd szervezési problémákkal (nem tudják, hol kell lenniük, mit kellene tenniük, hogyan játszhatnak egy eszközzel stb.), és a receptív nyelvi nehézségek miatt sokszor nem értik a közléseket. Szociális- kapcsolatteremtési nehézségeik miatt gyakran kerülik a társas helyzeteket. Az autizmussal élő gyermekek környezetüket sokszor kaotikusnak látják, érzékelik. Számukra az emberek viselkedése kiszámíthatatlan, a környezet változásai nehezen követhetőek. Éppen ezért sokszor tanúsítanak ellenállást a változásokkal szemben. A fejlődés érdekében viszont nagyon fontos, hogy az autizmussal élő gyermekek változatos aktivitásokban vegyenek részt, lehetőleg önállóan. Kutatások eredményei szerint számukra sokkal könnyebben feldolgozhatók a látható, konkrét, térben és időben állandó információk, mint a szóbeli közlések. Ezért esetükben az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítendő és kiegészítendő egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal. A vizuális környezeti támpontokat összefoglalóan protetikus környezetnek nevezzük. A környezet adaptálásának célja a tájékozatlanság, bizonytalanság, az újtól, ismeretlen eseménytől való szorongás csökkentése, és a frusztrációból következő inadaptív viselkedések megelőzése, ezért integrált óvodai környezetben is fontos annak biztosítása. 22

Szociális készségek fejlesztése

Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakcióban fedezhetjük fel: az autizmus, mint „szociális fogyatékosság” a legvilágosabban specifikus. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek fejlesztése mellett fontos feladat a szabadidős készségek tanítása is (bővebben a Játék című fejezetben). A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el. Mindezek következménye, hogy a tanítás, metodológiájában a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően alkalmazzunk fejlesztési módszereket és programokat, lásd zenei nevelés. A szociális fejlesztés minden területen megjelenik hol célként, hol feladatként az alapozó készségek kialakítása.

23

A fejlesztés fő területei A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása: 

Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.



A pedagógus segítségének elfogadása.



A csoport életének, elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása.

 Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása  Az utánzási készség fejlesztése. Önmagáról való tudás tanítása:  Személyi adatok megtanítása.  Saját külső tulajdonságainak tanítása.  Saját maga és más személyek elkülönítése (pl. önfelismerés tükörben).  Elemi élménymegosztás tanítása.  A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenység felsorolása Kapcsolatteremtés, fenntartás:  A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.  Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása.  Egyszerű szociális rítusok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).  Az információcsere szabályainak tanítása, kommunikációs interakció kezdeményezése, fenntartása, befejezése.  Óvodán belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása.  Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel. Az óvodai élet minden területén megjelenő szociális fejlesztést speciálisan erre a célra létrehozott egyéni fejlesztési helyzetben végzi a pedagógus. A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat.

24

A fejlesztés keretei

A fejlesztési keretek megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel és attól nem választhatóak el. Az előre megtervezett helyzet létrejöhet egy felnőtt-egy gyermek között, egy felnőtt-egy gyermek -egy felnőtt segítő között, illetve egy felnőtt segítheti két gyermek kapcsolat kialakítását. Hatékony forma lehet a fordított integrációs helyzet, amikor ép gyermekek látogatnak el autista társaikhoz pedagógus által megtervezett céllal. A szociális fejlesztés hatékony segédeszközei pl. az én könyv, polaroid fotó, videó felvétel.

A kommunikációs készségek fejlesztése

A fejlesztett készségek, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszközei. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autista gyermeknél - függetlenül verbális képességeinek színvonalától - elsődleges fontosságú

cél

az

egyén

képességszintjének

megfelelő

kommunikatív

kompetencia

megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl.: alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció) használatának tanítása szükséges.

Hasonlóan a szociális fejlesztéshez, a kommunikációs készségek tanításának módszertanában is elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív- és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően kiegészítendőek más fejlesztési módszerekkel is (lásd: segítő programok).

Az autista gyermekek kommunikációjának jellegzetességei

Az óvodáskorú autista gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a gyermek általános képességszintjéhez viszonyítva. Az óvodába lépő autista gyermekek többsége nem beszél, mások echolálnak, vagyis azonnal vagy késleltetve megismétlik az elhangzottakat, és vannak a nyelvet formai szempontból bizonyos kontextusokban megfelelően használó gyermekek is. 25

Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. Közős jellegzetesség, mely a beszédet használó gyermekekre is igaz, hogy a látható, konkrét információk feldolgozásában sokkal sikeresebbek, mint olyan elvont és bonyolult jelrendszer megértésében, mint amilyen pl. a nyelv.

A kommunikációs készségek felmérése Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul.

1. A kommunikáció módjai és szintjei: verbális, alternatív, metakommunikatívviselkedéses. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására (pl. dührohamok). 2. A kommunikáció eszközei: tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd, hangadás, stb. 3. Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok, stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és használat kontextustól függő. 4. A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Funkciók (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről). 5. Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk) Hol? Kivel? Milyen körülmények között használ a gyermek kommunikációt.

A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül.

26

A fejlesztés területei:

1. Preverbális kommunikáció 2. Alternatív kommunikációs rendszer használata 3. A beszédértés és beszédhasználat 4. A metakommunikáció értése és használata

A fejlesztés fontosabb módszertani elvei:

1. A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a tárgyi és szociális környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra késztesse a gyermeket. 2. A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa (pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következménnyel jár, pl. ha kér valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan). 3. A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben ritkán, vagy nem alkalmazzák.

Kognitív fejlesztés

Az érdeklődés a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel az autisztikus gyermekek esetében nem, vagy csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Az autista gyermekek érdeklődése környezetük iránt szűk körű, többségüknek általános nehézségei lehetnek a tanulásban. Ebből adódóan nagy hangsúlyt kell fektetni a kognitív fejlesztésre már óvodás korban.

Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a tanulást: 1. egyenetlen képességprofil 2. a gondolkodás és a cselekvés merevsége 3. motiváció hiánya vagy gyengesége 4. a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai 27

5. sorrendiség követésének nehézsége 6. idő- és okság megértésének nehézsége 7. epizódokat tároló emlékezet 8. szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel tudják alkalmazni 9. fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek integrációjának hiánya): tapasztalataiknak többsége széteső, töredékes, nem szerveződik értelmes egésszé (a dolgok tartalmi összefüggéseinek nem értése), a szokásosnál jobban kötődnek külső tájékozódási pontokhoz.

A kognitív fejlesztés céljai, főbb területei: -

az érdeklődés felkeltése, hosszabb idejű fenntartása

-

az elemi kognitív funkciók – érzékelés, észlelés – fejlesztése

-

a vizuális és akusztikus figyelem és emlékezet fejlesztése

-

a figyelem tartósságának növelése

-

utánzási képesség kialakítása

-

testséma kialakítás

-

az alapszínek és formák megismertetése, megkülönböztetése

-

a megfigyelőkészség fokozása

-

analizáló, szintetizáló készség fejlesztése

-

szerialitás fejlesztése

-

a lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

-

a szimbolikus gondolkodás elősegítése

A kognitív fejlesztés keretei 

Egyéni fejlesztési forma



Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel



Strukturált munka: gyakorlás



Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás

28

Zenei nevelés:

Mivel a zenei képességek nem sérülnek az autisztikus fejlődési zavar miatt, az autista gyermekek oktatásában, nevelésében a zene komplex módon és hatékonyan alkalmazható a sérült készségek kompenzálására, a fejlődésükben elmaradt készségek fejlesztésére. Ezen belül különösen fontos a szerepe a szociális és kommunikációs viselkedés fejlesztésében. A zenei nevelés célja: szociális interakciók kialakítása és megerősítése, a zene sajátos lehetőségeinek felhasználásával. A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti, preverbális készségek fejlesztésére, mely az autizmusban a beszélő gyerekeknél éppen úgy sérült, mint a nem beszélők esetében. A zenei nevelés további céljai az általános zenei, korai mozgásos, kognitív készségek fejlesztése, örömteli foglalkozás biztosítása.

A zene kommunikációs eszközként való használatát a következő sajátosságok teszik lehetővé: 

a gyermekek nagy többsége reagál a hangokra (pl. odafordulással, vokalizálással, mozgással)



a zene örömforrás, a legtöbb gyermek számára jutalomértékű, segít a szorongás oldásában



a dallam, a ritmus periodicitása kiszámítható és ezért örömöt, biztonságérzetet nyújt a gyermekek számára

A fejlesztés fő területei: 

preverbális készségek



kommunikációs eszközök funkcionális használata



szerepcsere



várakozás



a testi közelség és testkontaktus elfogadása



szociális megértés (pl. kontaktus játékokban).

A fejlesztés keretei:

A fejlesztési keretek lényegében megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel.

29

Eszközök

1. Dallam-és ritmushangszerek (doromb, furulya, xilofon, triangulum, dob) esetleg vizuális jelekkel ellátva 2. Magnetofon, mikrofon 3. Vizuális információhordozók (képek, feliratok, jelek) 4. Nagyméretű tükör

Mozgás

A gyermeki szervezet az óvodáskor (3-7 év) alatt igen jelentős változáson esik át, így van ez az autista kisgyermekek esetében is. Az óvodában a torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint a testi képességeket, például erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Mindezeken túl (az autista kisgyerekek, a mozgás szempontjából is nagy különbségeket mutathatnak.

Az autista kisgyermekek mozgásának jellemzése: Az autista gyermekek viselkedésének leírásakor igen gyakran találunk olyan jellemzőket, melyek a mozgással kapcsolatosak (sztereotip, repetitív mozgások, pl. hintázás, céltalannak tűnő futkározás, ugrálás, dobálás, hiperaktivitás, stb.), ezek azonban nem a szűk értelemben vett mozgásfejlődés

problémái,

hanem

sokkal

inkább

az

autizmusra

jellemző szociális,

kommunikációs károsodásból, valamint a szerep-, és imitatív játékhoz szükséges képzelet, fantázia sérüléséből származnak. Vannak olyan autista gyermekek, akik életkorúknak megfelelően mozognak, vagy akár ügyesebbek is bizonyos mozgásokban (pl.: mászás), mint kortársaik, de gyakran előfordul, hogy mennyiségi és minőségi eltéréseket találunk az autista kisgyerekek mozgásfejlődésében. Mennyiségi jellemzője lehet a lassabb fejlődési tempó, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége, (pl. bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, másokra sokkal több időt fordít a gyerekek), valamint a spontán utánzás hiánya. Minőségi eltérés lehet a gyakran előforduló izom hypotónia.

30

Szenzomotoros integrációs szemlélet a fejlesztésben Óvodás korban az autista kisgyerekeknél a szenzomotoros integrációs szemléletű fejlesztés célja, az esetleg megkésett mozgásfunkciók, az éretlen szenzomotoros információ feldolgozás, a mozgástervezés és kivitelezés, a koordinációs és kombinációs képesség fejlesztése. A szenzomotoros feladatok az egyes érzékszervek differenciáltabb és pontosabb működését segítik elő, normalizáló hatással bírnak az aktivitásra, javítják a testsémával és a térbeli tájékozódással kapcsolatos tudatosságot is.

Módszertani javaslatok: 1. A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás. 2. Látható módon jelezzük, hogy a foglalkozás meddig tart, és ott milyen gyakorlatok lesznek. Erre a legmegfelelőbb módszer; hogy az eszközöket olyan, módon helyezzük el, mely egyértelműen jelzi a gyermekeknek, hogy mit kell csinálniuk. 3. Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük együtt végezzük el a gyakorlatot. 4. Ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk, külsőmotivációt, mely egyénenként változhat 5. A pedagógiai megfigyelés módszereivel előzetes felmérést kell készíteni a következő területeken: 

a gyermek utánzási képessége,



beszédértésének szintje,



együttműködési képesség felnőttel, (gyerekkel)



frontális irányítás elfogadása,



figyelem más gyerekek jelenlétében

A fentiek alapján határozzuk meg a lehetséges foglalkoztatási formát, amelyek lehetnek a kővetkezők: 

egyéni helyzet: egy pedagógus egyszerre több gyerekkel foglalkozik



egy térben egyszerre több gyerekkel egyéni formában foglalkozik egy-egy pedagógus



ha a gyerekek képesek utánozni és magukra vonatkoztatják a frontális instrukciókat, akkor legfeljebb 5-6 gyereket irányíthat egyidejűleg a pedagógus. 31

6. Lehetőleg olyan feladatokat tervezzünk melyhez nem szükséges a társakkal való együttműködés vagy eszközmegosztás. Szociális fejlesztési célként kitűzhetünk a legjobb képességű gyermekek számára már óvodáskorban olyan célokat, melyek minimális szintű társra figyelést kívánhatnak. 7. A verbális utasítások mellett, helyett igyekezzünk mindent vizualizálni.

Nagymotoros fejlesztés

Általános mozgásfejlesztést célzó gyakorlatok Rendgyakorlatok Kartartások (nyújtott, hajlított, vegyes) Karkörzések Állások (alapállás, lábujjon, sarkon, talp élen. guggoló állás, terpeszállás Ülés (nyújtott, terpesz, törők) Fekvés (hanyatt, hason, oldalt) Függés (függőállás, függeszkedés) Járás (kis és nagy lépéssel előre, oldalra, gyors, lassú, különböző minőségű talajon, vonal között, vonalon, tárgyak kerülésével, átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különböző eszközökkel, lépcsőn járás) Futás (gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különböző szélességű vonalak között, futás közben akadály átlépése, megkerülése, futkározás, célba futás, futás eszközzel kézben) Ugrás (szökdelés, átugrás, leugrás, ki-be ugrás) Dobás-fogás (elkapás, eldobás, célbadobás) Támaszgyakorlatok (csúszás, mászás, gurulás) Egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok (lábujjon állás nyitott, majd csukott szemmel, fél lábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetből való kibillentés, egyensúlyozás vonalon, pádon járás közben tárgy egyensúlyozása, egyensúlyozás különböző tárgyakon /Bobath-labdán, hengeren/, forgások, hintázás)

32

Finommotorikus készségfejlesztés

Az autista gyermekek tárgyakkal való manipulációját megfigyelve szembetűnő az érdeklődés hiánya, a tárgyi világ ismeretlen elemeinek megismerésére irányuló spontán késztetés. E késztetés lenne az, ami az új anyagok, tárgyak, eszközök megismeréséhez és használatához vezethetne. Ennek hiányában tárgyhasználatuk legtöbbször inadekvát, repetitiv, és a megismerő folyamat során a spontán exploráció gyakran a tárgy lényegtelen tulajdonságaira irányul. A fenti problémák miatt a vizuomotoros képességek kialakítása és a meglévő képességek, készségek fejlesztése a normál fejlődésmenetet követve, a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodva strukturált tanítási helyzetben, speciális módszerekkel valósítható meg. A fejlesztés célja a tárgyakkal való olyan szintű manipuláció, amely képessé teszi a gyermeket tevékenységek elvégzésére és a funkciónak megfelelő eszközhasználatra, saját fejlettségi szintjén.

A középtávú (kb. egy óvodaévet felölelő) célok meghatározásához mindenkor szükséges a gyermek Aktuális vizuomotoros készségszintjének felmérése. A vizuomotoros felmérés eredményeinek birtokában, és a gyermek egyéb területen felmért (kognitív, kommunikációs, viselkedésbeli) jellemzői alapján tűzhetők ki a fejlesztési célok. A fejlesztés egyéni helyzetben, egyénre szabott fejlesztési terv alapján valósítható meg. A középtávú fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk, ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos alkalmazását más területen is.

A fejlesztés feladatai: 

finommotoros alapkészségek kialakítása



kéz és ujjak mozgatása  két kéz összehangolt mozgatása  tárgy megfogása, elengedése  csippentő fogás stb.



finommotorika általános fejlesztése



szenzomotoros koordináció fejlesztése



percepció fejlesztése

33



testséma és lateralizáció kialakulásának segítése



térbeli tájékozódás fejlesztése



nyomaték javítása



grafomotoros készségek fejlesztése

Ajánlott feladattípusok: 

Szem- kéz fejlesztésére irányuló feladatok:



Konstrukciós játékok szétszedése, illesztése, csavarozása



Papírtépés, hajtogatás



Gyöngyfűzés



Különböző anyagok válogatása

Nyomaték fejlesztését segítő feladatok: 

képlékeny anyagok alakítása (gömbölyítés, lapítás, sodrás, mélyítés, kicsípés)



nyomdázás

Grafomotoros készségek fejlesztésére irányuló feladatok: 

festés



rajzolás

Ábrázolás és kézimunka technikák: 

vágás



ragasztás



vegyes technikák

Testséma és lateralizáció kialakítása, térbeli tájékozódás fejlesztése 

tükör előtti gyakorlatok

A fejlesztés keretei

Az egyéni fejlesztés időtartama a gyermek egyéni képességeitől és az adott tevékenység típusától függően naponta 2-4 alkalommal 5-15 perc.

34

A fejlesztés helyszínének helyes megválasztása (a figyelem-koncentrációt legjobban elősegítő, ingerszegény környezet), az egyénre szabott munkarend, munkaszervezés megfelelő kialakítása a készségek elsajátítását, önálló alkalmazását segíti. Az elsajátított készségek gyakorlása, szinten tartása a munkavégzés során strukturált keretek között, a gyakorlati alkalmazás az önkiszolgálás és a játéktevékenység során valósul meg. Ezen kívül törekednünk keli azok minél általánosabb, szélesebb körű alkalmazására a gyermek életének különböző területein is.

Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek tanítása

A pervazív fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen. Ennek egyik oka lehet a szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére, fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül csinálom” korszak, és az utánzásos korszak és az utánzásos tanulás is sérült. Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek sincsenek jelen. Szerepet játszhat a saját testből érkező szenzoros információk feldolgozási zavara is. E hiányok együttese vezet ahhoz a jelenséghez, hogy a gyermekek alapvető önkiszolgálási készségeinek kialakítása az óvodáskor alacsony mentális szintű gyerekek esetén a későbbiek feladata marad.

Szobatisztaság

Az egészséges gyermekek 2 éves korúk táján válnak biológiailag és értelmileg éretté a szobatisztaságra. A biológiai érettség mellett elengedhetetlenül fontos feltétel a környezetnek való megfelelni vágyás, a szociális jutalmak iránti fogékonyság, az utánzás képessége és a „naggyá válni akarás”. Az autista gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a lelassult, megkésett fejlődés. Emellett a biológiailag szobatisztaságra érett gyermekek esetében a társuló fogyatékosságként megjelenő mentális elmaradás, valamint gyakran a szociális kognitív sérülés hátráltatja vagy akadályozza a szobatisztaság kialakulását. Az óvodába kerülő még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a késés szervi okait. Ha ez megtörtént, akkor alapos általános pedagógiai felmérés (amint lehet formális pszichológiai felmérés is) után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről. Ha a gyermek mentális képességei és mentális kora, valamint motoros képességei (nadrág felhúzás) lehetővé teszik 35

akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után meggyőződve teljes támogatásukról.

A szobatisztasági tréning célja kettős: 

egyrészt rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a WC használatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a WC-re, ha valóban szükséglete van)



Másrészt olyan kommunikációs eszközt adni a kezébe (szóbeli készség, kép, vagy tárgy), melynek segítségével bárhol és egyértelműen jelezni tudja környezete számára szükségletét. A szobatisztasági tréning meglehetősen idő-, ember- és türelem igényes feladat, ami nagy kitartást igényel mind a gyermek, mind a pedagógus, mind a szülők részéről. A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél.

Étkezés Az autista gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálnunk a jelenség okait megfigyelni, és ennek megfelelően eljárni.

1. A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, az óvodában nem hajlandó enni). 2. A gyermek étkezéshez szükséges alapvető készségei hiányoznak, (leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni). 3. A gyermek túl szelektál: csak bizonyos fajtájú, színű, állagú, formájú, stb. ételt fogad el

A fejlesztés a hiányzó készségek kialakítása ezekben az esetekben is az egyéni kognitív viselkedésterápiás program keretében zajlik.

Öltözés Mivel az autista gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori fejlesztési cél. A megfelelő szintű vizuális segédeszközök használata nagy segítséget jelent a gyermek számára abban, hogy kövesse a ruhadarabok felvételének sorrendjét.

36

Tisztálkodás Az öltőzéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz- és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítási is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg. A feladat annyival nehezebb és összetettebb az öltözéshez képest, hogy a tisztálkodás esetében a szükséglet felismerése és a tisztálkodás minősége is fontos összetevője a készségnek. Ezen utóbbi elemek kialakítása nagyon nehéz feladat lehet.

Elemi házimunka Amennyiben a gyermek képességei megengedik - a speciális módszerek alkalmazása mellett fontos egyszerűbb naposi teendőkbe szisztematikusan bevonni őket (pl. terítés, asztal leszedés, viráglocsolás, portörlés, rendrakás stb).

A játék szerepe a fejlesztésben

A pervazív fejlődési zavarban szenvedő kisgyermekek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek az autizmusban tapasztalható kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak, pl. annak „felismerni nem tudásából”, hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. Az autista gyermekek játékfejlődésének egyik sajátossága, hogy gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőle a játék szimbolikus és kreatív vonásai. A változatos, fantáziadús játék helyett tárgyakat gyűjt, sorba rak, a tárgyak eredeti funkciójától függetlenül annak irreveláns részleteivel, vagy sajátos tulajdonságával foglalkozik, erőteljesen ragaszkodik hozzájuk. Sérül annak képessége, hogy interakciót igénylő aktivitásokban vegyen részt. A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek spontán játéktevékenységéről beszélve többnyire rugalmatlan, ismétlődő cselekvésre vagy cselekvéssorra gondolhatunk. Ha viselkedési repertoárjukban fel is fedezhetünk gyakorló vagy szerepjátéknak tűnő tevékenységeket vagy azok elemeit, alaposabb megfigyelés után többnyire észrevesszük, hogy az elemek mechanikusan visszatérnek, és kreativitás, változatosság alig figyelhető meg. Külső személy bekapcsolódásakor, beavatkozásakor a gyermekek megzavarodnak, dühösek lesznek, és nem képesek rugalmasan folytatni a tevékenységet. A konstrukciós játékra való képesség ritkábban sérült. 37

A gyermekek magukra hagyva többnyire sztereotípiákba fordulnak, pl. a fenti módon, játszanak”. A szűkebb értelemben vett játéktevékenység hiánya miatt nincsen lehetőségük a világról, főleg a szociális világról játék közben ismereteket szerezni, illetve a megszerzett ismereteket rugalmasan alkalmazni

A játéktevékenység tanításának célja: 1. A játékeszközök adekvát használata. 2. A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése. 3. A játéktevékenység tanulása során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról. 4. Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív észlelési, mozgásos) fejlesztés.

Módszertani elvek és javaslatok a különféle játéktípusokhoz

Az autista gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk, de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem értik, (pl.: bújócska, fogócska, „becsapáson” alapuló szabályait). A szimbolikus játékokkal kapcsolatos készségek az autizmusban alapvetően sérült területekhez tartoznak. Ezen játékformák tanítása nem tartozik az óvodai feladatok közé. A játékok tanítására is vonatkozik a feladat, vagy szabály vizualizációja szükség szerint egyszerűsítése.

A játéktevékenység fejlesztésének keretei:

Kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló vagy páros tevékenységként építjük be.

38

Felhasznált irodalom

Lakatos Katalin: A szenzoros integrációs terápia alkalmazása viselkedési zavaros gyermekeknél, Fejlesztő pedagógia 1995/5-6 Őszi Tamásné – Gosztonyi Nóra: Dokumentációs útmutató, Sulinova, Budapest in press Rosta Katalin: Add a kezed! Logopédiai Kiadó 2005. Szaffner Éva – Gosztonyi Nóra: Sérülésspecifikus eszközrendszer, Sulinova, Budapest in press Szaffner Éva – Németh Krisztina – S. Tóth Beáta – Gosztonyi Nóra – Őszi Tamásné: Speciális integrációs osztály kialakítása autizmussal élő tanulók számára, Fejlesztő pedagógia 15 évfolyam, 2004/2. Cohen, Simon-Baron–Bolton, Patric: Autizmus. Osiris, Budapest, 2000. Észak-Karolina állambeli TEACCH program (Autisztikus és nehezen kommunikáló gyermekek kezelése és nevelése) Frith, Uta: Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs könyvkiadó, Budapest, 1991. Howlin, Patricia és Rutter, Michael: Autisztikus gyermekek kezelése – A nyelvi fejlődés előmozdítása. Autizmus Füzetek sorozat, Kapocs könyvkiadó, Budapest, 1997. Jordan, Rita- Powell, Stuart: Understanding and Teaching Children with Autism John Wiley and sons Ltd, West Sussex, Anglia, 1995. Havasi Ágnes: Vizuális segítség autizmussal élő személyek kommunikációjának fejlesztésében. FOKA, Budapest, 2003. Howlin, Patricia: Autizmus. Felkészülés a felnőttkorra. Kapocs Könyvkiadó, Budapest, 2001. Joliffe, Therese; Landsdown, Richard; Richard Robinson, Richard: Egy személyes beszámoló. Autizmus Füzetek sorozat, Kapocs Könyvkiadó, Budapest, 1997. Kálmán Zsófia (szerk.): Augmentatív és alternatív kommunikációs füzetek I. BLISS Alapítvány, Budapest, 1999. Peeters, Theo: Autizmus. Elmélettől a gyakorlatig. Kapocs könyvkiadó, Budapest, 1997.

39

Quill K. A.(2000): Do-Watch-Listen-Say Paul H. Brookes Publishing Co. Baltimore Schopler, Eric –Reichler, Robert –Jay-Lansing, Margaret: Autista és fejlődésükben akadályozott gyermekek egyénre szabott felmérése és kezelése. Kanizsai-Nagy Ildikó, Kiss Gyöngyi, Szaffner Éva, Vígh Katalin (2003) Munkahelyi készségek kialakításához szükséges szociális kogníciót fejlesztő csoportos tréningek Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Chris Graham: Learning to use the toilet CoSSPA, 7 Bevan Drive, Alua, Clackmannanshire, Scotland Stark, J. (1994-2001) Everyday Life Activites, Psychology Press Attwood, T.: Különös gyerekek (2002), Budapest Autizmus Kiadó Balázs A., Szaffner É., Őszi P. (szerk.): Tantervi és módszertani útmutató autizmussal élő tanulókat oktató-nevelő többségi általános iskolák számára (1999) OKI, Budapest Kiss Gy. – Vígh K. – Tóth K.: Szociális történetek (2004) Budapest, Kapocs Schopler, E. - Életmentő kézikönyv szülőknek (2002) Budapest, Kapocs Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X.8) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

40

Kötelező taneszközjegyzék

Előírt

Meglévő

Hiányzó

1.) Helyiségek csoportszoba

1

-

gyermekágy/fektető tároló helyiség tornaszoba, sportszertárral -

1 2

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar intézményvezetői iroda

1 1

-

1

intézményvezető-helyettesi iroda nevelőtestületi szoba és könyvtárszoba általános szertár/raktár 1

1 1 -

többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, 1 ünnepek megtartására alkalmas helyiség) orvosi szoba, elkülönítő szoba gyermeköltöző

1

1

-

gyermekmosdó, WC helyiség 1

-

felnőtt öltöző

-

1

felnőtt mosdó

-

1

felnőtt WC helyiség

1

-

felnőtt zuhanyzó

-

1

2.) Helyiségek bútorzata Csoportszoba óvodai fektető

8

gyermekszék (ergonomikus)

11

-

gyermekasztal

6

-

fényvédő függöny

2

-

szőnyeg

1

-

játéktartó szekrény

3

-

könyvespolc

1

1

41

Előírt

Meglévő

Hiányzó

élősarok állvány

1

-

textiltároló és foglalkozási 1 eszköztároló szekrény edény- és evőeszköz-tároló 1 szekrény szeméttartó 1

-

Tornaszoba tornapad

4

-

tornaszőnyeg

1

-

bordásfal

2

-

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, 1 mozgásigényt kielégítő készlet egyéni fejlesztést szolgáló 1 spec. felszerelések Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

-

-

tükör

-

1

asztal

-

1

szék

-

1

szőnyeg

-

1

játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc

1

Játszóudvar kerti asztal

1

-

kerti pad

2

-

babaház udvari homokozó takaróháló mozgáskultúrát, mozgásfejlődést mozgásigényt eszközök

1 2 2

-

segítő, 1 kielégítő

-

Intézményvezetői iroda írógépasztal és szék

-

1-1

tárgyalóasztal, székekkel

-

1

telefon

-

1

42

Előírt

Meglévő

Hiányzó

fax

-

1

könyvszekrény

-

1

iratszekrény

-

1

elektronikus adathordozó szekrény számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék -

1 1 1-1

Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda íróasztal és szék 1-1 iratszekrény

-

1

telefon

-

1

számítógépasztal

-

1

számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal Nevelőtestületi szoba asztal -

1 1

szék

-

1

könyvtári dokumentum

-

500

könyvszekrény

-

1

Fénymásoló

-

1

tükör

-

1

Többcélú helyiség tárgyalóasztal székekkel

-

1

Orvosi szoba, elkülönítővel

-

1

Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló fogas 8 öltözőpad

1

Gyermekmosdó, WC helyiség törölközőtartó

8

-

falitükör

1

-

rekeszes fali polc 1 (fogmosótartó) Tisztálkodási és egyéb felszerelések egyéni tisztálkodó szerek 8 tisztálkodó felszerelések

-

2

43

Előírt

Meglévő

Hiányzó

fésűtartó

1

-

törülköző

24

-

abrosz

3

-

takaró

8

lepedő

16

ágyneműhuzat

16

A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök televízió magnetofon/cd lejátszó/hangfalak diavetítő

1

1

-

1

-

vetítővászon

-

1

hangszer (pedagógusoknak)

1

-

hangszer (gyermekeknek) projektor vagy írásvetítő

a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben 1

Egészség- és munkavédelmi eszközök étel-mintavétel készlet elsősegélyláda

(üvegtartály)

gyógyszerszekrény (zárható)

-

1

1

-

-

1

44

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: [email protected]

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

2

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..... 3 Fejlesztési területek .................................................................................................................. 10 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 15 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az autista tagozaton ................ 17 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok....................................... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 19 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység......... 24 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje............................ 33 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 33 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 38 A magasabb évfolyamba lépés feltételei:.......................................................................... 47 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 48 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 49 2.1

A középsúlyosan értelmi fogy. tanulók általános iskolájának kerettanterve ....... 49

2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 57 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása58 2.4 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 59 2.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 59 2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 59 2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 60 2.8 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek........ 61 2.9 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................... 63 2.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei........ 65

3 AZ INTÉZMÉNY ALAPVETŐ CÉLJAI, FELADATAI:

Az intézmény alapvető oktatási-nevelési-képzési célja, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok lehetőségeit figyelembe véve kibontakoztassa képességeiket és készségeiket, a kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztésével járuljon hozzá személyes boldogulásukhoz, aktív, harmonikus fejlődésükhöz, tegye képessé a tanulókat a társadalomba való minél teljesebb integrációra. Az iskola képzési rendszere a kompetencia alapú oktatás megvalósítását tűzi ki célul, amelynek lényege a képességek és készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudás előtérbe helyezése. Az intézmény szakmai közössége elkötelezett híve minden olyan eljárás, módszer, eszköz elsajátításának, bevezetésének, amely hatékonynak bizonyul a sérült gyermek fejlesztésében, oktatásában. A szakmai munka folyamatos fejlesztését, a pedagógusok és a szakmai munkát segítő szakemberek külső és belső képzéseken történő részvételükkel biztosítják. Az intézmény alkalmazotti közösségének feladata a közvélemény alakítása minden lehetséges eszközzel a sérült ember elfogadása, segítése értékeinek megismerése érdekében. Ennek módszerei egyrészt a tanulók minél gyakoribb részvétele többségi társadalmi rendezvényeken, másrészt a többségi társadalom tagjainak bevonása az intézményi életbe. Ez megvalósulhat a szülőkkel, testvérekkel, más iskolák tanulóival közös szervezésű programokon.

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A középsúlyosan értelmi fogyatékos igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva.

4 Alapelvek 

Humanista értékrend



Differenciált, individualizált képességfejlesztés. A gyermek saját adottságaihoz, képességeihez

igazodó,

egyéni

fejlődési

tempóját

figyelembevevő

személyiségfejlesztő munka, differenciált foglalkozás. 

A verbális tanulás nehézsége miatt a cselekvéses, gyakorlati (érzékletes, mozgásos, életorientált)

tapasztalatszerzést

helyezzük

előtérbe

az

ismeretnyújtásnál,

feldolgozásnál és alkalmazásnál. 

A bevéséshez az átlagosnál több időt kell fordítani és sokat gyakoroltatni.



Az ismeretnyújtásnál a kis lépésekben haladás elvének kell prioritást biztosítani.



Praktikus

ismeretek

nyújtása,

élethelyzetek

begyakorlása,

önellátás

és

cselekvőképesség, adaptív viselkedés kialakítása, a tárgyi és személyi környezet megismerése kiemelt kulcskompetenciaként jelenik meg. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének alapvető célja:

Az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés megvalósítása. A minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. A tanulók képességek függvényében váljanak alkalmassá a rendszeres, egész napos foglalkoztatásra.

5 Az autista iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Pedagógiai

programunk

tartalmában,

szerkezetében

alkalmazkodik

a

tanulók

fogyatékosságaiból eredő, speciális szükségletekhez. A speciális szükségletek abból adódnak, hogy az autista gyermekeknél minőségi károsodás figyelhető meg a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, a kommunikációs és kognitív képességek területein is. Megfigyelhető még az egyenetlen képességprofil, illetve intelligencia és a következményes sztereotíp viselkedés, érdeklődés, aktivitás. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók. 

értelmi fogyatékosság,



beszéd-, érzékszervi-, mozgás, egyéb fogyatékosság, fejlődési zavar,



viselkedésproblémák, mint agresszió, autoagresszió.

A pedagógiai program legfontosabb alapelve az, hogy vegyük figyelembe az autista gyermekek speciális szükségleteit. A nevelési eszközökben, módszerekben hangsúlyt kap az egyéni bánásmód, az egyéni haladási ütem biztosítása. Különös gonddal figyelünk az egyéni adottságokra, hajlamokra, a gyerekek érdeklődésére. Megfelelő motivációkkal megerősítjük őket, a hiányosságokhoz pedig megadjuk a szükséges pedagógiai segítséget. Az emberi kapcsolatokban prioritást kap a megértő, elfogadó, megerősítő, toleráns szemléletmód. Elsődleges cél, hogy a gyermek elemi szinten kooperáljon, kommunikáljon a nevelővel. Ennek kialakításának időtartalma függ a gyermek autisztikusságának mértékétől.

Általános módszertani alapelvek: 

Az iskolai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló, egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a kommunikációs szintre, a meglévő kognitív képességekre, mentális korra vonatkoznak. Az egyes képességterületek fejlesztése a közvetlenül a felmért meglévő és kialakulóban lévő készségek azonosításán alapszik.



A felmérés során azonosított már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres felméréssel követni kell.



Az egyes gyermeknek megfelelő motivációs rendszer létrehozása szükséges.

6 

A gyermek felé irányuló minden kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez, és autisztikus nehézségeihez: mennyiségben, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában.



A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak mellett törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására.



Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik napi rendszerességgel szervezve.



Az általánosítás nehézsége miatt fokozott jelentőségű, hogy az ismereteket valós élethelyzetekben sajátítsa el, illetve gyakorolja be a gyermek, és a már megtanult ismereteket minél több helyzetben tanulja alkalmazni.



Az iskolai fejlesztés során sérülés specifikus szociális, kommunikációs és kognitív fejlesztés áthatja az iskolában eltöltött idő minden részét.

Gyógypedagógiai tevékenységünk alapelvei



A gyermek elfogadása. Az autizmus nem betegség, hanem állapot. Ezért minden eszközzel segítenünk kell a gyermeket, hogy környezetét minél jobban megértse, kapcsolata a külvilággal sokrétű és harmonikus legyen.



Egyéni bánásmód. A gyermek fejlesztésének, oktatásának módját a gyermek fejlettségi szintje, egyénisége, mentális állapota határozza meg.



Rendszeres megfigyelés. A fejlesztés tartalmának, módjának meghatározását rendszeres megfigyelésnek kell megelőznie. Fontos a meglévő készségek alapos feltérképezése, mivel a gyermekre jellemző az egyenetlen tanulási profil.



Fokozatosság, kis lépések. A kitűzött cél (pl.: tevékenységi forma, szokás kialakítása) apró lépésekre bontva valósítható meg.



Változatos gyakorlás, variabilitás. A megtanult ismeretet, készséget sokféle helyzetben, a gyakorlatban kell alkalmazni.



Többféle választási lehetőség.



Rendszeresség, következetesség. A gyermek felé egységes elvárásokat közvetítsen a munkaközösség. A gyermek tájékozódása érdekében fontos az állandó környezet

7 (személyi és tárgyi) és a napi tevékenységek szabályos váltakozása (napirend, hetirend). 

Együttműködés a családdal. A család és az iskola összehangolt munkája segíti a gyermek szocializációját.



A gyógypedagógus szerepe. A gyógypedagógus olyan mértékben segíti a gyermeket, hogy annak képességei, készségei a legoptimálisabban fejlődjenek. (együtt dolgozik vele, mintát ad).



Koncentráció. Mivel a gyermek tapasztalatai szétesők, ezért a megtanulandó ismereteket minél több oldalról kell megmutatni, azok gyakorlati alkalmazására sok lehetőséget kell biztosítani.

Az autizmus –spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei:

A nevelési oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg. 

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.



Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (például viselkedés) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és a tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása.



A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanulók képessé váljanak a családi életbe való beilleszkedésre.



A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.



Általános

emberi

értékek,

társadalmi

elvárások

képességszintnek

megfelelő

ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése. 

A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, számítógépes

8 oktatás). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél. 

Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.

A nevelés-oktatás általános feladatai A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása. 

A személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása.



A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése.



A tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása.



Gyakorlatorientált fejlesztés.



Az életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása.



A képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában.



Egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére.



Az épen maradt kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése.



Az eredményes társadalmi integrációra való törekvés.



A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként.



Egyéni fejlesztési tervek kialakítása (félévenként) a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek figyelembevételével.



A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró, vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése.



A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben.



Az elsajátított ismeretek készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása.



A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés.

Eszközök és eljárások a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóinknál: Nevelési céljaink, kitűzött feladataink megvalósításakor az általános pedagógia nevelési módszereit alkalmazzuk, figyelembe véve neveltjeink sérülés specifikus jellemzőit, sajátos nevelési szükségleteiket.

9 

Játékosság:

A játék a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek részére a gyógypedagógiai oktatás-nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék nevelő-fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. A játék kiemelt jelentőségének az iskolai tevékenységben a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban egyaránt meg kell mutatkoznia. A játék során szereznek ismereteket a tanulók környezetükről, az őket körülvevő tárgyak funkciójáról. A játék segít az énkép kialakulásában, a viselkedési normák bensővé válásában. Játékos keretben alakul ki a közösségi érzés, egymás segítésének tudata. A szerep- és szabályjátékok és konstrukciós játékok alkalmazása hozzájárul az alapvető pszichés funkciók fejlesztéséhez, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek alakításához. A játék áthatja tanulóink egész iskolai életét. 

Differenciálás:

A nevelés-oktatás folyamán egyéni képességekhez igazodó feladatokkal és értékeléssel alakítjuk ki a készségeket. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló személyiségfejlődését jelentősen befolyásolja a kommunikáció és beszédfejlődés, tanulási tempó, a megismerési funkciók késleltetettsége. Az egyénenként is eltérő adottságok miatt fejlesztésükben személyre szabott, differenciált módszereket alkalmazunk. 

Egyéni bánásmód

A tanuló egyéni haladási üteméhez igazított képességek fejlesztése. Különös gondos fordítva az egyéni adottságokra és a gyermek érdeklődésére. Az emberi kapcsolatokban prioritást kap a megértő, elfogadó, megerősítő, toleráns szemléletmód. A szélsőséges indulati reakciók, hetero-, illetve autoagressziós megnyilvánulások megelőzése, mérséklése. A gyermeket kapcsolatfelvételre ösztönözzük a tanulási és nevelési folyamatba való részvételhez.

10 

Cselekvésbe ágyazott ismeret elsajátítás:

Tapasztalataink és a gyógypedagógiai tudományos vizsgálatok alapján tanulóink ismeret elsajátítását és az ismeretek rögzítését legjobban a gyakorlat segíti, minden ismeretet cselekvésbe ágyazottan kell tanítani és gyakoroltatni. 

Folyamatos gyakoroltatás:

A régi és új ismereteket tematikusan és folyamatosan ismételni kell, ezzel is elősegítve a kompetenciák megszilárdulását 

Folyamatos megerősítés

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 1.) a) Alsó tagozat 1-4. évfolyam b) Felső tagozat 5-8. évfolyam

2.) Középfokú oktatás: A cél: Elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a védő – irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató fejlesztés. 3.) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: A készségfejlesztő speciális szakiskola az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzést folytat. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükbe képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni.

Az autista tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai Fejlesztési területek Az autista tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése, és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Az iskolai fejlesztés pedagógiai

11 szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervünkben és egyéni fejlesztési tervekben határozzuk meg a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségeinek megfelelően. A fejlesztést minden gyermek esetében az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg.

ELSŐ SZAKASZ Korai diagnózis esetén egybeeshet a korai fejlesztés és az óvodai nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik az alsó tagozat időszakába. Fő célja a habilitáció. Célja az elemi adaptív viselkedés kialakítása: 

Szociális/kommunikációs készségek célzott fejlesztése.



Az autizmusból és a társuló funkcionális akadályozottságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása.



A sztereotip, inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve korrigálása.



Fogyatékosság specifikus környezet, eszközök és módszerek alkalmazása.

Fejlesztési területek Kommunikáció/szociális viselkedés: 

Beszéd előtti (preverbális) csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása.



Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel).



Beszéd vagy alternatív kommunikáció használatának tanítása.



Spontán és tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.



Augmentatív

kommunikációs

eszközök

(nem

kizárva

például

az

olvasást)

használatának tanítása napi rutinokban.

Fejlődési funkció-elmaradások, önkiszolgálás: 

Alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés).

Kognitív fejlesztés: 

Elemi ismeretek, fogalmak.



Elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása.

12 

Szociális kognitív készségek fejlesztése.



Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl. játék-, használati és munkaeszközök célszerű alkalmazása).



Általánosítás képességének fejlesztése.



Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása.



Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.



Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.

Viselkedésproblémák kezelése: 

Viselkedésproblémák megelőzése.



Alternatív viselkedések kialakítása.



Meglévő viselkedésproblémák kezelése.

MÁSODIK SZAKASZ Egybeeshet az alapfokú nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik a középfokú nevelésoktatás szakaszába. Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és iskolán kívüli környezetben.

Fejlesztési területek: (az előző szakasz fejlesztési területei bővülnek az alábbiakkal): 

Képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével.



Szociális/kognitív/kommunikációs fejlesztés.



Önellátás körének bővítése.



Házimunka.



Munkára, tanulásra nevelés megalapozása.

HARMADIK SZAKASZ Egybeeshet az alapfokú nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik a középfokú nevelésoktatás szakaszába. Cél a felnőttkorban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség megalapozása.

Fejlesztési területek: (az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal).

13 

Képességek szinten tartása, fejlesztése.



Tantárgyi ismeretek.



Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció.



Munkára nevelés, pályaorientáció.

A harmadik szakaszban a NAT minimális követelményei rugalmasan egyéni eltérésekkel alkalmazhatók. Ezekre szükség esetén hosszabb időt kell fordítani, az osztályfokok elkülönítésénél törekszünk a minél homogénebb csoportok kialakítására. A tananyagot az egyéni szükségletek szerint mennyiségileg és minőségileg módosítjuk és redukáljuk. A tananyag elsajátításához minden esetben speciális eszközök és módszerek szükségesek (szociális történetek, babzsák, Én-könyv).

AZ ELSŐ, MÁSODIK SZAKASZ KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI Fejlesztési területek, és a feladatok végrehajtásához felhasznált módszerek, eljárások Az alább ismertetésre kerülő fejlesztési területeket és az alkalmazott módszereket nem lehet élesen különválasztani, mivel a pszichés funkciók sem egymástól elszigetelten léteznek. A módszerek lényege, hogy látványba és cselekvésbe ágyazottak. A megismerési folyamatokat elősegítő és a gyakorlást irányító eljárások szorosan összefonódnak. A jelenségeket, dolgokat cselekvő szituációkban mutatjuk meg, ahol fontos, hogy szerepeljenek valóságos tárgyak. A fejlesztés folyamatába minden érzékszervet bekapcsolunk. A tanulási folyamat együttműködés, együtt cselekvés. A konkrét tények elemzése és az ítéletalkotás a pedagógus és a gyermek közös tevékenysége. Programunk a súlyosan halmozottan fogyatékos tanköteles korú gyermekeknek is fejlesztési lehetőséget biztosít. A fejlesztési nevelés egyéni fejlesztésben valósul meg. A fejlesztés meghatározott feladatok fő fejlesztési területek alapján egyéni fejlesztési terv szerint történik. A tanulók értékelése szöveges, mely a gyermek önmagához mért fejlődését rögzíti. Bekerülés feltételei: A fejlesztő nevelés – oktatásba a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kerülnek be.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének – oktatásának alapelvei: 

A kommunikáció és az interakció elve



A normalizáció és a participáció elve

14 

A komplexitás, személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve



A kooperáció és a tudatosság elve



A differenciálás és az individualizáció elve.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének – oktatásának célja: A fejlesztő nevelés – oktatás célja olyan fejlesztést nyújtani, mely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételére, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. 

a tanulók legalapvetőbb szintű megnyilvánulásának értelmes közlésként való felfogása,



a tanuló és a pedagógus közti partneri kapcsolat kialakítása,



cselekvéses tanulás és komplex kommunikációs beágyazottság,



tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel,



megfelelő tanulási motiváció kialakulása,



énkép, önismeret kialakulása, fejlődése,



szociális kapcsolatok kiszélesítése,



jó testi és lelki közérzet megteremtése,



információs és kommunikációs technikák és használatuk elsajátításának biztosítása.

Feladatok: 

Komplex gyógypedagógiai fejlesztés.



Egyéni fejlesztési tervek alapján a sérült funkciók fejlesztése, épen maradt funkcióra alapozva, egyéni lehetőségeik szerint.

A fejlesztési területek: 

Kognitív funkciók fejlesztése.



Érzékelés, észlelés.



Beszédfejlesztés.



Kommunikáció (augmentatív kommunikáció jel és gesztusnyelv)



Esztétikus nevelés.



Érzelmi és szociális nevelés.

15 

Mozgásfejlesztés.



Önkiszolgálás.



Bazális stimuláció.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk,

a

minden

emberben

benne

rejlő

fejlődési

lehetőség

minél

teljesebb

megvalósulásának, a személyiség kibontakoztatásának elősegítése. Iskolánk középsúlyos értelmi fogyatékos tanulói részére olyan konkrét célokat tűztünk ki, melyek segítséget adnak a társadalmilag hasznos, egyénileg tartalmas, konstruktív életvezetés kialakításához, képességek és készségek fejlődéséhez. Nevelő-oktató munkánkban az esélyegyenlőséget, az egyes tanulók fejlettségi szintjét, adottságait,

lehetőségeit,

érdeklődését

vesszük

figyelembe.

Az

iskolai

életmód

szervezésében a gyermeki, serdülőkori és fiatalkori szükségletekre adekvát pedagógiai válasz kidolgozását tűztük ki célul. Tiszteletben tartjuk a személyiség önállóságát, méltóságát, az individuális igényeket. Pedagógiai munkánk kihat a tanulók testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére. A fejlesztési területeken olyan tartalmak kiválasztása szükséges, mely segíti a tanulók szociális beilleszkedését, a fogyatékosság által módosult személyiségüket úgy formálja, hogy képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba.

Pedagógiai feladatok: 

A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás



Érzelmi biztonság megteremtése



Kommunikációs képesség fejlesztése



Énkép, önismeret, önértékelés fejlesztése



Általános szomatikus állapot fejlesztése, testi és lelki egészség



Feladattudat, kitartás fejlesztése



Az identitás kialakulásának segítése

16 

Szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése



Attitűdök, normák kialakítása



Alkotó- és befogadóképesség fejlesztése



Társas kapcsolatok, nemiség, szexualitás, barátság, szerelem, családi élet, munkatársi kapcsolatok és a hozzájuk kapcsolódó érzelmek, normák megismerése.



Szexuális tudatosság és önkontroll fejlesztése



Feszültségek feldolgozásának elősegítése



Demokráciára nevelés



Környezettudatosságra nevelés



Az élet tiszteletére, a család, a haza szeretetére nevelés.



Kompetenciaélmény biztosítása

Rendkívül fontos az a környezet, az a minta, amely a sérült gyermeket születése óta körül veszi. A gyermekre ható külső tényezők a felfogó- és értelmezési készség akadályozottsága miatt erőteljesebben formálják a személyiséget.

Személyiségformálásban szerepet játszó legfontosabb tényezők: 

anya-gyerek kapcsolat, családi légkör harmóniája



testvérek egymás közötti kapcsolata



a környezet ingergazdagsága



a közösség szerepe, baráti kapcsolatok kialakulása



a pedagógus bánásmódja



a megfelelő sikerélmény lehetősége, pozitív értékelés



képességeinek megfelelő elvárások



egyenrangú bánásmód



önrendelkezés optimális szabadsága



szexualitás kérdéseinek megfelelő kezelése



a felnőtt élet színtereinek megismerése

17 Nevelési programunk fontos eleme, hogy tanulóink értelmi fejlesztésével párhuzamosan teljes személyiségének fejlesztését is segítsük. A meglévő pozitív jegyekre építve, kiküszöbölve a sérült elemeket, kell tanulóinkat harmonikus emberré formálni. A

szülőkkel

való

állandó

és

rendszeres

kapcsolattartás

fontos

részét

képezi

személyiségfejlesztő munkánknak. Tanácsokkal, gyakorlati segítségadással látjuk el a szülőt, azzal a céllal, hogy gyermeke otthon is és az iskolában is egységes koncepció és követelményrendszer szerint nevelődjön.

Készségfejlesztő speciális szakiskola pedagógiai feladatok: -

Reális énkép kialakítása: belső tulajdonságok elemzése, alakítása.

-

Társas kapcsolatok, nemiség, szexualitás, barátság, szerelem, családi élet, munkatársi kapcsolatok és a hozzájuk kapcsolódó érzelmek, normák megismerése.

-

Az élet tiszteletére, a család, a haza szeretetére nevelés.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az autista tagozaton Az autizmus, mint pervazív fejlődési zavar az érintett gyermekek egész személyiségfejlődését befolyásolja, a lehetséges egyéni kombinációk száma végtelen. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok konkrét felsorolása helyett ezért inkább azokat a tényezőket soroljuk fel, melyek általában befolyásolják azokat. Az autista tanulók pedagógiai szempontú jellemzése: Gyakorlati célból a társas viselkedési készségek szociális viselkedés szerint az autisztikus spektrumon elhelyezhető sokféle személyiségű és viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatóak: Izolált típus Társas kapcsolatokat nem kezdeményező, a kezdeményezést, a társas helyzeteket kerüli, elutasítja, nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakori a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai is. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport. Passzív típus Szociálisan nem kezdeményező. A közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú, a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. Passzivitása, együttműködési készsége miatt nehéz észrevenni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, illetve rugalmatlanul, formálisan „tanul”

18 Aktív, bizarr típus Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. Merev, formális típus Főként a serdülő- és felnőttkorban, a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll. A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

Egészséges táplálkozás



Mindennapos testnevelés, testmozgás



Testi, lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése



Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése



Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás



Személyi higiéné

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 

egészséges életmódra nevelés,



pozitív szokások, magatartások kialakítása, ami javítja a gyerekek egészségi állapotát



helyes táplálkozási szokások kialakítása



testi higiénia kialakítása, alapvető mozgások fejlesztése



koordinációs és kondicionális képességek megalapozása



szolgálni a tanulók testi, lelki, szociális fejlődését



mozgásfejlődési rendellenességek, speciális korrekciója, mozgásos sztereotípiák, bizarrériák enyhítése



a betegség megelőzésének tanítása



a baleset megelőzésének tanítása



ismerjék meg tanulóink a veszélyes anyagokat

19 

készítsük fel őket a veszélyes helyzetek kezelésére



ismerjük meg a közlekedés – gyalogos, tömeg – szabályait



állandó élményszerzés



pozitív személyiségszokások megerősítése

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A törvényben megfogalmazott, és a többségi iskolákban alkalmazott, elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása iskolánkban – tanulóink speciális állapota miatt – más hangsúlyt kap. Az elvárható követelmény a balesetveszélyes helyzetek felismerése, balesetek megelőzésére törekvés, vészhelyzetben a segítségkérés begyakorlott formáinak alkalmazása.

Az autista tanulók egészségnevelésével kapcsolatos megállapítások: Gyermekeink nagy részére jellemző, hogy önkiszolgálási funkcióik alacsony szintűek gyakran előfordulnak táplálkozási és ürítési bizarrériák. Hónapok, sokszor évek telnek el, mire egy-egy gyermek áttér a vegyes táplálkozásra, megbízhatóan szobatiszta lesz, nagyjából önállóan öltözködik és lehet vele közlekedni. Az autista gyermekre jellemző, hogy az érzékelési-észlelési funkciók másképp működnek (pl. fájdalomküszöbűk magasabb), kommunikációs képességük alacsony színvonala miatt nem jelzik a fájdalmat, a fájdalom helyét. Ezért orvosi ellátásuk nehéz feladat. Tagozatunknak

a

Kenézy

Gyula

Kórház

ad

otthont,

ezért

szükség

esetén

a

Gyermekpszichiátriai Osztály szakorvosai, és nővérei segítik a munkánkat.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményen belüli közösségfejlesztés a tanítási órán és a kollégiumi foglalkozások részeként, iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken és szakkörökön valósul meg. Iskolánkban – tanulóink mentális állapota miatt – diákönkormányzat nem működik. Az egymás iránti tolerancia, segítőkészség, a társas életben rejlő örömforrás, a csapatszellem, közös célok elérésén keresztül, közös élményekkel válik átélhetővé tanulóink számára.

20

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 

Kapcsolatteremtő és kommunikációs képességek fejlesztése Korszerű kommunikációs alaphelyzetek nyújtása, a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodás felismerése és adekvát cselekvés, végrehajtás elsajátítása.



Szociális interakció fejlesztése -

reális önértékelés elősegítése

-

kontaktuskészség kialakítása és fejlesztése (utánzó-, imitációs-, szerep- és népi gyermekjátékokkal)





Elemi szociális magatartásformák elsajátíttatása -

az osztályközösség szabályainak megalkotása, azzal való azonosulás

-

egymás segítésére való nevelés

-

megfelelő neveltségi szint, kulturált viselkedés elsajátítása

Tanulóink számára adódó szociális szerepek megismerése és az azokban jelentkező követendő viselkedés modellezése. -

családi életre nevelés (szülők, testvérek szerepe, tisztelete)

-

baráti kapcsolatok ápolása

-

családi és társadalmi ünnepek

-

munkatársi kapcsolatok (együttműködés, irányítás elfogadása)

-

szexuális nevelés

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Célokat tűzünk ki, közös céljainkat együtt valósítjuk meg, átélve a közös munka és az együttlét örömét. -

születés- és névnapok közös megünneplése

-

közös programok (séták, kirándulások, szakkörök, múzeumi órák)

21 -

iskolai ünnepekre, versenyekre való csoportos készülődés (karácsony, farsang, tanulmányi és sportversenyek)

Az iskola szakfeladat őszi tanulmányi kirándulásának finanszírozása. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók és autista tanulók verbális tanulás nehézsége miatt a gyakorlati (érzékeléses, mozgásos életorientált) tapasztalatszerzést kell előtérbe helyezni. Közvetlen tapasztalatszerzés és a cselekvésbe ágyazott ismeretelsajátítás vezet eredményre. Tanulóink 90 %-a szociális és kultúrális hátrányokkal küzdő családokból érkeznek, ezért nem számíthatunk a családi programokról

hozott

élményekkel,

ismeretekkel.

A

tanulmányi

kirándulás

osztályonként szorosan a tananyaghoz kapcsolódóan kerül megszervezésre. 1.-4. évfolyam = 50.000.- Ft. 5.-8. évfolyam = 90.000.- Ft 9.-12. évfolyam = 90.000.- Ft autista tagintézmény 1.-8. évfolyam = 115.000.- Ft Összesen: 245.000.- Ft

1.4.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Mintát

adunk

a

szabadidő

hasznos

eltöltésére.

Az

intézményen

kívüli

csoportfoglalkozások, kulturális programok és kirándulások alkalmával tanulóink nem csak egymással és pedagógusaikkal kerülnek kapcsolatba, hanem szembesülnek a többségi társadalom elvárásaihoz történő alkalmazkodás nehézségeivel is. A

nevelés

külső

színterein

tanulóink

gyakorolhatják

a

kapcsolatteremtés,

kapcsolattartás, beilleszkedés kultúráját. Egymásnak segítséget nyújthatnak a felmerülő nehézségek megoldásában. Az autista tagozaton Autizmussal élő tanulóink a sérülés jellege miatt korlátozottan képesek a hagyományos értelemben vett közösségé szerveződni. A közösségi lét, mint általános emberi igény, nem vonatkoztatható automatikusan neveltjeinkre. A gyermekek között rendkívül ritkák a spontán létrejövő baráti kapcsolatok, csoportos játékok, közös

22 tevékenykedések. A pedagógusok feladata a csoportos tevékenységek tervezése, szervezése, irányítása az egyes tanulók igényeinek, szociális és kommunikációs fejlettségének megfelelően. Előre tervezett és egyénre szabott a szociális kapcsolatteremtéshez szükséges képességek fejlesztése is. A pedagógusok célzottan megfigyelik és bátorítják a gyermekek spontán kapcsolatteremtési kezdeményezéseit és tanítják a sikeres kapcsolatteremtéshez szükséges készségeket. A hagyományos iskolai ünnepek, kirándulások, rendezvények gyakorisága, tartalma, köre mindig az egyes tanulócsoportok igényeihez igazodik. Elsődleges szempont, hogy a közösségi programok ne terheljék pszichésen túl a gyerekeket.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanított tantárgyakhoz tanmenetek készítése,



a tanulók felmérése után egyéni fejlesztési tervek készítése,



a tanítási órákra való felkészülés,



feladatlapok, szemléltető eszközök készítése



a tanulók írásbeli munkáinak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a tanulók tanulmányi munkájának és személyiségfejlődésének mérése (PAC III)



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



szemléltető anyagok, felmérőlapok összeállítása,



tehetséggondozás, illetve a tanulók egyéni fejlesztésével, felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok,



osztályozó vizsgák lebonyolítása,



aktualitás szerint, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



tanulók felkészítése tanulmányi versenyekre



aktualitás szerint, tanulmányi versenyek lebonyolítása,

23 

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek és folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre



Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Törekszik az osztályába járó tanulók minél alaposabb megismerésére, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a szülőkkel.

24 

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít,

közreműködik a tanórán kívüli

tevékenységek

szervezésében.

1.6



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elmarasztalására



Nyílt napot tart a szülők számára

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tanulóink értelmi képességeinek sérültsége nem zárja ki azt, hogy harmonikus személyiségfejlődésük érdekében, ne ragadnánk meg azokat a lehetőségeket, melyek a bennük meglévő képességek, „tehetség” kibontakoztatását szolgálják.

Tanulóink tehetségét megfigyelhetjük: - oktató munka során - sporttevékenységben - kézműves foglalkozásokon

25 - művészeti tevékenységen keresztül. - kollégiumi foglalkozáson

Tehetséggondozási lehetőségek: - Tanórákon történő differenciált foglalkozások. - Tanórán kívüli lehetőségek: szakköri foglalkozások 

kézműves,



képzőművészeti,



tánc, és



sporttevékenységi körökben versenyekre való felkészítések.

Tanulóink kiállításokon, ünnepélyeken, és sportvetélkedőkön bizonyíthatják tehetségüket, felkészültségüket. A tehetséggondozás eredményeit iskolai és iskolák közötti versenyeken, fesztiválokon tudjuk megmutatni, ami fontos motivációs lehetőség is.

Tehetséggondozás lehetőségeinek színterei: 

Koncz Dezső Tanulmányi verseny



Szépíró verseny



Szavaló verseny



Úszóverseny



Atlétika



Tollaslabda verseny



Labdarúgó bajnokság



Forrest futás



Kapkodd a lábad sport és váltóverseny

A tehetséggondozása finanszírozása: Az utazás költsége általában a 8 személyes intézményi Ford Transittal történik, amelyhez az üzemanyag költséget érint. Tanulóink 90 %-os kedvezményes utazásra jogosultak tömegközlekedéssel, amely költsége egy évben versenykiírás függvényében 30.000.-50.000.Ft.

26 Autista tanulóink egyes esetekben mutathatnak olyan képességeket, amelyek kiemelkedők. A legtöbb esetben csak az általános fejlődési elmaradáshoz képest jobbak a képességek. A fejlesztési elvekben foglaltaknak megfelelően nem törekedhetünk a kiemelkedő képességek egyoldalú fejlesztésére, hiszen ezzel nem segítenénk a felnőttkori adaptációt. A pedagógusok általános feladata e téren sokrétű: meg kell próbálni a jó képességeket, a későbbi sikeres adaptáció szolgálatába állítani, speciális érdeklődést a gyermek motiválására használni. Segítenünk kell abban is, hogy a családok megértsék az autizmus következményeként kialakult fejlődésmenet sajátosságait, így érhető el, hogy a családok reálisan célokat tűzzenek ki gyermekük jövőjével kapcsolatban.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció Tanulóink között a beiskolázáskor és a későbbiekben is jelentős egyéni különbségek állnak fenn. Ezek az eltérések elsősorban a tanulási képesség minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása és a közben végbemenő önreflexiós folyamat, különböző mértékben gátolt, sérült. Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásain, a különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni, és az egész személyiség fejlesztését kell megvalósítani. Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés pedagógiai célja, hogy ezeket a zavarokat, akadályokat a gyermek állapotától függően csökkentse, esetenként megszüntesse. Fejlessze az alapkészségeket, biztosítsa a hiányosságok pótlását és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatást.

Felzárkóztatást segítő lehetőségek egyrészt tanórákon, másrészt tanórán kívül valósulnak meg. A habilitációs és rehabilitációs tevékenység tervezését egy egyéni pedagógiai felméréssel kezdjük. Az aktuális mérési eredmény jelzi a képességek szintjét, segíti a pedagógust a fejlesztéshez szükséges eszközök, módszerek kiválasztásában, az egyéni fejlesztési terv kidolgozásában, megvalósításában. A fejlesztés általában komplex jellegű, kapcsolódhat tantárgybeli ismerethez, mint olvasás, írás, számolás, környezetismeret, de mindenek előtt képességek, részképességek - mint pl.: mozgás, ritmus, figyelem, észlelés, emlékezet, logikai gondolkodás, manualitás fejlesztése.

27 A feladatok igazodnak a tanulók életkorához és fejlettségi szintjéhez. Az iskolai fejlesztéséhez szervesen kapcsolódva csökkentik a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítik a szociális érést. Tanórán belüli differenciált feladatcsomaggal, kisebb lépésekkel történik a felzárkóztatás. Ez a munka azonban – 9-10 fős osztálylétszám mellett – csak akkor lehet eredményes, ha a csoportban gyermekfelügyelő, vagy gyógypedagógiai asszisztens is segíti a munkát. A délelőtti oktatás szerves folytatása a délutáni habilitációs program, amely terápiákat és egyéni habilitációs (korrekciós) órákat foglal magában.

Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció általános céljai és feladatai intézményünkben: 

A kötelező oktatás/fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen van és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósítható meg.



Az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva, jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés, kommunikációs hátrányokat, elősegítse a szociális érést.



A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek tervezését megelőzi a pedagógiai diagnózis elkészítése.



A folyamatos diagnosztizálás elősegíti a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési terv kidolgozását.



Módszertanilag:

intenzív

gyógypedagógiai

fejlesztés,

kognitív

és

viselkedésterápia. 

Tartalmilag: a hiányzó készségek, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való kezelése.

Pedagógiai és egészségügyi habilitáció az autista tagozaton

Az autizmus következménye olyan deviáns fejlődésmenet, melyben az egyes fejlődési fokok nem épülnek egymásra. Az egyes fejlődési területek között szakadékszerű különbségek lehetnek. A deviáns fejlődésmenet kompenzálására inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésformák alakulnak ki, melyeket terápiás és oktatási módszerekkel megelőzhetők ill. korrigálhatók. Támaszkodni kell a meglévő ép, vagy kiemelkedő

28 képességekre, de a fejlődési egyenetlenség csökkentése elsőbbséget kap a szigetszerű képességek fokozott fejlesztésével szemben. A tanulók habilitációjának alapja a gyermek képességeinek pontos felmérése, és az ez alapján elkészített egyéni fejlesztési program. A foglalkozások célja nem a tanórai tananyag átismétlése - a meglévő képességelőnyökre építve - az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása a képességek, készségek terápiás fejlesztése.

Módszertanilag: 

Az autizmusspecifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív- és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés alkalmazása szükséges.

Tartalmilag: 

A fogyatékos készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését, fejlesztését soroljuk ide, a következő területeken: o Elemi szociális- kommunikációs készségek. o Viselkedésproblémák, o Figyelem, utánzás, kognitív készségek, énkép, önismeret o Érzékszervek és testhasználat, nagy és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása. o Elmaradt pszichoszomatikus elemei funkciók. o Lakókörnyezetben

való

közlekedés,

tájékozódás,

élethelyzetek

begyakorlása. o Szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása. o A halmozottan fogyatékos autista tanulók speciális ellátása. A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beépül valamennyi tantárgy anyagába, átszövi az egész napos pedagógiai tevékenységet. A habilitációs foglalkozásokat a feladatnak megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógus vezeti.

Tanórán kívüli tevékenységek az autista tagozaton

29 A tanulók számára a strukturált foglalkozások jelentik a szükségleteiknek megfelelő ellátást. A szervezési formák közül - a személyi feltételektől függően – az egyéni foglalkozások

lehető

legnagyobb

arányára

kell

törekedni.

Az

egyéni

tervek

összeállításánál a pedagógusok döntenek arról, hogy mely tanórán kívüli tevékenységben vesznek részt a tanulók. 

Lovaglás,

úszás,

torna:

a

mozgáson

keresztül

fejlesztik

a

gyermek

kommunikációját és a szociális interakciót. Pozitív hatásai azonban nem merülnek ki e három terület fejlesztésében, a gyermek egész személyiségére hatnak. Szervezési módja egyéni és kiscsoportos foglalkozás. 

Műhelymunka: fejlesztésében

korlátozott a

manuális

verbális

kommunikációjuk

tevékenységek

nagy

miatt

hangsúlyt

az

autisták

kapnak.

A

műhelymunkák (kreatív foglalkozások) célja ezért elsősorban a praktikus ismeretek, készségek fejlesztése. A foglalkozások tartalma, anyaga: festés, agyagozás, gyöngyfűzés, varrás, szövés, tankonyhai munkák. Szervezési módja: egyéni és kiscsoportos foglalkozás. 

Zenei interakció: a zene örömforrás, jutalomértékű szorongásoldó. A terápia hatékony eszköz a szociális interakciók, kommunikáció fejlesztésében. (lásd a zenei interakció című fejezet) Szervezési módja: egyéni és kiscsoportos foglalkozás.



Társas viselkedés fejlesztése: a csoportos játék, közös tanulás, kézimunka célja a társas helyzetek gyakorlását, a részvétel szabályainak megtanulását elősegíteni. Szervezési módja: kiscsoportos foglalkozás.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Értelmileg akadályozott gyermekek esetében is gyakori a magatartászavar előfordulása, mely lehet elsődleges, vagyis az értelmi sérülést létrehozó kórok a személyiségnek ezt a területét is érinti, és lehet másodlagos, vagyis az akadályozottság talaján kialakuló. A viselkedészavarok többféle tünetet mutatnak, melyek fokozatosan erősödhetnek, nyilvánvalóvá téve, hogy a gyermeknek speciális fejlesztésre van szüksége. Ezek a tünetek megakadályozzák a gyermek optimális fejlődését, s a kudarcok még több másodlagos tünetet is okozhatnak, amelyek gátolják a gyermeket a képességeinek megfelelő helytállásban. Ezért rendkívül fontos a minél

30 korábbi felismerés, szűrés, pontos differenciál-diagnózis és a célirányos, komplex módon összehangolt fejlesztés alkalmazása. Nevelési alapelvek magatartászavaros gyermekek részére: 

Határozottság: a szabályok és elvárások a gyermek számára mindig azonos következményekkel járjanak



Következetesség: a szabályok nem változnak naponként



Kiszámíthatóság: a törvényeket a kihágás elkövetése előtt és nem utána kell meghozni



A dicséret és a kritika mindig konkrét legyen! Az általánosító dicséret hamis, az általánosító kritika hatástalan.

A pedagógus feladatai: 

a gyermek másságának elfogadása



ésszerű és belátható szabályrendszer felállítása



a gyermek motivációjának felkeltése és erősítése



a gyermek önértékelésének erősítése



a gyermek figyelmének és önkontrolljának fejlesztése

A segítség formái: 

problémaspecifikus fejlesztés tanórákon és habilitációs foglalkozásokon



szülők bevonása



indokolt esetben pszichológus, pszichiáter segítsége

Autizmussal élő tanulóink számos olyan viselkedést, magatartásformát mutathatnak, melyeket a környezet nem kívánatosnak minősít; tilt, esetleg csupán szociálisan furcsának tart. Ezek között a viselkedések között előfordulnak veszélyes, destruktív, agresszív vagy önkárosító megnyilvánulások, de ide sorolhatjuk a beilleszkedést nehezítő sztereotip viselkedéseket vagy a szélsőséges passzivitást is. A beilleszkedési nehézségeket eredményező viselkedések hátterében sokféle ok állhat. Ezek közül a leggyakoribbak: kommunikációs nehézségek, fokozott érzékenység bizonyos környezeti ingerekkel szemben, a szociális tudatosság hiánya, stb.

31 A pedagógusok feladata, hogy a családdal egyetértésben rangsorolják a nem kívánatos viselkedéseket súlyosság és fontosság szempontjából, majd megoldási stratégiát dolgozzanak ki. A beilleszkedési, magatartási nehézségek és azok okai rendkívül változatosak az autizmusban, ezért egyéni felmérés és egyénre szabott stratégiák alkalmazása szükséges. Az alkalmazott stratégiák alapja viselkedés-és kognitív terápia. A sikeres beavatkozás feltétele, hogy adott viselkedés kezelése során valamennyi felnőtt egységes reakciókat adjon.

A leggyakrabban alkalmazott stratégia: 

A problémás viselkedés megelőzése



A kívánatos viselkedések pozitív megerősítése



Inger kontroll



Új készség tanítása

Hatékony kommunikációs stratégiák kialakítása: 

Megfelelő alternatív viselkedés tanítása



Jelentéstulajdonítás a viselkedésnek

Kognitív stratégiák: 

Az intellektuális képességek figyelembe vétele

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Intézetünkben, szakképzett családgondozó az osztályfőnökök segítségével foglalkozik a hátrányos és/vagy veszélyeztetett gyermekek védelmével. Minden tanévben munkatervet készít, amely tartalmazza a fő feladatokat, a konkrét tennivalókat.

Fő feladatok: - A gyermekvédelmi munkához kapcsolódó rendeletek, jogszabályok, szakirodalom figyelemmel kísérése, lehetőség szerint továbbképzésen való részvétel. -

A sikeres megelőzés érdekében felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető tényezőket, pedagógiai szemlélettel és eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására.

32 -

A pedagógusok, szülők, tanulók jelzése alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál megismeri a családi környezetet.

-

Szükség esetén környezettanulmányt készít.

-

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására.

-

A pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

-

A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszélésen.

-

Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett gyermekekről, szükséges levelezéseket lebonyolítja, év végén helyzetelemzést készít.

-

Elősegíteni a tankötelezettségi törvény végrehajtását.

-

Az iskola nevelési programjának gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozását segíti.

-

Rendszeres kapcsolatot tart: 

szülőkkel



családsegítő központtal



gyermekjóléti szolgálattal



nevelési tanácsadóval



Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Az autista iskola teljes működését áthatja a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen ismeretek és viselkedésmódok egyénre szabott, szisztematikus tanítása, hiszen az autizmusban alapvetően sérült ezek megértésének és elsajátításának képessége. A pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy megelőzzék azokat a helyzeteket, melyek fokozottan veszélyesek: a gyermekek többségénél nem látható, hogy sérültek, ezért idegenek tévesen ítélhetik meg viselkedésüket és ez súlyos konfliktusok forrása lehet. Ezeknél, a tanulóknál fokozott az áldozattá válás veszélye. Az autizmushoz sokszor kapcsolódnak másodlagos (viselkedési) problémák. A gyermekek az eszközöket nem funkciójuknak megfelelően használják, veszélyérzetük gyakran nincs, előfordulhat auto- ill. heteroagresszív viselkedés. Ezért fontos cél a testi egészség megóvása, biztonságos környezet biztosítása és a baleset-megelőzés.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

33 A bentlakásos iskolai forma, a kollégium szolgáltatásai, egészségügyi, jóléti tevékenysége, kulturális programjai megalapozzák az itt tanuló gyermek szociális és kulturális hátrányainak leküzdését. A gyermekvédelmi munkában felsorolt feladatokon túl: o A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók regisztrálása o Felvilágosító munka, a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatások alkalmával. o szülőnek segítségnyújtás ügyintézésben (kérvényírás, pedagógiai vélemény adása, iskolalátogatási igazolás) o Rászoruló tanulók részére természetbeni juttatás (tankönyv, írószer, ruhanemű) o Élménynyújtó tevékenység: 

kirándulások



táborozás



színházlátogatások szervezése



strandbérlet



iskolai rendezvények (farsang, gyermeknap)

o Egészségügyi szűrővizsgálatok: 

általános orvosi vizsgálat



fogorvosi szűrés és kezelés



tüdőszűrő

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A középsúlyos értelmi fogyatékos és autista gyermekek, fiatalok döntési képessége korlátozott, ezért a diákönkormányzat hagyományos szerkezete, működése nem tud kialakulni. Nevelési célkitűzéseink között fontos szerep jut a tanulók döntési helyzetbe hozatalának, a kontrollált akarat kialakításának.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 

órai tevékenység

34 

szabadidős programok



hagyományos ünnepeink, rendezvényeink



témanapok



szakkörök

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Szoros napi és heti kapcsolat alakult ki a szülők és az intézmény vezetői, pedagógusai, gyermekfelügyelői és egyéb dolgozói között. E kapcsolat működtetését gyermekeink érdekében szükségesnek tartjuk. Az intézmény vezetőit – azok munkarendjétől függően - előzetes bejelentkezésüket követően, vagy a nélkül is felkereshetik.

A kapcsolattartás formái: 

Személyes beszélgetés alkalomszerűen, bármely fél kezdeményezésére



Üzenő füzet vagy levelezés



Szülői értekezlet: a tanév folyamán ősszel és tavasszal.



Nyílt nap



Szülőklub: melynek témaköreit előzetes közvélemény-kutatás után állítjuk össze



Hirdetések: a porta melletti előtérben rendszeresen tájékozódhatnak a szülők az aktuális hírekről, információkról.



Iskolai ünnepeken, rendezvényeken való találkozás



Vidám Lurkók, Nebuló: a tanévenként két alkalommal megjelenő újságban az intézmény életét, a lezajlott eseményeket mutatjuk be a szülőknek.



Együttműködési lehetőség az iskola alapítványával



Családlátogatások szükség szerint.



Szülői elégedettség mérésére szolgáló eszköz tanévenkénti kitöltése.

A szülők és pedagógusok kapcsolatai A szülőkkel való kapcsolattartásnak információközvetítő és ventillációs szerepe van. A szülők beszélhetnek gyermekük állapotával kapcsolatos érzéseikről, kicserélhetik

35 tapasztalataikat, konzultálhatnak a szakemberekkel. A szülők igénylik az autizmussal kapcsolatos információcserét, kíváncsiak a legújabb kutatási eredményekre. Felvetődnek szociális és érdekképviseleti kérdések is, melyekre lehetőségeink szerint segítünk megoldásokat keresni, il. közvetíteni magasabb érdekképviseleti fórumok felé.

Formái Féléves konzultációk: Félévenként minden szülővel találkozik az adott gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens. Értékelik a gyermek fejlődését, a fejlesztés további irányát, céljait, stb.

Fogadóóra: Minden hónap utolsó péntekén fogadóórát tartanak a pedagógusok. Az érdeklődő szülők itt információt kaphatnak a gyermekek fejlődéséről.

Spontán megbeszélések: A félnapos ellátásban részesülő gyermekek szülei ebéd után, a vidéki gyermekek szülei péntek délután beszélhetnek a pedagógussal.

Családlátogatás: Intézményünkben a családdal szoros a kapcsolattartás, hiszen az együttműködés a sikeres fejlesztés alapja. A havonta megtartott fogadóórákon és az időnkénti családlátogatásokon a pedagógusok tájékozódhatnak a családok szociális problémáiról, és a lehetőségeikhez mérten segítenek azok megoldásában.

1.8.3 Az

intézményen

belül

a

különböző

szakfeladaton

együttműködése: 

összehangolt pedagógiai tevékenység a tervezés és megvalósítás során



napi kapcsolat, a gyerekeket érintő feladatok megbeszélése



a felmerülő problémák közös megoldása

dolgozók

36 Az iskolavezetés és a munkaközösségek kapcsolata 

Munkaértekezletek szükség szerint



Tanévnyitó



Tanévzáró



Nevelési értekezlet



Vezetők szóbeli információ átadása

A munkaközösség tagjai közötti kapcsolatok az autista tagozaton 

Hetente 1 alkalommal találkoznak a nevelők az aktuális események, tennivalók, problémák megbeszélése céljából.



A megbeszélés másik fontos funkciója a szakmai továbbképzés, szemléletformálás és konzultáció.



Mivel az autista gyermekek fejlesztése fokozott megterhelést jelent, a megbeszélések feladata a munkaközösség tagjainak mentálhigiénés gondozása.

Pedagógiai személyzet és egészségügyi személyzet kapcsolatai Az Autistákat Nevelő Tagozat a Gyermekpszichiátriai Osztályon működik, a tagozat tanulói az osztály beteglétszámában vannak. Az iskolás gyermekek foglalkoztatását, fejlesztését a pedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek végzik. A gyermekek gondozása, étkeztetése a kórházi személyzet feladata. Mivel nevelőtanár és dajka nincs, ezért a gyermekek ellátása délután 4 órától, reggel 8 óráig szintén a kórház feladata.

1.8.4 Együttműködés az iskola partnereivel 

Emberi, szakmai együttműködés a fenntartóval. A fenntartó segítséget ad esetlegesen felmerülő

iskolavezetési,

jogszabály

értelmezési,

végrehajtási

gondjainak

megoldásában. 

Hasonló profilú intézmények: Társintézményekkel folyamatos kapcsolatban állunk. Ismerjük egymás munkáját, eredményeit, segíteni tudunk szakmai problémáinkon. Tanulóink intézményeink

37 közötti fluktuációját korrekt módon megoldjuk. Segítséget adunk és kaphatunk egyegy szakmai, módszertani, jogszabály értelmezési problémában. Ellátogatunk, sőt részt veszünk rendezvényeiken, ankétjainkon /pl. Koncz Dezső tanulmányi verseny, "Felfénylő szavak" szavalóverseny/ örömmel fogadjuk egymás ötleteit, szakmai kezdeményezéseit. 

Gyermekjóléti Szolgálat



Rendszeres kapcsolatot tartunk a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Szakértői Bizottságával. Egyrészt e bizottság javaslata, véleménye alapján vesszük fel tanulóinkat, másrészt a bizottság rendszeres felülvizsgálattal biztosítja azt, hogy minden gyermek a számára legmegfelelőbb intézménytípusban legyen.



MHGY színterei. Tanulóink életében rendkívül fontos az, hogy külső helyszíneken gyakorolhassák, tanulhassák a kulturált viselkedés szabályait, a rendszeres munkavégzést. Ezért nagyon fontos a külső munkahelyekkel való kapcsolattartás.

38

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 Az osztályozó vizsgára vonatkozó helyi szabályok A nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet a tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 

mulasztása a tanév folyamán a 250 órát elérte, és emiatt teljesítménye nem minősíthető



a mulasztás már az első félévben meghaladja a 250 órát, és emiatt teljesítménye nem minősíthető,



felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,



magántanulóként teljesíti tankötelezettségét



a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíti.

Osztályozó vizsga ideje:

Az osztályozó vizsgákat általában az 1. és a 2. félév lezárását megelőző két hétben kell lebonyolítani. Az osztályozó vizsga időpontjáról a vizsgázót egy hónappal vizsga előtt értesíteni kell. Továbbá, osztályozó vizsga a tanítási évben bármikor szervezhető.

Osztályozó vizsga rendje:

Az osztályozó vizsgát a tanulónak a bizottság előtt kell tennie. A bizottság elnöke: iskola igazgatója, vagy igazgató helyettese Tagjai: a tanulót tanító gyógypedagógus - kérdező tanár – munkaközösség vezető.

Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Egy napra háromnál több vizsga nem szervezhető.

39 Az osztályozó vizsgát tett tanuló bizonyítványában és anyakönyvében csak a vizsga érdemjegyei szerepelnek és a jegyzet rovatban jelölni kell az osztályozó vizsga tényét.

Az igazgató a tanuló/szülő kérelmére engedélyezheti, hogy az osztályozó vizsga letétele helyett az évfolyamot ismételje meg.

Magántanuló vizsgáztatásának rendje:

A magántanuló, osztályozó vizsgát köteles tenni félévkor és év végén. Ez vizsgabizottság előtt történik, melynek tagjai: igazgató vagy igazgató helyettes, a tanulót felkészítő tanár, és a munkaközösség vezető. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

1.9. 2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

40 Helyi gyakorlati záróvizsga a 12. évfolyam számára OKJ-s oklevelet nem ad. 1.) Elméleti és gyakorlati részből áll. 

Az elméleti vizsgán tételt húznak, ami alapján számot adhatnak az elméleti ismeretek elsajátításának szintjéről.



A gyakorlati vizsgán a tanuló a manuális teljesítményeken kívül az értékelésnél figyelembe kel venni az elméleti ismeretek alkalmazási képességének szintjét is.

2.) A vizsga módja: Az elméleti vizsga az iskola nevelőtestületéből álló 3 tagú vizsgabizottság előtt történik A vizsgabizottság elnöke az intézmény vezetőségből kerül ki. A gyakorlati vizsga a szakmát tanító szakoktató, valamint az intézmény igazgatója által megbízott személy jelenlétében történik.

3.) A vizsga időtartama: 

Szóbeli vizsga max. 15 perc



Gyakorlati vizsga max. 30. perc

4.) A vizsgák időpontja: A tanév utolsó két hete.

41

1.9. 3 Az értékelés rendje Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei 

aki a tantárgyi követelményeket az értékelési rendszerben meghatározott valamely fokon teljesítette,



akinek a pszichés képességei fejlődtek, rendelkezik megfelelő kapcsolatteremtési képességgel, szociabilitásának fejlődésében előrelépés tapasztalható,



aki a minimális követelményeknek nem minden területen tett eleget, de a differenciált oktató-nevelő munka eredményeként önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődött.

Az tanulók továbbhaladásának sajátosságai értelmi akadályozottságukból eredően a következő:

Alapelvként fogalmazzuk meg az automatikus továbbhaladást. Ettől egyedi elbírálás alapján az osztályfőnök javaslatára, az indokok szakmai szempontú mérlegelésével, nevelőtestületi döntéssel lehet csak eltérni (pl.: hosszan tartó betegség miatti mulasztás) Magasabb évfolyamba léphet 7-8. osztályban az a tanuló is, aki a kulturtechnikai tantárgyak követelményeit nem tudja teljesíteni, a csoport többségével nem képes együtt haladni. Ő egyéni vagy kiscsoportos formában, vagy csoporton belüli differenciált foglalkoztatás keretében, egyéni fejlesztési terv alkalmazásával kapja meg az állapotához igazodó fejlesztést. Számára az iskola igazgatója – a tantárgyat tanító gyógypedagógus írásbeli javaslatára – felmentést ad a kulturtechnikai tantárgyak értékelése alól. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, akit a szakértői bizottság, fejlesztő felkészítésre (képzési kötelezettség) javasolt.

Évfolyamismétlés: 

Ha az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.



Kiskorú tanuló esetén, a szülő kérésére, az iskola igazgatója engedélyezheti, az évfolyam sikeres elvégzése esetén is az évfolyamismétlést.

42 

Ha három vagy több tantárgyból nem felelt meg minősítést, vagy elégtelen osztályzatot kapott.



Ha mulasztása meghaladja a 250 órát és a nevelőtestület nem engedélyezi az osztályozóvizsgát.

A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások

Iskolatípusunkban tanulóink teljesítményének értékelése specifikus. Teljesítményük gyakran ingadozó, nem a valós tudást tükrözi, mert verbalitásuk rossz – esetleg nem is értékelhető -, az emóciók nagymértékben befolyásolják. Objektív értékelés ezért csak folyamatos információgyűjtéssel lehet, mellyel ellenőrizhetjük a tanulók személyiségének fejlődését az oktatásban való előrehaladását.

Az információszerzés módszerei: 

megfigyelés,



feladatlapok,



gyakorlati tevékenységek,



szituációs gyakorlatok,



versenyek.



a legkisebb teljesítmény vagy a teljesítményre tett erőfeszítés se kerülje el

Elvünk:

figyelmünket, 

minél gyakrabban éljünk a pedagógiailag pozitív értékeléssel, ez pozitív motivációként is hat,



az értékelés során a tanulók egyéni képességeit, az abban bekövetkezett változást vesszük alapul.

43 Az értékelés célja: 

a tanuló minősítése,



visszajelzés a szülőnek, az

iskolának a tanuló előrehaladásáról,

a

hiányosságokról.

Az értékelés szempontjai: 

a tanuló önmagához viszonyított fejlődése,



a képességek minőségi és mennyiségi változása,



az ismeretek elsajátítása,



a tanulók szociális viselkedésének alakulása,



a

tanulónak

az

iskolai

követelményeken

túlmutató

tudása,

más

tevékenységekben megmutatkozó képességei.

Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata: 

a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése,



folyamatos ellenőrzés, értékelés alkalmazása,



objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés,



az értékelés rövid időn belül kövesse az értékelt teljesítményt.

Az értékelés módja: 

A tanév során folyamatosan szóban, vagy a tanár által választott egyéb módon értékeljük tanulóinkat.



1-4. osztályban szöveges minősítés félévkor és évvégén



Numerikus minősítést 5. osztálytól alkalmazunk, minden tantárgyból, havonta érdemjeggyel, évvégén osztályzattal.

A tanulók értékelésének egyik fontos eszköze, a nevelőtestület döntése alapján, a P.A.C. I. illetve P.A.C. II. vizsgálóeljárás, amely alkalmas, értelmileg akadályozott személyek, szociális és személyiségfejlődésének mérésére. A felmérés jól mutatja a vizsgált személyek

44 fejlettségi szintjét, a fejlődés ütemét, esetleges hiányait. A tantárgyi felmérésekkel és egyéb megfigyelésekkel kiegészítve diagnosztikus és összegző értékelést ad a tanulókról, kijelölve a további fejlesztés irányát is. Évente, május hónapban végezzük el.

A felmérés kompetenciaterületei a következők:

Önkiszolgálás alatt értendő a tanuló korának, képességeinek függvényében elért önállóság – szobatisztaság, kulturált étkezés, tisztálkodás, öltözködés, közlekedés, baleset és betegség megelőzés területen elért fejlettség foka az önállóság megfelelő szintjein.

Kommunikáció alatt értendő a tanuló korának és képességeinek függvényében elért beszédmegértési foka, verbális és nem verbális kommunikációja (beszédképtelenség esetén), milyen módon és mértékben tud közölni szóban esetleg írásban, rajzban, jelekkel. Mennyire tud tájékozódni térben, időben, számok, mennyiségek körében. (ismeri-e az irányokat, az órát, a pénzt stb.).

Szocializáció alatt értendő szűkebb és tágabb környezetében (család, iskola, utca, étterem, mozi, stb.) a tanuló korának és képességeinek függvényében elért viselkedési színvonal, a közösségben történő beilleszkedés, együttműködés, feladatvégzés. Részvétel és viselkedés játékban, tanulásban, munkában. Mennyire képes részt venni munkában, az önállóság foka. Az udvariasság, kapcsolattartás szintje. Közlekedésben, vásárlásban tanúsított viselkedése, önállóságának foka.

Tevékenység alatt értendő korának és képességeinek függvényében elért fejlődés az anyagok megmunkálása, alakítása (kismesterségek) során. Nagymozgásokhoz kötődő tevékenységek. (testnevelés, sport, tánc, munkatevékenység) Szabadidős tevékenységek során tanúsított aktivitása, feladathoz, munkához való viszonya. (mennyire önálló, feladatvégzés közbeni pontossága, kitartása, tempója).

Félévi értékelés:

Tantárgyanként, a helyi tantervben meghatározott követelmények listája alapján történik, megjelölve, hogy az adott tartalmat a tanuló önállóan, irányítással vagy együttműködéssel

45 végzi. Az értékelő lap, a szülő számára konkrét tájékoztatást ad, a pedagógus számára pedig, kijelöli a fejlesztés további irányát is. A tantárgyi teljesítményt 1-4. osztályban szöveges minősítéssel, 5-8. osztályban osztályzattal összegezzük. Szöveges minősítés: 1-4. osztályban minden tantárgy esetében 

kiválóan megfelelt (5)



jól megfelelt (4)



megfelelt (3)



gyengén felelt meg (2)



nem felelt meg (1)

Osztályzatok: 5-12. osztályban minden tantárgy esetében 

jeles (5)



jó (4)



közepes (3)



elégséges (2)



elégtelen (1)

Tanév végén a tanulók bizonyítványt kapnak – a fent jelölt szöveges minősítéssel, illetve osztályzattal értékeljük tanulmányi munkájukat, fejlődésüket. A kiemelkedő tanulói teljesítményt nevelőtestületi dicsérettel jutalmazzuk.

A tanulók ellenőrzése, értékelése az autista tagozaton Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: 

Az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését.



A tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzés.

Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések különböző típusai szolgálnak (pl. Kathleen Ann Quill: Az autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek felmérése, megfigyelés).

46

A tanulók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: 

Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.



Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.



A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul.



Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.



A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál.



A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.

Az értékelés formái és rendszeressége az autista tagozaton: A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenőrzés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan megfelelt, jól megfelelt, vagy megfelelt, illetve felzárkóztatásra szorul. Második osztály félévétől a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen – legalább havonta egyszer – érdemjeggyel értékeljük. Tanév közben - év eleji, félévi és év végi felmérők alapján is értékelünk. Tanév végén minden évfolyamon szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb időt igényelnek, vagy mentességet kaptak.

Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Első évfolyamtól a második félévéig a szöveges értékelés a tantárgyakhoz kidolgozott egyéni értékelő lapokon történik. A második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló, értékelő napló részébe kerülnek bejegyzésre.

47 Első évfolyamon félévkor és tanév végén, a második évfolyamon félévkor a minősítés formái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. Második évfolyam év végétől érdemjegyekkel osztályozunk, melyeket a naplókba és a törzslapokba is bejegyezzük: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. Az értékelés célja: Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul. Sérülésspecifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és információ értékű. A konkrét azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, és az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Az ismeretek számonkérését megnehezíti, hogy a gyermekek többsége nem beszél, illetve a nyelvet nem kommunikációs céllal használja, illetve a legtöbb gyermek esetében a beszédértés szintje alulmarad a beszédprodukcióval szemben. Ezért meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a tanuló cselekvéses úton számolhasson be tudásáról, amiről jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzés értékelés alapvető módszere a folyamatos megfigyelés, a félévi és az év végi eredmények értékelése, azok rögzítése. A gyermekek fejlődését az év során folyamatosan figyelemmel kísérjük.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt minimális teljesítményeket teljesítette, illetve a képességei és készségei szinten tarthatók. Megfelelőnek tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. Az évfolyam követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idő is rendelkezésre állhat. Ebben az esetben az évfolyam 1 tanéve 1 félévnek számít.

Az értékelés legfontosabb jellemzőinek tekinthető, hogy 

döntően nem kritérium – orientált

48 

egyénre szabott és



folyamatos

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolába kerülés előzményei, feltételei:

Az értelmileg akadályozott és autista tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek felvételre iskolánkba, az első osztályba és esetenként, magasabb osztályfokra is. Ebben az értelemben az iskola bemenet-szabályozott. Az értelmileg akadályozott gyermek iskolai teljesítményét jól megalapozza az időben elkezdett, szakszerű korai fejlesztés, óvodai nevelés és iskolai életmódra történő felkészítés.

A gyermek iskolai felvételének időpontjára elvárható, hogy: 

beszéddel, vagy non verbális jelekkel képes legyen a kapcsolatteremtésre és birtokolja a kommunikációs készség minimális jeleit,



képes legyen részt venni szociabilitása, alkalmazkodása alapján csoportos foglalkoztatásban, csoporttársa közelségét elviselje, ne legyen ön- és közveszélyes magatartása,



legyen együttműködő önkiszolgálásban,



képes legyen fizikai hely- és helyzetváltoztatásra.

9. évfolyamra központi felvételi eljárás útján kell jelentkezni, érvényes szakértői véleménnyel és szakértői intézmény kijelöléssel is kell rendelkeznie.

11. évfolyamra a 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. Más intézményből: - más szakmai modult igazoló 12. évfolyamról szóló bizonyítvánnyal.

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájának kerettanterve TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBAN

8.

4

144

4

144

4

144

4

144

3

108

3

108

kommunikáció

Olvasás-írás

2

72

2

72

4

144

4

144

5

180

5

180

5

180

5

180

Társadalmi

Számolás-mérés

2

72

2

72

2

72

3

108

4

144

4

144

4

144

4

144

környezet

Játékra nevelés

3

108

3

108

3

108

3

108 1

36

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

1

36

1

36

2

72

2

72

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

He Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezet- és egészségvédelem Ének-zene Ábrázolásalakítás

2

72

2

He

144

He

4

He

144

He

4

He

Kommunikáció

He

Anyanyelv és

területei

ti Évi

7.

ti Évi

6. He

5. ti Évi

4. ti Évi

3. ti Évi

2. ti Évi

1.

Tantárgy

ti Évi

oktatás-fejlesztés

Felső tagozat

ti Évi

Alsó tagozat

A nevelés-

72 2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

4

144

4

144

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

50 Alsó tagozat

5

5

180

5

180

5

180

5

Évi

Heti

Évi

Heti

Évi

Heti

Heti

Évi 180

1 25

Habilitáció

3

Összesen:

36

1 25 3

36

1 25 3

36

2 27 3

72

2 28 3

72

2 28 3

1

36

1

36

5

180

5

180

2 31

72

2 31

72

180

Testnevelés Egyéni fejlesztés

8. Évi

180

7.

6.

Heti

5

5.

4.

Évi

Testi nevelés

3.

Heti

Informatika

Információs eszközök használata Mozgásnevelés

Heti

Heti

területei

2. Évi

1.

oktatás-fejlesztés Tantárgy

Felső tagozat

Évi

A nevelés-

72

4

4

Speciális szakiskola 9.-10. osztály helyi tanterv óraszámai

Modulok

9.

Olvasás – írás elemei

5

Társadalmi ismeretek gyakorlatok Számolás-mérés elemei

és

2

Évi 9. évfolyam

10. 5 2

3

4

Szakmai előkészítő ismeretek

3

3

Életviteli és gondozási ismeretek

4

4

Szociális munkatevékenység

4

4

Ábrázolás – alakítás

2

2

Ének-zene

1

1

Testnevelés

5

5

Környezet- és egészségvédelem

2

2

Informatika

2

2

Egyéni fejlesztés

2

2

Összes óraszám

35

36

Habilitáció

4

4

Évi 10. évfolyam

52

Készségfejlesztő Speciális szakiskola 11-12. osztály helyi tanterv óraszámai

Modulok

Heti

Évi 11. évf.

Évi 12. évf.

1.) Kommunikáció

2

111

111

2

74

74

3.) Háztartás és életvitel

2

74

74

4.) Testnevelés, relaxáció, tánc

5

182

182

5.) Szakmai ismeretek

3

111

111

6.) Szakmai gyakorlat

15

555

555

7, Népi kismesterségek

4

111

11

8.) Informatika

2

74

74

4

148

148

5

182

182

2.)

Szocializáció

és

mentálhigiéné

Differenciált csoportbontásban 1.) Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok 2.)

Eü.

célú

rehabilitáció

habilitáció

és

53

Autista, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók óraterve Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Habilitáviós óra Összesen

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 2 2 2

4 2 2 2

4 3 2 2

4 3 2 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 4 12 31

5 4 12 31

2

2 2

2 3

5 3 10 25

2 3

5 3 10 25

2 2

5 3 10 25

2

2 2

5 4 11 26

5 4 11 28

5 4 11 28

54

A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció

Tantárgy

1-2-3. évf.

3-4. évf

5-6-7-8. évf.

Kommunikáció 4

4

5

3 3

3 3

5 4

3

3

-

-

-

2

3 -

-

-

-

3 -

3 2

2 4

2 3

2 2

-

-

1

5

4

-

Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret

3

3

5 4

Habilitációs óra Összesen

10 25

11 25

12 31

Olvasás-írás Társadalmi környezet

Számolás-mérés Játékra nevelés

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Informatika

Testi nevelés

Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

55

Kerettantervi ajánlás, enyhe értelmi fogyatékos tanulók óratervére Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Habilitációs óra Rendelkezésre álló órakeret

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Habilitációs óra Rendelkezésre álló órakeret

1-4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 7 7 4 4 1 1

3. évf. 6 3 1

4. évf. 7 4 1

-

-

-

-

2 2 1 -

2 1 2 -

2 2 2 1

2 2 2 1

1

1

1

1

5 -

5 -

5 -

4 -

2

2

2

2

10

10

10

11

25

25

25

27

7. évf. 4 3 1

8. évf. 4 4 1

5. évf. 4 4 1

5-8. évfolyam 6. évf. 4 4 1

2

2

2

2

2 2 2 1

2 1 2 2 1

4 2 1 1 1

4 2 1 1 1

1

1

2

1

5 -

5 -

5 -

5 -

2

2

2

2

11

11

12

12

28

28

31

31

56

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Környezetism./Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Habilitációs óra Rendelkezésre álló órakeret

1-2-3. osztály 7 4 1 -

3-4. osztály 7 5 1 -

5-6-7-8. osztály 4 4 1 2

2 2 2 2 5 2 10 25

3 2 2 1 2 4 2 11 27

4 2 2 2 1 4 5 2 12 31

57

2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nevelőtestület az alábbi elvek szerint választja meg az iskolában használt tankönyveit: 

legyen minősített NAT kerettanterv kompatibilis



igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához



legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időtálló, jól olvasható és jól áttekinthető



tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez



az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek



a tankönyvekhez lehetőleg feladatlap vagy munkafüzet tartozzon a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése érdekében



a

készségfejlesztő

speciális

szakiskolai

nevelés-oktatáshoz,

a

pedagógiai

programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett 

az évfolyamok könyvét néhány példányban a könyvtárban kell megőrizni az esetleges tankönyvhiány pótlására és a tanév közben érkező új tanulók miatt



a szakmai munkaközösség véleménye alapján történjen



a döntéshozatal előtt szükséges a szülői munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit.

58

2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelés, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés – oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a Nat-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez. A nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmai a Nat műveltségi területeihez részben igazodva, de a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók sajátosságait figyelembe véve a következők: Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Művészetek, Informatika, Testi nevelés. A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy a.) a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, b.) környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, c.) fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják azokat használni, d.) ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek azt alakítani is. Mindezekben céltudatra és az egyéni sajátosságaihoz alkalmazott önállóságra tegyenek szert – tudjanak dönteni is. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott műveltségi anyagot közvetlenül nem lehetséges átvenni a készségfejlesztő speciális szakiskola tantervébe, de a „kiemelt fejlesztési feladatokkal” és a megnevezett kulcskompetenciákkal és képességekkel, valamint az ajánlott műveltségi területen százalékos arányaival, helyi tantervünk oldalán, természetszerűen tartalmi változásokkal és főleg egyszerűsítésekkel. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók csoportja rendkívül változatos, de a központi sérülés azonos jellege miatt meghatározható közös szükségletek és egységes módszertani javaslatok. A Nat kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei esetünkben is alkalmazhatóak a sérülés típusának megfelelő adaptációval. A Nat szakaszaihoz rendelt fejlesztési feladatok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani. A kerettantervek adaptálása szempontjából az autizmus súlyosságát, az intelligenciát és a nyelvi képességeket kell figyelembe venni. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervünkben és az egyéni fejlesztési tervben rögzítjük. A

59 tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint.

2.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelést, a heti 5 mozgásnevelés illetve testnevelés óra keretében szervezzük meg, a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó tartalmai szerint. A könnyített testnevelés megszervezése a kötelező tanórai foglalkozásokon történik. A tanulóknak lehetőségük van iskolai sportköri foglalkozásokon való részvételre, amely úszásoktatás keretében valósul meg, heti két alkalommal.

2.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 

az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása



diszkriminációmentes oktatás-nevelés



akadálymentesítés



befogadó, toleráns légkör



esélyteremtés



támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása



hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása

2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Iskolánk tanulóinak mentális képességeiről, tanulási folyamatuk sajátosságairól más fejezetek bővebben tájékoztatnak, ezért itt nem térünk ki rá bővebben. Az értelmileg akadályozott gyerekek, fejlesztése, tanítása, különösen a „kultúrtechnikák” esetében igen lassú tempóban, alapos előkészítéssel, apró lépesekben, sok segítséggel, cselekvésbe ágyazva, optimális szemléltetéssel és folyamatos motivációval történik. Ennek ellenére nagyon kis részük jut el arra a szintre, hogy az írást eszközként használja. Ebből következően a számonkérésnek inkább a szóbeli, és gyakorlati formáját gyakoroljuk, mert esetükben ez ad korrekt eredményt.

60 Természetesen az ismeretfeldolgozás folyamán, kellő előkészítés után használunk feladatlapokat, törekszünk az írásbeliség fejlesztésére, de a szóbeliség elsőbbséget élvez. Iskolánkban a tanulók írásbeli beszámoltatása a tanév eleji, a félévi és a tanév végi felmérésekre korlátozódik. Ez azonban semmiképpen sem hasonlítható az ép értelmű tanulók számonkéréséhez. Az adott szint követelményeinek megfelelően összeállított feladatlapok megoldását, hosszan tartó alapos gyakorlás előzi meg, analóg feladatokkal. A felmérőlapok megoldásához indokolt esetben segítséget ad a pedagógus, sőt arra is lehetőség van, hogy a tanuló egyéni foglalkozás keretében végezze el a felmérést. Szükség esetén speciális segítséget is alkalmazunk. A betűk és számok írására képtelen tanuló, szám- és betűkártya felragasztásával végzi el a feladatot. Az írásbeli felmérések értékelése a követelményeknek megfelelően történik, megjelölve, hogy a feladatot együttműködéssel, irányítással vagy önállóan végezte. A tanulók félévi és tanév végi osztályzatát csekély mértékben befolyásolja az írásbeli számonkérés. Funkciója inkább az, hogy az elkövetett hibák kijelölik a további fejlesztés irányát, támpontot adnak a fejlesztési program kidolgozásához. A tanuló minősítésének alapja, az egyéni állapotában történő fejlődés és a pozitív hozzáállás a munkához, teljesítményhez, társakhoz, felnőttekhez.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, korlátai autista tagozaton: Amennyiben a gyermek képességei lehetővé teszik, a tanuló írásban is számot adhat tudásáról a számára ismert formában, pl.: feladatlap, teszt, totó, stb.

2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Hagyományos értelemben vett házi feladat nem létezik iskolánkban. A kollégiumi és gyermekotthoni (délutáni) foglalkozások a tananyag gyakorlatba való átültetésében, illetve a tapasztalatszerzésben segítenek. Autista tagzaton: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása: A tanórán feldolgozott tananyag gyakorlását szolgálja a gyermek terhelhetősége és képessége függvényében.

61

2.8 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális koordinációs képességek méréséhez kialakítottunk egy egyéni, a Hungarofit mintájához hasonló módszert. A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztünk egyszerű, kevés szerigényű, és bárhol végrehajtható. Megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. Az

általános

fizikai

teherbíró-képesség

mérése

során

választ

kaphatunk

fizikai

terhelhetőségének jelenlegi állapotáról, fejlesztési irányáról. A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt biztosítunk, a tesztek között. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló a korábbi eredményeihez képest.

A sajátos nevelési igényű tanulóink mozgáskultúráját figyelembe véve, az alábbi motoros képesség részterületeit vizsgáljuk:

1.

30 m síkfutás,

2.

helyből távolugrás (három próbálkozás biztosítása, legjobb eredmény beírása)

3.

kislabda hajítás (három próbálkozás biztosítása legjobb eredmény beírása)

4.

labdapassz falhoz (1.5 m-ről 30mp-ig három próbálkozás biztosítása stb..)

5.

felülés (60 mp alatt hányszor hajtja végre)

Kiegészítő mérés, melyet tanév elején végzünk: -

Testmagasság

-

Testsúly

62 Autista tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók mozgásfejlődésével kapcsolatos

Feladatok

megállapítások 

Az autisták mozgásfejlődése





általában nem követi a normális

menetét követve a nagymozgások

fejlődésmenetet.

harmóniájának kialakítása.

Nagymozgásaik gyakran



Mozgásos sztereotípiák enyhítése.

összerendezetlenek, sztereotípiák



A mozgáskedv felkeltése, a

uralhatják. 

A mozgásfejlődés sokszor lassúbb,



Az egészséges mozgásfejlődés

mozgással járó öröm érzékeltetése. 

Önbizalom, önismeret fejlesztése, a

gyakran előfordulhat a spontán

hiányosságok minél nagyobb

utánzás hiánya.

mértékben történő pótlása.

Minőségi eltérés lehet a gyakran előforduló izomhypotónia.

Alkalmazott módszerek, eszközök Az egyéni fejlesztő program elkészítésekor rögzítjük a tanulók fizikai állapotát. A mozgástanítás a tanulók motoros és szenzomotoros képességinek felmérése után a hiányosságok pótlására az éretlen idegrendszer érési funkcióinak beindítására, illetve a felzárkóztatással párhuzamosan a széleskörű alapozásra, valamint a szociális kapcsolatok célzott fejlesztésére irányul. Ezzel hiányt pótol, alapoz és kompenzál, így az észlelési, gondolkodási, valamint szociális funkciók javulásával pozitív transzferhatások, kialakulását vonja maga után. A tanulók fizikai állapotának mérése a következő területeket foglalja magába:  alapállóképesség szintje,  globális állóképesség,  gyorsasági erő,  téri tájékozódó képesség, 

mozgás utánzásának képessége,

 reakció képesség,

63  egyensúlyérzékelés,  ritmusképesség,  koordinációs képesség,  laterális dominancia,  testséma, testhatárok érzékelése

2.9 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.9.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvés orientált tevékenység

-

Minden rendelkezésünkre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és az intézményünk dolgozóinak egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, és az eredményes tanulást.

-

Törekszünk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadására, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatására.

-

Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők, és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen

-

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének

64 2.9.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Az intézményünkben tanuló értelmileg akadályozott gyermekeknél - behatárolt tanulási lehetőségeik miatt – a környezettudatos szemlélet kialakítása több éven keresztül a teljes tanulmányi időt magába foglalva folyamatos gyakorlás által sajátítható el. A fogalmi gondolkodás hiánya miatt gyermekeinkkel viselkedési formákat tudunk elfogadtatni, ezért a környezeti nevelés példamutatáson, példakeresésen, gyakorlati szituációk megismerésén, helyzetgyakorlatok alkalmazásán, tevékenységek végzésen alapszik. A környezetismeret tantárgy tananyaga magába foglalja az ismeretanyag koncentrikus bővülését, abban az ütemben, ahogyan gyerekeink képesek azt elsajátítani. Az ismeretanyag elsajátításán kívül nagy hangsúlyt helyezünk az állandó természeti környezetben való sokoldalú megtapasztalásra is. Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amely során a tanulókat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembevevő cselekvésre. A környezeti nevelés kifejleszti a szándékot és a képességet a környezet aktív megismerésére. Felkelti az igényt és képessé tesz a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, a problémák megkeresésére, okainak megértésére. Összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a környezet érdekeit figyelembevevő cselekvésre.

Alapelveink: 

Környezettudatos magatartás és életvitel segítése



Tolerancia és segítő életmód



Tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés



Az egészség és környezet összefüggései



Értékóvó magatartás kialakítása



Érzelmi és értelmi környezeti nevelés



A létminőség választásához szükséges értékek és viselkedési normák

65

2.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.10.1 A magatartás értékelésének elvei

A tanulói magatartás értékelésének, minősítésének alapelvei: 

a pedagógiailag pozitív értékelés a magatartás pozitív vagy negatív vonatkozásaira úgy mutasson rá, hogy a továbbhaladás, a javítás útját is megmutassa, a tanulók számára megerősítést, motiválást jelentsen,



az értékelés a tanuló számára érthető legyen, a pedagógus segítőkészségét bizonyító légkörben hangozzon el,



a reagálás, az értékelés a lehető legrövidebb időn belül kövesse a változást ezzel is erősítve annak a gyermek személyiségfejlődésére gyakorolt hatását,



azt a tanulót, aki példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola nevelőtestületi dicséretben részesítse, jutalmazza,



az értékelés a tanuló önmagához képest mutatott fejlődésének minden jelére terjedjen ki, azt kövesse nyomon,

Magatartás és szorgalom értékelésének formája autista tagozaton: Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni, ezért a tanulók értékelése az „állapotának megfelelő” kifejezés használatával történik. Az értékelés, minősítés követelményei:

Alsó tagozatban: 

a tanuló magatartásában mutasson fejlődést,



a legszűkebb közösségét fogadja el,



társait ne zavarja,



ráhatással legyen bevonható a munkába.

66 Felső tagozatban: 

társait ne zavarja,



képességeinek megfelelően vegyen részt a közösség életében, munkájában,



a közösség szabályait tartsa be,



a tanuló magatartásában, szorgalmában mutasson fejlődést,

Az értékelés, minősítés formái: 

Tanulóink magatartásának értékelése a tanév során szóban elhangzó értékelést, reagálást jelent.



A tanév végén a tanulók bizonyítványukban írásban, szöveges értékelést kapnak magatartásukról. o példás o jó o változó o rossz

2.10.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Tanulóink speciális állapota miatt a szorgalmat nem értékeljük.

2.10.3 A jutalmazás iskolai elvei

Az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez – az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza.

A jutalmazás módja: egyéni 

osztályfőnöki dicséret,



szaktanári dicséret, jutalom,



nevelőtestületi dicséret



oklevél,

67 

tárgyjutalom



kirándulás



nyári tábor



külső programok, stb.

csoportos

A jutalmazásra javaslatot tehet az 

osztályfőnök,



szaktanár



nevelőtanár

68

TANESZKÖZJEGYZÉK Eszközök,

Mennyiségi mutatók Előírt Anyaintézet

Előírt Autista tagozat

Meglévő Anyaintézet

Meglévő Autista tagozat

Hiányzó Anyaintézet

Hiányzó Autista tagozat

Tanterem

12

3

12

3

0

0

Csoportterem Műhelyek hozzájuk tartozó kieg. helyiségekkel Tornaterem nemenként biztosított öltöző, benne kialakított zuhanyzóval, WC-vel Tornaszoba Sportudvar Intézményvez etői iroda Intézethelyett esi iroda Iskolatitkári iroda

4

3

4

2

0

1

felszerelések

Helyiségek

2

2

0

1

1

1

1

0

0

1 1

1 1

1 0

1 0

0 1

0 1

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

0 Könyvtár Orvosi szoba elkülönítővel Sportszertár Általános szertár Karbantartó műhely Kerekesszék tároló Aula Porta Ebédlő Főzőkonyha Melegítő konyha

(kollégiu

1

-

1

-

mi szakfelada ton)

-

1

-

1

-

0

-

1

1

1

1

0

0

1

1

1

0

0

1

1

-

1

-

0

-

1

1

0

0

1

1

1 1 1 1

1 -

1 1 1 1

1 -

0 0 0 0

0 -

1

-

1

-

0

-

69

Eszközök,

Mennyiségi mutatók Meglévő Meglévő AnyaAutista intézet tagozat 1 -

Előírt Anyaintézet 1

Előírt Autista tagozat -

Felnőtt étkező

1

-

1

Teakonyha

1

1

1

felszerelések Éléskamra

Személyzeti öltöző Személyzeti mosdó, zuhanyzó Személyzeti WC helyiség Tanulói WC helyiség Technikai alkalmazotti mosdó, zuhanyzó, WC helyiség Élelmiszer hulladéktárol ó Egyéb raktár

Hiányzó Anyaintézet 0

Hiányzó Autista tagozat -

-

0

-

1

0

0

1

1

1

0

0

1

1

1

1

0

0

1

1

1

1

0

0

1

4

2

4

2

0

0

1

-

0

-

1

-

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

Megvan a jelenlegi létszámn ak

0

0

3

0

2

0

0

0

0

Tanulói létszámn ak megfelel ő

0

0

Helyiség enként 1

0

0

0

0

5

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tanulói asztalok, székek Nevelői asztal Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló (fogas) Szeméttároló Sötétítő függöny

Létszám figyelemb evételével

Létszám figyelem bevételév el

Megvan a jelenlegi létszámna k

Termenk ént 1 Termenk ént 1 Termenk ént 1

Termenk ént 1 Termenk ént 1 Termenk ént 1

Termenk ént 1 Termenk ént 1 Termenk ént 1

Tanulói létszámna k megfelelő en

Tanulói létszámn ak megfelel ő

Tanulói létszámna k megfelelő

Helyiség enként 1 Ablakonk ént 1

Helyiség enként 1 Ablakon ként 1

Helyiség enként 1 Ablakon ként 1

Termenk ént 1 Termenk ént 1

70

Eszközök, felszerelések

Előírt Anyaintézet

Előírt Autista tagozat

Mennyiségi mutatók Meglévő Meglévő AnyaAutista intézet tagozat

Hiányzó Anyaintézet

Hiányzó Autista tagozat

Szaktantermek, számítástechnikai terem Tábla + flipcart Számítógép asztal Számítógép internet hozzáférés, perifériákkal Informatikai szoftverek, programok Scanner

1

1

1

0

0

1

Tanulónk ént 1

Tanulón ként 1

Tanulón ként 1

0

0

Tanulónk ént 1

Tanulónk ént 1

Tanulón ként 1

Tanulón ként 1

0

0

Tanulónk ént 1

Tanulónk ént 1

Tanulón ként 1

Tanulón ként 1

0

0

Tanulónk ént 1

1

1

1

0

0

1

Tornaszoba felszerelései Kislabda

5

5

5

5

0

0

Labda

5

5

5

5

0

0

Tornaszőnyeg

2

2

2

0

0

2

Tornapad

2

2

2

2

0

0

Zsámoly

2

2

2

2

0

0

Bordásfal

2

2

2

2

0

0

Mászókötél

2

2

2

0

0

2

Gumikötél

2

2

2

0

0

2

Ugrálókötél

5

5

5

5

0

0

Medicinlabda

5

5

5

5

0

0

Stopper

1

1

1

1

0

0

1

1

1

0

0

1

1

1

1

1

0

0

2

2

2

0

0

2

1 1 2 10

1 1 2 10

1 0 2 10

0 0 0 6

0 1 0 0

1 1 2 4

Kiegészítő tornakészlet Egyéni fejlesztést szolgáló tornafelszerel ések

Tornaterem Kosárladba palánk Gyűrű Mászórúd Mászókötél Bordásfal

71

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutatók Meglévő Meglévő AnyaAutista intézet tagozat

Előírt Anyaintézet

Előírt Autista tagozat

Hiányzó Anyaintézet

Hiányzó Autista tagozat

1

1

1

0

0

1

1

1

1

0

0

1

1

1

0

0

1

1

1

1

1

0

0

1

1 1 1

-

1 1 1

-

0 0 0

-

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

Pedagóg us létszám szerint 1 Pedagóg us létszám szerint 1

Pedagóg us létszám szerint 1 Pedagóg us létszám szerint 1

3

0

2

Pedagóg us létszám szerint 1

0

0

1

1

1

0

0

1

2

2

2

0

0

2

1

1

1

1

0

0

Sportudvar Szabadtéri labdajáték felszerelése Magasugró állvány, léc Távol, magasugró gödör Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerel ések

Intézményvezetői iroda Iróasztal Szék Tárgyalószék Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal Számítógép asztal és szék Iratszekrény Digitális adathordók részére szekrény Fax

Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal

Pedagógu s létszám szerint 1

Szék

Pedagógu s létszám szerint 1

Napló, folyóirattartó Könyvszekrén y Fénymásoló

72

Eszközök, felszerelések Számítógép, internethozzá féréssel, perifériákkal Számítógép asztal + szék Ruhásszekrén y, vagy fogasok Tükör

Mennyiségi mutatók Meglévő Meglévő AnyaAutista intézet tagozat

Előírt Anyaintézet

Előírt Autista tagozat

1

1

1

1-1

1-1

1-1

Pedagógu s létszámn ak megfelel ő 1

Pedagóg us létszámn ak megfelel ő 1

Pedagóg us létszámn ak megfelel ő 1

Hiányzó Anyaintézet

Hiányzó Autista tagozat

0

0

1

0

0

5

0

0

5

1

0

0

-

0

-

-

0

-

-

0

-

Intézményvezető helyettes Asztal

Szék

Iratszekrény Számítógép, internet hozzáférés, perifériákkal Telefon

Felnőtt létszámn ak megfelel ő Felnőtt létszámn ak megfelel ő 1

-

Felnőtt létszámn ak megfelel ő Felnőtt létszámn ak megfelel ő 1

1

-

1

-

0

-

1

-

1

-

0

-

Pedagóg iai program ban foglaltak szerint minden osztály rendelke zik

Pedagógi ai program ban foglaltak szerint minden osztály rendelke zik

0

0

Internet

-

-

Nevelőmunkát segítő eszközök Taneszközök, tárgyak, eszközök, információ hordozók az iskolai pedagógiai programjána k előírt tananyag feldolgozásho z

Pedagógi ai programb an foglaltak szerint minden osztály rendelkez ik

73

Eszközök, felszerelések

Egyéni fejlesztés szolgáló speciális taneszközök

Magnetofon CD vagy lemezjátszó Televízió

Mennyiségi mutatók Meglévő Meglévő AnyaAutista intézet tagozat Pedagógi ai program ban foglaltak 0 szerint minden osztály rendelke zik 1 1

Előírt Anyaintézet Pedagógi ai programb an foglaltak szerint minden osztály rendelkez ik 1

Előírt Autista tagozat Pedagóg iai program ban foglaltak szerint minden osztály rendelke zik 1

1

1

1

1

1

1

Hiányzó Anyaintézet

Hiányzó Autista tagozat

0

Brodmek er pgoram

0

0

1

0

0

1

0

0

1

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M.U. 5. TEL. - FAX: 52/561-847, 561-848

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

Tartalomjegyzék A kollégium működésének alapdokumentumai ...................................................................................................... 4 I. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI....................................................... 5 II. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ELVEI ÉS FELADATAI ................................................................................... 7 1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .................................................. 7 2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztésének feladatai ........................................................................... 7 3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei .... 7 4. A felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztásának és gondozásának, a pályaorientáció segítésének feladatai .... 8 5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ............................................................................................................................................. 8 6. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés........................................................................................................... 9 7. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének feladatai ................................................................................ 9 8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ............................................................................................................................................. 9 9. A közösségi értékrend fejlesztésének feladatai ............................................................................................. 10 10. A kulturált életmódra nevelés és a szuverén világkép kialakításához kapcsolódó feladatok ...................... 10 11. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .............................................................................................................. 11 12. A nemzetiséghez tartozó tanulók kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai....................................... 11 13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................................................... 11 14. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................................ 12 III. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE ...................................................................................................................... 13 1. Személyi feltételek, elvárások....................................................................................................................... 13 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban............................................................................... 13 3. A kollégiumi élet megszervezése .................................................................................................................. 13 4. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve ................................................................................... 14 5. A kollégium kapcsolatrendszere ................................................................................................................... 15 5.1. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái .................................................... 16 IV. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE .................................................................................... 17 1. Felkészítő foglalkozások................................................................................................................................ 21 1.1. Tanulás ....................................................................................................................................................... 21 1.1.1. Olvasás-írás ......................................................................................................................................... 21 1.1.2. Számolás-mérés................................................................................................................................... 21 1.1.3. Kommunikáció.................................................................................................................................... 21 1.1.4. Hazafias nevelés.................................................................................................................................. 22 1.2. Játékra nevelés ........................................................................................................................................... 23

3

1.3. Munkatevékenység..................................................................................................................................... 24 1.3.1.Önkiszolgálás ....................................................................................................................................... 24 1.3.2. Ábrázolás-alakítás-kézimunka ............................................................................................................ 25 1.3.3. Háztartási ismeretek (gazdasági nevelés) ............................................................................................ 26 2. Szabadidős foglalkozások.............................................................................................................................. 27 2.1. Egyetemes kultúra...................................................................................................................................... 27 2.1.1. Mese, vers, dal, zene, film, színházi előadás, stb. ............................................................................... 27 2.1.2. Könyvtárlátogatás ............................................................................................................................... 28 2.1.3. Szakkörök............................................................................................................................................ 29 2.2. Séta, játékos egészségfejlesztő testmozgás, szabadon választott tevékenység........................................... 32 2.2.1 . Séta..................................................................................................................................................... 32 2.2.2. Játékos egészségfejlesztő testmozgás.................................................................................................. 32 2.2.3. Szabadon választott tevékenység ........................................................................................................ 33 2.3. Környezeti nevelés, környezettudatosság................................................................................................... 33 3. Egyéni és közösségi fejlesztést biztosító foglalkozások ................................................................................. 35 3.1. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés...................................................................................................... 35 3.2. Önismeret, társas kultúra, pályaorientáció ................................................................................................. 36 3.3. Testi és lelki egészség ................................................................................................................................ 37 V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE..................................................................................... 38 VI. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE....................................................................................................... 39 VII. A KOLLÉGIUM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGE ......... 41 VIII. KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK ....................................................................................................... 42

4

A kollégium működésének alapdokumentumai

-

2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

-

Nemzeti Alaptanterv 2012. november 21.

-

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

-

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

Az iskola pedagógiai programja és helyi tantervei

-

59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

5

I. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI

1. Alapelvek: - Szocializáció. A társadalmilag elfogadott magatartási formák és viselkedéskultúra elsajátíttatása. - Önállóságra törekvő életvitel. Relatíve önálló ember nevelése. - Kommunikáció. A kommunikációs eszköztár megismertetése a szociális beilleszkedés segítésére. - Munkára nevelés. Az emberi közösséghez való tartozás és egyéni boldogulás útja. - Egészséges és kulturált életmód értékeinek közvetítése a gyermekek egyéni fejlődésének és adottságainak figyelembevételével. - A gyermekközpontú szemlélet az egész pedagógiai tevékenység alapjául szolgál.

2. Értékek: Kollégiumunk segíti és kiegészíti az óvodában, általános iskolában, speciális szakiskolában folyó nevelő – oktató tevékenységet, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását; ezzel sajátos segítséget kívánunk nyújtani az eredményes társadalmi beilleszkedéshez. A társadalmi integráció sikeres fokát jelentheti az is, ha saját önkiszolgálásra, egyszerű házkörüli munkavégzésre tesszük képessé tanulóinkat.

3. Célkitűzések: A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának segítése, személyiségük fejlesztése. A gyermeki jogok érvényesítése a házirendben kerül megfogalmazásra, melynek összeállításánál a szülői szervezet véleményére építünk. Diákönkormányzati képviselet működtetésére tanulóink értelmi akadályozottsága miatt nincs lehetőség.

6

A

nevelőtanár

megnövekedett

felelősséggel

biztosítja

a

gyermekek

egyéni

szabadságjogának érvényesítését. A demokratikus, humanisztikus nevelési elvek az egész nevelési tevékenységet áthatják. Az egyéni bánásmód elve messze kiemelt szerepet kap a kollégiumi élet szervezésénél. A gyermeki kívánságokat is figyelembe véve biztosítjuk a tanulók részvételét a különböző

szakkörökön,

tevékenységeken.

sportrendezvényeken,

kulturális

és

egyéb

szabadidős

7

II. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ELVEI ÉS FELADATAI

1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégium rendjét saját házirendje szabályozza és határozza meg. A kollégiumi tevékenység meghatározott napirend szerint zajlik, amely igazodik a kollégium nevelési elveihez, céljaihoz és feladataihoz. A helyes tanulási módszerek kialakítását az egyéni sajátosságok figyelembe vételével kell megvalósítani. A kollégiumnak viszonylagos állandóságot, nyugalmat, biztonságot kell nyújtani a tanulók számára.

2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztésének feladatai Kiemelt feladatunk a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, a felfedezés vágyának – fejlesztése, valamint az életrend, életritmus, feladattudat kialakítása játékos módszerekkel. Gyakoroltatás, egyéni példaadás, apró lépésekben való bővítése az ismereteknek. A kollégium tudáselsajátító, tudásközvetítő funkcióját a szülők, az iskola és a társadalom elvárásai determinálják. Kollégiumunk egyik meghatározó feladatának az iskolai tanulmányi előmenetel előmozdítását tartja. A tanulmányi tevékenységet kiegészítő ismeretanyag bővítésének belső igénnyé válásához elengedhetetlen a nevelői motiváció. Célzott beszélgetésekkel, az információszerzés szelektív orientációjával kell segíteni a tanulók elmélyülését egy – egy témakörben.

3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei Az

értelmileg

akadályozott

gyermekek

fejlesztésének,

személyiségformálásának,

tehetséggondozásának, felzárkóztatásának meghatározó színtere a kollégium.

8

A kollégiumi élet keretében több lehetőség van a külső kapcsolatok ápolására, amelyek a gondos előkészületeknek köszönhetően jól szolgálják a gyerekek szocializációját. A komplex személyiségfejlesztés a nevelőtanárok és a gyógypedagógiai asszisztensek összehangolt, következetes munkáján keresztül valósul meg. Szakköreink tartalmas, fejlesztő, szórakoztató programot kínálnak a tanulók részére, melynek köszönhetően sok versenyre, fellépésre is eljutnak. A szakkörök így egyszerre szolgálják az iskola fő értékeit és a gyerekek integrációját is. Az értelmileg akadályozott gyermekek felzárkóztatása a különböző foglalkozások révén valósul meg. Ezek a foglalkozások arra hivatottak, hogy az iskolai fejlesztéshez szervesen kapcsolódva csökkentsék a fogyatékosságból eredő hátrányokat, elősegítsék a tanulók szociális érését.

4. A felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztásának és gondozásának, a pályaorientáció segítésének feladatai Tanulóink nagy része ingerszegény környezetből érkezik. Kollégiumunk változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazva képes kezelni az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli és neveltségi különbözőségeket. A

tanulók

egyéni

foglalkozásokon

képességeiknek

vesznek

részt.

megfelelően Az

differenciált,

értelmileg

egyénre

akadályozott

szabott

gyermekek

tehetséggondozásának gyakorlati megvalósulási színtere a szakköri tevékenység. Kollégiumunk

komoly

szakmai

kapcsolatot

ápol

a

Bartók

Béla

Alapfokú

Művészetoktatási Intézménnyel, a diákok heti rendszerességgel vesznek részt a grafika szak foglalkozásain.

5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A bentlakásos intézményi forma, a kollégium szolgáltatásai, egészségügyi, jóléti tevékenysége, kulturális programjai megalapozzák minden itt tanuló hátrányos helyzetű gyermek szociális és kulturális hátrányainak leküzdését. Ezen foglalkozások terve a kollégiumi pedagógiai program IV. fejezetében található.

9

6. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás és az empátia. A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium fontos feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése.

7. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének feladatai Az éntudat alapja az azonosságtudat. A kollégiumi nevelő munka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a szociális képességek és készségek fejlesztése a spontán szocializáció ellenében. Alapja olyan erkölcsi értékrend kialakítása, a mely tudatosítja a tanulókban az egyén és a csoport kölcsönös együttműködésének előnyeit.

8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A közösségi nevelés: - védettséget ad,

- lehetőséget biztosít a magatartás alakításához,

- segítséget nyújt a tanulók feladatainak megoldásához. A közösségi élet fejlesztésében meghatározó a nevelőtanárok és a gyógypedagógiai asszisztensek központi szerepe.

10

A közösségi élet fejlesztésének alapelvei: - kulturált magatartásformák kialakítása,

- differenciált emberi érintkezési formák kialakítása, - alapvető szociális készségek fejlesztése, - baráti kapcsolatok ápolása,

- társas kötődések kialakítása, - a család hiányának pótlása.

A művelődési tevékenységek szervezése során a kollégiumi nevelés legfontosabb célja a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata az egészséges életmódra nevelés. A játékos egészségfejlesztő testmozgások illetve a zenés tornaszakkör segítségével fejlődik a tanulók feladattudata, önfegyelme, alkalmazkodási képessége. Ez kihat személyiségük fejlődésére.

9. A közösségi értékrend fejlesztésének feladatai Kollégiumunk a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Szegregált nevelésünk célja olyan magatartási szokások kialakítása, megerősítése, melyek segítségével a társadalmi életre tesszük alkalmassá neveltjeinket. Ennek érdekében különböző kulturális rendezvényen veszünk részt tanulóinkkal.

10. A kulturált életmódra nevelés és a szuverén világkép kialakításához kapcsolódó feladatok Alapvető feladat az általános műveltség körébe tartozó ismeretek tárházának minél szélesebb megjelenítése. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget kell biztosítani az alapvető művészeti ágak megismerésére. Területei: kiállítás, színház, mozi, hangverseny, csoportfoglalkozás, kollégiumi klubdélután, speciális múzeumi foglalkozások. A tehetséges tanulók számára lehetővé kell tenni képességeik kibontakoztatását, fejlesztését (szakkörök).

11

11. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontos feladatunk, hogy népi kultúránk értékeit, történelmi hagyományainkat minél jobban megismerjék gyermekeink, az iskolás tananyag és követelményrendszer tartalmának megfelelően. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyik megalapozzák a szülőföld, a haza megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a hazaszeretet érzése.

12. A nemzetiséghez tartozó tanulók kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai A nemzetiségi nevelés célja és feladata a kisebbségi kultúra ápolása, ami segíti a kisebbséghez tartozót abban, hogy megőrizze és fejlessze identitását, erősítse nemzetiségi kötődését. Lásd még: Hon- és népismeret.

13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 13.1. Egészségnevelési elvek Arra törekszünk, hogy a kollégium az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Segítse elő tanulóink egészségének védelmét, az egészségfejlesztést és az eredményes tanulást. Az egészséges életmód és táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás igényének kialakítása érdekében állítjuk össze tanulóink napirendjét. Célok: - a mozgás és a sport megszerettetése,

- egészséges és kulturált étkezés kialakítása,

- egészségfejlesztő környezet megteremtése, - egyéni képességek fejlesztése,

- egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, - balesetvédelmi ismeretek tanítása,

- ismerjék meg tanulóink a veszélyes anyagokat,

- készítsük fel őket a veszélyes helyzetek kezelésére, - alapvető mozgások fejlesztése,

- koordinációs és kondicionális képességek megalapozása.

12

11.2. Környezeti nevelési elvek A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt és, hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá, hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A takarékosság kiterjed az energia, a víz és az alapanyagok területére. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával megalapozzuk a tanulók otthoni és későbbi életében a környezettudatos szemléletet, melynek színterei a környezet- és egészségvédelmi szakkör, valamint a szabadidős foglalkozások keretében megtartott környezeti nevelés.

14. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A testi, az értelmi és a lelki képességek folyamatos karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A kollégiumi étkezés milyensége és mennyisége kiemelt figyelmet kap. Konyhánkon az életkornak, gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítják össze az étrendet. Figyelembe veszik az allergiás vagy diétázó gyerekek igényeit is. Intézményünk biztosítja tanulóink számára a kötelező szűrővizsgálatokon való részvételt. Tanulóink nevelése során kiemelt figyelmet kap a személyi higiénia. Kollégiumunk minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat. Szervezett formában biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét (zenés torna szakkör, úszás, sportversenyeken való részvétel, csoportok közötti vetélkedés, lovasterápia). A primitív reflexek szűrővizsgálata alapján

a

reflexkorrekciós

program

gyakorlatainak

végeztetése

a

játékos

egészségfejlesztő testmozgás keretein belül valósul meg. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében, ennek érdekében lehetőséget kell biztosítani a szabad levegőn történő mozgásos tevékenységekre. A kollégiumi szintű tavaszi tanulmányi kirándulások lehetővé teszik a természeti környezet megismerését.

13

III. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE 1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési – oktatási feladatokat a nevelőtanár látja el. Munkáját az SZMSZ-ben szabályozott munkaköri leírás szerint végzi a tanulócsoportban. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők (gyógypedagógiai asszisztensek, gondozók) munkájukat a pedagógus közvetlen szakmai irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásukat az SZMSZ tartalmazza.

2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezetét úgy alakítjuk ki, hogy -

biztosítsa a nevelési célok megvalósítását,

-

feleljen meg az otthonosság általános kritériumainak,

-

szolgálja a tanulók biztonságát, kényelmét,

-

teremtse meg a nyugodt tanulás, ismeretszerzés, kulturális, sport és egyéb szabadidős

-

gondoskodjon a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

tevékenységek, valamint a szakkörök működésének feltételeit, -

felszereltsége a kötelező taneszközjegyzékben előírtaknak megfelelő, alkalmazkodva

tanulóink speciális szükségleteihez.

3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégiumban a gyermekek életének szabályozása során gondoskodunk a tanulók optimális testi – lelki fejlődésének feltételeiről (napirend, hetirend, hazautazás – viszaérkezés rendje). Figyelembe vesszük az intézményi szokásokat, a speciális tanulói, szülői, óvodai, iskolai, szakiskolai igényeket. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük meg, hogy az egyes tevékenységek – tanulás, szabadidős tevékenységek, munka, pihenés – belső arányai a törvényi előírásokhoz, valamint a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

14

A kollégiumi élet megszervezésében kiemelt szerepet kap a kollégiumi közösség. A tanulók mindennapi életével kapcsolatos célok, feladatok végrehajtásában részt vesznek a felelősök, naposok.

4. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve 4.1. A kollégium hagyományai

A kollégiumban folyamatosan ápoljuk, sajátos eszközeinkkel megújítjuk az önálló arculatunkhoz kapcsolódó hagyományainkat, erősítve ezzel a kollégiumi közösséghez való tartozást. A kollégista gyerekek életében mindig nagyon fontos szerepet kapnak a klubdélutánok és a megrendezésre kerülő ünnepek:

- Személyes ünnepek Tanulóink születésnapjának, névnapjának megünneplése.

- Közös ünnepek Mikulás, Karácsonyi ünnepség, Anyák napja, Színfolt Fesztivállal egybekötött Gyermeknap.

- Városban, kistérségünkben való megjelenésünk Különböző kulturális rendezvényeken veszünk részt (kiállítások, speciális múzeumi foglalkozások, színházi – illetve hangversenybérletes előadások látogatása stb.). Tanulóink szakköri munkáiból kiállításokat rendezünk a Sillye Gábor Művelődési Központ kiállítótermében.

- Egyéb társadalmi kapcsolatok A Vidám Lurkók tánccsoportunk minden évben különböző helyszíneken és rendezvényeken képviseli intézményünket.

- Tavaszi tanulmányi kirándulás évenként. - Kollégiumi nyári tábor (intézményünkben).

15

4.2. A kollégium továbbfejlesztési terve - A lelkiismeretes minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, innováció, a partnerközpontú működés alapvető feladataink közé tartozik.

- Az értékközvetítés elsődleges csatornája a közvetlen nevelési – oktatási hatásrendszer.

- Tanulóink fejlesztése során olyan ismeretek, normák és elvárások kialakítása a cél, amelyek elősegítik harmonikus személyiségük kialakulását.

5. A kollégium kapcsolatrendszere A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában kollégiumunk nyitott és kezdeményezzük ezek létrehozását. A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más intézményekkel való együttműködést kollégiumunk felhasználja belső életének színesebbé tételére, tapasztalatszerzésre, tapasztalatcserére. Az intézmények közötti találkozók, versenyek élménye erősíti a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn - a szülőkkel,

- a szülői szervezettel,

- a kapcsolódó iskolákkal, - társintézményekkel,

- a település intézményeivel, civil szervezeteivel, - gyermekjóléti szolgálatokkal, - alapítványokkal.

16

5.1. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Az intézetünkben működő szakmai munkaközösségek kiemelt feladatuknak tekintik a szakmai munka, a rendszeres továbbképzések összefogását, egységes nevelési elvek kialakítását, a gyermeki személyiség fejlődéséhez a legmegfelelőbb körülmények biztosítását. Kiemelten fontos az iskolai és a kollégiumi dolgozók közötti konstruktív együttműködés.

Feladatok: - Iskolai és kollégiumi munkatervek egyeztetése.

- Nevelőtestület egysége a feladatok megoldásánál.

- Kölcsönös tájékoztatás, tájékozódás a gyermek fejlődéséről.

- Állandó, személyes kapcsolat az iskolai pedagógusok, a kollégiumi nevelőtanárok és a gyógypedagógiai asszisztensek között.

- Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közös megvitatása. - Hospitálások.

- Aktuális nevelési, oktatási problémák megbeszélése. A nevelőtanárok és a gyógypedagógiai asszisztensek a szülőkkel való partnerviszony kialakítására törekszenek. Folyamatosan tájékoztatják a szülőket gyermekük fejlődéséről és a vele kapcsolatos legfontosabb eseményekről. Szülői szervezet működtetése (lásd SzMK).

A kapcsolattartás formái: - Egyéni beszélgetés.

- Családlátogatás (iskolai pedagógusok, kollégiumi nevelőtanárok, gyógypedagógiai

asszisztensek).

- Ünnepségekre, rendezvényekre a szülők meghívása.

- A „Vidám Lurkók” című intézeti kiadvány szerkesztése, melyben krónikaszerűen beszámolunk a gyermekeket érintő eseményekről, élményekről.

17

IV. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE Kollégiumunk a nevelési – oktatási folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi attól függően, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege.

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: 1. Felkészítő foglalkozások -

a differenciált képességfejlesztés szervezetten történik, kollégiumunk az iskolával

-

a napi tananyaggyakorlás közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben,

együttműködve külön programot alakít ki;

nyugodt légkörben, megfelelő tárgyi környezetben, csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében folyik.

2. Szabadidős foglalkozások -

ezeken a foglalkozásokon kitüntetett szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés,

a

természeti

környezet

megóvása,

ápolása;

a

gyermekek

irodalmi,

képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése; -

a kollégium által szervezett tanulmányi kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket, ezek a programok erősítik a kollégiumi közösséget.

18

3. Egyéni és közösségi fejlesztést biztosító foglalkozások -

a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a gyerekek elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit; a szociális viselkedés alapvető szabályait; a szociális értékrendet;

-

a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat,

-

a kollégista gyermekek életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt fektetünk a

ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus segítségére;

prevenciós tevékenységre (balesetek, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, drog stb.).

A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelően az éves foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Az éves foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a felkészítő, a szabadidős valamint az egyéni és közösségi fejlesztést biztosító foglalkozások anyagát.

19

Tanórán kívüli tevékenységek, kollégiumi keretekben szervezett délutáni foglalkozások Tanulócsoportok (heti óraszám) 1. Felkészítő foglalko-

Tanulócsoportok (heti óraszám) Foglalkozási formák

zások

1.

2.

3.

Tanulás: 1. olvasás-írás 2. számolás-mérés 3. kommunikáció 4. hazafias nevelés Játék Munkatevékenység 1. önkiszolgálás 2. ábrázolás, alakítás, kézimunka 3. háztartási ismeretek (gazdasági nevelés) Heti összes

1.

2

4

3.

4

4.

4

5.

4

6.

4

7.

4

8.

4

Megjegyzés

4

4

4

4

3

1

1

-

3 2

3 2

3 2

2 2

2 3

2 3

3 2

A kollégiumi - tanulócsoportok nem azonosak az iskolai 3 tanuló csoportokkal. 2

-

-

-

2

3

3

4

4

13

13

13

13

13

13

13

13

20

2. Szabadidős foglalkozás ok

1.

2.

3. 3. Egyéni és közösségi fejlesztést bizt. fogl.

Tanulócsoportok (heti óraszám) Foglalkozási formák

Egyetemes kultúra 1. mese, vers, dal, zene, film, színházi előadás,stb. 2. könyvtárlátogatás 3. szakkörök 1. séta 2. játékos egészségfejlesztő testmozgás 3. szabadon választott tevékenység Környezeti nevelés 1. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés 2. Önismeret, társas kultúra, pályaorientáció 3. Testi és lelki egészség Heti összes Mindösszesen (CXC. törvény módosításának 17. §-a értelmében)

1.

2

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Megjegyzés

6

6

6

6

6

6

5

5

5

5

5

5

5

5

6

1

1

1

1

1

1

1

A kollégiumi 6 tanulócsoportok nem azonosak az iskolai tanuló csoportokkal. 1

1

1

1

1

1

1

1

1

13

13

13

13

13

13

13

13

26

26

26

26

26

26

26

26

21

1. Felkészítő foglalkozások 1.1. Tanulás 1-12. évfolyam

A kollégiumi tanulás célja: -

A tanulók szociokulturális eredetű indulási hátrányainak fokozatos leküzdése.

-

Az iskolában tanult ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek megerősítése,

-

A tanulók munkaképességeinek fejlesztésével fel kell készíteni őket arra, hogy a

megszilárdítása, életközegben való alkalmazása és gyakorlása.

társadalom védő feltétele mellett, irányítással kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek.

Feladata: -

A tanulókat a mindennapi életben, gyakorlatban használható ismeretekkel kell felvértezni. A

társadalmilag

elfogadott

magatartásformák

és

viselkedéskultúra

elsajátítása

(együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, normakövetés, tolerancia, önkifejezés) saját képességeikhez, adottságaikhoz igazodva.

-

Az iskolai tanulás hatékonyságának növelése, felzárkóztatás. Az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermek testi, lelki, szociális fejlődésének segítése életkori sajátosságaik figyelembevételével.

Formái: 1.1.1. Olvasás-írás Lásd: célok, feladatok, követelmények, témakörök az iskola és a szakiskola helyi tantervében 1.1.2. Számolás-mérés Lásd: célok, feladatok, követelmények, témakörök az iskola és a szakiskola helyi tantervében 1.1.3. Kommunikáció Lásd: célok, feladatok, követelmények, témakörök a szakiskola helyi tantervében

22

1.1.4. Hazafias nevelés 1-12. évfolyam

Cél: A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló roma tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistákban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a külső környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe.

Feladat: - A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete - Az anyanyelv szeretete

- Nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, a magyar korona és a koronázási jelvények, ünnepeink)

- Ország, haza, hazaszeretet, hazafiság - Határainkon kívül is élnek magyarok

- Betekintés hagyományainkba, kulturális örökségünkbe

- A roma tanulók identitástudatának megőrzése, kultúrájuk tisztelete, ápolása - Európai ország vagyunk

- Más népek tiszteletben tartása.

Fejlesztési követelmények: 1-8. évfolyam Ismerje népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tudja, hogy Magyarországon a magyarokon kívül romák is élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje nemzeti szimbólumainkat.

23

9- 12. évfolyam A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (olvasás, társadalmi ismeretek és gyakorlatok) más szempontú felhasználását. Ismerje nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Képességeinek megfelelően ismerje nemzeti szimbólumainkat. Ismerje az ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, alkalmazza a tanult viselkedésformákat. Legyenek elemi földrajzi ismeretei Magyarországról és az ország, haza fogalmáról.

1.2. Játékra nevelés 1-8. évfolyam

Célok: -

A gyermek személyiségének kibontakoztatása, alkalmazkodó képességének fejlesztése

-

A játék folyamán egyre jobban ismerjék meg környezetüket, a tárgyakat, jelenségeket,

pozitív érzelmi légkörű, játékos szituációk során.

alakuljon kapcsolatuk társaikkal és a felnőttekkel, fejlődjön kommunikációs készségük.

-

Tanulják meg a játéktárgyakat adekvát módon használni, vigyázzanak rájuk és tartsák

-

Erősítsék és mélyítsék el a többi tantárgy során kialakított készségeiket és

rendben azokat.

képességeket.

Feladatok: -

Biztosítson

-

Segítse a gyermek pozitív személyiségjegyeinek kialakulását: türelem, segítőkészség,

-

Nyújtson segítséget a többi tantárgy cél- és feladatrendszerének megvalósításához.

megfelelő

gyakorlási

lehetőséget,

hogy

elsajátítsák

a

játékos

tevékenységet, tudjanak önállóan játszani.

egymás megbecsülése.

Fejlesztési követelmény: -

A gyermek ismerjen életkorának megfelelő játéktárgyakat és tudja adekvátan

-

Szerepjátékait képesség szerint kísérje beszéddel.

-

használni.

Legyen képes megadott szempontok szerint tárgyakat csoportosítani.

24

-

Konstrukciós játékokban legyen minél kreatívabb.

-

A játékszabályokat tartsa be, figyeljen társaira, a játékokat ne rongálja.

-

A tanult játékokat szabadidejében tudja önállóan játszani.

-

Figyelme 20-35 percig legyen leköthető.

-

Fedezze fel a szabadon található játéklehetőségeket.

1.3. Munkatevékenység

1.3.1.Önkiszolgálás 1 –12. évfolyam

Célok: -

Az iskoláskor előtti nevelési tapasztalatokra építve kell kialakítani és fejleszteni a

-

A szociális szokásrendszer kialakításával és alkalmazásával kell formálni a

tanulók személyes kompetenciáját és alapvető szociális képességeit.

középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók praktikus képességeit, alkalmazkodni tudását, önkiszolgálási, önellátási és önállósági szintjét.

Feladatok: -

Célirányos tevékenységekkel, gyakorlással járuljon hozzá az elemi önellátási szokások (testápolás, étkezés, öltözködés, stb.) kialakításához, az elsajátított ismereteknek – jártasság szintjén – napi életben való alkalmazásához.

-

Alakítsa ki a személyi higiénia iránti igényt, késztesse a tanulókat az ehhez

-

Segítse a tanulók saját testén való tájékozódását, a testrészek fogalmának kialakítását.

kapcsolódó eszközök alkalmazására.

-

Járuljon hozzá a térbeli és időbeli tájékozódást segítő alapfogalmak rögzítéséhez,

-

Készítse fel a tanulókat az igényes, az évszaknak és az időjárásnak megfelelő

-

Alakítson ki a tanulók fejlettségének megfelelően olyan önkiszolgálási, önellátási

adekvát alkalmazásához.

öltözködésre, a ruhagondozás elemi ismereteinek elsajátítására.

képességeket, valamint szociális motívumokat, amelyek képessé teszik őket magasabb szintű gondolkozási, életviteli és gyakorlati ismeretek befogadására.

25

-

Járuljon hozzá a kulturált étkezés szabályainak kialakításához, gyakorlottság szintjén való alkalmazásához.

1.3.2. Ábrázolás-alakítás-kézimunka 1-12. évfolyam

Célok: -

Fejlessze a tanulók önkifejező készségét, képzelőerejét, környezetük pontos

-

Segítse a tanulók manuális képességeinek fejlesztését.

-

Biztosítsa a felfedezés, a siker örömét, ezzel járuljon hozzá a tanulók pozitív

-

E tevékenységek szemléletformáló hatása segítse esztétikai érzékük fejlődését.

-

megfigyelését, megismerését.

Tapasztalati élmények alapján fejlődjön alkotásvágyuk.

énképének alakulásához, önismeretük fejlődéséhez.

Feladatok: -

Tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyeltetése.

-

Az

-

A munkavégzés során az anyagokról szerzett tapasztalatok összegyűjtése.

-

ábrázolás-alakításhoz

szükséges

eszközök,

anyagok

megismertetése

és

megnevezése.

Járuljon hozzá a tanulóknál a szükséges jártasságok és készségek elsajátításához: együttműködési képesség, szem-kéz koordináció, figyelem, emlékezet, percepciós -, vizuális észlelés, finommozgás, stb.

26

1.3.3. Háztartási ismeretek (gazdasági nevelés) 4 – 12. évfolyam

Célok: -

Alakítson ki a tanulóknál olyan ismereteket, szokásokat, készségeket és képességeket, amelyekkel a mindennapi életben előforduló egyszerű önellátó, vásárlási, konyhai és parkápolási feladatok elvégzésére – kisebb irányítással – képessé válnak.

-

A tanulók manuális képességeinek, finommotorikájának és mozgáskoordinációjának

-

Növelni kell a tanulók késztetését a tanult ismeretek egyre nagyobb önállósággal való

fejlesztésével segítse az elemi munkavégző képesség kialakítását.

alkalmazására.

Feladatok: -

Biztosítson a tanulók képességeihez igazodó megfelelő gyakorlást, megerősítést az

-

Járuljon hozzá, hogy a megtanult munkafolyamatok munkasorrendjét a gyakorlati

-

A textillel végezhető megismert technikákat alkalmazni tudják.

alapvető önellátási tevékenységek elsajátításához.

tevékenységek során alkalmazni tudják.

-

Biztosítsa a higiénés szokások kialakítását, készítsen fel a piktogramok felismerésére,

-

Járuljon hozzá a tanulók esztétikai neveléséhez, alakítson ki olyan szokásokat, hogy

-

Segítse olyan személyiségjegyek kialakítását, mint a pontosság, a rendszeretet, és a

-

Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, ill.

-

Járuljon hozzá, hogy a megismert vásárlási szokásokat alkalmazni tudják.

azok jelentéseinek megértésére.

igényük legyen a közvetlen környezetük rendbentartására.

tárgyi környezet megbecsülése.

megszerzésének eszköze.

27

2. Szabadidős foglalkozások 2.1. Egyetemes kultúra 2.1.1. Mese, vers, dal, zene, film, színházi előadás, stb. 1-12. évfolyam

Cél: A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Alakuljon ki véleményalkotó képességük, fejlődjön etikai érzékük.

Feladat: Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és

belátáson

alapuló

megbecsülésére.

Ösztönözzük

az

ötletes,

eredeti

kifejezésmódokat. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés kialakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó divatos testkultúrára, öltözködésre. A művészeti kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is ismerjék (TV, rádió, CD, dia, magnókazetta, könyvtár stb.).

Fejlesztési követelmények: 1-8 évfolyam: Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Ismerkedjen meg gyermekjátékokkal, gyermekdalokkal, gyermekversekkel, mesékkel, tánc- és dramatikus játékokkal, népdalokkal, az ünnepkörök dalaival és szokásaival. Ismerjen meg ritmushangszereket és használja azokat. Ismerkedjen meg különböző művészeti

28

ágak alkotásaival. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak (Mikulás, Karácsonyi ünnepség, Anyák napja, Színfolt Fesztivállal egybekötött Gyermeknap) éltetésében. Vegye észre környezete esztétikumát. Válasszon ízlésének megfelelően tudatosan a rendelkezésre álló tárgyak, anyagok, eszközök között. Képességeihez és igényeihez mérten szerezzen informatikai ismereteket.

9-12. évfolyam: Vegyen részt a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekben. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, legyen véleménye róluk. A kollégiumi hagyományokat (Mikulás, Karácsonyi ünnepség, Anyák napja, Színfolt Fesztivállal egybekötött Gyermeknap) ápolja. Tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Formálódjon saját ízlése. Legyen nyitott a kulturális és művészi élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel. Képességeihez és igényeihez mérten szerezzen informatikai ismereteket, illetve bővítse azokat.

2.1.2. Könyvtárlátogatás Cél: Ismerje és alkalmazza az iskolai könyvtár használatának szabályait, fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat.

Feladat: Könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban. A könyvtárban való viselkedés szabályai. Különböző témák feldolgozása a könyvtári dokumentumok segítségével. Gyermeklexikon, gyermekenciklopédia használata.

29

Fejlesztési követelmények: 1-8. évfolyam: Az iskolai könyvtárat irányítással használja.

9-12. évfolyam: Ismerje és irányítással használja az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Ismerkedjen meg a helyi városi könyvtárral.

2.1.3. Szakkörök A szakköri foglalkozások rendeltetése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a különféle anyagokkal, eszközökkel való tevékenységek iránt. Találjanak örömet ezekben a tevékenységekben, általuk egyre több és több ismeretet szerezzenek környezetükről. Alkotó helyzetek biztosításával sarkalljuk személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegyük lehetővé az érdeklődő (tehetséges) tanulók számára alkotások készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadóművészet) létrehozását és bemutatását.

Háztartási szakkör: Célja és feladata: Az egészséges életmódra nevelés során olyan praktikus ismeretek nyújtása, melyeket a mindennapi életben jól hasznosíthatnak. A mosás (kézi-gépi) és vasalás technikájának ismerete. A munkafázisok sorrendjének pontos betartására szoktatás. A munkák végzése csak felnőtt ellenőrzése és felügyelete mellett végezhető a balesetek elkerülése végett.

Ének szakkör: Célja és feladata: A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekre. Az érzelmi hatás felkelti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését és esztétikai fogékonyságát.

30

A népdalok és komponált gyermekdalok éneklése során fejlődjön a gyermekek zenei hallása, éneklési készsége és ritmusérzéke.

„Ügyes kezek” és a „Kreatív” szakkör: Célja és feladata: Mind a tárgyi, mind a természeti környezetben, mind a személyes kapcsolatokban a szép érzékeltetése, a pozitív élmények iránti érdeklődés felkeltése. Fejlessze kreativitásukat, kézügyességüket, alkotó kedvüket, gazdagítsa világképüket. A tanuló a foglalkozásokon válasszon ízlésének megfelelően, tudatosan a rendelkezésre álló tárgyak, anyagok és eszközök között, s végezzen vele alkotó munkát. A tanuló a szakkörön különböző ismert és ismeretlen technikával ismerkedjen meg, egyéni adottságait figyelembe véve. A szakkörön készült tárgyakat használják fel a terem, a folyosó, a nappali és a hálók díszítésére, örömkeltésre, névnapi, ünnepi ajándékozásokra is. Készítsenek ajándékokat a testvéreknek, szülőknek.

Irodalom szakkör: Célja és feladata: A tanulók irodalom szeretetre nevelése, etikai érzékük, kommunikációs- és emlékezőképességük, valamint beszédkészségük és figyelmük fejlesztése. Példaadás különböző élethelyzetek megoldására, jellemformálás, önállóbb életvitelre nevelés. A tanulók ismerjék fel a jó és a gonosz közötti különbséget, empatikus képességük fejlődjön. Drámapedagógiai szempontból a tanulók színjátszó képességeinek a fejlesztése. A tanulók ismerkedjenek meg magyar népmesékkel, idegen és magyar műmesékkel, gyermekversekkel és néhány mondával. Készüljenek egy mesejátékkal a karácsonyi ünnepségre.

31

Helytörténeti szakkör: Célja és feladata: Tanulóink figyelmét irányítsa rá a környezetükben fellelhető értékekre, épített örökségeinkre, épületeinkre, szobrainkra. A tanulók ismerjék meg környezetük kulturális értékeit, a fontos épületeket, létesítményeket, a jelentősebb hivatalokat, közintézményeket. Legyen fontos számukra, hogy ezeket fenntartsuk és megőrizzük. Egyben erősödjön a lakóhelyhez való kötődésük és azonosságtudatuk is.

Környezet- és egészségvédelmi szakkör: Célja és feladata: Megismertetni a tanulókkal közvetlen környezetüket, a körülöttük található élőlényeket. Felismertetni élő és élettelen környezetük védelmének fontosságát. A természet szeretetére nevelés. Egészséges életmódra nevelés.

Báb szakkör: Célja és feladata: Játékra hívja a gyerekeket, játékos formában feldolgozza ismereteiket, élményeiket, benyomásaikat. A tanuló a bábbal tudjon azonosulni, annak személyében képes legyen elmondani a vágyait, érzéseit, nagyfeszültségű indulatait tudja levezetni. A szakkör tagjai ismerjék meg a bábkészítés módjait, a bábok mozgatási technikáit, a saját készítésű bábokkal tudjanak manipulálni, játszani.

Zenés torna szakkör: Célja és feladata: Alakítsa ki, formálja és fejlessze a tanulók mozgáskultúráját. Segítse elő a tanulók egészséges testi fejlődését, fokozza erejüket, edzettségüket, teherbíró képességüket, alapvető fizikai képességeiket. Járuljon hozzá pozitív tulajdonságaik és derűs, egészséges személyiségvonásaik kialakításához.

Vidám Lurkók tánccsoport: Célja és feladata: A gyerekek egészséges testi – lelki fejlesztésén keresztül szolgálja egész személyiségük fejlődését; mozgáskultúrájukat sokoldalúan fejlessze. A szakkör

32

járuljon hozzá érzelmi életük gazdagodásához. A tanulók fedezzék fel a test természetes és sajátos mozgáslehetőségeit és ezeken keresztül testismeretre és testtudatra tegyenek szert. A harmonikus mozgás mellett az érzelmeiket is tudják bemutatni, társaikkal képesek legyenek együtt mozogni.

2.2. Séta, játékos egészségfejlesztő testmozgás, szabadon választott tevékenység 2.2.1 . Séta 1-12. évfolyam: Séta során a foglalkozásokhoz kapcsolódóan megfigyeléseket végzünk, gyakoroljuk a helyes közlekedés és a kulturált viselkedés szabályait.

2.2.2. Játékos egészségfejlesztő testmozgás 1-12. évfolyam

Célja-feladata: A mozgáskészség fejlesztése, tökéletesítése, a mozgászavarok csökkentése, javítása, a mozgásigény kielégítése: túlmozgásos vagy mozgásszegény állapot megszüntetése. Játékos formában fejlessze az ügyesség, erő, állóképesség, a kitartás, edzettség, az akarat és az alapvető testi képességeket. Járuljon hozzá az értelmi képesség és a közösségi érzés megerősítéséhez. Alakítsa ki a tanulókban a mozgásos játékok és a sportjátékok iránti igényt, növelje az egészséges életmódra nevelés eredményességét.

Tanulóink mozgáslehetőségei: -

tornateremben

-

konditeremben

-

udvaron

-

nyári táborban (óvodások, általános és szakiskolás tanulók részére egyaránt)

-

táncoktatás során

-

uszodában (úszás)

33

-

intézeten kívül egyéb helyen (lovasterápia)

-

zenés torna szakkör.

Ezenkívül lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink résztvegyenek iskolai sportkörön, ahol felkészülnek országos versenyekre, házi bajnokságokra, iskolák közötti versenyekre. (pl. asztalitenisz, labdarúgás, tollaslabda, kosárlabda, tájékozódási futás, kislabda dobás stb.).

2.2.3. Szabadon választott tevékenység 9-12. évfolyam

A gyermek fejlettségéhez mérten önkéntes alapon választ magának tevékenységet, a szabadidős témakörök közül.

2.3. Környezeti nevelés, környezettudatosság 1 – 12. évfolyam

Célok és feladatok: -

Mutassa meg a természet és az ember értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja.

-

A megszerzett természeti ismeretek bővítésével olyan jártasságok, készségek, képességek és magatartásmódok kialakítása, melynek birtokában lehetővé válik, hogy képességeikkel összhangban álló kiegyensúlyozott emberi életet éljenek. Alakítsa ki igényüket a természetvédelemre. Évenként a Föld Napja alkalmából környezetvédelmi délután tartása játékos vetélkedővel, szabadtéri programokkal.

Fejlesztési követelmény: Ismerje fel környezete káros hatásait. Tudjon tájékozódni környezete élővilágában, segítséggel ismerje fel és lehetőségeihez mérten óvja azokat.

34

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Tekintse kötelességének a környezet védelmét, tartsa tisztán környezetét.

35

3. Egyéni és közösségi fejlesztést biztosító foglalkozások A foglalkozás célja, feladata: - A foglalkozások során a tanulók sajátítsák el, a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, konfliktuskezelő képességük legyen megfelelő. - Személyes beszélgetések során a pedagógus nyújtson hathatós segítséget a gyermek egyéni problémájára (személyes törődés – igény szerint). - A nevelő végezzen prevenciós tevékenységet a gyermekek egészségének védelme érdekében (balesetek, káros szenvedélyek – dohányzás, alkoholizmus). - A pedagógus tervezi, szervezi, értékeli az egész csoport életével kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket, a lehetőségeknek megfelelően figyelembevéve a gyermekek kívánságait.

3.1. Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés 1 – 12. évfolyam

Célok, feladatok: - A diákok ismerjék meg az alapvető erkölcsi normákat, értékeket és ezek épüljenek be személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységünkbe.

- Annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait, a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben.

- Segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe.

- A foglalkozások során a gyermek megismeri és gyakorolja a kollégiumi közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. - Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. - Harmonikus családi minták közvetítése.

Fejlesztési követelmények: -

Ismerje és tartsa be az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott

-

Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni.

formáit.

36

-

Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat.

-

Törekedjen a konfliktusok megoldására.

-

Legyen tisztában a vállalt feladatok felelősségével.

-

Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat

-

Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, érzékelni a családban előforduló

a családi közösségben.

különböző konfliktusokat.

3.2. Önismeret, társas kultúra, pályaorientáció 1- 12. évfolyam

Célok és feladatok: A gyermeket érő érzelmi, értelmi hatások feldolgozása a család mellett (esetleg helyett). Az identitás megerősítése és a mentálhigiéne ápolása, fejlesztése. A pszichés, „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetünkben. Az önismereti foglalkozás készítse fel a tanulót a konfliktusok megoldására, az önbizalom megalapozására, az önértékelés, a pályakép felépítésére. A kollégista legyen képes egyéni törekvéseit a közösségi érdekkel egyeztetni. Tudja, hogy a kollégiumi együttélés feltétele a szabályok betartása.

Fejlesztési követelmények: Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait. Felelősen teljesítse a kollégiumi megbízatásait. Értse meg miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen önmaga tulajdonságainak fejlesztésére és a konfliktusok feloldására. Tudatosodjon benne, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskola milyen lehetőségeket nyújt számára. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt.

37

3.3. Testi és lelki egészség 1-12. évfolyam

Célok és feladatok: A csoportfoglalkozás célja, hogy felkészítse a tanulókat, az - egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ehhez szükséges ismeretek megszerzésére.

- Az életritmushoz igazodó napirendet ismerjék és tartsák be a felnőttek ellenőrzése mellett.

- Segítsük a gyermeket a problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. - Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt.

- Segítsünk megtanulni, hogyan kerülheti el környezete egészségét, biztonságát veszélyeztető helyeit, helyzeteit.

- Legyenek ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. - Támogassuk felkészülését a viszonylagos önálló életvitelre, önellátásra, családi munkamegosztásra.

Fejlesztési követelmények: - Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.

- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.

- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket és ismerje ezek megelőzésének módjait.

- Ismerje fel a problémahelyzeteket, megoldásukhoz tudjon megfelelő segítséget kérni.

38

V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE

A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve arra törekszik, hogy a nevelési folyamat végére a kollégista tanuló a képessége szerinti legnagyobb fejlődést érje el.

A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során - elsajátítja az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, értékeket, képességeket; - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására, - képes az együttműködésre, egyszerű emberi kapcsolatok kialakítására.

A kollégiumi nevelés eredményességének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen kezdeti feltételek mellett fejtette ki hatását.

A kollégium mérési, értékelési rendszere: - A tanév elején a tanulók fejlettségi vizsgálata kidolgozott mérőlap alapján. - Fejlődési füzet vezetése kidolgozott szempontsor alapján (tanév végén). - P.A.C. (tanév végén).

39

VI. A KOLLÉGIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE A kollégiumi munka dokumentációi: -

kollégiumi pedagógiai program

-

éves munkaterv

-

éves foglalkozási tervek

-

kollégiumi csoportnaplók

-

egyéni fejlődési füzetek

-

eseményfüzet

-

szakköri naplók

-

tanulók utazási nyilvántartási kartonja

-

egészségügyi karton

-

gyógypedagógiai asszisztensek, ápolók szolgálati beosztása.

A kollégium ellenőrzési rendszere Az ellenőrzés szempontjai:

-

az elvégzett tevékenység helye a foglalkozást vezető nevelőtanár pedagógiai munkájának egészében

-

a nevelőtanári, gyógypedagógiai asszisztensi tevékenység céltudatossága

-

a nevelőtanári, gyógypedagógiai asszisztensi tevékenység eredményessége

-

a csoportlégkör

-

a tárgyi környezet

-

a gyerekek higiénés állapota

-

a hálók rendje

-

a szekrényrend

-

a ruhagondozás

-

a reggeli és esti teendők elvégzése

-

étkeztetések.

40

Az ellenőrzés célja:

-

a kollégium dolgozók munkájának értékelése

-

minőségi munkavégzésre való ösztönzés.

Az ellenőrzés formái:

-

óralátogatások

-

egyéni beszélgetések

-

ad hoc ellenőrzések.

A nevelőtanárok félévkor és a tanév végén írásos beszámolót készítenek megadott szempontok alapján, a csoportjukban végzett munkájukról.

A kollégium mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszere: Jelenleg az egész intézményre kiterjedő minőségirányítási program van érvényben, amely tartalmazza a kollégiumi dolgozók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszert is. Minőségfejlesztési tevékenységünk célja a partnereink megelégedettségére szolgáló, tudatosabb, szervezettebb, a minőséget középpontba helyező munka. A kollégium minőségfejlesztési rendszere azonos az iskoláéval.

41

VII. A KOLLÉGIUM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGE

Az iskolai pedagógusok és a kollégiumi nevelőtanárok közösen látják el ezeket a feladatokat. A családokon belüli szegénység, munkanélküliség, betegség, stb. óriási erőpróba elé állítja a családokat, és ezek hatásai beszűrődnek a kollégiumba is. Ezért vált szükségessé, hogy tanulóink családjával mind szorosabbá tegyük kapcsolatunkat. A kollégium részéről is nagyon fontos, hogy időben felismerje a problémákat, a veszélyt, tudjon ezekkel mit kezdeni, és tudjon tanácsot és felvilágosítást adni a szülőknek, hogy hova forduljanak segítségért.

Általános gyermekvédelmi feladataink: -

családi életre nevelés,

-

gyermeki – tanulói jogok érvényesítése,

-

szülők bevonása a pedagógiai feladatokba (tanácsadás, felvilágosítás, tájékoztatás, segítségnyújtás),

-

együttműködés más intézményekkel, hivatalokkal stb.

Speciális gyermekvédelmi feladataink: -

problémák feltárása, kezelése (családlátogatások),

-

szociális hátrányok enyhítését segítő kezdeményezések,

-

szakemberek bevonása.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek során minden esetben maximális körültekintéssel kell eljárni, a veszélyeztetettséget észlelő nem lépheti át kompetenciája határait.

42

VIII. KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK

Kimutatás a hajdúböszörményi Dr. Molnár István Óvoda, Általános és Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon kötelező eszközeiről és felszereléseiről

Eszközök, felszerelések

Előírt mennyiség

Meglévő mennyiség

Hiányzó mennyiség

8

8

-

1

-

1

-

I.) Helyiségek Tanulószoba Szakköri-, diákköri szoba Számítástechnikai terem

Koll. szakkörök számától függően 1. 1

Testedző szoba

1

1

-

Hálószoba

11

11

-

Stúdió

1

1

-

Kollégiumvezetői iroda

1

1

-

Nevelőtestületi szoba

1

1

-

Rendezvényterem

1

1

-

Társalgó

2

2

-

Ügyeletes nevelői szoba

1

1

-

1

1

-

1

1

-

Betegszoba (elkülönítő)

2

2

-

Vendégszoba

1

1

-

Teakonyha

1

1

-

3

3

-

1

1

-

6

6

-

Éjszakai gyermek felügyelői szoba Nővérszoba szintenként

Tanulói vizesblokk, fürdőszoba Személyzeti WC Tanulói WC

43

Karbantartó műhely

1

1

-

Előírt mennyiség

Meglévő mennyiség

Hiányzó mennyiség

1

1

-

1

1

-

Mosókonyha (tanulói)

1

1

-

Szárítóhelyiség

1

1

-

1

1

-

1

1

-

Tanulói asztal

Tanulónként 1

72

-

Tanulói szék

Tanulónként 1

72

-

Tanári asztal

8

8

-

Tanári szék

8

8

-

Tanulószobánként 2

-

Számítógépenként 1

-

Tanulónként 1

Tanulónként 1

-

Tanulói létszám szerint 1 Tanulói létszám szerint 1 Tanulói létszám szerint 1 Szobánként 1

Tanulói létszám szerint 1 Tanulói létszám szerint1 Tanulói létszám szerint 1 -

1

Szék

Szobánként 1

-

11

Asztal

Szobánként 2

-

16

1

1

-

Tanulói létszám szerint 3 Tanulói létszám szerint 1 Szobánként 1

Tanulói létszám szerint 3

-

-

72

Eszközök, felszerelések Tisztítószer, takarító eszközök és gépek tárolója Ágyneműraktár

Vasaló- és fehérnemű. helyiség (tanulói) Szeméttároló II.) Helyiség bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tanuló szoba

Nyitott és zárt könyvesszekrény Számítógép asztal, szék

Tanulószobánként 2 Számítógépenként 1

Hálószoba, hálóterem Ágyneműtartós ágy Szekrény Éjjeli szekrény Polc Cipőtároló

Ágyneműgarnitúra Ágyneműhuzat-garn. Éjjeli lámpa Tükör

-

44

Stúdió Eszközök, felszerelések

Előírt mennyiség

Meglévő mennyiség

Hiányzó mennyiség

Stúdióasztal

1

-

1

Szék

3

3

-

1

-

1

1

-

1

Hangszóró

1

-

1

Digitális kamera

1

Tárolószekrény

1

1

-

50 tanulónként 1

50 tanulónként 1

-

Minden társalgóban 1 Minden társalgóban 1 Az előírt felszereltség megvan Az előírt felszereltség megvan

Minden társalgóban 1 Minden társalgóban 1

Belső hangtechnikai felszerelés Hifitorony

III.) Nevelő és oktató munkát segítő eszközök Televízió Rádió, magnetofon CD vagy lemezjátszó Tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok Egyéni fejlesztést szolgáló spec. eszközök

1

-

-

Könyvtár

Tanulói asztal, szék

Egyedi világítás Könyvtárosi asztal, szék (asztal egyedi világítással) Szekrény (tároló) Tárolók, polcok, szabadpolcok Létra (polcokhoz) Telefon

Egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiség Olvasóhelyenként 1

-

10

-

10

1-1

-

1-1

Háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

Van

-

2

-

2

1

-

1

1

-

1

45

Fénymásoló

1

-

1

Előírt mennyiség

Meglévő mennyiség

Hiányzó mennyiség

1-1

1

1 (internet hozzáférés)

1

1

-

CD vagy lemezjátszó

1

-

1

Írásvetítő vagy projektor

1

1

-

Könyvraktár

1

-

1

Eszközök, felszerelések Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal Televízió

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M.U. 5. TEL. - FAX: 52/561-847, 561-848

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

2

Tartalomjegyzék

Az óvoda működésének alapdokumentumai.............................................................................. 3 1. NEVELÉSI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLKITŰZÉSEK............................................... 4 2. NEVELÉSI FELADATOK, SPECIÁLIS FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK................... 6 2.1. Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában ........................................................ 6 2.2. Kiegészítő terápiák .......................................................................................................... 7 2.3. A foglalkozások heti rendszeressége............................................................................... 7 2.4. Szokások kialakítása: ...................................................................................................... 7 2.4.1. Szokások kialakításának területei............................................................................. 9 2.5. Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon............................................................... 12 2.5.1. Önkiszolgálásra nevelés: ........................................................................................ 12 2.5.2. Mozgásfejlesztés foglalkozás ................................................................................. 16 2.5.3. Anyanyelvi nevelés ................................................................................................ 18 2.5.4. Játékra nevelés........................................................................................................ 23 2.5.5. Vizuomotoros fejlesztés ......................................................................................... 26 2.5.6. Zenei nevelés alapjai .............................................................................................. 30 2.5.7. Kiegészítő speciális terápiák .................................................................................. 32 3. HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ ................................................................................. 33 4. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG....................... 34 5. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ...... 35 6. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ... 36 7. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ............................ 37 8. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............. 38 9. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE ................................................................................................ 39 10. AZ ÓVODAI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ......... 40

3

Az óvoda működésének alapdokumentumai

-

2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

-

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények

-

229/2012.

-

32/2012. (X.08.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai

-

2012. CXXIV. a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény módosításáról

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (VIII.28.)

Kormányrendelet

a

Nemzeti

köznevelési

törvény

végrehajtásáról

nevelésének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

363/2012.

-

(Rosta Katalin: Add a kezed! Logopédiai Kiadó 2005.)

(XII.17.)

Kormányrendelet

az

Óvodai

alapprogramjáról

nevelés

országos

4

1. NEVELÉSI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLKITŰZÉSEK Alapelvek: -

Pedagógiai

munkánk

kiindulópontja

a

gyermek

személyiségének

teljes

kibontakoztatása, emberi jogainak és szabadságának tiszteletben tartása. -

A gyermekek teljes jogú tagként vegyenek részt az óvodai ellátásban.

-

Olyan szolgáltató rendszert biztosítunk, amely tiszteletben tartja a gyermeket, mind fejlődő személyiséget, elősegíti testi, lelki, értelmi fejlődését és különleges védelemben részesíti.

-

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvoda egyrészt folytatja a család nevelő munkáját, másrészt új és speciális nevelési hatásokkal egészíti ki.

Értékek: -

A gyógypedagógiai nevelés és oktatás területén is érvényesülnek a társadalomban általánosan elfogadott értékek. Kiemelt értékként kezeljük intézményünkben az emberséget és a humanizmust, de szintén nagy jelentősége van az empátia és tolerancia értékeinek.

-

Fokozott jelentősége van intézményünkben az alapvető erkölcsi értékeknek, hiszen az értékek elfogadása és közvetítése speciális feladataink során kiemelt felelősséget ró ránk.

-

A közösség és a közösséghez történő alkalmazkodás képessége a fogyatékos gyermek élete során különös jelentőséggel bír, ugyanakkor tiszteletben tartjuk az egyedi személyiség értékeit is.

-

Az egyéni bánásmód az általunk gondozottak esetében fokozottan fontos.

-

Fentiekkel összhangban a legfontosabb érték számunkra a sajátos nevelési igényű gyermek tartósan biztosított komfort érzete, az öröm, a boldogság, a megelégedettség megteremtése.

érzetének

igényes

biztosítása,

a

biztonság

érzetének

5

Célkitűzések: Az óvodai nevelés célja: egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést. Továbbá a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beilleszkedés érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: -

az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására,

-

speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, gondolkodást, az emlékezetet, elősegíti a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását,

-

a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz,

-

a program a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra, a gazdag tapasztalatokra támaszkodik, a sérült gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodik,

-

differenciált,

a

szükségletekhez

igazodó

segítségnyújtással

szolgálja

a

képességfejlesztést, törekszik a hiányosan működő képességek korrekciójára valamennyi területen.

A fejlesztés legfontosabb területei: -

az alapmozgások, manipuláció kialakítása, fejlesztése,

-

a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése,

-

beszédindítás, beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs bővítése,

-

a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása,

-

az adekvát játékhasználat elsajátítása,

-

a kognitív funkciók fejlesztése.

6

2. NEVELÉSI FELADATOK, SPECIÁLIS FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK 2.1. Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában A tanulás folyamatában elméleti, gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulások, érzelmi akarati tulajdonságok fejlődését, magatartás tanulást segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek. -

Az önkiszolgálásra nevelés feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket.

-

A mozgásfejlesztés feladata az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése.

-

Az anyanyelvi nevelés kettős feladata: a beszédmegértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása.

-

A vizuomotoros készség fejlesztése során feladat a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése, a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alakháttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése.

-

A játékra nevelés feladata az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együtt játék megvalósítása, énekes-verses népi játékok játszása. -

Habilitáció, rehabilitáció feladata a vizuális, taktilis, akusztikus, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését.

7 -

Zenei nevelés feladata a zene, a ritmus személyiség formáló szerepének megalapozása,

egyszerű

gyermekdalok,

népi

gyermekjátékok

megtanítása,

hangszerekkel való ismerkedés, zene mozgás összekapcsolása.

2.2. Kiegészítő terápiák -

logopédiai kezelés: megkésett terápia,

-

gyógytestnevelés.

2.3. A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve

heti előfordulás

a foglalkozás formája

anyanyelv

5

csoportos

mozgásfejlesztés

5

csoportos

önkiszolgálás

2

mikrocsoportos

vizuomotoros fejlesztés

3

mikrocsoportos

játékra nevelés

2-3

habilitáció

11

egyéni vagy mikrocsoportos

zenei nevelés alapjai

2

csoportos

csoportos, mikrocsoportos, vagy egyéni

2.4. Szokások kialakítása: Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel is bírnak. A

szokásos

cselekményeknél

nincs

szükség

akarati

erőkifejtésre,

erős

figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt sztereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a már kialakult jó szokásokat megerősítik – illetve a helyes szokásokat alakítják ki, egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással. A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon.

8 A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának, a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. Az értelmi fogyatékos óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, a fontossági sorrendre. Igyekszünk kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások származhatnak. A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa. A preforált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus – a gyermek számára érthető módon, - amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőzés a gyermek szenzoros problémái, értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes szabályok segítik a szokások kialakítását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A gyermekek a pedagógusban, illetve a velük kapcsolatban levő felnőttekben érzelmi támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden összetevőjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló, bensőséges személyes kapcsolat alakulhasson ki. Az óvodások nagy része családban él, kisebb hányada állami nevelt. Többségük meleg, szeretetteljes miliőből érkezik, de a családok nevelési attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés. Többségüket teljesen kiszolgálják, etetik, pelenkázzák, ölben cipelik. Többnyire autón utaznak – a nagy távolságok ezt indokolják – nem ismerik a tömegközlekedési eszközöket, néhány lépés után elfáradnak, rövid ideig tudnak csak sétálni. Egyedül

9 nem tudják elfoglalni magukat. Már a 3-4 éves értelmi fogyatékos gyermek is képes „manipulálni” környezetét, ha a család ezt hagyja. Mindezek figyelembevételével kell a gyermek helyes szokásrendszerét kiépíteni, hatva a családra, azonos követelményeket állítva. A szoktatási idő (8 hét) arra szolgál, hogy fokozatosan legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő a vele való permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új miliőt. Fontos, hogy ne változtassuk meg radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott követeléssel, speciális tréningekkel (pl. játék elrakás, csap kinyitása stb.) érjük el, hogy szívesen alkalmazkodjon az elvárásokhoz minden gyermek.

2.4.1. Szokások kialakításának területei Az egészséges életmódra nevelés Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermek egészsége, későbbi igényei megalapozása érdekében kapja meg a szükségleteinek megfelelő gondozást, s egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód. Célok és feladatok: -

Az egészséges élet és környezet iránti cselekvő magatartás kialakítása,

-

a gyermek testi fejlődésének erősítése,

-

az egészséges életmód, a testápolás szokásainak alakítása,

-

a mozgásigény kielégítése, a mozgás fejlődésének segítése,

-

a fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges és biztonságos környezet biztosítása,

-

érzelmi biztonságot nyújtó légkörben a közös élményekre építve a személyiségfejlődés és a szocializáció segítése,

-

a környezethez fűződő sokszínű viszony formálása, egészségmegőrző, környezetbarát magatartásra nevelés.

10 Ezek megvalósításának területei:

Testápolás – célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság: tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis segítséggel kezet törölni. WC-használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt, tudjanak orrot fújni, üljenek helyes testtartással.

Étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások, az etetéstől az önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a pohárból ivást, a rágást. Ügyesebb gyermekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni, kancsóból tölteni stb. Fontos az étkezésnél a helyes mérték, a tempó megtanulása is.

Öltözés-vetkőzés: a célszerű, könnyen le-fel-vehető kényelmes ruhadarabok segítik az önállóságra nevelést. Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.

WC használat, szobatisztaságra nevelés: a pelenka nélkül rendszeres ültetés mellett nappal „száraz maradjon” állapottól el kell jutni az utánjelzés, szükséglet jelzéséig, a bilitől a WC használatig. A WC-papír használatban segítséget igényelnek többnyire az óvodások.

Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való tornázás, kirándulás, sok-sok mozgás legyen igénye minden gyermeknek.

A közösségi élet szokásainak megalapozása A bölcsődéből érkező gyermek óvodai beilleszkedése viszonylag könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A szülő és pedagógus türelmes

11 kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja „elviselni” társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett biztonságot adó felnőtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és hangos helyzetek váltakozását. Az óvodai élet alkalmat nyújt a közlekedési eszközön való utazásra, az egyre nagyobb séták megtevésére, közös vásárlásra, lépcsőzésre stb. Mindezek számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó munkaszervezés, sok-sok együttes élmény alapján.

Munka jellegű tevékenységek A középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, „segítenek”. Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát – bármilyen kicsi is az – szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű „add ide!”, „hozd ide!”, „rakjuk el!” jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi „naposi” feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot, - segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

Hagyományok kialakítása

A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös

12 élmény forrása lehet. Erősíti az összetartozást, segíti az egymás figyelését, az egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat. A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese, a reggeli közös éneklés, névsorolvasás, a közösen megünnepelt születésnapok, névnapok, a játékház, táncház, akadályverseny egy-egy ünnephez kapcsoltan. Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák Napja, Gyermeknap, Tanévzáró ballagás. Ezek egy része csoportban zajlik, más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit változott figyelmük, emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek. Értik-e, hogy a szülő most néző, s nekik a „színpadon” van a helyük. Fontos, hogy az ünnepekre való készülődéskor a külsőségek és a tartalom arányban legyen.

2.5. Képességfejlesztés a célzott foglalkozásokon 2.5.1. Önkiszolgálásra nevelés: Mindennapos tevékenységi forma, nem külön órarendszerű foglalkozás. Fontos, hogy kellő időt adjunk a gyakorlásra, fokozatosan, kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat. Formája: egyéni illetve mikrocsoportos Ideje:

Értelemszerűen

a

WC

használat,

tisztálkodás,

étkezés,

öltözés,

teremrendezéssel kapcsolatosan naponta. Célja: -

a gyermek szükségleteinek megfelelő komfortérzés biztosítása, gondozás, gondoskodás,

-

nagyon apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése,

-

verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése,

-

a testséma fejlesztés, tájékozódás a sajáttesten, a testrészek-ruhadarabok viszonyának felismerése,

13 -

alapvető higiénés szokások kialakítása,

-

az ápoltság, tisztaság igényének felkeltése,

-

helyes viselkedési formák elsajátítása,

-

a rászorultság, kiszolgáltatottság helyett az „én is tudom” függetlenség érzésének segítése,

-

a téri tájékozódás elősegítése.

A gyermekek az önállóság terén is különböző fejlettséget mutatnak. Önállóságuknak

gátja

lehet

az

esetleges

társuló

fogyatékosság

(pl.

mozgáskoordinációs zavar). Ahhoz, hogy e téren eredmények szülessenek, alkalmat és időt kell adni a gyermeknek, s amit már önmaga el tud végezni, azt nem szabad helyette megtenni még akkor sem, ha sürget az idő, s a felnőtt gyorsabban, komfortosabban végezné el a feladatot. Az a gyermek vagy fiatal felnőtt lesz a társadalom számára elfogadható – azzal lehet elmenni nyaralni, barátokhoz, színházba stb. – aki birtokában van a társadalom által elvárt viselkedési formáknak. Ez az önállóság, helyes viselkedés az elfogadás szempontjából talán fontosabb, mint hogy ismerje a színeket, vagy tud-e számolni. Az a gyermek, aki korai életszakasztó kellő alkalmat és segítséget kap, hagyják és elismerik próbálkozásait, felnőttként is természetesen tesz azért, hogy önmaga és környezete élete jobb legyen. Az óvodának tehát alapozó szerepe van e téren. Az önállóság bizonyos területei nemcsak a gyermek életkorától függnek, hanem fiziológiai érettségétől (pl. szobatisztaság), mozgásos ügyességétől (pl. öltözés), s nem utolsó sorban értelmi állapotától. A

túl

bonyolult,

a

gyermek

pillanatnyi

képességeit

meghaladó

feladat

sikertelenséghez, elbizonytalanodáshoz vezet. Elbátortalanítja a gyermeket, ezért fontos, hogy a gyermekek apró lépésekben, rövid gesztussal kísért utasításokat, illetve utánzás alapján tanuljanak.

14 Önkiszolgálásra nevelés feladatai: Étkezési szokások terén: -

kanalazás megtanítása (merítés, szájhoz vitel, az étel megrágása, nyelés),

-

a poharazás: a pohár felemelése, kortyolás, nyelés, a pohár letétele,

-

a szalvéta használata,

-

a villával való ismerkedés (felszúrás vagy merítés),

-

kérés, megköszönés,

-

ügyesebb gyermekeknél az életből való szedés,

-

a rágás megtanítása,

-

a helyes tempó elsajátíttatása,

-

kenyér vagy kifli fogása, leharapás a kenyér és a rajta lévő együttes elfogyasztása,

-

a terítés folyamatának megismerése (pl. szék, tányér, kanál, pohár, szalvéta egymáshoz rendelése). Az étel és a hozzávaló eszközök felismerése,

-

étkezés utáni teremrendezésben közreműködés.

Tisztálkodás terén: -

a vízcsap kinyitása, elzárása,

-

szappan használat, utána kézöblítés,

-

a saját törülköző felismerése,

-

a kéz, arc szárazra törlése segítséggel,

-

önálló kéz- és arcmosás,

-

fogmosásnál együttműködés (száraz, majd neves fogkefe, fogkrémes fogkefe elfogadása, szájöblítés megtanítása) önálló fogmosás,

-

„baleset” vagy kirándulás esetén a zuhanyozáskor együttműködés (kéz, láb felemelése stb.),

-

a fésülés tűrése, önálló próbálkozás,

-

igény a tiszta, ápolt külsőre,

-

étkezés előtti, utáni, bizonyos munkafolyamatok (pl. festés) utáni kézmosás igényének felkeltése,

-

orrfújás megtanítása, zsebkendő használatának igénye, a piszkos zsebkendő szemétbe dobása.

15 Szobatisztaságra nevelés terén: -

rendszeres ültetés mellett a szükséglet megfigyelése,

-

a jelzés megtanítása (utánjelzés majd mutatás, hangadás stb.),

-

WC, vagy bili és a szükséglet elvégzése közti kapcsolat felismertetése,

-

kérdésre jelezze szükségletét,

-

önmagától jelzi szükségletét, képes visszatartani addig, míg a WC-re ér,

-

a biliről a gyermek WC-re szoktatása,

-

fiúk állva pisiltetésének megtanítása,

-

WC papír használata segítséggel

-

„baleset” jelzése

-

a WC használatához szükséges ruhadarabok le-, felhúzása,

-

WC használat utáni kézmosás megtanítása,

-

ajtó nyitás – csukás megtanítása.

Öltözés, vetkőzés terén: -

együttműködés az öltözésnél, vetkőzésnél,

-

sapka, sál levétele,

-

zipzár lehúzása,

-

egyszerű ruhadarabok levétele (cipő, zokni, nadrág stb.),

-

vetkőzésnél kis segítségnyújtás (kigombolás, kikötés, cipőfűző meglazítása stb.),

-

egyszerű ruhadarabok felvétele, pl. sapka, bugyi stb.,

-

kis segítséggel öltözés (ruha elejének megmutatása, jobb-bal oldalnál segítés, befűzés, gombolás stb.),

-

bizonyos ruhadarabok teljesen önálló felvétele.

Önálló munkafeladatok végzése terén: -

saját hely felismerése (öltözőben, étkezésnél, alvásnál stb.),

-

székek helyre rakása,

-

játékok közös elrakása,

-

szőnyeg feltekerése (pl. mozgásfoglalkozáshoz),

-

közös teremrendezés,

-

eszközök bevitele, kiosztása,

-

egyszerű tárgyak kivitele (pl. konyhába),

16 -

egyszerű üzenet közvetítése óvodán belül,

-

társak segítése,

-

asztal letörlése,

-

szemét összeszedése,

-

székek felrakása,

-

saját ruhadarabok, eszközök felismerése, elrakása,

-

közös ágyazás, ágynemű, ágyak elrakása,

-

lépcsőnjárás.

2.5.2. Mozgásfejlesztés foglalkozás

Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását szolgáló foglalkozási forma. Formája:

csoportos vagy egyéni

Ideje:

naponta

Célja: -

a motoros tanulás elősegítése,

-

az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása,

-

a biztos egyensúly kialakítása,

-

ügyesség, állóképesség, erő fejlesztése,

-

a teljesítőképesség növelése,

-

a mozgásos gátlás oldása,

-

az utánzókészség fejlesztése,

-

a testséma fejlesztése,

-

a légzéstechnika javítása,

-

a ritmusérzék fejlesztése,

-

a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése,

-

a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása,

-

a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása,

-

a mozgáskoordináció fejlesztése,

-

a téri tájékozódás fejlesztése.

17

A mozgásfejlesztés feladata Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbeágyazott gondolkodás jellemző, tehát a mozgásos tanulásnak – melyhez az érés is természetesen hozzájárul – óriási a jelentősége. Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a szemléletes, cselekvéses tanulás, ehhez állandó vezetésre, megerősítésre van szükség a sok-sok gyakorláson túl. Az óvodai mozgásnevelés feladata: -

fejlessze az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet,

-

fejlessze a biztos egyensúly kialakítását,

-

növelje a teljesítőképességet,

-

javítsa a hibás, összerendezetlen mozgásokat,

-

megtanítani a gyermekeket a különböző helyzetekben való értelmes cselekvésre, célirányos mozgásra,

-

fejlessze az utánzóképességet.

Első lépés a passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás). Eleinte sok ringató, gurítós játékot játszunk, amely a feszültség oldását segíti, és az érzelmi nevelés szempontjából is nagy jelentőségű. Ezután a gyermeki mozgásfejlődés állomásainak megfelelő alapmozgások kialakítására, gyakorlására térünk át, majd az alapmozgásokból állítunk össze mozgássorokat. Ezekkel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókát tanulnak.

A mozgásfejlesztés területei -

játékos utánzó gyakorlatok,

-

alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása,

-

mozgásos játékok.

Elvárások az óvodáskor végén -

alakuljon ki a természetes mozgásigény,

-

örömmel, szívesen mozogjanak,

-

tudjanak mozgást utánozni,

-

alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez,

18 -

értsék az egyszerű verbális utasítást,

-

az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot,

-

lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek,

-

biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon,

-

tudjanak rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra,

-

elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be.

2.5.3. Anyanyelvi nevelés A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma.

Formája:

csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos

Ideje:

naponta

Célja: -

a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzóképesség fejlesztése; kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése,

-

a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása,

-

a beszédszervek ügyesítése,

-

a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése,

-

a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése,

-

a grammatikai rendszer kiépítése,

-

a

közvetlen

környezet

tárgyai,

élővilága,

cselekvései,

történéseiről

tapasztalatok, ismeretek szerzése, -

a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.

Az anyanyelv (a beszédfejlesztés és környezetismeret) foglalkozás feladata A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egésznapi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszéd fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel. A megkésett mozgásfejlődés hátráltatja a beszéd fejlődését. Megzavarja azt a folyamatot, amelyben a gyermek közvetlen közelről ismerkedik meg a környezettel,

19 gátolja a képzetek kialakulását és érezteti hatását az artikulációban, amely a beszédszervi mozgások magasabb fokú koordináltságát igényli. A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban, ezért az értelmi fejlődésükben középsúlyos fokban sérült gyermekeket nevelő

óvodákban

szorosan

összekapcsolódva,

egymást

kiegészítve,

egy

foglalkozáson belül szerepel a beszédfejlesztés és környezetismeret, vagyis az anyanyelvi fejlesztés. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeikhez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket körülölelő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez inspiráló, segítő, megértő, befogadó környezet kell.

Speciális feladatok: -

az érdeklődés felkeltése,

-

a kérdés, kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása,

-

nonverbális elemek támogató alkalmazása,

-

a beszédmegértés fejlesztése,

-

az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás,

-

az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása,

-

a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés

(látás,

tapintás,

szaglás,

hallás,

ízlelés),

a

figyelem,

a

megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, -

a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése,

-

a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása.

Autista óvodában: Alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció használatának tanítása. Témakörök a környezet megismerésére -

óvodások lettünk: nevek, jelek, felnőttek neve tájékozódás az óvoda helyiségeiben

-

testünk saját név, jel tudatosítása saját test részei

20 testrészek másokon -

a család a család tagjainak felismerése, megnevezése a szülők, testvérek munkája a család otthoni tevékenysége

-

az ősz az őszi természet megfigyelése (gyűjtés) őszi időjárás őszi gyümölcsök (befőzés) őszi zöldségek őszi öltözködés, testséma fejlesztés

-

a tél a téli természet megfigyelése, téli örömök a téli időjárás a téli öltözködés, testséma fejlesztés a téli ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang) (sütés)

-

a tavasz a tavaszi természet megfigyelése (növényültetés) a tavaszi időjárás a tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségek a tavaszi öltözködés, testséma fejlesztés a tavaszi ünnep: Húsvét, Anyák Napja

-

az óvoda csoportszoba öltöző fürdőszoba konyha udvar

-

otthoni tevékenységek mosás takarítás főzés

21 terítés mosogatás ágyazás -

a közlekedés a járművek felismerése közlekedés a járműveken helyes viselkedés a járműveken elemi közlekedési szabályok elsajátítása

-

az állatok a ház körül élő állatok állatkertben élő állatok

-

az utca üzletek vásárlás (járművek, járókelők)

-

foglalkozások fodrász orvos boltos

-

játékok szobai játékok játékok a játszótéren

A beszédfunkciók fejlesztése és korrekciója

A beszédfejlesztés egyéni és csoportos formában zajlik. Természetesen egy-egy gyermek sérülésének súlyossága, milyensége nagymértékben meghatározhatja a vele való foglalkozás formáját. A beszédfejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkozás keretében lehet jól begyakorolni. Ebben a munkában elengedhetetlen a logopédus aktív közreműködése. Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális és verbális kommunikáció

elemeinek

egymásra

épülése,

ezek

tudatos

fejlesztése,

a

kommunikációs igény felkeltése. Vannak olyan gyerekek, akik egyáltalán nem

22 figyelnek a beszédre, nehezen értelmezik a közléseket, nemegyszer saját nevükre sem figyelnek fel. Mindezért a beszédfejlesztő munka igen fontos lépése a kommunikációs igény felkeltése, a hallásfigyelem fejlesztése, amit a következők segítenek: -

a gyermek aktivizálása, motiválása ritmus, dal segítségével,

-

állathangok, állatmozgások utánzása,

-

az akusztikus figyelem felkeltése, hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetése,

-

felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése,

-

a

beszédszervek

ügyesítése

tornáztatással,

játékos

gyakorlatokkal

(a

beszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légző gyakorlatok), -

a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése, játékos formában ismerkedés a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe,

-

a tárgyak mellett a képek megnevezése, mondatalkotás segítése.

A foglalkozások időtartama az év folyamán változik, hiszen ahogy növekszik a gyermekek figyelme, koncentrációkészsége, egyre hosszabb ideig lehet velük együtt dolgozni. Kezdetben 5-10, később 20-30 percesek lehetnek ezek. A foglalkozások felépítése: Minden anyanyelvi foglalkozás azonos ritus szerint zajlik. A bevezető részben a gyermekek gyakorolják nevüket, jelüket, egymás nevét. Beszélgetés keretében számbaveszik a hiányzókat. Az időjárás megfigyelés is a mindennapi feladatok közé tartozik. A megfigyelteket minden alkalommal képekkel (szimbólumokkal) rögzítik. A fő részben az adott témakör feldolgozása történik, amely hetente változnak. A témakörök mélységének feldolgozását az adott csoport fejlettségi szintje határozza meg, A befejező részben az értékelés zajlik, de a gyermekeknek a foglalkozás egész ideje alatt folyamatos visszajelzést kell kapniuk.

23 Az értelmi fogyatékos gyermekek beszéde az óvodáskor végén

Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek fejlődésbeli sajátosságai,

jellemzői

nagymértékben

meghatározzák

a

fejlesztés

menetét,

eredményeit. -

Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerű mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt nehezen érthető.

-

Vannak, akiknél később indul a beszédfejlődés, szavakban, szótöredékekben beszélnek.

-

Egy kis részük pedig ugyan eljut a beszédmegértés bizonyos szintjére, szituációhoz kötötten viszonylag jól érti a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak hangokat hangoztat.

2.5.4. Játékra nevelés Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája:

mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni

Ideje:

heti 2 – 3 alkalommal

Célja: -

a játékkedv felkeltése,

-

az adevát játékhasználat megtanítása,

-

az egymás melletti tevékenység támogatása,

-

az együttes játék örömének felfedeztetése,

-

elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása,

-

a mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése,

-

a különböző minőségű, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól,

-

népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése,

-

a játéktevékenység örömforrásának biztosítása,

-

az önálló, elmélyült, kitartó játék segítése,

24 -

a mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása.

Megtanulandó játékok Finommotorikát fejlesztő játékok -

ki-be pakolás,

-

válogatás, csoportosítás,

-

építés vízszintesen,

-

építés függőlegesen,

-

építés különböző formájú, anyagú, nagyságú elemekből,

-

építés minta után,

-

illesztés,

-

fűzés,

-

ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel.

A megismerő tevékenységet fejlesztő játékok -

képes lottó,

-

szétvágott képek összeillesztése,

-

hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok,

-

memori,

-

képtörténet kirakása,

-

sorozatok,

-

hallási differenciálást fejlesztő játékok,

-

tájékozódás a hang alapján,

-

tárgyak felismerése tapintás útján.

Mozgásos játékok -

köralakítás,

-

körbejárás,

-

párválasztás,

-

körjátékok,

-

páros játékok,

-

menetelés, vonatozás, sétálás,

25 -

egyensúlyozó játékok,

-

célbafutás,

-

egyszerű táncelemek.

Játék a szabadban -

homokozás,

-

hintázás,

-

csúszdázás,

-

mászókázás,

-

pancsolás,

-

labdagurítás, eldobás, elkapás,

-

futkározás,

-

ugrálás,

-

körjáték a szabadban,

-

hógolyózás, szánkózás, csúszkálás,

-

húzás, tolás,

-

kerékpározás, rollerezés,

-

építés.

Szerepjáték elemi -

baba ringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés,

-

autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyegen közlekedés,

-

utazás,

-

orvos, beteg,

-

fodrász,

-

főzés,

-

takarítás,

-

boltos,

-

mese dramatizálása.

Barkácsolás -

felnőttekkel közösen,

-

ismerkedés a bábokkal.

26

A játékeszközök kiválasztásának szempontjai -

a gyermek fejlettségi szintje,

-

az adott feladat,

-

az esztétikum,

-

tartósság, könnyen tisztíthatóság,

-

ne veszélyeztesse a gyermek testi épségét,

-

legyen választási lehetőség,

-

legyen a játék a gyermek számára könnyen elérhető,

-

legyen a játéknak állandó helye,

-

lehetőleg fejlesztő jellegű legyen,

-

megfelelő számban álljon a csoport rendelkezésére.

Elvárások az óvodáskor végén -

ismerjék az alapvető játékokat,

-

legyenek képesek rövid ideig adekvátan játszani,

-

válasszanak maguknak eszközt, használat után tegyék helyre,

-

tanulják meg elkérni a játékot, tudjanak várni

-

tudjanak egyszerű építményt konstruálni,

-

a szerepjátékok elemi jelenjenek meg játékukban,

-

ismerjenek dalos játékokat, kapcsolódjanak be a körjátékokba,

-

legyenek képesek rövid ideig együtt játszani,

-

ismerjék a játszótéri játékokat, használják azokat rendeltetésszerűen,

-

ha kell, játékukat kísérjék beszéddel,

-

a tanult játékokat próbálják továbbfejleszteni.

2.5.5. Vizuomotoros fejlesztés A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája:

mikrocsoportos, egyéni

Ideje:

heti 3 foglalkozás

Célja: -

kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása

27 -

a kéz izomerejének szabályozása

-

a célirányos kézmozgások kialakítása

-

a szem és kéz közti koordináció kialakítása

-

az ujjak tapintásérzetének fokozása

-

a csukló, az ujjak laza mozgatása

-

a látás – tapintás – mozgásérzet együttes szabályozása

-

a dominancia kialakításának segítése

-

a testséma fejlesztés

-

az ábrázoló kedv felkeltése

-

az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése

-

a helyes ceruzafogás kialakítása

-

a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése

-

a téri tájékozódás fejlesztése

-

az analizáló, szintetizáló készség kialakítása

-

egyszerű ok – okozati összefüggések felismertetése

-

a beszédkészség fejlesztése

-

alapszínek és egyszerű formák megismertetése.

A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai E foglalkozás kettős feladatot lát el: -

alkalmassá teszi a gyermeket egyre pontosabb célzott manipulálásra,

-

az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a gyermek önkifejezését.

Olyan tanulási helyzetet kell létrehozni, ahol az ingerek sokoldalú felvétele, szelekciója biztosított. Fejlesztő játékok, eszközök kiválasztásával törekedni kell a pontos megfigyelésre, megtanítani a tárgyak fixálását. Megismerik a különböző eszközök fogását, elengedését, osztályozását színek, formák, nagyság, súly alapján. Megtanulják a tárgyakat megkülönböztetni tapintással. Ismerkednek a pontos illesztéssel. Azonos tárgyakat csoportosítanak, különbségeket vesznek észre. Párosítanak, ritmikus sort alkotnak. Megismerik a sor-alkotást, felismerik a hiányt, megtanulnak pontosan célozni, az alakállandóság fejlesztését segítik a tapintásos gyakorlatok, az azonos tárgyak válogatása illetve az egyszerű mértani formák osztályozása, puzzle játékok, mozaik elemeinek összeillesztése. Fejlesztik a vizuális megfigyelő képességet, a lényeges jegyek felismerésének képességét.

28 Ujjtornával ügyesednek a kéz ujjai. Az önkiszolgálási feladatok végrehajtása, az egyszerű munkatevékenységek is alkalmat adnak a gyakorlásra. Mindezek a tevékenységek, játékok, a játékra nevelés foglalkozáson, az egyéni fejlesztésnél, természetesen más formában - is megjelennek. A szem – kéz koordináció, az alak – háttér differenciáló képesség, az alakkonstancia, a testséma fejlesztés, az ujjak és kéz ügyesítése mellett a gyermek ábrázoló képességét is fejlesztik. Különböző anyagok, technikák megismertetésével, együttes tevékenységgel teszik őket alkalmassá arra, hogy örömüket, élményeiket rajzzal, festéssel, mintázással is ki tudják fejezni.

Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetőségei Mintázás homok

formázás építés formakitöltés

víz

töltögetés

gyurma

lapítás sodrás gömbölyítés formálás

agyag

formálás

Festés kézzel

tenyérrel öt ujjal ököllel egy ujjal

eszközzel

szivacsos flakonnal szivacs-ecsettel vastag ecsettel

Nyomdázás szivaccsal dugóval

29 terményekkel játéknyomdával

Papírmunkák gyűrés tépés sodrás ragasztás

Rajzolás

vastag zsírkrétával vastag színessel grafit ceruzával.

Vegyes technikák

A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböző nagyságú, minőségű, térbeli elhelyezésű anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textíl stb.). A munka során fontos, hogy ügyeljenek a helyes irányra és a gyermekekkel is igyekezzenek megtanítani a balról – jobbra és a fentről – lefelé haladást.

Elvárások az óvodáskor végén -

tudjon rövid ideig helyhezkötötten tevékenykedni,

-

alakuljon ki kétujjas fogása,

-

tudjon pontosan illeszteni,

-

alakuljon ki a megközelítőleg helyes ceruzafogása,

-

tartsa be a papírhatárt,

-

szívesen ábrázoljon,

-

rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás,

-

használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket,

-

rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték,

-

tudjon egyszerű ábrát, ritmikus sort kirakni,

-

munkájában balról – jobbra haladjon,

-

alakuljon ki kezessége, testsémája.

30 2.5.6. Zenei nevelés alapjai Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája

csoportos, mikrocsoportos, egyéni

Ideje:

heti 2 alkalommal

Célja: -

a zenei érdeklődés felkeltése,

-

a környezet hangjainak felismerése, differenciálása,

-

utánzásra késztetés,

-

a ritmusérzék fejlesztése,

-

a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása,

-

a zenei hallás fejlesztése,

-

hangulatkeltés, motiválás,

-

a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése,

-

a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása,

-

a zenehallgatás megszerettetése,

-

a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése.

Az értelmi fogyatékos gyermek életét végigkíséri a zene. A zene megnyugtató, elringató, figyelemfelkeltő, motiváló szereppel bír. Az a gyermek, aki a születése pillanatától élvezi az édesanyja megnyugtató beszédét, halk énekét, aki megtapasztalja a csend jelentőségét –és nem állandóan szóló rádió, TV háttérzaja mellett él – igényli a zenét, illetve később maga is szívesen énekel. Ezért fontos, hogy tudatosan építse ki a felnőtt közösség azt a légkört, ahol a zenének is szerepe van. Már a zörejek fontos szerepet játszanak a gyermek ismeretszerző folyamatában. A többször ismétlődő zörejhangokból mozgásokra, eseményekre tud következtetni (megérkezett valaki, ebédelünk, stb.) Maguk is keltenek zörejeket játékuk során. A felnőtt felhívja a figyelmet a környezetben keletkezett váratlan zörejekre (mentő, autó, útfúrás, telefoncsöngés, stb.). A beszéd és a zene szoros kapcsolatban van. A beszéd tempója, a ritmus, a hanglejtés, a hanghordozás, a hangmagasság más-más jelzéssel bír a gyermek számára. Érzelmi hatása különös jelentőséggel bír.

31 A kisgyermeket zenei hangok tömege veszi körül, ebből az értelmi fogyatékos óvodás életében az ének játszik óriási szerepet. A hangszer is szerepet kaphat, mert élményt jelent a gyermeknek a felnőtt furulyázása, gitározása, sőt ő maga is megismerkedik a különböző hangszerekkel, azonban az énekhang közvetlen személyes kapcsolatot teremtő játékot, mozgást kísérő szerepe nagyobb. Az egyszerű mondókák, dalok a magyar beszéd hanglejtését, ritmusát pontosan követik. A dalokat elsősorban a magyar népdal-kincsből válogatják. A dalok szolgálhatják a hangulatkeltést, zenehallgatásként énekelhetnek. Ilyenkor a szöveg is érdekes lehet, míg máskor a szöveg jelentéktelen. Az óvodában alkalmazott mondókák, énekek hangsúlya, lüktetése, ritmusa, szövege, hanglejtése, dallama, mozgásossága egyaránt jelentőséggel bír. A dalokat először a felnőtt énekli, a gyermek figyeli, vele örül, újra és újra kéri. Tehát egy-egy mondóka vagy dal önmagában is öröm, de igazi örömöt a sokszori ismétlés ad. Fokozza a gyermek érdeklődését, a szép, tiszta felnőtt éneklés, a tempóváltoztatás, a halkabb, hangosabb előadásmód. A pedagógus mimikája, gesztusai esetleg bábok alkalmazása fokozhatja a hatást.

A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodákban A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött foglalkozáson. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár jutalmazhat is vele. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása. Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a keletkező feszültséget. A gyakorlások, ismétlések során várják a „csattanót”. Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is fontos. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza babával, társaival az ismert dalt. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl meséskönyv nézegetésekor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a pedagógus.

32 Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik az énekszót. Az élő zenén, az énekhangokon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában. A felnőtt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra. A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani. Bár

hangsúlyoztuk,

hogy

a

Kodály-módszernek

megfelelő

egyszerű,

kis

hangterjedelmű dalokat alkalmazzák elsősorban, azonban a speciális nevelési szükségletű gyermekeknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Itt a cél nem a pontos intonáció, hanem a mozgás utánzása. A sérült gyermekek beszédfejlesztésénél is fontosak a mondókák, énekek. Sokszor ezek kulcsszavai jelentik a gyermekek első önálló szavait is. A ritmusfejlesztés során az egyenletes lüktetésen túl érzékeltetik a gyors és lassú ritmust, a magas és mély hangokat. Az óvodások szívesen énekelnek, sok mondókát ismernek, képesek a dallam alapján felismerni kedvenc dalaikat, szívesen vesznek részt mozgásos, énekes játékokban. Feltétlenül indokolt a zenei nevelésre nagyobb hangsúlyt fektetni harmonikus személyiségfejlődésük, életük teljesebbé tétele érdekében.

Elvárások az óvodáskor végére -

ismerjék fel a tanult énekeket,

-

szívesen vegyenek részt dalos játékokban,

-

szívesen énekeljenek,

-

tudjanak egyenletes lüktetéssel kísérni egyszerű dobbal,

-

ismerjék a hangszereket.

2.5.7. Kiegészítő speciális terápiák Ezek a terápiák speciális képzettséget igényelnek, és az adott közösség igénye, lehetősége szabja meg az alkalmazást. E terápiák közül feltétlenül szükséges a logopédiai foglalkozás, illetve a gyógytestnevelés.

33

3. HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, amely az egyes gyermek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia, alapja a szakértői bizottság szakvéleménye.

A habilitáció, rehabilitáció célja, feladatai: -

a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával,

-

a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,

-

a szükséges speciális eszközök elfogadtatása a használatuk megtanítása,

-

az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése,

-

az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: -

a fogyatékosság típusa, súlyossága,

-

a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének az ideje,

-

a gyermek életkora pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

-

képességei, kialakult készségei,

-

kognitív funkciói, meglévő ismeretei,

-

családi háttere.

A fejlesztés magában foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait a motoros képességeket, a beszéd- és a nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert, a környezet kialakítását minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

34

4. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A szociális hátrányok enyhítésére olyan pedagógiai hatásrendszert és eljárásrendelt használunk, amely a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára biztosítja a segítségnyújtást, a szociális hátrányok kiegyenlítését. A társadalmi problémákat az óvoda nem tudja kompenzálni, de enyhíteni tudja ezek hatását. Törekszünk arra, hogy a veszélyeztetettség kialakulását megelőzzük, amennyiben erre az adott életkorban lehetőség adódik. Segítséget nyújtunk a veszélyhelyzetben lévő gyerekek szüleinek a jelzésadással, illetve a szakmai együttműködés intézményi lehetőségeivel (gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszer). Ennek a rendszernek fontos része a személyiség fejlődését támogató és a személyiség védelmét szolgáló tevékenységünk. A bentlakásos intézeti forma, a kollégium szolgáltatásai, egészségügyi, jóléti tevékenysége, kulturális programjai megalapozzák az itt tanuló gyermek szociális és kulturális hátrányainak leküzdését.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink: -

a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek regisztrálása,

-

felvilágosító munka, tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői

-

rászoruló gyerekek részére természetbeni juttatás (írószer, ruhanemű),

-

élményt nyújtó tevékenységek:

-

értekezleteken, családlátogatások alkalmával,

ingyenes illetve kedvezményes étkeztetés jogosultság szerint,

o kirándulások, o táborozás, o színházlátogatások szervezése, o intézeti rendezvények (farsang, gyermeknap, kollégiumi klubdélután), o Egészségügyi szűrővizsgálatok: o általános orvosi vizsgálat, o fogorvosi szűrés és kezelés,

35

5. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Célja és feladatai: A gyerek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez segítségnyújtás, együttműködés különböző szakemberekkel. A tanulók fejlődéséhez szükséges tényezők és a harmonikus családi háttér biztosítása a szülőkkel karöltve. A gyerek és a szülők problémájának enyhítése. A szülők segítése a problémák önálló megoldásában. A családokon belüli szegénység, munkanélküliség, betegség óriási erőpróba elé állítja a családokat. Ezért fontos feladatunk, hogy szorosabbá tegyük kapcsolatainkat a tanulók családjaival és odafigyeljünk a család zavaraira. Az óvoda részéről fontos, hogy időben felismerje a problémát, és tudjon tanácsot és felvilágosítást adni a szülőknek hova fordulhatnak segítségért.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, melyekhez problémájuk megoldása érdekében fordulhatnak,

-

kapcsolattartás, együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával foglalkozó intézményekkel,

- tanév elején a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek adatainak összegyűjtése, nyilvántartásba vétele, - igazolatlan hiányzások jelzése az illetékes hivatalos szerveknél, -

rendszeres tájékozódás a problémás családok helyzetéről,

-

szükség esetén családlátogatások szervezése, környezettanulmány készítése,

-

szociális hátrányok enyhítését segítő kezdeményezések.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek során minden esetben maximális körültekintéssel kell eljárni, a veszélyeztetettséget észlelő nem lépheti át kompetenciája határát.

36

6. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az együttműködés célja: A gyermekek testi, lelki, szellemi jólétének, egészséges fejlődésének biztosítása a helyi adottságok figyelembevételével, a kapcsolódó intézmények segítségével.

Feladata: A környezettel való együttműködés kialakítása, partneri, konstruktív kapcsolat létesítése a gyermekek nevelése, fejlesztése érdekében.

Óvoda – család: Az együttműködés célja a szülők az óvodapedagógusok egymást segítő nevelőpartneri kapcsolatának kialakítása. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti ezt. Az óvodapedagógusok támaszai és segítőtársai a szülőknek gyermekük nevelésében. Alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás az őszinte odafordulás, az empátia, tisztelet

egymás

iránt.

Megismerjük

és

elfogadjuk

a

család

szokás

és

szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában. Tájékoztatjuk a szülőket óvodánk életéről, kiemelt feladatainkról, a gyermekük fejlődéséről, a programról a házirendről. Keressük minden egyes családdal a kapcsolatteremtés, az együttműködés a segítés legmegfelelőbb módját.

A kapcsolattartás formái: Az óvoda és a család optimális kapcsolatát az együttműködések változatos formáival igyekszünk erősíteni: -

családlátogatás,

-

szülői értekezlet,

-

nyílt napok,

-

közös ünnepségek (Mikulás koncertünk, Karácsonyi ünnepségünk, Farsang, Anyák Napja, Tanévzáró, Ballagás),

-

a szülők folyamatos szóbeli illetve írásbeli tájékoztatása,

-

személyes találkozások.

37 Óvoda – Iskola Az együttműködés célja az átmenet megkönnyítése. Ennek érdekében több közös programunk van az iskolai szakfeladattal, pl.: farsang, egészségnap, közös ünnepségek, stb. Óvodánkból a gyerekek többsége intézményünk általános iskolájában folytatja tanulmányait. A kölcsönös hospitálások során nyomon követhetjük a gyerekek fejlődését, iskolai beilleszkedését.

7. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A környezeti és egészségnevelési feladatok óvodánkban az egész nap folyamán jelen vannak. Az óvodai élet megszervezésénél alapvető szempont, hogy a környezeti és egészségügyi szokások kialakítását az alapoktól kell elkezdeni.

Célja: Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési

formák kialakítása,

amelyek

meghatározóak a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában.

Feladata: Sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító, változatos tevékenység közben a gyermekek figyelmének ráirányítása környezetük jelenségeire, tárgyaira, történéseire. Aktív környezetvédő, egészségmegőrző magatartás kialakítása. Ezen belül: -

higiénés szokások kialakítása (testápolás, öltözködés, táplálkozás, mozgás –

-

igény kialakítása a mindennapos testmozgásra,

testedzés, pihenés – alvás),

-

a gyermek érdeklődésének felkeltése a szűkebb környezet élő és élettelen tárgyai

-

helyes viselkedési szokások kialakítása a környezet megóvása érdekében,

iránt,

környezettudatos magatartás erősítése (környezet tisztántartása, ápolása).

38

8. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A közoktatási intézmény esélyegyenlőségi intézkedési tervnek ki kell nyilatkoztatnia azt az alapvető célt, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: -

beiratkozásnál, felvételinél,

-

az óvodai nevelés során,

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében,

-

az értékelés gyakorlatában,

-

a ismeretanyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

-

a partnerség építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

39

9. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSE Felvétel az óvodába

Az a gyermek kerülhet a gyógypedagógiai óvodába, aki rendelkezik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, s megfelel a következő minimumkövetelménynek. mozgás terén: helyzet és helyváltoztató alapmozgásokra képes, sima talajon önállóan jár, gondozás terén:öltözésnél: együttműködő; szociális fejlettség terén: csoportban nevelhető, önmagára és társaira nem jelent veszélyt.

A csoportlétszám: 10 fő.

A szokásrend, a mindennapok ritmikus ismétlődései tagolják az óvoda életét. A napirend növeli az óvodáskorú gyermek biztonságérzetét, segíti időérzékének fejlődését.

Az óvoda napirendje 07.30 – 08.00

reggeli

08.00 – 11.40

óvodai

foglalkozások

mozgásfejlesztés,

–

levegőzés

vizuotomotoros

(anyanyelvi

készségfejlesztés,

nevelés, zenei

nevelés alapjai, játékra nevelés, önkiszolgálás) 09.40 -től

tízórai

11.40 – től

ebéd

12.10 – től

készülődés a csendespihenőre (fogápolás, egészségügyi teendők)

12.30 – 14.30

mese, csendespihenő

14.30 – 16.00

délutáni foglalkozások (mindennapos testnevelés, önkiszolgálás, irányított játék)

15.00 – 15.15

uzsonna

16.00 – 16.30

játék

40

10. AZ ÓVODAI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése A pedagógus a tanév elején pedagógiai megfigyeléseit írásban rögzíti. Mindezek és a gyermek gyógypedagógiai – pszichológiai – orvosi vizsgálati lelete alapján készíti el a gyermek egyéni fejlesztési tervét, s tervezi a csoport munkáját. Munkájára jellemző a folyamatellenőrzés: a pedagógiai vizsgálatot a nevelési év végén megismétli P.A.C. felmérési teszt alapján . A tanköteles gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt. A bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait általában a középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolában. A szülő a gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatást kap.

Gyermekek értékelése Az

óvodás

gyermekek

beilleszkedéséről,

értelmi,

beszéd-,

hallás-,

látás-,

mozgásfejlődéséről év végén szöveges értékelés készül, melyet fejlődési füzetbe rögzítünk. A nevelési év elején és végén gyógypedagógiai értékelőlap kerül kitöltésre.

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV ÓVODA Gyermek neve: …………………………….Tanév: …….……….

HALLÁS

LÁTÁS

ÉRTELMI FEJLETTSÉG

Vizsgált terület

Jelen állapot

Fejlesztési cél, feladat

A fejlesztést végző pedagógus: ………………………. Elért eredmény I. félév

Elért eredmény II. félév

42

Vizsgált terület

NAGYMOZGÁS FINOMMOTORIKA

MOZGÁSFEJLETTSÉG

BESZÉDFEJLETTSÉG

Jelen állapot

Fejlesztési cél, feladat

Elért eredmény I. félév

Elért eredmény II. félév

GYÓGYPEDAGÓGIAI ÉRTÉKELŐ LAP ÓVODA ________/________ TANÉV Gyermek neve: Születési ideje: Megfigyelés ideje: Megfigyelést végző pedagógus:

Megjelenés Testileg korához képest megfelelően fejlett/fejletlenebb.

Magatartás Beilleszkedés -

csoportba jól beilleszkedett nehezen illeszkedett be nem tud beilleszkedni

Kapcsolata társaival -

a csoportban irányító szerepet tölt be társaival kapcsolatot kezdeményez a kialakult játékban részt vesz társaival kapcsolatot nem kezdeményez szinte nincs kapcsolata a gyerekekkel félrehúzódó, társaival egyáltalán nincs kapcsolata társaival agresszív nyíltan/titokban

Kapcsolata felnőttekkel -

minden felnőttet szívesen fogad számára ismerős felnőtteket szereti, idegenekkel tartózkodó egyes felnőttekhez nagyon erősen kötődik mindenkivel tartózkodó, de lassan feloldható minden kapcsolatot elutasít felnőttekkel agresszív

Csoportos foglalkozáson -

jó és állandó kapcsolat tartható vele, aktív, együttműködő folyamatos kapcsolt tartható vele, de gyakran noszogatni kell hangulatától függően részt vesz szuggesztív irányítás mellett vonható be a foglalkozásba nem együttműködő, nem kapcsolódik be figyelme kiterjed az egész foglalkozásra figyelme néha ellankad, ilyenkor személyesen kell hozzá fordulni figyelme rövid időre köthető le, hamar kifárad figyelme állandóan elkalandozik

44

Egyéni foglalkozáson -

aktív, érdeklődő, jól foglalkoztatható aktív, de kevésbé érdeklődő a csoportoshoz képest fáradékonyabb

Jutalmazásra -

örömmel reagál változóan, hangulatától függően reagál közömbös marad elutasítja

Büntetésre -

dacosan reagál megbánással reagál közömbös marad valószínűleg nem érti a szituációt mindennek, ami vele történik örül

Beszéd Beszédértés -

alacsony szintű társalgás kialakítható vele összetett utasításokat megért egyszerű utasításokat megért erősen tagolt szóbeli közlést megért gesztusokkal kísért közlést megért sokat használt, általa ismert felszólításokat érti meg csak a nevére reagál nevére nem reagál

Beszédutánzó készség -

tanult fogalmakat, szavakat ügyesen utána mondja csak nehezen tanulja meg a szavakat, sok hibával mondja a felnőtt után hibásan utánoz, spontán nem javít irányításra sem javítja a szavakat utánmondás helyett csak a száját mozgatja nem mondja a felnőtt után

Beszédkésztetés -

szívesen kommunikál, van közölnivalója magától ritkán beszél, kérdésekre válaszol csendes, halkan bizonytalanul beszél, főleg kérdésekre ad rövid választ van közölnivalója, de nem tudja kifejezni magát nincs vagy alig van mondanivalója

45

Beszédprodukció, önkifejezés (tartalmi elemzés) -

kerek egész mondatokban beszél töredékes mondatokban beszél főleg szavakban, néha mondat értékű szavakban beszél csak néhány szót ejt, inkább gesztusokkal, jelekkel fejezi ki magát csak hangokat ad ki és mutogat semmilyen hangot nem hallat sírással, nyugtalansággal fejezi ki magát

Beszédérthetőség (alaki elemzés) -

beszéde viszonylag tiszta, érthető elmosódottan, de érhetően beszél beszéde nehezen érthető beszéde nem érthető, csak hangokat hallat

Játék -

új játékokat kezdeményez a játékba irányító szerepet tölt be egy-egy társával szeret leginkább játszani többnyire egyedül játszik, de mások közeledését elfogadja többnyire egyedül játszik, de mások közeledését nem fogadja el kedvenc játéktevékenysége:

Játéktárgy-használat -

a játékokat rendeltetésszerűen használja nem rendeltetésszerűen használja

Kitartás -

hosszú ideig játszik egy játékkal elmélyülten (20-25 perc) hosszabb ideig játszik, de hamar elunja (5-10 perc) és másikat keres játéka kapkodó, szétszórt (1-2 perc) semmilyen játéktárgy nem köti le figyelmét

Irányított játékban -

szívesen részt vesz bevonható nem szívesen vesz részt, gyakran kiáll nem vonható be

46

Mozgás Spontán tartások -

biztosan áll kapaszkodva áll támasz nélkül áll támasztékkal ül

Járás, futás - biztosan jár nehezített (egyenetlen) talajon is - járása harmonikus - széles alapon „mackósan” jár, de biztosan - teli talpra lép - járása ingtag, bizonytalan - kapaszkodva/vezetve jár - biztosan, ütemesen fut - nem tud futni Ugrálás, ugrás - páros lábbak egyhelyben ugrál - páros lábbal előre haladva ugrál - nem tud ugrani - földre fektetett zsinórt vagy karikát át ugrik - zsámolyról leugrik - utánlépéssel próbál ugrani - nem tud ugrani

Járás lépcsőn -

felfelé: kapaszkodással/kapaszkodás nélkül/váltott lábbal/mellélépéssel lefelé: kapaszkodással/kapaszkodás nélkül/váltott lábbal/mellélépéssel nem tud lépcsőn járni

Játékos utánzógyakorlatok -

ügyesen utánozza néhány elemét utánozza nem utánozza beszéddel kíséri beszéddel olykor kíséri beszéddel nem kíséri

47

Finommotorika Eszközhasználat -

rendeltetésszerűen megfelelően használja, segítség nélkül kevés segítséggel használja sok segítséggel használja helytelenül használja, de segítséget nem tűr nem használja, nem kelti fel az érdeklődését lesöpri az asztalról

Spontán rajza -

lengővonalas firka körkörös firka az ábrázolás szándékával „rajzol” (megnevezi), de még nem felismerhető felismerhető figurális

Nyomatéka -

túl erős/megfelelő/gyenge

Emberábrázolás -

kezdetleges fej-láb ember rajzán minden főbb testrész megtalálható rajzán apróbb részletek is megtalálhatók rajza korának teljesen megfelelő diktálásra ábrázol minta után ábrázol nem ábrázol

Papírhatárt -

betartja/nem tartja be

Ceruzafogása -

megfelelő 3 ujjas marokfogás nem fog rá ceruzára

Kezessége -

kialakult: bal/jobb kezes még nem alakult ki

48

Megismerő tevékenység Színismerete -

négy alapszínt felismeri, megnevezi bizonytalanul ismeri fel, megnevezésben néha téveszt színt – színnel egyeztet egy –egy színt ismer színeket nem ismer

Három alapformát -

(kör, négyzet, háromszög) jól/bizonytalanul/nem differenciál

Egyeztetés -

képet képpel egyeztet képet tárggyal egyeztet tárgyat tárggyal egyeztet nem egyeztet

Testséma ismeret -

főbb testrészeket magán/másokon/babán/képen megmutat főbb testrészeket megnevez egy-egy testrészt felismer testrészeket nem ismer fel

Önkiszolgálás Szobatisztaság -

toalett használathoz semmilyen segítséget nem igényel szükségletét szóban/gesztussal jelzi rendszeres ültetés mellett száraz marad rendszeres ültetés mellett is előfordulnak „balesetek” pelenkás nappalra is/csak alváshoz

Étkezés -

villával önállóan eszik kanállal önállóan eszik kanállal segítséggel eszik etetni kell pohárból önállóan iszik pohárból csak segítséggel iszik itatni kell darabos ételt jól rág nem rág, pépes ételt eszik

Öltözködés -

önállóan öltözik, vetkőzik segítséggel öltözik, de önállóan vetkőzik segítséggel öltözik, vetkőzik teljes kiszolgálást igényel, de együttműködő nem együttműködő

49

Általános tájékozottsága -

szülei nevét megmondja társai nevét megmondja/társait névről felismeri társai jelét megmondja/társai jelét tudja nevét megmondja jelét megmondja/felismeri nevére reagál

50

KÖTELEZŐ TANESZKÖZJEGYZÉK

Előírt

Meglévő

Hiányzó

1

-

1

-

1

-

1

-

1 1

-

1

-

1

-

1

-

1

-

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 -

8 24 8

2 -

1.) Helyiségek csoportszoba gyermekágy/fektető tároló helyiség tornaszoba, sportszertárral logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar intézményvezetői iroda intézményvezető-helyettesi iroda nevelőtestületi szoba és könyvtárszoba általános szertár/raktár többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség) orvosi szoba, elkülönítő szoba gyermeköltöző gyermekmosdó, WC helyiség felnőtt öltöző felnőtt mosdó felnőtt WC helyiség felnőtt zuhanyzó mosó, vasalóhelyiség szárító helyiség felnőtt étkező főzőkonyha melegítő konyha tálaló-mosogató szárazáru raktár földesárú raktár éléskamra ételhulladék tároló 2.) Helyiségek bútorzata Csoportszoba óvodai fektető gyermekszék (ergonomikus) gyermekasztal

51

Előírt

Meglévő

fényvédő függöny 3 szőnyeg 1 játéktartó szekrény 5 könyvespolc 1 élősarok állvány textiltároló és foglalkozási 1 eszköztároló szekrény edény- és evőeszköz-tároló 1 szekrény szeméttartó 1 Tornaszoba tornapad 2 tornaszőnyeg 1 bordásfal 2 mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, 1 mozgásigényt kielégítő készlet egyéni fejlesztést szolgáló 1 spec. felszerelések Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör 1 asztal 1 szék 2 szőnyeg 1 játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is 1 alkalmas polc

Hiányzó 1 1 -

-

Játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

1 2 1 2 2

-

1

-

1-1 1 1 1 1 1

-

Intézményvezetői iroda írógépasztal és szék tárgyalóasztal, székekkel telefon fax könyvszekrény iratszekrény

-

52

Előírt

Meglévő

Hiányzó

elektronikus adathordozó 1 szekrény számítógép, internet 1 hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék 1-1 Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda íróasztal és szék 1-1 iratszekrény 1 telefon 1 számítógépasztal 1 számítógép, internet 1 hozzáféréssel, perifériákkal Nevelőtestületi szoba asztal 2 szék 2 könyvtári dokumentum 500 könyvszekrény 2 Fénymásoló 1 tükör 1 Többcélú helyiség tárgyalóasztal székekkel 1 1 Orvosi szoba, elkülönítővel Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló fogas 8 2 öltözőpad 5 Gyermekmosdó, WC helyiség törölközőtartó 10 falitükör 1 rekeszes fali polc 1 (fogmosótartó) Tisztálkodási és egyéb felszerelések egyéni tisztálkodó szerek 10 tisztálkodó felszerelések 2 fésűtartó 1 törülköző 12 30 abrosz 3 takaró 8 2 lepedő gyermekenként 1 gyermekenként 2 ágyneműhuzat gyermekenként 3 Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök szennyes ruha tároló 1 mosott ruha tároló 1 mosógép 1 centrifuga 1 vasaló 1 vasalóállvány 1 -

53

Előírt

Meglévő

szárítóállvány 1 takarítóeszközök 1 kerti munkaeszközök, 1 szerszámok hűtőgép 1 porszívó 1 A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök televízió 1 magnetofon/cd 1 lejátszó/hangfalak diavetítő 1 vetítővászon 1 hangszer (pedagógusoknak) 1 a gyermekek 30 %-ának hangszer (gyermekeknek) megfelelő mennyiségben projektor vagy írásvetítő 1 Egészség- és munkavédelmi eszközök étel-mintavétel (üvegtartály) 1 készlet elsősegélyláda 1 gyógyszerszekrény (zárható) 1

Hiányzó -