………………………..napirendi pont DR. KUN ANDRÁS ALPOLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE Javaslat Győr Megyei Jogú Város Ifjúsági Cselekvési Tervére (2006-2008) Tisztelt Közgyűlés! Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005-ben pályázati támogatást kapott az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól (ICSSZEM) a város rövid távú ifjúsági cselekvési tervének elkészítésére. A benyújtott cselekvési terv célja, hogy a város már meglévő ifjúsági intézményi-, környezeti feltételeit az őket megillető szintre emelje, és ahol hiányosságok mutatkoznak, ott pótolja azokat. A cselekvési terv elkészítésében és véleményezésében részt vett a Győr Városi Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum (GYIÉF), a Győri Középfokú Tanintézmények Diákönkormányzatainak Érdekképviseleti Szervezete (GYÖKÉSZ), valamint számos ifjúsági szakember.
Határozati javaslat 1. Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja Győr Város Ifjúsági Cselekvési Tervét (1. sz. melléklet). 2. Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert a cselekvési tervben megfogalmazott feladatok megvalósítására. Felelős: polgármester Határidő: folyamatos Győr, 2006. szeptember 8. dr. Kun András alpolgármester Törvényességi véleményezésre bemutatva: dr. Kovács Lajos jegyző Az előterjesztést véleményezte: Sport- és Ifjúsági Bizottság Az előterjesztést készítette: Nagy Csaba sport- és ifjúsági referens, Tiszolczi Péter ifjúsági munkatárs
1. sz. melléklet Győr Megyei Jogú Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2006-2008 I. A koncepció jogforrása Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása jelenleg az Alkotmány, amely többek között kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) és az Európai Bizottság Fehér Könyve is meghatároz olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is. Az ifjúságpolitika közvetlen jogforrása: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében a települési önkormányzatok feladatkörében írja elő többek között a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondolkodást és a (2) bekezdésben az önkormányzatok önálló döntésére bízza, hogy – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy a város önkormányzata mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége és egyéb más körülményei is. II. Bevezető Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy a fiatalokkal, mint komplex jelenséggel foglalkozik, és az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, hanem a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. A fiatalokkal való foglalkozás hosszú távú befektetés, és a célcsoportra nem elsősorban problémaforrásként kell tekinteni. A cselekvési terv a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározása, amely megvalósítása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és Győr város adott területén a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatóak. A cselekvési tervnek arra kell irányulnia, hogy a város a már meglévő intézményi, környezeti feltételeit az őket megillető szintre emelje, és ahol hiányosságok mutatkoznak, ott pótolja azokat. A nemzetközi és hazai szakmai gyakorlatnak megfelelően az ifjúsági koncepció által célzott elsődleges célcsoport a 14-29 évesek korcsoportja. A koncepció szerkezeténél fogva jó áttekintést biztosít a működő és a kialakítandó ifjúságpolitika megismeréséhez, tervezéséhez. A helyzetelemzésben az Ifjúságkutatás 2005 Győr (Medius Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda) és az Ifjúság 2004 Gyorsjelentés (Mobilitás Ifjúságkutató Iroda, 2005) kutatásainak eredményei, illetve az adatok másodelemzése elemző-jellegű rálátást biztosít a jelenlegi helyzetre. Szintén a helyzetelemzés részeként jelenik meg a korábbi koncepció összegzése, az eredmények bemutatása. Ezt követi a helyi ifjúságpolitika jövőbeni működését összefoglaló keretrendszer bemutatása. Utolsóként az elvégzendő feladatok és az ezekhez tartozó intézkedési terv jelenik meg a koncepcióban. Az intézkedési terv rövidtávú feladatait 2008-ig fogalmazzuk meg, majd 2009. év elején értékeljük a feladatok megvalósulását. A helyzetelemzést megelőzően rögzíteni kell azokat a szempontokat, alapelveket, amelyek 2
meghatározzák a koncepció egészét, különösen az elvégzendő feladatokat, azok irányát. Ezt a szempontrendszer olyan fogalmak segítségével tisztázható, amelyek pontosan és világosan megmutatják az ifjúságpolitikában érvényesíteni kívánt szándékokat. Prevenció: Olyan megoldásokra, eszközök kialakítására, intézkedések foganatosítására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek megelőző jellegűek, a problémáknak és az igényeknek elébe mennek. Intézményi háttér: Az ifjúságpolitika megvalósulásához, az ifjúsági munka eredményes működéséhez biztosítani kell az intézményi hátteret; az önkormányzat hivatalán belül és a meglévő városi intézményrendszerre építve egyaránt. Részvétel támogatása: A fiatalok és közösségeik számára biztosítani kell, hogy az ifjúságpolitika alakításának, megvalósításának aktív részesei lehessenek. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a korosztály saját érdekeit megfogalmazza, ezeket megfelelő eredményességgel képviselhesse. Szolgáltatások: A fiatalok támogatásában, segítésében elsősorban a szolgáltatásokat, lehetőségek biztosítását kell előtérbe helyezni. Az eredményesség és hatékonyság érdekében korszerű szolgáltatásokra, illetve a szolgáltatások korszerű működtetésére van szükség. III. Eredmények a helyi ifjúságpolitikában 1995
A Közgyűlés javaslatot tesz az ifjúsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok összehangolására (operatív intézkedési csomag a drogmegelőzés témájában, szakértői csoport létrehozása, döntés egy önálló Gyermek-és Ifjúsági Alap létrehozásáról).
1996 Létrejön a Gyermek-és Ifjúsági Keret. Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. 1997 Megalakul a Győr Városi Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum (GYIÉF). Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. 1998 A Közgyűlés elfogadja Győr Város Középtávú Ifjúságpolitikai Koncepcióját. Létrejön a Győr Városi Diákönkormányzat (GYVD). Ifjúságkutatás készül „A győri fiatalok helyzete” címmel (Oktatáskutató Intézet, Budapest, vezető kutató Dr. Gábor Kálmán). 1999 Önálló ifjúsági referens kezdi meg munkáját. Újjáalakul a GYIÉF Önkormányzati Oldala. 2000 Az Ifjúsági és Sportminisztérium Győrben alapítja meg a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodát (RISZI). Az iroda költségeit az Önkormányzat valamint a Megyei Önkormányzat közösen fedezi. 2002 Sport- és Ifjúsági Bizottság alakul az ifjúsági ügyek hangsúlyosabb képviseletéért. Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. 2003 Újjáalakul a GYIÉF Önkormányzati Oldala. Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. 2004 A Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács elnöke a Győr MJV Önkormányzatának delegáltja. Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. 2005 „Ifjúságkutatás 2005 Győr” címmel kutatás készül a fiatalok és a város viszonyáról (Medius 3
Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda, Győr) Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. 2006 Újjáalakul a Győri Középfokú Tanintézmények Diákönkormányzatainak Érdekképviseleti Szervezete (GYÖKÉSZ) A GYÖKÉSZ szervezésében megrendezésre kerül a Dunántúli Diákönkormányzatok Fóruma (DUNDI) Ifjúsági munkatárs segíti az Önkormányzat ifjúsági ügyeinek vitelét. Nyertes pályázat a gyermek- és ifjúsági feladatok hatékonyabb ellátására. IV. Győr ifjúságának társadalmi és gazdasági helyzete A fiatalok általános közérzete Győrben kifejezetten jónak mondható, a várossal való elégedettség foka azonban érezhetően rosszabb. 1. Demográfiai adatok: A fiatalok aránya a város lakosságához képest: Győr összlakossága: 126.337 fő 0-29 évesek száma: 42.265 fő 14-29 évesek száma: 27.484 fő (Ideiglenes lakcímmel 8.659 14-29 éves fiatal rendelkezik.) A korcsoport teljes lakosságon belüli aránya Győrben 21,75 % (az ideiglenes lakcímmel rendelkezőkkel együtt 28,6 %). 1998-ban az állandó lakcímmel rendelkező fiatalok aránya 24 % volt. 2. Oktatás, intézmények: Győr területén 17 óvoda (egyéb intézménnyel közösen 32), 18 általános iskola: (+6 középiskolával közösen, tanulók létszáma: 9.013), 23 középiskola (tanulók létszáma: 13.695), 8 nem önkormányzati fenntartású középiskola és 3 felsőoktatási intézmény működik. A felsőfokú intézményekbe összesen 21.000 hallgató jár. Az adatok tükrében elmondható, hogy Győr iskolaváros, ezt a tendenciát erősíti, hogy a közelmúltban egyetemi várossá vált Győr. Szerencsés volna, ha nem csak intézményhálózata miatt érdemelné ki városunk ezt a nevet, hanem a diákok, a fiatalok életvitele is ezt tükrözné. Folyamatosan nő a továbbtanulók, az érettségizők száma, s egyre több fiatal vesz részt felsőfokú oktatásban. 3. Munkavállalás: A szakma, a tanulási lehetőségek és a munkavállalás jelenti a 16-29 év közötti korosztály egyik legfőbb gondját és feladatát. Az elhelyezkedési lehetőségeket tekintve a szakmunkások érzik – illetve mások is így látják őket – a legkönnyebb helyzetben magukat. A középfokú végzettségűek már pesszimistábbak és némileg még gondterheltebbek a diplomások. Ezt támasztják alá a GY-M-S Megyei Munkaügyi Központ adatai is, miszerint a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma Győrben 258 fő, az összes regisztrált álláskereső 5,5 %-a. Ebből a felsőfokú végzettségűek 18 %-os arányt képviselnek. 4. Anyagi helyzet, lakhatás: A város társadalmi stabilitása jónak mondható, hiszen a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy soha nem fordultak elő, vagy csak nagyon ritkán napi megélhetési gondok. Jelenleg Győrben a fiatal korosztályt tekintve létezik egy 15-20 %-os réteg, amelynek tagjai aggódva figyelik a jövőt. A különböző korosztályú és eltérő iskolai végzettségűek véleményének az elemzése megerősített bennünket, hogy Győr ifjúságában nincs különösebb szakadás az úgynevezett „vesztesek” és a 4
„nyertesek” között. A problémák érezhetők, de a sikeres város biztosította lehetőségek szintén kitapinthatók a válaszokban. 5. Társadalmi részvétel: A Győr Városi Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum (GYIÉF) A Győr Városi Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum (GYIÉF) célja a fiatalok helyi érdekegyeztetési rendszerének kiépítése és eredményes működtetése a város általános-, közép- és felsőoktatási intézményeinek, ezek érdekképviseleti szervezeteinek (diák- és hallgatói önkormányzatok), társadalmi, egyházi, politikai, szakmai ill. karitatív tevékenységet ellátó korosztályi civil szervezeteinek; a korosztályt támogató szervezeteknek, valamint az Önkormányzat érintett szakembereinek bevonásával. Feladata a gyermek és ifjúsági korosztály (0-30 év) érdekeinek képviselete. A korosztályt érintő önkormányzati feladatok, döntések előkészítésében való részvétel, a megoldási lehetőségek, elképzelések feltárása, ütköztetése; a feladatok végrehajtásával kapcsolatos gondok felvetése. Feladata továbbá a fiatalság helyzetével összefüggő szakmai álláspontok egyeztetése, a felmerülő konfliktusok kezelése, valamint a rendszeres információáramlás biztosítása. A GYIÉF Korosztályi Oldalát 35 ifjúsági szervezet alkotja, a Támogatói Oldal pedig 24 fiatalokat segítő intézményből áll. A fórum állandó elnöke a Győr MJV Önkormányzatának ifjúsági feladatokért felelős tisztviselője, a társelnököt pedig a Korosztályi és a Támogatói Oldal felváltva adja. Győri Középfokú Tanintézmények Diákönkormányzatainak Érdekképviseleti Szervezete (GYÖKÉSZ) A GYÖKÉSZ 2006. január 18-án alakult újra 17 győri középfokú intézmény belépésével. A szervezet céljai: Gyermek- és ifjúsági érdekképviselet; gyermek és ifjúságvédelem; kulturális tevékenység; emberi és állampolgári jogok, gyermek- és diákjogok képviselete, védelme; diákokat érintő, nekik szóló rendezvények szervezése, támogatása; nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. A GYÖKÉSZ az Önkormányzat támogatásával szervezte meg a Dunántúli Diákönkormányzatok Fórumát (DUNDI), és tevékenyen vett részt az első 24 órás vetélkedő („Aludj máskor”) szervezésében és lebonyolításában. A hatékony kommunikációs médiumokat a Kisalföld, a család és a barátok, a helyi rádiók jelentik. A fiatal korosztály nem tartja fontosnak személyes részvételét a különböző fórumokon és a civil szerveződések sem különösképpen érdeklik. A fiatalok érdekérvényesítő képességének a megítélése nagyon hasonlít a sikeres pályakezdésükről alkotott véleményekre, a jól informáltság és a személyes kapcsolatok a döntőek. Elgondolkodtató, hogy a civil szervezetekben vállalat önkéntes munkától a fiatalok 90 %-a lényegében távol tartja magát. Talán egyedül a sport és szabadidős szervezetek irányában nagyobb az érdeklődés, ebben minden ötödik megkérdezett vállalna valamilyen munkát, más szervezetek irányában viszont maximum 10 %-os hajlandóság. V. Ifjúsági szolgáltatások: 1. Gyermekjóléti Központ A Gyermekjóléti Központ 2006. január 1-el jött létre, jogelődje a szintén a Családsegítő Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat volt. Kifejezetten hátrányos helyzetű fiataloknak szóló szolgáltatásuk az utcai- és lakótelepi szociális munka. A felkereső ifjúsági munka során csellengő, iskolakerülő fiatalokkal veszik fel a kapcsolatot. Az eltelt fél év alatt kb. 50-60 veszélyeztetett fiatalt segítenek folyamatosan. Szintén a program keretében jött létre a „Tiéd a pálya” alternatív szabadidő-eltöltési lehetőség a nyári szünidőben Adyvárosban és Marcalvárosban. 2. HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Az ifjúsági iroda a Családsegítő Szolgálat keretein belül működő alacsony küszöbű humán 5
szolgáltató intézmény, amely az Európai Ifjúsági Információs Charta előírásait tekinti követendőnek az információ gyűjtésében és szolgáltatásában. Főbb szolgáltatásai: Információszolgáltatás: intézményekről, olcsó szálláslehetőségekről, albérletekről, utazási lehetőségekről, segélytelefon-szolgálatokról, munkalehetőségekről (külföldön is), au-pair szolgálatokról, sportolási lehetőségekről, kulturális programokról, rendezvényekről, pályázatokról. Tanácsadások: jogi, életvezetési, diákjogi. Az ifjúsági irodát az előző évben 10.380-an látogatták. A látogatók 40 %-a munkavállalási és lakhatási információkért tért be az irodába. Kedvelt szolgáltatás még az ingyenes számítógép- és internethasználat, a látogatók 20 %-a vette ezt igénybe. 3. Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ A központ két szolgáltatást nyújt kifejezetten fiatalok részére, a tehetséggondozást és a pályaválasztási tanácsadást. A győri tehetséggondozó Talentum Műhely a Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központban működik. A Talentum Műhely 1998-ban iskolaközi szerveződésként alakult, majd 2001-től Győr Megyei Jogú Város biztosította, hogy Győrött intézményesített formában működjön a tehetséggondozás. Feladata a kiemelkedő képességű általános és középiskolai tanulók felkutatása, számontartása, fejlődésükhöz a szükséges magas szintű fejlesztés biztosítása. Ennek érdekében tehetséggondozó diákköröket működtetnek, melyeket mentorok irányítanak. Évente 10 diákköri csoportban, melyek az igények és a sikeres mentori pályázatok alapján szerveződnek, 150 tanuló vesz részt. A csoportok számát évenként pályázati úton növelik. VI. Feladatok 1. Részvétel, érdekképviselet Gyermek-, Diák és Ifjúsági Önkormányzat A győri ifjúsági szervezetek és diákönkormányzatok kezdeményezésre létre kell hozni a Gyermek-, Diák- és Ifjúsági Önkormányzatot. A testület gyermek és ifjúsági közösségeket, szervezeteket és diákönkormányzatokat tömörít. A Gyermek-, Diák és Ifjúsági Önkormányzat célja: 1. Győr városában létrehozni az ifjúsági és diákközéletben résztvevők és érintettek közötti kapcsolati hálót, amely alapjául szolgál az itt élő és tanuló diákok, valamint a fiatalok érdekeinek érvényesítését segítő közéleti, szakmai és képviseleti munka kiterjedt, hatékony és professzionális ellátásának 2. Támogatni a város diákjait és fiataljait abban, hogy lokális és globális környezetük ismeretében élő és cselekvő emberré, tudatos állampolgárrá váljanak. 3. Az önkormányzatban résztvevő diákönkormányzatok, kollégiumi diáktanácsok és ifjúsági közösségek, szervezetek működésének segítése, hogy a saját és más diákönkormányzatokkal, valamint ifjúsági közösségekkel, szervezetekkel közös munkájukat jobb eredménnyel végezhessék. A diákönkormányzatok, kollégiumi diáktanácsok és ifjúsági közösségek, szervezetek közös munkájának koordinálása. 4. A diákönkormányzatok, ifjúsági közösségek, szervezetek és az általuk képviselt diákság és fiatalok érdekeinek képviselete helyi, megyei önkormányzatok, regionális és országos szakmai fórumok, testületek, társadalmi és szakmai szervezetek felé. Az önkormányzat kiemelt célja, hogy érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységével hozzájáruljon a diákok, gyermekek és fiatalok számára jogszabályokban garantált jogok érvényesüléséhez. 5. A tagsága által jelzett iskolai, lakóhelyi diák, gyermek, és ifjúsági problémák orvoslására diák, ifjúsági és gyermekjóléti, illetve regionális gyermek, ifjúsági és diákközéleti programokat 6
dolgozzon ki és hajtson végre. 2. Szolgáltatások Ifjúsági Közösségi Tér Az ifjúság segítése, támogatása érdekében működő szolgáltatásokat a jövőben korszerű módon kell biztosítani a fiataloknak. Olyan elérési formákat, szolgáltatási metódusokat kell bevezetni, amelyek a fiatalok igényeire képesek hatékonyan reagálni, hatékonyak és az európai normáknak megfelelően tudnak működni. A jelenlegi közművelődési intézményrendszer és a piac által kínált lehetőségek gyakran nem biztosítják a fiatalok igényeit kielégítő és egyben tartalmas szórakozás lehetőségét. Az ifjúsági szervezetek, közösségek programjainak is helyet adó új helyszín az önkormányzat már működő intézményi hálózatának felügyelete alá tartozhat, fenntartása kormányzati és európai uniós források révén megvalósítható. Ez a hely lehetőséget ad arra is, hogy a biztonságos szórakozóhelyek kialakításához mintául szolgáljon. A fiatalok hiteles és megbízható tájékoztatását, információhoz jutását kell segíteni minden, az őket érdeklő és életüket befolyásoló területen. Ennek érdekében ki kell alakítani az ifjúsági centrumot, amely a meglévő szolgáltatások integrálására is és új segítői elemek bevezetésére is képes. Sport Az ifjúság egészségének megőrzése és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében jelen koncepció hangsúlyt kíván fektetni a sportolás feltételeinek javítására. Javasoljuk egy városi program kidolgozását, amelynek révén a városi intézmények által működtetett sportpályák a város lakói számára nyitottá és biztonságossá tehetők. Ennek érdekében szükséges a sportpályákra való bejutás lehetővé tétele, a pályák kivilágítása, valamint lehetőséget kell nyújtani a fiatalok által kedvelt extrém sportok művelésére is. Tájékoztatás „A fiataloknak fenntartások nélkül joguk van a teljes, érthető és megbízható információhoz és tanácsadáshoz kivétel nélkül minden őket érintő problémában és minden szektorban, hogy ezáltal a választás teljes szabadságát élvezhessék diszkrimináció, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül.” (Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R 90 (7) sz. Ajánlás) Javasoljuk, hogy a fiatalok tájékoztatása érdekében az Önkormányzat a létrejövő Gyermek-, Diákés Ifjúsági Önkormányzattal, a Családsegítő Szolgálat keretében működő Gyermekjóléti Központ és a HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda közreműködésével dolgozzon ki kommunikációs és információs stratégiáját. Azon prevenciós tevékenységek mellett, amelyeknek célcsoportja a fiatalok korosztálya, ugyanilyen fontos a szülők és a - fiatalokkal szintén napi kapcsolatban álló pedagógusok folyamatos tájékoztatása, illetve képzése. A kommunikációs és információs stratégiának része kell legyen a szülők, pedagógusok tájékoztatása is.
7
