A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületre vonatkozó, a szakértői feladatokhoz kapcsolódó jogszabályváltozások Dr. Kovácsné Sütő Irma mesterpedagógus szakértő:( pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés)
I. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2015. április 22. napjával hatályba lépő módosításának [22/2015. (IV. 9.) EMMI rendelet] ismertetése A legfontosabb változások kiemelése
A 145. § A PSZE (Pedagógiai Szakmai Ellenőrzés) célrendszere kiegészül négy alponttal: A hivatal dolgozza ki az intézményi önértékelés területeit és eszközrendszerét és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá Az intézményi önértékelés keretén belül kétévente sor kerül a pedagógusok illetve az intézményvezető intézményen belüli értékelésére megbízásának második és a negyedik évében. Az intézmény rögzíti az intézményi önértékelés eredményeit a hivatal által támogatott informatikai rendszerben és elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára . A szakértők és szaktanácsadók számára a megbízást követően elérhetővé válik az önértékelés eredménye az informatikai támogató rendszerben (15 nappal a PSZE ellenőrzés kijelölt időpontja előtt)
146. § kiegészül új tartalmakkal: A 3. és a 4. bekezdésben a pedagógus ellenőrzésének szabályai fogalmazódnak meg A rendelet kiemeli az ellenőrzés területeit: a)pedagógiai módszertani felkészültség b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, c) a tanulás támogatása, d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség, e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
A (7) bekezdésben az intézményvezető ellenőrzésének részletes követelményei fogalmazódnak meg; Az ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: a) az intézményi pedagógiai folyamatok - nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai - stratégiai vezetése és irányítása, b) az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása, c) az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása, d) az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása, e) a vezetői kompetenciák fejlesztése.
A (8)bekezdés az intézményellenőrzés módszereinek módosulását részletezi: az alábbi területek kerülnek ellenőrzésre: a) pedagógiai folyamatok, b) személyiség- és közösségfejlesztés, c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények, d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció, e) az intézmény külső kapcsolatai, f) a pedagógiai működés feltételei, valamint g) az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvet megállapító jogszabályban meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés
147. § a régi 146.§ (2) § bekezdésének tartalmát szabályozza: A pedagógiai szakmai ellenőrzési terv elkészítése nem a Kormányhivatalok, hanem az OH (Oktatási Hivatal)feladata lett; megyei bontásban készítik el a terveket. A tervek naptári évre, nem pedig tanévre szólnak, így a határidők is módosultak. (2) Az intézményvezető köteles biztosítani az ellenőrzés feltételeit (4) A hivatal a szakértőket és az intézményvezetőiket július 31-ig értesíti a kiválasztásról (5) Az intézményvezető szeptember 1-ig rögzíti a szakértői napot az informatikai támogató rendszerben (6) A hivatal november 30-ig meghatározza az ellenőrzések időpontját
148. § A pedagógus a 147. §- ban rögzítetteknek megfelelően július 31-től november 30-ig feltölti a portfólióját az informatikai támogató rendszerbe 149. § az intézményvezető ellenőrzését szabályozza: Részletezi, hogy mely dokumentumok kerüljenek feltöltésre: a) a vezetői pályázat, vagy annak hiányában vezetői program, b) az intézmény pedagógiai programja, c) az ellenőrzést megelőző két tanév munkaterve és éves beszámolója, valamint d) az intézmény szervezeti és működési szabályzata. Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő látogatja meg.
A 150. § foglalkozik az intézményellenőrzést érintő változásokkal Az intézmény ellenőrzési tervének elkészítésére és jóváhagyására a korábbi 30 nap helyett 60 nap áll rendelkezésre A nevelőtestület számára az informatikai támogató rendszerbe való feltöltéstől kezdődően számítódik a 60 nap A jogszabály meghatározza a látogató szakértők számát: 3-5 szakértőben (előzőleg a 154.§- ban volt) A jelenlegi jogszabályban az intézményvezető számára van határidő az intézkedési terv elkészítésére: 45 nap a 60-ból, így 15 nap marad a nevelőtestületnek a jóváhagyásra Ami viszont kimaradt a rendeletből: az összegző dokumentumok részletes tartalma
A 151. § - ban az előzőhöz képest 3 változást látunk: A kormányhivatal helyett az Oktatási Hivatal lett az adatkezelő szerv A dokumentumok formáját is meghatározza (előzőleg ez nem történt meg): elektronikus forma Az adatokat a korábbi 20 év helyett 5 évig kell megőrizni
A 152. § rögzíti a minden év június 30-ig elkészítendő beszámoló új készítőjét, azaz az OH-t (az előzőben a Kormányhivatal volt a feladat ellátója)
A 153. § - ban világosan megfogalmazódnak a szakértői megfelelés kritériumai „ Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki a) pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, valamint b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal által szervezett hatvanórás továbbképzés keretében elsajátította.”
A 154. §- ban nagy hangsúlyt kap az ellenőrzést végző szakértők szakmai gyakorlati követelménye (azonos munkakör, azonos intézménytípus, legalább 5 éves szakmai gyakorlat) (1) 154. § (1) A pedagógus ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos munkakörben és intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt. Az intézményvezető ellenőrzésében kiemelten fontos: (2) „Az intézményvezető ellenőrzésében részt vevő szakértők közül legalább az egyiknek szintén intézményvezetőnek vagy korábban intézményvezetői feladatot ellátó személynek kell lennie. „ (3) Az intézményellenőrzést az adott intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő végzi. 155. § A szakértőt kijelölő szerv a kormányhivatal helyett az OH lett A közeli hozzátartozó fogalma módosult ( a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § 1. pont)
II. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2015. április 17.napjával hatályba lépő módosításának rövid ismertetése A legfontosabb változások kiemelése
Az (1) § kiegészült a (3a) bekezdéssel: „(3a) A rendelet II. fejezetének hatálya - a 6., 7., 8. alcím kivételével - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (11) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben, javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed.”
A 2. § a gyakornoki minősítő vizsga változásait írja le A gyakornoki idő két év. Jelen jogszabályban a gyakornoki idő összevonható a különböző jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat alapján (gyakornoki idő nem egyenlő a szakmai gyakorlattal) A mentor értékelése beleszámít a gyakornok minősítő vizsgájának értékelésébe A szöveg kiegészült a portfólióra való kérdések feltételével és a határidő megadásával (védés előtt legalább 7 nappal)
4. § az intézményvezető feladataival foglalkozik Belekerült a rendeletbe, hogy az intézményvezető köteles a szakértő számára a szakértői napot biztosítani Az intézményvezető mesterpedagógusoknak is el kell látniuk szakértői feladatokat Változás: évi 5 alkalom beszámítható, amennyiben az intézményvezető szakértő delegáltként is részt vesz minősítésen
Az 5. § a kutatótanár fokozatba kerülésének feltételeit szabályozza Az eddigiekhez képest a kutatótanár fokozatba besorolható pedagógusok száma 1%-ról 2%-ra nőtt (mivel a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekre is kiterjedt a Rendelet) A 7. § (2)a) bekezdés megnevezi a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények beemelése miatt a Gyvt-s gyakornok minősítő vizsgáján a delegált lehetséges személyét (lásd: 7. § (2)a) ) A 7. § (2)b) bekezdés előírja, hogy a minősítési eljárás esetén ( Ped II-re, Mesterpedagógusra vagy Kutatótanár fokozatra) a delegáltnak nem elegendő szakvizsgával rendelkeznie, hanem vezetőnek is kell lennie A 7. § (2)bc) alpontban az intézményvezető minősítésénél a fenntartó delegál, viszont a rendelet újabb módosításában változás lesz : oktatási azonosító hiányában a fenntartó delegáltja helyett egy másik intézményvezető lesz a bizottság tagja.
8. § Az OH feladatköre bővül: Közzé kell tennie a pedagógus értékelési eszközöket is, nemcsak a portfólióval kapcsolatos információkat 9. § A portfólióra való kérdések feltevése és a határidő megadása bekerült a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges eljáráshoz ( Lásd: 2. § gyakornok) Kiegészült a rendelet a kutatótanár fokozat védésénél a pedagógus által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység értékelésével is. 10. § Kiegészült a rendelet azzal a mondattal, hogy „a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap” a minősítésre való jelentkezéséről. Nagyon fontos, hogy bekerült a Rendeletbe a pedagógus pótlólagos jelentkezésének lehetősége minősítésre. (határidő: május 31.) A 11. § - ban részletesebben le van írva, hogy a minősítési eljárás meghiúsulása esetén fel nem róható okból lehetőség van az Oh felé kérelem benyújtására, szabályozza a Rendelet a felróható okot is (sikertelen lesz a vizsga), valamint kitér az egyéb körülményekre is: (lásd:11. §(8))
A 12. § a díjköteles minősítés díjáról rendelkezik. (eddig az a minimálbérhez igazodott) ( 2015-ben 101 500 Ft )
15. § A tanfelügyeleti ellenőrzés során az intézményi önértékelés része lesz a minősítő vizsgának és a minősítési eljárásnak. Kivételek ez alól a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben zajló minősítések.
