SÍKBELI
Műszaki
IFJ. SÁLYI ISTVÁN docens egyetemi
Egyetem.
interpolációs
l. Burmester
MÓDSZERÉRÖL*
GEOMETRIAI Dr.
(Nehézipari
TERVEZÉSÉNEK
MECHANIZMUSOK
EGY
Miskolc.
módszere.
Szállítóberendezések
A
legegyszerűbb
tanszéke)
alkalmazás
tervezése Mechanizmusok eljárásának alapgondolata. fel a kérdés: Van-e olyan módszer, amelynek gyalkran vetődik mechanizmust, vagy segítségével előírt lalakú plályagönbéiket megvalósító szerkezetet általánosabban test előírt egy menev mozgását megvalósító
1.1. Burmester
során
lehet
tervezni.
és egészen küszázadban a múlt egymástól függetlenül is megoldották. módszeretkkel P. L. Csebisev és L. Burmester Csebisev nehézmódszere ad, de matematikai pontosabb megoldásokat Burmester is a gyanem Emellett ségei miatt eljárása tárgyalhatjuk. korlati esetek neszében az kielégítlő igényeket teljes mértékben nagy A feladatot
megoldásokra
vezet.
Valamely önkényesen
megadott
pályagörbét
csak közelítően lehet általában Őllaftliznnussal hatodfokú kapcsaológörbéi tlpusú szerkezetek
mecsuklós hiszen az ilyen mindgörbék. Mivel
négytagú
előállítani,
zárt azért mechanizmusra csuklós vonatkozik, nyilvánnégytagú Valoan núndkettő közelítő csak eljárás lehet. J elöljünk ki az előírt görbén 'Bu1'mesteralapgondolata a következő. és szerkesszünk nehany Önkényesen választott olyan mechanizpontot, must, amelyiknek átezeken a előírt sorrendben pontokon egy pontja Így az előírt és megvalósított pontokon egygörbe a kiválasztott nlast msetrszí, és elegendő számú közös pont esetén feltehető, hogy a két gonbe e pontok között is egymáshoz közel fog járni. elmondottak indokolt ennek az alapján nyilvánvalóan eljárásami nem hanem a legújabb interpolációs Burmestertől, megjelölése, SZO Vlet szakirodalomból származik. a problémát másként veti fel: keressünk olyan mechanizaz előírt Vagy mechanizmusokat, amelyek görbét, vagy görbes 3 'ZÍ a lehető eltéréssel A két legkisebb megközelítik. görbe nyil-
ke't_e1jánás '
l
-
_
j
mustCsebisev v
'
1961.
nov.
17-én
elhangzott
előadás.
189
vánvalóan zete
azonban
több
is
most
eleget
helyen hogy
kell,
egymást,
metszi
e
bizonyos
tegyen
metszéspontok jól definiált
he1y_
fe1bérbe_
leknek.
Nyilvánvaló, probléma-felvetés
Csebisev Az. megoldása tökéletesebb. azonban rendkívüli mértékben megnöveli
hogy
igényesebb a
ségeket.
nehéz_
Csebisev matematikus a matematika volt, ezért eljárását nyelvén kiváló Burmester a tanára, szövegezte meg, míg a geometria sajátját tisztán módon. A maga nemében mindkettő geometriai szabatos, töké_ letes Burmester hetőek. pont előírt
módszerei ezenfelül előnye előállítására pályájának közelítő "megvalósításába
geometriai
mozgásának ragadjuk az előírt mozgásnak és olyan néhány helyzetét, tagja e kijelölt helyzeteket
jól az
és
aránylag
alkalmas, is.
könnyen
nemcsak hanem egy
is, hogy
áttekint.
Valamilyen merev
test
Az
alapgondolat Kiugyanaz. néhány pillanatát, vagyis a merev testnek mechanizmust tervezünk, amelynek egyik s sorrendben előírt felveszi, így az egész is feltehetően szakaszokon jól megközelíti. mozgást a közbenső A függ a felvett helyzetektől. megoldás jósága nagymértékben s a közelítés A megvalósítható korlátozott, helyzetek száma pontossága kérdésével azonban ezeknek elrendezésétől függ. A pontosság sajnos nem foglalkozhatunk. A tervezés éppen az, hogy a gyakorlati probegyik alapgondolata lémák a eközelítés is tökéletesen megfelelő megoldást jelent. többségében közelítés is jó eredményt Sok esetben ad, és viszonylag egészen durva szia a kevés azoknak az eseteknek száma, aníikor pontosság kérdését tenni. kell mérlegre gorú kritikával A következők a Burmester-elméletnek az csak alapjait ismertetik. is Néhány példa azonban majd meggyőz arról, hölgy már ennyi ismeret. elmondottak elvezethet feladatok Az pedig egyszerűbb megoldásához esetek alapját fogják képezni a bonyolultabb ismeretanyagának. 1.2. Geometriai Az interpolációs alapfogalmak. eljárás legegysze" rűbb esete két előírt vonatkozik. Mindenekelőtt helyzet megvalósítására ennek összefüggéseivel ismerkedjünk meg. Tegyük fel tehát, hogy valamilyen meggondolás alapján kiragadjuk merev két test és szerkesztefll egy elképzelt síkmozgásának helyzetét, akarunk olyan négytagú mechanizmust, amelynek középső mozgó tagla esik tula két előírt helyzetet felveszi. Ha e két helyzet egymástól nem akkor a mechanizmus .ságosan távolra, remélhető, mozgása az 61? hogy deti mozgást legalább egy szakaszon elfogadhatóan megközelíti. test két síkbeli a test minden PC"? Egy merev egyes helyzetéhez egY Van azonban a testnek és csak tartozik. jának két helyzete egy e két fedésben Nevezzük van. pontja, amelynek helyzete egymással a pontot P-nek'(1.1. ábra). a BC két merev te-st Legyen adott egyenes darabjának helyzfate B'C1 és B2C2. A P pont P1E P? E PH helyzetében távolság" egyforma ban van B1 és B2, mind mind Cl és C2 pontokból, a a azaz rajta feks BÍB? és CÍC? egyenesek a felező merőlegesen. .
190
Hifit.
pvz
MM ábra
1.1.
zár
ábráról
1.1.
Az
nélkül második
magyarázat első
egyenesének
bármely
ábra
1,2,
és
leolvasható,
helyzete
hogy a egymással
test
merev
a"
szöget
be.
PÚ helyzetét a test első és második A P pont, melynek helyzetét m1? szög magukban valamint az nevezni, összekapcsoló pólus-nlak szokás a foglalják mindazokat geometriai törvényszerűségeket, amelyek a test két helyzete között PH és 0.12 ismeretében fennállanak. bármely pont első (vagy második) meg helyzetéhez egyértelműen tudjuk szerkeszteni a második (első) helyzetét is. A 12 index 1,2). amelyet P és oc mellett alkalmazunk, (helyesebben az 1 helyzetből a 2-be történő átmenetet az 1 jelzi. Minthogy azonban és 2 helyzetek között, az való számára átmenet kétegyikből a másikba féle szög is megjelölhető emu értelmezésében esetenként azért volna, kell megállapodnunk. Értékét mindig pozitívnak tekintjük. 1.3. Négytagú mechanizmusok tervezése két előírt helyzet esetében. könnyen tudunk olyan LegyenadottPÚ és 042. Ezeknek ismeretében az előírt két tervezni, amelyek helyzeted; megvaló-
Sílgoállíamzmusiokat '
'
a) Az
__
mechanizmust ábra négycsuklós csukló 1 helyzetét. vagyis
1.2.
onkényetsen a nehézség nélkül
B
meg az"
körül
PH
7',
Apgsuklónak r
Szo
a
elforgatjuk.
B1B2
a
-
.
szerkeszteni
tudjuk szöggel
Sugarat
egyene-sdarab
(r
a
mutat, BÍ pontot B? pontot
felező
is
7
merőlegesen, ..
rrlr
..
Ha felvesszük akkor ehhez ha a PÍZBÍ azaz
az
.
szögreiíza tsuááíoálmííílmféingüiíííítíían Én J l] y kÍ-eekf-SÉJÍÉÍ'ÉÍZ r!
__
V
1
N
l
és ZÓNA
Sen s
Ella-Phatunk
csuklókat. azonban
csuklót,
majd
az
A
..
ets
S
B
ezren
gyanez
felvesszük az
1.3.
sorrendben
sugártól
-
is.
jobbra-balra helyzetét.
Felvesszük
felmérjük
B csukló két C és D csukllók esetében is. eljárás ábrán mechanizmust tervezünk. forgattyús
gaétsr?onságot u]
fordított
PÜA
a
'
l
a
önkényeaz 042/2
a
nem
Az.
AB
for-
jelent. 191
Uriü
m;
pi)
1.3.
12
_:.D
XI. s:
b
ábra
1.4.
ábra
C1 és C? helyzetéből Ha a C csufkló indulunk ezek közki, akkor vetlenül C1C2 egyenesét. Ha azonban előmegaidják a csuszleavezetélk ször a vezeték a Cl és C2 pontokat tengelyét jelöljük ki, akkor azon úgy húzott kapjuk meg, hogy a P12 pólusból a tengelyhez merőleges sugár az jobb és bal oldalára 002/2 szöget, s az így kapott szögszáfelmérjük C? pontokat. ki ha vezeték a Cl és rak metszik tengelyén D a csukló esetében Az 1.4. ábra változata helyének megválaszc) tása
okoz gondot. Tegyük fel, hogy felvesszük a síkon tengelyét, azaz kijelöljük mással
m1? szöget
zár
be.
volságban fekszik, azaz jában. A szögfelezőnek nesnek
küdnie.
Lehetséges megoldás ipl. hogy ezen sen
ton
pontozott PH póluson
mindkét és
pólustól
a
a a
-
a
és
t;
a
2
a
D csukló
tg egyenes
2. Három
kettő
egy-
egyenestől egyforma tárajzolt szögfelező egy pofik
vonallal is át kell
mennie,
hiszen
tg egye-
a
távolságában kell f?" egyforma esetek elfogadott legtöbbjében 13egyenesek metszxéspontja legye?D csukló fel, mald helyét vesszük
a
és
t;
a a
-
pontozott
egyenest, metszéspontját.
megválasztjuk a 1.§és É egyenesek átmenő merőleges-egyenestől jobbraabalna
megkapjuk
E
helyzetében gyakorlati
Fondított sorrendben először és .a póluson át meghúzzuk
a
mozgó tg
együtt
taggal
ti egyeneseket.
mindkét
csukló
D
A
C csuszka
a
két
felmérve
helyzetét.
előírt
helyzet
s
ezen
A
önkény?
metszéspor"
2 az ocÜ
520355
megvalósítása ha
elé kerülünk: feladat fogalma. Nehezebb kettő kell előírt helyett három megvalósítanunk. helyzetet Ilyenkífr 1 és 2, 2 és 3, valamint között Végül a 3 és 1 helyzetek megvalosu átmenetre a (PH cum),(P33 oc23) és (P31 éti") adatok egyenkínt jelleanz.9e_k' A pólus az ún. pólusháiromszögert (2.1. a. ábra) 31310? P össze lehet amelynek segítségével jól áttekinthetően foglalni a szülő 2.1.
A
pólusháromszög
Í?) .
ges
192
geometriai
adatokat.
.
p
_
12
k
sr IIVHFXI
82
MME
ábra
2.1.
Ha
mozgó
a
Bl B? és
2.2.
síknak egy B3 helyzeteket,
tetszőleges
jük között Bánmely két helyzet azaz egyrészt szabályok, a
B
akkor a fennállanak
131131232 e;
=
e;
=
133133131 e;
=
B2P23B3
forgattyút
kiválasztva,
pontját
ábra,
megjelöl-
következőket meg. állapíthatjuk az előzőekben megállapított
112; 0,23 ;
0,317
tervezni, amely a B az 1 helyátviszi forgatással zetből a A S-ból az 1 akkor az Végül helyzetbe, csulklónak a felező BÍBZ, B2B3 és B3B1 egyenesek rajta kell feküdnie felező merőlegesen. A három merőleges, amelyek mindegyike átmegy a közös kömegfelelő póluson, egymással ponton, a B1B3B3 háromszög rülírt körének metsződik. középpontjában Az elmondottak tehát, hogy ez a feladat alapján megállapíthatjuk Jelen esetben A felvett B ponthoz egyértelmű. egy és csak egy A pont pontot
a
pedig, ha helytálló 2-be, majd
olyan
AB
csukló körül 2-*ből 3-ba és
akarunk
történő
A
_
tartozik.
A pőlusháromszöngösszefüggései. geometriai kell megjegyeznünk. összefüggéseket akkor tera P" pólussal egybeesőnek a) Ha a választjuk, mészetesen B3 BÍ (2.2. ábra). Ezért B1B3B3 háromszög B1B3 és B2B3 a felezői is egybeesnek. oldalai, ezekkel együtt pedig ezek merőlegesei AZ 2 oldalával a egybeeső felező merőlegesek éppen pólusháromszög Bl B3 tehát a F3" és a 83 pontok egyeznek meg, amelyre nézve fekszenek. E szimmetriából következik, hogy lehet-
2.2. A
pólusháromszög
Sel kapcsolatban
még Bl pontot
_
a
következő
=
=
=
Égmnetríkusan les
az
0,12
=
2
921 ;
o?"
=
2
2933;
131
=
2
9,31
._
valamint
.
(912,cp23 Éeágtaiíüás,
és
ahol
t
13
ls Ő
cS
qoma pólusháromszög
(2.1)
mindig
pozitívnak
tekin-
.
193
pólusháromszög
A
adja,
korábbi
hiszen
tehát
az
oc
értékét
szögek
0§oc23§27t,
és
OÉCpMÉK, az
az
szögek
egy-egy
meg
ܧOC12§21T,
Oícpwán,
azaz
egyértelműen
legyezésben
megállapodásunkkal
Oícpuín,
fennáll
is
OÉOŐMÉZTI, Ezenfelül
pozitívok.
is mindig összefüggés:
oc12+on23+oc31=
2
e
szögek
összegére
is
n.
CPI2+CP2É+qJ3I n =
b) Nevezzük lsúroxl, miközben fordul, tpÚ-nek gek összege
a a
és
B'AB2 ű szöget (2.1. b. ábra), amelyet a BA sugár BÍA helyzetből B3A érintése nélkül a B2A helyzetbe
hasonló
módon
definiáljuk
tpl2+np23+tpill és
mindhárom
felezi
Legyen
szöget
pozitívnak
mindig
E szö-
2 n,
z
sugár
4J23-a1:és zla3l-etis.
tekintjük.
A
4212szöget
a
P12A
stb.
továbbá 52
r:
s3
=
el
=
%
z
7:
_
qjlll),
§(+23++31) á (ZH-KW), =
ᅅ?)
(2
=
v:
-
4223),
azaz
s_n_;3.
2
l
_
l
|
s2=n_%q,12, _
_1_23
51-11-24)
.
értelmük szerint 21, e? és 53 azok a szögek, oldalai látszanak. pontból a PÓILIShÉPOITIlSZÖg egyes A definíció alapján 21, 52 és 23 is mindig pozitív és értékük nem lehet nagyobb vt-nél, míg összegük
Geometriai alatt kint
az
amelyek
A
s'+s2+s3 194
í
,
=
27t.
egYew
Ezeket
előírt
összefüggéseket
az
használhatjuk
forgattyúszögek
megvalósítására
fel.
ábrán AB'
1
B és látjuk az összetartozó pólusháromszöget esetekben jó tájékoztatást forgattyúsugár. Bizonyos pontokkal. tudjuk, hogyan helyezkednek el azok az A és Bl pontok, amejelent, haazonos tartozik. íhosszusagu forgattyusugar lyekhez Az eddigiekből pajta tudjuk, hogy a BÍ pontnak mindenkor kell lennie a PÜBÍ,és P3'B' sugaarakon, az A pontnak pedig a Pllál és P A egywenesekenugy, hogy egyrészt e sugarak tszoge o IS an feltevésünk az szerint osszusag maradjon, és lmásrészt
c) A 2.3.
ismét
a
a
valtglzltatlaín
zpilegs] cg"
1egy
len.
Magyarázat nélkül
mind
mind
l)",
a
könnyű
is
pólus
P31
a
az
ilyen feltételek ABÍ egyeneshez képest egy-egy belátni,
hogy
mellett
olyan
az a Bí ponton. E korA, mind amely átmegy mind mely az ABl egyeneshez képest relatív nyugalompályák középpontja a megfelelő E közé marad. ban van pólusoktól állandó távolságban 1 2 nyű"szög alatt látszik. pontokból az AB sugár m1? 2 cpü, ill. mi" a szóbanforgó Nevezzük 012 és 03' pontoknak. középpontokat Segíta PÚOÜOMPM ségükkel megalkotható négycsuklós mechanizmus, amelynek középső A és B' pontok a keeresett tagjához tartozó görbéket írják le. E görbék összetartozó hatápontjai egyforma forgattyúsugarakat
körpályán
mozog,
-
-
-
=
=
'
roznak
meg.
a szakirodalomban H. Alt így kapott görbéket kezdeményezéRM ill_ R1, (Mitttelpunrktt középpont) jelekkel jelölik. Az AO'2B'O31 A berajzolt kafelbontással négyszög szimmetrikus. POÍt háromszögei a pólushárornszöghöz hasonlóak. Ezenfelül fennállanak még a
Az
sére
=
p12o12
=
O12A
Z
O31A
:
01231,
valamint O3lp31
._.
03131
egyenlőségek. Az
elmondottak alapján az szerűségeket állapíthatjuk meg.
Rl
és
RM
görbékre
az
alábbi
törvény-
Rl és RM híP12P31 egyenesre vonatkozó a tükörképei, egymásnak 8 Bl és A pontok fekszimmetrikus a mechanizmus középső tagján Vfsuek. Ezért a következőkben elég, ha csak az egyik, pl. az RM görbé"01
beszelünk, Létezik
egy
ÉIZÉÚPD Ozeppontja. ponttá
legldsebb zsugorodik.
forcrattyúsugár
R
Ez:
a pólusháromszög pólusllííznühogy kivetelevel) bék egy
:_v egymást
és
csak
pont
a
síkjában egy
B
1
amelyhez pólusháromszög
bármely
pont
tartozik,
A
RM görbe körének
tartozó beírt
középponthozla RM
azert
az
gor-
és
metszhetik. csak a pólusokon legfeljebb önmagukat utatható, hogywaz RM gönbék mindegyik vagy póluson vagy kétszer, yszer sem ezek is lehetnek minden mennek át. Mint kapcsológörbe, y_
VÉSYkétrészesek. 98111
m
a
2.4.
ábra
néhány
jellegzetes
görbét
mutat
be.
195
NNE XI SI
2.4.
ábra
érdemel az a kérdés, d) Külön vizsgálatot hogy milyen az Rl görbe A fenti növekedik. szerkeszalakja akkor, ha az R sugár a végtelenbe tés segítségével most is meg tudjusk határozni, hogy egy adott irányban végtelen távol fekvő A ponthoz melyik Bl pont tartozik (2.5. ábra). Az ábra szerint a a 3' [%1szög, amely alatt a P12P31 egyenesdarab nattól, hogy pontból látszik, éppen cpJZ cp31 cp23értékű, függetlenül A pont. az A Bl pontok milyen irányban fekszik lehetséges helyzeteit körékörülírt összefoglaló körív, amely a pólushároníszög görbe tehát nek PHP" a oldalra vett tükörképe. körív Hasonlóképpen egy-egy adja meg a B2 és B3 pontok geometriai helyét. A három kör egymást a pólusokon felül még egy közös pon" hogy Kimutatható, ton, a háromszög un. magrassiági pontján (M) metszi. által egyenes BÍ, B3, B3 hármas bármely összetartozó meghatározott az M ponton. (végtelen sugarú körív) is átmegy ezen a A 2.5. Rl görbéhez ábrában megfelelő RM göfbenek megrajzolt A c) pontban fekvő zárt végtelenben darabja tartozik. elmondottak 57/9: 1 pólusháílrmí az rínt az RM görbék összetartozdRl és egymásnak Rl kÖÜV n: az Ez azt vonatkozó jelenti, hogy szwögoldalra tükörképei. a körülírt köre, az RM gönbének egy Íe körképe, azaz pólushároníszög másik részének fekvő szie, míg iez utóbbi görbe végtelenben teh Rl görbe végtelenben az fekvő dia-rabját adja meg. Ezek a görbék körívek. kétrészesiek. Végesben fekvő darabjaik W Ha tehát akarunk terveznl, olyan végtelen sugarú forgattyút amüva nek a a akkor fekszik, helytálló pontja végesben helytálló Csuma körülírt kell felvenni. körén PÓlUShYÉLTvOITLSZÖg se. -
=
.
I
tülwrkeg: _
2.3.
tében. történő
196
Négytagú Foglaljuk
szerkesztésének
mechanizmusok
össze
a
négytagú szabályait.
három
tervezése
mechanizmusok
Legyen
adott
a
előírt fenti
helyzet
elvek
gén
fiam
pó1us*háromSZ0g'
IIHEXI. SI
ábra
2.5.
a) Mindenekelőtt (2.6. álbra). a mozgó és D, vagy
rögzítsük A
Ellőször tartozó A
ábra
2.6.
a
csuklós
A
tervezés
B és
vegyük fel pontot. BÍ-et
a
tervezésének attól függ, hogy fel. helyét vesszük-e Bl helyzetét, és keressük
szabályait helytálló
mechanizmus menete
C csuklók B csukló
a
hozzá-
a
a P" és összekötjük ólüsokkal, majd F5"!pxill. kapott sugaraklhoz a pólüsokban felmérjük a cpjlz, c?" szögeket. A. A cpÚ és 2931szögek felmérése nyert egyenesek mtetszéspotntja az értelemben a történik, 2-be, ill. amelyben az 1 háromszögoldal a PH, ill. a P31 pólus körül beaforgtatfható. A szerkesztésnek változik cs.ak a sorrendje meg, lényegében Természetesen hasonló a helyzet helyett A-t tekintjük adottnak.
D csuklok
esetében
hárrom Ulfrgv-alósítam,talkkor
Eb)Ha
a
az
Az
így így
abban S-ba
a
a
ha Bl C és
is. a
hajtómű hajtórúdjával lát kell egyenesének
forgattyús
helyzetet
csurszkavezeték
akarjuk mennie
a
pontján, ídChcsuklÉt IMmagasság; Cénlligeljíízetén-e: plecflig küdnie. rákeni?áíáéífmlííüsig??? leli; (É?lábliaíyn L taáák 121312533 í??? é?eíhíígiífiínítéaííniíífííbfálsríí f
epen
A
g
t
.
.
e
8'
.
,
'
*
r
.
v
3'
'
*
l
i,
'
'
1
'
.
s
végtelen ÉLÍÁÍB jelentu, egy Ez azt
-
vé
gestben,C
a
távolban
C fekvő DC fórgattyükar helytallio D csuklója a a fekszik. Mint D-t csak láttuk, végtelenben ilyenkor körülírt körén el. A C csuszkavezeték iráhelyezhetjük
hogy
csuklóval helyettesÍthetŐÁZB.
a
nyáíhöbfgmszög sugárra merőleges.
azt három helyzethez kívánjuk, hogy A '38) 442";és 4231forgattyüszögei akkor tartozzanak, má:nem szabad választani. 2.2.
írt
a
"a
Pk
eszthető.
az
A
csukló
elő-
helyét
alapján ugyanis ilniszámítA pontból a pólusháromA pont az szöghármuas ismeretében
Önkényesen ható az az 51, 52, '53 szögrhármas, amely "Szög oldalain. ak látszódniok kell. E Sze
forgattyú
AB
az.
alatt
az
197
M1! XI SI
IIHE II SI
2.7.
ábra
na pontok Azok PH alatt a látszik, értelmezése szerint
zhárom
ilyen
metszéspont nak
kör van,
2.8.
51 szög pl. az 1 háromszögoldal 51 körívet alkotnak. átmenő két Az A pont tehát körölk mewntwén állandó értékű. adódik. Mindig két közös metszéspontjaként
ugyanis, és -
közös
Pí"
e
ábra
amelyek
amelyekből
pontokon közül
önkényesen
-
választhatjuk
a
céljaink-
megfelelőbbet. 3. Alkalmazások
Kisebb teherkocsi szerkezete. Billenthető vasúti ürítő vasúti történik ürítése (3.1. ábra). A bilgyakran a kocsi billentésével az A csukló körül történik. szokásosak alvázhoz egyik, rögzített kocsi/k. mindkét vagy irányban billenthető Az ürítés természetesen akkor következhet csak be, ha a kOCSI az oldalfalat módon valamilyen eltávolítjuk. Gyakori megoldás, hogy automatikusan oldalfalat a mechanizmus bíllentwéssel egyidejűen egy nyitja, majd VÍlSíSZlIilJllleTléSlkOF zárja. Végezzük el egy ilyen nyitó beren" dsezés tervezését. A 3.1. b. ábra á kocsi két szélső éspedig a na?" helyzetét mutatja, mál valamint az ürítésnek állapotot. Min állapotot, 3.1.
kocsik lentés
_
'
megfelelő a az oldalfal is, Mivel ennek, helyzethez megrajzoltuk elhelyezkedését két helyzete között nem bekövetkező elmozdulása nagy mely túlságosan tekintetebenf nem a tékű, és az elmozdulás maga végrehajtás kényes azért a két alkalmazhatjuk", hezlyzetne vonatkozó Burmester-evljárást Mindenekelőtt a P" pólust rajzoltuk A mechanizmust meg. csuklós kivitelben elkészíteni, akarjuk amelynek helytálló csuk-MIT! kocsi alvázán az s kell, hogy helyet kapjanak, egyszerűség választ] a billenő egyik forgattyúkarként magát szekrénytestet
Dág);
kedYÍk
198
G)
p"
o)
MMEXI SI
ábra
3.1.
Elnnek A csuklója
máris
adott.
(lémszöge
tbillenésének kocsitest ból a PÚA tengelytől
jobbra
3.2. Tervezés ábrán vázolt
négyszögletes
a
Ugyancsak adott is. E szögek felét
mi? szög,
az
PH,
a
ill.
valamint A
pontok-
az. balra felmérve, így kapott sugarak Bí és B?) helyét. keresett metszéspontjai megadják a B csukló felvesszük a C' A CD karnál pontot, eljárhatunk úgy, hogy először ocÚ/Z szöget, s az így kapott sugár az felmérjük majd a PÜCÍ egyenestől mentén felvesszük a D csukló az ábrán a túlzsúhelyét. A szerkesztést elkerülése érdekében nem tüntettük fel. foltság A 3.1. b. ábra Mint a látjuk, a szerkeszteljes megoldást mutatja. tésben nagyon azt sok önkényesség ami jelenti, hogy a kiérvényesült, vitelben vehetők volsnlának. további is lgy még kívánságok figyelembe a CD tesz. mert F1. na jelen megoldás csak egyoldalú billentést lehetővé, rúd ellenkező húzó értelmű billentésnél kapna, és az eligénybevételt mozdulást úgy képezzük ki, hogy az oldalnmegakatdályozná. Ha azonban fal nyitásakor húzásnak értelmű billenalávetve, míg ellenkező legyen TÉS során a nehézségek áthidalhatók nyomó igénybevételt kapjon, akkor V01nának úgy, hogy CD-t nem merev hanem rúdként, valamilyen hajki. lékonyvonóelemként képeznénk
A
korlátozott
és
területű dobozt
állvány
és
fedelét
és
tag esetén. csuklós pánttal Célunk az, hogy fedelet kestabilis,
kapcsoló nem
eresltlük egymáshoz, hanem más keresünk. megoldást és teljesen szabaddá tegyük ugyan-akkor a etet elfoglaló helyzetbe hozzuk. Megoldásként kínálkozik az ábrán vázolt lehetőség, hogy a fedelet ano helyzetbena doboz mögö-tt helyezzük el, de úgy, hogy a két rész éppen olyan egyértelmű kényszerkapcsolatban legyen, mint a Ezt a kivánsá e gy "OS pánttal volna. hel y zetben való g ot a csukott rögzáthetóség indokolja.
igazira '
'
,
állványnak tekintve, ChaIÉXHSObOZ-testet megoldható ábra). (3.2. íb.
a")? Celjából
a
dobozfedélnek
a
feladat
A
egy
négycsuklós
-
mee
felesleges probalgtatasouk elkeközbenső is felvehetjük, helyzetét
egy
mozgás igeilíüksegítislfgéygeltsazthajlzjagjaléklflérnikl
bele
ozze
közlben
a
o!
oz
a
so,
e
o
sar
a-
a
fedél
a.
199
ábra
3.2.
tartozó pólushártomszög helyzethez elvévalamint nélkül elvégezhető, nehézség is, ha munkánkat megszerkesztése négy csuklópont dobol, nem az tekintett állványnak gátolná az a nehézség, hogy mind korlátomind fedél vehető területe a kapcsolótagnak választott igénybe csuk zott. hogy az állványon Inegválasztott Így könnyen előfordulhat, lóhoz kívül eső mozgó csukló s a tartozik, így vaktában kapcsolótagon végzett találgatásra vagyunk utalva. A nehézségeket gáthidalhatjuk, ha megkeressük, hogy pl. a dobozfedfl 1 helyzetét határoló vónalak milyen középpontok felelhet pontjainak az A szerkesztés meg pont segítségeve állványon. néhány kiválasztott az történhet. az M1M2. Kijelölve a kerületen pontokat, megkeressük ezeknek középpontokat w(3.2. c. ásblrla). Ilyen megfelelő Ni, Ng, Az az számításba vehető eivegze, kijelölhetjük pontjait. állványnak művelevtet olyan leképzésnek tekinthetjük, amely az M pontokat a? azt kaplu szerkesztés jelű pontokba viszi át. Pontos eredményeképpen ellipszis felel mef hogy mindkét (M1M5 és 1l/13M10)egy-egy egyenesnek meg .a leképzés területen belül után. Mindkét kell az A és D csuklókat
Első
feladatunk Ez megrajzolása. a gezhető volna
a
ezután feladat
három
a
,
..
.
.
.
választanunk. Az
kell
200
A
és
B
gondolnunk,
csuklok
hogy
nem a
okoznak
leképzés
az
gondot,
de
C és
d
D
e-setébffnmf,
M4M5M8M10 négyszöget
erosten
szertörténő tehát Célszerű s felvételével ehhez a D csukló kiindulni, helyét. megkeresni a C pont felhasznált is ki lehet A fentiekben leképzésről általánosságban rendelkezik. tulajdonságokkal Így minden mutatni, hogy kvadratikus másodrendű visz át. Erről a eldönlgönbébe görbéről könnyű egyenest hiperbola parabola-e. vagy Végtelen táteni már előre, hogy ellipszis, a csak köríven fekvő végesben ugyanis egyetlen voli középpontoknak felelnek a tükörkörülírt körének meg, éspedig póluzsháromszög pontok azt a 2.2. d. pontjában láttuk. Ha a vizsgált pontok, mint képén fekvő akkor nincs metszi, egyetlen pontja sem, amelynek egyenes e kört nem felelne ezért a középpont leképzés meg, ellipszist ad. végtelen távoli a klórt metszi, akkor akkor Ha az egyenes Ahiperbolára, ha érinti, paraa körülírt bolára kört, jutnnk. A 3.2. c. ábrában megrajzoltuk mind szóban mind annak forgó tükörképét. Igy könnyen meggyőződhetünk a valóban két ellipszist kell eredleképzésnek róla, hogy jelen esetlben
vonallá. egyetlen tar-zitotta, csaknem kesztés a pontosságra nyilván rendkívül
ményeznie.
visszafelé volna. érzékeny
Ezért
a
A gőzhajó lapátkoszorú-mechanizmusa. lapátkerlékaz. a ütlközésmenfeladata, lapátokat hogy az egyes ki. A lapát a hajótesthez rbe a vízwbe és abból képest; relaa vízhez végez, azaz viszonyított sebessége a hajótest sebes. sebeslapát relatív
Gőz/hajó
3.3.
mechanizmusának tesen
vezesse
mozgást ségének és a ségének összege. Tegyük fel, hogy a vízbe öszezt az érkezés pillanatában szegezést a 3.3. b., a kilépés piltív
lanatában A kétféle vízszinteshez
3.3.
a
c.
ábra
mutatja.
a laplátsebesség-v-ektor képest egymásnak e setükörképe. A lapáttestnek bességek irányában kell a be- és kilépéskor elhelyezkednie. A lapát egy pontja (B) a lapátkoszorúlbanforgathatóan rög-
Így
Zljivevan.
flegycsuklós
az
AB
kari
mechanizmus
egy
egyik
A forgattyújának tekinthető. választásáforgattyú alkalmas
Val
kitűzött
a
A be-
cél
és
H
1910helyzetek
CD
elérhető.
kilépésnek
_
WM
megfe-
között
középen még egy harmadiLegyen itt a lapát függő-
fel Vegyünk at IS.
leges helyzetű.
helyzetnek megfelllárom ezutan usharomszog de nelkul
l-élő h,
ne-
,
Ézseg d
pontosságra
megrajzolható, ügyelni kell.
A
D
mm,
Pro!
"mag,
3.3.
ábra
201
után
helyének megválasztása helyét is megszerkeszthetjük.
csukló lalt
A
gatható, víz
mechanizmus tehát célnak
kapott a
lejátszódó
fölött
a a
C csuklónak
látjuk
mint
-
ebben
mozgása
a
-
a
lapáttestben
elfo
_
nélkül holtpont körülformegfelel. A lapátnak a már szempontjából én
tekintetben is feladat kitűzött
dektelen. a mechanizmusban. 3.4. Előírt A 3_4_ forgattyúszögek szénaforgató ábra gépnek, éspedig a szénvafwoangaatónaka mechanjz_ egy mezőgazdasági A mechanizmus a musát kocsitest, állványa maga mutatja. amelyhez olyan mozgást végez, hogy a középső tag vj1],á_ képest a mechanizmus a san rajzolt görbét futja be. Az ábrán kiképzett fejének végpontja üzem a villának az szempontjából magának néhány, jellegzetes helyze.
tét
is
berajzoltuk.
MME II
SI
ábra
3.4.
a 2 és 3 helyzetek között lejátszódü szénaforgatás tulajdonképpen az úton Ezen a villa következménye. sebessége jelentős mag)? tulal" Az 1-2 szakaszon ságú, és elég nagy szögelíordulásbt is szenved. vesz". csak előkészületi a villa mozgás donképpen történik, "fogást SZ?" A három adatai ábra az helyzetnek megfelelő forgattyúszögek
A
mozgás
(ha 41123 9Üo. a forgat? közben szerzett Tegyük fel, hogy az üzem tapasztalatok némi A szerkezetet változtatását úgy kell??? tyúszögek kívánják meg. az módosítani, hogy 42112 1000, 91253 800 legyen. Ezáltal eiókészltf? gyorsabba mozgás valamivel lassabbá, a munkavégző mozgás valamivel a válik. Feladatunk tehát azoknak a forgattyú-középpontoknak tudlu .' Mint ezeknek a feltételeknek resése, amelyek eleget tesznek. rint:
=
=
=
=
megkí
két 202
ilyen
középpont
létezik.
Elsősorban
kiszámítjuk
megszerkesztjük sí új értékét. 53
51
a a
3 és
1
kettő
keresett
szabják meg, megoldására. a
=
=
7:--tb13
4,23
75-
megszerkesztjük háromszög-oldalak
pólusokon
Ábránkon hozzátartozó
pólusháromszöget
a
53 és
azt
=
1800-500
=
1300
=
123004100
=
1400.
.az
két-két 51 szög
a
83, ill,
körívet,
ábra), majd
amelynek
látszanak.
alatt
b.
pontjaiból
E kiöríveknek
közül négy metszéspontja könnyű A**). Azt már szerkezeti szempontok
kívül eső összesen kiválasztása (A* és közül hogy e kettő
B*
(3.4.
alkalmasabb
melyik
A* pont mutatkozik pontot, megkapjuk
a
a
kitűzött
a
feladat
célszerűbbnek. Megszerkesztve szerkezete-t,
keresett
IRODALOM L.: Lehrbuch der Kinematik. 1888. Arthur Felix. Leipzig, [1] Burmester, I. L-Levitszkij, N. L-Cserkugyinov, Sz. A.: Szintyez plosz[2], [3] Artobolevszkij, 1959. kich Fizmatgiz. mechanyizmov. Moszkva, Kinematische R.: 1953 Getriebsynthese. Berlin, [4] Beyer, Göttingen, Heidelberg, Springer. Sz. A: sarnirno-rícsazsnich I5] Cserkugyinov Szintyez ploszkich mechanyizmov. SzSzSzR. 1959, Akademii Nauk, Moszkva, AkademieW.: Konstruktionslehre der Gewtriebew. [6] 1961. Berlin, erlag. [7] Terplán Zénó: Mechanizmusok. 1959. Budapest, Tankönyvkiadó. [8] lfj. Sályi István: körnek Mozgó sík előírt, homológ helyzeteinek megvalósítása körön való Műszaki Közlelegördítésevel. Nehézipari Egyetem magyar nyelvű Díe eíner bemenyei. Verwírklichung vourgeschriebener homologer Lagen Ebene durch die Wegten Maschinenbautechnik (s. a.). Planetenbewegung.
Ixa/ichtenheldt, -
OB
OLIHOM FEOMETPI/IHECHOM
METOIIE
HPOEKTI/IPOBAHI/IH
MEXAHI/IBMOB
HJlOCHI/IX
11-1) 1/1. LUAPM
MJl.
PEBlOME
CHOKEOSCTpyHpOBaxaI/ie R TpCM lieTbipexunei-xubíx yxíe npeanncaHHuM
npnömggufallauy.
Hacrosiuiem sarcm
ere
EINE
SHaKOMI/IT
Ha
GEOMETRISCHE
METHODE Dr.
I, SÁLYI
npCnCTaBnHeT
coöoü
IIOBOJTLHO
Heoöxoanmbx
nonomeHnHM
Tpyne
acnbusxe HOHHTMHM, líeMoJleMeHTapHblM HCTpHpyeT pmie Kouxpembix
xonnMblM M M
ABTop B
cnocoou.
MEXaHl/IBMOB
Bnepsbíe unratena
n
TOHHblC nror
noanonnt c OOOCTBEHHbI
Heoöcnoco-
npnMepoB. FÜR
DIE
GETRIEBESYNTHESE
jun.
ZUSA.MMENFASSUNG
viergliedriger Amíg:KOÜSÍYUJKÍÍOD Schocn vorgeschríebenen -
zu
Mechanismen dreí
Stellungen
ist
sind
eine reichlích verschiedene
komplizierte genaue
und
203
Náherungsverfahren führt
sie
mehreren
an
Der
notwendig.
Grundbegriffe
dewrlichen
zusammnen, konkrerten
GEOMETRIC
A
Verfasser gíbt dann
Beispielen
I.
dieser
eígeme
Studie Mwethode
die bekannt
erst
erfowrund
Var.
METHOD OF MECHANISMS Dr.
ín
fasst seine
PLANER
DESIGNING
SÁLYI
Jun.
SUMMARY The Various
designing and
exact
The posítions, then expounds examples.
UN
of four-mwember
approwxímabe ín this indivídual
authovr, his
PROCÉDÉ
mechanisms
procedures first and
paper,
method
is
a
task
are
necessary summarized demonstrabes
DE [ZÉTUDE COMPLANARES
GÉOMÉTBIGUE Dr,
I.
SÁLYI
of considewrable complexíty, even for bhree spewcified the basic necessary notionxs ít on a number of actual
DES
MÉCANISMES
jun.
RÉSUMÉ mécanísmes de quatre composés Trois assez exigent co-mpliquée, positions prescrites Dans étude Paubeur a résumé et approximatifs. cette 11 décrit, nécessairess et etnsuit plusieurs exemples indíviduelle.
Uétude
204
des
constitue une membres, déjá différents procédés
d'abord concrets
les en
notions
main,
sa
táche
précis
fonciéres méthode
A
NEHÉZIPARI MÜSZAKI KÖZLEMÉNYEI XI.
TUDOMÁNYOS A
NEHÉZIPARI 1961.
KÖTET
ÜLÉSSZAKOK MÜSZAKI
ÉS 1962.
Szerkesztő DR.
FALK
RICHÁRD
DR.
EGYETEM
ELŐADÁSAI EGYETEMEN
ÉVEKBEN
bizottság: GELEJI
MISKOLC 1965
SÁNDOR
DR.
TERPLÁN
ZÉNÓ
Az
ábrák
legtöbbjét
szerzők
a
irányításával
ISTVÁN
HERCZEG egyetemi
adjunktus
és
ISTVÁNNÉ
HERCZEG műszaki
rajzoló
készítette
Néhány
ábráját
cikk
KOVÁCS
MIKLÓS
műszaki
vaj zoló
készítette
§
Nehézipari
Műszaki
Egyetem,
Miskolc
A
NEHÉZIPARI MÜSZAKI
GÉPÉSZMÉRNÖKI
EGYETEM
KABA
ÉS A
GÉPIPARI TUDOMÁNYOS
EGYESÜLET
MISKOLCI
CSOPORTJA
"MECHANIZMUSOK" TÁRGYKÖRÚ TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁNAK ELŐADÁSAI
A MISKOLCI A
NME
E
TÁRGYKÖRÜ
MÁSODIK
MUNKATÁRSAI DR.
TERPLÁN tszv.
TUDOMÁNYOS
ÉS SZÁLLÍTOBERENDEZÉSEK
GEPELEMEK
egyetPmi
ZÉNO
ES
RENDEZTÉK DR.
tanár
IFJ.
SÁLYI
egyetemi
VEZETÉSÉVEL
MISKOLC 1961.
ÜLÉSSZAKOT TANSZÉKEINEK
NOVEMBER
17-ÉN
docens
ISTVÁN
NEHÉZIPARI
A
MÚSZAKI
NYELVÚ
MAGYAR
EGYETEM
KÖZLEMENYEI
KÖTETÉNEK
XI,
TARTALOMJEGYZÉKE
Műszaki Nehézipari (1962. június
A
A)
Rösler
Gusztáv: Tarján Rolf: Adalékok
Dr.
Milasovszky
Dr.
Kolozsvári
hidrociklon légemelős nyomásajkusztika
A
.
.
közelítő
egy
hálózatok
bányászati
3
.
átszámítások
Vetületi
A
Önálló
előadások
elméletéhez
a
Béla:
Gábor:
Ülésszakán
Tudományos
VIII. Egyetem 28-30) elhangzott
.
15
.
módszere
33
mérő-
aoél
alapvonalmérése
szalaggal Conslta-ntinescu csókhoz Koch
Ilie-Darabont
Alex:
Aknaszállítógépek
Fritz:
hajtó Gyuláné:
Dr.
Simon Sándor-Benkő fúvatásakor
Dr.
Farkas Ottó: összetételének
Vizsgálatok
DT.
Litvin tása
Lvovics:
Dr.
Litvin adatai
.
kén
.
.
.
.
és
a
megoldások
Tudományos
Egyesület
előadásai
a
Dr.
.
.
.
.
.
csigahajtások
profilú
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
.
.
.
.
.
.
.
.
görbületi
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
sugarú
Béla:
Varga
nyomatékváltó
Hidrowmechanikus
József: gálata Gábor:
fokozatnélküli
Harántgyalu
205
215
Galambos
Dr.
Lévai
227 239
.
247
bolygóművel
előtolóművének
189
251
kinematikai
vizs-
269
Adagolóberendezés János:
kiegyensúlyozógéphez mezőgazdasági munkagépek automata
Függesztett megtervezése matékszükségletének
Dr.
dugattyús
179
geometriai
egy .
.
Szőke Kordoss
167
177
.
Szőke
Szőke
121
gyár-
,
Szőke
109
alapfel.
profilok leképzése Mechanizmuso-k a termelés Lajos: szerepe gépesítésében Béla: és néhány A forgattyús alkalmazási bolygómű lehetősége Béla: elsőrendű forgattyús hajtás Ewgydugattyús kiegyensúlyozása Béla: rázóművekhez hajtómű forgattyús Kiegyensúlyozott
Buzás
.
Kara és a Gépipari Gépészmérnöki által rendezett csoportja tudományos "Mechanizmusok" (1961. nov. 17-én) tárgyköréből
.
Változó
.
elméletének
.
Filemon
.
Egyetem
.
Józsefné:
.
geometriája
Elnöki József: megnyitó Zénó: A gépszerkezettan mai Terplán problémái Síkbeli mechanizmusok tervezésének ifj. Sályi István: módszeréről
.
.
miskolci
Kordoss
Dr.
.
nagyolvasztó-salakok
.
Műszaki
B) A Nehézipari
.
Térbeli fogaslkerékhajtások módszerei
Lvovics:
Fjodor
.
.
95
törté-nő
oxigénnel
vas
kéntelenítő .
Homorú
a
.
.
.
maximálisan
számítása
szilárdsági
oxidációja
kialakítására
Fjodor
ülésszak
.
(Koepewtárosáinak A
fejtőkalapá-
Villamos
Mechanizmusok
Imre-Drobni
József:
Különleges
.
bolygómű
.
.
.
.
.
.
kiemelési ,
.
.
hatásfokvizsgálata
277
nyo.
.
289 299
303
IIOJIPITEXHI/IHECKOPO
MI/IIIIKOJILILCEOFO
TPYZILI
THJFLEJIOÜI
I/IHCTI/ITYTA
HPOMLILIIJIEHHOCTI/I
(BEHPPI/IH)
COlIEPHíAHI/IE ruzxpounmou H-p. 1'. TapbHH: IIHeBMaTnqecxuü zxannenna P. Pőccaep: JIOIIOJIHGHHH R TBOPEPI anycnzmn cnocoó nepecqera Hpnónnmenuuü ZI-p. B. Mlmaluoecicu: cncrenxu B m3 ozmofi BBHFBPOROÜ npoennnonuoü CaMOCTOHTBJIBI-IHX óaanca IX Konouceapu: Hsmepenne .
cTanLHoü
MOIIIBIO
H.
I/I.
pynemn
Kor-tcmar-lmuneacy
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
reozxesnqecunx
npyrym
Touel:
.
.
.
Mexannzmu
.
K
.
.
ceTeü
pynunqnux
.
.
.
llapaőonm:
A.
-
.
.
.
33
.
c
no-
67
.
oróoü-
anempnqecnnxt
77
HuMMonoToKaM..................
(I). Rox:
Pacqer
1I-p. III.
IlIuMoH
npormocTH lhonane
112103013
npmsoxnux
Onncnenne
Bel-uce:
-
cepm
95
nozmeununos
pyzxuntlnux npn
menesauncno-
npozxynme
109
pO,Z[0M...................
l/Iccnegzosanna
JI-p. O. (Paprcatu: lI-p.
npotbnnem
qepBHRa
l/I.
.
Teopnn .
.
.
.
.
aanalm .
.
.
.
.
Kopöoula,
.
.
.
.
.
.
.
.
Üomerpnegpu/te/uol-l:
.
121
.
BOFHyTHM
zsauemenwxü 167
.
Ml/IIHROJIIJIOROÜ rpyn-
npencenaTena
MaIIIIZIHOCTPOI/YTGJILHOÜ npoMumneHHocTM, RoTopoü no TeMe Bacezxanna "Mexannanua" Hayrmoro
hoMnTeTa uacTb
Mexaxmamon
.
B .
.
MBXaHHIBhIOB Teopnn IL-p. 3. TepnaaHr CGFOJIHHIIII/IB npoónemu 06 Mnazxmuü: OJLHOM MGTOJIG remienvnuecxcozxi JI-p. I/I. LlIaűu TIJIOCEPIX
.
.
.
HepBaqHHx
npocTpaucTBeHHux
.
.
oóeccepn-
MaKCHMaJIbHO
YIBFOTOBJIGHHH .
.
.
npoqleccopa,
Bropyxv
oTRpun
.
pemenvxa
peqh Bcwynnrenhnan m; Hayqnoro OH
.
.
cnocoó
u
ÜGHOBHHG mx
CIIOCOBH
.
FeoMeTpnH
JI-p. CD. II. Jlumeurz: u
mnana
noMeHHoro
BEHOIIIGFO
(Í). JI. Jlumeun:
cocmaa
coananuxo
no
.
.
.
.
Iíonnposaume
.
npotbnneü
.
c
.
.
.
Mamml
npoeRTnpoBaHnH .
.
xmMeHHmmnMnaH
.
.
pagmycaxm
repu-
BH3HH.............
JI.
Bysalut
B.
Ceice:
POJIB
LIBXal-IPIBZWOB
HBCROJIBRO
B
Juexannaaxmn
BoauomHocweü
nponusoxcma
.
.
.
KpnsonmnHo-nnaHeTapHoü
npmuenenna
c OJIHPIM óanancnpoxzxca HPHBOIIIHTIHOFO npnsozla Hepaonnaccnas unnmupoM K Bnőpauuonnmgxx Mexanzxanxaxt OTóanancnponaHnhxü RPHBOIIJPIHHHÍZÍnpnsog r; KpnBouuanHoü uoMeHTa E. Cetce: PIIIHPOZLHHaAIIIHBCKIIÍ/Í IIGPORJIKNIRTOJII; nnaHeTapHOÍZI nepenaueű Mexaunama É. Kapöoul: Hnnemqecxoe nccnegosaune nonau óeccTyneHHaToro
B.
Cerce
B.
CeKe:
t
.
Barpyaorxnwü
Bapea: JI-p. 171. Fa/la/wóout
-'
Jleeau
nepenaqn
-
Mexamzrsm
PacqeT
soxosnücwneunmx
lI-p. I/I.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
mm .
.
Roaqnjonnxaenu"
noncwpynnuu
BanaHcnpoBouHoü
Heoóxonnmoro
Monuema,
llpoönu:
oqoóoü
.
aBToMaTnqecnoü
1;
ruaumu
H.
.
cTaHna
nonepeqno-crporanbuorn) 1'.
304
.
nepe-
.
HOHGBHOFO .
.
110156313.
.
.
.
.
.
.
Mamuue
Hanecnmx
cenLc-
.
lleÍ/ÍCTBPIH nnaHeTapHoü .
.
MITTEILUNGEN
DIE
SCHWER-
(UNGARN)
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
DER
INHALTSVERZEICHNIS
Dr_
Tarján:
G.
Rössler:
R. Dr.
B.
schen
I.
N.
F.
Koch:
Dr.
S.
Dr.
O.
Náherungsmethode einer ungaríschen
Eine
Punkten
Druckakustik
der
Theorie
zur
Milasovszky:
Kolozsvári: band
G.
Luftheber-Hydrozyklon
Der
Beitráge
aus
.
.
.
.
.
.
.
.
15
Umrechnung
zur
Grubennetze
geoditáti-h
von
Projektionsexbene
selbsmándiger
Basismessung
.
in
dem
mit
die
andere
33
Stahlmess67
CmLstantinescu-A.
Meechanísmen
Darabont:
Feswtigkeitsberechnungen maschinen......,................. Simon
und
den
an
Koepe-Scheiben
77
Schachtförder-
der
95
Gy, Benkő:
Frau
Elektrowhámmern
zu
beím
Schwefeloxgvdation
Sauerstoffblasen
desEisens.
(der Untersuchungen entschwefelungsfáhigen
Farkas: maximal
Dr_
L.
F.
Litvin:
Dr.
F.
L. und
Aus
der
kolc der Dr.
Z.
und
Geometria
getriebe
.
Litvin: ihre
.
.
Herstellung
.
.
.
.
.
.
.
.
der
Vorsitzenden
Kordoss,
.
.
Misanlásslich
Maschinenwesen, ,,Mechanísmen"
.
I.
Eine
Maschinenkonstruktionslehre für
Methode
geometrische
177
.
179
.
díe
Getrievbesyntheseu veránderlichem Profílfrásen mit Frau J. Filenwn: Das Krümmungsradius bei der Mechanismen Buzás: der Die Rolle der Produktion Mechanisierung des Szőke: Anwendungsmöglíohkeiten Kurbelplanetetngeuíebes Einige Dr.
.
.
Gruppe
fúr
der
Probleme
Schnecken-
ráumliéher Zahnradgetriebe
Theorie
Vereins über Tagung
heutígen
Die
J.
von
.
.
Prof.
von
des Wíssenschaftlichen 2, Wissenschaftlichen
Terplán: Sályi jun:
der
Zusammensetzung
hohlprofilierter
.
Hauptaufgaben Ausführungsmet-hoden
Eröffnungsrede
der Hochofenschlacken
Gestaltung)
189 205
.
215
.
IIÍUJUJWÜ .
.
.
.
Szőke:
Primáre
Szőke:
Ein
Szőke:
.
.
F
Kordoss: Kinematische anHobelstosstnasclúnen
G.
Varga:
Eíne tenmaschine
Dr.
J.
Dr.
I.
Galambos: schaftlicher
.
227
Einkolben-Kurbelantriebes
Kurbelgetriebe
ausgewuchtetes
239
Rüttelwerlten
zu
Drehanomentwandler
Hydronuechanischer
getriebe
eines
Auswuchtung
.
.
247
.
Kurbel-Planeten-
zum
251
.
des
Untersuchung
stufenlosen
Vorschubgetriebes 269
Zuführungsvorrichtung
automatischen
zur
Auswuchtautoma277
Planung
des
Arbeitsmaschinm Drobni:
getriebes..................
hángender
Aushebemomentbedarfs .
.
.
Wirkungsgraduntersuchung
.
.
.
.
.
eines
.
.
l-andwirt.
.
.
.
.
.
289
Spezial-Planeten299
PUBLICATIONS
OF
THE
OF
UNIVERSITY
TECHNICAL MISKOLC?
INDUSTRIES,
THE
HEAVY
=
(HUNGARY)
INDEX
Tarján:
G.
Dr.
Rössler:
R.
B.
Dr.
N.
F.
Koch:
.
of
measurement
measuríng
tape
.
.
Simon-Mrs.
for
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
conversion .
.
independent
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oxidation
33
.
67
.
.
.
(Koepe)
.
.
.
.
O.
Dr.
F.
Dr.
F.
Farkas: mum
oxygen-blasting
during
1 09
L. Litvin: Fundamental of the solutions
Terplán:
Dr.
Z.
I_ Sályi
.
.
.
.
.
.
.
.
uf
.
.
.
spatial .
.
blast-fumace of
manufacture tasks
.
of
formation
.
.
.
.
.
drive
gear .
.
.
.
.
J.
Current A
Jun.:
Filemon:
Buzás:
The
Szőke:
Some
of
problems geovmetríc
of
O
.
_
Szőke:
Balanoed
Szőke:
Hydrodynamic
of
of
.
.
profiles
having
of
and .
.
Galambos: cultural
Dr.
I.
Lévai-J.
of
for
for
of .
Investigation
,
.
.
.
of
.
.
.
efficíency
of
the Scienheld on the on fhe sub-
179
.
189
.
radii
205 215
production
.
.
epicyclic
.
.
247
.
gears
251
.
mechanism
of 269
.
.
special
.
.
raísíng
the .
a
.
.
machine
.
of
.
feed
fot .
167
239 .
type
necessary
121
155
227
variable
balancíng
torque .
piston
infinitely
automatic
Determination
Drobni:
vibrators
converter
torque
investigation
implements
.
.
curvature
varying
.
methods
theory
of
.
.
drives
gear epicyclíc crank drive single-píston
for
shapers...................... Feeding equipmernt Varga: J.
.
.
worm
mechanisms
planev:
mevchanísation
the
maxi-
cranked
dríve
crank
Kinetic
Dr.
306
.
construction
desígning
of
ín
mechanism
Szőke:
mechanical
method
Transformaticn role
applications balancíng Primary
Kordoss:
,
.
.
uwwwwv .
.
profíle theory
cowncave
.
wíth
slags
of the Miskolc Section Írom Prof. J. Kordosys (President tifíc Industry) Sovciety oyf the Engineering owpeníng speech, 01 the 2nd Scientific occasion of the Session inauguratíon ject of ,.Mechanisms"
Dr.
_Mrs.
und
Geometry .
Except
for action
Investigations de-sulphurizing
Litvin:
L.
77
95
.
ofiron......................... Dr.
15
with
mechanisms
pulleys
.
hunga-
one
netwowr-ks
minihg .
.
winch
pit-head Sulphur
Benkő:
Gy.
.
Electríc-hamm-er
Darabont: calculations
.
for
.
.
.
.
pressure-acoustics
method another
into
system line
Base
.
cf
theory
Approximating
Strength
S.
the
to
Constantinescu-A.
I.
Dr.
hydrocyclone
Milasovszky: rian projection
Kolozsvári: steel
G.
Air-lift
Co-ntributions
.
.
.
.
.
277
agrí-
of
epicyclíó
.
.
.
gear
.
289 299
ANNALES
IJUNIVERSITÉ
DE
LOURDE
HINDUSTRIE
DE
DE
MISKOLC
(HONGRIE)
Dr.
Tarján:
G.
Rössler:
R. Dr.
B.
ruban N.
F.
Koch: Calcul machines
J
.
.
.
.
.
.
la conversion dans l'autre
pour
des
.
.
.
.
.
,
3 15
points _
_
indépendants,
miniers
Mécanismes
des
_
_
.
.
.
.
.
.
(systéme
.
du
Lbxydation
.
soufre
.
Koepe)
.
lors
.
.
du
.
.
77
des
soufflage
95
.
.
fer
du
109
avecdel'oxygene..................... Dr.
O.
Dr.
F.
Dr.
F.
Farkas: neau
I...
la désulfuration
concemant
Etudes á effet max.
de
Géométrie
Litvin:
33
un
avec
électriques
marteaux
pour
dkzntrainement
disques
.
Benkő:
.
.
pression
67
de résistance (Yextraction
Simon-Mme
.
hongrois,
réseaux
des
.
de
Facoustique
approximatíve projection
Darabont:
Constantinescu-A.
S.
de
.
.
.
de
base
la
de
d'acier
I.
Dr.
méthode
systéme
Mesure
pneumatique
théorie
á le
Une d'un
Milasovszky: géodésiques
Kolozsvári:
G.
á levage
Hydrocyclone
Contribution
MATIÉRES
DES
TABLE
.
.
fabrication
et
des
composition .
des
de
laitiers
.
.
.
.
.
.
.
á
transmissions
four-
haut .
.
vis
121
.
.
fin,
sans
áprofilconcave.....................155 Problémes
Litvin:
L,
Extrait
de base de la théorie méthodes de solutions
spatíales
grenages
du discours dbuverture du Prof. J. de Miskolc de Fassociation scienwtifique noncé de a l'occasion de Pouverture au des sujet "Mécanísmes" .
.
Dr.
Z.
Dr.
I.
Terplán:
Problémes
Sályi jun: planares Filemon:
L.
Buzás:
Rőle
B.
Szőke: á
B.
Szőke: Equilibrage á vilebrequin
B.
Szőke:
B.
Szőke: taire
J.
Kordoss: continu
a
G.
Varga:
.
.
.
J.
Mme
.
.
.
mécanismes
.
.
.
.
.
Mécanisme .
.
.
.
.
de
Transformation á piston
.
.
Díspositif
J.
Galambos: Etude coles suspendues
du
Dr.
I.
Lévai-J.
Examen
.
_.
.
.*
.
.
.
.
.
.
.
la
177
.
.
179
com-
.
.
.
variables
production
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
215 227
.
.
.
.
.
.
avec .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
247
plané-
engrenage .
239
.
machines
pour
.
.
.
á
.
251
.
réglage 269
déquilibrage .
.
.
.
.
d'un
rendement .
automatiques
nécessaire
levage .
189
205
planétaire
(Tentrainement
-
.
protenne
mécaniques
équilibré
.
.
.
section
.
.
167
.
dentrainement .
.
la
mécanismes
.
.
mécanisme
de du
.
.
machines
.
.
.
.
.
.
couple .
Drobni:
.
de
.
.
courrbures
vilebrequin
.
.
pour
Dr.
.
de
.
des
.
ide
.
.
constructions
mécanisme
.
du .
damenée
.
.
.
hydromécanique .
.
dkétaux-limeurs
.
.
.
.
couple
.
.
.
en-
par .
.
mécanvique, scientifique,
dbngrenage
.
.
.
.
des
.
du á
cinématique
Examen
spécial
.
d'entrainement
secousses
.
l'étude
de .
degré
premier monocylindrique
.
.
d'application
de
.
président
1-a mécanisation
dans
possibilités
Guelques vilebrequin
.
á rayons
profils
.
de l'industrie la 2. session
science
.
.
.
des
transmissions .
Kordoss,
géométrique
Projection des
la
de
actuels
procédé
Un
.
des .
.
.
machines
aux .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
277
agri.
.
.
289
planétaire
engrenage .
.
.
.
.
.
299
Borsod
nmegyei Készült
vezető: Felelős Miskolc Méry Nyormdaipari Vállalat, 3402-52. smrint 500 az MSZ szabvány példányban 5163 1965 27 A/ 5 ív terjedelemben -
-
-
György
