Dr. habil. Fehér Katalin CSc Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet E-mail:
[email protected]
A felvilágosult abszolutista uralkodók: Cél: „felűről jövő” reformokkal - a „köznép boldogítása” Értelmiség: Cél: Anyanyelven, gyakorlati jellegű műveltség - a „tudatlan köznépnek”
Az ismeretterjesztés csatornái: o
Szóbeli - prédikációk + felolvasás útján hírlapok, könyvrészletek
Az ismeretterjesztés területei: o o o
o
Írásbeli - röpiratok - hírlapi- és folyóirat cikkek - könyvek
o o
Társadalompolitikai kérdések Általános ismeretek Nevelési ismeretek Mezőgazdasági ismeretek Egészségügyi ismeretek
o
o
o
A korszak erdélyi prédikációs irodalma A prédikációk szerepe a hasznos ismeretek terjesztésében Kéziratos és nyomtatott prédikációk
o
Jelentőségük és hatásuk
o
A pap
o
A hallgatóság
„Sem írni, sem olvasni, sem józanon gondolkodni nem tud” o
A szerző
Törekvései a felnőttek ismereteinek bővítésére o
A prédikáció o o o o
Szentgerice
Felépítése A nőnevelés fontossága Iskolai nevelés-oktatás A tananyag
Fogadtatása
Kolozsvári Akadémiai Könyvtár (Jelzete: C 98349)
„A köznép vak tudatlanságban tartatik” o
A „néptanító”
o
A szószék, mint közéleti fórum A Farkas utcai templom
o
o
A tudomány világosság (Kolozsvár, 1828) Igazság és tévelygés (1834) Kolozsvár, Farkas utcai templom) Kézirat (OSZKK Quart. Hung, 1966. )
„Nyissuk fel szemeinket, mert azért adá Isten őket, hogy lássunk velök, s ne engedjük magunkat mástól vakíttatni”
Beke Sámuel Zilah páratlan jelességű papja és az emberiség hő barátja porait jeleli ez otromba kő Elhunyt 1836. 14 aug. élte 36 évében
Beke Sámuel sírfelirata a zilahi temetőben
„A nép között nagy tudatlanság és setétség uralkodik”
„Oskola –alapításra buzdító beszéd” (1832. május 6. Kolozsvár) o
o
o
Nyugati országok és Erdély
Társadalmi összefogás falusi népiskolák létrehozására „Építsetek oskolákat a köznép gyermekei számára”
„ A nép erkölcsi és értelmi alásüllyedésének a nevelés és tanítás hiánya az oka”
A hidelvei népiskola felszentelése alkalmával mondott beszéd 1843. november 5. o o o o o
Az iskola szerepe Az állam és az iskola A tananyag A tanító „a status szolgája” A felnőttek művelődése és az iskola Herepei Gergely sírköve
o
o
o
o
Névtelenül vagy álnéven jelennek meg
A téma közérdekű
o
Cél: figyelemfelhívás, tájékoztatás, befolyásolás
o
A cenzúra és a röpiratok
Stílus: közérthető
o
Kinek szól?
Hangnem: polemikus, provokatív, esetleg humoros
o
Nagy példányszám
o
Olcsó ár
„A nevelés nemzeti elvek szerint folyjon”
„A Magyar Nemzet sérelmei” (kézirat) (Österreichisches Staatsarchiv Allgemeines Verwaltungsarchiv. Polizeihofstelle. P. H. 197/1840 jelzetű dokumentuma) o
o
o
A szerző? (Wesselényi?) Olyan fiatal felnőttek kerülnek ki az iskolákból, akik képtelenek önállóan gondolkodni, helyes ítéletet alkotni Oktatási reformokra van szükség a nemzeti érdekek védelmében
Wesselényi Miklós 1796-1850
„Én a Népnevelés első elvének a Nép boldogítását tartom” o
Országgyűlési beszéd
o
A köznép emberré és polgárrá nevelése
o
Hogyan?
o
o
o
Ismeretterjesztés az írástudatlan nép között
Vasárnapi felolvasások fiatal és idősebb felnőtteknek A tanítók és lelkészek felelőssége
„Ha tudatlan, nem tanítja, ha elaggik, nem biztosítja, ha gonosz, nem jobbítja, sőt rémítő, undok börtöneiben még gonoszabbá, makacsabbá, megátalkodottabbá teszi”
Jósika Miklós
„Mindenik elveszett vagy elnyomorodott gyermekben egy polgárt veszt a társaság” o
Erdélyi kapcsolatok
Röpirata: A közintézetekről. Pest, 1842. (OSZKK Quart. Hung 1173) o
„Szülő intézetek”
o
„Gyermekápoló intézetek”
o
„Köztanházak”
o
„Tanítókészítő intézetek”
o
„Közmunkaházak”
o
„Közgyámházak”
o
„Közápolóházak”
o
„Köz művelési intézetek”
„Főbb okai a Köz-Nép tévelygéseinek, a tudatlanság”
Európa o
Erdély
Európa - új igények a sajtóval szemben o
o
Közérthető, a szegényebb rétegek számára is elérhető árú sajtóorgánumok
o
Hasznos, sokakat érdeklő ismeretek
o
Világos, és egyszerűségre törekvő stílus
o
1832 – Anglia - Penny Magazine
o
A „filléres újságok”Európában
o
Több százezres példányszám
o
Szombaton vagy vasárnap, nyolc oldalon jelentek meg
o
Politikai lapok Ismeretterjesztés, népfelvilágosítás néplap
„ A népeket ma már egyiptomi sötétségben tartani nem lehet”
Erdély első politikai lapja Az alapítás A szerkesztők: Pethe Ferenc (1827-1831) Méhes Sámuel (1831-1848) A lap fénykora: 1840-1843 Kemény Zsigmond cikkei Irányvonal, tartalom - az erdélyi reformellenzék céljait szolgálja Előfizetők A lap hanyatlása és megszűnése: 1847-1849
„Mindig és mindenütt a nagy tömeg fejlettsége, értelmessége s erkölcsi aránya tette a lenyomósb súlyt polgári erő s emberi boldogság mérlegében.”
„Minden, aminek tudása az embert érdekelheti, tiszta, egyszerű és tanulatlantól is megérthető írás módjával fog előadatni”
Az Erdélyi Híradó melléklapja
o
Bölöni Farkas Sándor és szerepe az erdélyi közművelődésben
o
Brassai Sámuel, a szerkesztő
o
Megjelenés, példányszám
o
Előfizetők
o
A lap célja
o
Tartalma
o
Cikkek a közművelődésről
„A magyar fiú és leánygyermekek számára …szívet nemesítő, értelmet fejlesztő, ébresztő, gyönyörködtetve oktató lapot közreadni” o
o
A Múlt és Jelen melléklapja Az első eredeti magyar gyermeklap
o
A szerkesztő: Szilágyi Ferenc
o
A lap célja
o
Tartalma - természettudományi - történelmi - erkölcs nemesítő írások - színművek - rejtvények
Szilágyi Ferenc
Korabeli bejegyzés a könyvben: „Ezt Józsi használhatja, de tartsa az asztalon, mert nekem is gyakran kell.”
„Csak az ragadja meg a gyermek kedélyét, … ami úgy tartalomra, mint alakra nézve érzéskörét túl nem szárnyalja”
o
o
o
Döbrentei Gábor: A kis Gyula könyve. Pest, 1828. Gáspár János: Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára. Kolozsvár, 1848.
Kőváry László: Györke Erdélyt utazza. Kolozsvár 1847. ; Györke históriája Erdélyről. Kolozsvár, 1848.
