Dr. Fi István
Úttervezés MSc. Zajvédelmi létesítmények 12. előadás
A közlekedési zajról általánosságban A zaj egészségkárosító hatása mára már elfogadott tény. Egy felmérés szerint, az Európai Unió lakosságának közel 65 %-a (= 450 millió ember) él a megengedett zajterhelési határérték feletti környezetben, és közel 9,7 millió ember él elviselhetetlennek minősítetett zajterhelés mellett. A zajos környezetben élő emberek sokkal agresszívebbek, gyakoribbak közöttük a szív- és érrendszeri betegek, csökkent a koncentrációs képességük. A zaj által zavart, rossz közérzet negatívan befolyásolja a komfortérzetet, az életminőséget. A nagyon magas állandó zajterhelés mellett élő emberek maradandó halláskárosodást is szenvedhetnek.
Alapfogalmak Közlekedési zajnak tekintjük a közúton, valamint az egyéb közlekedési területeken lévő járművek által a burkolatokon keltett és a működtetésükből származó zajokat. Zajszennyezésnek tekintjük a zajforrások által a környezetbe jutó káros, általában határérték feletti zajterhelést. A zajvédelem, a zajnak a határértékek alá szorítását, illetve a zajártalom megszűnését célzó intézkedések összességét nevezzük. Részei: a zajvizsgálat, majd a zajszabályozás, a zajcsökkentés.
Alapfogalmak Zajemisszió (=zajkibocsátás), a zajforrás működése nyomán keltett hangsugárzás. A zajemissziót jellemzi a zajforrás hangteljesítményszintje, amely a hangforrás egyedi tulajdonsága, elhelyezkedésétől, környezetétől független mennyiség. Zajimisszió (=zajterhelés), a zajforrások által okozott fizikai hatás meghatározott helyen, rendszerint az ember tartózkodási helyén. A zajterhelés mindig végeredmény, amely közvetlenül nem befolyásolható, módosítani csak a kibocsátás helyén, vagy terjedés közben lehet.
Bevezetés Zajárnyékoló (vagy zajvédő) létesítménynek tekintjük azokat a természetes, vagy épített akadályokat, amelyeket a zajforrás és a zaj ellen védendő terület, illetve épület közé helyezve a közlekedésből eredő zajt árnyékolják, csökkentik. Hagyományos egyenes vonalú zajárnyékoló falnak (egyenes vonalú zajárnyékoló fal, függőleges zajárnyékoló fal), vagy függőleges vonalú zajárnyékoló falnak azt a zajárnyékoló falat nevezzük, amelyiknek a tartóoszlopai nem tartalmaznak szögtörést, így a zajárnyékoló fal panelek egymás fölé helyezve, egymásra nehezedve helyezkednek el ugyanabban a síkban.
Bevezetés Egyszeresen, vagy többszörösen törtvonalú zajárnyékoló falnak azt a zajárnyékoló falat nevezzük, amelyiknek a tartóoszlopai szögtöréseket tartalmaznak, vagyis a zajárnyékoló fal egymás fölött elhelyezkedő paneljei között, egy, illetve több helyen szögtörés van. Íves zajárnyékoló falnak azt zajárnyékoló falat nevezzük, amelyik szabályos ív alakot formál, vagyis a tartóoszlopai és a zajárnyékoló fal panelek is hajlítottak. Egyenes vonalvezetésű zajárnyékoló falnak a helyszínrajz szerint egyenes vonalvezetésű falat tekintjük. Az íves vonalvezetésű zajárnyékoló fal a helyszínrajz szerint íves vonalvezetésű.
Zaj elleni védekezés zajárnyékoló fallal A zajterjedés útjában lévő akadályok zajárnyékoló hatással rendelkeznek. A zajárnyékoló fal árnyékoló hatásán az adott észlelési pontban a zajárnyékoló fal nélkül, illetve fal megléte mellett mért egyenértékű hangnyomásszintek különbsége értendő. A zajárnyékoló létesítmény zajcsökkentő hatása a zajárnyékolási jelenségen alapul. A megfelelően méretezett zajárnyékoló fal esetén a védendő létesítmény a fal akusztikai árnyékában van, azaz csak hullámelhajlás útján, a fal éleit, széleit megkerülve jut el a védendő létesítményhez a zaj. A zajárnyékoló létesítménnyel elérhető zajcsökkentés nagysága (4) 6-13 dB.
Zaj elleni védekezés zajárnyékoló fallal A zajárnyékoló falak két nagy csoportba sorolhatók. Léteznek az úgynevezett hangelnyelő falak, illetve a hangvisszaverő falak. Hangelnyelő falakat akkor érdemes telepíteni, amikor az út mindkét oldalán védendő objektum áll. Ha csak az útpálya egyik oldalán van védendő objektum, akkor célszerű lehet egyoldalú hangvisszaverő falat építeni. Ekkor azonban számolni kell azzal, hogy ha az út környezetében megváltozik a beépítettség, akkor a korábban megépített hangvisszaverő fal esetében további zajárnyékoló létesítmények telepítése válhat szükségessé.
Zaj elleni védekezés zajárnyékoló fallal A létesítmény pozitív hatásai: a nem kívánatos zajhatást mérséklik, javul a környező lakosság komfortérzete, az épületeken belüli zaj csökken, javul a beszédérthetőség. Negatív hatások: A vizuális zavartatás, amely megszűntethető, ha a fal árnyéktér felé néző felét esztétikusan és tájba illeszkedően alakítjuk ki. A vizuális zavartatás mellett a fal egyfajta bezártság érzetet is kelthet. A levegőáramlás útjában álló akadály a légmozgást gátolhatja. Szélsőséges esetben a napfény útjában is állhat. Ha a zárt „kanyon” jellegű útszakasz nem tud kiszellőzni, akkor más megoldási lehetőséget kell választani. A zajárnyékoló falnak olyan hosszúnak kell lennie, mint a védendő objektum és a létesülő zajárnyékoló fal síkja közötti távolság háromszorosa. Gondolni kell a graffiti elleni védelemre is (ez ma már megoldható).
A csökkentés és a beavatkozási módok összefüggése Az alkalmazható, illetve alkalmazandó zajvédelmi intézkedések, ha a zajszintcsökkentés (∆LA) előírt mértéke ∆LA < 4 dB - hangelnyelő útburkolat, - forgalomszervezési intézkedések - jelzőlámpa éjszakai kikapcsolása, - (éjszakai) sebességcsökkentés, - (éjszakai) nehézjármű forgalom korlátozása, - erdősáv telepítés 4 dB ≤ ∆LA < 10 dB - 100 m-nél szélesebb erdősáv, - alacsony, H ≤ 4 m töltés építése, - alacsony, H ≤ 4 m zajárnyékoló fal építése, - az út bevágásban való vezetése,
A csökkentés és a beavatkozás összefüggése 10 dB ≤ ∆LA < 15 dB - magas, H > 4 m töltés építése, - magas, H > 4 m zajárnyékoló fal építése, - az út mélyebb bevágásban való vezetése + zajárnyékoló fal építése, - az előző megoldások kombinációja, ∆LA > 15 dB - közút részleges vagy teljes befedése (zöld galéria), - közút alagútban való vezetése. - passzív akusztikai védelem
A védőtávolság hatása
A tgk. forgalom és a sebesség csökkentés hatása Zajszintcsökkenés ∆LA dB tehergépjárműha a nehézjármű-részarány forgalom 5% 10% 20% 30% csökkenése 3,5 5 8 10 100% 2,0 3 4,5 5 75%
50% 15,5 5,5
Zajszintcsökkenés ∆LA dB sebesség-csökkentés ha a nehézjármű-részarány szgk / tgk eredeti
csökkentett 0%
120 / 80
80 / 80
100 / 80
10%
20%
30%
5,5
3
2
1
70 / 70
3,5
2
1,5
1
100 / 80
50 / 50
6,5
4
3,5
3
70 / 70 50 / 50 50 / 50
50 / 50 40 / 40 30 / 30
2,5 1 2
2 -1
2 ---
2 ---
Burkolatok zajhatása Akusztikai érdesség kategória A B C D E
Kopórétegek Modifikált vékonyaszfaltok: AC-8; AC-11; SMA-8; 4 évesnél régebbi vékonyaszfaltok 4 évesnél régebbi egy-kétrétegű kopórétegek Beton; repedezett aszfalt Kockakő;díszburkolat;etc
Zaj változás ∆LA (dB) 0 + 1,5 – 2,0 + 3,0 – 3,5 + 4,0 – 4,5 + 5,0 – 5,5
Példák: Svájc A2, Németország
Példák: Ausztria A2, A7
Példák: Olaszország
Példák: Franciaország A14, Magyarország (fabeton)
Teljesen fedett szakaszok Svájcban
Az íves fal az M5. bevezetésen és a ívesség filozófiája
Hajlított falak Ausztria: A23, A22
Üde vegetatív falak
A monotonitás mérséklése francia és ausztrál autópályákon
Részleges és teljes befedés Ausztriában
Elem-kombinációk Franciaországban és Hong-Kongban
Elem-kombinációk Franciaországban
Falak a XXI. században: a NOx kivonása
Az eljárás során a fény ultraibolya sugárzásának hatására a zajárnyékoló fal titán-dioxid bevonata elektronokat szabadít fel, amelyek a levegő oxigén molekuláit aktiválják. Az így aktivált oxigén a NOx-el reakcióba lépve stabil N vegyületet hoz létre, amely semlegesítődve a fal-bevonatra rakódik. Ez a fal felületéről vízzel lemosható. A rendszer működtetéséhez viszonylag alacsony ultraibolya sugárzás is elegendő, a titán-dioxid bevonat pedig nem toxikus anyag.
NOx elnyelő „Noxer” zajárnyékoló fal Franciaországban
Falak a XXI. században: energiatermelés Az első képen látható fotovillamos elemekkel felszerelt zajárnyékoló falat 2002-ben építették Svájcban. A második kép német, az A6-on épült 1999.-ben. A fotovillamos elemek lehetnek önállóan működők (ITS), illetve a helyi áramszolgáltató rendszerbe kapcsoltak.
Francia hangelnyelő fal, hatásossága: -3;-5 dB(A)
Beton hangelnyelő falak
Több funkció egyesítésének elvi sémái
New Jersey elemekkel kombinált falak
Az EU irányelvei A fentiek nyomán készített 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerint a jelentősebb zajkibocsátók értékelését az alábbi stratégiai küszöbértékek szerint kell végezni: = 46 dB, é = 40 dB, a) üzemi létesítmény esetén b) közlekedési zajforrás esetén = 63 dB, é = 55 dB. A 280/2004 (X.20.) irányelv szerint készítendő zajvédelmi intézkedések kidolgozásához stratégiai készítendő. Stratégiai zajtérképpel kell bemutatni a jelenlegi állapotot, az egyes zajforrások által külön-külön okozott zajterhelés egyenértékű A-hangnyomásszintet egész napra (Lden) és éjszakára. A stratégiai zajtérképeket 4 méteres értékelési magasságra kell elkészíteni.
A stratégiai zajtérkép A stratégiai zajtérképet mindig az egész napi Lden, és éjjeli Léjjel zajjellemzőre kell készíteni. ! 1 = 10 12 ∗ 10 + 4 ∗ 10 +8 24 é## $ % ∗ 10
ahol: &' - egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra − 06.00-18.00 óra) () - egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra − 18.00-22.00 óra) é** + - egyenértékű A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra − 22.00-06.00 óra)
A stratégiai zajtérkép A stratégiai zajtérképet egységes ország vetületi rendszerben (EOV) digitális formátumú térképre kell készíteni. A stratégiai zajtérkép számítással, rendszerint számítógépes programmal készül. A stratégiai zajtérképek 10 x 10 m-es raszter pontjaiból indulnak ki. A raszterpontokat rasztervonalakkal kell összekötni, a 45 dB feletti tartományban. A pontok összekötésénél harmadfokú polinomot kell használnak. A stratégiai zajtérkép az Lden zajjellemző éves átlagra történő számításával készül, ezért itt az ÁNF értéket nappalra, estére és éjjelre kell megadni. A számításokhoz az útra előírt maximális megengedhető haladási sebességeket kell figyelembe venni. A stratégiai zajtérképen külön-külön kell feltüntetni a közúttól, vasúttól, illetve ipari forrásoktól származó zajterhelést.
A stratégiai zajtérkép A terjedésnél az MSZ 15036:2002 „Hangterjedés szabadban” szabvány összefüggéseire (és a Kh korrekciós tényezőt alkalmazó) kifejlesztett szoftvert javasolt használni ,- = .
ℎ1 + ℎ2 1 − 10 3
45
ahol: Kh a hosszú idejű szint meghatározására szolgáló korrekció . a zajforrás föld feletti magassága hQ : hA az észlelési pont föld feletti magassága s az észlelési pont és a zajforrás távolságának vetülete a föld síkján napközben este éjjel
helyi idő 06:00 – 18:00 18:00 – 22:00 22:00 – 06:00
C0 3,0 dB 1,5 dB 0,0 dB
A stratégiai zajtérkép
A forgalmi zaj számítása (az MSz 07 3720-1990 alapján) A számítás elve • A számítás a közúti forgalomból származó, a terhelési pontban várható, mértékadó egyenértékű Ahangnyomásszintet adja eredményül. • A számítás során valamennyi olyan közutat figyelembe kell venni, amely befolyásolhatja az eredményt. A közutakat olyan homogén szakaszokra kell bontani, amelyeken belül a forgalom, a beépítés és a távolság állandó.
A forgalmi zaj (hagyományos-„kézi”) számítása A szakaszokon meghatározott (lásd később) egyenértékű hangnyomásszintet (LAeq) az alábbi módon összegezni kell:
6789
A ;,:6789,@ ∑ = :;<= : :;
ahol: n - az útszakaszok száma. Az egyes szakaszokon, a nappali és éjszakai forgalomra vonatkozóan külön-külön, a legnagyobb megengedett sebesség alapulvételével, az adott útszakasz középvonalától 7,5 m-es referencia távolságra számítandó a kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint.
A forgalmi zaj számítása • Ebből korrekciós tényezők hozzáadásával a középvonaltól „d” távolságra lévő és „h” magasságú észlelési ponton adódik az egyenértékű hangnyomásszint. Ha a forgalom irányonként is ismert, akkor irányonként is el kell végezni a számítást. • Kettőnél több sáv esetén a forgalom a szélső sávokba helyezendő. Irányonkénti megosztás hiányában a forgalom a két szélső sávban egyformán osztandó meg.
A forgalmi zaj számítása A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint számítása •A kiindulási A-hangnyomásszintnek a referencia távolságban várható értéke, szabadon áramló forgalom és akadálytalan hangterjedés esetén: 6789 B, C = :;<= ∑D: :;;,:6789,@ B,C ahol: LAeq,i(7,5) értékei három járműkategóriára vonatkozóan: • LAeq,1(7,5) = 15,0 + 10 lg Q1 + 16,7 lg v1 • LAeq,2(7,5) = 17,3 + 10 lg Q2 + 19,0 lg v2 • LAeq,3(7,5) = 23,2 + 10 lg Q3 + 16,7 lg v3
A forgalmi zaj számítása Az előző képletben: v1–v3 - az egyes járműkategóriák legnagyobb megengedett menetsebességei [km/h] (a legkisebb alkalmazható értékek v1 = 60, v2 = 50, v3 = 50 km/h) Q1–Q3 az egyes járműkategóriák mértékadó nappali és éjszakai forgalmai.
A forgalmi zaj számítása A forgalmak megállapítása, ha rendelkezésre áll napszaktényező: NAFnappali,i = ÁNFi ∑(1/an,i) EAFéjjel,i = ÁNF - NAFnappal,i ahol: ÁNFi - az átlagos napi forgalom az „i” járműkategóriában, NAFnappali,i - a 6 – 22 óráig tartó átlagos forgalom az „i” járműkategóriában, EAFéjjel,i - a 22 – 6 óráig tartó átlagos forgalom az “i” járműkategóriában, an,i - a nappali órákra járműkategóriánként meghatározott napszaktényező.
A forgalmi zaj számítása • Napszaktényezők hiányában használandó összefüggések: NAFnappali,i = 0,92 ÁNFi EAFéjjel,i = 0,08 ÁNFi • Innen Q értékei: Qnappal,i = NAFnappal,i/16 Qéjjel,i = EAFéjjel,i/8 • A járműkategóriák: 1. kategória: személygépkocsi, segédmotorkerékpár, mikrobusz; 2. kategória: tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, villamos, munkagép; 3. kategória: nehéz tehergépkocsi, csuklós autóbusz, betonlemezes felépítményen közlekedő villamos.
A forgalmi zaj számítása Az észlelési ponton várható egyenértékű hangnyomásszint számítása A védendő létesítmény előtti megítélési pontokban (épület homlokzata előtt 2 m-rel, beépítetlen területen az építési vonal előtt szintén 2 m-rel, az egyes födémek fölött 1,5 mrel, épületek közötti tereken a terep fölött 1,5 m-rel, szabad területen terepszinten) a közúti közlekedés várható LAeq(d,h) egyenértékű hangnyomásszintje: I
6789 E, F = 6789 B, C + G H @ @JE
ahol Ki - a korrekciós tényezőket jelenti.
A korrekciós tényezők számítása A távolságtól függő korrekció Kd(dB) általában Kd = 12,5 lg(7,5/d) ahol: d - az út középvonala és az észlelési pont közötti távolság • A „d” távolság értékét a zajforrás és az észlelési pont magasságának figyelembevételével kell megállapítani. A zajforrás 0,5 m magasra választandó.
A korrekciós tényezők számítása Az emelkedéstől függő korrekció Ke [dB] Ke = 0,6 (e - 0,5) ahol: e - az emelkedés mértéke %-ban (a korrekciós tényező 5 % fölött alkalmazandó) Az útburkolattól függő korrekció Kb [dB] (táblázat) „Csendes” (pórusus aszfalt) Aszfaltbeton, öntöttaszfalt, beton
-1,5; -2,5 a technológiától és a sebességtől függően 0
Érdesített aszfalt
+1
Kiskockakő
+2
A korrekciós tényezők számítása Az útkereszteződéstől függő korrekció Kk /dB/ (táblázat) • A Kk keresztezési korrekció akkor alkalmazandó, ha a keresztezés az út tengelye mentén mért 150 m-es távolságon belül van. 150 m felett korrekció nem szükséges. Nehézgépjármű Távolság a keresztezéstől (m) arány (%) 0-60 61-90 91-120 121-150 0-10
1,5
1,0
1,0
0,5
11-25
2,5
2,0
1,5
1,0
25 felett
3,0
2,5
2,0
1,5
A korrekciós tényezők számítása A hangvisszaverődéstől függő korrekció Kh [dB] (táblázat) Kh értékét az észlelési pont relatív magassága (h/sz), az észlelési pont h magassága [m], az út épülethomlokzattól épülethomlokzatig mért sz szélessége [m] és a szemközti beépítés függvényében kell az kiválasztani. Ha az észlelési pont magassága nagyobb, mint a szemközti épületmagasság, akkor a megfelelő értékek 1 dB-lel csökkentendők (minimális érték 0,5 dB). Az észlelési Az észlelővel szembeni pont relatív magassága
beépítés jellege Szabad tér Laza Zártsorú
0,3 alatt 0,3-0,65 0,66-1,30
0,5 0,5 0,5
0,5 1,5 1,5
1,0 2,0 2,5
1,3 felett
0,5
2,0
3,0
A korrekciós tényezők számítása A hangárnyékolástól függő korrekció Ká [dB] • A Ká érték számításához először számítandó a zajárnyékolási tényező za, amelynek számítása az alábbi ábra alapján: B
A D
za = A + B – D Ká = 10lg(0,6za+6)/(150za+20) ha za≥0,01 m Ká = -(3+250za) ha 0,01≥za>0 Ká = 0 ha 0>za • Többféle árnyékoló objektum esetén a legnagyobb Ká veendő figyelembe.
A korrekciós tényezők számítása A vizsgált útszakasz rálátási szögétől függő korrekció Ksz [dB]
• Ha a belátható útszakasz rövidebb, mint 600 m és részben objektumok által takart, akkor az ábra szerinti rálátási szög számítandó:
ÉSZLELŐ
Ksz = 10 lg (β/180) ahol: β - a rálátási szög fokban.
A korrekciós tényezők számítása A növénysávtól függő korrekció Kz [dB] Kz = 0,05·dz ahol: dz - a hangút növénysávba eső hossza méterben. A növénysáv hatása akkor vehető figyelembe, ha a sáv legalább 30 m széles. A korrekció 0-tól 5 dB-ig terjedhet. A fenti módon számított zajszintek a következő táblázatban adott megengedett terhelési értékekkel hasonlítandók össze.
Megengedett zajterhelés mértéke A gyűjtő-, vagy főforgalmi út mellett fekvő terület A zajterhelés jellege Nappal Éjjel Üdülőterület, gyógyhely, szanatórium, védett természeti terület
55
45
Lakóterület, intézményterület laza beépítéssel
60
50
Lakóterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen
65
55
Iparterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen
65*
55*
*
a közegészségügyi hatóság — a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével — 5, kivételesen 10 dB(A) túllépést engedélyezhet
Az előírások részleges módosítása: ÚT 2-1.302:2003 „Közúti közlekedési zaj számítása”
Ka árnyékolástól függő korrekció új számítása: (Ka)s,j = - 10 log [3 + 80 zs,j∗(KL )s,j] a hangárnyékolástól függő korrekció, ahol zs,j=aas,j+bbs,j-dds,j a hangútkülönbség m-ben megadva, (KL )s,j a meteorológiai korrekció. Az ”s„ index a számítási útszakaszok számát, ”j„ index az azon belüli rész-szakaszokat jelenti. A a, b, d távolságok magyarázatát a következő ábra adja. Ha zs,j > 0, akkor HM
N,O
SN,O TN,O EN,O : = 8PQ − R;;; RIN,O
Valamint, ha zs,j < 0, akkor [,U ]s,j = 1. A z hangútkülönbség gyakorlati tartománya kb. 2-20 cm között szokott mozogni, ezért a hangútkülönbség értékét ajánlatos a Pythagorasz-tétel alkalmazásával meghatározni.
A hangútkülönbség értelmezése
Mintapélda Mintapélda a számítás végrehajtására • A hosszútávú forgalmi becslés alapján nappal, egy forgalmi sávra: Q1 = 419 j/h v1 = 60 km/h Q2 = 111 j/h v2 = 50 km/h Q3 = 32 j/h v3 = 50 km/h • Éjjel, egy forgalmi sávra: Q1 = 52 j/h Q2 = 14 j/h Q3 = 4 j/h
v1 = 60 km/h v2 = 50 km/h v3 = 50 km/h
Mintapélda • Nappali zajkibocsátás egy forgalmi sávra: LAeq,1(7,5)= 15,0+10·lg Q1+16,7·lgv1= 70,92 dB(A) LAeq,2(7,5)= 17,3+10·lg Q2+19,0∙lgv2= 70,03 dB(A) LAeq,3(7,5)= 23,2+10·lg Q3+16,7∙lgv3= 66,62 dB(A) LAeq(7,5)= 74,32 dB(A) • Nappali zajkibocsátás két forgalmi sávra: LAeq(7,5)= 10·lg (2*100,1*74,32) = 77,33 dB(A)
Mintapélda • Éjszakai zajkibocsátás egy forgalmi sávra: LAeq,1 (7,5) = 61,86 dB(A) LAeq,2 (7,5) = 61,04 dB(A) LAeq,3 (7,5) = 57,59 dB(A) LAeq (7,5) = 65,29 dB(A) • Éjszakai zajkibocsátás két forgalmi sávra: LAeq (7,5) = 10 lg (2*100,1*65,29) = 68,30 dB(A)
Mintapélda • A kritikus pontokon védelem nélkül várható egyenértékű hangnyomásszint: LAeq(d,h) = LAeq(7,5) + Kd + Ke + Kb + Kk + Kh + Ká + Ksz + Kz • Jelen esetben a helyi adottságok miatt figyelmen kívül hagyhatóak: Ke, Kk, Kh, Kz, Kb • Számítandók: Kd = 12,5 lg(7,5/d) Ká = 10lg((0,6 za + 6)/(150 za + 20)) ha za > 0,01 Ká = - (3 + 250 za) ha 0,01 > za > 0 Ksz= 10lg(B/180)
Mintapélda • Vizsgálati pontra vonatkozó számítás: d = 26 m, Kd = - 6,75 dB(A), Ká = 0, Ksz = 0 LAeq,nappali(d,h) = 77,33 – 6,75 = 70,58 dB(A), amely a megengedett határértéknél 5,58 dB (A) értékkel rosszabb, és LAeq,éjjeli(d,h) = 68,30 – 6,75 = 61,55 dB(A), amely a megengedett határértéknél 6,55 dB (A) értékkel rosszabb. • A helyi adottságok miatt a zajcsökkentés egyedüli formája a zajvédő fal építése.
Mintapélda • 1,5 m magas zajvédő falat feltételezve a kritikus ponton a zajnyomásszint számítása a következő: • Geometriai adatok: Z A JV É D Ő FA L
É S Z L E L É SI PO N T
20,5 26 A2
B 1= B 2 1,5 A1 7,25
3,75
Mintapélda A1 = 3,88; B1 = 20,5; s1 = 24,25, így z1 = A1 + B1 – s1 = 0,13 A2 = 7,32; B2 = 20,5; s2 = 27,75, így z2 = A2 + B2 – s2 = 0,07 Kd1 = 12,5 lg(7,5/d1) = - 6,37 Kd2 = 12,5 lg(7,5/d2) = - 7,10 Ká1 = 10lg((0,6 z1 + 6)/(150 z1 + 20)) = - 8,13 Ká2 = 10lg((0,6 z2 + 6)/(150 z2 + 20)) = - 7,03 LAeq,nappal1 = 74,32 – 6,37 – 8,13 = 59,82 LAeq,nappal2 = 74,32 – 7,10 – 7,03 = 60,19 LAeq,éjjel1 = 65,29 – 6,37 – 8,13 = 50,79 LAeq,éjjel2 = 65,29 – 7,10 – 7,03 = 51,16
Mintapélda • Két sávra összesen: LAeq,nappal = 10lg(100,1·59,82 + 100,1·60,19) = 63 dB (A) LAeq,éjjel = 10lg(100,1·50,79 + 100,1·51,16) = 54 dB (A)
Most vége az előadásnak
