DR. DÉVAI GYÖRGY DR. GRIGORSZKY ISTVÁN. Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság évi 1. ülése Jósvafő,

BESZÁMOLÓ A HAZAI VÍZTÉRTIPOLÓGIA (V-NÉR) MEGÚJÍTÁSÁRÓL

DR. DÉVAI GYÖRGY DR. GRIGORSZKY ISTVÁN DE TEK TTK Biológiai és Ökológiai Intézet, Hidrobiológiai Tanszék

Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság 2007. évi 1. ülése Jósvafő, 2007.02.01-02.

Az első átfogó javaslat a hazai víztértipológiára (1976)

A

B

A víztértipológia az ökológiai vízminősítés kiindulópontja (1992) A

B

A Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa (MVÉA) program megvalósítása is a víztértipológiára lett alapozva (1993) A

B

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhelytipológiája külön víztértipológiát (V-NÉR) is tartalmazott (1997) A

B

Az ökológiai vízminőség-vizsgálatok eredményeinek első átfogó bemutatása a víztértipológiai alapozás szükségességét hangsúlyozza (1999) A

B

A vizes élőhelyek természeti és társadalmi kapcsolatrendszerén belül az ökológiai vízigény fogalma is csak víztértipológiához kötve értelmezhető (2001) A

B

Az élőhely-tipológiai paradigmaváltást megalapozó kézikönyv (1993) A

B

Vízi (akvatikus) élőhelyek

Vízi (akvatikus) élőhelyeknek tekintjük azokat a természeti egységeket vagy azok meghatározott részeit, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a két métert meghaladja, s bennük makrovegetáció nem található.

Vizes (szemiakvatikus) élőhelyek Vizes (szemiakvatikus) élőhelyeknek („wetland”-eknek) tekintjük azokat a természeti egységeket, amelyeknek felületarányos átlagos vízmélysége – középvízállás esetén – a két métert nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azokat a részeit, amelyeknek legalább egyharmadát makrovegetáció (hínár- és/vagy mocsári- és/vagy szegélynövényzet) borítja vagy kíséri, továbbá azokat a természeti egységeket, ahol olyan hidromorf talajok találhatók, amelyeknek felső rétege tartósan vagy legalább hosszabb időtartamig vízzel átitatott, s ezért jellegzetes, többnyire nagy vízigényű vagy jó víztűrésű növényállományokkal (nádasokkal, magassásosokkal, láp- és mocsárrétekkel, mocsári gyomtársulásokkal, iszap- és zátonynövényzettel, nedves és vakszikesekkel, láp- és mocsárerdőkkel, bokorfüzesekkel, puha- és keményfa-ligeterdőkkel, égerligetekkel), ill. azok jól felismerhető maradványaival jellemezhetők.

Szárazföldi (terresztris) élőhelyek Szárazföldi (terresztris) élőhelyeknek tekintjük azokat a természeti egységeket, amelyeknél a felszínen szabad víztükör, a talaj felső rétegében pedig vízzel való átitatás tartósan egyáltalán nem fordul elő, vagy csak legfeljebb időszakosan és rövid ideig (pl. nagyobb esőzések alkalmával) észlelhető, s ezért közepes vagy kis vízigényű és a szárazságot jól elviselő növényállományokkal (pl. félszáraz és száraz gyepekkel, üde és száraz lomboserdőkkel, fenyőerdőkkel), ill. azok jól felismerhető maradványaival jellemezhetők.

Biotóp, ill. ökotóp és habitat A biotóp (élőhely) hasonló megjelenésű természetföldrajzi egységeknek egy olyan típusa, ill. annak egy olyan meghatározott, s többnyire küllemileg is jól elkülönülő altípusa, ahol adott élőlények populációkat, ill. populációkollektívumokat alkotva tartósan és rendszeresen előfordulnak, mivel néhány kivételtől (mint pl. vándorló halak, költöző madarak) eltekintve valamennyi fejlődési alakjuk megtalálja az élete fenntartásához, ill. a kifejlett alakok a szaporodásukhoz szükséges körülményeket (pl. erdő, rét, tó, település, ill. ezek különböző altípusai, mint pl. ligeterdő, mocsárrét, sekélytó, lakóház). Az ökotóp egy olyan konkrét vizsgálatokon alapuló analitikus egység, amelyet ökológiai célkitűzésű és szemléletű vizsgálatok (pl. terepfelmérések, mintázatelemzések, mintavételek, helyszíni és laboratóriumi mérések) adatainak értékelése és allokálása (azaz a természetbe történő visszavetítése) alapján azonosítunk. A habitat az ökotópnak olyan konkrét megjelenési formája, ami az élőlények előfordulási sajátosságainak előzetes terepi megfigyelésén és gyűjtési eredményein alapszik, s ami elsősorban a tényleges előfordulási hely (lelőhely) küllemi (habituális, fiziognómiai) sajátosságait tükrözi.

Víztér és víztest A víztér a földi vízkészletnek a földkéreg (litoszféra) felületi mélyedéseiben, ill. annak üreg-, hézag- és pórusrendszereiben található, s ott többnyire valamilyen jól körülhatárolható módon elhelyezkedő, s így önállónak tekinthető egysége, azaz a földkéregnek a vízzel folyamatosan kitöltött része. A víztest egy-egy víztér valamilyen szempontból – bár elsősorban küllemileg (habituálisan) – jól elkülönülő vagy elkülöníthető egységeinek megjelölésére szolgáló fogalom (ilyennek tekinthetők pl. az állóvizek medencéi, a vízfolyások szakaszai, a víztereknek a nyíltvízzel, hínár- és mocsárinövényzettel fedett részei), amelyeket a nagyobb vízterek esetében gyakran önálló névvel is jelölnek (mint pl. a Balaton medencéit, a Velencei-tó tisztásait, a Kunkápolnási mocsár fenekeit).

Vízi és vizes élőhely egyetlen víztéren belül: Balaton, Bázsai-öböl (Forrás: Balaton. Ortofotók. – Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2003, p. 83.)

Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza

Élőhelytípusok: vízi (akvatikus) – vizes (szemiakvatikus) – szárazföldi (terresztris)

Forrás: TIVIZIG

Forrás: TIVIZIG

RAJNA, Blodelsheim, 1780

DUNA, Pozsony, 1780

Tisza, Petrovo, 2000

Fogalmi alapozás ökológiai nézőpontból POTAMÁL (Folyamok és folyók élettája)

EUPOTAMÁL

(valódi meder: fő- és mellékágak)

ÉLŐMEDREK PARAPOTAMÁL

(hasonlósági viszony: holtágak)

----------------------------------------------------------PLESIOPOTAMÁL

(szomszédossági viszony: hullámtéren, vagy – ha nincs töltés – a jelenkori ártéren fekvő holtmedrek)

HOLTMEDREK PALEOPOTAMÁL

(ősiségi viszony: mentett oldali, vagy a hajdani ártéren fekvő holtmedrek)

Tisza, fő- és mellékág a Buláti-szigetnél

Tisza, holtág Tiszakóródnál

Tisza, mellékág/holtág Kisarnál

Két fő holtmedertípus (Holt-Tisza és morotva) a Boroszló-kerti-hullámtéröblözetben BoroszlókertiHoltTisza

Nagyszegimorotva

Két különböző korú holtmeder a Gulácshoz tartozó Boroszlókertihullámtéröblözet területén, a természetes úton lefűződött

B

A

Nagy-szegimorotva (A) és a XIX. századi szabályozási munkálatok során levágott

Boroszló-kertiHolt-Tisza (B)

A Hordódi-Holt-Tisza jellegzetes zonációja (a nyíltvizes szakasz légifényképén)

A Hordódi-Holt-Tisza mocsárinövény-állományainak jellegzetes mozaikos elhelyezkedése (a délnyugati medervég légifényképén)

Két kisrákfaj (Cladocera) eloszlása a Pap-tava keresztszelvényének hat mintavételi helyén (1969.08.19-én vett minták alapján)

Alonella exigua

Bosmina longirostris

A kerekesféregfajok (Rotatoria) eloszlása a Füzes-éri-kopolya kilenc mintavételi helyén (1969.08.19-én vett minták alapján) 45 40

Fajszám

35 30 25

8–9 helyen

20

6–7 helyen

15

4–5 helyen

10

2–3 helyen

5

1 helyen

0 1

2

3

4

5

6

Mintavételi hely

7

8

9

A nagyszitakötő-fajok (Anisoptera) horizontális elhelyezkedése

A nagyszitakötő-fajok (Anisoptera) vertikális elhelyezkedése

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintaterületén (Pilot Projekt) az odonatológiai mennyiségi felmérések helyszínei Szerkesztett légifénykép (VITUKI Rt.)

EOTR 89-211 térképlap alapján

Marót-zugi-Holt-Tisza

Mocsolya

Mocsolya

A Marót-zugi-Holt-Tisza és a Mocsolya szitakötőfaunájának összetétele ZY G O P TE R A

A N IS O P TE R A

M a ró t-zug i-H o lt-Tis za

M a ró t-zug i-H o lt-Tis za

L ES .S PO.

A GR.SPL .

BRA .P RA .

S YM .SA N.

PL A .P EN.

A ES.A FF. A ES. M IX. A NA .ISO.

S YM .M ER.

A NA .IM P.

ORT .C A N.

C OR.A EN.

C OE.PUE. ISC .EL E.

EPI.BIM .

C OE.P UL . L IB.DEP.

ERY.NA J. ORT .A L B.

ERY .V IR.

M ocs o ly a

M o cs o ly a BRA .P RA .

L ES .V IR.

C OE.PUE. C OE.PUL .

SY M .SA N.

ISC .EL E. A ES .A FF.

ISC .PUM . S YM .FUS.

L ES .S PO.

L ES.DRY .

A NA .IS O.

SYM .M ER. ORT .A L B.

A NA .IM P . HEM L IB.QUA . .EP H.

11

Mintavételi helyszínek a Marót-zugi-Holt-Tiszánál A

B

C

D

A szitakötő-fauna összetétele a Marót-zugi-Holt-Tisza mintavételi helyszínein PLA COE COE ERY ERY ISC. LES AGR.SPL. 1 8 1 2 2 22 11 1

Marót-zugi-Holt-Tisza

A

B

AGR.SPL. PLA.PEN.

COE.PUE.

LES.SPO.

LES.SPO. COE.PUL. ERY.NAJ.

ISC.ELE. PLA.PEN.

ERY.VIR.

ERY.VIR.

D

C LES.VIR.

AGR.SPL.

COE.PUE.

ERY.NAJ.

ISC.ELE.

LES.SPO.

COE.PUL.

PLA.PEN. COE.PUE.

ISC.ELE.

PLA.PEN.

COE.PUL. ERY.NAJ.

ERY.VIR. COE.PUE.

ERY.VIR. ISC.ELE.

10

A Felső-Tisza mentén található − különböző korú és feltöltődési állapotú − holtmedrek jellegzetes típusai

Kopolya Bagi-szegi-morotva

Mocsárrét Füzes-alji-morotva

Kistó Liget-szögi-morotva

Ligeterdő Almás-kerti-Holt-Tisza

Mocsár Báka-szegi-morotva

Művelt terület Zovány-tó-közi-morotva

(T is za be cs Ti ) sz a T (T ú iv r ad Sz ar) Ti sz am a (A Kr os ra as n z Ti yos na Ti sz ap sz a (T áti) a ( Ló Ti uzs ny sza ér ay be ) -fő rc e c Ti sa l) s z to a rna (T ím á Ti sz B r) od a Ti sz (Tis rog a z (T alö is za k) do b) Ti sz S Ti a (Á ajó s r Ti za ( okt sz K ő) is a (N kö ag re) yk ö Ti sz Z rű) a Ti a (V gy v sz a ezs a (C e n H son y) ár Ti m g sz as rád ) a (M -Kö r in ö Ti dsz s sz e a nt) (T Ti áp sz é a (T M ) a is za ros sz ig et )

Ti sz a

taxonszám

A makroszkópikus gerinctelen fauna taxonszáma a Tisza hossz-szelvényében és a fontosabb mellékfolyók torkolat előtti szakaszain

45

15

5 43

30

25

20

11 45

40 45 41

37

29 26

14 16 15

11

10

5

90

84

80

70

60

50

54

50

40

30

28

20

10 0 Felső-Tisza

19 14 10

duzzasztott Tiszaszakaszok Közép- és Alsó-Tisza

43 39

35

28

23 20 14 10 8

5

0

mintavételi helyek

Mollusca 4%

Diptera: Chironomidae 39%

2. tengely

A Tisza hossz-szelvényében és a fontosabb mellékfolyók torkolata előtt vett üledékmintákból kimutatott makroszkópikus gerinctelen állategyüttes összetétele, ill. többdimenziós skálázással történő osztályozása a fajok jelenléte/hiánya (A) és a főbb állatcsoportokba tartozó fajszámok alapján (B) Crustacea 7%

2,5

8

2 2

5

4

1,5

Ephemeroptera 28%

Felső-Tisza

1 0,5

Trichoptera 7%

Coleoptera 4%

Heteroptera 2%

0

Odonata 9%

9

-0,5

12 18

16

7 10 24 15 1319 6 3 1723 20 25 1 14 2221

-1

-2

Crustacea 2%

-3

Ephemeroptera 13%

Odonata 6%

Trichoptera 5%

Coleoptera 11%

Heteroptera 12%

-2,5

-2

-1,5

-1

-0,5

0

Crustacea 7%

Ephemeroptera 7%

Trichoptera 11% Coleoptera 7%

Heteroptera 7%

Odonata 14%

2

3

1

4

106 13 7 21

1 1915 20

17 25 24 2214 23 16

12

-0,5

Közép- és Alsó-Tisza

1,5

8

1,5

0

Mollusca 18%

1

2

0,5


0,5

1. tengely

2. tengely

Duzzasztott Tiszaszakaszok

11

-1,5

Mollusca 11%


5 -1

2

-1,5

9

18

11

-2 -3

-2,5

-2

-1,5

-1

-0,5

0

0,5

1

1,5

2

1. tengely

Két folyami szitakötőfaj [Onychogomphus forcipatus (A) és Gomphus flavipes (B)] magyarországi előfordulása A

B

A Felső-Tisza-vidék határának kijelölési lehetőségei

A Felső-Tiszának a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett beavatkozásokkal érintett szakasza

1. térkép: A Kisar és Tivadar közötti odonatológiai exuviumgyűjtések helyszínei (K-T/1-9)

1

8

2

4 5

3

9

7

6

0 Tisza, BP, K-T9 (Kisar)

Tisza, JP, K-T8 (Tivadar)

Tisza, BP, K-T7 (Kisar)




Tisza, BP, K-T3 (Tivadar)



25

20

15

10

5

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Tisza, BP, K-T9 (Kisar)




C


Ophiogomphus cecilia Tisza, BP, K-T9 (Kisar)








10







15


0


20


0 Tisza, BP, K-T3 (Tivadar)

A


5


25


5


Gomphus flavipes

Gomphus vulgatissimus

30

B

25

20

15

10

Onychogomphus forcipatus

D


A


B

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes



Ophiogomphus cecilia





C

Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus


D

Gomphus flavipes Gomphus vulgatissimus Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus


A


B

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes




Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus



C


D

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes








Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar)

A

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes







120

150

100

100

80

50

60

0

40

(Kisar)

Tisza, BP, K-T9

(Tivadar)

Tisza, JP, K-T8

(Kisar)

Tisza, BP, K-T7

(Kisar)

Tisza, BP, K-T6

(Tivadar)

Tisza, JP, K-T5

(Tivadar)

Tisza, JP, K-T4

(Tivadar)

Tisza, BP, K-T3

0

(Tivadar)

20 Tisza, BP, K-T2


140

200


250


D

160

(Tivadar)

C

300

Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar): Gom phidae (exuvium szám )

Tisza, JP, K-T1

Tisza, K-T/1-9 (Kisar-Tivadar): Gom phidae (exuvium szám )

Gomphus flavipes

B

A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) fajegyüttesének kirepülési dinamikája a Felső-Tisza Kisar és Tivadar közötti szakaszán végzett 2003. évi teljes fenológiai periódusú és rendszeres lárvabőrgyűjtések adatai alapján 90

Gomphus vulgatissimus 80

80

Onychogomphus forcipatus 70


Gomphus flavipes

Exuvium (db)

60

50

41

40

40

38

33 30 25 20

20 16

14

15

14 13

13 12

10

10

0 0 V.9

18

17

2 V.13

V.16

0 V.20

2 0 V.23

8 5

4 V.27

14

0 V.30

2

2 VI.3

VI.6

VI.10

Dátum

0 VI.13

10 7 0 VI.17

10 4 2 VI.20

2 0 VI.23

0 VI.27

3 1 VII.1

2 0 VII.4

0

Tisza: Kisar és Tivadar közötti szakasz

A

Tisza: Vásárosnaményhez tartozó szakasz

B

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes




Ophiogomphus cecilia Onychogomphus forcipatus


Tisza: Lónya és Tiszamogyorós közötti szakasz

C

Tisza: Tuzsérhoz tartozó szakasz

D

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes







Tisza: Tiszabercelhez tartozó szakasz

A

Tisza: Gávavencsellőhöz tartozó szakasz

B

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes







Tisza: Balsához tartozó szakasz

C

Tisza: Tiszafüredhez és Tiszacsegéhez tartozó szakasz

D

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes







Tisza: Fegyvernek és Nagykörű közötti szakasz

A

Tisza: Tiszavárkonyhoz tartozó szakasz

B

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes






Tisza: Csongrádhoz tartozó szakasz


C

Tisza: Algyőhöz és Szeged tápéi részéhez tartozó szakasz

D

Gomphus flavipes

Gomphus flavipes







Gomphus flavipes: exuviumok Tisza: Tiszafüred és Tiszacsege közötti bal parti szakasz gyűjtőhelyein (Gyh1-6) az exuviumok száma és átlagai 1400 1200 1000 2001

800

2002 2003

600

Átlag

400 200 0 Gyh1

Gyh2

Gyh3

Gyh4

Gyh5

Gyh6

Átlag

Gomphus vulgatissimus: exuviumok Tisza: Tiszafüred és Tiszacsege közötti bal parti szakasz gyűjtőhelyein (Gyh1-6) az exuviumok száma és átlagai 160 140 120 100

2001 2002

80

2003 Átlag

60 40 20 0 Gyh1

Gyh2

Gyh3

Gyh4

Gyh5

Gyh6

Átlag

Monitorozás Állapotfelmérés (survey) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens térbeli eloszlásának és változásának feltárására irányul (s így bármely projekt alapállapot-felmérésének tekinthető).

Állapotmegfigyelés (surveillance) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens tér-időbeli eloszlása alapján a bekövetkező változások (trendek) kimutatására irányul.

Állapotellenőrzés, monitorozás („monitoring”) A környezeti elemek olyan megfigyelési, mérési, gyűjtési programja, amely egy vagy több komponens meghatározott céllal ismétlődő, azonos módszereket alkalmazó, térben és időben előre egyezetett beosztás szerint lefolytatott folyamatos adatgyűjtésre, ill. a kapott eredmények összehasonlító elemzésére és átfogó értékelésére irányul, s ezáltal alkalmas arra, hogy a minőségi állapot adott állapotának megítélése mellett a múltbeli történésekről is információt adjon, s a jövőbeli változások előrejelzését is lehetővé tegye.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

DR. DÉVAI GYÖRGY DR. GRIGORSZKY ISTVÁN. Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság évi 1. ülése Jósvafő,

Recommend Documents