Parasit. Hung. 3. 231-236.1970
Dr. ARADI Mátyás Pál 1929-1969
Mindnyájunkát, a k i k ismertük és szerettük, villámcsapásként ért a h i r , hogy ARADI Mátyás Pál d r . 1969. április 5-én 40 éves k o rában, váratlanul, szívroham következtében e l h u n y t . Személyében a magyar parazitológia és o r v o s i r o v a r t a n e g y i k l e g l e l k e s e b b kutatója és propagátora távozott közülünk. Dr. ARADI Mátyás Pál Kalocsán született 1929. február 2-án. Édesapja fodrász k i s i p a r o s és illatszerész v o l t . Egyetemi t a nulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Termé szettudományi karán muzeológus szakon végezte. 1951-ben a b s z o l vált. 1964-ben állatrendszertanból „summa cum l a u d e " doktorált. Középiskolai indexéből és érettségi bizonyítványából egyaránt kitűnik, hogy a biológiai és a földtani tudományok már f i a t a l o n i s nagyon érdekelték. Számos közleménye b i z o n y l t j a , hogy érdek lődési köréhez nem l e t t élete folyamán sem hűtlen. 1951-ben, az egyetem elvégzése után, a győri Xantus János múze umba kerül természettudományi muzeológusnak. Győrben a K l s - A l föld állatvilágát, ezen belül i s a Kis-Alföld Orthoptera-fauná ját k u t a t j a , s a Kis-Alföldet a szöcske- és sáskafajok élettere s z e r i n t tipizálja. E megállapításai ma i s megállják a helyüket. 1955-ben a Honvéd Egészségügyi Tudományos Kutató Intézetbe k e rül, a h o l a parazitológiai laboratórium vezetője l e t t . Tehetsé gét b i z o n y i t j a , hogy a szerteágazó és nagy elmélyültséget kivánó humán parazitológiát v i s z o n y l a g rövid idő a l a t t elsajátitotta, p e d i g az a k k o r i humán parazitológiának mindhárom ágát, a
protozoológiát, a helmintológiát és az entomológiát e g y s z e r r e k e l l e t t megtanulnia és művelnie. Részt vesz a haemorrhagiás n e p h r o s o - n e p h r i t i s természetes fertőző góc kutatásában, e z z e l m i n t e g y az első magyar zoológusok e g y i k e , a k i a természetes f e r tőző góc kutatásaiból k i v e s z i részét. Ezen felül maradandó ér tékűt a l k o t a z z a l , hogy a k a t o n a i táborok légyvektor-szerepét kutatja. Közleményében az e m b e r i bélcsatornában élő közönséges baktériumfajok egész sorát m u t a t j a k i a táborokban f o g o t t l e gyekből. Az e g y i k l a k t a n y a vízvezetékében r i t k a Chironomusszennyezettséget ismer fel,és a z t f e l i s számoltatja. H e l m i n t o lógiai szűrővizsgálatokat végez és ezek eredményeit közreadja. 1957-ben lépett át a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomáshoz, a h o l évekig a parazitológiai osztályon d o l g o z o t t , majd később a fertőtlenítő osztály r o v a r t a n i laboratóriumának l e t t a vezetője. Szakmai munkája i t t t e l j e s e d e t t k i . A r u t i n parazitológiai vizsgálatok m e l l e t t , m e l y e k éveken át 20000 körül mozogtak, tudományos igényességgel m e g i r t munkákat közöl p r o t o zoológiai és entomológiai tárgykörből. Több ember h e l y e t t d o l g o z i k . Közben a r r a i s j u t i d e j e , hogy az egészségügyi középká derek ( l a b o r , a s s z i s z t e n s e k , közeg, ellenőrök) és az alsó káde r e k (egészségőrök, fertőtlenítők) oktatásában i s oroszlánrészt vállaljon. Éveken keresztül h e t i 30-40 órát o k t a t s közben k u t a t , i r j a közleményeit s ellátja a r u t i n munkákat. Tudományos munkássága sokrétű, sokoldalú képzettségről t e s z t a núbizonyságot. alapos
Munkáit a m e g f o n t o l t precizitás és a sokoldalú,
tudás j e l l e m z i .
Elsőként közöl Budapestről a d a t o k a t a szájban élő p r o t o z o o n o k ról, a Trichomonas tenax-ról és az Entamoeba gingivalis-ról. Vizsgálja Budapest bélprotozoon-fertőzöttségét és a Trichomonas h o m i n i s gyakoriságát. Ezeknek a munkáknak a munka- és időigé nyességéről csak annak v a n f o g a l m a , a k i szintén végzett i l y e n jellegű vizsgálatokat. Egy-egy munka elkészültéhez többezer személy többszöri átvizsgálására s az egysejtűek tenyésztésére van szükség, amelyek n a p i több órát e l v e s z n e k a kutató idejé-
bői. Közben s o r r a j e l e n n e k meg r o v a r t a n i tárgyú közleményei i s . Alapvető munkákat i r a Tabanidae, a Sphaeroc e r i d a e , a B o r b o r i dae családokhoz tartozó legyekről. Élete fő müve,a Bögölyökről i r o t t munka a Magyarország Állatvilága s o r o z a t b a n megjelenik. Budapest szemétkezelési hiányosságait vizsgálva k i m u t a t j a , hogy az u n . s y n a n t h r o p l e g y e k nagy tömege k e l k i a kukatartályok üledékéből, mely révén fény derül a r r a i s , hogy a belvárosban Egy veszedelmes v e k t o r miért g y a k o r i a k a Bánnia genus f a j a i . szerepű vérszivó a t k a f a j a , B d e l l o n y s s u s b a c o t i h a z a i első elő fordulását i s közreadja. Áttér az élelmiszer- és raktárkártevők kutatására i s , k i m u t a t v a , hogy ez az e d d i g e l h a n y a g o l t terület gazdátlansága mennyi a n y a g i kárt j e l e n t és m i l y e n megbetegedé s e k e t okoz. Megkezdte a főváros p i a c i l e g y e i n e k kutatását i s , amely témával a kandidátusi f o k o z a t o t s z e r e t t e v o l n a e l n y e r n i . Szorgalmát 25 közlemény fémjelzi. Ezek m i n d e g y i k e újdonság mind a h a z a i humán parazitológiában, mind az o r v o s i r o v a r t a n b a n . 1957-ben m e g s z e r z i az egészségügyi gázmesteri képzettséget. 1965-ben a kormányzat az „Árvízvédelemért" kitüntetést adomá n y o z z a számára Budapest és B a j a környékén végzett kiemelkedő árvízvédelmi munkájáért.Eredményes munkásságát a Eővárosi Köjál több elismerő oklevéllel j u t a l m a z z a . Kiváló szakmai i s m e r e t e i n e k elismeréséül 1967-ben igazságügyi szakértő l e s z . Emberi ma gatartására, közösségi szellemére jellemző, hogy önkéntes r e n dőri szolgálatot vállalt és látott e l éveken keresztül. Több könyvfejezetet és j e g y z e t e t i r t , melyek kiváló pedagógiai érzékről tanúskodnak. Az egészségügyi középkáderek számára i r t Parazitológiai a l a p i s m e r e t e k könyvfejezete kiváló didaktikai érzékről t e s z bizonyságot. A gázmesteri fertőtlenítő és kárte vőismereti j e g y z e t e jelentős összeállítás, kitűnő hézagpótló munka, melyben toxikológiai, ökológiai és parazitológiai a l a p i s m e r e t e k e t ad át a jövendő gázmestereknek. K o r a i halálát nem kisrészben a túlhajszolt munkavégzés i s okoz t a . Halálával a Eővárosi Köjált, a magyar parazitológusokat és
a rovartan művelőit i s nehezen pótolható veszteség érte. Mindig segítőkész kollegát, l e l k e s kutatót vesztettünk e l v e l e , és nemcsak szükebl családja, hanem mi, munkatársai i s őszintén gyászoljuk. M e g j e l e n t
k ö z l e m é n y e i
ARADI M.P.: A Hanság élővilága. - Győr, 1-32, 1954? ARADI M.P. - BODÁCS I . : Die Odonaten-Fauna der kleinen u n g a r i schen Tiefebene. - F o l i a Ent. Hung., V I I , 41-51, 1954. ARADI M.P. - ROSTÁS Gy.: R i t k a ivóviz-szennyeződés Ghironomusok által. - Katonaorv. Szemle, Y I l / l l , 1141-1144, 1955ARADI M.P.: A Kls-Alföld Orthoptera-faunájárói (Orthoptera, S a l t a t o r i a ) . - F o l i a Ent. Hung., V I I I , 95-110, 1955ARADI M.P.: A légykérdés egészségügyi jelentősége táborainkban és a légy vektorszerepével kapcsolatos ujabb vizsgálatok. Katonaorv. Szemle, V I I l / 5 , 406-413, 1956. ARADI M.P. - BÁTYI M. - ROSTÁS Gy.: Egyszeri bélféregpete-vizs gálatok felnőtt polgári és honvéd egyéneken, valamint óvodás korú gyermekeken. - Katonaorv'.Szemle, V I I l / l l , 941-948, 1956. ARADI M.P.: Tabanids from the Carpathian-Basin i n the c o l l e c t i o n s o f the Hungarian Natural H i s t o r y Museum. - F o l i a Ent. Hung., IX, 431-458, 1956. LOSONCZY Gy. - NIKODEMUSZ I . - ORMAT 1. - ROSTÁS Gy. - ARADI M.: További adatok a haemorrhagiás nephroso n e p h r i t i s hazai elő fordulásához. - Honvédorvos, V I I l / l - 2 , 76-84, 1957ARADI M.P.: Revision der Tabaniden-Fauna des Karpatenbeckens. F o l i a Ent. Hung., X, 227-234, 1957ARADI M.P.: Das erste Vorkommen von Bdellonyssus b a c o t i H i r s t . (Acarina, Gamasoidea) i n Ungarn. - F o l i a Ent. Hung., X, 427430, 1957« ARADI M.P. i n : SZÉKESST V.: Magyarország Állatvilága. Bögölyök, Tabanidae. - Fauna Hung., 27/9 Diptera 1 , XIV, 1-44, 1958. MAKARA Gy. - ARADI M.P.: Néhány atka előfordulása és egészség ügyi jelentőségük. - Egészségtudomány, V I l / l , 45-56, 1958. ARADI M.P.! Die Drosophilidenfauna des Karpatenbeckens. - F o l i a Ent. Hung., X I I , 409-426, 1959.
ORMAY L. - ARADI M.P. - NIKODEMUSZ I . - LOSONCZY Gy.: Haemorrhagiás n e p h r o s o - n e p h r i t i s góckutatása Magyarországon. - Nép egészségügy, I , 18-24, 1959. ORMAY L. - ARADI M.P. - NIKODEMUSZ I . - LOSONCZY Gy.: Bewertung d e r H e r d f o r s c h u n g s e r g e l n i s s e der i n Ungarn vorkommenen hämor r h a g i s c h e n N e p h r o s o - N e p h r i t i s Erkrankungen. - Z b l . Bakt. Pa r a s i t . I n f e k t , u . Hyg., I . O r i g . 178, 279-290, I 9 6 0 . ARADI M.P.: B u d a p e s t i l a k o s o k bélprotozoon-szürővizsgálatának értékelése. - Egészségtudomány, I I I , 237-244, 1959ARADI M.P. - EMBER M.: Trichomonas h o m i n i s gyakorisága Budapes t e n és Szegeden. - Egészségtudomány, V, 367-370, 1961. ARADI M.P.: Menschliche Fäkalien besuchende S p h a e r o c e r i d e n ( D i p t e r a ) i n Ungarn. - F o l i a E n t . Hung., X V I I I , 367-374, 1965ARADI M.P.: Tabanidae. C a h i e r O.R.S.T.O.M. s e r . E n t . med. I V / 7 , 43-74, 1966. ARADI M.P. i n : ORMAY L.: Az o r v o s i laboratóriumi a s s z i s z t e n s e k kézikönyve. Parazitológiai a l a p i s m e r e t e k . - M e d i c i n a , Buda p e s t , I I . k i a d . , I I , 405-475, 1967ARADI M.P.: The Frequency o f I n f e c t i o n s b y O r a l P r o t o z o a i n Bu d a p e s t . - P a r a s i t . Hung., I , 69-76, 1968. ARADI M.P.: Szemétgyűjtési hiányosságok összefüggése Budapest légyhelyzetével. - P a r a s i t . Hung., I , 85-94, 1968. ARADI M.P. i n : ORMAY L.: Az o r v o s i laboratóriumi a s s z i s z t e n s e k kézikönyve. Parazitológiai A l a p i s m e r e t e k . I I I . k i a d . - I I • M e d i c i n a , Budapest, 453-523, 1969. ARADI M.P.: A szemétgyűjtés hiányosságainak kihatása Budapest légyhelyzetére. - B u d a p e s t i Közegészségügy, 1 , 1 7 - 1 9 , 1969. DÖMÖTÖR L.-né - ARADI M.P.: Élelmiszereink állati kártevőkkel való szennyezettsége. - P a r a s i t . Hung., 2, 245-256, 1969. ARADI M.P.: Gázmesteri Kártevőismeret. - Budapest, 1-153, 1969, (litografált). ARADI M.P.: Fertőtlenités. - Budapest, 1965, (litografált).
Érkezett: 1970.IV.28.
Dr. SZABÓ J.B. Országos Közegészségügyi Intézet, DDD Oszt., Bp., I X . Gyáli u t 2.
