Társadalmi és szociálpolitikai tényezők: a horizontális és vertikális szegregáció, a gyermeknevelési és más gondozási feladatok hatása, valamint a szociális juttatások szerepe Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet
[email protected] Budapest 2012. 10. 09
Előadásvázlat A módszertan fontos Egyenlő munkárt egyenlő bért – csehországi kutatási eredmények A magyarázatok veszélye és a családpolitikai kontextus fontossága Vertikális és horizontális szegregáció és a neme közötti bérrés A gyermeknevekés kontextusa: a Visegrádi országok és az EU27 összehasonlítása Az életkor és a nemek közötti bérrés Következtetések
A módszertan fontos Adatforrások: Munkaerőpiaci tükör – aggregált adat Cégszintű regiszteradatok Mértékegység: Havi fizetések/órabérek Fizetésátlag / fizetésmedián Elemzési módszer Lineáris regresszió Mértékegységkülönbségek
Egyenlő munkáért egyenlő bér? Křížková, A., A. M. Penner, T. Petersen 2010. “The legacy of equality and the weakness of law: Within-Job Gender Wage Inequality in the Czech Republic" European Sociological Review 26: 83-95. Kutatás: Cégek szintjén rögzített adatok Lineáris regresszió módszere Foglalkozás és munkakör szerinti különbségek
Változások1998 és 2004 között Modellezés: szektor, életkor, munkaidő, iskolázottság, munkaszerződés típusa mint rögzített tényező
Néhány eredmény: 1998 és 2004 között gyakorlatilag nem változott a nemek közötti bérrés A személyes eltérések csak igen kis részét magyarázzák meg a nemek közötti fizetésbeli egyenlőtlenségnek. A szektorok szerinti szegregáció megmagyarázz a nemek közötti bérrés egy részét, míg a foglakozási és szektorális-foglalkozási szegregáció a nemek közötti jövedelemkülönbség jelentős részét megmagyarázza. A nemek között bérrés a vezető beosztásúak között a legnagyobb, a legkisebb pedig a kereskedelemben, a szolgáltatások területén, amezőgazdaságban, valamint a szakképzettséget nem igénylő foglalkozást űzők között.
A nemek közötti bérrés megmagyarázott részének veszélye munkáltató szektor pozíció iskolázottság munkaszerződés munkatapasztalat munkaidő szülői szerep gyermekgondozás Egyéb gondozás
Familialista közpolitikák és a főállású anyaság ideálja a Cseh Köztársaságban SZABADSÁGOK Szülői szabadság
A gyermek 3 éves koráig (benne 28 hét szülési szabadsággal)) Apák számára is elérhető, de mindössze 1,5%-uk él vele Bizonyos fokú munkahelyvédelem , Nincs szülői szabadság JUTTATÁSOK Anyai juttatás: a jövedelem 70%-a, de bizonyos összeghatárok fellett csökken Szülői juttatás (változó feltételek mellett)
Meghatározott összeg, nincs foglalkoztatottsághoz kötve + 3 típus (ütem) – „gyors” két évre, „klasszikus/normál“ 3 évre és „lassú” 4 évre (sztereotip cimkék!) (2011-ig) DE a „gyors“ típusú juttatás csak azon nők számára elérhető, akik az átlagosnál többet keresnek. SZOLGÁLTATÁSOK Gyermekgondozási létesítmények – a gyermek 3 éves kora előtt szinte nem elérhetőek
3 – 6 gyerekek többnyire állami óvodákban – helyi önkormányzatok fenntartásában
A nemek között bérrés forrásai Nőkés férfiak közötti különbségek: a humán tőke nagyságában
Az egyenlő munkáért kapott bérben Egyenlő értékű munkáért kapott bér („nőies“ foglalkozásúak alacsony keresete) Foglalkozások, pozciók, állások közötti választás
Foglalkozásokhoz, pozciókhoz, állásokhoz való hozzáférés Nemi szegregáció a munkaerőpicaon
Kontextus: a munkaerőpiac gender-szerkezete Bér – bérrés Nők és férfiak munkafeltételei (munkakörnyezet, biztonság, juttatások, rugalmasság, önállóság, munkaidő…) a foglalkozás presztízse nők és férfiak aránya – nemi alapú szegregáció a munkaerőpiac különböző szintjein Egyéb tényezők: a munkahely biztonsága karrirelehetőség munkakörülmények (egészségre gyakorolt hatása) esély a munka és magánélet egyensúlyára továbbtanulási/képzési lehetőségek rugalmasság – munkaszerződés típusa munkaszervezés - munkaidő
Vertikális szegregáció és nemek közötti bérrés a Cseh Köztársaságban, 2011 80 60 % of women in category
40
gender pay gap
20 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
% of women in 10,9 39,6 57,9 54,2 70,8 66,7 48,1 16,7 32 62,2 category gender pay gap 3,78 43,6 28,8 24,2 18,7 19,9 15,8 27,2 23,7 21
1 – fegyveres erők 2 – vezetők 3 – magas képzettségűek 4 – technikusok 5 – kereskedelmi dolgozók 6 – szolgáltatások 7 –mezőgazdaság 8 – szakmunkások 9 – gyári munkások 10 - alapfok
Horizontális szegregáció és nemek közötti bérrés a Cseh Köztársaságban, 2011 90 80 70 60 50
% of women in category
40
gender pay gap
30 20 10 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16
1 - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 2 – Kézművesipar 3 – Építőipar 4 – Értékesítés, viszonteladás; autó- és motorbicikli-szerelés 5 – Szállítás és raktározás 6 – Szállás és étkeztetési szolgáltatás 7 – IT - kommunikáció 8 – Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 9 - Ingatlanpiac 10 – Magas képzettséget igénylő, tudományos és műszaki tevékenységek 11 - Magas képzettséget igénylő, tudományos és műszaki tevékenységek 12 – Adminisztratív és kisegítő tevékenységek 13 – Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 14 – Oktatás 15 – Egészségügy és szociális terület 16 – Művészet, szórakoztatás, rekreáció
Norway
Nemek közötti bérrés kontextusban+ összehasonlítá s EU 27 2009-ben Foglalkoztatási rés(20-49 évesek, gyermeket nevelő férfiak és nők foglalkoztatási rátája Anyaság hatása a foglalkoztatottságra (20-49 évesek, gyrmektelenek foglalkoztatási rátája – 6 éven aluli gyermeket nevelők rátája) Nemek közötti bérrés
United Kingdom
Sweden Finland Slovakia Slovenia Romania Portugal Poland
Austria Netherlands
Malta Hungary
employment g
Luxembourg
impact of moth employment gender pay ga
Lithuania Latvia Cyprus Italy France Spain
Greece Ireland
Germany Denmark Czech Republic Bulgaria Belgium European Union (27 countries)
-10,00 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,
Nemek közötti bérrés és életkor a Cseh Köztársaságban, 2011 gender pay gap 35, 30, 25, 20,
gender pay gap
15, 10, 5, under 20 19 24
25 - 30 29 34
35 39
40 - 45 44 49
50 - 55 54 59
Poznámka: průměrná měsíční mzda mužů = 100 %. Zdroj: Struktura mezd zaměstnanců v roce 2007, [ČSÚ 2008].
60 - 65 + 64
Következtetések Nem szabad elveszni szofisztikált módszerek, illetve kontextust nélkülöző adatok közepette! A szegregáció a legfontosabb tényező az elérhető változók közül. A közpolitikának (szabadságok, járulékok, szolgáltatások) hatása van a nők és férfiak részvételése és nemek közötti bérrésre. A VisegrádIiországokban a nemek közötti bérrés, az anyaság hatása és a foglalkoztatási rés összejátszanak, a Cseh Köztársaság „vezet“. A jogrendszer tisztelete (munkáltatók) valamint a hatóságok iránti bizalom alapvető szerepet játszik.
Köszönöm a figyelmet!
e-mail:
[email protected]
