ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELY 2013

ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZOMBATHELY 2013.

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 1 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ................................... 1 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 3 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 4 1.4. Hagyományaink .......................................................................................................... 5 1.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 6 1.5.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai .......................................................................... 7 1.5.2.Az egészségfejlesztés színterei az iskolában ................................................................. 7 1.6. Környezeti nevelési kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 10 1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 11 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 14 1.8.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................... 14 1.8.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program............................. 15 1.8.3.A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .................. 16 1.9. Gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása ....................................................... 17 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ......................... 19 1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................. 20 1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................... 23 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai....................................... 25 1.14.A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 26 1.14.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................... 26 1.14.2. Képzési specialitásaink............................................................................................. 27 1.14.3. A speciális osztályokba való belépés feltételrendszere ............................................ 29 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 30 2.1. A választott kerettanterv feletti óraszámok ............................................................... 35 2.2 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 37 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 39 2.5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................................................... 42 2.6. Mindennapos testnevelés........................................................................................... 43 2.7 . Projektoktatás ....................................................................................................... 44 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 45 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 47 2.9.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai ..................................... 48 2.9.2. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés ........ 49 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 51 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 52

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 54 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 55 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei .............................................................................. 55 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .............................................................. 57 VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: .......................... 58 Helyzetelemzés, helyzetkép ................................................................................................. 59 Iskolánk működése környezeti nevelés szempontjából .................................................... 61 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere ................................................................ 61 Célrendszerünk a környezeti nevelésben ......................................................................... 62 Konkrét céljaink ............................................................................................................... 62 Résztvevők és erőforrások ............................................................................................... 68 Taneszközök ..................................................................................................................... 70 Kommunikáció ................................................................................................................. 70 Minőségellenőrzés ............................................................................................................ 71 Jeles napok jegyzéke ........................................................................................................ 71 Mi az egészség? ................................................................................................................ 75 Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? ................................ 76 - Rendvédelmi szervek – Rendőrség, Polgári védelem, Tűzoltók ....................................... 82 - Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe ......................................................... 83 Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek ............................................. 88 - Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás .............................................................. 88 - Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások 88 - Kortárshatások az egészségfejlesztésben ....................................................................... 88 - Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok ............................................... 89 Az iskola szerepe és lehetősége............................................................................................ 90 Melléklet: Környezeti nevelési program Egészségfejlesztési program

Tiszteljük az EMBERT, Szeretjük az ÉLETET, Akarjuk a TUDÁST Igényeljük a SZABADSÁGOT.

1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A Zrínyi olyan iskola, ahol a gyerek az első, ahol jól érzi magát, figyelembe veszik változó személyiségét. Hagyományosan olyan pedagógiai munkát folytatunk, melyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése az elsődleges feladat. Az iskola általános funkcióinak prioritási rendjében tehát kiemelt szerepe van a személyiségfejlesztésnek olyan módon, hogy azt egyensúlyba helyezzük a közvetíteni kívánt ismeretekkel. Valljuk, hogy a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztésére kell irányulnia az iskolai élet minden mozzanatának. Célunk, hogy értékálló, a kor igényeinek megfelelő tudást közvetítsünk, egyensúlyra törekedve a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Kiemelt feladataink: 

a tudásforrások célszerű kiválasztása, hatékony tanulási környezet kialakítása



biztosítani az alapkészségek elsajátítását, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztését, fokozottan figyelve a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra



a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálása



az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése

Valljuk, hogy a gyermeki személyiség kibontakoztatásának feltétele egy olyan közeg, amely épít a gyermek önállóságára, a tanár-gyermek partnerkapcsolatra és a csoport segítő erejére.

1

Célunk: képessé tenni a tanulókat a kulturált, közvetlen, szeretetteljes emberi kapcsolatok kiépítésére, hogy harmóniában élhessenek önmagukkal, társadalmi és természeti környezetükkel. Törekedjünk arra, hogy a társadalmi gyakorlat megjelenjen az iskolai hétköznapokban. Kiemelt feladataink:  a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése  tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése  a tanulási folyamat során a bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör megteremtése  a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználásával, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelése  az iskolai élet tanítsa meg a tanulóknak a tolerancia, a kölcsönös tisztelet fontosságát, a demokratikus elvek tiszteletét, valamint a kommunikációs kultúrát Valljuk, hogy az egészség az ember "egész"-ségét, teljes emberségét, testi, lelki, szociális jólétét jelenti. Célunk: életkori sajátosságaiknak megfelelően biztosítani tanulóinknak az egészséges életmód alapfeltételeihez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket és alkalmakat. Kiemelt feladatunk: 

a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének megőrzése, fejlesztés



biztosítsuk tanulóink számára, hogy egészséges, kulturált, esztétikus és praktikus tárgyi környezetben tanulhassanak

Valljuk,

hogy

egészséges

magyarságtudattal,

az

európai

értékrend

vállalásával

kapcsolódhatunk az emberiség kultúrájához. "A mi európai feladatunk: embernek lenni magyarul." (Makkai Sándor) Célunk: a nemzeti műveltség átadásával, megőrzésével, az egyetemes kultúra közvetítésével, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésével, segítsük a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megélését. Az iskola tanulói legyenek büszkék iskolánk hagyományaira, erősödjön meg bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. Kiemelt feladataink:

2

Törekedjünk arra, hogy tanulóink 

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert



megtalálják helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában



váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre



ismerjék meg és értsék meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat



tartsák értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését



éljék át a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzését

Valljuk, hogy egyéni és elfogadott pedagógiai értékek és etikai normák szerint élő nevelőtestület képes arra, hogy az iskolai élet minden területén mintát, példát mutasson tanítványainak, érvényesítse az erkölcsi nevelés szükségességét és igényét. Célunk,

a

tanulók

erkölcsi

érzékének

fejlesztése,

a

cselekedeteikért

és

azok

következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Kiemelt feladataink 

megértésre, szolidaritásra, empátiára nevelés



a szegények, az elesettek, az öregek megsegítésére nevelés



szilárd belső fegyelmezettségre nevelés



a szeretet örömére, vidámságra nevelés

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztése, az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíti a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását. Tudatában vagyunk annak, hogy a gyermek személyiségét számtalan tényező alakítja, befolyásolja. Elsődlegesnek a család törekvéseit és hatását tekintjük. Az iskola pedagógiailag átgondolt, tudatos személyiségfejlesztő tevékenysége ezért arra is hívatott, hogy:

3



erősítse a család pozitív irányú törekvéseit



gyengítse a környezetünkben, a társadalomban folyamatosan vagy alkalmanként megjelenő, a nemes emberi értékeket megkérdőjelező, vagy ellene ható tényezők erejét.

A személyiség harmonikus fejlődéséhez, a jó teljesítményhez minden gyermeknek szüksége van arra, hogy érezze, tanárai jóindulatúak, megértőek, együttérzők, segítőkészek. Ez csakis akkor érhető el, ha az iskolai munka középpontjában a gyerek áll, s minden, ami ott történik, az a gyerekek személyiségének, képességeinek hatékony fejlesztéséért történik. Nevelő-oktató munkánk fő célja tehát, az ismeretátadáson, készségfejlesztésen túl a gyermeki személyiség fejlesztése, ezért törekszünk arra, hogy tantestületünk minden nevelője egyénisége legpozitívabb jegyeit bontakoztassa ki, pedagógiai szemléletében pedig nagy hangsúlyt kapjon a gyermekközpontúság. Célunk, hogy iskolánkban kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár eszménye érvényesüljön.

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk minden pedagógusának feladata a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása, az együttműködés készségeinek fejlesztése. Célunk, hogy iskolánk közösségi élete, tanárainak példamutatása támogassa tanulóink életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a jóakarat, bizalom, segítőkészség, udvariasság, a különbözőség tisztelete, szolidaritás, a tisztelet és a tisztesség, a türelem, az elfogadás. Célunk olyan osztályközösség formálása, amely képes a közös értékrend elfogadására A megvalósítás színterei és a közösségépítés feladatai: 

tanórákon -

a

tanulás

támogatása

(kölcsönös

segítségnyújtással,

közösségi

ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével) -

a nevelőtestület legyen egységes pedagógiai gyakorlatában, támasszon egységes követelményeket és elvárásokat nevelő-oktató munkájában

4

-

különböző változatos munkaformákkal (pl.: differenciált csoportmunka, egyéni munka, csoportmunka, kooperatív csoportmunka, kísérlet, verseny) az együvétartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése.



tanórán kívül szervezett iskolai foglalkozásokon -

ismerjék meg a tanulók a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek

-

a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez

-

kirándulások, túrák mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését.

 Diák-önkormányzati munkában - olyan közös érdekeken alapuló közös, konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése

1.4. Hagyományaink 1886-ban alapított iskolánk hagyományait őrizzük és ápoljuk. Hagyományrendszerünk a nevelési folyamat egyik leghatékonyabb eleme a diákság mindennapi életének része, melynek révén intézményünk tényleges diákjaivá válnak, így alakul ki kötődésük az iskolához, szűkebb környezetükhöz, hazájukhoz. Színpadi műsorral emlékezünk nemzeti ünnepeinken: az október 23-i és március 15-i forradalomra és szabadságharcra. Emlékoszlopot koszorúzunk a Nemzeti Összetartozás Napján: június 4. Rádiós műsorral emlékezünk az aradi vértanúkra (október 6). a kommunista és egyéb diktatúrák áldozataira (február 25.), a holokauszt áldozataira (április 16.). Rendszeresen megszervezésre kerülő tanulmányi versenyek, bajnokságok, szakmai rendezvények a következők: 

Az országos Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójának megszervezése, lebonyolítása, melyhez biztosítjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket



Alapműveleti Matematikaverseny megyei fordulójának megszervezése



Bendegúz Anyanyelvi Verseny megyei fordulójának megszervezése



6. osztályos Informatikai Tanulmányi Verseny lebonyolítása



Városi ÖKO verseny megrendezése 5



Zrínyi – Vasi Tandem Kupa kosárlabda-torna

A tanév néhány, minden évben ismétlődő eseménye:  tanévnyitó és évzáró ünnepély  a Rogers osztályok a tanévet nyitó és záró tábora  koszorúzás Tóth Imre emléktáblájánál családtagjai jelenlétében  Arany Ősz kirakodóvásárral, vidám forgataggal, szőlőpréseléssel, muzsikával  kézműves foglalkozások az évszakokhoz kapcsolódóan  fakultatív alsós kirándulás évente kétszer  Idegen nyelvi hét, Halloween partival  Egészséghét  Karácsonyi meglepetés nagyoktól kicsiknek  Adventi bazár  Karácsonyi köszöntők szülőknek, gyerekeknek  Tanári karácsony, nyugdíjas kollégák meghívása  Sítábor 5. évfolyamos sportiskolás tanulóink számára  Farsangi délután  Zrínyi bál az SZM szervezésében  Névadónkra emlékezünk február 18-án  Tanári és szülői véradás szervezünk a szülői értekezletekhez kapcsolódóan  ÖKO hét  Városi ÖKO verseny a 3-4. osztályosok számára Anyák napi ajándék készítése /alsó tagozat/  Erdei iskola a 2013/2014-es tanévtől 4. és 6. évfolyamos b-c osztályos tanulóinknak  Zrínyis nap: osztályok és művészeti csoportjaink bemutatkozása  Tanulmányi kirándulások  Természetbúvár túrák  Állófogadás: legeredményesebb diákjaink köszöntése

1.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

6

1.5.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés magában foglalja 

a korszerű egészségnevelést



az elsődleges prevenciót



a mentálhigiénét



az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést



az önsegítés feladatait, módszereit

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Célunk, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően biztosítsuk az egészséges életmód és környezet megismeréséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, ezzel hozzásegítsük tanulóinkat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez Jövőképünk: tanítványaink környezettudatos és egészségtudatos állampolgárrá váljanak, ezért diákjainkban ki kell alakítani a következőket: 

egészségügyi tudatosság kiépítése: figyelemfelkeltés, az egészséggel kapcsolatos kérdések tudatosítása



ismeretek pontosítása: információ átadás



egyéni képességek fejlesztése: az öntudatosság, az önbecsülés és a döntési képesség javítása



a beállítódás és magatartás megváltoztatása: az egyének életstílusának megváltoztatása



társadalmi/környezeti változtatások: fizikális vagy szociális környezet megváltoztatása



a testmozgás megszerettetése: a mindennapos testnevelés iránti igény kialakítása

1.5.2.Az egészségfejlesztés színterei az iskolában Arra törekszünk, hogy a tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

7

Tanórákon: A kerettantervi tartalmak kiegészítése az egészségfejlesztésre vonatkozó helyi tananyaggal 

6. évfolyamon Egészségtan tananyag épül be a természetismeret tantárgy, míg 8. évfolyamon a biológia tantárgy követelményei közé követelményei közé



Felső tagozat osztályfőnöki óráiba beépítjük az életvezetési ismeretek és készségek egészségfejlesztő- és drogprevenciós programot



Részt veszünk a rendőrség D.A.D.A. programjában



8. évfolyamon heti fél órában elsősegély-nyújtási és reanimációs ismereteket sajátíthatnak el tanulóink



Alsó tagozaton a környezetismeret, valamint a technika, életvitel és gyakorlat tárgykörébe „ágyazva” jelenik meg az egészségtan. Ezek az ismeretek jól funkcionálnak a napközis - szabadidős tevékenység gyakorlatában is, hiszen itt lehetőség van az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására.



Felső tagozaton a természetismeret, biológia-egészségtan, technika, életvitel és gyakorlat érinti az egészségismeretek- egészségmagatartás alakítását. Kiváló gyakorlóterepe az egészséges életvitel alakításának az osztályfőnöki órák tematikája, a személyes- és szociális kompetenciák fejlesztésén keresztül, az ön- és társismeret, kommunikáció, döntéshozás, konfliktuskezelés témaköreiben.



Az egészségtudatos életvitel- és magatartás alakításához nagyban hozzájárulnak az erkölcstan, sporterkölcstan, sportágválasztó, tantárgyak és a mindennapos testnevelés.

Nem hagyományos tanórai keretben: 

A tanulók szakköri keretben foglalkoznak az egészséges életmód, a csecsemőápolás és az elsősegélynyújtás témaköreivel, ahol elméleti és gyakorlati tudásukat is kibővíthetik, elmélyíthetik. Ehhez kapcsolódóan csapatversenyeken vesznek részt minden évben.



Rendszeresen – tanévenként kétszer – véradást szervezünk, melybe a szülőkön kívül bevonjuk az iskola dolgozóit is. Plakátokkal hívjuk fel a környék lakóinak figyelmét a véradás lehetőségére.



Alsó és felső tagozaton egyaránt működik a Tiszta rendes osztály programunk.



November hónapban egészségnevelési hónap zajlik iskolánkban



Pályázatokon való részvétel: Drog-prevenció, Egészségnevelés

8



Kiállításokat, iskolarádióban elhangzó műsorokat, vetélkedőket szervezünk a témához kapcsolódó jeles napokra.



Tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolai programokat szervezése



Sportnap, egészségnap/hét/hónap szervezése.



Szakmai

tanácskozásokon,

tréningeken,

továbbképzéseken

vesznek

részt

pedagógusaink. 

Egészségség témaköréhez kapcsolódó projektek lebonyolítása



Kortárssegítők bevonása az egészségnevelésbe



Ünnepségeken, rendezvényeken iskolai elsősegélynyújtó-csapat működése



Alkalmanként kapcsolódunk az Önkormányzat, Vöröskereszt, ÁNTSZ, NYME-SEK, Esélyek Háza által szervezett programokhoz.



Iskolánkban vöröskeresztes alapszervezet működik, tanulói és felnőtt részvétellel.

Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: 

ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait



legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával



tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását



legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni



ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását



tudják alkalmazni elsősegély-nyújtási és reanimációs ismereteiket.

A programjainkat segítik, kiegészítik, a védőnő által készített éves iskola-egészségügyi programban foglaltak. 1.5.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Kapcsolódva a Szombathely Megyei Jogú Város közgyűlésének 477/2011. (X.24.) KGy. Sz. határozatához „Szombathely a segítés városa” program alapján iskolánk tanulói elsősegélynyújtási és reanimációs ismereteket sajátíthatnak el. Célunk: az elsősegélynyújtás és újraélesztés alapismereteinek és gyakorlati végrehajtásának, készségeinek elsajátíttatása, az ismeretek és a gyakorlat folyamatos frissítése, a segíteni akaró és tudó hozzáállás kialakítása. Feladatok: 

Felkészíteni a tanulókat a balesetek, sérülések elkerülésére

9



A tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát



Ismerjék fel a vészhelyzeteket – veszélyeztető tényezőket: ezek elkerülésére való nevelés



Legyenek tisztában az egyes sérülések élettani hátterével, várható következményeivel



Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat



Készség szinten sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni



A sérült és fogyatékos embertársaink elfogadására nevelés és a segítő mentalitás kialakítása

1.6. Környezeti nevelési kapcsolatos pedagógiai feladatok Az új Alkotmány fontos vállalása a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, az erőforrások gondos felhasználása az utódaink iránti felelősség és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása. Iskolánk 2008. óta tagja az országos ökoiskola hálózatnak. Fő profilunkként, kiemelten kezeljük a környezeti nevelést. Törekszünk arra, hogy iskolánk mindkét épülete tükrözze ökoiskolai mivoltunkat, melyek kellemesebbé, otthonosabbá tehetik iskolai életünket. Környezeti nevelési munkánk lehetőségeit és tartalmát, iskolánk helye, környezete, állapota, természetesen befolyásolja. A közvetlen zöldövezet hiánya, a belvárosi forgalom, a kis alapterületű, jelentős részben aszfaltozott udvarok, és az azokat körbeölelő falak negatívan befolyásolják a környezeti nevelő munkánk lehetőségeit. Közelünkben vannak azonban városi parkok, múzeumok, kulturális intézmények. Az itt tevékenykedő szakemberekkel történő együttműködés olyan lehetőség, amellyel a 6-14 éves korosztály személyiségformálását, környezettudatos magatartásának alakítását segítjük. Városunk távolabbi pontjain arborétum, erdészeti látogató központok, tavak, erdő, csillagvizsgáló, szintén fontos pillére környezeti nevelési tevékenységünknek. A tantestület döntő hányada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel, főként tanórákon a tananyaghoz kapcsolódóan, hiszen ez a környezeti nevelés legfőbb színtere. A tanórán kívüli munkák szervezését a témában jártasabb kollégák vállalják magukra. A szervezett programok, környezetvédelmi akciók lebonyolítását a környezeti nevelési munkacsoport irányítja, de természetesen számíthatnak a tantestület egészének segítő közreműködésére.

10

Az iskolai környezeti nevelés színterei a tanítási órákon túl végtelen sokaságúak. Prioritásokat kell választanunk, amelyek az adottságainknak, hagyományainknak megfelelnek. Ilyenek lehetnek a teljesség igénye nélkül az alább felsorolt területek. 

Dekoráció, iskola arculatának formálása.



Energiahasználat felmérése, energiatakarékosság az iskolában.



ÖKO hét programsorozat.



Felkészülés és részvétel természettudományos tanulmányi versenyeken.



Környezetbarát iskolába közlekedés propagálása.



Madárvédelem, madármegfigyelés.



Szelektív hulladékgyűjtés, szemétszedési akciók.



Tematikus Balaton körüli kerékpáros vándortábor.



Terepgyakorlat, természetvédelmi területen, természetben, saját településen.



Természetbúvár szakköri csoport.



Természet-fotós, természetfilm vagy képzőművészeti pályázatok.

Hosszú távú környezeti nevelés célunk, hogy a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelést csak komplex módon lehet megvalósítani. A hatékonyság érdekben fontos, hogy hatékonyan használjuk belső és külső erőforrásainkat. Sajnos 2013-ig nem tudtunk megvalósítani tanévenként ismétlődő erdei iskolai programot. Fontos célunk, hogy sikerüljön ennek lebonyolítása 4. és 6. évfolyamos tanulóinknak. Szeretnénk a Zrínyisek a Zrínyisekért Alapítvány anyagi erőforrásait bevonni céljaink megvalósításába. ÖKO tevékenységeink másik pillére a pályázati lehetőségek kiaknázása. A megjelenő pályázati lehetőségeket igyekszünk kihasználni.

1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

11



osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.



Részt vállal a tanulók nyári táboroztatásában



a fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy helyettese, illetve a munkaközösség-vezető megbízza

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. 12



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkacsoport munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Órát látogat az osztályban.

Minden pedagógus kollégától elvárható, hogy tanulói személyiség - és közösségfejlesztő nevelő-oktató munkája során: 

lássa át a társas kapcsolatok, a csoportfolyamatok alakulását, az egyén és a csoport viszonyát.



ismerje a tanulói csoportok és az egyes tanulók társas helyzetének megismerésére szolgáló módszereket.



alkalmazza az együttműködést és a versengést kiváltó módszerek előnyeit és hátrányait, a tanulók közti interakció és együttműködés elősegítésének sokféle kooperációs technikáját.



legyen tisztában a konfliktusok természetével, okaival, és ismerje feloldásuk lehetséges módjait, eszközeit.



legyen képes olyan nevelési-oktatási folyamat és helyzetek kialakítására, amely a tanulókban már meglévő erőforrásokra építve segíti elő esélyeik növekedését.



teremtsen

olyan

pedagógiai

szituációkat,

amelyek

elősegítik

a

tanulók

együttműködési, kommunikációs képességeinek fejlődését, és amelyek növelik a tanulók mások elfogadására, megértésére és segítésére való hajlandóságát, lehetőséget

13

biztosítanak, hogy kialakuljon a tanulók társadalmi előítéletekhez való kritikus viszonyulása. 

legyen elkötelezett a tanulók esélyeinek növelésére, törekedjen felfedezni tanulóiban az értékeket és elsősorban ezekre építsen.



ismerje és alkalmazza az egyéni és a közösség életét szabályozó érvényes erkölcsi alapelveket, és normákat

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.8.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Nevelő-oktató munkánkban arra törekszünk, hogy tanítványaink képesek legyenek saját értékeiket felfedezni, képességeiket kibontakoztatni. A kiemelten tehetséges tanulókat, tantárgyi eredményesség, szorgalma alapján választjuk ki. Az iskolai életet úgy szervezzük, a helyi tantervet úgy alakítottuk ki, hogy minél szélesebb palettán legyen lehetőség a tehetség kibontakoztatására. Fejlesztési eljárásainkat minden esetben a tanuló szüleinek egyetértésével szervezzük meg Fejlesztési eljárásaink: 

csoportbontás alkalmazása matematikából, idegen nyelvből.



differenciált tanórai foglalkozásokon előrehaladásának megfelelő önálló feladatok biztosítása, azok ellenőrzése.



tehetséggondozó szakköri foglalkozások, kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozás biztosítása



ideális fejlesztési környezet megteremtésével, motiválás a jobb teljesítményre.



rendszeres egyeztetés a szaktanárok között.



felkészítés tanulmányi és egyéb, tanulóknak meghirdetett versenyekre



segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy továbbtanulási irányának és helyének megválasztásakor a tehetséggondozás a továbbiakban is megoldható legyen.

14

1.8.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A harmonikus személyiség kialakulásának egyik feltétele a nyugodt és biztonságos családi háttér. Felgyorsult világunkban azonban már a korai életszakaszokban sem mindig biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jele lehet annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal küzd, amely befolyásolhatja mindennapi viselkedését. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak. Éppen ezért az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelése szükséges ahhoz, hogy problémákkal küzdő gyermeket felismerje. Munkánk során igénybe vesszük az iskolapszichológus és az iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint az ifjúságvédelmi felelős támogatását. A tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez prevenció és folyamatos gondozás szükséges. Célok: 

Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése



Az alapkészségek megerősítése, pótlása



Esélyegyenlőség biztosítása tanulási, szociális problémával küzdő tanulóknak



Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése



A helyi tantervben elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása



Olyan készség- és képességfejlesztés, mely az élethosszig tartó sikeres tanulás feltétele lehet

Feladataink: 

A tanév elején az első osztályos tanítók és a fejlesztő pedagógus felmérik, hogy az elsősök elérték-e az iskolaérettség szintjét. (DIFER vizsgálat)



Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó véleményét kérjük, majd megtesszük az általuk javasolt intézkedéseket.



Minden évfolyamon biztosítjuk a korrepetálást a nehézségekkel küzdőknek,



A tanórák egy részén differenciált foglalkozást tartunk.



1-4. évfolyamon javasoljuk a napközit minden tanulónknak.



C osztályainkban az egész napos iskola keretében biztosítjuk a felzárkóztatást



5-8. évfolyamon tanulószobát biztosítunk, szülői igény és szaktanári, osztályfőnöki javaslat alapján. 15

Kiemelten fontos fejlesztési feladatok: 

Az információszerzés- és feldolgozás, az önálló tanulás képességének fejlesztése



A kommunikációs képességek erősítése



A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása



A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése



Kulcskompetenciák fejlesztése

1.8.3.A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése „Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.” A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart a Nevelési Tanácsadó állapítja meg. Szakvéleményében megjelöli a fejlesztendő területeket is. Pedagógiai tennivalóink: felzárkóztatás, korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés, prevenció és reedukáció A fejlesztés célja: 

A tanulók képessé váljanak az általános iskolai követelmények elsajátítására.



A fejlesztés az alapképességek mentén történik, lehetővé téve az olvasás, írás, számolás készségszintű elsajátítását.

A zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: 

Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör. Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra.



Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése.



A tanulók sikerélményhez juttatása.

A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása Általános feladatok: 

Tanulási nehézségekre utaló jelek észlelésekor a gyermek nevelési tanácsadóhoz történő irányítása.

16



Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a szakértői vélemények alapján.



Folyamatos kapcsolattartás a gyermeket oktató pedagógusok között.

Fő fejlesztési területek: 

A fejlesztés terjedjen ki a tanuló egész személyiségére.



Vegye figyelembe a tanuló egyéni jellemzőit, készségeit, képességeit.



Testséma, téri- és időbeli tájékozódás fejlesztése.



Kognitív képességek fejlesztése.



Percepció fejlesztése (vizuális, auditív, taktilis).



A figyelem és a koncentráció fejlesztése.



A pszichomotoros képességek fejlesztése.



Tanulási technikák tanítása, gyakoroltatása.



A másodlagos zavarok kialakulásának megelőzése.



Énkép, önismeret fejlesztése, önbizalom növelése.



Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak

A számonkérés szabályai A sajátos nevelési igényű, illetve BTM-es tanuló kérésére és az igazgató engedélye alapján: 

Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, vagy a feladatmennyiséget csökkenteni.



Lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja.



Szóbeli vagy írásbeli számonkérés elsőbbsége adott tanulóra vonatkozva.



Szükség esetén a feladat felolvasása.



Egyéni elbírálás (önmagához mért teljesítmény alapján).

A tanulót az egyéni bánásmódnak megfelelő segítségadásban kell részesíteni.

1.9. Gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátása Iskolánk, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében.

17

A gyermeki jogok biztosítása, veszélyeztetettségből adódó hátrányok csökkentése, illetve megszüntetése, valamint mentális segítségnyújtás hatékony működtetése adják iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi programját. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez, átfogja az iskolai élet. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet szánunk az ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnököknek. Iskolánkban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a tanuló „nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.” Célunk folyamatos érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a tanulók problémáikat nyíltan feltárhatják. Lehetővé tesszük a gyermeket megillető jogok érvényesülését, védőóvóintézkedéseket teszünk a rászorulók: a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. Mindenki részére megpróbáljuk biztosítani a fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén csökkentse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen oknál fogva fennállnak. A veszélyeztetettség feltárása, a szükséges intézkedések megtétele: Segítő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha pedagógusaink, különös tekintettel az osztályfőnökökre tájékozódnak: 

a gyerekek családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről,



a fiatalok káros szenvedélyeiről,



önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról,



a tanulók tanulási, beilleszkedési, nehézségeiről

Kiemelt

figyelmet

fordítunk

hátrányos

helyzetű,

valamint

veszélyeztetett

családi

környezetben élő tanulóink fejlődésére, tanulmányi munkájára, továbbtanulására. Feladataink: 

napközi otthon működtetése



gyermekétkeztetés biztosítása, a szociális helyzettől függő támogatása



a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás



szülői értekezletek, fogadóórák, közös programok, szükség esetén családlátogatások formájában



a tanulók személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése, 18



figyelemfelhívás a dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, internet, közösségi oldalak használatának veszélyeire



részvétel a rendőrség D.A.D.A. programjában



különböző előadások, rendezvények szervezése,



a továbbképzési lehetőségek kihasználása.

Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleges megszüntetésére, az iskola vezetőjének kötelessége értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot, illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. Iskolánk

együttműködik

a

gyermekvédelemmel

foglalkozó

más

hatóságokkal,

intézményekkel, személyekkel. Szoros kapcsolatunk van a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, alkalmanként a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok segítik munkánkat.

1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat (DÖK) látja el. Ennek legkisebb egysége az osztályközösség, amely megválasztja a 3 tagú osztálybizottságot. Élén az osztálytitkár áll, aki egyben a DÖK vezetőségének tagja. A diákönkormányzat élén az osztálytitkárok által választott diáktanács elnöke áll. A DÖK tevékenységét segítő tanár támogatja és fogja össze, aki az iskolavezetőség tagja, így a kölcsönös tájékoztatásra a lehetőség adott. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirendet elfogadása előtt Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékoztató - tájékozódó fóruma az iskolagyűlés, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákgyűlés nyilvános, bármelyik tanuló részt vehet rajta, és megteheti javaslatait, észrevételeit.

19

A diákgyűlés az igazgató által hívható össze, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább 1 alkalommal. E fórumon a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Összehívásáért az igazgató felelős. Az iskolagyűlés mellett évente legalább 2 alkalommal évfolyamgyűlést kell tartani.

1.11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.11.1. A belső kapcsolattartás általános formája és rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, iskola- és évfolyamgyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontot az iskola éves - illetve részletes havi - munkaterve tartalmazza. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők segítségével valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: 

iskolavezetőségi megbeszélések



munkatársi értekezletek



megbeszélések

Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, e-mailon, valamint munkaközösségi megbeszéléseken értesíti a nevelőtestületet. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: 

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülésen elhangzottakról



az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösségi vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, az iskolavezetőséggel.

Tanulók tájékoztatása

20

Az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen évente legalább 1 alkalommal /az igazgató /



osztályfőnöki órákon



az iskola honlapján



az iskola hirdetőtábláján

A tanulót egyéni lemaradásáról a szaktanárnak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén



az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják évfolyam szinten az iskolai választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: 

Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának.



Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében.



Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát.



Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben.



Évente szülő-pedagógus találkozót szervez /Zrínyi bál/



Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában.

Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról

21

Szülői értekezletek Az iskola éves munkatervében szereplő szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról Minden tanév első szülői értekezletén - szeptember hónapban - részt vesznek az osztályban új tárgyat tanító pedagógusok is, akik elvárásaikról tájékoztatják a szülőket. A tanév rendjéről, feladatairól az osztályfőnök és a szaktanári tájékoztató alapján, valamint az iskola honlapján kapnak információt. A leendő első évfolyamosok szüleit az iskola legkésőbb június első hetében tartandó szülői értekezlet keretében tájékoztatja - a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskola tanévenként 3 szülői értekezletet tart: szeptember, február és május hónapban. Rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezhet az iskolavezetés, az osztályfőnök és az osztály szülői munkaközösség elnöke, a felmerülő problémák megoldására.

Fogadóórák Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 5 alkalommal tart szülői fogadóórát /október, november, január 2. hete, március, április utolsó hétfője /. Amennyiben a szülő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, egyéni egyeztetés után teheti meg. Nyílt nap Nyílt napot az iskolába készülő óvodások számára szervez alsós munkaközösségünk Zrínyitogató néven. Célja: információt adni az intézmény által indított osztályokról, a képzés formájáról és tartalmáról. A beíratás előtt újabb lehetőséget biztosítunk az iskolánk iránt érdeklődők számára. Ekkor a leendő első osztályos pedagógusok óráit látogathatják. Mindkét rendezvényünkön gyermekek is részt vehetnek. Szülők számára évente egy alkalommal minden évfolyamunkon nyílt tanítási napot szervezünk, ahol vendégeink tanórákon vehetnek részt.

22

Családlátogatás Amennyiben a tanuló teljesítményében, viselkedésében drasztikus változás következik be az osztályfőnök, vagy az ifjúságvédelmi felelős időpontot kérhet a családtól látogatásra.

A

családlátogatást a szülő is kezdeményezheti. A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük gyermeke előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban. Az iskola minden jelentős intézkedéséről, programjáról az iskola honlapján keresztül ad tájékoztatást. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontjait, a tanítás nélküli munkanapokat, valamint egyéb fontos információkat az értesítőben (ellenőrző) is jelezzük. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Közoktatási törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

1.12. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: 

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,



engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

23



a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanév utolsó napjáig, augusztus 31-ig, tehető le. Magántanulók, az igazgató által előírt időben, a tantestület által meghatározott módon kötelesek osztályozó vizsgán számot adni tudásukról. Amennyiben sportiskolás tanulónk edzőtábor, versenyek miatt a sportegyesület és a szülő kérésére magántanulóként teljesíti tanulmányi kötelezettségeit, de az adott tantárgyból a továbbhaladás feltételeit – szóbeli feleletekkel, témazáró dolgozatok megírásával – évközben teljesíti, úgy a tanítási év végén osztályzattal minősíthető. Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki 

tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,



eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,

Pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha 

a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,



az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A javító és osztályozóvizsga időpontjánál 10 munkanappal előbb kell a szülőt, gondviselőt írásban tájékoztatni a vizsga. Az igazgató a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért, míg a vizsgabizottság elnöke a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért felel. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, elnök: érintett szakmai munkaközösség vezetője tagjai: érintett szaktanár, tanító, vele azonos szakú tanár, tanító.

24

A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyévben 2 hónapon belül leteheti A vizsgák előkészítésekor és lebonyolításának a 20/2012. EMMI rendelet 68-71§-a szerint járunk el. A tanulmányok alatti vizsga követelményei megegyeznek helyi tantervünk tantárgyanként rögzített továbbhaladási feltételekkel. A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a jelentkezést követően 

osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban



javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó értekezletet követően

Az értékelés rendje Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 

0 - 29%→elégtelen



30 - 49 %→elégséges



50 - 74 %→közepes



75 - 89 %→jó



90 - 100%→jeles

A szóbeli vizsga értékelését a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapítja meg. A végső eredményt a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, amennyiben a törvény által engedélyezett maximális osztálylétszámok még nem kerültek betöltésre. A beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. Az iskola igazgatója az átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, majd értesíti az átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Előny, ha az iskolaváltást 25

kérő tanuló tanulmányi átlaga nem rosszabb az adott évfolyam tanulmányi átlagánál. Kivétel a felvételre jogosult körzetes tanuló. Sportosztályunkban az átvétel feltétele sportegyesület ajánlása, Rogers osztályban pedig az angol nyelv tanulása.

Az emelt szintű nyelvi csoportba tudása és képessége alapján a

mindenkori létszám függvénye szerint nyerhet felvételt az iskolánkba jelentkező diák. Ha a tanuló korábbi iskolázása során valamely tantárgyat nem tanulta, egy tanév után osztályozóvizsgát köteles tenni. E tanév során az évfolyamával együtt tanul. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírálására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Külföldről érkező tanulót a szintfelmérő eredménye alapján kerül a javasolt –szülő által is elfogadott – évfolyamra. Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója - a szülő egyetértésével - az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.

1.14.A felvételi eljárás különös szabályai 1.14.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Ha szakértői bizottság javasolja, a gyermek további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. Első osztályba kötelezően felvételt nyer az iskola körzetébe tartozó valamennyi gyermek, aki a fenti, törvényben megfogalmazott feltételeknek eleget tesz. Amennyiben a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, úgy az iskola a 20/2012. EMMI rendelet 24.§ alapján jár el.

26

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

1.14.2. Képzési specialitásaink Köznevelési típusú sportosztály „A” Iskolánkban több évtizedre nyúlik vissza az emelt óraszámú testnevelés tanítása. A 2007/2008-as tanévtől ez a tevékenység sportiskolai keretek között folyik. Köznevelési típusú sportosztályainkba azok a tanulók járnak, akik az egészséges életmód igényeit követve, szeretik a mozgást, vagy elkötelezett hívei egy-egy sportágnak, s a tanulás mellett később e területen szeretnék tudásukat kamatoztatni. Heti 5 testnevelés órán vesznek részt a gyerekek, délutánonként játékos foglalkozás keretében tanulhatják főként a csapatsportágak alapjait. 1-2. évfolyamon hetente 2 alkalommal úszásoktatást biztosítunk a Fedett uszodában úszóedzők vezetésével. Alsó tagozaton a lányoknak női torna, úszás, kézilabda, kosárlabda, röplabda; fiúknak labdarúgás, kosárlabda, úszás rendszeres edzése ad lehetőséget arra, hogy felső tagozatra az alapokat megfelelően elsajátítva, egyesületi csapat tagjai lehessenek. Felső tagozaton hetente két délelőtti edzést biztosítunk, edzők irányításával a következő sportágakban: női torna, atlétika, úszás, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda. Befogadó iskolaként más sportágak képviselőit is fogadja intézményünk. Alsó tagozaton a hangsúly az atlétikai megmérettetésen, játékos sportvetélkedőkön, labdarúgó tornákon van. Felsőben választott sportágakban versenyezhetnek tanulóink egyénileg és csapatban is. A Zrínyiben elkezdett munkát eredményes tanulóink a Nagy Lajos Gimnázium sportosztályában folytathatják. Hagyományosnak nevezett „B” osztályunkban alapvető értéknek a gyermekek nevelése, fejlődése során az önállóságot, autonómiát, toleranciát, kreativitást és a boldogságot tartjuk. Családias, szeretetteljes légkörben tanítunk, elsősorban gyermekeket és nem tantárgyakat. Minden gyermeknek biztosítjuk tehetsége kibontakoztatását. Megtanítjuk őket egymással bánni és együttműködni a nagyobb feladatok megoldásában is. A lassabban haladókkal

27

fejlesztő pedagógusok foglalkoznak, a tehetségesek tanórán kívül is lehetőséget kapnak a további fejlődésre. A tanítás-tanulás folyamatában az érdeklődés és képességfejlettség alapján mind nagyobb hangsúlyt kap a differenciálás, a feladatok játékossága, sokszínűsége, gondolkodtató jellege, eltérő nehézségi foka. A hagyományos oktatási rendszer elveinek alkalmazása mellett nem maradnak el a csendes meghitt beszélgetések sem, hisz a megfelelő lelki egyensúly közelebb visz a harmonikus személyiség kialakulásához. Gyermekeinknek két dolgot adhatunk: gyökereket és szárnyakat. A szülőföldhöz, a családhoz, az iskolához, kötődő ragaszkodás a gyökér. Az élethosszig tartó tanulást biztosító képességek szilárd megalapozása a szárny. Munkánk két pilléren nyugszik: az egyik a szülői ház, mely elfogadja, segíti, sőt el is várja, hogy gyermeke ne csupán jól érezze magát az iskolában, de tudásban és emberi erényekben is gazdagodjék. A másik pillér a jól felkészült nevelők közössége, az iskola nevelőtestülete A „C” osztályban Carl Rogers-féle személyközpontú pedagógia elveit szem előtt tartva nevelünk és oktatunk egész napos iskolai rendszerben. Alapelvünk

az

empátia,

az

együttműködés,

a

bizalom.

Legfontosabb célunk, hogy a ránk bízott gyerekeket minél alaposabban megismerjük, számukra sokféle lehetőséget teremtsünk arra, hogy önismeretük erősödjön, megtapasztalják, miben jók, miben kell fejlődniük. Építünk a minden gyerekben meglévő természetes kíváncsiságra, a világ megismerésének örömére. Az értelmi intelligencia kibontakoztatása mellett nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére is. Nagyfokú önállóságra bíztatjuk a gyerekeket, hogy maguk is szerezzenek ismereteket, és azokat bátran osszák meg társaikkal. Ezek megvalósulásához elengedhetetlen egy mindenkit el- és befogadó, szorongásmentes légkör, amelyet a tanítók teremtenek meg. Fontos része a programnak a szociális tulajdonságok fejlesztése, a sokféleség megélése nemcsak a tevékenységekben, hanem abban is, hogy különbözőek vagyunk, különböző képességekkel, ismeretekkel. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekeink megértsék és elfogadják a szabályokat. Megtanítjuk őket a konfliktusok kezelésére, a megfelelő kommunikációra. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában, másokkal együttműködve érvényesülnek majd az életben.

28

1.14.3. A speciális osztályokba való belépés feltételrendszere A köznevelési típusú sportiskolai osztályunk nem lát el kötelező beiskolázási és felvételi feladatokat. Az „A” osztályba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség-felmérési vizsgálat követelményeinek. Az alkalmassági lebonyolítása az iskola által kijelölt, a városi beiratkozást megelőző időszakban történik, az alsós- és testnevelés munkaközösség szervezésében. Feladatok: rövid futás, kislabdahajítás, karhajlítás, felülés, ügyességi feladatok labdával, helyből ugrás, egyensúlyozás alacsony gerendán, játék. A szülőnek részben vállalnia kell a sportosztály többletköltségeit, melyek a következők: 

1-2. évfolyamon az úszásoktatás



5. évfolyamon a sítábor költségei

Iskolánk pályázati sporttámogatásából - lehetőségeihez mérten - támogatja ezeket a programokat. Rogers osztályunkban a szülők számára ajánlott a program előzetes megismerése, az alkalmazott nevelési elvek elfogadása.

A program ismertetését a leendő első osztályos

osztálytanítók végzik. A szülőnek vállalnia kell a program anyagi többletterheit, melyek a következők: 

nyitó- és zárótábor



túrák, uszodai költségek, korcsolyázás költségei

A fenntartó lehetőségeihez mérten támogatja az úszás, míg Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a korcsolyázás költségeit.

29

2. Az intézmény helyi tanterve Iskolai óraterv Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás Tanév

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a b c a b c a b c a b c a b c a b c a b c a b c

2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017. A 2012-ben kiadott kerettantervek alapján készített helyi tanterv A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján elkészített helyi tanterv A 2007-ben kiadott sportiskolai kerettanterv alapján készített helyi tanterv A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT, valamint a 2007-ben kiadott sportiskolai kerettanterv alapján készített helyi tanterv óraszámai 2.

OSZTÁLYOK TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom

a 8

3.

b 8

c 8

a 8

4.

b 8

c 8

a 7

6.

b 7

c 7

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

30

4

4

a

7.

b 4

c 4

a 4

8.

b 4

c 4

a 4

b 4

c 4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

4

3

3

3,5

3,5

3,5

3

3

3

3

3

3

1

Környezetismeret

1

1

1

1,5

1,5

1,5

2

2 2

Természetismeret

2

2 1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

Informatika Technika, gyakorlat

életvitel

Testnevelés és sport

és

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

5

5

5

3

3

5

3

3

5

5

4,5

4,5

2,5

2,5

2,5

2

2,5

2,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

a

6. b

c

a

7. b

c

8. b

c

Küzdelem és játék Osztályfőnöki OSZTÁLYOK TANTÁRGYAK

a

2. b

c

3. b

a

Tantervi modulok / felvállaló tantárgy /

31

c

a

4. b

c

a

Hon- és népismeret /történelem / Tánc és dráma /testnevelés / Egészségtan /természetismeret/ Etika /történelem/ Mozgókép és médiaismeret /önálló tantárgy/ Küzdelem és játék /magyar/ Tanulásmódszertan /osztályfőnöki/

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 1

1

1

0,5

Szabadon tervezhető órakeret Felosztása Idegen nyelvek Magyar nyelv és irodalom

0,5

0,5

0,5

Informatika Természetismeret Technika, életvitel és gyakorlat

32

0,5

0,5

Az osztály óraszáma

22

22

22

20

20

22 23,5

22

24

25

24,5 24,5 25

25

25

24,5

25

25

421

Választható tantárgyak: Iskolánk helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választható tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. (Kivétel a második idegen nyelv.) A beiratkozás ezeken a szabadon választott órákon való részvételt is jelenti, melyről beiratkozás előtt a szülőt tájékoztatjuk. 2. OSZTÁLYOK TANTÁRGYAK

a

3. b

a

c

4. b

a

c

6. b

a

c 1

Matematika

1

1

1

1

1

1

a

c 1

0,5

Informatika Idegen nyelv

7. b

c

0,5

0,5

0,5

0,5

1

0,5

0,5

1

0,5

a

8. b

c

0,5

0,5

0,5

2

2

2

Második idegen nyelv Etika 2

Testnevelés

Tanulói óraszámok összesen Kötelező óraszám a törvény alapján Tanulók tanórai terhelésének felső határa a törv. alapján

b

2

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

26 25,5 25,5 26,5 28,5 26,5 28,5

0,5

0,5

27

26

28

452,5

23

23

23

23

21

23 25,5

22

22

22

20

20

22 23,5 22,5 24,5 25

25

25

25

25

25

25

25

25

424

24

24

24

24

24

24 26,5 24,,5 26,5 28

28

28

29

29

29

29

29

29

455

33

23

2

Bontások idegen nyelv matematika informatika technika testnevelés ÖSSZ:

1

1

1

1

1

0

1

34

1

1

1

1

3

3

4

3

3

4

3

3

5

3

3

5

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1 0,5

5

5

6

5

7

1 0,5 2 6,5

1 0,5

4

1 1 3 8

1 1

4

0,5 1 5 9,5

4,5

6,5

76

2.1. A választott kerettanterv feletti óraszámok A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Helyi tantervi tábla Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

1

1

1

2+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Informatika

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Sportiskola Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

+1

2+1

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

35

Küzdelem és játék

1

1

1

1

Sportágválasztás

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

0

0

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

3+1

3+1

3+0,5

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2+0,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5+0,5

Fizika

1,5

1,5+0,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1+0,5

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Tánc és mozgás

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Sportiskola

36

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3+1

Matematika

4

3+1

3+1

3+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

1

0,5

0,5

0,5

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1,5+0,5

Földrajz

1,5

1,5

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Küzdelem és játék (Dráma és tánc) / Hon- és népismeret Természetismeret

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1

Testnevelés és sport*

5

5

5

5

Tanulásmódszertan

1

0,5 0,5

0,5

Sporterkölcstan Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

1

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

2.2 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

37

Ének-zene 1-4. évfolyam

A

Magyar-nyelv és irodalom

A

Biológia-egészségtan

A

Fizika

B

Kémia

B

Ének-zene 5-8. évfolyam

A

A többi tantárgy esetén a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kötelezőként feltüntetett kerettantervet alkalmaztuk: Az új tantárgyakat tanítókkal szembeni képesítési követelmények

Tantárgy

A tantárgyat tanító pedagógus végzettsége

1 - 4. évfolyam Küzdelem és játék

Tanító,

drámapedagógus,

szakirányú

továbbképzést végzett pedagógus Sportágválasztó Erkölcstan

Tanító, testnevelő tanár, szakedző Tanító, előnyt jelent a 60 órás szakirányú továbbképzés

5 - 8. évfolyam Sporterkölcstan

Etika-

vagy

filozófiatanár,

szakirányú

továbbképzést végzett pedagógus Küzdelem és játék

Drámapedagógus, tanár,

szakirányú

magyartanár, továbbképzést

testnevelő végzett

pedagógus Tanulásmódszertan Magyartanár, fejlesztő pedagógus, szakirányú továbbképzést végzett pedagógus Erkölcstan

Tanár 60 órás szakirányú továbbképzéssel

38

Tánc és mozgás

Diplomás tánctanár, vagy pedagógus szakirányú végzettséggel, tanfolyammal

2.3

Az

oktatásban

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

kiválasztásának elvei A pedagógus a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató által meghatározott határidőig megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvválasztás elvei az iskolában: 

Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk

 a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló  a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanuló szükségletéhez  a tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetők legyenek  az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett  azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak  feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, adjon lehetőséget a differenciálásra  legyen motiváló hatású, fejlessze kreativitásukat  adjon lehetőséget képesség és készség feladatok megoldására  nyelvi megformáltsága legyen egyértelmű  az egyes leckék végén tartalmazzon összefoglaló kérdéseket  legyen tartós kivitelű, megfelelő méretű, nem túl drága A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes

tankönyvellátásra

jogosult

diákok

tankönyveinek

biztosítására.

A

tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel

39

biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. Tanári és iskolai eszközök választásának elvei: 

a tanári kézikönyv feleljen meg a választott tantervnek, tartozzon hozzá digitális tananyag



Az interaktív digitális tananyagok lehetőleg telepíthetők legyenek hálózatra



a szemléltetőeszközök (tábla, modellek, térképek, stb.) tartósak, használhatóak legyenek



a technikai eszközök (enciklopédiák, lexikonok, tantárgyi szakkönyvek, tantárgyi segédkönyvek, természettudományos, szépirodalmi művek, kötelező olvasmányok) segítsék az önálló ismeretszerzést



a kísérleti és mérőeszközök legyenek tartósak, biztonságosak

Az IKT eszközök beszerzésének fő szempontjai: műszaki paraméterek, ár-érték arány, garancia hossza, kompatibilitás a meglévő eszközeinkkel.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az általános iskola " általános " jellegéből következően egyformán fontosnak tartjuk a humán és reál területek fejlesztését. Különösen az iskola bevezető és kezdő szakaszában kell érvényesülnie munkánkban a mindkét területet célzó biztos alapkészségek kialakításának. Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) első két évében fontos feladatunknak tekintjük az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését a következő területeken: 

a tanulási folyamat megszervezése, a társas kapcsolatok szokásrendjének kialakítása



fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe



az alapkészségek elsajátíttatása egyéni adottságok és képességek feltárása



hátránykompenzálás



önellátással kapcsolatos feladatok elsajátíttatása



mozgáskoordináció fejlesztése;



nemzeti - azon belül iskolai hagyományaink ápolása

A 3-4. évfolyamon erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóan az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A

40

motiválás és a tanulásszervezés a fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. Ennek során: 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,



megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat Előtérbe kerül:



a mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása



az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban



a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük

A felső tagozat (5-6. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák - anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás - a készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A 7-8. évfolyam alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése, az életen át tartó tanulás és

41

fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai: 

minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. )



rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,

amelyek

képessé

teszik

őt

arra,

hogy

a

középiskolás

követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, 

ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,



határozott elképzelésük van saját közelebbi jövőjükről

2.5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket, a helyi tantervben rögzített továbbhaladás feltételeket, legalább elégséges minősítéssel teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot a nevelőtestület az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. A köznevelési típusú sportiskolai osztályokban gyengén teljesítőknek az edző vagy a szaktanárok véleményét kikérő osztályfőnök javaslatára az igazgató felajánlhatja, hogy a tanuló a párhuzamos osztályban folytassa tanulmányait. Amennyiben a törvény által maximált osztálylétszámok ezt nem teszik lehetővé, úgy az igazgató a körzeten kívüli tanuló számára másik iskolát javasolhat. Az iskolaváltásról a szülő dönt. 42

A legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen minősítést szerzett tanulók javítóvizsgát tehetnek. A negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. Az a tanuló, aki az adott évfolyamánál előbb kívánja teljesíteni egy vagy több tantárgy követelményeit, azt az alábbi módon és időben teheti meg: 

a tanuló a szülő aláírásával megerősítve írásban az igazgatónak leadja kérelmét, mely tartalmazza az adott tantárgy, vagy tantárgyak megnevezését, melyből előrehozott osztályvizsgát kíván tenni,



az előrehozott vizsga iránti kérelmét a tanuló a tanév folyamán bármikor – szeptember – június hónap között leadhatja,



az osztályvizsga lebonyolítása a kérelem beadása után maximum egy hónappal történik, kivéve a július – augusztus 20-ig terjedő időpontot,



évfolyammozgás esetén a tanuló egyéni felkészülését az iskola azzal támogatja, hogy lehetőséget biztosít a választott tárgy, vagy tárgyak magasabb évfolyamú óráinak látogatására. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az igazgató dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról, a nevelőtestület, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

2.6. Mindennapos testnevelés A gyerekek életkorának megfelelően lehetőséget adunk a mindennapi testmozgásra tanórai keretek között és délutáni edzéseken. A mindennapos testnevelés célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés

43

és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A mindennapos testnevelés a testnevelés órák keretében valósulnak meg. Azok a tanulók, akik heti 2 alkalommal iskolai sportkörre vagy rendszeresen egyesületi edzésre járnak maximum 2 óra alól szülő kérésére, a sportegyesület igazolásával mentesülhetnek az órákon való részvétel alól. A kérelmet az iskola által biztosított formanyomtatvány kitöltésével az igazgatónak kell benyújtani.

2.7. Projektoktatás Fontosnak tartjuk, hogy az ismeretek átadásához a legoptimálisabb tanulási környezetet, nevelő-oktató munkánkban pedig változatos tanítási-tanulási technikák alkalmazását tudjuk biztosítani. Mindez felgyorsult világunkban fejleszti tanulóink alkalmazkodó képességét, a más környezetben való megszerzett ismeretek befogadása illetve reprodukálása. Többféle módszert alkalmazunk különböző ismeretszerzési lehetőségeket biztosítunk tanulóink számára. Projekt módszer, kooperatív technikák, iskolán kívüli lehetőségek színesítik palettánkat. A projekt tevékenységhez tartozó programjaink: 

ÖKO – programok



iskolánk névadójához kötődő tematikus napok



Zrínyis nap



egészségnevelési hét



erdei iskola



idegen nyelvi hét

ÖKO programjaink: kirándulások, természetvédelmi területek megismerése, szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, természeti környezetünk védelme. Ehhez kapcsolódva gyermekeink kézműves tevékenységeket végeznek, így több tantárgy koncentrációja valósul meg. Zrínyi Ilonához kötődő tematikus napokon tanulóink közelebbről megismerkedhetnek iskolánk névadójával, életével, munkásságával, irodalmi, képzőművészeti alkotásokon keresztül. Programjaink során betekintést nyernek tanulóink a város más művelődési intézményeinek munkájába.

44

Egészségnevelési hét keretén belül népszerűsítjük az egészséges táplálkozást, a mozgást. Bemutatjuk tanulóinknak a rég elfelejtett táplálékainkat. A különböző foglalkozások több tantárgyat is felölelnek. Erdei iskolai programot 4. és 6. évfolyamon tanulóinknak. szervezünk. A programon a gyermekek természet közeli élményeket szereznek, az év során elsajátított ismereteket a gyakorlatban is kipróbálják. A táborok költségei a szülőket terhelik. A fenntartó lehetőségeihez mérten támogatja a programot. Névadónk ünnepe, iskolatörténet Minden évben megrendezésre kerül iskolánkban az idegen nyelvi témahét, melynek legfőbb célja, hogy tanulóink közelebb kerüljenek az általuk tanult idegen nyelv kultúrájához, hagyományaihoz. Változatos tanórai fogalakozások, illetve tanórán kívüli programok teszik lehetővé, hogy a diákok célnyelvi önbizalma növekedjen, hasznos információkra tegyenek szert, együttműködési készségük is fejlődjön és kitekintsenek az adott tananyagból. Határon túli magyarság napja: 7. évfolyamosaink határon túli magyarlakta területre történő kirándulását

feldolgozó

programsorozat,

történelmi,

földrajzi,

művészeti,

néprajzi

kitekintéssel. Kooperatív tanulási formákat az osztálytanítók szívesen alkalmazzák eltérő gyakorisággal. Iskolán kívüli foglalkozások keretében tanulóink gyakran látogatnak partnerintézményekbe, ahol szakértő kollégák segítik munkánkat.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkban az ifjúságvédelmi felelős valamint az osztályfőnökök segítségével folyamatosan felmérjük és számon tartjuk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. Igyekszünk ezeket a hátrányokat a lehető legszélesebb körben kompenzálni.  a szociálisan rászorult tanulóknak ingyenes tankönyvet, valamint ingyenes étkezést és iskolatejet biztosítunk  felmérjük a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókat, szükség esetén segítséget nyújtunk a szülőknek a támogatás igénylésében  kapcsolatot tartunk a családsegítő szolgálattal, szükség esetén ide irányítjuk a szülőket  igénybe vesszük a város által felkínált kedvezményes sportolási lehetőségeket  kihasználjuk a pályázatok adta lehetőségeket, ezzel is segítve a rászorult tanulók kedvezményes kirándulását, táboroztatását (Erzsébet program, Határtalanul pályázat) 45



segítjük szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat a tanulmányi és szociális ösztöndíjak megpályázásában, ezzel is javítva továbbtanulási esélyeiket

 iskolai alapítványunk a kuratórium döntésétől függően rászorultsági alapon pénzbeli támogatást nyújt tanulóinknak a táborozás költségekhez  az iskolai védőnő szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és egészségügyi tanácsokkal látja el az érintett családokat

Folyamatos feladataink 

A megkülönböztetett bánásmódot igénylő halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pontos nyilvántartásának létrehozása, vezetése.



Fejlesztő

pedagógus

biztosításával

gondoskodunk

a

képesség-kibontakoztató

felkészítés lehetőségeiről. 

Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson.



A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.



Sajátos nevelési igényű tanulóink részére ARANYHÍD Nevelési-Oktatási Integrációs Központ közreműködésével biztosítjuk a jogszabályban meghatározott feltételeket,



A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel.



Fejlesztő munkacsoportunk éves programot dolgoz ki, esetmegbeszéléseket tart



A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel.



Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá.



Prioritásként kezeljük az arra rászorulók számára adható támogatások, segélyek, egyéb juttatások kezdeményezését, megadását, cél szerinti hasznosulását.



Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és diákotthonos ellátást.



Rendszeresen

figyeljük

azokat

a

pályázatokat,

amelyek

tanulóink

esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon (Útravaló Program)

46

A fenti gyakorlat tette lehetővé eddig is és hitelesíti ma is és a jövőben is céljainkat, alapvető elveinket,

a szegregációmentesség biztosítását

az

egyenlő

bánásmód

teljes körű

érvényesülését. Hitvallásunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl, célunk az esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén:

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is: 

az ének-zene, rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva



a többi tantárgy esetében lehetőleg egy-egy témakörön belül



a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük

A beszámoltatások során figyelembe vesszük tanulóink hosszabb hiányzását: differenciált feladatokkal vagy méltányos értékeléssel. A témazárók és a felmérések eredményei hangsúlyosabbak a tanulók tudásának értékelésében, ezért ezeknek a százalékait vagy érdemjegyeit a naplóba pirossal írjuk be. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie és

47

havonta legalább egy érdemjegyet kell kapnia (a heti egy órában tanított tantárgyak esetén félévenként legalább 3 érdemjegy). A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti tájékoztató füzeten keresztül.

2.9.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatások tantárgyankénti egységességéért a szakmai munkaközösségek felelősek, teret adva a tanári-tanítói szabadságnak, mely a következő keretekben valósulhat meg. 

Írásbeli felelet (röpdolgozat) Tartalma: előző órai tananyag a szóbeli felelettel egyenértékű.



Tudáspróba Tartalma: több egymást követő óra tananyagát öleli fel.



Témazáró Tartalma: egy témakört ölel fel, ismétlés, rendszerezés, összefoglalás előzi meg. A tananyag mennyiségétől függően a témakörök ismeretanyagának számonkérése összevonható.



Mérések A méréseket a szakmai munkaközösségek éves munkatervükben rögzítik. A méréseket mindig évfolyamszinten végezzük. Tantárgyi mérések fajtái: év eleji, félévi, év végi felmérés Kompetenciamérések: szövegértés, matematikai eszköztudás, helyesírási készség



Fogalmazások, esszészerű feladatok Alapos előkészítés, otthoni vagy könyvtári kutatómunka után több lehetséges cím közül választva akár órán, akár házi dolgozatként megíratható számonkérési forma.



Tollbamondás A magyar nyelv tantárgy sajátos írásbeli beszámoltatási formája, mely a helyesírási készséget méri.

A tanári mérések az alábbiak lehetnek, melyeket szükség szerint terveznek a nevelők:  diagnosztikus mérések: nagyobb tartalmi-tematikus egység előtt, ezzel tájékozódunk arról, hogy rendelkeznek-e azokkal a kompetenciákkal tanulóink,amelyek az új tanítási tartalmak elsajátításához szükségesek

48



formatív mérések: a tanítási-tanulási folyamat bármelyik fázisában tervezhetünk, segítségével feltárhatjuk a tanulási hibákat, nehézségeket, ezzel hatékonyabbá téve munkánkat



szummatív mérések: a tanítási témák lezárását követően, melyekkel minősítjük a tanulók tudását

2.9.2. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Értékelés az alsó tagozaton 1. évfolyam A tanév folyamán szövegesen és százalékban kifejezve értékelünk. Félévkor és tanév végén szöveges minősítést kapnak a tanulók. A szöveges értékelés területei: Magatartás, szorgalom, magyar (beszéd, olvasás, írás), matematika, környezet, rajz, technika, testnevelés, ének. A minősítés fokozatai:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt 

felzárkóztatásra szorul

Jelezzük, hogy egy tanuló valamelyik tantárgyból kiemelkedő eredményt ér el, vagy gyakorlást igényel. A minősítéseket félévkor tantárgyanként, értékelő füzetben, a teljesítményre leginkább jellemző szó aláhúzásával jelöljük. Az év végi értékelés elkészítésének eszköze: OM által biztosított értékelő szoftver, mely javasolt mondatbankját iskolánk helyi tantervéhez igazítottuk. 2. évfolyam

49

A tanév folyamán érdemjeggyel értékelünk, kivétel a rajz, technika az ének valamint a testnevelés tantárgyak, melyeket szövegesen értékelünk. Sportiskolai osztályunkban a testnevelés tantárgyból nyújtott teljesítményt is érdemjeggyel értékeljük. Félévkor szöveges minősítést kapnak a tanulók. A szöveges értékelés területei: Magatartás, szorgalom, magyar (beszéd, olvasás, írás), matematika, környezet, rajz, technika, testnevelés, ének. Tanév végén osztályzatot kapnak magyar, matematika, környezet, tantárgyakból. Rajz, technika, testnevelés és ének tantárgyakból kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy felzárkóztatásra szorul minősítést kaphatnak. Sportiskolai osztályunkban a testnevelés tantárgyból nyújtott teljesítményt is osztályzattal minősítjük. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyam minimumkövetelményeit, javítóvizsgát tehet az adott tantárgyból. 3. évfolyam A tanév folyamán érdemjeggyel értékelünk, kivétel a rajz, technika, ének, idegen nyelv és testnevelés tantárgyak, melyeket szövegesen értékelünk. Sportiskolai osztályunkban a testnevelés tantárgyból nyújtott teljesítményt is érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és év végén osztályzatot kapnak magyar, matematika, környezet tantárgyakból. Rajz, technika, ének, testnevelés és idegen nyelv tantárgyakból kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt felzárkóztatásra szorul minősítést kaphatnak. Sportiskolai osztályunkban a testnevelés tantárgyból nyújtott teljesítményt is osztályzattal minősítjük Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyam minimumkövetelményeit, javítóvizsgát tehet az adott tantárgyból. 4. évfolyam A tanév folyamán érdemjeggyel értékelünk minden tantárgyat. Félévkor és év végén is osztályzatot kapnak minden tantárgyból. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyam minimumkövetelményeit, javítóvizsgát tehet az adott tantárgyból. Idegen nyelv tantárgyból elégtelen teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható javítóvizsgára. Rogers osztály

50

Értékelése megegyezik a hagyományos osztályéval, de a szöveges minősítések és bizonyítványok mellé személyes hangvételű szöveges értékelést is kapnak a tanulók. Felső tagozaton a 2013. szeptemberétől bevezetésre kerülő új tantárgyak kivételével, az értékelés év közben érdemjegyekkel, a minősítés félév és a tanév végén osztályzattal történik. Az órai, félévi és tanév végi értékelést szóbeli értékelés is követi. 

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Tantárgyi dicséret esetén, év végén kitűnő szerepel a bizonyítványban a jeles osztályzat helyett. A 2013/2014 valamint a 2015/2016-os tanévben belépő új tantárgyak értékelése Tantárgy

Az értékelés, minősítés módja 1 - 4. évfolyam

Küzdelem és játék

Minősítés

Sportágválasztó

Részt vett, nem vett részt

Erkölcstan

Minősítés 5 - 8. évfolyam

Sporterkölcstan

Részt vett, nem vett részt

Küzdelem és játék

Minősítés

Tanulásmódszertan

Minősítés

Erkölcstan

Minősítés

Tánc és mozgás

érdemjeggyel

értékelünk,

osztályzattal minősítünk

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet

51

tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Kivételt képeznek a hosszabb felkészülést igénylő feladatok: olvasónapló, megfigyelés, projekt stb. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:  a házi feladatok pontos kijelölése 

a feladatok nehézségi foka és mennyisége feleljen meg a tanulók életkori és egyéni sajátosságainak, képességeiknek



kapcsolódnia kell a tanórai munkához – rögzítő, előkészítő jelleggel



nem lehet a be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása



a házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük



törekszünk az egyénre szabott gyors, pontos (részletes) visszacsatolásra, javításra, megerősítésre (lehetőséget biztosítunk az önértékelésre)

 tudatosítjuk és következetesen betartatjuk a feladatok elkészítésének szabályait  az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.  A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket  a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, számítástechnikát, a technikát és a matematikát. Az informatika és a technika tantárgyaknál a szaktermek befogadóképessége teszi szükségessé a csoportbontást, amely osztálynévsor szerinti szétválasztással történik.

Idegen nyelv Két idegen nyelvet kínálunk: németet illetve angolt. Fő célunk a nyelv megismertetése mellett, hogy más kultúrák elfogadására, és tiszteletére neveljük diákjainkat.

52

Már első osztálytól biztosítjuk tanulóink számára az idegen nyelvvel való ismerkedést. Beiratkozáskor a szülői szándék figyelembe vételével, lehetőleg az osztályokat felezve tanítjuk a németet illetve az angolt az „a” és „b” osztályokban. A „c” osztályban az angol nyelvvel ismerkedhetnek a tanulók. Alsó tagozatban játékos, szituatív, kommunikációra épülő foglalkozásokon sok dallal, verssel, játékkal ismerkednek meg a tanulók. Az első 3 évfolyam „b” és „c” osztályaiban heti 1 órában történik a nyelvoktatás. A sportosztályban tanulók szakköri keretek között tanulhatják heti 1 órában a választott idegen nyelvet 1-2. évfolyamon. 4. évfolyamtól heti 3 órában ismerkedhetnek a tanulók az idegen nyelv alapjaival, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, megtartva az idegen nyelv iránti motivációjukat. 5. évfolyamtól minden tanuló számára emelt óraszámban, heti 4 órában biztosítjuk a nyelvtanulást. Az idegen nyelv tanításakor 20 főnél nem nagyobb tanulócsoportokat hozunk létre csoportbontással, jellemzően belső tanári differenciálás, tanulói érdeklődés, tanulmányi eredményesség alapján. Így hatékonyabbá tehető a nyelvelsajátítás, a differenciálás és felzárkóztatás, valamint a tehetséggondozás. Csoportbontás elvei: 4. évfolyamon 6 idegen nyelvi csoportot alakítunk. Az „a” és „b” osztályokból 2 angol és 2 német csoportot, „c” osztályból 2 angol csoport. 5. osztálytól évfolyamszinten 4 angol és 2 német csoportot hozunk létre arányosan igazodva az adott évfolyam létszámához. Angol nyelvből: 

nívó csoport



jó csoport



2 normál csoport

Német nyelvből: 

jó csoport



normál csoport

Tanulóinknak biztosítjuk a csoportok közötti átjárhatóságot egy-egy nyelvnél. Az évközi eredmények alapján - szaktanár döntésének megfelelően - következő tanévtől képességeinek

53

megfelelőbb csoportba kerüléssel. A jobbik csoportokban maradás feltétele a megfelelő szorgalommal párosuló eredményes nyelvtanulás. 4. évfolyamtól a tanulók minden év májusában szintfelmérő tesztet írnak, melynek eredménye alapján megtörténik a csoportba való beosztásuk. A más iskolákból jött tanulók esetében szintfelmérő teszttel döntjük el, hogy melyik csoportba kerülhetnek. A felkészítés biztosítása a szülő feladata. A második idegen nyelv tanulását a 2015/2016-os tanévtől 7. osztályban szakköri keretek között biztosítjuk, évfolyamszintű válogatás alapján. A 2013/2014, továbbá a 2014/2015-ös tanévben mindez a válaszható órakeretből történik. Matematika tantárgyból 5. évfolyamtól létrehozunk egy nívó csoportot. Ebbe a csoportba mindhárom osztályból kerülnek kiemelkedően tehetséges tanulók. Ők ugyanannyi óraszámban tanulják a matematikát, mint társaik, de több figyelmet fordítanak a versenyekre való felkészülésre. Csoportképzés elve: 4. osztály szummatív méréseinek eredményei, év végén írt egységes szintfelmérő eredménye, valamint a tanítók, nyelvtanárok véleménye véleménye. A csoportok közötti átjárhatóságot tanulói teljesítmény alapján biztosítjuk.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérése az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című jegyzet alapján történik. A gyerekek egyéni fizikai (kondicionális) teljesítőképességét az erő, a gyorsaság, az állóképesség és a hajlékonyság mértéke határozza meg. Ezen képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető becslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A testnevelő feladata az egységes minőségellenőrzés, az egységes minőségbiztosítás és a folyamatos visszacsatolás. A mérést életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A tesztek eredménye nagymértékben függ a végrehajtással kapcsolatos módszertani eljárási utasítások szigorú betartásától, 54

valamint a vizsgált személlyel való együttműködés minőségétől. Ezért fontos, hogy a teszt előtt a tanulót tájékoztassuk a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról, az elvégzendő feladatok pontos végrehajtásáról. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. Iskolánkban a Hungarofit által összeállított tesztsor segítségével, a következő módszerekkel mérjük a tanulók fizikai állóképességét: Cooper-teszt Helyből távolugrás Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig A kapott eredmények értékeléséhez pontérték táblázatok nyújtanak segítséget. Minden egyes teszthez külön táblázat tartozik nemre és korra való tekintettel. Az

adatok

rögzítéséhez,

értékeléséhez

szükséges

információk,

táblázatok

a

www.hungarofit.hu címen találhatók. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik.

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.13.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél az 1-8. évfolyamon a példás, jó, változó, rossz szöveges minősítést használjuk.

55

A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a havi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás értékelése a következő területeket érinti:  A Házirend szabályainak betartása  Viselkedése nevelőivel, társaival  Részvétel az osztályközösség életében  Feladatvégzés  Órai munka  Fegyelmi büntetések mértéke A magatartás értékelésének elvei: Az

értékelés példás

jó

változó

rossz

szempontjai Házirend

Példamutatóan

Igyekszik

Állandó

Nem

szabályait

betartja

betartani

figyelmeztetés

figyelmeztetések

mellett tartja be

ellenére sem

Általában

Gyakran

Tiszteletlen,

tisztelettudó

tiszteletlen

udvariatlan

udvarias

udvariatlan

Viselkedése

a Tisztelettudó

nevelőivel,

udvarias

társaival Tanórai

és Fegyelmezett

tanórán

kívüli

Sorozatos, súlyos

vannak

rendbontások

fegyelmezetlen

jellemzik

közösség Aktívan

életében

be

Kisebb vétségei Többször

viselkedése A

tartja

vesz

részt Bíztatásra, felkérésre

Vonakodva vesz

munkát

részt Írásbeli, fegyelmi Nincs

Nincs

büntetése

vagy

Közösségi nem

végez intője, Szaktanári ennél figyelmeztető,

súlyosabb

osztályfőnöki

fokozatú

intő,

büntetése

mulasztás

Több igazolatlan hiányzás, szaktanári

igazolatlan figyelmeztetés, intő

és

súlyosabb

56

ennél

2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél az 1-8. évfolyamon a példás, jó, változó, hanyag szöveges minősítést használjuk. Az 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén szöveges minősítéssel értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a havi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést a tájékoztatóba és a bizonyítványba be kell jegyezni. Értékelés

Példás

Jó

Változó

Hanyag

Képességeinek

Képességeinek

Elmarad

Képességeihez

megfelelően

megfelelően

képességeitől,

keveset

egyenletes

viszonylag

érdemjegyeit

fejlődése

egyenletes

több tárgyból is érdekében.

szempontjai Teljesítménye

tesz

Követelményekn

lerontja

ek

csak

minimális szinten felel meg Tanulmányi

Minden

tárgyból Tőle

feladatait

rendszeresen

elvárható Nem

mindig Többnyire

módon teljesíti

teljesíti

végzi el.

nem

elvégzi Tantárgyi

Taneszközei

Tiszták,

Felszerelése

Felszerelése

felszerelése

hiánytalanok,

rendezettek

gyakran hiányos

hiányos,

tiszták, rendezettek

taneszközei rendetlenek

Munkavégzése

Pontos,

Általában

Ingadozó,

megbízható

megbízhatóan

tanulásban

dolgozik

kitartó

a Megbízhatatlan, nem figyelmetlen,

Tanórai

Aktív,

Többnyire aktív, Ösztönzésre

Tanuláshoz

aktivitása

többletfeladatokat

többletfeladatot

nyújtott nevelői

vállal

ritkán vállal

dolgozik

segítséget fogadja el.

A tanulók jutalmazásának módjait házirendünk részletesen tartalmazza. 57

nem

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK:

58

MELLÉKLET 1. Környezeti nevelési program 2. Egészségfejlesztési program

Az iskola környezeti nevelési programja „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.”

Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk 1886 óta működő belvárosi iskola, két patinás épülettel. 2008. óta tagjai vagyunk az országos ökoiskola hálózatnak, szándékaink szerint a jövőben is kiemelten kezeljük a környezeti nevelést. A főépületet az ezerkilencszázkilencvenes évek végén felújították. Törekszünk arra, hogy iskolánk mindkét épülete tükrözze ÖKO-profilunkat, melyek kellemesebbé, otthonosabbá tehetik a mindennapi életünket. Környezeti nevelési munkánk lehetőségeit és tartalmát, iskolánk helye, környezete, állapota, természetesen befolyásolják. A közvetlen zöldövezet hiánya, a belvárosi forgalom, a kis alapterületű, jelentős részben aszfaltozott udvarok, és az azokat körbeölelő falak negatívan befolyásolják a környezeti nevelő munkánk lehetőségeit. Közelünkben vannak azonban városi parkok, múzeumok, kulturális intézmények. Az itt tevékenykedő szakemberekkel történő együttműködés olyan lehetőség, amellyel a 6-14 éves korosztály személyiségformálását, környezettudatos magatartásának alakítását segítjük. Városunk távolabbi pontjain arborétum, erdészeti látogató központok, tavak, erdő, csillagvizsgáló, szintén fontos pillére környezeti nevelési tevékenységünknek.

59

Az iskola Célok: helyzetéből adódó jellemzők: Nagy forgalom Közlekedési biztonság növelése. Kerékpáros gyalogos közlekedés elősegítése. Zaj, légszennyezés Csökkentés Szemét

Udvar

Az iskolabelső

Tevékenység, feladat: közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása biciklitároló kialakítása kerékpáros biztonsági felszerelések viselése

zöldesítés az iskolaudvarokon, környezetbarát közlekedés Tiszta, egészséges, szeméttárolók sűrítése higiénikus szelektív hulladékgyűjtés, (papír, műanyag palack) környezet. veszélyes hulladékgyűjtés (szárazelem, elektronikai hulladék) Egészséges környezet, mozgásigény kielégítése. Tiszta, esztétikus környezet

az iskolai játszótér karbantartása növények ültetése, gondozása „mini” tanösvény kialakítása

folyosók, tantermek festése folyosók osztálytermek öko-dekorációja (falitáblák, életközösségeket bemutató sarkok, fotók, tanulói alkotások, faliújságok) portalanítás (atkák-allergia) gyakori szellőztetés lábtörlők használata EnergiaTakarékosság gázkazán szabályozása felhasználás nyílászárók, csapok javítása fényforrások energiatakarékos cseréje hetesek, ügyeletesek figyelme az energiatakarékosságra Takarítás Hatékony, Környezetbarát, természetes tisztítószerek környezetbarát használata Iskolai étkeztetés Egészséges ételek, Egyeztetés a konyhát üzemeltető vállalat italok képviselőivel. Iskolabüfé Egészséges ételek, Egyeztetés a büfé üzemeltetőjével. italok Gyümölcslevek, tejtermékek, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. Környezetbarát csomagolás, hulladékkezelés. Iskola Szemléletes, Könyvtári állomány bővítése. eszközellátottsága élményszerű oktatás, Technika tantermi konyhatechnikai eszközök nevelés karbantartása. Szemléltető anyagok, modellek, eszközök beszerzése.

60

Iskolánk működése környezeti nevelés szempontjából A tantestület döntő hányada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel, főként tanórákon a tananyaghoz kapcsolódóan. A tanórán kívüli munkák szervezését a témában jártasabb kollégák vállalják magukra, de az akciókban, szervezett programok lebonyolításában számíthatnak a tantestület egészének segítő közreműködésére. Kollégáink közül néhányan, minden területen tevékenykednek, vannak akik programokhoz kapcsolódnak. A környezeti nevelési programunkban fokozatosan lépünk előre. A további munkánkban egyre nagyobb szükségünk lesz a kollégák együttműködésére, növekvő szerepvállalására. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a környezeti nevelés kiterjedjen iskolánk minden érintett területére. Az iskolai környezeti nevelés elsődleges színtere a tantárgyi óra. Itt lehetőségünk van minden tanulót oktatni, nevelni, eljut hozzájuk az ismeret. Ezen a színtéren azonban nem lehetséges a cselekvő tevékenységek széles körét bevonni. A tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek szabadságuk révén sokszorta hatékonyabbak, nem véletlenül innen indult fejlődésnek a magyarországi környezetpedagógia. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere Az új Alkotmány fontos vállalása a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, az erőforrások gondos felhasználása az utódaink iránti felelősség és a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítása. Kiemelkedően fontos törekvés a környezeti nevelés szempontjából az egészséges környezet védelmére és fenntartására irányuló állami kötelezettségvállalás, és a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség és a kulturális értékek megőrzése. Előremutató, hogy Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával az emberiség fenntartható fejlődése érdekében. Lényeges a tulajdonnal járó társadalmi felelősség rögzítése, a testi és lelki egészség megőrzésének joga illetve a jog érvényesülésének elősegítése érdekében az épített és természeti környezet védelmének biztosítása. Az Alaptörvény kimondja: „A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a természeti erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A Köznevelési Törvény 4. § 30.: „A tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap. 78. § (5): „Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program megvalósulását. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 32. Tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6. A pedagógiai program 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza

61

bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 57. közgyűlése 2002-ben a 2005–2014 közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Ennek a célnak az elérését szolgálják az iskolai környezeti- és egészségnevelési programok. Célrendszerünk a környezeti nevelésben Rövid távú célok Feladatok Sikerkritériumok A környezeti nevelés az módszerek A tanmenetekben ismertetése. a A követhetősége környezetei nevelési a Pedagógiai oktatás és nevelés konkrét feladatok tartalmak Programban nyomon valamennyi területén jelenjen megjelölése. követhetősége meg. dokumentumainkban Tantárgyak közötti kapcsolat Projektek kidolgozása. A tagolt ismeretek megerősítése, hogy tanulóink összekapcsolódnak, egységben lássák az egy rendszerszemlélet. témához kapcsolódó ismereteket. A pedagógusok, szülők Tanórán kívüli Felnőttek mintaként személyes jó példája. foglalkozások, képzések, szolgálnak. továbbképzések, szülőkkel közös programok tartása. Az iskola tisztaságának Tiszta rendes osztály Javul az iskola tisztasága javítása, a szemét program. Csökken a hulladék mennyiségének csökkentése. Szelektív hulladékgyűjtés. mennyisége. Helyes vásárlási szokások kialakítása. Takarékoskodás a vízzel, Rendszeres ellenőrzés, Nem lesznek nyitva hagyott villannyal. ügyeletesek, hetesek vízcsapok, égve hagyott figyelme. villanyok. A tanulók ismerjék szűkebb Tematikus séták, A környékünk környezetüket. városunkban és nevezetességeinek, környékünkön szervezett terepviszonyainak ismerete. túrák. Fejlesszük a tanulók Iskolai könyvtár, és az Önálló tanulói problémamegoldó internet hasznos projektmunka. gondolkodását, az önálló tartalmainak használata. ismeretszerzés képességét. Természettudományos Tehetségek felismerése, Hagyományainkhoz tehetséggondozás. motiválása. illeszkedve dobogós helyezések a megyei, lehetőség szerint jó szereplés az országos versenyeken. Konkrét céljaink

Tantárgyi célok Az iskolai környezeti nevelés elsődleges színtere a tantárgyi óra. Itt lehetőségünk van minden tanulót oktatni, nevelni, eljut hozzájuk az ismeret. Ezen a színtéren azonban nem lehetséges a cselekvő tevékenységek széles körét bevonni. 

62

 A tantárgyközi kapcsolatok erősítése, hogy a diákok egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.  Megfelelő időkeret a környezeti problémák megbeszélésére.  Versenyekre való felkészítés.  A kerettantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal.  Magyar nyelv és irodalom  Ismerjenek meg tanulóink közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket).  Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú irodalmi művek feldolgozásával. Történelem  Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására.  Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.  Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv  Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével.  Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit.  Tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit. Matematika  Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával.  Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.  Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait.  Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni.  Legyenek képesek reális becslésekre.  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. Fizika  Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit.  Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat.  Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. 63

 Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Földrajz  Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről.  Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.  Ismerjék meg a világ globális problémáit.  Ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit. Biológia  Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit.  Ismerjék és szeressék a természeti környezetet.  Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.  Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére.  Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Kémia  Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatár, az eredmények értelmezésére.  Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre. Ének-zene  Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.  Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait.  Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Testnevelés  Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket.  Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az egészség megőrzésében.  Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a természeti környezetben végzett testmozgás élmény. Rajz és vizuális kultúra  Tudjanak példákat említeni a művészet, a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira.  Legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően.  Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Technika és életvitel  Ismerjék meg a megújuló energiaforrásokat és ezek felhasználásának nélkülözhetetlenségét.

64

Erkölcstan  Fejlesszük az egyéni, és a közösségi környezettudatos gondolkodást és tevékenységet a drámajátékok segítségével. Osztályfőnöki órák  DADA program folytatása, anyagi háttér megléte estén.  Ismerjék meg a környezetvédelmi problémákat és, hogy mit tehetnek saját tevékenységei során ezek megelőzésében, csökkentésében.

Tanórán kívüli tevékenyég során megvalósítandó céljaink Szelektív hulladékgyűjtés folyamatosan. Elemgyűjtés szeptember 15-től-május 31-ig, hetente kétszer a nagyszünetben. Élménybeszámolók a faliújságokon az öko-programokról, jeles „zöld” napokról. Öko-percek iskolarádió műsorok. Eddig nem tudtunk megvalósítani tanévenként ismétlődő erdei iskolai programot. Fontos célunk, hogy sikerüljön ennek lebonyolítása 4. és 6. évfolyamos tanulóinknak. Október „Tiszta rendes osztály!” verseny folyamatosan okt. 1-től. Véradás szervezése. Állatbemutató és fényképkiállítás az állatok világnapján, október 4-én. Földrajzos kirándulás a tananyaghoz kapcsolódó helyszínen. Látogatás az MME Tömördi Madárgyűrűző Bázisán a természetbúvárosokkal és érdeklődő gyerekekkel. Őszi takarítás az iskola környékén a DÖK szervezésében. November Őszi természetbúvár túra. Felkészülés a téli madárvédelemre. December Téli madárvédelem. Január Természettudományos versenyek iskolai fordulóinak lebonyolítása. Téli természetbúvár túra. Február Véradás szervezése.

65

Március ÖKO hét programsorozatunkat hagyományaink szerint az alábbi környezeti nevelési programokból állítottuk össze. Ezek közül prioritásokat választhatunk, vagy újabb elemeket illeszthetünk.  Természetfilm megtekintése a Savaria Filmszínházban.  Híres természetvédő vagy sportoló látogatásának megszervezése, (lehetőség szerint).  Sportverseny a kerékpározás, futás népszerűsítésére.  Felmenő rendszerű évfolyamonkénti látogatások: 5. évfolyam: Látogatás állatmenhelyen, felelős háziállattartásra nevelés. 6. évfolyam: Látogatás erdészeti látogató központban, ismeretek bővítése az erdei életközösségről. 7. évfolyam: Ismerkedés a vízellátás rendszerével, látogatás a Vasi Víz ZRt. valamely vízműtelepén, kapcsolódva a Víz Világnapjához. 8. évfolyam: Ismerkedés a megújuló energiahordozókkal, látogatás ilyen erőműben.  ÖKO kulturális műsor.  Természetfotó kiállítás.  Tavaszi nagytakarítás az iskola környékén, városunkban. Április Részvétel a természettudományos versenyek megyei fordulóin. Május Madarak és Fák Napi program, május 10. Június Nyári természetbúvár túra. Balaton körüli tematikus kerékpáros vándortábor, megfelelő számú jelentkező esetén. Az iskolai környezeti nevelés színterei a tanítási órákon túl természetesen végtelen sokaságúak lehetnek. Prioritásokat kell választani, amelyek az adottságoknak, hagyományoknak megfelelnek. Ezek mellé évente választhatunk, kiemelhetünk egy-egy területet. Ilyenek lehetnek például az alább felsorolt területek.  Csillagászati, meteorológiai foglakozások.  Dekoráció, iskola arculatának formálása.  Energiahasználat felmérése, energiatakarékosság az iskolában.  Erdei iskola program.  Felelős állattartásra nevelés.  Felkészülés és részvétel természettudományos tanulmányi versenyeken.  Gyógynövény-ismereti, gombász foglalkozások.  Helytörténeti kiállítások.  Intézménylátogatások múzeumban, könyvtárban, üzemekben, kutatóintézetekben, felsőbb oktatási intézményekben.  Iskolai étkeztetés minősége, menza, iskolabüfé kínálata.  Iskolakert fenntartása.  Iskolazöldítés, faültetés.  Kirándulás, utazás.  Komposztálás.

66

                        

Könyvtári állomány bővítése. Környezet szépítése, takarítás, festés. Környezetbarát higiéniás és takarítószerek használata. Környezetbarát iskolába közlekedés propagálása. Környezetbarát taneszközök és irodaszerek használata. Környezetvédelmi akcióprogramok, csapadékmérés, savaseső-program, vízvizsgálat, talajvizsgálat. Levelezés, rendezvények szervezése, kapcsolataratás más iskolákkal. Madárvédelem, madármegfigyelés. Mentális higiénia. Megemlékezések, programok, a neves környezetvédelmi világnapokhoz kapcsolódva. Múzeumpedagógiai órák. Művészeti pályázatok. Ökológiai, környezetvédelmi projekt vagy akció. Részvétel vetélkedőkön. Szelektív hulladékgyűjtés. Szemétszedési akció. Tematikus tábor. Terepgyakorlat, természetvédelmi területen, természetben, saját településen. Természetbúvár szakköri csoportok. Természet-fotós, természetfilm pályázatok. Természettudományos tehetséggondozó programok. Test- és egészségnevelés. Tiszta rendes osztály program. Szárazelemgyűjtés. Zöld szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés.

Hosszú távú céljaink A környezeti nevelés egy folyamat, amelyben nemzedékeket nevelünk fel, amelynek ismernie kell legtágabb környezetét is, törődnie kell azzal, valamint annak problémáival. Ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel kell rendelkeznie, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  A környezettudatos magatartást és életvitelt.  A természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét.  A természeti és épített környezet szeretetét, védelmét.  A biológiai sokféleség megőrzésének igényét. Fel kell fedeztetni, hogy e nélkül nincs emberi élet, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a fennmaradásra, ha a természettel együttműködik, és nem akar uralkodni felette.  A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást (víz- és áramtakarékossági számítások végeztetése, szelektív hulladékgyűjtés, használt elemek gyűjtése, víztakarékosság a mellékhelyiségekben.  Az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket (bővebben ld. az iskola egészségnevelési programjában).  Az életkornak megfelelően megalapozni a globális összefüggések megértését. Nagyon fontos, hogy a környezeti problémák gazdasági, társadalmi okait megértsék.

67

 Legyenek képesek arra, hogy a környezetükben ezeket az okokat azonosítani tudják, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.  Rendszerszemlélet kialakítását. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt történésekkel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, önmaguk keressék az arra adható válaszokat.  A létminőség választásához szükséges értékek ismeretét, a nem anyagi jellegű dolgok szerepének felismerését életünkben.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése A hosszú távú célok eléréséhez szükséges készségeket az alábbiakban foglaljuk össze:  Problémamegoldó gondolkodás.  Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód.  Problémaérzékenység.  Kreativitás.  Kommunikációs készség.  Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód.  Vitakészség, kritikus véleményalkotás.  Konfliktuskezelés és megoldás.  Értékelés és mérlegelés készsége. Résztvevők és erőforrások A környezeti nevelést csak komplex módon lehet megvalósítani. A hatékonyság érdekben fontos, hogy amennyiben van ilyen irányú képzés, tanítóink, tanáraink részt vegyenek ezeken. A környezeti nevelési program keretében megvalósított tanulói tevékenységek előkészítését, értékelését tanári környezeti nevelési csoport végzi.

Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Természettudományos munkaközösség

Feladatkör, szerep Támogatja módszereka ismertetése. környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli ezt a tevékenységet. Aktívan részt vesz a programokban. Feladatuk, hogy környezettudatos magatartásuk példaértékű legyen a tanulók előtt. Tovább kell fejleszteniük a munkaközösségek közötti kapcsolatot. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítik, tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti az éves tervet (a ped. programnak megfelelően), segíti annak megvalósulását. Versenyek szervezése, pályázatok írása 68

Erősségek A követhetősége külső kapcsolatrendszer a Pedagógiai ismerete. Programban

Magas szintű szakmai és pedagógiai módszerek A tanulók életviteli kultúrájának, szokásaiknak közvetlen nevelési lehetőségei.

Alsós munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség

Testnevelés munkaközösség Diákok

Diákönkormányzatot segítő tanár Iskolaorvos, védőnő Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók

Szülők

Életkornak megfelelően alakítja, fejleszti a tanulók környezettudatos szemléletét. Munkatervébe beépíti és életkornak megfelelően közvetíti a környezeti nevelés tartalmát. Évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelés témáinak feldolgozásával. Test- és egészségnevelés. Feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre, figyeljenek a kulturált magatartásra. A programokban sokoldalúan vegyenek részt (hallgatóság, aktív szerepvállalás, kezdeményezések). Programok szervezése, lebonyolítása, kapcsolattartás a külső erőforrásokkal. Preventív egészségvédő tájékoztatás, figyelemfelhívás. Aktív részesei a programnak. Fontos feladat, hogy a felesleges papírfelhasználást csökkentsük. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, karbantartása. Takarítás során környezetkímélő tisztítószerek használata. Fontos a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. A szülők erősítsék meg az iskola által közvetített környezettudatos magatartást. Biztosítsák – lehetőségeik figyelembe vételével - a környezeti nevelési programok a tanulók rézvételét

Fő hangsúly a szemléletformáláson van. A felnőtt résztvevőkkel partnerség kialakítása.

Tanulói motiváció felkeltése. Egészségügyi szakismeretek. Használt papír újrahasznosítása jegyzetpapírként. Papírtakarékosság. Szelektív hulladékgyűjtés.

Elkötelezettség az élményszerű nevelés – oktatás iránt.

Külső erőforrások Fenntartó. A fenntartóval való együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Igazgatónk feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzetet teremtse meg.

69

A város, a megyei közoktatási intézményei. Fontos a tapasztalatcsere, hasonlóak a körülmények, hasznos cél a közös környezeti nevelési programok szervezése. Fontos cél lehet a Zrínyisek a Zrínyisekért alapítvány bevonása környezeti nevelési programjaink megvalósításába. Az alapítvány anyagi forrásaira szükség van ÖKO programjaink megvalósításához. Hasonló szándékkal, kereskedelmi cégekkel is felvesszük a kapcsolatot. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. Nemzeti parkok, múzeumok, erdei látogató központok, energiaszolgáltatók, vízszolgáltató, állatmenhelyek, állatkertek. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. A velük történő iskolai kapcsolattartás iskolavezetőségi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot ez egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. Egyik feladatuk az iskola működésének környezetvédelmi és egészségügyi szempontból való ellenőrzése. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskola környezet kialakításában.

Anyagi erőforrások Költségvetés. Az intézmény éves költségvetésből normatív támogatás a környezeti nevelési feladatok ellátására. Pályázati lehetőségek. A pályázati megjelenések figyelése igazgatói feladat, aki tájékoztatja a kollégákat a lehetőségekről és segít a pályázatok elkészítésében, a környezeti nevelési csoport vezetésével. Taneszközök Törekednünk kell arra, hogy amennyiben van, olyan taneszközöket válasszunk, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési könyv- és médiatárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Kommunikáció

Iskolán belüli kommunikáció        

Munkaértekezletek. Iskolánk weboldala. Elektronikus levelezés. Faliújság. Felelősök rendszere (tanári, DÖK). Egyéni beszélgetések. Iskolarádió. Iskolaújság.

70

Iskolán kívüli kommunikáció          

Iskolánk weboldala. Tájékoztató füzet. Szülői értekezletek. SzM értekezletek. Szórólapok. Városi-televízió. Városi rádióállomások. Elektronikus levelek. Helyi újság. Önkormányzati nyílt ülések.

Minőségellenőrzés A környezet nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése, magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenhet meg. A környezeti nevelési program keretében megvalósított tanulói tevékenységek előkészítése és értékelése tanári csoportmunkában folyik. Az adott foglalkozás dokumentált eredményét (megfigyelési jegyzőkönyv, munkadarab, ismertetés, beszámoló, film, számítógépes bemutató, tabló, stb.) az érintett műveltségterületek oktatását végző szaktanár megismeri, a tanulói teljesítményt szaktárgya tanulmányi eredményébe – a projekt megkezdése előtt ismertetett módon és súllyal - beszámítja. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Jeles napok jegyzéke Február 2. Vizes Élőhelyek Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Március 22. Víz Világnapja Március 23. Meteorológiai Világnap Április 3. Csillagászati Világnap Április 4. Laboratóriumi Állatok Napja Április 7. Egészségügyi Világnap Április 11. Költészet Napja Április 18. Műemlékvédelmi Világnap Április 22. Föld Napja Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Május 18. Múzeumi Világnap Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja Május 31. Dohányzásmentes Világnap Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen Június 21. A Nap Napja Június 25. Barlangok Világnapja

71

Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. vagy a hónap utolsó munkanapja November 8. November 17. November 27. December 1. December 29.

Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

Szombathely, 2013. március 26. Molnár Tamás munkaközösség-vezető

72

TARTALOMJEGYZÉK I. Az egészségfejlesztési program elkészítésének alapjai 1. Az iskolai egészségfejlesztés törvényi háttere 2. Helyzetelemzés, helyzetkép 2.1. Az iskola 2.2. Az egészségfejlesztés színterei az iskolában 3. Erőforrások 3.1. Nem anyagi erőforrások 3.2. Anyagi erőforrások 4. Alapelvek, jövőkép 4.1. Alapelvek 4.2. Hosszú távú célunk 4.3. Célok eléréséhez szükséges készségek 4.4. Az iskola egészségnevelési szemlélete 5. Konkrét célok 5.1. Új tervek 5.2. Hagyományok ápolása 5.3. Szaktárgyi célok 6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 7. Módszerek 8. Taneszközök 9. Kommunikáció 10. Minőségfejlesztés 11. Továbbképzés 12. Mellékletek

73

3 3 8

9

12

14

15 15 17 18 18 18 19

I.

Az egészségfejlesztési program elkészítésének alapjai

1.

Az iskolai egészségfejlesztés törvényi háttere

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvénye deklarálja azokat az alapvető jogokat, amelyek minden állampolgárt megilletnek. Az Alaptörvény a XX. és XXI. cikke az alábbiakat mondja ki: – Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. – Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Korm. Rendelet 4. a ………………………………országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 5. a Kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012(XII.21.) EMMI rendelet 6. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 7. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 8. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 2011.évi XLI. törvény 9. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 10. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 11. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 12. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. 1.

74

Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: -

ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.

Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza.

Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés magába foglalja - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, - az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket, az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata: -

egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése,

-

egészségfejlesztő környezet megteremtése,

-

az egészségfejlesztő közösségi tevékenység,

-

az egyéni képességek fejlesztése,

-

szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.

Az egészségfejlesztés sarokpontjai:

75

  

az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. -

A Közokt. Törv. : rövid és hosszú távú feladatokat jelöl ki: o Napi problémákra történő azonnali reagálás o Jövőre irányuló egészségnevelési feladatok meghatározása o Az egyes iskolák sajátosságainak figyelembe vételével komplex egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatot pedagógiai programban (cselekvési tervben) jelenít meg. EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK: 20 % ÖRÖKLÖTT TULAJDONSÁGOK 15 % EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 35 % EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 30 % KÖRNYEZETI HATÁSOK

76

Az egészséges életmód összetevői: - személyi higiéné - egészséges táplálkozás - több mozgás - stressztűrés, stresszkezelés - baleset-megelőzés - kiegyensúlyozott szexualitás - nem dohányzás - kevesebb alkohol fogyasztása - drog elutasítása - időben orvoshoz fordulás - egészségüggyel való együttműködés - egyéni környezettisztelet, környezetvédelem EGÉSZSÉGNEVELÉSI CSELEKVÉSI PROGRAM Összetevői: - egészséges táplálkozás - mindennapi testmozgás - tárgyi környezet egészségesebbé és biztonságosabbá tétele - személyiségfejlesztés:  tantestület részére  tanulók részére - iskola-egészségügyi szolgálat működése - DADA - PROGRAM - REANIMÁCIÓS PROGRAM  TANULÓK RÉSZÉRE  DOLGOZÓK RÉSZÉRE

Mindezeket AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK JOHAN BÉLA NEMZETI PROGRAMJA ALAPJÁN – melynek célja az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása. 8 célt tartalmaz: 1. EGÉSZSÉGES IFJÚSÁG - cél: a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé, kedvező irányba változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre, növekedjék a születéskor várható élettartam 2. ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ EGÉSZSÉGÉRT - cél: halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok egészségi állapotának javítása

-

3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREIN cél: valósuljon meg az egészséget támogató politikai gyakorlat, érvényesüljenek az egészségfejlesztés módszerei

77

-

4. DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSA cél: a cigarettafogyasztás évi 8 %-kal való csökkentése, a sohasem dohányzó lakossági arány növelése, a passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a dohányzás és a dohányipar társadalmi elfogadottságának csökkentése.

-

5. ALKOHOL ÉS DROGPREVENCIÓ cél: a fejenkénti alkoholfogyasztás csökkentése, az alkohol okozta pszicho-szociális problémák csökkentése, a tiltott drogfogyasztás csökkentése

-

-

-

6. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSE cél: o a táplálkozással összefüggésben lévő betegségek gyakoriságának csökkentése o az egészséges táplálkozás ismereteinek kiterjesztése a lakosság és a szakemberek körében o az egészséges táplálkozáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű élelmi anyag előállítása, és élelmiszertermelés a fenntartható mezőgazdaság és állattenyésztése, a környezet megóvási politikával o az egészséges táplálkozás irányelveinek érvényesítése a közétkeztetésben o a gyermek táplálkozásbiztonságának megteremtése a megfelelő minőségű iskolai étkeztetési rendszer kiterjesztésével. 7. AZ AKTÍV TESTMOZGÁS ELTERJESZTÉSE cél: o növelni a népesség körében az élettani szempontból kellő gyakorisággal és időtartamban sportolók számát o magas szintű tárcaközi együttműködés az egészséges sport témakörében o 1-12. évfolyam minden tanulója számára a mindennapos testnevelés kötelezővé tétele o széleskörű média tájékoztatás a rendszeres testedzés, sportolás előnyeiről o a szabadidősport legyen bármely korosztály számára elérhető a megfelelő számú és minőségű sportlétesítményben 8. A LELKI EGÉSZSÉG MEGERŐSÍTÉSE cél: o az egészségtudat fejlesztése, lelki egészségvédelem o a lelki betegségekhez, lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek leépítése o a mentális zavarok elsődleges megelőzése, egészségfejlesztés oktatása, nevelése o az alapellátásban dolgozók érzékenyítése a pszichiátriai zavarok iránt o közösségi lelki egészségvédelem o fiatalkori öngyilkosságok visszaszorítása 9. NEMZETI KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM

CÉL: - AZ EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE, HATÉKONYAN MŰKÖDŐ PREVENCIÓS RENDSZER KIALAKÍTÁSA o Allergiás légúti betegségek gyakoriságának csökkentése

78

o Lakott területek talajszennyezettségi viszonyainak, hulladéklerakók környezetkárosító hatásának elemzése o Klímaváltozással összefüggésbe hozható halálozások, megbetegedések csökkentése o Rekreációs célú vízhasználat higiénés biztonságának fokozása o Elektromágneses környezet felmérési program o Azbesztmentesítés o Nagyvárosok és közlekedés szempontjából túlterhelt területek zajtérképének elkészítése

2. Helyzetelemzés, helyzetkép 2.1. Az iskola Iskolánk két, egymástól távol álló és különböző adottságokkal is rendelkező épületből áll. Ezekben viszonylag elkülönülten történik az alsó és felső tagozatos nevelés-oktatás. Találkozási és kapcsolódási pontok főként az étkezés és a testnevelés kapcsán adódnak. Napjainkban szinte a tantestület egészéről elmondhatjuk, hogy foglalkozik egészségnevelési kérdésekkel, úgy a tanórákon, mint a mindennapi tevékenységeket illetően. Tanórán kívüli programok szervezésében és lebonyolításában, az azokon történő aktív részvételben továbbra is számítunk a kollégák együttműködésére, segítő támogatására. 2.2. Az egészségfejlesztés színterei az iskolában Arra törekszünk, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

 Tanórákon: - Ahogy a környezeti nevelési programban is leírtuk törekszünk arra, hogy hozzárendeljük az adott témákhoz az egészségnevelési vonatkozásokat is. Kiemelt szerepet kapnak ebben a következők: -

6. évfolyamon Egészségtan tantárgyi modul épül be a biológia tantárgy követelményei közé. - 8. évfolyamon a biológia tantárgy követelményei közé. Felső tagozaton – minden évfolyamon – legalább 10 egészségneveléssel foglalkozó osztályfőnöki órát tartunk. 8. ÉVFOLYAMON HETI FÉL ÓRÁBAN ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ÉS REANIMÁCIÓS ISMERETEKET SAJÁTÍTHATNAK EL A TANULÓK. Az erkölcstan tárgy egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Megismerteti a tanulókat az emberi természetet meghatározó és jellemző tényezőkkel, valamint a társas kapcsolataink 79

alakulását befolyásoló feltételekkel; a szülők, gyermekek, testvérek, házastársak közötti érzelmi kapcsolatrendszer sajátosságaival; a szerelem és a házasság problematikájával. A feldolgozás módjaként a vélemények ütköztetésére is módot adó beszélgetést, interjúk meghallgatását, a témára vonatkozó információk gyűjtését, rendszerezését, valamint a szerepjátékot határozza meg.  Nem hagyományos tanórai keretben: - A tanulók szakköri keretben foglalkoznak az egészséges életmód, a csecsemőápolás és az elsősegélynyújtás témaköreivel, ahol elméleti és gyakorlati tudásukat is kibővíthetik, elmélyíthetik. Ehhez kapcsolódó csapatversenyeken vesznek részt minden évben. - Rendszeresen – tanévenként kétszer – véradást szervezünk, melybe a szülőkön kívül bevonjuk az iskola dolgozóit is. Plakátokkal hívjuk fel a környék lakóinak figyelmét a véradás lehetőségére. - Felső tagozaton működik és jól bevált a Tiszta rendes osztály programunk. - November hónapban egészségnevelési hónap zajlik iskolánkban, - minden évfolyamon – évfolyamonként eltérő témákat kiemelve. - Pályázatokon való részvétel: Drog-prevenció, Egészségnevelés - Kiállításokat, iskolarádióban elhangzó műsorokat, vetélkedőket szervezünk a témához kapcsolódó jeles napokra. - Napközis foglalkozások kiváló szinterei a játékoknak, játékos gyakorlatoknak - Sportnap, egészségnap/hét - Tájékoztató fórumok: Szülők iskolája (drog-prevenció, nevelési problémák) - Szakmai tanácskozások, tréningek, továbbképzések- tanárok számára. - Kortárssegítők bevonása az egészségnevelésbe - Alkalmanként kapcsolódunk az Önkormányzat, Vöröskereszt, ÁNTSZ, NYME-SEK által szervezett programokhoz. - Iskolánkban vöröskeresztes alapszervezet működik, tanulói és felnőtt részvétellel. 3. Erőforrások Munkánk legfontosabb erőforrása az, hogy az évek folyamán sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani az iskolai élet résztvevőivel és a külső szervezetekkel, intézményekkel egyaránt. 3.1. Nem anyagi erőforrások 3.1.1. A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő (mentálhigiénés szakember), valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. Diákok Minden tanuló fontos feladata, hogy vigyázzon saját és környezete egészségére, testi épségére. Szükség esetén segítse és figyelmeztesse társait. Mindebben kiemelkedően fontos szerepe van ebben a diákönkormányzatnak és az egészség iránt fokozottan érdeklődő csoportoknak, tanulóknak – szakkörösök, vöröskeresztesek. Tanárok, alkalmazottak, technikai dolgozók

80

Minden felnőtt feladata, hogy egészséget óvó-védő magatartásával, példamutató viselkedésével irányt és útmutatást adjon az iskola tanulóinak. A munkaközösségek együttműködésének szorosabbra fűzésével e téren is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egészségfejlesztés, -nevelés és az oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg.(Egészségfejlesztési –team létrehozása) A technikai dolgozók hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskola tanulói és dolgozói kulturált és higiénikus környezetben végezhessék munkájukat. Tanárok és diákok A diákok egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal, tanítóikkal, nevelőikkel közös munka során tanórai és tanórán kívüli keretben sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a helyes egészségkép kialakításában a novemberi egészségnevelési hónapnak, a folyamatosan zajló Egészséged testben-lélekben és az Életvezetési ismeretek és készségek programunknak. E két fél együttműködése nélkülözhetetlen az egészséges, tiszta, környezetbarát iskolai környezet létrehozásában is. A tanórák egészségnevelési tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettes feladata. Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Szülői munkaközösség A Szülői munkaközösség az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével) - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

81

Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja). A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnek (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - Az életmód és betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben - Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. 3.1.2. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. - Fenntartó A fenntartóval való együttműködés a egészségfejlesztési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Igazgatónk feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzetet teremtse meg. - Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. - Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek – Mentők, Vöröskereszt Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, szakemberek konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. - Rendvédelmi szervek – Rendőrség, Polgári védelem, Tűzoltók A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának

82

- Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe A kábítószerügyi egyeztető fórumok fontos szerepet tölthetnek be a húszezres lélekszámot meghaladó települések életében, hiszen alapítójuk a helyi önkormányzat, így az iskolai egészségfejlesztési program megvalósításában is fontos szerepet játszanak. Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése. - Pedagógiai Intézet, Nevelési tanácsadó, RÉV, Gyermekek Háza, MMIK, Civil szervezetek, Egyházak stb. 3.1.3. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezéseinek egyik meghatározó tényezője az iskola büfé kínálata. Fontos, hogy kihangsúlyozzuk azt, hogy ez egy szolgáltató egység, melynek meg kell felelnie az iskolánk által támasztott elvárásoknak. Kívánatos, hogy bővüljön kínálata az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálattal, péksütemény-választékkal. Törekedni kell arra, hogy csökkentsük a szénhidrát tartalmú ételek, italok túlzott kínálatát. Időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás, fejlődés szempontjából mi legyen az iskolai büfé kínálata. Ebben részt vesz a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és az iskola-egészségügyi szolgálat. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. 3.2. Anyagi erőforrások 3.2.1. Saját erőforrások:  Költségvetés: - biztosítani kell a személyi higiéné megőrzéséhez szükséges alapvető felszereléseket, eszközöket. - a tiszta, egészséges, balesetmentes környezet fenntartásához szükséges feladatok költségeit. (Lásd: környezeti nevelési program) 3.2.2. Külső erőforrások:  Pályázatok kiírása adhat lehetőséget az egészségfejlesztési tevékenységek kibővítésére.  A pályázati megjelenések figyelése, elkészítése, a kollégák tájékoztatása, a projektek lebonyolítása az egészségnevelési team feladata 4. Alapelvek, jövőkép 4.1. Alapelvek, értékek Az egészség értéke, Az élet tisztelete Egészséges életvitel Természeti környezet megbecsülése Az én harmóniája Tolerancia és elfogadás 83

Mindennapos testmozgás Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, amelyek az iskola összes tevékenységébe beépülnek a következők: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Az iskola hitvallása Valljuk, hogy az egészség az ember „egész”-ségét, teljes emberségét, testi, lelki, szociális jólétét jelenti. A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Célunk, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően biztosítsuk tanulóinknak az egészséges életmód és környezet megismeréséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket és alkalmakat.  Jövőképünk az, hogy tanítványaink környezettudatos és egészségtudatos állampolgárrá váljanak, ezért diákjainkban ki kell alakítani a következőket: -

egészségügyi tudatosság kiépítése: o figyelemfelkeltés, az egészséggel kapcsolatos kérdések tudatosítása ismeretek pontosítása: o információ átadás egyéni képességek fejlesztése: o az öntudatosság, az önbecsülés és a döntési képesség javítása a beállítódás és magatartás megváltoztatása: o az egyének életstílusának megváltoztatása társadalmi/környezeti változtatások: o fizikális vagy szociális környezet megváltoztatása. a testmozgás megszerettetése: o a mindennapos testnevelés iránti igény kialakítása

84

4.1. Célok eléréséhez szükséges készségek -

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia kialakítása, problémaérzékenység tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés vitakészség, kritikus véleményalkotás konfliktuskezelés és megoldás érzelmi és értelmi környezeti nevelés helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések globális összefüggések megértése a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése a családi életre nevelés fejlesztése a testmozgás különböző formáinak, lehetőségeinek megismertetése, megszerettetése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése a környezetetika hatékony fejlesztése fenntarthatóságra nevelés.

5. Konkrét célok - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, - az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), - a mindennapi testmozgás, - a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, - AIDS prevenció - a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek elfogadása, integrációja, - az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, - a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is - SEGÍTÉSRE VALÓ NEVELÉS – ELSŐSEGÉLYNYÚJRÁS, REANIMÁCIÓ 5.1.Új tervek - környezeti nevelési program elkészítése és az azzal való együttműködés, feladatok összehangolása - tantestület és az alkalmazottak megnyerése az egészségfejlesztési munkához, egészségnevelési team létrehozása - tantestületen belüli továbbképzések szervezése, új módszerek bemutatása - új egészségnevelési szakirodalom, szemléltetőeszközök beszerzése - mindennapos testnevelés lehetőségeinek biztosítása - minden tanév végén értékeljük az egészségfejlesztésben elvégzett munkát, feltárva az esetleges hiányosságokat és a pótlás lehetőségét. - ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÉS REANIMÁCIÓS ISMERETEK BEÉPÍTÉSE A 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA TANANYAGÁBA, VALAMINT A DOLGOZÓK ISMERETEI KÖZÉ.

85

5. 2. Hagyományok ápolása -

-

A tanulók szakköri keretben foglalkoznak az egészséges életmód, a csecsemőápolás és az elsősegélynyújtás témaköreivel, ahol elméleti és gyakorlati tudásukat is kibővíthetik, elmélyíthetik. Ehhez kapcsolódó csapatversenyeken vesznek részt minden évben. Rendszeresen – tanévenként kétszer – véradást szervezünk, melybe az iskola dolgozóin kívül bevonjuk a szülőket is. Működik és jól bevált a Tiszta rendes osztály programunk. November hónapban egészségnevelési hónap zajlik iskolánkban, - minden évfolyamon – évfolyamonként eltérő témákat kiemelve. Pályázatokon való részvétel: Drog-prevenció, Egészségnevelés Kiállításokat, iskolarádióban elhangzó műsorokat, vetélkedőket szervezünk a témához kapcsolódó jeles napokra. Napközis foglalkozások kiváló szinterei a játékoknak, játékos gyakorlatoknak Sportnap, egészségnap. Évszakokhoz kötött túrák, kirándulások szervezése Tájékoztató fórumok: Szülők iskolája (drogprevenció, nevelési problémák) Szakmai tanácskozások, tréningek, továbbképzések- tanárok számára. Kortárssegítők bevonása az egészségnevelésbe DADA-PROGRAM Alkalmanként kapcsolódunk az Önkormányzat, Vöröskereszt, ÁNTSZ, Főiskola által szervezett programokhoz. Iskolánkban vöröskeresztes alapszervezet működik, tanulói és felnőtt részvétellel. Az Ökoiskola program, olyan szemléletformálást tesz lehetővé, amely az egész intézményre, így a tanulókra is kihat. A környezetvédelmi szempontok mellett az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás, a testmozgás is fontos szerepet kap.

5.3.Szaktárgyi célok -

tanórákon minden lehetőség megadása az egészségnevelésre azokon az évfolyamokon, ahol nincsen egészségtan modul; a hétköznapi élettel kapcsolatos problémák megjelenítése tanórákon; csoportmunka, drámapedagógia, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok; testnevelés órák keretében folyó egészségnevelési tevékenység kibővítése; felkészítés egészségvédelmi versenyekre; multimédiás módszerek és számítógép felhasználása tanórákon.

A TANULÓK LEGYENEK KÉPESEK ODAFIGYELNI: - VISELKEDÉSÜK, ÉLETVEZETÉSÜK, FOGYASZTÁSI SZOKÁSAIK HELYES KIALAKÍTÁSÁRA, - AZ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK ELKERÜLÉSÉRE - A BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRE A KORAI SZŰRÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL RÉVÉN, - SAJÁT ÉTREND, MOZGÁSPROGRAM KIALAKÍTÁSÁRA EGÉSZSÉGÜK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉBEN, - TÁRSAS KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEIK ÉS A KONFLIKTUSKEZELÉSI MAGATARTÁSFORMÁK FEJLESZTÉSÉRE, - KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETVITEL KIALAKÍTÁSÁRA

86

VALAMINT VÁLJANAK KÉPESSÉ VAGYONBIZTONSÁGUK MEGTEREMTÉSÉRE

SAJÁT

SZEMÉLYI-

ÉS

6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Kiemelten fontos a tantárgyak közötti koncentráció. Arra törekszünk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: -

-

Olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek segítik a tanulók együttműködő tanulását, a valóságos problémák megoldásában, kezelésében való közreműködését, amelyek tevékeny és örömteli megismerést kínálnak; Olyan taneszközök választása, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának. A kerettantervi tartalmak kiegészítése az egészségfejlesztésre vonatkozó helyi tananyaggal; Az osztályfőnöki órák témái között az egészségfejlesztésre vonatkozók megtervezése; Az egészségtan; az ember és társadalomismeret; etika; tantervi modul környezeti szemléletű, egészségközpontú megvalósítása; Erdei iskola Sportnap Versenyek, Szakkörök, Öko-hét, DADA-PROGRAM Sportköri foglalkozások (edzéslehetőség) Mindennapos testnevelés az emelt óraszámú testnevelés csoportokban (felső tagozaton is) Tanulmányi kirándulások, akadályversenyek stb. Akciók: pályázatok készítése, kiállítások rendezése, iskolarádió, Látogatások: kórházak, rendelők, wellness és fitness központok, gyógyfürdők, stb Diákönkormányzati nap „Jeles napok” Projektek Egészségnevelési hónap szervezése.

7. Módszerek Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges

87

 

étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek - Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - Rizikócsoportos megközelítés A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. - Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-foglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. - Kortárshatások az egészségfejlesztésben Kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. Már az általános iskola felsőbb évfolyamain is rendkívül hatásos a korban hozzájuk nagyon közel álló kortársoktató tevékenysége. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.

88

- Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A közösségi alapú programok ugyanis nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a megközelítések döntő mértékben a helyben megfogalmazódó igényekre reflektálnak, tehát alulról építkeznek, az egészségfejlesztési, társadalompolitikai szükségletek helyi szinten fogalmazódnak meg, az ott élők, dolgozók határozzák meg a beavatkozások szükséges irányát, és nagymértékben támaszkodnak a helyi erőforrásokra. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal és „támadásponttal”: pl. a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez is eljuttatnak információkat; a háziorvosokon keresztül például elősegítik a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt. A szabadidős színtéren pedig, pl. kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamely oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy ezeket a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről. - A mindennapos testnevelésre vonatkozó lehetőségek kidolgozása a testnevelés munkaközösség feladata a hatályos törvények alapján. 8. Taneszközök - Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket és új eszközöket kell beszerezni. - Folyamatosan frissíteni kell az egészségneveléssel kapcsolatos könyv- és médiatárat. - Biztosítani kell, hogy az egészségnevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. - A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön az egészségfejlesztés speciális eszközigénye is. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz, fertőtlenítőszer 9. Kommunikáció 9.1. Iskolán belüli kommunikáció - Munkaértekezletek, - faliújság, - felelősök rendszere (DÖK), - egyéni beszélgetések, - iskolarádió, - poszterek készítése - iskolaújság; - internet 9.2. Iskolán kívüli kommunikáció

89

Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SzMK-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek, internet. 10. Minőségfejlesztés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:  Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.  Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.  Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.  Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:  folyamatkövető megfigyelés  célzott megfigyelés  helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)  tevékenységelemzés  egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. 11. Továbbképzés Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: városi, megyei, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel. Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az 90

egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelemi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. 1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák (legfőképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. „rejtett tanterv”, az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.

Az alábbiakban évfolyamonkénti bontásban óracímek olvashatók némi magyarázó szöveggel, amelyek elsősorban a kulcsfontosságú tartalmak bővebb kibontását nyújtják. Az egyes évfolyamok vonatkozásában úgynevezett egységesítő tartalomkörök megfogalmazására került sor, melyek egyidejűleg két szempontot hivatottak megjeleníteni: 1. az adott életkori csoport kutatások alapján körvonalazódó domináns problematikáját; 2. az adott életkori csoport „fejlődési feladatát”, melynek sikeres teljesítése hozzásegíthet egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, a jóllét megtalálásához. A tananyag feldolgozása során az ún. részvételen alapuló oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását tartjuk szerencsésnek, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoport munka stb.). Az osztályfőnöki órák egészségfejlesztési tartalmának tanítása nem kíván semmilyen speciális szaktárgyi tudást, de a valóban hatékony tanítás megfelelő tanártovábbképzésen való részvételt tesz szükségessé. Szombathely, 2013. március 26. Mizda Szilvia biológia szaktanár

91